Eljárás : 2010/2156(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A7-0143/2011

Előterjesztett szövegek :

A7-0143/2011

Viták :

PV 12/05/2011 - 9
CRE 12/05/2011 - 10

Szavazatok :

PV 12/05/2011 - 12.11
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :


JELENTÉS     
PDF 382kWORD 346k
2011. április 13.
PE 454.692v02-00 A7-0143/2011

a kulturális és kreatív iparágakban rejlő potenciál felszabadításáról

(2010/2156(INI))

Kulturális és Oktatási Bizottság

Előadó: Marie-Thérèse Sanchez-Schmid

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 INDOKOLÁS
 VÉLEMÉNY a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Regionális Fejlesztési Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Jogi Bizottság részéről
 A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

a kulturális és kreatív iparágakban rejlő potenciál felszabadításáról

(2010/2156(INI))

Az Európai Parlament,

–      tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 167. cikkére,

–      tekintettel az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló, 2005. október 20-i egyezményére,(1)

–      tekintettel a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló UNESCO-egyezmény megkötéséről szóló, 2006. május 18-i 2006/515/EK tanácsi határozatra,(2)

–      tekintettel a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról (audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) szóló, 2010. március 10-i 2010/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre,(3)

–      tekintettel a Kultúra program (2007–2013) létrehozásáról szóló, 2006. december 12-i 1855/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozatra,(4)

–      tekintettel az európai audiovizuális ágazatot támogató program végrehajtásáról (MEDIA 2007) szóló, 2006. november 15-i 1718/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozatra,(5)

–      tekintettel az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz, valamint a Régiók Bizottságához intézett, a kreatív online tartalom belső piaci helyzetéről szóló, 2008. január 3-i bizottsági közleményre (COM(2007)0836),

–      tekintettel az „Europeana: a fejlesztés következő szakasza” című, 2010. május 5-i állásfoglalására,(6)

–      tekintettel a szociális gazdaságról szóló, 2009. február 19-i állásfoglalására,(7)

–      tekintettel az „Európai kulturális program a globalizálódó világban” című, 2008. április 10-i állásfoglalására,(8)

–      tekintettel 2008. április 10-i állásfoglalására a kulturális iparágakról Európában,(9)

–      tekintettel a művészek társadalmi megítéléséről szóló, 2007. június 7-i állásfoglalására,(10)

–      tekintettel a kreativitás és az innováció tekintetében a kultúráról mint katalizátorról szóló, 2009. május 12-i tanácsi következtetésekre,(11)

–      tekintettel az „Európa 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című, 2010. március 3-i bizottsági közleményre (COM(2010)2020),

–      tekintettel az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz, valamint a Régiók Bizottságához intézett, „Európa, a világ első számú turisztikai célpontja – az európai turizmus új politikai kerete” című, 2010. június 30-i bizottsági közleményre (COM(2010)0352),

–      tekintettel a Tanácshoz, az Európai Parlamenthez, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett, „Az európai digitális menetrend” című, 2010. augusztus 26-i bizottsági közleményre (COM(2010)0245/2),

–      tekintettel a „Szerzői jog a tudásalapú gazdaságban” című, 2009. október 19-i bizottsági közleményre (COM(2009)0532),

–      tekintettel a kulturális és kreatív iparágak potenciáljának felszabadításáról szóló, 2010. április 27-i bizottsági zöld könyvre (COM(2010)0183),

–      tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,

–      tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság jelentésére, és a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, a Regionális Fejlesztési Bizottság, valamint a Jogi Bizottság véleményére (A6-0143/2011),

A.    mivel a kulturális és kreatív iparágak (KKI) kettős természetűek, egyrészt gazdasági jellegűek, mivel a foglalkoztatáson, a gazdasági növekedésen és a jólét-teremtésen keresztül hozzájárulnak a gazdasági fejlődéshez, másrészt pedig kultúrális jellegűek, minthogy olyan tevékenységeket látnak el, amelyek hozzájárulnak az egyének társadalmi és kultúrális integrációjához, valamint részt vállalnak az értékek és kulturális identitások előmozdításában és az európai kulturális örökség fejlesztésében,

B.    mivel ez a kettős természet megkülönbözteti ezen iparágakat más iparágaktól, alapvető fontosságú azt figyelembe venni a politikák és a különleges intézkedések végrehajtása során,

C.    mivel ezt a sajátos jelleget az Európai Unió a nemzetközi színtéren is elismeri és előmozdítja azzal, hogy a kulturális együttműködése megőrzésére irányuló politikát képviselt a WTO-ban, valamint megerősítette az UNESCO-egyezményt,

D.    mivel az általános egyezmény a szolgáltatások kereskedelméről (GATS) biztosítja a kulturális sokszínűség megőrzésére irányuló politikák végrehajtásának jogát, amit az EU és a tagállamok módszeresen alkalmaznak,

E.    mivel az EUMSz. 167. cikke (4) bekezdésének megfelelően a kultúrát be kell illeszteni a többi belső, illetve külső uniós politikába, és a jelenlegi globalizációs környezetben ebből a szempontból különös figyelmet kell fordítani a kulturális kifejezések sokszínűségének védelmére és előmozdítására,

F.    mivel az UNESCO-egyezmény elismeri, hogy a kulturális és kreatív iparágak fontos szerepet játszanak a rendkívül változatos kulturális javak és szolgáltatások előállításában, terjesztésében és az azokhoz való hozzáférés biztosításában, valamint ösztönzi a nemzetközi együttműködést,

G.    mivel a tagállamoknak támogatniuk kell – a kulturális és tájképi örökség védelme és elmélyítése tekintetében alapvető fontosságú – kultúrát és a kreativitást, amelyet meg kell védeni és meg kell őrizni az identitástudat kialakulásának elősegítése, valamint a polgárok kulturális tudatosságának növelése érdekében,

H.    mivel az EU-ban a kulturális és kreatív iparágak fontos szerepet játszanak a kulturális és nyelvi sokféleség, a pluralizmus, valamint a társadalmi és területi kohézió fejlesztésében, csakúgy, mint a kultúrához való hozzáférés demokratizálásában, valamint a kultúrák közötti párbeszéd Unió-szerte történő előmozdításában,

I.     mivel Európa kulturális sokszínűsége, és különösen a nyelvekben és regionális kultúrákban gazdag öröksége nélkülözhetetlen alapanyagot jelent a kulturális és kreatív iparágak számára,

J.     mivel a kreatívtartalom-szolgáltató iparban az egységes piac létrehozásáról folytatott vitában különleges figyelmet kell fordítani a kulturális és nyelvi sajátosságokra,

K.    mivel a kulturális és kreatív iparágak a művészeti, műszaki és ügyviteli innováció laboratóriumai, mivel lehetővé teszik, hogy az alkotások és a művészek európai és nemzetközi szinten szélesebb körben mozogjanak,

L.    mivel a kulturális és kreatív iparágak területe bővült és biztosított a láthatóságuk az Európai Parlament és az Európa Tanács által fenntartott különféle kezdeményezések – mint például az Európa-díj, a LUX-díj és a kulturális útvonalak – révén,

M.   mivel a kreatív és kulturális iparágaknak a kortárs kreativitás és a korábbi tapasztalatok összeolvasztása révén szerepük van a különleges, felbecsülthetetlen és egyedi készségek és képességek megőrzésében; mivel – különösen a divathoz, az óragyártáshoz és az ékszerészethez hasonló ágazatokban – a kézművesek és a kreatív emberek manuális készségei és tapasztalata képezik az ezen ágazatbeli európai iparágak jó hírnevének és világsikerének alapját,

N.    mivel a művészek uniós szinten jelenleg nem rendelkeznek olyan jogállással, amely figyelembe veszi tevékenységeik és karrierjük sajátosságát, különösen a mobilitás, a munkafeltételek és szociális védelem területén,

O.    mivel a kulturális és kreatív iparágak, amelyek 5 millió munkahelyet biztosítanak és az EU GDP-jének 2,6 százalékát adják, az új munkahelyek teremtése, a világszintű értékláncokon belül játszott alapvető szerepük, valamint az innováció serkentése révén az EU-n belüli növekedés egyik legfőbb előmozdítói, a társadalmi kohézióhoz hozzájáruló elemetértéktöbbletet teremtve, és hatékony eszközként szolgálva a jelenlegi recesszió elleni küzdelemben,

P.    mivel a kulturális és kreatív iparágak hatással vannak csaknem minden más gazdasági ágazatra, amelyek számára – különösen az információs és kommunikációs technológiákat (ikt) illetően – a versenyképesség tekintetében meghatározó innovációs tényezőkkel szolgálnak,

Q.    mivel ezen iparágak a gazdaság motorját alkotják a digitális korszakban, jelentős mértékben hozzájárulva az innovációhoz és az új információs és kommunikációs technológiák fellendüléséhez, és mivel hozzájárulnak az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósításához,

R.    mivel a kreatív és kulturális iparágak javakat állíthatnak elő és munkahelyeket teremthetnek, feltéve, ha a nemzetközi versenyre vonatkozó európai stratégia keretében anyagi eszközöket biztosítunk számukra ahhoz, hogy versenyben legyenek az Európai Unión kívüli országok kulturális és kreatív iparágaival,

S.    mivel a kreatív és kulturális iparágakban dolgozók közül némelyek önálló vállalkozók,

T.    mivel a kulturális és kreatív iparágak növekvő piacot és olyan területet képeznek az Európai Unióban, ahol az EU-nak megvan a lehetősége arra, hogy globális piacvezetővé váljon,

U.    mivel a kulturális és kreatív javak és szolgáltatások kereskedelmének fejlesztése a kultúra, a fejlődés és a demokrácia fontos pillérét jelenti,

V.    mivel a kreativitás a meglévő ismeretekhez, művekhez és kreatív tartalmakhoz való hozzáféréstől függ,

W.   mivel a kulturális tartalmak rendkívül fontos szerepet játszanak a digitális gazdaságban, és mivel Európa digitális növekedése a jövőben a minőségi és változatos kulturális tartalomkínálattól függ majd,

X.    mivel a digitális korszak új perspektívákat nyit ezen iparágak számára olyan új gazdasági modellek bevezetése révén, melyek lehetővé teszik, hogy a fogyasztók változatos és minőségi kínálathoz juthassanak,

Y.    mivel a tartalomszolgáltató ipar jelentős erőfeszítéseket tesz a kulturális online tartalmak jogszerű kinálatának kialakítása érdekében, és minden érdekelt félnek össze kellene fognia, hogy fokozzák az online tartalmak tekintetében már meglévő jogszerű kínálattal kapcsolatos tájékozottságot,

Z.    mivel a hírlapok és a folyóiratok a kulturális iparágak, valamint a plurális és sokszínű európai médiapaletta részét képezik,

AA. mivel a digitális korszak kihívásokat állít ezen iparágak hagyományos ágazatainak fenntarthatósága elé, beleértve a könyvkiadást, a könyvértékesítést és a nyomtatott sajtót,

AB. mivel Európa kulturális és kreatív ágazatainak felvirágoztatása a szellemi tulajdonjogok védelmére vonatkozó korszerű, hozzáférhető és jogilag biztos rendszert tesz szükségessé,

AC. mivel alapvető fontosságú az állampolgárok művészeti és kulturális oktatásának biztosítása és az alkotás tiszteletben tartása a kreativitás, illetve a művészeti, a kulturális, a kulturális örökségre és az Unió kulturális sokféleségére vonatkozó ismeretek fejlesztése érdekében, és mivel az oktatásnak a digitális jogokkal kapcsolatos ismeretek mellett a kötelezettségekre is ki kell terjednie, a szellemi tulajdonjogokkal védett művek jobb megértésének és tiszteletben tartásának előmozdítása érdekében,

AD. mivel az információs és kommunikációs technológiák technológiai fejlődése egyáltalán nem változtat a szellemi tulajdonjogok védelmének alapvető szükségességén,

AE.  mivel a rendelkezésre álló új lehetőségek teljes mértékű kihasználása érdekében az e jogokat védő meglévő jogi keret megfelelőbb mértékű betartására és különböző reformokra van szükség, többek között a kulturális iparágakban alkalmazott engedélyezési eljárások egyszerűsítésének terén, ugyanakkor szavatolni kell a jogok védelmének mind az alkotók, mind a fogyasztók érdekeit figyelembe vevő, megfelelően kiegyensúlyozott rendszerét,

AF.  mivel egy modern uniós védjegyrendszer elengedhetetlen az európai társaságok tervezésbe, alkotásba és innovációba történt befektetései által képviselt értékek védelme érdekében,

AG. mivel stratégiai beruházásokat kell garantálni a kulturális és kreatív iparágak részére, többek között a sajátosságaikhoz és igényeikhez igazított finanszírozásokhoz való hozzáféréssel, annak érdekében, hogy teljes mértékben serkenteni tudják az európai gazdaságot,

AH. mivel a kulturális és kreatív iparágak jelentős szerepet játszanak a helyi és regionális szintű kreativitási központok fejlesztésében, amelyek vonzóbbá tehetik a régiókat, lehetővé teszik a helyi és a regionális gazdaság szövetébe beágyazódó vállalkozások és munkahelyek létrehozását és fejlesztését, növelik a régiók turisztikai vonzerejét, elősegítik az új vállalkozások letelepedését és növelik e területek kisugárzását, valamint a számos közvetítőnek, például a helyi és regionális hatóságoknak köszönhetően előmozdítják a kulturális és művészeti ágazatot, valamint az európai kulturális örökség megőrzését, ösztönzését és értékre emelését,

AI.   mivel az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszközt (ENPI) és annak regionális cselekvési tervét a 2011–2013-as időszakra vonatkozóan jóváhagyták és finanszírozásban részesítették,

AJ.  mivel fokozni kell a kreatív iparágak európai szövetségének (ECIA) szerepét,

A kulturális és kreatív iparágak ösztönző szerepe az Európai Unióban

1.     kiemeli, hogy ágazatonként azonosítva, meghatározva és leírva elemezni kell a kulturális és kreatív iparágakat és tevékenységeiknek az európai gazdaságra gyakorolt hatásait, azzal a céllal, hogy hangsúlyt kapjanak a sajátosságaik, jobban meg lehessen érteni célkitűzéseiket és nehézségeiket, valamint hogy hatékonyabb intézkedéseket lehessen életbe léptetni;

2.     felhívja a Bizottságot, hogy a hosszú távú növekedésre és a nemzetközi szintű versenyképességre gyakorolt hatásuk mélyreható elemzése, valamint az ágazat sajátosságait illetően a jobb elismerés előmozdítása érdekében folytassa a KKI megfelelőbb meghatározása terén tett erőfeszítéseit;

3.     felkéri a tagállamokat, hogy vállaljanak erőteljes kötelezettséget saját kulturális örökségük megőrzésére és támogatására, elismerve, hogy a kulturális és kreatív iparágak fejlődésének feltételét olyan kettős gazdaság képezi, amelyben az állami és magánbefektetések együttesen léteznek;

4.     úgy véli, hogy a kulturális és kreatív iparágaknak egy olyan új európai szakpolitikai napirend központi elemét kellene képezniük, amely igazodik az ágazat gazdasági szükségleteihez és tekintetbe veszi a digitális változásokat, valamint hogy a jövőbeli kulturális programnak pragmatikusabb és átfogóbb megközelítést alkalmazva tükröznie kellene a digitális kor kulturális és kreatív ágazatának szükségleteit;

5.     elismeri, hogy a kulturális és kreatív iparágak jelentős szinergiateremtő erővel rendelkeznek, minthogy a gazdaság számos más ágazatában a gazdasági és társadalmi innováció legfőbb mozgatórugóját képezik;

6.     felhívja a Bizottságot, hogy folytassa a kulturális és kreatív ágazat fejlődésének támogatására, előmozdítására és elősegítésére irányuló erőfeszítéseit azáltal, hogy előmozdítja a tagállamok és az uniós intézmények közötti együttműködés kidolgozottabb rendszerét, amely a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok cseréjén alapul; javasolja, hogy a Bizottság vonja be a helyi és regionális hatóságokat a zöld könyv nyomon követési folyamatába a szubszidiaritás elvével összhangban;

