JELENTÉS a tárgyak internetéről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

INDOKOLÁS

VÉLEMÉNY a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről (Ha az Európai Unió valóban úttörő szerepet kíván magának ezen a piacon, akkor a kutatást és a kísérleti programokat ösztönöző dinamikus megközelítést kell kialakítania.30.4.2010)

VÉLEMÉNY a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről (28.4.2010)

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

VÉLEMÉNY a Jogi Bizottság részéről (30.4.2010)

10.5.2010 - (2009/2224(INI))

Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság
Előadó: Maria Badia i Cutchet

Módosítások

Eljárás : 2009/2224(INI)

A dokumentum állapota a plenáris ülésen

Válasszon egy dokumentumot :

A7-0154/2010

Előterjesztett szövegek :

A7-0154/2010

Viták :

PV 14/06/2010 - 26
CRE 14/06/2010 - 26

Szavazatok :

PV 15/06/2010 - 7.12
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2010)0207

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
INDOKOLÁS
VÉLEMÉNY a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről
VÉLEMÉNY a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről
A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE
VÉLEMÉNY a Jogi Bizottság részéről

a tárgyak internetéről

(2009/2224(INI))

Az Európai Parlament,

– tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett, 2009. június 18-i, „A tárgyak internete – Cselekvési terv Európáért” című közleményére (COM(2009)0278),

– tekintettel az Unió soros spanyol elnöksége által 2009. november 27-én előterjesztett munkaprogramra, nevezetesen a jövő internetének fejlesztésére irányuló célkitűzésre,

– tekintettel a Bizottság „Ma beruházni a holnap Európájába” című közleményére (COM(2009)0036),

– tekintettel a Bizottságnak a magánélet és a személyes adatok védelme alapelvének a rádiófrekvenciás azonosításon alapuló alkalmazások területén történő alkalmazásáról szóló ajánlására (C(2009)3200),

– tekintettel a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre,

– tekintettel az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről szóló, 2002. július 12-i 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre,

– tekintettel az európai gazdasági fellendülés tervére, amely a gazdasági növekedés gyorsabb visszatérését hivatott elősegíteni (COM(2008)0800),

– tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság „Új digitális menetrend kialakítása Európa számára: 2015.eu” című jelentésére[1],

– tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,

– tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére, valamint a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság, a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság és a Jogi Bizottság véleményére (A7–0154/2010),

A. mivel az elmúlt 25 év alatt az internet gyorsan fejlődött és, és az előrejelzések szerint e tendencia a széles sáv bővülésével mind az adatátvitel, mind pedig az új alkalmazások terén folytatódni fog,

B mivel a tárgyak internete képes teljesíteni a társadalom és a polgárok elvárásait, és mivel kutatásra van szükség annak megértéséhez, hogy melyek ezek az elvárások, és az adatok érzékenysége, valamint a személyes adatok és információk védelmével kapcsolatos aggályok hol vethetnek gátat az alkalmazásoknak,

C. mivel az információs és kommunikációs technológiák (IKT) fontos szerepet játszanak a társadalmi fejlődés és a gazdasági növekedés elősegítésében, valamint az európai köz- és magánintézmények innovációjának és kreativitásának ösztönzésében,

D. mivel az Uniónak közös referenciakeretet kell kialakítania a rendszer igazgatásának, a magánélet védelmének, az adatbiztonságnak, a személyes adatok etikus kezelésének, bizalmas jellegének, gyűjtésének és tárolásának, valamint a fogyasztók tájékoztatásának szabályozása és a szabályok megerősítése érdekében,

E. mivel a „tárgyak internete” fogalom az olyan tárgyak (mind az elektronikus termékek, mind pedig a mindennapi használati tárgyak) általános fogalmára utal, amelyek távolról leolvashatók, felismerhetők, címezhetők, megkereshetők és/vagy irányíthatók az interneten keresztül,

F. mivel a tárgyak internete várhatóan gyors fejlődésen megy keresztül az elkövetkező években, és ezért szükség van biztonságos, átlátható és többoldalú igazgatást tesz szükségessé,

G. mivel a jövőben az internet túllép majd a virtuális világ hagyományos, jelenlegi határain azáltal, hogy azt összekapcsolják a fizikai tárgyak világával,

H. mivel a rádiófrekvenciás azonosítás (RFID) és a többi, a tárgyak internetével kapcsolatos technológia számos előnyt hordoz a vonalkóddal és a mágnesszalaggal szemben, és sokkalta több olyan alkalmazása létezik, amely más hálózatokkal – például mobiltelefon-hálózatokkal – összekapcsolható, és tovább is fejleszthető, amennyiben a földrajzi helyet (pl. a Galileo műholdas rendszer), a hőmérsékletet, a fényt, a nyomást és a nehézségi erőt mérő érzékelőkkel kapcsolják össze; mivel a RFID-chipek széles körű bevezetése jelentősen csökkentené egységárukat, valamint a leolvasók költségeit is,

I. mivel a RFID-technológiát a információs és kommunikációs ipar gazdasági fejlődésének katalizátoraként és felgyorsítójaként lehet értelmezni,

J. mivel a RFID-technológiát és a többi, a tárgyak internetéhez kapcsolódó technológiát a gyártás, a logisztika és az ellátási lánc ágazataiban már alkalmazzák, előnyöket kínál a termékek azonosítása és nyomon követhetősége terén, és számos más területen – például az egészségügy, a közlekedés és az energiahatékonyság, a környezetvédelem, a kiskereskedelem és a hamisítás elleni küzdelem – ígéretes fejlődési potenciállal rendelkezik,

K. mivel az összes e-egészségügyi rendszer esetében az RFID-alapú rendszerek tervezése, fejlesztése és megvalósítása az egészségügyi szakemberek, a betegek és az illetékes (pl. adatvédelmi, etikai) bizottságok közvetlen bevonását követeli meg,

L. mivel az RFID segítséget nyújthat az energiahatékonyság növelésében és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében, és a szén-dioxid-kibocsátás számszerűsítését kínálja a termékek szintjén,

M. mivel az RFID-technológia és a többi, a tárgyak internetéhez kapcsolódó technológia az életminőség, a biztonság és védelem, valamint a jóllét szempontjából igen hasznos lehet az állampolgárok számára, amennyiben a magánélet és a személyes adatok védelmének szempontjai megfelelően érvényesülnek,

N. mivel fenntartható, energiahatékony távközlési szabványokra van szükség, amelyek a biztonságra és a magánélet védelmére összpontosítanak, valamint kompatibilis vagy azonos protokollokat használnak a különböző frekvenciákon,

O. mivel a mindennapi élet valamennyi tárgyát (például a közlekedési kártyákat, ruhákat, mobiltelefonokat és gépkocsikat) fel lehet szerelni RFID-chipekkel , és ezek gazdasági jelentősége széles alkalmazási körüknek köszönhetően rohamosan nőni fog,

P. mivel a tárgyak internete segítségével egy hálózatban lesz összekapcsolható több milliárd gép, amelyek a vezeték nélküli technológiák és a logikai és fizikai címzési protokollok együttese révén képesek lesznek egymással kommunikálni és egymással kölcsönhatásba lépni; mivel a tárgyak internete az elektronikus azonosító rendszerek és a vezeték nélküli mobil eszközök révén lehetővé teszi, hogy a digitális személyek és a fizikai tárgyak közvetlenül azonosíthatóakká váljanak, lehetővé téve az általuk tartalmazott adatok lehívását, tárolását, átadását és folyamatos feldolgozását,

