JELENTÉS az EU Szolidaritási Alapjának az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodás 26. pontjával összhangban történő igénybevételéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

MELLÉKLET: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

INDOKOLÁS

VÉLEMÉNY a Regionális Fejlesztési Bizottság részéről (1.3.2011)

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

1.4.2011 - (COM(2011)0010 – C7‑0023/2011 – 2011/2021(BUD))

Költségvetési Bizottság
Előadó: Reimer Böge

Eljárás : 2011/2021(BUD)

A dokumentum állapota a plenáris ülésen

Válasszon egy dokumentumot :

A7-0114/2011

Előterjesztett szövegek :

A7-0114/2011

Viták :

Szavazatok :

PV 06/04/2011 - 8.2
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2011)0129

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
MELLÉKLET: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA
INDOKOLÁS
VÉLEMÉNY a Regionális Fejlesztési Bizottság részéről
A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

az EU Szolidaritási Alapjának az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodás 26. pontjával összhangban történő igénybevételéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról

(COM(2011)0010 – C7‑0023/2011 – 2011/2021(BUD))

Az Európai Parlament,

– tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2011)0010 – C7‑0023/2011),

– tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodásra[1], és különösen annak 26. pontjára,

– tekintettel az Európai Unió Szolidaritási Alapjának létrehozásáról szóló, 2002. november 11-i 2012/2002/EK tanácsi rendeletre[2],

– tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság által a 2008. július 17-i egyeztető ülésen elfogadott, a Szolidaritási Alapról szóló közös nyilatkozatra,

– tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére és a Regionális Fejlesztési Bizottság véleményére (A7-0114/2011),

1. jóváhagyja a jelen állásfoglaláshoz mellékelt határozatot;

2. emlékeztet arra, hogy a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodás 26. pontja szerint amennyiben a pótlólagos kiadásokat igénylő fejezeten belül lehetőség van az előirányzatok átcsoportosítására, a Bizottság ezt figyelembe veszi a szükséges javaslat megtételekor;

3. tudomásul veszi, hogy a Bizottság azért kért az év e korai szakaszában további kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatokat az EU Szolidaritási Alapjánál felmerülő szükségletek fedezésére, mert nem talált lehetőséget a vonatkozó fejezeteken belüli, illetve azok közötti átcsoportosításra vagy újraelosztásra;

4. a 2010-es költségvetés teljesítésével összefüggésben kész mérlegelni a kifizetések általános helyzetét;

5. utasítja elnökét, hogy a Tanács elnökével együtt írja alá e határozatot, és gondoskodjon közzétételéről az Európai Unió Hivatalos Lapjában;

6. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a melléklettel együtt a Tanácsnak és a Bizottságnak.

[1] HL C 139., 2006.6.14., 1. o.
[2] HL L 311., 2002.11.14., 3. o.

XXX

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között létrejött 2006. május 17-i intézményközi megállapodásra[1] és különösen annak 26. pontjára,

tekintettel az Európai Unió Szolidaritási Alapjának létrehozásáról szóló, 2002. november 11-i tanácsi rendeletre[2],

tekintettel a Bizottság javaslatára,

mivel:

(1) Az Európai Unió Szolidaritási Alapot (a továbbiakban: az Alap) hozott létre, hogy kifejezze szolidaritását a katasztrófák által sújtott régiók lakosságával szemben.

(2) A 2006. május 17-i intézményközi megállapodás az Alap igénybevételét évi 1 milliárd eurós felső határig engedélyezi.

(3) A 2012/2002/EK rendelet tartalmazza az Alap igénybevételére vonatkozó rendelkezéseket.

(4) Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, a Cseh Köztársaság, Horvátország és Románia az Alap igénybevételére irányuló kérelmet nyújtott be a földcsuszamlások és súlyos áradások okozta katasztrófával kapcsolatban.

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Európai Unió 2011-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének keretein belül az Európai Unió Szolidaritási Alapjából 182 388 893 eurós összeg kerül igénybevételre kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok formájában.

2. cikk

Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

Kelt , […]-án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

[1] HL C 139., 2006.6.14., 1. o.
[2] HL L 311., 2002.11.14., 3. o.

A Bizottság javasolja az Európai Unió Szolidaritási Alapjának a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló 2006. május 17-i intézményközi megállapodás 26. pontja alapján történő igénybevételét Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, a Cseh Köztársaság, Horvátország és Románia javára. Az intézményközi megállapodás az Alap igénybevételét évi 1 milliárd eurós felső határig engedélyezi.

