JELENTÉS az ITER projektre vonatkozó kiegészítő kutatási program (2014–2018) elfogadásáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról

10.6.2013 - (COM(2011)0931 – C7‑0032/2012 – 2011/0460(NLE)) - *

Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság
Előadó: Vladimír Remek

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

az ITER projektre vonatkozó kiegészítő kutatási program (2014–2018) elfogadásáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról

(COM(2011)0931 – C7‑0032/2012 – 2011/0460(NLE))

(Konzultáció)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2011)0931),

–   tekintettel az Euratom-Szerződés 7. cikkére,

–   tekintettel a Tanács vélemény iránti kérelmére (C7‑0032/2012),

–   tekintettel eljárási szabályzatának 55. cikkére,

–   tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére és a Költségvetési Bizottság véleményére (A7-0211/2012),

A. mivel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés az Európai Parlamentet továbbra sem ruházza fel társjogalkotói hatáskörrel;

1.  kedvező véleményt ad a Bizottság módosított javaslatáról;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy ennek megfelelően módosítsa javaslatát, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 293. cikke (2) bekezdésével és az Euratom-Szerződés 106a. cikkével összhangban;

3.  felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

4.  felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, ha lényegesen módosítani kívánja a Bizottság javaslatát;

5.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

Módosítás  1 Határozatra irányuló javaslat - 1 preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(-1) Az Unió megerősíti az ITER projekt közös megvalósítása érdekében az ITER Nemzetközi Fúziósenergia-fejlesztési Szervezete létrehozásáról szóló nemzetközi megállapodás1 iránti elkötelezettségét (a továbbiakban: ITER-megállapodás).
	__________________
	1 HL L 358., 2006.12.16., 62. o.
Módosítás  2 Határozatra irányuló javaslat 1 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Az ITER projekt közös megvalósítása érdekében az ITER Nemzetközi Fúziósenergia-fejlesztési Szervezete létrehozásáról szóló nemzetközi megállapodást (a továbbiakban: ITER-megállapodás) 2006. november 21-én írta alá az Európai Atomenergia-közösség (Euratom), az Amerikai Egyesült Államok, az Indiai Köztársaság, Japán, a Kínai Népköztársaság, a Koreai Köztársaság és az Oroszországi Föderáció. Az ITER-megállapodás létrehozza az ITER Nemzetközi Fúziósenergia-fejlesztési Szervezetét (a továbbiakban: ITER Szervezete), amely teljes körű felelősséggel tartozik az ITER-hez kapcsolódó létesítmények építéséért, üzemeltetéséért, hasznosításáért és üzemen kívül helyezéséért.	(1) Az ITER-megállapodást 2006. november 21-én írta alá az Európai Atomenergia-közösség (Euratom), az Amerikai Egyesült Államok, az Indiai Köztársaság, Japán, a Kínai Népköztársaság, a Koreai Köztársaság és az Oroszországi Föderáció. Az ITER-megállapodás létrehozza az ITER Nemzetközi Fúziósenergia-fejlesztési Szervezetét (a továbbiakban: ITER Szervezete), amely teljes körű felelősséggel tartozik az ITER-hez kapcsolódó létesítmények építéséért, üzemeltetéséért, hasznosításáért és üzemen kívül helyezéséért.
Módosítás  3 Határozatra irányuló javaslat 3 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) Azoknak a tárgyalásoknak a keretében, amelyek során az Unió meg kívánta szerezni a többi ITER-partner támogatását ahhoz, hogy az ITER Európában épülhessen meg, az Európai Atomenergia-közösség és Japán kormánya 2007-ben megállapodást kötött egymással a fúziós energia kutatása területén a tágabb megközelítés keretében folytatandó tevékenységek közös végrehajtásáról, amelyben a felek olyan, a magfúzió kutatása területén Japánban közösen végrehajtandó kiegészítő tevékenységeket határoztak meg, amelyek biztosítják az ITER hatékony üzemeltetésének gyors megkezdését. A tágabb megközelítés keretében folytatott és az ITER-rel összefüggő más tevékenységek mind a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozáson keresztül valósulnak meg. A tágabb megközelítés keretében folytatott tevékenységek finanszírozását az Euratom részéről elsősorban a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás egyes tagjai által természetben nyújtott hozzájárulások, másodsorban pedig az Euratom költségvetése biztosítja.	(3) Azoknak a tárgyalásoknak a keretében, amelyek során az Unió meg kívánta szerezni a többi ITER-partner támogatását ahhoz, hogy az ITER Európában épülhessen meg, az Európai Atomenergia-közösség és Japán kormánya 2007-ben megállapodást kötött egymással a fúziós energia kutatása területén a tágabb megközelítés keretében folytatandó tevékenységek közös végrehajtásáról, amelyben a felek olyan, a magfúzió kutatása területén Japánban közösen végrehajtandó kiegészítő tevékenységeket határoztak meg, amelyek biztosítják az ITER hatékony üzemeltetésének gyors megkezdését. A tágabb megközelítés keretében folytatott és az ITER-rel összefüggő más tevékenységek mind a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozáson keresztül valósulnak meg. A tágabb megközelítés keretében folytatott tevékenységek finanszírozását az Euratom részéről elsősorban a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás egyes tagjai által természetben nyújtott hozzájárulások, másodsorban pedig az Euratom költségvetése biztosítja. A 2012. évi Európai Fúziós Fejlesztési Megállapodás (EFDA) részét képező, a fúziós energia megvalósítására vonatkozó útiterv megállapítja, hogy az ITER működésbe lépésének napjáig szükséges a kulcsfontosságú projektek és a kulcsfontosságú területeken zajló kutatási és fejlesztési tevékenységek folyamatos pénzügyi támogatása annak érdekében, hogy a fúziós energia megvalósításához vezető tudományos és technológiai problémákat kezeljék.
Módosítás  4 Határozatra irányuló javaslat 5 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(5) A 2013 utáni időszak vonatkozásában a Bizottság „Az Európa 2020 stratégia költségvetése” című közleményében azt javasolta, hogy az ITER projekt finanszírozása a többéves pénzügyi kereten kívül történjék. Ennek érdekében a 2014-től 2018-ig terjedő időszakra kiegészítő kutatási programot kell elfogadni az ITER projekt céljaira.	(5) Az ITER projektnek a fúziós energia területén meg kell szilárdítania az Unió vezető szerepét azáltal, hogy időben befejeződik a tervezett építkezés és teljesülnek az üzemeltetési célok.
Módosítás  5 Határozatra irányuló javaslat 6 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(6) Az ITER projektre vonatkozó kiegészítő kutatási programot az Európai Unió általános költségvetéséhez nyújtott GNI-alapú sajátforrás-hozzájárulás számításához meghatározott, az egyes tagállamok bruttó nemzeti jövedelmére (GNI) alkalmazott lehívási mérték alapján a tagállamok által rendelkezésre bocsátott hozzájárulásokból kell finanszírozni. A hozzájárulásokat az Európai Unió általános költségvetésébe kell befizettetni, és a program címzett bevételeként kell kezelni. Lehetővé kell továbbá tenni, hogy a programhoz azok a harmadik országok is nyújthassanak hozzájárulást, amelyek a szabályozott magfúzió területén saját kutatási programjaik és az Euratom programjai társulásának létrehozása céljából együttműködési megállapodást kötöttek az Euratommal.	(6) A költségek visszafogását célzó, továbbra is végrehajtandó intézkedések ellenére az ITER projekt esetében annak tudományos jellege, valamint nagysága és technológiai kockázatai miatt továbbra is sor kerülhet költségtúllépésekre. A 2. cikkben foglalt maximális összeget túllépő költségek nem lehetnek hatással az Unió költségvetéséből finanszírozott egyéb projektekre, különösen az 1a. fejezet alá tartozó kutatási költségvetésből finanszírozottakra (Horizont 2020), és azokat adott esetben a felső határokat meghaladva kiegészítő forrásokból kell finanszírozni. Lehetővé kell továbbá tenni, hogy a kiegészítő kutatási programhoz azok a harmadik országok is nyújthassanak hozzájárulást, amelyek a szabályozott magfúzió területén saját kutatási programjaik és az Euratom programjai társulásának létrehozása céljából együttműködési megállapodást kötöttek az Euratommal.
Módosítás  6 Határozatra irányuló javaslat 7 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(7a) A költségvetési hatóság minkét ágának egyet kell értenie abban, hogy el kell kerülni az ITER projekttel kapcsolatos, nem teljesített kifizetési előirányzatok halasztását vagy átütemezését, és vállalniuk kell, hogy együttműködnek az ilyen helyzet megelőzése érdekében.
Módosítás  7 Határozatra irányuló javaslat 8 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(8a) Az EFDA fúziós útitervben javasolt prioritásokban foglaltaknak megfelelően a közös európai tóruszra (JET) vonatkozó projektnek központi szerepet kell játszania a fenntartható energiaellátás felé való átmenetben.
Módosítás  8 Határozatra irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A programot legfeljebb 2573 millió EUR (jelenlegi értéken) összegű hozzájárulás útján, a 3. cikkben meghatározott módon kell finanszírozni.	A programot legfeljebb 2573 millió EUR (jelenlegi értéken) összegű hozzájárulás útján a többéves pénzügyi keret felső határait meghaladóan, a Horizont 2020 programra, az EURATOM keretprogramra és egyéb uniós programokra vonatkozóan javasolt költségvetésen felül kell finanszírozni úgy, hogy egyúttal a költségvetési hatóság mindkét ága maradéktalanul megőrizze hatásköreit. Ezért a program finanszírozásához elegendő pénzügyi forrást kell biztosítani, hogy az Unió teljesíteni tudja a programot, miközben a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben el kell különíteni egy maximális összeget a 2014 és a 2018 közötti időszakra vonatkozó uniós költségvetési hozzájárulásokhoz. Az ezen maximális összeget túllépő költségek nem lehetnek hatással a költségvetésből más projektek számára elkülönített forrásokra, és e költségeket adott esetben a felső határokat meghaladva kiegészítő forrásokból kell finanszírozni.
Módosítás  9 Határozatra irányuló javaslat 3 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A programot a tagállamok által rendelkezésre bocsátott hozzájárulásokból kell finanszírozni, amelyek összegét az Európai Unió általános költségvetéséhez nyújtott GNI-alapú sajátforrás-hozzájárulás számításához meghatározott, az egyes tagállamok bruttó nemzeti jövedelmére (GNI) alkalmazott lehívási mérték alapján kell megállapítani. Ezeket a hozzájárulásokat a(z) XX/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (az új költségvetési rendelet) XX. cikke értelmében a program külső címzett bevételének kell tekinteni.	A programot az Unió saját forrásaiból kell finanszírozni.
Módosítás  10 Határozatra irányuló javaslat 4 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A programhoz olyan harmadik országok is nyújthatnak hozzájárulást, amelyek a szabályozott magfúzió területén saját kutatási programjaik és az Euratom programjai társulásának létrehozása céljából együttműködési megállapodást kötöttek az Euratommal (a továbbiakban: társult országok).	A programhoz olyan harmadik országok nyújthatnak hozzájárulást, amelyek a szabályozott magfúzió területén saját kutatási programjaik és az Euratom programjai társulásának létrehozása céljából együttműködési megállapodást kötöttek az Euratommal (a továbbiakban: társult országok).
Módosítás  11 Határozatra irányuló javaslat 5 cikk – 2 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	A Bizottság 2016. június 30-ig véleményezésre benyújtja az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz a program alakulásáról készített félidős felülvizsgálatát.
Módosítás  12 Határozatra irányuló javaslat 6 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A Bizottság megfelelő intézkedésekkel – csalás, korrupció és más jogellenes cselekmények elleni megelőző intézkedésekkel, hatásos ellenőrzésekkel, szabálytalanság feltárása esetén a jogtalanul kifizetett összegek visszafizettetésével, valamint szükség esetén hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókkal – biztosítja, hogy az Unió pénzügyi érdekei az e határozat alapján finanszírozott cselekvések végrehajtása során ne sérüljenek.	(1) A Bizottság megfelelő intézkedésekkel – csalás, korrupció és más jogellenes cselekmények elleni megelőző intézkedésekkel, hatásos ellenőrzésekkel, szabálytalanság vagy hibák feltárása esetén a jogtalanul kifizetett összegek visszafizettetésével, valamint szükség esetén hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókkal – biztosítja, hogy az Unió pénzügyi érdekei az e határozat alapján finanszírozott cselekvések végrehajtása során ne sérüljenek. A Bizottság meghozza a megfelelő kockázatkezelés és a költségtúllépések megelőzésének biztosításához szükséges intézkedéseket is.
Módosítás  13 Határozatra irányuló javaslat 6 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A Bizottság és képviselői, valamint a Számvevőszék – dokumentumok vizsgálata, valamint helyszíni ellenőrzések és vizsgálatok útján – jogosult ellenőrzéseket végezni az e határozat alapján uniós forrásból származó támogatásokban részesülő kedvezményezetteknél, valamint az e határozat alapján uniós forrásokban részesülő vállalkozóknál, alvállalkozóknál és más harmadik feleknél.	(2) Az Európai Parlament, a Bizottság és képviselői, valamint a Számvevőszék – dokumentumok vizsgálata, valamint helyszíni ellenőrzések és vizsgálatok útján – jogosult ellenőrzéseket végezni az e határozat alapján uniós forrásból származó támogatásokban részesülő kedvezményezetteknél, valamint az e határozat alapján uniós forrásokban részesülő vállalkozóknál, alvállalkozóknál és más harmadik feleknél. Tekintettel az ITER projekt méretére és múltbeli jelentős hiányosságaira szükséges, hogy az Európai Parlament mint költségvetési és mentesítő hatóság e projektet szoros ellenőrzés alatt tartsa, és a Bizottságnak rendszeresen tájékoztatnia kell az Európai Parlamentet a program, különösen a költségek és az ütemezés alakulásáról.
Módosítás  14 Határozatra irányuló javaslat 6 cikk – 2 bekezdés – 3 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az első és a második albekezdés sérelme nélkül az e határozat végrehajtása keretében harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel kötött együttműködési megállapodásokban, valamint az e határozat végrehajtása keretében létrejött támogatási megállapodásokban, támogatási határozatokban és szerződésekben kifejezetten rendelkezni kell arról, hogy a Bizottság, a Számvevőszék és az OLAF elvégezheti az említett helyszíni és egyéb ellenőrzéseket és vizsgálatokat.	Az első és a második albekezdés sérelme nélkül az e határozat végrehajtása keretében harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel kötött együttműködési megállapodásokban, valamint az e határozat végrehajtása keretében létrejött támogatási megállapodásokban, támogatási határozatokban és szerződésekben kifejezetten rendelkezni kell arról, hogy a Bizottság, a Számvevőszék és az OLAF elvégezheti az említett helyszíni és egyéb ellenőrzéseket és vizsgálatokat. Az említett ellenőrzések, helyzíni szemlék és vizsgálatok eredményeit továbbítani kell az Európai Parlamenthez.
Módosítás  15 Határozatra irányuló javaslat Melléklet – Tudományos és technológiai célkitűzés – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A célkitűzés teljesítését szolgáló stratégia első számú prioritása az ITER (nagyméretű kísérleti létesítmény a fúziós energiatermelés tudományos és műszaki megvalósíthatóságának demonstrálására), majd ezt követően egy demonstrációs fúziós erőmű megépítése.	A célkitűzés teljesítését szolgáló stratégia első számú prioritása az ITER (nagyméretű kísérleti létesítmény a fúziós energiatermelés tudományos és műszaki megvalósíthatóságának demonstrálására), majd ezt követően egy demonstrációs fúziós erőmű megépítése. A 2012. évi EFDA fúziós útitervben javasolt prioritásokat figyelembe kell venni annak biztosítása érdekében, hogy az ITER kulcsszerepet játsszon a fenntartható energiaellátás felé való átmenetben.
Módosítás  16 Határozatra irányuló javaslat Melléklet – Tudományos és technológiai célkitűzés – 2 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	2050-ig bizonyítani kell, hogy a villamosenergia-termelés versenyképes. E célkitűzésre adott válaszként a Bizottságnak rendszeresen értékelnie kell a programot, és a fizikai, technológiai, költségvetési és biztonsági kihívásokra reagálva évente jelentést kell készítenie az előrehaladásról. E jelentésben a Bizottságnak elemeznie kell a három fő szakaszra gyakorolt lehetséges hatásokat, emellett pedig készenléti tervet kell készítenie, amelyben meghatározza a haszon, a kockázatok és költségek szerinti prioritásokat a fúziós energia kereskedelmi hasznosítására vonatkozó célkitűzés elérése érdekében. A Bizottságnak meg kell vizsgálnia egy korai figyelmeztető rendszer bevezetését a kockázatok azonosítása és kockázatmérséklés folyamatának felgyorsítása céljából.
Módosítás  17 Határozatra irányuló javaslat Melléklet – Indoklás –1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A fúziós energia néhány évtizeden belül nagyban hozzájárulhat az Unió fenntartható és biztonságos energiaellátásának biztosításához. Sikeres fejlesztés esetén a fúziós energia biztonságos, fenntartható energiaforrást jelenthet.	A fúziós energia néhány évtizeden belül nagyban hozzájárulhat az Unió fenntartható és biztonságos energiaellátásának biztosításához. Sikeres fejlesztés esetén a fúziós energia biztonságos, fenntartható energiaforrást jelenthet. A fúziós energia hasznosítása nagyon ígéretes cél, azonban komoly kihívást is jelent, mivel a fizika és a mérnöki tudományok terén még mindig vannak olyan problémák, amelyek megoldása szükséges ahhoz, hogy továbblépjenek a magfúzió megvalósíthatóságának bizonyítása terén. Ahhoz, hogy e kihívások közül néhányra megtalálják a legjobb megoldásokat, az Uniónak minden erőfeszítést meg kell tennie a közös európai tórusz (JET) támogatása és kiaknázása érdekében, hogy elősegítse bármilyen tudásbeli vagy tapasztalatbeli szakadék áthidalását.
Módosítás  18 Határozatra irányuló javaslat Melléklet – Tevékenység – 2 bekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) rendelkezésre kell bocsátani az Euratom hozzájárulását az ITER Nemzetközi Fúziósenergia-fejlesztési Szervezete részére, beleértve az ITER komponenseinek és tenyészköpeny-tesztmoduljainak beszerzésére irányuló eljárások megalapozásához szükséges K+F-tevékenység elvégzését is;	a) rendelkezésre kell bocsátani az Euratom hozzájárulását az ITER Nemzetközi Fúziósenergia-fejlesztési Szervezete részére, beleértve az ITER komponenseinek és tenyészköpeny-tesztmoduljainak beszerzésére irányuló eljárások megalapozásához szükséges K+F-tevékenység elvégzését is, valamint javaslatokat kell tennie a program irányításának lehetséges javításaira;
Módosítás  19 Határozatra irányuló javaslat 1 melléklet – Tevékenység – 2 bekezdés – c pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c) szükség szerint egyéb, a demonstrációs reaktor és a kapcsolódó létesítmények tervezésének megalapozásához szükséges tevékenységeket kell végezni.	c) szükség szerint egyéb, a demonstrációs reaktor és a kapcsolódó létesítmények tervezésének megalapozásához szükséges tevékenységeket kell végezni, elsősorban olyanokat, amelyek a DEMO megépítésével és működtetésével kapcsolatos, még fennálló problémák megfelelő megoldásához szükségesek. Ezek közé tartozik a JET kiaknázása folytatásának biztosítása az ITER teljes körű működésének elindulásáig. Támogatni kell a szabványos megoldásokat a kereskedelmi rendeltetésű erőművek építése során a lehető legtöbb újrahasznosítás érdekében.
Módosítás  20 Határozatra irányuló javaslat Melléklet – Tevékenység – 2 bekezdés – c a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ca) olyan iparpolitikát kell végrehajtani, amely alkalmas az ipar, többek között a kis- és középvállalkozások bevonására a verseny elősegítése érdekében, továbbá azért, hogy felkészítse az európai rendszert a fúziós korszakra.
Módosítás  21 Határozatra irányuló javaslat 1 melléklet – Tevékenység – 2 bekezdés – c b pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	cb) a lehető legszélesebb körben és a lehető legkorábbi szakaszban be kell vonni az iparágat, ideértve a szakosodott kis- és középvállalkozásokat, hogy kidolgozzák és validálják a szabványoknak megfelelő megbízható megoldásokat és berendezéseket. Ez segítséget nyújt majd a program költségvetésen belüli megvalósításában.
Módosítás  22 Határozatra irányuló javaslat 1 melléklet – Tevékenység – 2 bekezdés - c c pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	cc) támogatni kell a szakképzett és tapasztalt munkaerő és tudósok mint a magfúzió sikerének kulcsai rendelkezésre állását. Az ITER kibontakozásával párhuzamosan egyedi intézkedésekre van szükség, amelyek támogatják a magfúziós tudományos kutatás és technológia terén folyó oktatást és képzést.
Módosítás  23 Határozatra irányuló javaslat 1 melléklet – Tevékenység – 2 bekezdés – c d pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	cd) az uniós polgároknak szóló kommunikációs programot kell kidolgozni, hogy teljes körű tájékoztatást kapjanak, és konzultáljanak velük a magfúziós kihívásokkal, kockázatokkal és a biztonsággal kapcsolatban.
Módosítás  24 Határozatra irányuló javaslat 1 melléklet – Tevékenység – 4 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A fentiekben felsorolt tevékenységek végrehajtását szolgáló részletes munkaprogramokat évenkénti gyakorisággal a „Fusion for Energy” közös vállalkozás igazgatótanácsa fogja elfogadni.	A fentiekben felsorolt tevékenységek végrehajtását szolgáló részletes munkaprogramokat évenkénti gyakorisággal a „Fusion for Energy” közös vállalkozás igazgatótanácsa fogja elfogadni és közölni az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal és a Bizottsággal.

INDOKOLÁS

2012. február 3-án a Tanács úgy határozott, hogy az Euratom-Szerződés 7. cikke alapján kikéri az Európai Parlament véleményét az ITER projektre vonatkozó kiegészítő kutatási program (2014–2018) elfogadásáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2011)931 – 2011/0460).

2012. május 23-án az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) véleményt fogadott el e bizottsági javaslatról, kérve többek között azt, hogy fordítsanak többet a környezetbarát energia lehetőségét kínáló technológiák kutatására és fejlesztésére, ideértve a fúziós energia fejlesztését és hasznosítását is. Az EGSZB egyben erőteljesen védelmébe vette a Nemzetközi Termonukleáris Kísérleti Reaktor (ITER) projektjét, és ellenezte a Bizottság azon javaslatát, hogy azt kivegyék a többéves pénzügyi keretből.

Jogalap

A kiegészítő kutatási program jogalapja az Euratom-Szerződés 7. cikke. Az ötéves időtartamú kiegészítő kutatási program elfogadása egy külön ezt a célt szolgáló tanácsi határozat útján történik.

Magfúzió

A fúzió egy természetben is létező folyamat. Lényegében a magfúzió biztosítja a napenergiát, és teszi lehetővé a földi életet. Az atommaghasadással szemben – amely akkor szabadít fel energiát, amikor egy nehéz atom két könnyebb elemre hasad – a magfúzió akkor szabadít fel energiát, amikor két könnyű atom magjai összekapcsolódnak, például amikor két hidrogénatommag fuzionál, és egy atomot alkot. Ez a folyamat nagyon nagy mennyiségű energiát szabadít fel üvegházhatást okozó gázok (ÜHG) kibocsátása nélkül.

Rövid történeti áttekintés[1]

Magfúziós eszközöket már régóta építenek, de a legfontosabb előrelépés 1968-ban következett be, amikor bejelentették egy új típusú mágneses tároló eszközzel, az úgynevezett tokamakkal elért eredményeket. Napjainkra a tokamak vált a magfúzió tanulmányozásának elterjedt kísérleti technikájává. Az ITER, a valaha épített legnagyobb tokamak jelenti a következő lépést a magfúzió számára az elődei által szerzett tapasztalatok és tudás alapján a magfúzió mint globális energiaforrás útján tett nagy előrelépésként.

Euratom/Horizont 2020

Az Euratomnak e javaslat tárgyát képező kutatási és keretprogramja (2014–2018) a nukleáris energia (atommagfúzió, atommaghasadás és a KKK tevékenységei) és a sugárvédelem területén folytatott kutatásra vonatkozik. A javaslat a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram szerves részét képezi. Felöleli az Európa 2020 és Energia 2020 stratégiákhoz egyértelműen kapcsolódó fúziósenergia-kutatási és -fejlesztési programot. A 27 tagállam intézményeiben folyó általános kutatás kiterjed majd a magfúzió mint energiaforrás megvalósíthatóságának demonstrálására azzal, hogy hasznosítja a meglévő és jövőbeli fúziós létesítményeket, komplex fejlett technológiák és anyagok fejlesztésével lefekteti a jövő fúziós erőműveinek alapjait, tervezési koncepciós tevékenységeket folytat, és előmozdítja az iparág innovációját és versenyképességét.

ITER

Az ITER az első ilyen típusú nagyléptékű globális projekt. Az ITER projekt közös megvalósítása érdekében az ITER Nemzetközi Fúziósenergia-fejlesztési Szervezete létrehozásáról szóló megállapodás[2] (EU, Japán, Oroszország, az USA, a Koreai Köztársaság és India általi) aláírásával a Közösség vállalta, hogy otthont ad az ITER-nek és irányítja a megépítését, és a jövőben várhatóan működteti azt. A Közösség hozzájárulásának irányítása a 2007. március 27-i tanácsi határozattal[3] létrehozott Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás (F4E vagy „Fusion for Energy”) révén történik. A Fusion for Energy tevékenységét – beleértve az ITER-ét[4] is – külön jogi aktus szabályozza.

Készségek

A fúziós kutatás és fejlesztés foglalkozik a csökkenő nukleáris készségekkel Európában. Ez hatékonyan kezelhető a nemzetközi résztvevők, az uniós tagállamok, a magánszektor, valamint a tudományterületek és technológiai ágazatok kutatási munkája közötti szinergiák kiaknázásával. Ez a nemzetközi törekvés hozzájárul majd a kutatási és innovációs keret megerősítéséhez is a magfúzió területén, és elengedhetetlen a fúziós program hosszú távú jövője szempontjából.

Globális kihívások

A globális kibocsátások csökkentése korlátozza a fosszilis energiaforrások felhasználását annak érdekében, hogy 2 C°-on belül tartsák a hőmérséklet-emelkedést. A kőolaj és földgáz fokozatosan visszaszorul. Ebben a perspektívában az ITER az energiakutatás kulcseleme, és így a stratégiai energiatechnológiai tervnek (SET) is részét képezi.

Koncepció

Az arra irányuló stratégiának, hogy a magfúziós energia hitelt érdemlő megoldássá váljon a tömeges ÜHG-mentes energiatermelésre, mérföldköveket tartalmazó útitervet kell követnie, amely 2050-re elvezet az energiatermelésig. Ezt az útitervet[5] az összes nemzeti fúziós intézetet felölelő Európai Fúziós Fejlesztési Megállapodás (EFDA) irányította. E stratégia végrehajtása érdekében radikálisan át kell alakítani a fúzióval kapcsolatos munka szerkezetét az Unióban, ideértve az irányítást, a finanszírozást és vezetést is, annak biztosítása érdekében, hogy a hangsúly a nemzeti fúziós intézmények veszélyeztetése nélkül a puszta kutatásról áthelyeződjön a jövőbeli létesítmények, például az ITER, a DEMO és mások tervezésére, építésére és működésére. Döntő fontosságú az uniós fúziós közösség – amely jelenleg az Európai Fúziós Fejlesztési Megállapodás keretében dolgozik – és a Bizottság közötti szoros együttműködés. Az EFDA-útiterv aktualizálja a fúziós létesítmények 2008 októberében közzétett felülvizsgálatát[6], és javaslatot tesz a 2050-ig elérendő fúziós villamos energia stratégiájára.

A magfúzió biztonságossága

Az atommaghasadással szemben a fúzió nem jár láncreakcióval. A rendelkezésre álló fűtőanyag kimeríthetetlen, mivel közvetlenül kinyerhető a hidrogén izotópjaiból: a deutérium egyszerűen kinyerhető a tengervízből, a trícium pedig a könnyen elérhető lítium könnyűfémből állítható elő. Az ITER-ben a trícium fúziós reaktorban végzett szaporításának technológiáját tesztelik. A trícium radioaktív elem, készleten azonban nagyon keveset tartanak (mindössze néhány gramm az ITER-kamrában). Kiadták azt a rendeletet, amely engedélyezi az ITER Szervezete számára, hogy hivatalosan létrehozza az ITER „nukleáris létesítményt”.

Prioritások meghatározása és ajánlások

Az előadó értékesnek tartja az ITER kutatási projektet, mivel az egy lehetséges jövőbeli, biztonságos, fenntartható, környezetileg felelős és gazdaságilag életképes energiaforrásként demonstrálja a magfúziót, ezért finanszírozását folytatni kell.

Annak biztosításához, hogy az ITER kulcsszerepet játsszon az energia terén folyó átmenetben, elengedhetetlen az EFDA fúziós útitervben javasolt prioritások végrehajtása.

A rövid távú költségek terén foglalkozni kell a trícium mint a reaktorok fűtőanyagának beszerzési és biztonsági szempontjaival. Hosszabb távon a DEMO és a jövőbeli kereskedelmi hasznosítású reaktorok tekintetében a fűtőanyag-ellátást kell kezelni és biztosítani, kielégítő válaszokat adva a tríciumszaporítási technológiára.

Az ITER építésével párhuzamosan Európa és Japán részt vesz egy úgynevezett „átfogóbb megközelítésben” (amelynek része az ITER), amely a nemzetközi fúziósanyag-besugárzó berendezés (IFMIF[7]) tervezésére és műszaki validálására terjed ki.

Már a korai szakaszban kiemelten kell kezelni a hulladéktermelést, hogy elkerüljék a későbbi újrahasznosítási nehézségeket, bár e hulladékok radioaktív bomlásának ideje jóval kisebb, és így össze sem hasonlítható a maghasadás hulladékaiéval.

Az ütemezést illetően az első ITER-plazmát 2020-ra, a korábban tervezetthez képest egy évvel későbbre helyezték át.

Lehetőség van az ITER irányításának javítására, figyelembe véve a sikeres fúziós projektek során szerzett tapasztalatokat és Európa vezető szerepét.

Költségvetés

Az ITER program politikai, műszaki és szervezeti komplexitása miatt a költségvetési megszorítások valószínűleg befolyásolják majd a programot, és kompromisszumokra lesz szükség. A fúziós célkitűzések eléréséhez ezért elengedhetetlen egy stratégia és egy készenléti terv kialakítása.

A kiindulási alapot[8] az F4E igazgatótanácsa fogadta el 2010 júliusában, amelyben meghatározta a hatókört, az ütemezést és a költségeket.

Számos, különböző tényezőkhöz kapcsolódó kockázat merül fel. Azonban az előre nem látható eseményekkel, például a 2011-es fukusimai balesettel és annak következményeivel kapcsolatos szükséghelyzeti intézkedéseket nem számolták bele az ITER jelenlegi költségvetésébe. A szükséghelyzeti tartalék hiánya – ami annak tudható be, hogy a Tanács 6,6 milliárd euróban maximalizálta a költségvetést a kért 7,2 milliárd euró helyett – azzal jár, hogy minden növekedést megtakarítással kell ellentételezni.

Az ITER számára létfontosságú a minden további költségkockázat elkerülése, a jelenlegi költségkockázat csökkentése és a valódi megtakarítások elérése a projekt általános hatókörének veszélyeztetése nélkül. A Tanács költség-visszaszorítási és takarékossági tervet kért, amelyet beépített az F4E éves előrehaladásáról szóló jelentésbe.

A költségvetés-ellenőrzés, az F4E költséghatékony irányítása, az F4E beszerzési és nyomon követési tevékenységeinek javítása, valamint a Számvevőszék ajánlásainak teljes körű betartása alapvető fontossággal bír. A minőségbiztosítási és minőség-ellenőrzési szempontok és az európai hozzájárulás koordinálása terén fontos szerepet játszik az értékelés is. Az Európai Unió Tanácsának 2010. július 12-i következtetései nyomán külső ellenőrt alkalmaztak, aki számos kezdeményezést követelt meg. Emellett az Európai Parlament egy tanulmány elkészítésére adott megbízást az ITER-projekttel kapcsolatban[9].

Átgyűrűző hatások

Az ITER az utolsó előtt szakasz a DEMO reaktorban folyó villamosenergia-termelés előtt. A fúziós közösség (köztük a fúziós létesítmények) és az ipar között a K+F eredmények gyors átültetése érdekében végzett szoros együttműködés már most is sikeres átgyűrűző hatásokat[10] eredményezett számos területen. Erősíteni kell az ipar bevonását és a vele folytatott együttműködést a meglévő és jövőbeli fúziós technológiák fejlesztése és kiaknázása érdekében, mint amilyen a szupravezető mágnesek és a nagyfeszültségű rendszerek, a távirányítás, a gyártás, tervezés, számítógépes szimuláció, a nagy hő- és mechanikus terhelésnek ellenálló anyagok (az összekötési, alakítási és bevonási technológiákat is ideértve), a nem romboló ellenőrzés és a minőségbiztosítás.

A fúziós programnak tovább kell tanulmányoznia a termonukleáris fúzió mint az energiaszerkezetbe beépítendő jövőbeli energiaforrás bevezetésével kapcsolatos társadalmi-gazdasági, környezeti és biztonsági kérdéseket.

Európai hozzájárulás az ITER-hez

Az előadó véleménye szerint a bizottsági javaslat nem alkalmas eszköz arra, hogy Európa hosszú távon és biztonságosan hozzájáruljon az ITER-projekthez. Az ITER-t a többéves pénzügyi keretből kell finanszírozni. A többéves pénzügyi kereten kívüli finanszírozást nem értenék sem a program európai érdekelt felei, sem pedig a projektben részt vevő nemzetközi partereink. Éppen ellenkezőleg, az EU mint befogadó fél köteles minden biztosítékot megadni arra, hogy az elkövetkező években továbbra is elkötelezetten támogatja az ITER-t. Végül pedig az Európai Parlament is jobban tudja ellenőrizni a projektet, ha az ITER-t újra beépítik a többéves pénzügyi keretbe.

Emiatt az előadó támogatja az EGSZB véleményét és az ITRE-bizottságban a Horizont 2020 programot kiegészítő Euratom kutatási és képzési programról (2014–2018) szóló rendeletről tartott szavazás eredményét, amelyek azt kérték, hogy az ITER-t újra építsék be a többéves pénzügyi keretbe. Az ITER többéves keretbe való ismételt beépítésének összes lehetőségét meg kell vizsgálni.

• [1]  http://ec.europa.eu/researcsh/energy/euratom/index_en.cfm
• [2]  HL L 358., 2006.12.16., 62. o.
• [3]  HL L 90., 2007.3.30.
• [4]  http://www.iter.org/
• [5]  http://www.efda.org/wpcms/wp-content/uploads/2013/01/JG12.356-web.pdf?91a98e
• [6]  http://ec.europa.eu/research/energy/pdf/978-92-79-10057-4_en.pdf
• [7]  http://www.ifmif.org/c/index.htm
• [8]  Az F4E („Fusion for Energy”) az ITER Európai Közös Vállalkozása, amelyet a Tanács hozott létre 2007 márciusában (HL L 90., 2007.3.30., 58. o.). Ez a barcelonai székhelyű európai ügynökség felel az ITER-nek nyújtott uniós hozzájárulásokért.
• [9]  A tanulmány címe: „A költséghatékonyság javítása céljából az ITER-projekten belül átszervezés lehetőségei”. A tanulmány a Költségvetési Ellenőrző Bizottság kérésére készült.
• [10]  http://ec.europa.eu/research/energy/pdf/spin_off_en.pdf

VÉLEMÉNY a Költségvetési Bizottság részéről (27.3.2013)

az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére

az ITER projektre vonatkozó kiegészítő kutatási program (2014–2018) elfogadásáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról
(COM(2011)0931 – C7‑0032/2012 – 2011/0460(NLE))

A vélemény előadója: Nils Torvalds

RÖVID INDOKOLÁS

Az Euratom-Szerződésen alapuló ITER projektre vonatkozó kiegészítő kutatási program elfogadásáról szóló tanácsi határozatra irányuló bizottsági javaslat célja a jövőbeli uniós finanszírozás meghatározása a 2014 és a 2018 közötti időszakra vonatkozóan.

Módosításaival az előadó hangsúlyozni szeretné, hogy tekintettel az ITER projekt stratégiai jelentőségére, a következő programozási időszakban az uniós költségvetésből biztosított egyedi hozzájárulás révén kell folytatni a projektben való uniós részvételt.

Az egyik fontos szempont, amelyet érvényesíteni kell az, hogy a projekt a tervezett eredmények elérése érdekében megfelelő finanszírozáshoz jusson, ugyanakkor ne sodorja veszélybe különösen a kutatás terén más uniós programok végrehajtását.

Az előadó úgy határozott, hogy e tekintetben követi a Parlament által a többéves pénzügyi keretről szóló 2012. októberi köztes jelentésben megfogalmazott hivatalos álláspontot, és ennek megfelelően támogatja a Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy az ITER-t emeljék ki a többéves pénzügyi keretből, azaz annak felső határain túl finanszírozzák. Ez a megoldás azzal az előnnyel járna, hogy elkerülhető lenne az ITER számára történő átcsoportosítás az 1a. fejezet (elsősorban Horizont 2020) alá tartozó más uniós programok és különösen kutatási programok rovására. Mindez megfelel a költségvetés egységességének Szerződésben foglalt elvével, továbbá fenntartja a Parlament mint költségvetési hatóság előjogát.

Az ITER 2014 és 2015 közötti finanszírozásának maximális összegét el kell különíteni és rögzíteni kell a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben annak érdekében, hogy ne kerülhessen sor esetleges túlköltekezésekre, amelyek fenyegetik más, különösen a kutatás területét érintő uniós politikák végrehajtását. Ez azt jelenti, hogy a maximális összeget meghaladó költségtúllépéseket szükség szerint a többéves pénzügyi keret felső határainak emelésével vagy a plafonértékeket meghaladva további források bevonásával kell finanszírozni.

Ami a finanszírozását illeti, az előadó úgy véli, hogy a projektet az Unió rendes saját forrásaiból és nem külső címzett bevételekből kell finanszírozni. E finanszírozást azonban úgy kell tekinteni, hogy kiegészíti a Bizottság által a Horizont 2020 programra, az EURATOM keretprogramra és egyéb uniós programokra vonatkozóan javasolt forrásokat.

El kell azonban ismerni, hogy az Euratom-Szerződés értelmében, amelyre e javaslat hivatkozik, a Parlament a Tanács felé pusztán konzultációs szerepet tölt be. 2013. február 7–9-i ülésén az Európai Tanács úgy határozott, hogy az ITER-t az 1a. fejezetbe illeszti be, és finanszírozásának maximális összegét 2707 millió euróban határozza meg. E politikai realitás figyelembevétele érdekében, valamint tekintettel a Parlament konzultációs szerepére, az előadó fel szeretné hívni a BUDG bizottság figyelmét arra, hogy vitassa meg azt az alternatív megoldást, amely szerint elfogadásra kerül az ITER 1a. fejezetbe történő beillesztése, de a maximális összeget egy felső részösszeghatáron belül elkülönítik, és ez az összeg kiegészíti a Bizottság által az e fejezeten belüli uniós programokhoz javasolt összegeket annak érdekében, hogy azokat ne csökkentse.

E megközelítés azzal az előnnyel járna, hogy közelebb vinné a Parlament álláspontját a tanácsi állásponthoz, miközben a fő célként kitűzött elkülönítést elérné. Ugyanakkor nem lehet megfeledkezni arról, hogy az összeg elkülönítésének lehetősége kizárólag politikai alapon létezik, a felső határokat meghaladó elkülönítésre jogi garanciák nincsenek.

MÓDOSÍTÁSOK

A Költségvetési Bizottság felkéri az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele az alábbi módosításokat:

Módosítás  1 Határozatra irányuló javaslat - 1 preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(-1) Az Európai Unió megerősíti az ITER projekt közös megvalósítása érdekében az ITER Nemzetközi Fúziósenergia-fejlesztési Szervezete létrehozásáról szóló nemzetközi megállapodás1 iránti elkötelezettségét (a továbbiakban: ITER-megállapodás).
	__________________
	1 HL L 358., 2006.12.16., 62. o.
Módosítás  2 Határozatra irányuló javaslat 1 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Az ITER projekt közös megvalósítása érdekében az ITER Nemzetközi Fúziósenergia-fejlesztési Szervezete létrehozásáról szóló nemzetközi megállapodást (a továbbiakban: ITER-megállapodás) 2006. november 21-én írta alá az Európai Atomenergia-közösség (Euratom), az Amerikai Egyesült Államok, az Indiai Köztársaság, Japán, a Kínai Népköztársaság, a Koreai Köztársaság és az Oroszországi Föderáció. Az ITER-megállapodás létrehozza az ITER Nemzetközi Fúziósenergia-fejlesztési Szervezetét (a továbbiakban: ITER Szervezete), amely teljes körű felelősséggel tartozik az ITER-hez kapcsolódó létesítmények építéséért, üzemeltetéséért, hasznosításáért és üzemen kívül helyezéséért.	(1) Az ITER-megállapodást 2006. november 21-én írta alá az Európai Atomenergia-közösség (Euratom), az Amerikai Egyesült Államok, az Indiai Köztársaság, Japán, a Kínai Népköztársaság, a Koreai Köztársaság és az Oroszországi Föderáció. Az ITER-megállapodás létrehozza az ITER Nemzetközi Fúziósenergia-fejlesztési Szervezetét (a továbbiakban: ITER Szervezete), amely teljes körű felelősséggel tartozik az ITER-hez kapcsolódó létesítmények építéséért, üzemeltetéséért, hasznosításáért és üzemen kívül helyezéséért.
Módosítás  3 Határozatra irányuló javaslat 5 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(5) A 2013 utáni időszak vonatkozásában a Bizottság „Az Európa 2020 stratégia költségvetése” című közleményében azt javasolta, hogy az ITER projekt finanszírozása a többéves pénzügyi kereten kívül történjék. Ennek érdekében a 2014-től 2018-ig terjedő időszakra kiegészítő kutatási programot kell elfogadni az ITER projekt céljaira.	(5) A 2013 utáni időszak vonatkozásában a Bizottság „Az Európa 2020 stratégia költségvetése” című közleményében azt javasolta, hogy az ITER projekt finanszírozása a többéves pénzügyi keret felső határait meghaladóan történjék annak biztosítása érdekében, hogy az esetleges költségtúllépések ne fenyegessék más, különösen a kutatási területet érintő uniós politikák finanszírozását és sikeres végrehajtását, továbbá hogy egyúttal a költségvetési hatóság mindkét ága maradéktalanul megőrizze hatásköreit. Ennek érdekében a 2014-től 2018-ig terjedő időszakra kiegészítő kutatási programot kell elfogadni az ITER projekt céljaira. Az elfogadásra váró teljes összeg alapján a finanszírozást el kell különíteni a többéves pénzügyi keret kötelezettségvállalási előirányzatain belül annak érdekében, hogy az ITER finanszírozását más uniós prioritások, például a Horizont 2020 vagy az Erasmus program veszélyeztetése nélkül garantálni lehessen.
Módosítás  4 Határozatra irányuló javaslat 6 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(6) Az ITER projektre vonatkozó kiegészítő kutatási programot az Európai Unió általános költségvetéséhez nyújtott GNI-alapú sajátforrás-hozzájárulás számításához meghatározott, az egyes tagállamok bruttó nemzeti jövedelmére (GNI) alkalmazott lehívási mérték alapján a tagállamok által rendelkezésre bocsátott hozzájárulásokból kell finanszírozni. A hozzájárulásokat az Európai Unió általános költségvetésébe kell befizettetni, és a program címzett bevételeként kell kezelni. Lehetővé kell továbbá tenni, hogy a programhoz azok a harmadik országok is nyújthassanak hozzájárulást, amelyek a szabályozott magfúzió területén saját kutatási programjaik és az Euratom programjai társulásának létrehozása céljából együttműködési megállapodást kötöttek az Euratommal.	(6) Az ITER projektre vonatkozó kiegészítő kutatási programot a többéves pénzügyi keret felső határait meghaladóan az Európai Unió saját forrásaiból biztosított hozzájárulásokból kell finanszírozni, és finanszírozásának maximális összegét a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben el kell különíteni az Unió költségvetésétől. E maximális összeget úgy kell tekinteni, hogy kiegészíti a Bizottság által a Horizont 2020 programra, az EURATOM keretprogramra és egyéb uniós programokra vonatkozóan javasolt költségvetést. Lehetővé kell továbbá tenni, hogy a programhoz azok a harmadik országok is nyújthassanak hozzájárulást, amelyek a szabályozott magfúzió területén saját kutatási programjaik és az Euratom programjai társulásának létrehozása céljából együttműködési megállapodást kötöttek az Euratommal.
Módosítás  5 Határozatra irányuló javaslat 7 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(7a) A 3. cikkben foglalt maximális összeget (...) túllépő költségek nem lehetnek hatással az Unió költségvetéséből finanszírozott egyéb projektekre, és azokat adott esetben a felső határokat meghaladva kiegészítő forrásokból kell finanszírozni.
Módosítás  6 Határozatra irányuló javaslat 7 b preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(7b) A költségvetési hatóság minkét ága egyetért abban, hogy el kell kerülni az ITER projekttel kapcsolatos, nem teljesített kifizetési előirányzatok halasztását vagy átütemezését, és vállalják, hogy együttműködnek az ilyen helyzet megelőzése érdekében.
Módosítás  7 Határozatra irányuló javaslat 2 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A programot legfeljebb 2573 millió EUR (jelenlegi értéken) összegű hozzájárulás útján, a 3. cikkben meghatározott módon kell finanszírozni.	A programot legfeljebb 2573 millió EUR (jelenlegi értéken) összegű hozzájárulás útján a többéves pénzügyi keret felső határait meghaladóan, a 3. cikkben meghatározott módon, a Bizottság által a Horizont 2020 programra, az EURATOM keretprogramra és egyéb uniós programokra vonatkozóan javasolt költségvetésen felül kell finanszírozni. Az ezen maximális összeget túllépő költségek nem lehetnek hatással az Unió költségvetéséből finanszírozott egyéb projektekre, és azokat adott esetben a felső határokat meghaladva kiegészítő források révén kell finanszírozni.
Módosítás  8 Határozatra irányuló javaslat 3 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A programot a tagállamok által rendelkezésre bocsátott hozzájárulásokból kell finanszírozni, amelyek összegét az Európai Unió általános költségvetéséhez nyújtott GNI-alapú sajátforrás-hozzájárulás számításához meghatározott, az egyes tagállamok bruttó nemzeti jövedelmére (GNI) alkalmazott lehívási mérték alapján kell megállapítani. Ezeket a hozzájárulásokat a(z) XX/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (az új költségvetési rendelet) XX. cikke értelmében a program külső címzett bevételének kell tekinteni.	A programot az Unió saját forrásaiból kell finanszírozni.
Módosítás  9 Határozatra irányuló javaslat 6 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A Bizottság megfelelő intézkedésekkel – csalás, korrupció és más jogellenes cselekmények elleni megelőző intézkedésekkel, hatásos ellenőrzésekkel, szabálytalanság feltárása esetén a jogtalanul kifizetett összegek visszafizettetésével, valamint szükség esetén hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókkal – biztosítja, hogy az Unió pénzügyi érdekei az e határozat alapján finanszírozott cselekvések végrehajtása során ne sérüljenek.	(1) A Bizottság megfelelő intézkedésekkel – csalás, korrupció és más jogellenes cselekmények elleni megelőző intézkedésekkel, hatásos ellenőrzésekkel, szabálytalanság feltárása esetén a jogtalanul kifizetett összegek visszafizettetésével, valamint szükség esetén hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókkal – biztosítja, hogy az Unió pénzügyi érdekei az e határozat alapján finanszírozott cselekvések végrehajtása során ne sérüljenek. A Bizottság meghozza a megfelelő kockázatkezelés és a költségtúllépések megelőzésének biztosításához szükséges intézkedéseket.
Módosítás  10 Határozatra irányuló javaslat 6 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A Bizottság és képviselői, valamint a Számvevőszék – dokumentumok vizsgálata, valamint helyszíni ellenőrzések és vizsgálatok útján – jogosult ellenőrzéseket végezni az e határozat alapján uniós forrásból származó támogatásokban részesülő kedvezményezetteknél, valamint az e határozat alapján uniós forrásokban részesülő vállalkozóknál, alvállalkozóknál és más harmadik feleknél.	(2) A Bizottság és képviselői, valamint a Számvevőszék – dokumentumok vizsgálata, valamint helyszíni ellenőrzések és vizsgálatok útján – jogosult ellenőrzéseket végezni az e határozat alapján uniós forrásból származó támogatásokban részesülő kedvezményezetteknél, valamint az e határozat alapján uniós forrásokban részesülő vállalkozóknál, alvállalkozóknál és más harmadik feleknél. Tekintettel arra, hogy az ITER projekt mérete és múltbeli súlyos hiányosságai miatt szükséges, hogy az Európai Parlament mint költségvetési és mentesítő hatóság e projektet szoros ellenőrzés alatt tartsa, a Bizottságnak rendszeresen tájékoztatnia kell az Európai Parlamentet a program, különösen a költségek és az ütemezés alakulásáról.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	26.3.2013
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	26 2 1
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Richard Ashworth, Zuzana Brzobohatá, Jean Louis Cottigny, José Manuel Fernandes, Eider Gardiazábal Rubial, Salvador Garriga Polledo, Jens Geier, Ingeborg Gräßle, Jutta Haug, Sidonia Elżbieta Jędrzejewska, Anne E. Jensen, Ivailo Kalfin, Jan Kozłowski, Alain Lamassoure, Giovanni La Via, George Lyon, Jan Mulder, Vojtěch Mynář, Dominique Riquet, László Surján, Helga Trüpel
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	François Alfonsi, Frédéric Daerden, Hynek Fajmon, Charles Goerens, Jürgen Klute, María Muñiz De Urquiza, Georgios Stavrakakis, Catherine Trautmann

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	30.5.2013
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	37 5 6
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Amelia Andersdotter, Josefa Andrés Barea, Zigmantas Balčytis, Ivo Belet, Bendt Bendtsen, Fabrizio Bertot, Jan Březina, Reinhard Bütikofer, Giles Chichester, Pilar del Castillo Vera, Christian Ehler, Vicky Ford, Adam Gierek, Norbert Glante, Jacky Hénin, Kent Johansson, Romana Jordan, Krišjānis Kariņš, Lena Kolarska-Bobińska, Judith A. Merkies, Jaroslav Paška, Vittorio Prodi, Miloslav Ransdorf, Herbert Reul, Teresa Riera Madurell, Jens Rohde, Paul Rübig, Amalia Sartori, Salvador Sedó i Alabart, Patrizia Toia, Evžen Tošenovský, Catherine Trautmann, Ioannis A. Tsoukalas, Claude Turmes, Vladimir Urutchev, Adina-Ioana Vălean, Kathleen Van Brempt, Alejo Vidal-Quadras
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	António Fernando Correia de Campos, Ioan Enciu, Elisabetta Gardini, Roger Helmer, Jolanta Emilia Hibner, Yannick Jadot, Seán Kelly, Vladimír Remek, Algirdas Saudargas, Lambert van Nistelrooij