JELENTÉS a Horizont 2020 kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) végrehajtását szolgáló egyedi program létrehozásáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról

21.12.2012 - (COM(2011)0811 – C7‑0509/2011 – 2011/0402(CNS)) - *

Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság
Előadó: Maria Da Graça Carvalho

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

a Horizont 2020 kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) végrehajtását szolgáló egyedi program létrehozásáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról

(COM(2011)0811 – C7‑0509/2011 – 2011/0402(CNS))

(Különleges jogalkotási eljárás – konzultáció)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottság Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2011)0811),

–   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 182. cikkének (4) bekezdésére, amely alapján a Tanács konzultált a Parlamenttel (C7‑0509/2011),

–   tekintettel eljárási szabályzatának 55. cikkére

–   tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére, valamint a Külügyi Bizottság, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság, a Kulturális és Oktatásügyi Bizottság, és a Jogi Bizottság véleményeire (A7-0002/2013),

1.  jóváhagyja a Bizottság módosított javaslatát;

2.  felhívja a Bizottságot, hogy ennek megfelelően módosítsa javaslatát az Európai Unió működéséről szóló szerződés 293. cikkének (2) bekezdésével összhangban;

3.  felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

4.  felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, ha lényegesen módosítani kívánja a Bizottság javaslatát;

