JELENTÉS az EU külső fellépéseinek kulturális dimenzióiról

31.3.2011 - (2010/2161(INI))

Kulturális és Oktatási Bizottság
Előadó: Marietje Schaake

Eljárás : 2010/2161(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :  
A7-0112/2011
Előterjesztett szövegek :
A7-0112/2011
Elfogadott szövegek :

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

az EU külső fellépéseinek kulturális dimenzióiról

(2010/2161(INI))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 167. cikkére,

–   tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 27. cikkének (3) bekezdésére,

–   tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 11. cikkére,

–   tekintettel a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló, 2005. évi UNESCO-egyezményre,

–   tekintettel az Európai Külügyi Szolgálat szervezetének és működésének megállapításáról szóló, 2010. július 26-i 2010/427/EU tanácsi határozatra[1],

–   tekintettel az Európai Parlament és a Tanács 2010. március 10-i 2010/13/EU irányelvére a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról (audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv)[2],

–   tekintettel a harmadik országok audiovizuális szakembereivel folytatott együttműködés programjának (MEDIA Mundus) létrehozásáról szóló, 2009. október 21-i 1041/2009/EK európai parlamenti és tanácsi határozatra (MEDIA Mundus 2011–2013)[3],

–   tekintettel a kultúrák közötti párbeszéd európai évéről (2008) szóló, 2006. december 18-i 1983/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozatra[4],

–   tekintettel „Az európai kulturális program a globalizálódó világban” című közleményre (COM(2007)0242),

–   tekintettel az európai kulturális menetrend végrehajtásáról szóló bizottsági jelentésre (COM(2010)0390),

–   tekintettel az „Europeana – a fejlesztés következő szakasza” című, 2010. május 5-i állásfoglalására[5],

–   tekintettel a Tanács által a 2011–2014-es időszakra szóló kulturális munkatervről (2010/C 325/01) 2010. november 18–19-én elfogadott következtetésekre[6],

–   tekintettel a kulturális sokféleségnek és a kultúrák közötti párbeszédnek az Unió és a tagállamok külkapcsolataiban való előmozdításáról szóló, 2008. november20-i tanácsi következtetésekre (2008/C 320/04)[7],

–   tekintettel az ENSZ millenniumi nyilatkozatára (2000) és különösen annak az „Emberi jogok, demokrácia és jó kormányzás” cím alatt található cikkeire,

–   tekintettel „Az ígéret betartása: egyesülve a millenniumi fejlesztési célok elérése érdekében” című 2010. szeptember 22-i ENSZ-határozatra,

–   tekintettel a kultúráról és a fejlesztésről szóló 2010. december 20-i ENSZ-határozatra,

–   tekintettel a 2000. június 23-án Cotonouban aláírt AKCS–EU partnerségi megállapodásra[8], ahogyan azt 2005. június 25-i Luxemburgban először[9], illetve 2010. június 22-én Ouagadougouban másodszor módosították[10],

–   tekintettel a szabadkereskedelmi megállapodásmintához csatolt kulturális együttműködési jegyzőkönyvre,

–   tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,

–   tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság jelentésére (A7-0112/2011),

A. mivel az EU egy kulturálisan sokszínű értékközösség, amelynek mottója – Egyesülve a sokféleségben – változatos módokon jut kiefjezésre,

B.  mivel az EU egymást követő bővítési körei, a polgároknak a közös európai térségben megvalósuló mobilitása, a korábbi és az újabb migrációs hullámok, valamint a világ többi részével megvalósuló mindenfajta csere elősegítheti ezt a kulturális sokszínűséget,

C. mivel a kultúra belső érték, gazdagabbá teszi az emberi életet, és előmozdítja a kölcsönös megértést és tiszteletet,

D. mivel az európai kulturális program stratégiai célként tűzi ki a kultúrának mint az Unió nemzetközi kapcsolatai létfontosságú elemének támogatását,

E.  mivel a kultúra a fejlődés, a befogadás, az innováció, a demokrácia, az emberi jogok, az oktatás, a konfliktusmegelőzés és megbékélés, a kölcsönös megértés és a kreativitás előmozdítója,

F.  mivel az Unió és tagállamai, a polgárok, a vállalkozások és a civil társadalom kulcsszereplők a kulturális kapcsolatokban az EU-ban és harmadik országokban egyaránt,

G. mivel a kulturális javak, köztük a sport, hozzájárulnak a kulturális iparágakon és idegenforgalmon keresztül az EU mint tudás alapú gazdaság és társadalom fejlődéséhez,

H. mivel a művészek valóságos kulturális diplomaták szerepét töltik be, akik cserélik és ütköztetik egymással a különböző esztétikai, politikai, morális és társadalmi értékeket,

I.   mivel az új média- és kommunikációs technológiákban, mint például az internetben ott rejlik a lehetőség, hogy a szólásszabadság, a pluralizmus, az információcsere, az emberi jogok, a fejlődés, a gyülekezési szabadság, a demokrácia és a befogadás eszközévé, a kulturális tartalmakhoz való hozzáférés, az oktatás elősegítőivé váljanak,