A Szolidaritási Alap Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, a Cseh Köztársaság, Horvátország és Románia javára történő igénybevételére irányuló javaslattal párhuzamosan a Bizottság költségvetés-módosítási tervezetet (2011. január 14-i 1/2011. sz. költségvetés-módosítási tervezet) nyújtott be annak érdekében, hogy az intézményközi megállapodás 26. pontjának megfelelően a 2011-es költségvetésbe vegyék fel a megfelelő kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatokat.

Lengyelország azt követően folyamodott a Szolidaritási Alapból nyújtandó támogatásért, hogy 2010 májusában és júniusában két egymást követő – délről észak felé, a Visztula, az Odera és a Warta folyón levonuló – árhullám pusztított Lengyelország területének nagy részén. Az áradások Lengyelország szinte összes tartományát (vajdaságát) érintették, és jelentős károkat okoztak a mezőgazdaságban, a közszolgáltatási infrastruktúrában és a magántulajdonokban, a közlekedési hálózatokban és a kulturális örökség részét képező területeken.

A lengyel hatóságok a teljes közvetlen kárt 2 998 989 248 euróra becsülték. Ez az összeg a lengyel bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 0,8468%-ának felel meg. Mivel a becsült teljes közvetlen kár meghaladja a Szolidaritási Alap igénybevételének feltételeként meghatározott 2,124 milliárd eurós normál küszöbértéket (azaz a 2008-as adatokon alapuló GNI 0,6%-át), a katasztrófa „jelentős természeti katasztrófának” minősül, és így a 2012/2002/EK tanácsi rendelet fő alkalmazási körébe tartozik.

Szlovákia azt követően folyamodott a Szolidaritási Alapból nyújtandó támogatásért, hogy 2010 májusában és júniusában az ország középső és keleti részét rekordmennyiségű csapadék sújtotta. Földterületek áztak fel, földcsuszamlások történtek, és a kiterjedt területeket érintő áradás súlyos korokat okozott a köz- és magáncélú infrastruktúrában, a közút- és vasúthálózatban, a mezőgazdaságban és a vállalkozásokban.

A szlovák hatóságok a teljes közvetlen kárt 561 133 594 euróra becsülték. Ez az összeg a szlovák GNI 0,8902%-ának felel meg. Mivel a becsült teljes közvetlen kár meghaladja a Szolidaritási Alap igénybevételének feltételeként Szlovákia esetében 2010-re meghatározott 378,205 millió eurós normál küszöbértéket (azaz a 2008-as adatokon alapuló GNI 0,6%-át), a katasztrófa „jelentős természeti katasztrófának” minősül, és így a 2012/2002/EK tanácsi rendelet fő alkalmazási körébe tartozik.

Magyarország a 2010. májusi és júniusi egy hónapos, szinte folyamatos esőzéseket követően folyamodott a Szolidaritási Alapból nyújtandó támogatásért, miután azok súlyos áradásokhoz vezettek, és kiterjedt károkat okoztak a mezőgazdaságban, a lakóingatlanokban és a vállalkozásokban, valamint a közúthálózatban és az egyéb infrastruktúrában, különösen az ország északkeleti és középső részén.

A magyar hatóságok a teljes közvetlen kárt 719 343 706 euróra becsülték. Ez az összeg a magyar GNI 0,7307%-ának felel meg. Mivel a becsült teljes közvetlen kár meghaladja a Szolidaritási Alap igénybevételének feltételeként Magyarország esetében 2010-re meghatározott 590,710 millió eurós normál küszöbértéket (azaz a 2008-as adatokon alapuló GNI 0,6%-át), a katasztrófa „jelentős természeti katasztrófának” minősül, és így a 2012/2002/EK tanácsi rendelet fő alkalmazási körébe tartozik.

A Cseh Köztársaság az ország területét sújtó 2010. májusi és júniusi özönvízszerű esőzéseket követően folyamodott a Szolidaritási Alapból nyújtandó támogatásért. Az esőzések nyomán két, egymáshoz kapcsolódó árhullám indult el, amelyek az ország északkeleti részét érintették, és károkat okoztak a lakóingatlanokban és a vállalkozásokban, a közúthálózatban és az egyéb infrastruktúrában.

