JELENTÉS az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek Unión belüli kereskedelmi rendszeréhez piaci stabilizációs tartalék létrehozásáról és működtetéséről, valamint a 2003/87/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról

2.3.2015 - (COM(2014)0020 – C8‑0016/2014 – 2014/0011(COD)) - ***I

Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság
Előadó: Ivo Belet

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek Unión belüli kereskedelmi rendszeréhez piaci stabilizációs tartalék létrehozásáról és működtetéséről, valamint a 2003/87/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról

(COM(2014)0020 – C80016/2014 – 2014/0011(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–       tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2014)0020),

–       tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 192. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8–0016/2014),

–       tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–       tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2014. június 4-i véleményére[1],

–       tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére[2],

–       tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–       tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére (A8-0029/2015),

1.      elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.      felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.      utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Módosítás  1 Határozatra irányuló javaslat -1 preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   (-1) A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretről szóló, 2014. október 23–24-i európai tanácsi következtetések szerint az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére irányuló uniós cél elérésének legfontosabb európai eszköze egy jól működő, megújított kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) és egy a piacot stabilizáló eszköz lesz.
Módosítás  2 Határozatra irányuló javaslat 1 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(1a) Figyelemmel arra, hogy az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer ösztönzőit meg kell őrizni a 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvről1 folyó tárgyalások idején, a Bizottság a kibocsátáskereskedelmi rendszer 3. szakaszban történő megerősítését és eredményesebbé tételét szolgáló további megfelelő strukturális intézkedések mielőbbi elfogadása érdekében a lehetséges intézkedések – többek között a szükséges mennyiségű kibocsátási egység tartós visszatartása lehetőségének – vizsgálatára vonatkozó nyilatkozatot adott ki.
	__________________
	Az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU irányelve (2012. október 25.) az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről(HL L 315., 2012.11.14., 1. o.).
Módosítás  3 Határozatra irányuló javaslat 2 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás (2) A Bizottság „Az európai szén-dioxid-piac helyzete 2012-ben” című, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak benyújtott jelentése1 megállapította, hogy a kereslet és a kínálat strukturális egyensúlyhiányának megoldásához intézkedésekre van szükség. Az éghajlat- és az energiapolitika 2030-ra szóló keretére2 vonatkozó hatásvizsgálat azt jelzi, hogy ez az egyensúlyhiány várhatóan továbbra is fennáll, és nem kezelhető kielégítően azzal, ha ezen a kereten belül szigorúbb célkitűzéshez igazítják a lineáris pályát. A lineáris csökkentési tényező megváltoztatása csak fokozatosan módosítja az összkvótát. Ennek megfelelően a többlet is csak fokozatosan csökkenne, és a piacnak több mint egy évtizedig továbbra is mintegy 2 milliárd vagy még annál is több kibocsátási egységnyi többlettel kellene működnie. E probléma megoldása érdekében, valamint azért, hogy az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer ellenállóbbá váljon az egyensúlyproblémákkal szemben, piaci stabilizációs tartalékot indokolt létrehozni. A szabályozásnak a 3. szakaszban árverésre kerülő kínálati mennyiségre vonatkozó kiszámíthatósága, valamint a rendszer kialakítását érintő módosításokhoz való alkalmazkodást szolgáló átfutási idő biztosítása érdekében a piaci stabilizációs tartalékot a 2021-ben kezdődő 4. szakaszától kezdve kell létrehozni. A lehető legnagyobb fokú kiszámíthatóság megőrzése érdekében egyértelmű szabályokat kell megállapítani a kibocsátási egységek tartalékba helyezésére, valamint a tartalékból való felszabadítására vonatkozóan. Amennyiben a feltételek teljesülnek, a 2021. évtől kezdődően az x-2. évben forgalomban levő kibocsátási egységek száma 12%-ának megfelelő számú kibocsátási egységet kell a tartalékba helyezni. Megfelelő számú kibocsátási egységet fel kell szabadítani a tartalékból, amennyiben a forgalomban levő kibocsátási egységek száma nem éri el a 400 milliót. (2) A Bizottság „Az európai szén-dioxid-piac helyzete 20121-ben” című, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak benyújtott jelentése1 megállapította, hogy a kereslet és a kínálat strukturális egyensúlyhiányának megoldásához intézkedésekre van szükség. Az éghajlat- és az energiapolitika 2030-ra szóló keretére2 vonatkozó hatásvizsgálat azt jelzi, hogy ez az egyensúlyhiány várhatóan továbbra is fennáll, és nem kezelhető kielégítően azzal, ha ezen a kereten belül szigorúbb célkitűzéshez igazítják a lineáris pályát. A lineáris csökkentési tényező megváltoztatása csak fokozatosan módosítja az összkvótát. Ennek megfelelően a többlet is csak fokozatosan csökkenne, és a piacnak több mint egy évtizedig továbbra is mintegy 2 milliárd vagy még annál is több kibocsátási egységnyi többlettel kellene működnie, ami megakadályozná, hogy a kibocsátáskereskedelmi rendszer a beruházások tekintetében azt az üzenetet közvetítse, hogy költséghatékony módon csökkentsék a szén-dioxid-kibocsátást. E probléma megoldása érdekében, valamint azért, hogy a kibocsátáskereskedelmi rendszer ellenállóbbá váljon a kereslet és a kínálat terén tapasztalható egyensúlyproblémákkal szemben, és ily módon kijavítsanak egy, a rendszer kialakítása során elkövetett tervezési hibát, képessé téve azt ezáltal arra, hogy a kibocsátási egységek valós értékét tükröző, stabil és versenyképes árakkal dolgozó, rendezett piacként működjön, a 3. szakaszban piaci stabilizációs tartalékot indokolt létrehozni, amely a 4. szakasz 2021-es indítása előtt kedvező hatást fejt ki. A piaci stabilizációs tartalék más éghajlat-politikákkal, így a megújuló energiára és az energiahatékonyságra vonatkozó politikákkal is szinergiát fog biztosítani. A lehető legnagyobb fokú kiszámíthatóság megőrzése érdekében egyértelmű szabályokat kell megállapítani a kibocsátási egységek tartalékba helyezésére, valamint a tartalékból való felszabadítására vonatkozóan. Amennyiben a feltételek teljesülnek, a 2018. évtől kezdődően az x-1. évben forgalomban levő kibocsátási egységek száma 12%-ának megfelelő számú kibocsátási egységet kell a tartalékba helyezni. Megfelelő számú kibocsátási egységet fel kell szabadítani a tartalékból, amennyiben a forgalomban levő kibocsátási egységek száma nem éri el a 400 milliót. ____________________ ____________________ 1 COM (2012) 652 végleges 1 COM (2012) 652 végleges 2 Dokumentumhivatkozás beillesztendő. 2 Dokumentumhivatkozás beillesztendő.
Módosítás  4 Határozatra irányuló javaslat 3 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás (3) Ezenkívül a piaci stabilizációs tartalék létrehozása mellett és annak következtében néhány módosítást is végre kell hajtani a 2003/87/EK irányelvben, hogy biztosított legyen az egységesség és a kibocsátáskereskedelmi rendszer zökkenőmentes működése. Közelebbről vizsgálva a 2003/87/EK irányelv végrehajtásának eredményeként bekövetkezhet az, hogy az egyes kereskedési időszakok végén nagy mennyiségű kibocsátási egységet értékesítenek árverés útján, ez pedig alááshatja a piaci stabilitást. Ezért azt elkerülendő, hogy egy kereskedési időszak végén és a következő időszak elején a piacon a kibocsátási egységek kínálata vonatkozásában megbomoljon az egyensúly, ami megzavarhatja a piac működését, rendelkezni kell arról, hogy egy kereskedési időszak végén jelentkező kínálatnövekmény egy részét a következő kereskedési időszak első két évében értékesítsék árverésen. (3) Ezenkívül a piaci stabilizációs tartalék létrehozása mellett és annak következtében néhány módosítást is végre kell hajtani a 2003/87/EK irányelvben, hogy biztosított legyen az egységesség és a kibocsátáskereskedelmi rendszer zökkenőmentes működése. Közelebbről vizsgálva a 2003/87/EK irányelv végrehajtásának eredményeként bekövetkezhet az, hogy az egyes kereskedési időszakok végén nagy mennyiségű kibocsátási egységet értékesítenek árverés útján, ez pedig alááshatja a piaci stabilitást. Ezért azt elkerülendő, hogy egy kereskedési időszak végén és a következő időszak elején a piacon a kibocsátási egységek kínálata vonatkozásában megbomoljon az egyensúly, ami megzavarhatja a piac működését, rendelkezni kell arról, hogy az ilyen egységeket a kérdéses kereskedési időszak végén helyezzék a piaci stabilizációs tartalékba.
Módosítás  5 Határozatra irányuló javaslat 3 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   (3a) A 176/2014/EU bizottsági rendelet1a 900 millió kibocsátási egységnek a 2014–2016-os időszakról a 2019–2020-as időszakra (az ETS 3. szakaszának végére) történő átütemezéséről rendelkezett. Az említett átütemezett kibocsátási egységek 2019-ben és 2020-ban történő elárverezésének hatása ellentétes a piaci stabilizációs tartalék létrehozására irányuló jelenlegi javaslat kívánt céljával, amely szerint az egységek terén jelentkező többletet csökkenteni kell. Az átütemezett kibocsátási egységeket ezért nem szabad elárverezni, hanem közvetlenül a piaci stabilizációs tartalékba kell helyezni.   __________________   1a A Bizottság 176/2014/EU rendelete (2014. február 25.) az 1031/2010/EU rendeletnek különösen az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységeiből a 2013-20 közötti időszakban árverés útján értékesítendő mennyiségek meghatározása céljából történő módosításáról (HL L 56., 2014.2.26., 11. o.).
Módosítás  6 Határozatra irányuló javaslat 3 b preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   (3b) Fontos az alacsony szén-dioxid-kibocsátású növekedés ETS általi ösztönzése, továbbá a kibocsátásáthelyezés kockázatának jelentős mértékben kitett uniós ágazatok versenyképességének védelme. Az Európai Parlament „Cselekvési terv a versenyképes és fenntartható európai acélipar érdekében” című, 2014. február 4-i állásfoglalása már hangsúlyozta, hogy „a Bizottságnak konkrétabban és részletekbe menően kellene kezelnie a kibocsátásáthelyezés kérdését”. A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretről szóló, 2014. október 23–24-i európai tanácsi következtetések világos iránymutatással szolgálnak a kibocsátási egységek ingyenes kiosztására és a kibocsátásáthelyezésre vonatkozó rendelkezések 2020 utáni fenntartásával kapcsolatban, és megállapítják, hogy a nemzetközi versenyképesség elvesztésével fenyegetett „ágazatokba tartozó leghatékonyabb létesítmények esetében el kell kerülni a kibocsátáscsökkentés túlzott költségeit, amelyek kibocsátásáthelyezéshez vezetnek”. Olyan arányos intézkedéseket kell hozni, amelyek a bevezetésükkor érvényes szén-dioxid-árat tükrözik, annak érdekében, hogy a kibocsátásáthelyezés tényleges kockázatának kitett iparágak védelemben részesüljenek a versenyképességüket kedvezőtlenül befolyásoló bármely hatással szemben, elkerülve ezáltal a leghatékonyabb létesítmények szintjén jeletkező további, ETS-szel kapcsolatos költségeket. A Bizottságnak e tekintetben felül kell vizsgálnia a 2003/87/EK irányelvet és különösen annak 10a. cikkét. Az egységes energiapiac létrehozására vonatkozó célkitűzés megvalósítása során a teljes mértékben egyenlő versenyfeltételek garantálása érdekében e felülvizsgálatnak olyan uniós szinten összehangolt szabályokat is tartalmaznia kell, amelyek ellensúlyozzák a villamosenergia-árakban megjelenő szén-dioxid-költségeket, és amelyek eltérnek az állami támogatásokra vonatkozó jelenlegi szabályok által szabályozott mechanizmustól.
Módosítás  7 Határozatra irányuló javaslat 4 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás (4) A Bizottságnak a piaci stabilizációs tartalék működését a szerzett tapasztalatok tükrében felül kell vizsgálnia. A piaci stabilizációs tartalék működésére vonatkozó felülvizsgálatnak különösen azt kell megvizsgálnia, hogy megfelelőek-e a kibocsátási egységek tartalékba helyezésére vonatkozó szabályok abból a szempontból, hogy elérik-e a kitűzött célt, azaz megoldják-e a kereslet és a kínálat strukturális egyensúlyhiányát. (4) A Bizottságnak a piaci stabilizációs tartalék működése megkezdésének időpontjától számított három éven belül a piaci stabilizációs tartalék működését a szerzett tapasztalatok tükrében felül kell vizsgálnia. A piaci stabilizációs tartalék működésére vonatkozó felülvizsgálatnak különösen azt kell megvizsgálnia, hogy megfelelőek-e a kibocsátási egységek tartalékba helyezésére, illetve az onnan való kivételére vonatkozó szabályok abból a szempontból, hogy elérik-e a kitűzött célt, azaz megoldják-e a kereslet és a kínálat strukturális egyensúlyhiányát. A felülvizsgálat során vizsgálni kell a piaci stabilizációs tartalék uniós ipari versenyképességre és a kibocsátásáthelyezés kockázatára gyakorolt hatását.
Módosítás  8 Határozatra irányuló javaslat 5 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(5) A 2003/87/EK irányelv 10. cikkét és 13. cikkének (2) bekezdését ezért ennek megfelelően módosítani kell,	(5) A 2003/87/EK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell,
Indokolás
Nem szükséges a módosítandó konkrét cikkekre hivatkozni.
Módosítás  9 Határozatra irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A piaci stabilizációs tartalék 2021. január 1-jétől jön létre és működik.	(1) A piaci stabilizációs tartalék 2018-ban jön létre és 2018. december 31-től működik.
Módosítás  10 Határozatra irányuló javaslat 1 cikk – 1 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   (1a) A Bizottság biztosítja, hogy a 176/2014/EU bizottsági rendelettel1a összhangban későbbre ütemezett kibocsátási egységeket közvetlenül a piaci stabilizációs tartalékba helyezzék.   __________________   1a A Bizottság 176/2014/EU rendelete (2014. február 25.) az 1031/2010/EU rendeletnek különösen az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységeiből a 2013-20 közötti időszakban árverés útján értékesítendő mennyiségek meghatározása céljából történő módosításáról (HL L 56., 2014.2.26., 11. o.).
Módosítás  11 Határozatra irányuló javaslat 1 cikk – 1 b bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   (1b) A kereskedelmi időszak végén az új belépők tartalékában maradó, valamint a bezárások miatt vagy a villamosenergia-ágazat modernizálása miatt megadott eltérés alapján ki nem osztott kibocsátási egységeket „ki nem osztott kibocsátási egységeknek” kell tekinteni. A harmadik kereskedési időszak végén az összes ki nem osztott egység közvetlenül a piaci stabilizációs tartalékba kerül ahelyett, hogy az egységeket elárvereznék.
Módosítás  12 Határozatra irányuló javaslat 1 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A Bizottság az adott évben forgalomban lévő kibocsátási egységek összes számát a következő év május 15-ig teszi közzé. Az x. évben forgalomban lévő kibocsátási egységek száma a 2008. január 1-je óta eltelt időszakban kiadott kibocsátási egységek összesített száma, beleértve a szóban forgó időszakban a 2003/87/EK irányelv 13. cikkének (2) bekezdése értelmében kiadott kibocsátási egységek számát és az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó létesítmények által az x. év december 31-ig a kibocsátások tekintetében nemzetközi jóváírás igénybevételére vonatkozóan gyakorolt jogokat, valamint levonva az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó létesítmények 2008. január 1. és az x. év december 31. közötti, ellenőrzött kibocsátásának tonnában kifejezett összesített mennyiségét , a 2003/87/EK irányelv 12. cikkének (4) bekezdése értelmében törölt kibocsátási egységek számát, valamint a tartalékban található kibocsátási egységek számát. Nem kell figyelembe venni a 2005-től 2007-ig bezárólag tartó hároméves időszakban bekövetkezett kibocsátásokat és a szóban forgó kibocsátások tekintetében kiadott kibocsátási egységeket. Az első közzétételre 2017. május 15-ig kerül sor.	(2) A Bizottság az adott évben forgalomban lévő kibocsátási egységek összes számát a következő év május 15-ig teszi közzé. Az x. évben forgalomban lévő kibocsátási egységek száma a 2008. január 1-je óta eltelt időszakban kiadott kibocsátási egységek összesített száma, beleértve a szóban forgó időszakban a 2003/87/EK irányelv 13. cikkének (2) bekezdése értelmében kiadott kibocsátási egységek számát és az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó létesítmények által az x. év december 31-ig a kibocsátások tekintetében nemzetközi jóváírás igénybevételére vonatkozóan gyakorolt jogokat, valamint levonva az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó létesítmények 2008. január 1. és az x. év december 31. közötti, ellenőrzött kibocsátásának tonnában kifejezett összesített mennyiségét , a 2003/87/EK irányelv 12. cikkének (4) bekezdése értelmében törölt kibocsátási egységek számát, valamint a tartalékban található kibocsátási egységek számát. Nem kell figyelembe venni a 2005-től 2007-ig bezárólag tartó hároméves időszakban bekövetkezett kibocsátásokat és a szóban forgó kibocsátások tekintetében kiadott kibocsátási egységeket. Az első közzétételre 2016. május 15-ig kerül sor.
Módosítás  13 Határozatra irányuló javaslat 1 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás (3) A 2021. évtől kezdődően minden évben az x-1. év májusi közzététel szerint az x-2. évben forgalomban levő kibocsátási egységek száma 12%-ának megfelelő számú kibocsátási egységet a tartalékba kell helyezni, feltéve, hogy a tartalékba helyezendő kibocsátási egységek száma nem kevesebb, mint 100 millió. (3) Az 1. cikk (1) bekezdésével összhangban, amely a tartaléknak a létrehozatalát követő, megfelelő időben történő végrehajtásáról rendelkezik, az x. év májusi közzététel szerint az x-1. évben forgalomban levő kibocsátási egységek száma 12%-ának megfelelő számú kibocsátási egységet késedelem nélkül a tartalékba kell helyezni, feltéve, hogy a tartalékba helyezendő kibocsátási egységek száma nem kevesebb, mint 100 millió.
Módosítás  14 Határozatra irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 2 pont 2003/87/EK irányelv 10 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás (1) A tagállamok 2021-től kezdődően a 10a. és 10c. cikkel összhangban ingyenesen ki nem osztott és a(z) [OPEU please insert number of this Decision when known] európai parlamenti és tanácsi határozattal(*) létrehozott piaci stabilizációs tartalékban el nem helyezett valamennyi kibocsátási egységet árverés útján értékesítik. (1) A tagállamok 2018-tól kezdődően a 10a. és 10c. cikkel összhangban ingyenesen ki nem osztott és a(z) [OPEU please insert number of this Decision when known] európai parlamenti és tanácsi határozattal(*) létrehozott piaci stabilizációs tartalékban el nem helyezett valamennyi kibocsátási egységet árverés útján értékesítik.
Módosítás  15 Határozatra irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 3 pont 2003/87/EK irányelv 10 cikk – 1 a bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás (1a) Amennyiben a 13. cikk (1) bekezdésében említett egyes időszakok utolsó évében a tagállamok által árverés útján értékesíteni kívánt kibocsátási egységek mennyisége több mint 30 %-kal meghaladja a következő időszak első két évében árverés útján értékesítendő kibocsátási egységek mennyiségének a(z) [OPEU please insert number of this Decision when known] határozat 1. cikke (3) bekezdésének alkalmazása nélkül várható átlagát, a mennyiségek közötti különbség kétharmadát le kell vonni az időszak utolsó évében árverésre kerülő mennyiségből, és két egyenlő részletben hozzá kell adni a tagállamok által a következő időszak első két évében árverésre bocsátandó mennyiségekhez.” (1a) Valamely kereskedési időszak végén az új belépők tartalékában megmaradó minden kibocsátási egység, valamint a bezárások miatt vagy a villamosenergia-ágazat modernizálása miatt megadott eltérés alapján ki nem osztott kibocsátási egység „ki nem osztott kibocsátási egységnek” minősül. A ki nem osztott kibocsátási egységeket közvetlenül a piaci stabilizációs tartalékba kell helyezni.
Módosítás  16 Határozatra irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 3 a pont (új) 2003/887/EK irányelv 10 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés – bevezető rész
Hatályos szöveg Módosítás     3a. A 10. cikk (3) bekezdésében az első albekezdés bevezető része helyébe a következő szöveg lép: „(3) A kibocsátási egységeik elárverezéséből származó bevételek felhasználásáról a tagállamok határoznak. A kibocsátási egységek (2) bekezdésben említett, árverés útján történő értékesítéséből származó bevételek – beleértve a (2) bekezdés b) és c) pontja alapján megvalósuló értékesítésből származó valamennyi bevételt is –, vagy e bevételek értékével megegyező összeg legalább 50 %-át az alábbi célok egyikére vagy közülük többre kell felhasználni:” „(3) A kibocsátási egységeik elárverezéséből származó bevételek felhasználásáról a tagállamok határoznak. A kibocsátási egységek (2) bekezdésben említett, árverés útján történő értékesítéséből származó bevételek – beleértve a (2) bekezdés b) és c) pontja alapján megvalósuló értékesítésből származó valamennyi bevételt is –, vagy e bevételek értékével megegyező összeg legalább 50%-át az alábbi célok egyikére vagy közülük többre használják fel:”
Indokolás
Az árverési bevételek kötelező felhasználási módjának pontosabb meghatározásával megelőzhető, hogy ezeket a pénzügyi forrásokat a költségvetési veszteségek fedezésére fordítsák. Az árverési bevételeket így ténylegesen a 2008. évi energia- és éghajlat-változási csomag elveinek megfelelően az éghajlatváltozásra való reagálásra és az Unió alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé való költséghatékony átmenetére fogják felhasználni.
Módosítás  17 Határozatra irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 3 b pont (új) 2003/87/EK irányelv 10 cikk – 4 bekezdés – 1 a albekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   3b. A 10. cikk (4) bekezdése az első albekezdés után a következő albekezdéssel egészül ki:   „Amikor a Bizottság elvégzi az első albekezdésben említett kiigazítást, a kibocsátási egységek 1031/2010/EU bizottsági rendelet* IV. mellékletében meghatározott 2019. és 2020. évi növekedésének megfelelő számú kibocsátási egységet kell a [OPEU please insert number of this Decision when known] határozattal létrehozott piaci stabilizációs tartalékba helyezni.”   _______________   *A Bizottság 1031/2010/EU rendelete (2010. november 12.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei árverés útján történő értékesítésének időbeli ütemezéséről, lebonyolításáról és egyéb vonatkozásairól (HL L 302., 2010.11.18., 1. o.).
Módosítás  18 Határozatra irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 3 c pont (új) 2003/87/EK irányelv 10 a cikk – 8 bekezdés – 2 a albekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   3c. A 10a. cikk (8) bekezdése a második albekezdés után a következő albekezdéssel egészül ki:   „A [OPEU please insert number of this Decision when known] határozattal létrehozott piaci stabilizációs tartalék működésbe lépésnek időpontjától 2025. december 31-ig 300 millió egységet bocsátanak fokozatosan rendelkezésre az e bekezdésben foglaltaknak megfelelően és az ezen irányelv I. mellékletében felsorolt ágazatokban megvalósuló áttörést jelentő ipari innovációs projektekre az e bekezdésben említett objektív és átlátható kritériumok alapján. E 300 millió egységet a ki nem osztott kibocsátási egységekből bocsátják rendelkezésre a [OPEU please insert number of this Decision when known] határozat 1. cikkének (1b) bekezdésében meghatározottak szerint.
Módosítás  19 Határozatra irányuló javaslat 2 a cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás   2a. cikk   A 2003/87/EK irányelv felülvizsgálata   ...-ra/re+ a Bizottság felülvizsgálja a 2003/87/EK irányelvet a kibocsátásáthelyezés kockázatának jelentős mértékben kitett uniós ágazatok versenyképességének hatékony védelme érdekében, továbbá hogy bevezesse a kibocsátási egységek pontosabb kiosztását és ösztönözze az alacsony szén-dioxid-kibocsátású növekedést anélkül, hogy hozzájárulna a kibocsátási egységek túlkínálatához. A Bizottság ennek során – különös tekintettel a kibocsátásáthelyezéssel kapcsolatos rendelkezésekre és a kibocsátási egységek ingyenes kiosztásának folytatására – figyelembe veszi az Európai Tanács 2014. október 23–24-i következtetéseit annak érdekében, hogy az irányelv jobban tükrözze a változó termelési szinteket, valamint a leghatékonyabb teljesítményre ösztönözzön. A Bizottság megfontolja egy uniós szintű mechanizmus bevezetését is, amely az ezen irányelvből adódó közvetett szén-dioxid-költségek ellensúlyozására szolgál, annak érdekében, hogy globális és uniós szinten egyenlő versenyfeltételeket biztosítson A Bizottság szükség esetén a rendes jogalkotási eljárással összhangban javaslatot terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé.   ________________   + OJ: Kérjük, illessze be a dátumot: e határozat hatálybalépésétől számított hat hónap.
Módosítás  20 Határozatra irányuló javaslat 3 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg Módosítás A Bizottság az európai szén-dioxid-piac szabályos működésének elemzése alapján 2026. december 31-ig felülvizsgálja a piaci stabilizációs tartalékot, és adott esetben javaslatot terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé. A felülvizsgálat során különös figyelmet kell fordítani az 1. cikk (3) bekezdése szerint tartalékba helyezendő kibocsátási egységek számára vonatkozó százalékos értékre, valamint az 1. cikk (4) bekezdésében a forgalomban lévő összes kibocsátási egység számára vonatkozóan meghatározott küszöbértékre. A Bizottság az európai szén-dioxid-piac szabályos működésének elemzése alapján a piaci stabilizációs tartalék működésbe lépésének időpontját követő három éven belül felülvizsgálja a piaci stabilizációs tartalékot, és adott esetben javaslatot terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé. A felülvizsgálat során különös figyelmet kell fordítani az 1. cikk (3) bekezdése szerint tartalékba helyezendő kibocsátási egységek számára vonatkozó százalékos értékre, valamint az 1. cikk (4) bekezdésében a forgalomban lévő összes kibocsátási egység számára vonatkozóan meghatározott küszöbértékre. A felülvizsgálat során a Bizottságnak meg kell vizsgálnia a piaci stabilizációs tartaléknak az európai ipar versenyképességére és a kibocsátásáthelyezés kockázatára gyakorolt hatását. A piaci stabilizációs tartalék értékeit időszakosan, minden új szakasz megkezdése előtt két évvel felül kell vizsgálni annak biztosítása érdekében, hogy az értékek továbbra is megfelelőek legyenek, mindeközben megőrizve a piac kiszámíthatóságát.

• [1]  HL C 0., 0000.0.0., 0. o.
• [2]  HL C 0., 0000.0.0., 0. o.

INDOKOLÁS

Bevezetés

„[Ezen üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére irányuló] cél elérésének legfontosabb európai eszköze egy jól működő, megújított uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) és egy a piacot a Bizottság javaslata alapján stabilizáló eszköz lesz”. Az Európai Tanács 2013. október 23-i következtetései.

A Bizottság 2014. január 22-én a piaci stabilizációs tartalékra vonatkozó javaslatot, valamint a 2020–2030-as időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretről szóló közleményt nyújtott be.

A bizottsági javaslat célja strukturális átalakítások elvégzése a kibocsátáskereskedelmi rendszerben a jelenlegi becslések szerint a 2 milliárdot meghaladó nagyságrendű (2009 óta – a 2. szakaszban – a rendszerben felhalmozódott) kibocsátásiegység-többlet kezelése és a rendszer hiányosságainak felszámolása érdekében, hogy a rendszer betölthesse a célját, amely „az üvegházhatású gázok kibocsátásának költséghatékony és gazdaságilag eredményes csökkentésének ösztönzése” (a kibocsátáskereskedelmi rendszerről szóló irányelv 1. cikke).

Jóllehet a kibocsátásokra vonatkozó összkvóta garantálja az üvegházhatásúgáz-kibocsátás 2020-ig való csökkentésére irányuló cél elérését, a kibocsátásiegység-többlet aláássa a rendszer hosszú távú költséghatékonyságát. A többlet ezért aláássa a szén-dioxid-piac rendes működését, kiváltképp a szén-dioxid árát, ami visszafogja az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákba való beruházásokat. Amennyiben nem orvosolják a helyzetet, az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésének költségei a jövőben jelentősen növekedni fognak.

A Bizottság javaslata tehát az Európai Parlament azon felhívására kíván válaszolni, hogy „a kibocsátáskereskedelmi rendszer hibáinak korrekciója, valamint annak érdekében, hogy az az eredetileg tervezettek szerint működhessen, fogadjon el intézkedéseket”[1].

A piaci stabilizációs tartalékra irányuló javaslat a kibocsátáskereskedelmi rendszer eredeti kialakításában fennálló azon strukturális hiányosságot kívánja kijavítani, amely a kibocsátási egységek kínálata terén nem biztosítja az ahhoz szükséges rugalmasságot, hogy a piaci feltételeknek megfelelő változásokat lehessen végrehajtani, illetve meg lehessen védeni a kibocsátáskereskedelmi rendszert a kereslet váratlanul és hirtelen bekövetkező változásaival szemben. Ahogy azt a javaslatot kísérő bizottsági munkadokumentumban is kifejtik, a jelenlegi egyensúlyhiány oka a kibocsátási egységek – a fix összkvótás kereskedési rendszerként működő uniós kibocsátáskereskedelmi rend szer jellegéből fakadóan rögzített (és kedvezőbb gazdasági körülmények között meghatározott) – kínálata, valamint az irántuk való rugalmas – a gazdasági ciklusok, a fosszilis tüzelőanyagok ára, a megújuló energiával és az energiahatékonysággal kapcsolatos éghajlat-politikák és egyéb tényezők által befolyásolt – kereslet közötti eltérésben keresendő.

Ennek fényében az előadó támogatja a piaci stabilizációs tartalék bevezetésére irányuló bizottsági javaslatot, annak alapján, hogy az egy strukturális reform, amely magába a kibocsátáskereskedelmi rendszerről szóló irányelvbe vezeti be azokat a szabályokat, amelyek a piaci fluktuációkat és különösen a kibocsátási egységek kínálatát fogják szabályozni. Ezzel a mechanizmussal elkerülhetők lesznek a rövid távú diszkrecionális piaci beavatkozások, valamint közép- és hosszú távon kiszámíthatóságot és stabilitást lehet majd biztosítani az ipar számára.

Az előadó véleménye szerint az Unió szén-dioxid-kibocsátási politikájának alapját képező kibocsátáskereskedelmi rendszer fenntartásához szükség van e reformra. E reform (a szén-dioxid-árral kapcsolatos beruházásösztönző) nélkül a kibocsátáskereskedelmi rendszer az összeomlás szélére kerülne. Ez ahhoz vezetne, hogy nemzeti kezdeményezések vennék át a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére szolgáló fő szakpolitikai eszközök helyét, ily módon pedig az éghajlat-politika ismét nemzeti szintre süllyedne. Emiatt a belső piac felaprózódna, az uniós szabályozás bonyolult szövevénnyé válna, ráadásul az Unión belüli kibocsátásáthelyezés veszélye is fenyegetne.

Későbbre ütemezett kibocsátási egységek

A Parlament és a Tanács tavaly azzal a céllal módosította a kibocsátáskereskedelmi rendszerről szóló irányelvet, hogy a Bizottság számára lehetővé tegye 900 millió kibocsátási egység árverésének 2019-ig és 2020-ig való elhalasztását. A Bizottság ezt követően, 2014 februárjában rendeletet fogadott el, amely a kibocsátáskereskedelmi rendszer harmadik kereskedési időszakára vonatkozó árverési ütemterv kiigazítására irányult, azaz 300 és 600 millió kibocsátási egységet 2019-re, illetve 2020-ra ütemeztek át.

A fentiek értelmében a kibocsátáskereskedelmi rendszer javasolt reformjának célja a kiszámíthatóság és a piaci stabilitás biztosítása. Éppen ezért nem lenne logikus, ha a későbbre ütemezett kibocsátási egységek 2019-ben és 2020-ban visszakerülnének a piacra, csak azért, hogy azokat a negyedik kereskedési időszak időtartama alatt idővel ismét tartalékba helyezzék. Ez szükségtelen piaci torzulást eredményezne, továbbá nem egyeztethető össze a többlet csökkentésére irányuló általános céllal sem.

Ezenfelül, miként számos érdekelt fél rámutatott arra, hogy a jobb kibocsátásáthelyezési rendelkezések, így a rugalmasabb kiosztással kapcsolatos elképzelések fényében 2020 után milyen lesz a későbbre ütemezett kibocsátási egységek értéke (ld. alább), nem tűnik ésszerűnek e kibocsátási egységeket újra visszaengedni a piacra.

Az előadó ezért azt javasolja, hogy a későbbre ütemezett kibocsátási egységeket helyezzék a piaci stabilizációs tartalékba.

Kibocsátásáthelyezés

Jóllehet e javaslat az árverésre szánt kibocsátási egységek túlkínálata jelentette probléma kezelésére irányul, nem foglalkozik a kibocsátási egységek ingyenes kiosztásával, illetve a kibocsátásáthelyezési rendelkezésekkel kapcsolatos kérdésekkel.

A jelenlegi kibocsátásáthelyezési rendszert nemrég hosszabbították meg 2020-ig. 2014. szeptember 24-én a Parlament Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottsága támogatta a CO2-kibocsátásáthelyezés kockázatának jelentős mértékben kitett ágazatok 2015–2019-es időszakra vonatkozó listájának meghatározásáról szóló bizottsági határozatra irányuló javaslatot. Az e határozat alapjául szolgáló értékelésben a kibocsátási egységek tekintetében továbbra is 30 eurós feltételezett árát használtak, noha a szén-dioxid jelenlegi ára ennél jóval alacsonyabb. Az árra vonatkozó e feltevést azonban alátámasztották a piaci stabilizációs tartalék és az üvegházhatásúgáz-kibocsátás tekintetében 2030-ra kitűzött 40%-os csökkentési cél javasolt bevezetésével.

A bizottsági hatásvizsgálat szerint a piaci stabilizációs tartalék hatása még akkor is korlátozott lenne, ha már 2020 előtt működésbe lép. A kibocsátási egységek a legnagyobb valószínű ség szerint a szén-dioxidra vonatkozó – a nagy energiaigényű iparágak tekintetében 2020-ig a kibocsátásáthelyezési rendelkezéseken alapuló – árszinteken belül maradnak. Átlagos (1,8%-os) GDP-növekedéssel számolva a piacelemzők csak 2027-re számítanak 30 eurós árra.

Az előadó elismeri, hogy az ipar számára bizonyossággal kell szolgálni arra vonatkozóan, hogy 2020 után is védettséget élvez majd a kibocsátásáthelyezéssel szemben. Fontos tehát kiemelni az Európai Tanács 2014. október 23-i következtetéseit, amelyek biztosítják az ipart arról, hogy „az éghajlatpolitikából adódó kibocsátásáthelyezés megelőzése érdekében a kibocsátási egységek ingyenes kiosztása 2020 után sem fog megszűnni, és a jelenleg meglévő intézkedések érvényben maradnak addig, amíg más jelentős gazdaságok nem tesznek hasonló mértékű erőfeszítéseket, mert így lehet megfelelő mértékű támogatást nyújtani azoknak az ágazatoknak, amelyeknél fennáll nemzetközi versenyképességük elveszítésének kockázata”.

A Bizottság már megkezdte a konzultációkat a 2020 utáni kibocsátásáthelyezési rendelkezésekre, köztük a meglévő rendszer javítására vonatkozó javaslatokról. E javaslatok összekapcsolódnak a piaci stabilizációs tartalékkal, azonban jelentős mértékben túlmutatnak a piaci egyensúlyhiány jelentette rendszerhibán, amelyet a piaci stabilizációs tartalék hivatott kijavítani.

Az előadó úgy véli, hogy okvetlenül szükség van további vitára az ingyenes kibocsátási egységek kiosztásának javításáról, kiváltképp a változó termelési szintek és az azzal kapcsolatos garanciák vonatkozásában, hogy a leghatékonyabb létesítményeknek ne kelljen indokolatlan szén-dioxid-költségeket viselniük, hiszen az kibocsátásáthelyezéshez vezetne.

Az Európai Tanács annak biztosítására irányuló kérésével összhangban, hogy a kibocsátási egységek kiosztása jobban igazodjon a változó termelési szintekhez, valamint annak érdekében, hogy a dinamikusabb kiosztás jövőbeli lehetőségeit ne határozzák meg előre, illetve ne akadályozzák, az előadó azt javasolja, hogy a későbbre ütemezett kibocsátási egységeket helyezzék a piaci stabilizációs tartalékba. Az Európai Tanács iránymutatása alapján a Bizottságnak mielőbb be kell nyújtania a kibocsátáskereskedelmi rendszerről szóló irányelv felülvizsgálatára vonatkozó javaslatát, amelynek ki kell terjednie a kibocsátásáthelyezéssel kapcsolatos rendelkezések javítására is.

Beruházásösztönzők

Az előadó a tartalékba helyezett kibocsátási egységek egy adott arányának kiosztását is támogatja, amelyet az alacsony szén-dioxid-kibocsátású ipari technológiákba és eljárásokba való beruházásokra kell felhasználni.

A piaci stabilizációs tartalék működése

Maga a tartalék működése tekintetében a Bizottság a következőket javasolja:- amennyiben az összes többlet több mint 833 millió kibocsátási egység (ami az x-2. évben forgalomban levő összes kibocsátási egység 12%-ának felel meg), a kibocsátási egységeket a tartalékba kell helyezni;

- amennyiben a többlet kevesebb mint 400 millió kibocsátási egység, 100 millió kibocsátási egységet fel kell szabadítani a tartalékból.

Ha a fedezettel kapcsolatos becslések pontatlanok, előfordulhat, hogy e paraméterek túlságosan erősen vagy nem kellő mértékben korrigálják a piaci helyzetet. Idővel ugyancsak rugalmasabb paraméterek irányozhatók elő. Több oldalról is igény mutatkozik a küszöbértékek növelésére, míg mások azt támogatják, hogy a tartalékban lévő kibocsátási egységeket lassabban szabadítsák fel. E megfontolásokkal foglalkozni kell. Mivel még mindig nagymértékű bizonytalanság övezi ezeket a kérdéseket, a megfelelő időben felülvizsgálatra lesz szükség.

Ami a kétéves időtartamú halasztást illeti, az előadó úgy véli, hogy az x-2. évre való hivatkozás meglehetősen lassú válaszadást fog eredményezni, ezért véleménye szerint e probléma orvoslása érdekében módosítani kell a javaslatot.

Azon érdekelt felek jegyzéke, amelyek részvételével találkozókat és eseményeket szerveztek

A jegyzék ideiglenes lezárásának dátuma: 2015. február 24.

Kormányok és állandó képviseletek:

– Belgium állandó képviselete

– Dánia állandó képviselete

– Hollandia állandó képviselete

– Franciaország állandó képviselete

– Németország állandó képviselete

– Olaszország környezetvédelmi minisztere

– Olaszország állandó képviselete

– Lettország állandó képviselete

– az Egyesült Királyság állandó képviselete

– Lengyelország európai ügyekért felelős államtitkára

Ipari és nem kormányzati szervezetek:

- AGC Glass Europe

- Alstom

- Arcelor-Mittal

- Aurubis A.G./ Eurometaux (Fémfeldolgozók Európai Szövetsége)

- BASF

- Belgisch Staalindustrieverbond

- Business Europe

- CAN-Europe

- Carbon Market Watch

- CEFIC

-CEPI (Európai Papíripari Szövetség)

-CEPS (Európai Politikai Tanulmányok Központja / Szén-dioxid-piaci Fórum)

- Cembureau (Európai Cementszövetség)

- Change Partnership

- Ecofys

- ENECO

- ENEL

- ENI

- E.ON

- ESTA (Európai Acélcsőipari Szövetség)

- Eurelectric (Villamosenergia‑ipari Szövetség)

- Eurofer (Európai Acélszövetség)

- Eurometaux (Fémfeldolgozók Európai Szövetsége)

- European Energy Forum

- EWEA (Európai Szélenergia Szövetség)

- Essencia (belgiumi vegyipar)

- Exxon

- Federacciai (Olasz Acélművek Szövetsége)

- ICIS Tschach Solution GmbH (szén-dioxid-piaci elemzés)

- IIGCC (Éghajlat-változási Intézményi Befektetői Csoport)

- Glass for Europe

- Greenpeace

- Hydro/Eurometaux (Fémfeldolgozók Európai Szövetsége)

- LSE, Grantham research institute on climate change and the environment

- Mercuria Energy Group

- IETA (Nemzetközi Kibocsátáskereskedelmi Szövetség)

- Point Carbon, Thomson Reuters

- Polish Energy Association

- Potsdam Institut für Klimafolgenforschung / Energy Platform of the European Council of Academies of Applied Sciences, Technologies and Engineering

- Sandbag

- Shell

- L'Union Française de l'Electricité (UFE)

- VGI (Üvegipari Szövetség)

- WWF.

• [1]  Az Európai Parlament 2012. március 15-i állásfoglalása az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, versenyképes gazdaság 2050-ig történő megvalósításának ütemtervéről, P7_TA(2012)0086.

ELJÁRÁS

Cím	Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek Unión belüli kereskedelmi rendszeréhez piaci stabilizációs tartalék létrehozása és működtetése, valamint a 2003/87/EK irányelv módosítása
Hivatkozások	COM(2014)0020 – C7-0016/2014 – 2014/0011(COD)
Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma	22.1.2014
Illetékes bizottság        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	ENVI 6.2.2014
Véleménynyilvánításra felkért bizottságok        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	ECON 6.2.2014	ITRE 6.2.2014	JURI 6.2.2014
Nem nyilvánított véleményt        A határozat dátuma	ECON 22.7.2014	JURI 3.9.2014
Előadók        A kijelölés dátuma	Ivo Belet 10.7.2014
Vizsgálat a bizottságban	5.11.2014	3.12.2014	21.1.2015
Az elfogadás dátuma	24.2.2015
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	58 10 1
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Margrete Auken, Pilar Ayuso, Zoltán Balczó, Catherine Bearder, Ivo Belet, Biljana Borzan, Lynn Boylan, Cristian-Silviu Bușoi, Nessa Childers, Birgit Collin-Langen, Mireille D’Ornano, Miriam Dalli, Seb Dance, Angélique Delahaye, Jørn Dohrmann, Ian Duncan, Stefan Eck, Bas Eickhout, Eleonora Evi, José Inácio Faria, Francesc Gambús, Elisabetta Gardini, Enrico Gasbarra, Gerben-Jan Gerbrandy, Jens Gieseke, Sylvie Goddyn, Matthias Groote, Françoise Grossetête, Andrzej Grzyb, Jytte Guteland, György Hölvényi, Anneli Jäätteenmäki, Jean-François Jalkh, Karin Kadenbach, Kateřina Konečná, Giovanni La Via, Peter Liese, Norbert Lins, Valentinas Mazuronis, Susanne Melior, Miroslav Mikolášik, Massimo Paolucci, Piernicola Pedicini, Bolesław G. Piecha, Pavel Poc, Marcus Pretzell, Frédérique Ries, Michèle Rivasi, Daciana Octavia Sârbu, Annie Schreijer-Pierik, Davor Škrlec, Tibor Szanyi, Claudiu Ciprian Tănăsescu, Nils Torvalds, Glenis Willmott, Jadwiga Wiśniewska
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Paul Brannen, Nicola Caputo, Mark Demesmaeker, Esther Herranz García, Merja Kyllönen, Jo Leinen, József Nagy, Younous Omarjee, Alojz Peterle, Sirpa Pietikäinen, Julia Reid, Bart Staes
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)	Andrew Lewer
Benyújtás dátuma	2.3.2015