JELENTÉS a kiégett nukleáris fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezeléséről szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatról

31.5.2011 - (COM(2010)0618 – C7‑0387/2010 – 2010/0306(NLE)) - *

Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság
Előadó: Romana Jordan Cizelj


Eljárás : 2010/0306(NLE)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :  
A7-0214/2011

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

a kiégett nukleáris fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezeléséről szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatról

(COM(2010)0618 – C7‑0387/2010 – 2010/0306(NLE))

(Konzultáció)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2010)0618),

–   tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre, és különösen a 31. és a 32. cikkre, amelynek alapján a Tanács konzultált a Parlamenttel (C7 0387/2010),

–   tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–   tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére, valamint a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A7-0214/2011),

1.  jóváhagyja a Bizottság módosított javaslatát;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy ennek megfelelően módosítsa javaslatát, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 293. cikkének (2) bekezdésével és az Európai Atomenergiaközösséget létrehozó szerződés 106a. cikkével összhangban;

3.  felhívja a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

4.  felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, ha lényegesen módosítani kívánja a Bizottság javaslatát;

5.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

Módosítás  1

Irányelvre irányuló javaslat

1 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A Szerződés 2. cikkének b) pontja a munkavállalók és a lakosság egészségének védelme érdekében egységes alapvető biztonsági előírások kidolgozásáról rendelkezik.

(1) Az Euratom-Szerződés 2. cikkének b) pontja a munkavállalók és a lakosság egészségének védelme érdekében egységes biztonsági előírások kidolgozásáról rendelkezik.

Módosítás  2

Irányelvre irányuló javaslat

2 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) A Szerződés 30. cikke kimondja, hogy a Közösségen belül alapvető előírásokat kell megállapítani a lakosság és a munkavállalók egészségének az ionizáló sugárzásból eredő veszélyekkel szembeni védelmére vonatkozóan.

(2) Az Euratom-Szerződés 30. cikke kimondja, hogy a Közösségen belül alapvető előírásokat kell megállapítani a lakosság és a munkavállalók egészségének az ionizáló sugárzásból eredő veszélyekkel szembeni védelmére vonatkozóan.

Módosítás  3

Irányelvre irányuló javaslat

3 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) A Szerződés 37. cikke előírja a tagállamok számára, hogy mindennemű radioaktívhulladék-ártalmatlanítási tervre vonatkozóan az általános adatokat a Bizottság rendelkezésére kell bocsátani.

(3) Az Euratom-Szerződés 37. cikke előírja a tagállamok számára, hogy mindennemű radioaktívhulladék-ártalmatlanítási tervre vonatkozóan az általános adatokat a Bizottság rendelkezésére kell bocsátani.

Módosítás  4

Irányelvre irányuló javaslat

3 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3a) Az 1989. június 12-i 89/391/EGK tanácsi irányelv1 rendelkezik a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről.

________________________________

1 HL L 183., 1989.6.29., 1. o.

Módosítás  5

Irányelvre irányuló javaslat

4 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4) A munkavállalók és a lakosság egészségének az ionizáló sugárzásból származó veszélyekkel szembeni védelmét szolgáló alapvető biztonsági előírások megállapításáról szóló, 1996. május 13-i 96/29/Euratom tanácsi irányelv22 minden olyan tevékenységre vonatkozik, amely mesterséges vagy – amennyiben természetes radionuklidok feldolgozására kerül(t) sor radioaktív, hasadó vagy hasadóanyagot termelő tulajdonságaik miatt – természetes sugárforrásból eredő ionizáló sugárzás kockázatával jár. Az irányelv hatálya az ilyen tevékenységekből származó anyagok engedélyezett kibocsátására is kiterjed. Az irányelv rendelkezéseit különös jogszabályok egészítik ki.

(4) A 1996. május 13-i 96/29/Euratom tanácsi irányelv22 megállapítja az alapvető biztonsági előírásokat. Ez az irányelv minden olyan tevékenységre vonatkozik, amely mesterséges vagy – amennyiben természetes radionuklidok feldolgozására kerül(t) sor radioaktív, hasadó vagy hasadóanyagot termelő tulajdonságaik miatt – természetes sugárforrásból eredő ionizáló sugárzás kockázatával jár. Az irányelv hatálya az ilyen tevékenységekből származó anyagok engedélyezett kibocsátására is kiterjed. Az irányelv rendelkezéseit különös jogszabályok egészítik ki.

22 HL L 159., 1996.6.29., 1. o.

22A Tanács 1996. május 13-i 96/29/Euratom irányelve a munkavállalók és a lakosság egészségének az ionizáló sugárzásból származó veszélyekkel szembeni védelmét szolgáló alapvető biztonsági előírások megállapításáról (HL L 159., 1996.6.29., 1. o.).

Módosítás  6

Irányelvre irányuló javaslat

15 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(15a) A három egykori uniós tagjelölt ország – Litvánia, Szlovákia és Bulgária – régi, szovjet tervezésű atomerőműveket üzemeltetett, amelyeket nem lehetett gazdaságosan az uniós biztonsági előírásoknak megfelelően felújítani; következésképpen ezen erőműveket bezárták, majd leszerelték.

Módosítás  7

Irányelvre irányuló javaslat

15 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(15b) E három uniós ország atomerőműveinek leszerelése olyan jelentős pénzügyi és gazdasági terhet jelentett, amelyet az érintett tagállamok nem tudtak teljes egészében viselni, ezért a Közösség pénzügyi támogatást nyújtott az érintett tagállamoknak a leszerelési és hulladékprojektek költségei egy részének fedezésére és a gazdasági következmények ellentételezésére.

Módosítás  8

Irányelvre irányuló javaslat

18 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(18) A NAÜ 2006-ban korszerűsítette teljes normagyűjteményét, és közzétette a biztonsági alapelveket,37 amelyeket az Európai Atomenergia-közösség, az OECD/NEA és más nemzetközi szervezetek együttesen támogattak. A közös támogató szervezetek véleménye szerint a biztonsági alapelvek alkalmazása megkönnyíti a nemzetközi biztonsági előírások betartását, és nagyobb összhangot teremt az egyes tagállamok által alkalmazott intézkedések között. Ezért ajánlatos lenne, ha valamennyi tagállam támogatná ezeket az alapelveket, és ösztönözné alkalmazásukat. Ezeket az alapelveket a NAÜ-nek valamennyi tevékenységére, a tagállamoknak pedig a NAÜ által támogatott minden tevékenységre kötelezően alkalmaznia kell. A tagállamok, illetve a támogató szervezetek az alapelveket tevékenységeik vonatkozásában saját belátásuk szerint alkalmazhatják.

(18) A NAÜ 2006-ban korszerűsítette teljes normagyűjteményét, és közzétette a biztonsági alapelveket37, amelyeket az Európai Atomenergia-közösség, az OECD/NEA és más nemzetközi szervezetek együttesen fejlesztettek ki. A közös támogató szervezetek véleménye szerint a biztonsági alapelvek alkalmazása megkönnyíti a nemzetközi biztonsági előírások betartását, és nagyobb összhangot teremt az egyes tagállamok által alkalmazott intézkedések között. Ezért ajánlatos lenne, ha valamennyi tagállam támogatná ezeket az alapelveket, és ösztönözné alkalmazásukat. Ezeket az alapelveket a NAÜ-nek valamennyi tevékenységére, a tagállamoknak pedig a NAÜ által támogatott minden tevékenységre kötelezően alkalmaznia kell. A tagállamok, illetve a támogató szervezetek az alapelveket tevékenységeik vonatkozásában saját belátásuk szerint alkalmazhatják.

Módosítás 9

Irányelvre irányuló javaslat

19 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(19a) A környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló, 1998. június 25-i Aarhusi Egyezmény jogokat biztosít a nyilvánosság számára, és kötelezettségeket ír elő a részes felek és a hatóságok számára az információhoz való hozzáférés, a nyilvánosság részvétele és az igazságszolgáltatáshoz való jog területén környezeti ügyekben, beleértve a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelését.

Módosítás  10

Irányelvre irányuló javaslat

19 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(19b) A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet egyezményt1 és ajánlást2 fogadott el a sugárvédelemről minden olyan tevékenység vonatkozásában, amely során a munkavállalók munkavégzés közben ionizáló sugárzásnak vannak kitéve, és a mindenkori ismeretek alapján megfelelő intézkedések megtételét kéri a munkavállalók hatékony védelmének biztosítása érdekében.

 

___________________________

1 C115. sz. egyezmény a munkavállalók ionizáló sugárzással szembeni védelméről, elfogadva 1960. június 22-én.

1 C114. sz. ajánlás a munkavállalók ionizáló sugárzással szembeni védelméről, elfogadva 1960. június 22-én.

Módosítás                11

Irányelvre irányuló javaslat

22 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(22a) Az Európai Parlament szintén kijelentette, hogy valamennyi tagállamban az összes atomenergia-ipari vállalkozás számára megfelelő pénzügyi forrásoknak kell rendelkezésre állnia a leállítás – többek között a hulladékgazdálkodás – valamennyi költségének fedezésére, a „szennyező fizet” elv érvényesítése és az állami támogatások igénybevételének elkerülése érdekében, és felszólította a Bizottságot, hogy készítsen pontos iránymutatásokat a pénzügyi források tagállamokban való felhasználása tekintetében, figyelemmel a leállításra, valamint a keletkező radioaktív hulladék kezelésére, kondicionálására és végleges elhelyezésére.1

_________________________________

 

1Az Európai Parlament állásfoglalása az atomerőművek leállítására elkülönített pénzügyi források felhasználásáról (HL C 280. E, 2006.11.18., 117.o.).

Módosítás  12

Irányelvre irányuló javaslat

23 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(23) Az Unióban és világszerte is egyre inkább elismerik, hogy az atomenergiát felelősségteljesen kell felhasználni, ideértve különösen a nukleáris biztonságot és védelmet. Ebben a vonatkozásban az atomenergia biztonságos, optimális és fenntartható alkalmazásának biztosítása érdekében foglalkozni kell a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésének kérdésével.

(23) Az Unióban és világszerte is egyre inkább elismerik – különösen a közelmúltban Japánban bekövetkezett, súlyos nukleáris baleset után –, hogy szigorítani kell a nukleáris biztonságra és védelemre vonatkozó szabályokat. Ebben a vonatkozásban a biztonságos, optimális és fenntartható tárolás és/vagy végleges elhelyezés biztosítása érdekében foglalkozni kell a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésének nagy jelentőségű kérdésével.

Módosítás  13

Irányelvre irányuló javaslat

23 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(23a) E tekintetben ki kell emelni, hogy a kiégett fűtőelemekben található anyagok jelentős arányban hasznosíthatók. A kiégett fűtőelemek újrafeldolgozását tehát a keletkező hulladékok végleges elhelyezésével párhuzamosan számításba kell venni.

Módosítás                14

Irányelvre irányuló javaslat

24 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(24) Miközben a tagállamok teljes mértékben maguk határozzák meg, hogy energiaigényüket milyen típusú energiaforrások hasznosítása útján fedezik, radioaktív hulladék minden tagállamban keletkezik, függetlenül attól, hogy az adott tagállam rendelkezik-e atomreaktorral vagy sem. Radioaktív hulladék főként a nukleáris üzemanyagciklussal összefüggő tevékenységek, például az atomerőművek üzemeltetése, illetve a kiégett fűtőelemek újrafeldolgozása során keletkezik, de radioaktív izotópok gyógyászati, kutatási és ipari alkalmazása során és más tevékenységekkel kapcsolatban is létrejön.

(24) Radioaktív hulladék minden tagállamban keletkezik, függetlenül attól, hogy az adott tagállam rendelkezik-e atomreaktorral vagy sem. Radioaktív hulladék főként az energiatermeléssel összefüggő tevékenységek – többek között az atomerőművek üzemeltetése –, illetve az erőművek leszerelése során keletkezik, de radioaktív izotópok gyógyászati, kutatási és ipari alkalmazása során és más tevékenységekkel kapcsolatban is létrejön.

Módosítás  15

Irányelvre irányuló javaslat

25 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(25) Az atomreaktorok működése során kiégett fűtőelemek is keletkeznek. A tagállamok maguk határozzák meg a kiégettfűtőelem-ciklusra vonatkozó stratégiájukat, és a kiégett fűtőelemeket tekinthetik értékes, újra feldolgozható erőforrásnak, de azokat hulladéknak is minősíthetik, és dönthetnek a végleges elhelyezésükről. Bármelyik megoldást választják is a tagállamok, az újrafeldolgozás során szétválasztott, nagy aktivitású hulladékok, illetve a kiégett fűtőelemek hulladékként történő végleges elhelyezésének kérdését meg kell vizsgálni.

(25) Az atomreaktorok működése során kiégett fűtőelemek is keletkeznek. A tagállamok maguk határozzák meg a kiégettfűtőelem-ciklusra vonatkozó stratégiájukat, és a kiégett fűtőelemeket tekinthetik értékes, újra feldolgozható és újrahasznosítható erőforrásnak, de azokat hulladéknak is minősíthetik, és dönthetnek a végleges elhelyezésükről. Bármelyik megoldást választják is a tagállamok, az újrafeldolgozás során szétválasztott, nagy aktivitású hulladékok, illetve a kiégett fűtőelemek hulladékként történő végleges elhelyezésének kérdését meg kell vizsgálni.

Módosítás  16

Irányelvre irányuló javaslat

27 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(27) A radioaktív hulladékot – ideértve a hulladéknak minősülő kiégett fűtőelemeket is – területileg hosszú távon el kell különíteni, és el kell szigetelni a lakosságtól és az élővilágtól. A hulladék különleges jellegéből (radionuklid-tartalmából) adódóan a lakosság és a környezet ionizáló sugárzásból származó veszélyekkel szembeni védelmének biztosítása érdekében intézkedéseket kell hozni, ideértve a kezelés végpontját jelentő, megfelelő létesítményekben történő végleges elhelyezést is. A radioaktív hulladékok tárolása – ideértve a hosszú távú tárolást is – csak köztes megoldást jelent, azonban nem lehet a végleges elhelyezés alternatívája.

(27) A radioaktív hulladékot – ideértve a hulladéknak minősülő kiégett fűtőelemeket is – megfelelően kezelni kell, területileg hosszú távon el kell különíteni, és el kell szigetelni a lakosságtól és az élővilágtól. A hulladék különleges jellegéből (radionuklid-tartalmából) adódóan a lakosság és a környezet ionizáló sugárzásból származó veszélyekkel szembeni védelmének biztosítása érdekében intézkedéseket kell hozni, ideértve a kezelés végpontját jelentő, megfelelő létesítményekben történő végleges elhelyezést is. A radioaktív hulladékok tárolása – ideértve a hosszú távú tárolást is – csak köztes megoldást jelent, azonban nem lehet a végleges elhelyezés alternatívája.

Indokolás

A hulladék kezelés révén történő stabillá tétele és megfelelő becsomagolása alapvető előfeltétele a biztonságos elkülönítésnek és bioszférától való elszigetelésnek.

Módosítás  17

Irányelvre irányuló javaslat

28 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(28) Ezeket az intézkedéseket olyan nemzeti osztályozási rendszerekkel kell alátámasztani, amelyek maradéktalanul figyelembe veszik a radioaktív hulladékok egyes típusait és azok sajátos tulajdonságait. A különböző hulladékosztályokba való besorolás pontos kritériumainak az adott tagállamban a hulladékok jellegéből, valamint a végleges elhelyezés kapcsán rendelkezésre álló vagy megfontolás alatt lévő lehetőségekből fakadóan fennálló sajátos körülményektől kell függniük.

(28) Ezeket az intézkedéseket olyan nemzeti osztályozási rendszerekkel kell alátámasztani, amelyek maradéktalanul figyelembe veszik a radioaktív hulladékok egyes típusait és azok sajátos tulajdonságait. A különböző hulladékosztályokba való besorolás pontos kritériumainak az adott tagállamban a hulladékok jellegéből, valamint a végleges elhelyezés kapcsán rendelkezésre álló vagy megfontolás alatt lévő lehetőségekből fakadóan fennálló sajátos körülményektől kell függniük. A tagállamok közötti kommunikáció és információcsere elősegítése, valamint az átláthatóság biztosítása érdekében a nemzeti programban részletesen be kell mutatni egy osztályozási rendszert.

Indokolás

A radioaktív hulladékok osztályozása összefügg a hulladékkezelés biztonsági szempontjaival. Ebben az összefüggésben kapcsolatot teremt a hulladékok szabályozó hatóság vagy egy hulladékkezelő létesítmény üzemeltetője által meghatározott jellege és a biztonsági célkitűzések között. Egy ilyen osztályozási rendszer felhasználható a hulladékkezelési stratégiák megtervezése és a nemzeti programok kidolgozása során, ezért a programokban részletesen le kell írni, és közzé kell tenni.

Módosítás  18

Irányelvre irányuló javaslat

29 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(29) A rövid felezési idejű, kis és közepes aktivitású hulladékokat jellemzően a felszínhez közeli létesítményekben helyezik el. 30 évnyi kutatás után műszaki szempontból széles körben elfogadott az az álláspont, hogy a nagy aktivitású hulladékok és hulladéknak minősülő kiégett fűtőelemek kezelésének végpontjaként a mélységi geológiai elhelyezés a legbiztonságosabb és legfenntarthatóbb megoldás. Ezért a végleges elhelyezésre kell törekedni.

(29) A rövid felezési idejű kis és közepes aktivitású hulladékok elhelyezésének módja széles skálán mozog a felszínhez közeli létesítményekben (épületekben, földfelszín alatt, illetve 10–40 méteres mélységben) való elhelyezéstől egészen a legbiztonságosabb, 70–100 méteres mélységben fekvő geológiai közegekben való elhelyezésig. Csaknem valamennyi alacsony és közepes aktivitású, hosszú élettartamú radioaktív hulladék tárolásra kerül. 30 évnyi kutatás után a mélységi geológiai elhelyezés megvalósíthatósága tudományos igazolást nyert, és a nagy aktivitású radioaktív hulladékok kezelésének végpontjaként biztonságos és gazdaságos lehetőséget jelenthet. A radioaktív hulladékok geológiai elhelyezésének gyakorlati megvalósításával foglakozó technológiai platform (IGDTP) keretében végzett tevékenységek megkönnyíthetnék a témával kapcsolatos szakértelemhez és technológiához való hozzáférést. Különböző egyéb lehetőségeket is vizsgálnak, mint például a felszíni vagy felszínközeli gépesített tárolást, a „száraz szikla” technológiát, vagy a mélyre fúrt (3000–5000 méternyi mélységű) üregekben való elhelyezést, beleértve a visszafordíthatóság és visszanyerhetőség lehetőségét. Ezért valamennyi lehetőség kutatását tovább kell folytatni.

Módosítás  19

Irányelvre irányuló javaslat

29 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(29a) Tekintettel a radioaktív hulladékok átalakítással vagy a sugárzás intenzitásának és az élettartamnak a csökkentését célzó egyéb módon történő ártalmatlanításával kapcsolatos kutatásra, hosszú távon is figyelembe kell venni a radioaktív hulladékok reverzibilis, mélységi geológiai tárolását.

Módosítás  20

Irányelvre irányuló javaslat

30 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(30) Bár a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésével kapcsolatos politikájáért minden tagállam maga felelős, ennek a politikának tiszteletben kell tartania a NAÜ megfelelő biztonsági alapelveit. Minden tagállam etikai kötelessége, hogy a meglévő, illetve a nukleáris létesítmények leszerelésével kapcsolatosan várhatóan keletkező kiégett fűtőelemekkel és radioaktív hulladékokkal kapcsolatosan nem hárítson indokolatlan terheket a jövő nemzedékeire.

(30) Bár a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésével kapcsolatos politikájáért minden tagállam maga felelős, ennek a politikának nemcsak tiszteletben kell tartania a NAÜ megfelelő biztonsági alapelveit, hanem a legmagasabb szintű biztonsági szabványokat is elő kell írnia, amelyek tükrözik szabályozási és üzemeltetési szinten a legjobb gyakorlatokat és a rendelkezésre álló legjobb technológiát. Minden tagállam etikai kötelessége, hogy a korábbi, a meglévő, illetve a nukleáris létesítmények leszerelésével kapcsolatosan várhatóan keletkező kiégett fűtőelemekkel és radioaktív hulladékokkal kapcsolatosan nem hárítson indokolatlan terheket a jövő nemzedékeire. A tagállamoknak ezért olyan leszerelési politikát kell kidolgozniuk, amely garantálja, hogy a létesítmények leszerelésére a bezárásukat követő lehető legrövidebb időn belül és a legbiztonságosabb módon kerül sor.

Módosítás  21

Irányelvre irányuló javaslat

31 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(31) A kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok felelősségteljes kezelése érdekében valamennyi tagállamnak létre kell hoznia egy olyan nemzeti rendszert, amely a megfelelő jogalkotás, szabályozás és a hatásköröket egyértelműen megállapító szervezet révén biztosítja a politikai kötelezettségvállalást és a lépésről lépésre történő döntéshozatalt.

(31) A kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok felelősségteljes kezelése érdekében valamennyi tagállamnak létre kell hoznia egy olyan nemzeti rendszert, amely a megfelelő jogalkotás, szabályozás és a hatásköröket egyértelműen megállapító szervezet révén garantálja a politikai kötelezettségvállalást és a lépésről lépésre történő döntéshozatalt az Aarhusi Egyezménynek megfelelően.

Indokolás

A környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló, 1998. június 25-i Aarhusi Egyezmény aláírójaként az Európai Unió vállalta, hogy betartja e nemzetközi egyezmény elveit, és ezeket belefoglalta a környezettel kapcsolatos egyes tervek és programok kidolgozásánál a nyilvánosság részvételéről szóló, 2003. május 26-i 2003/35/EK irányelvbe.

Módosítás  22

Irányelvre irányuló javaslat

32 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(32a) A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésére és tárolására elégséges források álljanak rendelkezésre.

Módosítás  23

Irányelvre irányuló javaslat

32 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(32b) További pénzeszközöket kell biztosítani energiaprojektekre, beleértve a jövőbeni lehetséges leszerelési, és következésképpen a hulladékkezelési projekteket is.

Módosítás  24

Irányelvre irányuló javaslat

33 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(33) Olyan nemzeti programot kell kidolgozni, amely biztosítja a politikai döntések egyértelmű rendelkezések formájában történő érvényesülését a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok keletkezésétől a végleges elhelyezésig tartó kezelésük valamennyi lépésének időben történő végrehajtására vonatkozóan. A programnak ki kell terjednie a radioaktív hulladékok kezelésével, előfeldolgozásával, feldolgozásával, kondicionálásával, tárolásával és végleges elhelyezésével kapcsolatos valamennyi tevékenységre. A nemzeti program lehet referenciadokumentum vagy dokumentumcsomag.

(33) Olyan nemzeti programot kell kidolgozni, amely biztosítja a politikai döntések egyértelmű rendelkezések formájában történő érvényesülését a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok keletkezésétől a végleges elhelyezésig tartó kezelésük valamennyi lépésének időben történő végrehajtására vonatkozóan. A programnak ki kell terjednie a radioaktív hulladékok és kiégett fűtőelemek kezelésével, előfeldolgozásával, feldolgozásával, kondicionálásával, tárolásával és végleges elhelyezésével kapcsolatos valamennyi tevékenységre és meg kell felelnie az Aarhusi Egyezményben meghatározott elveknek. A nemzeti program lehet referenciadokumentum vagy dokumentumcsomag.

Indokolás

A környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló, 1998. június 25-i Aarhusi Egyezmény aláírójaként az Európai Unió vállalta, hogy betartja e nemzetközi egyezmény elveit, és ezeket belefoglalta a környezettel kapcsolatos egyes tervek és programok kidolgozásánál a nyilvánosság részvételéről szóló, 2003. május 26-i 2003/35/EK irányelvbe.

Módosítás  25

Irányelvre irányuló javaslat

34 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(34a) A kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésének egész folyamata során gondoskodni kell a munkavállalók megóvásáról és biztonsági és egészségvédelmi jogszabályok általi védelméről, munkájuktól vagy beosztásuktól függetlenül, és a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladék kezelésére szolgáló valamennyi eszköz tekintetében figyelembe kell venni a munkavállalók egészségére és biztonságára gyakorolt hosszú távú következményeket is. A munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra vonatkozó európai uniós és tagállami szabályozás a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésével foglalkozó munkavállalókra is érvényes, és az ilyen szabályozás betartása elmulasztásának azonnali és szigorú szankciókhoz kell vezetnie.

Módosítás  26

Irányelvre irányuló javaslat

35 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(35) Az átláthatóság fontos szerepet tölt be a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelése során. Ezt a lakosság hatékony tájékoztatásával és az érintett felek döntéshozatali folyamatban történő részvételi lehetőségének biztosításával kell megvalósítani.

(35) Az átláthatóság fontos szerepet tölt be a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelése során, és kulcsfontosságú a lakosság bizalma a tárolók biztonságát vezérlő elveket és a hulladékgazdálkodási programokat illetően. Ezt a lakosság hatékony tájékoztatásának és az érintett felek, a helyi és regionális hatóságok, valamint a lakosság döntéshozatali folyamatban történő részvételi lehetőségének biztosításával kell megvalósítani.

Módosítás  27

Irányelvre irányuló javaslat

36 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(36) A tagállamok közötti, illetve a nemzetközi szinten folytatott együttműködés – a szakértelemhez és technológiához való hozzáférés révén – megkönnyítheti és felgyorsíthatja a döntéshozatalt.

(36) A tagállamok közötti, illetve a nemzetközi szinten folytatott együttműködés – a kiváló minőségű szakértelemhez és technológiához, valamint a bevált gyakorlatokhoz való hozzáférés révén – megkönnyítheti és felgyorsíthatja a döntéshozatalt.

Módosítás  28

Irányelvre irányuló javaslat

37 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(37) Néhány tagállam úgy ítéli meg, hogy a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésére szolgáló létesítmények többek között a végleges elhelyezésre szolgáló létesítmények – közös használata előnyös megoldást jelenthet, amennyiben az az érintett tagállamok közötti megállapodáson alapul.

(37) Néhány tagállam úgy ítéli meg, hogy a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésére szolgáló létesítmények többek között a végleges elhelyezésre szolgáló létesítmények – közös használata előnyös, biztonságos és költséghatékony megoldást jelenthet, amennyiben az az érintett országok közötti megállapodáson alapul. E tekintetben ügyelni kell az egyedi szabályozások akadályozásának elkerülésére, többek között a kutatóreaktorokból származó kiégett fűtőelemekkel kapcsolatos, korábban létrejött megállapodásokat illetően. Az irányelvben pontosan meg kell határozni az ilyen közös projektek elindítása előtt teljesítendő, szükséges feltételeket.

Módosítás  29

Irányelvre irányuló javaslat

39 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(39) A biztonsági elemzés és a fokozatos megközelítés szolgál alapul a végleges elhelyezésre szolgáló létesítmény kialakításával, működtetésével és bezárásával kapcsolatban meghozott döntésekhez, és lehetővé teszi azoknak a bizonytalan területeknek a meghatározását, amelyekre összpontosítani kell annak érdekében, hogy a végleges elhelyezésre szolgáló rendszer biztonságát befolyásoló szempontokat – ideértve a természetes (geológiai) és a mesterséges gátakkal és az ezek viselkedésének várható időbeli alakulásával kapcsolatos szempontokat is – jobban meg lehessen ismerni. A biztonsági elemzésnek tartalmaznia kell a biztonsági értékelés megállapításait és a biztonsági értékelés szilárdságával és megbízhatóságával kapcsolatos információkat, valamint az abban foglalt feltevéseket. Az elemzésben ezért fel kell tüntetni a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésére szolgáló létesítmények, illetve a hulladékok kezelésével összefüggő tevékenységek biztonságát alátámasztó érveket és bizonyítékokat.

(39) A biztonsági elemzés és a fokozatos megközelítés szolgál alapul a végleges elhelyezésre szolgáló létesítmény kialakításával, működtetésével és bezárásával kapcsolatban meghozott döntésekhez, és lehetővé teszi azoknak a bizonytalan területeknek a meghatározását, amelyekre összpontosítani kell annak érdekében, hogy a végleges elhelyezésre szolgáló rendszer biztonságát befolyásoló szempontokat – ideértve a természetes (geológiai) és a mesterséges gátakkal és az ezek viselkedésének várható időbeli alakulásával kapcsolatos szempontokat is – jobban meg lehessen ismerni. A biztonsági elemzésnek tartalmaznia kell a biztonsági értékelés megállapításait és a biztonsági értékelés szilárdságával és megbízhatóságával kapcsolatos információkat, valamint az abban foglalt feltevéseket. A biztonságosság igazolásának ezért a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésére szolgáló létesítmények, illetve a hulladékok kezelésével összefüggő tevékenységek biztonságát alátámasztó érveken és bizonyítékokon kell alapulnia.

Módosítás  30

Irányelvre irányuló javaslat

40 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(40) Elismerve, hogy a nemzeti rendszerben figyelembe kell venni a kiégett fűtőelemekkel és radioaktív hulladékokkal kapcsolatos valamennyi kockázatot, ez az irányelv nem érinti azokat a nem radiológiai kockázatokat, amelyek az Európai Unió működéséről szóló szerződés hatálya alá tartoznak.

(40) Elismerve, hogy a nemzeti rendszerben figyelembe kell venni a kiégett fűtőelemekkel és radioaktív hulladékokkal kapcsolatos valamennyi kockázatot, ez az irányelv nem érinti azokat a nem radiológiai következményekkel járó, nem radiológiai kockázatokat, amelyek az Európai Unió működéséről szóló szerződés hatálya alá tartoznak.

Módosítás  31

Irányelvre irányuló javaslat

41 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(41) A kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésével kapcsolatos szakértelem és képességek megőrzésének és továbbfejlesztésének – a magas szintű biztonság megteremtése egyik lényeges elemeként – a korábbi üzemeltetési tapasztalatokból, a tudományos kutatásból és műszaki fejlődésből, illetve a valamennyi résztvevő közötti műszaki együttműködésből levont tanulságok együttesén kell alapulnia.

(41) A kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésével kapcsolatos szakértelem és képességek megőrzésének és továbbfejlesztésének – a magas szintű környezet- és egészségvédelem, biztonság és átláthatóság megteremtése egyik lényeges elemeként – a korábbi üzemeltetési tapasztalatokból, a tudományos kutatásból és műszaki fejlődésből, illetve a valamennyi résztvevő közötti műszaki együttműködésből levont tanulságok együttesén kell alapulnia.

Módosítás  32

Irányelvre irányuló javaslat

42 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(42a) Ebben a tekintetben az Európai Nukleáris Biztonsági Szabályozó Hatóságok Csoportja (ENSREG) nagymértékben hozzájárulhatna ezen irányelv egységes végrehajtásához, ezáltal is elősegítve a nemzeti szabályozó hatóságok közötti konzultációt, a helyes gyakorlatok cseréjét és az együttműködést.

Indokolás

A nemzetközi szakértői értékeléseken kívül említést kell tenni az ENSREG irányelv végrehajtásában betöltött szerepéről. Lásd a nukleáris biztonságról szóló, 2009/71/Euratom irányelv (16) preambulumbekezdésében található hasonló utalást.

Módosítás  33

Irányelvre irányuló javaslat

42 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(42b) Ez az irányelv hasznos eszközként szolgálhat annak ellenőrzéséhez, hogy a kiégett fűtőelemek vagy a radioaktív hulladékok kezelésére szolgáló létesítményekkel vagy tevékenységekkel összefüggésben az Euratom-Szerződés alapján biztosított pénzügyi vagy technikai segítség formájában uniós támogatásban részesülő projektek tartalmazzák-e a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok biztonságos kezelésének biztosításához szükséges intézkedéseket.

Indokolás

Lásd a korábbi 15. cikk (4) bekezdését, melyet helyesebb volna jogi rendelkezés helyett inkább preambulumbekezdésként megfogalmazni: i. az irányelvnek való megfelelés része a Bizottság által a technikai és pénzügyi segítségről való döntéshozatal keretében végzett általános értékelésnek, azonban önmagában a Szerződés és a kapcsolódó alap-jogiaktusok alapján sem a segítségnyújtás előfeltétele, ii. a 15. cikk (4) bekezdésében az Euratom-Szerződés 43. cikkére tett utalás, mely szerint a Bizottság a megvalósításra gyakorolt bárminemű hatás nélkül mindössze „véleményét közli az érintett tagállammal”, csekély hozzáadott értéket képvisel.

Módosítás  34

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) Az irányelv biztosítja, hogy a tagállamok a lakosság és a munkavállalók ionizáló sugárzásból eredő veszélyekkel szembeni védelme érdekében a magas szintű nukleáris biztonságra vonatkozóan megfelelő nemzeti előírásokat alkalmazzanak a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésével összefüggésben.

(2) Az irányelv biztosítja, hogy a tagállamok a lakosság, a munkavállalók és a természeti környezet ionizáló sugárzásból eredő veszélyekkel szembeni védelme érdekében a legmagasabb szintű nukleáris biztonságra vonatkozó, megfelelő nemzeti előírásokat alkalmazzák a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésével összefüggésben.

Módosítás  35

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) Az irányelv támogatja és ösztönzi a lakosság tájékoztatását és részvételét a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelése vonatkozásában.

(3) Az irányelv biztosítja a lakosság szükséges tájékoztatását és részvételét a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelése vonatkozásában.

Módosítás  36

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 4 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(4a) Ez az irányelv minimumkövetelményeket állapít meg a tagállamok számára, de a tagállamok dönthetnek úgy, hogy szigorúbb követelményeket írnak elő a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelése tekintetében.

Módosítás  37

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) Ez az irányelv a következőkre alkalmazandó:

(1) A 2009/71/Euratom irányelv sérelme nélkül, ez az irányelv a következőkre alkalmazandó:

Módosítás  38

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a) a kiégett fűtőelemek kezelésének valamennyi szakaszára, amennyiben a kiégett fűtőelemek békés célú atomreaktorok működése során keletkeznek, illetve azokat békés célú tevékenységek keretében kezelik;

a) a kiégett fűtőelemek kezelésének valamennyi szakaszára, amennyiben a kiégett fűtőelemek békés célú atomreaktorok működése során keletkeznek, illetve azokat békés célú tevékenységek keretében kezelik az EU területén, beleértve a katonai védelmi programokból származó kiégett fűtőelemet, amennyiben az ilyen fűtőelemet tartósan kizárólag békés célú tevékenységekre fordítják, és azok keretében kezelik;

Módosítás  39

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b) a radioaktív hulladékok kezelésének a keletkezéstől a végleges elhelyezésig tartó valamennyi szakaszára, amennyiben a radioaktív hulladékok békés célú tevékenységek során keletkeznek, illetve azokat békés célú tevékenységek keretében kezelik;

b) a radioaktív hulladékok kezelésének a keletkezéstől a végleges elhelyezésig tartó, és azt is magába foglaló valamennyi szakaszára, amennyiben a radioaktív hulladékok békés célú tevékenységek során keletkeznek, illetve azokat békés célú tevékenységek keretében kezelik az EU területén;

Módosítás  40

Irányelvre irányuló javaslat

3. cikk – (-1) pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

-1. „engedélyezett kibocsátások”: szabályozott nukleáris létesítményekből vagy normális működési tevékenységből eredő, gáz vagy folyékony halmazállapotú radioaktív anyag környezetbe történő tervezett és szabályozott kibocsátása az illetékes szabályozó hatóság által engedélyezett keretek között, és a 96/29/Euratom irányelv alapelveit és határértékeit figyelembe véve;

 

 

Módosítás  41

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 3 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

3. „végleges elhelyezés”: a kiégett fűtőelemek vagy a radioaktív hulladékok engedélyezett létesítményben való elhelyezése a visszanyerés szándéka nélkül;

3. „végleges elhelyezés”: a kiégett fűtőelemek vagy a radioaktív hulladékok engedélyezett létesítményben való, lehetőség szerint végleges elhelyezése a reverzibilitás elvének kellő figyelembevételével;

Indokolás

Mindenféle végleges elhelyezésnek biztosítania kell a hulladékcsomag eltávolítását vagy a mélyrétegi geológiai tárolóhoz való hozzáférést. A reverzibilitás elve részét képezi az ilyen tárolók társadalmi elfogadhatóságának, és kapcsolódik a helyszínek hosszú távú ellenőrzéséhez és tartós nyomon követéséhez is.

Módosítás                42

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 6 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

6. „radioaktív hulladék”: olyan gáz, folyékony vagy szilárd halmazállapotú radioaktív anyag, amelynek további felhasználását a tagállam, illetve olyan természetes vagy jogi személy, akinek vagy amelynek a döntését a tagállam elfogadja, nem tervezi, és amelynek radioaktív hulladékként való ellenőrzését valamely hatáskörrel rendelkező szabályozó hatóság végzi a tagállam jogszabályi és szabályozási keretei szerint;

6. „radioaktív hulladék”: olyan gáz, folyékony vagy szilárd halmazállapotú radioaktív anyag – beleértve a kiégett fűtőelemeket és az újrafeldolgozásból származó radioaktív anyagot is –, amelynek további felhasználását a jövőbeli technológiai haladást és fejlődést figyelembe véve – a tagállam, illetve olyan természetes vagy jogi személy, akinek vagy amelynek a döntését a tagállam elfogadja nem tervezi, és amelynek radioaktív hulladékként való ellenőrzését valamely hatáskörrel rendelkező szabályozó hatóság végzi a tagállam jogszabályi és szabályozási keretei szerint;

Indokolás

A kiégett fűtőelemet hulladékként kell meghatározni, kivéve, ha nyilvánvaló, hogy az a közeljövőben környezetre gyakorolt további hatások nélkül újra feldolgozható.

Módosítás  43

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 9 a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

9a. „telephely”: földrajzi terület, ahol engedélyezett létesítmény áll (ideértve a kiégett fűtőelemek vagy radioaktív hulladékok végleges elhelyezésre szolgáló létesítményt), illetve ahol engedélyezett tevékenységet folytatnak;

Módosítás  44

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 9 b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

9b. „biztonsági értékelés”: szisztematikus eljárás, amelyre a tervezési folyamat alatt kerül sor, biztosítva, hogy a javasolt kialakítás minden vonatkozó biztonsági követelményt kielégítsen, és amely hivatalos biztonsági vizsgálatot tartalmaz, de nem korlátozódik csupán arra;

Módosítás  45

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 9 c pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

9c. „biztonsági elemzés”: egy létesítmény vagy tevékenység biztonságát alátámasztó érvek és bizonyítékok összessége, ideértve a biztonsági értékelés eredményeit és az ezekre az eredményekre vonatkozó megbízhatósági nyilatkozatot; a végleges elhelyezésre szolgáló létesítmény biztonsági elemzése a fejlesztés egy bizonyos állapotára is vonatkozhat; ebben az esetben a biztonsági elemzésnek el kell ismernie a bizonytalan területek vagy megoldatlan kérdések meglétét, és iránymutatást kell tartalmaznia azokra az intézkedésekre vonatkozóan, amelyekkel ezek a kérdések a fejlesztés későbbi szakaszaiban megoldhatók;

Indokolás

Lásd a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség biztonsági glosszáriumát: „A nukleáris biztonság és a sugárzásvédelem terminológiája” – 2007-es kiadás.

Módosítás  46

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 13 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

13. „tárolás”: kiégett fűtőelemek vagy radioaktív hulladékok későbbi visszanyerés céljából engedélyezett létesítményben történő raktározása.

13. „tárolás”: kiégett fűtőelemek vagy radioaktív hulladékok későbbi visszanyeréséig engedélyezett létesítményben történő ideiglenes raktározása;

Indokolás

A tárolás a hulladék ideiglenes raktározására utal, a legtöbb radioaktív hulladék biztonságos kezelésének egyik szükséges szakaszára.

Módosítás  47

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 13 a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

13a. „nyilvánosság”: egy vagy több természetes vagy jogi személy, valamint a nemzeti jogszabályokkal, illetve gyakorlattal összhangban azok szövetségei, szervezetei és csoportjai;

Módosítás  48

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A tagállamok a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésére vonatkozóan nemzeti politikákat dolgoznak ki és tartanak fenn. A tagállamokban keletkező kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésével kapcsolatban a végső felelősség a tagállamokat terheli.

(1) A tagállamok a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésére vonatkozóan nemzeti politikákat dolgoznak ki és tartanak fenn. Minden tagállam viseli a végső felelősséget a területén keletkező kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezeléséért.

Módosítás  49

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1a) A tagállamok biztosítják, hogy a kezelési, illetve kiégett fűtőelemekre és radioaktív hulladékra vonatkozó nemzeti politikákat a hosszú távú biztonság tekintetében jól megalapozott, lépcsőzetes döntéshozatali folyamatban hajtsák végre.

Módosítás  50

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 2 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) A tagállamok biztosítják, hogy:

(2) A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti politikák a következő elveken alapuljanak:

Módosítás  51

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 2 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a) a radioaktív hulladékok keletkezését – a megfelelő tervezési, üzemeltetési és leszerelési eljárás, többek között a hagyományos anyagok újrafeldolgozása és újrahasznosítása révén – az aktivitás és a mennyiség tekintetében a lehető legalacsonyabb szinten tartják;

a) a radioaktív hulladékok keletkezését – a megfelelő tervezési, üzemeltetési és leszerelési eljárás, többek között az anyagok újrafeldolgozása és újrahasznosítása révén – az aktivitás és a mennyiség tekintetében, az „ésszerűen elérhető legalacsonyabb szint” elve (ALARA-elv) figyelembevételével a lehető legalacsonyabb szinten tartják;

Módosítás  52

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 2 bekezdés – d pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

d) a kiégett fűtőelemeket és radioaktív hulladékokat hosszú távon is biztonságosan kezelik.

d) a kiégett fűtőelemeket és radioaktív hulladékokat hosszú távon is biztonságosan kezelik, az emberi egészség, valamint a környezet védelmének kellő figyelembevételével;

Módosítás  53

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 2 bekezdés – d a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

da) a kiégett fűtőelemek pihentető medencékben történő köztes tárolása területi elkülönítés biztosításával történik, és a kiégett fűtőelemek lehűtéséhez szükséges legrövidebb ideig tart, mielőtt azokat elszállítanák;

Módosítás  54

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 2 bekezdés – d b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

db) intézkedéseket hoznak a jövőbeli egészségügyi és környezeti kockázatoknak kitett munkavállalók és általában a lakosság védelmére;

Módosítás  55

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 2 bekezdés – d c pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

dc) a radioaktív hulladék kezelésének költségeit – beleértve a kiégett fűtőelemek kezelésének költségeit is – azok viselik, akiknél a hulladék keletkezett.

Módosítás  56

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 2 bekezdés – d d pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

dd) államilag ellenőrzött alapokban kezelik azon pénzügyi tartalékokat, amelyeket a hulladékot kibocsátóknak nyújtaniuk kell a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladék kezeléséből származó összes költség fedezésére annak biztosítása érdekében, hogy azok az állandó, biztonságos végleges elhelyezéshez rendelkezésre álljanak;

Módosítás  57

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 2 bekezdés – d e pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

de) az illetékes nemzeti hatóságokat bevonják annak ellenőrzésébe, hogy a megfelelő pénzügyi források rendelkezésre álljanak;

Módosítás  58

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 2 bekezdés – d f pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

df) a nemzeti parlamenteket bevonják annak ellenőrzésébe, hogy a megfelelő pénzügyi források rendelkezésre álljanak;

Módosítás  59

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) A radioaktív hulladékot abban a tagállamban helyezik el véglegesen, amelyikben az keletkezett, amennyiben nincs olyan értelmű megállapodás a tagállamok között, hogy más tagállamban lévő végleges elhelyezésre szolgáló létesítményt használnak.

(3) A radioaktív hulladékot abban a tagállamban helyezik el véglegesen, amelyikben az keletkezett, hacsak ez a tagállam nem kötött megállapodást egy másik tagállammal vagy harmadik országgal arra vonatkozóan, hogy azon tagállam vagy harmadik ország végleges elhelyezésre szolgáló létesítményeit használja. Ha harmadik országgal jön létre radioaktív hulladék végleges elhelyezésére vonatkozó megállapodás, a megállapodásban részes tagállamnak biztosítania kell, hogy a radioaktív hulladék végleges elhelyezése ezen irányelv rendelkezéseinek megfelelően történjen.

Módosítás  60

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 3 bekezdés – 1 a albekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

harmadik országba történő kivitel esetén az exportáló tagállam megteszi az ésszerű intézkedéseket annak biztosítására, hogy a harmadik ország az ebben az irányelvben előírttal egyenértékű biztonsági célokat kitűző programmal rendelkezzen a radioaktív hulladékok kezelésére;

Módosítás  61

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 3 bekezdés – 1 b albekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

a bizottságot minden ilyen jellegű megállapodásról értesíteni kell;

Módosítás  62

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 3 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3a) A tagállamok önkéntes alapon dönthetnek úgy, hogy a többi tagállammal vagy harmadik országgal együttműködve közös vagy regionális, végleges elhelyezésre szolgáló létesítményeket hoznak létre, egy adott helyszín kedvező geológiai vagy technológiai adottságainak kihasználása és a közös projekt költségeinek megosztása érdekében.

Módosítás  63

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 3 b bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3b) Egy ilyen projekt kormányközi megállapodás keretében történő elindítása előtt az érintett tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a kezdeményezés eleget tegyen a szükséges előírásoknak, legalább a következőkre kiterjedően:

 

a) a nyilvánosság hozzájárulását és támogatását folyamatosan fenn kell tartani minden érintett tagállamban a projektfejlesztés és az intézkedés teljes időtartama alatt a nyilvánosság konzultációs folyamatban való részvételének, valamint az információkhoz való hozzáférésének biztosítása által;

 

b) az illetékes szabályozó testületek, valamint a nemzeti biztonsági hatóságok közötti együttműködést, és az általuk történő ellenőrzést biztosítani kell; a biztonsági elemzést és az azt alátámasztó biztonsági értékelést minden érintett tagállamnak el kell készítenie, érintve a létesítmény tényfeltáró, a kiválasztási és a végrehajtási szakaszát;

 

c) a felelősség kérdésével és a felelősség területeinek egyértelmű kijelölésével kapcsolatban megegyezésre kell jutni, annak figyelembe vételével, hogy minden tagállam maga viseli a végső felelősséget a saját radioaktív hulladékáért;

 

d) a pénzügyi megállapodásokat úgy kell megkötni, hogy azok garantálják, hogy az alapok a tároló létesítmény élettartama alatt, valamint az annak bezárását követő időszakban is rendelkezésre álljanak, valamint hogy megfelelő emberi erőforrás legyen mozgósítható az elegendő létszámú, megfelelően képzett személyzet biztosítására;

 

e) az érintett tagállamok nemzeti programjainak keretében előzetes értesítést kell adni a jogi keretről, a szervezeti felépítésről, a technikai tervekről és előkészületekről annak bemutatására, hogy a tervezett hulladékelhelyezési lehetőség világos határidőn belül meg fog felelni az ezen irányelvben lefektetett követelményeknek;

Módosítás  64

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 1 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a) a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésére vonatkozó szakpolitika végrehajtására irányuló nemzeti program;

a) a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésére vonatkozó szakpolitika végrehajtására irányuló, a szubszidiaritás elvét tiszteletben tartó nemzeti program, amely biztosítja, hogy minden radioaktívhulladék-termelő ugyanolyan feltételekkel férjen hozzá a radioaktív hulladékok biztonságos elhelyezésének lehetőségéhez;

Módosítás  65

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 1 bekezdés – b a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ba) a munkavállalók egészségvédelmére és biztonságára, oktatására és képzésére vonatkozó nemzeti előírások;

Módosítás  66

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 1 bekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c) a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésével összefüggő tevékenységek és létesítmények engedélyezési rendszere, ideértve a kiégett fűtőelemek vagy radioaktív hulladékok kezelését végző, engedéllyel nem rendelkező létesítmény üzemeltetésének a tilalmát is;

c) a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésével összefüggő tevékenységek és létesítmények engedélyezési rendszere, ideértve a kiégett fűtőelemek vagy radioaktív hulladékok kezelését végző, engedéllyel nem rendelkező létesítmény üzemeltetésének a tilalmát is, valamint annak biztosítását, hogy valamennyi termelő valamennyi radioaktív hulladékát megkülönböztetésmentes módon kezeljék;

Módosítás  67

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 1 bekezdés – d pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

d) megfelelő intézményi ellenőrzési, rendszeres hatósági vizsgálati, dokumentációs és jelentéstételi rendszer;

d) megfelelő intézményi ellenőrzési, rendszeres hatósági vizsgálati, dokumentációs és jelentéstételi rendszer, valamint a teljes folyamatban részt vevő munkavállalók munkahelyi biztonságuk és egészségvédelmük érdekében szükséges képzése;

Módosítás  68

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 1 bekezdés – e a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ea) intézkedések a kiégett fűtőelemek és radioaktív hulladék kezeléséhez kapcsolódó tevékenységek és létesítmények számára hosszú távon megfelelő erőforrások garantálására;

Módosítás  69

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 1 bekezdés – f a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

fa) intézkedések annak biztosítására, hogy a kiégett fűtőelemek kezeléséhez és elhelyezéséhez szükséges alapokat az illetékes szabályozó hatóság állapítsa meg olyan átlátható folyamat alapján, amelyet rendszeresen felülvizsgálnak, és amely során minden érdekelt féllel rendszeresen egyeztetnek;

Indokolás

A javasolt módosítás célja, hogy a kiégett fűtőelemek és radioaktív hulladékok kezelésére szolgáló pénzügyi alapot, valamint az elhelyezés megvalósítására szolgáló pénzügyi alapot egy olyan átlátható, hatékony eljárás keretében határozzák meg, amely során az engedélyes részvétele is biztosított.

Módosítás  70

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 1 bekezdés – f b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

fb) a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésével járó összes költség kiszámítása; az e tekintetben nyújtott információknak meg kell nevezniük többek között a költségeket viselő intézményeket is;

Módosítás  71

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) A tagállamok – az üzemeltetési tapasztalatok, a 8. cikkben említett biztonsági elemzésekből levont tanulságok, a technológiai fejlődés és a kutatás eredményeinek figyelembevételével – biztosítják a nemzeti rendszer fenntartását és szükség szerinti továbbfejlesztését.

(2) a tagállamok – az üzemeltetési tapasztalatok, a 3. cikk (9c) pontjában említett biztonsági elemzésekből levont tanulságok, az elérhető legjobb technológia (BAT), az egészségügyi és biztonsági előírások és a kutatás eredményeinek figyelembevételével – biztosítják a nemzeti rendszer fenntartását és szükség szerinti továbbfejlesztését;

Módosítás  72

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1a) a tagállamok biztosítják a szabályozó hatóságaik működésének demokratikus ellenőrzését;

Módosítás  73

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 3 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3a) Az illetékes szabályozó hatóság hatáskörökkel és forrásokkal rendelkezik abból a célból, hogy rendszeresen nukleáris biztonságra vonatkozó értékeléseket, vizsgálatokat és ellenőrzéseket végezzen, és szükség esetén végrehajtási intézkedéseket foganatosítson a szóban forgó létesítményekben akár azok leállítása alatt is. Ezen értékelések részét képezi a munkavállalók egészsége és biztonsága, az alvállalkozókat is beleértve, valamint a személyzet létszáma és képzése.

Módosítás  74

Irányelvre irányuló javaslat

7 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésének biztonsága tekintetében az engedélyes rendelkezzen az elsődleges felelősséggel. Ez a felelősség nem ruházható át.

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésének biztonsága tekintetében az az engedélyes rendelkezzen az elsődleges felelősséggel, amelyre az érintett tagállam illetékes hatósága a kiégett fűtőelemekkel és radioaktív hulladékkal kapcsolatos teljes feladatot bízta.

Módosítás  75

Irányelvre irányuló javaslat

7 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1a) a tagállamok biztosítják, hogy a biztonsági elemzést és az azt alátámasztó biztonsági értékelést a radioaktív hulladékok kezelését szolgáló tevékenységre vagy a radioaktív hulladékok elhelyezésére szolgáló, uniós területen lévő létesítmény működtetésére vonatkozó engedély kérelemének részeként készítsék el, valamint hogy szükség esetén a létesítmény, illetve a tevékenység fennállása során aktualizálják azokat; a biztonsági elemzésnek és az azt alátámasztó biztonsági értékeléseknek ki kell terjedniük a kiégett fűtőelemek tárolására szolgáló pihentető medencék, a tárolásra vagy végleges elhelyezésre szolgáló létesítmények helyének kiválasztására, tervezésére, megépítésére, működtetésére, illetve leszerelésére, valamint az azt követő, akár passzív eszközökkel elért, hosszú távra szóló biztonságra, és ismertetnie kell a terület biztonságával összefüggő valamennyi szempontot, a létesítmény tervezését, az ideiglenes tárolásra szolgáló hűtőmedencéket (beleértve az ott tárolt kiégett fűtőelemek mennyiségének rendszeres jelentését), a létesítmény vagy egyes részeinek leszerelését és a vezetői ellenőrző intézkedéseket, továbbá a rendszeres hatósági ellenőrzéseket; a biztonsági elemzésnek és az azt alátámasztó biztonsági értékelésnek ki kell terjednie a munkavállalók (beleértve az alvállalkozók által foglalkoztatottak) egészségügyi és biztonsági kockázatainak értékelésére, valamint a létesítmény mindenkori biztonságos üzemeltetéséhez szükséges személyzet képzettségi szintjére és létszámára, hogy baleset esetén intézkedni lehessen;

Indokolás

Lásd a korábbi 8. cikk előírásait, amelyeket most a 7. cikk és a fogalommeghatározások tartalmaznak.

Módosítás  76

Irányelvre irányuló javaslat

7 cikk – 1 b bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1b) A tagállamok biztosítják, hogy az engedéllyel rendelkezők jelentést tegyenek az illetékes szabályozó hatóságoknak és a többi illetékes szervezetnek, valamint hogy a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tegyék a tevékenységeikkel vagy létesítményeikkel kapcsolatos információkat.

Módosítás  77

Irányelvre irányuló javaslat

7 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti rendszer írja elő a hatáskörrel rendelkező szabályozó hatóság felügyelete alatt álló engedélyesek számára, hogy tevékenységeik és létesítményeik biztonságát szisztematikus és ellenőrizhető módon rendszeresen értékeljék és ellenőrizzék, valamint ésszerű mértékben folyamatosan javítsák.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti rendszer írja elő a hatáskörrel rendelkező szabályozó hatóság felügyelete alatt álló engedélyesek számára, hogy tevékenységeik biztonságát – beleértve a munkavállalók és alvállalkozók egészségét és biztonságát, valamint létesítményeik biztonságát is – szisztematikus és ellenőrizhető módon rendszeresen értékeljék és ellenőrizzék, valamint – az elvárható ésszerű mértékben folyamatosan javítsák az elérhető legjobb technológiának (BAT) megfelelően. Az engedélyesek értékeléseik eredményéről tájékoztatják a hatáskörrel rendelkező szabályozó hatóságot és egyéb, megfelelő hatáskörrel rendelkező szervezeteket, munkavállalóik képviselőit, alvállalkózóikat és a nyilvánosságot.

Módosítás  78

Irányelvre irányuló javaslat

7 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) A (2) bekezdésben említett értékeléseknek ki kell terjedniük annak ellenőrzésére is, hogy érvényben vannak-e a balesetek megelőzése és azok következményeinek enyhítése érdekében hozott intézkedések, ideértve olyan védelmi célú fizikai gátak és az engedélyes által alkalmazott adminisztratív eljárások ellenőrzését is, amelyek működésképtelensége esetén a munkavállalókat és a lakosságot jelentős mértékű ionizáló sugárzás érné.

(3) A (2) bekezdésben említett intézkedéseket engedélykérelem részeként hivatalosan be kell nyújtani a tevékenység biztonságának szükséges értékelését elvégző illetékes szabályozó hatóságoz, és azoknak ki kell terjedniük annak ellenőrzésére is, hogy érvényben vannak-e a balesetek és fizikai támadások megelőzése és azok következményeinek enyhítése érdekében hozott intézkedések, ideértve olyan védelmi célú fizikai gátak és az engedélyes által alkalmazott adminisztratív eljárások ellenőrzését is, amelyek működésképtelensége esetén a munkavállalókat, a lakosságot és a természeti környezetet ionizáló sugárzás érné.

Módosítás  79

Irányelvre irányuló javaslat

7 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4) A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti rendszer írja elő az engedélyesek számára, hogy olyan irányítási rendszereket hozzanak létre és tartsanak fenn, amelyek kiemelt kérdésként kezelik a biztonságot, és amelyeket a hatáskörrel rendelkező szabályozó hatóság rendszeresen ellenőriz.

(4) A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti rendszer írja elő az engedélyesek számára, hogy olyan irányítási rendszereket hozzanak létre és tartsanak fenn, amelyek elsődleges kérdésként kezelik a biztonságot és a védelmet, és amelyeket a hatáskörrel rendelkező szabályozó hatóság és a munkavállalók munkavédelmi és munkaegészségügyi kérdésekkel foglalkozó képviselői rendszeresen ellenőriznek.

Indokolás

A biztonság szintjének csökkenése a balesetekéhez hasonló, vagy annál rosszabb hatással lehet a munkavállalók és a lakosság egészségére. Az e területen dolgozók érdeke, hogy részt vegyenek a szabványok és rendszerek ellenőrzésében.

Módosítás  80

Irányelvre irányuló javaslat

7 cikk – 5 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5) A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti rendszer írja elő az engedélyesek számára, hogy gondoskodjanak a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésének a biztonságával kapcsolatos, az (1)–(4) bekezdésben megállapított kötelezettségeik teljesítéséhez szükséges pénzügyi és emberi erőforrások meglétéről.

(5) A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti rendszer írja elő az engedélyesek számára, hogy hosszabb távon is gondoskodjanak a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésének a biztonságával kapcsolatos, az (1)–(4) bekezdésben megállapított kötelezettségeik teljesítéséhez szükséges pénzügyi és emberi erőforrások meglétéről.

Módosítás  81

Irányelvre irányuló javaslat

7 cikk – 5 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(5a) A tagállamok biztosítják, hogy az engedélyesek a lehető legkorábban tájékoztassák a határon túli regionális és helyi hatóságokat hulladékkezelő létesítmény kialakítására vonatkozó tervükről, amennyiben a létesítmény az országhatártól mérve olyan távolságon belül található, hogy az építkezés, működés vagy a létesítmény elhagyása vagy üzemzavara, illetve egy vele kapcsolatos baleset vagy rendkívüli esemény után a határon túlra átnyúló hatások valószínűnek minősíthetők.

Módosítás  82

Irányelvre irányuló javaslat

8 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

8 cikk

törölve

Biztonsági elemzés

 

(1) A létesítmény vagy tevékenység engedélyezési kérelmének keretében biztonsági elemzést, illetve azt alátámasztó biztonsági értékelést kell készíteni. Az említett dokumentációt a létesítmény, illetve a tevékenység fejlesztése során – szükség esetén – aktualizálni kell. A biztonsági elemzés és a biztonsági értékelés terjedelmének és részletességének arányban kell állnia a tevékenység bonyolultságával és a létesítmény vagy a tevékenység által jelentett veszélyek nagyságrendjével.

 

(2) A biztonsági elemzésnek és az azt alátámasztó biztonsági értékelésnek ki kell terjednie a létesítmény tervezésére, helyének kiválasztására, megépítésére, működtetésére és leszerelésére, illetve a végleges elhelyezésre szolgáló létesítmény bezárására; a biztonsági elemzésben meg kell adni az értékelés során alkalmazott előírásokat. Foglalkozni kell a bezárás utáni hosszú távú biztonság kérdésével, különösen azzal, hogy azt hogyan lehet passzív eszközökkel a lehető legteljesebb mértékben biztosítani.

 

(3) A létesítményre vonatkozó biztonsági elemzésnek ismertetnie kell a terület biztonságával összefüggő valamennyi szempontot, a létesítmény tervezését és a vezetői ellenőrző intézkedéseket, továbbá a rendszeres hatósági ellenőrzéseket. A biztonsági elemzésnek és az azt alátámasztó biztonsági értékelésnek ismertetnie kell a biztosított védettség szintjét, és biztosítania kell a hatáskörrel rendelkező szabályozó hatóságot, valamint az egyéb érdekelt feleket arról, hogy a biztonsági követelményeket be fogják tartani.

 

(4) A biztonsági elemzést és az azt alátámasztó biztonsági értékelést jóváhagyásra be kell nyújtani a hatáskörrel rendelkező szabályozó hatósághoz.

 

Indokolás

Lásd a 7. cikk új (1a) pontját, valamint a 3.cikk új (9a) és (9b) pontjaiban szereplő meghatározásokat.

Módosítás  83

Irányelvre irányuló javaslat

8 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

8a. cikk

 

Nyilvántartás és nyomon követés (különösen a munkavállalók egészsége és biztonsága tekintetében)

 

(1) A tagállamok a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelése terén nyilvántartási és nyomon követési rendszert hoznak létre.

 

(2) A tagállamok biztosítják, hogy a nyilvántartási és nyomonkövetési rendszer képes legyen a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladék helyének, valamint azok keletkezése, használata, szállítása, tárolása vagy elhelyezése körülményeinek meghatározására.

 

(3) A tagállamok biztosítják, hogy a kiégett fűtőelemekkel és a radioaktív hulladékkal a munkájuk során kapcsolatba került munkavállalókkal kapcsolatos információkat az engedélyes vagy egy állami szerv a munkahelyi eredetű megbetegedések hosszú távú nyomon követhetőségének biztosítása érdekében tárolja.

Módosítás  84

Irányelvre irányuló javaslat

8 b cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

8b. cikk

 

Eljárások és szankciók

 

A tagállamok az általános elveknek megfelelően biztosítják, hogy az ezen irányelvből eredő kötelezettségek megszegése esetén közigazgatási vagy bírósági eljárás induljon, illetve a jogsértéssel arányos, hatékony és visszatartó erejű szankciókat alkalmazzanak.

Módosítás  85

Irányelvre irányuló javaslat

9 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a nemzeti rendszer – a szükséges szakértelem és képességek megőrzése és fejlesztése érdekében – tartalmazzon olyan oktatási és képzési intézkedéseket, amelyek a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelését illetően felelős valamennyi fél igényeit figyelembe veszik.

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a nemzeti rendszer – a műszaki és tudományos fejlettség aktuális szintjének megfelelő, szükséges – tudományos és műszaki – szakértelem és képességek megőrzése, fejlesztése, illetve továbbadása érdekében – rendelkezzen olyan oktatás, valamint rendszeres és preventív képzés biztosításáról, amely megfelel a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelése terén felelősséget viselő valamennyi fél igényeinek. A tagállamok különös figyelmet fordítanak a helyszínen tartózkodó, közvetetten érintett felekre, és arra, hogy korszerű és megfelelő oktatásban és képzésben részesüljenek a radioaktív hulladékokkal és a kiégett fűtőelemekkel végzett műveletek megkezdése előtt. A tagállamok a folyamatban részt vevő valamennyi fél biztonsága és egészségvédelme érdekében biztosítják, hogy az engedélyesek képesek legyenek ezen intézkedések végrehajtására és finanszírozására. A munkavállalók oktatásának és képzésének meg kell felelnie a nemzetközileg elismert szabványoknak, hogy az egészség és biztonság tekintetében fokozzák a nukleáris iparban az általános felelősséget. A tagállamok ugyancsak gondoskodnak arról, hogy a nemzeti rendszer tartalmazzon olyan intézkedéseket, amelyek a végleges elhelyezésre vonatkozó meglévő projektekkel kapcsolatos további tudományos kutatásokat támogatják.

Módosítás  86

Irányelvre irányuló javaslat

9 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

A tagállamoknak gondoskodniuk kell róla, hogy a nemzeti keret tartalmazzon olyan programokat, amelyek a radioaktív hulladékok termelésének csökkentésére és a radioaktív hulladékok kezelésére irányuló kutatásokat támogatják.

Módosítás  87

Irányelvre irányuló javaslat

10 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a nemzeti rendszer – a radioaktívhulladék-termelők felelősségének figyelembevételével – biztosítsa, hogy a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezeléséhez a megfelelő pénzügyi források szükség esetén rendelkezésre álljanak.

A tagállamok a nemzeti rendszerben gondoskodnak arról, hogy szükség esetén elégséges pénzügyi források álljanak rendelkezésre a leszereléshez és a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezeléséhez kapcsolódó valamennyi kiadás fedezéséhez, ezáltal is teljes mértékben tiszteletben tartva a radioaktívhulladék-termelők felelősségét – a szennyező fizet elvnek megfelelően, – és elkerülve állami támogatás igénybevételét.

Módosítás  88

Irányelvre irányuló javaslat

10 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1a) A nemzeti szinten meghatározandó eljárásokkal összhangban a tagállamok a következőkről gondoskodnak:

 

a) a hulladékkezelési stratégiákra vonatkozó költségelemzés megfelelően elkészüljön, különös tekintettel az alacsony, közepes és nagy aktivitású, hosszú élettartamú radioaktív hulladék hosszú távú kezelésére vonatkozó – a hulladékok természetét figyelembe vevő – megoldások alkalmazásával kapcsolatos költségek elemzésére. Ide tartoznak nevezetesen a nukleáris létesítmények leszerelésével és a radioaktív hulladékot kezelő létesítményekkel kapcsolatos költségek, a végleges bezárások, a karbantartás és az ellenőrzés költségei;

 

b) az a) pontban említett költségek fedezetének céljából tartalékokat hoznak létre, és e tartalékok kizárólagos fedezete érdekében megtörténik a szükséges források elkülönítése;

 

c) megfelelő módon ellenőrzik a tartalékok megfelelőségét, és kezelik az a) pontban említett költségek fedezésére szolgáló forrásokat, az időszakos kiigazítás biztosítása érdekében;

Módosítás  89

Irányelvre irányuló javaslat

10 cikk – 1 b bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1b) A végleges elhelyezés költségeit a tagállamok nyilvánosan és átlátható módon állapítják meg és értékelik évente újra. A radioaktívhulladék-termelők kötelezettségét ennek megfelelően igazítják ki.

Módosítás  90

Irányelvre irányuló javaslat

10 cikk – 1 c bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1c) A tagállamok felállítanak vagy kineveznek egy olyan nemzeti testületet, amely képes szakértői véleményt nyilvánítani a pénzeszközök kezeléséről és az erőmű-leszerelési költségekkel kapcsolatos kérdésekről, a (2) bekezdésben említettek szerint. Ennek a testületnek függetlennek kell lennie az alapok befizetőitől.

Módosítás  91

Irányelvre irányuló javaslat

10 cikk – 1 d bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1d) A tagállamok az illetékes nemzeti testület eljárásának következtetéseiről rendszeresen jelentést tesznek a Bizottságnak a 16. cikkben rögzített feltételeknek megfelelően.

Módosítás  92

Irányelvre irányuló javaslat

11 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelését illetően megfelelő minőségbiztosítási programokat dolgozzanak ki és hajtsanak végre.

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a kiégett fűtőelemek biztonságosságát és a radioaktív hulladékok kezelését illetően megfelelő minőségbiztosítási programokat dolgozzanak ki és hajtsanak végre.

Indokolás

A minőségbiztosítás nem csupán a biztonsággal foglalkozik, hanem kiterjed a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésének valamennyi vetületére.

Módosítás  93

Irányelvre irányuló javaslat

12 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésével kapcsolatos információk a munkavállalók és a nyilvánosság rendelkezésére álljanak. Ez a kötelezettség magában foglalja annak biztosítását, hogy a hatáskörrel rendelkező szabályozó hatóság a hatáskörébe tartozó területekről tájékoztassa a nyilvánosságot. Az információkat a nemzeti jogszabályoknak és a nemzetközi kötelezettségeknek megfelelően nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni, amennyiben ez nem veszélyeztet a nemzeti jogszabályokban vagy a nemzetközi kötelezettségvállalásokban elismert egyéb érdekeket, többek között a védettséget.

(1) A tagállamok biztosítják a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésével kapcsolatos valamennyi, a munkavállalók és a lakosság egészségének megőrzéséhez, valamint biztonságuk és védelmük biztosításához szükséges információ rendszeres közzétételét. Ez a kötelezettség magában foglalja annak biztosítását, hogy a hatáskörrel rendelkező szabályozó hatóság a hatáskörébe tartozó területekről tájékoztassa a nyilvánosságot. Az információkat a nemzeti jogszabályoknak és a nemzetközi kötelezettségeknek, különösen az Aarhusi Egyezménynek megfelelően kell a nyilvánosság rendelkezésére bocsátani. A munkavállalók és a lakosság egészségét és biztonságát közvetlenül érintő (különösen a radioaktív vagy mérgező kibocsátásokra és az ilyen kibocsátásoknak való kitettségre vonatkozó) információkat a körülményektől függetlenül nyilvánosságra kell hozni.

Módosítás  94

Irányelvre irányuló javaslat

12 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1a) A tagállamok biztosítják, hogy a nyilvánosság számára elérhetővé tegyék a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésére fordított, a 10. cikkben említett pénzügyi forrásokkal kapcsolatos információkat, megfelelően figyelembe véve a termelőkre eső költséghányadot.

Módosítás  95

Irányelvre irányuló javaslat

12 cikk – 1 b bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1b) A tagállamok biztosítják, hogy a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok elhelyezésére szolgáló, a szomszédos országokhoz közeli telephelyekkel és azok kezelésével kapcsolatos minden döntésbe bevonják a lakosságot és az érintett országok intézményeit.

Módosítás  96

Irányelvre irányuló javaslat

12 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) A tagállamok biztosítják, hogy a lakosság lehetőséget kapjon a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésével kapcsolatos döntéshozatali folyamatban való tényleges részvételre.

törölve

(Lásd a következő módosítást, amely a bizottsági szöveg 12a. cikkének (új) 1-es pontjában szerepel)

Módosítás  97

Irányelvre irányuló javaslat

12 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

12a. cikk

 

Lakossági részvétel

 

(1)A tagállamok gondoskodnak róla, hogy a lakosság képviselőinek idejekorán alkalma legyen ténylegesen részt venni a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladék kezelésére irányuló – a 13. cikkel összhangban összeállítandó – nemzeti programok előkészítésében vagy felülvizsgálatában, valamint hogy hozzáférhessenek a már kidolgozott programokhoz. A tagállamok a programokat egy nyilvánosan hozzáférhető weboldalon közzéteszik.

 

(2) E célból a tagállamok biztosítják, hogy:

 

a) a nyilvánosságot közzététel révén vagy más alkalmas módon – például ha rendelkezésre áll, elektronikus média útján – tájékoztatják az e programokra, illetve azok módosítására vagy felülvizsgálatára vonatkozó minden javaslatról, valamint az e javaslatokkal kapcsolatos minden információt a nyilvánosság rendelkezésére bocsátanak, beleértve többek között a döntéshozatalban történő részvételhez való joggal, valamint az észrevételek és kérdések benyújtása tekintetében hatáskörrel rendelkező hatósággal kapcsolatos információkat;

 

b) a lakossság képviselői észrevételeiket és véleményüket kifejezésre juttathatják, amennyiben a programokra vonatkozó határozatok meghozatala előtt még minden opció nyitva áll;

 

c) a határozatok meghozatalának céljából a nyilvánosság részvételének eredményeit kellő mértékben figyelembe veszik;

 

d) a nyilvánosság által kifejezésre juttatott észrevételeket és véleményeket megvizsgálva a hatáskörrel rendelkező hatóság ésszerű erőfeszítéseket tesz, hogy a nyilvánosságot tájékoztassa a meghozott határozatokról és a határozatok alapjául szolgáló indokokról és megfontolásokról, beleértve a nyilvánosság részvételének folyamatáról történő tájékoztatást.

 

(3) A tagállamok meghatározzák, hogy a (2) bekezdés értelmében a nyilvánosság mely része jogosult a részvételre. Az e cikk alapján a nyilvánosság részvételére vonatkozó részletes intézkedéseket a tagállamok határozzák meg oly módon, hogy lehetővé tegyék a nyilvánosság hatékony felkészülését és részvételét. Az időkeretet úgy kell meghatározni, hogy elegendő időt biztosítson a nyilvánosság e cikkben előírt részvételének különböző szakaszaira.

(Lásd az előző módosítást: az (1) bekezdés szövegének egy része eredetileg a 12. cikk (2) bekezdésében szerepelt.)

Módosítás  98

Irányelvre irányuló javaslat

13 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) A nemzeti programoknak összhangban kell lenniük a 4–12. cikk rendelkezéseivel.

(2) A nemzeti programoknak összhangban kell lenniük a 4–12a. cikk rendelkezéseivel.

Módosítás  99

Irányelvre irányuló javaslat

13 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) A tagállamok nemzeti programjaikat – a technikai és tudományos fejlődés megfelelő figyelembevételével – rendszeresen felülvizsgálják és aktualizálják.

(3) A tagállamok nemzeti programjaikat – a technikai és tudományos fejlődés megfelelő figyelembevételével, és a többi tagállam radioaktív hulladékok kezelésével kapcsolatos tapasztalatairól adott visszajelzéseinek, valamint a nemzetközi szakértői értékelések eredményeinek integrálásával –rendszeresen felülvizsgálják és aktualizálják.

Módosítás  100

Irányelvre irányuló javaslat

13 cikk – 3 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3a) Amennyiben azok megvalósítása valószínűleg határon átnyúló következményekkel is jár, a tagállamok a lehető legkorábban tájékoztatják a határon túli regionális és helyi hatóságokat nemzeti programjaikról.

Módosítás  101

Irányelvre irányuló javaslat

13 cikk – 3 b bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3b) Nemzeti programjaikban a tagállamok világosan megnevezik a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésére rendelkezésre álló pénzügyi erőforrásokat.

Módosítás  102

Irányelvre irányuló javaslat

14 cikk – -1 pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

-1. a radioaktív hulladékok integrált részletes osztályozási rendszere, amely kiterjed a radioaktív hulladékok kezelésének valamennyi szakaszára, a radioaktív hulladékok keletkezésétől kezdve elhelyezésükkel bezárólag;

Indokolás

A Bizottság ajánlása (1999. szeptember 15.) a szilárd radioaktív hulladékok osztályozási rendszeréről, HL L 265., 1999.10.13., 37. o.

Módosítás  103

Irányelvre irányuló javaslat

14 cikk – 1 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

1. leltár valamennyi meglévő kiégett fűtőelemről és radioaktív hulladékról, továbbá a jövőben keletkező mennyiségek előrejelzéséről, ideértve a leszerelésből származó kiégett fűtőelemeket és radioaktív hulladékokat is. A leltárban egyértelműen fel kell tüntetni az anyagok helyét és mennyiségét, továbbá – megfelelő osztályozás alkalmazásával – a veszély mértékét;

1. a (-1) pont alatt említett osztályozási rendszer alapján leltár valamennyi meglévő kiégett fűtőelemről és radioaktív hulladékról, továbbá a jövőben keletkező mennyiségek előrejelzéséről, ideértve a leszerelésből származó kiégett fűtőelemeket és radioaktív hulladékokat is. A leltárban egyértelműen fel kell tüntetni az anyagok helyét és mennyiségét, a veszély mértékét, továbbá a hulladék eredetét;

Módosítás  104

Irányelvre irányuló javaslat

14 cikk – 3 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

3. a végleges elhelyezésre szolgáló létesítmény bezárása utáni időszakra vonatkozó koncepciók és tervek, ideértve azt az időtartamot is, amíg az intézményi ellenőrzéseket fenn kell tartani, illetve azokat az eszközöket, amelyek segítségével a létesítménnyel kapcsolatos információkat hosszú távon meg lehet őrizni;

3. a végleges elhelyezésre szolgáló létesítmény bezárása utáni időszakra vonatkozó koncepciók és tervek, ideértve azt az időtartamot is, amíg az intézményi ellenőrzéseket fenn kell tartani, illetve azokat az eszközöket, amelyek segítségével biztosítható a létesítmény felügyelete és karbantartása, és hosszú távon meg lehet őrizni a létesítménnyel kapcsolatos információkat;

Módosítás  105

Irányelvre irányuló javaslat

14 cikk – 7 a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

7a. a 10. cikk (1a) bekezdésének a) pontjában említett költségelemzés és a megfelelő tartalékok kiszámításához igénybe vett módszerek leírása;

Módosítás  106

Irányelvre irányuló javaslat

14 cikk – 8 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

8. az érvényben lévő finanszírozási rendszer(ek) leírása annak biztosítására, hogy valamennyi programköltség az előre látható ütemterv szerint kiegyenlítésre kerülhessen.

8. a 10. cikk (1a) bekezdésének b) pontja értelmében elkülönített eszközvagyon összetételével és kezelésével kapcsolatos döntések, valamint az érvényben lévő finanszírozási rendszer(ek) leírása annak biztosítására, hogy valamennyi programköltség az előre látható ütemterv szerint, továbbá a „szennyező fizet” elvének szigorú betartásával kiegyenlítésre kerülhessen.

Módosítás  107

Irányelvre irányuló javaslat

14 cikk – 8 a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

8a. kötelező érvényű és ellenőrizhető határidők a nemzeti programok megvalósítására és a fenti 1–8. pontban meghatározott követelmények teljesítésére.

Módosítás  108

Irányelvre irányuló javaslat

14 cikk – 8 b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

8b. oktatási és szakképzési tervek a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezeléséhez szükséges szakértelem és készségek fenntartására és fejlesztésére.

Módosítás  109

Irányelvre irányuló javaslat

15 cikk – 3 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3a) A Bizottság ellenőrzi a 14. cikk 8a) pontja szerinti, a tagállamok nemzeti programjainak végrehajtására meghatározott határidők betartását.

Módosítás  110

Irányelvre irányuló javaslat

15 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4) A Bizottság ezeket a pontosításokat és a tagállamok által a nemzeti hulladékkezelési programjukkal összefüggésben elért eredményeket figyelembe veszi, amikor az Euratom-Szerződés alapján a kiégett fűtőelemek vagy a radioaktív hulladékok kezelését szolgáló létesítmények vagy tevékenységek kapcsán dönt a pénzügyi vagy technikai segítségnyújtás rendelkezésre bocsátásáról, illetőleg az Euratom-Szerződés 43. cikke alapján véleményt alkot a tervezett beruházási projektekről.

törölve

Indokolás

See Recital (42b) new.

Módosítás  111

Irányelvre irányuló javaslat

16 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) A tagállamok rendszeresen, de legalább tízévente megszervezik nemzeti rendszereik és hatáskörrel rendelkező szabályozó hatóságaik, valamint nemzeti programjaik és azok végrehajtásának önellenőrzését, a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok magas színvonalú kezelésének elérése érdekében pedig nemzeti rendszereikre, hatóságaikra és/vagy programjaikra vonatkozóan nemzetközi szakértői felülvizsgálatot kérnek. A szakértői felülvizsgálatok eredményéről jelentést tesznek a tagállamoknak és a Bizottságnak.

(3) A tagállamok rendszeresen, de legalább tízévente megszervezik nemzeti rendszereik és hatáskörrel rendelkező szabályozó hatóságaik, valamint nemzeti programjaik és azok végrehajtásának önellenőrzését, a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok magas színvonalú kezelésének elérése érdekében pedig nemzeti rendszereikre, hatóságaikra és/vagy programjaikra vonatkozóan nemzetközi szakértői felülvizsgálatot kérnek. A szakértői felülvizsgálatok eredményéről jelentést tesznek a Bizottságnak, amely a szakértői felülvizsgálatok eredményeit összevont formában tartalmazó, időszakos jelentéseket terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé.

Módosítás  112

Irányelvre irányuló javaslat

16 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

16a. cikk

 

Felülvizsgálat

 

A Bizottság a tagállamok által a 16. cikk (3) bekezdésének megfelelően elvégzett szakértői felülvizsgálatokat követően legkésőbb két éven belül a kiégett fűtőanyagok és a radioaktív hulladékok kezelésére vonatkozó koncepció felülvizsgálatával foglalkozó jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé. A felülvizsgálat során különösen a végleges hulladéklerakóban elhelyezett hulladékok visszafordíthatóságának és visszanyerhetőségének kérdését kell vizsgálni – figyelemmel az ezen a területen elért kutatási eredményekre és újabb tudományos szakismeretekre. Ezen irányelvet – amennyiben szükséges – a jelentés benyújtását követően felül kell vizsgálni, hogy tükrözze a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésével kapcsolatosa legújabb technológiai kutatásokat.

Módosítás  113

Irányelvre irányuló javaslat

17 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek …..-ig megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot. Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek …..*-ig megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot. Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

 

* OJ: -Kérjük, írja be a dátumot: ezen irányelv hatálybalépésének napja után két évvel.

INDOKOLÁS

November 3-án a Bizottság javaslatot nyújtott be egy olyan irányelvre, amely meghatározza a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésének uniós jogi kereteit (COM(2010)618). A javaslat specifikus rendelkezéseket irányoz elő arra vonatkozólag, hogy a tagállamok létrehozzák nemzeti szabályozási és szervezeti rendszerüket, valamint megfelelő nemzeti programokat alakítsanak ki a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok – keletkezéstől a végleges elhelyezésig tartó – kezelésére.

1. Az előadó üdvözli és támogatja a javaslatban megjelenő általános elképzelést

Az Európai Parlament már korábban felszólalt a radioaktív hulladékok kezelése tekintetében a harmonizált szabványok és az erőteljes szabályozás érdekében, nevezetesen az „Euratom-értékelés – Az európai nukleáris politika 50 éve” című állásfoglalásában[1].

E célt követve, a nukleáris biztonságról szóló irányelv 2009. júniusi elfogadása után – amely csupán a nukleáris létesítményekhez közvetlenül kapcsolódó, a kiégett fűtőelemek tárolására szolgáló létesítményekre terjedt ki – a jelenlegi javaslat szándéka szerint összefüggő jogalkotási csomagot kíván létrehozni annak érdekében, hogy hosszú távon biztosítható legyen a meglévő és jövőbeli radioaktív hulladékok kezelése, eltekintve a nukleáris energiával összefüggő vagy nem összefüggő alkalmazások kilátásaitól.

Az előadó üdvözli a javaslat szerkezetét, amely a nemzetközi szinten már létező elveket követve[2] az e tekintetben legfejlettebb tagállamok által alkalmazott megközelítésre épít, és a felelősségteljesebb hulladékkezelést tartva szem előtt tesz javaslatot egy olyan szervezetre, amelyben (i) a nemzeti szervezeti rendszer alapját az egyes szereplők világosan meghatározott kötelezettségei és felelőssége képezi, (ii) a nukleáris hulladék kezelésére vonatkozó döntéshozatali folyamat tekintetében a nemzeti programok betartandó lépcsőfokokat, időkereteket és egyértelműséget írnak elő, (iii) az átláthatóság és az információ, a felügyelet és az ellenőrzés tekintetében kiegyensúlyozott szabályok érvényesülnek.

2. Az előadó véleménye szerint – nem hátráltatva a határozatok meghozatalát – néhány módosításra szükség van ahhoz, hogy garantálni lehessen a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladék felelősségteljes és biztonságos kezelését.

A jelentéstervezetben szereplő – és a bizottságban helyet foglaló képviselők elé terjesztett – módosítási javaslatokra vonatkozóan az előadó szeretné felhívni a figyelmet az alábbiakban vázolt prioritásokra:

Ø A radioaktív hulladék és a kiégett fűtőelemek végeleges elhelyezése

(i) Az előadó úgy véli, hogy a végleges elhelyezésre vonatkozó elképzelések és műszaki megoldások – különösen a kiégett fűtőelemek és a magas aktivitású nukleáris hulladék mélyen fekvő geológiai rétegekben történő elhelyezése – csak a visszafordíthatóság elvének kellő mértékű figyelembevételével engedhetők meg. A cél az, hogy – amennyiben műszaki okok ezt szükségessé teszik vagy ha hosszú távon a kutatási eredmények jóvoltából újfajta technológiai megoldásokra (pl. transzmutációra) nyílik lehetőség – adott esetben hozzá lehessen férni és vissza lehessen nyerni a nukleáris hulladékot. Meghatározott működési és ellenőrzési időtartam elteltével ez nem lehet akadálya – amennyiben a jövő nemzedékei így határoznak – a tároló bezárásának. A visszafordíthatóság tehát – mivel a folyamatos ellenőrzés és tapasztalatszerzés révén bővülnek a kutatási szakaszban szerzett ismeretek – lehetővé teszi az óvatos előrelépést a legbiztonságosabb megoldás felé. Az előadó szerint a visszafordíthatósági időtartam nem szól a mélyen fekvő geológiai rétegekben történő elhelyezésre vonatkozó végleges kormányzati döntés ellen, hanem éppen az ilyen tárolók társadalmi elfogadhatóságának egyik feltétele, kapcsolódva a helyszínek hosszú távú ellenőrzéséhez és tartós nyomon követéséhez is.

(ii) Ezenkívül az előadó számos olyan módosítást javasol a szöveghez, amelyekben megjelenik az a véleménye, hogy (a) az elhelyezést a nemzetközileg elfogadott biztonsági elvek, követelmények és módszerek szerint kell megoldani. E tekintetben fontos elemek a képzés, az ismeretek továbbadása és a hozzáértés szinten tartása, (b) mivel évtizedekig tartó műveletekről van szó, minden egyes tároló esetében megfelelő tudásmenedzsmentre van szükség, továbbá elő kell készíteni a hosszú távú nyomon követést is; ténylegesen kulcsfontosságú tényező a létesítmények felügyelete és karbantartása, valamint a környezet ellenőrzése a bezárás utáni időszakban, (c) a szakmai tapasztalatok cseréje és továbbadása szempontjából nagyon fontos a nemzetközi együttműködés, illetve a közös K+F programok is jelentős szerepet játszhatnak. Vagyis e tekintetben a nemzetközi „kollegiális” felülvizsgálatok – a bevált gyakorlatok cseréjével együtt – igen fontosak, és ezekre a tapasztalatokra a nemzeti programoknak építeniük kell.

Ø Pénzügyi források

Az előadó itt szeretne hivatkozni az erőművek leszerelésére vonatkozó stratégiák finanszírozásáról szóló egyedi parlamenti állásfoglalásokra[3], emlékeztetve elsősorban is a kérdés belső piaci dimenziójára. A Bizottság javaslata jelenlegi formájában nem eléggé erőteljes, mivel a tagállamok számára a megfelelő pénzügyi források garantálásának általános követelményén túl nem határoz meg további kötelezettségeket.

Az előadó szerint a javaslat célja annak biztosításával érhető el, hogy pénzügyi forrásokat különítenek el az atomerőművek leszerelésével kapcsolatos feladatokra, illetve a keletkező nukleáris hulladék kezelésére, pihentetésére és végleges elhelyezésére, továbbá ha ezek a források kellő időben rendelkezésre állnak és kezelésük átlátható módon történik.

