JELENTÉS a transzeurópai energiainfrastruktúrára vonatkozó iránymutatásokról és az 1364/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

8.2.2013 - (COM(2011)0658 – C7‑0371/2011 – 2011/0300(COD)) - ***I

Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság
Előadó:

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

a transzeurópai energiainfrastruktúrára vonatkozó iránymutatásokról és az 1364/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2011)0658 – C7‑0371/2011 – 2011/0300(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2011)0658),

–   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 172. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7–0371/2011),

–   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–   tekintettel a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv értelmében az Egyesült Királyság parlamentjének alsóháza által benyújtott, indokolással ellátott véleményre, amely azt hangsúlyozza, hogy a javasolt jogalkotási aktus nem áll összhangban a szubszidiaritás elvével,

–   tekintettel a Bíróság 2012. február 1-jei véleményére[1],

–   tekintettel az Európai Központi Bank 2012. február 1-jei véleményére[2],

–   tekintettel a Régiók Bizottságának 2012. február 1-jei véleményére[3],

–   tekintettel eljárási szabályzatának 55. cikkére,

–   tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére, valamint a Gazdasági és Monetáris Bizottság, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság, a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság és a Regionális Fejlesztési Bizottság véleményére (A7-0036/2013),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget kíván léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI^[4]*

a Bizottság javaslatához

---------------------------------------------------------

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS2013/…/EU RENDELETE

(...)

a transzeurópai energiaipari infrastruktúrára vonatkozó iránymutatásokról és az 1364/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről, valamint a 713/2009/EK, a 714/2009/EK és a 715/2009/EK rendelet módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 172. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[5],

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére[6],

rendes jogalkotási eljárás keretében[7],

(1)  2010. március 26-án az Európai Tanács elfogadta a Bizottság javaslatát az új Európa 2020 stratégia elindításáról. Az Európa 2020 stratégia egyik prioritása a fenntartható növekedés elérése egy erőforrás-hatékonyabb, fenntarthatóbb és versenyképesebb gazdaság előmozdítása révén. A stratégia az „Erőforrás-hatékony Európa” elnevezésű kiemelt kezdeményezés részeként előtérbe helyezte az energiainfrastruktúrát, hangsúlyozva, hogy az európai hálózatokat kontinensszintű összekapcsolással és különösen a megújuló energiaforrások bevonásával sürgősen korszerűsíteni kell.

(1a)       Még nem teljesült a 2002. márciusi barcelonai Európai Tanács által elfogadott azon cél, hogy az összekapcsolási szint valamennyi tagállamban elérje beépített termelési kapacitásuk legalább 10%-át.

(2)         Az „Energiainfrastruktúra-prioritások 2020-ig és azt követően – Az integrált európai energiahálózat programterve” című bizottsági közlemény, majd később a Közlekedési, Távközlési és Energiaügyi Tanács 2011. február 28-i következtetései és az Európai Parlament 2011. július 5-i állásfoglalása az európai szintű hálózatfejlesztés 2020-ig és az azt követő időszakra kiterjedő optimalizálása érdekében új uniós energiainfrastruktúra-politikát szorgalmazott, hogy lehetővé tegye az Unió alapvető, versenyképességgel, fenntarthatósággal és az ellátás biztonságával kapcsolatos energiapolitikai céljainak elérését.

(3)  Az Európai Tanács a 2011. február 4-i ülésén hangsúlyozta, hogy Európa energia-infrastruktúráját modernizálni és bővíteni kell, és szükség van a hálózatok határokon átnyúló összekapcsolására ahhoz, hogy a tagállamok közötti szolidaritás a gyakorlatban megvalósulhasson, hogy alternatív ellátási és tranzitútvonalakat és energiaforrásokat lehessen biztosítani, és hogy olyan megújuló energiaforrásokat lehessen kifejleszteni, amelyek felvehetik a versenyt a hagyományos energiaforrásokkal. Kiállt amellett, hogy 2015 után egyetlen ▌tagállam sem szigetelődhet el az európai földgáz- és villamosenergia-hálózatoktól, illetve energiaellátásuk biztonságát nem veszélyeztetheti a megfelelő összeköttetések hiánya.

(4)         Az Európai Parlament és a Tanács 2006. szeptember 6-i 1364/2006/EK határozata[8] megállapítja a transzeurópai energiahálózatokra (TEN-E) vonatkozó iránymutatásokat. Ezen iránymutatások célja, hogy megteremtsék a belső uniós energiapiacot és ezzel egyidejűleg elősegítsék az energiaforrások ésszerű termelését, szállítását, elosztását és felhasználását, csökkentsék a hátrányos helyzetű és szigeti régiók elszigeteltségét, többek között harmadik országokkal folytatott együttműködés keretében biztosítsák és diverzifikálják az Unió energiaellátását, energiaforrásait és ellátási útvonalait, valamint hozzájáruljanak a fenntartható fejlődéshez és a környezet védelméhez.

(5)  A jelenlegi TEN-E keretrendszer értékelése egyértelműen rávilágított arra, hogy míg kedvezően járult hozzá a kiválasztott projektek megvalósításához azáltal, hogy politikai szempontból ismertséget biztosított számukra, hiányzik belőle a feltárt infrastrukturális hiányosságok orvosolását lehetővé tevő jövőkép, célzottság és rugalmasság. Az Uniónak ezért fokoznia kell erőfeszítéseit az e téren a jövőben jelentkező kihívások leküzdése érdekében, és megfelelő figyelmet kell fordítania az energiaigény és az energiaellátás között a jövőben potenciálisan kialakuló megfelelési problémák feltárására.

(6)         A meglévő energiaipari infrastruktúrák felújításának, a folyamatban levő munkálatok befejezésének és az új infrastruktúrák bevezetésének felgyorsítása elengedhetetlen az uniós energia- és éghajlat-politikai célkitűzések eléréséhez, amelyek a belső energiapiac kiteljesítése, az ellátás, különösen a földgáz- és kőolajellátás biztonságának szavatolása, valamint az üvegházhatásúgáz-kibocsátások 20%-os csökkentése (30%-os, ha a feltételek adottak), a megújuló energia végső energiafogyasztáson belüli részesedésének 20%-ra történő növelése[9] és az energiahatékonyság 20%-os javítása 2020-ig, aminek révén az energiahatékonyságból adódó energiatöbblet hozzájárulhat az új infrastruktúra-építési igények csökkenéséhez. Ezzel egyidejűleg az Uniónak fel kell készítenie saját infrastruktúráját az energiarendszer további, 2050-ig várható széntelenítésére is. E rendeletnek ezért alkalmasnak kell lennie arra, hogy figyelembe vegye az Unió jövőbeli lehetséges energia- és éghajlat-politikai célkitűzéseit is.

(7)  Annak ellenére, hogy a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló, 2009. július 13-i 2009/72/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[10] és a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló, 2009. július 13-i 2009/73/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[11] előírja a belső energiapiac létrehozását, ez a piac a nemzeti energiahálózatok közötti megfelelő kapcsolatok hiánya és a meglevő energiaipari infrastruktúra optimálistól elmaradó kihasználása miatt továbbra is széttagolt. Azonban az Unió egész területére kiterjedő hálózatok és az intelligens hálózati infrastruktúra kiépítése nélkülözhetetlenek a versenyképes és megfelelően működő integrált belső piac megteremtéséhez, a meglevő energiaipari infrastruktúrák optimális kihasználásának megoldásához, a fokozottabb energiahatékonysághoz és a megosztott megújuló energiaforrások integrációjához, valamint a növekedés, a foglalkoztatás és a fenntartható fejlődés előmozdításához.

(8)         Az uniós energiainfrastruktúrát korszerűsíteni kell, hogy meg lehessen előzni a műszaki meghibásodásokat, illetve hogy növelni lehessen az infrastruktúra e meghibásodásokkal, továbbá a természeti vagy ember okozta katasztrófákkal, az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásaival, valamint a biztonságot fenyegető veszélyekkel szembeni tűrőképességét, különösen az európai kritikus infrastruktúrák azonosításáról és kijelöléséről, valamint védelmük javítása szükségességének értékeléséről szóló, 2008. december 8-i 2008/114/EK tanácsi irányelvben[12] meghatározott európai kritikus infrastruktúrák esetében.

(8a)  A kőolaj vízi út helyett szárazföldi csővezetékeken történő szállítása jelentősen hozzájárulhat a kőolajszállítással összefüggő környezeti kockázatok csökkentéséhez.

(9)         A Bizottság „Intelligens hálózatok: az innovációtól a megvalósításig” című, 2011. április 12-i közleménye elismerte, hogy az intelligens hálózatok jelentős szerepet töltenek be az Unió energiapolitikai céljainak elérésében.

(9a)       Az energiatárolók, valamint a cseppfolyósított földgázhoz (LNG) vagy sűrített földgázhoz (CNG) használt átvételi, tároló- és újragázosító vagy dekompressziós létesítmények egyre nagyobb szerepet töltenek be az európai energetikai infrastruktúrában. Az ilyen energiaipari létesítmények elterjedése jelentős összetevői a jól működő hálózati infrastruktúrának.

(10)       A Bizottság „Uniós energiapolitika: partnerkapcsolatok fenntartása határainkon túl” című, 2011. szeptember 7-i közleménye kiemelte, hogy az Unió külkapcsolataiban érvényesíteni kell az energiainfrastruktúra továbbfejlesztésének kérdését, hogy ezáltal támogatni lehessen a ▌társadalmi-gazdasági fejlődést az Unió határain kívül. Az Uniónak elő kell mozdítania az uniós energiahálózatot harmadik országok, különösen a szomszédos vagy olyan ▌országok hálózataival összekapcsoló infrastrukturális projekteket, amelyekkel az Unió egyedi energiaügyi együttműködést alakított ki.

(10a)  A feszültség- és frekvenciastabilitás biztosítása érdekében különös figyelmet kell fordítani az európai villamosenergia-hálózat stabilitására, a változékony megújuló energiák növekvő mértékű betáplálása által előidézett ingadozó körülmények között.

(11)       A 2020-ig szükséges, európai érdekű villamosenergia-átviteli és földgáz-szállítási infrastruktúrára irányuló beruházások becsült összege körülbelül 200 milliárd EUR. A beruházási volumeneknek a korábbi trendekhez viszonyított jelentős emelkedése és az energiainfrastruktúra-prioritások végrehajtásának sürgőssége új megközelítést kíván az energiainfrastruktúrák, különösen a határokon átnyúló jellegű infrastruktúrák szabályozása és finanszírozása terén.

(12)       A 2011. június 10-i Közlekedési, Távközlési és Energiaügyi Tanácshoz benyújtott, „Energiainfrastruktúra-beruházási igények és hiányosságok” című bizottsági szolgálati munkadokumentum hangsúlyozta, hogy a 2020-ig tartó évtizedben szükséges összes beruházás körülbelül felénél fennáll a kockázata annak, hogy engedélyezési, szabályozási és finanszírozási akadályok miatt nem vagy nem határidőre hajtják végre őket.

(13)  Ez a rendelet szabályokat állapít meg a transzeurópai energiahálózatok időben történő kiépítésére és kölcsönös átjárhatóságára vonatkozóan a Szerződésben foglalt energiapolitikai célok elérése érdekében azzal a céllal, hogy biztosítsa a belső piac működését, az Unió energiaellátásának biztonságát, előmozdítsa az energiahatékonyságot és az energiatakarékosságot, valamint új és megújuló energiaforrások fejlesztését, és elősegítse az energiahálózatok összekapcsolását. E célkitűzések támogatásával e rendelet hozzájárul az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedéshez, és a versenyképesség, valamint a gazdasági, társadalmi és területi kohézió terén előnyöket biztosít az Unió egésze számára.

(13a)     A transzeurópai hálózatok fejlesztése és tényleges kölcsönös átjárhatósága érdekében alapvetően fontos a villamosenergia-átviteli rendszerek működtetői (TSO-k) közötti operatív együttműködés biztosítása. Annak biztosítása érdekében, hogy a villamos energia határokon keresztül történő kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről és az 1228/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 13-i 714/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[13] vonatkozó rendelkezéseinek végrehajtásához e tekintetben egységes feltételek álljanak rendelkezésre, a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a hatásköröket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek[14] megfelelően kell gyakorolni. A TSO-k közötti, uniós szintű operatív együttműködés végrehajtására vonatkozó iránymutatásokat vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni, mivel ezen iránymutatásoknak valamennyi TSO-ra egyformán alkalmazandónak kell lenniük.

(13b)  A 2009. július 13-i 713/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel[15] létrehozott Energiaszabályozói Együttműködési Ügynökségre (a továbbiakban: az Ügynökség) e rendelet jelentős további feladatokat ruház, és ezek közül némelyek tekintetében jogosultságot kell kapnia díj szedésére.

(14)       A tagállamokkal és az érdekelt felekkel folytatott szoros konzultációt követően a Bizottság 12, a transzeurópai energiainfrastruktúra szempontjából stratégiai jelentőségű prioritást határozott meg, amelyek 2020-ig történő végrehajtása létfontosságú az uniós energia- és éghajlat-politikai célkitűzések eléréséhez. Ezek a prioritások különböző földrajzi régiókat vagy tematikus területeket foglalnak magukban a villamosenergia-átviteli és -tárolási, a földgáz-szállítási, -tárolási, illetve a cseppfolyósított- vagy sűrítettföldgáz-infrastruktúra, valamint a szén-dioxid-szállítási és olajipari infrastruktúra tekintetében.

(15)       A közös érdekű projekteknek közös, átlátható és objektív kritériumoknak kell megfelelniük, figyelemmel az energiapolitikai célkitűzésekhez való hozzájárulásukra. A villamos energia és a gáz esetében a projekteknek – hogy alkalmasak legyen arra, hogy felvegyék őket a második és a további uniós listákra – a legújabb tízéves hálózatfejlesztési terv részét kell képezniük. A tervnek pedig figyelembe kell vennie különösen az Európai Tanács 2011. február 4-i ülésének azon következtetéseit, amelyek a peremterületek energiapiacai integrálásának szükségességével kapcsolatosak.

(16)  Regionális csoportokat kell létrehozni a közös érdekű projektekre vonatkozó javaslattétel, illetve ezek felülvizsgálata céljából, majd létre kell hozni a közös érdekű projektek regionális listáit. A széles körű egyetértés biztosítása érdekében a regionális csoportoknak gondoskodniuk kell a tagállamok, a nemzeti szabályozó hatóságok, a projektgazdák és az érdekelt felek közötti szoros együttműködésről. Az együttműködésnek – amennyire csak lehetséges – a nemzeti szabályozó hatóságok, valamint a TSO-k meglévő regionális együttműködési struktúráira, valamint a tagállamok és a Bizottság által létrehozott egyéb struktúrákra kell támaszkodnia. Az együttműködés keretében a nemzeti szabályozó hatóságoknak szükség esetén tanácsadással kell segíteniük a regionális csoportokat, többek között a javasolt projektekkel összefüggő szabályozási kérdések megoldhatóságával, továbbá a szabályozási oldalról történő jóváhagyás javasolt ütemezésének kivihetőségével kapcsolatban.

(17)  Annak biztosítása érdekében, hogy a közös érdekű projektek uniós szintű listája (a továbbiakban: uniós lista) azokra a projektekre korlátozódjon, amelyek a leginkább elősegítik a stratégiai jelentőségű, energiainfrastruktúra-prioritásnak minősülő folyosók és területek megvalósítását, az uniós lista elfogadására és felülvizsgálatára vonatkozó hatáskört a Bizottságra kell ruházni, az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 290. cikkének megfelelően, egyidejűleg azonban tiszteletben kell tartania a tagállamoknak a területüket érintő közös érdekű projektekre vonatkozó jóváhagyási jogát. A javaslatot kísérő hatásvizsgálatban szereplő elemzés szerint a villamos energia esetében mintegy 100, a földgáz esetében pedig mintegy 50 ilyen projektre lehet számítani. E becslés alapján és a rendelet hatásosságának biztosítása érdekében a közös érdekű projektek összes mennyiségének kezelhető keretben kell maradnia, a számuk ezért nem haladhatja meg jelentősen a 220-at. A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és kidolgozása során haladéktalanul, időben és megfelelő módon továbbítania kell a megfelelő dokumentumokat az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz.

(17a)  Minden második évben új uniós listát kell összeállítani. A listára nem kerülhetnek fel azok a közös érdekű projektek, amelyek befejeződtek vagy már nem tesznek eleget az e rendeletben meghatározott vonatkozó kritériumoknak és követelményeknek. Ennek megfelelően a következő uniós listára felvehető, már meglevő közös érdekű projekteknek ugyanazon, a regionális listák, illetve az uniós lista összeállítását célzó kiválasztási folyamatban kell részt venniük, mint a javasolt projekteknek; ugyanakkor törekedni kell az ebből eredő adminisztratív terhek lehetőség szerinti minimalizálására, például a már benyújtott információk minél szélesebb körű újrafelhasználásával és a projektgazdák éves jelentéseinek figyelembevételével.

(18)       A közös érdekű projekteket a lehető legrövidebb időn belül végre kell hajtani, ezt követően szigorúan nyomon kell követni és értékelni kell őket, miközben a projektgazdákra háruló igazgatási terheket minimálisra kell csökkenteni. A Bizottságnak javasolt a különös nehézségekkel járó projektekhez európai koordinátort kijelölni.

(19)  Az engedélyezési eljárások nem eredményezhetnek a projekt méretéhez és összetett jellegéhez képest aránytalan igazgatási terheket, illetve nem gördíthetnek akadályt a transzeurópai hálózatok kiépítése és a piaci hozzáférés biztosítása elé. Az Európai Tanács 2009. február 19-i következtetéseiben hangsúlyozta, hogy a beruházások előtt álló akadályokat – többek között a tervezési és konzultációs eljárások ésszerűsítése révén – azonosítani kell és fel kell számolni. Ezeket a következtetéseket az Európai Tanács megerősítette 2011. február 4-i következtetéseiben, amelyekben ismét hangsúlyozta, hogy a nemzeti hatásköröket tiszteletben tartva ésszerűsíteni és fejleszteni kell az engedélyezési eljárásokat.

(19a)     Össze kell hangolni az energia, a közlekedés és a távközlési infrastruktúra terén megvalósuló uniós közös érdekű projektek tervezését és végrehajtását, hogy szinergiák jöhessenek létre ott, ahol ez gazdasági, technikai és környezeti vagy területrendezési szempontból megéri, kellően figyelembe véve a releváns biztonsági vonatkozásokat. Íg ya különböző európai hálózatok tervezése során kiemelten lehet kezelni a közlekedési hálózatok, a kommunikációs hálózatok, valamint az energiahálózatok integrációját a lehető legjobb területkihasználás érdekében, továbbá – lehetőség szerint – biztosítani kell a meglévő vagy használaton kívüli nyomvonalak további hasznosítását a társadalmi-gazdasági, környezeti és pénzügyi hatások minimálisra csökkentése érdekében.

(20)  A közös érdekű projekteket nemzeti szinten „elsőbbségi státussal” kell felruházni, és ezáltal gyorsított igazgatási elbánást kell biztosítani számukra. Helyénvaló, hogy az illetékes hatóságok a közös érdekű projekteket közérdekűnek tekintsék. A természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelv[16] és a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i, 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[17] szerinti összes feltétel teljesülése esetén a környezetre káros hatást kifejtő projekteket is engedélyezni kell, ha ezt magasabb rendű közérdek indokolja.

(21)       Egy valamennyi engedélyezési eljárást összefogó vagy koordináló, hatáskörrel rendelkező ▌hatóság vagy hatóságok létrehozása („egyablakos rendszer”) várhatóan egyszerűsíti az eljárást, növeli a hatékonyságot és az átláthatóságot, valamint hozzájárul a tagállamok közötti szorosabb együttműködés kialakításához. A hatáskörrel rendelkező hatóságnak kijelölése után minél hamarabb meg kell kezdenie működését.

(22)       Annak ellenére, hogy a lakosság környezetvédelmi döntéshozatali eljárásokban való részvételére jól ismert előírások vonatkoznak, további intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy a közös érdekű projektekkel kapcsolatos engedélyezési eljárások átláthatóságára és az abban való lakossági részvételre vonatkozóan – valamennyi releváns kérdésben – a lehető legmagasabb szintű követelmények legyenek érvényben.

(23)  Az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 2011. december 13-i 2011/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv[18], adott esetben a bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 2001. június 27-i 2001/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[19], valamint az Arhusban, 1998. június 25-én aláírt, a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló egyezmény[20] (az „Aarhusi Egyezmény”) és az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló espoo-i egyezmény (az „Espoo-i Egyezmény”) megfelelő és összehangolt végrehajtásának biztosítania kell a környezeti hatásvizsgálat főbb elveinek harmonizációját, többek között határokon átnyúló helyzetben is. A tagállamoknak össze kell hangolniuk a közös érdekű projektekkel kapcsolatos vizsgálataikat, és ahol erre lehetőség van, közös vizsgálatot kell végezniük. A tagállamokat az engedélyezési eljárásokra vonatkozóan ösztönözni kell a bevált gyakorlatok cseréjére és az igazgatási kapacitásépítésre.

(24)  Fontos az engedélyezési eljárások ésszerűsítése és fejlesztése. Ennek végrehajtásakor – a lehetséges mértékben és a szubszidiaritás elvének kellő figyelembevételével – tiszteletben kell tartani az új infrastruktúrák építésére vonatkozó nemzeti hatásköröket és eljárásokat. Tekintettel az energiainfrastruktúrák kiépítésének sürgető jellegére, az engedélyezési eljárás egyszerűsítése mellett egyértelműen meg kell határozni azt a határidőt, ameddig az egyes ▌hatóságoknak meg kell hozniuk a projekt építésével kapcsolatos határozatot. E határidő, melynek célja, hogy az eljárások hatékonyabb kialakítására és lebonyolítására ösztönözzön, semmiféleképpen nem korlátozhatja a környezetvédelemre és a lakossági részvételre vonatkozó szigorú előírásokat. Az e rendeletben meghatározott maximális határidők tekintetében azonban a tagállamok törekedhetnek e határidők további rövidítésére. A hatáskörrel rendelkező hatóságok gondoskodnak a határidők betartásáról, a tagállamok pedig törekednek annak biztosítására, hogy az átfogó határozat érdemi vagy eljárásbeli jogszerűségét vitató fellebbezéseket a lehető leghatékonyabb módon kezeljék.

(24a)  Amennyiben a tagállamok helyénvalónak ítélik, átfogó határozatukba beépíthetik a következőkkel összefüggésben hozott határozataikat: egyéni földtulajdonosokkal a területükhöz való hozzáférésre, tulajdonjogukra vagy használati jogra vonatkozóan folytatott tárgyalások; egy meghatározott régió általános területfelhasználását megállapító területrendezés. mely olyan fejlesztésekre terjed ki, mint főutak, vasútvonalak, építmények, természetvédelmi területek stb., és nem kapcsolódik a tervezett projekt egyedi céljához; üzemeltetési engedélyek odaítélése. Az engedélyezési eljárásokkal összefüggésben a közös érdekű projekt kiterjedhet a vonatkozó infrastruktúrára, amennyiben az a projekt építéséhez vagy működéséhez alapvetően fontos.

(25)       E rendelet és különösen az engedélyezésre, a lakossági részvételre és a közös érdekű projektek végrehajtására vonatkozó rendelkezések alkalmazása nem sértheti a nemzetközi és az uniós jogot, ideértve a környezeti és emberi egészség védelmével kapcsolatos rendelkezéseket, valamint a közös halászati és tengerpolitika keretében elfogadott rendelkezéseket.

(25a)  A közös érdekű projektek fejlesztési, építési, üzemeltetési és fenntartási költségeit főszabályként teljes mértékben az infrastruktúra használóinak kell megfizetniük. A közös érdekű projektek akkor részesülhetnek határokon átnyúló költségelosztásban, ha a piaci kereslet vagy a díjszabás várható hatásainak értékelése azt mutatja, hogy az infrastruktúra használói által fizetett díjak révén nem várható a költségek megtérülése.

(26)       A költségek megfelelő elosztásáról folyó egyeztetéseket egy olyan elemzésre kell alapozni, amely a tízéves hálózatfejlesztési terv részeként egy harmonizált, az adott infrastruktúra-projekt költségének és hasznának az energiarendszer egészére kiterjedő elemzését szolgáló módszertanra épül, és amelyet az átvitelirendszer-üzemeltetők európai hálózata készített a 714/2009/EK rendelet és a földgázszállító hálózatokhoz való hozzáférés feltételeiről szóló, 2009. július 13-i 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[21] értelmében, illetve az Ügynökség vizsgált felül az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége létrehozásáról szóló, 2009. július 13-i 713/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében. Ezen elemzés a fajlagos beruházási költségek összehasonlítása céljából figyelembe vehet mutatószámokat és megfelelő referenciaértékeket.

(27)  Az egyre integráltabbá váló belső energiapiacon a határokon átnyúló költségelosztás egyértelmű és átlátható szabályai elengedhetetlenek a határokon átnyúló infrastruktúrára irányuló beruházások felgyorsításához. Az Európai Tanács 2011. február 4-i ülésén emlékeztetett arra, hogy fontos a hálózati beruházások számára vonzó, a finanszírozási igényekkel arányos díjakkal és a határokon átnyúló beruházásokra vonatkozó megfelelő költségelosztással jellemzett szabályozási keret bevezetésének támogatása, amely egyúttal fokozza a versenyt és a versenyképességet, és figyelembe veszi a fogyasztókra gyakorolt hatást. A határokon átnyúló költségelosztásról való döntés meghozatalakor a nemzeti szabályozó hatóságoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a nemzeti díjszabásokra gyakorolt hatás ne eredményezzen aránytalanul nagy terhet a fogyasztók számára. Ezenkívül a nemzeti szabályozó hatóságoknak ki kell küszöbölniük annak kockázatát is, hogy a projektek a valóságos vagy becsült kiadások és bevételek figyelembevétele révén kettős támogatásban részesüljenek. E kiadásokat és bevételeket csak annyiban lehet figyelembe venni, amennyiben célzottan a szóban forgó költségek fedezésével kapcsolatosak, és minél szorosabban a projekthez vagy projektekhez kell kapcsolódniuk. Amennyiben valamely beruházási kérelem az érintett tagállamok határain túlról származó bevételeket is tartalmaz, a nemzeti szabályozó hatóságok projektspecifikus költség-haszon elemzés elvégzését kérik az érintett TSO-któl.

(28)  A meglévő belső energiapiaci jogszabályok előírják, hogy a gáz- és villamosenergia-hálózatokhoz való hozzáférés díjainak megfelelő beruházási ösztönzőket kell tartalmazniuk. A belső energiapiaci jog alkalmazásakor a nemzeti szabályozó hatóságoknak gondoskodniuk kell a közös érdekű projektek szilárd és kiszámítható, ösztönzőket is tartalmazó – a hosszú távú ösztönzőket is ideértve – szabályozási keretéről, a projekt sajátos kockázati szintjével arányban. Különösen érvényes ez a villamos energia esetében az innovatív átviteli technológiákra, mert ezzel lehetővé válik a megújuló energia, az elosztott energiaforrások és a keresletoldali válaszintézkedések széles körű integrációja az összekapcsolt hálózatokba, a gáz esetében pedig a piac számára nagyobb kapacitást vagy további rugalmasságot biztosító szállítási infrastruktúrákra, melyek révén lehetőség nyílik a rövid távú kereskedelemre vagy – ellátási zavarok esetén – a tartalékellátásra.

(28a)     Ez a rendelet kizárólag az annak értelmében vett közös érdekű projektek engedélyezésére, az azokban való állami részvételre és azok szabályozási aspektusára alkalmazandó. Ugyanakkor a tagállamok saját nemzeti joguk alapján ugyanezen vagy hasonló szabályokat alkalmazhatnak olyan projektekre is, amelyek e rendelet értelmezésében nem minősülnek közös érdekű projekteknek. A szabályozási ösztönzők tekintetében a tagállamok saját nemzeti joguk alapján ugyanezen vagy hasonló szabályokat alkalmazhatnak az energiatárolási kategóriába eső közös érdekű projektekre is.

(28b)  Azon tagállamoknak, amelyek az engedélyezési eljárások során az energiaipari infrastrukturális projektek esetében odaítélhető, a lehető legmagasabb értékű nemzeti jogi státuszt jelenleg nem szabályozzák, fontolóra kell venniük ilyen státusz bevezetését, különös figyelemmel arra, hogy ez az engedélyezési eljárás felgyorsítását eredményezné-e.

(29)       A 2010. december 15-i 1233/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet által létrehozott, európai energiaügyi gazdaságélénkítő program[22] jól szemléltette, milyen hozzáadott értéket képvisel, ha az európai jelentőségű projektek végrehajtása érdekében a magánfinanszírozáshoz jelentős uniós pénzügyi támogatást nyújtanak. Az Európai Tanács 2011. február 4-i ülésén elismerte, hogy egyes energiainfrastruktúra-projekteknek korlátozott állami finanszírozásra lehet szüksége a magánfinanszírozás mobilizálásához. A gazdasági és pénzügyi válság, valamint a költségvetési megszorítások fényében a következő többéves pénzügyi kereten belül célzott, támogatásokat és pénzügyi eszközöket egyaránt magában foglaló segítségnyújtást kell kidolgozni, amely új beruházókat vonz az energiainfrastruktúra-prioritásnak minősülő folyosókhoz és területekhez, miközben az uniós költségvetés hozzájárulását a lehető legalacsonyabb szinten tartja. Az e célt szolgáló intézkedéseknek támaszkodniuk kell az infrastrukturális projektek finanszírozására szolgáló projektkötvények kísérleti szakasza során szerzett tapasztalatokra.

(30)  A villamos energiával, a földgázzal, az olajjal és a szén-dioxiddal kapcsolatos közös érdekű projekteknek jogosultnak kell lenniük tanulmányokhoz, illetve bizonyos feltételek mellett az európai összekapcsolódási eszközről szóló rendeletben foglalt kivitelezési munkákhoz – akár támogatás, akár innovatív pénzügyi eszközök formájában – nyújtott uniós pénzügyi támogatásra, amint ilyen finanszírozásra lehetőség nyílik. Ez biztosítja, hogy azok a közös érdekű projektek, amelyek a meglévő szabályozási keret és piaci feltételek mellett nem életképesek, sajátos szükségleteikhez igazított támogatásban részesüljenek. Fontos elkerülni a versenytorzulásokat, különösen az azonos, kiemelt jelentőségű uniós folyosók megvalósításához hozzájáruló projektek között. A szóban forgó pénzügyi támogatás hivatott biztosítani a szükséges szinergiákat a strukturális alapokkal, amelyek helyi vagy regionális jelentőségű intelligens energiaelosztó hálózatokat fognak finanszírozni. A közös érdekű projektekbe történő beruházások tekintetében háromlépéses logika érvényesül: először is, a piacnak elsőbbsége van a beruházás tekintetében. Másodszor, ha a piac nem vállalkozik a beruházásra, akkor szabályozási megoldásokat kell keresni – szükség esetén a vonatkozó szabályozási keret kiigazításával –, és gondoskodni kell a vonatkozó szabályozási keret alkalmazásáról Harmadszor, ha az első két lépésben nem sikerült a szükséges beruházásokat biztosítani a közös érdekű projektek számára, akkor a közös érdekű projekt számára uniós pénzügyi támogatást kell biztosítani, amennyiben a projekt teljesíti az alkalmazandó támogathatósági feltételeket.

▌

(32)  Mivel e rendelet célkitűzését, nevezetesen a transzeurópai energiahálózatok kiépítését és kölcsönös átjárhatóságát, valamint az e hálózatokba való becsatlakozást tagállami szinten nem lehet kielégítően megvalósítani, és ezért uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritási elvvel összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(32a)     A 713/2009/EK, a 714/2009/EK és a 715/2009/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(32b)     Az 1364/2006/EK határozatot ezért hatályon kívül kell helyezni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikkTárgy és hatály

(1)         E rendelet iránymutatásokat állapít meg a transzeurópai energiainfrastruktúra-prioritásnak minősülő, az I. mellékletben szereplő folyosók és területek (a továbbiakban: energiainfrastruktúra-prioritásnak minősülő folyosók és területek) időben történő kiépítéséhez és kölcsönös átjárhatóságához.

(2)         E rendelet különösen:

a)      előirányozza a ▌prioritásnak minősülő folyosók és területek megvalósításához szükséges és a II. melléklet szerinti villamosenergia-, gáz-, olaj- és szén-dioxid-infrastruktúrák kategóriáiba (a továbbiakban: energiainfrastruktúra-kategóriák) tartozó közös érdekű projektek azonosítását;

b)  ésszerűsítés, szorosabb koordináció, az engedélyezés felgyorsítása és a lakossági részvétel kiterjesztése révén előmozdítja a közös érdekű projektek időben történő végrehajtását;

c)      szabályokat és iránymutatásokat ír elő a közös érdekű projektek költségeinek és a kockázatalapú ösztönzőknek a határokon átnyúló elosztására vonatkozóan;

d)     meghatározza a közös érdekű projektek ▌uniós pénzügyi támogatásra való jogosultságának feltételeit.

2. cikkFogalommeghatározások

A 2009/28/EK, a 2009/72/EK és a 2009/73/EK irányelv, a 713/2009/EK, a 714/2009/EK és a 715/2009/EK rendelet fogalommeghatározásai mellett e rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kel alkalmazni:

1.  „energiainfrastruktúra”: minden olyan, az energiainfrastruktúra-kategóriákba tartozó fizikai berendezés és létesítmény, amely az Unió területén található vagy az Uniót egy vagy több harmadik országgal kapcsolja össze;

2.          „átfogó határozat”: egy tagállam hatósága vagy hatóságai – kivéve a bíróságokat és törvényszékeket – által hozott valamely határozat vagy határozatok együttese, amely eldönti, hogy a projektgazda számára engedélyezi-e egy projekt megvalósítása érdekében az energiainfrastruktúra kiépítését, a közigazgatási ▌fellebbezési eljárás keretében hozott bármely határozat sérelme nélkül;

3.          „projekt”: az energiainfrastruktúra-kategóriákba tartozó egy vagy több vezeték, csővezeték, létesítmény, berendezés vagy felszerelés ▌;

4.          „közös érdekű projekt”: olyan projekt, amely szükséges az I. mellékletben szereplő energiainfrastruktúra-prioritásnak minősülő folyosók és területek megvalósításához, és amely szerepel a közös érdekű projektek 3. cikkben említett uniós listáján;

4a.  „energiainfrastruktúra-torlódás”: valamely energiarendszerben a fizikai áramlások lefékeződése az elégtelen átviteli kapacitás következtében, ideértve egyebek mellett az infrastruktúra hiányát is;

5.          „projektgazda”:

a)      közös érdekű projektet végrehajtó átviteli rendszer-üzemeltető (TSO), elosztórendszer-üzemeltető vagy egyéb üzemeltető vagy beruházó; vagy

b)     több TSO vagy elosztórendszer-üzemeltető, egyéb üzemeltető, beruházó vagy ezek bármely csoportja esetében az alkalmazandó nemzeti jog értelmében jogi személyiséggel rendelkező jogi személy, amelyet az említett üzemeltetők vagy beruházók között létrejött szerződéses megállapodás jelöl ki, és amely jogképességgel rendelkezik arra, hogy a szerződéses megállapodás felei nevében jogi kötelezettséget és pénzügyi felelősséget vállaljon;

5b.  „intelligens hálózat”: villamosenergia-hálózat, amely költséghatékony módon integrálja a hálózathoz csatlakozó valamennyi felhasználó – termelő, fogyasztó vagy mindkettő egyszerre – magatartását és cselekményeit annak érdekében, hogy gazdaságilag hatékony és fenntartható, alacsony veszteséggel járó, magas színvonalú, ellátási biztonságot nyújtó és biztonságos energiarendszert biztosítson ;

5c.         „kivitelezés”: az összetevők, rendszerek és szolgáltatások – beleértve a szoftvereket is – beszerzése, leszállítása és telepítése, valamint a projekthez kapcsolódó fejlesztési, kivitelezési és telepítési tevékenységek végzése, valamint a létesítmények átadása és a projekt elindítása;

5d.        „tanulmányok”: a projekt végrehajtásának előkészítéséhez szükséges tevékenységek, például előkészületi, megvalósíthatósági, értékelő, tesztelő és hitelesítő tanulmányok – beleértve a szoftvereket is –, valamint minden más ezt elősegítő technikai intézkedés, beleértve a kivitelezést megelőző, a projekt meghatározásához és végrehajtásához, valamint a finanszírozására vonatkozó döntésekhez szükséges olyan intézkedéseket, mint például a helyszíni feltárásokra és a finanszírozási konstrukció előkészítésére vonatkozó lépések;

5e.  „nemzeti szabályozó hatóság”: a 2009/72/EK irányelv 35. cikkének (1) bekezdése, vagy a 2009/73/EK irányelv 39. cikkének (1) bekezdése alapján kijelölt nemzeti szabályozó hatóság;

5f.         „beüzemelés/üzembe helyezés?”: valamely projekt megépítés utáni üzembe állításának folyamata.

II. FEJEZETKÖZÖS ÉRDEKŰ PROJEKTEK

3. cikkA közös érdekű projektek

uniós listája

▌

(2)         Ez a rendelet a III. melléklet 1. részének meghatározása szerinti tizenkét regionális csoportot (a továbbiakban: csoportok) hoz létre. Az egyes csoportokba való besorolás az I. mellékletben szereplő egyes kiemelt jelentőségű folyosók és területek, valamint azok földrajzi kiterjedése alapján történik. A csoportokban a döntéshozatali hatáskört a tagállamok és a Bizottság – mint a csoportok döntéshozó testülete – gyakorolja.

(2a)  Az egyes csoportok a III. mellékletben foglalt rendelkezésekre tekintettel elfogadják saját eljárási szabályzatukat.

(3)         A III. melléklet 2. pontjában ismertetett eljárás szerint az egyes csoportok döntéshozó testületei elfogadják a javasolt közös érdekű projekteket tartalmazó regionális listát a projekteknek az energiainfrastruktúra-prioritásnak minősülő folyosók és területek megvalósításához való hozzájárulása és a 4. cikkben meghatározott kritériumok teljesítése alapján.

A regionális lista összeállításakor az egyes csoportok:

–       minden egyes közös érdekű projektjavaslathoz kérik azon tagállamok jóváhagyását, amelyek területét a projekt érinti; ha a tagállam úgy határoz, hogy nem adja meg jóváhagyását, ennek megalapozott indokait közli az érintett csoporttal;

–       figyelembe veszik a Bizottság tanácsát, mely szerint a közös érdekű projektek száma ne haladja meg a kezelhető mennyiséget;

▌

(6a)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 15b. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a közös érdekű projektek uniós listájának (a továbbiakban: uniós lista) összeállítására, figyelemmel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 172. cikke (2) bekezdésére.

Az uniós listát melléklet formájában kell e rendelethez csatolni. Hatáskörében eljárva a Bizottság a csoportok döntéshozó testületei által a III. melléklet 1. pontjának (1a) alpontja szerint elfogadott regionális listák alapján az e cikk (3) bekezdésében meghatározott eljárásnak megfelelően gondoskodik az uniós lista kétévenkénti összeállításáról. Az első uniós listát legkésőbb 2013. július 31-ig el kell fogadni.

(6b)       A Bizottság az uniós lista regionális listák alapján történő összeállításakor:

–       gondoskodik róla, hogy kizárólag azon projektek kerüljenek fel a listára, amelyek teljesítik a 4. cikk kritériumait;

–       gondoskodik a régióközi összhangról, a III. melléklet 2. cikke (5f) pontjának megfelelően figyelembe véve az Ügynökség véleményét;

–  a III. melléklet 2. cikke (5c) pontjának megfelelően figyelembe veszi a tagállamok véleményét, ; és

–       törekszik az uniós listán szereplő közös érdekű projektek kezelhető számának elérésére.

(7)         Az e cikk (6a) bekezdése alapján az uniós listán szereplő közös érdekű projektek a 714/2009/EK és a 715/2009/EK rendelet 12. cikkének megfelelően szerves részét képezik az érintett regionális beruházási terveknek, valamint a 72/2009/EK és a 73/2009/EK irányelv 22. cikke értelmében a kapcsolódó nemzeti tízéves hálózatfejlesztési terveknek, és adott esetben bármely más érintett nemzeti infrastruktúrára vonatkozó tervnek. E projekteknek valamennyi említett tervben a lehető legnagyobb prioritást biztosítják.

4. cikkA közös érdekű projektekre vonatkozó kritériumok

(1)         A közös érdekű projektek megfelelnek az alábbi általános kritériumoknak:

a)      a projekt szükséges legalább egy energiainfrastruktúra-prioritásnak minősülő folyosóhoz és területhez; ▌

b)     a projektnek a (2) bekezdésben meghatározott egyedi kritériumok szerint értékelt lehetséges átfogó előnyei meghaladják – hosszú távon is – a projekt költségeit; és

c)      a projekt megfelel a következő követelményeknek:

i.       legalább két tagállam részvételét irányozza elő úgy, hogy a projekt közvetlenül átnyúlik két vagy több tagállam határán;

ii.      valamely tagállam területén helyezkedik el és a IV. melléklet 1. pontja szerint jelentős határokon átnyúló hatással bír;

iii.    legalább egy tagállam és egy EGT-tagállam határát keresztezi.

(2)  A különböző energiainfrastruktúra-kategóriákba tartozó közös érdekű projektekre az alábbi egyedi kritériumok alkalmazandók:

a)      a II. melléklet 1. pontjának a)–d) alpontjában említett energiainfrastruktúra-kategóriákba tartozó villamosenergia-átviteli és -tárolási projekteket illetően a projekt az alábbi egyedi kritériumok közül legalább egyhez jelentősen hozzájárul:

i.      piaci integráció, többek között legalább egy tagállam elszigeteltségének megszüntetése és az energiainfrastruktúra-torlódások mérséklése révén; verseny és a rendszer rugalmassága;

ii.     fenntarthatóság, többek között a megújuló energia hálózatba való integrálása, valamint a megújuló forrásból termelt energiának a főbb fogyasztói központokhoz és tárolóhelyekhez történő továbbítása révén;

iii.    ellátásbiztonság, többek között a kölcsönös átjárhatóság, megfelelő összekapcsolások és a rendszer biztonságos és megbízható működése révén;

b)  a II. melléklet 2. pontjában említett energiainfrastruktúra-kategóriákba tartozó gázprojekteket illetően a projekt az alábbi egyedi kritériumok közül legalább egyhez jelentősen hozzájárul:

i.      piaci integráció, többek között legalább egy tagállam elszigeteltségének megszüntetése és az energiainfrastruktúra-torlódások mérséklése révén; kölcsönös átjárhatóság és a rendszer rugalmassága;

ii.     az ellátás biztonsága, többek között megfelelő összekapcsolások, továbbá az ellátási források, az ellátást biztosító partnerek és útvonalak diverzifikálása révén;

iii.    verseny, többek között az ellátási források, az ellátást biztosító partnerek és útvonalak diverzifikálása révén;

iv.    fenntarthatóság, többek között a kibocsátáscsökkentés, a váltakozó megújuló termelés támogatása és a megújuló gáztermelés fokozása révén;

c)  a II. melléklet 1. pontjának e) alpontjában említett energiainfrastruktúra-kategóriába tartozó intelligens villamosenergia-hálózati projekteket illetően a projekt jelentősen hozzájárul valamennyi alábbi egyedi kritériumhoz:

i.      a villamosenergia-kínálat és -kereslet tekintetében új műszaki követelményeket támasztó rendszerhasználók integrációja és bevonása;

ii.     a villamosenergia-átvitel és -elosztás hatékonysága és kölcsönös átjárhatósága a napi hálózati működés során;

iii.    hálózatbiztonság, rendszerellenőrzés és az ellátás minősége;

iv.    a jövőbeni költséghatékony hálózati beruházások optimalizált tervezése;

v.      piaci működés és ügyfélszolgálat;

vi.    a felhasználók bevonása saját energiafelhasználásuk irányításába;

d)  a II. melléklet 3. pontjában említett energiainfrastruktúra-kategóriákba tartozó olajszállítási projekteket illetően a projekt jelentősen hozzájárul valamennyi alábbi ▌egyedi kritériumhoz:

i.      az ellátás biztonsága, csökkentve az egyetlen ellátási forrástól vagy útvonaltól való függést;

ii.     az energiaforrások hatékony és fenntartható felhasználása a környezeti kockázatok enyhítése révén;

iii.    kölcsönös átjárhatóság;

e)      a II. melléklet 4. pontjában említett energiainfrastruktúra-kategóriákba tartozó szén-dioxid szállítási projekteket illetően a projekt jelentősen hozzájárul valamennyi alábbi ▌egyedi kritériumhoz:

i.      a szén-dioxid-kibocsátás elkerülése ▌az energiaellátás biztonságának fenntartásával;

ii.     a szén-dioxid-szállítás rugalmasságának és biztonságosságának növelése;

iii.    hatékony erőforrás-felhasználás több szén-dioxid-forrás és -tárolóhely közös infrastruktúrával történő összekapcsolásának lehetővé tétele, valamint a környezeti terhek és kockázatok csökkentése révén.

(3)  A II. melléklet 1–3. pontjában említett energiainfrastruktúra-kategóriákba tartozó projekteket illetően az e cikkben szereplő kritériumokat a IV. melléklet 2–5. pontjában meghatározott mutatók alapján értékelik.

(4)         A közös érdekű projektként támogatható és regionális listára felvehető valamennyi projekt értékelésének megkönnyítése végett az egyes csoportok átlátható és objektív módon értékelik, hogy az egyes projektek mennyire járulnának hozzá ugyanazon prioritásnak minősülő folyosó vagy terület megvalósításához. Az egyes csoportok értékelési módszerüket a (2) bekezdésben említett kritériumokhoz való összesített hozzájárulás alapján állapítják meg; ezen értékelés rangsorolja a projekteket a csoport belső használatára. Sem a regionális , sem az uniós lista semmiféle rangsort nem tartalmazhat, és a rangsor – a III. melléklet 2. pontja (5h) alpontjában említetten kívül – semmiféle későbbi célból nem használható fel.

A projektek értékelése során a csoportoknak körültekintően meg kell vizsgálniuk a következőket is:

a)  a projektek mennyire sürgősek az Unió piaci integrációval kapcsolatos energiapolitikai céljainak– egyebek mellett legalább egy tagállam elszigeteltségének megszüntetése révén történő – elérése szempontjából, valamint a versennyel, a fenntarthatósággal és az ellátás biztonságával kapcsolatos energiapolitikai céljainak elérése szempontjából;

b)     az egyes projektek hány tagállamot érintenek, biztosítva, hogy a peremhelyzetű tagállamokra kiterjedő projektek egyenlő bánásmódban részesüljenek;

ba)   az egyes projektek mennyiben járulnak hozzá a területi kohézióhoz, és

c)      a projektek mennyire hatékonyan egészítik ki a többi projektjavaslatot.

A II. melléklet 1. pontjának e) alpontjában meghatározott energiainfrastruktúra-kategóriába tartozó, intelligens hálózatokkal kapcsolatos projektek esetében rangsorolni kell az ugyanazt a két tagállamot érintő projekteket, és körültekintően meg kell vizsgálni a projekt által érintett felhasználók számát, valamint az éves energiafogyasztást és a továbbításra nem alkalmas forrásokból termelt energia részesedését az e felhasználók által lefedett területen.

5. cikkVégrehajtás és nyomon követés

(1)         A projektgazdák a ▌közös érdekű projektekhez végrehajtási tervet készítenek, amely ütemtervet tartalmaz a következőkre vonatkozóan:

a)      megvalósíthatósági és tervezési tanulmányok;

b)     a nemzeti szabályozó hatóság vagy más érintett hatóság általi jóváhagyás;

c)      kivitelezés és üzembe helyezés;

d)     a 11. cikk (2) bekezdésének d) pontjában említett engedélyezési ütemterv.

(1a)       A saját területükön megvalósuló közös érdekű projektek végrehajtásának előmozdítása érdekében az átviteli rendszer-üzemeltetők, az elosztórendszer-üzemeltetők, illetve egyéb üzemeltetők együttműködnek egymással.

(2)  Az Ügynökség és az érintett csoportok nyomon követik a közös érdekű projektek végrehajtása terén elért haladást, és szükség esetén ajánlásokat tesznek a közös érdekű projektek végrehajtásának megkönnyítése érdekében. A csoportok a (3), (4) és (5) bekezdéssel összhangban további tájékoztatást kérhetnek, ▌üléseket hívhatnak össze az érintett felek részvételével, és kérhetik a Bizottságtól a helyszínen nyújtott információk ellenőrzését.

(3)         A projektgazdák egy közös érdekű projektnek a 3. cikk szerinti uniós listára történő felvételét követő minden év március 31-ig éves jelentést nyújtanak be a II. melléklet 1. és 2. pontjában említett kategóriákba tartozó projektekre vonatkozóan a 9. cikkben említett hatáskörrel rendelkező hatóságnak, éa vagy az Ügynökségnek, vagy a II. melléklet 3. és 4. pontjában említett kategóriákba tartozó projektekre vonatkozóan az érintett csoportnak. Ez a jelentés ismerteti:

a)      a projekt fejlesztése, kivitelezése és az üzembe helyezés terén elért haladást, különös tekintettel az engedélyezési és konzultációs eljárásokra;

b)     adott esetben a végrehajtási tervhez viszonyított késéseket, a késések okait és más felmerült nehézségek részleteit.

ba)   adott esetben felülvizsgált tervet a késések leküzdésére.

(4)  Az e cikk (3) bekezdésében említett éves jelentés kézhezvételét követő három hónapon belül az Ügynökség a II. melléklet 1. és 2. pontjában meghatározott kategóriákba tartozó közös érdekű projektekre vonatkozóan összefoglaló jelentést nyújt be a csoportoknak, amelyben értékeli az elért eredményeket és adott esetben ajánlásokat tesz a késések és a felmerült nehézségek leküzdésére. Ezen összefoglaló jelentés értékeli továbbá a 713/2009/EK rendelet 6. cikkének a (8) és (9) bekezdésében foglalt rendelkezésekkel összhangban az Unió egészére kiterjedő hálózatfejlesztési terveknek az I. mellékletben meghatározott, energiainfrastruktúra-prioritásnak minősülő folyosók és területek tekintetében történő következetes végrehajtását.

(5)         A 9. cikkben említett hatáskörrel rendelkező hatóságok minden évben ▌beszámolnak az érintett csoportnak a saját területükön folyó közös érdekű projektek végrehajtásának előrehaladásáról és adott esetben a késésekről is, kitérve az engedélyezési eljárásra és a késések okaira.

(6)  Amennyiben a közös érdekű projekt üzembe helyezése a végrehajtási tervhez viszonyítva a projektgazdán kívül álló kényszerítő okoktól eltérő ok miatti késik:

a)      amennyire a 2009/72/EK és a 2009/73/EK irányelv 22. cikke (7) bekezdésének a), b) vagy c) pontjában említett intézkedések a vonatkozó nemzeti jogszabályok értelmében alkalmazhatók, a nemzeti szabályozó hatóságok biztosítják a beruházás végrehajtását;

b)     ha a nemzeti szabályozó hatóságoknak az a) pont szerinti intézkedései nem alkalmazhatók, a projektgazda kiválaszt egy harmadik felet a projekt vagy annak egy része finanszírozására vagy kivitelezésére. A projektgazda még azelőtt köteles a fentiek szerint eljárni, hogy a végrehajtási tervben meghatározott üzembe helyezési időponthoz viszonyított késés meghaladja a két évet;

ba)   ha nem választják ki a harmadik felet a b) pont szerint, a tagállam vagy a rendelkezése szerinti nemzeti szabályozó hatóság a b) pontban említett határidő lejártát követő két hónapon belül kijelölhet egy harmadik felet a projekt finanszírozására vagy kivitelezésére, akit a projektgazda köteles elfogadni;

c)  ha a végrehajtási tervben meghatározott üzembe helyezési időponthoz viszonyított késés meghaladja a két év két hónapot, a Bizottság – az érintett tagállamok jóváhagyásával és maradéktalan együttműködésével – bármely harmadik fél mint alkalmas projektgazda számára nyitva álló pályázati felhívást tehet közzé a projekt egy megállapodott ütemterv szerinti megépítésére;

ca)    a ba) vagy c) pont alkalmazása esetén a beruházás helye szerinti rendszerüzemeltető biztosítja a megvalósítást végző üzemeltetők, beruházók vagy harmadik fél számára a beruházás befejezéséhez szükséges információkat, az új eszközöket hozzákapcsolja az átviteli hálózathoz, és általánosságban minden tőle telhetőt megtesz a beruházás végrehajtásának, valamint a közös érdekű projekt biztonságos, megbízható és hatékony üzemeltetésének és karbantartásának megkönnyítésére.

(7)         A közös érdekű projekt a 3. cikk (6a) bekezdésében leírt eljárással összhangban eltávolítható az uniós listáról, amennyiben az adott listára való felvétel olyan téves információkon alapult, amelyek döntően befolyásolták a listára való felvételt, vagy ha a projekt nem felel meg az uniós jognak.

(7a)  Az uniós listán már nem szereplő projektek elveszítik a közös érdekű projekt státuszához kapcsolódó, e rendelet által keletkeztetett jogokat és kötelezettségeket.

Ugyanakkor az az uniós listán már nem szereplő projekt, amely esetében a hatáskörrel rendelkező hatóság megvizsgálás céljából kérelmet fogadott be, megőrzi a III. fejezet által keletkeztetett jogokat és kötelezettségeket, kivéve ha a projekt a (7) bekezdésben felsorolt okokból került le a listáról.

(7b)       Ez a cikk nem érinti az uniós listáról történő visszavonását megelőzően a közös érdekű projekt számára folyósított uniós pénzügyi támogatásokat.

6. cikkAz európai koordinátorok

(1)         Amennyiben egy közös érdekű projekt végrehajtása jelentős nehézségekbe ütközik, a Bizottság – az érintett tagállamokkal egyetértésben – legfeljebb egy évre európai koordinátort jelölhet ki, akinek a megbízatása kétszer újítható meg.

(2)  Az európai koordinátor ▌:

a)      előmozdítja azon projekteket, amelyekhez európai koordinátorként kijelölték, valamint a projektgazdák és valamennyi érdekelt fél közötti határokon átnyúló párbeszédet;

b)     igény szerint valamennyi félnek segítséget nyújt az érdekelt felekkel folytatott egyeztetésben és a projektekre vonatkozó szükséges engedélyek megszerzésében;

ba)   adott esetben tanácsokkal látja el a projektgazdákat a projekt finanszírozásával kapcsolatban;

c)      biztosítja, hogy az érintett tagállamok megfelelő támogatást és stratégiai iránymutatást nyújtsanak a projektek előkészítéséhez és végrehajtásához;

d)     évente – illetve adott esetben megbízatása lejártakor – jelentést nyújt be a Bizottsághoz a projektekben elért haladásról és minden olyan nehézségről és akadályról, amelyek várhatóan jelentősen késleltetik a projektek üzembe helyezésének időpontját. A Bizottság a jelentéseket eljuttatja az érintett csoportokhoz és az Európai Parlamenthez.