7.     kéri a Bizottságot, hogy dolgozzon ki fehér könyvet, tekintettel a kulturális és kreatív iparágak egyre fokozódó jelentőségére, valamint azon célkitűzésre, melynek értelmében meg kell erősíteni az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek elérése szempontjából e stratégiai jelentőségű területet;

Oktatás, képzés és a tudatosság növelése

8.     arra ösztönzi a tagállamokat és a Bizottságot, hogy mozdítsák elő a művészeti és kulturális oktatást (különös figyelmet fordítva a kreativitásra) minden korosztályban, az általános iskolától a felsőfokú és/vagy szakképzésig, és feljesszék az alkotók vállalkozási képességeit, például az egész életen át tartó tanulás keretében, többek között azért, mert az ilyen irányú oktatás felhívja a figyelmet a kreativitásra, és az ikt helyes használatára, valamint a szellemi tulajdon tiszteletben tartására nevel;

9.     hangsúlyozza mind az elméleti, mind pedig a gyakorlati készségek bővítése érdekében a többek között a vállalkozásoknál vagy alkotóműhelyekben az egyrészről a civilizáció és a technika történetének elméleti ismereteit, másrészről pedig az alkalmazott művészet és a kulturális javak kezelését ötvöző képzés előnyeit;

10.   hangsúlyozza az olyan oktatási programok jelentőségét, amelyek a szakképzésre, az ötletkidolgozásra és elbeszélésre, elektronikus, műszaki, vállalkozói és marketing-képességek kialakítására összpontosítanak, ideértve a szociális hálózatok és a munkavállalói szakismeretek használatát;

11.   hangsúlyozza, hogy szoros együttműködés és párbeszéd alakulhat ki a kulturális és kreatív iparágak, az egyetemek, a kutatóközpontok, a művészeti iskolák és a művészeti létesítmények között, közös képzési programok és az egész életen át tartó tanulás modelljébe illeszkedő lehetőségek biztosítása tekintetében;

12.   emlékezteti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy haladéktalanul el kell ismerni európai szinten a szakmai képesítéseket a kulturális és a kreatív iparágak területén, elő kell mozdítani a diákok és tanárok mobilitását, illetve tovább kell fejleszteni a művészek és alkotók számára a képzés és munka területén biztosított gyakorlatokat;

13.   felhívja a Bizottságot, hogy kérje meg a tagállamokat, hogy egészítsék ki a szakképesítések és képzések kölcsönös elismerési rendszerét a kulturális és kreatív iparágak által megkövetelt új kompetenciák területén is;

14.   kéri a Bizottságot, hogy segítse elő a kulturális és kreatív iparágak, valamint az oktatási, képzési és továbbképzési ágazat közötti közös kutatásokat és partnerségi programokat, ezáltal biztosítva a polgárok számára a kreatív és interkulturális készségek elsajátítását, az új kreatív technikák és eszközök oktatáson belüli felhasználásának megkönnyítését, az egész életen át tartó oktatás és képzés megerősítését – többek között az Európai Szociális Alap segítségével – tekintettel arra, hogy ez a terület jelentős technológiai változáson megy keresztül, valamint – fordítva – ösztönözze a kutatáson és oktatáson keresztül a kulturális és kreatív iparágak megújítását;

15.   kéri a tagállamokat, hogy mozdítsák elő az irányítással, üzlettel és vállalkozással kapcsolatos képzések rendelkezésre állását, amely képzések kifejezetten a kulturális és kreatív iparágak szakembereire irányulnak annak érdekében, hogy biztosítsák számukra a folyamatosan alakuló társadalmi-gazdasági környezetben szükséges kommunikációs és vállalkozási képességeket; rámutat a Média program által az audiovizuális területen létrehozott pozitív képzési és irányítási tapasztalatra, és reméli, hogy a Kultúra program is hasonló eszközökkel fog rendelkezni;

16.   javasolja, hogy az Erasmus és az „Erasmus – Ifjú vállalkozók” program keretében hozzanak létre új kísérleti programokat az egyetemek, valamint a kreatív és kulturális iparágban tevékenykedő vállalkozások közötti nagyobb fokú együttműködés lehetővé tétele céljából;

17.   hangsúlyozza a technikák és a szakértelem átadásának szükségességét és a tanítás hatékonyabbá tételének, illetve a kulturális és kreatív ágazatbeli szakképzési programok létrehozásának, a meglévő programok és tananyag jobb kihasználásának hasznosságát, multidiszciplináris oktatás biztosításával és támogatva az oktatási intézmények, a tanulók, a kulturális és kreatív ágazat szakemberei, a különböző nagyságú vállalkozások – az állami és a magánszektort is beleértve –, a kézművesek és a pénzügyi szervezetek közötti együttműködést és partnerséget;

18.   elismeri a kulturális és kreatív iparágak az európai tartalmak kialakításának elősegítésében betöltött jelentőségét, ezáltal elősegítve a tagállamok kulturális közeledését és a polgárok közötti szorosabb kapcsolatot;

19.   hangsúlyozza, hogy a tanulás és a kultúrák közötti készségek segítik a polgárokat abban, hogy megértsék más kultúrákat, és ezáltal hozzájárulnak a társadalmi integrációhoz;

Munkakörülmények és vállalkozói készség

20.   elismeri a kulturális és kreatív iparágak hatását, versenyképességét és jövőbeli potenciálját mint a fenntartható fejlődés egyik fontos motorját Európában, amely döntő szerepet játszhat az EU gazdasági fellendülésében;

21.   felkéri a Bizottságot, hogy a kulturális és kreatív iparágakat az európai gazdaság termelékeny részeként ismerje el, mindenekelőtt tekintettel azon képességükre, hogy hozzájárulnak az egyéb ágazatok versenyképességének növeléséhez;

22.   hangsúlyozza, hogy elengedhetetlen az ezen iparágakon belüli munkakörülmények és gazdasági, társadalmi, jogi és adóügyi aspektusok átgondolása, különös tekintettel a kulturális és kreatív iparágak vállalkozási vetületére és a munkafeltételekre;

23.   ezzel kapcsolatban hangsúlyozza, hogy a javadalmazás terén küzdeni kell a hátrányos megkülönböztetés ellen, valamint javítani kell a betöltött állás és a képesítés közötti megfelelőséget;

24.   ezért felkéri az Európai Bizottságot, hogy elemezze a kulturális és kreatív iparágakban végzett tevékenységek által az európai gazdaságra gyakorolt hatásokat, és tegyen közzé a foglalkoztatás és az üzleti vagyon megteremtése területén a szektor egyes ágazatai teljesítményének értékelésére vonatkozó útmutatót;

25.   hangsúlyozza, hogy helyi, regionális, nemzeti és európai szinten erőteljes kulturális és kreatív vállalkozói készséget kell kialakítani;

26.   hangsúlyozza, hogy optimális feltételeket kell teremteni ezen ágazat fiatal diplomásainak és szakembereinek foglalkoztatása érdekében és elő kell segíteni a vállalkozóvá válásra vonatkozó lehetőségeiket, valamint biztosítani kell számukra a kulturális és kreatív ágazat gazdasági, adóügyi, pénzügyi és technológiai sajátosságaira vonatkozó, valamint kommunikációs és marketing képzéseket, a szellemi tulajdonjogok megismerését, valamint a generációk közötti ismeretek továbbadását;

27.   felkéri az Európai Bizottságot, hogy létesítsen egy többnyelvű platformot, ami lehetővé teszi a kulturális és kreatív ágazat szakemberei európai szintű hálózatának kialakítását, hogy ott kicserélhessék tapasztalataikat, bevált módszereiket és szakértelmüket, transznacionális és határokon átnyúló dimenzióval rendelkező közös vagy kísérleti projektek keretében együttműködhessenek egymással, illetve teljes körű tájékoztatást kapjanak a hatályos jogszabályokról (pl., szerzői jogi kérdések, szociális jogok) és a finanszírozási lehetőségekről;

28.   felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a kulturális és kreatív iparágak körébe értsék bele a nonprofit szervezeteket, valamint a Parlament szociális gazdaságról szóló, 2009. február 19-i állásfoglalásában meghatározott szociális gazdasági szereplőket, amelyek a kulturális és kreatív iparágak szempontjából releváns területeken tevékenykednek, ezzel lehetővé téve adókezvezmények alkalmazását, a hitelhez való kedvezőbb hozzáférést, valamint a munkaügyi védelmet;

29.   kéri a Bizottságot, hogy tartsa tiszteletben és ismerje el a szolidáris kreatív gazdaság kialakításában szerepet vállaló kulturális szolgáltatók, non-profit szervezetek és magánkezdeményezések tevékenyégét; kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák és állandósítsák a fiataloknak – jogállásuktól függetlenül (diák, ipari tanuló, gyakornok, álláskereső stb.) – és a legkiszolgáltatottabbaknak a kultúrához és a kreatív tartalmakhoz való hozzáférését elősegítő helyes gyakorlatokat, úgymint a kedvezményes díjakat, a kulturális csekkeket vagy az ingyenes kulturális tevékenységeket;

A művészek jogállása

30.   újólag megerősíti, hogy alapvető fontosságú létrehozni az európai művész jogállását annak érdekében, hogy – az EU-n belüli mobilitás fokozása céljából – a művészekre kielégítő munkafeltételek, valamint az adórendszer, a munkajog, a szociális védelem és a szerzői jog területén megfelelő intézkedések vonatkozhassanak;

31.   felkéri azokat a tagállamokat, amelyek ezt még nem tették meg, hogy kövessék a művészek szakmai jogállásának elismerésére vonatkozó UNESCO-ajánlást;(12)

Művészeti szakmák

32.   emlékeztet arra, hogy a művészeti szakmák a kulturális örökségünk és a gazdaságunk egyik alappillérét alkotják, ezért megfelelő ismeret- és kompetenciaátadási módszerekkel biztosítani kell azok fennmaradását, ahogyan azt az Európai Parlamentnek „A kulturális iparágak Európában” című, 2008. április 10-i állásfoglalása hangsúlyozza;

33.   újólag megerősíti néhány mesterség sajátos jellege megőrzésének célkitűzését, valamint kiváltképpen a kulturális, kreatív és kézműves ágazatban a tudás átadását, továbbá az ismeretek átadását szolgáló mechanizmusok biztosítása céljából javasolja a különösen a kézműipari kreatív iparágra irányuló, a tudás átadásával foglalkozó műhelyek helyi, regionális és területi szinten való létrehozásának ösztönzését;

34.   emlékeztet arra, hogy a kulturális és kreatív iparágak – ideértve az azokat képviselő luxusipari ágazatot is – gazdasági modellje az innováción, az állandó kreativitáson, a fogyasztók bizalmán és a gyakran magasan kvalifikált és kivételes szakértelmet igénylő állásokba történő beruházáson alapul; felszólítja az Európai Bizottságot, hogy a kulturális és kreatív iparágakat érintő javaslataiban mozdítsa elő e gazdasági modell fenntarthatóságát az ezen iparágak sajátosságaihoz igazodó jogszabályi keret kidolgozásával, különösen a szellemi tulajdonjogok tiszteletben tartása terén;

35.   hangsúlyozza, hogy fennáll a munkaerőhiány veszélye egyes magas vagy rendkívül különös szakképzést igénylő, az EU-ban a kulturális és kreatív iparágak meglétéhez hozzájáruló szakmákban, és kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy – a vállalkozásokkal egyetértésben – tegyék meg a szükséges intézkedéseket azzal a céllal, hogy megőrizzék ezeket a rendkívüli készségeket és megkönnyítsék a kézművesek és az e szakmákra szakosodott munkavállalók új generációjának képzését;

Az alkotások terjesztésének javítása a digitális korszakban

36.   arra ösztönzi a tagállamokat, hogy mozdítsák elő a művek terjesztését és mozgását az EU-ban;

37.   elismeri, hogy az innovációt nem csak a technológiai termelésben, hanem az irányítási folyamatokban, valamint a saját projektek fejlesztése, terjesztése és értékesítése terén is ösztönözni kell;

38.   felszólítja a Bizottságot, hogy a kulturális javak és szolgáltatások létrehozásának, előállításának, előmozdításának és forgalmazásának javítása céljából mérlegelje az európai kulturális és kreatív iparágak – különösen a kkv-k – támogatása és fejlesztése szempontjából megfelelő különös intézkedések és eszközök létrehozásának lehetőségét;

39.   hangsúlyozza, hogy a művek online felhasználása tényleges lehetőséget jelenthet az európai művek, különösen az audiovizuális művek jobb terjesztésére és mozgására, feltéve, ha a legális kínálat egészséges, a védett művek illegális rendelkezésre bocsátása ellen hatékonyan küzdő versenykörnyezetben fejlődhet, és ha az alkotók javadalmazásának olyan új módozatai alakulnak ki, amelyek pénzügyileg is érdekeltté teszi őket a műveik sikerében;

40.   felszólítja a Bizottságot, hogy biztosítsa az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv(13) 13. cikkének szigorú végrehajtását, amely meghatározza, hogy a tagállamok biztosítják, hogy a lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatások támogassák európai alkotások előállítását és az ilyen alkotásokhoz való hozzáférést, illetve, hogy e rendelkezés végrehajtásáról legkésőbb 2012-ben nyújtson be jelentést számára;

41.   hangsúlyozza, hogy az európai műalkotások és repertoárok jobb terjesztésének és forgalmának garantálása érdekében az európai kulturális alkotások fordítását, szinkronizálását, feliratozását, az élő adások feliratozását, valamint digitalizálását javító és előmozdító kezdeményezéseket kell létrehozni, és speciális intézkedéséket kell kidolgozni e területeken a MEDIA és a „Kultúra” programok 2014–2020 közötti időszakára vonatkozó új generációjában;

42.   arra kéri a Bizottságot, hogy ösztönözze a kulturális és kreatív iparágak növekedését, különösen az interneten, azáltal, hogy megteszi a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy az összes érdekelt fél – a nagyobb online fogyasztói bizalom kiépítése érdekében – osztozzon a felelősségben a termékek és szolgáltatások digitális környezetben való egyenlő védelméért;

43.   felkéri az Európai Bizottságot egy olyan jogi keret létrehozására, amelynek célja, hogy biztosítsa a kereskedelmi és a nem kereskedelmi digitális térbe vetett nagyfokú bizalmat annak érdekében, hogy egyrészről a kulturális és kreatív iparágak, másrészről a fogyasztók teljes mértékben kiaknázhassák a digitális terjesztési csatornákat anélkül, hogy tartaniuk kellene a megtévesztő vagy tisztességtelen gyakorlatoktól;

44.   felszólítja az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy fordítsanak különös figyelmet a könyvtáraknak a kultúra terjesztését szolgáló és a különböző fórumoknak helyet adó intézményekként betöltött szerepére; úgy véli, hogy a digitális átállás megvalósítása céljából az oktatási és kulturális ágazattal együtt a könyvtárakra is felelősséget kell ruházni, és ehhez forrásokat kell biztosítani; emlékeztet, hogy ez a folyamat sürgető, mert az európai könyvtárak már most szűkös forrásokkal rendelkeznek a digitális médiákra való kielégítő átálláshoz;

45.   különösen hangsúlyozza, hogy az Europeana digitális könyvtárat bővíteni kell, illetve olyan irányba kell fejleszteni, hogy az európai kulturális emlékezet és örökség átadásának központi helyszínét képezze és az oktatási, kulturális, innovatív és vállalkozói tevékenységek számára kiindulópontként szolgáljon; rámutat, hogy a művészeti cserekapcsolatok a kulturális örökségünk és a gazdaságunk egyik alappillérét alkotják, ezért megfelelő ismeret- és kompetenciaátadási módszerekkel biztosítani kell fennmaradásukat;

