JELENTÉS az idegen és nem honos fajoknak az akvakultúrában történő alkalmazásáról szóló 708/2007/EK rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

7.6.2010 - (COM(2009)0541 – C7‑0272/2009 – 2009/0153(COD)) - ***I

Halászati Bizottság
Előadó: João Ferreira


Eljárás : 2009/0153(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :  
A7-0184/2010

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

az idegen és nem honos fajoknak az akvakultúrában történő alkalmazásáról szóló 708/2007/EK rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2009)0541 – C7‑0272/2009 – 2009/0153(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2009)0541),

–   tekintettel az EK-Szerződés 299. cikkének (2) bekezdésére és 37. cikkére, amely alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7‑0272/2009),

–   tekintettel az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett, „A Lisszaboni Szerződés hatálybalépésének a folyamatban lévő intézményközi döntéshozatali eljárásokra gyakorolt hatásairól” című bizottsági közleményre (COM(2009)0665),

–   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére, 43. cikkének (2) bekezdésére és 349. cikkének (1) bekezdésére,

–   tekintettel a Jogi Bizottságnak a javasolt jogalapról szóló véleményére,

–   tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére,

–   tekintettel eljárási szabályzata 55. és 37. cikkére,

–   tekintettel a Halászati Bizottság jelentésére (A7‑0184/2010),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez abban az esetben, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak és a tagállamok parlamentjeinek.

Módosítás  1

Rendeletre irányuló javaslat

1 bevezető hivatkozás

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 37. cikkére, valamint 299. cikkének (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, és különösen annak 43. cikke (2) bekezdésére,

Indokolás

A Jogi Bizottság által az Európai Parlament eljárási szabályzata 37. cikkének megfelelően készített véleménnyel összhangban az előadó úgy véli, hogy az egyetlen vonatkozó jogalap az EUMSz. 43. cikkének (2) bekezdése.

Módosítás  2

Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály

5 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(5a) A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikke szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el – az I., II., III., illetve IV. mellékletben rögzítettek szerint – a 6. cikkben említett indikatív iránymutatásokra, a 9. cikkben említett környezeti kockázatértékelés eljárásaira és minimális elemeire, a 15. cikkben említett karantén feltételeire és a 2. cikk (5) bekezdésében említett fajok jegyzékére vonatkozóan, valamint a további fajok IV. mellékletbe történő, a 24. cikk (2) bekezdése szerinti felvételéhez szükséges feltételek meghatározása céljából. Különösen fontos, hogy a Bizottság előkészítő munkája során – többek között szakértői szinten – megfelelő konzultációkat folytasson.

Indokolás

A módosítás célja annak biztosítása, hogy az alap-jogiaktus megfeleljen az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének.

Módosítás  3

Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály

1 cikk – 1 pont

708/2007/EK rendelet

2 cikk – 7 bekezdés – 2 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamok összeállítják a területükön található, a 3. cikk 3. pontjában szereplő meghatározásnak megfelelő zárt akvakultúra-létesítmények listáját, és rendszeresen frissítik ezt a listát. A listát az 535/2008/EK bizottsági rendelet 4. cikkének (2) bekezdésével összhangban létrehozott weboldalon közzé kell tenni.

A tagállamok összeállítják a területükön található, a 3. cikk 3. pontjában szereplő meghatározásnak megfelelő zárt akvakultúra-létesítmények listáját, és rendszeresen frissítik ezt a listát. A listát az 535/2008/EK bizottsági rendelet 4. cikkének (2) bekezdésével összhangban létrehozott weboldalon az e rendelet hatálybalépését követő hat hónapon belül közzé kell tenni.

Indokolás

A bizottsági javaslat nem írja elő, hogy a listát egy bizonyos időpontban kell közzétenni, ugyanakkor tanácsos, sőt elengedhetetlenül szükséges lenne egy határidő meghatározása. A Tanács által javasolt hat hónapos időkeret elfogadása ésszerűnek tűnik.

