JELENTÉS Az Európai Parlament ajánlásra irányuló javaslata a Tanács számára a terrorizmust támogató és a terroristák toborzását elősegítő tényezőkről
29.1.2008 - (2006/2092(INI))
Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság
Előadó: Gérard Deprez
A TANÁCSHOZ INTÉZETT EURÓPAI PARLAMENTI AJÁNLÁSRA IRÁNYULÓ JAVASLAT
a terrorizmust támogató és a terroristák toborzását elősegítő tényezőkről
az Európai Parlament,
– tekintettel Antoine Duquesne által az ALDE képviselőcsoportja nevében a Tanács számára benyújtott, a terrorizmust támogató és a terroristák toborzását elősegítő tényezőkről szóló ajánlásra irányuló javaslatra (B6-0677/2005),
– tekintettel az európai országok foglyok szállítása és illegális fogva tartása céljából a CIA által folytatott állítólagos használatáról szóló 2007. február 14-i állásfoglalására[1],
– tekintettel a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelem külső dimenziójáról szóló 2007. február 15-i állásfoglalására[2],
– tekintettel az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló nemzetközi, európai és nemzeti jogi aktusokra, beleértve az emberi jogokról és alapvető szabadságokról szóló európai egyezményt és az Európai Unió alapjogi chartáját,
– tekintettel az ezekben a jogi aktusokban foglalt jogokra – mint például a vallás-, a szólás- és a gyülekezési szabadság, a nemen, szexuális irányultságon, fajon vagy etnikai származáson alapuló megkülönböztetés tilalma –, valamint az EU diszkriminációellenes irányelveire,
– tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés VI. címére és különösen a szerződés 29. és 30. cikkére,
– tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződés IV. címére, különösen a szerződés 29. cikkére és 30. cikke (2) bekezdésére,
– tekintettel a radikalizálódás és a terroristák toborzása elleni küzdelemre irányuló 2005. november 24-i uniós stratégiára, továbbá a terrorizmus elleni küzdelemre irányuló 2006. február 13-i uniós cselekvési tervre,
– tekintettel az Európai Tanács 2005. december 14–15-i ülésén elfogadott és 2007 márciusában naprakésszé tett uniós terrorizmusellenes stratégiára, valamint az Európai Tanács által ugyanazon az ülésen elfogadott, a radikalizálódás és a terroristák toborzása elleni küzdelemre irányuló uniós stratégiára,
– tekintettel a terrorizmus elleni küzdelemről szóló 2002. június 13-i 2002/475/IB tanácsi kerethatározatra[3],
– tekintettel a határok nélküli televíziózásról szóló 1989. október 3-i 89/552/EK tanácsi irányelvre[4],
– tekintettel a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem egyes jogi vonatkozásairól szóló 2000. június 8-i 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (Elektronikus kereskedelemről szóló irányelv)[5],
– tekintettel az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett „Terroristák toborzása: az erőszakos radikalizálódást elősegítő tényezők kezelése” című bizottsági közleményre (COM(2005)313),
– tekintettel az Európa Tanácsnak a terrorizmus megelőzéséről szóló egyezményére,
– tekintettel az Europol-egyezményre és különösen annak 2. cikk (2) bekezdésére,
– tekintettel az ENSZ Főtitkárának 2006. november 13-án benyújtott „Civilizációk szövetsége” című jelentésre,
– tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1624(2005) sz. határozatára,
– tekintettel az Európai Unióban folytatott terrorizmusellenes küzdelemről szóló 1997. január 30-i állásfoglalására[6] és különösen annak 14. pontjára, amely arra ösztönzi a tagállamokat, hogy a terrorizmus bármilyen jellegű védelmezését bűncselekményként határozzák meg,