Ezt célozzák a 10. cikk tekintetében javasolt módosítások, amelyek a következő szigorúbb – a nemzeti eljárásokkal összhangban alkalmazandó – követelményeket fogalmazzák meg a tagállamokkal szemben: költségelemzés a hulladék kezelésére vonatkozó stratégiával kapcsolatban; tartalékképzés a jövőbeli leszereléssel vagy hulladékkezeléssel összefüggő tevékenységek finanszírozása számára, illetve a szükséges eszközvagyon megállapítása e tartalékok fedezésére; a tartalékok megfelelő szintjének és az eszközvagyon kezelésének megfelelő ellenőrzése; független nemzeti testület által végzett ellenőrzések annak megállapítása céljából, hogy az említett jövőbeli tevékenységek számára előirányzott forrásokat csak erőmű-leszerelés vagy hulladékkezelés érdekében használják-e fel; rendszeres tagállami jelentések a Bizottság felé. Ezzel párhuzamosan a 14. cikkhez fűzött módosítások további, a nemzeti programok tartalmára vonatkozó követelményeket tartalmaznak.

Ø A regionális hulladékelhelyezés elősegítése

A területükön keletkezett kiégett fűtőelemek és radioaktív hulladék biztonságos kezelése tekintetében – ideértve az elhelyezést is – a tagállamok viselik a végső felelősséget. Az előadó megítélése szerint ennek az alapvető követelménynek a teljesítése összekapcsolható a radioaktív hulladék több tagállam általi közös kezelését célzó megoldások feltárásával, azzal a kikötéssel, hogy azok csak bizonyos szigorú és megfelelően szabályozott feltételek mellett működtethetők. Azzal együtt, hogy kulcsfontosságú, hogy az egyes tagállamok kidolgozzák saját nemzeti programjukat és végleges döntést hozzanak a kiégett fűtőelemek és a nukleáris hulladék vonatkozásában, az előadó úgy véli, hogy a javasolt irányelvnek – amelynek 37. preambulumbekezdése voltaképpen már elismeri a közös megoldás előnyeit – meg kellene határoznia azokat az előzetes követelményeket, amelyeknek az ilyen közös önkéntes projektek elindításához teljesülniük kell.

A több országot érintő együttműködésre vonatkozóan már születtek feltáró tanulmányok és projektek: ilyen a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség keretében jelenleg folyó, az atomfegyverek elterjedésének megakadályozása céljából újraindított munka[4], vagy a több tagállamot[5] tömörítő ERDO munkacsoport[6] tevékenysége, melynek célja egy több tagállamot összefogó európai tárolóépítési szervezet megvalósíthatóságának vizsgálata. Ezek a folyó munkák kikövezik az utat egy olyan módszertan kidolgozása felé, amely egy biztonságos, veszélytelen és a társadalom által elfogadott közös mélyrétegi geológiai tárolóra vonatkozó elgondolás szervező elve lehet.

Az említett munkákra támaszkodva és annak tudatában, hogy a fenti elgondolás csak bizonyos körülmények esetén lehet megfontolásra érdemes, az előadó úgy véli, hogy ez a megoldás nem szolgálhat ürügyül egyes tagállamoknak arra, hogy – a jelenlegi javaslat alapján – elhárítsák magukról a nemzeti felelősséget vagy késleltessék a hulladék kezelésére vonatkozó végleges döntésüket. Ugyanis – az országspecifikus megoldásokhoz hasonlóan – bármiféle közös vagy regionális elhelyezésre irányuló kezdeményezés lefordítható nemzeti stratégiára, amely széles körű társadalmi konzultációt tesz szükségessé és csak a 4. cikkben javasolt – a biztonsági normákra és a felelősségi körökre vonatkozó – előzetes követelmények teljesülése, továbbá a létesítmény működési élettartama alatti és bezárása utáni finanszírozásának biztosítása után indítható el.

Ezzel kapcsolatban a nukleáris hulladék határátlépéssel történő – a 2006-os irányelv alapján hivatalosan engedélyezett – szállításának lehetőségét továbbra is a 4. cikk rendelkezéseiben kell szabályozni.

Ø A nyilvánosság tájékoztatása és bevonása

Az előadó véleménye szerint alapvetően fontos, hogy a nemzeti programok kidolgozása és felülvizsgálata a nyilvánossággal kialakított konszenzus útján, a 2003/35/EK irányelvnek[7] megfelelően történjen. A nyilvánosság részvétele egyetértés kialakulásához és elkötelezettséghez vezet, ami a radioaktív hulladék kezelésére irányuló stratégiák társadalmi elfogadását eredményezi.

A 12a. (új) cikk specifikus rendelkezéseket tartalmaz.

Ezenkívül egyéb részletező módosítások is csatlakoznak a szöveghez, így az eredetileg a 8. cikkben szereplő „biztonsági elemzésre” vonatkozó módosítások, amelyek az érintett rendelkezéseket – az irányelv céljával összhangban levő átfogalmazásban – átteszik a megfelelő cikkekbe: a fogalommeghatározások közé és az engedély birtokosáról szóló 7. cikkbe.

* *

*

  • [1]  Maldeikis-jelentés, 2007. május 10.
  • [2]  IAEA – A kiégett fűtőelemek kezelésének biztonságáról és a radioaktív hulladékok kezelésének biztonságáról létrehozott közös egyezmény („közös egyezmény”), INFCIRC/564 (1997. december 24.), valamint a kifejlesztett biztonsági szabványok.
  • [3]  A „Kozloduj-program”-ról szóló, 2010. május 20-án plenáris ülésen elfogadott Harms-jelentés.
    A “Nukleáris biztonság: az atomerőművek leszerelésére előirányzott pénzügyi források” című, 2005 novemberében elfogadott Harms-jelentés.
  • [4]  „Multinacionális radioaktívhulladék-tárolók építése: infrastrukturális keret és az együttműködés lehetőségei”, 2004. október, IAEA-TECDOC-1413.
  • [5]  www.erdo-wg.eu
  • [6]  Résztvevők: Ausztria, Bulgária, Írország, Olaszország, Hollandia, Litvánia, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Szlovénia.
  • [7]  A környezettel kapcsolatos egyes tervek és programok kidolgozásánál a nyilvánosság részvételéről szóló, 2003. május 26-i 2003/35/EK irányelv (HL L 156., 2003.6.25., 17. o.).

VÉLEMÉNY a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részéről (15.4.2011)

az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére

a kiégett nukleáris fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezeléséről szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatról
(COM(2010)0618 – C7‑0387/2010 – 2010/0306(NLE))

A vélemény előadója: Jean Lambert

RÖVID INDOKOLÁS

A tanácsi irányelvre irányuló ezen javaslat jogalapja az Euratom Szerződés. A javaslat csak konzultációs eljárás keretében kerül a Parlament elé. A Bizottság szerint az Euratom Szerződés 3. fejezete, valamint és 2. cikkének b) pontja és 30. cikke megfelelő jogalapnak minősül. A vélemény előadója azonban úgy véli, hogy ez megkérdőjelezhetővé teszi az egészséggel és biztonsággal, a munkavállalókkal való konzultációval kapcsolatos egyes szabványok és egyéb, az EU-Szerződésekre hivatkozó jogszabályok alkalmazhatóságát, ezért az első módosítás a jogalapra irányul. E változtatás folytán ugyanakkor együttdöntési pozícióba kerülne a Parlament e fontos ügyben.

A Bizottság a következőképp indokolja álláspontját:

„A radioaktív hulladék kezelésének alapelve az, hogy a hulladékot fizikailag el kell különíteni és el kell szigetelni a lakosságtól és az élővilágtól mindaddig, amíg az radioaktív veszélyt jelent. Ezenkívül az az általánosan elfogadott etikai alapelv, hogy a társadalomnak lehetőleg tartózkodnia kell attól, hogy indokolatlan terheket rójon a jövő nemzedékeire, a meglévő hulladékok megfelelő kezelésének felelősségét a jelenlegi generációra helyezi, amely a nukleáris eredetű villamos energia és a gyógyászati felhasználások előnyeit élvezi.”

Tekintettel az „elszigetelés” fontosságára, a vélemény előadója javasolja, hogy az irányelv hatályát terjesszék ki mindazokra a munkavállalókra, akiket felelősség terhelhet a radioaktív hulladék és a kiégett nukleáris fűtőelemek kezelése terén: nem szabad abból kiindulni, hogy hadianyag kezelésében civilek nem vesznek részt, vagy hadianyagot polgári létesítményekben nem kezelhetnek. A régről ránk maradt hulladék kezelése szintén különös problémákat vethet fel a tárolás körülményeinek romlása miatt, így ezt is figyelembe kell venni és kiemelten kell kezelni a biztonsági tervezés során.

Tekintettel a radioaktív hulladék és a kiégett fűtőelemek kezelése során esetlegesen elkövetett emberi hiba katasztrofális hatásaira, feltétlenül biztosítani kell a képzés és a független szervek általi ellenőrzés szigorúságát, valamint a munkahelyi biztonság magas szintjét. Magukat a munkavállalókat vagy képviselőiket is be kell vonni a biztonsági eljárások kidolgozásába és alkalmazásába. A veszélyes anyagok jelenlétében dolgozó vagy ilyen anyagok szállításában közreműködő minden munkavállalót folyamatos képzésben kell részesíteni. Ez nemcsak a műszaki feladatkört ellátó munkavállalókra értendő, hanem minden érintett munkavállalóra, munkaszerződésük időtartamától vagy beosztásuktól függetlenül. A munkavállalóknak a hulladékkezelés valamennyi szintjén pontosan tudatában kell lenniük a potenciális kockázatokkal. Mivel a legveszélyesebb anyagokkal dolgozó munkavállalókra az expozíciók tekintetében bizonyos határértékek vonatkoznak, kulcsfontosságú, hogy megfelelő számú képzett alkalmazott álljon rendelkezésre, valamint a munkavállalók egészségének nyomon követésére is eszközöket kell biztosítani. Fontos továbbá, hogy minden alvállalkozó szigorúan megfeleljen a biztonsági és képzési kritériumoknak, és hiánytalanul rendelkezzen a karbantartási, építési, illetve bármely más szükséges munkálat elvégzéséhez szükséges szakértelemmel. A vélemény előadója javaslatokat nyújtott be mindezekkel a kérdésekkel kapcsolatban, beleértve a munkával összefüggő, hosszú távon kialakuló bármely betegséggel kapcsolatos, a szükséges forrásokra vonatkozó felelősség kérdését is.

MÓDOSÍTÁSOK

A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság felhívja az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele a következő javaslatokat:

Módosítás  1

Irányelvre irányuló javaslat

1 bevezető hivatkozás

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 31. és 32. cikkére,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 153. cikkére,

Indokolás

Az irányelv jelenleg a munkavállalók egészségének a kiégett fűtőelemek és radioaktív hulladék jelentette veszélyekkel szembeni védelme terén nemzeti szinten elfogadott szociális politikák összehangolását célozza, és nem rögzít egyetlen biztonsági követelményt sem, ahogy azt az Euratom szerződésben foglalt jogalap megkívánná. Ezért az EUMSZ 153. cikke (szociálpolitika) a megfelelő jogalap.

Módosítás  2

Irányelvre irányuló javaslat

1 a bevezető hivatkozás (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára, és különösen annak 31. és 35. cikkére,

Módosítás  3

Irányelvre irányuló javaslat

1 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A Szerződés 2. cikkének b) pontja a munkavállalók és a lakosság egészségének védelme érdekében egységes alapvető biztonsági előírások kidolgozásáról rendelkezik.

(1) Az Euratom Szerződés 2. cikkének b) pontja a munkavállalók és a lakosság egészségének védelme érdekében egységes biztonsági előírások megállapításáról rendelkezik.

Módosítás  4

Irányelvre irányuló javaslat

2 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) A Szerződés 30. cikke kimondja, hogy a Közösségen belül alapvető előírásokat kell megállapítani a lakosság és a munkavállalók egészségének az ionizáló sugárzásból eredő veszélyekkel szembeni védelmére vonatkozóan.

(2) Az Euratom Szerződés 30. cikke kimondja, hogy a Közösségen belül alapvető előírásokat kell megállapítani a lakosság és a munkavállalók egészségének az ionizáló sugárzásból eredő veszélyekkel szembeni védelmére vonatkozóan.

Módosítás  5

Irányelvre irányuló javaslat

3 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) A Szerződés 37. cikke előírja a tagállamok számára, hogy mindennemű radioaktívhulladék-ártalmatlanítási tervre vonatkozóan az általános adatokat a Bizottság rendelkezésére kell bocsátani.

(3) Az Euratom Szerződés 37. cikke előírja a tagállamok számára, hogy mindennemű radioaktívhulladék-ártalmatlanítási tervre vonatkozóan az általános adatokat a Bizottság rendelkezésére kell bocsátani.

Módosítás  6

Irányelvre irányuló javaslat

3 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3a) Az Európai Unió működéséről szóló Szerződés (EUMSZ) 153. cikke előírja munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági minimumkövetelmények megállapítását.

Módosítás  7

Irányelvre irányuló javaslat

3 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3b) Az 1989. június 1-jei 89/391/EGK tanácsi irányelv rendelkezik a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről.

Módosítás  8

Irányelvre irányuló javaslat

3 c preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3c) Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 31. cikke kimondja, hogy minden munkavállalónak joga van az egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez.

Módosítás  9

Irányelvre irányuló javaslat

3 d preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3d) Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 35. cikke kimondja, hogy mindenkinek joga van a preventív egészségügyi ellátáshoz.

Módosítás  10

Irányelvre irányuló javaslat

19 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(19a) Az ILO egyezményt1 és ajánlást2 fogadott el a sugárvédelemről minden olyan tevékenység kapcsán, amely során a munkavállalók munkavégzés közben ionizáló sugárzásnak vannak kitéve, és megfelelő, a tudományos ismeretek mindenkori szintjével összhangban lévő intézkedések megtételét kéri a munkavállalók hatékony védelmének biztosítása érdekében.

 

___________________________

1 C115. sz. egyezmény a munkavállalók ionizáló sugárzással szembeni védelméről, 1960. 06. 22.

2 C114. sz. ajánlás a munkavállalók ionizáló sugárzással szembeni védelméről, 1960. 06. 22.

Módosítás  11

Irányelvre irányuló javaslat

27 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(27) A radioaktív hulladékot – ideértve a hulladéknak minősülő kiégett fűtőelemeket is – területileg hosszú távon el kell különíteni, és el kell szigetelni a lakosságtól és az élővilágtól. A hulladék különleges jellegéből (radionuklid-tartalmából) adódóan a lakosság és a környezet ionizáló sugárzásból származó veszélyekkel szembeni védelmének biztosítása érdekében intézkedéseket kell hozni, ideértve a kezelés végpontját jelentő, megfelelő létesítményekben történő végleges elhelyezést is. A radioaktív hulladékok tárolása – ideértve a hosszú távú tárolást is – csak köztes megoldást jelent, azonban nem lehet a végleges elhelyezés alternatívája.

(27) A radioaktív hulladékot – ideértve a hulladéknak minősülő kiégett fűtőelemeket is – megfelelően kezelni kell, területileg hosszú távon el kell különíteni, és el kell szigetelni a lakosságtól és az élővilágtól. A hulladék különleges jellegéből (radionuklid-tartalmából) adódóan a lakosság és a környezet ionizáló sugárzásból származó veszélyekkel szembeni védelmének biztosítása érdekében intézkedéseket kell hozni, ideértve a kezelés végpontját jelentő, megfelelő létesítményekben történő végleges elhelyezést is. A radioaktív hulladékok tárolása – ideértve a hosszú távú tárolást is – csak köztes megoldást jelent, azonban nem lehet a végleges elhelyezés alternatívája.

Indokolás

A hulladék kezelés révén történő stabillá tétele és megfelelő becsomagolása alapvető előfeltétele a biztonságos elkülönítésnek és bioszférától való elszigetelésnek.

Módosítás  12

Irányelvre irányuló javaslat

30 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(30) Bár a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésével kapcsolatos politikájáért minden tagállam maga felelős, ennek a politikának tiszteletben kell tartania a NAÜ megfelelő biztonsági alapelveit. Minden tagállam etikai kötelessége, hogy a meglévő, illetve a nukleáris létesítmények leszerelésével kapcsolatosan várhatóan keletkező kiégett fűtőelemekkel és radioaktív hulladékokkal kapcsolatosan nem hárítson indokolatlan terheket a jövő nemzedékeire.

(30) Bár a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésével kapcsolatos politikájáért minden tagállam maga felelős, ennek a politikának tiszteletben kell tartania a NAÜ megfelelő biztonsági alapelveit. Minden tagállam etikai kötelessége, hogy a meglévő, illetve a nukleáris létesítmények leszerelésével kapcsolatosan várhatóan keletkező kiégett fűtőelemekkel és radioaktív hulladékokkal kapcsolatosan nem hárítson indokolatlan terheket a jövő nemzedékeire. A tagállamoknak ezért olyan leszerelési politikát kell kidolgozniuk, amely garantálja, hogy a létesítmények leszerelésére a bezárásukat követő lehető legrövidebb időn belül és a legbiztonságosabb módon kerül sor.

Indokolás

A különböző tagállamokban a leszerelésre adott határidő jelenleg az azonnali leszerelés és a bezárást követő 100 év között mozog, ami az előző mondatban vázolt etikai kötelezettség fényében elfogadhatatlanul tág.

Módosítás  13

Irányelvre irányuló javaslat

34 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(34a) A kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladék kezelésének egész folyamata során gondoskodni kell a munkavállalók védelméről és biztonságáról, munkájuktól vagy beosztásuktól függetlenül. A kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladék kezelésére kidolgozott minden jogszabálynak figyelembe kell vennie a munkavállalók egészségére és biztonságára gyakorolt hosszú távú következményeket is.

Módosítás  14

Irányelvre irányuló javaslat

34 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(34b) Ezen irányelv végrehajtásakor kiemelt figyelmet kell fordítani a veszélyeztetett munkavállalókra és arra, hogy a munkaegészségügyi és munkavédelmi jogszabályok betartásának elmulasztása azonnali és szigorú szankciókat vonjon maga után.

Módosítás  15

Irányelvre irányuló javaslat

39 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(39a) Az uniós munkaegészségügyi és munkavédelmi jogszabályok a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésére is alkalmazandók.

Módosítás  16

Irányelvre irányuló javaslat

41 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(41) A kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésével kapcsolatos szakértelem és képességek megőrzésének és továbbfejlesztésének – a magas szintű biztonság megteremtése egyik lényeges elemeként – a korábbi üzemeltetési tapasztalatokból, a tudományos kutatásból és műszaki fejlődésből, illetve a valamennyi résztvevő közötti műszaki együttműködésből levont tanulságok együttesén kell alapulnia.

(41) A kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésével kapcsolatos szakértelem és képességek megőrzésének és továbbfejlesztésének – a magas szintű biztonság megteremtése és a munkavállalók védelme egyik lényeges elemeként – a megelőzésről szóló képzésen, valamint a korábbi üzemeltetési tapasztalatokból, a tudományos kutatásból és műszaki fejlődésből, illetve a valamennyi résztvevő közötti műszaki együttműködésből levont tanulságok együttesén kell alapulnia.

Módosítás  17

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 2 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) Az irányelv biztosítja, hogy a tagállamok a lakosság és a munkavállalók ionizáló sugárzásból eredő veszélyekkel szembeni védelme érdekében a magas szintű nukleáris biztonságra vonatkozóan megfelelő nemzeti előírásokat alkalmazzanak a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésével összefüggésben.

(2) Az irányelv biztosítja, hogy a tagállamok a lakosság és a munkavállalók ionizáló sugárzásból eredő veszélyekkel szembeni védelme érdekében a legmagasabb szintű nukleáris biztonságra vonatkozó, megfelelő nemzeti előírásokat alkalmazzák a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésével összefüggésben.

Indokolás

Mindig a legmagasabb szintű biztonságot kell hivatkozási alapul venni.

Módosítás  18

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 3 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) Az irányelv támogatja és ösztönzi a lakosság tájékoztatását és részvételét a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelése vonatkozásában.

(3) Az irányelv támogatja és ösztönzi a lakosság átfogó tájékoztatását és fokozott részvételét a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelése vonatkozásában.

Módosítás  19

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 4 a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(4a) Ez az irányelv minimumkövetelményeket állapít meg a tagállamok számára, de a tagállamok dönthetnek úgy, hogy szigorúbb követelményeket írnak elő a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladék kezelése tekintetében.

Módosítás  20

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 pont – b alpont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b) a radioaktív hulladékok kezelésének a keletkezéstől a végleges elhelyezésig tartó valamennyi szakaszára, amennyiben a radioaktív hulladékok békés célú tevékenységek során keletkeznek, illetve azokat békés célú tevékenységek keretében kezelik;

b) a radioaktív hulladékok kezelésének a keletkezéstől a végleges elhelyezésig tartó valamennyi szakaszára, magát az elhelyezést is beleértve;

Indokolás

Nincs utalás arra, hogy melyik keret alkalmazandó a nukleáris létesítményekre. Meg kell jegyezni, hogy polgári személyek is dolgoznak a hadseregnek, és lehet, hogy épp ők szerelik le a katonai létesítményeket, és ők felelnek a hulladék elhelyezéséért. Vannak feladatok, melyeket kiszerveznek. A tagállamok polgárainak védelme érdekében létfontosságú, hogy valamennyi radioaktív hulladék kezelése a legszigorúbb biztonsági követelményeknek megfelelően történjék.

Módosítás  21

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 2 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) Ezen irányelv hatálya nem terjed ki a nyersanyag-kitermelő iparágakból származó olyan hulladékokra, amelyek radioaktívak lehetnek, és amelyek a 2006/21/EK irányelv hatálya alá tartoznak.

(2) Ezen irányelv hatálya kiterjed a nyersanyag-kitermelő iparágakból származó olyan hulladékokra is, amelyek radioaktívak lehetnek, és amelyek a 2006/21/EK irányelv hatálya alá tartoznak.

Indokolás

Az irányelv hatályának ki kell terjednie valamennyi természetes sugárzó anyagra, amelyet valamilyen módon kezeltek, és amelyet a radioaktív hulladék fogalma magában foglal. Nincs okunk kizárni az irányelv hatálya alól pl. az uránbányászatból vagy uránfeldolgozásból származó radioaktív hulladékot.

Módosítás  22

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 3 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) Ez az irányelv nem alkalmazandó az engedélyezett kibocsátásokra.

törölve

Indokolás

Egyes tagállamokban vannak olyan nukleáris létesítmények, főként újrafeldolgozó üzemek és esetenként nukleáris balesetek során megfertőzött létesítmények, ahol az „engedélyezett kibocsátások” során olyan helyzet állt elő, amelyben a tisztítási műveletek során radioaktív hulladék keletkezik, melyet kezelni kell, és felügyelet alatt kell tartani.

Módosítás  23

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – 5 a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

5a. „sugárterhelésnek kitett munkavállaló”: a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladék kezelése során végzett tevékenységekben részt vevő bármely személy, munkájára vagy beosztására való tekintet nélkül;

Módosítás 24

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 2 pont – d alpont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

d) a kiégett fűtőelemeket és radioaktív hulladékokat hosszú távon is biztonságosan kezelik.

d) a kiégett fűtőelemeket és radioaktív hulladékokat annyi ideig kezelik biztonságosan, amíg veszélyt jelentenek a lakosságra és a környezetre.

Módosítás  25

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 2 pont – d a alpont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

da) kerülik a munkavállalók és a lakosság kiégett fűtőelemeknek és a radioaktív hulladékoknak való expozícióját;

Indokolás

A 4. cikk nem tartalmazza a munkavállalók és a lakosság védelmének általános elvét.

Módosítás  26

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 2 pont – d b alpont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

db) intézkedéseket hoznak a jövőbeli egészségügyi kockázatoknak kitett munkavállalók védelmére, ideértve az alkalmi jelleggel foglalkoztatott munkavállalókat is;

Módosítás  27

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 2 pont – d c alpont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

dc) intézkedéseket hoznak a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésével kapcsolatos eljárásban részt vevő valamennyi munkavállaló védelmére, beleértve a közvetetten érintetteket, így a szállítást végző és a biztonsági alkalmazottakat, valamint a fegyveres erők és a rendőrség tagjait is;

Módosítás  28

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 2 pont – d d alpont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

dd) egyetemleges felelősség érvényesül a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésében részt vevő valamennyi szereplő védelme érdekében.

Módosítás  29

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 1 pont – b a alpont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ba) a munkavállalók egészségvédelmére és biztonságára, oktatására és képzésére vonatkozó nemzeti előírások;

Módosítás  30

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 1 pont – d alpont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

d) megfelelő intézményi ellenőrzési, rendszeres hatósági vizsgálati, dokumentációs és jelentéstételi rendszer;

d) megfelelő intézményi ellenőrzési, rendszeres hatósági vizsgálati, dokumentációs és jelentéstételi rendszer, valamint a teljes folyamatban részt vevő munkavállalók munkahelyi biztonságuk és egészségvédelmük érdekében szükséges képzése;

Módosítás  31

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 1 pont – e alpont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

e) végrehajtási intézkedések, ideértve a tevékenység felfüggesztését és az engedély módosítását vagy visszavonását is;

e) végrehajtási intézkedések, ideértve a tevékenység felfüggesztését és az engedély módosítását vagy visszavonását is, melyek kiterjednek többek közt az egészség- és munkavédelmi jogszabályoknak az érintett munkavállalók esetében történő megszegésére is;

Indokolás

A hulladékkezelő létesítményekre akkor is bírságot kell kiróni, ha nem felelnek meg az egészségügyi és biztonsági normáknak.

Módosítás  32

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 1 a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1a) a tagállamok biztosítják a szabályozó hatóság működésének demokratikus ellenőrzését.

Módosítás  33

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 3 a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3a) A hatáskörrel rendelkező szabályozó hatóság hatáskörökkel és forrásokkal rendelkezik majd abból a célból, hogy rendszeresen a nukleáris biztonságra vonatkozó értékeléseket, vizsgálatokat és ellenőrzéseket végezzen, és szükség esetén végrehajtási intézkedéseket foganatosítson a szóban forgó létesítményekben akár azok leállítása alatt is. Az értékeléseknek ki kell terjedniük a munkavállalók egészségére és biztonságára, beleértve az alvállalkozókét is, továbbá az alkalmazottak létszámára és a képzésekre.

Módosítás  34

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 3 b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3b) A (3a) bekezdésben említett, a munkavállalók egészségére és biztonságára vonatkozó értékelést a munkahelyi biztonságért és egészségvédelemért felelős hatóságokkal együttműködésben kell elvégezni.

Módosítás  35

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 3 c pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3c) A tagállamok biztosítják, hogy a hatáskörrel rendelkező szabályozó hatóságnak felhatalmazása legyen a műveletek felfüggesztésének elrendelésére azokban az esetekben, amikor a biztonság nem garantált.

Módosítás  36

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 3 d pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3d) A hatáskörrel rendelkező szabályozó hatóság az általa elkészített értékelések eredményeiről tájékoztatja a tagállamokat és az érintett illetékes szervezeteket, az engedélyeseket, az engedélyes munkavállalói képviseletét, az alvállalkozókat és a nyilvánosságot.

Módosítás  37

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 3 e pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3e) A tagállamok biztosítják, hogy a hatáskörrel rendelkező szabályozó hatóság létrehoz vagy kijelöl egy olyan testületet, melynek feladata, hogy nyilvántartsa a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésében részt vevő munkavállalókkal kapcsolatos adatokat és ezen adatokat legalább ötven éven át megőrizze, a hatályos adatvédelmi szabályokkal összhangban a munkaadótól vagy az alvállalkozótól függetlenül adatokat gyűjtsön, és amely az információkat az érintett munkavállalók és leszármazottaik rendelkezésére bocsátja.

Módosítás  38

Irányelvre irányuló javaslat

7 cikk – 2 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti rendszer írja elő a hatáskörrel rendelkező szabályozó hatóság felügyelete alatt álló engedélyesek számára, hogy tevékenységeik és létesítményeik biztonságát szisztematikus és ellenőrizhető módon rendszeresen értékeljék és ellenőrizzék, valamint ésszerű mértékben folyamatosan javítsák.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti rendszer írja elő a hatáskörrel rendelkező szabályozó hatóság felügyelete alatt álló engedélyesek számára, hogy tevékenységeik biztonságát – beleértve a munkavállalók és alvállalkozók egészségét és biztonságát, valamint létesítményeik biztonságát is – szisztematikus és ellenőrizhető módon rendszeresen értékeljék és ellenőrizzék, valamint – az elvárható ésszerű mértékben – folyamatosan javítsák. Az engedélyes értékelései eredményéről tájékoztatja a hatáskörrel rendelkező szabályozó hatóságot és az egyéb érintett illetékes szervezeteket, az engedélyes munkavállalói képviseletét, alkalmazottai képviselőit, az alvállalkozókat és a nyilvánosságot.

Módosítás  39

Irányelvre irányuló javaslat

7 cikk – 3 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) A (2) bekezdésben említett értékeléseknek ki kell terjedniük annak ellenőrzésére is, hogy érvényben vannak-e a balesetek megelőzése és azok következményeinek enyhítése érdekében hozott intézkedések, ideértve olyan védelmi célú fizikai gátak és az engedélyes által alkalmazott adminisztratív eljárások ellenőrzését is, amelyek működésképtelensége esetén a munkavállalókat és a lakosságot jelentős mértékű ionizáló sugárzás érné.

(3) A (2) bekezdésben említett értékeléseknek ki kell terjedniük annak ellenőrzésére is, hogy érvényben vannak-e a balesetek és fizikai támadások megelőzése és azok következményeinek enyhítése érdekében hozott intézkedések, ideértve olyan védelmi célú fizikai gátak és az engedélyes által alkalmazott adminisztratív védelmi eljárások ellenőrzését is, amelyek működésképtelensége esetén a munkavállalókat és a lakosságot jelentős mértékű ionizáló sugárzás érné.

Indokolás

A terrortámadások, különösen, ha azokat belső segítséggel követik el, rendkívül súlyos következményekkel járhatnak a munkavállalók és a lakosság biztonságára és egészségére nézve.

Módosítás  40

Irányelvre irányuló javaslat

7 cikk – 4 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4) A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti rendszer írja elő az engedélyesek számára, hogy olyan irányítási rendszereket hozzanak létre és tartsanak fenn, amelyek kiemelt kérdésként kezelik a biztonságot, és amelyeket a hatáskörrel rendelkező szabályozó hatóság rendszeresen ellenőriz.

(4) A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti rendszer írja elő az engedélyesek számára, hogy olyan irányítási rendszereket hozzanak létre és tartsanak fenn, amelyek kiemelt kérdésként kezelik a biztonságot és a védelmet, és amelyeket a hatáskörrel rendelkező szabályozó hatóság és a munkavállalók munkavédelmi és munkaegészségügyi kérdésekkel foglalkozó képviselői rendszeresen ellenőriznek.

Indokolás

A biztonság szintjének csökkenése a balesetekéhez hasonló, vagy annál rosszabb hatással lehet a munkavállalók és a lakosság egészségére. Az e területen dolgozók érdeke, hogy részt vegyenek a szabványok és rendszerek ellenőrzésében.

Módosítás  41

Irányelvre irányuló javaslat

7 cikk – 5 a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(5a) A tagállamok biztosítják, hogy az engedélyesek képesek legyenek garantálni a munkavédelmi és munkaegészségügyi előírások valamennyi, a folyamatban érintett munkavállalóra történő alkalmazását, továbbá gondoskodni szükséges továbbképzésükről a teljes folyamat során, figyelembe véve a tudományos haladást.

Módosítás  42

Irányelvre irányuló javaslat

8 cikk – 2 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) A biztonsági elemzésnek és az azt alátámasztó biztonsági értékelésnek ki kell terjednie a létesítmény tervezésére, helyének kiválasztására, megépítésére, működtetésére és leszerelésére, illetve a végleges elhelyezésre szolgáló létesítmény bezárására; a biztonsági elemzésben meg kell adni az értékelés során alkalmazott előírásokat. Foglalkozni kell a bezárás utáni hosszú távú biztonság kérdésével, különösen azzal, hogy azt hogyan lehet passzív eszközökkel a lehető legteljesebb mértékben biztosítani.

(2) A biztonsági elemzésnek és az azt alátámasztó biztonsági értékelésnek ki kell terjednie a létesítmény tervezésére, helyének kiválasztására, megépítésére, működtetésére és leszerelésére, illetve a végleges elhelyezésre szolgáló létesítmény bezárására; a biztonsági elemzésben meg kell adni az értékelés során alkalmazott előírásokat. Foglalkozni kell a bezárás utáni hosszú távú biztonság kérdésével, különösen azzal, hogy azt hogyan lehet passzív eszközökkel a lehető legteljesebb mértékben biztosítani. A biztonsági elemzésnek és az azt alátámasztó biztonsági értékelésnek tartalmaznia kell a munkavállalókat és ezen belül az alvállalkozók által foglalkoztatottakat érintő egészségügyi és biztonsági kockázatok és a létesítmény mindenkori biztonságos működtetéséhez szükséges szakképzettségi szintek és munkavállalói létszám értékelését, hogy baleset esetén meg lehessen tenni a szükséges intézkedéseket.

Módosítás  43

Irányelvre irányuló javaslat

8 cikk – 4 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4) A biztonsági elemzést és az azt alátámasztó biztonsági értékelést jóváhagyásra be kell nyújtani a hatáskörrel rendelkező szabályozó hatósághoz.

(4) A biztonsági elemzést és az azt alátámasztó biztonsági értékelést jóváhagyásra be kell nyújtani a hatáskörrel rendelkező szabályozó hatósághoz. A biztonsági értékelések hatáskörrel rendelkező szabályozó hatósághoz való benyújtását megelőzően az érintett munkavállalók képviselőit tájékoztatják, illetve konzultálnak velük.

Módosítás  44

Irányelvre irányuló javaslat

8 cikk – 4 a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(4a) A biztonsági elemzésnek nemcsak a helyszínre kell kiterjednie, hanem bármely kapcsolódó témára is, pl. a radioaktív hulladékok helyszínre való eljuttatására vagy a kiégett fűtőelemek onnan történő elszállítására.

Módosítás  45

Irányelvre irányuló javaslat

8 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

8a. cikk

 

Nyilvántartás és nyomon követés (különösen a munkavállalók egészsége és biztonsága tekintetében)

 

(1) A tagállamok a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelése terén nyilvántartási és nyomonkövetési rendszert hoznak létre.

 

(2) A tagállamok biztosítják, hogy a nyilvántartási és nyomonkövetési rendszer képes legyen a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladék helyének, valamint azok keletkezése, használata, szállítása, tárolása vagy elhelyezése körülményeinek meghatározására.

 

(3) A tagállamok biztosítják, hogy a kiégett fűtőelemekkel és a radioaktív hulladékkal a munkájuk során kapcsolatba került munkavállalókkal kapcsolatos információkat az engedélyes vagy egy állami szerv a munkahelyi eredetű megbetegedések hosszú távú nyomon követhetőségének biztosítása érdekében tárolja.

Módosítás  46

Irányelvre irányuló javaslat

8 b cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

8b. cikk

 

Eljárások és szankciók

 

A tagállamok az általános elveknek megfelelően biztosítják, hogy az ezen irányelvből eredő kötelezettségek megszegése esetén közigazgatási vagy bírósági eljárás induljon, illetve a jogsértéssel és a munkavállalókat ért egészségkárosodással arányos, hatékony és visszatartó erejű szankciókat alkalmazzanak.

Módosítás  47

Irányelvre irányuló javaslat

9 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a nemzeti rendszer – a szükséges szakértelem és képességek megőrzése és fejlesztése érdekében – tartalmazzon olyan oktatási és képzési intézkedéseket, amelyek a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelését illetően felelős valamennyi fél igényeit figyelembe veszik.

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a nemzeti rendszer – a műszaki és tudományos fejlettség aktuális szintjének megfelelő, szükséges szakértelem és képességek megőrzése és fejlesztése érdekében – rendelkezzen olyan oktatás, valamint rendszeres és preventív képzés biztosításáról, amely megfelel a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelése terén felelősséget viselő valamennyi fél igényeinek. A tagállamok különös figyelmet fordítanak a helyszínen tartózkodó, közvetetten érintett felekre, és arra, hogy korszerű és megfelelő oktatásban és képzésben részesüljenek a radioaktív hulladékokkal és a kiégett fűtőelemekkel végzett műveletek megkezdése előtt. A tagállamok a folyamatban részt vevő valamennyi fél biztonsága és egészségvédelme érdekében biztosítják, hogy az engedélyesek képesek legyenek ezen intézkedések végrehajtására és finanszírozására.

Módosítás  48

Irányelvre irányuló javaslat

10 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a nemzeti rendszer – a radioaktívhulladék-termelők felelősségének figyelembevételével – biztosítsa, hogy a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezeléséhez a megfelelő pénzügyi források szükség esetén rendelkezésre álljanak.

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a nemzeti rendszer – a radioaktívhulladék-termelők felelősségének, illetve a radioaktív kibocsátásoknak való hosszú távú kitettség következtében esetleg kialakuló egészségügyi és biztonsági problémák és foglalkozási megbetegedések figyelembevételével – biztosítsa, hogy a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezeléséhez a megfelelő pénzügyi források szükség esetén rendelkezésre álljanak.

Módosítás  49

Irányelvre irányuló javaslat

11 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelését illetően megfelelő minőségbiztosítási programokat dolgozzanak ki és hajtsanak végre.

A tagállamok gondoskodnak a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésével kapcsolatos megfelelő – az oktatást és a képzést is magukban foglaló – minőségbiztosítási programok kidolgozásáról és rendszeres végrehajtásáról.

Módosítás  50

Irányelvre irányuló javaslat

12 cikk – 1 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésével kapcsolatos információk a munkavállalók és a nyilvánosság rendelkezésére álljanak. Ez a kötelezettség magában foglalja annak biztosítását, hogy a hatáskörrel rendelkező szabályozó hatóság a hatáskörébe tartozó területekről tájékoztassa a nyilvánosságot. Az információkat a nemzeti jogszabályoknak és a nemzetközi kötelezettségeknek megfelelően nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni, amennyiben ez nem veszélyeztet a nemzeti jogszabályokban vagy a nemzetközi kötelezettségvállalásokban elismert egyéb érdekeket, többek között a védettséget.

(1) A tagállamok biztosítják a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésével kapcsolatos valamennyi, a munkavállalók és a lakosság egészségének megőrzéséhez, valamint biztonságuk és védelmük biztosításához szükséges információ rendszeres közzétételét. Ez a kötelezettség magában foglalja annak biztosítását, hogy a hatáskörrel rendelkező szabályozó hatóság a hatáskörébe tartozó területekről tájékoztassa a nyilvánosságot. Az információkat a nemzeti jogszabályoknak és a nemzetközi kötelezettségeknek megfelelően nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni, amennyiben ez nem veszélyeztet a nemzeti jogszabályokban vagy a nemzetközi kötelezettségvállalásokban elismert egyéb érdekeket, többek között a védettséget. A munkavállalók és a lakosság egészségét és biztonságát közvetlenül érintő (különösen a radioaktív vagy mérgező kibocsátásokra és a kibocsátásoknak való kitettségre vonatkozó) információkat a körülményektől függetlenül nyilvánosságra kell hozni.

Módosítás  51

Irányelvre irányuló javaslat

14 cikk – 2 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

2. koncepciók, tervek és műszaki megoldások a keletkezéstől a végleges elhelyezésig;

2. koncepciók, tervek és műszaki megoldások a keletkezéstől a végleges elhelyezésig; Kiemelt elsőbbséggel kell kezelni a közbenső tárolókban elhelyezett, régről ránk maradt radioaktív hulladékokat és kiégett fűtőelemeket, különös tekintettel a munkavállalók egészségére és biztonságára gyakorolt hatásaikra;

Indokolás

A hatóságok évtizedekig szemet hunytak afelett, hogy igen nagy mennyiségű radioaktív hulladék kondicionálására és tárolására nem a megfelelő körülmények között került sor. A tárolómedencékben elhelyezett kiégett fűtőelemek némely esetben különösen védtelenek a fizikai támadásokkal szemben. A helyzetet sürgősen orvosolni kell, ez a munkavállalók és a lakosság véletlen expozíciójának elkerülése érdekében is rendkívül fontos.

Módosítás  52

Irányelvre irányuló javaslat

14 cikk – 1 bekezdés – 7 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

7. a programköltségek értékelése és az értékelés alapjául szolgáló tények és feltételezések ismertetése, ideértve a programszakaszok időbeli áttekintését is;

7. részletes tervek az ellenőrzések számára, az ellenőrzések céljából biztosított forrásokra és az ellenőrző szervek képzésére vonatkozóan;

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

14.4.2011

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

44

4

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Regina Bastos, Edit Bauer, Heinz K. Becker, Mara Bizzotto, Philippe Boulland, Milan Cabrnoch, David Casa, Alejandro Cercas, Ole Christensen, Derek Roland Clark, Marije Cornelissen, Tadeusz Cymański, Frédéric Daerden, Karima Delli, Proinsias De Rossa, Frank Engel, Sari Essayah, Richard Falbr, Ilda Figueiredo, Thomas Händel, Marian Harkin, Roger Helmer, Nadja Hirsch, Liisa Jaakonsaari, Ádám Kósa, Patrick Le Hyaric, Veronica Lope Fontagné, Olle Ludvigsson, Thomas Mann, Elisabeth Morin-Chartier, Csaba Őry, Siiri Oviir, Rovana Plumb, Konstantinos Poupakis, Sylvana Rapti, Licia Ronzulli, Elisabeth Schroedter, Jutta Steinruck, Emilie Turunen, Traian Ungureanu

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Tunne Kelam, Gesine Meissner, Ria Oomen-Ruijten, Csaba Sógor, Cecilia Wikström, Gabriele Zimmer

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)

Edit Herczog, María Muñiz De Urquiza

VÉLEMÉNY a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részéről (14.4.2011)

az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére

a kiégett nukleáris fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezeléséről szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatról
(COM(2010)0618 – C7‑0387/2010 – 2010/0306(NLE))

A vélemény előadója: Pavel Poc

RÖVID INDOKOLÁS

A javasolt irányelv meghatározza a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésének uniós jogi kereteit, és felülvizsgálja a kiégett nukleáris fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezeléséről szóló, az Euratom-Szerződésen alapuló tanácsi irányelv elfogadására tett bizottsági javaslatot[1].

Radioaktív hulladék minden tagállamban keletkezik. Bármilyen jövő előtt áll is az atomenergia és az energiatermelésen kívüli alkalmazások, a meglévő és a jövőben keletkező radioaktív hulladékok kezelésének végpontját jelentő végleges elhelyezésről a hosszú távú biztonság érdekében mindenképpen gondoskodni szükséges.

Az Európai Unióban évente összesen mintegy 40 000m³ radioaktív hulladék keletkezik, amelynek körülbelül 80%-a rövid élettartamú és alacsony sugárzású radioaktív hulladék, körülbelül 5%-a hosszú felezési idejű radioaktív hulladék, kevesebb mint 10%-a pedig nagy aktivitású hulladék, amelybe újrafeldolgozásból származó üvegesített hulladékok és hulladéknak tekintett kiégett fűtőelemek tartoznak.

A Bizottság javaslatának összefoglalása

A lakosság és a környezet ionizáló sugárzásból származó veszélyekkel szembeni védelmének biztosítása érdekében speciális intézkedésekre van szükség. A radioaktív hulladék kezelésének alapelve az, hogy a hulladékot fizikailag el kell különíteni és el kell szigetelni a lakosságtól és az élővilágtól mindaddig, amíg sugárzásveszélyt jelent. Hosszabb távon csak a rendszerszintű passzív biztonsági tulajdonságokkal rendelkező végleges elhelyezés garantálhat védelmet valamennyi lehetséges kockázat ellen. Ezzel ellentétben a nagy aktivitású hulladék esetében világszerte elfogadott az a tudományos és műszaki álláspont, hogy a mélységi geológiai elhelyezés a legbiztonságosabb és legfenntarthatóbb megoldás.

Ennek ellenére jelenleg egyetlen tagállamban sem üzemelnek lerakók – az atomenergia felhasználásából származó – nagy aktivitású és hosszú felezési idejű radioaktív hulladék végleges elhelyezése céljából. A nukleáris ipar több mint ötvenéves működése alatt egyetlen végleges elhelyezésre szolgáló lerakót sem alakítottak ki, és jelenleg a radioaktív hulladékot – ideiglenes jelleggel – átmeneti tároló létesítményekben helyezik el.

A kiégett fűtőelemekkel és a radioaktív hulladékokkal kapcsolatos végső felelősség a tagállamokat terheli. Ezen kívül az az általánosan elfogadott etikai alapelv, hogy a társadalomnak lehetőleg tartózkodnia kell attól, hogy indokolatlan terheket rójon a jövő nemzedékeire, a meglévő hulladékok megfelelő kezelésének felelősségét a jelenlegi generációra helyezi, amely a nukleáris eredetű villamos energia és a gyógyászati felhasználások előnyeit most élvezi.

A fenti szempontok ellenére a legtöbb ország még mindig nem hozta meg a legfontosabb döntéseket a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésével kapcsolatban. A radioaktív hulladékok és kiégett fűtőelemek biztonságos kezelése – a keletkezéstől a végleges elhelyezésig tartó valamennyi fázisban – olyan nemzeti keretet igényel, amely garantálja a politikai kötelezettségvállalást, egyértelműen megállapítja a hatásköröket, és biztosítja, hogy a megfelelő tudományos, műszaki és pénzügyi források szükség esetén rendelkezésre álljanak. Tekintettel arra, hogy különösen érzékeny kérdésről van szó, a lakosság tájékoztatását és a döntéshozatali folyamatban történő részvételét szintén biztosítani kell.

A javaslat általános célja ezért egy olyan, a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésére vonatkozó európai uniós jogi keretrendszer létrehozása, amely szerves részét képezi az atomenergia villamosenergia-termelésre, illetve az ionizáló sugárzás gyógyászati, ipari, mezőgazdasági, kutatási és oktatási célra történő biztonságos alkalmazásának.

Az előadó véleménye

Az előadó üdvözli a tanácsi irányelvre irányuló javaslattervezetet, mivel az segítségére lesz a tagállamoknak abban, hogy meghozzák a szükséges politikai döntéseket nemzeti programjaik kidolgozásához és végrehajtásához, különös tekintettel a nagy aktivitású radioaktív hulladék és a kiégett fűtőelemek felelős és biztonságos kezelésére.

Különös figyelemmel kell gondoskodni arról, hogy a javasolt irányelv összhangban legyen a meglevő európai uniós szabályozással. Figyelembe kell venni továbbá a jelenlegi ipari gyakorlatot és a nemzetközi szakértők körében fennálló konszenzust.

Az atomenergia fenntartható felhasználása érdekében az irányelvre irányuló javaslatnak nem szabad elfeledkeznie a radioaktív anyagok jövőbeli, hosszú távú felhasználásának lehetőségéről, valamint nem vezethet oda, hogy az újrafelhasználható anyagok radioaktív hulladékká minősüljenek.

A műszaki szakértők körében nemzetközi szinten igen elterjedt az a vélemény, hogy a geológiai elhelyezés a legelőnyösebb módszer a szilárd és szilárdított radioaktív hulladék legveszélyesebb fajtáinak hosszú távú kezelésére. Ugyanakkor több éves kutatómunkára van ahhoz szükség, hogy megtervezzék és kialakítsák ezeket a tárolóhelyeket. E tekintetben fenn kell tartani és finanszírozni kell a kutatást és a műszaki fejlesztést.

A radioaktív hulladékok kivitelére vonatkozó – országok közötti – eddigi megállapodásokat tiltás helyett eseti alapon kell felülvizsgálni. Ugyanis egyes speciális esetekben bizonyos tagállamok a kiégett fűtőelemeket újrafeldolgozásra nem uniós országba küldik/küldték, az újrafeldolgozás során keletkező visszamaradó hulladék pedig a fogadó országban marad; hasonlóképpen, az újrafeldolgozást végző tagállamok számára engedélyezni kell, hogy a visszamaradó hulladékot azokba az országokba szállítsák, ahol a fűtőelemek első alkalommal készültek.

A tanácsi irányelvre irányuló javaslattervezet nem alkalmas a biztonsággal összefüggő kérdések szabályozására, és csakis a radioaktív hulladék elhelyezésére szolgáló lerakókkal kapcsolatos biztonsági kérdéseket taglalhatja.

Az előadó meggyőződése szerint a radioaktív hulladék elhelyezésének kérdése – az egyes tagállamok saját szabályozásaitól függetlenül – aktuális, égető és megoldásra váró feladat. A javasolt irányelvről folytatott egyeztetésnek technikai szinten kell maradnia és nem szabad olyan politikai csatatérré válnia, ahol magának a nukleáris energiának a jövőjéről folyik a vita.

MÓDOSÍTÁSOK

A Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság felhívja az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele a következő javaslatokat:

Módosítás     1

Irányelvre irányuló javaslat

19 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(19a) A környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló, 1998. június 25-i Aarhusi Egyezmény célja, hogy a nyilvánosság számára jogokat biztosítson, a felek és a hatóságok számára pedig kötelezettségeket írjon elő a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférés, a nyilvánosság részvétele és az igazságszolgáltatáshoz való jog területén.

Módosítás  2

Irányelvre irányuló javaslat

25 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(25) Az atomreaktorok működése során kiégett fűtőelemek is keletkeznek. A tagállamok maguk határozzák meg a kiégettfűtőelem-ciklusra vonatkozó stratégiájukat, és a kiégett fűtőelemeket tekinthetik értékes, újra feldolgozható erőforrásnak, de azokat hulladéknak is minősíthetik, és dönthetnek a végleges elhelyezésükről. Bármelyik megoldást választják is a tagállamok, az újrafeldolgozás során szétválasztott, nagy aktivitású hulladékok, illetve a kiégett fűtőelemek hulladékként történő végleges elhelyezésének kérdését meg kell vizsgálni.

(25) Az atomreaktorok működése, illetve leszerelése során kiégett fűtőelemek és radioaktív hulladékok is keletkeznek. A tagállamok maguk határozzák meg a kiégettfűtőelem-ciklusra vonatkozó stratégiájukat, és a kiégett fűtőelemeket tekinthetik értékes, újra feldolgozható erőforrásnak, de azokat hulladéknak is minősíthetik, és dönthetnek a végleges elhelyezésükről. Bármelyik megoldást választják is a tagállamok, az újrafeldolgozás során szétválasztott, nagy aktivitású hulladékok, illetve a kiégett fűtőelemek hulladékként történő tárolásának vagy végleges elhelyezésének kérdését meg kell vizsgálni.

Módosítás  3

Irányelvre irányuló javaslat

25 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(25a) A tárolókban elhelyezett kiégett fűtőelemek további potenciális radioaktivitás-veszélyt jelentenek a környezetre nézve, különösen, ha a hűtőmedencéket nem takarják le többé, ahogyan ezt a közelmúltban Fukushima esetében láthattuk.

Módosítás  4

Irányelvre irányuló javaslat

27 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(27a) A radioaktív hulladékok eltávolításával járó kockázatok nyilvánvalóvá váltak a fukushimai baleset révén, és a magas szeizmikus vagy cunamikockázatot hordozó uniós területeken és szomszédos országokban (mint például a törökországi Akkuyuban) már meglévő vagy most épülő nukleáris létesítményekben is előfordulhatnak hasonló balesetek. Az Uniónak meg kell tennie a megfelelő intézkedéseket a radioaktív hulladékok ilyen területeken való végleges elhelyezésének megakadályozására.

Módosítás  5

Irányelvre irányuló javaslat

29 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(29) A rövid felezési idejű, kis és közepes aktivitású hulladékokat jellemzően a felszínhez közeli létesítményekben helyezik el. 30 évnyi kutatás után műszaki szempontból széles körben elfogadott az az álláspont, hogy a nagy aktivitású hulladékok és hulladéknak minősülő kiégett fűtőelemek kezelésének végpontjaként a mélységi geológiai elhelyezés a legbiztonságosabb és legfenntarthatóbb megoldás. Ezért a végleges elhelyezésre kell törekedni.

(29) A rövid felezési idejű, kis és közepes aktivitású hulladékokat jellemzően a felszínhez közeli létesítményekben helyezik el. 30 évnyi kutatás után műszaki szempontból széles körben elfogadott az az álláspont, hogy a nagy aktivitású hulladékok és hulladéknak minősülő kiégett fűtőelemek kezelésének végpontjaként a mélységi geológiai elhelyezés lehet a legbiztonságosabb és legfenntarthatóbb megoldás. A végrehajtásra akkor lehet törekedni, ha a fennmaradó biztonsági kérdéseket megoldották.

Módosítás  6

Irányelvre irányuló javaslat

30 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(30) Bár a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésével kapcsolatos politikájáért minden tagállam maga felelős, ennek a politikának tiszteletben kell tartania a NAÜ megfelelő biztonsági alapelveit. Minden tagállam etikai kötelessége, hogy a meglévő, illetve a nukleáris létesítmények leszerelésével kapcsolatosan várhatóan keletkező kiégett fűtőelemekkel és radioaktív hulladékokkal kapcsolatosan nem hárítson indokolatlan terheket a jövő nemzedékeire.

(30) Bár a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésével kapcsolatos politikájáért minden tagállam maga felelős, ennek a politikának tiszteletben kell tartania a NAÜ megfelelő biztonsági alapelveit. Minden tagállam etikai kötelessége, hogy a meglévő, illetve a nukleáris létesítmények leszerelésével kapcsolatosan várhatóan keletkező kiégett fűtőelemekkel és radioaktív hulladékokkal kapcsolatosan nem hárítson indokolatlan terheket a jövő nemzedékeire. A tagállamoknak ezért olyan leszerelési politikát kell kidolgozniuk, amely garantálja, hogy a létesítmények leszerelésére a bezárásukat követő lehető legrövidebb időn belül és a legbiztonságosabb módon kerül sor.

Módosítás  7

Irányelvre irányuló javaslat

31 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(31) A kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok felelősségteljes kezelése érdekében valamennyi tagállamnak létre kell hoznia egy olyan nemzeti rendszert, amely a megfelelő jogalkotás, szabályozás és a hatásköröket egyértelműen megállapító szervezet révén biztosítja a politikai kötelezettségvállalást és a lépésről lépésre történő döntéshozatalt.

(31) A kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok felelősségteljes kezelése érdekében valamennyi tagállamnak létre kell hoznia egy olyan nemzeti rendszert, amely a megfelelő jogalkotás, szabályozás és a hatásköröket egyértelműen megállapító szervezet révén garantálja a politikai kötelezettségvállalást és a lépésről lépésre történő döntéshozatalt az Aarhusi Egyezménynek megfelelően.

Indokolás

A környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló, 1998. június 25-i Aarhusi Egyezmény aláírójaként az Európai Unió vállalta, hogy betartja e nemzetközi egyezmény elveit, és ezeket belefoglalta a környezettel kapcsolatos egyes tervek és programok kidolgozásánál a nyilvánosság részvételéről szóló, 2003. május 26-i 2003/35/EK irányelvbe.

Módosítás  8

Irányelvre irányuló javaslat

33 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(33) Olyan nemzeti programot kell kidolgozni, amely biztosítja a politikai döntések egyértelmű rendelkezések formájában történő érvényesülését a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok keletkezésétől a végleges elhelyezésig tartó kezelésük valamennyi lépésének időben történő végrehajtására vonatkozóan. A programnak ki kell terjednie a radioaktív hulladékok kezelésével, előfeldolgozásával, feldolgozásával, kondicionálásával, tárolásával és végleges elhelyezésével kapcsolatos valamennyi tevékenységre. A nemzeti program lehet referenciadokumentum vagy dokumentumcsomag.

(33) Olyan nemzeti programot kell kidolgozni, amely biztosítja a politikai döntések egyértelmű rendelkezések formájában történő érvényesülését a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok keletkezésétől a végleges elhelyezésig tartó kezelésük valamennyi lépésének időben történő végrehajtására vonatkozóan. A programnak ki kell terjednie a radioaktív hulladékok és kiégett fűtőelemek kezelésével, előfeldolgozásával, feldolgozásával, kondicionálásával, tárolásával és végleges elhelyezésével kapcsolatos valamennyi tevékenységre és meg kell felelnie az Aarhusi Egyezményben meghatározott elveknek. A nemzeti program lehet referenciadokumentum vagy dokumentumcsomag.

Indokolás

A környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló, 1998. június 25-i Aarhusi Egyezmény aláírójaként az Európai Unió vállalta, hogy betartja e nemzetközi egyezmény elveit, és ezeket belefoglalta a környezettel kapcsolatos egyes tervek és programok kidolgozásánál a nyilvánosság részvételéről szóló, 2003. május 26-i 2003/35/EK irányelvbe.

Módosítás  9

Irányelvre irányuló javaslat

34 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(34a) A kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladék kezelésének egész folyamata során gondoskodni kell a munkavállalók védelméről és biztonságáról, munkájuktól vagy beosztásuktól függetlenül. A kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladék kezelésére kidolgozott minden jogszabálynak figyelembe kell vennie a munkavállalók egészségére és biztonságára gyakorolt hosszú távú következményeket is.

Módosítás  10

Irányelvre irányuló javaslat

34 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(34b) A jelen irányelv végrehajtásakor különös figyelmet kell fordítani a veszélyeztetett munkavállalókra. A munkavédelmi és munkabiztonsági jogszabályok figyelmen kívül hagyásának azonnali és súlyos szankciókat kell maga után vonnia.

Módosítás  11

Irányelvre irányuló javaslat

35 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(35) Az átláthatóság fontos szerepet tölt be a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelése során. Ezt a lakosság hatékony tájékoztatásával és az érintett felek döntéshozatali folyamatban történő részvételi lehetőségének biztosításával kell megvalósítani.

(35) A kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelése során tiszteletben kell tartani az Aarhusi Egyezményt. Ebből kifolyólag biztosítani kell a nyilvánosság, illetve valamennyi érintett szereplő hozzáférését a végleges eltávolításról szóló információhoz, és elő kell írni a lakosság, illetve az érintett feleket bevonását a döntéshozatali folyamat korai szakaszába. Amennyiben a nyilvános részvétel követelménye által érintett döntésekkel kapcsolatban megtagadják az információhoz jutást, illetve általában a környezetvédelmi törvény megsértése esetén minden természetes vagy jogi személynek joga van a tiltakozásra, illetve törvényes eljárás kezdeményezésére.

Indokolás

A környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló, 1998. június 25-i Aarhusi Egyezmény aláírójaként az Európai Unió vállalta, hogy betartja e nemzetközi egyezmény elveit, és ezeket belefoglalta a környezettel kapcsolatos egyes tervek és programok kidolgozásánál a nyilvánosság részvételéről szóló, 2003. május 26-i 2003/35/EK irányelvbe.

Módosítás  12

Irányelvre irányuló javaslat

37 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(37) Néhány tagállam úgy ítéli meg, hogy a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésére szolgáló létesítmények – többek között a végleges elhelyezésre szolgáló létesítmények – közös használata előnyös megoldást jelenthet, amennyiben az az érintett tagállamok közötti megállapodáson alapul.

(37) Néhány tagállam úgy ítéli meg, hogy a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésére szolgáló létesítmények – többek között a végleges elhelyezésre szolgáló létesítmények – közös használata előnyös és költséghatékony megoldást jelenthet, amennyiben az az érintett tagállamok közötti megállapodáson alapul.

Módosítás  13

Irányelvre irányuló javaslat

41 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(41) A kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésével kapcsolatos szakértelem és képességek megőrzésének és továbbfejlesztésének – a magas szintű biztonság megteremtése egyik lényeges elemeként – a korábbi üzemeltetési tapasztalatokból, a tudományos kutatásból és műszaki fejlődésből, illetve a valamennyi résztvevő közötti műszaki együttműködésből levont tanulságok együttesén kell alapulnia.

(41) A kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésével kapcsolatos szakértelem és képességek megőrzésének és továbbfejlesztésének – a magas szintű környezet- és egészségvédelem, biztonság és átláthatóság megteremtése egyik lényeges elemeként – a korábbi üzemeltetési tapasztalatokból, a tudományos kutatásból és műszaki fejlődésből, illetve a valamennyi résztvevő közötti műszaki együttműködésből levont tanulságok együttesén kell alapulnia.

Módosítás  14

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) Az irányelv biztosítja, hogy a tagállamok a lakosság és a munkavállalók ionizáló sugárzásból eredő veszélyekkel szembeni védelme érdekében a magas szintű nukleáris biztonságra vonatkozóan megfelelő nemzeti előírásokat alkalmazzanak a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésével összefüggésben.

(2) Az irányelv biztosítja, hogy a tagállamok a lakosság és a munkavállalók ionizáló sugárzásból eredő veszélyekkel szembeni védelme érdekében a legmagasabb szintű nukleáris biztonságra vonatkozó, megfelelő nemzeti előírásokat alkalmazzák a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésével összefüggésben.

Módosítás  15

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a) a kiégett fűtőelemek kezelésének valamennyi szakaszára, amennyiben a kiégett fűtőelemek békés célú atomreaktorok működése során keletkeznek, illetve azokat békés célú tevékenységek keretében kezelik;

a) a kiégett fűtőelemek kezelésének valamennyi szakaszára, többek között a szállításra is, amennyiben a kiégett fűtőelemek békés célú atomreaktorok működése során keletkeznek, illetve azokat békés célú tevékenységek keretében kezelik;

Módosítás  16

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b) a radioaktív hulladékok kezelésének a keletkezéstől a végleges elhelyezésig tartó valamennyi szakaszára, amennyiben a radioaktív hulladékok békés célú tevékenységek során keletkeznek, illetve azokat békés célú tevékenységek keretében kezelik;

b) a radioaktív hulladékok kezelésének a keletkezéstől a tárolásig vagy végleges elhelyezésig tartó valamennyi szakaszára, magát a szállítást is beleértve;

Módosítás  17

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 7 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(7) a radioaktív hulladék „kezelése”: a radioaktív hulladék kezelésével, előfeldolgozásával, feldolgozásával, kondicionálásával, tárolásával és végső elhelyezésével kapcsolatos valamennyi tevékenység, a külső szállítást kivéve;

(7) a radioaktív hulladék „kezelése”: a radioaktív hulladék kezelésével, előfeldolgozásával, feldolgozásával, kondicionálásával, tárolásával és végső elhelyezésével kapcsolatos valamennyi tevékenység, beleértve e műveletek nyomon követését, valamint az átmeneti vagy végleges radioaktívhulladék-tárolók későbbi karbantartását, beleértve a külső szállítást is;

Módosítás  18

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 11 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(11) a kiégett fűtőelemek „kezelése”: a kiégett fűtőelemek feldolgozásával, tárolásával, újrafeldolgozásával vagy végső elhelyezésével kapcsolatos valamennyi tevékenység, a külső szállítást kivéve;

(11) a kiégett fűtőelemek „kezelése”: a kiégett fűtőelemek feldolgozásával, – többek között átmeneti tárolókban történő – tárolásával, újrafeldolgozásával vagy végső elhelyezésével kapcsolatos valamennyi tevékenység, a külső szállítást is ideértve;

Módosítás  19

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 13 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(13) „tárolás”: kiégett fűtőelemek vagy radioaktív hulladékok későbbi visszanyerés céljából engedélyezett létesítményben történő raktározása.

(13) „tárolás”: kiégett fűtőelemeknek vagy radioaktív hulladékoknak a hosszú távon lehetséges konkrét későbbi visszanyerés céljából engedélyezett létesítményben történő raktározása.

Módosítás  20

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 2 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a) a radioaktív hulladékok keletkezését – a megfelelő tervezési, üzemeltetési és leszerelési eljárás, többek között a hagyományos anyagok újrafeldolgozása és újrahasznosítása révén – az aktivitás és a mennyiség tekintetében a lehető legalacsonyabb szinten tartják;

a) a radioaktív hulladékok keletkezését – ahol gazdasági, szociális, környezetvédelmi szempontból fenntartható alternatívák léteznek, ilyen alternatívákhoz folyamodás, a megfelelő tervezési, üzemeltetési és leszerelési eljárás, többek között a hagyományos anyagok újrafeldolgozása és újrahasznosítása révén – az aktivitás és a mennyiség tekintetében a lehető legalacsonyabb szinten tartják;

Módosítás  21

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 2 bekezdés – d pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

d) a kiégett fűtőelemeket és radioaktív hulladékokat hosszú távon is biztonságosan kezelik;

d) a kiégett fűtőelemeket és radioaktív hulladékokat annyi ideig kezelik biztonságosan, amíg veszélyt jelentenek a lakosságra és a környezetre;

Módosítás  22

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 2 bekezdés – d a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(da) a munkavállalók és a lakosság nincs kitéve a kiégett fűtőelemeknek és a radioaktív hulladékoknak;

Módosítás  23

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 2 bekezdés – d b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(db) intézkedéseket hoznak a jövőbeli egészségügyi és környezeti kockázatoknak kitett munkavállalók és általában a lakosság védelmére;

Módosítás  24

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) A radioaktív hulladékot abban a tagállamban helyezik el véglegesen, amelyikben az keletkezett, amennyiben nincs olyan értelmű megállapodás a tagállamok között, hogy más tagállamban lévő végleges elhelyezésre szolgáló létesítményt használnak.

(3) A radioaktív hulladékot abban a tagállamban helyezik el véglegesen, amelyikben az keletkezett, amennyiben nincs olyan értelmű önkéntes megállapodás a tagállamok között, hogy más tagállamban lévő tárolásra vagy végleges elhelyezésre szolgáló létesítményt használnak.

Módosítás  25

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 3 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3a) Ez az irányelv nem érinti a tagállamok vagy a tagállamokban bejegyzett vállalkozások azon jogát, hogy:

 

a) a feldolgozásra odaszállítandó radioaktív hulladékból vagy

 

b) a radioaktív hulladék visszanyerése céljából odaszállítandó egyéb anyagokból származó

 

radioaktív hulladékot kezelés után visszaszállítsák azok származási országába. Az irányelv nem érinti továbbá a tagállamok vagy a tagállamok vállalkozásainak azon jogát, hogy az oda újrafeldolgozásra szállított kiégett fűtőelemekből az újrafeldolgozási művelet során visszanyert radioaktív hulladékot visszaszállítsák a származási országba.

Indokolás

A radioaktív hulladékok kivitelére vonatkozó – országok közötti – eddigi megállapodásokat tiltás helyett eseti alapon kell felülvizsgálni. Az irányelv nem vezethet a jogbiztonság hiányához a kiégett fűtőelemek újrahasznosítása után keletkezett végleges hulladéknak a nukleáris üzemanyag felhasználásának helyszínéül szolgáló országba való visszaszállítását illetően, és teljes összhangban kell lennie a radioaktív hulladékok és a kiégett fűtőelemek szállításának felügyeletéről és ellenőrzéséről szóló 2006/117/Euratom tanácsi irányelvvel.

Módosítás  26

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 3 b bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3b) Radioaktív hulladékot nem szabad magas szeizmikus vagy cunamikockázatot hordozó területeken elhelyezni.

Módosítás  27

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 1 bekezdés – e pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

e) végrehajtási intézkedések, ideértve a tevékenység felfüggesztését és az engedély módosítását vagy visszavonását is;

e) végrehajtási intézkedések, ideértve a tevékenység felfüggesztését és az engedély módosítását vagy visszavonását is, melyek kiterjednek többek közt az érintett munkavállalókra vonatkozó egészségügyi és biztonsági jogszabályok megszegésére is;

Módosítás  28

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 1 bekezdés – f a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(fa) intézkedések annak biztosítására, hogy a kiégett fűtőelemek kezeléséhez és elhelyezéséhez szükséges alapokat az illetékes szabályozó hatóság állapítsa meg olyan átlátható folyamat alapján, amelyet rendszeresen felülvizsgálnak, és amelybe mindig bevonják az engedély tulajdonosát.

Indokolás

E módosítás azt törekszik biztosítani, hogy a kiégett nukleáris fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezeléséhez, akárcsak az elhelyezési műveletekhez szükséges finanszírozás hatékony és átlátható folyamat alapján történjék, amelybe az engedély birtokosának garantált beleszólási joga van.

Módosítás  29

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) A tagállamok – az üzemeltetési tapasztalatok, a 8. cikkben említett biztonsági elemzésekből levont tanulságok, a technológiai fejlődés és a kutatás eredményeinek figyelembevételével – biztosítják a nemzeti rendszer fenntartását és szükség szerinti továbbfejlesztését.

(2) A tagállamok – az üzemeltetési tapasztalatok, a 8. cikkben említett biztonsági elemzésekből levont tanulságok, a rendelkezésre álló legjobb technológia (BAT) és a kutatás eredményeinek figyelembevételével – biztosítják a nemzeti rendszer fenntartását és szükség szerinti továbbfejlesztését.

Módosítás  30

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 2 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a) A nemzeti programok szociogazdasági és környezetvédelmi hatásvizsgálatok tárgyát képezik, és biztosítják, hogy ne merülhessen fel az urániumszivárgás kockázata.

Módosítás  31

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 3 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3a) Az illetékes szabályozó hatóság hatáskörökkel és forrásokkal rendelkezik majd, hogy rendszeresen a nukleáris biztonságra vonatkozó értékeléseket, vizsgálatokat és ellenőrzéseket végezzen, és szükség esetén végrehajtási intézkedéseket foganatosítson a szóban forgó létesítményekben akár azok leszerelése közben is. Az értékeléseknek ki kell terjedniük a munkavállalók egészségére és biztonságára, beleértve az alvállalkozókét is, továbbá az alkalmazottak létszámára és a képzésekre.

Módosítás  32

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 3 b bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3b) A tagállamok biztosítják, hogy a hatáskörrel rendelkező szabályozó hatóságnak felhatalmazása legyen a műveletek felfüggesztésének elrendelésére azokban az esetekben, amikor a biztonság nem garantált.

Módosítás  33

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 3 c bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3c) Az illetékes szabályozó hatóság az általa elkészített értékelések eredményeiről tájékoztatja a tagállamokat és az érintett illetékes hatóságokat, az engedélyeseket, az engedélyes munkavállalói képviseletét, az alvállalkozókat és a nyilvánosságot.

Módosítás  34

Irányelvre irányuló javaslat

7 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1a) A tagállamok határozzák meg, hogy a kiégett fűtőelemek és radioaktív hulladék kezelésének feladata mikortól száll át az engedélyesről a nemzeti törvények értelmében ilyen kezeléssel megbízott szervre.

Indokolás

E módosítás célja világosan kimondani, hogy a kiégett fűtőelemek és radioaktív hulladék kezelésének feladata mikortól száll át az engedélyesről a nemzeti törvények értelmében ilyen kezeléssel megbízott szervre. Ez azért szükséges, mert a radioaktív anyagot még egy nukleáris erőmű tervezett üzemidejének lejárta előtt elszállíthatják, amely esetben az engedélyes már nem tekinthető felelősnek a már nem a létesítményben tárolt anyagokért.

Módosítás  35

Irányelvre irányuló javaslat

7 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti rendszer írja elő a hatáskörrel rendelkező szabályozó hatóság felügyelete alatt álló engedélyesek számára, hogy tevékenységeik és létesítményeik biztonságát szisztematikus és ellenőrizhető módon rendszeresen értékeljék és ellenőrizzék, valamint ésszerű mértékben folyamatosan javítsák.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti rendszer írja elő a hatáskörrel rendelkező szabályozó hatóság felügyelete alatt álló engedélyesek számára, hogy tevékenységeik biztonságát – beleértve a munkavállalók és alvállalkozók egészségét és biztonságát, valamint létesítményeik biztonságát is – szisztematikus és ellenőrizhető módon rendszeresen értékeljék és ellenőrizzék, valamint ésszerű mértékben folyamatosan javítsák. Az engedélyesek értékeléseik eredményéről tájékoztatják a hatáskörrel rendelkező szabályozó hatóságot és egyéb, megfelelő hatáskörrel rendelkező szervezeteket, munkavállalóik képviselőit, alvállalkozóikat és a nyilvánosságot.

Módosítás  36

Irányelvre irányuló javaslat

7 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) A (2) bekezdésben említett értékeléseknek ki kell terjedniük annak ellenőrzésére is, hogy érvényben vannak-e a balesetek megelőzése és azok következményeinek enyhítése érdekében hozott intézkedések, ideértve olyan védelmi célú fizikai gátak és az engedélyes által alkalmazott adminisztratív eljárások ellenőrzését is, amelyek működésképtelensége esetén a munkavállalókat és a lakosságot jelentős mértékű ionizáló sugárzás érné.

(3) A (2) bekezdésben említett értékeléseknek ki kell terjedniük annak ellenőrzésére is, hogy érvényben vannak-e a balesetek és fizikai támadások megelőzése és azok következményeinek enyhítése érdekében hozott intézkedések, ideértve olyan védelmi célú fizikai gátak és az engedélyes által alkalmazott adminisztratív védelmi eljárások ellenőrzését is, amelyek működésképtelensége esetén a munkavállalókat és a lakosságot jelentős mértékű ionizáló sugárzás érné.

Módosítás  37

Irányelvre irányuló javaslat

7 cikk – 5 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(5a) A tagállamok biztosítják, hogy az engedélyesek a lehető legkorábban tájékoztassák a határon túli regionális és helyi hatóságokat hulladékkezelő létesítmény kialakítására vonatkozó tervükről, amennyiben a létesítmény az országhatártól mérve olyan távolságon belül található, hogy az építkezés, működés vagy a létesítmény elhagyása vagy üzemzavara, illetve egy vele kapcsolatos baleset vagy rendkívüli esemény után a határon túlra átnyúló hatások valószínűnek minősíthetők.

Módosítás  38

Irányelvre irányuló javaslat

7 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

7a. cikk

 

Megjelölés és dokumentálás

 

A tagállamok biztosítják, hogy az engedélyesek időtálló formában megjelöljék a tárolókat és dokumentálják a kiégett fűtőelemek, valamint a radioaktív hulladékok végleges elhelyezését. A dokumentáció a leltár vegyi, toxikológiai, radiológiai összetevőit, illetve a halmazállapot (szilárd, folyékony vagy gáz) megnevezését egyaránt tartalmazza.

Indokolás

A cél a jövő nemzedékek tájékoztatása arról, hogy a tárolókban értékes nyersanyag és/vagy veszélyes anyag található-e.

Módosítás  39

Irányelvre irányuló javaslat

8 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) A biztonsági elemzésnek és az azt alátámasztó biztonsági értékelésnek ki kell terjednie a létesítmény tervezésére, helyének kiválasztására, megépítésére, működtetésére és leszerelésére, illetve a végleges elhelyezésre szolgáló létesítmény bezárására; a biztonsági elemzésben meg kell adni az értékelés során alkalmazott előírásokat. Foglalkozni kell a bezárás utáni hosszú távú biztonság kérdésével, különösen azzal, hogy azt hogyan lehet passzív eszközökkel a lehető legteljesebb mértékben biztosítani.

(2) A biztonsági elemzésnek és az azt alátámasztó biztonsági értékelésnek ki kell terjednie a létesítmény tervezésére, helyének kiválasztására, megépítésére, működtetésére és leszerelésére, vagy a kiégett fűtőelemek tárolóinak működtetésére, illetve a végleges elhelyezésre szolgáló létesítmény működtetésére vagy bezárására; a biztonsági elemzésben meg kell adni az értékelés során alkalmazott előírásokat. Foglalkozni kell a bezárás utáni és a hosszú távú biztonság kérdésével, különösen azzal, hogy azt hogyan lehet passzív eszközökkel a lehető legteljesebb mértékben biztosítani. A biztonsági elemzésnek és az azt alátámasztó biztonsági értékelésnek tartalmaznia kell a munkavállalókat és ezen belül az alvállalkozók által foglalkoztatottakat érintő egészségügyi és biztonsági kockázatok és a létesítmény mindenkori biztonságos működtetéséhez szükséges szakképzettségi szintek és munkavállalói létszám értékelését, hogy baleset esetén meg lehessen tenni a szükséges intézkedéseket.

Módosítás  40

Irányelvre irányuló javaslat

8 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) A létesítményre vonatkozó biztonsági elemzésnek ismertetnie kell a terület biztonságával összefüggő valamennyi szempontot, a létesítmény tervezését és a vezetői ellenőrző intézkedéseket, továbbá a rendszeres hatósági ellenőrzéseket. A biztonsági elemzésnek és az azt alátámasztó biztonsági értékelésnek ismertetnie kell a biztosított védettség szintjét, és biztosítania kell a hatáskörrel rendelkező szabályozó hatóságot, valamint az egyéb érdekelt feleket arról, hogy a biztonsági követelményeket be fogják tartani.

(3) A létesítményre vonatkozó biztonsági elemzésnek ismertetnie kell a terület biztonságával összefüggő valamennyi szempontot, a létesítmény tervezését, a létesítmény vagy egyes részei leszerelését és a vezetői ellenőrző intézkedéseket, továbbá a rendszeres hatósági ellenőrzéseket. A biztonsági elemzésnek és az azt alátámasztó biztonsági értékelésnek ismertetnie kell a biztosított védettség szintjét, és biztosítania kell a hatáskörrel rendelkező szabályozó hatóságot, valamint az egyéb érdekelt feleket arról, hogy a biztonsági követelményeket be fogják tartani.

Módosítás  41

Irányelvre irányuló javaslat

9 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a nemzeti rendszer – a szükséges szakértelem és képességek megőrzése és fejlesztése érdekében – tartalmazzon olyan oktatási és képzési intézkedéseket, amelyek a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelését illetően felelős valamennyi fél igényeit figyelembe veszik.

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a nemzeti rendszer – a műszaki és tudományos fejlettség aktuális szintjének megfelelő, szükséges szakértelem és képességek megőrzése és fejlesztése érdekében – tartalmazzon olyan oktatási és képzési intézkedéseket, amelyek a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelését illetően felelős valamennyi fél igényeit figyelembe veszik.

Módosítás  42

Irányelvre irányuló javaslat

9 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

A tagállamoknak gondoskodniuk kell róla, hogy a nemzeti keret tartalmazzon olyan programokat, amelyek a radioaktív hulladékok termelésének csökkentésére és a radioaktív hulladékok kezelésére irányuló kutatásokat támogatják.

Módosítás  43

Irányelvre irányuló javaslat

10 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a nemzeti rendszer – a radioaktívhulladék-termelők felelősségének figyelembevételével – biztosítsa, hogy a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezeléséhez a megfelelő pénzügyi források szükség esetén rendelkezésre álljanak.

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a nemzeti rendszer – a radioaktívhulladék-termelők felelősségének, illetve a radioaktív expozíciót követően hosszabb távon esetlegesen kialakuló egészségügyi és biztonsági problémák és foglalkozási ártalmak figyelembevételével – biztosítsa, hogy a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezeléséhez a „szennyező fél fizet” alapelvvel összhangban a megfelelő pénzügyi források szükség esetén rendelkezésre álljanak.

Módosítás  44

Irányelvre irányuló javaslat

11 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelését illetően megfelelő minőségbiztosítási programokat dolgozzanak ki és hajtsanak végre.

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a kiégett fűtőelemek biztonságosságát és a radioaktív hulladékok kezelését illetően megfelelő minőségbiztosítási programokat dolgozzanak ki és hajtsanak végre.

Indokolás

A minőségbiztosítás nem csupán a biztonsággal foglalkozik, hanem kiterjed a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésének valamennyi vetületére.

Módosítás  45

Irányelvre irányuló javaslat

12 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésével kapcsolatos információk a munkavállalók és a nyilvánosság rendelkezésére álljanak. Ez a kötelezettség magában foglalja annak biztosítását, hogy a hatáskörrel rendelkező szabályozó hatóság a hatáskörébe tartozó területekről tájékoztassa a nyilvánosságot. Az információkat a nemzeti jogszabályoknak és a nemzetközi kötelezettségeknek megfelelően nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni, amennyiben ez nem veszélyeztet a nemzeti jogszabályokban vagy a nemzetközi kötelezettségvállalásokban elismert egyéb érdekeket, többek között a védettséget.

(1) A tagállamok biztosítják a munkavállalók és a nyilvánosság hozzáférését a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésével, illetve a radioaktív hulladék és kiégett fűtőelemek végleges elhelyezésére szolgáló létesítmények építésével kapcsolatos információkhoz. Ez a kötelezettség magában foglalja annak biztosítását, hogy a hatáskörrel rendelkező szabályozó hatóság rendszeres jelleggel, érdemben és hatékonyan ellát kérésre minden jogi és természetes személyt a radioaktív hulladék és kiégett fűtőelemek végleges elhelyezésével kapcsolatos naprakész információval. Minden tagállam gondoskodik arról, hogy az illetékes szabályozó hatóságok tanácsot adjanak minden természetes és jogi személynek abban, hogy miként juthat az információhoz. Az információkat a nemzeti jogszabályoknak és a nemzetközi kötelezettségeknek, különösen az Aarhusi Egyezménynek megfelelően kell a nyilvánosság rendelkezésére bocsátani. A munkavállalók és a lakosság egészségét és biztonságát közvetlenül érintő (különösen a radioaktív vagy mérgező kibocsátásokra és a kibocsátásoknak való kitettségre vonatkozó) információkat a körülményektől függetlenül hozzáférhetővé kell tenni a nyilvánosság számára.

Módosítás  46

Irányelvre irányuló javaslat

12 cikk – 2 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a) A lakossági részvétellel kapcsolatos eljárások a különféle szakaszok részére ésszerű időkereteket engedélyeznek, elegendő időt hagyva a nyilvánosság tájékoztatására, illetve a lakosságnak a döntéshozatali folyamatra való felkészülése és ebben való hatékony részvétele céljára.

Módosítás  47

Irányelvre irányuló javaslat

12 cikk – 2 b bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2b) Minden tagállam biztosítja, hogy a döntéshozatali folyamat során megfelelően figyelembe vegyék a lakossági részvétel következményeit.

Módosítás  48

Irányelvre irányuló javaslat

13 cikk – 3 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3a) Amennyiben a megvalósítás valószínűleg határon átnyúló következményekkel is jár, a tagállamok a lehető legkorábban tájékoztatják a határon túli regionális és helyi hatóságokat nemzeti programjaikról.

Módosítás  49

Irányelvre irányuló javaslat

13 cikk – 3 b bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3b) Nemzeti programjaikban a tagállamok világosan megnevezik a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésére rendelkezésre álló pénzügyi erőforrásokat.

Módosítás  50

Irányelvre irányuló javaslat

15 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4) A Bizottság ezeket a pontosításokat és a tagállamok által a nemzeti hulladékkezelési programjukkal összefüggésben elért eredményeket figyelembe veszi, amikor az Euratom-Szerződés alapján a kiégett fűtőelemek vagy a radioaktív hulladékok kezelését szolgáló létesítmények vagy tevékenységek kapcsán dönt a pénzügyi vagy technikai segítségnyújtás rendelkezésre bocsátásáról, illetőleg az Euratom-Szerződés 43. cikke alapján véleményt alkot a tervezett beruházási projektekről.

(4) A Bizottság a tagállamok által küldött értesítéseket és a nemzeti hulladékkezelési programjukkal összefüggésben elért eredményeket figyelembe veszi, amikor az Euratom-Szerződés alapján a kiégett fűtőelemek vagy a radioaktív hulladékok kezelését szolgáló létesítmények vagy tevékenységek kapcsán dönt a pénzügyi vagy technikai segítségnyújtás rendelkezésre bocsátásáról, illetőleg az Euratom-Szerződés 43. cikke alapján véleményt alkot a tervezett beruházási projektekről.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

12.4.2011

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

29

12

17

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Áder János, Elena Oana Antonescu, Kriton Arsenis, Sophie Auconie, Pilar Ayuso, Paolo Bartolozzi, Sergio Berlato, Milan Cabrnoch, Martin Callanan, Nessa Childers, Chris Davies, Esther de Lange, Anne Delvaux, Bas Eickhout, Elisabetta Gardini, Gerben-Jan Gerbrandy, Julie Girling, Françoise Grossetête, Satu Hassi, Jolanta Emilia Hibner, Dan Jørgensen, Karin Kadenbach, Christa Klaß, Holger Krahmer, Jo Leinen, Corinne Lepage, Peter Liese, Linda McAvan, Radvilė Morkūnaitė-Mikulėnienė, Miroslav Ouzký, Gilles Pargneaux, Antonyia Parvanova, Sirpa Pietikäinen, Mario Pirillo, Pavel Poc, Vittorio Prodi, Frédérique Ries, Oreste Rossi, Dagmar Roth-Behrendt, Daciana Octavia Sârbu, Horst Schnellhardt, Richard Seeber, Theodoros Skylakakis, Claudiu Ciprian Tănăsescu, Åsa Westlund, Glenis Willmott, Sabine Wils

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Margrete Auken, Tadeusz Cymański, Matthias Groote, Riikka Manner, Miroslav Mikolášik, Renate Sommer, Bart Staes, Marianne Thyssen, Michail Tremopoulos, Anna Záborská

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)

Ashley Fox

  • [1]  A Bizottság 2003. évi eredeti javaslata (COM(2003) 0032 végleges) és a 2004. évi felülvizsgált változat (COM(2004) 0526 végleges).

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

26.5.2011

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

33

6

12

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Jean-Pierre Audy, Ivo Belet, Bendt Bendtsen, Jan Březina, Reinhard Bütikofer, Maria Da Graça Carvalho, Jorgo Chatzimarkakis, Giles Chichester, Christian Ehler, Gaston Franco, Adam Gierek, Robert Goebbels, Fiona Hall, Jacky Hénin, Edit Herczog, Romana Jordan Cizelj, Krišjānis Kariņš, Lena Kolarska-Bobińska, Philippe Lamberts, Bogdan Kazimierz Marcinkiewicz, Judith A. Merkies, Jaroslav Paška, Anni Podimata, Herbert Reul, Teresa Riera Madurell, Michèle Rivasi, Jens Rohde, Paul Rübig, Amalia Sartori, Francisco Sosa Wagner, Konrad Szymański, Britta Thomsen, Evžen Tošenovský, Ioannis A. Tsoukalas, Niki Tzavela, Vladimir Urutchev, Adina-Ioana Vălean, Kathleen Van Brempt, Alejo Vidal-Quadras, Henri Weber

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Maria Badia i Cutchet, Antonio Cancian, Vicky Ford, Rebecca Harms, Jolanta Emilia Hibner, Ivailo Kalfin, Vladko Todorov Panayotov, Mario Pirillo, Algirdas Saudargas, Peter Skinner, Hannes Swoboda