Módosítás  4

Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály

1 cikk – 2 pont – a pont

708/2007/EK rendelet

3 cikk – 3 pont – bevezető rész

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

3. „zárt akvakultúra-létesítmény”: az a létesítmény,

3. „zárt akvakultúra-létesítmény”: az a szárazföldi létesítmény,

Indokolás

A végrehajtás során felmerülő esetleges félreértések elkerülése érdekében egyértelművé kell tenni, hogy csak akkor tekinthető egy létesítmény zárt akvakultúra-létesítmények, ha szárazföldön található (hasonlóan az IMPASSE-projekt fogalommeghatározásához).

Módosítás  5

Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály

1 cikk – 2 pont – a pont

708/2007/EK rendelet

3 cikk – 3 pont – a pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a) ahol az akvakultúra-tevékenységet olyan vízi közegben folytatják, amely vízkeringetési rendszerrel ellátott, és vízürítő berendezése a víz ellenőrzése, átszűrése vagy perkolációja és kezelése előtt semmilyen módon nem érintkezik a nyílt vizekkel, így megakadályozható a szilárd hulladéknak a vízi környezetbe való kibocsátása, valamint a tenyésztett fajok és nem célfajok esetleges kiszabadulása, szabadon túlélése és szaporodása;

a) ahol az akvakultúra-tevékenységet olyan vízi közegben folytatják, amely vízkeringetési rendszerrel ellátott, és vízürítő berendezése a víz ellenőrzése és átszűrése vagy perkolációja és kezelése előtt semmilyen módon nem érintkezik a nyílt vizekkel, így megakadályozható a szilárd hulladéknak a vízi környezetbe való kibocsátása, valamint a tenyésztett fajok és nem célfajok esetleges kiszabadulása, szabadon túlélése és szaporodása;

Indokolás

Az„és” kötőszó beillesztése a víztisztítási folyamat különböző kötelező elemeinek jobb hangsúlyozása érdekében. Ez a tanácsi álláspont tervezetével is összhangban áll.

Módosítás  6

Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály

1 cikk – 2 pont – a pont

708/2007/EK rendelet

3 cikk – 3 pont – b pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b) amely meggátolja a tenyésztett állománynak a környezeti tényezők, úgymint áradás, ragadozók (pl. madarak), lopás és vandalizmus miatt bekövetkező károsodását, továbbá biztosítja az elhullt szervezetek megfelelő ártalmatlanítását;

b) amely meggátolja a tenyésztett példányok vagy a biológiai anyag – ideértve a kórokozókat is – bizonyos tényezők, úgymint áradás (amelyre tekintettel a létesítménynek a nyílt vizektől biztonságos távolságra kell elhelyezkednie) és ragadozók (pl. madarak) miatti károsodását, valamint – ésszerű módon – gátolja azok lopás és vandalizmus miatt bekövetkező károsodását, mindeközben biztosítva az elhullt szervezetek megfelelő ártalmatlanítását;

Indokolás

Meg kell határozni, hogy milyen károsodás következhet be, és azt milyen tényezők okozhatják. Továbbá rendkívül nehéz lenne teljes garanciát nyújtani a lopás és a vandalizmus elleni védelemre.

Módosítás  7

Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály

1 cikk – 2 a pont (új)

708/2007/EK rendelet

4 cikk – 1 a bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1a) A 4. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

 

„A tagállami illetékes hatóságok feladata a nyomon követés és a felügyelet a zárt akvakultúra-létesítmények 3. cikk 3. pontjában foglalt előírásoknak való megfelelésének, illetve annak biztosítása érdekében, hogy az e létesítményekbe vagy e létesítményekből történő szállítást olyan feltételek mellett végezzék, hogy elkerülhető legyen az egzotikus vagy nem célfajok kiszabadulása.”

Indokolás

Az egzotikus fajok betelepítésének megkönnyítését ki kell egészíteni az illetékes tagállami hatóságok részéről történő felügyelettel kapcsolatos szükséges intézkedésekkel, hogy biztosítsák a szakemberek által (különösen az IMPASSE projekttel összefüggésben) meghatározott valamennyi technikai előírás tényleges betartását.

Módosítás  8

Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály

1 cikk – 3 pont

708/2007/EK rendelet

14 cikk

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Rutin betelepítés esetén megengedett a vízi szervezeteket karantén vagy kísérleti kibocsátás nélkül betelepíteni az akvakultúra-létesítményekbe, hacsak kivételes esetekben az illetékes hatóság a tanácsadó bizottság kifejezett tanácsa alapján másként nem határoz. A zárt akvakultúra-létesítményekből nyitott akvakultúra-létesítményekbe történő szállítások nem tekinthetők rutin jellegűnek.

Rutin betelepítés esetén megengedett a vízi szervezeteket karantén vagy kísérleti kibocsátás nélkül betelepíteni az akvakultúra-létesítményekbe, hacsak kivételes esetekben az illetékes hatóság a tanácsadó bizottság kifejezett tanácsa alapján másként nem határoz. A zárt akvakultúra-létesítményekből nyitott akvakultúra-létesítményekbe történő szállítások a 6. és 7. cikkben foglaltakkal összhangban rutin vagy nem rutin szállításoknak tekintendők.

Módosítás  9

Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály

1 cikk – 3 a pont (új) – a pont

708/2007/EK rendelet

24 cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3a) A 24. cikk a következőképpen módosul:

 

a) Az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

 

„1. A Bizottság a 24a. cikkel összhangban és a 24b. és 24c. cikkben rögzített feltételekkel felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén módosításokat fogadhat el e rendelet I., II., III., és IV. mellékletére vonatkozóan a műszaki és tudományos fejlődéshez való hozzáigazításuk érdekében, valamint részletesen meghatározhatja a további fajok IV. mellékletbe történő, a (2) bekezdés szerinti felvételének feltételeit.”

Indokolás

A módosítás célja annak biztosítása, hogy az alap-jogiaktus megfeleljen az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének.

Módosítás  10

Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály

1 cikk – 3 a pont (új) – b pont

708/2007/EK rendelet

24 cikk – 1 a bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

b) A szöveg a következő új bekezdéssel egészül ki:

 

„1a. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásakor a Bizottság e rendelet rendelkezései szerint jár el.”

Indokolás

A módosítás célja annak biztosítása, hogy az alap-jogiaktus megfeleljen az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének.

Módosítás  11

Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály

1 cikk – 3 a pont (új) – c pont

708/2007/EK rendelet

24 cikk – 3 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

c) A (3) bekezdést el kell hagyni.

Indokolás

A módosítás célja annak biztosítása, hogy az alap-jogiaktus megfeleljen az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének.

Módosítás  12

Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály

1 cikk – 3 a pont (új) – d pont

708/2007/EK rendelet

24 cikk – 4 bekezdés – első mondat

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

d) A (4) bekezdésben az első mondat helyébe a következő szöveg lép:

 

„A tagállamok az (1) bekezdésben említett eljárás keretében kérhetik a Bizottságtól egyes fajoknak a IV. mellékletbe való felvételét.”

Indokolás

A módosítás célja annak biztosítása, hogy az alap-jogiaktus megfeleljen az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének.

Módosítás  13

Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály

1 cikk – 3 b pont (új)

708/2007/EK rendelet

24 a cikk (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3b) A szöveg a következő cikkel egészül ki:

 

„24a. cikk

 

A felhatalmazás gyakorlása

 

1. A Bizottság felhatalmazást kap a 24. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására, amely felhatalmazás az e rendelet hatálybalépését követő ötéves időtartamra szól. A Bizottság legkésőbb 6 hónappal az ötéves időszak vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács a 24b. cikk szerint nem vonja vissza a felhatalmazást, akkor az a korábbinak megfelelő időtartamra automatikusan meghosszabbodik.

 

2. A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul értesíti arról egyidejűleg az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

 

3. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó, Bizottságra ruházott hatáskör gyakorlásának feltételeit a 24b. és a 24c. cikk határozza meg.”

Indokolás

A módosítás célja annak biztosítása, hogy az alap-jogiaktus megfeleljen az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének.

Módosítás  14

Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály

1 cikk – 3 c pont (új)

708/2007/EK rendelet

24 b cikk (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3c) A szöveg a következő cikkel egészül ki:

 

„24b. cikk

 

A felhatalmazás visszavonása

 

1. Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 24. cikkben említett felhatalmazást.

 

2. Az az intézmény, amely belső eljárást indított annak eldöntése érdekében, hogy vissza kívánja-e vonni a felhatalmazást, végső határozatának meghozatala előtt ésszerű időn belül törekszik a másik intézmény és a Bizottság tájékoztatására, megjelölve a visszavonás tárgyát képező felhatalmazást, valamint a visszavonás indokait.

 

3. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat azonnal vagy a határozatban megjelölt későbbi időpontban lép hatályba, és nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét. A határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.”

Indokolás

A módosítás célja annak biztosítása, hogy az alap-jogiaktus megfeleljen az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének.

Módosítás  15

Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály

1 cikk – 3 d pont (új)

708/2007/EK rendelet

24 c cikk (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3d) A szöveg a következő cikkel egészül ki:

 

„24c. cikk

 

A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elleni kifogás

 

1. Az Európai Parlament vagy a Tanács az értesítés időpontjától kezdődő kéthónapos határidőn belül kifogást emelhet a felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szemben.

 

Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időszak két hónappal meghosszabbítható.

 

2. Amennyiben ezen időszak leteltéig sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emel kifogást a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal szemben, azt az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszik, és az abban megjelölt napon hatályba lép.

 

A felhatalmazáson alapuló jogi aktust az említett időszak lejárta előtt közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és az az említett időszak lejárta előtt hatályba lép, amennyiben mind az Európai Parlament, mind a Tanács értesítette a Bizottságot arról, hogy nem szándékozik kifogást emelni.

 

3. Ha az Európai Parlament vagy a Tanács kifogást emel a felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szemben, akkor az nem lép hatályba. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen kifogást emelő intézmény megjelöli kifogásának indokait.”

Indokolás

A módosítás célja annak biztosítása, hogy az alap-jogiaktus megfeleljen az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének.

Módosítás  16

Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály

2 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Indokolás

Ebben az esetben nem indokolt a sürgősség.

INDOKOLÁS

A Bizottság javaslata

A rendelet módosítására irányuló bizottsági javaslat az IMPASSE-projekt – az idegen fajok akvakultúrában tapasztalható környezeti hatásaival foglalkozó összehangolt fellépés – eredményein alapul. A projekt a jelenleginél részletesebb és szigorúbb operatív meghatározást javasol a „zárt akvakultúra-létesítmény” tekintetében, amely szerint „az idegen fajokhoz társuló kockázat mértéke jelentősen, akár elfogadható szintre is csökkenthető, amennyiben a célfajok és a nem célfajok kiszabadulásának lehetősége ellen a szállítás során és a fogadó létesítményben jól meghatározott előírások alapján lépnek fel”.

Az említett eredmények fényében a Bizottság javasolja a zárt akvakultúra-létesítményekbe történő szállítások engedélyezési eljárás alóli mentesítését, megszabadítva ezáltal az érintett szereplőket ettől az adminisztratív tehertől.

Az előadó véleménye

Az idegen fajok betelepítése az ökoszisztémák zavarainak egyik fő előidézője, és – a természetes élőhelyek pusztítása mellett – a biológiai sokféleség világszintű csökkenésének egyik fő oka. Amint azt maga a Bizottság is elismeri, az idegen fajok európai tengerparti vizekbe és belvizekbe való betelepítéséért jelentős részben az „akvakultúra- és telepítési gyakorlatok” tehetők felelőssé.

Az idegen fajok akvakultúra keretében történő betelepítésére vonatkozó eljárás megkönnyítését ellentételezni kell a zárt akvakultúra-létesítmények által teljesítendő (az IMPASSE-projekt eredményeinek megfelelő) követelmények pontos meghatározásával, valamint a létesítmények felügyeletének előírásával, annak biztosítására, hogy a szakemberek által javasolt valamennyi műszaki követelményt ténylegesen tekintetbe veszik és betartják. Ugyanez érvényes a célfajok és nem célfajok létesítményekbe, illetve létesítményekből történő szállításakor betartandó óvintézkedésekre.

