JELENTÉS a Menekültügyi és Migrációs Alap létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

13.1.2014 - (COM(2011)0751 – C7‑0443/2011 – 2011/0366(COD)) - ***I

Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság
Előadó: Sylvie Guillaume

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

a Menekültügyi és Migrációs Alap létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2011)0751 – C7‑0443/2011 – 2011/0366(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2011)0751),

–   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, 78. cikkének (2) bekezdésére és 79. cikkének (2) és (4) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7‑0443/2011),

–   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–   tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, 2012. július 11-i véleményére[1],

-    tekintettel a Régiók Bizottsága 2012. július 18-i véleményére[2],

–   tekintettel 2013. január 17-i határozatára a javaslatról szóló intézményközi tárgyalások megnyitásáról és a vonatkozó tárgyalási mandátumról[3],

–   tekintettel a Tanács képviselőjének 2013. december 20-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért az Európai Parlament álláspontjával az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–   tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–   tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére, valamint a Külügyi Bizottság, a Fejlesztési Bizottság és a Költségvetési Bizottság véleményére (A7-0022/2014),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  jóváhagyja a Parlament ezen állásfoglaláshoz csatolt nyilatkozatait;

3.  tudomásul veszi a Tanács és a Bizottság ezen állásfoglaláshoz csatolt nyilatkozatait;

4.  felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez abban az esetben, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

5.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatalnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Módosítás  1

AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI^[4]*

a Bizottság javaslatához

---------------------------------------------------------

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCSRENDELETE

a Menekültügyi ▌, Migrációs és Integrációs Alap létrehozásáról

▌

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 78. cikke (2) bekezdésére, valamint 79. cikke (2) és (4) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamentek számára való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[5],

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére[6],

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)       Az Unió azon célját, hogy a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséget alkosson, többek között olyan közös intézkedések révén kell elérni, amelyek a tagállamok közötti szolidaritásra épülő, a harmadik ▌országokkal és állampolgáraikkal szemben méltányos menekültügyi és migrációs politika kialakítását eredményezik. Az Európai Tanács a 2009. december 2-i ülésén elismerte, hogy az Unióban a pénzügyi forrásokat a hatókör és az alkalmazhatóság szempontjából is egyre rugalmasabbá kell tenni, és egyre inkább össze kell hangolni a menekültügyi és migrációs politika kidolgozásának támogatása érdekében.

(1a)     Az Alapnak érvényre kell juttatnia a fokozott rugalmasság és egyszerűsítés igényét, tiszteletben tartva ezzel párhuzamosan a kiszámíthatósággal kapcsolatos követelményeket, és egyúttal biztosítva a forrásoknak az e rendeletben megállapított általános és konkrét célkitűzések megvalósítása céljaira történő méltányos és átlátható elosztását.

(1b)     Az Alap végrehajtásának vezérelve az intézkedések hatékonysága és a kiadások minősége kell, hogy legyen. Emellett az Alapot a lehető legeredményesebb és legfelhasználóbarátabb módon kell végrehajtani.

(1c)     Az új, kétpilléres struktúrának hozzá kell járulnia a belügyi vonatkozású támogatások egyszerűsítéséhez, ésszerűsítéséhez, konszolidációjához és átláthatóságához. Emellett törekedni kell a különböző alapok és programok közötti szinergiákra, összhangra és komplementaritásra, többek között a közös célkitűzésekre biztosított finanszírozás céljával. Kerülendők azonban a különböző finanszírozási eszközök közötti átfedések.

(1d)     Az Alapnak rugalmas keretet kell teremtenie, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy sajátos helyzetük és szükségleteik szerint, valamint az Alap általános és konkrét célkitűzéseinek tükrében nemzeti programjaik keretében pénzügyi forrásokhoz jussanak az Alapból finanszírozható azon szakpolitikai területek támogatása céljából, amelyek esetében a leghatékonyabb és a legmegfelelőbb lenne a pénzügyi támogatás.

(2)       A közös menekültügyi és migrációs politika fejlesztéséhez, valamint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség megerősítéséhez való hozzájárulás érdekében, figyelemmel a tagállamok közötti szolidaritás és felelősségmegosztás elvére, valamint a harmadik országokkal folytatott együttműködésre, e rendelet létrehozza a Menekültügyi ▌, Migrációs és Integrációs Alapot (a továbbiakban: az Alap).

(3)       Az Alapnak a tagállamoknak nyújtott pénzügyi támogatás révén ki kell fejeznie a szolidaritást. Fokoznia kell az Unióba irányuló migrációs áramlások hatékony kezelését olyan területeken, ahol az Unió maximális hozzáadott értéket biztosít, különösen a felelősség tagállamok közötti megosztása, valamint a felelősség harmadik országokkal való megosztása és a velük való együttműködés erősítése révén.

(3a)     Az Alap általános célkitűzésének eléréséhez való hozzájárulás céljával a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy nemzeti programjaik az e rendeletben megállapított konkrét célkitűzéseket szolgáló intézkedéseket tartalmazzanak, a forrásoknak a különböző célkitűzések között való megosztása pedig oly módon történjen, amely biztosítja e célkitűzések megvalósíthatóságát. Amennyiben valamely tagállam – szokatlan módon – el kívánna térni az e rendeletben megállapított minimális százalékos arányoktól, azt az érintett tagállamnak nemzeti programjában részletesen meg kell indokolnia.

(4)       Az egységes és magas színvonalú menekültügyi politika biztosítása, valamint a nemzetközi védelemre vonatkozó magasabb szintű előírások alkalmazása érdekében az Alapnak hozzá kell járulnia a közös európai menekültügyi rendszer hatékony működéséhez, ami a menekültügyi politikához, a jogalkotáshoz és a kapacitásépítéshez kapcsolódó intézkedéseket foglal magában, és a tagállamok közötti, valamint az uniós ügynökségekkel és harmadik országokkal folytatott együttműködésen alapuló tevékenységet jelent.

(4b)     Az Alap eredményeinek mérése céljából annak valamennyi konkrét célkitűzésére vonatkozóan közös mutatókat kell megállapítani. A közös mutatók nem befolyásolhatják az e rendeletben foglalt kapcsolódó intézkedések végrehajtásának választható vagy kötelező jellegét.

(5)       Helyénvaló támogatni és javítani a tagállamok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy teljes mértékben és helyesen hajtsák végre az Unió menekültügyi vívmányait, különösen a következők által: megfelelő befogadási feltételeket teremtenek a menedékjogot kérő személyek, a lakóhelyüket elhagyni kényszerülő személyek és a nemzetközi védelemben részesülő személyek számára; biztosítják a jogállás megfelelő meghatározását a ▌harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésére, az egységes menekült- vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállásra, valamint a nyújtott védelem tartalmára vonatkozó szabályokról szóló, 2011. december 13-i 2011/95/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel[7] összhangban; méltányos és hatékony menekültügyi eljárást alkalmaznak és előmozdítják a bevált gyakorlatok alkalmazását a menekültügy területén a nemzetközi védelemre szoruló személyek jogainak biztosítása érdekében, továbbá lehetővé teszik a tagállami menekültügyi rendszerek hatékony működését.

(6)       Az Alapnak emellett megfelelő támogatást kell kínálnia a legjobb gyakorlatok azonosítását, megosztását és előmozdítását célzó közös tagállami erőfeszítésekhez, és ahhoz, hogy hatékony együttműködési struktúrákat hozzanak létre a közös európai menekültügyi rendszer keretén belüli döntéshozatal minőségének javítása céljából.

(7)       Az Alapnak ki kell egészítenie és meg kell erősítenie az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal létrehozásáról szóló, 2010. május 19-i 439/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel[8] létrehozott Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) tevékenységeit, a tagállamok között a menekültügy terén folytatott gyakorlati együttműködés koordinálása, a különösen nagy nyomásnak kitett menekültügyi rendszerrel rendelkező tagállamok támogatása, valamint a közös európai menekültügyi rendszer megvalósításához való hozzájárulás érdekében. A Bizottság élhet a költségvetési rendeletben biztosított azon lehetőséggel, hogy az említett uniós ügynökséget konkrét és ad-hoc feladatok elvégzésével – így például a letelepítéssel kapcsolatos tagállami tevékenységek koordinálásával – bízza meg, összhangban az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal létrehozásáról szóló 439/2010/EU rendelettel.

(8)       Az Alapnak támogatnia kell az Unió és a tagállamok azzal kapcsolatos erőfeszítéseit, hogy a fennálló uniós jogszabályok szerinti kötelezettségeikre figyelemmel javítsák a tagállamoknak a menekültügyi politikáik fejlesztésével, nyomon követésével és értékelésével kapcsolatos kapacitását.

(9)       Az Alapnak támogatnia kell a tagállamok arra irányuló erőfeszítéseit is, hogy a területükön az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztosa (UNHCR) által letelepítésre jogosultnak nyilvánított menekültek és lakóhelyüket elhagyni kényszerülő személyek számára nemzetközi védelmet és tartós megoldást nyújtsanak – például gondoskodjanak a letelepítési szükségletek felméréséről és az érintett személyeknek a területükre való átszállításáról – annak érdekében, hogy biztos jogállást biztosítsanak számukra, és előmozdítsák eredményes beilleszkedésüket.

(9a)     Az Alapnak támogatást kell biztosítania a menekültügyi eljárások biztonságosabb igénybevételéhez kapcsolódó – különösen a főbb tranzitországokat célzó – új megközelítésekhez, mint például a bizonyos csoportokra vonatkozó védelmi programokhoz vagy a menedékjog iránti kérelmek elbírálásának bizonyos eljárásaihoz.

(10)     Az alapnak jellegéből adódóan alkalmasnak kell lennie arra, hogy támogassa a tagállamok által közösen elfogadott, a nemzetközi védelemben részesülő ▌, valamint a nemzetközi védelmet kérelmező személyek egyik tagállamból egy másik tagállamba való átszállítását szolgáló önkéntes tehermegosztási műveleteket.

(11)     A menedékjogot kérelmező vagy a nemzetközi védelem más formái iránt folyamodó személyek beáramlása hatékony kezelésének biztosítása érdekében harmadik országokkal folytatott partnerség és együttműködés az uniós menekültügyi politika lényeges összetevője. Annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a nemzetközi védelem igénybevételét és tartós megoldásokat nyújtsanak a lehető legkorábbi szakaszban, többek között a regionális védelmi programok keretében ^▌, az Alapnak erőteljes uniós letelepítési összetevőt kell tartalmaznia.

(12)     Az európai társadalmakba való integráció folyamatának javítása és megerősítése érdekében az Alapnak – a tagállamok gazdasági és társadalmi igényeivel összhangban – meg kell könnyítenie az Unióba irányuló jogszerű migrációt, és az integrációs folyamat előkészítéséről már az Unióba érkező harmadik országbeli állampolgárok származási országában előre kell gondoskodnia.

(13)     Annak érdekében, hogy hatékony legyen és a lehető legnagyobb hozzáadott értéket érje el, az Alapnak célzottabb megközelítést kell alkalmaznia, támogatva az olyan összefüggő stratégiákat, amelyek kifejezetten a harmadik országbeli állampolgárok nemzeti, helyi és/vagy adott esetben regionális szintű integrációját szolgálják. E stratégiákat elsősorban a helyi vagy regionális hatóságoknak, valamint nem állami szereplőknek kell végrehajtaniuk, nem kizárva ugyanakkor a nemzeti hatóságokat sem, különösen amennyiben a tagállam sajátos közigazgatási szervezete ezt teszi szükségessé, vagy amennyiben a nemzeti intézményi felépítés szerint az integrációs intézkedések az állam és a decentralizált közigazgatási szintek megosztott hatáskörébe tartoznak. A végrehajtó szervezeteknek a sajátos helyzetüknek leginkább megfelelő intézkedéseket kell kiválasztaniuk a rendelkezésre álló intézkedési lehetőségek közül.

(13a)   Az Alap végrehajtásának összhangban kell állnia az integrációs politikára vonatkozó, a közös integrációs programban meghatározott közös uniós alapelvekkel.

(14)     Az integrációs intézkedések alkalmazási körének ki kell terjednie a nemzetközi védelemben részesülő személyekre is, az integráció tekintetében alkalmazott átfogó megközelítés biztosítása érdekében, figyelembe véve e célcsoportok sajátosságait. Amennyiben az integrációs intézkedésekre a befogadással együttesen kerül sor, a tevékenységeknek adott esetben ki kell terjednie a menedékkérőkre is.

(15)     Annak érdekében, hogy biztosítható legyen a harmadik országok állampolgárai beilleszkedésének az Európai Unió általi következetes kezelése, az ezen Alapból finanszírozott tevékenységeknek célirányosnak kell lenniük, és ki kell egészíteniük az Európai Szociális Alapból finanszírozott tevékenységeket. Ebben az összefüggésben a tagállamok ezen Alap végrehajtásáért felelős hatóságait fel kell kérni, hogy hozzanak létre együttműködési és koordinációs mechanizmusokat a tagállamok által az Európai Szociális Alap tevékenységeinek irányítására kijelölt hatóságokkal.

(15a)   Gyakorlati okokból néhány tevékenység személyek csoportjaira is vonatkozhat, akiknek ügye hatékonyabban kezelhető csoportszinten anélkül, hogy tagjai között különbséget tennének. Ezért helyénvaló lenne biztosítani az ilyen szándékkal élő tagállamok számára, hogy nemzeti programjukban előírhassák, hogy az integrációs intézkedések a harmadik országbeli állampolgárok közvetlen hozzátartozóira is kiterjedhetnek, amennyiben ez a szóban forgó tevékenységek hatékony végrehajtása érdekében szükségesnek bizonyul. Közvetlen hozzátartozónak számít a házastárs/élettárs, illetve bármely, az integrációs tevékenység által érintett harmadik országbeli állampolgárral felmenő vagy lemenő ágon közvetlen családi kapcsolatban álló személy, aki egyébként nem esne az Alap hatálya alá.

(16)     Az Alapnak továbbá támogatnia kell a tagállamokat a jogszerű migráció szervezésére irányuló stratégiák kialakításában, és azon kapacitásuk továbbfejlesztésében, amely a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó bevándorlási és integrációs stratégiáik, politikáik és intézkedéseik – beleértve az uniós jogi eszközöket is – kidolgozására, végrehajtására, nyomon követésére és értékelésére irányul. Az Alapnak emellett támogatnia kell az információcserét, a bevált gyakorlatok cseréjét, valamint a közigazgatás különböző területei közötti, illetve a más tagállamokkal folytatott együttműködést.

(17)     Az Uniónak tovább kell folytatnia és ki kell terjesztenie a mobilitási partnerségek – mint a harmadik országokkal folytatott migrációkezelés fő stratégiai, átfogó és hosszú távú együttműködési keretének – a használatát. Az Alapnak támogatnia kell a mobilitási partnerségek keretében – akár az Unióban, akár harmadik országokban – folyó tevékenységeket, amelyek uniós szükségletek és prioritások megvalósítását célozzák és szolgálják, különösen az olyan intézkedéseket, amelyek biztosítják az Unióra és harmadik országokra is kiterjedő finanszírozás folyamatosságát.

(18)     Helyénvaló azon tagállami erőfeszítések további támogatása és ösztönzése, amelyek célja, hogy a visszatérés kezelését annak minden vetületében javítsák a különösen a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról szóló, 2008. december 16-i 2008/115/EK irányelvben meghatározott, visszatérésre vonatkozó közös előírások folyamatos, méltányos és hatékony végrehajtása céljával ^▌. Az Alapnak emellett támogatnia kell a nemzeti szintű visszatérési stratégiákat az integrált visszatéréskezelés elve értelmében, valamint az említett stratégiák harmadik országokban való hatékony végrehajtását támogató intézkedéseket.

(19)     Ami a személyek ténylegesen önkéntes visszatérését illeti – ideértve azokat a személyeket is, akik attól függetlenül vissza kívánnak térni, hogy nem kötelesek elhagyni a területet –, elő kell irányozni az ilyen visszatérők ösztönzését, például magasabb szintű visszatérési támogatás formájában biztosított kedvezőbb elbánás nyújtásával. A ténylegesen önkéntes visszatérés ilyen formája a visszatérőknek, illetve a költséghatékonyság szempontjából a hatóságoknak is kedvez. A tagállamokat ösztönözni kell arra, hogy részesítsék előnyben a ténylegesen önkéntes visszatérést.

(20)     Szakpolitikai szempontból azonban az önkéntes visszatérés és a kitoloncolás egymáshoz kapcsolódó és egymást kölcsönösen erősítő formák, és a tagállamokat arra kell ösztönözni, hogy a visszatérés kezelése során erősítsék a két visszatérési forma egymást kiegészítő jellegét. Kitoloncolásra az Európai Unió bevándorlási és menekültügyi politikája integritásának és a tagállamok bevándorlási és menekültügyi rendszerei megőrzésének érdekében van szükség. A kitoloncolás lehetősége tehát előfeltételt képez egyrészt annak biztosításához, hogy ez a politika ne legyen veszélyeztethető, másrészt a jogállamiság érvényesítéséhez, ami önmagában is lényeges a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség létrehozásához. Az Alapnak tehát adott esetben támogatnia kell az uniós jogban foglalt előírásoknak megfelelő kitoloncolás megkönnyítésére irányuló tagállami intézkedéseket, a visszatérők alapvető jogainak és méltóságának teljes mértékű tiszteletben tartása mellett.

(21)     Az Alapnak feltétlenül támogatnia kell a visszatérési országban hozott, a visszatérőkre vonatkozó különleges intézkedéseket azért, hogy biztosítsák a személyek hatékony, megfelelő körülmények között történő visszatérését a származási városukba vagy régiójukba, és hogy javítsák tartós visszailleszkedésüket a közösségükbe.

(22)     Az Unió visszafogadási megállapodásai szerves részét képezik az Unió visszatérési politikájának, és központi eszközei a migrációs áramlások hatékony kezelésének, mivel megkönnyítik az illegális migránsok gyors visszatérését. E megállapodások az Európai Unió és az illegális migránsok származási vagy tranzitországait képező harmadik országok közötti párbeszéd és együttműködés egyik fontos elemét jelentik, és a visszatérésre vonatkozó hatékony nemzeti és uniós szintű stratégiák érdekében támogatni kell ezen megállapodások végrehajtását a harmadik országokban.

(23)     Az Alapnak ki kell egészítenie és meg kell erősítenie a 2004. október 26-i 2007/2004/EK tanácsi rendelettel létrehozott, az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség (Frontex ▌) tevékenységeit, amelynek feladatai között szerepel, hogy biztosítsa a szükséges támogatást a tagállamok számára a közös visszatérési műveletek ▌megszervezéséhez ▌, és meghatározza az úti okmányok megszerzésének, illetve a tagállamok területén ▌ illegálisan tartózkodó, harmadik országbeli állampolgárok kitoloncolásának bevált módszereit, továbbá hogy a külső határoknál fokozott technikai és operatív segítség iránti igény felmerülése esetén támogassa a tagállamokat, figyelembe véve hogy bizonyos esetek humanitárius vészhelyzetet is jelenthetnek és tengeri mentést is szükségessé tehetnek.

(23a)   A személyek visszatérésének e rendelet szerinti támogatása mellett az Alapnak az illegális bevándorlás, illetve a jogszerű migrációra vonatkozó hatályos szabályok megkerülése elleni küzdelmet célzó egyéb intézkedéseket is támogatnia kell, ezáltal őrizve a tagállamok bevándorlási rendszerének integritását.

(24)     Az Alapot az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített jogok és alapvető elvek, valamint a vonatkozó nemzetközi eszközökben, többek között az Emberi Jogok Európai Bírósága vonatkozó ítélkezési gyakorlatában meghatározott alapvető jogok maradéktalan tiszteletben tartása mellett kell végrehajtani. A támogatható tevékenységeknek figyelembe kell venniük a migránsok, menekültek és a menedékkérők védelmének emberi jogi alapú megközelítését, és különösen biztosítaniuk kell, hogy a kiszolgáltatott személyek, nők, kísérő nélküli kiskorúak és más, veszélyeztetett helyzetű kiskorúak sajátos helyzete különleges figyelmet és célzott választ kapjon.

(24a)   A „kiszolgáltatott személyek” és a „családtagok” fogalmát az e rendelet szempontjából releváns különböző jogi aktusok különbözőképpen határozzák meg. Ezért ezeket a vonatkozó jogi aktus szerint kell értelmezni, szem előtt tartva az összefüggést, amelyben használatosak. A letelepedéssel összefüggésben a letelepítést végző tagállamoknak letelepítési gyakorlatuk és a tényleges letelepítési eljárásaik során szorosan egyeztetniük kell az UNHCR-rel a „családtagok” fogalmával kapcsolatban.

(25)     Az Alap keretében támogatott, harmadik országokban vagy ezekkel kapcsolatban végrehajtott intézkedéseket úgy kell végrehajtani, hogy szinergia és összhang alakuljon ki az Unió területén kívül végrehajtott, mind földrajzi, mind tematikus alapú uniós külső segítségnyújtási eszközökkel támogatott egyéb intézkedésekkel. Ezen intézkedések végrehajtása során biztosítani kell különösen a szóban forgó országra vagy régióra irányuló uniós külső tevékenység és külpolitika elveivel és alapvető célkitűzéseivel való teljes összhangot. Ezeknek az intézkedéseknek a célja nem lehet a kifejezetten fejlesztésre irányuló intézkedések támogatása ▌, és adott esetben ki kell egészíteniük a külső segítségnyújtási eszközökön keresztül nyújtott pénzügyi segítségnyújtást. A fejlesztési politikáról kialakított európai konszenzus 35. pontjában foglaltaknak megfelelően tiszteletben kell tartani a politikák fejlesztési célú koherenciájának az elvét. Fontos biztosítani továbbá, hogy a sürgősségi segély felhasználása ▌összhangban legyen az Unió humanitárius politikájával és adott esetben kiegészítse azt, valamint tiszteletben tartsa a humanitárius segítségnyújtással kapcsolatos európai konszenzusban megállapított humanitárius elveket.

(26)     Az Alap keretében rendelkezésre álló források jelentős részét az egyes tagállamok által a migrációs áramlások kezelésére tett erőfeszítések formájában viselt felelősség arányában kell elosztani, objektív szempontok alapján. E célra a migrációs áramlásokra vonatkozó legfrissebb statisztikai adatokat kell használni, amelyek közé tartozik például az első menedékjog iránti kérelmek száma, a menedékjogot vagy kiegészítő védelmet megadó pozitív határozatok száma, a letelepített menekültek száma, a jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok száma, a valamely tagállam által kibocsátott tartózkodási engedélyt megszerzett harmadik országbeli állampolgárok száma, a nemzeti hatóságok által kibocsátott kiutasítási határozatok száma, valamint a tényleges visszatérések száma[9].

(26a)   E rendeletben meg kell határozni a tagállamoknak kiutalandó alapösszegeket. Az alapösszeget az Európai Menekültügyi Alap, az Európai Integrációs Alap és az Európai Visszatérési Alap keretében az egyes tagállamoknak a 2011., 2012. és a 2013. évben nyújtott juttatások átlaga alapján kell kiszámítani. A számítások elvégzésére az említett Alapok létrehozásáról szóló 2007/573/EK európai parlamenti és tanácsi határozat 13. cikkének (2) bekezdésében, a 2007/435/EK tanácsi határozat 12. cikkének (2) bekezdésében, illetve a 2007/575/EK európai parlamenti és tanácsi határozat 14. cikkének (2) bekezdésében foglalt elosztási kritériumoknak megfelelően került sor. Tekintettel az Európai Tanács 2013. február 7–8-i következtetéseire, amelyek hangsúlyozták, hogy „különös hangsúlyt kapnak az aránytalan mértékű migrációs kihívásokkal küzdő szigeti társadalmak”, Ciprus és Málta esetében helyénvaló megnövelni a minimumösszegeket.

(27)     Bár helyénvaló bizonyos összegeket a rendelkezésre álló legfrissebb statisztikai adatok alapján kiosztani egyes tagállamoknak, az Alap keretében rendelkezésre álló források egy részét emellett a tagállamoktól együttes erőfeszítést igénylő és az Unió számára jelentős hozzáadott értéket generáló konkrét intézkedések végrehajtására, valamint az Unió letelepítési programjának végrehajtására, illetve a nemzetközi védelemben részesülők egyik tagállamból egy másikba történő átszállításának végrehajtására kell fordítani.

(28)     E célból e rendeletben meg kell állapítani az Alap forrásaiból támogatható konkrét intézkedések jegyzékét. További összegeket kell biztosítani azon tagállamoknak, amelyek kötelezettséget vállalnak ezek végrehajtására.

(29)     Az Unió letelepítési programjának fokozatos kialakítására tekintettel az Alapnak célzott támogatást kell biztosítania pénzügyi ösztönzők (átalányösszegek) formájában, minden letelepített személy után. A Bizottság az EASO-val együttműködve – mindegyik szervezet a saját hatáskörének megfelelően – nyomon követi az Alapból támogatott letelepítési műveletek hatékony végrehajtását.

(30)     Az uniós letelepítési erőfeszítések hatásának a nemzetközi védelemre szoruló személyek számára nyújtandó védelem tekintetében való növelése, valamint a letelepítés stratégiai hatásának a letelepítésre leginkább rászoruló személyekre való fokozottabb összpontosításon keresztül történő maximalizálása érdekében a letelepítésre vonatkozóan uniós szintű közös prioritásokat kell meghatározni. Ezek a közös prioritások csak akkor módosítandók, ha ennek szükségessége egyértelműen indokolt, illetve módosításukra az UNHCR ajánlásai fényében, az e rendeletben meghatározott általános kategóriák alapján kerülhet sor.

(31)     Tekintettel különlegesen kiszolgáltatott helyzetükre, a nemzetközi védelemre szoruló személyek bizonyos kategóriáinak mindig szerepelniük kell a közös uniós letelepítési prioritások között.

(32)     A közös uniós letelepítési prioritásokban meghatározott letelepítési szükségleteket figyelembe véve emellett további pénzügyi ösztönzést szükséges nyújtani a személyek letelepítésére egyes meghatározott földrajzi területek, illetve nemzetiségek tekintetében, valamint a letelepítésre szoruló személyek meghatározott kategóriái tekintetében olyan esetekben, amelyekben a letelepítést ítélik az érintettek sajátos szükségleteinek leginkább megfelelő megoldásnak.

(33)     A tagállamok közötti szolidaritás és felelősségmegosztás fokozása érdekében – különösen a menekültáramlások által leginkább érintett tagállamokra irányulóan – pénzügyi ösztönzőkön alapuló hasonló mechanizmust kell kialakítani a nemzetközi védelemben részesülő személyek egyik tagállamból egy másikba történő átszállítása céljára. A mechanizmusnak – akár abszolút, akár arányos értelemben – csökkentenie kell a nagyobb számú menedékkérőt, illetve nemzetközi védelemben részesülő személyt fogadó tagállamokra nehezedő nyomást.

▌

(35)     Az Alap által nyújtott támogatás hatékonyabb lesz, és nagyobb hozzáadott értéket biztosít, ha e rendeletben korlátozott számú olyan kötelező célkitűzés is megállapításra kerül, amelyeket az egyes tagállamok által kialakított programokban követni kell, figyelemmel a tagállam sajátos helyzetére és szükségleteire.

(36)     A fokozott szolidaritás szempontjából fontos, hogy az Alap – adott esetben az Európai Bizottság által irányított humanitárius segítségnyújtási tevékenységgel összhangban és a szinergiákat kiaknázva – sürgősségi segély formájában kiegészítő támogatást biztosítson a tagállamokban vagy ▌ harmadik országokban súlyos migrációs nyomással jellemzett szükséghelyzetek kezelésére, illetve lakóhelyüket elhagyni kényszerülő személyek tömeges beáramlása esetén, a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges beáramlása esetén nyújtandó átmeneti védelem minimum követelményeiről, valamint a tagállamok e személyek befogadása és a befogadás következményeinek viselése tekintetében tett erőfeszítései közötti egyensúly előmozdítására irányuló intézkedésekről szóló, 2001. július 20-i 2001/55/EK tanácsi irányelvnek megfelelően. A sürgősségi segélynek magában kell foglalnia az ad-hoc humanitárius befogadási programok támogatását is, amelyek célja, hogy valamely harmadik országban bekövetkező, sürgős intézkedéseket igénylő humanitárius válság esetén valamely tagállam területén ideiglenes tartózkodási lehetőséget kínáljanak. Ezen egyéb humanitárius befogadási programok azonban nem sérthetik és nem áshatják alá az Unió letelepítési programját, amelynek célja kifejezetten az, hogy a kezdetektől fogva tartós megoldást kínáljon a harmadik országokból az Unióba átszállított, nemzetközi védelmet igénylő személyek számára. E célból a tagállamok nem jogosultak további átalányösszegekre azon személyek tekintetében, akik az ilyen egyéb humanitárius befogadási programok keretében a területükön ideiglenes tartózkodási engedélyt kaptak.

(37)     E rendeletnek pénzügyi támogatást kell biztosítania az Európai Migrációs Hálózat létrehozásáról szóló, 2008. május 14-i 2008/381/EK tanácsi határozattal[10] létrehozott Európai Migrációs Hálózat ▌tevékenységeihez, annak célkitűzéseivel és feladataival összhangban ▌.

(38)     A 2008/381/EK határozatot tehát módosítani kell az eljárások összehangolása, valamint annak megkönnyítése érdekében, hogy a nemzeti kapcsolattartó pontok számára a megfelelő pénzügyi támogatás időben biztosítható legyen.

(39)     A tagállamoknak letelepítés és/vagy a nemzetközi védelemben részesülő személyek egyik tagállamból egy másik tagállamba történő átszállítása céljára átalányösszeg formájában nyújtott pénzügyi ösztönzők céljának fényében, valamint mivel azok a tényleges költségeknek csak egy kis töredékét jelentik, e rendeletnek rendelkeznie kell bizonyos eltérésekről a támogatható kiadásokra vonatkozó szabályok tekintetében.

(40)     A jelen rendeletben szereplő, a letelepítés és a nemzetközi védelemben részesülő személyek egyik tagállamból egy másik tagállamba történő átszállítása célját szolgáló átalányösszegekre, az egyes intézkedések meghatározására és a közös uniós letelepítési prioritásokra vonatkozó rendelkezések kiegészítése és módosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el. Különösen fontos, hogy a Bizottság előkészítő munkája során – többek között szakértői szinten is – megfelelő konzultációkat folytasson. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és megszövegezése során a Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy a vonatkozó dokumentumok egyidejűleg, időben és megfelelő módon eljussanak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz.

(40a)   A rendelet alkalmazása során – ideértve a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elkészítését – a Bizottságnak konzultálnia kell valamennyi tagállam szakértőivel.

(41)     E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni. Ezeket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek[11] megfelelően kell gyakorolni.

(42)     Az Uniós költségvetésből származó finanszírozásnak olyan tevékenységekre kell koncentrálnia, amelyeknél az uniós fellépés hozzáadott értéket eredményez a tagállami fellépéshez képest. Mivel az Európai Unió a tagállamoknál alkalmasabb helyzetben van arra, hogy keretet biztosítson az uniós szolidaritás kifejezéséhez a migrációs áramlások kezelése területén, az e rendelet alapján nyújtott pénzügyi támogatásnak hozzá kell járulnia különösen a nemzeti és uniós képességek megerősítéséhez ezen a területen.

(42a)   A köz- és magán pénzügyi források mobilizálása, egyesítése és megsokszorozása révén maximalizálni kell az uniós támogatások hatását.

(42b)   A Bizottságnak a horizontális rendelet 50. cikkével összhangban nyomon kell követnie az Alap végrehajtását, az eredmények és a hatások értékelését szolgáló közös mutatók segítségével. E mutatóknak – többek között a vonatkozó referenciaértékeknek – kell képezniük a minimális alapot annak értékeléséhez, hogy az Alap célkitűzései milyen mértékben teljesültek.

(43)     Kezelésének és végrehajtásának szempontjából az Alapnak az e rendelet és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra, valamint a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatását biztosító eszközre vonatkozó általános rendelkezésekről szóló […/…]/EU rendelet által alkotott összefüggő rendszer részét kell képeznie ^▌. Az Alappal összefüggésben a(z) …/…/EU rendelet [horizontális rendelet] 12. cikkében említett partnerséget úgy kell értelmezni, hogy az magában foglalja a releváns nemzetközi szervezeteket, nem kormányzati szervezeteket és szociális partnereket. A partnerség összetételének kialakításáért és a partnerség megvalósításának gyakorlati módszerei kidolgozásáért az egyes tagállamok felelősek.

(44)     Mivel e rendelet célját – nevezetesen az Unióba, mint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség egy részébe irányuló migrációs áramlások hatékony, a közös menekültügyi politikával összhangban álló kezeléséhez, a kiegészítő védelem és átmeneti védelem biztosításához, valamint a közös bevándorlási politikához való hozzájárulást – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és azok uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(44a)   A Európai Unió működéséről szóló szerződés 8. és 10. cikke alapján az Alapnak figyelembe kell vennie a nők és a férfiak közötti egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség elvének érvényesítését.

(45)     Az Európai Menekültügyi Alap létrehozásáról szóló, 2007. május 23-i 2007/573/EK európai parlamenti és tanácsi határozatot ▌hatályon kívül kell helyezni.

(46)     A 2008–2013-as időszakra az Európai Visszatérési Alap létrehozásáról szóló, 2007. május 23-i 2007/575/EK európai parlamenti és tanácsi határozatot ▌hatályon kívül kell helyezni.

(47)     A 2007–2013-as időszakra a harmadik országok állampolgárainak beilleszkedését segítő európai alap létrehozásáról szóló, 2007. június 25-i 2007/435/EK tanácsi határozatot ▌hatályon kívül kell helyezni.

(48)     Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló jegyzőkönyv 3. cikke értelmében és e jegyzőkönyv 4. cikkének sérelme nélkül Írország bejelentette ▌, hogy részt kíván venni e rendelet elfogadásában és alkalmazásában ▌.

(49)     Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló jegyzőkönyv 3. cikke értelmében és e jegyzőkönyv 4. cikkének sérelme nélkül az Egyesült Királyság bejelentette ▌, hogy részt kíván venni e rendelet elfogadásában és alkalmazásában ▌.

(50)     Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(51)     Helyénvaló e rendelet időbeli hatályát összehangolni a .../...*/EU tanácsi rendelettel. E rendeletet tehát 2014. január 1-jétől kell alkalmazni,

ELFOGADTÁK EZT A RENDELETET:

I. FEJEZETÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Cél és hatály

(1)         E rendelet a 2014. január 1-jétől 2020. december 31-ig terjedő időszakra létrehozza a Menekültügyi ▌, Migrációs és Integrációs Alapot (a továbbiakban: Alap).

(2)         Ez a rendelet meghatározza:

a)      a pénzügyi támogatás célkitűzéseit és a támogatható intézkedéseket;

b)     a támogatható intézkedések végrehajtásának általános keretét;

c)      a rendelkezésre álló pénzügyi forrásokat és elosztásukat;

d)     a közös uniós letelepítési prioritások kialakításának alapelveit és mechanizmusát;

e)      az Európai Migrációs Hálózat tevékenységeihez biztosított pénzügyi támogatást.

(3)         E rendelet előírja a(z) …/…/EU rendelet [horizontális rendelet] szabályainak alkalmazását, e rendelet 4a. cikkének sérelme nélkül.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a)          „letelepítés”: az a folyamat, amelynek során harmadik országbeli állampolgárokat nemzetközi védelemre szorultságuk alapján az Egyesült Nemzetek menekültügyi főbiztosának (UNHCR) kérésére ▌ egy harmadik országból valamely tagállamba szállítanak és ott letelepítenek, ahol az alábbi jogállások egyikével rendelkezve engedéllyel tartózkodhatnak:

i.       a 2011/95/EU irányelv 2. cikkének e) pontja szerinti „menekültjogállás”;

ia.    a 2011/95/EU irányelv 2. cikkének g) pontja szerinti kiegészítő védelmi jogállás; vagy

ii.      olyan egyéb jogállás, amely a nemzeti és az uniós jog szerint hasonló jogokat és ellátásokat biztosít, mint az i. és az ia. pontban említett jogállások;

aa)        „egyéb humanitárius befogadási program”: olyan ad hoc folyamat, amelynek keretében egy tagállam harmadik országbeli állampolgárokat fogad be a területén való ideiglenes tartózkodás céljából annak érdekében, hogy védelmet nyújtson számukra különböző események, például politikai fejlemények vagy konfliktusok okozta, sürgősen kezelendő humanitárius válságok esetén;

ab)        „nemzetközi védelem”: a 2011/95/EU irányelv szerinti menekültjogállás, illetve kiegészítő védelmi jogállás;

ac)        „visszatérés (kiutasítás)”: a 2008/115/EK irányelv 3. cikkében meghatározottak szerint egy harmadik országbeli állampolgár visszatérési folyamata, függetlenül attól, hogy visszatérési kötelezettség önkéntes teljesítéséről vagy kitoloncolásról van szó;

▌

c)          „harmadik országbeli állampolgár”: olyan személy, aki a Szerződés 20. cikkének (1) bekezdése értelmében nem uniós polgár. A harmadik országbeli állampolgárokra való hivatkozást úgy kell értelmezni, hogy az magában foglalja a hontalan személyeket és a nem meghatározott állampolgársággal rendelkező személyeket is;

ca)        „kitoloncolás”: a 2008/115/EK irányelv 3. cikkében meghatározottak szerint a visszatérési kötelezettség kikényszerítése, azaz a tagállamból történő fizikai elszállítás;

cb)        „önkéntes távozás”: a 2008/115/EK irányelv 3. cikkében meghatározottak szerint a visszatérési kötelezettségnek a kiutasítási határozatban erre a célra meghatározott határidőn belüli teljesítése;

d)          „kísérő nélküli kiskorú”: harmadik ország olyan állampolgára, ▌ aki a 18. életévét még nem töltötte be, és az érintett tagállam joga vagy nemzeti gyakorlata alapján a felügyeletéért felelős nagykorú személy kísérete nélkül lép vagy lépett a tagállamok területére, mindaddig, amíg ilyen személy tényleges felügyelete alá nem kerül; kísérő nélküli kiskorú az a kiskorú is, aki a tagállamok területére lépését követően marad kísérő nélkül;

da)        „kiszolgáltatott személy”: minden olyan harmadik országbeli állampolgár, aki az Alap keretében támogatott tevékenységekkel kapcsolatos szakpolitikai területre vonatkozó uniós jog értelmében megfelel ezen fogalommeghatározásnak;

e)          „családtag”: minden olyan harmadik országbeli állampolgár, aki az Alap keretében támogatott tevékenységekkel kapcsolatos szakpolitikai területre vonatkozó uniós jog értelmében megfelel ezen fogalommeghatározásnak;

f)           „szükséghelyzet”: a következőkből eredő helyzet:

i.       súlyos migrációs nyomás egy vagy több tagállamban, amelyet harmadik országbeli állampolgárok jelentős és aránytalan beáramlása jellemez, ami jelentős és sürgős igényeket támaszt a befogadásukat és az idegenrendészeti őrizetet szolgáló létesítmények, a menekültügyi rendszerek és eljárások tekintetében; vagy

ii.      a 2001/55/EK irányelv értelmében vett átmeneti védelmi mechanizmus végrehajtása; vagy

iii.     súlyos migrációs nyomás olyan harmadik országokban, amelyekben a menekültek megrekedtek különböző események, például politikai fejlemények és konfliktusok következtében.

3. cikk

Célok

(1)         Az Alap általános célja a migrációs áramlások hatékony kezeléséhez, valamint a közös menekültügyi politika, a kiegészítő védelem, az átmeneti védelem és a közös migrációs politika végrehajtásához, megerősítéséhez és fejlesztéséhez való hozzájárulás, az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített jogok és elvek maradéktalan tiszteletben tartása mellett.

(2)         Ezen az általános célon belül az Alap a következő közös konkrét célok eléréséhez járul hozzá:

a)      a közös európai menekültügyi rendszer valamennyi vonatkozásának megerősítése és fejlesztése, beleértve annak külső dimenzióját is;

▌

b)     a tagállamokba irányuló jogszerű migráció támogatása a tagállamok gazdasági és társadalmi szükségleteivel – például a munkaerő-piaci igényekkel – összhangban, védve ugyanakkor a tagállamok bevándorlási rendszereinek integritását, továbbá a harmadik országbeli állampolgárok tényleges integrációjának elősegítése ▌;

▌

c)      a harmadik országbeli állampolgárok visszatérésére vonatkozó, az illegális bevándorlás elleni küzdelemhez hozzájáruló, tisztességes és hatékony stratégiák előmozdítása a tagállamokban, hangsúlyt fektetve a visszatérés fenntarthatóságára és a származási vagy tranzitországokba való tényleges visszafogadásra;

d)     a tagállamok közötti szolidaritás és felelősségmegosztás ▌ előmozdítása többek között gyakorlati együttműködés révén, különösen azon tagállamok vonatkozásában, amelyeket a leginkább érintenek a migrációs és menekültáramlások ▌.

Az Alap konkrét céljainak teljesítését a horizontális rendelet 50. cikkének (2) bekezdésével összhangban, a IV. mellékletben foglalt közös mutatók, valamint a nemzeti programokban foglalt programspecifikus mutatók segítségével kell értékelni.

(3)         Az (1) és (2) bekezdésben említett célok teljesítése érdekében hozott intézkedéseknek teljes mértékben koherensnek kell lenniük az Unió külső finanszírozási eszközein keresztül támogatott intézkedésekkel, valamint az Unió külső tevékenységének céljaival és elveivel.

(4)         A (1) és (2) bekezdésben említett célokat az Unió humanitárius politikájára vonatkozó elvek és célok kellő figyelembevételével kell megvalósítani. Az Unió külső finanszírozási eszközei által finanszírozott intézkedésekkel való összhangot a 24a. cikkel összhangban biztosítani kell.

3a. cikk

Partnerség

Az Alappal összefüggésben a(z) …/…/EU rendelet [horizontális rendelet] 12. cikkében említett partnerséget úgy kell értelmezni, hogy az magában foglalja a releváns nemzetközi szervezeteket, nem kormányzati szervezeteket és szociális partnereket.

▌

II. FEJEZET

A KÖZÖS EURÓPAI MENEKÜLTÜGYI RENDSZER

5. cikk

Befogadási és menekültügyi rendszerek

(1)         A 3. cikk (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott konkrét célkitűzésen belül, a(z) …/…/EU rendelet [horizontális rendelet] 13. cikkében előírt politikai párbeszéd elfogadott következtetéseinek megfelelően, valamint a 20. cikkben meghatározott nemzeti programok célkitűzéseivel összhangban az Alap támogatja a harmadik országbeli állampolgárok alábbi kategóriái közül egyre vagy többre összpontosító intézkedéseket:

–       a 2011/95/EU irányelv szerinti menekültjogállással, illetve kiegészítő védelmi jogállással rendelkező személyek;

–       azon személyek, akik kérvényezték a fenti védelmi formák egyikét, de még nem értesültek a végleges döntésről;

–       a 2001/55/EK irányelv szerinti átmeneti védelmet élvező személyek;

–       valamely tagállamban letelepített vagy valamely tagállamból átszállított, illetve letelepítés vagy átszállítás alatt álló személyek.

–       Ennek megfelelően a befogadási feltételek és a menekültügyi eljárások tekintetében az Alap elsősorban a személyek fent említett kategóriáira összpontosító következő intézkedéseket támogatja:

a)     anyagi támogatás nyújtása, ideértve a határon történő segítségnyújtást, valamint oktatás, képzés, támogató szolgáltatások, egészségügyi és pszichológiai ellátás biztosítása;

aa)   támogató szolgáltatások, például fordítás és tolmácsolás, oktatás, képzés, így nyelvi képzés biztosítása, valamint az érintett személy jogállásával összefüggő egyéb kezdeményezések;

ab)   olyan igazgatási struktúrák, rendszerek, valamint a személyzet és a megfelelő hatóságok részére nyújtandó képzések kialakítása és fejlesztése, amelyek biztosítják a menedékkérők zökkenőmentes hozzáférését a menekültügyi eljárásokhoz és a hatékony és minőségi menekültügyi eljárást, elsősorban az uniós vívmányok fejlődésének támogatása érdekében, amennyiben ez szükséges;

b)     szociális támogatás nyújtása, közigazgatási és/vagy bírósági formaságokkal kapcsolatban nyújtott információ vagy segítség és a menekültügyi eljárás lehetséges eredményével kapcsolatban nyújtott információ vagy tanácsadás, beleértve az olyan szempontokat is, mint a ▌ visszatérésre vonatkozó eljárások;

c)      jogi segítségnyújtás és jogi képviselet biztosítása;

▌

ca)    a kiszolgáltatott csoportok azonosítása, és külön segítségnyújtás a kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek számára, különösen a fenti a)–c) pontban foglaltaknak megfelelően;

cb)    az idegenrendészeti őrizet alternatíváját jelentő intézkedések kidolgozása, fejlesztése és javítása.

Amennyiben célszerű, és amennyiben az adott tagállam nemzeti programja rendelkezik erről, az Alap támogathatja az integrációval kapcsolatos – például a 9. cikk (1) bekezdésében foglalt, a fent említett személyek befogadásával kapcsolatos – intézkedéseket is.

(2)         A 3. cikk (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott konkrét célkitűzésen belül, valamint a 20. cikkben meghatározott nemzeti programok célkitűzéseivel összhangban – az elszállásolással kapcsolatos infrastruktúra és a befogadási rendszerek tekintetében – az Alap különösen a következő intézkedéseket támogatja:

a)     az elszállásolással kapcsolatos meglévő infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése és fenntartása;

b)     az igazgatási struktúrák és rendszerek megerősítése és fejlesztése;

c)      a helyi közösségek tájékoztatása ▌;

d)     a hatóságok, többek között helyi hatóságok ▌ azon alkalmazottai részére tartott képzések, akik kapcsolatba kerülnek az (1) bekezdésben említett személyekkel, azok befogadásával összefüggésben;

e)      az elszállásolással kapcsolatos új infrastruktúra és szolgáltatások, valamint igazgatási struktúrák és rendszerek kialakítása, működtetése és fejlesztése, különösen – szükség esetén – a tagállamok strukturális igényeinek kielégítése céljából.

(3)         A 3. cikk (2) bekezdésének a) és d) pontjában meghatározott konkrét célkitűzéseken belül, valamint a 20. cikkben meghatározott nemzeti programok célkitűzéseivel összhangban az Alap támogatja az (1) bekezdésben felsoroltakhoz hasonló intézkedéseket is, amennyiben azok olyan személyekkel kapcsolatosak, akik átmenetileg:

–       a menekültek számára létrehozott átutazási és kérelem-feldolgozási központokban tartózkodnak, különösen az UNHCR-rel együttműködve végzett letelepítési műveletek támogatása érdekében, vagy

–       egyéb humanitárius befogadási programmal összefüggésben egy tagállam területén tartózkodnak.

6. cikk

A tagállamoknak a menekültügyi politikájuk és eljárásaik fejlesztésére, figyelemmel kísérésére és értékelésére vonatkozó kapacitásai

A 3. cikk (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott konkrét célkitűzésen belül, a(z) …/…/EU rendelet [horizontális rendelet] 13. cikkében előírt politikai párbeszéd elfogadott következtetéseinek megfelelően, valamint a 20. cikkben meghatározott nemzeti programok célkitűzéseivel összhangban, a tagállamoknak a menekültügyi politikájuk és eljárásaik fejlesztésére, figyelemmel kísérésére és értékelésére vonatkozó kapacitásai fejlesztése tekintetében az Alap különösen a következő intézkedéseket támogatja:

a)          a menekültügyi eljárásokra, a befogadási kapacitásokra és a nemzetközi védelmet kérelmező és/vagy azt élvező személyek letelepítésére, illetve egyik tagállamból egy másik tagállamba történő átszállítására vonatkozó minőségi és mennyiségi adatok és statisztikák gyűjtésével, elemzésével és terjesztésével kapcsolatos tagállami kapacitások fejlesztését célzó intézkedések, többek között a(z) …/…/EU rendelettel [Dublini rendelet] létrehozott korai előrejelzési, készültségi és válságkezelési mechanizmussal kapcsolatban;

aa)        a származási országgal kapcsolatos információk gyűjtésével, elemzésével és terjesztésével kapcsolatos tagállami kapacitások fejlesztését célzó intézkedések;

b)          a menekültügyi politikák értékelését közvetlenül segítő olyan intézkedések, mint a nemzeti szintű hatásvizsgálatok, a célcsoportok és egyéb érintettek körében végzett felmérések, valamint mutatók és összehasonlító teljesítményértékelés kidolgozása.

7. cikk ▌

Nemzetközi védelmet vagy egyéb ad hoc humanitárius befogadást kérelmező vagy azt élvező személyek letelepítése, illetve egyik tagállamból egy másik tagállamba történő átszállítása

(1)         A 3. cikk (2) bekezdésének a) és d) pontjában meghatározott konkrét célkitűzéseken belül, a(z) …/…/EU rendelet [horizontális rendelet] 13. cikkében előírt politikai párbeszéd elfogadott következtetéseinek megfelelően, valamint a 20. cikkben meghatározott nemzeti programok célkitűzéseivel összhangban az Alap különösen ▌a valamely tagállamban letelepített vagy letelepítés alatt álló harmadik országbeli állampolgárok letelepítésével, valamint az egyéb humanitárius befogadási programokkal kapcsolatos következő intézkedéseket támogatja:

a)      nemzeti letelepítési ▌programok, stratégiák és egyéb humanitárius befogadási programok kialakítása és fejlesztése, beleértve a szükségletek elemzését, valamint a mutatók tökéletesítését és az értékelés javítását is;

b)     megfelelő infrastruktúra és szolgáltatások kialakítása a letelepítésre irányuló intézkedések, valamint ▌egyéb humanitárius befogadási programokkal kapcsolatos intézkedések – például nyelvi segítségnyújtás – zökkenőmentes és hatékony végrehajtása érdekében;

c)      olyan struktúrák, rendszerek, valamint személyzeti képzés kialakítása, amelyek segítik a harmadik országokban és/vagy másik tagállamokban végzendő missziókat, interjúk készítését, orvosi vizsgálatok és biztonsági ellenőrzések elvégzését ▌;

d)     a lehetséges letelepítési eseteknek és/vagy ▌egyéb humanitárius befogadási eseteknek az illetékes tagállamok hatóságai általi elbírálása, például tényfeltárás végzése a harmadik országban ▌, interjúk készítése, orvosi vizsgálatok és biztonsági ellenőrzések elvégzése ▌;

e)      a beutazást megelőző egészségügyi vizsgálat és orvosi kezelés, a beutazáshoz szükséges tárgyi feltételek, a beutazást megelőző tájékoztatási és integrációs intézkedések, valamint az utazás megszervezése, beleértve az orvosi kíséret biztosítását is;

f)      az érkezéskor vagy röviddel azután nyújtandó információ és segítségnyújtás, beleértve a tolmácsszolgáltatást is;

fa)    a valamely tagállamban letelepített személyek családegyesítését célzó intézkedések;

g)      a migráció és a menekültügy szempontjából fontos infrastruktúra és szolgáltatások megerősítése a regionális védelmi programok végrehajtására kijelölt országokban;

h)     olyan feltételek biztosítása, amelyek segítik a letelepített menekültek hosszú távú integrációját és önállóságát.

(2)         A 3. cikk (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott konkrét célkitűzésen belül, a(z) …/…/EU rendelet [horizontális rendelet] 13. cikkében előírt politikai párbeszéd elfogadott következtetéseinek megfelelően, valamint a 20. cikkben meghatározott nemzeti programok célkitűzéseivel összhangban az Alap a nemzetközi védelmet kérelmező és/vagy azt élvező személyek átszállításával kapcsolatban támogatja az (1) bekezdésben felsoroltakhoz hasonló intézkedéseket is, amennyiben ez célszerű az Alap végrehajtási időszakán belül lezajló szakpolitikai fejlemények fényében, vagy amennyiben egy adott tagállam nemzeti programja erről rendelkezik. Az átszállítási műveleteket az érintettek beleegyezésével kell végrehajtani, egy olyan tagállamból, amely a nemzetközi védelmet megadta vagy amely a kérelem vizsgálatáért felelős, egy olyan másik tagállamba, amelyben a kérelmezők egyenértékű védelemben fognak részesülni, vagy amelyben a nemzetközi védelem iránti kérelmüket meg fogják vizsgálni.

III. FEJEZET

A HARMADIK ORSZÁGBELI ÁLLAMPOLGÁROK INTEGRÁCIÓJA ÉS A JOGSZERŰ MIGRÁCIÓ

8. cikk

Bevándorlási és beutazási előkészületek

A 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott konkrét célkitűzésen belül, a(z) …/…/EU rendelet [horizontális rendelet] 13. cikkében előírt politikai párbeszéd elfogadott következtetéseinek megfelelően, valamint a 20. cikkben meghatározott nemzeti programok célkitűzéseivel összhangban az Alap támogatja az olyan, harmadik országban végrehajtott intézkedéseket is, amelyek olyan, harmadik országbeli állampolgárokra összpontosítanak, akik a nemzeti jogban – adott esetben az uniós joggal összhangban – meghatározott, a beutazást megelőző előkészületekre vonatkozó egyedi előírásokat és/vagy feltételeket teljesítik, beleértve az egy tagállam társadalmába való beilleszkedés képességére vonatkozó feltételeket is. Ebben az összefüggésben az Alap különösen a következő intézkedéseket támogatja:

a)          információs csomagok és ▌figyelemfelhívó, valamint a kultúrák közötti párbeszédet előmozdító kampányok, többek között felhasználóbarát kommunikációs és információtechnológia és weboldalak révén;

b)          a készségek és képesítések értékelése, valamint a harmadik országban megszerzett készségekkel és képesítésekkel kapcsolatos átláthatóság fokozása és e készségeknek és képesítéseknek a tagállamokban megszerzett készségekkel és képesítésekkel való kompatibilitása javítása;

c)           ▌a tagállamban való foglalkoztathatóságot elősegítő képzések;

d)          átfogó társadalomismereti képzés és nyelvoktatás;

e)          a 2003/86/EK irányelv értelmében vett családegyesítési kérelmekkel kapcsolatos segítségnyújtás.

9. cikk

Integrációs intézkedések ▌

(1)         A 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott konkrét célkitűzésen belül, a(z) …/…/EU rendelet [horizontális rendelet] 13. cikkében előírt politikai párbeszéd elfogadott következtetéseinek megfelelően, valamint a 20. cikkben meghatározott nemzeti programok célkitűzéseivel összhangban az Alap támogatja azokat az intézkedéseket, amelyekre következetes stratégiák keretében kerül sor, és amelyek helyi ▌/ ▌regionális szinten ▌figyelembe veszik a harmadik országok állampolgárainak integrációs szükségleteit. Ebben az összefüggésben az Alap különösen az alábbi, olyan harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó intézkedéseket támogatja, akik valamely tagállamban jogszerűen tartózkodnak, vagy – adott esetben – akiknek az esetében a jogszerű tartózkodás engedélyezése folyamatban van:

a)      az említettek szerinti integrációs stratégiák kialakítása és fejlesztése adott esetben helyi vagy regionális szereplők részvételével, beleértve a szükségletek elemzését, az integrációs mutatók javítását és az értékelést, többek között a részvételi értékeléseket, a legjobb gyakorlatok azonosítása érdekében;

b)     többek között a lakhatással, létfenntartási eszközökkel, közigazgatási és jogi iránymutatással, egészségügyi, pszichológiai és szociális ellátással, valamint gyermekgondozással és családegyesítéssel kapcsolatos területeken nyújtott tanácsadás és támogatás;

c)      olyan intézkedések, amelyek révén a harmadik országok állampolgárait bevezetik a fogadó társadalomba, valamint olyan intézkedések, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy alkalmazkodjanak ahhoz, illetve, hogy tájékoztassák őket jogaikról és kötelezettségeikről, hogy részt vegyenek a civil és kulturális életben és osztozzanak az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt értékekben;

d)     oktatásra és képzésre összpontosító intézkedések, beleértve a nyelvi képzést és az előkészítő intézkedéseket a munkaerőpiacra való belépés megkönnyítése érdekében;

e)          az önállósulást és a harmadik országbeli állampolgárok számára az önmagukról való gondoskodást támogató intézkedések;

f)           olyan intézkedések, amelyek előmozdítják a harmadik országbeli állampolgárok és a fogadó társadalom közötti érdemi kapcsolatokat és konstruktív párbeszédet, valamint olyan intézkedések, amelyek előmozdítják a fogadó társadalom részéről az elfogadást, többek között a média bevonása révén;

g)          az egyenlő hozzáférést és az egyenlő eredményeket támogató intézkedések a harmadik országbeli állampolgárok köz- és magánszolgáltatásokkal való kapcsolatát illetően, beleértve a szolgáltatások olyan átalakítását, hogy kezelni tudják a harmadik országbeli állampolgárokat;

h)          a(z) …/…/EU rendelet [horizontális rendelet] 2. cikkének g) pontjában meghatározottak szerinti kedvezményezettek kapacitásépítése, többek között a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok cseréje, valamint hálózatépítés révén.

(2)         Az (1) bekezdésben említett intézkedésekben minden szükséges esetben figyelembe kell venni a különböző kategóriákba tartozó harmadik országbeli állampolgárok ▌ – így a nemzetközi védelemben részesülő, ▌a letelepített vagy átszállított személyek és különösen a kiszolgáltatott személyek – sajátos igényeit.

(3)         ▌A nemzeti programok lehetővé tehetik, hogy az (1) bekezdésben említett intézkedések kiterjedjenek az ugyanazon bekezdésben említett célcsoportba tartozó személyek közvetlen hozzátartozóira is, amennyiben ez az említett intézkedések hatékony végrehajtásához szükséges.

(4)         Az (1) bekezdésben említett intézkedések programozásával és végrehajtásával összefüggésben a(z) …/…/EU rendelet [horizontális rendelet] 12. cikke szerinti partnerség kiterjed a tagállamok által az Európai Szociális Alap beavatkozásainak igazgatására kijelölt hatóságokra is.

10. cikk

Gyakorlati együttműködés és kapacitásépítési intézkedések

A 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott konkrét célkitűzésen belül, a(z) …/…/EU rendelet [horizontális rendelet] 13. cikkében előírt politikai párbeszéd elfogadott következtetéseinek megfelelően, valamint a 20. cikkben meghatározott nemzeti programok célkitűzéseivel összhangban az Alap támogatja a harmadik országbeli állampolgárok alábbi kategóriái közül egyre vagy többre összpontosító intézkedéseket:

a)          olyan stratégiák kialakítása, amelyek előmozdítják a jogszerű migrációt, a rugalmas befogadási eljárások kidolgozásának és végrehajtásának megkönnyítése érdekében ▌;

aa)        a harmadik országok munkaerő-toborzó ügynökségei ▌és a tagállamok foglalkoztatási szolgálatai és bevándorlási szolgálatai közötti együttműködés támogatása ▌, továbbá a tagállamok támogatása az uniós migrációs jog végrehajtása során, valamint az érdekelt felekkel folytatott konzultációs eljárások és a harmadik országok állampolgárainak meghatározott nemzetiségeit vagy kategóriáit célzó megközelítésekkel kapcsolatos szakértői tanácsadás és információcsere támogatása, figyelemmel a munkaerőpiac igényeire;

b)          a tagállamok arra irányuló kapacitásainak megerősítése, hogy fejlesszék, végrehajtsák, figyelemmel kísérjék és értékeljék bevándorlási stratégiáikat, politikáikat és intézkedéseiket a közigazgatás különböző szintjein és szervezeti egységeiben, különösen azon tevékenységük fejlesztése révén, hogy részletes és rendszerezett adatokat és statisztikákat gyűjtsenek, elemezzenek és terjesszenek a migrációs eljárásokról és áramlásokról, a tartózkodási engedélyekről, valamint a stratégiák eredményességének mérésére szolgáló monitoringeszközök, értékelési rendszerek, mutatók és összehasonlító teljesítményértékelés fejlesztéséről;

c)          a(z) …/…/EU rendelet [horizontális rendelet] 2. cikkének g) pontjában meghatározottak szerinti kedvezményezettek, valamint a köz- és magánszolgáltatásokat nyújtó személyzet képzése, az oktatási intézményeket is beleértve, továbbá a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok cseréjének az előmozdítása, együttműködés és hálózatépítés, az interkulturális kapacitások előmozdítása, valamint a nyújtott szolgáltatások minőségének a javítása;

d)          fenntartható szervezeti struktúrák kiépítése a beilleszkedés és a sokféleség kezelésére, különösen a különböző érdekeltek közötti együttműködés által, amelynek révén a nemzeti közigazgatások különböző szintjein dolgozó tisztviselők gyorsan értesülhetnek a máshol szerzett tapasztalatokról és legjobb gyakorlatokról, és amennyiben lehetséges, összevonhatják az érintett hatóságok, valamint a kormányzati és a nem kormányzati szervek erőforrásait annak érdekében, hogy még hatékonyabbá tegyék a harmadik országok állampolgárai részére történő szolgáltatásnyújtást, többek között egyablakos ügyintézés (azaz koordinált beilleszkedést támogató központok) révén;

e)          hozzájárulás a kölcsönös interakciók dinamikus kétirányú folyamatához, amely a helyi és regionális szintű integrációs stratégiák mögött húzódik, a harmadik országbeli állampolgárok számára konzultációs fórumok, az érdekeltek közötti információcsere, valamint a harmadik országbeli állampolgárok közösségei közötti és/vagy e közösségek és a fogadó társadalom közötti és/vagy e közösségek és a szakpolitikát meghatározó és döntéshozó hatóságok közötti interkulturális és vallási párbeszéd fórumainak kialakításával;

f)           a tagállamok érintett hatóságai közötti gyakorlati együttműködés előmozdítását és megerősítését célzó intézkedések, többek között információk, legjobb gyakorlatok és stratégiák cseréjére, valamint együttes fellépések kialakítására és megvalósítására összpontosítva, többek között a tagállamok bevándorlási rendszerei integritásának megőrzése érdekében.

IV. FEJEZET

VISSZATÉRÉS

11. cikk

A visszatérésre vonatkozó eljárásokat kísérő intézkedések

A 3. cikk (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott konkrét célon belül és a(z) …/…/EU rendelet [horizontális rendelet] 13. cikkében előírt politikai párbeszéd elfogadott következtetéseinek megfelelően, valamint a 20. cikkben meghatározott nemzeti programok célkitűzéseivel összhangban – a visszatérésre vonatkozó eljárásokat kísérő intézkedések tekintetében – az Alap a harmadik országbeli állampolgárok alábbi egy vagy több kategóriájára összpontosít:

–           azok, akik nem kaptak még végleges elutasító határozatot valamely tagállamban a tartózkodási engedélyre, jogszerű tartózkodásra és/vagy nemzetközi védelemre irányuló kérelmükre, és élhetnek a ténylegesen önkéntes visszatérés lehetőségével;

–           azok, akik valamely tagállamban a 2011/95/EU irányelv értelmében tartózkodási engedéllyel rendelkeznek, jogszerűen tartózkodnak, vagy nemzetközi védelemben, illetve a 2001/55/EK irányelv értelmében átmeneti védelemben részesülnek, és úgy döntöttek, hogy élnek a ténylegesen önkéntes visszatérés lehetőségével;

–           azok, akik valamelyik tagállamban tartózkodnak, de nem, vagy már nem teljesítik a tagállamba történő belépés és/vagy az ott-tartózkodás feltételeit, ideértve azokat a harmadik országbeli állampolgárokat is, akiknek a kitoloncolását a 2008/115/EK irányelv 9. cikkének és 14. cikke (1) bekezdésének megfelelően elhalasztották.

Ebben az összefüggésben ▌az Alap különösen ▌a fenti kategóriákba tartozó személyekre vonatkozó alábbi intézkedéseket támogatja:

-a)    az idegenrendészeti őrizet alternatívájaként szolgáló intézkedések bevezetése, fejlesztése és javítása;

▌

d)     szociális támogatás nyújtása, közigazgatási, illetve bírósági formaságokkal kapcsolatban nyújtott információ vagy segítség, valamint tájékoztatás és tanácsadás;

e)      költségmentesség biztosítása és nyelvi segítségnyújtás;

f)      külön segítségnyújtás a kiszolgáltatott személyek számára ▌;

g)     a 2008/115/EK irányelv 8. cikkének (6) bekezdésében meghatározott, kitoloncolást ellenőrző független és hatékony rendszerek bevezetése és javítása;

h)     az elszállásolással, a befogadással és az idegenrendészeti őrizettel kapcsolatos infrastruktúra, szolgáltatások és feltételek kialakítása, fenntartása és fejlesztése;

i)      adminisztratív struktúrák, rendszerek kialakítása, beleértve az informatikai eszközöket is;

j)      a személyzet képzése a visszatérésre vonatkozó eljárások – így azok irányítása és végrehajtása – gördülékenységének és hatékonyságának biztosítása érdekében.

12. cikk

A visszatérést célzó intézkedések

A 3. cikk (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott konkrét célon belül, a(z) …/…/EU rendelet [horizontális rendelet] 13. cikkében előírt politikai párbeszéd elfogadott következtetéseinek megfelelően, valamint a 20. cikkben meghatározott nemzeti programok célkitűzéseivel összhangban – a visszatérést célzó intézkedések tekintetében – az Alap a 11. cikkben említett személyeket célzó intézkedéseket támogatja. Ebben az összefüggésben az Alap különösen ▌ a következő intézkedéseket támogatja:

-a)         a visszatérést célzó műveletek előkészítéséhez szükséges intézkedések, például a harmadik országbeli állampolgárok azonosításával, az úti okmányok kiállításával és a családtagok felkutatásával kapcsolatos intézkedések;

a)          együttműködés a harmadik országok konzuli hatóságaival és bevándorlási szolgálataival úti okmányok beszerzése, a hazatelepülés megkönnyítése és a visszafogadás biztosítása céljából;

b)          a támogatott ténylegesen önkéntes visszatérést célzó intézkedések, beleértve az orvosi vizsgálatokat és ellátást, az utazás megszervezését, a pénzügyi hozzájárulást, a visszatérést megelőző és azt követő tanácsadást, valamint támogatást;

▌

ba)        a kitoloncolást célzó műveletek a kapcsolódó intézkedésekkel együtt, az uniós jogban meghatározott normáknak megfelelően, a kényszerítő eszközök kivételével;

▌

d)          olyan létesítmények és szolgálatok harmadik országokban, amelyek biztosítják a megfelelő ideiglenes elszállásolást és fogadást az érkezéskor;

e)          külön segítségnyújtás a kiszolgáltatott személyek számára ▌.

13. cikk

Gyakorlati együttműködés és kapacitásépítési intézkedések

A 3. cikk (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott konkrét célon belül, a(z) …/…/EU rendelet [horizontális rendelet] 13. cikkében előírt politikai párbeszéd elfogadott következtetéseinek megfelelően, valamint a 20. cikkben meghatározott nemzeti programok célkitűzéseivel összhangban – a gyakorlati együttműködés és a kapacitásépítési intézkedések tekintetében – az Alap különösen a következő intézkedéseket támogatja:

a)          a harmadik országbeli állampolgárok visszatérésével foglalkozó tagállami szolgálatok és más hatóságok közötti műveleti együttműködés és információcsere előmozdítását, fejlesztését és megerősítését célzó intézkedések, beleértve a harmadik országok konzuli hatóságaival és bevándorlási szolgálataival folytatott együttműködést, valamint a visszatérést célzó közös műveleteket is;

b)          a harmadik országok, valamint ▌ a harmadik országbeli állampolgárok visszatérésével foglalkozó tagállami szolgálatok közötti együttműködést támogató intézkedések, beleértve az olyan intézkedéseket is, amelyek célja a harmadik országok arra irányuló kapacitásainak fejlesztése, hogy ▌ visszafogadási és visszailleszkedést segítő tevékenységeket fejtsenek ki, különösen a visszafogadási megállapodások keretében;

c)          az arra irányuló kapacitás fokozását célzó intézkedések, hogy hatékony és fenntartható visszatérési politikákat alakítsanak ki, különösen a visszatérési országokban fennálló helyzettel kapcsolatos információk és a legjobb gyakorlatok cseréje, a tapasztalatok megosztása, valamint a tagállami erőforrások összefogása révén;

d)          a visszatérésre vonatkozó eljárásokra és intézkedésekre, a fogadási és őrizeti kapacitásokra, a kitoloncolásra és a ténylegesen önkéntes visszatérésre, a nyomon követésre és a visszailleszkedésre vonatkozó részletes és rendszerezett adatok és statisztikák gyűjtésével, elemzésével és terjesztésével kapcsolatos kapacitások fejlesztését célzó intézkedések;

e)          a visszatérési politikák értékeléséhez közvetlenül hozzájáruló olyan intézkedések, mint a tagállami hatásvizsgálatok, a célcsoportok körében végzett felmérések, a mutatók és az összehasonlító teljesítményértékelés kidolgozása;

f)           harmadik országokban végzett tájékoztatási intézkedések és kampányok, amelyek célja, hogy felhívják a figyelmet a bevándorlás törvényes csatornáira és az illegális bevándorlás kockázataira.

V. FEJEZET

PÉNZÜGYI ÉS VÉGREHAJTÁSI KERET

14. cikk

Összforrások és végrehajtás

(1)         A rendelet végrehajtására rendelkezésre álló összforrás 3 137 000 000 EUR.

(2)         Az Alap éves előirányzatait a pénzügyi keret korlátain belül a költségvetési hatóság engedélyezi.

(3)         Az összforrásokat az alábbiak útján kell felhasználni:

a)      nemzeti programok, a 20. cikkel összhangban;

b)     uniós intézkedések, a 21. cikkel összhangban;

c)      sürgősségi segély, a 22. cikkel összhangban.

d)     Európai Migrációs Hálózat, a 23. cikkel összhangban;

e)      technikai segítségnyújtás, a 24. cikkel összhangban.

(4)         A 21. cikkben említett uniós intézkedésekre, a 22. cikkben említett sürgősségi segélyre, a 23. cikkben említett Európai Migrációs Hálózatra és a 24. cikkben említett technikai segítségnyújtásra e rendelet alapján elkülönített költségvetést közvetlen irányítás útján kell végrehajtani, a(z) .../2012/EU rendelet [az új költségvetési rendelet] 58. cikke(1) bekezdésének a) pontjával összhangban. A 20. cikkben említett nemzeti programokra elkülönített költségvetést megosztott irányítás útján kell végrehajtani, a(z) .../2012/EU rendelet [az új költségvetési rendelet] 58. cikke(1) bekezdésének b) pontjával összhangban.

(4a)       Az uniós költségvetésnek az EUMSZ 317. cikkével összhangban történő végrehajtásáért továbbra is a Bizottság felel, amelynek tájékoztatnia kell az Európai Parlamentet és a Tanácsot az olyan műveletekről, amelyeket a tagállamoktól eltérő jogalanyok hajtanak végre.

(5)         A költségvetési hatóság előjogainak sérelme nélkül, az elsődleges pénzügyi referenciakeretet irányadó jelleggel a következőképpen kell felhasználni:

a)      2 752 000 000 EUR a tagállamok nemzeti programjaira;

b)     385 millió EUR az uniós intézkedésekre, a sürgősségi segélyre, az Európai Migrációs Hálózatra és a Bizottság általi technikai segítségnyújtásra, mely összegnek legalább a 30 %-át az uniós intézkedésekre és az Európai Migrációs Hálózatra kell fordítani.

15. cikk

A támogatható tagállami intézkedések forrásai

(1)         2 752 000 000 EUR-t a tagállamok részére kell elkülöníteni irányadó jelleggel a következők szerint:

a)      2 392 000 000 EUR az I. mellékletben foglaltak szerint. A tagállamoknak ezen források legalább 20–20 %-át a 3. cikk (2) bekezdésének a) pontjában, illetve a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett konkrét célra kell elkülöníteniük. A tagállamok csak abban az esetben térhetnek el ezektől a minimális százalékarányoktól, ha nemzeti programjaikban részletes magyarázatot adnak arra, hogy a megadott szintek alatti forráskiosztás miért nem veszélyezteti a célkitűzés elérését. A 3. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett konkrét cél tekintetében azok a tagállamok, amelyek az elszállásolás, az infrastruktúra és a szolgáltatások terén strukturális hiányosságokkal küzdenek, nem térhetnek el negatív irányban az e rendeletben megállapított minimális százalékaránytól.

b)     360 millió EUR az egyedi intézkedések 16. cikkben említett elosztási mechanizmusára, a 17. cikkben említett uniós letelepítési programra, valamint a 18. cikkben említett, a nemzetközi védelemben részesülő személyek egyik tagállamból egy másikba való átszállítására;

▌

(2)         Az (1) bekezdés b) pontjában említett összeg a következők támogatását szolgálja:

a)      a II. mellékletben felsorolt egyedi intézkedések,

b)     a 17. cikk szerinti uniós letelepítési program és/vagy a nemzetközi védelemben részesülő személyek egyik tagállamból egy másikba való átszállítása a 18. cikknek megfelelően.

(3)         Amennyiben az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott összeg egy része továbbra is rendelkezésre áll, vagy valamely más összeg áll rendelkezésre, azt a horizontális rendelet 15. cikke szerinti félidős felülvizsgálat keretében arányosan elosztják a nemzeti programokra elkülönített, az I. mellékletben rögzített alapösszegek alapján.

16. cikk

Az egyedi intézkedések forrásai

(1)         A tagállamoknak a 15. cikk (2) bekezdésének a) pontja szerinti kiegészítő összeg juttatható, feltéve, hogy a programban azt erre a célra irányozták elő; ezt az összeget egyedi intézkedések végrehajtására kell fordítani. Ezeket az egyedi intézkedéseket a II. melléklet sorolja fel.

(2)         Az új szakpolitikai fejlemények figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 26. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a II. mellékletnek a horizontális rendelet 15. cikkében említett félidős felülvizsgálat keretében történő felülvizsgálatára vonatkozóan. Az egyedi intézkedések felülvizsgált listája alapján a tagállamok az (1) bekezdésnek megfelelően kiegészítő összegben részesülhetnek, a rendelkezésre álló források függvényében.

(3)         Az (1) és (2) bekezdésben említett kiegészítő összegek tagállamoknak való kiosztása a félidős felülvizsgálat keretében, a nemzeti programjukat jóváhagyó vagy módosító egyedi finanszírozási határozatok útján történik, a(z) …/…/EU rendelet [horizontális rendelet] 14. és 15. cikkében meghatározott eljárásnak megfelelően. Ezek az összegek csak az egyedi intézkedések végrehajtására használhatók fel.

17. cikk

Az uniós letelepítési program forrásai

(1)         A tagállamok a 15. cikk (1) bekezdésének a) pontjával összhangban kiszámított összeg mellett kétévente kiegészítő összeget kapnak a 15. cikk (2) bekezdésének b) pontja szerint, melynek átalányösszege letelepített személyenként 6 000 EUR.

(2)         Az (1) bekezdésben említett átalányösszeget 10 000 EUR-ra kell emelni a (3) ▌bekezdés szerint megállapított és a III. mellékletben felsorolt közös uniós letelepítési prioritások alapján letelepített minden egyes személy, valamint a (4) bekezdés szerinti, minden egyes kiszolgáltatott személy után.

(3)         A közös uniós letelepítési prioritások ▌a következő általános kategóriákon alapulnak:

–       regionális védelmi program végrehajtására kijelölt országból vagy régióból származó személyek,

–       az UNCHR letelepítésre vonatkozó előrejelzésében megjelölt országból vagy régióból származó személyek, amennyiben az uniós közös fellépés jelentős hatással járna a védelmi igények kielégítésére,

–       az UNCHR letelepítési szempontjai közé tartozó egyes kategóriákhoz tartozó személyek.

(3a)       A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 26. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a III. mellékletnek a – (3) bekezdésben rögzített általános kategóriák alapján történő – módosítására vonatkozóan, amennyiben az egyértelműen indokolt, illetve ha az UNHCR ajánlásai azt szükségessé teszik.

(4)         A kiszolgáltatott személyek következő csoportjai szintén jogosultak a (2) bekezdésben előírt átalányösszegre:

–       veszélyeztetett nők és gyermekek,

–       kísérő nélküli kiskorúak,

–       olyan orvosi ellátásra szoruló személyek, amely ellátás csak a letelepítéssel biztosítható,

–       jogi vagy fizikai védelmi okokból szükséghelyzeti letelepítésre vagy sürgős letelepítésre szoruló személyek, többek között akik erőszak vagy kínzás áldozatai.

(5)         Amennyiben egy tagállam az (1) és (2) bekezdésben említett kategóriák közül többnek is megfelelő személyt telepít le, ezért a személyért csak egy alkalommal jogosult átalányösszegre.

(5a)       Adott esetben a tagállamok az (1), (3) és (4) bekezdésben említett személyek családtagjai után is jogosultak lehetnek az átalányösszegre, amennyiben azok letelepítésére e rendeletnek megfelelően került sor.

(6)         A Bizottság a 27. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban végrehajtási aktussal állapítja meg az uniós letelepítési program szerinti források elosztási mechanizmusának ütemezését és az ahhoz kapcsolódó végrehajtási feltételeket.

(7)         Az (1) és a (2) bekezdés szerinti kiegészítő összegeket kétévente kell az érintett tagállamok részére kiutalni, első alkalommal a nemzeti programjukat a(z) …/…/EU rendelet [horizontális rendelet] 14. cikkében meghatározott eljárással összhangban jóváhagyó egyedi finanszírozási határozat, később pedig a nemzeti programjukat jóváhagyó határozatokhoz csatolandó finanszírozási határozat keretében. Ezek az összegek nem csoportosíthatók át a nemzeti program szerinti más intézkedések céljára.

(8)         Az uniós letelepítési program célkitűzéseinek hatékony megvalósítása érdekében és a rendelkezésre álló források keretein belül a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 26. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy amennyiben szükségesnek tekinti, az (1) és (2) bekezdésben említett átalányösszegeket kiigazítsa, figyelembe véve különösen az infláció aktuális mértékét, a letelepítés terén bekövetkező releváns fejleményeket, valamint azokat a tényezőket, amelyek optimálissá tehetik az átalányösszeg formájában kínált pénzügyi ösztönző alkalmazását.

18. cikk

A nemzetközi védelemben részesülő személyek átszállításának forrásai

(1)         A szolidaritás és az igazságos felelősségmegosztás elvének érvényesítése céljából, valamint az Alap végrehajtási időszakában bekövetkező uniós szakpolitikai fejlemények fényében a tagállamok a 15. cikk (1) bekezdésének a) pontjával összhangban kiszámított összeg mellett kiegészítő összeget kapnak a 15. cikk (2) bekezdésének b) pontja szerint, amelynek átalányösszege más tagállamból átszállított, nemzetközi védelemben részesülő személyenként 6000 EUR.

(1a)       Adott esetben a tagállamok az (1) bekezdésben említett személyek családtagjai után is jogosultak lehetnek az átalányösszegre, amennyiben azok átszállítására e rendeletnek megfelelően került sor.

▌

(3)         Az (1) bekezdés szerinti kiegészítő összegeket az érintett tagállamok részére első alkalommal a nemzeti programjukat a(z) …/…/EU rendelet [horizontális rendelet] 14. cikkében meghatározott eljárással összhangban jóváhagyó egyedi finanszírozási határozat, később pedig a nemzeti programjukat jóváhagyó határozathoz csatolandó finanszírozási határozat keretében kell kiutalni. Ezek az összegek nem csoportosíthatók át a nemzeti program szerinti más intézkedések céljára.  

(4)         A tagállamok közötti szolidaritással és felelősségmegosztással kapcsolatos, az EUMSZ 80. cikkében említett célkitűzések hatékony megvalósítása érdekében és a rendelkezésre álló források keretein belül a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 26. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy az (1) bekezdésben említett átalányösszegeket kiigazítsa, figyelembe véve különösen az infláció aktuális mértékét, a nemzetközi védelemben részesülő személyek egyik tagállamból egy másikba való átszállítása terén bekövetkező releváns fejleményeket, valamint azokat a tényezőket, amelyek optimálissá tehetik az átalányösszeg formájában kínált pénzügyi ösztönző alkalmazását.

▌

20. cikk

Nemzeti programok

(1)         A(z) …/…/EU rendelet [horizontális rendelet] 14. cikke szerint megvizsgálandó és jóváhagyandó programokban a tagállamok – a 3. cikkben meghatározott célkitűzések keretében, figyelembe véve a(z) …/2012/EU rendelet [horizontális rendelet] 13. cikkében említett párbeszéd eredményét – különösen a következő célok elérésére törekednek:

a)      a Közös Európai Menekültügyi Rendszer kialakításának megerősítése azáltal, hogy biztosítják a menekültügyi uniós vívmányok hatékony és egységes alkalmazását, valamint a Dublini Rendelet megfelelő működését. Ezek az intézkedések kiterjedhetnek az uniós letelepítési program kialakítására és fejlesztésére is;

▌

c)      szükség szerint nemzeti/helyi/regionális szinten végrehajtandó olyan integrációs stratégiák kialakítása és fejlesztése ▌, amelyek kiterjednek a kétirányú dinamikus folyamat különböző szempontjaira, figyelembe véve a harmadik országbeli állampolgárok helyi/regionális szintű integrációs igényeit, kezelve a különböző kategóriákba tartozó migránsok sajátos igényeit és hatékony partnerségeket alakítva ki az érintett érdekelt felek között;

d)     visszatérési program kidolgozása, amely a támogatott ténylegesen önkéntes visszatérésre és adott esetben a visszailleszkedésre vonatkozó elemet is tartalmaz.

(2)         A tagállamok biztosítják, hogy az Alap keretében támogatott intézkedések végrehajtása mindenkor az alapvető jogok és az emberi méltóság maradéktalan tiszteletben tartásával történjen. Az intézkedéseket különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített jogok és alapvető elvek maradéktalan tiszteletben tartásával kell végrehajtani.

(3)         A fenti célkitűzések teljesítésének követelményére is figyelemmel, valamint sajátos körülményeik függvényében a tagállamok a forrásoknak a 3. cikk (2) bekezdésében említett konkrét célok közötti méltányos és átlátható elosztására törekednek.

21. cikk

Uniós intézkedések

(1)         A Bizottság kezdeményezésére az Alap felhasználható transznacionális intézkedések vagy az Unió különös érdekében álló intézkedések finanszírozására a 3. cikkben említett általános és konkrét célkitűzések vonatkozásában.

(2)         Azok az uniós intézkedések támogathatók, amelyek elősegítik különösen a következőket:

a)      az uniós együttműködés előmozdítása a menekültügyre vonatkozó uniós jog végrehajtása és az ehhez kapcsolódó bevált gyakorlatok megosztása terén, mindenekelőtt – többek között hálózatépítés és információcsere révén – a letelepítéssel és a nemzetközi védelemért folyamodó és/vagy nemzetközi védelemben részesülő személyek egyik tagállamból egy másikba való átszállításával, a jogszerű migrációval, a harmadik országbeli állampolgárok integrációjával kapcsolatban – ideértve az érkezéskor nyújtott támogatást és a letelepített menekülteket fogadó helyi közösségekkel végzett, a letelepítést elősegítő koordinációs tevékenységeket is –, továbbá a visszatérésre vonatkozóan;

b)     a két vagy több tagállamban található szervek közötti transznacionális partnerségen alapuló transznacionális együttműködési hálózatok és kísérleti projektek, köztük innovatív projektek létrehozása az innováció ösztönzésére, valamint a tapasztalatcsere és a bevált gyakorlatok cseréjének megkönnyítésére;

c)      az uniós együttműködés lehetséges új formáiról szóló tanulmányok és kutatások a menekültügy, a bevándorlás, az integráció és a visszatérés, valamint a vonatkozó uniós jog területén, a legjobb gyakorlatokról, valamint a menekültügyi, bevándorlási, integrációs és visszatérési politikák valamennyi egyéb vetületéről szóló információk cseréje, beleértve az Unió politikai prioritásairól szóló intézményi kommunikációt is;

d)     a menekültügy, a jogszerű migráció és integráció, valamint a visszatérés terén bekövetkező szakpolitikai fejlemények mérésére szolgáló közös statisztikai eszközök, módszerek és mutatók tagállamok általi fejlesztése és alkalmazása;

e)      a menekültügyi és bevándorlási politikák végrehajtásához szükséges előkészítő, monitoring-, adminisztratív és technikai támogatás, valamint értékelési mechanizmus kidolgozása;

f)      együttműködés harmadik országokkal a migrációval és a mobilitással kapcsolatos általános uniós megközelítés alapján, különösen a visszafogadási megállapodások, mobilitási partnerségek ▌, regionális védelmi programok végrehajtásának keretében.

g)     harmadik országokban végzett tájékoztatási tevékenységek és kampányok, amelyek célja, hogy felhívják a figyelmet a bevándorlás törvényes csatornáira és az illegális bevándorlás kockázataira.

(3)         Az e cikkben említett intézkedéseket a(z) …/…/EU rendelet [horizontális rendelet] 7. cikkével összhangban kell végrehajtani.

(4)         A Bizottság gondoskodik a 3. cikk (2) bekezdésében említett célok közötti méltányos és átlátható forráselosztásról.

22. cikk

Sürgősségi segély

(1)         Az Alap pénzügyi támogatást nyújt sürgős és egyedi szükségletekhez a 2. cikk f) pontjában meghatározott szükséghelyzet esetén. Az e cikknek megfelelően harmadik országokban végrehajtott intézkedéseknek összhangban kell állniuk az Unió humanitárius politikájával és adott esetben azt ki kell egészíteniük, valamint tiszteletben kell tartaniuk a humanitárius segítségnyújtással kapcsolatos konszenzusban megállapított humanitárius elveket.

(2)         A sürgősségi segélyt az …/…/EU rendelet [horizontális rendelet] 7. és 8. cikkével összhangban kell végrehajtani.

23. cikk

Európai Migrációs Hálózat

(1)         Az Alap támogatja az Európai Migrációs Hálózatot, és pénzügyi támogatást nyújt tevékenységeihez, valamint jövőbeli fejlesztéséhez.

▌

(7)         Az Európai Migrációs Hálózat részére az Alap, valamint a tevékenységeinek prioritásait meghatározó munkaprogram éves előirányzataiban elérhetővé tett összeget a Bizottság fogadja el azt követően, hogy azt az irányítóbizottság a 2008/381/EK határozat 4. cikke (5) bekezdésének a) pontjával összhangban említett eljárásnak megfelelően jóváhagyta; a 966/2012/EU, Euratom rendelet 84. cikke értelmében a Bizottság általi elfogadás finanszírozási döntésnek minősül.

(8)         Az Európai Migrációs Hálózat tevékenységeihez biztosított pénzügyi támogatás szükség szerint a nemzeti kapcsolattartó pontoknak nyújtott támogatás és közbeszerzési szerződések formájában valósul meg, a 966/2012/EU, Euratom rendelettel összhangban. A támogatás révén biztosítani kell, hogy a nemzeti kapcsolattartó pontok időben hozzájussanak a megfelelő pénzügyi támogatáshoz. A nemzeti kapcsolattartó pontoknak a 2014-ben odaítélt összegekkel támogatott tevékenységei végrehajtásával kapcsolatban felmerült költségek 2014. január 1-jétől támogathatók.

(9)         A 2008/381/EK határozat a következőképpen módosul:

a)     A 4. cikk (5) bekezdésének a) pontja helyébe a következő szöveg lép: „az Európai Migrációs Hálózat megfelelő működésének biztosítása érdekében az elnök tervezete alapján előkészíti és jóváhagyja a tevékenységek munkaprogramját, különösen a célkitűzésekre és a tematikus prioritásokra, valamint az egyes nemzeti kapcsolattartó pontok költségvetésének indikatív összegére vonatkozóan.”

b)     A 6. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „A Bizottság figyelemmel kíséri a tevékenységek munkaprogramjának végrehajtását, és rendszeresen jelentést tesz a program végrehajtásáról és az Európai Migrációs Hálózat fejlődéséről az irányítóbizottságnak.”

c)      A 6. cikk (5)–(8) bekezdését el kell hagyni.

d)     A 11. cikket el kell hagyni.

e)      A 12. cikket el kell hagyni.

24. cikk

Technikai segítségnyújtás

(1)         A Bizottság kezdeményezésére, vagy az annak nevében tett kezdeményezésre az Alap évi 2,5 millió EUR összegig felhasználható technikai segítségnyújtásra, összhangban az …/…/EU rendelet [horizontális rendelet] 10. cikkével.

(2)         Valamely tagállam kezdeményezésére az Alap technikai segítségnyújtási tevékenységek finanszírozására is felhasználható, összhangban a ▌…/…/EU rendelet [horizontális rendelet] 20. cikkével. A technikai segítségnyújtásra elkülönített összeg a 2014–2020-as időszakra vonatkozóan nem haladhatja meg az adott tagállamnak elkülönített teljes összeg 5,5%-át plusz 1 000 000 EUR-t.

24a. cikk

Koordináció

A Bizottság és a tagállamok – adott esetben az Európai Külügyi Szolgálattal együttműködve – biztosítják, hogy a harmadik országokban és azokkal kapcsolatban végrehajtott intézkedéseket az uniós eszközökből támogatott, az Unión kívüli egyéb intézkedésekkel összhangban és azokkal koherensen hajtsák végre. Biztosítják különösen, hogy ezen intézkedések:

a)          koherensek legyenek az EU külső politikájával, tiszteletben tartsák a politikák fejlesztési célú koherenciájának elvét, valamint hogy összhangban legyenek a szóban forgó régióra vagy országra vonatkozó stratégiai programozási dokumentumokkal;

b)          a nem fejlesztésorientált intézkedéseket helyezzék középpontba;

c)          az Unió belső politikáinak érdekeit szolgálják, és összhangban legyenek az Unión belüli tevékenységekkel.

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

25. cikk

A nemzetközi védelemben részesülő személyek letelepítésére, illetve egyik tagállamból a másikba való átszállítására vonatkozó átalányösszegekről szóló különös rendelkezések

A …/…/EU rendelet [horizontális rendelet] 18. cikkében meghatározott szabályoktól eltérve, különösen az átalányösszegek és átalánytételek tekintetében, a tagállamoknak a nemzetközi védelemben részesülő személyek letelepítésére, illetve egyik tagállamból a másikba való átszállítására e rendelet alapján allokált átalányösszegek:

–           tekintetében mentesség áll fenn azon kötelezettség alól, hogy az összegeket statisztikai vagy történeti adatokra kell alapozni, és

–           azon feltétel mellett nyújtandók, hogy azt a személyt, aki után az átalányösszeg jár, e rendelettel összhangban ténylegesen áttelepítették, illetve átszállították.

26. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)         A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó, Bizottságra ruházott hatáskör gyakorlásának feltételeit e cikk határozza meg.

(2)         A Bizottság e rendeletben említett felhatalmazása az e rendelet hatálybalépésének időpontjától számított hétéves időszakra szól. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal a hétéves időtartam vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emel kifogást a meghosszabbítással szemben legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok letelte előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik további három éves időtartamra.

(3)         Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az e rendeletben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)         A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5)         Az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az értesítést követő két hónapos időtartam leteltéig sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást ellene, vagy ha az Európai Parlament és a Tanács az időtartam leteltét megelőzően egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem emel kifogást. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ezen időtartam 2 hónappal meghosszabbodik.

27. cikk

Bizottsági eljárás

(1)         A Bizottságot az …/…/EU rendelet [horizontális rendelet] 55. cikkének (1) bekezdésével létrehozott, a menekültügyi, migrációs és belső biztonsági alapokkal foglalkozó közös bizottság segíti.

(2)         A e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

(3)         A e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

28. cikk

Felülvizsgálat

Az Európai Parlament és a Tanács a Bizottság javaslata alapján ezt a rendeletet legkésőbb 2020. június 30-ig felülvizsgálja.

29. cikk

Az …/…/EU rendelet [horizontális rendelet] alkalmazhatósága

Az […/…/EU rendelet] rendelkezéseit e rendelet 4a. cikkének sérelme nélkül kell alkalmazni erre az Alapra.

30. cikk

Hatályon kívül helyezés

A következő határozatok 2014. január 1-jén hatályukat vesztik:

a)          a 2007/573/EK határozat;

b)          a 2007/575/EK határozat;

c)          a 2007/435/EK határozat;

▌

31. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)         E rendelet nem érinti – azok befejezéséig– az érintett projektek és éves programok, illetve a 2007/573/EK határozat, a 2007/575/EK határozat és a 2007/435/EK határozat alapján, vagy a 2013. december 31-én a támogatásra vonatkozóan hatályos bármely jogszabály alapján a Bizottság által jóváhagyott támogatás folytatását vagy módosítását, ideértve ezek részleges vagy teljes megszüntetését is. E rendelet nem érinti a 2008/381/EK határozat alapján, vagy a 2013. december 31-én a pénzügyi támogatásra vonatkozóan hatályos bármely jogszabály alapján a Bizottság által jóváhagyott pénzügyi támogatás folytatását vagy módosítását, ideértve a részleges vagy teljes megszüntetést is.

(2)         Az e rendelet szerinti társfinanszírozási határozatok elfogadásakor a Bizottság figyelembe veszi az [a Hivatalos Lapban történő közzététel időpontja]-t megelőzően a 2007/573/EK határozat, a 2007/575/EK határozat, illetve a 2008/381/EK határozat alapján elfogadott és a társfinanszírozás időszakában pénzügyi következményekkel bíró intézkedéseket.

(3)         Azokat a Bizottság által 2011. január 1. és 2013. december 31. között jóváhagyott társfinanszírozási összegeket, amelyek tekintetében a zárójelentés benyújtási határidejéig a Bizottságnak nem küldték el az intézkedés lezárásához szükséges dokumentumokat, a Bizottság 2017. december 31-ig automatikusan visszavonja, és a jogosulatlanul kifizetett összegeket vissza kell téríteni.

(4)         A halasztó hatályú bírósági eljárás vagy államigazgatási fellebbezési eljárás miatt felfüggesztett műveletekkel kapcsolatos összegeket az automatikus visszavonás összegének megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni.

(5)         A tagállamok 2015. június 30-ig értékelő jelentéseket nyújtanak be a Bizottságnak a 2007/573/EK, a 2007/575/EK és a 2007/435/EK határozat alapján társfinanszírozott intézkedések eredményeiről és hatásairól a 2011–2013-as időszak vonatkozásában.

(6)         A Bizottság a 2011–2013-as időszakra vonatkozóan 2015. december 31-ig utólagos értékelő jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, valamint a Régiók Bizottságának a 2007/573/EK, a 2007/575/EK és a 2007/435/EK határozatok alapján.

32. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2014. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről                                a Tanács részéről

az elnök                                                                              az elnök

I. MELLÉKLET

Többéves, tagállamonkénti bontás a 2014 és 2020 közötti időszakra

Tagállam	Alsó értékhatár	A 2011–2013-as ERF+IF+RF előirányzatok %-ban kifejezett átlaga	Átlagos összeg 2011–2013-ban	ÖSSZESEN
AT	5 000 000 EUR	2,65%	59 533 977 EUR	64 533 977 EUR
BE	5 000 000 EUR	3,75%	84 250 977 EUR	89 250 977 EUR
BG	5 000 000 EUR	0,22%	5 006 777 EUR	10 006 777 EUR
CY	10 000 000 EUR	0,99%	22 308 677 EUR	32 308 677 EUR
CZ	5 000 000 EUR	0,94%	21 185 177 EUR	26 185 177 EUR
DE	5 000 000 EUR	9,05%	203 416 877 EUR	208 416 877 EUR
EE	5 000 000 EUR	0,23%	5 156 577 EUR	10 156 577 EUR
ES	5 000 000 EUR	11,22%	252 101 877 EUR	257 101 877 EUR
FI	5 000 000 EUR	0,82%	18 488 777 EUR	23 488 777 EUR
FR	5 000 000 EUR	11,60%	260 565 577 EUR	265 565 577 EUR
GR	5 000 000 EUR	11,32%	254 348 877 EUR	259 348 877 EUR
HR	5 000 000 EUR	0,54%	12 133 800 EUR	17 133 800 EUR
HU	5 000 000 EUR	0,83%	18 713 477 EUR	23 713 477 EUR
IE	5 000 000 EUR	0,65%	14 519 077 EUR	19 519 077 EUR
IT	5 000 000 EUR	13,59%	305 355 777 EUR	310 355 777 EUR
LT	5 000 000 EUR	0,21%	4 632 277 EUR	9 632 277 EUR
LU	5 000 000 EUR	0,10%	2 160 577 EUR	7 160 577 EUR
LV	5 000 000 EUR	0,39%	8 751 777 EUR	13 751 777 EUR
MT	10 000 000 EUR	0,32%	7 178 877 EUR	17 178 877 EUR
NL	5 000 000 EUR	3,98%	89 419 077 EUR	94 419 077 EUR
PL	5 000 000 EUR	2,60%	58 410 477 EUR	63 410 477 EUR
PT	5 000 000 EUR	1,24%	27 776 377 EUR	32 776 377 EUR
RO	5 000 000 EUR	0,75%	16 915 877 EUR	21 915 877 EUR
SE	5 000 000 EUR	5,05%	113 536 877 EUR	118 536 877 EUR
SI	5 000 000 EUR	0,43%	9 725 477 EUR	14 725 477 EUR
SK	5 000 000 EUR	0,27%	5 980 477 EUR	10 980 477 EUR
UK	5 000 000 EUR	16,26%	365 425 577 EUR	370 425 577 EUR
Tagállamok összesen	145 000 000 EUR	100,00%	2 247 000 000 EUR	2 392 000 000 EUR

II. MELLÉKLET

A 16. cikkben említett egyedi intézkedések listája

1.          A menekültek számára átutazási és kérelem-feldolgozási központok felállítása és fejlesztése az Unióban, különösen az UNHCR-rel együttműködve végzett letelepítési műveletek támogatása érdekében.

2.          Az UNHCR-rel együttműködésben alkalmazott, a menekültügyi eljárások igénybevételéhez kapcsolódó és a főbb tranzitországokat célzó új megközelítések, mint például a bizonyos csoportokra vonatkozó védelmi programok vagy a menedékjog iránti kérelmek elbírálásának bizonyos eljárásai.

3.          A tagállamok közötti közös kezdeményezések az integráció területén, így összehasonlító teljesítményértékelések, szakértői értékelések vagy európai modulok tesztelése, például a nyelvi készségek megszerzésére vagy a bevezető programok megszervezésére vonatkozóan, a tagállamok, a régiók és a helyi hatóságok közötti szakpolitikai koordináció javítása céljából.

4.          Közös kezdeményezések, amelyek célja a kísérő nélküli kiskorúakkal való első találkozáskor ▌alkalmazandó eljárásokkal, a rájuk alkalmazandó védelmi előírásokkal és a nekik történő segítségnyújtással kapcsolatos új megközelítések azonosítása és végrehajtása.

5.          A visszatérést célzó közös műveletek, beleértve az uniós visszafogadási megállapodások végrehajtását célzó közös intézkedéseket is.

6.          Közös visszailleszkedési projektek a származási országokban a tartós visszatérés érdekében, valamint közös intézkedések harmadik országok arra irányuló képességeinek megerősítése érdekében, hogy végrehajtsák az uniós visszafogadási megállapodásokat.

7.          Közös kezdeményezések, amelyek célja a családegyesítés és a kísérő nélküli kiskorúak visszailleszkedése származási országaikban.

8.          Tagállamok közötti közös kezdeményezések a jogszerű migráció területén, ideértve közös migrációs központok harmadik országokban történő felállítását is, valamint közös kezdeményezések a tagállamok közötti, a kizárólag jogszerű migrációs csatornák használatának ösztönzésére és az illegális bevándorlás kockázataival kapcsolatos tájékoztatásra irányuló együttműködés előmozdítására.

III. MELLÉKLET

A közös uniós letelepítési prioritások listája ▌

1.          Kelet-európai regionális védelmi program (Belarusz, Moldova, Ukrajna).

2.          Afrika szarva regionális védelmi program (Dzsibuti, Kenya, Jemen).

3.          Észak-afrikai regionális védelmi program (Egyiptom, Líbia, Tunézia).

4.          Menekültek a kelet-afrikai régióban/az Afrikai Nagy Tavak régiójában.

5.          Iraki menekültek Szíriában, Libanonban és Jordániában.

6.          Iraki menekültek Törökországban.

6a.        Szíriai menekültek a régióban.

IV. MELLÉKLET

A konkrét célkitűzések mérését szolgáló közös mutatók listája

a)          a közös európai menekültügyi rendszer valamennyi vonatkozásának megerősítése és fejlesztése, beleértve annak külső dimenzióját;

i.      azon célszemélyek száma, akik az Alap keretében támogatott befogadási és menekültügyi rendszerekre irányuló projekteken keresztül részesültek támogatásban.

Az éves végrehajtási jelentések alkalmazásában, a horizontális rendelet 49. cikkében foglaltaknak megfelelően, ezt a mutatót az alábbi kategóriákra kell tovább bontani:

–      azon célszemélyek száma, akik a menekültügyi eljárások során tájékoztatásban és segítségnyújtásban részesültek,

–      azon célszemélyek száma, akik jogi segítséget kaptak és jogi képviseletben részesültek,

–      azon kiszolgáltatott személyek és kísérő nélküli kiskorúak száma, akik speciális segítségnyújtásban részesültek,

ii.     az Alap által támogatott projektek keretében, az uniós vívmányok szerinti befogadási feltételek közös szabályainak megfelelően kialakított új befogadó állomások kapacitása, illetve az Alap által támogatott projektek keretében, ugyanezen követelmények szerint korszerűsített, már meglévő befogadó állomások kapacitása (férőhelyek száma), valamint százalékos részarányuk a teljes befogadó kapacitáshoz képest;

iii.    azon személyek száma, akik ▌ az Alap segítségével menekültügyi témákkal kapcsolatos képzésben részesültek, valamint az ilyen témákkal kapcsolatos képzésben részesült alkalmazottak teljes létszámához viszonyított százalékos részarányuk;

iv.     az Alap segítségével létrehozott, a származási országokkal kapcsolatos információs termékek és az Alap segítségével a származási országokban lebonyolított tényfeltáró missziók száma;

v.      a tagállamokban a menekültügyi politika kialakítását, nyomon követését és értékelését célzó, az Alap keretében támogatott projektek száma;

vi.     az Alap felhasználása révén letelepített személyek száma;

b)          a tagállamokba irányuló jogszerű migráció támogatása a tagállamok gazdasági és társadalmi szükségleteivel – például a munkaerő-piaci igényekkel – összhangban, csökkentve ugyanakkor a jogszerű migrációval való visszaélést, valamint a harmadik országok állampolgárai tényleges integrációjának elősegítése;

i.      azon célszemélyek száma, akik az Alap keretében támogatott beutazási előkészületekben részt vettek;

ii.     azon célszemélyek száma, akik az Alapból nyújtott támogatásból a nemzeti, helyi és regionális stratégiák keretében megvalósuló integrációs intézkedéseken keresztül részesültek segítségnyújtásban.

Az éves végrehajtási jelentések alkalmazásában, a horizontális rendelet 49. cikkében foglaltaknak megfelelően, ezt a mutatót az alábbi kategóriákra kell tovább bontani:

–      azon célszemélyek száma, akik az oktatásra és képzésre vonatkozó intézkedések – többek között nyelvi képzés és a munkaerőpiacra való belépés megkönnyítését célzó intézkedések – révén részesültek támogatásban,

–      azon célszemélyek száma, akik a lakhatás és a létfenntartási eszközök terén tanácsadásban és segítségnyújtásban, illetve közigazgatási és jogi iránymutatásban részesültek,

–      azon célszemélyek száma, akik egészségügyi és pszichológiai ellátásban részesültek,

–      azon célszemélyek száma, akik a demokratikus részvételhez kapcsolódó intézkedéseken keresztül részesültek támogatásban,

iii.    a harmadik országok állampolgárainak integrációja érdekében az Alap által támogatott intézkedések eredményeként bevezetett olyan helyi, regionális és nemzeti szakpolitikai keretek/intézkedések/eszközök száma, amelyekben a civil társadalom, a migráns közösségek és valamennyi érdekelt fél is érintett;

iv.     a harmadik országok állampolgárainak integrációját célzó, más tagállamokkal közös, az Alap keretében finanszírozott együttműködési projektek száma;

v.      a tagállamokban az integrációs politika kialakítását, nyomon követését és értékelését célzó, az Alap keretében támogatott projektek száma;

c)          az illegális bevándorlás elleni küzdelmet támogató, a harmadik országbeli állampolgárok visszatérésére vonatkozó tisztességes és hatékony stratégiák előmozdítása a tagállamokban, hangsúlyt fektetve a visszatérés fenntarthatóságára és a tényleges visszafogadásra a származási vagy tranzitországokban;

i.      a visszatéréssel kapcsolatos kérdéseket illetően az Alap segítségével képzésben részesült személyek száma;

ii.     az Alapból társfinanszírozott, visszatérést megelőző vagy visszatérést követő visszailleszkedési támogatásban részesült visszatérő személyek száma;

iii.    azon visszatérő személyek száma, akiknek a visszatérését az Alapból társfinanszírozták, ideértve a ténylegesen önkéntesen visszatérőket és a kitoloncolt személyeket is;

iv.     az Alapból társfinanszírozott, nyomon követett kitoloncolások száma;

v.      a tagállamokban a visszatérésre vonatkozó politikák kialakítását, nyomon követését és értékelését célzó, az Alap keretében támogatott projektek száma;

d)          a tagállamok közötti szolidaritás és felelősségmegosztás előmozdítása, különösen azon tagállamok vonatkozásában, amelyeket a leginkább érintenek a migrációs és menekültáramlások;

i.      a nemzetközi védelemért folyamodott és abban részesült azon személyek száma, akiknek az egyik tagállamból egy másikba történő átszállítását az Alapból finanszírozták;

ii.     a tagállamok közötti szolidaritás és felelősségmegosztás előmozdítására irányuló, az Alapból támogatott tagállami együttműködési projektek száma.

• [1]  HL C 299., 2012.10.4., 108. o.
• [2]  HL C 277., 2012.9.13., 23. o.
• [3]  Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0020.
• [4] ^* Módosítások: az új vagy módosított szöveget félkövér dőlt betűtípus, a törléseket pedig a ▌jel mutatja.
• [5]           HL C […]., […], […]. o.
• [6]           HL C […]., […], […]. o.
• [7]           HL L 337., 2011.12.20., 9.o.
• [8]           HL L 132., 2010.5.29., 11. o.
• [9]           Az Eurostat által a migrációra és a nemzetközi védelemre vonatkozó közösségi statisztikákról szóló, 862/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján gyűjtött adatok.
• [10]           HL L 131., 2008.5.21., 7. o.
• [11]          HL L 55., 2011.2.28.., 13. o.

A JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZET MELLÉKLETE

Az Európai Parlament nyilatkozatai

Az EUMSZ 80. cikke:

„Mivel a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap (az Alap) 2014 elején történő felállításához időben el kell fogadni ezt a rendeletet, az Európai Parlament érdekelt egy ilyen irányú megállapodás elfogadásában, és látva a Tanács hajthatatlanságát, elfogadta a rendelet fenti megszövegezését. Ugyanakkor az Európai Parlament ismét hangsúlyozza, hogy – amint a rendeletről szóló tárgyalások során mindvégig hangoztatta – a helyes jogalap az Alap esetében közös jogalapként magában foglalja az EUMSZ 80. cikkének második mondatát is. Azért történik hivatkozás erre a jogalapra, hogy érvényesüljön az EUMSZ 80. cikkének első mondatában hivatkozott szolidaritás elve. Az Alap ugyanis a nemzetközi védelmet kérelmező vagy azt élvező személyek átszállításáról (7. és 18. cikk) és a letelepítésről (17. cikk) szóló rendelkezéseiben alkalmazza a szolidaritás elvét. Az Európai Parlament hangsúlyozza, hogy a rendelet elfogadása semmiképpen nem korlátozhatja a társjogalkotó számára a jövőben rendelkezésre álló jogalapokat, különös tekintettel az EUMSZ 80. cikkére.”

Áttelepítés:

„Az áttelepítés szolidaritási eszközkénti ösztönzésének és az áttelepítés körülményei javításának céljával az Európai Parlament felhívja az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatalt, hogy a legjobb tagállami gyakorlatok – beleértve a belső szervezeti rendszereket, valamint a befogadás és az integráció körülményeit is – feltérképezését követően az Európai Bizottsággal együttműködve készítsen el egy kézikönyvet és egy módszertant az áttelepítésről. Annak érdekében, hogy ösztönzőket hozzon létre áttelepítéshez, és hogy megkönnyítse az áttelepítési műveleteket a tagállamok számára, az Európai Parlament felhívja az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatalt is, hogy biztosítson szakértelmet az áttelepítésekhez, és hogy az Európai Bizottsággal együtt koordináljon egy áttelepítésekkel foglalkozó szakértői hálózatot, amelynek tagjai rendszeresen technikai üléseket tartanak bizonyos konkrét gyakorlati és jogi kérdésekről, valamint támogatást nyújtanak a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap áttelepítésekhez való felhasználásához. Az Európai Parlament felhívja az Európai Bizottságot, hogy kövesse nyomon és rendszeresen számoljon be az áttelepítések által érintett tagállamok menekültügyi rendszereinek fejlődéséről és javulásáról.”

A Tanács nyilatkozata

Az EUMSZ 80. cikke:

„A Tanács hangsúlyozza a szolidaritás és a felelősség igazságos elosztása elvének fontosságát, amelyet – az EUMSZ 80. cikkének megfelelően – alkalmazni kell azokban az uniós jogi aktusokban, amelyek az EUMSZ-nek a határok ellenőrzésével, a menekültüggyel és a bevándorlással kapcsolatos politikákról szóló fejezete alapján kerülnek elfogadásra. A Menekültügyi és Migrációs Alap létrehozásáról szóló rendelet megfelelő módon rendelkezik a fenti elv alkalmazásáról. A Tanács mindazonáltal újólag megerősíti azon álláspontját, hogy az uniós jog értelmében az EUMSZ 80. cikke nem jogalap. Az EUMSZ szóban forgó fejezetében csak a 77. cikk (2) és (3) bekezdésében, a 78. cikk (2) és (3) bekezdésében, valamint a 79. cikk (2), (3) és (4) bekezdésében szerepelnek olyan jogalapok, amelyek lehetővé teszik, hogy a megfelelő uniós intézmények uniós jogi aktusokat fogadjanak el.”

A Bizottság nyilatkozatai

Az EUMSZ 80. cikke:

„A Bizottság a kompromisszum jegyében és a javaslat haladéktalan elfogadásának biztosítása érdekében támogatja a végleges szöveget; megjegyzi ugyanakkor, hogy ez nem sérti kezdeményezési jogát a jogalap megválasztása tekintetében, különösen hivatkozással az EUMSZ 80. cikkének jövőbeni alkalmazására.”

Európai Migrációs Hálózat:

„A Bizottság a kompromisszum jegyében támogatja a 23. cikkről szóló végleges szöveget, amely – az Európai Migrációs Hálózat 2008. május 14-i 2008/381/EK tanácsi határozatban előírt jelenlegi szerkezetének, célkitűzéseinek és irányításának fenntartása mellett – biztosítja az EMH tevékenységeinek folyamatos finanszírozási támogatását. A Bizottság megjegyzi ugyanakkor, hogy ez nem sérti kezdeményezési jogát a hálózat szerkezetének és működésének – a 23. cikkre vonatkozó eredeti bizottsági javaslatban foglaltak szerinti – jövőbeni átfogó felülvizsgálata tekintetében.”

INDOKOLÁS

A szabadságon, biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségre vonatkozó szakpolitikák jelentősége folyamatosan nőtt az elmúlt években. Ily módon a 2014 és 2020 közötti új programozási időszak hajnalán az Európai Bizottság a belügyek területén a pénzügyi eszközök átdolgozását javasolta. Javaslataival teljesen jogosan a múltbeli működési zavarokat szeretné kijavítani, és meg kíván felelni a jelenlegi és a jövőben felmerülő kihívásoknak.

Ennek fényében a Bizottság a belügyi költségvetés közel 40%-os növelését tervezi a jelenlegi többéves pénzügyi kerethez (2007-2013) képest. Egyszerűsíteni szeretné továbbá a rendelkezésre álló pénzügyi struktúrát, valamint annak odaítélési és végrehajtási mechanizmusait. A programok száma egy két alapból álló szerkezetre csökken: a Migrációs és Menekültügyi Alapra és a Belső Biztonsági Alapra. E tematikus eszközökön túl a jövőben egy horizontális rendelet határozza meg a programozásra, a tájékoztatásra, a pénzügyi irányításra, az ellenőrzésre és az értékelésre vonatkozó közös szabályokat.

A Bizottság különösen a menekültügy és a migráció területén javasolja a következő három, már létező alap egyetlen pénzügyi eszközbe olvasztását: az Európai Menekültügyi Alap, a harmadik országok állampolgárainak beilleszkedését segítő európai alap és az Európai Visszatérési Alap. Bár a jövőbeli Menekültügyi és Migrációs Alap teljes költségvetése – amely közel 3,9 milliárd euró – az ezen a területen jelenleg elérhető finanszírozások növekedését jelenti, a tervek szerint egy szélesebb körű és több intézkedésből álló panelt is támogatni kell majd. A menekültügyi és bevándorlási politikával összhangban az Alap hozzájárul majd a közös európai menekültügyi rendszer megerősítéséhez, a legális migráció elősegítéséhez az Unióban, a méltányos visszatérési stratégiák előmozdításához, valamint a tagállamok közötti szolidaritás és felelősség-megosztás elmélyítéséhez. E célkitűzések keretében az Alapnak lesz egy külső vetülete is, amelynek segítségével finanszírozni lehet majd a harmadik országokban folytatott, vagy harmadik országokat érintő tevékenységeket.

Az előadó összességében véve határozottan üdvözli a Bizottság által a Menekültügyi és Migrációs Alap létrehozására tett javaslatot. Az Alap tulajdonképpen több olyan javítást eredményez, amely várhatóan segít majd elérni az Unió stratégiai célkitűzéseit és egy számottevőbb európai hozzáadott értéket fog teremteni. A Menekültügyi és Migrációs Alap egyszerűsített működési szabályokra támaszkodik majd, amelyek gyorsítani fogják az eljárásokat, és véget fognak vetni a nehézkes adminisztratív működésnek. E felülvizsgált odaítélési és végrehajtási mechanizmusok várhatóan lehetővé teszik majd egyrészt azt, hogy a kedvezményezettek könnyebben és gyorsabban hozzájussanak a finanszírozáshoz, másrészt pedig azt, hogy vészhelyzetekben reaktívabb, hatékonyabb és rugalmasabb válaszlépéseket lehessen tenni.

Az előadó által javasolt módosítások tehát a Bizottság javaslatának irányvonalához illeszkednek, amelynek célja, hogy egy hatékonyabb, rugalmasabb és átfogóbb új pénzügyi eszköz jöjjön létre. Bár az egyszerűsítésre és az igazíthatóságra való törekvés pozitív, aggodalomra is okot ad. Az előadó ezért módosításaival a javasolt kezdeményezéseket szeretné jobban körülhatárolni, biztosítva ugyanakkor az igényekhez való optimális igazodás fennmaradását.

Ez a következőket jelenti:

1) Támogatni kell az eredményekre épülő megkülönböztetett megközelítést

A különböző célkitűzések értékelésének mérésére az előadó javasolja a rendelkezésre bocsátott mutatók javítását és egy inkább minőségi jellegű vetület fokozottabb beépítését.

2) Egyértelművé kell tenni és meg kell szilárdítani a különböző menekültügyi eszközök közötti összhangot a meghatározások és a létrehozott mechanizmusok terén;

3) Meg kell győződni arról, hogy a finanszírozott tevékenységek egyértelmű európai hozzáadott értéket tartalmaznak, hozzájárulva az Unió politikáival összhangban álló célkitűzések eléréséhez;

4) Biztosítani kell az e célkitűzések megvalósítására elkülönített finanszírozások igazságos elosztását. Bár mindenképpen meg kell felelni a tagállamok különböző igényeinek és sajátosságainak, ugyanakkor meg kell győződni arról, hogy egy ilyen jellegű rugalmasság összeegyeztethető-e a források igazságos elosztásával. Az előadó ezért azt a megközelítést támogatja, amelyben inkluzívabb a párbeszéd. E célból a különböző résztvevő felek a szakértelem és az információk megosztásán túl testőr szerepet is betöltenek majd, és éberen őrködni fognak az egész eljárás felett. Az előadó ezért felszólít a tagállamok és minden érintett közhatóság, valamint az érdekelt felek, többek között a civil társadalom és a nemzetközi szervezetek közötti partnerség erősítésére és kötelezővé tételére. A partnereket többek között be fogják vonni a nemzeti programok fejlesztésébe, megvalósításába, nyomon követésébe és értékelésébe is.

5) Jobban körül kell határolni a politikák külső vetületének szentelt új prioritást

Az Alap által finanszírozott intézkedéseknek összhangban kell lenniük és együtt kell működniük az Uniónak a szóban forgó régióval vagy harmadik országgal kapcsolatos külső fellépéseinek alapelveivel és általános célkitűzéseivel. Az előadó ugyanakkor úgy véli, hogy további eszközöket kell előmozdítani ahhoz, hogy az illetékességi területek és a rendelkezésre álló finanszírozások e körülhatárolása megfelelően átültethető legyen a gyakorlatba. Az előadó ezért egyrészt azt szeretné, hogy a Bizottságban egy külön munkacsoport jöjjön létre a különböző érintett európai szolgálatok és szereplők közötti optimális koordináció biztosítása érdekében. Másrészt azt javasolja, hogy egyértelmű és egyhangúlag elismert kritériumokat vegyenek fel, amelyekkel pontosan meg lehet határozni a Menekültügyi és Migrációs Alap segítségével az Unión kívül finanszírozható tevékenységek típusát.

6) A hatékonyabb működésnek az érintett személyek alapvető jogainak és szabadságjogainak tiszteletben tartásával történő biztosítása érdekében egyértelműbb és részletesebb végrehajtási szabályokat kell elősegíteni az áthelyezések terén

7) Növelni kell az Európai Parlament szerepét a Menekültügyi és Migrációs Alap végrehajtási folyamatának egyes szakaszaiban

8) Szélesíteni kell a tevékenységek és a célcsoportok körét, egy hatékonyabb, igazságosabb és megfelelőbb pénzügyi eszköz létrehozásával

Ennek szellemében az előadó azt is javasolja, hogy a tagállamok igényeinek a félidős felülvizsgálat keretében történő felmérése történjen meg korábban, ami lehetővé teszi, hogy az ezen a címen elérhető források (2018 helyett) a 2017. költségvetési évtől rendelkezésre álljanak. Ugyanis a többéves programozás során az értékelést akkor kell elvégezni, amikor a már elindított tevékenységek kellő távolságból szemlélhetők, és amikor az is lehetővé válik, hogy a sajátos igényű, vagy rendkívüli nyomásnak kitett államok támogatását szolgáló lépéseket a lehető leghamarabb megtegyék.

VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről (7.9.2012)

az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére

a menekültügyi és migrációs alap létrehozásáról szóló európai parlamenti és a tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
(COM(2011)0751 – C7‑0443/2011 – 2011/0366(COD))

A vélemény előadója: Sophocles Sophocleous

RÖVID INDOKOLÁS

A belügyi szakpolitikák területén a biztonság, a migráció és a külső határok igazgatása tekintetében a Bizottság a 2014 és a 2020 közötti időszakra egyszerűsíteni kívánja a kiadási eszközök struktúráját azáltal, hogy a programok számát kettőre csökkenti: a Menekültügyi és Migrációs Alap képezné az egyik programot, az új Belső Biztonsági Alap pedig a másikat.

A Külügyi Bizottság üdvözli az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy az Alap révén erősödjön a szolidaritás az uniós tagállamok között a politikák hatékony koordinálása és a terhek megosztása érdekében.

Hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az Alap és a külső finanszírozási eszközök keretében hozott intézkedések koherensek és következetesek legyenek, különös tekintettel arra, hogy az Alapot részben a harmadik országokkal való együttműködés támogatására fogják használni, elsősorban a visszafogadási megállapodások, a mobilitási partnerségek és a regionális védelmi programok végrehajtása keretében.

Általánosabb értelemben az Alap felhasználásának összhangban kell állnia az Unió külső fellépésével és annak céljaival és az Európai Unióról szóló szerződés 21. cikkében rögzített, a célokat meghatározó elvekkel.

A Fejlesztési Bizottság ezért támogatja az Európai Külügyi Szolgálat szilárd és egyértelműen meghatározott bevonását, különösen az Alap tervezési szakaszában, annak érdekében, hogy elkerülhetők legyenek a harmadik országok felé irányuló más eszközökkel való átfedések, másrészt pedig érvényesüljenek a szinergiák és a komplementaritás. Kiemeli továbbá, hogy az Alapból támogatott összes fellépésnek tiszteletben kell tartania az e rendelettel megcélzott személyek csoportjainak alapvető jogait, valamint hogy az Alapból finanszírozott bizonyos fellépéseknek kifejezetten azt a célt kell kitűzniük, hogy erősítsék az alapjogoknak való megfelelést.

MÓDOSÍTÁSOK

A Külügyi Bizottság felkéri az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele az alábbi módosításokat:

Módosítás  1 Rendeletre irányuló javaslat 25 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(25a) Annak biztosítása érdekében, hogy az Alap keretében hozott intézkedések minden tekintetben koherensek legyenek az Unió külső finanszírozási eszközein keresztül támogatott intézkedésekkel és kiegészítsék azokat, valamint hogy megfeleljenek az Unió külső fellépésére vonatkozó céloknak és elveknek, az Európai Külügyi Szolgálatnak a Bizottság érintett szolgálatai mellett teljes mértékben részt kell vennie az Alap tervezésében és ellenőrzésében.
Módosítás  2 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 2 bekezdés – a pont – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
E célkitűzés elérését mutatók alapján kell értékelni, amelyek többek között a következőkre vonatkoznak: a javulás szintje a menedékkérők befogadására vonatkozó feltételek, a menekültügyi eljárások minősége, az elismerési arányok tagállamok közötti konvergenciája, valamint a tagállamok letelepítésre irányuló erőfeszítései tekintetében.	E célkitűzés elérését mutatók alapján kell értékelni, amelyek többek között a következőkre vonatkoznak: a menekültügyi eljárások minősége, az elismerési arányok tagállamok közötti konvergenciája, valamint a tagállamok letelepítésre irányuló erőfeszítései.
Módosítás  3 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 2 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2a) Az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott célok teljesítése érdekében hozott intézkedéseknek minden tekintetben koherensnek kell lenniük az Unió külső finanszírozási eszközein keresztül támogatott intézkedésekkel és ki kell egészíteniük azokat, valamint meg kell felelniük az Unió külső fellépésére vonatkozó céloknak és elveknek.
Módosítás  4 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 1 bekezdés – e pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
e) a befogadottakkal kapcsolatban álló helyi közösségek tájékoztatása, valamint a helyi hatóságok alkalmazottjainak képzése;	e) a befogadottakkal kapcsolatban álló helyi közösségek tájékoztatása, valamint a helyi hatóságok alkalmazottjainak képzése, különösen a menedékjog iránt folyamodó személyek alapvető jogainak tiszteletben tartása tekintetében;
Módosítás  5 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 2 bekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) olyan adminisztratív struktúrák, rendszerek, valamint a személyzet és a megfelelő igazságügyi hatóságok képzésének kialakítása, amelyek biztosítják a menedékkérők zökkenőmentes hozzáférését a menekültügyi eljárásokhoz, valamint a hatékony és minőségi menekültügyi eljárást;	b) olyan adminisztratív struktúrák, rendszerek, valamint a személyzet és a megfelelő igazságügyi hatóságok képzésének kialakítása, amelyek biztosítják a menedékkérők zökkenőmentes hozzáférését a menekültügyi eljárásokhoz, valamint a hatékony és minőségi menekültügyi eljárást, a menedékjog iránt folyamodó személyek alapvető jogaival összhangban; ebből a célból az európai menekültügyi képzési programot folyamatosan frissíteni kell, és munkájába más szakértő testületeket, például megfelelő civil társadalmi szervezeteket is be kell vonni.
Módosítás  6 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) megfelelő infrastruktúra és szolgáltatások kialakítása a letelepítésre és áthelyezésre irányuló intézkedések zökkenőmentes végrehajtása érdekében;	b) megfelelő infrastruktúra és szolgáltatások kialakítása a letelepítésre és áthelyezésre irányuló intézkedések zökkenőmentes végrehajtása érdekében, az érintett személyek alapvető jogaival összhangban;
Módosítás  7 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 1 bekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) ilyen integrációs stratégiák kialakítása és fejlesztése, beleértve a szükségletelemzést, a mutatók javítását és az értékelést;	a) ilyen integrációs stratégiák kialakítása és fejlesztése, beleértve a szükségletelemzést, az integrációs mutatók javítását és a menedékkérőkre jellemző körülmények értékelését, ideértve a részvételi értékeléseket is, a legjobb gyakorlatok azonosítása érdekében.
Módosítás  8 Rendeletre irányuló javaslat 10 cikk – c pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c) a köz- és magánszolgáltatásokat nyújtó végrehajtó szervezetek – többek között az oktatási intézmények – interkulturális kapacitásépítésének előmozdítása, előmozdítva a tapasztalatok és a bevált módszerek cseréjét, az együttműködést és a hálózatépítést is;	c) a köz- és magánszolgáltatásokat nyújtó végrehajtó szervezetek – többek között az oktatási intézmények – kapacitásépítésének előmozdítása a kultúrák közötti együttműködés és az emberi jogok terén; a tapasztalatok és a bevált módszerek cseréjének elősegítése, az együttműködés és a hálózatépítés támogatása;
Módosítás  9 Rendeletre irányuló javaslat 11 cikk – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) olyan adminisztratív struktúrák, rendszerek, valamint személyzeti képzés kialakítása, amely biztosítja a zökkenőmentes visszatérési eljárásokat;	b) adminisztratív struktúrák, rendszerek, valamint személyzeti képzés kialakítása annak biztosítása érdekében, hogy a visszatérési eljárások zökkenőmentesek legyenek, és teljes mértékben védjék a migránsok alapvető jogait;
Módosítás  10 Rendeletre irányuló javaslat 11 cikk – 1 bekezdés – b a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ba) a visszatérési eljárások civil társadalmi szervezetek általi független értékelésének és ellenőrzésének támogatása az emberi jogoknak való megfelelés biztosítása érdekében;
Amendment   11 Rendeletre irányuló javaslat 21 cikk – 2 bekezdés – c pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c) az uniós együttműködés lehetséges új formáiról szóló tanulmányok a bevándorlás, integráció és visszatérés, valamint a vonatkozó uniós jog területén, a bevált módszerekről, valamint a bevándorlási, integrációs és visszatérési politikák valamennyi egyéb vetületéről szól információk cseréje, beleértve az Unió politikai prioritásairól szól szervezeti kommunikációt is;	c) az uniós együttműködés lehetséges új formáiról szóló tanulmányok a bevándorlás, integráció és visszatérés, valamint a vonatkozó uniós jog területén, a bevált módszerekről, valamint a bevándorlási, integrációs és visszatérési politikák valamennyi egyéb vetületéről szóló információk cseréje, beleértve az Unió politikai prioritásairól szóló szervezeti kommunikációt is, valamint a 4. cikkben meghatározott kategóriákba tartozó személyek alapvető jogainak tiszteletben tartását;

ELJÁRÁS

Cím	A menekültügyi és migrációs alap
Hivatkozások	COM(2011)0751 – C7-0443/2011 – 2011/0366(COD)
Illetékes bizottság        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	LIBE 15.12.2011
Véleményt nyilvánított        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	AFET 15.12.2011
A vélemény előadója        A kijelölés dátuma	Sophocles Sophocleous 20.12.2011
A vélemény korábbi előadója	Kyriakos Mavronikolas
Az elfogadás dátuma	6.9.2012
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	41 3 4
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Frieda Brepoels, Elmar Brok, Mário David, Andrzej Grzyb, Anna Ibrisagic, Liisa Jaakonsaari, Anneli Jäätteenmäki, Ioannis Kasoulides, Nicole Kiil-Nielsen, Evgeni Kirilov, Maria Eleni Koppa, Andrey Kovatchev, Paweł Robert Kowal, Wolfgang Kreissl-Dörfler, Eduard Kukan, Vytautas Landsbergis, Sabine Lösing, Ulrike Lunacek, María Muñiz De Urquiza, Raimon Obiols, Ria Oomen-Ruijten, Pier Antonio Panzeri, Mirosław Piotrowski, Hans-Gert Pöttering, Cristian Dan Preda, Nikolaos Salavrakos, György Schöpflin, Werner Schulz, Adrian Severin, Marek Siwiec, Charles Tannock, Geoffrey Van Orden, Sir Graham Watson, Boris Zala, Karim Zéribi
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Charalampos Angourakis, Elena Băsescu, Andrew Duff, Tanja Fajon, Hélène Flautre, Emilio Menéndez del Valle, Jean Roatta, Carmen Romero López, Helmut Scholz, Indrek Tarand, Ivo Vajgl
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)	Danuta Jazłowiecka, Sophocles Sophocleous

VÉLEMÉNY a Fejlesztési Bizottság részéről (5.9.2012)

az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére

a Menekültügyi és Migrációs Alap létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
(COM(2011)0751 – C7‑0433/2011 – 2011/0366(COD))

A vélemény előadója: Michèle Striffler

MÓDOSÍTÁS

A Fejlesztési Bizottság kéri az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele a következő módosításokat:

Módosítás  1 Rendeletre irányuló javaslat 1 bevezető hivatkozás
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 78. cikke (2) bekezdésére, valamint 79. cikke (2) és (4) bekezdésére,	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 78. cikke (2) bekezdésére, 79. cikke (2) és (4) bekezdésére, valamint 208. cikke (1) bekezdésére,
Módosítás     2 Rendeletre irányuló javaslat 1 a bevezető hivatkozás (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	tekintettel a fejlesztési politikáról szóló európai konszenzusra és a humanitárius segítségnyújtással kapcsolatos európai konszenzusra,
Módosítás     3 Rendeletre irányuló javaslat 1 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Az Unió azon célját, hogy létrehozza a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséget, többek között olyan közös intézkedések révén kell elérni, amelyek a tagállamok közötti szolidaritás alapján olyan menekültügyi és migrációs politikát alakítanak ki, amely tisztességes a harmadik országokkal és állampolgáraikkal szemben. Az Európai Tanács 2009. december 2-i ülésén elismerte, hogy az Unióban a pénzügyi forrásokat a hatály és az alkalmazhatóság szempontjából egyre rugalmasabbá és összehangoltabbá kell tenni a menekültügyi és migrációs politika kidolgozásának támogatása érdekében.	(1) Az Unió azon célját, hogy létrehozza a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséget, többek között olyan közös intézkedések révén kell elérni, amelyek a tagállamok közötti szolidaritás alapján olyan menekültügyi és migrációs politikát alakítanak ki, amely tisztességes a harmadik országokkal és állampolgáraikkal szemben. Ezt a célt a fejlesztési politikáról szóló európai konszenzus keretében kell megvalósítani, amely kimondja, hogy az EU-nak figyelembe kell vennie a fejlesztési együttműködési célkitűzéseket az általa végrehajtott összes olyan politikában, amely a fejlődő országokat érintheti. Az Európai Tanács 2009. december 2-i ülésén elismerte, hogy az Unióban a pénzügyi forrásokat a hatály és az alkalmazhatóság szempontjából egyre rugalmasabbá és összehangoltabbá kell tenni a menekültügyi és migrációs politika kidolgozásának támogatása érdekében.
Módosítás  4 Rendeletre irányuló javaslat 3 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) Az Alap a tagállamoknak nyújtott pénzügyi támogatás révén kifejezi a szolidaritást. Fokozza az Unióba irányuló migrációs áramlások hatékony kezelését olyan területeken, ahol az Unió maximális hozzáadott értéket képvisel, különösen a felelősség tagállamok közötti megosztása, valamint a felelősség harmadik országokkal való megosztása és a velük való együttműködés erősítése révén .	(3) Az Alap a tagállamoknak nyújtott pénzügyi támogatás révén kifejezi a szolidaritást. Fokozza az Unióba irányuló migrációs áramlások hatékony kezelését olyan területeken, ahol az Unió maximális hozzáadott értéket képvisel, különösen a felelősség tagállamok közötti megosztása, valamint a felelősség harmadik országokkal való megosztása és a velük való együttműködés erősítése révén. A tagállamokban és a harmadik országokban a civil társadalom szervezeteinek, a helyi és regionális hatóságoknak részt kellene venniük az Alap által finanszírozott többéves programok tervezési, végrehajtási és értékelési folyamatában. Az Európai Parlamentet és a partnerországok nemzeti parlamentjeit is megfelelően tájékoztatni kell, valamint konzultálni kell velük a Menekültügyi és Migrációs Alappal összhangban végzett tevékenységekről.
Módosítás  5 Rendeletre irányuló javaslat 24 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(24) Az Alapot az Európai Unió Alapjogi Chartájában szereplő jogok és alapvető elvek maradéktalan tiszteletben tartásával kell végrehajtani. A támogatható intézkedéseknek figyelembe kell venniük különösen a sérülékeny személyek különleges helyzetét, és különös figyelmet kell fordítani, illetve célzott válaszokat kell adni a kísérő nélküli kiskorúak és egyéb veszélyben lévő kiskorúak problémájára.	(24) Az Alapot az Európai Unió Alapjogi Chartájában és az emberi jogokról szóló ENSZ-egyezményekben szereplő jogok és alapvető elvek maradéktalan tiszteletben tartásával kell végrehajtani. A támogatható intézkedéseknek figyelembe kell venniük a migránsok, menekültek és menedékkérők védelmének emberi jogokon alapuló megközelítését, különösen a sérülékeny személyek különleges helyzetét, különös figyelmet fordítva és célzott válaszokat adva a nők, a kísérő nélküli kiskorúak és egyéb veszélyben lévő kiskorúak problémájára.
Módosítás  6 Rendeletre irányuló javaslat 25 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(25) Az Alap révén támogatott harmadik országbeli vagy azzal összefüggő intézkedéseket az egyéb – földrajzi és tematikus – uniós külső segítségnyújtási eszközök által támogatott, Unión kívüli fellépésekkel szinergiában és összhangban kell meghozni. Az ilyen intézkedések végrehajtása során különösen törekedni kell a teljes összhangra az Unió külső fellépéseinek alapelveivel és általános célkitűzéseivel, valamint a szóban forgó országgal vagy régióval kapcsolatos külpolitikával. Az ilyen intézkedések nem lehetnek közvetlenül fejlesztésorientáltak és azoknak szükség esetén ki kell egészíteniük az Unió külső segélyezési eszközein keresztül nyújtott pénzügyi támogatást. Biztosítani kell emellett az összhangot az Unió humanitárius politikájával, különösen a gyorssegélyt szolgáló intézkedések végrehajtása során.	(25) Az Alap révén támogatott harmadik országbeli vagy azzal összefüggő intézkedéseket az egyéb – földrajzi és tematikus – uniós külső segítségnyújtási eszközök által támogatott, Unión kívüli fellépésekkel szinergiában és összhangban kell meghozni. Az ilyen intézkedések végrehajtása során különösen törekedni kell a teljes összhangra az Unió külső fellépéseinek alapelveivel és általános célkitűzéseivel, valamint a szóban forgó országgal vagy régióval kapcsolatos külpolitikával. Az ilyen intézkedések nem lehetnek közvetlenül fejlesztésorientáltak és azoknak szükség esetén ki kell egészíteniük az Unió külső segélyezési eszközein keresztül nyújtott pénzügyi támogatást, tiszteletben tartva a fejlesztési politikák koherenciájának elvét, ahogyan azt a fejlesztési konszenzus meghatározza (35. cikk). Biztosítani kell emellett, hogy a gyorssegélyt szolgáló intézkedések végrehajtása összhangban legyen az Unió humanitárius politikájával és azt kiegészítse, valamint tiszteletben tartsa a humanitárius segélyezésre vonatkozó konszenzusban megállapított humanitárius elveket.
Módosítás  7 Rendeletre irányuló javaslat 36 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(36) A fokozott szolidaritás szempontjából fontos, hogy az Alap gyorssegély révén kiegészítő támogatást biztosít a tagállamokban vagy harmadik országokban súlyos migrációs nyomással jellemzett sürgős helyzetek kezelésére, vagy a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges beáramlása esetén nyújtandó átmeneti védelem minimum követelményeiről, valamint a tagállamok e személyek befogadása és a befogadás következményeinek viselése tekintetében tett erőfeszítései közötti egyensúly előmozdítására irányuló intézkedésekről szóló, 2001. július 20-i 2001/55/EK tanácsi irányelv szerinti lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges beáramlása esetén.	(36) A fokozott szolidaritás szempontjából fontos, hogy az Alap a Humanitárius Segélyek és Polgári Védelem Főigazgatósága (ECHO) által irányított humanitárius segítségnyújtással összehangoltan és azzal együttműködve gyorssegély révén kiegészítő támogatást biztosít a tagállamokban vagy harmadik országokban súlyos migrációs nyomással jellemzett sürgős helyzetek kezelésére, vagy a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges beáramlása esetén nyújtandó átmeneti védelem minimum követelményeiről, valamint a tagállamok e személyek befogadása és a befogadás következményeinek viselése tekintetében tett erőfeszítései közötti egyensúly előmozdítására irányuló intézkedésekről szóló, 2001. július 20-i 2001/55/EK tanácsi irányelv szerinti lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges beáramlása esetén.
Módosítás  8 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Az Alap általános célja az Unióba, mint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség egy részébe irányuló migrációs áramlások hatékony, a közös menekültügyi és migrációs politikával összhangban álló kezeléséhez, a kiegészítő védelem és átmeneti védelem biztosításához, valamint a közös bevándorlási politikához való hozzájárulás.	(1) Az Alap általános célja az Unióba, mint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség egy részébe irányuló migrációs áramlások hatékony, a közös menekültügyi és migrációs politikával összhangban álló kezeléséhez, a kiegészítő védelem és átmeneti védelem biztosításához, valamint a közös bevándorlási politikához való hozzájárulás, tiszteletben tartva a fejlesztési politikák koherenciáját, valamint a migránsok, menekültek és menedékkérők védelmének emberi jogokon alapuló megközelítését.
Módosítás  9 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 2 bekezdés – a pont – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
E célkitűzés elérését mutatók alapján kell értékelni, amelyek többek között a következőkre vonatkoznak: a javulás szintje a menedékkérők befogadására vonatkozó feltételek, a menekültügyi eljárások minősége, az elismerési arányok tagállamok közötti konvergenciája, valamint a tagállamok letelepítésre irányuló erőfeszítései tekintetében.	E célkitűzés elérését mutatók alapján kell értékelni, amelyek többek között a következőkre vonatkoznak: a javulás szintje a menedékkérők befogadására, különösen a határokon történő befogadásukra vonatkozó feltételek, a menekültügyi eljárások minősége, az elismerési arányok tagállamok közötti konvergenciája, valamint a tagállamok letelepítésre irányuló erőfeszítései tekintetében.
Módosítás  10 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 2 bekezdés – b pont – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) az Unióba irányuló jogszerű migráció támogatása, összhangban a tagállamok gazdasági és társadalmi szükségleteivel, valamint a harmadik országok állampolgárai tényleges integrációjának elősegítése, beleértve a menedékjog iránti folyamodó és a nemzetközi védelem alá eső személyeket is.	b) az Unióba irányuló jogszerű migráció támogatása, összhangban a tagállamok gazdasági és társadalmi szükségleteivel, valamint a harmadik országok állampolgárai tényleges integrációjának elősegítése és a migránsokat megillető emberi jogok tiszteletben tartásának megszilárdítása, beleértve a menedékjog iránti folyamodó és a nemzetközi védelem alá eső személyeket is.
Módosítás  11 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 2 bekezdés – b pont – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
E célkitűzés elérését többek között olyan mutatók alapján kell értékelni, mint a harmadik országbeli állampolgárok növekvő részvétele a foglalkoztatásban, az oktatásban és a demokratikus eljárásokban.	E célkitűzés elérését többek között olyan mutatók alapján kell értékelni, mint a harmadik országbeli állampolgárok növekvő részvétele a foglalkoztatásban, az oktatásban és a demokratikus eljárásokban. Az e célkitűzés megvalósítása érdekében bevezetett intézkedéseknél figyelembe kell venni az agyelszívás harmadik országokban tapasztalható jelenségének következményeit és ezeket csökkenteni kell.
Módosítás  12 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 2 bekezdés – c pont – 2 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
E célkitűzés elérését többek között olyan mutatók alapján kell értékelni, mint a hazatelepülő személyek száma.	E célkitűzés elérését többek között olyan mutatók alapján kell értékelni, mint a hazatelepülő személyek száma, a hazatelepítési intézkedések tartós hatása és az önkéntes visszatérések száma.
Módosítás  13 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 2 bekezdés – d pont – 1 albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
d) a tagállamok közötti szolidaritás és felelősségmegosztás előmozdítása, különösen azon tagállamok vonatkozásában, amelyeket a leginkább érintenek a migrációs és menekültügyi áramlások:	d) a tagállamok közötti szolidaritás és felelősségmegosztás előmozdítása, különösen azon tagállamok vonatkozásában, amelyeket a leginkább érintenek a migrációs és menekültügyi áramlások, valamint a civil társadalmi szervezetekkel a nemzeti programok fejlesztése érdekében folytatott folyamatos párbeszéd elősegítése.
Módosítás  14 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 2 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2a) A tagállamokban és a harmadik országokban az Alap programjainak tervezési, végrehajtási és értékelési folyamata során konzultációt kell folytatni a civil társadalom szervezeteivel, a helyi és regionális hatóságokkal, valamint a nemzeti parlamentekkel.
Módosítás  15 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 2 b bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2b). E célkitűzések megvalósítása a tagállamokra, a nemzetközi szervezetekre, a nem kormányzati szervezetekre, valamint a helyi és/vagy regionális hatóságokra hárul.
Módosítás  16 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 2 c bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2c) a Bizottság figyelemmel kíséri és rendszeresen vizsgálja az Alap célkitűzéseit, és külső független értékeléseken keresztül méri fel a megvalósítás eredményeit, valamint a tervezés hatékonyságát, hogy meggyőződjön a célkitűzések eléréséről és ajánlásokat tudjon kidolgozni a jövőbeli tevékenységek javítására. Az Európai Parlament vagy a Tanács független külső értékelésekre vonatkozó javaslatait kellőképpen figyelembe kell venni. A Bizottság az e rendelet értelmében meghatározott uniós támogatás értékelési folyamatába bevonja az összes érintett részes felet, ideértve a civil társadalmat, a nemzeti parlamenteket és a helyi hatóságokat is.
Módosítás  17 Rendeletre irányuló javaslat 8 cikk – bevezetés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az Unióba irányuló jogszerű migráció megkönnyítése, valamint annak érdekében, hogy jobban felkészítsék a 4. cikk (1) bekezdésének g) pontjában említett személyeket a fogadó társadalomba való integrációjukra, a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott konkrét célkitűzésen belül, valamint figyelemmel az …/…/EU rendelet [horizontális rendelet] 13. cikkében előírt politikai párbeszéd megállapított következtetéseire, különösen a következő, a származási országban megvalósított intézkedések támogathatók:	Az Unióba irányuló jogszerű migráció megkönnyítése, valamint annak érdekében, hogy jobban felkészítsék a 4. cikk (1) bekezdésének g) pontjában említett személyeket a fogadó társadalomba való integrációjukra, a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott konkrét célkitűzésen belül, valamint figyelemmel az …/…/EU rendelet [horizontális rendelet] 13. cikkében előírt politikai párbeszéd megállapított következtetéseire, a fejlesztési politikák összhangjának és elsősorban az Unió agyelszívás elleni küzdelmet támogató vállalásainak tiszteletben tartása mellett különösen a következő, a származási országban megvalósított intézkedések támogathatók:
Módosítás  18 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott konkrét célkitűzésen belül a támogatható intézkedésekre összefüggő, adott esetben helyi és/vagy regionális szinten kifejezetten a 4. cikk (1) bekezdésének a)-g) pontjában szereplő személyek integrációjára kijelölt nem kormányzati szervezetek, helyi és/vagy regionális hatóságok által végrehajtott stratégia keretében kerül sor. Ebben az összefüggésben a támogatható intézkedések közé tartoznak különösen a következők:	(1) A 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott konkrét célkitűzésen belül a támogatható intézkedésekre összefüggő, adott esetben helyi és/vagy regionális szinten kifejezetten a 4. cikk (1) bekezdésének a)-g) pontjában szereplő személyek integrációjára kijelölt nemzetközi szervezetek, nem kormányzati szervezetek, valamint helyi és/vagy regionális hatóságok által végrehajtott stratégia keretében kerül sor. Ebben az összefüggésben a támogatható intézkedések közé tartoznak különösen a következők:
Módosítás  19 Rendeletre irányuló javaslat 21 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A Bizottság kezdeményezésére az Alap felhasználható transznacionális fellépések, vagy az Unió különleges érdekében álló fellépések (uniós fellépések) finanszírozására, a 3. cikkben szereplő általános és egyedi célkitűzések kapcsán.	(1) A Bizottság kezdeményezésére az Alap felhasználható transznacionális fellépések, vagy az Unió különleges érdekében álló fellépések (uniós fellépések) finanszírozására, a 3. cikkben szereplő általános és egyedi célkitűzések kapcsán, a fejlesztési politikák összhangjának tiszteletben tartása mellett.
Módosítás  20 Rendeletre irányuló javaslat 21 cikk – 2 bekezdés – f pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
f) együttműködés harmadik országokkal, különösen a visszafogadási megállapodások, mobilitási partnerségek és regionális védelmi programok végrehajtásának keretében.	f) együttműködés harmadik országokkal, különösen a visszafogadási megállapodások, mobilitási partnerségek és regionális védelmi programok végrehajtásának keretében, a Fejlesztési és Együttműködési Főigazgatóság (DEVCO) által kezelt, az ugyanezen országokban a migrációra és a menedékjogra vonatkozó tevékenységekre irányuló fejlesztési alapokkal összhangban és együttműködve.
Módosítás  21 Rendeletre irányuló javaslat 22 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Az Alap pénzügyi támogatást nyújt sürgős és egyedi szükségletekhez vészhelyzet esetén.	(1) Az Alap pénzügyi támogatást nyújt sürgős és egyedi szükségletekhez vészhelyzet esetén. Az e cikknek megfelelően harmadik országokban végrehajtott intézkedéseknek összhangban kell lenniük az Unió humanitárius politikájával és azt ki kell egészíteniük, valamint tiszteletben kell tartaniuk a humanitárius segélyezésre vonatkozó konszenzusban megállapított humanitárius elveket.

ELJÁRÁS

Cím	A menekültügyi és migrációs alap
Hivatkozások	COM(2011)0751 – C7-0443/2011 – 2011/0366(COD)
Illetékes bizottság        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	LIBE 15.12.2011
Véleményt nyilvánított        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	DEVE 15.12.2011
A vélemény előadója        A kijelölés dátuma	Michèle Striffler 15.2.2012
Vizsgálat a bizottságban	9.7.2012
Az elfogadás dátuma	3.9.2012
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	24 0 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Thijs Berman, Ricardo Cortés Lastra, Nirj Deva, Leonidas Donskis, Catherine Grèze, Eva Joly, Filip Kaczmarek, Miguel Angel Martínez Martínez, Gay Mitchell, Norbert Neuser, Bill Newton Dunn, Birgit Schnieber-Jastram, Michèle Striffler, Alf Svensson, Keith Taylor, Patrice Tirolien, Anna Záborská, Iva Zanicchi
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Santiago Fisas Ayxela, Enrique Guerrero Salom, Fiona Hall, Gesine Meissner, Horst Schnellhardt
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)	Phil Prendergast

VÉLEMÉNY a Költségvetési Bizottság részéről (17.9.2012)

az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére

a Menekültügyi és Migrációs Alap létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
(COM(2011)0751 – C7‑0443/2011 – 2011/0366(COD))

A vélemény előadója: Monika Hohlmeier

RÖVID INDOKOLÁS

A Menekültügyi és Migrációs Alap a 2014–2020-as jogszabályi keretek összefüggésében

Ez a „Menekültügyi és Migrációs Alap létrehozásáról szóló” rendelet egyike annak a négy jogalkotási javaslatnak, amelyeket a Bizottság a migrációs áramlások kezelésének és a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség biztonságát érő fenyegetésekre való reagálás érdekében javasol a 2014–2020-as időszakra. E tevékenységek finanszírozása jelenleg több külön alapból, úgymint az Európai Menekültügyi Alapból, az Európai Integrációs Alapból (a harmadik országok állampolgárainak beilleszkedését segítő európai alap), az Európai Visszatérési Alapból, a Bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem egyedi programból (ISEC), a Terrorizmus és egyéb biztonsági vonatkozású veszélyek megelőzése, az azokra való felkészültség és következményeik kezelése egyedi programból (CIPS) és a Külső Határok Alapból folyik. A Bizottság egyszerűsíteni kívánja a belügyi programok struktúráját azáltal, hogy az alapok számát e kettőre csökkenti:

· a Menekültügyi és Migrációs Alap, valamint

· a Belső Biztonsági Alap.

Ezáltal a Bizottság az uniós szintű kiadásokat szeretné jobban megfeleltetni az Unió politikai célkitűzéseinek. A következő többéves pénzügyi keret új felépítése ugyanakkor lehetőség a belügyi téren történő finanszírozások nyújtásának javítására és egyszerűsítésére is. A két alap a lehető legnagyobb mértékben azonos finanszírozási mechanizmussal fog működni.

A belügyi költségvetés

2011. júliusban a Bizottság javaslatokat terjesztett elő a többéves pénzügyi keretet, többek között a 2014–2020-as időszakra egy 10,9 milliárd eurós belügyi összköltségvetést illetően[1].

Ez az összeg a pénzügyi programokra fordított kiadásokat, továbbá nagy volumenű számítástechnikai rendszerek és a belügyi téren tevékenykedő uniós ügynökségek finanszírozását fedezné[2].

Belügyi költségvetés 2014–2020 között	(millió EUR – folyó árakon)
Menekültügyi és Migrációs Alap ideértve a letelepítési programot és az Európai Migrációs Hálózatot	3,869
Belső Biztonsági Alap ideértve az új nagy volumenű számítástechnikai rendszereket is	4,648
Már meglévő nagy volumenű számítástechnikai rendszerek és IT-ügynökség	822
Ügynökségek (Europol, Frontex EASO, Cepol és EMCDDA)	1,572
Összesen	10,911

A Migrációs és Menekültügyi Alap a migrációs áramlások integrált kezelésére összpontosít, kiterjedve az EU közös menekültügyi és bevándorlási politikájának különféle vetületeire: a menedéknyújtással, törvényes bevándorlással, a harmadik országok polgárainak befogadásával kapcsolatos fellépések és visszatérésével kapcsolatos műveletek.

A módosítások

A megosztott igazgatás módszerét egyre inkább megfelelőnek vélik a belügyi szakpolitikák minden területén, ezért ki kell terjeszteni a belső biztonság területére is, ahol korábban nem alkalmazták. Következésképpen gondoskodni kell arról, hogy a megosztott igazgatás megvalósítása a költségvetési rendelet előírásaival összhangban történjék. Ezért az előadó a megosztott igazgatás melletti végrehajtás ellenőrzésének fokozása érdekében, illetve a megfogalmazásnak a felülvizsgált költségvetési rendelethez való közelítéséért néhány módosítást javasol.