5.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Módosítás  1 Határozatra irányuló javaslat 1 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(1a) Az Unió célja tudományos és technológiai alapjainak megerősítése az Európai Kutatási Térség (EKT) megvalósításával, amelyen belül a kutatók, a tudományos ismeretek és a technológia szabadon mozog, célja továbbá, hogy versenyképesebbé váljon, többek között az ipar területén. E célok megvalósítása érdekében az Uniónak kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységeket kell végeznie, elő kell mozdítania a nemzetközi együttműködést, terjesztenie és optimalizálnia kell az eredményeket, továbbá ösztönöznie kell a képzést és a mobilitást.
Módosítás  2 Határozatra irányuló javaslat 1 b preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(1b) Egyre szélesebb részvételt kell ösztönözni annak érdekében, hogy az Európa tehetségbázisában rejlő potenciált ki lehessen aknázni, és hogy optimalizálni lehessen a kutatások gazdasági és társadalmi hatását, amelynek hozzá kell járulnia az európai kutatási és fejlesztési hiányosságok kitöltéséhez.
Módosítás  3 Határozatra irányuló javaslat 2 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A „Horizont 2020” keretprogram három prioritást szolgál: a kiváló tudomány létrehozását („Kiváló tudomány”), az ipari vezető szerep kivívását („Ipari vezető szerep”) és a társadalmi kihívások kezelését (Társadalmi kihívások”). E prioritásokat a Közös Kutatóközpont (JRC) közvetett cselekvéseiről szóló három részből és a közvetlen cselekvéseiről szóló egy részből álló egyedi program révén kell végrehajtani.	(2) A Horizont 2020 keretprogram a kiválóságra épül, miközben három prioritást szolgál: a kiváló tudomány létrehozását („Kiváló tudomány”), az ipari vezető szerep kivívását („Ipari vezető szerep”) és a társadalmi kihívások kezelését (Társadalmi kihívások”). E prioritásokat a Közös Kutatóközpont (JRC) közvetett cselekvéseiről szóló három részből és a közvetlen cselekvéseiről szóló egy részből álló egyedi program révén kell végrehajtani.
Módosítás  4 Határozatra irányuló javaslat 3 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) Noha a „Horizont 2020” keretprogram határozza meg e keretprogram általános célkitűzését és az elvégzendő tevékenységeket, a prioritásokat, illetőleg a különös célkitűzések fő vonalait, valamint az elvégzendő tevékenységeket, az egyedi programnak kell meghatároznia a különös célkitűzéseket és az egyes részeket jellemző tevékenységek fő irányvonalait. A „Horizont 2020” keretprogramban meghatározott végrehajtási rendelkezések erre az egyedi programra is vonatkoznak, beleértve az etikai elvekre vonatkozó rendelkezéseket is.	(3) Noha a Horizont 2020 keretprogram határozza meg e keretprogram általános célkitűzését és az elvégzendő tevékenységeket, a prioritásokat, illetőleg a különös célkitűzések fő vonalait, valamint az elvégzendő tevékenységeket, az egyedi programnak kell meghatároznia a különös célkitűzéseket és az egyes részeket jellemző tevékenységek fő irányvonalait. A Horizont 2020 keretprogramban meghatározott végrehajtási rendelkezések erre az egyedi programra is teljes mértékben vonatkoznak, beleértve az etikai elvekre vonatkozó rendelkezéseket is. A Bizottság által kiadott bármiféle, a Horizont 2020 programról szóló tájékoztatást kérésre bárki számára hozzáférhető formátumban – többek között nagy betűméretben, Braille írással, könnyen olvasható szöveg formájában, valamint hang-, video- és elektronikus formátumban – is közzéteszik.
Módosítás  5 Határozatra irányuló javaslat 4 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) Mindegyik résznek ki kell egészítenie az egyedi program többi részét, és mindegyik részt az egyedi program többi részével összhangban kell végrehajtani.	(4) Mindegyik résznek ki kell egészítenie az egyedi program többi részét, és mindegyik részt az egyedi program többi részével összhangban kell végrehajtani. A kutatás és innováció stratégiai koordinációjának mindhárom kiemelt prioritási terület valamennyi tematikus területén (pl.: egészségügy) foglalkoznia kell a széttagoltsággal, javítania kell a technológiai és infrastrukturális erőforrások használatát, az eredmények elérésének meggyorsítása érdekében többek között az adatok megosztása révén.
Módosítás  6 Határozatra irányuló javaslat 4 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(4a) A nemi dimenziót a Horizont 2020 program mindhárom prioritása (kiváló tudomány, ipari vezető szerep és társadalmi kihívások) keretében érvényesíteni kell; ennek valamennyi alapvető kutatásban és fellépésben, valamint abban is tükröződnie kell, hogy az uniós finanszírozást tisztességes módon utalják oda a férfi és női kutatóknak, megfelelő, a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó mutatók alkalmazása révén.
Módosítás  7 Határozatra irányuló javaslat 5 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(5) Európa hosszú távú versenyképességének és jólétének garantálásához égető szükség van az Unió tudományos bázisa kiválóságának megerősítésére és kibővítésére, és a világszínvonalú kutatás és tehetség rendelkezésre állásának biztosítására. A „Kiváló tudomány” című I. résznek támogatnia kell az Európai Kutatási Tanács tevékenységeit a felderítő kutatások, jövőbeni és feltörekvő technológiák, a Marie Curie-cselekvések és az európai kutatási infrastruktúrák terén. E tevékenységeknek célul kell kitűzniük a kompetencia hosszú távú fejlesztését a tudomány, a rendszerek és a kutatók következő generációjára összpontosítva, és támogatást biztosítva a feltörekvő tehetségek számára az EU teljes területén és a társult országokban. A kiváló tudomány támogatását szolgáló uniós tevékenységeknek elő kell segíteniük az Európai Kutatási konszolidációját, valamint az Unió tudományos rendszerét globálisan versenyképessé és vonzóvá kell tenniük.	(5) Európa hosszú távú versenyképességének és jólétének garantálásához égető szükség van az Unió tudományos bázisa kiválóságának megerősítésére és kibővítésére, és a világszínvonalú kutatás és tehetségek rendelkezésre állásának biztosítására. A „Kiváló tudomány” című I. résznek támogatnia kell az Európai Kutatási Tanács tevékenységeit a felderítő kutatások, jövőbeni és feltörekvő technológiák, a Marie Skłodowska-Curie-cselekvések és az európai kutatási infrastruktúrák terén. E tevékenységeknek hosszú távú célul kell kitűzniük a kompetenciaépítést a tudomány, a rendszerek és a kutatók következő generációjára összpontosítva, és támogatást biztosítva a feltörekvő tehetségek számára az EU teljes területén és a társult országokban. A kiváló tudomány támogatását szolgáló uniós tevékenységeknek elő kell segíteniük az Európai Kutatási Térség konszolidációját, valamint az Unió tudományos rendszerét globálisan versenyképessé és vonzóvá kell tenniük.
Indokolás
Horizontális módosítás: a szövegben a „Marie Curie” szavakat mindenütt a „Marie Skłodowska-Curie” szavaknak kell felváltaniuk.
Módosítás                  8 Határozatra irányuló javaslat 5 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(5a) A Horizont 2020 programnak szinergiákat kell kialakítania más uniós és tagállami politikákkal, különösen az oktatás terén annak érdekében, hogy a kutatói és feltalálói hivatások vonzó, nagy megbecsülésnek örvendő karrierlehetőségként tűnjenek fel a tehetséges fiatal európaiak számára, illetve hogy a harmadik országokból is a legnagyobb tehetségeket sikerüljön idevonzani. A következő generációs kutatók felkészítése érdekében támogatni kell a tudományos, műszaki oktatást, a mérnöki képzést és a matematikai oktatást (STEM), és le kell küzdeni a tudomány és innováció terén fennálló, nemek közötti szakadékot, ami annak biztosításához szükséges eszköz, hogy az Unió hozzáférjen a kutatási és innovációs céljainak eléréséhez szükséges emberi tőkéhez.
Módosítás  9 Határozatra irányuló javaslat 7 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(7a) Az Unió ipari vezető szerepének megtartása és növelése érdekében égető szükség van a magánszféra kutatás-fejlesztési és innovációs beruházásainak ösztönzésére, a kutatás és innováció üzletvezérelt programmal történő előmozdítására, és a jövő vállalkozásainak, valamint a gazdasági növekedés alapját adó új technológiák fejlesztésének felgyorsítására. Ezért szükséges az ipar Horizont 2020 programban való részvételét erőteljesen serkenteni, különösen az „Ipari vezető szerep” című II. részben és a „Társadalmi kihívások” című III. részben.
Módosítás  10 Határozatra irányuló javaslat 8 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(8) Az Unió ipari vezető szerepének megtartása és kiterjesztése érdekében égető szükség van a magánszféra kutatás-fejlesztési és innovációs beruházásainak ösztönzésére, a kutatás és innováció üzletvezérelt programmal történő előmozdítására, és a jövő vállalkozásainak alapját adó új technológiák fejlesztésének felgyorsítására. Az „Ipari vezető szerep” című II. résznek támogatnia kell a kulcsfontosságú alaptechnológiák és más ipari technológiák terén folyó kiváló kutatásba és innovációba történő beruházásokat, meg kell könnyítenie az innovatív vállalatok és projektek kockázati finanszírozáshoz való hozzáférését, és a kis- és középvállalkozásoknak egész Unióra kiterjedő támogatást kell nyújtania.	(8) Az Unió ipari vezető szerepének megtartása és kiterjesztése érdekében égető szükség van a magánszféra kutatás-fejlesztési és innovációs beruházásainak ösztönzésére, a kutatás és innováció üzletvezérelt programmal történő előmozdítására, és a jövő vállalkozásainak, valamint a gazdasági növekedés alapját adó új technológiák fejlesztésének felgyorsítására. Az „Ipari vezető szerep” című II. résznek támogatnia kell a kulcsfontosságú alaptechnológiák és más ipari technológiák terén folyó kiváló kutatásba és innovációba történő beruházásokat, meg kell könnyítenie az innovatív vállalatok és projektek kockázati finanszírozáshoz való hozzáférését, és a kis- és középvállalkozásoknak egész Unióra kiterjedő támogatást kell nyújtania elsősorban a belépési küszöb kis- és középvállalkozások számára történő lejjebb szállítása révén.
Módosítás  11 Határozatra irányuló javaslat 9 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(9) A megosztott uniós hatáskörbe tartozó űrkutatást és innovációt az „Ipari vezető szerep” című II. rész – a tudományos, gazdasági és társadalmi hatások legmagasabb fokú kiaknázása, valamint a hatékony és költséghatékony végrehajtás biztosítása érdekében – egységes elemeként kell beépíteni.	(9) A megosztott uniós hatáskörbe tartozó űrkutatást és innovációt az „Ipari vezető szerep” című II. rész – a tudományos, gazdasági és társadalmi hatások legmagasabb fokú kiaknázása, valamint a tagállamok és az Európai Űrügynökség (ESA) közreműködésével kivitelezett hatékony és költséghatékony végrehajtás biztosítása érdekében – egységes elemeként kell beépíteni.
Módosítás  12 Határozatra irányuló javaslat 10 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(10) Az Európai 20207 stratégiában azonosított fő társadalmi kihívások megoldása jelentős beruházásokat igényel a kutatás és innováció terén, a szükséges léptékű és hatókörű, új és áttörő jelentőségű megoldások kifejlesztése és alkalmazása érdekében. Ezek a kihívások egyben jelentős gazdasági lehetőségeket is kínálnak az innovatív vállalatok számára, és ezáltal hozzájárulnak az uniós versenyképességhez és foglalkoztatáshoz.	(10) Az Európa 2020 stratégiában azonosított fő társadalmi kihívások megoldása jelentős beruházásokat igényel a kutatás és innováció terén, a szükséges léptékű és hatókörű, új és áttörő jelentőségű megoldások kifejlesztése és alkalmazása érdekében, ideértve többek között új kutatásfinanszírozási eszközök, például innovációs díjak bevezetését, különösen, ha a piacok működésében zavarok keletkeznek. Ezek a kihívások egyben jelentős gazdasági lehetőségeket is kínálnak az innovatív vállalatok számára, és ezáltal hozzájárulnak az uniós versenyképességhez és foglalkoztatáshoz.
Módosítás  13 Határozatra irányuló javaslat 11 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(11) A „Társadalmi kihívások” című III. résznek – a kiváló kutatási és innovációs tevékenységek támogatása révén – növelnie kell a kutatás és fejlesztés hatásosságát a kulcsfontosságú társadalmi kihívásokra való reagálásban. E tevékenységeket a kihívásokból kiinduló olyan megközelítés alkalmazásával kell végrehajtani, mely egyesíti a különféle területek erőforrásait, technológiáit és tudományágait. A társadalmi kihívások és humánkutatások e kihívások megoldásának fontos részét alkotják. E tevékenységeknek a teljes kutatási és innovációs palettát le kell fedniük, hangsúlyt fektetve az innováció kísérő tevékenységeire, mint amilyen a kísérleti kutatás, a demonstráció, tesztelési környezet kialakítása, valamint a közbeszerzés, a jogalkotás előtti kutatás és szabványosítás támogatása, illetőleg az innovációk piaci elterjesztése. A tevékenységeknek uniós szinten közvetlenül kell támogatniuk a megfelelő ágazati szakpolitikai kompetenciákat. Mindegyik kihívásnak hozzá kell járulnia a fenntartható fejlődés átfogó célkitűzéséhez.	(11) A „Társadalmi kihívások” című III. résznek – a kiváló kutatási és innovációs tevékenységek támogatása révén – növelnie kell a kutatás és fejlesztés hatásosságát a kulcsfontosságú társadalmi kihívásokra való reagálásban. E tevékenységeket a kihívásokból kiinduló olyan megközelítés alkalmazásával kell végrehajtani, mely egyesíti a különféle területekhez, technológiákhoz és tudományágakhoz kapcsolódó erőforrásokat és ismereteket. A társadalmi kihívások és humánkutatások e kihívások megoldásának fontos részét alkotják. E tevékenységeknek a teljes kutatási és innovációs palettát le kell fedniük, mint például az alap- és alkalmazott kutatás, a fejlesztés, a kísérleti kutatás, a demonstráció, valamint a közbeszerzés, a jogalkotás előtti kutatás és szabványosítás támogatása, illetőleg az innovációk piaci elterjesztése. A tevékenységeknek közvetlenül kell támogatniuk uniós szinten a megfelelő ágazati szakpolitikai kompetenciákat, globális szinten pedig az uniós ipari ágazatok versenyképességét. Mindegyik kihívásnak hozzá kell járulnia a fenntartható fejlődés átfogó célkitűzéséhez, továbbá a biztonságos és innovatív társadalmak kialakításához, valamint az Unió minden területén élő kutatók és mérnökök teljes körű részvételéhez.
Módosítás  14 Határozatra irányuló javaslat 11 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(11a) Nemzetközi együttműködés szükséges a konkrét program minden része kimondott céljainak eléréséhez, és minden részben meg kell valósítani az országokat vagy országcsoportokat célzó, horizontális vagy prioritást élvező kérdésekről szóló nemzetközi együttműködési projekteket.
Indokolás
A nemzetközi együttműködési projektek, legyenek bármilyen típusúak, a konkrét program minden részét érintik, függetlenül a biztonsági megfontolásoktól. Nem korlátozódhatnak a „Társadalmi kihívás:egészség, demográfiai változások és jólét” elnevezésű horizontális cselekvésre.
Módosítás  15 Határozatra irányuló javaslat 11 b preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(11b) A Horizont 2020 programnak elő kell mozdítania az innováció multidiszciplináris megközelítéseit, többek között a nem technológiai megoldások kidolgozását, a szervezeti megközelítéseket, az új üzleti modelleket, a rendszerszintű innovációt és a közszféra innovációját is, a technológiaközpontú innovációs tevékenységek szükségszerű kiegészítéseként.
Módosítás  16 Határozatra irányuló javaslat 12 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(12) A „Horizont 2020” keretprogram szerves részeként a Közös Kutatóközpontnak (JRC) továbbra is független, felhasználóközpontú tudományos és technikai támogatást kell nyújtania az uniós politikák megfogalmazásához, kialakításához, végrehajtásához és nyomon követéséhez. A Közös Kutatóközpontnak küldetése beteljesítéséhez a legkiválóbb kutatási minőséget kell nyújtania. Miközben a közvetlen cselekvéseket küldetésével összhangban végrehajtja, a Közös Kutatóközpontnak kiemelt hangsúlyt kell fektetnie azokra a területekre, amelyek kulcsfontosságúak az EU számára; ezek az intelligens, inkluzív és fenntartható fejlődés, a biztonság, a polgári felelősség és a „globális Európa”.	(12) A Horizont 2020 keretprogram szerves részeként a Közös Kutatóközpontnak (JRC) továbbra is független, felhasználóközpontú tudományos és technikai támogatást kell nyújtania az uniós politikák megfogalmazásához, kialakításához, végrehajtásához és nyomon követéséhez. A JRC-nek a legfrissebb kutatási és innovációs eredmények révén segítenie kell a nemzeti, regionális és helyi döntéshozatalt is. A Közös Kutatóközpontnak küldetése beteljesítéséhez a legkiválóbb kutatási minőséget kell nyújtania. Miközben a közvetlen cselekvéseket küldetésével összhangban végrehajtja, a Közös Kutatóközpontnak kiemelt hangsúlyt kell fektetnie azokra a területekre, amelyek kulcsfontosságúak az EU számára; ezek az intelligens, inkluzív és fenntartható fejlődés, biztonság, az uniós polgárság és a „globális Európa”.
Módosítás  17 Határozatra irányuló javaslat 13 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(13) A Közös Kutatóközpont közvetlen cselekvéseit rugalmas, hatékony és átlátható módon kell megvalósítani, figyelembe véve a Közös Kutatóközpont felhasználói és uniós politikájának idevágó szükségleteit, valamint tiszteletben tartva az Unió pénzügyi érdekeinek védelmére vonatkozó célkitűzést. A kutatási cselekvéseket adott esetben ezekhez a szükségletekhez és a tudományos és technológiai fejlesztésekhez kell igazítani, és törekedni kell a tudományos kiválóság elérésére.	(13) A Közös Kutatóközpont közvetlen cselekvéseit rugalmas, hatékony és átlátható módon kell megvalósítani, figyelembe véve az Unió és a Közös Kutatóközpont politikáit felhasználók idevágó szükségleteit, valamint tiszteletben tartva az Unió pénzügyi érdekeinek védelmére vonatkozó célkitűzést. A kutatási cselekvéseket adott esetben ezekhez a szükségletekhez és a tudományos és technológiai fejlesztésekhez kell igazítani, és törekedni kell a tudományos kiválóság elérésére, valamint a kulturális, kommunikációs és oktatási területeken való terjesztés biztosítására.
Indokolás
Rossz sorrend. A javasolt szövegben a Közös Kutatóközpont megelőzi az Unió politikai hatásköreit.
Módosítás  18 Határozatra irányuló javaslat 15 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(15) Az egyedi program kiegészíti a tagállamokban végzett tevékenységeket és más, a Europe 2020 stratégia megvalósítására irányuló átfogó stratégiai törekvéshez szükséges uniós fellépéseket, ezen belül különösen a kohézió, a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés, az oktatás és szakképzés, az ipar, a közegészségügy, a fogyasztóvédelem, a foglalkoztatás és szociális politika, az energiaügy, a közlekedés, a környezetvédelem. éghajlatváltozással kapcsolatos fellépés, biztonság, tengeri és halászati ügyek, fejlesztési együttműködés, valamint bővítés és szomszédsági politika területére vonatkozókat.	(15) Az egyedi programnak ki kell egészítenie a tagállamokban végzett tevékenységeket és más, az Europa 2020 stratégia megvalósítására irányuló átfogó stratégiai törekvéshez szükséges uniós fellépéseket, ezen belül különösen a kohézió, a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés, az oktatás és szakképzés, a kultúra és a művészetek, az ipar, a közegészségügy, a fogyasztóvédelem, a foglalkoztatási és szociális politikák, a nemek közötti egyenjogúság kérdései, a sport, az energiaügy, a közlekedés, a környezetvédelem, az éghajlatváltozással kapcsolatos fellépés, a biztonság, a tengeri ügyek és halászat, a kulturális örökség, a fejlesztési együttműködés, valamint a bővítés és a szomszédsági politika területére vonatkozókat.
Módosítás  19 Határozatra irányuló javaslat 15 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(15a) A Horizont 2020 – amelynek legfőbb hajtóereje a kiválóság – a kiválóság lépcsőjeként megteremti a strukturális alapokkal a nagyobb szinergiát, kiegészítő jelleget és interoperabilitást, amely utóbbiak fő mozgatói a kapacitásépítés és az intelligens szakosodás. E tekintetben a két programot összekötő hidakat kell építeni mindkét irányban. Az összeillesztés közben figyelembe kell venni a régiók speciális jellemzőit az EUMSZ 174. cikkében, 349. cikkében és 355. cikke (1) bekezdésében említettek szerint.
Módosítás  20 Határozatra irányuló javaslat 3 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – c és d pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c) A Skłodowska-Curie-cselekvések (a továbbiakban: „Marie Curie-cselekvések”) a készségfejlesztés, a képzés és a pályafutás-fejlesztés területén;	c) A Marie Skłodowska-Curie-cselekvések a készségfejlesztés, a képzés és a karrierépítés területén;
d) európai kutatási infrastruktúra, ideértve az elektronikus infrastruktúrát.	d) európai kutatási infrastruktúra fejlesztése, ideértve az elektronikus infrastruktúrát;
	da) a kiválóság terjesztése és a részvétel szélesítése;
Módosítás  21 Határozatra irányuló javaslat 3 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3)A „Társadalmi kihívások” című III. rész a(z) XX/2012/EU [„Horizont 2020” keretprogram] rendelet 5. cikke (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott „Társadalmi kihívások” prioritáshoz a következő különös célkitűzésekhez az alábbi különös célkitűzéseket követő kutatással, technológiai fejlesztéssel, demonstrációval és innovációval járul hozzá:	(3) A „Társadalmi kihívások” című III. rész a(z) XX/2012/EU [Horizont 2020 keretprogram] rendelet 5. cikke (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott „Társadalmi kihívások” prioritáshoz a részvételi és tudományokon átívelő kutatási, technológiai fejlesztési, demonstrációs és innovációs területekkel – ideértve a társadalmi-gazdasági kérdéseket, a társadalmi innovációt, valamint a társadalommal és a társadalomért folytatott kutatást is – járul hozzá. Ezek a fellépések a következő konkrét célok eléréséhez járulnak hozzá:
a) az élethosszig tartó egészség és a jólét javítása;	a) az élethosszig tartó egészség és jólét javítása, valamint az idősödő személyek önállóságának fenntartására irányuló megoldások javítása;
b) megfelelő tartalékok biztosítása biztonságos és jó minőségű élelmiszerekből és más, bioalapú termékekből a produktív és erőforrás-hatékony elsődleges termelési rendszerek fejlesztése révén, ami ösztönözni fogja az ezekhez kapcsolódó ökoszisztéma-szolgáltatásokat, és emellett a versenyképes és alacsony szén-dioxid-kibocsátású ellátási láncokat is;	b) megfelelő tartalékok biztosítása biztonságos és jó minőségű élelmiszerekből, a minőségi mezőgazdaság megőrzése, valamint megfelelő tartalékok biztosítása más, bioalapú termékekből hosszú távú produktív és erőforrás-hatékony elsődleges termelési rendszerek fejlesztése, a kapcsolódó ökoszisztéma-szolgáltatások segítése, az erőforrásalapok, illetve versenyképes fenntartható ellátási láncok megerősítése és táplálása révén;
c) megbízható, fenntartható és versenyképes energiarendszerre való áttérés a növekvő erőforráshiány, a növekvő energiaigény és az éghajlatváltozás kihívásaival szembesülve;	c) hatékony, fenntartható, biztonságos és versenyképes energiarendszerre való áttérés a növekvő erőforráshiány, a növekvő energiaigény és az éghajlatváltozás kihívásaival szembesülve;
d) erőforrás-hatékony, környezetbarát, biztonságos és fennakadás nélküli európai közlekedési rendszer megvalósítása a polgárok, a gazdaság és a társadalom hasznára;	d) erőforrás-hatékony, környezetbarát, biztonságos, megbízható és fennakadás nélkül működő európai közlekedési rendszer megvalósítása az uniós polgárok, a gazdaság és a társadalom hasznára;
e) az erőforrás-hatékony és az éghajlatváltozásnak ellenálló gazdaság, valamint a fenntartható nyersanyag-ellátás megvalósítása annak érdekében, hogy teljesíteni lehessen a Föld növekvő népességének igényeit bolygónk természetes erőforrásainak fenntartható korlátain belül;	e) az erőforrás-hatékony és erőforrás-megőrző gazdaság megvalósítása, az éghajlatváltozással járó hatások enyhítésének felgyorsítása – figyelembe véve ennek az ökoszisztémákra, a biológiai sokféleség szerkezetére és csökkenésére és a természetierőforrás-gazdálkodásra gyakorolt hatásait –, valamint a fenntartható nyersanyag-ellátás megteremtése annak érdekében, hogy ki lehessen elégíteni a Föld növekvő népességének igényeit bolygónk természetes erőforrásainak fenntartható korlátain belül;
f) az inkluzív, innovatív és biztonságos európai társadalmak elősegítése a példa nélküli változások és növekvő kölcsönös globális függőség összefüggésében.	f) az inkluzív, innovatív és gondolkodó európai társadalmak elősegítése a példa nélküli változások és növekvő kölcsönös globális függőség összefüggésében;
	fa) Európa és polgárai szabadságának és biztonságának védelme.
Módosítás  22 Határozatra irányuló javaslat 3 cikk – 5 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(5) Az egyedi programot értékelni kell az eredményességi mutatókhoz mért eredmények és hatás vonatkozásában, beleértve a befolyásos szakfolyóiratokban közzétett publikációkat, a kutatók mozgását, a kutatási infrastruktúra hozzáférhetőségét, az adósság- és kockázatitőke-finanszírozás útján mozgósított beruházásokat, az adott vállalkozás vagy piac esetében újnak számító innovációkat bevezető kkv-ket, a szakpolitikai dokumentumokban a vonatkozó kutatási tevékenységekre tett utalásokat, valamint a szakpolitikákra tett különös hatások eseteit is.	(5) Az egyedi programot értékelni kell az általános és konkrét eredményességi mutatókhoz mért eredmények és hatás vonatkozásában, adott esetben beleértve a befolyásos szakfolyóiratokban közzétett publikációkat, a szabadalmak és a szellemitulajdon-jogok (IPR-ek) létrehozását, a kutatók mozgását, a kutatási infrastruktúra hozzáférhetőségét, az adósság- és kockázatitőke-finanszírozás útján mozgósított beruházásokat, az induló és hasznosító vállalkozások létrehozását és az adott vállalkozás vagy piac esetében újnak számító innovációkat bevezető kkv-ket, a szakpolitikai dokumentumokban a vonatkozó kutatási tevékenységekre tett utalásokat, valamint a szakpolitikákra tett különös hatások eseteit, valamint a kutatási eredmények átültetését a gyakorlatba.
	Ezek az eredményességi mutatók a Horizont 2020 valamennyi programjára vonatkozóan legalább évente egyszer közzétételre kerülnek és egy nyilvános oldalon folyamatosan hozzáférhetők lesznek a polgárok számára. Időszakonként kerülnek közzétételre az Unió fő globális versenytársaival szembeni részletes összehasonlítások arról, hogy a Horizont 2020 milyen kutatási és innovációs eredményeket tud felmutatni.
Módosítás  23 Határozatra irányuló javaslat 3 cikk – 5 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az e cikk (1)–(4) bekezdésében meghatározott különös célkitűzéseknek megfelelő eredményességi mutatókról további részleteket a II. melléklet tartalmaz.	Az e cikk (1)–(4) bekezdésében meghatározott különös célkitűzéseknek megfelelő eredményességi mutatókról további részleteket a II. melléklet tartalmaz. A Horizont 2020 általános célkitűzéseihez képest elért előrehaladás értékelésére szolgáló eredményességi mutatókat az XX/XX/EU rendelet [Horizont 2020] I. melléklete határozza meg.
Módosítás  24 Határozatra irányuló javaslat 4 cikk – 2 és 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Az 1. cikkben említett összeget az e határozat 2. cikkének (2) bekezdésében meghatározott négy rész között a(z) XX/2012/EU [„Horizont 2020” keretprogram] rendelet 6. cikkének (2) bekezdésével összhangban kell felosztani. Az e határozat 3. cikkében meghatározott különös célkitűzések indikatív költségvetési bontását és a Közös Kutatóközpont cselekvéseihez való hozzájárulás teljes maximális összegét a(z) XX/2012/EU [„Horizont 2020” keretprogram] rendelet II. melléklete határozza meg.	(2) Az (1) bekezdésben említett összeget az e határozat 2. cikkének (2) bekezdésében meghatározott négy rész között a(z) XX/2012/EU [Horizont 2020 keretprogram] rendelet 6. cikkének (2) és (4) bekezdésével összhangban kell felosztani. Az e határozat 3. cikkében meghatározott különös célkitűzések indikatív költségvetési bontását és a Közös Kutatóközpont cselekvéseihez való hozzájárulás teljes maximális összegét a(z) XX/2012/EU [Horizont 2020 keretprogram] rendelet II. melléklete határozza meg.
(3) A Bizottság igazgatási kiadásai a(z) XX/2012/EU [„Horizont 2020” keretprogram] rendelet 6. cikkének (2) bekezdésében az egyedi program I., II. és III. részeire meghatározott összegnek legfeljebb 6%-a lehet.	(3) A Bizottság igazgatási kiadásaira vonatkozó összegeknek a többéves pénzügyi keret 5. fejezetéből kell származniuk.
Módosítás  25 Határozatra irányuló javaslat 5 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A Bizottság közös vagy elkülönített munkaprogramot fogad el az egyedi program 2. cikk (2) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett I, II. és III. részének végrehajtására, az „Európa tudományos alapjainak megerősítése a felderítő kutatásban” különös célkitűzés szerinti cselekvések végrehajtása kivételével. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 9. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell megalkotni.	(2) A Bizottság közös vagy elkülönített munkaprogramot fogad el az egyedi program 2. cikk (2) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett I, II. és III. részének végrehajtására, az „Európa tudományos alapjainak megerősítése a felderítő kutatásban” különös célkitűzés szerinti cselekvések végrehajtása kivételével. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 9. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell megalkotni. A Bizottság biztosítja a Horizont 2020 program három fő prioritása közötti hatékony koordinációt.
Módosítás  26 Határozatra irányuló javaslat 5 cikk – 5 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(5) A munkaprogramok figyelembe veszik a tudomány, a technológia és az innováció állapotát nemzeti, uniós és nemzetközi szinten, valamint a releváns szakpolitikai, piaci és társadalmi fejleményeket. A munkaprogramok információt tartalmaznak a tagállamok által végrehajtott kutatási és innovációs cselekvések koordinációjáról, olyan területeken is, ahol közös programozási kezdeményezések vannak. A munkaprogramok szükség szerint frissítendők.	(5) A munkaprogramok figyelembe veszik a tudomány, a technológia és az innováció állapotát nemzeti, uniós és nemzetközi szinten, valamint a releváns szakpolitikai, piaci és társadalmi fejleményeket. A munkaprogramok információt tartalmaznak a tagállamok (így köztük azok régiói) által végrehajtott kutatási és innovációs cselekvések koordinációjáról, olyan területeken is, ahol közös programozási kezdeményezések vannak. A munkaprogramok szükség szerint frissítendők.
Módosítás  27 Határozatra irányuló javaslat 5 cikk – 5 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(5a) A koordináció foglalkozik a széttagoltsággal és javítja a technológiai és infrastrukturális erőforrásoknak az egyes tematikus területhez kapcsolódó teljes kutatási közösségek általi felhasználását. A stratégiai intézkedések és a tudományos koordináció a kezdetektől biztosítja a politikával kapcsolatos szakértői hozzájárulást, az innovációs ciklus összetettségének megértésén keresztül előmozdítja az innovációt és a versenyképességet, és ösztönzi több határokon túli kutató részvételét. A szükségletek és igények alapján meg kell valósítani a kutatás és innováció stratégiai tudományos testületeken alapuló stratégiai koordinációját.
	A munkaprogramok kialakításakor a Bizottság konzultál ezekkel a stratégiai tudományos testületekkel, valamint szükség szerint a meglévő eszközökkel (például az európai innovációs partnerségekkel, az európai technológiai platformokkal és a közös technológiai kezdeményezésekkel) élő más érdekeltekkel.
Módosítás                28 Határozatra irányuló javaslat 5 cikk – 6 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(6) Az egyedi program 2. cikk (2) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett I., II. és III. részének végrehajtására szóló munkaprogramok meghatározzák az elérni kívánt célkitűzéseket, az elvárt eredményeket, a végrehajtás módszerét és a munkaprogram teljes összegét, beleértve – adott esetben – az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó kiadások összegére vonatkozó indikatív adatokat is. Tartalmazzák a finanszírozandó tevékenységek leírását, az egyes cselekvésekre felhasználható összeget, végrehajtásuk indikatív menetrendjét, valamint a többéves megközelítést és a végrehajtás következő éveire vonatkozó stratégiai irányvonalakat. Részüket képezik a támogatási prioritások, az alapvető értékelési szempontokat és a társfinanszírozás legmagasabb mértékét. A munkaprogramok lehetővé teszik az olyan, alulról felfelé építkező megközelítéseket, amelyek innovatív módon próbálják elérni a célkitűzéseket.	(6) Az egyedi program 2. cikk (2) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett I., II. és III. részének végrehajtására szóló munkaprogramok meghatározzák az elérni kívánt célkitűzéseket, az elvárt eredményeket, a végrehajtás módszerét és a munkaprogram teljes összegét, beleértve – adott esetben – az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó kiadások összegére vonatkozó indikatív adatokat is. Tartalmazzák a finanszírozandó tevékenységek leírását, az egyes cselekvésekre felhasználható összeget, a cselekvés TRL (Technológiai Készültségi Szint)- jelzőszámát, végrehajtásuk indikatív menetrendjét, valamint a többéves megközelítést és a végrehajtás következő éveire vonatkozó stratégiai irányvonalakat. Részüket képezik a támogatási prioritások, az értékelési szempontok és a társfinanszírozás legmagasabb mértéke. A munkaprogramok megfelelő esetben mindhárom prioritáson belül lehetővé teszik az olyan, felülről lefelé irányuló, valamint alulról felfelé építkező stratégiai megközelítéseket, amelyek innovatív módon próbálják elérni a célkitűzéseket.
Indokolás
A Bizottságnak a munkaprogramjában sürgetett intézkedéseibe jelzőszámot kell beiktatnia a Technológiai Készültségi Szint (TRL) fokának mérésére, amelyet a NASA alakított ki, de világszerte alkalmazzák széles körben a kormányzatok K+F szakpolitikai osztályain.
Míg egy lazán koordinált, „alulról felfelé építkező” megközelítés a kutatás bizonyos területein éppen megfelelő, mások nagy léptékű, stratégiai gondolkodást és szigorú, „felülről lefelé irányuló” koordinációt igényelnek. A Horizont 2020 rendszerbiológiai és hasonló kutatási megközelítéseire helyezett, fokozott hangsúly szükségessé teszi, hogy felülről lefelé irányuló keretekről rendelkezzenek.
Módosítás  29 Határozatra irányuló javaslat 5 cikk – 6 bekezdés – 1 a albekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	Mind a Horizont 2020 programon, mind pedig a strukturális alapokon belül a kutatás, az innováció és az intelligens szakosodási stratégiák összekapcsolását szolgáló eszközöket kell végrehajtani annak érdekében, hogy létrehozzák a kiválósági fokozatok objektív mutatóit és kiépítsék az EKT-t.
Módosítás  30 Határozatra irányuló javaslat 5 cikk – 6 bekezdés – 1 b albekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	A munkaprogramokban kiegyensúlyozott számban kell szerepelniük kisebb (célirányos), közepes és nagy (átfogó) projekteknek. A kis volumenű projektek hatékony módon segíthetik elő a kkv-k részvételét, de nem korlátozódhatnak kizárólag a kkv-kra.
Módosítás                31 Határozatra irányuló javaslat 5 cikk – 6 bekezdés – 1 c bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	A projekt helyes irányítását a Bizottság és az ügynökségek személyzete teljesítményének értékelésekor díjazzák.
Módosítás  32 Határozatra irányuló javaslat 6 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az elnököt – a célzott keresőbizottság közreműködésével lebonyolított felvételi eljárás nyomán – a Bizottság nevezi ki négyéves időtartamra szóló, egy ízben megújítható megbízatással. A felvételi eljárást és a kiválasztott jelöltet a Tudományos Tanácsnak jóvá kell hagynia	Az elnököt – a független, célzott keresőbizottság közreműködésével lebonyolított átlátható felvételi eljárás nyomán – a Bizottság nevezi ki négyéves időtartamra szóló, egy ízben megújítható megbízatással. A felvételi eljárást és a kiválasztott jelöltet a Tudományos Tanácsnak jóvá kell hagynia.
Módosítás  33 Határozatra irányuló javaslat 6 cikk – 3 bekezdés – 3 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az elnök betölti a Tudományos Tanács elnöki tisztségét, biztosítja irányítását és a célzott végrehajtási struktúrával való kapcsolattartását, továbbá a tudomány világában képviseli azt.	Az elnök betölti a Tudományos Tanács elnöki tisztségét, biztosítja irányítását és a célzott végrehajtási struktúrával való kapcsolattartását, tevékenységéért a Bizottságnak elszámolással tartozik, továbbá a tudomány világában képviseli azt.
Módosítás  34 Határozatra irányuló javaslat 6 cikk – 4 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) Az Európai Kutatási Tanácsnak a tudományos kiválóság, az autonómia, a hatékonyság, az átláthatóság és az elszámoltathatóság elvei alapján kell működnie. Biztosítania kell az Európai Kutatási Tanács 2006/972/EK tanácsi határozat értelmében végzett cselekvéseinek folytonosságát.	(4) Az Európai Kutatási Tanács a tudományos kiválóság, az autonómia, a hatékonyság, az eredményesség, az átláthatóság és az elszámoltathatóság elvei alapján működik. Az értékelési eljárások során gondoskodik a nemekkel kapcsolatos, nem tudatos előítéletek megfelelő elhárításáról. Biztosítja az Európai Kutatási Tanács 2006/972/EK tanácsi határozat értelmében végzett cselekvéseinek folytonosságát.
Módosítás  35 Határozatra irányuló javaslat 7 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A Tudományos Tanács a legnagyobb szakmai megbecsülésnek örvendő és megfelelő szakértelemmel rendelkező, a kutatási területek sokféleségét biztosító tudósokból, mérnökökből és kutatókból áll, akik saját minőségükben, külső érdekektől függetlenül járnak el.	(1) A Tudományos Tanács a legnagyobb szakmai megbecsülésnek örvendő és megfelelő szakértelemmel rendelkező tudósokból, mérnökökből és kutatókból áll, akik saját minőségükben, külső érdekektől függetlenül járnak el, biztosítva a kutatási területek és a kutatók sokféleségét. A Tudományos Tanács összeállításakor a nemek közötti egyenlőség megvalósítására kell törekedni.
A Tudományos Tanács tagjait a Bizottság nevezi ki a tudományos tanáccsal egyetértésben lefolytatott független és átlátható kiválasztási eljárás eredményeképpen, amelynek része a tudományos közösséggel való konzultáció és az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak tett jelentés.	A Tudományos Tanács tagjait a Bizottság nevezi ki a Tudományos Tanáccsal egyetértésben lefolytatott független és átlátható kiválasztási eljárás eredményeképpen, amelynek része a tudományos közösséggel való konzultáció és az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak tett jelentés.
Módosítás  36 Határozatra irányuló javaslat 7 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – e pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
e) magatartási kódexet állapít meg, amely többek között az összeférhetetlenség megelőzésében ad eligazítást.	e) magatartási kódexet állapít meg, amely többek között az összeférhetetlenség megelőzésében, valamint a szakmai titoktartásra és a kommunikációs kérdésekre vonatkozó szabályokról ad eligazítást.
Módosítás  37 Határozatra irányuló javaslat 10 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A Bizottság e határozat hatálybalépésétől kezdődően határozatlan időre szóló felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására..	(2) A Bizottság e határozat hatálybalépésétől kezdődően hét évre szóló felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.
	A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal a hétéves időtartam vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.
Módosítás  38 Határozatra irányuló javaslat 10 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) A Tanács bármikor visszavonhatja a felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő napon vagy a határozatban megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.	(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő napon vagy a határozatban megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
Módosítás  39 Határozatra irányuló javaslat 10 cikk – 4 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul értesíti arról a Tanácsot.	(4) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot.
Módosítás  40 Határozatra irányuló javaslat 10 cikk – 5 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(5) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha a Tanács jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül nem emelt ellene kifogást, vagy ha a Tanács az említett időtartam leteltét megelőzően arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem emel kifogást. A Tanács kezdeményezésére ezen időtartam egy hónappal meghosszabbodik.	(5) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ezen időtartam egy hónappal meghosszabbodik.
Módosítás  41 Határozatra irányuló javaslat 10 cikk – 6 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(6) Az Európai Parlamentet tájékoztatni kell a Bizottság által elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásáról, az azok ellen emelt kifogásokról, illetve a felhatalmazásnak a Tanács általi visszavonásáról.	(6) Az Európai Parlamentet tájékoztatni kell a Bizottság által elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok ellen a Tanács által emelt kifogásokról, illetve a felhatalmazásnak a Tanács általi visszavonásáról..
Módosítás  42 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – 1 pont – 1.1 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
1.1. Általános szempontok	1.1. Általános szempontok
A(z) XX/2012/EU rendelet („Horizont 2020” keretprogram) egy sor elvet határoz meg a programozáson alapuló megközelítés támogatásához, melynek révén a tevékenységek stratégiai és integrált módon hozzájárulnak célkitűzéseihez, valamint Unió-szerte a többi kapcsolódó szakpolitikával és programmal való, erős kiegészítő jelleg biztosítása érdekében.	A(z) XX/2012/EU rendelet (Horizont 2020 keretprogram) egy sor elvet határoz meg a programozáson alapuló megközelítés támogatásához, melynek révén a tevékenységek stratégiai és integrált módon hozzájárulnak célkitűzéseihez, valamint Unió-szerte a többi kapcsolódó szakpolitikával és programmal való, erős kiegészítő jelleg biztosítása érdekében.
A „Horizont 2020” keretprogram közvetett cselekvéseit a költségvetési rendeletben meghatározott finanszírozási formákon, különösen támogatásokon, pénzdíjakon, beszerzéseken és pénzügyi eszközökön keresztül hajtják végre. Minden finanszírozási forma rugalmasan használható a „Horizont 2020” keretprogram minden általános és különös célkitűzésében, felhasználásukat az adott konkrét célkitűzés igényei és sajátosságai alapján kell meghatározni.	A Horizont 2020 keretprogram közvetett cselekvéseit a költségvetési rendeletben meghatározott finanszírozási formákon, különösen támogatásokon, pénzdíjakon, beszerzéseken és pénzügyi eszközökön keresztül hajtják végre. Minden finanszírozási forma rugalmasan használható a Horizont 2020 keretprogram minden általános és különös célkitűzésében, felhasználásukat az adott konkrét célkitűzés igényei és sajátosságai alapján kell meghatározni. A kkv-k finanszírozása során különös figyelmet kap a pénzeszközökhöz való hozzáférésre és a beszámolási kötelezettségekre vonatkozó eljárások egyszerűsítése.
Különös figyelmet fog kapni az innováció széles körű értelmezésének biztosítása, amely nem csupán új termékek és szolgáltatások tudományos és technikai áttörések alapján való kifejlesztésére korlátozódik, hanem olyan szempontokat is magában foglal, mint a létező technológiák újfajta alkalmazása, a folyamatos javítás, valamint a nem technológiai és a szociális innováció. Csak az innováció holisztikus megközelítése tud egyszerre társadalmi problémákat orvosolni és versenyképes vállalkozások és iparágak forrásává válni.	Különös figyelmet fog kapni az innováció széles körű értelmezésének biztosítása, amely nem csupán új termékek és szolgáltatások tudományos és technikai áttörések alapján való kifejlesztésére korlátozódik, hanem olyan szempontokat is magában foglal, mint a létező technológiák újfajta alkalmazása, a folyamatos javítás, valamint a nem technológiai, társadalmi, kulturális és intézményi innováció, továbbá a lehető legjobb eredmény elérése a létrehozott ismeretek terjesztése, hozzáférhetősége és felhasználása tekintetében. A szolgáltatások terén megvalósuló innovációt is is ösztönözni fogják a multidiszciplináris kompetenciákba, a képességek megteremtésébe, valamint a szolgáltatási megoldásokon és immateriális tartalmakon alapuló ismeretekbe és értékekbe történő beruházáson keresztül. Csak az innováció holisztikus megközelítése tud egyszerre társadalmi problémákat orvosolni és versenyképes vállalkozások és iparágak forrásává válni. A Horizont 2020 keretprogram struktúrájának rugalmasnak kell lennie, hogy közös pályázati felhívásokat és tevékenységeket lehessen szervezni és finanszírozni a Horizont 2020 különböző feladatai és részei alapján.
Különösen a társadalmi kihívások és az alap- és ipari technológiák esetében kapnak különös hangsúlyt a végfelhasználóhoz és a piachoz közel működő kisegítő tevékenységek, mint például a demonstráció, a prototípus-készítés vagy a koncepciótervek validálása. Ez adott esetben a szociális innovációt, valamint a keresleti oldali megközelítéseket – például az előzetes szabványosítást, a kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzést és az innovatív megoldások beszerzését, a szabványosítást – és más felhasználó-központú intézkedéseket támogató tevékenységeket is magában foglalja, hogy felgyorsítsa az innovatív termékek és szolgáltatások piacra bocsátását és terjesztését. Ezen túlmenően minden problémában és technológiában megfelelő lehetőség nyílik majd az alulról felfelé építkező megközelítéseknek és a nyitott, egyszerű és gyors programoknak, hogy Európa legjobb kutatói, vállalkozói és vállalkozásai lehetőséget kapjanak az általuk választott áttörő megoldások előterjesztésére.	Különösen a társadalmi kihívások és az alap- és ipari technológiák esetében kapnak különös hangsúlyt a végfelhasználóhoz és a piachoz közel működő kisegítő tevékenységek, mint például a demonstráció, a prototípus-készítés vagy a koncepciótervek validálása. Ez a társadalmi innovációt, a szolgáltatásokban megvalósuló innovációt valamint a keresleti oldali megközelítéseket – például az előzetes szabványosítást, a kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzést és az innovatív megoldások beszerzését, a szabványosítást – és más felhasználó-központú intézkedéseket támogató tevékenységeket is magában foglalja, hogy felgyorsítsa az innovatív termékek és szolgáltatások piacra bocsátását és terjesztését. Ezen túlmenően minden problémában és technológiában megfelelő lehetőség nyílik majd az alulról felfelé építkező megközelítéseknek és a nyitott, egyszerű és gyors programoknak, hogy Európa legjobb kutatói, vállalkozói és vállalkozásai – különösen a kkv-k – lehetőséget kapjanak az általuk választott áttörő megoldások előterjesztésére.
	A társadalmi kihívásokat illetően kihívásalapú megközelítést kell alkalmazni, amelyben az alaptudomány, az alkalmazott kutatás, az ismeretek átadása és az innováció egyformán fontos és egymással összefüggő alkotóelem. A társadalmi kihívásokon, valamint az alap- és ipari technológiákon belül továbbá megfelelő egyensúlyba kell hozni a kisebb és a nagyobb projekteket, figyelembe véve az érintett szektor szerkezetét, a tevékenység típusát, a technológiát és a kutatási terület sajátosságait. A kutatási prioritásokban az EUMSZ 174. cikkében, 349. cikkében és 355. cikke (1) bekezdésében említetteknek megfelelően figyelembe veszik a régiók speciális jellemzőit.
A „Horizont 2020” keretprogram megvalósítása során történő részletes prioritásmeghatározás magában foglalja a kutatás programozásának a szakpolitika kialakításával szorosan összehangolt, ugyanakkor a hagyományos ágazati politikák határain átlépő irányítási módok használatával történő stratégiai megközelítését. Ez szilárd tényeken, elemzésen és előrejelzésen alapul majd, és az előrehaladást megbízható eredményességi mutatók fogják jelezni. A kormányzás és programozás e több területet érintő megközelítése lehetővé teszi majd a „Horizont 2020” keretprogram minden különös célkitűzése közötti hatékony koordinációt és lehetővé fogja tenni a több célkitűzésre kiterjedő kihívásokra – ilyen például a fenntarthatóság, az éghajlatváltozás, vagy a tengeri tudományok és technológiák – való válaszadást.	A Horizont 2020 keretprogram megvalósítása során történő részletes prioritásmeghatározás magában foglalja a kutatás átlátható és részvételt ösztönző irányítási módokat használó programozásának a szakpolitika kialakításával szorosan összehangolt, ugyanakkor a hagyományos ágazati politikák határain átlépő, használatával történő stratégiai megközelítését. Az irányítási struktúra javítása érdekében demonstrálni kell, hogy az érintetteket és a civil társadalom képviselőit milyen mértékben vonták be az alulról felfelé építkező folyamatokba, a munkaprogramokba és a döntéshozatalba. Ez szilárd tényeken, elemzésen és előrejelzésen alapul majd, és az előrehaladást megbízható eredményességi mutatók fogják jelezni. A kormányzás és programozás e több területet érintő megközelítése lehetővé teszi majd a Horizont 2020 keretprogram minden különös célkitűzése közötti hatékony koordinációt és lehetővé fogja tenni a több célkitűzésre kiterjedő kihívásokra – ilyen például a fenntarthatóság, az éghajlatváltozás, vagy a tengeri tudományok és technológiák – való válaszadást.
	A Horizont 2020 olyan tevékenységekre fog irányulni, amelyek esetében a nemzeti vagy regionális szintű beavatkozáshoz képest az uniós beavatkozás hozzáadott értéket jelent a méretgazdaságosság és a kritikus tömeg létrehozása, a széttagoltság csökkentése és az eredmények egész Unióra kiterjedő terjesztésének biztosítása révén. Ezek a tevékenységek transznacionális, versenyképességet megalapozó, együttműködésen alapuló jellegűek, és ezek teszik ki a „társadalmi kihívások” prioritás és a „vezető szerep az alap- és az ipari technológiák területén” különös célkitűzés összesített teljes költségvetésének nagyobb részét.
A prioritások meghatározása egyúttal széleskörű információn és tanácsadáson alapul majd. Adott esetben részt vesznek benne olyan független szakértői csoportok, amelyeket kifejezetten a „Horizont 2020” keretprogram vagy annak bármelyik konkrét célkitűzése végrehajtására vonatkozó tanácsadásra hoztak létre. Ezeknek a szakértői csoportoknak megfelelő szakértelemmel és tudással kell rendelkezniük a lefedett területeken, valamint sokszínű szakmai háttérrel, beleértve az ipar és a civil társadalom részvételét.	A prioritások meghatározása egyúttal széleskörű információn és tanácsadáson alapul majd. Adott esetben részt vesznek benne olyan független szakértői csoportok, amelyeket kifejezetten a Horizont 2020 keretprogram vagy annak bármelyik konkrét célkitűzése végrehajtására vonatkozó tanácsadásra hoztak létre. Ezeknek a szakértői csoportoknak megfelelő szakértelemmel és tudással, valamint sokszínű szakmai háttérrel kell rendelkezniük a lefedett területeken, ideértve az ipar és a civil társadalombeli részvételt is, továbbá e csoportokat földrajzi és nemek közötti egyensúlynak kell jellemeznie, illetve ezt kell érvényesíteni a csoportokon belül.
	A társadalmi kihívások tudományterületeken átnyúló és több tudományterületre kiterjedő jellege az e célra rendelt stratégiai tudományos testületek létrehozását igényli. Véleményüket az akadémiai és az ipari szféra, a végfelhasználók és a civil társadalom legelismertebb és megfelelő szakértelemmel rendelkező más érdekeltjei véleményével együtt figyelembe veszi a Bizottság. Ez biztosítja majd az összes szektorra és érintett kutatási területre kiterjedő sokféleséget annak érdekében, hogy figyelemmel kísérjék a jelenlegi és a tervezett intézkedések megfelelőségét és elégségességét, illetve hogy ismerjék azokat a témaköröket, amelyekkel nem vagy pedig egyszerre többen is foglalkoznak. E célból a Bizottságnak a már meglévő konzultációs eszközök – többek között az európai innovációs partnerségek, az európai technológiai platformok és a közös programozási kezdeményezések – használatára kell törekednie a Horizont 2020 keretprogram végrehajtása során.
A prioritások meghatározása ezenkívül figyelembe veheti az európai technológiai platformok stratégiai kutatási menetrendjeit vagy az európai innovációs partnerségektől kapott visszajelzéseket is. Adott esetben a „Horizont 2020” keretprogram révén támogatott, állami szektoron belüli partnerségek és állami-magán partnerségek is hozzájárulnak a prioritásmeghatározás folyamatához és végrehajtáshoz a „Horizont 2020” keretprogram határozatban meghatározott rendelkezésekkel összhangban. A megfelelő módszertan – pl. konszenzuskereső konferenciák, részvételen alapuló technológiai értékelés vagy a kutatási és innovációs folyamatokban való közvetlen részvétel – alapján a végfelhasználókkal, a polgárokkal és a civil társadalmi szervezetekkel való rendszeres érintkezés ugyancsak a prioritásmeghatározási folyamat egyik alapköve lesz.	A prioritások meghatározása ezenkívül figyelembe veheti az európai technológiai platformok stratégiai kutatási menetrendjeit vagy az európai innovációs partnerségektől és a JFTT kiemelt kezdeményezésektől kapott visszajelzéseket is, feltéve, hogy ezeket szakértők és érintettek széles körével folytatott konzultációk keretében készítették. Adott esetben a Horizont 2020 keretprogram révén támogatott, állami szektoron belüli partnerségek és állami-magán partnerségek is hozzájárulnak a prioritásmeghatározás folyamatához és a végrehajtáshoz a Horizont 2020 keretprogramról szóló határozatban meghatározott rendelkezésekkel összhangban. Megfelelő módszerek – például konszenzuskereső konferenciák, részvételen alapuló technológiai értékelés vagy a kutatási és innovációs folyamatokban való közvetlen részvétel – révén a végfelhasználókkal, a polgárokkal és a civil társadalmi szervezetekkel, valamint a nemzeti és regionális hatóságokkal való rendszeres érintkezés ugyancsak a prioritásmeghatározási folyamat egyik alapköve lesz.
Mivel a „Horizont 2020” keretprogram hét évre szóló program, a gazdasági, társadalmi és szakpolitikai összefüggés, amelyben működni fog, jelentősen megváltozhat még a program futamideje alatt. A „Horizont 2020” keretprogram keretprogramnak képesnek kell lennie alkalmazkodni ezekhez a változásokhoz. Ezért mindegyik különös célkitűzésben benne rejlik majd a lehetőség a lenti leírásokban részletezett tevékenységeken kívüli tevékenységek támogatására, amennyiben ezt a jelentősebb fejleményekre, szakpolitikai igényekre vagy előre nem látható eseményekre való válaszadás megfelelően indokolja.	Mivel a Horizont 2020 keretprogram hét évre szóló program, a gazdasági, társadalmi és szakpolitikai összefüggés, amelyben működni fog, jelentősen megváltozhat még a program futamideje alatt. A Horizont 2020 keretprogram keretprogramnak képesnek kell lennie alkalmazkodni ezekhez a változásokhoz. Ezért mindegyik különös célkitűzésben benne rejlik majd a lehetőség a lenti leírásokban részletezett tevékenységeken kívüli tevékenységek támogatására, amennyiben ezt a jelentősebb fejleményekre, szakpolitikai igényekre vagy előre nem látható eseményekre való válaszadás megfelelően indokolja.
Módosítás  43 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – 1 pont – 1.2 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
1.2. Társadalom- és bölcsészettudományok	1.2. Társadalom- és bölcsészettudományok
A társadalomtudományi és humántudományi kutatást teljes körűen integrálni fogják a „Horizont 2020” keretprogram általános célkitűzéseinek mindegyikébe. Ez bőséges lehetőséget ad majd az ilyen irányú kutatás támogatására az Európai Kutatási Tanácson, a Marie Curie-cselekvéseken vagy a „Kutatási infrastruktúra” különös célkitűzésen keresztül.	A társadalomtudományi és humántudományi kutatást horizontális tengelyként teljes körűen integrálni fogják a Horizont 2020 keretprogram általános célkitűzéseinek mindegyikébe. Maradéktalanul be kell őket építeni a programbizottságokban és a munkaprogramok kialakításáért és a programértékelésért felelős szakértői csoportokban részt vevő képviselők révén, illetve a társadalomtudomány-orientált felhívások kialakításán keresztül. Ez bőséges lehetőséget és finanszírozási forrást ad majd az ilyen irányú kutatás támogatására az Európai Kutatási Tanácson, a Marie Skłodowska-Curie-cselekvéseken és a „Kutatási infrastruktúra” különös célkitűzésen keresztül.
A társadalomtudományokat és a humántudományokat továbbá általánosan érvényre kell juttatni az egyes társadalmi problémák megoldásához szükséges tevékenységek alapvető elemeként, azok hatásának elmélyítésében. Ide tartoznak: az egészséget meghatározó tényezők megértése és az egészségügyi ellátórendszerek hatékonyságának optimalizálása, a vidéki térségeket előmozdító és a tájékozott fogyasztói döntések elősegítő szakpolitikák támogatása, megbízható döntéshozatal az energiapolitikában és a fogyasztóbarát európai elektromos hálózat biztosításában, a tényalapú közlekedési szakpolitika és előretekintés támogatása, az éghajlatváltozás-mérséklési és alkalmazkodási stratégiák, az erőforrás-hatékonysági kezdeményezések és a zöld és fenntartható gazdaság irányában tett intézkedések támogatása.	A társadalomtudományokat és a humántudományokat továbbá általánosan érvényre kell juttatni az egyes társadalmi problémák megoldásához szükséges tevékenységek alapvető elemeként, azok hatásának elmélyítése érdekében, valamint hogy a részvételre ösztönző kutatással hozzájáruljanak a megoldásokhoz, illetve az ahhoz szükséges szakmai háttér megalapozásához, hogy szisztematikusan le lehessen küzdeni a nemek közötti diszkriminációt. Ide tartoznak: az egészséget meghatározó tényezők megértése és az egészségügyi ellátórendszerek hatékonyságának optimalizálása; a vidéki, hegyvidéki, elszigetelt és távoli térségeket előmozdító szakpolitikák támogatása, valamint az európai kulturális örökség és gazdagság kutatása és megőrzése, a tájékozott fogyasztói döntések elősegítése, egy tudáson és információn alapuló, befogadó digitális ökoszisztéma létrehozása; megbízható döntéshozatal az energiapolitikában és a fogyasztóbarát európai elektromos és gázhálózat biztosításában; a tényalapú közlekedési szakpolitika és előretekintés támogatása; az éghajlatváltozás-mérséklési és alkalmazkodási stratégiák, az erőforrás-hatékonysági kezdeményezések és a zöld, tisztességes és fenntartható gazdaság irányában tett intézkedések támogatása.
Ezen kívül az „Inkluzív, innovatív és biztonságos társadalmak” különös célkitűzés támogatni fogja a társadalomtudományi és humántudományi kutatást a horizontális jellegű kérdésekben, mint például az ésszerű és fenntartható növekedés biztosítása, az európai társadalmakban végbemenő társadalmi átalakulások, a szociális innováció, az állami szektor innovációja vagy Európa, mint globális szereplő helyzete.	Ezen kívül a „Megérteni Európát egy változó világban: inkluzív, innovatív és gondolkodó társadalmak” elnevezésű különös célkitűzés támogatni fogja a társadalomtudományi és humántudományi kutatást a horizontális jellegű kérdésekben, mint például az ésszerű és fenntartható növekedés biztosítása, az európai társadalmakban végbemenő társadalmi és kulturális átalakulások, a politikai befogadás és a demokratikus részvétel, a média szerepe és a nyilvános szféra kialakítása, a társadalmi innováció, az állami szektor innovációja vagy Európa mint globális szereplő helyzete.
Módosítás  44 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – 1 pont – 1.3 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
1.3. Kis- és középvállalkozások (kkv-k)	1.3. Az ipar és a kis- és középvállalkozások (kkv-k)
	Azzal a potenciáljával, hogy Európát ténylegesen versenyképessé tegye, a Horizont 2020 keretprogram elő fogja segíteni a magáncégek szélesebb körű részvételét a program valamennyi részében, különösen a II. részben („Ipari vezető szerep”), valamint a III. részben („Társadalmi kihívások”). Erősödni fog az oktatási intézmények és az ipar közötti együttműködés, amely az innováció motorja, az alapkutatási, alkalmazott kutatási és fejlesztési, valamint a demonstrációs tevékenységek közötti maradéktalan dinamikus kölcsönhatás előidézése érdekében.
	A Horizont 2020 keretprogram 18a. cikke alapján a „Vezető szerep az alap- és ipari technológiák területén” elnevezésű különös célkitűzésen és a „Társadalmi kihívások” című III. részen belül „Az innovációhoz vezető gyors út” „gyorsforgalmi sávot” jelöl ki azon projektek számára, amelyek innovatív ötletek piacra dobásával foglalkoznak. Miközben mindenfajta résztvevő számára nyitva áll, az innovációhoz vezető gyors út a várakozások szerint nagy számban vonzza majd az ipar képviselőit, akik számára az idő kulcsfontosságú összetevő valamely innovatív ötlet üzleti sikerré való alakítása során.
A „Horizont 2020” keretprogram integrált módon ösztönözni és támogatni fogja a kkv-kat valamennyi különös célkitűzést érintően.	A Horizont 2020 keretprogram integrált módon ösztönözni és támogatni fogja mindenféle kkv részvételét valamennyi különös célkitűzést érintően.
A „Horizont 2020” keretprogram 18. cikke alapján az „Innováció a kis- és középvállalkozásoknál” különös célkitűzésben (célzott kkv-támogató eszköz) meghatározott célzott intézkedések alkalmazandók a „Vezető szerep az alap- és ipari technológiák területén” különös célkitűzésben és a „Társadalmi kihívások” című III. részben. Az integrált megközelítés eredményeképpen teljes összesített költségvetésüknek várhatóan körülbelül 15%-a jutna a kkv-kra.	A Horizont 2020 keretprogram 18. cikke alapján az „Innováció a kis- és középvállalkozásoknál” különös célkitűzésben (célzott kkv-támogató eszköz) meghatározott célzott intézkedések alkalmazandók a „Vezető szerep az alap- és ipari technológiák területén” különös célkitűzésben és a „Társadalmi kihívások” című III. részben. A kkv-támogató eszköz azon rendkívül innovatív kkv-kat fogja célozni, amelyek erősen törekednek a fejlődésre, a növekedésre és a nemzetközivé válásra, függetlenül attól, hogy high-tech és kutatásvezérelt vagy nem kutatást végző cégekről van szó; ezt az eszközt következetesen és egy egységes igazgatási szerven keresztül valósítják meg. A Horizont 2020 keretprogram költségvetésének legalább 4%-át fordítják a célzott kkv-támogató eszközre. Továbbá a „Vezető szerep az alap- és az ipari technológiák területén” különös célkitűzés és a „Társadalmi kihívások” prioritás teljes együttes költségvetési keretének legalább 20%-a jut a kkv-kre.
	Különös figyelmet kell fordítani annak biztosítására is, hogy a kkv-k megfelelő részesedést és képviseletet kapjanak az európai kutatási térségek és különösen a PPP-k irányítási struktúráiban.
Módosítás  45 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – 1 pont – 1.4 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
1.4. Kockázatfinanszírozáshoz jutás	1.4. Kockázatfinanszírozáshoz jutás
A „Horizont 2020” keretprogram két mechanizmussal fogja segíteni a vállalatokat és más típusú szervezeteket a hitelhez, biztosítékokhoz és sajáttőke-finanszírozáshoz jutásban.	A Horizont 2020 keretprogram két mechanizmussal fogja segíteni a vállalatokat és más típusú szervezeteket a hitelhez, biztosítékokhoz és sajáttőke-finanszírozáshoz jutásban.
Az adósságfinanszírozó eszköz a következőket nyújtja: hitelt az egyedi kedvezményezettek számára a kutatásba és innovációba történő beruházásokhoz; garanciákat a kedvezményezetteknek hitelező pénzügyi közvetítők számára; valamint garanciák és viszontgaranciák kombinációját a nemzeti vagy regionális adósságfinanszírozási programokhoz. A mechanizmuson belül a kkv-kkel foglalkozó rész kifejezetten a kutatás- és innovációvezérelt kkv-knek nyújt kölcsönöket a vállalkozások, főként a kis- és középvállalkozások versenyképességét javító program hitelgarancia-rendszere nyújtotta finanszírozás kiegészítéseképpen	Az adósságfinanszírozó eszköz a következőket nyújtja: hitelt az egyedi kedvezményezettek számára a kutatásba és innovációba történő beruházásokhoz; garanciákat a kedvezményezetteknek hitelező pénzügyi közvetítők számára; valamint garanciák és viszontgaranciák kombinációját a nemzeti, regionális és helyi adósságfinanszírozási programokhoz. A mechanizmuson belül a kkv-kkel foglalkozó rész kifejezetten a kutatás- és innovációvezérelt kkv-knek nyújt kölcsönöket a vállalkozások, főként a kis- és középvállalkozások versenyképességét javító program hitelgarancia-rendszere nyújtotta finanszírozás kiegészítéseképpen
A sajáttőke-mechanizmus a fejlődés korai szakaszában lévő független vállalkozásoknak biztosít kockázati és mezzanine-tőkét (start-up rész). A mechanizmus révén továbbá – a vállalkozások, főként a kis- és középvállalkozások versenyképességét javító program növekedési sajáttőke-mechanizmusa együttes alkalmazásával – terjeszkedési és növekedési befektetések eszközölhetők, beleértve az esernyőalapokba való befektetést is.	A sajáttőke-mechanizmus a fejlődés korai szakaszában lévő független vállalkozásoknak biztosít kockázati és mezzanine-tőkét (start-up rész), valamint tudás- és technológiatranszfer folyamatokat az ipari átvétel előtti szakaszokban (igazolási vizsgálat). A mechanizmus révén továbbá – a vállalkozások, főként a kis- és középvállalkozások versenyképességét javító program növekedési sajáttőke-mechanizmusa együttes alkalmazásával – terjeszkedési és növekedési befektetések eszközölhetők, beleértve az esernyőalapokba való befektetést is.
Ezek a mechanizmusok központi szerepet fognak betölteni a „Hozzáférés a kockázati tőkéhez” különös célkitűzésben, de azokat adott esetben a „Horizont 2020” keretprogram valamennyi különös célkitűzése vonatkozásában használni lehet.	Ezek a mechanizmusok központi szerepet fognak betölteni a „Hozzáférés a kockázati tőkéhez” különös célkitűzésben, de azokat adott esetben a Horizont 2020 keretprogram valamennyi különös célkitűzése vonatkozásában használni lehet.
	Minden erőfeszítést megtesznek annak érdekében, hogy a lehető legszélesebb körű részvétel legyen biztosított a programban a cégek és/vagy szervezetek számára valamennyi tagállamból, ezáltal jelentősen megkönnyítve a finanszírozáshoz való hozzájutást. A kiválóság elvével összhangban különös figyelmet fognak fordítani a kevésbé jól teljesítő régiókra.
A sajáttőke-mechanizmust és a hitelmechanizmus kkv-kkel foglalkozó részét azon uniós pénzügyi eszközök részeként kell megvalósítani, amelyek a kkv-k kutatási-innovációs tevékenységét és növekedését hitel- és kockázatitőke-finanszírozással támogatják, a vállalkozások, főként a kis- és középvállalkozások versenyképességét javító program hitel- és kockázatitőke-finanszírozási mechanizmusai együttes alkalmazásával.
Módosítás  46 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – 1 pont – 1.5 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
1.5. Tájékoztatás és terjesztés	1.5. Tájékoztatás és terjesztés
Az uniós szinten finanszírozott kutatás és innováció egyik fő többletértéke az a lehetőség, hogy az eredményekről való tájékoztatással és azok terjesztésével az egész kontinensen növelhető a hatásuk. A „Horizont 2020” keretprogram ezért valamennyi különös célkitűzése tekintetében tartalmazni fogja a terjesztési (beleértve a kutatási eredmények nyílt elérhetőségét), tájékoztatási és dialógussal kapcsolatos cselekvések célzott támogatását, különös tekintettel a végfelhasználóknak, a polgároknak, a civil társadalmi szervezeteknek, valamint az ágazati és szakpolitikai döntéshozóknak az eredményekről való tájékoztatására. Ennek érdekében a „Horizont 2020” keretprogram felhasználhat információátviteli hálózatokat. A „Horizont 2020” keretprogram keretében megvalósuló kommunikációs tevékenységek célja továbbá a nyilvánosság a kutatás és az innováció fontosságáról kiadványokon, tudástárakon, adatbázisokon, honlapokon vagy a közösségi média célzott használatán keresztül való tájékoztatása.	Az uniós szinten finanszírozott kutatás és innováció egyik fő többletértéke az a lehetőség, hogy az eredményekről való tájékoztatással és azok terjesztésével az egész kontinensen növelhető a hatásuk és serkenthető a társadalmi és gazdasági növekedés. A Horizont 2020 keretprogram ezért valamennyi különös célkitűzése tekintetében tartalmazni fogja a terjesztési (beleértve a kutatási eredmények nyílt elérhetőségét), tájékoztatási és dialógussal kapcsolatos cselekvések célzott támogatását, különös tekintettel a végfelhasználóknak, a polgároknak, a civil társadalmi szervezeteknek, valamint az ágazati és szakpolitikai döntéshozóknak az eredményekről való tájékoztatására. A nemek közötti különbséget figyelembe vevő kommunikációra van kilátás. Ennek érdekében a Horizont 2020 keretprogram felhasználhat információátviteli hálózatokat, valamint digitális lerakatokat és könyvtárakat.
	További feltételek kerülnek meghatározásra a fontos társadalmi kihívások leküzdésére potenciálisan alkalmas technológiák eredményei kihasználásának és terjesztésének – például új orvosi technológiává (pl. gyógyszer, diagnosztikai módszer vagy oltóanyag) vagy az éghajlatváltozás elleni küzdelemre szolgáló technológiákká való átalakításuk – megkönnyítése érdekében.
A „Horizont 2020” keretprogram keretében megvalósuló kommunikációs tevékenységek célja továbbá a nyilvánosság a kutatás és az innováció fontosságáról kiadványokon, tudástárakon, adatbázisokon, honlapokon vagy a közösségi média célzott használatán keresztül való tájékoztatása.	A Horizont 2020 keretprogram keretében megvalósuló kommunikációs tevékenységek célja továbbá a nyilvánosságnak a kutatás és az innováció fontosságáról kiadványokon, eseményeken, tudástárakon, adatbázisokon, honlapokon vagy a közösségi média célzott használatán keresztül való tájékoztatása. A közzétételre vonatkozó döntéshozatal tekintetében kötelező a nyílt hozzáférés biztosítása a Horizont 2020 keretében közfinanszírozott kutatások nyomán született tudományos publikációkhoz, és adott esetben a nyilvánosan hozzáférhető folyóiratokban való megjelentetéshez kapcsolódó megfelelő díjak visszatéríthetőek.
	Továbbá elő kell mozdítani a Horizont 2020 keretében közfinanszírozott kutatások tudományos eredményeihez való nyilvános hozzáférést, figyelembe véve a magánélet védelmével, a nemzetbiztonsággal vagy a szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatos kötelező szempontokat is.
	A kommunikációra az Európai Unió nevében kerül sor. Az információhoz való hozzáférés egyszerűsítése és egy, a kutatási közösség által kért összes információval rendelkező eszköz kialakítása érdekében, és tekintettel az átláthatóság szükségességére, a Cordist mint digitális eszközt világosabb és rugalmasabb módon kell felülvizsgálni és megreformálni.
Módosítás  47 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – 2 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
2. Nemzetközi együttműködés	2. Nemzetközi együttműködés
Számos, a „Horizont 2020” keretprogramban meghatározott különös célkitűzés – különösen az Unió külpolitikájához és a nemzetközi kötelezettségekhez kapcsolódó célkitűzések – hatékony megvalósításához szükséges a harmadik országokból való partnerekkel folytatott nemzetközi együttműködés. Ez a helyzet valamennyi, a „Horizont 2020” keretprogram által megoldandó, globális természetű társadalmi kihívás tekintetében. A nemzetközi együttműködés az alap- és felderítő kutatásban a feltörekvő tudományos és technológiai lehetőségek kamatoztatásának érdekében szintén elengedhetetlen. A kutatók és az innovatív munkaerő nemzetközi mobilitásának elősegítése ezért kulcsfontosságú a globális együttműködés elmélyítésében. A nemzetközi tevékenységek ugyanennyire fontosak az európai ipar versenyképességének növelésében azáltal, hogy elősegítik az új technológiák elsajátítását és cseréjét, például világszerte elismert szabványok és kölcsönös átjárhatósági iránymutatások kifejlesztésével és az európai megoldások Európán kívüli elfogadásának és alkalmazásának elősegítésével.	Számos, a Horizont 2020 keretprogramban meghatározott különös célkitűzés – különösen az Unió külpolitikájához és a nemzetközi kötelezettségekhez kapcsolódó célkitűzések – hatékony megvalósításához szükséges a harmadik országokból való partnerekkel folytatott nemzetközi együttműködés. A nemzetközi együttműködés az alap- és felderítő kutatásban a feltörekvő tudományos és technológiai lehetőségek kamatoztatásának érdekében szintén elengedhetetlen. A kutatók és az innovatív munkaerő nemzetközi mobilitásának elősegítése ezért kulcsfontosságú a globális együttműködés elmélyítésében. A nemzetközi tevékenységek ugyanennyire fontosak az európai ipar versenyképességének növelésében azáltal, hogy elősegítik az új technológiák elsajátítását és cseréjét, például világszerte elismert szabványok és kölcsönös átjárhatósági iránymutatások kifejlesztésével és az európai megoldások Európán kívüli elfogadásának és alkalmazásának elősegítésével.
	A Horizont 2020 három prioritása magában foglal egy nemzetközi dimenziót is, hiszen a nemzetközi tudományos és technológiai együttműködés kulcskérdés az Unió és partnerei számára. A leírt nemzetközi együttműködési tevékenységek arányának legalább a korábbi keretprogramok szintjén kell maradnia.
A „Horizont 2020” keretprogramban a nemzetközi együttműködés fókuszában a következő három országcsoporttal való együttműködés áll:	A Horizont 2020 keretprogramban a nemzetközi együttműködés fókuszában a következő három országcsoporttal való együttműködés áll: iparosodott és feltörekvő gazdaságok, a bővítéssel érintett és a szomszédos országok, valamint a fejlődő országok.
A „Horizont 2020” keretprogram szükség esetén regionális és multilaterális szinten is elősegíti az együttműködést. A kutatásban és innovációban folytatott nemzetközi együttműködés az egyik legfontosabb szempont az Unió globális kötelezettségvállalásaiban és fontos szerepet játszik az Unió fejlődő országokkal fenntartott partnerségében, például a millenniumi fejlesztési célok megvalósításában.	A Horizont 2020 keretprogram regionális vagy multilaterális szinten segíti elő az együttműködést. A kutatásban és innovációban folytatott nemzetközi együttműködés az egyik legfontosabb szempont az Unió globális kötelezettségvállalásaiban és fontos szerepet játszik az Unió fejlődő országokkal fenntartott partnerségében, például a millenniumi fejlesztési célok megvalósításában. Az uniós fejlesztési politikával összhangban célzott programokat kell végrehajtani ezen országokkal együttműködésben olyan ágazatokban, amelyek lerakják a növekedés alapjait és segítenek biztosítani, hogy az inkluzív jellegű, azaz szociális védelmi, egészségügyi és oktatási, valamint környezetvédelmi, éghajlatváltozást megelőző, valamint kiigazító intézkedések is beletartozzanak.
A „Horizont 2020” keretprogram 21. cikke meghatározza a harmadik országokból származó szervezetek és a nemzetközi szervezetek részvételének általános elveit. Mivel a kutatásnak és az innovációnak komoly hasznára válik a harmadik országok iránti nyitottság, a „Horizont 2020” keretprogram az általános nyitottság elve szerint folytatja működését, miközben ösztönzi a harmadik országbeli programokhoz való, viszonosságon alapuló hozzáférést. Bizonyos területeken azonban óvatos megközelítés ajánlható az európai érdekek védelmében.	A Horizont 2020 keretprogram 21. cikke meghatározza a harmadik országokból származó szervezetek és a nemzetközi szervezetek részvételének általános elveit. Mivel a kutatásnak és az innovációnak komoly hasznára válik a harmadik országok iránti nyitottság, a Horizont 2020 keretprogram az általános nyitottság elve szerint folytatja működését, miközben ösztönzi a harmadik országbeli programokhoz való, viszonosságon alapuló hozzáférést.
Ezeken kívül számos célzott cselekvést kell majd végrehajtani a nemzetközi együttműködés közös érdekeken és kölcsönös hasznon alapuló stratégiai megközelítésével, valamint a tagállamok tevékenységeivel való összhang és koordináció elősegítésével. Ennek része lesz egy, a közös ajánlati felhívásokat támogató mechanizmus, valamint a programok harmadik országokkal vagy nemzetközi szervezetekkel való közös finanszírozásának lehetősége.	Célzott cselekvéseket kell majd végrehajtani a nemzetközi együttműködés közös érdekeken és kölcsönös hasznon alapuló stratégiai megközelítésével. Törekedni kell a tagállamok tevékenységeivel való összhangra és szinergiákra. Ennek része lesz egy, a közös ajánlati felhívásokat támogató mechanizmus, valamint a programok harmadik országokkal vagy nemzetközi szervezetekkel való közös finanszírozásának lehetősége.
Példák olyan területekre, ahol ilyen nemzetközi stratégiai együttműködés létrehozható:	Példák olyan területekre, ahol ilyen nemzetközi stratégiai együttműködés létrehozható:
a) az Európai és fejlődő országok közötti partnerség a klinikai vizsgálatokban (EDCTP2) folytatása a HIV, a malária és a tuberkulózis elleni orvosi beavatkozásokkal kapcsolatos klinikai vizsgálatokban;	a) a HIV, a malária és a tuberkulózis és az elhanyagolt betegségek elleni orvosi beavatkozásokkal kapcsolatos I–IV. fázisú klinikai vizsgálatokat magába foglaló, az Európai és fejlődő országok közötti partnerség a klinikai vizsgálatokban (EDCTP2) folytatása és más fejlődő régiókra történő földrajzi kiterjesztése;
b) támogatás az „Emberi Határok” Tudományos Program (HFSP) elnevezésű nemzetközi kezdeményezéshez való éves előfizetés révén, hogy az Unió nem a G7-ek körébe tartozó tagállamai teljes körűen hasznosíthassák a HSFP nyújtotta finanszírozást;	b) támogatás az „Emberi Határok Tudományos Program” (HSFP) elnevezésű nemzetközi kezdeményezéshez való éves előfizetés révén, hogy az Unió nem a G7-ek körébe tartozó tagállamai teljes körűen hasznosíthassák a HSFP nyújtotta finanszírozást;
c) a ritka betegségek nemzetközi konzorciuma, néhány uniós tagállam és harmadik ország részvételével. A kezdeményezés célja diagnosztikai tesztek kifejlesztése a legtöbb ritka betegségre és 200 új terápia kifejlesztése a ritka betegségekre 2020-ig;	c) a ritka betegségek nemzetközi konzorciuma, néhány uniós tagállam és harmadik ország részvételével. A kezdeményezés célja diagnosztikai tesztek kifejlesztése a legtöbb ritka betegségre és 200 új terápia kifejlesztése a ritka betegségekre 2020-ig;
d) a Nemzetközi tudásalapú bioökonómiai fórum és az EU–USA Biotechnológiai Kutatási munkacsoport tevékenységeinek támogatása, illetve együttműködési kapcsolatok a tárgykörhöz tartozó nemzetközi szervezetekkel és kezdeményezésekkel (ilyenek a mezőgazdasági üvegházhatású gázokkal és állategészségüggyel foglalkozó globális kutatási szövetségek);	d) a Nemzetközi tudásalapú bioökonómiai fórum és az EU–USA Biotechnológiai Kutatási munkacsoport tevékenységeinek támogatása, illetve együttműködési kapcsolatok a tárgykörhöz tartozó nemzetközi szervezetekkel és kezdeményezésekkel (ilyenek a mezőgazdasági üvegházhatású gázokkal és állategészségüggyel foglalkozó globális kutatási szövetségek);
e) Hozzájárulás az olyan multilaterális folyamatokhoz és kezdeményezésekhez, mint például az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC), a Biológiai sokféleséggel és az ökoszisztéma-szolgáltatásokkal kapcsolatos kormányközi platform (IPBES), és a Föld-megfigyelési csoport (GEO);	e) hozzájárulás az olyan multilaterális folyamatokhoz és kezdeményezésekhez, mint például az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC), a Biológiai sokféleséggel és az ökoszisztéma-szolgáltatásokkal kapcsolatos kormányközi platform (IPBES), és a Föld-megfigyelési csoport (GEO);
f) Az Unió és két fontos, a világűrt meghódító ország, az Amerikai Egyesült Államok és Oroszország közötti Világűrrel kapcsolatos párbeszéd, rendkívül értékes és alapul szolgál olyan, a világűrben folytatott stratégiai partneri együttműködéseknek, mint a Nemzetközi Űrállomás vagy a világűrbe való fellövések, valamint a világűrrel kapcsolatos korszerű KTF projekteknek.	f) az Unió és két fontos, a világűrt meghódító ország, az Amerikai Egyesült Államok és Oroszország közötti, a világűrrel kapcsolatos párbeszéd rendkívül értékes, és alapul szolgál olyan, a világűrrel kapcsolatban folytatott stratégiai partneri együttműködésekhez, mint a Nemzetközi Űrállomás vagy a kilövőállomások, valamint a világűrrel kapcsolatos újító KTF-projektek keretében való együttműködéshez
	fa) az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok kormánya között 2010. november 18-án a belbiztonság/polgári biztonság területén megvalósuló kutatási együttműködési tevékenységekről szóló végrehajtási megállapodás;
	fb) a tisztességes, fenntartható és biztonságos nyersanyagellátásra vonatkozó kutatási tevékenységek támogatása;
	fc) a fejlődő országokkal – nevezetesen a szubszaharai afrikai országokkal – a szegénység enyhítését szolgáló decentralizált energiatermelés területén folytatott együttműködés;
	fd) az újgenerációs bioüzemanyagokra vonatkozó, Brazíliával együttműködésben folytatott kutatás folytatása.
	Szinergiákat kell létrehozni a Horizont 2020 keretprogram és az Európai Fejlesztési Alap között annak érdekében, hogy maximálisan ki lehessen használni a fejlődő országokkal való együttműködésből származó előnyöket, különösen a mezőgazdaság, az egészségügy és az energiaügy területén. Az Európai Fejlesztési Alapból lehetne finanszírozni a Horizont 2020 keretprogram tevékenységeit és a kutatási eredmények piaci elterjesztését.
Módosítás  48 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – 3 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
3. Komplementaritás és több területet érintő cselekvések	3. Komplementaritás és több területet érintő cselekvések
A „Horizont 2020” keretprogram három fő része határozza meg azt a három célkitűzést, amelyekre a keretprogram épül: a kiváló tudomány létrehozását, az ipari vezető szerep kivívását és a társadalmi kihívások kezelését. Különös figyelmet kap majd az egyes részek közötti megfelelő koordináció biztosítása és a különös célkitűzések közötti szinergiák teljes mértékű kihasználása az Unió magasabb szintű szakpolitikai célkitűzéseire gyakorolt együttes hatásuk maximalizálása érdekében. A „Horizont 2020” keretprogram célkitűzéseinek megvalósításában ezért erős hangsúlyt kapnak a hatékony megoldások, messze meghaladva a pusztán hagyományos tudományos és technológiai területekre és gazdasági ágazatokra épülő megközelítést.	A Horizont 2020 keretprogram három fő része határozza meg azt a három célkitűzést, amelyekre a keretprogram épül: a kiváló tudomány létrehozását, az ipari vezető szerep kivívását és a társadalmi kihívások kezelését. Különös figyelmet kap majd az egyes részek közötti megfelelő koordináció biztosítása és a különös célkitűzések közötti szinergiák teljes mértékű kihasználása az Unió magasabb szintű szakpolitikai célkitűzéseire gyakorolt együttes hatásuk maximalizálása érdekében. A Horizont 2020 keretprogram célkitűzéseinek megvalósításában ezért erős hangsúlyt kapnak a hatékony megoldások, messze meghaladva a pusztán hagyományos tudományos és technológiai területekre és gazdasági ágazatokra épülő megközelítést. Különös figyelmet kell fordítani azon kutatási tevékenységekre, amelyeket adott tagállam nem képes elvégezni, vagy nem képes olyan hatékonyan megvalósítani, mint az együttműködő tagállamok, és amelyek a belátható jövőben közvetlenül szolgálják a polgárok javát.
A „Horizont 2020” keretprogram elősegíti a „Kiváló tudomány” című I. rész, valamint a társadalmi kihívások és az alap- és ipari technológiák közötti, több területet érintő cselekvéseket, hogy ezek együttesen új tudást, jövőbeni és feltörekvő technológiákat, kutatási infrastruktúrát és kulcskompetenciákat hozzanak létre. A kutatási infrastruktúrákat ugyancsak mozgósítani fogják a szélesebb körű társadalmi felhasználás érdekében, például a közszolgáltatások, a tudomány népszerűsítése, a polgári biztonság és kultúraterén. Ezenkívül a Közös Kutatóközpont közvetlen cselekvéseinek végrehajtása során elvégzendő prioritásmeghatározást és az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) tevékenységeit megfelelő módon összehangolják majd a „Horizont 2020” keretprogram más részeivel.
Sok esetben az Európa 2020 stratégia és az innovatív Unió célkitűzéseihez való hatékony hozzájárulás olyan megoldások kifejlesztését követeli meg, amelyek interdiszciplináris természetűek, és ezért a „Horizont 2020” keretprogram több különös célkitűzését is érintik. Különös figyelmet kap majd a felelős kutatás és az innováció. Figyelmet kap majd a nem mint több területet érintő kérdés a férfiak és nők közötti egyensúly hiányának orvoslása, valamint a kutatási és innovációs programozás és tartalmak társadalmi nemi dimenziójának integrálása érdekében. A „Horizont 2020” keretprogram különös rendelkezéseket tartalmaz az ilyen, több területet érintő tevékenységek ösztönzésére, többek között a költségvetések hatékony egymáshoz kapcsolásával. Ennek része az a lehetőség is, hogy a társadalmi kihívások és az alap- és ipari technológiák felhasználhassák a biztosított pénzügyi eszközöket és a célzott kkv-eszközöket.	Sok esetben az Európa 2020 stratégia és az innovatív Unió célkitűzéseihez való hatékony hozzájárulás olyan megoldások kifejlesztését követeli meg, amelyek interdiszciplináris természetűek, és ezért a Horizont 2020 keretprogram több különös célkitűzését is érintik. Különös figyelmet kap majd a felelős kutatás és az innováció. Figyelmet kap majd a nemek kérdése – mint több területet érintő kérdés – a férfiak és nők közötti egyensúly hiányának orvoslása, valamint a nemek dimenziójának a kutatási és innovációs programozásba és tartalomba történő integrálása érdekében. A Horizont 2020 keretprogram különös rendelkezéseket tartalmaz az ilyen, több területet érintő tevékenységek ösztönzésére, többek között a költségvetések hatékony egymáshoz kapcsolásával. Ennek része az a lehetőség is, hogy a társadalmi kihívások és az alap- és ipari technológiák felhasználhassák a biztosított pénzügyi eszközöket és a célzott kkv-eszközöket.
	A Horizont 2020-ból részesülők legjobbjai és a legjobban teljesítő Horizont 2020-projektek elismerése céljából szimbolikus díjakat osztanak ki minden pilléren belül az egyes tematikus területeken.
A több területet érintő cselekvés létfontosságú lesz továbbá a fontos technológiai áttörések létrehozásához szükséges, a társadalmi kihívások és az alap- és ipari technológiák közötti kölcsönhatás ösztönzésében. Ilyen kölcsönhatások létrehozhatóak például: az e-egészségügy, az intelligens hálózatok, az intelligens közlekedési rendszerek, az éghajlatváltozással kapcsolatos cselekvések központosítása, a nanomedicina, a könnyű járművek fejlett anyagai, vagy a bioalapú ipari folyamatok és termékek kifejlesztése területén. Erős szinergiákat fognak tehát kialakítani a társadalmi kihívások és az általános alap- és ipari technológiák kifejlesztése között. Ezt kifejezetten figyelembe veszik majd a többéves stratégiák kidolgozásában és a különös célkitűzések mindegyikének prioritásmeghatározásában. Szükséges lesz, hogy a különböző nézőpontokat képviselő szereplők teljes mértékben részt vegyenek a végrehajtásban, és sok esetben olyan cselekvésekre lesz szükség, amelyek egyesíteni képesek az érintett alap- és ipari technológiák és társadalmi kihívások által biztosított forrásokat.	A több területet érintő cselekvés létfontosságú lesz továbbá a fontos technológiai áttörések és a tisztességes gazdaság létrehozásához szükséges, a társadalmi kihívások és az alap- és ipari technológiák közötti kölcsönhatás ösztönzésében. Ilyen kölcsönhatások létrehozhatóak például: az e-egészségügy, a kiberbiztonság, az intelligens hálózatok, az energiatárolás, az intelligens közlekedési rendszerek, az éghajlatváltozással kapcsolatos cselekvések érvényesítése, a nemek kérdése, a nanomedicina, a géntechnológia, az emberek szempontjából prediktívebb és relevánsabb vizsgálati módszerek tesztelése, a kockázatértékelés, az egészségügyi kutatás, a könnyű járművek fejlett anyagai, vagy a bioalapú ipari folyamatok és termékek kifejlesztése területén. Erős szinergiák kialakítását fogják tehát segíteni a társadalmi kihívások és az általános alap- és ipari technológiák kifejlesztése, valamint a társadalmi innováció között. Ezt kifejezetten figyelembe veszik majd a többéves stratégiák kidolgozásában és a különös célkitűzések mindegyikének prioritásmeghatározásában. Szükséges lesz, hogy a különböző nézőpontokat képviselő szereplők teljes mértékben részt vegyenek a végrehajtásban, és sok esetben olyan cselekvésekre lesz szükség, amelyek egyesíteni képesek az érintett alap- és ipari technológiák és társadalmi kihívások által biztosított forrásokat. A szükséges változások végrehajtásának sikere a nyilvánosság tudomány és innováció, illetve azok előnyei melletti elkötelezettségén múlik.
	A társadalmi kihívások átfogó célkitűzése, hogy intelligens, befogadó és fenntartható fejlődés biztosításával összhangba hozza az Unió kutatási és innovációs eszközeit az Európa 2020 stratégiával. A prioritásokat a legsürgetőbb társadalmi kihívások leghatékonyabb módon történő megoldása fényében kell meghatározni. Előnyben kell részesíteni azon intézkedéseket, amelyek gyors és hatékony megoldásokat kínálnak, és amelyek képesek a kutatásokat konkrét, mérhető eredményekké alakítani.
	Az intelligens szakosodási platformok kulcsszerepet játszanak e tekintetben, különösen a létrehozás és a hálózatépítés, az ikerintézményi rendszerek és a kutatás, valamint az innovációs politikák támogatása vonatkozásában, melyek révén a legkülső régiók egyedi körülményeit figyelembe kell venni.
Különös figyelmet kap a „Horizont 2020” keretprogram által finanszírozott és a más uniós finanszírozási programok által támogatott tevékenységek – mint pl. a Közös Agrárpolitika, a Közös halászati Politika, az EU „Erasmus mindenkinek” elnevezésű új oktatási, képzési, ifjúsági és sport programja vagy az Egészségügy a növekedésért program – koordinálása. Ennek része a kohéziós politika alapjaihoz való megfelelő illeszkedés, amelyekben a kutatás és az innováció regionális szintű kapacitáskiépítésének támogatása a „kiválóság lépcsőjeként” működhet, a regionális kiválósági központok alapítása hozzásegíthet az európai innovációs rés bezárásához, illetve a nagyléptékű demonstrációs és kísérleti projektek támogatása elősegítheti az európai ipari vezető szerep célkitűzésének megvalósítását.	Különös figyelmet kap a Horizont 2020 keretprogram által finanszírozott és a más uniós finanszírozási programok – mint pl. a közös agrárpolitika, a közös halászati politika, az EU „Erasmus mindenkinek” elnevezésű új oktatási, képzési, ifjúsági és sport programja vagy az Egészségügy a növekedésért program, a LIFE program és az új belépők részére fenntartott tartalékok (NER300) – által támogatott tevékenységek koordinálása is. Ennek része a kohéziós politika alapjaihoz való megfelelő illeszkedés, amennyiben a kutatás és az innováció regionális szintű kapacitáskiépítésének támogatása a „kiválóság lépcsőjeként” működhet, a regionális kiválósági központok alapítása hozzásegíthet az európai innovációs rés bezárásához, illetve a nagyléptékű demonstrációs és kísérleti projektek támogatása elősegítheti az európai ipari vezető szerep célkitűzésének megvalósítását.
	A strukturális alapokat teljes terjedelmükben arra kell használni, hogy a régiókban támogassák a kapacitásépítést olyan célzott intézkedések révén, melyek lehetővé teszik a kiválósági központok kialakítását, az egyetemek korszerűsítését, tudományos eszközök vásárlását, a helyi technológiák átadását, az induló és leváló vállalkozások támogatását, a helyi ipari és akadémiai szféra közötti interakciót, a Horizont 2020 prioritási területein klaszterek létrehozását, valamint kisebb pályázati támogatások forrásaként, amelyeket a Horizont 2020-hoz benyújtandó javaslatok előkészítéséért lehet kapni. Ez lehetővé teszi egy, a kiválósághoz vezető lépcső kialakítását, amely révén ezek a régiók minőségi és kiválósági alapon teljes mértékben részt tudnak venni a Horizont 2020-ban.
	A Horizont 2020-ból eredően, a strukturális alapokat a Horizont 2020 utáni kutatási projektek nyomon követésének finanszírozására vagy társfinanszírozására, valamint a kutatási eredmények oly módon történő értékelésére lehetne felhasználni, amely ösztönzi az ismeretekhez való könnyű hozzáférést, továbbá fel lehetne használni az ebből eredő ismeretek – a közvetlen gazdasági vagy társadalmi célú felhasználása szempontjából történő – alkalmazásának elősegítésére. A Horizont 2020 – amelynek legfőbb hajtóereje a kiválóság – eszközei a kiválóság lépcsőjeként megteremti a strukturális alapokkal a nagyobb szinergiát, kiegészítő jelleget és interoperabilitást, amely utóbbiak fő mozgatói a kapacitásépítés és az intelligens szakosodás, feltéve hogy mindkét irányban hidak épülnek, összekötve a két programot. A Horizont 2020 projektek további finanszírozáshoz juthatnak a strukturális alapokból, az EBB-től és a magánszektortól, ami többszörös finanszírozási megközelítés elfogadását feltételezi. A strukturális alapok által finanszírozott, összeurópai közös alapot kell létrehozni az együttműködésen alapuló európai kutatás előmozdítása érdekében.
Módosítás  49 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – 4 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A fenntartható európai növekedés elérése érdekében optimalizálni kell a magán- és közszereplők hozzájárulását. Ez létfontosságú az európai kutatási térség megszilárdításához és az innovatív Unió, az európai digitális menetrend és az Európa 2020 stratégia más kiemelt kezdeményezéseinek eredményességéhez. A felelősségteljes kutatás és innováció továbbá megköveteli, hogy a legjobb megoldások a különböző nézőpontokkal, de azonos érdekekkel rendelkező partnerek közreműködéséből származzanak.	A fenntartható európai növekedés elérése érdekében optimalizálni kell a magán- és közszereplők hozzájárulását. A K&F-re fordítandó 3%-os uniós beruházási cél teljesítéséhez különösen a kutatási és innovációs célú magánberuházásokat kell jelentősen növelni. Ez létfontosságú az európai kutatási térség megszilárdításához és az innovatív Unió, az erőforrás-hatékony Európa, az európai digitális menetrend és az Európa 2020 stratégia más kiemelt kezdeményezéseinek eredményességéhez. Ennek érdekében az uniós alapoknak a további magán- és közberuházások lehető legnagyobb mértékű fellendülését kell kiváltaniuk. A felelősségteljes kutatás és innováció továbbá megköveteli, hogy a legjobb megoldások a különböző nézőpontokkal, de azonos érdekekkel rendelkező partnerek közreműködéséből származzanak.
A „Horizont 2020” keretprogram teret és világosan megállapított kritériumokat biztosít közszektoron belüli, illetve állami-magán partnerségek létrehozására. Az állami-magán partnerségek a közszféra és a magánszféra szereplőinek szerződéses megállapodásán alapulhatnak és korlátozott esetekben intézményesített állami-magán partnerségek is lehetnek (mint például a közös technológiai kezdeményezések és más közös vállalkozások).	A Horizont 2020 keretprogram teret és világosan megállapított kritériumokat biztosít állami szektoron belüli, illetve állami-magán partnerségek létrehozására. Az állami-magán partnerségek a közszféra és a magánszféra szereplőinek szerződéses megállapodásán alapulhatnak és korlátozott esetekben intézményesített állami-magán partnerségek is lehetnek (mint például a közös technológiai kezdeményezések és más közös vállalkozások).
A „Horizont 2020” keretprogram támogathat már létező, állami szektoron belüli partnerségeket és állami-magán partnerségeket, amennyiben a „Horizont 2020” keretprogram célkitűzéseit valósítják meg, megfelelnek a „Horizont 2020” keretprogramot létrehozó rendeletben meghatározott kritériumoknak, és jelentős előrehaladást mutattak a hetedik kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs keretprogramban (FP7).	A Horizont 2020 keretprogram támogathat már létező, állami szektoron belüli partnerségeket és állami-magán partnerségeket, amennyiben azok a Horizont 2020 keretprogram célkitűzéseit valósítják meg, megfelelnek a Horizont 2020 keretprogramot létrehozó rendeletben meghatározott kritériumoknak, és jelentős előrehaladást mutattak a hetedik kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs keretprogramban (FP7), a(z) XX/XX/EU rendelet [Horizont 2020] 19. cikkének (2) bekezdésében, valamint a Horizont 2020 keretprogram részvételi szabályainak X. cikkében megállapított kritériumok szerint. Támogatásban részesülhetnek új innovatív partnerségek is – köztük a termékfejlesztési partnerségek –, amennyiben a Horizont 2020 céljaival foglalkoznak és megfelelnek a kritériumoknak.
	Együttműködés az Eureka kezdeményezések hálózatával, amely természetes partner a kohéziós politika innovációs elemeinek tervezése és megvalósítása során, különösen a regionális innováció kialakítása során az intelligens szakosodási stratégiák fognak hozzájárulni a Horizont 2020 céljainak megvalósításához, ekként pedig az Innovációs Unió további megszilárdításához.
A fenti feltételek szerint további támogatás nyújtható többek között az alábbi, a hetedik kutatási keretprogramban támogatott, 185. cikk szerinti kezdeményezéseknek: az Európai és fejlődő országok közötti partnerség a klinikai vizsgálatokban (EDCTP), a Saját lakókörnyezetben való életvitel segítését szolgáló program (AAL), a Balti-tengeri kutatási és fejlesztési program (BONUS), az Eurostars közös program és az „Európai metrológiai kutatási és fejlesztési program”. További támogatás nyújtható az Európai stratégiai energiatechnológiai terv (a SET-terv) keretében létrehozott európai energiakutatási szövetségnek (EERA).	A fenti feltételek szerint további támogatás nyújtható többek között az alábbi, a hatodik és/vagy hetedik kutatási keretprogramban támogatott, a Szerződés 185. cikke szerinti kezdeményezéseknek: az Európai és fejlődő országok közötti partnerség a klinikai vizsgálatokban (EDCTP), a Saját lakókörnyezetben való életvitel segítését szolgáló program (AAL), a Balti-tengeri kutatási és fejlesztési program (BONUS), az Eurostars közös program és az Európai metrológiai kutatási és fejlesztési program. Az európai és a nemzeti technológiai platformok révén biztosítható a magánszektor jelentősebb bevonása. További támogatás nyújtható az Európai stratégiai energiatechnológiai terv (a SET-terv) keretében létrehozott európai energiakutatási szövetségnek (EERA).
A fenti feltételek szerint további támogatás nyújtható az alábbi, a hetedik kutatási keretprogram keretében a Szerződés 187. cikke szerint létrehozott közös technológiai kezdeményezéseknek és közös vállalkozásoknak: az Innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezés (IMI), a Tiszta Égbolt közös vállalkozás, az Egységes európai égbolt ATM-kutatási projekt (SESAR), az Üzemanyagcella- és hidrogéntechnológiai közös vállalkozás (FCH), valamint a beágyazott számítástechnikai rendszerekre irányuló közös technológiai kezdeményezés (ARTEMIS) és a nanoelektronika (ENIAC). E két utóbbit egy közös kezdeményezés keretében lehet egyesíteni.	A fenti feltételek szerint további támogatás nyújtható az alábbi, a hetedik kutatási keretprogram keretében a Szerződés 187. cikke szerint létrehozott közös vállalkozásoknak: az Innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezés (IMI), a Tiszta Égbolt közös vállalkozás, az Egységes európai égbolt ATM-kutatási projekt (SESAR), az Üzemanyagcella- és hidrogéntechnológiai közös vállalkozás (FCH), valamint a beágyazott számítástechnikai rendszerek (ARTEMIS) és a nanoelektronika (ENIAC). E két utóbbi egyesíthető egy közös kezdeményezés keretében.
A fenti feltételek szerint további támogatás nyújtható a következő egyéb, a hetedik kutatási keretprogramban támogatott állami-magán partnerségeknek: a Jövő gyárai, Energiahatékony épületek, az Európai környezetbarát autó kezdeményezés, A jövő Internete. További támogatás nyújtható a SET-terv keretében létrehozott európai ipari kezdeményezéseknek.	A fenti feltételek szerint további támogatás nyújtható a következő egyéb, a hetedik kutatási keretprogramban támogatott állami-magán partnerségeknek: a Jövő gyárai, Energiahatékony épületek, az Európai környezetbarát autó kezdeményezés, A jövő Internete. További támogatás nyújtható a SET-terv keretében létrehozott európai ipari kezdeményezéseknek.
A „Horizont 2020” keretprogramon belül további, közszektoron belüli, illetve állami-magán partnerségek indíthatók, amennyiben megfelelnek a meghatározott kritériumoknak. Ezek lehetnek információs és kommunikációs technológiákkal kapcsolatos partnerségek a fotonika és a robotika területén, valamint a tengeri határellenőrzés biztonsági technológiáival kapcsolatos partnerségek.	A Horizont 2020 keretprogramon belül további, állami szektoron belüli, illetve állami-magán partnerségek indíthatók, amennyiben megfelelnek a meghatározott kritériumoknak, ha a kívánt célkitűzések hatálya indokolja az ilyen elrendezést, és ha kimutatható, hogy más partnerségi forma vagy finanszírozási eszköz nem alkalmas a kívánt célkitűzés teljesítésére vagy a szükséges fellendülés elérésére, illetve a szereplők bevonására. Ezek lehetnek információs és kommunikációs technológiákkal kapcsolatos partnerségek a fotonika és a robotika területén, fenntartható eljárásokat alkalmazó iparágakkal, bioalapú ágazatokkal, telemedicinával és otthoni kezelést biztosító készülékekkel kapcsolatosak, valamint a tengeri határellenőrzés biztonsági technológiáival vagy a kritikus infrastruktúrák védelmével kapcsolatos partnerségek.
	Valamennyi fent említett partnerségre vonatkozó támogatás feltétele költség-haszon elemzés, valamint irányításuk és működésük alapos értékelése a nyitottság, az átláthatóság, a hatékonyság és az eredményesség kritériumai tekintetében. Ezenkívül az ezekhez a partnerségekhez tartozó kutatási prioritásokat a munkaprogramok révén is támogatni kell, rendszeres felhívások keretében.
	Valamennyi fent említett társulást határozottan az Európai Innovációs és Technológiai Intézettel és annak tudományos és innovációs társulásaival való együttműködésre és az azokkal közös szinergiák felkutatására bátorítják. Az együttműködés lehetőségét különösen az oktatás területén kell megvizsgálni, hogy ki lehessen terjeszteni Európa tehetségbázisát és garantálni lehessen magasan képzett tudósok és ismeretekkel foglalkozó munkavállalók rendelkezésre állását a jövőben.
Módosítás  50 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – 1 rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Kiváló tudomány	Kiváló tudomány
1. Európai Kutatási Tanács	1. Európai Kutatási Tanács
Az Európai Kutatási Tanács (EKT) elősegíti a világszínvonalú felderítő kutatást. A jelenkori ismeretek határainak és az azokon túli területeknek a kutatása elsődleges fontosságú a gazdasági és társadalmi jólét szempontjából, ám egyúttal kockázatos vállalkozás, amely új, kihívásokkal teli kutatási területeken halad, és amelyet a tudományágak közötti választóvonalak hiánya jellemez.	Az Európai Kutatási Tanács (EKT) elősegíti a világszínvonalú felderítő kutatást. A jelenkori ismeretek határainak és az azokon túli területeknek a kutatása elsődleges fontosságú a gazdasági és társadalmi jólét szempontjából, ám egyúttal természetéből eredően kockázatos vállalkozás, amely új, kihívásokkal teli kutatási területeken halad, és amelyet a tudományágak közötti választóvonalak hiánya jellemez.
Az ismeretek határain történő kutatás érdemi fejlődésének ösztönzésére az EKT támogatni fogja az olyan egyéni csoportokat, amelyek tudományos és technológiai alapkutatást végeznek bármilyen, a „Horizont 2020” keretprogram hatálya alá tartozó területen, egyaránt ideértve a műszaki tudományt, a társadalomtudományokat és a humán tudományokat. Adott esetben, a program célkitűzéseinek és a hatékony végrehajtás igényének megfelelően meghatározott kutatási témák vagy célcsoportok (pl. a kutatók új generációja/feltörekvő kutatócsoportok) is figyelembe vehetők. Különös figyelmet kell fordítani a tudás határán és a tudományágak találkozási pontjain elhelyezkedő feltörekvő és gyorsan növekvő területekre.	Az ismeretek határain történő kutatás érdemi fejlődésének ösztönzésére az EKT támogatni fogja az olyan egyéni csoportokat, amelyek tudományos és technológiai alapkutatást végeznek bármilyen, a Horizont 2020 keretprogram hatálya alá tartozó területen, egyaránt ideértve a műszaki tudományt, a társadalomtudományokat és a humán tudományokat. Adott esetben, a program célkitűzéseit és a hatékony végrehajtás igényét figyelembe véve meghatározott konkrét kutatási témák vagy célcsoportok (pl. a kutatók új generációja/feltörekvő kutatócsoportok/nők) is figyelembe vehetők. Különös figyelmet kell fordítani az ismeretek határán és a tudományágak találkozási pontjain elhelyezkedő feltörekvő és gyorsan növekvő területekre.
Az EKT korosztálytól és nemzeti hovatartozástól függetlenül támogatja a független kutatókat – beleértve a független kutatásvezetővé váló kezdő kutatókat is – kutatásaik Európában való végzésében.	Az EKT korosztálytól, nemtől és nemzeti hovatartozástól függetlenül támogatja a független kutatókat – beleértve a független kutatásvezetővé váló kezdő kutatókat és a karrierjük megszilárdításán dolgozó kutatókat is – kutatásaik Európában való végzésében. A kutatóknak az EKT által finanszírozott időszak lejártát követő visszatéréséhez és visszailleszkedéséhez is nyújtható támogatás, különösen az „Európai Kutatási Térség tanszék” („ERA chair”) programmal együtt.
	Az EKT „Szinergia” kutatási támogatása révén a különböző tagállamok kiváló kutatói közötti kutatások is előmozdíthatók, ami a korábbi keretprogram során már igen vonzónak bizonyult a kutatók számára.
Az EKT a kutatók általi javaslatokra épülő megközelítést alkalmaz. Ez azt jelenti, hogy az EKT a pályázati felhívások keretein belül a kutatók által kiválasztott témákban megvalósított projekteket fogja támogatni. A pályázatokat kizárólag a szakmai értékelés eredményeként megállapított kiválóság kritériuma alapján fogja értékelni, figyelembe véve az új kutatócsoportok, az új generációhoz tartozó kutatók, valamint a tapasztalt kutatócsoportok által felmutatott kiválóságot, és különös figyelmet fordítva az úttörő jellegű és ebből következően nagy tudományos kockázattal járó kutatásra irányuló pályázatokra.	Az EKT a kutatók általi javaslatokra épülő megközelítést alkalmaz. Ez azt jelenti, hogy az EKT a pályázati felhívások keretein belül a kutatók által kiválasztott témákban megvalósított projekteket fogja támogatni. A pályázatokat kizárólag a szakmai értékelés eredményeként megállapított kiválóság kritériuma alapján fogja értékelni, figyelembe véve az új kutatócsoportok, az új generációhoz tartozó kutatók, valamint a tapasztalt kutatócsoportok által felmutatott kiválóságot, a nemi egyenlőséget és különös figyelmet fordítva az úttörő jellegű és ebből következően nagy tudományos kockázattal járó kutatásra irányuló pályázatokra.
Az EKT tudományos meghatározottságú finanszírozó szervezetként működik, amelynek része a független Tudományos Tanács és az azt támogató, kis létszámú és költséghatékony célzott végrehajtó struktúra.	Az EKT tudományos meghatározottságú finanszírozó szervezetként működik, amelynek része a független Tudományos Tanács és az azt támogató, kis létszámú és költséghatékony célzott végrehajtó struktúra.
AZ EKT Tudományos Tanácsa meg fogja határozni az általános tudományos stratégiát és teljes jogkörrel fog rendelkezni a finanszírozandó kutatások típusára vonatkozó döntések meghozatalában.	Az EKT tudományos tanácsa meg fogja határozni az általános tudományos stratégiát és teljes jogkörrel fog rendelkezni a finanszírozandó kutatások típusára vonatkozó döntések meghozatalában.
A Tudományos Tanács az EKT alább részletezett tudományos stratégiáján alapuló célkitűzéseknek megfelelően meghatározza a munkaprogramot. A tudományos stratégiával összhangban meghatározza a szükséges nemzetközi együttműködési kezdeményezéseket, beleértve a tájékoztató tevékenységeket, amelyek által az EKT-ról tudomást szerezhetnek a világ egyéb országainak legjobb kutatói.	A Tudományos Tanács az EKT alább részletezett tudományos stratégiáján alapuló célkitűzéseknek megfelelően meghatározza a munkaprogramot. A tudományos stratégiával összhangban meghatározza a szükséges nemzetközi együttműködési kezdeményezéseket, beleértve a tájékoztató tevékenységeket, amelyek által az EKT-ról tudomást szerezhetnek a világ egyéb országainak legjobb kutatói.
A Tudományos Tanács folyamatos jelleggel nyomon fogja követni az EKT működését, és rendszeresen megfontolja, miként érhetők el a legjobb módon a tágabb célkitűzések. Szükség szerint kialakítja az EKT támogatási programjainak összetételét, hogy választ adhasson az újonnan megjelenő igényekre.	A Tudományos Tanács folyamatos jelleggel nyomon fogja követni az EKT működését, és rendszeresen megfontolja, miként érhetők el a legjobb módon a tágabb célkitűzések. Szükség szerint kialakítja az EKT támogatási programjainak összetételét, hogy választ adhasson az újonnan megjelenő igényekre.
Az EKT saját működésében a kiválóságra törekszik. A Tudományos Tanáccsal és a célzott végrehajtó struktúrával kapcsolatos adminisztratív és munkaerő-költségek összhangban lesznek a kis létszámú és költséghatékony igazgatás követelményével. Az EKT az adminisztratív költségeket a világszínvonalú végrehajtáshoz szükséges források biztosításával összhangban a minimumon fogja tartani, hogy maximalizálja a felderítő kutatás finanszírozását.	Az EKT saját működésében a kiválóságra törekszik. A Tudományos Tanáccsal és a célzott végrehajtó struktúrával kapcsolatos adminisztratív és munkaerő-költségek összhangban lesznek a kis létszámú és költséghatékony igazgatás követelményével. Az EKT az adminisztratív költségeket a világszínvonalú végrehajtáshoz szükséges források biztosításával összhangban a minimumon fogja tartani, hogy maximalizálja a felderítő kutatás finanszírozását.
Az EKT támogatásainak odaítélése és a kapcsolódó igazgatási feladatok ellátása a kiválóságot középpontba helyező, a kezdeményezést ösztönző és a rugalmasságot az elszámoltathatósággal ötvöző egyszerű eljárások alapján fog történni. Ezen elvek érvényesülésének biztosítására az EKT folytonosan kutatni fogja, milyen további módokon javíthatók és egyszerűsíthetők eljárásai.	Az EKT díjainak odaítélése és a támogatásainak folyósítása a kiválóságot középpontba helyező, a kezdeményezést ösztönző és a rugalmasságot az elszámoltathatósággal ötvöző egyszerű eljárások alapján fog történni. Ezen elvek érvényesülésének biztosítására az EKT folytonosan kutatni fogja, milyen további módokon javíthatók és egyszerűsíthetők az eljárásai.
Tekintetbe véve az EKT mint tudományos meghatározottságú finanszírozó szervezet egyedi szerkezetét és szerepét, tevékenységeinek végrehajtását és irányítását a Tudományos Tanács teljes mértékű bevonásával folyamatosan ellenőrizni és értékelni fogjuk, hogy a tapasztalatok alapján értékelhetők legyenek eredményei, és lehetőség nyíljon eljárásainak és struktúráinak szabályozására és javítására.	Tekintetbe véve az EKT mint tudományos meghatározottságú finanszírozó szervezet egyedi szerkezetét és szerepét, tevékenységeinek végrehajtását és irányítását a Tudományos Tanács teljes mértékű bevonásával folyamatosan ellenőrizni és értékelni fogjuk, hogy a tapasztalatok alapján értékelhetők legyenek eredményei, és lehetőség nyíljon eljárásainak és struktúráinak szabályozására és javítására.
1.1. A Tudományos Tanács	1.1. A Tudományos Tanács
A 7. cikkben részletezett feladatai megvalósítása érdekében a Tudományos Tanács a következőket fogja tenni:	A 7. cikkben részletezett feladatai megvalósítása érdekében a Tudományos Tanács a következőket fogja tenni:
(1) a tudományos stratégia terén:	(1) tudományos stratégia kidolgozása:
– általános tudományos stratégia kidolgozása az EKT számára a tudományos lehetőségek és az európai tudományos szükségletek figyelembevételével,	– általános tudományos stratégia kidolgozása az EKT számára a tudományos lehetőségek és az európai tudományos szükségletek figyelembevételével,
– a tudományos stratégiával összhangban a munkaprogram és a szükséges módosítások folyamatos kidolgozása, beleértve a pályázati felhívásokat és a kritériumokat, és szükség szerint a konkrét témák vagy célcsoportok (pl. fiatal/kialakulóban lévő kutatócsoportok) meghatározása;	– a tudományos stratégiával összhangban a munkaprogram és a szükséges módosítások folyamatos kidolgozása, beleértve a pályázati felhívásokat és a kritériumokat, és szükség szerint a konkrét témák vagy célcsoportok (pl. fiatal/kialakulóban lévő kutatócsoportok) meghatározása;
(2) a program végrehajtásának tudományos irányítása, nyomon követése és minőség-ellenőrzése terén:	(2) a program végrehajtásának tudományos irányítása, nyomon követése és minőség-ellenőrzése:
– szükség szerint tudományos szempontú álláspontok kialakítása a pályázati felhívások végrehajtásával és irányításával, az értékelés kritériumaival, a szakmai értékelés eljárásával kapcsolatosan, beleértve a szakértők kiválasztását, a szakmai értékelés és a pályázatok elbírálásának módszereit és a szükséges végrehajtási szabályokat és iránymutatásokat, amelyek alapján a finanszírozandó pályázat kiválasztása történik a Tudományos Tanács felügyelete alatt; illetve az EKT tevékenységeinek eredményeit és hatását befolyásoló bármilyen más kérdéssel és az elvégzett kutatás minőségével kapcsolatosan, beleértve az EKT támogatásimegállapodás-mintájának főbb rendelkezéseit is,	– szükség szerint tudományos szempontú álláspontok kialakítása a pályázati felhívások végrehajtásával és irányításával, az értékelési kritériumok kidolgozásával, a szakmai értékelés eljárásával – beleértve a szakértők kiválasztását, a szakmai értékelés és a pályázatok elbírálásának módszereit –, továbbá azon szükséges végrehajtási szabályokkal és iránymutatásokkal kapcsolatban, amelyek alapján a Tudományos Tanács felügyelete alatt megtörténik a finanszírozandó pályázat kiválasztása; illetve az EKT tevékenységeinek eredményeit és hatását befolyásoló bármilyen más kérdéssel és az elvégzett kutatás minőségével kapcsolatosan, beleértve az EKT támogatásimegállapodás-mintájának főbb rendelkezéseit is,
– a műveletek minőségének nyomon követése, valamint a végrehajtás és az eredmények értékelése, illetve korrekciós vagy jövőbeli intézkedésekre vonatkozó ajánlások megfogalmazása;	– a műveletek minőségének nyomon követése, valamint a végrehajtás és az eredmények értékelése, illetve korrekciós vagy jövőbeli intézkedésekre vonatkozó ajánlások megfogalmazása;
(3) a kommunikáció és a terjesztés terén:	(3) a kommunikáció és a terjesztés megszervezése:
– a tudományos közösséggel és az alapfontosságú érintettekkel folytatott kommunikáció biztosítása az EKT tevékenységeiről és eredményeiről,	– a tudományos közösséggel és bármely alapvető fontosságú érintettel – a nemzeti, regionális és helyi finanszírozó ügynökségeket is ideértve – folytatott kommunikáció biztosítása az EKT tevékenységeiről és eredményeiről;
– saját tevékenységeiről rendszeres jelentéstétel a Bizottságnak.	– saját tevékenységeiről rendszeres jelentéstétel a Bizottságnak és az Európai Parlamentnek;
	– az alulreprezentált európai régiókból származó kutatók aktív bevonásának elősegítése.
A Tudományos Tanács teljes jogkörrel rendelkezik a finanszírozandó kutatások típusára vonatkozó döntések meghozatalában, és tudományos szempontból garantálja a tevékenységek színvonalát.	A Tudományos Tanács teljes jogkörrel rendelkezik a finanszírozandó kutatások típusára vonatkozó döntések meghozatalában, és tudományos szempontból garantálja a tevékenységek színvonalát.
A Tudományos Tanács az indokolt körben konzultál a tudományos és a műszaki élet közösségeivel.	Adott esetben Tudományos Tanács konzultál a tudományos és a műszaki élet közösségeivel.
A Tudományos Tanács tagjai az általuk végzett feladatokért tiszteletdíjban részesülnek, továbbá az indokolt körben utazási és tartózkodási költségtérítést kapnak.	A Tudományos Tanács tagjai az általuk végzett feladatokért tiszteletdíjban részesülnek, továbbá adott esetben utazási és tartózkodási költségtérítést kapnak.
Az EKT elnöke megbízatásának időtartama alatt Brüsszelben fog lakni, és idejének nagy részét az EKT ügyeire fogja fordítani. Az elnök a Bizottság felső vezetéséhez hasonló mértékű javadalmazásban fog részesülni.	Az EKT elnöke megbízatásának időtartama alatt Brüsszelben fog lakni, és idejének nagy részét az EKT ügyeire fogja fordítani. Az elnök a Bizottság felsővezetéséhez hasonló mértékű javadalmazásban fog részesülni.
A felvételi eljárásnak és a kiválasztott jelöltnek meg kell kapnia a Tudományos Tanács jóváhagyását. A Tudományos Tanács a tagjai közül három alelnököt választ, akik a képviseleti és a munkaszervezési feladatok ellátásában segítik az elnök munkáját. Ezek a személyek egyben az Európai Kutatási Tanács elnökhelyettesi címét is viselhetik.	A Tudományos Tanács a tagjai közül három alelnököt választ, akik a képviseleti és a munkaszervezési feladatok ellátásában segítik az elnök munkáját. Ezek a személyek egyben az Európai Kutatási Tanács elnökhelyettesi címét is viselhetik.
Ezenkívül a három alelnök a saját intézményében a megfelelő helyi adminisztratív támogatás biztosítása érdekében támogatást kap.	Ezenkívül a három alelnök a saját intézményében a megfelelő helyi adminisztratív támogatás biztosítása érdekében támogatást kap.
1.2. A célzott végrehajtó struktúra	1.2. A célzott végrehajtó struktúra
A célzott végrehajtó struktúra felelős a programnak a munkaprogramban meghatározottak szerinti adminisztratív végrehajtása és megvalósítása minden vonatkozásáért. Feladata különösen az értékelési eljárások, a szakmai értékelési és a kiválasztási folyamat végrehajtása a Tudományos Tanács által megállapított stratégiának megfelelően, valamint a támogatások pénzügyi és tudományos irányításának biztosítása.	A célzott végrehajtó struktúra felelős a programnak a munkaprogramban meghatározottak szerinti adminisztratív végrehajtása és megvalósítása minden vonatkozásáért. Feladata különösen az értékelési eljárások, a szakmai értékelési és a kiválasztási folyamat végrehajtása a Tudományos Tanács által megállapított stratégiának megfelelően, valamint a támogatások pénzügyi és tudományos irányításának biztosítása.
A célzott végrehajtó struktúra támogatja a Tudományos Tanácsot fent részletezett valamennyi feladata elvégzésében, hozzáférést biztosít a birtokában levő szükséges adatokhoz és dokumentumokhoz, és tájékoztatja a Tudományos Tanácsot tevékenységeiről.	A célzott végrehajtó struktúra támogatja a Tudományos Tanácsot fent részletezett valamennyi feladata elvégzésében, hozzáférést biztosít a birtokában levő szükséges adatokhoz és dokumentumokhoz, és tájékoztatja a Tudományos Tanácsot tevékenységeiről.
A Tudományos Tanács vezetősége és a célzott végrehajtó struktúra igazgatója a stratégiával és a működési ügyekkel kapcsolatos hatékony együttműködés céljából rendszeres jelleggel koordinációs üléseket tart.	A Tudományos Tanács vezetősége és a célzott végrehajtó struktúra igazgatója a stratégiával és a működési ügyekkel kapcsolatos hatékony együttműködés céljából rendszeres jelleggel koordinációs üléseket tart.
Az EKT igazgatását a kifejezetten erre a célra foglalkoztatott személyzet, köztük szükség szerint az uniós intézmények tisztviselői látják el, és ez a tevékenység kizárólag a hatékony igazgatáshoz szükséges stabilitás és a folytonosság biztosításához elengedhetetlen igazgatási feladatok ellátására fog szorítkozni.	Az EKT igazgatását a kifejezetten erre a célra foglalkoztatott személyzet, köztük szükség szerint az uniós intézmények tisztviselői látják el, és ez a tevékenység kizárólag a hatékony igazgatáshoz szükséges stabilitás és a folytonosság biztosításához elengedhetetlen igazgatási feladatok ellátására fog szorítkozni.
1.3. A Bizottság szerepe	1.3. A Bizottság szerepe
A 6., a 7. és a 8. cikkben meghatározott feladatainak ellátása érdekében a Bizottság a következőket fogja tenni:	A 6., a 7. és a 8. cikkben meghatározott feladatainak ellátása érdekében a Bizottság a következőket fogja tenni:
– biztosítja a célzott végrehajtó struktúra folytonosságát és a feladatoknak és a felelősségi köröknek a célzott végrehajtó struktúra hatáskörébe utalását, figyelembe véve a Tudományos Tanács álláspontját,	– biztosítja a célzott végrehajtó struktúra folytonosságát és a feladatoknak és a felelősségi köröknek a célzott végrehajtó struktúra hatáskörébe utalását, figyelembe véve a Tudományos Tanács álláspontját,
– kinevezi a célzott végrehajtó struktúra igazgatóját és vezető tisztségviselőit, figyelembe véve a Tudományos Tanács álláspontját,	– kinevezi és felmenti a célzott végrehajtó struktúra igazgatóját és vezető tisztségviselőit, figyelembe véve a Tudományos Tanács álláspontját,
– biztosítja a munkaprogram idejében történő elfogadását, valamint a végrehatás módszertanával és a szükséges végrehajtási szabályokkal kapcsolatos állásfoglalásokat az EKT pályázatbeadási szabályzata és az EKT támogatásimegállapodás-mintája alapján, figyelembe véve a Tudományos Tanács állásfoglalásait,	– biztosítja a munkaprogram idejében történő elfogadását, valamint a végrehatás módszertanával és a szükséges végrehajtási szabályokkal kapcsolatos állásfoglalásokat az EKT pályázatbeadási szabályzata és az EKT támogatásimegállapodás-mintája alapján, figyelembe véve a Tudományos Tanács állásfoglalásait,
– rendszeresen tájékoztatja a programbizottságot az EKT tevékenységeinek végrehajtásáról.	– rendszeresen tájékoztatja a programbizottságot az EKT tevékenységeinek végrehajtásáról és az eredményekről, biztosítva folyamatos tájékoztatásukat a legfrissebb információknak megfelelően.
Módosítás  51 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – 1 rész – 2 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
2. Jövőbeni és feltörekvő technológiák	2. Jövőbeni és feltörekvő tudományok és technológiák
A jövőbeni és feltörekvő technológiákkal (JFT) kapcsolatos tevékenységek konkretizálni fogják a különböző beavatkozási logikákat – a teljesen nyitottaktól a témák, a közösségek és a finanszírozás különböző mértékű strukturálásáig –, és három fő pilléren nyugszanak:	A jövőbeni és feltörekvő tudományokkal és technológiákkal (JFTT) kapcsolatos tevékenységek konkretizálni fogják a különböző beavatkozási logikákat – a teljesen nyitottaktól a témák, a közösségek és a finanszírozás különböző mértékű strukturálásáig –, és három fő pilléren nyugszanak:
2.1. Nyitott JFT-támogatások: új ötletek előmozdítása	2.1. Nyitott JFTT-támogatások: új ötletek előmozdítása
A gyökeresen új jövőbeni technológiák alapjainak sikeres felfedezéséhez szükséges nagyszámú, még embrionális szinten lévő, magas kockázatú, jövőbe mutató tudományos és technológiai együttműködésen alapuló kutatási projekt támogatása. Ez a tevékenység, mivel kifejezetten tartózkodik a témák meghatározásától és a szabályok előírásától, elősegíti az új ötletek születését – akármikor is keletkezzenek, és akárhonnét származzanak – a témák és a tudományterületek legszélesebb körében. Az ilyen törékeny ötletek támogatása agilis, kockázatbarát és erősen interdiszciplináris kutatási megközelítést igényel, amely messze a szigorú értelemben vett technológiai területeken túl merészkedik. Az új, magas potenciálú szereplők, például a fiatal kutatók és a csúcstechnológiai kkv-k kutatásba és innovációba való vonzása és ösztönzése a jövő vezető tudományos és ipari szakembereinek kinevelése szempontjából is fontos.	A gyökeresen új tudományos ismeretekhez és jövőbeli technológiákhoz vezető új utak sikeres feltérképezéséhez szükség van arra, hogy a még korai szakaszban lévő, magas kockázatú, jövőbe mutató tudományos és technológiai együttműködésen alapuló kutatási projektek nagy száma részesüljön támogatásban. Ez a tevékenység, mivel kifejezetten tartózkodik a témák meghatározásától és a szabályok előírásától, elősegíti az új és átformáló ötletek születését – akármikor is keletkezzenek, és akárhonnét származzanak – a témák és a tudományterületek legszélesebb körében. Az ilyen törékeny ötletek támogatása agilis, kockázatbarát és erősen interdiszciplináris kutatási megközelítést igényel, amely messze a szigorú értelemben vett technológiai területeken túl merészkedik. A jövő vezető tudományos és ipari szakembereinek kinevelése szempontjából is fontos, hogy a kutatást és innovációt vonzóvá tegyük az új, magukban nagy lehetőséget hordozó szereplők, például a fiatal és női kutatók, illetve a csúcstechnológiával foglalkozó kkv-k számára, és ösztönözzük e szereplőket a kutatásban és az innovációban való részvételre.
2.2. Proaktív JFT-támogatások: feltörekvő témák és közösségek gondozása	2.2. Proaktív JFTT-támogatások: feltörekvő témák és közösségek gondozása
Az új ötleteket és témákat a feltörekvő közösségek strukturálásán való munkálkodással és az átalakulást biztosító kutatási témák tervezésének és kifejlesztésének támogatásával érlelni kell. Ennek a strukturáláson alapuló, ám felfedező jellegű megközelítésnek a fő haszna azoknak az új területeknek az elősegítése, amelyek még nem állnak készen arra, hogy bekerüljenek az ipari kutatási menetrendekbe, valamint az ezek köré épülő kutatói közösségek strukturálása. Ez biztosítja a kutatók kis csoportjainak együttműködésétől a projektek olyan csoportjáig vezető utat, amelyben az egyes kutatócsoportok különböző szempontból vizsgálnak egy kutatási témát és megosztják eredményeiket.	Az új ötleteket és témákat a feltörekvő közösségek strukturálásán való munkálkodással és az átalakulást biztosító kutatási témák tervezésének és kifejlesztésének támogatásával érlelni kell. Ennek a strukturáláson alapuló, ám felfedező jellegű megközelítésnek a fő haszna azoknak az új területeknek az elősegítése, amelyek még nem állnak készen arra, hogy bekerüljenek az ipari kutatási menetrendekbe, valamint az ezek köré épülő kutatói közösségek strukturálása. Ez biztosítja a kutatók kis csoportjainak együttműködésétől a projektek olyan csoportjáig vezető utat, amelyben az egyes kutatócsoportok különböző szempontból vizsgálnak egy kutatási témát és megosztják eredményeiket.
2.3. Kiemelt JFT-támogatások: a nagy horderejű interdiszciplináris tudományos és technológiai kihívások kezelése	2.3. Kiemelt JFTT-támogatások: a nagy horderejű interdiszciplináris tudományos és technológiai kihívások kezelése
Az ebben a kihívásban szereplő kutatási kezdeményezések tudományvezéreltek, nagy léptékűek, multidiszciplinárisak és egy jövőbe mutató, összefogó célra épülnek. Az olyan nagy horderejű tudományos és technológiai kihívásokat kezelik, amelyekhez a különböző tudományterületek, közösségek és programok együttműködésére van szükség. A tudományos fejlődésnek erős és széles alapot kell biztosítania a jövőbeni technológiai innováció és a gazdasági lehetőségek kiaknázásához, és egyúttal újfajta haszonnal kell járnia a társadalom számára. Az ilyen kezdeményezések átfogó természetük és nagyságrendjük következtében csak több szövetkező résztvevő tartós (évtizedes) erőfeszítésével valósulhatnak meg.	Az ebben a kihívásban szereplő kutatási kezdeményezések tudományvezéreltek, nagy léptékűek, multidiszciplinárisak és egy jövőbe mutató, összefogó célra épülnek. Az olyan nagy horderejű tudományos és technológiai kihívásokat kezelik, amelyekhez a különböző tudományterületek, közösségek és programok együttműködésére van szükség. A tudományos fejlődésnek erős és széles alapot kell biztosítania a jövőbeni technológiai innováció és a gazdasági lehetőségek kiaknázásához, és egyúttal újfajta haszonnal kell járnia a társadalom számára. Figyelembe kell venni a jelentős társadalmi hatással bíró tevékenységeket. Az ilyen kezdeményezések átfogó természetük és nagyságrendjük következtében csak több szövetkező résztvevő tartós (évtizedes) erőfeszítésével valósulhatnak meg.
A három JFT-pillérben végzett tevékenységeket széles körű hálózatos együttműködés és közösségi alapú tevékenységek egészítik ki a jövőbeni technológiák felé törekvő, tudományos meghatározottságú kutatás termékeny és élénk európai alapjainak megteremtése céljából. Ezek támogatni fogják továbbá a JFT-tevékenységek jövőbeni fejlődését, elősegítik az új technológiák különböző vonatkozásaival kapcsolatos vitát, és előmozdítják hatásosságukat.	A három JFTT-pillérben végzett tevékenységeket széles körű hálózatos együttműködés és közösségi alapú tevékenységek egészítik ki a jövőbeni technológiák felé törekvő, tudományos meghatározottságú kutatás termékeny és élénk európai alapjainak megteremtése céljából. Ezek támogatni fogják továbbá a JFTT-tevékenységek jövőbeni fejlődését, elősegítik az új technológiák különböző vonatkozásaival kapcsolatos vitát, és előmozdítják hatásosságukat. A JFTT-tevékenységeknek nyitottnak kell lenniük a harmadik országokkal való, közös érdekeken és kölcsönös előnyökön alapuló együttműködésre.
2.4. Egyedi megvalósítási szempontok	2.4. Egyedi megvalósítási szempontok
Egy JFT Tanácsadó Testület fogja biztosítani az érdekeltek általános tudományos stratégiával kapcsolatos hozzájárulását, beleértve a munkaprogram meghatározását is.
	A Bizottságnak konzultálnia kell majd a JFTT programmal kapcsolatban az érdekeltekkel, többek között a személyes minőségükben eljáró és a kutatási területek széles palettáját felölelő, legelismertebb és megfelelő szakértelemmel rendelkező tudósokkal és mérnökökkel.
	Ez a konzultáció különösen az alábbiakkal kapcsolatos vélemények összegyűjtésére irányul majd:
	– a JFTT tevékenységekre vonatkozó általános tudományos stratégia, a tudományos és alkalmazási lehetőségek és az európai szintű szükségletek fényében
	– a munkaprogram prioritásainak megállapítása és a szükséges módosítások, beleértve az ajánlati felhívásokat és az átfedéseket megelőző szempontokat is.
	– a felülről lefelé építkező JFTT tevékenységek (proaktív és kiemelt kezdeményezések) különleges témáinak meghatározása, különösen a JFTT alulról felfelé építkező (nyílt) tevékenységei valamint a szóba jöhető területeken az EKT pályázatokból finanszírozottak közül alakulnak ki.
	A duplán végzett munka mennyiségének lehető legkisebbre csökkentése érdekében a Bizottságnak a már meglévő konzultációs eszközök – többek között az európai innovációs partnerségek, az európai technológiai platformok és a közös programozási kezdeményezések – használatára kell törekednie a Horizont 2020 keretprogram végrehajtása során.
	Valamennyi JFTT projektet kizárólag a tudományos és technológiai kiválóság szigorú kritériumai alapján értékelnek.
	A JFTT forrásainak többségét valamennyi területen alulról fölfelé építkező, együttműködésen alapuló, felderítő kutatásra kell fordítani.
A keretprogram JFT-vel foglalkozó része folyamatos jelleggel tudományos meghatározottságúan, egy kis létszámú és költséghatékony végrehajtó struktúra támogatásával működik. Egyszerű adminisztratív eljárásokat fog elfogadni, hogy fenntartsa a kiválóságra fektetett hangsúlyt a tudományos meghatározottságú technológiai innovációban, ösztönözze a kezdeményezéseket, és ötvözze a rugalmasságot az elszámoltathatósággal. A legmegfelelőbb megközelítések alkalmazandók a JFT kutatási területeire jellemző sajátosságok tesztelésére (például a portfólióanalízis) és az érintettek közösségeinek bevonására (például a konzultációkba). A cél a folyamatos javulás és az eljárások további egyszerűsítési és javítási lehetőségeinek felkutatása, és végső soron ezen elvek érvényesülésének biztosítása. A JFT-tevékenységek hatékonysága és hatását a programszintű tevékenységek értékelését kiegészítve kerül értékelésre.	A keretprogram JFTT-vel foglalkozó része folyamatos jelleggel tudományos meghatározottságúan, egy kis létszámú és költséghatékony végrehajtó struktúra támogatásával működik. Egyszerű adminisztratív eljárásokat fog elfogadni, hogy fenntartsa a kiválóságra fektetett hangsúlyt a tudományos meghatározottságú technológiai innovációban, ösztönözze a kezdeményezéseket, és ötvözze a rugalmasságot az elszámoltathatósággal. A legmegfelelőbb megközelítések alkalmazandók a JFTT kutatási területeire jellemző sajátosságok tesztelésére (például a portfólióanalízis) és az érintettek közösségeinek bevonására (például a konzultációkba). A cél a folyamatos javulás és az eljárások további egyszerűsítési és javítási lehetőségeinek felkutatása, és végső soron ezen elvek érvényesülésének biztosítása. A JFTT-tevékenységek hatékonysága és hatását a programszintű tevékenységek értékelését kiegészítve kerül értékelésre.
Tekintetbe véve küldetését, hogy elősegítse a tudományos meghatározottságú kutatást a jövőbeni technológiák felé vezető úton, a keretprogram JFT-vel foglalkozó része arra törekszik, hogy találkozási lehetőséget biztosítson a tudomány, a technológia és az innováció képviselőinek. A keretprogram JFT-vel foglalkozó részének tehát aktív katalizátorszerepet kell betöltenie az újfajta gondolkodás, valamint az újfajta gyakorlati megoldások és együttműködések ösztönzésében.	Tekintetbe véve küldetését, hogy elősegítse a tudományos meghatározottságú kutatást a jövőbeni technológiák felé vezető úton, a keretprogram JFTT-vel foglalkozó része arra törekszik, hogy találkozási lehetőséget biztosítson a tudomány, a technológia és az innováció képviselőinek. A keretprogram JFTT-vel foglalkozó részének tehát aktív katalizátorszerepet kell betöltenie az újfajta gondolkodás, valamint az újfajta gyakorlati megoldások és együttműködések ösztönzésében.
A nyitott JFT-támogatás az ígéretes új ötletek utáni, teljes mértékben alulról felfelé építkező kutatás céljából csoportosítja tevékenységeit. Az ilyen ötletek mindegyikében rejlő magas kockázatot ellensúlyozza, ha nagy mennyiségben kerülnek vizsgálatra. E tevékenységek kulcsfontosságú jellemzői az idő- és erőforrás-hatékonyság, az alacsony alternatív költség a pályázók részéről, valamint a vitathatatlan nyitottság a nem konvencionális, interdiszciplináris ötletek iránt. Folyamatosan nyitott, könnyű és gyors pályáztató programok fogják keresni a magas kockázatú, ígéretes új kutatási ötleteket, és lehetőséget biztosítanak az új és nagy potenciállal rendelkező innovációs szereplőknek, például a fiatal kutatóknak és a csúcstechnológiai kis- és középvállalkozásoknak. Ezt a kreatív gondolkodást aktívan elősegítő tevékenységek egészítik ki.	A nyitott JFTT-támogatás az ígéretes új ötletek utáni, teljes mértékben alulról felfelé építkező kutatás céljából csoportosítja tevékenységeit. Az ilyen ötletek mindegyikében rejlő magas kockázatot ellensúlyozza, ha nagy mennyiségben kerülnek vizsgálatra. E tevékenységek kulcsfontosságú jellemzői az idő- és erőforrás-hatékonyság, az alacsony alternatív költség a pályázók részéről, valamint a vitathatatlan nyitottság a nem konvencionális, interdiszciplináris ötletek iránt. Folyamatosan nyitott, könnyű és gyors pályáztató programok fogják keresni a magas kockázatú, ígéretes új kutatási ötleteket, és lehetőséget biztosítanak az új és nagy potenciállal rendelkező innovációs szereplőknek, például a fiatal kutatóknak és a csúcstechnológiai kis- és középvállalkozásoknak. Ezt a kreatív gondolkodást aktívan elősegítő tevékenységek egészítik ki.
A proaktív JFT-támogatások rendszeresen lehetőséget nyújtanak több nagy kockázatú és nagy lehetőségeket rejtő innovatív téma kidolgozására, és finanszírozási szintjük több projekt kiválasztását is lehetővé teszi. Ezeket a projekteket közösségépítő cselekvések fogják támogatni, amelyek elősegítik az olyan tevékenységeket, mint például a közös rendezvények szervezése vagy az új tantervek vagy kutatási ütemtervek kidolgozása. A témák kiválasztásának fő szempontjai a következők lesznek: kiválóság a jövőbeni technológiák felé törekvő, tudományos meghatározottságú kutatásban, képesség a kritikus tömeg elérésére, valamint a tudományra és a technológiára gyakorolt hatások.	Proaktív JFTT-támogatások: ezek a támogatások rendszeresen lehetőséget nyújtanak több nagy kockázatú és nagy lehetőségeket rejtő innovatív téma kidolgozására, és finanszírozási szintjük több projekt kiválasztását is lehetővé teszi. Ezeket a projekteket közösségépítő cselekvések fogják támogatni, amelyek elősegítik az olyan tevékenységeket, mint például a közös rendezvények szervezése vagy az új tantervek vagy kutatási ütemtervek kidolgozása. A témák kiválasztásának fő szempontjai a következők lesznek: kiválóság a jövőbeni technológiák felé törekvő, tudományos meghatározottságú kutatásban, képesség a kritikus tömeg elérésére, valamint a tudományra és a technológiára gyakorolt hatások.
Meghatározott számú nagy léptékű, fókuszált kezdeményezés (kiemelt JFT-támogatások) is végrehajtásra kerül. Ezek olyan partnerségeken fognak alapulni, amelyek lehetővé teszik az uniós, a nemzeti és a magánszektorból származó hozzájárulások együttes felhasználását, kiegyensúlyozott irányítási struktúrájuknak köszönhetően biztosítják a programgazdák megfelelő mértékű befolyását és a végrehajtás nagyfokú autonómiáját és rugalmasságát, és ezáltal lehetőséget biztosítanak arra, hogy a kiemelt támogatást élvező kezdeményezés egy széles körben támogatott kutatási útitervet kövessen. A kezdeményezések kiválasztása során figyelembe kell venni az egységesítő célt, a hatásokat, az érdekeltek integrálására való képességet, az egységteremtő kutatási útiterv végrehajtásához biztosított erőforrásokat, valamint az érdekeltek és a nemzeti, illetőleg regionális kutatási programok által nyújtott támogatást.	Meghatározott számú nagy léptékű, fókuszált kezdeményezés (kiemelt JFTT-támogatások) is végrehajtásra kerül. Ezek olyan partnerségeken fognak alapulni, amelyek lehetővé teszik az uniós, a nemzeti és a magánszektorból származó hozzájárulások együttes felhasználását, kiegyensúlyozott irányítási struktúrájuknak köszönhetően biztosítják a programgazdák megfelelő mértékű befolyását és a végrehajtás nagyfokú autonómiáját és rugalmasságát, és ezáltal lehetőséget biztosítanak arra, hogy a kiemelt támogatást élvező kezdeményezés egy széles körben támogatott kutatási útitervet kövessen. A kezdeményezések kiválasztása során figyelembe kell venni az egységesítő célt, a hatásokat, az érdekeltek integrálására való képességet, az egységteremtő kutatási útiterv végrehajtásához biztosított erőforrásokat, valamint az érdekeltek és a nemzeti, illetőleg regionális kutatási programok által nyújtott támogatást.
Módosítás  52 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – 1 rész – 3 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
3. Marie Curie-cselekvések	3. Marie Skłodowska-Curie-cselekvések
3.1. Új készségek fejlesztése kiváló kutatói alapképzéssel	3.1. Új készségek fejlesztése kiváló kutatói alapképzéssel
Európának erős és kreatív emberierőforrás-alapra van szüksége, amely képes országok és ágazatok között mozogni, és a készségek megfelelő kombinációjával rendelkezik az innovációhoz, valamint ahhoz, hogy termékekké és szolgáltatásokká tudja változtatni tudását és ötleteit a gazdaság és a társadalom hasznára.	Európának erős és kreatív emberierőforrás-alapra van szüksége, amely képes országok és ágazatok között mozogni, és a készségek megfelelő kombinációjával rendelkezik az innovációhoz, valamint ahhoz, hogy termékekké és szolgáltatásokká tudja változtatni tudását és ötleteit a gazdaság és a társadalom hasznára.
Ezt különösen a kiválóságnak a fiatal kutatók és doktorjelöltek kiváló minőségű alapszintű képzésének jelentős részében való növelésével és strukturálásával kell elérni a tagállamokban és a társult országokban. Azáltal, hogy a fiatal kutatók sokféle olyan készséget sajátítanak el, amelyek lehetővé teszik számukra a jelenkori és a jövőbeni kihívásokkal való szembenézést, a kutatók következő generációja lesz a köz- és magánszektorban jelentkező javuló karrierlehetőségek haszonélvezője, és ez egyúttal növeli a kutatói karrier vonzerejét a fiatal generációk számára.	Ezt különösen a kiválóságnak a fiatal kutatók és doktorjelöltek kiváló minőségű alapszintű képzésének jelentős részében való növelésével és strukturálásával kell elérni a tagállamokban és a társult országokban. Azáltal, hogy a fiatal kutatók sokféle olyan készséget sajátítanak el, amelyek lehetővé teszik számukra a jelenkori és a jövőbeni kihívásokkal való szembenézést, a kutatók következő generációja jobb karrierlehetőségekből profitálhat majd mind a közszférában, mind a magánszektorban – a nonprofit civil társadalmi ágazatokat is ideértve –, és ez egyúttal növelni fogja a kutatói karrier vonzerejét a fiatal generációk számára. Ugyanezen okokból a doktori képzésben részt vevőket egyértelműen az új oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogram egyik kulcsfontosságú célcsoportjának kell tekinteni, amely program forráseszközeit oly módon kell felhasználni, hogy azok kiegészítsék a Horizont 2020 program forráseszközeit.
A fellépés a különböző európai és más országok egyetemeinek, kutatóintézeteinek, vállalkozásainak, kis- és középvállalkozásainak és más társadalmi-gazdasági szereplőinek partnerségi kapcsolatai által létrehozott, uniós szintű, versenyeztetéssel kiválasztott kutatóképző programok támogatásával valósul meg. Szintén támogatásban részesülnek az olyan egyedi intézetek, amelyek képesek ugyanezt a gyarapító környezetet biztosítani. A célkitűzések végrehajtásában a különböző igényeknek való megfelelés érdekében biztosítani kell a rugalmasságot. A sikeres partnerségek jellemzően kutatóképző hálózatok vagy ipari doktorátusok lesznek, míg az egyedi intézmények általában innovatív doktori képzésekben vesznek majd részt. A világ bármely országából származó legjobb fiatal kutatók e kiváló programokhoz csatlakozva ebben a keretben számíthatnak támogatásra.	A fellépés a különböző európai és más országok egyetemeinek, kutatóintézeteinek, vállalkozásainak, kis- és középvállalkozásainak és más társadalmi-gazdasági szereplőinek partnerségi kapcsolatai által létrehozott, uniós szintű, versenyeztetéssel kiválasztott kutatóképző programok támogatásával valósul meg, amelyek lehetővé teszik a kutatók számára kutatói önéletrajzuk gazdagítását. Szintén támogatásban részesülnek az olyan egyedi intézetek, amelyek képesek ugyanezt a gyarapító környezetet biztosítani. A sikeres partnerségek jellemzően többek között kutatóképző hálózatok vagy ipari, összevont vagy többszörös doktorátusok lesznek, míg az egyedi intézmények általában – de nem szükségszerűen – innovatív doktori képzésekben vesznek majd részt. Ennek keretében a világ bármely országából származó legjobb fiatal kutatók e kiváló programokhoz csatlakozva nemre való tekintet nélkül számíthatnak támogatásra.
Ezek a képzési programok a kutatási kulcskompetenciák fejlesztését és kiszélesítését célozzák, miközben a munkaerőpiac jövőbeni igényeinek megfelelő kreatív gondolkodással, vállalkozói szemlélettel és innovációs készségekkel ruházzák fel a kutatókat. A programok az olyan átvihető kompetenciák területén is képzést fognak nyújtani, mint a csapatmunka, a kockázatvállalás, a projektirányítás, a szabványosítás, a vállalkozói tevékenység, az etikai szempontok, a szellemi tulajdonhoz fűződő jog, a kommunikáció, valamint a kutatás és a társadalom közötti kölcsönhatások, amelyek elsődleges fontosságúak az innováció létrehozásában, fejlesztésében, kereskedelmi hasznosításában és terjesztésében.	Ezek a képzési programok a kutatási kulcskompetenciák fejlesztését és kiszélesítését célozzák, lehetővé téve a kutatók számára kutatói életrajzuk gazdagítását, miközben a munkaerőpiac jövőbeni igényeinek megfelelő kreatív gondolkodással, vállalkozói szemlélettel és innovációs készségekkel ruházzák fel a kutatókat. A programok az olyan átvihető kompetenciák területén is képzést fognak nyújtani, mint a csapatmunka, a kockázatvállalás, a projektirányítás, a szabványosítás, a vállalkozói tevékenység, az etikai szempontok, a szellemi tulajdonhoz fűződő jog, a kommunikáció, valamint a kutatás és a társadalom közötti kölcsönhatások, amelyek elsődleges fontosságúak az innováció létrehozásában, fejlesztésében, kereskedelmi hasznosításában és terjesztésében.
3.2. A kiválóság előmozdítása országok és ágazatok közötti mobilitás révén	3.2. A kiválóság előmozdítása országok és ágazatok közötti mobilitás révén
Európának vonzónak kell lennie a legjobb kutatók számára, akár Európából, akár más országokból származnak. Ezt különösen a tapasztalt kutatók számára mind a magán-, mind a közszektorban felkínált vonzó karrierlehetőségek támogatásával, valamint a kutatók arra történő ösztönzésével lehet elérni, hogy országok, ágazatok és tudományterületek között mozogva elmélyítsék kreatív és innovatív potenciáljukat.	Európának vonzónak kell lennie a legjobb kutatók számára, akár Európából, akár más országokból származnak. Ezt különösen a kezdő és a tapasztalt kutatók számára mind a közszférában, mind a magánszektorban – a nonprofit civil társadalmi ágazatokat is ideértve – felkínált vonzó karrierlehetőségek támogatásával, valamint a kutatók arra történő ösztönzésével lehet elérni, hogy országok, ágazatok és tudományterületek között mozogva elmélyítsék kreatív és innovatív potenciáljukat.
Az olyan legjobb vagy legígéretesebb tapasztalt kutatók fognak finanszírozást kapni – nemzeti hovatartozásra való tekintet nélkül –, akik a transznacionális vagy internacionális mobilitás által kívánják fejleszteni készségeiket. A kutatók akár karrierjük összes állomásán át kaphatnak támogatást, beleértve a legfiatalabb kutatókat is, akik éppen csak megkapták doktori fokozatukat vagy azzal egyenrangú szakmai tapasztalatban részesültek. Ezek a kutatók azzal a feltétellel kapnak támogatást, hogy más országba költöznek, hogy ott egyetemeken, kutatóintézetekben, vállalkozásokban, kis- és középvállalkozásokban vagy más, általuk választott társadalmi-gazdasági szereplőknél kiszélesítsék vagy elmélyítsék kompetenciáikat olyan kutatási projekteken dolgozva, amelyek megfelelnek személyes igényeiknek és érdeklődésüknek. A kiküldetések támogatásával ezenkívül arra is ösztönzést fognak kapni, hogy a közszektorból a magánszektorba vagy a magánszektorból a közszektorba vándoroljanak. A részben a köz-, részben pedig a magánszektorban való elhelyezkedést lehetővé tevő részidős lehetőségek is támogatást fognak kapni, hogy elmélyítsék a szektorok közötti ismeretáramlást, és ösztönözzék az induló vállalkozások létrehozását. Ezek a testre szabott kutatási lehetőségek hozzásegítik az ígéretes kutatókat a teljes függetlenséghez, és megkönnyítik a köz- és a magánszektor közötti mozgásukat.	Az olyan legjobb vagy legígéretesebb tapasztalt és kezdő kutatók fognak finanszírozást kapni – nemzeti hovatartozásra vagy nemre való tekintet nélkül –, akik a transznacionális vagy internacionális mobilitás által kívánják fejleszteni készségeiket. A kutatók akár karrierjük összes állomásán át kaphatnak támogatást, beleértve a legfiatalabb kutatókat is, akik éppen csak megkapták doktori fokozatukat vagy azzal egyenrangú szakmai tapasztalatban részesültek, és azt követően visszatérnek Európába, ha így kívánják. Ezek a kutatók azzal a feltétellel kapnak támogatást, hogy más országba költöznek, hogy ott egyetemeken, kutatóintézetekben, vállalkozásokban, kkv-kban, civil társadalmi szervezetekben, kutatási infrastruktúrákban, az EIT tudás- és innovációs közösségeiben vagy más, általuk választott társadalmi-gazdasági szereplőknél kiszélesítsék vagy elmélyítsék kompetenciáikat olyan kutatási projekteken dolgozva, amelyek megfelelnek személyes igényeiknek és érdeklődésüknek. Arra is kell finanszírozást rendelkezésre bocsátani, hogy a kutatók az innováció területén kevésbé jól teljesítő régiókban található intézményekbe irányuló mobilitását elősegítsék. A kiküldetések támogatásával ezenkívül arra is ösztönzést fognak kapni, hogy a közszektorból a magánszektorba vagy a magánszektorból a közszektorba vándoroljanak. A részben a köz-, részben pedig a magánszektorban való elhelyezkedést lehetővé tevő részidős lehetőségek is támogatást fognak kapni, hogy elmélyítsék a szektorok közötti ismeretáramlást, és ösztönözzék az induló és hasznosító vállalkozások létrehozását. Ezek a testre szabott kutatási lehetőségek hozzásegítik az ígéretes kutatókat a teljes függetlenséghez, és megkönnyítik a köz- és a magánszektor közötti mozgásukat.
A kutatók valós potenciáljának teljes kihasználása érdekében támogatást fognak kapni a kutatói karrierek újraindítását segítő lehetőségek is.	A kutatók valós potenciáljának teljes kihasználása érdekében támogatást fognak kapni a kutatói karrierek újraindítását segítő lehetőségek. Szintén támogatni fogják, hogy a kutatók transznacionális/nemzetközi mobilitási tapasztalatszerzést követően újból elfoglalhassanak egy hosszabb távra szóló európai – többek között a származási országukban lévő – kutatói állást. A mobilitást és a kutatók karrierépítését elő kell segíteni.
3.3. Az innováció előmozdítása a tudásbázisok termékeny kölcsönhatása révén	3.3. Az innováció előmozdítása a tudásbázisok termékeny kölcsönhatása révén
A társadalmi kihívások egyre inkább globális méreteket öltenek, és sikeres kezelésükben kulcsfontosságúak a határokon és ágazatokon átívelő együttműködések. Az ismeretek és az ötletek megosztása ezért létfontosságú mind a kutatás, mind pedig a piac világában, és ezt csakis az emberi kapcsolatokon keresztül lehet megvalósítani. Ezt célozza a magasan képzett kutatói és innovációs munkaerő ágazatok, országok és tudományterületek közötti rugalmas cseréjének támogatása.	A társadalmi kihívások egyre inkább globális méreteket öltenek, és sikeres kezelésükben kulcsfontosságúak a határokon és ágazatokon átívelő együttműködések. Az ismeretek és az ötletek megosztása ezért létfontosságú mind a kutatás, mind a társadalom és a piac világában, és ezt csakis az emberi kapcsolatokon keresztül lehet megvalósítani. Ezt célozza a magasan képzett kutatói és innovációs munkaerő ágazatok, országok és tudományterületek közötti rugalmas cseréjének támogatása.
Az európai finanszírozás támogatni fogja a kutatói és innovációs munkaerő rövid távú cseréjét az európai, valamint – a nemzetközi együttműködés megerősítése érdekében – az európai és a harmadik országokban található egyetemek, kutatóintézetek, vállalkozások, kis- és középvállalkozások és más, a résztvevők által választott társadalmi-gazdasági szereplők közötti partnerségek keretein belül. A támogatás elérhető lesz a kutatói és az innovációs életpálya minden szintjén lévő szakemberek számára a legfiatalabb (posztgraduális) kutatóktól egészen a legmagasabb pozícióban (a menedzsmentben) működő szakemberekig, beleértve az adminisztratív és a technikai személyzetet is.	Az európai finanszírozás támogatni fogja a kutatói és innovációs munkaerő rövid távú cseréjét az európai, valamint – a nemzetközi együttműködés megerősítése érdekében – az európai és a harmadik országokban található egyetemek, kutatóintézetek, vállalkozások, kis- és középvállalkozások, kutatási infrastruktúrák, az EIT tudás- és innovációs közösségei és más, a résztvevők által választott társadalmi-gazdasági szereplők közötti partnerségek keretein belül. Külön intézkedéseket fognak hozni a fejlődő országok kutatói kapacitásának erősítése érdekében. A támogatás elérhető lesz a kutatói és az innovációs életpálya minden szintjén lévő szakemberek számára a legfiatalabb (posztgraduális) kutatóktól egészen a legmagasabb pozícióban (a menedzsmentben) működő szakemberekig, beleértve az adminisztratív és a technikai személyzetet is. Ebben az értelemben erősíteni kell az ipari doktori programokat, amelyek fontos részét képezik az innovatív szellem kutatók körében történő bátorításának és az ipar és a tudományos élet közötti közelebbi kapcsolatok kialakításának.
3.4. A strukturális hatások fokozása a tevékenységekhez nyújtott társfinanszírozással	3.4. A strukturális hatások fokozása a tevékenységekhez nyújtott társfinanszírozással
A kiválóságot elősegítő és a Marie Curie-cselekvések bevált gyakorlati megoldásait a kutatóképzés európai mobilitási lehetőségei, a karrierépítés és a munkaerőcsere terén terjesztő regionális, nemzeti és nemzetközi programok ösztönzése növelni fogja a Marie Curie-cselekvések számszerű és strukturális hatását. Mindez vonzóbbá fogja tenni az európai kiválósági központokat.	A kiválóságot elősegítő és a Marie Skłodowska-Curie-cselekvések bevált gyakorlati megoldásait a kutatóképzés európai mobilitási lehetőségei, a karrierépítés és a munkaerőcsere terén terjesztő regionális, nemzeti és nemzetközi programok ösztönzése növelni fogja a Marie Skłodowska-Curie-cselekvések számszerű és strukturális hatását. Mindez vonzóbbá fogja tenni az európai kiválósági központokat.
Ez olyan új vagy már létező regionális, nemzeti, magánszektorbeli és nemzetközi programok közös finanszírozásával fog megvalósulni, amelyek lehetőséget és támogatást biztosítanak a nemzetközi, ágazatok közötti és interdiszciplináris kutatóképzésnek, valamint – karrierjük bármely szakaszában – a kutatók és az innovációs szakemberek országhatárokon és ágazatokon át érvényesülő mobilitásának.	Ez olyan új vagy már létező regionális, nemzeti, magánszektorbeli és nemzetközi programok közös finanszírozásával fog megvalósulni, amelyek lehetőséget és támogatást biztosítanak a nemzetközi, ágazatok közötti és interdiszciplináris kutatóképzésnek, valamint – karrierjük bármely szakaszában – a kutatók és az innovációs szakemberek országhatárokon és ágazatokon át érvényesülő mobilitásának.
Ez lehetővé teszi az uniós cselekvések, valamint a regionális és nemzeti szint közötti szinergiák kihasználását, megszüntetve ezzel a célkitűzésekre, az értékelési módszerekre és a kutatók munkakörülményeire fordított források szétaprózódását.	Ez lehetővé teszi az uniós cselekvések, valamint a regionális és nemzeti szint közötti szinergiák kihasználását, megszüntetve ezzel a célkitűzésekre, az értékelési módszerekre és a kutatók munkakörülményeire fordított források szétaprózódását.
3.5. Célzott támogatások és politikai intézkedések	3.5. Célzott támogatások és politikai intézkedések
A kihívás megválaszolásához alapvető fontosságú a fejlődés nyomon követése. A program – a Marie Curie-cselekvések hiányosságainak feltérképezése és hatásaik fokozatos javítása érdekében – támogatja a mutatók kidolgozását és a kutatók mobilitásával, készségeivel és karrierjével kapcsolatos adatelemzést. Ezeket a tevékenységeket szinergiák kialakításával, valamint a program „Inkluzív, innovatív és biztonságos társadalmak” elnevezésű részének a kutatókra, a munkáltatóikra és a finanszírozókra vonatkozó szakpolitikai támogatási cselekvéseivel egyeztetve kell megvalósítani. Olyan kezdeményezéseket támogató egyedi cselekvések részesülnek finanszírozásban, amelyek felhívják a figyelmet a kutatói karrier fontosságára, és terjesztik a Marie Curie-cselekvések által támogatott munkának köszönhető kutatási-fejlesztési eredményeket.	A kihívás megválaszolásához alapvető fontosságú a fejlődés nyomon követése. A program – a Marie Skłodowska-Curie-cselekvések hiányosságainak és akadályainak feltérképezése és hatásaik fokozatos javítása érdekében – támogatja a mutatók kidolgozását és a kutatók mobilitásával, készségeivel és karrierjével kapcsolatos adatelemzést. Ezeket a tevékenységeket szinergiák kialakításával, valamint a program „A tudomány a társadalomért és a társadalommal” elnevezésű részének a kutatókra, a munkáltatóikra és a finanszírozókra vonatkozó szakpolitikai támogatási cselekvéseivel egyeztetve kell megvalósítani. Olyan kezdeményezéseket támogató egyedi cselekvések részesülnek finanszírozásban, amelyek felhívják a figyelmet a kutatói karrier fontosságára, és terjesztik a Marie Skłodowska-Curie-cselekvések által támogatott munkának köszönhető kutatási-fejlesztési eredményeket.
A Marie Curie-cselekvések hatásainak további növelése céljából öregdiák-szolgáltatások segítségével kerül fejlesztésre a jelenlegi és a korábbi Marie Curie-kutatók hálózatos együttműködése. Ide tartozik a kutatók együttműködések és álláslehetőségek feltérképezését lehetővé tevő kapcsolattartási és cserefórumának támogatása, közös rendezvények szervezése, valamint a tagok bevonása a Marie Curie-cselekvések és az európai kutatási térség „követeként” a népszerűsítési tevékenységbe.	A Marie Skłodowska-Curie-cselekvések hatásainak további növelése céljából öregdiák-szolgáltatások segítségével kerül fejlesztésre a jelenlegi és a korábbi Marie Curie-kutatók hálózatos együttműködése. Ide tartozik a kutatók – együttműködések és álláslehetőségek feltérképezését lehetővé tévő – kapcsolattartási és cserefórumának támogatása, közös rendezvények szervezése, valamint a tagok bevonása a népszerűsítési tevékenységbe a Marie Skłodowska-Curie-cselekvések és az európai kutatási térség „nagyköveteiként”.
3.6. Egyedi megvalósítási szempontok	3.6. Egyedi megvalósítási szempontok
A Marie Curie-cselekvések képzésekre, pályafutás-fejlesztésre irányulnak a Szerződésben meghatározott minden kutatási és innovációs területen, az alapkutatástól a piaci bevezetésig és az innovációs szolgáltatásokig. A pályázók szabadon választhatnak a kutatási és az innovációs területek és ágazatok között.	A Skłodowska-Curie-cselekvések képzésekre, pályafutás-fejlesztésre irányulnak a Szerződésben meghatározott minden kutatási és innovációs területen, az alapkutatástól – a társadalomtudományok és bölcsészettudományok területét is ideértve – a piaci bevezetésig és az innovációs szolgáltatásokig. A pályázók szabadon választhatnak a kutatási és az innovációs területek és ágazatok között.
A globális tudásbázis hasznosítása érdekében a Marie Curie-cselekvések nyitva fognak állni valamennyi ország kutatói és innovációval foglalkozó szakemberei, illetőleg egyetemei, kutatóintézetei, vállalkozásai és más társadalmi-gazdasági szereplői előtt, beleértve a(z) XX/XX/EU rendeletben (a részvételi szabályokban) meghatározott feltételek mellet a harmadik országokat ilyen típusú jogalanyait is.	A globális tudásbázis hasznosítása érdekében a Marie Skłodowska-Curie-cselekvések nyitva fognak állni valamennyi ország kutatói és innovációval foglalkozó szakemberei, illetőleg egyetemei, kutatóintézetei, vállalkozásai és más társadalmi-gazdasági szereplői előtt, beleértve a(z) XX/XX/EU rendeletben (a részvételi szabályokban) meghatározott feltételek mellet a harmadik országokat ilyen típusú jogalanyait is.
A fenti tevékenységek során figyelmet kell fordítani arra, hogy a Marie Curie-cselekvések sikeres végrehajtása és hatásossága érdekében ösztönzést kapjon a vállalkozások – elsősorban a kis- és középvállalkozások –, valamint más társadalmi-gazdasági szereplők széles körű részvétele. A Marie Curie-fellépések a felsőoktatás, a kutatóintézetek és a magánszektor közötti hosszú távú együttműködést támogatják, miközben tekintettel vannak a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok védelmének szükségességére is.	A fenti tevékenységek során figyelmet kell fordítani arra, hogy a Marie Skłodowska-Curie-cselekvések sikeres végrehajtása és hatásossága érdekében ösztönzést kapjon a vállalkozások – elsősorban a kis- és középvállalkozások –, civil társadalmi szervezetek, valamint más társadalmi-gazdasági szereplők széles körű részvétele. A Marie Skłodowska-Curie-cselekvések a felsőoktatás, a kutatóintézetek és a magánszektor közötti hosszú távú együttműködést támogatják, miközben tekintettel vannak a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok védelmének szükségességére is.
Megmarad annak lehetősége – ha erre külön igény merül fel –, hogy a program meghatározott tevékenységekre összpontosítson sajátos társadalmi kihívások, kutatási és innovációs intézménytípusok vagy földrajzi helyek vonatkozásában, annak érdekében, hogy reagálni lehessen Európának a készségek, a kutatóképzés, a pályafutás-fejlesztés és a tudásmegosztás terén fennálló szükségletei változására.	Megmarad annak lehetősége – ha erre külön igény merül fel –, hogy a program meghatározott tevékenységekre összpontosítson sajátos társadalmi kihívások, kutatási és innovációs intézménytípusok vagy földrajzi helyek vonatkozásában, annak érdekében, hogy reagálni lehessen Európának a készségek, a kutatóképzés, a karrierépítésés a tudásmegosztás terén fennálló szükségletei változására.
A mindenféle tehetséggel szembeni nyitottság megőrzése érdekében, olyan általános intézkedéseket kell követni, amelyek – például az egyenlő esélyek valamennyi Marie Curie-cselekvésben való támogatásával és a nemek részvételének vizsgálatával – segítenek elkerülni a visszás helyzeteket az ösztöndíjakhoz való hozzáférésben. A Marie Curie-fellépések támogatják továbbá a kutatókat, hogy stabilabb karriert alakíthassanak ki, családi állapotuk figyelembevételével megfelelő egyensúlyt alakítsanak ki munka és magánéletük között, továbbá elősegítik a kutatói karrier hosszabb szüneteltetést követő folytatását. A Kutatók Európai Chartájában és a kutatók felvételi eljárásának magatartási kódexében foglalt alapelveket, amelyek nyitott munkaerő-felvételt és vonzó munkakörülményeket támogatnak, minden támogatott résztvevőnek be kell tartania és alkalmaznia kell.	A mindenféle tehetséggel szembeni nyitottság megőrzése érdekében, olyan általános intézkedéseket kell követni, amelyek – például az egyenlő esélyek valamennyi Marie Skłodowska-Curie-cselekvésben való támogatásával, illetve a nemek részvételének és a női kutatók mobilitásának vizsgálatával, valamint a megkülönböztetésmentesség biztosításával, (különösen a nemek tekintetében vagy azon kutatók esetében, akik a szakmai karrier megszakítása után térnek vissza a munka világába) – segítenek elkerülni a visszás helyzeteket az ösztöndíjakhoz való hozzáférésben. A Marie Skłodowska-Curie-cselekvések támogatják továbbá a kutatókat, hogy stabilabb karriert építhessenek, hogy családi állapotuk figyelembevételével megfelelő egyensúlyt alakítsanak ki a munka és a magánélet között, továbbá elősegítik a kutatói pálya hosszabb megszakítást követő folytatását. Alkalmazni kell a Kutatók Európai Chartájában és a kutatók felvételi eljárásának magatartási kódexében foglalt általános alapelveket, amelyek nyitott munkaerő-felvételt és vonzó munkakörülményeket támogatnak.
	A Marie Skłodowska-Curie-cselekvések keretében finanszírozáshoz jutott résztvevőknek lehetővé kell tenni, hogy ezt a finanszírozást további 12 hónapos időtartam során elosztva használják fel, amennyiben ez szükséges a kutatási projektjük befejezéséhez.
Módosítás  53 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – 1 rész – 4 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
4. Kutatási infrastruktúra	4. Kutatási infrastruktúra
A tevékenységek az európai kutatási infrastruktúra 2020-ig és azt követően után történő fejlesztésére, azok innovációs potenciáljának és humántőkéjének támogatására, valamint az európai politika megerősítésére fognak irányulni. A szinergiák, valamint a kutatási infrastruktúra fejlesztése koherens megközelítésének biztosításához szükség van a Kohéziós Alappal való egyeztetésre.	A tevékenységek az európai kutatási infrastruktúra 2020-ig és azt követően után történő fejlesztésére, azok innovációs potenciáljának és humántőkéjének támogatására, valamint az európai politika megerősítésére fognak irányulni. A szinergiák, valamint a kutatási infrastruktúra fejlesztése koherens megközelítésének biztosításához szükség van a Kohéziós Alappal való egyeztetésre.
4.1. Az európai kutatási infrastruktúra fejlesztése 2020-ig és azt követően	4.1. Az európai kutatási infrastruktúra fejlesztése 2020-ig és azt követően
4.1.1. Új világszínvonalú kutatási infrastruktúra kialakítása	4.1.1. Világszínvonalú kutatási infrastruktúra kialakítása
A cél a Kutatási Infrastruktúrák Európai Stratégiai Fóruma (ESFRI) által meghatározott és más világszínvonalú kutatási infrastruktúrák megvalósításának, hosszú távú fenntarthatóságának és hatékony működésének biztosítása, hogy ezáltal Európa válaszolni tudjon a tudomány, az ipar és a társadalom nagy horderejű kihívásaira. Ez a célkitűzés kifejezetten azokra az infrastruktúrákra vonatkozik, amelyeknek működését például az európai kutatási infrastruktúra-konzorciumok (ERIC) vagy más, ezzel egyenértékű európai, illetve nemzetközi szintű struktúrák szabályozzák, vagy amelyek esetében ilyen struktúra kialakítása van folyamatban.	A cél a kutatási infrastruktúrák, mégpedig a Kutatási Infrastruktúrák Európai Stratégiai Fóruma (ESFRI) által meghatározott és más már létező, Európában található világszínvonalú kutatási infrastruktúrák – többek között az európai értéket képviselő kiemelkedő regionális infrastruktúrák – megvalósításának, hosszú távú fenntarthatóságának és hatékony működésének biztosítása, hogy ezáltal Európa válaszolni tudjon a tudomány, az ipar és a társadalom nagy horderejű kihívásaira. Figyelembe fogják venni az új infrastruktúrák kiegyensúlyozott elosztását. Ez a célkitűzés azokra az infrastruktúrákra vonatkozik, amelyeknek működését például az európai kutatási infrastruktúra-konzorciumok (ERIC) vagy más, ezzel egyenértékű európai, illetve nemzetközi szintű struktúrák szabályozzák, vagy amelyek esetében ilyen struktúra kialakítása van folyamatban.
Az uniós finanszírozás szükség szerint hozzá fog járulni:	Az uniós finanszírozás szükség szerint hozzá fog járulni:
a) a jövőbeni infrastruktúrák előkészítő szakaszához (pl. részletes építési tervek, jogi intézkedések, többéves tervezés);	a) a jövőbeni infrastruktúrák előkészítő szakaszához (pl. részletes építési tervek, jogi intézkedések, többéves tervezés);
b) a megvalósítás szakaszához (pl. kutatás-fejlesztés, mérnöki tevékenység az iparral és a felhasználókkal együtt, regionális partneri kapcsolatok kialakítása az európai kutatási térség kiegyensúlyozottabb fejlődése céljából); és/vagy	b) a megvalósítás szakaszához (pl. kutatás-fejlesztés, mérnöki tevékenység az iparral és a felhasználókkal együtt, regionális partneri kapcsolatok kialakítása az európai kutatási térség kiegyensúlyozottabb fejlődése céljából); és/vagy
c) a működési szakaszhoz (pl. hozzáférés, adatkezelés, ismeretterjesztés, képzés és nemzetközi együttműködés).	c) a működési szakaszhoz (pl. európai szintű koordinációs tevékenységek, transznacionális hozzáférés, adatkezelés, ismeretterjesztés, képzés és nemzetközi együttműködés).
	(ca) a módosítási szakaszhoz (például az annak biztosítására irányuló módosító intézkedésekhez, hogy a meglévő infrastruktúrák hatékonyabban feleljenek meg a stratégiai szükségleteknek).
Ez a tevékenység alulról felfelé építkezve támogatja továbbá az új kutatási infrastruktúrákra vonatkozó tanulmánytervek elkészítését is.	Ez a tevékenység alulról felfelé építkezve támogatja továbbá az új kutatási infrastruktúrákra vonatkozó tanulmánytervek elkészítését is.
4.1.2. Már meglévő, páneurópai jelentőségű nemzeti kutatási infrastruktúrák integrálása és megnyitása	4.1.2. Már meglévő, páneurópai jelentőségű nemzeti kutatási infrastruktúrák integrálása és megnyitása
A cél a legfontosabb nemzeti kutatási infrastruktúrák megnyitása az európai kutatók előtt az iparban és a kutatásban egyaránt, valamint azok optimális használatának és közös fejlesztésének biztosítása.	A cél a legfontosabb nemzeti kutatási infrastruktúrák megnyitása az európai kutatók előtt az iparban és a kutatásban egyaránt, valamint azok optimális használatának és közös fejlesztésének biztosítása.
Az Unió olyan hálózatokat támogat, amelyek kulcsfontosságú nemzeti kutatási infrastruktúrákat kapcsolnak össze és integrálnak európai szinten.	Az Unió olyan hálózatokat támogat, amelyek kulcsfontosságú nemzeti alap- és alkalmazott jellegű kutatási infrastruktúrákat kapcsolnak össze és integrálnak európai szinten, különös hangsúlyt helyezve a hálózatépítés és az innováció területén kevésbé jól teljesítő régiók tudományos közösségei integrációjának előmozdítására, például egy jobban integrált kutatásiinfrastruktúra-környezet biztosítása révén.
A pénzügyi támogatás elsősorban a kutatók transznacionális és virtuális hozzáférését és az infrastruktúrák által biztosított szolgáltatások összehangolását és fejlesztését támogatja. Körülbelül száz infrastruktúra-hálózatnak van szüksége ilyen támogatásra a tudomány és a technológia minden területén, és évente akár húszezer kutató is élhetne a hálózatokhoz való hozzáférés lehetőségével.	A pénzügyi támogatás elsősorban a kutatók transznacionális és virtuális hozzáférését és az infrastruktúrák által biztosított szolgáltatások összehangolását és fejlesztését támogatja. Körülbelül száz infrastruktúra-hálózatnak van szüksége ilyen támogatásra a tudomány és a technológia minden területén, és évente akár húszezer kutató is élhetne a hálózatokhoz való hozzáférés lehetőségével.
4.1.3. IKT-alapú elektronikus infrastruktúrák fejlesztése, üzembe helyezése és üzemeltetése	4.1.3. IKT-alapú elektronikus infrastruktúrák fejlesztése, üzembe helyezése és üzemeltetése
A cél az, hogy 2020-ra kialakuljon az online kutatás egységes nyitott európai térsége, amelyben a kutatók élenjáró, széles körben használt, megbízható hálózatos és számítástechnikai szolgáltatásokhoz jutnak, és nyílt hozzáférésük lesz az elektronikus tudományos (e-Science) környezetekhez és a globális adatforrásokhoz.	A cél az, hogy 2020-ra kialakuljon az online kutatás egységes nyitott európai térsége, amelyben a kutatók élenjáró, széles körben használt, megbízható hálózatos és számítástechnikai szolgáltatásokhoz jutnak, és nyílt hozzáférésük lesz az elektronikus tudományos (e-Science) környezetekhez és a globális adatforrásokhoz. Ennélfogva indokolt, hogy az e különös célkitűzés költségvetését az infrastruktúrákkal kapcsolatos kutatás és innováció kapja.
A cél elérése érdekében támogatásban részesülnek a globális kutatási és oktatási hálózatok, amelyek kérésre fejlett, szabványosított és méretezhető tartományközi szolgáltatásokat nyújtanak; a grid jellegű és a számítási felhők elvén alapuló infrastruktúrák, amelyek gyakorlatilag korlátlan számítási és adatfeldolgozási kapacitással rendelkeznek; a nagy teljesítményű számítástechnikai ökoszisztéma, amely az exanagyságrendhez közelít; a többek között szimulációra és vizualizálásra alkalmas szoftver- és szolgáltatási infrastruktúra; a valós idejű együttműködési eszközök; valamint egy interoperábilis, nyitott és megbízható tudományos adatinfrastruktúra.	A cél elérése érdekében támogatásban részesülnek a globális kutatási és oktatási hálózatok, amelyek kérésre fejlett, szabványosított és méretezhető tartományközi szolgáltatásokat nyújtanak; a grid jellegű és a számítási felhők elvén alapuló infrastruktúrák, amelyek gyakorlatilag korlátlan számítási és adatfeldolgozási kapacitással rendelkeznek; a nagy teljesítményű számítástechnikai ökoszisztéma, amely az exanagyságrendhez közelít; a többek között szimulációra és vizualizálásra alkalmas szoftver- és szolgáltatási infrastruktúra; a valós idejű együttműködési eszközök; valamint egy interoperábilis, nyitott és megbízható tudományos adatinfrastruktúra.
	Az európai egyetemek és kutatási intézményeknek a világszerte született nagy mennyiségű tudományos publikációhoz való általános online hozzáférését az uniós e-infrastruktúra megszilárdítása révén, egy szabad online tudományos könyvtár létrehozásával fogják támogatni.
4.2. A kutatási infrastruktúrák és humántőkéjük innovációs potenciáljának támogatása	4.2. A kutatási infrastruktúrák és humántőkéjük innovációs potenciáljának támogatása
4.2.1. A kutatási infrastruktúrák innovációs potenciáljának hasznosítása	4.2.1. A kutatási infrastruktúrák innovációs potenciáljának hasznosítása
A cél az innováció ösztönzése mind magában az infrastruktúrában, mind a beszállító- és a felhasználóiparban.	A cél az innováció ösztönzése mind magában az infrastruktúrában, mind a beszállító- és a felhasználóiparban.
A cél elérése érdekében támogatást kapnak:	A cél elérése érdekében támogatást kapnak:
a) a kutatás-fejlesztés és az ipar közötti azon együttműködések, amelyek fejleszteni kívánják az uniós kapacitásokat és az ipari kínálatot az olyan csúcstechnológiai területeken, mint a tudományos műszerhasználat vagy az IKT;	a) a kutatás-fejlesztés és az ipar közötti azon együttműködések, amelyek fejleszteni kívánják az uniós kapacitásokat és az ipari kínálatot az olyan csúcstechnológiai területeken, mint a tudományos műszerhasználat vagy az IKT;
b) a kutatási infrastruktúra szereplői által végrehajtott kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzés az innováció gyorsítása és a technológiák korai befogadása;	b) a kutatási infrastruktúra szereplői által végrehajtott kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzés az innováció gyorsítása és a technológiák korai befogadása;
c) a kutatási infrastruktúrák ipar általi felhasználásának ösztönzése például kísérleti tesztközpontok vagy tudásközpontok formájában; továbbá	c) a kutatási infrastruktúrák ipar általi felhasználásának ösztönzése például kísérleti tesztközpontok vagy tudásközpontok formájában; továbbá
d) a kutatási infrastruktúrák helyi, regionális és globális innovációs ökoszisztémákba való integrálásának ösztönzése.	d) a kutatási infrastruktúrák helyi, regionális és globális innovációs ökoszisztémákba való integrálásának ösztönzése.
	da) az állami kutatási célokra alkalmas kutatási magáninfrastruktúrákhoz való hozzáférés elősegítése.
	db) a kutatási infrastruktúrák – többek között az e-infrastruktúra – interoperabilitását fokozó tevékenységek támogatása
Az uniós cselekvések is hasznosítják majd a kutatási infrastruktúrákat – elsősorban az elektronikus infrastruktúrákat – a közszolgáltatásokban, a szociális innovációban, a kultúrában és az oktatásban.	Az uniós cselekvések is hasznosítják majd a kutatási infrastruktúrákat – elsősorban az elektronikus infrastruktúrákat – a közszolgáltatásokban, a szociális innovációban, a kultúrában és az oktatásban.
4.2.2. A kutatási infrastruktúrák humántőkéjének erősítése	4.2.2. A kutatási infrastruktúrák humántőkéjének erősítése
A kutatási infrastruktúrák összetettsége és teljes potenciáljuk kihasználása a vezetőktől, a mérnököktől, a technikusoktól és a felhasználóktól egyaránt megfelelő készségeket követel.	A kutatási infrastruktúrák összetettsége és teljes potenciáljuk kihasználása a vezetőktől, a mérnököktől, a technikusoktól és a felhasználóktól egyaránt megfelelő készségeket követel.
Az uniós támogatás a páneurópai érdekű kutatási infrastruktúrákat kezelő és üzemeltető személyzet képzésére, a személyzet és a legjobb megoldások létesítmények közötti cseréjére, valamint a megfelelő humánerőforrásnak a kulcsterületeken való biztosítására, többek között az egyedi oktatási tananyag kialakítására irányul.	Az uniós támogatás a páneurópai érdekű kutatási infrastruktúrákat használó, kezelő és üzemeltető személyzet oktatására és képzésére, a személyzet és a legjobb megoldások létesítmények közötti cseréjére – ideértve a szenior személyzet és a projektvezetők kirendelésére vonatkozó rendszert is –, valamint a megfelelő humánerőforrásnak a kulcsterületeken való biztosítására, többek között az egyedi oktatási tananyag kialakítására irányul. A Marie Skłodowska-Curie-cselekvésekkel és az EIT tudás- és innovációs közösségeivel közös szinergiákat és összehangoltságot ösztönözni kell.
4.3. Az kutatási infrastruktúrával kapcsolatos európai politika és a nemzetközi együttműködés megerősítése	4.3. A kutatási infrastruktúrával kapcsolatos európai politika és a nemzetközi együttműködés megerősítése
4.3.1. A kutatási infrastruktúrával kapcsolatos európai politika megerősítése	4.3.1. A kutatási infrastruktúrával kapcsolatos európai politika megerősítése
A cél az, hogy a legfontosabb politikaformálók és finanszírozó szervek (például az ESFRI, az elektronikus infrastruktúrával foglalkozó vitacsoport, az EIROforum-szervezetek, a nemzeti hatóságok) révén kihasználhatók legyenek a nemzeti és az uniós kezdeményezések közötti szinergiák, hogy komplementaritások és együttműködés legyen kialakítható a kutatási infrastruktúrák és a más uniós (például regionális, kohéziós, ipari, egészségügyi, munkaügyi és fejlesztési) politikákat megvalósító tevékenységek között, valamint hogy biztosítható legyen a különböző uniós források közötti koordináció. Az uniós cselekvések támogatni fogják továbbá a kutatási infrastruktúrák uniós szintű felmérését, nyomon követését és értékelését, valamint fontos szakpolitikai tanulmányok készítését és kommunikációs feladatok ellátását.	A cél az, hogy a legfontosabb politikaformálók és finanszírozó szervek (például az ESFRI, az elektronikus infrastruktúrával foglalkozó vitacsoport, az EIROforum-szervezetek, a nemzeti hatóságok) révén kihasználhatók legyenek a nemzeti és az uniós kezdeményezések közötti szinergiák, hogy komplementaritások és együttműködés legyen kialakítható a kutatási infrastruktúrák és a más uniós (például regionális, kohéziós, ipari, egészségügyi, munkaügyi, biztonság- és fejlesztési) politikákat megvalósító tevékenységek között, valamint hogy biztosítható legyen a különböző uniós források közötti koordináció. Figyelembe kell venni a jelentős társadalmi hatással bíró tevékenységeket. Az uniós cselekvések támogatni fogják továbbá a kutatási infrastruktúrák uniós szintű felmérését, nyomon követését és értékelését, valamint fontos szakpolitikai tanulmányok készítését és kommunikációs feladatok ellátását.
4.3.2. A nemzetközi stratégiai együttműködés elősegítése	4.3.2. A nemzetközi stratégiai együttműködés elősegítése
A cél a globális kutatási infrastruktúrák fejlődésének elősegítése, azaz olyan kutatási infrastruktúráké, amelyeknek globális szinten van szüksége támogatásra és egyezségekre. További cél az európai és a nem európai kutatási infrastruktúrák együttműködésének elősegítése, a globális interoperabilitás és lefedettség biztosítása, valamint nemzetközi egyezmények létrehozása az infrastruktúrák kölcsönös használatáról, nyitottságáról és közös finanszírozásáról. Ebben a tekintetben megfelelően figyelembe kell venni a globális kutatási infrastruktúrák vezető tisztségviselőiből álló Carnegie-csoport ajánlásait. Figyelembe kell venni azt is, hogy megfelelő uniós részvétel legyen a nemzetközi szervekkel (pl. ENSZ, OECD) való egyeztetésben.	A cél a globális kutatási infrastruktúrák fejlődésének elősegítése, azaz olyan kutatási infrastruktúráké, amelyeknek globális szinten van szüksége támogatásra és egyezségekre. További cél az európai és a nem európai kutatási infrastruktúrák együttműködésének elősegítése, a globális interoperabilitás és lefedettség biztosítása, valamint nemzetközi egyezmények létrehozása az infrastruktúrák kölcsönös használatáról, nyitottságáról és közös finanszírozásáról. Ebben a tekintetben megfelelően figyelembe kell venni a globális kutatási infrastruktúrák vezető tisztségviselőiből álló Carnegie-csoport ajánlásait. Figyelembe kell venni azt is, hogy megfelelő uniós részvétel legyen a nemzetközi szervekkel (pl. ENSZ, OECD) való egyeztetésben. Ki kell térni a kutatási infrastruktúrák és a fejlődő országok közötti partnerségekre is.
4.4. Egyedi megvalósítási szempontok	4.4. Egyedi megvalósítási szempontok
A megvalósítás ideje alatt folyamatosan konzultálni kell független szakértői csoportokkal, az érdekeltekkel és a tanácsadó szervekkel, például az ESFRI-vel, vagy az elektronikus infrastruktúrával foglalkozó vitacsoporttal.	A megvalósítás ideje alatt folyamatosan konzultálni kell független szakértői csoportokkal, az érdekeltekkel és a tanácsadó szervekkel, például az ESFRI-vel, vagy az elektronikus infrastruktúrával foglalkozó vitacsoporttal.
A megvalósítás háromágú megközelítést követ: alulról építkezés, ahol a projektek pontos tartalma és a partnerségek nem ismertek, célzott megközelítés, ahol az egyedi kutatási infrastruktúrák és/vagy megcélzott közösségek jól körülhatároltak, és nevesített kedvezményezettek, például amikor a támogatás egy adott infrastruktúra-üzemeltető (vagy infrastruktúra-üzemeltetői konzorcium) működési költségeihez járul hozzá.	A megvalósítás háromágú megközelítést követ: alulról építkezés, ahol a projektek pontos tartalma és a partnerségek nem ismertek, célzott megközelítés, ahol az egyedi kutatási infrastruktúrák és/vagy megcélzott közösségek jól körülhatároltak, és nevesített kedvezményezettek, például amikor a támogatás egy adott infrastruktúra-üzemeltető (vagy infrastruktúra-üzemeltetői konzorcium) működési költségeihez járul hozzá.
Az utolsó két tevékenység célkitűzéseit saját egyedi cselekvéseik vagy adott esetben az első tevékenység keretébe tartozó cselekvések szolgálják.	Az utolsó két tevékenység célkitűzéseit saját egyedi cselekvéseik vagy adott esetben az első tevékenység keretébe tartozó cselekvések szolgálják.
Módosítás                  54 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – 1 rész – 4 a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	4a. A kiválóság terjesztése és a részvétel szélesítése
	A kutatási és innovációs teljesítmények területén Európában jelentős eltérések tapasztalhatók, amivel a kiválóság elvével összhangban foglalkozni kell.
	Ebben az összefüggésben az intézkedések arra irányulnak majd, hogy az Európa tehetségbázisában rejlő potenciált a legteljesebb mértékben ki lehessen aknázni, és ezáltal optimalizálni lehessen a kutatás és innováció gazdasági és társadalmi hatását, valamint elő lehessen segíteni a kiválóság első csíráinak, azaz a kis kutatócsoportoknak és a kiemelkedően innovatív induló vállalkozásoknak a kialakulását.
	Ezen intézkedések közé tartoznak az alábbiak:
	4a.1. Ikerintézményi és hálózatépítési intézkedések:
	a) Az innováció területén kevésbé jól teljesítő régiókban működő feltörekvő intézetek és kiválósági központok verseny szempontú összekapcsolása vezető nemzetközi megfelelőikkel Európa más területeiről. Ez magában foglal majd ikerintézményi személyzeti csereprogramokat, szakmai tanácsadást és támogatást, valamint a kiválósági központok fejlesztését célzó közös stratégiák kidolgozását. Ez finanszírozható a kohéziós politikai alapokon keresztül is a kevésbé fejlett régiókban. Megfontolásra kerül a kevésbé fejlett régiókban az innovatív klaszterekkel való kapcsolatépítés és a kiválóság elismerése – szakmai értékelés és kiválósági minősítő oklevelek révén – azon intézmények esetében, amelyek megfelelnek a nemzetközi normáknak.
	b) A kohéziós régiókban nemzetközileg versenyképes kutatóközpontok létrehozására vonatkozó verseny kezdeményezése: a versenyre olyan csapatok jelentkezhetnek, amelyek mindegyikét egy innovatív, de még kevésbé fejlett régió és egy nemzetközileg elismert, más európai kiválósági központ alkotja. Az újonnan alapított kutatóintézetek mögött álló tudományos elképzeléseket a kiválóság elve szerint kell megítélni, és azoknak a regionális intelligens szakosodási stratégiákban meghatározott prioritásokon kell alapulniuk; meg kell kívánni a régióktól, hogy találjanak ki egy infrastruktúrára és a teljes környezetre vonatkozó, megvalósítható, átfogó megközelítést, amely nyitott a kutatás és innováció felé, és amelyet a strukturális alapjainak segítségével kell felépíteni; e versenynek hatásosan ki kell egészítenie a gazdaságilag gyengébb régiók arra irányuló törekvéseit, hogy hosszú távra szóló intelligens szakosodási stratégiákat dolgozzanak ki.
	c) „EKT tanszékek” alapítása, hogy a kiemelkedő elméleti szakembereket a kutatási kiválóság elérésére egyértelmű potenciállal rendelkező intézetekhez vonzzák, annak érdekében, hogy segítsék ezen intézményeket e potenciáljuk legteljesebb felszabadításában, ezáltal megteremtve az Európai Kutatási Térségben a kutatás és innováció egyenlő feltételeit. Ez magában foglalja a versenyképes kutatási környezet és a kiemelkedő kutatási tehetség vonzásához, megtartásához és kialakításához szükséges keretfeltételek megteremtését szolgáló intézményi és regionális támogatást.
	d) A „visszatérési támogatás” odaítélése olyan kiváló kutatóknak, akik jelenleg Európán kívül dolgoznak, és vissza akarnak térni Európába, vagy olyan kutatóknak, akik jelenleg Európában dolgoznak, és az innováció területén kevésbé jól teljesítő régióba szeretnének költözni.
	e) Az együttműködésen alapuló kutatási projektek kedvezményezett szervezetei és a főként a projektben közvetlenül részt vevő országoktól eltérő országokban letelepedett más jogalanyokkal és szervezetek körében a képzési lehetőségek különös céljával megkötött kiegészítő megállapodások támogatása (nevezetesen doktori és poszt-doktori álláshelyek)
	f) A kiemelkedő minőségű intézményi kutatási és innovációs hálózat kiépítését szolgáló sikeres hálózatok megerősítése. Európa szerte a „kiválósági pontok” (csúcsminőségű tudományos közösségek és koraikarrier-vizsgálók) azonosítását és összekapcsolását szolgáló tevékenységek előmozdítása érdekében különös figyelmet fognak fordítani a COST-ra.
	g) Különleges képzési mechanizmusok kifejlesztése a Horizont 2020-ban való részvétel módjára vonatkozóan, teljes mértékben kiaknázva a nemzeti kapcsolati pontokhoz hasonló, már meglévő hálózatok előnyeit.
	h) Egy olyan online piactér létrehozása, ahol a szellemi tulajdon hirdethető, hogy a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok birtokosai és használói találkozhassanak.
	4a.2. A strukturális alapokkal közös szinergiák kiépítése:
	i) „Kiválósági pecsét” odaítélése a kedvezően elbírált EKT-, Maria Skłodowska-Curie- vagy együttműködésen alapuló olyan projektjavaslatoknak, amelyek költségvetési korlátozások miatt nem tudtak finanszírozáshoz jutni; illetve befejezett projekteknek a nyomon követés (pl. kísérleti modellek, demonstrációs projektek vagy a kutatási eredmények felmérése) nemzeti, regionális vagy magánforrásokból történő finanszírozásának elősegítése érdekében. A nemzeti, regionális és magántőkealapokat tehát arra lehetne használni, hogy hozzájáruljanak azon projektek finanszírozásához, amelyek megfelelnek a kiválósági kritériumoknak, de az európai források hiánya miatt nem finanszírozhatóak.
	j) Az intelligens specializációs stratégiák fejlesztésének és nyomon követésének támogatása. Kialakításra kerül egy szakpolitika-támogató eszköz, és a regionális szintű szakpolitikai képzést nemzetközi szakemberek által végzett értékeléssel és a bevált gyakorlatok megosztásával segítik elő.
Módosítás  55 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – II rész – 1 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Ipari vezető szerep	Ipari vezető szerep
1. Vezető szerep az alap- és az ipari technológiák területén	1. Vezető szerep az alap- és az ipari technológiák területén
Általános szempontok	Általános szempontok
Az alaptechnológiáinak európai ipar általi alapos ismerete és bevezetése kulcsfontosságú tényező Európa termelékenységének és innovációs kapacitásának erősítésében, valamint Európa fejlett, fenntartható és versenyképes gazdaságának, a csúcstechnológiás alkalmazások ágazataikban betöltött globális vezető szerepének, valamint a társadalmi kihívások esetén egyedi megoldások kialakítására irányuló képességének biztosításában. Az innovációs tevékenységekhez – a finanszírozás szerves részeként – kutatás-fejlesztés társul.	Az alaptechnológiák európai ipar általi alapos ismerete és bevezetése kulcsfontosságú tényező Európa termelékenységének és innovációs kapacitásának erősítésében, valamint Európa fejlett, fenntartható és versenyképes gazdaságának, a csúcstechnológiás alkalmazások ágazataikban betöltött globális vezető szerepének, valamint a társadalmi kihívások és a felhasználói igények esetén egyedi megoldások kialakítására irányuló képességének biztosításában. Olyan ipari szektorokat kell megcélozni, amelyek nagyobb hatást gyakorolnak a hozzáadott értékekre, a foglalkoztatásra, fontosak a gazdaság egyéb területein is, és potenciállal rendelkeznek az európai összefogás elmaradása költségeinek csökkentésére. Az innovációs tevékenységekhez – a finanszírozás szerves részeként – kutatás-fejlesztés társul. Jelentős hangsúlyt kell helyezni a kis- és középméretű projektekre.
A kulcsfontosságú alaptechnológiák integrált megközelítése	A kulcsfontosságú alaptechnológiák integrált megközelítése
A „Vezető szerep az alap- és az ipari technológiák területén” rész lényeges összetevői a kulcsfontosságú alaptechnológiák, amelyek a mikro- és nanoelektronikát, a fotonikát, a nanotechnológiát, a biotechnológiát, a fejlett anyagokat és a korszerű gyártási folyamatokat foglalják magukban. Sok olyan innovatív termék van, amely több ilyen technológiát tartalmaz egyidejűleg, akár különálló, akár integrált részként. Míg minden technológia technológiai újítást jelent, addig több alaptechnológia együttes használata technológiai ugrásokhoz is vezethet. A több területet érintő, kulcsfontosságú alaptechnológiákból merítve növelni lehet a termékek versenyképességét és hatását. A technológiák számos kölcsönhatását ezért ki kell használni. A nagyszabású próbagyártási és demonstrációs projektek részére célzott támogatás fog rendelkezésre állni.	A „Vezető szerep az alap- és az ipari technológiák területén” rész lényeges összetevői a kulcsfontosságú alaptechnológiák, amelyek a mikro- és nanoelektronikát, a fotonikát, a nanotechnológiát, a biotechnológiát, a fejlett anyagokat és a korszerű gyártási folyamatokat foglalják magukban. Sok olyan innovatív termék van, amely több ilyen technológiát tartalmaz egyidejűleg, akár különálló, akár integrált részként, ugyanakkor alapvető tudományos – különösen a matematika területén folytatott – kutatások eredményeit is nagy számban felhasználja. Míg az egyes technológiák magukban hordozzák a lehetőséget a technológiai újításra, addig több alaptechnológia és a matematikai eszközök együttes használata is vezethet technológiai ugrásokhoz. A több területet érintő, kulcsfontosságú alaptechnológiákból merítve növelni lehet a termékek versenyképességét és hatását. A technológiák és alapvető tudományos eredmények számos kölcsönhatását ezért ki fogjuk használni.
Ez olyan, több területet érintő tevékenységeket is magában foglal, amelyek során különböző egyedi technológiákat kapcsolnak össze és integrálnak, amelynek az ipari környezetben történő technológiai érvényesítés és végső soron a teljes, minősített, piackész rendszer az eredménye. Elengedhetetlen a magánszektor e tevékenységekbe való nagymértékű bevonása, ezért a kivitelezés elsősorban köz-magán partnerségek keretében fog történni. Ennek megfelelően, illetve egy célzott irányítási struktúra révén közös munkaprogram fog készülni a több területet érintő kulcsfontosságú alaptechnológiák vonatkozásában. Figyelembe véve a piaci igényeket és a társadalmi kihívások megoldásához szükséges tényezőket, a munkaprogram a kulcsfontosságú alaptechnológiák olyan, általános érvényű elemeinek biztosítására fog irányulni, amelyek a különböző alkalmazási területek, többek között a társadalmi kihívások kezelésének építőkövei lehetnek.	Ez olyan, több területet érintő tevékenységeket is magában foglal, amelyek során különböző egyedi technológiákat kapcsolnak össze és integrálnak, amelynek az ipari környezetben történő technológiai érvényesítés és végső soron a teljes, minősített, piackész rendszer az eredménye. Elengedhetetlen a magánszektor e tevékenységekbe való nagymértékű bevonása, ezért a kivitelezés elsősorban állami-magán partnerségek keretében fog történni. Ennek megfelelően, illetve egy célzott irányítási struktúra révén közös munkaprogram fog készülni a több területet érintő kulcsfontosságú alaptechnológiák vonatkozásában. Figyelembe véve a piaci igényeket és a társadalmi kihívások megoldásához szükséges tényezőket, a munkaprogram a kulcsfontosságú alaptechnológiák olyan, általános érvényű elemeinek biztosítására fog irányulni, amelyek a különböző alkalmazási területek, többek között a társadalmi kihívások kezelésének építőkövei lehetnek.
	A támogatás különösen a kereskedelmi hasznosítást megelőző és a verseny előtti szakaszokra fog összpontosulni. A támogatás célja inkább az általános technológiai akadályok felszámolása, nem pedig nyertesek keresése vagy bizonyos gyártósorok és különálló céges tevékenységek finanszírozása. A tevékenységeket úgy kell kialakítani, hogy támogassák az ipari versenyképességet az ipar ösztönzése révén, hogy növeljék a kutatási és innovációs beruházásokat, valamint hogy javítsák különösen az erőforrás- és energiahatékonyságot.
Egyedi megvalósítási szempontok	Egyedi megvalósítási szempontok
Az innovációs tevékenységeknek része lesz az egyedi technológiák integrálása; az innovatív termékek és szolgáltatások megvalósítására és előállítására vonatkozó kapacitás demonstrálása; a megvalósíthatóság és a többletérték igazolását szolgáló felhasználói és fogyasztói kísérleti projektek; valamint a kutatási eredmények piaci bevezetését elősegítő, nagyléptékű demonstrációs programok.	Az innovációs tevékenységeket a koncepciótól a piacig vezető út legkorábbi szakaszaitól kezdve elő fogják segíteni. Ezek része lesz az egyedi technológiák integrálása is; az innovatív termékek és szolgáltatások megvalósítására és előállítására vonatkozó kapacitás demonstrálása; a megvalósíthatóság és a többletérték igazolását szolgáló felhasználói és fogyasztói kísérleti projektek; továbbá a kutatási eredmények piaci bevezetését elősegítő, nagyléptékű demonstrációs programok, valamint a nagy méretű projekteket előkészítő kis és középméretű projektek megvalósítása. Szintén fontos az alulról felfelé építkező, együttműködésen alapuló, áttörést hozó és gyarapodást eredményező innovációs megközelítések európai szinten történő előmozdítása, valamint a fiatal innovátorok és vállalkozásfejlesztők/fejlődésgyorsítók digitális és tényleges mobilitásának elősegítése.
Különböző olyan egyedi technológiák kerülnek integrálásra, aminek az ipari környezetben történő technológiai érvényesítés és végső soron a teljes, minősített, piackész rendszer lesz az eredménye. Elengedhetetlen a magánszektor e tevékenységekbe – nevezetesen köz-magán társulások keretében – való nagymértékű bevonása.	Különböző egyedi technológiák kerülnek integrálásra, aminek az ipari környezetben történő technológiai érvényesítés és végső soron a teljes, minősített, piackész rendszer lesz az eredménye. Elengedhetetlen a magánszektor e tevékenységekbe – nevezetesen állami-magán társulások keretében – való nagymértékű bevonása.
Kereslet oldali cselekvések fogják kiegészíteni a technológiakínálat kutatási és innovációs kezdeményezések révén történő növelését. Ide tartozik az innovációs célú közbeszerzés leghatékonyabb igénybevétele; megfelelő műszaki szabványok kidolgozása; a magánszektor igényeinek felmérése és a felhasználóknak az innovációt támogató piacok kialakításába történő bevonása.	Kereslet oldali cselekvések fogják kiegészíteni a technológiakínálat kutatási és innovációs kezdeményezések révén történő növelését. Ide tartozik az innovációs célú közbeszerzés leghatékonyabb igénybevétele; megfelelő műszaki szabványok kidolgozása; a magánszektor igényeinek felmérése és a felhasználóknak az innovációt támogató piacok kialakításába történő bevonása.
A nanotechnológia és különösen a biotechnológia tekintetében az érdekeltek és a lakosság bevonásának célja az előnyök és a kockázatok tudatosítása. E technológiák biztonsági értékelése és alkalmazásuk átfogó kockázatainak kezelése módszeresen fog történni.	A nanotechnológia és különösen a biotechnológia tekintetében az érdekeltek és a lakosság bevonásának célja az előnyök és a kockázatok tudatosítása. E technológiák biztonsági értékelése és alkalmazásuk átfogó kockázatainak kezelése módszeresen fog történni. Kritériumokat és átlátható folyamatokat fognak kialakítani az új technológiák társadalmi kívánatosságának és elfogadhatóságának a fejlesztés korai szakaszában történő megítélése érdekében.
	A technológiai készültségi szint nagyságrendjét elérő Uniós K+F+I tevékenységek az OECD fogalommeghatározással lesznek összhangban. A Bizottság ezt a fogalommeghatározást fogja figyelembe venni a technológiai kutatások, a termékfejlesztési és demonstrációs tevékenységek bizottsági K+F+I portfólióba való beépítése céljából.
E tevékenységek ki fogják egészíteni az alaptechnológiai kutatás és innováció támogatását, melyet a nemzeti és regionális hatóságok a kohéziós politika alapjaiból az intelligens szakosodási stratégiák keretében nyújthatnak.	E tevékenységek ki fogják egészíteni az alaptechnológiai kutatás és innováció támogatását, melyet a nemzeti és regionális hatóságok a kohéziós politika alapjaiból az intelligens szakosodási stratégiák keretében nyújthatnak.
A nemzetközi stratégiai együttműködési kezdeményezéseket közös érdeket képező és kölcsönös előnyt biztosító területeken valósítjuk meg a vezető partnerországokkal. Az alap- és ipari technológiák területén különösen fontosak egyebek között a következők:	A nemzetközi stratégiai együttműködési kezdeményezéseket közös érdeket képező és kölcsönös előnyt biztosító területeken valósítjuk meg a vezető partnerországokkal. Az alap- és ipari technológiák területén különösen fontosak egyebek között a következők:
– a globális szabványok kialakítása,	– a globális szabványok kialakítása,
– az akadályok elhárítása az ipari felhasználásban és a kereskedelmi környezetben,	– az akadályok elhárítása az ipari felhasználásban és a kereskedelmi környezetben,
– a nanotechnológia- és biotechnológia-alapú termékek biztonsága,	– a nanotechnológia- és biotechnológia-alapú termékek biztonsága,
– anyagok és eljárások kifejlesztése az energia- és erőforrás-használat csökkentésére,	– anyagok és eljárások kifejlesztése az energia- és erőforrás-használat csökkentésére,
– ipari vezetésű nemzetközi együttműködési kezdeményezések a gyártóközösségben, valamint	– ipari vezetésű nemzetközi együttműködési kezdeményezések a gyártóközösségben, valamint
– a rendszerek interoperabilitása.	– a rendszerek interoperabilitása.
	– prediktív és humán irányultságú eszközök kidolgozása és alkalmazása a biztonsági vizsgálatokhoz, a kockázatértékeléshez és az egészségügyi kutatáshoz
1.1. Információs és kommunikációs technológiák (IKT)	1.1. Információs és kommunikációs technológiák (IKT)
Az IKT ipari és technológiai vezetési kihívásaira válaszoló cselekvési irányok, amelyek egyben az általános IKT-kutatás és -innováció lépései, különösen a következők:	Az IKT ipari és technológiai vezetési kihívásaira válaszoló cselekvési irányok, amelyek egyben IKT-szabványok és -protokollok, valamint az általános IKT-kutatás és -innováció lépései, különösen a következők:
1.1.1. Új generációs összetevők és rendszerek: fejlett és intelligens beágyazott komponensek és rendszerek kialakítása	1.1.1. Új generációs összetevők és rendszerek: fejlett, biztonságos és intelligens beágyazott komponensek és rendszeralkatrészek tervezése
A cél az intelligens beágyazott komponensekhez és rendszerekhez kapcsolódó technológiák terén az európai vezető szerep megtartása és megerősítése. Ez magában foglalja többek között a mikro-nano-biorendszereket, a szerves elektronikát, a nagy területek integrációját, a tárgyak internetét (IoT) megalapozó technológiákat, beleértve a fejlett szolgáltatások nyújtását támogató platformokat, az intelligens integrált rendszereket, rendszerek rendszereit és a komplex rendszerfejlesztést.	A cél a nagy volumenű információs rendszerekhez, valamint az intelligens beágyazott komponensekhez és rendszerekhez kapcsolódó technológiák terén az európai vezető szerep megtartása és megerősítése. Ez magában foglalja többek között a mikro-nano-biorendszereket, a szerves elektronikát, a számítógépes rendszerbiológiát, a nagy területek integrációját, a tárgyak internetét (IoT) megalapozó technológiákat, beleértve a fejlett szolgáltatások nyújtását támogató platformokat, az érzékelőket, az intelligens integrált rendszereket, az elosztott rendszereket, rendszerek rendszereit és a komplex rendszerfejlesztést.
Különösen támogatandó a teljes CCS-lánc – különböző leválasztó, szállító és tároló technológiai alternatívákra kiterjedő – demonstrációja. Ez kiegészül e technológiák további fejlesztésére, valamint a versenyképesebb leválasztási technológiák, a jobb alkotóelemek, az integrált rendszerek és folyamatok, a biztonságos geológiai tárolás és a leválasztott szén-dioxid nagyléptékű újrahasznosítására kidolgozott racionális megoldások kutatásával, hogy ezzel lehetővé váljon a CCS-technológiák kereskedelmi forgalmazása a 2020 után üzembe helyezésre kerülő, fosszilis tüzelőanyagokkal működő erőművekben, valamint a magas szén-dioxid-kibocsátású iparágak egyéb alkalmazásaiban.
3.2.4. A geotermikus, vízi, tengeri és más megújuló energiaforrásokban rejlő lehetőségek kiaknázása	3.2.4. A geotermikus, vízi, tengeri és más megújuló energiaforrásokban rejlő lehetőségek kiaknázása
A geotermikus, vízi és tengeri energia, valamint az egyéb megújuló energiák hozzájárulhatnak az európai energiaellátás szén-dioxid-mentesítéséhez, miközben növelik annak rugalmas alkalmazkodását a változó energiatermeléshez és energiafogyasztáshoz. A cél: kereskedelmileg éretté tenni a költséghatékony és fenntartható technológiákat, lehetőséget biztosítva ezzel azok széles körű, ipari léptékű bevezetéséhez, beleértve a villamosenergia-hálózatba való bekapcsolásukat. Az óceánból nyert – például árapály, hullám vagy tengeráram mozgásából származó – energiák valóban kibocsátásmentes, tervezhető energiát képviselnek. A kutatási tevékenységeket ki kell terjeszteni olyan alacsony költségű alkotóelemek és anyagok laboratóriumi léptékű innovatív kutatására, amelyek megbízhatóan viselkednek mind a nagy fokú korróziónak és korhadásnak kedvező körülmények közt, mind pedig az európai vizekre jellemző különféle feltételek közt végzett demonstrációk során.	A geotermikus, vízi és tengeri energia, valamint az egyéb megújuló energiák hozzájárulhatnak az európai energiaellátás szén-dioxid-mentesítéséhez, miközben növelik annak rugalmas alkalmazkodását a változó energiatermeléshez és energiafogyasztáshoz. A cél: kereskedelmileg éretté tenni a költséghatékony és fenntartható technológiákat, lehetőséget biztosítva ezzel azok széles körű, ipari léptékű bevezetéséhez, beleértve a villamosenergia-hálózatba való bekapcsolásukat. Az óceánból nyert – például árapály, hullám vagy tengeráram mozgásából származó – energiák valóban kibocsátásmentes, tervezhető energiát képviselnek. A kutatási tevékenységeket ki kell terjeszteni olyan alacsony költségű alkotóelemek és anyagok laboratóriumi léptékű innovatív kutatására, amelyek megbízhatóan viselkednek mind a nagy fokú korróziónak és korhadásnak kedvező körülmények közt, mind pedig az európai vizekre jellemző különféle feltételek közt végzett demonstrációk során. A kísérleti létesítmények mellett a demonstrációs projekteknek ki kell terjedniük az eszközök védelmét szolgáló nyomon követési és előrejelző eszközök által biztosított információkon alapuló megfelelő irányítórendszerekre is.
	3.2.4a. Decentralizált energiatermelés
	Az elosztott energiatermelés – mint például a mikro egységekkel előállított elektromos áram – fontos szerepet játszik a szárazföldi elszigetelt területeken és szigeteken. Az energiatermelésre és energiarendszer-irányításra vonatkozó megfelelő megoldásokat tovább fogják vizsgálni. A fejlődő országokkal a szegénység enyhítése céljából folytatott nemzetközi együttműködési cselekvéseket elő fogják mozdítani.
	3.2.4 b. Az átmeneti energiaforrások környezetre gyakorolt hatásának csökkentése
	Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés ütemterve azt is jelzi, hogy rövid és középtávon többek között a földgáz is hozzájárulhat az energiarendszer átalakításához. Ezen átmeneti időszak során a kívánt kibocsátáscsökkentési célok eléréséhez jelentős beruházásokra van szükség az átmeneti energiaforrásokhoz szükséges hatékony, megbízható, alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó technológiák kutatása, fejlesztése, demonstrációja és piaci megjelenítése terén. A technológiakutatásnak és a demonstrációs projekteknek javítaniuk kell a villamosenergia-termelés és a kombinált fűtés-hűtés fő tüzelőanyag-forrásaként szolgáló belföldi hagyományos és nem hagyományos szénhidrogén környezeti teljesítményét, kockázatkezelését és biztonságát. A cél, hogy addig is csökkenjen a kibocsátásuk és környezetre gyakorolt hatásuk, amíg alacsony szén-dioxid-kibocsátású alternatívákkal nem lehet helyettesíteni őket, végleg megszüntetve használatukat.
	3.2.4c. A szén-dioxid leválasztására, szállítására és tárolására irányuló versenyképes és a környezet számára biztonságos technológiák kifejlesztése
	A szén-dioxid leválasztása és tárolása (CCS) kulcsfontosságú opció, amelyet széles körben, kereskedelmi léptékben kell elterjeszteni globális szinten, hogy 2050-re eleget tehessünk a szén-dioxid-kibocsátás nélküli energiatermelés és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású ipar iránti elvárásnak. A cél minimálisra csökkenteni az energiaiparban a széntüzelésű és gáztüzelésű erőműveknél alkalmazott CCS-technológia többletköltségét az egyenértékű, CCS nélküli erőművek és magas energiaigényű ipari létesítmények költségeihez képest.
	Különösen támogatandó a teljes CCS-lánc – különböző leválasztó, szállító és tároló technológiai alternatívákra kiterjedő – demonstrációja, valamint a nyilvánosság figyelmének felhívása. Ez kiegészül a hatékonyabb energiatermelési és leválasztási technológiák, jobb alkotóelemek, integrált rendszerek és folyamatok kialakítására irányuló kutatásokkal a 2020 után üzembe helyezésre kerülő, fosszilis tüzelőanyagokkal működő erőművekben és más magas szén-dioxid-kibocsátású iparágakban történő felhasználás céljából. Emellett a CCS kereskedelmi hasznosításának lehetővé tétele érdekében kutatások folynak majd a biztonságos geológiai tárolásra és a leválasztott szén-dioxid felhasználására irányuló ésszerű megoldások vonatkozásában is.
3.3. Alternatív tüzelőanyagok és mobil energiaforrások	3.3. Alternatív tüzelőanyagok és mobil energiaforrások
Az energiával és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésével kapcsolatos európai célok teljesítése új tüzelőanyagok és mobil energiaforrások kifejlesztését is megköveteli. Különösen nagy jelentősége van ennek az intelligens, környezetkímélő és integrált közlekedéssel kapcsolatos kihívás kezelésében. Ezen technológiák és alternatív tüzelőanyagok értékláncai még nem eléggé kidolgozottak, ezért azokat demonstrációs szintre kell hozni.	Az energiával és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésével kapcsolatos európai célok teljesítése új tüzelőanyagok és mobil energiaforrások kifejlesztését is megköveteli. Különösen nagy jelentősége van ennek az intelligens, környezetkímélő és integrált közlekedéssel kapcsolatos kihívás kezelésében. Ezen technológiák és alternatív tüzelőanyagok értékláncai még nem eléggé kidolgozottak, ezért azokat demonstrációs szintre kell hozni.
3.3.1. A bioenergia versenyképessé és fenntarthatóvá tétele	3.3.1. A bioenergia versenyképessé és fenntarthatóvá tétele
A bioenergia tekintetében a cél a legígéretesebb technológiák kereskedelmi szempontú kiérlelése, az eltérő értékláncú, közlekedésben használt második generációs bio-tüzelőanyagok nagy arányú fenntartható termelésének, és a biomassza alapú magas hatásfokú kapcsolt hő- és villamosenergia-termelésnek a lehetővé tétele, beleértve a CCS-t is. Ki kell fejleszteni, illetve különböző léptékekben demonstrálni kell az eltérő bioenergia-pályák technológiáit, figyelembe véve az eltérő földrajzi és éghajlati feltételeket és logisztikai korlátokat. A hosszabb távú kutatás támogatni fogja a fenntartható bioenergia-ágazat 2020 utáni fejlesztését is. Ezek a tevékenységek fogják kiegészíteni a termelési folyamat korábbi (alapanyagok, bioerőforrások) és későbbi szakaszaival (járműflottákba való integrálás) kapcsolatos azon kutatásokat, amelyeket más releváns társadalmi kihívások keretében végeznek.	A bioenergia tekintetében a cél a legígéretesebb technológiák kereskedelmi szempontú kiérlelése, az eltérő értékláncú, közlekedésben használt második és harmadik generációs bio-tüzelőanyagok nagyarányú fenntartható termelésének, és a biomassza alapú magas energiahatásfokú kapcsolt hő- és villamosenergia-termelésnek a lehetővé tétele. Ki kell fejleszteni, illetve különböző léptékekben demonstrálni kell az eltérő bioenergia-pályák technológiáit, figyelembe véve az eltérő földrajzi és éghajlati feltételeket és logisztikai korlátokat. A hosszabb távú kutatás támogatni fogja a fenntartható bioenergia-ágazat 2020 utáni fejlesztését is. Ezek a tevékenységek fogják kiegészíteni a termelési folyamat korábbi (alapanyagok, bioerőforrások) és későbbi szakaszaival (járműflottákba való integrálás) kapcsolatos azon kutatásokat, amelyeket más releváns társadalmi kihívások keretében végeznek.
3.3.2. A hidrogén- és üzemanyagcella-technológiák piacra jutásának meggyorsítása	3.3.2. A hidrogén- és üzemanyagcella-technológiák piacra jutásának meggyorsítása
A hidrogén- és üzemanyagcellákban nagy lehetőségek rejlenek az Európa előtt álló energetikai kihívások kezelése terén. E technológiák piaci versenyképességének megteremtése azonban még jelentős költségcsökkentést igényel. Szemléltetésképpen: a közlekedésben alkalmazott üzemanyagcella-rendszerek költségét tizedére kell csökkenteni az elkövetkező 10 évben. Ennek érdekében támogatásra kerülnek a hordozható, a helyhez kötött, valamint a közlekedési alkalmazásokra és kapcsolódó szolgáltatásokra vonatkozó nagyléptékű demonstrációk és a kereskedelmi hasznosítást megelőző terjesztési tevékenységek, de támogatást fog élvezni a hosszú távú kutatás és technológiai fejlesztés is, elősegítve a versenyképes üzemanyagcella-lánc kialakulását és a fenntartható hidrogéntermelés és -infrastruktúra létrejöttét Unió-szerte. A megfelelő mértékű piaci áttörés érdekében erős nemzeti és nemzetközi együttműködésre – például megfelelő szabványok kidolgozására – lesz szükség.	A hidrogén- és üzemanyagcellákban nagy lehetőségek rejlenek az Európa előtt álló energetikai kihívások kezelése terén. E technológiák piaci versenyképességének megteremtése azonban még jelentős költségcsökkentést igényel. Szemléltetésképpen: a közlekedésben alkalmazott üzemanyagcella-rendszerek költségét tizedére kell csökkenteni az elkövetkező 10 évben. Ennek érdekében támogatásra kerülnek a hordozható, a helyhez kötött, valamint a közlekedési alkalmazásokra és kapcsolódó szolgáltatásokra vonatkozó nagyléptékű demonstrációk és a kereskedelmi hasznosítást megelőző terjesztési tevékenységek, de támogatást fog élvezni a hosszú távú kutatás és technológiai fejlesztés is, elősegítve a versenyképes üzemanyagcella-lánc kialakulását és a fenntartható hidrogéntermelés és -infrastruktúra létrejöttét Unió-szerte. A megfelelő mértékű piaci áttörés érdekében erős nemzeti és nemzetközi együttműködésre – például megfelelő szabványok kidolgozására – lesz szükség.
3.3.3. Új alternatív tüzelőanyagok	3.3.3. Új alternatív tüzelőanyagok
Számos új, hosszú távon hasznosítható alternatíva áll rendelkezésünkre, például a fémpor-tüzelőanyagok vagy a fotoszintetizáló (vízi és a szárazföldi) mikroorganizmusokból és mesterséges fotoszintézis-utánzatokból kinyerhető tüzelőanyagok. Ezek az új módszerek új lehetőséget jelentenek a hatékonyabb energiaátalakítás, a költségek tekintetében versenyképesebb és fenntartható technológiák, valamint az olyan, majdnem semleges „üvegházhatású gázokat” kibocsátó folyamatok terén, amelyek nem versenyeznek a mezőgazdasági földterületekért. Támogatásban részesül majd többek között ezeknek az új és eltérő potenciális technológiáknak a laboratóriumi léptékről demonstrációs léptékre való bővítése annak érdekében, hogy 2020-ig sor kerülhessen a kereskedelmi hasznosítást megelőző demonstrációra.	Számos új, hosszú távon hasznosítható alternatíva áll rendelkezésünkre, például a fémpor-tüzelőanyagok vagy a fotoszintetizáló (vízi és a szárazföldi) mikroorganizmusokból és mesterséges fotoszintézis-utánzatokból vagy az alacsony hőmérsékletű piroelektromos vízbontás során kinyerhető tüzelőanyagok. Ezek az új módszerek új lehetőséget jelentenek a hatékonyabb energiaátalakítás, a költségek tekintetében versenyképesebb és fenntartható technológiák, valamint az olyan, majdnem semleges „üvegházhatású gázokat” kibocsátó folyamatok terén, amelyek nem versenyeznek a mezőgazdasági földterületekért. Támogatásban részesül majd többek között ezeknek az új és eltérő potenciális technológiáknak a laboratóriumi léptékről demonstrációs léptékre való bővítése annak érdekében, hogy 2020-ig sor kerülhessen a kereskedelmi hasznosítást megelőző demonstrációra.
3.4. Intelligens és egységes európai villamosenergia-hálózat	3.4. Intelligens, egységes és rugalmas európai energiahálózat
A villamosenergia-hálózatoknak a következő három, egymással összefüggő kihívásnak kell megfelelniük ahhoz, hogy lehetővé tegyék a fogyasztóbarát és egyre inkább szén-dioxid-mentes villamosenergia-rendszer kialakítását: a páneurópai piac létrehozása; a megújuló energiaforrások jelentős növekedésének integrálása; valamint a több millió szolgáltató és fogyasztó (egyre több háztartás tölti be mindkét szerepet) – köztük az elektromos meghajtású járművek tulajdonosai – közötti kölcsönhatások kezelése. A jövőbeni villamosenergia-hálózatok jelentős szerepet fognak betölteni a teljesen szén-dioxid-mentes villamosenergia-rendszerre való áttérésben, miközben további rugalmasságot és költséghatékonyságot kínálnak a fogyasztóknak. A 2020-ra kitűzött fő cél az, hogy a villamos energia mintegy 35%-át – elszórt és koncentrált – megújuló energiaforrásokból nyerjük és osszuk el.	Az energiahálózatoknak a következő három, egymással összefüggő kihívásnak kell megfelelniük ahhoz, hogy lehetővé tegyék a fogyasztóbarát és egyre inkább szén-dioxid-mentes villamosenergia-rendszer kialakítását: a páneurópai piac létrehozása; a megújuló energiaforrások jelentős növekedésének integrálása; valamint a több millió szolgáltató és fogyasztó (egyre több háztartás tölti be mindkét szerepet) – köztük az elektromos meghajtású járművek tulajdonosai – közötti kölcsönhatások kezelése. A jövőbeni villamosenergia-hálózatok jelentős szerepet fognak betölteni a teljesen szén-dioxid-mentes villamosenergia-rendszerre való áttérésben, miközben további rugalmasságot és költséghatékonyságot kínálnak a fogyasztóknak. A 2020-ra kitűzött fő cél az, hogy a villamos energia mintegy 35%-át – elszórt és koncentrált – megújuló energiaforrásokból nyerjük és osszuk el.
A nagymértékben integrált kutatási és demonstrációs erőfeszítés támogatni fogja olyan új komponensek és technológiák kifejlesztését, amelyek megoldást adnak a távvezeték-hálózatnak mind az energiatovábbítási, mind az energiaelosztási problémáira, beleértve a tárolást is.	A nagymértékben integrált kutatási és demonstrációs erőfeszítés támogatni fogja olyan új komponensek és technológiák kifejlesztését, amelyek megoldást adnak a távvezeték-hálózatnak mind az energiatovábbítási, mind az energiaelosztási problémáira, beleértve a tárolást is.
A kibocsátások és a költségek minimalizálása céljából figyelembe kell venni az energiakínálat és -kereslet sikeres kiegyensúlyozásával kapcsolatos minden opciót. Kutatnunk és a villamosenergia-hálózatba integrálnunk kell az új erőművi technológiákat és a kétirányú digitális kommunikációs infrastruktúrákat. Ez hozzá fog járulni a hálózatok jobb tervezéséhez, nyomon követéséhez, irányításához és biztonságos működtetéséhez normál és rendkívüli körülmények között, továbbá a szolgáltatók és az ügyfelek közötti kölcsönhatások kezeléséhez és az energiaáramok továbbításához, irányításához és kereskedelméhez. A jövőbeni infrastruktúrák elterjesztése tekintetében a mutatóknak és költség-haszon elemzéseknek figyelembe kell venniük az energiarendszer egészére kiterjedő megfontolásokat. Ezenkívül maximalizálni kell az intelligens hálózatok és távközlési hálózatok közötti szinergiákat, elkerülve a beruházások közötti átfedéseket és felgyorsítva az intelligens energiaszolgáltatások elterjedését.	A kibocsátások és a költségek minimalizálása céljából figyelembe kell venni az energiakínálat és -kereslet sikeres kiegyensúlyozásával kapcsolatos minden opciót. Kutatnunk és a villamosenergia-hálózatba integrálnunk kell az új erőművi technológiákat, a keresletszabályozást és a kétirányú digitális kommunikációs infrastruktúrákat. Ez hozzá fog járulni a hálózatok jobb tervezéséhez, nyomon követéséhez, irányításához és biztonságos működtetéséhez normál és rendkívüli körülmények között, továbbá a szolgáltatók és az ügyfelek közötti kölcsönhatások kezeléséhez és az energiaáramok továbbításához, irányításához és kereskedelméhez. A jövőbeni infrastruktúrák elterjesztése tekintetében a mutatóknak és költség-haszon elemzéseknek figyelembe kell venniük az energiarendszer egészére kiterjedő megfontolásokat. Ezenkívül maximalizálni kell az intelligens hálózatok és távközlési hálózatok közötti szinergiákat, elkerülve a beruházások közötti átfedéseket és felgyorsítva az intelligens energiaszolgáltatások elterjedését.
A termelés és a kereslet közötti szükséges rugalmasságot új típusú energiatároló eszközök (nagyméretű berendezések és akkumulátorok) és járműrendszerek fogják biztosítani. A korszerűsített IKT-technológiák tovább növelik majd a villamos energia keresleti oldali rugalmasságát azzal, hogy az (ipari, kereskedelmi és lakossági) fogyasztókat ellátják a szükséges automatizálási eszközökkel.	A termelés és a kereslet közötti szükséges rugalmasságot új típusú energiatároló eszközök (nagyméretű berendezések és akkumulátorok) és járműrendszerek fogják biztosítani. A korszerűsített IKT-technológiák tovább növelik majd a villamos energia keresleti oldali rugalmasságát azzal, hogy az (ipari, kereskedelmi és lakossági) fogyasztókat ellátják a szükséges automatizálási és ellenőrzési eszközökkel.
Új tervezési, piaci és szabályozási koncepcióknak kell vezérelniük a villamosenergia-ellátó lánc általános hatékonyságát és költséghatékonyságát, az infrastruktúrák együttműködését, valamint egy nyílt és versenyképes piac létrejöttét az intelligens hálózati technológiák, termékek és szolgáltatások területén. A megoldások európai szintű bevezetés előtt nagyléptékű demonstrációs projektek szükségesek azok tesztelésére és érvényesítésére, valamint a rendszer és az érdekelt felek számára nyújtott előnyök felmérésére. Mindezt kísérnie kell a gazdasági ösztönzőkre, a magatartásbeli változásokra, az információs szolgáltatásokra és az intelligens hálózatok által kínált egyéb innovatív lehetőségekre adott fogyasztói és vállalkozói reakciók megismerésére irányuló kutatásnak.	Új tervezési, piaci és szabályozási koncepcióknak kell vezérelniük a villamosenergia-ellátó lánc általános hatékonyságát és költséghatékonyságát, az infrastruktúrák együttműködését, valamint egy nyílt és versenyképes piac létrejöttét az intelligens hálózati technológiák, termékek és szolgáltatások területén. A megoldások európai szintű bevezetés előtt nagyléptékű demonstrációs projektek szükségesek azok tesztelésére és érvényesítésére, valamint a rendszer és az érdekelt felek számára nyújtott előnyök felmérésére. Mindezt kísérnie kell a gazdasági ösztönzőkre, a magatartásbeli változásokra, az információs szolgáltatásokra és az intelligens hálózatok által kínált egyéb innovatív lehetőségekre adott fogyasztói és vállalkozói reakciók megismerésére irányuló kutatásnak.
	3.4.1. Energiatárolás
	A megújuló energiaforrások egyre fokozódó kihasználásával a különböző megújuló energiaforrások tárolására irányuló kereslet egyre fontosabbá válik. A tárolási technológiák fejlesztése kötelezővé fog válni mind a rövid távú tárolás (egyperces tartalék a harmadlagos hálózati irányításban), mind pedig a hosszú távú alkalmazások tekintetében, kezdve az órákon át tartó tárolástól egészen a szezonális tárolásig. Az időbeli szakaszok tág kiterjedése a technológiák széles sorát teszi szükségessé. A célkitűzés a különböző utak kifejlesztése elektromos, mechanikai és vegyi tárolás felhasználásával.
	3.4.2. Támogató és kiegyensúlyozó technológiák
	A rugalmas és hatékony, fosszilis tüzelőanyagokkal működő erőművek még mindig elengedhetetlenek a hálózati stabilitásnak és a villamosenergia-ellátás biztonságának biztosításában. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés miatt kialakuló átmeneti időszakban azzal a kihívással szembesülünk, hogy megtaláljuk a megfelelő egyensúlyt a különféle megújuló energiaforrásokból, illetve a rugalmas hagyományos erőművek által előállított villamos energia között. A hagyományos erőműveket jelenleg az alapterhelés szerinti üzemre alakították ki, ezzel szemben a megújuló energiaforrásokat kiegészítő üzemmódban gyakran csak részterheléssel működnek majd. Ebben az üzemmódban ezek az erőművek kevésbé tudnak hatékonyan működni a kibocsátások tekintetében.
	Kutatásokra van szükség a részterhelés mellett működő hagyományos erőművek rugalmasságának és hatékonyságának optimalizálása céljából, ezzel biztosítva, hogy rugalmasan és hatékonyan lehessen kiegészíteni és támogatni az egyre növekvő megújuló energiát, és fokozatosan lehetővé váljon a különféle megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia nagyobb hálózati integrálása.
	A 2050-ig szóló energiaügyi ütemtervben szereplő bizottsági elemzés szerint az Unió energiaágazatának szén-dioxid kibocsátását 2030-ra 93-99%-kal kell csökkenteni. E tekintetben sürgősen további kutatásokra van szükség a rugalmas és teljesen fenntartható, nem fosszilis tüzelőanyagokkal történő kiegészítési és kiegyensúlyozási technológiák fejlesztésének és alkalmazásának felgyorsítása céljából, a változó megújuló energiaforrások gyorsan növekvő kínálatának sikeres integrálása érdekében.
3.5. Új ismeretek, új technológiák	3.5. Új ismeretek, új technológiák
Hosszú távon új típusú, hatékonyabb és költségek tekintetében versenyképes technológiákra lesz szükségünk. Több tudományágat érintő kutatás révén fel kell gyorsítanunk az előrehaladást, hogy tudományos áttörést érhessünk el az energiával kapcsolatos koncepciók és az alaptechnológiák (pl. nanotudományok, anyagkutató tanulmányok, szilárdtest-fizika, IKT, biotudományok, számítástechnika, űrkutatás) terén, valamint innovációs fejlesztésekkel a jövőbeni és feltörekvő technológiák tekintetében.	Hosszú távon új típusú, hatékonyabb és költségek tekintetében versenyképes technológiákra lesz szükségünk. Több tudományágat érintő kutatás révén fel kell gyorsítanunk az előrehaladást, hogy tudományos áttörést érhessünk el az energiával kapcsolatos koncepciók és az alaptechnológiák (pl. nanotudományok, anyagkutató tanulmányok, szilárdtest-fizika, IKT, biotudományok, számítástechnika, űrkutatás, alapvető jelentőségű fémek kinyerése a hulladékból, üledékek és melléktermékek) terén, valamint innovációs fejlesztésekkel a jövőbeni és feltörekvő technológiák tekintetében.
Olyan élvonalbeli kutatásra lesz továbbá szükség, amely megoldásokat kínálhat az energiarendszerek változó éghajlati feltételekhez való hozzáigazítására. A prioritások új tudományos és technológiai igényekhez és lehetőségekhez, vagy olyan, újonnan megfigyelt jelenségekhez szabhatók, amelyek esetleg ígéretes fejlesztésekre vagy társadalmi kockázatokra utalnak és felmerülnek a „Horizont 2020” keretprogram megvalósítása folyamán.	Olyan élvonalbeli kutatásra lesz továbbá szükség, amely megoldásokat kínálhat az energiarendszerek változó éghajlati feltételekhez való hozzáigazítására. A nap- és szélenergia változó jellegéből adódó kihívásokkal foglalkozni kell. A prioritások új tudományos és technológiai igényekhez és lehetőségekhez, vagy olyan, újonnan megfigyelt jelenségekhez szabhatók, amelyek esetleg ígéretes fejlesztésekre vagy társadalmi kockázatokra utalnak és felmerülnek a „Horizont 2020” keretprogram megvalósítása folyamán.
3.6. Hatékony döntéshozatal, a nyilvánosság bevonása	3.6. Hatékony döntéshozatal, a nyilvánosság bevonása
Az energiakutatásoknak támogatniuk kell az energiapolitikát és szorosan igazodniuk kell ahhoz. Az energiaipari technológiák és szolgáltatások, az infrastruktúra, a piacok (beleértve a szabályozási keretrendszereket) és a fogyasztói magatartás széleskörű ismerete szükséges ahhoz, hogy a politikaformálók megalapozott elemzésekhez jussanak. Támogatandó – mindenekelőtt az Európai Bizottság SET-tervvel kapcsolatos információs rendszere keretében – az energiával kapcsolatos fő gazdasági és társadalmi kérdések felmérésére szolgáló, stabil és átlátható eszközök, módszerek és modellek kifejlesztése; a kibővített Unióra és az energia és az energiával kapcsolatos szakpolitikáknak az ellátásbiztonságra, a környezetre, az éghajlatváltozásra, a társadalomra és az energiaipar versenyképességére gyakorolt hatásának felmérésére vonatkozó adatbázisok és forgatókönyvek létrehozása; valamint a társadalmi-gazdasági kutatótevékenységek végzése.	Az energiakutatásoknak támogatniuk kell az energiapolitikát és szorosan igazodniuk kell ahhoz. Az energiaipari technológiák és szolgáltatások, az infrastruktúra, a piacok (beleértve a szabályozási keretrendszereket) és a fogyasztói magatartás széleskörű ismerete szükséges ahhoz, hogy a politikaformálók megalapozott elemzésekhez jussanak. Támogatandó – mindenekelőtt az Európai Bizottság SET-tervvel kapcsolatos információs rendszere keretében – az energiával kapcsolatos fő gazdasági és társadalmi kérdések felmérésére szolgáló, stabil és átlátható eszközök, módszerek és modellek kifejlesztése; a kibővített Unióra és az energia és az energiával kapcsolatos szakpolitikáknak az ellátásbiztonságra, a környezetre, az éghajlatváltozásra, a társadalomra és az energiaipar versenyképességére gyakorolt hatásának felmérésére vonatkozó adatbázisok és forgatókönyvek létrehozása; valamint a társadalmi-gazdasági kutatótevékenységek végzése.
Élve az internet és a szociális technológiák nyújtotta lehetőségekkel a fogyasztói magatartás (köztük a kiszolgáltatott fogyasztók, pl. a fogyatékkal élő személyek magatartása) és annak változásai nyitott innovációs fórumokon, például a „Living labs” (Élő laboratóriumok) kezdeményezés keretében vizsgálhatók, vagy akár a szolgáltatási innovációk nagy léptékű demonstrációs projektjei keretében tanulmányozhatók.	Élve az internet és a szociális technológiák nyújtotta lehetőségekkel a fogyasztói magatartás (köztük a kiszolgáltatott fogyasztók, pl. a fogyatékkal élő személyek magatartása) és annak változásai nyitott innovációs fórumokon, például a „Living labs” (Élő laboratóriumok) kezdeményezés keretében vizsgálhatók, vagy akár a szolgáltatási innovációk nagy léptékű demonstrációs projektjei keretében tanulmányozhatók.
3.7. Az energiaipari innováció piaci fogadtatása, a piacok és a fogyasztók pozíciójának erősítése	3.7. Az energiaipari innováció piaci fogadtatása, a piacok és a fogyasztók pozíciójának erősítése az Intelligens energia – Európa III. révén.
A új energiaügyi technológiák kellő időben való kibontakoztatásához és költséghatékony alkalmazásához innovatív piaci bevezetési és terítési megoldásokra van szükség. A technológia által vezérelt kutatáson és demonstráción túl ez megköveteli az egyértelmű uniós többletértéken alapuló tevékenységeket, amelyek magas kiegyenlítő hatású nem technológiai innovációk különböző tudományágakon és kormányzati szinteken átívelő kifejlesztését, alkalmazását, megosztását és elterjesztését célozzák a fenntartható energia uniós piacain.	A új energiaügyi technológiák kellő időben való kibontakoztatásához és költséghatékony alkalmazásához innovatív piaci bevezetési és terítési megoldásokra van szükség. A technológia által vezérelt kutatáson és demonstráción túl ez megköveteli az egyértelmű uniós többletértéken alapuló tevékenységeket, amelyek magas kiegyenlítő hatású nem technológiai innovációk különböző tudományágakon és kormányzati szinteken átívelő kifejlesztését, alkalmazását, megosztását és elterjesztését célozzák a fenntartható energia uniós piacain.
Az ilyen innovációk az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, megújuló és energiahatékony technológiák és megoldások számára kedvező piaci feltételek létrehozására fognak összpontosulni szabályozási, igazgatási és finanszírozási szinten. Támogatást kapnak azok az intézkedések, amelyek megkönnyítik az energiapolitika végrehajtását, előkészítik a terepet a beruházások beindítására, támogatják a kapacitásépítést és előmozdítják a társadalmi elfogadottságot.	Az ilyen innovációk a megújuló és a végfelhasználónál energiahatékony technológiák és megoldások számára kedvező piaci feltételek létrehozására fognak összpontosulni szabályozási, igazgatási és finanszírozási szinten. Támogatást kapnak azok az intézkedések, amelyek megkönnyítik az energiapolitika végrehajtását, előkészítik a terepet a beruházások beindítására, támogatják a kapacitásépítést és előmozdítják a társadalmi elfogadottságot és részvételt.
A kutatások és az elemzések újra és újra igazolják az emberi tényező alapvető szerepét a fenntartható energiapolitikák sikerében és kudarcában. Ösztönzésre kerülnek az innovatív szervezeti struktúrák, a jó gyakorlatok terjesztése és cseréje, valamint a speciális képzési és kapacitásépítő tevékenységek.	A kutatások és az elemzések újra és újra igazolják az emberi tényező alapvető szerepét a fenntartható energiapolitikák sikerében és kudarcában. Ösztönzésre kerülnek az innovatív szervezeti struktúrák, a jó gyakorlatok terjesztése és cseréje, valamint a speciális képzési és kapacitásépítő tevékenységek.
3.8. Egyedi megvalósítási szempontok	3.8. Egyedi megvalósítási szempontok
A kihívás keretében végzett tevékenységek megvalósítása terén a prioritások meghatározásának mozgatórugója az energiakutatás és innováció európai dimenziójának megerősítése iránti igény. A fő cél a stratégiai energiatechnológiai terv (SET-terv) kutatási és innovációs programjának támogatása lesz, hogy megvalósulhassanak az Unió energiaügyi és éghajlat-változási célkitűzései. A SET-terv menetrendje és végrehajtási tervei éppen ezért értékes bemeneti tényezőt jelentenek a munkaprogramok kialakításánál. A stratégiai prioritások meghatározásának és az energiakutatás és innováció koordinálásának alapja a SET-terv irányítási struktúrája lesz Unió-szerte.	A kihívás keretében végzett tevékenységek megvalósítása terén a prioritások meghatározásának mozgatórugója az energiakutatás és innováció európai dimenziójának megerősítése iránti igény. A fő cél a stratégiai energiatechnológiai terv (SET-terv) részét képező kutatási és innovációs program végrehajtásának támogatása lesz annak érdekében, hogy megvalósulhassanak az Unió 2020-ra és 2050-re vonatkozó energiaügyi és éghajlat-változási politikájának célkitűzései. A SET-terv menetrendje és végrehajtási tervei éppen ezért értékes bemeneti tényezőt jelentenek a munkaprogramok kialakításánál. A stratégiai prioritások meghatározásának és az energiakutatás és innováció koordinálásának alapja a SET-terv irányítási struktúrája lesz Unió-szerte. Az ipar hozzájárulását az európai ipari kezdeményezések (EII) irányításához hivatalosan és átláthatóan fogják figyelembe venni az EII végrehajtási terveiben meghatározott eszközfinanszírozási prioritások tekintetében. A kezdeményezéseket technológiánként a SET-terv költségvetési sora alatt e célra elkülönített költségvetési sorokból finanszírozzák majd.
A nem technológiai program iránymutatói az Unió energiapolitikája és jogszabályai lesznek. Támogatnunk kell egy olyan környezet biztosítását, amely lehetővé teszi az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákkal és az energiahatékonysággal kapcsolatos igazolt technológiák, szolgáltatási megoldások, folyamatok és kezdeményezések tömeges alkalmazását Unió-szerte. Ennek része lehet az energiahatékonysági és megújuló energiával kapcsolatos beruházások kialakítása és piaci megjelenítése tekintetében nyújtott technikai segítségnyújtás támogatása is.	A nem technológiai program iránymutatói az Unió energiapolitikája és jogszabályai lesznek. Támogatnunk kell egy olyan környezet biztosítását, amely lehetővé teszi az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákkal és az energiahatékonysággal kapcsolatos igazolt technológiák, szolgáltatási megoldások, folyamatok és kezdeményezések tömeges alkalmazását Unió-szerte. Ennek része lehet az energiahatékonysági és megújuló energiával kapcsolatos beruházások kialakítása és piaci megjelenítése tekintetében nyújtott technikai segítségnyújtás támogatása is.
Az európai érdekeltekkel való partnerség fontos az erőforrások megosztása és a közös végrehajtás érdekében. Adott esetben megfontolható, hogy a SET-terv meglévő európai ipari kezdeményezései alakuljanak át formális állami-magán partnerségekké, ha ez helyénvalónak tűnik a nemzeti finanszírozás szintjének és koherenciájának emelése, és a tagállamok közös kutatási és innovációs cselekvéseinek ösztönzése szempontjából. Mérlegelni fogjuk az állami kutatók szövetségeinek – különösen a SET-terv keretében az állami kutatási források és infrastruktúrák kulcsfontosságú európai érdekű kutatási területetekre történő összevonására létrehozott európai energiakutatási szövetségnek – a támogatását, akár a tagállamokkal közösen is. A nemzetközi koordinációs cselekvések a „változó geometria” elvének megfelelően, az országok kapacitásait és sajátosságait figyelembe véve fogják támogatni a SET-terv prioritásait.	Az európai érdekeltekkel való partnerség fontos az erőforrások megosztása és a közös végrehajtás érdekében. Adott esetben megfontolható, hogy a SET-terv meglévő európai ipari kezdeményezései alakuljanak át formális állami-magán partnerségekké, ha ez helyénvalónak tűnik a nemzeti finanszírozás szintjének és koherenciájának emelése, és a tagállamok közös kutatási és innovációs cselekvéseinek ösztönzése szempontjából. Mérlegelni fogjuk az állami kutatók szövetségeinek – különösen a SET-terv keretében az állami kutatási források és infrastruktúrák kulcsfontosságú európai érdekű kutatási területetekre történő összevonására létrehozott európai energiakutatási szövetségnek – a támogatását, akár a tagállamokkal közösen is. A nemzetközi koordinációs cselekvések a „változó geometria” elvének megfelelően, az országok kapacitásait és sajátosságait figyelembe véve fogják támogatni a SET-terv prioritásait.
	Az energia területén teljes mértékben ki kell használni a SET-terv irányítócsoportját a közös rendelkezésekről szóló rendelet használatának koordinálása érdekében a kibocsátás-kereskedelem 3. fázisából, a NER 300-ból és a Horizont 2020 révén és a nemzeti alapokból finanszírozott projektekből származó árverési bevételek igénybevételével annak érdekében, hogy azokat nagy volumenű demonstrációs projektekre használják fel.
	Annak ellenére, hogy a Horizont 2020 program támogatását nem olyan mechanizmusok révén nyújtják, amelyek csoportos nemzeti társfinanszírozást kívánnak meg, pozitív rendelkezésekre van szükség a társfinanszírozást biztosítani jelenleg nem tudó tagállamokból származó projektpartnerek teljes bevonásához.
Az Európai Bizottság SET-tervre létrehozott informatikai rendszerét mozgósítani fogjuk a végrehajtás előrehaladásának figyelemmel kísérésére szolgáló, fő eredményességi mutatóknak az érdekeltekkel közösen történő kidolgozására; ezek a mutatók a legújabb fejlemények alapján rendszeres felülvizsgálatot igényelnek. Az e kihívás keretében végzett tevékenységek célja tágabb értelemben a vonatkozó uniós programok, kezdeményezések és politikák, például a kohéziós politika koordinációjának jobbítása, mindenekelőtt nemzeti és regionális intelligens szakosodási stratégiák és a kibocsátás-kereskedelmi rendszer mechanizmusai révén (például a demonstrációs projektek támogatásával kapcsolatban).	Az Európai Bizottság SET-tervre létrehozott informatikai rendszerét mozgósítani fogjuk a végrehajtás előrehaladásának figyelemmel kísérésére szolgáló, fő eredményességi mutatóknak az érdekeltekkel közösen történő kidolgozására; ezek a mutatók a legújabb fejlemények alapján rendszeres felülvizsgálatot igényelnek. Az e kihívás keretében végzett tevékenységek célja tágabb értelemben a vonatkozó uniós programok, kezdeményezések és politikák, például a kohéziós politika koordinációjának jobbítása, mindenekelőtt nemzeti és regionális intelligens szakosodási stratégiák és a kibocsátás-kereskedelmi rendszer mechanizmusai révén (például a demonstrációs projektek támogatásával kapcsolatban).
	A döntéshozatalra és piaci elterjedésre vonatkozó prioritásokat az „Intelligens energia – Európa” (IEE) kezdeményezés eredményei alapján kell meghatározni, amely 2003-as indulása óta 3500 európai szervezet több mint 500 európai projektjét finanszírozta. Az IEE programnak hasonló célkitűzésekkel kell tovább működnie, és azt az eddigieknek megfelelően kell irányítani.
	Célszerű, hogy az e kihíváshoz tartozó költségvetés háromnegyedét a megújuló energiával, a végfelhasználás energiahatékonyságával, az intelligens hálózatokkal és az energiatárolással kapcsolatos kutatásra és innovációra fordítsák. A jelenlegi társadalmi kihívás költségvetésének további 15%-át az IEE programra kell átcsoportosítani.
Módosítás  62 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – III rész – 4 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
4. Intelligens, környezetkímélő és integrált közlekedés	4. Intelligens, környezetkímélő, biztonságos és integrált közlekedés és mobilitás
4.1. Környezetkímélő, erőforrás-hatékony közlekedés	4.1. A környezetet és a polgárok egészségét kímélő, erőforrás-hatékony közlekedés
Európa a szén-dioxid-kibocsátás 2050-ig megvalósítandó 60%-os csökkentését tűzte ki maga elé politikai célként. g felére kívánja csökkenni a hagyományos tüzelőanyagot használó gépkocsik használatát a városokban, illetve a nagyobb városközpontokban meg kell valósulnia a gyakorlatilag szén-dioxid-mentes logisztikának. 2050-ig a légiközlekedésben az alacsony szén-dioxid-kibocsátású tüzelőanyagok részarányát 40%-ra kell emelni, a tengeri közlekedésben alkalmazott bunkerolajból származó szén-dioxid-kibocsátást pedig 40%-kal kell csökkenteni.	Európa a szén-dioxid-kibocsátás 2050-ig megvalósítandó, az 1990-es szinthez képest 60%-os csökkentését tűzte ki maga elé politikai célként. 2030-ig a hagyományos üzemanyaggal működő gépkocsik használatát a városokban felére kellene csökkenteni, a nagyvárosokban pedig gyakorlatilag szén-dioxid-mentes logisztikát kellene megvalósítani. g a légiközlekedésben az alacsony szén-dioxid-kibocsátású tüzelőanyagok részarányát a 2005-ös szinthez képest 40%-ra kell emelni, a tengeri közlekedésben alkalmazott bunkerolajból származó szén-dioxid-kibocsátást pedig a 2005-ös szinthez képest 40%-kal kell csökkenteni.
A kutatás és az innováció jelentősen hozzá fog járulni a szükséges megoldások kialakításához és elterjesztéséhez minden közlekedési mód esetében. Ezzel erőteljesen csökkenni fog a környezetre káros anyagok (például a CO2, az NOx és az SOx) kibocsátása, a közlekedés fosszilis üzemanyagoktól való függősége és biológiai sokféleségre gyakorolt kedvezőtlen hatása.	A kutatás és az innováció jelentősen hozzá fog járulni a szükséges megoldások kialakításához és elterjesztéséhez minden közlekedési mód esetében. Ezzel erőteljesen csökkenni fog a környezetre káros anyagok (például a CO2, az NOx és az SOx) kibocsátása, a közlekedés fosszilis üzemanyagoktól való függősége és biológiai sokféleségre gyakorolt kedvezőtlen hatása.
Mindez elősegíti a természeti erőforrások megóvását. Ennek eléréséhez az alábbi egyedi tevékenységek keretében végzett munkára van szükség:	Mindez elősegíti a természeti erőforrások megóvását. Ennek eléréséhez az alábbi egyedi tevékenységek keretében végzett munkára van szükség:
4.1.1. A légi járművek és a hajók tisztább üzemeltetése és kisebb zajkibocsátása javítani fogja környezeti teljesítményüket és mérsékelni fogja az észlelhető zajt és vibrációt	4.1.1. A légi járművek és a hajók tisztább üzemeltetése és kisebb zajkibocsátása javítani fogja környezeti teljesítményüket és mérsékelni fogja az észlelhető zajt és vibrációt
Az e területen végzett tevékenységek elsősorban a végtermékekre koncentrálnak, de foglalkoznak majd a „lean” és ökológiai tervezés és gyártás folyamataival is, ahol az újrafeldolgozhatóság már a tervezési szakaszba integrálódik.	Az e területen végzett tevékenységek a végtermékekre koncentrálnak, de foglalkoznak majd a „lean” és ökológiai tervezés és gyártás folyamataival is – figyelembe véve a teljes életciklus folyamatát –, ahol az újrafeldolgozhatóság már a tervezési szakaszba integrálódik.
a) A tisztább meghajtási technológiák kifejlesztése és elterjedésének felgyorsítása jelentős tényezője a közlekedésből származó szén-dioxid és egyéb szennyezés csökkentésének vagy kiiktatásának. Villanymotorokra és akkumulátorokra, üzemanyagcellákra vagy hibrid meghajtásra támaszkodó új és innovatív megoldásokra van szükség. A technológiai áttörések szintén elősegítik majd a hagyományos meghajtási rendszerek környezeti teljesítményének javítását.	a) A tisztább meghajtási technológiák kifejlesztése és elterjedésének felgyorsítása jelentős tényezője mindenfajta közlekedésből származó szén-dioxid és egyéb szennyezés csökkentésének vagy kiiktatásának (pl.: részecskék). Villanymotorokra és akkumulátorokra, üzemanyagcellákra vagy hibrid meghajtásra támaszkodó új és innovatív megoldásokra van szükség. A technológiai áttörések szintén elősegítik majd a hagyományos meghajtási rendszerek környezeti teljesítményének javítását.
b) Az alacsony kibocsátású, alternatív energiaforrások felhasználási lehetőségeinek felkutatása elősegíti majd a fosszilis üzemanyagok fogyasztásának csökkentését. Ez magába foglalja a megújuló energiaforrásokból származó fenntartható üzemanyagok és a villamos energia felhasználását minden közlekedési ágazatban – beleértve a légiközlekedést is –, és az üzemanyag-fogyasztásnak a környezeti energia hasznosítása és a diverzifikált energiaellátás, valamint egyéb innovatív megoldások révén való csökkentését. Új, holisztikus megközelítések kerülnek alkalmazásra, amelyek kiterjednek a járművekre, az energiatárolási és energiaszállítási infrastruktúrára, beleértve a jármű–hálózat interfészeket és az alternatív üzemanyagok használatára vonatkozó, innovatív megoldásokat.	b) Az alacsony kibocsátású, alternatív energiaforrások felhasználási lehetőségeinek felkutatása elősegíti majd a fosszilis üzemanyagok fogyasztásának csökkentését. Ez magába foglalja a megújuló energiaforrásokból származó fenntartható üzemanyagok és a villamos energia felhasználását minden közlekedési ágazatban – beleértve a légiközlekedést is –, és az üzemanyag-fogyasztásnak a környezeti energia hasznosítása és a diverzifikált energiaellátás, valamint egyéb innovatív megoldások révén való csökkentését. Új, holisztikus megközelítések kerülnek alkalmazásra, amelyek kiterjednek a járművekre, az energiatárolási és energiaszállítási infrastruktúrára, beleértve a jármű–hálózat interfészeket és az alternatív üzemanyagok használatára vonatkozó, innovatív megoldásokat.
c) Könnyebb anyagok használata, „lean” struktúrák alkalmazása és innovatív tervezés révén a repülőgépek, hajók és járművek súlyának, valamint aerodinamikus, hidrodinamikus vagy gördülő ellenállásának csökkenése hozzá fog járulni az üzemanyag-fogyasztás mérséklődéséhez.	c) Könnyebb anyagok használata, „lean” struktúrák alkalmazása és innovatív tervezés révén a repülőgépek, hajók és járművek súlyának, valamint aerodinamikus, hidrodinamikus vagy gördülő ellenállásának csökkenése hozzá fog járulni az üzemanyag-fogyasztás mérséklődéséhez.
4.1.2. Intelligens berendezések, infrastruktúra és szolgáltatások kialakítása	4.1.2. Intelligens berendezések, infrastruktúra és szolgáltatások kialakítása
Ez a tevékenység segít optimalizálni a közlekedést és szállítást, és mérsékli az erőforrások fogyasztását. A hangsúly a repülőterek, kikötők, logisztikai platformok és felszíni szállítási infrastruktúrák hatékony használatán és irányításán, valamint az autonóm és hatékony karbantartási és vizsgálati rendszereken lesz. Különös figyelmet fogunk fordítani az infrastruktúrák éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességére, az életciklus-alapú megközelítésen alapuló, költséghatékony megoldásokra, valamint a hatékonyabb és költségkímélőbb karbantartást lehetővé tévő új anyagok széleskörű felhasználására. Figyelmet szentelünk a hozzáférhetőségnek és társadalmi elfogadásnak is.	Ez a tevékenység segít optimalizálni a közlekedést és szállítást, és mérsékli az erőforrások fogyasztását. A hangsúly a repülőterek, helikopter-repülőterek, kikötők, logisztikai platformok és felszíni szállítási infrastruktúrák hatékony használatán és irányításán, valamint az autonóm és hatékony karbantartási és vizsgálati rendszereken lesz. Különös figyelmet fogunk fordítani az infrastruktúrák éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességére, az életciklus-alapú megközelítésen alapuló, költséghatékony megoldásokra, valamint a hatékonyabb és költségkímélőbb karbantartást lehetővé tévő új anyagok széleskörű felhasználására. Figyelmet szentelünk a hozzáférhetőségnek – különösen a szigeteken és az elszigetelt területeken – és a társadalmi elfogadásnak is.
4.1.3. A közlekedés és a mobilitás javítása a városi területeken	4.1.3. A közlekedés és a mobilitás javítása a városi területeken
E tevékenységnek a lakosság azon növekvő része lesz a haszonélvezője, amely nagyvárosokban él és dolgozik, vagy ott vesz igénybe szolgáltatásokat, tölti el szabadidejét. Új mobilitási koncepciókat, közlekedésszervezési, logisztikai és tervezési megoldásokat kell kifejleszteni és tesztelni, amelyek hozzájárulnak a légszennyezés és a zajkibocsátás csökkentéséhez, miközben javítják a hatékonyságot. Fejleszteni kell a közösségi és nem motorizált közlekedést, valamint az egyéb, erőforrás-hatékony közlekedési lehetőségeket mint a magángépjárművek használatának reális alternatíváit, melyeket az intelligens közlekedési rendszerek szélesebb körű használata, valamint az innovatív keresletgazdálkodás támogat.	E tevékenységnek a lakosság azon növekvő része lesz a haszonélvezője, amely nagyvárosokban él és dolgozik, vagy ott vesz igénybe szolgáltatásokat, tölti el szabadidejét. Új mobilitási koncepciókat, közlekedésszervezési, logisztikai és tervezési megoldásokat kell kifejleszteni és tesztelni, amelyek hozzájárulnak a légszennyezés és a zajkibocsátás csökkentéséhez, miközben javítják a hatékonyságot. Fejleszteni kell a közösségi és nem motorizált közlekedést, valamint az egyéb, erőforrás-hatékony közlekedési lehetőségeket mint a magángépjárművek használatának reális alternatíváit, melyeket az intelligens közlekedési rendszerek szélesebb körű használata, valamint az innovatív keresletgazdálkodás támogat.
4.2. Nagyobb mobilitás, kevesebb torlódás, fokozott biztonság és védelem	4.2. Nagyobb mobilitás és hozzáférhetőség, kevesebb torlódás, fokozott biztonság és védelem
A mobilitás iránti növekvő igényre való tekintettel a releváns európai közlekedéspolitikai célok a teljesítmény és a hatékonyság optimalizálására irányulnak, hogy Európa légiközlekedési szempontból a legbiztonságosabb régió lehessen, és 2050-re megvalósíthassa a halálos kimenetelű közúti balesetek számának nullára való csökkentésére vonatkozó célt. A folyamatos és hatékony páneurópai személy- és áruszállítás – amely a külső költségeket is internalizálja – új európai multimodális közlekedésirányítási, információs és fizetési rendszereket igényel.	A mobilitás iránti növekvő igényre való tekintettel a releváns európai közlekedéspolitikai célok a teljesítmény és a hatékonyság optimalizálására irányulnak, hogy Európa légiközlekedési szempontból a legbiztonságosabb régió lehessen, és 2050-re megvalósíthassa a halálos kimenetelű közúti balesetek számának nullára való csökkentésére vonatkozó célt. A folyamatos és hatékony páneurópai személy- és áruszállítás – amely a külső költségeket is internalizálja – új európai multimodális közlekedésirányítási, információs és fizetési rendszereket igényel.
A kutatás és az innováció az alábbi egyedi tevékenységek révén jelentősen hozzá fog járulni ezekhez az ambiciózus szakpolitikai célokhoz:	A kutatás és az innováció az alábbi egyedi tevékenységek révén jelentősen hozzá fog járulni ezekhez az ambiciózus szakpolitikai célokhoz:
4.2.1. A közlekedési torlódások jelentős csökkentése	4.2.1. A közlekedési torlódások jelentős csökkentése
Ez a tevékenység az átfogóan intermodális, „háztól házig” vivő közlekedési rendszerrel és a közlekedés felesleges igénybevételének kiküszöbölésével valósítható meg. Mindez a közlekedési módok összehangoltságának előmozdítását, a közlekedési láncok optimalizálását és a közlekedési szolgáltatások nagyobb integrációját jelenti. Ezek az innovatív megoldások megkönnyítik a hozzáférést is, különös tekintettel az idősekre és a kiszolgáltatott felhasználókra.	Ez a tevékenység az átfogóan intermodális, „háztól házig” vivő közlekedési és mobilitási rendszerrel és a közlekedés felesleges igénybevételének kiküszöbölésével valósítható meg. Mindez a közlekedési módok összehangoltságának előmozdítását, a közlekedési láncok optimalizálását és a közlekedési, illetve logisztikai szolgáltatások nagyobb integrációját, valamint az újabb és nagyobb teljesítményű navigációs rendszerek, mint például az EGNOS és Galileo hangsúlyosabb alkalmazását jelenti. Ezek az innovatív megoldások megkönnyítik a hozzáférést is, különös tekintettel az idősekre, a csökkent mozgásképességű személyekre, valamint a fogyatékossággal élő és a kiszolgáltatott felhasználókra.
4.2.2. Jelentős javulás a személyek és áruk mobilitásában	4.2.2. Jelentős javulás a személyek és áruk mobilitásában
Javulás csak intelligens közlekedési alkalmazások és irányítási rendszerek kifejlesztésével és széles körű használatával érhető el. Ehhez olyan tervezési, keresletgazdálkodási, információs és fizetési rendszerekre van szükség, amelyek egész Európában kölcsönösen átjárhatók, továbbá az információáramlás, az irányítási rendszerek, az infrastruktúrahálózatok és a mobilitási szolgáltatások új, közös, nyílt platformokra épülő, multimodális keretrendszerbe történő teljes integrálására. Ez az szállítási módok közötti utazás áttervezésével biztosítja a válsághelyzetekre és szélsőséges időjárási viszonyokra való rugalmas és gyors válaszadást is. Az új helyzetmeghatározó, navigációs és időzítő alkalmazások, amelyeket a Galileo és az EGNOS műholdas navigációs rendszerek tesznek elérhetővé, hatékony eszközök lesznek e cél elérésében.	Javulás csak intelligens közlekedési alkalmazások és irányítási rendszerek kifejlesztésével és széles körű használatával érhető el. Ehhez olyan tervezési, keresletgazdálkodási, információs, jegyértékesítési és fizetési rendszerekre van szükség, amelyek egész Európában kölcsönösen átjárhatók, továbbá az információáramlás, az irányítási rendszerek, az infrastruktúrahálózatok és a mobilitási szolgáltatások új, közös, nyílt platformokra épülő, multimodális keretrendszerbe történő teljes integrálására. Ez az szállítási módok közötti utazás áttervezésével biztosítja a válsághelyzetekre és szélsőséges időjárási viszonyokra való rugalmas és gyors válaszadást is. Az új helyzetmeghatározó, navigációs és időzítő alkalmazások, amelyeket a Galileo és az EGNOS műholdas navigációs rendszerek tesznek elérhetővé, kulcsfontosságú alapelemek e cél elérésében.
a) Az innovatív légiforgalom-irányító technológiák a gyorsan növekvő kereslet mellett minőségi ugrást tesznek lehetővé a biztonság és hatékonyság területén, a nagyobb pontosság elérése, a repülőtereken az utazással kapcsolatos tevékenységekre fordított idő csökkentése és a légi közlekedési rendszerek rugalmasságának biztosítása érdekében. Az „egységes európai égbolt” alkalmazását és továbbfejlesztését a nagyobb fokú automatizálást és autonómiát biztosító légiforgalom- és légijárműirányítási megoldások, a légi és földi alkotóelemek nagyobb fokú integrációja és a közlekedési rendszer egészében az utasok és áruk hatékony és zökkenőmentes kezelésére kialakított új típusú megoldások támogatják.	a) Az innovatív légiforgalom-irányító technológiák a gyorsan növekvő kereslet mellett minőségi ugrást tesznek lehetővé a biztonság és hatékonyság területén, a nagyobb pontosság elérése, a repülőtereken az utazással kapcsolatos tevékenységekre fordított idő csökkentése és a légi közlekedési rendszerek rugalmasságának biztosítása érdekében. Az európai GNSS rendszert, például az EGNOS-t alkalmazó innovatív navigációs rendszerek optimalizálni fogják a leszállások megközelítéseit, növelni fogják a repülésbiztonságot és csökkenteni az üzemanyag-fogyasztást, elősegítve a nagyobb repterek jobb, és a kisebb repterek teljes mértékű kihasználását. Az „egységes európai égbolt” alkalmazását és továbbfejlesztését a nagyobb fokú automatizálást és autonómiát biztosító légiforgalom- és légijárműirányítási megoldások, a légi és földi alkotóelemek nagyobb fokú integrációja és a közlekedési rendszer egészében az utasok és áruk hatékony és zökkenőmentes kezelésére kialakított új típusú megoldások támogatják.
b) A vízi közlekedés terén a jobb és integrált tervezési és irányítási technológiák hozzájárulnak a „kék övezetnek” az Európát körülvevő tengereken történő, kikötői műveleteket javító kialakulásához, valamint a folyami hajózás megfelelő keretrendszerének kialakításához.	b) A vízi közlekedés terén a jobb és integrált tervezési és irányítási technológiák hozzájárulnak a „kék övezetnek” az Európát körülvevő tengereken történő, kikötői műveleteket javító kialakulásához, valamint a folyami hajózás megfelelő keretrendszerének kialakításához.
c) A vasúti és közúti közlekedés területén a hálózati irányítás optimalizálása javítja az infrastruktúra hatékony használatát és megkönnyíti a határok átlépését. A járművek közötti, valamint a járművek és az infrastruktúra közötti kommunikációra támaszkodva átfogó és együttműködő közúti közlekedésirányítási és informatikai rendszerek kidolgozására fog sor kerülni.	c) A vasúti és közúti közlekedés területén a hálózati irányítás optimalizálása javítja az infrastruktúra hatékony használatát és megkönnyíti a határok átlépését. A járművek közötti, valamint a járművek és az infrastruktúra közötti kommunikációra és európai műholdas navigációs rendszerekre támaszkodva átfogó és együttműködő közúti közlekedésirányítási és informatikai rendszerek kidolgozására fog sor kerülni.
4.2.3. Új áruszállítási és logisztikai koncepciók kialakítása és alkalmazása	4.2.3. Új áruszállítási és logisztikai koncepciók kialakítása és alkalmazása
Ez a tevékenység csökkentheti az áruszállítási rendszerre nehezedő nyomást, javíthatja a biztonságot, valamint növelheti az áruszállítási kapacitást. Például a nagy teljesítményű és mérsékelt környezeti hatású járműveket intelligens, biztonságos fedélzeti és infrastruktúraalapú rendszerekkel kombinálhatjuk (pl. közúti járműszerelvényeknél). Ugyancsak támogatjuk az olyan, papír nélküli szállítási folyamatra épülő e-áruszállítás kialakítását, ahol az elektronikus információáramlás, szolgáltatások és kifizetések a különböző szállítási módokban megvalósuló fizikai áruáramláshoz vannak rendelve.	Ez a tevékenység csökkentheti az áruszállítási rendszerre nehezedő nyomást, javíthatja a biztonságot, valamint növelheti az áruszállítási kapacitást. Például a nagy teljesítményű és mérsékelt környezeti hatású járműveket intelligens, biztonságos fedélzeti és infrastruktúraalapú rendszerekkel kombinálhatjuk (pl. közúti járműszerelvényeknél). Ugyancsak támogatjuk az olyan, papír nélküli szállítási folyamatra épülő e-áruszállítás kialakítását, ahol az elektronikus információáramlás, szolgáltatások és kifizetések a különböző szállítási módokban megvalósuló fizikai áruáramláshoz vannak rendelve.
4.2.4. A baleseti ráták és a halálos kimenetelű balesetek csökkentése, a biztonság növelése	4.2.4. A baleseti ráták és a halálos kimenetelű balesetek csökkentése, a biztonság növelése
Ez a szállítási rendszerek szervezésében, irányításában, teljesítmény- és kockázatfelmérésében rejlő szempontok kezelésével, valamint azzal lesz elérhető , ha figyelmünket a szárazföldi, légi és vízi járművek, az infrastruktúra és az utasterminálok tervezésére és működtetésére összpontosítjuk. A hangsúly a passzív és aktív biztonságon, a megelőzésen, a továbbfejlesztett automatizáláson és a képzési folyamatokon lesz az emberi hibatényező hatásának csökkentése érdekében. Az időjárási hatások és egyéb természeti veszélyforrások hatékonyabb előrejelzése, értékelése és enyhítése céljából speciális eszközöket és technikákat kell kialakítani. Szintén hangsúlyos lesz a biztonsági szempontok beépítése az utas- és áruforgalom tervezésébe és irányításába, csakúgy, mint a szárazföldi, légi és vízi járművek tervezése, a forgalom és a rendszerek irányítása és az utasterminálok kialakítása.	Ez a szállítási rendszerek szervezésében, irányításában, teljesítmény- és kockázatfelmérésében rejlő szempontok kezelésével, valamint azzal lesz elérhető , ha figyelmünket a szárazföldi, légi és vízi járművek, az infrastruktúra és az utasterminálok tervezésére és működtetésére összpontosítjuk. A hangsúly a passzív és aktív biztonságon, a megelőzésen, a továbbfejlesztett automatizáláson és a képzési folyamatokon lesz az emberi hibatényező hatásának csökkentése érdekében. Az időjárási hatások és egyéb természeti veszélyforrások hatékonyabb előrejelzése, értékelése és enyhítése céljából speciális eszközöket és technikákat kell kialakítani. Szintén hangsúlyos lesz a biztonsági szempontok beépítése az utas- és áruforgalom tervezésébe és irányításába, csakúgy, mint a szárazföldi, légi és vízi járművek tervezése, a forgalom és a rendszerek irányítása és az utasterminálok kialakítása.
4.3. Az európai közlekedési ipar globális vezető szerepe	4.3. Az európai közlekedési ipar globális vezető szerepe
Vezető szerepének megőrzésével az új technológiák területén és a meglévő gyártási folyamatok költségének csökkentésével a kutatás és az innováció – a növekvő versennyel szembesülve – hozzá fog járulni a növekedéshez és a magas képzettséget igénylő munkahelyek teremtéséhez az európai közlekedési iparban. A tét egy olyan, jelentős gazdasági ágazat versenyképességének megőrzése, amely az Unió nemzeti össztermékének a 6,3%-át képviseli közvetlenül, miközben csaknem 13 millió európai munkavállalót foglalkoztat. A különös célkitűzések magukban foglalják az innovatív közlekedési eszközök új generációjának kifejlesztését és a következő generáció előkészítését új típusú koncepciók és tervek, intelligens irányító rendszerek és hatékony termelési folyamatok kidolgozása révén. Európa célja, hogy a hatékonyság és a biztonság terén globális vezető szerepet töltsön be az összes közlekedési mód tekintetében.	Vezető szerepének megőrzésével az új technológiák területén és a meglévő gyártási folyamatok költségének csökkentésével, illetve erőforrás- és energiahatékonyságának javításával a kutatás és az innováció – a növekvő versennyel szembesülve – hozzá fog járulni a növekedéshez és a magas képzettséget igénylő munkahelyek teremtéséhez az európai közlekedési iparban. A tét egy olyan, jelentős gazdasági ágazat versenyképességének megőrzése, amely az Unió nemzeti össztermékének a 6,3%-át képviseli közvetlenül, miközben csaknem 13 millió európai munkavállalót foglalkoztat. A különös célkitűzések magukban foglalják az innovatív közlekedési eszközök új generációjának kifejlesztését és a következő generáció előkészítését új típusú koncepciók és tervek, intelligens irányító rendszerek és hatékony termelési folyamatok kidolgozása révén. Európa célja, hogy a hatékonyság és a biztonság terén globális vezető szerepet töltsön be az összes közlekedési mód tekintetében.
A kutatás és az innováció az alábbi egyedi tevékenységekre fog összpontosítani:	A kutatás és az innováció az alábbi egyedi tevékenységekre fog összpontosítani:
4.3.1. Az újgenerációs közlekedési eszközök kifejlesztése, amellyel biztosítható a megfelelő piaci részesedés a jövőben	4.3.1. Az újgenerációs közlekedési eszközök kifejlesztése, amellyel biztosítható a megfelelő piaci részesedés a jövőben
Ez a tevékenység elő fogja mozdítani Európa vezető szerepét a repülőgépek, a nagysebességű vonatok, az (elő)városi vasúti közlekedés, a közúti járművek, az elektromobilitás, az utasszállító hajók, kompok, a specializált magas fokú technológiát képviselő hajók és tengeri platformok területén. Javítja fogja az európai ipar versenyképességét az újonnan jelentkező technológiák és rendszerek terén, és támogatja azok diverzifikációját az új piacok felé, beleértve a nem közlekedési ágazatokat is. E tevékenység körébe tartozik olyan innovatív biztonságos szárazföldi, légi és vízi járművek kifejlesztése, amelyek hatékony hajtóművekkel, nagy teljesítménnyel és intelligens irányítórendszerekkel rendelkeznek.	Ez a tevékenység elő fogja mozdítani Európa vezető szerepét a repülőgépek, a forgószárnyas légi járművek, a regionális és kisméretű légi járművek, a nagysebességű vonatok, az (elő)városi vasúti közlekedés, a közúti járművek, az elektromobilitás, az utasszállító hajók, kompok, a specializált magas fokú technológiát képviselő hajók és tengeri platformok területén. Javítja fogja az európai ipar versenyképességét az újonnan jelentkező technológiák és rendszerek terén, és támogatja azok diverzifikációját az új piacok felé, beleértve a nem közlekedési ágazatokat is. E tevékenység körébe tartozik olyan innovatív biztonságos szárazföldi, légi és vízi járművek kifejlesztése, amelyek hatékony hajtóművekkel, nagy teljesítménnyel és intelligens irányítórendszerekkel rendelkeznek.
4.3.2. Intelligens fedélzeti irányító rendszerek	4.3.2. Intelligens fedélzeti irányító rendszerek
Ezekre a nagyobb teljesítményszint és rendszerintegráció közlekedésben való érvényesítése érdekében van szükség. Megfelelő kommunikációs interfészeket kell kifejlesztenünk a szárazföldi, légi és vízi járművek és az infrastruktúra között minden indokolt kombinációban azzal a céllal, hogy közös működési normákat határozzanak meg.	Ezekre a nagyobb teljesítményszint és rendszerintegráció közlekedésben való érvényesítése érdekében van szükség. Megfelelő kommunikációs interfészeket kell kifejlesztenünk a szárazföldi, légi és vízi járművek és az infrastruktúra között minden indokolt kombinációban azzal a céllal, hogy közös működési normákat határozzanak meg.
4.3.3. Korszerű termelési eljárások	4.3.3. Korszerű termelési eljárások
Ezek az eljárások lehetővé fogják tenni a szárazföldi, légi és vízi járművek, valamit a kapcsolódó infrastruktúrák testre szabását, az életciklusuk alatt felmerülő költségek és fejlesztési idejük csökkentését, valamint megkönnyítik azok szabványosítását és tanúsítását. Az e területen végzett tevékenységek révén a digitális eszközök és automatizáció segítségével gyors és költséghatékony tervezési és gyártási technológiák (beleértve az összeszerelést, a gyártást, a karbantartást és az újrahasznosítást) és komplex rendszerek integrálására szolgáló kapacitás kerül kialakításra. Szorgalmaznunk kell olyan versenyképes szállítási láncokat, amelyek képesek rövid időn belül és alacsonyabb költség mellett ellátni a piacot.	Ezek az eljárások lehetővé fogják tenni a szárazföldi, légi és vízi járművek, valamit a kapcsolódó infrastruktúrák testre szabását, az életciklusuk alatt felmerülő költségek és fejlesztési idejük csökkentését, valamint megkönnyítik azok szabványosítását és tanúsítását. Az e területen végzett tevékenységek révén a digitális eszközök és automatizáció segítségével gyors és költséghatékony tervezési és gyártási technológiák (beleértve az összeszerelést, a gyártást, a karbantartást és az újrahasznosítást) és komplex rendszerek integrálására szolgáló kapacitás kerül kialakításra. Szorgalmaznunk kell olyan versenyképes szállítási láncokat, amelyek képesek rövid időn belül és alacsonyabb költség mellett ellátni a piacot.
4.3.4. Teljesen új közlekedési koncepciók kidolgozása	4.3.4. Teljesen új közlekedési koncepciók kidolgozása
Ez a tevékenység hosszabb távon lehetővé teszi Európa versenyképességi előnyének megerősítését. A stratégiai kutatás és a koncepció-igazoló tevékenységek az innovatív közlekedési rendszerek és szolgáltatások kérdésére összpontosítanak, beleértve a hosszú távú potenciállal rendelkező, teljesen automatizált és egyéb új típusú szárazföldi, légi és vízi járműveket is.	Ez a tevékenység hosszabb távon lehetővé teszi Európa versenyképességi előnyének megerősítését. A stratégiai kutatás és a koncepció-igazoló tevékenységek az innovatív közlekedési rendszerek és szolgáltatások kérdésére összpontosítanak, beleértve a hosszú távú potenciállal rendelkező, teljesen automatizált és egyéb új típusú szárazföldi, légi és vízi járműveket is.
	4.3 a. Intelligens logisztika
	Ez segít hatékonyabb és zöldebb logisztikai közlekedési rendszereket tervezni és fejleszteni egyszerűsítés és költség/idő optimalizálás révén.
	Ennek keretében szükséges az új és jövőbeni fogyasztói szokások és a városi szállítási logisztikára, közlekedésre és torlódásokra gyakorolt hatásuk jobb megértése intelligens logisztika fejlesztése érdekében; új logisztikai it- és irányítási eszközök kidolgozása az áruk nyomon követhetőségét és visszakereshetőségét, valamint az áruforgalom irányítását és az infrastruktúra és a járművek közötti kommunikációt lehetővé tévő valós idejű információs rendszerek fejlesztésével; a hagyományostól eltérő áruelosztási rendszerek kifejlesztése; az áruforgalmat javító, az ellátási láncra és a logisztikai platformokra vonatkozó, versenyképes intermodális megoldások kidolgozása.
4.4. Társadalom-gazdaságtani kutatás és előremutató politikaformálás	4.4. Társadalom-gazdaságtani és magatartás-kutatás és előremutató politikaformálás
A szakpolitikai elemzéseket és fejlesztést támogató – köztük a közlekedés társadalmi-gazdasági szempontjaival foglalkozó – tevékenységek szükségesek az innováció előmozdítása és a közlekedésben felmerülő kihívások leküzdése érdekében. A tevékenységek az európai kutatási és innovációs politikák fejlesztését és alkalmazását célozzák meg a közlekedést, az előremutató tanulmányokat és a technológiai előrelátást illetően, valamint erősítik az európai kutatási térséget.	A szakpolitikai elemzéseket és fejlesztést támogató – köztük a közlekedés társadalmi-gazdasági, pszichológiai és viselkedési, valamint földrajzi szempontjaival foglalkozó – tevékenységek szükségesek az innováció előmozdítása és a közlekedésben és a mobilitásban felmerülő kihívások leküzdése érdekében. A tevékenységek az európai kutatási és innovációs politikák fejlesztését és alkalmazását célozzák meg a közlekedést és mobilitást, az előremutató tanulmányokat és a technológiai előrelátást illetően, valamint erősítik az európai kutatási térséget.
A felhasználói magatartás megértése, a társadalmi elfogadottság, a szakpolitikai intézkedések hatása, a mobilitási minták és üzleti modellek, valamint azok következményei kiemelkedő fontosságúak az európai közlekedési rendszer fejlődése szempontjából. További cél olyan 2050-ig szóló forgatókönyvek kidolgozása, amelyek figyelembe veszik a társadalmi trendeket, a politikai célkitűzéseket és a technológiai előrejelzéseket. A területi fejlődés és az európai közlekedési rendszer közötti kapcsolatok jobb megértése érdekében megalapozott modellekre van szükség, amelyek alapján szilárd politikai döntéseket lehet hozni.	A felhasználói magatartás megértése, a fenntarthatóbb közlekedési módok irányába ható magatartási váltás társadalmi elfogadottsága, a szakpolitikai intézkedések hatása, a mobilitási minták, a szénlábnyommal kapcsolatos tudatosságnövelés és üzleti modellek, valamint azok következményei kiemelkedő fontosságúak az európai közlekedési rendszer fejlődése szempontjából. További cél olyan 2050-ig szóló forgatókönyvek kidolgozása, amelyek figyelembe veszik a társadalmi trendeket, a demográfiai változásokat, a politikai célkitűzéseket és a technológiai előrejelzéseket. A területi fejlődés és az európai közlekedési rendszer, a zöld logisztika, a mobilitásirányítás és a forgalomkiküszöbölés közötti kapcsolatok jobb megértése érdekében megalapozott modellekre van szükség, amelyek alapján szilárd politikai döntéseket lehet hozni.
Kutatnunk kell, hogy miképpen lehet elejét venni a mobilitás elérhetőségében jelentkező társadalmi egyenlőtlenségeknek, és miképpen lehet javítani a közlekedési szolgáltatások kiszolgáltatott felhasználóinak helyzetén. A gazdasági kérdések kezelése közben az adózási és árazási modellek mellett arra is összpontosítanunk kell, hogy miképpen lehet a közlekedési módok közötti külső tényezőket belső tényezőkké alakítani. Előretekintő kutatásra van szükség a szakképzettség és a munkahelyek jövőbeni követelményeinek kiértékeléséhez.	Kutatnunk kell, hogy miképpen lehet elejét venni a mobilitás elérhetőségében jelentkező társadalmi egyenlőtlenségeknek, és miképpen lehet javítani a közlekedési szolgáltatások kiszolgáltatott felhasználóinak helyzetén. A gazdasági kérdések kezelése közben az adózási és árazási modellek mellett arra is összpontosítanunk kell, hogy miképpen lehet a közlekedési és mobilitási módok közötti külső tényezőket belső tényezőkké alakítani. Előretekintő kutatásra van szükség a szakképzettség és a munkahelyek jövőbeni követelményeinek kiértékeléséhez.
4.5. Egyedi megvalósítási szempontok	4.5. Egyedi megvalósítási szempontok
A munkaprogram prioritásainak kialakítása során a külső független tanácsadáson és a különböző európai technológiai platformokon túl figyelembe fogjuk venni a stratégiai közlekedéstechnológiai terv keretében végzett munkát is.	A munkaprogram prioritásainak kialakítása során a külső független tanácsadáson és a különböző európai technológiai platformokon túl figyelembe fogjuk venni a stratégiai közlekedéstechnológiai terv keretében végzett munkát is.
Módosítás  63 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – III rész – 5 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
5. Éghajlatváltozás, erőforrás-hatékonyság és nyersanyagok	5. éghajlatváltozás, környezetvédelem, erőforrás-hatékonyság és a nyersanyagok fenntartható felhasználása
5.1. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem és ahhoz való alkalmazkodás	5.1. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem és ahhoz való alkalmazkodás
A légkör jelenlegi szén-dioxid-koncentrációja közel 40%-kal magasabb, mint az ipari forradalom kezdetén, és 2 millió év távlatában jelenleg a legmagasabb szinten van. A nem szén-dioxid típusú üvegházhatású gázok szintén hozzájárulnak az éghajlatváltozáshoz és egyre jelentősebb szerepet töltenek be. Határozott fellépés nélkül az éghajlatváltozás a világ GDP-jének legalább 5%-ába kerülhet évente, és egyes forgatókönyvek szerint ez az arány akár 20% is lehet.	A légkör jelenlegi szén-dioxid-koncentrációja közel 40%-kal magasabb, mint az ipari forradalom kezdetén, és 2 millió év távlatában jelenleg a legmagasabb szinten van. A nem szén-dioxid típusú üvegházhatású gázok és részecskék szintén hozzájárulnak az éghajlatváltozáshoz és egyre jelentősebb szerepet töltenek be. Határozott fellépés nélkül az éghajlatváltozás a világ GDP-jének legalább 5%-ába kerülhet évente, és egyes forgatókönyvek szerint ez az arány akár 20% is lehet.
Ezzel szemben mielőbbi és hathatós fellépéssel a nettó éves költségeket a GDP 1%-a körüli értékre lehetne csökkenteni. A 2°C-os célkitűzés elérése és az éghajlatváltozás legsúlyosabb hatásainak elkerülése megköveteli a fejlett országoktól, hogy az 1990-es évek szintjével összevetve 2050-ig az üvegházhatású gázok kibocsátását 80–95%-kal csökkentsék.	Ezzel szemben mielőbbi és hathatós fellépéssel a nettó éves költségeket a GDP 1%-a körüli értékre lehetne csökkenteni. A 2°C-os célkitűzés elérése és az éghajlatváltozás legsúlyosabb hatásainak elkerülése megköveteli a fejlett országoktól, hogy az 1990-es évek szintjével összevetve 2050-ig az üvegházhatású gázok kibocsátását 80–95%-kal csökkentsék.
E tevékenység célja tehát olyan innovatív, költséghatékony és fenntartható, alkalmazkodást elősegítő és enyhítő intézkedések kidolgozása és kiértékelése, amelyek a tájékozott, mielőbbi és hatékony fellépés bizonyításával és a szükséges képességek hálózatba szervezésével mind a szén-dioxidot, mind a nem szén-dioxid típusú üvegházhatású gázokat is célba veszik, és kiemelik mind a technológiai, mind a nem technológiai zöld megoldásokat.	E tevékenység célja tehát olyan innovatív, költséghatékony és fenntartható, alkalmazkodást elősegítő és enyhítő intézkedések kidolgozása és kiértékelése, amelyek a tájékozott, mielőbbi és hatékony fellépés bizonyításával és a szükséges képességek hálózatba szervezésével mind a szén-dioxidot, mind a nem szén-dioxid és aeroszol típusú üvegházhatású gázokat és részecskéket is célba veszik, és kiemelik mind a technológiai, mind a nem technológiai zöld megoldásokat.
E cél érdekében a kutatások és innováció az alábbiakra összpontosít majd:	E cél érdekében a kutatások és innováció az alábbiakra összpontosít majd:
5.1.1. Az éghajlatváltozás jobb megértése és megbízható éghajlati előrejelzések nyújtása	5.1.1. Az éghajlatváltozás jobb megértése és megbízható éghajlati előrejelzések nyújtása
Az élet, az áruk és az infrastruktúra védelme és a hatékony döntéshozatal érdekében a társadalom számára létfontosságú, hogy jobban megértsük az éghajlatváltozás okait és alakulását, és pontosabban tudjuk azt előre jelezni. Alapvetően fontos az óceánok, a földi ökoszisztémák és a légkör működésével kapcsolatos éghajlati mozgatórugók, folyamatok, mechanizmusok és visszacsatolások tudományos tudásalapjának további bővítése. A pontosabb forgatókönyvek és modellek, köztük a teljesen összekapcsolt Föld-rendszer modellek kidolgozása révén támogatják a megfelelő időtartományokon és térbeli kiterjedésen végzett pontosabb éghajlati előrejelzéseket.	Az élet, a gazdasági tevékenységek az áruk és az infrastruktúra védelme és a hatékony döntéshozatal érdekében a társadalom számára létfontosságú, hogy jobban megértsük az éghajlatváltozás okait és alakulását, és pontosabban tudjuk azt előre jelezni. Alapvetően fontos az óceánok, a földi ökoszisztémák, a légkör és a sarkköri területek működésével kapcsolatos éghajlati mozgatórugók, folyamatok, mechanizmusok és visszacsatolások tudományos tudásalapjának további bővítése. A pontosabb forgatókönyvek és modellek, köztük a teljesen összekapcsolt Föld-rendszer modellek kidolgozása révén támogatják a megfelelő időtartományokon és térbeli kiterjedésen végzett pontosabb éghajlati előrejelzéseket.
5.1.2. A hatások és a veszélyeztetettség értékelése, valamint innovatív, költséghatékony alkalmazkodást elősegítő és kockázatmegelőző intézkedések kidolgozása:	5.1.2. A hatások és a veszélyeztetettség értékelése, valamint innovatív, költséghatékony alkalmazkodást elősegítő és kockázatmegelőző intézkedések kidolgozása:
Hiányos tudással rendelkezünk a társadalom és a gazdaság éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási képességét illetően. Az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes környezet és társadalom megvalósítása érdekében tett hatékony, méltányos és társadalmilag elfogadható intézkedések megkövetelik az éghajlatváltozással és -változékonysággal kapcsolatos jelenlegi és a jövőbeli hatások, veszélyeztetettségek, a népesség kitettsége, kockázatok, költségek és lehetőségek integrált elemzését, figyelembe véve a szélsőséges eseményeket és a kapcsolódó, éghajlat okozta veszélyeket és ezek megismétlődését. Ezt az elemzést kiterjesztik továbbá az éghajlatváltozásnak a biodiverzitásra, az ökoszisztémákra és ökoszisztéma-szolgáltatásokra, az infrastruktúrára és a gazdasági és természeti javakra gyakorolt káros hatására is. Hangsúlyt kapnak a legértékesebb természeti ökoszisztémák és az épített környezet, valamint a legfontosabb társadalmi, kulturális és gazdasági ágazatok is egész Európában. Kivizsgálják az éghajlatváltozásból és az üvegházhatású gázok fokozott légköri koncentrációjából eredő, az emberek egészségét érintő hatásokat és fokozódó kockázatokat. Kutatások révén értékelik az éghajlatváltozással kapcsolatban tett innovatív, egyenlően elosztott és költséghatékony alkalmazkodási válaszlépéseket, beleértve a természeti erőforrások és ökoszisztémák védelmét és alkalmazkodását, valamint a kapcsolódó hatásokat azok fejlesztésének és megvalósításának támogatása, valamint közzététele érdekében minden szinten és mértékben. Ez kiterjed a geomérnökségi alternatívák lehetséges hatásaira, költségeire és kockázataira is. Vizsgálják az alkalmazkodási és kockázatmegelőző szakpolitikai alternatívák más éghajlati és ágazati szakpolitikákkal való komplex összefüggéseit, konfliktusait és szinergiáit, beleértve a kiszolgáltatott csoportok foglalkoztatottságára és életszínvonalára gyakorolt hatásaikat.	Hiányos tudással rendelkezünk a társadalom és a gazdaság éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási képességét illetően. Az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes környezet és társadalom megvalósítása érdekében tett hatékony, méltányos és társadalmilag elfogadható intézkedések megkövetelik az éghajlatváltozással és -változékonysággal kapcsolatos jelenlegi és a jövőbeli hatások, veszélyeztetettségek, a népesség kitettsége, kockázatok, költségek és lehetőségek integrált elemzését, figyelembe véve a szélsőséges eseményeket és a kapcsolódó, éghajlat okozta veszélyeket és ezek megismétlődését. Ezt az elemzést kiterjesztik továbbá az éghajlatváltozásnak a biodiverzitásra, az ökoszisztémákra és ökoszisztéma-szolgáltatásokra, az infrastruktúrára és a gazdasági és természeti javakra gyakorolt káros hatására is. Az éghajlatváltozás például valószínűsíthetően növeli a szélsőséges hidrológiai jelenségek (árvizek és szárazságok) előfordulását, amelyek jelentős hatást gyakorolnak a vízforrásokra, az ökoszisztémákra, és a ma ismert gazdasági tevékenységek fenntarthatóságára is. A víz rendelkezésre állására gyakorolt hatás különösen lényeges. Az Unió számos részén fokozódni fog a vízhiány, és a mainál is egyenetlenebb tér- és időbeli eloszlással kell számolni, ami megköveteli majd a vízgazdálkodás új formáinak kialakítását. Hangsúlyt kapnak a legértékesebb természeti ökoszisztémák és az épített környezet, valamint a legfontosabb társadalmi, kulturális és gazdasági ágazatok is egész Európában. Kivizsgálják az éghajlatváltozásból és az üvegházhatású gázok fokozott légköri koncentrációjából eredő, az emberek egészségét érintő hatásokat és fokozódó kockázatokat. Kutatások révén értékelik az éghajlatváltozással kapcsolatban tett innovatív, egyenlően elosztott és költséghatékony alkalmazkodási válaszlépéseket, beleértve a szigetek és a legkülső régiók sajátosságait, a természeti erőforrások és ökoszisztémák védelmét és alkalmazkodását, valamint a kapcsolódó hatásokat azok fejlesztésének és megvalósításának támogatása, valamint közzététele érdekében minden szinten és mértékben. Ez kiterjed a geomérnökségi alternatívák lehetséges hatásaira, költségeire és kockázataira is. Vizsgálják az alkalmazkodási és kockázatmegelőző szakpolitikai alternatívák más éghajlati és ágazati szakpolitikákkal való komplex összefüggéseit, konfliktusait és szinergiáit, beleértve a kiszolgáltatott csoportok foglalkoztatottságára és életszínvonalára gyakorolt hatásaikat.
5.1.3. Enyhítési szakpolitikák támogatása	5.1.3. Enyhítési szakpolitikák támogatása
Az Unió versenyképes, erőforrás-hatékony és az éghajlatváltozással szemben ellenálló gazdaságra 2050-ig való áttérése megköveteli a hatékony, hosszú távú, alacsony kibocsátású stratégiák kidolgozását, és az innovációs képességünkben történő jelentős előrehaladást. Kutatások értékelik az éghajlatváltozás hatásainak enyhítésére irányuló alternatívák környezeti és társadalmi-gazdasági kockázatait, lehetőségeit és hatásait. Kutatások támasztják alá az új éghajlat–energia–gazdaság modellek kidolgozását és érvényesítését, figyelembe véve a gazdasági eszközöket és a megfelelő külső tényezőket azzal a céllal, hogy különböző méretekben vizsgálják meg az enyhítésre irányuló szakpolitikai alternatívákat és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiai utakat a legfontosabb gazdasági és társadalmi szektorokban uniós és globális szinten egyaránt. Az elvégzendő tevékenységek a kutatás és az alkalmazás közötti, valamint a vállalkozók, a végfelhasználók, a kutatók és tudományos intézmények közötti kapcsolatok javításával megkönnyítik a technológiai, intézményi és társadalmi-gazdasági innovációt.	Az Unió versenyképes, erőforrás-hatékony és az éghajlatváltozással szemben ellenálló gazdaságra 2050-ig való áttérése megköveteli a hatékony, hosszú távú, alacsony kibocsátású stratégiák kidolgozását, és az innovációs képességünkben történő jelentős előrehaladást. Kutatások értékelik az éghajlatváltozás hatásainak enyhítésére irányuló alternatívák környezeti és társadalmi-gazdasági kockázatait, lehetőségeit és hatásait. Kutatások támasztják alá az új éghajlat–energia–gazdaság modellek kidolgozását és érvényesítését, figyelembe véve a gazdasági eszközöket és a megfelelő külső tényezőket azzal a céllal, hogy különböző méretekben vizsgálják meg az enyhítésre irányuló szakpolitikai alternatívákat és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiai utakat a legfontosabb gazdasági és társadalmi szektorokban uniós és globális szinten egyaránt. Az elvégzendő tevékenységek a kutatás és az alkalmazás közötti, valamint a vállalkozók, a végfelhasználók, a kutatók és tudományos intézmények közötti kapcsolatok javításával megkönnyítik a technológiai, intézményi és társadalmi-gazdasági innovációt.
	5.1.3a. Kulturális örökség
	A dinamikus és fenntartható a éghajlatváltozásra választ adó európai kulturális örökség megteremtéséhez szükséges kutatási stratégiák, módszertanok és eszközök A különféle tárgyi alakokat öltő kulturális örökség adja a sokrétű változásokra válaszolni képes, ellenálló közösségek élő hátterét. A kulturális örökségre irányuló kutatások a történelmi anyagok megértésének javítása érdekében multidiszciplináris megközelítést igényelnek. A cselekvéseknek a megfigyeléseken, figyelemmel kísérésen és modellezésen alapuló ellenállási szintek azonosítására kell összpontosítaniuk, illetve érthetőbb megvilágításba kell helyezniük a közösségek éghajlatváltozásról, szeizmikus és vulkanikus veszélyekről alkotott elképzeléseit és válaszait.
5.2. A természeti erőforrások és ökoszisztémák fenntartható kezelése	5.2. A környezet védelme, és a természeti erőforrások, víz, biológiai sokféleség és ökoszisztémák fenntartható kezelése
Jelentős kihívást jelent a társadalomnak az emberek igényei és a környezet közötti fenntartható egyensúly megteremtése. A környezeti erőforrások – beleértve a vizet, a levegőt, a biomasszát, a termékeny talajt, a biológiai sokféleséget, az ökoszisztémákat és az általuk nyújtott szolgáltatásokat – erősítik az európai és a globális gazdaság a működését és az életminőséget. A természeti erőforrásokhoz kötődő globális üzleti lehetőségek 2050-re várhatóan több mint 2 billió eurót tesznek majd ki. Ennek ellenére Európában és világszerte az ökoszisztémák leépülése túllépi a természet regeneráló képességét, és a környezeti erőforrásokat túlságosan kiaknázzák. Így például az Unióban évente 1000 km²-nyi területen vesznek el a legtermékenyebb talajok és értékes ökoszisztémák, míg az édesvizek egynegyedét pocsékolják el. E magatartásformák nem folytathatók. A kutatásnak hozzá kell járulnia a környezetkárosító tendenciák visszafordításához, és biztosítania kell, hogy az ökoszisztémák továbbra is azokat az erőforrásokat, javakat és szolgáltatásokat nyújtsák, amelyek alapvetők a jóléthez és a gazdasági virágzáshoz.	Jelentős kihívást jelent a társadalomnak az emberek igényei és a környezet közötti fenntartható egyensúly megteremtése. A környezeti erőforrások – beleértve a vizet, a levegőt, a biomasszát, a termékeny talajt, az erdőgazdálkodást, a biológiai sokféleséget, az ökoszisztémákat és az általuk nyújtott szolgáltatásokat – erősítik az európai és a globális gazdaság a működését és az életminőséget. A természeti erőforrásokhoz kötődő globális üzleti lehetőségek 2050-re várhatóan több mint 2 billió eurót tesznek majd ki. Ennek ellenére Európában és világszerte az ökoszisztémák leépülése túllépi a természet regeneráló képességét, és a környezeti erőforrásokat túlságosan kiaknázzák, sőt el is pusztítják. Így például az Unióban évente 1000 km²-nyi területen vesznek el a legtermékenyebb talajok és értékes ökoszisztémák, míg az édesvizek egynegyedét pocsékolják el. E magatartásformák nem folytathatók. A kutatásnak hozzá kell járulnia a környezetkárosító tendenciák visszafordításához, és biztosítania kell, hogy az ökoszisztémák továbbra is azokat az erőforrásokat, javakat és szolgáltatásokat nyújtsák, amelyek alapvetők a jóléthez és a gazdasági virágzáshoz.
E tevékenység célja éppen ezért a természeti erőforrások olyan típusú kezeléséhez szükséges tudásanyag biztosítása, amely fenntartható egyensúlyt képes elérni a korlátozottan rendelkezésre álló erőforrások, valamint a társadalom és a gazdaság igényei között.	E tevékenység célja éppen ezért a természeti erőforrások olyan típusú kezeléséhez és védelméhez szükséges tudásanyag biztosítása, amely fenntartható egyensúlyt képes elérni a korlátozottan rendelkezésre álló erőforrások, valamint a társadalom és a gazdaság igényei között.
E cél érdekében a kutatások és innováció az alábbiakra összpontosít majd:	E cél érdekében a kutatások és innováció az alábbiakra összpontosít majd:
5.2.1. Az ökoszisztémák működésének, a társadalmi rendszerekkel való kölcsönhatásainak, valamint a gazdaság és az emberek jólétének fenntartásában betöltött szerepüknek jobb megértése	5.2.1. Az ökoszisztémák működésének, a társadalmi rendszerekkel való kölcsönhatásainak, valamint a gazdaság és az emberek jólétének fenntartásában betöltött szerepüknek jobb megértése
A társadalom ténykedései olyan változásokat indíthatnak el a környezetben, amelyek visszafordíthatatlanok, és amelyek megváltoztatják az ökoszisztémák jellegét. Rendkívül fontos, hogy az emberi tevékenység a környezetre, és a környezeti hatásoknak az emberek jólétére gyakorolt hatása értékelésével, felügyeletével és előrejelzésével előre lássuk ezeket a kockázatokat.	A társadalom ténykedései olyan változásokat indíthatnak el a környezetben, amelyek visszafordíthatatlanok, és amelyek megváltoztatják az ökoszisztémák jellegét. Rendkívül fontos, hogy az emberi tevékenység a környezetre, és a környezeti hatásoknak az emberek jólétére gyakorolt hatása értékelésével, felügyeletével és előrejelzésével előre lássuk ezeket a kockázatokat. Az egészséget és jóllétet meghatározó környezeti tényezők és közvetítő mechanizmusok jobb megértésre van szükség annak érdekében, hogy bizonyítékokat lehessen szolgáltatni a hatékony egészségmegőrzési stratégiákhoz, illetve információkat lehessen adni az uniós programok és politikák megalapozásához.
A tengeri (a part menti zónáktól a mély tengerekig), az édesvízi, a szárazföldi és a városi ökoszisztémákra irányuló kutatás, beleértve a talajvizektől függő ökoszisztémákat is, lehetővé teszi, hogy jobban megértsük a természeti erőforrások és a társadalmi, gazdasági és ökológiai rendszerek közötti komplex kölcsönhatásokat, beleértve a természetes lerakóhelyeket, és az emberi és biológiai rendszerek rugalmasságát vagy törékenységét. A kutatás megvizsgálja, miként működnek az ökoszisztémák, miként reagálnak az antropogén hatásokra, hogyan lehet azokat helyreállítani és milyen hatást gyakorol ez a gazdaságra és az emberek jólétére. A kutatás ezenkívül megoldásokat tár fel az erőforrások által támasztott kihívásokra adandó válaszokra. A kutatás hozzájárul olyan szakpolitikák és gyakorlatok kialakításához, amelyek biztosítják, hogy a társadalmi és gazdasági tevékenységek az ökoszisztémák és a biodiverzitás fenntarthatósága és alkalmazkodási képessége határain belül maradnak.	A tengeri (a part menti zónáktól a mély tengerekig), sarkköri, az édesvízi, a szárazföldi és a városi ökoszisztémákra – köztük a talajvizektől függő ökoszisztémákra és azok biológiai sokféleségére is – irányuló kutatás lehetővé teszi, hogy jobban megértsük a természeti erőforrások és a társadalmi, gazdasági és ökológiai rendszerek közötti komplex kölcsönhatásokat, beleértve a természetes lerakóhelyeket, és az emberi és biológiai rendszerek rugalmasságát vagy törékenységét. A kutatás megvizsgálja, miként működnek az ökoszisztémák, miként reagálnak az antropogén hatásokra, hogyan lehet ezeket a hatásokat minimálisra csökkenteni, és hogyan lehet helyreállítani ezeket az ökoszisztémákat és milyen hatást gyakorol ez a gazdaságra és az emberek jólétére. A kutatás ezenkívül megoldásokat tár fel az erőforrások által támasztott kihívásokra adandó válaszokra. A kutatás hozzájárul olyan szakpolitikák és gyakorlatok kialakításához, amelyek biztosítják, hogy a társadalmi és gazdasági tevékenységek az ökoszisztémák és a biodiverzitás fenntarthatósága és alkalmazkodási képessége határain belül maradnak.
	Az erdőtüzekhez vezető tárgyi és társadalmi jelenségek jobb megértésére rendkívül nagy szükség mutatkozik. Az erdőtüzek megelőzésének, az ellenük való harc hatékonyságának és az emberi, környezeti, társadalmi és gazdasági eszközökben okozott károk mérséklésének alapvető eszközeként a kutatásalapú döntéstámogatási rendszerek megfelelő adatokkal történő ellátása szempontjából a szimuláció, adatgyűjtés, és adatelemzés kiemelkedő fontossággal bírnak.
	5.2.1a. A vízkészletek és a vízügyi szolgáltatások fenntartható átalakításának, kezelésének és felhasználásának védelmére irányuló intézkedések biztosítása
	A jövőben a vízhasznosítási kutatás előtt álló jövőbeni legnagyobb kihívások elsősorban abból adódnak, hogy a kérdést egyre inkább a világméretű változás, éghajlatváltozás, a növekvő geopolitikai jelentőség kérdéseivel, valamint az energia- és egészségügyi szempontokkal összefüggésben kell szemlélni. A vízkészleteket holisztikus megközelítéssel kell szemlélni és kezelni. Ide tartoznak a természeti régiók és ökológiai kérdések, az ökoszisztéma-szolgáltatások folyamatként való felfogása, valamint az ivóvízminőség és a különböző politikai rendszerek és intézményi struktúrák védelme. A tudásbázisnak integrálnia kell a „környezeti áramlások” fogalmát, és figyelembe kell vennie a víz által támogatott ökoszisztéma-szolgáltatásokat; hangsúlyozza annak figyelembevételének szükségességét, hogy a vízkörforgásban bekövetkező változások a természetes élőhelyektől függnek, és ez hatással van a körforgásba visszakerülő víz arányára.
	A víz tekintetében a természetes vizeket az alternatív forrásokkal (pl.: kezelt szennyvíz) a gyakorta ellentétes felhasználási célok (mezőgazdaság, tájfenntartás, környezeti helyreállítás/fejlesztés, erdőtűzoltás) érdekében ötvöző vízgazdálkodási stratégiákat irányozzák elő. Figyelmet kell fordítani a természetes vizekben fellelhető vízmennyiségre és vízminőségre, különös tekintettel az ivóvíz előállításra használt vizekre.
	A cél a jövőbeni szükségletek kielégítése érdekében a vízellátásra, a víztisztításra, a vízciklus lezárására, az energia/nyersanyagok visszanyerésére (vagy ezek átalakítására) vonatkozó innovatív tudásbázis javítása és a végső fogyasztók szerepvállalásának/magatartásának javítása.
	5.2.1b. Európa tengerei és óceánjai jó környezeti állapotának elérése
	Az éghajlatváltozás és az erőforrások kiaknázása jelentős veszélyt jelentenek az ökoszisztémákra. Alapvető fontosságú a természeti erőforrások védelme és fenntartható innovatív megfigyelési és figyelemmel kísérési eszközök segítségével történő kezelése, a biológiai sokféleség értékelése és megőrzése a tengerparti és tengeri (beleértve a mélytengeri) ökoszisztémákban. Továbbá garantálni kell a tengerparti és tengeri ökoszisztémákat veszélyeztető tényezők (beleértve az élőhely megváltozását és szétaprózódását, az idegenhonos özönfajokat, a túlzott kiaknázást és szennyezést) visszaszorítását.
	A cél a tengeri szennyező anyagok hatásaira vonatkozó ismeretek javítása az európai tengerek és óceánok jó környezeti állapotának elérése és fenntartása érdekében, a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelvben előírtaknak megfelelően, és a továbbfejlesztett tengeri térbeli tervező eszközök előmozdítása, valamint jobbá tétele, ideértve a tengerparti védelmet és a védett tengeri területeket.
5.2.2. Tudás és eszközök biztosítása a hatékony döntéshozatalhoz és a közösségi részvételhez	5.2.2. Tudás és eszközök biztosítása a hatékony döntéshozatalhoz és a közösségi részvételhez
A társadalmi, a gazdasági és a kormányzati rendszereknek továbbra is foglalkozniuk kell mind az erőforrások kimerülésével, mind az ökoszisztémákban okozott kárral. A kutatás és az innováció alátámasztja azokat a szakpolitikai döntéseket, amelyek a természeti erőforrások és az ökoszisztémák kezeléséhez szükségesek annak érdekében, hogy elkerüljük a káros éghajlati és környezeti változásokat, vagy alkalmazkodjunk azokhoz, továbbá hogy elősegítsük a fenntarthatóságot biztosító intézményi, gazdasági, magatartásbeli és technológiai változásokat. A hangsúlyt a kritikus szakpolitikák körébe tartozó olyan ökoszisztémákra és ökoszisztéma-szolgáltatásokra helyezik, mint az édesvíz, a tengerek és óceánok, a levegő minősége, a biodiverzitás, a föld és a talaj használata. A társadalmak és ökoszisztémák a katasztrófák, köztük a természeti veszélyek kezelésére irányuló képességét a veszélyeztetettségek és hatások előrejelzésére, korai riasztására és értékelésére irányuló képességek javítása révén támogatják, beleértve a többféle kockázatok dimenzióját. A kutatás és az innováció így támogatja a környezetvédelemre és erőforrás-hatékonyságra irányuló politikákat és az eredményes, tényeken alapuló irányítás alternatíváit a biztonságos tevékenységek határain belül. Innovatív módszereket fejlesztenek ki a szakpolitikák összhangjának fokozására, a kompromisszumok megtalálására és a szembenálló érdekek kezelésére, valamint a kutatási eredmények iránti társadalmi tudatosság javítására és a polgárok döntéshozatalban való részvételének fokozására.	A társadalmi, a gazdasági és a kormányzati rendszereknek továbbra is foglalkozniuk kell mind az erőforrások kimerülésével, mind az ökoszisztémákban okozott kárral. A kutatás és az innováció alátámasztja azokat a szakpolitikai döntéseket, amelyek a természeti erőforrások és az ökoszisztémák kezeléséhez szükségesek annak érdekében, hogy elkerüljük, vagy alkalmazkodjunk a káros éghajlati és környezeti változásokhoz és azok hatásaihoz, továbbá hogy elősegítsük a fenntarthatóságot biztosító intézményi, gazdasági, magatartásbeli és technológiai változásokat. A hangsúlyt a kritikus szakpolitikák körébe tartozó olyan ökoszisztémákra és ökoszisztéma-szolgáltatásokra helyezik, mint az édesvíz, a tengerek és óceánok, sarkköri területek, a levegő minősége, a biodiverzitás, a földhasználat, erdőtüzek és a talaj. A társadalmak és ökoszisztémák a katasztrófák, köztük a természeti veszélyek kezelésére irányuló képességét a veszélyeztetettségek és hatások előrejelzésére, korai riasztására és értékelésére irányuló képességek javítása révén támogatják, beleértve a többféle kockázatok dimenzióját. A kutatás és az innováció így támogatja a környezetvédelemre és erőforrás-hatékonyságra irányuló politikákat és az eredményes, tényeken alapuló irányítás alternatíváit a biztonságos tevékenységek határain belül. Innovatív módszereket fejlesztenek ki a szakpolitikák összhangjának fokozására, a kompromisszumok megtalálására és a szembenálló érdekek kezelésére. Különös figyelmet fognak fordítani a kutatási eredmények iránti társadalmi tudatosság javítására, a polgárok döntéshozatalban való részvételének fokozására, illetve az innovációk és innovatív technológiák általános elfogadottságának növelésére. Elemezni kell minden jelentős készlet rendelkezésre állását és termelékenységét az egyes területi léptékek szerint: globális, regionális és helyi szinten, és a politikai fellépés lehetőségeinek kidolgozása érdekében elemezni kell a kapcsolódó társadalmi-gazdasági következményeket.
	5.2.2a. Az erőforrások felhasználásának mintázatai és az életmódbeli változások
	Az életmódbeli változások fenntarthatóságának kutatása és a fenntartható életmód kialakításának elősegítése. A keresletoldali innovációk és megoldások végrehajtásának, valamint az erőforrások felhasználásának és nem fenntartható használatának csökkentését szolgáló megoldásoknak a támogatása.
5.3. A nem energetikai célú és nem mezőgazdasági nyersanyagok fenntartható kínálatának biztosítása	5.3. A nem energetikai célú és nem mezőgazdasági nyersanyagok fenntartható felhasználásának, kezelésének és kínálatának biztosítása
Az olyan ágazatok, mint az építőipar, a vegyipar, az autóipar, a repülőgépipar, a gépipar és a berendezések gyártása, amelyek együttes hozzáadott értéke meghaladja az 1000 milliárd eurót, és amelyek mintegy 30 millió embert foglalkoztatnak, mind a nyersanyagokhoz való hozzáféréstől függenek. Az Unió önellátó építőipari célú ásványokban. Ugyanakkor miközben az Unió egyes ipari ásványi anyagok legnagyobb termelője a világban, a legtöbb ilyen anyag esetében nettó importőrnek számít. Ezenkívül az Unió nagymértékben importfüggő a fémtartalmú ásványok tekintetében, és teljesen importfüggő néhány kritikus jelentőségű nyersanyagot illetően.	Az olyan ágazatok, mint az építőipar, a vegyipar, az autóipar, a repülőgépipar, a gépipar és a berendezések gyártása, amelyek együttes hozzáadott értéke meghaladja az 1000 milliárd eurót, és amelyek mintegy 30 millió embert foglalkoztatnak, mind a nyersanyagokhoz való hozzáféréstől függenek. Ugyanakkor miközben az Unió egyes ipari ásványi anyagok legnagyobb termelője a világban, a legtöbb ilyen anyag esetében nettó importőrnek számít. Ezenkívül az Unió nagymértékben importfüggő a fémtartalmú ásványok tekintetében, és teljesen importfüggő néhány kritikus jelentőségű nyersanyagot illetően.
A legutóbbi tendenciák azt mutatják, hogy a nyersanyagok iránti keresletet a feltörekvő gazdaságok fejlődése, és a kulcsfontosságú alaptechnológiák gyors elterjedése fogja vezérelni. Európának biztosítania kell a nyersanyagok fenntartható kezelését és garantálnia kell azok fenntartható kínálatát úgy a határain belülről, mint kívülről minden olyan ágazat részére, amely a nyersanyagokhoz való hozzáféréstől függ. A kritikus jelentőségű nyersanyagokkal kapcsolatos szakpolitikai célkitűzéseket a Bizottság nyersanyag-politikai kezdeményezése vázolja.	A legutóbbi tendenciák azt mutatják, hogy a nyersanyagok iránti keresletet a fejlett országokbeli kereslet folytonossága, a feltörekvő gazdaságok fejlődése, és a kulcsfontosságú alaptechnológiák gyors elterjedése fogja vezérelni. Európának biztosítania kell a nyersanyagok fenntartható kezelését és garantálnia kell azok fenntartható kínálatát úgy a határain belülről, mint kívülről minden olyan ágazat részére, amely a nyersanyagokhoz való hozzáféréstől függ. A kritikus jelentőségű nyersanyagokkal kapcsolatos szakpolitikai célkitűzéseket a Bizottság nyersanyag-politikai kezdeményezése vázolja.
E tevékenység célja tehát a nyersanyagokra vonatkozó tudásalap javítása és innovatív megoldások kidolgozása a nyersanyagok költséghatékony és környezetbarát feltárására, kitermelésére, feldolgozására, újrahasznosítására, visszanyerésére és olyan, gazdaságilag vonzó alternatívákkal való helyettesítésére, amelyek kisebb környezeti hatással járnak.	E tevékenység célja tehát a szárazföldön és a tengerfenéken található nyersanyagokra vonatkozó tudásalap javítása és innovatív megoldások kidolgozása a nyersanyagok költséghatékony és környezetbarát feltárására, kitermelésére, feldolgozására, erőforráshatékonyságára, újrafelhasználására, újrahasznosítására, visszanyerésére és olyan, gazdaságilag vonzó alternatívákkal való helyettesítésére, amelyek kisebb környezeti hatással járnak. Ebben az összefüggésben szükséges lesz és folytatódik a nemzetközi – többek között a nemzetközi erőforrás-irányítás javítására irányuló – együttműködés és a nemzeti geológiai felmérések közötti együttműködés.
E cél érdekében a kutatások és innováció az alábbiakra összpontosít majd:	E cél érdekében a kutatások és innováció az alábbiakra összpontosít majd:
5.3.1. A nyersanyagok elérhetőségére vonatkozó tudásalap javítása	5.3.1. A nyersanyagok elérhetőségére vonatkozó tudásalap javítása
Javítanak a globális és uniós erőforrások, köztük a városi bányák (hulladéklerakó helyek és bányászati hulladék), és a mélytengeri erőforrások (pl. ritka földi ásványok tengerfenéki bányászata) hosszú távú elérhetőségének és az ezekkel kapcsolatos bizonytalanságoknak az értékelésén. Ezek az ismeretek hozzájárulnak ahhoz, hogy a társadalom a ritka és környezetileg ártalmas nyersanyagokat hatékonyabban használja fel és hasznosítsa újra. Ezenkívül globális szabályokat, gyakorlatokat és szabványokat dolgoznak ki, amelyek az erőforrások gazdaságilag életképes, környezetkímélő és társadalmilag elfogadható feltárását, kitermelését és feldolgozását szabályozzák, beleértve a földhasználatot és a tengeri területrendezést.	Javítanak a globális és uniós erőforrások, köztük a városi bányák (hulladéklerakó helyek és bányászati hulladék), és a mélytengeri erőforrások (pl. ritka földi ásványok tengerfenéki bányászata) hosszú távú elérhetőségének és az ezekkel kapcsolatos bizonytalanságoknak az értékelésén. Ezek az ismeretek hozzájárulnak ahhoz, hogy a társadalom a ritka és környezetileg ártalmas nyersanyagokat hatékonyabban használja fel és hasznosítsa újra. Ezenkívül globális szabályokat, gyakorlatokat és szabványokat dolgoznak ki, amelyek az erőforrások gazdaságilag életképes, környezetkímélő és társadalmilag elfogadható feltárását, kitermelését és feldolgozását szabályozzák, beleértve a földhasználatot és a tengeri területrendezést.
5.3.2. A nyersanyagok fenntartható kínálatának és felhasználásának előmozdítása, beleértve a feltárást, a kitermelést, az újrahasznosítást és a visszanyerést	5.3.2. A nyersanyagok fenntartható és hatékony kínálatának és felhasználásának előmozdítása, beleértve a feltárást, a kitermelést, az újrahasznosítást és a visszanyerést
Az európai ipar számára lényeges nyersanyagok megfizethető, megbízható és fenntartható szállítása és kezelése érdekében kutatásra és innovációra van szükség az anyagok teljes életciklusa folyamán. A gazdaságilag életképes, társadalmilag elfogadható és környezetbarát feltárási, kitermelési és feldolgozási technológiák kifejlesztése és bevezetése fellendíti az erőforrások hatékony felhasználását. Ennek során kihasználják a lakókörnyezet közelében lévő bányák kínálta lehetőségeket is. Az új és gazdaságilag életképes újrahasznosítási és hulladékhasznosítási technológiák, üzleti modellek és folyamatok szintén hozzájárulnak az Unió elsődleges nyersanyagszállításoktól való függőségének csökkentéséhez. Ez magában foglalja a hosszabb ideig használható, magas minőségű újrahasznosítás és visszanyerés iránti szükségletet és az erőforrásokat pazarló magatartás drasztikus visszaszorításának az igényét. Az elérhető nyersanyagok szállításától az életciklus végéig tartó időszakot felölelő, a teljes életciklust alapul vevő megközelítést alkalmazzák minimális energia- és erőforrás-felhasználással.	Az európai ipar számára lényeges nyersanyagok megfizethető, megbízható és fenntartható szállítása és kezelése érdekében kutatásra és innovációra van szükség az anyagok teljes életciklusa folyamán. A gazdaságilag életképes, társadalmilag elfogadható és környezetbarát feltárási, kitermelési, feldolgozási és újrahasznosítási technológiák kifejlesztése és bevezetése fellendíti az erőforrások hatékony felhasználását. Ennek során kihasználják a lakókörnyezet közelében lévő bányák kínálta lehetőségeket is. Az új és gazdaságilag életképes újrahasznosítási és hulladékhasznosítási technológiák, üzleti modellek és folyamatok szintén hozzájárulnak az Unió elsődleges nyersanyagszállításoktól való függőségének csökkentéséhez. Ez magában foglalja a hosszabb ideig használható, magas minőségű újrahasznosítás és visszanyerés iránti szükségletet, a megszokott fogyasztás és az ezeket az erőforrásokat pazarló magatartás drasztikus visszaszorításának az igényét. Az elérhető nyersanyagok szállításától az életciklus végéig tartó időszakot felölelő, a teljes életciklust alapul vevő megközelítést alkalmazzák minimális energia- és erőforrás-felhasználással.
5.3.3. Alternatívák keresése a kritikus nyersanyagok pótlására	5.3.3. Alternatívák keresése a kritikus nyersanyagok pótlására
Az egyes anyagok világszerte például kereskedelmi korlátozások miatt csökkenő elérhetőségének előreláthatósága érdekében a kritikus nyersanyagokat helyettesítő, hasonló funkcionális teljesítményű fenntartható alternatívákat keresnek és fejlesztenek ki. Ez csökkenti az Unió elsődleges nyersanyagoktól való függőségét és javítja a környezetre gyakorolt hatást.	Az egyes anyagok világszerte például kereskedelmi korlátozások miatt csökkenő elérhetőségének előreláthatósága érdekében a kritikus nyersanyagokat helyettesítő, hasonló funkcionális teljesítményű fenntartható alternatívákat keresnek és fejlesztenek ki. Ez csökkenti az Unió elsődleges nyersanyagoktól való függőségét és javítja a környezetre gyakorolt hatást.
5.3.4. A nyersanyagokkal kapcsolatos társadalmi tudatosság és készségek fokozása	5.3.4. A nyersanyagokkal kapcsolatos társadalmi tudatosság és készségek fokozása
Az önellátóbb és erőforrás-hatékonyabb gazdaság felé történő szükséges átmenet kulturális, magatartásbeli, társadalmi-gazdasági és intézményi változásokat is megkövetel. Annak érdekében, hogy foglalkozni lehessen a szakképzett személyek az Unió nyersanyag ágazatában (így az európai bányászati iparban is) tapasztalható hiányának egyre növekvő problémájával, hatékonyabb partnerségeket kell elősegíteni az egyetemek, a geológiai felmérések és az ipar között. Az innovatív zöld készségek fejlesztésének a támogatása is fontos. Ezenkívül még mindig kevés közfigyelem irányul a belső nyersanyagok jelentőségére az európai gazdaságban. A szükséges szerkezeti változások megkönnyítése érdekében a kutatás és az innováció célja a polgárok, döntéshozók, gyakorló szakemberek és intézmények megfelelő jogokkal való felruházása.	Az önellátóbb és erőforrás-hatékonyabb gazdaság felé történő szükséges átmenet kulturális, magatartásbeli, társadalmi-gazdasági és intézményi változásokat is megkövetel. Annak érdekében, hogy foglalkozni lehessen a szakképzett személyek az Unió nyersanyag ágazatában (így az európai bányászati iparban is) tapasztalható hiányának egyre növekvő problémájával, hatékonyabb partnerségeket kell elősegíteni az egyetemek, a geológiai felmérések és az ipar között. Az innovatív zöld készségek fejlesztésének a támogatása is fontos. Ezenkívül még mindig kevés közfigyelem irányul a belső nyersanyagok jelentőségére az európai gazdaságban. A szükséges szerkezeti változások megkönnyítése érdekében a kutatás és az innováció célja a polgárok, döntéshozók, gyakorló szakemberek és intézmények megfelelő jogokkal való felruházása.
5.4. A zöld gazdaság felé tartó átmenet ökoinnováció révén való megvalósítása	5.4. A fenntartható társadalom és gazdaság felé tartó átmenet ökoinnováció révén való megvalósítása
Az Unió nem fejlődhet egy olyan világban, ahol egyre növekszik az erőforrások fogyasztása, a környezet romlása és a biodiverzitásban keletkező veszteség. A növekedés a természeti erőforrások használatától való leválasztása szerkezeti változásokat igényel abban, hogy miként lehet ezeket az erőforrásokat felhasználni, újra felhasználni és kezelni, miközben megőrizzük saját környezetünket. Az ökoinnovációk lehetővé teszik számunkra a környezetre gyakorolt hatás csökkentését, az erőforrás-hatékonyság növelését és az Uniót az erőforrás- és energia hatékony gazdaság útjára terelik. Az ökoinnováció jelentős lehetőségeket teremt továbbá a növekedésre és munkahelyek létrehozására, és fokozza az európai versenyképességet a globális piacon, amely 2015-ig várhatóan egybillió eurós piaccá bővül. A cégeknek már 45%-a bevezetett valamilyen típusú ökoinnovációt. Becslések szerint az ökoinnovációk mintegy 4%-a több mint 40%-os anyagfelhasználás-csökkenést eredményezett termelési egységenként, ami jól szemlélteti a jövőbeni jelentős potenciált.	Az Unió nem fejlődhet egy olyan világban, ahol egyre növekszik az erőforrások fogyasztása, a környezet romlása és a biodiverzitásban keletkező veszteség. A növekedés a természeti erőforrások használatától való leválasztása szerkezeti változásokat igényel abban, hogy miként lehet ezeket az erőforrásokat felhasználni, újra felhasználni és kezelni, miközben megőrizzük saját környezetünket. Az ökoinnovációk lehetővé teszik számunkra a környezetre gyakorolt hatás csökkentését, az erőforrás-hatékonyság növelését és az Uniót az erőforrás- és energia hatékony gazdaság útjára terelik. Az ökoinnováció jelentős lehetőségeket teremt továbbá a növekedésre és munkahelyek létrehozására, és fokozza az európai versenyképességet a globális piacon, amely 2015-ig várhatóan egybillió eurós piaccá bővül. A cégeknek már 45%-a bevezetett valamilyen típusú ökoinnovációt. Becslések szerint az ökoinnovációk mintegy 4%-a több mint 40%-os anyagfelhasználás-csökkenést eredményezett termelési egységenként, ami jól szemlélteti a jövőbeni jelentős potenciált.
E tevékenység célja tehát előmozdítani az ökoinnováció minden formáját, amely lehetővé teszi a zöld gazdaságra való áttérést.	E tevékenység célja tehát előmozdítani az ökoinnováció minden formáját, amely lehetővé teszi a zöld gazdaságra való áttérést.
E cél érdekében a kutatások és innováció az alábbiakra összpontosít majd:	E cél érdekében a kutatások és innováció az alábbiakra összpontosít majd:
5.4.1. Az ökoinnovációs technológiák, folyamatok, szolgáltatások és termékek megerősítése, és piaci elterjedésük előmozdítása	5.4.1. Az ökoinnovációs technológiák, folyamatok, szolgáltatások és termékek megerősítése.
Támogatnak mindenféle típusú innovációt – legyen akár fokozatos, akár radikális –, amely kombinálja a technológiai, szervezeti, társadalmi, magatartási, üzleti és szakpolitikai innovációt, és erősíti a civil társadalom részvételét. Ez megalapozza a „körkörösebb” gazdaságot, miközben csökkenti a környezeti hatásokat és figyelembe veszi azok visszaütő hatását a környezetre. Ebbe beletartoznak az üzleti modellek, az ipari szimbiózis, a termékszolgáltatási rendszerek, a termékek tervezése, a teljes életciklus-alapú és a „bölcsőtől bölcsőig” megközelítés. A cél az erőforrás-hatékonyság javítása az inputok, a hulladékok és a károsanyag-kibocsátások az értéklánc teljes hossza mentén, abszolút értelemben való csökkentésével, valamint az ismételt és újrafelhasználás és az erőforrások helyettesítésének az előmozdítása. Hangsúlyt fektetnek arra, hogy az ipar – és különösen a kkv-k – részvételével megkönnyítsék az átmenetet a kutatástól a piaci forgalmazásra, a fejlesztési prototípusok kifejlesztésétől azok piacra való bevezetéséig és elterjesztéséig. Az ökoinnovátorok közötti kapcsolatok fejlesztése ugyancsak arra irányul, hogy elősegítsék az ismeretek terjesztését és jobban összekapcsolják a kínálatot a kereslettel.	Támogatnak mindenféle típusú innovációt – legyen akár fokozatos, akár radikális –, amely kombinálja a technológiai, szervezeti, társadalmi, magatartási, üzleti és szakpolitikai innovációt, és erősíti a civil társadalom részvételét. Ez megalapozza a „körkörösebb” gazdaságot, miközben csökkenti a környezeti hatásokat és figyelembe veszi azok visszaütő hatását a környezetre. Ebbe beletartoznak az üzleti modellek, az ipari szimbiózis, a termékszolgáltatási rendszerek, a termékek tervezése, a teljes életciklus-alapú és a „bölcsőtől bölcsőig” megközelítés. A cél az erőforrás-hatékonyság javítása az inputok, a hulladékok és a károsanyag-kibocsátások az értéklánc teljes hossza mentén, abszolút értelemben való csökkentésével, valamint az ismételt és újrafelhasználás és az erőforrások helyettesítésének az előmozdítása. A jelenlegi gazdasági viszonyok között előtérbe kell helyezni a magántulajdonú vállalatok támogatását, külön hangsúlyt fektetve a kkv-k szerepére az innovatív környezeti ötletek piacra történő bevezetésére, amit jól példáz a korábbi öko-innovációs piaci bevezetési projektek sikere. Hangsúlyt fektetnek arra, hogy az ipar – és különösen a kkv-k – részvételével megkönnyítsék az átmenetet a kutatástól a piaci forgalmazásra, a fejlesztési prototípusok kifejlesztésétől azok piacra való bevezetését megelőző demonstrációig. Az ökoinnovátorok közötti kapcsolatok fejlesztése ugyancsak arra irányul, hogy elősegítsék az ismeretek terjesztését és jobban összekapcsolják a kínálatot a kereslettel.
	5.4.1a. A kereskedelmi fázishoz közeli öko-innovációs megoldások piaci bevezetésének és első alkalmazásának előmozdítása.
	Gyakran előfordul, hogy kifejezetten ígéretes és műszakilag fejlett öko-innovációs technológiák, folyamatok, szolgáltatások és termékek a kereskedelmi fázist megelőző kihívások és az ipari méretekben történő bevezetéshez kapcsolódó visszamaradó kockázatok következtében nem jutnak ki a piacra. A műszaki szempontból már bizonyítottan helyt állt öko-innovációs megoldások nem váltják valóra a bennük rejlő környezeti és gazdasági lehetőségeket, mert a magánbefektetők túlzottan kockázatosnak ítélik meg azok piaci bevezetését. Ez különösen igaz az induló vállalkozásoktól és innovatív kkv-któl származó megoldásokra. A cél azoknak az Unió szempontjából lényeges öko-innovációs technikák, termékek, szolgáltatások vagy gyakorlatok első alkalmazására vagy piaci replikációjára irányuló projekteknek a támogatása, amelyek műszaki szempontból már bizonyítottak, de a visszamaradó kockázat miatt még nem tudtak elterjedni a piacon. A meghozandó lépéseknek hozzá kell járulniuk az öko-innováció széleskörű alkalmazása és fejlesztése előtt álló akadályok felszámolásához, illetve az uniós vállalkozások, különösen a kkv-k világpiaci versenyképességének javításához.
5.4.2. Innovatív politikák és társadalmi változások támogatása	5.4.2. Innovatív politikák és társadalmi változások támogatása
Strukturális és intézményi változások szükségesek, hogy lehetővé tegyék az átmenetet a zöld gazdaság felé. A kutatás és az innováció foglalkozik a társadalmi és piaci változások fő akadályaival és feljogosítja a fogyasztókat, az üzleti vezetőket és a döntéshozókat, hogy innovatív és fenntartható magatartást vegyenek fel. Kifejlesztik azokat a fő gazdasági, társadalmi és intézményi változások értékelésére szolgáló és azokat lehetővé tévő szilárd és átlátható eszközöket, módszereket és modelleket, amelyek szükségesek a zöld gazdaság felé való paradigmaváltáshoz. A kutatás feltárja, hogyan lehet előmozdítani a fenntartható fogyasztási szokásokat, és felöleli a társadalmi-gazdasági kutatást, a magatartás-tudományt, a felhasználói elkötelezettséget és az innováció társadalmi elfogadottságát, valamint a kommunikáció és a tudatosság javítását szolgáló tevékenységeket. A demonstrációs cselekvések teljes kihasználásra kerülnek.	Strukturális és intézményi változások szükségesek, hogy lehetővé tegyék az átmenetet a zöld gazdaság felé. A kutatás és az innováció foglalkozik a társadalmi és piaci változások fő akadályaival és feljogosítja a fogyasztókat, az üzleti vezetőket és a döntéshozókat, hogy innovatív és fenntartható magatartást vegyenek fel. Kifejlesztik azokat a fő gazdasági, társadalmi és intézményi változások értékelésére szolgáló és azokat lehetővé tévő szilárd és átlátható eszközöket, módszereket és modelleket, amelyek szükségesek a zöld gazdaság felé való paradigmaváltáshoz. A kutatás feltárja, hogyan lehet előmozdítani a fenntartható fogyasztási szokásokat, és felöleli a társadalmi-gazdasági kutatást, a magatartás-tudományt, a felhasználói elkötelezettséget és az innováció társadalmi elfogadottságát, valamint a kommunikáció és a tudatosság javítását szolgáló tevékenységeket. A demonstrációs cselekvések teljes kihasználásra kerülnek.
5.4.3. A zöld gazdaság felé tett előrehaladás mérése és értékelése	5.4.3. A zöld gazdaság felé tett előrehaladás mérése és értékelése
Megalapozott mutatókat kell kidolgozni minden megfelelő térbeli léptékben, amelyek kiegészítik a GDP-t, olyan módszereket és rendszereket, amelyek támogatják és értékelik a zöld gazdaságra való áttérést és a megfelelő politikai alternatívák hatékonyságát. Az életciklus-alapú megközelítés által vezérelve a kutatás és az innováció javítja az erőforrás-hatékonysághoz és az ökoinnovációhoz tartozó adatok, mérési módszerek és rendszerek minőségét és elérhetőségét, valamint megkönnyíti az innovatív beszámítási rendszerek kidolgozását. A társadalmi-gazdasági kutatás segítségével jobban meg lehet érteni a termelői és fogyasztói magatartás alapvető okait, így az hozzájárul az erőforrás-hatékony és az éghajlatváltozást kímélő gazdaságra való áttérést elősegítő hatékonyabb szakpolitikai eszközök kialakításához. Ezenkívül az erőforrás-hatékonyság és az ökoinnovációs politikák támogatására szolgáló technológiai értékelő módszereket és integrált modellezést fejlesztenek ki minden szinten, miközben fokozzák a politikák összhangját és megtalálják a kompromisszumot az előnyök és hátrányok között. Az eredmények lehetővé teszik a termelésben és fogyasztásban érintett anyag- és energiaáramlás nyomon követését, értékelését és csökkentését, és módot adnak a döntéshozók és a vállalkozások számára, hogy integrálják a környezeti költségeket és külső tényezőket saját tevékenységükbe és döntéseikbe.	Megalapozott mutatókat kell kidolgozni minden megfelelő térbeli léptékben, amelyek kiegészítik a GDP-t, olyan módszereket és rendszereket, amelyek támogatják és értékelik a zöld gazdaságra való áttérést és a megfelelő politikai alternatívák hatékonyságát. Az életciklus-alapú megközelítés által vezérelve a kutatás és az innováció javítja az erőforrás-hatékonysághoz és az ökoinnovációhoz tartozó adatok, mérési módszerek és rendszerek minőségét és elérhetőségét, valamint megkönnyíti az innovatív beszámítási rendszerek kidolgozását. A társadalmi-gazdasági kutatás segítségével jobban meg lehet érteni a termelői és fogyasztói magatartás alapvető okait, így az hozzájárul az erőforrás-hatékony és az éghajlatváltozást kímélő gazdaságra való áttérést elősegítő hatékonyabb szakpolitikai eszközök kialakításához. Ezenkívül az erőforrás-hatékonyság és az ökoinnovációs politikák támogatására szolgáló technológiai értékelő módszereket és integrált modellezést fejlesztenek ki minden szinten, miközben fokozzák a politikák összhangját és megtalálják a kompromisszumot az előnyök és hátrányok között. Az eredmények lehetővé teszik a termelésben és fogyasztásban érintett anyag- és energiaáramlás nyomon követését, értékelését és csökkentését, és módot adnak a döntéshozók és a vállalkozások számára, hogy integrálják a környezeti költségeket és külső tényezőket saját tevékenységükbe és döntéseikbe.
5.4.4. Erőforrás-hatékonyság előmozdítása digitális rendszerekkel	5.4.4. Erőforrás-hatékonyság előmozdítása digitális rendszerekkel
Az információs és kommunikációs technológiákban bekövetkező innovációk az erőforrás hatékonyság támogatásának fontos eszközeivé válhatnak. E cél elérése érdekében a modern és innovatív IKT-k jelentős hatékonysági növekedést eredményezhetnek a termelékenységben, különösen az automatizált folyamatok, a valós idejű nyomon követés és a döntéstámogató rendszerek révén. Az IKT használata felgyorsíthatja a gazdaság fokozatos dematerializációját azzal, hogy kiszélesíti a digitális szolgáltatásokra való áttérést, és az IKT alkalmazásával a jövőre nézve elősegíti a fogyasztói magatartások és üzleti modellek változását.	Az információs és kommunikációs technológiákban bekövetkező innovációk az erőforrás hatékonyság támogatásának fontos eszközeivé válhatnak. E cél elérése érdekében a modern és innovatív IKT-k jelentős hatékonysági növekedést eredményezhetnek a termelékenységben, különösen az automatizált folyamatok, a valós idejű nyomon követés és a döntéstámogató rendszerek révén. Az IKT használata felgyorsíthatja a gazdaság fokozatos dematerializációját azzal, hogy kiszélesíti a digitális szolgáltatásokra való áttérést, és az IKT alkalmazásával a jövőre nézve elősegíti a fogyasztói magatartások és üzleti modellek változását.
5.5. Átfogó és fenntartható globális környezeti megfigyelő és informatikai rendszerek kifejlesztése	5.5. Átfogó és fenntartható globális környezeti megfigyelő és informatikai rendszerek kifejlesztése
Az átfogó környezeti megfigyelő és informatikai rendszerek nélkülözhetetlenek azoknak a hosszú távú adatoknak és információknak a biztosításához, amelyek e kihívás kezeléséhez szükségesek. E rendszereket az éghajlat, a természeti erőforrások – beleértve a nyersanyagokat –, az ökoszisztémák és az ökoszisztéma-szolgáltatások helyzete, állapota és trendjei értékelésére és előrejelzésére használják, valamint arra, hogy értékeljék az alacsony szén-dioxid-kibocsátást, az éghajlatváltozás hatásainak enyhítését és az azokhoz való alkalmazkodást célzó politikákat és alternatívákat a gazdaság minden ágazatában. Az e rendszerekből nyert információt és tudást felhasználják a stratégiai erőforrások intelligens használatának ösztönzésére, a tényalapú politikák kidolgozásának támogatására, új környezeti és éghajlati szolgáltatások előmozdítására, valamint új lehetőségek kifejlesztésére a globális piacokon.	Az átfogó környezeti megfigyelő és informatikai rendszerek nélkülözhetetlenek azoknak a hosszú távú adatoknak és információknak a biztosításához, amelyek e kihívás kezeléséhez szükségesek. E rendszereket az éghajlat, a természeti erőforrások – beleértve a nyersanyagokat –, az ökoszisztémák és az ökoszisztéma-szolgáltatások helyzete, állapota és trendjei értékelésére és előrejelzésére használják, valamint arra, hogy értékeljék az alacsony szén-dioxid-kibocsátást, az éghajlatváltozás hatásainak enyhítését és az azokhoz való alkalmazkodást célzó politikákat és alternatívákat a gazdaság minden ágazatában. Az e rendszerekből nyert információt és tudást felhasználják a stratégiai erőforrások intelligens használatának ösztönzésére, a tényalapú politikák kidolgozásának támogatására, új környezeti és éghajlati szolgáltatások előmozdítására, digitális technológiák támogatására a vízforrások műholdas nyomon követéséhez és a velük való gazdálkodáshoz; valamint új lehetőségek kifejlesztésére a globális piacokon.
A Föld megfigyelését és nyomon követését szolgáló képességek, technológiák és adatinfrastruktúrák az IKT terén elért újításokra, űrtechnológiákra és felkészített hálózatokra, távérzékelős megfigyelésekre, új típusú helyszíni érzékelőkre, mobil szolgáltatásokra, kommunikációs hálózatokra, részvételre épülő webalapú szolgáltatásokra és továbbfejlesztett számítástechnikai és modellező infrastruktúrára kell, hogy támaszkodjanak, azzal a céllal, hogy folyamatosan időszerű és pontos információt, előrejelzéseket és előbecsléseket nyújtsanak. Ösztönzik a szabad, nyílt és korlátlan hozzáférést a kölcsönösen átjárható adatokhoz és információkhoz, valamint a kutatási eredmények hatékony tárolását, kezelését és terjesztését.	A Föld megfigyelését és nyomon követését szolgáló képességek, technológiák és adatinfrastruktúrák az IKT terén elért újításokra, űrtechnológiákra és felkészített hálózatokra, távérzékelős megfigyelésekre, új típusú helyszíni érzékelőkre, mobil szolgáltatásokra, kommunikációs hálózatokra, részvételre épülő webalapú szolgáltatásokra és továbbfejlesztett számítástechnikai és modellező infrastruktúrára kell, hogy támaszkodjanak, azzal a céllal, hogy folyamatosan időszerű és pontos információt, előrejelzéseket és előbecsléseket nyújtsanak. Ösztönzik a szabad, nyílt és korlátlan hozzáférést a kölcsönösen átjárható adatokhoz és információkhoz, valamint a kutatási eredmények hatékony tárolását, kezelését és terjesztését.
5.6. Egyedi megvalósítási szempontok	5.6. Egyedi megvalósítási szempontok
A tevékenységek elő fogják mozdítani az Unió részvételét és pénzügyi hozzájárulását olyan többoldalú folyamatokhoz és kezdeményezésekhez, mint például az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC), a biológiai sokféleséggel és az ökoszisztéma-szolgáltatásokkal kapcsolatos kormányközi platform (IPBES) és a Föld-megfigyelési Csoport (GEO). Az egyéb jelentős állami és magánkutatások finanszírozóival való együttműködés javítani fogja a globális és az európai kutatás hatékonyságát és hozzájárul a globális kutatási kormányzáshoz.	A tevékenységek elő fogják mozdítani az Unió részvételét és pénzügyi hozzájárulását olyan többoldalú folyamatokhoz és kezdeményezésekhez, mint például az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC), a biológiai sokféleséggel és az ökoszisztéma-szolgáltatásokkal kapcsolatos kormányközi platform (IPBES) és a Föld-megfigyelési Csoport (GEO). Az egyéb jelentős állami és magánkutatások finanszírozóival való együttműködés javítani fogja a globális és az európai kutatás hatékonyságát és hozzájárul a globális kutatási kormányzáshoz.
A tudományos és technológiai együttműködés hozzá fog járulni az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezménye globális technológiai mechanizmusához és elősegíti a technológiai fejlődést, az innovációt és átadást az éghajlati alkalmazkodás, valamint az üvegházhatású gázok hatásai enyhítésének támogatásában.	A tudományos és technológiai együttműködés hozzá fog járulni az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezménye globális technológiai mechanizmusához és elősegíti a technológiai fejlődést, az innovációt és átadást az éghajlati alkalmazkodás, valamint az üvegházhatású gázok hatásai enyhítésének támogatásában.
Az ENSZ Rio+20 Konferencia eredményeire építve ki fognak dolgozni egy mechanizmust a tudományos és technológiai tudás módszeres összegyűjtésére, egybevetésére és elemzésére a fenntartható fejlődés és a zöld gazdaság kulcsfontosságú témáiban, beleértve az előrehaladás mérését szolgáló keretrendszert. Ez ki fogja egészíteni a meglévő tudományos bizottságokat és testületeket, és további szinergia létesítésére törekszik azokkal.	Az ENSZ Rio+20 Konferencia eredményeire építve ki fognak dolgozni egy mechanizmust a tudományos és technológiai tudás módszeres összegyűjtésére, egybevetésére és elemzésére a fenntartható fejlődés és a zöld gazdaság kulcsfontosságú témáiban, beleértve az előrehaladás mérését szolgáló keretrendszert. Ez ki fogja egészíteni a meglévő tudományos bizottságokat és testületeket, és további szinergia létesítésére törekszik azokkal.
Az e kihívás kapcsán folyó kutatási cselekvések hozzá fognak járulni a globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelés (GMES) operatív szolgáltatásaihoz azzal, hogy a GMES számára fejlesztési tudásbázist nyújtanak.	Az e kihívás kapcsán folyó kutatási cselekvések hozzá fognak járulni a globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelés (GMES) operatív szolgáltatásaihoz azzal, hogy a GMES számára fejlesztési tudásbázist nyújtanak.
Egyedi intézkedések biztosítják, hogy az Unió az éghajlat, az erőforrás-hatékonyság és a nyersanyagok területén elért kutatási és innovációs eredményei további felhasználásra kerülnek más uniós programok, mint például a LIFE + program, regionális és strukturális alapok, és a külső együttműködési programok által.	Egyedi intézkedések biztosítják, hogy az Unió az éghajlat, az erőforrás-hatékonyság és a nyersanyagok területén elért kutatási és innovációs eredményei további felhasználásra kerülnek más uniós programok, mint például a LIFE + program, regionális és strukturális alapok, és a külső együttműködési programok által.
Tanácsadó Hálózat alapítható a következők érdekében: a tudományos és technológiai előrehaladás folyamatos elemzése az Unióban és legjelentősebb partnerországaiban és -régióiban, a piaci lehetőségek korai elemzése az új környezetvédelmi technológiák és gyakorlatok számára, valamint előrejelzések a kutatás és innováció és a szakpolitikák számára.	Tanácsadó Hálózat alapítható a következők érdekében: a tudományos és technológiai előrehaladás folyamatos elemzése az Unióban és legjelentősebb partnerországaiban és -régióiban, a piaci lehetőségek korai elemzése az új környezetvédelmi technológiák és gyakorlatok számára, valamint előrejelzések a kutatás és innováció és a szakpolitikák számára.
Módosítás  64 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – III rész – 6 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
6. Inkluzív, innovatív és biztonságos társadalmak	6. Európa megértése egy változó világban – inkluzív, innovatív és gondolkodó társadalmak
6.1. Inkluzív társadalmak	6.1. Inkluzív társadalmak
Az európai társadalmakban jelenleg érvényesülő trendek lehetőségeket kínálnak egy egységesebb Európa létrehozására, azonban kockázatokkal is járnak. Ezeket a lehetőségeket és kockázatokat meg kell érteni és előre számítani kell azokra annak érdekében, hogy Európa kellő szolidaritással és együttműködéssel fejlődjön társadalmi, gazdasági, politikai és kulturális szinten, figyelembe véve az egyre inkább kölcsönös függésben lévő világot.	Az európai társadalmakban jelenleg érvényesülő trendek lehetőségeket kínálnak egy egységesebb Európa létrehozására, azonban kockázatokkal is járnak. Ezeket a lehetőségeket és kockázatokat meg kell érteni és előre számítani kell azokra annak érdekében, hogy Európa kellő szolidaritással és együttműködéssel fejlődjön társadalmi, gazdasági, politikai és kulturális szinten, figyelembe véve az egyre inkább kölcsönös függésben lévő világot.
Ebben az összefüggésben a cél a társadalmi, gazdasági és politikai befogadás, a szegénység elleni küzdelem, az emberi jogok, a digitális befogadás, az egyenlőség, a szolidaritás és a kultúraközi dinamikák megerősítése az interdiszciplináris kutatás, a mutatók, a technológiai előrehaladás, a szervezeti megoldások, valamint az együttműködés és a közös alkotás új formáinak támogatásával. A kutatás és az egyéb tevékenységek támogatják az Európa 2020 stratégia, valamint az egyéb kapcsolódó uniós külpolitikai programok végrehajtását. A bölcsészettudományi kutatás is fontos szerepet játszhat ebben az összefüggésben. Az európai stratégiák és politikák céljainak a meghatározása, nyomon követése és értékelése koncentrált kutatást igényel a magas minőségű statisztikai információs rendszerek területén, valamint olyan testre szabott eszközök kialakítása, amelyek lehetővé teszik a politikaformálók számára a tervezett intézkedések különösen a társadalmi integrációra kedvező hatásának és eredményességének értékelését.	Ebben az összefüggésben a cél a társadalmi, gazdasági és politikai befogadás előmozdítása, a szegénység elleni küzdelem, az emberi jogok, a digitális és oktatási befogadás, az egyenlőség, a szolidaritás, a kulturális sokszínűség és a kultúraközi párbeszéd megerősítése az interdiszciplináris kutatás, a mutatók fejlesztése, a technológiai előrehaladás, a szervezeti megoldások, valamint az együttműködés és a közös alkotás új formáinak támogatásával. A kutatás és az egyéb tevékenységek támogatják az Európa 2020 stratégia, valamint az egyéb kapcsolódó uniós külpolitikai programok végrehajtását. A társadalom- és bölcsészettudományi kutatás is fontos szerepet fog játszani ebben az összefüggésben. Az európai stratégiák és politikák céljainak a meghatározása, nyomon követése és értékelése koncentrált kutatást igényel a magas minőségű statisztikai információs rendszerek területén, valamint olyan testre szabott eszközök kialakítása, amelyek lehetővé teszik a politikaformálók számára a tervezett intézkedések különösen a társadalmi integrációra kedvező hatásának és eredményességének értékelését.
Az alábbi egyedi célok lesznek irányadók:	Az alábbi egyedi célok lesznek irányadók:
6.1.1. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés előmozdítása	6.1.1. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés előmozdítása
A gazdasági növekedésre való állandó törekvés számos jelentős emberi, társadalmi, környezeti és gazdasági költséggel jár. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés Európában jelentős változásokat igényel a növekedés és a jólét meghatározásában, mérésében (beleértve a haladásnak az általánosan használt GDP-mutatón túlmutató mérését is), létrehozásában és fenntartásában. A kutatás elemezni fogja a fenntartható életstílusok és a társadalmi-gazdasági magatartásformák és értékek fejlődését, valamint azt, hogy azok miként viszonyulnak a paradigmákhoz, politikákhoz és az intézmények, piacok, cégek, kormányzási és hitrendszerek működéséhez Európában. Eszközöket fognak kifejleszteni az ilyen fejlődési és politikai alternatívák összefüggéseinek és kölcsönös hatásainak pontosabb értékelésére olyan területeken, mint a foglalkoztatás, az adózás, az egyenlőtlenségek, a szegénység, a társadalmi befogadás, az oktatás és szakképzettség, a közösségi fejlesztés, a versenyképesség és a belső piac. Azt is elemezni fogja, hogy miként fejlődnek a nemzeti gazdaságok, és hogy európai és nemzetközi szinten a kormányzás milyen formái segíthetnek megelőzni a makrogazdasági egyensúlytalanságokat, a pénzügyi nehézségeket, az adóversenyt, a munkanélküliséget és a foglalkoztatási gondokat, valamint a gazdasági és pénzügyi zavarok más formáit. Figyelembe fogja venni az EU és a globális gazdaságok, piacok és pénzügyi rendszerek közötti növekvő kölcsönös függést.	A gazdasági növekedésre való állandó törekvés számos jelentős emberi, társadalmi, környezeti és gazdasági költséggel jár. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés Európában jelentős változásokat igényel a növekedés és a jólét meghatározásában, mérésében (beleértve a haladásnak az általánosan használt GDP-mutatón túlmutató mérését is), létrehozásában és fenntartásában. A kutatás elemezni fogja a fenntartható életstílusok és a társadalmi-gazdasági magatartásformák és értékek fejlődését, valamint azt, hogy azok miként viszonyulnak a paradigmákhoz, politikákhoz és az intézmények, piacok, cégek, kormányzási és hitrendszerek működéséhez Európában. A gazdasági és társadalmi sokszínűség figyelembe vétele mellett eszközöket fognak kifejleszteni az ilyen fejlődési és politikai alternatívák összefüggéseinek és kölcsönös hatásainak pontosabb értékelésére olyan területeken, mint a foglalkoztatás, az adózás, az egyenlőtlenségek, a szegénység, a társadalmi befogadás, az oktatás és szakképzettség, a közösségi fejlesztés, a versenyképesség és a belső piac. Azt is elemezni fogja, hogy miként fejlődnek a nemzeti gazdaságok, és hogy európai és nemzetközi szinten a kormányzás milyen formái segíthetnek megelőzni a makrogazdasági egyensúlytalanságokat, a pénzügyi nehézségeket, az adóversenyt, a munkanélküliséget és a foglalkoztatási gondokat, valamint a gazdasági és pénzügyi zavarok más formáit. Figyelembe fogja venni az EU és a globális gazdaságok, piacok és pénzügyi rendszerek közötti növekvő kölcsönös függést. A növekedés-, munkahely- és fenntartható jövőteremtésre irányuló politikáknak az európai városokra kell épülniük. A teljesítményük ellenőrzése – milyen jól működnek, mennyire élhetőek, mennyire vonzóak a befektetők és képzett munkaerő számára – ezért kiemelten fontos Európa sikere szempontjából. Az inkluzív városfejlesztést is tekintetbe vevő európai kutatási ütemterv jobb eszközökkel rendelkezik a régiók közötti eltérések gazdasági és társadalmi költségeinek mérséklésére.
6.1.2. Ellenálló és inkluzív társadalmak építése Európában	6.1.2. Ellenálló és inkluzív társadalmak építése Európában
Az Európában végbemenő társadalmi változások megértéséhez szükség van a változó demokratikus gyakorlatok és várakozások, valamint az önazonosság, a sokféleség, a területek, a vallások, a kultúrák és az értékek történelmi evolúciójának az elemzésére. Ez magában foglalja az európai integráció történetének alapos megértését. Ezen kívül az IKT fellendüléséből eredő folyamatok és lehetőségek megértése – úgy az egyén, mint a közösség szintjén – fontos az inkluzív innováció új útjainak megnyitásához. Elengedhetetlen azon módok azonosítása, amelyekkel át lehet alakítani és javítani lehet az európai jóléti rendszereket, közszolgáltatásokat és a politikák szélesebb szociális biztonsági dimenzióját a kohézió elérése, a nagyobb fokú társadalmi és gazdasági egyenlőség és a nemzedékek közötti szolidaritás előmozdítása érdekében. A kutatások elemezni fogják, hogy a társadalmak és a politikák miként válnak tágabb értelemben európaiabbakká az önazonosság, a kultúrák és értékek, az eszmék és hitek szabad körforgása és a viszonosság, kölcsönösség és egyenlőség elveinek és gyakorlatának kombinációja révén. Elemezni fogják továbbá, hogy miként vehetnek részt a kiszolgáltatott rétegek teljes körűen a társadalomban és a demokráciában, például különböző képességek megszerzésével és az emberi jogok védelme által. Annak az elemzése is központi kérdés lesz, hogy a politikai rendszerek miként reagálnak – vagy nem reagálnak – az ilyen társadalmi változásokra, és hogyan alakul saját fejlődésük. A kutatások azoknak a fő rendszereknek az alakulásával is fognak foglalkozni, amelyek a társadalmi kapcsolatok mögöttes formáit adják, mint a család, a munka, az oktatás és a foglalkoztatottság, és amelyek segítenek a szegénység leküzdésében. Figyelembe fogják venni a migráció és a demográfia jelentőségét az európai politikák jövőbeni alakulásában.	Az Európában végbemenő társadalmi, politikai és kulturális változások megértéséhez szükség van a változó demokratikus gyakorlatok és várakozások, valamint az önazonosság, a sokféleség, a területek, a nyelvek, a vallások, a kultúrák és az értékek történelmi evolúciójának az elemzésére. Ez magában foglalja az európai integráció történetének alapos megértését. Ezen kívül az IKT fellendüléséből eredő folyamatok és lehetőségek megértése – úgy az egyén, mint a közösség szintjén – fontos az inkluzív innováció új útjainak megnyitásához. Elengedhetetlen azon módok azonosítása, amelyekkel át lehet alakítani és javítani lehet az európai jóléti rendszereket, közszolgáltatásokat és a politikák szélesebb szociális biztonsági dimenzióját a kohézió, a nemek közötti egyenlőség elérése, a nagyobb fokú társadalmi és gazdasági egyenlőség, a nemzedékeken belüli és a nemzedékek közötti szolidaritás előmozdítása érdekében. A kutatások elemezni fogják, hogy a társadalmak és a politikák miként válnak tágabb értelemben európaiabbakká az önazonosság, a kultúrák és értékek, az eszmék és hitek szabad körforgása és a viszonosság, kölcsönösség és egyenlőség elveinek és gyakorlatának kombinációja révén. Elemezni fogják továbbá, hogy miként vehetnek részt a kiszolgáltatott rétegek teljes körűen a társadalomban és a demokráciában, például különböző képességek megszerzésével és az emberi jogok védelme által. Annak az elemzése is központi kérdés lesz, hogy a politikai rendszerek miként reagálnak – vagy nem reagálnak – az ilyen társadalmi változásokra, és hogyan alakul saját fejlődésük. A kutatások azoknak a fő rendszereknek az alakulásával is fognak foglalkozni, amelyek a társadalmi kapcsolatok mögöttes formáit adják, mint a család, a munka, az oktatás és a foglalkoztatottság, és amelyek segítenek a szegénység leküzdésében. Figyelembe fogják venni a migráció és a demográfia jelentőségét az európai politikák jövőbeni alakulásában.
Tekintettel a digitális integráció növekvő társadalmi-gazdasági jelentőségére, a kutatás és a nagyszabású innovációs cselekvések elő fogják segíteni az inkluzív IKT-megoldásokat és a digitális készségek hatékony elsajátítását, amelyek a polgárok és a versenyképes munkaerő felhatalmazásához vezetnek. Hangsúlyt fognak fektetni olyan új technológiai eredményekre, amelyek radikálisan képesek lesznek erősíteni a testreszabást, a felhasználóbarát módszereket és az elérhetőséget a polgárok, a fogyasztók és a felhasználók magatartásának és értékeinek jobb megértésével, ideértve a fogyatékkal élőket is. Ehhez szükség lesz a „befogadó tervezés” típusú kutatási és innovációs megközelítésre.	Tekintettel a digitális integráció növekvő társadalmi-gazdasági jelentőségére, a kutatás és a nagyszabású innovációs cselekvések elő fogják segíteni az inkluzív IKT-megoldásokat és a digitális készségek hatékony elsajátítását, amelyek a polgárok és a versenyképes munkaerő felhatalmazásához vezetnek. Hangsúlyt fognak fektetni olyan új technológiai eredményekre, amelyek radikálisan képesek lesznek erősíteni a testreszabást, a felhasználóbarát módszereket és az elérhetőséget a polgárok, a fogyasztók és a felhasználók magatartásának és értékeinek jobb megértésével, ideértve a fogyatékkal élőket is. Ehhez szükség lesz a „befogadó tervezés” típusú kutatási és innovációs megközelítésre.
	6.1.2a. Az európai társadalmi kohéziós és jóléti modellek kezelése
	Európa és az Unió különleges és meglehetősen egyedi kombinációját fejlesztette ki, amely a gazdasági fejlődésből, a magas szintű társadalmi kohéziót célzó szociálpolitikákból, a demokráciát és a jogállamiságot magukba foglaló humanista közös kulturális értékekből, az emberi jogokból, a kulturális örökség sokszínűségének megőrzéséből, valamint az oktatás és a tudomány, a művészet és a bölcsészettudományok mint a gazdasági fejlődés és jólét alapvető mozgatóinak előmozdításából tevődik össze. Ez az európai szociális modell hozzájárult Európa egységének és nemzetközi szerepének megformálásához.
	A globalizáció és a demográfia, illetve az európai integráció maga, valamint a változó gazdasági és pénzügyi környezet felfoghatók főbb kihívásokként és a sokszínűséget és gazdasági fejlődés európai szociális modelljének jövőjét alakító tényezőkként.
	Ezért kiemelten kell foglalkozni azokkal a kutatásokkal, melyek új ismeretekkel járulhatnak hozzá e tényezők és kihívások jobb megértéséhez Európa-szerte, valamint annak megértéséhez, hogy a szakpolitikák hogyan működhetnek együtt, és hogyan járulhatnak hozzá a főbb társadalmi és gazdasági céljaink fenntarthatóságához.
	Fontolóra kell venni az európai társadalmak és gazdaságok dinamikájának értékelését az európai egység és befogadás mint a gazdasági és társadalmi haladás alapvető mozgatóinak erősítése céljából, a közpolitikák értékelését és összehasonlítását az európai kihívások tükrében, a nagyobb európai integráció új feltételeinek és lehetőségeinek megértését, az európai modell szerepének és társadalmi, kulturális, tudományos és gazdasági összetevőinek értékelését, valamint a szinergiák mint a világszintű komparatív uniós előnyök forrásainak értékelését.
6.1.3. Európa mint globális szereplő státuszának megerősítése	6.1.3. Európa mint globális szereplő státuszának megerősítése
Európa sajátos történelmi, politikai, társadalmi és kulturális rendszere egyre inkább összetűzésbe kerül a globális változások hatásával. Annak érdekében, hogy továbbfejlessze külpolitikai tevékenységét a szomszédságában és azon túl, továbbá megtartsa globális szereplői státuszát, Európának javítania kell politikai célkitűzéseinek a meghatározására, a prioritások felállítására, ezek ismertetésére, értékelésére és a világ egyéb régiói és társadalmai körében történő előmozdítására való képességét annak érdekében, hogy előmozdítsa az együttműködést és megakadályozza vagy megoldja a konfliktusokat. Ebben a tekintetben ugyancsak javítania kell képességét a globalizáció alakulásának és hatásainak kiszámítására és az ezekre adandó válaszokra. Ehhez szükség van a világ más régiói történelmének, kultúrájának és politikai-gazdasági rendszereinek, valamint a transznacionális szereplők szerepének és befolyásának jobb megértésére. Végül Európának hatékonyan hozzá kell járulnia a globális kormányzáshoz is olyan kulcsfontosságú területeken, mint a kereskedelem, a fejlesztés, a munkaügy, a gazdasági együttműködés, az emberi jogok, a védelem és a biztonság. Ebbe beletartozik az új kapacitások kiépítésének a lehetősége, akár elemző eszközök, rendszerek és felszerelések, akár a diplomácia terén hivatalos és nem hivatalos nemzetközi fórumokon kormányzati és nem kormányzati szereplőkkel.	Európa sajátos történelmi, politikai, társadalmi és kulturális rendszere egyre inkább összetűzésbe kerül a globális változások hatásával. Annak érdekében, hogy továbbfejlessze külpolitikai tevékenységét a szomszédságában és azon túl, továbbá megtartsa globális szereplői státuszát, Európának javítania kell politikai célkitűzéseinek a meghatározására, a prioritások felállítására, ezek ismertetésére, értékelésére és a világ egyéb régiói és társadalmai körében történő előmozdítására való képességét annak érdekében, hogy előmozdítsa az együttműködést és megakadályozza vagy megoldja a konfliktusokat. Ebben a tekintetben ugyancsak javítania kell képességét a globalizáció alakulásának és hatásainak kiszámítására és az ezekre adandó válaszokra. Ehhez szükség van a világ más régiói történelmének, kultúrájának és politikai-gazdasági rendszereinek, valamint a transznacionális szereplők szerepének és befolyásának jobb megértésére. Végül Európának hatékonyan hozzá kell járulnia a globális kormányzáshoz is olyan kulcsfontosságú területeken, mint a kereskedelem, a fejlesztés, a munkaügy, a gazdasági együttműködés, az emberi jogok, a védelem és a biztonság. Ebbe beletartozik az új kapacitások kiépítésének a lehetősége, akár elemző eszközök, rendszerek és felszerelések, akár a diplomácia terén hivatalos és nem hivatalos nemzetközi fórumokon kormányzati és nem kormányzati szereplőkkel.
6.1.4. Európa kutatási és innovációs megosztottságának megszüntetése
Olyan, jelentős regionális eltérések tapasztalhatók egész Európában a kutatási és innovációs teljesítmények területén, amelyekkel foglalkozni kell. Az intézkedéseknek el kell majd indítaniuk a kiválóságot és az innovációt, és megkülönböztethetőnek, kiegészítő jellegűnek és szinergikusnak kell lenniük a kohéziós politika körébe tartozó alapokhoz kapcsolódó politikákkal és fellépésekkel. Ezek egyebek között a következők:
- A kevésbé fejlett tagállamokban újonnan kialakuló intézmények, kiválósági központok és innovatív régiók versenyben történő összekapcsolása más európai, nemzetközi szinten vezető partnerekkel. Ez magában fogja foglalni a kiváló kutatóintézmények és a kevésbé fejlett régiók együttműködését, az ikerintézményi személyzeti csereprogramokat, a szakmai tanácsadást és támogatást, valamint a kiválósági központok létrehozását célzó közös stratégiák kidolgozását, amelyek támogatást kaphatnak a kohéziós politika körébe tartozó alapokból a kevésbé fejlett régiókban. Megfontolásra kerül a kevésbé fejlett régiókban az innovatív klaszterekkel való kapcsolatépítés és a kiválóság elismerése – szakmai értékelés és kiválósági minősítő oklevelek révén – azon intézmények esetében, amelyek megfelelnek a nemzetközi normáknak.
- Létrehozzák az „EKT tanszékei” kezdeményezést, hogy a kiemelkedő egyetemi szakembereket olyan intézményekhez vonzzák, amelyek egyértelmű potenciállal rendelkeznek a kiváló kutatást illetően, hogy így segítsék ezen intézményeket potenciáljuk teljes körű kibontakoztatásában és ezáltal a kutatás és innovációz egyenlő feltételeinek az európai kutatási térségben való létrehozásában. Ebbe bele fog tartozni a versenyképes kutatási környezet létrehozásához szükséges intézményi támogatás, és azok a keretfeltételek, amelyek a legkiválóbb kutató tehetségek ezen intézményekbe való vonzásához, megtartásához és képzéséhez szükségesek.
- Azon kiváló kutatók és innovátorok a nemzetközi hálózatokhoz való hozzáférésének támogatása, akik nem vesznek kellően részt az európai és nemzetközi hálózatokban. Ez tartalmazza a COST és a nemzeti kapcsolattartók útján nyújtott támogatást.
- Az intelligens szakosodási stratégiák kialakításának és nyomon követésének támogatása. Kialakításra kerül egy szakpolitika támogató eszköz és a regionális szintű szakpolitikai képzést nemzetközi szakemberek által végzett értékeléssel és a bevált gyakorlatok megosztásával segítik elő.
6.2. Innovatív társadalmak	6.2. Innovatív társadalmak
Az Unió globális tudástermelésben csökkenő részesedése kiemeli a kutatási és innovációs politikák társadalmi-gazdasági hatásainak és hatékonyságának, valamint a transznacionális szakpolitikai szinergiák és összhang maximalizálásának igényét. Az innovációval széles körben kell foglalkozni, beleértve az átfogó szakpolitikák, felhasználók és piac által vezérelt innovációt. E tevékenységek támogatni fogják az európai kutatási térség megvalósulását és működését, és különösen az Európa 2020 stratégia kiemelt kezdeményezéseit az „innovatív Unió” és az „európai digitális menetrend” érdekében.	Az Unió globális tudástermelésben csökkenő részesedése kiemeli a kutatási és innovációs politikák társadalmi-gazdasági hatásainak és hatékonyságának, valamint a transznacionális szakpolitikai szinergiák és összhang maximalizálásának igényét. Az innovációval széles körben kell foglalkozni, beleértve az átfogó szakpolitikák, felhasználók és piac által vezérelt innovációt. E tevékenységek támogatni fogják az európai kutatási térség megvalósulását és működését, és különösen az Európa 2020 stratégia kiemelt kezdeményezéseit az „innovatív Unió” és az „európai digitális menetrend” érdekében.
Az alábbi egyedi célok lesznek irányadók:	Az alábbi egyedi célok lesznek irányadók:
6.2.1. Az innovatív Unió és az európai kutatási térség tudásalapjának és támogatásának megerősítése	6.2.1. Az innovatív Unió és az európai kutatási térség tudásalapjának és támogatásának megerősítése
A beruházások értékelése és prioritási rendbe állítása, valamint az innovatív Unió és az európai kutatási térség megerősítése céljából támogatást fognak kapni a kutatási és innovációs politikák, az európai és harmadik országbeli rendszerek és szereplők elemzése, valamint a mutatók, adatok és információs infrastruktúrák kialakítása. Ugyancsak szükség lesz előretekintő tevékenységekre és úttörő kezdeményezésekre, gazdasági elemzésre, szakpolitikák nyomon követésére, kölcsönös tanulásra, koordinációs eszközökre és tevékenységekre, valamint hatásbecslési és értékelési módszerek kifejlesztésére, kihasználva a kutatásban érdekelt felek, vállalatok, hatóságok és polgárok részéről érkező közvetlen visszajelzéseket.	A beruházások értékelése és prioritási rendbe állítása, valamint az innovatív Unió és az európai kutatási térség megerősítése céljából támogatást fognak kapni a kutatási és innovációs politikák, az európai és harmadik országbeli rendszerek és szereplők elemzése, valamint a mutatók, adatok és információs infrastruktúrák kialakítása. Előirányozzák továbbá a ljubljanai folyamatban előírt más európai politikákkal, mint például az oktatási, innovációs és kohéziós politikákkal történő koordinációt is. Ugyancsak szükség lesz előretekintő tevékenységekre és úttörő kezdeményezésekre, gazdasági elemzésre, szakpolitikák nyomon követésére, kölcsönös tanulásra, koordinációs eszközökre és tevékenységekre, valamint hatásbecslési és értékelési módszerek kifejlesztésére, kihasználva a kutatásban érdekelt felek, vállalatok, hatóságok, civil társadalmi szervezetek és polgárok részéről érkező közvetlen visszajelzéseket.
Az egységes kutatási és innovációs piac biztosítása érdekében intézkedéseket kell majd hozni az európai kutatási térséggel összeegyeztethető magatartás ösztönzése céljából. Támogatást fognak kapni a kutatók képzésének minőségével, a kutatók mobilitásával és pályafutás-fejlesztésével kapcsolatos politikákat erősítő tevékenységek, beleértve a mobilitási szolgáltatások nyújtását célzó kezdeményezéseket, a nyílt toborzást, a kutatók jogait és globális kutatóközösségekkel való kapcsolatait. E tevékenységek szinergiák keresésével és a „Kiváló tudomány” program keretében végrehajtott Marie Curie-cselekvésekkel való szoros együttműködésben fognak megvalósulni. Támogatásban fognak kapni az EKT-alapelvek, többek között a Kutatók Európai Chartájának és a Kutatók felvételi eljárása magatartási kódexének gyors megvalósítását célzó, innovatív koncepciókat kialakító intézmények.	Az egységes kutatási és innovációs piac biztosítása érdekében intézkedéseket kell majd hozni az európai kutatási térséggel összeegyeztethető magatartás ösztönzése céljából. Támogatást fognak kapni a kutatók képzésének minőségével, a kutatók mobilitásával és pályafutás-fejlesztésével kapcsolatos politikákat erősítő tevékenységek, beleértve a mobilitási szolgáltatások nyújtását célzó kezdeményezéseket, a nyílt toborzást, a kutatók jogait és globális kutatóközösségekkel való kapcsolatait. E tevékenységek a „Kiváló tudomány” program keretében végrehajtott Marie Skłodowska-Curie-cselekvésekkel való szinergiák megtalálására törekedve és azokkal szoros együttműködésben fognak megvalósulni. Támogatásban fognak kapni az EKT-alapelvek, többek között a Kutatók Európai Chartájának és a Kutatók felvételi eljárása magatartási kódexének gyors megvalósítását célzó, innovatív koncepciókat kialakító intézmények.
Ami a szakpolitikák koordinálását illeti, egy politikai tanácsadó eszköz kerül létrehozásra, hogy a politikai szaktanácsadás elérhető legyen a nemzeti hatóságok számára nemzeti reformprogramjaik, valamint kutatási és innovációs stratégiáik meghatározása során.	Ami a szakpolitikák koordinálását illeti, egy politikai tanácsadó eszköz kerül létrehozásra, hogy a politikai szaktanácsadás elérhető legyen a nemzeti hatóságok számára nemzeti reformprogramjaik, valamint kutatási és innovációs stratégiáik meghatározása során.
Az innovatív Unió kezdeményezés megvalósítása érdekében ugyancsak szükség van a piac által vezérelt (állami és magánszektorbeli) innováció támogatására, a cégek innovációs kapacitásának és Európa versenyképességnek növelése céljából. Ez megköveteli az általános innovációs keretfeltételek javítását, valamint azon egyedi akadályok elhárítását, amelyek az innovatív cégek növekedésének útjában állnak. Támogatást kapnak a hatékony innovációs támogató mechanizmusok (pl. jobb klaszterirányítás, állami-magán partnerségek és hálózati együttműködés), a magas fokon specializált innovációs támogató szolgáltatások (pl. szellemi tulajdonjogok kezelése/kihasználása, innovációkezelés, beszerzői hálózatok) és az innovációval kapcsolatos állami politikák felülvizsgálata. A kkv-k sajátos problémáinak támogatása az „Innováció a kkv-k keretében” konkrét célkitűzés alapján történik.	Az innovatív Unió kezdeményezés megvalósítása érdekében ugyancsak szükség van a piac által vezérelt (állami és magánszektorbeli) és a nem piac által vezérelt innováció támogatására, a cégek innovációs kapacitásának és Európa versenyképességnek, valamint a társadalmi, gazdasági és ökológiai rugalmasság növelése céljából. Ez megköveteli az általános innovációs keretfeltételek javítását, valamint azon egyedi akadályok elhárítását, amelyek az innovatív cégek növekedésének útjában állnak. Támogatást kapnak a hatékony innovációs támogató mechanizmusok (pl. jobb klaszterirányítás, állami-magán partnerségek és hálózati együttműködés), a magas fokon specializált innovációs támogató szolgáltatások (pl. szellemi tulajdonjogok kezelése/kihasználása, innovációkezelés, beszerzői hálózatok) és az innovációval kapcsolatos állami politikák felülvizsgálata. A kkv-k sajátos problémáinak támogatása az „Innováció a kkv-k keretében” konkrét célkitűzés alapján történik.
6.2.2. Új innovációs formák, többek között a szociális innováció és a kreativitás felfedezése	6.2.2. Az innováció új formáinak feltérképezése és megértése, beleértve a társadalmi innovációt és kreativitást is
A szociális innováció új árukat, szolgáltatásokat, folyamatokat és modelleket generál, amelyek eleget tesznek a társadalmi igényeknek és új társadalmi kapcsolatokat hoznak létre. Fontos megérteni, hogy a szociális innováció és kreativitás miként vezethet a jelenlegi struktúrák és politikák megváltozásához, és miként lehet ezeket ösztönözni és felerősíteni. A helyi kezdeményezésű on-line és megosztott platformok, amelyek polgárok hálózatait hozzák létre, és amelyek lehetővé teszik a polgárok számára az együttműködést, valamint a társadalmi, politikai és környezeti összefüggések széleskörű tudatosságán alapuló megoldások közös létrehozását, hatékony eszközei lehetnek az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek a támogatásában. Ugyancsak támogatni kell az IKT használatára vonatkozó hálózatépítést és kísérletezést a tanulási folyamatok javítása érdekében, valamint támogatni kell a társadalmi innovátorok és társadalmi vállalkozók hálózatait.	A szociális innováció új árukat, szolgáltatásokat, folyamatokat és modelleket generál, amelyek eleget tesznek a társadalmi igényeknek és új társadalmi kapcsolatokat hoznak létre. Fontos megérteni, hogy a szociális innováció és kreativitás miként vezethet a jelenlegi struktúrák és politikák megváltozásához, és miként lehet ezeket ösztönözni és felerősíteni. A helyi kezdeményezésű on-line és megosztott platformok, amelyek polgárok hálózatait hozzák létre, és amelyek lehetővé teszik a polgárok számára az együttműködést, valamint a társadalmi, kulturális, politikai és környezeti összefüggések széleskörű tudatosságán alapuló megoldások közös létrehozását, hatékony eszközei lehetnek az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek a támogatásában. Ugyancsak támogatni kell az IKT használatára vonatkozó hálózatépítést és kísérletezést a tanulási folyamatok javítása érdekében, valamint támogatni kell a társadalmi innovátorok és társadalmi vállalkozók hálózatait.
Fontos lesz az innováció elősegítése a hatékony, nyílt és polgárközpontú közszolgáltatások (e-kormányzás) előmozdítása érdekében. Ehhez multidiszciplináris kutatásra lesz szükség az új technológiák terén, valamint nagymértékű innovációra, amely kapcsolatban áll különösen a digitális adatvédelemmel, a kölcsönös átjárhatósággal, a személyre szabott elektronikus azonosítással, a nyílt adatokkal, a dinamikus felhasználói interfészekkel, a polgárközpontú közszolgáltatások konfigurációjával és integrációjával, a felhasználók által vezérelt innovációval, többek között a társadalomtudományok és a bölcsészettudományok terén. E cselekvések foglalkozni fognak a közösségi hálózatok dinamikájával, valamint a társadalmi problémák megoldásának közös kialakítását célzó, tömeges kiszervezéssel és intelligens kiszervezéssel, nyílt adatkészletek alapján. Mindezek segíteni fogják a komplex döntéshozatali folyamatok kezelését – különösen az óriási mennyiségű adatok kezelését és elemzését az együttműködő típusú politika modellezéséhez, döntéshozatali szimulációkhoz, megjelenítő technikákhoz, folyamatmodellezéshez és részvételi rendszerekhez –, továbbá a polgárok és a közszféra közötti változó kapcsolatokat.	Fontos lesz az innováció elősegítése a hatékony, nyílt és polgárközpontú közszolgáltatások (e-kormányzás) előmozdítása érdekében. Ehhez multidiszciplináris kutatásra lesz szükség az új technológiák terén, valamint nagymértékű innovációra, amely kapcsolatban áll különösen a digitális adatvédelemmel, a kölcsönös átjárhatósággal, a személyre szabott elektronikus azonosítással, a nyílt adatokkal, a dinamikus felhasználói interfészekkel, a polgárközpontú közszolgáltatások konfigurációjával és integrációjával, a felhasználók által vezérelt innovációval, többek között a társadalomtudományok és a bölcsészettudományok terén. E cselekvések foglalkozni fognak a közösségi hálózatok dinamikájával, valamint a társadalmi problémák megoldásának közös kialakítását célzó, tömeges kiszervezéssel és intelligens kiszervezéssel, nyílt adatkészletek alapján. Mindezek segíteni fogják a komplex döntéshozatali folyamatok kezelését – különösen az óriási mennyiségű adatok kezelését és elemzését az együttműködő típusú politika modellezéséhez, döntéshozatali szimulációkhoz, megjelenítő technikákhoz, folyamatmodellezéshez és részvételi rendszerekhez –, továbbá a polgárok és a közszféra közötti változó kapcsolatokat. Foglalkozni kell a fokozott összetettséggel, a technológia által felvetett kérdésekkel, a fejlett számításokkal, az élettudományok és a biomérnöki tevékenységek hagyományosan élettudományokhoz kapcsolódó tudásterületekkel történő találkozásával, többek között a filozófiával, teológiával, a jogi, politikai és gazdasági gondolkodással való találkozásával. Fontos ötvözni a művészetet, a tudományt és a vállalkozásokat; az új városi kifejezésformákat; a multikulturalizmus integrációjához és a migrációs folyamok integrációjához kapcsolódó tudást, művészetet és vállalkozásokat; és a többnyelvűséget .
	6.2.2a. Olyan folyamatok vizsgálata, amelyek kedvező hátteret biztosítanak a kreativitásnak és az innovációnak.
	Az innovációt szolgáló társadalmi, kulturális, gazdasági és politikai kontextus jobb megértésének biztosítását prioritásként kell kezelni. Új tudásra van szükség arra vonatkozóan, hogy hogyan keletkeznek és virágzanak az „innovatív társadalmak”. A jelenlegi nemzetközi gazdasági kontextusban ehhez az innovatív társadalmi-gazdasági környezet fenntarthatóságához szükséges feltételek új szemszögből való vizsgálatára van szükség, mely részletes és módszeres terepmunkán és összehasonlító elemzésen alapul.
	A szociális kohézió, a kiszámítható igazságszolgáltatás, az oktatás, a demokrácia, a tolerancia és a sokszínűség olyan tényezők, melyeket gondosan meg kell vizsgálni a európai komparatív előnyök azonosítása és világszintű jobb kihasználása céljából, és az innovációs politikák jobb, bizonyítékokkal alátámasztott támogatása céljából.
	Különösen annak szerepét kell jól megérteni, ahogyan a fiatalok észlelik az innovációs lehetőségeket a jelenlegi, számos uniós régióban magas munkanélküliséggel jellemzett gazdasági környezetben, az oktatás és az agyelszívás vonatkozásában.
	Jobban meg kell érteni a kockázatkezelési politikák szerepét az innovációs politikák és az innovációt alakító tényezők és szereplők vonatkozásában. Rendkívül fontos az innováció összefüggésében néhány jelenlegi vitás kérdés – nevezetesen a kockázat kontra elővigyázatosság vita vagy az elhatárolt szabályozói környezetek szerepének – tisztázása, ami új, elfogulatlan tudományos megközelítést igényel.
6.2.3. A társadalmi elkötelezettség biztosítása a kutatásban és az innovációban
Az innovációs ciklusban való interakció minden társadalmi szereplő számára történő lehetővé tétele megnöveli az innovációs eredmények minőségét, relevanciáját, elfogadhatóságát és fenntarthatóságát azáltal, hogy integrálja a társadalom érdekeit és értékrendjét. Ez sajátos készségek, tudás és képességek kifejlesztését igényli úgy egyéni, mint szervezeti, valamint nemzeti és transznacionális szinteken. Tudományosan képzett, felelősségteljes és kreatív társadalom kerül majd kinevelésre a megfelelő tudományos oktató módszerek elősegítése és az ezekre irányuló kutatás révén. A nemek közötti egyenlőséget elsősorban a kutatóintézmények szervezetében történő változások, valamint a kutató tevékenységek tartalmának és tervezésének támogatása fogja elősegíteni. A tudás tudományos közösségekben és szélesebb közönség körében történő körforgásának javítása érdekében az államilag finanszírozott kutatási eredmények hozzáférhetősége és felhasználása továbbfejlesztésre kerül. Az érintett nemzetközi szervezetekkel való együttműködés keretein belül támogatásban fog részesülni az alapvető etikai elvekre, többek között az alapjogi chartában és az összes vonatkozó uniós jogszabályban és egyezményben tükrözött alapvető etikai elvekre alapuló etikai keret.
6.2.4. A harmadik országokkal folytatott koherens és hatékony együttműködés előmozdítása.	6.2.4. A harmadik országokkal folytatott koherens és hatékony együttműködés megértése.
Horizontális tevékenységek fogják biztosítani a nemzetközi együttműködés stratégiai fejlesztését a „Horizont 2020” keretprogramon keresztül, és azok a több területet érintő politikai célkitűzésekkel is foglalkozni fognak. A kutatással és innovációval kapcsolatos, harmadik országokkal, régiókkal, nemzetközi fórumokon és szervezetekben folytatott kétoldalú, többoldalú és biregionális politikai párbeszéd támogatását célzó tevékenységek elő fogják segíteni a politikai eszmecserét, a közös tanulást és a prioritások meghatározását, elő fogják mozdítani a kölcsönös hozzáférést az egyes programokhoz és nyomon fogják követni az együttműködés hatását. A hálózatépítési és ikerintézményi együttműködési tevékenységek elő fogják segíteni az optimális partnerségi kapcsolatokat a kutatás és az innováció szereplői között mindkét oldalon, és fejleszteni fogják a kompetenciákat és az együttműködési képességet a kevésbé fejlett harmadik országokban. A tevékenységek elő fogják mozdítani az uniós és nemzeti szintű együttműködési politikák és programok összehangolását, valamint a tagállamok és társult országok harmadik országokkal történő közös cselekvéseit annak érdekében, hogy fokozzák azok összhatását. Végül megszilárdításra és megerősítésre kerül Európa kutatási és innovációs „jelenléte” a harmadik országokban, különösen az európai „tudományos és innovációs házak” létrehozása, valamint olyan európai szervezeteknek nyújtott szolgáltatások előmozdítása révén, amelyek kiterjesztik tevékenységüket harmadik országokra, továbbá más tagállambeli és társult országbeli szervezetek vagy kutatók számára harmadik országokkal közösen létrehozott kutatóközpontok megnyitásának előmozdításán keresztül.	A nemzetközi együttműködés az egész Horizont 2020-on átnyúló horizontális prioritás. Horizontális tevékenységek fogják biztosítani a nemzetközi együttműködés stratégiai fejlesztését a „Horizont 2020” keretprogramon keresztül, és azok a több területet érintő politikai célkitűzésekkel is foglalkozni fognak. A nemzetközi együttműködés potenciális előnyeinek növelése érdekében rendkívül fontos annak vizsgálata, hogy a kutatással és innovációval kapcsolatos, harmadik országokkal, régiókkal nemzetközi fórumokon és szervezetekben folytatott kétoldalú, többoldalú és biregionális politikai párbeszéd támogatását célzó tevékenységek hogyan segíthetik elő a politikai eszmecserét, a közös tanulást és a prioritások meghatározását, hogyan mozdíthatják elő a kölcsönös hozzáférést az egyes programokhoz és hogyan követhetik nyomon az együttműködés hatását. Annak vizsgálata, hogy a hálózatépítési és ikerintézményi együttműködési tevékenységek milyen innovatív módokon fogják elősegíteni az optimális partnerségi kapcsolatokat a kutatás és az innováció szereplői között mindkét oldalon, és fejleszteni a kompetenciákat és az együttműködési képességet a kevésbé fejlett harmadik országokban. A tevékenységek azt is megvizsgálják majd, hogy az uniós és nemzeti szintű együttműködési politikák és programok összehangolása, valamint a tagállamok és társult országok harmadik országokkal közösen folytatott cselekvései hogyan javíthatók annak érdekében, hogy fokozzák azok összhatását. Végül megszilárdítási és megerősítési céllal megvizsgálásra kerül az európai kutatás és innováció hatékonyságának és megfelelőségének „jelenléte” a harmadik országokban, különösen az európai „tudományos és innovációs házak” létrehozása, valamint olyan európai szervezeteknek nyújtott szolgáltatások előmozdítása révén, amelyek kiterjesztik tevékenységüket harmadik országokra, továbbá más tagállambeli és társult országbeli szervezetek vagy kutatók számára harmadik országokkal közösen létrehozott kutatóközpontok megnyitásának előmozdításán keresztül.
	6.2.4a. A jövő szabályozási és gazdasági kihívásai:
	A célkitűzés annak kutatása, hogy milyen módon és hol lehet szükség olyan új szabályozási keretre, amely figyelembe veszi a polgárok és a társadalmak, illetve a piacok és a fogyasztók közötti új viszonyokat. Ez magában foglalja a jogi elemzést és a technológiai változások gazdasági, kulturális és társadalmi hatásait ötvöző tudományközi kutatást.
	6.2.4 b. Kulturális örökség és európai identitás
	A cél, hogy hozzájáruljunk Európa szellemi alapjainak megértéséhez: történelmét és a számos európai és Európán kívüli hatást, az európai sokszínűséget és az abban rejlő lehetőségeket fel kell ismerni és meg kell vizsgálni.
	Az európai könyvtári – ideértve a digitális könyvtárakat is – , levéltári, múzeumi, képtári és más közintézményekben található gyűjtemények a tanulmányozható dokumentumok és tárgyak gazdag és kiaknázatlan tárházát jelentik. A kulturális örökség ezen forrásai az egyes tagállamok történelmét, ugyanakkor az Európai Uniónak az idők során felhalmozódott közös örökségét is képviselik. Ezeket az anyagokat – az új és innovatív technológiák és integrált információs szolgáltatások alkalmazásával is – a kutatók és a polgárok rendelkezésére kell bocsátani annak érdekében, hogy a múlt tanulmányozásával tekinthessenek a jövőbe, és hogy hozzájáruljunk az európai részvételen alapuló megértéshez. A kulturális örökség ilyen formában való hozzáférhetősége és megőrzése szükséges az európai kultúrákon belül és között jelenleg élő kapcsolatok életképességéhez, átgondolva a kulturális örökségnek a posztindusztriális gazdaságban erős gazdasági mozgatórugóként betöltött fontos szerepét és a fenntartható gazdasági növekedéshez való hozzájárulását is.
Módosítás  65 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – III rész – 6 a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
6.3. Biztonságos társadalmak	6a. Biztonságos társadalmak – Európa és polgárai szabadságának és biztonságának védelme
Az Európai Unió, annak polgárai és nemzetközi partnerei gyakran szembesülnek biztonsági veszélyek – mint például bűncselekmények, terrorizmus, valamint ember okozta vagy természeti katasztrófák nyomán kialakuló tömeges szükséghelyzetek – egész sorával. Ezek a fenyegetettségek átterjedhetnek a határokon, és célpontjaik lehetnek fizikai objektumok vagy a világháló. A hatóságok és magánszemélyek internetes lapjai elleni támadások így például nem csupán a polgárok bizalmát ássák alá, de súlyos károkat okozhatnak olyan létfontosságú ágazatoknak, mint az energia, a közlekedés, az egészségügy, a pénzügyek vagy a távközlés.	Az Európai Unió, annak polgárai és nemzetközi partnerei számos biztonsági veszéllyel és kihívással kerülnek szembe, mint például a bűnözés, a terrorizmus, valamint az ember okozta vagy természeti katasztrófák következtében kialakuló, tömegeket érintő vészhelyzetek. Ezek a fenyegetettségek átterjedhetnek a határokon, és hatással lehetnek fizikai objektumokra vagy a világhálóra. A hatóságok és magánszemélyek internetes lapjai elleni támadások így például nem csupán a polgárok bizalmát ássák alá, de súlyos károkat okozhatnak olyan létfontosságú ágazatoknak, mint az energia, a közlekedés, az egészségügy, a pénzügyek vagy a távközlés.
E fenyegetettségek előrejelzése, megakadályozása és kezelése érdekében innovatív technológiák, megoldások, előrejelző eszközök és tudás kifejlesztésére és alkalmazására, a szolgáltatók és a felhasználók közötti együttműködés ösztönzésére, polgári biztonsági megoldások megtalálására, az európai biztonsági ágazat, az IKT és a szolgáltató iparágak versenyképességének a javítására, valamint az Interneten a személyes adatokkal való visszaéléseknek és az emberi jogok megsértéseinek a megelőzésére és az ez ellen folytatott küzdelemre van szükség.	E fenyegetettségek előrejelzése, megakadályozása és kezelése érdekében innovatív technológiák, megoldások, előrejelző eszközök és tudás kifejlesztésére és alkalmazására, a szolgáltatók és a felhasználók közötti együttműködés ösztönzésére, polgári biztonsági megoldások megtalálására, az európai biztonsági ágazat és a szolgáltató iparágak versenyképességének a javítására, valamint a magánélethez való joggal való visszaélésnek és az emberi és alapvető jogok megsértésének a megelőzésére és az ez ellen folytatott küzdelemre van szükség.
A biztonsági kutatási terület koordinálása és fejlesztése ezáltal lényeges tényezővé fog válni, és segítenie fog a jelenlegi kutatási erőfeszítések feltérképezésében, beleértve az előrejelzést, továbbá javítania fogja az ezzel kapcsolatos jogi feltételeket és koordinációs eljárásokat, beleértve a jogalkotást megelőző tevékenységeket.	Éppen ezért a biztonság-kutatási terület koordinációja és javítása alapvető fontosságú eleme lesz és segíteni fogja a jelenlegi kutatási erőfeszítések feltérképezését, beleértve az előrejelzést és a koordináció megfelelő jogi feltételeinek és eljárásainak javítását, köztük a szabványosítási tevékenységeket is.
A tevékenységek küldetésorientált megközelítést fognak követni és integrálni fogják az idetartozó társadalmi dimenziókat. Támogatni fogják az EU belső és külső biztonsági politikáit, védelmi politikáját és a Lisszaboni Szerződés vonatkozó új előírását, valamint biztosítaniuk kell az informatikai biztonságot, az adatvédelmet és az egységes digitális piacba vetett bizalmat.	A tevékenységek küldetésorientált megközelítést fognak követni és integrálni fogják az idetartozó társadalmi dimenziókat. Támogatni fogják az EU biztonsági politikáit, védelmi politikáját és a Lisszaboni Szerződés vonatkozó, új előírását, valamint biztosítják az informatikai biztonságot, bizalmat és magánélethez való jogokat a kibertérben is, az iparjogvédelmi és alapvető jogoknak való megfelelés révén.
Az alábbi egyedi célok lesznek irányadók:	Az alábbi egyedi célok lesznek irányadók:
6.3.1. A bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelem	6a.1. A bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelem
A cél egyrészt az események elkerülése, másrészt azok potenciális következményeinek enyhítése. Ez új technológiákat és képességeket igényel (beleértve az informatikai bűnözés és az informatikai terrorizmus ellenieket) az egészség, az élelmiszerek, a víz és a környezet biztonságának támogatása érdekében, amelyek alapvetően fontosak a társadalom és a gazdaság jó működéséhez. Az új technológiák és célzott képességek elő fogják segíteni a létfontosságú infrastruktúrák, rendszerek és szolgáltatások (többek között a kommunikáció, a közlekedés, az egészségügy, az élelmiszerek, a víz, az energia, a logisztikai és az ellátási lánc, valamint a környezet) védelmét. Ide fog tartozni a kritikus állami és magáninfrastruktúra-hálózatok és szolgáltatások elemzése, és minden típusú fenyegetettséggel szembeni védelme.	A cél egyrészt az események elkerülése, másrészt azok potenciális következményeinek enyhítése. Ez igényli a háttérben álló okok és hatások megértését, valamint új technológiák és képességek fejlesztését (beleértve az informatikai bűnözés és az informatikai terrorizmus ellenieket) az egészség, az élelmiszerek, a víz és a környezet biztonságának támogatása érdekében, amelyek alapvetően fontosak a társadalom és a gazdaság jó működéséhez. Ide fog tartozni a kritikus állami és magáninfrastruktúra-hálózatok és szolgáltatások elemzése, és minden típusú fenyegetettséggel szembeni védelme. Figyelmet kell fordítani a bűnözés és a terrorizmus társadalmi és viselkedési vonatkozásaira e problémák okainak és hatásainak maradéktalan megértése érdekében és a kezelésükre szolgáló hatékony társadalompolitikai intézkedések azonosítása érdekében. A polgárok védelme növelésének célját szolgáló további témák támogatni fogják a biztonságos civil társadalmak fejlődését.
	6a.2. A kritikus infrastruktúra rugalmasságának megőrzése és javítása
	Az új technológiák és célzott képességek elő fogják segíteni a létfontosságú infrastruktúrák, rendszerek és szolgáltatások (többek között a kommunikáció, a közlekedés, az egészségügy, az élelmiszerek, a víz, az energia, a logisztikai és az ellátási lánc, valamint a környezet) védelmét. Ide fog tartozni a kritikus állami és magáninfrastruktúra-hálózatok és szolgáltatások elemzése, és minden típusú fenyegetettséggel szembeni védelme.
6.3.2. A biztonság határigazgatás révén történő erősítése	6.3.2. A biztonság határigazgatás és tengeri biztonság révén történő megerősítése
A határvédelem fejlesztése érdekében – beleértve úgy az irányítási, mint a felügyeleti kérdéseket – technológiák és képességek szükségesek a gyors azonosítási módszereket lehetővé tevő rendszerek, berendezések, eszközök, folyamatok és módszerek javítása céljából, miközben ki kell használni az EUROSUR teljes potenciálját. Ezeket hatékonyságuk, a jogi és etikai elveknek való megfelelőségük, arányosságuk, társadalmi elfogadottságuk és az alapvető jogok tiszteletben tartása szempontjából fogják kifejleszteni és tesztelni. Kutatások fogják alátámasztani az integrált európai határigazgatás javulását, többek között a tagjelölt országokkal, a potenciális tagjelölt országokkal és az európai szomszédságpolitika országaival való fokozott együttműködés révén.	A határvédelem és -irányítás fejlesztése érdekében – beleértve úgy az irányítási, mint a felügyeleti kérdéseket – technológiák és képességek szükségesek a gyors azonosítási módszereket lehetővé tevő rendszerek, berendezések, eszközök, folyamatok és módszerek javítása céljából, miközben ki kell használni az EUROSUR, az európai határőrizeti rendszer teljes potenciálját. Ezeket hatékonyságuk, a jogi és etikai elveknek való megfelelőségük, arányosságuk, társadalmi elfogadottságuk és az alapvető jogok tiszteletben tartása szempontjából fogják kifejleszteni és tesztelni. Kutatások fogják alátámasztani az integrált európai határigazgatás javulását, többek között a tagjelölt országokkal, a potenciális tagjelölt országokkal és az európai szomszédságpolitika országaival való fokozott együttműködés révén. Foglalkozni fognak a tengeri biztonsági szempontok teljes sorával. Ez magában foglalja a kék határigazgatási szempontokat és a vízi szállítás védelmét és ellenőrzését.
6.3.3. Informatikai biztonság biztosítása	6a.4. Informatikai biztonság biztosítása
Az informatikai biztonság előfeltétele annak, hogy az emberek, a gazdasági vállalkozások és a közszolgálatok kihasználhassák az Internet által kínált lehetőségeket. Ez megköveteli a rendszerek, hálózatok, hozzáférési eszközök, szoftverek és szolgáltatások biztonságossá tételét, beleértve a számítási felhős technológiát („cloud computing”), miközben tekintettel kell lenni a különféle technológiák kölcsönös átjárhatóságára. A kutatások valós időben fogják megelőzni észlelni és kezelni az informatikai támadásokat több domain és joghatóság között, és meg fogják védeni a kritikus fontosságú IKT-infrastruktúrákat. A digitális társadalom együtt fejlődik az Internet folyamatosan változó felhasználásaival és visszaéléseivel, a közösségi kapcsolattartás új formáival, új mobil és helyhez kötött szolgáltatásokkal és a „dolgok Internetének” a megjelenésével. Ez új típusú kutatást követel meg, amelyet a megjelenő alkalmazások, használati formák és a társadalmi trendek kell, hogy elindítsanak. Gyors kutatási kezdeményezésekre lesz szükség, beleértve proaktív K+F téren, hogy gyors válaszokat lehessen adni a bizalmat és a biztonságot érintő új jelenlegi fejleményekre.	Az informatikai biztonság előfeltétele annak, hogy az emberek, a gazdasági vállalkozások és a közszolgálatok kihasználhassák az Internet által kínált lehetőségeket. Ez megköveteli a rendszerek, hálózatok, hozzáférési eszközök, szoftverek és szolgáltatások biztonságossá tételét, beleértve a számítási felhős technológiát („cloud computing”), miközben tekintettel kell lenni a különféle technológiák kölcsönös átjárhatóságára. A kutatások valós időben fogják megelőzni észlelni és kezelni az informatikai támadásokat több domain és joghatóság között, és meg fogják védeni a kritikus fontosságú IKT-infrastruktúrákat. A digitális társadalom együtt fejlődik az Internet folyamatosan változó felhasználásaival és visszaéléseivel, a közösségi kapcsolattartás új formáival, új mobil és helyhez kötött szolgáltatásokkal és a „dolgok Internetének” a megjelenésével. Ez új típusú kutatást követel meg, amelyet a megjelenő alkalmazások, használati formák és a társadalmi trendek kell, hogy elindítsanak.
6.3.4. Európa válság- és katasztrófa-ellenállási képességének fokozása	6a.5. Európa válság- és katasztrófa-ellenállási képességének fokozása és az Unió belső és külső biztonság politikáinak támogatása
Ehhez célzott technológiák és képességek kifejlesztésére van szükség a különböző típusú vészhelyzet-kezelési műveletek (például a polgári védelem, a tűzoltás, a tengerszennyezés, a humanitárius segélyezés, a polgári védelem, a konfliktusok megelőzése, az orvosi információs infrastruktúrák kifejlesztése, a mentési feladatok és a krízis utáni stabilizáció), valamint a büntetés-végrehajtás támogatása céljából. A kutatás ki fog terjedni a teljes válságkezelési láncra, valamint a társadalmi ellenálló képességre és támogatni fogja az európai vészhelyzeti reagálási képesség megteremtésének támogatásában.	Európa válságokkal és katasztrófákkal szembeni ellenállóképességét, illetve az erre való készségét javítani kell. Ehhez célzott technológiák és képességek kifejlesztésére van szükség a különböző típusú vészhelyzet-kezelési műveletek (például a polgári védelem, a tűzoltás, a tengerszennyezés, a humanitárius segélyezés, az orvosi információs infrastruktúrák kifejlesztése, a mentési feladatok), valamint a büntetés-végrehajtás támogatása céljából. A kutatás ki fog terjedni a teljes válságkezelési láncra, valamint a társadalmi ellenálló képességre és támogatni fogja az európai vészhelyzeti reagálási képesség megteremtésének támogatásában.
	A külső és belső biztonság közötti választóvonal egyre inkább elmosódik, az Európán kívüli konfliktusok és azok következményei gyorsan közvetlen hatást gyakorolhatnak Európa biztonságára. Emellett a polgári és katonai tevékenységek és politikák közötti kapcsolat külön figyelmet érdemel, hiszen hatalmas kiaknázatlan lehetőségek rejlenek a polgári védelem, helyzetértékelés, konfliktuskezelés, békefenntartás és válság utáni stabilizációs műveletek közötti szinergiákban. A válságkezelési képességek fejlesztését ösztönözni kell azokban az esetekben, ahol egymást kiegészítő képességeket tártak fel, annak érdekében, hogy minél gyorsabban át tudják hidalni a képességbeli réseket a szükségtelen kettőződések elkerülése, a szinergiák kialakítása és a szabványosítás támogatása mellett.
6.3.5. Adatvédelem és szabadság biztosítása az Interneten, valamint a biztonság társadalmi dimenziójának javítása	6a.6. A személyes adatok és szabadság biztosítása az Interneten, valamint a biztonság társadalmi dimenziójának javítása
	Minden új biztonsági megoldásnak és technológiának elfogadhatónak kell lennie a társadalom számára, meg kell felelnie az uniós jognak és a nemzetközi jognak, hatékonynak és arányosnak kell lennie a biztonsági fenyegetések azonosítása és kezelése során. A biztonság társadalmi-gazdasági, kulturális és antropológiai dimenzióinak, a biztonság hiánya okainak, a média és a kommunikáció szerepének és a polgárok felfogásainak jobb megértése éppen ezért alapvető jelentőségű. Az etikai kérdések figyelembe vételét, és az emberi értékek és alapvető jogok védelmét biztosítani fogják.
A magánélethez kapcsolódó emberi értékeknek a digitális társadalomban való megőrzése meg fogja követelni a beépített adatvédelmi keretrendszerek és technológiák kifejlesztését, a termékek és szolgáltatások megtervezésétől kezdve. Olyan technológiák kerülnek majd kidolgozásra, amelyek lehetővé teszik a felhasználók számára személyes adataik és azok harmadik felek általi felhasználásának ellenőrzését; valamint olyan eszközök, amelyek észlelik és blokkolják az illegális tartalmakat és az adatok megsértését, és on-line védik az emberi jogokat, megakadályozva, hogy az emberek viselkedését illegális keresés és kategorizálás révén egyénileg vagy csoportosan korlátozzák.	A magánélethez kapcsolódó emberi értékeknek a digitális társadalomban való megőrzése meg fogja követelni a beépített adatvédelmi keretrendszerek és technológiák kifejlesztését, a termékek és szolgáltatások megtervezésétől kezdve. Olyan technológiák kerülnek majd kidolgozásra, amelyek feljogosítják a felhasználókat személyes adataik és azok harmadik felek általi felhasználásának ellenőrzésére; valamint olyan eszközök, amelyek észlelik és blokkolják az illegális tartalmakat és az adatok megsértését, és on-line védik az emberi jogokat, megakadályozva, hogy az emberek viselkedését illegális keresés és kategorizálás révén egyénileg vagy csoportosan korlátozzák.
Minden új biztonsági megoldásnak és technológiának elfogadhatónak kell lennie a társadalom számára, meg kell felelnie az uniós jognak és a nemzetközi jognak, hatékonynak és arányosnak kell lennie a biztonsági fenyegetések azonosítása és kezelése során. A biztonság társadalmi-gazdasági, kulturális és antropológiai dimenzióinak, a biztonság hiánya okainak, a média és a kommunikáció szerepének és a polgárok felfogásainak jobb megértése éppen ezért alapvető jelentőségű. Az etikai kérdések, és az emberi értékek és alapvető jogok védelme is rendezést fog nyerni.
	6a.7. A szabványosítás és az interoperabilitás erősítése
A különböző feladatkörök közötti tevékenységek foglalkozni fognak továbbá a rendszerek és szolgáltatások integrációjával és kölcsönös átjárhatóságával is, beleértve olyan szempontokat, mint a kommunikáció, az elosztott architektúrák és az emberi tényezők. Ez ugyancsak megköveteli a polgári és katonai képességek integrálását a polgári védelemtől a humanitárius segélyekig, a határkezelésig, vagy a békefenntartásig terjedő területeken. Ennek része lesz a technológiai fejlődés a kettős felhasználású technológiák érzékeny területén a polgári védelmi és a katonai erők és a világ összes polgári védelmi erői közötti kölcsönös átjárhatóság, továbbá a megbízhatóság, a szervezeti, jogi és etikai szempontok, a kereskedelmi kérdések, az információ bizalmas jellegének és integritásának a védelme, valamint minden tranzakció és feldolgozás nyomon követhetőségének garantálása érdekében.	A szabályozást előkészítő és szabványosítási tevékenységek valamennyi célterületen támogatásban részesülnek. A hangsúly az azonosított szabványosítási hiányosságokra és a következő generációs eszközökre és technológiákra kerük. Az összes célterületen végzett tevékenységek foglalkoznak majd továbbá a rendszerek és szolgáltatások integrációjával és kölcsönös átjárhatóságával is, beleértve olyan szempontokat, mint a kommunikáció. Ez ugyancsak megköveteli a polgári és katonai képességek integrálását a polgári védelemtől a humanitárius segélyekig, a határkezelésig, vagy a békefenntartásig terjedő területeken. Ennek része lesz a technológiai fejlődés a kettős felhasználású technológiák áthidalása területén a polgári védelmi és a katonai erők és a világ összes polgári védelmi erői közötti kölcsönös átjárhatóság, továbbá a megbízhatóság, a szervezeti, jogi és etikai szempontok, a kereskedelmi kérdések, az információ bizalmas jellegének és integritásának a védelme, valamint minden tranzakció és feldolgozás nyomon követhetőségének garantálása érdekében, a magánélet és a személyes adatok védelméhez való alapvető jogok sérelme nélkül.
6.3.6. Egyedi megvalósítási szempontok	6a.9. Egyedi megvalósítási szempontok
Mivel a kutatás polgári biztonsági irányultságú lesz, aktívan fognak törekedni az Európai Védelmi Ügynökség (EDA) tevékenységeivel való aktív koordinációra, az EDA-val való koordinációnak a már létrehozott európai keret-együttműködés égisze alatt történő erősítése érdekében, elismerve, hogy vannak olyan területek, amelyeken az érintett technológiák polgári és katonai alkalmazásokban egyaránt felhasználhatók. A megfelelő uniós ügynökségekkel – pl. a FRONTEX-szel, az EMSA-val és az Europollal való koordinációs mechanizmusokat – való koordinációs mechanizmusok is további megerősítést nyernek, az uniós programokkal és szakpolitikákkal (a belső és külső biztonság terén egyaránt), illetve más uniós kezdeményezésekkel való koordináció érdekében.	Mivel a kutatás polgári biztonsági irányultságú lesz, aktívan fognak törekedni az Európai Védelmi Ügynökség (EDA) tevékenységeivel való aktív koordinációra, az EDA-val való koordinációnak a már létrehozott európai keret-együttműködés égisze alatt történő erősítése érdekében, elismerve, hogy vannak olyan területek, amelyeken az érintett technológiák polgári és katonai alkalmazásokban egyaránt felhasználhatók. A megfelelő uniós ügynökségekkel – pl. a FRONTEX-szel, az EMSA-val és az Europollal való koordinációs mechanizmusokat – való koordinációs mechanizmusok is további megerősítést nyernek, az uniós programokkal és szakpolitikákkal (a belső és külső biztonság terén egyaránt), illetve más uniós kezdeményezésekkel való koordináció érdekében.
A biztonság különleges természetére tekintettel különleges megállapodásokat fognak kötni a programozás és a kormányzás vonatkozásában, beleértve az e határozat 9. cikkében említett bizottsággal való megállapodásokat is. A bizalmas vagy egyébként kényes, biztonsági vonatkozású információk védelmet kapnak, és a munkaprogramokban meg lehet határozni a nemzetközi együttműködésre vonatkozó egyedi követelményeket és kritériumokat. Ez tükröződni fog a „Biztonságos társadalmak” programozási és irányítási szabályaiban is (ideértve a komitológiai vonatkozásokat is).	A biztonság különleges természetére tekintettel különleges megállapodásokat fognak kötni a programozás és a kormányzás vonatkozásában, beleértve az e határozat 9. cikkében említett bizottsággal való megállapodásokat is. A bizalmas vagy egyébként kényes, biztonsági vonatkozású információk védelmet kapnak, és a munkaprogramokban meg lehet határozni a nemzetközi együttműködésre vonatkozó egyedi követelményeket és kritériumokat. Ez tükröződni fog a „Biztonságos társadalmak” programozási és irányítási szabályaiban is (ideértve a komitológiai vonatkozásokat is).
Módosítás  66 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – IV rész – 1 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A JRC kutatást végez a döntéshozatal tudományos tudásalapjának fejlesztése, a társadalmi kihívások mögött álló természetes folyamatok megértésének előmozdítása, továbbá a megjelenő tudományos és technológiai területek vizsgálata céljából, többek között egy feltáró kutatási programon keresztül.	A JRC kutatást végez a döntéshozatal tudományos tudásalapjának európai, nemzeti, regionális és helyi szintű fejlesztése, a társadalmi kihívások mögött álló természetes folyamatok megértésének előmozdítása, továbbá a megjelenő tudományos és technológiai területek vizsgálata céljából, többek között egy feltáró kutatási programon keresztül.
Módosítás  67 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – IV rész – 3 pont – 3.2 pont – cím
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
3.2. Élelmezésbiztonság, fenntartható mezőgazdaság, tengerkutatás és tengerhasznosítási célú kutatás, valamint a biogazdaság	3.2. Élelmezésbiztonság, fenntartható mezőgazdaság és erdőgazdálkodás, tengerkutatás és tengerhasznosítási célú kutatás, valamint a biogazdaság
Módosítás  68 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – IV rész – 3 pont – 3.3 pont – 1 bekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) Az energiaellátás biztonsága, különösen ami az Európán kívüli energiaellátási és átviteli rendszerekkel való kapcsolatokat és kölcsönös függést illeti; azon európai primer és külső energiaforrások és infrastruktúrák feltérképezése, amelyektől Európa függ.	a) Az energiaellátás biztonsága és diverzitása, különösen ami az Európán kívüli energiaellátási és átviteli rendszerekkel való kapcsolatokat és kölcsönös függést illeti; azon európai primer és külső energiaforrások és infrastruktúrák feltérképezése, amelyektől Európa függ.
Indokolás
Amellett, hogy a Közös Kutatóközpont az ellátás biztonságát szolgáló uniós intézkedésekre összpontosít, a kutatás figyelmét az ellátási és szállítási útvonalak diverzitása felé is terelni kell.
Módosítás  69 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – IV rész – 3 pont – 3.6 pont – 1 bekezdés – h pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
h) a katasztrófák kockázatának csökkentésével, valamint a természeti és ember okozta katasztrófák kezelésével kapcsolatos uniós képesség fejlesztése, különösen globális, több veszélyt figyelembe vevő korai jelzőrendszerek és kockázatkezelő informatikai rendszerek kifejlesztésével, felhasználva a Földmegfigyelései technológiákat;	h) a katasztrófák kockázatának csökkentésével, valamint a természeti és ember okozta katasztrófák kezelésével kapcsolatos uniós képesség fejlesztése, különösen tesztelésre szolgáló létesítmények, globális, több veszélyt figyelembe vevő korai jelzőrendszerek és kockázatkezelő informatikai rendszerek kifejlesztésével, felhasználva a Földmegfigyelései technológiákat;
Indokolás
A természeti vagy ember okozta katasztrófák kezelése nem csupán megfigyelést és figyelmeztetést igényel, hanem gyakorlati segítségnyújtást is, ha a katasztrófa megtörténik – a különleges tesztelésre szolgáló létesítmények lehetővé teszik a katasztrófákra (pl. komoly árvízre) való felkészülést, ezért ugyanolyan fontosak a társadalom védelme szempontjából.
Módosítás  70 Határozatra irányuló javaslat II melléklet – 1 rész – 1 bekezdés – 4 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Eredményességi mutatók	Eredményességi mutatók
A következő táblázat összefoglalja a „Horizont 2020” keretprogram különös célkitűzéseihez tartozó, az eredmények és a hatások értékelése során figyelembe veendő legfontosabb mutatókat.	A(z) XX/2012/EU rendelet [Horizont 2020] I. mellékletében meghatározott, a Horizont 2020 keretprogram általános célkitűzéseihez mért előrehaladás értékeléséhez használt teljesítménymutatók mellett a következő táblázat összefoglalja a Horizont 2020 keretprogram különös célkitűzéseihez tartozó, az eredmények és a hatások értékelése során figyelembe veendő legfontosabb mutatókat.
1. I. rész: a „Kiváló tudomány” elnevezésű prioritás	1. I. rész: a „Kiváló tudomány” elnevezésű prioritás
Különös célkitűzések:	Különös célkitűzések:
– Európai Kutatási Tanács	– Európai Kutatási Tanács
– Az Európai Kutatási Tanács által finanszírozott projektek keretében készült azon publikációk részaránya, amelyek a legtöbbet idézett 1%-ba tartoznak	– Az Európai Kutatási Tanács által finanszírozott projektek keretében készült azon publikációk részaránya, amelyek a legtöbbet idézett 1%-ba tartoznak
– Az Európai Kutatási Tanács által nyújtott finanszírozásból ihletet merítő intézményi, illetőleg nemzeti és regionális szakpolitikai intézkedések száma	– Az Európai Kutatási Tanács által nyújtott finanszírozásból ihletet merítő intézményi, illetőleg nemzeti és regionális szakpolitikai intézkedések száma
– Jövőbeni és feltörekvő technológiák	– Jövőbeni és feltörekvő technológiák
– Lektorált, nagy idézettségű szakfolyóiratokban közzétett publikációk	– Lektorált, nagy idézettségű szakfolyóiratokban közzétett publikációk
– Szabadalmi bejelentések a különböző alap- és ipari technológiák területén	– Szabadalmi és használati minta bejelentések a különböző alap- és ipari technológiák területén
– Marie Curie -tevékenységek a készségfejlesztés, a képzés és a szakmai fejlődés terén	Marie Skłodowska-Curie -tevékenységek a készségfejlesztés, a képzés és a szakmai fejlődés terén
– Ágazatközi és országhatárokon átívelő kutatóáramlás (beleértve a doktorjelöltekét is)	– Ágazatközi és országhatárokon átívelő kutatóáramlás (beleértve a doktorjelöltekét is), valamint a nagy idézettségű lapokban megjelent publikációk száma, és az e terjesztés által kiváltott kutatási és innovációs projektekben való részvétel.
– Európai kutatási infrastruktúra (beleértve az elektronikus infrastruktúrát is)	– Európai kutatási infrastruktúra (beleértve az elektronikus infrastruktúrát is)
– Az uniós támogatással Európa valamennyi kutatója és Európán kívüli kutatók számára hozzáférhetővé tett kutatási infrastruktúrák	– Az uniós támogatással Európa valamennyi kutatója és Európán kívüli kutatók számára hozzáférhetővé tett, Európa egész területén fejlesztett kutatási infrastruktúrák
2. II. rész: „Ipari vezető szerep” elnevezésű prioritás	2. II. rész: „Ipari vezető szerep” elnevezésű prioritás
Különös célkitűzések:	Különös célkitűzések:
– Vezető szerep az alap- és az ipari technológiák területén (IKT, nanotechnológia, fejlett anyagok, biotechnológia, korszerű gyártás, világűr)	– Vezető szerep az alap- és az ipari technológiák területén (IKT, nanotechnológia, fejlett anyagok, biotechnológia, korszerű gyártás, világűr)
– Szabadalmi bejelentések a különböző alap- és ipari technológiák területén	– Szabadalmi és használatiminta-bejelentések a különböző alap- és ipari technológiák területén
	– A kereskedelmileg hasznosított találmányok száma
	– A részt vevő kkv-k száma
– Kockázatfinanszírozáshoz jutás	– Kockázatfinanszírozáshoz jutás
– Az adósságfinanszírozás és a kockázatitőke-befektetések útján mozgósított források teljes összege	– Az adósságfinanszírozás és a kockázatitőke-befektetések útján mozgósított források teljes összege
	– A részt vevő kkv-k száma
– Innováció a kis- és középvállalkozásoknál	– Innováció a kis- és középvállalkozásoknál
– A vállalatnál, illetve a piacon újdonságnak számító innovatív megoldásokat bevezető kis- és középvállalkozások részaránya a résztvevők között (a bevezetésnek a projekt időtartama alatt vagy legfeljebb három évvel annak végét követően kell megtörténnie)	– A vállalatnál, illetve a piacon újdonságnak számító innovatív megoldásokat bevezető kis- és középvállalkozások részaránya a résztvevők között (a bevezetésnek a projekt időtartama alatt vagy legfeljebb három évvel annak végét követően kell megtörténnie)
	– A létrehozott induló vállalkozások száma
3. III. rész: „Társadalmi kihívások” elnevezésű prioritás	3. III. rész: „Társadalmi kihívások” elnevezésű prioritás
Különös célkitűzések:	Különös célkitűzések:
Az egyes kihívások esetében az előrehaladást a következő, a „Horizont 2020” keretprogramra vonatkozó jogalkotási javaslat I. mellékletében – a kihívások teljesítéséhez szükséges érdemi előrehaladás leírásával és a szakpolitikai szempontból releváns mutatókkal együtt – részletesebben is ismertetett különös célkitűzésekhez való hozzájárulás számszerűsítésével kell mérni:	Az egyes kihívások esetében az előrehaladást a következő, a „Horizont 2020” keretprogramra vonatkozó jogalkotási javaslat I. mellékletében – a kihívások teljesítéséhez szükséges érdemi előrehaladás leírásával és a szakpolitikai szempontból releváns mutatókkal együtt – részletesebben is ismertetett különös célkitűzésekhez való hozzájárulás számszerűsítésével kell mérni:
– minden ember élethosszig tartó egészségének és jólétének javítása,	– minden ember élethosszig tartó egészségének és jólétének javítása,
– elegendő mennyiségű biztonságos és jó minőségű élelmiszer és egyéb bioalapanyagú termék rendelkezésre állítása: ehhez termelékeny és erőforrás-hatékony elsődleges termelési rendszereket kell kifejleszteni, meg kell erősíteni a hozzájuk kapcsolódó ökoszisztéma-szolgáltatásokat, valamint versenyképes és alacsony szén-dioxid-kibocsátású ellátási láncokat kell létrehozni,	– elegendő mennyiségű biztonságos és jó minőségű élelmiszer és egyéb bioalapanyagú termék rendelkezésre állítása: ehhez termelékeny és erőforrás-hatékony elsődleges termelési rendszereket kell kifejleszteni, meg kell erősíteni a hozzájuk kapcsolódó ökoszisztéma-szolgáltatásokat, valamint versenyképes és alacsony szén-dioxid-kibocsátású ellátási láncokat kell létrehozni,
– egy megbízható, fenntartható és versenyképes energiarendszerre való áttérés, tekintettel a fokozódó erőforráshiányra, a növekvő energiaigényre és az éghajlatváltozásra,	– egy megbízható, fenntartható és versenyképes energiarendszerre való áttérés, tekintettel a fokozódó erőforráshiányra, a növekvő energiaigényre és az éghajlatváltozásra,
– egy olyan európai közlekedési rendszer kialakítása, amely forráshatékony, környezetbarát, biztonságos, gördülékeny, és az egyes polgárok, a gazdaság és a társadalom javát szolgálja,	– egy olyan európai közlekedési rendszer kialakítása, amely forráshatékony, környezetbarát, biztonságos, gördülékeny, és az egyes polgárok, a gazdaság és a társadalom javát szolgálja,
– az erőforrás-hatékony és az éghajlatváltozásnak ellenálló gazdaság, valamint a fenntartható nyersanyag-ellátás megvalósítása annak érdekében, hogy teljesíteni lehessen a Föld növekvő népességének igényeit bolygónk természetes erőforrásainak fenntartható korlátain belül;	– az erőforrás-hatékony és az éghajlatváltozásnak ellenálló gazdaság, valamint a fenntartható nyersanyag-ellátás megvalósítása annak érdekében, hogy teljesíteni lehessen a Föld növekvő népességének igényeit bolygónk természetes erőforrásainak fenntartható korlátain belül;
– az inkluzív, innovatív és biztonságos európai társadalmak előmozdítása, tekintettel a korábban nem tapasztalt változásokra és a növekvő globális egymásrautaltságra.	– az inkluzív, innovatív és biztonságos európai társadalmak előmozdítása, tekintettel a korábban nem tapasztalt változásokra és a növekvő globális egymásrautaltságra.
További eredményességi mutatók:	További eredményességi mutatók:
– Lektorált, nagy idézettségű szakfolyóiratokban a különböző társadalmi kihívások területén közzétett publikációk száma	– Lektorált, nagy idézettségű szakfolyóiratokban a különböző társadalmi kihívások területén közzétett publikációk száma
– Szabadalmi bejelentések a különböző társadalmi kihívások területén	– Szabadalmi és használatiminta-bejelentések a különböző társadalmi kihívások területén
	– A részt vevő kkv-k száma
– A különböző társadalmi kihívások területén támogatott tevékenységekre utaló uniós jogi aktusok darabszáma	– A különböző társadalmi kihívások területén támogatott tevékenységekre utaló uniós jogi aktusok darabszáma
	– Az „Innovatív Unió” megvalósult célkitűzéseinek száma
4. IV. rész: A Közös Kutatóközpont nem nukleáris cselekvései	4. IV. rész: A Közös Kutatóközpont nem nukleáris cselekvései
Különös célkitűzések:	Különös célkitűzések:
– Az uniós szakpolitikák ügyfélközpontú tudományos és műszaki támogatása	– Az uniós szakpolitikák ügyfélközpontú tudományos és műszaki támogatása
– A Közös Kutatóközpont műszaki és tudományos támogatásának köszönhető konkrét, kézzelfogható hatások száma az európai szakpolitikákban	– A Közös Kutatóközpont műszaki és tudományos támogatásának köszönhető konkrét, kézzelfogható hatások száma az európai szakpolitikákban
– Lektorált publikációk száma	– Lektorált publikációk száma

INDOKOLÁS

Háttér

A soron következő Horizont 2020 program megerősíti Európa vezető szerepét egy olyan környezetben, amelyben Európa jelentős területet veszített az utóbbi évek során. E cél elérése feltételezi Európa erős pontjainak pontos meghatározását, ugyanakkor magában foglalja Európa gyenge pontjainak felismerését és kijavítását is.

Erős pontjai tekintetében Európa világszerte elismert, vezető kutatókkal, vállalkozókkal és vállalatokkal rendelkezik; illetve egy sor mélyen gyökerező értékkel és hagyománnyal, a kreativitás és sokféleség dinamikus kultúrájával és a világ legnagyobb belső piacával. Végezetül, Európa civil társadalma aktívan elkötelezett a feltörekvő és fejlődő gazdaságok világszerte történő támogatása iránt.

Ugyanakkor Európának számos gyenge pontja is van:

A tudásbázisunkba történő elégtelen befektetés, nem kielégítő keretfeltételek (a finanszírozáshoz való akadályozott hozzáféréstől, a szellemitulajdon-jog  magas költségein, a lassú szabványosításon át egészen a közbeszerzés eredménytelen használatáig); és végezetül a túlzott szétaprózottság és bürokrácia.

A Bizottság Horizont 2020-ról szóló javaslata a Parlamentben már elvégzett munkára támaszkodik, illetve azon alapszik, többek között az alábbi anyagokra: a kutatási keretprogramok végrehajtásának egyszerűsítéséről szóló jelentés (a „Carvalho-jelentés"), az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjának felülvizsgálata (az „Audy-jelentés”), és a következő Zöld könyv: Kihívásból lehetőség: az európai uniós kutatás- és innováció-finanszírozás közös stratégiai kerete felé (a „Matias-jelentés”).

Ily módon a javaslat valós előrelépést jelent: Megtalálja az egyensúlyt az egyes pillérek között – „Kiváló tudomány”, „Ipari vezető szerep” és „Társadalmi kihívások” –, és a Parlament hozzájárulása mellett hatékonyan integrálja egy sor egyéb szereplő hozzájárulását is. Ugyanakkor még bizonyos feladatok hátra vannak. Az előadó véleménye szerint e jelentés négy fő elem köré épül fel:

a)      a kiválóság, mint a Horizont 2020 egyik mozgatórugója

b)     a Horizont 2020 és a strukturális alapok közötti szinergiák kiépítése

c)      az európai ipar versenyképessége

d)     olyan horizontális kérdések, mint a tudományos koordináció és vezető szerep a Horizont 2020 minden egyes tématerületén

1.   A kiválóság, mint a Horizont 2020 egyik legfontosabb mozgatórugója

A kiválóságnak kell a teljes Horizont 2020 legfontosabb mozgatórugójának lennie. Ez a kiválóság minden földrajzi vagy egyéb előfeltételtől független meghatározását feltételezi. A jelentés a részvétel kiterjesztését támogatja egyik oldalról a kiválóság Európa-szerte történő ösztönzése, a másik oldalról pedig az alulról építkező tudományos kiválóságnak a Horizont 2020 három pillérén keresztül történő kiterjesztése érdekében.

A részvétel kiterjesztése tekintetében a Horizont 2020-nak magában kellene foglalnia a „kiválósághoz vezető lépcső” fogalmát, ami tovább ösztönözné az erős, de alacsony fejlettségű kiváló egységek, mint a kis kutatócsoportok és innovatív induló vállalkozások részvételét. A Bizottság már jelentős lépéseket tett ebbe az irányba a „twinning programok” és az „EKT elnök” program segítségével. Még ennél is messzebb kell mennünk azonban, és ennek érdekében számos további eszközt is előirányoz ez a jelentés. ilyen például az ERC visszatérési ösztöndíjak létrehozása. Az ERC visszatérési ösztöndíjakat például olyan jelenleg Európán kívül dolgozó kutatóknak lehetne adni, akik Európában kívánnak dolgozni, vagy olyanoknak, akik már Európában dolgoznak, de egy kevésbe fejlett régióba kívánnak áttelepülni.

A kiválóság Horizont 2020-ra történő kiterjesztése tekintetében a tudományos kiválóságot egy alulról építkező, tudósok által vezetett ütemterv támogatja, amely lehetővé teszi az új ötletek és technológiák virágzását. A COM javaslatban az első pillér a kiválóság európai szintű alulról felfelé építkező előmozdításának legfontosabb eszköze. Ezen felül a Bizottság jövőbeni feltörekvő technológiák (FET) elnevezésű programja – amely szintén egy alulról felfelé építkező kutatóeszköz – is az első pillérre korlátozódik. Ezzel szemben a jelentésben a jövőbeni feltörekvő technológiák eszközt kiterjesztik a tudományra (így létrehozva a FEST mozaikszót), és mindhárom pillérre is.

2. A Horizont 2020 és a strukturális alapok közötti szinergiák kiépítése

A Horizont 2020 és a strukturális alapok közötti nagyobb szinergiák és lehető legnagyobb fokú komplementaritás kialakítására sürgető szükség mutatkozik. Két teljes mértékben eltérő program létezik. Az egyik oldalról láthatjuk a Horizont 2020-at, amelynek legfontosabb mozgatórugója a kiválósághoz vezető lépcső és a kiválóság. A másik oldalról pedig ott vannak a strukturális alapok, amelyeket a kapacitásfejlesztés és intelligens specializáció vezérel.

Kulcsfontosságú, hogy ezek a programok kiegészítik egymást, és mindkét irányba épülnek a két programot összekötő hidak. Ily módon a strukturális alapoknak is jut szerep – mind felfelé, mind lefelé – a Horizont 2020 célkitűzések tekintetében.

A strukturális alapok a Horizont 2020-hoz viszonyítva felfelé használhatók kapacitásfejlesztésre, valamint számos módosítást elfogadtak már az alábbiakra kiterjedően:

•       A strukturális alapok felhasználhatók eszközfinanszírozásra, emberi erőforrás-fejlesztésre és a Horizont 2020-ban meghatározott prioritási területeken belüli klaszterek létrehozására, de a Horizont 2020 keretében benyújtandó javaslatok elkészítéséhez felhasználható kis összegű támogatások forrásaként is megjelölhetjük a strukturális alapokat;

•       A nemzeti és regionális forrásokat az EKT, a Marie Skłodowska-Curie vagy más olyan együttműködési projektek finanszírozásához is igénybe lehet venni, amelyek megfelelnek a kiválóság kritériumának, de finanszírozásuk az európai források hiánya miatt nem lehetséges. A Horizont 2020 „kiválósági pecsétjével" láthatná el a pozitív elbírálás alá eső projekteket, amelyek a költségvetési korlátozások következtében nem tudtak megfelelő finanszírozási forráshoz jutni.

A Horizont 2020-tól lefelé pedig a strukturális alapokat a kezdettől a piacra jutásig tartó út kisimítására lehetne felhasználni. Ismét két fontos területet tudunk itt megkülönböztetni:

•       A strukturális alapokat a Horizont 2020 kutatási projekteket követő projektek finanszírozására vagy társfinanszírozására lehet felhasználni (pl.: próba és demonstrációs projektek)

•       A strukturális alapokat a kutatási eredmények valorizálására lehetne használni oly módon, hogy ösztönözzük a tudáshoz való könnyű hozzáférést, vagy könnyítsük meg a folyamat eredményeképpen létrejövő tudás felhasználását annak közvetlen gazdasági vagy társadalmi felhasználása szempontjából.

Végezetül, pedig két általánosabb módosításra is sor került:

•       A kutatási és innovációs célú EU finanszírozás kulcsfontosságú, amelyet a nyomásgyakorlás érdekben feltétlenül ki kell használni. A Horizont 2020-nak további forrásokat kell elérnie a strukturális alapokból, az EBB-től és magánszférából, ami egy multi-finanszírozási megközelítés elfogadását tételezi fel.

•       A Horizont 2020 és a strukturális alapok eszközei közötti átjárhatóságot javítani kell. Ez a kompatibilis szabályok és eljárások; koherens alkalmazási formátumok és értékelési kritériumok; közös belépési pontok tervezését; az intelligens specializáción keresztüli prioritás-meghatározásokat, valamint közös költség-meghatározások és egyéb adminisztratív és pénzügyi kritériumok rögzítését feltétezi. Ezen felül ez szintén magában foglalná a szinkronizált ütemterveket és adminisztratív ciklusokat, ideértve például az iskolaév és naptár tiszteletben tartásának szükségességét, különös tekintettel az egyetemekre.

3. Az európai ipar versenyképessége

A jelenlegi gazdasági környezetben elengedhetetlenül fontos megerősíteni Európa ipari bázisát. A kutatási keretprogramokban való ipari részvétel jelentősen csökkent az utóbbi néhány évben. 43% volt a 4. keretprogramban, 37% az 5. keretprogramban, 29% a 6. keretprogramban, majd a 7. keretprogramban kis emelkedéssel elérte a 31%-ot.

Emellett Európa nehézségekbe ütközik a kutatási eredmények olyan innovatív termékekké és szolgáltatásokká alakítása terén is, amelyek aztán kijutnak a piacra. Az innovációra való képesség mellett az innovációs folyamat életképes piaci megoldássá alakulása végigkísérésének a képessége is kulcsfontosságú a versenyképesség szempontjából

E nehézség leküzdése érdekében négy területet módosítottak:

•       Elsősorban a Horizont 2020-at oly módon kell megtervezni, hogy az ösztönözze az ipar képviselőit az európai projektekben való részvételre. Ugyanakkor az ipari részvétel nem szorítkozhat pusztán az ipari vezetői szerep pillérben való részvételre. Az innováció akkor szárnyal igazán, amikor a kiválóságra tör, illetve akkor, amikor valós megoldásokat képes nyújtani a meglévő társadalmi kihívásokra;

•       Másodsorban pedig a Horizont 2020-at a teljes innovációs ciklus lefedésére tervezték. Különösen az innovációt már az ötlettől a piacra jutásig tartó folyamat legelejétől fogva támogatni kell. Ugyanakkor elképzelhető, hogy az innovációs ciklus későbbi fázisait érintő bizottsági javaslat a technológiai innovációtól eltérő, azon túllépő innovációs formákat is tartalmaz.

•       Harmadsorban, a kkv-k kiemelt fontossággal bírnak az európai ipar versenyképességének megerősítésében és az európai projektekben való részvételüket mindhárom pillérben támogatni kell. A kkv eszközről szóló bizottsági javaslat egy kivételesen nagy örömmel fogadott kezdeményezés. Szükség van továbbá egy egyszerűbb, gyorsabb és hatékonyabb mechanizmus kialakítására. E tekintetben javaslatot tettek az innovációs utalvány rendszer kialakítására;

•       Negyedsorban pedig a szabványosítást be kell építeni a technológiai fejlesztési projektekbe és meg kell jelennie ezen projektek különböző szakaszaiban is.

4. Horizontális kérdések

A Horizont 2020-at úgy kell kialakítani, hogy aktívan járuljon hozzá az Európai Kutatási Térség (EKT) kiépítéséhez. A Horizont 2020-nak többnek kell lennie egy egyszerű finanszírozási programnál: Jótékony szerkezeti hatást kell kifejtenie az európai szintű kutatásszervezésre. E tekintetben nyolc konkrét intézkedés létezik, amely hozzájárulhat a megerősített és hatékonyabb EKT-hez:

•       Irányítás: A Horizont 2020-on belül minden egyes kutatási területnek szilárd irányítási mechanizmusokkal kell rendelkeznie. E mechanizmusok célja a Horizont 2020 végrehajtása, a kommunikáció javítása, valamint az adatok és bevált gyakorlatok cseréje. Ezek a célkitűzések alapvetően fontosak a különböző kutatási területeken, többek között az egészségügyi kutatások kutatási és innovációs folyamatainak felgyorsítása szempontjából;

•       Projektméret és projekttípus: Az együttműködő kutatásnak a Horizont 2020 központi elemének kell lennie, főként az Ipari vezetői szerep és a Társadalmi kihívások pillérben. E pillérekben meg kell találni az egyensúlyt a kisméretű összpontosított projektek és a nagyméretű integrációs projektek között;

•       A belépés akadályai: A kisebb kutatási egységek létező európai hálózatokban való részvétele nehézségekbe ütközik. Különösen az ezekből a hálózatokból kívül eső egységek találkoznak a nagy konzorciumokban való részvétel akadályaival, és e probléma megoldására intézkedéseket kell hozni.

•       Nemi egyensúly: Ösztönözni kell a nők általános részvételét a különböző projektekben, ideértve a csoportkoordinátorként történő részvételt is. Például a Horizont 2020 terjesztési cselekvéseinek a női tudósokat kell megcéloznia. Gondoskodni kell a program, a szakértői és tanácsadói bizottságok nemi egyensúlyáról.

•       Fiatalok foglakoztatása: A fiatal tudósok projektcsoportokban való részvételét az ipari és tudományos szervezetek együttműködő tevékenységeinek kontextusában támogatni kell. Az alkalmazott szabályoknak elő kell segíteniük az egyetemi munkaerő felvételét a Horizont 2020 projekteken történő munkavégzés és a fiatal kutatók jövedelemszerző foglakoztatásban tartásának céljával.

•       Terjesztés és kiaknázás: a kutatási és demonstrációs projektek eredményeit hatékonyabban kell terjeszteni, az innováció és a kereskedelmi szempontból érzékeny kérdések védelmének tiszteletben tartása mellett.

•       A tudomány és a társadalom közötti fokozott párbeszéd: A Horizont 2020-nak elő kell mozdítani a különböző érintett szereplők közötti hatékony párbeszédet, és törekednie kell a közvélemény tudomány iránti érdeklődésének és lelkesedésének fokozására.

•       Nemzetközi együttműködés: a kulcsfontosságú nemzetközi partnerekkel a stratégiailag kialakított prioritások mentén történő együttműködés megerősítése érdekében a nemzetközi együttműködésnek meg kell jelennie a Horizont 2020 teljes keresztmetszetében.

VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről (19.9.2012)

az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére

a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) végrehajtását szolgáló egyedi program létrehozásáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról
(COM(2011)0811 – C7‑0509/2011 – 2011/0402(CNS))

A vélemény előadója: Sophocles Sophocleous

MÓDOSÍTÁSOK

A Külügyi Bizottság felkéri az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele az alábbi módosításokat:

Módosítás  1 Határozatra irányuló javaslat 11 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(11a) Nemzetközi együttműködés szükséges a konkrét program minden része kimondott céljainak eléréséhez, és minden részben meg kell valósítani az országokat vagy országcsoportokat célzó, horizontális vagy prioritást élvező kérdésekről szóló nemzetközi együttműködési projekteket.
Módosítás  2 Határozatra irányuló javaslat 3 cikk – 3 bekezdés – f pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
f) az inkluzív, innovatív és biztonságos európai társadalmak elősegítése a példa nélküli változások és növekvő kölcsönös globális függőség összefüggésében.	f) az inkluzív és innovatív társadalmak elősegítése a példa nélküli változások és növekvő kölcsönös globális függőség összefüggésében;
Módosítás  3 Határozatra irányuló javaslat 3 cikk – 3 bekezdés – f a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	fa) a biztonságos európai társadalmak előmozdítása a korábban nem tapasztalt változások, valamint a növekvő globális egymásrautaltság és fenyegetések körülményei között, és ezzel egyidejűleg a szabadság és a jogérvényesülés európai kultúrájának megerősítése.
Módosítás  4 Határozatra irányuló javaslat 7 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A Tudományos Tanács a legnagyobb szakmai megbecsülésnek örvendő és megfelelő szakértelemmel rendelkező, a kutatási területek sokféleségét biztosító tudósokból, mérnökökből és kutatókból áll, akik saját minőségükben, külső érdekektől függetlenül járnak el.	A Tudományos Tanács a legnagyobb szakmai megbecsülésnek örvendő és megfelelő szakértelemmel rendelkező, nemi és földrajzi egyensúlyban lévő, a kutatási területek sokféleségét biztosító tudósokból, mérnökökből és kutatókból áll, akik saját minőségükben, külső érdekektől függetlenül járnak el.
Módosítás  5 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – 1 pont – 1.1 pont – 6 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A prioritások meghatározása egyúttal széleskörű információn és tanácsadáson alapul majd. Adott esetben részt vesznek benne olyan független szakértői csoportok, amelyeket kifejezetten a „Horizont 2020” keretprogram vagy annak bármelyik konkrét célkitűzése végrehajtására vonatkozó tanácsadásra hoztak létre. Ezeknek a szakértői csoportoknak megfelelő szakértelemmel és tudással kell rendelkezniük a lefedett területeken, valamint sokszínű szakmai háttérrel, beleértve az ipar és a civil társadalom részvételét.	A prioritások meghatározása egyúttal széleskörű információn és tanácsadáson alapul majd. Adott esetben részt vesznek benne olyan független szakértői csoportok, amelyeket kifejezetten a „Horizont 2020” keretprogram vagy annak bármelyik konkrét célkitűzése végrehajtására vonatkozó tanácsadásra hoztak létre. Ezeknek a szakértői csoportoknak megfelelő szakértelemmel és tudással kell rendelkezniük a lefedett területeken, valamint sokszínű szakmai háttérrel, beleértve az ipar és a civil társadalom részvételét és ennek során a földrajzi és nemek közötti egyensúlyt is figyelembe kell venni.
Módosítás  6 Határozatra irányuló javaslat 1 melléklet – 1 szakasz – 1 pont – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az EKT korosztálytól és nemzeti hovatartozástól függetlenül támogatja a független kutatókat – beleértve a független kutatásvezetővé váló kezdő kutatókat is – kutatásaik Európában való végzésében.	Az EKT korosztálytól és nemzeti hovatartozástól függetlenül támogatja a független kutatókat – beleértve a független kutatásvezetővé váló kezdő kutatókat és a karrierjük megszilárdításán dolgozó kutatókat is – kutatásaik Európában való végzésében.
Módosítás  7 Határozatra irányuló javaslat 1 melléklet – 1 szakasz – 3 pont – 3.4 alpont – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Ez olyan új vagy már létező regionális, nemzeti, magánszektorbeli és nemzetközi programok közös finanszírozásával fog megvalósulni, amelyek lehetőséget és támogatást biztosítanak a nemzetközi, ágazatok közötti és interdiszciplináris kutatóképzésnek, valamint – karrierjük bármely szakaszában – a kutatók és az innovációs szakemberek országhatárokon és ágazatokon át érvényesülő mobilitásának.	Ez olyan új vagy már létező regionális, nemzeti, magánszektorbeli és nemzetközi programok közös finanszírozásával fog megvalósulni, amelyek lehetőséget és támogatást biztosítanak a nemzetközi, ágazatok közötti és interdiszciplináris kutatóképzésnek, valamint – karrierjük bármely szakaszában – a bármilyen nemzetiségű kutatók és az innovációs szakemberek országhatárokon és ágazatokon át érvényesülő mobilitásának.
Módosítás  8 Határozatra irányuló javaslat 1 melléklet – 1 szakasz – 3 pont – 3.5 pont – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A kihívás megválaszolásához alapvető fontosságú a fejlődés nyomon követése. A program – a Marie Curie-cselekvések hiányosságainak feltérképezése és hatásaik fokozatos javítása érdekében – támogatja a mutatók kidolgozását és a kutatók mobilitásával, készségeivel és karrierjével kapcsolatos adatelemzést. Ezeket a tevékenységeket szinergiák kialakításával, valamint a program „Inkluzív, innovatív és biztonságos társadalmak” elnevezésű részének a kutatókra, a munkáltatóikra és a finanszírozókra vonatkozó szakpolitikai támogatási cselekvéseivel egyeztetve kell megvalósítani. Olyan kezdeményezéseket támogató egyedi cselekvések részesülnek finanszírozásban, amelyek felhívják a figyelmet a kutatói karrier fontosságára, és terjesztik a Marie Curie-cselekvések által támogatott munkának köszönhető kutatási-fejlesztési eredményeket.	A kihívás megválaszolásához alapvető fontosságú az EURAXESS hálózat továbbfejlesztése és a fejlődés nyomon követése. A program – a Marie Curie-cselekvések hiányosságainak feltérképezése és hatásaik fokozatos javítása érdekében – támogatja a mutatók kidolgozását és a kutatók mobilitásával, készségeivel és karrierjével kapcsolatos adatelemzést. Ezeket a tevékenységeket szinergiák kialakításával, valamint a program „Inkluzív, innovatív és biztonságos társadalmak” elnevezésű részének a kutatókra, a munkáltatóikra és a finanszírozókra vonatkozó szakpolitikai támogatási cselekvéseivel egyeztetve kell megvalósítani. Olyan kezdeményezéseket támogató egyedi cselekvések részesülnek finanszírozásban, amelyek felhívják a figyelmet a kutatói karrier fontosságára, és terjesztik a Marie Curie-cselekvések által támogatott munkának köszönhető kutatási-fejlesztési eredményeket.
Módosítás  9 Határozatra irányuló javaslat 1 melléklet – 3 szakasz – 4 pont – 4.4 pont – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A szakpolitikai elemzéseket és fejlesztést támogató – köztük a közlekedés társadalmi-gazdasági szempontjaival foglalkozó – tevékenységek szükségesek az innováció előmozdítása és a közlekedésben felmerülő kihívások leküzdése érdekében. A tevékenységek az európai kutatási és innovációs politikák fejlesztését és alkalmazását célozzák meg a közlekedést, az előremutató tanulmányokat és a technológiai előrelátást illetően, valamint erősítik az európai kutatási térséget.	A szakpolitikai elemzéseket és fejlesztést támogató – köztük a közlekedés társadalmi-gazdasági és földrajzi szempontjaival foglalkozó – tevékenységek szükségesek az innováció előmozdítása és a közlekedésben felmerülő kihívások leküzdése érdekében. A tevékenységek az európai kutatási és innovációs politikák fejlesztését és alkalmazását célozzák meg a közlekedést, az előremutató tanulmányokat és a technológiai előrelátást illetően, valamint erősítik az európai kutatási térséget.
Módosítás  10 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – III rész – 6 pont – cím
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
6. Inkluzív, innovatív és biztonságos társadalmak	6. Európa egy változó világban – inkluzív és innovatív társadalmak
Módosítás  11 Határozatra irányuló javaslat 1 melléklet – 3 szakasz – 6 pont – 6.1 pont – 6.1.3 pont – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Európa sajátos történelmi, politikai, társadalmi és kulturális rendszere egyre inkább összetűzésbe kerül a globális változások hatásával. Annak érdekében, hogy továbbfejlessze külpolitikai tevékenységét a szomszédságában és azon túl, továbbá megtartsa globális szereplői státuszát, Európának javítania kell politikai célkitűzéseinek a meghatározására, a prioritások felállítására, ezek ismertetésére, értékelésére és a világ egyéb régiói és társadalmai körében történő előmozdítására való képességét annak érdekében, hogy előmozdítsa az együttműködést és megakadályozza vagy megoldja a konfliktusokat. Ebben a tekintetben ugyancsak javítania kell képességét a globalizáció alakulásának és hatásainak kiszámítására és az ezekre adandó válaszokra. Ehhez szükség van a világ más régiói történelmének, kultúrájának és politikai-gazdasági rendszereinek, valamint a transznacionális szereplők szerepének és befolyásának jobb megértésére. Végül Európának hatékonyan hozzá kell járulnia a globális kormányzáshoz is olyan kulcsfontosságú területeken, mint a kereskedelem, a fejlesztés, a munkaügy, a gazdasági együttműködés, az emberi jogok, a védelem és a biztonság. Ebbe beletartozik az új kapacitások kiépítésének a lehetősége, akár elemző eszközök, rendszerek és felszerelések, akár a diplomácia terén hivatalos és nem hivatalos nemzetközi fórumokon kormányzati és nem kormányzati szereplőkkel.	Európa sajátos történelmi, politikai, társadalmi és kulturális rendszere egyre inkább összetűzésbe kerül a globális változások hatásával. Annak érdekében, hogy továbbfejlessze külpolitikai tevékenységét a szomszédságában és azon túl, továbbá megtartsa globális szereplői státuszát, Európának javítania kell politikai célkitűzéseinek a meghatározására, a prioritások felállítására, ezek ismertetésére, értékelésére és a világ egyéb régiói és társadalmai körében történő előmozdítására való képességét és tudásalapját annak érdekében, hogy előmozdítsa az együttműködést és megakadályozza vagy megoldja a konfliktusokat. Ebben a tekintetben ugyancsak javítania kell tudásalapját a konfliktusok, a konfliktusok átalakulása és az együttműködés tekintetében, valamint képességét a globalizáció alakulásának és hatásainak kiszámítására és az ezekre adandó válaszokra. Ehhez szükség van a világ más régiói történelmének, kultúrájának és politikai-gazdasági rendszereinek, valamint a transznacionális szereplők szerepének és befolyásának jobb megértésére. Végül Európának hatékonyan hozzá kell járulnia a globális kormányzáshoz is olyan kulcsfontosságú területeken, mint a kereskedelem, a fejlesztés, a munkaügy, a gazdasági együttműködés, az emberi jogok, a konfliktusmegelőzés, a béketeremtés és a biztonság. Ebbe beletartozik az új kapacitások kiépítésének a lehetősége, akár elemző eszközök, rendszerek és felszerelések, akár a diplomácia terén hivatalos és nem hivatalos nemzetközi fórumokon kormányzati és nem kormányzati szereplőkkel.
Módosítás  12 Határozatra irányuló javaslat 1 melléklet – 3 szakasz – 6 pont – 6.1 pont – 6.1.4 pont – 1 francia bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
– A kevésbé fejlett tagállamokban újonnan kialakuló intézmények, kiválósági központok és innovatív régiók versenyben történő összekapcsolása más európai, nemzetközi szinten vezető partnerekkel. Ez magában fogja foglalni a kiváló kutatóintézmények és a kevésbé fejlett régiók együttműködését, az ikerintézményi személyzeti csereprogramokat, a szakmai tanácsadást és támogatást, valamint a kiválósági központok létrehozását célzó közös stratégiák kidolgozását, amelyek támogatást kaphatnak a kohéziós politika körébe tartozó alapokból a kevésbé fejlett régiókban. Megfontolásra kerül a kevésbé fejlett régiókban az innovatív klaszterekkel való kapcsolatépítés és a kiválóság elismerése – szakmai értékelés és kiválósági minősítő oklevelek révén – azon intézmények esetében, amelyek megfelelnek a nemzetközi normáknak.	– A kevésbé fejlett és kevésbé tapasztalt tagállamokban újonnan kialakuló intézmények, kiválósági központok és innovatív régiók versenyben történő összekapcsolása más európai, nemzetközi szinten vezető partnerekkel. Ez magában fogja foglalni a kiváló kutatóintézmények és a kevésbé fejlett régiók együttműködését, az ikerintézményi személyzeti csereprogramokat, a szakmai tanácsadást és támogatást, valamint a kiválósági központok létrehozását célzó közös stratégiák kidolgozását, amelyek támogatást kaphatnak a kohéziós politika körébe tartozó alapokból a kevésbé fejlett régiókban. Megfontolásra kerül a kevésbé fejlett régiókban az innovatív klaszterekkel való kapcsolatépítés és a kiválóság elismerése – szakmai értékelés és kiválósági minősítő oklevelek révén – azon intézmények esetében, amelyek megfelelnek a nemzetközi normáknak.
Módosítás  13 Határozatra irányuló javaslat 1 melléklet – 3 szakasz – 6 pont – 6.1 pont – 6.1.4 pont – 4 a francia bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	- A meglévő konzorciumban még nem jelenlevő országokban működő további partnerek részvételének támogatása aktuálisan folyó projektekben a szakértelem szintjének növelése, a lefedett területek szélesítése és a fejlesztések felgyorsítása céljából.
Módosítás  14 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – III rész – 6 pont – 6.3 alpont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
6.3. Biztonságos társadalmak	törölve
Az Európai Unió, annak polgárai és nemzetközi partnerei számos biztonsági veszéllyel kerülnek szembe, mint például a bűnözés, a terrorizmus, valamint az ember okozta vagy természeti katasztrófák következtében kialakuló vészhelyzetek. Ezek a fenyegetettségek átterjedhetnek a határokon, és célpontjaik lehetnek fizikai objektumok vagy a világháló. A hatóságok és magánszemélyek internetes lapjai elleni támadások így például nem csupán a polgárok bizalmát ássák alá, de súlyos károkat okozhatnak olyan létfontosságú ágazatoknak, mint az energia, a közlekedés, az egészségügy, a pénzügyek vagy a távközlés. E fenyegetettségek előrejelzése, megakadályozása és kezelése érdekében innovatív technológiák, megoldások, előrejelző eszközök és tudás kifejlesztésére és alkalmazására, a szolgáltatók és a felhasználók közötti együttműködés ösztönzésére, polgári biztonsági megoldások megtalálására, az európai biztonsági ágazat, az IKT és a szolgáltató iparágak versenyképességének a javítására, valamint az Interneten a személyes adatokkal való visszaéléseknek és az emberi jogok megsértéseinek a megelőzésére és az ez ellen folytatott küzdelemre van szükség.
A biztonsági kutatási terület koordinálása és fejlesztése ezáltal lényeges tényezővé fog válni, és segítenie fog a jelenlegi kutatási erőfeszítések feltérképezésében, beleértve az előrejelzést, továbbá javítania fogja az ezzel kapcsolatos jogi feltételeket és koordinációs eljárásokat, beleértve a jogalkotást megelőző tevékenységeket.
A tevékenységek küldetésorientált megközelítést fognak követni és integrálni fogják az idetartozó társadalmi dimenziókat. Támogatni fogják az EU belső és külső biztonsági politikáit, védelmi politikáját és a Lisszaboni Szerződés vonatkozó új előírását, valamint biztosítaniuk kell az informatikai biztonságot, az adatvédelmet és az egységes digitális piacba vetett bizalmat. Az alábbi egyedi célok lesznek irányadók:
6.3.1. A bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelem
A cél egyrészt az események elkerülése, másrészt azok potenciális következményeinek enyhítése. Ez új technológiákat és képességeket igényel (beleértve az informatikai bűnözés és az informatikai terrorizmus ellenieket) az egészség, az élelmiszerek, a víz és a környezet biztonságának támogatása érdekében, amelyek alapvetően fontosak a társadalom és a gazdaság jó működéséhez. Az új technológiák és célzott képességek elő fogják segíteni a létfontosságú infrastruktúrák, rendszerek és szolgáltatások (többek között a kommunikáció, a közlekedés, az egészségügy, az élelmiszerek, a víz, az energia, a logisztikai és az ellátási lánc, valamint a környezet) védelmét. Ide fog tartozni a kritikus állami és magáninfrastruktúra-hálózatok és szolgáltatások elemzése, és minden típusú fenyegetettséggel szembeni védelme.
6.3.2. A biztonság határigazgatás révén történő erősítése
A határvédelem fejlesztése érdekében – beleértve úgy az irányítási, mint a felügyeleti kérdéseket – technológiák és képességek szükségesek a gyors azonosítási módszereket lehetővé tevő rendszerek, berendezések, eszközök, folyamatok és módszerek javítása céljából, miközben ki kell használni az EUROSUR teljes potenciálját. Ezeket hatékonyságuk, a jogi és etikai elveknek való megfelelőségük, arányosságuk, társadalmi elfogadottságuk és az alapvető jogok tiszteletben tartása szempontjából fogják kifejleszteni és tesztelni. Kutatások fogják alátámasztani az integrált európai határigazgatás javulását, többek között a tagjelölt országokkal, a potenciális tagjelölt országokkal és az európai szomszédságpolitika országaival való fokozott együttműködés révén.
6.3.3. Informatikai biztonság biztosítása
Az informatikai biztonság előfeltétele annak, hogy az emberek, a gazdasági vállalkozások és a közszolgálatok kihasználhassák az Internet által kínált lehetőségeket. Ez megköveteli a rendszerek, hálózatok, hozzáférési eszközök, szoftverek és szolgáltatások biztonságossá tételét, beleértve a számítási felhős technológiát („cloud computing”), miközben tekintettel kell lenni a különféle technológiák kölcsönös átjárhatóságára. A kutatások valós időben fogják megelőzni észlelni és kezelni az informatikai támadásokat több domain és joghatóság között, és meg fogják védeni a kritikus fontosságú IKT-infrastruktúrákat. A digitális társadalom együtt fejlődik az Internet folyamatosan változó felhasználásaival és visszaéléseivel, a közösségi kapcsolattartás új formáival, új mobil és helyhez kötött szolgáltatásokkal és a „dolgok Internetének” a megjelenésével. Ez új típusú kutatást követel meg, amelyet a megjelenő alkalmazások, használati formák és a társadalmi trendek kell, hogy elindítsanak. Gyors kutatási kezdeményezésekre lesz szükség, beleértve proaktív K+F téren, hogy gyors válaszokat lehessen adni a bizalmat és a biztonságot érintő új jelenlegi fejleményekre.
6.3.4. Európa válság- és katasztrófa-ellenállási képességének fokozása
Ehhez célzott technológiák és képességek kifejlesztésére van szükség a különböző típusú vészhelyzet-kezelési műveletek (például a polgári védelem, a tűzoltás, a tengerszennyezés, a humanitárius segélyezés, a polgári védelem, a konfliktusok megelőzése, az orvosi információs infrastruktúrák kifejlesztése, a mentési feladatok és a krízis utáni stabilizáció), valamint a büntetés-végrehajtás támogatása céljából. A kutatás ki fog terjedni a teljes válságkezelési láncra, valamint a társadalmi ellenálló képességre és támogatni fogja az európai vészhelyzeti reagálási képesség megteremtésének támogatásában.
A különböző feladatkörök közötti tevékenységek foglalkozni fognak továbbá a rendszerek és szolgáltatások integrációjával és kölcsönös átjárhatóságával is, beleértve olyan szempontokat, mint a kommunikáció, az elosztott architektúrák és az emberi tényezők. Ez ugyancsak megköveteli a polgári és katonai képességek integrálását a polgári védelemtől a humanitárius segélyekig, a határkezelésig, vagy a békefenntartásig terjedő területeken. Ennek része lesz a technológiai fejlődés a kettős felhasználású technológiák érzékeny területén a polgári védelmi és a katonai erők és a világ összes polgári védelmi erői közötti kölcsönös átjárhatóság, továbbá a megbízhatóság, a szervezeti, jogi és etikai szempontok, a kereskedelmi kérdések, az információ bizalmas jellegének és integritásának a védelme, valamint minden tranzakció és feldolgozás nyomon követhetőségének garantálása érdekében.
6.3.5. Adatvédelem és szabadság biztosítása az Interneten, valamint a biztonság társadalmi dimenziójának javítása
A magánélethez kapcsolódó emberi értékeknek a digitális társadalomban való megőrzése meg fogja követelni a beépített adatvédelmi keretrendszerek és technológiák kifejlesztését, a termékek és szolgáltatások megtervezésétől kezdve. Olyan technológiák kerülnek majd kidolgozásra, amelyek lehetővé teszik a felhasználók számára személyes adataik és azok harmadik felek általi felhasználásának az ellenőrzését; valamint olyan eszközök, amelyek észlelik és blokkolják az illegális tartalmakat és az adatok megsértését, és on-line védik az emberi jogokat, megakadályozva, hogy az emberek viselkedését illegális keresés és kategorizálás révén egyénileg vagy csoportosan korlátozzák.
Minden új biztonsági megoldásnak és technológiának elfogadhatónak kell lennie a társadalom számára, meg kell felelnie az uniós jognak és a nemzetközi jognak, hatékonynak és arányosnak kell lennie a biztonsági fenyegetések azonosítása és kezelése során. A biztonság társadalmi-gazdasági, kulturális és antropológiai dimenzióinak, a biztonság hiánya okainak, a média és a kommunikáció szerepének és a polgárok felfogásainak jobb megértése éppen ezért alapvető jelentőségű. Az etikai kérdések, és az emberi értékek és alapvető jogok védelme is rendezést fog nyerni.
6.3.6. Egyedi megvalósítási szempontok
Mivel a kutatás polgári biztonsági irányultságú lesz, aktívan fognak törekedni az Európai Védelmi Ügynökség (EDA) tevékenységeivel való aktív koordinációra, az EDA-val való koordinációnak a már létrehozott európai keret-együttműködés égisze alatt történő erősítése érdekében, elismerve, hogy vannak olyan területek, amelyeken az érintett technológiák polgári és katonai alkalmazásokban egyaránt felhasználhatók. A megfelelő uniós ügynökségekkel – pl. a FRONTEX-szel, az EMSA-val és az Europollal való koordinációs mechanizmusokat – való koordinációs mechanizmusok is további megerősítést nyernek, az uniós programokkal és szakpolitikákkal (a belső és külső biztonság terén egyaránt), illetve más uniós kezdeményezésekkel való koordináció érdekében.
A biztonság különleges természetére tekintettel különleges megállapodásokat fognak kötni a programozás és a kormányzás vonatkozásában, beleértve az e határozat 9. cikkében említett bizottsággal való megállapodásokat is. A bizalmas vagy egyébként kényes, biztonsági vonatkozású információk védelmet kapnak, és a munkaprogramokban meg lehet határozni a nemzetközi együttműködésre vonatkozó egyedi követelményeket és kritériumokat. Ez tükröződni fog a „Biztonságos társadalmak” programozási és irányítási szabályaiban is (ideértve a komitológiai vonatkozásokat is).
Módosítás  15 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – III rész – 6 a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	6a. Biztonságos társadalmak – Európa és polgárai szabadságának és biztonságának védelme
	Az Európai Unió, annak polgárai és nemzetközi partnerei gyakran szembesülnek biztonsági veszélyek – mint például bűncselekmények, terrorizmus, valamint ember okozta vagy természeti katasztrófák nyomán kialakuló tömeges szükséghelyzetek – egész sorával. Ezek a fenyegetettségek átterjedhetnek a határokon, és célpontjaik lehetnek fizikai objektumok vagy a világháló. A hatóságok és magánszemélyek internetes lapjai elleni támadások így például nem csupán a polgárok bizalmát ássák alá, de súlyos károkat okozhatnak olyan létfontosságú ágazatoknak, mint az energia, a közlekedés, az egészségügy, a pénzügyek vagy a távközlés.
	E veszélyek előzetes észlelése, megelőzése és kezelése érdekében szükség van az innovatív technológiák, megoldások, előrejelző eszközök és tudás fejlesztésére és alkalmazására, a szolgáltatók és felhasználók közötti együttműködés fokozására, a civil biztonsági megoldások megtalálására, az európai biztonsági és szolgáltató iparágak versenyképességének javítására, valamint a magánélethez való joggal való visszaélések és az emberi jogok megsértése elleni fellépésre és ezek megelőzésére.
	Éppen ezért a biztonság-kutatási terület koordinációja és javítása alapvető fontosságú eleme lesz és segíteni fogja a jelenlegi kutatási erőfeszítések feltérképezését, beleértve az előrejelzést és a koordináció megfelelő jogi feltételeinek és eljárásainak javítását, köztük a szabványosítási tevékenységeket is.
	A tevékenységek küldetésorientált megközelítést fognak követni és integrálni fogják az idetartozó társadalmi dimenziókat. Támogatni fogják az Unió belső és külső biztonságpolitikáit, védelmi politikáit, és a Lisszaboni Szerződés vonatkozó, új rendelkezését, valamint biztosítják a biztonságot, bizalmat és magánélethez való jogokat a kibertérben is. Az alábbi egyedi célok lesznek irányadók:
	6a.1. A biztonság növelése és a polgárok védelme – A bűncselekmények és terrorizmus elleni harc
	A cél egyrészt az események elkerülése, másrészt azok potenciális következményeinek enyhítése. Ez az egészségügyi, élelmezési, vízellátási és környezeti biztonság – amelyek elengedhetetlenek a társadalom és a gazdaság megfelelő működéséhez – támogatásához szükséges új technológiákat és képességeket kíván (ideértve a kibertérben elkövetett bűncselekmények és a kiberterrorizmus ellen irányulókat). A polgárok védelme növelésének célját szolgáló további témák támogatni fogják a biztonságos civil társadalmak fejlődését.
	6a.2. A kritikus infrastruktúra rugalmasságának megőrzése és javítása
	Az új technológiák és célzott képességek elő fogják segíteni a létfontosságú infrastruktúrák, rendszerek és szolgáltatások (többek között a kommunikáció, a közlekedés, az egészségügy, az élelmiszerek, a víz, az energia, a logisztikai és az ellátási lánc, valamint a környezet) védelmét. Ez magában foglalja a köz- és magántulajdonú kritikus hálózatos infrastruktúrák, rendszerek és szolgáltatások bármilyen veszély elleni biztosítását és ennek érdekében történő elemzését.
	6a.3. A biztonság határigazgatás révén történő megerősítése – a tengeri biztonság
	A határvédelem fejlesztése érdekében – beleértve úgy az irányítási, mint a felügyeleti kérdéseket – technológiák és képességek szükségesek a gyors azonosítási módszereket lehetővé tevő rendszerek, berendezések, eszközök, folyamatok és módszerek javítása céljából, miközben ki kell használni az EUROSUR teljes potenciálját. Ezeket hatékonyságuk, a jogi és etikai elveknek való megfelelőségük, arányosságuk, társadalmi elfogadottságuk és az alapvető jogok tiszteletben tartása szempontjából fogják kifejleszteni és tesztelni. Kutatások fogják alátámasztani az integrált európai határigazgatás javulását, többek között a tagjelölt országokkal, a potenciális tagjelölt országokkal és az európai szomszédságpolitika országaival való fokozott együttműködés révén.
	Foglalkozni fognak a tengeri biztonsági szempontok teljes sorával. Ez magában foglalja a kék határigazgatási szempontokat és a vízi szállítás védelmét és ellenőrzését.
	6a.4. Informatikai biztonság biztosítása
	Az informatikai biztonság előfeltétele annak, hogy az emberek, a gazdasági vállalkozások és a közszolgálatok kihasználhassák az Internet által kínált lehetőségeket. Ez megköveteli a rendszerek, hálózatok, hozzáférési eszközök, szoftverek és szolgáltatások biztonságossá tételét, beleértve a számítási felhős technológiát („cloud computing”), miközben tekintettel kell lenni a különféle technológiák kölcsönös átjárhatóságára. A kutatások valós időben fogják megelőzni észlelni és kezelni az informatikai támadásokat több domain és joghatóság között, és meg fogják védeni a kritikus fontosságú IKT-infrastruktúrákat.
	6a.5. Európa válság- és katasztrófa-ellenállási képességének fokozása
	Ehhez célzott technológiák és képességek kifejlesztésére van szükség a különböző típusú vészhelyzet-kezelési műveletek (például a polgári védelem, a tűzoltás, a tengerszennyezés, a humanitárius segélyezés, a polgári védelem, a konfliktusok megelőzése, az orvosi információs infrastruktúrák kifejlesztése, a mentési feladatok és a krízis utáni stabilizáció), valamint a büntetés-végrehajtás támogatása céljából. A kutatás ki fog terjedni a teljes válságkezelési láncra, valamint a társadalmi ellenálló képességre és támogatni fogja az európai vészhelyzeti reagálási képesség megteremtésének támogatásában.
	A különböző feladatkörök közötti tevékenységek foglalkozni majd továbbá a rendszerek és szolgáltatások integrációjával és kölcsönös átjárhatóságával is, beleértve olyan szempontokat, mint a kommunikáció, az elosztott architektúrák és az emberi tényezők. Ez ugyancsak megköveteli a polgári és katonai képességek integrálását a polgári védelemtől a humanitárius segélyekig, a határkezelésig, vagy a békefenntartásig terjedő területeken. Ennek része lesz a technológiai fejlődés a kettős felhasználású technológiák érzékeny területén a polgári védelmi és a katonai erők és a világ összes polgári védelmi erői közötti kölcsönös átjárhatóság, továbbá a megbízhatóság, a szervezeti, jogi és etikai szempontok, a kereskedelmi kérdések, az információ bizalmas jellegének és integritásának a védelme, valamint minden tranzakció és feldolgozás nyomon követhetőségének garantálása érdekében.
	6a.6. A személyes adatok és szabadság biztosítása az Interneten, valamint a biztonság társadalmi dimenziójának javítása
	Minden új biztonsági megoldásnak és technológiának elfogadhatónak kell lennie a társadalom számára, meg kell felelnie az uniós jognak és a nemzetközi jognak, hatékonynak és arányosnak kell lennie a biztonsági fenyegetések azonosítása és kezelése során. A biztonság társadalmi-gazdasági, kulturális és antropológiai dimenzióinak, a biztonság hiánya okainak, a média és a kommunikáció szerepének és a polgárok felfogásának jobb megértése éppen ezért alapvető jelentőségű. Az etikai kérdések, és az emberi értékek és alapvető jogok védelme is rendezést fog nyerni.
	A magánélethez kapcsolódó emberi értékeknek a digitális társadalomban való megőrzése meg fogja követelni a beépített adatvédelmi keretrendszerek és technológiák kifejlesztését, a termékek és szolgáltatások megtervezésétől kezdve. Olyan technológiákat dolgoznak ki, amelyek lehetővé teszik a felhasználók számára személyes adataik és azok harmadik felek általi felhasználásának az ellenőrzését; valamint olyan eszközöket, amelyek észlelik és blokkolják az illegális tartalmakat és az adatok megsértését, és on-line védik az emberi jogokat, megakadályozva, hogy az emberek viselkedését illegális keresés és kategorizálás révén egyénileg vagy csoportosan korlátozzák.
	6a.7. A közös biztonsági és védelmi politika keretében végzett missziók és műveletek végrehajtására vonatkozó képesség megerősítése
	Tekintve, hogy a külső és belső biztonság közötti választóvonal egyre inkább elmosódik, az Európán kívüli konfliktusok és azok következményei gyorsan közvetlen hatást gyakorolhatnak Európa biztonságára. Emellett a polgári és katonai tevékenységek és politikák közötti kapcsolat külön figyelmet érdemel, hiszen hatalmas kiaknázatlan lehetőségek rejlenek a polgári védelem, helyzetértékelés, konfliktuskezelés, békefenntartás és válság utáni stabilizációs műveletek közötti szinergiákban. A válságkezelési képességekbe történő befektetetést ösztönözni kell azokban az esetekben, ahol egymást kiegészítő képességeket tártak fel, annak érdekében, hogy minél gyorsabban át tudják hidalni a képességbeli réseket a szükségtelen kettőződések elkerülése, a szinergiák kialakítása és a szabványosítás támogatása mellett.
	6a.8. Egyedi megvalósítási szempontok
	Mivel a kutatás polgári biztonsági irányultságú lesz, aktívan fognak törekedni az Európai Védelmi Ügynökség (EDA) tevékenységeivel való aktív koordinációra, az EDA-val való koordinációnak a már létrehozott európai keret-együttműködés égisze alatt történő erősítése érdekében, elismerve, hogy vannak olyan területek, amelyeken az érintett technológiák polgári és katonai alkalmazásokban egyaránt felhasználhatók. A megfelelő uniós ügynökségekkel – pl. a FRONTEX-szel, az EMSA-val és az Europollal való koordinációs mechanizmusokat – való koordinációs mechanizmusok is további megerősítést nyernek, az uniós programokkal és szakpolitikákkal (a belső és külső biztonság terén egyaránt), illetve más uniós kezdeményezésekkel való koordináció érdekében.
	A biztonság különleges természetére tekintettel különleges megállapodásokat fognak kötni a programkészítés és a irányítás vonatkozásában, beleértve az e határozat 9. cikkében említett bizottsággal való megállapodásokat is. A bizalmas vagy egyébként kényes, biztonsági vonatkozású információk védelmet kapnak, és a munkaprogramokban meg lehet határozni a nemzetközi együttműködésre vonatkozó egyedi követelményeket és kritériumokat. Ez tükröződni fog a „Biztonságos társadalmak” programozási és irányítási szabályaiban is (ideértve a komitológiai vonatkozásokat is).
Módosítás  16 Határozatra irányuló javaslat 2 melléklet – 3 rész – 1 bekezdés – 1 albekezdés – 1 d francia bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	- alkoholisták megoszlása Európában/ részt vevő tagállamonként,
Módosítás  17 Határozatra irányuló javaslat 2 melléklet – 3 rész – 1 bekezdés – 1 albekezdés – 1 e francia bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	- a szegénység megoszlása Európában/ részt vevő tagállamonként,
Módosítás  18 Határozatra irányuló javaslat 2 melléklet – 3 rész – 1 bekezdés – 1 albekezdés – 1 f francia bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	- a munkanélküliség megoszlása Európában/ részt vevő tagállamonként.

ELJÁRÁS

Cím	A „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) végrehajtását szolgáló egyedi program
Hivatkozások	COM(2011)0811 – C7-0509/2011 – 2011/0402(CNS)
Illetékes bizottság        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	ITRE 17.1.2012
Véleményt nyilvánított        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	AFET 15.3.2012
A vélemény előadója        A kijelölés dátuma	Sophocles Sophocleous 4.9.2012
A vélemény korábbi előadója	Kyriakos Mavronikolas
Vizsgálat a bizottságban	21.6.2012	11.7.2012	17.9.2012
Az elfogadás dátuma	18.9.2012
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	36 7 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Jerzy Buzek, Tarja Cronberg, Arnaud Danjean, Michael Gahler, Marietta Giannakou, Anna Ibrisagic, Liisa Jaakonsaari, Anneli Jäätteenmäki, Jelko Kacin, Ioannis Kasoulides, Tunne Kelam, Maria Eleni Koppa, Eduard Kukan, Vytautas Landsbergis, Krzysztof Lisek, Sabine Lösing, Mario Mauro, Francisco José Millán Mon, Annemie Neyts-Uyttebroeck, Norica Nicolai, Raimon Obiols, Kristiina Ojuland, Justas Vincas Paleckis, Ioan Mircea Paşcu, Alojz Peterle, Cristian Dan Preda, Fiorello Provera, Jacek Saryusz-Wolski, György Schöpflin, Werner Schulz, Sophocles Sophocleous, Charles Tannock, Inese Vaidere, Geoffrey Van Orden, Sir Graham Watson
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Christian Ehler, Diogo Feio, Kinga Gál, Norbert Neuser, Alf Svensson, Indrek Tarand
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)	Martin Ehrenhauser, Judith Sargentini

VÉLEMÉNY a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részéről (20.9.2012)

az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére

a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) végrehajtását szolgáló egyedi program létrehozásáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról
(COM(2011)0811 – C7‑0509/2011 – 2011/0402(CNS))

Előadó: Cristian Silviu Buşoi

RÖVID INDOKOLÁS

A „Horizont 2020” – amint azt a programot kísérő bizottsági közlemény kiemeli – az „Innovatív Unió” kiemelt kezdeményezés célkitűzéseinek végrehajtására irányul, miközben a jelenlegi társadalmi kihívásokra helyezi a hangsúlyt, továbbá erősíti az alulról és a felülről kezdeményezett kutatás, valamint a piaci bevezetés közötti kapcsolatot. A célkitűzések közé tartozik a kkv-k részvételének további egyszerűsítése és növelése. Az ENVI bizottság számos társadalmi kihívással foglalkozik, például az éghajlattal, az erőforrás-hatékonysággal, a tiszta energiával és közlekedéssel, az egészségüggyel és az élelmiszer-biztonsággal. Az előadó lelkesen üdvözli a Bizottság javaslatait, mindazonáltal bizonyos érintett tényezőkre nagyobb hangsúlyt szándékozik helyezni.

Mostani véleményében az előadó egy holisztikus megközelítést vizsgált meg, mint az ENVI bizottság prioritásainak további megerősítésére szolgáló legjobb módszert. Ez az első jelentés az említett összetett programmal kapcsolatos vita elindításának tekintendő, amely program kulcsfontosságú az Európai Unión belüli fenntartható és zöld gazdasági növekedés fokozása, ugyanakkor egy egészséges társadalom kialakulásának előmozdítása szempontjából is.

A vélemény főleg a társadalmi kihívásokat helyezi a középpontba, valamint bizonyos, az egészséggel, élelmiszer-biztonsággal, éghajlattal és környezettel kapcsolatos szempontok megerősítését javasolja.

Egészségügy

Tekintettel arra, hogy az innovatív gyógykezelések vonatkozásában, például a regeneratív orvoslás terén magas hozzáadott értéket képvisel, az etikai aggályok elismerése mellett továbbra is támogatni kell az őssejtkutatást az embrionális őssejtek meglévő alternatíváinak kutatása révén. Külön figyelmet kell fordítani ezenkívül a betegségek kezeléséhez kapcsolódó kutatásra és innovációra. Növelni kell a fertőzésekkel és ritka betegségekkel kapcsolatos K+F-re irányuló állami támogatást, és ösztönözni kell az ismeretek megosztását. Az egészségügyi innováció és a K+F finanszírozása tekintetében a betegek szükségleteit kell elsődleges szempontnak tekinti. Továbbá megfelelő finanszírozást kell biztosítani a környezeti egészséggel kapcsolatos K+F és innováció számára.

Élelmiszer-biztonság

Az előadó indítványozza az élelmiszer-biztonsági vonatkozású társadalmi kihívások kiegészítését az összes élelmiszer-biztonsági tényező ismertetése révén.

Éghajlat és környezet

A kutatás és innováció gazdasági, társadalmi és környezeti szempontjai közötti egyensúlyt rendszeresen és alaposan nyomon kell követni. Fokozni kell a megújuló energia támogatását. Hatékonyságának javítása révén a megújuló energia gazdasági szempontból vonzóbb lehetőséggé válhat, ugyanakkor az éghajlatváltozás elleni küzdelem, a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségünk csökkentésének és a karbonszegény gazdaság előmozdításának eszközéül szolgál.

A „Horizont 2020” rendkívül fontos program, amely hozzájárulhat, hogy az Unió még tovább csökkentse a környezet és az egészség szempontjából káros gáz- és részecske-kibocsátásokat anélkül, hogy az terhet jelentene az iparágak, illetve a tagállamok számára.

Horizontális szempontok

Még inkább össze kell kapcsolni az „Innovatív Unió” és az „Erőforrás-hatékonyság” kiemelt kezdeményezések célkitűzéseit a „Horizont 2020” programmal, ennélfogva ez a téma szerepel is a véleményben. A K+F és innovációs projektek Unió szerte történő maximális kihasználtságának érdekében szigorúan ellenőrizni kell a „Horizont 2020” program kiegészítő jellegét más uniós és nemzeti alapokhoz viszonyítva. Továbbá az előadó javasolja a kkv-k részvételének további fokozását, ami ösztönzőleg hathat a zöld és fenntartható gazdasági növekedésre. A jelentés ezenkívül foglalkozik a „Horizont 2020” program célkitűzéseinek nyomon követésére szolgáló teljesítménymutatók egyik lényeges aspektusával is.

A kutatási költségvetések elosztása és az innovációs lánc célkitűzései közötti további módosításokra, valamint egyszerűsítésre az ENVI bizottságban a „Horizont 2020” programról a későbbiekben folytatandó vitát követően kerül sor.