Q. mivel a tárgyak internete termékeinek miniatürizálása – mint például az elektronika, az érzékelők és az energiaellátási és RFID-átviteli rendszer beépítése a mindössze néhány milliméteres chipbe – technológiai kihívást jelent,

R. mivel az RFID-chipeket a jövőben sokkal szélesebb körben fogják alkalmazni, ezért ez a technológia új kérdéseket vet fel az adatvédelemmel kapcsolatban, amelyek közül a legfontosabb a chipek teljes vagy szinte teljes láthatatlansága,

S. mivel az ipari szabványok igen fontosak, mivel az RFID-szabványosításnak ki kell forrnia, és mivel az RFID-szabvány kidolgozására a CEN és az ETSI (az európai szabványszervezetek) számára 2009-ben adott közös megbízás ezért a RFID-t igénybe vevő innovatívabb termékek és szolgáltatások létrejöttéhez fog hozzájárulni,

T. mivel igen fontos az új technológiák és alkalmazásuk – többek között azok társadalmi és környezetvédelmi hatásainak – megismertetése az európai polgárokkal, valamint a fogyasztók digitális műveltségének és e-készségeinek előmozdítása,

U. mivel a tárgyak internete fejlődésének ki kell terjednie valamennyi uniós polgárra és mindenki számára elérhetőnek kell lennie, továbbá azt az EU-ban meglévő digitális szakadék megszüntetésére irányuló olyan hatékony politikákkal kell támogatni, amelyek több polgárt segítenek hozzá az e-készségek elsajátításához és digitális környezetük megismeréséhez,

V. mivel a tárgyak internetéhez kapcsolódó technológiák előnyeit hatékony biztonsággal kell erősíteni, amely alapvető jellemzője minden olyan fejlesztésnek, amelynél fennáll annak kockázata, hogy a személyes adatok védelme és a közösségnek a róluk információkkal rendelkező személyekbe vetett bizalma veszélybe kerülhet,

W. mivel a tárgyak internete fejlődésének társadalmi kimenetele nem ismert, és megerősítheti a jelenlegi digitális megosztottságot, vagy új megosztottságot teremthet,

1. üdvözli az Európai Bizottság közleményét, és elvben támogatja a tárgyak internetének előmozdítására irányuló cselekvési terv iránymutatásait;

2. úgy véli, hogy a tárgyak internetének elterjedése lehetővé fogja tenni az emberek és a tárgyak közötti, valamint a tárgyak egymás közötti kölcsönhatásának javítását, ami a biztonság, az adatvédelem és a magánélet védelmének tiszteletben tartása esetén óriási hasznokkal járhat az uniós polgárok számára;

3. helyesli, hogy a Bizottság a biztonságra, a személyes adatok védelmére és a magánélet védelmére, valamint a tárgyak internetének irányítására helyezi a hangsúlyt, mivel a magánélet és a személyes adatok védelme, illetve a nyitottság és az interoperabilitás az egyetlen módja annak, hogy a tárgyak internete szélesebb körű társadalmi elfogadottságot nyerjen; felhívja a Bizottságot, hogy valamennyi európai és nemzetközi érintettet ösztönözze a számítógépes biztonsággal kapcsolatos veszélyek kezelésére; ezzel összefüggésben felhívja a Bizottságot, hogy ösztönözze a tagállamokat valamennyi meglévő nemzetközi számítógépes biztonsági rendelkezés – többek között az Európa Tanács számítógépes bűnözésről szóló egyezményének – végrehajtására;

4. határozottan hisz abban, hogy a magánélet védelme alapvető érték, és hogy minden felhasználónak ellenőrzéssel kell rendelkeznie saját személyes adatai fölött; kéri ezért az adatvédelmi irányelvnek a jelenlegi digitális környezethez való hozzáigazítását;

5. értékeli, hogy a Bizottság időben reagál az ágazaton belüli új fejleményekre, ami által lehetővé válik a politikai rendszer számára a szabályok korai szakaszban történő megállapítása;

6. hangsúlyozza, hogy a technológia előmozdításának egyik előfeltétele az alapvető értékeket, valamint a személyes adatok és a magánélet védelmét megerősítő jogi rendelkezések bevezetése;

7. hangsúlyozza, hogy a biztonsággal és az adatvédelmi kérdésekkel foglalkozni kell a soron következő szabványokban, amelyeknek meg kell határozniuk a szolgáltatások bizalmasságát, integritását vagy elérhetőségét szavatoló különböző biztonsági jellemzőket;

8. felszólítja a Bizottságot, hogy a tárgyak internetével kapcsolatos munkáját hangolja össze a digitális menetrend terén végzett általános munkájával;

9. felszólítja a Bizottságot, hogy végezzen hatásvizsgálatot arról, hogy a jelenlegi „internetes” hálózati infrastruktúrát miként lehet felhasználni a tárgyak internetének alkalmazásaihoz és hardvereihez a hálózati torlódás és az adatbiztonság szempontjából, annak meghatározása céljából, hogy a tárgyak internetének alkalmazásai és hardverei kompatibilisek és megfelelőek-e;

10. úgy véli, hogy az elkövetkező években a tárgyak internete és a kapcsolódó alkalmazások fejlődése jelentős hatással lesz az európai polgárok mindennapi életére és szokásaira, ami széles körű gazdasági és társadalmi változásokat von majd maga után;

11. úgy véli, hogy a tárgyak internetét integratív jelleggel kell kiépíteni, már a kezdetekkor elkerülve – tagállami és regionális szinten egyaránt – a tárgyak internetével kapcsolatos technológiák egyenlőtlen fejlődését, elterjedését és alkalmazását; megjegyzi, hogy a Bizottság közleménye nem veszi kellően figyelembe ezeket a kérdéseket, amelyekkel optimális esetben a tárgyak internetének további fejlesztése előtt kellene foglalkozni;

12. felszólítja a Bizottságot, hogy az IKT és a tárgyak internetének tervezése során vegye figyelembe az Unió kevésbé fejlett régióit; felhívja a tagállamokat, hogy nyújtsanak társfinanszírozást e technológiák és más IKT-projektek végrehajtása számára a szóban forgó régiókban annak érdekében, hogy gondoskodjanak részvételükről és megakadályozzák kirekesztésüket a közös európai vállalkozásokból;

13. hangsúlyozza, hogy ugyan az RFID-chipek használata hatékony lehet a hamisítás elleni küzdelem, a csecsemők szülészetekről történő elrablásának megelőzése és az állatok azonosítása terén, illetve számos más területen is, ugyanakkor az egyének és a társadalom szempontjából veszélyes is lehet és olyan etikai problémákat is felvet, amelyekre megfelelő biztosítékokat kell találni;

14. hangsúlyozza, hogy tanulmányozni kell a tárgyak internetének társadalmi, etikai és kulturális vonatkozásait, tekintettel a civilizáció gyökeres átalakulására, amelyet e technológiák kiválthatnak; ezért fontosnak véli, hogy a tárgyak internetével kapcsolatos társadalmi-gazdasági kutatás és politikai vita együtt járjon a technológiai kutatással és annak haladásával, továbbá felhívja a Bizottságot, hogy hozzon létre szakértői csoportot, amely mélyrehatóan vizsgálja e szempontokat, és javaslatot tesz a kapcsolódó technológiák és alkalmazások fejlesztésére vonatkozó etikai keretre;