J.   mivel a kulturális együttműködés és a kulturális párbeszéd, amelyek a kulturális diplomácia építőkövei, a globális béke és stabilitás eszközeiként szolgálhatnak,

A kultúra és az európai értékek

1.  hangsúlyozza a kultúra átfedő jellegét és fontos szerepét az élet minden területén, és úgy véli, hogy a kultúrát az Európai Unió működéséről szóló szerződés 167. cikkének (4) bekezdésével összhangban figyelembe kell venni az EU valamennyi külső politikájában;

2.  hangsúlyozza annak szükségességét, hogy az EU valamennyi intézménye jobban elismerje a kultúra értékét a tolerancia és a megértés előmozdításában és a kultúrát mint a növekedés és a befogadóbb társadalmak irányába ható eszközt;

3.  kéri, hogy minden egyes tagállam régióival folytassanak együttműködést a kulturális politikák meghatározása, végrehajtása és támogatása során;

4.  hangsúlyozza, hogy a demokratikus szabadságjogok és alapvető szabadságok, mint például a szólásszabadság, a sajtószabadság, a nélkülözéstől és félelemtől mentes élethez való jog, az intolerancia- és gyűlöletmentes élethez való jog, az információhoz és kommunikációhoz való hozzáférés joga, valamint az online és offline kapcsolódás előjoga a kulturális kifejezés, a kulturális csere és a kulturális sokszínűség előfeltételei;

5.  emlékeztet a kulturális együttműködési jegyzőkönyvek fontosságára és arra a hozzáadott értékre, amelyet ezek biztosítanak a kétoldalú fejlesztési és kereskedelmi megállapodások számára; sürgeti a Bizottságot, hogy terjessze elő a jövőbeli kulturális együttműködési jegyzőkönyvekkel kapcsolatos stratégiáját, és folytasson konzultációt a parlamenttel és a civil társadalommal e stratégiáról;

6.  megismétli, hogy a kultúra szerepet játszik a kétoldalú fejlesztési és kereskedelmi megállapodásokban, valamint az olyan eszközökön keresztül is, mint az európai fejlesztési eszköz, az európai stabilitási eszköz, a demokrácia és az emberi jogok európai eszköze és az előcsatlakozási támogatási eszköz, valamint az európai szomszédsági politika (ESZP), a keleti partnerség, az Unió a Mediterrán Térségért és a demokrácia és az emberi jogok európai eszköze (EIDHR), amelyek mind elkülönítenek forrásokat a kulturális programok céljára;

7.  hangsúlyozza, hogy a transzatlanti együttműködés és a szomszédos európai államokkal való együttműködés fontos szerepet játszik a közös érdekek és értékek előmozdításában;

8.  nagyra értékeli a köz- és magánszféra közötti együttműködést és a civil társadalom – többek között a civil szervezetek és az európai kulturális hálózatok – jelentős szerepét az EU külső fellépéseinek kulturális szempontjaiban;

Európai uniós programok

9.  aggodalmának ad hangot az EU külső kulturális politikáinak és projektjeinek elaprózódása miatt, ami akadályozza a kulturális erőforrások és költségvetés stratégia szerinti, hatékony felhasználását, és egy, a kultúrára vonatkozó, látható közös uniós stratégia kialakulását;

10. sürgeti a Bizottság belső működésének racionalizálását a különböző főigazgatóságok, mint például a külső kapcsolatokkal (külpolitikával, bővítéssel, kereskedelemmel, fejlesztéssel), az oktatással és a kultúrával, valamint a digitális menetrenddel foglalkozó főigazgatóságok között;

11. hangsúlyozza, hogy a kulturális és oktatási cserekapcsolatok és együttműködések potenciálisan erősíthetik a civil társadalmat, ösztönözhetik a demokratizálódást és a felelősségteljes kormányzást, előmozdíthatják az emberi jogokat és alapvető szabadságokat, valamint a tartós együttműködés alapköveiként szolgálhatnak;

12. támogatja, hogy fokozottabban vonják be a harmadik országokat az EU mobilitási, ifjúsági, oktatási és képzési programjaiba, és kéri, hogy könnyítsék meg e harmadik országok, mint például a szomszédos európai országok (fiatal) lakosságának hozzáférését az említett programokhoz;

13. koherensebb stratégiára szólít fel a kulturális szakemberek, a fiatalok, illetve a kulturális szakmabeliek, a művészek és az alkotók mobilitása, a kultúra és az oktatás fejlesztése (beleértve a média- és IKT-műveltséget is), valamint teljes sokszínűségében a művészi kifejezéshez való hozzáférés terén; ösztönzi ezért a kulturális, sport-, oktatási, média-, többnyelvűségi és ifjúsági programok közötti szinergiákat;

14. ösztönzi a szakemberekkel folytatott együttműködést – az európai kulturális és nyelvi sokféleség kellő figyelembe vétele mellett – a külső kulturális politikák kidolgozása és végrehajtása, valamint a kölcsönös megértés javítását szolgáló kulturális események és cserekapcsolatok terén, mind a tagállamokban, mind pedig a harmadik országokban;