MÓDOSÍTÁS

A Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság felkéri az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja be az alábbi módosításokat:

Módosítás  1 Határozatra irányuló javaslat 3 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) Noha a „Horizont 2020” keretprogram határozza meg e keretprogram általános célkitűzését és az elvégzendő tevékenységeket, a prioritásokat, illetőleg a különös célkitűzések fő vonalait, valamint az elvégzendő tevékenységeket, az egyedi programnak kell meghatároznia a különös célkitűzéseket és az egyes részeket jellemző tevékenységek fő irányvonalait. A „Horizont 2020” keretprogramban meghatározott végrehajtási rendelkezések erre az egyedi programra is vonatkoznak, beleértve az etikai elvekre vonatkozó rendelkezéseket is.	(3) Noha a „Horizont 2020” keretprogram határozza meg e keretprogram általános célkitűzését és az elvégzendő tevékenységeket, a prioritásokat, illetőleg a különös célkitűzések fő vonalait, valamint az elvégzendő tevékenységeket, az egyedi programnak kell meghatároznia a különös célkitűzéseket és az egyes részeket jellemző tevékenységek fő irányvonalait. A „Horizont 2020” keretprogramban meghatározott végrehajtási rendelkezések erre az egyedi programra is vonatkoznak, beleértve az etikai elvekre vonatkozó rendelkezéseket is. A Horizont 2020-ra vonatkozó információs és kommunikációs tevékenységek – ezen belül a támogatott projektekkel és eredményekkel kapcsolatos kommunikáció – elérhetősége mindenki számára hozzáférhető formátumok biztosítását igényli. A hozzáférhető formátumok közé tartozik egyebek közt a nagy betűméret, a Braille írás, a könnyen olvasható szöveg, a hang-, video- és elektronikus formátum.
Módosítás  2 Határozatra irányuló javaslat 8 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(8) Az Unió ipari vezető szerepének megtartása és kiterjesztése érdekében égető szükség van a magánszféra kutatás-fejlesztési és innovációs beruházásainak ösztönzésére, a kutatás és innováció üzletvezérelt programmal történő előmozdítására, és a jövő vállalkozásainak alapját adó új technológiák fejlesztésének felgyorsítására. Az „Ipari vezető szerep” című II. résznek támogatnia kell a kulcsfontosságú alaptechnológiák és más ipari technológiák terén folyó kiváló kutatásba és innovációba történő beruházásokat, meg kell könnyítenie az innovatív vállalatok és projektek kockázati finanszírozáshoz való hozzáférését, és a kis- és középvállalkozásoknak egész Unióra kiterjedő támogatást kell nyújtania.	(8) Az Unió ipari – különösen a környezetbarát ipar tekintetében fennálló – vezető szerepének megtartása és kiterjesztése érdekében égető szükség van a magánszféra kutatás-fejlesztési és innovációs beruházásainak ösztönzésére, a kutatás és innováció üzletvezérelt programmal történő előmozdítására, és a jövő vállalkozásainak alapját adó új technológiák fejlesztésének felgyorsítására. Az „Ipari vezető szerep” című II. résznek támogatnia kell a kulcsfontosságú alaptechnológiák és más – különösen a környezetbarát – ipari technológiák terén folyó színvonalas kutatásba és innovációba történő beruházásokat, meg kell könnyítenie az innovatív vállalatok és projektek kockázati finanszírozáshoz való hozzáférését, és a kis- és középvállalkozásoknak egész Unióra kiterjedő támogatást kell nyújtania.
Módosítás  3 Határozatra irányuló javaslat 11 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(11) A „Társadalmi kihívások” című III. résznek – a kiváló kutatási és innovációs tevékenységek támogatása révén – növelnie kell a kutatás és fejlesztés hatásosságát a kulcsfontosságú társadalmi kihívásokra való reagálásban. E tevékenységeket a kihívásokból kiinduló olyan megközelítés alkalmazásával kell végrehajtani, mely egyesíti a különféle területek erőforrásait, technológiáit és tudományágait. A társadalmi kihívások és humánkutatások e kihívások megoldásának fontos részét alkotják. E tevékenységeknek a teljes kutatási és innovációs palettát le kell fedniük, hangsúlyt fektetve az innováció kísérő tevékenységeire, mint amilyen a kísérleti kutatás, a demonstráció, tesztelési környezet kialakítása, valamint a közbeszerzés, a jogalkotás előtti kutatás és szabványosítás támogatása, illetőleg az innovációk piaci elterjesztése. A tevékenységeknek uniós szinten közvetlenül kell támogatniuk a megfelelő ágazati szakpolitikai kompetenciákat. Mindegyik kihívásnak hozzá kell járulnia a fenntartható fejlődés átfogó célkitűzéséhez.	(11) A „Társadalmi kihívások” című III. résznek – a kiváló kutatási és innovációs tevékenységek támogatása révén – növelnie kell a kutatás és fejlesztés hatásosságát a kulcsfontosságú társadalmi kihívásokra való reagálásban. E tevékenységeket a kihívásokból kiinduló olyan megközelítés alkalmazásával kell végrehajtani, mely egyesíti a különféle területek erőforrásait, technológiáit és tudományágait. A társadalmi kihívások és humánkutatások e kihívások megoldásának fontos részét alkotják. E tevékenységeknek a teljes kutatási és innovációs palettát le kell fedniük, hangsúlyt fektetve az innováció kísérő tevékenységeire, mint amilyen a kísérleti kutatás, a demonstráció, tesztelési környezet kialakítása, valamint a közbeszerzés, a jogalkotás előtti kutatás és szabványosítás támogatása, illetőleg az innovációk piaci elterjesztése. A tevékenységeknek uniós szinten közvetlenül kell támogatniuk a megfelelő ágazati szakpolitikai kompetenciákat. Mindegyik kihívásnak hozzá kell járulnia a fenntartható fejlődés átfogó célkitűzéséhez, továbbá az innovatív és biztonságos társadalmak kialakításához.
Módosítás  4 Határozatra irányuló javaslat 15 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(15) Az egyedi program kiegészíti a tagállamokban végzett tevékenységeket és más, a Europe 2020 stratégia megvalósítására irányuló átfogó stratégiai törekvéshez szükséges uniós fellépéseket, ezen belül különösen a kohézió, a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés, az oktatás és szakképzés, az ipar, a közegészségügy, a fogyasztóvédelem, a foglalkoztatás és szociális politika, az energiaügy, a közlekedés, a környezetvédelem. éghajlatváltozással kapcsolatos fellépés, biztonság, tengeri és halászati ügyek, fejlesztési együttműködés, valamint bővítés és szomszédsági politika területére vonatkozókat.	(15) Az egyedi program kiegészíti a tagállamokban végzett tevékenységeket és más, a Europe 2020 stratégia megvalósítására irányuló átfogó stratégiai törekvéshez szükséges uniós fellépéseket, ezen belül különösen a kohézió, a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés, az oktatás és szakképzés, az ipar, a közegészségügy, a fogyasztóvédelem, a foglalkoztatás és szociális politika, az energiaügy, a közlekedés, a környezetvédelem. éghajlatváltozással kapcsolatos fellépés, biztonság, tengeri és halászati ügyek, fejlesztési együttműködés, valamint bővítés és szomszédsági politika területére vonatkozókat. A Bizottságnak törekednie kell az uniós programok és a „Horizont 2020” keretprogram alapján finanszírozott intézkedések közötti, valamint – lehetőség szerint – a nemzeti szinten végrehajtott és a „Horizont 2020” által támogatott intézkedések közötti átfedések elkerülésére. Ami az innováció és a kutatás ösztönzését illeti, ösztönözni kellene az e szakpolitikai területek közötti szinergiákat, mivel a tapasztalatok azt igazolják, hogy a társadalmi problémák megoldására – bizonyos esetekben – egyedül sokoldalú és átfogó megoldásokkal kerülhet sor.
Módosítás  5 Határozatra irányuló javaslat 2 cikk – 2 bekezdés – c pont – i a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	i. Ismeretek, tudomány és technológia. Élettudományok, egészségügy, föld, környezet, természeti erőforrások és élelmezésbiztonság;
Módosítás  6 Határozatra irányuló javaslat 2 cikk – 2 bekezdés – c pont – ii a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ii. Társadalom-, gazdaság- és bölcsészettudományok. Demográfiai kihívások, oktatás, területi kérdések, kormányzás, kultúra, digitális tartalmak, bölcsészettudományok, kulturális örökség és elméleti tudás területei;
Módosítás  7 Határozatra irányuló javaslat 3 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – d a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	da) a tudástranszfer erősítése a kutatás és az innováció területéről az oktatás valamennyi szintjére;
Módosítás  8 Határozatra irányuló javaslat 3 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A „Társadalmi kihívások” című III. rész a(z) XX/2012/EU [„Horizont 2020” keretprogram] rendelet 5. cikke (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott „Társadalmi kihívások” prioritáshoz a következő különös célkitűzésekhez az alábbi különös célkitűzéseket követő kutatással, technológiai fejlesztéssel, demonstrációval és innovációval járul hozzá:	A „Társadalmi kihívások” című III. rész a(z) XX/2012/EU [„Horizont 2020” keretprogram] rendelet 5. cikke (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott „Társadalmi kihívások” prioritáshoz a következő különös célkitűzésekhez az alábbi különös célkitűzéseket követő kutatással, technológiai fejlesztéssel, demonstrációval és innovációval és a kapcsolódó társadalmi-gazdasági kérdésekkel járul hozzá:
Módosítás  9 Határozatra irányuló javaslat 3 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) az élethosszig tartó egészség és a jólét javítása;	a) az élethosszig tartó egészség és a jólét javítása, valamint az idősödő személyek önállóságának fenntartására irányuló megoldások javítása;
Módosítás  10 Határozatra irányuló javaslat 3 cikk – 3 bekezdés – c pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c) megbízható, fenntartható és versenyképes energiarendszerre való áttérés a növekvő erőforráshiány, a növekvő energiaigény és az éghajlatváltozás kihívásaival szembesülve;	c) megbízható, fenntartható és versenyképes energiarendszerre való áttérés – különösen innováció és megújuló energiaforrások révén – a növekvő erőforráshiány, a növekvő energiaigény és az éghajlatváltozás kihívásaival szembesülve;
Módosítás  11 Határozatra irányuló javaslat 3 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés – e pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
e) az erőforrás-hatékony és az éghajlatváltozásnak ellenálló gazdaság, valamint a fenntartható nyersanyag-ellátás megvalósítása annak érdekében, hogy teljesíteni lehessen a Föld növekvő népességének igényeit bolygónk természetes erőforrásainak fenntartható korlátain belül;	e) az erőforrás-hatékony és az éghajlatváltozásnak ellenálló gazdaság megvalósítása, az éghajlatváltozás ökoszisztémaszerkezet-eltolódásra gyakorolt hatásai, valamint a fenntartható nyersanyag-ellátás annak érdekében, hogy teljesíteni lehessen a Föld növekvő népességének igényeit bolygónk természetes erőforrásainak fenntartható korlátain belül;
Módosítás  12 Határozatra irányuló javaslat 3 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés – e a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ea) alkalmazkodás az éghajlatváltozás vízciklussal, a biológiai sokféleség csökkenésével és a természetierőforrás-gazdálkodással kapcsolatos hátrányos hatásaihoz társuló kihívásokhoz;
Módosítás  13 Határozatra irányuló javaslat 3 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés – f a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	fa) a városi és vidéki térségek közötti koherens kapcsolatok előmozdítása a környezeti fenntarthatóság javítása érdekében;
Módosítás  14 Határozatra irányuló javaslat 3 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés – f b pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	fb) a társadalmi szempontból jelentős kutatási szükségletek és prioritások azonosítása a civil társadalom és a kutatók közötti párbeszéd fórumainak létrehozása révén, valamint a civil társadalom részvételének biztosítása a társadalmi kihívások alá tartozó kutatási programok meghatározásában, végrehajtásában és értékelésében;
Módosítás  15 Határozatra irányuló javaslat 3 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés – f c pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	fc) a társadalomban a tudás sokféleségének kiaknázása és hozzájárulás a társadalmi innovációhoz a kutatásra vonatkozó, részvételen alapuló megközelítések révén;
Módosítás  16 Határozatra irányuló javaslat 5 cikk – 6 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az egyedi program 2. cikk (2) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett I., II. és III. részének végrehajtására szóló munkaprogramok meghatározzák az elérni kívánt célkitűzéseket, az elvárt eredményeket, a végrehajtás módszerét és a munkaprogram teljes összegét, beleértve – adott esetben – az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó kiadások összegére vonatkozó indikatív adatokat is. Tartalmazzák a finanszírozandó tevékenységek leírását, az egyes cselekvésekre felhasználható összeget, végrehajtásuk indikatív menetrendjét, valamint a többéves megközelítést és a végrehajtás következő éveire vonatkozó stratégiai irányvonalakat. Részüket képezik a támogatási prioritások, az alapvető értékelési szempontokat és a társfinanszírozás legmagasabb mértékét. A munkaprogramok lehetővé teszik az olyan, alulról felfelé építkező megközelítéseket, amelyek innovatív módon próbálják elérni a célkitűzéseket.	Az egyedi program 2. cikk (2) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett I., II. és III. részének végrehajtására szóló munkaprogramok meghatározzák az elérni kívánt célkitűzéseket, az elvárt eredményeket, a végrehajtás módszerét és a munkaprogram teljes összegét, beleértve – adott esetben – az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó kiadások összegére vonatkozó indikatív adatokat is. Tartalmazzák a finanszírozandó tevékenységek leírását, az egyes cselekvésekre felhasználható összeget, végrehajtásuk indikatív menetrendjét, valamint a többéves megközelítést és a végrehajtás következő éveire vonatkozó stratégiai irányvonalakat. Részüket képezik a támogatási prioritások, az alapvető értékelési szempontokat és a társfinanszírozás legmagasabb mértékét. A munkaprogramok megfelelő esetben lehetővé teszik az olyan, felülről lefelé irányuló, valamint alulról felfelé építkező stratégiai megközelítéseket, amelyek innovatív módon próbálják elérni a célkitűzéseket.
Indokolás
Míg egy lazán koordinált, „alulról felfelé építkező” megközelítés a kutatás bizonyos területein éppen megfelelő, mások nagy léptékű, stratégiai gondolkodást és szigorú, „felülről lefelé irányuló” koordinációt igényelnek. A Horizont 2020 rendszerbiológiai és hasonló kutatási megközelítéseire helyezett, fokozott hangsúly szükségessé teszi, hogy felülről lefelé irányuló keretekről rendelkezzenek.
Módosítás  17 Határozatra irányuló javaslat 5 cikk – 6 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(6a) A kutatás, az innováció és a strukturális alapok területének összekapcsolását szolgáló eszközöket a „Tudás régiói” és az „Intelligens szakosodási platform” programok keretében kell végrehajtani, a kiválósági fokozatok objektív mutatóinak létrehozása érdekében pedig e két eszköz mindegyikét az EKT-n belül kell létrehozni.
Módosítás  18 Határozatra irányuló javaslat 6 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az elnököt – a célzott keresőbizottság közreműködésével lebonyolított felvételi eljárás nyomán – a Bizottság nevezi ki négyéves időtartamra szóló, egy ízben megújítható megbízatással. A felvételi eljárást és a kiválasztott jelöltet a Tudományos Tanácsnak jóvá kell hagynia	Az elnököt – a célzott keresőbizottság közreműködésével lebonyolított felvételi eljárás nyomán – a Bizottság nevezi ki négyéves időtartamra szóló, egy ízben megújítható megbízatással. A felvételi eljárást és a kiválasztott jelöltet a Tudományos Tanácsnak jóvá kell hagynia. Az eljárás befejezése előtt a Bizottság jelentést készít az Európai Parlament és a Tanács számára, amelyek véleményt nyilváníthatnak a kiválasztott jelöltről.
Indokolás
Az EKT elnöke kinevezési eljárása átláthatóságának biztosítása érdekében.
Módosítás  19 Határozatra irányuló javaslat 6 cikk – 3 bekezdés – 3 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az elnök betölti a Tudományos Tanács elnöki tisztségét, biztosítja irányítását és a célzott végrehajtási struktúrával való kapcsolattartását, továbbá a tudomány világában képviseli azt.	Az elnök betölti a Tudományos Tanács elnöki tisztségét, biztosítja irányítását és a célzott végrehajtási struktúrával való kapcsolattartását, tevékenységéért a Bizottságnak elszámolással tartozik, továbbá a tudomány világában képviseli azt.
Módosítás  20 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – 1.1 pont – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A „Horizont 2020” keretprogram közvetett cselekvéseit a költségvetési rendeletben meghatározott finanszírozási formákon, különösen támogatásokon, pénzdíjakon, beszerzéseken és pénzügyi eszközökön keresztül hajtják végre. Minden finanszírozási forma rugalmasan használható a „Horizont 2020” keretprogram minden általános és különös célkitűzésében, felhasználásukat az adott konkrét célkitűzés igényei és sajátosságai alapján kell meghatározni.	A „Horizont 2020” keretprogram közvetett cselekvéseit a költségvetési rendeletben meghatározott finanszírozási formákon, különösen támogatásokon, pénzdíjakon, beszerzéseken és pénzügyi eszközökön keresztül hajtják végre. Minden finanszírozási forma rugalmasan használható a „Horizont 2020” keretprogram minden általános és különös célkitűzésében, felhasználásukat az adott konkrét célkitűzés igényei és sajátosságai alapján kell meghatározni. A kkv-k finanszírozása során különös figyelmet kap a pénzeszközökhöz való hozzáférésre és a beszámolási kötelezettségekre vonatkozó eljárások egyszerűsítése.
Módosítás  21 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – 1.1 pont – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Különös figyelmet fog kapni az innováció széles körű értelmezésének biztosítása, amely nem csupán új termékek és szolgáltatások tudományos és technikai áttörések alapján való kifejlesztésére korlátozódik, hanem olyan szempontokat is magában foglal, mint a létező technológiák újfajta alkalmazása, a folyamatos javítás, valamint a nem technológiai és a szociális innováció. Csak az innováció holisztikus megközelítése tud egyszerre társadalmi problémákat orvosolni és versenyképes vállalkozások és iparágak forrásává válni.	Különös figyelmet fog kapni az innováció széles körű értelmezésének biztosítása, amely nem csupán új termékek és szolgáltatások tudományos és technikai áttörések alapján való kifejlesztésére korlátozódik, hanem olyan szempontokat is magában foglal, mint a létező technológiák újfajta alkalmazása, a folyamatos javítás, valamint a nem technológiai és a szociális innováció. Csak az innováció holisztikus megközelítése tud egyszerre társadalmi problémákat orvosolni és versenyképes vállalkozások és iparágak forrásává válni. A „Horizont 2020” keretprogram struktúrájának rugalmasnak kell lennie, hogy közös pályázati felhívásokat és tevékenységeket lehessen szervezni és finanszírozni a „Horizont 2020” különböző feladatai és részei alapján.
Módosítás  22 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – 1.1 pont – 4 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Különösen a társadalmi kihívások és az alap- és ipari technológiák esetében kapnak különös hangsúlyt a végfelhasználóhoz és a piachoz közel működő kisegítő tevékenységek, mint például a demonstráció, a prototípus-készítés vagy a koncepciótervek validálása. Ez adott esetben a szociális innovációt, valamint a keresleti oldali megközelítéseket – például az előzetes szabványosítást, a kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzést és az innovatív megoldások beszerzését, a szabványosítást – és más felhasználó-központú intézkedéseket támogató tevékenységeket is magában foglalja, hogy felgyorsítsa az innovatív termékek és szolgáltatások piacra bocsátását és terjesztését. Ezen túlmenően minden problémában és technológiában megfelelő lehetőség nyílik majd az alulról felfelé építkező megközelítéseknek és a nyitott, egyszerű és gyors programoknak, hogy Európa legjobb kutatói, vállalkozói és vállalkozásai lehetőséget kapjanak az általuk választott áttörő megoldások előterjesztésére.	Különösen a társadalmi kihívások és az alap- és ipari technológiák esetében kapnak különös hangsúlyt a végfelhasználóhoz és a piachoz közel működő kisegítő tevékenységek, mint például a demonstráció, a prototípus-készítés vagy a koncepciótervek validálása. Ez adott esetben a szociális innovációt, valamint a keresleti oldali megközelítéseket – például az előzetes szabványosítást, a kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzést és az innovatív megoldások beszerzését, a szabványosítást – és más felhasználó-központú intézkedéseket támogató tevékenységeket is magában foglalja, hogy felgyorsítsa az innovatív termékek és szolgáltatások piacra bocsátását és terjesztését. Ezen túlmenően minden problémában és technológiában megfelelő lehetőség nyílik majd az alulról felfelé építkező megközelítéseknek és a nyitott, egyszerű és gyors programoknak, hogy Európa legjobb kutatói, vállalkozói és vállalkozásai – különösen a kkv-k – lehetőséget kapjanak az általuk választott áttörő megoldások előterjesztésére.
Módosítás  23 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – 1.1 pont – 5 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A „Horizont 2020” keretprogram megvalósítása során történő részletes prioritásmeghatározás magában foglalja a kutatás programozásának a szakpolitika kialakításával szorosan összehangolt, ugyanakkor a hagyományos ágazati politikák határain átlépő irányítási módok használatával történő stratégiai megközelítését. Ez szilárd tényeken, elemzésen és előrejelzésen alapul majd, és az előrehaladást megbízható eredményességi mutatók fogják jelezni. A kormányzás és programozás e több területet érintő megközelítése lehetővé teszi majd a „Horizont 2020” keretprogram minden különös célkitűzése közötti hatékony koordinációt és lehetővé fogja tenni a több célkitűzésre kiterjedő kihívásokra – ilyen például a fenntarthatóság, az éghajlatváltozás, vagy a tengeri tudományok és technológiák – való válaszadást.	A „Horizont 2020” keretprogram megvalósítása során történő részletes prioritásmeghatározás magában foglalja a kutatás programozásának a szakpolitika kialakításával szorosan összehangolt, ugyanakkor a hagyományos ágazati politikák határain átlépő irányítási módok használatával történő stratégiai megközelítését. Ez szilárd tényeken, elemzésen és előrejelzésen alapul majd, és az előrehaladást megbízható eredményességi mutatók fogják jelezni. A kormányzás és programozás e több területet érintő megközelítése lehetővé teszi majd a „Horizont 2020” keretprogram minden különös célkitűzése közötti hatékony koordinációt és lehetővé fogja tenni a több célkitűzésre kiterjedő kihívásokra – ilyen például az erőforrás-hatékonyság, a fenntarthatóság, az éghajlatváltozás, vagy a tengeri tudományok és technológiák – való válaszadást.
Módosítás  24 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – 1.2 pont – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A társadalomtudományokat és a humántudományokat továbbá általánosan érvényre kell juttatni az egyes társadalmi problémák megoldásához szükséges tevékenységek alapvető elemeként, azok hatásának elmélyítésében. Ide tartozik például az egészséget meghatározó tényezők megértése és az egészségügyi ellátórendszerek hatékonyságának optimalizálása, a vidéki térségeket előmozdító és a tájékozott fogyasztói döntések elősegítő szakpolitikák támogatása, megbízható döntéshozatal az energiapolitikában és a fogyasztóbarát európai elektromos hálózat biztosításában, a tényalapú közlekedési szakpolitika és előretekintés támogatása, az éghajlatváltozás-mérséklési és alkalmazkodási stratégiák, az erőforrás-hatékonysági kezdeményezések és a zöld és fenntartható gazdaság irányában tett intézkedések támogatása.	A társadalomtudományokat és a humántudományokat továbbá általánosan érvényre kell juttatni az egyes társadalmi problémák megoldásához szükséges tevékenységek alapvető elemeként, azok hatásának elmélyítésében. Ide tartoznak: az egészséget meghatározó tényezők megértése és az egészségügyi ellátórendszerek hatékonyságának optimalizálása, a vidéki térségeket előmozdító és a tájékozott fogyasztói döntések elősegítő szakpolitikák támogatása, megbízható döntéshozatal az energiapolitikában és a fogyasztóbarát európai elektromos hálózat biztosításában, a megújuló energia használatának ösztönzése, a tényalapú közlekedési szakpolitika és előretekintés támogatása, az éghajlatváltozás-mérséklési és alkalmazkodási stratégiák, az erőforrás-hatékonysági kezdeményezések és a zöld és fenntartható gazdaság irányában tett intézkedések támogatása.
Módosítás  25 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – 1 rész – 1.2 pont – 3 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	A fő társadalmi kihívások nem elvont jellegűek, területi dimenzióval rendelkeznek. Ezenfelül a kreativitás, az innováció, valamint a társadalmi és gazdasági hatások szempontjából a városi problémakör jelentőségét figyelembe véve szükséges a városi és területi dimenzió célzott figyelembevétele.
Módosítás  26 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – 1.3 pont – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A „Horizont 2020” keretprogram 18. cikke alapján az „Innováció a kis- és középvállalkozásoknál” különös célkitűzésben (célzott kkv-támogató eszköz) meghatározott célzott intézkedések alkalmazandók a „Vezető szerep az alap- és ipari technológiák területén” különös célkitűzésben és a „Társadalmi kihívások” című III. részben. Az integrált megközelítés eredményeképpen teljes összesített költségvetésüknek várhatóan körülbelül 15%-a jutna a kkv-kra.	A „Horizont 2020” keretprogram 18. cikke alapján az „Innováció a kis- és középvállalkozásoknál” különös célkitűzésben (célzott kkv-támogató eszköz) meghatározott célzott intézkedések alkalmazandók a „Vezető szerep az alap- és ipari technológiák területén” különös célkitűzésben és a „Társadalmi kihívások” című III. részben. Az integrált megközelítés eredményeképpen teljes összesített költségvetésüknek várhatóan körülbelül 20%-a jutna a kkv-kra.
Módosítás  27 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – 1 pont – 1.5 pont – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az uniós szinten finanszírozott kutatás és innováció egyik fő többletértéke az a lehetőség, hogy az eredményekről való tájékoztatással és azok terjesztésével az egész kontinensen növelhető a hatásuk. A „Horizont 2020” keretprogram ezért valamennyi különös célkitűzése tekintetében tartalmazni fogja a terjesztési (beleértve a kutatási eredmények nyílt elérhetőségét), tájékoztatási és dialógussal kapcsolatos cselekvések célzott támogatását, különös tekintettel a végfelhasználóknak, a polgároknak, a civil társadalmi szervezeteknek, valamint az ágazati és szakpolitikai döntéshozóknak az eredményekről való tájékoztatására. Ennek érdekében a „Horizont 2020” keretprogram felhasználhat információátviteli hálózatokat. A „Horizont 2020” keretprogram keretében megvalósuló kommunikációs tevékenységek célja továbbá a nyilvánosság a kutatás és az innováció fontosságáról kiadványokon, tudástárakon, adatbázisokon, honlapokon vagy a közösségi média célzott használatán keresztül való tájékoztatása.	Az uniós szinten finanszírozott kutatás és innováció egyik fő többletértéke az a lehetőség, hogy az eredményekről való tájékoztatással és azok terjesztésével az egész kontinensen növelhető a hatásuk. A „Horizont 2020” keretprogram ezért valamennyi különös célkitűzése tekintetében tartalmazni fogja a terjesztési (beleértve a kutatási eredmények nyílt elérhetőségét), tájékoztatási és dialógussal kapcsolatos cselekvések célzott támogatását, különös tekintettel a végfelhasználóknak, a polgároknak, a civil társadalmi szervezeteknek, valamint az ágazati és szakpolitikai döntéshozóknak az eredményekről való tájékoztatására. Ennek érdekében a „Horizont 2020” keretprogram felhasználhat információátviteli hálózatokat. A „Horizont 2020” keretprogram keretében megvalósuló kommunikációs tevékenységek célja továbbá a nyilvánosság a kutatás és az innováció fontosságáról kiadványokon, tudástárakon, adatbázisokon, honlapokon vagy a közösségi média célzott használatán keresztül való tájékoztatása. Az információhoz való hozzáférés egyszerűsítése és a kutatási közösség által kért összes információval rendelkező eszköz kialakítása érdekében, és tekintettel az átláthatóság szükségességére, a Cordist mint digitális eszközt világosabb és rugalmasabb módon kell felülvizsgálni és megreformálni.
Módosítás  28 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – 2 pont – 5 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Ezeken kívül számos célzott cselekvést kell majd végrehajtani a nemzetközi együttműködés közös érdekeken és kölcsönös hasznon alapuló stratégiai megközelítésével, valamint a tagállamok tevékenységeivel való összhang és koordináció elősegítésével. Ennek része lesz egy, a közös ajánlati felhívásokat támogató mechanizmus, valamint a programok harmadik országokkal vagy nemzetközi szervezetekkel való közös finanszírozásának lehetősége.	Ezeken kívül számos célzott cselekvést kell majd végrehajtani a nemzetközi együttműködés közös érdekeken és kölcsönös hasznon alapuló stratégiai, felülről lefelé irányuló megközelítésével, valamint a tagállamok tevékenységeivel való összhang és koordináció elősegítésével. Ennek része lesz egy, a közös ajánlati felhívásokat támogató mechanizmus, valamint a programok harmadik országokkal vagy nemzetközi szervezetekkel való közös finanszírozásának lehetősége.
Indokolás
Míg egy lazán koordinált, „alulról felfelé építkező” megközelítés a kutatás bizonyos területein megfelelő, mások nagy léptékű, stratégiai gondolkodást és szigorú, felülről lefelé irányuló koordinációt igényelnek. A Horizont 2020 rendszerbiológiai és hasonló kutatási megközelítéseire helyezett, fokozott hangsúly szükségessé teszi, hogy felülről lefelé irányuló keretekről rendelkezzenek.
Módosítás  29 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – 2 pont – 6 bekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) az Európai és fejlődő országok közötti partnerség a klinikai vizsgálatokban (EDCTP2) folytatása a HIV, a malária és a tuberkulózis elleni orvosi beavatkozásokkal kapcsolatos klinikai vizsgálatokban;	a) az Európai és fejlődő országok közötti partnerség a klinikai vizsgálatokban (EDCTP2) folytatása az I–IV. szakasztól, megfelelő finanszírozása és más fejlődő térségekre való földrajzi kiterjesztése a HIV, a malária és a tuberkulózis, valamint az elhanyagolt betegségek elleni orvosi beavatkozásokkal kapcsolatos klinikai vizsgálatokban;
Indokolás
A szegénységgel kapcsolatos és elhanyagolt betegségek és társfertőzések az Afrikán kívüli fejlődő országokban is előfordulnak (úgymint a Chagas-kór Latin-Amerikában vagy a leishmaniasis (LS) Ázsiában), ezért ajánlatos lenne a földrajzi tér kiterjesztése. Ez azt is biztosítaná, hogy a más térségekben végzett kutatások közötti szinergiák felhasználhatók legyenek arra, hogy az egészségügyi termékekhez gyorsabban hozzá lehessen jutni. Az EDCTP-t is ennek megfelelően kell finanszírozni hatékonyságának biztosítása érdekében.
Módosítás  30 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – 3 pont – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Sok esetben az Európa 2020 stratégia és az innovatív Unió célkitűzéseihez való hatékony hozzájárulás olyan megoldások kifejlesztését követeli meg, amelyek interdiszciplináris természetűek, és ezért a „Horizont 2020” keretprogram több különös célkitűzését is érintik. Különös figyelmet kap majd a felelős kutatás és az innováció. Figyelmet kap majd a nem mint több területet érintő kérdés a férfiak és nők közötti egyensúly hiányának orvoslása, valamint a kutatási és innovációs programozás és tartalmak társadalmi nemi dimenziójának integrálása érdekében. A „Horizont 2020” keretprogram különös rendelkezéseket tartalmaz az ilyen, több területet érintő tevékenységek ösztönzésére, többek között a költségvetések hatékony egymáshoz kapcsolásával. Ennek része az a lehetőség is, hogy a társadalmi kihívások és az alap- és ipari technológiák felhasználhassák a biztosított pénzügyi eszközöket és a célzott kkv-eszközöket.	Sok esetben az Európa 2020 stratégia és az innovatív Unió és az erőforrás-hatékonyság célkitűzéseihez való hatékony hozzájárulás olyan megoldások kifejlesztését követeli meg, amelyek interdiszciplináris természetűek, és ezért a „Horizont 2020” keretprogram több különös célkitűzését is érintik. Különös figyelmet kap majd a felelős kutatás és az innováció. Figyelmet kap majd a nem mint több területet érintő kérdés a férfiak és nők közötti egyensúly hiányának orvoslása, valamint a kutatási és innovációs programozás és tartalmak társadalmi nemi dimenziójának integrálása érdekében. A „Horizont 2020” keretprogram különös rendelkezéseket tartalmaz az ilyen, több területet érintő tevékenységek ösztönzésére, többek között a költségvetések hatékony egymáshoz kapcsolásával. Ennek része az a lehetőség is, hogy a társadalmi kihívások és az alap- és ipari technológiák felhasználhassák a biztosított pénzügyi eszközöket és a célzott kkv-eszközöket.
Módosítás  31 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – 3 pont – 4 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A több területet érintő cselekvés létfontosságú lesz továbbá a fontos technológiai áttörések létrehozásához szükséges, a társadalmi kihívások és az alap- és ipari technológiák közötti kölcsönhatás ösztönzésében. Ilyen kölcsönhatások létrehozhatóak például: az e-egészségügy, az intelligens hálózatok, az intelligens közlekedési rendszerek, az éghajlatváltozással kapcsolatos cselekvések központosítása, a nanomedicina, a könnyű járművek fejlett anyagai, vagy a bioalapú ipari folyamatok és termékek kifejlesztése területén. Erős szinergiákat fognak tehát kialakítani a társadalmi kihívások és az általános alap- és ipari technológiák kifejlesztése között. Ezt kifejezetten figyelembe veszik majd a többéves stratégiák kidolgozásában és a különös célkitűzések mindegyikének prioritásmeghatározásában. Szükséges lesz, hogy a különböző nézőpontokat képviselő szereplők teljes mértékben részt vegyenek a végrehajtásban, és sok esetben olyan cselekvésekre lesz szükség, amelyek egyesíteni képesek az érintett alap- és ipari technológiák és társadalmi kihívások által biztosított forrásokat.	A több területet érintő cselekvés létfontosságú lesz továbbá a fontos technológiai áttörések létrehozásához szükséges, a társadalmi kihívások és az alap- és ipari technológiák közötti kölcsönhatás ösztönzésében. Ilyen kölcsönhatások létrehozhatóak például: az e-egészségügy, az intelligens hálózatok, az intelligens közlekedési rendszerek, az éghajlatváltozással kapcsolatos cselekvések központosítása, a nanomedicina, a biztonsági vizsgálatokhoz, kockázatértékeléshez és egészségügyi kutatáshoz prediktívebb és humánirányultságú eszközök, a könnyű járművek fejlett anyagai, vagy a bioalapú ipari folyamatok és termékek kifejlesztése területén. Erős szinergiákat fognak tehát kialakítani a társadalmi kihívások és az általános alap- és ipari technológiák kifejlesztése között. Ezt kifejezetten figyelembe veszik majd a többéves stratégiák kidolgozásában és a különös célkitűzések mindegyikének prioritásmeghatározásában. Szükséges lesz, hogy a különböző nézőpontokat képviselő szereplők teljes mértékben részt vegyenek a végrehajtásban, és sok esetben olyan cselekvésekre lesz szükség, amelyek egyesíteni képesek az érintett alap- és ipari technológiák és társadalmi kihívások által biztosított forrásokat.
Módosítás  32 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – 3 pont – 4 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A több területet érintő cselekvés létfontosságú lesz továbbá a fontos technológiai áttörések létrehozásához szükséges, a társadalmi kihívások és az alap- és ipari technológiák közötti kölcsönhatás ösztönzésében. Ilyen kölcsönhatások létrehozhatóak például: az e-egészségügy, az intelligens hálózatok, az intelligens közlekedési rendszerek, az éghajlatváltozással kapcsolatos cselekvések központosítása, a nanomedicina, a könnyű járművek fejlett anyagai, vagy a bioalapú ipari folyamatok és termékek kifejlesztése területén. Erős szinergiákat fognak tehát kialakítani a társadalmi kihívások és az általános alap- és ipari technológiák kifejlesztése között. Ezt kifejezetten figyelembe veszik majd a többéves stratégiák kidolgozásában és a különös célkitűzések mindegyikének prioritásmeghatározásában. Szükséges lesz, hogy a különböző nézőpontokat képviselő szereplők teljes mértékben részt vegyenek a végrehajtásban, és sok esetben olyan cselekvésekre lesz szükség, amelyek egyesíteni képesek az érintett alap- és ipari technológiák és társadalmi kihívások által biztosított forrásokat.	A több területet érintő cselekvés létfontosságú lesz továbbá a fontos technológiai áttörések létrehozásához szükséges, a társadalmi kihívások és az alap- és ipari technológiák közötti kölcsönhatás ösztönzésében. Ilyen kölcsönhatások létrehozhatóak például: az e-egészségügy, az intelligens hálózatok, az intelligens közlekedési rendszerek, az éghajlatváltozással kapcsolatos cselekvések központosítása, a nanomedicina, növényi alapú géntechnológia, a könnyű járművek fejlett anyagai, vagy a bioalapú ipari folyamatok és termékek kifejlesztése területén. Erős szinergiákat fognak tehát kialakítani a társadalmi kihívások és az általános alap- és ipari technológiák kifejlesztése között. Ezt kifejezetten figyelembe veszik majd a többéves stratégiák kidolgozásában és a különös célkitűzések mindegyikének prioritásmeghatározásában. Szükséges lesz, hogy a különböző nézőpontokat képviselő szereplők teljes mértékben részt vegyenek a végrehajtásban, és sok esetben olyan cselekvésekre lesz szükség, amelyek egyesíteni képesek az érintett alap- és ipari technológiák és társadalmi kihívások által biztosított forrásokat.
Módosítás  33 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – 3 pont – 4 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A több területet érintő cselekvés létfontosságú lesz továbbá a fontos technológiai áttörések létrehozásához szükséges, a társadalmi kihívások és az alap- és ipari technológiák közötti kölcsönhatás ösztönzésében. Ilyen kölcsönhatások létrehozhatóak például: az e-egészségügy, az intelligens hálózatok, az intelligens közlekedési rendszerek, az éghajlatváltozással kapcsolatos cselekvések központosítása, a nanomedicina, a könnyű járművek fejlett anyagai, vagy a bioalapú ipari folyamatok és termékek kifejlesztése területén. Erős szinergiákat fognak tehát kialakítani a társadalmi kihívások és az általános alap- és ipari technológiák kifejlesztése között. Ezt kifejezetten figyelembe veszik majd a többéves stratégiák kidolgozásában és a különös célkitűzések mindegyikének prioritásmeghatározásában. Szükséges lesz, hogy a különböző nézőpontokat képviselő szereplők teljes mértékben részt vegyenek a végrehajtásban, és sok esetben olyan cselekvésekre lesz szükség, amelyek egyesíteni képesek az érintett alap- és ipari technológiák és társadalmi kihívások által biztosított forrásokat.	A több területet érintő cselekvés létfontosságú lesz továbbá a fontos technológiai áttörések létrehozásához szükséges, a társadalmi kihívások és az alap- és ipari technológiák közötti kölcsönhatás ösztönzésében. Ilyen kölcsönhatások létrehozhatóak például: az e-egészségügy, az intelligens hálózatok, az energiatárolás, az intelligens közlekedési rendszerek, az éghajlatváltozással kapcsolatos cselekvések központosítása, a nanomedicina, a könnyű járművek fejlett anyagai, vagy a bioalapú ipari folyamatok és termékek kifejlesztése területén. Erős szinergiákat fognak tehát kialakítani a társadalmi kihívások és az általános alap- és ipari technológiák kifejlesztése között. Ezt kifejezetten figyelembe veszik majd a többéves stratégiák kidolgozásában és a különös célkitűzések mindegyikének prioritásmeghatározásában. Szükséges lesz, hogy a különböző nézőpontokat képviselő szereplők teljes mértékben részt vegyenek a végrehajtásban, és sok esetben olyan cselekvésekre lesz szükség, amelyek egyesíteni képesek az érintett alap- és ipari technológiák és társadalmi kihívások által biztosított forrásokat.
Módosítás  34 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – 4 pont – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A fenntartható európai növekedés elérése érdekében optimalizálni kell a magán- és közszereplők hozzájárulását. Ez létfontosságú az európai kutatási térség megszilárdításához és az innovatív Unió, az európai digitális menetrend és az Európa 2020 stratégia más kiemelt kezdeményezéseinek eredményességéhez. A felelősségteljes kutatás és innováció továbbá megköveteli, hogy a legjobb megoldások a különböző nézőpontokkal, de azonos érdekekkel rendelkező partnerek közreműködéséből származzanak.	A fenntartható európai növekedés elérése érdekében optimalizálni kell a magán- és közszereplők hozzájárulását. Ez létfontosságú az európai kutatási térség megszilárdításához és az innovatív Unió, az erőforrás-hatékony Európa, az európai digitális menetrend és az Európa 2020 stratégia más kiemelt kezdeményezéseinek eredményességéhez. A felelősségteljes kutatás és innováció továbbá megköveteli, hogy a legjobb megoldások a különböző nézőpontokkal, de azonos érdekekkel rendelkező partnerek közreműködéséből származzanak.
Módosítás  35 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – 4 pont – 7 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A „Horizont 2020” keretprogramon belül további, közszektoron belüli, illetve állami-magán partnerségek indíthatók, amennyiben megfelelnek a meghatározott kritériumoknak. Ezek lehetnek információs és kommunikációs technológiákkal kapcsolatos partnerségek a fotonika és a robotika területén, valamint a tengeri határellenőrzés biztonsági technológiáival kapcsolatos partnerségek.	A „Horizont 2020” keretprogramon belül további, közszektoron belüli, illetve állami-magán partnerségek – többek között termékfejlesztési partnerségek – indíthatók, amennyiben megfelelnek a meghatározott kritériumoknak. Ezek lehetnek információs és kommunikációs technológiákkal kapcsolatos partnerségek a fotonika és a robotika területén, fenntartható eljárásokat alkalmazó iparágakkal, bio-alapú ágazatokkal, gyógyszerekkel, telemedicinával és otthoni kezelést biztosító készülékekkel kapcsolatosak, valamint a tengeri határellenőrzés biztonsági technológiáival kapcsolatos partnerségek.
Indokolás
A termékfejlesztési partnerségek nagy segítséget jelenthetnek, különösen a szegénységgel kapcsolatos és az elhanyagolt betegségek terén, amelyek elsősorban a szegényebb országok lakosságát érintik, ilyen formán csökkentve az arra irányuló ösztönzőket, hogy az innovatív gyógyszergyárak az ilyen betegségekben szenvedő betegek számára innovatív termékeket fejlesszenek ki. A „Horizont 2020” keretprogram hasznosan közreműködhet e piaci hiányosság megszüntetésében.
Módosítás  36 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – I rész – 1.1 pont – 7 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	Az EKT elnöke és a Tudományos Tanács tagjai kizárólagos megbízás alapján, teljes munkaidőben látják el feladataikat.
Indokolás
Az átláthatóság és az EKT függetlenségének biztosítása érdekében pontosan meg kell határozni a munkakör betöltésével kapcsolatos követelményeket.
Módosítás  37 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – I rész – 1.3 pont – 1 bekezdés – 5 francia bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
– rendszeresen tájékoztatja a programbizottságot az EKT tevékenységeinek végrehajtásáról.	– rendszeresen tájékoztatja a programbizottságot, az Európai Parlamentet és a Tanácsot az EKT tevékenységeinek végrehajtásáról.
Indokolás
Az EKT tevékenységének nagyobb átláthatósága és hatékonyabb nyomon követése érdekében.
Módosítás  38 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – I rész – 2.3 pont – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az ebben a kihívásban szereplő kutatási kezdeményezések tudományvezéreltek, nagy léptékűek, multidiszciplinárisak és egy jövőbe mutató, összefogó célra épülnek. Az olyan nagy horderejű tudományos és technológiai kihívásokat kezelik, amelyekhez a különböző tudományterületek, közösségek és programok együttműködésére van szükség. A tudományos fejlődésnek erős és széles alapot kell biztosítania a jövőbeni technológiai innováció és a gazdasági lehetőségek kiaknázásához, és egyúttal újfajta haszonnal kell járnia a társadalom számára. Az ilyen kezdeményezések átfogó természetük és nagyságrendjük következtében csak több szövetkező résztvevő tartós (évtizedes) erőfeszítésével valósulhatnak meg.	Az ebben a kihívásban szereplő kutatási kezdeményezések tudományvezéreltek, nagy léptékűek, multidiszciplinárisak és egy jövőbe mutató, összefogó célra épülnek. Az olyan nagy horderejű tudományos és technológiai kihívásokat kezelik, amelyekhez a különböző tudományterületek, közösségek és programok együttműködésére és a kutatási megközelítések terén gyakran paradigmaváltásra van szükség. A tudományos fejlődésnek erős és széles alapot kell biztosítania a jövőbeni technológiai innováció és a gazdasági lehetőségek kiaknázásához, és egyúttal újfajta haszonnal kell járnia a társadalom számára. Az ilyen kezdeményezések átfogó természetük és nagyságrendjük következtében csak több szövetkező résztvevő tartós (évtizedes) erőfeszítésével valósulhatnak meg.
Módosítás  39 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – II rész – 1 pont – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A „Vezető szerep az alap- és az ipari technológiák területén” rész lényeges összetevői a kulcsfontosságú alaptechnológiák, amelyek a mikro- és nanoelektronikát, a fotonikát, a nanotechnológiát, a biotechnológiát, a fejlett anyagokat és a korszerű gyártási folyamatokat foglalják magukban. Sok olyan innovatív termék van, amely több ilyen technológiát tartalmaz egyidejűleg, akár különálló, akár integrált részként. Míg minden technológia technológiai újítást jelent, addig több alaptechnológia együttes használata technológiai ugrásokhoz is vezethet. A több területet érintő, kulcsfontosságú alaptechnológiákból merítve növelni lehet a termékek versenyképességét és hatását. A technológiák számos kölcsönhatását ezért ki kell használni. A nagyszabású próbagyártási és demonstrációs projektek részére célzott támogatás fog rendelkezésre állni.	A „Vezető szerep az alap- és az ipari technológiák területén” rész lényeges összetevői a kulcsfontosságú alaptechnológiák, amelyek a mikro- és nanoelektronikát, a fotonikát, a nanotechnológiát, a biotechnológiát, a fejlett anyagokat, a korszerű gyártási folyamatokat és az ökoinnovációt foglalják magukban. Sok olyan innovatív termék van, amely több ilyen technológiát tartalmaz egyidejűleg, akár különálló, akár integrált részként. Míg minden technológia technológiai újítást jelent, addig több alaptechnológia együttes használata technológiai ugrásokhoz is vezethet. A több területet érintő, kulcsfontosságú alaptechnológiákból merítve növelni lehet a termékek versenyképességét és hatását. A technológiák számos kölcsönhatását ezért ki kell használni. A nagyszabású próbagyártási és demonstrációs projektek részére célzott támogatás fog rendelkezésre állni.
Módosítás  40 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – II rész – 1 pont – 9 bekezdés – 3 a francia bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	– a biztonsági vizsgálatokhoz, kockázatértékeléshez és egészségügyi kutatáshoz a prediktívebb és humánirányultságú eszközök továbbfejlesztése és alkalmazása;
Módosítás  41 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – II rész – 1.1 pont – 1.1.1 pont – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A cél az intelligens beágyazott komponensekhez és rendszerekhez kapcsolódó technológiák terén az európai vezető szerep megtartása és megerősítése. Ez magában foglalja többek között a mikro-nano-biorendszereket, a szerves elektronikát, a nagy területek integrációját, a tárgyak internetét (IoT) megalapozó technológiákat, beleértve a fejlett szolgáltatások nyújtását támogató platformokat, az intelligens integrált rendszereket, rendszerek rendszereit és a komplex rendszerfejlesztést.	A cél az intelligens beágyazott komponensekhez és rendszerekhez kapcsolódó technológiák terén az európai vezető szerep megtartása és megerősítése. Ez magában foglalja többek között a mikro-nano-biorendszereket, nagy kapacitású in vitro eszközök, a chipre épülő emberi szervek, a virtuális szervek és más számítógépes rendszerbiológiai alkalmazások, a szerves elektronikát, a nagy területek integrációját, a tárgyak internetét (IoT) megalapozó technológiákat, beleértve a fejlett szolgáltatások nyújtását támogató platformokat, az intelligens integrált rendszereket, rendszerek rendszereit és a komplex rendszerfejlesztést.
Módosítás  42 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – II rész – 1.3 pont – 1.3.5 alpont – 1 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	A megújuló energiaforrások hatékonyságának javítására szolgáló anyagok. A megújuló energiaforrások – például a fotovoltaikus, nap-, hőenergia és szélturbinák – hatékonyságát növelő termékek és alkalmazások kifejlesztése.
Módosítás  43 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – II rész – 1.4 pont – 1.4.1 pont – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A cél annak megalapozása, hogy az európai ipar közép- és hosszútávon az innováció élvonalában maradjon. Ide tartozik a feltörekvő tudományágak – például a szintetikus biológia, a bioinformatika, a rendszerbiológia – fejlesztése, és más alaptechnológiákkal – köztük a nanotechnológiával (pl. a bionanotechnológiával) és az IKT-vel (pl. bioelektronikával) való együttműködés. Ezek és más, élvonalbeli tudományterületek megfelelő intézkedéseket érdemelnek a kutatás-fejlesztés terén annak érdekében, hogy elősegítsék a hatékony átvételt és az új alkalmazások létrejöttét (gyógyszer-adagolási rendszerek, bioszenzorok, biochipek stb.).	A cél annak megalapozása, hogy az európai ipar közép- és hosszútávon az innováció élvonalában maradjon. Ide tartozik a feltörekvő tudományágak – például a szintetikus biológia, a bioinformatika, a rendszerbiológia – fejlesztése, és más alaptechnológiákkal – köztük a nanotechnológiával (pl. a bionanotechnológiával) és az IKT-vel (pl. bioelektronikával), valamint a növényi és mezőgazdasági biotechnológiával való együttműködés. Ezek és más, élvonalbeli tudományterületek megfelelő intézkedéseket érdemelnek a kutatás-fejlesztés terén annak érdekében, hogy elősegítsék a hatékony átvételt és az új alkalmazások (gyógyszer-adagolási rendszerek, bioszenzorok, biochipek, növényi alapú géntechnológia stb.) és eszközök létrejöttét, mint például a biztonságosabb fogyasztói termékek biztosítását szolgáló, humánbiológiai alapú kísérleti és számítógépes módszerek.
Módosítás  44 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – II rész – 1.4 pont – 1.4.2 pont – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A cél kettős: egyfelől lehetővé kell tenni, hogy az európai ipar (pl. a vegyipar, az egészségügy, a bányászat, az energiaipar, a cellulóz- és papíripar, a textilipar, az élelmiszeripar) új, az ipari és társadalmi elvárásoknak megfelelő termékeket és folyamatokat fejlesszen ki, valamint versenyképes és továbbfejlesztett biotechnológia-alapú megoldásokkal helyettesítse a meglévőket; másfelől pedig a biotechnológiában rejlő lehetőségek kiaknázása a környezetszennyezés észlelésére, nyomon követésére, megelőzésére és eltávolítására. Ez magában foglalja az enzimes és anyagcsere-folyamatok, a biofolyamatok tervezése, a korszerű fermentáció, az upstream és downstream feldolgozás területén folytatott kutatást és innovációt, a mikrobiális közösségek dinamikájával kapcsolatos ismeretek elmélyítését. Ez magában foglalja továbbá a prototípusok abból a célból történő kifejlesztését, hogy felmérhető legyen a kialakított termékek és folyamatok technikai-gazdasági megvalósíthatósága.	A cél kettős: lehetővé kell tenni, hogy az európai ipar (pl. a vegyipar, az egészségügy, a bányászat, az energiaipar, a cellulóz- és papíripar, a textilipar, a keményítőgyártás, a növénytermesztés és az élelmiszerfeldolgozás) új, mezőgazdasági, halászati, ipari és társadalmi elvárásoknak megfelelő termékeket és folyamatokat fejlesszen ki; valamint versenyképes és továbbfejlesztett biotechnológia-alapú megoldásokkal helyettesítse a meglévőket; ezenfelül a biotechnológiában rejlő lehetőségek kiaknázása a környezetszennyezés észlelésére, nyomon követésére, megelőzésére és eltávolítására. Ez magában foglalja az enzimes és anyagcsere-folyamatok, a biofolyamatok tervezése, a korszerű fermentáció, az upstream és downstream feldolgozás területén folytatott kutatást és innovációt, a mikrobiális közösségek dinamikájával kapcsolatos ismeretek elmélyítését. Ez magában foglalja továbbá a prototípusok abból a célból történő kifejlesztését, hogy felmérhető legyen a kialakított termékek és folyamatok technikai-gazdasági megvalósíthatósága.
Indokolás
Fontos beilleszteni a növénytermesztési célú, valamint a mezőgazdaságot és akvakultúrát szolgáló biotechnológiát.
Módosítás  45 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – II rész – 1.4 pont – 1.4.3 pont – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A cél az olyan platformtechnológiák (genomika, metagenomika, proteomika, molekuláris eszközök) kialakítása, amelyek vezető szerepet és versenyelőnyt tesznek lehetővé számos gazdasági ágazatban. Ide tartozik az optimalizált tulajdonságokkal rendelkező, a hagyományos alternatívákon túlmutató bioerőforrások fejlesztésének megalapozása, a szárazföldi és vízi biodiverzitás új alkalmazások céljából történő, fenntartható felfedezésének, megértésének és használatának lehetővé tétele, és a biotechnológiai alapú egészségügyi megoldások (diagnosztika, oltóanyagok, orvosbiológiai eszközök) fejlődésének fenntartása.	A cél az olyan platformtechnológiák (rendszerbiológia, genomika, metagenomika, proteomika, fenomika, molekuláris eszközök) kialakítása, amelyek vezető szerepet és versenyelőnyt tesznek lehetővé számos gazdasági ágazatban. Ide tartozik az optimalizált tulajdonságokkal rendelkező, a hagyományos alternatívákon túlmutató bioerőforrások fejlesztésének megalapozása, a szárazföldi és vízi biodiverzitás új alkalmazások céljából történő, fenntartható felfedezésének, megértésének és használatának lehetővé tétele, és a biotechnológiai alapú egészségügyi megoldások (gyógyszerészet, diagnosztika, oltóanyagok, orvosbiológiai eszközök, egészségesebb növények és állatok az egészségesebb táplálkozás szolgálatában) fejlődésének fenntartása. Új diagnosztikai módszereket elsősorban abban az esetben támogatnak, ha a megelőzés vagy a diagnosztika az érintettek rendelkezésére fog állni vagy azok kifejlesztésére valószínűleg sor kerül majd.
Módosítás  46 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – II rész – 1.5 pont – 1.5.3 pont – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Növelni kell a feldolgozóipar – például a vegyipar, a cellulóz- és papírgyártás, az üveggyártás, a nemvasfémek gyártása és acélgyártás – versenyképességét az erőforrás- és energiahatékonyság gyökeres javításával, az ilyen ipari tevékenységek környezeti hatásának csökkentésével. A következők kerülnek középpontba: az innovatív anyagokat megalapozó alaptechnológiák, valamint az értéklánc egészében az alacsony szén-dioxid-kibocsátással előállított termékeket és a kevésbé energiaintenzív folyamatokat és szolgáltatásokat lehetővé tévő anyagok és technológiai megoldások kifejlesztése és hitelesítése, továbbá a rendkívül alacsony szén-dioxid-kibocsátású gyártási technológiák és módszerek használata annak érdekében, hogy elérjük az üvegházhatásúgáz-kibocsátás intenzitása tekintetében előírt csökkentéseket.	Növelni kell a feldolgozóipar – például a vegyipar, a cellulóz- és papírgyártás, az építőipar, az üveggyártás, a nemvasfémek gyártása és acélgyártás – versenyképességét az erőforrás- és energiahatékonyság megfizethető költségek mellett történő, gyökeres javításával, az ilyen ipari tevékenységek környezeti hatásának csökkentésével. A következők kerülnek középpontba: az innovatív anyagokat megalapozó alaptechnológiák, valamint az értéklánc egészében az alacsony szén-dioxid-kibocsátással előállított termékeket és a kevésbé energiaintenzív folyamatokat és szolgáltatásokat lehetővé tévő anyagok és technológiai megoldások kifejlesztése és hitelesítése, továbbá a rendkívül alacsony szén-dioxid-kibocsátású gyártási technológiák és módszerek használata annak érdekében, hogy elérjük az üvegházhatásúgáz-kibocsátás intenzitása tekintetében előírt csökkentéseket.
Módosítás  47 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – II rész – 1.5 a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	1.5 a. Ökoinnováció
	1.5.1. Az ökoinnovációra vonatkozó egyedi célkitűzések
	Az ökoinnováció egyedi célkitűzései arra irányulnak, hogy segítsék az innovatív európai ipart és egy olyan innovációs közösséget, amely célzottan a zöld növekedést és környezeti előnyöket megvalósító és világelsőként elismert új termékeket, folyamatokat és szolgáltatásokat hoz létre. A cél a forráshatékonyság növelése, a környezeti hatások csökkentése, a (víz-) szennyezés megelőzése és/vagy a természeti erőforrások hatékonyabb, eredményesebb és felelősebb felhasználásának elérése.
	1.5.2. Elméleti háttér és uniós hozzáadott érték
	Az ökoinnováció terén betöltött ipari vezető szerep a gazdaság egészében jobb környezeti teljesítményhez és ellenálló képességhez fog vezetni, ugyanakkor költséghatékony és előnyös a vállalkozások és társadalom egésze számára, a vidéktől a városi polgárokig. A környezeti iparágak globális piaca (2020) jó ütemben bővül, és ez az uniós üzleti ágazat eleve gyors növekedést mutat: az EU környezeti iparágai gyakran világelsők. A Horizont 2020-nak erre kell építkeznie. Az ökoinnovációnak a gazdaság és a társadalom minden részében meg kell jelennie, megteremtve az alapot ahhoz, hogy a fenntarthatóság kihívásainak leküzdésében Európa jelentős versenyelőnnyel rendelkezzen. Az ökoinnováció ezért a technológiai lehetőségek kulcsa.
	A környezeti iparágakat nagyszámú kis- és középvállalkozás (kkv) jelenléte jellemzi. Ezek a cégek a teljes foglalkoztatás mintegy felét teszik ki. A kkv-knak tehát a nagy iparági partnerekkel partnerségben egyre nagyobb szerepet kell betölteniük az új technológiák és megoldások innovációja és ezek végrehajtása terén.
	Az innováció fő forrásai az ökoinnováció és más ígéretes technológiák kapcsolódási pontjai, kezdve például az IKT-vel (nyomon követés és érzékelés) és a nanotechnológiákkal.
	1.5.3. A tevékenység főbb vonalai
	Az ökoinnováció az innováció bármely olyan formája, amelynek eredménye vagy célja, hogy jelentős és igazolható előrehaladást érjen el a fenntartható fejlődés célja felé, a környezetet érő hatások csökkentése, a környezeti nyomásokkal szembeni ellenálló képesség növelése vagy a természeti erőforrások hatékonyabb és felelősebb felhasználásának megvalósítása révén.
	Az ökoinnovációs tevékenységek az alábbi területeken összpontosítanak a fenntartható innovációra:
	a) Környezetbarát energiaellátás
	b) Energiahatékonyság
	c) Anyaghatékonyság
	d) Környezetbarát mobilitás
	e) Víz
	f) Hulladék
Módosítás  48 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – III rész – 1 pont – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A szilárd tudományos bizonyítékokon alapuló, hatékony egészségfejlesztés hozzájárul a betegségek megelőzéséhez, növeli az emberek jólétét, és egyben költséghatékony is. Az egészségfejlesztés és a betegségek megelőzése az egészséget befolyásoló tényezők megismerésén, a hatékony megelőzési eszközök, köztük az oltások rendelkezésre állásán, a hatékony egészségügyi és járványfelügyeleti programokon, a betegségekre való felkészültségen, valamint a hatékony szűrőprogramokon is múlik.	A szilárd tudományos bizonyítékokon alapuló, hatékony egészségfejlesztés hozzájárul a betegségek megelőzéséhez, növeli az emberek jólétét, csökkenti a társadalmi kirekesztést, és egyben költséghatékony is. Az egészségfejlesztés és a betegségek megelőzése az egészséget molekuláris szinten befolyásoló tényezők megismerésén, a hatékony megelőzési – az elsődleges és másodlagos megelőzésre irányuló kutatáson alapuló – eszközök, köztük az oltások rendelkezésre állásán, a kockázati tényezőket – például az elhízást – érintő viselkedéstani beavatkozásokon, a hatékony egészségügyi és járványfelügyeleti programokon, a betegségekre való felkészültségen, valamint a hatékony szűrőprogramokon is múlik.
Módosítás  49 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – III rész – 1 pont – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A betegségek, a fogyatékosságok és a csökkent képességek megelőzésének, gondozásának és gyógyításának sikerét nagyban befolyásolják az őket meghatározó okokkal, folyamatokkal és hatásokkal, valamint a jó egészségi állapotot és a jólétet előmozdító tényezőkkel kapcsolatos alapvető ismeretek. Az ezekkel kapcsolatos adatok hatékony terjesztése és mindennapi körülmények között folytatott, nagy léptékű kohors vizsgálatokkal való összekapcsolása szintén alapvető fontosságú, csakúgy, mint a kutatási eredmények klinikai alkalmazási módokká való alakítása, különösen klinikai vizsgálatok végzése révén.	A betegségek, a fogyatékosságok és a csökkent képességek megelőzésének, diagnosztizálásának, gondozásának és gyógyításának sikerét nagyban befolyásolják az őket meghatározó okokkal, folyamatokkal (pl. molekuláris reakcióutak) és hatásokkal, valamint a jó egészségi állapotot és a jólétet előmozdító tényezőkkel kapcsolatos alapvető ismeretek. Az ezekkel kapcsolatos adatok hatékony összegyűjtése és terjesztése, a szabványosított adatfeldolgozás és mindennapi körülmények között folytatott, nagy léptékű kohors vizsgálatokkal való összekapcsolása szintén alapvető fontosságú, csakúgy, mint a kutatási eredmények klinikai alkalmazási módokká kellő időben történő alakítása, különösen klinikai vizsgálatok végzése, továbbá a betegség felismerése utáni szakaszra irányuló orvosi kutatásra, valamint a transzlációs kutatásra fordított támogatás révén.
Módosítás  50 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – III rész – 1 pont – 2 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	A fertőző, a szegénységgel összefüggő, és az elhanyagolt betegségek terén fennálló kutatási hiányosságokra a betegek igényeiből kiinduló kutatási és innovációs tevékenységek révén kell megoldást találni. A megelőzés, a diagnózis, a kezelés és a telemedicina eszközeinek fejlesztésére irányuló, innovatív globális partnerségek támogatása felgyorsíthatja a kiválósági tudomány létrehozását, az EU pedig eleget tehet globális kötelezettségvállalásainak.
Módosítás  51 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – III rész – 1 pont – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A népesség öregedésével a betegségek és a fogyatékosságok egyre nagyobb terhet jelentenek, és ez további követelményeket támaszt az egészségügyi és társadalombiztosítási szektorral szemben. Ahhoz, hogy az emberek minden életkorban továbbra is hatékony egészségügyi és társadalombiztosítási ellátásban részesülhessenek, erőfeszítéseket kell tenni a megelőzéssel és a gyógyítással kapcsolatos döntéshozatal javítása, az egészségügyi és társadalombiztosítási szektorban bevált legjobb gyakorlatok azonosítása, illetve ezek terjesztésének elősegítése érdekében, valamint ösztönözni kell az integrált ellátást és azon technológiai, szervezési és társadalmi újítások széles körben való térnyerését, amelyek – különösen az idős emberek számára – lehetővé teszik, hogy aktívak és önállóak maradjanak. Mindez hozzájárul ezen társadalmi csoportok fizikai, szociális és mentális jóllétének növeléséhez és meghosszabbításához.	A népesség öregedésével a betegségek és a fogyatékosságok egyre nagyobb terhet jelentenek, és ez további követelményeket támaszt az egészségügyi és társadalombiztosítási szektorral szemben. Ahhoz, hogy az emberek minden életkorban továbbra is hatékony egészségügyi és társadalombiztosítási ellátásban részesülhessenek, erőfeszítéseket kell tenni a betegségek megelőzésével és a gyógyítással kapcsolatos döntéshozatal és tudatosítás felgyorsítása, az egészségügyi és társadalombiztosítási szektorban bevált legjobb gyakorlatok azonosítása, illetve ezek terjesztésének elősegítése érdekében, valamint ösztönözni kell az integrált ellátást és azon technológiai, szervezési és társadalmi újítások széles körben való térnyerését, amelyek – különösen az idős emberek számára – lehetővé teszik, hogy aktívak és önállóak maradjanak. Mindez hozzájárul ezen társadalmi csoportok fizikai, szociális és mentális jóllétének növeléséhez és meghosszabbításához.
Módosítás  52 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – III rész – 1 pont – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A népesség öregedésével a betegségek és a fogyatékosságok egyre nagyobb terhet jelentenek, és ez további követelményeket támaszt az egészségügyi és társadalombiztosítási szektorral szemben. Ahhoz, hogy az emberek minden életkorban továbbra is hatékony egészségügyi és társadalombiztosítási ellátásban részesülhessenek, erőfeszítéseket kell tenni a megelőzéssel és a gyógyítással kapcsolatos döntéshozatal javítása, az egészségügyi és társadalombiztosítási szektorban bevált legjobb gyakorlatok azonosítása, illetve ezek terjesztésének elősegítése érdekében, valamint ösztönözni kell az integrált ellátást és azon technológiai, szervezési és társadalmi újítások széles körben való térnyerését, amelyek – különösen az idős emberek számára – lehetővé teszik, hogy aktívak és önállóak maradjanak. Mindez hozzájárul ezen társadalmi csoportok fizikai, szociális és mentális jóllétének növeléséhez és meghosszabbításához.	A népesség öregedésével a betegségek és a fogyatékosságok egyre nagyobb terhet jelentenek, és ez további követelményeket támaszt az egészségügyi és társadalombiztosítási szektorral szemben. Ahhoz, hogy az emberek minden életkorban továbbra is hatékony egészségügyi és társadalombiztosítási ellátásban részesülhessenek, erőfeszítéseket kell tenni a megelőzéssel és a gyógyítással kapcsolatos döntéshozatal javítása, az egészségügyi és társadalombiztosítási szektorban bevált legjobb gyakorlatok azonosítása, illetve ezek terjesztésének elősegítése érdekében, valamint ösztönözni kell az integrált ellátást és azon technológiai, szervezési és társadalmi újítások széles körben való térnyerését, amelyek – különösen az idős emberek számára – lehetővé teszik, hogy aktívak és önállóak maradjanak. Mindez hozzájárul ezen társadalmi csoportok fizikai, szociális, gazdasági és mentális jóllétének növeléséhez és meghosszabbításához.
Módosítás  53 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – III rész – 1 pont – 1.1 pont – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az egészséget meghatározó tényezők jobb megértése bizonyítékokkal szolgál az egészség hatékony fejlesztése és a betegségek megelőzése számára, és lehetővé teszi az egészséggel és a jóléttel kapcsolatos átfogó mutatók kialakítását az Unión belül. Tanulmányozni kell a környezeti, viselkedésbeli (ezen belül életstílusbeli), társadalmi-gazdasági és genetikai tényezőket a legtágabban vett értelemben. A megközelítések magukban foglalják a hosszú távú kohors vizsgálatokat és ezeknek az „-omikai” kutatásokból származó adatokkal és egyéb módszerekkel való összekapcsolását.	Az egészséget meghatározó tényezők jobb megértése bizonyítékokkal szolgál az egészség hatékony fejlesztése és a betegségek megelőzése számára, és lehetővé teszi az egészséggel és a jóléttel kapcsolatos átfogó mutatók kialakítását az Unión belül és világszerte. Tanulmányozni kell a környezeti, az éghajlatváltozással összefüggő, viselkedésbeli (ezen belül életstílusbeli), társadalmi-gazdasági (ezen belül a foglalkozási) és genetikai kockázati tényezőket a legtágabban vett értelemben, a kapcsolódó közegészségügyi beavatkozások rövid és hosszú távú hatásával együtt. A megközelítések magukban foglalják a hosszú távú kohors vizsgálatokat és ezeknek az „-omikai” kutatásokból származó adatokkal és egyéb módszerekkel való összekapcsolását.
Módosítás  54 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – III rész – 1 pont – 1.1 pont – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A környezet, mint az egészséget meghatározó tényező jobb megértése különösképpen szükségessé teszi az integrált molekuláris biológiai, járványügyi és toxikológiai megközelítéseket az egészség és a környezet kapcsolatának vizsgálatában, beleértve a vegyszerek hatásmechanizmusának vizsgálatát, a környezetszennyezésnek és egyéb környezeti és éghajlati ártalomkeltőknek való kombinált kitettséget, az integrált toxikológiai vizsgálatokat, valamint az állatkísérletek alternatíváit. A kitettségi vizsgálatok innovatív megközelítésére van szükség, amely felhasználja a biomarkerek „-omikán” és epigenetikán alapuló új generációját, az emberi biomonitoringot, a személyi kitettségi vizsgálatokat és modellezést, hogy megértse a kitettség kombinált, halmozódó és újonnan felmerülő típusait, és integrálja a társadalmi-gazdasági és viselkedéstani tényezőket. Az ezzel kapcsolatos adatok és a környezeti adatok fejlett informatikai rendszerek segítségével való jobb összekapcsolása szintén támogatásban fog részesülni.	A környezet mint az egészséget az élet során – a terhességtől és a gyermekkortól időskorig – meghatározó tényező jobb megértése különösképpen szükségessé teszi az integrált molekuláris biológiai, a kockázati kitettségi vizsgálattal kapcsolatos, a járványügyi és toxikológiai megközelítéseket az egészség és a környezet kapcsolatának vizsgálatában, valamint az emberi betegségekben és toxicitásban szerepet játszó utak megismerésében. Ez magában foglalja a vegyszerek hatásmechanizmusának vizsgálatát – külön hangsúlyt helyezve az élelmiszerekben és egyéb fogyasztási cikkekben használt, endokrin zavarokat okozó anyagokra –, a környezetszennyezésnek és egyéb környezeti és éghajlati ártalomkeltőknek (úgy mint a levegőszennyezés, a víz- és talajszennyezés, a zajszennyezés, a hőmérséklet és a fényszennyezés) való kombinált kitettséget, az integrált toxikológiai vizsgálatokat, valamint az állatkísérletek alternatíváit. A kitettségi vizsgálatok innovatív megközelítésére van szükség, amely felhasználja a biomarkerek „-omikán” és epigenetikán alapuló új generációját, az emberi biomonitoringot, a személyi kitettségi vizsgálatokat és modellezést, hogy megértse a kitettség kombinált, halmozódó és újonnan felmerülő típusait, és integrálja a társadalmi-gazdasági és viselkedéstani tényezőket. Az ezzel kapcsolatos adatok és a környezeti adatok fejlett informatikai rendszerek segítségével való jobb összekapcsolása szintén támogatásban fog részesülni. A környezeti egészségi mutatókat úgy kell kidolgozni, hogy kiegészítsék az egyéb egészségi mutatókat.
Módosítás  55 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – III rész – 1 pont – 1.1 pont – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Ily módon lehetővé válik a meglévő és tervezett szakpolitikák és programok értékelése és a politikai támogatás biztosítása. Hasonlóképpen jobb viselkedéstani beavatkozások, megelőzési és nevelőprogramok fejleszthetők ki, beleértve azokat, amelyek növelik a táplálkozással, a védőoltásokkal és egyéb elsődleges beavatkozásokkal kapcsolatos egészségügyi ismereteket.	Ily módon lehetővé válik a meglévő és tervezett szakpolitikák és programok értékelése és a politikai támogatás biztosítása. Hasonlóképpen jobb viselkedéstani beavatkozások, megelőzési és nevelőprogramok fejleszthetők ki, beleértve azokat, amelyek nevezetesen a táplálkozással, a védőoltásokkal és egyéb elsődleges beavatkozásokkal kapcsolatos egészségügyi ismereteket növelik. Ehhez hasonlóan az „egészség minden szakpolitikában” megközelítést (mint például a környezettel és a munkahellyel foglalkozókat) fejleszteni lehetne a kockázati tényezők minimalizálása érdekében.
Módosítás  56 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – III rész – 1 pont – 1.2 pont – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A szűrőprogramok kidolgozása a kockázat korai biomarkereinek és a betegség kezdetének azonosításától, alkalmazásuk pedig a szűrési módszerek és programok tesztelésétől és validálásától függ. A magas betegségkockázattal rendelkező egyének és populációk azonosítása lehetővé teszi a betegségek hatékony és költséghatékony megelőzését szolgáló, személyre szabott, rétegzett és kollektív stratégiák kialakítását.	A szűrőprogramok kidolgozása nem csak a kockázat korai biomarkereinek és a betegség kezdetének, hanem a kulcsfontosságú pályáknak az azonosításától, alkalmazásuk pedig a szűrési módszerek és programok tesztelésétől és validálásától függ. A magas betegségkockázattal rendelkező egyének és populációk azonosítása lehetővé teszi a betegségek hatékony és költséghatékony megelőzését szolgáló, személyre szabott, rétegzett és kollektív stratégiák kialakítását. E tekintetben prioritásként kell kezelni azokat a szűrési programokat, amelyek esetében az érintettek számára felajánlható a megelőzés vagy a terápia, vagy azok kidolgozására valószínűleg sor kerül.
Indokolás
A terápiás vagy megelőző hatással nem rendelkező szűrési programok nem nyújtanak megoldást, hanem további problémákat okoznak például az adatvédelem területén.
Módosítás  57 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – III rész – 1 pont – 1.3 pont – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az emberi populációkat új és újonnan felmerülő fertőzések (ideértve azokat is, amelyek az éghajlatváltozásból erednek), a gyógyszerekkel szembeni rezisztencia, a létező kórokozók és az éghajlatváltozás egyéb, közvetett és közvetlen következményei fenyegetik. A felügyeleti módszerek javítására, korai figyelmeztető hálózatokra, az egészségügyi szolgáltatások megszervezésére és készültségi kampányokra van szükség a járványok modellezése, a világjárványokra adott hatékony válaszok, az éghajlatváltozás következtében fellépő, nem fertőző betegségekre való reagálás érdekében, továbbá erőfeszítések szükségesek a gyógyszerekkel szemben rezisztens fertőző betegségek leküzdésére való képességek fenntartásához és kiterjesztéséhez.	Az emberi populációkat új és újonnan felmerülő fertőzések (ideértve azokat is, amelyek az éghajlatváltozásból erednek), a gyógyszerekkel szembeni rezisztencia, a létező kórokozók és az éghajlatváltozás egyéb, közvetett és közvetlen következményei fenyegetik. A felügyeleti módszerek javítására, ezen belül mind az emberi, mind az állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerekkel szembeni rezisztencia felügyeleti módszereinek javítására, korai figyelmeztető hálózatokra, az egészségügyi szolgáltatások megszervezésére és készültségi kampányokra van szükség a járványok modellezése, a világjárványokra adott hatékony válaszok, az éghajlatváltozás következtében fellépő, nem fertőző betegségekre való reagálás érdekében, továbbá erőfeszítések szükségesek a gyógyszerekkel szemben rezisztens fertőző betegségek leküzdésére való képességek fenntartásához és kiterjesztéséhez.
Módosítás  58 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – III rész – 1 pont – 1.4 pont – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A betegség és az egészség jobb megértésére van szükség minden korcsoport esetében, hogy új és jobb megelőző intézkedéseket, diagnózisokat és kezeléseket fejleszthessünk ki. A betegségek patofiziológiájára irányuló interdiszciplináris és transzlációs kutatások létfontosságúak abban, hogy megértsük a betegségek folyamatainak valamennyi aspektusát, beleértve a természetes változatok és a betegségek molekuláris adatok alapján történő újraosztályozását, valamint a kutatási eredmények validálását és hasznosítását a klinikai gyakorlatban.	A betegség és az egészség jobb megértésére van szükség minden korcsoport esetében, hogy új és jobb megelőző intézkedéseket, diagnózisokat és kezeléseket fejleszthessünk ki. A betegségek patofiziológiájára irányuló, humánbiológiai alapú eszközöket és megközelítéseket alkalmazó interdiszciplináris és transzlációs kutatások létfontosságúak abban, hogy megértsük a betegségek folyamatainak valamennyi aspektusát, beleértve a természetes változatok és a betegségek molekuláris adatok alapján történő újraosztályozását, valamint a kutatási eredmények validálását és hasznosítását a klinikai gyakorlatban. Különösen támogatni kell az olyan transzlációs kutatási projekteket, amelyek célja a laboratóriumi megállapítások gyorsabb és hatékonyabb alkalmazása az orvosi gyakorlatban, különösen azokon a területeken, ahol nagy kielégítetlen szükségletek vannak, mint amilyen a hematológia/onkológia, ritka betegségek és az antimikrobiális rezisztencia.
Módosítás  59 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – III rész – 1 pont – 1.4 pont – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az alapot szolgáltató kutatások magukban foglalják és ösztönzik az új eszközök és megközelítések kifejlesztését és használatát a biogyógyászati adatok létrehozásában, beleértve az „-omikai”, nagy teljesítményű rendszerszerű orvoslással kapcsolatos megközelítéseket. Ezek a tevékenységek szoros kapcsolatot igényelnek az alapkutatások és a klinikai kutatások között, valamint a hosszú távú kohors vizsgálatokkal (és a megfelelő kutatási területekkel), a fent leírtaknak megfelelően. Szoros kapcsolatra van szükség a kutatási és gyógyászati infrastruktúrákkal (adatbázisok, biobankok stb.) az adatok szabványosítása, tárolása, megosztása és az ezekhez való hozzáférés érdekében, amelyek létfontosságúak az adathasznosság maximalizálása, valamint az adathalmazok innovatívabb és hatásosabb elemzési és kombinálási módszereinek ösztönzése szempontjából.	Az alapot szolgáltató kutatások magukban foglalják és ösztönzik az új eszközök és megközelítések kifejlesztését és használatát a biogyógyászati adatok létrehozásában, beleértve a humánbiológiai alapú „-omikai”, nagy teljesítményű rendszerszerű orvoslással kapcsolatos megközelítéseket. Ezek a tevékenységek szoros kapcsolatot igényelnek az alapkutatások és a klinikai kutatások között, valamint a hosszú távú kohors vizsgálatokkal (és a megfelelő kutatási területekkel), a fent leírtaknak megfelelően. Szoros kapcsolatra van szükség a kutatási és gyógyászati infrastruktúrákkal (adatbázisok, biobankok stb.) a nyers adatok szabványosítása, tárolása, megosztása és az ezekhez való szabad hozzáférés érdekében, amelyek létfontosságúak az adathasznosság maximalizálása, valamint az adathalmazok innovatívabb és hatásosabb elemzési és kombinálási módszereinek ösztönzése szempontjából.
Módosítás  60 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – III rész – 1.5 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
1.5. Jobb védőoltások kifejlesztése	1.5. Jobb megelőző eszközök kifejlesztése
Hatásosabb védőoltásokra (vagy alternatív megelőző beavatkozásokra) és tényalapú oltási programokra van szükség a betegségek kiterjedt skáláját illetően. Ez a betegségek és a betegségek folyamatainak, valamint az ezekből eredő járványoknak a jobb megértését, továbbá klinikai vizsgálatok és társult kutatások folytatását igényli.	Hatásosabb védőoltások és tényalapú oltási programok fejlesztésének támogatására van szükség a betegségek kiterjedt skáláját illetően, ideértve a szegénységhez kapcsolódó betegségeket is, mint például a HIV/AIDS-t, a tuberkulózist, a maláriát és az elhanyagolt betegségeket is. A betegségek fő kockázati tényezőivel kapcsolatos ismeretek, valamint a viselkedéstudomány hasonlóképpen felhasználható e kockázati tényezők kezelésére és az egészséges életmód előmozdítására irányuló hatékony megelőzési stratégiák megtervezéséhez. Ebben hatalmas lehetőség rejlik a krónikus betegségek visszaszorítására. Ez a betegségek és a betegségek folyamatainak, valamint az ezekből eredő járványoknak a jobb megértését igényli, továbbá klinikai vizsgálatokat és társult kutatásokat.
Indokolás
A szegénységgel kapcsolatos betegségek, többek között a HIV/AIDS hatásos védőoltásának kifejlesztése a leginkább költséghatékony megoldás az ilyen betegségek leküzdéséhez, mivel a védőoltások kevesebb költséget jelentenek az egészségügyi rendszerek számára, mint a folyamatos kezelés. Az e területtel kapcsolatos kutatás az Unió és az egész világ ilyen betegségekben szenvedő lakosainak javára szolgál, és ösztönözni kell.
Módosítás  61 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – III rész – 1.6 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az egészség, a betegség és a betegségek folyamatainak jobb megértésére van szükség minden korosztály esetében ahhoz, hogy új és hatásosabb diagnosztikai módszereket alakíthassunk ki. Fejleszteni fogják az innovatív és meglévő technológiákat azzal a céllal, hogy jelentősen javítsák a betegségek kimenetelét korábbi, pontosabb diagnózisokkal, valamint jobban a betegre szabott kezelések lehetővé tételével.	Az egészség, a betegség és a betegségek folyamatainak jobb megértésére van szükség minden korosztály esetében ahhoz, hogy új és hatásosabb diagnosztikai módszereket alakíthassunk ki. Fejleszteni fogják az innovatív és meglévő technológiákat azzal a céllal, hogy jelentősen javítsák a betegségek kimenetelét korábbi, pontosabb diagnózisokkal, valamint jobban a betegre szabott kezelések lehetővé tételével. E célból támogatást kap többek között az in vitro és a képalkotási diagnosztika továbbfejlesztése. A betegek sugárvédelmével is foglalkozni fognak.
Módosítás  62 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – III rész – 1.8 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
1.8. A betegségek kezelése	1.8. A betegségek kezelésének javítása
Szükséges a több területet érintő, gyógyszerekkel, védőoltásokkal és egyéb terápiás megközelítésekkel kapcsolatos támogató technológiák javításának támogatása, beleértve a szervátültetéseket, a gén- és sejtterápiát; a siker növelése a gyógyszerek és védőoltások fejlesztési folyamataiban (beleértve azokat az alternatív módszereket, amelyek helyettesíthetik a klasszikus biztonságossági és hatásossági vizsgálatokat, pl. új módszerek kidolgozását); a regeneratív gyógyászati megközelítések kifejlesztése, ideértve az őssejteken alapuló megközelítéseket; jobb orvosi és segítő eszközök és rendszerek kifejlesztése; annak a képességnek a fenntartása és növelése, hogy megküzdjünk a ragályos, ritka, súlyos és krónikus betegségekkel, és olyan orvosi beavatkozásokat hajtsunk végre, amelyek a hatásos antimikrobiális gyógyszerek elérhetőségétől függenek; valamint az átfogó megközelítések kidolgozása a társult betegségek kezelésére valamennyi korcsoportban, és a többszörös gyógyszerezés megelőzése. Ezek a fejlesztések új, hatékonyabb, hatásos és fenntartható kezelések kidolgozását teszik lehetővé a betegségek leküzdésére és a rokkantság kezelésére.	Szükséges a több területet érintő, gyógyszerekkel, védőoltásokkal és egyéb terápiás megközelítésekkel kapcsolatos támogató technológiák javításának támogatása, beleértve a szervátültetéseket, a gén- és sejtterápiát; a siker növelése a gyógyszerek és védőoltások fejlesztési folyamataiban (beleértve azokat az alternatív módszereket, amelyek helyettesíthetik a klasszikus biztonságossági és hatásossági vizsgálatokat, pl. új módszerek kidolgozását); a regeneratív gyógyászati megközelítések kifejlesztése, ideértve az őssejteken alapuló megközelítéseket; betegcsoportra és személyre szabott gyógyászat kifejlesztése a kezelések hatásosabbá és gazdaságosabbá tétele érdekében, valamint annak biztosítása, hogy minél több betegséghez álljanak rendelkezésre gyógyszerek és terápiák; a reproduktív egészség javítása a meddőség okainak kezelése és a férfi fogamzásgátló eszközök fejlesztése révén, jobb orvosi és segítő eszközök és rendszerek kifejlesztése; palliatív terápiák fejlesztése; annak a képességnek a fenntartása és növelése, hogy megküzdjünk a ragályos, ritka, szegénységgel kapcsolatos, elhanyagolt, súlyos és krónikus betegségekkel, és olyan orvosi beavatkozásokat hajtsunk végre, amelyek a hatásos antimikrobiális gyógyszerek elérhetőségétől függenek; valamint az átfogó megközelítések kidolgozása a társult betegségek kezelésére valamennyi korcsoportban, és a többszörös gyógyszerezés megelőzése. Ezek a fejlesztések új, hatékonyabb, hatásos és fenntartható kezelések kidolgozását teszik lehetővé a betegségek leküzdésére és a rokkantság kezelésére. Emellett a kutatás révén azonosítani, tisztázni és fejleszteni kell a terápiás döntéshozatalt befolyásoló tényezőket.
Módosítás  63 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – III rész – 1 pont – 1.9 pont – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A klinikai vizsgálatok a biogyógyászati ismeretek a betegek számára történő felhasználásba való átültetésének módszerei, ezért ezek és gyakorlatuk javítása számára támogatást kell nyújtani. A példák között megemlíthető a jobb módszertanok kidolgozása, ami lehetővé teszi, hogy a vizsgálatok a populáció releváns csoportjaira összpontosítsanak – beleértve azokat, akik egyéb velejáró betegségekben szenvednek és/vagy már kezelésben részesülnek –, a beavatkozások és megoldások összehasonlított hatásosságának meghatározása, valamint az adatbázisok és elektronikus egészségügyi nyilvántartások adatforrásként történő jobb kihasználása a vizsgálatok és az ismeretek transzferében. Hasonlóképpen támogatást biztosítanak a beavatkozások egyéb típusainak, így például a mindennapi körülmények között folytatott önálló élettel kapcsolatosaknak a transzfere számára.	A klinikai vizsgálatok a biogyógyászati ismeretek a betegek számára történő felhasználásba való átültetésének módszerei, ezért ezek és gyakorlatuk javítása számára támogatást kell nyújtani. A példák között megemlíthető a jobb módszertanok kidolgozása, ami lehetővé teszi, hogy a vizsgálatok a populáció releváns csoportjaira összpontosítsanak – beleértve azokat, akik egyéb velejáró betegségekben szenvednek és/vagy már kezelésben részesülnek –, a beavatkozások és megoldások összehasonlított hatásosságának meghatározása, valamint az adatbázisok és elektronikus egészségügyi nyilvántartások adatforrásként történő jobb kihasználása a vizsgálatok és az ismeretek transzferében. Hasonlóképpen támogatást biztosítanak a beavatkozások egyéb típusainak, így például a mindennapi körülmények között folytatott önálló élettel kapcsolatosaknak a transzfere számára. Különös jelentőséget kapnak a ritka betegségek és a gyermekek körében előforduló betegségek (többek között a koraszülöttség) területén végzett klinikai vizsgálatok.
Indokolás
Az európai együttműködés különösen fontos a ritka betegségek és a gyermekek körében előforduló betegségek területén, mivel az esetek szükséges száma miatt a tagállamok egyedül nem rendelkeznek kellő lehetőségekkel.
Módosítás  64 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – III rész – 1 pont – 1,10 pont – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Támogatni kell az infrastruktúrák és az információs struktúrák és források integrációját (beleértve azokat, amelyek kohorszvizsgálatokból, protokollokból, adatgyűjteményekből, mutatókból stb. származnak) valamint az adatok szabványosítását, interoperabilitását, tárolását, megosztását, valamint az ezekhez való hozzáférést, hogy lehetővé tegyük az adatok megfelelő kihasználását. Figyelmet kell fordítani az adatfeldolgozásra, a tudásmenedzsmentre, a modellezésre és a vizualizációra.	Támogatni kell az infrastruktúrák és az információs struktúrák és források integrációját (beleértve azokat, amelyek kohorszvizsgálatokból, protokollokból, adatgyűjteményekből, mutatókból stb. származnak) valamint a nyers adatok szabványosítását, interoperabilitását, tárolását, megosztását, valamint az ezekhez való szabad hozzáférést, hogy lehetővé tegyük az adatok megfelelő kihasználását. Figyelmet kell fordítani az adatfeldolgozásra, a tudásmenedzsmentre, a modellezésre és a vizualizációra.
Módosítás  65 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – III rész – 1 pont – 1.11 pont – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Támogatni kell a tudományos eszközök, módszerek és statisztikák fejlesztését, amelyek lehetővé teszik az egészséggel kapcsolatos technológiák biztonságosságának, hatásosságának és minőségének gyors, pontos és előrejelző értékelését, ideértve az új gyógyszereket, biológiai készítményeket, fejlett terápiákat és orvosi eszközöket. Ez különösen fontos többek között a védőoltásokkal, sejt-/szövet- és génterápiákkal, szervekkel és transzplantációval, specializált gyártással, biobankokkal, új orvosi eszközökkel, diagnosztikai/kezelési eljárásokkal, genetikai vizsgálatokkal, interoperabilitással és az e-egészséggel kapcsolatos területeken megjelenő új fejlesztések szempontjából, beleértve az adatvédelmi szempontokat is. Hasonlóképpen szükséges a környezettel és az egészséggel kapcsolatos, továbbfejlesztett kockázatértékelési módszertanok, tesztelési megközelítések és stratégiák támogatása is. Szintén támogatni kell a fenti területek etikai szempontjainak értékelését segítő, releváns módszerek kidolgozását.	Támogatni kell a tudományos eszközök, módszerek és statisztikák fejlesztését, amelyek lehetővé teszik az egészséggel kapcsolatos technológiák biztonságosságának, hatásosságának és minőségének gyors, pontos és előrejelző értékelését, ideértve az új gyógyszereket, biológiai készítményeket, fejlett terápiákat és orvosi eszközöket. Ez különösen fontos többek között a védőoltásokkal, sejt-/szövet- és génterápiákkal, szervekkel és transzplantációval, specializált gyártással, biobankokkal, új orvosi eszközökkel, diagnosztikai/kezelési eljárásokkal, genetikai vizsgálatokkal, interoperabilitással, telemedicinával és az e-egészséggel kapcsolatos területeken megjelenő új fejlesztések szempontjából, beleértve az adatvédelmi szempontokat is. Hasonlóképpen szükséges a vegyi anyagok környezetre és egészségre gyakorolt hatásaik szerinti értékelésével foglalkozó, korszerű veszély- és kockázatértékelési módszertanok, tesztelési megközelítések és stratégiák támogatása is. Szintén támogatni kell a fenti területek etikai szempontjainak értékelését segítő, releváns módszerek kidolgozását.
Indokolás
Az uniós kutatásnak támogatni kell a biogyógyászati kutatást és a toxikus hatás vizsgálatát érintő paradigmaváltást, amely az állatkísérletekről a XXI. századi korszerű toxicitási vizsgálatra vált át. A molekuláris biológia, a biotechnológia és más területek vívmányai jelentős fejlesztések útját készítik elő azzal kapcsolatban, hogy a tudósok hogyan tudják értékelni az potenciális mérgező hatású vegyi anyag egészségügyi kockázatait. E fejlesztések gyorsabbá, olcsóbbá és az ilyen anyagoknak kitett személyek számára közvetlenebbül relevánssá tehetik a toxicitásvizsgálatot.
Módosítás  66 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – III rész – 1 pont – 1.12 pont – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Több tudományágat átfogó, fejlett és alkalmazott kutatásokra és innovációkra van szükség a viselkedéstani, gerontológiai, digitális és egyéb tudományokkal közösen ahhoz, hogy költséghatékony és felhasználóbarát megoldásokat találjunk az idősödő népesség és a fogyatékkal élő emberek aktív, önálló és támogatott napi életviteléhez (otthoni környezetben, a munkahelyen stb.). Ez érvényes a különféle környezetekre, valamint azokra a technológiákra, rendszerekre és szolgáltatásokra, amelyek javítják az életminőséget és az emberi működőképességet, beleértve a mobilitást, az intelligens és személyre szabott segítő technológiákat, szolgáltatásokat és a szociális robotikát, valamint a segítő külső környezetet. Támogatásban részesülnek azok a bevezető jellegű kutatások és innovációk, amelyek a megvalósulást és a megoldások széles körű alkalmazását vizsgálják.	Több tudományágat átfogó, fejlett és alkalmazott kutatásokra és innovációkra van szükség a viselkedéstani, gerontológiai, digitális és egyéb tudományokkal közösen ahhoz, hogy költséghatékony és felhasználóbarát megoldásokat találjunk az idősödő népesség és a fogyatékkal élő emberek aktív, önálló és támogatott napi életviteléhez (otthoni környezetben, a munkahelyen stb.). Ez érvényes a különféle környezetekre, valamint azokra a technológiákra, rendszerekre és szolgáltatásokra, amelyek javítják az életminőséget és az emberi működőképességet, beleértve a mobilitást, az intelligens és személyre szabott segítő technológiákat, szolgáltatásokat és a szociális robotikát, valamint a segítő külső környezetet anélkül, hogy hátrányos hatást gyakorolnának a betegek és segítségben részesülő személyek kapcsolati képességeit és társas interakcióik minőségét. Támogatásban részesülnek azok a bevezető jellegű kutatások és innovációk, amelyek a megvalósulást és a megoldások széles körű alkalmazását vizsgálják, előnyben részesítve az ilyen körülmények között élő polgárokat érintő projekteket.
Módosítás  67 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – III rész – 1 pont – 1.13 pont – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Ha az egyéneket képessé tesszük arra, hogy egész életükön át javítsák és menedzseljék egészségüket, ez kiadáscsökkentést eredményez az egészségügyi rendszerekben, mivel lehetővé teszi a krónikus betegségek intézményeken kívüli kezelését, és javítja az egészségügyi kimeneteleket. Ehhez olyan kutatásokra van szükség, amelyek a viselkedéstani és szociális modelleket, a társadalmi hozzáállást és törekvéseket vizsgálják a személyre szabott egészségügyi technológiákkal, mobil és/vagy hordozható eszközökkel új diagnosztikai módszerekkel és személyre szabott szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek támogatják az egészséges életmódot, jólétet, öngondoskodást, a polgárok és az egészségügyi szakemberek közötti jobb interakciót, a betegségek és a rokkantság kezelését célzó, személyre szabott programokat, valamint támogatják a tudással kapcsolatos infrastruktúrát.	Ha az egyéneket képessé tesszük arra, hogy megértsék, hogy egész életükön át javítsák és menedzseljék egészségüket, ez kiadáscsökkentést eredményez az egészségügyi rendszerekben, mivel képessé teszi az egyéneket jó egészségük megőrzésére, a megbetegedések megelőzésére, továbbá lehetővé teszi a krónikus betegségek intézményeken kívüli kezelését, és javítja az egészségügyi kimeneteleket. Ehhez olyan kutatásokra van szükség, amelyek az egészségügyi műveltséget, a közegészségügyi beavatkozásokat, a viselkedéstani és szociális modelleket, a társadalmi hozzáállást és törekvéseket vizsgálják a személyre szabott egészségügyi technológiákkal, mobil és/vagy hordozható eszközökkel, új diagnosztikai módszerekkel, ápolási-gondozási megoldásokkal és rehabilitációval, valamint személyre szabott szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek támogatják az egészséges életmódot, jólétet, öngondoskodást, a polgárok és az egészségügyi szakemberek közötti jobb interakciót, a betegségek és a rokkantság kezelését célzó, személyre szabott programokat, valamint támogatják a tudással kapcsolatos infrastruktúrát.
Módosítás  68 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – III rész – 1 pont – 1.14 pont – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A krónikus betegségek intézményeken kívüli kezelésének támogatása függ az egészségügyi szolgáltatók, valamint a szociális és informális gondozást nyújtók közötti jobb együttműködéstől. Támogatni kell az olyan kutatásokat és innovatív alkalmazásokat, amelyek elősegítik a megosztott információn alapuló döntéshozatalt, tények szolgáltatását a széles körű alkalmazáshoz, az új megoldások piaci felhasználását, beleértve az együttműködést támogató távegészségügyi és távgondozási szolgáltatásokat. Támogatást kap a hosszú távú gondozás minőségének javítását célzó kutatás és innováció is.	A krónikus betegségek intézményeken belüli és kívüli kezelésének támogatása függ az egészségügyi szolgáltatók, valamint a szociális és informális gondozást nyújtók közötti jobb együttműködéstől. Támogatni kell az olyan kutatásokat és innovatív alkalmazásokat, amelyek elősegítik a megosztott információn alapuló döntéshozatalt, tények szolgáltatását a széles körű alkalmazáshoz, az új megoldások piaci felhasználását, beleértve az együttműködést támogató távegészségügyi és távgondozási szolgáltatásokat. Az egészségügyi szakemberek és szolgáltatások jobb integrációjának előmozdítása érdekében támogatást kap az egészségügyi szolgáltatások megszervezését és nyújtását célzó kutatás is, ami – egyebek között – a megkönnyíti a betegek korai beutalását háziorvosoktól a szakorvoshoz a betegségek jobb kezelése érdekében. Támogatást kap a hosszú távú gondozás minőségének javítását célzó kutatás és innováció is.
Módosítás  69 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – III rész – 1 pont – 1.15 pont – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Támogatni kell az egészségügyi technológiák értékelésének és az egészségügyi gazdaságnak a fejlesztését, valamint a bizonyítékok gyűjtését és a bevált gyakorlatok, innovatív technológiák és megközelítések terjesztését az egészségügyi ágazatban, beleértve az információs és telekommunikációs, valamint e-egészségügyi alkalmazásokat. Támogatni kell az európai és harmadik országbeli közegészségügyi rendszerek reformjának összehasonlító elemzését, valamint közép- és hosszú távú gazdasági és társadalmi hatásaik vizsgálatát. Támogatni kell az egészségügy jövőbeni munkaerő-szükségletének elemzését mind a létszám, mind pedig az új ellátási mintákhoz szükséges készségek szempontjából. Támogatni kell azokat a kutatásokat, amelyek az egészséggel kapcsolatos egyenlőtlenségek kialakulását, egyéb gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségekkel való összefüggéseiket, valamint az ezek csökkentését célzó európai és más országbeli szakpolitikák hatásosságát vizsgálják. Végezetül támogatni kell a betegbiztonsági megoldások és minőségbiztosítási rendszerek, és ezen belül az ellátásbiztonság és -minőség terén a betegek által játszott szerep értékelését.	Támogatni kell az egészségügyi technológiák értékelésének és az egészségügyi gazdaságnak a fejlesztését. Támogatni kell továbbá az egészségügyi szolgáltatások nyújtásának új, hatékonyabb, eredményesebb és a nemzeti közegészségügyi rendszerek reformjához esetlegesen alapul szolgáló módjaira irányuló kutatásokat is, valamint a bizonyítékok gyűjtését és a bevált gyakorlatok, innovatív technológiák és megközelítések terjesztését az egészségügyi ágazatban, beleértve az információs és telekommunikációs, valamint e-egészségügyi alkalmazásokat. Támogatni kell az európai és harmadik országbeli közegészségügyi rendszerek reformjának összehasonlító elemzését, valamint közép- és hosszú távú gazdasági és társadalmi hatásaik, továbbá a közegészségügyi rendszer hatékonysága és eredményessége vonatkozásában megmutatkozó eredményeik vizsgálatát. Támogatni kell az egészségügy jövőbeni munkaerő-szükségletének elemzését mind a létszám, mind pedig az új ellátási mintákhoz szükséges készségek szempontjából. Támogatni kell azokat a kutatásokat, amelyek az egészséggel kapcsolatos egyenlőtlenségek kialakulását, egyéb gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségekkel való összefüggéseiket, valamint az ezek csökkentését célzó európai és más országbeli szakpolitikák hatásosságát vizsgálják. Végezetül támogatni kell a betegbiztonsági megoldások és minőségbiztosítási rendszerek, és ezen belül az ellátásbiztonság és -minőség terén a betegek által játszott szerep értékelését.
Módosítás  70 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – III rész – 1 pont – 1.16 pont – 1 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	Megfelelő finanszírozást kell biztosítani a diagnózis utáni szakaszhoz közvetlenül kapcsolódó kutatási területek – különösen a daganatos, a szív-és érrendszeri, valamint a légzőszervi megbetegedések esetében – és az életminőség javítása számára.
Módosítás  71 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – III rész – 2 pont – cím
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
2. Élelmezésbiztonság, fenntartható mezőgazdaság, tengerkutatás és tengerhasznosítási célú kutatás, valamint a biogazdaság.	2. Élelmezésbiztonság, élelmiszer-minőség és -biztonság, fenntartható mezőgazdaság, tengerkutatás és tengerhasznosítási célú kutatás, valamint a biogazdaság
Módosítás  72 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – III rész – 2.1 pont – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Megfelelő tudásra, eszközökre, szolgáltatásokra és innovációkra van szükség a termelékenyebb, erőforrás-hatékonyabb és rugalmasabb mezőgazdasági és erdőgazdálkodási rendszerek támogatásához, amelyek elegendő mennyiségű élelmiszert, takarmányt, biomasszát és egyéb nyersanyagokat biztosítanak, valamint ökoszisztéma-szolgáltatásokat nyújtanak, és ezáltal elősegítik a virágzó vidéki közösségek fejlődését. A kutatás és az innováció lehetőségeket kínál a mezőgazdasági és környezetvédelmi célok integrálására a fenntartható termelésbe, amelyek a következők: a mezőgazdaság termelékenységének és erőforrás-hatékonyságának növelése; az üvegházhatást okozó, mezőgazdasági eredetű gázok kibocsátásának csökkentése; a tápanyagok a megművelt földekről a szárazföldi és vízi környezetekbe való szivárgásának csökkentése; a növényi eredetű fehérjék Európába irányuló nemzetközi importjától való függés csökkentése; a biológiai sokféleség mértékének növelése az elsődleges termelési rendszerekben.	Megfelelő tudásra, eszközökre, szolgáltatásokra és innovációkra van szükség a termelékenyebb, erőforrás-hatékonyabb és rugalmasabb mezőgazdasági és erdőgazdálkodási rendszerek támogatásához, amelyek elegendő mennyiségű élelmiszert, takarmányt, biomasszát és egyéb nyersanyagokat biztosítanak, valamint ökoszisztéma-szolgáltatásokat nyújtanak, és ezáltal elősegítik a virágzó vidéki közösségek fejlődését. A kutatás és az innováció lehetőségeket kínál a mezőgazdasági és környezetvédelmi célok integrálására a fenntarthatóbb termelésbe, például: a növények genetikai potenciáljának fokozása a biotikus és abiotikus stresszhez való alkalmazkodásuk javítása érdekében; a mezőgazdaság termelékenységének és erőforrás-hatékonyságának növelése; az üvegházhatást okozó, mezőgazdasági eredetű gázok kibocsátásának csökkentése; a tápanyag- és vízfelhasználás hatékonyságának fokozása; a növényi eredetű fehérjék Európába irányuló nemzetközi importjától való függés csökkentése; a biológiai sokféleség mértékének növelése az elsődleges termelési rendszerekben.
Indokolás
Az „amelyek a következő” fordulat helyére a „például” szó lép, így kevésbé korlátozó, pontosabb és szélesebb körű a megfogalmazás.
Módosítás  73 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – III rész – 2.1 pont – 2.1.1 pont – cím
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
2.1.1. A termelési hatékonyság növelése és az éghajlatváltozás hatásainak kezelése a fenntarthatóság és rugalmasság biztosítása mellett	2.1.1. A termelési hatékonyság, élelmiszer-minőség és - biztonság növelése és az éghajlatváltozás hatásainak kezelése a fenntarthatóság és rugalmasság biztosítása mellett
Indokolás
Élelmiszer-minőség és -biztonság, például a növények egészsége, érzékelhető jellemzők és tápanyagjellemzők (vitaminok, mikrotápanyagok).
Módosítás  74 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – III rész – 2.1 pont – 2.1.1 pont – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Olyan, több tudományágat felölelő megközelítésekre van szükség, amelyek javítják a növények, állatok, mikroorganizmusok eredményességét, miközben biztosítják az erőforrások (víz, tápanyagok, energia) hatékony felhasználását és a vidéki területek ökológiai egységét. Hangsúlyt kapnak az integrált és változatos termelési rendszerek és mezőgazdasági gyakorlatok, ideértve a precíziós technológiák és ökológiai hatékonyságot növelő megközelítések felhasználását mind a hagyományos, mind a bio-mezőgazdaság javára. A növények és állatok alkalmazkodást és termékenységet szolgáló tulajdonságainak genetikai javítása szükségessé teszi a megfelelő hagyományos és modern tenyésztési megközelítéseket és a genetikai erőforrások jobb felhasználását. Megfelelő figyelmet kell fordítani a farmon belüli talajgazdálkodásra a talaj termőképességének javítása érdekében, amely a mezőgazdasági termelékenység alapja. Támogatni kell az állatok és növények egészségét, és további integrált intézkedéseket kell tenni a betegségek és a kártevők elleni védekezés terén. Az állati betegségek – a zoonózist is beleértve – felszámolását célzó stratégiákat a mikrobákkal szembeni ellenállással kapcsolatos kutatásokkal együtt kell kezelni. A gyakorlatok állatok jólétére gyakorolt hatásainak tanulmányozása segít a társadalmi szempontok megválaszolásában. A fent felsorolt területeket több alapkutatás fogja támogatni a fontos biológiai kérdések megoldása és az uniós szakpolitikák fejlesztésének és végrehajtásának támogatása érdekében.	Olyan, több tudományágat felölelő megközelítésekre van szükség, amelyek javítják a növények, állatok, mikroorganizmusok eredményességét, miközben biztosítják az erőforrások (víz, tápanyagok, energia) hatékony felhasználását és a vidéki területek ökológiai egységét. Hangsúlyt kapnak az integrált és változatos termelési rendszerek és mezőgazdasági gyakorlatok, ideértve a precíziós technológiák és ökológiai hatékonyságot növelő megközelítések felhasználását mind a hagyományos, mind a bio-mezőgazdaság javára. A növények és állatok alkalmazkodást és termékenységet szolgáló tulajdonságainak genetikai javítása szükségessé teszi a megfelelő hagyományos és modern tenyésztési megközelítéseket és a genetikai erőforrások jobb felhasználását. Megfelelő figyelmet kell fordítani a farmon belüli talajgazdálkodásra a talaj termőképességének javítása érdekében, amely a mezőgazdasági termelékenység alapja. Támogatni kell az állatok és növények egészségét, és további integrált intézkedéseket kell tenni a betegségek és a kártevők elleni védekezés terén. Az állati betegségek – a zoonózist is beleértve – felszámolását célzó stratégiákat a mikrobákkal szembeni ellenállással kapcsolatos kutatásokkal együtt kell kezelni. A gyakorlatok állatok jólétére gyakorolt hatásainak tanulmányozása segít az üzleti felhasználók logisztikai és gyakorlati szempontjainak, valamint az uniós polgárok társadalmi szempontjainak megválaszolásában. A fent felsorolt területeket több alapkutatás fogja támogatni a fontos biológiai kérdések megoldása és az uniós szakpolitikák fejlesztésének és végrehajtásának támogatása érdekében.
Módosítás  75 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – III rész – 2.1 pont – 2.1.2 pont – cím
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
2.1.2. Ökoszisztéma-szolgáltatások és közjavak nyújtása	2.1.2. A mezőgazdaság multifunkcionális jellegének megerősítése, ideértve ökoszisztéma-szolgáltatások és közjavak nyújtását is
Indokolás
A multifunkcionalitás, mint a mezőgazdaság használatára és az ökoszisztéma-szolgáltatásokkal való összekapcsolására irányuló átfogó megközelítés; a közös agrárpolitika és a kutatási programokkal való összhang megteremtése.
Módosítás  76 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – III rész – 2.1 pont – 2.1.2 pont – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A mezőgazdaság és az erdészet sajátságos rendszerek, amelyek kereskedelmi termékek szállításán túl szélesebb körű társadalmi közjavakat (beleértve a kulturális és rekreációs értékeket) és fontos ökológiai szolgáltatásokat nyújtanak, ilyen például a funkcionális és az in-situ biológiai sokféleség, a beporzás, vízrendezés, a táj, az erózió csökkentése, valamint a szén-dioxid-megkötés, illetve az üvegházhatású gázok csökkentése. A kutatási tevékenységek irányítási megoldások és döntéstámogató eszközök rendelkezésre bocsátása, valamint azok nem piaci értékének felbecsülése révén támogatják e közjavak és szolgáltatások nyújtását. A kezelendő speciális kérdések között szerepel azon gazdálkodási/erdőrendszerek és tájtípusok meghatározása, amelyek várhatóan teljesíteni fogják ezeket a célokat. A mezőgazdasági rendszerek aktív irányításában bekövetkező változások – beleértve a technológiák alkalmazását és a bevett gyakorlatok megváltozását – elősegítik az üvegházhatású gázok visszaszorítását, valamint a mezőgazadsági ágazatnak az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásaihoz való alkalmazkodóképességét.	A mezőgazdaság és az erdészet sajátságos rendszerek, amelyek kereskedelmi termékek szállításán túl szélesebb körű társadalmi közjavakat (beleértve a kulturális és rekreációs értékeket) és fontos ökológiai szolgáltatásokat nyújtanak, ilyen például a funkcionális és az in-situ biológiai sokféleség, a beporzás, vízrendezés, a táj, az erózió csökkentése, valamint a szén-dioxid-megkötés, illetve az üvegházhatású gázok csökkentése. A kutatási tevékenységek irányítási megoldások és döntéstámogató eszközök rendelkezésre bocsátása, valamint azok nem piaci értékének felbecsülése révén támogatják e közjavak és szolgáltatások nyújtását. A kezelendő speciális kérdések között szerepel azon gazdálkodási/erdőrendszerek és tájtípusok meghatározása, amelyek várhatóan teljesíteni fogják ezeket a célokat. Foglalkozni fognak a mezőgazdasági/erdészeti rendszerek társadalmi-gazdasági és összehasonlító értékelésével, valamint azok fenntarthatóságával. A mezőgazdasági rendszerek aktív irányításában bekövetkező változások – beleértve a technológiák alkalmazását és a bevett gyakorlatok megváltozását – elősegítik az üvegházhatású gázok visszaszorítását, valamint a mezőgazadsági ágazatnak az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásaihoz való alkalmazkodóképességét. A biotechnológia a biológiai rendszerek jobb megértése, valamint a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás termelékenységének fokozására szolgáló különböző eszközök elérhetővé tétele révén javíthatja például a jelenlegi európai mezőgazdasági és erdőgazdálkodási erőforrások használatának hatékonyságát. Biztosítja továbbá a megfelelő élelmiszer- és takarmányellátást, ami különösen fontos a világpiacok múlt- és jövőbeli zavarainak fényében. A különböző mezőgazdasági technológiák előnyeinek kombinálását ösztönözni kell az emberi egészséget és a környezetet érintő valódi előnyök elérése érdekében.
Módosítás  77 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – III rész – 2.2 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Foglalkozni kell a fogyasztók biztonságos, egészséges és megfizethető élelmiszerek iránti igényével, miközben figyelembe kell venni az élelmiszerfogyasztási szokások és az élelmiszerek, valamint a takarmányok termelésének az emberi egészségre és az egész ökoszisztémára gyakorolt hatását. Foglalkozni kell az élelmiszer- és takarmány-biztonsággal, az európai agrár-élelmiszeripari ágazat versenyképességével és az élelmiszer-termelés és -ellátás fenntarthatóságával, ami kiterjed majd az egész élelmiszerláncra és a kapcsolódó, akár hagyományos, akár bioszolgáltatásokra, az elsődleges termeléstől a fogyasztásig. Ez a megközelítés hozzájárul a) az élelmezés- és élelmiszerbiztonság eléréséhez minden európai polgár számára és az éhség megszüntetéséhez a világban, b) az egészséges és fenntartható étkezési szokásokra történő váltásnak a fogyasztók képzésével és élelmiszeripari innovációval való előmozdítása által csökkenti az élelmiszerekkel és az étkezési szokásokkal kapcsolatos betegségek jelentette terhet, c) csökkenti a víz- és energiafogyasztást az élelmiszerek feldolgozásában, szállításában és forgalmazásában, továbbá d) 2030-ra 50%-kal csökkenti az élelmiszeripari hulladékot.	Foglalkozni kell a fogyasztók biztonságos, egészséges és megfizethető élelmiszerek iránti igényével, miközben figyelembe kell venni az élelmiszerfogyasztási szokások és az élelmiszerek, valamint a takarmányok termelésének az emberi egészségre és az egész ökoszisztémára gyakorolt hatását. Foglalkozni kell az élelmiszer- és takarmány-biztonsággal, az európai agrár-élelmiszeripari ágazat versenyképességével és az élelmiszer-termelés és -ellátás fenntarthatóságával – mégpedig interdiszciplináris megközelítést alkalmazva, amely különböző szereplőket foglal magában, elsősorban a mezőgazdasági termelőket és az agrár-élelmiszeripari ágazatban működő kkv-ket, technológiafejlesztőket és környezetvédőket –, ami kiterjed majd az egész élelmiszerláncra és a kapcsolódó, akár hagyományos, fenntartható módon intenzív, akár bioszolgáltatásokra, az elsődleges termeléstől a fogyasztásig. Ez a megközelítés hozzájárul a) az élelmezés- és élelmiszerbiztonság eléréséhez minden európai polgár számára és az éhség megszüntetéséhez a világban, b) az egészséges és fenntartható étkezési szokásokra történő váltásnak a fogyasztók képzésével, a tápanyagokban gazdag élelmiszerekhez való hozzáférés fokozásával és mezőgazdasági élelmiszeripari innovációval való előmozdítása által csökkenti az élelmiszerekkel és az étkezési szokásokkal kapcsolatos betegségek jelentette terhet, c) csökkenti a víz- és energiafogyasztást az élelmiszerek előállításában, szállításában és forgalmazásában, továbbá d) 2030-ra 50%-kal csökkenti az élelmiszeripari hulladékot.
Módosítás  78 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – III rész – 2.2.2 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A táplálkozási szükségletek, valamint az élelmiszereknek az élettani folyamatokra, a fizikai és mentális teljesítményre gyakorolt hatása szintén vizsgálat tárgya lesz, éppúgy mint az étkezés, az idősödés, a krónikus betegségek és rendellenességek és az étkezési szokások közötti kapcsolatok. Kialakítják az egészség és a jólét javulását elősegítő étkezési szokásokat és innovációkat. Kiértékelik, figyelemmel kísérik, ellenőrzik és az összes élelmiszer- és ivóvíz-kínálati láncon nyomon követik az élelmiszerek vegyi és mikrobális szennyezettségét, kockázatát, az annak való kitettséget a termeléstől és tárolástól a feldolgozásig, csomagolásig, terjesztésig, közétkeztetésig és az otthoni ételkészítésig. Az élelmiszerbiztonsági innovációk, a feljavított kockázatkommunikációs eszközök és a jobb élelmiszerbiztonsági szabványok növelni fogják a fogyasztói bizalmat és a fogyasztók védelmét Európában. A globális szinten feljavított élelmiszerbiztonsági szabványok az európai élelmiszeripar versenyképességének erősítésében is segítenek.	A táplálkozási szükségletek, valamint az élelmiszereknek az élettani folyamatokra, a fizikai és mentális teljesítményre gyakorolt hatása szintén vizsgálat tárgya lesz, éppúgy mint az étkezés, az idősödés, a krónikus betegségek és rendellenességek és az étkezési szokások közötti kapcsolatok. A növényekben található egészséges vegyületek (pl. a másodlagos metabolitok), valamint a kultúrnövények egészségi állapotának kutatása és tanulmányozása révén fokozni kell a minőségi és egészséges táplálkozást. Az egészséges étrendek előmozdítása érdekében támogatásban részesülnek az élelmiszer-termékek átalakításának elősegítéséhez szükséges ismereteket biztosító tevékenységek. Kialakítják az egészség és a jólét javulását elősegítő étkezési szokásokat és innovációkat. Ez magában foglalja az egyén egészségügyi és táplálkozási szükségleteihez igazított étrendek kidolgozását. Tanulmányozni fogják a prenatális és posztnatális, valamint a csecsemőkori táplálást a táplálkozásnak a csecsemők fejlődésére és egészségére gyakorolt hatása megértése érdekében. Kiértékelik, figyelemmel kísérik, ellenőrzik és az összes élelmiszer- és ivóvíz-kínálati láncon nyomon követik az élelmiszerek vegyi és mikrobális szennyezettségét, kockázatát, az annak való kitettséget a termeléstől és tárolástól a feldolgozásig, csomagolásig, terjesztésig, közétkeztetésig és az otthoni ételkészítésig. Az élelmiszerbiztonsági innovációk, a feljavított kockázatkommunikációs eszközök és a jobb élelmiszerbiztonsági szabványok növelni fogják a fogyasztói bizalmat és a fogyasztók védelmét Európában. A globális szinten feljavított élelmiszerbiztonsági és tápanyagszabványok az európai élelmiszeripar versenyképességének erősítésében is segítenek.
Módosítás  79 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – III rész – 2.2 pont – 2.2.3 pont – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az élelmiszer- és takarmánytermelési lánc minden szakaszában – beleértve az élelmiszerek tervezését, feldolgozását, csomagolását, folyamatellenőrzését, a hulladékok csökkentését, a melléktermékek valorizációját, és az állati melléktermékek biztonságos használatát és ártalmatlanítását – foglalkozni fognak azzal a kérdéssel, hogy az élelmiszer- és takarmányipar miként tudja kezelni a mind helyi, mind globális szinten jelentkező társadalmi, környezeti, éghajlati és gazdasági változásokat. Innovatív és fenntartható, erőforrás-hatékony folyamatokat és változatos, biztonságos, megfizethető és jó minőségű termékeket fognak kidolgozni. Ez erősíteni fogja az európai élelmiszer-ellátási lánc innovációs potenciálját, fokozni fogja versenyképességét, gazdasági növekedést és munkahelyeket hoz létre és lehetővé teszi, hogy az európai élelmiszeripar alkalmazkodni tudjon a változásokhoz. További vizsgálandó kérdések a nyomonkövethetőség, a logisztika és a szolgáltatások, a társadalmi-gazdasági tényezők, az élelmiszerlánc ellenálló képessége a környezeti és éghajlati kockázatokkal szemben, továbbá az élelmiszerlánccal kapcsolatos tevékenységek, a változó étkezési szokások és termelési rendszerek környezetre gyakorolt negatív hatásainak a korlátozása.	Az élelmiszer- és takarmánytermelési lánc minden szakaszában – beleértve a mezőgazdasági termelést, az élelmiszerek tervezését, feldolgozását, csomagolását, folyamatellenőrzését, a hulladékok csökkentését, a melléktermékek valorizációját, és az állati melléktermékek biztonságos használatát és ártalmatlanítását – foglalkozni fognak azzal a kérdéssel, hogy az élelmiszer- és takarmányipar miként tudja kezelni a mind helyi, mind globális szinten jelentkező társadalmi, környezeti, éghajlati és gazdasági változásokat. Innovatív és fenntartható, erőforrás-hatékony folyamatokat és változatos, biztonságos, megfizethető és jó minőségű termékeket fognak kidolgozni. Ez erősíteni fogja az európai élelmiszer-ellátási lánc innovációs potenciálját, fokozni fogja versenyképességét, gazdasági növekedést és munkahelyeket hoz létre és lehetővé teszi, hogy az európai élelmiszeripar alkalmazkodni tudjon a változásokhoz. További vizsgálandó kérdések a nyomonkövethetőség, a logisztika és a szolgáltatások, a társadalmi-gazdasági tényezők, az élelmiszerlánc ellenálló képessége a környezeti és éghajlati kockázatokkal szemben, továbbá az élelmiszerlánccal kapcsolatos tevékenységek, a változó étkezési szokások és termelési rendszerek környezetre gyakorolt negatív hatásainak a korlátozása.
Módosítás  80 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – III rész – 2.3 pont – 2.3.2 pont – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az akvakultúra az egészséges, biztonságos és versenyképes, a fogyasztói igényekhez és preferenciákhoz igazított termékek előállítása, továbbá a környezeti szolgáltatások nyújtása (biológiai helyreállítás, föld- és vízgazdálkodás stb.) és energiatermelés terén is jelentős potenciállal rendelkezik, de ezt Európában még nem építették ki teljes mértékben. Éppen ezért el kell mélyíteni a tudást és a technológiákat a már bevált fajok tenyésztésének minden területén és új fajok irányába történő diverzifikálásban, eközben figyelembe véve az akvakultúra és a vízi ökoszisztémák közötti kölcsönhatást és az éghajlatváltozás hatásait, és azt, hogy az ágazat ezekhez miként tud alkalmazkodni. Elő kell mozdítani továbbá az innovációt a belterületeken, a parti menti övezetekben és a nyílt vizeken alkalmazott, fenntartható termelési rendszerek területén. Ugyancsak hangsúlyt kell fektetni az ágazat társadalmi-gazdasági vetületeinek megértésére, hogy meg lehessen alapozni a költség- és energia hatékony, a piaci és fogyasztói igényeknek megfelelő termelést, és eközben biztosítani a versenyképességet és vonzó perspektívákat kínálni a befektetőknek és a termelőknek.	Az akvakultúra az egészséges, biztonságos és versenyképes, a fogyasztói igényekhez és preferenciákhoz igazított termékek előállítása, továbbá a környezeti szolgáltatások nyújtása (biológiai helyreállítás, föld- és vízgazdálkodás stb.) és energiatermelés terén is jelentős potenciállal rendelkezik, de ezt Európában még nem építették ki teljes mértékben. Éppen ezért el kell mélyíteni a tudást és a technológiákat a már bevált fajok tenyésztésének minden területén és új fajok irányába történő diverzifikálásban, eközben figyelembe véve az akvakultúra és a vízi ökoszisztémák közötti kölcsönhatást és az éghajlatváltozás hatásait, és azt, hogy az ágazat ezekhez miként tud a legjobban alkalmazkodni. Elő kell mozdítani továbbá az innovációt a belterületeken, a parti menti övezetekben és a nyílt vizeken alkalmazott, fenntartható termelési rendszerek területén. Ugyancsak hangsúlyt kell fektetni az ágazat társadalmi-gazdasági vetületeinek megértésére, hogy meg lehessen alapozni a költség- és energia hatékony, a piaci és fogyasztói igényeknek megfelelő termelést, és eközben biztosítani a versenyképességet és vonzó perspektívákat kínálni a befektetőknek és a termelőknek.
Módosítás  81 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – III rész – 2.3 pont – 2.3.3 pont – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A tengeri biodiverzitás több mint 90%-a továbbra is feltáratlan, ami óriási lehetőséget kínál új fajok felfedezésére és a tengeri biotechnológiák területén megvalósítható új alkalmazásokra, amely előreláthatólag ezen ágazatban 10%-os éves növekedés generálására képes. Támogatni kell a tengeri biológiai sokféleség és a vízi biomassza által kínált jelentős lehetőségek további feltárását és kihasználását új innovatív folyamatok, termékek és szolgáltatások piaci bevezetése érdekében, amelyek olyan ágazatokban nyerhetnek alkalmazást, mint a vegyipar és az alapanyag-gyártó ipar, a gyógyszeripar, a halászat és az akvakultúra, az energiaellátás és a kozmetikai ipar.	A magyar nyelvi változatot nem érinti.
Módosítás  82 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – III rész – 2.4 pont – 2.4.2 pont – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Támogatást igényelnek a fenntartható biotermékek, köztes termékek és bioenergia/bioüzemenyagok előmozdítását szolgáló tevékenységek, elsősorban a lépcsőzetes megközelítésre koncentrálva, előtérbe helyezve jelentős hozzáadott értékű termékek előállítását, szemben az alacsony értékű alkalmazásokkal, mint pl. a bioenergia. Technológiákat és stratégiákat kell kifejleszteni a nyersanyagellátás biztosítására. Bővíteni kell a második és harmadik generációs bio-energiafinomítókban használt biomassza-típusok körét, beleértve az erdészeti hulladékot, a biohulladékot és az ipari melléktermékeket, ami elősegíti az élelmiszer- és az energiatermelés közötti konfliktusok elkerülését és támogatja az Unió vidéki és part menti régióinak gazdasági fejlődését.	Támogatást igényelnek a fenntartható biotermékek, köztes termékek és bioenergia/bioüzemenyagok előmozdítását szolgáló tevékenységek, elsősorban a lépcsőzetes megközelítésre koncentrálva, előtérbe helyezve jelentős hozzáadott értékű termékek előállítását, szemben az alacsony értékű alkalmazásokkal, mint pl. a bioenergia. Technológiákat és stratégiákat kell kifejleszteni a nyersanyagellátás biztosítására. Bővíteni kell a második és harmadik generációs bio-energiafinomítókban használt biomassza körét, rendelkezésre állását és jellemzőit, beleértve a mezőgazdasági, kertészeti és erdészeti hulladékot, a biohulladékot és az ipari melléktermékeket, ami elősegíti az élelmiszer- és az energiatermelés közötti konfliktusok elkerülését és támogatja az Unió vidéki és part menti régióinak gazdasági fejlődését.
Módosítás  83 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – III rész – 3.1 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az európai iparágak, közlekedés, épületek, települések és városok energiaforrásai és energiafogyasztási mintái jellemzően nem fenntarthatóak, és súlyos környezeti és éghajlatváltozási hatással járnak. A közel nulla kibocsátású épületek kialakítása, a magas hatékonyságú iparágak fejlesztése és az energiahatékony megközelítések – vállalkozások, egyének, közösségek és a városok általi – tömeges alkalmazása nem csupán technológiai előrelépést, de olyan nem technológiai megoldásokat is igényel, mint amilyenek az új tanácsadói, finanszírozási és keresletgazdálkodási szolgáltatások. Ezáltal az energiahatékonyság az energiaigény csökkentésének és ily módon az ellátási biztonság növelésének egyik legköltséghatékonyabb módszere lehet, mely csökkenti a környezetre és éghajlatra gyakorolt hatásokat és erősíti a versenyképességet.	Az európai iparágak, közlekedés, épületek, települések és városok energiaforrásai és energiafogyasztási mintái jellemzően nem fenntarthatóak, és súlyos környezeti és éghajlatváltozási hatással járnak. A közel nulla kibocsátású épületek kialakítása, a magas hatékonyságú iparágak fejlesztése és az energiahatékony megközelítések – vállalkozások, egyének, közösségek és a városok általi – tömeges alkalmazása nem csupán technológiai előrelépést, de olyan nem technológiai megoldásokat is igényel, mint amilyenek az új tanácsadói, finanszírozási és keresletgazdálkodási szolgáltatások. Ezáltal az energiahatékonyság és a megújuló energia az energiaigény csökkentésének és ily módon az ellátási biztonság növelésének egyik legköltséghatékonyabb módszere, mely csökkenti a környezetre és éghajlatra gyakorolt hatásokat és erősíti a versenyképességet, ugyanakkor gazdasági növekedést biztosít.
Módosítás  84 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – III rész – 3.1.2 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
3.1.2. A hatékony és megújuló fűtési/hűtési rendszerekben rejlő lehetőségek kiaknázása	3.1.2. A hatékony és megújuló fűtési/hűtési rendszerekben rejlő lehetőségek kiaknázása
Az elfogyasztott energia jelentős részét Unió-szerte fűtésre vagy hűtésre használják. A költségtakarékos és hatékony technológiák, valamint a rendszerintegrációs technikák kifejlesztése (például egységes nyelvet használó és szolgáltatásokat kínáló hálózatok összekapcsolása e területen) jelentősen befolyásolhatná az energiakereslet csökkenését. Ez kutatást, valamint az új rendszerek és alkotóelemek demonstrációját igényli úgy az ipari, mint a lakossági alkalmazások tekintetében, például a decentralizált és távolsági melegvíz-szolgáltatás, fűtés és hűtés területén. Különböző technológiákat kell összefognia – napenergia, geotermikus energia, biomassza, hőszivattyúk, kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés stb. – és eleget kell tennie a közel nulla energiafogyasztású épületekre és lakókörzetekre vonatkozó követelményeknek. További áttörésre van szükség különösen a megújuló energiaforrásokból nyert hő tárolása és a hibrid fűtő- és hűtőrendszerek hatékony kombinációi kifejlesztésének és elterjesztésének előmozdítása terén, úgy a központosított, mint a decentralizált alkalmazásoknál.	Az elfogyasztott energia jelentős részét Unió-szerte fűtésre vagy hűtésre használják. A költségtakarékos és hatékony technológiák, valamint a rendszerintegrációs technikák kifejlesztése (például egységes nyelvet használó és szolgáltatásokat kínáló hálózatok összekapcsolása e területen) jelentősen befolyásolhatná az energiakereslet csökkenését. Ez kutatást, valamint az új rendszerek és alkotóelemek demonstrációját igényli úgy az ipari, közszférabeli, mint a lakossági alkalmazások tekintetében, például a decentralizált és távolsági melegvíz-szolgáltatás, fűtés és hűtés területén. Különböző technológiákat kell összefognia: napenergia, fotovoltaikus, geotermikus energia, biomassza, hőszivattyúk, kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés stb. – és eleget kell tennie a közel nulla energiafogyasztású épületekre és lakókörzetekre vonatkozó követelményeknek. További áttörésre van szükség különösen a megújuló energiaforrásokból nyert hő és villamos energia tárolása és a hibrid fűtő- és hűtőrendszerek hatékony kombinációi kifejlesztésének és elterjesztésének előmozdítása terén, úgy a központosított, mint a decentralizált alkalmazásoknál. További kutatásra van szükség a napenergia és a fotovoltaikus energia hatékonyságának javítása terén.
Módosítás  85 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – III rész – 3.1 pont – 3.1.3 pont – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A városi területek a legnagyobb energiafogyasztók közé tartoznak az Unióban, ennek megfelelően jelentős a részesedésük az üvegházhatású gázok kibocsátásában, miközben jelentős mennyiségű légszennyező anyagot is generálnak. Ugyanakkor ezeket a területeket sújtják a romló levegőminőség és az éghajlatváltozás hatásai, a városoknak tehát ki kell alakítaniuk saját hatáscsökkentő és alkalmazkodási stratégiáikat. Éppen ezért az alacsony szén-dioxid-kibocsátású társadalom felé tartó átalakulásban döntő jelentősége van a közlekedéssel, a hulladékkezeléssel és a víztisztítással, valamint a városi környezet céljaira kialakított IKT-megoldásokkal integrált innovatív energiafelhasználási megoldásoknak (energiahatékonyság, villamosenergia-ellátó, valamint fűtést és hűtést biztosító rendszerek). Célirányos kezdeményezéseket kell útjára indítani az energiaiparban, a közlekedési és IKT-ágazatban az ipari értékláncok közös irányú, az intelligens városi alkalmazások kialakítását célzó fejlesztésének támogatására. Egyszersmind új, a városok és községek igényeihez és lehetőségeihez illeszkedő technológiai, szervezeti, tervezési és üzleti modelleket kell kidolgozni és teljes körűen tesztelni. Kutatásra van szükség annak érdekében is, hogy megértsük az ebben az átalakulásban szerepet játszó társadalmi, gazdasági és kulturális problémákat.	A városi területek a legnagyobb energiafogyasztók közé tartoznak az Unióban, ennek megfelelően jelentős a részesedésük az üvegházhatású gázok kibocsátásában, miközben jelentős mennyiségű légszennyező anyagot is generálnak. E tekintetben elő kell mozdítani az integrált, rendszerszerű városfejlesztési stratégiákat, amelyek figyelembe veszik a következőket: energiahatékonyság, hozzáférhetőség, zöld területek, élőhelyek alkalmazkodása és társadalmi integráció. Ugyanakkor ezeket a területeket sújtják a romló levegőminőség és az éghajlatváltozás hatásai, a városoknak tehát ki kell alakítaniuk saját hatáscsökkentő és alkalmazkodási stratégiáikat. Éppen ezért az alacsony szén-dioxid-kibocsátású társadalom felé tartó átalakulásban döntő jelentősége van a közlekedéssel, a hulladékkezeléssel és a víztisztítással, valamint a városi környezet céljaira kialakított IKT-megoldásokkal integrált innovatív energiafelhasználási megoldásoknak (energiahatékonyság, villamosenergia-ellátó, valamint fűtést és hűtést biztosító rendszerek). Célirányos kezdeményezéseket kell útjára indítani az energiaiparban, a közlekedési és IKT-ágazatban az ipari értékláncok közös irányú, az intelligens városi alkalmazások kialakítását célzó fejlesztésének támogatására. Egyszersmind új, a városok és községek igényeihez és lehetőségeihez illeszkedő technológiai, szervezeti, tervezési és üzleti modelleket kell kidolgozni és teljes körűen tesztelni. Kutatásra van szükség annak érdekében is, hogy megértsük az ebben az átalakulásban szerepet játszó társadalmi, gazdasági és kulturális problémákat.
Módosítás  86 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – III rész – 3.2 pont – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A villamos energia központi szerepet fog betölteni a környezeti szempontból fenntartható, alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság létrehozásában. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású villamosenergia-fejlesztés elterjedését lassítják a vele járó magas költségek. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású villamosenergia-termelés piaci elterjedésének felgyorsítása érdekében égető szükség van olyan megoldásokra, amelyek nagyobb teljesítmény és fenntarthatóság mellett jelentősen csökkentik a költségeket. Különösen az alábbiakra van szükség:	A villamos energia központi szerepet fog betölteni a környezeti szempontból fenntartható, alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság létrehozásában. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású villamosenergia-fejlesztés elterjedését lassítják a vele járó magas költségek. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású villamosenergia-termelés piaci elterjedésének felgyorsítása és költséghatékony energiatárolási módszerek kifejlesztése érdekében égető szükség van olyan megoldásokra, amelyek nagyobb teljesítmény és fenntarthatóság mellett csökkentik a költségeket, megfizethetővé és versenyképessé téve azokat. Különösen az alábbiakra van szükség:
Módosítás  87 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – III rész – 3.2 pont – 3.2.2 pont – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A fotovoltaikus napenergia-rendszerek esetében a széles körű alkalmazás érdekében új koncepciókra és rendszerekre irányuló, hosszú távú kutatásra, demonstrációkra és tömegtermelési tesztelésre van szükség.	A fotovoltaikus napenergia-rendszerek esetében a széles körű alkalmazás érdekében új koncepciókra és rendszerekre irányuló kutatásra, demonstrációkra és tömegtermelési tesztelésre van szükség.
Indokolás
Ha a fenti célt 2020-ig kell elérni, akkor nem beszélhetünk „hosszú távú” kutatásról.
Módosítás  88 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – III rész – 3.2 pont – 3.2.2 pont – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A koncentrációs napenergia-rendszerek esetében a hangsúlyt a hatékonyság növelésére és ezzel egyidejűleg a költségek és a környezeti terhelés csökkentésére kell helyezni, lehetővé téve a kipróbált technológiák ipari méretekben történő bevezetését erőmű-prototípusok megépítésével. Teszteléseket folytatunk a napenergia-termelés és a tengervíz-sótalanítási eljárások hatékony ötvözésére.	A koncentrációs napenergia-rendszerek esetében a hangsúlyt a hatékonyság növelésére és ezzel egyidejűleg a költségek és a környezeti terhelés csökkentésére kell helyezni, lehetővé téve a kipróbált technológiák ipari méretekben történő bevezetését erőmű-prototípusok megépítésével. Teszteléseket folytatunk a napenergia-termelés és a tengervíz-sótalanítási eljárások hatékony ötvözésére. A napenergia hatékony tárolására szolgáló megoldások tesztelésére is sor kerül.
Módosítás  89 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – III rész – 5.1 pont – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A légkör jelenlegi szén-dioxid-koncentrációja közel 40%-kal magasabb, mint az ipari forradalom kezdetén, és 2 millió év távlatában jelenleg a legmagasabb szinten van. A nem szén-dioxid típusú üvegházhatású gázok szintén hozzájárulnak az éghajlatváltozáshoz és egyre jelentősebb szerepet töltenek be. Határozott fellépés nélkül az éghajlatváltozás a világ GDP-jének legalább 5%-ába kerülhet évente, és egyes forgatókönyvek szerint ez az arány akár 20% is lehet. Ezzel szemben mielőbbi és hathatós fellépéssel a nettó éves költségeket a GDP 1%-a körüli értékre lehetne csökkenteni. A 2°C-os célkitűzés elérése és az éghajlatváltozás legsúlyosabb hatásainak elkerülése megköveteli a fejlett országoktól, hogy az 1990-es évek szintjével összevetve 2050-ig az üvegházhatású gázok kibocsátását 80–95%-kal csökkentsék.	A légkör jelenlegi szén-dioxid-koncentrációja közel 40%-kal magasabb, mint az ipari forradalom kezdetén, és 2 millió év távlatában jelenleg a legmagasabb szinten van. A nem szén-dioxid típusú üvegházhatású gázok és részecskék szintén hozzájárulnak az éghajlatváltozáshoz és egyre jelentősebb szerepet töltenek be. Határozott fellépés nélkül az éghajlatváltozás a világ GDP-jének legalább 5%-ába kerülhet évente, és egyes forgatókönyvek szerint ez az arány akár 20% is lehet. Ezzel szemben mielőbbi és hathatós fellépéssel a nettó éves költségeket a GDP 1%-a körüli értékre lehetne csökkenteni. A 2°C-os célkitűzés elérése és az éghajlatváltozás legsúlyosabb hatásainak elkerülése megköveteli a fejlett országoktól, hogy az 1990-es évek szintjével összevetve 2050-ig az üvegházhatású gázok kibocsátását 80–95%-kal csökkentsék. A „Horizont 2020” elősegíthetné, hogy az Unió meghaladja a 20%-os célkitűzéseket.
Módosítás  90 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – III rész – 5.1 pont – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
E tevékenység célja tehát olyan innovatív, költséghatékony és fenntartható, alkalmazkodást elősegítő és enyhítő intézkedések kidolgozása és kiértékelése, amelyek a tájékozott, mielőbbi és hatékony fellépés bizonyításával és a szükséges képességek hálózatba szervezésével mind a szén-dioxidot, mind a nem szén-dioxid típusú üvegházhatású gázokat is célba veszik, és kiemelik mind a technológiai, mind a nem technológiai zöld megoldásokat.	E tevékenység célja tehát olyan innovatív, költséghatékony és fenntartható, alkalmazkodást elősegítő és enyhítő intézkedések kidolgozása és kiértékelése, amelyek a tájékozott, mielőbbi és hatékony fellépés bizonyításával és a szükséges képességek hálózatba szervezésével mind a szén-dioxidot, mind a nem szén-dioxid típusú üvegházhatású gázokat és részecskéket is célba veszik, és kiemelik mind a technológiai, mind a nem technológiai zöld megoldásokat.
Módosítás  91 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – III rész – 5.1.1 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az élet, az áruk és az infrastruktúra védelme és a hatékony döntéshozatal érdekében a társadalom számára létfontosságú, hogy jobban megértsük az éghajlatváltozás okait és alakulását, és pontosabban tudjuk azt előre jelezni. Alapvetően fontos az óceánok, a földi ökoszisztémák és a légkör működésével kapcsolatos éghajlati mozgatórugók, folyamatok, mechanizmusok és visszacsatolások tudományos tudásalapjának további bővítése. A pontosabb forgatókönyvek és modellek, köztük a teljesen összekapcsolt Föld-rendszer modellek kidolgozása révén támogatják a megfelelő időtartományokon és térbeli kiterjedésen végzett pontosabb éghajlati előrejelzéseket.	Az élet, az áruk és az infrastruktúra védelme és a hatékony döntéshozatal érdekében a társadalom számára létfontosságú, hogy jobban megértsük az éghajlatváltozás okait és alakulását, és pontosabban tudjuk azt előre jelezni. Alapvetően fontos az óceánok, a földi ökoszisztémák és a légkör működésével kapcsolatos éghajlati mozgatórugók, folyamatok, mechanizmusok és visszacsatolások tudományos tudásalapjának további bővítése. A pontosabb forgatókönyvek és modellek, köztük a teljesen összekapcsolt Föld-rendszer modellek kidolgozása révén támogatják a megfelelő időtartományokon és térbeli kiterjedésen végzett pontosabb éghajlati előrejelzéseket. Az éghajlati előrejelzéseknek alaposan foglalkozniuk kell a regionális modellezés meglévő bizonytalanságaival, az éghajlat és az ózonréteg közötti kölcsönhatásokkal, az éghajlatváltozás és a szélsőséges események összekapcsolásával, valamint a hirtelen változásokkal kapcsolatos kockázatokkal. Ahhoz, hogy kisebb térbeli kiterjedésen belül megbízhatóbb éghajlati forgatókönyvekkel és előrejelzésekkel rendelkezzünk, nagyobb erőfeszítést kell tenni az éghajlatváltozással kapcsolatos kutatáshoz szükséges nagy teljesítményű páneurópai számítási kapacitás fejlesztését illetően.
Módosítás  92 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – III rész – 5 pont – cím
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
5. Éghajlatváltozás, erőforrás-hatékonyság és nyersanyagok	5. Éghajlatváltozással és vízzel kapcsolatos fellépés, erőforrás-hatékonyság és a nyersanyagok fenntartható felhasználása;
Módosítás  93 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – III rész – 5.1 pont – 5.1.2 pont – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Hiányos tudással rendelkezünk a társadalom és a gazdaság éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási képességét illetően. Az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes környezet és társadalom megvalósítása érdekében tett hatékony, méltányos és társadalmilag elfogadható intézkedések megkövetelik az éghajlatváltozással és -változékonysággal kapcsolatos jelenlegi és a jövőbeli hatások, veszélyeztetettségek, a népesség kitettsége, kockázatok, költségek és lehetőségek integrált elemzését, figyelembe véve a szélsőséges eseményeket és a kapcsolódó, éghajlat okozta veszélyeket és ezek megismétlődését. Ezt az elemzést kiterjesztik továbbá az éghajlatváltozásnak a biodiverzitásra, az ökoszisztémákra és ökoszisztéma-szolgáltatásokra, az infrastruktúrára és a gazdasági és természeti javakra gyakorolt káros hatására is. Hangsúlyt kapnak a legértékesebb természeti ökoszisztémák és az épített környezet, valamint a legfontosabb társadalmi, kulturális és gazdasági ágazatok is egész Európában. Kivizsgálják az éghajlatváltozásból és az üvegházhatású gázok fokozott légköri koncentrációjából eredő, az emberek egészségét érintő hatásokat és fokozódó kockázatokat. Kutatások révén értékelik az éghajlatváltozással kapcsolatban tett innovatív, egyenlően elosztott és költséghatékony alkalmazkodási válaszlépéseket, beleértve a természeti erőforrások és ökoszisztémák védelmét és alkalmazkodását, valamint a kapcsolódó hatásokat azok fejlesztésének és megvalósításának támogatása, valamint közzététele érdekében minden szinten és mértékben. Ez kiterjed a geomérnökségi alternatívák lehetséges hatásaira, költségeire és kockázataira is. Vizsgálják az alkalmazkodási és kockázatmegelőző szakpolitikai alternatívák más éghajlati és ágazati szakpolitikákkal való komplex összefüggéseit, konfliktusait és szinergiáit, beleértve a kiszolgáltatott csoportok foglalkoztatottságára és életszínvonalára gyakorolt hatásaikat.	Hiányos tudással rendelkezünk a társadalom és a gazdaság éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási képességét illetően. Az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes környezet és társadalom megvalósítása érdekében tett hatékony, méltányos és társadalmilag elfogadható intézkedések megkövetelik az éghajlatváltozással és -változékonysággal kapcsolatos jelenlegi és a jövőbeli hatások, veszélyeztetettségek, a népesség kitettsége, kockázatok, költségek és lehetőségek integrált elemzését, figyelembe véve a szélsőséges eseményeket és a kapcsolódó, éghajlat okozta veszélyeket és ezek megismétlődését. Ezt az elemzést kiterjesztik továbbá az éghajlatváltozásnak a biodiverzitásra, az ökoszisztémákra (ideértve azok dinamikáját és kapacitását is) és ökoszisztéma-szolgáltatásokra, az infrastruktúrára és a gazdasági és természeti javakra gyakorolt káros hatására is. A kutatás az éghajlatváltozással összefüggő vízgazdálkodási kérdésekkel is foglalkozik. Hangsúlyt kapnak a legértékesebb természeti ökoszisztémák, régészeti lelőhelyek, az épített környezet, a városi tájkép és örökség, valamint a kulturális erőforrások és a legfontosabb társadalmi és gazdasági ágazatok is egész Európában. Kivizsgálják az éghajlatváltozásból és az üvegházhatású gázok fokozott légköri koncentrációjából eredő, a vízkészleteket, a mezőgazdaságot és az erdőgazdálkodást, valamint az emberek egészségét és más gazdasági-társadalmi szempontokat érintő hatásokat és fokozódó kockázatokat. Kutatások révén értékelik az éghajlatváltozással kapcsolatban tett innovatív, egyenlően elosztott és költséghatékony alkalmazkodási válaszlépéseket, beleértve a természeti erőforrások és ökoszisztémák védelmét és alkalmazkodását, valamint a kapcsolódó hatásokat azok fejlesztésének és megvalósításának támogatása, valamint közzététele érdekében minden szinten és mértékben. Ez kiterjed a geomérnökségi alternatívák lehetséges hatásaira, költségeire és kockázataira is. Vizsgálják az alkalmazkodási és kockázatmegelőző szakpolitikai alternatívák más éghajlati és ágazati szakpolitikákkal való komplex összefüggéseit, konfliktusait és szinergiáit, beleértve a kiszolgáltatott csoportok foglalkoztatottságára és életszínvonalára gyakorolt hatásaikat.
Módosítás  94 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – III rész – 5.1 pont – 5.1.2 pont – 1 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	Sürgős szükség van Európában az integrált vízrendszerekkel kapcsolatos innovációra. Európának szembe kell néznie a vízügyi infrastruktúra öregedésével (a szennyvízkezelés és az ivóvízellátás terén egyaránt), a fokozódó vízhiánnyal, a városi árvizek nagyobb kockázatával, a vízszennyezéssel és a mezőgazdaság, az ipar és a városi lakosság növekvő és speciálisabb vízigényével. A társadalmi kihívásoknak való megfelelés érdekében (megfizethető, jó minőségű víz garantálása mindenki számára, a megfelelő víz biztosítása a megfelelő minőségben és a megfelelő áron az ipar, illetve a mezőgazdaság számára, valamint a szennyezés minimalizálása) Európának be kell ruháznia az innovatív vízügyi rendszerekre való áttérésbe.
Módosítás  95 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – 5 pont – 5.2 pont – 5.2.1 pont – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A társadalom ténykedései olyan változásokat indíthatnak el a környezetben, amelyek visszafordíthatatlanok, és amelyek megváltoztatják az ökoszisztémák jellegét. Rendkívül fontos, hogy az emberi tevékenység a környezetre, és a környezeti hatásoknak az emberek jólétére gyakorolt hatása értékelésével, felügyeletével és előrejelzésével előre lássuk ezeket a kockázatokat. A tengeri (a part menti zónáktól a mély tengerekig), az édesvízi, a szárazföldi és a városi ökoszisztémákra irányuló kutatás, beleértve a talajvizektől függő ökoszisztémákat is, lehetővé teszi, hogy jobban megértsük a természeti erőforrások és a társadalmi, gazdasági és ökológiai rendszerek közötti komplex kölcsönhatásokat, beleértve a természetes lerakóhelyeket, és az emberi és biológiai rendszerek rugalmasságát vagy törékenységét. A kutatás megvizsgálja, miként működnek az ökoszisztémák, miként reagálnak az antropogén hatásokra, hogyan lehet azokat helyreállítani és milyen hatást gyakorol ez a gazdaságra és az emberek jólétére. A kutatás ezenkívül megoldásokat tár fel az erőforrások által támasztott kihívásokra adandó válaszokra. A kutatás hozzájárul olyan szakpolitikák és gyakorlatok kialakításához, amelyek biztosítják, hogy a társadalmi és gazdasági tevékenységek az ökoszisztémák és a biodiverzitás fenntarthatósága és alkalmazkodási képessége határain belül maradnak.	A társadalom ténykedései olyan változásokat indíthatnak el a környezetben, amelyek visszafordíthatatlanok, és amelyek megváltoztatják az ökoszisztémák jellegét. Rendkívül fontos, hogy az emberi tevékenység a környezetre, és a környezeti hatásoknak az emberek jólétére gyakorolt hatása értékelésével, felügyeletével és előrejelzésével előre lássuk ezeket a kockázatokat. A tengeri (a part menti zónáktól a mély tengerekig), az édesvízi, a szárazföldi és a városi ökoszisztémákra irányuló kutatás, beleértve a talajvizektől függő ökoszisztémákat is, lehetővé teszi, hogy jobban megértsük a természeti erőforrások és a társadalmi, gazdasági és ökológiai rendszerek közötti komplex kölcsönhatásokat, beleértve a természetes lerakóhelyeket, és az emberi és biológiai rendszerek rugalmasságát vagy törékenységét. A kutatás megvizsgálja, miként működnek az ökoszisztémák, miként reagálnak az antropogén hatásokra, hogyan lehet azokat helyreállítani és milyen hatást gyakorol ez a gazdaságra és az emberek jólétére. A kutatás ezenkívül megoldásokat tár fel az erőforrások által támasztott kihívásokra adandó válaszokra. A vízgazdálkodási kihívások leküzdése érdekében kutatásra és innovációra van szükség, különösen olyan új vízgazdálkodási modellek kialakítása révén, amelyek a vízkörforgást középpontba állító integrált megközelítés alapján és a végfelhasználók, valamint az érdekelt felek bevonásával, az átláthatóságot garantáló módon választ adnak a vízkészletre nehezedő nyomásra a vidéki és a város térségekben. Ennek ki kell terjednie a következőkre: a víz eredetére vonatkozó információk, az egyenlő elosztás és a víz értékesítésére és felhasználására vonatkozó eljárás. A kutatás hozzájárul olyan szakpolitikák és gyakorlatok kialakításához, amelyek biztosítják, hogy a társadalmi és gazdasági tevékenységek az ökoszisztémák és a biodiverzitás fenntarthatósága és alkalmazkodási képessége határain belül maradnak.
Módosítás  96 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – 5 pont – 5.2 pont – 5.2.1 pont – 1 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	A vízkészletek és a vízügyi szolgáltatások fenntartható átalakításának, kezelésének és felhasználásának védelmére irányuló intézkedések biztosítása A cél a jövőbeni szükségletek kielégítése érdekében a vízellátásra, a víztisztításra, a vízciklus lezárására, az energia/nyersanyagok visszanyerésére (vagy ezek átalakítására) vonatkozó innovatív tudásbázis javítása és a végső fogyasztók szerepvállalásának/magatartásának javítása. A vízkészleteket összességében holisztikus megközelítéssel kell szemlélni és kezelni. Ebbe beletartoznak a természeti régiók, az ökológiai kérdések, az ökoszisztéma-szolgáltatások folyamatként való felfogása és az ivóvízminőség védelme. A különböző intézményi struktúrákat is figyelembe kell venni.
Módosítás  97 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – III rész – 5.1.3 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az Unió versenyképes, erőforrás-hatékony és az éghajlatváltozással szemben ellenálló gazdaságra 2050-ig való áttérése megköveteli a hatékony, hosszú távú, alacsony kibocsátású stratégiák kidolgozását, és az innovációs képességünkben történő jelentős előrehaladást. Kutatások értékelik az éghajlatváltozás hatásainak enyhítésére irányuló alternatívák környezeti és társadalmi-gazdasági kockázatait, lehetőségeit és hatásait. Kutatások támasztják alá az új éghajlat–energia–gazdaság modellek kidolgozását és érvényesítését, figyelembe véve a gazdasági eszközöket és a megfelelő külső tényezőket azzal a céllal, hogy különböző méretekben vizsgálják meg az enyhítésre irányuló szakpolitikai alternatívákat és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiai utakat a legfontosabb gazdasági és társadalmi szektorokban uniós és globális szinten egyaránt. Az elvégzendő tevékenységek a kutatás és az alkalmazás közötti, valamint a vállalkozók, a végfelhasználók, a kutatók és tudományos intézmények közötti kapcsolatok javításával megkönnyítik a technológiai, intézményi és társadalmi-gazdasági innovációt.	Az Unió versenyképes, erőforrás-hatékony és az éghajlatváltozással szemben ellenálló gazdaságra 2050-ig való áttérése megköveteli a hatékony, hosszú távú, alacsony kibocsátású stratégiák kidolgozását, és az innovációs képességünkben történő jelentős előrehaladást. Kutatások értékelik az éghajlatváltozás hatásainak enyhítésére irányuló alternatívák környezeti és társadalmi-gazdasági kockázatait, lehetőségeit és hatásait. A CO2-kibocsátáscsökkentés figyelembevétele mellett ki lehetne emelni olyan stratégiákat, amelyek a leggyorsabb reakciót biztosítják az éghajlatváltozásra: (pl. a fluorozott szénhidrogének, a feketeszén, a troposzférában való ózonképződés csökkentése; a szén biológiai megkötése). Ezeket a gyors stratégiákat hamar végre lehetne hajtani, és néhány évtizeden belül válaszokat adnának az éghajlatváltozásra. A szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére összpontosító kutatásoknak minden esetben figyelembe kell venniük a probléma sürgős természetét, valamint a szabványok kiválóságát és a válaszadás sebességét. Kutatások támasztják alá az új éghajlat–energia–gazdaság modellek kidolgozását és érvényesítését, figyelembe véve a gazdasági eszközöket és a megfelelő külső tényezőket azzal a céllal, hogy különböző méretekben vizsgálják meg az enyhítésre irányuló szakpolitikai alternatívákat és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiai utakat a legfontosabb gazdasági és társadalmi szektorokban uniós és globális szinten egyaránt. Az elvégzendő tevékenységek a kutatás és az alkalmazás közötti, valamint a vállalkozók, a végfelhasználók, a kutatók és tudományos intézmények közötti kapcsolatok javításával megkönnyítik a technológiai, intézményi és társadalmi-gazdasági innovációt.
Módosítás  98 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – 5 pont – 5.2 pont – 5.2.2 pont – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A társadalmi, a gazdasági és a kormányzati rendszereknek továbbra is foglalkozniuk kell mind az erőforrások kimerülésével, mind az ökoszisztémákban okozott kárral. A kutatás és az innováció alátámasztja azokat a szakpolitikai döntéseket, amelyek a természeti erőforrások és az ökoszisztémák kezeléséhez szükségesek annak érdekében, hogy elkerüljük a káros éghajlati és környezeti változásokat, vagy alkalmazkodjunk azokhoz, továbbá hogy elősegítsük a fenntarthatóságot biztosító intézményi, gazdasági, magatartásbeli és technológiai változásokat. A hangsúlyt a kritikus szakpolitikák körébe tartozó olyan ökoszisztémákra és ökoszisztéma-szolgáltatásokra helyezik, mint az édesvíz, a tengerek és óceánok, a levegő minősége, a biodiverzitás, a föld és a talaj használata. A társadalmak és ökoszisztémák a katasztrófák, köztük a természeti veszélyek kezelésére irányuló képességét a veszélyeztetettségek és hatások előrejelzésére, korai riasztására és értékelésére irányuló képességek javítása révén támogatják, beleértve a többféle kockázatok dimenzióját. A kutatás és az innováció így támogatja a környezetvédelemre és erőforrás-hatékonyságra irányuló politikákat és az eredményes, tényeken alapuló irányítás alternatíváit a biztonságos tevékenységek határain belül. Innovatív módszereket fejlesztenek ki a szakpolitikák összhangjának fokozására, a kompromisszumok megtalálására és a szembenálló érdekek kezelésére, valamint a kutatási eredmények iránti társadalmi tudatosság javítására és a polgárok döntéshozatalban való részvételének fokozására.	A társadalmi, a gazdasági és a kormányzati rendszereknek továbbra is foglalkozniuk kell mind az erőforrások kimerülésével, mind az ökoszisztémákban okozott kárral. A kutatás és az innováció alátámasztja azokat a szakpolitikai döntéseket, amelyek a természeti erőforrások és az ökoszisztémák kezeléséhez szükségesek annak érdekében, hogy elkerüljük a káros éghajlati és környezeti változásokat, vagy alkalmazkodjunk azokhoz, továbbá hogy elősegítsük a fenntarthatóságot biztosító intézményi, gazdasági, magatartásbeli és technológiai változásokat. A hangsúlyt a kritikus szakpolitikák körébe tartozó olyan ökoszisztémákra és ökoszisztéma-szolgáltatásokra helyezik, mint az édesvíz, a tengerek és óceánok, a levegő minősége, a biodiverzitás, a föld és a talaj használata. A társadalmak és ökoszisztémák a katasztrófák, köztük a természeti veszélyek kezelésére irányuló képességét a veszélyeztetettségek és hatások előrejelzésére, korai riasztására és értékelésére irányuló képességek javítása révén támogatják, beleértve a többféle kockázatok dimenzióját. A kutatás és az innováció így támogatja a környezetvédelemre és erőforrás-hatékonyságra irányuló politikákat és az eredményes, tényeken alapuló irányítás alternatíváit a biztonságos tevékenységek határain belül. Innovatív módszereket fejlesztenek ki a szakpolitikák összhangjának fokozására, a kompromisszumok megtalálására és a szembenálló érdekek kezelésére, valamint a kutatási eredmények iránti társadalmi tudatosság javítására és a polgárok döntéshozatalban való részvételének fokozására. Elemezni kell minden jelentős készlet rendelkezésre állását és termelékenységét az egyes területi léptékek szerint: globális, regionális és helyi szinten, és a politikai fellépés lehetőségeinek kidolgozása érdekében elemezni kell a kapcsolódó társadalmi-gazdasági következményeket.
Módosítás  99 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – 1 pont – 5.3 pont – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
E tevékenység célja tehát a nyersanyagokra vonatkozó tudásalap javítása és innovatív megoldások kidolgozása a nyersanyagok költséghatékony és környezetbarát feltárására, kitermelésére, feldolgozására, újrahasznosítására, visszanyerésére és olyan, gazdaságilag vonzó alternatívákkal való helyettesítésére, amelyek kisebb környezeti hatással járnak.	E tevékenység célja tehát a nyersanyagokra vonatkozó tudásalap javítása és innovatív megoldások kidolgozása a nyersanyagok költséghatékony, átlátható és környezetbarát feltárására, kitermelésére, feldolgozására, újrahasznosítására, visszanyerésére és olyan, gazdaságilag vonzó alternatívákkal való helyettesítésére, amelyek kisebb környezeti hatással járnak.
Módosítás  100 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – 5 pont – 5.3 pont – 5.3.2 pont – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az európai ipar számára lényeges nyersanyagok megfizethető, megbízható és fenntartható szállítása és kezelése érdekében kutatásra és innovációra van szükség az anyagok teljes életciklusa folyamán. A gazdaságilag életképes, társadalmilag elfogadható és környezetbarát feltárási, kitermelési és feldolgozási technológiák kifejlesztése és bevezetése fellendíti az erőforrások hatékony felhasználását. Ennek során kihasználják a lakókörnyezet közelében lévő bányák kínálta lehetőségeket is. Az új és gazdaságilag életképes újrahasznosítási és hulladékhasznosítási technológiák, üzleti modellek és folyamatok szintén hozzájárulnak az Unió elsődleges nyersanyagszállításoktól való függőségének csökkentéséhez. Ez magában foglalja a hosszabb ideig használható, magas minőségű újrahasznosítás és visszanyerés iránti szükségletet és az erőforrásokat pazarló magatartás drasztikus visszaszorításának az igényét. Az elérhető nyersanyagok szállításától az életciklus végéig tartó időszakot felölelő, a teljes életciklust alapul vevő megközelítést alkalmazzák minimális energia- és erőforrás-felhasználással.	Az európai ipar számára lényeges nyersanyagok megfizethető, megbízható és fenntartható szállítása és kezelése érdekében kutatásra és innovációra van szükség az anyagok teljes életciklusa folyamán. A gazdaságilag életképes, társadalmilag elfogadható és környezetbarát feltárási, kitermelési és feldolgozási technológiák kifejlesztése és bevezetése fellendíti az erőforrások hatékony felhasználását. Ennek során kihasználják a lakókörnyezet közelében lévő bányák kínálta lehetőségeket is. Az új és gazdaságilag életképes újrahasznosítási és hulladékhasznosítási technológiák, üzleti modellek és folyamatok szintén hozzájárulnak az Unió elsődleges nyersanyagszállításoktól való függőségének csökkentéséhez. Ez magában foglalja a hosszabb ideig használható, magas minőségű újrahasznosítás és visszanyerés iránti szükségletet és az erőforrásokat pazarló magatartás drasztikus visszaszorításának az igényét. Az elérhető nyersanyagok szállításától az életciklus végéig tartó időszakot felölelő, a teljes életciklust alapul vevő megközelítést alkalmazzák minimális energia- és erőforrás-felhasználással, valamint teljes átláthatósággal és nyomon követhetőséggel.
Módosítás  101 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – 5 pont – 5.3 pont – 5.3.3 pont – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az egyes anyagok világszerte például kereskedelmi korlátozások miatt csökkenő elérhetőségének előreláthatósága érdekében a kritikus nyersanyagokat helyettesítő, hasonló funkcionális teljesítményű fenntartható alternatívákat keresnek és fejlesztenek ki. Ez csökkenti az Unió elsődleges nyersanyagoktól való függőségét és javítja a környezetre gyakorolt hatást.	Az egyes anyagok világszerte például kereskedelmi korlátozások miatt csökkenő elérhetőségének előreláthatósága érdekében a kritikus nyersanyagokat helyettesítő, hasonló funkcionális teljesítményű fenntartható alternatívákat keresnek és fejlesztenek ki. Ez csökkenti az Unió elsődleges nyersanyagoktól való függőségét és mérsékli a környezetre gyakorolt esetleges káros hatást.
Módosítás  102 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – 5 pont – 5.5 pont – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az átfogó környezeti megfigyelő és informatikai rendszerek nélkülözhetetlenek azoknak a hosszú távú adatoknak és információknak a biztosításához, amelyek e kihívás kezeléséhez szükségesek. E rendszereket az éghajlat, a természeti erőforrások – beleértve a nyersanyagokat –, az ökoszisztémák és az ökoszisztéma-szolgáltatások helyzete, állapota és trendjei értékelésére és előrejelzésére használják, valamint arra, hogy értékeljék az alacsony szén-dioxid-kibocsátást, az éghajlatváltozás hatásainak enyhítését és az azokhoz való alkalmazkodást célzó politikákat és alternatívákat a gazdaság minden ágazatában. Az e rendszerekből nyert információt és tudást felhasználják a stratégiai erőforrások intelligens használatának ösztönzésére, a tényalapú politikák kidolgozásának támogatására, új környezeti és éghajlati szolgáltatások előmozdítására, valamint új lehetőségek kifejlesztésére a globális piacokon.	Az átfogó környezeti megfigyelő és informatikai rendszerek nélkülözhetetlenek azoknak a hosszú távú adatoknak és információknak a biztosításához, amelyek e kihívás kezeléséhez szükségesek. E rendszereket az éghajlat, a természeti erőforrások – beleértve a nyersanyagokat –, az ökoszisztémák és az ökoszisztéma-szolgáltatások helyzete, állapota és trendjei értékelésére és előrejelzésére használják, valamint arra, hogy értékeljék az alacsony szén-dioxid-kibocsátást, az éghajlatváltozás hatásainak enyhítését és az azokhoz való alkalmazkodást célzó politikákat és alternatívákat a gazdaság minden ágazatában. Az e rendszerekből nyert információt és tudást felhasználják a stratégiai erőforrások intelligens használatának ösztönzésére, a tényalapú politikák kidolgozásának támogatására, új környezeti és éghajlati szolgáltatások előmozdítására, digitális technológiák támogatására a vízkészletek műholdas nyomon követéséhez és a velük való gazdálkodáshoz; valamint új lehetőségek kifejlesztésére a globális piacokon.
Módosítás  103 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – III rész – 5.5 pont – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A Föld megfigyelését és nyomon követését szolgáló képességek, technológiák és adatinfrastruktúrák az IKT terén elért újításokra, űrtechnológiákra és felkészített hálózatokra, távérzékelős megfigyelésekre, új típusú helyszíni érzékelőkre, mobil szolgáltatásokra, kommunikációs hálózatokra, részvételre épülő webalapú szolgáltatásokra és továbbfejlesztett számítástechnikai és modellező infrastruktúrára kell, hogy támaszkodjanak, azzal a céllal, hogy folyamatosan időszerű és pontos információt, előrejelzéseket és előbecsléseket nyújtsanak. Ösztönzik a szabad, nyílt és korlátlan hozzáférést a kölcsönösen átjárható adatokhoz és információkhoz, valamint a kutatási eredmények hatékony tárolását, kezelését és terjesztését.	A Föld megfigyelését és nyomon követését szolgáló képességek, technológiák és adatinfrastruktúrák az ikt terén elért újításokra, űrtechnológiákra és felkészített mérési hálózatokra (összekapcsolva a földi, légi járműről és léghajóról távérzékelős eszközök és új típusú helyszíni érzékelők segítségével végzett méréseket), mobil szolgáltatásokra, kommunikációs hálózatokra, részvételre épülő webalapú szolgáltatásokra és továbbfejlesztett számítástechnikai és modellező infrastruktúrára kell, hogy támaszkodjanak, azzal a céllal, hogy folyamatosan időszerű és pontos információt, előrejelzéseket és előbecsléseket nyújtsanak. Ösztönzik a szabad, nyílt és korlátlan hozzáférést a kölcsönösen átjárható adatokhoz és információkhoz, valamint a kutatási eredmények hatékony tárolását, kezelését és terjesztését.
Módosítás  104 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – III rész – 5.6 pont – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A tevékenységek elő fogják mozdítani az Unió részvételét és pénzügyi hozzájárulását olyan többoldalú folyamatokhoz és kezdeményezésekhez, mint például az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC), a biológiai sokféleséggel és az ökoszisztéma-szolgáltatásokkal kapcsolatos kormányközi platform (IPBES) és a Föld-megfigyelési Csoport (GEO). Az egyéb jelentős állami és magánkutatások finanszírozóival való együttműködés javítani fogja a globális és az európai kutatás hatékonyságát és hozzájárul a globális kutatási kormányzáshoz.	A kutatási tevékenységek elő fogják mozdítani az Unió részvételét olyan többoldalú folyamatokban és kezdeményezésekben, mint például az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC), a biológiai sokféleséggel és az ökoszisztéma-szolgáltatásokkal kapcsolatos kormányközi platform (IPBES) és a Föld-megfigyelési Csoport (GEO). Az egyéb jelentős állami és magánkutatások finanszírozóival való együttműködés javítani fogja a globális és az európai kutatás hatékonyságát és hozzájárul a globális kutatási kormányzáshoz.
Módosítás  105 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – III rész – 5.6 pont – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A tudományos és technológiai együttműködés hozzá fog járulni az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezménye globális technológiai mechanizmusához és elősegíti a technológiai fejlődést, az innovációt és átadást az éghajlati alkalmazkodás, valamint az üvegházhatású gázok hatásai enyhítésének támogatásában.	A tudományos és technológiai együttműködés hozzá fog járulni az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezménye globális technológiai mechanizmusához és elősegíti a technológiai fejlődést, az innovációt és átadást az éghajlati alkalmazkodás, valamint az üvegházhatású gázok hatásai enyhítésének támogatásában. Emellett tudományos és technológiai együttműködésnek a Kiotói Jegyzőkönyv és a Montreali Jegyzőkönyv közötti szinergiákra is rá kell világítania az optimális szakpolitikai lehetőségek érdekében, például a fluorozott szénhidrogének tekintetében.
Módosítás  106 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – III rész – 6.1 pont – 6.1.1 pont – 1 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	A jelentősebb társadalmi kihívások nem elvont természetűek, hanem területi dimenzióval rendelkeznek. Továbbá a városi problémák fontosságának megfelelően a kreativitást, innovációt, valamint a társadalmi, gazdasági, kulturális és környezetvédelmi kérdéseket illetően különös mérlegelésre van szükség.
Módosítás  107 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – III rész – 6.3.1 pont – cím
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
6.3.1. A bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelem	6.3.1. A szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelem
Módosítás  108 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – IV rész – 3.1 pont – 1 bekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) Az új technológiák és vegyszerek kockázatainak és lehetőségeinek kiértékelése, beleértve az élelmiszerekben, a takarmányban és a fogyasztói termékekben lévő nanoanyagokat; harmonizált mérési, azonosító és mennyiség-meghatározó módszerek, a toxikológiai veszélyfelmérésre való integrált tesztelő stratégiák és legmodernebb eszközök kifejlesztése és érvényesítése, beleértve az állatkísérletek alternatíváit; a környezetszennyezés egészségügyi hatásainak értékelése.	a) Az új technológiák és vegyszerek kockázatainak és lehetőségeinek kiértékelése, beleértve az élelmiszerekben, a takarmányban és a fogyasztói termékekben lévő nanoanyagokat; harmonizált mérési, azonosító és mennyiség-meghatározó módszerek, a toxikológiai veszély- és kockázatfelmérésre való integrált tesztelő stratégiák és legmodernebb nem állatkísérleteken alapuló és számítástechnikai eszközök kifejlesztése, értékelése és érvényesítése, beleértve az egészségügyi és környezeti hatásokra irányuló állatkísérletek alternatíváit; a környezetszennyezés egészségügyi hatásainak értékelése.
Módosítás  109 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – IV rész – 3.3 pont – 1 bekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) Az energia-/villamosenergia-átviteli hálózatok, különösen a transzeurópai energiahálózatok modellezése és szimulációja, az intelligens/szuper hálózati technológiák elemzése és az erőműrendszerek valósidejű szimulációja.	b) Az energia-/villamosenergia-átviteli hálózatok, különösen a transzeurópai energiahálózatok modellezése és szimulációja, az intelligens/szuper hálózati technológiák és energiatárolási potenciál elemzése és az erőműrendszerek valósidejű szimulációja.
Módosítás  110 Határozatra irányuló javaslat II melléklet – I rész – 1 pont – 2 a francia bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	- A különböző tagállamokból származó, finanszírozásban részesülő kutatók száma
Módosítás  111 Határozatra irányuló javaslat II melléklet – II rész – 1 pont – 1 a francia bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	- A kereskedelmileg hasznosított találmányok száma
Módosítás  112 Határozatra irányuló javaslat II melléklet – II rész – 1 pont – 1 b francia bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	- A részt vevő kkv-k száma
Módosítás  113 Határozatra irányuló javaslat II melléklet – II rész – 1 pont – 1 c francia bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	- Az Unió GDP-növekedéséhez való hozzájárulás
Módosítás  114 Határozatra irányuló javaslat II melléklet – II rész – 1 pont – 1 d francia bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	- A létrehozott munkahelyek száma
Módosítás  115 Határozatra irányuló javaslat II melléklet – II rész – 2 pont – 1 a francia bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	- A kkv-k száma a kedvezményezettek körében
Módosítás  116 Határozatra irányuló javaslat II melléklet – II rész – 3 pont – 1 a francia bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	- Az Unió GDP-növekedéséhez való hozzájárulás
Módosítás  117 Határozatra irányuló javaslat II melléklet – II rész – 3 pont – 1 b francia bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	- A létrehozott munkahelyek száma
Módosítás  118 Határozatra irányuló javaslat II melléklet – III rész – 2 bekezdés – 2 a francia bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	- A kereskedelmileg hasznosított találmányok száma
Módosítás  119 Határozatra irányuló javaslat II melléklet – III rész – 2 bekezdés – 2 b francia bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	- A részt vevő kkv-k száma
Módosítás  120 Határozatra irányuló javaslat II melléklet – III rész – 2 bekezdés – 2 c francia bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	- Az „Innovatív Unió” és az „Erőforrás-hatékonyság” kezdeményezés megvalósult célkitűzéseinek száma
Módosítás  121 Határozatra irányuló javaslat II melléklet – III rész – 2 bekezdés – 2 d francia bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	- Az Unió GDP-növekedéséhez való hozzájárulás
Módosítás  122 Határozatra irányuló javaslat II melléklet – III rész – 2 bekezdés – 2 e francia bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	- A létrehozott munkahelyek száma

ELJÁRÁS

Cím	A „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) végrehajtását szolgáló egyedi program
Hivatkozások	COM(2011)0811 – C7-0509/2011 – 2011/0402(CNS)
Illetékes bizottság        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	ITRE 17.1.2012
Véleményt nyilvánított        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	ENVI 17.1.2012
A vélemény előadója        A kijelölés dátuma	Cristian Silviu Buşoi 20.1.2012
Vizsgálat a bizottságban	20.6.2012	10.7.2012
Az elfogadás dátuma	19.9.2012
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	62 0 1
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Martina Anderson, Kriton Arsenis, Sophie Auconie, Paolo Bartolozzi, Sergio Berlato, Lajos Bokros, Milan Cabrnoch, Martin Callanan, Nessa Childers, Bas Eickhout, Edite Estrela, Karl-Heinz Florenz, Elisabetta Gardini, Gerben-Jan Gerbrandy, Matthias Groote, Françoise Grossetête, Cristina Gutiérrez-Cortines, Satu Hassi, Jolanta Emilia Hibner, Christa Klaß, Eija-Riitta Korhola, Jo Leinen, Peter Liese, Zofija Mazej Kukovič, Linda McAvan, Miroslav Ouzký, Vladko Todorov Panayotov, Andres Perello Rodriguez, Mario Pirillo, Pavel Poc, Frédérique Ries, Anna Rosbach, Oreste Rossi, Dagmar Roth-Behrendt, Kārlis Šadurskis, Carl Schlyter, Horst Schnellhardt, Richard Seeber, Theodoros Skylakakis, Bogusław Sonik, Claudiu Ciprian Tănăsescu, Salvatore Tatarella, Anja Weisgerber, Åsa Westlund, Glenis Willmott
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Frieda Brepoels, Cristian Silviu Buşoi, Nikos Chrysogelos, João Ferreira, Christofer Fjellner, Gaston Franco, Jutta Haug, Romana Jordan, James Nicholson, Justas Vincas Paleckis, Vittorio Prodi, Britta Reimers, Christel Schaldemose, Alda Sousa, Rebecca Taylor, Anna Záborská, Andrea Zanoni
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)	Agustín Díaz de Mera García Consuegra

VÉLEMÉNY a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság részéről (12.7.2012)

az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére

a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) végrehajtását szolgáló egyedi program létrehozása
(COM(2011)0811 – C7‑0509/2011 – 2011/0402(CNS))

A vélemény előadója: Sandra Kalniete

RÖVID INDOKOLÁS

A vélemény előadója üdvözli, hogy a Bizottság létrehozta a Horizont 2020 programot, mivel úgy véli, hogy a program az Európai Unió (EU) versenyképességének növelése által segít kilábalni az adósságválságból és helyreállítja a növekedést.

A Horizont 2020 program elsőként egyetlen programban egyesíti a kutatás és az innováció uniós finanszírozását. A Horizont 2020 program a tudományos áttörések olyan innovatív termékekben és szolgáltatásokban való alkalmazására irányul, amelyek új üzleti lehetőségeket teremtenek és javítják az emberek életminőségét. Célja, hogy a szabályok és a pályázati eljárások egyszerűsítése csökkentse a bürokráciát, és ez minél több tudományos munkatárs és innovatív vállalkozás bevonását tegye lehetővé.

A Horizont 2020 program 2014 januárjában lép életbe, a 2020-ig terjedő időszakra vonatkozó költségvetése 87,74 milliárd euró. Az alábbi három átfogó részre oszlik fel: 1. tudományos kiválóság, 2. ipari vezetés, 3. társadalmi kihívások. A vélemény előadója úgy véli, hogy az AGRI bizottságnak a harmadik részre kell koncentrálnia a törekvéseit, amely különösen a mezőgazdasághoz kapcsolódó témaköröket öleli fel. A harmadik rész az alábbi hat területre osztható fel:

a) Egészség, demográfiai változás és jólét (9,07 milliárd euró);

b) Élelmezésbiztonság, fenntartható mezőgazdaság, tengerkutatás és tengerhasznosítási célú kutatás, valamint a biogazdaság (4,69 milliárd euró);

c) Biztonságos, tiszta és hatékony energia (6,53 milliárd euró);

d) Intelligens, környezetkímélő és integrált közlekedés (7,69 milliárd euró);

e) Éghajlatpolitika, erőforrás-hatékonyság és nyersanyagok (4,31 milliárd euró);

f) Inkluzív, innovatív és biztonságos társadalmak (4,31 milliárd euró).

Az élelmiszerbiztonság és a fenntartható mezőgazdaság területével kapcsolatban a vélemény előadója hangsúlyozza annak a szükségességét, hogy a tudósok aktívan működjenek együtt a gazdálkodókkal, nevezetesen a kutatási prioritások megvitatása területén annak érdekében, hogy a legújabb felfedezéseket alkalmazni lehessen a való életben. Szintén fontos, hogy a nem kormányzati szervezeteket bevonják az ilyen vitákba.

A vélemény előadója üdvözli, hogy a hetedik keretprogramhoz (KP7) viszonyítva a mezőgazdaságot érintő kutatás költségvetése jelentősen növekedett.

A vélemény előadója különösen felhívja a figyelmet arra, hogy ösztönözni kell az élelmiszer-hulladék csökkentését megcélzó kutatást, mivel Európában és világszerte növekszik az élelmiszer iránti kereslet. Fontos a természeti erőforrások még nagyobb hatékonysággal történő felhasználása.

Az AGRI bizottságnak a Horizont 2020 programról folytatott eszmecseréje során megállapítást nyert, hogy csökkenteni kell az eljárásokban tapasztalható bürokráciát. A vélemény előadója úgy ítéli meg, hogy ebben a javaslatban a Bizottság jelentősen csökkentette a bürokráciát és egyszerűsítette a pályázati eljárást.

A vélemény előadója összességében úgy ítéli meg, hogy a javaslat kiegyensúlyozott és nagyon jól megtervezett. A vélemény előadója azt javasolja, hogy e javaslat felülvizsgálatát körültekintően végezzék, és reményét fejezi ki, hogy a program 2014. január 1-jén életbe lép, és az év elejétől segíti a tudósokat abban, hogy olyan új felfedezéseket tegyenek, amelyek növelik Európa általános versenyképességét.

MÓDOSÍTÁSOK

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság felkéri az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele az alábbi módosításokat:

Módosítás  1 Határozatra irányuló javaslat 2 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A „Horizont 2020” keretprogram három prioritást szolgál: a kiváló tudomány létrehozását („Kiváló tudomány”), az ipari vezető szerep kivívását („Ipari vezető szerep”) és a társadalmi kihívások kezelését (Társadalmi kihívások”). E prioritásokat a Közös Kutatóközpont (JRC) közvetett cselekvéseiről szóló három részből és a közvetlen cselekvéseiről szóló egy részből álló egyedi program révén kell végrehajtani.	(2) A „Horizont 2020” keretprogram három prioritást szolgál: a kiváló tudomány létrehozását („Kiváló tudomány”), az ipari és mezőgazdasági vezető szerep kivívását („Ipari és mezőgazdasági vezető szerep”) és a társadalmi kihívások kezelését (Társadalmi kihívások”). E prioritásokat a Közös Kutatóközpont (JRC) közvetett cselekvéseiről szóló három részből és a közvetlen cselekvéseiről szóló egy részből álló egyedi program révén kell végrehajtani.
Indokolás
Az ipari vezető szerepre vonatkozó célkitűzés meghatározásában a mezőgazdaság nem kerül említésre, jóllehet a program költségvetésében 4,5 millió eurót különítettek el mezőgazdasági kutatásra és innovációra.
Módosítás  2 Határozatra irányuló javaslat 5 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(5) Európa hosszú távú versenyképességének és jólétének garantálásához égető szükség van az Unió tudományos bázisa kiválóságának megerősítésére és kibővítésére, és a világszínvonalú kutatás és tehetség rendelkezésre állásának biztosítására. A „Kiváló tudomány” című I. résznek támogatnia kell az Európai Kutatási Tanács tevékenységeit a felderítő kutatások, jövőbeni és feltörekvő technológiák, a Marie Curie-cselekvések és az európai kutatási infrastruktúrák terén. E tevékenységeknek célul kell kitűzniük a kompetencia hosszú távú fejlesztését a tudomány, a rendszerek és a kutatók következő generációjára összpontosítva, és támogatást biztosítva a feltörekvő tehetségek számára az EU teljes területén és a társult országokban. A kiváló tudomány támogatását szolgáló uniós tevékenységeknek elő kell segíteniük az Európai Kutatási konszolidációját, valamint az Unió tudományos rendszerét globálisan versenyképessé és vonzóvá kell tenniük.	(5) Európa hosszú távú versenyképességének és jólétének garantálásához égető szükség van az Unió tudományos bázisa kiválóságának megerősítésére és kibővítésére, és a világszínvonalú kutatás és tehetség rendelkezésre állásának biztosítására. A „Kiváló tudomány” című I. résznek támogatnia kell az Európai Kutatási Tanács tevékenységeit a felderítő kutatások, jövőbeni és feltörekvő technológiák, a Marie Curie-cselekvések és a tudományos infrastruktúra európai hálózatát együtt formáló tagállamok kutatási infrastruktúrái. E tevékenységeknek célul kell kitűzniük a kompetencia hosszú távú fejlesztését a tudomány, a rendszerek és a kutatók következő generációjára összpontosítva, és támogatást biztosítva a feltörekvő tehetségek számára az EU teljes területén és a társult országokban. A kiváló tudomány támogatását szolgáló uniós tevékenységeknek elő kell segíteniük az Európai Kutatási konszolidációját, valamint az Unió tudományos rendszerét globálisan versenyképessé és vonzóvá kell tenniük.
Módosítás  3 Határozatra irányuló javaslat 13 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(13) A Közös Kutatóközpont közvetlen cselekvéseit rugalmas, hatékony és átlátható módon kell megvalósítani, figyelembe véve a Közös Kutatóközpont felhasználói és uniós politikájának idevágó szükségleteit, valamint tiszteletben tartva az Unió pénzügyi érdekeinek védelmére vonatkozó célkitűzést. A kutatási cselekvéseket adott esetben ezekhez a szükségletekhez és a tudományos és technológiai fejlesztésekhez kell igazítani, és törekedni kell a tudományos kiválóság elérésére.	(13) A Közös Kutatóközpont közvetlen cselekvéseit rugalmas, hatékony és átlátható módon kell megvalósítani, figyelembe véve az Unió és a Közös Kutatóközpont politikáit felhasználók idevágó szükségleteit, valamint tiszteletben tartva az Unió pénzügyi érdekeinek védelmére vonatkozó célkitűzést. A kutatási cselekvéseket adott esetben ezekhez a szükségletekhez és a tudományos és technológiai fejlesztésekhez kell igazítani, és törekedni kell a tudományos kiválóság elérésére.
Indokolás
Rossz sorrend. A javasolt szövegben a Közös Kutatóközpont megelőzi az Unió politikai hatásköreit.
Módosítás  4 Határozatra irányuló javaslat 14 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(14) A Közös Kutatóközpontnak további erőforrásokat kell létrehoznia versenyképes tevékenységek révén, ideértve a „Horizont 2020” keretprogram közvetett cselekvéseiben való részvételt, a harmadik országgal közösen folytatott munkát és kisebb mértékben a szellemi tulajdon kihasználását.	(14) A Közös Kutatóközpontnak további erőforrásokat kell létrehoznia versenyképes tevékenységek révén, ideértve harmadik országgal közösen folytatott munkát és kisebb mértékben a szellemi tulajdon kihasználását.
Indokolás
A javaslat a Közös Kutatóközpontot privilegizált helyzetbe hozza más uniós tudományos intézményekkel. A Közös Kutatóközpontot saját költségvetéssel kell ellátni, kizárva a lehetőségét, hogy más költségvetési sorokban szereplő kutatásfinanszírozást igényeljen a „Horizont 2020” program keretében.
Módosítás  5 Határozatra irányuló javaslat 3 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – d pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
d) európai kutatási infrastruktúra, ideértve az elektronikus infrastruktúrát.	d) a tudományos infrastruktúra európai hálózatát formáló tagállamok kutatási infrastruktúráinak megerősítése, ideértve az e-infrastruktúrát is.
Módosítás  6 Határozatra irányuló javaslat 3 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az „Ipari vezető szerep” című II. rész – a(z) XX/2012/EU [„Horizont 2020” keretprogram] rendelet 5. cikke (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott „Ipari vezető szerep” prioritással összhangban – a következő különös célkitűzésekkel erősíti meg az ipari vezető szerepet és a versenyképességet:	Az „Ipari és mezőgazdasági vezető szerep” című II. rész – a(z) XX/2012/EU [„Horizont 2020” keretprogram] rendelet 5. cikke (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott „Ipari és mezőgazdasági vezető szerep” prioritással összhangban – a következő különös célkitűzésekkel erősíti meg az ipari és mezőgazdasági vezető szerepet és a versenyképességet:
Indokolás
Összhangban az 1. cikk módosításával.
Módosítás  7 Határozatra irányuló javaslat 3 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) megfelelő tartalékok biztosítása biztonságos és jó minőségű élelmiszerekből és más, bioalapú termékekből a produktív és erőforrás-hatékony elsődleges termelési rendszerek fejlesztése révén, ami ösztönözni fogja az ezekhez kapcsolódó ökoszisztéma-szolgáltatásokat, és emellett a versenyképes és alacsony szén-dioxid-kibocsátású ellátási láncokat is;	b) megfelelő tartalékok biztosítása biztonságos és jó minőségű élelmiszerekből és más, bioalapú termékekből a produktív és erőforrás-hatékony elsődleges termelési rendszerek fejlesztése révén (ideértve a tápanyagok, az energia, a szén, a víz és a talaj hatékony felhasználását is), és a mezőgazdasági biohulladékot a benne rejlő potenciális lehetőségek maradéktalan kiaknázása mellett hasznosítva, csökkentve az élelmiszerhulladékot az élelmiszerellátási lánc egészében, az elsődleges termeléstől a végső felhasználói pontig, ami ösztönözni fogja az ezekhez kapcsolódó ökoszisztéma-szolgáltatásokat, és emellett a versenyképes és alacsony szén-dioxid-kibocsátású ellátási láncokat is;
Módosítás  8 Határozatra irányuló javaslat 3 cikk – 5 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az egyedi programot értékelni kell az eredményességi mutatókhoz mért eredmények és hatás vonatkozásában, beleértve a befolyásos szakfolyóiratokban közzétett publikációkat, a kutatók mozgását, a kutatási infrastruktúra hozzáférhetőségét, az adósság- és kockázatitőke-finanszírozás útján mozgósított beruházásokat, az adott vállalkozás vagy piac esetében újnak számító innovációkat bevezető kkv-ket, a szakpolitikai dokumentumokban a vonatkozó kutatási tevékenységekre tett utalásokat, valamint a szakpolitikákra tett különös hatások eseteit is.	Az egyedi programot értékelni kell az eredményességi mutatókhoz mért eredmények és hatás vonatkozásában, beleértve a befolyásos szakfolyóiratokban közzétett publikációkat, a kutatók mozgását, a kutatási infrastruktúra hozzáférhetőségét, az adósság- és kockázatitőke-finanszírozás útján mozgósított beruházásokat, az adott vállalkozás vagy piac esetében újnak számító innovációkat bevezető kkv-ket, a szakpolitikai dokumentumokban a vonatkozó kutatási tevékenységekre tett utalásokat, a szakpolitikákra tett különös hatások eseteit, valamint a kutatási eredmények átültetését a gyakorlatba.
Módosítás  9 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – 1 pont – 1.1. pont – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Különös figyelmet fog kapni az innováció széles körű értelmezésének biztosítása, amely nem csupán új termékek és szolgáltatások tudományos és technikai áttörések alapján való kifejlesztésére korlátozódik, hanem olyan szempontokat is magában foglal, mint a létező technológiák újfajta alkalmazása, a folyamatos javítás, valamint a nem technológiai és a szociális innováció. Csak az innováció holisztikus megközelítése tud egyszerre társadalmi problémákat orvosolni és versenyképes vállalkozások és iparágak forrásává válni.	Különös figyelmet fog kapni az innováció széles körű értelmezésének biztosítása, amely nem csupán új termékek és szolgáltatások tudományos és technikai áttörések alapján való kifejlesztésére korlátozódik, hanem olyan szempontokat is magában foglal, mint a létező technológiák újfajta alkalmazása, a folyamatos javítás, valamint a nem technológiai és a szociális innováció és a gyakorlatba való átültetés. Csak az innováció holisztikus megközelítése tud egyszerre társadalmi problémákat orvosolni és versenyképes vállalkozások és iparágak forrásává válni.
Módosítás  10 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – 1 pont – 1.2 pont – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A társadalomtudományokat és a humántudományokat továbbá általánosan érvényre kell juttatni az egyes társadalmi problémák megoldásához szükséges tevékenységek alapvető elemeként, azok hatásának elmélyítésében. Ide tartozik például az egészséget meghatározó tényezők megértése és az egészségügyi ellátórendszerek hatékonyságának optimalizálása, a vidéki térségeket előmozdító és a tájékozott fogyasztói döntések elősegítő szakpolitikák támogatása, megbízható döntéshozatal az energiapolitikában és a fogyasztóbarát európai elektromos hálózat biztosításában, a tényalapú közlekedési szakpolitika és előretekintés támogatása, az éghajlatváltozás-mérséklési és alkalmazkodási stratégiák, az erőforrás-hatékonysági kezdeményezések és a zöld és fenntartható gazdaság irányában tett intézkedések támogatása.	A társadalomtudományokat és a humántudományokat továbbá általánosan érvényre kell juttatni az egyes társadalmi problémák megoldásához szükséges tevékenységek alapvető elemeként, azok hatásának elmélyítésében, valamint a részvételre ösztönző kutatással hozzájárva a megoldásokhoz. Ide tartoznak: az egészséget meghatározó tényezők megértése és az egészségügyi ellátórendszerek hatékonyságának optimalizálása, a vidéki térségeket előmozdító és a tájékozott fogyasztói döntések elősegítő szakpolitikák támogatása, megbízható döntéshozatal az energiapolitikában és a fogyasztóbarát európai elektromos hálózat biztosításában, a tényalapú közlekedési szakpolitika és előretekintés támogatása, az éghajlatváltozás-mérséklési és alkalmazkodási stratégiák, az erőforrás-hatékonysági és megfelelőségi kezdeményezések és a zöld és fenntartható gazdaság irányában tett intézkedések támogatása.
Módosítás  11 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – I rész – 2 pont – 2.1 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A gyökeresen új jövőbeni technológiák alapjainak sikeres felfedezéséhez szükséges nagyszámú, még embrionális szinten lévő, magas kockázatú, jövőbe mutató tudományos és technológiai együttműködésen alapuló kutatási projekt támogatása. Ez a tevékenység, mivel kifejezetten tartózkodik a témák meghatározásától és a szabályok előírásától, elősegíti az új ötletek születését – akármikor is keletkezzenek, és akárhonnét származzanak – a témák és a tudományterületek legszélesebb körében. Az ilyen törékeny ötletek támogatása agilis, kockázatbarát és erősen interdiszciplináris kutatási megközelítést igényel, amely messze a szigorú értelemben vett technológiai területeken túl merészkedik. Az új, magas potenciálú szereplők, például a fiatal kutatók és a csúcstechnológiai kkv-k kutatásba és innovációba való vonzása és ösztönzése a jövő vezető tudományos és ipari szakembereinek kinevelése szempontjából is fontos.	A gyökeresen új jövőbeni technológiák alapjainak sikeres felfedezéséhez szükséges nagyszámú, még embrionális szinten lévő, magas kockázatú, jövőbe mutató tudományos és technológiai együttműködésen alapuló kutatási projekt támogatása. Ez a tevékenység, mivel kifejezetten tartózkodik a témák meghatározásától és a szabályok előírásától, elősegíti az új ötletek születését – akármikor is keletkezzenek, és akárhonnét származzanak – a témák és a tudományterületek legszélesebb körében. Az ilyen törékeny ötletek támogatása agilis, kockázatbarát és erősen interdiszciplináris kutatási megközelítést igényel, amely messze a szigorú értelemben vett technológiai területeken túl merészkedik. Az új, magas potenciálú szereplők, például a fiatal kutatók és a csúcstechnológiai kkv-k, valamint a női kutatók kutatásba és innovációba való vonzása és ösztönzése a jövő vezető tudományos és ipari szakembereinek kinevelése szempontjából is fontos.
Módosítás  12 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – II rész – 1 pont – 1.4 pont – 1.4.1 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A cél annak megalapozása, hogy az európai ipar közép- és hosszútávon az innováció élvonalában maradjon. Ide tartozik a feltörekvő tudományágak – például a szintetikus biológia, a bioinformatika, a rendszerbiológia – fejlesztése, és más alaptechnológiákkal – köztük a nanotechnológiával (pl. a bionanotechnológiával) és az IKT-vel (pl. bioelektronikával) való együttműködés. Ezek és más, élvonalbeli tudományterületek megfelelő intézkedéseket érdemelnek a kutatás-fejlesztés terén annak érdekében, hogy elősegítsék a hatékony átvételt és az új alkalmazások létrejöttét (gyógyszer-adagolási rendszerek, bioszenzorok, biochipek stb.).	A cél annak megalapozása, hogy az európai ipar közép- és hosszútávon az innováció élvonalában maradjon. Ide tartozik a feltörekvő tudományágak – például a szintetikus biológia, a bioinformatika, a rendszerbiológia – fejlesztése, és más alaptechnológiákkal – köztük a nanotechnológiával (pl. a bionanotechnológiával) és az IKT-vel (pl. bioelektronikával), valamint a növényi és mezőgazdasági biotechnológiával – való együttműködés. Ezek és más, élvonalbeli tudományterületek megfelelő intézkedéseket érdemelnek a kutatás-fejlesztés terén annak érdekében, hogy elősegítsék a hatékony átvételt és az új alkalmazások létrejöttét (gyógyszer-adagolási rendszerek, bioszenzorok, biochipek, növényi alapú géntechnológia stb.).
Módosítás  13 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – II rész – 1 pont – 1.4 pont – 1.4.2 pont – cím
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
1.4.2. Biotechnológiai alapú ipari eljárások	1.4.2. Biotechnológiai alapú termékek és eljárások
Módosítás  14 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – II rész – 1 pont – 1.5 pont – 1.5.3 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Növelni kell a feldolgozóipar – például a vegyipar, a cellulóz- és papírgyártás, az üveggyártás, a nemvasfémek gyártása és acélgyártás – versenyképességét az erőforrás- és energiahatékonyság gyökeres javításával, az ilyen ipari tevékenységek környezeti hatásának csökkentésével. A következők kerülnek középpontba: az innovatív anyagokat megalapozó alaptechnológiák, valamint az értéklánc egészében az alacsony szén-dioxid-kibocsátással előállított termékeket és a kevésbé energiaintenzív folyamatokat és szolgáltatásokat lehetővé tévő anyagok és technológiai megoldások kifejlesztése és hitelesítése, továbbá a rendkívül alacsony szén-dioxid-kibocsátású gyártási technológiák és módszerek használata annak érdekében, hogy elérjük az üvegházhatásúgáz-kibocsátás intenzitása tekintetében előírt csökkentéseket.	Növelni kell a feldolgozóipar – például a vegyipar, a cellulóz- és papírgyártás, az üveggyártás, az építőipar, a nemvasfémek gyártása és acélgyártás – versenyképességét az erőforrás- és energiahatékonyság gyökeres javításával, az ilyen ipari tevékenységek környezeti hatásának csökkentésével. A következők kerülnek középpontba: az innovatív anyagokat megalapozó alaptechnológiák, valamint az értéklánc egészében az alacsony szén-dioxid-kibocsátással előállított termékeket és a kevésbé energiaintenzív folyamatokat és szolgáltatásokat lehetővé tévő anyagok és technológiai megoldások kifejlesztése és hitelesítése, továbbá a rendkívül alacsony szén-dioxid-kibocsátású gyártási technológiák és módszerek használata annak érdekében, hogy elérjük az üvegházhatásúgáz-kibocsátás intenzitása tekintetében előírt csökkentéseket.
Módosítás  15 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – II rész – 3 pont – 3.1 pont – 4 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A kkv-támogató eszköz a tudomány, a technológia és az innováció valamennyi területét le fogja fedni, alulról felfelé való megközelítésben egy adott társadalmi kihíváson vagy alaptechnológián belül, így elegendő teret hagy mindenféle ígéretes ötlet megvalósítására, különösen az ágazatokon átívelő és interdiszciplináris projekteknek a finanszírozása számára.	A kkv-támogató eszköz a tudomány, a technológia és az innováció valamennyi területét le fogja fedni, többek között a mezőgazdaságban is, alulról felfelé való megközelítésben egy adott társadalmi kihíváson vagy alaptechnológián belül, így elegendő teret hagy mindenféle ígéretes ötlet megvalósítására, különösen az ágazatokon átívelő és interdiszciplináris projekteknek a finanszírozása számára.
Módosítás  16 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – II rész – 3 pont – 3.2 pont – 3.2.3 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A cégek innovációs kapacitásának növelése érdekében támogatni kell a piacvezérelt innovációt az általános innovációs keretfeltételek javítása, valamint azon egyedi akadályok elhárítása révén, amelyek az innovatív cégek, különösen a kkv-k és a gyors növekedési potenciállal rendelkező középvállalkozások növekedésének útjában állnak. Támogatást kap a szakosodott innovációs támogatás (pl. szellemi tulajdonjogok hasznosítása, beszerzői hálózatok, technológiatranszfer-hivatalok támogatása, stratégiai tervezés) és a közpolitikák innovációs tárgyú felülvizsgálata.	A cégek innovációs kapacitásának növelése érdekében támogatni kell a piacvezérelt innovációt az általános innovációs keretfeltételek javítása, valamint azon egyedi akadályoknak – többek között a technológiai innováció és az uniós jogszabályozás közötti koherencia hiányának, különösen a mezőgazdaságban – elhárítása révén, amelyek az innovatív cégek és a kkv-k, valamint a gyors növekedési potenciállal rendelkező középvállalkozások növekedésének útjában állnak. Támogatást kap a szakosodott innovációs támogatás (pl. szellemi tulajdonjogok hasznosítása, beszerzői hálózatok, technológiatranszfer-hivatalok támogatása, stratégiai tervezés) és a közpolitikák innovációs tárgyú felülvizsgálata.
Módosítás  17 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – III rész – 1 pont – 1.4 pont – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A betegség és az egészség jobb megértésére van szükség minden korcsoport esetében, hogy új és jobb megelőző intézkedéseket, diagnózisokat és kezeléseket fejleszthessünk ki. A betegségek patofiziológiájára irányuló interdiszciplináris és transzlációs kutatások létfontosságúak abban, hogy megértsük a betegségek folyamatainak valamennyi aspektusát, beleértve a természetes változatok és a betegségek molekuláris adatok alapján történő újraosztályozását, valamint a kutatási eredmények validálását és hasznosítását a klinikai gyakorlatban.	A betegség és az egészség jobb megértésére van szükség minden korcsoport esetében, hogy új és jobb megelőző intézkedéseket, diagnózisokat és kezeléseket fejleszthessünk ki. Tekintettel az emberi és az állati egészség közötti kapcsolatra, a betegségek patofiziológiájára irányuló interdiszciplináris és transzlációs kutatások létfontosságúak abban, hogy megértsük a betegségek folyamatainak valamennyi aspektusát, beleértve a természetes változatok és a betegségek molekuláris adatok alapján történő újraosztályozását, valamint a kutatási eredmények validálását és hasznosítását a klinikai gyakorlatban.
Módosítás  18 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – III rész – 1 pont – 1.10 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Támogatni kell az infrastruktúrák és az információs struktúrák és források integrációját (beleértve azokat, amelyek kohorszvizsgálatokból, protokollokból, adatgyűjteményekből, mutatókból stb. származnak) valamint az adatok szabványosítását, interoperabilitását, tárolását, megosztását, valamint az ezekhez való hozzáférést, hogy lehetővé tegyük az adatok megfelelő kihasználását. Figyelmet kell fordítani az adatfeldolgozásra, a tudásmenedzsmentre, a modellezésre és a vizualizációra.	Támogatni kell az infrastruktúrák és az információs struktúrák és források integrációját (beleértve azokat, amelyek kohorszvizsgálatokból, protokollokból, adatgyűjteményekből, mutatókból stb. származnak) valamint a mind az emberekre, mind az állatokra vonatkozó adatok szabványosítását, interoperabilitását, tárolását, megosztását, valamint az ezekhez való hozzáférést, hogy lehetővé tegyük az adatok megfelelő kihasználását. Figyelmet kell fordítani az adatfeldolgozásra, a tudásmenedzsmentre, a modellezésre és a vizualizációra.
Módosítás  19 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – III rész – 2 pont – cím
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
2. Élelmezésbiztonság, fenntartható mezőgazdaság, tengerkutatás és tengerhasznosítási célú kutatás, valamint a biogazdaság	2. Élelmezésbiztonság, fenntartható mezőgazdaság és erdőgazdálkodás, tengerkutatás és tengerhasznosítási célú kutatás, valamint a biogazdaság
Módosítás  20 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – III rész – 2 pont – 2.1 pont – cím
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
2.1. Fenntartható mezőgazdaság és erdőgazdálkodás	2.1. Fenntartható és versenyképes mezőgazdaság és erdőgazdálkodás
Módosítás  21 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – III rész – 2 pont – 2.1 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Megfelelő tudásra, eszközökre, szolgáltatásokra és innovációkra van szükség a termelékenyebb, erőforrás-hatékonyabb és rugalmasabb mezőgazdasági és erdőgazdálkodási rendszerek támogatásához, amelyek elegendő mennyiségű élelmiszert, takarmányt, biomasszát és egyéb nyersanyagokat biztosítanak, valamint ökoszisztéma-szolgáltatásokat nyújtanak, és ezáltal elősegítik a virágzó vidéki közösségek fejlődését. A kutatás és az innováció lehetőségeket kínál a mezőgazdasági és környezetvédelmi célok integrálására a fenntartható termelésbe, amelyek a következők: a mezőgazdaság termelékenységének és erőforrás-hatékonyságának növelése; az üvegházhatást okozó, mezőgazdasági eredetű gázok kibocsátásának csökkentése; a tápanyagok a megművelt földekről a szárazföldi és vízi környezetekbe való szivárgásának csökkentése; a növényi eredetű fehérjék Európába irányuló nemzetközi importjától való függés csökkentése; a biológiai sokféleség mértékének növelése az elsődleges termelési rendszerekben.	Megfelelő tudásra, tudásátadásra, eszközökre, szolgáltatásokra és innovációkra van szükség a termelékenyebb, erőforrás-hatékonyabb és rugalmasabb mezőgazdasági és erdőgazdálkodási rendszerek támogatásához, amelyek elegendő mennyiségű élelmiszert, takarmányt, biomasszát és egyéb nyersanyagokat biztosítanak, valamint ökoszisztéma-szolgáltatásokat nyújtanak, és ezáltal elősegítik a virágzó vidéki közösségek fejlődését és támogatják a vidéki innovatív kkv-kat. A kutatás és az innováció lehetőségeket kínál a mezőgazdasági, éghajlati és környezetvédelmi célok integrálására a fenntarthatóbb termelésbe, például: a növények genetikus potenciáljának fokozása a biotikus és abiotikus stresszhez való alkalmazkodásuk javítása érdekében; a mezőgazdaság termelékenységének és erőforrás-hatékonyságának növelése; a talajerózió és az üvegházhatást okozó, mezőgazdasági eredetű gázok kibocsátásának csökkentése; a tápanyagok és a víz felhasználásának hatékonyabbá tétele; a növényi eredetű fehérjék Európába irányuló nemzetközi importjától való függés csökkentése; a biológiai sokféleség mértékének növelése az elsődleges termelési rendszerekben.
Indokolás
A mezőgazdasági kutatás is a megoldás része. A növények – genetikai potenciáljuk és azon tulajdonságuk révén, hogy javítani képesek tápanyag- és vízfelhasználásuk hatékonyságát – különösen pozitívan hozzájárulnak majd a fenntartható mezőgazdasághoz. Ezzel a kérdéskörrel egyértelműbb és határozottabb módon kell foglalkozni.
Módosítás  22 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – III rész – 2 pont – 2.1 pont – 2.1.1 pont – cím
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
2.1.1. A termelési hatékonyság növelése és az éghajlatváltozás hatásainak kezelése a fenntarthatóság és rugalmasság biztosítása mellett	2.1.1. A termelési hatékonyság, az élelmiszerminőség és -biztonság, a fenntarthatóság és a rugalmasság növelése, valamint az éghajlatváltozás hatásainak kezelése és enyhítése
Indokolás
Az élelmiszerminőség és -biztonság, valamint a növények egészsége, az érzékeléssel és a tápanyagokkal kapcsolatos jellegzetességeik (vitaminok, mikrotápanyagok).
Módosítás  23 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – III rész – 2 pont – 2.1 pont – 2.1.1 pont – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A tevékenységek növelik a termelékenységet és a növények, állatok és termelési rendszerek alkalmazkodóképességét annak érdekében, hogy megbirkózzanak a gyorsan változó környezeti/éghajlati feltételekkel és az egyre ritkább természeti erőforrásokkal. Az ebből származó innovációk segítik az alacsony energiafelhasználású, alacsony szén-dioxid-kibocsátású és alacsony hulladékképződéssel járó gazdaságra való átállást az élelmiszer- és takarmány ellátó lánc teljes hosszában. Ez amellett, hogy hozzájárul az élelmiszerbiztonsághoz, új lehetőségeket teremt a biomassza, valamint a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási melléktermékek biztosítására a nem élelmiszeripari alkalmazások széles skálája számára.	A tevékenységek növelik a termelékenységet és a növények, állatok és termelési rendszerek alkalmazkodóképességét annak érdekében, hogy megbirkózzanak a gyorsan változó környezeti/éghajlati feltételekkel és az egyre ritkább természeti erőforrásokkal. Az ebből származó innovációk – valamint azok átadása valamennyi érintett gazdasági szereplő számára segítik az alacsony energiafelhasználású, alacsony szén-dioxid-kibocsátású és alacsony hulladékképződéssel járó gazdaságra való átállást az élelmiszer- és takarmány ellátó lánc teljes hosszában. Ez amellett, hogy hozzájárul az élelmiszerbiztonsághoz, új lehetőségeket teremt a biomassza, a biohulladék, valamint a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási melléktermékek biztosítására a nem élelmiszeripari alkalmazások széles skálája számára (például az energetikai ágazatban és a vegyiparban).
Módosítás  24 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – III rész – 2 pont – 2.1 pont – 2.1.1 pont – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Olyan, több tudományágat felölelő megközelítésekre van szükség, amelyek javítják a növények, állatok, mikroorganizmusok eredményességét, miközben biztosítják az erőforrások (víz, tápanyagok, energia) hatékony felhasználását és a vidéki területek ökológiai egységét. Hangsúlyt kapnak az integrált és változatos termelési rendszerek és mezőgazdasági gyakorlatok, ideértve a precíziós technológiák és ökológiai hatékonyságot növelő megközelítések felhasználását mind a hagyományos, mind a bio-mezőgazdaság javára. A növények és állatok alkalmazkodást és termékenységet szolgáló tulajdonságainak genetikai javítása szükségessé teszi a megfelelő hagyományos és modern tenyésztési megközelítéseket és a genetikai erőforrások jobb felhasználását. Megfelelő figyelmet kell fordítani a farmon belüli talajgazdálkodásra a talaj termőképességének javítása érdekében, amely a mezőgazdasági termelékenység alapja. Támogatni kell az állatok és növények egészségét, és további integrált intézkedéseket kell tenni a betegségek és a kártevők elleni védekezés terén. Az állati betegségek – a zoonózist is beleértve – felszámolását célzó stratégiákat a mikrobákkal szembeni ellenállással kapcsolatos kutatásokkal együtt kell kezelni. A gyakorlatok állatok jólétére gyakorolt hatásainak tanulmányozása segít a társadalmi szempontok megválaszolásában. A fent felsorolt területeket több alapkutatás fogja támogatni a fontos biológiai kérdések megoldása és az uniós szakpolitikák fejlesztésének és végrehajtásának támogatása érdekében.	Olyan, több tudományágat felölelő megközelítésekre és az ágazatok közötti szinergiákra van szükség, amelyek javítják a növények, állatok, mikroorganizmusok eredményességét, miközben biztosítják az erőforrások (víz, tápanyagok, energia) hatékony felhasználását és a vidéki területek ökológiai egységét. Hangsúlyt kapnak az integrált és változatos termelési rendszerek és innovatív mezőgazdasági gyakorlatok, ideértve a precíziós technológiák és ökológiai hatékonyságot növelő megközelítések felhasználását a mezőgazdaság minden típusa javára. A növények és állatok alkalmazkodást, ellenállóképességet és termékenységet szolgáló tulajdonságainak genetikai fokozását felül kell vizsgálni és tovább kell fejleszteni mind a hagyományos, mind pedig a modern tenyésztési technikák fényében, és szükségessé teszi a genetikai erőforrások jobb felhasználását. Megfelelő figyelmet kell fordítani a farmon belüli talajgazdálkodásra a talaj termőképességének javítása érdekében, amely a növénytermesztés és az állattenyésztés, valamint a fenntartható hozamnövelés alapja. Támogatni kell az állatok és növények egészségét, és további integrált intézkedéseket kell tenni a betegségek és a kártevők elleni védekezés terén. Az állati betegségek – a zoonózist is beleértve – felszámolását célzó stratégiákat a mikrobákkal szembeni ellenállással kapcsolatos kutatásokkal együtt kell kezelni. A gyakorlatok állatok jólétére gyakorolt hatásainak tanulmányozása hozzájárul a kereskedelmi felhasználók mind logisztikai, mind gyakorlati jellegű aggályainak, valamint az uniós polgárok társadalmi természetű aggodalmainak eloszlatásához. A fent felsorolt területeket több alapkutatás fogja támogatni a fontos biológiai kérdések megoldása és az uniós szakpolitikák fejlesztésének és végrehajtásának támogatása érdekében.
Módosítás  25 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – III rész – 2 pont – 2.1 pont – 2.1.2 pont – cím
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
2.1.2. Ökoszisztéma-szolgáltatások és közjavak nyújtása	2.1.2. A mezőgazdaság többfunkciós jellegének megerősítése, ideértve ökoszisztéma-szolgáltatások és közjavak nyújtását is
Indokolás
A többfunkciós jelleg a mezőgazdasági felhasználást az ökoszisztéma-szolgáltatásokkal ötvöző átfogó megközelítés; konzisztenciát kell biztosítani a KAP és a kutatási programok között. A mezőgazdaság többfunkciós szerepét meg kell erősíteni – például ökoszisztéma-szolgáltatások és közjavak nyújtása révén –, ugyanakkor utat kell nyitni a mezőgazdasági kistermelés/az erdőgazdálkodás rendszereinek jobb megértése előtt is.
Módosítás  26 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – III rész – 2 pont – 2.1 pont – 2.1.2 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A mezőgazdaság és az erdészet sajátságos rendszerek, amelyek kereskedelmi termékek szállításán túl szélesebb körű társadalmi közjavakat (beleértve a kulturális és rekreációs értékeket) és fontos ökológiai szolgáltatásokat nyújtanak, ilyen például a funkcionális és az in-situ biológiai sokféleség, a beporzás, vízrendezés, a táj, az erózió csökkentése, valamint a szén-dioxid-megkötés, illetve az üvegházhatású gázok csökkentése. A kutatási tevékenységek irányítási megoldások és döntéstámogató eszközök rendelkezésre bocsátása, valamint azok nem piaci értékének felbecsülése révén támogatják e közjavak és szolgáltatások nyújtását. A kezelendő speciális kérdések között szerepel azon gazdálkodási/erdőrendszerek és tájtípusok meghatározása, amelyek várhatóan teljesíteni fogják ezeket a célokat. A mezőgazdasági rendszerek aktív irányításában bekövetkező változások – beleértve a technológiák alkalmazását és a bevett gyakorlatok megváltozását – elősegítik az üvegházhatású gázok visszaszorítását, valamint a mezőgazdasági ágazatnak az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásaihoz való alkalmazkodóképességét.	A mezőgazdaság és az erdészet sajátságos rendszerek, amelyek kereskedelmi termékek szállításán túl szélesebb körű társadalmi közjavakat (beleértve a kulturális és rekreációs értékeket, valamint a táj esztétikai értékeit is) és fontos ökológiai szolgáltatásokat nyújtanak, ilyen például a funkcionális és az in-situ biológiai sokféleség, a beporzás, vízrendezés, a táj megóvása, az erózió csökkentése, valamint a szén-dioxid-megkötés, illetve az üvegházhatású gázok csökkentése. A kutatási tevékenységek irányítási megoldások és döntést és a politikát támogató eszközök rendelkezésre bocsátása, a mezőgazdasági kistermelők által az éghajlatváltozás következményeinek enyhítése érdekében tett intézkedések eredményeinek megfelelő felméréséhez hozzájáruló mutatók kidolgozása, valamint az ilyen eredmények nem piaci értékének hatásmérése révén támogatják e közjavak és szolgáltatások nyújtását. A mezőgazdasági kistermelők által biztosított közjavak és -szolgáltatások pénzügyi értékét kalkuláló rendszert is ki kell fejleszteni, mivel az egyre célzottabb környezetbarát intézkedések az elkövetkező években egyre nagyobb szerepet játszanak a mezőgazdasági politikában. A kezelendő kérdések között szerepel a különféle gazdálkodási/erdő-/termesztési rendszerek és tájtípusok meghatározása és kialakítása, amelyek várhatóan optimalizálják a közjavak és -szolgáltatások nyújtását. Foglalkozni fognak a mezőgazdasági kistermelés /a erdőgazdálkodás rendszereinek társadalmi-gazdasági és összehasonlító értékelésével, valamint azok fenntarthatóságával. A mezőgazdasági rendszerek aktív irányításában bekövetkező változásokat alkalmazó területhasznosítás – beleértve a technológiák alkalmazását és a bevett gyakorlatok megváltozását, különösen a talaj tápértékét figyelembe vevő gazdálkodást – elősegíti az üvegházhatású gázok visszaszorítását, valamint a mezőgazdasági ágazatnak az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásaihoz való alkalmazkodóképességét.
Indokolás
A mezőgazdasági kistermelés/az erdőgazdálkodás rendszereire és annak környezetre gyakorolt hatásaira vonatkozó társadalmi-gazdasági kutatást a mezőgazdaság többfunkciós vonatkozásai tekintetében végzett kutatás szerves részévé kell tenni, és a mezőgazdasági rendszerek aktív irányításában végrehajtandó változtatások támogatása érdekében napirenden kell tartani.
Módosítás  27 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – III rész – 2 pont – 2.2 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Foglalkozni kell a fogyasztók biztonságos, egészséges és megfizethető élelmiszerek iránti igényével, miközben figyelembe kell venni az élelmiszerfogyasztási szokások és az élelmiszerek, valamint a takarmányok termelésének az emberi egészségre és az egész ökoszisztémára gyakorolt hatását. Foglalkozni kell az élelmiszer- és takarmány-biztonsággal, az európai agrár-élelmiszeripari ágazat versenyképességével és az élelmiszer-termelés és -ellátás fenntarthatóságával, ami kiterjed majd az egész élelmiszerláncra és a kapcsolódó, akár hagyományos, akár bioszolgáltatásokra, az elsődleges termeléstől a fogyasztásig. Ez a megközelítés hozzájárul a) az élelmezés- és élelmiszerbiztonság eléréséhez minden európai polgár számára és az éhség megszüntetéséhez a világban, b) az egészséges és fenntartható étkezési szokásokra történő váltásnak a fogyasztók képzésével és élelmiszeripari innovációval való előmozdítása által csökkenti az élelmiszerekkel és az étkezési szokásokkal kapcsolatos betegségek jelentette terhet, c) csökkenti a víz- és energiafogyasztást az élelmiszerek feldolgozásában, szállításában és forgalmazásában, továbbá d) 2030-ra 50%-kal csökkenti az élelmiszeripari hulladékot.	Foglalkozni kell a fogyasztók biztonságos, egészséges és megfizethető élelmiszerek iránti igényével, miközben figyelembe kell venni az élelmiszerfogyasztási szokások és az élelmiszerek, valamint a takarmányok termelésének az emberi egészségre és az egész ökoszisztémára gyakorolt hatását. Foglalkozni kell az élelmiszer- és takarmány-biztonsággal, az európai agrár-élelmiszeripari ágazat versenyképességével és az élelmiszer-termelés és -ellátás fenntarthatóságával, ami kiterjed majd az egész élelmiszerláncra és a kapcsolódó szolgáltatásokra a mezőgazdasági kistermelés minden típusára és termékére, az elsődleges termeléstől a fogyasztásig. Ez a megközelítés hozzájárul a) az élelmezés- és élelmiszerbiztonság eléréséhez minden európai polgár számára és az éhség megszüntetéséhez a világban, b) az egészséges és fenntartható étkezési szokásokra történő váltásnak a fogyasztók képzésével, valamint mezőgazdasági és élelmiszeripari innovációval való előmozdítása által csökkenti az élelmiszerekkel és az étkezési szokásokkal kapcsolatos betegségek jelentette terhet, c) csökkenti a víz- és energiafogyasztást az élelmiszerek feldolgozásában, szállításában és forgalmazásában, továbbá d) 2030-ra 50%-kal csökkenti az élelmiszeripari hulladékot.
Indokolás
A mezőgazdaságnak és a mezőgazdasági termékeknek különböző típusai vannak, a hagyományostól az organikus és az intenzív fenntartható típusig. A mezőgazdaság és a mezőgazdasági termékek valamennyi típusát szerepeltetni kell, mivel közös céljuk a biztonságos és egészséges termékek forgalma. A mezőgazdaság és az alaptermelés a mezőgazdasági élelmiszertermelési ágazat kulcsfontosságú elemei, és a mezőgazdasági input iparágakban végrehajtott innovációs intézkedések hatalmas hozzájárulást tehetnek az egészséges és fenntartható diétákhoz, például a növények egészséges összetevőinek javítása révén.
Módosítás  28 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – III rész – 2 pont – 2.2 pont – 2.2.3 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az élelmiszer- és takarmánytermelési lánc minden szakaszában – beleértve az élelmiszerek tervezését, feldolgozását, csomagolását, folyamatellenőrzését, a hulladékok csökkentését, a melléktermékek valorizációját, és az állati melléktermékek biztonságos használatát és ártalmatlanítását – foglalkozni fognak azzal a kérdéssel, hogy az élelmiszer- és takarmányipar miként tudja kezelni a mind helyi, mind globális szinten jelentkező társadalmi, környezeti, éghajlati és gazdasági változásokat. Innovatív és fenntartható, erőforrás-hatékony folyamatokat és változatos, biztonságos, megfizethető és jó minőségű termékeket fognak kidolgozni. Ez erősíteni fogja az európai élelmiszer-ellátási lánc innovációs potenciálját, fokozni fogja versenyképességét, gazdasági növekedést és munkahelyeket hoz létre és lehetővé teszi, hogy az európai élelmiszeripar alkalmazkodni tudjon a változásokhoz. További vizsgálandó kérdések a nyomonkövethetőség, a logisztika és a szolgáltatások, a társadalmi-gazdasági tényezők, az élelmiszerlánc ellenálló képessége a környezeti és éghajlati kockázatokkal szemben, továbbá az élelmiszerlánccal kapcsolatos tevékenységek, a változó étkezési szokások és termelési rendszerek környezetre gyakorolt negatív hatásainak a korlátozása.	Az élelmiszer- és takarmánytermelési lánc minden szakaszában – beleértve a mezőgazdasági termelést, az élelmiszerek tervezését, feldolgozását, csomagolását, folyamatellenőrzését, a hulladékok csökkentését, a melléktermékek valorizációját, és az állati melléktermékek biztonságos használatát és ártalmatlanítását – foglalkozni fognak azzal a kérdéssel, hogy az élelmiszer- és takarmányipar miként tudja kezelni a mind helyi, mind globális szinten jelentkező társadalmi, környezeti, éghajlati és gazdasági változásokat. Innovatív és fenntartható, erőforrás-hatékony folyamatokat és változatos, biztonságos, megfizethető és jó minőségű termékeket fognak kidolgozni. Ez erősíteni fogja az európai élelmiszer-ellátási lánc innovációs potenciálját, fokozni fogja versenyképességét, gazdasági növekedést és munkahelyeket hoz létre és lehetővé teszi, hogy az európai élelmiszeripar alkalmazkodni tudjon a változásokhoz. További vizsgálandó kérdések a nyomonkövethetőség, a logisztika és a szolgáltatások, a társadalmi-gazdasági tényezők, az élelmiszerlánc ellenálló képessége a környezeti és éghajlati kockázatokkal szemben, továbbá az élelmiszerlánccal kapcsolatos tevékenységek, a változó étkezési szokások és termelési rendszerek környezetre gyakorolt negatív hatásainak a korlátozása.
Indokolás
A mezőgazdasági termelés az élelmiszer- és takarmánytermelési lánc legeleje, és ezért egyértelműen hivatkozni kell rá.
Módosítás  29 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – III rész – 2 pont – 2.5 pont – 4 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A szabványosítás támogatását az új bio-alapú termékek és szolgáltatások piaci bevezetésének felgyorsítására használják majd fel.	A szabványosítás támogatását az új bio-alapú termékek és szolgáltatások piaci bevezetésének felgyorsítására használják majd fel, a szárazföldi és akvakulturális termelési rendszerektől a végfelhasználóig.
Indokolás
Egyértelműnek kell lennie, hogy a standard beállítást használják majd az egész értékláncban, a (földi vagy akvakulturális) elsődleges termeléstől a végfelhasználóig. Csak így biztosítható, hogy az egész értéklánc megfeleljen a közös céloknak.
Módosítás  30 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – III rész – 2 pont – 2.5 pont – 7 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Előretekintő tevékenységekre kerül sor a bio-közgazdaság minden ágazatában, beleértve a globális, európai, nemzeti és regionális vetületeket kezelő adatbázisok, mutatók és modellek fejlesztését. Egy európai bio-közgazdasági megfigyelőközpontot kell létrehozni az uniós és globális kutatási és innovációs tevékenységek feltérképezésére és nyomon követésére, a fő eredményességi mutatók kidolgozására, valamint a bio-közgazdaság innovációs szakpolitikáinak figyelemmel kísérésére.	Előretekintő tevékenységekre kerül sor a bio-közgazdaság minden ágazatában, beleértve a globális, európai, nemzeti és regionális vetületeket kezelő adatbázisok, mutatók és modellek fejlesztését. Egy európai bio-közgazdasági – valamennyi tudományos, ipari és civil társadalmi szereplőt tömörítő megfigyelőközpontot kell létrehozni az uniós és globális kutatási és innovációs tevékenységek feltérképezésére és nyomon követésére, a fő eredményességi mutatók kidolgozására, valamint a bio-közgazdaság innovációs szakpolitikáinak figyelemmel kísérésére.
Módosítás  31 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – IV rész – 3 pont – 3.2 pont – cím
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
3.2. Élelmezésbiztonság, fenntartható mezőgazdaság, tengerkutatás és tengerhasznosítási célú kutatás, valamint a biogazdaság	3.2. Élelmezésbiztonság, fenntartható mezőgazdaság és erdőgazdálkodás, tengerkutatás és tengerhasznosítási célú kutatás, valamint a biogazdaság

ELJÁRÁS

Cím	A „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) végrehajtását szolgáló egyedi program
Hivatkozások	COM(2011)0811 – C7-0509/2011 – 2011/0402(CNS)
Illetékes bizottság        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	ITRE 17.1.2012
Véleményt nyilvánított        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	AGRI 17.1.2012
A vélemény előadója        A kijelölés dátuma	Sandra Kalniete 20.12.2011
Vizsgálat a bizottságban	31.5.2012
Az elfogadás dátuma	10.7.2012
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	30 4 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	John Stuart Agnew, Eric Andrieu, Liam Aylward, Luis Manuel Capoulas Santos, Vasilica Viorica Dăncilă, Michel Dantin, Paolo De Castro, Albert Deß, Diane Dodds, Herbert Dorfmann, Mariya Gabriel, Iratxe García Pérez, Béla Glattfelder, Martin Häusling, Esther Herranz García, Peter Jahr, Elisabeth Jeggle, Jarosław Kalinowski, Elisabeth Köstinger, Gabriel Mato Adrover, Mairead McGuinness, James Nicholson, Georgios Papastamkos, Marit Paulsen, Britta Reimers, Ulrike Rodust, Alfreds Rubiks, Giancarlo Scottà, Czesław Adam Siekierski, Sergio Paolo Francesco Silvestris, Alyn Smith, Marc Tarabella
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Salvatore Caronna, Marian Harkin, Sandra Kalniete, Giovanni La Via, Astrid Lulling, Maria do Céu Patrão Neves

VÉLEMÉNY a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről (16.7.2012)

az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére

a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) végrehajtását szolgáló egyedi program létrehozásáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról
(COM(2011)0811 – C7‑0509/2011 – 2011/0402(CNS))

Előadó: Emma McClarkin

RÖVID INDOKOLÁS

Az Európai Parlament és a Tanács Horizont 2020 keretprogramról szóló rendelet iránti konkrét javaslatának az a célja, hogy a kutatás és az innováció valamennyi uniós finanszírozását egyetlen programban egyesítse, és kiegészíti a Horizont 2020 keretprogramról szóló keretrendeletet.

Az előadó üdvözli a javaslatot, és nagyon erősen támogatja a tudomány területén a kiválóság melletti elkötelezettséget, mint a legfontosabb finanszírozási kritériumot. Mindazonáltal az előadónak meggyőződése, hogy a forrásoknak hozzáférhetőbbnek, igénylésüknek pedig egyszerűbbnek kell lennie. Ezért üdvözli, hogy az igénylési eljárások egyszerűsítése került a középpontba, de véleménye szerint az egyszerűsítésnek a Bizottság által javasoltnál nagyobb mértékűnek kellene lennie.

Ezenkívül az eladónak meggyőződése, hogy a Horizont 2020 keretprogramnak ki kell egészítenie más európai programokat, különösen az „Erasmus mindenkinek” programot, és további hangsúlyt kell fektetni a tudományos kutatásnak a kkv-k dinamikus fejlődésében betöltött szerepére. Ezenfelül az Európa kulturális örökségére irányuló kutatás – amely szerepelt a korábbi kutatásfinanszírozási programokban – a Horizont 2020 keretprogramban külön nem jelenik meg. Ezért az előadó konkrétan is meg kívánja említeni a kulturális örökséget ebben a rendeletben.

Mindezeken felül – mivel a Lisszaboni Szerződés új hatáskörökkel ruházta fel az Európai Uniót a sport területén – az előadó fel kívánja használni a Horizont 2020 keretprogramban rendelkezésre álló finanszírozási lehetőségeket arra, hogy külön kihangsúlyozza a sport területén folytatott kutatásban rejlő lehetőséget, az európaiak általános egészségi állapota javításának, valamint a társadalmi kohézió és befogadás előmozdításának egyik eszközeként.

MÓDOSÍTÁS

A Kulturális és Oktatási Bizottság felhívja az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele a következő módosításokat:

Módosítás  1 Határozatra irányuló javaslat 11 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(11) A „Társadalmi kihívások” című III. résznek – a kiváló kutatási és innovációs tevékenységek támogatása révén – növelnie kell a kutatás és fejlesztés hatásosságát a kulcsfontosságú társadalmi kihívásokra való reagálásban. E tevékenységeket a kihívásokból kiinduló olyan megközelítés alkalmazásával kell végrehajtani, mely egyesíti a különféle területek erőforrásait, technológiáit és tudományágait. A társadalmi kihívások és humánkutatások e kihívások megoldásának fontos részét alkotják. E tevékenységeknek a teljes kutatási és innovációs palettát le kell fedniük, hangsúlyt fektetve az innováció kísérő tevékenységeire, mint amilyen a kísérleti kutatás, a demonstráció, tesztelési környezet kialakítása, valamint a közbeszerzés, a jogalkotás előtti kutatás és szabványosítás támogatása, illetőleg az innovációk piaci elterjesztése. A tevékenységeknek uniós szinten közvetlenül kell támogatniuk a megfelelő ágazati szakpolitikai kompetenciákat. Mindegyik kihívásnak hozzá kell járulnia a fenntartható fejlődés átfogó célkitűzéséhez.	(11) A „Társadalmi kihívások” című III. résznek – a kiváló kutatási és innovációs tevékenységek támogatása révén – növelnie kell a kutatás és fejlesztés hatásosságát a kulcsfontosságú társadalmi kihívásokra való reagálásban. E tevékenységeket a kihívásokból kiinduló olyan megközelítés alkalmazásával kell végrehajtani, mely egyesíti a különféle területek erőforrásait, technológiáit és tudományágait. A társadalmi kihívások és humánkutatások e kihívások megoldásának fontos részét alkotják. E tevékenységeknek a teljes kutatási és innovációs palettát le kell fedniük, hangsúlyt fektetve az innováció kísérő tevékenységeire, mint amilyen a kísérleti kutatás, a demonstráció, tesztelési környezet kialakítása, valamint a közbeszerzés, a jogalkotás előtti kutatás és szabványosítás támogatása, illetőleg az innovációk piaci elterjesztése. Támogatni kell a testmozgás egészségügyi és társadalmi kohéziós vonatkozásainak kutatását. Ugyancsak támogatni kellene a kulturális és nyelvi sokszínűség kutatását, valamint a hagyományos tudás megóvását, többek között harmadik országokkal folytatott együttműködés keretében is. A tevékenységeknek uniós szinten közvetlenül kell támogatniuk a megfelelő ágazati szakpolitikai kompetenciákat. Mindegyik kihívásnak hozzá kell járulnia a fenntartható fejlődés átfogó célkitűzéséhez.
Módosítás  2 Határozatra irányuló javaslat 13 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(13) A Közös Kutatóközpont közvetlen cselekvéseit rugalmas, hatékony és átlátható módon kell megvalósítani, figyelembe véve a Közös Kutatóközpont felhasználói és uniós politikájának idevágó szükségleteit, valamint tiszteletben tartva az Unió pénzügyi érdekeinek védelmére vonatkozó célkitűzést. A kutatási cselekvéseket adott esetben ezekhez a szükségletekhez és a tudományos és technológiai fejlesztésekhez kell igazítani, és törekedni kell a tudományos kiválóság elérésére.	(13) A Közös Kutatóközpont közvetlen cselekvéseit rugalmas, hatékony és átlátható módon kell megvalósítani, figyelembe véve a Közös Kutatóközpont felhasználói és uniós politikájának idevágó szükségleteit, valamint tiszteletben tartva az Unió pénzügyi érdekeinek védelmére vonatkozó célkitűzést. A kutatási cselekvéseket adott esetben ezekhez a szükségletekhez és a tudományos és technológiai fejlesztésekhez kell igazítani, és törekedni kell a tudományos kiválóság elérésére, valamint a kulturális, kommunikációs és oktatási területeken való terjesztés biztosítására.
Módosítás  3 Határozatra irányuló javaslat 15 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(15) Az egyedi program kiegészíti a tagállamokban végzett tevékenységeket és más, a Europe 2020 stratégia megvalósítására irányuló átfogó stratégiai törekvéshez szükséges uniós fellépéseket, ezen belül különösen a kohézió, a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés, az oktatás és szakképzés, az ipar, a közegészségügy, a fogyasztóvédelem, a foglalkoztatás és szociális politika, az energiaügy, a közlekedés, a környezetvédelem. éghajlatváltozással kapcsolatos fellépés, biztonság, tengeri és halászati ügyek, fejlesztési együttműködés, valamint bővítés és szomszédsági politika területére vonatkozókat.	(15) Az egyedi program kiegészíti a tagállamokban végzett tevékenységeket és más, a Europe 2020 stratégia megvalósítására irányuló átfogó stratégiai törekvéshez szükséges uniós fellépéseket, ezen belül különösen a kohézió, a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés, az oktatás és szakképzés, a kultúra és a művészetek, az ipar, a közegészségügy, a fogyasztóvédelem, foglalkoztatási és szociális politikák, a nemek közötti egyenjogúság kérdései, a sport, az energiaügy, a közlekedés, a környezetvédelem, éghajlatváltozással kapcsolatos fellépés, biztonság, tengeri ügyek és halászat, kulturális örökség, fejlesztési együttműködés, valamint bővítés és szomszédsági politika területére vonatkozókat.
Módosítás  4 Határozatra irányuló javaslat 3 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) az élethosszig tartó egészség és a jólét javítása;	a) az élethosszig tartó egészség és a jólét javítása, beleértve a sporttevékenységben való részvétel révén történő javítást is;
Módosítás  5 Határozatra irányuló javaslat 3 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés – f a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	fa) a kulturális és nyelvi sokszínűség előmozdítása és megőrzése, valamint a történelmi, művészi és kulturális örökség védelme az Unióban.
Módosítás  6 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – 1 pont – 1.1 pont – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Különös figyelmet fog kapni az innováció széles körű értelmezésének biztosítása, amely nem csupán új termékek és szolgáltatások tudományos és technikai áttörések alapján való kifejlesztésére korlátozódik, hanem olyan szempontokat is magában foglal, mint a létező technológiák újfajta alkalmazása, a folyamatos javítás, valamint a nem technológiai és a szociális innováció. Csak az innováció holisztikus megközelítése tud egyszerre társadalmi problémákat orvosolni és versenyképes vállalkozások és iparágak forrásává válni.	Különös figyelmet fog kapni az innováció széles körű értelmezésének biztosítása, amely nem csupán új termékek és szolgáltatások tudományos és technikai áttörések alapján való kifejlesztésére korlátozódik, hanem olyan szempontokat is magában foglal, mint a létező technológiák újfajta alkalmazása, a folyamatos javítás, valamint a nem technológiai és a szociális innováció, valamint a lehető legmagasabb teljesítmény elérése a terjesztés, a hozzáférhetőség és a létrehozott ismeretek felhasználása tekintetében. Csak az innováció holisztikus megközelítése tud egyszerre társadalmi problémákat orvosolni és versenyképes vállalkozások és iparágak forrásává válni.
Módosítás  7 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – 1 pont – 1.2 pont – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A társadalomtudományi és humántudományi kutatást teljes körűen integrálni fogják a „Horizont 2020” keretprogram általános célkitűzéseinek mindegyikébe. Ez bőséges lehetőséget ad majd az ilyen irányú kutatás támogatására az Európai Kutatási Tanácson, a Marie Curie-cselekvéseken vagy a „Kutatási infrastruktúra” különös célkitűzésen keresztül.	A társadalomtudományi és humántudományi kutatást teljes körűen integrálni fogják a „Horizont 2020” keretprogram általános célkitűzéseinek mindegyikébe. Ezek a területek adják az alapot azokhoz a tevékenységekhez, amelyeket az Unió az előtte álló számos kihívás leküzdése érdekében foganatosít mind a polgárok integrációja – tekintet nélkül származásukra –, mind pedig az oktatáshoz való hozzáférésük, valamint szociális és kulturális jogaik érvényesítése szempontjából. Ez bőséges lehetőséget ad majd az ilyen irányú kutatás támogatására az Európai Kutatási Tanácson, a Marie Curie-cselekvéseken vagy a „Kutatási infrastruktúra” különös célkitűzésen keresztül.
Módosítás  8 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – 1 pont – 1.2 pont – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A társadalomtudományokat és a humántudományokat továbbá általánosan érvényre kell juttatni az egyes társadalmi problémák megoldásához szükséges tevékenységek alapvető elemeként, azok hatásának elmélyítésében. Ide tartozik például az egészséget meghatározó tényezők megértése és az egészségügyi ellátórendszerek hatékonyságának optimalizálása, a vidéki térségeket előmozdító és a tájékozott fogyasztói döntések elősegítő szakpolitikák támogatása, megbízható döntéshozatal az energiapolitikában és a fogyasztóbarát európai elektromos hálózat biztosításában, a tényalapú közlekedési szakpolitika és előretekintés támogatása, az éghajlatváltozás-mérséklési és alkalmazkodási stratégiák, az erőforrás-hatékonysági kezdeményezések és a zöld és fenntartható gazdaság irányában tett intézkedések támogatása.	A társadalomtudományokat és a humántudományokat továbbá általánosan érvényre kell juttatni az egyes társadalmi problémák megoldásához szükséges tevékenységek alapvető elemeként, azok hatásának elmélyítésében. Ide tartoznak: Ide tartozik például az egészséget meghatározó tényezők megértése, beleértve a testnevelési oktatást is, és az egészségügyi ellátórendszerek hatékonyságának optimalizálása, a vidéki térségeket előmozdító és a tájékozott fogyasztói döntések elősegítő szakpolitikák támogatása, megbízható döntéshozatal az energiapolitikában és a fogyasztóbarát európai elektromos hálózat biztosításában, a tényalapú közlekedési szakpolitika és előretekintés támogatása, az éghajlatváltozás-mérséklési és alkalmazkodási stratégiák, az erőforrás-hatékonysági kezdeményezések és a zöld és fenntartható gazdaság irányában tett intézkedések támogatása, valamint a kulturális sokszínűség, illetve az anyagi és szellemi kulturális örökség védelmének és előmozdításának támogatása.
Módosítás  9 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – 1 pont – 1.2 pont – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Ezen kívül az „Inkluzív, innovatív és biztonságos társadalmak” különös célkitűzés támogatni fogja a társadalomtudományi és humántudományi kutatást a horizontális jellegű kérdésekben, mint például az ésszerű és fenntartható növekedés biztosítása, az európai társadalmakban végbemenő társadalmi átalakulások, a szociális innováció, az állami szektor innovációja vagy Európa, mint globális szereplő helyzete.	Ezen kívül az „Inkluzív, innovatív és biztonságos társadalmak” különös célkitűzés támogatni fogja a társadalomtudományi és humántudományi kutatást a horizontális jellegű kérdésekben, mint például az ésszerű és fenntartható növekedés biztosítása, az európai társadalmakban végbemenő társadalmi átalakulások, a szociális innováció, az állami szektor innovációja vagy Európa, mint globális szereplő helyzete, a kölcsönös kulturális kapcsolatok és a harmadik országokkal folytatott párbeszéd magas szinten tartásához való hozzájárulás érdekében.
Módosítás  10 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – 3 pont – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A „Horizont 2020” keretprogram elősegíti a „Kiváló tudomány” című I. rész, valamint a társadalmi kihívások és az alap- és ipari technológiák közötti, több területet érintő cselekvéseket, hogy ezek együttesen új tudást, jövőbeni és feltörekvő technológiákat, kutatási infrastruktúrát és kulcskompetenciákat hozzanak létre. A kutatási infrastruktúrákat ugyancsak mozgósítani fogják a szélesebb körű társadalmi felhasználás érdekében, például a közszolgáltatások, a tudomány népszerűsítése, a polgári biztonság és kultúraterén. Ezenkívül a Közös Kutatóközpont közvetlen cselekvéseinek végrehajtása során elvégzendő prioritásmeghatározást és az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) tevékenységeit megfelelő módon összehangolják majd a „Horizont 2020” keretprogram más részeivel.	A „Horizont 2020” keretprogram elősegíti a „Kiváló tudomány” című I. rész, valamint a társadalmi kihívások és az alap- és ipari technológiák közötti, több területet érintő cselekvéseket, hogy ezek együttesen új tudást, jövőbeni és feltörekvő technológiákat, kutatási infrastruktúrát és kulcskompetenciákat hozzanak létre. A kutatási infrastruktúrákat ugyancsak mozgósítani fogják a szélesebb körű társadalmi felhasználás érdekében, például a közszolgáltatások, a tudomány népszerűsítése, a polgári biztonság és kultúraterén. Ebből a szempontból az egyetemi és tudományos publikációk a kutatási infrastruktúra kulcsfontosságú elemét jelentik. Rendkívül fontos tehát, hogy az Unió által finanszírozott kutatók munkájának köszönhetően elért és elismert kutatási eredményeket a tudományos közösség egésze számára hozzáférhetővé tegyék. Ezenkívül a Közös Kutatóközpont közvetlen cselekvéseinek végrehajtása során elvégzendő prioritásmeghatározást és az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) tevékenységeit megfelelő módon összehangolják majd a „Horizont 2020” keretprogram más részeivel.
Módosítás  11 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – 3 pont – 5 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Különös figyelmet kap a „Horizont 2020” keretprogram által finanszírozott és a más uniós finanszírozási programok által támogatott tevékenységek – mint pl. a Közös Agrárpolitika, a Közös halászati Politika, az EU „Erasmus mindenkinek” elnevezésű új oktatási, képzési, ifjúsági és sport programja vagy az Egészségügy a növekedésért program – koordinálása.. Ennek része a kohéziós politika alapjaihoz való megfelelő illeszkedés, amelyekben a kutatás és az innováció regionális szintű kapacitáskiépítésének támogatása a „kiválóság lépcsőjeként” működhet, a regionális kiválósági központok alapítása hozzásegíthet az európai innovációs rés bezárásához, illetve a nagyléptékű demonstrációs és kísérleti projektek támogatása elősegítheti az európai ipari vezető szerep célkitűzésének megvalósítását.	Különös figyelmet kap a „Horizont 2020” keretprogram által finanszírozott és a más uniós finanszírozási programok által támogatott tevékenységek – mint pl. a Közös Agrárpolitika, a kulturális politika (ideértve az anyagi és szellemi kulturális örökség megőrzését és fejlesztését is), a Közös halászati Politika, az EU „Erasmus mindenkinek” elnevezésű új oktatási, képzési, ifjúsági és sport programja vagy az Egészségügy a növekedésért program – koordinálása.. Az említett programokkal való összeegyeztethetőség, összekapcsolódás és e programokba való integrálódás alapvető fontosságú a Horizont 2020 keretprogram sikerének biztosításához. Ennek része a kohéziós politika alapjaihoz való megfelelő illeszkedés, amelyekben a kutatás és az innováció regionális szintű kapacitáskiépítésének támogatása a „kiválóság lépcsőjeként” működhet, a regionális kiválósági központok alapítása hozzásegíthet az európai innovációs rés bezárásához, illetve a nagyléptékű demonstrációs és kísérleti projektek támogatása elősegítheti az európai ipari vezető szerep célkitűzésének megvalósítását.
Módosítás  12 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – I rész – 2 pont – 2.1 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A gyökeresen új jövőbeni technológiák alapjainak sikeres felfedezéséhez szükséges nagyszámú, még embrionális szinten lévő, magas kockázatú, jövőbe mutató tudományos és technológiai együttműködésen alapuló kutatási projekt támogatása. Ez a tevékenység, mivel kifejezetten tartózkodik a témák meghatározásától és a szabályok előírásától, elősegíti az új ötletek születését – akármikor is keletkezzenek, és akárhonnét származzanak – a témák és a tudományterületek legszélesebb körében. Az ilyen törékeny ötletek támogatása agilis, kockázatbarát és erősen interdiszciplináris kutatási megközelítést igényel, amely messze a szigorú értelemben vett technológiai területeken túl merészkedik. Az új, magas potenciálú szereplők, például a fiatal kutatók és a csúcstechnológiai kkv-k kutatásba és innovációba való vonzása és ösztönzése a jövő vezető tudományos és ipari szakembereinek kinevelése szempontjából is fontos.	A gyökeresen új jövőbeni technológiák alapjainak sikeres felfedezéséhez szükséges nagyszámú, még embrionális szinten lévő, magas kockázatú, jövőbe mutató tudományos és technológiai együttműködésen alapuló kutatási projekt támogatása. Ez a tevékenység, mivel kifejezetten tartózkodik a témák meghatározásától és a szabályok előírásától, elősegíti az új ötletek születését – akármikor is keletkezzenek, és akárhonnét származzanak – a témák és a tudományterületek legszélesebb körében. Az ilyen törékeny ötletek támogatása agilis, kockázatbarát és erősen interdiszciplináris kutatási megközelítést igényel, amely messze a szigorú értelemben vett technológiai területeken túl merészkedik. Az új, magas potenciálú szereplők, például a fiatal kutatók és a csúcstechnológiai kkv-k kutatásba és innovációba való vonzása és ösztönzése szintén szerepet játszhat az európai kkv-k innovatív és dinamikus munkatársakkal való ellátásában, és a jövő vezető tudományos és ipari szakembereinek kinevelése szempontjából is fontos.
Módosítás  13 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – I rész – 2 pont – 3.1 pont – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Ezt különösen a kiválóságnak a fiatal kutatók és doktorjelöltek kiváló minőségű alapszintű képzésének jelentős részében való növelésével és strukturálásával kell elérni a tagállamokban és a társult országokban. Azáltal, hogy a fiatal kutatók sokféle olyan készséget sajátítanak el, amelyek lehetővé teszik számukra a jelenkori és a jövőbeni kihívásokkal való szembenézést, a kutatók következő generációja lesz a köz- és magánszektorban jelentkező javuló karrierlehetőségek haszonélvezője, és ez egyúttal növeli a kutatói karrier vonzerejét a fiatal generációk számára.	Ezt különösen a kiválóságnak a fiatal kutatók és doktorjelöltek kiváló minőségű alapszintű képzésének jelentős részében való növelésével és strukturálásával kell elérni a tagállamokban és a társult országokban. Azáltal, hogy a fiatal kutatók sokféle olyan készséget sajátítanak el, amelyek lehetővé teszik számukra a jelenkori és a jövőbeni kihívásokkal való szembenézést, a kutatók következő generációja lesz a köz- és magánszektorban jelentkező javuló karrierlehetőségek haszonélvezője, és ez egyúttal növeli a kutatói karrier vonzerejét a fiatal generációk számára. Ugyanezen okokból a doktori képzésben részt vevőket egyértelműen az új oktatási, képzési, ifjúsági és sport program egyik kulcsfontosságú célcsoportjaként kell azonosítani, és gondoskodni kell arról, hogy e program és a Horizont 2020 program forráseszközei egymást kiegészítő jellegűek legyenek.
Módosítás  14 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – II rész – 1 pont – 1.3 pont – 1.3.5 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A formatervezésnek és a konvergáló technológiák fejlesztésének az új üzleti lehetőségek létrehozására való felhasználása, beleértve a történelmi vagy kulturális értéket képviselő anyagok megóvását.	A formatervezésnek és a konvergáló technológiák fejlesztésének a kreatív iparágakban működő kkv-k számára új üzleti lehetőségek létrehozására való felhasználása, beleértve a történelmi vagy kulturális értéket képviselő anyagok megóvását.
Módosítás  15 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – II rész – 3 pont – 3.1 pont – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A kkv-kat a „Horizont 2020” keretprogram valamennyi része támogatni fogja. Ebből a célból egy célzott kkv-támogató eszközt jön létre, amely elérhető lesz az innovatív kkv-k valamennyi típusa számára, amennyiben erősen törekednek a fejlődésre, a növekedésre és a nemzetközivé válásra. Támogatásban minden típusú innováció részesülhet, beleértve a nem technológiai jellegű és szolgáltatással kapcsolatos innovációkat is. A célkitűzés az, hogy segítséget nyújtsunk a nagy kockázatú kutatás és innováció kezdeti szakaszaiban fennálló finanszírozási rés áthidalásában, ösztönözzük az áttörést jelentő innovációkat és a kutatási eredmények magánszektorban történő kereskedelmi bevezetését.	A kkv-kat a „Horizont 2020” keretprogram valamennyi része támogatni fogja. Ebből a célból egy célzott kkv-támogató eszközt jön létre, amely elérhető lesz az innovatív kkv-k valamennyi típusa számára, amennyiben erősen törekednek a fejlődésre, a növekedésre és a nemzetközivé válásra. Támogatásban minden típusú innováció részesülhet, beleértve a nem technológiai jellegű és szolgáltatással kapcsolatos, valamint a kreatív iparágakban megvalósuló innovációkat is. A célkitűzés az, hogy segítséget nyújtsunk a nagy kockázatú kutatás és innováció kezdeti szakaszaiban fennálló finanszírozási rés áthidalásában, ösztönözzük az áttörést jelentő innovációkat és a kutatási eredmények magánszektorban történő kereskedelmi bevezetését.
Módosítás  16 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – II rész – 3 pont – 3.2 pont – 3.2.3 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A cégek innovációs kapacitásának növelése érdekében támogatni kell a piacvezérelt innovációt az általános innovációs keretfeltételek javítása, valamint azon egyedi akadályok elhárítása révén, amelyek az innovatív cégek, különösen a kkv-k és a gyors növekedési potenciállal rendelkező középvállalkozások növekedésének útjában állnak. Támogatást kap a szakosodott innovációs támogatás (pl. szellemi tulajdonjogok hasznosítása, beszerzői hálózatok, technológiatranszfer-hivatalok támogatása, stratégiai tervezés) és a közpolitikák innovációs tárgyú felülvizsgálata.	A cégek innovációs kapacitásának növelése érdekében támogatni kell a piacvezérelt innovációt az általános innovációs keretfeltételek javítása, valamint azon egyedi akadályok elhárítása révén, amelyek az innovatív cégek, különösen a kkv-k és a gyors növekedési potenciállal rendelkező középvállalkozások – köztük a kreatív iparágakban működő vállalkozások – növekedésének útjában állnak. Támogatást kap a szakosodott innovációs támogatás (pl. szellemi tulajdonjogok hasznosítása, beszerzői hálózatok, technológiatranszfer-hivatalok támogatása, stratégiai tervezés) és a közpolitikák innovációs tárgyú felülvizsgálata. Az innovációnak kulturális vetülete is van, mivel a tartalom határozza meg a technológiát. Az innovációt elősegítő, az innováció pusztán technológiai felfogásán túllépő kulturális fejlődés fontos előrelépés volt, és a jelenlegi programnak is ebbe az irányba kell továbblépnie.
Módosítás  17 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – III rész – 1 pont – -1 bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	A Horizont 2020 program keretében a társadalomtudományok és a humán tudományágak számára nyújtott támogatással összefüggésben önálló prioritásként kell meghatározni, hogy e támogatás egyedi kiterjedése mekkora legyen.
Módosítás  18 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – III rész – 1 pont – 1.1. pont – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A környezet, mint az egészséget meghatározó tényező jobb megértése különösképpen szükségessé teszi az integrált molekuláris biológiai, járványügyi és toxikológiai megközelítéseket az egészség és a környezet kapcsolatának vizsgálatában, beleértve a vegyszerek hatásmechanizmusának vizsgálatát, a környezetszennyezésnek és egyéb környezeti és éghajlati ártalomkeltőknek való kombinált kitettséget, az integrált toxikológiai vizsgálatokat, valamint az állatkísérletek alternatíváit. A kitettségi vizsgálatok innovatív megközelítésére van szükség, amely felhasználja a biomarkerek „-omikán” és epigenetikán alapuló új generációját, az emberi biomonitoringot, a személyi kitettségi vizsgálatokat és modellezést, hogy megértse a kitettség kombinált, halmozódó és újonnan felmerülő típusait, és integrálja a társadalmi-gazdasági és viselkedéstani tényezőket. Az ezzel kapcsolatos adatok és a környezeti adatok fejlett informatikai rendszerek segítségével való jobb összekapcsolása szintén támogatásban fog részesülni.	A környezet, mint az egészséget meghatározó tényező jobb megértése különösképpen szükségessé teszi az integrált molekuláris biológiai, járványügyi és toxikológiai megközelítéseket az egészség és a környezet kapcsolatának vizsgálatában, beleértve a vegyszerek hatásmechanizmusának vizsgálatát, a környezetszennyezésnek és egyéb környezeti és éghajlati ártalomkeltőknek való kombinált kitettséget, az integrált toxikológiai vizsgálatokat, valamint az állatkísérletek alternatíváit. A kitettségi vizsgálatok innovatív megközelítésére van szükség, amely felhasználja a biomarkerek „-omikán” és epigenetikán alapuló új generációját, az emberi biomonitoringot, a személyi kitettségi vizsgálatokat és modellezést, hogy megértse a kitettség kombinált, halmozódó és újonnan felmerülő típusait, és integrálja a társadalmi-gazdasági és viselkedéstani tényezőket, mint pl. a testnevelés. Az ezzel kapcsolatos adatok és a környezeti adatok fejlett informatikai rendszerek segítségével való jobb összekapcsolása szintén támogatásban fog részesülni.
Módosítás  19 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – III rész – 1 pont – 1.12 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Több tudományágat átfogó, fejlett és alkalmazott kutatásokra és innovációkra van szükség a viselkedéstani, gerontológiai, digitális és egyéb tudományokkal közösen ahhoz, hogy költséghatékony és felhasználóbarát megoldásokat találjunk az idősödő népesség és a fogyatékkal élő emberek aktív, önálló és támogatott napi életviteléhez (otthoni környezetben, a munkahelyen stb.). Ez érvényes a különféle környezetekre, valamint azokra a technológiákra, rendszerekre és szolgáltatásokra, amelyek javítják az életminőséget és az emberi működőképességet, beleértve a mobilitást, az intelligens és személyre szabott segítő technológiákat, szolgáltatásokat és a szociális robotikát, valamint a segítő külső környezetet. Támogatásban részesülnek azok a bevezető jellegű kutatások és innovációk, amelyek a megvalósulást és a megoldások széles körű alkalmazását vizsgálják.	Több tudományágat átfogó, fejlett és alkalmazott kutatásokra és innovációkra van szükség a viselkedéstani, gerontológiai és digitális tudományokkal, a társadalomtudományokkal, valamint a humán és egyéb tudományokkal közösen ahhoz, hogy költséghatékony és felhasználóbarát megoldásokat találjunk az idősödő népesség és a fogyatékkal élő emberek aktív, önálló és támogatott napi életviteléhez (otthoni környezetben, a munkahelyen stb.). Ez érvényes a különféle környezetekre, valamint azokra a technológiákra, rendszerekre és szolgáltatásokra, amelyek javítják az életminőséget és az emberi működőképességet, beleértve a mobilitást, az intelligens és személyre szabott segítő technológiákat, szolgáltatásokat és a szociális robotikát, valamint a segítő külső környezetet. Támogatásban részesülnek azok a bevezető jellegű kutatások és innovációk, amelyek a megvalósulást és a megoldások széles körű alkalmazását vizsgálják.
Módosítás  20 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – III rész – 1 pont – 1.13 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Ha az egyéneket képessé tesszük arra, hogy egész életükön át javítsák és menedzseljék egészségüket, ez kiadáscsökkentést eredményez az egészségügyi rendszerekben, mivel lehetővé teszi a krónikus betegségek intézményeken kívüli kezelését, és javítja az egészségügyi kimeneteleket. Ehhez olyan kutatásokra van szükség, amelyek a viselkedéstani és szociális modelleket, a társadalmi hozzáállást és törekvéseket vizsgálják a személyre szabott egészségügyi technológiákkal, mobil és/vagy hordozható eszközökkel új diagnosztikai módszerekkel és személyre szabott szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek támogatják az egészséges életmódot, jólétet, öngondoskodást, a polgárok és az egészségügyi szakemberek közötti jobb interakciót, a betegségek és a rokkantság kezelését célzó, személyre szabott programokat, valamint támogatják a tudással kapcsolatos infrastruktúrát.	Ha az egyéneket képessé tesszük arra, hogy egész életükön át javítsák és menedzseljék egészségüket, ez kiadáscsökkentést eredményez az egészségügyi rendszerekben, mivel lehetővé teszi a krónikus betegségek intézményeken kívüli kezelését, és javítja az egészségügyi kimeneteleket. Ehhez olyan kutatásokra van szükség, amelyek a viselkedéstani és szociális modelleket, a társadalmi hozzáállást, a testmozgás hatásait és törekvéseket vizsgálják a személyre szabott, különösen a betegségek megelőzésére irányuló egészségügyi technológiákkal, mobil és/vagy hordozható eszközökkel új diagnosztikai módszerekkel és személyre szabott szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek támogatják az egészséges életmódot, jólétet, öngondoskodást, a polgárok és az egészségügyi szakemberek közötti jobb interakciót, a betegségek és a rokkantság kezelését célzó, személyre szabott programokat, valamint támogatják a tudással kapcsolatos infrastruktúrát.
Módosítás  21 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – III rész – 5 pont – 5.1 pont – 5.1.2. pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Hiányos tudással rendelkezünk a társadalom és a gazdaság éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási képességét illetően. Az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes környezet és társadalom megvalósítása érdekében tett hatékony, méltányos és társadalmilag elfogadható intézkedések megkövetelik az éghajlatváltozással és -változékonysággal kapcsolatos jelenlegi és a jövőbeli hatások, veszélyeztetettségek, a népesség kitettsége, kockázatok, költségek és lehetőségek integrált elemzését, figyelembe véve a szélsőséges eseményeket és a kapcsolódó, éghajlat okozta veszélyeket és ezek megismétlődését. Ezt az elemzést kiterjesztik továbbá az éghajlatváltozásnak a biodiverzitásra, az ökoszisztémákra és ökoszisztéma-szolgáltatásokra, az infrastruktúrára és a gazdasági és természeti javakra gyakorolt káros hatására is. Hangsúlyt kapnak a legértékesebb természeti ökoszisztémák és az épített környezet, valamint a legfontosabb társadalmi, kulturális és gazdasági ágazatok is egész Európában. Kivizsgálják az éghajlatváltozásból és az üvegházhatású gázok fokozott légköri koncentrációjából eredő, az emberek egészségét érintő hatásokat és fokozódó kockázatokat. Kutatások révén értékelik az éghajlatváltozással kapcsolatban tett innovatív, egyenlően elosztott és költséghatékony alkalmazkodási válaszlépéseket, beleértve a természeti erőforrások és ökoszisztémák védelmét és alkalmazkodását, valamint a kapcsolódó hatásokat azok fejlesztésének és megvalósításának támogatása, valamint közzététele érdekében minden szinten és mértékben. Ez kiterjed a geomérnökségi alternatívák lehetséges hatásaira, költségeire és kockázataira is. Vizsgálják az alkalmazkodási és kockázatmegelőző szakpolitikai alternatívák más éghajlati és ágazati szakpolitikákkal való komplex összefüggéseit, konfliktusait és szinergiáit, beleértve a kiszolgáltatott csoportok foglalkoztatottságára és életszínvonalára gyakorolt hatásaikat.	Hiányos tudással rendelkezünk a társadalom és a gazdaság éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási képességét illetően. Az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes környezet és társadalom megvalósítása érdekében tett hatékony, méltányos és társadalmilag elfogadható intézkedések megkövetelik az éghajlatváltozással és -változékonysággal kapcsolatos jelenlegi és a jövőbeli hatások, veszélyeztetettségek, a népesség kitettsége, kockázatok, költségek és lehetőségek integrált elemzését, figyelembe véve a szélsőséges eseményeket és a kapcsolódó, éghajlat okozta veszélyeket és ezek megismétlődését. Ezt az elemzést kiterjesztik továbbá az éghajlatváltozásnak a biodiverzitásra, az ökoszisztémákra és ökoszisztéma-szolgáltatásokra, az infrastruktúrára és a gazdasági és természeti javakra gyakorolt káros hatására is, beleértve Európa kulturális örökségének középpontba állítását és az olyan tevékenységeket azonosító megközelítést, amelyek kapcsolatot teremtenek a különböző közösségekbe tartozó emberek között. Hangsúlyt kapnak a legértékesebb természeti ökoszisztémák és az épített környezet, valamint a legfontosabb társadalmi, kulturális és gazdasági ágazatok is egész Európában. Kivizsgálják az éghajlatváltozásból és az üvegházhatású gázok fokozott légköri koncentrációjából eredő, az emberek egészségét érintő hatásokat és fokozódó kockázatokat. Kutatások révén értékelik az éghajlatváltozással kapcsolatban tett innovatív, egyenlően elosztott és költséghatékony alkalmazkodási válaszlépéseket, beleértve a természeti erőforrások és ökoszisztémák védelmét és alkalmazkodását, valamint a kapcsolódó hatásokat azok fejlesztésének és megvalósításának támogatása, valamint közzététele érdekében minden szinten és mértékben. Ez kiterjed a geomérnökségi alternatívák lehetséges hatásaira, költségeire és kockázataira is. Vizsgálják az alkalmazkodási és kockázatmegelőző szakpolitikai alternatívák más éghajlati és ágazati szakpolitikákkal való komplex összefüggéseit, konfliktusait és szinergiáit, beleértve a kiszolgáltatott csoportok foglalkoztatottságára és életszínvonalára gyakorolt hatásaikat.
Módosítás  22 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – III rész – 6 pont – 6.1 pont – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Ebben az összefüggésben a cél a társadalmi, gazdasági és politikai befogadás, a szegénység elleni küzdelem, az emberi jogok, a digitális befogadás, az egyenlőség, a szolidaritás és a kultúraközi dinamikák megerősítése az interdiszciplináris kutatás, a mutatók, a technológiai előrehaladás, a szervezeti megoldások, valamint az együttműködés és a közös alkotás új formáinak támogatásával. A kutatás és az egyéb tevékenységek támogatják az Európa 2020 stratégia, valamint az egyéb kapcsolódó uniós külpolitikai programok végrehajtását. A bölcsészettudományi kutatás is fontos szerepet játszhat ebben az összefüggésben. Az európai stratégiák és politikák céljainak a meghatározása, nyomon követése és értékelése koncentrált kutatást igényel a magas minőségű statisztikai információs rendszerek területén, valamint olyan testre szabott eszközök kialakítása, amelyek lehetővé teszik a politikaformálók számára a tervezett intézkedések különösen a társadalmi integrációra kedvező hatásának és eredményességének értékelését.	Ebben az összefüggésben a cél a társadalmi, gazdasági és politikai befogadás fokozása, a szegénység elleni küzdelem és az emberi jogok, a digitális befogadás, az egyenlőség, a szolidaritás, a kulturális sokszínűség és a kultúrák közötti párbeszéd megerősítése az interdiszciplináris kutatás, a mutatók, a technológiai előrehaladás, a szervezeti megoldások támogatásával – többek között a szociális gazdasági ágazatnak a szociális innováció terén való fellépésére támaszkodva – valamint az együttműködés és a közös alkotás új formái révén, többek között a kutatás terén is figyelembe véve nevezetesen a társadalomtudományok és a humán tudományok fontos szerepét és sajátos jellegzetességeit. A kutatás és az egyéb tevékenységek támogatják az Európa 2020 stratégia, valamint az egyéb kapcsolódó uniós külpolitikai programok végrehajtását. Az európai stratégiák és politikák céljainak a meghatározása, nyomon követése és értékelése koncentrált kutatást igényel a magas minőségű statisztikai információs rendszerek területén, valamint olyan testre szabott eszközök kialakítása, amelyek lehetővé teszik a politikaformálók számára a tervezett intézkedések hozzájárulásának értékelését, különösen a társadalmi integrációra gyakorolt kedvező hatása tekintetében.
Módosítás  23 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – III rész – 6 pont – 6.1 pont – 6.1.2 pont – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az Európában végbemenő társadalmi változások megértéséhez szükség van a változó demokratikus gyakorlatok és várakozások, valamint az önazonosság, a sokféleség, a területek, a vallások, a kultúrák és az értékek történelmi evolúciójának az elemzésére. Ez magában foglalja az európai integráció történetének alapos megértését. Ezen kívül az IKT fellendüléséből eredő folyamatok és lehetőségek megértése – úgy az egyén, mint a közösség szintjén – fontos az inkluzív innováció új útjainak megnyitásához. Elengedhetetlen azon módok azonosítása, amelyekkel át lehet alakítani és javítani lehet az európai jóléti rendszereket, közszolgáltatásokat és a politikák szélesebb szociális biztonsági dimenzióját a kohézió elérése, a nagyobb fokú társadalmi és gazdasági egyenlőség és a nemzedékek közötti szolidaritás előmozdítása érdekében. A kutatások elemezni fogják, hogy a társadalmak és a politikák miként válnak tágabb értelemben európaiabbakká az önazonosság, a kultúrák és értékek, az eszmék és hitek szabad körforgása és a viszonosság, kölcsönösség és egyenlőség elveinek és gyakorlatának kombinációja révén. Elemezni fogják továbbá, hogy miként vehetnek részt a kiszolgáltatott rétegek teljes körűen a társadalomban és a demokráciában, például különböző képességek megszerzésével és az emberi jogok védelme által. Annak az elemzése is központi kérdés lesz, hogy a politikai rendszerek miként reagálnak – vagy nem reagálnak – az ilyen társadalmi változásokra, és hogyan alakul saját fejlődésük. A kutatások azoknak a fő rendszereknek az alakulásával is fognak foglalkozni, amelyek a társadalmi kapcsolatok mögöttes formáit adják, mint a család, a munka, az oktatás és a foglalkoztatottság, és amelyek segítenek a szegénység leküzdésében. Figyelembe fogják venni a migráció és a demográfia jelentőségét az európai politikák jövőbeni alakulásában.	Az Európában végbemenő társadalmi változások megértéséhez, valamint a kulturálisan fenntartható fejlődés létrehozásához szükség van a változó demokratikus gyakorlatok és várakozások, valamint az önazonosság, a sokféleség, a területek, a vallások, a kultúrák és az értékek történelmi evolúciójának az elemzésére. Ezt az Európa történelme, sokszínűsége és a kulturális örökség értéke iránti érdeklődés felkeltésének lehetőségeként kell felfogni, valamint amely azt segíti, hogy az európai polgárok interakcióba léphessenek számos kulturális és kommunikációs eszközzel, továbbá a ma rendelkezésükre álló lehetőségek széles skálájával. Az IKT fellendüléséből eredő folyamatok és lehetőségek megértése – úgy az egyén, mint a közösség szintjén – fontos az inkluzív innováció új útjainak megnyitásához. Elengedhetetlen azon módok azonosítása, amelyekkel át lehet alakítani és javítani lehet az európai jóléti rendszereket, közszolgáltatásokat és a politikák szélesebb szociális biztonsági dimenzióját a kohézió elérése, a nagyobb fokú társadalmi és gazdasági egyenlőség, a kulturális örökség és a nemzedékek közötti szolidaritás előmozdítása érdekében. A kutatások elemezni fogják, hogy a társadalmak és a politikák miként válnak tágabb értelemben európaiabbakká az önazonosság, a kultúrák és értékek, az eszmék és hitek szabad körforgása és a viszonosság, kölcsönösség és egyenlőség elveinek és gyakorlatának kombinációja révén. Elemezni fogják továbbá, hogy miként vehetnek részt a kiszolgáltatott rétegek teljes körűen a társadalomban és a demokráciában, például különböző képességek megszerzésével és az emberi jogok védelme által. Annak az elemzése is központi kérdés lesz, hogy a politikai rendszerek miként reagálnak – vagy nem reagálnak – az ilyen társadalmi változásokra, és hogyan alakul saját fejlődésük. A kutatások azoknak a fő kulturális rendszereknek az alakulásával is fognak foglalkozni, amelyek a társadalmi kapcsolatok mögöttes formáit adják – mint a család, a foglalkoztatás és a szabadidős tevékenységekhez való hozzáférés, a kultúra és a kultúrák közötti párbeszéd, (a formális, informális és nem-formális oktatás,) a sport, a munka, az oktatás –, és hozzájárulnak a szegénység leküzdéséhez. Figyelembe fogják venni a migráció és a demográfia jelentőségét, és az ebből fakadó kulturális kihívást az európai politikák jövőbeni alakulásában. A kutatásnak ki kell terjednie a kulturális örökség Unióban betöltött szerepére is.
Módosítás  24 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – III rész – 6 pont – 6.1 pont – 6.1.3 pont – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Európa sajátos történelmi, politikai, társadalmi és kulturális rendszere egyre inkább összetűzésbe kerül a globális változások hatásával. Annak érdekében, hogy továbbfejlessze külpolitikai tevékenységét a szomszédságában és azon túl, továbbá megtartsa globális szereplői státuszát, Európának javítania kell politikai célkitűzéseinek a meghatározására, a prioritások felállítására, ezek ismertetésére, értékelésére és a világ egyéb régiói és társadalmai körében történő előmozdítására való képességét annak érdekében, hogy előmozdítsa az együttműködést és megakadályozza vagy megoldja a konfliktusokat. Ebben a tekintetben ugyancsak javítania kell képességét a globalizáció alakulásának és hatásainak kiszámítására és az ezekre adandó válaszokra. Ehhez szükség van a világ más régiói történelmének, kultúrájának és politikai-gazdasági rendszereinek, valamint a transznacionális szereplők szerepének és befolyásának jobb megértésére. Végül Európának hatékonyan hozzá kell járulnia a globális kormányzáshoz is olyan kulcsfontosságú területeken, mint a kereskedelem, a fejlesztés, a munkaügy, a gazdasági együttműködés, az emberi jogok, a védelem és a biztonság. Ebbe beletartozik az új kapacitások kiépítésének a lehetősége, akár elemző eszközök, rendszerek és felszerelések, akár a diplomácia terén hivatalos és nem hivatalos nemzetközi fórumokon kormányzati és nem kormányzati szereplőkkel.	Európa sajátos történelmi, politikai, társadalmi és kulturális rendszere egyre inkább összetűzésbe kerül a globális változások hatásával. Annak érdekében, hogy továbbfejlessze külpolitikai tevékenységét a szomszédságában és azon túl, továbbá megtartsa globális szereplői státuszát, Európának javítania kell politikai célkitűzéseinek a meghatározására, a prioritások felállítására, ezek ismertetésére, értékelésére és a világ egyéb régiói és társadalmai körében történő előmozdítására való képességét annak érdekében, hogy előmozdítsa az együttműködést és megakadályozza vagy megoldja a konfliktusokat. Ebben a tekintetben ugyancsak javítania kell képességét a globalizáció alakulásának és hatásainak kiszámítására és az ezekre adandó válaszokra. Ehhez szükség van a világ más régiói történelmének, kultúrájának és politikai-gazdasági rendszereinek, valamint a transznacionális szereplők szerepének és befolyásának jobb megértésére. Végül Európának hatékonyan hozzá kell járulnia a globális kormányzáshoz is olyan kulcsfontosságú területeken, mint a kereskedelem, a fejlesztés, a munkaügy, a gazdasági együttműködés, a kulturális együttműködés és a kultúrák közötti párbeszéd, az emberi jogok, a védelem és a biztonság. Ebbe beletartozik az új kapacitások kiépítésének a lehetősége, akár elemző eszközök, rendszerek és felszerelések, akár a diplomácia terén hivatalos és nem hivatalos nemzetközi fórumokon kormányzati és nem kormányzati szereplőkkel.
Módosítás  25 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – III rész – 6 pont – 6.1 pont – 6.1.4 pont – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A kevésbé fejlett tagállamokban újonnan kialakuló intézmények, kiválósági központok és innovatív régiók versenyben történő összekapcsolása más európai, nemzetközi szinten vezető partnerekkel. Ez magában fogja foglalni a kiváló kutatóintézmények és a kevésbé fejlett régiók együttműködését, az ikerintézményi személyzeti csereprogramokat, a szakmai tanácsadást és támogatást, valamint a kiválósági központok létrehozását célzó közös stratégiák kidolgozását, amelyek támogatást kaphatnak a kohéziós politika körébe tartozó alapokból a kevésbé fejlett régiókban. Megfontolásra kerül a kevésbé fejlett régiókban az innovatív klaszterekkel való kapcsolatépítés és a kiválóság elismerése – szakmai értékelés és kiválósági minősítő oklevelek révén – azon intézmények esetében, amelyek megfelelnek a nemzetközi normáknak.	– A kevésbé fejlett tagállamokban újonnan kialakuló intézmények, kiválósági központok és innovatív régiók összekapcsolása más európai, nemzetközi szinten vezető partnerekkel. Ez magában fogja foglalni a kiváló kutatóintézmények és a kevésbé fejlett régiók együttműködését, az ikerintézményi személyzeti csereprogramokat, a szakmai tanácsadást és támogatást, valamint a kiválósági központok létrehozását célzó közös stratégiák kidolgozását, amelyek támogatást kaphatnak a kohéziós politika körébe tartozó alapokból a kevésbé fejlett régiókban. Megfontolásra kerül a kevésbé fejlett régiókban az innovatív klaszterekkel való kapcsolatépítés és a kiválóság elismerése – szakmai értékelés és kiválósági minősítő oklevelek révén – azon intézmények esetében, amelyek megfelelnek a nemzetközi normáknak.
Módosítás  26 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – III rész – 6 pont – 6.1 pont – 6.1.4 pont – 3 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	– A lehető legszélesebb körben megkönnyíteni a tudományos és egyetemi publikációkhoz, valamint a kutatásokból származó adatokhoz való hozzáférést ezekben a régiókban.
Módosítás  27 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – III rész – 6 pont – 6.2 pont – 6.22 pont – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A szociális innováció új árukat, szolgáltatásokat, folyamatokat és modelleket generál, amelyek eleget tesznek a társadalmi igényeknek és új társadalmi kapcsolatokat hoznak létre. Fontos megérteni, hogy a szociális innováció és kreativitás miként vezethet a jelenlegi struktúrák és politikák megváltozásához, és miként lehet ezeket ösztönözni és felerősíteni. A helyi kezdeményezésű on-line és megosztott platformok, amelyek polgárok hálózatait hozzák létre, és amelyek lehetővé teszik a polgárok számára az együttműködést, valamint a társadalmi, politikai és környezeti összefüggések széleskörű tudatosságán alapuló megoldások közös létrehozását, hatékony eszközei lehetnek az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek a támogatásában. Ugyancsak támogatni kell az IKT használatára vonatkozó hálózatépítést és kísérletezést a tanulási folyamatok javítása érdekében, valamint támogatni kell a társadalmi innovátorok és társadalmi vállalkozók hálózatait.	A szociális innováció új árukat, szolgáltatásokat, folyamatokat és modelleket generál, amelyek eleget tesznek a társadalmi igényeknek és új társadalmi kapcsolatokat hoznak létre. Fontos megérteni, hogy a szociális innováció és kreativitás miként vezethet a jelenlegi struktúrák és politikák megváltozásához, és miként lehet ezeket ösztönözni és felerősíteni. A helyi kezdeményezésű on-line és megosztott platformok, amelyek polgárok hálózatait hozzák létre, és amelyek lehetővé teszik a polgárok számára az együttműködést, valamint a társadalmi, kulturális, politikai és környezeti összefüggések széleskörű tudatosságán alapuló megoldások közös létrehozását, hatékony eszközei lehetnek az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek a támogatásában. Ugyancsak támogatni kell az IKT használatára vonatkozó hálózatépítést és kísérletezést a tanulási folyamatok javítása érdekében, valamint támogatni kell a társadalmi innovátorok, valamint a társadalmi és kulturális vállalkozók hálózatait.
Módosítás  28 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – III rész – 6 pont – 6.2 pont – 6.2.3 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az innovációs ciklusban való interakció minden társadalmi szereplő számára történő lehetővé tétele megnöveli az innovációs eredmények minőségét, relevanciáját, elfogadhatóságát és fenntarthatóságát azáltal, hogy integrálja a társadalom érdekeit és értékrendjét. Ez sajátos készségek, tudás és képességek kifejlesztését igényli úgy egyéni, mint szervezeti, valamint nemzeti és transznacionális szinteken. Tudományosan képzett, felelősségteljes és kreatív társadalom kerül majd kinevelésre a megfelelő tudományos oktató módszerek elősegítése és az ezekre irányuló kutatás révén. A nemek közötti egyenlőséget elsősorban a kutatóintézmények szervezetében történő változások, valamint a kutató tevékenységek tartalmának és tervezésének támogatása fogja elősegíteni. A tudás tudományos közösségekben és szélesebb közönség körében történő körforgásának javítása érdekében az államilag finanszírozott kutatási eredmények hozzáférhetősége és felhasználása továbbfejlesztésre kerül. Az érintett nemzetközi szervezetekkel való együttműködés keretein belül támogatásban fog részesülni az alapvető etikai elvekre, többek között az alapjogi chartában és az összes vonatkozó uniós jogszabályban és egyezményben tükrözött alapvető etikai elvekre alapuló etikai keret.	Az innovációs ciklusban való interakció minden társadalmi szereplő számára történő lehetővé tétele megnöveli az innovációs eredmények minőségét, relevanciáját, elfogadhatóságát és fenntarthatóságát azáltal, hogy integrálja a társadalom érdekeit és értékrendjét. Ez sajátos készségek, tudás és képességek kifejlesztését igényli úgy egyéni, mint szervezeti, valamint nemzeti és transznacionális szinteken. Tudományosan képzett, felelősségteljes és kreatív társadalom kerül majd kinevelésre a megfelelő tudományos oktató módszerek elősegítése és az ezekre irányuló kutatás révén. A diszkriminációmentesség elvét és a nemek közötti egyenlőséget elsősorban a kutatóintézmények szervezetében történő változások, valamint a kutató tevékenységek tartalmának és tervezésének támogatása fogja elősegíteni. A tudás tudományos közösségekben és szélesebb közönség körében történő körforgásának javítása érdekében az államilag finanszírozott kutatási eredmények hozzáférhetősége és felhasználása továbbfejlesztésre kerül. Az érintett nemzetközi szervezetekkel való együttműködés keretein belül támogatásban fog részesülni az alapvető etikai elvekre, többek között az alapjogi chartában és az összes vonatkozó uniós jogszabályban és egyezményben tükrözött alapvető etikai elvekre alapuló etikai keret.
Módosítás  29 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – III rész – 6 pont – 6.3 pont – 6.3.2 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A határvédelem fejlesztése érdekében – beleértve úgy az irányítási, mint a felügyeleti kérdéseket – technológiák és képességek szükségesek a gyors azonosítási módszereket lehetővé tevő rendszerek, berendezések, eszközök, folyamatok és módszerek javítása céljából, miközben ki kell használni az EUROSUR teljes potenciálját. Ezeket hatékonyságuk, a jogi és etikai elveknek való megfelelőségük, arányosságuk, társadalmi elfogadottságuk és az alapvető jogok tiszteletben tartása szempontjából fogják kifejleszteni és tesztelni. Kutatások fogják alátámasztani az integrált európai határigazgatás javulását, többek között a tagjelölt országokkal, a potenciális tagjelölt országokkal és az európai szomszédságpolitika országaival való fokozott együttműködés révén.	A határvédelem fejlesztése érdekében – beleértve úgy az irányítási, mint a felügyeleti kérdéseket – technológiák és képességek szükségesek a gyors azonosítási módszereket lehetővé tevő rendszerek, berendezések, eszközök, folyamatok és módszerek javítása céljából, miközben ki kell használni az EUROSUR teljes potenciálját. Ezeket hatékonyságuk, a jogi és etikai elveknek való megfelelőségük, arányosságuk, társadalmi elfogadottságuk és az alapvető jogok tiszteletben tartása szempontjából fogják kifejleszteni és tesztelni. Kutatások fogják alátámasztani az integrált európai határigazgatás javulását, többek között a tagjelölt országokkal, a potenciális tagjelölt országokkal és az európai szomszédságpolitika országaival való fokozott együttműködés, valamint a kultúrák közötti megfelelő párbeszéd kialakítása révén.
Módosítás  30 Határozatra irányuló javaslat I melléklet – III rész – 6 pont – 6.3 pont – 6.3.3 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az informatikai biztonság előfeltétele annak, hogy az emberek, a gazdasági vállalkozások és a közszolgálatok kihasználhassák az Internet által kínált lehetőségeket. Ez megköveteli a rendszerek, hálózatok, hozzáférési eszközök, szoftverek és szolgáltatások biztonságossá tételét, beleértve a számítási felhős technológiát („cloud computing”), miközben tekintettel kell lenni a különféle technológiák kölcsönös átjárhatóságára. A kutatások valós időben fogják megelőzni észlelni és kezelni az informatikai támadásokat több domain és joghatóság között, és meg fogják védeni a kritikus fontosságú IKT-infrastruktúrákat. A digitális társadalom együtt fejlődik az Internet folyamatosan változó felhasználásaival és visszaéléseivel, a közösségi kapcsolattartás új formáival, új mobil és helyhez kötött szolgáltatásokkal és a „dolgok Internetének” a megjelenésével. Ez új típusú kutatást követel meg, amelyet a megjelenő alkalmazások, használati formák és a társadalmi trendek kell, hogy elindítsanak. Gyors kutatási kezdeményezésekre lesz szükség, beleértve proaktív K+F téren, hogy gyors válaszokat lehessen adni a bizalmat és a biztonságot érintő új jelenlegi fejleményekre.	Az informatikai biztonság előfeltétele annak, hogy az emberek, a gazdasági vállalkozások és a közszolgálatok kihasználhassák az Internet által kínált lehetőségeket. Ez megköveteli a rendszerek, hálózatok, hozzáférési eszközök, szoftverek és szolgáltatások biztonságossá tételét, beleértve a számítási felhős technológiát („cloud computing”), miközben tekintettel kell lenni a különféle technológiák kölcsönös átjárhatóságára. A kutatások valós időben fogják megelőzni észlelni és kezelni az informatikai támadásokat több domain és joghatóság között, és meg fogják védeni a kritikus fontosságú IKT-infrastruktúrákat. A digitális társadalom együtt fejlődik az Internet folyamatosan változó felhasználásaival és visszaéléseivel (külön technológiai kutatásra van szükség többek között az Interneten jelen lévő gyermekpornográfia felszámolását lehetővé tevő eszközök tekintetében), a közösségi kapcsolattartás új formáival, új mobil és helyhez kötött szolgáltatásokkal és a „dolgok Internetének” a megjelenésével. Ez új típusú kutatást követel meg, amelyet a megjelenő alkalmazások, használati formák és a társadalmi trendek kell, hogy elindítsanak. Gyors kutatási kezdeményezésekre lesz szükség, beleértve proaktív K+F téren, hogy gyors válaszokat lehessen adni a bizalmat és a biztonságot érintő új jelenlegi fejleményekre.

ELJÁRÁS

Cím	A „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) végrehajtását szolgáló egyedi program
Hivatkozások	COM(2011)0811 – C7-0509/2011 – 2011/0402(CNS)
Illetékes bizottság        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	ITRE 17.1.2012
Véleményt nyilvánított        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	CULT 17.1.2012
A vélemény előadója        A kijelölés dátuma	Emma McClarkin 31.1.2012
Vizsgálat a bizottságban	27.3.2012	29.5.2012
Az elfogadás dátuma	10.7.2012
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	25 2 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Zoltán Bagó, Malika Benarab-Attou, Lothar Bisky, Piotr Borys, Jean-Marie Cavada, Silvia Costa, Santiago Fisas Ayxela, Lorenzo Fontana, Mary Honeyball, Petra Kammerevert, Morten Løkkegaard, Emma McClarkin, Emilio Menéndez del Valle, Doris Pack, Chrysoula Paliadeli, Marie-Thérèse Sanchez-Schmid, Marietje Schaake, Marco Scurria, Emil Stoyanov, Hannu Takkula, László Tőkés, Helga Trüpel, Marie-Christine Vergiat
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Ivo Belet, Nessa Childers, Seán Kelly, Iosif Matula, Mitro Repo
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)	Evžen Tošenovský

VÉLEMÉNY a Jogi Bizottság részéről (18.9.2012)

az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére

a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) végrehajtását szolgáló egyedi program létrehozásáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról
(COM(2011)0811 – C7‑0509/2011 – 2011/0402(CNS))

A vélemény előadója: Piotr Borys

RÖVID INDOKOLÁS

E határozat a Bizottság által 2011 novemberében ismertetett „Horizont 2020” csomag részét képezi. A csomag célja a 2014–2020-as időszakra szóló kutatási és innovációs keretprogram létrehozása.

Az Európai Unió kutatási és innovációs politikája különös jelentőséggel bír az Unió versenyképessége szempontjából. A cél az, hogy az EU alkalmazkodjon a változó világhoz, olyan kutatási politikát folytatva, amely a technológia élvonalába emeli az Uniót, és ezáltal munkahelyeket teremt és élénkíti a gazdaságot.

A szóban forgó tanácsi határozat létrehozza a „Horizont 2020” csomag végrehajtását szolgáló egyedi programot. A határozat jogalapja az EUMSZ 182. cikkének (4) bekezdése. E cikk kimondja, hogy a keretprogram végrehajtását célzó egyedi programot a Tanács a Parlamenttel folytatott konzultációt követően fogadja el.

A Jogi Bizottság érdekeltsége e határozat vonatkozásában nagyrészt az etikai kérdésekre korlátozódik, tekintettel arra, hogy a bizottság felelősségi körébe tartoznak az új technológiákkal kapcsolatos etikai kérdések.

A határozattervezet (3) preambulumbekezdése egyértelműsíti, hogy a „Horizont 2020” rendeletben foglalt, a bizottság által szintén vizsgált etikai elvek az egyedi program létrehozásáról szóló határozat végrehajtására is teljes körűen alkalmazandók.

Az egyedi program négy részre oszlik, melyek a „Kiváló tudomány”, az „Ipari vezető szerep”, a „Társadalmi kihívások” és „A Közös Kutatóközpont nem nukleáris tevékenységei” címet viselik. Miközben az összes rész nagy jelentőséggel bír az EU kutatás terén betöltendő vezető szerepének biztosítása, valamint ezáltal az uniós versenyképesség fokozása és a munkahelyteremtés szempontjából, a program „Társadalmi kihívások” című harmadik része – az ilyen szempontú kutatás etikai dimenziója miatt – különösen fontos a Jogi Bizottság számára.

Így például a határozattervezet e része egy sor olyan egyedi kutatási tevékenységre utal, amelyek esetében különösen fontosak az etikai megfontolások, ideértve a tudományos eszközök fejlesztését, a kutatásban való társadalmi szerepvállalást, a biztonságot és az adatvédelmet, valamint a válsággal szembeni ellenálló képességet.

A bizottság ezért felhívja a Parlamentet, hogy hagyja jóvá a határozattervezetet, különös tekintettel arra, hogy a javaslat egyértelművé teszi, hogy a „Horizont 2020” rendeletben rögzítendő etikai elvek az egyedi program végrehajtására is alkalmazandók.

******

A Jogi Bizottság felkéri az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy javasolja a Bizottság javaslatának jóváhagyását.

ELJÁRÁS

Cím	A „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) végrehajtását szolgáló egyedi program
Hivatkozások	COM(2011)0811 – C7-0509/2011 – 2011/0402(CNS)
Illetékes bizottság        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	ITRE 17.1.2012
Véleményt nyilvánított        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	JURI 17.1.2012
A vélemény előadója        A kijelölés dátuma	Piotr Borys 19.12.2011
Vizsgálat a bizottságban	26.4.2012	19.6.2012
Az elfogadás dátuma	18.9.2012
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	25 0 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Raffaele Baldassarre, Luigi Berlinguer, Sebastian Valentin Bodu, Françoise Castex, Christian Engström, Marielle Gallo, Giuseppe Gargani, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Sajjad Karim, Klaus-Heiner Lehne, Antonio Masip Hidalgo, Jiří Maštálka, Alajos Mészáros, Bernhard Rapkay, Evelyn Regner, Francesco Enrico Speroni, Dimitar Stoyanov, Rebecca Taylor, Alexandra Thein, Rainer Wieland, Cecilia Wikström, Tadeusz Zwiefka
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Piotr Borys, Eva Lichtenberger, Angelika Niebler, Dagmar Roth-Behrendt, József Szájer
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)	Jacek Włosowicz

ELJÁRÁS

Cím	A „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) végrehajtását szolgáló egyedi program
Hivatkozások	COM(2011)0811 – C7-0509/2011 – 2011/0402(CNS)
Az Európai Parlamenttel folytatott konzultáció dátuma	15.12.2011
Illetékes bizottság        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	ITRE 17.1.2012
Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok)        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	AFET 15.3.2012	BUDG 17.1.2012	EMPL 17.1.2012	ENVI 17.1.2012
	TRAN 17.1.2012	AGRI 17.1.2012	CULT 17.1.2012	JURI 17.1.2012
Nem nyilvánított véleményt        A határozat dátuma	BUDG 28.8.2012	EMPL 15.12.2011	TRAN 19.12.2011
Előadó(k)        A kijelölés dátuma	Maria Da Graça Carvalho 15.2.2012
Vizsgálat a bizottságban	23.1.2012	18.6.2012	17.9.2012	8.10.2012
Az elfogadás dátuma	28.11.2012
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	54 1 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Amelia Andersdotter, Josefa Andrés Barea, Jean-Pierre Audy, Zigmantas Balčytis, Ivo Belet, Jan Březina, Maria Da Graça Carvalho, Giles Chichester, Pilar del Castillo Vera, Dimitrios Droutsas, Christian Ehler, Vicky Ford, Gaston Franco, Adam Gierek, Norbert Glante, András Gyürk, Fiona Hall, Edit Herczog, Kent Johansson, Romana Jordan, Krišjānis Kariņš, Lena Kolarska-Bobińska, Philippe Lamberts, Bogdan Kazimierz Marcinkiewicz, Marisa Matias, Judith A. Merkies, Angelika Niebler, Jaroslav Paška, Aldo Patriciello, Herbert Reul, Teresa Riera Madurell, Jens Rohde, Paul Rübig, Salvador Sedó i Alabart, Konrad Szymański, Britta Thomsen, Patrizia Toia, Evžen Tošenovský, Catherine Trautmann, Ioannis A. Tsoukalas, Claude Turmes, Marita Ulvskog, Vladimir Urutchev, Kathleen Van Brempt, Alejo Vidal-Quadras
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Yves Cochet, Satu Hassi, Jolanta Emilia Hibner, Seán Kelly, Zofija Mazej Kukovič, Vladimír Remek, Frédérique Ries, Peter Skinner, Silvia-Adriana Ţicău
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)	Alexandra Thein
Benyújtás dátuma	8.1.2013