15. hangsúlyozza, hogy a termékek és fogyasztási javak intelligens címkézésére, valamint a tárgyak és a személyek közötti kommunikációs rendszerekhez használt RFID-technológia és más, a tárgyak internetével kapcsolatos technológiák mindenütt használhatók, gyakorlatilag láthatatlanok és zajmentesek; kéri ezért, hogy az Európai Bizottság a jövőben készítsen e technológiáról alapos értékelést, különösen a következő szempontokat illetően:

· a rádióhullámok és az azonosítási technológia egyéb eszközeinek hatása az egészségre;

· a chipek és azok újrahasznosításának hatása a környezetre;

· a felhasználók magánélete és bizalma;

· a növekvő számítógépes biztonsági kockázatok;

· intelligens chipek jelenléte egy bizonyos termékben;

· a chipek kiiktatásához való jog, amely saját hatáskört és felhasználói irányítást biztosít;

· a személyes adatok gyűjtés és feldolgozás során való védelmére vonatkozó biztosítékok az állampolgárok számára;

· kiegészítő hálózati struktúra és infrastruktúra fejlesztése a tárgyak internetének alkalmazásai és hardverei számára;

· az uniós polgárok és vállalkozások lehető legjobb védelme mindenfajta online számítógépes támadással szemben;

· az elektromágneses mezők hatása az állatokra, különösen a városokban élő madarakra;

· a regionális szabványok harmonizálása;

· nyílt technológiai szabványok kidolgozása és a különböző rendszerek közötti átjárhatóság;

valamint adott esetben vesse alá európai szintű egyedi szabályozásnak;

16. hangsúlyozza, hogy a fogyasztónak kifejezett beleegyezés híján joga van a magánélet választható és/vagy beépített védelméhez, különösen a címke automatikus kiiktatásához az értékesítési helyen; e tekintetben emlékeztet az európai adatvédelmi biztos által kiadott véleményre; hangsúlyozza, hogy a tárgyak internetével kapcsolatos mindennemű technológia kifejlesztésének és alkalmazásának legkorábbi szakaszában figyelembe kell venni a magánélet védelmét és a biztonságot; hangsúlyozza, hogy az RFID-alkalmazásokat az Európai Unió Alapjogi Chartájának 7. és 8. cikkében rögzített, a magánélet védelmével és az adatvédelemmel kapcsolatos szabályokkal összhangban kell üzemeltetni; felhívja a Bizottságot, hogy vegye fontolóra a polgárok azon jogát, hogy a tárgyak internetével fel nem szerelt termékeket válasszanak vagy hogy hálózatba bekapcsolt környezetükről bármikor lekapcsolódjanak;

17. megállapítja, hogy míg a passzív RFID-címkék hatóköre korlátozott, addig az aktív RFID-címkék sokkal nagyobb távolságokra képesek adatokat továbbítani; ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy ezzel kapcsolatban világos iránymutatásokat kell meghatározni az RFID minden egyes típusára vonatkozóan;

18. felhívja a Bizottságot annak tisztázására, hogy az automatikusan gyűjtött és értelmezett adatok kinek a tulajdonát képezik, és azok felett ki rendelkezhet;

19. felhívja a gyártókat a chipek kiiktatásához való jog biztosítására azáltal, hogy az RFID-címkéket eltávolítható vagy a fogyasztó által a vásárlás után könnyen kiiktatható módon helyezik el; hangsúlyozza, hogy a fogyasztókat tájékoztatni kell a passzív és az aktív RFID-címkék jelenlétéről, leolvasási hatóköréről, az eszköz által megosztott – beérkezett vagy továbbított – adatok jellegéről és ezen adatok felhasználásáról, és ezt az információt minden csomagoláson egyértelműen jelölni kell, valamint a dokumentációban részletesebben ki kell fejteni;

20. felszólítja az RFID-alkalmazások üzemeltetőit, hogy tegyenek meg minden ésszerű lépést annak biztosítása érdekében, hogy az adatokat az RFID-alkalmazás üzemeltetője, vagy bármely más személy által feltehetően alkalmazott módszerrel ne kapcsolják össze valamely azonosított vagy azonosítható természetes személlyel, kivéve, ha ezeket az adatokat az alkalmazandó adatvédelmi elvekkel és jogszabályokkal összhangban dolgozzák fel;

21. hangsúlyozza, hogy mivel a kiskereskedelmi termékekhez kapcsolódó chipeket nem a kiskereskedelmi üzleten kívüli használatra szánták, ezért azokat olyan eszközökkel kellene gyárilag ellátni, amelyek hatástalanítják őket, így az adatok tárolását korlátozni lehet;

22. úgy véli, hogy a fogyasztóknak lehetőséget kell adni a tárgyak internetének engedélyezésére vagy letiltására, ideértve azt is, hogy a tárgyak internetéhez kapcsolódó egyes technológiákat letilthassák anélkül, hogy más alkalmazásokat vagy az eszköz egészét működésképtelenné tennék;

23. hangsúlyozza, hogy a tárgyak internetével kapcsolatos valamennyi technológiába az eszközbiztonság és a biztonságos átviteli rendszerek lehető legmagasabb szintjét kell beépíteni a csalás megelőzése, valamint az eszközök megfelelő azonosítása és engedélyezése érdekében; megjegyzi, hogy a tárgyak internetjének címkéinek klónozása vagy a megosztott adatok lehallgatása révén fennáll az azonosítás és a termék hamisításának lehetősége; ezért felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a tárgyak internetének kifejlesztése átlátható rendszer formájában történjék, amely figyelembe veszi különösen az alábbi szempontokat:

• az azonosítást és nyomon követhetőséget lehetővé tevő eszközök jelenlétének kifejezett említése;

• olyan biztonsági intézkedések, amelyek biztosítják, hogy az adatokhoz csak engedéllyel rendelkező felhasználók férjenek hozzá;

• az adatok olvashatósága, illetve a rendszer működése ellenőrzésének lehetővé tétele a fogyasztók és a címkiosztó hatóságok számára;

24. elsődleges fontosságúnak tartja, hogy európai szinten átfogó szabályozási keret jöjjön létre és pontos határidők kerüljenek meghatározásra a tárgyak internetébe, továbbá az új technológiák kifejlesztésének támogatásához szükséges intelligens hálózatokba történő állami és magánberuházások ösztönzése és elősegítése érdekében;

25. megállapítja, hogy az RFID ugyan fontos, de más technológiák is részét képezik a tárgyak internetének; hangsúlyozza, hogy a finanszírozási és igazgatási kérdésekkel kapcsolatos kutatást is hozzá kell rendelni ezekhez a technológiákhoz;

26. felkéri a Bizottságot, hogy mérlegelje a tárgyak internete alkalmazásainak felhasználását az EU több folyamatban lévő kezdeményezésének fejlesztésében, mint amilyen az „IKT az energiahatékonyságért”, „intelligens mérőeszközök”, „energiahatékonysági címkézés”, az „épületek energiateljesítménye”vagy a „hamis gyógyszerekkel és egyéb termékekkel szembeni védelem”;

27. felhívja a Bizottságot, hogy kísérje figyelemmel az egymással nagymértékben összekapcsolódó rendszerek sérülékenysége által jelentett lehetséges új veszélyeket;