– tekintettel eljárási szabályzata 114. cikkének (3) bekezdésére, valamint 94. cikkére,
– tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A6-0015/2008),
A. mivel napjainkban a terrorizmus – különösen a dzsihádista terrorizmus – jelenti a legkomolyabb veszélyt az Európai Unió polgárainak biztonságára nézve,
B. mivel napjainkban az általános értelemben vett terrorizmus jelenti az egyik legkomolyabb veszélyt az Európai Unió polgárainak biztonságára nézve,
C. mivel napjainkban a terrorizmus veszélye – ösztönözve a negatív polarizációt – kihívást jelent az európai társadalmak kohéziója és stabilitása szempontjából,
D. mivel a 2004. március 11-i madridi és a 2005. július 7-i londoni támadások bebizonyították, hogy az Európai Unióban nemzetközi terrorszervezetek tevékenykednek, amelyek toborzás útján terjeszkedni próbálnak, és az EU polgárait tekintik célpontjuknak,
E. mivel a terrorizmus elleni küzdelmet az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok – különösen a vallásszabadság és a diszkrimináció elleni védelem – szigorú tiszteletben tartásával kell megvívni; mivel e két tényező nemhogy összeférhetetlen lenne egymással, hanem egymást kiegészítő valóságelem, tekintve, hogy maga a terrorizmus az alapvető jogok és értékek ellen jelent támadást,
F. mivel, mint ahogyan azt a Bizottság és a Tanács is elismerte, az EU számára az egyik fő terrorista fenyegetést a vallás elferdített értelmezésén alapuló terrorizmus jelenti,
G. mivel bármilyen kultúrának, civilizációnak vagy vallásnak a terrorizmussal történő azonosítása igen hátrányos hatásokkal járhat, és mivel éppen ezért rendkívül fontos az iszlamista terror és radikalizálódás kérdésében egyértelműen különbséget tenni a muszlimok túlnyomó többsége és az erőszakot alkalmazó radikális kisebbség között,
H. mivel a terrorizmus elleni küzdelem – beleértve a dzsihád terrorizmus elleni küzdelmet is – olyan átfogó stratégia kialakítását követeli meg, amely nemcsak a terrorista merényletekért felelős egyének és csoportok felderítésére, leküzdésére és vád alá helyezésére irányul, hanem a terrorizmus jelenségével összességében foglalkozó intézkedésekre is, beleértve a terroristák toborzására, valamint az áldozatok támogatására és védelmére irányuló intézkedéseket;
I. mivel a terrorizmus elleni küzdelem sikere szempontjából alapvető fontosságú, hogy a demokratikus politikai erők egységesen lépjenek fel, és teljes mértékben támogassák az európai és nemzeti terroristaellenes stratégiákat,
J. mivel a terroristák toborzása és az erőszakos radikalizálódáshoz vezető tényezők azon kulcsfontosságú kérdések közé tartoznak, amelyekkel a terrorizmus elleni küzdelemben foglalkozni kell; mivel feltétlenül el kell fogadni egy olyan új európai szintű politikai stratégiát, amely képes megakadályozni az erőszakra felbujtó üzenetek terjesztését az erőszakot alkalmazó radikális csoportok toborzása iránt fogékony egyének és csoportok oktatása és társadalmi integrációja által,
K. mivel az EU a múltban megtapasztalta az erőszakos szélsőségesség és a totalitárius ideológia megnyilvánulásait, napjainkban pedig a terrorizmus különféle formáival szembesül,
L. mivel az iszlamista szélsőségesség viszonylag új keletű jelenség az EU számára, és a fiatal európaiakat érintő radikalizálódást nehezen értik meg az Európai Unióban, mivel ezen túlmenően a radikalizálódás jelensége kevéssé ismert, és megelőzéséhez ezért az alaposabb tanulmányozására, továbbá az eddiginél több eszköz igénybevételére van szükség,