15. a 2005 óta végrehajtás alatt álló „tudományos vízum” program mintájára szorgalmazza kulturális vízum létrehozását a harmadik országok állampolgárai, művészei és a kultúra területén működő egyéb szakemberei számára; kéri a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot egy rövid távú tartózkodásra jogosító vízumra irányuló kezdeményezésre azzal a céllal, hogy megszűnjenek a mobilitást akadályozó tényezők a kulturális ágazatban;

A média és az új információs technológiák

16. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az EU világszerte fellépjen annak érdekében, hogy előmozdítsa a szólásszabadság, a sajtótermékek terjesztésének szabadsága, valamint az audiovizuális médiához és az új információs technológiákhoz való, a szerzői jogi szabályokat elismerő hozzáférés szabadságának tiszteletben tartását;

17. elítéli, hogy az elnyomó rezsimek egyre nagyobb mértékben élnek az internet cenzúrázásával és megfigyelésével, és ajánlja a Bizottságnak és a tagállamoknak, hogy segítsék elő az internet szabadságának globális védelmét és előmozdítását;

18. ismételten megerősíti a hálózatsemlegesség elvét, amelynek rendeltetési azt biztosítani, hogy az internet a demokratikus kommunikációt erősítve továbbra is ingyenes és nyílt technológia maradjon;

19. hangsúlyozza az internetnek az európai kultúra támogatásában betöltött szerepét, és felszólítja a tagállamokat, hogy EU-szerte fejlesszék tovább a szélessávú internet fejlesztésébe történő beruházásokat;

20. hangsúlyozza az új médiumok, és főként az internet jelentőségét, mint ingyenes, hozzáférhető és felhasználóbarát kommunikációs és információs platformokat, amelyeket az EU-n belül és kívül is a kultúrák közötti párbeszéd részeként aktívan kellene használni; ezen túlmenően hangsúlyozza az új médiumoknak a kulturális javakhoz és tartalmakhoz való hozzáférésben, valamint a kulturális örökség digitális formában történő megőrzésében és közvetítésében betöltött jelentős szerepét az Europeana-hoz hasonló kulcsfontosságú projektek révén;

21. felszólítja a Bizottságot, hogy hozzon létre egy központi internetes portált, amely a külkapcsolatok területén tájékoztatást nyújt a kulturális tartalommal rendelkező meglévő uniós támogatási programokról, az EU külképviseletei páneurópai jelentőségű kulturális eseményeinek tervezéséről és szervezéséről, illetve amely központi információs platformként szolgál a kulturális szakemberek, intézmények és a civil társadalom közötti hálózatépítés megkönnyítésére, és amely egyidejűleg tartalmaz linkeket egyéb, az EU által támogatott, az Europeana-hoz hasonló eseményekre;

A kulturális diplomácia és a kulturális együttműködés

22. hangsúlyozza a kulturális diplomácia és kulturális együttműködés jelentőségét az uniós tagállamoknak az európai kultúrát alkotó érdekeinek és értékeinek világszintű előmozdításában és terjesztésében; hangsúlyozza, hogy az EU-nak globális perspektívával és globális felelősségtudattal bíró (világszintű) szereplőként kell fellépnie;

23. úgy véli, hogy az EU külső fellépéseinek elsősorban a béke és a megbékélés előmozdítására, az emberi jogokra, a nemzetközi kereskedelemre és a gazdaság fejlődésére kell összpontosulniuk, anélkül azonban, hogy elhanyagolnák a diplomácia kulturális vetületeit is;

24. hangsúlyozza, hogy szükség van a kultúrák közötti tárgyalások hatékony stratégiájának kidolgozására, és úgy véli, hogy e feladathoz a multikulturális megközelítés megkönnyítheti az EU-t és a harmadik országbeli partnereket egyenlő bánásmódban részesítő előnyös megállapodások megkötését;

25. sürgeti, hogy az EU mindegyik tengerentúli képviseletén legyen egy személy, aki az EU és harmadik országok közötti kulturális kapcsolatok és interakciók koordinálásáért, valamint az európai kultúra népszerűsítéséért felel szoros együttműködésben a kulturális szereplőkkel és az EUNIC-hoz hasonló hálózatalapú szervezetekkel;

26. hangsúlyozza, hogy átfogó megközelítést kell követni a kulturális közvetítésben és kulturális cserében, és a kultúrának a demokratizálódást, emberi jogokat, konfliktusmegelőzést és béketeremtést előmozdító szerepét illetően;

27. az emberek közötti kapcsolatok megerősítése érdekében ösztönzi az olyan, kultúráról szóló politikai párbeszédek elindítását, mint amilyen a közelmúltban a kultúráról indított EU–India politikai párbeszéd;

28. ösztönzi, hogy az EIDHR-en belül állítsanak fel a kulturális dimenzióhoz közvetlenül kapcsolódó prioritásokat, köztük a jogállamiság, a konfliktuskezelés és -megelőzés, a civil társadalommal folytatott együttműködés és az új technológiák szerepének erősítését a szólásszabadság, a demokratikus részvétel és az emberi jogok terén;