28. felhívja a Bizottságot, hogy tegyen további erőfeszítéseket annak biztosítására, hogy a tárgyak internetével kapcsolatos technológiák felöleljék a felhasználói követelményeket (pl. a nyomon követhetőség kiiktatási lehetőségét) és tiszteletben tartsák az egyéni jogokat és szabadságjogokat; ezzel összefüggésben emlékeztet az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) által a hálózatok és az információ – és ekképpen a tárgyak internete – biztonságának szavatolása terén betöltött szerepre, ami hozzájárul majd a fogyasztók körében való elfogadottság és bizalom kiépítéséhez;

29. úgy véli, hogy új alkalmazások fejlesztése és a tárgyak internetének tényleges működése és üzleti lehetőségei elválaszthatatlanul összefüggnek majd az európai fogyasztók e rendszerbe fektetett bizalmával, valamint rámutat, hogy e bizalom akkor áll fenn, ha a magánélethez való jogot és az egészséget fenyegető veszélyekkel kapcsolatos aggodalmakat eloszlatták;

30. hangsúlyozza, hogy e bizalomnak világos jogi keretrendszeren kell alapulnia, amely magában foglalja a tárgyak internetén keresztül gyűjtött és továbbított adatok ellenőrzését, gyűjtését, feldolgozását és felhasználását, valamint a fogyasztóktól beszerzendő jóváhagyás típusát;

31. úgy véli, hogy a tárgyak internete számos előnyt rejt a fogyatékkal élő emberek számára, és egy mód lehet az elöregedő népesség igényeinek kielégítésére és a biztos gondozói szolgáltatások nyújtására; hangsúlyozza ezzel összefüggésben, hogy a vakok és a gyengénlátók e technológia segítségével, elektronikai segédeszközök révén teljesebben megismerhetik környezetüket; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy intézkedéseket kell hozni a magánélet védelmének biztosítására, a felszerelés és üzemeltetés, illetve a fogyasztók ilyen szolgáltatásokkal kapcsolatos tájékoztatásának megkönnyítésére;

32. hangsúlyozza, hogy a nyomon követés költségeinek – így az alkalmazás villamosenergia-fogyasztásának és a tárgyak alkalmazásának – a fogyasztó számára átláthatónak kell lennie;

33. úgy véli, hogy a tárgyak internete és általában véve az IKT-projektek széles körű tájékoztatási kampányokat tesznek szükségessé ahhoz, hogy a polgárok tisztában legyenek azok alkalmazásának céljával; hangsúlyozza, hogy létfontosságú a társadalom tájékoztatása és nevelése az olyan eszközök lehetséges felhasználási területeivel és egyértelmű előnyeivel kapcsolatban, mint az RFID, annak megelőzése érdekében, hogy a projektet tévesen értelmezzék, és a polgárok támogatása elmaradjon; hangsúlyozza, hogy a tárgyak internetének teljes mértékű – mind az egyén, mind a közösség hasznára történő – kihasználása érdekében a felhasználók számára meg kell adni az ezen új technológiák megértéséhez szükséges e-készségeket, és megfelelő felhasználásukhoz számukra ösztönzést és képességeket kell nyújtani;

34. megjegyzi, hogy a tárgyak internete feltehetőleg jelentős mennyiségű adat gyűjtéséhez vezet majd; e tekintetben felszólítja a Bizottságot, hogy nyújtson be javaslatot az európai adatvédelmi irányelv kiigazítására, hogy az a tárgyak internetén keresztül gyűjtött és továbbított adatok kérdésével is foglalkozzon;

35. úgy véli, hogy általános elvként kell elfogadni azt, hogy a tárgyak internetének technológiáit úgy kell megtervezni, hogy csak a funkcióik ellátásához minimálisan szükséges adatokat gyűjtsék és használják, a kiegészítő adatok gyűjtését pedig meg kell akadályozni;

36. kéri, hogy a tárgyak internetén keresztül megosztott adatok jelentős hányadát a továbbítás előtt a magánélet védelmének biztosítása érdekében anonimizálják;

37. kiemeli a Bizottság számára, hogy a világ más részei, elsősorban Ázsia, e tekintetben gyorsabban fejlődik, és ezért a politikai rendszereknek a tárgyak internetére alkalmazandó szabályok megállapításakor és a technikai standardok létrehozásakor szükségük lesz a világ többi részéhez való proaktív hozzáállásra és a velük történő szoros együttműködésre;

38. hangsúlyozza, hogy az európai gazdaság fellendítése érdekében helyénvaló beruházni az új információs és kommunikációs technológiákba mint a gazdasági növekedést ösztönző és az új rendszerekhez és alkalmazásokhoz az európai polgárok és vállalatok egyre nagyobb számban való hozzáférését elősegítő eszközökbe, hangsúlyozza, hogy Európának élen kell járnia az internetes technológiák fejlesztésében; javasolja, hogy kétszerezzék meg az EU IKT kutatási költségvetését, a következő pénzügyi tervben pedig négyszerezzék meg az IKT-bevezetés költségvetését;

39. hangsúlyozza, hogy a kutatás kulcsfontosságú szerepet játszik a számítási kapacitást szolgáltatók közötti verseny megteremtésében, amely kapacitás a tárgyak internete alkalmazásainak valós idejű működéséhez szükséges;

40. felhívja a Bizottságot, hogy folytassa és növelje a hetedik keretprogramban a tárgyak internetére vonatkozó kutatási programok finanszírozását az európai IKT-ágazat megerősítése érdekében, továbbá támogatja a versenyképességi és innovációs keretprogram igénybevételét a terjesztésük előmozdítására; kéri különösen olyan kísérleti projektek kidolgozását, amelyek közvetlen pozitív hatást fejthetnek ki az európai polgárok mindennapi életére az e-egészségügy, az e-tanulás, az e-kereskedelem, az e-elérhetőség és az energiahatékonyság területén; mindazonáltal aggodalmának ad hangot a keretprogramhoz kapcsolódó bürokrácia miatt, és felhívja a Bizottságot, hogy azt a keretprogram folyamatainak átalakítása és egy felhasználói testület létrehozása révén számolja fel;

41. úgy véli, hogy a tárgyak internete figyelemreméltó lehetőséget hordoz a gazdaság és termelés fejlesztése, a szolgáltatások minőségének javítása, a vállalkozások logisztikai és terjesztési láncainak optimalizálása és a leltárkezelés szempontjából, valamint új lehetőségeket teremt a foglalkoztatás és a vállalkozások szintjén;

42. hangsúlyozza, hogy az RFID-technológiák egyrészt lehetővé teszik majd az európai iparágak számára a forgalomban lévő áruk előállítási volumenének ellenőrzését (azaz csak szükség esetén gyártsanak, következésképpen óvják a környezetet), másrészt pedig hatékony módszert kínálnak a kalózkodás és a hamisítás elleni küzdelemre, mivel lehetőség nyílik az érintett áruk nyomon követésére;

43. úgy véli, hogy a termelés folyamatában alkalmazott új technológiáknak köszönhetően a fogyasztási javak erőforrás-felhasználás tekintetében hatékonyabbak valamint versenyképesebbek lesznek a piacon;

44. hangsúlyozza, hogy intenzív nemzetközi párbeszédre és közös cselekvési tervekre van szükség a tárgyak internete kapcsán; felhívja a Bizottságot annak megvizsgálására, hogy a tárgyak internete milyen hatást gyakorol a nemzetközi kereskedelemre;

45. támogatja a Bizottság azon szándékát, továbbra is felügyelni és értékelni kívánja a kifejezetten a tárgyak internetére vonatkozó harmonizált frekvenciák szükségességét, figyelembe véve a különböző elektromágneses frekvenciasávok eltérő jellemzőit és alkalmasságát, és ezért felkéri a Bizottságot, hogy az Unió koordinációs és harmonizációs célkitűzéseinek a többéves rádióspektrum-politikai programok révén történő meghatározásakor vegye figyelembe a tárgyak internetéhez kapcsolódó szükségleteket; hangsúlyozza, hogy e frekvenciáknak köztulajdonban kell maradniuk, és hogy használatukat olyan módon kell szabályozni, hogy ösztönözze és segítsen finanszírozni az e téren folyó technológiai kutatás és fejlesztés bővülését; úgy véli, hogy az engedély nélküli frekvenciának az innováció előmozdítása érdekében lehetővé kell tennie a létrejövő új technológiák és szolgáltatások használatát (vezeték nélküli hálózattechnológia);

46. kiemeli, hogy a felhőalapú számítástechnika esetében fennáll a jogi bizonytalanság veszélye;

47. úgy véli, hogy valamennyi (uniós, nemzeti és regionális) politikai szint bevonása alapvető előfeltétele a tárgyak internete hatékony fejlesztésének és bevezetésének; hangsúlyozza, hogy a regionális és helyi hatóságok, valamint a városok alapvetően fontos szerepet fognak játszani a tárgyak internetének fejlődésében mivel általuk túllép a kizárólag magáncélra való használaton; emlékeztet arra is, hogy a helyi hatóságok széleskörűen fogják tudni használni a tárgyak internetét, például a tömegközlekedés szervezésében, hulladékgyűjtésben, a levegőszennyezés mértékének kiszámításában és a forgalomirányításban; felhívja a Bizottságot, hogy a tárgyak internetével kapcsolatos munkája során a többszintű kormányzás szellemében valamennyi politikai szinttel folytasson konzultációt;

48. megállapítja, hogy a tárgyak internetének technológiáin keresztül nyújtott információknak nyomon követhetőnek, hitelesíthetőnek és javíthatónak kell lenniük arra az esetre, ha összeomlik az erre épülő rendszer; hangsúlyozza, hogy mivel ezek a technológiák biztonsági rendszerekbe – például forgalomirányítási és hőszabályozó rendszerekbe – vannak integrálva, a téves információk életeket veszélyeztethetnek;

49. hangsúlyozza, hogy az új technológiák döntő fontosságúak a szállítási láncok egyszerűsítésében, növelik a szállítás minőségét és hatékonyságát, támogatják az intelligens közlekedési rendszerek fejlesztését, és elősegítik a zöld folyosókat, az RFID pedig innovatív módszereket kínálhat az üzleti tevékenység lebonyolításához, miközben növeli az ügyfél-elégedettséget;

50. úgy véli, hogy a tárgyak internetének felhasználása a természetben hozzájárulhat a zöld technológiák fejlesztéséhez, az energia hatékonyabb felhasználása és ennélfogva a környezet fokozottabb védelme valamint az IKT-k és a környezet közötti viszony javítása révén;

51. kéri a Bizottságot, hogy tegyen meg mindent az RFID-technológia és alkalmazásai szabványosítását illető közös normák nemzetközi szintű meghatározása érdekében azért, hogy megkönnyítse az együttműködtethetőséget és a nyitott, átlátható és technológiasemleges infrastruktúrát; hangsúlyozza, hogy egyértelmű és elismert szabványok – így a TCP5/IP6 – hiányában a tárgyak internetének RFID-megoldásokon túlmutató elterjedése nem ölthet világméreteket;

52. támogatja az internetprotokoll 6-os verziójának (IPv6) a lehető legrövidebb időn belüli bevezetését, amely verzió a hálózat jövőbeli bővítésének és egyszerűsítésének alapjául szolgál;

53. üdvözli a Bizottság szándékát, miszerint 2010-ben közleményt kíván kiadni a biztonságról, a magánélet védelméről és az információs társadalomba vetett bizalomról; hangsúlyozza e közlemény és a javasolt intézkedések fontosságát az információs társadalom, a magánélet és a személyes adatok védelmének szempontjait érintő normák megerősítése tekintetében; felhívja a Bizottságot, hogy tevékenyen vonjon be minden fő érintettet, ideértve az ENISA-t és az európai adatvédelmi biztost is;

54. hisz annak fontosságában, hogy valamennyi alapvető jog védelmét garantálni kell a tárgyak internete fejlesztési folyamatában, nem csak a magánélet védelmét;

55. úgy véli, hogy a Bizottságnak a tárgyak internete kapcsán ajánlásokat kell megfogalmaznia a közigazgatás, a törvényhozás és a bűnüldöző szervek feladataira és felelősségi köreire vonatkozóan;

56. kéri a Bizottságot, hogy szigorúan ügyeljen az e tárgyban már elfogadott európai szintű szabályok helyes végrehajtására, és az év vége előtt nyújtson be ütemtervet az uniós szinten javasolni kívánt, a tárgyak internete és az RFID-alkalmazások biztonságának megerősítését célzó iránymutatásokról;

57. kéri a Bizottságot, hogy kezdeményezzen társadalmi párbeszédet a tárgyak internetével kapcsolatban, ismertetve az új technológiák mindennapi életre gyakorolt pozitív és negatív hatását egyaránt; ezért felkéri a Bizottságot, hogy kezdjen proaktív konzultációt az európai ipari ágazattal, és azt ösztönözze arra, hogy vállaljon vezető szerepet az innovatív, szabványosított és együttműködtethető technológiák kialakításában és kezdeményezésében;

58. felhívja a Bizottságot, hogy a kis- és középvállalkozásokat (kkv-kat) kellő mértékben vonja be a tárgyak internetével kapcsolatos cselekvési tervbe;

59. felkéri továbbá a Bizottságot, hogy rendszeresen tájékoztassa az ágazati szereplőkkel és az érintett felekkel folytatott párbeszédről, valamint a saját maga által tenni kívánt kezdeményezésekről;

60. úgy véli, hogy a Bizottságnak meg kellene vizsgálnia az adatátviteli roamingdíjak további csökkentésének lehetőségét;

61. hangsúlyozza, hogy a tárgyak internetét úgy kell irányítani, hogy a bürokráciát a lehető legkisebb szintre szorítsák, és bevonják valamennyi fontos érdekelt felet a döntéshozatali folyamatba, és ezért uniós szinten megfelelő és kellő mértékű szabályozást kér;

62. felszólítja a Bizottságot annak tisztázására, hogy az internet-irányítás mely szempontjait tartja jelenleg szabályozandónak a tárgyak internetével kapcsolatban, és hogy mely rendszerrel biztosítható az általános közérdek;

63. felszólítja ezért a Bizottságot a tárgyak internetének irányításával kapcsolatos problémák elemzésére, bevonva az ágazat érintett szereplőit is; továbbá alapvető fontosságúnak tartja a Wi-Fi biztonsági rendszerekkel kapcsolatos szempontok elemzését;

64. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

[1] 2009/2225(INI), Del Castillo -jelentés, A7–0066/2010.

Több mint negyven év telt el az internet első alkalmazása óta, amint arra az Európai Parlament által nemrégiben meghívott Sir Tim Berners-Lee, a World Wide Web feltalálója emlékeztetett[1]. Ez alatt az időszak alatt, különösen az elmúlt huszonöt évben, az internet állandóan és megszakítás nélkül fejlődött. Ma mintegy 1,5 milliárd embert kapcsol össze; szabványosított technológián alapuló nyílt felépítése elősegítette világszintű elterjedését és együttműködési képességét.

Az Egyesült Államok által 1999-ben kezdeményezett projekt, a tárgyak internete egyre népszerűbbé válik; célja, hogy az elkövetkező 10–15 évben forradalmasítsa az emberek és tárgyak, illetve a tárgyak egymás közötti kölcsönhatását, az RFID-technológia (rádiófrekvenciás azonosítás) egyre szélesebb körű felhasználása révén.

Az RFID-technológia alapvető eleme a transzponder (vagy azonosító), más szóval egy chipből és egy antennából álló elektronikai alkatrész. Az adott terméken elhelyezett, mindössze néhány milliméteres méretű chip képes tárolni, valamint vezeték nélkül adni és venni a termék jellemzőire és összetételére vonatkozó információkat.

Az e területen tevékenykedő szakértők véleménye szerint a jövőben a chipek váltják majd fel a napjainkban alkalmazott vonalkódot; az RFID-technológia előnye a napjainkban használatos technológiákkal szemben az, hogy a mágnesszalaggal ellentétben a chip olvasásához nincs szükség érintkezésre, és a vonalkóddal ellentétben láthatónak sem kell lennie. Ezenfelül hangsúlyozni kell, hogy e technológiának köszönhetően az egyes tárgyakon elhelyezett chipek specifikus és nagy mennyiségű információt képesek tárolni e tárgyakra vonatkozóan.

A tárgyak internetének jelenlegi alkalmazása és a jövőbeli fejlemények

Már ma is találkozhatunk konkrét példákkal a legkülönbözőbb területeken:

• a gépjárművek esetében a chipek valós időben képesek továbbítani a gumiabroncs nyomására vonatkozó információkat a vezetőnek;

• az élelmiszeriparban az RFID-technológia lehetővé teszi a forgalomba hozott termékek magas minőségének biztosítását higiéniai és biztonsági szempontból, és a kémiai, fizikai és érzékszervi jellemzők szempontjából. Ezenkívül a chipek lehetővé teszik a termékek nyomon követhetőségének javítását és felgyorsítását.

Számos más alkalmazás került kifejlesztésre és alkalmazásra a logisztika és a közlekedés terén, igen kedvező eredménnyel. Egyes országok (az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban) bevezették a chip alkalmazását az útlevelekben.

A jövőben az internetprotokoll-címmel (IP-címmel) kombinált RFID-technológia által lehetőség nyílik a vezeték nélkül összekapcsolt tárgyak óriási hálózatának megteremtésére. A leggyakrabban idézett példa azoké a hűtőszekrényeké, amelyek – megfelelően programozva – képesek lesznek felismerni az esetleg lejárt szavatosságú vagy szavatossági idejük végéhez közelítő élelmiszereket és erről tájékoztatni a fogyasztót. További fejlemények várhatóak e rendszer és a Galileo közötti interfész létrehozását követően.

A Bizottság 2009. június 18-i közleménye[2], amely a jelen saját kezdeményezésű jelentés alapjául is szolgál, egy 14 kezdeményezésből álló cselekvési tervet javasol a tárgyak internetének fejlesztése és terjesztése érdekében.

Az előadó álláspontja

Az előadó egyetért a bizottsági közleményben ismertetett általános irányvonalakkal. Mindazonáltal úgy véli, hogy alapvetően fontos lenne megvizsgálni, hogy a jelenleg hatályos jogszabályok kielégítőek-e a területen várható fejlemények szabályozásához, vagy ellenkezőleg, további, alaposabb értékelések lesznek szükségesek néhány fontos szempontra vonatkozóan – nevezetesen azokra, amelyek közvetlenül érintik az állampolgárok életét és magánéletét, személyes adataik bizalmas jellegét és a fogyasztók egészségét – annak érdekében, hogy új közösségi szabályozás szülessen e tárgyban.

Az előadó attól tart, hogy a Bizottság által javasolt terv egyes cselekvési irányvonalai nem kielégítőek az RFID-technológia napjainkban tapasztalható gyors fejlődésére való tekintettel. Következésképpen nagyobb hangsúlyt kell fektetni egyes témákra, különösen a következőket illetően:

- a rádióhullámok hatása az egészségre;

- a chipek elektromágneses hatása;

- a chipek újrahasznosítása;

- a fogyasztók magánélete;

- intelligens chipek jelenléte egy bizonyos termékben;

- a chipek kiiktatásához való jog;

- személyes adataik védelmére vonatkozó biztosítékok az állampolgárok számára.

Az előadó szerint a tárgyak internete új alkalmazásainak fejlesztése és maga a rendszer működése, valamint az európai polgárok életére és szokásaira gyakorolt jelentős hatása együtt jár majd az európai fogyasztók rendszerbe fektetett bizalmával.

Az előadó véleménye szerint kiemelten fontos olyan jogszabályi keret biztosítása, amely egyrészt védi az európai fogyasztókat, másrészt ösztönzi a tárgyak internetébe történő állami és magánberuházásokat.

A tárgyak internete nagy gazdasági nyitást jelent, mivel lehetővé teszi az energiatermelés és -fogyasztás optimalizálását, új munkahelyek teremtését, valamint új szolgáltatások bevezetését egyre több európai polgár és vállalkozás számára.

[1] A STOA 8. éves konferenciája, 2009. december 1.
[2] COM(2009) 0278

az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére

a tárgyak internetéről
(2009/2224(INI))

A vélemény előadója: William (The Earl of) Dartmouth

JAVASLATOK

A Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság felhívja az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1. megállapítja, hogy globalizált világunkban a technológiai fejlődés valószínűleg jelentős hatást fejt ki az innovációra, a versenyképességre, az információáramlásra és ennek következtében a nemzetközi kereskedelemre; konkrétan megállapítja, hogy az intelligens technológiák használata javíthatja az információáramlás mennyiségét és minőségét, a kereskedelmi kapcsolatokat gyorsítva, pontosítva és átláthatóvá téve;

2. megállapítja, hogy a tárgyak internetes technológiájának első és leginkább kézzelfogható alkalmazására a kereskedelem területén fog sor kerülni valamennyi termék vonalkódjának rádiófrekvenciás azonosító címkékkel (RFID) való helyettesítésével; álláspontja szerint ez az áttérés az új technológiában rejlő, a korábbiakhoz képest kibővült mennyiségű és minőségű technológiai lehetőségek miatt több előnyt nyújt a gyártók / termelők, kereskedők és a fogyasztók számára, főként a szolgáltatások minőségének javulása és a beszállítói és forgalmazási lánc gyökeres változásai révén;

3. felkéri a Bizottságot, hogy készítsen értékelést arról, hogy javasolt stratégiája milyen hatással lehet az európai vállalkozások termelékenységére és versenyképességére a nemzetközi piacon;

4. hangsúlyozza, hogy amíg a tárgyak internete helyileg fog fejlődni, az új technológiák nyílt, átlátható és mindenek előtt elérhető fejlődése erősíteni fogja a lehetőségek fenntartható fejlődését világszerte és elősegítheti a CO2-semleges gazdaságra való áttérést;

5. úgy véli, hogy a tárgyak internete a nyomonkövethetőségi technológiák, valamint a gyártási, kereskedelmi és a termék eredetére vonatkozó biztonsági címkék kombinált alkalmazása révén jelentősen hozzájárulhat a kereskedelmi tevékenységek folytatásához, például a kalóztermékekkel való kereskedelem megszüntetésével, a fogyasztók egészségének jobb és teljesebb körű védelmével, a jövőbeni élelmiszerválságok megelőzésével, az energiatakarékossággal és a környezetvédelemmel;

6. meggyőződése szerint a tárgyak internete segíthet az EU és harmadik országok közötti kereskedelmi forgalom elősegítésében, a piacok bővítése és a kereskedelemben részt vevő termékek minőségi garanciáinak biztosítása révén;

7. felhívja a Bizottságot, hogy az olyan technikai és ikt-kezelési szabványok kialakításakor, mint amelyeket közleményében javasol, vegye figyelembe a kkv-k korlátozott pénzügyi és infrastrukturális lehetőségeit; ismételten hangsúlyozza, hogy a kkv-k képezik az európai termelékenység és foglalkoztatás gerincét, és hogy érdekeik védelmét az EU által elfogadott különböző jogszabályokban horizontális módon kell megvalósítani; a gazdasági tapasztalatok alapján a kkv-k vezetik ki az Európai Unió gazdaságát a recesszióból; felhívja ezért a Bizottságot, hogy fektessen külön hangsúlyt a kkv-kra, valamint az új rendszerekhez és alkalmazásokhoz való hozzáférésükre;

8. mély aggodalommal tölti el a fogyasztók személyes adatainak és általában magánéletének védelme, mivel számos szabályozási és előírási joghézag és többféle értelmezési lehetőség létezik a tárgyak internetét érintő technológiák megvalósításának létfontosságú szempontjaival kapcsolatban; véleménye szerint az internethasználók személyes adatainak védelmével kapcsolatban fennálló veszélyek sokkal kisebb mértékűek azoknál a veszélyeknél, amelyek a tárgyak internetének terjedésével fognak fellépni; felhívja ezért a Bizottságot, hogy valamennyi folyamatban lévő ügyben vegye figyelembe a tárgyak internetének terjedésével kapcsolatban felvetett, a személyes adatok védelmére vonatkozó kérdéseket;

9. óvatosságra int a központosított infrastruktúrák, illetve a termék- és információáramlás központosított figyelemmel kísérése nyomán lehetséges visszaélésekkel kapcsolatban, különös tekintettel a katonai berendezések elektronikus kódjaira és általában az állami szuverenitás területére;

10. sürgeti a Bizottságot, hogy aktívan járuljon hozzá a tárgyak internetére vonatkozó elvek és irányítási szabályok meghatározásához és megállapításához, a nemzetközi fórumokon jelen lévő kereskedelmi partnereivel, így például a Kereskedelmi Világszervezettel közösen;

11. felhívja a Bizottságot, hogy továbbra is finanszírozzon projekteket a hetedik keretprogram, valamint a versenyképességi és innovációs keretprogram alapján annak érdekében, hogy növelje az Európai Unió versenyképességét a tárgyak internetének nemzetközi piacán;

12. hangsúlyozza a tárgyak internetének tekintetében biztonságos és átlátható irányítási rendszer létrehozásának fontosságát.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére

a tárgyak internetéről
(2009/2224(INI))

Előadó: Christian Engström

JAVASLATOK

A Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság felkéri az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1. felszólítja a Bizottságot annak tisztázására, hogy az internetirányítás mely szempontjait tartja jelenleg szabályozandónak a tárgyak internetével kapcsolatban, és hogy mely rendszerrel biztosítható az általános közérdek;

2. felszólítja ezért a Bizottságot a tárgyak internetének irányításával kapcsolatos problémák elemzésére, bevonva az ágazat érintett szereplőit is; továbbá alapvető fontosságúnak tartja a Wi-Fi biztonsági rendszerekkel kapcsolatos szempontok elemzését;

3. felhívja a Bizottságot, hogy tisztázza azt a kérdést, hogy az automatikusan gyűjtött és értelmezett adatok kinek a tulajdonát képezik, és azok felett ki rendelkezhet;

4. felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az új technológiákhoz való akadálytalan hozzáférés érdekében több kezdeményezést hozzanak létre; hangsúlyozza, hogy minden kezdeményezés céljául azt kell kitűzni, hogy megkönnyítse az információs és kommunikációs technológiákhoz való kapcsolódást és azok használatát, valamint hogy bevonja a társadalom hátrányos helyzetű csoportjait is;

5. felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a tárgyak internete által előidézett jelentős változások miatt tegyék lehetővé a technológiák egységes fejlesztését az Unió egész területén annak elkerülése érdekében, hogy tovább szélesedjen a már meglévő szakadék, valamint a folyamatba vonják be az állami hatóságokat is, továbbá ismerjék fel, hogy a tárgyak internetével és az internet irányításával kapcsolatban meg kell erősíteni az állami és a magánszféra közötti partnerséget;

6. üdvözli, hogy a Bizottság 2010-ben közleményt kíván kiadni a magánélet védelméről és az információs társadalom iránti bizalomról, valamint hogy a fogyasztói jogok és érdekek védelme érdekében folyamatosan figyelemmel kívánja kísérni a személyes adatok védelmének szempontjait;

7. hangsúlyozza, hogy bármely adat, amely adatbányászat vagy más eszközök segítségével egy meghatározott fogyasztóhoz köthető, személyes adatnak minősül, és azt a magánélet tiszteletben tartására és a személyes adatok védelmére vonatkozó elveknek megfelelően kell kezelni;

8. hangsúlyozza, hogy szükség van arra, hogy a – például a tárgyak alkalmazásából és felhasználásából adódó áramfogyasztással kapcsolatos – járulékos költségek a felhasználó számára átláthatóak legyenek;

9. üdvözli a Bizottság arra irányuló szándékát, hogy vitát indítson a „chipek kiiktatásához való jog” technikai és jogi vonatkozásairól – ez annak az elve, hogy az egyénnek módjában kell állnia, hogy hálózatra kapcsolt környezetével bármikor megszakítsa a kapcsolatot;

10. egyetért azzal, hogy nyitott, átlátható és megegyezésen alapuló módon, az összes érdekelt fél részvételével új előírásokat kell kidolgozni; hangsúlyozza, hogy az e területre vonatkozó összes új előírásnak bárki számára könnyen és szabadon hozzáférhetőnek kell lennie, és a referenciaalkalmazásoknak szintén szabadon hozzáférhetőnek kell lenniük, akárcsak az internettechnológiai munkacsoport (Internet Engineering Task Force, IETF) által kidolgozott előírások esetében; hangsúlyozza, hogy a tárgyak internete infrastruktúrájának hatékonynak, méretezhetőnek, megbízhatónak, biztonságosnak és bizalmasnak kell lennie, ezáltal megerősítve a fogyasztóvédelmet, különös tekintettel a magánélet védelmére és az adatvédelemre;

11. hangsúlyozza, hogy hiányzik az elektroszmog lehetséges veszélyeivel és káros hatásaival foglalkozó tudományos vita, és ezt a témát a Bizottságnak nem lenne szabad elhanyagolnia;

12. hangsúlyozza, hogy az innováció és a kreativitás jelentős hozzáadott értéket képvisel az európai gazdaság és versenyképesség számára, és ezért azokat meg kell őrizni és fejleszteni kell;

13. egyetért annak jelentőségével, hogy az új rendszereket és alkalmazásokat ne hátráltassák leküzdhetetlen akadályok, valamint hogy ösztönözni kell a rendszerek és alkalmazások közötti átjárhatóságot;

14. úgy véli, hogy a Bizottságnak meg kellene vizsgálnia az adatátviteli roamingdíjak további csökkentésének lehetőségét;

15. emlékezteti a Bizottságot, hogy a tárgyak internetével kapcsolatos innováció területén az Unió jelenleg nem tölt be vezető szerepet, ezért felszólítja a Bizottságot, hogy bocsásson több forrást rendelkezésre a tárgyak internete számára a hetedik keretprogram kutatási projektjei és a versenyképességi és innovációs keretprogram kísérleti projektjei részeként, egyúttal elősegítve a széles sávú infrastruktúra fejlesztését és a széles sáv elterjedését is.