M. mivel az erőszakos radikalizálódás és terroristák toborzása elleni küzdelem az EU terrorizmusellenes stratégiájának lényeges eleme, a radikalizálódást segítő tényezők kezelésének pedig az EU bel- és külpolitikáinak szerves részét kell képeznie,
N. mivel a radikalizálódáshoz vezető tényezők elleni küzdelem formájában történő megelőzés az EU terrorizmusellenes stratégiájának kulcseleme,
O. mivel a Tanács és a Bizottság egy, a különböző politikai területek intézkedéseit egyesítő horizontális stratégiát választott annak ellenére, hogy az európai szinten rendelkezésre álló parlamenti ellenőrzési mechanizmusok nem elég rugalmasak ahhoz, hogy megfeleljenek a horizontális megközelítésnek,
P. mivel a terroristák toborzása és az erőszak kockázata a radikalizálódással kapcsolatos problémáknak csak egy részét jelenti, hiszen csupán kis számú egyén alkalmaz valóban erőszakot,
Q. mivel a düh és a frusztráció olyan tényezők, amelyek táptalajul szolgálnak az erőszakos radikalizálódásnak, a társadalmi elszigetelődésnek, valamint a politikába és demokráciába vetett bizalom hiányának,
R. mivel a radikalizálódás és annak következményei az EU egésze számára kihívást jelentenek, az ellene folytatott küzdelem viszont célirányos és helyi reagálást igényel,
S. mivel bizonyos esetekben egyes személyek radikalizálódását külső tényezők is előidézhetik, mint például a terrorista csoportokba történő toborzás vagy a demokratikus társadalom elveivel és értékeivel teljes mértékben összeegyeztethetetlen beszédek és propaganda befolyása,
T. mivel a tagállamoknak a fajon, valláson vagy kulturális különbségeken alapuló megkülönböztetés bármely formája nélkül minden eszközt mozgósítaniuk kell a lehető legteljesebb társadalmi integráció biztosítása érdekében az EU valamennyi polgára és más lakosa számára, akik a béke és a demokrácia elvei alapján kívánnak együtt élni,
U. mivel fontos teljes mértékben kielemezni és megérteni a radikalizálódáshoz és terrorizmushoz vezető indítékokat, okokat és folyamatokat, és fontos megakadályozni azokat, és mivel az e kérdésekről szabadon folytatott vitát és az esetleges megoldásokat nem szabad bűncselekménynek tekinteni vagy cenzúrázni,
V. mivel – amennyiben az EU meg kívánja előzni az egyének radikalizálódását, hogy ne szervezhessék be őket terrorista csoportok – kiemelt fontosságot kell tulajdonítani a terrorista hálózatok felszámolásának és a terrorizmushoz kapcsolódó valamennyi bűnözői tevékenység üldözésének, így a toborzás, a tevékenységek finanszírozása és a kiképzés üldözésének, továbbá a terrorcselekmények bármely eszközzel történő elkövetésére történő felbujtás céljából – többek között az interneten – folytatott propaganda üldözésének,
W. mivel a terrorizmusra való felbujtás mellett a terrorizmus igazolása is hozzájárul az erőszakos radikalizálódáshoz,
X. mivel a terrorizmus 2002/475/IB kerethatározatban foglalt összehangolt meghatározása nem tér ki a terrorizmus igazolásának kérdésére,
Y. mivel a radikalizálódásban közreműködő és terrorista cselekmények elkövetésére buzdító személyek az Európai Unió területére való belépésének és ottani tartózkodásának kezelése döntő vonatkozással bír az erőszakos radikalizálódás elleni küzdelemben; mivel meg kell vizsgálni az olyan jogi intézkedések közösségi szintű elfogadásának lehetőségeit, amelyeknek célja az említett személyek beutazása, tartózkodása és kiutasítása tekintetében valamennyi tagállamban alkalmazott feltételek harmonizációja,
Z. mivel a jogszabályok, az alapvető jogok és jogi garanciák betartása mellett a tagállamoknak joguk van megtagadni a területükre való belépést és az ott tartózkodást a harmadik országok azon állampolgáraitól, akik tevékenyen hozzájárulnak az erőszak terjesztéséhez, valamint a demokratikus életforma alapszabályainak szavakkal vagy tettekkel történő becsmérléséhez,
Za. mivel a megelőző intézkedések nem lesznek hatékonyak, és akár nemkívánatos eredményre is vezethetnek, amennyiben nem egészülnek ki olyan intézkedésekkel, amelyek pozitív kilátásokat és a társadalomban elfoglalható helyet kínálnak fel a radikalizálódásra és toborzásra különösen fogékony egyének számára,
Zb. mivel a radikalizálódás megelőzése érdekében szükség van a tagállamok hatóságai és a vallási közösségek közötti hatékony párbeszéd ösztönzésére, biztosítva az utóbbiak társadalomban való részvételét, valamint az e közösségekhez tartozó személyek teljes körű és tényleges egyenlőségét; ösztönözni kell továbbá a kultúrák és a vallások közötti párbeszédet annak érdekében, hogy megszüntessék a terrorista radikalizmus táptalaját,
1. üdvözli, hogy a Tanács elfogadta az erőszakos radikalizálódás és a terroristák toborzása elleni küzdelemről szóló uniós stratégiát, valamint üdvözli a Bizottság közleményét,
2. kifejezi arra irányuló törekvését, hogy fogadjon el proaktívabb, horizontális megközelítést az uniós cselekvési terv különböző intézkedéseinek valamennyi érintett parlamenti bizottság bevonásával történő, a radikalizálódás elleni küzdelem szemszögéből folytatandó értékelése és megvitatása tekintetében;
3. megerősíti a Tanács és a Bizottság azon véleményét, hogy az EU-ban hiányosak a radikalizálódásról szerzett kollektív ismeretek, és bővíteni kell őket; sürgeti a Bizottságot, hogy ösztönözze a tudásszerzést, információkat gyűjtve valamennyi kormányzati és politikai szinten, beleértve a radikalizálódásra leginkább érzékeny rétegekhez legközelebbi szinteket is;
4. ajánlja a Bizottságnak, hogy ösztönözze a legjobb gyakorlatok kialakítását azáltal, hogy megkönnyíti a radikalizálódásra leginkább érzékeny rétegekkel szorosan együttműködő szervezetek és egyének által végzett helyi kísérleteket és innovatív gyakorlati kezdeményezéseket, valamint összehangolja a legjobb gyakorlatok cseréjét a tagállamok szomszédsági szintjén tevékenykedő szervezetek között;
5. üdvözli a radikalizálódás elleni küzdelemben a múlt év folyamán elért előrelépéseket, továbbá üdvözli a tagállamok közötti, valamint a tagállamok és az Europol, illetve a SitCen közötti együttműködést;
6. a kultúrák közötti párbeszéd 2008-as európai éve keretében elismerően nyilatkozik a különböző kultúrák, civilizációk és vallások közötti párbeszédet, toleranciát és megértést előmozdító különféle kezdeményezésekről;
7. az alábbi ajánlásokat intézi a Tanácshoz az erőszakos radikalizálódás elleni küzdelemmel, a társadalmi integráció EU-ban történő javításával és a polgárok terroristává válásának megelőzésével kapcsolatban:
– a terrorizmus elleni küzdelemnek továbbra is az Európai Unió egyik prioritásának kell lennie, és fokozni kell az Unió részvételét ezen a területen;