Az EU külkapcsolatai és az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ)

29. elvárja, hogy az EKSZ szervezeti ábrájának tervezete kulturális szempontokhoz igazított álláshelyeket is magába foglaljon, és javasolja, hogy a célra hozzanak létre koordinációs szervezeti egységet;

30. felszólítja az EKSZ-t és a Bizottságot, hogy hangolják össze a kulturális szempontok stratégiai kiaknázását, következetesen és módszeresen beépítve a kultúrát az EU külkapcsolataiba és elősegítve a tagállamok kultúrát illető külpolitikájával való kiegészítő jelleget;

31. kéri, hogy az EKSZ személyzete részesüljön megfelelő képzésben és továbbképzésben a külpolitika kulturális és digitális szempontjai tekintetében, hogy e téren ők intézhessék az Európai Unió küldöttségeinek összehangolását, valamint kéri azt, hogy a nemzeti szakértők és a kulturális intézetek személyzete számára álljanak rendelkezésre közös európai képzési lehetőségek, illetve a globális részvételre nyitott képzési létesítmények;

32. kéri egy kulturális és digitális diplomáciával foglalkozó főigazgatóság beépítését az EKSZ szervezetébe;

33. ösztönzi az EKSZ-t, hogy a kultúra területével kapcsolatos erőforrásai és kompetenciái fejlesztése során működjön együtt az olyan hálózatokkal, mint például az EUNIC, annak érdekében, hogy igénybe vegye a tagállamok és a kulturális közvetítői szervezetek közötti független összekötőként szerzett tapasztalatukat, valamint hogy hozzon létre szinergiákat és aknázza ki ezeket;

34. ösztönzi az EKSZ-t, hogy vegye figyelembe az EU közelmúltban létrehozott Európai Örökség címét, amely a harmadik országokkal való kapcsolatokban felhasználható eszköz az európai népek kultúrája és történelme ismeretének és terjesztésének javítása érdekében;

35. felszólítja a Bizottságot, hogy hozzon létre egy intézményközi munkacsoportot, amely az EU külkapcsolatainak vonatkozásában a kultúrával foglalkozik, hogy fejlessze és kiszélesítse a koordinációt, az ésszerűsítést, a stratégiákat, valamint a bevált gyakorlatok megosztását, és ezzel kapcsolatban vegye figyelembe az Európa Tanács tevékenységét és kezdeményezéseit, valamint a Parlament számára nyújtson be a munkacsoport munkájáról szóló jelentést;

36. javasolja, hogy a Bizottság nyújtson be rendszeresen jelentéseket a Parlamentnek az EU külső fellépéseinek kulturális szerepéről szóló ezen állásfoglalás végrehajtásáról;

37. javasolja egy külön tájékoztató rendszer létrehozását, amely támogatná a művészek és a kultúra más szakembereinek mobilitását, ahogy azt az „Információs rendszerek a művészek és a kulturális területen tevékenykedő egyéb szakemberek mobilitásának támogatására: megvalósíthatósági tanulmány” címmel kiadott tanulmány[11] is előirányozza;

38. sürgeti a Bizottságot, hogy 2011-ben javasoljon és fogadjon el egy zöld könyvet az EU külső fellépései során megvalósítandó kulturális és kulturális együttműködési stratégiáról, ezt követően pedig adjon ki közleményt;

39. konkrét lépések megtételét ösztönzi a kapacitásépítés civil társadalom bevonása révén történő fellendítése érdekében, továbbá bátorítja a független kezdeményezések finanszírozását;

A kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló UNESCO-egyezmény

40. felszólítja az EKSZ-t, hogy ösztönözze a harmadik országokat kulturális politikák kidolgozására, és rendszeresen szólítsa fel a harmadik országokat az UNESCO-egyezmény ratifikálására;

41. emlékezteti a tagállamokat az UNESCO-egyezmény ratifikálásával tett kötelezettségvállalásaik jelentőségére, mivel a kulturális sokszínűség védelme a világban megalapozott és kiegyensúlyozott politikát kíván digitális téren;

42. felszólítja a Bizottságot, hogy kellőképpen vegye figyelembe a kulturális javak és szolgáltatások kettős természetét a kétoldalú kereskedelmi megállapodások tárgyalásakor és kulturális jegyzőkönyvek elfogadásakor, és hogy az UNESCO-egyezmény 16. cikkének megfelelően a fejlődő országokat részesítse a legnagyobb kedvezményeseknek járó bánásmódban;

43. üdvözli az EU és az UNESCO között a közelmúltban megkötött egyezményt, amely 1 millió eurós szakértői eszközt biztosít a kulturális ágazat irányításának támogatására, és amely lehetővé teszi a fejlődő országok kormányai számára, hogy a hatékony és fenntartható kulturális politikák megtervezéséhez szakértők tudását vegyék igénybe;

44. bátorítja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy fokozzák együttműködésre irányuló erőfeszítéseiket annak érdekében, hogy tovább javuljanak a nemzeti jogszabályok keretei, a kulturális örökség és a kulturális értékek védelmére és megőrzésére irányuló politikák – a nemzeti jogszabályoknak és a nemzetközi jogszabályok kereteinek megfelelően – , ideértve a kulturális javak és a szellemi tulajdon illegális kereskedelme elleni küzdelemre irányuló intézkedéseket is; bátorítja őket, hogy akadályozzák meg a kulturális örökség és a kulturális tevékenységből eredő termékek jogellenes eltulajdonítását, ugyanakkor elismerve a tulajdonjogok és a szellemi tulajdon fontosságát a kulturális alkotásban részt vevők megélhetésének fenntartásában;

45. a sokszínűség iránti tiszteleten és a kulturális javak és tevékenységek kettős természetén alapuló koherens uniós stratégia kidolgozását kéri az európai kulturális tevékenységek és programok nemzetközi előmozdítására, amely többek között magában foglalja a meglévő uniós külpolitikai programoknak a kulturális tartalmakkal történő hatékonyabb összehangolását, valamint ezeknek a harmadik országokkal kötött egyezményekben történő végrehajtását és az európai szerződésekben a kulturális szempontok figyelembevételére vonatkozó rendelkezéssel, a szubszidiaritás elvével és az UNESCO egyezménnyel való összhangot;

46. koherens stratégiára szólít fel mind a materiális, mind pedig az immateriális kulturális és természeti örökség védelme és előmozdítása, valamint a nemzetközi együttműködés érdekében a konfliktussal sújtott térségekben, például a „Kék pajzs” kezdeményezés keretében, amely a kultúrának konfliktusmegelőző és béketeremtő szerepet tulajdonít;

47. kéri, hogy a konfliktussal sújtott és konfliktus utáni térségekbe kiküldött személyzetet képezzék ki a fellépés kulturális vetületét illetően, hogy óvja az örökséget és segítse elő a megbékélést, a demokráciát és az emberi jogokat;

48. biztosítani szeretné azt, hogy az operatív programok a meglévő pénzügyi eszközök keretén belül az uniós politikák egyszerűsítésére, hatékonyságára és koordinációjára összpontosítsanak;

49. ösztönzi, hogy az EIDHR-en belül, valamint a jogállamiság, a konfliktuskezelés és -megelőzés, a civil társadalommal folytatott együttműködés és az új technológiák szerepének erősítésével kapcsolatos munkájában mozdítsák elő a kultúra szerepét a szólásszabadság, a demokratikus részvétel és az emberi jogok terén;

50. elismeri, hogy minden emberi jogot tiszteletben kell tartani, ahogyan azt az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában, a gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egyezségokmányában, illetve az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglaltak megállapítják, és ezért elismeri a kulturális jogok, a sokféleség és az emberi jogok közötti kapcsolatot, és tiltakozik az ellen, hogy kulturális érvekkel indokolják az emberi jogok megsértését;

51. javasolja, hogy az emberi jogokról szóló éves jelentésben szerepeljen egy kulturális fejezet, továbbá hogy az interparlamentáris küldöttségek munkája során biztosítsák a kultúra általános érvényesítését;

52. szorgalmazza, hogy a kulturális tevékenységek kialakításával ne lehessen érvelni a kulturális szakmabeliek az EU és a harmadik országok között történő szabad mozgásának korlátozása mellett;

53. a további kapcsolatok kialakításának kiindulópontjaként a kulturális kapcsolatok kialakítását ösztönzi olyan országokkal, amelyekkel nincs életben egyéb együttműködés;

o

o   o

54. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányának és parlamentjének.

  • [1]  HL L 201., 2010.8.3., 30. o.
  • [2]  HL L 95., 2010.4.15., 1. o.
  • [3]  HL L 288., 2009.11.4., 10. o.
  • [4]  HL L 412., 2006.12.30., 44. o.
  • [5]  HL C 81. E, 2011.3.15., 16. o.
  • [6]  HL C 325., 2010.12.2., 1. o.
  • [7]  HL C 320., 2008.12.16., 10. o.
  • [8]  HL L 317., 2000.12.15., 3. o.
  • [9]  HL L 209., 2005.8.11., 27. o.
  • [10]  HL L 287., 2010.11.4., 3. o.
  • [11]  Az Európai Bizottság oktatási és kulturális főigazgatósága, 2009. március

INDOKOLÁS

„Kulturális értelemben a rock and roll döntő szerepet játszott a kommunista társadalmak fellazításában és abban, hogy e társadalmak közelebb kerültek a szabad világhoz.”

(Simonyi András /sz. 1952., Budapest/ 2002 és 2007 között Magyarország Egyesült Államokba delegált nagykövete volt.)

Európa a szabadság, felelősség és a demokratikus értékek közössége. A kultúra, az identitás és az értékek, valamint az EU globális színtéren elfoglalt helyzete szorosan egymásba fonódnak. Az európai érdekeket az szolgálja, ha az együttműködésen és partnerségen keresztül stratégiailag formálják a kulturális szempontokat, mind a kulturális programok keretében, mind pedig akkor, amikor a kulturális szempontok szerves részei a gazdaságpolitikának, a kül- és biztonságpolitikának és a fejlesztéspolitikának.

Az irodalom, filmek, zene és hagyomány megosztásával megnyílnak a megértés kapui, és hidak épülnek az emberek közé. Az európai identitás a maga sokszínűségében, valamint az európai értékek e kulturális kifejeződési formákon keresztül nyilvánulnak meg. Emellett az EU fontos, megosztható tapasztalatokkal rendelkezik azzal kapcsolatban, hogy a közös érdekek mentén és a kölcsönös megértés segítségével hogyan küzdhetők le a konfliktusok és teremthető meg a stabilitás.

A Lisszaboni Szerződés hatálybalépése óta az EU közös kül- és biztonságpolitika kialakításán dolgozik, amelyet az Európai Külügyi Szolgálat hajt végre Catherine Ashton főképviselő irányítása alatt. Az EKSZ fejlesztésében fontos annak feltárása és rögzítése, hogy milyen szerepe van és legyen a kultúrának az EU külső fellépéseiben. A kultúra általános érvényesítése kölcsönös megértéshez, békés együttműködéshez és stabilitáshoz, továbbá gazdasági haszonhoz vezethet.

A kulturális diplomácia a bizalom kiépítésének és a polgárokhoz fűződő tartós kapcsolatok kiépítésének sarokköve a harmadik országokban. A kultúrának elengedhetetlen és horizontálisan integrált elemnek kell lennie az EU külpolitikáját alkotó külkapcsolati politikák széles spektrumában: kezdve az EU kereskedelmi kapcsolataitól a bővítésen és a szomszédsági politikán át egészen a fejlesztési együttműködési politikáig és a közös kül- és biztonságpolitikáig. A kultúrának ugyanígy gazdasági értéke is van: Európa kulturális ipara hozzájárul az európai vállalkozói szellemhez, az innovációhoz és a vállalkozási tevékenységhez, az EU sokszínű kulturális tájképe pedig a világ legvonzóbb globális turisztikai célpontjává teszi a kontinenst. A lüktető kulturális környezet vonzóvá teszi az életet az EU-ban mind a vállalkozások, mind az emberek szemében.

Az EU külső fellépéseiből jelenleg hiányzik a koherens és koordinált uniós kulturális stratégia, amelyet haladéktalanul ki kell dolgozni. Nem luxus, hanem szükségszerűség fenntartani és erősíteni Európa vonzerejét napjaink globálisan összefonódó és versengő környezetében.

Az EU kulturális vonatkozásai

A kultúrának belső értéke van liberális demokráciáinkban: gazdagabbá teszi az emberek életét. Az EU kulturális sokszínűsége közismert, ugyanakkor egy értékközösség is, amelynek értékei egyaránt érvényesek minden egyes polgárra. Ezeket az európai értékeket, például az emberi jogok, a demokrácia és az alapvető szabadságok tiszteletben tartását kulturális termékeink is kifejezik. Ezek az értékek támasztják alá és képviselik az „európai kultúrát”, amely jóval több annál, mint a tagállamok saját kultúráinak összessége. Az európai értékekben megnyilvánuló kulturális sokszínűség hivatott biztosítani az egyén legszélesebb körű döntési lehetőségeit és szabadságát.

Az emberek közötti (online vagy offline) kapcsolat előmozdítja a bevált gyakorlatok és ismeretek cseréjét, és fejleszti az emberek nemzetközi készségeit, azokat az elemeket, amelyekre egyre nagyobb szükség van napjaink egyre globalizálódó világában. Ahogy az Európa 2020 stratégia is megfogalmazza, az ismeretek és nemzetközi készségek döntő fontosságúak az oktatás és foglalkoztatás tekintetében. A többnyelvűség, az e-készségek és a kulturális tudatosság olyan kompetenciák, amelyekre egyre nagyobb szükség van ahhoz, hogy megragadjuk a lehetőségeket és fejlesszük a tehetséget a globális munkaerőpiacon. A kultúra azonban olyan elemnek is tekinthető, amely elősegíti a demokratizálódás kibontakozását, a szólásszabadságot, a befogadást, a fejlődést, az oktatást, a megbékélést és még sok minden mást. Az építő jellegű kultúrák közötti kapcsolatok formáját öltő kulturális diplomácia a globális béke és stabilitás egyik eszköze. Az uniós tagállamok alkotmányainak többségében szerepel a nemzetközi jog fejlesztése. A nemzetközi jog európai értékeken alapul.

A harmadik országokhoz fűződő kulturális kapcsolatokban teret nyerő szempontok széles köre a politika elaprózódásához vezetett, amit egy jobban koordinált és koherensebb uniós stratégiának kell felváltania. Az előadó úgy döntött, hogy kiemeli azon szervezeti és politikai keretrendszer fontosságát, amely szükséges ahhoz, hogy optimálisan koordináljuk a kultúrát az EU külső fellépéseiben. Az előadó úgy véli, hogy ennek tartalommal való feltöltését nem lehet túlzott mértékben felülről irányítani és szabályozni. A jelentés konkrét javaslatokat fogalmaz meg arra, hogy miként lehet bevonni a civil társadalmat, a művészeket, a pedagógusokat, a hallgatókat és a vállalkozókat a kulturális kapcsolatok tartalmának formálásába. Hangsúlyozza azt is, hogy az uniós intézményeken belül is általánosan érvényesíteni és ésszerűsíteni kell a kultúra által az EU külső fellépéseiben betöltött szerepet.

Globális szereplő

Az európai polgárok vannak a legjobb helyzetben ahhoz, hogy előnyt kovácsoljanak abból, ha az EU globális szereplőként lép fel, és vezető szerepet tölt be a globális porondon. Ez megköveteli, hogy a forrásokat hatékonyabban használjuk fel, és stratégiailag gondoljuk át Európa helyzetét a turistákért, tehetségekért, művészekért, vállalkozásokért és hallgatókért folytatott versenyben. Európa érdekeit az szolgálja legjobban, ha egységesen lépünk fel. A verseny egyre ádázabb lesz, most hogy Kína már létrehozott 300 konfuciánus központot (2020-ig 1000 ilyen központ létrehozását tervezi) kulturális diplomácia gyakorlására, és hogy olyan hatalmak emelkednek fel, mint India. Az Egyesült Államok kulturális jelenléte a világban mindig is erős volt; mára ugyan kissé hanyatlik, de még mindig erőteljesen érezhető. Bátor és ambiciózus politikákra van most szükségünk.

Az EU-ban számos bevált gyakorlat létezik tagállami szinten. Franciaország például az egyik olyan ország, amely egy főre vetítve a legtöbbet költ az Alliance Française-n keresztül önmaga és nyelve előre helyezésére a világ többi részén. Az Egyesült Királyság olyan modellt választott, amely alapján a British Council a kormánytól eléggé független szerepet tölt be a kulturális és oktatáspolitika, valamint a cserekapcsolatok alakításában.

Új stratégia szükségessége

Már sok program létezik, nekünk pedig nem kell újra feltalálni a spanyolviaszt, sokkal inkább tanulnunk kell egymástól. A koordináció segít biztosítani az erőforrások hatékonyabb felhasználását, ami igencsak üdvözlendő a leginkább a kulturális ágazatokban szembetűnő költségvetési megszorítások idején. Az Európai uniós nemzeti kulturális intézmények hálózata (EUNIC) várhatóan jelentős partner lesz, amelynek tagjai tartós tapasztalattal rendelkeznek, nemcsak a terepmunka, hanem a kulturális tevékenységeknek a kormányoktól karnyújtásnyira való megszervezése terén is, ami ebben az ágazatban kulcsfontosságú. A koordináció történhet a tagállami szinten folytatott kulturális diplomáciával karöltve. Sok harmadik ország azonban szemmel láthatólag arra törekszik, hogy az Európai Uniót is megszólítsa, ne csak a különböző tagállamokat.

Az elaprózódás és széttartás nem csak a tagállamok között figyelhető meg, hanem az EU különböző részlegei és intézményei között is. Közös stratégia hiányában ez az elaprózódás akadályozza a kulturális erőforrások és költségvetések hatékony felhasználását.

Az állásfoglalásban az előadó kéri a meglévő programok értékelését, továbbá kér a Bizottságtól egy zöld könyvet és egy közleményt, amely konkrét politikákat vázol fel a kultúra által az EU külső fellépéseiben betöltendő szerepről. Az előadó azt tanácsolja a Bizottságnak, hogy fokozza a belső racionalizálást a különböző főigazgatóságok között, ugyanakkor vállaljon egyértelmű felelősségi köröket. Annak a javaslatnak, hogy az EU harmadik országokban működő képviseleteinek mindegyikében jelöljenek ki egy kapcsolattartó személyt, az a célja, hogy elősegítse az információterjesztést, koordinálja a kapcsolatokat a civil társadalom szereplői között, és biztosítsa a hatékonyságot.

Új média

Az új technológiák egyre jelentősebb szerepet játszanak mind a kultúrában, mind pedig a nemzetközi kapcsolatokban. Az emberek az információkhoz való hozzáférés terén függenek az internettől, és csak akkor fejezhetik ki magukat szabadon, ha ezeket az információkat és kommunikációjukat nem cenzúrázzák. Az új technológiák egyre nagyobb mértékben segítik elő a kulturális jogok és más alapvető jogok fejlődését.

Az emberi jogokért folytatott küzdelem frontvonala az online terület felé tolódik. Bloggereket börtönöznek be és tabuk dőlnek meg, mindez az internet miatt. Emellett az új technológiák hatalmas lehetőségeket nyitnak meg az állampolgári részvétel, a szólásszabadság és az információkhoz való hozzáférés terén. Az embereket globálisan összekapcsoló világháló korában az EU-nak globális szereplőként kell fellépnie, és konkrét politikákat kell kialakítania az internet szabadságának előmozdítása és védelme érdekében. Az elnyomó rezsimek túlságosan is jól értik, hogy az új média miként használható fel a szabadság kibontakoztatására, és ugyanezen technológiák alkalmazásával törekszenek az emberek elnyomására.

