JELENTÉS az Indiai-óceán déli részére vonatkozó halászati megállapodásnak az Európai Közösség nevében történő megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról

17.7.2008 - (COM(2007)0831 – C6‑0047/2008 – 2007/0285(CNS)) - *

Halászati Bizottság
Előadó: Philippe Morillon

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

az Indiai-óceán déli részére vonatkozó halászati megállapodásnak az Európai Közösség nevében történő megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról

(COM(2007)0831 – C6‑0047/2008 – 2007/0285(CNS))

(Konzultációs eljárás)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Tanácsi határozatára irányuló javaslatra (COM(2007)0831,

–   tekintettel az EK-Szerzõdés 37. cikkére és 300. cikkének (2) bekezdésére,

–   tekintettel az EK-Szerzõdés 300. cikke (3) bekezdésének elsõ albekezdésére, amelynek megfelelõen a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6-0047/2008),

–   tekintettel a Jogi Bizottságnak a javasolt jogalapról szóló véleményére,

–   tekintettel eljárási szabályzata 51. és 35. cikkére, valamint 83. cikke (7) bekezdésére,

–   tekintettel a Halászati Bizottság jelentésére (A6-0315/2008),

1.  jóváhagyja a tanácsi rendeletre irányuló javaslatot, annak módosított formájában és jóváhagyja a megállapodás megkötését;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament állásfoglalását a Tanácsnak és a Bizottságnak.

Módosítás  1 Határozatra irányuló javaslat 1 bevezetõ hivatkozás
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerzõdésre és különösen annak 37. cikkére, összefüggésben 300. cikke (2) bekezdése elsõ albekezdésének elsõ mondatával és 300. cikke (3) bekezdésének elsõ albekezdésével,	tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerzõdésre és különösen annak 37. cikkére, összefüggésben 300. cikke (2) bekezdése elsõ albekezdésének elsõ mondatával és 300. cikke (3) bekezdésének második albekezdésével,

INDOKOLÁS

Az Indiai-óceán déli térségének halászatot folytató államai 2000-ben kezdeményezték egy új regionális halászati szervezet létrehozását (az Indiai-óceán déli részére vonatkozó halászati megállapodás).

Öt kormányközi konferencia után (a legutóbbira 2005 áprilisában került sor a kenyai Mombasában) az érdekelt felek megállapodásra jutottak a halászati megállapodás tervezetérõl. Ez a szöveg – amelyet egy lektori csoport is átnézett – volt a végleges szövegváltozat, amelyet elfogadását követõen a 2006. július 7-én Rómában megtartott diplomáciai konferencián aláírásra megnyitottak.

Az Európai Közösségnek halászati érdekeltségei vannak az Indiai-óceán déli részén, illetve Réunion-sziget révén a térségben tengerparttal is rendelkezik. A Közösségnek ezért az ENSZ tengerjogi egyezménye értelmében együtt kell mûködnie más érdekelt felekkel a térség halászati erõforrásainak szabályozása és védelme terén. A Közösség a 2006. július 6-án elfogadott 2006/496/EK tanácsi határozattal összhangban 2006. július 7-én aláírta a SIOFA-megállapodást.

2007. december 21-én az Európai Bizottság tanácsi határozatra irányuló indítványt terjesztett elõ az Indiai-óceán déli részére vonatkozó halászati megállapodásnak az Európai Közösség nevében történõ megkötésérõl.

A Tanács 2008. január 30-án úgy határozott, hogy tanácskozik a Parlamenttel a megállapodásról, és konzultációs kérelmet nyújtott be hozzánk.

2008. február 3-án bizottságunk kérte a Jogi Bizottságot, hogy ellenõrizze az ügy jogalapját, mivel véleményünk szerint ez esetben nem konzultációs, hanem hozzájárulási eljárásról van szó (az EP eljárási szabályzatának 35. cikke).

A Jogi Bizottság 2008. február 26-i ülésén válaszolt a kérdésünkre, és kijelentette, hogy valóban hozzájárulási eljárásról van szó, méghozzá amiatt, hogy a nemzetközi megállapodásban egy specifikus intézményi keretet hoznak létre (alárendelt szervek létrehozása a fontos döntések meghozatalára).

7. CIKK – ALÁRENDELT SZERVEK

1.        A részes felek konferenciája állandó tudományos bizottságot hoz létre, amely évente legalább egy alkalommal – lehetõleg a konferencia elõtt – ülésezik, kivéve, ha a Felek másképp nem határoznak. A bizottság az alábbi rendelkezések alapján mûködik:

a)        A Tudományos Bizottság:

(i)        tudományos értékelés készítése a halállományról és a halászat tengeri környezetre gyakorolt hatásáról, figyelembe véve a Zóna környezeti és oceanográfiai jellemzõit, valamint a tudományos kutatás eredményeit ;

(ii)        az együttmûködés ösztönzése és elõmozdítása a tudományos kutatás területén a halállomány állapotának jobb megismerése érdekében ;

(iii)       tudományos szakvéleményeket és ajánlásokat készít a Felek Gyûlése részére a 6. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett védelmi és kezelési intézkedések kidolgozása érdekében;

(iv)       tudományos szakvéleményeket és ajánlásokat készít a Felek Gyûlése részére a halászati tevékenységek nyomon követésére vonatkozó intézkedések kidolgozása érdekében;

(v)       tudományos szakvéleményeket és ajánlásokat készít a Felek Gyûlése részére a halászati tevékenységek nyomon követésére vonatkozó intézkedések kidolgozása érdekében; és

(vi)       elvégez bármilyen egyéb tudományos feladatot, amelyrõl a Felek Gyûlése határoz;

b)        a vélemények és tudományos ajánlások kidolgozása során a tudományos bizottság figyelembe veszi a Halászati Bizottságnak, valamint az érintett egyéb kutatási szervezeteknek és regionális halászati szervezeteknek az Indiai-óceán délnyugati részével kapcsolatos tevékenységeit.

2.        A Felek Gyûlése végrehajtó bizottságot hoz létre, amelynek a feladata a 6. cikkben említett intézkedések helyes alkalmazásának és betartásának ellenõrzése az intézkedések meghozatalától kezdve. A végrehajtó bizottság a belsõ szabályzatban meghatározott modelleknek megfelelõen a részes felek konferenciájával egyidõben ülésezik, munkájáról a konferenciának tartozik elszámolni, véleményeit és ajánlásait a konferenciához intézi.

3.        A részes felek konferenciája szükség esetén ideiglenes, szakosodott vagy állandó bizottságokat hozhat létre, amelyek feladata a jelen megállapodás célkitûzéseinek megvalósításával kapcsolatos kérdések megvizsgálása és a velük kapcsolatos jelentések elkészítése, a specifikusan mûszaki jellegû problémák megvizsgálásával, és az azokkal kapcsolatos ajánlások megfogalmazásával megbízott munkacsoportokhoz hasonlóan.

Az EK-Szerzõdés 37. cikkével, 300. cikke (2) bekezdésének elsõ albekezdésével és (3) bekezdésének második albekezdésével összhangban a hozzájárulási eljárás a megfelelõ eljárási mód.

Következésképpen módosítani kell az Indiai-óceán déli részére vonatkozó halászati megállapodásnak az Európai Közösség nevében történõ megkötésérõl szóló tanácsi határozatra irányuló javaslat jogalapját.

A JOGI BIZOTTSÁG VÉLEMÉNYE A JOGALAPRÓL

Philippe Morillon

elnök

Halászati Bizottság

BRÜSSZEL

Tárgy:             Vélemény az Indiai-óceán déli részére vonatkozó halászati megállapodásnak az Európai Közösség nevében történő megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló javaslat (COM(2007)0831 – 2007/0285(CNS)) jogalapjáról.

Tisztelt Elnök Úr!

2008. január 3-i levelében Ön az eljárási szabályzat 35. cikkének (2) bekezdésével összhangban felkérte a Jogi Bizottságot, hogy vizsgálja meg a Bizottság tárgyban szereplő javaslata jogalapjának érvényességét és megfelelőségét.

2008. február 26-i ülésén a bizottság megvizsgálta a fent említett kérdést.

A javaslat az EK-Szerződés 37. cikkén[1] alapul, a 300. cikk (2) bekezdése első albekezdésével[2] és a 300. cikk (3) bekezdésének első albekezdésével összefüggésben. Megjegyzendő, hogy a 300. cikk (3) bekezdésének első albekezdése szerint a Parlamenttel mindössze konzultálnak.

A Halászati Bizottság megjegyzi, hogy a hasonló javaslatok – például a Közösségnek a Csendes-óceán nyugati és középsõ körzetében található, hosszú távon vándorló halállományok védelmérõl és kezelésérõl szóló egyezményhez való csatlakozásáról szóló tanácsi határozatra vonatkozó javaslat (COM (2003)0855) – a 300. cikk (3) bekezdésének második albekezdésén alapultak, és nem az elsõ albekezdésén, amely a hozzájárulási eljárás alkalmazását vonja maga után.

Az EK-Szerzõdés vonatkozó rendelkezései:

300. cikk (3) bekezdés

(3) A 133. cikk (3) bekezdésében említett megállapodások kivételével a megállapodásokat a Tanács az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően köti meg, beleértve azokat az eseteket is, amikor a megállapodás olyan területre vonatkozik, ahol a belső szabályok elfogadásához a 251. cikkben vagy a 252. cikkben említett eljárásra van szükség. Az Európai Parlament véleményét a Tanács által az ügy sürgősségétől függően megállapított határidőn belül közli. Ha ezen a határidőn belül nem nyilvánít véleményt, a Tanács határozhat.

Az előző albekezdéstől eltérve, a 310. cikkben említett megállapodásokat, az együttműködési eljárások bevezetése útján külön intézményi keretet létrehozó egyéb megállapodásokat, a Közösségre nézve jelentős költségvetési kihatással járó megállapodásokat, valamint a 251. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően elfogadott jogi aktus módosítását igénylő megállapodásokat az Európai Parlament hozzájárulásának elnyerését követően lehet megkötni[3].

Jogalap

Az illetékes bizottság által feltett kérdésre adandó válasz attól függ, hogy az Indiai-óceán déli részére vonatkozó halászati megállapodás együttműködési eljárások bevezetése útján létrehoz-e a Szerződés 300. cikke (3) bekezdésének második albekezdése szerinti külön intézményi keretet, amelynek esetében a hozzájárulási eljárás alkalmazandó. Rámutat, hogy a Bíróságnak még értelmeznie kell a „külön intézményi keret” fogalmát a 300. cikk (3) bekezdésének második albekezdése értelmében.

Szem előtt kell tartani, hogy valamennyi közösségi jogi aktusnak a Szerződésben (vagy egyéb, ezek által végrehajtandó jogi aktusban) meghatározott jogalapon kell alapulnia. A jogalap határozza meg a Közösség ratione materiae hatáskörét, és ez szabja meg a hatáskör gyakorlásának módját, nevezetesen az alkalmazandó jogalkotási eszköz(öke)t és a döntéshozatali eljárást.

Az Európai Bíróság álláspontja szerint a jogalap kiválasztása nem szubjektív kérdés, hanem azt „olyan objektív szempontok szerint kell meghatározni, amelyek bírósági felülvizsgálatot tesznek lehetővé”[4] az adott intézkedés[5] célját és tartalmát illetően. Ebben az összefüggésben a Bíróság nyilvánvalóvá tette, hogy „lényegtelen, hogy az intézmény jobban részt kíván venni az adott intézkedés elfogadásában, illetve lényegtelenek az intézkedés által érintett tevékenységi körön belüli egyéb elvégzett feladatok és az intézkedés elfogadásának összefüggései”[6].

A Közösségnek a Csendes-óceán nyugati és középső körzetében található, hosszú távon vándorló halállományok védelméről és kezeléséről szóló egyezményhez való csatlakozásáról szóló tanácsi határozatra vonatkozó javaslat (COM (2003)0855) – amelyre a Halászati Bizottság a levelében utal – esetében a kérdéses egyezmény egy jól strukturált nemzetközi szervezetet hozott létre, amelyben a döntéseket egy külön halászati bizottságban kellett meghozni. Ezért egyértelmű volt, hogy az egyezmény a Szerződés 300. cikke (3) bekezdésének második albekezdése szerinti külön intézményi keretet hozott létre.

Ha szemügyre vesszük az Indiai-óceán déli részére vonatkozó halászati megállapodást, akkor az alábbiakat vehetjük észre:

I) A 7. cikk kisegítő testületek, köztük egy állandó tudományos bizottság és egy végrehajtási bizottság létrehozását írja elő. A 8. cikkből[7] (Döntéshozatal) következően úgy tűnhet, hogy az ilyen testületek „lényegi kérdésekről” dönthetnek.

Míg a tudományos bizottságnak a) a halászati erõforrások és a halászat hatásának tudományos értékeléseit kell elvégeznie, b) ösztönöznie és támogatnia kell a tudományos kutatási együttmûködést, c) tudományos tanácsokat és ajánlásokat kell adnia a védelmi, kezelési és nyomon követési intézkedések kialakítása céljából és a halászati adatgyûjtésre és -cserére vonatkozó szabványokról, addig a végrehajtási bizottságnak ellenõriznie kell a Felek Gyûlése által elfogadott intézkedések végrehajtását és betartását, valamint jogosult a Felek Gyûlése számára jelentést, tanácsokat és ajánlásokat benyújtani.

II) A Felek Gyűlése „ezenkívül szükség szerint létrehozhat ideiglenes, különleges és állandó bizottságokat az e megállapodás céljai végrehajtásával kapcsolatos kérdések vizsgálatára és az azokról szóló jelentések elkészítésére, továbbá létrehozhat munkacsoportokat meghatározott technikai problémák tanulmányozására és az azokkal kapcsolatos ajánlások előterjesztésére”.

III) A megállapodás ugyan előírja, hogy a Felek Gyűlése és a kisegítő testületek a „lényegi kérdésekről” konszenzussal döntenek, de más döntéseket egyszerű többséggel hoznak.

E tényezõk fényében úgy ítéljük meg, hogy az Indiai-óceán déli részére vonatkozó halászati megállapodás a Szerzõdés 300. cikke (3) bekezdésének második albekezdése szerinti külön intézményi keretet hoz létre. Ennélfogva a hozzájárulási eljárást kell alkalmazni.

2008. február 26-i ülésén tehát a Jogi Bizottság egyhangúlag[8] úgy határozott, hogy azt ajánlja, hogy az Indiai-óceán déli részére vonatkozó halászati megállapodásnak az Európai Közösség nevében történő megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló javaslat jogalapja a 300. cikk (3) bekezdésének első albekezdése helyett a második albekezdésére hivatkozzon.

Tisztelettel:

Giuseppe Gargani

• [1]  37. cikk
  (1) A közös agrárpolitika irányvonalának meghatározása érdekében a Bizottság e szerződés hatálybalépését követően haladéktalanul konferenciára hívja össze a tagállamokat azzal a céllal, hogy agrárpolitikájukat — különösen forrásaik és szükségleteik mérlegének felállításával — összehasonlítsák.
  (2) Az (1) bekezdésben említett konferencia munkájának figyelembevételével a Bizottság e szerződés hatálybalépésétől számított két éven belül, a Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott konzultációt követően javaslatokat terjeszt elő a közös agrárpolitika kidolgozására és végrehajtására, beleértve a nemzeti rendtartásoknak a 34. cikk (1) bekezdésében említett közös piacszervezés egyik formájával történő felváltását, továbbá az e címben meghatározott intézkedések végrehajtására.
  Ezekben a javaslatokban figyelembe kell venni az e címben említett mezõgazdasági kérdések egymással való kölcsönös összefüggését.
  A Tanács, az általa adott esetben kibocsátott ajánlások sérelme nélkül, a Bizottság javaslata alapján és az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően minősített többséggel rendeleteket, irányelveket vagy határozatokat fogad el.
  (3) A Tanács minősített többséggel és a (2) bekezdésnek megfelelően a nemzeti piaci rendtartásokat a 34. cikk (1) bekezdése szerinti közös piacszervezéssel válthatja fel, ha

  a)		a közös piacszervezés azoknak az ilyen intézkedést ellenzõ tagállamoknak, amelyek a kérdéses termeléssel kapcsolatban saját nemzeti piaci rendtartással rendelkeznek, az érintett termelõk foglalkoztatására és életszínvonalára vonatkozóan egyenértékû biztosítékot nyújt; ennek során a lehetséges alkalmazkodás és a szükséges szakosodás ütemét is figyelembe kell venni, és

  b)		ez a közös piacszervezés a nemzeti piacon fennálló feltételekhez hasonló feltételeket biztosít a Közösségen belüli kereskedelem számára.

  
  (4) Ha egyes nyersanyagokra vonatkozóan a közös piacszervezést azt megelõzõen hozzák létre, hogy a megfelelõ feldolgozott termékekre már létezne közös piacszervezés, a harmadik országokba irányuló kivitelre szánt feldolgozott termékekhez felhasznált nyersanyagok a Közösségen kívülrõl is behozhatók.
• [2]  (2) Az e téren a Bizottságra ruházott hatáskörre is figyelemmel, a megállapodások aláírásáról — amelyet a hatálybalépést megelőzően történő ideiglenes alkalmazásról szóló határozat kísérhet — és megkötéséről a Bizottság javaslata alapján, minősített többséggel a Tanács határoz. A Tanács egyhangúlag dönt, ha a megállapodás olyan területre vonatkozik, ahol a belső szabályok elfogadásához egyhangúságra van szükség, valamint a 310. cikkben említett megállapodások esetén.
• [3]  Utólagos kiemelés.
• [4]  45/86. számú ügy, Bizottság kontra Tanács [1987] EBHT 1439. o., (5) bekezdés
• [5]  C-300/89. számú ügy, Bizottság kontra Tanács [1991] EBHT I-287. o., (10) bekezdés
• [6]  C-269/97. számú ügy, Bizottság kontra Tanács [2000] EBHT I-2257. o., (43) és (44) bekezdés
• [7]  1.         A Felek Gyűlése vagy annak kisegítő testületei a lényegi kérdésekről – hacsak erről e megállapodás másképpen nem rendelkezik – a jelenlevő szerződő felek konszenzussal döntenek, ahol a konszenzus azt jelenti, hogy a döntés meghozatalakor a résztvevők közül senki sem emelt hivatalos kifogást. Lényegi kérdésként kezelendő annak eldöntése, hogy egy adott kérdés lényegi-e vagy sem.
  2.            Az (1) bekezdésben említettektõl eltérõ kérdésekben a döntést a jelenlévõ és szavazatot leadó szerzõdõ felek egyszerû többségével hozzák meg.
  3.            A Felek Gyûlése által elfogadott döntések valamennyi szerzõdõ félre nézve kötelezõek.
• [8]  A zárószavazáson az alábbi személyek voltak jelen: Giuseppe Gargani (elnök), Titus Corlăţean (ügyvezető elnök), Rainer Wieland (ügyvezető elnök), Lidia Joanna Geringer de Oedenberg (ügyvezető elnök asszony), Francesco Enrico Speroni (ügyvezető elnök), Diana Wallis (a vélemény előadója), Monica Frassoni, Neena Gill, Piia-Noora Kauppi, Klaus-Heiner Lehne, Lévai Katalin, Antonio López-Istúriz White, Hans-Peter Mayer, Manuel Medina Ortega, Hartmut Nassauer, Aloyzas Sakalas, Vicente Miguel Garcés Ramón (Giulietto Chiesa helyett póttagként), Sajjad Karim (Carlo Casini helyett póttagként), Gabriele Stauner (Bert Doorn helyett póttagként), Szájer József (Othmar Karas helyett póttagként) és Jacques Toubon (Jaroslav Zvěřina helyett póttagként).

ELJÁRÁS

Cím	Az Indiai-óceán déli részére vonatkozó halászati megállapodás
Hivatkozások	COM(2007)0831 – C6-0047/2008 – 2007/0285(CNS)
Az Európai Parlamenttel folytatott konzultáció dátuma	30.1.2008
Illetékes bizottság        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	PECH 19.2.2008
Előadó(k)        A kijelölés dátuma	Philippe Morillon 23.1.2008
A jogalap vizsgálata        A JURI véleményének dátuma	JURI 26.2.2008
Az elfogadás dátuma	15.7.2008
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	21 1 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Stavros Arnaoutakis, Elspeth Attwooll, Marie-Hélène Aubert, Iles Braghetto, Niels Busk, David Casa, Paulo Casaca, Zdzisław Kazimierz Chmielewski, Emanuel Jardim Fernandes, Carmen Fraga Estévez, Ioannis Gklavakis, Pedro Guerreiro, Heinz Kindermann, Rosa Miguélez Ramos, Seán Ó Neachtain, Struan Stevenson, Margie Sudre, Cornelis Visser
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Ole Christensen, Constantin Dumitriu, Carl Schlyter, Thomas Wise
Benyújtás dátuma	17.7.2008