MÓDOSÍTÁSOK

A Költségvetési Bizottság felkéri az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele a következő javaslatokat:

Módosítás  1 Jogalkotási állásfoglalás-tervezet 1 a bekezdés (új)
Jogalkotási állásfoglalás-tervezet	Módosítás
	1a. rámutat, hogy a jogalkotási javaslatban meghatározott pénzügyi keretösszeg mindössze jelzésként szolgál a jogalkotó hatóság számára, és nem rögzíthető mindaddig, amíg a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretet megállapító rendeletre irányuló javaslatról megállapodás nem születik;
Módosítás  2 Jogalkotási állásfoglalás-tervezet 1 b bekezdés (új)
Jogalkotási állásfoglalás-tervezet	Módosítás
	1b. emlékeztet a „Befektetés a jövőbe: új többéves pénzügyi keret (MFF) a versenyképes, fenntartható és befogadó Európáért” című, 2011. június 8-i állásfoglalására1; megismétli, hogy elegendő kiegészítő forrást kell biztosítani a következő többéves pénzügyi keretben ahhoz, hogy az Unió teljesíteni tudja meglévő politikai prioritásait és a Lisszaboni Szerződésben meghatározott új feladatait, valamint hogy előre nem látható események esetén válaszlépéseket tudjon tenni; rámutat arra, hogy még ha legalább 5%-kal emelnénk is a 2013-as szinthez képest a következő többéves pénzügyi keret forrásainak szintjét, ez csak korlátozott mértékben járulna hozzá az elfogadott uniós célkitűzések és kötelezettségvállalások megvalósításához, illetve a közösségi szolidaritás elvéhez; felszólítja a Tanácsot, hogy amennyiben nem osztja ezt a megközelítést, határozza meg egyértelműen, hogy mely politikai prioritásait vagy projektjeit lehet teljes egészében elvetni azok igazolt európai hozzáadott értéke ellenére;
	_______________
	1 Elfogadott szövegek: P7_TA(2011)0266.
Módosítás  3 Jogalkotási állásfoglalás-tervezet 1 c bekezdés (új)
Jogalkotási állásfoglalás-tervezet	Módosítás
	1c. hangsúlyozza, hogy az Unió által már kijelölt és elvégzett feladatokra való tekintettel a Bizottságnak előrelátó és körültekintő módon kell tükröznie javaslatában e politikai prioritásokat;
Módosítás  4 Jogalkotási állásfoglalás-tervezet 1 d bekezdés (új)
Jogalkotási állásfoglalás-tervezet	Módosítás
	1d. megismétli, hogy a Lisszaboni Szerződés csak a jogalkotási aktusok nem alapvető rendelkezéseire vonatkozó, általános hatályú nem jogalkotási aktusként rendelkezik a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokról; ezért fenntartja bírálatát a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok széles körben elterjedt használatát illetően, és hangsúlyozza, hogy minden lényeges elemet a szóban forgó jogalkotási aktusban kell rögzíteni;
Módosítás  5 Rendeletre irányuló javaslat 2 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2a) A „Befektetés a jövőbe: új többéves pénzügyi keret (MFF) a versenyképes, fenntartható és befogadó Európáért” című, 2011. június 8-i állásfoglalásában1 az Európai Parlament hangsúlyozta, hogy integrált megközelítésre van szükség a bevándorlással és a menekültüggyel kapcsolatos kérdések nyomatékosítása, valamint az Unió külső határainak kezelése terén, a vészhelyzetek kezeléséhez megfelelő pénzeszközök és támogatási eszközök rendelkezésre bocsátása mellett, az emberi jogok tiszteletére és a valamennyi tagállam közötti szolidaritásra támaszkodva, tiszteletben tartva a nemzeti feladatokat és a feladatok egyértelmű meghatározását. Megjegyezte továbbá, hogy kellő mértékben foglalkozni kell a FRONTEX, az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal, valamint a „Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása” elnevezésű programhoz kapcsolódó alapok tekintetében felmerült, egyre több kihívással.
	__________________
	1 Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0266.
Indokolás
„Az új többéves pénzügyi keret (MFF) a versenyképes, fenntartható és befogadó Európáért” című, 2011. június 8-i állásfoglalás 107 pontja.
Módosítás  6 Rendeletre irányuló javaslat 2 b preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2b) 2011. június 8-i állásfoglalásában1 az Európai Parlament ismét hangsúlyozta, hogy jobb szinergiákat kell kialakítani az alapok és a programok között, rámutatott, hogy az alapok kezelésének egyszerűsítése és a keresztfinanszírozás engedélyezése lehetővé teszi, hogy a közös célkitűzésekre több pénzeszközt irányozzanak elő, valamint üdvözölte a Bizottság azon szándékát, hogy egy kétpilléres struktúra keretében csökkentse a belügyek terén a költségvetési eszközök számát, és ha lehet, megosztott igazgatás alá vonja azokat, és úgy hangot adott véleményének, hogy ez a megközelítés jelentősen hozzájárul a jelenlegi alapok és programok fokozott egyszerűsítéséhez, ésszerűsítéséhez, konszolidálásához és átláthatóságához. Hangsúlyozta azonban, hogy biztosítani kell, hogy a belügyi politikák különböző célkitűzései ne keveredjenek.
	__________________
	1 Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0266.
Indokolás
„Az új többéves pénzügyi keret (MFF) a versenyképes, fenntartható és befogadó Európáért” című, 2011. június 8-i állásfoglalás 109. pontja.
Módosítás  7 Rendeletre irányuló javaslat 16 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(16) Az Alapnak továbbá támogatnia kellene a tagállamokat a jogszerű migráció szervezésére irányuló stratégiák kialakításában, és azon kapacitásuk továbbfejlesztésében, amely a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó valamennyi bevándorlási és integrációs stratégia, politika és intézkedés kidolgozására, végrehajtására, nyomon követésére és értékelésére irányul, beleértve az uniós jogi eszközöket is. Az Alapnak emellett támogatnia kell az információcserét, a bevált módszerek cseréjét, valamint az együttműködést a közigazgatások különböző területei, illetve a tagállamok között.	(16) Az Alapnak továbbá támogatnia kellene a tagállamokat a jogszerű migráció szervezésére irányuló stratégiák kialakításában, és azon kapacitásuk továbbfejlesztésében, amely a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó valamennyi bevándorlási és integrációs stratégia, politika és intézkedés kidolgozására, végrehajtására, nyomon követésére és értékelésére irányul, beleértve az uniós jogi eszközöket is. Az Alapnak emellett támogatnia kell az információcserét, a bevált módszerek cseréjét, valamint az együttműködést a közigazgatások különböző területei, illetve a tagállamok között. A technikai segítségnyújtás elengedhetetlen ahhoz, hogy a tagállamok segítsék nemzeti programjuk végrehajtását, és segítséget nyújtsanak a kedvezményezetteknek a feladataiknak és az uniós jognak való megfeleléshez, másrészről pedig növeljék az uniós eszközök közismertségét és hozzáférhetőségét.
Módosítás  8 Rendeletre irányuló javaslat 24 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(24) Az Alapot az Európai Unió Alapjogi Chartájában szereplő jogok és alapvető elvek maradéktalan tiszteletben tartásával kell végrehajtani. A támogatható intézkedéseknek figyelembe kell venniük különösen a sérülékeny személyek különleges helyzetét, és különös figyelmet kell fordítani, illetve célzott válaszokat kell adni a kísérő nélküli kiskorúak és egyéb veszélyben lévő kiskorúak problémájára.	(24) Az Alapot az Európai Unió Alapjogi Chartájában és az 1951. július 28-i genfi egyezményben szereplő jogok és alapvető elvek maradéktalan tiszteletben tartásával kell végrehajtani. A támogatható intézkedéseknek figyelembe kell venniük a sérülékeny személyek különleges helyzetét, és különös figyelmet kell fordítani, illetve célzott válaszokat kell adni a kísérő nélküli kiskorúak és egyéb veszélyben lévő kiskorúak problémájára.
Módosítás  9 Rendeletre irányuló javaslat 25 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(25) Az Alap révén támogatott harmadik országbeli vagy azzal összefüggő intézkedéseket az egyéb – földrajzi és tematikus – uniós külső segítségnyújtási eszközök által támogatott, Unión kívüli fellépésekkel szinergiában és összhangban kell meghozni. Az ilyen intézkedések végrehajtása során különösen törekedni kell a teljes összhangra az Unió külső fellépéseinek alapelveivel és általános célkitűzéseivel, valamint a szóban forgó országgal vagy régióval kapcsolatos külpolitikával. Az ilyen intézkedések nem lehetnek közvetlenül fejlesztésorientáltak és azoknak szükség esetén ki kell egészíteniük az Unió külső segélyezési eszközein keresztül nyújtott pénzügyi támogatást. Biztosítani kell emellett az összhangot az Unió humanitárius politikájával, különösen a gyorssegélyt szolgáló intézkedések végrehajtása során.	(25) Az Alap révén támogatott harmadik országbeli vagy azzal összefüggő intézkedéseket az egyéb – földrajzi és tematikus – uniós külső segítségnyújtási eszközök által támogatott, Unión kívüli fellépésekkel szinergiában és összhangban kell meghozni. Az ilyen intézkedések végrehajtása során különösen törekedni kell a teljes összhangra az Unió külső fellépéseinek alapelveivel és általános célkitűzéseivel, valamint a szóban forgó országgal vagy régióval kapcsolatos külpolitikával. Az ilyen intézkedések nem lehetnek közvetlenül fejlesztésorientáltak és azoknak szükség esetén ki kell egészíteniük az Unió külső segélyezési eszközein keresztül nyújtott pénzügyi támogatást. Biztosítani kell emellett az összhangot az Unió humanitárius politikájával, különösen a gyorssegélyt szolgáló intézkedések végrehajtása során. A Bizottság az EKSZ-szel közösen alakítja ki a koherencia biztosításához szükséges hatékony intézményi mechanizmust.
Módosítás  10 Rendeletre irányuló javaslat 35 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(35a) A finanszírozási struktúrák rugalmasságot is biztosító egyszerűsítésekor fenn kell tartani a tervezhetőséget és a megbízhatóságot, valamint a nemzeti programok révén kiegyensúlyozott részesedést kell nyújtani minden egyes célkitűzésnek. Ennélfogva a pénzügyi források méltányos részét kell fordítani Menekültügyi és Migrációs Alapra a 2014–2020-as többéves pénzügyi keretben annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a 2007–2013-as többéves pénzügyi keret Menekültügyi Alapjában és Integrációs Alapjában kijelölt célkitűzések folyamatos támogatását.
Módosítás  11 Rendeletre irányuló javaslat 41 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(41a) Amennyiben a Bizottság megosztott igazgatással hajtja végre az uniós költségvetést, úgy a végrehajtási feladatokat a tagállamokra kell átruházni. A Bizottság és a tagállamok tiszteletben tartják a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, az átláthatóság és a megkülönböztetésmentesség elveit, és az uniós alapokkal való gazdálkodás során biztosítják az uniós fellépés láthatóságát. Ennek érdekében a Bizottság és a tagállamok teljesítik saját ellenőrzési és számviteli kötelezettségeiket, és vállalják az ebből fakadó, e rendeletben meghatározott felelősséget. A kiegészítő rendelkezéseket ágazatspecifikus szabályokban állapítják meg.
Módosítás  12 Rendeletre irányuló javaslat 42 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(42a) Az alapok e területen való kiadásait jobban össze kell hangolni a kiegészítő jelleg, nagyobb hatékonyság és láthatóság biztosítása, illetve a jobb költségvetési szinergiák elérése érdekében.
Módosítás  13 Rendeletre irányuló javaslat 42 b preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(42b) Fontos az uniós támogatások hatásának maximalizálása a köz- és magán pénzügyi források mobilizálásával, egyesítésével és megtöbbszörözésével.
Módosítás  14 Rendeletre irányuló javaslat 42 c preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(42c) Az uniós költségvetést igénybe vevő innovatív finanszírozási eszközök és mechanizmusok esetében biztosítani kell a lehető legnagyobb mértékű átláthatóságot, elszámoltathatóságot és demokratikus ellenőrzést.
Módosítás  15 Rendeletre irányuló javaslat 42 d preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(42d) A forrásfelhasználás végrehajtásának és minőségének javítását az alap célkitűzéseinek elérése érdekében irányadó elvnek kell tekinteni, ugyanakkor biztosítani kell a pénzügyi erőforrások optimális felhasználását.
Módosítás  16 Rendeletre irányuló javaslat 42 e preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(42e) Fontos gondoskodni az alap pénzgazdálkodásának hatékony és eredményes voltáról, valamint az alap minél hatékonyabb és felhasználóbarátabb végrehajtásáról, s emellett biztosítani kell a jogbiztonságot és valamennyi résztvevőnek az alaphoz való hozzáférését is.
Módosítás  17 Rendeletre irányuló javaslat 42 f preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(42f) A Bizottság az alap végrehajtását az eredmények és a hatások értékelésére szolgáló kulcsfontosságú mutatószámok segítségével évente ellenőrzi. E mutatószámoknak – többek között a vonatkozó kiindulási alapértékeknek – kell képezniük a minimális alapot annak értékelésére, hogy az alap célkitűzései milyen mértékben teljesültek.
Módosítás  18 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – f pont – i alpont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
i. súlyos migrációs nyomás egy vagy több tagállamban, amelyet harmadik országbeli állampolgárok jelentős és aránytalan beáramlása jellemez, ami jelentős és sürgős igényeket kelt a befogadásukat és az idegenrendészeti őrizetet szolgáló létesítmények, a menekültügyi rendszerek és eljárások tekintetében,	i. i. egy vagy több tagállam aránytalanul sok menedékkérelemmel és harmadik országok állampolgárainak jelentős beáramlásával szembesül, ami jelentős és sürgős fellépést követel meg technikai, adminisztratív és befogadó infrastruktúráiktól és menekültügyi rendszereiktől,
Módosítás  19 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 2 bekezdés – b pont – második albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
E célkitűzés elérését többek között olyan mutatók alapján kell értékelni, mint a harmadik országbeli állampolgárok növekvő részvétele a foglalkoztatásban, az oktatásban és a demokratikus eljárásokban.	E célkitűzés elérését többek között olyan mennyiségi és minőségi mutatók alapján kell értékelni, mint a harmadik országbeli állampolgárok növekvő részvétele a foglalkoztatásban, az oktatásban és a demokratikus eljárásokban.
Módosítás  20 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 2 bekezdés – d pont – első albekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
d) a tagállamok közötti szolidaritás és felelősségmegosztás előmozdítása, különösen azon tagállamok vonatkozásában, amelyeket a leginkább érintenek a migrációs és menekültügyi áramlások:	d) a tagállamok közötti szolidaritás és felelősségmegosztás előmozdítása többek között gyakorlati együttműködés révén, különösen azon tagállamok vonatkozásában, amelyeket a leginkább érintenek a migrációs és menekültügyi áramlások: .
Módosítás  21 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 1 bekezdés – a a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	aa) az adminisztratív struktúrák és rendszerek, az alkalmazottaknak nyújtott képzési rendszerek, a közigazgatási és igazságszolgáltatási hatóságok, valamint az igazságügyi segítségnyújtás létrehozása és javítása annak érdekében, hogy biztosítani lehessen az összes menedékkérelem és bevándorlási kérelem egyszerű, hatékony és zökkenőmentes rendezési eljárását;
Módosítás  22 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 1 bekezdés – a b pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ab) az elszállásolással kapcsolatos infrastruktúra és szolgáltatások kialakítása, javítása és fenntartása;
Módosítás  23 Rendeletre irányuló javaslat 14 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A rendelet végrehajtására rendelkezésre álló összforrás 3,869 millió EUR.	(1) A 2014-től 2020-ig terjedő évekre e rendelet végrehajtásának elsődleges pénzügyi referenciakerete – az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között a költségvetési kérdésekben történő együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, XX/201Z -i intézményközi megállapodás 17. pontja értelmében – 3,869 millió EUR.
Módosítás  24 Rendeletre irányuló javaslat 14 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Az Alap éves előirányzatait a pénzügyi terv mértékéig a költségvetési hatóság engedélyezi.	(2) Az Alap éves előirányzatait a költségvetési hatóság engedélyezi a 2014–2020 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretet megállapító rendelet és az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között a költségvetési kérdésekben történő együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, XX/201Z -i intézményközi megállapodás rendelkezéseinek sérelme nélkül.
Módosítás  25 Rendeletre irányuló javaslat 14 cikk – 3 bekezdés – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) Az összforrásokat a következő módokon kell végrehajtani:	(3) Az elsődleges pénzügyi referenciakeretet a következő módokon kell végrehajtani:
Módosítás  26 Rendeletre irányuló javaslat 14 cikk – 4 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) A jelen rendelet alapján rendelkezésre álló összforrásokat megosztott igazgatás révén kell végrehajtani, összhangban az [új költségvetési rendelet1 55. cikke (1) bekezdésének b) pontjával], kivéve a 21. cikkben hivatkozott uniós intézkedéseket, a 22. cikkben hivatkozott technikai segítségnyújtást, és a 24. cikkben hivatkozott gyorssegélyt.	(4) A jelen rendelet alapján rendelkezésre álló elsődleges pénzügyi referenciakeret közvetlen igazgatás révén (különösen a 21. cikkben említett uniós intézkedések, a 22. cikkben említett gyorssegélyek, a 23. cikkben említett Európai Migrációs Hálózat és a 24. cikkben említett technikai segítségnyújtás esetén) vagy megosztott igazgatás révén kell végrehajtani, összhangban az [új költségvetési rendelet 55. cikke (1) bekezdésének b) pontjával].
1 A költségvetési rendelet hároméves felülvizsgálata – A Bizottság javaslata COM(2010)0260	1 Az Unió éves költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendelet (COM(2010)0815 final, 2010.12.22).
Indokolás
Az uniós költségvetés megosztott gazdálkodás melletti végrehajtásának kivételnek, nem pedig szabálynak kell lenni.
Módosítás  27 Rendeletre irányuló javaslat 14 cikk – 4 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(4a) A Bizottság továbbra is felel az uniós költségvetés végrehajtásáért az EUMSZ 317. cikke értelmében, és tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a tagállamoktól eltérő szervek által végzett műveletekről.
Módosítás  28 Rendeletre irányuló javaslat 14 cikk – 5 bekezdés – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(5) Az összforrásokat irányadó jelleggel a következőképpen kell felhasználni:	(5) A költségvetési hatóság előjogainak sérelme nélkül, az elsődleges pénzügyi referenciakeretet irányadó jelleggel a következőképpen kell felhasználni:
Módosítás  29 Rendeletre irányuló javaslat 15 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) 3,232 millió EUR-t a tagállamoknak kell kiosztani irányadó jelleggel a következők szerint:	(1) A költségvetési hatóság előjogainak sérelme nélkül, 3,232 millió EUR-t a tagállamoknak kell kiosztani irányadó jelleggel a következők szerint:
Módosítás  30 Rendeletre irányuló javaslat 15 cikk – 2 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2a) A 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott célkitűzések elérésére elkülönített finanszírozások megosztása igazságos, kiegyensúlyozott és átlátható módon történik. A tagállamok biztosítják, hogy az Alap keretében támogatott valamennyi intézkedés összhangban áll az uniós menekültügyi és bevándorlási vívmányokkal, még akkor is, ha a vonatkozó intézkedések rájuk nézve nem kötelezőek és nem alkalmazandók.
Módosítás  31 Rendeletre irányuló javaslat 21 cikk – 3 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(3a) A Bizottság biztosítja a források igazságos és méltányos elosztását a 3. cikk (2) bekezdésében említett célkitűzések vonatkozásában.
Módosítás  32 Rendeletre irányuló javaslat 22 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Az Alap pénzügyi támogatást nyújt sürgős és egyedi szükségletekhez vészhelyzet esetén.	(1) Az Alap pénzügyi támogatást nyújt sürgős és egyedi szükségletekhez a 2. cikk f) pontjában említett vészhelyzet esetén.

ELJÁRÁS

Cím	A menekültügyi és migrációs alap
Hivatkozások	COM(2011)0751 – C7-0443/2011 – 2011/0366(COD)
Illetékes bizottság        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	LIBE 15.12.2011
Véleményt nyilvánított        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	BUDG 15.12.2011
A vélemény előadója        A kijelölés dátuma	Monika Hohlmeier 15.2.2012
Az elfogadás dátuma	6.9.2012
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	31 2 1
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Marta Andreasen, Richard Ashworth, Reimer Böge, Zuzana Brzobohatá, Jean-Luc Dehaene, Göran Färm, José Manuel Fernandes, Eider Gardiazábal Rubial, Jens Geier, Ingeborg Gräßle, Lucas Hartong, Jutta Haug, Monika Hohlmeier, Sidonia Elżbieta Jędrzejewska, Anne E. Jensen, Sergej Kozlík, Jan Kozłowski, Alain Lamassoure, Giovanni La Via, George Lyon, Claudio Morganti, Jan Mulder, Juan Andrés Naranjo Escobar, Dominique Riquet, Derek Vaughan, Angelika Werthmann
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Burkhard Balz, Maria Da Graça Carvalho, Edit Herczog, Jürgen Klute, Constanze Angela Krehl, Peter Šťastný, Georgios Stavrakakis
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)	Luigi Berlinguer

• [1]  COM(2011)0500, 2011. június 29.
• [2]  forrás: Az Európai Bizottságnak a „Nyitott és biztonságos Európa építése: a 2014–2020-as időszak belügyi költségvetése” című közleménye COM(2011)0749

ELJÁRÁS

Cím	Menekültügyi és Migrációs Alap
Hivatkozások	COM(2011)0751 – C7-0443/2011 – 2011/0366(COD)
Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma	15.11.2011
Illetékes bizottság        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	LIBE 15.12.2011
Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok)        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	AFET 15.12.2011	DEVE 15.12.2011	BUDG 15.12.2011	EMPL 15.12.2011
Nem nyilvánított véleményt        A határozat dátuma	EMPL 15.12.2011
Előadó(k)        A kijelölés dátuma	Sylvie Guillaume 5.12.2011
Vizsgálat a bizottságban	20.3.2012	10.7.2012	11.10.2012	10.12.2012
	9.1.2014
Az elfogadás dátuma	9.1.2014
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	45 4 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Jan Philipp Albrecht, Roberta Angelilli, Edit Bauer, Emine Bozkurt, Salvatore Caronna, Philip Claeys, Carlos Coelho, Ioan Enciu, Frank Engel, Cornelia Ernst, Tanja Fajon, Kinga Gál, Kinga Göncz, Nathalie Griesbeck, Sylvie Guillaume, Salvatore Iacolino, Sophia in ‘t Veld, Teresa Jiménez-Becerril Barrio, Timothy Kirkhope, Baroness Sarah Ludford, Svetoslav Hristov Malinov, Véronique Mathieu Houillon, Anthea McIntyre, Claude Moraes, Antigoni Papadopoulou, Judith Sargentini, Birgit Sippel, Csaba Sógor, Renate Sommer, Wim van de Camp, Axel Voss, Renate Weber, Cecilia Wikström, Tatjana Ždanoka, Auke Zijlstra
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Alexander Alvaro, Mariya Gabriel, Stanimir Ilchev, Ulrike Lunacek, Hubert Pirker, Zuzana Roithová, Joanna Senyszyn, Marie-Christine Vergiat, Janusz Wojciechowski
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)	Leonardo Domenici, Christian Engström, Enrique Guerrero Salom, Nadja Hirsch, Olle Ludvigsson
Benyújtás dátuma	14.1.2014