46.   hangsúlyozza annak szükségességét, hogy kellő figyelmet fordítsanak a kulturális és kreatív iparágak hagyományos ágazatai – mint például a könyvkiadás, a könyvértékesítés és a nyomtatott sajtó – terén meglévő kihívásokra;

47.   felkéri a Bizottságot, hogy kezdeményezze a digitális jártasság előmozdítását és növelését, tekintettel arra, hogy a kiadói iparág egyre inkább áttér a digitális tartalom-előállításra és -terjesztésre; hangsúlyozza, hogy a kiadókat szorosabban be kell vonni a digitális médiaműveltséggel kapcsolatos kezdeményezésekbe;

A kulturális és kreatív tartalmak belső piacának kialakításáért

48.   arra ösztönzi a tagállamokat és az Európai Bizottságot, hogy hozzanak létre egy egységes európai digitális piacot, valamint technikai és pénzügyi támogatási mechanizmusokat a kulturális és kreatív iparágak részére a kulturális örökség egészének digitalizálására, illetve a közös európai szabványok és modellek bevezetésére;

49.   hangsúlyozza az európai digitális menetrend-kezdeményezés gyors bevezetésének és sikerének jelentőségét annak érdekében, hogy a KKI-k a legteljesebben részesedhessenek a kiterjedt és nagy sebességű, szélessávú, valamint az új, vezeték nélküli technológiák teremtette lehetőségek előnyeiből és sikeresen alkalmazkodhassanak e technológiákhoz;

50.   felkéri a tagállamokat és az Európai Bizottságot, hogy tegyék meg az online kulturális és kreatív tartalmak európai belső piacának létrehozásához szükséges intézkedéseket, garantálva az európai polgárok e tartalmakhoz való hozzáférését és biztosítva a jogosultak védelmét és méltányos javadalmazását, valamint az alkotás valamennyi finanszírozási csatornájának megszilárdítását;

51.   felkéri az Európai Bizottságot, hogy támogasson a globalizáció hatásaihoz és a digitális korszakkal – nevezetesen a tartalomiparral – járó kihívásokhoz igazodó új, innovatív gazdasági modelleket a kulturális és kreatív ágazatban;

52.   hangsúlyozza az interoperabilitás és a szabványok jelentőségét az új platformokhoz és eszközökhöz való hozzáférés tekintetében; felhívja a Bizottságot, hogy mozdítsa elő a platformok közötti kölcsönös átjárhatóságot, alakítson ki az innovációt elősegítő piac megteremtését segítő szabványokat és mellőzze az olyan rendszerek használatát, amelyek korlátozhatják a sokszínű tartalomhoz való hozzáférést;

53.   kéri a Bizottságot, hogy mozdítsa elő azon nyílt forráskódú szoftverek és nyílt szabványok használatát, terjesztését és fejlesztését, melyek innovációs, kreatív, ismeretterjesztő és munkahelyteremtő potenciállal rendelkeznek;

54.   megjegyzi, hogy a kulturális és kreatív ágazatokban a piac széttöredezettsége részben a fogyasztók kulturális sokféleségének és nyelvi preferenciáinak tulajdonítható;

55.   felhívja a figyelmet annak fontosságára, hogy meg kell vizsgálni a szabályozási keretek – különösen a versenypolitikára vonatkozó szabályok – kulturális ágazat sajátosságaihoz való igazításának módját a kulturális sokféleség, illetve a fogyasztóknak a sokféle és minőségi kulturális tartalomhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférésének garantálása érdekében;

56.   megjegyzi, hogy az elektronikus kereskedelem és az internet olyan ütemben fejlődnek, hogy a technológiaváltások egyre sűrűbben követik egymást; ezért meggyőződése szerint erőfeszítést kell tenni annak érdekében, hogy az uniós szabályozás összhangban legyen az aktuális társadalmi és kereskedelmi elvárásokkal, azaz lemaradása folytán ne váljon értelmetlenné és ne is gátolja az uniós tagállamok kulturális és kreatív iparágaiban rejlő potenciál akadálytalan kibontakozását;

57.   hangsúlyozza, hogy el kell gondolkodni az ezen egységes piac fejlődését lehetővé tévő optimális feltételeken – különös tekintettel az adózásra – például a szerzői jogokból származó jövedelmekre alkalmazandó forrásadó tekintetében, valamint lehetővé kell tenni egy csökkentett héamérték bevezetését a fizikai hordozón vagy online terjesztett kulturális javak és szolgáltatások esetében, a fellendülésük elősegítése végett;

58.   hangsúlyozza, hogy a héaszabályok és az online értékesítések esetében rendelkezésre álló fizetési módszerek hiánya szintén akadályt jelent a belső piac megfelelő működése számára és ezekkel sürgősen foglalkozni kell;

59.   ezért sürgeti a Bizottságot, hogy mielőbb nyújtson be konkrét jogalkotási javaslatokat e kérdések kezelésére a belső piac – különösen az online környezet – fejlődése előtt álló jelenlegi akadályok felszámolása céljából, tiszteletben tartva ugyanakkor a fogyasztói keresletet és a kulturális sokféleséget;

60.   a digitális menetrendre vonatkozó kiemelt kezdeményezésre hivatkozva felszólítja a Bizottságot, hogy vegye fontolóra az európai elektronikus kiadás versennyel összefüggő kihívásokhoz való hozzáigazításának szükségességét, megteremtve azokat a feltételeket, amelyekkel megvalósítható a rendszerek közötti átjárhatóság, az eszközök hordozhatósága, valamint a tisztességes verseny;

Szellemi tulajdonjogok

61.   hangsúlyozza, hogy a szellemi tulajdonjog alapvető érték a kreatív vállalatok számára, ösztönzőleg hat az egyéni kreativitásra, valamint az alkotásba való befektetést jelent; éppen ezért olyan rendszerek kidolgozására szólít fel, amelyek a szerzői jogokat előmozdító jogkezelés új formáin alapuló új, elektronikus szolgáltatások által segítik a KKI-ket a digitális váltáshoz való alkalmazkodásban; továbbá felhív a szellemi tulajdonjogok védelmére és érvényesítésére vonatkozó kiegyensúlyozott keretszabályozás kialakítására;

62.   kiemeli a szellemi tulajdonjogok hatékony érvényesítésének szükségességét mind offline, mind online környezetben, és ezzel kapcsolatban hangsúlyozza, hogy valamennyi intézkedést gondosan értékelni kell hatékonyságuk, arányosságuk és az Európai Unió Alapjogi Chartájával való összhangjuk biztosítása érdekében;

63.   arra kéri a Bizottságot, hogy igazítsa a szerzői jogot a digitális korszakhoz, ezzel lehetővé téve, hogy a kulturális és kreatív iparágak learassák a digitális technológia és a médiakonvergencia teremtette hasznot, továbbá mérlegelje a kreatív tartalmak és archivált anyagok felhasználása elősegítésének speciális módjait, kiterjesztett kollektív engedélyezési rendszerek és egyszerű, egyablakos rendszerek bevezetését a szerzői jogok megszerzéséhez;

64.   ezzel kapcsolatban hangsúlyozza, hogy a közös jogkezelő társaságok fontos szerepet játszanak az európai kreativitás és a digitális gazdaság fejlesztésében; felkéri az Európai Bizottságot, hogy a közös jogkezelésről szóló irányelvjavaslat folyamatban lévő kidolgozása keretében a közös jogkezelő társaságok tevékenységeit és a szerzői jogi katalógusok újbóli egyesítését elősegítő jogi keretet vezessen be;

65.   arra kéri a Bizottságot, hogy tegye lehetővé egy olyan páneurópai engedélyezési rendszer megvalósítását, amely a meglévő, több területre vonatkozó egyéni és kollektív használati engedélyek modelljére épít, és elősegíti széles körű tartalomválasztékot kínáló szolgáltatások indítását, ezáltal növelve a legális hozzáférést az online kulturális tartalmakhoz;

66.   sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy segítsék elő azon hatékony módszerekkel kapcsolatos bevált gyakorlatok cseréjét, amelyek felhívják a nyilvánosság figyelmét a szellemi tulajdonjogok megsértésének hatásaira;

67.   sürgeti, hogy a Bizottság és a tagállamok – az érdekelt felekkel együttműködve – szervezzenek felvilágosító kampányt európai, nemzeti és helyi szinten, különösen a fiatal európai fogyasztók körében, a szellemi tulajdonjogok tiszteletben tartásának szükségességéről;

68.   felkéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy foglalkozzanak azokkal a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal és szellemitulajdonjog-sértésekkel, amelyeket a kulturális és kreatív iparágak szenvedhetnek el mind a reál-, mind a digitális gazdaságban;

69.   hangsúlyozza annak szükségét, hogy végre foglalkozzanak a látássérült és a nyomtatott szöveget használni képtelen emberek „könyvéhségének” csillapításával; emlékezteti a Bizottságot és a tagállamokat az ENSZ-nek a fogyatékkal élő személyek jogairól szóló egyezményében szereplő kötelezettségeikre, nevezetesen, hogy tegyenek meg minden szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy a fogyatékkal élők számukra hozzáférhető formátumban élvezhessék a kulturális anyagokat, és hogy a szellemi tulajdonjogokat védő törvények nem jelentenek indokolatlan vagy megkülönböztetést okozó akadályt a fogyatékkal élők számára a kulturális termékekhez való hozzáférésben;

70.   felszólítja a Bizottságot, hogy a Szellemi Tulajdon Világszervezetén (WIPO) belül dolgozzon aktív és pozitív módon azon, hogy a Vakok Világszövetsége által megfogalmazott, és a WIPO által 2009-ben előterjesztett szerződésjavaslaton alapuló kötelező érvényű jogi norma elfogadásra kerüljön;

71.   hangsúlyozza annak szükségét, hogy a gazdátlan művek kérdését megoldják; üdvözli a Bizottság kinyilvánított szándékát, hogy ezen a területen javaslatokat nyújtson be; megjegyzi, hogy a gazdátlan művek problematikája és a „20. századi fekete lyuk” nem korlátozódik az olyan nyomtatott művekre, mint a könyvek és folyóiratok, hanem kiterjed mindenféle munkára, a fotókat, a zene- és az audiovizuális műveket is beleértve;

72.   sürgeti a Bizottságot, hogy ösztönözze a magánszektorbeli kezdeményezések pénzügyi támogatását, széles körben elérhető jogok és zenei, audiovizuális és más repertoárok repertoár-adatbázisainak megteremtése érdekében; az ilyen adatbázisok növelnék az átláthatóságot és egyszerűsítenék a jogrendezési eljárásokat;

73.   sürgeti a Bizottságot, hogy ösztönözze a minden érintett számára igazságos, pártatlan és hatékony alternatív vitarendezés bevezetését;

74.   úgy véli, hogy a Bizottságnak figyelembe kell vennie a kkv-k által tapasztalt sajátos problémákat a szellemi tulajdonjogoknak az európai kisvállalkozói intézkedéscsomagban rögzített „Gondolkozz előbb kicsiben!” elvnek megfelelően történő érvényesítésével összefüggésben, többek között a megkülönböztetésmentesség elvének alkalmazása révén a kkv-kra vonatkozóan;

75.   üdvözli, hogy a Bizottság felülvizsgálta az uniós védjegyrendszert, és arra ösztönzi a Bizottságot, hogy szavatolja azon vonatkozó lépések megtételét, amelyek biztosítják, hogy a védjegyek mind online, mind offline környezetben ugyanolyan szintű védelemben részesülhessenek;

A kulturális és kreatív iparágak finanszírozása

76.   emlékeztet, hogy a KKI-k javát szolgáló valamennyi politikának és valamennyi támogatási és finanszírozási intézkedésnek figyelembe kell vennie a kulturális és kreatív ágazat minden egyes ágának sajátos jellemzőit;

77.   felkéri a Bizottságot, hogy biztosítsa teljes körűen a kulturális és kreatív iparágakban a kkv-k jogállását, a hitelhez való hozzáférés, az induló vállalkozások támogatása, a munkahelyek védelme valamennyi, az egyes ágazatoknak megfelelő formában rendelkezésre álló módja tekintetében, különös tekintettel az alacsony tőkésítésre, a márkák mint vagyon értékelésére, a magas kockázattal járó kezdeti időszakra, az információs technológiák erőteljes hatására, a rendszertelen foglalkoztatásra, valamint a központosított szolgáltatások szükségességére;

78.   felkéri az érintett szereplőket, hogy gondolkodjanak el olyan új innovatív finanszírozási eszközök létrehozásán, európai és nemzeti szinten, amelyek figyelembe veszik ezen iparágak igényeit, és különösen azt, hogy az alkotók gyakran kizárólag eszmei értékű tőkével rendelkeznek, ilyen például a bankgaranciák rendszere, a visszatérítendő előlegek, a kockázati tőke alapok és a helyi partnerségek létrehozására irányuló ösztönzők;

79.   ösztönzi az európai alapok és programok (pl. a mikrofinanszírozási eszköz) kulturális és kreatív ágazatbeli kis- és mikrovállalkozások számára való mozgósítását azzal a céllal, hogy optimalizálják az ezen iparágaknak nyújtott támogatást a finanszírozási lehetőségekre vonatkozó információkhoz való hozzáférés megkönnyítésén keresztül;

80.   javasolja rövid távú mikrofinanszírozások létrehozását az innovatív kulturális és kreatív projektek kikísérletezéséhez és fejlesztéséhez;

81.   javasolja, hogy a Bizottság értékelje a strukturális alapok, illetve a jelenlegi és a jövőbeni kulturális, audiovizuális médiával kapcsolatos, ifjúsági és oktatási programok jelentőségét a kreatív iparágak támogatása terén a bennük rejlő lehetőségek szempontjából, valamint ezek alapján fogalmazza meg és hajtsa végre a támogatási politika javítására irányuló következtetéseit;

82.   elismeri továbbá, hogy az olyan uniós programok, mint az innovációról és versenyképességről szóló program, hatékony segítséget nyújtanak a kkv-k számára a finanszírozáshoz való hozzáférés terén, és azt ajánlja a Bizottságnak, hogy mérlegelje a KKI-k számára kialakítandó hasonló célzott programok felállításának lehetőségét;

83.   kéri a Bizottságot, hogy vegye fontolóra egy különös finanszírozási keret létrehozását a digitális menetrendre vonatkozó kiemelt kezdeményezés alatt, amely az európai mozik digitális átállását kíséri, azzal a céllal, hogy minden európai polgár számára biztosítsa az olyan tartalmakhoz való hozzáférést, amelyek a különféle európai identitásokat fejezik ki, valamint hogy versenyképesebbé tegye az egész európai filmipart;

84.   hangsúlyozza a mecénásság és a köz- és magánszféra partnerségek jelentőségét a kulturális és kreatív tevékenységek finanszírozásában és támogatásában, és felhív ezen ágazatok hitelekhez való hozzáférésének javítására, valamint a vállalkozások mecénásságának ösztönzésére irányuló alternatív megoldások, például adókedvezmények vagy adóösztönzők megvizsgálására;

85.   hangsúlyozza, hogy fontos a bankszektorbeli szakemberek képzése, akik képesek arra, hogy tanácsot adjanak a kulturális és kreatív projektek finanszírozása tekintetében azzal a céllal, hogy javítsák a pénzügyi intézmények által nyújtott hitelekhez való hozzáférést;

86.   ismételten hangsúlyozza a finanszírozási és vállalatvezetési konzultációs és tanácsadó szolgáltatások fejlesztésének fontosságát, hogy a kulturális és kreatív ágazat szakemberei, és különösen a kkv-k és a mikrovállalkozások használni tudják a jó vállalatvezetéshez szükséges eszközöket a kulturális javak és szolgáltatások létrehozásának, előállításának, népszerűsítésének és terjesztésének javítása érdekében;

87.   hangsúlyozza, hogy elengedhetetlenül fontos az olyan szakemberek képzése, akik képesek megbizonyosodni a kulturális és kreatív projektek gazdasági és pénzügyi életképességéről, hogy az ágazat sajátosságait általában kevéssé ismerő pénz- és bankintézeteknél javuljon a hitelhez való hozzájutás;