A kulturális tartalmakhoz való hozzáférés szintén az új médián keresztül történik. Az európai kulturális javak és tartalmak globális összekapcsolhatóságának lehetőségei üdvözlendők és elősegítendők, például az Europeana kezdeményezésen vagy múzeumok és fesztiválok weboldalain, valamint az online zene- és szórakoztatóiparon keresztül.

Erősíteni kell a kulturális programok létét és az alapvető jogok garanciáit az internet szabadságára irányuló uniós politika kidolgozásával, valamint azzal, hogy a digitális diplomáciát beépítik a kulturális diplomáciába.

Az EU mint globális digitális szereplő gazdasági potenciálját leginkább a szellemi tulajdonjogok reformja és az európai digitális piac kiteljesítése szolgálja. Csak így tudjuk biztosítani, hogy (digitalizált) kulturális sokszínűségünk gazdasága világszerte hozzáférhető és forgalmazható legyen.

Hogyan tovább?

Sok kulturális kapcsolat a kormányzati tervezéstől és szabályozástól teljesen függetlenül fejlődik. A személyek között organikusan fejlődő hálózatokat kell elősegíteni. Ehhez új politikákra van szükségünk.

És végül, de nem utolsósorban az európai intézmények is nagyban hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az európai politikai kultúrát és döntéshozatali folyamatokat világszerte elérhetőbbé tegyék a polgárok számára. Nyílt adatokon keresztül továbbfejleszthető az átláthatóság és az információkhoz való hozzáférés.

A politikák alapjait az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az UNESCO-egyezmény ratifikálása már lefektette, ami megköveteli, hogy az Unió valamennyi politikájában általánosan érvényesítsék a kultúrát. Most e megállapodások gyakorlati következményeire térünk át. Az Európai Külügyi Szolgálat szervezeti ábrájának tervezetén jelenleg nem szerepel olyan tisztség, amely a kulturális szempontokkal foglalkozna. A jelentés felszólítja az EKSZ-t, hogy a kulturális szempontokat tekintse átfogó politikai célkitűzésnek, és nyújtson megfelelő képzést az EKSZ személyzetének a kulturális és digitális szempontokról.

A fiatal európai nemzedékek számára koherens ifjúsági mobilitási stratégiára van szükség, hogy fokozzuk a kulturális és oktatási fejlődést – beleértve a média- és IKT-műveltséget is –, és javítsuk a fiatalok hozzáférését a művészi kifejezési formákhoz, azok teljes sokszínűségében.

Célzottabbá kell tenni és prioritásokba kell szervezni a különböző programok, például a demokrácia és az emberi jogok európai eszközének meglévő kulturális elemeit; ilyen központi elemek és prioritások lehetnek a jogállamiság erősítése, a kulturális diplomácia fejlesztése a konfliktuskezelés és -megelőzés eszközeként, mechanizmusok létrehozása a civil társadalmi együttműködés, párbeszéd és cserék számára, valamint az új technológiák szerepének integrálása a szólásszabadság, a demokratikus részvétel és az emberi jogok terén.

Az Európai Parlamentnek kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy beépíti a kultúrát a világ más parlamentjeivel dolgozó küldöttségeinek munkájába, és szoros figyelemmel kíséri az előrelépést és az annak érdekében tett intézkedéseket, hogy koordinált és koherens uniós stratégiát alakítsanak ki a kultúra külkapcsolatokban betöltött szerepéről. A javasolt éves jelentésnek biztosítania kell az elszámoltathatóságot és a folyamatosságot. Emellett az emberi jogokról szóló éves jelentésben kifejezett és különös hangsúlyt kell fektetni a kultúrára.

A tehetségekért, idegenforgalomért és értékekért folytatott globális versenyben az „Európa mint márka” fejlesztését az együttműködésre kell alapozni; e jelentés az első lépést teszi meg egy tartós és gyümölcsöző közös munka felé, hogy ennek eléréséhez minél több szövetségest nyerjünk meg.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

17.3.2011

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

26

0

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Maria Badia i Cutchet, Zoltán Bagó, Malika Benarab-Attou, Lothar Bisky, Piotr Borys, Jean-Marie Cavada, Silvia Costa, Santiago Fisas Ayxela, Mary Honeyball, Cătălin Sorin Ivan, Morten Løkkegaard, Emma McClarkin, Marek Henryk Migalski, Doris Pack, Marie-Thérèse Sanchez-Schmid, Marietje Schaake, Timo Soini, Emil Stoyanov, Hannu Takkula, Marie-Christine Vergiat, Sabine Verheyen, Milan Zver

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Nessa Childers, Oriol Junqueras Vies, Ramona Nicole Mănescu, Iosif Matula, Francisco José Millán Mon, Monika Smolková