JELENTÉS az Európai Közösség és a Szerb Köztársaság közötti, rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló megállapodás aláírásáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról
12.10.2007 - (COM(2007)0422 – C6 0295/2007 – 2007/0144(CNS)) - *
Állampolgári jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság
Előadó: Claudio Fava
AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
az Európai Közösség és a Szerb Köztársaság közötti, rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló megállapodás aláírásáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról
(COM(2007)0422 – C6‑0295/2007 – 2007/0144(CNS))
(Konzultációs eljárás)
Az Európai Parlament,
– tekintettel a tanácsi határozatra irányuló javaslatra (COM(2007)0422)[1],
– tekintettel az EK-Szerződés 62. cikke (2) bekezdése b) pontjának i. és ii. alpontjára és 300. cikke (2) bekezdése első albekezdésének első mondatára,
– tekintettel az EK-Szerződés 300. cikke (3) bekezdésének első albekezdésére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6-0295/2007),
– tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére és 83. cikkének (7) bekezdésére,
– tekintettel az Állampolgári jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére és a Külügyi Bizottság véleményére (A6‑0387/2007),
1. Jóváhagyja a megállapodás megkötését;
2. Utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok és a Szerb Köztársaság kormányának és parlamentjének.
- [1] A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.
INDOKOLÁS
Az Állampolgári jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság (LIBE) jóváhagyja két, kölcsönösen feltételeket támasztó és párhuzamos megállapodás megkötését Szerbiával a visszafogadásról és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok kiadásának megkönnyítéséről. A bizottság üdvözli ezeket a megállapodásokat, amelyek a közelgő vízumkódexszel, a vízuminformációs rendszer (VIS) végrehajtásával, valamint a bel- és igazságügy területén folytatott további együttműködéssel együtt az EU-n túl is kiterjesztik a szabadságon és biztonságon alapuló térséget. E megállapodások egyben az EU és Szerbia közötti kapcsolatok javulásának konkrét eredményei is az új szerb kormány beiktatását követően.
A bizottság úgy véli, hogy a közös kötelezettségvállalás és tulajdonlás szellemében az EU és Szerbia hatékonyan tud küzdeni az illegális bevándorlás ellen, és a két szerződő fél között – a személyek könnyebb kapcsolattartását és utazását elősegítve – hozzájárul a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok és a civil társadalom fejlődéséhez. E tekintetben a bizottság üdvözli a szerb hatóságok korábbi határozatát, amely megszünteti az EU-s polgárok vízumkötelezettségét, és úgy véli, hogy az Európai Unió továbbra is keresi a szóban forgó határozatra adott megfelelő választ.
Amint az a Tanácsnak címzett, az Európai Unió és Szerbia közötti kapcsolatokról szóló ajánlásában szerepel – amelynek megvitatása jelenleg is folyik –, az Európai Parlament a Bizottság támogatásával felhívja a Tanácsot, hogy dolgozzon ki konkrét útitervet a vízumkötelezettség nélküli mozgásra vonatkozóan, és fogadjon el támogató intézkedéseket, amelyek célja az utazási lehetőségek bővítése a polgárok szélesebb köre, különösen a fiatalok számára. Hangsúlyozza a mobilitás fontosságát Szerbia politikai és gazdasági fejlődése szempontjából, mivel a mobilitás lehetőséget biztosít az emberek számára, hogy személyes tapasztalatokat szerezzenek az EU-ról, valamint segíti Szerbia európai integrációjának folyamatát; arra szólít fel, hogy növeljék az egész életen át tartó tanulásban és a kulturális csereprojektekben való részvételt; felkéri a Tanácsot, hogy mérlegelje egy, a vízumkérelmek kezelését szolgáló közös rendszer létrehozását, oly módon, hogy az megkönnyítse a legforgalmasabb konzulátusokra háruló terhet, és biztosítsa a kérelmek ésszerű határidőn belül történő feldolgozását.
A szóban forgó és egyéb megkötött megállapodások fényében az Európai Bizottság részéről is szükség van előrelépésekre a tekintetben, hogy tájékoztató kampány indulhasson, valamint megtalálják azokat az eszközöket és módokat, amelyek révén az összes szükséges információt könnyen elérhetővé teszik valamennyi utazó számára. Jelenleg még a Bizottság weboldala sem tartalmaz semmiféle rendszerezett és átlátható tájékoztatást ebben a témában.
Erősen ajánlott, hogy a szóban forgó megállapodások végrehajtását nyomon követő bizottság és maga az Európai Bizottság is azonosítsa az összes aszimmetrikus akadályt, megelőzve ezzel, hogy a kölcsönös eljárások az utazók számára akadályt jelentsenek a konzulátusokon és határátkelőhelyeken. Különösen fontos tanulmányt készíteni arról, hogy a konzuli vízumszolgáltatások részleges kiszervezése hatással lenne-e a hozzáférhetőségre és a vízumok árának esetleges nemkívánatos emelkedésére vagy a vízumkereskedelem jelenségéhez vezetne-e.
Végezetül a LIBE bizottság azt várja az Európai Bizottságtól, hogy tájékoztassa a Parlamentet a megállapodások végrehajtásának eredményeiről.
a Külügyi Bizottság véleménye (4.10.2007)
az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére
az Európai Közösség és a Szerb Köztársaság közötti, rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló megállapodás aláírásáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról
(COM(2007)0422 – C6‑0295/2007 – 2007/0144(CNS))
A vélemény előadója: Jelko Kacin
app
RÖVID INDOKOLÁS
Az Európai Parlament következetesen szorgalmazta a több nyugat-balkáni országgal szembeni szigorú uniós vízumszabályozás könnyítését. Paradox módon a korábbi Jugoszlávia állampolgárai számára biztosított EK-országokba történő vízummentes belépéssel szöges ellentétben álló rendszert a Milosevics-rezsim bukása után, a demokratikus és európai irányultságú belgrádi kormány létrejöttét követően vezették be, ami nemcsak az érintett országok társadalmi, kulturális, szellemi és gazdasági fejlődésére volt kedvezőtlen hatással, de ennek következtében ezen országok állampolgárai elszigeteltnek, elidegenedettnek és nem kívánatosnak érezhették magukat egy nyíltan befelé forduló és ellenségesnek tűnő Unióban.
A rendszer bevezetésének célja annak megakadályozása volt, hogy a helyi bűnözői hálózatok a térségen kívülre is kiterjesszék tevékenységeiket. A valóságban becsületes átlagpolgárokat, köztük diákokat (az ország jövőbeli vezetőit), akadémikusokat, kutatókat és üzletembereket akadályozott meg abban, hogy kapcsolatokat alakíthassanak ki uniós kollégáikkal, és hogy tapasztalatokat cseréljenek velük. Az EU egyrészről azt követeli, hogy ezen országok tegyenek tanúbizonyságot arról, hogy képesek a legjobb európai gyakorlatot követően eljárni, másrészről viszont akadályozza, hogy a polgárok első kézből szerezhessenek tapasztalatokat az európai demokráciákról.
Szomorú tény, hogy az uniós vízumszabályozás nem a kívánt célt szolgálta. A bűnözők új módszereket találtak, hogy tevékenységeiket áthelyezzék a határon túlra, míg a törvénytisztelő polgárokat magas vízumköltségekkel, elhúzódó várakozási idővel és nehézkes bürokratikus eljárásokkal sújtották.
A helyzetet összegezve, ezen érvek meggyőzően szólnak az EU vízumpolitikájának reformja mellett, amely mostani formájában a kívánttal ellentétes hatású. A forrásokat megfelelőbben kellene felhasználni, hogy a térségnek segítséget lehessen nyújtani a szervezett bűnözés és a csempészet elleni küzdelemben országspecifikus és regionális kezdeményezésekre összpontosítva.
Ennek megfelelően a vélemény előadója azt javasolja, hogy az előcsatlakozási eszközt e célok megvalósítására használják, beleértve további források ennek érdekében történő bevonását. A pénzügyi forrásoknak és programoknak a meglévő eszközök fejlesztésére, oktatásra és (a korrupció ösztönzésének elkerülése érdekében) az alkalmazottak magasabb szintű javadalmazására, valamint összetettebb technológiák előmozdítására kell irányulniuk. Mind az EU, mind pedig az érintett országok érdeke, hogy hatékony és megbízható rendőrséget, határőrséget és terrorelhárító erőket állítsanak fel, aminek eredményeként mindenki számára egy biztonságosabb és igazságosabb Európa jön létre.
Az ilyen pénzügyi és szakmai segítségnyújtás biztosításával az EU lehetővé teszi ezen országok számára, hogy gyorsabban megfeleljenek a teljes vízummentesség követelményeinek. A segítségnyújtás élénken ösztönözni fogja továbbá a reformokat, és segíti azon politikai pártok és szereplők helyzetét, akik szorosabb kapcsolatokat kívánnak kiépíteni az Unióval. Az Európai Parlament és különösen annak Külügyi Bizottsága határozottan szorgalmazza a nyugat-balkáni országok állampolgárainak lehető leghamarabbi vízummentes mozgását, ami jóval több, mint jelképes gesztus: bizalmat és igen szükséges bizonyosságot nyújt a közelmúltban lezajlott háború következményeiből kilábaló térség számára, és elősegíti a későbbi uniós tagsághoz szükséges reformokat.
******
A Külügyi Bizottság felhívja az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy javasolja a Bizottság javaslatának jóváhagyását.
ELJÁRÁS
Cím |
Az EK és Szerbia közötti, rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok |
|||||||
Hivatkozások |
COM(2007)0422 - C6-0295/2007 - 2007/0144(CNS) |
|||||||
Illetékes bizottság |
LIBE |
|||||||
Véleményt nyilvánított A plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
AFET 24.9.2007 |
|
|
|
||||
A vélemény előadója A kijelölés dátuma |
Jelko Kacin 12.9.2007 |
|
|
|||||
Vizsgálat a bizottságban |
3.10.2007 |
|
|
|
||||
Az elfogadás dátuma |
3.10.2007 |
|
|
|
||||
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
23 0 0 |
||||||
A zárószavazáson jelen lévő képviselők |
Vittorio Agnoletto, Christopher Beazley, Monika Beňová, Michael Gahler, Jas Gawronski, Alfred Gomolka, Richard Howitt, Anna Ibrisagic, Vytautas Landsbergis, Willy Meyer Pleite, Samuli Pohjamo, Libor Rouček, Katrin Saks, Jacek Saryusz-Wolski, Gitte Seeberg, Ari Vatanen, Josef Zieleniec |
|||||||
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) |
Árpád Duka-Zólyomi, Gisela Kallenbach, Erik Meijer, Rihards Pīks, Csaba Sándor Tabajdi, Marcello Vernola |
|||||||
ELJÁRÁS
Cím |
Az EK és Szerbia közötti, rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok |
|||||||
Hivatkozások |
COM(2007)0422 - C6-0295/2007 - 2007/0144(CNS) |
|||||||
Az Európai Parlamenttel folytatott konzultáció dátuma |
18.9.2007 |
|||||||
Illetékes bizottság A plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
LIBE 24.9.2007 |
|||||||
Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok) A plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
AFET 24.9.2007 |
|
|
|
||||
Előadó(k) A kijelölés dátuma |
Claudio Fava 3.10.2007 |
|
|
|||||
Korábbi előadó(k) |
Edith Mastenbroek |
|
|
|||||
Vizsgálat a bizottságban |
10.9.2007 |
2.10.2007 |
9.10.2007 |
|
||||
Az elfogadás dátuma |
9.10.2007 |
|
|
|
||||
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
25 3 0 |
||||||
A zárószavazáson jelen lévő képviselők |
Alexander Alvaro, Philip Bradbourn, Mihael Brejc, Kathalijne Maria Buitenweg, Michael Cashman, Giuseppe Castiglione, Giusto Catania, Jean-Marie Cavada, Elly de Groen-Kouwenhoven, Agustín Díaz de Mera García Consuegra, Kinga Gál, Patrick Gaubert, Roland Gewalt, Lívia Járóka, Ewa Klamt, Barbara Kudrycka, Claude Moraes, Inger Segelström, Károly Ferenc Szabó, Adina-Ioana Vălean, Manfred Weber, Tatjana Ždanoka |
|||||||
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) |
Simon Busuttil, Charlotte Cederschiöld, Evelyne Gebhardt, Ona Juknevičienė, Sylvia-Yvonne Kaufmann, Eva-Britt Svensson |
|||||||