(3)  Az európai koordinátort az adott projektekhez kapcsolódóan reá bízott feladatok terén szerzett tapasztalatai alapján választják ki.

(4)         Az európai koordinátort kijelölő határozat tartalmazza a feladatmeghatározást, és részletesen ismerteti a megbízás időtartamát, az egyes feladatokat és az ezekhez tartozó határidőket, valamint a követendő módszertant. A koordinációs törekvéseknek a projektek összetett jellegével és becsült költségeivel arányosnak kell lenniük.

(5)         Az érintett tagállamok maradéktalanul együttműködnek az európai koordinátorral a 2. és 4. bekezdésben említett feladatainak végrehajtásában.

III. FEJEZET

Engedélyezés és a lakosság bevonása

▌

8. cikkA közös érdekű projektek „elsőbbségi státusza”

▌

(2)         Az uniós lista elfogadásával az engedélyezési folyamat során meghozandó valamennyi döntés vonatkozásában megállapítást nyer, hogy ezek a projektek az energiapolitika szempontjából – a projekt elhelyezkedésének pontos helyére, nyomvonalára vagy technológiájára való tekintet nélkül – szükségesek.

(3)         A közös érdekű projektekhez kapcsolódó kérelmek hatékony igazgatási feldolgozásának biztosítása érdekében a projektgazdák és valamennyi érintett hatóság gondoskodik arról, hogy a szóban forgó anyagok a jogilag lehetséges leggyorsabb elbánásban részesüljenek.

(3a)  Amennyiben a nemzeti jog szerint ilyen státusz létezik, a közös érdekű projekteknek a lehető legnagyobb jelentőséget kell tulajdonítani nemzeti szinten, és az engedélyezési eljárások során, és – ha a nemzeti jog így rendelkezik – a területrendezési során is, beleértve a környezeti hatásvizsgálatokhoz kapcsolódó eljárásokat, ennek megfelelően kell kezelni őket, oly módon, ahogyan a megfelelő típusú energiainfrastruktúrákra alkalmazandó nemzeti jog ilyen elbánásról rendelkezik.

(3b)       A Bizottság …^[23]*-ig nem kötelező jellegű iránymutatást tesz közzé, amely a környezeti hatásvizsgálati eljárások ésszerűsítése érdekében a tagállamokat segíti a megfelelő jogalkotási és nem jogalkotási intézkedések meghatározásában és a közös érdekű projektekre vonatkozóan az uniós jogban előírt környezeti hatásvizsgálati eljárások következetes alkalmazásának biztosításában.

(3c)       A (3b) bekezdésben említett bizottsági iránymutatás megfelelő figyelembevételével a tagállamok értékelik, hogy milyen intézkedésekre nyílik lehetőség a környezeti hatásvizsgálati eljárások ésszerűsítése, illetve ezek következetes alkalmazásának biztosítása érdekében, és erről tájékoztatják a Bizottságot.

(3d)  A (3b) bekezdésben említett iránymutatás közzétételétől számított kilenc hónapon belül a tagállamok meghozzák a (3c) bekezdés szerint általuk azonosított gyakorlati, nem jogalkotási intézkedéseket.

(4)         A (3b) bekezdésben említett iránymutatás közzétételétől számított 24 hónapon belül a tagállamok meghozzák a (3c) bekezdés szerint általuk azonosított jogalkotási intézkedéseket. Az intézkedések nem érinthetik az uniós jogból fakadó kötelezettségeket.

▌

(5)         A 92/43/EGK irányelv 6. cikke (4) bekezdésében és a 2000/60/EK irányelv 4. cikke (7) bekezdésében említett környezeti hatásokra tekintettel a közös érdekű projektek energiapolitikai szempontból közérdekűnek tekintendők, valamint „kiemelten közérdekűnek” tekinthetők, feltéve hogy megfelelnek az ezen irányelvek szerinti valamennyi feltételnek.

Ha a 92/43/EGK irányelvvel összhangban szükség van a Bizottság véleményére, a Bizottság és az e rendelet 9. cikkében említett illetékes hatóság gondoskodik arról, hogy a projekt kiemelten közérdekű jellegéről szóló határozatot az e rendelet 11. cikke (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül hozzák meg.

9. cikkAz engedélyezési eljárás szervezése

(1)         …^[24]*-ig minden tagállam kijelöl egy hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságot, amely felel a közös érdekű projektek engedélyezési eljárásának megkönnyítéséért és koordinálásáért ▌.

(1a)       Az egyes közös érdekű projektek vagy a közös érdekű projektek kategóriái tekintetében az (1) bekezdésben említett, hatáskörrel rendelkező hatóság felelősségi köre és/vagy az azzal összefüggő feladatok átruházhatók más hatóságra vagy elvégezhetők más hatóság által, feltéve, ha:

a)     a hatáskörrel rendelkező hatóság erről értesíti a Bizottságot és az információt az illetékes hatóság vagy a projektgazda közzéteszi a 10. cikk (7) bekezdésében említett honlapon;

b)  egy-egy közös érdekű projekt esetében csak egyetlen hatóság viseli a felelősséget, a projektgazda számára e hatóság az egyetlen kapcsolattartó az adott közös érdekű projektre vonatkozó átfogó határozathoz vezető folyamat során, és e hatóság hangolja össze valamennyi vonatkozó dokumentum és információ benyújtását.

A hatáskörrel rendelkező hatóság jogosult lehet határidők megállapítására, a 11. cikkel összhangban meghatározott határidők sérelme nélkül.

(2)         Az uniós és a nemzetközi jog alkalmazandó követelményeinek sérelme nélkül a hatáskörrel rendelkező hatóság fellép az átfogó határozat kibocsátásának megkönnyítése érdekében. Az átfogó határozatot a 11. cikk (1) és (1a) bekezdésében előírt határidőn belül kell kibocsátani, ▌a következő rendszerek valamelyikének megfelelően.

a)  Integrált rendszer: az átfogó határozatot a hatáskörrel rendelkező hatóság bocsátja ki, és az a jogszabályban előírt engedélyezési eljárásból származó egyetlen jogilag kötelező erejű döntés. A projektben érintett más hatóságok az eljárásban való közreműködésük részeként a nemzeti jognak megfelelően véleményt nyilváníthatnak, amelyet a hatáskörrel rendelkező hatóság figyelembe vesz.

b)  Koordinált rendszer: az átfogó határozat több érintett hatóság által kibocsátott több különálló, jogilag kötelező erejű határozatot foglal magában, amelyeket a hatáskörrel rendelkező hatóságnak kell összehangolnia. A hatáskörrel rendelkező hatóság valamennyi érintett hatóság részvételével munkacsoportot állíthat fel a 11. cikk (2) bekezdésének b) pontjával összhangban álló engedélyezési ütemterv kidolgozása , valamint végrehajtásának ellenőrzése és összehangolása céljából. A hatáskörrel rendelkező hatóság – konzultálva a többi érintett hatósággal –, adott esetben a nemzeti joggal összhangban és a 11. cikknek megfelelően megállapított határidők sérelme nélkül, eseti alapon megállapítja azt az ésszerű határidőt, ameddig a különálló határozatokat meg kell hozni. A hatáskörrel rendelkező hatóság más érintett nemzeti hatóság nevében egyedi határozatot hozhat, amennyiben utóbbi az előírt határidőn belül nem hozza meg határozatát, és ha a késedelem jogos indokokkal nem igazolható; vagy, ha a tagállam nemzeti joga ekként rendelkezik és mindaddig, amíg nem sérti az uniós jogot, a hatáskörrel rendelkező hatóság tekintheti úgy – amennyiben a másik érintett nemzeti hatóság határidőn belül nem hozott határozatot –, hogy a szóban forgó hatóság a projekthez megadta jóváhagyását vagy elutasította azt. Amennyiben valamely tagállam nemzeti joga akként rendelkezik, a hatáskörrel rendelkező hatóság figyelmen kívül hagyhatja más érintett nemzeti hatóság egyedi határozatát, ha úgy véli, hogy az érintett nemzeti hatóság által szolgáltatott bizonyítékok nem támasztják alá kellően ezt a határozatot;ebben az esetben a hatáskörrel rendelkező hatóság meggyőződik arról, hogy teljesülnek a nemzetközi és uniós jog vonatkozó követelményei, és döntését megfelelően megindokolja.

ba)  Együttműködési rendszer: a hatáskörrel rendelkező hatóság gondoskodik az átfogó határozat összehangolásáról. A hatáskörrel rendelkező hatóság – konzultálva a többi érintett hatósággal –, adott esetben a nemzeti joggal összhangban és a 11. cikknek megfelelően megállapított határidők sérelme nélkül, eseti alapon megállapítja azt az ésszerű határidőt, ameddig a különálló határozatokat ki kell bocsátani. A hatáskörrel rendelkező hatóság ellenőrzi, hogy az érintett hatóságok betartják-e a határidőket.

Ha az érintett hatóság az előírt határidőn belül várhatóan nem hozza meg különálló határozatát, erről haladéktalanul értesíti a hatáskörrel rendelkező hatóságot, a késedelmet pedig indokolja. Ezt követően a hatáskörrel rendelkező hatóság az egyedi határozat kibocsátására új határidőt állapít meg, tekintettel a 11. cikknek megfelelően megállapított általános határidőkre.

A tervezési és engedélyezési eljárások nemzeti sajátosságainak megfelelően a tagállamok e három rendszer közül választhatnak az eljárások megkönnyítése és összehangolása céljából, és a leghatékonyabb rendszer alkalmazását választják. Amennyiben a tagállam a koordinált rendszert választja, ennek indokairól értesíti a Bizottságot. A Bizottság a 16. cikkben említett jelentésben elvégzi a rendszerek hatékonyságának értékelését.

(2a)  Mindazonáltal a tagállamok az „onshore” és „offshore” közös érdekű projektek esetében a (2) bekezdésben említettektől eltérő rendszereket is alkalmazhatnak.

(3)         Amennyiben egy közös érdekű projektre vonatkozóan két vagy több tagállamban kell határozatot hozni, az egyes hatáskörrel rendelkező hatóságok megteszik az egymás közötti hatékony és eredményes együttműködéshez és koordinációhoz szükséges valamennyi lépést, többek között tekintettel a 11. cikk (2) bekezdésében foglalt rendelkezésekre. A tagállamoknak, különösen a környezeti hatásvizsgálatok tekintetében, törekedniük kell közös eljárások biztosítására.

▌

10. cikkÁtláthatóság és a lakosság bevonása

(1)         …^[25]*-ig a tagállam vagy a hatáskörrel rendelkező hatóság – adott esetben együttműködve más érintett hatóságokkal – eljárási kézikönyvet tesz közzé, amely ismerteti a közös érdekű projektekre alkalmazandó engedélyezési folyamatot. A kézikönyvet szükség szerint naprakésszé teszik, és nyilvánosságra hozzák. A kézikönyv legalább a VI. melléklet 1. pontjában meghatározott információkat tartalmazza. A kézikönyv jogilag nem kötelező erejű, de hivatkozhat vagy idézhet vonatkozó jogi előírásokat.

(2)         Az aarhusi és az espoo-i egyezmény, valamint az alkalmazandó uniós jog követelményeinek sérelme nélkül az engedélyezési eljárásban érintett valamennyi fél tiszteletben tartja a VI. melléklet 2. pontjában előírt, a lakosság bevonására vonatkozó elveket.

(3)  A projektgazda az engedélyezési eljárásnak a 11. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti kezdetétől számított három hónapos indikatív időtartamon belül tervet készít a lakosság bevonásáról és benyújtja azt a hatáskörrel rendelkező hatósághoz, a kézikönyvben ismertetett módszer szerint és a VI. mellékletben meghatározott iránymutatásoknak megfelelően. A hatáskörrel rendelkező hatóság három hónapon belül módosításokat kér, vagy jóváhagyja a lakossági bevonás tervét; ennek során figyelembe veszi a lakossági részvétel és konzultáció mindazon formáit, amelyekre az engedélyezési eljárás megindulásáig sor került, feltéve hogy a lakossági részvétel és konzultáció ezen formái esetében teljesültek e cikk előírásai.

Amennyiben a projektgazda jelentős változtatásokat kíván végrehajtani a már elfogadott terven, erről tájékoztatja a hatáskörrel rendelkező hatóságot. Ilyen esetekben a hatáskörrel rendelkező hatóság módosításokat kérhet.

(4)  A projektgazda, illetve ahol a nemzeti jog így rendelkezik, a hatáskörrel rendelkező hatóság a végleges és teljes kérelemnek a hatáskörrel rendelkező hatósághoz történő, a 11. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti benyújtását megelőzően legalább egy nyilvános konzultációt tart. Ez nem lehet az engedély iránti kérelemnak a 2011/92/EU irányelv 6. cikkének (2) bekezdése szerinti benyújtását követően végrehajtott lakossági konzultációk sérelmére. A nyilvános konzultáció célja, hogy már a korai szakaszban tájékoztassa a VI. melléklet 2. pontjának a) alpontjában említett érdekelt feleket a projektről, és hozzájáruljon a legmegfelelőbb helyszín vagy nyomvonal, illetve azon releváns kérdések meghatározásához, amelyekre a kérelemben ki kell térni. A nyilvános konzultációra vonatkozó részletes minimumkövetelmények a VI. melléklet 4. pontjában találhatók.

A projektgazda a kérelem benyújtását megelőzően jelentést készít a lakossági részvétellel kapcsolatos – köztük az engedélyezési folyamat megindulása előtt sorra került – tevékenységek eredményéről. A projektgazda ezt a jelentést a kérelemmel együtt benyújtja a hatáskörrel rendelkező hatósághoz. Az utóbbi az átfogó határozat meghozatalakor kellő mértékben figyelembe veszi ezeket az eredményeket.

(5)  A két vagy több tagállam határán átnyúló projektek esetében a (4) bekezdés szerinti nyilvános konzultációt minden érintett tagállamban legkésőbb az első nyilvános konzultáció kezdetének napját követő két hónapon belül megtartják.

(6)         Azon projektek esetében, amelyek egy vagy több szomszédos tagállamban várhatóan jelentős határokon átnyúló kedvezőtlen hatással bírnak majd, és amennyiben alkalmazandó a 2011/92/EU irányelv 7. cikke és az espoo-i egyezmény, a vonatkozó információkat elérhetővé teszik a szomszédos tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai számára. A szomszédos tagállamok hatáskörrel rendelkező hatósága jelzi – adott esetben az értesítési folyamat során –, ha ő vagy bármely más érintett hatóság részt kíván venni a nyilvános konzultációs eljárásban.

(7)  A projektgazda, illetve ahol a nemzeti jog így rendelkezik, a hatáskörrel rendelkező hatóság létrehozza és a projektre vonatkozó információk közzétételével rendszeresen frissíti a közös érdekű projekt internetes oldalát, amelyről hivatkozás mutat a Bizottság webhelyére, és amely megfelel a VI. melléklet 5. pontjában foglalt követelményeknek. Az üzleti szempontból érzékeny információkat bizalmasan kell kezelni.

A projektgazdák ezenfelül a lényeges információkat más olyan megfelelő tájékoztatási eszközök segítségével is közzéteszik, amelyekhez a lakosság nyílt hozzáféréssel rendelkezik.

11. cikkAz engedélyezési eljárás időtartama és végrehajtása

(1)         Az engedélyezési eljárás két szakaszból áll ▌:

a)  A kérelem benyújtását megelőző eljárásra, amely az engedélyezési eljárás kezdete és a benyújtott kérelem hatáskörrel rendelkező hatóság általi elfogadása közötti időszakot foglalja magában, indikatív jelleggel két éven belül kerül sor.

Ezen eljárás magában foglalja a projektgazda vagy projektgazdák által elkészítendő környezeti jelentések elkészítését is.

Az engedélyezési eljárás kezdetének meghatározása érdekében a projektgazdák írásban értesítik a projektről az érintett tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságát, mellékelve a projekt kellő mértékben részletes leírását. A hatáskörrel rendelkező hatóság legkésőbb az értesítés kézhezvételének napjától számított három hónapon belül írásban – a többi érintett hatóság nevében is – tudomásul veszi vagy, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a projekt állapota alapján az engedélyezési eljárás még nem indítható el, elutasítja az értesítést. Elutasítás esetén a hatáskörrel rendelkező hatóság – a többi érintett hatóság nevében is – megindokolja döntését. Az engedélyezési eljárás kezdete az a nap, amikor a hatáskörrel rendelkező hatóság tudomásul veszi az értesítést. Két vagy több érintett tagállam esetében az engedélyezési eljárás kezdete az a nap, amikor az utolsó hatáskörrel rendelkező hatóság is elfogadja az értesítést.

b)  A jogszabályban előírt engedélyezési eljárás, azaz a benyújtott kérelem elfogadásának napja és az átfogó határozat meghozatala közötti időszak nem haladhatja meg az egy év és hat hónapot. A tagállamok indokolt esetben rövidebb időtartamot is megállapíthatnak.

(1a)       Az (1) bekezdésben említett két szakasz együttes időtartama nem haladhatja meg a három év és hat hónapot. Azonban ha a hatáskörrel rendelkező hatóság megítélése szerint az engedélyezési eljárás egyik vagy mindkét szakasza nem fejeződik be az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül, még a határidő lejárta előtt és eseti alapon határozhat úgy, hogy az egyik vagy mindkét időtartamot meghosszabbítja – a két szakasz tekintetében együttesen – legfeljebb kilenc hónappal.

Ebben az esetben a hatáskörrel rendelkező hatóság értesíti az érintett csoportot, amellyel ismerteti az engedélyezési eljárás lehető leghamarabb történő befejezése érdekében meghozott vagy meghozandó intézkedéseket. A csoport kérheti a hatáskörrel rendelkező hatóságot, hogy rendszeresen számoljon be az e téren elért haladásról.

(1b)  Azokban a tagállamokban, ahol egy nyomvonal vagy helyszín kizárólag valamely tervezett projekt egyedi célja érdekében történő meghatározása – beleértve egyedi hálózati folyosók tervezését – nem illeszthető be az átfogó határozathoz vezető folyamatba, a megfelelő határozat meghozatalára különálló hathónapos időszak áll rendelkezésre, mely időszak azon a napon kezdődik, amikor a projektgazda benyújtotta a kérelem végleges és teljes dokumentációját.

Ebben az esetben az (1a) bekezdés szerinti hosszabbítás időtartama hat hónapra csökken, beleértve az e bekezdésben említett eljárást is.

(2)         A kérelem benyújtását megelőző szakasz a következő lépéseket foglalja magában:

a)     Az értesítésnek az ( 1) bekezdés a) pontja szerinti tudomásulvétele után a hatáskörrel rendelkező hatóság a többi érintett hatósággal szoros együttműködésben – és adott esetben a projektgazda javaslata alapján – meghatározza a projektgazda által az átfogó határozat kérelmezésekor a kérelem részeként benyújtandó információk tárgyát és részletességét. Ehhez a VI. melléklet 1. pontjának e) alpontjában szereplő ellenőrző lista szolgál alapul. ▌

b)  A hatáskörrel rendelkező hatóság a projektgazdával és más érintett hatóságokkal szoros együttműködésben, valamint a (2) bekezdés értelmében elvégzett tevékenységek eredményeire is figyelemmel, továbbá a VI. melléklet (1a) pontjának előírásaival összhangban kidolgozza az engedélyezési eljárás részletes ütemtervét.

A két vagy több tagállam határain átnyúló projektek esetében az érintett tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai közös ütemtervet állítanak össze, amelyben törekednek menetrendjük összehangolására.

c)      A hatáskörrel rendelkező hatóság – a többi érintett hatóság nevében is – szükség esetén a kérelem tervezetének beérkezése után kérheti a projektgazdától a hiányzó információk pótlását, ezek azonban kizárólag az a) pontban meghatározott kérdésekhez kapcsolódhatnak. A hiányzó információk benyújtását követő három hónapon belül a hatáskörrel rendelkező hatóság írásban elfogadja megvizsgálásra a kérelmet. További információk csak akkor kérhetők, ha ezt újonnan felmerült körülmények indokolják.

▌

(4)  A projektgazda gondoskodik arról, hogy a kérelem teljes és megfelelő színvonalú legyen, és a kérelem benyújtását megelőző eljárás során a lehető legkorábban kikéri róla a hatáskörrel rendelkező hatóság véleményét. A projektgazda a határidők betartása és a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott részletes ütemtervnek való megfelelés érdekében mindenben együttműködik a hatáskörrel rendelkező hatósággal.

▌

(7)         Az e cikkben foglalt határidők nem érintik a nemzetközi és uniós jogból fakadó kötelezettségeket, és nincsenek a közigazgatási fellebbezési eljárások és a bírósági vagy törvényszéki jogorvoslati lehetőségek sérelmére.

IV. FEJEZET

Szabályozás

12. cikkAz energiarendszer egészére kiterjedő költség-haszon elemzés

(1)         …^[26]*-ig a villamosenergia-piaci átvitelirendszer-üzemeltetők európai hálózata (villamosenergia-piaci ENTSO), illetve a földgázpiaci átvitelirendszer-üzemeltetők európai hálózata (földgázpiaci ENTSO) közzéteszi és az Ügynökség, ▌a Bizottság és a tagállamok elé terjeszti saját, többek között a hálózati és piaci modellezésre vonatkozóan, többek között a II. melléklet 1. pontja a–d) alpontjában és 2. pontjában említett kategóriákba tartozó közös érdekű projektekre vonatkozó, az energiarendszer egészére kiterjedő, uniós szinten harmonizált költség-haszon elemzés alapjául szolgáló módszertanukat. E módszertanokat kell alkalmazni a 714/2009/EK rendelet 8. cikke, illetve a 715/2009/EK rendelet 8. cikke szerinti villamosenergia- , illetve földgázpiaci ENTSO által kidolgozandó hálózatfejlesztési tervek tízévenkénti elkészítésére. E módszertanokat az V. mellékletben megállapított elvekkel összhangban kell kidolgozni, a IV. mellékletben meghatározott szabályoknak és mutatóknak megfelelően.

Saját módszertanaik benyújtása előtt az ENTSO-k kiterjedt konzultációs eljárást folytatnak le, bevonva legalább az összes érintett érdekelt felet képviselő szervezeteket – és szükség szerint magukat az érdekelt feleket –, a nemzeti szabályozó hatóságokat és más nemzeti hatóságokat.

(2)         Az Ügynökség a módszertanok kézhezvételének napjától számított három hónapon belül ▌véleményt terjeszt a Bizottság és a tagállamok elé a módszertanokról és közzéteszi azt.

(3)         Az Ügynökség véleményének kézhezvételétől számított három hónapon belül a Bizottság is elkészíti a módszertanokkal kapcsolatos véleményét, a tagállamok pedig elkészíthetik saját véleményüket. A véleményeket megküldik a villamosenergia-piaci, illetve a földgázpiaci ENTSO-nak.

(4)         A villamosenergia-piaci, illetve a földgázpiaci ENTSO a (3) bekezdés szerint megküldött utolsó vélemény kézhezvételének napjától számított három hónapon belül a Bizottság véleményének, az Ügynökség véleményének és a tagállamoktól kapott véleményeknek a megfelelő figyelembevételével módosítja módszertanát, amelyet benyújt jóváhagyásra a Bizottsághoz.

(5)  A villamosenergia-piaci ENTSO és a földgázpiaci ENTSO a bizottsági jóváhagyástól számított két héten belül internetes oldalán közzéteszi módszertanait. Az V. melléklet 1. pontja szerinti megfelelő beviteli adathalmazokat és egyéb releváns hálózati, energiaáramlási és piaci adatokat kérésre kellően pontos formában átadják a Bizottságnak és az Ügynökségnek a nemzeti joggal és az alkalmazandó titoktartási megállapodásokkal összhangban. Az adatoknak az adatkérés időpontjában érvényesnek kell lenniük. A Bizottság és az Ügynökség gondoskodik arról, hogy ők maguk vagy bármely fél, aki ezen adatok alapján elemzéseket végez számukra, bizalmasan kezelje az említett adathalmazt.

(6)         A módszertant az (1)–(5) bekezdésben ismertetett eljárás szerint rendszeresen aktualizálni és tökéletesíteni kell. Az Ügynökség saját kezdeményezésére vagy egy nemzeti szabályozó hatóság, illetve érdekelt fél megfelelően megindokolt kérésére, a valamennyi érdekeltet képviselő szervezetekkel és a Bizottsággal folytatott hivatalos konzultációt követően, megfelelő indokolás és időterv alapján kérheti, hogy a módszertant aktualizálják és tökéletesítsék. Az Ügynökség közzéteszi a nemzeti szabályozó hatóságoktól vagy érdekelt felektől érkező azon kéréseket és üzleti szempontból nem érzékeny dokumentumokat , amelyek alapján az aktualizálást vagy tökéletesítést kérte.

▌

(7a)  …^[27]*-ig az Ügynökség keretében együttműködő érintett nemzeti szabályozó hatóságok meghatározzák és nyilvánosan hozzáférhetővé teszik a mutatók és az ezeknek megfelelő referenciaértékek együttesét, amelyek alapján a II. melléklet 1. és 2. pontjában felsorolt infrastruktúrakategóriákba tartozó összehasonlítható projektek fajlagos beruházási költségei összehasonlíthatók.. Ezeket a referenciaértékeket a villamosenergia-piaci és a földgázpiaci ENTSO felhasználhatja a következő tízéves hálózatfejlesztési tervekhez készítendő költség-haszon elemzések során.

(8)         A villamosenergia-piaci és a földgázpiaci ENTSO 2016. december 31-ig egy következetes és összekapcsolt villamosenergia- és földgázhálózati és -piaci modellt terjesztenek közösen a Bizottság és az Ügynökség elé, amely egyaránt magában foglalja a villamosenergia-átviteli és földgázszállítási infrastruktúrát, illetve -tárolást, valamint az LNG-létesítményeket, és amely az I. mellékletben megjelölt kiemelt energiainfrastruktúra-folyosókra és -területekre kiterjedően, az V. mellékletben foglalt alapelvek szerint került kidolgozásra. Miután a Bizottság a (2)–(4) bekezdésben ismertetett eljárás szerint jóváhagyta a modellt, a modellt beillesztik a módszertanba.

13. cikkHatárokon átnyúló hatással bíró beruházások engedélyezése

(1)         A II. melléklet 1. pontja a), b) és d) alpontjában és 2. pontjában említett kategóriákba tartozó közös érdekű projektek tényleges – karbantartási költségeket nem tartalmazó – beruházási költségeit azon tagállamok érintett átvitelirendszer-üzemeltetői vagy átviteli infrastruktúra projektgazdái viselik, amelyekben a projekt nettó hatása kedvező, és – a túlterhelési és egyéb díjak által nem fedezett rész tekintetében – azokat a hálózat-hozzáférési díjakon keresztül a rendszerhasználókkal megfizettetik ebben vagy ezekben a tagállamokban.

(1b)       A II. melléklet 1. pontja a), b) és d) alpontjában és 2. pontjában említett kategóriákba tartozó közös érdekű projekt esetében az (1) bekezdés rendelkezései csak akkor alkalmazandók, ha legalább egy projektgazda kéri a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságoktól a projekt költségeinek egésze vagy egy része tekintetében e cikk alkalmazását. Ezenkívül a II. melléklet 2. pontjában említett kategóriákba tartozó közös érdekű projekt esetében az (1) bekezdés rendelkezései csak akkor alkalmazandók, ha már elvégezték a piaci kereslet felmérését és ennek alapján nem várható, hogy a tényleges beruházási költségekre a díjak fedezetet nyújtanak.

Amennyiben a projektnek több projektgazdája van, az illetékes nemzeti szabályozó hatóság haladéktalanul felkéri az összes projektgazdát, hogy a (4) bekezdéssel összhangban nyújtsák be közösen a beruházási kérelmet.

(4)         Az (1) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazása esetén az érintett közös érdekű projekt projektgazdái legalább évente egy alkalommal és mindaddig, amíg a projektet be nem üzemelik, valamennyi érintett nemzeti szabályozó hatóságot rendszeresen tájékoztatják az adott projekt előrehaladásáról és az ehhez kapcsolódóan meghatározott költségekről és hatásokról.

Amint egy ilyen közös érdekű projekt megvalósítása kellően előrehaladt, a projektgazdák, miután konzultáltak azon tagállamok TSO-ival, amelyek számára a projekt jelentős pozitív hatással jár, beruházási kérelmet nyújtanak be. Ez a határokon átnyúló költségelosztást is magában foglaló beruházási kérelem valamennyi érintett nemzeti szabályozó hatósághoz benyújtandó, a következő mellékletekkel együtt:

a)  a 12. cikknek megfelelően kidolgozott módszertannal összhangban levő projektspecifikus költség-haszon elemzés, mely figyelembe veszi az érintett tagállam határain túl jelentkező haszonelemeket is; és

b)     a projekt pénzügyi megvalósíthatóságát értékelő üzleti terv, amely tartalmazza a választott finanszírozási megoldást, illetve a II. melléklet 2. pontjában említett kategóriába tartozó közös érdekű projekt esetében a piaci vizsgálat eredményeit is;

ba)   – ha a projektgazdák egyetértenek, megalapozott javaslat a határokon átnyúló költségelosztásra.

Ha a projektért több üzemeltető vagy beruházó közösen felel, akkor közös kérelmet nyújtanak be.

Az első uniós listán szereplő projektek esetében a projektgazdák 2013. szeptember 30-ig nyújthatják be beruházási kérelmüket.

A nemzeti szabályozó hatóságok tájékoztatásul a beérkezést követően minden egyes beruházási kérelem egy példányát haladéktalanul eljuttatják az Ügynökségnek.

A nemzeti szabályozó hatóságok és az Ügynökség megőrzi az üzleti szempontból érzékeny információk titkosságát.

(5)         Az érintett nemzeti szabályozó hatóságokhoz legutoljára benyújtott kérelem időpontjától számított hat hónapon belül a nemzeti szabályozó hatóságok az érintett projektgazdákkal folytatott konzultációt követően koordinált határozatokat hoznak a javasolt projekttel kapcsolatban az egyes rendszerüzemeltetők által viselendő beruházási költségek elosztásáról, valamint ezeknek a díjakba való beépítéséről. A nemzeti szabályozó hatóságok dönthetnek úgy, hogy csak a költségek egy részét osztják el, illetve dönthetnek úgy is, hogy a költségeket egy közös érdekű projektcsomag több projektje között osztják fel.

A költségek elosztásakor a nemzeti szabályozó hatóságok figyelembe veszik a következőkre vonatkozó konkrét vagy becsült adatokat:

–       túlterhelési és egyéb díjak;

–       a 714/2009/EK rendelet 13. cikke értelmében létrehozott, átvitelirendszer-üzemeltetők közötti ellentételezési mechanizmusból származó bevételek.

A költségek határokon átnyúló elosztásáról szóló döntés során figyelembe kell venni az érintett tagállamokban megvalósított projekt gazdasági, társadalmi és környezeti költségeit és hasznát, valamint a pénzügyi támogatásra való esetleges rászorultságot.

A költségek határokon átnyúló elosztásáról szóló döntés során az érintett nemzeti szabályozó hatóságok az érintett TSO-kkal egyeztetve kölcsönös megállapodásra törekednek, amely a (4) bekezdés a) és b) pontjában foglalt információkra épül, de nem korlátozódik azokra.

Amennyiben egy közös érdekű projekt enyhít bizonyos negatív külső hatásokat – pl. hurokáramlásokat –, és e közös érdekű projektet abban a tagállamban hajtják végre, ahonnan a negatív külső hatás ered, az ilyen enyhítő hatás nem tekintendő határokon átnyúló előnynek, és így nem nyújthat alapot arra, hogy e negatív külső hatások által érintett tagállamok átvitelirendszer-üzemeltetőjére hárítsanak költségeket.

(5a)       A nemzeti szabályozó hatóságok a tarifáknak a 2009/72/EK irányelv 37. cikke (1) bekezdésének a) pontja és a 2009/73/EK irányelv 41. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében való megállapításakor vagy jóváhagyásakor – az e cikk (5) bekezdésében említett, határokon átnyúló költségelosztás alapján – figyelembe veszik az átvitelirendszer-üzemeltetőnél vagy más projektgazdánál a beruházás eredményeképpen felmerülő tényleges költségeket, amennyiben az ilyen költségek megfelelnek egy hatékony és szerkezetileg összehasonlítható rendszerüzemeltető költségeinek.

A nemzeti szabályozó hatóságok a költségelosztási határozatot – az adott határozatra vonatkozó összes információval együtt – haladéktalanul megküldik az Ügynökségnek. A tájékoztatás különösen azokat a részletes indokokat tartalmazza, amelyek alapján a költségeket a tagállamok között elosztották, többek között:

a)  az egyes érintett tagállamokra gyakorolt meghatározott hatások, egyebek között a hálózati tarifákat érintő hatások értékelése;

b)     a (4) cikk b) pontjában említett üzleti terv értékelése;

c)      a projekt eredményeképpen várható regionális vagy uniós szintű pozitív externáliák;

d)     az érintett projektgazdákkal folytatott konzultáció eredménye.

A költségelosztási határozatot ki kell hirdetni.

(6)         Amennyiben az érintett nemzeti szabályozó hatóságok a hozzájuk legutoljára benyújtott kérelem kézhezvételének napjától számított hat hónapon belül nem jutnak megállapodásra a beruházási kérelemről, haladéktalanul tájékoztatják az Ügynökséget.

Ebben az esetben, illetve az érintett nemzeti szabályozó hatóságok közös kérésére az Ügynökség az ügy hozzá történő továbbítását követő három hónapon belül meghozza a beruházási kérelemre vonatkozó határozatot, ideértve a (4) bekezdésben említett határokon átnyúló költségelosztást, valamint a beruházási költségek tarifákba történő beépítésének módját is.

Az Ügynökség a határozat meghozatala előtt konzultál az érintett nemzeti szabályozó hatóságokkal és a projektgazdákkal. A második albekezdésben szereplő három hónapos időszak további két hónappal meghosszabbítható, ha az Ügynökség további információkat kér. Ez a további időszak a hiánytalan információk kézhezvételét követő napon kezdődik.

A költségelosztási határozatot ki kell hirdetni. A 713/2009/EK rendelet 19. és 20. cikke alkalmazandó.

(7)         Az Ügynökség a meghozott költségelosztási határozatok egy példányát – minden, az egyes határozatok szempontjából lényeges információval együtt – haladéktalanul megküldi a Bizottságnak. Az információk összesítve is benyújthatók. A Bizottság az üzleti szempontból érzékeny információt bizalmasan kezeli.

(8)         A költségelosztási határozat nem érinti a TSO-k azon jogát, hogy a 2009/72/EK és a 2009/73/EK irányelv 32. cikkével, valamint a 714/2009/EK rendelet 14. cikkével és a 715/2009/EK rendelet 13. cikkével összhangban alkalmazzák, illetve a nemzeti szabályozó hatóságok azon jogát, hogy e cikkek alapján jóváhagyják a hálózati hozzáférési díjakat.

(8a)  E cikk rendelkezései nem alkalmazandók azokra a közös érdekű projektekre, amelyek

–       a 2009/73/EK irányelv 36. cikke értelmében mentességet élveznek az említett irányelv 32., 33. és 34. cikke, valamint 41. cikkének (6), (8) és (10) bekezdése alól, vagy

–       a 714/2009/EK rendelet 17. cikke értelmében mentességet élveznek a 714/2009/EK rendelet 16. cikkének (6) bekezdése, vagy a 2009/72/EK irányelv 32. cikke, valamint 37. cikkének (6) és (10) bekezdése alól, vagy

–       a 2003/55/EK irányelv[28] 22. cikke szerinti mentességet élveznek, vagy

–       az 1228/2003/EK rendelet[29] 7. cikke szerinti mentességet élveznek.

14. cikkÖsztönzők

(1)         Amennyiben egy projektgazda egy, a II. melléklet 1. pontjának a), b) és d) alpontjában, továbbá a II. melléklet 2. pontjában említett kategóriákba tartozó közös érdekű projekttel a vele összehasonlítható infrastrukturális projektekhez kapcsolódó rendes kockázatoknál magasabb fejlesztési, kivitelezési, üzemeltetési vagy karbantartási kockázatot vállal, a tagállamok és a nemzeti szabályozó hatóságok biztosítják, hogy ezekhez a projektekhez megfelelő ösztönzőket nyújtsanak a 2009/72/EK irányelv 37. cikkének (8) bekezdésével, a 2009/73/EK irányelv 41. cikkének (8) bekezdésével, a 714/2009/EK rendelet 14. cikkével és a 715/2009/EK rendelet 13. cikkével összhangban.

Az első albekezdés nem alkalmazandó abban az esetben, ha a közös érdekű projekt:

–       a 2009/73/EK irányelv 36. cikke értelmében mentességet élvez az említett irányelv 32., 33. és 34. cikke, valamint 41. cikkének (6), (8) és (10) bekezdése alól, vagy

–  a 714/2009/EK rendelet 17. cikke értelmében mentességet élvez a 714/2009/EK rendelet 16. cikkének (6) bekezdése, vagy a 2009/72/EK irányelv 32. cikke, valamint 37. cikkének (6) és (10) bekezdése alól, vagy

–       a 2003/55/EK irányelv 22. cikke szerinti mentességet élvez, vagy

–       az 1228/2003/EK rendelet 7. cikke szerinti mentességet élvez.

(2)         A nemzeti szabályozó hatóságok ilyen ösztönzők biztosítására vonatkozó határozatát a 12. cikk értelmében kidolgozott módszertan alkalmazásával készített költség-haszon elemzés eredményeire, és különösen a projekt által eredményezett regionális vagy uniós szintű pozitív externáliákra kell alapozni. A nemzeti szabályozó hatóságoknak ezenkívül elemezniük kell a projektgazdák által vállalt konkrét kockázatokat, a meghozott kockázatcsökkentési intézkedéseket, valamint a kockázati profil indokoltságát, amely utóbbit a projektnek az alacsonyabb kockázattal járó alternatív megoldáshoz viszonyított kedvező nettó hatása támasztja alá. Támogatható kockázatok többek között az új, tengeri és szárazföldi átviteli technológiákhoz és a költségek nem megfelelő megtérüléséhez kapcsolódó kockázatok, valamint a fejlesztési kockázatok.

(3)  A határozatban biztosított ösztönzőnek figyelembe kell vennie a felmerült kockázat sajátos jellegét, és tartalmazhatja többek között a következőket:

a)      az előzetes beruházásra vonatkozó szabályokat; vagy

b)     a projekt üzembe helyezése előtt ténylegesen felmerülő költségek elismerésére vonatkozó szabályokat; vagy

c)      a projekthez köthető tőkeberuházás további megtérülésének biztosítására vonatkozó szabályokat; vagy

d)     valamennyi egyéb, szükségesnek és helyénvalónak tekinthető intézkedést.

▌

(5)         2013. július 31-ig minden nemzeti szabályozó hatóság megküldi az Ügynökségnek módszertanát és azokat a kritériumokat – amennyiben ezek rendelkezésre állnak –, amelyeket az egyes villamosenergia- és gázinfrastruktúrákkal kapcsolatos projektekre irányuló beruházások és a velük kapcsolatosan felmerülő magasabb kockázatok értékeléséhez alkalmaz.

(5a)  Az Ügynökség az e cikk (5) bekezdése értelmében kapott információk megfelelő figyelembevételével a 713/2009/EK rendelet 7. cikkének (2) bekezdésével összhangban 2013. december 31-ig elősegíti a bevált gyakorlatok megosztását és ajánlásokat tesz közzé a következők tekintetében:

a)      az (1) bekezdésben említett ösztönzők, a nemzeti szabályozó hatóságok bevált gyakorlatokról készített teljesítményértékelése alapján;

b)     a villamosenergia- és gázinfrastruktúrákkal kapcsolatos projektekre irányuló beruházásokkal járó magasabb kockázatok értékelésére szolgáló közös módszertan.

(5b)       2014. március 31-ig minden nemzeti szabályozó hatóság közzéteszi módszertanát és azokat a kritériumokat, amelyeket az egyes villamosenergia- és gázinfrastruktúrákkal kapcsolatos projektekre irányuló beruházások és a velük kapcsolatosan felmerülő súlyosabb kockázatok értékeléséhez alkalmaz.

(6)  Amennyiben az (5a) és (5b) bekezdésben említett intézkedések nem elegendőek a közös érdekű projektek időben történő végrehajtásának biztosításához, a Bizottság ▌iránymutatásokat adhat ki az ebben a cikkben meghatározott ösztönzőkkel kapcsolatban.

V. FEJEZET

Finanszírozás

15. cikkUniós pénzügyi támogatásra jogosult projektek

(1)         A II. melléklet 1., 2. és 4. pontjában említett kategóriákba tartozó közös érdekű projektek ▌tanulmányokhoz nyújtott támogatások és pénzügyi eszközök formájában nyújtott uniós pénzügyi támogatásra jogosultak.

(2)         A II. melléklet 1. pontjának a–d) alpontjában és 2. pontjában meghatározott kategóriákba tartozó közös érdekű projektek – a vízszivattyúval működtetett villamosenergia-tárolási projektek kivételével – ▌szintén jogosultak kivitelezési munkákra vonatkozó támogatások formájában nyújtott uniós pénzügyi támogatásra, ha megfelelnek a következő kritériumoknak:

a)  a projektre vonatkozó, a 13. cikk (4) bekezdésének a) pontja szerinti költség-haszon elemzés olyan jelentős pozitív externáliák meglétét támasztja alá, mint az ellátás biztonsága, a szolidaritás vagy az innováció; és

b)     a 13. cikk értelmében határokon átnyúló költségelosztásról szóló határozatot hoztak a projekttel kapcsolatban; vagy a II. melléklet 1. pontjának c) alpontjában foglalt kategóriába tartozó közös érdekű projektek esetében azonban, amelyekkel kapcsolatban értelemszerűen nem hoztak határokon átnyúló költségelosztásról szóló határozatot, a projekt célja a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás, a technológiai innováció megvalósítása és a határokon átívelő hálózat biztonságos működésének biztosítása; és

c)      a projekt az üzleti terv és más, elsősorban a potenciális befektetők vagy hitelezők, vagy a nemzeti szabályozó hatóság által végzett értékelések szerint gazdaságilag nem életképes. A projekt gazdasági életképességének vizsgálatakor figyelembe veszik az ösztönzőkre vonatkozó határozatot és annak a 14. cikk (2) bekezdésében említett indokolását.

(2a)  Az 5. cikk (6) bekezdésének c) pontjában említett eljárás szerint végrehajtott közös érdekű projektek szintén jogosultak kivitelezési munkákra vonatkozó támogatások formájában nyújtott uniós pénzügyi támogatásra, ha megfelelnek az e cikk (2) bekezdésében foglalt kritériumoknak.

(3)         A II. melléklet 1. pontjának e) alpontjában és 4. pontjában említett kategóriákba tartozó közös érdekű projektek ▌szintén jogosultak kivitelezési munkákhoz nyújtott támogatások formájában biztosított uniós pénzügyi támogatásra, ha az érintett projektgazdák egyértelműen bizonyítani tudják, hogy a projekt jelentős pozitív externáliákat eredményez, és hogy az üzleti terv és más, elsősorban a potenciális befektetők vagy hitelezők, vagy – adott esetben – a nemzeti szabályozó hatóság által végzett értékelések szerint gazdaságilag nem életképes.

15a. cikkIránymutatás az uniós pénzügyi támogatások odaítélési kritériumainak megállapításához

A 4. cikk (2) bekezdésében foglalt egyedi kritériumok és a 4. cikk (4) bekezdésében foglalt paraméterek betöltik az európai összekapcsolódási eszközről szóló rendeletben az uniós pénzügyi támogatások odaítélési kritériumainak megállapítása céljából figyelembe vett célkitűzések szerepét is.

15b. cikkA felhatalmazás gyakorlása

(1)         A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek szerint felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.

(2)         A Bizottság a ... ^[30]* -tól/-től számított négyéves időszakra felhatalmazást kap a 3. cikkben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal a jelzett időszak vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, kivéve, ha az Európai Parlament vagy a Tanács – legkésőbb az adott időtartam vége előtt három hónappal – kifogást emel a meghosszabbítás ellen.

(3)         Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 3. cikkben megállapított felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A visszavonás a határozatnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a határozatban megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)  A Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5)         A 3. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

VI. FEJEZET

Záró rendelkezések

16. cikkJelentés és értékelés

A Bizottság legkésőbb 2017-ig jelentést tesz közzé a közös érdekű projektek végrehajtásáról, és azt megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A jelentésnek értékelést kell tartalmaznia a következőkről:

a)  a 3. cikk értelmében kiválasztott közös érdekű projektek tervezése, fejlesztése, kivitelezése és üzembe helyezése terén elért haladás, valamint adott esetben a végrehajtási késedelmek és más felmerült nehézségek;

b)          az Unió által ▌a közös érdekű projektekre lekötött és kifizetett pénzeszközöknek a támogatott közös érdekű projektek összértékéhez viszonyított aránya;

c)          a villamosenergia- és gázszektorban a tagállamok közötti összekapcsolódás szintjének alakulása és az energiaárak ehhez kapcsolódó változásai, valamint a hálózati rendszerhibák előfordulásának számat, azok okai és gazdasági költségei;

d)          az engedélyezéssel és a lakosság bevonásával kapcsolatban:

–  a közös érdekű projektekkel kapcsolatos engedélyezési eljárások átlagos összidőtartamát és leghosszabb összidőtartamát az engedélyezési eljárás valamennyi szakaszát beleértve, összevetve a 11. cikk (2) bekezdésében felsorolt, kezdeti főbb elérendő eredmények ütemtervével;

–       a közös érdekű projektekkel szembeni ellenállás mértéke (nevezetesen a lakosság bevonása során készült írásbeli tiltakozások száma, jogorvoslati eljárások száma);

–       az engedélyezési eljárás és a projekt végrehajtása során az érdekelt felek bevonásával és a környezeti hatás csökkentésével kapcsolatos bevált és innovatív gyakorlatok áttekintése;

–       a 9. cikk (2) bekezdésében előírt, a 11. cikk szerinti határidők betartására szolgáló mechanizmusok hatékonysága.

e)  a szabályozással kapcsolatban:

–       azon közös érdekű projektek száma, amelyekre vonatkozóan a 13. cikk értelmében határokon átnyúló költségelosztásról szóló határozatot hoztak;

–       a 14. cikk értelmében egyedi ösztönzőkben részesült közös érdekű projektek száma és típusa.

ea)        e rendelet hatékonysága a tekintetben, hogy mennyiben járult hozzá a 2014–2015-ig végrehajtandó piaci integrációhoz kapcsolódó célok, valamint a 2020-ig kitűzött éghajlati és energetikai célok eléréséhez, és – hosszú távon – mennyiben segítette elő az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való 2050-ig elérendő áttérés irányába való elmozdulást.

17. cikkTájékoztatás és nyilvánosság

A Bizottság az első uniós lista elfogadásától számított hat hónapon belül a közvélemény számára könnyen – többek között az Interneten – hozzáférhető infrastrukturális átláthatósági platformot hoz létre. Ennek az alábbi információkat kell tartalmaznia:

a)  az egyes közös érdekű projektekre vonatkozó általános, naprakész információk, többek között földrajzi adatok;

b)          az egyes közös érdekű projektekre vonatkozó, az 5. cikk (1) bekezdése szerinti végrehajtási tervek;

c)          a 12. cikk értelmében kidolgozott módszertan alkalmazásával készített költség-haszon elemzés főbb eredményei az érintett közös érdekű projektekkel kapcsolatban, az üzleti szempontból érzékeny adatok kivételével;

ca)        az uniós lista;

cb)        az Unió által az egyes közös érdekű projektek számára elkülönített és kifizetett források.

18. cikkÁtmeneti rendelkezések

Ez a rendelet nem érinti a Bizottság által az 1364/2006/EK határozat I.–III. mellékletében szereplő projektekre, vagy az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 2006. július 11-i 1083/2006/EK tanácsi rendeletben[31] az alkalmazandó TEN-E kiadási kategóriák alapján meghatározott célértékek elérése érdekében a transzeurópai közlekedési és energiahálózatok területén történő közösségi pénzügyi támogatás nyújtásának általános szabályairól szóló, 2007. június 20-i 680/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[32] értelmében kiírt pályázatok alapján odaítélt pénzügyi támogatások nyújtását, folyamatos biztosítását vagy módosítását.

A III. fejezet rendelkezései nem alkalmazandók az engedélyezési eljárásban részt vevő azon közös érdekű projektekre, amelyekre egy projektgazda ... ^[33]* -át/-ét megelőzően kérelmet nyújtott be.

18a. cikkA 713/2009/EK rendeletet érintő módosítások

A 713/2009/EK rendelet 22. cikke (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1)       Az Ügynökség számára díjak fizetendők a 9. cikk (1) bekezdése szerinti mentesítési határozat kérelmezéséért, illetve az Ügynökség által a transzeurópai energiainfrastruktúrára vonatkozó iránymutatásokról szóló, ... ^*[34]+-i …/…/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében hozott, határokon átnyúló költségelosztásról szóló határozatokért.

_____________________

^*        HL L ...^[35]++.”.

18b. cikkA 714/2009/EK rendelet módosítása

A 714/2009/EK rendelet a következőképpen módosul:

(1)         A 8. cikk a következőképpen módosul:

a)     a (3) bekezdés a) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

„a)   a hálózat normál és rendkívüli körülmények közötti üzemeltetésének összehangolását biztosító közös hálózatüzemeltetési eszközöket – beleértve a zavarokra vonatkozóan készített közös osztályozási skálát is – és a kutatási terveket. Ezek az eszközök meghatározzák többek között a következőket:

i.      az üzemeltetés összehangolásának javításához használható információk – beleértve az egynapos előrejelzéseket, a napon belüli és valós idejű információkat –, valamint a szóban forgó információk begyűjtésének és megosztásának optimális gyakorisága;

ii.  a valós idejű információcseréhez használható technológiai platform, és adott esetben az i. pontban említett egyéb információk begyűjtésére, feldolgozására és továbbítására szolgáló technológiai platformok, valamint az átvitelirendszer-üzemeltetők között az üzemeltetés összehangolásának javítására alkalmas eljárások végrehajtásához használható technológiai platformok azzal a céllal, hogy ez az összehangolás az egész Unióra kiterjedjen;

iii.    az a mód, ahogyan az átvitelirendszer-üzemeltetők más átvitelirendszer-üzemeltetők vagy az üzemeltetés összehangolásának megvalósításában való támogatásukra megfelelően megbízott bármely testület és az Ügynökség rendelkezésére bocsátja az üzemeltetéssel kapcsolatos információkat; és

iv.     az átvitelirendszer-üzemeltetők által kijelölt kapcsolattartó pont, melynek feladata, hogy megválaszolja a többi átvitelirendszer-üzemeltető vagy a támogatásukra a iii. pont szerint megfelelően megbízott bármely testület és az Ügynökség által az említett információkkal kapcsolatban feltett kérdéseket.

A villamosenergia-piaci ENTSO ... ^{[36]*-ig. ben}yújtja az Ügynökségnek és a Bizottságnak az i.–iv. pontokban foglaltakra vonatkozó, általa elfogadott információkat.

Az Ügynökség az információk elfogadásától számított 12 hónapon belül véleményt ad ki, melyben értékeli, hogy azok kellően hozzájárulnak-e a határokon átnyúló kereskedelem előmozdításához és az európai villamosenergia-átviteli hálózat optimális irányításának, összehangolt üzemeltetésének és folyamatos műszaki fejlődésének biztosításához.”.

b)     a (10) bekezdés a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a)   alapul kell venni a nemzeti beruházási terveket, figyelembe véve a 12. cikk (1) bekezdésében említett regionális beruházási terveket, valamint adott esetben a hálózati tervezés uniós vonatkozásait a transzeurópai energiahálózatokra vonatkozó iránymutatásokról szóló, ...-i^*[37]+ .../.../EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglaltak szerint; vele kapcsolatban költség-haszon elemzést kell készíteni az említett rendelet 12. cikkében foglaltak értelmében megállapított módszertan szerint;

_________________

^*       HL L ...^[38]++.”.

(2)  A 11. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„11. cikkKöltségek

A villamosenergia-piaci ENTSO-nál az e rendelet 4–12. cikkében, valamint a(z) .../.../EU rendelet 12. cikkében említett tevékenységek elvégzésével összefüggésben felmerülő költségeket az átvitelirendszer-üzemeltetők viselik, és ezeket a költségeket a díjak kiszámítása során figyelembe kell venni. Ezeket a költségeket a szabályozó hatóságok csak abban az esetben hagyják jóvá, ha azok ésszerűek és megfelelőek.”

(3)         A 18. cikk a következő új bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A Bizottság iránymutatásokat fogadhat el az az üzemeltetés átvitelirendszer-üzelemtetők közötti, uniós szintű összehangolásának végrehajtásához. Ezen iránymutatások következetesek és az e rendelet 6. cikkében említett üzemi és kereskedelmi szabályzatokra, valamint az Ügynökség által elfogadott – e rendelet 8. cikke (3) bekezdésének a) pontjában említett – információkra és véleményre épülnek. A Bizottság az iránymutatások elfogadása során figyelembe veszi az eltérő regionális és nemzeti operatív követelményeket.

Az iránymutatásokat a 23. cikk (3) bekezdésében foglalt vizsgálóbizottsági eljárással kell elfogadni.”.

(4)         A 23. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„3.    Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet^* 5. cikkét kell alkalmazni.

__________________

^* HL L 55., 2011.2.28, 13. o.”.

18c. cikkA 715/2009/EK rendelet módosítása

A 715/2009/EK rendelet a következőképpen módosul:

(1)  A 8. cikk (10) bekezdésének a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a)   alapul kell venni a nemzeti beruházási terveket, figyelembe véve a 12. cikk (1) bekezdésében említett regionális beruházási terveket, valamint adott esetben a hálózati tervezés uniós vonatkozásait a transzeurópai energiahálózatokra vonatkozó iránymutatásokról szóló, ...-i^*[39]+ .../.../EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglaltak szerint; vele kapcsolatban költség-haszon elemzést kell készíteni az említett rendelet 12. cikkében foglaltak értelmében megállapított módszertan szerint.

__________________

^*       HL L ...^[40]++”.

(2)         A 11. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„11. cikkKöltségek

A földgázpiaci ENTSO-nál az e rendelet 4–12. cikkében, valamint a(z) .../.../EU rendelet^{[41]*12. cikké}ben említett tevékenységek elvégzésével összefüggésben felmerülő költségeket az átvitelirendszer-üzemeltetők viselik, és ezeket a költségeket a díjak kiszámítása során figyelembe kell venni. Ezeket a költségeket a szabályozó hatóságok csak abban az esetben hagyják jóvá, ha azok ésszerűek és megfelelőek.”.

19. cikkHatályon kívül helyezés

Az 1364/2006/EK határozat 2014. január 1-jével hatályát veszti. Ez a rendelet az 1364/2006/EK határozat I. és III. mellékletében szereplő projektek tekintetében nem keletkeztet jogokat.

20. cikkHatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet ... ^[42]*-tól/től kell alkalmazni a 15. és 15a cikk kivételével, amelyek az európai összekapcsolódási eszközről szóló rendelet alkalmazásának időpontjától alkalmazandók.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt ...,

az Európai Parlament részéről                                              a Tanács részéről

az elnök                                                                                   az elnök

________________________

I. MELLÉKLET

ENERGIAINFRASTRUKTÚRA-PRIORITÁSNAK MINŐSÜLŐ FOLYOSÓK ÉS TERÜLETEK

Ezt a rendeletet a következő transzeurópai energiainfrastruktúra-prioritásnak minősülő folyosókra és területekre kell alkalmazni:

1.          Kiemelt jelentőségű villamosenergia-folyosók

(1)         Északi-tengeri szélerőmű-hálózat (NSOG): az integrált tengeri villamosenergia-hálózat fejlesztése és a kapcsolódó rendszerösszekötők az Északi-tengeren, az Ír-tengeren, a La Manche-csatornán, a Balti-tengeren és a szomszédos vizeken, amelyek célja a megújuló tengeri szélenergia-forrásokból előállított villamos energia fogyasztói és tárolóközpontokba történő szállítása, valamint a határokon átnyúló villamosenergia-kereskedelem növelése.

Érintett tagállamok: Belgium, Dánia, az Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Németország, Svédország.

(2)  Észak-déli irányú villamosenergia-hálózati összekapcsolódások Nyugat-Európában: a régió tagállamai közötti és a földközi-tengeri térséggel – ideértve az Ibériai félszigetet – létesített hálózati összekapcsolódások, elsősorban a megújuló forrásból származó energia integrálására és a régión belüli piaci integráció előmozdítása érdekében a belső hálózati infrastruktúra megerősítésére.

Érintett tagállamok: Ausztria, Belgium, az Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország.

(3)         Észak-déli irányú villamosenergia-hálózati összekapcsolódások Közép-Kelet- és Délkelet-Európában: észak-déli és kelet-nyugati irányú összekapcsolódások és belső vezetékek, amelyek célja a belső piac teljes körű megvalósítása és a megújuló forrásból származó energiatermelés integrálása.

Érintett tagállamok: Ausztria, Bulgária, Ciprus, a Cseh Köztársaság, Görögország, Horvátország[43], Lengyelország, Magyarország, Németország, Olaszország, Románia, Szlovákia, Szlovénia.

(4)  A balti energiapiacok összekapcsolási terve a villamos energia területén (BEMIP – villamos energia): a balti régió tagállamai közötti összekapcsolódások és a belső hálózati infrastruktúrák megfelelő megerősítése a balti államok elszigeteltségének megszüntetése és a régió piaci integrációjának előmozdítása céljából, többek között a megújuló energia régión belüli integrálására tett erőfeszítések révén.

Érintett tagállamok: Dánia, Észtország, Finnország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Németország, Svédország.

2.          Kiemelt jelentőségű földgázfolyosók

(5)         Észak-déli irányú gázhálózati összekapcsolódások Nyugat-Európában: észak-déli irányú gázáramlást lehetővé tevő gázinfrastruktúra Nyugat-Európában az ellátási útvonalak további diverzifikálása és a rövid távú gázkitárolási kapacitás növelése érdekében.

Érintett tagállamok: Belgium, Dánia, az Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország.

(6)  Észak-déli irányú gázhálózati összekapcsolódások Közép-Kelet- és Délkelet-Európában: gázinfrastruktúra a balti-tengeri régióban, az Adriai- és az Égei-tengeren, a Földközi-tenger keleti medencéjében és a Fekete-tengeren, valamint ezek között regionális hálózati összeköttetések létrehozása, továbbá a még diverzifikáltabb és biztonságosabb gázellátás érdekében;

Érintett tagállamok: Ausztria, Bulgária, Ciprus, a Cseh Köztársaság, Görögország, Horvátország[44], Lengyelország, Magyarország, Németország, Olaszország, Románia, Szlovákia, Szlovénia.

(7)         Déli gázfolyosó (SGC): a Kaszpi-medencéből, Közép-Ázsiából, a Közel-Keletről és a Földközi-tenger medencéjének keleti részéből az Unióba történő gázszállításra szolgáló infrastruktúra a diverzifikáltabb gázellátás érdekében.

Érintett tagállamok: Ausztria, Bulgária, Ciprus, a Cseh Köztársaság, Görögország, Horvátország[45], Franciaország, Lengyelország, Magyarország, Németország, Olaszország, Románia, Szlovákia, Szlovénia.

(8)  A balti energiapiacok összekapcsolási terve a gázenergia területén (BEMIP – gázenergia): ▌a három balti állam és Finnország elszigeteltségének, valamint egyetlen ellátási forrástól való függésének megszüntetését, a belső hálózati infrastruktúra megfelelő megerősítését, és a balti-tengeri térség diverzifikáltabb és biztonságosabb gázellátását célzó gázinfrastruktúra.

Érintett tagállamok: Dánia, Észtország, Finnország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Németország, Svédország.

3.        Kiemelt jelentőségű olajszállító folyosók

(9)         Olajszállítási hálózati összeköttetések Közép-Kelet-Európában (OSC): a közép-kelet-európai olajvezeték-hálózat kölcsönös átjárhatóságát biztosítják az ellátás biztonságának javítása és a környezeti kockázatok csökkentése érdekében.

Érintett tagállamok: Ausztria, a Cseh Köztársaság, Horvátország[46], Lengyelország, Magyarország, Németország, Szlovákia.

4.  Kiemelt jelentőségű tematikus területek

(10)       Intelligens hálózatok kiépítése: intelligens hálózati technológiák bevezetése az Unió egész területén a villamosenergia-hálózathoz csatlakozó valamennyi felhasználó magatartásának és intézkedéseinek hatékony integrálása érdekében, különös tekintettel a megújuló vagy elosztott forrásokból származó nagy mennyiségű villamosenergia-termelésre és a fogyasztók keresletoldali válaszintézkedéseire.

Érintett tagállamok: minden tagállam.

(11)       Villamosenergia-szupersztrádák: 2020-ig megvalósulnak az első villamosenergia-szupersztrádák, amelyek célja a villamosenergia-szupersztrádák Uniós szintű rendszerének kiépítése, amely a következőket biztosítja:

a)     a szélerőművek által termelt, egyre nagyobb mennyiségű villamosenergia-többlet befogadása az Északi- és a Balti-tenger környékén, valamint a Kelet- és Dél-Európában és Észak-Afrikában megújuló forrásokból termelt villamosenergia befogadása;

b)     ezen új energiatermelő csomópontok összekapcsolása az északi országokban és az Alpokban lévő jelentős tárolókapacitásokkal, valamint fő fogyasztási központokkal rendelkező más régiókkal, és

c)  a villamos energia iránti egyre változékonyabb és decentralizáltabb kínálat és egyre rugalmasabb kereslet jelentette kihívás kezelése;

Érintett tagállamok: minden tagállam.

(12)       Határokon átnyúló szén-dioxid-szállítási hálózat: a tagállamok közötti és a szomszédos harmadik országokba vezető szén-dioxid-szállítási infrastruktúra kifejlesztése a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás fejlesztése céljából.

Érintett tagállamok: minden tagállam.

________________________

II. MELLÉKLET

AZ ENERGIAINFRASTRUKTÚRÁK KATEGÓRIÁI

Az I. mellékletben szereplő energiainfrastruktúra-prioritások végrehajtásához szükséges energiainfrastruktúra-kategóriák a következők:

(1)         a villamos energia tekintetében:

a)      a legalább 220 kV feszültségre tervezett, villamos energia átvitelére szolgáló nagyfeszültségű légvezetékek, valamint legalább 150 kV feszültség átvitelére tervezett föld alatti és tenger alatti vezetékek;

b)     különösen villamosenergia-szupersztrádák esetében; a villamos energia nagyfeszültségű és nagyon nagy feszültségű szinten történő szállítására kialakított fizikai berendezés, amelynek célja egy vagy több tagállamban vagy harmadik országban található, nagy mennyiségű villamos energiát előállító vagy tároló létesítmények összekapcsolása az egy vagy több másik tagállamban jellemző jelentős mértékű villamosenergia-fogyasztással;

c)  villamosenergia-tároló létesítmények villamos energia állandó vagy ideiglenes, felszíni vagy föld alatti létesítményekben vagy geológiai tárolásra alkalmas helyszíneken történő tárolására, feltéve hogy ezek közvetlenül legalább 110 kV feszültség átvitelére tervezett nagyfeszültségű vezetékekkel kapcsolódnak össze;

d)     az a–c) pontban meghatározott rendszerek biztonságos, védett és hatékony működéséhez szükséges valamennyi felszerelés és berendezés, beleértve a minden feszültségi szinten alkalmazandó védelmi, a felügyeleti és a szabályozó rendszereket és alállomásokat is;

e)      valamennyi felszerelés vagy berendezés átviteli és közepes feszültségű elosztási szinten egyaránt, amelynek célja egy villamosenergia-hálózaton belül a valós idejű vagy közel valós idejű, kétirányú digitális adatátvitel, a villamosenergia-termelés, -átvitel, -elosztás és -fogyasztás interaktív és intelligens nyomon követése és kezelése, olyan hálózatot létrehozva ezáltal, amely hatékonyan integrálja a hálózathoz csatlakozó valamennyi felhasználó (termelő, fogyasztó, valamint aki mindkettő egyszerre) magatartását és intézkedéseit annak érdekében, hogy biztosítsa egy gazdaságilag hatékony, fenntartható, alacsony veszteséggel járó, magas színvonalú, ellátási biztonságot nyújtó és biztonságos villamosenergia-rendszer rendelkezésre állását.

(2)  a gáz tekintetében:

a)      olyan, a földgáz és biogáz szállítására szolgáló csővezetékek, amelyek túlnyomórészt nagynyomású csővezetékeket tartalmazó hálózathoz tartoznak, kivéve az upstream vagy a helyi földgázelosztás keretében használt nagynyomású vezetékeket;

b)     a fent említett nagynyomású gázvezetékekhez csatlakozó föld alatti tárolólétesítmények;

c)      cseppfolyósított földgázhoz (LNG) vagy sűrített földgázhoz (CNG) használt átvételi, tároló- és újragázosító vagy dekompressziós létesítmények;

d)     a rendszer biztonságos, védett és hatékony működéséhez, illetve a kétirányú kapacitás megvalósításához szükséges felszerelések és berendezések, ideértve a kompresszorállomásokat is;

(3)  az olaj tekintetében:

a)      kőolajszállításra használt csővezetékek;

b)     a kőolajvezetékek üzemeltetéséhez szükséges szivattyútelepek és tárolólétesítmények;

c)      a rendszer megfelelő, biztonságos és hatékony működéséhez szükséges felszerelések és berendezések, beleértve a védelmi, a felügyeleti és a szabályozó rendszereket, illetve a kétirányú áramlást biztosító eszközöket is;

(4)         a szén-dioxid tekintetében:

a)      az upstream csővezeték-hálózat kivételével az antropogén eredetű szén-dioxid egynél több forrásból, például olyan ipari berendezésekből (az erőműveket is ideértve) történő szállítására használt csővezetékek, amelyek égetéssel vagy más, fosszilis vagy nem fosszilis széntartalmú összetevőket tartalmazó kémiai reakciók útján szén-dioxidot állítanak elő, a 2009/31/EK irányelv értelmében a szén-dioxid állandó geológiai tárolása céljából;

b)  a szén-dioxid továbbszállításához szükséges cseppfolyósításra vagy kiegyenlítő tárolásra szolgáló létesítmények; nem tartozik ide az egy adott geológiai formáción belül a CO2-nak a 2009/31/EK irányelv szerinti állandó geológiai tárolására használt infrastruktúra, illetve az ehhez kapcsolódó felszíni és besajtoló berendezések;

c)      bármely, a rendszer megfelelő, biztonságos és hatékony működéséhez szükséges felszerelés vagy berendezés, ideértve a védelmi, felügyeleti vagy szabályozó rendszereket is.

________________________

III. MELLÉKLET

A KÖZÖS ÉRDEKŰ PROJEKTEK REGIONÁLIS LISTÁI

1.          A csoportokra vonatkozó szabályok

(1)         A II. melléklet 1. pontjában említett kategóriákba tartozó villamosenergia-projektek esetében az egyes csoportok tagjai a tagállamok képviselői, a nemzeti szabályozó hatóságok, a TSO-k, ▌illetve a Bizottság, az Ügynökség és a villamosenergia-piaci ENTSO.

A II. melléklet 2. pontjában említett kategóriákba tartozó villamosenergia-projektek esetében az egyes csoportok tagjai a tagállamok képviselői, a nemzeti szabályozó hatóságok, a TSO-k, ▌illetve a Bizottság, az Ügynökség és a villamosenergia-piaci ENTSO.

A II. melléklet 3. és 4. pontjában említett kategóriákba tartozó olaj- és szén-dioxid-szállítási projektek esetében az egyes csoportok tagjai a tagállamokat képviselő felek, az I. mellékletben felsorolt egyes vonatkozó prioritások által érintett projektgazdák és a Bizottság képviselői.

(1a)  Az egyes csoportok döntéshozó szervei egyesülhetnek. Az összes csoport vagy a döntéshozó szervek szükség esetén ülnek össze, hogy a valamennyi csoportot érintő ügyeket megvitassák; ilyen ügyek például a régióközi összhanggal kapcsolatos ügyek, vagy a regionális listák tervezetén szereplő több olyan, javasolt projekt is, amely esetében fennáll a kezelhetetlenné válás kockázata.

(2)         Az egyes csoportok munkájukat a 2009/72/EK irányelv 6. cikkében, a 2009/73/EK irányelv 7. cikkében, a 714/2009/EK rendelet 12. cikkében és a 715/2009/EK rendelet 12. cikkében előírt regionális együttműködési erőfeszítések szellemével, valamint más meglévő regionális együttműködési struktúrákkal összhangban szervezik.

(3)  Az egyes csoportok – ha erre az I. mellékletben szereplő alkalmazandó prioritás végrehajtásához szükség van – a közérdekű projektként potenciálisan kijelölhető projekt gazdáit, illetve a nemzeti közigazgatási szervek, a szabályozó hatóságok, a projektgazdák és a TSO-k képviselőit kérik fel az Unió tagjelölt és potenciális tagjelölt országaiból, az Európai Gazdasági Térség és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás tagországaiból, az Energiaközösség intézményeinek és szerveinek képviselőitől, az európai szomszédságpolitikába bevont országokból, valamint olyan országokból, amelyekkel az Unió egyedi energiaügyi együttműködést alakított ki. A harmadik országok képviselőinek meghívásáról hozott döntések konszenzuson alapulnak.

(4)         Az egyes csoportoknak egyeztetniük kell az érintett érdekelteket képviselő szervezetekkel – és szükség esetén közvetlenül magukkal az érdekelt felekkel – többek között az energiatermelőkkel, az elosztórendszer-üzemeltetőkkel, az elosztókkal, a fogyasztókkal és ▌a környezetvédelmi szervezetekkel. A csoport, amennyiben ez a feladatai ellátásához szükséges, meghallgatásokat vagy konzultációkat szervezhet.

(4a)  A belső szabályzatot, a tagszervezetek naprakész listáját, a munka előrehaladásáról szóló rendszeres információt, az ülések napirendjét, akárcsak az egyes csoportok záró következtetéseit és határozatait a Bizottság a 17. cikkben meghatározott átláthatósági platformon közzéteszi.

(4b)       A Bizottság, az Ügynökség és a csoportok arra törekszenek, hogy az egyes csoportok között összhang legyen. Ennek érdekében a Bizottság és az ügynökség adott esetben gondoskodik a régióközi érdeket jelentő összes munkával kapcsolatos információk megosztásáról.

A nemzeti szabályozó hatóságok és az Ügynökség részvétele a csoportokban nem veszélyezteti e rendelet, vagy a 2009/72/EK irányelv 36. és 37. cikke és a 2009/73/EK irányelv 40. és 41. cikke, vagy a 713/2009/EK rendelet szerinti célkitűzéseik és kötelezettségeik teljesítését.

2.  A REGIONÁLIS LISTÁK ÖSSZEÁLLÍTÁSÁNAK FOLYAMATA

(1)         A közérdekű projekt státuszt megszerezni szándékozó, közérdekű projektként potenciálisan kijelölhető projektek gazdái a csoporthoz közös érdekű projektként történő kiválasztásra irányuló pályázatot nyújtanak be ▌, amely tartalmazza:

–       a projekteknek az I. mellékletben felsorolt prioritások végrehajtásához való hozzájárulása értékelését;

–       a 4. cikkben foglalt releváns kritériumoknak való megfelelés elemzését;

–       a kellő megvalósítási szintet elért projektek esetében egy, a 18a. cikk előírásainak megfelelő és a 12. cikk értelmében az ENTSO-k által kidolgozott módszerek alapján készített projektspecifikus költség-haszon elemzést; és

–       a projekt értékelése szempontjából releváns minden más információt.

(2)         A címzettek az üzleti szempontból érzékeny információt bizalmasan kezelik.

(3)  Az első uniós lista elfogadása után az összes többi elfogadott uniós lista esetében a II. melléklet 1. pontjának a), b) és d) alpontjában említett kategóriákba tartozó villamosenergia-átviteli és -tárolási projektjavaslatokat feltüntetik a 714/2009/EK rendelet 8. cikke értelmében a villamosenergia-piaci ENTSO által kidolgozott, legújabb rendelkezésre álló tízéves villamosenergiahálózat-fejlesztési tervben.

(4)         Az első uniós lista elfogadása után az összes többi elfogadott, uniós lista esetében a II. melléklet 2. pontjában említett kategóriákba tartozó, gázinfrastruktúrával kapcsolatos projektjavaslatokat feltüntetik a 715/2009/EK rendelet 8. cikke értelmében a földgázpiaci ENTSO által kidolgozott, legújabb rendelkezésre álló tízéves földgázhálózat-fejlesztési tervben.

(4a)  Az első uniós listára történő felvétel céljából benyújtott azon projektjavaslatokat, amelyeket előzetesen nem értékeltek a 714/2009/EK rendelet 8. cikke értelmében, az uniós rendszer szintjén kell értékelnie

–       a villamosenergia-piaci ENTSO-nak a rendelkezésre álló legújabb tízéves hálózatfejlesztési tervben a II. melléklet 1. pontjának a), b) és d) alpontjában említett kategóriákba tartozó projektjavaslatokra alkalmazott módszertan szerint;

–       a földgázpiaci ENTSO-nak vagy egy harmadik félnek következetes módon, a II. melléklet 2. pontja alá tartozó projektekre kidolgozott objektív módszertan alapján;

–       A Bizottság ... ^[47]*-ig iránymutatásokat készít a villamosenergia-piaci ENTSO és a földgázpiaci ENTSO által a (3) és (4) bekezdésekben említett tízéves hálózatfejlesztési terveik kidolgozásakor alkalmazandó kritériumokról az egyenlő bánásmód és a folyamat átláthatóságának biztosítása érdekében.

(5)  A II. melléklet 4. pontjában említett kategóriába tartozó szén-dioxid-szállítási projektjavaslatokat egy legalább két tagállam által kidolgozott, határokon átnyúló szén-dioxid-szállítási és -tárolási infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó terv részeként kell benyújtani. A tervet az érintett tagállamok vagy az általuk közvetlenül kijelölt jogalanyok nyújtják be a Bizottsághoz.

(5a)       A II. melléklet 1. és 2. pontjában említett kategóriákba tartozó projektjavaslatok esetében a nemzeti szabályozó hatóságok, és szükség esetén az Ügynökség – lehetőség szerint a regionális együttműködés keretében (a 2009/72/EK irányelv 6. cikke, a 2009/73/EK irányelv 7. cikke) – ellenőrzik a kritériumok és a költség-haszon elemzés módszertanának következetes alkalmazását, és értékelik ezek határokon átnyúló relevanciáját. Értékelésüket a csoport elé terjesztik.

(5b)  A II. melléklet 3. és 4. pontjában említett kategóriákba tartozó olaj- és szén-dioxid-szállítási projektjavaslatok esetében a Bizottság értékeli a 4. cikkben foglalt kritériumok alkalmazását. A II. melléklet 4. pontjában említett kategóriába tartozó, szén-dioxidra vonatkozó projektjavaslatok esetében a Bizottság ezenkívül figyelembe veszi a projekt további tagállamokra való jövőbeni kiterjesztésének lehetőségét. A Bizottság a csoport elé terjeszti értékelését.

(5c)       Minden olyan tagállam, amelynek területét nem érinti a javasolt projekt, de amelyre esetleg pozitív nettó hatást gyakorolhat, vagy amely számára a projektjavaslat jelentős következményekkel járhat (például a környezetre vagy területén az energia-infrastruktúra működtetésére), véleményt nyilváníthat a csoport részére, megnevezve aggályait.

(5d)       A csoport döntéshozó szerve a csoportban részt vevő tagállamok kérésére megvizsgálja a területét érintő közérdekű projektre irányuló javaslatot jóvá nem hagyó tagállam által a 3. cikk (3) bekezdése értelmében előterjesztett indokokat.

(5e)  A csoport ülést tart a projektjavaslatok vizsgálata és rangsorolása végett, figyelembe véve a szabályozók értékeléseit vagy az olaj- és szén-dioxid-szállítási projektek esetében a Bizottság által készített értékelést.

(5f)        A II. melléklet 1. és 2. pontjában említett kategóriákba tartozó projektjavaslatok regionális listájának a csoportok által kidolgozott tervezetét az (5c) pontban meghatározott valamennyi véleménnyel együtt az Ügynökség elé kell terjeszteni az uniós lista elfogadásának időpontja előtt hat hónappal. A projektjavaslatok regionális listáját és a hozzá csatolt véleményeket az Ügynökség a kézhezvételtől számított három hónapon belül értékeli. Az Ügynökség véleményt nyilvánít a regionális listák tervezetéről, különösen a kritériumok és a költség-haszon elemzés következetes, régiós szintű alkalmazásáról. Az Ügynökség a véleményét a 713/2009/EK rendelet 15. cikk (1) bekezdése szerinti eljárás keretében fogadja el.

(5g)  Az Ügynökség véleményének kézhezvételétől számított egy hónapon belül az egyes csoportok döntéshozó szerve a csoport javaslatai alapján elfogadja végleges regionális listáját, tiszteletben tartva a 3. cikk (3) pontjában megfogalmazott előírásokat és figyelembe véve az Ügynökség véleményét, illetve a nemzeti szabályozó hatóságok által az (5a) pont értelmében benyújtott értékelést vagy az olaj- és szén-dioxid-szállítási projektek esetében az (5b) pont értelmében a Bizottság által készített értékelést. A csoportok a Bizottság elé terjesztik a végleges regionális listákat és velük együtt az (5c) pontban meghatározott összes véleményt.

(5h)       Amennyiben a kézhez kapott regionális listák alapján, illetve az Ügynökség véleményének figyelembevétele után az uniós listára való felvétel céljából javasolt közérdekű projektek összessége meghaladja a kezelhető mennyiséget, a Bizottság az összes érintett csoporttal folytatott konzultációt követően fontolóra veszi, hogy a csoport által a 4. cikk (4) pontja szerint felállított rangsor szerint legutolsó helyeken rangsorolt projekteket nem veszi fel a listára.

IV. MELLÉKLET

A KÖZÖS ÉRDEKŰ PROJEKTEKRE VONATKOZÓ KRITÉRIUMOKHOZ KAPCSOLÓDÓ SZABÁLYOK ÉS MUTATÓK

(1)         A jelentős határokon átnyúló hatással bíró projekt olyan, bármelyik tagállam területén található projekt, amely megfelel az alábbi feltételeknek:

a)      a villamosenergia-átvitel tekintetében a projekt az üzembe helyezése előtti helyzettel összehasonlítva legalább 500 MW-tal növeli a nettó átviteli kapacitást vagy a kereskedelmi áramlások céljára rendelkezésre álló kapacitást az adott tagállam egy vagy több más tagállammal közös határán, vagy ugyanazon átviteli folyosó bármely egyéb releváns keresztmetszeti pontján, melynek hatásaként az említett mértékben növekszik a határon átnyúló nettó átviteli kapacitás;

b)     a villamosenergia-tárolás tekintetében a projekt legalább 225 MW beépített kapacitást biztosít és tárolókapacitása évi nettó 250 GWh villamosenergia-termelést tesz lehetővé ▌;

c)  A gázszállítás tekintetében a projekt kétirányú áramlási kapacitás kialakítását célzó beruházás, vagy a projekt üzembe helyezését megelőző helyzethez képest legalább 10%-kal módosítja az érintett tagállamok határain átnyúló gázszállítási képességet;

d)     A gáztárolás vagy a cseppfolyósított/sűrített földgáz esetében a projekt célja közvetlenül vagy közvetve legalább két tagállam ellátása, illetve a 994/2010/EU rendelet 6. cikkének (3) bekezdésével összhangban az infrastruktúra-előírás (N-1 szabály) regionális szintű teljesítése.

e)      Az intelligens hálózatok esetében a projektet legalább 10 kV feszültségre tervezett nagyfeszültségű és közepes feszültségű felszerelésekhez és berendezésekhez alakítják ki. Legalább két tagállam átviteli- és elosztórendszer-üzemeltetőit, és ezáltal összesen legalább 50 000 felhasználót foglal magában, akik vagy amelyek egy fogyasztási területen belül legalább évi 300 GW-nak megfelelő villamos energiát állítanak elő és/vagy fogyasztanak, és e villamos energia legalább 20%-a különféle forrásokból származik.

(2)  A II. melléklet 1. pontjának a–d) alpontjában említett kategóriákba tartozó projekteket illetően a 4. cikkben felsorolt kritériumok mérése a következőképpen történik:

a)      A piaci integrációt, a versenyt és a rendszer rugalmasságát a rendelkezésre álló legújabb uniós tízéves villamosenergiahálózat-fejlesztési tervben szereplő elemzéssel összhangban mérik, különösen az alábbiak révén:

–      a határokon átnyúló projektek esetében a mindkét áramlási irányban mért hálózati átviteli kapacitásra gyakorolt hatás kiszámítása, a továbbított áram mennyiségében (MW) mérve, és ezek hozzájárulása a beépített termelési kapacitás 10%-ának megfelelő minimális összekapcsolódási kapacitás eléréséhez, illetve a jelentős határokon átnyúló hatással bíró projektek esetében az érintett tagállamok közötti és az érintett tagállamok és harmadik országok közötti határ menti vagy az érintett tagállamokon belüli hálózati átviteli kapacitásra, valamint az érintett tagállamokban a kereslet és a kínálat közötti egyensúlyra és a hálózati műveletekre gyakorolt hatás kiszámítása;

–      az V. melléklet 10. pontja szerinti vizsgált területen egy adott projekt által különböző forgatókönyvek esetén az energiarendszer egészére vetített előállítási és átviteli költségek és a piaci árak változása és konvergenciája tekintetében eredményezett hatások felmérése, különös tekintettel a bekapcsolási sorrendben bekövetkező változásokra.

b)  A megújuló forrásokból előállított energia főbb fogyasztói központokhoz és tárolóhelyekhez történő átvitelét a legújabb rendelkezésre álló tízéves villamosenergiahálózat-fejlesztési tervben szereplő elemzéssel összhangban mérik, különösen az alábbiak révén:

–      a villamosenergia-átvitel tekintetében a projektnek köszönhetően bekapcsolt és továbbított, megújuló forrásból származó energiatermelési kapacitás becsült mennyiségének kiszámítása (technológiák szerint, MW-ban) az adott tagállamnak a 2009/28/EK irányelv 4. cikke szerinti, a megújuló energiaforrásokra vonatkozó nemzeti cselekvési tervében 2020-ig megvalósítandó, az ilyen típusú megújuló energiaforrásokból származó összes energiatermelési kapacitás mennyiségéhez viszonyítva;

–      a villamosenergia-tárolás tekintetében a projekt által biztosított új kapacitás összehasonlítása a IV. melléklet 10. pontja szerinti vizsgált területen az ugyanazon tárolási technológiához kapcsolódó összes meglévő kapacitással.

c)  Az ellátás biztonságát, a kölcsönös átjárhatóságot és a rendszer biztonságos működését a legújabb rendelkezésre álló tízéves villamosenergiahálózat-fejlesztési tervben szereplő elemzéssel összhangban mérik, elsősorban olyan módon, hogy felmérik, milyen hatást gyakorol egy adott projekt az V. melléklet 10. pontja szerinti vizsgált területen a várható beviteli veszteségre, az előállítás és az átvitel meghatározott beviteli időszakok egy csoportjára vonatkozó megfelelősége tekintetében, figyelembe véve az éghajlati eredetű szélsőséges időjárási jelenségekben várható változásokat és azoknak az infrastruktúra tűrőképességére gyakorolt hatását. Adott esetben mérni kell, hogy a projekt milyen hatást gyakorol a rendszerműködtetés és a rendszerszolgáltatások független és megbízható ellenőrzésére.

▌

(3)         A II. melléklet 2. pontjában említett kategóriákba tartozó projekteket illetően a 4. cikkben felsorolt kritériumok mérése a következőképpen történik:

a)      A piaci integráció és a kölcsönös átjárhatóság méréséhez kiszámítják, mekkora hozzáadott értéket képvisel a projekt a piaci területek integrációja és az árkonvergencia, valamint a rendszer átfogó rugalmassága szempontjából, ideértve a különböző forgatókönyvek keretében kínált kétirányú áramlási kapacitás szintjét is.

b)  A verseny méréséhez diverzifikáció szolgál alapul, ideértve a belföldi ellátási forrásokhoz való hozzáférés megkönnyítését, majd egymás után figyelembe véve a következőket: az ellátási források diverzifikációja; az ellátást biztosító partnerek diverzifikációja; az útvonalak diverzifikációja; az új kapacitás által az V. melléklet 10. pontja szerinti vizsgált területre vonatkozóan a kapacitás szintjén kiszámított HHI-indexre gyakorolt hatás.

c)      A gázellátás biztonságának mérésekor azt számítják ki, milyen hozzáadott értéket képvisel a projekt az uniós földgázrendszer rövid és hosszú távú tűrőképessége és a tagállamokat érintő, különböző forgatókönyvek szerinti ellátási zavarok kezelésére alkalmas maradványrugalmasság növelése szempontjából, valamint kiszámítják, mekkora többletkapacitást biztosít a projekt a regionális szintű infrastruktúra-előíráshoz (N-1 szabály) viszonyítva, a 994/2010/EU rendelet 6. cikkének (3) bekezdésével összhangban.

d)     A fenntarthatóságot a projekt által a kibocsátáscsökkentéshez, valamint a megújuló forrásból származó kisegítő energiatermelés támogatásához vagy a villamos áram gázzá történő átalakításához és a biogázszállításhoz való hozzájárulásként mérik, figyelembe véve az éghajlati viszonyok várható változásait.

(4)  A II. melléklet 1. pontjának e) alpontjában említett kategóriába tartozó projekteket illetően a 4. cikkben felsorolt funkciók értékelése a következő kritériumok alapján történik:

a)      A fenntarthatóság szintje: ezt a kritériumot az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésének, valamint a villamosenergia-hálózati infrastruktúra környezeti hatásának értékelésével mérik.

b)     Az átviteli és elosztóhálózatok azon képessége, hogy a felhasználókat összekapcsolják és közöttük a villamos energiát két irányban szállítsák: e kritérium méréséhez becsléssel megállapítják az elosztott energiaforrások elosztóhálózatokon belüli beépített kapacitását, a villamos energia azon legnagyobb megengedett besajtolható mennyiségét, amely nem jár a túlterhelés kockázatával az átviteli hálózatokban, valamint a túlterhelések kockázata vagy biztonsági kockázatok miatt a megújuló forrásokból ki nem nyert energia mennyiségét.

c)      Hálózati összekapcsoltság és hozzáférés a rendszerhasználók valamennyi csoportja számára: e kritérium méréséhez értékelik az energiatermelőkre, a felhasználókra és a két tevékenységet együttesen végzőkre vonatkozó díjak és tarifák kiszámításához bevezetett módszereket, valamint e díjak és tarifák szerkezetét, illetve a hálózaton belüli villamos energia dinamikus kiegyensúlyozását lehetővé tevő működési rugalmasságot.

d)  Az ellátás biztonsága és színvonala: e kritérium értékeléséhez meg kell vizsgálni a biztosan rendelkezésre álló termelési kapacitás és a csúcsigény közötti arányt, a megújuló forrásokból előállított villamos energia részesedését, a villamosenergia-rendszer stabilitását, az ellátási zavarok időtartamát és gyakoriságát fogyasztónként, ideértve az időjárás okozta zavarokat is, valamint a feszültség minősége szerinti teljesítményt.

e)      A villamosenergia-ellátás és a hálózati üzemeltetés hatékonysága és a szolgáltatás minősége: ezt a kritériumot becslés szerint mérik olyan módon, hogy megvizsgálják az átviteli és elosztóhálózatokon belüli veszteség szintjét, egy adott időszakon belül a villamos energia iránti legalacsonyabb és legmagasabb kereslet arányát, a villamosenergia-piacokon és az energiahatékonysági intézkedésekben való keresletoldali részvételt, a villamosenergia-hálózat összetevőinek százalékos hasznosítását (azaz az átlagos terhelést), a hálózati összetevők rendelkezésre állását (a tervezett és nem tervezett karbantartással összefüggésben) és ennek a hálózati teljesítményre gyakorolt hatását, valamint a hálózati kapacitás annak szabványértéke tekintetében vett tényleges rendelkezésre állását.

f)      Az energiaáramlás szabályozásának hozzájárulása a határokon átnyúló villamosenergia-piacokhoz a hurokáramlások mérséklése és a rendszerösszekötő kapacitások növelése céljából: e kritérium becsléssel történő mérésekor megvizsgálják egy adott tagállam rendszerösszekötő kapacitása és villamosenergia-igénye közötti arányt, a rendszerösszekötő kapacitások kihasználását és a rendszerösszekötőkre vonatkozó túlterhelési díjakat.

(5)  A II. melléklet 3. pontjában említett kategóriákba tartozó olajszállítási projekteket illetően a 4. cikkben felsorolt kritériumok mérése a következőképpen történik:

a)      Az olajellátás biztonságának mérésekor azt vizsgálják, milyen hozzáadott értéket képvisel a projekt által kínált új kapacitás a rendszer rövid és hosszú távú tűrőképessége és a különböző forgatókönyvek szerinti ellátási zavarok kezelésére alkalmas maradványrugalmasság növelése szempontjából.

b)     A kölcsönös átjárhatóság méréséhez megvizsgálják, milyen mértékben javítja a projekt az olajhálózat működését, különösen a kétirányú áramlások lehetőségének biztosításával.

c)      Az erőforrások hatékony és fenntartható felhasználásának mérésekor azt vizsgálják, milyen mértékben hasznosítja a projekt a meglévő infrastruktúrát, és milyen mértékben segíti elő a környezeti és az éghajlatváltozásból eredő terhek és kockázatok csökkentését.

V. MELLÉKLET

AZ ENERGIARENDSZER EGÉSZÉRE KITERJEDŐ KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉS

A közös érdekű projektek esetében alkalmazandó, az energiarendszer egészére kiterjedő harmonizált költség-haszon elemzés alapjául szolgáló módszertannak meg kell felelnie az e mellékletben megállapított elveknek.

(1)         A módszertan alapja az n+5., n+10., n+15. és n+20. évi uniós villamosenergia- és gázrendszereket tükröző közös beviteli adathalmaz, ahol n az elemzés elvégzésének éve. Ez az adathalmaz legalább az alábbiakat magában foglalja:

a)      A villamos energia esetében: keresleti forgatókönyvek, fűtőanyagtípusok szerinti termelési kapacitások (biomassza, geotermikus, víz-, gáz-, nukleáris energia, olaj, szilárd fűtőanyagok, szél, fotovoltaikus napenergia, koncentrált napenergia, egyéb megújuló technológiák) és ezek földrajzi elhelyezkedése, fűtőanyagárak (ideértve a biomasszát, a szenet, a gázt és az olajat), szén-dioxid-árak, az átviteli és adott esetben az elosztóhálózat összetétele és annak fejlesztése, figyelembe véve minden olyan új, jelentős energiatermelési (ideértve a szén-dioxid-leválasztásra alkalmas kapacitást), tárolási és átviteli projektet, amellyel kapcsolatban végleges beruházási határozatot hoztak, és amelynek üzembe helyezése az n+5. év végéig esedékes.

b)  A gáz esetében: keresleti forgatókönyvek, behozatal, fűtőanyagárak (ideértve a szenet, a gázt és az olajat), szén-dioxid-árak, a szállítási hálózat összetétele és annak fejlesztése, figyelembe véve minden olyan új projektet, amelyre vonatkozóan végleges beruházási határozatot hoztak, és amelynek üzembe helyezése az n+5. év végéig esedékes.

(2)         Az adathalmaz összhangban áll az elemzés időpontjában hatályos uniós és nemzeti joggal. A villamos energiával és a gázzal kapcsolatos két felhasznált adathalmaz összehasonlítható, különösen az egyes piaci árakra és volumenekre vonatkozó feltételezések esetében. Az adathalmazt a tagállamokkal és a valamennyi érdekelt képviseleti szervezetével folytatott hivatalos konzultációt követően állítják össze. A Bizottság és az Ügynökség adott esetben hozzáférést biztosít a harmadik felektől származó kereskedelmi adatokhoz.

(3)         A módszertan iránymutatást nyújt a költség-haszon elemzéshez szükséges hálózati és piaci modell kidolgozásával és használatával kapcsolatban.

(4)         A költség-haszon elemzést a különböző elemzett projektkategóriák tekintetében a költségek és a haszon összehangolt értékelése alapján kell elvégezni, legalább az 1. pontban szereplő időszak esetében.

(5)  A költség-haszon elemzés legalább az alábbi költségeket figyelembe veszi: tőkekiadás, a projekt műszaki élettartama során felmerülő üzemeltetési és karbantartási kiadások, valamint adott esetben leszerelési és hulladékgazdálkodási költségek. A módszertan iránymutatással szolgál a számítások során használandó leszámítolási kamatlábakról.

(6)         A villamosenergia-átvitel és -tárolás terén a költség-haszon elemzésnek figyelembe kell vennie legalább a 714/2009/EK rendelet alkalmazásából következő hatásokat és ellentételezéseket, a IV. mellékletben meghatározott mutatókra gyakorolt hatásokat, illetve a következő hatásokat:

▌

b)     ▌a projekt műszaki élettartama során ▌az üvegházhatásúgáz-kibocsátást és a szállítási veszteségeket;

c)      az új termelési és átviteli beruházásoknak a projekt műszaki élettartama során várható költségei;

d)  működési rugalmasság, ideértve az áram- és kiegészítő szolgáltatások szabályozásának optimalizálását is;

e)      a rendszer tűrőképessége, beleértve a katasztrófákkal és az éghajlati hatásokkal szembeni tűrőképességet, valamint rendszerbiztonság, különösen a 2008/114/EK irányelv szerinti európai kritikus infrastruktúrák esetében.

(7)         A földgáz esetében a költség-haszon elemzésnek figyelembe kell vennie legalább a piaci vizsgálat eredményeit, a IV. mellékletben meghatározott mutatókra gyakorolt hatásokat és az alábbi hatásokat:

▌

b)     ▌a katasztrófákkal és az éghajlati hatásokkal szembeni tűrőképesség, valamint rendszerbiztonság, különösen a 2008/114/EK irányelv szerinti európai kritikus infrastruktúrák esetében;

▌

e)      ▌a gázhálózat túlterhelése.

(8)  Az intelligens hálózatok esetében a költség-haszon elemzésnek figyelembe kell vennie a IV. mellékletben meghatározott mutatókra gyakorolt hatásokat.

(9)         Az 6–8. pontban említett mutatók vizsgálatára alkalmazott részletes módszert a tagállamokkal és valamennyi érdekelt képviseleti szervezeteivel folytatott hivatalos konzultációt követően dolgozzák ki.

(10)       A módszertan meghatározza az alkalmazandó beviteli adathalmaz alapján elvégzendő elemzést, a hatásokat az egyes projektekkel együtt és azok nélkül is meghatározva. Egy adott projekt vizsgált területe magában foglalja valamennyi olyan tagállam és harmadik ország területét, amelyek területén projekt épül, a velük közvetlenül szomszédos tagállamok és minden más olyan tagállam területét, amelyekre a projekt jelentős hatást gyakorol.

(11)       ▌Az elemzés során meghatározzák, hogy a projekt nettó hatása mely tagállamokban kedvező (kedvezményezettek), illetve kedvezőtlen (költségviselők). Valamennyi költség-haszon elemzésnek tartalmaznia kell a beviteli adathalmazra vonatkozó érzékenységi elemzéseket, az azonos vizsgált területen folyó különböző projektek üzembe helyezésének dátumát és az egyéb releváns paramétereket.

(12)  A szállítási/átviteli rendszerek, a tárolórendszerek üzemeltetői, illetve a cseppfolyósított és sűrített földgáz termináljainak üzemeltetői és az elosztórendszerek üzemeltetői megosztják egymással a módszertan kidolgozásához szükséges információkat, a kapcsolódó hálózati és piaci modelleket is ideértve. A más szállítási/átviteli- vagy elosztórendszer-üzemeltetők nevében információt gyűjtő átviteli- vagy elosztórendszer-üzemeltetőnek vissza kell juttatnia az adatgyűjtés eredményét a részt vevő átviteli- vagy elosztórendszer-üzemeltetőkhöz.

(13)       A 12. cikk (8) bekezdésében említett közös villamosenergia- és földgázhálózati és -piaci modell esetében az 1. pont szerinti beviteli adathalmaznak ki kell terjednie az n+10., n+20. és n+30. évre, és a modellnek lehetővé kell tennie a teljes körű gazdasági, társadalmi és környezeti hatásvizsgálatot, különösen olyan külső költségek tekintetében, mint amilyenek az üvegházhatásúgáz-kibocsátásokkal, a hagyományos légszennyező kibocsátásokkal vagy az ellátásbiztonsággal kapcsolatos költségek.

VI. MELLÉKLET

AZ ÁTLÁTHATÓSÁGRA ÉS A LAKOSSÁG BEVONÁSÁRA VONATKOZÓ IRÁNYMUTATÁSOK

(1)         A 10. cikk (1) bekezdésében említett eljárási kézikönyvnek legalább az alábbiakat meg kell határoznia:

a)      az érintett közös érdekű projektek különböző típusaira vonatkozó határozatok és vélemények alapjául szolgáló alkalmazandó jog, ideértve a környezetvédelmi jogot;

b)     a meghozandó alkalmazandó határozatok és vélemények;

c)      a hatáskörrel rendelkező hatóság, más érintett hatóságok és a főbb érdekeltek neve és elérhetősége;

d)     a munkafolyamat, a munkafolyamat egyes szakaszainak ismertetése, a hozzá tartozó indikatív időkeret és a döntéshazatali folyamat tömör összefoglalása;

e)      a határozat iránti kérelemmel együtt benyújtandó dokumentumok hatókörével, szerkezetével és részletességével kapcsolatos információk, egy ellenőrző listát is beleértve;

f)      a nyilvánosság e folyamatba történő bevonásának szakaszai és eszközei.

(1a)  A 11. cikk (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott részletes ütemtervnek legalább a következőket tartalmaznia kell:

a)     a meghozandó határozatokat és véleményeket;

b)     a várhatóan érintett hatóságokat, érdekelt feleket és lakossági csoportokat;

c)      az eljárás egyes szakaszait és azok időtartamát;

d)     a főbb elérendő eredményeket és ezek határidejét, tekintettel a meghozandó átfogó határozatra;

e)      a hatóságok által tervezett forrásokat és az esetleges további forrásigényeket.

(2)         Az engedélyezési eljárásban való lakossági részvétel növelése, illetve a nyilvánosság előzetes tájékoztatása és a vele folytatandó párbeszéd biztosítása érdekében az alábbi elvek alkalmazandók:

a)  A közös érdekű projekt által érintett érdekelt feleket, többek között az érintett nemzeti, regionális és helyi hatóságok, a projekt közelében élő földtulajdonosok és polgárok, a lakosság és a lakossági szövetségek, szervezetek vagy csoportok részére kimerítő tájékoztatást kell nyújtani, és nyitott és átlátható módon már a kezdetektől fogva konzultálni kell velük, amikor a nyilvánosság esetleges aggályait még figyelembe lehet venni. A hatáskörrel rendelkező hatóság adott esetben aktívan támogathatja a projektgazda által végzett tevékenységeket.

b)     A hatáskörrel rendelkező hatóságok gondoskodnak arról, hogy a közös érdekű projektekkel kapcsolatos nyilvános konzultációs eljárásokat lehetőség szerint együtt csoportosítják. Az egyes nyilvános konzultációk során az eljárás adott szakasza szempontjából minden fontos kérdésre ki kell térni, és minden, az adott eljárási szakasz szempontjából releváns kérdést csak egy nyilvános konzultáció alkalmával kell tárgyalni; ugyanakkor egy adott nyilvános konzultációra több földrajzi helyszínen is sor kerülhet. A nyilvános konzultációról szóló értesítésben világosan feltüntetik az adott nyilvános konzultáción tárgyalt kérdéseket.

c)  Észrevételek és kifogások kizárólag a nyilvános konzultáció kezdetétől a határidő lejártáig fogadhatók el.

(3)         A lakossági részvétel terve legalább az alábbiakra vonatkozó információkat tartalmazza:

a)      az érdekelt és érintett felek;

b)     a tervezett intézkedések, a kérdéssel foglalkozó találkozók javasolt általános helyszínét és időpontját is ideértve;

c)      az ütemterv;

d)     az egyes feladatokhoz rendelt emberi erőforrások.

(4)         A pályázati anyag benyújtását megelőzően tartandó nyilvános konzultációval összefüggésben az érintett felek legalább:

a)  közzétesznek egy legfeljebb 15 oldalas tájékoztató füzetet, amelyben világos és tömör áttekintést adnak a projekt céljáról és előzetes menetrendjéről, az alternatív útvonalat figyelembe vevő, továbbá a várható, többek között határokon átnyúló hatásokról és az ezek enyhítését célzó lehetséges intézkedésekről is rendelkező nemzeti hálózatfejlesztési tervet, amelyet jóval a konzultáció előtt közzétesznek; e tájékoztató füzet felsorolja továbbá a 17. cikkben meghatározott átláthatósági platform és az (1) bekezdésben említett eljárási kézikönyv internetes címeit.

b)     a 10. cikk (7) bekezdésében említett internetes oldalon keresztül és más megfelelő tájékoztatási eszközök segítségével minden érdekeltet tájékoztatnak a projektről;

c)      az érintett érdekelt felek részére írásbeli meghívót küldenek az aggodalomra okot adó esetekkel kapcsolatos egyeztetés céljából rendezett találkozókra.

(5)  A projekt internetes oldalán legalább az alábbiak elérhetők:

-a)    a (4) bekezdésben említett tájékoztató füzet;

a)      legfeljebb 50 oldalas, közérthető nyelven írott és rendszeresen aktualizált összefoglaló, amely ismerteti a projekt aktuális állapotát és frissítés esetén egyértelműen megjelöli a korábbi változathoz képest történt változásokat;

b)     a projekt és a nyilvános konzultáció terve, egyértelműen feltüntetve bennük a nyilvános konzultációk és meghallgatások időpontját és helyszínét, valamint a meghallgatások szempontjából lényeges témákat;

c)      azon személy elérhetősége, akihez az összes pályázati dokumentum beszerzésével kapcsolatos igénnyel lehet fordulni;

d)     elérhetőség a nyilvános konzultációk során felmerülő észrevételek és kifogások benyújtásához.

▌

________________________

• [1]  HL C 0000., 2012.0.0., 0. o.
• [2]  HL C 0000., 2012.0.0., 0. o.
• [3]  HL C 277., 2012.9.13., 138. o.
• [4] ^* Módosítások: az új vagy módosított szöveget félkövér dőlt betűtípus, a törléseket pedig a ▌jel mutatja.
• [5]        HL C 143., 2012.5.22., 125. o.
• [6]        HL C 277., 2012.9.13., 143. o.
• [7]        Az Európai Parlament …-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács …-i határozata.
• [8]           HL L 262., 2006.9.22., 1. o.
• [9]     Az Európai Parlament és a Tanács 2009. április 23-i 2009/28/EK irányelve a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról (HL L 140., 2009.6.5., 16. o.).
• [10]           HL L 211., 2009.8.14., 55. o.
• [11]          HL L 211., 2009.8.14., 94. o.
• [12]          HL L 345., 2008.12.23., 75. o.
• [13]          HL L 211., 2009.8.14., 15. o.
• [14]          HL L 55., 2011.2.28., 13. o.
• [15]          HL L 211., 2009.8.14., 1. o.
• [16]          HL L 206., 1992.7.22., 7. o.
• [17]          HL L 327., 2000.12.22., 1. o.
• [18]          HL L 26., 2012.1.28., 1. o.
• [19]          HL L 197., 2001.7.21., 30. o.
• [20]             Az Európai Közösség nevében a 2005. február 17-i 2005/370/EK tanácsi határozattal (HL L 124., 1. o.) jóváhagyva.
• [21]          HL L 211., 2009.8.14., 36. o.
• [22]          HL L 200., 2009.7.31., 31. o.
• [23] ^*              HL: Kérjük, illessze be a dátumot - három hónappal e rendelet hatálybalépése után.
• [24] ^*         HL: Kérjük, illessze be a dátumot: e rendelet hatálybalépésétől számított hat hónap.
• [25] ^*          HL: Kérjük, illessze be a dátumot: e rendelet hatálybalépésétől számított 12 hónap.
• [26] ^*         HL: Kérem, illessze be a dátumot – E rendelet hatálybalépésétől számított hat hónap.
• [27] ^*         HL: Kérem, illessze be a dátumot: két évvel e rendelet hatálybalépését követően.
• [28]       Az Európai Parlament és Tanács 2003. június 26-i 2003/55/EK irányelve a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 98/30/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2003.7.15., 57. o.).
• [29]       Az Európai Parlament és a Tanács 2003. június 26-i 1228/2003/EK rendelete a villamos energia határokon keresztül történő kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről (HL L 176., 2003.7.15., 1. o.).
• [30] ^*         HL: Kérjük, illessze be e rendelet hatálybalépésének időpontját.
• [31]          HL L 210., 2006.7.31., 25. o.
• [32]          HL L 162., 2007.6.22., 1. o.
• [33] ^*          HL: Kérjük, illessze be a dátumot: e rendelet hatálybalépését követően 6 hónappal.
• [34] ⁺             HL: Kérjük, illesszék be a rendelet számát és közzétételének dátumát.
• [35] ⁺⁺            HL: Kérjük, illesszék be e rendelet közzétételi hivatkozásait.
• [36] ^*          HL: Kérjük, illessze be a dátumot: 24 hónappal e rendelet hatálybalépése után.
• [37] ⁺             HL: Kérjük, illesszék be a rendelet számát és közzétételének dátumát.
• [38] ⁺⁺            HL: Kérjük, illesszék be e rendelet közzétételi hivatkozásait.
• [39] ⁺             HL: Kérjük, illesszék be a rendelet számát és közzétételének dátumát.
• [40] ⁺⁺            HL: Kérjük, illesszék be e rendelet közzétételi hivatkozásait.
• [41] ^*          HL: Kérjük, illesszék be e rendelet számát.
• [42] ^*          HL: Kérjük, illessze be a dátumot: az e rendelet hatálybalépését követő hónap első napja.
• [43]          Horvátország csatlakozási dátumától függően és attól kezdődően.
• [44]          Horvátország csatlakozási dátumától függően és attól kezdődően.
• [45]          Horvátország csatlakozási dátumától függően és attól kezdődően.
• [46]          Horvátország csatlakozási dátumától függően és attól kezdődően.
• [47] ^*         HL: Kérjük, illesszék be a dátumot: 8 hónappal e rendelet hatálybalépése után.

INDOKOLÁS

Aktuális összefüggések

A fenntartható, biztonságos, zavartalan és megfizethető energiaellátás azon jelentős kihívások közé tartozik, amelyek egyesítik az európaiakat, a civil társadalomtól a döntéshozókig, az iparig és a környezetvédőkig. Ennek ellenére az energiapolitika lassan fejlődött, európai szinten kevés forrásban részesült, csak az utóbbi időben tett szert jelentőségre a Lisszaboni Szerződésben. Bár a Bizottság ambiciózus energiapolitikai célokat tűzött ki a versenyképességre, az ellátás biztonságára, a fenntarthatóságra és a szén-dioxid-mentesítésre vonatkozóan, még napjainkban is a belső energiapiac elégtelen integrációja, bizonyos földrajzi területek nagymértékű energiaellátási elszigeteltsége, az energiabiztonsághoz hozzájáruló diverzifikált energiaforrásokhoz való nem megfelelő hozzáférés, valamint a fogyasztók és a vállalkozások számára az árak és a fenntarthatóság tekintetében kézzelfogható előnyök hiánya jellemző. Ez az általános helyzet és a tagállamok jelentős mértékű kölcsönös függősége európai szintű megközelítést igényel. Gyorsabb, határozottabb és összehangoltabb fellépésre van szükség, és rendkívül fontos, hogy Európa meghatározóbb szerepet töltsön be a nemzeti erőfeszítések koordinálásában és integrálásában.

Szakpolitikai összefüggések

Az európai energiapolitika egyértelmű célokat tűzött ki 2020-ra: az üvegházhatásúgáz-kibocsátás 20%-os csökkentését, a teljes energiafogyasztás 20%-ának megújuló energiaforrásokból való biztosítását, az energiahatékonyság 20%-os növelését. A végrehajtási jogszabályok közé tartozik az üvegházhatásúgáz-kibocsátás kereskedelmi rendszeréről szóló irányelv[1], a megújuló energiáról szóló irányelv[2], a szén-dioxid-leválasztásról és -tárolásról szóló irányelv[3], a földgázellátás biztosításáról szóló rendelet[4], a harmadik energiacsomag[5], valamint az energiahatékonyságról szóló irányelv, amelyről jelenleg tárgyal a Parlament és a Tanács. A harmadik energiacsomag az első fontos lépést jelenti egy integráltabb európai energiarendszer kialakítása felé. A 2020-ig tartó időszakban és azt követően érvényesülő energiainfrastruktúra-prioritásokról szóló saját kezdeményezésű jelentés (2011/2034(INI))[6] szintén egy olyan dokumentum, amely egy átfogó energiahálózati politikára vonatkozó javaslatra ösztönzött.

A határokon átnyúló energiapiac akadályai

Az utóbbi időben elért bizonyos előrelépések ellenére még mindig lényeges akadályok állnak a versenypiac kiépülése előtt: A közép-európai átviteli rendszereket jelentős hiányosságok jellemzik. Annak ellenére, hogy a Tanács azt a célt határozta meg az egyes tagállamok számára, hogy 2005-ig legalább az akkori termelőkapacitásuk 10%-ának megfelelő kapacitású villamosenergiarendszer-összekötőkkel kell rendelkezniük, 2010-ben 9 tagállam még nem érte el ezt a szintet. A villamosenergia-átvitel az előző évtizedhez képest kevesebb mint 50%-kal növekedett. Jelentős mértékben nőtt az átlagos gázárak közötti különbség. 2011 elején csak a második belső energiapiaci csomaggal kapcsolatban több mint 60 jogsértési eljárás volt folyamatban. Ami a harmadik energiacsomag átültetését illeti, lejárt a határidő (2011. március 3.), és az Európai Bizottság nemrégiben adott ki nyolc, indokolással ellátott véleményt, amelyekben nyolc tagállamot átültetési kötelezettségei teljesítésére sürgetett.

A határokon átnyúló energiainfrastruktúra fejlesztése előtt álló akadályok

Az új energiapolitikai háttér következtében feltétlenül szükség van új infrastruktúrákra. Csak ami a határokon átnyúló energetikai infrastruktúrát illeti, 2020-ig 200 milliárd euróra tehető a beruházásokra fordítandó összeg. Az energetikai infrastruktúrára vonatkozó, igen hosszadalmas (átlagosan 12 évig tartó) nemzeti engedélyezési eljárások még mindig megakasztják a projekteket és akadályozzák a beruházással kapcsolatos döntéseket, a lakosság egyre élénkebb tiltakozása és egyre nagyobb késedelmek mellett; a súlyos pénzügyi válság közepette a megfelelő finanszírozási eszközök hiánya gátolja a beruházásokat.

Az energiainfrastruktúráról szóló rendeletre irányuló javaslat kérdéses pontjai

Az új rendelet pozitív és fontos kezdeményezés, mivel a belső energiapiac megvalósításának felgyorsítására, valamint az Unió energia- és éghajlat-politikai céljainak elérésére törekszik. Igen jelentős beruházások ösztönzése révén elősegítheti az Unióban a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés újraindítását.

A javaslat az energiahálózatok modernizációját és összekapcsolását tűzi ki célul. A villamos energiával kapcsolatban a piaci integráció és a versenyképesség, a rendszerbiztonság és a megújuló energiaforrások integrációjának fokozására, a decentralizált és továbbításra nem alkalmas villamosenergia-termelés intelligens hálózatok segítségével történő megoldására, a tárolóhelyekhez és villamosenergia-szupersztrádákhoz való kapcsolódásra törekszik. Ami a gázellátást illeti, az energiabiztonság az ellátási források, az ellátást biztosító útvonalak diverzifikációja, a cseppfolyósított földgáz (LNG) tárolása és a kétirányú áramlást biztosító gázvezetékek révén valósítható meg. A javaslat a szárazfölddel körülvett országok nyersolajellátásának biztosítását, valamint a gázvezetékeknek a szén-dioxid-leválasztásra és -tárolásra való alkalmazását is támogatja a termelés és a tárolás helyének összekapcsolása céljából.

A javaslat kilenc kiemelt jelentőségű földrajzi folyosót és három kiemelt jelentőségű tematikus területet határoz meg, szabályokat ír elő a közös érdekű projektek meghatározására vonatkozóan, valamint minden egyes tagállamban egyetlen hatóságot (egyablakos rendszert) hoz létre a közös érdekű projektek engedélyezési eljárásának felügyelete és felgyorsítása érdekében; költség-haszon elemzés elvégzését indítványozza a közös érdekű projektek rangsorolásához és a beruházások költségeinek a határokon átnyúlóan keletkező előnyök helye szerinti elosztásához, a nagyobb kockázatokkal járó projektek ösztönzésére, valamint az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz révén nyújtandó uniós pénzügyi támogatásra való jogosultság feltételeinek meghatározásához.

Néhány területen javítható ez a projektszabályozás:

a) A közös érdekű projektek kiválasztási eljárásának a hálózatok európaivá tételére kell törekednie

A javaslatok szállítási/átvitelirendszer-üzemeltetők általi benyújtása és azok regionális csoportok által történő elemzése alulról felfelé haladó módszert követ. A projektgazda meghatározását átfogalmazták, a regionális csoportoknak való jelentéstételt pedig pontosították. A közös érdekű projektek kiválasztásáért felelős regionális csoportok irányításából kimaradtak az érdekelt felek közötti erőviszonyok egyensúlyára, a döntéshozatali eljárásokra és a konfliktusrendezési mechanizmusokra vonatkozó részletszabályok; a Tanácsban a regionális csoportok irányításával kapcsolatban nemrégiben folytatott megbeszélések során a hangsúly arra helyeződött, hogy a tagállamoknak érdekében áll a nemzeti „stratégiai érdekek” védelme. Ez fontos szempont, ha egy európai infrastruktúra kiépítéséről van szó.

A projektek kiválasztása során a közös európai érdek védelmét előnyben kell részesíteni az egyéni érdekekkel szemben. A közös érdekű projektek kiválasztását a harmadik jogszabálycsomagnak és a tízéves hálózatfejlesztési tervnek megfelelően kell végrehajtani, a szilárdan rögzült, alulról felfelé haladó és nemzeti megközelítést kiegészítő, fentről lefelé haladó belső piaci európai látásmód mellett. Az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökségének fontos szerepet kell játszania a hálózatkiterjesztés, a gazdaságilag hatékony beruházások koordinációjának és koherenciájának garantálásában, valamint a fogyasztói szempontok védelmében. A projektek először regionális, később uniós szinten, több kritérium és a költség-haszon elemzés figyelembevételével történő kiválasztása és klaszterek szerinti csoportosítása hozzá fog járulni a tárgyilagossághoz és egyetértéshez a közös érdekű projektek kiválasztási eljárása során.

b) A javaslatnak hatékony eszközöket kell biztosítania az infrastruktúra létrehozásához

A határokon átnyúló energiahálózati infrastruktúra kidolgozása és megvalósítása korábban is sok akadályba ütközött, és ez várhatóan a jövőben sem fog változni, ahogyan a szubszidiaritás és a közös európai érdek közötti kényes egyensúly sem.

A javaslat megkísérli kijelölni a követendő utat e folyamatban: a prioritásnak minősülő folyosók ismertetése pontosítani fogja a különböző régiók energiapolitikai célkitűzésekhez való hozzájárulását; a regionális csoportokon belüli, egyetértésen alapuló döntéshozatali eljárások megakadályozzák az egyoldalú fennakadásokat; az eljárás legfontosabb eszközei közé tartoznak a hatékonyabb engedélyezési szabályok, a hároméves határidő, a projektengedély kiadásához a nemzeti hatóságok által alkalmazható egyablakos rendszer; ezen túlmenően – a korábbi sikeres és sikertelen esetek alapján – a végrehajtás során nehézségekbe ütköző projektek nyomon követése céljából az európai koordinátorok külön hatáskörökkel történő felruházása révén megoldható a problémák egy része. Ezenkívül, amennyiben a projektgazdák – a rajtuk kívül állóktól eltérő okok miatt – nem tudják megvalósítani a projekteket a tervezett időn belül, és a végrehajtás súlyos késedelmet szenved, egyértelmű határidők és eljárások előírására kerül sor, hogy új projektgazdák csatlakozhassanak vagy átvehessék az ilyen projekteket.

A területi kohézió Unió-szerte történő garantálása érdekében hatékony eszközökre van szükségünk a földrajzi aszimmetriák és elszigeteltség fokozódásának megakadályozásához. Az előírt intézkedések hatékonyságának biztosítása és az akadályok leküzdése érdekében olyan eszközöket kell bevezetni, amelyek lehetővé teszik, hogy az érdekelt felek egyöntetűen a közös kohéziós célok elérésére és a határokon átnyúló hálózatok mesterséges akadályainak csökkentésére törekedhessenek.

c) A várt előnyök elérése érdekében a javaslatnak még jobban támogatnia kell a hálózatüzemeltetők közötti együttműködést és koordinációt

A különböző tagállamok eltérő ütemben haladnak a hálózatok fokozottabb összekapcsolódásával és a megújulóenergia-termeléssel kapcsolatos európai stratégiai célok elérése felé. Ha azon tagállamok részesülnek uniós finanszírozásban, amelyek keveset tettek az előrelépés érdekében, az morális kockázattal járna, mivel ez a helyzet az elsőkhöz viszonyítva a beruházási ösztönzők bevezetésére váró utolsók számára lenne kedvező. Azon lehetőség biztosítása, hogy az európai finanszírozású projektek végrehajtásába több (3+) üzemeltető vonható be, erősítené a szállítási/átvitelirendszer-üzemeltetők közötti, igen szükséges együttműködést, ami hozzájárulna a megszerzett know-how összegyűjtéséhez, a piaci szereplők közötti bizalom kiépítéséhez és a piaci integráció előmozdításához.

Az energiahálózatok szállítási/átvitelirendszer-üzemeltetők általi optimális kihasználásának és üzemeltetésének biztosításához együttműködésre és optimálisabb rendszerirányításra van szükség. Az új energiaszerkezetnek a megújuló energiaforrásokból származó hozzájárulás következtében egyre fokozódó technológiai bonyolultsága növelte a koordináció hiányának, sőt az energiakimaradásoknak a veszélyét a több tényezőtől függő hálózatokon. A határokon átnyúló valós idejű kereskedelemmel kapcsolatos információk összegyűjtése és ellenőrzése fontos eszközül szolgálhat az energiahálózatok infrastruktúrájának biztonságosabb és hatékonyabb üzemeltetéséhez és jövőbeni tervezéséhez is. Az infrastruktúra optimális kihasználása szintén döntő fontosságú a fogyasztók szempontjából. Mind a villamosenergia-, mind a földgázpiaci ENTSO javaslatokat fog benyújtani a Bizottsághoz az európai energiainfrastruktúra megfelelő valós idejű operatív koordinációjának tervezésére és végrehajtására vonatkozóan.

d) A beruházások növelése

A magánberuházások ösztönzése kulcsfontosságú tényező. A javaslat az érintett tagállamokban jelentkező előnyöknek megfelelő, határokon átnyúló költségelosztásra vonatkozó mechanizmusról rendelkezik. A rendeletben foglalt rendelkezések szerepet adnak a nemzeti szabályozó hatóságoknak a projektgazdáknál felmerülő kockázatokkal arányos beruházási ösztönzők meghatározásában. A beruházások növeléséhez egyértelműbb európai iránymutatásokra vagy a bevált gyakorlatok Európa-szerte viszonyítási alapként történő alkalmazására lehet szükség.

A javaslat alapvető támogatási kritériumként meghagyta a nem kereskedelmi vonatkozású életképességet az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében nyújtandó uniós pénzügyi támogatásra való jogosultság szempontjából. Ez döntő fontosságú a piac torzulásának elkerülése érdekében, továbbá azért, hogy az állami támogatások azon projektekre korlátozódjanak, amelyek pozitív externáliákat hoznak létre, de egyébként piaci mechanizmusok révén nem valósulnának meg. Elengedhetetlen lesz az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköznek a közös érdekű projektekkel kapcsolatos beruházások magánfinanszírozásának ösztönzésére szolgáló pénzügyi eszközeivel való szoros kapcsolat, míg a strukturális alapok a helyi vagy regionális jelentőségű intelligens energiaelosztó hálózatok finanszírozását biztosítják. E két pénzügyi forrás ily módon ki fogja egészíteni egymást. Másrészt a tagállamoknak meg kell felelniük az európai energiapiaci szabályoknak, hogy igénybe vehessék az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközhöz tartozó uniós pénzügyi finanszírozási eszközöket.

• [1]  A 2009/29/EK irányelv.
• [2]  A 2009/28/EK irányelv.
• [3]  A 2009/31/EK irányelv.
• [4]  A 994/2010/EU rendelet.
• [5]  A 2009/72/EK és a 2009/73/EK irányelv, valamint a 713/2009/EK, a 714/2009/EK és a 715/2009/EK rendelet.
• [6]  A vélemény előadója: Francisco Sosa Wagner.

VÉLEMÉNY a Gazdasági és Monetáris Bizottság részéről (11.6.2012)

az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére

a transzeurópai energiainfrastruktúrára vonatkozó iránymutatásokról és az 1364/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
(COM(2011)0658 – C7‑0371/2011 – 2011/0300(COD))

A vélemény előadója: Philippe Lamberts

RÖVID INDOKOLÁS

Az előadó üdvözli a transzeurópai energiainfrastruktúrára vonatkozó, az Európai Bizottság által javasolt iránymutatásokat.

Amint azt a Bizottság kijelentette, ez a kezdeményezés a 2020-ig tartó és azt követő időszakra olyan, villamosenergia- és földgázhálózatokat, valamint olaj- és szén-dioxid-szállítási infrastruktúrát magukban foglaló, kiemelt jelentőségű transzeurópai folyosókat és területeket határoz meg korlátozott számban, amelyeken a leginkább létjogosultsága van az európai uniós fellépésnek. E prioritások végrehajtását a következők révén kívánja megvalósítani:

1.  az engedélyezési eljárások megkönnyítése a közös érdekű projektekkel kapcsolatos eljárások időtartamának jelentős lerövidítése, valamint az ilyen projektek végrehajtásában való lakossági részvétel és ezek elfogadottságának növelése érdekében;

2.  a közös érdekű villamosenergia- és gázprojektekre vonatkozó szabályozás egyszerűsítése a kínált előnyökön alapuló költségelosztás és annak biztosítása révén, hogy az engedélyezett megtérülés mértéke összhangban álljon a felmerülő kockázatokkal;

3.  a közös érdekű projektek végrehajtásának biztosítása a szükséges piaci alapú és közvetlen uniós pénzügyi támogatás biztosításával. E tekintetben a javaslat alapján határozható meg, hogy a közös érdekű projektek jogosultak-e uniós pénzügyi támogatásra a – külön jogalkotási javaslat tárgyát képező – „európai összekapcsolódási eszköz” keretében.

A módosítások célja a rendelet egyes elképzeléseinek pontosabb meghatározása és más uniós jogszabályokkal, nevezetesen a környezeti hatásvizsgálatokról és strukturális alapokról szóló szabályozással, az EU2020 stratégiával (hiszen ez utóbbi összefonódó éghajlati és energiaügyi célokat határoz meg) és egyéb olyan vonatkozó fejlesztési forgatókönyvekkel való fokozottabb összhangjának biztosítása, mint például a 2050-es ütemtervben foglaltak.

Tekintettel a közös érdekű projektek megvalósításához szükséges nagyszabású pénzügyi erőfeszítések támogatására rendelkezésre álló uniós források szűkösségére, a módosítások biztosítani kívánják, hogy a magánszektor is méltányos részt vállaljon a projektek finanszírozásában.

A rendelet kulcsa a költség-haszon elemzés. Az előadó a mellékletben található, a módszertant ismertető rendelkezések kidomborítását javasolja a költségekkel és haszonnal kapcsolatos mutatók további részletezésével. Mivel a projektek végrehajtásának ütemezése és várható élettartamuk igen hosszú, alapvető fontosságúak az e paraméterek kiszámításakor alkalmazott leszámítolási kamatlábak. Ezért javasoljuk, hogy a Bizottság rendszeresen tegye közzé a leszámítolási kamatlábakat, amelyeket figyelembe kell venni. Ezenfelül az egyes projektekhez kapcsolódó konkrét externáliák érzékeltetésére a leszámítolási kamatlábak kockázati felárakkal egészülnek ki, amelyeket a projektgazdák határoznak meg az érintett érdekelt felekkel konzultálva. Ez az eljárás ösztönzi majd az érintett érdekelteket, különösen a projektek környezetében elő polgárokat, hogy részt vegyenek a vitákban.

Az energiarendszer egészére kiterjedő, harmonizált, uniós szintű költség-haszon elemzés benyújtását megelőzően a villamosenergia-piaci és a földgázpiaci ENTSO-knak figyelembe kell venniük az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az Európai Területi Tervezési és Kohéziós Megfigyelő Hálózat által számukra megfogalmazott észrevételeket. Ezáltal a módszertant megelőző szakaszokban belsővé válnak a környezettel és a területrendezéssel kapcsolatos paraméterek.

A jelentés tartalma kibővül olyan információkkal, mint a strukturális alapoknak a projekt végrehajtásához való hozzájárulása, valamint a kezdeti becslésekhez képest felmerült költségek kimutatása.

Amennyiben a tényleges költségek meghaladják a becsült költségek 20%-át, a Bizottságnak lehetősége lesz eltávolítani az érintett projektet a támogatható projektek listájáról.

Az előadó úgy véli, hogy a tízéves hálózatfejlesztési terv listáján való feltüntetés nem jelentheti annak feltételét, hogy a projekt „közös érdekűnek” minősüljön.

MÓDOSÍTÁSOK

a Gazdasági és Monetáris Bizottság felkéri az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja be az alábbi módosításokat:

Módosítás  1 Rendeletre irányuló javaslat 6 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(6) A meglévő energiaipari infrastruktúrák felújításának és az új infrastruktúrák bevezetésének felgyorsítása elengedhetetlen az uniós energia- és éghajlat-politikai célkitűzések eléréséhez, amelyek többek között a belső energiapiac kiteljesítése, az ellátás, különösen a földgáz- és kőolajellátás biztonságának szavatolása, valamint az üvegházhatásúgáz-kibocsátások 20 %-os csökkentése, a megújuló energia végső energiafogyasztáson belüli részesedésének 20%-ra történő növelése és az energiahatékonyság 20 %-os javítása 2020-ig. Ezzel egyidejűleg az Uniónak fel kell készítenie saját infrastruktúráját az energiarendszer további, 2050-ig várható széntelenítésére is.	(6) A meglévő energiaipari infrastruktúrák felújításának és az új infrastruktúrák bevezetésének felgyorsítása elengedhetetlen az uniós energia- és éghajlat-politikai célkitűzések eléréséhez, amelyek többek között a belső energiapiac kiteljesítése, az ellátás, különösen a földgáz- és kőolajellátás biztonságának szavatolása, valamint az üvegházhatásúgáz-kibocsátások 20 %-os csökkentése, a megújuló energia végső energiafogyasztáson belüli részesedésének 20%-ra történő növelése és az energiahatékonyság 20 %-os javítása 2020-ig. Ezzel egyidejűleg az Uniónak fel kell készítenie saját infrastruktúráját az energiarendszer további, 2050-ig várható széntelenítésére is, továbbá – ugyanezen határidőn belül – fel kell készítenie arra, hogy összekapcsolja a magas megújuló-energiatermelő kapacitással és villamosenergia-tároló potenciállal rendelkező régiókat.
Módosítás  2 Rendeletre irányuló javaslat 11 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(11) A 2020-ig szükséges, európai érdekű villamosenergia-átviteli és földgáz-szállítási infrastruktúrára irányuló beruházások becsült összege körülbelül 200 milliárd EUR. A beruházási volumeneknek a korábbi trendekhez viszonyított jelentős emelkedése és az energiainfrastruktúra-prioritások végrehajtásának sürgőssége új megközelítést kíván az energiainfrastruktúrák, különösen a határokon átnyúló jellegű infrastruktúrák szabályozása és finanszírozása terén.	(11) A 2020-ig szükséges, európai érdekű villamosenergia-átviteli és földgáz-szállítási infrastruktúrára irányuló beruházások becsült összege körülbelül 200 milliárd EUR. A megújuló energiaforrások gyorsabb és átfogóbb kiépítése, valamint 2020-ig az üvegházhatásúgáz-kibocsátás 20%-os csökkentésére, az energiahatékonyság 20%-os növelésére és a megújuló energiaforrások energiafogyasztásban való 20%-os részesedésére vonatkozó uniós célkitűzések elérése eredményeként a beruházási volumeneknek a korábbi trendekhez viszonyított jelentős emelkedése és az energiainfrastruktúra-prioritások végrehajtásának sürgőssége új megközelítést kíván az energiainfrastruktúrák, különösen a határokon átnyúló jellegű infrastruktúrák szabályozása és finanszírozása terén.
Módosítás  3 Rendeletre irányuló javaslat 14 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(14a) Az energiatárolóknak, valamint a cseppfolyósított földgázhoz (LNG) és a sűrített földgázhoz (CNG) használt létesítményeknek a transzeurópai energiainfrastruktúra részeként fontos szerepet kell kapniuk az energiaellátás biztosításában a tárolt energia elosztása révén. Az ilyen energiatároló létesítmények gyors kiépítése ezért fontos részét képezi a működő hálózati infrastruktúrának.
	A vízszivattyúval működtetett villamosenergia-tároló erőművek vagy az energiatároló létesítmények építésével és üzemeltetésével kapcsolatos versenyt nem szabad olyan hálózati díjakkal akadályozni, amelyek ezeket a létesítményeket végfelhasználóként kezelik.
Módosítás  4 Rendeletre irányuló javaslat 20 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(20) A közös érdekű projekteket nemzeti szinten „elsőbbségi státussal” kell felruházni, és ezáltal gyorsított igazgatási elbánást kell biztosítani számukra. Helyénvaló, hogy az illetékes hatóságok a közös érdekű projekteket közérdekűnek tekintsék. A 92/43/EK és a 2000/60/EK irányelv szerinti összes feltétel teljesülése esetén a környezetre káros hatást kifejtő projekteket is engedélyezni kell, ha ezt magasabb rendű közérdek indokolja.	(20) A közös érdekű projekteket nemzeti szinten „elsőbbségi státussal” kell felruházni, és ezáltal gyorsított igazgatási elbánást kell biztosítani számukra. A regionális vagy nemzeti projekteket szintén azonos prioritással lehet kezelni, ha ennek révén biztosítható a megújuló energiaforrások integrálása és a verseny védelme. Ez magában foglalja az EU-n kívüli harmadik országokkal (pl. Svájc) közös projekteket is. Helyénvaló, hogy az illetékes hatóságok a közös érdekű projekteket közérdekűnek tekintsék. A 92/43/EK és a 2000/60/EK irányelv szerinti összes feltétel teljesülése esetén a környezetre káros hatást kifejtő projekteket is engedélyezni kell, ha ezt magasabb rendű közérdek indokolja.
Módosítás  5 Rendeletre irányuló javaslat 21 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(21) Egy valamennyi engedélyezési eljárást összefogó vagy koordináló, hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóság létrehozása („egyablakos rendszer”) várhatóan egyszerűsíti az eljárást, növeli a hatékonyságot és az átláthatóságot, valamint hozzájárul a tagállamok közötti szorosabb együttműködés kialakításához.	(21) Egy valamennyi engedélyezési eljárást összefogó vagy koordináló, hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóság létrehozása („egyablakos rendszer”) várhatóan egyszerűsíti az eljárást, növeli a hatékonyságot és az átláthatóságot, valamint hozzájárul a tagállamok közötti szorosabb együttműködés kialakításához. Egy ilyen hatóság létrehozása azonban nem növelheti az adófizetők kiadását, és azt a meglévő források átcsoportosításával kell létrehozni.
Módosítás  6 Rendeletre irányuló javaslat 29 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(29) Az európai energiaügyi gazdaságélénkítő program jól szemléltette, milyen hozzáadott értéket képvisel, ha az európai jelentőségű projektek végrehajtási feltételeinek megteremtése érdekében a jelentős uniós finanszírozással magántámogatást mozgósítunk. Az Európai Tanács 2011. február 4-i ülésén elismerte, hogy egyes energiainfrastruktúra-projekteknek korlátozott állami finanszírozásra lehet szüksége a magánfinanszírozás mobilizálásához. A gazdasági és pénzügyi válság, valamint a költségvetési megszorítások fényében a következő többéves pénzügyi kereten belül célzott, támogatásokat és pénzügyi eszközöket egyaránt magában foglaló segítségnyújtást kell kidolgozni, amely új beruházókat vonz az energiainfrastruktúra-prioritásnak minősülő folyosókhoz és területekhez, miközben az uniós költségvetés hozzájárulását a lehető legalacsonyabb szinten tartja.	(29) Az európai energiaügyi gazdaságélénkítő program jól szemléltette, milyen hozzáadott értéket képvisel, ha az európai jelentőségű projektek végrehajtási feltételeinek megteremtése érdekében a jelentős uniós finanszírozással magántámogatást mozgósítunk. Az Európai Tanács 2011. február 4-i ülésén elismerte, hogy egyes energiainfrastruktúra-projekteknek korlátozott állami finanszírozásra lehet szüksége a magánfinanszírozás mobilizálásához. A gazdasági és pénzügyi válság, valamint a költségvetési megszorítások fényében a következő többéves pénzügyi kereten belül célzott, támogatásokat és pénzügyi eszközöket egyaránt magában foglaló segítségnyújtást kell kidolgozni, amely új beruházókat vonz az energiainfrastruktúra-prioritásnak minősülő folyosókhoz és területekhez, miközben az uniós költségvetés hozzájárulását a lehető legalacsonyabb szinten tartja. Az e célt szolgáló intézkedéseknek támaszkodniuk kell az infrastrukturális projektek finanszírozására szolgáló projektkötvények kísérleti szakasza során szerzett tapasztalatokra.
Módosítás  7 Rendeletre irányuló javaslat 30 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(30) A villamos energiával, a földgázzal és a szén-dioxiddal kapcsolatos közös érdekű projekteknek jogosultnak kell lenniük tanulmányokhoz, illetve bizonyos feltételek mellett az európai összekapcsolódási eszközről szóló rendeletjavaslatban foglalt kivitelezési munkákhoz – akár támogatás, akár innovatív pénzügyi eszközök formájában – nyújtott uniós pénzügyi támogatásra. Ez szavatolja, hogy azok a közös érdekű projektek, amelyek a meglévő szabályozási keret és piaci feltételek mellett nem életképesek, sajátos szükségleteikhez igazított támogatásban részesüljenek. A szóban forgó pénzügyi támogatás hivatott biztosítani a szükséges szinergiákat a más uniós politikákhoz tartozó eszközökből történő finanszírozással. Míg az európai összekapcsolódási eszköz az európai érdekű energiainfrastruktúrákat fogja finanszírozni, addig a strukturális alapok a helyi vagy regionális jelentőségű intelligens energiaelosztó hálózatokat. E két pénzügyi forrás ily módon ki fogja egészíteni egymást.	(30) A villamos energiával, a földgázzal és a szén-dioxiddal kapcsolatos közös érdekű projekteknek jogosultnak kell lenniük tanulmányokhoz, illetve bizonyos feltételek mellett az európai összekapcsolódási eszközről szóló rendeletjavaslatban foglalt kivitelezési munkákhoz – akár támogatás, akár innovatív pénzügyi eszközök formájában – nyújtott uniós pénzügyi támogatásra. Ez szavatolja, hogy azok a közös érdekű projektek, amelyek a meglévő szabályozási keret és piaci feltételek mellett nem életképesek, sajátos szükségleteikhez igazított támogatásban részesüljenek. Megfelelően figyelembe kell venni a – különösen az ugyanazon uniós prioritási folyosó megvalósulásához hozzájáruló projektek közötti – verseny bármiféle torzulásának elkerülését. A szóban forgó pénzügyi támogatás hivatott biztosítani a szükséges szinergiákat a más uniós politikákhoz tartozó eszközökből történő finanszírozással. Míg az európai összekapcsolódási eszköz az európai érdekű energiainfrastruktúrákat fogja finanszírozni, addig a strukturális alapok a helyi vagy regionális jelentőségű intelligens energiaelosztó hálózatokat. E két pénzügyi forrás ily módon ki fogja egészíteni egymást.
Módosítás  8 Rendeletre irányuló javaslat 30 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(30α) Az aktuális gazdasági válság közepette a tagállamok és a befektetők között a hitelminősítés tekintetében fennálló széleskörű eltérések egyensúlytalanságot, valamint a projektfinanszírozás tekintetében nagyobb akadályokat eredményezhetnek. Az uniós finanszírozásnak az ilyen egyensúlytalanság leküzdéséhez való hozzájárulása központi fontossággal bír annak biztosításában, hogy az e rendelet célkitűzéseinek elérését elősegítő infrastrukturális projektek megvalósulása ne kerüljön veszélybe, különös tekintettel arra, hogy az energiainfrastruktúrákhoz szükséges finanszírozás túlnyomó részét a következő évtizedben a magánszektor fogja biztosítani.
Módosítás  9 Rendeletre irányuló javaslat 32 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(32a) Amikor a Tanács és a Bizottság értékeli, hogy elégséges előrelépés történt-e a középtávú költségvetési célkitűzés megvalósításának irányába, és ennek során megvizsgálja a kormányzati kiadások növekedési görbéjét, az összesített kiadásoknak nem szabad tartalmaznia a kamatkiadásokat, az uniós pénzeszközökből teljes mértékben fedezett uniós programokkal kapcsolatos kiadásokat, valamint a munkanélküli segéllyel kapcsolatos kiadásokat érintő nem diszkrecionális jellegű változásokat a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló, 1997. július 7-i 1466/97/EK tanácsi rendelet1 5. cikkében megállapítottaknak megfelelően.
	____________________
	1 HL L 209., 1997.8.2., 1. o.
Módosítás  10 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 2 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2a) Ez a rendelet az alábbiak sérelme nélkül alkalmazandó:
	– az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 1985. június 27-i 85/337/EGK tanácsi irányelv1;
	– bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 2001. június 27-i 2001/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv2;
	– a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv3;
	– a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelv4;
	– a vadon élő madarak védelméről szóló 2009. november 30-i 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv5;
	az Aarhusi Egyezmény; valamint
	az Espoo-i Egyezmény.
	____________________
	HL L 175., 1985.7.5., 40. o.
	HL L 197., 2001.7.21, 30. o.
	HL L 327., 2000.12.22, 1. o.
	HL L 206., 1992.7.22, 7. o.
	HL L 20., 2010.1.26, 7. o.
Indokolás
A módosítás egyértelművé teszi, hogy mindemellett más uniós jogszabályok is érvényesek.
Módosítás  11 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A Bizottság létrehozza a közös érdekű projektek uniós szintű listáját. A listát szükség szerint kétévente felülvizsgálják és naprakésszé teszik. Az első listát legkésőbb 2013. július 31-ig elfogadják.	(1) A Bizottság létrehozza a közös érdekű projektek uniós szintű listáját. A listát kétévente felülvizsgálják és naprakésszé teszik. Az első listát legkésőbb 2013. július 31-ig elfogadják.
Módosítás  12 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A Bizottság létrehozza a közös érdekű projektek uniós szintű listáját. A listát szükség szerint kétévente felülvizsgálják és naprakésszé teszik. Az első listát legkésőbb 2013. július 31-ig elfogadják.	(1) A Bizottság – a tagállamokkal konzultálva – létrehozza a közös érdekű projektek uniós szintű listáját. A listát szükség szerint kétévente felülvizsgálják és naprakésszé teszik. Az első listát legkésőbb 2013. július 31-ig elfogadják.
Indokolás
Ennek minden szakaszban konzultatív folyamatnak kell lennie.
Módosítás  13 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) A III. melléklet 2. részében ismertetett eljárás szerint az egyes csoportok összeállítják az általuk javasolt, közös érdekű projekteket tartalmazó listát a projekteknek az I. mellékletben felsorolt, energiainfrastruktúra-prioritásnak minősülő folyosók és területek megvalósításához való hozzájárulása és a 4. cikkben meghatározott kritériumok teljesítése alapján. Minden egyes projektjavaslathoz kérni kell azon tagállam(ok) jóváhagyását, amely(ek) területét a projekt érinti.	(3) A III. melléklet 2. részében ismertetett eljárás szerint az egyes csoportok összeállítják az általuk javasolt, közös érdekű projekteket tartalmazó listát a projekteknek az I. mellékletben felsorolt, energiainfrastruktúra-prioritásnak minősülő folyosók és területek megvalósításához való hozzájárulása és a 4. cikkben meghatározott kritériumok teljesítése alapján. A csoportok elfogadják a tagjaik egyszerű többsége által javasolt listát. Minden egyes projektjavaslathoz kérni kell azon tagállam(ok) jóváhagyását, amely(ek) területét a projekt érinti.
Módosítás  14 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 1 bekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) a projekt gazdasági, társadalmi és környezeti szempontból megvalósítható; és	b) a projekt gazdasági, társadalmi és környezeti kritériumok alapján megvalósítható; és
Módosítás  15 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 1 bekezdés – c a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ca) a projektbe beépítésre kerülnek az Európai Unió működéséről szóló szerződés – és különösen a 170. és 171. cikk – célkitűzései, és összhangban van azokkal;
Módosítás  16 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 2 bekezdés – a pont – 1 francia bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
– piaci integráció, verseny és a rendszer rugalmassága;	piaci integráció, többek között az uniós régiókat jellemző elszigeteltség hatásainak enyhítésén keresztül; verseny és a rendszer rugalmassága;
Módosítás  17 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 2 bekezdés – a pont – 3 francia bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
– kölcsönös átjárhatóság és a rendszer biztonságos működése;	– ellátásbiztonság, többek között a kölcsönös átjárhatóság és a rendszer biztonságos működése révén;
Módosítás  18 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 2 bekezdés – a pont – 3 a francia bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	– magas megújulóenergia-termelési képesség és tárolási kapacitás;
Módosítás  19 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 2 bekezdés – b pont – francia bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
– piaci integráció, kölcsönös átjárhatóság és a rendszer rugalmassága;	– piaci integráció, többek között az uniós régiókat jellemző elszigeteltség hatásainak enyhítésén keresztül; kölcsönös átjárhatóság és a rendszer rugalmassága;
Módosítás  20 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 4 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) Az egyazon prioritás végrehajtását elősegítő projektek rangsorolásakor mérlegelni kell, hogy az egyes projektek mennyire sürgősek a piaci integrációval és versennyel, a fenntarthatósággal és az ellátás biztonságával kapcsolatos energiapolitikai célok elérése szempontjából, hogy hány tagállamot érintenek, és hogy mennyire hatékonyan egészítik ki a többi projektjavaslatot. A II. melléklet 1. pontjának e) alpontjában meghatározott kategóriába tartozó projektek esetében ezenkívül körültekintően meg kell vizsgálni a projekt által érintett felhasználók számát, az éves energiafogyasztást és a továbbításra nem alkalmas forrásokból előállított energia részesedését a felhasználók által lefedett területen.	(4) Az egyazon prioritás végrehajtását elősegítő projektek rangsorolásakor mérlegelni kell, hogy az egyes projektek mennyire sürgősek a piaci integrációval és versennyel, a fenntarthatósággal és az ellátás biztonságával kapcsolatos energiapolitikai célok elérése, a rendszer rugalmassága és szilárdsága, a munkahelyek tekintetében a projekt költséghatékony hozzáadottérték-alapú előnye szempontjából, hogy hány tagállamot érintenek, mennyire hatékonyan egészítik ki a többi projektjavaslatot, valamint hogy milyen lehetőségeket rejtenek az innováció fokozására. Figyelembe kell venni a projekt költség-haszon elemzését lehetővé tévő, az V. melléklet 5. pontjában hivatkozott mutatókat. Ennek érdekében e mutatók a Bizottság által létrehozott összehangolt keretben határozhatók meg. A II. melléklet 1. pontjának e) alpontjában meghatározott kategóriába tartozó projektek esetében ezenkívül körültekintően meg kell vizsgálni a projekt által érintett felhasználók számát, az éves energiafogyasztást és a továbbításra nem alkalmas forrásokból előállított energia részesedését a felhasználók által lefedett területen.
Módosítás  21 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 4 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(4a) A közös érdekű projektek rangsorolásakor a pénzügyi stabilitásuk tekintetében súlyos nehézségekkel küzdő vagy súlyos nehézségek által fenyegetett, és/vagy a …/2012/EU rendelet szerinti pénzügyi támogatást igénylő vagy abban részesülő legalább egy tagállam részvételével zajló projektek számára kiemelkedő elsőbbségi státust kell biztosítani.
Módosítás  22 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Az Ügynökség és a csoportok nyomon követik a közös érdekű projektek végrehajtása terén elért haladást. A csoportok a (3), (4) és (5) bekezdéssel összhangban további tájékoztatást kérhetnek, a kapott információkat a helyszínen ellenőrizhetik, és ülést hívhatnak össze az érintett felek részvételével. Ezenfelül kérhetik az Ügynökséget, hogy tegyen intézkedéseket a közös érdekű projektek végrehajtásának előmozdításáért.	(2) Az Ügynökség és a csoportok nyomon követik a közös érdekű projektek végrehajtása terén elért haladást. A csoportok a (3), (4) és (5) bekezdéssel összhangban további tájékoztatást kérhetnek, a kapott információkat a helyszínen ellenőrizhetik, és ülést hívhatnak össze az érintett felek részvételével. Ezenfelül kérhetik az Ügynökséget, hogy tegyen intézkedéseket a közös érdekű projektek végrehajtásának előmozdításáért. A csoportok tagjaik egyszerű többségével döntenek az erre vonatkozó kérés megküldéséről.
Módosítás  23 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 3 bekezdés – b a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ba) a projekttel összefüggésben eddig felmerült költségek, illetve a becslések szerint a jövőben felmerülő költségek jelenlegi előrejelzéseinek bontását annak elemzésével és leírásával együtt, hogy az ilyen költségek hogyan aránylanak az eredeti végrehajtási tervben becsült költségekhez;
Módosítás  24 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 3 bekezdés – b b pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	bb) a strukturális alapoknak és más uniós pénzeszközöknek a projekthez való hozzájárulását, beleértve az Európai Beruházási Banktól érkező befektetéseket vagy garanciákat is;
Módosítás  25 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 7 bekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) a projekt már nem szerepel a tízéves hálózatfejlesztési tervben;	törölve
Indokolás
A tízéves hálózatfejlesztési terv listáján való feltüntetés nem jelentheti annak feltételét, hogy a projekt „közös érdekűnek” minősüljön. Máskülönben a jelentős európai hozzáadott értéket teremtő projektek, amelyek egyébként nem képviselik (legalább egy) érintett tagállam érdekét, soha nem valósultak volna meg.
Módosítás  26 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 7 bekezdés – 1 albekezdés – d a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	da) a felmerült költségek 30%-kal meghaladják a végrehajtási tervben az ugyanezen időszakra vonatkozóan becsült költségeket, kivéve ha az ilyen költség-túllépés a projektgazdák ésszerű ellenőrzésén kívül álló okokkal megfelelően indokolható.
Módosítás  27 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 7 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(7a) A Bizottság éves jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának a (2)–(7) bekezdéshez kapcsolódó információk alapján.
Módosítás  28 Rendeletre irányuló javaslat 8 cikk – 4 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) A 11. cikk szerinti határidők betartása és a közös érdekű projektek végrehajtásával kapcsolatos adminisztratív terhek csökkentése érdekében a tagállamok e rendelet hatályba lépését követő kilenc hónapon belül intézkedéseket hoznak a környezeti hatásvizsgálati eljárások ésszerűsítésére. Az intézkedések nem érinthetik az uniós szabályozásból fakadó kötelezettségeket.	(4) A 11. cikk szerinti határidők betartása és a közös érdekű projektek végrehajtásával kapcsolatos adminisztratív terhek csökkentése érdekében a tagállamok e rendelet hatályba lépését követő kilenc hónapon belül kötelező erejű intézkedéseket hoznak a környezeti hatásvizsgálati eljárások ésszerűsítésére. Az intézkedések nem érinthetik az uniós szabályozásból fakadó kötelezettségeket.
Módosítás  29 Rendeletre irányuló javaslat 8 cikk – 4 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A Bizottság e rendelet hatályba lépését követő három hónapon belül iránymutatást tesz közzé, amely a tagállamokat segíti a megfelelő intézkedések meghatározásában és a közös érdekű projektekre vonatkozóan az uniós szabályozásban előírt környezeti hatásvizsgálati eljárások következetes alkalmazásának biztosításában.	A Bizottság e rendelet hatályba lépését követő három hónapon belül iránymutatást tesz közzé, amely a tagállamokat segíti a megfelelő kötelező erejű intézkedések meghatározásában és a közös érdekű projektekre vonatkozóan az uniós szabályozásban előírt környezeti hatásvizsgálati eljárások következetes alkalmazásának biztosításában.
Módosítás  30 Rendeletre irányuló javaslat 12 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Az e rendelet hatálybalépését követő egy hónapon belül a villamosenergia-piaci és a földgázpiaci ENTSO az Ügynökség és a Bizottság elé terjeszti saját, többek között a hálózati és piaci modellezésre vonatkozó és a II. melléklet 1. pontja a–d) alpontjában és 2. pontjában említett kategóriákba tartozó közös érdekű projektek esetében az energiarendszer egészére kiterjedő, uniós szinten harmonizált költség-haszon elemzés alapjául szolgáló módszertanát. Ezt a módszertant a V. mellékletben megállapított elvekkel összhangban kell kidolgozni.	(1) Az e rendelet hatálybalépését követő egy hónapon belül a villamosenergia-piaci és a földgázpiaci ENTSO – az Európai Környezetvédelmi Ügynökséggel (EEA) és az Európai Területfejlesztési és Kohéziós Megfigyelő Hálózattal (ESPON) folytatott konzultációt követően – az Ügynökség és a Bizottság elé terjeszti saját, többek között a hálózati és piaci modellezésre vonatkozó és a II. melléklet 1. pontja a–d) alpontjában és 2. pontjában említett kategóriákba tartozó közös érdekű projektek esetében az energiarendszer egészére kiterjedő, uniós szinten harmonizált költség-haszon elemzés alapjául szolgáló módszertanát. Ezt a módszertant a V. mellékletben megállapított elvekkel összhangban kell kidolgozni.
Módosítás  31 Rendeletre irányuló javaslat 12 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Az e rendelet hatálybalépését követő egy hónapon belül a villamosenergia-piaci és a földgázpiaci ENTSO az Ügynökség és a Bizottság elé terjeszti saját, többek között a hálózati és piaci modellezésre vonatkozó és a II. melléklet 1. pontja a–d) alpontjában és 2. pontjában említett kategóriákba tartozó közös érdekű projektek esetében az energiarendszer egészére kiterjedő, uniós szinten harmonizált költség-haszon elemzés alapjául szolgáló módszertanát. Ezt a módszertant a V. mellékletben megállapított elvekkel összhangban kell kidolgozni.	(1) Az e rendelet hatálybalépését követő egy hónapon belül a villamosenergia-piaci és a földgázpiaci ENTSO az Ügynökség és a Bizottság elé terjeszti saját, többek között a hálózati és piaci modellezésre vonatkozó és a II. melléklet 1. pontja a–d) alpontjában és 2. pontjában említett kategóriákba tartozó közös érdekű projektek esetében az energiarendszer egészére kiterjedő, releváns fejlesztési forgatókönyvek mellett megvalósuló, uniós szinten harmonizált költség-haszon elemzés alapjául szolgáló módszertanát. Ezt a módszertant a V. mellékletben megállapított elvekkel összhangban kell kidolgozni.
Módosítás  32 Rendeletre irányuló javaslat 12 cikk – 7 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(7) A 714/2009/EK és a 715/2009/EK rendelet 8. cikke értelmében a módszertant minden, a villamosenergia-piaci vagy a földgázpiaci ENTSO-k által ezt követően kidolgozott tízéves villamosenergia- vagy földgázhálózat-fejlesztési tervben alkalmazni kell.	(7) A 714/2009/EK és a 715/2009/EK rendelet 8. cikke értelmében a módszertant minden, a villamosenergia-piaci vagy a földgázpiaci ENTSO-k által ezt követően kidolgozott tízéves villamosenergia- vagy földgázhálózat-fejlesztési tervben alkalmazni kell, a konzultációs folyamatnak és a tízéves hálózatfejlesztési tervekkel kapcsolatos végleges jelentéstételnek pedig tartalmaznia kell a főbb forgatókönyvekre vonatkozó költség-haszon elemzés főbb eredményeit.
Módosítás  33 Rendeletre irányuló javaslat 13 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A II. melléklet 1. pontja a–d) alpontjában és 2. pontjában említett kategóriákba tartozó közös érdekű projektek beruházási költségeit azon tagállam(ok) szállítási/átvitelirendszer-üzemeltetője (üzemeltetői) viseli(k), amelyekben a projekt nettó hatása kedvező, és azokat a hálózat-hozzáférési díjakon keresztül a rendszerhasználókkal megfizettetik.	(1) A II. melléklet 1. pontja a–e) alpontjában és 2. pontjában említett kategóriákba tartozó közös érdekű projektek beruházási költségeit azon tagállam(ok) szállítási/átvitelirendszer-üzemeltetője (üzemeltetői) viseli(k), amelyekben a projekt nettó hatása kedvező, és azokat a hálózat-hozzáférési díjakon keresztül a rendszerhasználókkal megfizettetik.
Módosítás  34 Rendeletre irányuló javaslat 13 cikk – 4 bekezdés – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A II. melléklet 1. pontjának a–d) alpontjában és 2. pontjában említett kategóriákba tartozó közös érdekű projektek projektgazdája (projektgazdái) valamennyi érintett nemzeti szabályozó hatóságot rendszeresen tájékoztat(nak) az adott projekt előrehaladásáról és az ehhez kapcsolódóan meghatározott költségekről és hatásokról. Amint egy, a 3. cikk értelmében kiválasztott és a II. melléklet 1. pontjának a–d) alpontjában és 2. pontjában említett kategóriákba tartozó közös érdekű projekt megvalósítása kellően előrehaladt, a projektgazda határokon átnyúló költségelosztást is magában foglaló beruházási kérelmet nyújt be az érintett nemzeti szabályozó hatósághoz, amelyhez mellékeli:	A II. melléklet 1. pontjának a–e) alpontjában és 2. pontjában említett kategóriákba tartozó közös érdekű projektek projektgazdája (projektgazdái) valamennyi érintett nemzeti szabályozó hatóságot rendszeresen tájékoztat(nak) az adott projekt előrehaladásáról és az ehhez kapcsolódóan meghatározott költségekről és hatásokról. Amint egy, a 3. cikk értelmében kiválasztott és a II. melléklet 1. pontjának a–e) alpontjában és 2. pontjában említett kategóriákba tartozó közös érdekű projekt megvalósítása kellően előrehaladt, a projektgazda határokon átnyúló költségelosztást is magában foglaló beruházási kérelmet nyújt be az érintett nemzeti szabályozó hatósághoz, amelyhez mellékeli:
Módosítás  35 Rendeletre irányuló javaslat 13 cikk – 5 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A költségek határokon átnyúló elosztásáról szóló döntés során figyelembe kell venni az érintett tagállamokban megvalósított projekt(ek) gazdasági, társadalmi és környezeti költségeit és hasznát, valamint a pénzügyi támogatásra való esetleges rászorultságot.	A költségek határokon átnyúló elosztásáról szóló döntés során figyelembe kell venni az érintett tagállamokban megvalósított projekt(ek) gazdasági költségeit és hasznát, valamint a pénzügyi támogatásra való esetleges rászorultságot.
Módosítás  36 Rendeletre irányuló javaslat 13 cikk – 5 bekezdés – 2 a albekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	Amennyiben a hálózati díjak tartalmazzák a projektköltségeket, a projektben szereplő szállítási/átviteli vezetékeken fellépő túlterhelés árazásából származó bevételeket le kell vonni a hálózati díjakból. A túlterhelés árazásából származó bevételek különböző átviteli díjakhoz történő elosztásakor a költségelosztás esetében használt ugyanazon arányokat kell alkalmazni.
Indokolás
Ezáltal egyszerűsíthető a költségmegosztási megállapodás megvitatása a projektek támogatói között, mivel a haszon jelentős része a költségekkel arányosan oszlik meg. Ez megoldást ad a nemzeti szabályozók azon aggályára, hogy saját ügyfeleikre terhelnek olyan költségeket, amelyekből külföldi ügyfeleknek származik nyereségük.
Módosítás  37 Rendeletre irányuló javaslat 14 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Amennyiben egy projektgazda egy, a II. melléklet 1. és 2. pontjában említett kategóriákba tartozó közös érdekű projekttel – a vízszivattyúval működtetett villamosenergia-tárolási projektek kivételével – a vele összehasonlítható infrastrukturális projektekhez kapcsolódó rendes kockázatoknál nagyobb fejlesztési, kivitelezési, üzemeltetési vagy karbantartási kockázatot vállal, és amennyiben e kockázatok nem tartoznak a 2009/73/EK irányelv 36. cikkében és a 714/2009/EK rendelet 17. cikkében foglalt mentesség hatálya alá, a nemzeti szabályozó hatóságok biztosítják, hogy a 2009/72/EK irányelv 37. cikkének (8) bekezdése, a 2009/73/EK irányelv 41. cikkének (8) bekezdése, a 714/2009/EK rendelet 14. cikkének és a 715/2009/EK rendelet 13. cikkének az alkalmazásakor ezekhez a projektekhez megfelelő ösztönzőket nyújtsanak.	(1) Amennyiben egy projektgazda egy, a II. melléklet 1. és 2. pontjában említett kategóriákba tartozó közös érdekű projekttel – a vízszivattyúval működtetett villamosenergia-tárolási projektek, gáztároló létesítmények és LNG-létesítmények kivételével – a vele összehasonlítható infrastrukturális projektekhez kapcsolódó rendes kockázatoknál nagyobb fejlesztési, kivitelezési, üzemeltetési vagy karbantartási kockázatot vállal, és amennyiben e kockázatok nem tartoznak a 2009/73/EK irányelv 36. cikkében és a 714/2009/EK rendelet 17. cikkében foglalt mentesség hatálya alá, a nemzeti szabályozó hatóságok biztosítják, hogy a 2009/72/EK irányelv 37. cikkének (8) bekezdése, a 2009/73/EK irányelv 41. cikkének (8) bekezdése, a 714/2009/EK rendelet 14. cikkének és a 715/2009/EK rendelet 13. cikkének az alkalmazásakor ezekhez a projektekhez megfelelő ösztönzőket nyújtsanak.
	A hálózati díjak fizetésével kapcsolatban a vízszivattyúval működtetett villamosenergia-tároló erőműveket, a földgáztárolókat és a LNG-létesítményeket nem szabad végfelhasználónak tekinteni, hogy ne veszélyeztessék az ilyen létesítmények versenyképességét.
Módosítás  38 Rendeletre irányuló javaslat 14 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A nemzeti szabályozó hatóságok ilyen ösztönzők biztosítására vonatkozó határozatát a 12. cikk értelmében kidolgozott módszertan alkalmazásával készített költség-haszon elemzés eredményeire, és különösen a projekt által eredményezett regionális vagy uniós szintű pozitív externáliákra kell alapozni. A nemzeti szabályozó hatóságoknak ezenkívül elemezniük kell a projektgazda (projektgazdák) által vállalt konkrét kockázatokat, a meghozott kockázatcsökkentési intézkedéseket, valamint a kapott kockázati profil indokoltságát, amely utóbbit a projektnek az alacsonyabb kockázattal járó alternatív megoldáshoz viszonyított kedvező nettó hatása támasztja alá. Támogatható kockázatok többek között az új, tengeri és szárazföldi szállítási/átviteli technológiákhoz és a költségek nem megfelelő megtérüléséhez kapcsolódó kockázatok, valamint a fejlesztési kockázatok.	(2) A nemzeti szabályozó hatóságok ilyen ösztönzők biztosítására vonatkozó határozatát a 12. cikk értelmében kidolgozott módszertan alkalmazásával készített költség-haszon elemzés eredményeire, és különösen a projekt által eredményezett regionális vagy uniós szintű pozitív externáliákra kell alapozni. A nemzeti szabályozó hatóságoknak ezenkívül elemezniük kell a projektgazda (projektgazdák) által vállalt konkrét kockázatokat, a meghozott kockázatcsökkentési intézkedéseket, valamint a kapott kockázati profil indokoltságát, amely utóbbit a projektnek az alacsonyabb kockázattal járó alternatív megoldáshoz viszonyított kedvező nettó hatása támasztja alá. Támogatható kockázatok többek között az új, tengeri és szárazföldi szállítási/átviteli technológiákhoz kapcsolódó kockázatok, valamint a fejlesztési kockázatok.
Indokolás
A szabályozói vagyoni alap részeként megvalósított szállítási/átviteli projektek esetében a nemzeti szabályozóknak és az uniós kereteknek biztosítaniuk kell a megfelelő díjazást, ezzel elkerülhetővé téve a költségek nem megfelelő megtérüléséhez kapcsolódó kockázatokat; máskülönben mindez költséges garanciának bizonyulna a kereskedelmi szállítási/átviteli vezetékek számára. Amennyiben ez nem tekinthető hitelesnek, a döntéshozóknak arra kell törekedniük, hogy a hitelesség erősítésével, nem pedig magas hozamok ígéretével oldják meg az ilyen kérdéseket a fogyasztókra háruló költségek korlátozása érdekében.
Módosítás  39 Rendeletre irányuló javaslat 14 cikk – 3 bekezdés – c pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c) a projekthez köthető tőkeberuházás további megtérülésének biztosítására vonatkozó szabályokat; vagy	c) a projekthez köthető tőkeberuházás további megtérülésének biztosítására vagy a kockázatok kezelésére vonatkozó szabályokat; vagy
Indokolás
A bevált gyakorlaton alapuló szabályozói megközelítések megosztása és továbbfejlesztése és a beruházókon kívül álló kockázati tényezők kezelése egyrészt különböző szereplők szélesebb skálája számára teheti vonzóbbá a szállítási/átviteli infrastruktúrákba történő beruházásokat, másrészt csökkentheti az ilyen beruházások odavonzása érdekében kínálandó hozamokat.
Módosítás  40 Rendeletre irányuló javaslat 14 cikk – 3 bekezdés – c a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ca) a projektbe befektetett tőkével kapcsolatos kockázatok értékelése terén a bevált gyakorlatokon alapuló iránymutatásokat; vagy
Módosítás  41 Rendeletre irányuló javaslat 14 cikk – 6 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(6) A Bizottság a 714/2009/EK rendelet 18. cikkének (1)–(3) bekezdésével, valamint a 715/2009/EK rendelet 23. cikkének (1) bekezdésével összhangban iránymutatásokat adhat ki az ebben a cikkben meghatározott ösztönzőkkel kapcsolatban.	(6) A Bizottság a 714/2009/EK rendelet 18. cikkének (1)–(3) bekezdésével, valamint a 715/2009/EK rendelet 23. cikkének (1) bekezdésével összhangban iránymutatásokat ad ki az ebben a cikkben meghatározott ösztönzőkkel kapcsolatban. Ennek során figyelembe kell venni különösen az e cikk (3) bekezdésének c) pontja szerinti további tőkemegtérülésre vonatkozó szabályokat.
Módosítás  42 Rendeletre irányuló javaslat 15 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A II. melléklet 1., 2. és 4. pontjában említett kategóriákba tartozó közös érdekű projektek [az európai összekapcsolódási eszköz létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet] rendelkezéseinek értelmében tanulmányokhoz nyújtott támogatások és pénzügyi eszközök formájában nyújtott uniós pénzügyi támogatásra jogosultak.	(1) A II. melléklet 1., 2. és 4. pontjában említett kategóriákba tartozó közös érdekű projektek a …/…/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet rendelkezéseinek értelmében tanulmányokhoz nyújtott támogatások és pénzügyi eszközök formájában nyújtott uniós pénzügyi támogatásra jogosultak, figyelembe véve
	– hogy el kell kerülni a versenytorzulásokat, különösen az azonos, kiemelt jelentőségű uniós folyosók megvalósításához hozzájáruló projektek között,
	– azt, hogy a finanszírozás fő forrását a magánfinanszírozás vagy az érintett gazdasági szereplők általi finanszírozás fogja képezni.
	A pénzügyi eszközöket a projekttől függően kell megválasztani. Nem minden finanszírozási lehetőség alkalmazandó szükségszerűen minden projektre.
Módosítás  43 Rendeletre irányuló javaslat 15 cikk – 2 bekezdés – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A II. melléklet 1. pontjának a–d) alpontjában és 2. pontjában említett kategóriákba tartozó közös érdekű projektek – a vízszivattyúval működtetett villamosenergia-tárolási projektek kivételével – [az európai összekapcsolódási eszköz létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet] rendelkezéseinek értelmében szintén jogosultak kivitelezési munkákhoz nyújtott támogatások formájában biztosított uniós pénzügyi támogatásra, ha az 5. cikk (6) bekezdésének b) pontjában szereplő eljárás szerint hajtják végre őket, illetve ha teljesítik a következő kritériumokat:	(2) A II. melléklet 1. pontjának a–e) alpontjában és 2. pontjában említett kategóriákba tartozó közös érdekű projektek – a vízszivattyúval működtetett villamosenergia-tárolási projektek kivételével – [az európai összekapcsolódási eszköz létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet] rendelkezéseinek értelmében szintén jogosultak kivitelezési munkákhoz nyújtott támogatások formájában biztosított uniós pénzügyi támogatásra, ha az 5. cikk (6) bekezdésének b) pontjában szereplő eljárás szerint hajtják végre őket, illetve ha teljesítik a következő kritériumokat:
Indokolás
Ésszerű lenne kijelenteni, hogy valamennyi energiainfrastruktúrával – jelen esetben a villamosenergia-infrastruktúrával – kapcsolatos prioritás uniós pénzügyi támogatásra jogosult, ami ezáltal magában foglalná az intelligens hálózatok létrehozásával kapcsolatos projekteket.
Módosítás  44 Rendeletre irányuló javaslat 15 cikk – 2 bekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) a projekt az üzleti terv és más, elsősorban a potenciális befektetők vagy hitelezők által végzett értékelések szerint gazdaságilag nem életképes. A projekt gazdasági életképességének vizsgálatakor figyelembe veszik az ösztönzőkre vonatkozó határozatot és annak a 14. cikk (3) bekezdésében említett indokolását; és	b) a projekt az üzleti terv és más, elsősorban a potenciális befektetők vagy hitelezők által végzett értékelések szerint gazdaságilag nem életképes. A projekt gazdasági életképességének vizsgálatakor figyelembe veszik az ösztönzőkre vonatkozó határozatot és annak a 14. cikk (3) bekezdésében említett indokolását; vagy a projektgazda egyértelműen bizonyítani tudja, hogy aránytalanul magasak a finanszírozási költségek, vagy hogy a közös érdekű projekt egészének vagy egy részének végrehajtási helye szerinti tagállam által tapasztalt rendkívüli pénzügyi és gazdasági nehézségek miatt képtelen piaci finanszírozáshoz hozzáférni; valamint
Módosítás  45 Rendeletre irányuló javaslat V a fejezet (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	Va. fejezet – Gyorsított eljárás a súlyos nehézségekkel küzdő vagy súlyos nehézségekkel fenyegetett tagállamokban
Módosítás  46 Rendeletre irányuló javaslat 15 a cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	15a. cikk
	A makrogazdasági kiigazítási programok részét képező energiainfrastruktúrák
	(1) A pénzügyi stabilitásuk tekintetében súlyos nehézségekkel küzdő vagy súlyos nehézségek által fenyegetett tagállamok és/vagy a …/2012/EU rendelet szerinti alapján pénzügyi támogatást igénylő vagy abban részesülő tagállamoknak a Bizottság által nyújtott technikai segítség magában foglalja a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságaival és a projektgazdákkal az alábbiak érdekében folytatott konzultációt is:
	a) a 3. cikkben meghatározott listán szereplő közös érdekű projektek végrehajtásának felgyorsítása, a 4. cikk (4) bekezdésében meghatározott sürgősségi kritériumokkal összhangban;
	b) a részt vevő különféle érdekeltek számára a finanszírozási feltételek megkönnyítésére szolgáló valamennyi rendelkezésre álló eszköz felkutatása.
	(2) Az (1) bekezdés a) pontjában alkalmazása érdekében a 10. cikk (3) bekezdésében, a 11. cikkben, a 13. cikk (5) bekezdésében, valamint a 13. cikk (6) bekezdésében megállapított határidők lerövidíthetők.
	(3) A szorosabb határidők az érdekeltek nyilvános részvételét nem gyengíthetik.
Módosítás  47 Rendeletre irányuló javaslat 16 cikk – a a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	aa) a közös érdekű projekteknek a növekedéssel és foglalkoztatással kapcsolatos uniós stratégia megvalósításához való hozzájárulása;
Módosítás  48 Rendeletre irányuló javaslat 16 cikk – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) az Unió által [az európai összekapcsolódási eszköz létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet] rendelkezései értelmében a közös érdekű projektekre lekötött és kifizetett pénzeszközöknek a támogatott közös érdekű projektek összértékéhez viszonyított arányát;	b) az Unió által egyrészt [az európai összekapcsolódási eszköz létrehozásáról szóló …/…/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet] rendelkezései, másrészt a strukturális alapok értelmében a közös érdekű projektekre lekötött és kifizetett pénzeszközöknek a támogatott közös érdekű projektek összértékéhez viszonyított arányát;
Módosítás  49 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 1 rész – 3 pont – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
3. Észak-déli irányú villamosenergia-hálózati összekapcsolódások Közép-Kelet- és Délkelet-Európában: észak-déli és kelet-nyugati irányú összekapcsolódások és belső vezetékek, amelyek célja a belső piac teljes körű megvalósítása és a megújuló forrásból származó energiatermelés integrálása.	3. Észak-déli irányú villamosenergia-hálózati összekapcsolódások Közép-Kelet- és Délkelet-Európában: észak-déli és kelet-nyugati irányú összekapcsolódások és belső vezetékek, amelyek célja a belső piac teljes körű megvalósítása, a szigeti villamosenergia-rendszerek elszigeteltségének megszüntetése, és a megújuló forrásból származó energiatermelés integrálása.
Módosítás  50 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 2 rész – 2 pont – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
2. Észak-déli irányú gázhálózati összekapcsolódások Közép-Kelet- és Délkelet-Európában: regionális gázhálózati összeköttetések a balti-tengeri régió, az Adriai- és az Égei-, valamint a Fekete-tenger között, elsősorban a még diverzifikáltabb és biztonságosabb gázellátás érdekében.	2. Észak-déli irányú gázhálózati összekapcsolódások Közép-Kelet- és Délkelet-Európában: regionális gázhálózati összeköttetések a balti-tengeri régió, az Adriai- és az Égei-, a Fekete-tenger, valamint a Földközi-tenger medencéjének keleti része között, elsősorban a még diverzifikáltabb és biztonságosabb gázellátás érdekében;
Módosítás  51 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 4 rész – 11 pont – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
11. Villamosenergia-szupersztrádák: 2020-ig megvalósulnak az első villamosenergia-szupersztrádák, amelyek célja a villamosenergia-szupersztrádák Uniós szintű rendszerének kiépítése.	11. Villamosenergia-szupersztrádák: g megvalósulnak az első villamosenergia-szupersztrádák, amelyek célja a villamosenergia-szupersztrádák uniós szintű rendszerének kiépítése, főként a magas megújulóenergia-termelő kapacitással és villamosenergia-tároló potenciállal rendelkező régiók összekapcsolása;
Módosítás  52 Rendeletre irányuló javaslat III melléklet – 2 szakasz – 1 a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	1a. A projektmenedzserek a projekt(ek)nek az I. mellékletben felsorolt prioritások végrehajtásához való hozzájárulása és a 6. cikkben meghatározott alkalmazandó kritériumok teljesítése tekintetében történő projektértékelését, illetve minden további, a projekt értékelése szempontjából fontos információt benyújthatnak az illetékes csoportnak, és ha a projekt(ek) megfelel(nek) a II. melléklet 4. cikkében és a III. mellékletben foglalt kritériumoknak, az illetékes csoportnak 6 hónap áll rendelkezésére, hogy indokolással ellátott véleményt nyilvánítson a projekt valószínűsíthetően közös érdekűnek történő minősítéséről.
Módosítás  53 Rendeletre irányuló javaslat III melléklet – 2 szakasz – 3 a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	3a. A II. melléklet 1. pontjának a) és b) alpontjában említett kategóriákba tartozó javasolt villamosenergia-átviteli projektek esetében az érintett érdekelt felek javaslatára lehetővé kell tenni azoknak az illetékes csoport által történő vizsgálatát, amennyiben minimális feltételként megfelelnek a 4. cikk (1) bekezdésében és (2) bekezdése a) pontjában, valamint a II. melléklet 1. pontjában felsorolt kritériumoknak.
Módosítás  54 Rendeletre irányuló javaslat III melléklet – 2 szakasz – 6 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A II. melléklet 1. pontjának a)–d) alpontjában és 2. pontjában említett kategóriákba tartozó villamosenergia- és gázipari projektjavaslatok értékelésekor az egyes csoportok – a 4. pontban foglalt rendelkezések sérelme nélkül – figyelembe veszik a II. melléklet 1. pontja a)–d) alpontjában és 2. pontjában említett kategóriákba tartozó villamosenergia- és gázipari projektjavaslatokkal kapcsolatban a 12. cikk (7) bekezdésének rendelkezéseivel összhangban elkészített és a – 714/2009/EK és a 715/2009/EK rendelet 8. cikke értelmében a villamosenergia-piaci és a földgázpiaci ENTSO által kidolgozott – legújabb rendelkezésre álló tízéves villamosenergia-, illetve földgázhálózat-fejlesztési tervben szereplő elemzést.	A II. melléklet 1. pontjának a)–e) alpontjában és 2. pontjában említett kategóriákba tartozó villamosenergia- és gázipari projektjavaslatok értékelésekor az egyes csoportok – a 4. pontban foglalt rendelkezések sérelme nélkül – figyelembe veszik a II. melléklet 1. pontja a)–e) alpontjában és 2. pontjában említett kategóriákba tartozó villamosenergia- és gázipari projektjavaslatokkal kapcsolatban a 12. cikk (7) bekezdésének rendelkezéseivel összhangban elkészített és a – 714/2009/EK és a 715/2009/EK rendelet 8. cikke értelmében a villamosenergia-piaci és a földgázpiaci ENTSO által kidolgozott – legújabb rendelkezésre álló tízéves villamosenergia-, illetve földgázhálózat-fejlesztési tervben szereplő elemzést.
Indokolás
A módosítás célja az intelligens hálózatok beemelése.
Módosítás  55 Rendeletre irányuló javaslat 4 melléklet – 1 pont – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) A villamosenergia-tárolás tekintetében a projekt legalább 500 GWh nettó éves villamosenergia-termelést lehetővé tevő tárolókapacitást biztosít;	b) A villamosenergia-tárolás tekintetében a projekt legalább 500 GWh vagy a tagállam éves villamosenergia-termelése [x]%-ának megfelelő nettó éves villamosenergia-termelést lehetővé tevő tárolókapacitást biztosít attól függően, hogy melyik az alacsonyabb;
Indokolás
A 500 GWh néhány tagállamban igen jelentősnek számít, ezért hasznos lehet megállapodni az éves villamosenergia-termelés meghatározott százalékáról is.
Módosítás  56 Rendeletre irányuló javaslat 4 melléklet – 1 pont – d pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
d) A gáztárolás vagy a cseppfolyósított/sűrített földgáz esetében a projekt célja közvetlenül vagy közvetve legalább két tagállam ellátása, illetve a 994/2010/EU rendelet 6. cikkének (3) bekezdésével összhangban az infrastruktúra-előírás (N-1 szabály) regionális szintű teljesítése.	d) A gáztárolás vagy a cseppfolyósított/sűrített földgáz esetében a projekt célja közvetlenül vagy közvetve legalább két tagállam ellátása – vagy hogy képes legyen ezeket ellátni – illetve a 994/2010/EU rendelet 6. cikkének (3) bekezdésével összhangban az infrastruktúra-előírás (N-1 szabály) regionális szintű teljesítése;
Módosítás  57 Rendeletre irányuló javaslat 5 melléklet – 1 pont – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) A villamos energia esetében: keresleti forgatókönyvek, fűtőanyagtípusok szerinti termelési kapacitások (biomassza, geotermikus, víz-, gáz-, nukleáris energia, olaj, szilárd fűtőanyagok, szél, fotovoltaikus napenergia, koncentrált napenergia, egyéb megújuló technológiák) és ezek földrajzi elhelyezkedése, fűtőanyagárak (ideértve a biomasszát, a szenet, a gázt és az olajat), szén-dioxid-árak, az átviteli és adott esetben az elosztóhálózat összetétele és annak fejlesztése, figyelembe véve minden olyan új, jelentős energiatermelési (ideértve a szén-dioxid-leválasztásra alkalmas kapacitást), tárolási és átviteli projektet, amellyel kapcsolatban végleges beruházási határozatot hoztak, és amelynek üzembe helyezése az n+5. év végéig esedékes.	a) A villamos energia esetében: keresleti forgatókönyvek (mind a tagállamokban, mind pedig a szomszédos harmadik országokban), fűtőanyagtípusok szerinti termelési kapacitások (biomassza, geotermikus, víz-, gáz-, nukleáris energia, olaj, szilárd fűtőanyagok, szél, fotovoltaikus napenergia, koncentrált napenergia, egyéb megújuló technológiák) és ezek földrajzi elhelyezkedése, fűtőanyagárak (ideértve a biomasszát, a szenet, a gázt és az olajat), szén-dioxid-árak, az átviteli és adott esetben az elosztóhálózat összetétele és annak fejlesztése, figyelembe véve minden olyan új, jelentős energiatermelési (ideértve a szén-dioxid-leválasztásra alkalmas kapacitást), tárolási és átviteli projektet, amellyel kapcsolatban végleges beruházási határozatot hoztak, és amelynek üzembe helyezése az n+5. év végéig esedékes;
Módosítás  58 Rendeletre irányuló javaslat 5 melléklet – 1 pont – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) A villamos energia esetében: keresleti forgatókönyvek, fűtőanyagtípusok szerinti termelési kapacitások (biomassza, geotermikus, víz-, gáz-, nukleáris energia, olaj, szilárd fűtőanyagok, szél, fotovoltaikus napenergia, koncentrált napenergia, egyéb megújuló technológiák) és ezek földrajzi elhelyezkedése, fűtőanyagárak (ideértve a biomasszát, a szenet, a gázt és az olajat), szén-dioxid-árak, az átviteli és adott esetben az elosztóhálózat összetétele és annak fejlesztése, figyelembe véve minden olyan új, jelentős energiatermelési (ideértve a szén-dioxid-leválasztásra alkalmas kapacitást), tárolási és átviteli projektet, amellyel kapcsolatban végleges beruházási határozatot hoztak, és amelynek üzembe helyezése az n+5. év végéig esedékes.	a) A villamos energia esetében: keresleti forgatókönyvek, fűtőanyagtípusok szerinti termelési kapacitások (biomassza, geotermikus, víz-, gáz-, nukleáris energia, olaj, szilárd fűtőanyagok, szél, fotovoltaikus napenergia, koncentrált napenergia, egyéb megújuló technológiák) és ezek földrajzi elhelyezkedése, fűtőanyagárak (ideértve a biomasszát, a szenet, a gázt és az olajat), szén-dioxid-árak, az átviteli és adott esetben az elosztóhálózat összetétele és annak fejlesztése, figyelembe véve minden olyan új, jelentős energiatermelési (ideértve a szén-dioxid-leválasztásra alkalmas kapacitást), tárolási potenciált, valamint tárolási és átviteli projektet, amellyel kapcsolatban végleges beruházási határozatot hoztak, és amelynek üzembe helyezése az n+5. év végéig esedékes;
Módosítás  59 Rendeletre irányuló javaslat V melléklet – 5 b pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	5b. A 13. cikk (4) bekezdésének a) pontjában hivatkozott költség-hasznon elemzés elvégzésekor a projektmenedzser kockázati felárat alkalmaz a leszámítolási kamatlábakra. A projektmenedzser ezt a kockázati felárat a megfelelő érintett felekkel folytatott konzultációt követően állapítja meg a VI. melléklet 4. pontjában foglalt információk alapján.
Indokolás
A projektmenedzser kockázati felárat ad hozzá a leszámítolási kamatlábakhoz, amely felár azt tükrözi, hogy a projektek mennyire fontos az érintett érdekeltek, különösen a polgárok számára.

ELJÁRÁS

Cím	Transzeurópai energiainfrastruktúrák és az 1364/2006/EK határozat hatályon kívül helyezése
Hivatkozások	COM(2011)0658 – C7-0371/2011 – 2011/0300(COD)
Illetékes bizottság        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	ITRE 15.11.2011
Véleményt nyilvánított        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	ECON 15.11.2011
A vélemény előadója        A kijelölés dátuma	Philippe Lamberts 29.11.2011
Vizsgálat a bizottságban	20.3.2012	30.5.2012
Az elfogadás dátuma	31.5.2012
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	36 0 2
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Burkhard Balz, Elena Băsescu, Udo Bullmann, Nikolaos Chountis, George Sabin Cutaş, Leonardo Domenici, Derk Jan Eppink, Diogo Feio, Elisa Ferreira, Ildikó Gáll-Pelcz, Jean-Paul Gauzès, Sven Giegold, Sylvie Goulard, Liem Hoang Ngoc, Othmar Karas, Wolf Klinz, Jürgen Klute, Rodi Kratsa-Tsagaropoulou, Philippe Lamberts, Werner Langen, Astrid Lulling, Arlene McCarthy, Ivari Padar, Alfredo Pallone, Olle Schmidt, Edward Scicluna, Peter Simon, Ivo Strejček, Sampo Terho, Marianne Thyssen, Ramon Tremosa i Balcells
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Sophie Auconie, Thijs Berman, Philippe De Backer, Roberto Gualtieri, Danuta Maria Hübner, Olle Ludvigsson
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)	Margrete Auken

VÉLEMÉNY a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részéről (9.5.2012)

az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére

a transzeurópai energiainfrastruktúrára vonatkozó iránymutatásokról és az 1364/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
(COM(2011)0658 – C7‑0371/2011 – 2011/0300(COD))

A vélemény előadója: Pavel Poc

RÖVID INDOKOLÁS

Bevezetés

2011. október 19-én az Európai Bizottság bemutatta a transzeurópai energiainfrastruktúrára vonatkozó iránymutatásokról szóló rendeletre irányuló javaslatát. A Bizottság javaslata annak biztosítására irányul, hogy az EU stratégiai energiahálózatai és tároló létesítményei 2020-ig elkészüljenek. A rendelet célja tehát a belsõ energiapiac teljes körű integrációja, többek között annak biztosítása révén, hogy egyetlen tagállam se szigetelődjön el az európai hálózattól.

A javaslat emellett hozzájárul a fenntartható fejlődéshez és a környezet védelméhez, lehetővé téve az Unió számára a 2020-ra előirányzott stratégiai céljainak az elérését, miközben biztosítja az ellátás biztonságát és a tagállamok közötti szolidaritást.

Az „Energiainfrastruktúra-prioritások 2020-ig és azt követően” című bizottsági közlemény úgy fogalmazott, hogy a transzeurópai energiahálózatokra (TEN-E) vonatkozó meglévő politikát felül kell vizsgálni, az energiainfrastruktúrára irányuló új politika eszközeivel alá kell támasztani, fel kell gyorsítani és megfelelően finanszírozni kell.

Finanszírozás

Az elkövetkező tíz évben hozzávetőlegesen 200 milliárd euró szükséges gázvezetékek és villamosenergia-hálózatok építéséhez. Pontosabban: 140 milliárd euró nagyfeszültségű villamosenergia-átviteli rendszerekre, tárolásra és intelligens hálózati alkalmazásokra, 70 milliárd euró gázvezetékekre, tárolásra, cseppfolyósítottföldgáz- (LNG) terminálokra és kétirányú áramlási infrastruktúrára, 2,5 milliárd pedig szén-dioxid-szállítási infrastruktúrára.

Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi beruházási szinteket jelentősen meg kell növelni. A 2000–2020-as időszakhoz hasonlítva ez a gázágazatban 30%-os, a villamosenergia-ágazatban pedig 100%-os beruházásnövekedést eredményezne ugyanehhez a megelőző időszakhoz képest.

A problémák meghatározása

Az engedélyezési eljárásokkal és a közvélemény tiltakozásával kapcsolatos problémák is szerepelnek azon legfontosabb okok között, amelyek miatt bizonytalan az energiainfrastruktúra-projektek, különösen az elektromos légvezetékek időben történő megvalósítása.

Az igazgatási eljárások – különösen az eljárások szervezése és az érintett felek hatáskörei esetében – összetettek és eredménytelenek, továbbra is széttagoltak, nem rendelkeznek egyértelmű ütemtervvel, valamint hiányzik az előzetes tervezés és az uniós környezetvédelmi jogszabályok végrehajtásának összehangolása.

Az érintett lakosság tiltakozásának oka a projekt hozzáadott értékét övező bizonytalanság, a környezetre és a tájra gyakorolt valós vagy vélt hatások, az egészségügyi és biztonsági aggályok, valamint a közvélemény és az érdekelt felek késői és nem megfelelő módon történő bevonása.

Néhány tagállamban politikai és/vagy birtokosi spekulációk is közrejátszanak az infrastruktúra-beruházásokra vonatkozó engedélyezési eljárásokkal kapcsolatosan.

A környezetre gyakorolt hatás

A ma tervezett energia-infrastruktúráknak összhangban kell lenniük az EU hosszú távú éghajlat-változási és energiaügyi célkitűzéseivel és azoknak a különböző nemzeti energiapolitikák keretében történő végrehajtásával. Az energia-infrastruktúrával kapcsolatos projektek tervezésének maradéktalanul meg kell felelnie az elővigyázatosság elvének is.

A javaslatnak a meglévő környezetvédelmi követelményeket be kell illesztenie az energiainfrastruktúrák kontextusába. Azoknak az energiaforrásoknak kell elsőbbséget élvezniük, amelyeknek nincsenek társadalmi és környezetvédelmi költségei.

A tőke- és működési költségek mellett az energiainfrastruktúrával kapcsolatos építési, üzemeltetési és leállítási feladatok jelentős környezetvédelmi költségekkel járnak; E környezetvédelmi költségeket az élettartamot figyelembe vevő költségeken alapuló megközelítés alkalmazásával tekintetbe kell venni a költség-haszon elemzés során. A jelentős kockázatok felméréséhez az energia-infrastruktúrával kapcsolatos projekt eseti alapon történő mélyreható környezeti hatásvizsgálata szükséges, figyelembe véve a helyi és regionális környezeti feltételeket.

Átláthatóság és a lakosság bevonása

Az új szabályok növelik annak a lehetőségét, hogy a polgárok részt vegyenek egy projektben és hallassák szavukat. A rendelet kimondja, hogy a polgárokat már az engedélyezési eljárás legkorábbi szakaszába be kell vonni, és ezt még az előtt kell megtenni, hogy a projekt fejlesztője benyújtaná az engedélyezésre vonatkozó hivatalos kérelmét. Így a polgárok aggályait még a projekt tervezési szakaszában figyelembe lehet venni. Számos tagállamban a jelenlegi gyakorlat szerint azután tartanak nyilvános konzultációt, miután a pályázati anyagot benyújtották a hatóságnak.

Közös érdekű projektek

E célból a Bizottság 12, a villamosenergia-, gáz-, olaj- és szén-dioxid-szállítási hálózatot magában foglaló kiemelt jelentőségű folyosót és területet határozott meg. Javasolja „közös érdekű” rendszerek létrehozását azon projektek vonatkozásában, amelyek hozzájárulnak e prioritások végrehajtásához és megkapták már ezt a címkét. A közös érdekű projekteknek gyorsabb, 3 évet meg nem haladó engedélyezési eljárásban kell részesülniük.

Az előadó ajánlásai

Az előadó üdvözli az infrastruktúraengedélyezéssel kapcsolatos döntéshozatal felgyorsítására irányuló javaslatot, és azt, hogy az új szabályok növelik annak a lehetőségét, hogy a polgárok részt vegyenek a projektekben és hallassák szavukat.

Nem lehetséges azonban az infrastrukturális projektek felmentése a környezetvédelmi jogszabályok alól és az EUMSZ 11. cikkével összhangban a javaslatnak a meglévő környezetvédelmi követelményeket be kell illesztenie az energiainfrastruktúrák kontextusába.

Magas színvonalú nyilvános vitát kell szavatolni, és az európai környezetvédelmi jogszabályokat kellőképpen figyelembe kell venni.

MÓDOSÍTÁSOK

A Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság felkéri az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja be az alábbi módosításokat:

Módosítás  1 Rendeletre irányuló javaslat 6 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(6) A meglévő energiaipari infrastruktúrák felújításának és az új infrastruktúrák bevezetésének felgyorsítása elengedhetetlen az uniós energia- és éghajlat-politikai célkitűzések eléréséhez, amelyek többek között a belső energiapiac kiteljesítése, az ellátás, különösen a földgáz- és kőolajellátás biztonságának szavatolása, valamint az üvegházhatásúgáz-kibocsátások 20 %-os csökkentése, a megújuló energia végső energiafogyasztáson belüli részesedésének 20%-ra történő növelése és az energiahatékonyság 20 %-os javítása 2020-ig. Ezzel egyidejűleg az Uniónak fel kell készítenie saját infrastruktúráját az energiarendszer további, 2050-ig várható széntelenítésére is.	(6) A meglévő energiaipari infrastruktúrák felújításának és az új infrastruktúrák bevezetésének felgyorsítása elengedhetetlen az uniós energia- és éghajlat-politikai célkitűzések eléréséhez, amelyek többek között a belső energiapiac kiteljesítése, az ellátás, különösen a földgáz- és kőolajellátás biztonságának szavatolása, valamint az üvegházhatásúgáz-kibocsátások 20 %-os csökkentése, a megújuló energia végső energiafogyasztáson belüli részesedésének 20%-ra történő növelése és az energiahatékonyság 20 %-os javítása 2020-ig. Ezzel egyidejűleg az Uniónak fel kell készítenie saját infrastruktúráját az energiarendszer további, 2050-ig várható széntelenítésére is, ugyaneddig pedig fel kell készíteni a magas megújulóenergia-termelési kapacitással és villamosenergia-tárolás kapacitással rendelkező régiók összekapcsolására. Az energiával és éghajlattal kapcsolatos e célkitűzéseket a lehető leginkább költséghatékony módon kell elérni;
Módosítás  2 Rendeletre irányuló javaslat 6 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(6a) Környezeti, társadalmi és gazdasági szempontból a legjobb infrastruktúra egy már meglévő infrastruktúra, amelyet nem kell megépíteni. Ennélfogva az energiahatékonyság döntő fontosságú; maradéktalan figyelmet kell fordítani a Bizottság által javasolt energiahatékonysági irányelv (amellyel kapcsolatban az eljárás még folyamatban van) által a jövőbeli infrastruktúra szükségességének csökkentésére gyakorolt valószínű hatásokra.
Módosítás  3 Rendeletre irányuló javaslat 7 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(7) A belső energiapiac, noha a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló, 2009. július 13-i 2009/72/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló, 2009. július 13-i 2009/73/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében jogilag létezik, a nemzeti energiahálózatok közötti megfelelő kapcsolatok hiánya miatt továbbra is széttagolt. Az Unió egész területére kiterjedő hálózatok azonban nélkülözhetetlenek a növekedés, a foglalkoztatás és a fenntartható fejlődés szolgálatában álló versenyképes és jól működő integrált belső piac megteremtéséhez.	(7) A belső energiapiac, noha a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló, 2009. július 13-i 2009/72/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló, 2009. július 13-i 2009/73/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében jogilag létezik, a nemzeti energiahálózatok közötti megfelelő kapcsolatok hiánya miatt továbbra is széttagolt. Az Unió egész területére kiterjedő hálózatok, valamint a fokozott energiahatékonyságot és az elosztott megújuló energiaforrások integrációját lehetővé tevő intelligens hálózati infrastruktúra kialakítása azonban nélkülözhetetlenek az erőforrás-hatékony növekedés, a foglalkoztatás és a fenntartható fejlődés szolgálatában álló versenyképes és jól működő integrált belső piac megteremtéséhez.
Módosítás  4 Rendeletre irányuló javaslat 8 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(8) Az uniós energiainfrastruktúrát korszerűsíteni kell, hogy megelőzhessük a természeti vagy ember okozta katasztrófákat, az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásait, valamint a biztonságot fenyegető veszélyeket, illetve hogy növeljük az infrastruktúra ezekkel szembeni tűrőképességét, különösen az európai kritikus infrastruktúrák azonosításáról és kijelöléséről, valamint védelmük javítása szükségességének értékeléséről szóló, 2008. december 8-i 2008/114/EK tanácsi irányelvben meghatározott európai kritikus infrastruktúrák esetében.	(8) Az uniós energiainfrastruktúrát korszerűsíteni kell, hogy a helyi területek energia-önellátását szolgáló decentralizált struktúra révén megelőzhessük a természeti vagy ember okozta katasztrófákat, az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásait, valamint a biztonságot fenyegető veszélyeket, illetve hogy növeljük az infrastruktúra ezekkel szembeni tűrőképességét, különösen az európai kritikus infrastruktúrák azonosításáról és kijelöléséről, valamint védelmük javítása szükségességének értékeléséről szóló, 2008. december 8-i 2008/114/EK tanácsi irányelvben meghatározott európai kritikus infrastruktúrák esetében.
Módosítás  5 Rendeletre irányuló javaslat 11 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(11) A 2020-ig szükséges, európai érdekű villamosenergia-átviteli és földgáz-szállítási infrastruktúrára irányuló beruházások becsült összege körülbelül 200 milliárd EUR. A beruházási volumeneknek a korábbi trendekhez viszonyított jelentős emelkedése és az energiainfrastruktúra-prioritások végrehajtásának sürgőssége új megközelítést kíván az energiainfrastruktúrák, különösen a határokon átnyúló jellegű infrastruktúrák szabályozása és finanszírozása terén.	(11) A 2020-ig szükséges, európai érdekű villamosenergia-átviteli és földgáz-szállítási infrastruktúrára irányuló beruházások becsült összege körülbelül 200 milliárd EUR. A beruházási volumeneknek a korábbi trendekhez viszonyított jelentős emelkedése és az energiainfrastruktúra-prioritások végrehajtásának sürgőssége új megközelítést kíván az energiainfrastruktúrák, különösen a határokon átnyúló jellegű infrastruktúrák szabályozása és finanszírozása terén. Ennek a megközelítésnek azonban figyelembe kell vennie az EU-szerte alkalmazott költségvetési konszolidációs mechanizmusokat, előnyben kell részesítenie a valódi európai hozzáadott-értéket biztosító, közös érdekű projekteket, és el kell ismernie azt, hogy a beavatkozásra a tagállami hatóságok és a piac megfelelőbb helyzetben vannak.
Módosítás  6 Rendeletre irányuló javaslat 15 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(15) A közös érdekű projekteket közös, átlátható és objektív kritériumok alapján kell meghatározni, figyelemmel az energiapolitikai célkitűzésekhez való hozzájárulásukra. A villamos energia és a gáz esetében a javasolt projekteknek a legújabb tízéves hálózatfejlesztési terv részét kell képezniük. A tervnek pedig figyelembe kell vennie különösen az Európai Tanács február 4-i ülésének azon következtetéseit, amelyek a peremterületek energiapiacai integrálásának szükségességével kapcsolatosak.	(15) A közös érdekű projekteknek közös, átlátható és objektív kritériumoknak kell megfelelniük, figyelemmel az energiapolitikai célkitűzésekhez való hozzájárulásukra. A villamos energiára és a gázra vonatkozó projekteknek a legújabb tízéves hálózatfejlesztési terv részét kell képezniük. A tervnek pedig figyelembe kell vennie különösen az Európai Tanács február 4-i ülésének azon következtetéseit, amelyek a peremterületek energiapiacai integrálásának, valamint az intelligens hálózati infrastruktúra kialakításának szükségességével kapcsolatosak.
Módosítás  7 Rendeletre irányuló javaslat 15 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(15a) Az e területen befektetni szándékozó harmadik feleket nem szabad kizárni abból, hogy kérelmeket nyújtsanak be a közös érdekű projektekre vonatkozó finanszírozás iránt és azt megkapják. Ezen túlmenően a harmadik felek és a kormányzati szervek között a közös érdekű projektekre vonatkozó partnerségeket is ösztönözni kell;
Módosítás  8 Rendeletre irányuló javaslat 20 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(20) A közös érdekű projekteket nemzeti szinten „elsőbbségi státussal” kell felruházni, és ezáltal gyorsított igazgatási elbánást kell biztosítani számukra. Helyénvaló, hogy az illetékes hatóságok a közös érdekű projekteket közérdekűnek tekintsék. A 92/43/EK és a 2000/60/EK irányelv szerinti összes feltétel teljesülése esetén a környezetre káros hatást kifejtő projekteket is engedélyezni kell, ha ezt magasabb rendű közérdek indokolja.	(20) A közös érdekű projekteket nemzeti szinten „elsőbbségi státussal” kell felruházni, és ezáltal gyorsított igazgatási elbánást kell biztosítani számukra. Helyénvaló, hogy az illetékes hatóságok a közös érdekű projekteket közérdekűnek tekintsék. Csak a 92/43/EK és a 2000/60/EK irányelv szerinti összes feltétel teljesülése esetén szabad a környezetre káros hatást kifejtő projekteket engedélyezni, és ha ezt magasabb rendű közérdek indokolja. A fontossági sorrendnek megfelelően és a költséghatékonyság érdekében meg kell határozni azokat az eseteket, amikor az infrastruktúra mérete az energiahatékonysági politikák révén minimálisra csökkenthető, amikor a meglévő nemzeti és határokon átnyúló infrastruktúra fejleszthető vagy korszerűsíthető, és amikor új infrastruktúrára van szükség és az a meglévő energia- vagy közlekedési infrastruktúra mellett megépíthető.
Módosítás  9 Rendeletre irányuló javaslat 22 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(22) Annak ellenére, hogy a lakosság környezetvédelmi döntéshozatali eljárásokban való részvételére jól ismert előírások vonatkoznak, további intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy a közös érdekű projektekkel kapcsolatos engedélyezési eljárások átláthatóságára és az abban való lakossági részvételre vonatkozóan – valamennyi releváns kérdésben – a lehető legmagasabb szintű követelmények legyenek érvényben.	(22) Annak ellenére, hogy a lakosság környezetvédelmi döntéshozatali eljárásokban való részvételére jól ismert előírások vonatkoznak, további intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy a közös érdekű projektekkel kapcsolatos engedélyezési eljárások átláthatóságára és az abban való megfelelő lakossági részvételre vonatkozóan – valamennyi releváns kérdésben – a lehető legmagasabb szintű követelmények legyenek érvényben;
Módosítás  10 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 2 bekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) az engedélyezés felgyorsítása és a lakossági részvétel kiterjesztése révén a közös érdekű projektek határidőre történő végrehajtását mozdítja elő;	b) az engedélyezés felgyorsítása és a lakossági részvétel tekintetében a minimumkövetelmények meghatározása révén a közös érdekű projektek határidőre történő végrehajtását mozdítja elő;
Módosítás  11 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A Bizottság létrehozza a közös érdekű projektek uniós szintű listáját. A listát szükség szerint kétévente felülvizsgálják és naprakésszé teszik. Az első listát legkésőbb 2013. július 31-ig elfogadják.	(1) A Bizottság a tagállamokkal együttműködve létrehozza a közös érdekű projektek uniós szintű listáját, amelyen azok fontossági sorrendben szerepelnek. A listát szükség szerint kétévente felülvizsgálják és naprakésszé teszik. Az első listát legkésőbb 2013. július 31-ig elfogadják. Az uniós szintű lista elkészítésekor a Bizottság figyelembe veszi továbbá a kisebb szigeti tagállamok sajátos jellemzőit, és projekteket fejleszt ki annak biztosítása érdekében, hogy 2015 után egyetlen uniós tagállam se szigetelődjön el az európai földgáz- és villamosenergia-hálózatoktól, illetve hogy egyetlen uniós tagállamnak se kelljen megtapasztalnia energiabiztonságának a megfelelő összeköttetések hiánya miatti veszélyeztetettségét. Az uniós szintű lista az ilyen projekteket is tartalmazza.
Módosítás  12 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A közös érdekű projektek beazonosítása céljából a Bizottság az I. mellékletben szereplő egyes kiemelt jelentőségű folyosók és területek, valamint azok földrajzi kiterjedése alapján a III. melléklet 1. részének meghatározása szerinti regionális csoportokat (a továbbiakban: csoportok) hoz létre.	(2) A közös érdekű projektek beazonosítása céljából a Bizottság az I. mellékletben szereplő egyes kiemelt jelentőségű folyosók és területek, valamint azok földrajzi kiterjedése alapján tizenkét regionális csoportot (a továbbiakban: csoportok) hoz létre. Az egyes csoportok összetétele a III. melléklet 1. részében meghatározott szabályokon alapul. Az egyes csoportok a saját munkaterhüket a korábban megállapított feladatmeghatározás és eljárási szabályzat alapján, a Bizottság által e tárgyban nyújtott esetleges iránymutatásra tekintettel látják el.
Módosítás  13 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) A III. melléklet 2. részében ismertetett eljárás szerint az egyes csoportok összeállítják az általuk javasolt, közös érdekű projekteket tartalmazó listát a projekteknek az I. mellékletben felsorolt, energiainfrastruktúra-prioritásnak minősülő folyosók és területek megvalósításához való hozzájárulása és a 4. cikkben meghatározott kritériumok teljesítése alapján. Minden egyes projektjavaslathoz kérni kell azon tagállam(ok) jóváhagyását, amely(ek) területét a projekt érinti.	(3) Az egyes csoportok elfogadják a III. melléklet 2. részében ismertetett eljárás szerint összeállított közös érdekű projekteket tartalmazó regionális listájukat a projekteknek az I. mellékletben felsorolt, energiainfrastruktúra-prioritásnak minősülő folyosók és területek megvalósításához való hozzájárulása és a 4. cikkben meghatározott kritériumok teljesítése alapján.Minden egyes projektjavaslathoz kérni kell azon tagállam(ok) jóváhagyását, amely(ek) területét a projekt érinti.
Módosítás  14 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 5 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(5) A II. melléklet 1. és 2. pontjában említett kategóriákba tartozó villamosenergia- és földgázprojektek esetében az Ügynökség a (4) bekezdés első albekezdésében említett közös érdekű projekteket tartalmazó lista kézhezvételének napjától számított két hónapon belül megküldi véleményét a Bizottságnak a közös érdekű projektek javasolt listájáról, különös tekintettel a 4. cikkben meghatározott kritériumoknak a csoportokon belüli következetes alkalmazására, valamint a villamosenergia- és földgázpiaci ENTSO-k által a III. melléklet 2.6. pontjával összhangban végzett elemzés eredményeire.	(5) A II. melléklet 1. és 2. pontjában említett kategóriákba tartozó villamosenergia- és földgázprojektek esetében az Ügynökség a (4) bekezdés első albekezdésében említett közös érdekű projekteket tartalmazó lista kézhezvételének napjától számított két hónapon belül megküldi véleményét a Bizottságnak a közös érdekű projektek javasolt listájáról, különös tekintettel a 4. cikkben meghatározott kritériumoknak a csoportokon belüli következetes alkalmazására, valamint a villamosenergia- és földgázpiaci ENTSO-k által a III. melléklet 2.6. pontjával összhangban végzett elemzés eredményeire. A Bizottság véglegesíti a közös érdekű projektek listáját, és részletes elemzést nyújt az egyes projektekkel kapcsolatos döntésére vonatkozóan.
Módosítás  15 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 1 bekezdés – a a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	aa) a projekt összhangban áll az Unió energia- és éghajlat-politikai céljaival;
Módosítás  16 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 1 bekezdés – c pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c) a projektben legalább két tagállam vesz részt úgy, hogy a projekt közvetlenül átnyúlik egy vagy több tagállam határán, illetve úgy, hogy egy adott tagállam területén található projekt a IV. melléklet 1. pontja szerint jelentős határokon átnyúló hatással bír.	c) a projektben akkor vesz részt legalább két tagállam, ha az egy vagy több tagállam szárazföldi vagy tengeri határán közvetlenül átnyúlik, vagy ha egy adott tagállam területén található, de mégis jelentős határokon átnyúló hatással bír, vagy belső megerősítés esetén, ha a projekt a IV. melléklet 1. pontja szerint határokon átnyúló összekapcsolódás szempontjából releváns, vagy ha annak célja a szigeteknek és peremterületeknek az uniós központi régiókkal való összekapcsolása;
Indokolás
A megújuló energiaforrások fejlődésével összhangban támogatni kell a megújuló villamosenergia-termelésnek a belső átvitel-fejlesztéssel összefüggő projektek körébe történő integrálását, ha azok a IV. mellékletben meghatározott kritériumoknak megfelelően hozzájárulnak a határokon átnyúló átvitelhez.
Módosítás  17 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 2 bekezdés – a pont – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) a II. melléklet 1. pontjának a)–d) alpontjában említett kategóriákba tartozó villamosenergia-átviteli és -tárolási projekteket illetően a projekt jelentősen hozzájárul az alábbi egyedi kritériumok közül legalább egyhez:	a) a II. melléklet 1. pontjának a)–d) alpontjában említett kategóriákba tartozó villamosenergia-átviteli és -tárolási projekteket illetően a projekt jelentősen hozzájárul a fenntarthatósághoz és alábbi egyedi kritériumok közül legalább egyhez:
Indokolás
A fenntarthatósággal összefüggő kritériumoknak nem szabad opcionálisnak lenniük. A fenntarthatósági alapú megközelítés elősegíti, hogy az EU elérje az alacsony széndioxid-kibocsátású gazdasággal kapcsolatos célokat, ugyanakkor pedig megelőzze a környezet károsodását, a biológiai sokféleség csökkenését, valamint az erőforrások fenntarthatatlan használatát.
Módosítás  18 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 2 bekezdés – a pont – 1 francia bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
– piaci integráció, verseny és a rendszer rugalmassága;	– piaci integráció, többek között az Európai Unióban egyes régiók elszigeteltségének felszámolása révén; verseny és a rendszer rugalmassága;
Módosítás  19 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 2 bekezdés – a pont – 2 francia bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
– fenntarthatóság, többek között megújuló forrásból előállított energiának a főbb fogyasztói központokhoz és tárolóhelyekhez történő továbbítása révén;	– a megújuló energiának a hálózatba integrálása, valamint a megújuló forrásból előállított energiának a főbb fogyasztói központokhoz és tárolóhelyekhez történő továbbítása;
Indokolás
A fenntarthatósággal összefüggő kritériumoknak nem szabad opcionálisnak lenniük. A fenntarthatósági alapú megközelítés elősegíti, hogy az EU elérje az alacsony széndioxid-kibocsátású gazdasággal kapcsolatos célokat, ugyanakkor pedig megelőzze a környezet károsodását, a biológiai sokféleség csökkenését, valamint az erőforrások fenntarthatatlan használatát.
Módosítás  20 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 2 bekezdés – a pont – 3 francia bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
– kölcsönös átjárhatóság és a rendszer biztonságos működése;	– ellátásbiztonság többek között a kölcsönös átjárhatóság és a rendszer biztonságos és megbízható működése révén, különösen a jelenlegi átviteli stabilitás megerősítésén, az áramkimaradásokkal szembeni tűrőképesség fokozásán, valamint a szakaszos termelés biztonságos integrációján keresztül;
Indokolás
Azon főbb célok meghatározása, amelyeknek az ellátásbiztonságnak meg kell felelnie. Az ellátásbiztonság még pontosabb meghatározása központi jelentőségű a probléma megfelelő megértésében.
Módosítás  21 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 2 bekezdés – a pont – 3 a francia bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	– magas megújulóenergia-termelési kapacitás és tárolási kapacitás
Módosítás  22 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 2 bekezdés – b pont – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) a II. melléklet 2. pontjában említett kategóriákba tartozó földgázprojekteket illetően a projekt az alábbi egyedi kritériumok közül legalább egyhez jelentősen hozzájárul:	b) a II. melléklet 2. pontjában említett kategóriákba tartozó földgázprojekteket illetően a projekt a fenntarthatósághoz és az alábbi egyedi kritériumok közül legalább egyhez jelentősen hozzájárul:
Indokolás
A fenntarthatósággal összefüggő kritériumoknak nem szabad opcionálisnak lenniük. A fenntarthatósági alapú megközelítés elősegíti, hogy az EU elérje az alacsony széndioxid-kibocsátású gazdasággal kapcsolatos célokat, ugyanakkor pedig megelőzze a környezet károsodását, a biológiai sokféleség csökkenését, valamint az erőforrások fenntarthatatlan használatát.
Módosítás  23 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 2 bekezdés – b pont – 1 francia bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
– piaci integráció, kölcsönös átjárhatóság és a rendszer rugalmassága;	– piaci integráció, többek között az Európai Unióban egyes régiók elszigeteltségének felszámolása révén; kölcsönös átjárhatóság és a rendszer rugalmassága;
Módosítás  24 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 2 bekezdés – b pont – 3 francia bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
– verseny, többek között az ellátási források, az ellátást biztosító partnerek és útvonalak diverzifikálása révén;	verseny, többek között az ellátási források, az ellátást biztosító útvonalak és partnerek diverzifikálása révén;
Módosítás  25 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 2 bekezdés – b pont – 4 francia bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
– fenntarthatóság;	törölve
Indokolás
A fenntarthatósággal összefüggő kritériumoknak nem szabad opcionálisnak lenniük. A fenntarthatósági alapú megközelítés elősegíti, hogy az EU elérje az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdasággal kapcsolatos célokat, ugyanakkor pedig megelőzze a környezet károsodását, a biológiai sokféleség csökkenését, valamint az erőforrások fenntarthatatlan használatát.
Módosítás  26 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 2 bekezdés – c pont – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c) a II. melléklet 1. pontjának e) alpontjában említett kategóriába tartozó intelligens villamosenergia-hálózati projekteket illetően a projekt jelentősen hozzájárul az alábbi egyedi célokhoz:	c) a II. melléklet 1. pontjának e) alpontjában említett kategóriába tartozó intelligens villamosenergia-hálózati projekteket illetően a projekt hozzájárul a fenntarthatósághoz, valamint jelentősen az alábbi egyedi célokhoz:
Módosítás  27 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 2 bekezdés – d pont – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
d) a II. melléklet 3. pontjában említett kategóriákba tartozó olajszállítási projekteket illetően a projekt jelentősen hozzájárul az alábbi három egyedi kritériumhoz:	d) a II. melléklet 3. pontjában említett kategóriákba tartozó olajszállítási projekteket illetően a projekt hozzájárul a fenntarthatósághoz, valamint jelentősen az alábbi három egyedi kritériumhoz:
Indokolás
A fenntarthatósággal összefüggő kritériumoknak nem szabad opcionálisnak lenniük. A fenntarthatósági alapú megközelítés elősegíti, hogy az EU elérje az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdasággal kapcsolatos célokat, ugyanakkor pedig megelőzze a környezet károsodását, a biológiai sokféleség csökkenését, valamint az erőforrások fenntarthatatlan használatát.
Módosítás  28 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 2 bekezdés – e pont – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
e) a II. melléklet 4. pontjában említett kategóriákba tartozó szén-dioxid-szállítási projekteket illetően a projekt jelentősen hozzájárul az alábbi három egyedi kritériumhoz:	e) a II. melléklet 4. pontjában említett kategóriákba tartozó szén-dioxid-szállítási projekteket illetően a projekt hozzájárul a fenntarthatósághoz, valamint jelentősen az alábbi három egyedi kritériumhoz:
Indokolás
A fenntarthatósággal összefüggő kritériumoknak nem szabad opcionálisnak lenniük. A fenntarthatósági alapú megközelítés elősegíti, hogy az EU elérje az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdasággal kapcsolatos célokat, ugyanakkor pedig megelőzze a környezet károsodását, a biológiai sokféleség csökkenését, valamint az erőforrások fenntarthatatlan használatát.
Módosítás  29 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 3 bekezdés – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) A projektgazdák a közös érdekű projektként történő, 4. cikk szerinti kiválasztás évét követő minden év március 31-ig éves jelentést nyújtanak be, a II. melléklet 1. és 2. pontjában említett kategóriákba tartozó projektekre vonatkozóan az Ügynökségnek, illetve a II. melléklet 3. és 4. pontjában említett kategóriákba tartozó projektekre vonatkozóan az illetékes csoportnak. Ez a jelentés ismerteti:	(3) A projektgazdák a közös érdekű projektként történő, 4. cikk szerinti kiválasztás évét követő minden év március 31-ig éves jelentést nyújtanak be, a II. melléklet 1. és 2. pontjában említett kategóriákba tartozó projektekre vonatkozóan a Bizottságnak és az Ügynökségnek, illetve a II. melléklet 3. és 4. pontjában említett kategóriákba tartozó projektekre vonatkozóan az illetékes csoportnak. Ez a jelentés ismerteti:
Indokolás
Az átláthatóság érdekében a Bizottságot tájékoztatni kell az Ügynökség által a (4) bekezdésnek megfelelően elkészített összefoglaló jelentésbe felveendő adatokról.
Módosítás  30 Rendeletre irányuló javaslat 6 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Amennyiben egy közös érdekű projekt végrehajtása jelentős nehézségekbe ütközik, a Bizottság legfeljebb egy évre európai koordinátort jelölhet ki, akinek a megbízatása kétszer újítható meg.	(1) Amennyiben egy közös érdekű projekt végrehajtása jelentős nehézségekbe ütközik, a Bizottság – az érintett tagállamokkal egyetértésben – legfeljebb egy évre európai koordinátort jelölhet ki, akinek a megbízatása kétszer újítható meg.
Módosítás  31 Rendeletre irányuló javaslat 6 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) Az európai koordinátort az adott projekt(ek)hez kapcsolódóan rá bízott feladatok terén szerzett korábbi tapasztalatai alapján választják ki.	(3) Az európai koordinátort – az érintett tagállamokkal egyetértésben – az adott projekt(ek)hez kapcsolódóan rá bízott feladatok terén szerzett korábbi tapasztalatai alapján választják ki.
Módosítás  32 Rendeletre irányuló javaslat 8 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A közös érdekű projekteknek a lehető legnagyobb jelentőséget kell tulajdonítani nemzeti szinten, és az engedélyezési eljárások során ennek megfelelően kell kezelni őket, ott és úgy, ahol és ahogyan a megfelelő típusú energiainfrastruktúrákra alkalmazandó nemzeti jogszabályok ilyen elbánásról rendelkeznek.	(1) A közös érdekű projekteknek a lehető legnagyobb jelentőséget kell tulajdonítani nemzeti szinten, és a regionális tervezési és területfejlesztési, az engedélyezési, a környezetvédelmi hatásvizsgálati és stratégiai környezetvédelmi hatásvizsgálati eljárások során ennek megfelelően kell kezelni őket, ott és úgy, ahol és ahogyan a megfelelő típusú energiainfrastruktúrákra alkalmazandó nemzeti jogszabályok ilyen elbánásról rendelkeznek.
Módosítás  33 Rendeletre irányuló javaslat 8 cikk – 4 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A Bizottság e rendelet hatályba lépését követő három hónapon belül iránymutatást tesz közzé, amely a tagállamokat segíti a megfelelő intézkedések meghatározásában és a közös érdekű projektekre vonatkozóan az uniós szabályozásban előírt környezeti hatásvizsgálati eljárások következetes alkalmazásának biztosításában.	A Bizottság e rendelet hatályba lépését követő három hónapon belül iránymutatást tesz közzé, amely a tagállamokat segíti a megfelelő intézkedések meghatározásában és végrehajtásában, és a közös érdekű projektekre vonatkozóan az uniós szabályozásban előírt környezeti hatásvizsgálati eljárások következetes alkalmazásának biztosításában, a Bizottság továbbá nyomon követi azok alkalmazását.
Módosítás  34 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 2 bekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) Koordinált rendszer: az átfogó határozat a hatáskörrel rendelkező hatóság és más érintett hatóságok által kiadott több különálló, jogilag kötelező erejű döntést foglalhat magában. A hatáskörrel rendelkező hatóság eseti alapon megállapítja azt az ésszerű határidőt, amelyen belül az egyes határozatokat meg kell hozni. A hatáskörrel rendelkező hatóság más érintett nemzeti hatóság nevében egyedi határozatot hozhat, amennyiben utóbbi az előírt határidőn belül nem hozza meg határozatát, és ha a késedelem jogos indokokkal nem igazolható. A hatáskörrel rendelkező hatóság érvénytelenítheti más nemzeti hatóság egyedi határozatát, ha úgy véli, hogy az érintett hatóság által szolgáltatott bizonyítékok nem támasztják alá kellően ezt a határozatot. A hatáskörrel rendelkező hatóság meggyőződik arról, hogy teljesülnek a nemzetközi és uniós jog vonatkozó követelményei, és döntését köteles részletesen megindokolni.	b) Koordinált rendszer: az átfogó határozat a hatáskörrel rendelkező hatóság és más érintett hatóságok által kiadott több különálló, jogilag kötelező erejű döntést foglalhat magában. A hatáskörrel rendelkező hatóság eseti alapon megállapítja azt az ésszerű határidőt, amelyen belül az egyes határozatokat meg kell hozni. A hatáskörrel rendelkező hatóság más érintett nemzeti hatóság nevében egyedi határozatot hozhat, amennyiben utóbbi az előírt határidőn belül nem hozza meg határozatát, és ha a késedelem jogos indokokkal nem igazolható. A hatáskörrel rendelkező hatóság érvénytelenítheti más nemzeti hatóság egyedi határozatát, ha úgy véli, hogy az érintett hatóság által szolgáltatott bizonyítékok nem támasztják alá kellően ezt a határozatot. A hatáskörrel rendelkező hatóság meggyőződik arról, hogy teljesülnek a nemzetközi és uniós jog vonatkozó követelményei, és döntését köteles részletesen megindokolni, továbbá a döntést és az indokolást – beleértve a vonatkozó bizonyítékot is – nyilvánosan hozzáférhetővé teszi.
Módosítás  35 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 2 bekezdés – b a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ba) együttműködési rendszer: az átfogó határozat a hatáskörrel rendelkező hatóság és más érintett hatóságok által kiadott több különálló, jogilag kötelező erejű döntést foglalhat magában. A hatáskörrel rendelkező hatóság – a többi érintett hatósággal konzultálva – eseti alapon megállapítja azt az ésszerű határidőt, amelyen belül az egyedi határozatokat meg lehet hozni, valamint a teljes engedélyezési határidőt. A hatáskörrel rendelkező hatóság nyomon követi a határidők érintett hatóságok általi betartását. Ha az érintett hatóság az előírt határidőn belül várhatóan nem hozza meg határozatát, erről haladéktalanul értesíti a hatáskörrel rendelkező hatóságot, a késedelmet pedig indokolja.
Módosítás  36 Rendeletre irányuló javaslat 10 cikk – 6 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(6) Azon projektek esetében, amelyek egy vagy több szomszédos tagállamban várhatóan jelentős határokon átnyúló hatással bírnak majd, és amennyiben alkalmazandó a 85/337/EGK irányelv 7. cikke és az espoo-i egyezmény, az információkat elérhetővé teszik a szomszédos tagállam(ok) hatáskörrel rendelkező hatóságai számára. A szomszédos tagállam(ok) hatáskörrel rendelkező hatósága jelzi, ha részt kíván venni az alkalmazandó nyilvános konzultációs eljárásban.	(6) Azon projektek esetében, amelyek egy vagy több szomszédos tagállamban várhatóan jelentős határokon átnyúló hatással bírnak majd, és amennyiben alkalmazandó a 2001/42/EK irányelv 7. cikke, a 85/337/EGK irányelv 7. cikke, vagy az espoo-i egyezmény, az információkat elérhetővé teszik a szomszédos tagállam(ok) hatáskörrel rendelkező hatóságai számára. A szomszédos tagállam(ok) hatáskörrel rendelkező hatósága jelzi, ha részt kíván venni az alkalmazandó nyilvános konzultációs eljárásban.
Módosítás  37 Rendeletre irányuló javaslat 10 cikk – 7 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(7a) A tagállamok mechanizmusokat hoznak létre a közös érdekű projektek, valamint az energiainfrastruktúra területén elvégzett más nemzeti projektekkel érintett önkormányzatok kompenzálására.
Indokolás
Ez az egyszerű eszköz alkalmas arra, hogy jelentősen lerövidítse az engedélyezési eljárások hosszát anélkül, hogy érintené a szubszidiaritás uniós elvét és a helyi önkormányzatok hatásköreit, mivel az közvetetten érinti az engedélyezési eljárásokkal kapcsolatos késedelmekért elsősorban felelős területrendezési szakaszt. A pénzügyi kompenzáció olyan hathatós eszköz, amely arra ösztönzi a helyi önkormányzatokat (településeket), hogy ne ellenezzék az infrastruktúrának a nemzeti, regionális és helyi területrendezési dokumentációban való feltüntetését.
Módosítás  38 Rendeletre irányuló javaslat 11 cikk – 7 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(7a) Azokban a tagállamokban, ahol az engedélyezési eljárás részei, többek között a területfejlesztési és környezeti hatásvizsgálati eljárások nem vezetnek jogilag kötelező erejű engedélyekhez, a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak kell biztosítaniuk, hogy ezen engedélyek időtartama jól illeszkedjen az általános határidőkbe.
Módosítás  39 Rendeletre irányuló javaslat 12 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Az e rendelet hatálybalépését követő egy hónapon belül a villamosenergia-piaci és a földgázpiaci ENTSO az Ügynökség és a Bizottság elé terjeszti saját, többek között a hálózati és piaci modellezésre vonatkozó és a II. melléklet 1. pontja a–d) alpontjában és 2. pontjában említett kategóriákba tartozó közös érdekű projektek esetében az energiarendszer egészére kiterjedő, uniós szinten harmonizált költség-haszon elemzés alapjául szolgáló módszertanát. Ezt a módszertant a V. mellékletben megállapított elvekkel összhangban kell kidolgozni.	(1) Az e rendelet hatálybalépését követő hat hónapon belül a villamosenergia-piaci és a földgázpiaci ENTSO az Ügynökség és a Bizottság elé terjeszti saját, többek között a hálózati és piaci modellezésre vonatkozó és a II. melléklet 1. pontja a–d) alpontjában és 2. pontjában említett kategóriákba tartozó közös érdekű projektek esetében az energiarendszer egészére kiterjedő, uniós szinten harmonizált költség-haszon elemzés alapjául szolgáló módszertanát. Ezt a módszertant a V. mellékletben megállapított elvekkel összhangban kell kidolgozni, és annak összhangban kell állnia a IV. mellékletben meghatározott szabályokkal és mutatókkal. Az ENTSO-k kiterjedt konzultációs eljárást folytatnak le, amely kiterjed legalább az összes fontos érdekelt felet képviselő szervezetekkel, és szükség szerint közvetlenül az érdekelt felekkel, a nemzeti hatóságokkal és más nemzeti hatóságokkal folytatott konzultációra.
Indokolás
Az ilyen módszertan kidolgozása a villamosenergia-piaci és a földgázpiaci ENTSO-k belső döntéshozatali folyamatai miatt (lásd a villamosenergia-piaci és a földgázpiaci ENTSO-k statútumait) nemcsak hogy több időt vesz igénybe egy hónapnál, hanem a szállításirendszer-üzemeltetőknél az e rendelet hatálybalépése előtt felmerült egyik költség sem lenne visszatéríthető a nemzeti szabályozó hatóságok általi díjmeghatározáson keresztül. Ezen túlmenően, ha kiterjedt konzultációs eljárást kell lefolytatni, úgy az egy hónap nem elegendő.
Módosítás  40 Rendeletre irányuló javaslat 12 cikk – 6 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(6) A módszertant az (1)–(5) bekezdésben ismertetett eljárás szerint rendszeresen aktualizálni és tökéletesíteni kell. Az Ügynökség, a valamennyi érdekelt képviseleti szervezetével és a Bizottsággal folytatott hivatalos konzultációt követően, megfelelő indokolás és időterv alapján kérheti, hogy a módszertant ilyen módon aktualizálják és tökéletesítsék.	(6) A módszertant az (1)–(5) bekezdésben ismertetett eljárás szerint kétévente aktualizálni és tökéletesíteni kell.
Indokolás
Ennek egyértelmű és előre meghatározott eljárásnak kell lennie, az időkeretek vonatkozásában is, azaz az eljárás nem alapulhat véletlenszerű kérelmeken.
Módosítás  41 Rendeletre irányuló javaslat 13 cikk – 7 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(7) Az Ügynökség a meghozott határozatok egy példányát – minden, az egyes határozatok szempontjából lényeges információval együtt – haladéktalanul megküldi a Bizottságnak. Az információk összesítve is benyújthatók. A Bizottság az üzleti szempontból érzékeny információt bizalmasan kezeli.	(7) Az Ügynökség a (6) bekezdésnek megfelelően meghozott határozatok egy példányát – minden, az egyes határozatok szempontjából lényeges információval együtt – haladéktalanul megküldi a Bizottságnak. Az információk összesítve is benyújthatók. A Bizottság az üzleti szempontból érzékeny információt bizalmasan kezeli.
Indokolás
Annak egyértelművé tétele, hogy mely határozatokról van szó.
Módosítás  42 Rendeletre irányuló javaslat 15 cikk – 2 bekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) a projektre vonatkozó, a 13. cikk (4) bekezdésének a) pontja szerinti költség-haszon elemzés olyan jelentős pozitív externáliák meglétét támasztja alá, mint az ellátás biztonsága, a szolidaritás vagy az innováció; and	a) a projektre vonatkozó, a 13. cikk (4) bekezdésének a) pontja szerinti költség-haszon elemzés olyan jelentős pozitív externáliák meglétét támasztja alá, mint a környezeti és társadalmi előnyök, az ellátás biztonsága, a szolidaritás vagy az innováció; továbbá
Módosítás  43 Rendeletre irányuló javaslat 17 cikk – -a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	-a) a kiemelt projektek mindenkori aktuális listájára vonatkozó információk, a döntéshozatali folyamat szakaszainak felügyelete, valamint a regionális csoportok üléseinek időpontja és napirendje, a jegyzőkönyvek és az esetlegesen meghozott határozatok későbbi közzététele mellett.
Módosítás  44 Rendeletre irányuló javaslat 17 cikk – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) az egyes közös érdekű projektekre vonatkozó általános, rendszeresen naprakésszé tett információk, többek között földrajzi adatok;	a) az egyes közös érdekű projektekre vonatkozó általános, rendszeresen naprakésszé tett információk, többek között a szükséges földrajzi adatok;
Módosítás  45 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 1 rész – 3 pont – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
3. Észak-déli irányú villamosenergia-hálózati összekapcsolódások Közép-Kelet- és Délkelet-Európában: észak-déli és kelet-nyugati irányú összekapcsolódások és belső vezetékek, amelyek célja a belső piac teljes körű megvalósítása és a megújuló forrásból származó energiatermelés integrálása.	3. Észak-déli irányú villamosenergia-hálózati összekapcsolódások Közép-Kelet- és Délkelet-Európában: észak-déli és kelet-nyugati irányú összekapcsolódások és belső vezetékek, amelyek célja a belső piac teljes körű megvalósítása és a megújuló forrásból származó energiatermelés integrálása; az elszigetelt szigeti villamosenergia-rendszereknek a szárazfölddel való összekapcsolása az integrált villamosenergia-piac előnyeinek megteremtése, a megújuló energiaforrások elterjedésének fokozása és a megújuló energiaforrások szárazföldre való átvitelének lehetővé tétele érdekében.
Módosítás  46 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 4 rész – 11 pont – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
11. Villamosenergia-szupersztrádák: 2020-ig megvalósulnak az első villamosenergia-szupersztrádák, amelyek célja a villamosenergia-szupersztrádák Uniós szintű rendszerének kiépítése.	11. Villamosenergia-szupersztrádák: 2020-ig megvalósulnak az első villamosenergia-szupersztrádák, amelyek célja a villamosenergia-szupersztrádák uniós szintű rendszerének kiépítése, főként a magas megújulóenergia-termelő kapacitással és villamosenergia-tároló potenciállal rendelkező régiók összekapcsolása;
Módosítás  47 Rendeletre irányuló javaslat III melléklet – 1 rész – 1 pont – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
1. A II. melléklet 1. pontjában említett kategóriákba tartozó villamosenergia-projektek esetében az egyes csoportok tagjai a tagállamok képviselői, a nemzeti szabályozó hatóságok, az átvitelirendszer-üzemeltetők, akik a 2009/72/EK irányelv 6. cikke és a 714/2009/EK rendelet 12. cikke értelmében a regionális szintű együttműködési kötelezettségüket teljesítik, valamint az I. mellékletben felsorolt egyes alkalmazandó prioritások által érintett projektgazdák, illetve a Bizottság, az Ügynökség és a villamosenergia-piaci ENTSO.	1. A II. melléklet 1. pontjában említett kategóriákba tartozó villamosenergia-projektek esetében az egyes csoportok tagjai a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságainak képviselői, a nemzeti szabályozó hatóságok, az átvitelirendszer-üzemeltetők, akik a 2009/72/EK irányelv 6. cikke és a 714/2009/EK rendelet 12. cikke értelmében a regionális szintű együttműködési kötelezettségüket teljesítik, valamint az I. mellékletben felsorolt egyes alkalmazandó prioritások által érintett projektgazdák, és más érdekelt felek, többek között az energiatermelők, az elosztórendszer-üzemeltetők, az elosztók, a környezetvédelmi szervezetek és a fogyasztókat képviselő szervezetek, illetve a Bizottság, az Ügynökség és a villamosenergia-piaci ENTSO.
Módosítás  48 Rendeletre irányuló javaslat III melléklet – 1 rész – 1 pont – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A II. melléklet 2. pontjában említett kategóriákba tartozó földgázprojektek esetében az egyes csoportok tagjai a tagállamok képviselői, a nemzeti szabályozó hatóságok, a szállításirendszer-üzemeltetők, akik a 2009/73/EK irányelv 7. cikke és a 715/2009/EK rendelet 12. cikke értelmében a regionális szintű együttműködési kötelezettségüket teljesítik, valamint az I. mellékletben felsorolt egyes alkalmazandó prioritások által érintett projektgazdák, illetve a Bizottság, az Ügynökség és a földgázpiaci ENTSO.	A II. melléklet 2. pontjában említett kategóriákba tartozó földgázprojektek esetében az egyes csoportok tagjai a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságainak képviselői, a nemzeti szabályozó hatóságok, a szállításirendszer-üzemeltetők, akik a 2009/73/EK irányelv 7. cikke és a 715/2009/EK rendelet 12. cikke értelmében a regionális szintű együttműködési kötelezettségüket teljesítik, valamint az I. mellékletben felsorolt egyes alkalmazandó prioritások által érintett projektgazdák, illetve a Bizottság, az Ügynökség és a földgázpiaci ENTSO.
Módosítás  49 Rendeletre irányuló javaslat III melléklet – 1 rész – 1 pont – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A II. melléklet 3. és 4. pontjában említett kategóriákba tartozó olaj- és szén-dioxid-szállítási projektek esetében az egyes csoportok tagjai a tagállamokat képviselő felek, az I. mellékletben felsorolt egyes vonatkozó prioritások által érintett projektgazdák és a Bizottság képviselői.	A II. melléklet 3. és 4. pontjában említett kategóriákba tartozó olaj- és szén-dioxid-szállítási projektek esetében az egyes csoportok tagjai a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságainak képviselői, az I. mellékletben felsorolt egyes vonatkozó prioritások által érintett projektgazdák és a Bizottság képviselői.
Módosítás  50 Rendeletre irányuló javaslat III melléklet – 1 rész – 4 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
4. Az egyes csoportoknak egyeztetniük kell a különböző érdekelt felekkel, többek között az energiatermelőket, az elosztórendszer-üzemeltetőket, az elosztókat és a fogyasztókat képviselő szervezetekkel, valamint az 5. cikk (2) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében a környezetvédelmi szervezetekkel. A csoport, amennyiben ez a feladatai ellátásához szükséges, meghallgatásokat vagy konzultációkat szervezhet.	4. Az egyes csoportoknak egyeztetniük kell a különböző érdekelt felekkel, többek között az energiatermelőket, az elosztórendszer-üzemeltetőket, az elosztókat és a fogyasztókat képviselő szervezetekkel, valamint a környezetvédelmi szervezetekkel. A csoport, amennyiben ez a feladatai ellátásához szükséges, meghallgatásokat vagy konzultációkat szervez. A csoport rendszeresen és átfogóan tájékoztatja a lakosságot tanácskozásainak állásáról és eredményéről, továbbá meghallgatást vagy konzultációt szervez a 3. cikk (4) bekezdésében említett javasolt lista benyújtását megelőzően.
Módosítás  51 Rendeletre irányuló javaslat III melléklet – 2 rész – 3 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
3. A II. melléklet 1. pontjának a–d) alpontjában említett kategóriákba tartozó villamosenergia-átviteli és -tárolási projektjavaslatokat feltüntetik a 714/2009/EK rendelet 8. cikke értelmében a villamosenergia-piaci ENTSO által kidolgozott, legújabb rendelkezésre álló tízéves villamosenergiahálózat-fejlesztési tervben.	3. A 2013. augusztus 1-jét követően az uniós szintű listán szereplő valamennyi közös érdekű projekt esetében a II. melléklet 1. pontjának a–d) alpontjában említett kategóriákba tartozó villamosenergia-átviteli és -tárolási projekteket feltüntetik a 714/2009/EK rendelet 8. cikke értelmében a villamosenergia-piaci ENTSO által kidolgozott, legújabb rendelkezésre álló tízéves villamosenergiahálózat-fejlesztési tervben.
Módosítás  52 Rendeletre irányuló javaslat III melléklet – 2 rész – 4 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
4. A közös érdekű projektek 2013. augusztus 1-je után elfogadott uniós szintű listái esetében a II. melléklet 2. pontjában említett kategóriákba tartozó földgázszállítási és -tárolási projektjavaslatokat feltüntetik a 715/2009/EK rendelet 8. cikke értelmében a földgázpiaci ENTSO által kidolgozott, legújabb rendelkezésre álló tízéves földgázhálózat-fejlesztési tervben.	4. A 2013. augusztus 1-jét követően az uniós szintű listán szereplő valamennyi közös érdekű projekt esetében a II. melléklet 1. pontjában említett kategóriákba tartozó földgázszállítási és -tárolási projekteket feltüntetik a 715/2009/EK rendelet 8. cikke értelmében a földgázpiaci ENTSO által kidolgozott, legújabb rendelkezésre álló tízéves földgázhálózat-fejlesztési tervben.
Módosítás  53 Rendeletre irányuló javaslat IV melléklet – 1 pont – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) A villamosenergia-tárolás tekintetében a projekt legalább 500 GWh nettó éves villamosenergia-termelést lehetővé tevő tárolókapacitást biztosít;	b) A villamosenergia-tárolás tekintetében a projekt legalább 250MW kapacitást és évi 250 GWh nettó éves villamosenergia-termelést lehetővé tevő tárolókapacitást biztosít;
Módosítás  54 Rendeletre irányuló javaslat V melléklet – 1 pont – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) A villamos energia esetében: keresleti forgatókönyvek, fűtőanyagtípusok szerinti termelési kapacitások (biomassza, geotermikus, víz-, gáz-, nukleáris energia, olaj, szilárd fűtőanyagok, szél, fotovoltaikus napenergia, koncentrált napenergia, egyéb megújuló technológiák) és ezek földrajzi elhelyezkedése, fűtőanyagárak (ideértve a biomasszát, a szenet, a gázt és az olajat), szén-dioxid-árak, az átviteli és adott esetben az elosztóhálózat összetétele és annak fejlesztése, figyelembe véve minden olyan új, jelentős energiatermelési (ideértve a szén-dioxid-leválasztásra alkalmas kapacitást), tárolási és átviteli projektet, amellyel kapcsolatban végleges beruházási határozatot hoztak, és amelynek üzembe helyezése az n+5. év végéig esedékes.	a) A villamos energia esetében: keresleti forgatókönyvek (mind a tagállamokban, mind pedig a szomszédos harmadik országokban), fűtőanyagtípusok szerinti termelési kapacitások (biomassza, geotermikus, víz-, gáz-, nukleáris energia, olaj, szilárd fűtőanyagok, szél, fotovoltaikus napenergia, koncentrált napenergia, egyéb megújuló technológiák) és ezek földrajzi elhelyezkedése, fűtőanyagárak (ideértve a biomasszát, a szenet, a gázt és az olajat), szén-dioxid-árak, az átviteli és adott esetben az elosztóhálózat összetétele és annak fejlesztése, figyelembe véve minden olyan új, jelentős energiatermelési (ideértve a szén-dioxid-leválasztásra alkalmas kapacitást), tárolási potenciálra vonatkozó és tárolási, valamint átviteli projektet, amellyel kapcsolatban végleges beruházási határozatot hoztak, és amelynek üzembe helyezése az n+5. év végéig esedékes;
Módosítás  55 Rendeletre irányuló javaslat V melléklet – 1 pont – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) A gáz esetében: keresleti forgatókönyvek, behozatal, fűtőanyagárak (ideértve a szenet, a gázt és az olajat), szén-dioxid-árak, a szállítási hálózat összetétele és annak fejlesztése, figyelembe véve minden olyan új projektet, amelyre vonatkozóan végleges beruházási határozatot hoztak, és amelynek üzembe helyezése az n+5. év végéig esedékes.	b) A gáz esetében: keresleti forgatókönyvek, behozatal, fűtőanyagárak (ideértve a szenet, a gázt és az olajat), szén-dioxid-árak, a szállítási hálózat összetétele és annak fejlesztése, figyelembe véve minden olyan új projektet, amelyre vonatkozóan végleges beruházási határozatot hoztak, és amelynek üzembe helyezése az n+5. év végéig esedékes;
Indokolás
A szöveg egyértelművé tétele.
Módosítás  56 Rendeletre irányuló javaslat V melléklet – 5 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
5. A költség-haszon elemzés legalább az alábbi költségeket figyelembe veszi: tőkekiadás, a projekt műszaki élettartama során felmerülő üzemeltetési és karbantartási kiadások, valamint adott esetben leszerelési és hulladékgazdálkodási költségek. A módszertan iránymutatással szolgál a számítások során használandó leszámítolási kamatlábakról.	5. A projekt műszaki élettartama során felmerülő költségeken alapuló költség-haszon elemzés legalább az alábbi költségeket figyelembe veszi: tőkekiadás, üzemeltetési és karbantartási kiadások, a projektek energetikai infrastruktúrájának megépítésével, működtetésével, és – adott esetben – leszerelésével kapcsolatos környezeti költségek, valamint a hulladékgazdálkodási költségek. A módszertan iránymutatással szolgál a számítások során használandó leszámítolási kamatlábakról.
Módosítás  57 Rendeletre irányuló javaslat V melléklet – 7 pont – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) a rendszer tűrőképessége, beleértve a katasztrófákkal és az éghajlati hatásokkal szembeni tűrőképességet, valamint rendszerbiztonság, különösen a 2008/114/EK irányelv szerinti európai kritikus infrastruktúrák esetében;	b) a rendszer tűrőképessége, beleértve az ellátásbiztonságot, a katasztrófákkal és az éghajlati hatásokkal szembeni tűrőképességet, valamint rendszerbiztonság, különösen a 2008/114/EK irányelv szerinti európai kritikus infrastruktúrák esetében;
Indokolás
Az ellátásbiztonság az egyik legfontosabb kérdés ebben az összefüggésben.

ELJÁRÁS

Cím	Transzeurópai energiainfrastruktúrák és az 1364/2006/EK határozat hatályon kívül helyezése
Hivatkozások	COM(2011)0658 – C7-0371/2011 – 2011/0300(COD)
Illetékes bizottság        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	ITRE 15.11.2011
Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok)        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	ENVI 15.11.2011
Előadó(k)        A kijelölés dátuma	Pavel Poc 20.12.2011
Vizsgálat a bizottságban	20.3.2012
Az elfogadás dátuma	8.5.2012
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	51 3 5
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Kriton Arsenis, Sophie Auconie, Pilar Ayuso, Paolo Bartolozzi, Lajos Bokros, Martin Callanan, Nessa Childers, Chris Davies, Esther de Lange, Anne Delvaux, Bas Eickhout, Edite Estrela, Karl-Heinz Florenz, Elisabetta Gardini, Matthias Groote, Françoise Grossetête, Cristina Gutiérrez-Cortines, Satu Hassi, Jolanta Emilia Hibner, Karin Kadenbach, Christa Klaß, Eija-Riitta Korhola, Holger Krahmer, Jo Leinen, Corinne Lepage, Peter Liese, Kartika Tamara Liotard, Zofija Mazej Kukovič, Linda McAvan, Radvilė Morkūnaitė-Mikulėnienė, Antonyia Parvanova, Andres Perello Rodriguez, Mario Pirillo, Pavel Poc, Frédérique Ries, Anna Rosbach, Oreste Rossi, Dagmar Roth-Behrendt, Horst Schnellhardt, Richard Seeber, Bogusław Sonik, Anja Weisgerber, Åsa Westlund, Glenis Willmott, Sabine Wils, Marina Yannakoudakis
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Nikos Chrysogelos, João Ferreira, Filip Kaczmarek, Toine Manders, Judith A. Merkies, James Nicholson, Justas Vincas Paleckis, Alojz Peterle, Michèle Rivasi, Christel Schaldemose, Marita Ulvskog, Vladimir Urutchev, Andrea Zanoni

VÉLEMÉNY a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről (31.5.2012)

az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére

a transzeurópai energiainfrastruktúrára vonatkozó iránymutatásokról és az 1364/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
(COM(2011)0658 – C7‑0371/11 – 2011/0300(COD))

A vélemény előadója: Sandra Kalniete

RÖVID INDOKOLÁS

Az előadó elismerését fejezi ki a Bizottságnak a transzeurópai energiaügyi infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó ésszerű iránymutatásokra tett javaslatáért, amit fontos lépésnek tekint az Európai Unió tovább erősítése érdekében. Ez a javaslat szabályokat állapít meg a transzeurópai energiahálózatok időben történő kiépítésére és kölcsönös átjárhatóságára vonatkozóan az Európai Unió működéséről szóló szerződésben foglalt energiapolitikai célok elérése érdekében azzal a céllal, hogy szavatolja a belső energiapiac működését, az Unió energiaellátásának biztonságát, előmozdítsa az energiahatékonyságot és az új és megújuló energiaforrások fejlesztését, valamint elősegítse az energiahálózatok együttműködését. Az előadó úgy véli, hogy ez egy különösen fontos biztonsági kérdés az Európai Unió számára.

Még mindig számos uniós tagállam van, amely egyetlen energiaszolgáltatótól függ, ami nem felel meg a felelősségteljes kormányzás alapelveinek. Az ilyen körülmény jelentősen megnöveli az esetleges incidensek kockázatát olyan helyzetekben, amikor például a szolgáltatónak technikai nehézségei adódnak. Ez az állapot nem fenntartható, és ennélfogva az előadó üdvözli a Bizottság 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó többéves keretről szóló, „Az Európa 2020 stratégia költségvetése" című közleményét, amely többek között azt javasolja, hogy hozzák létre az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközt, amely egyetlen, 40 milliárd euró összegű alappal – ezen belül az energiainfrastruktúrára elkülönített 9,1 milliárd eurós összeggel – segítené elő az energiaügyi, szállítási és digitális infrastruktúra prioritásainak megvalósítását.

A Bizottság korlátozott számú, villamosenergia- és földgázhálózatokat, valamint olaj- és szén-dioxid-szállítási infrastruktúrát magukban foglaló, kiemelt jelentőségű projekt létrehozását javasolja. A Bizottság összességében 12 kiemelt fontosságú energiaügyi infrastrukturális projektet és területet nevezett meg.

Az előadó szeretné hangsúlyozni, hogy a javaslat nem csak a nem megújuló energiaforrásokra korlátozódik. E rendelet segítségével az Európai Unió képes lesz elérni éghajlat-változási és energetikai céljait, azaz az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 20%-os csökkentését 2020-ig, az energiahatékonyság 20%-os növekedését, valamint azt, hogy a megújuló energiaforrások 20%-os részarányt érjenek el a végső energiafogyasztásban. Az előadó üdvözli, hogy a javaslat elkötelezett egy nagyon fontos kérdés, nevezetesen a fenntartható és környezetbarát energiapolitika mellett. Ez a kérdés az előadót is foglalkoztatja, ugyanakkor úgy gondolja, hogy a Bizottság javaslata kiegyensúlyozott. Az előadó hasonlóképpen hangsúlyozza, hogy környezetkárosító projekteket nem szabad támogatni. A közös érdekből megvalósított projektek egyik értékelési kritériuma azok fenntarthatóságának szintje. Ezt a kritériumot az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésének, valamint a villamosenergia-hálózati infrastruktúra környezeti hatásának értékelésével mérik. Az előadó úgy véli, hogy a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottságnak véleményében nem kell a környezetvédelmi kérdésekre összpontosítania, mivel az e kérdéssel foglalkozó ENVI bizottság kifejti majd saját véleményét.

Az előadó úgy véli, hogy az ilyen projektek végrehajtása alapvető fontosságú az Európai Unióról szóló szerződésben megállapított energiapolitikai célok megvalósításában. Mindazonáltal úgy gondolja, hogy ez nem vezethet az energiaárak növekedéséhez. Az európai polgároknak biztos energiaellátásra van szükségük, de ez nem befolyásolhatja jelentősen az energiaköltséget. Az előadó sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy nem készült részletes tanulmány arról, hogy az említett projektek végrehajtása hogyan befolyásolja az energiaárakat. Ugyanakkor az ilyen projektek szükségességének és a versenyre gyakorolt pozitív hatásának értékelése alapján az energiaárak esése várható.

Általában a villamosenergia- és földgázhálózatokat, valamint olaj- és szén-dioxid-szállítási infrastruktúrát magukban foglaló, kiemelt jelentőségű területek és projektek körülbelül 200 milliárd euró összegű támogatást igényelnek. A Bizottság úgy véli, hogy e projektek legtöbbjét magánbefektetők fogják finanszírozni, mivel azok pénzügyileg nyereségesek. Ugyanakkor számos projekt kisebb tagállamokra összpontosít, s ilyen esetben a magánbefektetők lehet, hogy nem érdekeltek ezen projektek megvalósításában, mivel a visszatérítési időszak túl hosszú. Ezért a Bizottság 9,1 milliárd eurót irányzott elő azon projektek finanszírozására, amelyek nem vonzzák a magánbefektetőket, de nagyon fontosak az Európai Unió biztonsága szempontjából.

Az előadó összességében üdvözli a javasolt rendeletet és reméli, hogy a rendelet az előirányzott ütemtervnek megfelelően hatályba lép. Az előadó felszólítja az Európai Parlament többi képviselőjét, a Bizottságot és a Tanácsot, hogy felelősségteljesen járjanak el és ne csináljanak politikai kérdést e rendelet elfogadásából, mivel egy ilyen fejlemény az Európai Unió biztonságát fenyegetheti.

Az alább javasolt néhány módosítás azt a célt szolgálja, hogy hangsúlyozzuk az energiainfrastruktúra fejlesztésének fontosságát általában az egységes piac, és különösen az európai vállalkozások és fogyasztók számára. Két módosítás a kommunikációs szempontokról szól, nevezetesen arról, hogy a Bizottság által megalakítandó átláthatósági platform, illetve a projektek kezdeményezői által közzétett lényeges információk milyen nyelveken legyenek elérhetőek.

MÓDOSÍTÁSOK

A Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság felkéri az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele az alábbi módosításokat:

Módosítás  1 Rendeletre irányuló javaslat 6 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(6) A meglévő energiaipari infrastruktúrák felújításának és az új infrastruktúrák bevezetésének felgyorsítása elengedhetetlen az uniós energia- és éghajlat-politikai célkitűzések eléréséhez, amelyek többek között a belső energiapiac kiteljesítése, az ellátás, különösen a földgáz- és kőolajellátás biztonságának szavatolása, valamint az üvegházhatásúgáz-kibocsátások 20 %-os csökkentése, a megújuló energia végső energiafogyasztáson belüli részesedésének 20%-ra történő növelése és az energiahatékonyság 20 %-os javítása 2020-ig. Ezzel egyidejűleg az Uniónak fel kell készítenie saját infrastruktúráját az energiarendszer további, 2050-ig várható széntelenítésére is.	(6) A meglévő energiaipari infrastruktúrák felújításának és az új infrastruktúrák bevezetésének felgyorsítása elengedhetetlen az uniós energia- és éghajlat-politikai célkitűzések eléréséhez, amelyek többek között a belső energiapiac kiteljesítése, az ellátás, különösen a földgáz- és kőolajellátás biztonságának szavatolása, valamint az üvegházhatásúgáz-kibocsátások 20 %-os csökkentése – például a magas megújulóenergia-termelési kapacitással és villamosenergia-tárolási potenciállal rendelkező régiók összekapcsolása által –, a megújuló energia végső energiafogyasztáson belüli részesedésének 20%-ra történő növelése és az energiahatékonyság 20 %-os javítása 2020-ig. Ezzel egyidejűleg az Uniónak fel kell készítenie saját infrastruktúráját az energiarendszer további, 2050-ig várható széntelenítésére is.
Módosítás  2 Rendeletre irányuló javaslat 7 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(7) A belső energiapiac, noha a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló, 2009. július 13-i 2009/72/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló, 2009. július 13-i 2009/73/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében jogilag létezik, a nemzeti energiahálózatok közötti megfelelő kapcsolatok hiánya miatt továbbra is széttagolt. Az Unió egész területére kiterjedő hálózatok azonban nélkülözhetetlenek a növekedés, a foglalkoztatás és a fenntartható fejlődés szolgálatában álló versenyképes és jól működő integrált belső piac megteremtéséhez.	(7) A belső energiapiac, noha a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló, 2009. július 13-i 2009/72/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló, 2009. július 13-i 2009/73/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében jogilag létezik, a nemzeti energiahálózatok közötti megfelelő kapcsolatok hiánya miatt továbbra is széttagolt. Az Unió egész területére kiterjedő hálózatok azonban, –amelyekben a szolgáltatási és termelési tevékenység hatékonyan elválik a hálózati műveletektől – nélkülözhetetlenek a növekedés, a foglalkoztatás és a fenntartható fejlődés szolgálatában álló versenyképes és jól működő integrált belső piac megteremtéséhez.
Indokolás
A harmadik energialiberalizációs csomag a versenyképes uniós energiapiac alapjául szolgál. A harmadik energiacsomag végrehajtásának elősegítése és az uniós energiapiac teljes liberalizálása érdekében szükséges, hogy a TEN-E iránymutatásokon keresztül biztosítsák a termelés és szolgáltatás hatékony tulajdonosi szétválasztásának megvalósítását
Módosítás  3 Rendeletre irányuló javaslat 27 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(27) Az egyre integráltabbá váló belső energiapiacon a határokon átnyúló költségelosztás egyértelmű és átlátható szabályai elengedhetetlenek a határokon átnyúló infrastruktúrára irányuló beruházások felgyorsításához. Az Európai Tanács 2011. február 4-i ülésén emlékeztetett arra, hogy fontos a hálózati beruházások számára vonzó, a finanszírozási igényekkel arányos díjakkal és a határokon átnyúló beruházásokra vonatkozó megfelelő költségelosztással jellemzett szabályozási keret bevezetése, amely egyúttal fokozza a versenyt és különösen az európai ipar versenyképességét, és figyelembe veszi a fogyasztókra gyakorolt hatást.	(27) Az egyre integráltabbá váló belső energiapiacon a határokon átnyúló költségelosztás egyértelmű és átlátható szabályai elengedhetetlenek a határokon átnyúló infrastruktúrára irányuló beruházások felgyorsításához az uniós vállalkozások – nem utolsósorban a kis- és középvállalkozások, amelyek esetében a magas energiaárak komoly akadályt jelenthetnek –, valamint az európai fogyasztók érdekében. Az Európai Tanács 2011. február 4-i ülésén emlékeztetett arra, hogy fontos a hálózati beruházások számára vonzó, a finanszírozási igényekkel arányos díjakkal és a határokon átnyúló beruházásokra vonatkozó megfelelő költségelosztással jellemzett szabályozási keret bevezetése, amely egyúttal fokozza a versenyt és különösen az európai ipar, valamint a kis- és középvállalkozások versenyképességét, és figyelembe veszi a fogyasztókra gyakorolt hatást.
Indokolás
Lásd továbbá a 16. cikk c) pontjának megfelelő módosítást.
Módosítás  4 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 1 bekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) a projekt gazdasági, társadalmi és környezeti szempontból megvalósítható; és	b) a projekt gazdasági, társadalmi és környezeti szempontból megvalósítható; és a belső piac működésével összhangban a végső fogyasztók számára nem okoz kedvezőtlen hatást az energiaárak megfizethetőségét illetően, valamint nem járul hozzá a piaci szereplők közötti tisztességes verseny torzulásához; továbbá
Módosítás  5 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 1 bekezdés – c pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c) a projektben legalább két tagállam vesz részt úgy, hogy a projekt közvetlenül átnyúlik egy vagy több tagállam határán, illetve úgy, hogy egy adott tagállam területén található projekt a IV. melléklet 1. pontja szerint jelentős határokon átnyúló hatással bír.	c) a projektben legalább két tagállam vesz részt úgy, hogy a projekt közvetlenül átnyúlik egy vagy több tagállam határán, illetve úgy, hogy egy adott tagállam területén található projekt a IV. melléklet 1. pontja szerint jelentős határokon átnyúló hatással bír, vagy szigeteknek és peremterületeknek az Unió központi régióival történő összekötésére szolgál;
Módosítás  6 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 2 bekezdés – a pont – 3 francia bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
– kölcsönös átjárhatóság és a rendszer biztonságos működése;	kölcsönös átjárhatóság, a rendszer biztonságos működése és az ellátás biztonsága;
Módosítás  7 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 2 bekezdés – c pont – 5 francia bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
– piaci működés és ügyfélszolgálatok;	– piaci működés és ügyfélszolgálatok, különösen a háztartások és a kis- és középvállalkozások vonatkozásában;
Módosítás  8 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 4 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) Az egyazon prioritás végrehajtását elősegítő projektek rangsorolásakor mérlegelni kell, hogy az egyes projektek mennyire sürgősek a piaci integrációval és versennyel, a fenntarthatósággal és az ellátás biztonságával kapcsolatos energiapolitikai célok elérése szempontjából, hogy hány tagállamot érintenek, és hogy mennyire hatékonyan egészítik ki a többi projektjavaslatot. A II. melléklet 1. pontjának e) alpontjában meghatározott kategóriába tartozó projektek esetében ezenkívül körültekintően meg kell vizsgálni a projekt által érintett felhasználók számát, az éves energiafogyasztást és a továbbításra nem alkalmas forrásokból előállított energia részesedését a felhasználók által lefedett területen.	(4) Az egyazon prioritás végrehajtását elősegítő projektek rangsorolásakor mérlegelni kell, hogy az egyes projektek mennyire sürgősek a piaci integrációval és versennyel, a fenntarthatósággal és az ellátás biztonságával kapcsolatos energiapolitikai célok elérése szempontjából, hogy hány tagállamot érintenek, és hogy mennyire hatékonyan egészítik ki a többi projektjavaslatot. A II. melléklet 1. pontjának e) alpontjában meghatározott kategóriába tartozó projektek esetében ezenkívül körültekintően meg kell vizsgálni a projekt által érintett felhasználók számát és helyzetét, különös tekintettel a háztartásokra, az éves energiafogyasztást és a továbbításra nem alkalmas forrásokból előállított energia részesedését a felhasználók által lefedett területen.
Módosítás  9 Rendeletre irányuló javaslat 6 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Amennyiben egy közös érdekű projekt végrehajtása jelentős nehézségekbe ütközik, a Bizottság legfeljebb egy évre európai koordinátort jelölhet ki, akinek a megbízatása kétszer újítható meg.	(1)Amennyiben egy közös érdekű projekt végrehajtása jelentős nehézségekbe ütközik, a Bizottság, az érintett tagállamok hozzájárulását követően, legfeljebb egy évre európai koordinátort jelölhet ki, akinek a megbízatása kétszer újítható meg.
Módosítás  10 Rendeletre irányuló javaslat 10 cikk – 7 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A projektgazdák ezenfelül a lényeges információkat más olyan megfelelő tájékoztatási eszközök segítségével is közzéteszik, amelyekhez a lakosság nyílt hozzáféréssel rendelkezik.	A projektgazdák ezenfelül a lényeges információkat más olyan megfelelő tájékoztatási eszközök segítségével is közzéteszik, amelyekhez a lakosság könnyű és ingyenes hozzáféréssel rendelkezik.
Indokolás
A „nyílt hozzáférés” fogalma félreérthető a szerzői jogok területén való használata miatt.
Módosítás  11 Rendeletre irányuló javaslat 13 cikk – 5 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A költségek határokon átnyúló elosztásáról szóló döntés során figyelembe kell venni az érintett tagállamokban megvalósított projekt(ek) gazdasági, társadalmi és környezeti költségeit és hasznát, valamint a pénzügyi támogatásra való esetleges rászorultságot.	A költségek határokon átnyúló elosztásáról szóló döntés során figyelembe kell venni az érintett tagállamokban megvalósított projekt(ek) gazdasági, társadalmi és környezeti költségeit és hasznát, különös tekintettel a belső piac működésére, valamint a pénzügyi támogatásra való esetleges rászorultságot.
Indokolás
A belső piac működése, valamint az európai gazdaságok szempontjából a megfelelő energiaellátás fontosságát hangsúlyozni kell.
Módosítás  12 Rendeletre irányuló javaslat 15 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A II. melléklet 1., 2. és 4. pontjában említett kategóriákba tartozó közös érdekű projektek [az európai összekapcsolódási eszköz létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet] rendelkezéseinek értelmében tanulmányokhoz nyújtott támogatások és pénzügyi eszközök formájában nyújtott uniós pénzügyi támogatásra jogosultak.	(1) A II. melléklet 1. és 4. pontjában említett kategóriákba tartozó közös érdekű projektek [az európai összekapcsolódási eszköz létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet] rendelkezéseinek értelmében tanulmányokhoz nyújtott támogatások és pénzügyi eszközök formájában nyújtott uniós pénzügyi támogatásra jogosultak.
	A II. melléklet 2. pontjában említett kategóriákba tartozó közös érdekű projektek [az európai összekapcsolódási eszköz létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet] rendelkezéseinek értelmében tanulmányokhoz és kivitelezési munkákhoz nyújtott támogatások és pénzügyi eszközök formájában nyújtott uniós pénzügyi támogatásra jogosultak, ha azok a gázinfrastruktúra szektor azon ágazataiban valósulnak meg, ahol a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló 2009/73/EK irányelv szétválasztást érintő rendelkezései végrehajtásra kerültek, ideértve azokat a tagállamokat is, ahol ebben a vonatkozásban eltéréseket alkalmaznak.
Indokolás
A harmadik energialiberalizációs csomag végrehajtása alapvető fontosságú, különösen a gázpiac tekintetében, ugyanúgy, ahogy alapvető fontosságú a gáztermelési és -ellátási tevékenység elkülönítése, valamint a fennálló monopóliumhálózatok szétválasztása. Ez azon előfeltétel lefektetésével mozdítható elő, mely szerint csak azok a gázzal kapcsolatos közös érdekű projektek részesülhetnek uniós pénzügyi támogatásban, amelyeket olyan tagállamok gázinfrastruktúra szektorában hajtanak végre, ahol már ténylegesen végrehajtották a tulajdonosi háttér szétválasztását.
Módosítás  13 Rendeletre irányuló javaslat 16 cikk – c pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c) a villamosenergia- és gázszektorban a tagállamok közötti összekapcsolódás szintjének alakulását és az energiaárak ehhez kapcsolódó változásait, valamint a hálózati rendszerhibák előfordulásának számát, azok okait és gazdasági költségeit;	c) a villamosenergia- és gázszektorban a tagállamok közötti összekapcsolódás szintjének alakulását és a fogyasztók és az európai vállalkozások, különösen a kis- és középvállalkozások számára az energiaárak ehhez kapcsolódó változásait, valamint a hálózati rendszerhibák előfordulásának számát, azok okait és gazdasági költségeit;
Módosítás  14 Rendeletre irányuló javaslat 17 cikk – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A Bizottság a közvélemény számára könnyen hozzáférhető infrastrukturális átláthatósági platformot hoz létre. Ennek az alábbi információkat kell tartalmaznia:	A Bizottság a közvélemény számára könnyen hozzáférhető infrastrukturális átláthatósági platformot hoz létre az Európai Unió valamennyi hivatalos nyelvén. Ennek az alábbi információkat kell tartalmaznia:
Módosítás  15 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 1 rész – 3 pont – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) Észak-déli irányú villamosenergia-hálózati összekapcsolódások Közép-Kelet- és Délkelet-Európában: észak-déli és kelet-nyugati irányú összekapcsolódások és belső vezetékek, amelyek célja a belső piac teljes körű megvalósítása és a megújuló forrásból származó energiatermelés integrálása.	(3) Észak-déli irányú villamosenergia-hálózati összekapcsolódások Közép-Kelet- és Délkelet-Európában: észak-déli és kelet-nyugati irányú összekapcsolódások és belső vezetékek, amelyek célja a belső piac teljes körű megvalósítása és a megújuló forrásból származó energiatermelés integrálása.
	Távoli szigetek energiaellátásának összekapcsolása a kontinenssel a belső villamosenergia-piac kiegészítése céljából, a megújuló energiaforrások felhasználásának növelése, illetve a kontinensen megújuló energiaforrásokból előállított energia szállításának elősegítésére.
Módosítás  16 Rendeletre irányuló javaslat V melléklet – 6 pont – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) az egyes szereplők piaci ereje és a tagállamok közötti árkonvergencia tekintetében tapasztalható verseny;	a) az egyes szereplők piaci ereje és a tagállamok közötti, különösen a háztartásokat érintő árkonvergencia tekintetében tapasztalható verseny;
Módosítás  17 Rendeletre irányuló javaslat V melléklet – 7 pont – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) az egyes szereplők piaci ereje és a tagállamok közötti árkonvergencia tekintetében tapasztalható verseny;	a) az egyes szereplők piaci ereje és a tagállamok közötti, különösen a háztartásokat érintő árkonvergencia tekintetében tapasztalható verseny;
Módosítás  18 Rendeletre irányuló javaslat V melléklet – 12 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(12) A szállítási/átviteli- és elosztórendszer-üzemeltetők megosztják egymással a módszertan kidolgozásához szükséges információkat, a kapcsolódó hálózati és piaci modelleket is ideértve. A más szállítási/átviteli- vagy elosztórendszer-üzemeltetők nevében információt gyűjtő átviteli- vagy elosztórendszer-üzemeltetőnek vissza kell juttatnia az adatgyűjtés eredményét a részt vevő átviteli- vagy elosztórendszer-üzemeltetőkhöz. A 12. cikk (8) bekezdésében említett közös villamosenergia- és földgázhálózati és -piaci modell esetében az 1. pont szerinti beviteli adathalmaznak ki kell terjednie az n+10., n+20. és n+30. évre, és a modellnek lehetővé kell tennie a teljes körű gazdasági, társadalmi és környezeti hatásvizsgálatot, különösen olyan külső költségek tekintetében, mint amilyenek az üvegházhatásúgáz-kibocsátásokkal, a hagyományos légszennyező kibocsátásokkal vagy az ellátásbiztonsággal kapcsolatos költségek.	(12) A szállítási/átviteli- és elosztórendszer-üzemeltetők megosztják egymással a módszertan kidolgozásához szükséges információkat, a kapcsolódó hálózati és piaci modelleket is ideértve. A más szállítási/átviteli- vagy elosztórendszer-üzemeltetők nevében információt gyűjtő átviteli- vagy elosztórendszer-üzemeltetőnek vissza kell juttatnia az adatgyűjtés eredményét a részt vevő átviteli- vagy elosztórendszer-üzemeltetőkhöz. A 12. cikk (8) bekezdésében említett közös villamosenergia- és földgázhálózati és -piaci modell esetében az 1. pont szerinti beviteli adathalmaznak ki kell terjednie az n+10., n+20. és n+30. évre, és a modellnek lehetővé kell tennie a teljes körű gazdasági, társadalmi és környezeti hatásvizsgálatot, különösen a belső piac működése és olyan külső költségek tekintetében, mint amilyenek az üvegházhatásúgáz-kibocsátásokkal, a hagyományos légszennyező kibocsátásokkal vagy az ellátásbiztonsággal kapcsolatos költségek.
Indokolás
A belső piac működése, valamint az európai gazdaságok szempontjából a megfelelő energiaellátás fontosságát hangsúlyozni kell.

ELJÁRÁS

Cím	Transzeurópai energiainfrastruktúrák és az 1364/2006/EK határozat hatályon kívül helyezése
Hivatkozások	COM(2011)0658 – C7-0371/2011 – 2011/0300(COD)
Illetékes bizottság        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	ITRE 15.11.2011
Véleményt nyilvánított        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	IMCO 15.11.2011
A vélemény előadója        A kijelölés dátuma	Sandra Kalniete 24.1.2012
Vizsgálat a bizottságban	19.3.2012	25.4.2012	30.5.2012
Az elfogadás dátuma	31.5.2012
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	26 2 4
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Adam Bielan, Sergio Gaetano Cofferati, Birgit Collin-Langen, Lara Comi, António Fernando Correia de Campos, Cornelis de Jong, Evelyne Gebhardt, Louis Grech, Mikael Gustafsson, Małgorzata Handzlik, Malcolm Harbour, Iliana Ivanova, Sandra Kalniete, Toine Manders, Hans-Peter Mayer, Mitro Repo, Zuzana Roithová, Heide Rühle, Christel Schaldemose, Catherine Stihler, Róża Gräfin von Thun und Hohenstein, Emilie Turunen, Bernadette Vergnaud, Barbara Weiler
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Raffaele Baldassarre, Anna Hedh, María Irigoyen Pérez, Constance Le Grip, Morten Løkkegaard, Antonyia Parvanova, Wim van de Camp, Sabine Verheyen

VÉLEMÉNY a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság részéről (8.5.2012)

az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére

a transzeurópai energiainfrastruktúrára vonatkozó iránymutatásokról és az 1364/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
(COM(2011)0658 – C7-0371/2011 – 2011/0300(COD))

A vélemény előadója: Bogdan Kazimierz Marcinkiewicz

RÖVID INDOKOLÁS

Bevezetés

Komoly erőfeszítéseket kell tenni nem csupán az európai közlekedés, hanem az energiainfrastruktúra korszerűsítésére és bővítésére, hogy megvalósulhasson az uniós energiapolitika alapvető célkitűzéseit jelentő versenyképesség, fenntarthatóság és ellátásbiztonság[1] és létrejöhessen a belső energiapiac, amelyből az EU közlekedési ágazata is részesülhet. A bizottsági javaslat elsődleges célja e kötelezettségvállalás megfelelő eljárásainak és szabályainak kialakítása.

A Bizottság már 2010-ben[2] felszólalt egy új uniós energiainfrastruktúra-politika létrehozása mellett a hálózatfejlesztés összehangolása és optimalizálása érdekében, kiemelve a meglévő transzeurópai energiahálózatokkal (TEN-E) kapcsolatos politika hatékonyabb – a tagállamok közötti szolidaritást szem előtt tartó – szabályozási kerettel való felváltásának szükségességét.

2011 júniusában a Bizottság elfogadta a következő többéves pénzügyi keretről szóló közleményét (2014–2020)[3], amelyben Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozását javasolja a kiemelt energia-, közlekedési és digitális infrastruktúrák megvalósításához egy 40 milliárd eurós egységes alap által, amelyből 9,1 milliárd eurót az energiára szánnak.

A TRAN bizottság illetőségi körét tekintve hangsúlyozni kell a szinergiák létrehozásának hasznosságát az uniós közlekedési infrastruktúra (TEN-T általi) és az energiainfrastruktúra-projektek végrehajtása során, a közlekedési és energiainfrastruktúra-projektek lehetőség szerinti összehangolása, valamint a közös energia- és közlekedési folyosókra vonatkozó adminisztratív, engedélyezési és környezetvédelmi eljárások ésszerűsítése érdekében.

A javaslat egyéb közlekedéssel összefüggő aspektusai arra vonatkoznak, hogy miként történik az olaj, a gáz és az elektromos áram EU-ba és EU-n belüli szállítása: elsősorban a vízen, közúton és vasúton szállított olaj és gáz esetében jelentkezne különbség a közlekedési politika változása esetén.

Az importált nyersolaj 80%-a tankhajókon érkezik az EU-ba. Az uniós belső szállítási hálózat fontos jellemzője, hogy a nyugati részt csővezeték köti össze a főbb európai kikötőkkel, míg a közép-kelet-európai (EU-12) finomítók többségét a Barátság kőolajvezetéken keresztül Oroszország látja el (körülbelül 60 millió tonnával évente), a nyugati és keleti hálózatok közötti kapcsolat korlátozott. Ez annak tudható be, hogy a kelet-európai olajvezeték-hálózatot a hidegháború alatt tervezték és építették. Továbbá ezekben az országokban – az EU-15 országokkal szemben – az olaj iránti kereslet 7,8%-os növekedésével számolnak 2010 és 2020 között, és összességében az olaj jelentős részt fog kitenni az uniós energiaszerkezetben ezen időpont után. Ez nyomást gyakorol az olajvezeték-hálózat fejlesztésére az ellátás biztonságának garantálása érdekében Közép- és Kelet-Európában.

Az olaj szállítása komoly környezeti kockázatokat hordoz magában. A Barátság-hálózaton keresztüli ellátásban bekövetkező zavarok esetén a korlátozott alternatív ellátási lehetőségek miatt megnövekedne a tankhajóforgalom a környezeti szempontból érzékeny Balti-térségben, a Fekete-tengeren és a török szorosokban, komoly aggodalmakat okozva a balesetek és az olajszivárgás potenciális veszélye miatt. Havonta 3500-5000 hajó szeli át a Balti-tengert. A hajók 25%-a tankhajó, amelyek körülbelül 170 millió tonna olajat szállítanak évente. Az olajszivárgás kockázatának csökkentése mellett a tankhajóforgalom csökkentése alacsonyabb CO₂- és NO_X-kibocsátást eredményezhetne.

A földgáz szintén fontos szerepet játszik az uniós közlekedés energiaellátásában, mivel fenntartható és alacsony kibocsátású energiaforrás, tiszta energiát szolgáltatva a villamosenergia-termelés (különösen a kapcsolt energiatermelés) részére, és ezáltal lehetővé teszi a szállítás terén jelentkező igények nehézségek nélküli kielégítését. A tiszta közlekedés céljait közvetlenül kezelheti üzemanyagként (LPG és CNG) történő felhasználása esetén. Ezzel egyidőben az EU túlságosan függ a nagy mértékben infrastruktúrafüggő földgázimporttól.

A növekvő energiakereslet támogatható lenne az LNG és CNG nagyobb fokú használatával. Ennek megfelelően jobban és hatékonyabban kell kihasználnunk a meglévő és a tervezett energiainfrastruktúra-hálózatokat.

A földgáz belső piacának megvalósítása érdekében az EU-nak rendelkeznie kell a megfelelő földgáz-infrastruktúrával. Az ellátásban új szállítási kapacitások, a tagállamok közötti összeköttetések, illetve új tárolási és újragázosítási létesítmények kifejlesztésére van szükség. Fellépésre van szükség a jelenlegi beruházási igények kezelésére a nemzeti szállítási hálózatok erősítése és fejlesztése mellett. Az új iránymutatásoknak az „energiaszigetek” és a Balti-térségben, illetve a Közép- és Kelet-Európában tapasztalható, nemzeti földgázpiacok közötti összeköttetések hiányának kérdésével is foglalkozniuk kell.

Ajánlások

A fentiek alapján javasoljuk az alábbiakra való összpontosítást:

(1) a közlekedés és az energia terén megvalósuló uniós infrastruktúra-projektek közötti szinergiák előmozdítása, többek között az illetékes hatóságok arra való ösztönzésével, hogy adjanak ki közös engedélyeket a környezetvédelem terén is

(2) a meglévő uniós csővezeték-hálózat további fejlesztése az EU-12 és az EU-15 országok közötti összeköttetés javítása érdekében, az olajellátás biztonságának garantálása az EU-12 régióban

(3) a tankhajóforgalom által okozott környezeti katasztrófák potenciális kockázatának csökkentése

(4) a regionális LNG-terminálok szerepének előmozdítása, különös tekintettel a hajók üzemanyag-vételezésére, a vasúti és a tehergépjárművel történő szállításra

(5) a földgáz fenntartható energiaforrás szerepének előmozdítása

(6) a piaci integráció folytatása és az energiapiacok elszigeteltségének felszámolása

(7) a szilárd és rugalmas nemzeti szállítási hálózatokra vonatkozó uniós célok támogatása.

MÓDOSÍTÁSOK

A Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság felkéri az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja be az alábbi módosításokat:

Módosítás 1 Rendeletre irányuló javaslat 4 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(4a) Figyelembe kell venni, hogy a legkülső régiók függetlensége és energiaellátása geomorfológiai adottságaik és földrajzi elhelyezkedésük miatt kihívást jelent, különösen a közös érdekű projektek kidolgozása kapcsán, mivel e régiók kedvező helyszínt nyújtanak a megújuló energiák fejlesztéséhez, ami kulcsfontosságú előfeltétel az energiapolitika területén és az éghajlatváltozás kapcsán kitűzött uniós célok eléréséhez.
Módosítás  2 Rendeletre irányuló javaslat 5 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(5) A jelenlegi TEN-E keretrendszer értékelése egyértelműen rávilágított arra, hogy míg a TEN-E kedvezően járult hozzá a kiválasztott projektek megvalósításához azáltal, hogy politikai szempontból ismertséget biztosított számukra, hiányzik belőle a feltárt infrastrukturális hiányosságok orvosolását lehetővé tevő jövőkép, célzottság és rugalmasság.	(5) A jelenlegi TEN-E keretrendszer értékelése egyértelműen rávilágított arra, hogy míg a TEN-E kedvezően járult hozzá a kiválasztott projektek megvalósításához azáltal, hogy politikai szempontból ismertséget biztosított számukra, hiányzik belőle a feltárt infrastrukturális hiányosságok orvosolását lehetővé tevő jövőkép, célzottság és rugalmasság; ezzel összefüggésben kiemeli az energiakeresletben és -ellátásban a jövőben felmerülő esetleges hiányosságok meghatározásának fontosságát.
Módosítás  3 Rendeletre irányuló javaslat 7 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(7a) Az Unió belső csővezeték-hálózatának nyugati és keleti részei között további integrációra van szükség az Unión belüli ellátás biztonságának garantálása érdekében.
Módosítás  4 Rendeletre irányuló javaslat 7 b preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(7b) Az ellátás biztonságának az egész Unióban való biztosítása érdekében tovább kell építeni az Unió szállítási hálózatának nyugati, keleti és délkeleti szakaszai közötti összeköttetéseket.
Módosítás  5 Rendeletre irányuló javaslat 8 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(8a) Az olajszállítás kockázatos eszközei – mint a tankhajók – igénybevételének csökkentése fontos tényező az olajszállítással összefüggő környezeti kockázat alacsonyabbá tételében.
Módosítás  6 Rendeletre irányuló javaslat 10 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(10a) A feszültség- és frekvenciastabilitás biztosítása érdekében különös figyelmet kell fordítani az európai villamosenergia-hálózat stabilitására, a változékony megújuló energiák növekvő mértékű betáplálása által előidézett ingadozó körülmények között. A kutatás területén további erőfeszítésekre van szükség a megújuló erőforrásból előállított villamos energia esetében felmerülő ingadozások intelligens hálózatok, tárolási kapacitások és intelligens, az energiaszerkezetre vonatkozó koncepciók segítségével történő kiegyenlítése érdekében.
Módosítás  7 Rendeletre irányuló javaslat 14 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(14a) A tengeri potenciál EU-orientált összekapcsolásának megteremtése rendkívül fontos. Az Északi-tenger, a Balti-tenger és a Fekete-tenger tengeri potenciálja létfontosságú az Unió belső energiapiacának fejlesztéséhez.
Módosítás  8 Rendeletre irányuló javaslat 17 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(17a) A 2020-ig növekvő villamosenergia-kereslet – ami a földgáz iránti kereslet kétszerese – tükrözése érdekében a villamos energiára vonatkozó projektek számára uniós finanszírozást kell elkülöníteni annak biztosítása érdekében, hogy az Unió hosszú távú energiapolitikájával összhangban elegendő pénzeszközök állnak rendelkezésre, különösen a közúti közlekedés villamosítása területén meglévő projektek számára.
Módosítás  9 Rendeletre irányuló javaslat 18 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(18a) A magas uniós hozzáadott értékkel bíró szinergiák kialakítása érdekében elő kell mozdítani az energia és a közlekedés területén meglévő horizontális projekteken keresztül folytatott együttműködést.
Módosítás  10 Rendeletre irányuló javaslat 19 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(19a) Össze kell hangolni a közlekedés és az energia terén megvalósuló uniós projektek tervezését és végrehajtását, hogy szinergiák jöhessenek létre ott, ahol ez gazdasági, technikai és környezeti szempontból megéri, kellően figyelembe véve a releváns biztonsági vonatkozásokat.
Módosítás  11 Rendeletre irányuló javaslat 20 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(20a) Az Európáról, a világ első számú turisztikai célpontjáról – az európai politika új politikai keretéről szóló, 2011. szeptember 27-i európai parlamenti állásfoglalással1 összhangban, amely szerint „az Európai Bizottság és a tagállamok vállalják, hogy az európai örökség és értékek jövő generációk számára történő megőrzése érdekében meghozzák a megfelelő intézkedéseket”, az energiainfrastruktúra-hálózatok kialakítása nem jelenthet veszélyt az európai (művészeti, kulturális, turisztikai, környezeti) örökségre.
	_____________
	1 Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0407.
Módosítás  12 Rendeletre irányuló javaslat 21 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(21a) Az illetékes hatóságoknak meg kell fontolniuk közös engedélyek kiadását a közös érdekű projektekre, amelyek szinergiát hoznak létre az uniós infrastrukturális projektek között az energia és a szállítás területén.
Módosítás  13 Rendeletre irányuló javaslat 21 b preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(21b) A különböző transzeurópai hálózatok tervezése során kiemelten kell kezelni a közlekedési, a kommunikációs, valamint az energiahálózatok integrációját a lehető legjobb területkihasználás érdekében, továbbá – lehetőség szerint – elő kell segíteni a meglévő és/vagy használaton kívüli nyomvonalak további hasznosítását a társadalmi-gazdasági, környezeti és pénzügyi hatások minimálisra csökkentése érdekében.
Módosítás  14 Rendeletre irányuló javaslat 24 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(24a) A projektek határokon átnyúló jellege miatt minden részt vevő tagállamban kibővített időkeretet kell biztosítani a nyilvános konzultációra, amely az összes érintett szereplő – így az érintett polgárok, önkormányzatok és régiók stb. – teljes részvételének biztosítása érdekében többek között szavatolja, hogy az érintett tagállamok nyelvén rendelkezésre álljon az ezzel kapcsolatos minden információ, valamint figyelembe veszi az egyes tagállamok eljárásainak sokféleségét.
Indokolás
A közlekedéshez hasonlóan számos energiaipari infrastruktúra további kihívást jelent a nyilvános konzultációk szempontjából. E nehézségek leküzdése és a projektek jobb fogadtatása érdekében, az intézkedések sürgősségét nem csorbítva, tekintettel az egyes tagállamok nyelveiből és eltérő eljárásaiból fakadó nyilvánvaló szükségletekre, a módosítás javasolja a konzultációs időkeret kibővítését.
Módosítás  15 Rendeletre irányuló javaslat 25 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(25a) A lakosság biztonságát esetlegesen fenyegető veszélyek elkerülése érdekében az energiainfrastruktúra tervezése és meghatározása során – különösen a közlekedési hálózatok esetében – el kell kerülni a szénhidrogéneket szállító konvojoknak a lakott területeken belül, vagy azok közelében való áthaladását.
Módosítás  16 Rendeletre irányuló javaslat 29 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(29) Az európai energiaügyi gazdaságélénkítő program jól szemléltette, milyen hozzáadott értéket képvisel, ha az európai jelentőségű projektek végrehajtási feltételeinek megteremtése érdekében a jelentős uniós finanszírozással magántámogatást mozgósítunk. Az Európai Tanács 2011. február 4-i ülésén elismerte, hogy egyes energiainfrastruktúra-projekteknek korlátozott állami finanszírozásra lehet szüksége a magánfinanszírozás mobilizálásához. A gazdasági és pénzügyi válság, valamint a költségvetési megszorítások fényében a következő többéves pénzügyi kereten belül célzott, támogatásokat és pénzügyi eszközöket egyaránt magában foglaló segítségnyújtást kell kidolgozni, amely új beruházókat vonz az energiainfrastruktúra-prioritásnak minősülő folyosókhoz és területekhez, miközben az uniós költségvetés hozzájárulását a lehető legalacsonyabb szinten tartja.	(29) Az európai energiaügyi gazdaságélénkítő program jól szemléltette, milyen hozzáadott értéket képvisel, ha az európai jelentőségű projektek végrehajtási feltételeinek megteremtése érdekében a jelentős uniós finanszírozással magántámogatást mozgósítunk. Az Európai Tanács 2011. február 4-i ülésén elismerte, hogy egyes energiainfrastruktúra-projekteknek korlátozott állami finanszírozásra lehet szüksége a magánfinanszírozás mobilizálásához. A gazdasági és pénzügyi válság, valamint a költségvetési megszorítások fényében a következő többéves pénzügyi kereten belül célzott, támogatásokat, pénzügyi eszközöket és állami kezességvállalásokat egyaránt magában foglaló segítségnyújtást kell kidolgozni, amely új beruházókat vonz az energiainfrastruktúra-prioritásnak minősülő folyosókhoz és területekhez, miközben az uniós költségvetés hozzájárulását a lehető legalacsonyabb szinten tartja.
Módosítás  17 Rendeletre irányuló javaslat 30 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(30) A villamos energiával, a földgázzal és a szén-dioxiddal kapcsolatos közös érdekű projekteknek jogosultnak kell lenniük tanulmányokhoz, illetve bizonyos feltételek mellett az európai összekapcsolódási eszközről szóló rendeletjavaslatban foglalt kivitelezési munkákhoz – akár támogatás, akár innovatív pénzügyi eszközök formájában – nyújtott uniós pénzügyi támogatásra. Ez szavatolja, hogy azok a közös érdekű projektek, amelyek a meglévő szabályozási keret és piaci feltételek mellett nem életképesek, sajátos szükségleteikhez igazított támogatásban részesüljenek. A szóban forgó pénzügyi támogatás hivatott biztosítani a szükséges szinergiákat a más uniós politikákhoz tartozó eszközökből történő finanszírozással. Míg az európai összekapcsolódási eszköz az európai érdekű energiainfrastruktúrákat fogja finanszírozni, addig a strukturális alapok a helyi vagy regionális jelentőségű intelligens energiaelosztó hálózatokat. E két pénzügyi forrás ily módon ki fogja egészíteni egymást.	(30) A villamos energiával, a földgázzal és a szén-dioxiddal, valamint a közlekedés szén-dioxid-kibocsátásának csökkentését célzó energiainfrastruktúrák fejlesztésével és kiépítésével kapcsolatos közös érdekű projekteknek jogosultnak kell lenniük tanulmányokhoz, illetve bizonyos feltételek mellett az európai összekapcsolódási eszközről szóló rendeletjavaslatban foglalt kivitelezési munkákhoz – akár támogatás, akár innovatív pénzügyi eszközök formájában – nyújtott uniós pénzügyi támogatásra. Ez szavatolja, hogy azok a közös érdekű projektek, amelyek a meglévő szabályozási keret és piaci feltételek mellett nem életképesek, sajátos szükségleteikhez igazított támogatásban részesüljenek. A szóban forgó pénzügyi támogatás hivatott biztosítani a szükséges szinergiákat a más uniós politikákhoz tartozó eszközökből történő finanszírozással. Míg az európai összekapcsolódási eszköz az európai érdekű energiainfrastruktúrákat fogja finanszírozni, addig a strukturális alapok a helyi vagy regionális jelentőségű intelligens energiaelosztó hálózatokat. E két pénzügyi forrás ily módon ki fogja egészíteni egymást.
Indokolás
A közlekedésről szóló fehér könyv alapján az EU célja az unión belüli közlekedés szén-dioxid-kibocsátásának csökkentése. E cél eléréséhez elengedhetetlen az elektromos energia, a hidrogén és az egyéb energiaforrások infrastruktúráinak fejlesztésére és kiépítésére nyújtott pénzügyi támogatás, amely infrastruktúrák hozzájárulnak a kibocsátások csökkentéséhez mind az agglomerációkban, mind pedig a távolsági közlekedésben.
Módosítás  18 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 2 bekezdés – c pont – 6 a francia bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	– a jövőbe mutató műszaki intézkedéseken és piaci intervención keresztül az alacsony széndioxid-igényű villamosenergia-alkalmazások – például elektromos járművek – jelentősen magasabb mennyiségének lehetővé tétele;
Módosítás  19 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 2 bekezdés – d pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(d) a II. melléklet 3. pontjában említett kategóriákba tartozó olajszállítási projekteket illetően a projekt jelentősen hozzájárul az alábbi három egyedi kritériumhoz:	(d) a II. melléklet 3. pontjában említett kategóriákba tartozó olajszállítási projekteket illetően a projekt jelentősen hozzájárul az alábbi három egyedi kritériumhoz:
– az ellátás biztonsága, csökkentve az egyetlen ellátási forrástól vagy útvonaltól való függést;	– az ellátás biztonsága, csökkentve az egyetlen ellátási forrástól vagy útvonaltól való függést és megvalósítva a nagyobb összeköttetést;
– az energiaforrások hatékony és fenntartható felhasználása a környezeti kockázatok enyhítése révén;	– az energiaforrások hatékony és fenntartható felhasználása a környezeti kockázatok enyhítése révén, nevezetesen az olajszállítás kockázatos eszközei – mint a tankhajók – igénybevételének csökkentése által;
– kölcsönös átjárhatóság;	– kölcsönös átjárhatóság;
Módosítás  20 Rendeletre irányuló javaslat 6 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
1. Amennyiben egy közös érdekű projekt végrehajtása jelentős nehézségekbe ütközik, a Bizottság legfeljebb egy évre európai koordinátort jelölhet ki, akinek a megbízatása kétszer újítható meg.	1. Amennyiben egy közös érdekű projekt végrehajtása jelentős nehézségekbe ütközik, és amennyiben a nemzeti hatóságok vagy a helyi vagy regionális önkormányzatok nem tudnak időben megegyezésre jutni, a Bizottság legfeljebb egy évre európai koordinátort jelölhet ki, akinek a megbízatása kétszer újítható meg.
Módosítás  21 Rendeletre irányuló javaslat 6 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
3. Az európai koordinátort az adott projekt(ek)hez kapcsolódóan rá bízott feladatok terén szerzett korábbi tapasztalatai alapján választják ki.	3. Az európai koordinátort az adott projekt(ek)hez kapcsolódóan rá bízott feladatok terén szerzett korábbi tapasztalatai alapján választják ki. Kinevezését megelőzően az európai koordinátornak, illetve a tisztségre pályázóknak meg kell jelenniük az Európai Parlament illetékes bizottsága előtt.
Módosítás  22 Rendeletre irányuló javaslat 8 cikk – 4 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A 11. cikk szerinti határidők betartása és a közös érdekű projektek végrehajtásával kapcsolatos adminisztratív terhek csökkentése érdekében a tagállamok e rendelet hatályba lépését követő kilenc hónapon belül intézkedéseket hoznak a környezeti hatásvizsgálati eljárások ésszerűsítésére. Az intézkedések nem érinthetik az uniós szabályozásból fakadó kötelezettségeket.	A 11. cikk szerinti határidők betartása és a közös érdekű projektek végrehajtásával kapcsolatos adminisztratív terhek csökkentése érdekében a tagállamok e rendelet hatályba lépését követő tizenkét hónapon belül intézkedéseket hoznak a környezeti hatásvizsgálati eljárások ésszerűsítésére. Az intézkedések nem érinthetik az uniós szabályozásból fakadó kötelezettségeket.
Módosítás  23 Rendeletre irányuló javaslat 10 cikk – 5 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
5. A két vagy több tagállam határain átnyúló projektek esetében a (4) bekezdés szerinti nyilvános konzultációt minden érintett tagállamban legkésőbb az első, valamely másik tagállamban folytatott nyilvános konzultáció kezdetének napját követő két hónapon belül megrendezik.	5. A két vagy több tagállam határain átnyúló projektek esetében a (4) bekezdés szerinti nyilvános konzultációt minden érintett tagállamban legkésőbb az első, valamely másik tagállamban folytatott nyilvános konzultáció kezdetének napját követő négy hónapon belül megrendezik. A konzultációkat az adott tagállamok hivatalos nyelvein folytatják le.
Indokolás
A közlekedéshez hasonlóan számos energiaipari infrastruktúra határokon átnyúló jellege további kihívást jelent a nyilvános konzultációk szempontjából. A projektek jobb fogadtatása érdekében, az intézkedések sürgősségét nem csorbítva, a határokon átnyúló projektek esetében a módosítás javasolja a konzultációs időkeret kibővítését.
Módosítás  24 Rendeletre irányuló javaslat 17 cikk – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A Bizottság a közvélemény számára könnyen hozzáférhető infrastrukturális átláthatósági platformot hoz létre. Ennek az alábbi információkat kell tartalmaznia:	A Bizottság a közvélemény számára könnyen hozzáférhető infrastrukturális átláthatósági platformot hoz létre az interneten az EU hivatalos nyelvein. Ennek az alábbi információkat kell tartalmaznia:
Módosítás  25 Rendeletre irányuló javaslat 17 cikk – c a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(ca) a közös érdekű projektek naprakész listájára vonatkozó információk;
Módosítás  26 Rendeletre irányuló javaslat 17 cikk – c b pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(cb) a regionális csoportok munkájára vonatkozó információk, beleértve a regionális csoportok munkájára mutató linkeket is.
Módosítás  27 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 4 rész – -10 pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(-10) A közlekedés szén-dioxid-kibocsátásának csökkentését szolgáló energiaellátó infrastruktúrahálózat fejlesztése és kiépítése:
	a közlekedési ágazatban a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését elősegítő energiaellátó infrastruktúrahálózatok – hidrogén, elektromos járművek, akkumulátorcsere – fejlesztése és kiépítése az agglomerációkban és a távolsági közlekedésben.
	Érintett tagállamok: minden tagállam.
Indokolás
Fontos, hogy a transzeurópai energiahálózatokra vonatkozó iránymutatások témakörei közé beillesszék a közlekedési ágazatban a szén-dioxid kibocsátás csökkentését elősegítő energiaellátó infrastruktúrahálózatok fejlesztését és kiépítését. Egyértelmű példa erre a hidrogéntöltő állomások vagy a transzeurópai közlekedési hálózatok forrásaiból a közelmúltban innovatív projektként támogatott akkumulátorcsere-rendszer. (Környezetbarátabb közlekedési infrastruktúra az elektromos járművek számára).
Módosítás  28 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – 1 pont – e a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(ea) az elektromos motorok és hibridek energiaellátásához szükséges megfelelő infrastruktúra;
Módosítás  29 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – 1 pont – e b pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(eb) a hajókat a kikötőkben szárazföldön termelt elektromos árammal ellátó kikötői létesítmények, a fedélzeten lévő motorok alkalmazásával termelt elektromos energia helyett;
Módosítás  30 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 1 rész – 1 pont – 3 a albekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(3a) Üléseinek napirendjét és jegyzőkönyveit minden csoport közzéteszi az interneten.
Módosítás  31 Rendeletre irányuló javaslat IV melléklet – 4 pont – f a alpont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(fa) A jövőbe mutató műszaki intézkedéseken és piaci intervención keresztül az alacsony széndioxid-igényű villamosenergia-alkalmazások – például elektromos járművek – lényegesen magasabb mennyiségének lehetővé tétele.
Módosítás  32 Rendeletre irányuló javaslat IV melléklet – 5 pont – c alpont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(c) Az erőforrások hatékony és fenntartható felhasználásának mérésekor azt vizsgálják, milyen mértékben hasznosítja a projekt a meglévő infrastruktúrát, és milyen mértékben segíti elő a környezeti és az éghajlatváltozásból eredő terhek és kockázatok csökkentését.	(c) Az erőforrások hatékony és fenntartható felhasználásának mérésekor azt vizsgálják, milyen mértékben hasznosítja a projekt a meglévő infrastruktúrát, és milyen mértékben segíti elő a környezeti és az éghajlatváltozásból eredő terhek és kockázatok csökkentését, például az olajszállítás kockázatos eszközeinek – mint a tankhajók – kevésbé kockázatos szállítási módokkal történő felváltása által.
Módosítás  33 Rendeletre irányuló javaslat VI melléklet – 3 pont – d a alpont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(da) panasztételi és jogorvoslati lehetőség az illetékes hatóságoknál.
Indokolás
A projektek jogszerűsége és jobb fogadtatása érdekében fontos megnevezni az illetékes hatóságok előtti panasztétel és jogorvoslati lehetőségeket.

ELJÁRÁS

Cím	Transzeurópai energiainfrastruktúrák és az 1364/2006/EK határozat hatályon kívül helyezése
Hivatkozások	COM(2011)0658 – C7-0371/2011 – 2011/0300(COD)
Illetékes bizottság        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	ITRE 15.11.2011
Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok)        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	TRAN 15.11.2011
Előadó(k)        A kijelölés dátuma	Bogdan Kazimierz Marcinkiewicz 24.1.2012
Vizsgálat a bizottságban	27.3.2012
Az elfogadás dátuma	8.5.2012
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	41 0 1
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Magdi Cristiano Allam, Inés Ayala Sender, Georges Bach, Izaskun Bilbao Barandica, Philip Bradbourn, Antonio Cancian, Philippe De Backer, Christine De Veyrac, Saïd El Khadraoui, Ismail Ertug, Carlo Fidanza, Knut Fleckenstein, Jacqueline Foster, Mathieu Grosch, Jim Higgins, Juozas Imbrasas, Dieter-Lebrecht Koch, Georgios Koumoutsakos, Werner Kuhn, Jörg Leichtfried, Bogusław Liberadzki, Eva Lichtenberger, Marian-Jean Marinescu, Gesine Meissner, Hubert Pirker, Dominique Riquet, Petri Sarvamaa, Vilja Savisaar-Toomast, Olga Sehnalová, Brian Simpson, Keith Taylor, Silvia-Adriana Ţicău, Giommaria Uggias, Thomas Ulmer, Peter van Dalen, Artur Zasada
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Spyros Danellis, Michel Dantin, Eider Gardiazábal Rubial, Sabine Wils, Janusz Władysław Zemke
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)	Janusz Wojciechowski

• [1]  Az Európai Tanács 2011. február 4-i következtetései
• [2]  Lásd COM(2010)0677
• [3]  Lásd COM(2011)0500/I. végleges és COM(2011)0500/II. végleges (A szakpolitikai területek áttekintése)

VÉLEMÉNY a Regionális Fejlesztési Bizottság részéről (1.6.2012)

az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére

a transzeurópai energetikai infrastruktúrára vonatkozó iránymutatásokról és az 1364/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
(COM(2011)0658 – C7‑0371/2011 – 2011/0300(COD))

A vélemény előadója: Wojciech Michał Olejniczak

RÖVID INDOKOLÁS

Az előadó örömmel fogadja a Bizottság javaslatát és nagyra értékeli, hogy átfogó módon közelít a transzeurópai energetikai infrastruktúra-fejlesztési projektek szabályozásához, különös tekintettel a közös érdekű projektekre. Az előadó leginkább az engedélyezési eljárások egyszerűsítését és meggyorsítását célzó intézkedéseket üdvözli, és ösztönzi ezek alkalmazását lehetőség szerint a határokon át nem ívelő energetikai infrastruktúta-fejlesztési projektekre is.

A jelentés nagy hangsúlyt fektet az energetikai infrastruktúra regionális dimenziójára, szem előtt tartva különösen az állampolgárok életére gyakorolt közvetlen hatásokat, amelyeket az energiabiztonság, fenntarthatóság, vagy az infrastruktúra hatékonysága tekintetében a projektek előre jelzett pozitív eredményei gyakran nem megfelelően ellensúlyoznak. Ezért el kell ismerni a regionális hatóságok szerepét az engedélyezési eljárás meghatározott szakaszaiban annak érdekében, hogy a leginkább érintetteknek lehetőségük legyen befolyást gyakorolni a döntéshozatalra. Ezenfelül uniós szinten egységesíteni kellene a nyilvános konzultációkra vonatkozó eljárást.

A javaslatnak megfelelő egyensúlyt kell teremtenie a költséghatékonyság szempontja – amely alapvetően fontos a magánvállalkozások szemszögéből, hiszen végső soron ők finanszírozzák, építik fel és működtetik az energetikai infrastruktúrát, valamint az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz támogatásához szükséges feltételek között. Ez utóbbira való tekintettel az előadó megfelelő módosításokat terjeszt elő annak érdekében, hogy meghatározza azokat a körülményeket, amelyek esetén a közös érdek és a fogyasztók haszna indokolja a kiegészítő támogatást a versenyképesség elvének sérelme nélkül.

Ezenkívül az előadó javasolja, hogy kezeljék átfogóbb módon a gázinfrastruktúra-projekteket, így minden szükséges elemüket vonják be a támogatható projektek közé a műszaki szempontból egységes megvalósítás és az elengedhetetlenül fontos földgázfolyosók zökkenőmentes működésének elősegítése érdekében.

Az előadó véleménye szerint a transzeurópai energetikai infrastuktúrák fejlesztésének általános elveit az eljárások egyszerűségének és az érdekelt felek bevonásának együttesen kell vezérelniük.

MÓDOSÍTÁSOK

A Regionális Fejlesztési Bizottság felkéri az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele az alábbi módosításokat:

Módosítás  1 Rendeletre irányuló javaslat 4 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(4a) Az Európai Bizottságnak energia-infrastruktúrákra vonatkozó prioritásai között figyelembe kell vennie a szigetek energiarendszerének különleges helyzetét.
Módosítás  2 Rendeletre irányuló javaslat 5 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(5) A jelenlegi TEN-E keretrendszer értékelése egyértelműen rávilágított arra, hogy míg a TEN-E kedvezően járult hozzá a kiválasztott projektek megvalósításához azáltal, hogy politikai szempontból ismertséget biztosított számukra, hiányzik belőle a feltárt infrastrukturális hiányosságok orvosolását lehetővé tevő jövőkép, célzottság és rugalmasság.	(5) A jelenlegi TEN-E keretrendszer értékelése egyértelműen rávilágított arra, hogy míg a TEN-E kedvezően járult hozzá a kiválasztott projektek megvalósításához azáltal, hogy politikai szempontból ismertséget biztosított számukra, hiányzik belőle a feltárt infrastrukturális hiányosságok orvosolását lehetővé tevő jövőkép, célzottság és rugalmasság, és az Unió távolról sem készült fel arra, hogy megbirkózzon a jövőbeni kihívásokkal e területen.
Módosítás  3 Rendeletre irányuló javaslat 6 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(6) A meglévő energiaipari infrastruktúrák felújításának és az új infrastruktúrák bevezetésének felgyorsítása elengedhetetlen az uniós energia- és éghajlat-politikai célkitűzések eléréséhez, amelyek többek között a belső energiapiac kiteljesítése, az ellátás, különösen a földgáz- és kőolajellátás biztonságának szavatolása, valamint az üvegházhatásúgáz-kibocsátások 20 %-os csökkentése, a megújuló energia végső energiafogyasztáson belüli részesedésének 20%-ra történő növelése és az energiahatékonyság 20 %-os javítása 2020-ig. Ezzel egyidejűleg az Uniónak fel kell készítenie saját infrastruktúráját az energiarendszer további, 2050-ig várható széntelenítésére is.	(6) A meglévő energiaipari infrastruktúrák felújításának, a folyamatban levő munkálatok befejezésének és az új infrastruktúrák bevezetésének felgyorsítása elengedhetetlen az uniós energia- és éghajlat-politikai célkitűzések eléréséhez, amelyek többek között a belső energiapiac kiteljesítése, az ellátás, különösen a földgáz- és kőolajellátás biztonságának szavatolása, valamint az üvegházhatásúgáz-kibocsátások 20 %-os csökkentése, a megújuló energia végső energiafogyasztáson belüli részesedésének 20%-ra történő növelése és az energiahatékonyság 20 %-os javítása 2020-ig. Ezzel egyidejűleg az Uniónak fel kell készítenie saját infrastruktúráját az energiarendszer további, 2050-ig várható széntelenítésére is.
Módosítás  4 Rendeletre irányuló javaslat 6 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(6a) A jelenlegi gazdasági helyzet még jobban előtérbe helyezi az energiaügyi kérdések integrált megközelítését, a gazdasági, környezeti és társadalmi szempontok figyelembevételével. A biztos, fenntartható és megfizethető energia közép- vagy hosszú távú elérhetőségének valamennyi uniós polgár számára történő biztosításához szükséges lépések megtételekor a másodlagos – pozitív vagy negatív – hatásokat feltétlenül számba kell venni.
Módosítás  5 Rendeletre irányuló javaslat 7 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(7) A belső energiapiac, noha a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló, 2009. július 13-i 2009/72/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló, 2009. július 13-i 2009/73/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében jogilag létezik, a nemzeti energiahálózatok közötti megfelelő kapcsolatok hiánya miatt továbbra is széttagolt. Az Unió egész területére kiterjedő hálózatok azonban nélkülözhetetlenek a növekedés, a foglalkoztatás és a fenntartható fejlődés szolgálatában álló versenyképes és jól működő integrált belső piac megteremtéséhez.	(7) A belső energiapiac, noha a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló, 2009. július 13-i 2009/72/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló, 2009. július 13-i 2009/73/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében jogilag létezik, a nemzeti energiahálózatok közötti megfelelő kapcsolatok hiánya miatt továbbra is széttagolt. Az Unió egész területére kiterjedő hálózatok, valamint a fokozott energiahatékonyságot és az elosztott megújuló energiaforrások integrációját lehetővé tevő intelligens hálózati infrastruktúra kialakítása azonban nélkülözhetetlenek az erőforrás-hatékony növekedés, a foglalkoztatás és a fenntartható fejlődés szolgálatában álló versenyképes és jól működő integrált belső piac megteremtéséhez.
Módosítás  6 Rendeletre irányuló javaslat 11 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(11a) A legkülső régiók nagymértékben függnek a fosszilis tüzelőanyagok behozatalától, ami magas többletköltséggel terheli a gazdasági növekedést és kibontakozást. Fontos a regionális energiarendszer diverzifikálását és a nagyobb energiafenntarthatóságot és -hatékonyságot célzó közös érdekű projektek kialakításával ösztönözni e régióknak mint a megújuló energia és az elektromos áram és a földgáz szállítása természetes laboratóriumainak szerepét, hozzájárulva ezáltal az Európa 2020 stratégiában meghatározott célok teljesítéséhez is.
Módosítás  7 Rendeletre irányuló javaslat 13 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(13) Ez a rendelet szabályokat állapít meg a transzeurópai energiahálózatok időben történő kiépítésére és kölcsönös átjárhatóságára vonatkozóan a Szerződésben foglalt energiapolitikai célok elérése érdekében azzal a céllal, hogy szavatolja a belső piac működését, az Unió energiaellátásának biztonságát, előmozdítsa az energiahatékonyságot és az energiatakarékosságot, valamint új és megújuló energiaforrások fejlesztését, és elősegítse az energiahálózatok összekapcsolását. E célkitűzések támogatásával a javaslat hozzájárul az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedéshez, és a versenyképesség, valamint a gazdasági, társadalmi és területi kohézió terén előnyöket biztosít az Unió egésze számára.	(13) Ez a rendelet szabályokat állapít meg a transzeurópai energiahálózatok időben történő kiépítésére és kölcsönös átjárhatóságára vonatkozóan a Szerződésben foglalt energiapolitikai célok elérése érdekében azzal a céllal, hogy szavatolja a belső piac működését, az Unió energiaellátásának biztonságát, csökkentse az importfüggőséget, előmozdítsa az energiahatékonyságot és az energiatakarékosságot, valamint új és megújuló energiaforrások fejlesztését, és elősegítse az energiahálózatok összekapcsolását. E célkitűzések támogatásával a javaslat hozzájárul az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedéshez, és a versenyképesség, valamint a gazdasági, társadalmi és területi kohézió terén előnyöket biztosít az Unió egésze számára. E célkitűzések teljesítése érdekében a rendelet előmozdítja a folyamatban részt vevő regionális hatóságokkal folytatott konzultációt, melyet az engedélyezési eljárás megfelelő szakaszában kell lebonyolítani.
Módosítás  8 Rendeletre irányuló javaslat 15 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(15) A közös érdekű projekteket közös, átlátható és objektív kritériumok alapján kell meghatározni, figyelemmel az energiapolitikai célkitűzésekhez való hozzájárulásukra. A villamos energia és a gáz esetében a javasolt projekteknek a legújabb tízéves hálózatfejlesztési terv részét kell képezniük. A tervnek pedig figyelembe kell vennie különösen az Európai Tanács február 4-i ülésének azon következtetéseit, amelyek a peremterületek energiapiacai integrálásának szükségességével kapcsolatosak.	(15) A közös érdekű projekteket közös, átlátható és objektív kritériumok alapján kell meghatározni, figyelemmel az energiapolitikai célkitűzésekhez való hozzájárulásukra. A villamos energia és a gáz esetében a javasolt projekteknek a legújabb tízéves hálózatfejlesztési terv részét kell képezniük. A tervnek pedig figyelembe kell vennie különösen az Európai Tanács február 4-i ülésének azon következtetéseit, amelyek a peremterületek energiapiacai integrálásának és az intelligens hálózati infrastruktúra elindításának szükségességével kapcsolatosak.
Módosítás  9 Rendeletre irányuló javaslat 18 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(18) A közös érdekű projekteket a lehető legrövidebb időn belül végre kell hajtani, ezt követően szigorúan nyomon kell követni és értékelni kell őket, miközben a projektgazdákra háruló igazgatási terheket minimálisra kell csökkenteni. A Bizottság a különös nehézségekkel járó projektekhez európai koordinátort jelölhet ki.	(18) A közös érdekű projekteket a lehető legrövidebb időn belül végre kell hajtani, ezt követően szigorúan nyomon kell követni és értékelni kell őket, miközben a projektgazdákra, mindenekelőtt a kis- és középvállalkozásokra háruló igazgatási terheket minimálisra kell csökkenteni. A Bizottság a különös nehézségekkel járó projektekhez európai koordinátort jelölhet ki, aki segítséget nyújt, hogy a projektek sorsa ne kerüljön veszélybe.
Módosítás  10 Rendeletre irányuló javaslat 20 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(20) A közös érdekű projekteket nemzeti szinten „elsőbbségi státussal” kell felruházni, és ezáltal gyorsított igazgatási elbánást kell biztosítani számukra. Helyénvaló, hogy az illetékes hatóságok a közös érdekű projekteket közérdekűnek tekintsék. A 92/43/EK és a 2000/60/EK irányelv szerinti összes feltétel teljesülése esetén a környezetre káros hatást kifejtő projekteket is engedélyezni kell, ha ezt magasabb rendű közérdek indokolja.	(20) A közös érdekű projekteket nemzeti szinten „elsőbbségi státussal” kell felruházni, és ezáltal gyorsított igazgatási elbánást kell biztosítani számukra. Helyénvaló, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóságok a közös érdekű projekteket közérdekűnek tekintsék. A 92/43/EK és a 2000/60/EK irányelv szerinti összes feltétel teljesülése esetén a környezetre káros hatást kifejtő projekteket is engedélyezni kell, ha ezt magasabb rendű közérdek indokolja. A költséghatékonyság érdekében fontossági sorrend szerint azonosítani kell azokat a pontokat, ahol az infrastruktúra energiahatékonysági politikákon keresztül minimalizálható lenne, ahol a meglévő nemzeti és határokon átnyúló infrastruktúra fejleszthető vagy modernizálható, valamint ahol új infrastruktúra szükséges, és a meglévő energetikai vagy közlekedési infrastruktúra mellett kiépíthető.
Módosítás  11 Rendeletre irányuló javaslat 21 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(21) Egy valamennyi engedélyezési eljárást összefogó vagy koordináló, hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóság létrehozása („egyablakos rendszer”) várhatóan egyszerűsíti az eljárást, növeli a hatékonyságot és az átláthatóságot, valamint hozzájárul a tagállamok közötti szorosabb együttműködés kialakításához.	(21) Egy valamennyi engedélyezési eljárást összefogó vagy koordináló, hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóság létrehozása („egyablakos rendszer”), az illetékes intézmények közötti közös munkacsoportok felállítása révén várhatóan egyszerűsíti az eljárást, növeli a hatékonyságot és az átláthatóságot, valamint hozzájárul a tagállamok közötti szorosabb együttműködés kialakításához.
Módosítás  12 Rendeletre irányuló javaslat 21 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(21a) Ezenfelül arra ösztönzik a tagállamokat, hogy az engedélyezési eljárás rendelkezéseit adott esetben alkalmazzák a közös érdekű, egyéb energetikai infrastruktúra-fejlesztési projektekre is.
Indokolás
A tagállamokat arra kell ösztönözni, hogy éljenek a bevált európai gyakorlatokkal más projektek esetében is, a szükséges infrastruktúra hatékonyságának növelése, a torlódások megelőzése és egy kétszintű rendszer létrehozásának elkerülése érdekében.
Módosítás  13 Rendeletre irányuló javaslat 21 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(21a) A különböző transzeurópai hálózatok tervezése során kiemelten kell kezelni a közlekedési hálózatok, a kommunikációs hálózatok, valamint az energiahálózatok integrációját a lehető legjobb területkihasználás érdekében, továbbá – lehetőség szerint – biztosítani kell a meglévő és/vagy használaton kívüli nyomvonalak további hasznosítását a társadalmi-gazdasági, környezeti és pénzügyi hatások, valamint a területhasználat minimálisra csökkentése érdekében.
Módosítás  14 Rendeletre irányuló javaslat 24 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(24) Tekintettel az energiainfrastruktúrák kiépítésének sürgető jellegére, az engedélyezési eljárás egyszerűsítése mellett egyértelműen meg kell határozni azt a határidőt, ameddig az egyes hatáskörrel rendelkező hatóságoknak meg kell hozniuk a projekt építésével kapcsolatos határozatot. E határidő, melynek célja, hogy az eljárások hatékonyabb kialakítására és lebonyolítására ösztönözzön, semmiféleképpen nem korlátozhatja a környezetvédelemre és a lakossági részvételre vonatkozó szigorú előírásokat.	(24) Tekintettel a fejlesztés és munkahelyteremtés lehetőségére, a transzeurópai energia-infrastruktúrákba történő beruházás egyre nagyobb jelentőségre tesz szert. Ennek megfelelően, tekintettel az energiainfrastruktúrák kiépítésének sürgető jellegére, az engedélyezési eljárás egyszerűsítése mellett egyértelműen meg kell határozni azt a határidőt, ameddig az egyes hatáskörrel rendelkező hatóságoknak meg kell hozniuk a projekt építésével kapcsolatos határozatot. E határidő, melynek célja, hogy az eljárások hatékonyabb kialakítására és lebonyolítására ösztönözzön, semmiféleképpen nem korlátozhatja a környezetvédelemre és a lakossági részvételre vonatkozó szigorú előírásokat.
Módosítás  15 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 2 bekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) az engedélyezés felgyorsítása és a lakossági részvétel kiterjesztése révén a közös érdekű projektek határidőre történő végrehajtását mozdítja elő;	b) az engedélyezés felgyorsítása és a lakossági részvétel tekintetében a minimumkövetelmények meghatározása révén a közös érdekű projektek határidőre történő végrehajtását mozdítja elő;
Módosítás  16 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
1. „energiainfrastruktúra”: minden olyan fizikai berendezés, amely villamos energia vagy gáz átvitelére/szállítására vagy elosztására, olaj vagy szén-dioxid szállítására, illetve villamos energia vagy gáz tárolására alkalmas, és amely az Unió területén található vagy az Uniót egy vagy több harmadik országgal kapcsolja össze;	1. „energetikai infrastruktúra”: minden olyan fizikai berendezés, amely villamos energia vagy gáz átvitelére/szállítására vagy elosztására, olaj vagy szén-dioxid szállítására, vagy villamos energia vagy gáz tárolására alkalmas, illetve a cseppfolyósított földgázhoz (LNG) használt átvételi, tároló- és újragázosító vagy dekompressziós létesítmény, amely az Unió területén található vagy az Uniót egy vagy több harmadik országgal kapcsolja össze;
Indokolás
A földgázellátást szolgáló energetikai infastruktúrába beletartoznak az LNG-terminálok is; a II. melléklet 1. cikkében szereplő kategóriákkal való összhang érdekében a meghatározást ennek megfelelően ki kell igazítani.
Módosítás  17 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 5 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	5a. „az energiarendszer egészére kiterjedő költség-haszon elemzés”: a tízéves hálózatfejlesztési terv 715/2009/EK rendelet 8. cikkében rögzített célkitűzései szerint közös érdekűnek minősülő projektek kiválasztásának alapjául szolgáló, uniós szinten végzett, összesített értékelés.
Indokolás
A rendelet különböző költség-haszon elemzésekre, egyéb elemzésekre és értékelésekre hivatkozik. Ezek tisztázása és egy meghatározás beillesztése szükségesnek tűnik. A költség-haszon elemzést összesített szinten kell elkészíteni, nem külön-külön, projektenként.
A gázinfrastruktúrával kapcsolatos projektek szilárd kötelezettségvállalásokon alapulnak, pl. (piackutatások alapján) a piaci szereplők vagy a nemzeti szabályozó hatóságok részéről. Ilyen szilárd kötelezettségvállaláson alapuló projektek esetében az egyenkénti költség-haszon elemzés jelentős mértékben megkettőzné a munkát.
Módosítás  18 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
1. A Bizottság létrehozza a közös érdekű projektek uniós szintű listáját. A listát szükség szerint kétévente felülvizsgálják és naprakésszé teszik. Az első listát legkésőbb 2013. július 31-ig elfogadják.	törölve
Indokolás
A rendelkezés a cikk végére került, hogy a cikk tükrözze a döntéshozatal tényleges időrendjét.
Módosítás  19 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
2. A közös érdekű projektek beazonosítása céljából a Bizottság az I. mellékletben szereplő egyes kiemelt jelentőségű folyosók és területek, valamint azok földrajzi kiterjedése alapján a III. melléklet 1. részének meghatározása szerinti regionális csoportokat (a továbbiakban: csoportok) hoz létre.	2. A közös érdekű projektek beazonosítása céljából a Bizottság az I. mellékletben szereplő egyes kiemelt jelentőségű folyosók és területek, valamint azok földrajzi kiterjedése alapján a III. melléklet 1. részének meghatározása szerinti regionális csoportokat (a továbbiakban: csoportok) hoz létre. Az egyes csoportok munkájukat előzetesen elfogadott feladatmeghatározás alapján végzik el.
Módosítás  20 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 2 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	2a. Ha e rendelet hatálybalépése előtt már létező csoportok vagy más testületek az uniós energiarendszerek szempontjából kiemelt jelentőségű projektek kiválasztásán dolgoztak, a (2) bekezdésben említett valamennyi csoportnak megfelelően figyelembe kell vennie az előbbi csoportokban vagy testületekben már elvégzett munkát. Ha a már meglévő csoportok vagy egyéb testületek korábban elfogadtak az Unió számára kiemelkedő jelentőségű projekteket vagy projektlistákat, az ilyen projektekre vagy listákra vonatkozó információkat át kell adni a (2) bekezdésben említett valamennyi csoportnak, és ezen információk szolgálnak majd a közös érdekű projektek kiválasztási folyamatának alapjául.
	A 2. cikk (5) bekezdése a) pontjának rendelkezései nem sértik a projektgazda azon jogát, hogy kérelmet nyújtson be az illetékes csoport tagjaihoz a projektjének a közös érdekű projektként történő kiválasztására.
Módosítás  21 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
3. A III. melléklet 2. részében ismertetett eljárás szerint az egyes csoportok összeállítják az általuk javasolt, közös érdekű projekteket tartalmazó listát a projekteknek az I. mellékletben felsorolt, energiainfrastruktúra-prioritásnak minősülő folyosók és területek megvalósításához való hozzájárulása és a 4. cikkben meghatározott kritériumok teljesítése alapján. Minden egyes projektjavaslathoz kérni kell azon tagállam(ok) jóváhagyását, amely(ek) területét a projekt érinti.	3. A III. melléklet 2. részében ismertetett eljárás szerint az egyes csoportok összeállítják az általuk javasolt, közös érdekű projekteket tartalmazó listát a projekteknek az I. mellékletben felsorolt, energiainfrastruktúra-prioritásnak minősülő folyosók és területek megvalósításához való hozzájárulása és a 4. cikkben meghatározott kritériumok teljesítése alapján. A (4) bekezdés szerint benyújtandó javasolt végleges listába történő felvétel előtt minden egyes projektjavaslathoz kérni kell azon tagállam(ok) ideiglenes jóváhagyását, amely(ek) területét a projekt érinti.
Módosítás  22 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 3 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	3a. Ha egy projektjavaslat nem kapja meg valamelyik tagállam feltételes jóváhagyását, a szóban forgó tagállamnak írásban indokolnia kell kifogását a csoport felé. Miután a projektgazdák számára lehetővé tették, hogy megvizsgálják a kifogás tárgyát, a csoport – a kifogás feltüntetésével – egy tartózkodástól eltekintve egyhangúlag elfogadhatja a projekt felvételét a listára.
Módosítás  23 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 5 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
5. A II. melléklet 1. és 2. pontjában említett kategóriákba tartozó villamosenergia- és földgázprojektek esetében az Ügynökség a (4) bekezdés első albekezdésében említett közös érdekű projekteket tartalmazó lista kézhezvételének napjától számított két hónapon belül megküldi véleményét a Bizottságnak a közös érdekű projektek javasolt listájáról, különös tekintettel a 4. cikkben meghatározott kritériumoknak a csoportokon belüli következetes alkalmazására, valamint a villamosenergia- és földgázpiaci ENTSO-k által a III. melléklet 2.6. pontjával összhangban végzett elemzés eredményeire.	5. A II. melléklet 1. és 2. pontjában említett kategóriákba tartozó villamosenergia- és földgázprojektek esetében az Ügynökség a (4) bekezdés első albekezdésében említett közös érdekű projekteket tartalmazó lista kézhezvételének napjától számított négy hónapon belül megküldi véleményét a Bizottságnak a közös érdekű projektek javasolt listájáról, különös tekintettel a 4. cikkben meghatározott kritériumoknak a csoportokon belüli következetes alkalmazására, valamint a villamosenergia- és földgázpiaci ENTSO-k által a tízéves hálózatfejlesztési tervek alapján végzett elemzés eredményeire.
Módosítás  24 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 6 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	6a. A csoportok által elfogadott regionális listák alapján a Bizottság megállapítja a közös érdekű projektek uniós szintű listáját. A listát szükség szerint kétévente felülvizsgálják és naprakésszé teszik. Az első listát legkésőbb 2013. július 31-ig elfogadják.
(Lásd az 1. sz. módosítást.)
Indokolás
Áthelyezés az (1) bekezdésből időrendi okok miatt.
Módosítás  25 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 7 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
7. Az (1) bekezdésben szereplő, az elfogadásról szóló bizottsági határozatot követően a közös érdekű projektek a 714/2009/EK és a 715/2009/EK rendelet 12. cikkének megfelelően szerves részét képezik az érintett regionális beruházási terveknek, valamint a 72/2009/EK és a 73/2009/EK irányelv 22. cikke értelmében a kapcsolódó nemzeti tízéves hálózatfejlesztési terveknek, illetve adott esetben bármely más érintett nemzeti infrastruktúrára vonatkozó tervnek. A projekteknek valamennyi említett tervben a lehető legnagyobb elsőbbséget biztosítják.	7. A bizottsági határozatot követően a közös érdekű projektek a 714/2009/EK és a 715/2009/EK rendelet 12. cikkének megfelelően szerves részét képezik az érintett regionális beruházási terveknek, valamint a 72/2009/EK és a 73/2009/EK irányelv 22. cikke értelmében a kapcsolódó nemzeti tízéves hálózatfejlesztési terveknek, illetve adott esetben bármely más érintett nemzeti infrastruktúrára vonatkozó tervnek. A projekteknek valamennyi említett tervben a lehető legnagyobb elsőbbséget biztosítják.
Lásd az (1) bekezdés áthelyezését a (6) bekezdés után.
Módosítás  26 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 1 bekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) a projekt gazdasági, társadalmi és környezeti szempontból megvalósítható; és	b) a projektnek a (2) bekezdésben meghatározott specifikus kritériumok szerint értékelt lehetséges előnyei meghaladják a projekt költségeit; és
Módosítás  27 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 2 bekezdés – a pont – 2 francia bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
– fenntarthatóság, többek között megújuló forrásból előállított energiának a főbb fogyasztói központokhoz és tárolóhelyekhez történő továbbítása révén;	A magyar nyelvű változatot nem érinti.
Módosítás  28 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 2 bekezdés – a pont – 3 francia bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
– kölcsönös átjárhatóság és a rendszer biztonságos működése;	– az ellátás biztonsága, többek között kölcsönös átjárhatóság és a rendszer biztonságos és megbízható működése révén;
Módosítás  29 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 2 bekezdés – a pont – 3 a francia bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	– tervezett új energiatermelési egységek – a megújuló energiát beleértve – bekapcsolása a hálózatba, ami lehetővé teszi az energiakivonást;
Indokolás
Az EU számára komoly kihívást jelent a régi, kevéssé hatékony és nem környezetbarát, pl. fosszilis tüzelőanyaggal működő energiaellátó berendezések lecserélése. Új erőművek jönnek majd létre az egész Európai Unióban, olyan területeken is, ahol a hálózat fejletlen vagy felújításra szorul. A rendeletnek ezért a szükséges hálózatfejlesztés előmozdításával kell ösztönöznie az új erőmű-beruházásokat, hogy elősegítse új energia bekapcsolását a hálózatba.
Módosítás  30 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 2 bekezdés – b pont – 2 francia bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
– az ellátás biztonsága, többek között az ellátási források, az ellátást biztosító partnerek és útvonalak diverzifikálása révén;	A magyar nyelvű változatot nem érinti.
Módosítás  31 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 2 bekezdés – b pont – 3 francia bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
– verseny, többek között az ellátási források, az ellátást biztosító partnerek és útvonalak diverzifikálása révén;	A magyar nyelvű változatot nem érinti.
Módosítás  32 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 2 bekezdés – d pont – 1 francia bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
– az ellátás biztonsága, csökkentve az egyetlen ellátási forrástól vagy útvonaltól való függést;	– az ellátás biztonsága, többek között az ellátási források, az ellátást biztosító partnerek és útvonalak diverzifikálása révén;
Indokolás
Nem világos, miért eltérőek az ellátás biztonságára vonatkozó kritériumok a kőolaj- és a földgáz-ágazat esetében.
Módosítás  33 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 4 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
4. Az egyazon prioritás végrehajtását elősegítő projektek rangsorolásakor mérlegelni kell, hogy az egyes projektek mennyire sürgősek a piaci integrációval és versennyel, a fenntarthatósággal és az ellátás biztonságával kapcsolatos energiapolitikai célok elérése szempontjából, hogy hány tagállamot érintenek, és hogy mennyire hatékonyan egészítik ki a többi projektjavaslatot. A II. melléklet 1. pontjának e) alpontjában meghatározott kategóriába tartozó projektek esetében ezenkívül körültekintően meg kell vizsgálni a projekt által érintett felhasználók számát, az éves energiafogyasztást és a továbbításra nem alkalmas forrásokból előállított energia részesedését a felhasználók által lefedett területen.	4. Az egyes csoportok rangsorolják az egyazon prioritású folyosók, illetve területek végrehajtását elősegítő projekteket. Az egyes csoportok saját hatáskörükben meghatároznak egy rangsorolási módszert a második albekezdésben és a (2) bekezdésben rögzített kritériumok relatív súlyozásával együtt; a rangsorolás nyomán tehát a projektek általános csoportosítása jöhet létre.
	Ezzel kapcsolatban, továbbá a peremterületek tagállamainak részvételével zajló projektek számára is egyenlő esélyeket biztosítva mérlegelni kell, hogy:
	a) az egyes projektek mennyire sürgősek az Unió piaci integrációval és versennyel, a fenntarthatósággal és az ellátás biztonságával kapcsolatos energiapolitikai céljainak elérése szempontjából;
	b) hány tagállamot érintenek, és
	c) mennyire hatékonyan egészítik ki a többi projektjavaslatot.
	A II. melléklet 1. pontjának e) alpontjában meghatározott kategóriába tartozó, „intelligens hálózatokkal” kapcsolatos projektek esetében rangsorolni kell az ugyanazt a két tagállamot érintő projekteket, és ezenkívül körültekintően meg kell vizsgálni a projekt által érintett felhasználók számát, az éves energiafogyasztást és a továbbításra nem alkalmas forrásokból előállított energia részesedését a felhasználók által lefedett területen.
Módosítás  34 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
2. Az Ügynökség és a csoportok nyomon követik a közös érdekű projektek végrehajtása terén elért haladást. A csoportok a (3), (4) és (5) bekezdéssel összhangban további tájékoztatást kérhetnek, a kapott információkat a helyszínen ellenőrizhetik, és ülést hívhatnak össze az érintett felek részvételével. Ezenfelül kérhetik az Ügynökséget, hogy tegyen intézkedéseket a közös érdekű projektek végrehajtásának előmozdításáért.	2. Az Ügynökség és a csoportok nyomon követik a közös érdekű projektek végrehajtása terén elért haladást. A csoportok a (3), (4) és (5) bekezdéssel összhangban további tájékoztatást kérhetnek, a kapott információkat a helyszínen ellenőrizhetik, és ülést hívhatnak össze az érintett felek részvételével. Ezenfelül kérhetik az Ügynökséget, hogy tegyen intézkedéseket a közös érdekű projektek végrehajtásának előmozdításáért. Ezen intézkedéseket a hatáskörrel rendelkező nemzeti szabályozó hatóságokkal és átvitelirendszer-üzemeltetőkkel szoros együttműködésben kell meghozni.
Módosítás  35 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 3 bekezdés – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
3. A projektgazdák a közös érdekű projektként történő, 4. cikk szerinti kiválasztás évét követő minden év március 31-ig éves jelentést nyújtanak be, a II. melléklet 1. és 2. pontjában említett kategóriákba tartozó projektekre vonatkozóan az Ügynökségnek, illetve a II. melléklet 3. és 4. pontjában említett kategóriákba tartozó projektekre vonatkozóan az illetékes csoportnak. Ez a jelentés ismerteti:	3. A projektgazdák a közös érdekű projektként történő, 4. cikk szerinti kiválasztás évét követő minden év március 31-ig éves jelentést nyújtanak be, a II. melléklet 1. és 2. pontjában említett kategóriákba tartozó projektekre vonatkozóan az Ügynökségnek, illetve a II. melléklet 3. és 4. pontjában említett kategóriákba tartozó projektekre vonatkozóan az illetékes csoportnak. A jelentést a 9. cikkben említett hatáskörrel rendelkező hatóságokhoz is be kell nyújtani. Ez a jelentés ismerteti:
Indokolás
Ezt a tájékoztatást a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak is meg kell kapniuk, mivel e projektek engedélyezése nem a csoportok vagy az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége, hanem az ő feladatkörükbe tartozik.
Módosítás  36 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 3 bekezdés – 1 a albekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	Az Ügynökség vagy az illetékes csoport kérheti, hogy a jelentést annak benyújtása előtt független külső szakértő készítse el vagy vizsgálja meg.
Módosítás  37 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 4 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
4. Az éves jelentés kézhezvételét követően az Ügynökség a II. melléklet 1. és 2. pontjában meghatározott kategóriákba tartozó közös érdekű projektekre vonatkozóan összefoglaló jelentést nyújt be a csoportoknak, amelyben értékeli az elért eredményeket és adott esetben intézkedéseket javasol a késések és a felmerült nehézségek leküzdésére. Az értékelés a 713/2009/EK rendelet 6. cikkének a (8) és (9) bekezdésében foglalt rendelkezésekkel összhangban kitér az Unió egészére kiterjedő hálózatfejlesztési terveknek az I. mellékletben meghatározott, energiainfrastruktúra-prioritásnak minősülő folyosók és területek tekintetében történő következetes végrehajtására.	4. Az éves jelentés kézhezvételét követően az Ügynökség a II. melléklet 1. és 2. pontjában meghatározott kategóriákba tartozó közös érdekű projektekre vonatkozóan összefoglaló jelentést nyújt be a csoportoknak, amelyben értékeli az elért eredményeket és adott esetben intézkedéseket javasol a késések és a felmerült nehézségek leküzdésére. Ezen intézkedések közé tartozhatnak a projektgazdák által okozott szükségtelen késedelem miatt kiszabott szankciók is. Az értékelés a 713/2009/EK rendelet 6. cikkének a (8) és (9) bekezdésében foglalt rendelkezésekkel összhangban kitér az Unió egészére kiterjedő hálózatfejlesztési terveknek az I. mellékletben meghatározott, energiainfrastruktúra-prioritásnak minősülő folyosók és területek tekintetében történő következetes végrehajtására.
Indokolás
Lehetővé kell tenni a projektgazdák szankcionálását az általuk okozott késedelemért.
Módosítás  38 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 6 bekezdés – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
6. Amennyiben a közös érdekű projekt bevezetése terén a végrehajtási tervhez viszonyítva két évnél hosszabb, indokolatlan késedelem tapasztalható:	6. Amennyiben a közös érdekű projekt megépítése és bevezetése terén a végrehajtási tervhez viszonyítva késedelem tapasztalható, kivéve, ha a végrehajtás a projektgazdán kívül álló, kényszerítő okok miatt hiúsul meg:
(Lásd a francia bekezdésekhez benyújtott módosításokat; az e bekezdéshez benyújtott módosításokról egy tömbben kell szavazni.)
Indokolás
A Tanács álláspontjából átvett szöveg. Ez a módosítás a projekt késedelme esetén a pályázati eljárás pontosításához szükséges. Az eredeti szöveg nem határozza meg, hogyan hajtsa végre a Bizottság az eljárást. Ezenkívül nem a Bizottság, hanem a hatáskörrel rendelkező hatóság rendelkezik azokkal az ismeretekkel és kapacitással, ami egy új projektgazda találásához szükséges.
Módosítás  39 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 6 bekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) Az adott projektért felelős projektgazda egy vagy több másik üzemeltetőtől vagy beruházótól olyan beruházást fogad el, amely lehetővé teszi a projekt végrehajtását. A beruházás helye szerint illetékes rendszer-üzemeltető biztosítja a végrehajtást végző üzemeltető(k) vagy beruházó(k) számára a beruházás megvalósításához szükséges információkat, az új eszközöket hozzákapcsolja a szállítási/átviteli hálózathoz, és általánosságban minden tőle telhetőt megtesz a beruházási projekt végrehajtásának, valamint a közös érdekű projekt biztonságos, megbízható és hatékony üzemeltetésének és karbantartásának megkönnyítésére.	a) Amennyire a 2009/72/EK és a 2009/73/EK irányelv 22. cikke (7) bekezdésének a), b) vagy c) pontjában említett intézkedések a vonatkozó nemzeti jogszabályok értelmében alkalmazhatók, a nemzeti szabályozó hatóságok biztosítják a beruházás végrehajtását.
(Lásd a bekezdés bevezető részéhez benyújtott módosítást; az e bekezdéshez benyújtott módosításokról egy tömbben kell szavazni.)
Módosítás  40 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 6 bekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) A Bizottság valamennyi projektgazda számára nyílt pályázati felhívást tehet közzé a projekt előírt határidőre történő teljesítésére.	b) Ha a nemzeti szabályozó hatóságok (6) bekezdés a) pont szerinti intézkedései nem elegendőek annak biztosítására, hogy a beruházás megvalósuljon, vagy nem alkalmazhatók, a szóban forgó projekt projektgazdája kiválaszt egy harmadik felet a projekt finanszírozására vagy befejezésére. A projektgazda még azelőtt köteles a fentiek szerint eljárni, hogy a végrehajtási tervben meghatározott bevezetési időponthoz viszonyított késedelem meghaladja a két évet.
(Lásd a bekezdés bevezető részéhez benyújtott módosítást; az e bekezdéshez benyújtott módosításokról egy tömbben kell szavazni.)
Módosítás  41 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 6 bekezdés – b a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ba) Ha nem választják ki a harmadik felet a b) pont szerint, a nemzeti szabályozó hatóság vagy a tagállam két hónapon belül kijelöl egy harmadik felet a projekt finanszírozására vagy megépítésére, amelyet a projektgazda köteles elfogadni.
(Lásd a bekezdés bevezető részéhez benyújtott módosítást; az e bekezdéshez benyújtott módosításokról egy tömbben kell szavazni.)
Módosítás  42 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 6 bekezdés – b b pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	bb) Ha a végrehajtási tervben meghatározott bevezetési időponthoz viszonyított késedelem meghaladja a két év két hónapot, a 9. cikkben említett hatáskörrel rendelkező hatóság valamennyi projektgazda számára nyílt pályázati felhívást tehet közzé a projekt egy megállapodás szerinti határidőre történő megépítésére. Azokat a projektgazdákat és beruházókat előnyben kell részesíteni, akik az adott projekt fejlesztésének helye szerinti regionális csoportba tartozó tagállamokból származnak. A nemzeti szabályozó hatóságok – szükség esetén, a Bizottság jóváhagyásával – a 14. cikk alapján elfogadott ösztönzőkön felül a pályázati felhívás részeként további ösztönzőket is elfogadhatnak.
(Lásd a bekezdés bevezető részéhez benyújtott módosítást; az e bekezdéshez benyújtott módosításokról egy tömbben kell szavazni.)
Módosítás  43 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 6 bekezdés – b c pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	bc) A ba) vagy bb) pont alkalmazása esetén a beruházás helye szerint illetékes rendszerüzemeltető biztosítja a megvalósítást végző üzemeltető(k), beruházó(k) vagy harmadik fél számára a beruházás befejezéséhez szükséges információkat, az új eszközöket hozzákapcsolja a szállítási/átviteli hálózathoz, és általánosságban minden tőle telhetőt megtesz a beruházási projekt végrehajtásának, valamint a közös érdekű projekt biztonságos, megbízható és hatékony üzemeltetésének és karbantartásának megkönnyítésére;
(Lásd a bekezdés bevezető részéhez benyújtott módosítást; az e bekezdéshez benyújtott módosításokról egy tömbben kell szavazni.)
Módosítás  44 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 7 bekezdés – 1 albekezdés – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A közös érdekű projekt a 3. cikk (1) bekezdése második mondatában leírt eljárás keretében eltávolítható a közös érdekű projektek uniós szintű listájáról, amennyiben:	A közös érdekű projekt a 3. cikk (6a) bekezdése második mondatában leírt eljárás keretében eltávolítható a közös érdekű projektek uniós szintű listájáról, amennyiben:
(Lásd az [n+X.] módosítást, amely áthelyezi a 3. cikk első bekezdését)
Módosítás  45 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 7 bekezdés – 1 albekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) az ENTSO-k által a III. melléklet 6. pontjának megfelelően elkészített, az energiarendszer egészére kiterjedő költség-haszon elemzés eredménye kedvezőtlen a projektre nézve;	törölve
Módosítás  46 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 7 bekezdés – 1 albekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) a projekt már nem szerepel a tízéves hálózatfejlesztési tervben;	törölve
Indokolás
A tízéves hálózatfejlesztési tervben való felsorolás nem lehet a közös érdekű projektté minősítés feltétele. A közös érdekű projektek kiválasztási alapját annak kell képeznie, hogy a projekt megfelel-e az e rendeletben felsorolt összes vonatkozó kritériumnak, és uniós szinten elegendő társadalmi-gazdasági előnnyel jár-e, nem pedig annak, hogy szerepel-e az ENTSO-k által készített tervben.
Módosítás  47 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 7 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az uniós szintű listáról eltávolított projektek elveszítik a közös érdekű projektekre vonatkozó, az e rendeletben előírt jogokat és kötelezettségeket. Ez a cikk nem érinti a határozat visszavonását megelőzően kifizetett uniós pénzügyi támogatásokat.	Az uniós szintű listáról eltávolított projektek elveszítik a közös érdekű projektekre vonatkozó, az e rendeletben előírt jogokat és kötelezettségeket. Ez a cikk nem érinti a határozat visszavonását megelőzően kifizetett uniós pénzügyi támogatásokat, kivéve, ha a határozat az első albekezdés c) pontja szerinti szándékos megtévesztésen alapult.
Módosítás  48 Rendeletre irányuló javaslat 6 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
1. Amennyiben egy közös érdekű projekt végrehajtása jelentős nehézségekbe ütközik, a Bizottság legfeljebb egy évre európai koordinátort jelölhet ki, akinek a megbízatása kétszer újítható meg.	1. Amennyiben egy közös érdekű projekt végrehajtása jelentős nehézségekbe ütközik, a Bizottság – az érintett tagállamokkal egyetértésben – legfeljebb egy évre európai koordinátort jelölhet ki, akinek a megbízatása kétszer újítható meg.
Módosítás  49 Rendeletre irányuló javaslat 6 cikk – 2 bekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) előmozdítja azon projekt(ek)et, amely(ek)hez európai koordinátorként kijelölték, valamint a projektgazdák és valamennyi érdekelt fél közötti határokon átnyúló párbeszédet;	a) előmozdítja azon projekt(ek)et, amely(ek)hez európai koordinátorként kijelölték, valamint a határokon átnyúló párbeszédet a projektgazdák és valamennyi érdekelt fél között, amelyekhez kifejezetten hozzátartoznak a regionális és helyi vagy autonóm hatóságok is;
Módosítás  50 Rendeletre irányuló javaslat 6 cikk – 2 bekezdés – b a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ba) tanácsokat ad a projektgazdáknak a projekt finanszírozási rendszerével kapcsolatban;
Módosítás  51 Rendeletre irányuló javaslat 8 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
2. A közös érdekű projektek uniós szintű listájának elfogadásával megállapítást nyer, hogy e projekt az érintett tagállamban közös érdekű és szükséges, és valamennyi érintett fél ekként ismeri el.	2. A közös érdekű projektek uniós szintű listájának elfogadásával megállapítást nyer, hogy e projekt az érintett tagállamban közös érdekű és szükséges, és valamennyi érintett fél – amelyekhez kifejezetten hozzátartoznak az intézkedések által érintett polgárokat képviselő regionális és helyi hatóságok – ekként ismeri el.
Módosítás  52 Rendeletre irányuló javaslat 8 cikk – 4 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A Bizottság e rendelet hatályba lépését követő három hónapon belül iránymutatást tesz közzé, amely a tagállamokat segíti a megfelelő intézkedések meghatározásában és a közös érdekű projektekre vonatkozóan az uniós szabályozásban előírt környezeti hatásvizsgálati eljárások következetes alkalmazásának biztosításában.	A Bizottság e rendelet hatálybalépését követő három hónapon belül iránymutatást tesz közzé, amely a tagállamokat segíti a megfelelő intézkedések meghatározásában és végrehajtásában, és a közös érdekű projektekre vonatkozóan az uniós szabályozásban előírt környezeti hatásvizsgálati eljárások következetes alkalmazásának biztosításában, a Bizottság továbbá nyomon követi azok alkalmazását.
Módosítás  53 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 4 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
4. A tagállamok törekednek annak biztosítására, hogy az átfogó határozat érdemi vagy eljárásbeli jogszerűségét megkérdőjelező fellebbezéseket a lehető leghatékonyabb módon kezeljék.	4. A tagállamok törekednek annak biztosítására, hogy az átfogó határozat érdemi vagy eljárásbeli jogszerűségét megkérdőjelező fellebbezéseket a lehető leghatékonyabb módon kezeljék, és a közigazgatási vagy igazságszolgáltatási rendszerekben biztosítsanak elsőbbséget számukra.
Módosítás  54 Rendeletre irányuló javaslat 10 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
3. A projektgazda az engedélyezési eljárásnak a 11. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti kezdetétől számított három hónapon belül tervet készít a lakosság bevonásáról és benyújtja a hatáskörrel rendelkező hatósághoz. A hatáskörrel rendelkező hatóság egy hónapon belül módosításokat kér, vagy jóváhagyja a lakossági bevonás tervét. A terv legalább a VI. melléklet 3. pontjában meghatározott információkat tartalmazza.	3. A projektgazda az engedélyezési eljárásnak a 11. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti kezdetétől számított három hónapon belül tervet készít a lakosság bevonásáról és benyújtja a hatáskörrel rendelkező hatósághoz. A hatáskörrel rendelkező hatóság egy hónapon belül módosításokat kér, vagy jóváhagyja a lakossági bevonás tervét. A terv legalább a VI. melléklet 3. pontjában meghatározott információkat tartalmazza. A projektgazda a jóváhagyott terv minden jelentős változtatásáról tájékoztatja a hatáskörrel rendelkező hatóságot, amely módosításokat kérhet.
Módosítás  55 Rendeletre irányuló javaslat 10 cikk – 7 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A projektgazdák ezenfelül a lényeges információkat más olyan megfelelő tájékoztatási eszközök segítségével is közzéteszik, amelyekhez a lakosság nyílt hozzáféréssel rendelkezik.	A projektgazdák ezenfelül a lényeges információkat más olyan megfelelő tájékoztatási eszközök segítségével is közzéteszik, amelyekhez a lakosság nyílt hozzáféréssel rendelkezik. Ezek közé tartozik – az érintett tagállam jogszabályaira is figyelemmel – a projekt lehetséges útvonalai mentén található régiókban és városokban a terjesztésüket tekintve legnagyobb napilapokban a VI. melléklet 4. pontja a) alpontja szerinti közzététel.
Módosítás  56 Rendeletre irányuló javaslat 11 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) a várhatóan érintett hatóságokat, érdekelt feleket és lakossági csoportokat;	b) a várhatóan érintett illetékes nemzeti és regionális hatóságokat, érdekelt feleket és lakossági csoportokat;
Módosítás  57 Rendeletre irányuló javaslat 11 cikk – 4 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
4. A projektgazda gondoskodik arról, hogy a pályázati anyag teljes és megfelelő színvonalú legyen, és a pályázat benyújtását megelőző eljárás során a lehető legkorábban kikéri róla a hatáskörrel rendelkező hatóság véleményét. A projektgazda a határidők betartása és a (3) bekezdésben meghatározott részletes ütemtervnek való megfelelés érdekében együttműködik a hatáskörrel rendelkező hatósággal.	4. A projektgazda gondoskodik arról, hogy a pályázati anyag teljes és megfelelő színvonalú legyen, és a pályázat benyújtását megelőző eljárás során a lehető legkorábban kikéri róla a hatáskörrel rendelkező hatóság véleményét. A projektgazda a határidők betartása és a (3) bekezdésben meghatározott részletes ütemtervnek való megfelelés érdekében mindenben együttműködik a hatáskörrel rendelkező hatósággal.
Módosítás  58 Rendeletre irányuló javaslat 12 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
1. Az e rendelet hatálybalépését követő egy hónapon belül a villamosenergia-piaci és a földgázpiaci ENTSO az Ügynökség és a Bizottság elé terjeszti saját, többek között a hálózati és piaci modellezésre vonatkozó és a II. melléklet 1. pontja a–d) alpontjában és 2. pontjában említett kategóriákba tartozó közös érdekű projektek esetében az energiarendszer egészére kiterjedő, uniós szinten harmonizált költség-haszon elemzés alapjául szolgáló módszertanát. Ezt a módszertant a V. mellékletben megállapított elvekkel összhangban kell kidolgozni.	1. Az e rendelet hatálybalépését követő egy hónapon belül a villamosenergia-piaci és a földgázpiaci ENTSO az Ügynökség és a Bizottság elé terjeszti saját, többek között a hálózati és piaci modellezésre vonatkozó és a II. melléklet 1. pontja a–d) alpontjában és 2. pontjában említett kategóriákba tartozó közös érdekű projektek esetében az energiarendszer egészére kiterjedő, uniós szinten harmonizált költség-haszon elemzés alapjául szolgáló módszertanát. Ezt a módszertant az V. mellékletben megállapított elvekkel összhangban kell kidolgozni, és bele kell foglalni különösen az illetékes regionális hatóságokkal, az egyéb infrastruktúrák üzemeltetőivel és az őket képviselő szervezetekkel folytatandó konzultációt.
Módosítás  59 Rendeletre irányuló javaslat 13 cikk – 4 bekezdés – 1 a albekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	A 12. cikknek megfelelően kidolgozott módszertanon alapuló első tízéves hálózatfejlesztési tervek elfogadását követően az a) pont az ENTSO költség-haszon elemzés eredményeinek – az elemzés közzététele óta bekövetkezett fejlemények figyelembevételével – frissített verzióját is tartalmazza. A projektgazda (vagy projektgazdák) észrevételeket fűzhetnek az ENTSO költség-haszon elemzés eredményeihez, vagy további adatokat szolgáltathatnak, amelyekre az ENTSO-elemzés nem terjed ki.
Módosítás  60 Rendeletre irányuló javaslat 14 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
1. Amennyiben egy projektgazda egy, a II. melléklet 1. és 2. pontjában említett kategóriákba tartozó közös érdekű projekttel – a vízszivattyúval működtetett villamosenergia-tárolási projektek kivételével – a vele összehasonlítható infrastrukturális projektekhez kapcsolódó rendes kockázatoknál nagyobb fejlesztési, kivitelezési, üzemeltetési vagy karbantartási kockázatot vállal, és amennyiben e kockázatok nem tartoznak a 2009/73/EK irányelv 36. cikkében és a 714/2009/EK rendelet 17. cikkében foglalt mentesség hatálya alá, a nemzeti szabályozó hatóságok biztosítják, hogy a 2009/72/EK irányelv 37. cikkének (8) bekezdése, a 2009/73/EK irányelv 41. cikkének (8) bekezdése, a 714/2009/EK rendelet 14. cikkének és a 715/2009/EK rendelet 13. cikkének az alkalmazásakor ezekhez a projektekhez megfelelő ösztönzőket nyújtsanak.	1. Amennyiben egy projektgazda egy, a II. melléklet 1. és 2. pontjában említett kategóriákba tartozó közös érdekű projekttel – a vízszivattyúval működtetett villamosenergia-tárolási projektek kivételével – a vele összehasonlítható infrastrukturális projektekhez kapcsolódó rendes kockázatoknál nagyobb fejlesztési, kivitelezési, üzemeltetési vagy karbantartási kockázatot vállal, és amennyiben e kockázatok nem tartoznak a 2009/73/EK irányelv 36. cikkében és a 714/2009/EK rendelet 17. cikkében foglalt mentesség hatálya alá, valamint az energiafogyasztókat terhelő költségek becsült összegének figyelembevételével a nemzeti szabályozó hatóságok biztosítják, hogy a 2009/72/EK irányelv 37. cikkének (8) bekezdése, a 2009/73/EK irányelv 41. cikkének (8) bekezdése, a 714/2009/EK rendelet 14. cikkének és a 715/2009/EK rendelet 13. cikkének az alkalmazásakor ezekhez a projektekhez megfelelő ösztönzőket nyújtsanak.
Módosítás  61 Rendeletre irányuló javaslat 14 cikk – 3 bekezdés – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
3. A határozatban biztosított ösztönzőnek figyelembe kell vennie a felmerült kockázat sajátos jellegét, és tartalmaznia kell a következőket:	3. A határozatban biztosított ösztönzőnek figyelembe kell vennie a felmerült kockázat sajátos jellegét, és tartalmaznia kell többek között a következőket:
Módosítás  62 Rendeletre irányuló javaslat 14 cikk – 3 bekezdés – d pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
d) valamennyi egyéb, szükségesnek és helyénvalónak tekinthető intézkedést.	d) valamennyi egyéb, szükségesnek és helyénvalónak tekinthető intézkedést, többek között a végrehajtott energetikai infrastruktúra-fejlesztési projektek magasabb működési költségei kockázatának csökkentését.
Indokolás
Az energetikai infrastruktúra-fejlesztési projektekben érdekelt magánvállalkozások számára a beruházási folyamat elősegítése érdekében a rendelkezésre álló ösztönzők körét nem szabad a 14. cikk 3. pontjában felsoroltakra korlátozni, és abba be kell vonni az infrastruktúra-projektek végrehajtása után jelentkező magasabb működési költségek kockázatát is.
Módosítás  63 Rendeletre irányuló javaslat 14 cikk – 5 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
5. 2013. július 31-ig minden nemzeti szabályozó hatóság közzéteszi módszertanát és azokat a kritériumokat, amelyeket az egyes villamosenergia-átviteli és gázszállítási projektekre irányuló beruházások és a velük kapcsolatosan felmerülő súlyosabb kockázatok értékeléséhez, valamint a hálózati tarifák megállapításához alkalmaz.	5. 2013. július 31-ig minden nemzeti szabályozó hatóság, amely határozatot hozott további ösztönzőkről, közzéteszi módszertanát és azokat a kritériumokat, amelyeket az egyes villamosenergia-átviteli és gázszállítási projektekre irányuló beruházások és a velük kapcsolatosan felmerülő súlyosabb kockázatok értékeléséhez, valamint a hálózati tarifák megállapításához alkalmaz.
Módosítás  64 Rendeletre irányuló javaslat 15 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
1. A II. melléklet 1., 2. és 4. pontjában említett kategóriákba tartozó közös érdekű projektek [az európai összekapcsolódási eszköz létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet] rendelkezéseinek értelmében tanulmányokhoz nyújtott támogatások és pénzügyi eszközök formájában nyújtott uniós pénzügyi támogatásra jogosultak.	1. A közös érdekű projektek [az európai összekapcsolódási eszköz létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet] rendelkezéseinek értelmében tanulmányokhoz nyújtott támogatások és pénzügyi eszközök formájában nyújtott uniós pénzügyi támogatásra jogosultak.
Módosítás  65 Rendeletre irányuló javaslat 15 cikk – 2 bekezdés – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
2. A II. melléklet 1. pontjának a–d) alpontjában és 2. pontjában említett kategóriákba tartozó közös érdekű projektek – a vízszivattyúval működtetett villamosenergia-tárolási projektek kivételével – [az európai összekapcsolódási eszköz létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet] rendelkezéseinek értelmében szintén jogosultak kivitelezési munkákhoz nyújtott támogatások formájában biztosított uniós pénzügyi támogatásra, ha az 5. cikk (6) bekezdésének b) pontjában szereplő eljárás szerint hajtják végre őket, illetve ha teljesítik a következő kritériumokat:	2. A II. melléklet 1. pontjának a–d) alpontjában, 2. és 3. pontjában említett kategóriákba tartozó közös érdekű projektek – a vízszivattyúval működtetett villamosenergia-tárolási projektek kivételével – [az európai összekapcsolódási eszköz létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet] rendelkezéseinek értelmében szintén jogosultak kivitelezési munkákhoz nyújtott támogatások formájában biztosított uniós pénzügyi támogatásra, ha az 5. cikk (6) bekezdésének b) pontjában szereplő eljárás szerint hajtják végre őket, illetve ha teljesítik a következő kritériumokat:
Indokolás
Nem logikus kizárni az olajvezetékeket a pénzügyi támogatásból.
Módosítás  66 Rendeletre irányuló javaslat 15 cikk – 2 bekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) a projektre vonatkozó, a 13. cikk (4) bekezdésének a) pontja szerinti költség-haszon elemzés olyan jelentős pozitív externáliák meglétét támasztja alá, mint az ellátás biztonsága, a szolidaritás vagy az innováció; valamint	a) a projektre vonatkozó, a 13. cikk (4) bekezdésének a) pontja szerinti költség-haszon elemzés olyan jelentős pozitív externáliák meglétét támasztja alá, mint az ellátás biztonsága, a szolidaritás, az innováció, valamint a társadalmi és környezeti haszon; valamint
Indokolás
A közös érdekű projektekre vonatkozó, a 15. cikk 2. pontjában rögzített első két feltétel már elég összetett ahhoz, hogy lehetővé tegye az igazságos és ésszerű választást. Ezért a határokon átnyúló költségelosztásról szóló határozat megszerzése nem határozható meg kötelező feltételként.
Módosítás  67 Rendeletre irányuló javaslat 15 cikk – 2 bekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) a projekt az üzleti terv és más, elsősorban a potenciális befektetők vagy hitelezők által végzett értékelések szerint gazdaságilag nem életképes. A projekt gazdasági életképességének vizsgálatakor figyelembe veszik az ösztönzőkre vonatkozó határozatot és annak a 14. cikk (3) bekezdésében említett indokolását; valamint	b) a projekt az üzleti terv és más, elsősorban a potenciális befektetők vagy hitelezők által végzett értékelések szerint gazdaságilag nem életképes. A projekt gazdasági életképességének vizsgálatakor figyelembe veszik az ösztönzőkre vonatkozó határozatot és annak a 14. cikk (3) bekezdésében említett indokolását;
Indokolás
A közös érdekű projektekre vonatkozó, a 15. cikk 2. pontjában rögzített első két feltétel már elég összetett ahhoz, hogy lehetővé tegye az igazságos és ésszerű választást. Ezért a határokon átnyúló költségelosztásról szóló határozat megszerzése nem határozható meg kötelező feltételként.
Módosítás  68 Rendeletre irányuló javaslat 15 cikk – 2 bekezdés – c pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c) a 13. cikk értelmében határokon átnyúló költségelosztásról szóló határozatot hoztak a projekttel kapcsolatban, illetve a 2009/73/EK irányelv 36. cikkében és a 714/2009/EK rendelet 17. cikkében foglalt mentességet élvező projektek esetében a hatáskörrel rendelkező nemzeti szabályozó hatóságok és az Ügynökség véleményt készített a projekt gazdasági életképességéről.	c) nem kötelezően: a 13. cikk értelmében határokon átnyúló költségelosztásról szóló határozatot hoztak a projekttel kapcsolatban, illetve a 2009/73/EK irányelv 36. cikkében és a 714/2009/EK rendelet 17. cikkében foglalt mentességet élvező projektek esetében a hatáskörrel rendelkező nemzeti szabályozó hatóságok és az Ügynökség véleményt készített a projekt gazdasági életképességéről.
Indokolás
A közös érdekű projektekre vonatkozó, a 15. cikk 2. pontjában rögzített első két feltétel már elég összetett ahhoz, hogy lehetővé tegye az igazságos és ésszerű választást. Ezért a határokon átnyúló költségelosztásról szóló határozat megszerzése nem határozható meg kötelező feltételként.
Módosítás  69 Rendeletre irányuló javaslat 15 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
3. A II. melléklet 1. pontjának e) alpontjában és 4. pontjában említett kategóriákba tartozó közös érdekű projektek [az európai összekapcsolódási eszköz létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet] rendelkezéseinek értelmében szintén jogosultak kivitelezési munkákhoz nyújtott támogatások formájában biztosított uniós pénzügyi támogatásra, ha az érintett projektgazdák egyértelműen bizonyítani tudják, hogy a projekt jelentős pozitív externáliákat eredményez, és gazdaságilag nem életképes.	3. A II. melléklet 1. pontjának e) alpontjában és 4. pontjában említett kategóriákba tartozó közös érdekű projektek [az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet] rendelkezéseinek értelmében szintén jogosultak kivitelezési munkákhoz nyújtott támogatások formájában biztosított uniós pénzügyi támogatásra, ha az érintett projektgazdák egyértelműen bizonyítani tudják, hogy a projekt jelentős pozitív externáliákat eredményez, és gazdaságilag nem életképes, vagy fokozott működési kockázattal jár.
Módosítás  70 Rendeletre irányuló javaslat 16 cikk – 1 bekezdés – e a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ea) a regionális hatóságok projektekben való közreműködésének formája, különös tekintettel az érintett régiókban megvalósuló szakaszokban való aktív részvételükre.
Módosítás  71 Rendeletre irányuló javaslat 17 cikk – c a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ca) a projektgazdák által létrehozott, a projekteket bemutató internetes oldalakra mutató hivatkozások.
Módosítás  72 Rendeletre irányuló javaslat 17 cikk – 1 bekezdés – c a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ca) az Unió által az egyes közös érdekű projektek számára elkülönített és kifizetett források;
Módosítás  73 Rendeletre irányuló javaslat 17 cikk – 1 bekezdés – c b pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	cb) a regionális hatóságok projektekben való közreműködésének formája, különös tekintettel az érintett régiókban megvalósuló beruházások szakaszaiban való aktív részvételükre;
Módosítás  74 Rendeletre irányuló javaslat 17 cikk – 1 bekezdés – c c pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	cc) a már megvalósult beruházások továbbfejlesztése és a közös érdekű projektek előtti lehetséges akadályok, amelyek végső soron ellehetetleníthetik a hatáskörrel rendelkező hatóságok által megállapított határidőn belüli szabályszerű végrehajtást.
Módosítás  75 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 1 rész – 3 pont – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) Észak-déli irányú villamosenergia-hálózati összekapcsolódások Közép-Kelet- és Délkelet-Európában: észak-déli és kelet-nyugati irányú összekapcsolódások és belső vezetékek, amelyek célja a belső piac teljes körű megvalósítása és a megújuló forrásból származó energiatermelés integrálása.	(3) Észak-déli irányú villamosenergia-hálózati összekapcsolódások Közép-Kelet- és Délkelet-Európában: észak-déli és kelet-nyugati irányú, valamint harmadik országokkal fennálló összekapcsolódások és belső vezetékek, amelyek célja a belső piac teljes körű megvalósítása és a megújuló forrásból származó energiatermelés integrálása.
Módosítás  76 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 2 rész – 5 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(5) Észak-déli irányú gázhálózati összekapcsolódások Nyugat-Európában: észak-déli irányú gázáramlást lehetővé tevő rendszerösszekötő kapacitások Nyugat-Európában az ellátási útvonalak további diverzifikálása és a rövid távú gázkitárolási kapacitás növelése érdekében.	(5) Észak-déli irányú gázhálózati összekapcsolódások Nyugat-Európában: észak-déli irányú gázáramlást lehetővé tevő gázinfrastruktúra Nyugat-Európában az ellátási útvonalak további diverzifikálása és a rövid távú gázkitárolási kapacitás növelése érdekében.
Érintett tagállamok: Belgium, az Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország.	Érintett tagállamok: Belgium, az Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország.
Indokolás
Néhány földgázfolyosó meghatározását újra kell fogalmazni annak érdekében, hogy kiterjedjen mindenfajta infrastruktúrára (mivel a rendelet a föld alatti tárolólétesítményekre és az LNG-terminálokra is vonatkozik), és semleges legyen. Általánosabb szempontból pedig rendkívül fontos, hogy a határokon átnyúló kapacitásfejlesztéshez (például a rendszer rugalmasságának növeléséhez) szükséges beruházások ne legyenek kizárva.
Módosítás  77 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 2 rész – 6 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(6) Észak-déli irányú gázhálózati összekapcsolódások Közép-Kelet- és Délkelet-Európában: regionális gázhálózati összeköttetések a balti-tengeri régió, az Adriai- és az Égei-, valamint a Fekete-tenger között, elsősorban a még diverzifikáltabb és biztonságosabb gázellátás érdekében;	(6) Észak-déli irányú gázhálózati összekapcsolódások Közép-Kelet- és Délkelet-Európában: regionális gázinfrastruktúra a balti-tengeri régió, az Adriai- és az Égei-, valamint a Fekete-tenger között, elsősorban a még diverzifikáltabb és biztonságosabb gázellátás érdekében;
Érintett tagállamok: Ausztria, Bulgária, Ciprus, a Cseh Köztársaság, Görögország, Lengyelország, Magyarország, Németország, Olaszország, Románia, Szlovákia, Szlovénia.	Érintett tagállamok: Ausztria, Bulgária, Ciprus, a Cseh Köztársaság, Görögország, Lengyelország, Magyarország, Németország, Olaszország, Románia, Szlovákia, Szlovénia.
Indokolás
Néhány földgázfolyosó meghatározását újra kell fogalmazni annak érdekében, hogy kiterjedjen mindenfajta infrastruktúrára (mivel a rendelet a föld alatti tárolólétesítményekre és az LNG-terminálokra is vonatkozik), és semleges legyen. Általánosabb szempontból pedig rendkívül fontos, hogy a határokon átnyúló kapacitásfejlesztéshez (például a rendszer rugalmasságának növeléséhez) szükséges beruházások ne legyenek kizárva.
Módosítás  78 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 2 rész – 7 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(7) Déli gázfolyosó (SGC): gáz szállítása a Kaszpi-medencéből, Közép-Ázsiából, a Közel-Keletről és a Földközi-tenger medencéjének keleti részéből az Unióba a diverzifikáltabb gázellátás érdekében.	(7) Déli gázfolyosó (SGC): gázinfrastruktúra a Kaszpi-medencéből, Közép-Ázsiából, a Közel-Keletről és a Földközi-tenger medencéjének keleti részéből az Unióba irányuló gázellátás fokozottabb diverzifikációja érdekében.
Érintett tagállamok: Ausztria, Bulgária, Ciprus, a Cseh Köztársaság, Görögország, Franciaország, Lengyelország, Magyarország, Németország, Olaszország, Románia, Szlovákia, Szlovénia.	Érintett tagállamok: Ausztria, Bulgária, Ciprus, a Cseh Köztársaság, Görögország, Franciaország, Lengyelország, Magyarország, Németország, Olaszország, Románia, Szlovákia, Szlovénia.
Indokolás
Néhány földgázfolyosó meghatározását újra kell fogalmazni annak érdekében, hogy kiterjedjen mindenfajta infrastruktúrára (mivel a rendelet a föld alatti tárolólétesítményekre és az LNG-terminálokra is vonatkozik), és semleges legyen. Általánosabb szempontból pedig rendkívül fontos, hogy a határokon átnyúló kapacitásfejlesztéshez (például a rendszer rugalmasságának növeléséhez) szükséges beruházások ne legyenek kizárva.
Módosítás  79 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 3 rész – 9 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(9) Olajszállítási hálózati összeköttetések Közép-Kelet-Európában (OSC): a közép-kelet-európai olajvezeték-hálózat kölcsönös átjárhatóságát biztosítják az ellátás biztonságának javítása és a környezeti kockázatok csökkentése érdekében.	(9) Olajszállítást diverzifikáló folyosók Közép-Kelet-Európában (OSC): a közép-kelet-európai olajvezeték-hálózat kölcsönös átjárhatóságát biztosítják az ellátás biztonságának javítása és a környezeti kockázatok csökkentése érdekében.
Módosítás  80 Rendeletre irányuló javaslat III melléklet – 1 rész – 1 pont – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A II. melléklet 1. pontjában említett kategóriákba tartozó villamosenergia-projektek esetében az egyes csoportok tagjai a tagállamok képviselői, a nemzeti szabályozó hatóságok, az átvitelirendszer-üzemeltetők, akik a 2009/72/EK irányelv 6. cikke és a 714/2009/EK rendelet 12. cikke értelmében a regionális szintű együttműködési kötelezettségüket teljesítik, valamint az I. mellékletben felsorolt egyes alkalmazandó prioritások által érintett projektgazdák, illetve a Bizottság, az Ügynökség és a villamosenergia-piaci ENTSO.	A II. melléklet 1. pontjában említett kategóriákba tartozó villamosenergia-projektek esetében az egyes csoportok tagjai a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságainak képviselői, a nemzeti szabályozó hatóságok, valamennyi érintett tagállam hatáskörrel remdelkező helyi, regionális és autonóm hatóságai, az átvitelirendszer-üzemeltetők, akik a 2009/72/EK irányelv 6. cikke és a 714/2009/EK rendelet 12. cikke értelmében a regionális szintű együttműködési kötelezettségüket teljesítik, valamint az I. mellékletben felsorolt egyes alkalmazandó prioritások által érintett projektgazdák, illetve a Bizottság, az Ügynökség és a villamosenergia-piaci ENTSO.
Módosítás  81 Rendeletre irányuló javaslat III melléklet – 1 rész – 1 pont – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A II. melléklet 2. pontjában említett kategóriákba tartozó földgázprojektek esetében az egyes csoportok tagjai a tagállamok képviselői, a nemzeti szabályozó hatóságok, a szállításirendszer-üzemeltetők, akik a 2009/73/EK irányelv 7. cikke és a 715/2009/EK rendelet 12. cikke értelmében a regionális szintű együttműködési kötelezettségüket teljesítik, valamint az I. mellékletben felsorolt egyes alkalmazandó prioritások által érintett projektgazdák, illetve a Bizottság, az Ügynökség és a földgázpiaci ENTSO.	A II. melléklet 2. pontjában említett kategóriákba tartozó földgázprojektek esetében az egyes csoportok tagjai a tagállamok képviselői, a nemzeti szabályozó hatóságok, valamennyi érintett tagállam hatáskörrel rendelkező helyi, regionális vagy autonóm hatóságai, a szállításirendszer-üzemeltetők, akik a 2009/73/EK irányelv 7. cikke és a 715/2009/EK rendelet 12. cikke értelmében a regionális szintű együttműködési kötelezettségüket teljesítik, valamennyi érintett infrastruktúra-üzemeltető és az őket képviselő szervezetek, valamint az I. mellékletben felsorolt egyes alkalmazandó prioritások által érintett projektgazdák, illetve a Bizottság, az Ügynökség és a földgázpiaci ENTSO.
Indokolás
A rendeletjavaslatnak el kell ismernie az LNG-terminálok és a föld alatti tárolólétesítmények szerepét a belső energiapiac rugalmasságának biztosításában. Ennek megfelelően a tárolólétesítmények és az LNG-terminálok üzemeltetőinek hivatalos státuszt kell kapniuk a közös érdekű projektek kiválasztási eljárásában és a költség-haszon elemzésben; ezért az infarstruktúrák üzemeltetőinek és az őket képviselő szervezeteknek a csoportok összetételében érdekelt félként hivatalos státuszt kell kapniuk, mivel olyan tárolólétesítmény- és LNG-terminálüzemeltetőket képviselnek, akik ráadásul projektgazdák.
Módosítás  82 Rendeletre irányuló javaslat III melléklet – 1 rész – 1 pont – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A II. melléklet 3. és 4. pontjában említett kategóriákba tartozó olaj- és szén-dioxid-szállítási projektek esetében az egyes csoportok tagjai a tagállamokat képviselő felek, az I. mellékletben felsorolt egyes vonatkozó prioritások által érintett projektgazdák és a Bizottság képviselői.	A II. melléklet 3. és 4. pontjában említett kategóriákba tartozó olaj- és szén-dioxid-szállítási projektek esetében az egyes csoportok tagjai a tagállamokat képviselő felek, valamennyi érintett tagállam hatáskörrel rendelkező helyi, regionális vagy autonóm hatóságai, az I. mellékletben felsorolt egyes vonatkozó prioritások által érintett projektgazdák és a Bizottság képviselői.
Módosítás  83 Rendeletre irányuló javaslat III melléklet – 1 rész – 1 pont – 3 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	A projektgazdák és az Ügynökség – a csoport tagjaiként őket megillető egyéb jogok mellett – szavazati joggal nem rendelkeznek, és kizárólag megfigyelőként vehetnek részt a benyújtásra javasolt projektlista 3. cikk (4) bekezdése szerinti végső elfogadásán.
Módosítás  84 Rendeletre irányuló javaslat III melléklet – 2 rész – 1 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A projektgazdák közös érdekű projektként történő kiválasztásra irányuló pályázatot nyújtanak be az egyes csoportok tagjaihoz, amely tartalmazza a projekt(ek)nek az I. mellékletben felsorolt prioritások végrehajtásához való hozzájárulásuk és a 6. cikkben meghatározott alkalmazandó kritériumok teljesítése tekintetében történő értékelését, illetve minden további, a projekt értékelése szempontjából fontos információt.	(1) A projektgazdák közös érdekű projektként történő kiválasztásra irányuló pályázatot nyújtanak be az egyes csoportok tagjaihoz, amely tartalmazza a projekt(ek)nek az I. mellékletben felsorolt prioritások végrehajtásához való hozzájárulásuk és a 4. cikkben meghatározott alkalmazandó kritériumok teljesítése tekintetében történő értékelését, illetve minden további, a projekt értékelése szempontjából fontos információt.
Indokolás
Hiba a szövegben.
Módosítás  85 Rendeletre irányuló javaslat III melléklet – 2 rész – 3 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) A II. melléklet 1. pontjának a–d) alpontjában említett kategóriákba tartozó villamosenergia-átviteli és -tárolási projektjavaslatokat feltüntetik a 714/2009/EK rendelet 8. cikke értelmében a villamosenergia-piaci ENTSO által kidolgozott, legújabb rendelkezésre álló tízéves villamosenergiahálózat-fejlesztési tervben.	törölve
Indokolás
A tízéves hálózatfejlesztési tervben való felsorolás nem lehet a közös érdekű projektté minősítés feltétele. A közös érdekű projektek kiválasztási alapját annak kell képeznie, hogy a projekt megfelel-e az e rendeletben felsorolt összes vonatkozó kritériumnak, és uniós szinten elegendő társadalmi-gazdasági előnnyel jár-e, nem pedig annak, hogy szerepel-e az ENTSO-k által készített tervben.
Módosítás  86 Rendeletre irányuló javaslat III melléklet – 2 rész – 4 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) A közös érdekű projektek 2013. augusztus 1-je után elfogadott uniós szintű listái esetében a II. melléklet 2. pontjában említett kategóriákba tartozó földgázszállítási és -tárolási projektjavaslatokat feltüntetik a 715/2009/EK rendelet 8. cikke értelmében a földgázpiaci ENTSO által kidolgozott, legújabb rendelkezésre álló tízéves földgázhálózat-fejlesztési tervben.	(4) A közös érdekű projektek 2013. augusztus 1-je után elfogadott uniós szintű listái esetében a II. melléklet 2. pontjában említett kategóriákba tartozó földgázszállítási és -tárolási, valamint a cseppfolyósított földgázhoz (LNG) használt átvételi, tároló- és újragázosító vagy dekompressziós létesítményre vonatkozó projektjavaslatokat feltüntetik a 715/2009/EK rendelet 8. cikke értelmében a földgázpiaci ENTSO által kidolgozott, legújabb rendelkezésre álló tízéves földgázhálózat-fejlesztési tervben.
Indokolás
Az egységesség érdekében az LNG-terminálokat is meg kell említeni, mivel szerepelnek a II. melléklet 2. pontjában.
Módosítás  87 Rendeletre irányuló javaslat IV melléklet – 2 pont – 1 bekezdés – c pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c) A kölcsönös átjárhatóságot és a rendszer biztonságos működését a legújabb rendelkezésre álló tízéves villamosenergiahálózat-fejlesztési tervben szereplő elemzéssel összhangban mérik, elsősorban olyan módon, hogy felmérik, milyen hatást gyakorol egy adott projekt az V. melléklet 10. pontja szerinti vizsgált területen a várható beviteli veszteségre, az előállítás és az átvitel meghatározott beviteli időszakok egy csoportjára vonatkozó megfelelősége tekintetében, figyelembe véve az éghajlati eredetű szélsőséges időjárási jelenségekben várható változásokat és azoknak az infrastruktúra tűrőképességére gyakorolt hatását.	c) A kölcsönös átjárhatóságot és a rendszer biztonságos működését a legújabb rendelkezésre álló tízéves villamosenergiahálózat-fejlesztési tervben szereplő elemzéssel összhangban mérik, elsősorban olyan módon, hogy felmérik, milyen hatást gyakorol egy adott projekt az V. melléklet 10. pontja szerinti vizsgált területen a várható beviteli veszteségre, az előállítás és az átvitel meghatározott beviteli időszakok egy csoportjára vonatkozó megfelelősége tekintetében, figyelembe véve a szélsőséges időjárási jelenségekben várható változásokat és azoknak az infrastruktúra tűrőképességére gyakorolt hatását.
Módosítás  88 Rendeletre irányuló javaslat IV melléklet – 3 pont – d pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
d) A fenntarthatóságot a projekt által a kibocsátáscsökkentéshez, valamint a megújuló forrásból származó kisegítő energiatermelés támogatásához vagy a villamos áram gázzá történő átalakításához és a biogázszállításhoz való hozzájárulásként mérik, figyelembe véve az éghajlati viszonyok várható változásait.	d) A fenntarthatóságot a projekt által a kibocsátáscsökkentéshez, valamint a megújuló forrásból származó kisegítő energiatermelés támogatásához vagy a villamos áram gázzá történő átalakításához és a biogázszállításhoz való hozzájárulásként mérik, figyelembe véve a szélsőséges időjárási jelenségekben várható változásokat.
Módosítás  89 Rendeletre irányuló javaslat V melléklet – 2 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Az adathalmaz összhangban áll az elemzés időpontjában hatályos uniós és nemzeti jogszabályokkal. A villamos energiával és a gázzal kapcsolatos két felhasznált adathalmaz összehasonlítható, különösen az egyes piaci árakra és volumenekre vonatkozó feltételezések esetében. Az adathalmazt a tagállamokkal és a valamennyi érdekelt képviseleti szervezetével folytatott hivatalos konzultációt követően állítják össze. A Bizottság és az Ügynökség adott esetben hozzáférést biztosít a harmadik felektől származó kereskedelmi adatokhoz.	(2) Az adathalmaz összhangban áll az elemzés időpontjában hatályos uniós és nemzeti jogszabályokkal. A villamos energiával és a gázzal kapcsolatos két felhasznált adathalmaz összehasonlítható, különösen az egyes piaci árakra és volumenekre vonatkozó feltételezések esetében. Az adathalmazt a tagállamokkal és a valamennyi érdekelt képviseleti szervezetével – köztük a tudományos és környezetvédő szervezetekkel – folytatott hivatalos konzultációt követően állítják össze, és nyilvánosan hozzáférhetővé teszik. A Bizottság és az Ügynökség adott esetben hozzáférést biztosít a harmadik felektől származó kereskedelmi adatokhoz.
Módosítás  90 Rendeletre irányuló javaslat V melléklet – 5 pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(5) A költség-haszon elemzés legalább az alábbi költségeket figyelembe veszi: tőkekiadás, a projekt műszaki élettartama során felmerülő üzemeltetési és karbantartási kiadások, valamint adott esetben leszerelési és hulladékgazdálkodási költségek. A módszertan iránymutatással szolgál a számítások során használandó leszámítolási kamatlábakról.	(5) A költség-haszon elemzés legalább az alábbi költségeket figyelembe veszi: tőkekiadás, a projekt műszaki élettartama során felmerülő üzemeltetési és karbantartási kiadások, valamint leszerelési és hulladékgazdálkodási költségek, továbbá egyéb környezeti externáliák. A módszertan iránymutatással szolgál a számítások során használandó leszámítolási kamatlábakról.
Módosítás  91 Rendeletre irányuló javaslat V melléklet - 6 pont – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(6) A villamosenergia-átvitel és -tárolás terén a költség-haszon elemzésnek legalább a III. mellékletben meghatározott mutatókra gyakorolt hatásokat figyelembe kell vennie. A legújabb rendelkezésre álló tízéves villamosenergiahálózat-fejlesztési terv kidolgozása során alkalmazott módszerrel összhangban a költség-haszon elemzés többek között figyelembe veszi a projektnek az alábbiakra gyakorolt hatásait:	(6) A villamosenergia-átvitel és -tárolás terén a költség-haszon elemzésnek legalább a IV. mellékletben meghatározott mutatókra gyakorolt hatásokat figyelembe kell vennie. A legújabb rendelkezésre álló tízéves villamosenergiahálózat-fejlesztési terv kidolgozása során alkalmazott módszerrel összhangban a költség-haszon elemzés többek között figyelembe veszi a projektnek az alábbiakra gyakorolt hatásait:
Indokolás
Hiba a szövegben.
Módosítás  92 Rendeletre irányuló javaslat VI melléklet – 2 pont – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) A közös érdekű projekt által érintett érdekelt feleket, többek között az érintett hatóságok, a projekt közelében élő földtulajdonosok és polgárok, a lakosság és a lakossági szövetségek, szervezetek vagy csoportok részére kimerítő tájékoztatást kell nyújtani, és nyitott és átlátható módon már a kezdetektől fogva konzultálni kell velük. A hatáskörrel rendelkező hatóság adott esetben aktívan támogathatja a projektgazda által végzett tevékenységeket.	a) A közös érdekű projekt által érintett érdekelt feleket, többek között az érintett nemzeti, regionális és helyi hatóságok, a projekt közelében élő földtulajdonosok és polgárok, a lakosság és a lakossági szövetségek, szervezetek vagy csoportok részére kimerítő tájékoztatást kell nyújtani, és nyitott és átlátható módon már a kezdetektől fogva konzultálni kell velük. A hatáskörrel rendelkező hatóság adott esetben aktívan támogathatja a projektgazda által végzett tevékenységeket.
Módosítás  93 Rendeletre irányuló javaslat VI melléklet – 2 pont – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) A közös érdekű projekt által érintett érdekelt feleket, többek között az érintett hatóságok, a projekt közelében élő földtulajdonosok és polgárok, a lakosság és a lakossági szövetségek, szervezetek vagy csoportok részére kimerítő tájékoztatást kell nyújtani, és nyitott és átlátható módon már a kezdetektől fogva konzultálni kell velük. A hatáskörrel rendelkező hatóság adott esetben aktívan támogathatja a projektgazda által végzett tevékenységeket.	a) A közös érdekű projekt által érintett érdekelt feleket, többek között az érintett hatóságok, a projekt közelében élő földtulajdonosok és polgárok, a lakosság és a lakossági szövetségek, szervezetek vagy csoportok részére kimerítő tájékoztatást kell nyújtani, és nyitott és átlátható módon legkésőbb az engedélyezési eljárás kezdetével konzultálni kell velük. A hatáskörrel rendelkező hatóság adott esetben aktívan támogathatja a projektgazda által végzett tevékenységeket.
Módosítás  94 Rendeletre irányuló javaslat VI melléklet – 2 pont – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) A közös érdekű projekt által érintett érdekelt feleket, többek között az érintett hatóságok, a projekt közelében élő földtulajdonosok és polgárok, a lakosság és a lakossági szövetségek, szervezetek vagy csoportok részére kimerítő tájékoztatást kell nyújtani, és nyitott és átlátható módon már a kezdetektől fogva konzultálni kell velük. A hatáskörrel rendelkező hatóság adott esetben aktívan támogathatja a projektgazda által végzett tevékenységeket.	a) A közös érdekű projekt által érintett érdekelt felek, többek között az érintett helyi, regionális és nemzeti hatóságok, a projekt közelében élő földtulajdonosok és polgárok, a lakosság és a lakossági szövetségek, szervezetek vagy csoportok részére kimerítő tájékoztatást kell nyújtani, és nyitott és átlátható módon már a kezdetektől fogva konzultálni kell velük. A hatáskörrel rendelkező hatóság adott esetben aktívan támogathatja a projektgazda által végzett tevékenységeket.
Módosítás  95 Rendeletre irányuló javaslat VI melléklet – 3 pont – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) a tervezett intézkedések;	b) a tervezett intézkedések, a kérdéssel foglalkozó találkozók javasolt általános helyszínét és időpontját is ideértve;
Módosítás  96 Rendeletre irányuló javaslat VI melléklet – 4 a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(4a) Az e melléklet 4. pontja c) alpontjában említett külön találkozókat olyan helyen és időpontban kell megtartani, ahol és amikor a legtöbb érdekelt fél részt tud venni. A hatáskörrel rendelkező hatóság arra kötelezheti a projektgazdákat, hogy segítsék elő azon érdekelt felek részvételét, akik máskülönben anyagi vagy egyéb okokból nem lehetnének jelen.

ELJÁRÁS

Cím	Transzeurópai energiainfrastruktúrák és az 1364/2006/EK határozat hatályon kívül helyezése
Hivatkozások	COM(2011)0658 – C7-0371/2011 – 2011/0300(COD)
Illetékes bizottság        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	ITRE 15.11.2011
Véleményt nyilvánított        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	REGI 15.11.2011
A vélemény előadója        A kijelölés dátuma	Wojciech Michał Olejniczak 23.11.2011
Vizsgálat a bizottságban	26.4.2012
Az elfogadás dátuma	29.5.2012
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	38 0 1
A zárószavazáson jelen lévő tagok	François Alfonsi, Luís Paulo Alves, Jean-Paul Besset, Alain Cadec, Nikos Chrysogelos, Tamás Deutsch, Rosa Estaràs Ferragut, Danuta Maria Hübner, Vincenzo Iovine, María Irigoyen Pérez, Seán Kelly, Mojca Kleva, Constanze Angela Krehl, Petru Constantin Luhan, Ramona Nicole Mănescu, Vladimír Maňka, Riikka Manner, Iosif Matula, Erminia Mazzoni, Ana Miranda, Jan Olbrycht, Wojciech Michał Olejniczak, Markus Pieper, Tomasz Piotr Poręba, Monika Smolková, Ewald Stadler, Georgios Stavrakakis, Nuno Teixeira, Lambert van Nistelrooij, Oldřich Vlasák, Kerstin Westphal, Hermann Winkler, Joachim Zeller, Elżbieta Katarzyna Łukacijewska
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Ivars Godmanis, Lena Kolarska-Bobińska, Ivari Padar, László Surján, Giommaria Uggias

ELJÁRÁS

Cím	Transzeurópai energiainfrastruktúrák és az 1364/2006/EK határozat hatályon kívül helyezése
Hivatkozások	COM(2011)0658 – C7-0371/2011 – 2011/0300(COD)
Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma	19.10.2011
Illetékes bizottság        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	ITRE 15.11.2011
Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok)        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	ECON 15.11.2011	ENVI 15.11.2011	IMCO 15.11.2011	TRAN 15.11.2011
	REGI 15.11.2011
Előadó(k)        A kijelölés dátuma	António Fernando Correia de Campos 14.12.2011
Vizsgálat a bizottságban	20.10.2011	24.4.2012	30.5.2012
Az elfogadás dátuma	18.12.2012
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	38 0 5
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Gabriele Albertini, Amelia Andersdotter, Josefa Andrés Barea, Jean-Pierre Audy, Ivo Belet, Bendt Bendtsen, Maria Da Graça Carvalho, Giles Chichester, Pilar del Castillo Vera, Dimitrios Droutsas, Christian Ehler, Vicky Ford, Adam Gierek, Norbert Glante, András Gyürk, Fiona Hall, Jacky Hénin, Kent Johansson, Romana Jordan, Krišjānis Kariņš, Bogdan Kazimierz Marcinkiewicz, Angelika Niebler, Jaroslav Paška, Herbert Reul, Michèle Rivasi, Jens Rohde, Paul Rübig, Amalia Sartori, Salvador Sedó i Alabart, Francisco Sosa Wagner, Konrad Szymański, Britta Thomsen, Evžen Tošenovský, Claude Turmes, Marita Ulvskog, Adina-Ioana Vălean, Kathleen Van Brempt, Alejo Vidal-Quadras
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	António Fernando Correia de Campos, Andrzej Grzyb, Roger Helmer, Vladimír Remek, Peter Skinner
Benyújtás dátuma	8.2.2013