Az elfogadás dátuma

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Kader Arif, Daniel Caspary, Joe Higgins, Yannick Jadot, Metin Kazak, Bernd Lange, Emilio Menéndez del Valle, Vital Moreira, Niccolò Rinaldi, Helmut Scholz, Peter Šťastný, Gianluca Susta, Jan Zahradil, Pablo Zalba Bidegain, Paweł Zalewski

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Josefa Andrés Barea, George Sabin Cutaş, Albert Deß, Elisabeth Köstinger, Georgios Papastamkos, Jarosław Leszek Wałęsa

az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére

a tárgyak internetéről
(2009/2224(INI))

Előadó: Eva Lichtenberger

JAVASLATOK

A Jogi Bizottság felhívja az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

A. mivel a jövőben az internet túllép majd a virtuális világ hagyományos, mai határain azáltal, hogy azt összekapcsolják a fizikai tárgyak világával,

B. mivel az RFID (rádiófrekvenciás azonosító) chipeket a jövőben sokkal szélesebb körben fogják alkalmazni, ezért ez a technológia új kérdéseket vet fel az adatvédelemmel kapcsolatban, amelyek közül a legfontosabb a chipek teljes vagy szinte teljes láthatatlansága,

C. mivel a mindennapi élet valamennyi tárgyát (például a közlekedési kártyákat, ruhákat, mobiltelefonokat és gépkocsikat) RFID-chipekkel lehet felszerelni, ezek gazdasági jelentősége széles alkalmazási körüknek köszönhetően rohamosan nőni fog,

D. mivel a tárgyak internete az elektronikus azonosító rendszerek és a vezeték nélküli mobil eszközök révén lehetővé teszi, hogy a digitális személyek és a fizikai tárgyak közvetlenül azonosíthatóakká váljanak, lehetővé téve az általuk tartalmazott adatok lehívását, tárolását, átadását és folyamatos feldolgozását,

1. értékeli, hogy a Bizottság időben reagál az ágazaton belüli új fejleményekre, hogy lehetővé váljon a politikai rendszer számára a szabályok időben történő megállapítása;

2. kiemeli a Bizottság számára, hogy a világ más részei, elsősorban Ázsia, e tekintetben gyorsabban fejlődik, és ezért a politikai rendszereknek a tárgyak internetére vonatkozó szabályok megállapításakor és a technikai standardok létrehozásakor szükségük lesz a világ többi részéhez való proaktív hozzáállásra és a velük történő szoros együttműködésre;

3. hangsúlyozza a tárgyak internetének fejlődéséből az európai versenyképesség számára jelentkező lehetséges előnyöket;

4. felkéri a tagállamokat és a Bizottságot, hogy garantálják a „kiiktatáshoz/a chipek kiiktatásához való jog” elvét, amely lehetővé teszi a magánszemélyek és közösségek számára, hogy lekapcsolódjanak a tárgyak internetének valamely alkalmazásáról;

5. hangsúlyozza, hogy mivel a kiskereskedelmi termékekhez kapcsolódó chipeket nem a kiskereskedelmi üzleten kívüli használatra szánták, ezért azokat olyan eszközökkel kellene gyárilag ellátni, amelyek hatástalanítják őket, így az adatok tárolását korlátozni lehet;

6. emlékeztet a fogyasztók és fogyasztóvédelmi szervezetek tájékoztatásának, a velük való konzultációnak és aktív bevonásuk szükségességére, a kedvezőtlen fejlemények megelőzése és a polgári jogok, a személyes adatok és a magánélet védelme érdekében;

7. felhívja a figyelmet, hogy szükség van a biztonsági standardok oly módon történő előmozdítására, hogy azok biztosítsák, hogy a chipen tárolt bármely személyes adatot harmadik fél ne olvashassa le a távolból az érintett személy tudomása nélkül;

8. felhívja a Bizottságot, hogy kísérje figyelemmel az egymással nagymértékben összekapcsolódó rendszerek sérülékenysége által jelentett lehetséges új veszélyeket;

9. hangsúlyozza, hogy megfelelő figyelmet kell szentelni e technológiák fejlődése terén a célra, az arányosságra, az átláthatóságra és a biztonságra vonatkozó legfontosabb adatvédelmi elveknek;

10. kiemeli, hogy a számítási felhő esetében fennáll a jogbizonytalanság veszélye;

11. támogatja a magánélet beépített védelmének megközelítését, mivel az a magánélet jövőbeli védelmének szempontjából nélkülözhetetlen szabály;

12. hangsúlyozza, hogy ugyan az RFID-chipek használata hatékony lehet a hamisítás elleni küzdelem, a csecsemők szülészetekről történő elrablásának megelőzése és az állatok azonosítása terén, illetve számos más területen is, ugyanakkor az egyének és a társadalom szempontjából veszélyes is lehet és olyan etikai problémákat is felvet, amelyekre megfelelő biztosítékokat kell találni;

13. szükségesnek tartja annak tanulmányozását, hogy a tárgyak internetének alkalmazásai miként befolyásolják a felhasználók saját magánélete feletti ellenőrzését és erre a felhasználók miként fognak reagálni, továbbá hogy az adatvédelmi és biztonsági jellemzők miként építhetőek be ezekbe a rendszerekbe már a tervezési korai szakaszában; úgy véli, hogy alapvető fontosságú a személyes adatok védelme, és ezért felszólítja a Bizottságot, hogy végezzen hatástanulmányt azon következményekről, amelyeket a tárgyak internetének alkalmazásai eredményeznek;

14. az alapvető jogok tiszteletben tartása terén a legnagyobb körültekintésre hív fel az RFID-chipek használata során, mivel bárki, aki e chipek leolvasásához szükséges megfelelő készülék birtokában van, annak számára a chipeken esetleg szereplő személyes adatok révén lehetővé válik azok tulajdonosainak nagy távolságból történő azonosítása;

15. kéri, hogy kötelezzék a kiskereskedőket a fogyasztók arról történő tájékoztatására, hogy valamely termékben van-e RFID (rádiófrekvenciás azonosító) címke;

17. hangsúlyozza, hogy a személyes adatok védelmére – amely elengedhetetlenné vált modern és demokratikus európai társadalmunkban, ahol a személyes jellegű adatokat egyre fokozottabb mértékben gyűjtik, generálják, elemzik – mint alkotmányos értékkel rendelkező elvre tekintsenek.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat