AJÁNLÁS MÁSODIK OLVASATRA a Tanács közös álláspontjáról az Európai Távközlési Szabályozók Csoportjának (GERT) létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadása tekintetében

23.4.2009 - (16498/1/2008 – C6‑0067/2009 – 2007/0249(COD)) - ***II

Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság
Előadó: Pilar del Castillo Vera

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

a Tanács közös álláspontjáról az Európai Távközlési Szabályozók Csoportjának (GERT) létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadása tekintetében

(16498/1/2008 – C6‑0067/2009 – 2007/0249(COD))

(Együttöntési eljárás: második olvasat)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Tanács közös álláspontjára (16498/1/2008 – C6‑0067/2009),

–   tekintettel a Parlamenthez és a Tanácshoz intézett bizottsági javaslattal (COM(2007)0699) kapcsolatban az első olvasat során kialakított álláspontjára[1],

–   tekintettel a módosított bizottsági javaslatra (COM(2008)0720),

–   tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére,

–   tekintettel eljárási szabályzata 62. cikkére,

–   tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság második olvasatra adott ajánlására (A6‑0271/2009),

1.  jóváhagyja a közös álláspontot, annak módosított formájában;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

A PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI^[2]*

a Tanács közös álláspontjához

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

           az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének és e testület Hivatalának létrehozásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 95. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[3],

tekintettel a Régiók Bizottsága véleményére[4],

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárással[5] összhangban,

mivel:

(1) Az elektronikus hírközlő hálózatok és hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló, 2002. március 7-i 2002/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (keretirányelv)[6], az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és kapcsolódó eszközökhöz való hozzáférésről, valamint azok összekapcsolásáról szóló, 2002. március 7-i 2002/19/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (hozzáférési irányelv)[7], az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások engedélyezéséről szóló, 2002. március 7-i 2002/20/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (engedélyezési irányelv)[8], az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról szóló, 2002. március 7-i 2002/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (egyetemes szolgáltatási irányelv)[9] és az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről szóló, 2002. július 12-i 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv)[10] (a továbbiakban együttesen: a keretirányelv és a különös irányelvek) célja a belső elektronikus hírközlési piac létrehozása a Közösségen belül oly módon, hogy eközben az erősebb verseny révén biztosított legyen a befektetések, az innováció és a fogyasztóvédelem magas szintje.

(1a)       A 2007. június 27-i, a Közösségen belüli nyilvános mobiltelefon-hálózatok közötti barangolásról (roaming) szóló 717/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[11] a közösségi barangolás tekintetében kiegészíti és támogatja az elektronikus hírközlő hálózatokra vonatkozó szabályozási keretben foglalt rendelkezéseket.

(2) Az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások belső piacának sikeres kialakítása szempontjából lényeges, hogy valamennyi tagállamban következetesen alkalmazzák az európai uniós szabályozási keretet. Az uniós szabályozási keret kitűzi az elérendő célokat és cselekvési keretet határoz meg a nemzeti szabályozó hatóságok számára, ugyanakkor bizonyos területeken rugalmasságot engedélyez számukra a szabályoknak a nemzeti feltételek figyelembevételével történő alkalmazására.

(3) Tekintettel a következetes szabályozási gyakorlat kialakításának és az uniós szabályozási keret következetes alkalmazásának szükségességére, a Bizottság az elektronikus hírközlési hálózatokkal és szolgáltatásokkal foglalkozó európai szabályozók csoportjának létrehozásáról szóló, 2002. július 29-i 2002/627/EK bizottsági határozat[12] alapján létrehozta az európai szabályozók csoportját (ERG), amelynek feladata, hogy tanácsadást és támogatást nyújtson a Bizottságnak a belső piac fejlesztése során, valamint – általánosabb értelemben – hogy összekötő szerepet játsszon a nemzeti szabályozó hatóságok és a Bizottság között.

(4) Az ERG pozitív szerepet tölt be azáltal, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok egymás közötti és a Bizottsággal való együttműködésén keresztül elősegíti a következetes szabályozási gyakorlat irányába történő előrelépést. Ez a megközelítés – amely a nemzeti szabályozó hatóságok közötti, az információk és a gyakorlati tapasztalatokra vonatkozó tudás cseréje révén megvalósuló jobb összehangolás megteremtésére irányul – a bevezetése óta eltelt rövid időszakban sikeresnek bizonyult. A nemzeti szabályozó hatóságok közötti folyamatos, megerősített együttműködésre és koordinációra továbbra is szükség lesz az elektronikus hírközlési hálózatok és szolgáltatások belső piacának fejlesztéséhez.

(5) Ennek érdekében – az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete (BEREC) néven – meg kell erősíteni az ERG-t és el kell ismerni az uniós szabályozási keretben betöltött szerepét. A BEREC nem közösségi ügynökség és nem jogi személy. A BEREC felváltja az ERG-t, és a nemzeti szabályozó hatóságok, valamint a hatóságok és a Bizottság közötti együttműködés kizárólagos fórumaként működik a nemzeti szabályozó hatóságoknak a keretszabályozás alapján felmerülő összes feladatának teljesítése során. A BEREC függetlensége, az általa nyújtott tanácsok és információk színvonala, eljárásainak és működési módszereinek átláthatósága, valamint a feladatai ellátásában tanúsított gondossága révén biztosítja a szakértelmet és megteremti a bizalmat.

(6) A BEREC a szakértelem összpontosítása révén támogatja a nemzeti szabályozó hatóságokat – anélkül, hogy átvenné tőlük a már meglévő feladataikat vagy párhuzamosan végezne már megkezdett tevékenységeket –, valamint segíti a Bizottságot feladatai végrehajtásában.

(7) A BEREC – az elektronikus hírközlő hálózatokra és elektronikus szabályozási keret valamennyi tagállamban való következetes alkalmazásának biztosítása hírközlési szolgáltatásokra vonatkozó unió, és ezáltal a belső piac fejlődéséhez való hozzájárulás érdekében – folytatja az ERG tevékenységét, és elősegíti a nemzeti szabályozó hatóságok egymás közötti és a Bizottsággal való együttműködését.