A cseh hatóságok a teljes közvetlen kárt 204 456 041 euróra becsülték. Mivel ez az összeg nem éri el a 824,029 millió eurós küszöbértéket (azaz a cseh GNI 0,6%-át), a katasztrófa a 2012/2002/EK tanácsi rendelet értelmében nem minősül „jelentős természeti katasztrófának”. Ugyanakkor a Cseh Köztársaságot ugyanaz az árvíz sújtotta, amely Lengyelországban és Szlovákiában jelentős károkat okozott. Ezért teljesül a 2012/2002/EK tanácsi rendelet 2. cikke (2) bekezdésének második albekezdésében meghatározott feltétel, amely szerint kivételes esetben az a szomszédos tagállam is részesülhet az Alapból származó támogatásban, amelyet ugyanaz a katasztrófa sújt.

Horvátország azt követően folyamodott a Szolidaritási Alapból nyújtandó támogatásért, hogy 2010 májusában és júniusában a jégveréssel és viharokkal járó intenzív esőzések súlyos áradásokat okoztak, amelyek az ország keleti és középső részét sújtották. A katasztrófa jelentős károkat okozott a mezőgazdaságban, a köz- és magántulajdonban lévő ingatlanokban, valamint a közlekedési infrastruktúrában.

A horvát hatóságok a teljes közvetlen kárt 153 039 303 euróra becsülték. Mivel ez az összeg nem éri el a 275,804 millió eurós küszöbértéket (azaz a horvát GNI 0,6%-át), a katasztrófa a 2012/2002/EK tanácsi rendelet szerint nem minősül „jelentős természeti katasztrófának”. Ugyanakkor Horvátországot ugyanaz az árvíz sújtotta, amely Magyarországon jelentős károkat okozott. Ezért teljesül a 2012/2002/EK tanácsi rendelet 2. cikke (2) bekezdésének második albekezdésében meghatározott feltétel, amely szerint kivételes esetben az a szomszédos tagállam is részesülhet az Alapból származó támogatásban, amelyet ugyanaz a katasztrófa sújt. Mivel az ország csatlakozási tárgyalásokat folytat az Európai Unióval, jogosult az Európai Unió Szolidaritási Alapjából folyósítandó támogatásra.

Románia azt követően folyamodott a Szolidaritási Alapból nyújtandó támogatásért, hogy 2010 júniusában és júliusában az ország területének nagy részén súlyos áradások és földcsuszamlások pusztítottak. A katasztrófa jelentős károkat okozott az infrastruktúrában, a mezőgazdaságban, valamint a köz- és magántulajdonban lévő ingatlanokban.

A román hatóságok a teljes közvetlen kárt 875 757 770 euróra becsülték. Ez az összeg a román GNI 0,6669%-ának felel meg, és meghaladja a Szolidaritási Alap igénybevételének feltételeként meghatározott 787,935 millió eurós normál küszöbértéket (azaz a 2008-as adatokon alapuló GNI 0,6%-át). Ezért a katasztrófa „jelentős természeti katasztrófának” minősül, és így a 2012/2002/EK tanácsi rendelet fő alkalmazási körébe tartozik.

Miután megbizonyosodott arról, hogy valamennyi kérelem megfelel a 2012/2002/EK tanácsi rendeletben megfogalmazott jogosultsági követelményeknek, a Bizottság a Szolidaritási Alapból Lengyelország esetében 105 567 155 euró, Szlovákia esetében 20 430 841 euró, Magyarország esetében 22 485 772 euró, a Cseh Köztársaság esetében 5 111 401 euró, Horvátország esetében 3 825 983 euró, Románia esetében pedig 24 967 741 euró, azaz összesen 182 388 893 euró összegű kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzat igénybevételét javasolta.

Ennek megfelelően a költségvetés-módosítási tervezetben (2011. január 14-i 1/2011. sz. költségvetés-módosítási tervezet) a Bizottság a következőket javasolta:

Adatok – Szolidaritási Alap

Jogcím-csoport Jogcím	Címsor	PK	2011. évi költségvetés		1/2011. sz. költségvetés-módosítás		Új összeg
Jogcím-csoport Jogcím	Címsor	PK	Kötelezettség-vállalások	Kifizetések	Kötelezettség-vállalások	Kifizetések	Kötelezettség-vállalások	Kifizetések
13 06	Szolidaritási Alap
13 06 01	Az Európai Unió Szolidaritási Alapja – Tagállamok	3.2	p.m.	p.m.	178 562 910	178 562 910	178 562 910	178 562 910
13 06 02	Az Európai Unió Szolidaritási Alapja – Csatlakozási tárgyalásokat folytató országok		p.m.	p.m.	3 825 983	3 825 983	3 825 983	3 825 983
	13 06. alcím – Összesen		p.m.	p.m.	182 388 893	182 388 893	182 388 893	182 388 893

Az Alap igénybevételére irányuló fenti javaslatában a Bizottság az intézményközi megállapodás 26. pontjával összhangban kezdeményezi az egyszerűsített háromoldalú eljárást, hogy biztosítsa a költségvetési hatóság két ágának egyetértését az Alap igénybevételének szükségességét és az igényelt összeget illetően.