– a tagállamok alkotmányos hagyományaiban, a nemzeti jogszabályokban és a nemzetközi szerződésekben rögzített alapvető jogok és szabadságok – különösen a szólásszabadság és a tisztességes eljáráshoz való jog – teljes körű és szigorú tiszteletben tartása mellett a tagállamoknak folytatniuk kell a terrorizmus elleni küzdelmet;
– intézkedéseket kell hozni a CIA-járatok ügyére, a rendkívüli kiadatásokra és a titkos európai börtönökre vonatkozó parlamenti ajánlásokkal kapcsolatban;
– a tagállamoknak erőteljesen ösztönözniük kell az erőszakos radikalizálódás jelenségét vizsgáló tudományos és egyetemi kutatómunkát, és biztosítaniuk kell az ehhez szükséges pénzeszközöket;
– minden esetben hangsúlyozni kell, hogy a személyes szabadságok és a jogállamiság megsértése a terrorizmus megerősödését segítő tényező;
– fokozottabb figyelmet kell fordítani az interneten terjesztett és terrorista cselekmények elkövetésére buzdító terrorista propaganda felügyeletére, a szólásszabadság és a tájékozódáshoz való jog tiszteletben tartása mellett;
– ösztönözni kell a tagállamokat, hogy teljes mértékben éljenek a másodlagos jogalkotás biztosította lehetőségekkel;
- fokozni kell az internet felügyeletét mind nemzeti, mind európai szinten, az Interpollal folytatott szoros együttműködés alapján;
– a tagállamoknak és az EU illetékes intézményeinek fel kell lépniük a terrorista propaganda audiovizuális médiumokban történő terjesztésének megakadályozására; nyomatékosan fel kell kérni a tagállamokat, hogy teljes körűen hajtsák végre és alkalmazzák a audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvben foglalt ellenőrzési mechanizmusokat;
– valamennyi tagállamnak meg kell erősítenie mindazon helyszínek felügyeletét, ahol terrorista cselekmények elkövetésére buzdító propagandát terjesztenek;
– alkalmazni kell a meglévő jogszabályokat azon anyagok audiovizuális eszközökkel történő sugárzása ellen, amelyek erőszakra, gyűlöletre vagy a fajon, nemen, szexuális irányultságon vagy valláson alapuló megkülönböztetésre buzdítanak;
– a terrorizmus és az erőszakos radikalizálódás elleni küzdelemnek az uniós külpolitika egyik kulcsfontosságú elemévé kell válnia, a következő célkitűzésekkel:
a) az emberi és fenntartható fejlődésnek, valamint a felelősségteljes kormányzásnak, a demokráciának, az alapvető jogok tiszteletben tartásának és a jogállamiságnak az előmozdítása harmadik országokban, különösen a szomszédos országokban;
b) a vallási-politikai mozgalmak képviselőivel, a civil társadalmi szervezetekkel (különösen az emberi jogvédőkkel és a vallási hatóságokkal) folytatott párbeszéd előmozdítása a harmadik országokban a kölcsönös megértés, az alapvető közös értékek és a közös jövőkép ösztönzése érdekében;
– a mindenekelőtt a konstruktív külpolitikák révén és az esetlegesen erőszakos radikalizálódáshoz vezető tényezők elleni küzdelem útján folytatott, a civilizációk szövetségének ENSZ által kidolgozott koncepcióján alapuló terrorellenes küzdelemnek a uniós külpolitika egyik alapvető elemévé kell válnia, beleértve a fejlesztési és a szomszédsági politikát is;
– tovább kell fejleszteni a megelőző intézkedéseket a tagállamok és a helyi hatóságok számára megfogalmazott ajánlások útján, amelyek a következőkön alapulnak:
– a társadalomba vetett bizalom és hit növelése;
– a politikába és a demokratikus struktúrákba vetett bizalom és hit növelése;
– a társadalmi elszigetelődés megakadályozása és azon helyszínek (pl. oktatási intézmények és vallási központok) figyelemmel kísérése, amelyeket valós rendeltetésük mellett erőszakra való felbujtásra is használnak.
- azokat a tagállamokat, amelyek még nem erősítették meg az Európa Tanácsnak a terrorizmus megelőzéséről szóló egyezményét, ösztönözni kell ennek mielőbbi megtételére;
- sürgetni kell a tagállamokat, hogy ösztönözzék az illetékes hatóságaik és az Interpol közötti információcserét az erőszakos radikalizálódás elleni küzdelem tekintetében;
– meg kell erősíteni a tagállamok közötti, valamint a tagállamok és az Europol, az Eurojust, illetve a SitCen közötti együttműködést; mindenekelőtt a tagállamoknak ösztönözniük kell az illetékes hatóságaik, az Europol és az Eurojust közötti információcserét az erőszakos radikalizálódás megelőzése, kivizsgálása és az ezzel kapcsolatos vádemelés céljából;
– a tagállamoknak meg kell erősíteniük a büntetőügyekben folytatott uniós szintű igazságügyi és rendőrségi együttműködést is, és túl kell jutniuk a Tanácsban jelenleg fennálló nehéz helyzeten, amely megakadályozza az olyan fontos jogi intézkedések elfogadását, mint például az európai bizonyításfelvételi parancs és a büntetőeljárásban alkalmazandó eljárási garanciákról szóló kerethatározat;
- valamennyi tagállamot fel kell szólítani a mérsékelt iszlámot képviselő közösségek társadalmi részvételének és a velük folytatott párbeszédnek az ösztönzésére;
– az EU-nak ösztönöznie és támogatnia kell a tagállamokat a radikalizálódás megelőzésére irányuló európai stratégia kialakításában, amely a társadalmi integráción, az alapvető jogok elismerésén, az állampolgársághoz való hozzáférésen, a megkülönböztetés valamennyi formája elleni küzdelmen és – mindenekelőtt az oktatás, a képzés és a foglalkoztatás terén – az esélyegyenlőség előmozdításán alapul, különös tekintettel a muszlim közösségekre;
– ösztönözni kell a kisebbségek beilleszkedését a tagállamokban, teljes körű és tényleges egyenlőséget biztosítva a kisebbségekhez tartozó személyek számára, elejét véve elszigetelődésüknek és az őket érő megkülönböztetésnek;
– valamennyi tagállamban támogatni kell a radikalizálódás és a radikalizálódáshoz vezető tényezők megelőzésére és az ellenük folytatott küzdelemre irányuló, kisléptékű gyakorlati kezdeményezéseket és projekteket, amelyek révén szintén bővíthetők a jelenségre vonatkozó ismeretek;
8. úgy véli, hogy a terrorizmusra irányuló uniós külpolitika egyik célkitűzése a világszerte fennálló konfliktusok diplomatikus és békés rendezésének előmozdítása kell hogy legyen, elkerülve egyúttal a kettős mércék használatát vagy azok használatának látszatát az uniós kül-, biztonság- és emberi jogi politikák gyakorlása során;
9. felhívja a tagállamokat, hogy akadályozzák meg a rasszizmus kialakulását, valamint a szabadságok és demokratikus jogok korlátozását az erőszakos radikalizálódás elleni küzdelemben;
10. nyílt viták folytatására szólít fel a 2002/475/IB kerethatározat módosításáról annak érdekében, hogy annak hatálya a terrorizmus igazolásának kérdésére is kiterjeszthető legyen úgy, hogy ez a lehető legkisebb mértékben érintse a szólásszabadságot és a gondolatszabadságot;
11. üdvözli, hogy a Tanács nemrég elfogadta a terrorista cselekményekkel kapcsolatban kiutasított harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó kölcsönös tájékoztatási rendszert, és felszólítja a Bizottságot, hogy tegye meg a szükséges jogi intézkedéseket a terrorizmusra felbujtó harmadik országbeli állampolgárok beutazására, tartózkodására és kiutasítására vonatkozó feltételek valamennyi tagállamban történő közelítése érdekében;
12. kéri, hogy a következő költségvetési eljárás keretében különítsék el a szükséges pénzeszközöket a radikalizálódás és a radikalizálódáshoz vezető tényezők megelőzésére és az ellenük folytatott küzdelemre irányuló, kisléptékű és/vagy helyi kezdeményezések és kísérletek finanszírozására;
13. sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy nyújtsanak határozott és célzott támogatást a terrorizmus áldozatai számára;
***
14. utasítja elnökét, hogy ezen ajánlást továbbítsa a Tanácsnak és tájékoztatás céljából a Bizottságnak.
AJÁNLÁSRA IRÁNYULÓ JAVASLAT (B6–0677/2005)
benyújtotta az eljárási szabályzat 114. cikkének (1) bekezdése alapján:
Antoine Duquesne, az ALDE képviselőcsoportja nevében
a terrorizmust támogató és a terroristák toborzását elősegítő tényezőkről
az Európai Parlament,
– tekintettel az Európai Tanácsnak a 2004. március 24–25-i ülésén elfogadott, a terrorizmus elleni küzdelemről szóló nyilatkozatára,
– tekintettel az Európai Tanács 2004. június 17–18-i ülésén elfogadott, a terrorizmus elleni küzdelemről szóló felülvizsgált uniós cselekvési tervre,
– tekintettel az Európai Tanács 2004. november 5-i ülésén elfogadott, a szabadságnak, a biztonságnak és a jog érvényesülésének az Európai Unióban való erősítéséről szóló hágai programra,
– tekintettel az Európai Tanács 2004. december 16–17-i ülésének következtetéseire,
– tekintettel az Európai Tanács 2005. június 16–17-i ülésének következtetéseire,
– tekintettel eljárási szabályzata 114. cikkének (1) bekezdésére,
Α. mivel a terrorizmus jelenti az egyik legkomolyabb veszélyt az Európai Unió polgárainak biztonságára nézve, és a megoldáshoz az uniós intézmények közötti méltányos együttműködésen alapuló átfogó válaszadásra van szükség,
B. mivel az Európai Uniónak olyan megfelelő politikát kell elfogadnia, amely lehetővé teszi számára, hogy szembenézzen azokkal az egymáshoz szorosan kapcsolódó tényezőkkel, amelyek elősegítik a terrorizmust, az egyes személyek erőszakos irányba történő radikalizálódását és a terrorcselekmények elkövetése céljából történő toborzásukat,
1. a következő ajánlásokat intézi az Európai Tanácshoz és a Tanácshoz:
a) meg kell állapítani a terroristák toborzását elősegítő legfőbb tényezőket Európa- és világszerte, és ki kell dolgozni az e tényezők visszaszorítását célzó hosszú távú egyedi stratégiát és cselekvési tervet;
b) részletes tanulmányt kell készíteni a terrorcselekmények és a szélsőséges politikai és vallási nézetek, a társadalmi-gazdasági körülmények és más potenciális tényezők közötti összefüggésekről;
c) különös figyelmet fordítva a felelősségteljes kormányzásra, a jogállamiságra és a civil társadalom bevonására, a külső támogatási programok bevonására és azok hatókörének kiterjesztésére van szükség az olyan tényezők elleni küzdelemben, amelyek egyes országokban a terrorizmust támogató és törvényesítő környezet kialakulását segítik elő;
d) ki kell dolgozni egy, Európa és az iszlám világ közötti kulturális és vallási megértés előmozdítását célzó stratégiát;
2. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az ajánlást a Tanácsnak, és tájékoztatás céljából az Európai Tanácsnak, valamint a Bizottságnak.
A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE
|
Az elfogadás dátuma |
18.12.2007 |
||
|
A zárószavazás eredménye |
+ – 0 |
30 20 1 |
|
|
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
Alexander Alvaro, Roberta Angelilli, Mario Borghezio, Mihael Brejc, Kathalijne Maria Buitenweg, Michael Cashman, Giuseppe Castiglione, Giusto Catania, Jean-Marie Cavada, Carlos Coelho, Panayiotis Demetriou, Gérard Deprez, Agustín Díaz de Mera García Consuegra, Bárbara Dührkop Dührkop, Claudio Fava, Armando França, Urszula Gacek, Kinga Gál, Patrick Gaubert, Roland Gewalt, Lívia Járóka, Ewa Klamt, Stavros Lambrinidis, Esther De Lange, Henrik Lax, Roselyne Lefrançois, Sarah Ludford, Jaime Mayor Oreja, Viktória Mohácsi, Claude Moraes, Javier Moreno Sánchez, Rareş-Lucian Niculescu, Martine Roure, Luciana Sbarbati, Inger Segelström, Csaba Sógor, Søren Bo Søndergaard, Vladimir Urutchev, Ioannis Varvitsiotis, Renate Weber, Manfred Weber, Tatjana Ždanoka |
||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) |
Inés Ayala Sender, Edit Bauer, Iratxe García Pérez, Genowefa Grabowska, Ignasi Guardans Cambó, Sophia in 't Veld, Sylvia-Yvonne Kaufmann, Jean Lambert, Antonio Masip Hidalgo, Bill Newton Dunn, Rainer Wieland |
||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés) |
Manuel Medina Ortega |
||