JELENTÉS a schengeni vívmányok alkalmazását ellenőrző értékelési mechanizmus létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

11.7.2012 - (COM(2010)0624 – C7‑0370/2010 – 2010/0312(COD)) - ***I

Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság
Előadó: Carlos Coelho

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

a schengeni vívmányok alkalmazását ellenőrző értékelési mechanizmus létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2010)0624 – C7‑0370/2010 – 2010/0312(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

Módosítás                1 Rendeletre irányuló javaslat 1 bevezető hivatkozás
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 77. cikke (2) bekezdésének e) pontjára,	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre (EUMSZ) és különösen annak 77. cikke (2) bekezdésére és 74. cikkére,
Módosítás  2 Rendeletre irányuló javaslat 1 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A belső határellenőrzések nélküli schengeni térség arra támaszkodik, hogy a tagállamok hatékonyan és eredményesen végrehajtják a külső határok, a vízumpolitika, a Schengeni Információs Rendszer – ideértve az adatvédelmet is –, a rendőrségi együttműködés, a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés és a kábítószer-politika területén hozott kísérőintézkedéseket.	(1) A belső határokon történő határellenőrzések nélküli schengeni térség lényegi alapját a tagállamok közötti kölcsönös bizalom jelenti, és arra támaszkodik, hogy a tagállamok hatékonyan és eredményesen végrehajtják a külső határok, a vízumpolitika, a Schengeni Információs Rendszer – ideértve az adatvédelmet is –, a rendőrségi együttműködés, a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés, a kábítószer-politika, a korrupció és a szervezett bűnözés – amennyiben a korrupció és a szervezett bűnözés alááshatja a schengeni vívmányok alkalmazását – elleni küzdelem területén hozott kísérőintézkedéseket.
Módosítás  3 Rendeletre irányuló javaslat 1 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(1a) A schengeni térség az Unió egyik legfontosabb olyan vívmánya, amelyet a mozgás szabadságának lehetővé tétele miatt a polgárok a leginkább értékelnek. Ezért továbbra is fenn kellene tartani a belső határokon történő ellenőrzések hiányát.
Módosítás  4 Rendeletre irányuló javaslat 2 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A Végrehajtó Bizottság 1998. szeptember 16-i határozata létrehozta a Schengent értékelő és végrehajtását felügyelő Állandó Bizottságot. Az Állandó Bizottság egyrészt annak megállapítására kapott megbízást, hogy egy tagjelölt állam teljesíti-e a belső határellenőrzések megszüntetésének összes előfeltételét, másrészt pedig annak biztosítására, hogy a schengeni vívmányokat helyesen alkalmazzák-e azok az államok, amelyek már teljes mértékben végrehajtják e vívmányokat.	(2) A Végrehajtó Bizottság 1998. szeptember 16-i határozata létrehozta a Schengent értékelő és végrehajtását felügyelő Állandó Bizottságot. Az Állandó Bizottság egyrészt annak megállapítására kapott megbízást, hogy egy tagjelölt állam teljesíti-e a belső határokon történő határellenőrzés megszüntetésének összes előfeltételét, másrészt pedig annak biztosítására, hogy a schengeni vívmányokat helyesen alkalmazzák-e azok az államok, amelyek már teljes mértékben végrehajtják e vívmányokat.
Módosítás  5 Rendeletre irányuló javaslat 3 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) A schengeni vívmányok gyakorlati alkalmazása során egységes, magas szintű előírásokat kell biztosítani, valamint fenn kell tartani a belső határellenőrzések nélküli területet alkotó tagállamok magas szintű kölcsönös bizalmát, így specifikus értékelési mechanizmusra van szükség a schengeni vívmányok alkalmazásának ellenőrzésére. E mechanizmusnak a Bizottság és a tagállamok szoros együttműködésén kell alapulnia.	(3) Specifikus és egységes értékelési és nyomon követési mechanizmusra van szükség a schengeni vívmányok alkalmazásának ellenőrzése érdekében mind a tagjelölt államokban, mind a schengeni vívmányokat részben vagy teljes egészében alkalmazó tagállamok esetében az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt vonatkozó jegyzőkönyvnek megfelelően. A mechanizmusnak a schengeni vívmányok gyakorlati alkalmazása során egységes, magas szintű előírásokat kell biztosítania, valamint fenn kell tartani a belső határokon való határellenőrzések nélküli területet alkotó tagállamok magas szintű kölcsönös bizalmát. E mechanizmusnak a Bizottság és a tagállamok szoros együttműködésén kell alapulnia.
Módosítás  6 Rendeletre irányuló javaslat 6 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(6) Az 1998-ban létrehozott értékelési mechanizmust ezért felül kell vizsgálni az Állandó Bizottság megbízásának második része tekintetében. Az Állandó Bizottság megbízásának első részét továbbra is az 1998. szeptember 16-i határozat I. részében rögzítettek szerint kell alkalmazni.	(6) Az 1998-ban létrehozott értékelési mechanizmust ezért egyaránt felül kell vizsgálni az Állandó Bizottság megbízásának első és második része tekintetében is annak biztosítása érdekében, hogy egyetlen, egységes, azonos kritériumokon alapuló mechanizmus jöjjön létre a tagjelölt országok és a schengeni vívmányokat már alkalmazó tagállamok tekintetében.
Indokolás
A cél az, hogy a kettős mérce elkerülése érdekében egységes mechanizmus jöjjön létre a tagjelölt és a schengeni térséghez már csatlakozott tagállamok vonatkozásában egyaránt.
Módosítás  7 Rendeletre irányuló javaslat 6 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(6a) A schengeni vívmányokban előírt követelményeket teljesítő tagjelölt országoknak jelentős késedelem nélkül képesnek kell lenniük csatlakozni.
Módosítás  8 Rendeletre irányuló javaslat 7 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(7) A korábbi értékelések során szerzett tapasztalatok arról tanúskodnak, hogy olyan koherens értékelési mechanizmust kell fenntartani, amely a schengeni vívmányok valamennyi területére kiterjed, kivéve azokat, ahol az uniós jogban már léteznek külön értékelési mechanizmusok.	(7) A korábbi értékelések során szerzett tapasztalatok arról tanúskodnak, hogy olyan koherens, átlátható és egységes értékelési és nyomon követési mechanizmust kell fenntartani, amely a schengeni vívmányok valamennyi területére kiterjed, kivéve azokat, ahol az uniós jogban már léteznek külön értékelési mechanizmusok.
Indokolás
A korábbi értékelések során szerzett tapasztalatok szintén azt mutatják, hogy nagyobb fokú átláthatóságra és kiszámíthatóságra van szükség, amelyek biztosítják, hogy a schengeni vívmányok alkalmazásának értékelése egyértelmű és egységes kritériumok alapján történik.
Módosítás  9 Rendeletre irányuló javaslat 8 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(8) A tagállamokat szorosan be kell vonni az értékelési folyamatba. Az e rendelet végrehajtására hozott intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozat 4. cikkében megállapított irányítóbizottsági eljárással kell elfogadni.	(8) A tagállamokat szorosan be kell vonni az értékelési és nyomon követési folyamatba. Az e rendelet végrehajtására vonatkozó egységes feltételek biztosítása érdekében – különösen a többéves értékelési program és az éves értékelési program első szakaszának elfogadása és kiigazítása, az értékelési jelentések megszerkesztése és a bennük foglalt észrevételek rendszerezésére vonatkozó ajánlások megtétele, az értékelési eljárás során végrehajtandó előre bejelentett és bejelentés nélküli vizsgálatok ütemezése, valamint a tagállam által az azonosított hiányosságok kijavítása érdekében elfogadott cselekvési terv végrehajtásának ellenőrzése esetében – a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni. Ezeket a hatásköröket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően kell gyakorolni1. Tekintettel ez utóbbi rendelet 2. cikke (2) bekezdése b) pontjának iii. alpontjára, a vizsgálóbizottsági eljárás alkalmazandó.
	__________________
	1 HL L 55., 2011.2.28., 13.o.
Módosítás  10 Rendeletre irányuló javaslat 9 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(9) Az értékelési mechanizmusnak átlátható, hatékony és egyértelmű szabályokat kell megállapítania az értékelések során alkalmazott módszerekkel, a helyszíni vizsgálatokhoz magasan képzett szakértők igénybevételével, valamint az értékelések megállapításainak nyomon követésével kapcsolatban. A módszereknek külön ki kell térniük az előre bejelentett helyszíni vizsgálatokat kiegészítő be nem jelentett helyszíni vizsgálatokra, különös tekintettel a határellenőrzésre és a vízumokra.	(9) Az értékelési és nyomon követési mechanizmusnak uniós megközelítésen kell alapulnia és átlátható, hatékony és egyértelmű szabályokat kell megállapítania az értékelések során alkalmazott módszerekkel, a helyszíni vizsgálatokhoz magasan képzett szakértők igénybevételével, valamint az értékelések megállapításainak nyomon követésével kapcsolatban. A módszereknek külön ki kell térniük az előre bejelentett helyszíni vizsgálatokat kiegészítő be nem jelentett helyszíni vizsgálatokra, különös tekintettel a határellenőrzésre és a vízumokra.
Módosítás  11 Rendeletre irányuló javaslat 10 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(10) Az értékelési mechanizmusnak ugyancsak ki kell terjednie a belső határellenőrzések megszűnéséről, valamint a nemzeti területen végzett ellenőrzésekről szóló vonatkozó jogszabályok ellenőrzésére. E rendelkezések – amelyek nincsenek hatással a tagállamok belső biztonságára – különleges jellegére való tekintettel a vonatkozó helyszíni vizsgálatok elvégzése kizárólag a Bizottság feladata.	(10) Az értékelési és nyomon követési mechanizmusnak ugyancsak ki kell terjednie a belső határellenőrzések megszűnéséről, valamint a nemzeti területen történő ellenőrzésekről szóló vonatkozó jogszabályok ellenőrzésére. A vonatkozó helyszíni vizsgálatok tagállami szakértőkkel és az Európai Parlament képviselőivel együttműködésben történő elvégzése a Bizottság képviselőinek feladata.
Módosítás  12 Rendeletre irányuló javaslat 10 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(10a) A Bizottság szerepe különösen fontos az értékelési programok és a nyomon követési eljárás felügyeletének és koordinálásának biztosításában. Ezenkívül az értékelési folyamat során a Bizottság részvételének garantálnia kell a függetlenséget, az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot, és elő kell mozdítania az érintett felek közötti kölcsönös bizalmat.
Módosítás  13 Rendeletre irányuló javaslat 11 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(11) Az értékelésnek külön figyelmet kell fordítania arra, hogy a schengeni vívmányok alkalmazásakor tiszteletben tartsák az alapvető jogokat.	(11) Az értékelésnek és a nyomon követésnek külön figyelmet kell fordítania arra, hogy a schengeni vívmányok alkalmazásakor tiszteletben tartsák az alapvető jogokat és az adatvédelmet.
Módosítás  14 Rendeletre irányuló javaslat 11 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(11a) Az európai adatvédelmi biztosnak és a nemzeti felügyeleti hatóságoknak – hatáskörük keretein belül eljárva – részt kell venniük az adatvédelemmel kapcsolatos helyszíni vizsgálatokban.
Módosítás  15 Rendeletre irányuló javaslat 11 b preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(11b) Az értékelésnek biztosítania kell, hogy a tagállamok hatékonyan, az alapvető elveknek és normáknak megfelelően alkalmazzák a schengeni szabályokat. Ezért az értékelésnek ki kell terjednie minden olyan vonatkozó jogszabályra és operatív tevékenységre, amely elősegíti a belső határokon történő határellenőrzés nélküli térség működését, és amely a schengeni vívmányokat részben vagy teljes egészében alkalmazó valamennyi tagállamra alkalmazandó.
Módosítás  16 Rendeletre irányuló javaslat 13 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(13a) Az értékelési és nyomon követési mechanizmusnak gondoskodnia kell egy támogató mechanizmusról a schengeni vívmányok alkalmazásában tapasztalt súlyos hiányosságok esetére. Lépéseket kell tenni annak biztosítására, hogy a schengeni vívmányokat részben vagy egészben alkalmazó érintett tagállam hat hónapos időszakra megfelelő támogatást kapjon, amelyet a Bizottság nyújt a Frontex és más érintett uniós ügynökségek technikai segítségnyújtása mellett. Olyan körülmények fennállása esetén, amelyek a közrendet vagy a belső biztonságot fenyegető komoly veszélyt jelenthetnek, végső intézkedésként biztosítani kell a belső határokon történő határellenőrzés visszaállításának lehetőségét olyan mértékben és időtartamig, amely a hiányosságok orvoslásához szükséges. A határellenőrzések visszaállításakor a Bizottság pénzügyi kompenzációs intézkedéseket hoz az érintett tagállamok támogatására.
Módosítás  17 Rendeletre irányuló javaslat 16 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(16a) Azon tagállamok esetében, amelyekre a 2000/365/EK és a 2002/192/EK határozat értelmében a schengeni vívmányok csak részlegesen alkalmazandók, a vívmányok azon részeinek alkalmazása tekintetében kell értékelni, amelyekben részt vesznek, és szakértőik számára lehetővé kell tenni az értékelésben való részvételt.
Módosítás  18 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
E rendelet értékelési mechanizmust hoz létre a schengeni vívmányok alkalmazásának ellenőrzésére azon tagállamokban, amelyekre a schengeni vívmányok teljes mértékben alkalmazandók.	Ez a rendelet értékelési és nyomon követési mechanizmust hoz létre, amely a következő célokat szolgálja:
	– annak megállapítása, hogy a csatlakozni kívánó államban teljesül-e a schengeni vívmányok hatálybaléptetésének összes előfeltétele;
	– a schengeni vívmányok alkalmazásának ellenőrzése azon tagállamokban, amelyekre a schengeni vívmányok teljes mértékben alkalmazandók; valamint
	– a schengeni vívmányok alkalmazásának a vívmányokban való részvétel mértékének megfelelő ellenőrzése azon tagállamokban, amelyekre a 2000/365/EK és a 2002/192/EK határozat értelmében a schengeni vívmányok csak részlegesen alkalmazandók.
Módosítás  19 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A schengeni vívmányok valamennyi részének értékelésében mindazonáltal azon tagállamok szakértői is részt vesznek, amelyek a vonatkozó csatlakozási okmánynak megfelelően még nem alkalmazzák teljes mértékben a schengeni vívmányokat.	A schengeni vívmányok összes részének értékelésében és nyomon követésében mindazonáltal azon tagállamok szakértői is részt vesznek, amelyek a vonatkozó csatlakozási okmánynak megfelelően még nem alkalmazzák teljes mértékben a schengeni vívmányokat.
	Azon tagállamok szakértői, amelyekre a 2000/365/EK és a 2002/192/EK határozat értelmében a schengeni vívmányok csak részlegesen alkalmazandók, a vívmányok azon részének értékelésében vesznek részt, amelyek ezekre a tagállamokra vonatkoznak.
Módosítás  20 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Ezen értékelési mechanizmus végrehajtásáért a Bizottság felelős szoros együttműködésben a tagállamokkal, valamint az e rendeletben meghatározottak szerinti európai szervek támogatásával.	(1) Ezen értékelési és nyomon követési mechanizmus végrehajtásáért a Bizottság felelős szoros együttműködésben a tagállamokkal, valamint az e rendeletben meghatározottak szerinti európai szervek, köztük a Frontex, az Europol és a Eurojust támogatásával.
Módosítás  21 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A Bizottság ötéves időszakra szóló többéves értékelési programot alakít ki a 15. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban, a következő ötéves időszak kezdete előtt legkésőbb hat hónappal.	(1) A Bizottság ötéves időszakra szóló többéves értékelési programot alakít ki a következő ötéves időszak kezdete előtt legkésőbb hat hónappal. A program létrehozásáról szóló végrehajtási aktusokat a 15. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.
Módosítás  22 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 3 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(3a) A többéves programban szerepelhetnek hivatkozások a 8. cikk (1) bekezdésében említett tematikus és/vagy regionális értékelésekre.
Módosítás  23 Rendeletre irányuló javaslat 6 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Legkésőbb minden év szeptember 30-ig a Frontex kockázatelemzést nyújt be a Bizottság számára, amely figyelembe veszi a migrációs nyomást és ajánlásokat tartalmaz a következő évi értékelés prioritásaival kapcsolatban. Az ajánlások a külső határok konkrét szakaszaira és konkrét határátkelőhelyekre vonatkoznak, amelyek értékelésére a többéves program szerinti következő évben kerül sor. A Bizottság a tagállamok rendelkezésére bocsátja ezt a kockázatelemzést.	(1) Legkésőbb minden év szeptember 30-ig a Frontex kockázatelemzést nyújt be a Bizottság számára, amely figyelembe veszi a migrációs nyomást és ajánlásokat tartalmaz a következő évi értékelés prioritásaival kapcsolatban. Az ajánlások a külső határok konkrét szakaszaira és konkrét határátkelőhelyekre vonatkoznak, amelyek értékelésére a többéves program szerinti következő évben kerül sor. A Bizottság késedelem nélkül a tagállamok és az Európai Parlament rendelkezésére bocsátja ezt a kockázatelemzést.
Módosítás  24 Rendeletre irányuló javaslat 6 cikk – 1 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(1a) Az (1) bekezdésben említett határidőig az Europol kockázatelemzést nyújt be a Bizottságnak a korrupció és a szervezett bűnözés vonatkozásában a korrupciónak és a szervezett bűnözésnek a schengeni vívmányok alkalmazását esetlegesen veszélyeztető hatásairól, és ajánlásokat fogalmaz meg a következő évi értékelések kiemelt célkitűzéseire. Az ajánlások a külső határok konkrét szakaszaira és konkrét határátkelőhelyekre vonatkoznak, amelyek értékelésére a többéves program szerinti következő évben kerül sor. A Bizottság késedelem nélkül a tagállamok és az Európai Parlament rendelkezésére bocsátja ezt a kockázatelemzést.
Módosítás  25 Rendeletre irányuló javaslat 6 cikk – 1 b bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(1b) Az (1) bekezdésben említett határidőig az Alapjogi Ügynökség kockázatelemzést nyújt be a Bizottságnak a külső és belső határokon fennálló alapjogi helyzetről, kiemelt figyelmet fordítva a belső határokon történő ellenőrzések megszüntetésének érvényesítésére és ajánlásokat megfogalmazva a következő évi értékelések kiemelt célkitűzéseire. A Bizottság késedelem nélkül a tagállamok és az Európai Parlament rendelkezésére bocsátja ezt a kockázatelemzést.
Módosítás  26 Rendeletre irányuló javaslat 6 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Az (1) bekezdésben említett határidőig a Frontex külön kockázatelemzést nyújt be a Bizottságnak, amely a következő évben esedékes, előre be nem jelentett helyszíni vizsgálatok formájában megvalósítandó értékelések prioritásaira vonatkozó ajánlásokat tartalmaz. Ezek az ajánlások bármely régióra vagy konkrét területre vonatkozhatnak, és legalább tíz konkrét külső határszakaszt és tíz konkrét határátkelőhelyet sorolnak fel.	(2) Az (1) bekezdésben említett határidőig a Frontex külön kockázatelemzést nyújt be a Bizottságnak, amely a következő évben esedékes, előre be nem jelentett helyszíni vizsgálatok formájában megvalósítandó értékelések prioritásaira vonatkozó ajánlásokat tartalmaz. Ezek az ajánlások figyelembe vehetik a Frontex éves jelentését, és bármely régióra vagy konkrét területre vonatkozhatnak, és legalább tíz konkrét külső határszakaszt és tíz konkrét határátkelőhelyet sorolnak fel. A Bizottság bármikor felkérheti a Frontexet vagy az Europolt a schengeni térség működését veszélyeztető tényleges kockázatokra vonatkozó olyan kockázatelemzés benyújtására, amely ajánlásokat tartalmaz az előre be nem jelentett helyszíni vizsgálatok formájában elvégzendő értékelésekre vonatkozóan.
Módosítás  27 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A Bizottság legkésőbb augusztus 15-ig szabványkérdőívet küld a következő év során értékelendő tagállamok számára. A szabványkérdőívek kitérnek a schengeni vívmányok végrehajtására vonatkozó jogszabályokra, a szervezeti és technikai eszközökre, továbbá az értékelés valamennyi területét érintő statisztikai adatokra.	(1) A Bizottság legkésőbb augusztus 15-ig szabványkérdőívet küld a következő év során értékelendő tagállamok számára. A szabványkérdőívek összeállítására a tagállamokkal együttműködésben kerül sor, és azok kitérnek a schengeni vívmányok végrehajtására vonatkozó jogszabályokra, a szervezeti és technikai eszközökre, továbbá az értékelés valamennyi területét érintő statisztikai adatokra.
Módosítás  28 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A tagállamok a kérdőív közlésétől számított hat héten belül megküldik válaszaikat a Bizottságnak. A Bizottság hozzáférhetővé teszi a válaszokat a többi tagállam számára.	(2) A tagállamok a kérdőív közlésétől számított hat héten belül megküldik válaszaikat a Bizottságnak. A Bizottság hozzáférhetővé teszi a válaszokat a többi tagállam és az Európai Parlament számára.
Módosítás  29 Rendeletre irányuló javaslat 8 cikk – 1 bekezdés – bevezető szöveg
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A Frontex által a 6. cikkel összhangban készített kockázatelemzés, a 7. cikkben említett kérdőívre adott válaszok, és adott esetben valamennyi egyéb vonatkozó forrás figyelem figyelembe vételével a Bizottság legkésőbb november 30-ig éves értékelési programot készít. A program az alábbiak értékelését írhatja elő:	(1) A Frontex által a 6. cikkel összhangban készített kockázatelemzés, a 7. cikkben említett kérdőívre adott válaszok, és adott esetben az Europol, az Alapjogi Ügynökség által készített kockázatelemzés vagy valamennyi egyéb vonatkozó forrás figyelem figyelembe vételével a Bizottság legkésőbb november 30-ig éves értékelési programot készít. A program az alábbiak értékelését írhatja elő:
Módosítás  30 Rendeletre irányuló javaslat 8 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A 15. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban elfogadott program első része felsorolja a többéves programmal összhangban a következő évben értékelendő tagállamokat. E rész felsorolja az értékelendő területeket és a helyszíni látogatásokat.	(2) A program első része felsorolja a többéves programmal összhangban a következő évben értékelendő tagállamokat. E rész, amelyet a Bizottság fogad el, felsorolja az értékelendő területeket és a helyszíni látogatásokat. Az erre vonatkozó végrehajtási aktusokat a 15. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.
Módosítás  31 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A Bizottság összeállítja a tagállamok által a helyszíni vizsgálatokon való részvételre kijelölt szakértők jegyzékét. A jegyzéket megküldik a tagállamoknak.
(2) A tagállamok az e rendelet mellékletében felsorolt területekre utalva feltüntetik valamennyi szakértő szakterületét. A tagállamok bármilyen változásról a lehető legrövidebb időn belül értesítik a Bizottságot.
(3) A tagállamok feltüntetik, hogy a 10. cikk (5) bekezdése előírásainak megfelelően mely szakértőik állnak rendelkezésre előzetesen be nem jelentett helyszíni vizsgálatok céljából.
(4) A szakértőknek megfelelő képesítéssel kell rendelkezniük, ideértve megalapozott elméleti tudást és az értékelési mechanizmus által felölelt területeken szerzett gyakorlati tapasztalatokat, valamint az értékelési elvek, eljárások és technikák alapos ismeretét, továbbá képesnek kell lenniük hatékonyan kommunikálni egy közös nyelven.	A helyszíni vizsgálatokban részt vevő szakértőknek megfelelő képesítéssel kell rendelkezniük, ideértve megalapozott elméleti tudást és az értékelési mechanizmus által felölelt területeken szerzett gyakorlati tapasztalatokat – ideértve az alapvető jogok tiszteletben tartását –, valamint az értékelési elvek, eljárások és technikák alapos ismeretét, továbbá képesnek kell lenniük hatékonyan kommunikálni egy közös nyelven. A tagállamok ebből a célból a Frontexszel együttműködésben biztosítják, hogy szakértőik megfelelő továbbképzésben részesüljenek.
(5) A tagállamok biztosítják, hogy kijelölt szakértőik megfelelnek az előző bekezdésben részletezett követelményeknek, és feltüntetik, hogy szakértőik milyen képzésben részesültek. A tagállamok emellett biztosítják, hogy szakértőik folyamatos továbbképzésben részesüljenek a követelmények teljesítésének fenntartása érdekében.
Módosítás  32 Rendeletre irányuló javaslat 10 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A helyszíni vizsgálatokat a Bizottság által kijelölt csoportok hajtják végre. A csoportok a 9. cikkben említett jegyzékben szereplő szakértőkből és bizottsági tisztviselőkből állnak. A Bizottság gondoskodik arról, hogy az egyes csoportok összetétele földrajzi megoszlás tekintetében kiegyensúlyozott legyen, valamint hogy az azokat alkotó szakértők megfelelő szaktudással rendelkezzenek. Tagállami szakértők nem vehetnek részt az alkalmazási helyük szerinti országban végzett helyszíni vizsgálatokban.	(1) A helyszíni vizsgálatokért felelős csoportok a tagállamok által kijelölt szakértőkből és a Bizottság képviselőiből állnak. Tagállami szakértők nem vehetnek részt az alkalmazási helyük szerinti országban végzett helyszíni vizsgálatokban.
Módosítás  33 Rendeletre irányuló javaslat 10 cikk – 1 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(1a) A Bizottság felkéri a tagállamokat az egyes helyszíni vizsgálatokban való részvételhez rendelkezésre álló szakértők kijelölésére, a szakterületük feltüntetésével. Az előzetesen bejelentett vizsgálatok esetében a Bizottság a helyszíni vizsgálat tervezett időpontja előtt legkésőbb hat héttel felkéri a tagállamokat a szakértők kijelölésére. A tagállamok a felkérés kézhezvételétől számított egy héten belül kijelölik a szakértőket. Az előzetesen be nem jelentett vizsgálatok esetében a Bizottság a helyszíni vizsgálat tervezett időpontja előtt legkésőbb két héttel felkéri a tagállamokat a szakértők kijelölésére. A tagállamok a felkérés kézhezvételétől számított 72 órán belül kijelölik a szakértőket. A tagállamok és a kijelölt szakértők az előre be nem jelentett helyszíni vizsgálatok tekintetében titoktartási kötelezettséget vállalnak.
Módosítás  34 Rendeletre irányuló javaslat 10 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A Bizottság felkérheti a Frontexet, az Europolt, az Eurojustot vagy egyéb megfelelő európai szerveket arra, hogy jelöljenek ki egy képviselőt, aki megfigyelőként részt vesz egy, a feladatkörük által felölelt területhez kapcsolódó látogatáson.	(2) A Bizottság felkéri az Európai Parlamentet, a Frontexet, és adott esetben az Europolt, az Eurojustot vagy egyéb megfelelő európai szerveket arra, hogy jelöljenek ki egy képviselőt, aki megfigyelőként részt vesz egy, a feladatkörük által felölelt területhez kapcsolódó látogatáson. A Bizottság egyértelmű megbízást határoz meg a résztvevő képviselők számára, amely többek között tartalmazza a megbízás időtartamát, valamint az azzal kapcsolatos hatásköröket és feladatokat.
Módosítás  35 Rendeletre irányuló javaslat 10 cikk – 2 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2a) Az európai adatvédelmi biztost és a nemzeti felügyeleti hatóságokat – amelyek saját hatásköreik keretein belül járnak el – meg kell hívni az adatvédelemmel kapcsolatos helyszíni vizsgálatokban való részvételre.
Módosítás  36 Rendeletre irányuló javaslat 10 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) A helyszíni vizsgálatokban részt vevő szakértők maximális száma (beleértve a megfigyelőket is) az előre bejelentett vizsgálatok esetében nyolc, az előzetesen be nem jelentett vizsgálatok esetében pedig hat lehet.	(3) A helyszíni vizsgálatokban részt vevő tagállami szakértők maximális száma az előre bejelentett vizsgálatok esetében nyolc, az előzetesen be nem jelentett vizsgálatok esetében pedig hat fő lehet. Ha a tagállamok által kijelölt szakértők száma meghaladja a maximumot, a Bizottság az érintett tagállamokkal folytatott konzultációt követően jelöli ki a csoport tagjait a földrajzi egyensúly és a szakértők szakterületei alapján.
Módosítás  37 Rendeletre irányuló javaslat 10 cikk – 4 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) Az előzetesen bejelentett vizsgálatok esetén a Bizottság a helyszíni vizsgálat tervezett időpontja előtt legkésőbb 4 héttel értesíti azon tagállamokat, amelyek szakértőit az (1) bekezdés szerint kijelölte. A tagállamok egy héten belül megerősítik a szakértők rendelkezésre állását.	törölve
Indokolás
Ezzel most az (1) bekezdés foglalkozik.
Módosítás  38 Rendeletre irányuló javaslat 10 cikk – 5 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(5) Az előzetesen be nem jelentett vizsgálatok esetén a Bizottság a helyszíni vizsgálat tervezett időpontja előtt legkésőbb egy héttel értesíti azon tagállamokat, amelyek szakértőit az (1) bekezdés szerint kijelölte. A tagállamok 48 órán belül megerősítik a szakértők rendelkezésre állását.	törölve
Indokolás
Ezzel most az (1) bekezdés foglalkozik.
Módosítás  39 Rendeletre irányuló javaslat 10 cikk – 6 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(6) A helyszíni látogatások vezető szakértőit a Bizottság tisztviselője és egy tagállami szakértő alkotják, akit a helyszíni vizsgálatot megelőzően a csoport tagjai közösen jelölnek ki.	(6) A helyszíni látogatások vezető szakértőit a Bizottság képviselője és egy tagállami szakértő alkotják, akit a helyszíni vizsgálatot megelőzően a csoport tagjai közösen jelölnek ki.
Módosítás  40 Rendeletre irányuló javaslat 11 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Az érintett tagállamot az alábbiak szerint értesíteni kell:	(2) Előzetesen bejelentett helyszíni vizsgálat esetén az érintett tagállamot a vizsgálat időpontja előtt legalább 2 hónappal értesíteni kell.
– előzetesen bejelentett helyszíni vizsgálat esetén a vizsgálat időpontja előtt legalább 2 hónappal,
– előzetesen be nem jelentett helyszíni vizsgálat esetén a vizsgálat időpontja előtt legalább 48 órával.
Módosítás  41 Rendeletre irányuló javaslat 11 cikk – 2 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2a) Előzetesen be nem jelentett helyszíni vizsgálat esetén az érintett tagállamot nem értesítik.
Módosítás  42 Rendeletre irányuló javaslat 11 cikk – 4 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) Az érintett tagállamnak biztosítania kell, hogy a szakértői csoport közvetlen kapcsolatba léphessen a megfelelő személyekkel. Biztosítania kell a csoport hozzáférését minden területhez, helyiséghez és dokumentumhoz, amelyek az értékeléshez szükségesek. Biztosítania kell továbbá, hogy a csoport végrehajthassa az értékelendő területekhez kapcsolódó tevékenységek ellenőrzésére irányuló feladatát.	(4) Az érintett tagállamnak biztosítania kell, hogy a szakértői csoport közvetlen kapcsolatba léphessen a megfelelő személyekkel. Biztosítania kell a csoport hozzáférését minden területhez, helyiséghez és dokumentumhoz, amelyek az értékeléshez szükségesek. Biztosítania kell továbbá, hogy a csoport végrehajthassa az értékelendő területekhez kapcsolódó tevékenységek ellenőrzésére irányuló feladatát, különösen azáltal, hogy a 9. cikk (4) bekezdésében említett módon eseti fordítást és tolmácsolást biztosít az érintett tagállam nyelvéről a közös nyelvre.
Módosítás  43 Rendeletre irányuló javaslat 11 cikk – 7 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(7) A tagállamok felelősek a szakértőik utazásának és elszállásolásának megszervezéséért. A helyszíni vizsgálatban részt vevő szakértők utazási és szállásköltségét a Bizottság megtéríti.	(7) A tagállamok felelősek a szakértőik utazásának és elszállásolásának megszervezéséért. A helyszíni vizsgálatban részt vevő szakértők utazási és szállásköltségét a Bizottság megtéríti. Előre be nem jelentett helyszíni vizsgálat esetén a Bizottság kapcsolattartót jelöl ki a helyszíni vizsgálat gyakorlati lebonyolításához.
Indokolás
Az előre be nem jelentett helyszíni vizsgálatok esetében szigorú időbeli megszorítások érvényesek, ezért szükséges, hogy a Bizottság felelősséggel tartozzon a vizsgálat gyakorlati lebonyolításával foglalkozó kapcsolattartó kijelöléséért.
Módosítás  44 Rendeletre irányuló javaslat 12 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A 10. cikk sérelme nélkül a belső határellenőrzések megszüntetését ellenőrző, előzetesen be nem jelentett helyszíni vizsgálati csoportok kizárólag bizottsági tisztviselőkből állnak.	A 10. cikk sérelme nélkül a belső határellenőrzések megszüntetését ellenőrző, előzetesen be nem jelentett helyszíni vizsgálati csoportok a Bizottság három képviselőjéből és három tagállami szakértőből állnak.
Indokolás
A tagállami szakértőknek is részt kell venniük a belső határellenőrzések megszüntetésére vonatkozó helyszíni vizsgálatokban annak kiemelése érdekében, hogy az értékelési mechanizmus a Bizottság és a tagállamok közötti szoros együttműködés elvén alapul. Lásd a (10) preambulumbekezdésre vonatkozó módosítást.
Módosítás  45 Rendeletre irányuló javaslat 13 cikk – 1 bekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) Előzetesen bejelentett helyszíni vizsgálat esetén a jelentést a csoport készíti el a látogatás során. A bizottsági tisztviselő felelős a jelentés elkészítéséért, valamint egységességéért és minőségéért. Véleménykülönbség esetén a csoportnak kompromisszum kialakítására kell törekednie. A jelentés eltérő álláspontokat is tartalmazhat.	b) Előzetesen bejelentett helyszíni vizsgálat esetén a jelentést a csoport készíti el a látogatás során. A Bizottság képviselője felelős a jelentés elkészítéséért, valamint egységességéért és minőségéért. Véleménykülönbség esetén a csoportnak kompromisszum kialakítására kell törekednie. A jelentésnek eltérő álláspontokat is tartalmaznia kell.
Módosítás  46 Rendeletre irányuló javaslat 13 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A jelentés a vonatkozó minőségi, mennyiségi, működési, adminisztratív és szervezeti szempontokat elemzi, és felsorol minden, az értékelés során észlelt hiányosságot vagy gyenge pontot. A jelentés ajánlást tesz az ezek orvoslásához szükséges intézkedésekre, valamint határidőket a végrehajtásukra.	(2) A jelentés a vonatkozó minőségi, mennyiségi, működési, adminisztratív és szervezeti szempontokat elemzi, és felsorol minden, az értékelés során az érintett tagállamok hatáskörén belül vagy kívül észlelt hiányosságot vagy gyenge pontot. A jelentés ajánlást tesz az ezek orvoslásához szükséges intézkedésekre vagy kiegészítő intézkedésekre, valamint határidőket a végrehajtásukra.
Módosítás  47 Rendeletre irányuló javaslat 13 cikk – 4 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) A Bizottság legkésőbb hat héttel a helyszíni vizsgálatot, vagy adott esetben a kérdőívre adott válaszok beérkezését követően megküldi a jelentést az érintett tagállamnak. Az érintett tagállam két héten belül benyújtja a jelentésre vonatkozó észrevételeit.	(4) A Bizottság legkésőbb négy héttel a helyszíni vizsgálatot, vagy adott esetben a kérdőívre adott válaszok beérkezését követően megküldi a jelentés t tervezetét az érintett tagállamnak. Az érintett tagállam két héten belül benyújtja a jelentésre vonatkozó észrevételeit.
Indokolás
A rendszerben tapasztalt súlyos hiányosságok esetén a schengeni rendszerbe vetett bizalom fenntartása érdekében gyors válaszlépésre van szükség.
Módosítás  48 Rendeletre irányuló javaslat 13 cikk – 5 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A Bizottság szakértője a 15. cikkel összhangban létrehozott bizottság elé terjeszti a jelentést és a tagállamtól érkezett választ. A tagállamokat felhívják arra, hogy tegyék meg észrevételeiket a kérdőívre adott válaszokkal, a jelentéssel, valamint az érintett tagállam észrevételeivel kapcsolatban.	A Bizottság szakértője a 15. cikkel összhangban létrehozott bizottság elé terjeszti a jelentés tervezetét és a tagállamtól érkezett választ. A tagállamokat felhívják arra, hogy tegyék meg észrevételeiket a kérdőívre adott válaszokkal, a jelentés tervezetével, valamint az érintett tagállam észrevételeivel kapcsolatban.
Módosítás  49 Rendeletre irányuló javaslat 13 cikk – 5 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A (3) bekezdésben említett megállapítások minősítését illető ajánlásokat a Bizottság fogadja el a 15. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban.	Ennek alapján a Bizottság határoz az értékelő jelentésről, valamint a (3) bekezdésben említett megállapítások minősítését illető ajánlásokról. Az erre vonatkozó végrehajtási aktusokat a 15. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.
Módosítás  50 Rendeletre irányuló javaslat 13 cikk – 5 bekezdés – 3 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A jelentés elfogadását követő egy hónapon belül az érintett tagállam cselekvési tervet bocsát a Bizottság rendelkezésére a feltárt hiányosságok orvoslásáról.	A jelentés elfogadását követő egy hónapon belül az érintett tagállam cselekvési tervet bocsát a Bizottság rendelkezésére a feltárt hiányosságok orvoslásáról. Amennyiben a jelentés alapját tematikus vagy regionális értékelések, tárgyát pedig egynél több tagállam képezi, úgy az érintett tagállamok cselekvési terveit össze kell hangolni.
Módosítás  51 Rendeletre irányuló javaslat 13 cikk – 5 bekezdés – 4 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A Bizottság a szakértői csoporttal való konzultációt követően a 15. cikkel összhangban létrehozott bizottság elé terjeszti a cselekvési terv megfelelőségét illető értékelését. A tagállamokat felkérik a cselekvési terv véleményezésére.	A Bizottság a szakértői csoporttal való konzultációt követően, a cselekvési terv érintett tagállamtól történő beérkezését követő egy hónapon belül a 15. cikkel összhangban létrehozott bizottság elé terjeszti a cselekvési terv megfelelőségét illető értékelését. A tagállamokat felkérik a cselekvési terv véleményezésére. Kérésre az Európai Parlamentet is tájékoztatni kell a cselekvési terv megfelelőségére vonatkozó bizottsági értékelésről.
Módosítás  52 Rendeletre irányuló javaslat 13 cikk – 6 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az érintett tagállam a jelentés kézhezvételét követő hat hónapon belül jelentést készít a Bizottság részére a cselekvési terv végrehajtásáról, amit három havonta meg kell ismételnie mindaddig, amíg a cselekvési tervet teljes mértékben végre nem hajtják. A feltárt hiányosságok súlyosságától és az orvoslásukra foganatosított intézkedésektől függően a Bizottság – a 15. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban – helyszíni vizsgálatokat irányozhat elő a cselekvési terv végrehajtásának ellenőrzése érdekében. A Bizottság be nem jelentett helyszíni látogatásokat is előirányozhat.	Az érintett tagállam a jelentés kézhezvételét követő négy hónapon belül jelentést készít a Bizottság részére a cselekvési terv végrehajtásáról, amit három havonta meg kell ismételnie mindaddig, amíg a cselekvési tervet teljes mértékben végre nem hajtják. A feltárt hiányosságok súlyosságától és az orvoslásukra foganatosított intézkedésektől függően a Bizottság előre bejelentett helyszíni vizsgálatokról határoz a cselekvési terv végrehajtásának ellenőrzése érdekében. Az erre vonatkozó végrehajtási aktusokat a 15. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. A Bizottság be nem jelentett helyszíni látogatásokat is előirányozhat.
Módosítás  53 Rendeletre irányuló javaslat 13 cikk – 6 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A Bizottság rendszeresen tájékoztatja a 15. cikkel összhangban létrehozott bizottságot a cselekvési terv végrehajtásáról.	A Bizottság rendszeresen tájékoztatja a 15. cikkel összhangban létrehozott bizottságot a cselekvési terv végrehajtásáról. Az Európai Parlament is felkérheti a Bizottságot, hogy késedelem nélkül készítsen jelentést a cselekvési terv végrehajtásának megvalósított szakaszáról.
Indokolás
Az Európai Parlament számára lehetőséget kell biztosítani ahhoz, hogy tájékoztatást kérhessen a Bizottságtól a schengeni vívmányok alkalmazásában tapasztalt hiányosságok orvoslása érdekében a tagállamok által bevezetett cselekvési terv végrehajtásában elért előrehaladásról.
Módosítás  54 Rendeletre irányuló javaslat 13 cikk – 7 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(7) Amennyiben a helyszíni vizsgálat olyan súlyos hiányosságokat tár fel, amelyek jelentős hatással lehetnek egy vagy több tagállam biztonságának általános szintjére, a Bizottság saját kezdeményezésére vagy egy tagállam kérésére a lehető leghamarabb tájékoztatja a Tanácsot és az Európai Parlamentet.	(7) Amennyiben a helyszíni vizsgálat olyan súlyos hiányosságokat tár fel, amelyek jelentős hatással lehetnek egy vagy több tagállam biztonságának általános szintjére, a Bizottság saját kezdeményezésére, illetve az Európai Parlament vagy egy tagállam kérésére a lehető leghamarabb tájékoztatja a Tanácsot és az Európai Parlamentet, és a 13a. cikk szerinti hat hónapos időszakban, valamint a nyomon követésre és a lehetséges szankciókra vonatkozó határozat 13b. cikkel összhangban történő meghozatalát követően rendszeres tájékoztatást ad számukra.
Módosítás  55 Rendeletre irányuló javaslat 13 a cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	13a. cikk
	Támogatási intézkedések a külső határokon
	A 13. cikk (7) bekezdése értelmében vett súlyos hiányosság feltárása esetén a Frontex szakértői csoportot hoz létre, amely a súlyos hiányosság felfedésétől számított hat hónapos időszak alatt támogatást nyújt az érintett tagállamnak a hiányosság megszüntetésében. A csoportban tagállami szakértők is részt vehetnek. A Bizottság pénzügyi támogatási intézkedéseket is hozhat az érintett tagállam megsegítésére.
Indokolás
Az olyan súlyos hiányosságokat, amelyek jelentős hatást gyakorolhatnak egy vagy több tagállam általános biztonsági szintjére, sürgősen meg kell szüntetni a kölcsönös bizalom helyreállítása érdekében. Szakosodott uniós ügynökségként a Frontex kulcsszerepet tölthet be az érintett tagállamoknak a hiányosság megszüntetésében való támogatásában.
Módosítás  56 Rendeletre irányuló javaslat 13 b cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	13b. cikk
	A külső határokon alkalmazott intézkedések és a Frontex támogatása
	(1) Amennyiben az értékelő jelentés súlyos hiányosságokat rögzít a külső határellenőrzés elvégzése terén, továbbá a 13. cikk (5) bekezdésében említett ajánlásoknak való megfelelés biztosítása érdekében a Bizottság határozhat úgy, hogy az értékelt tagállamot bizonyos konkrét intézkedések elfogadására kéri, mely intézkedések az alábbiak közül egyet vagy többet is felölelhetnek:
	– európai határőrcsapatok kiküldésének kezdeményezése a 2007/2004/EK rendelettel összhangban;
	– a kockázatértékeléssel kapcsolatos stratégiai döntéseinek, valamint a műszaki felszerelés telepítésére vonatkozó terveinek benyújtása a Frontexhez jóváhagyás céljából;
	– egy adott határátkelőhely korlátozott ideig – a hiányosságok orvoslásáig – történő lezárása.
	Az erre vonatkozó végrehajtási aktusokat a 15. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.
	(2) A Bizottság rendszeresen tájékoztatja a 15. cikk alapján létrehozott bizottságot az (1) bekezdésben említett intézkedések végrehajtása terén elért haladásról, valamint annak a megállapított hiányosságokra gyakorolt hatásairól. A Bizottság késedelem nélkül tájékoztatja az Európai Parlamentet is.
Indokolás
Amennyiben valamely tagállam a hat hónapos időszak elteltével és a Frontex támogatása ellenére sem szüntette meg a súlyos hiányosságot, a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok képviselőiből álló bizottsággal együttműködésben határozzon a szankciókra is kiterjedő nyomon követési intézkedésekről.
Módosítás  57 Rendeletre irányuló javaslat 13 c cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	13c. cikk
	Külső határellenőrzéssel kapcsolatos súlyos hiányosságok
	(1) Amennyiben a 13. cikk (5) bekezdésében említett értékelő jelentés arra a következtetésre jut, hogy az értékelt tagállam súlyosan elhanyagolja a külső határellenőrzés elvégzésére vonatkozó kötelezettségét, úgy az értékelt tagállam – függetlenül a cselekvési terv végrehajtásáról szóló jelentés benyújtásának a 13. cikk (6) bekezdésében említett hat hónapos határidejétől – az értékelő jelentés kézhezvételétől számított három hónapon belül jelentést tesz a cselekvési terv végrehajtásáról.
	(2) Amennyiben az (1) bekezdésben említett három hónapos időszak lejártát követően a Bizottság megállapítja, hogy a helyzet továbbra is fennáll, úgy a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet1 23. és 23a. cikke alkalmazandó.
	_____________
	1 HL L 105., 2006.4.13., 1.o.
Módosítás  58 Rendeletre irányuló javaslat 14 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A csoportok minden, feladatuk teljesítése során szerzett információt bizalmasan kezelnek. A helyszíni vizsgálatokat követően készített jelentések minősített dokumentumnak számítanak. A Bizottság – az érintett tagállammal való konzultációt követően – dönt arról, hogy a jelentés mely részei tehetők közzé.	A csoportok minden, feladatuk teljesítése során szerzett információt bizalmasan kezelnek. A helyszíni vizsgálatokat követően készített jelentések minősített dokumentumnak számítanak. E minősítés nem zárja ki, hogy a teljes jelentést az Európai Parlament rendelkezésére bocsássák. A Bizottság – az érintett tagállammal való konzultációt követően – dönt arról, hogy a jelentés mely részei tehetők közzé.
Módosítás  59 Rendeletre irányuló javaslat 15 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A Bizottságot a tagállamok képviselőiből álló bizottság segíti, amelynek elnöke a Bizottság képviselője.	(1) A Bizottság munkáját egy bizottság segíti. E bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottság.
Indokolás
A módosítás célja annak biztosítása, hogy a Lisszaboni Szerződés szerinti új komitológiai szabályok érvényesüljenek.
Módosítás  60 Rendeletre irányuló javaslat 15 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Az e bekezdésre való hivatkozások esetén az 1999/468/EK határozat 4., 7. és 8. cikkét kell alkalmazni.	(2) Az e bekezdésre való hivatkozások esetén a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni. Amennyiben a bizottság nem nyilvánít véleményt, a Bizottság nem fogadhatja el a végrehajtási jogi aktus tervezetét, és a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdését kell alkalmazni.
Indokolás
A módosítás célja annak biztosítása, hogy a Lisszaboni Szerződés szerinti új komitológiai szabályok érvényesüljenek. A tagállami képviselők vizsgálati eljárásban való megfelelő részvételének biztosítása érdekében a 182/2011/EU rendelet 5. cikkében előírt vizsgálati eljárást kellene választani. Ez az eljárás gondoskodik arról, hogy a Bizottság javaslatait a szakértői bizottság minősített többsége támogassa. Ezzel szemben a 4. cikkben előírt tanácsadó bizottsági eljárásban a Bizottság még akkor is elfogadhat végrehajtási aktust, ha az ellen a tagállami képviselők többsége tiltakozik.
Módosítás  61 Rendeletre irányuló javaslat 16 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A Frontex a 6. cikk szerinti első kockázatelemzést legkésőbb három hónappal e rendelet hatálybalépését követően nyújtja be a Bizottságnak.	(2) A 6. cikk szerinti első kockázatelemzést legkésőbb három hónappal e rendelet hatálybalépését követően be kell nyújtani a Bizottságnak.
Módosítás  62 Rendeletre irányuló javaslat 17 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
17 cikk	17 cikk
Az Európai Parlament tájékoztatása	Az Európai Parlament és a Tanács tájékoztatása
A Bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet a Bizottság által a 13. cikk (5) bekezdésével összhangban elfogadott ajánlásokról.	A Bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a Bizottság által a 13. cikk (5) bekezdésével összhangban elfogadott ajánlásokról.
Módosítás  63 Rendeletre irányuló javaslat 18 cikk – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A Bizottság éves jelentést készít az Európai Parlament és a Tanács számára az e rendelet alapján végrehajtott értékelésekről, amely jelentést közzé kell tenni, és amely az alábbiakkal kapcsolatban tartalmaz információkat:	A Bizottság átfogó éves jelentést készít az Európai Parlament és a Tanács számára az e rendelet alkalmazásával készített értékelésekről. amely jelentést közzé kell tenni, és amely az alábbiakkal kapcsolatban tartalmaz információkat:
Módosítás  64 Rendeletre irányuló javaslat 19 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A Végrehajtó Bizottság Schengent értékelő és végrehajtását felügyelő Állandó Bizottság létrehozásáról szóló, „Végrehajtási Bizottság az egyezményt már alkalmazó államokban” című, 1998. szeptember 16-i (SCH/Com-ex (98) 26 def) határozatának II. része egy évvel e rendelet hatálybalépését követően hatályát veszti.	A Végrehajtó Bizottság Schengent értékelő és végrehajtását felügyelő Állandó Bizottság létrehozásáról szóló, „Végrehajtási Bizottság az egyezményt már alkalmazó államokban” című, 1998. szeptember 16-i (SCH/Com-ex (98) 26 def) határozata egy évvel e rendelet hatálybalépését követően hatályát veszti.
Indokolás
Az előadó véleménye szerint egységes, e rendeleten alapuló értékelési mechanizmusnak kell létrejönnie. Ezért a Végrehajtó Bizottság határozatát nem csak az I., hanem a II. rész tekintetében is hatályon kívül kell helyezni.
Módosítás  65 Rendeletre irányuló javaslat 20 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A Tanács határozhat úgy, hogy e rendelettel összhangban elvégzi az e rendelet hatálybalépését követően kötött csatlakozási okmányokban említett schengeni értékeléseket.	törölve
Indokolás
Mivel az 1. cikk (1) bekezdéséhez fűzött módosítás célja a tagjelölt országok új schengeni értékelési mechanizmusba a kezdetektől fogva történő bevonása, a 20. cikk elavulttá válik.
Módosítás  66 Rendeletre irányuló javaslat 21 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Ez a rendelet az Európai Unió működéséről szóló szerződésnek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.	Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

INDOKOLÁS

Háttér

A schengeni térség létrehozása az 1980-as évek végén és az 1990-es évek elején az európai történelem egyik legnagyobb sikerét jelentette, amelyet a résztvevő országok közös határain történő ellenőrzés megszüntetése és a térségen belüli szabad mozgás bevezetése jellemez. Ezzel párhuzamosan különféle kompenzációs intézkedéseket hajtottak végre, különösen a külső határellenőrzés, valamint a rendőrségi, vámügyi és igazságügyi együttműködés erősítését, a Schengeni Információs Rendszer létrehozását stb.

A belső határellenőrzések megszüntetése a tagállamok kölcsönös egymásba vetett bizalmát igényli azon képességük tekintetében, hogy valamennyien maradéktalanul végre tudják hajtani az ilyen ellenőrzések megszüntetését lehetővé tevő, kísérő intézkedéseket. A schengeni térség biztonsága valójában attól a szigortól és eredményességtől függ, amellyel valamely tagállam külső határait ellenőrzi, illetve a SIS-en keresztüli információcsere minőségétől és sebességétől. Ezen alkotóelemek törékenysége vagy nem megfelelő működése kockázatot jelent az Európai Unió biztonságára és a schengeni térség hatékonyságára nézve.

1998-ban állandó bizottság jött létre azzal a feladattal, hogy két külön szakaszban értékelje a tagállamokat:

-          megvalósítás: a bizottságnak kellett ellenőrizni, hogy a schengeni vívmányok alkalmazásának valamennyi előfeltétele teljesült-e, hogy a határellenőrzéseket meg lehessen szüntetni;

-          végrehajtás: a belső határellenőrzések megszüntetésekor létrejött kölcsönös bizalmat fenn kell tartani és erősíteni kell annak értékelésén keresztül, hogy a tagállamok milyen módon alkalmazzák a schengeni vívmányokat.

Az Amszterdami Szerződés 1999-es hatálybalépését és a schengeni vívmányoknak az EU keretébe történő beillesztését követően az állandó bizottság neve schengeni értékelő munkacsoportra (SCH-EVAL) változott. Megbízatása azonban változatlan maradt, és kormányközi jellegét is megőrizte.

A Hágai Program keretében a Bizottságot felkérték a fennálló schengeni értékelési mechanizmus kiegészítésére és az azonosított hiányosságok megszüntetésére irányuló javaslat benyújtására. A Bizottság 2009 márciusában két javaslatot terjesztett elő, egy tanácsi rendeletre és egy tanácsi határozatra vonatkozót, a schengeni vívmányok helyes alkalmazásának ellenőrzése és figyelemmel kísérése céljából egységes értékelési mechanizmus létrehozására. A tanácsi rendelet a schengeni vívmányok szabad mozgással és határellenőrzéssel összefüggő elemeihez kapcsolódó tevékenységekre terjedt ki. A tanácsi határozat a belső határok megszüntetését ellensúlyozó rendőrségi intézkedésekkel foglalkozott.

A javaslatoknak továbbá az volt a célja, hogy reagáljanak a schengeni vívmányok uniós keretbe történő beillesztése nyomán – amelynek során a vívmányok minden rendelkezése az első vagy harmadik pillérbe tartozó jogalapot kapott – a jogi helyzetben bekövetkezett változásokra.

Az Európai Parlamenttel konzultációt folytattak e két javaslatról, és a Parlament, miután a Jogi Szolgálat véleményt nyilvánított arról, hogy a Bizottság által választott jogalap a legmegfelelőbb volt-e, megállapította, hogy a rendeletre irányuló javaslat esetében az együttdöntési eljárást kellett volna választani. Mivel mindkét javaslat esetében ugyanolyan hiányosságok voltak tapasztalhatók, és jogi értelemben egy érme – azaz az egységes schengeni értékelési rendszer létrehozásának – két oldalát alkották, így azokat egy csomagként kellett volna kezelni. Az Európai Parlament 2009 októberében elutasította a két javaslatot, és felkérte a Bizottságot azok visszavonására, valamint új, alapjában véve javított, az együttdöntési eljárást tiszteletben tartó és a Lisszaboni Szerződés hatálybalépését figyelembe vevő javaslatok benyújtására.

A Lisszaboni Szerződés hatálybalépésével a harmadik pilléres javaslat aktualitását vesztette, ezért azt a 2009. decemberi gyűjtőközleményben visszavonták. Egyidejűleg a megmaradt (első pilléres rendeletre irányuló) javaslatot is visszavonták.

Az új javaslat hatálya

2010 novemberében egységes új javaslatot terjesztettek be azzal a céllal, hogy jogi keretet teremtsenek a schengeni vívmányok helyes alkalmazásának értékeléséhez. Ezen értékelési mechanizmus célja, hogy fenntartsa a tagállamok közötti kölcsönös bizalmat abban a tekintetben, hogy valamennyien képesek hatékonyan és eredményesen alkalmazni a belső határok nélküli térség fenntartását lehetővé tevő kísérő intézkedéseket.

A javaslat az együttdöntési eljárást javasolja jogalkotási eljárásként, miután az Európai Parlament teljes jogú résztvevő a bel- és igazságügyek területén. Az átláthatóság fokozása érdekében a javaslat szerint az elvégzett értékelésekkel, az értékelésekből levont következtetésekkel, valamint az érintett tagállamok által hozott nyomon követési intézkedésekkel kapcsolatban rendszeresen jelentést kell tenni a Tanács és az Európai Parlament felé.

A javaslat célja továbbá a schengeni értékelési mechanizmus eredményesebbé tétele, ami a schengeni vívmányok átlátható, hathatós és következetes végrehajtását biztosítja.

Ennek az új értékelési mechanizmusnak kérdőíveken és előzetesen bejelentett vagy be nem jelentett helyszíni látogatásokon kell alapulnia, és annak szakaszosan kell szerveződnie. Létre kell jönnie egy ötéves többéves programnak (az ötéves időszakon belül minden tagállamot legalább egyszer értékelni kell), amely tartalmazza az értékelendő tagállamok listáját (előkészítő szakasz). A program tervezetét komitológiai eljárással kell elfogadni.

Ugyanez az eljárás az éves program esetében, amelynek a Frontex által végzett kockázatelemzésen kell alapulnia. Ennek a programnak kell meghatároznia az országonként, előzetes bejelentés mellett vagy anélkül elvégzendő értékeléseket (az utóbbi esetben a tagállamok listájának titkosnak kell lennie).

Az előadó álláspontja

Az előadó elismerését fejezi ki az Európai Bizottságnak az új javaslat benyújtása kapcsán, amely nem csupán az Európai Parlament által megfogalmazott egyes bírálatokat veszi figyelembe, hanem együttdöntési eljárást eredményező jogalapra is javaslatot tesz (EUMSZ 77. cikk (2) bekezdés e) pont).

Új schengeni értékelési mechanizmusra van szükség, amelynek esetében az alábbi szempontoknak kell érvényesülniük:

- legyen közösségibb irányultságú (szemben a tisztán kormányközi megközelítéssel, európai megközelítésen és a Közösség intézményeinek bevonásán alapuljon);

- legyen átláthatóbb (tájékoztatási kötelezettség a Tanács és a Parlament felé a helyszíni látogatások eredményéről, a Bizottság ajánlásairól és azok végrehajtásáról);

- segítse elő a szorosabb együttműködést (biztosítsa a Bizottság és a tagállamok kiegyensúlyozott részvételét azáltal, hogy lehetővé teszi az európai és a nemzeti szakértők teljes jogú részvételét);

- biztosítsa a források hatékonyabb felhasználását (vonja be a Frontexet, használja fel tapasztalatát és a kockázatelemzéseket);

- legyen hatékonyabb (legyenek kisebb csoportok);

- járuljon hozzá a következetesség fokozásához (tegye lehetővé a schengeni szabályok betartásának pontos értékelését, valamint írjon elő gyors kiigazító intézkedéseket, eloszlatva ezzel a büntetlenség esetleges érzetét).

Az előadó hangsúlyozza, hogy nem ért egyet a kettős mérce rendszerével, amely a tagjelölt országokkal szemben nagyon szigorú, ugyanakkor a már a schengeni térséghez tartozó tagállamokkal kimondottan elnéző. Úgy véli tehát, hogy azonos szabályokra van szükség, továbbá, hogy az értékelési rendszernek a schengeni szabályok folyamatos, és nem csak a csatlakozás pillanatában történő betartását kell feltételeznie. Ennek figyelembevételével pedig semmi értelme az eltérő kritériumok és különböző értékelési rendszerek alkalmazásának.

Az előadó ismételten hangsúlyozza az egész schengeni rendszer alapjául szolgáló kölcsönös bizalom fontosságát.

Végezetül, igyekezett biztosítani az Egyesült Királyság és Írország részleges részvételét, hogy lehetővé váljon az említett két ország értékelése a rendőrségi együttműködés, a SIS/SIRENE műveletek és az adatvédelem tekintetében.

A JOGI BIZOTTSÁG VÉLEMÉNYE A JOGALAPRÓL

20.6.2012

Juan Fernando López Aguilar

elnök

Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság

BRÜSSZEL

Tárgy:             Vélemény a schengeni vívmányok alkalmazását ellenőrző értékelési mechanizmus létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanács rendeletre irányuló javaslat jogalapjáról COM(2010)0624 – C7 0370/2010 – 2010/0312(COD)),

Tisztelt Elnök Úr!

2012. május 31-i levelében Ön arról tájékoztatta a Jogi Bizottságot, hogy előadója, Carlos Coelho a jogalapot az EUMSZ 74. cikkével összefüggésben a 77. cikk (2) bekezdésére javasolja változtatni, ezért az eljárási szabályzat 37. cikkével összhangban felkérte a Jogi Bizottságot, hogy vegye fontolóra a kérdést és jelezze, hogy e módosítás helyénvaló-e. Időközben az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 2012. június 11-i ülésén szavazott a javaslatról és az előadó javaslatának megfelelően megváltoztatta a jogalapot.

A Bizottság az EUMSZ 77. cikke (2) bekezdésének e) pontja alapján nyújtott be javaslatot a schengeni vívmányok alkalmazását ellenőrző értékelési és nyomon követési mechanizmus létrehozásáról szóló rendeletre vonatkozóan. A javaslatot ennek megfelelően a rendes jogalkotási eljárás keretében benyújtották a Parlamentnek.

A Parlament Jogi Szolgálata a LIBE Bizottság kérésére 2011. július 12-i levelében ismertette véleményét a javaslatról, amelyben a jogalappal kapcsolatosan arra a következtetésre jutott, hogy a javaslatnak az EUMSZ 74. cikkével összefüggésben a 77. cikk (2) bekezdésén kell alapulnia. 2012. június 14-i levelében a Jogi Szolgálat megerősítette ezt az elemzést, figyelembe véve a LIBE Bizottság által a jelentésében említett új elemeket.

Háttér

I. A javaslat

A Bizottságnak a schengeni értékelés felülvizsgált mechanizmusáról szóló 2009. márciusi első javaslatait (egy első pillér alá tartozó rendelet[1] és egy harmadik pillér alá tartozó határozat[2]) a Parlament 2009. október 20-án elutasította arra hivatkozva, hogy a konzultációs eljárás nem volt megfelelő. A Bizottság a Lisszaboni Szerződés hatálybalépését követően gyűjtőközleményében[3] jelezte, hogy a harmadik pilléres részre irányuló javaslatot[4] visszavonta, az első pilléres részre irányuló javaslat[5] jogalapját pedig az EUMSZ 74. cikkére változtatta.

A schengeni vívmányok alkalmazását ellenőrző értékelési mechanizmus létrehozásáról szóló rendeletre irányuló 2010. november 16-i javaslatával[6] a Bizottság visszavonta az első pilléres részt is. A 2010. november 16-i javaslat az EUMSZ 77. cikke (2) bekezdésének e) pontján alapult. A Bizottság 2011. szeptember 16-án benyújtott egy módosított javaslatot[7], miközben a jogalapot változatlanul hagyta.

Az eredeti javaslat kérdőíveken alapuló értékelést és előzetesen bejelentett vagy be nem jelentett helyszíni vizsgálatokat (4. cikk), egy ötéves időszakra szóló többéves értékelési programot (5. cikk) és egy, a Frontex által elvégzendő kockázatelemzést (6. cikk) javasol. Tartalmazza a kérdőív részleteit (7. cikk), éves értékelési programot (8. cikk), valamint arra vonatkozó szabályokat, hogy hogyan lehet a szakértőket azonosítani (9. cikk), a helyszíni vizsgálatokat elvégző csoportokat felállítani (10. cikk) és e vizsgálatokat lebonyolítani (11. cikk), ezenfelül arra vonatkozó rendelkezéseket, hogy hogyan lehet az értékelő jelentéseket elkészíteni (13. cikk), többek között az érintett tagállam azon kötelezettségét, hogy a hiányosságok orvoslásáról cselekvési tervet bocsásson ki, és jelentést készítsen a Bizottság részére a cselekvési terv végrehajtásáról. A többéves program (5. cikk (1) bekezdése), az éves program (8. cikk (2) bekezdése) és az értékelő jelentésbe foglalt ajánlások (13. cikk (5) bekezdésének második albekezdése) kidolgozására bizottsági eljárásokról rendelkezik. „Amennyiben a helyszíni vizsgálat olyan súlyos hiányosságokat tár fel, amelyek jelentős hatással lehetnek egy vagy több tagállam biztonságának általános szintjére”, a Tanácsot és az Európai Parlamentet tájékoztatják (13. cikk (7) bekezdése). A Bizottságnak éves jelentést kell készítenie az Európai Parlament és a Tanács számára (18. cikk).

A módosított javaslat a „nyomon követésre” történő utalást emel a szövegbe (1. és 3. cikk). A bizottsági eljárásokat végrehajtási aktusok váltják fel. Fontos új elem az a lehetőség, hogy amennyiben egy értékelő jelentés egy tagállamban súlyos hiányosságokat rögzít, konkrét intézkedések léphetnek életbe (14. cikk): a Bizottság dönthet úgy, hogy a Frontex-rendelet előírásainak megfelelően európai határőrcsapatokat vonultat fel, a helyzet orvoslása végett benyújtja stratégiai terveit a Frontexhez jóváhagyás céljából, vagy konkrét határátkelőhelyet korlátozott ideig – a hiányosságok orvoslásáig – lezár. Amennyiben egy értékelő jelentés arra a következtetésre jut, hogy egy tagállam súlyosan elhanyagolja a külső határellenőrzés elvégzésére vagy a kiutasítási eljárások lefolytatására vonatkozó kötelezettségét, a javaslat (15. cikk) megköveteli, hogy az értékelt tagállam három hónapon belül jelentést tegyen a cselekvési terv végrehajtásáról; amennyiben a Bizottság megállapítja, hogy a helyzet továbbra is fennáll, úgy a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódexnek[8] a külső határokon végzett határellenőrzés átmeneti visszaállítására vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

A schengeni értékelési mechanizmus módosítására irányuló ezen módosított javaslattal együtt a Bizottság a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex[9] módosítására is benyújtott egy javaslatot. Ez a javaslat előírja a belső határokon történő határellenőrzés bizonyos feltételek mellett történő ideiglenes visszaállítását vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott bizottsági végrehajtási aktus révén, biztosítva a tagállamok számára azt a lehetőséget, hogy a belső határokon egyoldalúan visszaállítsák a határellenőrzést, amennyiben azonnali fellépésre van szükség. A schengeni értékelési mechanizmusra irányuló módosított javaslat a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex ezen újonnan javasolt rendelkezéseire hivatkozik.

2. A LIBE Bizottság 2012. június 11-i ülésén elfogadott jelentés

A LIBE Bizottság által elfogadott jelentés a módosított bizottsági javaslat számos módosítását átveszi, azonban néhány különbséget is tartalmaz. A fő vonalak a következők:

– A LIBE-jelentés a módosított bizottsági javaslat új 14. és 15. cikkének a felvételéről intézkedik, azaz súlyos hiányosságok esetén a külső határokon alkalmazandó intézkedések (a Frontex bevonása, határátkelőhely lezárása) bizottsági végrehajtási aktusok révén, valamint végső megoldásként és a közrendet vagy a belső biztonságot fenyegető komoly veszély fennállása esetén a belső határokon történő határellenőrzés visszaállításának lehetősége (16., 56., 57. módosítások). A LIBE hozzáad még egy szabályt a Frontex szakértői által az érintett tagállamoknak nyújtott támogatásra vonatkozóan (55. módosítás).

– A Bizottságra végrehajtási hatásköröket ruháztak az alábbiak vonatkozásában: a többéves program és az éves értékelési program első szakaszának elfogadása és kiigazítása, az értékelési jelentések elkészítése és az értékelési jelentésekbe foglalt észrevételek rendszerezésére vonatkozó ajánlások megtétele, az értékelési folyamat során az előre bejelentett és be nem jelentett vizsgálatok ütemezése, és a tagállam által az azonosított hiányosságok kijavítása érdekében, valamint súlyos hiányosságok esetén (lásd fent) elfogadott cselekvési terv végrehajtásának ellenőrzése (9., 21., 49., 52. módosítás).

– A módosított javaslat által bevezetett nyomon követésre történő utalás tükrözése (10., 11., 13., 20. módosítás), és e feladat ellátásában kifejezetten a Bizottság illetékes (12. módosítás).

– Az Európai Parlamentnek az alábbi területekkel kapcsolatos értesítésére vonatkozó követelmények beemelése: kockázatelemzés (23. módosítás), kérdőívekre adott válaszok (28. módosítás), egy tagállam cselekvési tervének megfelelőségére vonatkozó bizottsági értékelés (51. módosítás), a helyszíni vizsgálatok során feltárt súlyos hiányosságok (54. módosítás) és a helyszíni vizsgálatokat követően készített minősített jelentések (58. módosítás).

– Rendelkezés arról, hogy az Eurojust és az Alapjogi Ügynökség specifikus kockázatelemzéseket nyújtson be.

– A bizottsági javaslathoz képest a tagállamok helyzete az értékelési folyamatban megerősödik, pl. a kérdőívek elkészítésekor (27. módosítás), és a helyszíni látogatásokon részt vevő szakértők és a jelentéstétel vonatkozásában (28., 36., 44., 45. módosítás).

– Egyéb szereplők, többek között az Európai Parlament (43. módosítás) és az európai adatvédelmi biztos (35. módosítás) részvétele a helyszíni látogatásokon.

II. A szóban forgó jogalapok

1. A javaslat jogalapja

Mind a Bizottság javaslata, mind az eredeti és a módosított javaslat a 77. cikk (2) bekezdésének e) pontján alapul, amely a következőképpen szól:

„(2) Az (1) bekezdésben foglaltak céljából az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében intézkedéseket állapít meg a következőkre vonatkozóan:

[...]

e) a személyek – állampolgárságuktól független – mentessége mindenfajta ellenőrzés alól a belső határok átlépésekor.”

Az EUMSZ 77. cikkének (1) bekezdése, amelyre ebben a rendelkezésben hivatkoznak, így szól:

„(1) Az Unió olyan politikát alakít ki, amelynek célja:

a) annak biztosítása, hogy a belső határok átlépésekor a személyek, állampolgárságuktól függetlenül, mentesüljenek mindenfajta ellenőrzés alól,

b) a személyek ellenőrzésének és a határátlépések eredményes felügyeletének biztosítása a külső határokon,

c) a külső határok integrált határőrizeti rendszerének fokozatos bevezetése.”

2. A jogalap javasolt módosítása

A LIBE Bizottság a JURI Bizottságtól való véleménykérésében a javaslat jogalapjaként az EUMSZ 74. cikkével összefüggésben a 77. cikk (2) bekezdésére hivatkozik, és rámutat a Jogi Szolgálat 2011. évi véleményére. Az EUMSZ 74. cikkének szövege a következő:

„A Tanács intézkedéseket fogad el a tagállamok illetékes szervezeti egységei között, illetve az ezen egységek és a Bizottság között az e cím által szabályozott területeken történő igazgatási együttműködés biztosítására. A Tanács, a 76. cikkre is figyelemmel, a Bizottság javaslata alapján és az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően határoz.”

A 77. cikk (2) bekezdésének teljes szövege a következő:

„(2) Az (1) bekezdésben foglaltak céljából az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében intézkedéseket állapít meg a következőkre vonatkozóan:

a) a vízumokra és az egyéb rövid távú tartózkodásra jogosító tartózkodási engedélyekre vonatkozó közös politika,

b) azok az ellenőrzések, amelyeknek a külső határokat átlépő személyeket alá kell vetni,

c) azok a feltételek, amelyek mellett harmadik országok állampolgárai rövid ideig szabadon mozoghatnak az Unión belül,

d) a külső határok integrált határőrizeti rendszerének fokozatos bevezetéséhez szükséges valamennyi intézkedés,

e) a személyek – állampolgárságuktól független – mentessége mindenfajta ellenőrzés alól a belső határok átlépésekor.”

III. Elemzés

A Bíróság esetjoga a jogalap kiválasztásával kapcsolatban bizonyos alapelvek irányába mutat. Először is, az anyagi hatáskör és az eljárás szempontjából a jogalap következményeit tekintve a helyes jogalap megválasztása alkotmányos jelentőséggel bír[10]. Másodsorban az EUSZ 13. cikkének (2) bekezdése értelmében az egyes intézmények a Szerződésben rájuk ruházott hatáskörök keretén belül járnak el[11]. Harmadszor, a Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint „egy közösségi intézkedés jogalapjának megválasztásakor objektív, bírósági felülvizsgálatnak alávethető tényezőkből kell kiindulni, többek között elsősorban az intézkedés céljából és tartalmából”[12]. Végül pedig ami a többszörös jogalapokat illeti, amennyiben valamely közösségi intézkedés vizsgálata során megállapításra kerül az, hogy annak kettős célja van vagy két összetevőből áll, amelyek egyike fő vagy uralkodó célként vagy összetevőként határozható meg, mivel a másik csupán járulékos, a jogi aktusnak egyetlen jogalapra kell épülnie, nevezetesen a fő vagy uralkodó cél vagy összetevő által megkövetelt jogalapra[13]. Ugyanakkor amennyiben egy intézkedés egyidejűleg több célkitűzést vagy szétválaszthatatlanul összekapcsolódó, egymáshoz képest nem alárendelődő vagy közvetett összetevőt tartalmaz, az intézkedésnek a Szerződés több vonatkozó rendelkezésén kell alapulnia[14].

A szóban forgó jogalapok az EUMSZ 77. cikke (2) bekezdésének e) pontja vagy az EUMSZ 74. cikkével összefüggésben a 77. cikk (2) bekezdése.

A szóban forgó intézkedés célját és tartalmát illetően a LIBE Bizottság által elfogadott (3) preambulumbekezdés (5. módosítás) kifejti: a kialakítandó specifikus és egységes értékelési és nyomon követési mechanizmusnak „a schengeni vívmányok gyakorlati alkalmazása során egységes, magas szintű előírásokat kell biztosítania, valamint fenn kell tartani a belső határellenőrzések nélküli területet alkotó tagállamok magas szintű kölcsönös bizalmát.” Továbbá a LIBE Bizottság által elfogadott 1. cikk (1) bekezdése (18. módosítás) az értékelési és nyomon követési mechanizmus célját az alábbiakban határozza meg: „meggyőződés arról, hogy a tagjelölt államban a schengeni vívmányok hatálybaléptetésének összes előfeltétele teljesül-e, és a schengeni vívmányok alkalmazásának ellenőrzése azon tagállamokban, amelyekre a schengeni vívmányok teljes mértékben alkalmazandók, és a schengeni vívmányok alkalmazásának ellenőrzése azon tagállamokban, amelyekre a schengeni vívmányok [...] részlegesen alkalmazandók.”

Javaslatában a Bizottság azzal érvel, hogy a javasolt intézkedéseknek az EUMSZ 77. cikk (2) bekezdésének e) pontján mint jogalapon kell alapulnia, mivel a schengeni vívmányok helyes alkalmazása lehetővé teszi a belső határokon történő határellenőrzés nélküli térség fenntartását, ezért a schengeni vívmányok helyes alkalmazásának értékelése és nyomon követése a személyek Európai Unión belüli szabad mozgását biztosító, belső határokon történő határellenőrzés nélküli térség fenntartásának végső politikai célját szolgálja[15].

Mindazonáltal az EUMSZ 77. cikke (2) bekezdésének e) pontja például csak a belső határokon történő ellenőrzések hiányára irányuló intézkedésekre vonatkozik, mivel a (2) bekezdés a)–d) pontja a vízumokkal, a külső határokon történő ellenőrzésekkel, harmadik országok állampolgárainak szabad mozgásával és a külső határok integrált határőrizeti rendszerének bevezetéséhez szükséges intézkedésekkel kapcsolatos intézkedésekre vonatkozik „a [77. cikk] (1) bekezdésében foglaltak céljából”, azaz a belső határellenőrzések megszüntetésének biztosítására, a személyek ellenőrzésének elvégzésére, valamint a külső határok és az integrált határőrizeti rendszer fokozatos bevezetésének felügyeletére.

Mivel a LIBE Bizottság által elfogadott szöveg a teljes schengeni vívmányok alkalmazásának értékelésére vonatkozik (lásd a 15. módosítást is, amelyik bevezeti az új (11b) preambulumbekezdést, amely „valamennyi olyan vonatkozó jogszabályra és operatív tevékenységre kiterjed, amelyek elősegítik a határellenőrzés nélküli térség működését”), annak az EUMSZ 77. cikkének teljes (2) preambulumbekezdésén kell alapulnia.

A 74. cikk, a másik rendelkezés, amelynek a jogalapot kell képeznie a LIBE Bizottság által elfogadott módosítás értelmében, olyan intézkedések elfogadásáról rendelkezik, amelyek biztosítják a tagállamok illetékes szervezeti egységei közötti, illetve az ezen egységek és a Bizottság közötti igazgatási együttműködést az EUMSZ V. címe alá tartozó területeken. Az EUMSZ V. címe a határok ellenőrzésével, a menekültüggyel és a bevándorlással kapcsolatos politikákra (2. fejezet), a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködésre (4. fejezet) és a rendőrségi együttműködésre (5. fejezet) vonatkozik. Ezek a schengeni vívmányok közé tartoznak, amelyek alkalmazását a szóban forgó rendelet szerint kell értékelni.

A kérdés most az, hogy az EUMSZ 74. cikke szükséges lenne-e jogalapként az EUMSZ 77. cikkének (2) bekezdése mellett. Először is, a schengeni vívmányok alkalmazása túlmegy a belső határokon történő határellenőrzés megszüntetésén, illetve a külső határok és a vízumpolitika területén alkalmazott intézkedéseken, és például a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés területén alkalmazott intézkedésekre is vonatkozik. Ezért szükségesnek tűnik egy tágabb körű jogalap alkalmazása, jelen esetben az EUMSZ 74. cikke.

Továbbá fel kell mérni, hogy a LIBE Bizottság által elfogadott szövegben előirányzott intézkedések megfelelnek-e az EUMSZ 74. cikke által engedélyezett intézkedéseknek. A LIBE Bizottság által elfogadott szöveget alátámasztó értékelési mechanizmust a tagállamok és a Bizottság közötti együttműködés valósította meg, amely során a tagállamok szerepe némileg erősebb volt a bizottsági javaslatban javasoltnál, ugyanakkor a Bizottság nyomon követési szereppel rendelkezett (lásd a fenti II.2. pontot). Nem szükséges megvizsgálni, hogy a mechanizmus valójában csak valódi együttműködésre korlátozódik-e. Amennyiben e mechanizmus bármely eleme túlmegy az EUMSZ 74. cikke értelmében megvalósítandó együttműködésen, annak mindenképpen az EUMSZ 77. cikkének (2) bekezdésén kell alapulnia.

Meg kell említeni, hogy ebben az esetben a kettős jogalap alkalmazása nem zárható ki azonnal azon az alapon, hogy az egyes jogalapok esetében megállapított eljárások nem egyeztethetők össze egymással[16]. Kettős jogalap alkalmazására akkor van lehetőség, amikor ez nem vezet az Európai Parlament jogainak csorbulásához. Jelen esetben az EUMSZ 77. cikkének (2) bekezdése rendes jogalkotási eljárást ír elő, míg az EUMSZ 74. cikke csupán a Parlamenttel történő konzultációt tartalmazza. A Bíróság úgy vélekedett, hogy ilyen esetben a rendes jogalkotási eljárásnak van elsőbbsége[17], mivel a Parlament nagyobb fokú részvételére ad lehetőséget.

A bizottság 2012. június 19-i ülésén megvizsgálta a fenti kérdést. Ezen az ülésen ennek megfelelően egyhangúlag úgy határozott[18], hogy javasolja, hogy a schengeni vívmányok alkalmazását ellenőrző értékelési mechanizmus létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanács rendeletre irányuló javaslat jogalapja a LIBE Bizottság által elfogadottaknak megfelelően az EUMSZ 74. cikkével összefüggésben a 77. cikk (2) bekezdése legyen, és ily módon arra a következtetésre jutott, hogy a jogalap LIBE Bizottság által eszközölt megváltoztatása helyénvaló.

Kérem, fogadja megkülönböztetett nagyrabecsülésem.

Klaus-Heiner Lehne

• [1]  A schengeni vívmányok alkalmazását ellenőrző értékelési mechanizmus létrehozásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló 2009. március 4-i bizottsági javaslat (COM (2009)0102).
• [2]  A schengeni vívmányok alkalmazását nyomon követő értékelési mechanizmus létrehozásáról szóló tanácsi határozatra irányuló 2009. március 4-i bizottsági javaslat (COM (2009)0105).
• [3]  „A Lisszaboni Szerződés hatálybalépésének a folyamatban lévő intézményközi döntéshozatali eljárásokra gyakorolt hatásai” című 2009. december 2-i bizottsági közlemény (COM(2009)0665)
• [4]  A COM (2009)0665 dokumentum 2. melléklete
• [5]  A COM (2009)0665 dokumentum 4. melléklete
• [6]  COM (2010)0624
• [7]  COM (2011)0559
• [8]  A személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló 2006. március 15-i 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 105., 2006.4.13., 1. o.)
• [9]  Az 562/2006/EK rendeletnek a belső határokon történő határellenőrzés kivételes körülmények közötti ideiglenes visszaállítására vonatkozó közös szabályok megállapítása érdekében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló bizottsági javaslat.
• [10]  2/00. sz. vélemény a Cartagenai Jegyzőkönyvről, EBHT 2001., I-9713. o., 5. pont; Európai Bíróság, C-370/07. sz., Bizottság kontra Tanács ügy, EBHT 2009., I-8917. o., 46–49. pont; 1/08. sz. vélemény a Szolgáltatások Kereskedelméről szóló Általános Egyezményről, EBHT 2009., I-11129. o., 110. pont.
• [11]  C-403/05. sz., Parlament kontra Bizottság ügy, EBHT 2007., I-9045. o., 49. pont és az abban említett ítélkezési gyakorlat.
• [12]  Lásd legutóbb a C-411/06 sz., Bizottság kontra Európai Parlament és Tanács ügyet (EBHT 2009., I-7585. o.).
• [13]  C-42/97. sz., Parlament kontra Tanács ügy, EBHT 1999., I-868. o., 39–40. pont; C-36/98. sz., Spanyolország kontra Tanács ügy, EBHT 2001., I-779. o., 59. pont; C-211/01. sz., Bizottság kontra Tanács ügy, EBHT 2003., I-8913. o., 39. pont.
• [14]  C-165/87. sz., Bizottság kontra Tanács ügy, EBHT 1988., I-5545. o., 11. pont C-178/03. sz. ügy, Bizottság kontra Európai Parlament és Tanács [2006] EBHT I-107., 43–56. pont.
• [15]  COM (2010)0624, 8. o. és COM (2011)0559, 4. o – indokolás.
• [16]  C-178/03. sz. ügy, Bizottság kontra Európai Parlament és Tanács [2006] EBHT I-107., 57. pont. C-300/89. sz. Bizottság kontra Tanács (titán-dioxid) ügy, EBHT 1991., I-2867. o., 17–25. pont.
• [17]  C-155/93. sz., Európai Parlament kontra Tanács ügy, EBHT 2008., I-8103. o., 75–79. pont.
• [18]  A következő képviselők voltak jelen a zárószavazáson: Raffaele Baldassarre (alelnök), Luigi Berlinguer, Sebastian Valentin Bodu (alelnök), Piotr Borys, Cristian Silviu Buşoi, Christian Engström, Marielle Gallo, Giuseppe Gargani, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Klaus-Heiner Lehne (elnök), Eva Lichtenberger, Antonio Masip Hidalgo, Mészáros Alajos, Evelyn Regner (alelnök), Dagmar Roth-Behrendt, Francesco Enrico Speroni, Keith Taylor, Alexandra Thein, Patrice Tirolien (az eljárási szabályzat 187. cikke (2) bekezdésének megfelelően), Axel Voss (előadó), Cecilia Wikström, Tadeusz Zwiefka.

ELJÁRÁS

Cím	A schengeni vívmányok alkalmazását ellenőrző értékelési mechanizmus létrehozása
Hivatkozások	COM(2011)0559 – C7-0370/2010 – COM(2010)0624 – 2010/0312(COD)
Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma	16.9.2011
Illetékes bizottság        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	LIBE 23.11.2010
Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok)        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	BUDG 23.11.2010
Nem nyilvánított véleményt        A határozat dátuma	BUDG 24.11.2010
Előadó(k)        A kijelölés dátuma	Carlos Coelho 9.12.2010
A jogalap vizsgálata        A JURI véleményének dátuma	JURI 19.6.2012
Az elfogadás dátuma	11.6.2012
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	48 0 3
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Jan Philipp Albrecht, Roberta Angelilli, Edit Bauer, Mario Borghezio, Rita Borsellino, Emine Bozkurt, Arkadiusz Tomasz Bratkowski, Simon Busuttil, Carlos Coelho, Agustín Díaz de Mera García Consuegra, Ioan Enciu, Frank Engel, Cornelia Ernst, Tanja Fajon, Hélène Flautre, Kinga Gál, Nathalie Griesbeck, Sylvie Guillaume, Anna Hedh, Salvatore Iacolino, Sophia in ‘t Veld, Teresa Jiménez-Becerril Barrio, Juan Fernando López Aguilar, Clemente Mastella, Véronique Mathieu, Anthea McIntyre, Louis Michel, Claude Moraes, Jan Mulder, Antigoni Papadopoulou, Georgios Papanikolaou, Carmen Romero López, Judith Sargentini, Birgit Sippel, Renate Sommer, Kyriacos Triantaphyllides, Axel Voss, Renate Weber, Josef Weidenholzer, Cecilia Wikström, Tatjana Ždanoka
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Alexander Alvaro, Anna Maria Corazza Bildt, Silvia Costa, Mariya Gabriel, Evelyne Gebhardt, Franziska Keller, Ádám Kósa, Hubert Pirker, Jens Rohde
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)	Marina Yannakoudakis
Benyújtás dátuma	12.7.2012