A Regionális Fejlesztési Bizottsággal (REGI) kötött belső megállapodás szerint az Európai Unió Szolidaritási Alapjának végrehajtására vonatkozó konstruktív támogatás és közreműködés biztosítása érdekében e bizottságot be kell kapcsolni a folyamatba. Az Európai Parlament Regionális Fejlesztési Bizottsága a kérelmek értékelését követően az e jelentéshez mellékelt véleményében kifejtette nézeteit az Alap igénybevételéről.

A fentiek alapján az előadó javasolja a jelentéshez mellékelt határozatra irányuló bizottsági javaslat jóváhagyását.

a Költségvetési Bizottság részére

az EU Szolidaritási Alapjának az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között létrejött, a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodás 26. pontjával összhangban történő igénybevételéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról
(2011/2021(BUD))

A vélemény előadója: Danuta Maria Hübner

Az Európai Bizottság az EU Szolidaritási Alapjának igénybevételéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatában (COM(2011)0010) tájékoztatta a Parlamentet, hogy a Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, a Cseh Köztársaság, Románia és a tagjelölt Horvátország által a 2010. májusi, júniusi és júliusi áradásokkal kapcsolatban benyújtott, támogatásra irányuló kérelmek alapján javasolja az EU Szolidaritási Alapjának igénybevételét, az alábbiak szerint becsülve az egyes országokat ért károk összegét (euróban):

	Közvetlen kár	Küszöbérték (millió)	2,5 %-on alapuló összeg	6 %-on alapuló összeg	A támogatás javasolt teljes összege
Lengyelország - 2010-es árvíz„jelentős katasztrófa”	2 998 989 248	2 124,920	53 123 000	52 444 155	105 567 155
Szlovákia - 2010-es árvíz„jelentős katasztrófa”	561 133 594	378,205	9 455 125	10 975 716	20 430 841
Magyarország - 2010-es árvíz„jelentős katasztrófa”	719 343 706	590,710	14 767 750	7 718 022	22 485 772
Cseh Köztársaság - 2010-es árvíz„szomszédos állam”	204 456 041	824,029	5 111 401	0	5 111 401
Horvátország - 2010-es árvíz„szomszédos állam”	153 039 303	275,804	3 825 983	0	3 825 983
Románia - 2010-es árvíz„jelentős katasztrófa”	875 757 770	787,935	19 698 375	5 269 366	24 967 741
Összesen					182 388 893

A Költségvetési Bizottság által mihamarabb elfogadni kívánt ezen intézkedés jóváhagyásának indokolatlan késedelmét elkerülendő, a Regionális Fejlesztési Bizottság nem támaszt akadályt a Szolidaritási Alapnak – az Európai Bizottság javaslatának megfelelően, a 2006. május 17-i intézményközi megállapodás és a 2012/2002/EK tanácsi rendelet előírásaival összhangban – az érintett országok javára 182 388 893 eurós összeg erejéig történő igénybevételével szemben.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

A zárószavazáson jelen lévő tagok

François Alfonsi, Luís Paulo Alves, Charalampos Angourakis, Jean-Paul Besset, Alain Cadec, Salvatore Caronna, Rosa Estaràs Ferragut, Danuta Maria Hübner, Seán Kelly, Evgeni Kirilov, Constanze Angela Krehl, Ramona Nicole Mănescu, Riikka Manner, Iosif Matula, Erminia Mazzoni, Jan Olbrycht, Wojciech Michał Olejniczak, Markus Pieper, Tomasz Piotr Poręba, Monika Smolková, Georgios Stavrakakis, Nuno Teixeira, Michail Tremopoulos, Lambert van Nistelrooij, Oldřich Vlasák, Kerstin Westphal, Hermann Winkler

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Karima Delli, Karin Kadenbach, Andrey Kovatchev, Marie-Thérèse Sanchez-Schmid, Patrice Tirolien, Derek Vaughan

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)

Stanimir Ilchev

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat