Eljárás : 2008/2160(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A6-0103/2009

Előterjesztett szövegek :

A6-0103/2009

Viták :

PV 25/03/2009 - 11
CRE 25/03/2009 - 11

Szavazatok :

PV 26/03/2009 - 4.10
CRE 26/03/2009 - 4.10
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P6_TA(2009)0194

JELENTÉS     
PDF 221kWORD 157k
2009. február 25.
PE 416.306v03-00 A6-0103/2009

a Tanácshoz intézett, a biztonság és az alapvető szabadságjogok interneten történő megerősítéséről szóló európai parlamenti ajánlásra irányuló javaslattal

(2008/2160(INI))

Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság

Előadó: Stavros Lambrinidis

AZ EURÓPAI PARLAMENT AJÁNLÁSRA IRÁNYULÓ JAVASLATA A TANÁCS részére
 INDOKOLÁS
 AJÁNLÁSRA IRÁNYULÓ JAVASLAT (B6-0302/2008)
 VÉLEMÉNY a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről
 A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

AZ EURÓPAI PARLAMENT AJÁNLÁSRA IRÁNYULÓ JAVASLATA A TANÁCS részére

a biztonság és az alapvető szabadságjogok interneten történő megerősítéséről

(2008/2160(INI))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Stavros Lambridinis által a PSE képviselőcsoportja nevében a Tanácshoz intézett ajánlásra irányuló javaslatra a biztonság és az alapvető szabadságjogok interneten történő megerősítéséről (B6-0302/2008),

–   tekintettel a Polgári és politikai jogokról szóló nemzetközi egyezményre, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény (EJEE) és az Európai Unió Alapjogi Chartájára,(1) és különösen annak a személyes adatok védelmére, a véleménynyilvánítás szabadságára, a magánélet és a családi élet tiszteletben tartására, valamint a szabadsághoz és biztonsághoz való jogra vonatkozó rendelkezéseire,

–   tekintettel a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre,(2) a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelméről szóló, 2008. november 27-i 200/977/IB tanácsi kerethatározatra,(3) a közszféra információinak további felhasználásáról szóló, 2003. november 17-i 2003/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre,(4) az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról szóló 2002/22/EK irányelv, az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről szóló 2002/58/EK irányelv és a fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló 2006/2004/EK rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló 2007. november 13-i bizottsági javaslatra (COM(2007)0698), a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtása, illetve a nyilvános hírközlő hálózatok szolgáltatása keretében előállított vagy feldolgozott adatok megőrzéséről szóló, 2006. március 15-i 2006/24/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre,(5) valamint a C-301/06 Írország kontra Parlament és Tanács ügyre vonatkozó, 2008. október 14-i főtanácsnoki véleményre,

–   tekintettel az információs rendszerek elleni támadásokról szóló, 2005. február 24-i 2005/222/IB tanácsi kerethatározatra,(6) a nem készpénzes fizetőeszközökkel összefüggő csalás és hamisítás elleni küzdelemről szóló, 2001. május 28-i 2001/413/IB tanácsi kerethatározatra,(7) a terrorizmus elleni küzdelemről szóló 2002/475/IB kerethatározat módosításáról szóló, 2008. november 28-i 2008/919/IB tanácsi kerethatározatra,(8) a 2007. május 22-i, „A számítógépes bűnözés elleni küzdelemre vonatkozó általános politika felé” című bizottsági közleményre (COM(2007)0267), valamint a súlyos bűncselekmények és a terrorizmus feltárására irányuló jelenlegi kezdeményezésekre (például a „Figyeld a netet!” projektre),

-   tekintettel az Európa Tanács, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) keretében folyó, mind a bűnözés és az internetes bűnözés elleni küzdelemmel, mind pedig az alapvető jogok és szabadságjogok internetre is kiterjedő védelmével kapcsolatos munkára,(9)

-   tekintettel az európai bíróságok és a nemzeti alkotmánybíróságok e területre vonatkozó közelmúltbeli ítéleteire, különösen a német szövetségi alkotmánybíróság azon ítéletére, amely a bizalmas információk védelméhez és az információs technológiai rendszerek sértetlenségéhez való jogot külön jogként ismeri el,(10)

-   tekintettel eljárási szabályzata 114. cikkének (3) bekezdésére és 94. cikkére,

-   tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére és a Kulturális és Oktatási Bizottság véleményére (A6-0103/2009]),

A. mivel az internet fejlődése bizonyítja, hogy a demokratikus kezdeményezések előmozdításának nélkülözhetetlen eszközévé, valamint a politikai vita új fórumává (pl. e-kampányok, e-szavazás), a véleménynyilvánítás szabadságának (pl. blogok) és az üzleti tevékenység fejlesztésének világszerte kulcsfontosságú eszközévé válik, emellett pedig a digitális műveltség előmozdításának és az ismeretterjesztésnek az eszköze (e-tanulás), mivel az internet emellett például egyre több lehetőséget kínál kortól függetlenül minden személy számára a világ más részein élő személyekkel történő kommunikációra, és ilyen módon kitágította annak lehetőségét, hogy az emberek más kultúrákkal ismerkedjenek, és így bővítsék más népekkel és kultúrákkal kapcsolatos ismereteiket; mivel az internet emellett az egyének számára a hírforrások sokféleségét is bővítette, mivel immár a világ különböző részeiből származó híráramokból képesek tájékozódni,

B.  mivel a kormányok és a közérdekű szervezetek és intézmények megfelelő szabályozási keretet kell, hogy biztosítsanak, emellett pedig megfelelő technikai eszközöket ahhoz, hogy a polgárok aktívan és hatékonyan részt vehessenek az igazgatási folyamatokban az az e-kormányzattal kapcsolatos alkalmazásokon keresztül,

C. mivel az internet teljes értelmet ad az Európai Unió Alapjogi Chartájának 11. cikkében rögzített, a véleménynyilvánítás szabadságára vonatkozó meghatározásnak, különösen az „országhatárokra tekintet nélküli” dimenziója miatt,

D. mivel az átláthatóságot, a magánélet tiszteletben tartását és az érintettek közötti bizalmat nélkülözhetetlen elemeknek kell tekinteni ahhoz, hogy az internet tekintetében fenntartható biztonsági elképzelést alakíthassunk ki,

E.  mivel az interneten a szólásszabadság és a magánélet egyszerre megerősíthető és lehet jobban kitéve a magán- és az állami szféra részéről behatolásoknak és a korlátozásoknak,

F.  mivel az általa biztosított szabadság révén az internetet erőszakos, például szándékosan terrortámadásokra felbujtó üzenetek, továbbá különösen gyűlöletalapú bűncselekményekre felbujtó weboldalak platformjául is felhasználják, és mivel az általánosabban értelmezett számítógépes bűnözés veszélyei világszerte fokozódtak, egyéneket (többek között gyermekeket) és hálózatokat egyaránt veszélyeztetve,

G. mivel e bűncselekmények ellen hatékonyan és határozottan fel kell lépni, az internet alapvetően szabad és nyitott jellegének módosítása nélkül,

H. mivel egy demokratikus társadalomban a kormány, valamint a számukra szolgáltatásokat nyújtó magántársaságok tevékenységének és meggyőződésének napról napra való figyelemmel kísérése és megítélése a polgárok joga; mivel a technológiailag fejlett megfigyelési technikák, amelyek alkalmazásának korlátait illetően időnként nincsenek meg a megfelelő jogi garanciák, fokozott mértékben veszélyeztetik ezen elv érvényesülését,

I.   mivel az egyéneknek joguk van ahhoz, hogy az interneten éljenek a szólásszabadság jogával (pl. felhasználók által generált tartalom, blogok, szociális hálózatépítés), és mivel az internetes keresőprogramok és szolgáltatók jelentősen megkönnyítették az egyének számára, hogy például más magánszemélyekről információhoz jussanak; mivel azonban vannak helyzetek, amikor az egyének ki akarják törölni az ilyen adatbázisokban szereplő információkat; mivel ezért a vállalkozásoknak biztosítaniuk kell, hogy az egyének kitöröltethessék a személyes vonatkozású adatokat az adatbázisokból;

J.   mivel a technológiai előrelépések egyre nagyobb mértékben lehetővé teszik a polgárok internetes tevékenységeinek titkos és az egyén számára gyakorlatilag észrevehetetlen megfigyelését; mivel a megfigyelési technológiák puszta létezése nem indokolhatja automatikusan alkalmazásukat, mivel azonban a polgárok alapvető jogainak védelméhez fűződő felsőbbrendű érdeknek kellene megszabnia azokat a korlátokat és pontos körülményeket, amelyek között a közhatóságok vagy társaságok ezen technológiákat alkalmazhatják; mivel az internetes bűnözés és egyes személyek és szervezetek által az internet polgárok jogainak megsértésére történő felhasználásakor a nyílt demokratikus társadalmat érő fenyegetések elleni küzdelem nem jelentheti azt, hogy a tagállamok jogot formálnak valamennyi, területükön bonyolódó internetes adatforgalom elfogására és nyomon követésére, legyen szó saját polgáraikról vagy külföldről érkező adatokról; mivel a bűnözés elleni küzdelemnek arányosnak kell lennie a bűncselekmény jellegével;

K. mivel a személyazonosság ellopása és az ezzel való csalás olyan, egyre fokozódó probléma, amelyet a hatóságok, az egyes polgárok és vállalatok még csak most kezdenek felismerni, és ennek kapcsán jelentős biztonsági aggályok merülnek fel az internet sokféle célból történő, egyre intenzívebb használatának összefüggésében, ideértve a kereskedelmet és a bizalmas információk megosztását is,

L.  mivel nem szabad elfelejteni, hogy amikor olyan jogokról van szó, mint a véleménynyilvánítás szabadsága vagy a magánélet tiszteletben tartása, ezen jogok gyakorlását a közhatóságok akkor korlátozhatják, ha az a joggal összeegyeztethető, szükséges, arányos és megfelelő egy demokratikus társadalomban,

M. mivel az interneten jelentős hatalom- és tudásbeli különbség van egyrészt a vállalati és kormányzati szervezetek, másfelől pedig az egyéni felhasználók között; mivel ezért vitát kell kezdeni a „beleegyezés” szükséges korlátozásáról, mind abból a szempontból, hogy a vállalatok és kormányok milyen adatok megadására kérhetik a felhasználót, mind pedig azt illetően, hogy az egyének számára milyen mértékig írható elő magánéletük és más alapvető jogaik feladása ahhoz, hogy bizonyos internetes szolgáltatásokban vagy más kiváltságokban részesüljenek,

N. mivel az internet globális, nyitott és részvételen alapuló jellegénél fogva általában véve szabadságot élvez, ez nem zárja ki annak szükségességét, hogy (nemzeti és nemzetközi szinten, a köz- és magánszférában egyaránt) mérlegeljük, miként tarthatók tiszteletben és védhetők meg az internetfelhasználók alapvető szabadságjogai, illetve biztonságuk,

O. mivel az internetes világban érintett alapvető jogok magukban foglalják többek között a következőket: a magánélet tiszteletben tartása (ideértve a személyes digitális lábnyom végleges törléséhez való jogot is), adatvédelem, a véleménynyilvánítás szabadsága, szólás- és gyülekezési szabadság, sajtószabadság, politikai véleménynyilvánítás és részvétel, megkülönböztetésmentesség és oktatás; mivel az ilyen jogok tartalmának, alkalmazási területüket és hatókörüket is ideértve, az ilyen jogok által biztosított védelem mértékének, illetve az ilyen jogokkal való visszaélés tilalmának a tagállami alkotmányokban, a nemzetközi emberi jogi szerződésekben – ideértve az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezményt –, a közösségi jog általános elveiben és az Európai Unió Alapjogi Chartájában és/vagy más vonatkozó nemzeti, nemzetközi és közösségi jogi szabályokban garantált emberi és alapjogok védelmére vonatkozó szabályok hatálya alá kell tartoznia, azok adott alkalmazási területén,

P.  mivel valamennyi érintett és az interneten aktív szereplő felelősséget kell, hogy vállaljon, és részese kell, hogy legyen olyan fórumoknak, ahol az internettel kapcsolatos sürgős és fontos kérdéseket beszélnek meg a közös megoldások megtalálása és előmozdítása érdekében,

Q. mivel a digitális írástudatlanság a 21. század újfajta írástudatlansága lesz; mivel az internethez való hozzáférés valamennyi polgár számára való biztosítása ezért ugyanolyan, mint az iskolához való hozzáférés biztosítása valamennyi polgár számára, és mivel e hozzáférést kormányok vagy magántársaságok nem tagadhatják meg büntetés gyanánt; mivel ezzel hozzáféréssel nem szabad illegális tevékenységek folytatása során visszaélni; mivel fontos az olyan új kérdések kezelése, mint a hálózatsemlegesség, az együttműködtethetőség, valamennyi internetes csomópont globális elérhetősége, valamint a nyílt formátumok és nyílt szabványok,

R.  mivel az internet nemzetközi, multikulturális és különösen többnyelvű jellegét még nem támogatják teljes mértékben a világháló technikai infrastruktúrái és protokolljai,

S.  mivel fontos, hogy az internetre vonatkozó törvénnyel („Internet Bill of Rights”) kapcsolatos jelenleg is zajló folyamat során figyelembe vegyenek valamennyi, a területet érintő vonatkozó kutatást és vállalkozást, beleértve a témában nemrég készült uniós tanulmányokat,(11)

T.  mivel a gazdasági tevékenység fontos az internet további dinamikus fejlődéséhez, ugyanakkor viszont a gazdasági hatékonyságának megóvását tisztességes verseny, továbbá a szellemi tulajdonjogok szükséges, arányos és megfelelő védelme útján kell biztosítani,

U. mivel fenn kell tartani a megfelelő egyensúlyt a közszféra információinak – a kreatív és kulturális kísérletek és csere számára eddig soha nem látott lehetőségeket nyújtó – további felhasználása és a szellemi tulajdonjogok védelme között,

V. mivel az információs és kommunikációs technológiai (IKT) szektorban tevékenykedő vállalatok világszerte egyre növekvő kormányzati nyomással szembesülnek a nemzeti jogszabályok és szakpolitikák olyan módon történő betartását illetően, amely ellentétben állhat a véleménynyilvánítás szabadságához és a magánélethez való, nemzetközileg elismert emberi jogokkal; mivel történtek pozitív lépések, többek között egy több érdekelt felet tömörítő, vállalatokból, nem kormányzati szervezetekből (ideértve az emberi jogi és a sajtószabadságot képviselő csoportokat is), befektetőkből és tudósokból álló csoport együttműködő megközelítést alakított ki, amelynek célja az IKT-szektorban a véleménynyilvánítás és a magánélet szabadságának védelme és fejlesztése, és létrehozta a globális hálózati kezdeményezést (GNI);(12)

W. mivel az EU és polgárai számára nagyon fontosak a szigorú adatvédelmi szabályok, és az adatvédelemről szóló 95/46/EK irányelv (2) preambulumbekezdése egyértelműen megállapítja, hogy a technológia (vagyis az adatfeldolgozási rendszerek) „célja az ember szolgálata”, és annak tiszteletben kell tartania a személyek „alapvető jogait és szabadságait, különösen a magánélet tiszteletben tartásához való jogukat, és hozzá kell járulniuk a gazdasági és társadalmi fejlődéshez, a kereskedelem fejlődéséhez, valamint az egyének jólétéhez”,

1.   a következő ajánlásokat címezi a Tanácshoz:

Korlátlan és biztonságos internet-hozzáférés mindenkinek

a)   vegyen részt az arra irányuló erőfeszítésekben, hogy az internet fontos eszközzé váljék a felhasználók szerepének megerősítése tekintetében, olyan környezetté, amely lehetővé teszi az alulról felfelé történő építkezés elvének és az e-demokráciának a kialakulását, szavatolván ugyanakkor, hogy számottevő biztosíték álljon rendelkezésre, miután e területen az ellenőrzés és a cenzúra új formái alakulhatnak ki; a felhasználók által az interneten élvezett szabadságnak és a magánélet védelmének valósnak kell lennie, nem pedig pusztán látszólagosnak;

b)   ismerje el, hogy az internet rendkívüli alkalmat nyújthat az aktív polgárság fejlesztésére, és hogy e tekintetben a hálózatokhoz és tartalmakhoz való hozzáférés az egyik legfontosabb tényező; ajánlja e kérdést további kidolgozását azon feltételezésből kiindulva, hogy az információs társadalomban való részvétel mindenki joga, és hogy az intézményeknek és az érdekeltek minden szinten általános felelősséget viselnek a fejlődés elősegítésében,(13) ami a digitális írástudatlanság és a digitális korszak demokráciájából való kirekesztés mint két fő probléma leküzdésére irányul;(14)

c)    sürgesse a tagállamokat, hogy reagáljanak a társadalom egyre növekvő információtudatosságára, és találják meg a módját annak, hogy a döntéshozatal átláthatóbbá váljon, azáltal, hogy nagyobb hozzáférést biztosítnak a polgároknak a kormányok által tárolt információkhoz, annak érdekében, hogy a polgárok kihasználhassák az adott információ előnyeit; ugyanezen elveket alkalmazza a saját információi tekintetében;

d) a többi fontos szereplővel együtt biztosítsa, hogy a biztonságot, a véleménynyilvánítás szabadságát és a magánélet védelmének kérdését, valamint az internet nyitottságát ne egymással versengő célokként közelítsék meg, hanem párhuzamosan, a sürgető kérdésekre megfelelő választ adó átfogó elképzelés részeként;

e)    biztosítsa, hogy a kiskorúaknak az ENSZ gyermekjogi egyezményében előírtak és az uniós jogban foglaltak szerint a károsodás elleni védelemhez való törvényes joga teljes mértékben be legyen tartva minden vonatkozó intézkedésben, eszközben vagy határozatban, amely az internetes biztonság és szabadság megerősítésével kapcsolatos;

Határozott elkötelezettség a számítógépes bűnözés elleni küzdelem iránt

f)    hívja fel a Tanács elnökségét és a Bizottságot arra, hogy a számítógépes bűnözés elleni küzdelem érdekében vegyenek fontolóra és dolgozzanak ki átfogó stratégiát, többek között az Európa Tanács internetes bűnözésről szóló egyezményének megfelelően, beleértve a személyazonosság ellopása és az ezzel való csalás kérdésének uniós szintű kezelését, egyrészt az internetszolgáltatókkal, másrészt a felhasználói szervezetekkel, továbbá az IT-bűnözéssel foglalkozó rendőri hatóságokkal együttműködve, és tegyenek javaslatot arra, hogy hogyan alakítsanak ki tudatosító kampányokat és akadályozzák meg az ilyen bűncselekményeket, ugyanakkor biztosítva, hogy az internethasználat biztonságos és mindenki számára ingyenes legyen; szorgalmazza egy EU-s helpdesk létrehozását a személyazonosság ellopása és az ezzel való csalás áldozatainak segítésére;

g)   ösztönözze a magán- és a közszféra szereplői közötti, e téren szükséges együttműködésről, valamint a bűnüldözési együttműködés fokozásáról való gondolkodást, a rendészeti és igazságügyi hatóságok megfelelő képzésével együtt, beleérve az alapvető jogok védelmével kapcsolatos képzést; ismerje el a megosztott felelősség szükségességét, illetve a társszabályozás és önszabályozás előnyeit, mivel ezek hatékony alternatívák vagy kiegészítő eszközök lehetnek a hagyományos jogszabályok tekintetében;

h)    biztosítsa, hogy a „Figyeld a netet!” projekt keretében megkezdett munka és azok az új kezdeményezések, amelyek célja a számítógépes bűnözéssel kapcsolatos információk terjesztésének javítása, ideértve a nemzeti riasztási platformok és egy európai riasztási platform létrehozását is az internetes bűncselekmények bejelentésére (az Europol részéről internetes bűnözéssel foglalkozó európai platform létrehozása) szükségesek, arányosak és megfelelőek legyenek, és ezekhez minden szükséges biztosíték társuljon;

i)    az uniós jognak megfelelően ösztönözze a gyermekek védelmét és szüleik oktatását szolgáló, az új e-veszélyekkel kapcsolatos programokat, és készítsen hatásvizsgálatot az eddig működő programok hatékonyságáról; ennek során vegye figyelembe különösen az online játékokat, amelyek elsősorban a gyermekeket és a fiatalokat veszik célba;

j)    ösztönözzön valamennyi uniós számítógépgyártót arra, hogy előzetesen telepítsenek a gépekre könnyen aktiválható gyermekvédelmi szoftvereket;

k)   fogadja el a szellemi tulajdonjogok érvényesítését biztosító büntetőjogi intézkedésekről szóló irányelvet, a jelenlegi, arra irányuló innovációs kutatás fényében elvégzett értékelést követően, hogy az milyen mértékben szükséges és arányos, és egyszersmind ugyanazon céltól vezérelve tiltsa meg minden felhasználó internetes tevékenységeinek szisztematikus ellenőrzését és megfigyelését, és biztosítsa, hogy a büntetések arányosak legyenek az elkövetett jogsértésekkel; ezzel összefüggésben tartsa tiszteletben a véleménynyilvánítás és az egyéni felhasználók egyesülésének szabadságát, és lépjen fel a szellemi tulajdonjogok számítógépes megsértésének ösztönzése ellen, beleértve a hozzáférésnek a szellemi tulajdonjogok birtokosai által bevezetett, esetenként túlzott korlátozásait is;

l)    biztosítsa, hogy a vitatható politikai nézetek interneten való kifejtése ne járjon büntetőjogi felelősségre vonással;

m)   biztosítsa, hogy semmilyen törvény vagy gyakorlat ne korlátozza vagy tegye büntethetővé az újságírók és a média jogát az információ híradási célból történő összegyűjtésére és terjesztésére;

Az alapvető szabadságjogok az interneten való teljes körű védelmének és fokozott előmozdításának folyamatos figyelemmel kísérése

n)   vegye fontolóra, hogy a „digitális identitás” egyre nagyobb mértékben válik „énünk” elválaszthatatlan részévé, ezért fontos, hogy megfelelően és hatékonyan megvédjük a magán- és a közszféra szereplőitől – ilyen módon az egyén „digitális identitásához” szervesen kapcsolódó adatokat meg kell határozni és védeni kell, és annak valamennyi elemét elidegeníthetetlen személyes, nem gazdasági és nem értékesíthető jognak kell tekinteni; vegye megfelelően figyelembe a névtelenséget, az álnevek használatát és az információáramok ellenőrzését a magánélethez való jog vonatkozásában, és azt, hogy a felhasználók számára biztosítani kell a magánélet hatékony védelméhez szükséges eszközöket, illetve az ezekről történő tájékoztatást, például a különféle rendelkezésre álló, magánélet védelmét javító technológia (PET) felhasználásával;

o)    biztosítsa, hogy azok a tagállamok, amelyek területükön belül adatforgalom elfogásával és nyomon követésével foglalkoznak, legyen szó saját polgáraikra vonatkozó vagy külföldről érkező adatokról, a törvény által támasztott szigorú feltételek és biztosítékok mellett teszik ezt; felhívja a tagállamokat, hogy biztosítsák, hogy – amennyiben a nemzeti jog előír távnyomozást –, azokat a hatáskörrel rendelkező igazságügyi hatóságok által kiadott érvényes kutatási parancs alapján hajtsák végre; megállapítja, hogy a távnyomozások végrehajtására vonatkozó, a közvetlen kutatásokhoz képest egyszerűsített eljárások elfogadhatatlanok, mivel sértik a jogállamiságot és a magánélethez való jogot;

p)   ismerje el az internetes felügyelet és ellenőrzés egyes olyan formáinak veszélyességét, amelyek az egyének összes „digitális” lépésének nyomon követését is szolgálják a felhasználó profiljának létrehozása és „pontozás” céljából; tegye egyértelművé, hogy e technikákat minden esetben szükségességük és arányosságuk alapján kell értékelni, az általuk elérni kívánt célokra való tekintettel; hangsúlyozza, hogy nagyobb tudatosságra és a felhasználók e-tevékenységeikre vonatkozó – beleértve személyes adataik megosztását (pl. a közösségépítő hálózatok esetében) –, tájékoztatáson alapuló egyetértésére van szükség;

q)   sürgesse a tagállamokat, hogy azonosítsanak be minden olyan szervezetet, amely internetes megfigyelést alkalmaz, és készítsenek a nyilvánosság számára elérhető éves jelentést az internetes megfigyelésről, biztosítva a jogszerűséget, arányosságot és átláthatóságot;

      r)      vizsgálja meg és állapítsa meg a felhasználóktól akár kormányok, akár magántársaságok által kérhető és megkövetelhető, a magánéletük egy részéről való lemondást érintő „hozzájárulás” korlátait, mivel nyilvánvaló egyensúlyhiány áll fenn az egyéni felhasználók és ezen intézmények tárgyalóereje és ismeretei között;

s)    szigorúan korlátozza, határozza meg és szabályozza azon eseteket, amelyekben egy magántulajdonú internetes társaságot adatok kormányzati hatóságoknak való átadására lehet felszólítani, és biztosítsa, hogy az említett adatok kormányok által történő felhasználására a legszigorúbb adatvédelmi normák vonatkozzanak; dolgozzon ki hatékony ellenőrzést és értékelést ezen eljárás tekintetében;

t)    hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az internetfelhasználók megerősíthessék arra irányuló jogukat, hogy az internetes weboldalakon vagy harmadik felek adathordozóin tárolt személyes adataikat véglegesen töröltethessék; biztosítsa, hogy a felhasználók erre vonatkozó döntését az internetszolgáltatók, az e-kereskedők és információs társadalmi szolgáltatók tiszteletben tartják; biztosítsa, hogy a tagállamok rendelkeznek az állampolgárok saját személyes adataikhoz való hozzáféréshez való jogának hatékony érvényesítéséről, beleértve szükség esetén az ilyen adatok törlését vagy weboldalakról való eltávolítását;

      u)      ítélje el az internetes honlapokon kereshető tartalmak kormányok általi cenzúrázását, különösen, ha e korlátozások gátat szabhatnak a politikai véleménynyilvánításnak;

v)   hívja fel a tagállamokat annak biztosítására, hogy a véleménynyilvánítás szabadságát a köz- vagy a magánszféra nem korlátozhatja önkényesen, valamint hogy kerüljenek minden olyan jogalkotási vagy igazgatási intézkedést, amely bármilyen módon gátat szabhat a szólásszabadságnak;

w)  emlékezzen arra, hogy a személyes adatok harmadik országok részére történő átadásának összhangban kell állnia többek között a 95/46/EK irányelvben és a 2008/977/IB kerethatározatban megfogalmazott rendelkezésekkel;

x) hívja fel a figyelmet arra, hogy a „tárgyak internetének” fejlesztésekor és a rádiófrekvenciás azonosítórendszerek (RFID) használatakor nem szabad megkerülni az adatok és a polgárok jogainak védelmét;

y)   hívja fel a tagállamokat, hogy alkalmazzák helyesen a személyes adatokról szóló 95/46/EK irányelvet az internet vonatkozásában; emlékeztesse a tagállamokat, hogy a személyes adatok feldolgozására alkalmazott technológiától függetlenül ezt az irányelvet – és különösen annak 8. cikkét – kell alkalmazni, és hogy az irányelv rendelkezéseinek értelmében a tagállamoknak jogsértés esetén biztosítaniuk kell a bírósági jogorvoslathoz való jogot és a kártérítést (22., 23. és 24. cikk);

z)    ösztönözze az internetre vonatkozó törvény („Internet Bill of Rights”) alapelveinek az internettel kapcsolatos eszközök és alkalmazások kutatási és fejlesztési folyamatába történő beillesztését, illetve a „beépített magánélet-védelem” elvének érvényesítését, amelynek értelmében a magánélet- és adatvédelmi előírásokat a lehető leghamarabb be kell építeni az új technológiai fejlesztések életciklusába, biztosítva a polgárok számára a felhasználóbarát környezetet;

za)  támogassa és kérje az európai adatvédelmi biztos és a 29. cikk szerinti munkacsoport aktív bevonását a potenciálisan adatvédelmi vonatkozású internetes tevékenységekkel kapcsolatos európai jogszabályok kidolgozásába;

zb)  hívja fel a Bizottságot, hogy végezzen alapos kutatást az online hirdetések magánélettel kapcsolatos vonatkozásairól;

Nemzetközi vállalkozások

zc)  serkentse az internet valamennyi szereplőjét, hogy vegyen részt az internetre vonatkozó törvény („Internet Bill of Rights”) kialakításának folyamatában, amelynek alapját a meglévő alapvető jogok képezik, és amely azok érvényre jutását és az új elvek elismerését mozdítja elő; e tekintetben az internetre vonatkozó törvény („Internet Bill of Rights”) kapcsán létrejött dinamikus koalíciónak vezető szerepet kell játszania;

zd)  biztosítsa, hogy ezzel összefüggésben vegyenek fontolóra egy sok érdekeltet sok szinten tömörítő, folyamatorientált kezdeményezést, valamint a globális és helyi kezdeményezések elegyét, azzal a céllal, hogy pontosan meghatározzák és védjék az internetfelhasználók jogait, és ezáltal biztosítsák a folyamat jogszerűségét, elszámoltathatóságát és elfogadhatóságát;

ze)   ismerje el, hogy az internet globális és nyitott jellege miatt globális adatvédelmi, biztonsági és szólásszabadsággal kapcsolatos normák szükségesek; ebben az összefüggésben hívja fel a tagállamokat és a Bizottságot, hogy vállaljanak kezdeményező szerepet az ilyen normák létrehozásában; üdvözölje az adatvédelmi és magánélet védelmével foglalkozó biztosok Strasbourgban, 2008. október 15–17-én megtartott 30. nemzetközi konferenciáján elfogadott állásfoglalást, amely annak a sürgető szükségességéről szól, hogy a határok nélküli világban meg kell óvni a magánéletet, és közös javaslatot kell kidolgozni a személyes adatok védelmére vonatkozó nemzetközi normák vonatkozásában; sürgessen minden EU-s érintettet (az állami és a magánszférából egyaránt), hogy vegyenek részt e vizsgálódásban;

zf) hangsúlyozza annak szükségességét, hogy valós internetes e-agorát hozzanak létre, ahol az uniós polgárok interaktívabb vitát folytathatnak a döntéshozókkal és más intézményi érintettekkel;

zg)  ösztönözze az EU tevékeny részvételét az internet globális és helyi szempontjaival foglalkozó nemzetközi fórumokon, például az internetes kormányzás fórumán (IGF);

zh)  valamennyi jelentős uniós szereplővel egyetemben vegyen részt egy európai IGF létrehozásában, amely összesítené a nemzeti IGF-ek által gyűjtött tapasztalatokat, regionális pólusként működne, és hatékonyabban közvetítené az európai szintű ügyeket, véleményeket és aggodalmakat az elkövetkező IGF-eken;

o

o o

2.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az ajánlást a Tanácsnak és tájékoztatás céljából a Bizottságnak.

(1)

HL C 364., 2000.12.18., 1. o.

(2)

HL L 2811995.11.23., 31. o.

(3)

HL L 350., 2008.12.30., 60. o.

(4)

HL L 345., 2003.12.31., 90. o.

(5)

HL L 105., 2006, 54. o.

(6)

HL L 69., 2005.3.16., 67. o.

(7)

HL L 149., 2001.6.2., 1. o.

(8)

HL L 330., 2008.12.9.., 21. o.

(9)

Pl: Az Európa Tanács számítógépes bűnözésről szóló, 2001. november 23-i egyezménye; Az Európa Tanács az egyéneknek a személyes adatok gépi feldolgozása során való védelméről szóló, 1981. január 28-i egyezménye.

(10)

BVerfG, 1 BvR 370/07, 2008. február 27., (1)–(333) bekezdés. http://www.bverfg.de/entscheidungen/rs20080227_1bvr037007.html

(11)

1 Lásd még: http://www.europarl.europa.eu/activities/committees/studiesCom/searchPerform.do, Egy nemrég elkészült tanulmány („A biztonság és az alapvető szabadságjogok interneten történő megerősítése - a számítógépes bűnözés elleni harcra irányuló uniós politika”) többek között felveti egy nem kötelező érvényű internetes törvény („Internet Bill of Rights”) elfogadásának lehetőségét.

(12)

http://www.globalnetworkinitiative.org/index.php.

(13)

Lásd a görög alkotmányt és annak 5A. cikkét.

(14)

Az Európa Tanács 2008. szeptember 17-i, „Internet - kritikus erőforrás mindenki számára” című dokumentuma hangsúlyozza, hogy „az internettel kapcsolatban a méltányosság és a részvétel biztosítása és előmozdítása jelentős lépés az általában vett társadalmi méltányosság és részvétel fejlődése irányába”.


INDOKOLÁS

Alapvető jogok az interneten – lehetőségek és veszélyek

Manapság mindenki – a kormányoktól kezdve a rendőrségen és a magánvállalatokon keresztül a bűnözőkig – az elektronikus formában tárolt személyes adatainkhoz való lehető legteljesebb hozzáférést keresi. Az internet különösen alkalmas arra, hogy korábban elképzelhetetlennek tartott részletességgel adatokat szolgáltasson a magánéletünkre vonatkozóan; egyetlen kattintás egy weboldalon olyan adatokat generál, amelyeket értékesítők, a titkosszolgálat vagy identitástolvajok felhasználhatnak, vagy amelyekkel akár vissza is élhetnek.

Ezért a magánélethez való alapvető jog biztosítása az interneten jogalkotóként az egyik legsürgetőbb feladatunk. Ez egyben korunk egyik legkényesebb etikai, jogi, technológiai és politikai kihívása is.

Mindannyiunk számára egyértelmű, hogy az internet alapvető jogaink kiteljesedéséhez szolgáló eszközként is működhet, amely határtalan mennyiségű információval vértez fel, valamint lehetőséget teremt a világ különböző részein élő emberekkel és közösségekkel való kapcsolatteremtésre. Az viszont már kevésbé egyértelmű sokak számára, hogy az internet közben súlyosan veszélyezteti is alapvető jogainkat azáltal, hogy ártó szándékú megfigyelés veszélyének tesz ki, és bűnözők vagy akár terroristák eszközéül is szolgál. A legnagyobb kérdés pedig az, hogyan oldjuk meg az internet szabályozását oly módon, hogy kihasználhassuk az előnyeit, de korlátozzuk a visszaélés valós és komoly veszélyeit. A feladatot még inkább nehezíti az a tény, hogy az internet jellegénél fogva decentralizált, felhasználóközpontú hálózat, mindenféle kormányzati irányítást nélkülöz és szinte teljesen határokon felüli.

A jelentés ezért arra próbál rámutatni, hogyan védhetjük és segíthetjük elő az alapvető szabadságjogok érvényesülését az online közegben. Fő válaszlépésként a következőkre van szükség:

- valamennyi érintett fél bevonása;

- különböző szintű intézkedések végrehajtása; a rendelkezésre álló nemzeti, regionális és nemzetközi eszközök felhasználása, illetve az aktuális jogalkotási gyakorlatban való alkalmazásuk megfigyelése;

- a bevált gyakorlatok megosztása; valamint

- a különböző típusú internetfelhasználók és (folyamatosan fejlődő) online tevékenységek igényeinek és problémáinak figyelembe vétele;

Fő törekvésünk, hogy megfelelő egyensúlyt alakítsunk ki a magánélet tiszteletben tartása és a biztonság között. Ez szüntelen éberséget és újragondolást igényel, melynek során lépést kell tartanunk a feltartóztathatatlan technológiai fejlődéssel. A biztonsági kérdések számos aspektusát szem előtt kell tartanunk, a nemzetbiztonsági kérdésektől kezdve a hálózatok megbízhatóságának kérdésén keresztül az online adatmegosztásból fakadó személyes biztonság kérdéséig. Amennyiben a biztonságosabb internet korunk jogos célkitűzése, foglalkoznunk kell az alapvető szabadságjogokat veszélyeztető megfigyelési és ellenőrzési technikák használatával, illetve azok korlátozásával, különösen amikor azok létjogosultsága, arányossága és hatékonysága megkérdőjelezhető. Jogalkotásunkat és programjainkat a rugalmasság, alkalmazkodóképesség és elszámoltathatóság kell hogy fémjelezzék annak érdekében, hogy lépéselőnyben maradjunk a fejlődő technológiákkal szemben.

Az internet elősegítheti egyéb alapvető jogok érvényesülését is, például az egyesülési és szólásszabadságét, illetve a politikai tevékenység szabadságáét; azonban ugyanilyen könnyen alá is áshatja azokat. Az erről folytatott vita egyik legújabb példája a terroristatámadások megelőzése érdekében az interneten közzétett vélemények megfigyelését célzó jogalkotási kezdeményezés volt. Ez egy olyan jogalkotási modell klasszikus példája, amely – hacsak szigorúan nem szűkítik az elérendő célkitűzésekre – kiterjedt megfigyelésekre adhat lehetőséget, gátat szabva az egyéni politikai véleménynyilvánításának, amely a demokratikus társadalom egyik alappillére.

A megfelelő egyensúly kialakítása az ilyen jellegű kérdésekben kulcsfontosságú. Kétségtelen, hogy az internet igen hatékony új eszközöket adott a bűnözők kezébe, és magától értetődő, hogy a terroristákat meg kell akadályozni abban, hogy az internetet használják fel támadások megtervezéséhez vagy végrehajtásához. Hasonlóképpen jogos követelés a társadalom részéről, hogy ki kell szorítanunk a gyermekpornográfia terjesztőit a világhálóról. Ezek a bűnözők, mivel megfogható veszélyt jelentenek, csökkentik a polgárok ellenállását a jellegénél fogva „megfoghatatlan” világháló átfogó megfigyelését sürgető rendőrségi felhívásokkal szemben. Meg kell állítanunk ezt a tendenciát. Törvényeinknek hatékony de nem szélsőséges módon kell küzdeniük a bűnözés ellen. Az internet, alaktalan és megfoghatatlan jellegénél fogva tág teret ad az ilyen jellegű túlzott fellépéseknek. Azt például kevesen tartanák elfogadhatónak, ha a rendőrség vagy a marketing tevékenységet folytató vállalatok bármely postai levélküldeményt felnyithatnának, hogy leellenőrizzék a tartalmát. Hasonló éberségre lenne szükség az elektronikus kommunikáció tartalmának védelme érdekében is.

A véleménynyilvánítás visszaszorításának, illetve a magánélet megsértésének veszélye azonban nem csak a kormányzati hivatalok vagy a bűnözők, hanem a profitot hajszoló internetes magáncégek részéről is jelentkezhet. Az ilyen esetekben a legújabb eljárás – általában csak akkor, amikor már rajtakapták a vállalatot, hogy engedély nélkül gyűjti, tárolja és használja fel az adatokat –, hogy a felhasználó „hozzájárulását” kérik (opt-in vagy opt-out alapon) személyes adatai felhasználásához.

Fel kell tennünk a kérdést, hogy mik a hozzájárulás határai. A kérdés egyaránt vonatkozik arra, hogy milyen adatok megosztását kérheti a vállalat a felhasználótól, valamint arra is, hogy a felhasználó milyen mértékben mondhat le a magánéletre vonatkozó vagy egyéb alapvető jogairól bizonyos internetes szolgáltatások vagy előnyök megszerzése érdekében.

Ezen kérdések megválaszolása korántsem olyan egyértelmű. Van olyan terület – a munkajog területe –, ahol társadalmi megegyezés szerint vannak korlátai egy állampolgár magánéletét érintő hozzájárulásának. A munkajog és a kollektív szerződések a legtöbb tagállamban meghatározzák például a munkaidő felső határát, a minimálbéreket vagy egyéb munkajogokat, amelyekről a munkavállaló nem mondhat le a munkaadóval való tárgyalás során. Ennek egyszerű oka van. A munkavállaló és a munkaadó között feltehetőleg nem áll fenn hatalmi egyensúly, következésképpen a „hozzájárulás” nem adható méltányos alapokon vagy egyenlő feltételek mellett. Egy másik ok, hogy el akarjuk kerülni a munkajogok meggyengülését eredményező verseny („race to the bottom”) kialakulását, ami bekövetkezhet, ha egyes munkavállalóknak megengedhető, vagy ha a munkavállalók kényszeríthetők arra, hogy lemondjanak bizonyos jogaikról.

Ehhez hasonló hatalmi és tudásbeli szakadék tapasztalható az interneten is. A vállalatok, illetve a kormányok hatalmi, tudásbeli és érdekeltségi fölénye az egyéni felhasználóval szemben nyilvánvaló, következésképpen fennáll annak a veszélye, hogy „olcsóbb” (így némely felhasználó számára „vonzóbb”) internetszolgáltatások fejében az adatvédelem alacsonyabb fokát biztosítják. Az előadó meggyőződése szerint az internet biztonságáról és az adatvédelemről folytatott vita következő csatája a kormányok és magánvállalatok részéről kicsikart „hozzájárulások” korlátozásával kapcsolatban fog zajlani.

Ezt rendkívül fontos kérdésnek kell tekintenünk, hiszen ma Európában a „Nagy Testvér” nem önkényuralmi rendszer formájában fog megjelenni, ha megjelenik, hanem szép csendben, a „hozzájárulásunkkal” belopakodik.

Végezetül, az oktatáshoz való jog és az internet-hozzáféréshez való jog két olyan további jog, amelyek megvalósulását elő kell segítenünk, és amelyek azonban az interneten keresztüli bűnüldözés következtében szintén veszélybe kerülhetnek. A digitális írástudatlanság a 21. század újfajta írástudatlansága lesz. Mint ahogy manapság minden gyermeknek joga van az iskolai oktatáshoz, és minden felnőttnek joga van a folyamatos képzéshez, mindenkinek biztosítani kell azt a jogot is, hogy egész életük során számítógép- és internet-hozzáféréssel rendelkezzenek. A kormányoknak biztosítani kell a hozzáférést a legtávolabbi régiókban és legszegényebb állampolgáraik számára is; továbbá ne lehessen tőlük ezt a jogot törvénysértés elkövetése miatti büntetésként megvonni. A társadalom bármely rétegéből, bármely régióból vagy kulturális közegből származó tagjának részesülnie kell az internet nyújtotta szolgáltatások széles köréből. Ezáltal előmozdíthatják személyes fejlődésüket, az oktatáshoz kötődő, szakmai és személyes kapcsolatokat alakíthatnak ki, valamint a törvény és a technológiai fejlődés által megengedett lehető legteljesebb mértékben kihasználhatják a gazdasági lehetőségeket.


AJÁNLÁSRA IRÁNYULÓ JAVASLAT (B6-0302/2008) (11.6.2008)

az eljárási szabályzat 114. cikkének (1) bekezdése alapján

előterjesztette: Stavros Lambrinidis

a biztonság és az alapvető szabadságjogok interneten történő megerősítéséről

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az Emberi Jogok Európai Egyezményére, az Alapjogi Chartára, és különösen annak a személyes adatok védelméről, a szólás- és a tájékoztatási szabadságról, valamint a magán- és a családi élet tiszteletben tartásáról szóló cikkeire,

–   tekintettel a súlyos bűncselekmények és a terrorizmus észlelésére irányuló közelmúltbeli kezdeményezésekre („Figyeld a netet!” projekt) és a Tanács 2002. június 13-i, a terrorizmus elleni küzdelemről szóló 2002/475/IB kerethatározatának módosítására irányuló közelmúltbeli javaslatra, valamint az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről szóló 2002/55/EK irányelv felülvizsgálatára irányuló javaslatra,

–   tekintettel az Európa Tanácson (ET), a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezeten (OECD) és az Egyesült Nemzetek Szervezetén (ENSZ) belül a bűnözés és az internetes bűnözés elleni küzdelemmel, továbbá az alapvető jogok és szabadságjogok – az Internetre is kiterjedő – védelmével kapcsolatosan folyó munkát,

–   tekintettel az európai bíróságok és a nemzeti alkotmánybíróságok e tárgyban hozott legutóbbi határozataira, és különösen a német alkotmánybíróság (BVerfG) határozatára, amely a bizalmas adatok védelméhez és az informatikai rendszerek sértetlenségének védelméhez való jogot külön jogként ismeri el,

–   tekintettel eljárási szabályzata 114. cikkének (1) bekezdésére,

A.  mivel az Internet világszinten alapvető fontosságú eszközévé vált a szólásszabadság fejlesztésének, valamint a gazdasági tevékenységek kibontakoztatásának; mivel ebben az összefüggésben különösen fontos, hogy a bűnözés, illetve a közhatalommal való visszaélés elleni küzdelem ne korlátozza az ezen eszközben rejlő lehetőségeket,

B.  mivel globális dimenziója, gyors fejlődése és technikai sajátosságai miatt az Internetet nehéz kizárólag a nemzeti jog keretei közé szorítani, és mivel elsősorban nemzetközi szinten kezdeményezésekre van szükség a biztonságot, a szabadságjogok védelmét és a magánélet védelmét érintő egyéni jogok védelme érdekében,

1.  a következő ajánlásokat intézi a Tanácshoz, amelyek célja az alábbiak feltételeinek megteremtése:

             a)      az EU-n belül az alapvető jogok Interneten történő védelmével kapcsolatos követelményekről szóló nemzeti jogszabályok fokozatos közelítésének lehetővé tétele,

             b)     a nemzeti és az európai jogalkotók, illetve a nemzeti és az európai bíróságok közötti párbeszéd megerősítése,

             c)      az Internet működtetésében részt vevő és az általa érintett szereplők, különösen az internetes szolgáltatók és a felhasználók közötti párbeszéd előmozdítása,

             d)     a nemzetközi szinten – mind bilaterális szinten (különösen a transzatlanti kapcsolatok esetében), mind multilaterális szinten (az Európa Tanács, az OECD és az ENSZ szintjén) szükséges megállapodások megkötésének elősegítése;

2.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezen ajánlást a Tanácsnak és tájékoztatás céljából a Bizottságnak.


VÉLEMÉNY a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről (20.1.2009)

az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére

a biztonság és az alapvető szabadságjogok interneten történő megerősítéséről

(2008/2160(INI))

A vélemény előadója: Manolis Mavrommatis

JAVASLATOK

A Kulturális és Oktatási Bizottság felhívja az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

A.  mivel az internet fontos és egyedi eszköz, amely hozzájárul többek között a véleménynyilvánítás szabadságának elősegítéséhez, a véleményformáláshoz, a kultúra és az ismeretek terjesztéséhez és előmozdításához, valamint a gazdasági tevékenységek fejlődéséhez,

B.  mivel határokon átnyúló jellegéből eredően az internetre nézve egy európai és nemzetközi jogi keret irányadó, amely olyan kérdéseket foglal magában, mint az alapvető jogok védelme, beleértve a személyes adatok és a szerzői jogok védelmét, valamint az internet – különösen kiskorúak és szociálisan érzékeny csoportok általi – biztonságos használata,

1.  üdvözli az internetet és más távközlési technológiákat használó gyermekek védelméről szóló többéves közösségi program elfogadását, és reméli, hogy azt mielőbb végrehajtják;

2.  kéri a tagállamokat, a Bizottságot, az internetszolgáltatókat, a felhasználók képviselőit és minden hasonló érintett szervet, hogy működjenek együtt az illegális és káros online tartalmak mennyiségének csökkentése és azok fokozatos megszüntetése érdekében;

3.   elismeri, hogy az internet széles körű használata jelentős gazdasági és társadalmi előnyökkel járhat, továbbá nagyban hozzájárulhat a belső piac kiépüléséhez; mindazonáltal úgy véli, intézkedéseket kell tenni az Európai Unió Alapjogi Chartájában lefektetett alapvető jogok folyamatos tiszteletben tartásának és védelmének, valamint az összes érintett fél jogai és szabadságai közötti egyensúly fenntartásának biztosítására;

4.  emlékeztet a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló UNESCO-egyezményre, amely 2007. március 18-án lépett hatályba, és amely hangsúlyozza, hogy kettős (gazdasági és kulturális) természetükből adódóan a kulturális kifejezések nem tekinthetők egyszerűen kereskedelmi tárgyalások tárgyának, ezért védeni kell őket az interneten elkövetett visszaélésekkel szemben;

5.  ezért támogatja az interneten elérhető kulturális és kreatív tartalmak jogi keretének kialakítását és a kalózkodás elleni küzdelmet.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

20.1.2009

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

25

1

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Maria Badia i Cutchet, Ivo Belet, Guy Bono, Marie-Hélène Descamps, Věra Flasarová, Milan Gaľa, Vasco Graça Moura, Lissy Gröner, Luis Herrero-Tejedor, Ruth Hieronymi, Mikel Irujo Amezaga, Ramona Nicole Mănescu, Manolis Mavrommatis, Ljudmila Novak, Doris Pack, Zdzisław Zbigniew Podkański, Pál Schmitt, Hannu Takkula, Thomas Wise, Tomáš Zatloukal

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Gyula Hegyi, Nina Škottová, László Tőkés, Ewa Tomaszewska, Cornelis Visser

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)

Maria Berger


A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

17.2.2009

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

45

0

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Alexander Alvaro, Emine Bozkurt, Philip Bradbourn, Mihael Brejc, Kathalijne Maria Buitenweg, Michael Cashman, Carlos Coelho, Esther De Lange, Panayiotis Demetriou, Gérard Deprez, Armando França, Urszula Gacek, Roland Gewalt, Jeanine Hennis-Plasschaert, Ewa Klamt, Magda Kósáné Kovács, Wolfgang Kreissl-Dörfler, Stavros Lambrinidis, Roselyne Lefrançois, Baroness Sarah Ludford, Claude Moraes, Javier Moreno Sánchez, Maria Grazia Pagano, Martine Roure, Inger Segelström, Csaba Sógor, Ioannis Varvitsiotis, Manfred Weber, Tatjana Ždanoka

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Edit Bauer, Simon Busuttil, Marco Cappato, Charlotte Cederschiöld, Sylvia-Yvonne Kaufmann, Metin Kazak, Jean Lambert, Marian-Jean Marinescu, Antonio Masip Hidalgo, Bill Newton Dunn, Hubert Pirker, Nicolae Vlad Popa, Eva-Britt Svensson, Charles Tannock

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)

Costas Botopoulos, Luis de Grandes Pascual, Jelko Kacin

Utolsó frissítés: 2009. március 12.Jogi nyilatkozat