88.   felhívja a Bizottságot, hogy a digitális menetrenddel összefüggésben segítse a KKI-ket olyan versenyképes és fogyasztóbarát innovatív elektronikus üzleti modellek keresésében, amelyek közös finanszírozáson valamint a KKI-k és a közvetítők közös kockázatviselésén alapulnak;

89.   ezért kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy gondoskodjanak arról, hogy a közbeszerzések nem terhelik szükségtelen költségekkel és bürokráciával a kkv-kat;

90.   tekintettel a 8. kutatási keretprogram 2011 decemberében történő elindítására, felkéri a Bizottságot, hogy biztosítsa a kulturális és kreatív iparágak területén a 35 évnél fiatalabbak által javasolt projektek és induló vállalkozási tevékenységek megvalósításának finanszírozását;

91.   kéri, hogy az ENPI RIP– a 2011–2013-as felülvizsgálati időszakban – biztosítson prioritást a kulturális és kreatív iparágak finanszírozásának, különös hangsúlyt helyezve az audiovizuális ágazatra, valamint az euromediterrán régióban az audiovizuális művek gyártására és terjesztésére;

92.   javasolja a kreatív iparágak európai szövetsége kereteinek használatát egy olyan platform megteremtése céljából, amelyen hozzáférhetőek a beruházási készséget és a hosszú távú üzleti stratégiákat illető információk, tanácsok, illetve kölcsönök, garanciaalapok, határokon átnyúló magánbefektetések, továbbá javasolja egy, külön a kreatív iparágakkal foglalkozó bank létrehozásának mérlegelését;

93.   arra ösztönzi a tagállamokat, valamint a helyi és regionális hatóságokat, hogy teremtsenek kedvező feltételeket a kulturális és kreatív iparágak és a finanszírozásukat biztosítani tudó szervezetek találkozásához, és felszólítja ezeket a hatóságokat, hogy hívják fel a pénzügyi intézmények figyelmét a kulturális és kreatív iparágak sajátos helyzetére, ezzel ösztönözve őket arra, hogy a nagy gazdasági potenciállal rendelkező kulturális projektek alapján befektessenek ezekbe az iparágakba, és különösen a kkv-kba és a mikrovállalkozásokba;

94.   arra ösztönzi a helyi, területi és regionális hatóságokat, hogy hívják fel a pénzügyi intézmények figyelmét a kulturális és kreatív iparágak sajátosságaira annak érdekében, hogy azokat az ilyen típusú iparágakba – és különösen a kkv-kba – való befektetésre ösztönözzék;

Helyi és regionális együttműködés

95.   hangsúlyozza, hogy a kulturális és kreatív iparágak sok esetben hozzájárulnak a hanyatló helyi gazdaságok átszervezésének ösztönzéséhez, új gazdasági tevékenységek megjelenésének elősegítéséhez, új és fenntartható munkahelyek létrehozásához, valamint az európai régiók és városok vonzerejének növeléséhez, a társadalmi és területi kohézió érdekeit szolgálva ezzel;

96.   hangsúlyozza, hogy a kultúra fontos szerepet kap a határokon átnyúló területek fenntartható fejlődésében, és tudatában van annak, hogy a kulturális és kreatív infrastruktúra és szolgáltatások hozzá tudnak járulni a területi kohézió eléréséhez; úgy véli, hogy a kultúra és a kreativitás ösztönzésének a területi együttműködés szerves részévé kell válnia, ezért azt meg kell erősíteni;

97.   felhívja a helyi szinten érintett testületeket, hogy a területi együttműködési programok keretében valósítsák meg a kulturális és kreatív ágazat fejlesztésére vonatkozó legjobb gyakorlatok átadását és felhasználását;

98.   javasolja, hogy egyrészről fokozzák a kulturális kínálat és a kulturális és kreatív vállalkozások letelepedése közötti összefüggéssel kapcsolatos tudományos kutatást, illetve az egész EU-ra kiterjedően vizsgálják meg a kultúra jelentőségét a telephely megválasztásában, másrészről pedig támogassák a kulturális és kreatív vállalkozások által a letelepedésük helyére gyakorolt hatásokkal kapcsolatos tudományos kutatást;

99.   kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy térképezzék fel a határon átnyúló és területi kulturális és kreatív együttműködéssel kapcsolatos gyakorlatokra, szükségletekre és pozitív tapasztalatokra vonatkozóan létező ismereteket, és gyűjtsék össze a kultúrával, a kreativitással és a határokon átnyúló területekkel kapcsolatos, speciális szakismereteket (különösen az olyan kevésbé feltárt területeken mint például a kultúra, a kreativitás és a gazdaság kapcsolódása), továbbá dolgozzanak ki határokon átnyúló stratégiákat a kulturális örökség és erőforrások kezelésére;

100. felkéri a helyi és regionális hatóságokat, hogy hozzanak létre találkozási helyszíneket az ágazat szakemberei számára, és alapozzák meg a helyi hálózatok kialakítását, hogy a szakértelem cseréje, a kísérletezés, a készségfejlesztés és az oktatás által felhívják figyelmüket az innovatív technológiákra, például a digitális technológiákra, illetve a nagyközönség figyelmének felhívására a kulturális és kreatív iparágak tevékenységére képzések, viták és egyéb művészeti és kulturális események segítségével, valamint arra, hogy alakítsanak ki alkotóközpontokat, illetve inkubátorházakat, hogy a fiatal szakemberek és a kreatív vállalkozások számára lehetővé tegyék, hogy hálózatban dolgozzanak, elősegítsék az innovációt és növeljék az ágazat láthatóságát;

101. felkéri a helyi és regionális hatóságokat, hogy szerveződjenek hálózatba a helyes gyakorlatok cseréje, illetve határokon átnyúló és transznacionális kísérleti projektek bevezetése érdekében;

102. hangsúlyozza, hogy a helyi és regionális hatóságok jelentős mértékben hozzájárulhatnak a kulturális javak jobb terjesztéséhez és forgalmazásához kulturális események szervezése, támogatása és népszerűsítése révén;

103. rámutat, hogy a kulturális és kreatív infrastruktúra és szolgáltatások fontos szerepet játszanak a városok fizikai környezetének fejlesztésében, a beruházásokhoz vonzó környezet megteremtésében, különösen a régi ipari körzetek rehabilitációjában és újjáélesztésében, és hogy a kulturális örökség hozzáadott értéket nyújt, és egyéni jelleget biztosít a vidéki térségek fejlesztésében és megújításában, különösen a vidéki turizmushoz és e területek elnéptelenedésének megelőzéséhez való hozzájárulása révén;

104. emellett rendkívül fontos tényezőnek tekinti a régi ipari körzetek rehabilitációjára irányuló stratégiák összefüggésében, illetve azokban a politikákban, amelyek célja a turizmus új, kialakulóban lévő ágazati szféráinak meghatározása, valamint a hagyományos turizmus újrameghatározásában;

105. úgy véli ezért, hogy a kulturális és kreatív iparágak létrehozását és a meglévők fejlesztését támogatni kell nemzeti, regionális és helyi fejlesztési stratégiákkal, a különféle politikai területeket képviselő helyi hatóságok, a kkv-k és a vonatkozó civil társadalom képviselői közötti partnerség keretében;

106. ezért arra ösztönzi a tagállamokat és a régiókat, hogy teremtsék meg az ilyen jellegű együttműködés lehetőségét, dolgozzanak ki olyan politikákat, amelyek az infrastruktúra-befektetéseket a humántőkével ötvözik, és térképezzék fel az innovációs jegyek rendszerét, amely segítené a kulturális és kreatív kkv-kat és az egyéneket a szakmai készségek megszerzésében;

107. reméli, hogy a Bizottság több figyelmet tud szentelni a városok, önkormányzatok és régiók közötti testvérkapcsolatoknak, amelyek sok éven át a kulturális és kreatív együttműködés, illetve az információcsere kiváló fórumai voltak; felhívja a Bizottságot, hogy a helyi és regionális hatóságok európai szövetségeivel együttműködésben támogassa a modern, magas színvonalú testvérváros-kezdeményezéseket és csereprogramokat, amelyekben a társadalom minden szegmense részt vesz;

108. javasolja, hogy az önkéntesség európai éve részeként hozzák létre a határokon átívelő kultúrák együttműködését és előmozdítását szolgáló cselekvési programot;

Európa Kulturális Fővárosa

109. hangsúlyozza az Európa Kulturális Fővárosa kezdeményezésnek a kultúrán alapuló városfejlesztés „laboratóriumaként” meglévő, széles körű elismertségét; felkéri a Bizottságot, hogy az ezen ágazatokban rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázása érdekében támogassa ezt a kezdeményezést, és biztosítsa a megfelelő feltételeket a legjobb gyakorlatok átadásához, a kulturális együttműködéshez, valamint a KKI-k lehetőségeivel kapcsolatos tapasztalatok megosztását célzó hálózatok létrehozásához;

110. szorgalmazza, hogy az Európa Kulturális Fővárosa kezdeményezés keretében megvalósuló rendezvények programjába kerüljön be a kulturális és kreatív iparágak potenciáljáról szóló eszmecsere is;

Divat és idegenforgalom

111. úgy véli, hogy a zöld könyvben a kulturális és kreatív iparágakat alkotóként meghatározott iparágak közé fel kell venni a divatot és a kulturális és fenntartható turizmust; A két ágazatot nagyfokú kreativitás és vállalkozás jellemzi, amely jelentős a gazdaság és Európa nemzetközi versenyképessége szempontjából;

112. kiemeli az idegenforgalom kulturális és kreatív iparágak tekintetében játszott jelentős szerepét, és javasolja, hogy a Bizottság ösztönözze a városokat és a régiókat, hogy az idegenforgalmi marketingtevékenység keretében fokozottabban használják fel a kultúrát mint egyedülálló jellegzetességet, szorosabban működjenek együtt a kulturális idegenforgalom területén, mozdítsák elő a kulturális és az idegenforgalmi ágazat közötti együttműködést, valamint mindkét ágazatot támogassák a közös marketing-erőfeszítések terén;

Nemzetközi kapcsolatok és kereskedelem

113. Hangsúlyozza a fent említett UNESCO-egyezmény fontosságát, mint olyan alapvető eszközt, amely garantálja a kulturális és kreatív jellegű termékek és szolgáltatások nemzetközi kereskedelmében a „kulturális kivétel” fenntartását a WTO nemzetközi keretének kontextusában is;

114. a kulturális csere és a kulturális sokszínűség előmozdításával kapcsolatban megjegyzi, hogy a harmadik országok piacára való bejutás számos vámjellegű és nem vámjellegű akadályba ütközik, amelyek a terjesztő és felhasználó hálózatok bizonytalanságával párosulva megnehezítik az európai kultúra tényleges jelenlétét;

115. hangsúlyozza, hogy a kulturális és kreatív iparágakban nemzetközi kereskedelmi szempontból hatalmas potenciál rejlik, amelynek jelentőségét véleménye szerint – az adatgyűjtés nehézségei folytán – alábecsülik;

116. felszólítja a Bizottságot, hogy a kétoldalú kereskedelmi megállapodások sokasodó számára tekintettel világos és átfogó stratégiát terjesszen az Európai Parlament elé az ezekhez a megállapodásokhoz csatolt kulturális együttműködési jegyzőkönyvekre vonatkozóan azzal a céllal, hogy az európai együttműködési kínálatot hozzáigazítsa a partnerországok kulturális és kreatív iparágainak igényeihez és sajátos jellemzőihez, tiszteletben tartva a WTO-ban vállalt kötelezettségeket, valamint az Unesco-egyezmény szellemét és szövegét;

117. felszólítja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy fokozzák a kulturális és kreatív termékek és szolgáltatások kivitelét, valamint tegyenek erőfeszítéseket az európai kulturális és kreatív iparági kínálat EU-n kívül ismertségének növelésére;

o

o         o

118. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányának és parlamentjének.

(1)

http://unesdoc.unesco.org/images/0014/001429/142919e.pdf

(2)

HL L 201., 2006.7.25., 15. o.

(3)

HL L 95., 2010.4.15., 1. o.

(4)

HL L 372., 2006.12.27., 1. o.

(5)

HL L 327., 2006.11.24., 12. o.

(6)

HL C 81. E, 2011.3.15., 16. o.

(7)

HL C 76. E, 2010.3.25., 16. o.

(8)

HL C 247. E, 2009.10.15., 32. o.

(9)

HL C 247. E, 2009.10.15., 25. o.

(10)

HL C 125. E, 2008.5.22., 223. o.

(11)

http://register.consilium.europa.eu/pdf/hu/09/st08/st08749-re01.hu09.pdf.

(12)

http://unesdoc.unesco.org/images/0011/001114/111428mo.pdf

(13)

HL L 95., 2010.4.15., 1. o.


INDOKOLÁS

Az Európai Bizottság zöld könyve kedvező pillanatban indít el vitát „a kulturális és kreatív iparágak potenciáljának felszabadításáról” és hivatalosan elismeri ezen ágazat gazdasági és társadalmi jelentőségét. Az Európai Unióban a kilencvenes évek óta a kulturális és kreatív iparágak növekedése exponenciális volt a munkahelyteremtés és a GDP-hez való hozzájárulás tekintetében.

A globalizáció kihívása és a digitális korszak eljövetele új és fontos alkalmakat nyújtanak ezen iparágak fejlődéséhez és javíthatják a jelenleg kihasználatlan kreativitás- és munkahelynövelő potenciáljukat. Valójában stratégiai beruházásokra van szükség ahhoz, hogy a kulturális és kreatív iparágak serkentsék a kulturális sokféleséget, a társadalmi és területi kohéziót, a növekedést és a foglalkoztatást. Tehát megfelelő eszközöket kell létrehozni, segíteni kell ezen iparágakat a helyi és regionális környezetükben történő fejlődésükben és egy kreatív gazdaság felé kell elmozdulni hatásaik katalizálásával számos gazdasági és szociális összefüggésben. Valójában minél szélesebb lesz az európai digitális audiovizuális kínálat, annál nagyobb hatásuk lesz az európai identitástartalmaknak a kulturális sokféleségre. Sőt, a kreatív ágazat jelentős mértékben hozzájárul az információs és kommunikációs technológiák fejlődéséhez, fontos szerepet játszva helyi, regionális és nemzeti szinten.

Ebben az összefüggésben szükség van egy, a kulturális és kreatív iparágakat élénkítő közösségi dinamika létrehozására, ezért kell ezen iparágaknak innovatív gazdasági modellekkel rendelkezniük és új, legális online ajánlatokhoz hozzáférniük. Sürgősen ki kell alakítani az online tartalmak és szolgáltatások valódi egységes piacát, konkrét lépéseket kell foganatosítani a kulturális és kreatív iparágak – mint az innováció és a strukturális változás katalizátorai – szerepének növelése érdekében, összehozni a szereplőket helyi, regionális, nemzeti és európai szinten és új, növekedést és foglalkoztatást generáló termékeket és szolgáltatásokat kell alkotni.

Európában a kulturális szektor kulcsszerepet játszik és vonzóerőt jelent a polgárok, a vállalatok és a beruházások számára, így kiemeli Európát, mint egy dinamikus és ösztönző helyet, ahol jó élni és dolgozni. Világos, hogy egy energikus és növekvő kulturális ágazat alapvető fontosságú Európa sikeréhez a tudáson alapuló kreatív gazdaságot tekintve. A kulturális ágazat a szakképzett és kreatív embereket is vonzza. Jelenleg elismert, hogy a kulturális és kreatív iparágak is fontos mozgatórugói a gazdasági és társadalmi innovációnak számos más ágazatban.

Egy olyan időszakban, amikor nemzetközi partnereink már a kulturális és kreatív iparágak hasznának learatásával foglalatoskodnak, az EU még előtte áll egy olyan stratégiai megközelítés kialakításának, amely kulturális értékeit egy erőteljes kreatív gazdaság és egy összetartó társadalom alapjává tenné.

Ilyen kilátásokkal a zöld könyvnek messzebbre kell mutatnia. Ahhoz, hogy teljes mértékben képesek legyenek felszabadítani kettős – kulturális és gazdasági – potenciáljukat, a kulturális és kreatív iparágaknak fokozott kísérletezési és innovációs kapacitásra, valamint a készségek megfelelő keverékéhez és a finanszírozáshoz való hozzáférésre van szükségük. A kreatív gazdaságnak köszönhetően a kultúra szakemberei a tudásalapú társadalom mozgatórugói, valamint a gazdasági fejlődés és a társadalmi harmónia forrásává válnak. A kulturális és kreatív iparágak nagyobb dimenziót adnak a kreatív hozzáadott értéknek mivel gazdaságaink mindinkább a nem anyagi szolgáltatásokon alapulnak. A tartós növekedés motorja Európa kreatív potenciáljába való hosszú távú befektetéseken alapul.

Egy valódi belső piac kialakítása prioritást jelent a foglalkoztatás és a társadalmi kohézió megerősítése és a fenntartható gazdasági növekedés elérése érdekében azért, hogy az Európai Unió a világon a legversenyképesebb és legdinamikusabb tudáson alapuló gazdasággá váljon, amit a munkahelyek mennyiségi és minőségi javulása kísér. Ezért el kell ismerni a kulturális szektor egészének sajátosságát és figyelembe kell azt venni a nemzetközi kereskedelemre, a belső piacra, a versenyre és az adózásra vonatkozó európai szabályozásokban.

A kulturális és kreatív iparágakat kettős jelleg jellemzi (ami megkülönbözteti ezeket a többi iparágtól): egyfelől gazdasági – a foglalkoztatáshoz, a növekedéshez és az anyagi jóléthez való hozzájárulásuk útján –, de mindenekelőtt kulturális, a polgárok kibontakozásához, illetve társadalmi és kulturális integrációjához hozzájáruló tevékenységeik által. A kreativitás ösztönzésével, valamint a terjesztési és termelési folyamat javítását célzó innovációval ezen iparágak fontos szerepet játszanak az Európai Unióban a kulturális és nyelvi sokféleség, a pluralizmus, valamint a társadalmi és területi kohézió fejlesztésében, a kultúrához való hozzáférés demokratizálásában és a kultúrák közötti párbeszéd előmozdításában. Ilyen módon, az alkotás méltányos javadalmazása – a szellemi tulajdonjogoknak köszönhetően – az európai kulturális sokféleség megőrzésének elengedhetetlen feltétele.

A mobilitást és a vonzerőt is elő kell segíteni. Valójában a művészek, a kultúrát gyakorlók és az alkotások mobilitásának előmozdítása egy eszköz annak elősegítésére, hogy az európai kulturális és kreatív iparágak helyi szintről nemzeti szintre emelkedjenek. Ehhez arra kell törekedni, hogy kiegyensúlyozott partnerségek jöjjenek létre az európai szakemberek között a rendszeres egyeztetési mechanizmusok keretében, melyek nyomon követik a gyorsan fejlődő ágazatot, elmozdítják a mobilitás fékezőit és figyelemmel kísérik a minden szinten kifejlesztett eszközöket.

Az Európai Uniónak intézkedéseket kell tennie a kreatív ágazat támogatására. Rendkívül kívánatos, hogy ez a könyv konkrét fejlesztéseket eredményezzen európai szinten rövid és hosszú távon, például az online javakhoz és szolgáltatásokhoz igazított adózás, valamint az EBB és az EBA által nyújtott finanszírozási lehetőségek kihasználásának vonatkozásában. Valójában a kulturális iparágak sajátosságairól szóló valós szakvéleménnyel és ezekhez igazított adózással alátámasztott finanszírozási eszközöket kell létrehozni ahhoz, hogy a kulturális és kreatív iparágak teljes mértékben biztosíthassák dinamizáló szerepüket.

Végezetül, a kulturális és kreatív iparágak potenciáljának felszabadítása érdekében fejleszteni kell a minőségi művészeti és kulturális oktatást, a területi szinten történő érvényesítést, a helyiekkel való partnerségeket, az alkotást és a kreativitást, a szakértelem átadását, a finanszírozásokat, a köz- és magánszféra partnerségeit és a helyes gyakorlatok cseréjét. Versenyt kell kialakítani a kulturális és kreatív iparágak között, emlékeztetve e tekintetben annak szükségességére, hogy figyelembe kell venni minden egyes iparág sajátos jellemzőit és azt a tényt, hogy különböző támogatási eszközöket igényelnek.


VÉLEMÉNY a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről (26.1.2011)

a Kulturális és Oktatási Bizottság részére

a kulturális és kreatív iparágakban rejlő lehetőségek feltérképezéséről

(2010/2156(INI))

A vélemény előadója: William (The Earl of) Dartmouth

JAVASLATOK

A Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság felhívja a Kulturális és Oktatási Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  hangsúlyozza, hogy a kulturális és kreatív iparágak (CCI) által előállított áruk és szolgáltatások kereskedelmének fejlődése fontos pillére a kultúrának, a fejlődésnek és a demokráciának, egyszersmind a gazdasági növekedés, valamint a munkahelyteremtés mozgatórugója Európa- és világszerte egyaránt; megállapítja, hogy a kulturális és kreatív iparágak által termelt áruk és szolgáltatások kereskedelmének forgalma a becslések szerint világszinten csaknem megkétszereződött az utóbbi évtizedben;

2.  hangsúlyozza, hogy az Európa 2020 stratégia szellemében a szabályozási keretet nem csupán a kreativitás, az innováció, valamint a kulturális és kreatív iparágak fenntartható munkahelyeinek ösztönzésére kell felhasználni, hanem az uniós tagállamok és a kulturális és kreatív iparágak közötti együttműködés érdekében is;

3.  hangsúlyozza, hogy a kulturális és kreatív iparágakban nemzetközi kereskedelmi szempontból nagyszerű lehetőségek rejlenek, amelyeknek jelentőségét véleménye szerint – az adatgyűjtés nehézségei folytán – alábecsülik;

4.  meggyőződése, hogy a kulturális és kreatív iparágak esetében a nagyobb mértékű kereskedelmi nyitottság nem csodaszer és a kereskedelem szabályai ebben az ágazatban nem lehetnek ugyanazok, mint a közös javak esetében; megjegyzi, hogy a kulturális és kreatív iparágakra irányuló kereskedelmet világszinten még mindig a fejlett országok uralják, véleménye szerint a Bizottságnak új kezdeményezésekkel kellene e probléma kezeléséhez hozzájárulnia; véleménye szerint a kulturális és kreatív iparágakban megvan az a lehetőség, amely révén hozzájárulhatnak azoknak az európai régióknak és városoknak az újbóli gazdasági felvirágoztatásához, amelyeknek hagyományos helyi termékek előállítására és a velük való kereskedésre alapozott piacai – a dinamikusan fejlődő országok termékei által támasztott tisztességtelen verseny következtében – gazdasági értelemben lehanyatlottak;

5.  emlékeztet arra, hogy a nemzetközi kereskedelmi egyezményekben a szellemi tulajdonjog (IPR) hatékony védelmének kérdése óvatos egyensúlyozást igényel a jogtulajdonosok és a tágabb értelemben vett társadalom érdekei között annak biztosítása érdekében, hogy az EU vezető szerepet játsszon a tudásalapú gazdaságban, és ennek a védelemnek eltérően kell érvényesülnie a legkevésbé fejlett és a fejlődő országokból, illetve az iparosodott országokból származó versenytársak tekintetében; véleménye szerint az európai kulturális és kreatív iparágak kielégítő teljesítménye attól függ, hogy sikerül-e ezt az egyensúlyt megteremteni és ezzel újításokra ösztönözni a vállalkozásokat, művészeket és alkotókat; ezért az Európai Uniónak – vállalva a kihívást – olyan, az új technológiákhoz alkalmazkodó jogszabályi keretet kell kidolgoznia a szellemi tulajdonjogok tekintetében, amely összeegyeztethető az egyéni szabadságjogokhoz fűződő követelményekkel; fenntartja, hogy a kalózkodás, a hamisítás és a szellemi tulajdonra vonatkozó jogok megsértése elleni küzdelem csakis a nemzetközi együttműködés útját járva képzelhető el;

6.  felhívja a figyelmet, hogy a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodást (TRIPS-megállapodás) ki kellene terjeszteni a kulturális és kreatív ágazat más területeire is;

7.  rámutat, hogy a szerzői jogi védelem fő célja a tényleges szerzők és alkotók védelme, és hogy a szerzői jog nem áshatja alá az alapvető jogi jogokat;

8.  teljes mértékben támogatja ambiciózusabb uniós politikák kidolgozását, valamint az uniós tagállamok közötti önkéntes és kölcsönösen előnyös együttműködés hatékonyabbá tételét a kulturális és kreatív iparágak területén, a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló, 2005. évi UNESCO-egyezmény szellemében;

9.  megjegyzi, hogy az elektronikus kereskedelem és az internet olyan ütemben fejlődnek, hogy a technológiaváltások egyre sűrűbben követik egymást, ezért meggyőződése szerint erőfeszítést kell tenni annak érdekében, hogy az uniós szabályozás összhangban legyen az aktuális társadalmi és kereskedelmi elvárásokkal, azaz lemaradása folytán ne váljon értelmetlenné és ne is gátolja az uniós tagállamok kulturális és kreatív iparágaiban rejlő potenciál akadálytalan kibontakozását;

10. felhívja a figyelmet az internet – egyre rövidebb technológiai életciklusokkal kísért – organikus fejlődésére, és ennek megfelelően véleménye szerint az infrastruktúra fejlődésének ellenőrzésére irányuló bármiféle kezdeményezés – alternatív üzleti modellek megteremtése nélkül – mindig is legalább egy generációnyi lemaradásban lesz, illetve várhatóan akadályozni fogja a kulturális és kreatív iparágak fejlődését az uniós tagállamokban;

11. hangsúlyozza a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló fenti UNESCO-egyezmény mint olyan alapvető eszköz fontosságát, amely garantálja a kulturális és kreatív jellegű termékek és szolgáltatások nemzetközi kereskedelmében a „kulturális kivétel” fenntartását a WTO nemzetközi keretében.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

26.1.2011

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

7

1

19

A zárószavazáson jelen lévő tagok

William (The Earl of) Dartmouth, Kader Arif, Daniel Caspary, Christofer Fjellner, Yannick Jadot, Metin Kazak, Bernd Lange, David Martin, Emilio Menéndez del Valle, Vital Moreira, Cristiana Muscardini, Godelieve Quisthoudt-Rowohl, Niccolò Rinaldi, Tokia Saïfi, Helmut Scholz, Peter Šťastný, Robert Sturdy, Gianluca Susta, Keith Taylor, Iuliu Winkler, Jan Zahradil, Pablo Zalba Bidegain, Paweł Zalewski

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

George Sabin Cutaş, Mário David, Jörg Leichtfried, Miloslav Ransdorf, Michael Theurer

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)

Patrice Tirolien


VÉLEMÉNY a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részéről (8.12.2010)

a Kulturális és Oktatási Bizottság részére

a kulturális és kreatív iparágakban rejlő potenciál felszabadításáról

(2010/2156(INI))

A vélemény előadója: Karima Delli

JAVASLATOK

A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság felhívja a Kulturális és Oktatási Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

A.     mivel a kreatív iparágak az európai gazdaság jelentős részét alkotják, mivel mára már megközelítőleg 5 millió embert foglalkoztatnak és a területen belüli fejlesztésre jellemző többszöröző hatás révén olyan ágazatnak számítanak, amely a tisztes megélhetést nyújtó, minőségi és nem áttelepíthető munkahelyek létrehozása tekintetében jelentős potenciállal rendelkezik;  mivel a kreatív iparágak elsődleges eszközként szolgálnak azoknak a célkitűzéseknek a megvalósításához, amelyeket az Európa 2020 stratégia keretében, és különösen az új munkahelyekre irányuló kezdeményezéseken és „az iparpolitika a globalizáció korában” kezdeményezésen keresztül határozott meg a foglalkoztatás, továbbá a tudás- és innovációalapú társadalom kialakítása érdekében; mivel ezért kedvező környezetet kell teremteni az olyan iparágak számára, amelyek mind helyi, mind pedig regionális szinten hozzájárulhatnak a kulturális identitás és sokféleség előmozdításához, továbbá a foglalkoztatás, a magas szintű képzettség, a versenyképesség, a technológiai innováció, valamint a területek és a természeti és a kulturális örökség hasznosításának a fejlesztéséhez,

B.     mivel a kreatív ismeretekhez és tartalmakhoz való hozzáférés ugyanúgy meghatározó eleme az alapvető jogoknak, mint a kulturális sokféleség tiszteletben tartása, különösen a legveszélyeztetettebb személyek esetében,

C.     mivel a kreativitás az ismeretekhez, a művekhez és a meglévő kreatív tartalmakhoz való hozzáféréstől függ,

D.     mivel a szerzői jogok alóli kivételek harmonizációjának hiánya egész Európában fékezi a tudásból származó termékek és szolgáltatások áramlását, továbbá azt, hogy a folyamatosan fejlődő technológiai környezetben új munkahelyeket hozzanak létre az innovatív ágazatokban,

E.     mivel a kulturális és kreatív ágazat szereplői jogállásának – szórakoztatóipari amatőrök, önkéntesek, munkavállalók, idénymunkások, önálló vállalkozók stb. – és munkavégzési módjainak sokfélesége olyan európai gazdagságot tükröz, amelyet a méltányos és rendszeres javadalmazás szavatolása, és ezáltal a létbizonytalanság csökkentése érdekében meg kell őrizni, a szereplők megkülönböztetésmentességének, valamint a munkához való joghoz és a szociális jogokhoz való hozzáférés biztosítása mellett,

1.      hangsúlyozza, hogy csökkenteni kell a kulturális és kreatív ágazat szereplőivel szembeni egyenlőtlen bánásmódot, küzdeni kell a bizonytalan szerződések elszaporodása és az ágazatokon belüli megkülönböztetés ellen, a javadalmazás, a munkaerőpiacra jutás, a szociális biztonság, a munkanélküli ellátások, a szülési szabadság, valamint a betöltött állás és a végzettség közötti megfelelés tekintetében; kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, milyen változásokra lenne szükség ahhoz, hogy a tagállamok társadalombiztosítási rendszereit a kulturális és kreatív ágazat szereplői sajátos igényeihez igazítsák, olyan kritériumokat biztosítva, amelyek megfelelnek a területi mobilitás követelményeinek, és amelyek figyelembe veszik az ágazaton belül gyakorta jellemző, folytonosságot nélkülöző munkaviszonyt; kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fokozzák a kulturális, oktatási és üzleti ágazat szereplői közötti együttműködést annak érdekében, hogy megkönnyítsék a fiatalok – közülük is főként a hátrányos helyzetűek – munkaerő-piaci integrációját;

2.      alapvető fontosságúnak tartja, hogy rávilágítson a tudományos, kreatív és kulturális területen dolgozók sajátos foglalkoztatási helyzetére, amelynek jelentőségét jogosan hangsúlyozzák az innováció és az európai gazdaság területén, de nem veszik kellőképpen figyelembe az e szakmák mobilitásból és nem folytonos jellegéből adódó sajátosságokat és jellemzőket; ezért felhívja a Bizottságot, hogy finomítsa tovább a javaslatokat, illetve dolgozzon ki újakat e szempontok figyelembevételével;

3.      hangsúlyozza, hogy a kultúra alapvető közjó, amely szükséges ahhoz, hogy Európa mindenféle szempontból növekedjen, leküzdje a nacionalizmust és az egyéb akadályokat; az Európai Uniónak megfelelő programokkal és garanciaalapokkal kell támogatnia a kulturális és kreatív iparágakat;

4.      kiemeli, hogy a kulturális és kreatív iparágak folyamatosan változó környezetben működnek, amelyet a digitális információs és kommunikációs technológiák gyors világméretű fejődése és terjedése jellemez;

5.      kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy megfelelő módon támogassák az Európában a kulturális és kreatív ágazatban működő közép-, kis- és mikrovállalkozásokat; kiemeli, hogy olyan politikákat kell megvalósítani, amelyek hozzájárulnak e vállalkozásokon belül a munkahelyek megtartásához és a munkahelyteremtéshez, mivel ezek képviselik a kulturális és kreatív iparágakon belül működő vállalkozások jelentős részét, valamint meg kell könnyíteni számukra a mikrohitelekhez való hozzáférést;

6.      hangsúlyozza, hogy a kulturális és kreatív iparágak gyakran járulnak hozzá a nehéz helyzetben lévő helyi gazdaság fellendítéséhez, elősegítve ezzel új gazdasági tevékenységek megjelenését és az új munkahelyek létrehozását, amelyek teljes európai régiók fejlődéséhez nyújtanak támogatást;

7.      kéri a Bizottságot, hogy tartsa tiszteletben és ismerje el a szolidáris kreatív gazdaság kialakításában szerepet vállaló kulturális szolgáltatók, non-profit szervezetek és magánkezdeményezések tevékenyégét; kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák és állandósítsák a fiataloknak – jogállásuktól függetlenül (diák, ipari tanuló, gyakornok, álláskereső stb.) – és a legkiszolgáltatottabbaknak a kultúrához és a kreatív tartalmakhoz való hozzáférését elősegítő helyes gyakorlatokat, úgymint a kedvezményes díjakat, a kulturális csekkeket vagy az ingyenes kulturális tevékenységeket;

8.      úgy véli, hogy fel kell venni a zöld könyvben a kulturális és kreatív iparágak közé a divatot és a kulturális és fenntartható turizmust, mivel a két ágazatot nagyfokú kreativitás és vállalkozó szellem jellemzi, amely fontos Európai gazdasága és nemzetközi versenyképessége szempontjából;

9.      úgy véli, hogy elengedhetetlen a kulturális és kreatív iparágak területén foglalkoztatott munkavállalók ismereteinek, képességeinek és szakmai kilátásainak javítása, és arra ösztönzi a tagállamokat, hogy e cél érdekében mozdítsák elő az egész életen át tartó tanulásra irányuló programokat;

10.    hangsúlyozza a kreatív ágazat munkahelyteremtő hatását az Európai Unióban, valamint az ágazat szereplőinek a bérezett munkaviszonyhoz képest atipikus munkaviszonyát;

11.    kéri annak figyelembevételét, hogy a kreatív ágazatban az önálló vállalkozók és a kisvállalkozók jelentős mennyiségű munkát végeznek szerződés nélkül, ami jelentős hatást gyakorol az ágazat szereplőinek foglalkoztatási és szociális biztonságára;

12.    kéri a Bizottságot, hogy támogassa a kulturális és kreatív iparágakban dolgozó szakemberek, köztük a fiatal vállalkozók mobilitását a tanulás terén; ösztönzi a mobilitással kapcsolatban tett uniós és tagállami kezdeményezéseket, különös tekintettel a diákokra, az ipari tanulókra, gyakornokokra és a diplomás vagy még tanuló fiatal alkotókra, az elképzelések és a helyes gyakorlatok cseréje ösztönzésének, valamint a nyelvi készségeik fejlesztésének céljából, támogatja továbbá a művészlakások és műhelyek kialakítását, és kéri az Európai Uniót és a tagállamokat, hogy az uniós művészek közötti tapasztalatcsere keretében számolja fel a szabad mozgást akadályozó tényezőket, továbbá az országba való belépésre vonatkozó jogszabályok, valamint az emberkereskedelem elleni küzdelemre vonatkozó szabályozás tiszteletben tartása mellett tanulmányozza az olyan csereprogramok megvalósíthatóságát, amelyekben az ágazat uniós és harmadik országokbeli dolgozói vesznek részt; kéri a Bizottságot, hogy fokozza az EU-n belül a szabad mozgást gátló tényezőkkel szembeni küzdelmet;

13.    kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy ismerjék el a művész, a szerző, az alkotó sajátos szakmai státuszát, szociális védelmet nyújtó, foglalkoztatást elősegítő, a hivatalos és nem hivatalos oktatási és képzési lehetőségekhez hozzáférést biztosító, megfelelő jogszabályokkal alátámasztott követelmények kialakítása révén; a művészek, a szerzők és az alkotók a kulturális és kreatív iparágakból kerülnek ki és segíteni kell őket a bennük rejlő potenciál teljes kifejezésében;

14.    kéri, hogy ellensúlyozzák a megfelelő eszközökkel a súlyos negatív különbséget, amely a nők szakmai és javadalmazási helyzetét jellemzik a kulturális és kreatív iparágakban;

15.    hangsúlyozza mind az elméleti, mind pedig a gyakorlati készségek bővítése érdekében a többek között a vállalkozásoknál vagy alkotóműhelyekben az egyrészről a civilizáció és a technika történetének elméleti ismereteit, másrészről pedig az alkalmazott művészet és a kulturális javak kezelését ötvöző képzés előnyeit;

16.    kéri a Bizottságot, hogy segítse elő a kulturális és kreatív iparágak, valamint az oktatási, képzési és továbbképzési ágazat közötti közös kutatásokat és partnerségi programokat, ezáltal biztosítva a polgárok számára a kreatív és interkulturális készségek elsajátítását, az új kreatív technikák és eszközök oktatáson belüli felhasználásának megkönnyítését, az egész életen át tartó oktatás megerősítését – többek között az Európai Szociális Alap segítségével – tekintettel arra, hogy ez a terület jelentős technológiai változáson megy keresztül, valamint – fordítva – ösztönözze a kutatáson és oktatáson keresztül a kulturális és kreatív iparágak megújítását; hangsúlyozza, hogy az interkulturális tanulás és készségek segítik a polgárokat más kultúrák megértésében, és ezáltal hozzájárulnak a társadalmi integrációhoz;

17.    hangsúlyozza, hogy különösen a digitális technológiák és a vállalatirányítás területén szükség van az információcserére és a helyes gyakorlatok cseréjére, a képzési kínálat megerősítésére, új képességek kifejlesztésére és az egész életen át tartó tanulás elősegítésére, például a meglévő programokhoz és európai alapokhoz való hozzáférés elősegítésével, ezáltal lehetővé téve a tisztességes munkahelyhez való hozzáférés javítását, továbbá szükség van a gazdasági és technológiai változások által nagy mértékben érintett kulturális és kreatív ágazat alkotói és munkavállalói képességeinek megerősítésére;

18.    emlékeztet arra, hogy a művészeti szakmák a kulturális örökségünk és a gazdaságunk egyik alappillérét alkotják, ezért megfelelő ismeret- és kompetenciaátadási módszerekkel biztosítani kell azok fennmaradását, ahogyan azt az Európai Parlamentnek „A kulturális iparágak Európában” című, 2008. április 10-i állásfoglalása hangsúlyozza;

19.    kéri a Bizottságot, hogy mozdítsa elő azon nyílt forráskódú szoftverek és nyílt szabványok használatát, terjesztését és fejlesztését, melyek innovációs, kreatív, ismeretterjesztő és munkahelyteremtő potenciállal rendelkeznek;

20.    hangsúlyozza a célzott képzési politikák kulcsfontosságát a kulturális és kreatív iparágak szempontjából, amelyek figyelembe veszik a formális és informális képzési szempontokat is, amely történhet egész életen át tartó képzés formájában vagy az ágazat képzési intézményeinek támogatása révén;

21.    felhívja a Bizottságot, hogy kérje meg a tagállamokat, hogy egészítsék ki a szakképesítések és képzések kölcsönös elismerési rendszerét a kulturális és kreatív iparágak által megkövetelt új kompetenciák területén is;

22.    nagyobb támogatást kér a művészek és kulturális szereplők mobilitásának előmozdításához, amely hozzájárul az új piacok és foglalkoztatási lehetőségek teremtéséhez;

23.    ösztönzi az európai alapok és programok (pl. a mikrofinanszírozási eszköz) kulturális és kreatív ágazatbeli kis- és mikrovállalkozások számára való mozgósítását azzal a céllal, hogy optimalizálják az ezen iparágaknak nyújtott támogatást a finanszírozási lehetőségekre vonatkozó információkhoz való hozzáférés megkönnyítésén, tanácsadói szolgáltatások biztosításán, valamint a vonatkozó kérelmezési eljárás egyszerűsítésén keresztül;

24.    kéri a Bizottságot, hogy hívja fel a tagállamokat arra, hogy támogassák a művészeti oktatást és a kreativitást; kéri a Bizottságot, hogy vegye fel a meglévő programokba − így különösen az Erasmus, Comenius, MEDIA programokba − a művészeknek, művészeti iskolák hallgatóinak és tanárainak, a fiatal kreatív szakembereknek szóló intézkedéseket, csereprogramok, konzultáció, mobilitás és kint tartózkodás útján;

25.    felkéri a Bizottságot, hogy támogassa a kreatív és kulturális − köztük a non-profit − iparágak számára meghirdetett európai programok keretében megvalósuló beruházásokat, akár költségvetési előirányzatba való felvétellel, akár egyedi programok meghatározásával, a MEDIA program mintájára. kéri a Bizottságot, hogy tanulmányozzák a meglévő forrásokhoz – különösen az Európai Szociális Alaphoz – való hozzáférés lehetséges módjait;

26.    kéri a tagállamokat, hogy mozdítsák elő a kifejezetten a kulturális és kreatív iparágakban dolgozó szakemberek igényeire szabott vezetői, üzleti és vállalkozói képzések elérhetőségét, hogy felruházzák őket a folyamatosan változó társadalmi-gazdasági környezetben szükséges kommunikációs és vállalkozói készségekkel;

27.    arra ösztönzi a tagállamokat, hogy biztosítsanak megfelelő szintű szociális védelmet és minimális megélhetést – különösen a munkanélküliségi- és egészségbiztosítás és a szülési szabadság terén, a többi munkavállalót megillető feltételek mellett – és tanulmányozzák az olyan hathatós és a megelőzést szolgáló foglalkoztatáspolitikai intézkedéseket, amelyek a kulturális és kreatív ágazatban oly jellemző foglalkoztatási folytonosság megszűnése esetén a jövedelem folytonosságára, és az egyéni és kollektív emancipáció eszközéül kell szolgálnia; továbbá úgy véli, hogy a minimáljövedelem megfelelő eszköz lehet egy ilyen szintű szociális védelem biztosításához, valamint hogy ez hasznosan kapcsolódhat a képzési lehetőségek fejlesztéséhez.

28.    felkéri a Bizottságot, hogy mozdítsa elő az ILO tisztességes megélhetést biztosító munkára vonatkozó menetrendjét, és biztosítson tisztességes munkafeltételeket a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése, a megkülönböztetés elleni küzdelem és a munkahelyi egészségvédelem és biztonság javítása érdekében a kulturális és kreatív ágazatban;

29.    hangsúlyozza, hogy a társadalmi és területi kohézió céljából a kulturális és kreatív iparágak gyakran hozzájárulnak a hanyatló helyi gazdaságok átszervezésének ösztönzéséhez, új gazdasági tevékenységek megjelenésének elősegítéséhez, új és tartós munkahelyek létrehozásához, valamint az európai régiók és városok vonzerejének növeléséhez.

30.    ösztönzi a Bizottságot, hogy gondoskodjon arról, hogy a kreatív ágazaton belüli foglalkoztatási biztonság érdekében az alkotások megfelelő védelmet élvezzenek a kalózkodással szemben; tekintettel az ágazatban már megszűnt munkahelyekre, valamint a jövőbeli veszélyekre, a személyhez fűződő jogok megfelelő védelemére van szükség, amely biztosítja a foglalkoztatás biztonságát Európában;

31.    elismeri a szellemi tulajdonjogok védelmének és a kapcsolódó jogsértések hatékony megfékezésének fontosságát. úgy véli, hogy ezek a jogsértések az ágazat életképességét fenyegetik, mert a szellemi tulajdonjogok garanciát jelentenek a kreatív és kulturális ágazaton belüli bevételekre és foglalkoztatásra;

32.    elismeri az ágazaton belül az oktatás szerepét a vállalkozói képességek elsajátításában.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

2.12.2010

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

38

5

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Regina Bastos, Jean-Luc Bennahmias, Mara Bizzotto, Milan Cabrnoch, David Casa, Derek Roland Clark, Sergio Gaetano Cofferati, Marije Cornelissen, Frédéric Daerden, Karima Delli, Sari Essayah, Richard Falbr, Ilda Figueiredo, Pascale Gruny, Thomas Händel, Marian Harkin, Roger Helmer, Nadja Hirsch, Vincenzo Iovine, Liisa Jaakonsaari, Danuta Jazłowiecka, Ádám Kósa, Jean Lambert, Veronica Lope Fontagné, Olle Ludvigsson, Elizabeth Lynne, Thomas Mann, Elisabeth Morin-Chartier, Csaba Őry, Elisabeth Schroedter, Joanna Katarzyna Skrzydlewska, Jutta Steinruck, Traian Ungureanu

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Raffaele Baldassarre, Vilija Blinkevičiūtė, Edite Estrela, Julie Girling, Sergio Gutiérrez Prieto, Filiz Hakaeva Hyusmenova, Antigoni Papadopoulou, Evelyn Regner, Birgit Sippel, Csaba Sógor


VÉLEMÉNY az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről (10.2.2011)

a Kulturális és Oktatási Bizottság részére

a kulturális és kreatív iparágakban rejlő lehetőségek feltérképezéséről

(2010/2156(INI))

A vélemény előadója: Ivo Belet

JAVASLATOK

Az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság felhívja a Kulturális és Oktatási Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  elismeri, hogy a kulturális és kreatív iparágak (KKI-k), amelyek 5 millió munkahelyet biztosítanak és az EU GDP-jének 2,6 százalékát adják, az új munkahelyek teremtése, a világszintű értékláncokon belül játszott alapvető szerepük, valamint az innováció serkentése révén az EU-n belüli növekedés egyik legfőbb előmozdítói, értéktöbbletet mint társadalmi kohéziós elemet teremtve és hatékony eszközként szolgálva a jelenlegi recesszió elleni küzdelemben;

2.  felhívja a Bizottságot, hogy a hosszú távú növekedésre és a nemzetközi szintű versenyképességre gyakorolt hatásuk mélyreható elemzése, valamint az ágazat sajátosságait illetően a jobb elismerés előmozdítása érdekében folytassa a KKI megfelelőbb meghatározása terén tett erőfeszítéseit;

3.  hangsúlyozza az európai digitális menetrend-kezdeményezés gyors bevezetésének és sikerének jelentőségét annak érdekében, hogy a KKI-k a legteljesebben részesedhessenek a kiterjedt és nagy sebességű szélessávú, valamint az új, vezeték nélküli technológiák teremtette lehetőségek előnyeiből és sikeresen alkalmazkodhassanak e technológiákhoz;

4.  kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsanak kedvezőbb lehetőségeket a KKI-k számára az online piacok kiaknázásához és tegyék lehetővé a művészek számára a digitális környezet előnyeinek kihasználását;

5.  hangsúlyozza az interoperabilitás és a szabványok jelentőségét az új platformokhoz és eszközökhöz való hozzáférés tekintetében, és felhívja a Bizottságot, hogy mozdítsa elő a platformok közötti kölcsönös átjárhatóságot, alakítson ki az innovációt elősegítő piac megteremtését segítő szabványokat és mellőzze az olyan rendszereket, amelyek korlátozhatják a sokszínű tartalomhoz való hozzáférést;

6.  felhívja a Bizottságot, hogy a digitális menetrenddel összefüggésben segítse a KKI-ket olyan versenyképes és innovatív elektronikus üzleti modellek keresésében, amelyek közös finanszírozáson valamint a KKI-k és a közvetítők közös kockázatviselésén alapulnak;

7.  felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák ösztönzőkkel a könnyen átültethető és az energiamegtakarítást, illetve -hatékonyságot javítani hivatott technológiák megtervezését és fejlesztését célzó, a kulturális és kreatív iparágon belüli állami és magánbefektetéseket;

8.  a KKI kiterjesztését és egy szélesebb potenciális fogyasztói bázis megszólítását lehetővé tévő valódi egységes európai kreatív piac létrehozására szólít fel, amely segítséget nyújt ezeknek az ágazatoknak az alkotást, a terjesztést és a kiaknázást elősegítő, új, hosszú távú stratégiák kialakításában, valamint elősegíti a kulturális és kreatív iparágakban tevékenykedő személyek mobilitását, egymás közötti tapasztalatcseréjét és együttműködését, különösen KKI-platformok létrehozása révén;

9.  hangsúlyozza, hogy az EU innovációs politikája fontos szerephez jut a kreatív kkv-k műszaki, gazdasági, szociális és környezetvédelmi innovációs potenciáljának felölelésében és figyelembe kell vennie a kreatív iparágak által a kreatív és innovációbarát társadalom kialakításában játszott jelentős szerepet; ezért kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy gondoskodjanak arról, hogy a közbeszerzések a kkv-ket nem terhelik szükségtelen költségekkel és bürokráciával;

10. hangsúlyozza, hogy a szellemi tulajdonjog alapvető érték a kreatív vállalatok számára, ösztönzőleg hat az egyéni kreativitásra, valamint az alkotásba való befektetést jelent; éppen ezért olyan rendszerek kidolgozására szólít fel, amelyek a szerzői jogokat előmozdító jogkezelés új formáin alapuló új, elektronikus szolgáltatások által – mint a szerzői jogdíjak rendezése tekintetében kiterjedt kollektív díjfizető rendszerek és az „egyablakos” rendszerek – segítik a KKI-ket a digitális váltáshoz való alkalmazkodásban; továbbá felhív a szellemi tulajdonjogok védelmére és érvényesítésére vonatkozó kiegyensúlyozott keretszabályozás kialakítására;

11. elismeri, hogy a kreatív iparágon belül működő számos vállalkozás számára a növekedés legfőbb akadályát a finanszírozáshoz jutás hiánya jelenti; hangsúlyozza, hogy sürgős szükség van a kreatív vállalkozásokra vonatkozó finanszírozási kezdeményezésekre ezen iparágak megerősítése érdekében; rámutat, hogy a KKI-k természetéből kifolyólag a kockázati tőke/magántőke/informális befektető/mezzanine típusú befektetések a finanszírozás legmegfelelőbb formái; ezzel kapcsolatban kiemeli az EBB (az Európai Beruházási Bank) és az EBA (Európai Beruházási Alap) lehetőségeit a kreatív ágazat támogatására, főként a kkv-támogatások révén;

12. javasolja a kreatív iparágak európai szövetsége (ECIA) kereteinek használatát egy olyan platform megteremtése céljából, amelyen hozzáférhetőek a beruházási készséget és a hosszú távú üzleti stratégiákat illető információk, tanácsok, illetve kölcsönök, garanciaalapok, határokon átívelő magánbefektetések, továbbá egy, külön a kreatív iparágakkal foglalkozó bank létrehozásának mérlegelését javasolja; elismeri továbbá, hogy az olyan uniós programok, mint az innovációról és versenyképességről szóló program, hatékony segítséget nyújtanak a kkv-k számára a finanszírozáshoz való hozzáférés terén, és azt ajánlja a Bizottságnak, hogy mérlegelje a KKI-k számára kialakítandó hasonló célzott programok felállításának lehetőségét;

13. támogatja, hogy az Európa 2020 stratégián belül az Innovatív Unió címet viselő kiemelt kezdeményezés kötelezettséget vállalt az Európai Dizájn Vezetőtestület létrehozására, amelytől egy éven belül javaslatokat várnak arra, hogy miként juthat a dizájn nagyobb szerephez az innovációs politikában;

14. emlékeztet arra, hogy a kohéziós politika és a strukturális alapok előnyösebb finanszírozási lehetőségeket biztosítanak a kultúra, a kreativitás és az innováció terén szerte az EU-ban; sajnálatosnak tartja ugyanakkor, hogy eddig a kreatív vállalkozások látszólag csak korlátozott mértékben részesültek ezekből az alapokból; ezért felszólítja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy könnyítsék meg a fenti eszközökön keresztül biztosított finanszírozáshoz való hozzáférést, illetve a rendelkezésre álló forrásokkal kapcsolatban fokozzák a tudatosságot és nyújtsanak több tájékoztatást;

15. hangsúlyozza egy előnyösebb fiskális és beruházási környezet szükségességét, amely magában foglalná a jelenlegi áfa-szabályok (ideértve az online és az offline tarifák közötti hatalmas különbségek) felülvizsgálatát és az adómentességre vonatkozó jelenlegi rendszerek hatókörének kiszélesítését;

16. javasolja, hogy az önkéntesség európai éve részeként hozzák létre a határokon átívelő kultúrák együttműködését és előmozdítását szolgáló cselekvési programot;

17. felkéri a tagállamokat és a Bizottságot, hogy tegyen lépéseket a befektetők figyelmének a kreatíviparágak gazdasági értékére és az európai gazdaság versenyképességének javítása szempontjából magas potenciáljára irányításáért, például azáltal, hogy a kreatív és kulturális projektek, szolgáltatások és művek üzleti terveire vonatkozó európai szintű iránymutatásokat dolgoz ki, valamint az ágazatbeli beruházások technikai-gazdasági értékelését megkönnyítő teljesítménymutatókat állít össze, kiküszöbölve a kkv-ket feleslegesen terhelő költségeket és bürokráciát;

18. hangsúlyozza a kultúra és kulturális kreativitás jelentőségét a társadalom, illetve az európai identitás számára, olyan értékek felkarolása mellett, amelyek közös emlékezetünk és örökségünk részét képezik;

19. hangsúlyozza, hogy az Europeana digitális könyvtárat bővíteni kell, illetve olyan irányba kell fejleszteni, hogy az európai kulturális emlékezet és örökség átadásának központi helyszínét képezze és az oktatási, kulturális, innovatív és vállalkozói tevékenységek számára kiindulópontként szolgáljon; rámutat, hogy a művészeti szakmák a kulturális örökségünk és a gazdaságunk egyik alappillérét alkotják, ezért megfelelő ismeret- és kompetenciaátadási módszerekkel biztosítani kell fennmaradásukat;

20. hangsúlyozza az olyan oktatási programok jelentőségét, amelyek a szakképzésre, az ötletkidolgozásra és elbeszélésre, elektronikus, műszaki, vállalkozói és marketing-képességek kialakítására összpontosítanak, ideértve a szociális hálózatok és a munkavállalói szakismeretek használatát; hangsúlyozza a KKI-k, az egyetemek, a kutatóközpontok, a művészeti iskolák és a művészeti létesítmények közötti szoros együttműködésben potenciálját, a közös képzési programok és az egész életen át tartó tanulási lehetőségek nyújtását illetően; ezért arra ösztönzi a tagállamokat és a régiókat, hogy teremtsék meg az ilyen jellegű együttműködés lehetőségét, dolgozzanak ki olyan politikákat, amelyek az infrastruktúra-befektetéseket a humántőkével ötvözik, és térképezzék fel az innovációs jegyek rendszerét, amely segítené a kulturális és kreatív kkv-ket és az egyéneket a szakmai készségek megszerzésében.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

10.2.2011

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

45

4

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Jean-Pierre Audy, Zigmantas Balčytis, Ivo Belet, Bendt Bendtsen, Reinhard Bütikofer, Maria Da Graça Carvalho, Jorgo Chatzimarkakis, Giles Chichester, Pilar del Castillo Vera, Christian Ehler, Lena Ek, Ioan Enciu, Gaston Franco, Adam Gierek, Norbert Glante, Fiona Hall, Romana Jordan Cizelj, Arturs Krišjānis Kariņš, Lena Kolarska-Bobińska, Bogdan Kazimierz Marcinkiewicz, Marisa Matias, Jaroslav Paška, Anni Podimata, Miloslav Ransdorf, Herbert Reul, Teresa Riera Madurell, Michèle Rivasi, Jens Rohde, Paul Rübig, Amalia Sartori, Konrad Szymański, Britta Thomsen, Evžen Tošenovský, Ioannis A. Tsoukalas, Claude Turmes, Vladimir Urutchev, Adina-Ioana Vălean, Kathleen Van Brempt, Alejo Vidal-Quadras

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Maria Badia i Cutchet, Antonio Cancian, Françoise Grossetête, Cristina Gutiérrez-Cortines, Yannick Jadot, Ivailo Kalfin, Bernd Lange, Mario Pirillo, Vladimír Remek, Silvia-Adriana Ţicău


VÉLEMÉNY a Regionális Fejlesztési Bizottság részéről (3.3.2011)

a Kulturális és Oktatási Bizottság részére

a kulturális és kreatív iparágakban rejlő potenciál felszabadításáról

(2010/2156(INI))

A vélemény előadója: Oldřich Vlasák

JAVASLATOK

A Regionális Fejlesztési Bizottság felhívja a Kulturális és Oktatási Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  üdvözli, hogy a kulturális és kreatív iparágakat (KKI-k) – amelyek a gazdasági, társadalmi és területi fejlődés tekintetében a helyi és regionális vonzerő és jövőkép jelentős részét alkotják – mint a helyi és regionális fejlesztés eszközeit a zöld könyvben elismerték, és rámutat, hogy a legtöbb tagállamban a helyi és regionális hatóságok felelősek a KKI-kkal összefüggésben említett ágazatokért, különösen a kultúráért, a kutatásért, az oktatásért, a turizmusért és a foglalkoztatásért, ezért az ezen ágazatokban betöltött fontos szerepüket hangsúlyozni kell;

2.  rámutat, hogy a kulturális és kreatív infrastruktúra és szolgáltatások fontos szerepet játszanak a városok fizikai környezetének fejlesztésében, a beruházásokhoz vonzó környezet megteremtésében, különösen a régi ipari körzetek rehabilitációjában és újjáélesztésében, és hogy a kulturális örökség hozzáadott értéket nyújt és egyéni jelleget biztosít a vidéki térségek fejlesztésében és megújításában, különösen a vidéki turizmushoz és e területek elnéptelenedésének megelőzéséhez való hozzájárulása révén; emellett rendkívül fontos tényezőnek tekinti a régi ipari körzetek rehabilitációjára irányuló stratégiák összefüggésében, illetve azokban a politikákban, amelyek célja a turizmus új, kialakulóban lévő ágazati szféráinak meghatározása, valamint a hagyományos turizmus újrameghatározása; úgy véli ezért, hogy a kulturális és kreatív iparágak létrehozását és a meglévők fejlesztését támogatni kell nemzeti, regionális és helyi fejlesztési stratégiákkal, a különféle politikai területeket képviselő helyi hatóságok, a kkv-k és a vonatkozó civil társadalom képviselői közötti partnerség keretében;

3.  úgy véli, hogy a kulturális és kreatív alapon működő projektek nemcsak a kevésbé fejlett régiók strukturális feltételeit képesek javítani, ezzel hozzájárulva az EU területi kohéziójához, hanem minden régióban közvetlenül fenn tudják tartani a versenyképességet és a munkahelyteremtést azáltal, hogy az innováció révén óriási potenciált hordoznak magukban a növekedés és az új munkahelyek tekintetében, különösen a kkv-k esetében; ezért felhívja a Bizottságot, a tagállamokat, a régiókat és a helyi hatóságokat, hogy a lehető legnagyobb mértékben használják ki a meglévő uniós támogatási programokat, mint például a kohéziós és strukturális politikát, a közös agrárpolitikán belüli vidékfejlesztést, a kutatási keretprogramot, a versenyképességi és innovációs programot stb., és hozzanak létre a – regionális nyelveket és kultúrákat is magukban foglaló – kulturális sokszínűséget és a kreativitást, valamint a versenyképességet és az innovációt előmozdító új programokat; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a meglévő technikai segítségnyújtási mechanizmusokat használják fel a végrehajtással kapcsolatos problémák regionális és helyi szintű ismeretének előmozdítására;

4.  hangsúlyozza, hogy a kultúra fontos szerepet kap a határokon átnyúló területek fenntartható fejlődésében, és tudatában van annak, hogy a kulturális és kreatív infrastruktúra és szolgáltatások hozzá tudnak járulni a területi kohézió eléréséhez; úgy véli, hogy a kultúra és a kreativitás ösztönzésének a területi együttműködés szerves részévé kell válnia, ezért azt meg kell erősíteni; felhívja a helyi szinten érintett testületeket, hogy a területi együttműködési programok keretében valósítsák meg a kulturális és kreatív ágazat fejlesztésére vonatkozó legjobb gyakorlatok átadását és felhasználását; kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy térképezzék fel a határon átnyúló és területi kulturális és kreatív együttműködéssel kapcsolatos gyakorlatokra, szükségletekre és pozitív tapasztalatokra vonatkozóan létező ismereteket, és gyűjtse össze a kultúrával, a kreativitással és a határokon átnyúló területekkel kapcsolatos, speciális szakismereteket (különösen az olyan kevésbé feltárt területeken mint például a kultúra, a kreativitás és a gazdaság kapcsolódása), továbbá dolgozzanak ki határokon átnyúló stratégiákat a kulturális örökség és erőforrások kezelésére;

5.  megjegyzi, hogy az infrastruktúra, mint például a gyors széles sávú és internetes kapcsolat különösen fontos a KKI-k fejlesztéséhez és azok előfeltételét is képezi, mert csökkenti a földrajzi helyzetből adódó hátrányokat, és hogy a technológia ezen iparágak alapvető fontosságú hajtóereje; üdvözli a KKI-k innováció és szerkezeti változás katalizátoraként betöltött szerepének megerősítése céljából tervezett intézkedéseket az „Innovatív Unió” és az „Európai digitális menetrend” kiemelt kezdeményezések keretében; ezenkívül hangsúlyozza az információs és kommunikációs technológiák (IKT-k) szerepét a KKI-kban, valamint a beruházás, a technológia, az innovatív vállalkozás és a kereskedelem közötti „kreatív kapcsolatot”, és felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák az új IKT-khez való hozzáférést és e technológiák használatát a kulturális és a kreatív ágazatban, támogassák a széles sávú infrastruktúrát, és a széles sávú alaplefedettség általános európai megvalósítását követően biztosítsák a vidéki területek számára is a megfelelő nagy sebességű és rendkívül nagy sebességű hálózatokat és a költséghatékony internetes kapcsolatok egyéb formáit, hogy biztosítani lehessen ezek hosszú távú kiegyensúlyozott fejlesztését;

6.  rámutat, hogy a KKI-k fejlesztésében a mobilitás kulcsfontosságú tényező, amely lehetővé teszi számukra, hogy a helyi és regionális környezetükön túl is terjeszkedjenek a nagyobb uniós és globális piacon való megjelenés érdekében; ezért felhívja a figyelmet arra, hogy az olyan uniós kezdeményezések mint például a testvérváros program és a Leonardo da Vinci program mennyire fontos szerepet kapnak a mobilitás elősegítésében; reméli, hogy a Bizottság több figyelmet tud szentelni a városok, önkormányzatok és régiók közötti testvérkapcsolatoknak, amelyek sok éven át a kulturális és a kreatív együttműködés, illetve az információcsere kiváló fórumai voltak; felhívja a Bizottságot, hogy a helyi és regionális hatóságok európai szövetségeivel együttműködésben támogassa a modern, magas színvonalú testvérváros-kezdeményezéseket és csereprogramokat, amelyekben a társadalom minden része részt vesz, és dolgozzon a jogi és az igazgatási akadályok megszüntetésén és kezdeményezések támogatásán a művészek, alkotások és a kultúra terén tevékenykedők mobilitásának ösztönzése és javítása érdekében;

7.  hangsúlyozza az Európa Kulturális Fővárosa kezdeményezésnek a kultúrán alapuló városfejlesztés „laboratóriumaként” meglévő, széles körű elismertségét, és felkéri a Bizottságot, hogy az ezen ágazatokban rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázása érdekében támogassa ezt a kezdeményezést, és biztosítsa a megfelelő feltételeket a legjobb gyakorlatok átadásához, a kulturális együttműködéshez, valamint a KKI-k lehetőségeivel kapcsolatos tapasztalatok megosztását célzó hálózatok létrehozásához;

8.  javasolja, hogy a Bizottság értékelje a kultúra, a kutatás, a turizmus, az audiovizuális média, az ifjúság, az oktatás és a képzés területén a strukturális alapok, valamint a meglévő és jövőbeli programok, illetve azon tényezők hatását, amelyek gátolják vagy korlátozzák a meglévő előirányzatok felhasználását, és ezután vonja le a tanulságot a politikai tapasztalatokból és a meglévő projektekből és tanulmányokból annak érdekében, hogy kialakítsa a 2013 utáni kohéziós politikát, amely segítené a kulturális szférában, és különösen a kreatív iparágakban rejlő lehetőségek teljes mértékű kihasználását, elismerve emellett egy élénk KKI-ágazat abból fakadó előnyeit, hogy növeli az EU világszintű versenyképességét egy olyan környezet megteremtésével, amelyben támogatják és értékelik a kreativitást, az innovációt és a vállalkozó szellemet; sürgeti a tagállamokat, hogy a regionális és helyi hatóságokat a jogszabályokról és a strukturális alapokból részesülő programokról folytatott tárgyalások már nagyon korai szakaszába is bevonják, és így időszerű párbeszéd alakulhasson ki a kormányzat különböző szintjei között; hangsúlyozza, hogy – a jövőbeni kohéziós politika általános elveként – a szabályok harmonizálása révén egyszerűbbé kell tenni a strukturális alapok felépítését, a vonatkozó szervek igazgatási kapacitásának növelésére és a potenciális partnerek projektekben való részvételtől való elijesztésének megelőzésére;

9.  emlékeztet Európa kulturális sokféleségére, különösen a regionális nyelvek és kultúrák alkotta gazdag örökségére, és megjegyzi, hogy a KKI-k alapvető fontosságúak az Európa 2020 stratégia intelligens növekedés pillére tekintetében, valamint e tekintetben hangsúlyozza az önkormányzatok és a régiók „intelligens szakosodásának” fontosságát; az európai kreatív potenciál maximális kiaknázása és a regionális versenyképesség fokozása érdekében a kreatív vállalatoknak nemzetközi szinten is versenyképes klasztereket kell létrehozniuk, hogy ötleteiket kedvezőbb feltételekkel vihessék a piacra, felhasználóbarát és vonzó termékké alakítva át azokat annak érdekében, hogy az EU ebben az ágazatban 2020-ig és azt követően is megtarthassa globális versenyelőnyét; ösztönzi a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a munkahelyteremtés és a gazdasági fejlődés eszközeként a nagyobb fokú hatékonyság elérése érdekében a helyi igényekre, erőforrásokra és erősségekre alapozva, összehangolt módon támogassák a kulturális és kreatív kezdeményezéseket és alkotásokat;

10. emlékeztet arra, hogy a dinamikus kkv-k szövetének megléte képezi egy sokszínű és magas színvonalú kulturális és szabadidős ágazat alapját; felhív a kkv-k és a magántőke jelentősebb jövőbeli szerepvállalására a kulturális és kreatív ágazatban megvalósítandó projektek és intézkedések végrehajtásában, különösen a köz- és magánszféra közötti partnerségeken és az EBB és az EBA nyújtotta pénzügyi eszközök, kölcsöngaranciák maximális felhasználásán keresztül, valamint a kockázati tőke kezdő, innovatív KKI-vállalkozásokba való bevonásának előmozdítása révén; felhívja a Bizottságot, hogy egyszerűsítse ezen eszközök működési szabályait, amelyek jelenlegi összetettsége korlátozza az eszközök használatát; felkéri a tagállamokat, hogy folytassák ezen eszközök felhasználását a projektek minőségének és a magánszereplők – különösen a kkv-k – európai projektekben való részvételének növelése érdekében;

11. elismerve a KKI-k-nek az ágazatokon kivételes mértékben átnyúló jellegét, felhívja a Bizottságot, hogy – az Eurostattal együttműködésben – folytassa az ágazat jobb meghatározására és a statisztikákban való pontosabb megjelenítésére irányuló erőfeszítéseit (új modellek és minőségi és mennyiségi adatok gyűjtésére szolgáló módszerek kidolgozása, az adatok összehasonlíthatóságának és az adatgyűjtési folyamat minőségének javítása);

12. felhívja a Bizottságot, hogy folytassa a kulturális és kreatív ágazat fejlődésének támogatására, előmozdítására és elősegítésére irányuló erőfeszítéseit azáltal, hogy előmozdítja a tagállamok és az uniós intézmények közötti együttműködés kidolgozottabb rendszerét, amely a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok cseréjén alapul, valamint javasolja, hogy a Bizottság vonja be a helyi és regionális hatóságokat a zöld könyv nyomon követési folyamatába a szubszidiaritás elvével összhangban.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

28.2.2011

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

33

1

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

François Alfonsi, Luís Paulo Alves, Charalampos Angourakis, Jean-Paul Besset, Alain Cadec, Salvatore Caronna, Rosa Estaràs Ferragut, Danuta Maria Hübner, Seán Kelly, Evgeni Kirilov, Constanze Angela Krehl, Ramona Nicole Mănescu, Riikka Manner, Iosif Matula, Erminia Mazzoni, Jan Olbrycht, Wojciech Michał Olejniczak, Markus Pieper, Tomasz Piotr Poręba, Monika Smolková, Georgios Stavrakakis, Nuno Teixeira, Michail Tremopoulos, Lambert van Nistelrooij, Oldřich Vlasák, Kerstin Westphal, Hermann Winkler

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Karima Delli, Karin Kadenbach, Andrey Kovatchev, Marie-Thérèse Sanchez-Schmid, Patrice Tirolien, Derek Vaughan

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)

Stanimir Ilchev


VÉLEMÉNY a Jogi Bizottság részéről (1.3.2011)

a Kulturális és Oktatási Bizottság részére

a kulturális és kreatív iparágakban rejlő lehetőségek felszabadításáról

(2010/2156(INI))

A vélemény előadója: Cecilia Wikström

JAVASLATOK

A Jogi Bizottság felhívja a Kulturális és Oktatási Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

A. mivel a kulturális és kreatív iparágak Európában alapvető fontosságú szerepet játszanak a kulturális sokféleség és a pluralizmus előmozdításában, ugyanakkor jelentős mértékben hozzájárulnak a gazdasági fellendüléshez, a munkahelyteremtéshez és a fenntartható fejlődéshez, valamint az európai gazdaság versenyképességéhez; mivel a kis- és középvállalkozások kulcsszerepet játszanak az ágazatokban,

B.  mivel Európa kulturális és kreatív ágazatainak felvirágoztatása a szellemi tulajdonjogok védelmére vonatkozó korszerű, hozzáférhető és jogilag biztos rendszert tesz szükségessé,

C. mivel az információs és kommunikációs technológiák technológiai fejlődése egyáltalán nem változtat a szellemi tulajdonjogok védelmének alapvető szükségességén,

D. mivel a rendelkezésre álló új lehetőségek teljes mértékű kihasználása érdekében az e jogokat védő meglévő jogi keret megfelelőbb mértékű betartására és különböző reformokra van szükség, többek között a kulturális iparágakban alkalmazott engedélyezési eljárások egyszerűsítésének terén, ugyanakkor szavatolni kell a jogok védelmének mind az alkotók, mind a fogyasztók érdekeit figyelembe vevő, megfelelően kiegyensúlyozott rendszerét,

E.  mivel a piac szétszabdaltsága egyre több akadályt állít az online szolgáltatások fejlődése elé, mivel a tartalomszolgáltatók arra törekszenek, hogy az egész uniós piacnak kínáljanak kreatív alkotásokat,

F.  mivel ez a szétszabdaltság azt jelenti, hogy a kreatív tartalomhoz való határokon átnyúló hozzáférésben érdekelt fogyasztóknak jelentős akadályokkal kell szembenézniük, vagy más, nem mindig törvényes hozzáférési módokat kell keresniük, amelyek károsítják a kreatív alkotások kiaknázását és megakadályozzák egy belső digitális piac valódi kialakulását,

G. mivel egy modern uniós védjegyrendszer elengedhetetlen az európai társaságok tervezésbe, alkotásba és innovációba történt befektetései által képviselt értékek védelme érdekében,

1.  kiemeli a szellemi tulajdonjogok hatékony érvényesítésének szükségességét mind offline, mind online környezetben, és ezzel kapcsolatban hangsúlyozza, hogy valamennyi intézkedést gondosan értékelni hatékonyságuk, arányosságuk és az Európai Unió Alapjogi Chartájával való összhangjuk biztosítása érdekében;

2.  kiemeli, hogy a szerzői jogok megsértésének kezelését célzó erőfeszítéseknek élvezniük kell a nyilvánosság támogatását és a fogyasztóknak fokozottabban tisztában kell lenniük ezekkel annak érdekében, hogy ne álljon fenn a szellemi tulajdonjogokra vonatkozó támogatás gyengülésének kockázata;

3.  sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy segítsék elő azon hatékony módszerekkel kapcsolatos bevált gyakorlatok cseréjét, amelyek felhívják a nyilvánosság figyelmét a szellemi tulajdonjogok megsértésének hatásaira;

4.  megjegyzi, hogy a kulturális és kreatív ágazatokban a piac széttöredezettsége részben a fogyasztók kulturális sokféleségének és nyelvi preferenciáinak tulajdonítható;

5.  kiemeli, hogy a jelenlegi engedélyezési gyakorlat is hozzájárul az uniós belső piac széttöredezettségéhez; megjegyzi, hogy jóllehet történt némi előrelépés, a határokon átnyúló és online felhasználásra szánt, több területre és több repertoárra érvényes engedélyezés iránti fogyasztói kereslettel nem foglalkoztak;

6.  hangsúlyozza, hogy az együttműködtethető technológiai platformok révén egy hatékonyabb és kevésbé költséges engedélyezési folyamat a kulturális és kreatív tartalmak szélesebb terjesztését biztosítja majd, és magasabb jogdíjakat biztosít az alkotóknak, ugyanakkor a közvetítők és szolgáltatók számára is előnyös lenne;

7.  emlékeztet rá, hogy az EU célja mind az online, mind az offline kulturális és kreatív iparágak támogatása; a cél az egész Európára érvényes engedélyek piaci és fogyasztói igényeknek megfelelő széles körű használata kell, hogy legyen; amennyiben ez rövid időn belül nem megvalósítható, el kell végezni a hatékony uniós belső piac kialakítása potenciális akadályainak – mint például a területiség elve – megszüntetésére irányuló szükséges szabályozás átfogó értékelését;

8.  hangsúlyozza, hogy a héaszabályok és az online értékesítések esetében rendelkezésre álló fizetési módszerek hiánya szintén akadályt jelent a belső piac megfelelő működése számára és ezekkel sürgősen foglalkozni kell;

9.  ezért sürgeti a Bizottságot, hogy mielőbb nyújtson be konkrét jogalkotási javaslatokat e kérdések kezelésére a belső piac – különösen az online környezet – fejlődése előtt álló jelenlegi akadályok felszámolása céljából, tiszteletben tartva ugyanakkor a fogyasztói keresletet és a kulturális sokféleséget;

10. hangsúlyozza annak szükségét, hogy végre foglalkozzanak a látássérült és a nyomtatott szöveget használni képtelen emberek „könyvéhségének” csillapításával; emlékezteti a Bizottságot és a tagállamokat az ENSZ-nek a fogyatékkal élő személyek jogairól szóló egyezményében szereplő kötelezettségeikre, nevezetesen, hogy tegyenek meg minden szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy a fogyatékkal élők számukra hozzáférhető formátumban élvezhessék a kulturális anyagokat, és hogy a szellemi tulajdonjogokat védő törvények nem jelentenek indokolatlan vagy megkülönböztetést okozó akadályt a fogyatékkal élők számára a kulturális termékekhez való hozzáférésben; felszólítja a Bizottságot, hogy a Szellemi Tulajdon Világszervezetén (WIPO) belül dolgozzon aktív és pozitív módon azon, hogy a Vakok Világszövetsége által megfogalmazott, és a WIPO által 2009-ben előterjesztett szerződésjavaslaton alapuló kötelező érvényű jogi norma elfogadásra kerüljön;

11. hangsúlyozza annak szükségét, hogy a gazdátlan művek kérdését megoldják; üdvözli a Bizottság kinyilvánított szándékát, hogy ezen a területen javaslatokat nyújtson be; megjegyzi, hogy a gazdátlan művek problematikája és a „20. századi fekete lyuk” nem korlátozódik az olyan nyomtatott művekre, mint a könyvek és folyóiratok, hanem kiterjed mindenféle munkára, a fotókat, a zene- és az audiovizuális műveket is beleértve;

12. sürgeti a Bizottságot, hogy ösztönözze a magánszektorbeli kezdeményezések pénzügyi támogatását, széles körben elérhető jogok és zenei, audiovizuális és más repertoárok repertoár-adatbázisainak megteremtése érdekében; az ilyen adatbázisok növelnék az átláthatóságot és egyszerűsítenék a jogrendezési eljárásokat;

13. sürgeti a Bizottságot, hogy ösztönözze a minden érintett számára igazságos, pártatlan és hatékony alternatív vitarendezés bevezetését;

14. üdvözli, hogy a Bizottság felülvizsgálta az uniós védjegyrendszert, és arra ösztönzi a Bizottságot, hogy szavatolja azon vonatkozó lépések megtételét, amelyek biztosítják, hogy a védjegyek mind online, mind offline környezetben ugyanolyan szintű védelemben részesülhessenek;

15. úgy véli, hogy a Bizottságnak figyelembe kell vennie a kkv-k által tapasztalt sajátos problémákat a szellemi tulajdonjogoknak az európai kisvállalkozói intézkedéscsomagban rögzített „Gondolkozz előbb kicsiben!” elvnek megfelelően történő érvényesítésével összefüggésben, többek között a megkülönböztetésmentesség elvének alkalmazása révén a kkv-kra vonatkozóan.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

28.2.2011

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

18

0

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Raffaele Baldassarre, Sebastian Valentin Bodu, Françoise Castex, Christian Engström, Klaus-Heiner Lehne, Antonio Masip Hidalgo, Alajos Mészáros, Bernhard Rapkay, Evelyn Regner, Francesco Enrico Speroni, Alexandra Thein, Cecilia Wikström, Tadeusz Zwiefka

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Piotr Borys, Sergio Gaetano Cofferati, Sajjad Karim, Eva Lichtenberger, Toine Manders


A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

17.3.2011

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

26

0

2

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Maria Badia i Cutchet, Zoltán Bagó, Malika Benarab-Attou, Lothar Bisky, Piotr Borys, Jean-Marie Cavada, Silvia Costa, Santiago Fisas Ayxela, Mary Honeyball, Cătălin Sorin Ivan, Morten Løkkegaard, Emma McClarkin, Marek Henryk Migalski, Doris Pack, Marie-Thérèse Sanchez-Schmid, Marietje Schaake, Timo Soini, Emil Stoyanov, Hannu Takkula, Marie-Christine Vergiat, Sabine Verheyen, Milan Zver

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Nessa Childers, Oriol Junqueras Vies, Ramona Nicole Mănescu, Hans-Peter Martin, Iosif Matula, Francisco José Millán Mon, Monika Smolková

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)

Christian Engström, Miguel Angel Martínez Martínez

Utolsó frissítés: 2011. április 28.Jogi nyilatkozat