JELENTÉS Kilátások a szerzői jog terén az Európai Unióban
26.1.2009 - (2008/2121(INI))
Jogi Bizottság
Előadó: Manuel Medina Ortega
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
Kilátások a szerzői jog terén az Európai Unióban
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződés 14. és 95. cikkére,
– tekintettel az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 27. cikkére,
– tekintettel az Európai Unió alapjogi chartájának 17. cikkének (2) bekezdésére,
– tekintettel a Bizottságnak az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló 2001/29/EK irányelv alkalmazására vonatkozó 2007. november 30-i jelentésére (SEC(2007)1556),
– tekintettel a Bizottság 2008. július 16-i, Szerzői jog a tudásalapú gazdaságban című zöld könyvére (COM(2008)0466),
– tekintettel az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló, 2001. május 22-i 2001/29/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelvre[1],
– tekintettel a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre[2] és a Bizottságnak a 2004/48/EK irányelv 2. cikkére vonatkozó 2005/295/EK nyilatkozatára[3],
– tekintettel a jogszerű on-line zeneszolgáltatás érdekében a szerzői és szomszédos jogok közös, határokon átnyúló kezeléséről szóló 2008. szeptember 25-i állásfoglalására[4],
– tekintettel a szerzői és szomszédos jogokkal foglalkozó közös jogkezelő szervezetekre irányuló közösségi keretről szóló 2004. január 15-i állásfoglalására[5],
– tekintettel a jogszerű on-line zeneszolgáltatás érdekében a szerzői és szomszédos jogok közös, határokon átnyúló kezeléséről szóló, 2005. május 18-i 2005/737/EK bizottsági ajánlásra[6],
– tekintettel a Bizottság 2004. április 16-i, a szerzői és szomszédos jogok belső piaci kezeléséről szóló közleményére (COM(2004)0261),
– tekintettel az adatbázisok jogi védelméről szóló, 1996. március 11-i, 96/9/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre[7],
– tekintettel a szerzői jog és egyes szomszédos jogok védelmi idejének összehangolásáról szóló, 2006. december 12-i 2006/116/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre[8],
– tekintettel a „2010: Az európai digitális könyvtár felé” címet viselő 2007. szeptember 27-i állásfoglalására[9],,
– tekintettel eljárási szabályzatának 45. cikkére,
– tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére, valamint az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság és a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság véleményére (A6-0017/2009),
Szerzői jog és információs társadalom
1. emlékeztet arra, hogy a 2001/29/EK irányelv elfogadása a 2000. március 23–24-i lisszaboni Európai Tanácsnak a versenyképes, dinamikus és tudásalapú gazdaság megvalósítását célzó folyamatba illeszkedő elsődleges célkitűzései között szerepelt;
2. emlékeztet arra, hogy az Európai Közösség és a tagállamok kötelesek tiszteletben tartani a szerzői jogokra vonatkozó nemzetközi keretet, nevezetesen az irodalmi és művészeti művek védelméről szóló 1886-os berni egyezmény 9. cikkének (2) bekezdését és a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodás 13. cikkét, amelynek rendelkezései megtalálhatók a 2001/29/EK irányelv 5. cikkének (5) bekezdésében is;
3. kielégítőnek ítéli az irányelv tagállamokbeli alkalmazását és a szerzői jogokra gyakorolt hatását;
4. megállapítja, hogy a Bizottság fent említett, a 2001/29/EK irányelv 5., 6. és 8. cikkének végrehajtásával kapcsolatos első jelentése a tagállamok általi késői átültetés miatt nem teszi lehetővé alapos értékelés készítését, ezért felkéri a Bizottságot, hogy összpontosítsa erőfeszítéseit a 2001/29/EK irányelv végrehajtására, annak valamennyi szempontjára figyelemmel, és hogy biztosítsa az egyensúlyt a jogbirtokosok jövedelme és az európai fogyasztók javára történő terjesztés között;
5. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság a jelentésében figyelmen kívül hagyta az Európai Unióhoz a 2001/29/EK irányelv elfogadását követően csatlakozott országok törvénykezési gyakorlatát;
6. reméli, hogy a Bizottság több időt szán az átültetési intézkedések és a jövőbeni ítélkezési gyakorlat részletesebb összegzésére;
7. úgy véli, hogy ezt az irányelvet szélesebb körben kell alkalmazni, és az irányelvnek figyelembe kellene vennie a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem egyes jogi vonatkozásairól szóló, 2000. június 8-i 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről szóló, 2004. április 29-i európai parlamenti és tanácsi irányelv[10] elektronikus kereskedelemmel kapcsolatos rendelkezéseit, valamint a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i európai parlamenti és tanácsi irányelv[11] adatvédelmi rendelkezéseit;
8. megjegyzi, hogy a 2001/29/EK irányelv reformja nem lenne kívánatos, mivel a tagállamok általi átültetése csak 2006-ban fejeződött be;
9. úgy véli, hogy a 2001/29/EK irányelv megfelelő egyensúlyt képvisel az érintett felek érdekei között;
10. emlékeztet arra, hogy a 2001/29/EK irányelv fontos szerepet játszik a szerzői és szomszédos jogok hozzáigazításában az információs társadalom igényeihez;
11. üdvözli, hogy a Bizottság lehetővé teszi az érintett felek közti eszmecserét a magáncélra készített másolatok szerzői illetékrendszereit illetően, egy olyan platform létrehozása révén, amely egybegyűjti a vállalatok, a jogbirtokosok és a fogyasztók képviselőit, és amely az említett rendszerek helyzetének és a résztvevők által felvetett, különösen a digitális környezetben felmerülő kérdések objektív elemzésére irányul; arra ösztönzi ezt a platformot, hogy következetes és egyenlő megközelítést alkalmazva vizsgáljon meg olyan kérdéseket, mint például a jogszerű forrás, a szerzői jogi illetékek megállapításának kritériumai, beleértve a fogyasztói felmérések e folyamatban betöltött szerepét és a magáncélra készített másolatok szerzői illetékrendszereire vonatkozó, fogyasztóknak nyújtandó tájékoztatást; arra kéri a Bizottságot, hogy tájékoztassa a Parlamentet e platform munkájának előrehaladásáról; ezenkívül úgy ítéli meg, hogy az egyenlő feltételek a jogbirtokosok, a fogyasztók és az ipar érdekeit szolgálnák;
12. felveti azt a kérdést, hogy a Bizottság Zöld könyve miért szinte kizárólag a kiadók világára összpontosít és a kulturális ipar többi ágáról miért felejtkezik el;
13. emlékezteti a Bizottságot arra, hogy a szerzői jogokra és a szomszédos jogokra vonatkozó rendelet tekintetében az EU intézményei számára lényeges és szükséges, hogy szoros együttműködésben és egyetértésben lépjenek fel;
14. ragaszkodik ahhoz, hogy a Bizottság következetes megközelítést alkalmazzon a szerzői jog kérdésében; javasolja, hogy egyetlen főigazgatóság koordinálja a különféle ágazatokra vonatkozó javaslatokat, biztosítva ezzel a szerzői jog alapjául szolgáló jogalap tiszteletben tartását és elkerülve így a nem kívánt következményeket;
15. úgy véli, hogy a szerzői jog, a szomszédos jogok és a szellemi tulajdonjogok az Európai Unió gazdasági versenyképessége biztosításának fontos elemét képezik;
16. megállapítja, hogy a kreatív ipar egyre növekvő ágazat, amely az EU GDP-jének 2,6%-át teszi ki (2003), és több mint 5 millió főt foglalkoztat;
17. úgy ítéli meg, hogy a kreatív ipar lényeges szerepet tölt be az információs társadalomban;
18. emlékeztet arra, hogy a szerzői és szomszédos jogok védelme az információs társadalom keretében fontos elem a belső piac gazdasági életének fejlődése érdekében, és megalapozza az ösztönzésből, az alkotó tevékenységből, a beruházásokból, illetve ezek eredményeinek az európai fogyasztók körében történő terjesztéséből álló kedvező folyamatot;
19. hangsúlyozza, hogy a szerzői és szomszédos jogok védelme előfeltétele a kreativitás és az innováció ösztönzésének, valamint a kulturális identitások megőrzésének;
20. elismeri, hogy a tudás széles körű terjesztése elősegíti a nyíltság és a társadalmi kohézió megteremtését, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a szerzői jogok magas fokú védelme alapvető fontosságú az intellektuális alkotómunka szempontjából, és ezért a közérdek is megkívánja, hogy létrejöjjön az egyensúly az alkotómunka fenntartása és fejlesztése érdekében;
21. emlékeztet arra, hogy a szerzői jogi rendszer a tudás és kompetencia alapú gazdaság szempontjából a legmegfelelőbb rendszer;
22. hangsúlyozza, hogy a szerzői jogokra vonatkozó, magas fokú védelmet garantáló európai keret elengedhetetlen feltétele annak, hogy a kiadók továbbra is újításokat keressenek és befektetéseket eszközöljenek az új elektronikus termékek és szolgáltatások terén, amelyek alapvető fontosságú hozzájárulást jelentenek az Unió által annak érdekében tett erőfeszítésekhez, hogy világszinten is a tudásalapú gazdaság jelentős szereplőjévé váljon;
23. úgy véli, hogy a szerzői és szomszédos jogok tiszteletben tartása a legjobb biztosíték a digitális termékek legális piacának fejlődésére;
24. megjegyzi, hogy a kulturális javak és szolgáltatások sokszínű kínálata, valamint e javak és szolgáltatások Unió területén történő terjesztése a szerzői és szomszédos jogok tiszteletben tartásától és védelmétől is függ;
25. hangsúlyozza, hogy az európai alkotó világ dinamizmusa és sokszínűsége egyike a szólásszabadság alappilléreinek;
26. emlékeztet, hogy a szerzői és szomszédos jogok tiszteletben tartása biztosítékul szolgál a különböző nemzeti kultúrák megőrzésére;
27. megerősíti, hogy a jogbirtokosok számára a jogok keletkezési helyén kell biztosítani a szerzői és szomszédos jogok védelmét, függetlenül a nemzeti határoktól és a felhasználási módoktól, érvényességük teljes időtartama alatt;
28. emlékeztet, hogy az információs társadalom új piacokat nyit meg, amelyeken a védelem alatt álló alkotások elektronikus termékek és interaktív szolgáltatások közvetítésével is felhasználhatók;
29. üdvözli az Europeana projekt sikerét, amely azt bizonyítja, hogy a szerzői jogokat és a felhasználóknak a kreatív tartalmakhoz való könnyebb on-line hozzáférésének biztosítását összekapcsoló európai megközelítés életképes; az Europeana az érintett felekkel partnerként együttműködve, és folyamatos párbeszédet folytatva biztosítja az alkotások integritását, valamint a kiváló minőségű jogtiszta digitalizálást; emlékeztet ezenkívül arra, hogy a szerzői jogra vonatkozó közösségi jogszabály kimondja, hogy a védett alkotások kivonatolt formájú digitalizálásához és hozzáférhetővé tételéhez a jogbirtokosok hozzájárulása szükséges; hangsúlyozza, hogy ez az Europeana egyik alapelvét képezi.
30. fontosnak tartja a szerzők személyhez fűződő jogainak védelmét, és aggodalmát fejezi ki az olyan munkavállalási szerződések terjedése miatt, amelyek a szerzői jogok kényszerű átadásával járnak, és amelyek veszélyeztetik a névjog érvényesülését és az alkotás tiszteletben tartását;
Kivételek
31. emlékeztet, hogy a 2001/29/EK irányelv 5. cikkének (5) bekezdése szerint a fenti irányelvben említett kivételek kizárólag olyan különös esetekben alkalmazhatók, amelyek nem sérelmesek az alkotások rendes felhasználására, és indokolatlanul nem károsítják a jogbirtokos jogos érdekeit („hármaspróba”);
32. úgy véli, hogy az alkotások digitalizálása során tiszteletben kell tartani a szerzői és szomszédos jogokat, és azáltal nem sérülhet az alkotások rendes felhasználása az interneten, különösen az alkotások nyilvánosság számára történő rendelkezésre bocsátására irányuló jogért kapott jövedelem tekintetében;
33. úgy véli, hogy a 2001/29/EK irányelvben szereplő, a nem kötelező kivételek teljes listájára alapuló megközelítés kellőképpen rugalmas és minden esetben helytálló;
34. úgy véli, hogy a nagy digitalizálási projekteken alapuló, online elérhető digitális könyvtárakat a szerzői és szomszédos jogok birtokosainak teljes egyetértésével kell létrehozni, erre irányuló megállapodások alapján;
35. úgy ítéli meg, hogy a 2001/29/EK irányelv 5. cikke (3) bekezdése b) pontjában szereplő, a fogyatékkal élő emberek előnyét szolgáló kivételt teljes körűen kell alkalmazni;
36. gondolkodásra szólít fel azzal kapcsolatban, hogy milyen veszélyeket rejt a szerzői és szomszédos jogok védelme számára a sokszorozási és közlési jogok alóli kivétel a távoktatás esetén alkalmazott tudományos kutatás keretében;
37. úgy ítéli meg, hogy a tudományos közösségnek és a kutatóknak kötelezettséget kell vállalniuk a kiadók önkéntes alapú engedélyének megszerzésére annak érdekében, hogy biztosítsák az alkotásokhoz való oktatási és kutatási célú hozzáférést; ugyanakkor külön megjegyzi a tudományos folyóiratok jelentőségét, amelyek az akadémiai kutatás eredményeinek jóváhagyását célzó szakértői felülvizsgálatban kulcsszerepet töltenek be, és amelyek finanszírozása az előfizetői díjak függvénye;
38. úgy véli, hogy a legális kínálat ösztönzése és egy versenyképes on-line piac létrehozása érdekében támogatni kell az on-line szolgáltatások és az e szolgáltatásokat felhasználó különböző eszközök interoperabilitását;
39. úgy véli, hogy a felhasználók által létrehozott alkotásoknak tiszteletben kell tartaniuk a szerzői és szomszédos jogokat, és nem szükséges új kivételeket bevezetni a „felhasználók által létrehozott alkotások” számára;
Jogalkalmazás
40. emlékeztet, hogy a nem engedélyezett felhasználás, amely súlyos károkat okoz a művészi alkotások ágazata és a műszaki innováció számára, fenyegetést jelent a kulturális ágazat gazdaságára és az alkotótevékenység megújulására;
41. elismeri a kiadók befektetésének jelentőségét a tartalmak létrehozása és nyomtatott vagy digitális formában történő terjesztésük terén, és hangsúlyozza annak szükségét, hogy hatékonyan küzdjenek minden olyan harmadik fél tevékenysége ellen, amely nem tartja tiszteletben az európai szerzői jogi szabályokat és veszélyeztetheti az ilyen befektetéséket;
42. úgy ítéli meg, hogy a kalózkodás elleni küzdelmet több irányban is fejleszteni szükséges: oktatás és megelőzés, a jogszerű digitális kínálat fejlesztése és a hozzáférés javítása, valamint együttműködés és büntetőjogi intézkedések útján;
43. támogatja az on-line kreatív tartalmakhoz való jogszerű hozzáférés és azok terjesztése számára kedvező környezet megteremtését;
44. hangsúlyozza, hogy mindenki számára lehetővé kell tenni a védett tartalmakhoz való hozzáférést, a szerzői jogok szigorú betartása mellett;
45. sürgeti az on-line szerzői jogok és szomszédos jogok versenypiacára vonatkozó helyzet tisztázását (a CISAC-ügy fényében);
46. emlékeztet arra, hogy a szerzői és szomszédos jogok által védett alkotások és szolgáltatások letöltését kínáló internetes oldalak tevékenysége a jogbirtokosok beleegyezése hiányában illegális, és a szerzői és szomszédos jogok által védett alkotások vagy szolgáltatások „peer to peer” cseréje is illegális a jogbirtokosok beleegyezése hiányában;
47. támogatja, hogy a tagállamokban hozzanak létre mechanizmusokat, amelyek a jogbirtokosok indítványára és fokozatos megközelítést alkalmazva őrködnek a szerzői jogok védelme felett az interneten;
48. támogatja a különböző nemzeti jogrendszerek fellépését a hálózaton illegálisan alkotásokat terjesztő internetes oldalakkal szemben (például „The Pirate Bay”);
49. szorgalmazza, hogy a tagállamok igazságügyi hatóságai szüntessék meg ezen oldalak tevékenységét;
50. felhívja a Bizottságot, hogy tanulmányozza a 2001/29/EK irányelv 8. cikke (3) bekezdésének végrehajtását, és hogy vizsgálja meg, hogy miképpen lehetne a legeredményesebben harcolni a kalózkodás – és különösen az on-line kalózkodás – ellen egy virágzó on-line tartalompiac ösztönzése és kifejlődése érdekében;
51. az azonosításra és felismerésre szolgáló, új, szabadon hozzáférhető és letölthető európai uniós internetes technológiák bevezetését és használatát szorgalmazza, és támogatja a már létezőket a kalóz- és a legális termékek könnyebb megkülönböztethetősége érdekében;
52. gondolkodásra hív fel az on-line internethozzáférés-szolgáltatók felelősségéről a kalózkodás elleni harcban;
53. kéri az online hozzáférés-szolgáltatók együttműködését az elektronikus kalózkodás megelőzésében és felszámolásában;
54. az interneten hozzáférhető alkotások legális kínálatának fejlesztésére szólít fel, például a digitális szolgáltatások HÉA-jának csökkentése révén;
55. egyrészt úgy véli, hogy az oktatás és a tudatosság fokozása alapvető fontosságúak, másrészt felkéri a Bizottságot, hogy gondoskodjon a digitális jogok kezelésére szolgáló rendszerek átláthatóságáról és együttműködtethetőségéről;
56. felhívja a Bizottságot, hogy a 2001/29/EK irányelv Bizottság által végzendő következő felülvizsgálatának alkalmazási körét terjessze ki a fenti irányelv (3) bekezdése 2a) pontja végrehajtásának vizsgálatára is; úgy véli, hogy a Bizottságnak tanulmányoznia kellene az előadóművészek helyzetének javítását célzó új eszközöket, ha e rendelkezés által bevezetett jog alkalmazását elégtelennek ítéli meg;
°
° °
57. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.
- [1] HL L 167., 2001.6.22., 10. o.
- [2] HL L 157., 2004.4.30., 45. o.
- [3] HL L 94., 2005.4.13., 37. o.
- [4] Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0462.
- [5] HL C 92. E, 2004.4.16., 425. o.
- [6] HL L 276., 2005.10.21., 54. o.
- [7] HL L 77., 1996.3.27., 20. o.
- [8] HL L 372., 2006.12.27., 12. o.
- [9] HL C 219. E, 2008.8.28., 296. o.
- [10] HL L 178., 2000.7.17., 1. o.
- [11] HL L 281., 1995.11.23., 31. o.
INDOKOLÁS
I. Szerzői és szomszédos jogok az információs társadalomban
A szerzői és szomszédos jogok védelme az információs társadalomban fontos elem a belső piac gazdasági életének fejlődése szempontjából.
A szerzői jog hagyományosan két fő vagyoni jogot ismer el a szerző számára: a többszörözés jogát és a nyilvánosság felé való közvetítés jogát.
Az információs társadalom új piacokat nyit meg, amelyeken a védelem alatt álló alkotások elektronikus termékek és interaktív szolgáltatások közvetítésével is felhasználhatók.
Ebben az összefüggésben a szerzői és a szomszédos jogok védelme az alkotótevékenység és az innováció, s ezzel a különböző kulturális identitások ösztönzésének a feltételévé válik.
A szerzői és szomszédos jogok nem csupán az alkotó munkájának utólagos elismerését jelentik, hanem további alkotótevékenységre is ösztönöznek. Ez az ösztönzés még fontosabb a producerek és a terjesztésben tevékenykedők számára.
Ebből következően a jogbirtokosok számára e jogok keletkezési helyén, érvényességük teljes időtartama alatt biztosítani kell – függetlenül a felhasználási módtól – a szerzői és szomszédos jogok védelmét.
Az információs társadalomban a kalózkodás akadályozza az alkotótevékenység folytatását, amelynek pénzügyi értelemben jövedelmezőnek kell lennie.
Tekintetbe kell venni az információs javak atipikus költségstruktúráját is, amelyben a költségek nagyobb része a tervezés és az előállítás során jelentkezik.
El kell kerülni, hogy a technológiai fejlődés a szerzői jog kárára váljon
A kalózkodás elleni küzdelmet több irányban is fejleszteni szükséges: oktatás és megelőzés, a jogszerű digitális kínálathoz való hozzáférés javítása, együttműködés és büntetőjogi intézkedések útján.
Biztosítani kell a szerzők, valamint a közönség és a társadalom jogos érdekei közötti egyensúly megteremtését az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának megfelelően, amelynek 27. cikke előírja, hogy: „(1) Minden személynek joga van a közösség kulturális életében való szabad részvételhez, a művészetek élvezéséhez, valamint a tudomány haladásában és az abból származó jótéteményekben való részvételhez. (2) Mindenkinek joga van minden általa alkotott tudományos, irodalmi és művészeti termékkel kapcsolatos erkölcsi és anyagi érdekeinek védelméhez.”
Az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló 2001/29/EK irányelvnek hármas célkitűzése van:
– a szerzői és szomszédos jogokra vonatkozó tulajdonosi jogok megerősítése a digitális világ sajátosságainak figyelembe vételével
– az e jogokkal kapcsolatos kivételek rendszerének meghatározása
– a jogbirtokosok által nem engedélyezett cselekmények megakadályozása céljából a művekre és szolgáltatásokra alkalmazandó műszaki intézkedések jogi védelmének biztosítása.
Az irányelv illeszkedik a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) szerzői jogról szóló 1996. évi szerződéseinek sorába.
Az irányelv az átvétel tekintetében nagy mozgásszabadságot hagy a tagállamoknak, sőt néhol jogbizonytalansághoz is vezet egyes tagállamokon belül, továbbá eltéréseket okoz közöttük sok olyan rendelkezés választható jellege folytán, amelyek alapján a tagállamok belátásuk szerint számos „à la carte” kivételt tehetnek a lefektetett jogok tekintetében, továbbá mert időnként homályos megfogalmazásban a tagállamokra bízza a jogi védelem végrehajtását.
II.Elemek a 2001/29/EK irányelv végrehajtásának értékeléséhez
Az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló 2001/29/EK irányelv végrehajtására vonatkozó európai bizottsági jelentés (SEC 2007/1556) az irányelv 5. (kivételek és korlátozások), 6. (műszaki intézkedésekkel kapcsolatos kötelezettségek) és 8. (szankciók és jogorvoslatok) cikkének tagállamok általi átvételét és a nemzeti bírák általi alkalmazását tárgyalja.
A kivételek rendszere, alkalmazásuk és gyakorlati átültetésük
– Az irányelv 5. cikkében meghatározott kötelező kivétel (1. bek.), illetve a választható kivételek (2. bek.) vagy csupán a többszörözési jogra vagy a többszörözési, nyilvánosságra hozatali és nyilvános rendelkezésre bocsátási jogra (3. bek.) vonatkoznak, mely választható kivételek a terjesztési jogra is kiterjedhetnek (4. bek.).
– Az 5. bekezdés az irányelvben említett különböző kizárólagos jogokkal kapcsolatos valamennyi kivételt és korlátozást „hármaspróba” alá rendeli, azaz „kizárólag olyan különös esetekben alkalmazhatók, amelyek nem sérelmesek a mű vagy más, védelem alatt álló teljesítmény rendes felhasználására, és indokolatlanul nem károsítják a jogbirtokos jogos érdekeit”. E „hármaspróba” az irodalmi és művészeti alkotások védelméről szóló Berni Egyezmény 9. cikkének (2) bekezdéséből, továbbá az 1996. évi WIPO-szerződések 10. cikkéből származik.
Az 5. cikk (1) bekezdésében meghatározott kivétel az olyan járulékos vagy közbenső jellegű időleges többszörözési cselekményekre vonatkozik, amelyek valamely műszaki eljárás elválaszthatatlan és lényeges részét képezik.
Az irányelv 2. cikke a legszélesebb értelemben határozza meg a többszörözéshez való jogot, azonban a digitális környezetben a többszörözések igen számosak és gyakran múlékonyak. Ettől függetlenül a kizárólagos jog hatálya alá tartoznak, s ezért alkotják a bizonyos közlési módok által megkívánt többszörözések miatt az irányelvben az egyetlen kivételt (5. cikk (1) bek.).
Ugyanakkor a Google-Copiepresse ügyben hozott 2007. február 13-i ítéletében a belga bíróság úgy döntött, hogy egy weblapnak a Google szervere által rögzített másolata és az ugyanehhez a weblaphoz való hozzáférést lehetővé tevő link létezése ellentétes a többszörözéshez és a nyilvános közzétételhez való joggal.
Az Egyesült Királyság és Írország kivételével valamennyi tagállam különbözőképpen ültette át az 5. cikk (2) bekezdésének b) pontjában szereplő magáncélú felhasználásra szolgáló másolatok kivételét. A belga és a francia bíró egyébként kinyilvánította, hogy ez a jog nem minden esetben érvényesíthető (Test Achats kontra EMI, Brüsszeli Fellebbviteli Bíróság, 2005. szeptember 9. és Studio Canal kontra S. Perquin és Union fédérale des consommateurs Que Choisir, Párizsi Semmítőszék, 2006. február 28.).
Az 5. cikk (2) bekezdése c) pontjában előirányzott – a könyvtárak vagy más intézmények által nem kereskedelmi céllal végzett egyes többszörözési cselekményekre vonatkozó – kivétel nem korlát nélküli. Olyan egyes esetekre korlátozódik, mint például a könyvtári katalógusokban szereplő művek megőrzéséhez szükséges többszörözések.
Példának okáért a kiadók úgy gondolják, hogy joguk van előzetes engedélyt adni egy könyv „beszkenneléséhez”, mint ahogyan ez abban a Google elleni fellebbezésben is szerepelt, amelyet a La Martinière csoport és társai nyújtottak be a Párizsi Fellebbviteli Bírósághoz 2006. június 6-án.
Nyilvánvaló, hogy a művek digitális könyvtárak által történő online közzététele igen súlyos kárt okozhat a szerzői jogok tulajdonosainak.
Az 5. cikk (3) bekezdése c) pontjában előirányzott – a napi eseményekről szóló tudósítások javára tett – kivételt egyes tagállamok igen széles értelemben értelmezték, ugyanakkor a Copiepresse kontra Google ítéletben a belga bíró úgy vélte, hogy egy cikk részleteinek a Google által kommentár hozzáfűzése nélkül történő többszörözése nem tartozik e kivétel hatálya alá. Ugyanez az ítélet a Google.News szolgáltatás tekintetében nem tartja alkalmazhatónak az 5. cikk (3) bekezdése d) pontjában előirányzott – a kritika vagy ismertetés céljából történő idézésekre vonatkozó – kivételt.
Az 5. cikk (3) bekezdése k) pontjában a karikatúra vagy paródia készítésének céljára történő felhasználás esetére előirányzott kivételt a nemzeti jogszabályokba szembetűnő különbségekkel ültették át, például az Egyesült Királyság egyáltalán nem, Németországban pedig a Hamburgi Regionális Bíróság a „thumbnail”-okról szóló 2003. szeptember 5-i határozatában jogalkalmazási szempontból szigorúan szabályozta.
A műszaki intézkedések védelme
Az irányelv 6. cikke kéri a tagállamokat, hogy biztosítsanak jogi védelmet a hatásos műszaki intézkedések (TPM technological protection measures) megkerülése és e módszerek terjesztése ellen.
A 6. cikk (3) bekezdése a „műszaki intézkedéseket” a következőképpen határozza meg: „minden olyan technológia, eszköz vagy alkatrész, amely rendes működése során alapvetően arra szolgál, hogy a művek és más, jogi védelem alatt álló teljesítmények tekintetében megelőzze, illetve megakadályozza a jogszabályban meghatározott szerzői jog vagy szomszédos jogok, illetve a 96/9/EK irányelv III. fejezetében foglalt sui generis jog jogbirtokosa által nem engedélyezett cselekményeket”.
Az Egyesült Királyságban a Sony Computer Entertainment kontra Ball ügyben hozott 2005. évi ítéletében a High Court of Justice megállapította, hogy egy műszaki védelmi intézkedés (TPM) akkor tartozik a 6. cikk (3) bekezdése szerinti meghatározás hatálya alá, ha megállapítható, hogy külön ezzel a céllal hozták létre („it is necessary to determine whether it is designed in the normal course of its operation to prevent unauthorised use of copyright work in a way which would amount to an infringement of copyright”).
A német jogalkalmazók a 2005. évi Heise Online ítéletben tilalmat állapítottak meg a bármiféle műszaki védelmi intézkedés megkerülésére szolgáló szoftverek – akár csak egy „offshore website”-ra mutató link formájában történő – felkínálására.
A „hatásos műszaki intézkedés” fogalmát Szlovákia és Svédország kivételével valamennyi tagállam átültette.
A 6. cikk (4) bekezdése előirányozza, hogy – a jogbirtokosok által önként megtett intézkedések hiányában – az 5. cikk (2) bekezdése a), b), c) és e) pontjában, valamint az 5. cikk (3) bekezdése a), b) és e) pontjában előirányzott jogbirtokosok érdekében a tagállamok megfelelő intézkedések meghozatalával kivételeket biztosíthassanak a műszaki védelmi intézkedések tekintetében. A „megfelelő intézkedések” meglehetősen tág fogalmát a tagállamok különbözőképpen alkalmazzák, így például Ausztriában, Csehországban, Hollandiában nem ültették át, míg Finnországban, Dániában, Észtországban, Görögországban és Magyarországon békéltetői és döntőbíráskodási rendszer működik, Belgiumban, Németországban, Spanyolországban és Írországban pedig bírósághoz lehet fordulni. Végezetül pedig Franciaországban közigazgatási eljárást alkalmaz.
Szankciók és a szerzői és szomszédos jogok jogbirtokosainak védelme
A 2001/29/EK irányelv 8.cikk (3) bekezdése a következőképp rendelkezik: A tagállamok biztosítják, hogy a jogbirtokosok kérelmezhessék az ideiglenes intézkedést olyan közvetítő szolgáltatókkal szemben, akiknek a szolgáltatásait harmadik személy szerzői jog vagy szomszédos jogok megsértése céljából veszi igénybe. Egyedül Ausztria, Görögország, Litvánia és Belgium ültette át közvetlenül ezt a cikket, a többi államban az érvényes jogszabályok már tartalmazzák ezeket a rendelkezéseket.
Az utóbbi években több bírósági eljárás indult a hozzáférési szolgáltatást és honlaptelepítést végzőkkel szemben.
2007. június 29-én a Brüsszeli Elsőfokú Bíróság a Scarlet vállalatot (a volt Tiscalit) kötelezte rá, hogy „szűrőket” telepítsen a „peer-to-peer” fájlok eltérítésének megakadályozása érdekében. Ugyanígy 2006. február 10-én a dán bíró egy szolgáltatót felkért arra, hogy szüntesse meg a szerzői jogokat megsértő ügyfeleinek az internetes hozzáférését, 2006. október 25-én pedig szintén Dániában a TELE2 szervert arra kötelezték, hogy gátolja meg, hogy ügyfelei hozzáférjenek az orosz AllofMP3.com oldalhoz, amelyről zeneszámokat lehetett jogellenesen letölteni.
Igen kényes terület a „peer-to-peer” kérdése, vagyis az, hogy bizonyos internetes honlapok, illetve programok segítségével az internethasználók – közvetlenül vagy egy közös honlapon keresztül – védett műveket vagy szolgáltatásokat tartalmazó fájlokat osztanak meg egymással a jogbirtokosok hozzájárulása nélkül (a Napster központosítottan, a Kazaa decentralizáltan működik).
Azoknak a honlapoknak a működése – a „peer-to-peer” jelenségén kívül –, amelyek a szükséges engedélyek hiányában lehetővé teszik védett művek vagy szolgáltatások letöltését, jogellenes és esetükben semmiféle kivétel nem alkalmazható.
Ezért a másoknak fájlokat továbbító internethasználók tevékenységét nyilvánosságnak való jogellenes közvetítésnek kell tekinteni, mely esetben kivételnek nincs helye.
A „download” tevékenység esetében kétségbe vonható, hogy olyan többszörözési cselekmény lenne, amelyre vonatkozhat a természetes személy által magáncélra végzett, kereskedelmi célt közvetlenül vagy közvetve sem szolgáló többszörözés kivétele (5. cikk (2b) bekezdés), de ebben az esetben tekintetbe kell venni a forrás jogszerű vagy jogszerűtlen eredetét is.
Ebből kiindulva törekednek ma a jogbirtokosok megállapodásra a hozzáférést nyújtó szolgáltatókkal. Bejelentési eljárás bevezetését javasolják a gyanús jogellenes tevékenységek jelzésére annak érdekében, hogy a hozzáférést nyújtók – megfelelő határidővel – az internethasználókkal szemben kötelező intézkedéseket hozzanak és ezek részletes adatait szolgáltassák ki bírósági eljárások céljára. Azonban ez a magánjellegű adatok védelmére vonatkozó szabályokba ütközhet.
Ugyanis a 2008. január 29-i „Telefónica” ítéletében az Európai Közösségek Bírósága nem rótta a tagállamokra annak kötelezettségét, hogy polgári jogi eljárások keretében a szerzői jogok tényleges védelmének biztosítása érdekében kiszolgáltassák a személyes jellegű adatokat. A Bíróság ugyanakkor felvetette a különböző alapjogok védelméhez szükséges egyeztetés kérdését, nevezetesen a magánélet tiszteletben tartásához való jog összeegyeztetését a szellemi tulajdon védelméhez és a tényleges jogorvoslathoz való jogokkal. A „Telefónica” ítélet megerősíti a szellemi tulajdonjogok védelmének fontosságát és nem akadályozza meg a hozzáférést nyújtókat és egyéb internetes szereplőket abban, hogy együttműködjenek a jogbirtokosokkal az internetes kalózok elleni küzdelemben.
VÉLEMÉNY az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről (8.10.2008)
a Jogi Bizottság részére
az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló 2001/29/EK irányelv alkalmazásáról szóló bizottsági jelentésről
(2008/2121(INI))
A vélemény előadója: Silvia-Adriana Ţicău
JAVASLATOK
Az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság felkéri a Jogi Bizottságot, mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi javaslatokat:
1. Megerősíti, hogy az információs társadalom a Lisszaboni Stratégia döntő fontosságú pillére, amely a szerzői és szomszédos jogok védelmének szigorú és hatékony rendszere révén a tudáshoz való hozzáférésen és a digitális tartalom védelmén alapul, továbbá megerősíti, hogy e védelemnek elő kell mozdítania az innovációt, tiszteletben kell tartania a technológiai semlegességet, és figyelembe kell vennie a törvénytisztelő fogyasztók és az internetszolgáltatók jogos érdekeit;
2. Hangsúlyozza a jogbiztonság elérésének szükségességét a szerzői jogok tekintetében az információs társadalomban, valamint hangsúlyozza e terület további, mind az EU-n belüli, mind az EU és az Egyesült Államok közötti harmonizálásának szükségességét;
3. Emlékeztet arra, hogy összhangban a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) „Internet egyezményeivel”, az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló 2001. május 22-i, 2001/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[1] lényeges eleme a digitális környezetben fellelhető szellemi tulajdon védelméről rendelkező közösségi jogszabályoknak;továbbá emlékeztet arra, hogy e jogszabály jól működött a gyakorlatban, hozzájárulva egy életteli közösség előmozdításához az Európai Unióban;
4. Tudomásul veszi, hogy az információs technológiák miatt szükség van modern szerzői és szomszédos jogokra, valamint hogy ezen jogok védelmét biztosítani kell, a végrehajtásért felelős közhatóságok és a működtetők világos elkülönítésével, akik az alkalmazható jogi keretnek megfelelően járnak el;
5. Emlékeztet az internet felhasználók által létrehozott tartalom rohamos növekedésére, valamint annak a kreativitáshoz való hozzájárulására; elismeri, hogy ez egy egyre növekvő értékkel rendelkező ágazat; tudomásul veszi, hogy az információmegosztás ennek egy előfeltétele, és hogy ezt tekintetbe kell venni; ezzel kapcsolatban emlékeztet arra, hogy míg a szerzői jogok védelme ösztönzi a beruházásokat és a tartalom-létrehozást, a gondosan megfontolt kivételek ugyanolyan lényegesek a tudáshoz, alkotáshoz és innovációhoz való hozzáférés érdekében,
6. Megjegyzi, hogy a Bizottságnak a 2001/29/EK irányelv végrehajtásáról szóló jelentése kiemeli, hogy a tagállamok ezen irányelv 5., 6. és 8. cikkeit eltérően hajtották végre, és ez a nemzeti bíróságok eltérő jogértelmezéséhez és ítélkezéséhez vezetett, emlékeztet továbbá arra, hogy mindezek már beépültek az esetjogba;
7. Felkéri a Bizottságot, hogy továbbra is szigorúan kövesse nyomon a 2001/29/EK irányelv alkalmazását, és rendszeresen készítsen jelentéseket erről a Parlament és a Tanács számára;
8. Üdvözli, hogy a Bizottság elfogadta a „Szerzői jogok a tudásalapú gazdaságban” című zöld könyvét (COM(2008)0466), és felkéri a Bizottságot az összes érintett féllel lefolytatott egyeztetéseket követően a 2001/29/EK irányelv felülvizsgálatára olyan módon, hogy az 5., 6. és 8. cikkek szövegét tegye egyértelművé az információs társadalomban a szerzői jogok védelme jogi kereteinek közösségi szintű összehangolása érdekében.
9. Felhívja a Bizottságot, hogy a 2001/29/EK irányelv – ideértve a fent említett zöld könyvet – értékelése során vegye figyelembe a Parlamentnek Az Európai Kutatási Térség: új perspektívák című, 2008. január 31-i állásfoglalását1, mely hangsúlyozza a szellemi tulajdonjogok tiszteletben tartásának fontosságát, valamint azt, hogy a kiadók infrastruktúrába, funkcionalitásba és elektronikus utalásokba való beruházásainak kezdeményezése az információ- és tudásterjesztés jelentős javulásához vezetett.
A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE
Az elfogadás dátuma |
7.10.2008 |
|
|
|
||
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
34 3 0 |
||||
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
Jan Březina, Jerzy Buzek, Jorgo Chatzimarkakis, Giles Chichester, Dragoş Florin David, Pilar del Castillo Vera, Den Dover, Nicole Fontaine, Norbert Glante, András Gyürk, David Hammerstein, Mary Honeyball, Ján Hudacký, Romana Jordan Cizelj, Werner Langen, Pia Elda Locatelli, Eluned Morgan, Angelika Niebler, Reino Paasilinna, Atanas Paparizov, Francisca Pleguezuelos Aguilar, Miloslav Ransdorf, Herbert Reul, Teresa Riera Madurell, Paul Rübig, Britta Thomsen, Patrizia Toia, Claude Turmes, Nikolaos Vakalis, Adina-Ioana Vălean |
|||||
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) |
Manuel António dos Santos, Juan Fraile Cantón, Neena Gill, Pierre Pribetich, Silvia-Adriana Ţicău, Vladimir Urutchev |
|||||
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178.cikk (2) bekezdés) |
José Javier Pomés Ruiz |
|||||
- [1] HL L 167., 2001.6.22., 10. o.
VÉLEMÉNY a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről (7.11.2008)
a Jogi Bizottság részére
az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló 2001/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alkalmazásáról szóló bizottsági jelentésről
(2008/2121(INI))
A vélemény előadója: Janelly Fourtou
JAVASLATOK
A Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság felhívja a Jogi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja be a következő javaslatokat:
1. megállapítja, hogy a kreatív ipar egyre növekvő ágazat, amely az EU GDP-jének 2,6%-át teszi ki (2003), és több mint 5 millió főt foglalkoztat;
2. emlékeztet arra, hogy a szerzői és szomszédos jogok védelme az információs társadalom keretében fontos elem a belső piac gazdasági életének fejlődése érdekében, amely megalapozza az ösztönzésből, az alkotó tevékenységből, a beruházásokból, illetve ezek eredményeinek az európai fogyasztók körében történő terjesztéséből álló kedvező folyamatot;
3. emlékeztet arra, hogy az Európai Közösség és a tagállamok kötelesek tiszteletben tartani a szerzői jogokra vonatkozó nemzetközi keretet, nevezetesen az irodalmi és művészeti művek védelméről szóló 1886-os berni egyezmény 9. cikkének (2) bekezdését és a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodás 13. cikkét, amelynek rendelkezései megtalálhatók a 2001/29/EK irányelv 5. cikkének (5) bekezdésében is;
4. hangsúlyozza, hogy mindenki számára lehetővé kell tenni a védett tartalmakhoz való hozzáférést, a szerzői jogok szigorú betartása mellett;
5. felhívja a figyelmet arra, hogy a technológiai intézkedések nem járhatnak a szerzői joggal védett termékeket jogszerűen fogyasztók jogainak túlzott vagy indokolatlan sérelmével;
6. elismeri, hogy a tudás széles körű terjesztése hozzájárul a nyíltsághoz és a társadalmi kohézióhoz, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a szerzői jogok magas fokú védelme alapvető fontosságú az intellektuális alkotómunka szempontjából, és ezért a közérdek is megkívánja, hogy létrejöjjön az egyensúly az alkotómunka fenntartása és fejlesztése érdekében;
7. hangsúlyozza, hogy a szerzői jogokra vonatkozó, magas fokú védelmet garantáló európai keret elengedhetetlen feltétele annak, hogy a kiadók továbbra is újításokat keressenek és befektetéseket eszközöljenek az új elektronikus termékek és szolgáltatások terén, amelyek alapvető fontosságú hozzájárulást jelentenek az Unió által annak érdekében tett erőfeszítésekhez, hogy világszinten is a tudásalapú gazdaság jelentős szereplőjévé váljon;
8. úgy véli, hogy a szerzői és szomszédos jogokkal kapcsolatos kivételek és korlátozások nemzeti szinten hatékonyabban garantálhatók, mivel így rugalmasabb megoldásokat lehet találni a folyamatos fejlődésben lévő információs társadalom körülményei között;
9. megállapítja, hogy a 2001/29/EK irányelv 5., 6. és 8. cikkének végrehajtásával kapcsolatos első jelentés a tagállamok általi késői átültetés miatt nem tesz lehetővé alapos értékelést, ezért felkéri a Bizottságot, hogy összpontosítsa erőfeszítéseit a 2001/29/EK irányelv végrehajtására, annak valamennyi szempontjára figyelemmel, és hogy biztosítsa az egyensúlyt a jogtulajdonosok jövedelmének garantálása és az európai fogyasztók javára történő terjesztés között;
10. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság a jelentésében figyelmen kívül hagyta az Európai Unióhoz az irányelv elfogadását követően csatlakozott országok törvénykezési gyakorlatát;
11. kéri, hogy a Bizottság szánjon több időt az átültetési intézkedések és a jövőbeni ítélkezési gyakorlat részletesebb összegzésére;
12. úgy véli, hogy ezt az irányelvet szélesebb körben kell alkalmazni, és az irányelvnek figyelembe kellene vennie a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem egyes jogi vonatkozásairól szóló, 2000. június 8-i 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[1] és a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről szóló, 2004. április 29-i európai parlamenti és tanácsi irányelv[2] elektronikus kereskedelemmel kapcsolatos rendelkezéseit, valamint a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i európai parlamenti és tanácsi irányelv[3] adatvédelmi rendelkezéseit;
13. megállapítja, hogy a 2001/29/EK irányelv jogi eszközt biztosít a jogok betartatására, továbbá támogatja az alternatív megoldások továbbfejlesztését, köztük a választottbírói eljárás, a közvetítés és az önszabályozás rendszerét, amelyek bevonják a digitális világ különféle szereplőit;
14. úgy véli, hogy az oktatás és a tudatos hozzáállás alapvető fontosságúak, ezért felkéri a Bizottságot, hogy gondoskodjon a digitális jogok kezelésére szolgáló rendszerek átláthatóságáról és biztosítsa együttes működtetésük lehetőségét.
A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE
Az elfogadás dátuma |
6.11.2008 |
|
|
|
||
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
34 1 1 |
||||
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
Mia De Vits, Janelly Fourtou, Evelyne Gebhardt, Martí Grau i Segú, Małgorzata Handzlik, Malcolm Harbour, Christopher Heaton-Harris, Anna Hedh, Iliana Malinova Iotova, Pierre Jonckheer, Kurt Lechner, Lasse Lehtinen, Toine Manders, Catiuscia Marini, Arlene McCarthy, Nickolay Mladenov, Zita Pleštinská, Giovanni Rivera, Zuzana Roithová, Heide Rühle, Leopold Józef Rutowicz, Salvador Domingo Sanz Palacio, Christel Schaldemose, Andreas Schwab, Marianne Thyssen, Jacques Toubon, Bernadette Vergnaud, Barbara Weiler, Marian Zlotea |
|||||
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) |
Wolfgang Bulfon, Colm Burke, Joel Hasse Ferreira, Andrea Losco, Manuel Medina Ortega, Anja Weisgerber |
|||||
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (178.cikk (2) bekezdés) |
Maddalena Calia, Francesco Ferrari, Mario Mauro, Willem Schuth |
|||||
A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE
Az elfogadás dátuma |
20.1.2009 |
|
|
|
||
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
22 0 0 |
||||
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
Carlo Casini, Bert Doorn, Monica Frassoni, Giuseppe Gargani, Neena Gill, Othmar Karas, Klaus-Heiner Lehne, Katalin Lévai, Antonio López-Istúriz White, Manuel Medina Ortega, Hartmut Nassauer, Aloyzas Sakalas, Eva-Riitta Siitonen, Francesco Enrico Speroni, Diana Wallis, Rainer Wieland, Jaroslav Zvěřina, Tadeusz Zwiefka |
|||||
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) |
Brian Crowley, Eva Lichtenberger, József Szájer, Jacques Toubon, Ieke van den Burg |
|||||