(8) A BEREC emellett az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság mérlegelő, tanácskozó és tanácsadó szerveként is működik az elektronikus hírközlés területén. Ennek megfelelően a BEREC – az intézmények kérésére vagy saját kezdeményezésére – tanácsot ad az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(9) A BEREC a már létező csoportokkal és bizottságokkal – mint például a 2002/21/EK irányelvvel (keretirányelv) létrehozott hírközlési bizottsággal, az Európai Közösség rádióspektrum-politikájának keretszabályozásáról szóló, 2002. március 7-i 676/2002/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal (rádióspektrum-határozat)[13] létrehozott rádióspektrum-bizottsággal, a rádiófrekvencia-politikával foglalkozó csoport létrehozásáról szóló, 2002. július 26-i 2002/622/EK bizottsági határozattal[14] létrehozott, rádiófrekvencia-politikával foglalkozó tanácsadó csoport, a 89/552/EGK tanácsi irányelvet módosító, a tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedésekben megállapított, televíziós műsorszolgáltató tevékenységre vonatkozó egyes rendelkezéseinek összehangolásáról szóló 1997. június 30-i 97/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[15] alapján létrehozott kapcsolattartó bizottsággal – együttműködve és azok szerepének sérelme nélkül végzi feladatait.

(9a)       A BEREC szakmai és ügyviteli támogatással való ellátása érdekében a Hivatalt jogi személyiséggel rendelkező közösségi szervként kell létrehozni, és az e rendelet által rá ruházott feladatokat kell végrehajtania. Ahhoz, hogy a BEREC számára hatékony támogatást nyújthasson, e Hivatalnak jogi, igazgatási és pénzügyi autonómiával kell rendelkeznie. A Hivatal egy irányítóbizottságból és egy igazgatási vezetőből áll.

(9b)       A BEREC és a Hivatal szerkezeti felépítésének rugalmasnak, és a rájuk ruházott feladatok elvégzésére alkalmasnak kell lennie.

(9c)       A Hivatalnak közösségi testületnek kell lennie, az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet[16] (a költségvetési rendelet) 185. cikkének értelmezése szerint. A Hivatalra alkalmazni kell az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodást[17], és különösen annak 47. pontját.

(10) Mivel a javasolt intézkedés céljait – nevezetesen a következetes szabályozási gyakorlatnak a nemzeti szabályozó hatóságok közötti, valamint a nemzeti szabályozó hatóságok és a Bizottság közötti, ▌megerősített együttműködésen és koordináción keresztül megvalósuló továbbfejlesztését – e rendelet uniós hatókörére tekintettel a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért azok közösségi szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az e cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

A BEREC LÉTREHOZÁSA

1. cikk

Létrehozás

1.        Létrejön az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete (BEREC) az e rendeletben rögzített felelősségi körrel.

2.        A BEREC a 2002/21/EK irányelv (keretirányelv) és a 2002/19/EK, a 2002/20/EK, ║ a 2002/22/EK és a 2002/58/EK irányelv (különös irányelvek), valamint a 2007. június 27-i, a Közösségen belüli nyilvános mobiltelefon-hálózatok közötti barangolásról (roaming) szóló 717/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[18] hatálya alá tartozó területen fejti ki tevékenységét.

3.        A BEREC független, pártatlan és átlátható módon végzi feladatait. A BEREC valamennyi tevékenysége folyamán ugyanazokat a célokat követi, amelyeket a 2002/21/EK irányelv (keretirányelv) 8. cikke a nemzeti szabályozó hatóságok számára ír elő. A BEREC az elektronikus hírközlésre vonatkozó uniós szabályozási keret következetes alkalmazásának biztosítására törekedve hozzájárul különösen az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások belső piacának fejlődéséhez és jobb működéséhez.

4.        A BEREC a nemzeti szabályozó hatóságoknál rendelkezésre álló szakértelemre támaszkodik, és feladatait a nemzeti szabályozó hatóságokkal és a Bizottsággal együttműködve végzi. A BEREC előmozdítja a nemzeti szabályozó hatóságok egymás közötti és a Bizottsággal való együttműködését. A BEREC ezen felül tanácsot ad a Bizottságnak, valamint kérésre az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

II. FEJEZET

A BEREC SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE

2. cikk

A BEREC szerepe

A BEREC:

a)        kidolgozza és a nemzeti szabályozó hatóságok körében terjeszti a szabályozással kapcsolatos legjobb gyakorlatokat, például az uniós szabályozási keret végrehajtására vonatkozó közös megközelítéseket, módszereket és iránymutatásokat;

b)        kérésre szabályozási kérdésekben segítséget nyújt a nemzeti szabályozó hatóságoknak ▌;

c)        véleményt nyilvánít a Bizottság által elfogadandó, az ebben a rendeletben, a 2002/12/EK irányelvben (keretirányelv) és a különös irányelvekben említett határozatok, ajánlások és iránymutatások tervezete tekintetében;

d)        a Bizottság indokolt kérésére vagy saját kezdeményezésére jelentéseket készít és tanácsot ad, valamint indokolt kérésre vagy saját kezdeményezésére véleményt nyilvánít az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az elektronikus hírközléssel kapcsolatos, a hatáskörébe tartozó minden kérdésben;

e)        kérésre segíti az Európai Parlamentet, a Tanácsot és a Bizottságot, valamint a nemzeti szabályozó hatóságokat a harmadik felekkel fenntartott kapcsolataikban, és a velük folytatott egyeztetéseikben és információcseréikben; továbbá segíti a Bizottságot és a nemzeti szabályozó hatóságokat a szabályozással kapcsolatos legjobb gyakorlatok harmadik felek körében való terjesztésében.

2a. cikk

A BEREC feladatai

1.        A BEREC feladatai a következők:

a)        vélemény nyilvánítása a nemzeti szabályozó hatóságoknak a piac meghatározásával, a jelentős piaci erővel bíró vállalkozások megjelölésével és a korrekciós intézkedések kiszabásával kapcsolatos intézkedéstervezeteivel kapcsolatban a 2002/21/EK irányelv (keretirányelv) 7. és 7a. cikkével összhangban; valamint a nemzeti szabályozó hatóságokkal való együttműködés és közös munka, a 2002/21/EK irányelv (keretirányelv) 7. és 7a. cikkeivel összhangban;

b)        vélemény nyilvánítása az értesítések formájára, tartalmára és az azokban közlendő adatok részletességére vonatkozó ajánlástervezetekről és/vagy iránymutatásokról a 2002/21/EK irányelv (keretirányelv) 7a. cikkével összhangban;

c)        konzultáció az érintett termék- és szolgáltatási piacokra vonatkozó ajánlástervezetekkel kapcsolatban a 2002/21/EK irányelv (keretirányelv) 15. cikkével összhangban;