Az európai akvakultúra fenntartható fejlődéséhez erőteljesen támogatni kell a tudományos kutatást és a technológiai fejlődést a honos fajok tenyésztése területén, hogy lehetővé váljék a termelés és az élelmiszer-kínálat diverzifikációja, illetve minőségének javítása, a nagyobb környezeti biztonság szavatolása mellett. A jogalkotási kezdeményezésnek ezért erőteljes ösztönzéssel kell párosulnia ezen a téren.

A 2007. június 11-i 708/2007/EK tanácsi rendelet különféle rendelkezéseket tartalmaz a „komitológiára” vonatkozóan, amelyek jelenleg nem egyeztethetőek össze az Európai Unió működéséről szóló szerződéssel (EUMSz.). Az előadó ezért több módosítást terjeszt elő, amelyek célja annak biztosítása, hogy az alap-jogiaktus megfeleljen az EUMSz. 290. cikkének. Hangsúlyozni kell, hogy ez a kiigazítás elsődleges fontosságú azokon a területeken, amelyek a Szerződés hatálybalépése előtt nem az együttdöntési eljárás alá tartoztak, így a közös halászati politika területén is, különösen annak biztosítása érdekében, hogy indokolt esetben a korábban a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozat 4. és 5. cikke szerint elfogadott általános hatályú intézkedéseket felhatalmazáson alapuló jogi aktusokként kezeljék.

Az előadó emellett a Jogi Bizottság által az eljárási szabályzat 37. cikkének megfelelően készített véleménnyel összhangban módosítást terjeszt elő a Bizottság által javasolt jogalapra vonatkozóan. Az egyetlen elfogadható jogalapnak az EUMSz. 43. cikkének (2) bekezdése tekintendő: az EKSz. 299. cikkének (2) bekezdésére (vagy az EUMSz. ennek megfelelő 349. cikkére) való hivatkozást törölni kell.

A JOGI BIZOTTSÁG VÉLEMÉNYE A JOGALAPRÓL

Carmen Fraga Estévez

elnök asszony

Halászati Bizottság

BRÜSSZEL

Tárgy:             Vélemény az idegen és nem honos fajoknak az akvakultúrában történő alkalmazásáról szóló 708/2007/EK tanácsi rendelet módosításának (COM(2009)0541 – C7 0272/2009 – 2009/0153(COD)) jogalapjáról

2010. március 18-i levelében Ön az eljárási szabályzat 37. cikkével összhangban felkérte a Jogi Bizottságot, hogy vizsgálja meg a tárgyban szereplő bizottsági javaslat jogalapjának érvényességét és megfelelőségét.

A Jogi Bizottság 2010. április 28-i ülésén megvizsgálta, hogy:

· a 43. cikk (2) bekezdése-e az egyedüli elfogadható jogalap;

· az EUMSz. 43. cikke (2) bekezdése és 349. cikke lehet-e közös jogalap az adott jogalkotási eljárásban, mivel a két cikk különböző jogalkotási eljárás alkalmazásáról rendelkezik.

I. Háttér

2007. június 11-én elfogadták az idegen és nem honos fajoknak az akvakultúrában történő alkalmazásáról szóló 708/2007/EK tanácsi rendeletet. A rendelet megállapítja az idegen és nem honos fajokkal kapcsolatos akvakultúra-gyakorlatok szabályozására vonatkozó keretrendszert annak érdekében, hogy értékelje és a lehető legkisebbre csökkentse ezeknek és bármely társult nem célfajnak a vízi élőhelyekre gyakorolt lehetséges hatását. A rendelet úgy rendelkezik, hogy nemzeti szintű engedélyezési rendszereket kell létrehozni.

A rendelet 2. cikkének (7) bekezdése szerint új tudományos információk és szakvélemények alapján a „zárt akvakultúra-létesítményekben” történő használatot szolgáló betelepítések és áttelepítések a jövőben mentesülhetnek a rendelet III. fejezetében szereplő engedélyezési kötelezettség alól.

A hatodik keretprogram alatt összehangolt fellépés finanszírozására került sor „Az idegen fajok környezeti hatásai az akvakultúrában” (az IMPASSE-projekt) elnevezéssel. A projekt átfogó célja az akvakultúrában végrehajtott betelepítések és áttelepítések környezetvédelmi szempontból helyes gyakorlatára vonatkozó iránymutatások kidolgozása volt. Emellett külön figyelmet kapott annak értékelése, hogy a modern, szárazföldi, zárt akvakultúra-létesítmények biológiailag biztonságosnak tekinthetők-e, és hogy a közösségi szabályok értelmében mennyiben különböznek az ilyen létesítményekbe történő szállítások a nyitott akvakultúra-létesítményekbe történő szállításoktól.

Az IMPASSE-ról szóló, nemrégiben benyújtott végleges jelentés a „zárt akvakultúra-létesítményt” részletesebben és szigorúbban határozza meg, mint a 708/2007/EK tanácsi rendelet 3. cikkének (3) bekezdésében szereplő jelenlegi meghatározás.

A javaslat célja, hogy végrehajtsa a „zárt akvakultúra-létesítmény” meghatározásának szükséges technikai módosításait annak érdekében, hogy a szóban forgó létesítményekben történő felhasználáshoz szánt betelepítések és áttelepítések mentesülhessenek a 708/2007/EK tanácsi rendelet III. fejezetében szereplő engedélyezési kötelezettség alól. A cél a bürokrácia kiiktatásával egyidejűleg a környezet védelmének biztosítása az idegen és nem honos fajok akvakultúrában történő felhasználása terén.

II. A javasolt jogalap

A rendeletre irányuló javaslat az alábbi lehetséges jogalapokat nevezi meg:

Az EUMSz. 43. cikkének (2) bekezdése

A 40. cikk (1) bekezdésében előírt közös piacszervezést, továbbá a közös agrárpolitika és a közös halászati politika célkitűzéseinek megvalósításához szükséges egyéb rendelkezéseket a Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott konzultációt követően rendes jogalkotási eljárás keretében az Európai Parlament és a Tanács állapítja meg.

A Tanács ezt az egyetlen jogalapot javasolta.

Az EUMSz. 349. cikke

Figyelembe véve Guadeloupe, Francia Guyana, Martinique, Réunion, Saint Barthélemy, Saint Martin, valamint, az Azori-szigetek, Madeira és a Kanári-szigetek gazdasági és társadalmi strukturális helyzetét, amit távoli fekvésük, szigetjellegük, kis méretük, kedvezőtlen domborzati és éghajlati viszonyaik és néhány terméktől való gazdasági függésük súlyosbít, amely tényezők állandósága és együttes hatása súlyosan hátráltatja fejlődésüket, a Tanács a Bizottság javaslata alapján és az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően egyedi intézkedéseket fogad el, amelyek célja különösen az, hogy meghatározza a Szerződések – így a közös politikák – alkalmazásának feltételeit ezekben a régiókban. Amennyiben a szóban forgó egyedi intézkedéseket különleges jogalkotási eljárás keretében a Tanács fogadja el, a Tanács szintén a Bizottság javaslata alapján és az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően határoz.

Az első bekezdésben említett intézkedések különösen olyan területekre vonatkoznak, mint a vám- és kereskedelempolitika, a fiskális politika, a vámszabad területek, a mezőgazdasági és halászati politika, a nyersanyagokkal és alapvető fogyasztási cikkekkel való ellátás feltételei, az állami támogatások, valamint a strukturális alapokhoz és a horizontális uniós programokhoz való hozzáférés feltételei.

A Tanács az első albekezdésben említett intézkedéseket a legkülső régiók sajátos jellemzőinek és korlátainak figyelembevételével fogadja el anélkül, hogy veszélyeztetné az uniós jogrend – így a belső piac és a közös politikák – integritását és koherenciáját.

Ezt a másik jogalapot a Bizottság javasolta.

III. Ítélkezési gyakorlat

A megszilárdult joggyakorlat értelmében egy közösségi intézkedés jogalapja megválasztásának objektív, bírói úton ellenőrizhető tényezőkön kell alapulnia, amelyek között szerepel nevezetesen az aktus célja és tartalma[1].

Elvben egy jogi aktusnak egyetlen jogalapon kell alapulnia. Amennyiben valamely közösségi intézkedés céljának és tartalmának vizsgálata során megállapításra kerül az, hogy annak két különböző jogalap alá tartozó kettős célja van vagy két összetevőből áll, amelyek egyike fő vagy uralkodó célként vagy összetevőként határozható meg, mivel a másik csupán járulékos, a jogi aktusnak egyetlen jogalapra kell épülnie, nevezetesen a fő vagy uralkodó cél vagy összetevő által megkövetelt jogalapra[2].

Amennyiben megállapításra kerül, hogy a jogi aktusnak több párhuzamos célja van vagy több, egymástól elválaszthatatlan összetevőből áll, amelyek egyike sem tekinthető másodlagosnak és közvetettnek a másikhoz való kapcsolódása tekintetében, az ilyen jogi aktus – amennyiben az eljárások egymással összeegyeztethetőek – kivételesen épülhet több különböző, megfelelő jogalapra[3].

A két jogalap alkalmazása kizárt, amennyiben az azokra külön-külön előírt eljárások egymással összeegyeztethetetlenek[4]. (Ebben a tekintetben fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a 349. cikk a Parlamenttel való konzultációról rendelkezik, és nem írja elő a minősített többséget a Tanácsban.)

IV. A 708/2007/EK rendelet és a módosítására irányuló javaslat elemzése

A rendelet olyan rendszert hoz létre, melyben az idegen és nem honos fajok (a továbbiakban „az idegen fajok”) közösségi környezetbe történő be- és áttelepítését úgy lehet szabályozni, hogy e fajok gazdasági kiaknázása ne a biológiai sokféleség és egyéb természeti források kárára történjen. A rendelet ezt annak előírásával valósítja meg, hogy a fogadó tagállamnak a telepítés kockázataira vonatkozó tudományos értékelést kell készítenie. A rendelet szabályozza továbbá az engedélyezett telepítések lebonyolítását is.

A javaslat gyakorlatilag e rendszer technikai kiegészítése. Átfogóbban határozza meg a „zárt akvakultúra-létesítmény” fogalmát, és lehetőséget teremt az engedélyezési eljáráshoz kötődő adminisztratív terhek és költségek alóli mentesítésre bizonyos idegen fajok biztonságos biológiai létesítményekbe történő telepítése esetén.

Az eredeti rendelet jogalapjai a szerződések teljesen eltérő hatályú cikkei, amelyekben az a közös, hogy valamilyen formában vonatkoznak a közös mezőgazdasági és halászati politikára. Az EUMSz. 43. cikkének (2) bekezdése az egységes európai mezőgazdasági és halászati piac létrehozására irányuló intézkedések meghozatalára ad felhatalmazást. A 349. cikk sokkal szorosabb értelmű rendelkezés, amennyiben az kizárólag az Unió legkülső, sajátos társadalmi-gazdasági problémákkal küzdő szigeti térségeire vonatkozik. Sok – ha nem mind – ezek közül különböző honos fajoknak ad otthont. A cikk lehetővé teszi, hogy az európai jogalkotás a közösségi szabályokat e régiók egyedi és sajátos igényeire szabja.

Érdekes tény, hogy a rendelet csak röviden utal a legkülső régiókra. A 2. cikk (5) bekezdése mentesíti  – a IV. mellékletben felsorolt – valaha idegennek tartott fajokat, amelyek azonban olyan régóta honosak a Közösségben káros környezeti hatás nélkül, hogy nem lehet őket idegennek tekinteni. A 24. cikk a Bizottság által elfogadandó szabályok értelmében lefolytatandó olyan eljárást ír elő, amelynek során a tagállamok kérelmezhetik halfajok felvételét a IV. mellékletbe. A 24. cikk (6) bekezdése értelmében:

Az Európai Közösséget létrehozó szerződés 299. cikkének (2) bekezdésében [az EUMSz. 349. cikkében] foglaltak szerint, az érintett tagállamok legkülső régióik tekintetében javasolhatják fajok felvételét a IV. melléklet egy különálló részébe.

A rendelkezés célja világos, ám az aligha tekinthető az EUMSz. 349. cikke értelmében vett egyedi intézkedésnek, amelynek „célja különösen az, hogy meghatározza a Szerződések – így a közös politikák – alkalmazásának feltételeit ezekben a régiókban.”

A rendelet preambulumában vagy a módosítási javaslatban nem szerepel hivatkozás a 349. cikkben említett legkülső szigetekre. Az indokolásban vagy a módosító javaslat preambulumában sem szerepel olyan elem, ami indokolná második jogalap bevonását.

A Bíróság a megfelelő jogalap megválasztására vonatkozó ítélkezési gyakorlatában a jogalkotási aktus „központi elemének” azonosításáról beszél. Nem kérdéses, hogy a rendelet központi eleme az EUSz. 43. cikke (2) bekezdésének hatálya alá tarozik. Amint arra a Jogi Szolgálat helyesen rámutatott, a „javaslat csak az akvakultúra előmozdításával kapcsolatos témákra irányul”.

Az EUMSz. 349. cikkében szereplő, a külső szigetekre vonatkozó hivatkozás csak érintőlegesen szerepel, ami semmiképpen nem indokolja két jogalap használatát.

V. Következtetés és ajánlások

A fentiek tükrében megállapítható, hogy a javaslat esetében az EUMSz. 43. cikke (2) bekezdése az egyedüli elfogadható jogalap.

2010. április 28-i ülésén a Jogi Bizottság egyhangúlag[5] tehát úgy határozott, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 43. cikke (2) bekezdését ajánlja elfogadásra egyedüli megfelelő jogalapként.

Kérem, fogadja megkülönböztetett nagyrabecsülésem.

Klaus-Heiner Lehne

  • [1]  C-440/05. sz. Bizottság kontra Tanács ügy (EBHT 2007., I-9097. o.).
  • [2]  C-91/05. sz. Bizottság kontra Tanács ügy (EBHT 2008., I-3651. o.).
  • [3]  C-338/01. sz. Bizottság kontra Tanács ügy (EBHT 2004., I-4829. o.).
  • [4]  C-178/03. sz. Bizottság kontra Parlament és Tanács ügy (EBHT 2006., I-107. o.).
  • [5]  A zárószavazáson az alábbi képviselők voltak jelen: Klaus-Heiner Lehne (elnök), Luigi Berlinguer (alelnök), Evelyn Regner (alelnök), Sebastian Valentin Bodu (alelnök), Kurt Lechner (előadó), Piotr Borys, Sergio Gaetano Cofferati, Christian Engström, Eva Lichtenberger, Antonio López-Istúriz White, Antonio Masip Hidalgo, Bernhard Rapkay, Francesco Enrico Speroni, József Szájer, Alexandra Thein, Diana Wallis, Cecilia Wikström, Tadeusz Zwiefka.

ELJÁRÁS

Cím

Az idegen és nem honos fajoknak az akvakultúrában történő alkalmazása (a 708/2007/EK rendelet módosítása)

Hivatkozások

COM(2009)0541 – C7-0272/2009 – 2009/0153(COD)

Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma

15.10.2009

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

PECH

12.11.2009

Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok)

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ENVI

12.11.2009

 

 

 

Nem nyilvánított véleményt

       A határozat dátuma

ENVI

5.11.2009

 

 

 

Előadó(k)

       A kijelölés dátuma

João Ferreira

3.11.2009

 

 

A jogalap vizsgálata

       A JURI véleményének dátuma

JURI

28.4.2010

 

 

 

Vizsgálat a bizottságban

28.1.2010

 

 

 

Az elfogadás dátuma

2.6.2010

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

17

0

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Josefa Andrés Barea, Kriton Arsenis, Alain Cadec, João Ferreira, Carmen Fraga Estévez, Pat the Cope Gallagher, Carl Haglund, Werner Kuhn, Isabella Lövin, Maria do Céu Patrão Neves, Britta Reimers, Crescenzio Rivellini, Ulrike Rodust, Struan Stevenson, Jarosław Leszek Wałęsa

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Estelle Grelier, Raül Romeva i Rueda, Antolín Sánchez Presedo