d)        vélemény nyilvánítása a tagországok közötti piacok meghatározására vonatkozó határozattervezetekről a 2002/21/EK irányelv (keretirányelv) 15. cikkével összhangban;

da)      a 2002/21/EK irányelv (keretirányelv) 16. cikkével összhangban kérésre segítséget nyújt a nemzeti szabályozó hatóságoknak az adott piac elemzésével összefüggésben;

e)        vélemény nyilvánítása a harmonizációra vonatkozó határozattervezetekről és ajánlásokról, a 2002/21/EK irányelv (keretirányelv) 19. cikkével összhangban;

ea)      konzultáció és vélemény nyilvánítása a határokon átnyúló vitás kérdésekben, a 2002/21/EK irányelv (keretirányelv) 21. cikkével összhangban;

f)         vélemény nyilvánítása a nemzeti szabályozó hatóságok számára kivételes intézkedések engedélyezésére vagy nem engedélyezésére vonatkozó határozattervezetekről, a 2002/19/EK irányelv (hozzáférési irányelv) 8. cikkével összhangban;

fa)      konzultáció az iránymutatás-tervezetekkel kapcsolatban, a 2002/22/EK irányelv (egyetemes szolgáltatási irányelv) 22. cikkével összhangban;

fb)      konzultáció a „112”-es segélyhívó számhoz való hatékony hozzáférésre vonatkozó intézkedéstervezetek tárgyában, a 2002/22/EK irányelv (egyetemes szolgáltatási irányelv) 26. cikkével összhangban;

fc)       konzultáció a „116”-os hívószámok, különösen az eltűnt gyermekek bejelentésére szolgáló 116-000-os hotline szám hatékony bevezetésével kapcsolatos intézkedéstervezetek tárgyában, a 2002/22/EK irányelv (egyetemes szolgáltatási irányelv) 26. cikkével összhangban;

fd)      segítségnyújtás a Bizottság számára a 2002/19/EK irányelv (hozzáférési irányelv) II. mellékletének frissítése tekintetében, a nevezett irányelv 9. cikkével összhangban;

fe)       kérésre segítség nyújtása a nemzeti szabályozó hatóságok számára a számozási erőforrásokkal kapcsolatos csalás vagy a számozási erőforrások Közösségen belüli, különösen a határokon átnyúló szolgáltatások esetében való nem rendeltetésszerű felhasználásával kapcsolatos kérdésekben;

ff)       vélemény nyilvánítása a határokon átnyúló üzleti szolgáltatások nyújtóira vonatkozó közös szabályok és követelmények kidolgozásának biztosítása érdekében;

fg)      az elektronikus hírközlési szektor fejlődésének figyelemmel kísérése és jelentéskészítés, ideértve éves jelentés közzétételét is az ágazat helyzetének alakulásáról.

2.        A BEREC a Bizottság indokolással ellátott kérésére egyhangú döntést hozhat az 1. cikk (2) bekezdésében meghatározott szerepének teljesítése érdekében szükséges egyéb különleges feladatok vállalásáról.

3.        A nemzeti szabályozó hatóságok és a Bizottság a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszik a BEREC véleményét, ajánlását, útmutatását, tanácsát vagy a BEREC által meghatározott, a szabályozással kapcsolatos legjobb gyakorlatot. A BEREC, amennyiben célszerű, konzultálhat az érintett nemzeti versenyhatóságokkal, mielőtt véleményét eljuttatná a Bizottsághoz.

3. cikk

A BEREC összetétele és szervezeti felépítése

1.        A BEREC a szabályozói tanácsból áll majd.

2.        A szabályozói tanács tagállamonként egy-egy tagból áll, akik egyúttal a tagállamok mindegyikében létrehozott – az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások piaca napi működésének felügyeletéért elsődleges felelősséget viselő – nemzeti szabályozó hatóságok vezetői vagy kinevezett magas szintű képviselői.

           Az e rendelettel rá ruházott feladatok ellátása során a BEREC függetlenül jár el.

A szabályozói tanács tagjai nem kérhetnek, és nem fogadhatnak el semmilyen utasítást sem bármely kormány, sem a Bizottság, sem bármely köz- vagy magáncsoport részéről.

A nemzeti szabályozó hatóságok tagállamonként egy póttagot jelölnek ki.

A Bizottság megfigyelői státusszal és ennek megfelelő szintű képviselettel rendelkezik.

3.        Az Európai Gazdasági Térség (EGT) államainak és az Európai Unió tagjelölt államainak nemzeti szabályozó hatóságai megfigyelői státusszal – és ennek megfelelő szintű képviselettel – rendelkeznek. A BEREC az üléseire más szakértőket és megfigyelőket is meghívhat.

4.        A szabályozói tanács az eljárási szabályzatnak megfelelően tagjai közül elnököt és alelnökö(ke)t jelöl ki. Az elnökhelyettes hivatalból ellátja az elnök feladatait, ha az elnök nincs abban a helyzetben, hogy maga lássa el azokat. Az elnök és az alelnök(ök) megbízatása egy évre szól.

5.        Az elnök – a szabályozói tanácsnak az elnök feladataival kapcsolatos szerepének sérelme nélkül – nem kérhet, és nem fogadhat el semmilyen utasítást sem bármely kormány, sem a Bizottság, sem bármely köz- vagy magáncsoport részéről.

6.        A szabályozói tanács üléseit az elnök hívja össze, és legalább évente 4 alkalommal rendes ülésre kerül sor. Ezenkívül, az elnök kezdeményezésére, a Bizottság kérésére vagy a szabályozói tanács tagjai legalább egyharmadának kérésére soron kívüli ülést kell összehívni. Az ülés napirendjét az elnök határozza meg, és azt nyilvánosságra kell hozni.

7.        A BEREC munkáját ▌szakértői munkacsoportokban lehet megszervezni.

8.        A Bizottság meghívást kap a szabályozói tanács valamennyi plenáris ülésére.

9.        A szabályozói tanács valamennyi tagjának kétharmados többségével hozza meg határozatait, kivéve, ha e rendelet, illetve a keretirányelv vagy az egyedi irányelv másképpen írja elő. Minden tag, illetve helyettes tag egy szavazattal rendelkezik. E határozatokat nyilvánosságra kell hozni, és azokban – az adott nemzeti szabályozó hatóság kérésére – jelezni kell, ha valamelyik nemzeti szabályozó hatóság fenntartással élt.

10.      A BEREC eljárási szabályzatát a szabályozói tanács állapítja meg és hozza nyilvánosságra. Az eljárási szabályzat részletesebben meghatározza a szavazásra vonatkozó szabályokat, többek között azt, hogy egy tag milyen feltételek szerint járhat el egy másik tag nevében, milyen szabályok vonatkoznak a határozatképességre, valamint az ülésekről szóló értesítések határidejét. Az eljárási szabályzatnak ezen felül biztosítania kell, hogy a szabályozói tanács tagjai minden ülés előtt kézhez kapják a teljes napirendet és a javaslattervezeteket annak érdekében, hogy a szavazás előtt lehetőségük legyen módosításokat javasolni. Az eljárási szabályzat többek között sürgősségi szavazási eljárásokat is megállapíthat.

11.      A BEREC számára a 3b. cikkben említett Hivatal nyújt ügyviteli és szakmai támogató szolgáltatásokat.

3a. cikk

A szabályozói tanács feladatai

1.        A szabályozói tanács teljesíti a BEREC 2a. cikkben előírt feladatait, és meghozza a feladatainak ellátásával kapcsolatos szükséges valamennyi határozatot.

2.        A szabályozói tanácsnak a tagállamok vagy szabályozó hatóságaik önkéntes hozzájárulását a 3g. cikk (1) bekezdésének b) pontjával összhangban előzetesen jóvá kell hagynia, az alábbiaknak megfelelően:

           a)        egyhangúlag, ha valamennyi tagállam vagy nemzeti szabályozó hatóság a hozzájárulás mellett döntött,

           b)        egyszerű többséggel, ha több tagállam vagy nemzeti szabályozó hatóság egyhangúlag cselekedve a hozzájárulás mellett döntött.

3.        A szabályozói tanács a 8b. cikkel összhangban a BEREC nevében elfogadja a BEREC irataihoz való hozzáférésre vonatkozó külön rendelkezéseket.

4.        A szabályozói tanács az érdekelt felekkel az 5. cikkel összhangban folytatott konzultációt követően elfogadja a BEREC éves programját, a program tárgyát képező évet megelőző év végéig. A szabályozói tanács a munkaprogramot minden évben közvetlenül az elfogadása után az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság elé terjeszti.

5.        A szabályozói tanács elfogadja, majd az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Számvevőszéknek legkésőbb minden évben június 15-ig továbbítja a BEREC tevékenységéről szóló éves jelentést. Az Európai Parlament a szabályozói tanács elnökét felkérheti arra, hogy tájékoztassa a BEREC tevékenységeivel kapcsolatos lényeges ügyekről.

3b. cikk

A Hivatal

1.        Létrejön a Hivatal, mint jogi személyiséggel rendelkező közösségi szerv, a pénzügyi szabályzat 185. cikkének és a költségvetési fegyelemről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodás 47. pontjának megfelelően.

2.        A Hivatal a szabályozói tanács irányítása alatt különösen az alábbi feladatokat látja el:

-          szakmai és ügyviteli támogató szolgáltatásokat nyújt a BEREC számára;

-          tájékoztatásokat gyűjt a nemzeti szabályozó hatóságoktól, valamint információkat cserél és továbbít a 2. cikk a) pontjában és a 2a. cikkben előírt szerepével és feladataival összefüggésben;

-          a 2. cikk a) pontja értelmében terjeszti a szabályozással kapcsolatos helyes gyakorlatokat a nemzeti szabályozó hatóságok körében;

-          segítséget nyújt az elnöknek a szabályozói tanács munkájának előkészítésében;

-          a szabályozói tanács kérésére felállítja a szakértői munkacsoportokat és támogatást nyújt zökkenőmentes működésükhöz;

3.        A Hivatalt a következők alkotják:

           a)        az irányítóbizottság,

b)        az igazgatási vezető.

4.        A Hivatalt valamennyi tagállamban az a legteljesebb jogképesség illeti meg, amellyel a nemzeti jog szerint jogi személy rendelkezhet. A Hivatal jogosult különösen ingó és ingatlan vagyont szerezni, illetőleg azt elidegeníteni, valamint bírósági eljárásban félként részt venni.

5.        A Hivatal irányítását az igazgatási vezető végzi, feladatainak elvégzéséhez szükséges, szigorúan korlátozott számú alkalmazottal. Az alkalmazottak számára az irányítóbizottság és az igazgatási vezető tesz javaslatot a 3g. cikkel összhangban. Az alkalmazottak számát kizárólag az irányítóbizottság egyhangú jóváhagyásával lehet növelni.

3c. cikk

Irányítóbizottság

1.        Az irányítóbizottság a Bizottság egy képviselőjén kívül tagállamonként egy-egy tagból áll, akik egyúttal a tagállamok mindegyikében létrehozott – az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások piaca napi működésének felügyeletéért elsődleges felelősséget viselő független nemzeti szabályozó hatóságok vezetői vagy kinevezett magas szintű képviselői.

           Minden tag egy szavazattal rendelkezik.

           Az irányítóbizottságra értelemszerűen a 3. cikk rendelkezései vonatkoznak.

2.        Az igazgatási vezetőt az irányítóbizottság nevezi ki. Az igazgatásivezető-jelölt nem vesz részt e határozat előkészítésében, illetve az arról szóló szavazásban.

3.        Az irányítóbizottság iránymutatást ad az igazgatási vezetőnek feladatai végrehajtásához.

4.        Az alkalmazottakat az irányítóbizottság nevezi ki.

5.        Az irányítóbizottság segíti a szakértői munkacsoportok munkáját.

3d. cikk

Az igazgatási vezető

1.        Az igazgatási vezető elszámolni tartozik az irányítóbizottság felé. Az igazgatási vezető semmilyen módon nem kérhet, és nem fogadhat el semmilyen utasítást sem tagállamtól, sem nemzeti szabályozó hatóságtól, sem a Bizottságtól, sem harmadik féltől.

2.        Az igazgatási vezetőt – az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési hálózatok és szolgáltatások terén elért érdemei, valamint képességei és tapasztalata alapján az irányítóbizottság nevezi ki, nyílt versenyvizsgát követően. Kinevezése előtt az irányítóbizottság által kiválasztott jelölt alkalmasságával kapcsolatban az Európai Parlament nem kötelező erejű véleményt nyilváníthat. E célból a jelöltet felkérik, hogy tegyen nyilatkozatot az Európai Parlament illetékes bizottsága előtt, és válaszoljon a képviselők által feltett kérdésekre.

3.        Az igazgatási vezető megbízatása három évre szól.

4.        Az irányítóbizottság – az elnök által készített értékelő jelentés figyelembevételével, és kizárólag akkor, ha ezt a BEREC feladatai és a vele szemben támasztott követelmények indokolják – az igazgatási vezető megbízatását egyetlen alkalommal, legfeljebb további három évre megújíthatja.

           Ha az irányítóbizottságnak szándékában áll megújítani az igazgatási vezető megbízatását, erről tájékoztatnia kell az Európai Parlamentet.

           Ha megbízatását nem újították meg, az igazgatási vezető mindaddig hivatalban marad, amíg utódját ki nem nevezik.

3e. cikk

Az igazgatási vezető feladatai

1.        Az igazgatási vezető felelős a Hivatal vezetéséért.

2.        Az igazgatási vezető részt vesz a szabályozói tanács, az irányítóbizottság és a szakértői munkacsoportok programjának előkészítésében. Az igazgatási vezető részt vesz – szavazati jog nélkül – a BEREC szabályozói tanácsa és az irányítóbizottság munkájában.

3.        Az irányítóbizottság az igazgatási vezető segítségével minden évben elkészíti a Hivatal következő évi munkaprogramjának tervezetét. A munkaprogram-tervezetet az adott év június 30-a előtt az irányítóbizottság elé terjesztik, és azt az irányítóbizottság az adott év szeptember 30-ig elfogadja, a költségvetési hatóság támogatásra vonatkozó későbbi határozatának sérelme nélkül.

4.        Az igazgatási vezető felel annak ellenőrzéséért, hogy a szabályozói tanács iránymutatásával megvalósuljon a Hivatal éves munkaprogramja.

5.        Az igazgatási vezető az irányítóbizottság felügyelete alatt megfelelő intézkedésekkel – különösen belső ügyviteli utasítások elfogadásával és közlemények közzétételével – gondoskodik arról, hogy a Hivatal e rendelettel összhangban működjék.

6.        Az igazgatási vezető a 3i. cikk értelmében az irányítóbizottság felügyelete alatt végrehajtja a Hatóság költségvetését.

7.        Az igazgatási vezető minden évben részt vesz a BEREC tevékenységéről szóló, a 3a. cikk (5) bekezdésében említett éves jelentés tervezetének elkészítésében.

3f. cikk

Személyzet

1.        A Hivatal alkalmazottaira – az igazgatási vezetőt is beleértve – az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzata, az Európai Közösségek egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek, valamint az Európai Közösségek intézményei által az említett szabályzat, illetve feltételek alkalmazása céljából közösen elfogadott szabályok alkalmazandók.

2.        Az irányítóbizottság – a Bizottsággal egyetértésben, az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzata 110. cikkében foglaltaknak megfelelően – elfogadja a szükséges végrehajtó intézkedéseket.

3.        Az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzata által a kinevezésre jogosult hatóságra ruházott hatáskört, valamint az Európai Közösségek egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek által a szerződéskötésre jogosult hatóságra ruházott hatáskört az irányítóbizottság alelnöke gyakorolja.

4.        Az irányítóbizottság olyan rendelkezéseket, amelyek lehetővé teszik, hogy ideiglenesen, maximum hároméves időszakra kirendelt tagállami szakértőket alkalmazzanak a Hivatalnál.

IIa. FEJEZET

PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK

3g. cikk

A Hivatal költségvetése

1.        A Hivatal bevételei és forrásai a következőkből állnak:

           a)        az Európai Unió általános költségvetésének megfelelő fejezeteiben (a Bizottságra vonatozó szakaszban) előirányzott közösségi támogatás, a költségvetési hatóság döntésének és az intézményközi megállapodás 47. pontjának megfelelően;

           b)        a tagállamok vagy szabályozó hatóságaik a 3a. cikk (2) bekezdése alapján önkéntes pénzügyi hozzájárulást tehetnek. Ezeket a hozzájárulásokat az operatív kiadások bizonyos tételeinek finanszírozására lehet használni a Hivatal és a tagállamok, vagy a nemzeti szabályozó hatóságok között az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló 2002. december 23-i -i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet[19] 19. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében megkötendő megállapodás alapján. Minden egyes tagállam biztosítja, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok rendelkeznek a Hivatal működésében való részvételhez szükséges megfelelő pénzügyi forrásokkal; az Európai Közösségek általános költségvetésének előzetes tervezetének megállapítása előtt a Hivatal időben megfelelő és részletes dokumentumokat terjeszt a költségvetési hatóság elé az e cikk értelmében célhoz kötött bevételeivel kapcsolatban.

2.        A Hivatal kiadásai személyzeti, igazgatási, infrastrukturális és működési költségekből állnak.

3.        A bevételeknek és kiadásoknak egyensúlyban kell lenniük.

4.        Az összes bevételről és kiadásról pénzügyi évenként előzetes becslést kell készíteni, majd a becsült összegeket a költségvetésében fel kell tüntetni; a pénzügyi év azonos a naptári évvel.

5.        A Hivatal szervezeti és pénzügyi felépítését 5 évvel a Hivatal létrehozását követően felül kell vizsgálni.

3h. cikk

A költségvetés megállapítása

1.        Az irányítóbizottság az igazgatási vezető segítségével minden évben legkésőbb február 15-ig az előzetes munkaköri jegyzékkel együtt elkészíti a következő pénzügyi évre előirányzott kiadásokat magában foglaló előzetes költségvetés-tervezetet. A tervezet alapján irányítóbizottság minden évben becslést készít a Hivatal következő pénzügyi évre várható bevételeiről és kiadásairól. Ezt a – létszámtervet is magában foglaló – becslést az irányítóbizottság legkésőbb március 31-ig a Bizottság elé terjeszti.

2.        Az előirányzatot a Bizottság az Európai Unió előzetes általános költségvetési tervezetével együtt megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak (a továbbiakban: költségvetési hatóságnak).

3.        A becslés alapján a Bizottság a létszámterv céljára általa szükségesnek tekintett előirányzatokat beilleszti az Európai Unió általános költségvetésének előzetes tervezetébe javaslatot tesz a támogatás összegére.

4.        A költségvetési hatóság elfogadja a Hivatal létszámtervét.

5.        A Hivatal költségvetését az irányítóbizottság állítja össze. Véglegesnek attól fogva tekintendő, hogy az Európai Unió általános költségvetését véglegesen elfogadták. A költségvetést szükség esetén eszerint ki kell igazítani.

6.        Az irányítóbizottság haladéktalanul értesíti a költségvetési hatóságot, ha olyan projekt megvalósítása áll szándékában, amely jelentős pénzügyi kihatással van költségvetésének finanszírozására, különösen pedig akkor, ha ingatlannal – például épületek bérbe vagy tulajdonba vételével – kapcsolatos projektről van szó. Minderről tájékoztatja a Bizottságot. Ha a költségvetési hatóság bármely ága véleményt kíván kibocsátani, az ingatlanprojektről szóló tájékoztatás átvételétől számítva két héten belül értesíti az irányítóbizottságot erről a szándékáról. Válasz hiányában az irányítóbizottság lebonyolíthatja a tervezett ügyletet.

3i. cikk

A költségvetés végrehajtása és ellenőrzése

1.        Az igazgatási vezető ellátja az engedélyezésre jogosult tisztviselő feladatait, és az irányítóbizottság felügyelete alatt végrehajtja a Hatóság költségvetését.

2.        Az irányítóbizottságnak éves tevékenységi jelentést kell készítenie a Hivatal számára egy megbízhatósági nyilatkozat kíséretében. Ezeket a dokumentumokat közzé kell tenni.

3.        A Hivatal számvitelért felelős tisztviselője minden pénzügyi év lezárulta után legkésőbb március 1-jéig megküldi a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének és a Számvevőszéknek az előzetes beszámolót, valamint az adott pénzügyi év költségvetési és pénzügyi gazdálkodásáról szóló jelentést. A Hivatal számvitelért felelős tisztviselője legkésőbb a következő év március 31-ig az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak is megküldi a költségvetési és a pénzügyi gazdálkodásról szóló jelentést. A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője ezután az intézmények és a decentralizált szervek előzetes elszámolásait konszolidálja az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 128. cikkével összhangban.

4.        A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője minden pénzügyi év lezárulta után legkésőbb március 31-ig megküldi a Számvevőszéknek a Hivatal előzetes beszámolóját, valamint az adott pénzügyi év költségvetési és pénzügyi gazdálkodásáról szóló jelentést. A pénzügyi év költségvetési és pénzügyi gazdálkodására vonatkozó jelentést az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz is el kell juttatni.

5.        Az igazgatási vezető, miután beérkeztek hozzá a Hivatal előzetes beszámolójára vonatkozó, a Számvevőszék által az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 129. cikkében foglaltakkal összhangban tett észrevételek, saját hatáskörében összeállítja, majd véleményezésre az irányítóbizottság elé terjeszti a Hivatal végleges beszámolóját.

6.        Az irányítóbizottság véleményt nyilvánít a Hivatal végleges beszámolójáról.

7.        Az igazgatási vezető a pénzügyi év lezárulta után legkésőbb július 1-ig eljuttatja a szóban forgó végleges beszámolót, valamint az irányítóbizottság véleményét az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, a Bizottsághoz és a Számvevőszékhez.

8.        A végleges beszámolót közzé kell tenni.

9.        Az igazgatási vezető legkésőbb október 15-ig választ küld a Számvevőszéknek annak észrevételeire. Az irányítóbizottság e válaszról másolatot küld az Európai Parlamentnek és a Bizottságnak.

10.      Az igazgatási vezető az Európai Parlamentnek – ez utóbbi kérésére, összhangban az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 146. cikkének (3) bekezdésében foglaltakkal – minden olyan tájékoztatást megad, amely szükséges a szóban forgó pénzügyi évre vonatkozó mentesítési eljárás zavartalan lebonyolításához.

11.      Az Európai Parlament – a Tanács minősített többséggel hozott ajánlása alapján – legkésőbb az N+2-ik év május 15-ig mentesíti az irányítóbizottságot az N-ik pénzügyi év költségvetésének végrehajtására vonatkozóan.

3j. cikk

Belső ellenőrzési rendszerek

A Bizottság belső pénzügyi ellenőre felelős a Hivatal könyvvizsgálatáért.

3k. cikk

Pénzügyi szabályok

A Hivatalra a 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet vonatkozik.

A Hivatalra vonatkozó további pénzügyi szabályokat a Bizottsággal folytatott konzultációt követően az irányítóbizottság fogadja el. A szóban forgó szabályok eltérhetnek a 2343/2002 bizottsági rendelettől, ha a Hivatal sajátos működési igényei úgy kívánják, ehhez azonban a Bizottság előzetes hozzájárulására van szükség.

3l. cikk

Csalás elleni intézkedések

1.        Csalás, vesztegetés és egyéb jogellenes cselekmények elleni fellépés céljából az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló, 1999. május 25-i 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[20] előírásai megszorítás nélkül alkalmazandók a Hatóságra.

2.        A Hivatal köteles csatlakozni az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) belső vizsgálatairól szóló, az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Közösségek Bizottsága között létrejött, 1999. május 25-i intézményközi megállapodáshoz[21], és haladéktalanul meghozni az Ügynökség egész személyzetére vonatkozó megfelelő rendelkezéseket.

3.        A finanszírozási határozatokban és a megállapodásokban, valamint a belőlük következő végrehajtási aktusokban kifejezetten ki kell kötni, hogy a Számvevőszék és az OLAF szükség esetén helyszíni ellenőrzésnek vetheti alá a Hivatal által kifizetett pénzösszegek kedvezményezettjeit, valamint az említett pénzösszegek odaítéléséért felelős alkalmazottakat.

III. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

5. cikk

Konzultáció

Adott esetben a BEREC – véleményeinek, a szabályozással kapcsolatos legjobb gyakorlatainak és jelentéseinek meghozatalát megelőzően – konzultál az érdekelt felekkel és lehetőséget ad nekik észrevételeik ésszerű határidőn belüli közlésére. A BEREC a 8. cikk sérelme nélkül nyilvánosságra hozza a konzultációs eljárás eredményeit.

6. cikk

Átláthatóság és elszámoltathatóság

A BEREC és a Hivatal tevékenységeit nagyfokú átláthatóság mellett folytatja. A BEREC és a Hivatal gondoskodik arról, hogy a nyilvánosság és bármely érdekelt fél tárgyilagos, megbízható és könnyen hozzáférhető tájékoztatást kapjon, különösen a csoport munkájának eredményeivel kapcsolatban.

▌

7. cikk

A BEREC és a Hivatal tájékoztatása

A Bizottság és a nemzeti szabályozó hatóságok a BEREC és a Hivatal rendelkezésére bocsátják a feladataik elvégzése érdekében a csoport által kért információkat. Ezeket az információkat a 2002/21/EK irányelv (keretirányelv) 5. cikkében megállapított szabályoknak megfelelően kell kezelni.

8. cikk

Titoktartás

A 8b. cikk alapján sem a BEREC, sem a Hivatal nem hozza nyilvánosságra és nem adja tovább harmadik felek részére az általa feldolgozott vagy hozzá beérkezett olyan információkat, amelyeknek bizalmas kezelését kérték.

A szabályozói tanács és az irányítóbizottság tagjaira, az igazgatási vezetőre, a külső szakértőkre (a munkacsoportok szakértőit is ideértve) és a Hivatal alkalmazottaira feladataik megszűntét követően is vonatkoznak a Szerződés 287. cikke szerinti titoktartási előírások.

A BEREC és a Hivatal belső eljárási rendjében meghatározza az (1) és (2) bekezdésben említett titoktartási szabályok végrehajtására vonatkozó gyakorlati intézkedéseket.

8a. cikk

Érdekeltségi nyilatkozat

A Hivatal alkalmazottai, a szabályozói tanács és az irányítóbizottság tagjai, valamint az igazgatási vezető évente kötelezettségvállalási nyilatkozatot és érdekeltségi nyilatkozatot tesznek, amelyben kijelentik, hogy semmilyen közvetett vagy közvetlen érdekeltségük sincsen, amely alapján függetlenségükkel kapcsolatban kétségek vetődhetnének fel. Ezeket a nyilatkozatokat írásban kell megtenni. A szabályozói tanács és az irányítóbizottság tagjai, valamint az igazgatási vezető által tett érdekeltségi nyilatkozatokat nyilvánosságra hozzák.

8b. cikk

Hozzáférés az iratokhoz

1.        Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet[22] a BEREC és a Hivatal birtokában lévő dokumentumokra is alkalmazni kell.

2.        A szabályozói tanács és az irányítóbizottság a BEREC és a Hivatal tényleges működésének kezdetétől számítva hat hónapon belül gyakorlati intézkedéseket fogad el az 1049/2001/EK rendelet alkalmazására.

3.        Az 1049/2001/EK rendelet 8. cikke értelmében hozott határozatok tárgyában panasz nyújtható be az ombudsmanhoz vagy eljárás indítható az Európai Közösségek Bírósága előtt, a Szerződés 195., illetve 230. cikkében megállapított feltételekkel összhangban.

8c. cikk

Kiváltságok és mentességek

A Hivatalra és alkalmazottaira alkalmazni kell az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyvet.

8d. cikk

A Hivatal felelőssége

1.        Szerződésen kívüli felelősség alapján a Hivatal – a tagállamok jogában meglévő közös általános jogelveknek megfelelően – megtéríti az általa okozott, illetőleg az alkalmazottai által feladataik ellátása során okozott összes kárt. Az ilyen károk megtérítésével kapcsolatos jogviták az Európai Közösségek Bíróságának joghatósága alá tartoznak.

2.        A Hivatal alkalmazottainak a Hivatallal szembeni személyes pénzügyi és fegyelmi felelőssége tekintetében a Hivatal munkatársaira alkalmazandó vonatkozó rendelkezések az irányadók.

IIIa. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

8e. cikk

Értékelés és felülvizsgálat

A tényleges működés kezdetétől számított három éven belül a Bizottság értékelő jelentést tesz közzé a BEREC és a Hivatal működésének eredményeként szerzett tapasztalatokról. Az értékelés kiterjed a BEREC és a Hivatal által elért eredményekre és munkamódszereikre, összevetve azokat céljaikkal, megbízatásukkal és az e rendeletben és éves munkaprogramjukban meghatározott feladataikkal. Az értékelő jelentés figyelembe veszi a nemzeti és közösségi szinten érdekelt felek álláspontját és azt a Tanács és az Európai Parlament elé kell terjeszteni. Az Európai Parlament véleményt készít az értékelő jelentésről.

9. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt ║,

az Európai Parlament részéről                                                           a Tanács részéről

az elnök                                                                                           az elnök

• [1]  Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0450.
• [2] ^* Politikai módosítások: az új vagy módosított szöveget félkövér és dőlt betűtípus, a törléseket pedig a ▌jel mutatja.
  Technikai módosítások és a szolgálatok kiigazításai: az új vagy módosított szöveget dőlt betűtípus, a törléseket pedig a ║ jel mutatja.
• [3]               HL C 224., 2008.8.30., 50. o.
• [4]               HL C 257., 2008.10.9., 51. o.
• [5]              Az Európai Parlament 2008. szeptember 24-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé), a Tanács 2009. február 16-i közös álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és az Európai Parlament 2009. május xx-i álláspontja.
• [6]               HL L 108, 24.4.2002, 33. o.
• [7]               HL L 108, 24.4.2002, 7. o.
• [8]               HL L 108, 24.4.2002, 21. o.
• [9]               HL L 108, 24.4.2002, 51. o.
• [10]               HL L 201, 2002.7.31., 37. o.
• [11]             HL L 171, 2007.6.29., 32. o.
• [12]             HL L 200, 2002.7.30., 38. o.
• [13]             HL L 108, 24.4.2002, 1. o.
• [14]             HL L 198, 2002.7.27., 49. o.
• [15]             HL L 202, 1997.7.30., 60. o.
• [16]             HL L 248., 2002.9.16., 1. o.
• [17]             HL C 139., 2006.6.14., 1. o.
• [18]             HL L 171., 2007.6.29., 32. o.
• [19]             HL L 357., 2002.12.31., 72. o.
• [20]          HL L 136., 1999.5.31., 1. o.
• [21]          HL L 136., 1999.5.31., 15. o.
• [22]             HL L 145., 2001.5.31., 43. o.

INDOKOLÁS

A BERT alkalmassá tétele céljai elérésére: a feladatok és szervezeti források összeegyeztetése

Az európai távközlési szabályozók testülete, a BERT szakosodott és független szakértői tanácsadó testület lesz, amelynek célja, hogy segítse az elektronikus hírközlés uniós szabályozási keretének végrehajtását, és az Európai Bizottságtól, a kormányoktól, az egyes nemzeti szabályozó hatóságoktól és az ágazattól függetlenül működne. A BERT a Bizottság, ám a nemzeti szabályozó hatóságok fő tanácsadó szerveként is működne annak érdekében, hogy az egész Európai Unióban előmozdítsa a következetes szabályozási megközelítést. A BERT szabadon – és nemcsak a Bizottság kérésére – fejezi ki véleményét.

A BERT-nek európai szinten ki kell egészítenie – de nem váltja fel – a szabályozó hatóságok által nemzeti szinten elvégzett szabályozási feladatokat, különösen az alábbiak biztosításával; a nemzeti szabályozó hatóságok együttműködési kerete; a piacok meghatározásának szabályozási felügyelete; a korrekciós intézkedések elemzése és végrehajtása; a tagországok közötti piacok meghatározása; valamint a keretirányelvhez és a különös irányelvekhez kapcsolódó kérdésekre vonatkozó általános tájékoztató és tanácsadó funkciók.

A koordináció jelenlegi, a szubszidiaritás elvén alapuló egyensúlyának megvan a sajátos elméleti háttere, és a belső piac valójában még mindig sok különböző nemzeti részpiac összessége, amelyek mind saját jellegzetességekkel és dinamikával rendelkeznek. A szabályozási beavatkozás koherenciája ma annak biztosítását jelenti, hogy a szabályozást arányosan alkalmazzák, a meghatározott helyen és időben felmerülő, konkrét versenykérdések egyidejű kezelésével, és ehhez a nemzeti szabályozó hatóságok helyzete a legjobb, akik jelen vannak az adott helyen.

A BERT ez Európai Unió illetékes intézményei felé teljes mértékben elszámoltatható és átlátható. A BERT az egyes tagállamok nemzeti szabályozó hatóságainak képviselőiből fog állni, az ERG jelenlegi felépítése szerint.

Az előadónak azonban meggyőződése, hogy annak érdekében, hogy a BERT elvégezze megbízatását – azaz hozzáadott értéket teremtsen az elektronikus hírközlés belső piacának fejlesztése számára –, alapvetően fontos elegendő támogatást biztosítani az összes érintett tevékenységhez, valamint eredményes és szisztematikus módon nyomon követni e tevékenységek eszközeit és eredményeit.

Az előadó úgy gondolja továbbá, hogy a BERT által majd a közösségi elektronikus hírközlés szabályozási keretének végrehajtása és fejlesztése terén elvégzett jelentős feladatokat figyelembe véve a szabályozói tanácsa és támogató irodája létrehozásának és működésének a közösségi jogi kereten belül átlátható és elszámoltatható módon kell megvalósulnia, és a társjogalkotók demokratikus felügyelete alá kell tartoznia. Ez a struktúra valóban lehetővé fogja tenni a függetlenség maximális biztosítását, anélkül, hogy hátráltatná a koherenciáját.

Ugyanilyen fontos továbbá azt biztosítani, hogy e támogató funkciót eredményesen hajtsák végre, és kizárólag akkor maradjon rugalmas az új feladatok vállalása és több forrás elnyerése tekintetében, ha a BERT képes igazolni annak pozitív hatását, és ha a Tanács és a Parlament a költségvetési eljáráson keresztül így határoz.

A támogató iroda a szabályozói tanács irányítása alatt koordinálná a szabályozói testület munkáját, a nemzeti szabályozó hatóságok munkacsoportjai személyzetének szakismereteire támaszkodva.

Személyzete a szabályozói tanács irányítása alá tartozna, ugyanakkor az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatát, valamint egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeit is alkalmazni kellene – ez kötelezi a közösség alkalmazottait, hogy feladataikat kizárólag a közösségek érdekeinek szem előtt tartásával végezzék és magatartásuk is ennek feleljen meg, valamint feladatukat objektív, pártatlan és a Közösségekhez hű módon teljesítsék. Ezek a kötelezettségek elengedhetetlenek a szabályozási feladatokban részt vevő személyzet részéről megkövetelt magas szintű függetlenség és pártatlanság biztosításához. A BERT támogató irodájához mindazonáltal nemzeti szakértőket lehet kirendelni, korlátozott időtartamra, és azok a távközlési piac európai dimenziójával kapcsolatos további szekértelemmel és ismeretekkel gazdagodva térhetnek vissza nemzeti szabályozó hatóságaikhoz.

ELJÁRÁS

Cím	Az elektronikus hírközlési piac európai hatósága
Hivatkozások	16498/1/2008 – C6-0067/2009 – 2007/0249(COD)
Az EP 1. olvasatának dátuma - P szám	24.9.2008                     T6-0450/2008
A Bizottság javaslata	COM(2007)0699 - C6-0428/2007
A Bizottság módosított javaslata	COM(2008)0720
A közös álláspont kézhezvétele ülésen történő bejelentésének időpontja	19.2.2009
Illetékes bizottság        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	ITRE 19.2.2009
Előadó(k)        A kijelölés dátuma	Pilar del Castillo Vera 17.1.2008
Vizsgálat a bizottságban	17.2.2009		9.3.2009		30.3.2009
Az elfogadás dátuma	21.4.2009
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	46 0 2
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Jan Březina, Jerzy Buzek, Giles Chichester, Dragoş Florin David, Pilar del Castillo Vera, Den Dover, Lena Ek, Nicole Fontaine, Norbert Glante, Fiona Hall, David Hammerstein, Rebecca Harms, Erna Hennicot-Schoepges, Romana Jordan Cizelj, Anne Laperrouze, Pia Elda Locatelli, Eugenijus Maldeikis, Eluned Morgan, Angelika Niebler, Reino Paasilinna, Atanas Paparizov, Francisca Pleguezuelos Aguilar, Anni Podimata, Miloslav Ransdorf, Vladimír Remek, Herbert Reul, Paul Rübig, Catherine Trautmann, Claude Turmes, Nikolaos Vakalis, Adina-Ioana Vălean, Dominique Vlasto
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Alexander Alvaro, Ivo Belet, Göran Färm, Juan Fraile Cantón, Françoise Grossetête, Malcolm Harbour, Gunnar Hökmark, Erika Mann, Vittorio Prodi, Hannes Swoboda, Silvia-Adriana Ţicău, Vladimir Urutchev, Lambert van Nistelrooij
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)	Bernard Lehideux, Zita Pleštinská, Carl Schlyter
Benyújtás dátuma	23.4.2009