Eljárás : 2014/2228(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0175/2015

Előterjesztett szövegek :

A8-0175/2015

Viták :

PV 07/07/2015 - 4
CRE 07/07/2015 - 4

Szavazatok :

PV 08/07/2015 - 4.1
CRE 08/07/2015 - 4.1

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2015)0252

JELENTÉS     
PDF 728kWORD 609k
2015. június 1.
PE 549.135v02-00 A8-0175/2015

az Európai Parlamentnek az Európai Bizottsághoz intézett ajánlásaival a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségre (TTIP) irányuló tárgyalásokról

(2014/2228(INI))

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság

Előadó: Bernd Lange

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

az Európai Parlamentnek az Európai Bizottsághoz intézett ajánlásaival a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségre (TTIP) irányuló tárgyalásokról

(2014/2228(INI))

Az Európai Parlament,

–       tekintettel az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok közötti transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségről (TTIP) zajló tárgyalásokra vonatkozóan a Tanács által 2013. június 14-én egyhangúlag elfogadott, majd 2014. október 9-én titkosítás alól feloldott és nyilvánosságra hozott uniós irányelvekre(1),

–       tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 168–191. cikkére, és különösen a 191. cikk (2) bekezdésében foglalt elővigyázatossági elvre,

–       tekintettel az EU–USA-csúcstalálkozó 2014. március 26-i együttes nyilatkozatára(2),

–       tekintettel Cecilia Malmström EU-biztos és Michael Froman, az Egyesült Államok kereskedelmi képviselője március 20-i együttes nyilatkozatára a közszolgáltatásoknak az Unió és az USA közötti kereskedelmi megállapodásokból történő kizárásáról,

–       tekintettel a Tanács TTIP-ről szóló, 2015. március 20-i következtetéseire,

–       tekintettel a Tanács TTIP-ről szóló, 2014. november 21-i következtetéseire(3),

–       tekintettel az Egyesült Államok elnöke, Barack Obama, az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker, az Európai Tanács elnöke, Herman Van Rompuy, az Egyesült Királyság miniszterelnöke, David Cameron, Németország kancellárja, Angela Merkel, Franciaország elnöke, François Hollande, Olaszország miniszterelnöke, Matteo Renzi, és Spanyolország miniszterelnöke, Mariano Rajoy által az ausztráliai Brisbane-ben tartott G20-csúcstalálkozó keretében tartott megbeszélést követően közzétett 2014. november 16-i együttes nyilatkozatára(4),

–       tekintettel az Európai Tanács 2014. június 26–27-i ülésének következtetéseire(5),

–       tekintettel Juncker elnöknek a hivatalba lépő következő Bizottsághoz intézett, „Új kezdet Európa számára: a munkahelyteremtés, a növekedés, a méltányosság és a demokratikus változás programja” című, 2014. július 15-i politikai iránymutatására(6),

–       tekintettel a Bizottsághoz intézett, a TTIP-tárgyalások átláthatóságáról szóló, 2014. november 25-i bizottsági közleményre (C(2014)9052)(7), a Bizottság tagjai, valamint a szervezetek vagy önfoglalkoztató személyek közötti megbeszélésekről szóló tájékoztatás közzétételéről szóló, 2014. november 25-i bizottsági határozatra (C(2014)9051) és a Bizottság főigazgatói, valamint a szervezetek vagy önfoglalkoztató személyek közötti megbeszélésekről szóló tájékoztatás közzétételéről szóló, 2014. november 25-i bizottsági határozatra (C(2014)9048), az Európai Bíróságnak az intézmények dokumentumaihoz való hozzáférésről szóló ítéleteire és véleményeire (C-350/12 P, 2/13 (2), 1/09 (3)), valamint az európai ombudsman 2015. január 6-i határozatára, amellyel lezárja az OI/10/214/RA számú, az Európai Bizottság információkérésekkel és dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmekkel kapcsolatos gyakorlatára (az átláthatóságra) vonatkozó saját kezdeményezésű vizsgálatát,

–       tekintettel az EU–USA Energiatanács 2014. december 3-i együttes nyilatkozatára(8),

–       tekintettel az élelmiszerbiztonság 2004-ben kialakított integrált uniós megközelítésére („a termelőtől a fogyasztóig”)(9),

–       tekintettel a TTIP keretein belüli beruházásvédelemről és beruházó és állam közötti vitarendezésről folytatott nyilvános internetes konzultációról szóló, 2015. január 13-i bizottsági jelentésre (SWD(2015)0003),

–       tekintettel a TTIP-tárgyalások során az Egyesült Államokkal való megvitatásra előterjesztett uniós szövegezési javaslatokra, különösen azokra, amelyeket a Bizottság titkosítás alól feloldott és nyilvánosságra hozott, köztük a „TTIP-vel kapcsolatos szabályozási kérdések: gépipari ágazatok”(10), a „Vizsgálati eset funkcionális egyenértékűségre: a gépjárműipari szabályozási egyenértékűségre javasolt módszerek”(11), és „A kereskedelemről és a fenntartható fejlődésről szóló fejezet – munkaügyek környezetvédelem: uniós állásfoglalás a TTIP-rendelkezésekkel kapcsolatos főbb kérdésekről és elemekről” című uniós álláspontra(12), továbbá a kereskedelem technikai akadályairól(13), az egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedésekről(14), a vámügy és a kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről(15), a kis- és középvállalkozásokról (kkv-król)(16), az esetleges versenyjogi rendelkezésekről(17), az állami vállalkozásra és a különleges vagy kizárólagos jogokban vagy kiváltságokban részesített vállalkozásokra vonatkozós esetleges rendelkezésekről(18), az esetleges támogatási rendelkezésekről(19), valamint a vitarendezésről szóló szövegezési javaslatokra(20), illetve a szabályozási együttműködésre vonatkozó eredeti rendelkezésekre(21),

–       tekintettel a Régiók Bizottsága „A transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerség (TTIP)” című, a 110. plenáris ülésen (2015. február 11–13.) elfogadott véleményére (ECOS-V-063) és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság „Transzatlanti kereskedelmi kapcsolatok és az EGSZB véleménye az együttműködés fokozásáról és egy esetleges EU–USA szabadkereskedelmi megállapodásról” című, 2014. június 4-i véleményére,

–       tekintettel az ECORYS által a Bizottság számára készített, „Kereskedelmi fenntarthatósági hatásvizsgálat az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok közötti átfogó kereskedelmi és beruházási megállapodásról zajló tárgyalások támogatására” című, 2014. április 28-i kezdeti zárójelentésre(22),

–       tekintettel a kereskedelem és a beruházás útjában álló akadályokról szóló, 2015. évi bizottsági jelentésre(23),

–       tekintettel az EU és az USA közötti transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerség bizottsági hatásvizsgálatáról a CEPS által a Parlament számára készített, 2014. áprilisi részletes értékelésre,

–       tekintettel korábbi állásfoglalásaira, különösen az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokról szóló 2012. október 23-i(24), az Amerikai Egyesült Államokkal folytatott uniós kereskedelmi és befektetési tárgyalásokról szóló 2013. május 23-i(25), valamint az európai ombudsman 2013. évi tevékenységéről szóló éves jelentésről szóló, 2015. január 15-i állásfoglalására(26),

–       tekintettel eljárási szabályzata 108. cikkének (4) bekezdésére és 52. cikkére,

–       tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság jelentésére, valamint a Külügyi Bizottság, a Fejlesztési Bizottság, a Gazdasági és Monetáris Bizottság, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság, a Kulturális és Oktatási Bizottság, a Jogi Bizottság, az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság, az Alkotmányügyi Bizottság és a Petíciós Bizottság véleményére (A8-0175/2015),

A.     mivel a kereskedelem által gerjesztett export és a beruházások által elősegített növekedés a munkahelyteremtés és a gazdasági növekedés fő motorjai, amelyekhez nincs szükség kormányzati beruházásokra;

B.     mivel az Unió GDP-je erőteljesen függ a kereskedelemtől és az exporttól, és hasznot húz a szabályokon alapuló kereskedelemből és beruházásból, és mivel az Egyesült Államokkal kötött ambiciózus és kiegyensúlyozott megállapodásnak elő kell mozdítania Európa újraiparosítását, és az áruk és szolgáltatások transzatlanti kereskedelmének fokozásával segítenie kell abban, hogy az iparból származó uniós GDP-arány 2020-ra kitűzött mértékét 15-ről 20%-ra emeljük; mivel a megállapodás különösen a 2003/361/EK bizottsági ajánlás meghatározása szerinti mikro-, kis- és középvállalkozások, valamint a klaszterek és az üzleti hálózatok számára teremthet lehetőségeket, amelyeket a nem vámjellegű akadályok a nagyvállalatoknál aránytalanul erősebben sújtanak, az utóbbiak ugyanis olyan volumenű megtakarítással rendelkeznek, amely megkönnyíti számukra a piacra jutást az Atlanti-óceán mindkét partján; mivel a világ két legnagyobb gazdasági blokkja közötti megállapodás egyúttal világszinten elfogadandó szabványokat, normákat és szabályokat is kialakíthat, ami harmadik országok számára is előnyös lehet, és megakadályozná a világkereskedelem további szétaprózódását; mivel ha nem sikerül megállapodásra jutni, az lehetővé teszi más, eltérő előírásokkal és értékekkel rendelkező harmadik országok számára, hogy ezt a szerepet magukra vállalják;

C.     mivel már az Európai Unió kilenc tagállama kötött kétoldalú megállapodást az Egyesült Államokkal, és mivel a TTIP a bevált gyakorlatokra támaszkodhat és jobban kiküszöbölheti az e tagállamok előtt felmerülő akadályokat;

D.     mivel az EU határainál bekövetkezett közelmúltbeli válságok és a világban tapasztalható fejlemények rávilágítanak a globális kormányzásba és a szabályokon és értékeken alapuló rendszerbe való beruházás szükségességére;

E.     mivel a globális piacok között egyre erősödnek a kölcsönös kapcsolatok – az európai ipari termékek 40%-a az ellátási lánc felsőbb szintjeiről származó importtermékek felhasználásával készül –, ezért elengedhetetlen, hogy a politikaalkotók irányt adjanak a piacok közötti együttműködésnek, és előmozdítsák azt; mivel az ipari termelés egyre növekvő mértékben a globális értékláncokon belül történik majd, és mivel a megfelelő kereskedelmi szabályok megléte és a felesleges akadályok megszüntetése elengedhetetlen az európai hozzáadott érték létrehozásához, miközben Európa fenntartja és fejleszti erős, versenyképes és diverzifikált ipari bázisát;

F.     mivel az éghajlatváltozással, a környezetvédelemmel és a fogyasztói biztonsággal kapcsolatos kihívások kezelése érdekében tett uniós lépések az uniós vállalkozások számára magas szabályozási költségeket eredményeztek, amelyek az energiaforrások és a villamos energia magas árával párosultak, és ez a helyzet – amennyiben a TTIP nem kezeli – felgyorsíthatja a tevékenységek áthelyezésének, az ipar leépülésének és a munkahelyek megszűnésének folyamatát, veszélyeztetve az EU újraiparosítási és foglalkoztatási céljait, ami magukat az uniós szabályozással elérni szándékozott politikai célokat is meghiúsítja;

G.     mivel egy jól kidolgozott kereskedelmi megállapodással kiaknázhatók a globalizáció kínálta lehetőségek; mivel egy szilárd alapokon álló, ambiciózus kereskedelmi megállapodásnak nem kizárólag a vámok és a nem vámjellegű akadályok csökkentésére kell irányulnia, hanem a munkavállalók, a fogyasztók és a környezet védelmét is szolgálnia kell; mivel egy szilárd alapokon álló, ambiciózus kereskedelmi megállapodás lehetőséget kínál arra, hogy a legmagasabb szintű jogszabályi előírások erősítésével keretet hozzunk létre közös értékeinkkel összhangban, ezáltal kizárva a szociális és környezeti dömpinget, és az egyenlő versenyfeltételeken alapuló szabad versenyre irányuló közös célkitűzés fényében magas szintű fogyasztóvédelmet biztosítva;

H.     mivel a szigorú közös előírások ugyan a fogyasztók érdekeit szolgálják, azonban el kell ismerni, hogy a konvergenciának gazdasági szempontból is van értelme, mivel a szigorúbb előírások miatti magasabb költségeket ellensúlyozhatja a fokozott méretgazdaságosság a potenciálisan 850 millió fogyasztóból álló piacon;

I.      mivel a korábbi kereskedelmi megállapodások jelentős előnyökkel jártak az európai gazdaság számára, nehéz értékelni a TTIP-nek akár az EU, akár az USA gazdaságára gyakorolt valódi hatását, valamint nehéz jóslatokba bocsátkozni, miközben a tárgyalások folyamatban vannak, a tanulmányok pedig ellentmondásos következtetésekre jutnak; mivel a TTIP önmagában nem rendezi majd a régóta fennálló strukturális gazdasági problémákat és nem szünteti meg azok kiváltó okait az EU-ban, hanem egy olyan átfogóbb európai stratégia egyik elemének tekintendő, amelynek célja a munkahelyteremtés és a növekedés elősegítése, és a TTIP-vel kapcsolatos elvárásoknak arányban kell lenniük az ambíciók azon szintjével, amelyet a tárgyalásokon majd elérni sikerül;

J.      mivel az orosz embargó következményei világosan rámutattak a mezőgazdaság folyamatos geopolitikai jelentőségére, a különféle mezőgazdasági piacokra jutás fontosságára, valamint a megbízható kereskedelmi partnerekkel fenntartott szilárd és stratégiai kereskedelmi partnerségek szükségességére;

K.     mivel az európai mezőgazdaság szempontjából fontos a kölcsönösen előnyös kereskedelmi megállapodás biztosítása az USA-val, ezáltal erősítve Európának a világpiac egyik kulcsszereplőjeként betöltött pozícióját, anélkül, hogy veszélybe kerülnének az európai mezőgazdasági termékek jelenlegi minőségi előírásai és ezen előírások jövőbeli fejlődése, továbbá ügyelve az európai mezőgazdasági modell megőrzésére, valamint gazdasági és társadalmi életképességének biztosítására;

L.     mivel a kereskedelmi és beruházási áramlások önmagukban nem jelentenek célt, és mivel egy kereskedelmi megállapodás értékmérőjét az átlagpolgárok, a munkavállalók és a fogyasztók jóléte, valamint a növekedés és a foglalkoztatás hajtóerejét jelentő vállalkozások előtt álló lehetőségek bővülése képezi; mivel a TTIP-nek mintaként kell szolgálnia egy, a fenti követelményeknek megfelelő kereskedelmi megállapodáshoz annak érdekében, hogy például szolgáljon a jövőben más kereskedelmi partnereinkkel folytatandó tárgyalásainkhoz;

M.    mivel a tárgyalásokon a magas minőségű eredmény elérése érdekében bizonyos fokú titoktartásra van szükség, és a múltban folytatott tárgyalások átláthatóságának korlátozott szintje hiányosságokhoz vezetett a tárgyalási folyamat feletti demokratikus ellenőrzést illetően;

N.     mivel Juncker elnök politikai iránymutatásában világosan leszögezte, hogy kiegyensúlyozott és ésszerű kereskedelmi megállapodást kíván az Egyesült Államokkal, és hogy az EU és az USA ugyan egy jelentős lépéssel továbbhaladhat, és elismerheti egymás termékszabványait, vagy dolgozhat transzatlanti szabványok kidolgozásán, az EU azonban nem fogja feláldozni (élelmiszer-)biztonságát, egészségügyi, állategészségügyi, szociális, környezetvédelmi és adatvédelmi normáit, valamint kulturális sokféleségét; emlékeztetve arra, hogy élelmiszereink biztonsága és az európaiak személyes adatainak védelme, valamint az általános érdekű szolgáltatások csakis abban az esetben képezhetik a tárgyalások tárgyát, ha a védelem még magasabb szintjének elérése a cél;

O.     mivel fontos biztosítani a védett adatkikötőről szóló megállapodásra és az adatvédelmi keretmegállapodásra irányuló tárgyalások sikeres lezárását;

P.     mivel Juncker elnök politikai iránymutatásában azt is egyértelműen kijelentette, hogy nem fogadja el, hogy az uniós tagállamok bíróságainak joghatóságát a befektetői jogviták esetében különszabályok korlátozzák; mivel a TTIP keretein belüli beruházásvédelemről és beruházó és állam közötti vitarendezésről folytatott nyilvános konzultáció eredményei immár elérhetőek, a három intézmény jelenleg – külön-külön és egymással egyeztetve, valamint eszmecserét folytatva a civil társadalommal és az üzleti ágazattal – végiggondolja azt, hogy hogyan lehet a leghatékonyabban biztosítani a beruházások védelmét és a beruházókkal való egyenlő bánásmódot, biztosítva egyúttal az államok szabályozási jogát is;

Q.     mivel a Parlament teljes körűen támogatja a tárgyalási irányelvek titkosításának feloldására irányuló tanácsi döntést, valamint a Bizottság átláthatósági kezdeményezését; mivel a TTIP tárgyában Európa-szerte folytatott éles viták megmutatták, hogy a TTIP-tárgyalásokat átláthatóbb és inkluzívabb módon kell lefolytatni, figyelembe véve az európai polgárok által felvetett aggályokat és a tárgyalások eredményeit a közvélemény tudomására hozva;

R.     mivel az USA és az EU 2013 júliusa óta folytat tárgyalásokat, de ez idáig nem sikerült közös szövegben megállapodni;

S.     mivel a TTIP várhatóan vegyes megállapodás lesz, amelyet az Európai Parlamentnek és mind a 28 uniós tagállamnak ratifikálnia kell;

1.      a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségről (TTIP) szóló jelenlegi tárgyalásokkal összefüggésben a következő ajánlásokat intézi a Bizottsághoz:

a)      a hatályt és a tágabb összefüggéseket illetően:

i.            biztosítsa, hogy átlátható TTIP-tárgyalások eredményeképpen színvonalas, ambiciózus, átfogó és kiegyensúlyozott kereskedelmi és beruházási megállapodás jöjjön létre, amely előmozdítja a fenntartható növekedést, közös hasznot hajt a tagállamokban, kölcsönösen előnyös a partnerkapcsolatokban, fokozza a nemzetközi versenyképességet, és új távlatokat nyit az uniós vállalkozások, különösen a kkv-k előtt, támogatja jó minőségű munkahelyek teremtését az európai polgárok számára, közvetlen előnyökkel jár az európai fogyasztók számára; a megállapodás tartalma és végrehajtása fontosabb, mint a tárgyalások üteme; hangsúlyozza, hogy a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerség (TTIP) a közelmúlt legjelentősebb EU–USA projektje, amely a kereskedelmi vonatkozásain túl a transzatlanti partnerség egészét fellendíti; emelje ki, hogy a tárgyalások sikeres lezárásának nagy geopolitikai jelentősége van;

ii.           hangsúlyozza, hogy a TTIP-tárgyalások keretében a felek ugyan három fő területről – a kölcsönös piacra jutás lehetőségeinek nagymértékű javítása (áruk, szolgáltatások, beruházások és a valamennyi kormányzati szinten folyó közbeszerzések tekintetében), a nem vámjellegű akadályok csökkentése és a szabályozási rendszerek összeegyeztethetőségének fejlesztése, valamint közös szabályok kidolgozása a minden felet érintő globális kereskedelmi kihívások leküzdése és lehetőségek kiaknázása érdekében – egyeztetnek, ezek a területek azonban egyforma jelentőséggel bírnak fontosak, és egy átfogó csomagba kell belefoglalni őket; a TTIP-nek ambiciózusnak és valamennyi kormányzati szinten kötelezőnek kell lennie az Atlanti-óceán mindkét oldalán, a megállapodásnak viszonosságon alapuló, tartós és valódi piaci nyitáshoz és a kereskedelmi eljárások egyszerűsödéséhez kell vezetnie, és a szélesebb körű transzatlanti együttműködés megvalósítása érdekében különös figyelmet kell fordítania a strukturális intézkedésekre, egyúttal eleget téve a szabályozási előírásoknak, fenntartva a fogyasztóvédelmet és kizárva a szociális, adóügyi és környezeti dömpinget;

iii.          tartsa szem előtt általában véve az EU és az USA közötti gazdasági kapcsolatok, de különösen a TTIP stratégiai fontosságát, többek között azért, mert lehetőséget kínál a szabályalapú keretrendszerben gyökerező, az EU és az USA által egyaránt osztott és ápolt elvek és értékek érvényesítésére és egyúttal a globális kereskedelem, a beruházások és a kereskedelemmel kapcsolatos kérdések, például a szigorú szabványok, normák és szabályok terén közös megközelítés és szemlélet kialakítására, hogy mindezek révén átfogóbb transzatlanti jövőképet és közös stratégiai célokat lehessen kialakítani; vegye figyelembe, hogy a TTIP a transzatlanti piac méretére tekintettel lehetőséget kínál a nemzetközi kereskedelem rendjének alakítására és szabályozására annak érdekében, hogy mindkét félé számára biztosított legyen a virágzás egy hálózatszerűen összekapcsolódó világban;

iv.          különösen a Kereskedelmi Világszervezeten (WTO) belül elért közelmúltbeli kedvező fejlemények fényében biztosítsa, hogy az Egyesült Államokkal kötött megállapodás ugródeszkaként szolgáljon az átfogóbb kereskedelmi tárgyalásokhoz, és ne hátráltassa vagy akadályozza meg a WTO-folyamatot; a két- és többoldalú kereskedelmi megállapodásokat általános értelemben a második legjobb választási lehetőségnek kell tekinteni, és nem gátolhatják a többoldalú megállapodásokkal elérhető jelentős előrelépések érdekében tett erőfeszítéseket; a TTIP-nek szinergiákat kell biztosítania a jelenleg tárgyalás alatt álló egyéb kereskedelmi megállapodásokkal;

v.           tartsa szem előtt, hogy az EUMSZ az EU kereskedelempolitikáját az Unió általános külső fellépésének szerves részeként határozza meg, ezért értékelje a végleges megállapodás következményeit, elismerve a lehetőségeket, például a piacokhoz való könnyebb hozzáférést a közös transzatlanti normáknak köszönhetően, de egyúttal a kockázatokat is, például a kereskedelem elterelődését a fejlődő országoktól a vámjellegű preferenciák sorvadása következtében;

vi.          biztosítsa, hogy a megállapodás garantálja az uniós alapvető jogi normák maradéktalan tiszteletben tartását egy jogilag kötelező erővel és halasztó hatállyal bíró emberi jogi klauzula beiktatása révén, ami az EU harmadik országokkal kötött megállapodásainak állandó része;

b)     a piacra jutást illetően:

i.            biztosítsa, hogy a piacra jutási ajánlatok mindegyik területen kölcsönösek és ugyanolyan ambiciózusak legyenek, és mindkét fél elvárásait tükrözzék, és hangsúlyozza, hogy az e területekre vonatkozó javaslatoknak kiegyensúlyozottaknak kell lenniük;

ii.           törekedjen valamennyi vámtarifa eltörlésére, egyúttal tiszteletben tartva, hogy mindkét fél részéről számos érzékeny mezőgazdasági és ipari termék létezik, amelyek kimerítő jegyzékeit a tárgyalási folyamat során kell jóváhagyni; megjegyezve, hogy az átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás (CETA) jó viszonyítási pont lehet e tekintetben ahhoz, hogy megfelelő átmeneti időszakot és kvótákat – és néhány esetben kizárást – irányozzanak elő a legérzékenyebb termékekre;

iii.          a tárgyalási mandátumban egyértelműen meghatározottaknak megfelelően szálljon síkra egy védzáradék megállapodásba való felvétele mellett, amely akkor kerülne alkalmazásra, ha egy bizonyos termék behozatalának fokozódása nyomán jelentős kár fenyegetné a helyi élelmiszer-ipari termelést;

iv.          tartsa szem előtt, hogy mivel az EU a világon a legnagyobb kereskedelmi blokk, jelentős offenzív érdekei fűződnek az erősen szakosodott szolgáltatási ágazathoz, például a mérnöki és egyéb szakmai szolgáltatások, a távközlési, a pénzügyi vagy a közlekedési szolgáltatások területén;

v.           ösztönözze a szolgáltatások piacra jutását a pozitív listás piacra jutáshoz használt, úgynevezett hibrid listás megközelítés szerint, amelynek értelmében a külföldi vállalkozások előtt megnyitandó szolgáltatásokat kifejezetten meg kell említeni, az új szolgáltatásokat pedig el kell hagyni, egyúttal gondoskodjon arról, hogy az esetleges felfüggesztési és automatikus beemelési záradékok kizárólag a megkülönböztetésmentességről szóló rendelkezések esetében kerüljenek alkalmazásra, és kellő rugalmasságot engedjen meg az általános gazdasági érdekű szolgáltatások újra állami ellenőrzés alá vonásához, valamint új és innovatív szolgáltatások létrejöttének figyelembevételéhez;

vi.          a tárgyalásoknak érdemben kell foglalkozniuk az európai vállalkozások tulajdonában lévő tengeri és légi szállítási szolgáltatásokra vonatkozó jelenlegi egyesült államokbeli korlátozásokkal – és azokat meg kell szüntetniük –, amelyek olyan egyesült államokbeli jogszabályokból fakadnak, mint a Jones-törvény, a külföldi kotróhajókra vonatkozó törvény (Foreign Dredging Act), a szövetségi légi közlekedési törvény (Federal Aviation Act) és az Egyesült Államok légi kabotázsra vonatkozó törvénye (Air Cabotage Law), valamint a külföldi tulajdonban levő légitársaságok tőkéjének korlátozásával kapcsolatosak, amelyek súlyosan hátráltatják az USA-ban az uniós társaságok piacra jutását, valamint az innovációt magában az Egyesült Államokban;

vii.         építsen a közös nyilatkozatra, amely tükrözi a tárgyaló felek egyértelmű kötelezettségvállalását arra, hogy a TTIP alkalmazásának hatálya alól kizárnak minden jelenlegi és jövőbeli általános érdekű szolgáltatást és általános gazdasági érdekű szolgáltatást (beleértve, de nem kizárólag a vízszolgáltatást, az egészségügyet, a szociális szolgáltatásokat, a szociális biztonsági rendszereket és az oktatást, annak biztosítása érdekében, hogy a nemzeti és helyi hatóságok megőrizzék arra vonatkozó korlátlan jogukat, hogy intézkedéseket vezessenek be, fogadjanak el, tartsanak fenn vagy helyezzenek hatályon kívül a Szerződésekben és az uniós tárgyalási megbízatásban szereplő közszolgáltatások megrendelésével, szervezésével, finanszírozásával és nyújtásával kapcsolatban; ez a kizárás a szolgáltatások nyújtásának és finanszírozásának módjától függetlenül alkalmazandó;

viii.         törekedjen a szakmai képesítések felek közötti kölcsönös elismerésére – nevezetesen egy, az e területen szabályozási hatáskörrel rendelkező szövetségi államokkal létrehozott jogi kereten keresztül – annak érdekében, hogy lehetővé váljon az EU és az USA szakemberei számára, hogy az Atlanti-óceán bármely partján tevékenységet folytassanak, valamint segítse elő a beruházók, a szakemberek, a magasan képzett munkavállalók és a technikusok EU és USA közötti mobilitását a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerség által érintett ágazatokban;

ix.          tartsa szem előtt, hogy az európai szolgáltatások és áruk biztosítói számára a vízumkönnyítés a megállapodás nyújtotta előnyök kihasználásának központi eleme, és a tárgyalások keretében növelje az Egyesül Államokra gyakorolt politikai nyomást a teljes vízumkölcsönösség és annak biztosítása érdekében, hogy az Egyesült Államok valamennyi uniós tagállami polgárt egyenlően kezeljen anélkül, hogy a területére való bejutás tekintetében bármelyiküket hátrányosan megkülönböztetné;

x.           vonja össze a pénzügyi szolgáltatásokat érintő piacra jutási tárgyalásokat a pénzügyi szabályozás közelítésével a legmagasabb szinten, támogatva ezzel a szükséges előírások bevezetését és összeegyeztethetőségét a pénzügyi stabilitás megerősítése és a pénzügyi termékek és szolgáltatások fogyasztói megfelelő védelmének biztosítása, és a más nemzetközi fórumokon, például a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottságban és a Pénzügyi Stabilitási Tanácsban már zajló együttműködési törekvések támogatása érdekében; biztosítsa, hogy az együttműködésre irányuló erőfeszítések nem korlátozzák az EU és a tagállamok szabályozási és felügyeleti szuverenitását, beleértve azt a képességüket, hogy bizonyos pénzügyi termékeket és tevékenységeket betilthassanak;

xi.          alakítson ki fokozott együttműködést az EU, a tagállamok és az Egyesült Államok között, többek között a pénzügyi és adóbűncselekmények, valamint a korrupció elleni, globálisan magasabb normák kitűzését célzó, hatékonyabb nemzetközi együttműködésre irányuló mechanizmusok terén;

xii.         gondoskodjon arról, hogy az adatvédelemre vonatkozó uniós vívmányokat ne veszélyeztesse az adatáramlás liberalizációja, különösen az e-kereskedelem és a pénzügyi szolgáltatások terén, egyúttal elismerve az adatáramlás fontosságát mint a transzatlanti kereskedelem és a digitális gazdaság gerincét; alapvető prioritásként foglaljon bele a megállapodásba egy – a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény (GATS) XIV. cikkén alapuló – átfogó és egyértelmű, horizontális és önálló rendelkezést, amely a személyes adatok védelmére vonatkozó meglévő és jövőbeli uniós jogszabályokat teljes körűen kivonja a megállapodás alól, azon feltétel nélkül, hogy a záradéknak összhangban kell állnia a TTIP egyéb részeivel; csak akkor folytasson tárgyalásokat a személyes adatok forgalmát érintő rendelkezésekről, amennyiben garantálják és tiszteletben tartják az Atlanti-óceán mindkét partja adatvédelmi szabályainak teljes körű alkalmazását, és működjön együtt az USA-val, hogy a harmadik országokat szerte a világban hasonlóan magas szintű adatvédelmi normák elfogadására ösztönözzék;

xiii.         tartsa szem előtt, hogy veszélybe kerülhet az Európai Parlament végleges transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségi megállapodáshoz való hozzájárulása, ha az USA nem vet maradéktalanul véget a mindenre kiterjedő tömeges megfigyelési tevékenységeknek, valamint nem talál megfelelő megoldást az uniós polgárok adatvédelmi jogaira, ideértve a közigazgatási és bírósági jogorvoslatot is, a Parlament 2014. március 12-i állásfoglalásának 74. bekezdésében foglaltaknak megfelelően;

xiv.        gondoskodjon arról, hogy mihamarabb és teljes körűen helyreállítsák az Unió és az Egyesült Államok közötti társfinanszírozást, amelyre kedvezőtlenül hatott a tömeges megfigyelési botrány;   

xv.         foglaljon a megállapodásba egy ambiciózus fejezetet a versenyről, gondoskodva az európai versenyjog kellő tiszteletben tartásáról, különösen a digitális világban; biztosítsa, hogy a magántársaságok tisztességesen versenyezhessenek az állami tulajdonú vagy államilag ellenőrzött társaságokkal; biztosítsa, hogy a magántársaságoknak nyújtott állami támogatást szabályozzák, és hogy az átlátható ellenőrzési rendszer hatálya alá tartozik;

xvi.         szorgalmazza a nyílt versenyt a digitális gazdaság fejlesztéséért, amely jellegénél fogva globális, de legfőbb bázisai az EU-ban és az Egyesült Államokban találhatók; hangsúlyozza, hogy a digitális gazdaságban központi szerepet kell kapnia a transzatlanti piacnak, amely kihat a világgazdaságra és még nyitottabbá teszi a globális piacokat;

xvii.        az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokkal és a távközlési szolgáltatásokkal kapcsolatban tartsa szem előtt annak a rendkívüli fontosságát, hogy a TTIP biztosítson egyenlő versenyfeltételeket, amelyekben az EU szolgáltató vállalatai a kölcsönösség elve alapján egyenlő és átlátható hozzáféréssel rendelkeznek az USA piacán, az USA szolgáltatói pedig az Európában vagy az európai fogyasztók számára nyújtott szolgáltatásaik során kötelesek tiszteletben tartani valamennyi vonatkozó ipari és termékbiztonsági normát, illetve fogyasztói jogokat, illetve meg kell felelniük azoknak;

xviii.       a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló UNESCO-egyezménnyel való teljes körű megfelelés jegyében biztosítsa a megállapodásban, hogy a megállapodás részes felei fenntarthassák maguknak a jogot, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés megfelelő cikkeivel összhangban bármilyen (különösen szabályozási és/vagy pénzügyi jellegű) intézkedést elfogadjanak vagy fenntartsanak a kulturális és nyelvi sokszínűség védelmére vagy előmozdítására, továbbá a médiapluralizmus és a médiaszabadság védelmére és támogatására vonatkozóan, a használt technológiai vagy terjesztési platformtól függetlenül, és szem előtt tartva azt, hogy a tagállamok által az Európai Bizottságnak adott megbízatás kifejezetten kizárja az audiovizuális szolgáltatásokat;

xix.        kösse ki, hogy a megállapodásban semmi ne korlátozza az EU vagy tagállamai azon hatáskörét, hogy szubvenciót vagy pénzügyi támogatást nyújtsanak a kulturális iparágak, valamint a kulturális, oktatási, audiovizuális és sajtószolgáltatások számára;

xx.         erősítse meg, hogy a TTIP-megállapodásból származó kötelezettségek nem befolyásolhatják a rögzített könyvár rendszerét, valamint a napilapokra és magazinokra vonatkozó árrögzítést;

xxi.        tekintettel az európai vállalatok – különösen a kkv-k – körében az USA szövetségi és szövetséginél alacsonyabb szintű közbeszerzési szerződéseihez – például építési szolgáltatásokra, építőmérnöki területre, közlekedési és energetikai infrastruktúrára, valamint árukra és szolgáltatásokra vonatkozó szerződésekhez – való hozzáférés iránt mutatkozó óriási érdeklődésre, az új uniós közbeszerzési és koncessziós irányelveknek való megfelelést tiszteletben tartva ambiciózusan közelítse meg a közbeszerzésekre vonatkozó fejezetet, ugyanakkor tiszteletben tartva, hogy a fejezetnek meg kell felelnie a közbeszerzésekről és koncessziókról szóló uniós irányleveknek annak érdekében, hogy a kölcsönösség elvével összhangban így orvosolják az Atlanti-óceán mindkét oldalán a közbeszerzési piacok nyitottságában fennálló eltéréseket, jelentős mértékben, szövetségi és alacsonyabb szinten egyaránt megnyitva az amerikai piacot (amelyet jelenleg is az amerikai ajánlat előnyben részesítésére vonatkozó 1933. évi törvény (Buy American Act) szabályoz) a közbeszerzésről szóló megállapodás (GPA) keretében vállalt kötelezettségekből és az Egyesült Államokban szövetségi, állami és helyi szinten jelenleg alkalmazott korlátozások megszüntetéséből kiindulva; és állítson fel mechanizmusokat az USA szövetségi hatóságai által vállalt kötelezettségek tiszteletben tartásának valamennyi politikai és közigazgatási szinten történő garantálásához;

xxii         a közbeszerzési szerződések elnyerése érdekében ajánlatot tevő uniós és amerikai vállalatok – különösen a kkv-k – egyenlő hozzáférését biztosító, nyílt, hátrányos megkülönböztetéstől mentes és kiszámítható eljárási követelmények kialakítása érdekében biztosítsa, hogy az USA fokozza a területén hatályban lévő odaítélési eljárás átláthatóságát;

xxiii.       nemzetközi szinten mozdítsa elő az EU–USA közötti együttműködést a közigazgatás valamennyi szövetségi és ennél alacsonyabb szintű közbeszerzésére vonatkozó közös fenntarthatósági előírások támogatása céljából, többek között a nemrég felülvizsgált közbeszerzési megállapodás végrehajtása terén; valamint a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) vállalkozásoknak szóló iránymutatásain alapuló vállalati társadalmi felelősségvállalásra vonatkozó normák elfogadása és tiszteletben tartása terén;

xxiv.       biztosítsa, hogy az USA államait bevonják a tárgyalási folyamatba, és így érdemi eredményeket lehessen elérni az egyesült államokbeli közbeszerzési szerződések uniós vállalatok előtti megnyitása terén;

xxv.       a közbeszerzést illetően legyen tisztában a védelem és biztonság érzékeny területére és vegye figyelembe az állam- és kormányfők 2013. évi védelmi tanácsa által megállapított, az európai védelmi és biztonsági piac és az európai védelmi technológiai és ipari bázis (EDTIB) létrehozását ösztönző célkitűzéseket;

xxvi.       gondoskodjon arról, hogy a származási szabályokkal kapcsolatos egyeztetéseken az uniós és az egyesült államokbeli megközelítést összehangolják és hatékony származási szabályokat állapítsanak meg, ezzel elkerülve, hogy más megállapodások aláássák a származási szabályokat, tekintse a tárgyalásokat lehetőségnek, melynek révén előre lehet lépni a termékek kötelező származási jelölésének közös szabványai felé; tekintettel az Unió és Kanada közötti átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodásra irányuló tárgyalások lezárására, valamint az Unió és Mexikó közötti szabadkereskedelmi megállapodás lehetséges megújítására, mérlegelni kell a halmozódás lehetőségét és mértékét; mindazonáltal szem előtt kell tartani, hogy a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerség célja a valóban az USA-ban és az EU-ban készült termékek kereskedelmének elősegítése és nem a harmadik országokból érkező importok lehetővé tétele, ezért fontolóra kell venni egyes termékek eseti alapon történő kizárását, és az érzékeny ágazatok esetében biztosítani kell a kizárást a halmozódás valamennyi fajtájából;

xxvii.      biztosítsa, hogy a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerség nyílt megállapodás, és keressen módot arra, hogy azokat az értékes partnereket, akik az EU-val vagy az USA-val fennálló vámuniós megállapodás miatt érdekeltek a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségi tárgyalásokban aktívabban lehessen tájékoztatni a fejleményekről;

c) a szabályozási együttműködés és koherencia pillérjét és a nem vámjellegű akadályokat illetően:

i.            biztosítsa, hogy a szabályozási együttműködésről szóló fejezet a kereskedelem azon lehetséges jövőbeli, nem vámjellegű, a kkv-kat aránytalan mértékben sújtó akadályainak azonosításával és elhárításával elősegítse az átlátható, jól működő és versenybarát gazdasági környezet megteremtését és a kereskedelem és beruházások előmozdítását, egyúttal pedig az EUMSZ 191. cikkében lefektetett elővigyázatossági elvvel összhangban biztonsági és egészségvédelmi, fogyasztóvédelmi, munkaügyi, környezetvédelmi és állatjóléti jogszabályok, valamint az Unión belüli kulturális sokféleség legmagasabb szintű védelmének kialakítását és fenntartását is szolgálja; a szabályozási autonómia teljes körű tiszteletben tartásával támogassa a szabályozók közötti, a lehető legátláthatóbb módon és az érdekelt felek bevonásával zajló strukturált párbeszéd és együttműködés létrehozását; vegyen fel átfogó szabályokat a szabályozási összhangról és átláthatóságról az árukra és szolgáltatásokra vonatkozó eredményes, költséghatékony és összeegyeztethetőbb szabályozás kialakítása és végrehajtása érdekében; az évek óta különböző fórumok – többek között a Transzatlanti Gazdasági Tanács és a Magas Szintű Szabályozási Együttműködési Fórum keretében zajló tárgyalásokból leszűrt tapasztalatok alapján mindkét tárgyaló félnek meg kell határoznia, és egyértelműen meg kell fogalmaznia, hogy mely technikai és eljárási standardokat tekinti alapvető fontosságúnak és megváltoztathatatlannak, melyek esetében alkalmazható közös megközelítés, mely területeken van szükség szigorú közös előírásokon és erős piacfelügyeleti rendszeren alapuló kölcsönös elismerésre, és hol lehet egyszerűen csak jobb információcserére szükség, és hasonlóképpen biztosítsa, hogy a megállapodás ne érintse a még kialakításra váró normákat az USA jogszabályaitól és normáitól az EU-hoz képest nagymértékben eltérő területeken, amilyen például a hatályos (keret)jogszabályok végrehajtása (pl. a REACH), új jogszabályok elfogadása (pl. klónozás) vagy a védelem szintjét érintő jövőbeli meghatározások (pl. hormonháztartást zavaró anyagok); biztosítsa, hogy a TTIP keretében történő szabályozási együttműködéssel kapcsolatos rendelkezések ne írjanak elő eljárási követelményt a vonatkozó uniós jogszabályok elfogadására, és ne keletkeztessenek érvényesíthető jogokat e tekintetben;

ii.           gondoskodjon arról, hogy az állat- és növény-egészségügyi intézkedéseket érintő és a kereskedelem technikai akadályaival kapcsolatos tárgyalások egyaránt az állat- és növény-egészségügyi intézkedések alkalmazásáról, illetve a kereskedelem technikai akadályairól szóló többoldalú megállapodások központi elvein alapuljanak, valamint védje az európai egészségügyi és növény-egészségügyi előírásokat és eljárásokat; törekedjen elsősorban a túlzott terhekkel járó állat- és növény-egészségügyi intézkedések – köztük a vonatkozó behozatali eljárások – eltörlésére vagy jelentős csökkentésére; különösen azt biztosítsa, hogy az előzetes jóváhagyásokat, kötelező eljárási szabályokat, illetve vámkezelés előtti vizsgálatokat ne alkalmazzák állandó behozatali intézkedésként; érje el az átláthatóság és a nyitottság fokozását, az egyenértékű normák kölcsönös elismerését, a bevált gyakorlatok cseréjét, a szabályozó hatóságok és az érdekelt felek közötti párbeszéd fokozását, illetve a nemzetközi szabványalkotó testületeken belüli együttműködés erősítését; az állat- és növény-egészségügyi, valamint a kereskedelem technikai akadályaira vonatkozó intézkedésekről folytatott tárgyalások keretében biztosítsa, hogy az élelmiszer-biztonság garantálása, valamint az emberek, állatok és növények életének vagy egészségének megóvása érdekében az Unióban bevezetett magas szintű normák semmilyen módon ne sérüljenek;

iii.          bátorítsa az USA-t, hogy oldja fel az Unióból származó marhahús behozatalára vonatkozó tilalmat;

iv.          a horizontális szabályozási együttműködésről szóló fejezettel kapcsolatosan fordítson kiemelt figyelmet a szabályozó testületek között megvalósított kétoldalú együttműködés elősegítésére a szükségtelen eltérések elkerülése érdekében, különösen az új technológiák és szolgáltatások tekintetében, az európai és az amerikai versenyképesség és a fogyasztók szabad választása érdekében; ezt a jobb információcsere révén valósítsa meg, és javítsa a nemzetközi jogi eszközök elfogadását, egyidejűleg tiszteletben tartva a szubszidiaritás elvét, a kedvező – például az ISO szabványokkal kapcsolatos – nemzetközi tapasztalatok alapján vagy az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ-EGB) járműelőírások harmonizálásával foglalkozó világfóruma (WP.29) keretében; ne felejtse el, hogy a gépjárművek biztonságára vonatkozó lehető legtöbb szabályozás egyenértékűségének a bizonyítottan a magasabb szinthez igazított összehangoláson alapuló elismerése lenne a megállapodás egyik legfontosabb eredménye; biztosítsa, hogy az egyes szabályozási aktusokkal kapcsolatos előzetes hatásvizsgálatok a kereskedelemre és a beruházásra gyakorolt hatások mellett kitérjenek a fogyasztókra és a környezetre gyakorolt hatásokra is; mozdítsa elő a szabályozási összeegyeztethetőséget a legitim szabályozási és politikai célkitűzések, valamint az uniós és az egyesült államokbeli jogalkotók kompetenciáinak sérelme nélkül;

v.           törekedjen az Unión belüli termékbiztonság magas szintjének további garantálására, – különösen az alacsony kockázatú termékek esetén – az erőforrásokat pazarló, felesleges párhuzamos vizsgálatok kiküszöbölése mellett;

vi.          foglalkozzon a WTO kereskedelemkönnyítési megállapodásának szabályain (TFA) túlmutató vámügyekkel, és nyomatékosítsa, hogy az adminisztratív terhek tényleges felszámolásának eléréséhez munkálkodni kell a vámügyekkel kapcsolatos szabályozás és a határral kapcsolatos politikák és gyakorlatok teljes körű összehangolásán;

vii.         a jövőbeli szabályozási együttműködéssel összefüggésben világosan határozza meg, mely intézkedések jelentenek kereskedelemmel kapcsolatos technikai akadályokat, valamint ismétlődő vagy szükségtelen adminisztratív terheket és alaki követelményeket, illetve melyek kapcsolódnak alapvető szabványokhoz és előírásokhoz, vagy közpolitikai célkitűzést szolgáló eljárásokhoz;

viii.         a jövőbeli együttműködés keretének kialakítása során, a lehető legnagyobb fokú átláthatóság biztosítása mellett, teljes mértékben tartsa tiszteletben az Atlanti-óceán két oldalán működő szabályozási rendszereket, továbbá az Európai Parlament uniós döntéshozatali folyamatban játszott szerepét és az uniós szabályozási eljárások feletti demokratikus ellenőrzését, egyúttal pedig ügyeljen arra, hogy az érdekelt felek kiegyensúlyozott módon részt vehessenek a szabályozási javaslatok kidolgozása során folytatott egyeztetésekben és ne késleltesse az európai jogalkotási folyamatot; pontosítsa a Szabályozási Együttműködési Tanács szerepét, összetételét és jogi helyzetét, figyelembe véve azt, hogy ajánlásainak közvetlen és kötelező alkalmazása a Szerződésekben meghatározott jogalkotási eljárások megsértését jelentené; kövesse nyomon azt is, hogy az teljes egészében fenntartsa a nemzeti, regionális és helyi hatóságok arra irányuló képességét, hogy saját politikáikat – különösen a szociális és a környezetvédelmi politikákat – jogszabályba foglalják;

d)     a szabályokat illetően:

i.            gondoskodjon arról, hogy a piacra jutásról és a szabályozási együttműködésről folyó tárgyalások keretében ambiciózus szabályokat és elveket alkossanak, szem előtt tartva, hogy minden pillérnek megvannak az érzékeny pontjai, többek között, de nem kizárólag olyan kérdésekről, mint a fenntartható fejlődés, az energetika, a kkv-k, a beruházás és az állami tulajdonban lévő vállalatok;

ii.           biztosítsa, hogy a fenntartható fejlődésről szóló fejezet kötelező és érvényesíthető célja a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) nyolc alapegyezményének, azok tartalmának, az ILO tisztességes munkára vonatkozó menetrendjének, valamint az alapvető nemzetközi környezetvédelmi megállapodásoknak a teljes körű és tényleges ratifikálása, végrehajtása és érvényesítése legyen; a rendelkezésekben a munkaügyi és a környezetvédelmi előírások szintjének további javítására kell törekedni; egy ambiciózus kereskedelmi és fenntartható fejlődési fejezetben szerepelniük kell a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) multinacionális vállalkozásoknak szóló iránymutatásain alapuló vállalati társadalmi felelősségvállalásra és a civil társadalom egyértelmű, strukturált bevonására vonatkozó szabályoknak is;

iii.          biztosítsa, hogy a munkaügyi és környezetvédelmi előírások ne korlátozódjanak a kereskedelmi és fenntartható fejlődési fejezetre, hanem a megállapodás más részeiben, például a beruházásokra, a szolgáltatások kereskedelmére, a szabályozási együttműködésre és a közbeszerzésre vonatkozó fejezetekben is helyet kapjanak;

iv.          gondoskodjon arról, hogy – a hatályos szabadkereskedelmi megállapodások kedvező tapasztalataira építve – az egyesült államokbeli, uniós és nemzeti szintű jogszabályokon keresztül érvényesíthetőek legyenek a munkaügyi és környezetvédelmi előírások; biztosítsa, hogy a munkaügyi rendelkezések végrehajtására és betartására, valamint a megállapodás egészére kiható általános vitarendezési mechanizmusra hatékony nyomon követési folyamat vonatkozzon, amelybe a szociális partnereket és a civil társadalom képviselőit is be kell vonni;

v.           a nemzeti jogszabályok maradéktalan tiszteletben tartása mellett érje el, hogy az uniós tagállam joga alapján bejegyzett transzatlanti vállalkozások munkavállalói számára biztosítsanak tájékoztatást és konzultációs lehetőséget az európai üzemi tanács létrehozásáról szóló irányelvnek megfelelően;

vi.          gondoskodjon arról, hogy a TTIP gazdasági, foglalkoztatási, társadalmi és környezeti hatását értékeljék az összes érintett érdekelt fél – köztük a civil társadalom – egyértelmű és strukturált bevonásával készített, mindenre kiterjedő és objektív előzetes kereskedelmi fenntarthatósági hatásvizsgálat keretében is, a kereskedelmi fenntarthatósági hatásvizsgálatról szóló uniós irányelv teljes mértékű tiszteletben tartása mellett; kéri a Bizottságot, hogy minden egyes tagállamra vonatkozóan készítsen mélyreható összehasonlító hatástanulmányokat, valamint értékelje az uniós ágazatok és egyesült államokbeli partnereik versenyképességét, azzal a céllal, hogy előrejelzéseket készíthessen az egyes tagállamok érintett ágazataiban megszűnő és megszülető álláshelyekről, az ezzel kapcsolatos kiigazítási költségeket pedig részben az uniós és tagállami költségvetésből lehetne fedezni;

vii.         ragaszkodjon ahhoz, hogy külön fejezetet szenteljenek az energetikai, köztük az ipari nyersanyagokkal foglalkozó kérdéseknek; biztosítsa, hogy a tárgyalások során a felek megvizsgálják az energiaexport megkönnyítésének lehetőségeit annak érdekében, hogy a TTIP a két kereskedelmi partner közötti minden jelenlegi, az üzemanyagok – köztük az LNG és a nyersolaj – exportját érintő korlátozást és akadályt megszüntessen a versenyképes, átlátható és megkülönböztetésmentes energiapiac létrehozása érdekében, támogatva ezzel az energiaforrások diverzifikálását, hozzájárulva az ellátás biztonságához és alacsonyabb energiaárakat eredményezve; hangsúlyozza, hogy ezen energetikai fejezetnek egyértelmű garanciákat kell tartalmaznia az uniós környezetvédelmi normák és éghajlat-politikai célok sérthetetlenségére vonatkozóan; ösztönözze az Unió és az Egyesült Államok közötti együttműködést annak érdekében, hogy véget lehessen vetni a kereskedelmi repülés üzemanyagadó-fizetés alóli mentességének a fosszilis tüzelőanyagok támogatásának kivezetésével kapcsolatos G-20-as kötelezettségvállalásoknak megfelelően;

viii.         gondoskodjon arról, hogy semmilyen megállapodás ne érintse a két félnek az energiaforrások feltárásának, kitermelésének és előállításának szabályozásához és irányításához való jogát, azonban a kitermelésre vonatkozó döntést követően érvényesüljön a megkülönböztetés tilalmának elve; tartsa szem előtt, hogy a megállapodásban semmi sem gyengítheti az energiatermeléssel kapcsolatos legitim, megkülönböztetésmentes demokratikus döntéseket, az elővigyázatosság elvének megfelelően; szavatolja, hogy a nyersanyagokhoz és az energiához való hozzáférést biztosítása szintén megkülönböztetésmentes módon történjen az uniós, illetve az egyesült államokbeli vállalatok részére, az energiatermékekre vonatkozó minőségi előírásokat pedig be kell tartani, beleértve az energiatermékek szén-dioxid-kibocsátásra gyakorolt hatásukkal kapcsolatos előírásokat, mint például az üzemanyagok minőségéről szóló irányelvben foglalt előírás;

ix.          biztosítsa, hogy a TTIP támogassa a környezetbarát áruk és szolgáltatások igénybevételét és népszerűsítését, többek között kifejlesztésük elősegítése révén, és egyszerűsítése exportjukat és importjukat, kihasználva ezzel a transzatlanti gazdaság által kínált jelentős potenciális környezeti és gazdasági előnyöket és kiegészítve a környezetbarát árukról szóló megállapodással kapcsolatos, folyamatban lévő többoldalú tárgyalásokat a globális felmelegedés elleni küzdelemhez történő hozzájárulás és a környezetbarát gazdaságban történő új munkahelyek létrehozása érdekében;

x.           érje el egyrészt, hogy a TTIP az energiatermelésre és energiahatékonyságra vonatkozó nagyratörő és kötelező érvényű közös fenntarthatósági előírások kidolgozásának fórumaként szolgáljon, amelynek keretében mindenkor figyelembe veszik és tiszteletben tartják a két oldalon már meglévő előírásokat, mint például az energiafogyasztás címkézéséről és a környezettudatos tervezésről szóló irányelveit, másrészt hogy vizsgálja meg az együttműködés elmélyítésének lehetőségeit az energiával kapcsolatos kutatás, fejlesztés és innováció, valamint a szénszegény és környezetkímélőbb technológiák előmozdítása terén;

xi.          biztosítsa, hogy a TTIP hozzájáruljon a halászati erőforrások megőrzéséhez és fenntartható kezeléséhez, különösen a két félnek a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat (IUU) elleni küzdelemmel kapcsolatos együttműködése terén;

xii.         gondoskodjon arról, hogy a TTIP külön fejezetben foglalkozzon a kkv-kkal a mindkét tárgyaló fél által tett közös kötelezettségvállalás alapján, és törekedjen arra, hogy új lehetőségeket teremtsen az európai kkv-k (köztük a mikrovállalkozások) számára az Egyesült Államokban az exportáló kkv-k által szerzett és összegyűjtött tapasztalatok alapján, például a kettős tanúsítási követelmények megszüntetésével, a különböző szabályozásokat és bevált gyakorlatokat tartalmazó internetes információs rendszer létrehozásával, a kkv-kra vonatkozó támogatási rendszerekhez történő hozzáférés megkönnyítésével, a határokon gyorsított eljárások bevezetésével, valamint a továbbra is fennálló kiemelkedően magas vámok eltörlésével; hozzon létre olyan mechanizmusokat, amelyek révén a két fél együttműködhet a kkv-k transzatlanti kereskedelemben és beruházásokban való részvételének előmozdításáért, például a kkv-k közös, egyablakos ügyintézése útján, és az érdekelt kkv-knak kulcsfontosságú szerepet kell játszaniuk a rendszer létrehozásában, amely konkrét információkkal szolgálna az Egyesült Államokba való export-, import- és befektetési tevékenységek megvalósítása érdekében, többek között a vámokról és adókról, a szabályozásról, a vámeljárásokról és a piaci lehetőségekről;

xiii.         biztosítsa, hogy TTIP átfogó fejezetet tartalmazzon a beruházásokról, amely egyaránt tartalmaz a piacra jutásra és a beruházások védelmére vonatkozó rendelkezéseket, elismerve, hogy a tőkéhez való hozzájutás serkentheti a munkahelyteremtést és a növekedést; a beruházásról szóló fejezetben törekedni kell az európai és amerikai vállalatok részére egymás területén biztosított megkülönböztetésmentes bánásmód szavatolására, egyes ágazatok érzékeny jellegére is figyelemmel; mindennek célja, hogy erősítse Európa mint befektetési célállomás szerepét, fokozza az uniós befektetők Egyesült Államok iránti bizalmát, valamint foglalkozzon a beruházók kötelességeivel és felelősségével, mértékként hivatkozva többek között az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó iránymutatásaira és az ENSZ vállalatok emberi jogi felelősségére vonatkozó elveire;

xiv.        gondoskodjon arról, hogy a beruházásvédelmi rendelkezések a letelepedést követő rendelkezésekre korlátozódjanak és a nemzeti elbánásra, a legnagyobb kedvezmény elvére, a tisztességes és egyenlő bánásmódra, valamint a közvetlen és közvetett kisajátítással szembeni védelemre összpontosítsanak, beleértve az azonnali, megfelelő és hatékony kártérítéshez való jogot; a védelmi előírásokat, valamint a beruházó és a beruházás fogalmának meghatározását jogilag pontosan meg kell fogalmazni, ezáltal védelmet nyújtva a köz érdekében érvényesülő szabályozási jog számára, és egyértelműen meghatározva a közvetett kisajátítás fogalmát és megakadályozva a megalapozatlan vagy komolytalan követeléseket; a tőke szabad mozgását az EU-Szerződés rendelkezései szerint kell biztosítani, pénzügyi válságok esetére pedig időben nem korlátozott prudenciális kivételt kell megállapítani;

xv.         gondoskodjon a nemzetközi megállapodások érvényesítéséről, hogy véget lehessen vetni az európai beruházókkal szembeni, az Egyesült Államok által – a tagállamokkal kötött fennálló megállapodásokon alapján – alkalmazott egyenlőtlen bánásmódnak; biztosítsa, hogy a külföldi beruházók megkülönböztetésmentes bánásmódban részesüljenek, és tisztességes módon lehetőségük legyen sérelmeikre jogorvoslatot kérni és kapni, ugyanakkor ne élhessenek több joggal, mint a hazai beruházók:

–         építsen a Cecilia Malmström biztos által az INTA bizottságnak május 7-én benyújtott vitaanyagra és a Kereskedelmi Miniszterek Tanácsában jelenleg zajló megbeszélésekre és ezeket tekintse egy új és hatékony befektetővédelmi rendszerrel kapcsolatos tárgyalások alapjának, mivel ezek igen megfelelő reform és fejlesztési javaslatokat tartalmaznak,

–         figyelembe véve az Unió és az Egyesült Államok fejlett jogrendjét, bízzon meg az Unió, a tagállamok, illetve az Egyesült Államok bíróságaiban, hogy azok hatékony és költséghatékony módon tényleges jogi védelmet biztosítanak a demokratikus legitimitás elve alapján,

–         javasoljon állandó megoldást a beruházók és államok közötti vitarendezésre, amelyre a demokratikus elvek és felügyelet érvényes, és amelynek keretében az esetleges ügyeket államilag kinevezett, független hivatásos bírók nyilvános tárgyalás keretében átlátható módon bírálják el, és amely fellebbezési mechanizmust tartalmaz, ahol szavatolják a bírói döntések következetességét és tiszteletben tartják az uniós és tagállamai bíróságának joghatóságát,

–         középtávon egy köztestületként működő nemzetközi befektetői bíróság lehetne a beruházási viták rendezésének legmegfelelőbb fóruma;

xvi.        érje el, hogy a TTIP ambiciózus, kiegyensúlyozott és modern szellemitulajdon-jogi fejezetet foglaljon magában, amely a szellemitulajdon-jogok pontosan meghatározott területeit tartalmazza, többek között az európai földrajzi jelzések elismerésével és fokozott védelmével, továbbá tisztességes és hatékony védelmi szintet tükröz anélkül, hogy akadályokat gördítene a szerzői jogok Unióban szükséges reformja elé, egyúttal pedig tisztességes egyensúlyt biztosít a szellemitulajdon-jogok és a közérdek között, különös tekintettel a megfizethető gyógyszerekhez való hozzáférés megőrzésének szükségességére a szellemitulajdon-jogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodásban (TRIPS) biztosított rugalmas szabályokat további támogatásával;

xvii.        tartsa kiemelkedő jelentőségűnek, hogy az EU és az USA továbbra is elköteleződjön a szabadalmak harmonizációjára irányuló, meglévő nemzetközi szervek közreműködésével globális szinten folytatott többoldalú tárgyalások mellett, és így óva int a szabadalmi tárgyú anyagi jogi rendelkezések TTIP-megállapodásba foglalására tett kísérletektől, különösen a szabadalmaztathatóságot és a türelmi időket érintő kérdések tekintetében;

xviii.       biztosítsa, hogy a szellemitulajdon-jogi fejezet az érvényesítés eszközeként ne tartalmazzon az internetes közvetítők felelősségére vagy büntetőjogi szankciókra vonatkozó rendelkezéseket, köztük a javasolt ACTA-szerződést, amelyeket az Európai Parlament korábban már elutasított;

xix.        biztosítsa az uniós földrajzi jelzések teljes körű elismerését és erős jogi védelmét és olyan intézkedéseket, amelyek célja az ezekkel való visszaélések, valamint a félrevezető tájékoztatás és gyakorlatok kezelése; a kiegyensúlyozott megállapodás alapvető fontosságú elemeként szavatolja e termékek címkézését, nyomonkövethetőségét és tényleges származási helyét a fogyasztók számára és a termelők szakmai ismereteinek védelmét;

e) az átláthatóságot, a civil társadalmi részvételt és a nyilvánosság, valamint a politikai szféra tájékoztatását illetően:

i.       folytassa arra irányuló törekvéseit, hogy – az európai ombudsman ajánlásának, és különösen a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésről szóló szabályokkal kapcsolatos ajánlásának végrehajtása érdekében – minél több tárgyalási javaslat nyilvánosságra hozatalával növelje a tárgyalások átláthatóságát;

ii.           az átláthatóság iránti törekvésekkel érjen el kézzelfogható eredményeket a gyakorlatban többek között úgy, hogy az amerikai féllel érdemi megállapodásra jut az átláthatóság javításáról, így az összes tárgyalási dokumentum, köztük a már egységesített szövegek európai parlamenti képviselők rendelkezésére bocsátásáról is, hogy a parlamenti képviselők és a tagállamok építő jellegű párbeszédet alakíthassanak ki az érdekeltekkel és a nyilvánossággal, a kellő titoktartás egyidejű biztosítása mellett; biztosítsa, hogy mindkét tárgyaló fél indokolja meg, amennyiben visszautasítja valamely tárgyalási javaslat nyilvánosságra hozatalát;

iii.          vonja be még jobban az Európai Bizottság és az Egyesült Államok közötti tárgyalások megkezdésére utasító tárgyalási megbízásért felelős tagállamokat azért, hogy a 2015. március 20-án elfogadott tanácsi következtetésekben tett kötelezettségvállalásnak megfelelően aktívan szerepet vállaljanak a megállapodás hatályának és lehetséges előnyeinek európai polgárok felé való eredményesebb tolmácsolásában, valamint annak biztosítása érdekében, hogy széles körű, tényeken alapuló nyilvános vita alakuljon ki a TTIP-ről Európában a megállapodással kapcsolatos valós aggályok feltárása céljából;

iv.          erősítse meg a különféle érdekeltekkel a tárgyalási folyamat során folyamatosan és átlátható módon zajló együttműködését; ösztönözze valamennyi érdekeltet az aktív részvételre, valamint arra, hogy indítsanak kezdeményezéseket és nyújtsanak be információkat a tárgyalásokkal kapcsolatban;

v.           ösztönözze a tagállamokat, hogy saját alkotmányos kötelezettségeiknek megfelelően vonják be a nemzeti parlamenteket, hogy megadják az összes szükséges támogatást a tagállamoknak ahhoz, hogy elvégezhessék feladataikat és erősítsék a nemzeti parlamentek bevonását a nemzeti parlamentek folyamatban lévő tárgyalásokról történő megfelelő folyamatos tájékoztatása érdekében;

vi.          tekintse alapként a Parlament szoros bevonását és törekedjen még szorosabb, strukturált párbeszédre, amely a továbbiakban is szorosan figyelemmel kíséri a tárgyalási folyamatot, és a Bizottsággal, a tagállamokkal, az Egyesült Államok Kongresszusával és kormányával, valamint az Atlanti-óceán mindkét partján az érdekelt felekkel együttműködve gondoskodjon arról, hogy a végeredmény az Unióban és az Egyesült Államokban, illetve ezek határain túl is előnyös legyen a polgárok számára;

vii.         biztosítsa, hogy a TTIP-et és jövőbeli végrehajtását a transzatlanti parlamenti együttműködés elmélyülése kísérje a Jogalkotók transzatlanti párbeszédének tapasztalati alapján és azokat felhasználva, ami közös megközelítések kidolgozásának, a stratégiai partnerség megerősítésének, valamint az EU és az Egyesült Államok közötti globális együttműködés fejlesztésének szélesebb és továbbfejlesztett politikai keretét eredményezi a jövőben;

2.      utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az európai parlamenti ajánlásokat tartalmazó állásfoglalást a Bizottságnak és tájékoztatás céljából a Tanácsnak, a tagállami kormányoknak és parlamenteknek, valamint az Egyesült Államok Kormányának és Kongresszusának.

INDOKOLÁS

Amikor az Unió nemzetközi megállapodást (például a TTIP-megállapodást) célzó tárgyalásokat folytat, az Európai Parlament az eljárási szabályzat 108. cikkének (4) bekezdése alapján – a tárgyalások bármely szakaszában – kifejezheti a megállapodásra vonatkozó álláspontját. Az előadó meg kívánja ragadni ezt az alkalmat arra, hogy a több mint másfél éves egyeztetést követően értékelje a tárgyalások főbb eredményeit, és ismertesse a Parlamentnek egy lehetséges TTIP-megállapodás fő területeivel kapcsolatos véleményét. A Parlament jelentése – most, hogy megkezdte működését az új Bizottság, valamint az egyesült államokbeli időközi választások is lezajlottak – új lendületet adhat a tárgyalásoknak.

A jelentés az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi és beruházási tárgyalásokra vonatkozóan az előző parlamenti ciklus során elfogadott, 2012. októberi és 2013. májusi állásfoglalás nyomon követésére szolgál. Az előadó arra törekedett, hogy a lehető legátfogóbb tájékoztatást nyújtsa, hogy a Parlament különböző bizottságainak tagjai átgondolt észrevételekkel járulhassanak hozzá a folyamathoz. Az Európai Unió és harmadik országok között kereskedelmi megállapodások ratifikálása tekintetében az Parlamenté az utolsó szó: e megállapodások csak a Parlament jóváhagyásával léphetnek életbe. Az ACTA (a szellemi tulajdon védelme többek között a digitális ágazatban) elutasítása bizonyította, hogy az Európai Parlament nagyon komolyan veszi a kereskedelempolitikában betöltött szerepét.

Tekintettel az európai lakosság részéről érkezett számos kritikus észrevételre és a tárgyalás alatt álló megállapodás nyilvános elfogadottságának alacsony mértékére, a Parlament továbbra is törekedni fog a lehető legnagyobb fokú átláthatóság elérésre, és biztosítja, hogy csak megfelelő, az európai értékeket tiszteletben tartó, a fenntartható fejlődést ösztönző és valamennyi polgár jóllétéhez hozzájáruló megállapodás elfogadására kerülhessen sor.

1.4.2015

VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről

a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részére

a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségre (TTIP) irányuló tárgyalásokkal kapcsolatban az Európai Bizottsághoz intézett ajánlásokról

(2014/2228(INI))

A vélemény előadója: Francisco José Millán Mon

JAVASLATOK

A Külügyi Bizottság felhívja a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  úgy véli, hogy az EU és az USA kulcsfontosságú stratégiai partnerek; hangsúlyozza, hogy a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerség (TTIP) a közelmúlt legjelentősebb EU–USA projektje, amely a kereskedelmi vonatkozásain túl a transzatlanti partnerség egészét fellendíti; kiemeli, hogy a tárgyalások sikeres lezárásának nagy geopolitikai jelentősége van most, amikor az Egyesült Államok Ázsia irányába fordul és megállapodik a csendes-óceáni partnerségről; nyomatékosítja, hogy a TTIP előreláthatóan kedvező hatással lesz válság által súlyosan érintett két gazdaságban a munkahelyteremtésre, a növekedésére és a versenyképességre; kiemeli, hogy ezeket a tárgyalásokat a lehető legátláthatóbb és legnyíltabb módon kell lefolytatni;

2.  hangsúlyozza, hogy a kereskedelempolitika az EU külső tevékenységének alapvető része, ezért azt úgy kell kialakítani, hogy összhangban álljon az egyéb külpolitikákkal és politikai eszközökkel; ösztönzi ezért az érintett biztosok, főigazgatóságok, az Európai Külügyi Szolgálat és a tagállamok közötti szoros együttműködést;

3.  megjegyzi, hogy a szabályokon alapuló világkereskedelem és gazdasági kormányzás megerősítésének, illetve alakításának vonatkozásában a TTIP stratégiai jelentősége – különösen az egyre inkább többpólusú világban – az EU és az Egyesült Államok által közösen vallott értékeken alapul; megjegyzi, hogy hatása túlmutatna a kétoldalú hatásokon azáltal, hogy a későbbiekben globális szinten is elfogadható közös szabályozásokat, szabályokat és normákat vezetne be; hangsúlyozza e tekintetben, hogy az EU által folytatott kétoldalú tárgyalások nem helyettesíthetik a WTO keretén belüli további kereskedelmi liberalizációt, hanem sokkal inkább lendületet kell adniuk ezek számára;

4.  hangsúlyozza, hogy a TTIP nem gyengítheti különösen az olyan jelentős területek normáit, mint a fogyasztóvédelem, az egészségügy, a munkavállalói jogok vagy a környezetvédelem, hanem figyelembe kell vennie az EU és az USA szabályozási rendszere között eltéréseket, illetve magasabb szintű, világszerte követendő közös normák megvalósítását kell céloznia, mivel ez erősítené az EU globális gazdasági helyzetét, ugyanakkor előmozdítaná értékeink terjedését; hangsúlyozza, hogy a beruházások védelméről szóló fejezet rendelkezései ne legyenek úgy értelmezhetőek, hogy aláássák az EU vagy a tagállamok azon jogát, hogy hatáskörükkel összhangban legitim közpolitikai célok megvalósításához szükséges jogszabályokat hozzanak;

5.  kiemeli, hogy a TTIP mindkét részes felének kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy ösztönzik a vállalatokat a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) multinacionális vállalatokra vonatkozó iránymutatásainak tiszteletben tartására; megjegyzi, hogy a feleknek együtt kell működniük a szakszervezetekkel, hogy felügyeljék az iránymutatások multinacionális vállalkozások általi betartását;

6.  kéri a Bizottságot, hogy a közbeszerzést illetően legyen tisztában a védelem és biztonság érzékeny területére és vegye figyelembe az állam- és kormányfők 2013. évi védelmi tanácsa által megállapított, az európai védelmi és biztonsági piac és az európai védelmi technológiai és ipari bázis (EDTIB) létrehozását ösztönző célkitűzéseket;

7.  kiemeli, hogy a TTIP megállapodás megkötése egy széles gazdasági térség lehetőségét teremti meg, amely olyan harmadik országokra is kiterjedne, melyekkel az EU és az USA szoros kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokat ápol; kéri a Bizottságot annak biztosítására, hogy a végleges megállapodás kiterjeszthető legyen az olyan országokkal való szoros együttműködésre, melyekkel az EU és az USA szabadkereskedelmi megállapodásokat kötött, valamint a folyamat során konzultáljon különösen azon országokkal, amelyekre a TTIP hatással lenne, úgy mint Mexikó és Kanada az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Megállapodás miatt, illetve Törökország és az EGK-országok az EU-val kialakított vámunió miatt; megjegyzi, hogy vizsgálatok azt mutatják, hogy a TTIP kedvező hatással lenne harmadik országok gazdaságára és új lehetőségeket teremtene a fejlődő országok számára;

8.  hangsúlyozza, hogy az EU energiaellátása nagyrészt külföldi forrásoktól függ, ezért kéri a Bizottságot annak biztosítására, hogy a TTIP tartalmazzon egy szilárd energiafejezetet; kiemeli a TTIP potenciálját az EU szénhidrogén-ellátásának diverzifikálása és energiabiztonságához való hozzájárulása terén; sürgeti a Bizottságot, hogy térképezze fel e potenciál kiaknázásának lehetőségeit a magas szintű környezetvédelmi normákkal, az alacsony kibocsátású gazdaságokra való átállással és az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló nagyratörő uniós célkitűzésekkel összhangban; hangsúlyozza, hogy a megállapodás nem lehet hatással az egyes felek azon jogát, hogy ezen energiaforrások feltárását és kitermelését ellenőrizze;

9.  úgy véli, hogy e megállapodást a transzatlanti parlamenti együttműködés elmélyülésének kell kísérnie, és hogy a TTIP-n keresztül megvalósuló kereskedelmi és beruházási kapcsolatoknak szélesebb körű és megerősített politikai keretet, közös megközelítések kidolgozását, a stratégiai partnerség megerősítését, valamint az EU és az Egyesült Államok közötti globális együttműködés javítását kell eredményeznie a jövőben; hangsúlyozza, hogy a szabályozási együttműködés fokozására létrehozott eszközök nem lehetnek hatással az európai vagy amerikai jogalkotási eljárásokra, továbbá minden esetben valamennyi jogalkotót minden lehetséges módon be kell vonni az olyan testületekbe, amelyeket a jövőbeli szabályozási együttműködés ösztönzésére hoznak létre; kiemeli valamennyi releváns érdekelt fél bevonásának szükségességét is;

10. emlékezteti a Bizottságot, hogy öt uniós tagállam esetében az Egyesült Államok még nem törölte a vízummentességet;

11. tudomásul veszi, hogy a Bizottság lépéseket tesz a tárgyalások átláthatóságának javítása érdekében; elismeri, hogy előrelépésekre került már sor; kéri a Bizottságot, hogy tegyen további erőfeszítéseket – az amerikai hatóságokkal szemben is – a tárgyalások nagyobb parlamenti átláthatósága érdekében, többek között a több tárgyalási dokumentumhoz kellő időben való hozzáférés révén; hangsúlyozza, hogy a civil társadalommal való megfelelő kommunikáció elengedhetetlen a megállapodás sikerének biztosításához, és felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy növeljék tájékoztatási tevékenységeiket; reméli, hogy a Bizottság átláthatóbb megközelítése más kereskedelmi tárgyalásokra is kiterjed majd.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

31.3.2015

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

35

20

5

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Lars Adaktusson, Michèle Alliot-Marie, Nikos Androulakis, Francisco Assis, Amjad Bashir, Mario Borghezio, Elmar Brok, Klaus Buchner, James Carver, Fabio Massimo Castaldo, Lorenzo Cesa, Aymeric Chauprade, Andi Cristea, Arnaud Danjean, Mark Demesmaeker, Knut Fleckenstein, Anna Elżbieta Fotyga, Eugen Freund, Sandra Kalniete, Manolis Kefalogiannis, Tunne Kelam, Afzal Khan, Andrey Kovatchev, Eduard Kukan, Ilhan Kyuchyuk, Arne Lietz, Barbara Lochbihler, Sabine Lösing, Andrejs Mamikins, Ramona Nicole Mănescu, David McAllister, Jean-Luc Mélenchon, Francisco José Millán Mon, Javier Nart, Pier Antonio Panzeri, Demetris Papadakis, Vincent Peillon, Alojz Peterle, Kati Piri, Andrej Plenković, Cristian Dan Preda, Jozo Radoš, Sofia Sakorafa, Jacek Saryusz-Wolski, Alyn Smith, Jaromír Štětina, Charles Tannock, Ivo Vajgl, Johannes Cornelis van Baalen, Geoffrey Van Orden, Hilde Vautmans

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Reinhard Bütikofer, Angel Dzhambazki, Neena Gill, Marek Jurek, Antonio López-Istúriz White, György Schöpflin, Igor Šoltes, Janusz Zemke

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Dieter-Lebrecht Koch

24.2.2015

VÉLEMÉNY a Fejlesztési Bizottság részéről

a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részére

a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségre (TTIP) irányuló tárgyalásokkal kapcsolatban az Európai Bizottsághoz intézett ajánlásokról

(2014/2228(INI))

A vélemény előadója: Arne Lietz

JAVASLATOK

A Fejlesztési Bizottság felhívja a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  kéri a Bizottságot, hogy a kereskedelmi kapcsolatokban tartsa tiszteletben a Lisszaboni Szerződés 208. cikkét, és a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségben (TTIP) kifejezetten kerüljön említésre a fejlesztéspolitika – mint a legitim közpolitikai célkitűzések egyike –, valamint a politikák fejlesztési célú koherenciájának elve, előírva, hogy a fejlesztési együttműködés célkitűzéseit vegyék figyelembe a fejlődő országokat nagy valószínűséggel érintő szakpolitikákban;

2.  kéri a Bizottságot, hogy – tekintettel a transzatlanti gazdaság méretére és hatókörére – vegye figyelembe, hogy a TTIP hordereje jóval nagyobb a kétoldalú kapcsolatokénál, és hogy az kétségkívül hatással lesz a fejlődő országokra, mivel ez a hatalmas kereskedelmi megállapodás átformálhatja a globális kereskedelmi szabályokat és új normákat állapíthat meg; kéri a Bizottságot, hogy készíttessen független tanulmányt a TTIP fejlődő országokra a fenntartható fejlődés jövőbeli céljaira gyakorolt hatásáról, mihelyt a TTIP rendelkezései világosabbak, mivel a tárgyalási megbízatás szövegezése annyira általános, hogy a fejlődő országokra gyakorolt lehetséges tovagyűrűző hatásokat még nehéz előre jelezni;

3.  kéri a Bizottságot, hogy vegye figyelembe, hogy a TTIP hatása a fejlődő országokra gazdasági struktúrájuktól és aktuális kereskedelmi kapcsolataiktól függően különbözni fog; felhívja a Bizottságot annak figyelembevételére is, hogy a fejlődő országok többsége bizonyos mértékű vámkedvezményekben részesül az EU és az Amerikai Egyesült Államok részéről; felkéri a Bizottságot, hogy élénkítse a fejlődő országokkal folytatott párbeszédet a TTIP hatásának értékelése, illetve a preferenciaerózió és néhány fejlődő ország esetében a kereskedelem és a beruházás ezzel együtt járó torzulása kockázatának megfontolása érdekében;

4.  kéri a Bizottságot, hogy a fejlődő országokkal folytatott párbeszédében emelje ki a TTIP azon potenciálját, hogy új lehetőségeket teremt a fejlődő országok számára a globális kereskedelemben, amelyek egyrészt az EU és az Egyesült Államok nagyobb növekedéséből és az exportcikkek iránti keresletből, másrészt az alacsonyabb kereskedelmi költségekből adódnak, mivel egységes szabályokhoz és standardokhoz kell alkalmazkodniuk mindkét piaci hozzáférés érdekében; ajánlja a Bizottságnak, hogy tegyen lépéseket a megfelelés költségeinek enyhítésére (különösen a kkv-k esetében), és megfelelő fejlesztési eszközök révén támogassa azon kezdeményezéseket, melyek előmozdítják a fejlődő országok belépését a globális értékláncokba;

5.  kéri a Bizottságot, hogy nyújtson politikai és technikai támogatást a fejlődő országoknak az erősebb regionális integráció és kereskedelmi területek megteremtésében, valamint hogy az EU és az AKCS-országok közötti kereskedelmi és beruházási folyamatokhoz biztonságos keret felállítását célzó gazdasági partnerségi megállapodások tárgyalása során mozduljon el egy tisztességesebb megközelítés felé;

6.  sürgeti a Bizottságot annak biztosítására, hogy a TTIP nem fogja csökkenteni a WTO jelentőségét és hozzá fog járulni egy egyenlő és fenntartható világkereskedelmi rendszerhez, miközben nem okozza a fejlődő országok szempontjából olyan fontos kérdések mellőzését, mint az élelmezésbiztonság, a mezőgazdasági támogatások és az éghajlatváltozás mérséklése, fokozva erőfeszítéseit a demokratikus fórumokon – nevezetesen a WTO-ban – való előrelépés érdekében, mint az EU elsődleges választása, valamint biztosítsa a dohai forduló tárgyalásainak sikeres lezárását, mert ez a legjobb módja egy inkluzív és mindenki számára előnyös kereskedelmi rendszer megvalósításának; kéri a Bizottságot annak biztosítására is, hogy a TTIP harmadik pillére tartsa tiszteletben azon multilaterális szabályokat, amelyekben a WTO kivételeket irányoz elő a fejlődő országoknak, különös tekintettel az exportkorlátozások lehetőségére az energia és a nyersanyagokhoz való hozzáférés terén;

7.  kéri a Bizottságot, hogy a tárgyalásokon belül mozdítsa elő az emberi jogokra, az ILO normáira, a méltányos munkára, a környezetvédelemre, a minőségi közszolgáltatásokhoz való egyetemes hozzáférésre, a szociális védelemre, az állami és univerzális egészségügyi ellátásra, a gyógyszerekhez való egyetemes hozzáférésre, valamint az élelmiszer- és termékbiztonságra vonatkozó, legmagasabb szintű nemzetközi standardokat; arra ösztönzi az EU-t, hogy váljon a fejlődő országok érdekeinek védelmezőjévé;

8.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a civil társadalommal és más érdekelt felekkel folytatott párbeszéd erősítése révén növelje a tárgyalások átláthatóságát és demokratikus jellegét.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

24.2.2015

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

16

7

1

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Beatriz Becerra Basterrechea, Ignazio Corrao, Nathan Gill, Enrique Guerrero Salom, Maria Heubuch, Hans Jansen, Teresa Jiménez-Becerril Barrio, Arne Lietz, Linda McAvan, Norbert Neuser, Maurice Ponga, Cristian Dan Preda, Lola Sánchez Caldentey, Elly Schlein, György Schöpflin, Pedro Silva Pereira, Davor Ivo Stier, Bogdan Brunon Wenta, Anna Záborská

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Marina Albiol Guzmán, Juan Fernando López Aguilar, Judith Sargentini

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Kosma Złotowski

27.3.2015

VÉLEMÉNY a Gazdasági és Monetáris Bizottság részéről

a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részére

a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségre (TTIP) irányuló tárgyalások tárgyában az Európai Bizottsághoz intézett ajánlásokról

(2014/2228(INI))

A vélemény előadója: Jeppe Kofod

JAVASLATOK

A Gazdasági és Monetáris Bizottság felhívja a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  a következő ajánlásokat intézi a Bizottsághoz:

a)  biztosítsa, hogy az Atlanti-óceán mindkét partján a tisztességes verseny fokozását célzó, átfogó és ambiciózus megállapodás szülessen a TTIP-ről, amely szem előtt tartja az európai szociális piacgazdaság értékeit, előnyöket biztosít a fogyasztóknak, az iparnak és a befektetőknek, fokozza a minőségi munkahelyek létrehozását és a növekedést, valamint biztosítja, hogy a szabályozási együttműködés semmilyen módon ne ássa alá a demokratikus ellenőrzést az Atlanti-óceán egyik partján sem, illetve elősegíti a fenntarthatóbb társadalom felé való átmenetet;

b)  tegyen azonnali lépéseket annak biztosítása érdekében, hogy a legmagasabb szintű normák alapján szabályozzák a kereskedelmet és az Atlanti-óceán mindkét partján működő pénzügyi szereplők befektetéseit, valamint az Egyesült Államokban és Európában minden szolgáltató számára nyújtott egyenlő piaci hozzáférést, magas szintű védelemre törekedve különösen olyan területeken, mint az egészségügy és a biztonság, a fogyasztóvédelem, a foglalkoztatás, a szociális jogok, a pénzügyi szolgáltatások szabályozása, a környezetvédelmi jogszabályok, az élelmiszer-biztonság és az adatvédelem; biztosítsa, hogy semmilyen módon, sem érdemben, sem pedig szabályozási visszatartó erő előidézésével egyetlen rendelkezés se zárja ki az említett normák jövőbeni megerősítését; biztosítsa továbbá, hogy a TTIP-megállapodás külön fejezetet szánjon a kkv-knak;

c)  azt az álláspontot képviselje, hogy a szabályozási normákról való megfelelő megállapodás a jövőbeli kereskedelmi és beruházási megállapodások számára általános precedensként szolgálhat, ami az egész világon csökkentheti a vállalkozások, különösen a kkv-k költségeit;

d)  ismerje el, hogy a TTIP fő kedvezményezettjei a kkv-k lehetnek, mivel a nagyvállalatok esetében a méretgazdaságosság lehetővé teszi a piacokhoz való könnyű hozzáférést az Atlanti-óceán mindkét partján, a kkv-k viszont nem rendelkeznek a szabályozási eltérések és az egyéb kereskedelmi akadályok kezeléséhez szükséges pénzügyi, jogi és más erőforrásokkal;

e)  ösztönözze a nagyobb átláthatóságot és a fokozottabb információcserét az állami támogatásokra vonatkozó szabályok és az e támogatások odaítélése terén, az általános érdekű szolgáltatások lakosság számára történő biztosítása, illetve az összefonódások, az antitröszt, az állami tulajdonú vállalkozások és a támogatások terén a versenyhatóságok közötti szorosabb együttműködés garantálása mellett; tegyen azonnali lépéseket annak érdekében, hogy a megállapodás részét képezze egy versenyjogi fejezet;

f)   tegyen azonnali lépéseket annak érdekében, hogy a pénzügyi szolgáltatásokat érintő piacra jutásról szóló tárgyalásokat összevonják a pénzügyi szabályozási normák felfelé irányuló konvergenciájával, ami a fő célnak tekintett szigorúbb normák és a közérdek érvényesülésének szorgalmazását jelenti; a más nemzetközi fórumokon jelenleg zajló együttműködési törekvések kapcsán még szigorúbb nemzetközi normákat támogasson – beleértve a Bázel III. szabályozást – , anélkül, hogy ez sértené az EU és a tagállami hatóságok azon képességét, hogy szabályozási és felügyeleti feladataik ellátása során pénzügyi termékeket és gyakorlatokat tiltsanak meg vagy felügyeljenek;

g)  tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a TTIP-tárgyalások által nyújtott lehetőség a pénzügyi szolgáltatások terén a pozitív és konstruktív módon történő előrehaladáshoz teljes mértékben kihasználható legyen, figyelembe véve az ügyben a két oldal által már elért eredményeket; a megbeszélések témái kiterjedhetnek az új jogszabályok elfogadása előtti kétoldalú konzultációkra, az érdekelt felekkel szembeni átláthatóságra – ha pénzügyi kérdésekről zajló kétoldalú megbeszélésekre kerül sor –, illetve a választott szervezetek előtti nagyobb elszámoltathatóságra;

h)  tartózkodjon a pénzügyi szolgáltatásokat érintő további piacra jutási kötelezettségektől, mivel az összefonódás, a bonyolultság és a túl nagy szervezetek rendszerszintű kockázatot szülnek és terjesztenek, valamint veszélyeztetik a pénzügyi stabilitást;

i)   az OECD keretében elvégzett munkára építve terjesszen elő egy adóalap-erózió és nyereségátcsoportosítás (Base Erosion and Profit Shifting – BEPS) elleni irányelvet a vállalkozások, különösen azon multinacionális vállalatok káros versenyének felszámolása érdekében, amelyek globális adópozíciójukat sok esetben az Atlanti-óceán túlpartján úgy alakítják, hogy az alacsonyabb adót alkalmazó joghatóságok felé való nyereségátcsoportosítást tegyen lehetővé; biztosítsa, hogy az „offshore” alapok vezetői számára, akik az Atlanti-óceán mindkét partján működnek, írják elő, hogy székhelyüket helyezzék át „onshore” területre; tegyen azonnali lépéseket az adóügyek tekintetében az automatikus információcsere és az országonkénti jelentéstétel biztosítása érdekében, a kkv-k kivételével; az OECD keretében elvégzett munkát figyelembe véve dolgozzon ki fogalommeghatározást és listát az uniós szintű adóparadicsomok tekintetében;

j)   tegyen azonnali lépéseket annak érdekében, hogy az Atlanti-óceán két partja közötti rendszeres tőkemozgások révén történő agresszív adótervezés elhárításához a TTIP-be jogi intézkedéseket vonjanak be, illetve biztosítsa, hogy e tőkemozgások gazdasági tevékenységen alapuljanak, és ne az előállító országban esedékes adó elkerülését célozzák; biztosítsa, hogy az Atlanti-óceán mindkét partján fokozzák a fizetési mérlegek átláthatóságát és részletezettségét;

k)  tegyen azonnali lépéseket annak biztosítása érdekében, hogy az európai vállalatok – köztük a kkv-k – tisztességes versenyfeltételekkel és egyenlő piaci hozzáféréssel rendelkezzenek az Egyesült Államok közbeszerzési szerződései és közbeszerzései tekintetében, illetve garantálja, hogy e közbeszerzésekben kötelező etikai és környezeti kritériumokat állítsanak fel; ismerje el, hogy az EU-val összehasonlítva az USA közbeszerzési szerződéseihez és közbeszerzéséhez való piaci hozzáférés jelenlegi egyenlőtlensége tisztességtelen versenyt idéz elő; ismerje el, hogy az EU-ban a közbeszerzési ajánlati felhívások 85 %-a már nyitva áll az USA szállítói előtt, miközben az USA ajánlati felhívásainak mindössze 32 %-a áll nyitva az uniós szállítók előtt; biztosítsa, hogy a közbeszerzésről a közelmúltban elfogadott uniós szabályokat a továbbiakban is tiszteletben tartsák;

l)   biztosítsa, hogy a közbeszerzésről a közelmúltban elfogadott uniós szabályok a tárgyalások keretében védelmet és támogatást élvezzenek, különösen a kkv-k közbeszerzési szerződésekhez való hozzáférése, a legalacsonyabb ár helyett a legjobb ár-érték arányon alapuló kiválasztási kritériumok, a szociális gazdasági vállalkozások számára kijelölt fenntartott piacok, a szerződéses hatóságok számára a közösségek közötti együttműködés előmozdításának, valamint az EU-ból az ajánlattétellel kapcsolatosan történő kizárásra vonatkozó küszöbértékek megőrzése és a nemzetközi szabályok tekintetében; biztosítsa, hogy az uniós vállalkozások ne részesüljenek hátrányos megkülönböztetésben, amennyiben az Egyesült Államokban közbeszerzési szerződést kívánnak kötni, és hogy az uniós közbeszerzési szabályok alapján az USA vállalkozásaira Európában alkalmazott átlátható hozzáféréssel megegyező hozzáférést biztosítanak számukra;

m) hozzon azonnali proaktív intézkedéseket a protekcionizmussal szemben, és foglalkozzon az USA piacához való európai hozzáférését akadályozó jogszabályokkal;

n)  biztosítsa, hogy a TTIP keretében rendelkezésre álló valamennyi vitarendezési mechanizmus teljesen átlátható legyen, demokratikus elveket kövessen és demokratikus ellenőrzés alatt álljon, valamint ne befolyásolja a kormányok szabályozáshoz való jogát;

o)  tegyen azonnali lépéseket annak biztosítása érdekében, hogy egy „pozitív jegyzéken alapuló megközelítést” válasszanak, amelynek keretében a TTIP hatálya alá tartozó minden közszolgáltatást kifejezetten pozitívként sorolnak fel a megállapodásban, és hogy a megállapodás ne tartalmazzon semmilyen felfüggesztési záradékot és „kilincszáradékot”;

p)  ismerje el az állami tulajdonban lévő vállalatok és más állami tulajdoni formák jelentőségét egyes kulcsfontosságú közszolgáltatások és az általános érdekű szolgáltatások esetében, valamint szólítson fel a megállapodásból való kizárásukra; a tagállamok által a Bizottságnak adott felhatalmazással összhangban biztosítsa, hogy a közszolgáltatások igazgatását a TTIP ne érintse;

q)  ismerje el, hogy a TTIP a kkv-k számára előnyösebb lesz, mint a nagyvállalatok számára; vegye tudomásul, hogy a vámtarifák eltörlése, a vámeljárások egyszerűsítése és a termékszabványok közelítése jelentősen meg fogja könnyíteni a kkv-k részvételét a transzatlanti kereskedelemben, és hogy a TTIP lesz az első szabadkereskedelmi megállapodás, amely külön fejezetet szán a kkv-knak; törekedjen a kkv-kra vonatkozóan az USA és az EU közötti jelenlegi együttműködés megszilárdítására; törekedjen egy olyan honlap létrehozására, amelyen az Európai és az egyesült államokbeli kkv-k egyaránt tájékozódhatnak a vámtarifákról, a vámeljárásokról és a termékekkel kapcsolatos valamennyi – az USA-ban szövetségi és állami szintű, az EU-ban pedig uniós és tagállami szintű – szabályozásról;

r)   biztosítsa, hogy az európai versenyjogot minden területen, és különösen a digitális piacok tekintetében megfelelően tiszteletben tartsák;

s)  biztosítsa, hogy a munkavállalók jogait és védelmét a megállapodásban teljes mértékben tiszteletben tartsák, és azokat a fokozott piacra jutás és verseny ne ássa alá;

t)   legyen tudatában annak, hogy a megállapodásnak gazdasági jelentőségén túl politikai jelentősége is van, mivel az Atlanti-óceán két partján elterülő államok írják alá, mely térséget egyrészt a közös biztonsági rendszer, másrészt a szabadság, az egyenlőség, a demokrácia, az emberi jogok és a szociális piacgazdaság közös értékei jellemzik;

u)  legyen tudomása a TTIP tárgyalások kapcsán tapasztalható bizonytalanságokról, és ezek eloszlatása érdekében tegye a tárgyalásokat minél átláthatóbbá, valamint indítson erről európai információs kampányt;

v)  tegyen további lépéseket a tárgyalások átláthatóságának javítása érdekében, különös tekintettel az információhoz való regionális és helyi szintű közvetlen hozzáférésre;

w) az egész folyamat során biztosítsa a tárgyalások átláthatóságát, az EUMSZ 218. cikkének (10) bekezdése szerint a Bizottságra ruházott kötelezettséggel összhangban, amelynek jogszabályi jellegét a Bíróság közelmúltbeli ítéletében megerősítette, azaz a Parlamentet a tárgyalások minden szakaszában haladéktalanul és teljes körűen tájékoztatni kell; törekedjen megállapodni az USA kormányával arról, hogy valamennyi parlamenti képviselő hozzáférjen a konszolidált tárgyalási szövegekhez; biztosítsa, hogy valamennyi fél tegye nyilvánosan hozzáférhetővé a releváns tárgyalási dokumentumokat – az egyértelmű indokolással, eseti alapon minősítettnek nyilvánítandók kivételével –, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően;

x)  javasoljon kezdeményezéseket azzal kapcsolatosan, hogy hogyan érhető el a piacra jutás és hogyan lehet beruházásokat indítani az Atlanti-óceán másik partján;

y)  biztosítsa, hogy a megállapodás ratifikálását követően az Európai Parlament megfelelő szerepet játsszon a szabályozási konvergenciára vonatkozó határozatokban.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

24.3.2015

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

34

13

9

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Gerolf Annemans, Hugues Bayet, Pervenche Berès, Udo Bullmann, Esther de Lange, Fabio De Masi, Anneliese Dodds, Markus Ferber, Jonás Fernández, Elisa Ferreira, Sven Giegold, Neena Gill, Roberto Gualtieri, Brian Hayes, Gunnar Hökmark, Danuta Maria Hübner, Cătălin Sorin Ivan, Petr Ježek, Othmar Karas, Georgios Kyrtsos, Alain Lamassoure, Werner Langen, Sander Loones, Bernd Lucke, Olle Ludvigsson, Ivana Maletić, Fulvio Martusciello, Marisa Matias, Bernard Monot, Luděk Niedermayer, Stanisław Ożóg, Dariusz Rosati, Alfred Sant, Molly Scott Cato, Peter Simon, Renato Soru, Theodor Dumitru Stolojan, Kay Swinburne, Paul Tang, Michael Theurer, Ramon Tremosa i Balcells, Ernest Urtasun, Marco Valli, Tom Vandenkendelaere, Cora van Nieuwenhuizen, Jakob von Weizsäcker, Pablo Zalba Bidegain, Marco Zanni

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Matt Carthy, Philippe De Backer, Jeppe Kofod, Thomas Mann, Morten Messerschmidt, Siegfried Mureșan, Michel Reimon, Miguel Urbán Crespo

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Jussi Halla-aho

1.4.2015

VÉLEMÉNY a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részéről

a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részére

a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségre (TTIP) irányuló tárgyalásokkal kapcsolatban az Európai Bizottsághoz intézett ajánlásokról

(2014/2228(INI))

A vélemény előadója: Marian Harkin

JAVASLATOK

A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság felhívja a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

–   tekintettel a Bizottság 2013. március 12-én közzétett, az EU és az USA közötti kereskedelmi kapcsolatok jövőjéről szóló hatásvizsgálatra vonatkozó jelentésére,

1.  a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségről (TTIP) szóló jelenlegi tárgyalásokkal összefüggésben a következő ajánlásokat intézi a Bizottsághoz:

     (i)         biztosítsa, hogy a TTIP egyrészt megóvja a meglévő munkahelyeket, másrészt kézzelfogható és pozitív módon hozzájáruljon az erőteljes, fenntartható fejlődéshez és a munkahelyek létrehozásához annak érdekében, hogy maximalizálja a magasabban képzett munkaerőt kívánó, az új munkaerő-piaci igényeknek megfelelő munkahelyek létrehozására irányuló potenciált, és hogy a 75%-os foglalkoztatási arányra vonatkozó 2020-as cél megvalósítása érdekében jobb és fenntarthatóbb munkahelyeket hozzon létre az Unióban, szem előtt tartva, hogy a kereskedelem önmagában nem cél, hanem a jólét fokozásának eszköze; maradéktalanul tartsa tiszteletben és védje a globális munkaügyi normákat; biztosítsa, hogy a – többek között szociális, környezetvédelmi, munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági – normákat megvédjék, és hogy azokat jobbá tegyék;

     (ii)        bocsássa a Parlament rendelkezésére a TTIP uniós foglalkoztatásra és növekedésre gyakorolt hatására vonatkozó naprakésszé tett becsléseket, kiemelt figyelmet fordítva a közép- és délkelet-európai tagállamokra gyakorolt hatásokra;

     (iii)       az új készségek fejlesztése és a munkavállalók jobb képzése érdekében biztosítsa a képzési rendszerek modernizálását, és ezáltal javítsa a munkaerő-piaci hozzáférést;

     (iv)       biztosítsa, hogy nyílt vita keretében és mélyrehatóan megvizsgálják egy ilyen megállapodás társadalmi és környezeti hatásait;

     (v)        mérje fel annak kockázatát, hogy az Egyesült Államokkal közös szociális és környezetvédelmi normák meghatározása gyengíti-e a kollektív európai preferenciákat és elmélyíti-e az uniós tagállamok közötti gazdasági és társadalmi különbségeket;

     (vi)       a TTIP összes fejezete tekintetében garantálja, hogy a megállapodás semmilyen körülmények között ne gyengítse, kerülje meg, illetve ne érvénytelenítse a következő területekre vonatkozó tagállami és uniós normákat: munkavállalók jogai, munkakörülmények, szociális biztonság, társadalmi integráció és szociális védelem, munkahelyi egészség és biztonság, szakképzés, szakképesítés, munkavállalók és nyugdíjasok szabad mozgása, társadalmi párbeszéd, megkülönböztetésmentesség a munkahelyen és a munkaerőpiacon; biztosítsa továbbá, hogy a TTIP a munkaügyi jogszabályok és politikák tekintetében minden kormányzati szinten tartalmazzon olyan átfogó és kötelező erejű rendelkezéseket, amelyek átveszik az alapvető ILO-egyezményeket és összhangban vannak a tisztességes munkára vonatkozó menetrenddel; biztosítsa, hogy ne próbálják meg a munkaügyi jogszabályok gyengítésével ösztönözni a kereskedelmet vagy a beruházást; viták felmerülése esetén a munkaügyi rendelkezésekre vitarendezési mechanizmusnak, többek között szankciók lehetőségének kell vonatkoznia; e tekintetben az ILO felügyelő testületei szerepet tölthetnek be;

     (vii)      amennyiben a TTIP végleges elemei veszélyeztetik az e területekre vonatkozó normákat vagy azokkal ellentétesek, erről haladéktalanul tájékoztatni kell az Európai Parlament Foglalkoztatási és Szociális Bizottságát, annak érdekében, hogy lehetővé váljon a konzultáció és a döntések meghozatala;

     (viii)      utasítson el minden olyan megállapodást, amely fenyegetést jelenthet az európai munkaügyi normákra, és szociális dömpinghez vezethet;

     (ix)       biztosítsa, hogy a munkajogi és szociális jogi rendelkezések dimenzióit elismerjék, védjék, és a megállapodás összes operatív részébe teljes mértékben beépítsék annak érdekében, hogy a fenntartható fejlődés koherens és átfogó megközelítése biztosított legyen a kereskedelmi megállapodásokban;

     (x)        biztosítsa, hogy a TTIP-tárgyalások „melléktermékeként” létrejöjjenek a mindkét fél számára előnyös mobilitási csomagra vonatkozó megállapodások, mivel az európai áruszolgáltatókra és szolgáltatásnyújtókra vonatkozó vízumkönnyítés és a képesítések egyesült államokbeli elismerése révén a munkavállalás lehetővé tétele kulcselemnek tekintendők a TTIP-megállapodás előnyeinek teljes kihasználása szempontjából;

     (xi)       biztosítsa, hogy a civil társadalom érdemben hozzá tudjon járulni a TTIP vonatkozó rendelkezéseinek végrehajtásához; ebben a vonatkozásban a munkaügyi rendelkezések végrehajtására és betartására nyomon követési folyamatnak kell vonatkoznia, amelybe a tanácsadó bizottságok bevonásával folytatott társadalmi párbeszéd révén a szociális partnereket és a civil társadalmat is be kell vonni, szem előtt tartva az EUMSZ 17. cikke (1) bekezdésének tágabb vetületét; biztosítsa a civil társadalom és az érintett nyilvánosság tájékoztatását és azt, hogy hozzáférhessenek az összes releváns tárgyalási szöveghez, valamint hogy a Parlament és a Tanács az egyes tárgyalási fordulókat követően haladéktalanul megkapja a konszolidált tárgyalási szöveget;

     (xii)      tegyen azonnali lépéseket a tagállamok azon jogának fenntartása érdekében, hogy a közszolgáltatásokra − képzési, szociális és egészségügyi szolgáltatások, vízellátás, szennyvíz-elvezetés, hulladékártalmatlanítás, szociális biztonsággal kapcsolatos szolgáltatások, vasút és közösségi közlekedés, energiaszolgáltatás, kulturális és audiovizuális szolgáltatások stb. − vonatkozóan jogszabályokat alkothassanak, azokat finanszírozhassák, megszervezhessék, valamint minőségi és biztonsági előírásokat állapíthassanak meg, illetve azokat felügyeljék és szabályozzák, és biztosítsa, hogy a közszolgáltatásokat (köztük a vízellátást, az egészségügyet, a szociális biztonsági rendszereket és az oktatást) kizárják a megállapodásból;

     (xiii)      biztosítsa, hogy az EUMSZ 14. cikkében említett közszolgáltatásokat kifejezetten kizárják a TTIP hatálya alól annak biztosítása érdekében, hogy a nemzeti és helyi hatóságok szabadon bevezethessék, elfogadhassák, fenntarthassák vagy visszavonhassák a közszolgáltatások megrendelésére, megszervezésére, finanszírozására és elvégzésére vonatkozó bármely intézkedést, amint azt az EUMSZ 168. cikke (közegészségügy) és az EU-Szerződés 26. jegyzőkönyve (általános érdekű szolgáltatások) előírja; ez a kivétel egyaránt alkalmazandó monopólium és kizárólagos jogosultság formájában vagy egyéb formában, illetve köz- vagy magánfinanszírozással nyújtott szolgáltatásokra is; ide tartoznak az egészségügyi és szociális ellátási szolgáltatások, a szociális biztonsági rendszerek, a közfinanszírozott oktatás, a vasúti és közösségi közlekedés, a víz-, gáz- és áramellátási szolgáltatások;

     (xiv)     biztosítsa, hogy a közszolgáltatásokra és a szociális szolgáltatásokra ne vonatkozzanak felfüggesztési és automatikus beemelési záradékok; meg kell óvni a szolgáltatások állami és önkormányzati tulajdonba való visszakerülésének teljes körű hatályát;

     (xv)      biztosítsa, hogy a kkv-k és mikro-vállalkozások előtt álló egyedi kihívásokat, például a nem vámjellegű akadályokat, a bürokratikus terheket és a TTIP kereskedelemtorzító hatásait teljes mértékben figyelembe vegyék; az exportot és a kedvező, versenyszellemű és fenntartható üzleti környezetet ösztönző gazdasági keret megteremtésével biztosítsa, hogy a kkv-k maradéktalanul élvezhessék a nyitott piac adta lehetőségeket; biztosítsa, hogy az exporttevékenységet ugyan nem folytató, azonban a hazai keresletre alapozó uniós kkv-k – amelyek az összes európai kkv 87%-át teszik ki – előtt álló egyedi kihívásokat teljes mértékben figyelembe vegyék;

     (xvi)     egyszerűsítse az eljárásokat, és vegye fontolóra olyan új mechanizmusok bevezetését, amelyek elősegítik, hogy a kkv-k számára előnyös legyen a TTIP;

     (xvii)     hozzon létre ösztönzőket és mozdítsa elő a meglévő munkajogi és környezetvédelmi jogszabályokat kiegészítő − ám azokat semmi esetre sem helyettesítő − vállalati társadalmi felelősségvállalás terjedését;

     (xviii)    biztosítsa, hogy a beruházás-védelmi vitarendezési mechanizmusokra vonatkozó bármilyen megállapodás figyelembe vegye a beruházók és az állam közötti vitarendezésre irányuló nyilvános konzultáció kimenetelét, és hogy azok teljes mértékben átláthatóak és demokratikusan elszámoltathatóak legyenek, továbbá nevesítsék a tagállamok szabályozási jogkörét és semmi esetre se akadályozzák a jogalkotókat abban, hogy a foglalkoztatáspolitika és a szociálpolitika terén országukban jogszabályokat fogadjanak el és érvényesítsenek; az EU és az USA közötti vitarendezési mechanizmus szintén megfelelő eszköz a beruházási viták rendezésére, mivel mindkét ország teljes körűen működő jogrendszerrel és a jogbiztonságot szavatoló, megfelelő szintű beruházás-védelmi jogszabályokkal rendelkezik; ki kell zárni annak a lehetőségét, hogy a TTIP engedélyezze a magán-döntőbíróságokat;

     (xix)     tegyen lépéseket annak érdekében, hogy „pozitív lista” megközelítést építsenek be a megállapodás szolgáltatások kereskedelméről és letelepedésről szóló fejezetébe, ahol is egyértelműen meghatározásra kerülnek a külföldi vállalatok előtt megnyitandó szolgáltatások;

     (xx)      mivel a Bizottság hatásvizsgálati jelentésében elismerte, hogy az EU munkaerőpiacán hosszú távú és jelentős mértékű kiigazítási költségekre kell számítani, biztosítsa, hogy az álláshelyek elvesztésére/létrehozására, valamint az érintett ágazatokra vonatkozóan realisztikus statisztikai előrejelzések álljanak rendelkezésre, és hogy ezeket folyamatosan frissítsék és publikálják annak érdekében, hogy az érintett ágazatok, régiók vagy tagállamok támogatása érdekében a Bizottság időben közbe tudjon lépni; vegye figyelembe a külső sokkhatásokat, és határozzon meg válságforgatókönyveket az előrejelzésekben. ennek támogatására uniós támogatás is elnyerhető, többek között egy testre szabott és kellő pénzügyi támogatást nyújtó Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapból;

     (xi)       biztosítsa a kereskedelmi feltételek szigorú kölcsönösségét az európai ipari szerkezet megerősítése, a kkv-k védelme, a foglalkoztatás előmozdítása és a tisztességtelen verseny megakadályozása érdekében, különösen a szociális normák tekintetében;

     (xxii)     tegyen lépéseket annak biztosítására, hogy a szabályozási együttműködés ne korlátozza a kormányok és az Európai Parlament közérdekből történő jogalkotásra irányuló jogát; tegyen lépéseket annak biztosítására, hogy a szabályozási együttműködés ne eredményezze a munkaügyi – köztük az egészségügyi és biztonsági – normák gyengítését; biztosítani kell, hogy a munkaügyi és szociális normák ne minősüljenek nem vámjellegű akadályoknak vagy a kereskedelem technikai akadályainak; az érintett feleket – így a szociális partnereket – arányos mértékben be kell vonni a szabályozási együttműködésbe;

     (xxiii)    biztosítsa, hogy a folyamatban lévő tárgyalások során megőrzik és előmozdítják a közbeszerzési irányelvek felülvizsgálatával elfogadott új uniós szabályokat, különösen a kkv-k közbeszerzési piachoz való hozzáférése, a szerződések legjobb ár-érték arány – nem pedig a legalacsonyabb ár – alapján történő odaítélése, a szociális gazdaság szereplőinek piacai, a hatóságokkal való együttműködési szerződéskötés és településközi együttműködések létrehozása tekintetében, továbbá azon küszöbértékek vonatkozásában, amelyek alatt a közbeszerzésre nem vonatkoznak az uniós vagy nemzetközi szabályok;

     (xxiv)    annak garantálása érdekében, hogy az európai szociális modell képes legyen túlélni az angolszász típusú amerikai kapitalizmussal való versenyt, biztosítsa, hogy a közfinanszírozott közszolgáltatások és szociális biztonsági rendszerek ne essenek áldozatul; a TTIP következtében nem növekedhet a gazdasági versenyképesség megteremtésének és a befektetők számára vonzó üzleti környezet megteremtésének egyszerű módjaként a tagállamokra a kiadások csökkentése érdekében gyakorolt nyomás;

     (xxv)    biztosítsa, hogy a kormányoknak módjában álljon szociális és környezeti szempontból felelősségteljes közbeszerzési politikák elfogadása; a közbeszerzési rendelkezések nem akadályozhatják a kormányokat a szociális és környezeti igények figyelembevételében, a megállapodás pedig nem korlátozhatja a szociális követelmények megfogalmazásával kapcsolatos lehetőséget, amint azt az új uniós közbeszerzési irányelvek előírják; ezenkívül a közbeszerzési politikáknak meg kell felelniük a közbeszerzési szerződések munkaügyi záradékára vonatkozó, 94. ILO-egyezménynek;

     (xxvi)    tegyen azonnali lépéseket annak érdekében, hogy megoldást találjanak az agresszív adótervezés – például a székhely versenytorzító és a foglalkoztatást negatívan befolyásoló feltételek elérése érdekében történő, az óceán túlpartjára való költöztetése – kérdéseire.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

1.4.2015

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

30

18

3

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Laura Agea, Guillaume Balas, Brando Benifei, Enrique Calvet Chambon, Martina Dlabajová, Arne Gericke, Marian Harkin, Danuta Jazłowiecka, Agnes Jongerius, Rina Ronja Kari, Jan Keller, Ádám Kósa, Agnieszka Kozłowska-Rajewicz, Zdzisław Krasnodębski, Jean Lambert, Jérôme Lavrilleux, Patrick Le Hyaric, Jeroen Lenaers, Verónica Lope Fontagné, Javi López, Thomas Mann, Dominique Martin, Anthea McIntyre, Joëlle Mélin, Elisabeth Morin-Chartier, Emilian Pavel, Georgi Pirinski, Sofia Ribeiro, Maria João Rodrigues, Claude Rolin, Anne Sander, Sven Schulze, Siôn Simon, Jutta Steinruck, Romana Tomc, Yana Toom, Ulrike Trebesius, Marita Ulvskog, Renate Weber, Tatjana Ždanoka, Jana Žitňanská, Inês Cristina Zuber

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Daniela Aiuto, Georges Bach, Elmar Brok, Karima Delli, Sergio Gutiérrez Prieto, Miapetra Kumpula-Natri, Joachim Schuster, Neoklis Sylikiotis, Ivo Vajgl

16.4.2015

VÉLEMÉNY a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részéről

a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részére

ajánlások az Európai Bizottság részére a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségre (TTIP) irányuló tárgyalásokról

(2014/2228(INI))

A vélemény előadója: Bart Staes

JAVASLATOK

A Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság felhívja a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

–   tekintettel az Egyesült Államok elnöke, Barack Obama, az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso, és az Európai Tanács elnöke, Herman Van Rompuy 2013. február 13-i közös nyilatkozatára(27),

–   tekintettel az Amerikai Egyesült Államokkal folytatott uniós kereskedelmi és beruházási tárgyalásokról szóló, 2013. május 23-i állásfoglalására(28),

–   tekintettel az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok közötti transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségről zajló tárgyalásokra vonatkozó, 2013. június 14-i irányelvekre(29),

–   tekintettel az USA kereskedelmi képviselőjének az egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedésekről szóló 2013-as és 2014-es jelentésére(30),

–   tekintettel az USA kereskedelmi képviselőjének a kereskedelem technikai akadályairól szóló 2013-as és 2014-es jelentésére(31),

–   tekintettel a Belső Politikák Főigazgatósága által készített, „Az EU és az USA közötti kereskedelmi és beruházási partnerség (TTIP) jogi következményei a közösségi vívmányokra az ENVI-vonatkozású ágazatokban, amelyek a tárgyalások során kezelhetőek” című 2013. októberi(32) és „Az EU és az USA közötti kereskedelmi és beruházási partnerség (TTIP) ENVI-vonatkozású jogalkotási területei” című 2014. novemberi(33) tanulmányokra,

–   tekintettel az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájának (UNCTAD) 2014. júniusi tájékoztatójára a beruházó és állam közötti vitarendezésről az Egyesült Államokban és az Európai Unióban(34),

–   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 168. és 191. cikkére, és különösen a 191. cikk (2) bekezdésében említett elővigyázatossági elvre,

–   tekintettel az élelmiszerbiztonság 2004-ben kialakított integrált uniós megközelítésére („a termelőtől a fogyasztóig”)(35),

–   tekintettel az  Eurobarométer 2014. novemberi, a transzatlanti kereskedelmi és beruházási megállapodásról szóló felmérésének eredményeire,

–   tekintettel a levegőszennyezésről szóló tematikus stratégia végrehajtásának keretében a nemzeti kibocsátási határértékekről szóló 2001/81/EK irányelvre, és figyelemmel az olyan konkrét forráskategóriákra vonatkozó szabályozásra, mint az Euro 5/6 és EURO VI, melyek célja az Európában 400 000 idő előtti halálesetet okozó légszennyezés csökkentése,

A. mivel Európában a növekedés, a foglalkoztatás és a jólét motorja mindig is a kereskedelem volt; mivel azonban a kereskedelem és a beruházás nem öncélú tevékenységek, hanem az életszínvonal emelésének, a jóllét javításának, valamint a közegészség védelmének és elősegítésének eszközéül kell szolgálniuk, illetve hozzá kell járulniuk a teljes foglalkoztatás és a világ erőforrásai fenntartható felhasználásának biztosításához a fenntartható fejlődés célkitűzésével összhangban, a környezet védelmére és megőrzésére törekedve;

B.  mivel az Eurobarométer 2014. novemberi felmérése szerint a 28 tagállamból 25-ben az európai polgárok többsége támogatja a transzatlanti kereskedelmi és beruházási megállapodást;

C. mivel Európa öregedő népességgel, kevés nyersanyaggal, alacsony születési arányokkal és jelentős GDP arányos szociális kiadásokon alapuló szociális modellel rendelkező kontinensként egyre inkább az Unión kívüli növekedésre támaszkodik majd a hazai jólét megteremtéséhez szociális rendszerei támogatása érdekében, amelyek elsősorban a megnövekedett várható élettartam és a csökkenő munkaképes korú népesség miatt komoly nyomás alá kerülnek;

D. mivel a TTIP-ről szóló tárgyalásokra vonatkozó tanácsi irányelvek(36) szerint a megállapodás célja az Uniós és az Egyesült Államok közötti kereskedelem és beruházások bővítése új gazdasági lehetőségek megteremtése érdekében a munkahelyteremtés és növekedés számára a fokozottabb piacra jutáson és a szabályozás magasabb fokú összeegyeztethetőségén keresztül, megszüntetve a szükségtelen szabályozási akadályokat a kereskedelem előtt, megnyitva az utat a globális szabványok előtt standardok számára, elismerve ugyanakkor, hogy a fenntartható növekedés a felek egyik átfogó célkitűzése, és hogy a felek nem a hazai környezetvédelmi, egészségügyi és biztonsági szabályozás és normák lazításával kívánják ösztönözni a kereskedelmet és a működőtőke-befektetéseket; mivel az Európai Bizottság(37) és Obama elnök(38) több alkalommal nyilvánosan kijelentette, hogy a normák színvonala nem csökkenthető sem Amerikában, sem Európában;

E.  mivel az Egyesült Államok már több kereskedelmi és beruházási partnerségi megállapodást kötött más globális szereplőkkel;

F.  mivel a TTIP-tárgyalások három fő területtel foglalkoznak, amelyek a) a piaci hozzáférés, b) a szabályozási kérdések és nem vámjellegű akadályok és c) a szabályozás;

G. mivel a TTIP globális szinten lehetőséget teremt a közegészség-, az állategészség- és a környezetvédelem területére vonatkozó magasabb szintű normák megállapítására;

H. mivel azonban aggályok vannak a tekintetben, hogy a TTIP-nek a jelenlegi nem vámjellegű kereskedelmi akadályok csökkentésére vagy megszüntetésére(39) irányuló célkitűzése olyan megállapodást eredményezhet, amely veszélyeztetheti az az Unióban érvényesülő közegészség-védelem szintjét, beleértve az élelmiszerbiztonságot, az állategészségügyet és a környezetvédelmet;

I.   mivel különbségek vannak az Unió és az Egyesült Államok szabályozási rendszerei között az közegészség- és környezetvédelem területein is – beleértve az élelmiszer-biztonságot, a fogyasztók tájékoztatását és az állategészségügyet – az eltérő jogi és politikai kultúrák következtében, ami az eltérő aggályokat és megközelítéseket, például az eltérő elveket (pl. elővigyázatossági elv), értékítéleteket, szakpolitikai célkitűzéseket és kockázatelemzési módszereket tükrözi;

J.   mivel az Uniós és az Egyesült Államok e területek bizonyos normáit kereskedelmi akadályoknak tekinti(40);

K. mivel sokan aggasztónak tartják, hogy a TTIP és hasonló kereskedelmi megállapodások elfogadására irányuló szándék már eddig is befolyásolták a Bizottságnak például az élelmiszerbiztonsággal és az éghajlat-védelemmel kapcsolatos javaslatait és fellépéseit (pl. kórokozók elpusztítására irányuló kezelések, klónozott állatokból vagy utódaikból származó hús címkézése és az üzemanyagok minőségéről szóló irányelv végrehajtása);

L.  mivel sokan aggasztónak tartják, hogy a szabályozási együttműködés azon aktusokról szóló tervezett rendelkezései, amelyek jelentős hatással vannak vagy valószínűleg lesznek az Unió és az Egyesült Államok közötti kereskedelemre és beruházásokra

     – hivatalos jogokkal ruházzák fel az Egyesült Államokat az EUMSZ 291. cikke alapján elfogadandó végrehajtási aktusok tekintetében, míg az Európai Parlament egyáltalán nem folytathat a végrehajtási aktusokkal kapcsolatos vizsgálatot,

     – felhatalmazzák az Egyesült Államokat, hogy szabályozási cseréket végezzen a tagállamok nemzeti jogszabályainak elfogadása tekintetében, beleértve a szabályozási kompatibilitás előmozdításának esetleges módjaira irányuló közös vizsgálatot is,

     – ténylegesen megnehezíthetik az EU számára, hogy – a nemzetközi szabályozási együttműködéssel kapcsolatos kötelezettségvállalásaik és a nemzetközi eszközök végrehajtása miatt – meghaladja a nemzetközi eszközök legkisebb közös nevezőjét;

M. mivel a nagyobb fokú szabályozási összeegyeztethetőség a jelenlegi és jövőbeli uniós egészségügyi és környezetvédelmi normák veszélyeztetése nélkül történő megvalósításának egyik előfeltétele azon területek egyértelmű megkülönböztetése, ahol a védelem céljai és szintjei hasonlóak, illetve azok, ahol ezek eltérőek; mivel azokon a területeken, ahol a védelem céljai és szintjei hasonlóak, közös megközelítések vagy kölcsönös elismerés alkalmazható; mivel azokon a területeken, ahol a védelem szintje egyértelműen eltér, az együttműködésnek az információcserére és a szigorítás irányába történő harmonizációra kellene összpontosulnia;

N. mivel az Unió és az Egyesült Államok jogalkotói igen eltérő megközelítést alkalmaztak az élelmiszer- és takarmánybiztonsági szabályozás esetében, különös tekintettel a géntechnológiával módosított szervezetek (GKO-k) élelmiszer- és takarmányláncban történő engedélyezésére, címkézésére és ellenőrzésére, a húsok nyomonkövethetőségére, a kórokozóinak elpusztítására irányuló kezelésekre, a rovarirtókra és a klónozott állatokra; mivel az uniós környezetvédelmi és élelmiszer-biztonsági előírások az elővigyázatosság elvén és a „termelőtől a fogyasztóig” megközelítésen alapulnak, ami szigorúbb uniós szabályokat tesz lehetővé, amelyeket fenn kell tartani;

O. mivel a jövőbeli TTIP uniós környezetvédelmi, egészségügyi és élelmiszer-biztonsági joganyagra gyakorolt hatásai erősen függenek majd a megállapodás konkrét rendelkezéseitől; mivel egy kereskedelmi megállapodás semmilyen körülmények között nem módosíthatja a szerződő országok hatályos jogszabályait; mivel a meglévő jogszabályok végrehajtásának és a jövőbeli jogszabályok elfogadásának a demokratikusan megválasztott testületek kezében kell maradni, az elfogadott eljárások tiszteletben tartása mellett;

P.  mivel az EU jelenleg korlátozottan fér hozzá az USA tengeri ágazathoz kapcsolódó piacához, és megfelelő végrehajtás esetén a TTIP jobb együttműködéshez, nagyobb konvergenciához vezethet és az európai vállalkozások gazdasági előnyére szolgálhat;

Q. mivel a világ több mint 150 országától eltérően az USA nem erősített meg vegyi anyagokról szóló főbb nemzetközi egyezményeket (például a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló Stockholmi Egyezményt és az egyes veszélyes vegyi anyagok kereskedelméről szóló Rotterdami Egyezményt), ami azt mutatja, hogy a vegyi anyagok nemzetközi politikájában az USA elszigetelődött; mivel ezenfelül az USA nem hajlandó végrehajtani a vegyi anyagok osztályozása és címkézése ENSZ által létrehozott, egyetemes harmonizált rendszerének környezetvédelmi részét, ami jól illusztrálja, hogy a vegyi anyagok tekintetében az USA és az EU közötti nézeteltérések a legalapvetőbb szinten indulnak;

R.  mivel a kereskedelem technikai akadályairól szóló 2014. évi USA-jelentés szerint az USA 2003 óta a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) TBT-bizottságának valamennyi ülésén aggodalmának adott hangot a REACH miatt, mondván, hogy „aggódik amiatt, hogy a REACH bizonyos szempontjai diszkriminatívak, nincs rájuk legitim indok, és szükségtelen kereskedelmi akadályt képeznek”, ami jelzi, hogy az USA alapvetően ellenzi a REACH-t;

S.  mivel általánosan elfogadott a mérgező anyagok ellenőrzéséről szóló, 1976-ban elfogadott amerikai törvény (TSCA) és a 2006-ban elfogadott REACH alapvetően eltérő jellege; mivel emiatt a TTIP-tárgyalások során nem szándékoznak harmonizálni a két rendszert; mivel azonban a tárgyalások kiterjednek a REACH végrehajtására vonatkozó jövőbeli együttműködésre; mivel tekintettel a vegyi anyagokra vonatkozó kockázatkezeléssel kapcsolatos, határozottan eltérő nézetekre és az Egyesült Államok REACH-csel szembeni alapvető és hajthatatlan ellenállására, nincs értelme ezen alapvetően eltérő törvények végrehajtása területén az együttműködésnek, már csak azért sem, mert a végrehajtás nem pusztán technikai jellegű, és már eleve ellentmondásos feladat;

T.  mivel a növényvédelmi termékek vonatkozásában az USA és az EU szabályozási rendszerei között jelentősek a különbségek:

     – 82 hatóanyag az Unióban tiltott, az Egyesült Államokban azonban engedélyezett,

     – az EU szándékosan kockázatalapú szabályozási kritériumokat fogadott el az 1107/2009/EK rendelet szerint rákkeltő, mutagén, reprodukciót károsító, perzisztens, bioakkumulatív és mérgező, vagy hormonháztartást zavaró hatóanyagok használatának kivezetésére; az USA ragaszkodik a számos feltételezésen és extrapoláción alapuló kockázatalapú megközelítéshez, így tolerálja a kockázatok szempontjából különös aggodalomra okot adó ilyen anyagok használatát,

     – az egyesült államokbeli élelmiszerekhez képest az uniós élelmiszerekben engedélyezett növényvédőszer-maradványok szintje általában alacsonyabb;

U. mivel az Unió egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedésekről szóló, a 2014. szeptember 29. és október 3. közötti tárgyalási fordulóra előterjesztett tárgyalási szövegtervezete javasolja annak előírását a felek számára, hogy az elfogadásukat követő 12 hónapon belül alkalmazzák a Codex Alimentarius Bizottság által megállapított tűréshatárokat és maximális maradványszinteket, kivéve, ha az importáló fél fenntartást jelentett be az Élelmiszerkönyv Bizottság ülésén; mivel a Codex Alimentarius Bizottsághoz képest az uniós élelmiszerekben engedélyezett növényvédőszer-maradványok szintje általában alacsonyabb; mivel az elmúlt négy évben az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) az összes eset 31–57%-ában jelzett fenntartást, ami jelzi, hogy az EFSA nagy mértékben vitatja a Codexet; mivel az EFSA jelenleg a lehetőségek határain belül szabadon jelzi fenntartásait; mivel nagyon is kérdéses azonban, hogy az EFSA számára politikailag lehetséges lesz-e, hogy a TTIP elfogadása után továbbra is így tegyen, miután a szövegtervezet kötelezni kívánja az Uniót és az USA-t, hogy „a kölcsönösen kielégítő eredmények elérése érdekében” együttműködjenek a nemzetközi szabványalkotó szervezetekben, ami a jövőben eltántoríthatja az EFSA-t attól, hogy jelezze fenntartásait a Codex Alimentarius Bizottság felé, így enyhébb standardokhoz vezethet az Unióban;

V. mivel meg kell akadályozni a nátrium-hipoklorit alapú antimikrobiális oldattal kezelt baromfihús Unióba való behozatalát;

W. mivel a csaknem ratifikált átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás (CETA) már megmutatta, hogy milyen lehetőségek vannak a mezőgazdasági szempontból érzékeny területek, mint például a marhahús kereskedelmére, az európai egészségügyi és növény-egészségügyi előírásokat és módszerek szigorú betartása mellett1a;

X. mivel az Egyesült Államoknak a kereskedelem technikai akadályairól szóló 2014-es jelentése utal az egyesült államokbeli vegyipar és növényvédő ipar aggályaira a hormonrendszert károsító anyagok tekintetében kidolgozandó veszélyalapú kizárási kritériumokkal kapcsolatban, és kimondja, hogy az USA kétoldalú tárgyalásokon, valamint a kereskedelem technikai akadályaival, illetve az egészségügyi és növény-egészségügyi kérdésekkel foglalkozó WTO-bizottságok ülésein is aggályokat vetett fel a Környezetvédelmi Főigazgatóság javaslatával szemben; mivel a Bizottság úgy döntött, hogy 2013 júniusában hatásvizsgálatot indít a hormonháztartást zavaró anyagokra vonatkozó kritériumok kidolgozásáról; mivel ez a döntés a fő oka annak, hogy a Bizottság nem fogadott el kritériumokat a 2013 decemberében lejárt négyéves határidőig; mivel miközben az USA üdvözölte a Bizottság döntését, a Tanács és a Parlament úgy határozott, hogy támogatja Svédországot a Bizottság határidő-mulasztása miatt indított bírósági perben, ami rámutatott az uniós jogon belüli szabályozási rendelkezések jellegével kapcsolatos, alapvetően eltérő nézetekre;

Y. mivel összefüggés van az egészségtelen ételek és az étrenddel összefüggő nem fertőző betegségek között; mivel az ENSZ minden embernek a testi és szellemi egészség lehető legmagasabb elérhető színvonalához való jogával foglalkozó különmegbízottja szerint a globális kereskedelem növelte az élelmiszer-ágazatba irányuló közvetlen külföldi befektetéseket (FDI), és az egészségtelen élelmiszerek elterjedt forgalmazása fokozta az egészségtelen élelmiszerek fogyasztását(41); mivel a különmegbízott az államokhoz és az élelmiszeriparhoz intézett ajánlásokkal zárta jelentését, amelyben felszólította őket, hogy tegyenek konkrét lépéseket az egészségtelen élelmiszerek termelésének és fogyasztásának visszaszorításáért, és fokozzák az egészségesebb alternatív élelmiszerek elérhetőségét és megfizethetőségét;

Z.  mivel a Egészségügyi Világszervezet (WHO) nem fertőző betegségek megelőzésére és ellenőrzésére vonatkozó 2013–2020-as cselekvési terve(42) szerint a négy legnagyobb nem fertőző betegség és a mentális betegségek együttesen 47 billió USA dollárra tehető halmozott termeléskiesést okoznak; mivel a WHO szerint ez a veszteség a 2010-es globális GDP (63 billió USA dollár) 75%-át teszi ki; mivel a WHO szerint a nem fertőző betegségekkel szemben a „szokásos üzletmenet” folytatása termelékenységcsökkenést és az egészségügyi ellátás költségeinek ugrásszerű növekedését fogja eredményezni valamennyi országban;

AA.     mivel a WHO főigazgatója 2013 júniusában, a 8. globális egészségfejlesztési konferencián kijelentette, hogy „a nem fertőző betegségek megelőzésére irányuló erőfeszítések ellentétesek egyes nagyhatalmú gazdasági szereplők üzleti érdekeivel”(43);

AB.     mivel a TTIP a csendes-óceáni partnerségi megállapodáshoz hasonlóan korlátozhatja az EU és a tagállamok azon képességét, hogy az élelmezéspolitikát megvédjék az egyéni érdekektől, csökkentsék a rendelkezésre álló beavatkozások körét a kevésbé egészséges élelmiszerek fogyasztásának aktív visszaszorítása (és az egészséges élelmiszerek terjesztése) érdekében – többek között a közbeszerzési politikák útján –, és korlátozzák az EU és a tagállamok képességét e beavatkozások végrehajtására(44);

AC.     mivel az USA állatjólétről szóló szövetségi törvénye jóval az uniós szabályozás szintje alatt van, ideértve a haszonállatok levágás előtti jólétére vonatkozó szabályozás hiányát is, mivel sajnálatos módon az állatjólétet a Bizottság nem tekinti a behozatali előírások tekintetében az élelmiszer-biztonsággal vagy az állat-egészségüggyel egyenértékű kereskedelmi kérdésnek;

AD.     mivel az EU és az USA szabályozói megközelítése, átlagos kibocsátási kiindulópontja és ambícióinak szintje igen eltérő a könnyűgépjárművek átlagos üvegházhatásúgáz-kibocsátásának visszaszorítása tekintetében; mivel ezért e terület nem képezheti kölcsönös elismerés tárgyát;

AE.     mivel az EU és az USA jogalkotói igen eltérő módon közelítették meg az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését és az éghajlatváltozás kezelését; mivel az éghajlatváltozás jelentette jelentős fenyegetések elleni fellépésnek és az elfogadott éghajlat-politika integritásának elsőbbséget kell élveznie a kereskedelem fejlesztéséhez képest;

AF.     mivel alapvetően fontos, hogy a globális árukereskedelem fenntarthatóságának biztosítása érdekében a TTIP internalizálja a légi közlekedés, a hajózás, a közúti teherszállítás éghajlati, egészségügyi és környezeti externáliáit; mivel az említett költségek internalizálására irányuló hatékony nemzetközi fellépés hiányában az Uniónak regionális, megkülönböztetésmentes intézkedéseket kellene bevezetnie és végrehajtania ezen externáliák kezelésére;

AG.     mivel a TTIP fenntartható fejlődésre vonatkozó rendelkezéseinek annak biztosítására kell irányulniuk, hogy a kereskedelmi és környezetvédelmi politikák kölcsönösen támogassák egymást, a fenntartható fejlődés célkitűzésével összhangban előmozdítsák az erőforrások optimális kihasználását, és erősítsék az együttműködést a környezetvédelem területén;

AH.     mivel számos területen, mint amilyen például az éghajlat és a kibocsátás-ellenőrzés politikái, az Egyesült Államok kevésbé szigorú szabályozási előírásokkal rendelkezik, mint az Unió, aminek eredményeképpen az Unióban magasabbak a termelési, illetve a szabályozási előírások betartásával kapcsolatos költségek, mint az Egyesült Államokban, és ennélfogva a kibocsátásáthelyezés és a kibocsátás kockázata is;

AI. mivel az azon energiaérzékeny áruknál alkalmazott vámcsökkentés, ahol az uniós szabályozási, környezetvédelmi és éghajlatvédelmi előírások betartásával kapcsolatos költségek magasabbak, mint az Egyesült Államokban, az uniós termelés versenyképességének csökkenéséhez vezethet az Egyesült Államokból származó, ilyen költségekkel nem terhelt importhoz képest;

AJ. mivel az egyetemes egészségügyi rendszerek az európai szociális modell részét képezik, és a tagállamok rendelkeznek az egészségügyi szolgálatok és az orvosi ellátás igazgatásának és megszervezésének hatáskörével;

AK.    mivel az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek klinikai vizsgálatairól szóló 536/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet előírja valamennyi klinikai vizsgálat összefoglalójának nyilvánosan elérhető adatbázisban történő közzétételét a vizsgálat elvégzését követő egy éven belül, továbbá a teljes klinikai vizsgálati jelentés nyilvánosságra hozatalát, amint az engedélyezési eljárás lezárult vagy a kérelmező visszavonta a forgalmazási engedély iránti kérelmét; mivel az USA jogszabályai nem írnak elő ugyanilyen szintű átláthatóságot;

AL.     mivel becslések szerint a gyógyszerköltségek az európai GDP 1,5%-át teszik ki, ezért a szellemi tulajdonjogok védelmének TTIP-ből eredő bármely fokozása negatív hatással lehet az egészségügyi költségekre;

AM.    mivel az UNCTAD szerint a környezetvédelmi és egészségügyi intézkedések azon kormányzati intézkedések közé tartoznak, melyeket a beruházó és állam közötti vitarendezési esetekben a leggyakrabban vitatnak;

AN.    mivel a Bizottság 2014. november 25-én úgy határozott, hogy növeli a TTIP-tárgyalások átláthatóságát(45); mivel ez a döntés egyértelműen pozitív; mivel 2015. január 7-én az európai ombudsman is üdvözölte a Bizottság által a TTIP-tárgyalások átláthatóbbá tétele terén elért eredményeket, ugyanakkor számos ajánlást is megfogalmazott a további előrelépés érdekében(46); mivel az amerikai szövegjavaslatokhoz való hozzáférés is növelné az átláthatóságot;

1.  felszólítja a Bizottságot, hogy kövesse a TTIP-ről szóló tárgyalásokra vonatkozó tanácsi irányelvekben szereplő általános elveket és célkitűzéseket;

2.  felszólítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a tárgyalások alatt jogilag és gyakorlatilag egyaránt tartsák be az közegészségügy, az állategészség és a környezet minőségének megőrzésére és javítására vonatkozó uniós politikákat és elveket, és hogy ezek a végső TTIP megállapodásban is megjelenjenek;

3.  felszólítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a TTIP ne sértse az EU és a tagállamok azon jogát, képességét és jogalkotási eljárásait, hogy saját hatásköreiknek megfelelően olyan jelenlegi és jövőbeni intézkedéseket fogadjanak el, hajtsanak végre és érvényesítsenek, amelyek legitim közpolitikai célkitűzések – nevezetesen a közegészségügy, az állatok egészsége és a környezet védelme – megkülönböztetésmentes eléréséhez szükségesek;

4.  felszólítja a Bizottságot, hogy – akár egy horizontális szabályozási együttműködésről szóló fejezet, akár egy ágazati rendelkezés formájában – biztosítsa, hogy semmilyen megállapodás se vezethessen a meglévő környezetvédelmi, egészségügyi és élelmiszer-biztonsági normák gyengüléséhez, és hasonlóképpen biztosítsa, hogy a megállapodás ne érintse a még kialakításra váró normákat az USA jogszabályaitól és normáitól az EU-hoz képest nagy mértékben eltérő területeken, amilyen például a hatályos (keret)jogszabályok végrehajtása (pl. a REACH), új jogszabályok elfogadása (pl. klónozás) vagy a védelem szintjét érintő jövőbeli meghatározások (pl. hormonháztartást zavaró anyagok);

5.  felszólítja a Bizottságot, hogy olyan egyértelműen meghatározott ágazatokra korlátozza a szabályozási együttműködést, amelyek területen az EU és az USA hasonló védelmi szinttel rendelkezik vagy ahol indokkal feltételezhető, hogy az eltérő védelmi szintek ellenére el lehet érni – vagy legalábbis érdemes megkísérelni – a szigorítás irányába történő harmonizációt; felszólítja a Bizottságot, hogy biztosítsa, hogy a TTIP keretében történő szabályozási együttműködéssel kapcsolatos rendelkezések nem írnak elő eljárási követelményt a vonatkozó uniós jogszabályok elfogadására, és nem keletkeztetnek érvényesíthető jogokat e tekintetben;

6.  felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a szabályozási együttműködésben valamennyi érintett jogalkotó és érdekelt fél vegyen részt bármely olyan szervezetben, amelyet a jövőbeli szabályozási együttműködés lehetőségének vizsgálata érdekében adott esetben létrehoznak;

7.  felszólítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a gazdasági célkitűzések ne menjenek a közegészségügy, az élelmiszerbiztonság, az állatjólét és a környezet rovására(47); felszólítja a Bizottságot annak megerősítésére, hogy nem fog sor kerülni megállapodásra olyan területeken, amelyeken az EU és az USA igen eltérő szabályokkal rendelkeznek – ilyen például az egészségügyi szolgáltatások, a GMO-k, a hormonok alkalmazása a marhatenyésztési ágazatban, a REACH és végrehajtása, valamint az állatok mezőgazdasági célú klónozása –, azaz e kérdésekben ne is folytasson tárgyalásokat;

8.  felszólítja a Bizottságot, hogy az alábbi szabályozási intézkedéseket vagy normákat tekintse alapvető fontosságúak, amelyek nem képezhetik alku tárgyát:

     – a hatóanyagok el nem fogadása és az EU-ban megengedett növényvédőszer-maradékok határértékei,

     – szabályozási intézkedések a hormonháztartást zavaró anyagokra vonatkozóan,

     – szervezeti önállóság a vízellátás és a szennyvízelvezetés területén,

     – az élelmiszerbiztonság integrált uniós megközelítése, beleértve az állatjólétre vonatkozó rendelkezéseket is,

     – a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló uniós jogszabályok alkalmazása,

     – az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek klinikai vizsgálatairól szóló 536/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és különösen azon követelmény végrehajtása, hogy az engedélyezési folyamat lezárását követően egy nyilvánosan hozzáférhető adatbázisban közzétegyék valamennyi klinikai vizsgálat teljes klinikai vizsgálati jelentését,

     – a tagállamok illetékessége az egészségügyi rendszerek felépítése, köztük a gyógyszerek árának meghatározása és visszatérítése, valamint a gyógyszerekhez való hozzáférés tekintetében,

     – a kozmetikai termékek összetevőinek korlátozása, valamint a kozmetikai összetevőkkel és késztermékekkel végzett állatkísérletek tilalma,

     – az Unió megújuló energiával és zöld technológiával kapcsolatos politikái, valamint éghajlattal és energiával kapcsolatos célkitűzéseinek megvalósítása,

     – a fosszilis tüzelőanyagoktól való függésének csökkentésére irányuló intézkedések, továbbá a közlekedés dekarbonizációjához vezető uniós és/vagy nemzetközi folyamatok,

     – környezettudatos terméktervezési követelmények az energiafogyasztó termékekre;

9.  felszólítja a Bizottságot, hogy zárja ki a köz- és szociális szolgáltatásokat a megállapodás valamennyi rendelkezéséből; ragaszkodik ezenfelül ahhoz is, hogy a megállapodás ne tartalmazzzon negatív listákat, hibrid megközelítéseket és ún. „kilincszáradékokat”;

10. felszólítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy amennyiben az uniós normák szintje nem sérül, az alábbi területeken közös megközelítés, szabályozási együttműködés vagy adott esetben kölcsönös elismerés jöjjön létre:

     – az összes európai „oltalom alatt álló eredetmegjelölés” (OEM) és „oltalom alatt álló földrajzi jelzés” (OFJ) USA általi elismerése és védelme, a földrajzi árujelzők félrevezető használatának felszámolása az USA-ban,

     – integrált növényvédelmi együttműködés az állati és növényi kártevők elkerülése érdekében,

     – az antibiotikumok állattenyésztésben való alkalmazásának csökkentése és az antibiotikumok mind emberek, mind állatok esetében történő hatékony alkalmazásának biztosítása,

     – az állatok azonosítására szolgáló rendszerek és kompatibilis nyomonkövethetőségi rendelkezések, amelyek biztosítják az állati eredetű termékeket tartalmazó feldolgozott és a feldolgozatlan élelmiszerek hatékony nyomonkövethetőségét az élelmiszerlánc egészében,

     – az állatkísérletek helyett alkalmazott alternatív módszerek,

     – a gyógyszeripari termékek és orvosi eszközök előállításához kapcsolódó ellenőrzések,

     – az elhízás és különösen a gyermekek túlsúlyossága elleni küzdelmet célzó intézkedések,

     – a környezettudatos közbeszerzés,

     – az egységes műszaki előírások elfogadásáról szóló 1958. évi ENSZ-EGB megállapodás, valamint az ENSZ globális műszaki előírásairól szóló 1998. évi megállapodás harmonizált végrehajtása,

     – az Unióban és az USA-ban egységesen bevezetendő, javított vizsgálati ciklust, amely a könnyűgépjárművekre vonatkozó, világszinten harmonizált vizsgálati eljárásokon alapul; piacfelügyelet, a gyártástanúsítás és a használat közbeni megfelelésre vonatkozó vizsgálatok megfelelősége, valamint az eredmények átláthatósága;

     – a könnyű- és nehézgépjárművek világszintű osztályozási rendszerének bevezetése,

     – a cianid más anyaggal való kiváltása a bányászatban;

11. felszólítja a Bizottságot annak szorgalmazására, hogy kössék össze az élelmiszeripari ágazatban meglévő uniós és amerikai korai előrejelző rendszereket, valamint javítsák a transzatlanti kereskedelmi láncon belül a termékek nyomonkövethetőségét annak érdekében, hogy egy élelmiszerbotrány esetén gyorsabb egészségvédelmi intézkedéseket lehessen hozni;

12. felszólítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a TTIP-nek a kereskedelem technikai akadályairól szóló fejezete ne korlátozza az Unió és tagállamainak olyan intézkedések elfogadásával kapcsolatos lehetőségeit, amelyek célja bizonyos termékek, például a dohány és a magas zsír-, só- és cukortartalmú élelmiszerek fogyasztásának, valamint a káros alkoholfogyasztás csökkentése;

13. felszólítja a Bizottságot arra, hogy bátorítsa az USA-t az Unióból származó marhahús behozatalára vonatkozó tilalom feloldására;

14. felszólítja a Bizottságot, hogy alakítson ki hivatalos párbeszédet az USA szabályozóival az állatjóllét kérdésében; felszólítja a Bizottságot, hogy védje meg az állatjólétre vonatkozó rendelkezéseket annak érdekében, hogy a szükséges végrehajtási mechanizmusokkal alátámasztva elérjék a legmagasabb szintű harmonizációt;

15. felszólítja a Bizottságot, hogy a kereskedelmi és fenntartható fejlődési fejezet keretében követelje meg az USA-tól, hogy teljes mértékben tartsa be a többoldalú környezetvédelmi megállapodásokat – többek között a Montreali Jegyzőkönyvet (ózonréteg), a Bázeli Egyezményt (veszélyes hulladékok), a Stockholmi Egyezményt (a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok), a Rotterdami Egyezményt (veszélyes vegyi anyagok és peszticidek), a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezményt, a biológiai sokféleségről szóló egyezményt és a Kiotói Jegyzőkönyvet –, mielőtt szabályozási együttműködésre irányuló megegyezés születne ezekben a témákban;

16. felszólítja a Bizottságot, hogy a választottbíróságok általi kiterjesztő értelmezés megelőzése érdekében kerülje a kétértelműséget azáltal, hogy egyértelműen meghatározza a megállapodásban használt legfontosabb kifejezések fogalmát;

17. felszólítja a Bizottságot arra, hogy ellenezze a beruházó és állam közötti vitarendezés felvételét a TTIP-be, mivel ez a mechanizmus egyrészt veszélybe sodorhatja az EU, tagállamai, illetve regionális és helyi hatóságai szuverén jogait a közegészségügyről, az élelmiszerbiztonságról és a környezetvédelemről szóló szabályok elfogadására, másrészt az EU és/vagy a tagállamok hatékony jogvédelmet nyújtó, demokratikus legitimitással rendelkező bíróságainak a feladata, hogy hozzáértő, hatékony és költségtakarékos módon döntést hozzanak minden esetlegesen felmerülő jogvitában;

18. felszólítja a Bizottságot, hogy a TTIP-tárgyalások keretében és a G20-ak fosszilis tüzelőanyagok támogatásának fokozatos megszüntetésére irányuló kötelezettségvállalásával összhangban vessen véget a kereskedelmi célú repülés üzemanyagadó-mentességének;

19. felszólítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a Parlament folyamatosan teljes körű tájékoztatást kapjon a tárgyalási folyamatról;

20. felszólítja a Bizottságot, hogy az európai ombudsman 2015. január 6-i ajánlásaival összhangban folytassa a tárgyalások átláthatóbbá tételét;

21. felszólítja a Bizottságot, hogy sürgesse az USA-t az átláthatóság növelésére irányuló uniós fellépések viszonzására;

22. felszólítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a TTIP-megállapodás gazdasági, társadalmi és környezeti hatásait vizsgáló kereskedelmi fenntarthatósági hatásvizsgálat mindenre kiterjedjen és azt – az érintett felek és a civil társadalom egyértelmű részvétele mellett – azonnal frissítsék, amint a szöveget egységes szerkezetbe foglalták és mielőtt végegesítenék; úgy véli, hogy a fenntarthatósági hatásvizsgálatnak gondosan felül kell vizsgálnia és értékelnie kell valamennyi javasolt rendelkezést azok szabályozási vívmányokra gyakorolt esetleges hatásai és annak tekintetében, hogy az Unió a jövőben szabadon törekedhessen legitim közpolitikai céljainak megvalósítására, illetve a tekintetben, hogy a kívánt eredmény nem érhető-e el ugyanúgy más eszközökkel.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

14.4.2015

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

59

8

2

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Margrete Auken, Pilar Ayuso, Zoltán Balczó, Catherine Bearder, Ivo Belet, Biljana Borzan, Nessa Childers, Mireille D’Ornano, Miriam Dalli, Seb Dance, Angélique Delahaye, Jørn Dohrmann, Ian Duncan, Stefan Eck, Eleonora Evi, José Inácio Faria, Francesc Gambús, Iratxe García Pérez, Elisabetta Gardini, Gerben-Jan Gerbrandy, Jens Gieseke, Julie Girling, Sylvie Goddyn, Matthias Groote, Françoise Grossetête, Andrzej Grzyb, Martin Häusling, Anneli Jäätteenmäki, Benedek Jávor, Josu Juaristi Abaunz, Karin Kadenbach, Kateřina Konečná, Giovanni La Via, Peter Liese, Norbert Lins, Valentinas Mazuronis, Susanne Melior, Miroslav Mikolášik, Gilles Pargneaux, Marit Paulsen, Piernicola Pedicini, Bolesław G. Piecha, Pavel Poc, Annie Schreijer-Pierik, Davor Škrlec, Dubravka Šuica, Tibor Szanyi, Nils Torvalds, Glenis Willmott, Jadwiga Wiśniewska, Damiano Zoffoli

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Paul Brannen, Renata Briano, Nicola Caputo, Mark Demesmaeker, Herbert Dorfmann, Eleonora Forenza, Esther Herranz García, Peter Jahr, Joëlle Mélin, József Nagy, Younous Omarjee, Sirpa Pietikäinen, Gabriele Preuß, Christel Schaldemose, Bart Staes, Kay Swinburne, Tom Vandenkendelaere

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Ignazio Corrao

25.3.2015

VÉLEMÉNY az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről

a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részére

a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségre (TTIP) irányuló tárgyalásokról az Európai Bizottsághoz intézett ajánlásokról

(2014/2228(INI))

A vélemény előadója: Jerzy Buzek

JAVASLATOK

Az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság felhívja a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  hangsúlyozza a transzatlanti piac fontosságát az EU és az Egyesült Államok polgárai és vállalatai számára; hangsúlyozza, hogy a tárgyalások legfőbb eredményeként egy mindenre kiterjedő, átfogó, ambiciózus és magas színvonalú szabadkereskedelmi és beruházási megállapodásnak kell születnie, amely tiszteletben tartja és erősíti az európai értékeket, ösztönzi a fenntartható fejlődést, a tudományos együttműködést, az innovációt és a minőségi munkahelyek teremtését, továbbá valamennyi európai polgár jóllétéhez hozzájárul azáltal, hogy az ő érdekeiket állítja a TTIP kereskedelmi megállapodás középpontjába; tudomásul veszi, hogy a TTIP célja nemcsak a tarifák, vámok és kvóták eltörlése, hanem a szabályozási együttműködés és magas szintű közös szabványok meghatározása a világpiacon; megállapítja, hogy a vámok eltörlésére és a szabályozási harmonizációra irányuló erőfeszítéseknek egyensúlyban kell lenniük; felhívja a Bizottságot, hogy erősítse meg a polgárokkal és az összes érdekelt féllel való kapcsolattatás folyamatát azzal a céllal, hogy lehetőség szerint figyelembe vegye véleményüket, a tárgyalások lefolytatását a lehető legátláthatóbbá tegye, illetve az összes lehetséges tárgyalási szöveget és dokumentumot – ideértve egy esetleges energetikai vagy kkv-kra vonatkozó fejezettel kapcsolatos dokumentumokat – nyilvánosságra hozza, és ezáltal a lehető legnagyobb mértékű átláthatóságot biztosítsa az európai polgárok számára;

2.  felszólítja a Bizottságot, hogy ragaszkodjon ahhoz, hogy a TTIP keretében külön fejezetet szenteljenek az energetikai, köztük az ipari nyersanyagokkal foglalkozó kérdéseknek, egy olyan versenyképes, átlátható és megkülönböztetéstől mentes piac megteremtése érdekében, amely jelentősen növelheti az EU energiaellátásának biztonságát, elősegítheti az energiaforrások diverzifikálását és alacsonyabb energiaárakhoz vezet; ebben a tekintetben kiemeli a megújuló energiaforrásoknak és az energiahatékonyságnak az energiabiztonság növelésében játszott jelentős szerepét; hangsúlyozza, hogy e külön fejezetnek egyértelmű garanciákat kell tartalmaznia az uniós környezetvédelmi normák és éghajlat-politikai célok sérthetetlenségére vonatkozóan, illetve az EU-nak meg kell őriznie azt a szabadságát, hogy a jövőbeli szabványok és célok kitűzése során függetlenül járhasson el;

3.  emlékeztet arra, hogy az Európai Parlamentnek jóvá kell hagynia a TTIP-megállapodást – ennek hiányában az nem léphet életbe;

4.  hangsúlyozza, hogy az EU-nak diverzifikált és megbízható energiaellátást kell biztosítania; e tekintetben kéri, hogy az üzemanyagok, köztük az LNG és a nyersolaj tekintetében a Bizottság biztosítsa a szabad kereskedelem politikáját és mozdítsa elő a beruházásokat, fenntartva az EU azon jogát, hogy az üzemanyagokat az életciklusuk során kibocsátott CO2 alapján osztályozhassa, illetve szem előtt tartva az EU saját éghajlat-változási céljait;

5.  felszólítja a Bizottságot, hogy a kiviteli korlátozásokon túlmenően adott esetben törekedjen a különböző energiaforrások állami támogatásának elveire vonatkozó szigorú közös normák és szabályozások transzatlanti harmonizációjára és közelítésére – például a biomasszát felhasználó kapcsolt energiatermelés meghatározásával –, a versenytorzulás kockázatának megszüntetése érdekében; ösztönzi a Bizottságot, hogy vizsgálja meg az együttműködés elmélyítésének lehetőségeit az energiával kapcsolatos kutatás, fejlesztés és innováció, valamint a környezetkímélőbb technológiák előmozdítása terén;

6.  rámutat az USA és az Európai Unió közötti jelenlegi eltérésekre nemcsak az energiaárak és a nyersanyagokhoz való hozzáférés, hanem az egy főre jutó CO2-kibocsátás tekintetében is, amely egyenlőtlen versenyfeltételeket eredményez a versenyképesség és a környezetvédelem területén; felhívja ezért a Bizottságot, hogy iktasson be egy olyan kétoldalú védzáradékot, amely megfelelő intézkedéseket biztosít az EU energiaigényes és a kibocsátásáthelyezésben érintett ágazatai számára – a vegyipart, a nyersanyagtermelő ipart és az acélipart is beleértve – arra nézve, hogy a TTIP hatálybalépését követően a jelenlegi vámtarifa vámtételei egy meghatározott átmeneti időszakban – kötelező felülvizsgálati záradék mellett – fennmaradjanak; úgy véli, hogy az Egyesült Államok és az EU vállalatait egyaránt arra kell ösztönözni, hogy növeljék erőforrás- és energiahatékonyságukat; felkéri a Bizottságot, hogy kellően vegye figyelembe az európai újraiparosításhoz nélkülözhetetlen feldolgozóipar előmozdítását;

7.  felszólítja a Bizottságot, hogy a transzatlanti partnereinkkel folytatott jelenlegi tárgyalások során térjen ki az úgynevezett „környezetbarát szolgáltatásokra”, úgymint az építés, üzembe helyezés, javítás és a környezeti áruk kezelése; megjegyzi, hogy az Európai Unió világvezető a környezetbarát áruk és szolgáltatások behozatala és kivitele terén, az európai környezetbarát szolgáltatók előtt azonban továbbra is számos akadály áll; felhívja a figyelmet arra, hogy az ágazat jelentős gazdasági potenciált rejt, amely az Európai Unió hasznára válhat;

8.  rámutat az energiafogyasztás címkézéséről és a környezetbarát tervezésről szóló uniós irányelvek keretében kidolgozott folyamatra és normákra, amelyeket fenn kell tartani;

9.  hangsúlyozza, hogy a TTIP jelentős potenciális haszonnal jár a kkv-k számára; felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a TTIP-ről folyó tárgyalások során a „gondolkozz először kicsiben” elvvel összhangban teljes mértékben vegyék figyelembe a kkv-k aggályait és prioritásait, például célzott átfogó hatásvizsgálatokon, nyilvános konzultációkon és az európai kkv-k képviselőin keresztül; javasolja a Bizottságnak, hogy törekedjen egy, a kkv-kat célzó egyablakos információs rendszer létrehozására, illetve szenteljen egy külön fejezetet a kkv-knak, amelyben a vonatkozó szabályozási kereteken belül foglalkoznának az adminisztratív terhek csökkentésével; felszólítja a Bizottságot, hogy biztosítsa a kkv-kat segítő politikák és támogatási programok védelmét és megerősítését;

10. felszólítja a Bizottságot az uniós exportőrök által könnyedén alkalmazható, felhasználóbarát származási szabályok biztosítására, valamint a származási szabályokból eredő, a kereskedelem előtt álló felesleges akadályok és bürokrácia csökkentésére, különösen a kkv-k számára;

11. emlékeztet arra, hogy az Egyesült Államok piaca az EU közbeszerzési piacához képest továbbra is rendkívül zárt a külföldi vállalkozások előtt; kéri a Bizottságot, hogy könnyítse meg a kölcsönösséget és az uniós vállalatok – köztük a kkv-k – aktívabb részvételét az Egyesült Államok bármelyik kormányzati szintjén megvalósuló közbeszerzéseiben, mivel ez hozzájárulhat a magántőkéből megvalósított innováció serkentéséhez és a magas növekedési potenciállal rendelkező, új innovatív vállalkozások és ágazatok megjelenéséhez; hangsúlyozza, hogy ez a lehetőség ugyanakkor nem gyengítheti az uniós kormányok képességét a közszolgáltatásaik fenntartására;

12. megjegyzi, hogy az Európai Unióban és az Egyesült Államokban alkalmazott eltérő szabályozási megközelítés mindkét fél ipara számára költséges; úgy véli, hogy e megközelítések összehangolásával komoly hatékonyságnövelés érhető el úgy, hogy az európai uniós és az egyesült államokbeli hatóságok is szigorú minőségi normákat és magas szintű biztonságot szavatolhatnának saját polgáraik számára;

13. arra számít, hogy a Bizottság a tárgyalások során kitér majd az amerikai termékek vásárlásának ösztönzésére („buy American”), illetve a „Jones-törvény” és a „helyi tartalom” kérdésére, amelyek a gyakorlatban jelentős akadályt képeznek az uniós vállalatok amerikai piacra jutása előtt, különösen a kotrási és a mérnöki ágazatban;

14. emlékezteti a Bizottságot a biztonság, a személyes adatok védelme, az internet nyitottsága, semlegessége és függetlensége terén elért jelenlegi magas szint fenntartásának fontosságára, a piacra jutásban, a szabályozás összehangolásában és a kölcsönös elismerésben – köztük az IKT területén a szabványok és műszaki előírások egységes elveinek kialakításában – rejlő potenciális előnyök méltatása mellett;

15. nyílt versenyt szorgalmaz a digitális gazdaság fejlesztéséért, amely jellegénél fogva globális, de legfőbb bázisai az EU-ban és az Egyesült Államokban találhatók; hangsúlyozza, hogy a digitális gazdaságban központi szerepet kell kapnia a transzatlanti piacnak, amely kihat a világgazdaságra és még nyitottabbá teszi a globális piacokat;

16. az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokkal és a távközlési szolgáltatásokkal kapcsolatban emlékezteti a Bizottságot annak a rendkívüli fontosságára, hogy a TTIP egyenlő versenyfeltételeket biztosítson, amelyben az EU szolgáltató vállalatai a kölcsönösség elve alapján egyenlő és átlátható hozzáféréssel rendelkeznek az USA piacán, az USA szolgáltatói pedig az Európában vagy az európai fogyasztók számára nyújtott szolgáltatásaik során kötelesek tiszteletben tartani valamennyi vonatkozó ipari és termékbiztonsági normát, illetve fogyasztói jogokat, illetve meg kell felelniük azoknak;

17. felszólítja a Bizottságot, hogy az uniós feldolgozóipari ágazatok nagykereskedelmi szintű kitelepülésének és a tagállamokon belüli tömeges munkahelymegszűnések megelőzése érdekében készítsen összehasonlító elemzést az uniós feldolgozóipari ágazatok és ugyanezen egyesült államokbeli ágazatok versenyképességéről;

18. kéri, hogy a szellemitulajdon-jogi fejezet egyúttal biztosítsa az európai földrajzi jelzések fokozott oltalmát és elismerését;

19. felszólítja a Bizottságot, hogy a TTIP-megállapodás keretében szavatolja valamennyi földrajzi jelzés érvényességét, a nem mezőgazdasági termékek tekintetében is; emlékezteti a Bizottságot arra, hogy a földrajzi jelzéssel járó státusz gazdasági szempontból lényeges hozzáadott értéket képvisel.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

24.3.2015

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

49

14

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Bendt Bendtsen, Reinhard Bütikofer, Jerzy Buzek, Pilar del Castillo Vera, Christian Ehler, Fredrick Federley, Ashley Fox, Adam Gierek, Juan Carlos Girauta Vidal, Theresa Griffin, Marek Józef Gróbarczyk, András Gyürk, Roger Helmer, Eva Kaili, Barbara Kappel, Krišjānis Kariņš, Seán Kelly, Jeppe Kofod, Miapetra Kumpula-Natri, Janusz Lewandowski, Ernest Maragall, Edouard Martin, Nadine Morano, Dan Nica, Angelika Niebler, Miroslav Poche, Miloslav Ransdorf, Michel Reimon, Herbert Reul, Paul Rübig, Algirdas Saudargas, Jean-Luc Schaffhauser, Neoklis Sylikiotis, Dario Tamburrano, Patrizia Toia, Evžen Tošenovský, Claude Turmes, Miguel Urbán Crespo, Vladimir Urutchev, Adina-Ioana Vălean, Kathleen Van Brempt, Henna Virkkunen, Martina Werner, Hermann Winkler, Flavio Zanonato, Carlos Zorrinho

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Pervenche Berès, Simona Bonafè, Cornelia Ernst, Yannick Jadot, Werner Langen, Marian-Jean Marinescu, Morten Messerschmidt, Dominique Riquet, Inmaculada Rodríguez-Piñero Fernández, Anne Sander, Paul Tang, Pavel Telička, Anneleen Van Bossuyt, Cora van Nieuwenhuizen

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Isabella Adinolfi, Ignazio Corrao, Antanas Guoga

25.3.2015

VÉLEMÉNY a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről

a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részére

a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségre (TTIP) irányuló tárgyalásokkal kapcsolatban az Európai Bizottsághoz intézett ajánlásokról

(2014/2228(INI))

A vélemény előadója: Dita Charanzová

JAVASLATOK

A Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság felhívja a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségről folyó tárgyalásokkal összefüggésben a következő ajánlásokat címzi a Bizottságnak:

a)  a politikai prioritásokat illetően

i)   gondoskodjon arról, hogy a tárgyalások fő eredményeként ambiciózus és átfogó megállapodás szülessen, amely az uniós vállalatok, különösen a kis- és középvállalkozások számára jelentős új piacra jutási lehetőségeket hoz, előnyökkel jár a polgárok, a fogyasztók és a munkavállalók számára, és mindeközben megőrzi a rendkívül versenyképes szociális piacgazdaság európai modelljét;

ii)  gondoskodjon arról, hogy a megállapodás ne csupán lebontsa az akadályokat, hanem törekedjen az EUMSZ-ben lefektetett, magas szintű európai fogyasztóvédelem előmozdítására és megóvására is, különös tekintettel a tájékoztatásra, valamint tartsa szem előtt, hogy a legtöbb ágazatban az uniós és az egyesült államokbeli szabványok és szabályozási környezetek biztosítják ezt a magas szintet; ennélfogva vegye tudomásul, hogy szabályaink közelítésének arra kell szolgálnia, hogy olyan, magas minőségű szabványokat és törvényeket állapítsanak meg, amelyek új globális referenciává, illetve de facto nemzetközi szabványokká válhatnak;

iii)  tartsa fenn a tárgyalások lehető legnagyobb fokú átláthatóságát, ideértve a tárgyalási szövegekhez való hozzáférést és a folyamat egésze alatt a civil társadalommal folytatott konzultációt;

b)  az uniós szolgáltatók teljes körű és átlátható hozzáférése tekintetében – ne legyenek akadályok a szakemberek mobilitása előtt

i)   az uniós tagállamok arra irányuló szabadságának megőrzése mellett, hogy a Szerződéseknek megfelelően közszolgáltatásokat nyújthassanak, rendeljenek meg vagy finanszírozzanak, ragaszkodjon ahhoz, hogy az uniós szolgáltatók – a helyi szolgáltatókéival megegyező feltételek mellett – teljes piaci hozzáféréssel rendelkezzenek a liberalizált USA-beli szolgáltatásokhoz, amire mind föderális, mind szubföderális szinten átlátható, kölcsönös és tisztességes szabályoknak kell vonatkoznia;

ii)  gondoskodjon arról, hogy a megállapodás ne veszélyeztesse az uniós közszolgáltatások magas minőségét, és ezek védelme céljából alkalmazza a más szabadkereskedelmi megállapodásokban, például az átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodásban is megtalálható védőintézkedéseket, különösen az állami finanszírozású egészségügy, az oktatás, a szociális szolgáltatások, a víztermelés, -elosztás és -kezelés, a helyi kormányok intézkedései és az audio-vizuális szolgáltatások tekintetében;

iii)  gondoskodjon a szakmai képesítések kölcsönös elismeréséről a felek között, elsősorban az e területen szabályozási hatáskörrel rendelkező szövetségi államokkal közös jogi keret kialakítása révén, valamint a megállapodás hatálya alá tartozó ágazatokban dolgozó, bármely uniós tagállamból származó szakemberek számára vízumkönnyítéssel mozdítsa elő a transzatlanti mobilitást;

iv) a tárgyalásokkal párhuzamosan mozdítsa elő, hogy a felek kezdjenek megbeszéléseket egy olyan kiegészítő megállapodásról, amely megszüntetné a munkavállalási engedélyre vonatkozó követelményeket, hogy megteremtse a felek között a munkavállalók maximális mobilitását;

c)  a valamennyi szinten tisztességes és átlátható közbeszerzés tekintetében

i)   alkalmazzon ambiciózus megközelítést a közbeszerzésről szóló fejezet kapcsán, valamint gondoskodjon arról, hogy az európai gazdasági szereplőknek, különösen a kkv-knak lehetőségük nyíljon arra, hogy megkülönböztetésmentes módon részt vegyenek az USA-beli piacon, bármely kormányzati szinten; biztosítson kölcsönös és átlátható hozzáférést, kiegyensúlyozva a jelenleg fennálló aszimmetrikus helyzetet, valamint vizsgálja meg annak a lehetőségét, hogy az uniós vállalatok mentességet kapjanak a nemzeti és helyi beszerzési kikötések alól a szövetségi, és ahol lehetséges, az állami jogszabályokban is;

ii)  gondoskodjon arról, hogy a tárgyalások során betartsák az új közbeszerzési és koncessziós irányelveket, különösen a közszférabeli szervek közötti együttműködés fogalommeghatározása, a kizárások, a kkv-k hozzáférése és a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatra vonatkozó kritériumok alkalmazása tekintetében;

iii)  tegye világossá, hogy a megállapodás nem érinti a szolgáltatásnyújtás formájára vonatkozó döntések meghozatalának jogát, és ebből következően a szolgáltatásokról szóló fejezetben rögzített „kilincszáradék” nem alkalmazandó az olyan szolgáltatásokra, amelyek nyújtásával az ajánlatkérő szerv közbeszerzési szerződés keretében a magánszférába tartozó harmadik felet bíz meg, majd amelyeket a szerződés lejárta után az adott szerv saját üzletág keretében vagy házon belül maga lát el;

iv) építsen a kormányzati közbeszerzési megállapodás (GPA) eredményére a lefedett területek, szabályok és előírások tekintetében, és a fokozott átláthatóság biztosítása mellett egyszerűsítse és racionalizálja az eljárásokat;

v)  tekintettel arra, hogy a közbeszerzés az Unió és más kereskedelmi partnerek gazdaságainak jelentős részét alkotja, és ezért kulcsfontosságú gazdasági érdekeltséget jelent az EU számára, nyomatékosítsa, hogy annak a végleges, átfogó megállapodás részét kell képeznie;

d) a transzatlanti szabványok mint globális szabványok tekintetében

i)   nyomatékosítsa, hogy az uniós előírások és műszaki szabályozások által elért védelem megőrzése mellett a megállapodásnak túl kell mutatnia a kereskedelem műszaki akadályairól szóló WTO-megállapodáson olyan területeken, mint a megfelelőségi értékelés, a műszaki előírások és a szabványok, továbbá nagyobb átláthatóságot kell biztosítania a műszaki szabályozások és szabványok előkészítése, elfogadása és alkalmazása terén;

ii)  ennek érdekében gondoskodjon arról, hogy az európai vállalkozások egy olyan amerikai információs ponthoz tudjanak fordulni, amely valamennyi ágazat szabványairól képes tájékoztatást nyújtani; határozottan védje az EU szabványosítás területén végzett munkáját, és mozdítsa elő annak elveit, nevezetesen a koherenciát, az átláthatóságot, a nyitottságot, a konszenzust, az önkéntes alkalmazást, a különleges érdekeltségektől való függetlenséget és a hatékonyságot;

iii)  hozzon létre ambiciózus, átlátható és hatékony együttműködési és párbeszéd-mechanizmust, amelynek célja, hogy ahol csak lehetséges, közös előírásokat alkosson, illetve biztosítsa, hogy ne keletkezzen nem szándékolt eltérés a megállapodás hatálya alá tartozó kulcsfontosságú ágazatok jövőbeni előírásaiban, abban a meggyőződésben, hogy az ilyen előírásokban, különösen az innovatív területeken, minden nemzetközi fórumon meg kell állapodni, és azokat népszerűsíteni kell; vegye tekintetbe az eltérő felépítésű és más indokok miatt kialakult amerikai szabványügyi rendszernek az európai mechanizmushoz történő hozzáigazításából származó kihívásokat;

iv) nyomatékosítsa, hogy a nemzetközi megállapodások szerinti ISO- és IEC-szabványokat, amennyiben léteznek és naprakészek, az USA-nak és az EU-nak − például az elektronikai ágazatban − el kell fogadnia;

e)  a transzatlanti kereskedelem előtt álló műszaki akadályok felszámolása tekintetében

i)   törekedjen az Unión belüli termékbiztonság magas szintjének további garantálására, a − főként az alacsony kockázatú termékek esetén − az erőforrásokat pazarló, felesleges párhuzamos vizsgálatok kiküszöbölése mellett; gondoskodjon arról, hogy az USA ismerje el a termékekre vonatkozó, saját kiállítású megfelelőségi nyilatkozatokat, amennyiben az uniós jog rendelkezései erre lehetőséget adnak;

ii)  a szabályozási önállóság teljes tiszteletben tartása mellett támogassa a szabályozó szervek közötti kötelező strukturális párbeszéd kialakítását, a bevált szabályozási gyakorlatok megosztását és az együttműködést a megállapodás hatálya alá tartozó ágazatokban; nyomatékosítsa, hogy ehhez gyors információs rendszerekre és információcserére van szükség a szabályozások előkészítése során; ösztönözze a szabályozási együttműködés javítását az egyéb ágazatokban, valamint mozdítsa elő az uniós piacfelügyeleti rendszert a szigorú fogyasztóvédelmi előírások biztosítása érdekében;

iii)  próbálja biztosítani, hogy a szabályozási együttműködés ne növelje az adminisztratív terheket, ugyanakkor szem előtt tartva, hogy a szabályozási eltérések képezik a kereskedelem nem vámjellegű akadályai közül az egyik legfontosabbat, különösen az elektromos és mechanikus gépeket, készülékeket és berendezéseket magában foglaló gépipari ágazatban, illetve hogy a szabályozóknak fel kell térképezniük, hogyan mozdíthatják elő az összeegyeztethetőséget és a szabályozás szimmetriáját, például a követelmények kölcsönös elismerését, harmonizációját vagy összehangolását;

iv) ragaszkodjon ahhoz, hogy a megállapodás ne érinthesse azt a jogot, hogy mindkét oldal a maga által megfelelőnek tartott egészségbiztonsági, fogyasztóvédelmi, munkaügyi, környezetvédelmi és kulturális sokszínűségi szintnek megfelelő szabályozást fogadjon el; ezzel kapcsolatban ragaszkodjon az EUMSZ 191. cikkében lefektetett elővigyázatossági elv jelentőségéhez; hangsúlyozza, hogy a szabályozási együttműködésnek átláthatónak kell lennie, valamint hogy az Európai Parlamentnek hozzá kell járulnia a jövőbeli intézmények munkájához;

v)  ne felejtse el, hogy a gépjárművek biztonságára vonatkozó lehető legtöbb szabályozás egyenértékűségének elismerése lenne a megállapodás egyik legfontosabb eredménye, és hogy ehhez szükség lesz annak ellenőrzésére, hogy az uniós és USA-beli szabályozások hasonló szintű védelemről rendelkeznek-e, az EU-ban fennálló védelem szintjének csökkentése nélkül; nyomatékosítsa, hogy ennek az ágazat teljes szabályozásbeli konvergenciája felé tett lépésnek kell lennie; mutasson tá arra, hogy ennek ellenére számos eltérés van az amerikai és az uniós termékek között, különösen a gépjárműbiztonság területén, valamint sürgesse az EU−USA együttműködés Európai Gazdasági Bizottság (ENSZ EGB), valamint más nemzetközi standardalkotó fórumok keretében történő erősítését, kiváltképp az új technológiák tekintetében;

f)   a vámügyek és a kereskedelmi eljárások megkönnyítése tekintetében, különösen a kkv-k számára

i)   mivel a megállapodásnak törekednie kell a kis- és középvállalkozásokat aránytalanul hátrányosan érintő, nem vámjellegű akadályok csökkentésére vagy teljes megszüntetésére, összefüggő keretrendszer – például a megállapodásban a kkv-kkal foglalkozó külön fejezet – létrehozását sürgeti annak érdekében, hogy a kis- és középvállalkozások számára lehetővé váljon a nem vámjellegű akadályokat érintő kérdések felvetése a megfelelő hatóságoknál;

ii)  biztosítsa, hogy a megegyezés megkönnyítse a kis- és középvállalkozások számára a transzatlanti kereskedelemben való részvételt, és csökkentse a költségeket az eljárások korszerűsítése, digitalizálása, egyszerűsítése és ésszerűsítése, a kettős tanúsítási követelmények megszüntetése, illetve a vámokra és nem szúrópróbaszerű ellenőrzésekre vonatkozó de minimis küszöbérték csökkentése által;

iii)  támogassa határozottan azt az elképzelést, hogy egy ingyenes – a létező unióshoz hasonló – amerikai online ügyfélszolgálatot hozzanak létre a kkv-k számára, ahol a kisebb vállalkozások minden olyan információhoz hozzájuthatnak, amelyre szükségük van ahhoz, hogy az USA-ba exportáljanak, onnan importáljanak vagy ott befektessenek, ideértve a vámokra, az adókra, a szabályozásra, a vámeljárásokra és a piaci lehetőségekre vonatkozó információkat;

iv) foglalkozzon a WTO kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló megállapodásának (TFA) szabályain túlmutató vámügyekkel, és nyomatékosítsa, hogy az adminisztratív terhek tényleges megszüntetésének eléréséhez munkálkodni kell a vámügyekkel és a határokkal kapcsolatos politikák és gyakorlatok minimális fokú szabályozási összehangolásán;

g)  a világos származási szabályok tekintetében

i)   dolgozzon ki egyértelmű és a vállalkozások számára könnyen alkalmazható közös szabályokat a termékek származásának meghatározására, valamint vegye figyelembe a termelés jelenlegi és jövőbeli tendenciáit és az azon országokkal való jövőbeni lehetséges kumulációt, amelyekkel a felek szabadkereskedelmi megállapodásokat kötöttek;

ii)  garantálja, hogy a megállapodás tartalmazzon olyan rendelkezéseket, amelyek megakadályozzák az uniós földrajzi jelzések jogszerűtlen használatát, amely félrevezetné a fogyasztókat, valamint hogy védje ezeket a rendszereket, amelyek jelentősen hozzájárultak a fogyasztóvédelemhez és a termékek eredetére vonatkozó világos és tömör tájékoztatáshoz; a tárgyalásokat tekintse olyan lehetőségnek, amely alkalmat nyújt arra, hogy egyetértés szülessen olyan magas szintű közös normákról a termékek eredetének kötelező címkézése terén, amelyek képesek teljes garanciát nyújtani a fogyasztóknak, továbbá arra, hogy egyenlő versenyfeltételek jöjjenek létre a gazdasági szereplők számára az érintett piacokhoz való hozzáférés terén.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

24.3.2015

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

20

18

1

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Dita Charanzová, Carlos Coelho, Sergio Gaetano Cofferati, Lara Comi, Daniel Dalton, Nicola Danti, Pascal Durand, Vicky Ford, Ildikó Gáll-Pelcz, Evelyne Gebhardt, Maria Grapini, Antanas Guoga, Sergio Gutiérrez Prieto, Liisa Jaakonsaari, Antonio López-Istúriz White, Jiří Maštálka, Marlene Mizzi, Jiří Pospíšil, Virginie Rozière, Christel Schaldemose, Andreas Schwab, Olga Sehnalová, Igor Šoltes, Ivan Štefanec, Catherine Stihler, Róża Gräfin von Thun und Hohenstein, Mylène Troszczynski, Anneleen Van Bossuyt, Marco Zullo

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Emma McClarkin, Roberta Metsola, Franz Obermayr, Adam Szejnfeld, Ulrike Trebesius, Sabine Verheyen, Inês Cristina Zuber

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Jonathan Arnott, Philippe De Backer, Andrey Novakov

16.4.2015

VÉLEMÉNY a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság részéről

a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részére

a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségre (TTIP) irányuló tárgyalásokkal kapcsolatban az Európai Bizottsághoz intézett ajánlásokról

(2014/2228(INI))

A vélemény előadója: Paolo De Castro, James Nicholson

JAVASLATOK

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság felhívja a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

A. mivel az Unió mezőgazdasági szektora a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségre irányuló tárgyalások igen érzékeny és elengedhetetlen részét képező szektor, amely profitálhat az új vagy megnövekedett piacrajutási lehetőségekből;

B.  mivel az EU és az USA közötti agrár-élelmiszeripari kereskedelem egyik jelentős, és bizonyos termékek kereskedelmét lehetetlenné tévő akadálya a közös előírások hiánya ezen a területen;

C. mivel az orosz embargó következményei világosan rámutattak a mezőgazdaság folyamatos geopolitikai jelentőségére, a különféle mezőgazdasági piacokra jutás fontosságára, valamint a megbízható kereskedelmi partnerekkel fenntartott szilárd és stratégiai kereskedelmi partnerségek szükségességére;

D. mivel az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi tárgyalások kiváló alkalmat nyújtanak bizonyos exportorientált uniós termékek amerikai piacra jutásának javítására, ideértve a zöldség- és gyümölcságazatot, a borágazatot és bizonyos, magas hozzáadott értékkel rendelkező termékeket;

E.  mivel a TTIP lehetőséget kínál a kereskedelmet szükségtelenül akadályozó kölcsönös szabályozási terhek enyhítésére a – például a címkén feltüntetendő információkra vonatkozó – bővebb és átláthatóbb tájékoztatás, az adminisztratív és vámeljárások egyértelműsítése, valamint a szabályozási rendszerek lehetőség szerinti összehangolása és egyszerűsítése révén;

F.  mivel az európai mezőgazdaság szempontjából fontos a kölcsönösen előnyös kereskedelmi megállapodás biztosítása az USA-val, ezáltal erősítve Európának a világpiac egyik kulcsszereplőként betöltött helyzetét, anélkül, hogy veszélybe kerülnének az európai mezőgazdasági termékek jelenlegi minőségi előírásai és ezen előírások jövőbeli fejlődése, továbbá ügyelve az európai mezőgazdasági modell megőrzésére, valamint gazdasági és társadalmi életképességének biztosítására;

G. mivel a TTIP alkalmat kínál magas szintű előírások globális meghatározására és az előírások mindkét kontinensről történő kiegészítésére, különösen akkor, amikor olyan új gazdasági szereplők erősödnek meg, akik nincsenek az Unióhoz és az Egyesült Államokhoz hasonlóan elköteleződve a szabályokon alapuló kereskedelem, a magas szintű fogyasztóvédelem, a környezetvédelmi normák és az állatjólét iránt;

H. mivel a Bizottság biztosított arról, hogy az élelmiszer-biztonsági, egészségügyi és állat-egészségügyi előírások tiszteletben tartása az európai mezőgazdasági tárgyalások alapvető elve lesz, amely nem képezheti kompromisszum tárgyát, és meg fogja szilárdítani és erősíteni az uniós előírásokat egy nyitott, tisztességes, korszerű és globális kereskedelempolitikai rendszerben

I.   mivel az EU és az USA közötti agrár-élelmiszeripari kereskedelem fő akadályai a határok mögött, a belső szabályozásokban és a nem vámjellegű akadályokban keresendők;

J.   mivel a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségről szóló tárgyalások során prioritásként kell kezelni a fogyasztók érdekeit;

K. mivel a szabályok Európai Unió és Egyesült Államok közötti harmonizációja semmilyen esetre sem jelenthet veszélyt a fogyasztók egészségére nézve, és nem gyengítheti a minőségi előírásokat, amelyeknek az Európában forgalomba hozott amerikai termékeknek meg kell felelniük;

L.  mivel a földrajzi jelzések önálló szellemi tulajdonjogok, és nem pedig márkajelzések;

M. mivel a kutatás fejlődésének köszönhetően a nagy mennyiségű adatok elemzésén alapuló részletes számítási módszerek révén, valamint az elővigyázatosság elvének alkalmazását javítani képes nagyteljesítményű számítási struktúrák segítségével lehetőség nyílik az élelmiszerek veszélyességével kapcsolatos kockázatok előzetes értékelése kidolgozásának támogatására;

1.  felszólítja a Bizottságot a következőkre:

a. végső megállapodás esetén jusson átfogó és kiegyensúlyozott egyezségre, amely tekintetbe veszi a TTIP által érintett összes ágazatot, figyelembe véve, hogy a mezőgazdaság nem képezheti széles körű alkudozás tárgyát azzal a céllal, hogy cserébe más ágazatok amerikai piacra jussanak, és a mezőgazdasági ágazat politikai és messzemenően stratégiai terület, amelynek esetében az élelmiszer-biztonság és az összes európai polgár életfeltételeinek megőrzése forog kockán;

b. biztosítson elsőbbséget a mezőgazdasággal kapcsolatos tárgyalások ambiciózus és kiegyensúlyozott eredményének, amelynek fő elemeit (piacra jutás, földrajzi jelzések, egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedések) korán, az összes érintett amerikai akadály részletes feltérképezése alapján, a tárgyalási folyamat során egymással párhuzamosan kell kezelni, fenntartva ugyanakkor az élelmiszer-biztonsági és fogyasztóvédelmi előírásokat, hogy a Parlamentnek elég ideje legyen e fejezet érintett felekkel – különösen a mezőgazdasági termelőkkel és a kis családi gazdaságokkal –, az európai polgárokkal, a civil társadalommal és a szociális partnerekkel való megvitatására és értékelésére;

c. vezessen be a beruházó és állam közötti vitarendezési mechanizmust (ISDS) a TTIP keretében, amely nem sodorja veszélybe az EU, tagállamai, és a regionális és helyi hatóságok szuverén jogait, de tisztességes lehetőséget nyújt a külföldi beruházók számára sérelmeikre jogorvoslatot kérni és kapni;

d. határozottan álljon ki az uniós jogszabályokban meghatározott jelenlegi és jövőbeni élelmiszer-biztonsági és egészségügyi, növény-egészségügyi, növény- és környezetvédelmi, fogyasztóvédelmi, valamint állategészségügyi és állatjóléti előírások szigorú betartása mellett, az uniós jogszabályokban meghatározott módon; biztosítsa, hogy ezen előírások fejlesztése semmiképpen ne kerüljön veszélybe a jövőben, és hogy ne sérüljenek az Európai Unió alapvető értékei, például az elővigyázatosság elve és a fenntartható mezőgazdaság, valamint hogy az uniós polgárok továbbra is megbízhassanak az uniós piacon elérhető termékek nyomonkövethetőségében és címkézésében; vázoljon fel továbbá az elővigyázatosság elvének tárgyalások során történő fenntartására irányuló konkrét intézkedéseket;

e. biztosítsa, hogy az illetékes uniós hatóságokat vonják be az Unióba irányuló exportban érintett létesítmények és termékek ellenőrzésébe és hitelesítésébe az Unióban alkalmazandó egészségügyi és növény-egészségügyi követelmények vonatkozásában, és aggodalmának ad hangot azzal a szövegjavaslattal kapcsolatban, amelyet az Európai Bizottság ezzel kapcsolatban az USA elé terjesztett, tekintetbe véve, hogy az uniós kereskedelmi megállapodások előtt az Unió ellenőrizhette és hitelesíthette a megállapodásokban részt vevő többi fél ellenőrzési programját, és felhívja a Bizottságot e megközelítés fenntartására;

f.  szálljon síkra amellett, hogy az EU-ba történő mezőgazdasági importot csak akkor lehessen engedélyezni, ha ezen importok esetében az európai uniós fogyasztóvédelmi, állatvédelmi és környezetvédelmi előírásokat a minimális szociális normákkal együtt betartják;

g. vegye figyelembe, hogy a TTIP-ről szóló tárgyalások önmagukban véve semmilyen területen nem változtathatnak a jogszabályok végrehajtásán vagy előterjesztésén, ideértve az európai élelmiszer-biztonság, az egészségügyi és növény-egészségügyi előírások, az állatjólét és a környezetvédelmi intézkedések területét;

h. biztosítsa a mezőgazdasági tárgyalások pozitív és ambiciózus végeredményét, amely az Unió mezőgazdasági szektorának offenzív és defenzív érdekeit tükrözi mind a vámjellegű, mind pedig a nem vámjellegű akadályok megszüntetését és csökkentését illetően, beleértve különösen az egészségügyi, valamint növény-egészségügyi előírásokat és eljárásokat, és biztosítson határozott álláspontot a minőségi európai termékek tekintetében annak érdekében, hogy az uniós termelők az amerikai piacra jutás tekintetében tényleges haszonra tehessenek szert, emellett tartsa szem előtt, hogy a fogyasztók védelmére, valamint az élelmiszer-biztonság és a fogyasztók egészségének biztosítására irányuló intézkedéseket nem szabad nem vámjellegű akadályoknak tekinteni;

i.  ösztönözze a know-how két fél közötti cseréjét az élelmiszer-biztonság és az élelmezésbiztonság területén;

j.  állapodjon meg egy olyan áttekinthető növény-egészségügyi ellenőrző rendszerről az európai export vonatkozásában, amely az Egyesült Államok piacára irányuló európai export veszélyeztetése nélkül tartja tiszteletben a biztonsági előírásokat, és ezáltal lehetővé teszi az országba irányuló kivitel fokozását;

k. biztosítson egyenlő versenyfeltételeket, ösztönözve a méltányos fiskális politikákat és a tisztességes kereskedelmi gyakorlatokat az élelmiszertermékek vonatkozásában, és érzékeny elemekként kezelve azon termékeket vagy ágazatokat, amelyekkel kapcsolatban a közvetlen és közvetett verseny jelentős nyomásnak vagy tisztességtelen versenynek tenné ki az uniós mezőgazdasági termelőket – köztük a mezőgazdasági kistermelőket az Unió egészében vagy annak egyes régióiban, például olyan esetekben, amikor az uniós szabályozási feltételek, mint például az állatok elhelyezésére vonatkozó követelmények és az azokkal kapcsolatos termelési költségek eltérnek az USA-beliektől, és mérlegelje az összes érzékeny termék kezelésének valamennyi lehetőségét, ideértve a vámcsökkentést és a korlátozott vámkontingenseket;

l.  a tárgyalási mandátumban egyértelműen meghatározottaknak megfelelően szálljon síkra egy védzáradék megállapodásba való felvétele mellett, amely akkor kerülne alkalmazásra, ha egy bizonyos termék behozatalának fokozódása nyomán jelentős kár fenyegetné a helyi élelmiszer-ipari termelést;

m. több tagállam korábbi kérésének megfelelően terjessze elő a már megkötött és a folyamatban lévő kereskedelmi megállapodásokban vállalt engedmények mérlegét, hogy termékekre lebontva átfogó képet lehessen kapni ezekről az engedményekről, amelyek nélkül nem lehet tárgyalni az érzékeny termékekről;

n. a lehető leghamarabb tájékoztassa a Parlamentet és a közvéleményt az érzékeny termékek lehetséges listájáról, hogy minden érintett szereplő számára elegendő idő álljon rendelkezésre a javaslatok időben történő, a tárgyalások lezárulta előtti megvizsgálására és értékelésére;

o. biztosítsa az uniós földrajzi jelzések és a minőségi uniós mezőgazdasági termékek megfelelő jogi védelmét az USA piacán, illetve a visszaélés, a félrevezető tájékoztatás és gyakorlatok kezelésére szolgáló mechanizmusokat, emellett a címkézés, a nyomonkövethetőség és a mezőgazdasági termékek valódi származásának védelmét, mivel ezek egy kiegyensúlyozott megállapodásban központi elemeknek tekintendők;

p. foglalja bele a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségbe az ökológiai termékekről szóló megállapodást, kiterjesztve azokra, amelyekre még nem terjed ki (bor);

q. tegye a TTIP részévé a 2006-ban az Unió és az USA között megkötött bormegállapodást, megszüntetve az ezen ágazati megállapodásban foglalt 17, általános elnevezésnek minősülő megnevezést;

r.  vegye figyelembe, hogy a globális áringadozások idején az egyesült államokbeli gazdaságoknak nyújtott jövedelemtámogatás versenyhátrányt jelentene az uniós termelők számára, és hogy újra kell értékelni az uniós válságkezelési intézkedéseket, tükrözve a változó piaci feltételeket;

s.  hozzon létre közös kétoldalú munkacsoportot a mezőgazdasággal kapcsolatos folyamatos kereskedelmi megbeszélések céljából a szabályozási változások nyomán felmerülő, kereskedelmet zavaró tényezők „korai előrejelző rendszerként” történő előrejelzése és kiküszöbölése, valamint a szabályozási konvergencia előmozdítása érdekében;

t.  kezdeményezzen teljesen átlátható, időben történő és átfogó párbeszédet az Európai Parlamenttel, az összes nemzeti parlamenttel és a mezőgazdaságban érintett felekkel a tárgyalások minden szempontjáról, és biztosítsa az európai mezőgazdasági és szociális modellünk alapját képező összes jogszabály tiszteletben tartását;

u. biztosítsa az Unióból származó marhahúsra vonatkozó egyesült államokbeli behozatali tilalom feloldását;

v. biztosítson egyenlő versenyfeltételeket egy, az uniós állatjóléti, élelmiszer-biztonsági, egészségügyi és állat-egészségügyi előírásoknak nem megfelelő módszerekkel előállított importtermékekre vonatkozó címkézési követelmény bevezetése révén;

w. a lehető leghamarabb terjesszen elő világos és objektív tanulmányt a TTIP európai mezőgazdaságra gyakorolt hatásairól, ágazatokra lebontva, különös tekintettel a kis családi gazdaságokat érintő következményekre, emellett időben és átlátható módon vonja be mind az állami, mind a magán kutatóintézeteket, amelyek az élelmiszerbiztonság területén aktívak, és amelyek jelentősen hozzájárulhatnak a tárgyalások valamennyi pontjához.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

14.4.2015

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

27

18

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Clara Eugenia Aguilera García, Eric Andrieu, Richard Ashworth, José Bové, Paul Brannen, Daniel Buda, Nicola Caputo, Matt Carthy, Michel Dantin, Paolo De Castro, Albert Deß, Diane Dodds, Herbert Dorfmann, Edouard Ferrand, Luke Ming Flanagan, Martin Häusling, Esther Herranz García, Jan Huitema, Jarosław Kalinowski, Elisabeth Köstinger, Zbigniew Kuźmiuk, Philippe Loiseau, Mairead McGuinness, Nuno Melo, Giulia Moi, James Nicholson, Maria Noichl, Marit Paulsen, Marijana Petir, Laurențiu Rebega, Jens Rohde, Lidia Senra Rodríguez, Czesław Adam Siekierski, Marc Tarabella, Janusz Wojciechowski, Marco Zullo

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Bas Belder, Rosa D’Amato, Angélique Delahaye, Peter Eriksson, Fredrick Federley, Ivan Jakovčić, Manolis Kefalogiannis, Momchil Nekov, Stanislav Polčák, Sofia Ribeiro, Annie Schreijer-Pierik, Molly Scott Cato, Estefanía Torres Martínez

17.4.2015

VÉLEMÉNY a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről

a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részére

a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségre (TTIP) irányuló tárgyalásokkal kapcsolatban az Európai Bizottsághoz intézett ajánlásokról

(2014/2228(INI))

A vélemény előadója: Helga Trüpel

JAVASLATOK

A Kulturális és Oktatási Bizottság felhívja a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

–   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 167. cikkére,

–   tekintettel az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok közötti transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségről zajló tárgyalásokra vonatkozóan a Tanács által 2013. június 14-én elfogadott, majd 2014. október 9-én nyilvánosságra hozott uniós irányelvekre,

A. megerősítve a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló, 2005. évi UNESCO-egyezményre irányuló uniós jogi kötelezettségvállalást;

B.  emlékeztetve arra, hogy az EUMSZ 167. cikke értelmében az Uniónak a Szerződések egyéb rendelkezései alá tartozó tevékenysége során a kultúrák sokszínűségének tiszteletben tartása és támogatása érdekében figyelembe kell vennie a kulturális szempontokat; emlékeztetve arra, hogy az EUMSZ 207. cikke értelmében ezen egyéb rendelkezések közé tartozik a közös kereskedelempolitika is;

C.  megerősítve, hogy a kulturális ágazatot – különösen a digitális világban – támogató meglévő és jövőbeni rendelkezések és politikák nem tartoznak a TTIP tárgyalási témáinak körébe;

D.  elismerve az általános érdekű szolgáltatások – különösen az oktatás – különleges szerepét, ahogyan azt az EUMSZ 14. cikke és az EUMSZ 26. jegyzőkönyve meghatározza;

E.  elismerve, hogy a kulturális sokszínűség Európa történelméből, gazdag hagyományaiból és erős kulturális és kreatív iparából kifolyólag az EU egyik vonása, és hogy a kulturális sokszínűség előmozdítása irányadó elv itt is, csakúgy, mint az egyéb uniós szabadkereskedelmi megállapodások esetében;

F.  emlékeztetve arra, hogy a kulturális és kreatív iparágak az EU GDP-jének mintegy 2,6%-át teszik ki, magasabb növekedési aránnyal, mint a gazdaság többi része; hangsúlyozza, hogy a kulturális és kreatív iparágak által előállított áruk és szolgáltatások kereskedelmének fejlődése a gazdasági növekedés, valamint a munkahelyteremtés fontos mozgatórugója Európában;

G. emlékeztetve, hogy általános gyakorlat – különösen a kulturális és oktatási ágazat esetében – a támogatások kizárása az EU kereskedelmi megállapodásaiból;

1.  a következő ajánlásokat intézi a Bizottsághoz:

     a)  biztosítsa egy jogilag kötelező érvényű, a teljes szerződésre érvényes általános záradék révén, a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezménnyel (GATS) és a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló UNESCO-egyezménnyel való teljes körű megfelelés jegyében, valamint a tagállami gyakorlatok teljes mértékű tiszteletben tartásával, hogy a megállapodás részes felei fenntarthassák maguknak a jogot, hogy elfogadjanak vagy fenntartsanak bármilyen olyan (különösen szabályozási és/vagy pénzügyi jellegű) intézkedést, amely tiszteletben tartja a kulturális és nyelvi sokszínűség, a médiapluralizmus és a médiaszabadság védelmét és támogatását, továbbá hogy a technológiasemlegesség elvének megfelelően megőrizhessék vagy kidolgozhassák az audiovizuális szolgáltatások – mind online és offline – rendszerét a demokratikus, szociális és kulturális követelményekkel összhangban;

     b)  biztosítsa, hogy az audiovizuális szolgáltatásokra, többek között az online szolgáltatásokra vonatkozó mentesség jövőálló legyen, és azt a jövőbeli megállapodás semmilyen rendelkezései, például a beruházásra irányulók sem kérdőjelezhetik meg, sem pedig a technológiai fejlesztések, például az audiovizuális, távközlési és e-kereskedelmi szolgáltatások konvergenciája nem veszélyeztetheti;

     c)  folytassa jelenlegi erőfeszítéseit az átláthatóság növelése, az Európai Parlamenttel való még szorosabb együttműködés, valamint a civil társadalom és a szociális partnerek teljes mértékű bevonása érdekében, tekintettel a TTIP-nek az uniós polgárok életére gyakorolt potenciális hatására;

     d)  újra erősítse meg, hogy a markáns kulturális összetevővel bíró szolgáltatásokat, mint könyvtárakat, archívumokat vagy múzeumokat a TTIP-megállapodás nem fogja veszélyeztetni a hatályos megállapodásokban vállalt uniós kötelezettségeken túlmenően;

     e)  erősítse meg, hogy a TTIP-megállapodásból származó kötelezettségek nem befolyásolhatják a kötött könyvár rendszerét, valamint a napilapok és magazinok kötött árazását;

     f)   biztosítsa egy általános záradék révén az olyan oktatási és kulturális szolgáltatások rendelkezésre bocsátására vonatkozó intézkedések elfogadására vagy fenntartására vonatkozó tagállami jogot, amelyek nem nyereségorientáltak, és/vagy amelyeket bármilyen összegben közforrásokból vagy bárminemű állami támogatással finanszíroznak, valamint biztosítsa, hogy a magántőkéből finanszírozott külföldi szolgáltatókra ugyanolyan minőségi és minősítési követelmények vonatkozzanak, mint a hazaiakra;

     g)  kösse ki, hogy a megállapodásban semmi ne korlátozza az EU vagy tagállamai azon hatáskörét, hogy szubvenciót vagy pénzügyi támogatást nyújtsanak a kulturális iparágak, valamint a kulturális, oktatási, audiovizuális és sajtószolgáltatások számára;

     h)  szavatolja, hogy műkereskedők általi viszonteladáskor az uniós képzőművészek hozzájussanak műalkotásaik értékesítési árának bizonyos hányadához, ezzel ösztönözve az európai képzőművészeket, hogy az Egyesült Államokban is forgalmazzák műveiket.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

16.4.2015

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

24

2

4

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Isabella Adinolfi, Dominique Bilde, Andrea Bocskor, Silvia Costa, Jill Evans, Giorgos Grammatikakis, Rikke Karlsson, Andrew Lewer, Svetoslav Hristov Malinov, Curzio Maltese, Fernando Maura Barandiarán, Luigi Morgano, Momchil Nekov, Michaela Šojdrová, Yana Toom, Helga Trüpel, Sabine Verheyen, Julie Ward, Bogdan Brunon Wenta, Bogdan Andrzej Zdrojewski, Milan Zver, Krystyna Łybacka

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Sylvie Guillaume, Mary Honeyball, Marc Joulaud, Dietmar Köster, Ilhan Kyuchyuk, Michel Reimon, Hermann Winkler

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Remo Sernagiotto, Dario Tamburrano

4.5.2015

VÉLEMÉNY a Jogi Bizottság részéről

a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részére

a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségre (TTIP) irányuló tárgyalásokkal kapcsolatban az Európai Bizottsághoz intézett ajánlásokról

(2014/2228(INI))

A vélemény előadója: Dietmar Köster

JAVASLATOK

A Jogi Bizottság felhívja a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

A. mivel az igazságszolgáltatási rendszer az Európai Unióban és az Egyesült Államokban egyaránt hatékonyan működik, nem szükséges a beruházó és az állam közötti vitarendezési mechanizmust beilleszteni a szóban forgó megállapodásba;

B.  mivel az Európai Unió és az Egyesült Államok hatékony belső jogi kerettel rendelkeznek és jogállamiságon alapulnak;

C. mivel az uniós intézmények által kötött nemzetközi kereskedelmi és beruházási megállapodásokra az Európai Unió által garantált jogok, valamint az e jogok Európai Unión belüli védelme alapjául szolgáló elvek – például a környezet-, az egészség- és a fogyasztóvédelemre alkalmazandó elővigyázatosság elve – vonatkoznak;

D. mivel kilenc új uniós tagállam kétoldalú beruházási megállapodásokat kötött az Egyesült Államokkal, amelyek lehetővé teszik az Egyesült Államok vállalkozásai számára, hogy keresetet nyújtsanak be e tagállamokkal szemben, és figyelembe véve, hogy számos, az uniós tagállamok közötti kétoldalú megállapodásban megtalálható néhány, a beruházó és állam közötti vitarendezésre vonatkozó záradék, ezzel szemben a 912/2014/EU rendelet megállapítja, hogy a tagállamok meglévő kétoldalú beruházási megállapodásait egy, a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségbe foglalt beruházási fejezet váltja fel, a beruházó és az állam közötti vitarendezés lehetősége nélkül;

E.  mivel a szóban forgó tárgyalások eredményeként egy ambiciózus megállapodásnak kell születnie, amely védi a szociális piacgazdaságnak az Európai Unió szerződéseiben rögzített európai modelljét, és a polgárok, a munkavállalók és a fogyasztók számára jelentős javulást, az Európai Unió vállalatai számára pedig – a kis- és középvállalkozásokat is beleértve – piacnyitást hoz;

F.  mivel a nemzetközi megállapodások a jogbiztonság és a kiszámíthatóság alapját képezik, és mivel számos olyan eset ismert, melyekben az Unió és más államok a WTO keretében bíróság elé állították az Egyesült Államokat, mivel az Egyesült Államok állítólag nem tartotta be nemzetközi kötelezettségvállalásait;

G. mivel az Európai Unióról szóló szerződés 1. cikke úgy rendelkezik, hogy „a döntéseket a lehető legnyilvánosabban és a polgárokhoz a lehető legközelebb eső szinten kell meghozni”; mivel az EUSZ 10. cikkének (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy „a döntéseket a lehető legnyilvánosabban és a polgárokhoz a lehető legközelebb eső szinten kell meghozni”; mivel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 218. cikkének (10) bekezdése szerint az Európai Parlamentnek joga van ahhoz, hogy az Unió és harmadik országok közötti megállapodások tárgyalására és megkötésére irányuló „eljárás minden szakaszában haladéktalanul és teljes körűen” tájékoztatást kapjon; és mivel az európai ombudsman a OI/10/2014/RA sz., hivatalból indított vizsgálatát lezáró határozatban kiemelte, hogy a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségre (TTIP) irányuló tárgyalások során átláthatóságra van szükség és a TTIP-dokumentumoknak nyilvánosan hozzáférhetőeknek kell lenniük;

1.  az alábbi ajánlásokat intézi a Bizottsághoz:

     a)  megjegyzi, hogy a kereskedelmi és beruházási megállapodásról folytatott tárgyalások során figyelembe kell venni a közvélemény aggályait;

     b)  megjegyzi, hogy a CETA keretén belül kidolgozott, a beruházó és állam közötti vitarendezési mechanizmusokra vonatkozó reformok nem teszik lehetővé, hogy a helyi és a külföldi beruházók egyenlő bánásmódban részesüljenek;

     c)  megjegyzi, hogy annak biztosítása, hogy a külföldi beruházók megkülönböztetésmentes bánásmódban részesüljenek, és tisztességes módon lehetőségük legyen sérelmeikre jogorvoslatot kérni és kapni, a beruházásvédelmi előírások, valamint a beruházó és az állam közötti vitarendezési mechanizmus TTIP-be történő bevezetése nélkül elérhető; határozottan úgy véli, hogy egy TTIP-megállapodásnak nem kellene beruházásvédelmi előírásokról, valamint beruházó és állam közötti vitarendezési mechanizmusról rendelkeznie, mivel a jogbiztonság garantálásához az EU és az USA által biztosított jelenlegi beruházásvédelmi szint teljes mértékben elegendő;

     d)  felszólítja a Bizottságot, hogy tegye nyilvánosan hozzáférhetővé a fejezettervezetekre vonatkozó uniós és amerikai álláspontokat egyaránt tartalmazó, egységes szerkezetbe foglalt szövegváltozatokat, és ezáltal biztosítsa valamennyi érdekelt fél számára az információhoz való egyenlő hozzáférést a tárgyalások valamennyi szakaszában;

     e)  megjegyzi, hogy a már meglévő vitarendezési mechanizmusoknak komoly eljárásjogi és anyagi jogi hiányosságai vannak;

     f)   felszólítja a Bizottságot, hogy ne hagyja jóvá a beruházó és az állam közötti vitarendezési mechanizmusnak a TTIP keretébe való felvételét, tekintettel az Unió és az Egyesült Államok fejlett jogrendszerére, valamint arra, hogy a beruházási jogviták rendezésére legalkalmasabb eszköz egy államok közötti vitarendezési rendszer és a nemzeti jog- és igazságszolgáltatási rendszer igénybevétele;

     g)  hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni az Európai Unió kereskedelempolitikájának demokratikus legitimitását; felkéri a Bizottságot arra, hogy vegye figyelembe az általa lebonyolított nyilvános konzultációra adott válaszokat, és különösen azt, hogy a válaszadók 97%-a ellenezte a beruházó és az állam közötti vitarendezési mechanizmust;

     h)  felszólítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a külföldi beruházók megkülönböztetésmentes bánásmódban részesüljenek, és tisztességes módon lehetőségük legyen sérelmeikre jogorvoslatot kérni és kapni, miközben nem illeti meg őket a belföldi befektetőknél több jog, és ne hagyja jóvá a beruházó és az állam közötti vitarendezés TTIP-megállapodásba foglalását, mivel rendelkezésre állnak a beruházásvédelem érvényesítését szolgáló egyéb lehetőségek, például belföldi jogorvoslati lehetőségek;

     i)   felszólítja a Bizottságot arra, hogy a TTIP-ben foglalt vitarendezési mechanizmusok elfogadása esetén az eseti döntései ne helyettesítsék vagy tegyék hatálytalanná a szerződő felek érvényes nemzeti jogszabályait, és a jövőbeli jogszabály-módosítások – hacsak nem visszaható hatályúak – ne képezhessék az ilyen vitarendezési mechanizmusok tárgyát;

     j)   felszólítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a jövőbeli együttműködés kereteinek megteremtése során teljes körűen tartsa tiszteletben az Atlanti-óceán mindkét partján kialakult szabályozási rendszereket, valamint az Európai Parlamentnek az EU döntéshozatali eljárásában betöltött szerepét és az EU szabályozási folyamataival kapcsolatos ellenőrzési jogát;

     k)  felszólítja a Bizottságot, hogy tegye világossá a tárgyaló partner számára, hogy az elővigyázatosság elve az európai környezet-, egészség- és fogyasztóvédelmi politika egyik alapvető elve, emellett az emberek, az állatok és a növények egészségét fenyegető veszélyek vagy a környezetkárosítás elkerülését célzó, gyors és proaktív tárgyalások alapja, és biztosítsa, hogy a tárgyalások eredményeképpen ne gyengüljön az Unióban érvényes elővigyázatossági elv, különösen a környezetvédelem, az egészségvédelem, az élelmiszer-biztonság és a fogyasztóvédelem területén;

     l)   felszólítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a nemzeti jogalkotás továbbra is kizárólag az Unió legitim jogalkotó szervein keresztül történjen, emellett mozdítsa elő a polgárok védelmének – ezen belül az egészségvédelemnek, a biztonságnak, a környezetnek, a fogyasztói és munkavállalói jogoknak, az általános érdekű közszolgáltatásoknak – a legmagasabb szintű védelmét; alapvető fontosságúnak tartja a tagállamok szuverén jogának megőrzését annak érdekében, hogy a köz- és közüzemi szolgáltatásokat, például a vízszolgáltatást, az egészségügyet, az oktatást, a társadalombiztosítást, a kultúrát, a médiaügyet, a termékek minőségét, valamint az önkormányzati és a helyi hatóságok önigazgatáshoz való jogát kizárják a TTIP-tárgyalások hatálya alól; sürgeti a Bizottságot annak biztosítására, hogy a szabályozási együttműködés keretében zajló bármely eljárás teljes mértékben tartsa tiszteletben az Európai Parlament és a Tanács uniós alapszerződések szerinti jogalkotási hatásköreit, és sem közvetlenül, sem közvetetten ne késleltesse az uniós jogalkotási folyamatot;

     m) hangsúlyozza, hogy amíg sem az Európai Unió tagállamai, sem pedig az Európai Unió nem döntött a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok – ezen belül a szerzői jogok, védjegyek és szabadalmak – átfogó harmonizálásáról, addig a Bizottságnak nem kellene ezekről az ügyekről tárgyalnia a CETA vagy a TTIP keretében;

     n)  kiemelkedő jelentőségűnek tartja, hogy az EU és az USA továbbra is elköteleződjön a szabadalmak harmonizációjára irányuló, meglévő nemzetközi szervek közreműködésével globális szinten folytatott többoldalú tárgyalások mellett, és így óva int a szabadalmi tárgyú anyagi jogi rendelkezések TTIP-megállapodásba foglalására tett kísérletektől, különösen a szabadalmaztathatóságot és a türelmi időket érintő kérdések tekintetében;

     o)  felszólítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a TTIP-tárgyalások az egyes olyan termékek fokozottabb elismerésére és oltalmuk fenntartásának szükségességére is térjenek ki, amelyeknek az eredete kiemelkedő jelentőségű; ezért hangsúlyozza, hogy az uniós földrajzi jelzések alkalmazásának hatékony biztosítása elengedhetetlen ahhoz, hogy ezeket a szabályokat végre lehessen hajtani; ezzel összefüggésben felkéri a Bizottságot annak biztosítására, hogy a „kulturális kivételt” érintő szabályokat továbbra is zárják ki a tárgyalási megbízatásból;

     p.  felhívja a Bizottságot, hogy a piacra jutás tekintetében gondoskodjon az érzékeny szolgáltatások, köztük a közszolgáltatások és a közművek (ezen belül a vízszolgáltatás, az egészségügy, a szociális biztonsági rendszerek és az oktatás) kizárására vonatkozó megfelelő rendelkezésekről, mozgásteret nyújtva ezzel a nemzeti és helyi hatóságok számára a közérdekű jogalkotási döntések meghozatalához; e szolgáltatások tekintetében – az EUMSZ 14. cikke alapján a 26. jegyzőkönyvvel összefüggésben – kifejezett kivételt kell rögzíteni a megállapodásban, mégpedig függetlenül attól, hogy e szolgáltatásokat ki és milyen formában nyújtja, és azokat hogyan finanszírozzák; e tekintetben igen hasznos lenne egy közös nyilatkozat, amelyben a tárgyaló felek egyértelműen kötelezettséget vállalnak arra, hogy ezeket az ágazatokat kizárják a tárgyalásokból;

     q)  különösen annak biztosítására kéri a Bizottságot, hogy a „kulturális kivételt” érintő szabályokba az európai művészek és alkotók számára kedvező valamennyi kérdés bekerüljön;

     r)   felszólítja a Bizottságot, hogy szolgáltasson garanciákat a kiadói ágazat „kulturális kivételek” közé történő felvételére vonatkozóan;

     s)  rámutat arra, hogy a közbeszerzések terén nem szabad megkérdőjelezni a szociális és ökológiai odaítélési kritériumokat és azok lehetséges bővítését;

     t)   felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy mindkét szerződő fél vállaljon kötelezettséget különösen az ILO alapvető munkaügyi normáinak és az OECD multinacionális vállalatokra vonatkozó iránymutatásainak betartására és végrehajtására; úgy véli, hogy vitás esetekben hatékonyan biztosítani kell a munkaügyi és szociális normák betartását;

     u)  hangsúlyozza, hogy az együttdöntési jog, a munkavállalói képviselethez való jog és az önálló kollektív tárgyalásokhoz való jog vagy a munkavállalókat, a környezetet és a fogyasztókat védő egyéb jogok semmilyen esetben sem értelmezhetők „a kereskedelem nem vámjellegű akadályaiként”;

     v)  rámutat továbbá arra, hogy el kell utasítani a CETA-ban és a TTIP-ben szereplő egyes jogi fogalmak nem egyértelmű meghatározását, mint amilyen például a „tisztességes és egyenlő bánásmód” vagy a „közvetett kisajátítás”.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

16.4.2015

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

12

11

2

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Max Andersson, Joëlle Bergeron, Marie-Christine Boutonnet, Jean-Marie Cavada, Therese Comodini Cachia, Mady Delvaux, Rosa Estaràs Ferragut, Laura Ferrara, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Mary Honeyball, Sajjad Karim, Dietmar Köster, Gilles Lebreton, António Marinho e Pinto, Jiří Maštálka, Emil Radev, Julia Reda, Evelyn Regner, Pavel Svoboda, Axel Voss, Tadeusz Zwiefka

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Daniel Buda, Angel Dzhambazki, Jytte Guteland, Heidi Hautala, Constance Le Grip, Angelika Niebler, Virginie Rozière

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Inês Cristina Zuber

7.4.2015

VÉLEMÉNY az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részéről

a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részére

a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségre (TTIP) irányuló tárgyalásokkal kapcsolatban az Európai Bizottsághoz intézett ajánlásokról

(2014/2228(INI))

A vélemény előadója: Jan Philipp Albrecht

JAVASLATOK

Az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság felhívja a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

–   tekintettel a Tanácsnak az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok közötti transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségre vonatkozó tárgyalási irányelveire,

–   tekintettel az Amerikai Egyesült Államokkal folytatott uniós kereskedelmi és beruházási tárgyalásokról szóló 2013. május 23-i állásfoglalására(48), és különösen annak (13) bekezdésére,

–   tekintettel az egyesült államokbeli NSA megfigyelési programjáról, a különféle tagállamokban megfigyelést végző szervekről és az uniós polgárok alapvető jogaira gyakorolt hatásukról, valamint a transzatlanti bel- és igazságügyi együttműködésről szóló 2014. március 12-i állásfoglalására(49),

A. mivel az Uniót köti az Európai Unió Alapjogi Chartája (a Charta) – többek között annak a személyes adatok védelméhez való jogról szóló 8. cikke –, valamint az Európai Unió működéséről szóló Szerződés (EUMSZ) ugyanezen alapvető jogról szóló 16. cikke mint az EU elsődleges jogának kulcsfontosságú pillére, amelyet valamennyi nemzetközi megállapodásban teljes mértékben tiszteletben kell tartani;

B.  mivel az Uniót az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2. cikke többek között a demokrácia és a jogállamiság értékeinek betartására kötelezi;

C. mivel a Charta 20. és 21. cikke az Uniót a törvény előtti egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség elvének betartására kötelezi;

D. mivel az EUSZ 1. cikke és 10. cikkének (3) bekezdése is kimondja, hogy „a döntéseket a lehető legnyilvánosabban és a polgárokhoz a lehető legközelebb eső szinten kell meghozni”; mivel az átláthatóságnak és a partnerek – többek között a polgárok – közötti nyílt párbeszédnek kiemelkedő jelentősége van a tárgyalások során és a végrehajtási szakaszban egyaránt; mivel a Parlament támogatja az ombudsman átlátható megközelítésre vonatkozó kérését;

E.  mivel a nemzetközi kereskedelmi megállapodásokról – többek között a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségről (TTIP), valamint a szolgáltatások kereskedelméről szóló megállapodásról (TiSA) – jelenleg folyó tárgyalások érintik a nemzetközi adatforgalmat is, ugyanakkor teljes egészében kizárják a magánélet védelmét és az adatvédelmet, amely kérdéseket az USA–EU védett adatkikötőről szóló megállapodás és az USA–EU adatvédelmi keretmegállapodás keretében párhuzamosan fognak megtárgyalni;

F.  mivel a tárgyalások 7. fordulójában az amerikai tárgyaló felek javaslatot tettek egy, a TTIP-n belüli e-kereskedelemről szóló fejezet tervezetére; mivel ez a tervezet nem érhető el az Európai Parlament képviselői számára; mivel a TiSA e-kereskedelemről szóló szövegére vonatkozó amerikai tervezet aláásná a személyes adatok harmadik országokba történő továbbítására vonatkozó uniós szabályokat és biztosítékokat; mivel a Parlament fenntartja magának a jogot ahhoz, hogy a TTIP-megállapodásra irányuló bármely jövőbeli szövegjavaslat és tervezet megismerése után nyilvánítson véleményt;

G. mivel a valamely szabadkereskedelmi övezethez tartozó szerződő államból származó állampolgároknak könnyű hozzáféréssel kell rendelkezniük az övezethez tartozó terület egészéhez;

H. mivel a legtöbb uniós tagállam és az Egyesült Államok is ratifikálta a külföldi hivatalos személyek nemzetközi kereskedelmi ügyletekben való megvesztegetése elleni küzdelemről szóló OECD-egyezményt; mivel több uniós tagállam és az Egyesült Államok is ratifikálta az ENSZ korrupció elleni egyezményét; mivel több uniós tagállam és az Egyesült Államok is tagja a pénzmosás elleni küzdelemmel foglalkozó Pénzügyi Akció Munkacsoportnak;

1.  az alábbi ajánlásokat intézi a Bizottsághoz:

     a)  biztosítsa, hogy a megállapodás garantálja az uniós alapvető jogi normák maradéktalan tiszteletben tartását egy jogilag kötelező erővel és halasztó hatállyal bíró emberi jogi klauzula beiktatása révén, ami az EU harmadik országokkal kötött megállapodásainak állandó része;

     b)  tartsa szem előtt, hogy veszélybe kerülhet az Európai Parlament által a végleges TTIP-megállapodáshoz adott egyetértés, ameddig nem hagynak fel teljes mértékben az átfogó tömeges megfigyelési tevékenységekkel és nem találnak megfelelő megoldást az uniós polgárok adatvédelmi jogaira – többek között a közigazgatási és bírósági jogorvoslati lehetőségekre –, amint azt a Parlament fent említett, 2014. március 12-i állásfoglalásának (74) bekezdése kimondja;

     c)  haladéktalanul tegyen lépéseket különösen annak biztosítására, hogy az IT-függetlenségre irányuló európai stratégiára és az uniós kiberstratégiára vonatkozó, az Európai Parlament fent említett, 2014. március 12-i állásfoglalásában tett ajánlások végrehajtásra kerülnek;

     d)  alapvető prioritásként foglaljon bele a megállapodásba egy – a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény (GATS) XIV. cikkén alapuló – átfogó és egyértelmű, horizontális és önálló rendelkezést, amely a személyes adatok védelmére vonatkozó meglévő és jövőbeli uniós jogszabályokat teljes körűen kivonja a megállapodás alól, azon feltétel nélkül, hogy a záradéknak összhangban kell állnia a TTIP egyéb részeivel, valamint biztosítsa, hogy a megállapodás nem gátolja meg a vonatkozó WTO-szabályok (a GATS XIV. és XIVa. cikke) értelmében indokolt szolgáltatásnyújtási kivételek érvényesítését;

     e)  biztosítsa, hogy személyes adatokat csak az uniós adatvédelmi jogszabályok által előírt, a harmadik országokba történő továbbításra vonatkozó rendelkezések tiszteletben tartása mellett lehet az Unión kívülre továbbítani; csak akkor folytasson tárgyalásokat a személyes adatok forgalmát érintő rendelkezésekről, amennyiben garantálják és tiszteletben tartják az uniós adatvédelmi szabályok teljes körű alkalmazását;

     f)   biztosítsa, hogy az amerikai tárgyalók által a TTIP 7. tárgyalási fordulója során javasolt, az e-kereskedelemről szóló fejezettervezetet nem fogadja el a tárgyalás alapjául, amennyiben az hasonló feltételeket tartalmaz, mint az e-kereskedelemről szóló, a TiSA-ra irányuló tárgyalások során benyújtott amerikai fejezettervezet; utasítsa el a TiSA e-kereskedelemről szóló szövegére vonatkozó amerikai tervezetet a személyes adatok tekintetében; biztosítsa a védett adatkikötőről szóló megállapodásra és az adatvédelmi keretmegállapodásra irányuló tárgyalások sikeres lezárását;

     g)  tartsa szem előtt, hogy a személyes adatok továbbításáról szóló uniós szabályok megtilthatják az ilyen adatok harmadik országokban való feldolgozását, ha azok nem tartják be az uniós megfelelőségi szabványt; ragaszkodjon ahhoz, hogy az adatfeldolgozási berendezések és létesítmények helymeghatározását érintő valamennyi követelmény megfeleljen az adatok továbbításáról szóló uniós szabályoknak; működjön együtt az Egyesült Államokkal és más harmadik országokkal a megfelelő fórumokon abból a célból, hogy szerte a világban hasonlóan magas szintű kereskedelmi adatvédelmi normákat fogadjanak el, különösen az adatkikötőről szóló megállapodás és az adatvédelmi keretmegállapodás keretében;

     h)  biztosítsa, hogy az alapvető jogokkal kapcsolatos jogi konfliktusokról csak az illetékes bíróságok hoznak döntéseket; biztosítsa, hogy a beruházó és állam közötti vitarendezésről (ISDS) szóló esetleges rendelkezések nem akadályozzák az igazságszolgáltatáshoz való jogot, vagy nem ássák alá a demokráciát;

     i)   teljes körűen vegye figyelembe, hogy átláthatóságra és elszámoltathatóságra van szükség a tárgyalások során a folyamat egész ideje alatt, valamint teljesítse az EUMSZ 218. cikke (10) bekezdésében foglalt kötelezettségét – amelynek jogszabályi jellegét a Bíróság közelmúltbeli ítéletében(50) megerősítette –, azaz, hogy a Parlamentet a tárgyalások minden szakaszában haladéktalanul és teljes körűen tájékoztatnia kell; biztosítsa, hogy valamennyi fél tegye nyilvánosan hozzáférhetővé a releváns tárgyalási dokumentumokat – az eseti alapon, egyértelmű indokolással minősítettnek nyilvánítandók kivételével, nyilvánosan indokolva, hogy a szóban forgó dokumentum közzé nem tett részeihez való hozzáférés milyen mértékben veszélyezteti konkrétan és specifikusan a kivételek által védett érdekeket –, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek(51) megfelelően; biztosítsa, hogy a megállapodás semmilyen módon nem érinti a hivatalos dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésről szóló uniós vagy tagállami jogszabályokat;

     j)   a tárgyalások keretében gyakoroljon nagyobb politikai nyomást az USA-ra annak érdekében, hogy megkülönböztetés nélkül valamennyi uniós tagállam állampolgára számára garantáljon teljes vízumviszonosságot és egyenlő bánásmódot az USA-ba való belépésük vonatkozásában;

     k)  az uniós tagállamok és az USA közötti fokozott együttműködés kialakítása érdekében foglaljon bele a megállapodásba egy, a korrupcióról, az adócsalásról, az adókijátszásról és a pénzmosásról szóló záradékot, amely magában foglalja a hatékonyabb nemzetközi együttműködést célzó mechanizmusokat, a kölcsönös jogsegélyt, a vagyonvisszaszerzést, a technikai segítségnyújtást, az információk megosztását és a nemzetközi ajánlások és normák végrehajtását is.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

31.3.2015

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

41

10

2

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Jan Philipp Albrecht, Heinz K. Becker, Michał Boni, Caterina Chinnici, Rachida Dati, Agustín Díaz de Mera García Consuegra, Frank Engel, Cornelia Ernst, Laura Ferrara, Monika Flašíková Beňová, Ana Gomes, Nathalie Griesbeck, Sylvie Guillaume, Jussi Halla-aho, Monika Hohlmeier, Filiz Hyusmenova, Sophia in ‘t Veld, Iliana Iotova, Eva Joly, Sylvia-Yvonne Kaufmann, Barbara Kudrycka, Kashetu Kyenge, Marju Lauristin, Juan Fernando López Aguilar, Roberta Metsola, Louis Michel, Claude Moraes, Péter Niedermüller, Judith Sargentini, Birgit Sippel, Branislav Škripek, Helga Stevens, Traian Ungureanu, Marie-Christine Vergiat, Udo Voigt, Josef Weidenholzer, Cecilia Wikström, Kristina Winberg, Tomáš Zdechovský

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Laura Agea, Carlos Coelho, Pál Csáky, Dennis de Jong, Edouard Ferrand, Marek Jurek, Jean Lambert, Luigi Morgano, Artis Pabriks, Barbara Spinelli, Kazimierz Michał Ujazdowski, Axel Voss

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Dario Tamburrano, Janusz Wojciechowski

16.4.2015

VÉLEMÉNY az Alkotmányügyi Bizottság részéről

a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részére

a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségre (TTIP) irányuló tárgyalásokkal kapcsolatban az Európai Bizottsághoz intézett ajánlásokról

(2014/2228(INI))

A vélemény előadója: Esteban González Pons

JAVASLATOK

Az Alkotmányügyi Bizottság felhívja a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

–       tekintettel az Európai Unió Bíróságának (EUB) ítélkezési gyakorlatára, és különösen a C-350/12. sz. ügyre(52), valamint a 2/13. sz.(53) és az 1/09 sz. véleményre(54),

A.     mivel a Lisszaboni Szerződés a közös kereskedelempolitika hatályát kiterjeszti a közvetlen külföldi befektetésekre, továbbá mivel jelentősen bővíti a Parlament jogkörét a nemzetközi kereskedelmi megállapodások területén a rendszeres tájékoztatáshoz való jogának megerősítése révén és azáltal, hogy a tárgyalások végén a Parlament egyetértésének megkövetelésével növeli döntéshozatali hatáskörét, ezzel közvetlen képviseletet biztosítva a polgároknak a nemzetközi kereskedelmi szerződések elfogadása során;

B.     mivel 2/13. sz. véleményében az EUB rögzítette, hogy az Unió hatásköre a nemzetközi kapcsolatok terén, valamint a nemzetközi megállapodások megkötésére vonatkozó joga szükségszerűen kiterjed arra is, hogy önmagát olyan bíróság határozatainak vesse alá, amelyet ilyen megállapodások alapján hoznak létre vagy jelölnek ki az utóbbiak rendelkezéseinek értelmezése és alkalmazása érdekében; mivel a Bíróság ugyanakkor azt is pontosította, hogy a nemzetközi megállapodásoknak csak akkor lehet kihatása a Bíróság hatáskörére, ha az e hatáskör jellegének megőrzésére vonatkozó alapvető feltételek teljesülnek, és ebből kifolyólag az uniós jogrend autonómiája nem sérül;

1.      a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségről (TTIP) szóló jelenlegi tárgyalásokkal összefüggésben a következő ajánlásokat intézi a Bizottsághoz:

d)     a szabályokat illetően:

i.       értékelje a TTIP hallgatólagos következményeit a szakpolitikai koherencia, nevezetesen az Unió külső tevékenységének különböző területei, illetve az ezek és az egyéb szakpolitikái közötti összhang biztosítása érdekében;

ii.      pontosan határozza meg a Szabályozási Együttműködési Tanács szerepét és hatáskörét, valamint megállapításainak jogi minőségét, figyelembe véve azt, hogy a szabályozási együttműködésnek tiszteletben kell tartania az EU jelenlegi alkotmányos és intézményi kereteit, valamint az európai, nemzeti és helyi hatóságoknak a saját politikáik – különösen a szociális és környezetvédelmi politikák – jogszabályba foglalásával kapcsolatos hatásköreit, továbbá azt, hogy ajánlásainak közvetlen alkalmazása a megfelelő uniós szervekre a Szerződésekben meghatározott jogalkotási eljárások megsértését jelentené, és ezért veszélyeztetné a demokratikus folyamatot és az európai közérdeket;

iii.     biztosítsa, hogy az európai jogi keretrendszeren belül ne lazítsák az előírásokat;

iv.     mivel a TTIP a várakozások szerint „élő megállapodás” lesz, amely a jövőben további ágazati mellékletekkel egészülhet ki, gondoskodjon arról, hogy ez a mechanizmus garantálja a parlamenti felügyelet lehetőségét, biztosítva a Parlament és az USA Kongresszusa számára a folyamatos tájékoztatást és azt, hogy a jogalkotáshoz fűződő parlamenti jogok tiszteletben tartásával lehetőségük legyen a TTIP által előirányzott jogalkotási párbeszéd kezdeményezésére, alakítására és ellenőrzésére;

v.      úgy véli, hogy az Unió igen magas szintű védelmi intézkedései és előírásai, amelyeket demokratikus folyamat révén fogadtak el, olyan eredmények, amelyek érdemesek a lehető legmagasabb szintű védelemre, és követeli, hogy az Unióban és tagállamaiban meglévő – például termékbiztonsági, egészségügyi, szociális szférára vonatkozó, környezetvédelmi, klíma-, élelmiszer- és állatvédelmi, valamint fogyasztóvédelmi és adatvédelmi – jogi előírásokat semmilyen formában se lazítsák;

vi.     ne hagyja jóvá a beruházó és az állam közötti vitarendezési mechanizmusnak a TTIP-be való belefoglalását, tekintettel az Unió és az Egyesült Államok fejlett jogrendszerére, valamint arra, hogy a beruházási jogviták rendezésére a legalkalmasabb eszköz egy államok közötti vitarendezési rendszer és a nemzeti bíróságok igénybevétele;

vii.    figyelemmel arra, hogy az USA és az EU joghatóságán belül nem áll fenn a bírói kar politikai befolyásolásának vagy a külföldi befektetőkkel szemben az igazságszolgáltatás megtagadásának veszélye, egy magán választottbíróságokon alapuló beruházó és állam közötti vitarendezés veszélyeztetheti az Európai Unió és a tagállamok nemzeti, regionális és helyi hatóságainak a közérdeknek megfelelő szabályozáshoz való jogát, különösen a szociális és környezetvédelmi politika tekintetében, és ezért nem tartaná tiszteletben az EU alkotmányos kereteit; javasoljon állandó megoldást a beruházó és állam közötti vitarendezésre, amelynek keretében az esetleges ügyeket hivatásos bírók nyilvános tárgyalás keretében átlátható módon bírálják el, és amely után legalább egy alkalommal fellebbezést lehet előterjeszteni;

e)      az átláthatóságot, a civil társadalmi részvételt és a nyilvánosság tájékoztatását illetően:

iii.     míg egy ilyen nagy gazdasági és politikai jelentőségű kereskedelmi megállapodásra vonatkozó tárgyalások hatékonysága érdekében a titkosság bizonyos mértékben szükséges, folytassa a TTIP-tárgyalások átláthatóbbá és a nyilvánosság számára hozzáférhetőbbé tételére irányuló erőfeszítéseit, többek között azáltal, hogy nyilvánosságra hoz minden olyan uniós tárgyalási szöveget, amelyet a Bizottság a tagállamokkal és a Parlamenttel már megosztott, mivel az európai intézményeknek élen kell járniuk az átláthatóság előmozdítása terén;

iv.     haladéktalanul és teljes körűen tájékoztassa a Parlamentet az eljárás valamennyi lépéséről, az EUB C-358/11. sz. ügyben hozott ítéletének megfelelően; biztosítson hozzáférést valamennyi európai parlamenti képviselő számára az összes korlátozott hozzáférésű dokumentumhoz, és vegye fel az egységes szerkezetbe foglalt szövegeket azon dokumentumok jegyzékébe, amelyekbe az európai parlamenti képviselők betekinthetnek;

v.      hajtsa végre az európai ombudsman 2015. január 6-i ajánlásait a tárgyalási folyamat legitimitásának és átláthatóságának további növelése érdekében azáltal, hogy honlapján teljes mértékben, tevékenyen és mindenre kiterjedően megfelel a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés szabályainak az EU valamennyi hivatalos nyelvén, továbbá hogy kiegyensúlyozott és átlátható nyilvános részvételt biztosít a tagállamok parlamentjei számára;

vi.     felszólítja ezért a Bizottságot, hogy támogassa és folytassa a tárgyalásokat a Tanáccsal a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK rendelet módosítása előtti akadályok elhárítása érdekében;

vii.    vizsgálja meg egy vegyes típusú megállapodás jogi következményeit; teljes mértékben vonja be a nemzeti parlamenteket a TTIP részleteiről folytatott vitába, és rendszeresen tájékoztassa őket a tárgyalások állásáról, figyelembe véve visszajelzéseiket, különösen mivel a megállapodás végül valószínűleg „vegyes típusú” megállapodás lesz, amely így nemzeti szinten is ratifikálandó;

viii.    késedelem nélkül hozzon létre egy valamennyi európai intézmény által használandó kötelező átláthatósági nyilvántartást a TTIP-tárgyalásokkal kapcsolatos lobbitevékenységek teljes áttekinthetőségének biztosítása érdekében.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

16.4.2015

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

13

9

2

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Mercedes Bresso, Elmar Brok, Fabio Massimo Castaldo, Richard Corbett, Pascal Durand, Esteban González Pons, Danuta Maria Hübner, Ramón Jáuregui Atondo, Constance Le Grip, Jo Leinen, Petr Mach, Maite Pagazaurtundúa Ruiz, György Schöpflin, Pedro Silva Pereira, Barbara Spinelli, Claudia Tapardel, Kazimierz Michał Ujazdowski, Rainer Wieland

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Max Andersson, Gerolf Annemans, Marcus Pretzell, Helmut Scholz

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Rosa Estaràs Ferragut, José Inácio Faria, Gabriel Mato, Ramón Luis Valcárcel Siso

30.4.2015

VÉLEMÉNY a Petíciós Bizottság részéről

a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részére

a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségre (TTIP) irányuló tárgyalásokkal kapcsolatban az Európai Bizottsághoz intézett ajánlásokról

(2014/2228(INI))

A vélemény előadója: Jarosław Wałęsa

JAVASLATOK

A Petíciós Bizottság felhívja a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

–   tekintettel az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok közötti transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségről (TTIP) zajló tárgyalásokra vonatkozó, 2013. június 14-i irányelvekre,

–   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 206. és 207. cikkére,

–   tekintettel az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokról szóló, 2012. október 23-i(55), az Amerikai Egyesült Államokkal folytatott uniós kereskedelmi és befektetési tárgyalásokról szóló, 2013. május 23-i(56), valamint az egyesült államokbeli NSA megfigyelési programjáról, a különféle tagállamokban megfigyelést végző szervekről és az uniós polgárok alapvető jogaira gyakorolt hatásukról, valamint a transzatlanti bel- és igazságügyi együttműködésről szóló, 2014. március 12-i(57) korábbi állásfoglalásaira,

–   tekintettel az európai ombudsman 2013. évi tevékenységéről szóló éves jelentésről szóló, 2015. január 15-i állásfoglalására,

–   tekintettel az 1221/13., 1635/13., 1960/13., 2694/13., 2721/13., 2859/13., 0149/14., 0184/14., 0195/14., 0242/14., 0589/14., 0706/14., 0722/14., 0738/14., 0783/14., 0949/14., 0973/14., 1032/14., 1122/14., 1336/14., 1575/14., 1649/14., 2062/14., 2268/14., 2314/14., 2328/14., 2647/14. és 0033/15. sz. petíciókra,

–   tekintettel az európai ombudsmannak a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségről szóló tárgyalások átláthatóságával és a nyilvánosság részvételével kapcsolatos vizsgálatára (OI/10/2014/RA),

–   tekintettel a Bizottság által a TTIP keretén belüli beruházásvédelemről és beruházó és állam közötti vitarendezésről indított nyilvános konzultáció eredményére,

–   tekintettel az Unió főtárgyalója, Ignacio García-Bercero által amerikai tárgyalópartnerének, Daniel Mullanynak küldött, 2014. június 5-i levélre, amelyben kijelentette, hogy „a tárgyalásokkal kapcsolatos dokumentumokat nem hozzák nyilvánosságra még maximum 30 évig”,

A. mivel a Bizottság jelenleg tárgyalásokat folytat az Egyesült Államokkal az Európai Unió nevében egy mélyreható, átfogó és magas szintű kereskedelmi és beruházási partnerségi megállapodásról (transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerség vagy TTIP), amelynek célja az áruk és szolgáltatások kereskedelmi cseréjének elősegítése és megkönnyítése, valamint a beruházások fokozása, többek között a kereskedelmi akadályok megszüntetése révén; mivel jelentős számú európai polgár adott hangot azon jogos aggályának, hogy ez a megállapodás alapvető uniós szabályokat veszélyeztetne, különösen a munkavállalói jogok, a környezetvédelem, valamint az élelmiszerekre vonatkozó és a biztonsági előírások területén;

B.  mivel Juncker elnök felkérte a hivatalba lépő Bizottság összes tagját, hogy „tegyék nyilvánossá a szakmai szervezetekkel vagy önfoglalkoztató személyekkel az uniós politikai döntéshozatallal, illetve végrehajtással kapcsolatos ügyekben zajló összes kapcsolatfelvételt és találkozót” a Bizottság által az Unió nevében jelenleg tárgyalt, az Egyesült Államokkal kötendő kiterjedt kereskedelmi és beruházási partnerségi megállapodás vonatkozásában; mivel a nagyobb átláthatóság és a nyilvános vitát segítő információk proaktív biztosítására irányuló fokozottabb erőfeszítések jelentik az egyetlen hatékony módját annak, hogy ne legyen zavar és félreértés a nyilvánosság körében;

C. mivel a TTIP célja az EU és az USA közötti kereskedelem és befektetések fokozása anélkül, hogy az kihatna az uniós vívmányokban megszilárdult elvekre vagy a fenntartható fejlődésre, a tisztességes munkahelyek teremtésére vagy az európai szociális modell előmozdítására;

D. mivel a tárgyalások példa nélküli közérdeklődést keltettek fel, tekintettel a TTIP lehetséges gazdasági, társadalmi és politikai hatásaira és a titkolózó módon lefolytatott tárgyalásokra;

E.  mivel a Bizottság korábbi elnöke, José Manuel Barroso felhívta a civil társadalmat, hogy konstruktívan és elkötelezetten vállaljon szerepet a TTIP-ről szóló tárgyalások során;

F.  mivel a civil társadalom aggályainak adott hangot a TTIP-vel kapcsolatban;

G. mivel a Bizottság 2014. szeptember 10-én azzal az indokkal utasította el a „Stop TTIP” címet viselő európai polgári kezdeményezés nyilvántartásba vételét, hogy az kívül esik a Bizottságnak a Szerződések végrehajtásához szükséges uniós jogi aktusra irányuló javaslatok benyújtására vonatkozó hatáskörén; mivel a „Stop TTIP” kezdeményezést azóta a 211/2011/EU rendeletben megállapított eljárás keretein kívül elindították, és már több mint egymillióan támogatták aláírásukkal; mivel a Petíciós Bizottság számtalan petíciót kapott, amelyek a TTIP-vel kapcsolatos aggodalmakat vetnek fel; mivel a petíciók benyújtóinak aggodalmai főleg az import élelmiszerek biztonságával és minőségével kapcsolatos kockázatokat, az Unióból az USA-ba történő adattovábbítást, különösen az USA által a természetes és jogi személyekről gyűjtött adatok továbbítását (az uniós polgárok „digitális önrendelkezéshez” való joga), a tárgyalások során hiányzó átláthatóságot, a TTIP lehetséges – különösen a foglalkoztatást és a béreket érintő – kedvezőtlen gazdasági hatását, valamint az állami hatóságok szabályozási jogának a beruházó és állam közötti vitarendezési mechanizmusok révén a vállalatokra történő átruházását érintik;

H. mivel az uniós polgároknak az uniós intézmények dokumentumaihoz való nyilvános hozzáféréshez fűződő joga alapvető jog, amely azt hivatott biztosítani, hogy részt vehessenek az uniós döntéshozatalban, és elszámoltathassák az EU-t és intézményeit, erősítve az Unió demokratikus jellegét;

I.   mivel az uniós polgároktól érkezett, több tízezer uniós polgár aláírását tartalmazó petíciók mindegyike egyértelműen kritikus álláspontot képvisel a TTIP-ről folytatott tárgyalásokkal kapcsolatban, és figyelmeztet arra a veszélyre, amelyet egy ilyen megállapodás jelentene az európai életmódra nézve, nevezetesen társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi téren és a demokrácia területén;

J.   mivel az európai ombudsman a TTIP átláthatóságával kapcsolatos 2014. júliusi vizsgálatában kivizsgálta a kulcsfontosságú dokumentumok visszatartását és a bizonyos érdekelt feleknek állítólagosan biztosított privilegizált hozzáférést; mivel az ombudsmanhoz több mint 6000 elektronikus levél érkezett a TTIP-re vonatkozóan indított nyilvános konzultációja keretében;

K.  mivel szociális téren a különböző petíciók súlyos aggályokat fogalmaznak meg a megállapodásnak a közegészségügyet, az uniós egészségügyi rendszereket és általában véve a közszolgáltatásokat, valamint a nyugdíjrendszereket érintő potenciális kedvezőtlen hatásaival kapcsolatban; mivel félelmek merülnek fel a munkafeltételek rosszabbodásával kapcsolatban, tekintettel arra, hogy az Egyesült Államokban a munkaügyi kapcsolatokat nem szabályozzák, és hiányzik a kollektív szerződések kultúrája;

L.  mivel kutatásokat követően az európai ombudsman aggodalmát fejezte ki a TTIP-ről folytatott tárgyalások átláthatóságának és a nyilvánosság tárgyalásokban való részvételének hiánya miatt;

M. mivel a legtöbb beérkezett petíció kifejezetten felszólít vagy a tárgyalások Bizottság általi leállítására, vagy a megállapodás Európai Parlament általi végső elutasítására;

1.  hangsúlyozza az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok közötti kiegyensúlyozott kereskedelmi és beruházási kapcsolatok olyan megfelelő biztosítékok mellett történő fejlesztésének fontosságát, amelyek a legmagasabb szintű munkaügyi, szociális, egészségügyi és környezetvédelmi normákat biztosítják globális szinten, a növekedés és a foglalkoztatás elősegítése, valamint új gazdasági lehetőségek megteremtése és a globalizáció szabályozása érdekében és céljából, a szociális és a környezeti dömping kizárása mellett;

2.  üdvözli az EU és az USA közötti, a védelem és a kockázatkezelés eltérő megközelítéseivel nem igazolható technikai jellegű kereskedelmi akadályok – így például az eljárások megkettőzése, a nem következetes termékelőírások és a kettős tesztelés – megszüntetésére és a szükségtelen szabályozási összeegyeztethetetlenségek csökkentésére irányuló célkitűzést;

3.  felhívja a Bizottságot, hogy a tárgyalások folytatódása esetén ellenezze a beruházó és állam közötti vitarendezés TTIP-be való felvételét, mivel a beruházásvédelem érvényesítésére léteznek egyéb lehetőségek, például belföldi jogorvoslatok;

4.  megjegyzi, hogy a szabályozás összeegyeztethetősége nem érintheti a közszolgáltatásokat, illetve azt a mindenek felett álló szuverén jogot, hogy mindkét oldal közhatalmi szervei maguk által megfelelőnek tartott egészségügyi, gyógyszer-hozzáférési, adatvédelmi biztonsági, fogyasztói jogi, munkajogi, környezetvédelmi, állatjóléti,² megelőző fogyasztóvédelmi és kulturális sokszínűségi szabályozást fogadjanak el az elővigyázatosság elvével összhangban;

5.  felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az uniós környezetvédelmi normák a jelenlegi szinten maradjanak;

6.  rámutat arra, hogy az úgynevezett kulturális kivétel értelmében a kulturális szolgáltatásokat és termékeket az egyéb kereskedelmi szolgáltatásoktól és termékektől eltérően kell kezelni;

7.  hangsúlyozza a mobilitási csomag és az összes uniós tagállam polgáraira vonatkozó vízumviszonosság bevezetésének fontosságát, emlékeztetve arra, hogy az európai áruszolgáltatókra és szolgáltatásnyújtókra vonatkozó vízumkönnyítés az egyik kulcselem a TTIP-megállapodás előnyeinek teljes kihasználása szempontjából;

8.  rámutat arra, hogy az Amerikai Egyesült Államok nem ratifikálta a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) olyan alapvető munkaügyi normákról szóló egyezményeit, mint a kollektív tárgyalás, az egyesülési szabadság és a szervezkedési jog;

9.  hangsúlyozza, hogy a munkahelyi demokratikus döntéshozatalt alááshatja az, ha a munkavállalók védelmére kereskedelmi akadályként tekintenek;

10. megjegyzi, hogy a Bizottság valódi erőfeszítéseket tett a TTIP-re vonatkozó tárgyalási folyamat átláthatóbbá tétele érdekében, különösen a TTIP-vel kapcsolatos tárgyalásokra vonatkozó európai irányelvek közzététele fényében (1103/13 CL 1); sajnálja, hogy ezt az alapvető dokumentumot csak 2014. október 9-én tették közzé, holott a tárgyalások 2013 júniusában kezdődtek; emlékeztet arra, hogy a Bizottság jogi kötelezettsége, hogy minden körülmények között megfeleljen a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés 1049/2001 rendeletben meghatározott szabályainak; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az európai parlamenti képviselők számára a TTIP tárgyalási szövegeihez eddig rendkívül korlátozott hozzáférést biztosítottak; rámutat arra, hogy az Európai Parlament biztonságos olvasótermében elérhető dokumentumok nem tartalmaznak egységes szerkezetbe foglalt anyagokat, sem pedig az USA által előterjesztett szövegeket; hangsúlyozza, hogy az összes érdekelt féllel történő nyilvános konzultáció formájában megvalósuló közvetlen és nyílt párbeszéd révén biztosítani kell az átláthatóságot;

11. üdvözli az európai ombudsmannak a dokumentumok proaktívabb közzétételének szükségességére vonatkozó vizsgálatát; sürgeti a Bizottságot, hogy mihamarabb hajtsa végre az ombudsmannak az egységes szerkezetbe foglalt tárgyalási szövegek nyilvános hozzáférhetőségével, a TTIP dokumentumainak fokozottabb, proaktív közzétételével, valamint a Bizottság tisztviselői által a TTIP ügyében vállalkozói szervezetekkel, lobbicsoportokkal, illetve nem kormányzati szervezetekkel tartott találkozók nagyobb átláthatóságával kapcsolatos ajánlásait; úgy véli, hogy a Bizottság részéről az átláthatóság proaktívabb megközelítése a polgárok szemében demokratikusabbá és legitimebbé tehetné a tárgyalási folyamatot, ezért sürgeti a Bizottságot, hogy a Kereskedelmi Világszervezet keretében lefolytatott összes nemzetközi kereskedelmi tárgyalás során alkalmazott gyakorlatot követve tegyen közzé minden tárgyalási dokumentumot, köztük az USA Uniónak tett ajánlatait, valamint mozdítsa elő a különböző érdekelt felek, különösen a civil társadalom és a fogyasztói szervezetek részvételét és bevonását a tárgyalási folyamatokba;

12. felhívja a Bizottságot, hogy gondoskodjon arról, hogy a kereskedelempolitikai weboldalán elérhető TTIP-dokumentumok listája hozzáférhető, teljes, kimerítő és részletes legyen, és a szakszervezetekkel, nem kormányzati szervezetekkel és civil társadalmi szervezetekkel folytatott rendszeres találkozókkal segítse elő az ezen információkhoz való hozzáférést; hangsúlyozza, hogy a legfontosabb dokumentumoknak – és különösen az Unió tárgyalási álláspontjaira vonatkozóknak – az EU minden hivatalos nyelvén elérhetőnek kell lenniük, ezzel biztosítva, hogy a dokumentumokhoz minden uniós polgár valódi hozzáféréssel rendelkezzen, és azokat teljes mértékben megértse;

13. kéri a Bizottságot, hogy haladéktalanul és teljes körűen tájékoztassa a Parlamentet az eljárás valamennyi lépéséről, az EUB C-358/11. sz. ügyben hozott ítéletének megfelelően; kéri továbbá a Bizottságot, hogy biztosítson hozzáférést valamennyi európai parlamenti képviselő számára az összes korlátozott hozzáférésű dokumentumhoz, és vegye fel az egységes szerkezetbe foglalt szövegeket azon dokumentumok jegyzékébe, amelyekbe az európai parlamenti képviselők betekinthetnek;

14. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a több mint másfél millió európai által benyújtott petíciót a Bizottság az európai polgári kezdeményezés jogi keretrendszerének korlátai miatt nem minősítette európai polgári kezdeményezésnek; sajnálja, hogy ezek a korlátok valójában azt eredményezik, hogy kereskedelmi kérdésekkel kapcsolatos európai polgári kezdeményezés csak egy adott kereskedelmi megállapodás hatálybalépése után lenne elfogadható, és hogy a folyamatban lévő kereskedelmi tárgyalások befolyásolására irányuló európai polgári kezdeményezések a jelenlegi keretek szerint nem megengedettek;

15. úgy véli, hogy a köz érdekében az adatvédelmet nem szabad a TTIP-vel összefüggő lobbitevékenység nyilvános kontrolljának automatikus akadályaként használni, továbbá hogy az adatvédelmi aggályokat oly módon is lehet kezelni, hogy a résztvevőket a találkozókra való meghívás során tájékoztatják arról, hogy nevüket nyilvánosságra kívánják hozni, valamint világossá teszik, hogy a TTIP nem veszélyeztetheti az uniós polgárok digitális önrendelkezéshez való jogát vagy az európai adatvédelmi jogszabályok betartását, és köteles tekintetbe venni különösen az Európai Bíróság (C-132/12. sz. ügyben hozott) ítéletét a személyes adatok tárolásának megszüntetéséhez való jogról, valamint a javasolt általános adatvédelmi rendeletet; kéri a Bizottságot annak biztosítására, hogy az Európai Unió Alapjogi Chartája 7. és 8. cikkének tiszteletben tartása érdekében a tárgyalások ne terjedjenek ki az adatvédelem kérdésére;

16. hangsúlyozza a tárgyalások által érintett bizonyos területek érzékenységét, amelyek esetében a kompromisszum nem fogadható el, ilyen például a mezőgazdasági ágazat, ahol a géntechnológiával módosított szervezetekkel (GMO-k), a címkéken feltüntetendő információkra vonatkozó követelményekkel, a klónozással, a környezetvédelmi követelményekkel és minden egyéb, a fogyasztók és az állatok egészségét érintő normával kapcsolatos felfogás eltérő az Egyesült Államokban és az Európai Unióban; arra ösztönzi a Bizottságot, hogy e tekintetben alkalmazzon „pozitív listás” megközelítést, ami előfeltétele a kérdés összes érdekelt fél felé történő tisztázásának; felhív ezért arra, hogy ezekre a területekre ne vonatkozzon a szabályozási együttműködés vagy bármely más további, egészségügyi és növény-egészségügyi szabványokra, illetve a kereskedelem technikai akadályaira vonatkozó szabály; egyértelmű címkézési szabályok meghatározására szólít fel a fogyasztók választási lehetőségeinek megerősítése érdekében azon területeket érintően, amelyek esetében már folyik kereskedelem érzékeny ágazatokban, például a GMO-k esetében;

17. rámutat arra, hogy a nyilvánosság nagyfokú ellenőrzést gyakorol a megállapodás felett petíciók útján, amelyek jelentős aggályokat vetnek fel a tárgyalások átláthatóságával, valamint a munkavállalói jogokra és a közszolgáltatásokra – köztük az egészségügyre, a szociális szolgáltatásokra, az oktatásra, a vízellátásra és a szennyvízelvezetésre – gyakorolt kedvezőtlen hatásokkal kapcsolatban;

18. felhívja a Bizottságot, hogy szilárdan kötelezze el magát az uniós jogszabályokban meghatározott élelmiszer-biztonsági, egészségügyi és állat-egészségügyi, valamint állatjóléti előírások szigorú megőrzése mellett, valamint hogy biztosítsa, hogy ne sérüljenek az Unió alapvető értékei, például az elővigyázatosság elve, az állatok érző lényekként való elismerése az EUMSZ 13. cikkében foglaltaknak megfelelően, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartája, és tartsák tiszteletben ezeket;

19. felhívja a Bizottságot annak megakadályozására, hogy olyan termékek kerüljenek az uniós piacra, amelyeket nem az uniós élelmiszer-biztonsági, egészségügyi és állat-egészségügyi, valamint állatjóléti normáknak megfelelően állítottak elő;

20. felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az olyan termékek, mint a GMO-k vagy a klónozott állatokból és utódaikból származó termékek, valamint az Unióban tiltott anyagokat tartalmazó termékek ne jelenhessenek meg az uniós piacon, illetve ne kerülhessenek be az uniós élelmiszerláncba;

21. hangsúlyozza, hogy a fogyasztóvédelmet, továbbá az élelmiszerekre és a termékekre vonatkozó magasabb európai minőségi és biztonsági standardoknak való megfelelést, a legmagasabb szintű környezetvédelmi normákat és az ipari kibocsátás Unión és Egyesült Államokon belüli legszigorúbb ellenőrzését, valamint a polgárok adatainak védelmét szolgáló megfelelő biztosítékokat kell a TTIP-ről folytatott tárgyalások középpontjába állítani, aminek különösen a következőket kell eredményeznie:

     – a gyógyszerekre vonatkozóan végzett klinikai vizsgálatokból származó klinikai adatok teljes körű átláthatósága és nyilvános hozzáférhetősége;

     – az orvostechnikai eszközökre vonatkozóan végzett klinikai vizsgálatokból származó klinikai adatok teljes körű átláthatósága és nyilvános hozzáférhetősége;

     – az emberi, állati, illetve növényi élet és egészség védelme a két oldal érzékenységeinek és alapvető értékeinek tiszteletben tartása és megőrzése révén, amilyen például az Unió számára az elővigyázatosság elve;

     hangsúlyozza továbbá, hogy a tárgyalófeleknek mindaddig nem szabadna adatvédelemmel kapcsolatos kötelezettségvállalásokat mérlegelniük a TTIP keretében, amíg le nem zárul az EU és az USA között e téren folyamatban lévő jogalkotási munka;

22. hangsúlyozza, hogy a TTIP-ről folytatott tárgyalások központi elemévé kell tenni az egyes államok és maga az Európai Unió jogalkotáshoz és gazdaságszabályozáshoz való szuverén jogának tiszteletben tartását;

23. felhívja a Bizottságot, hogy jelölje meg, hogyan és mikor fogja végrehajtani az egyes javasolt intézkedéseket, és hogyan fogja elvégezni az említett petíciók nyomon követését; úgy véli, hogy mivel a tárgyalások folyamatban vannak, hasznos volna, ha a Bizottság két hónapon belül, 2015. május 31-ig elvégezné a nyomon követést;

24. megjegyzi, hogy a Bizottsághoz összesen közel 150 000 válasz érkezett a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerség keretein belüli beruházásvédelemről és beruházó és állam közötti vitarendezésről folytatott nyilvános konzultáció során, és a válaszadók 97%-a elutasította a beruházó és állam közötti vitarendezés TTIP-be való felvételét; hangsúlyozza, hogy a beruházó és állam közötti vitarendezésnek az unió igazságügyi rendszerével való összeegyeztethetőségével, és különösen az EUB joghatóságának és a kormányok szabályozáshoz való jogának tiszteletben tartásával kapcsolatos aggályokat a válaszadók széles körben osztják; megjegyzi, hogy szokatlan módon sok észrevétel érkezett egyéni válaszadóktól, ami rávilágít arra, hogy a TTIP milyen mértékben mozgósítja a társadalmat, és hogy egyes válaszadók, például a szakszervezetek vagy a nagy civil társadalmi szervezetek nagyszámú egyéni tagot képviselnek, akiknek a száma jóval meghaladja a Bizottsághoz érkezett válaszok teljes számát; hangsúlyozza, hogy a beruházásvédelmi rendelkezéseknek garantálniuk kellene az állam számára a szabályozás képességét, és úgy véli e tekintetben, hogy az EUB-nek meg kellene őriznie az európai uniós jog végső értelmezésére vonatkozó kizárólagos hatáskörét.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

16.4.2015

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

25

2

3

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Marina Albiol Guzmán, Margrete Auken, Beatriz Becerra Basterrechea, Heinz K. Becker, Soledad Cabezón Ruiz, Andrea Cozzolino, Pál Csáky, Miriam Dalli, Rosa Estaràs Ferragut, Eleonora Evi, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Sylvie Goddyn, Peter Jahr, Rikke Karlsson, Jude Kirton-Darling, Svetoslav Hristov Malinov, Notis Marias, Edouard Martin, Roberta Metsola, Julia Pitera, Gabriele Preuß, Laurențiu Rebega, Sofia Sakorafa, Jarosław Wałęsa, Cecilia Wikström, Tatjana Ždanoka

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Michela Giuffrida, Jérôme Lavrilleux, Josep-Maria Terricabras, Ángela Vallina, Rainer Wieland

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Isabella Adinolfi, José Blanco López, Paul Brannen

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

28.5.2015

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

28

13

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

William (The Earl of) Dartmouth, Tiziana Beghin, David Borrelli, Daniel Caspary, Marielle de Sarnez, Christofer Fjellner, Eleonora Forenza, Yannick Jadot, Ska Keller, Jude Kirton-Darling, Bernd Lange, Jörg Leichtfried, David Martin, Emmanuel Maurel, Emma McClarkin, Anne-Marie Mineur, Alessia Maria Mosca, Franz Obermayr, Artis Pabriks, Franck Proust, Godelieve Quisthoudt-Rowohl, Inmaculada Rodríguez-Piñero Fernández, Tokia Saïfi, Matteo Salvini, Marietje Schaake, Helmut Scholz, Joachim Schuster, Joachim Starbatty, Adam Szejnfeld, Iuliu Winkler

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Goffredo Maria Bettini, Dita Charanzová, Georgios Epitideios, Seán Kelly, Sander Loones, Gabriel Mato, Adina-Ioana Vălean, Jarosław Wałęsa

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Theresa Griffin, Evžen Tošenovský, Cecilia Wikström

(1)

         http://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-11103-2013-DCL-1/hu/pdf

(2)

         http://www.consilium.europa.eu/uedocs/cms_Data/docs/pressdata/en/ec/141920.pdf

(3)

         http://www.consilium.europa.eu/uedocs/cms_data/docs/pressdata/EN/foraff/145906.pdf

(4)

         http://europa.eu/rapid/press-release_STATEMENT-14-1820_en.htm

(5)

         http://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-79-2014-INIT/en/pdf

(6)

         http://ec.europa.eu/priorities/docs/pg_hu.pdf

(7)

         http://ec.europa.eu/news/2014/docs/c_2014_9052_en.pdf

(8)

         http://europa.eu/rapid/press-release_IP-14-2341_en.htm

(9)

          http://ec.europa.eu/dgs/health_consumer/information_sources/docs/from_farm_to_fork_2004_en.pdf

(10)

        http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2015/january/tradoc_153022.pdf

(11)

        http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2015/january/tradoc_153023.pdf

(12)

        http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2015/january/tradoc_153024.pdf

(13)

        http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2015/january/tradoc_153025.pdf

(14)

        http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2015/january/tradoc_153026.pdf

(15)

        http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2015/january/tradoc_153027.pdf

(16)

        http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2015/january/tradoc_153028.pdf

(17)

        http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2015/january/tradoc_153029.pdf

(18)

        http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2015/january/tradoc_153030.pdf

(19)

        http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2015/january/tradoc_153031.pdf

(20)

        http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2015/january/tradoc_153032.pdf

(21)

        http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2015/february/tradoc_153120.pdf

(22)

        http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2014/may/tradoc_152512.pdf

(23)

        https://webgate.ec.testa.eu/docfinder/extern/aHR0cDovLw==/ZXVyLWxleC5ldXJvcGEuZXU=/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:52015DC0127&rid=1

(24)

        HL C 68. E, 2014.3.7., 53. o.

(25)

        Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0227.

(26)

        Elfogadott szövegek, P7_TA(2015)0009.

(27)

     http://europa.eu/rapid/press-release_MEMO-13-94_hu.htm

(28)

            Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0227.

(29)

            http://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-11103-2013-DCL-1/en/pdf

(30)

            http://www.ustr.gov/sites/default/files/2013%20SPS.pdf

http://www.ustr.gov/sites/default/files/FINAL-2014-SPS-Report-Compiled_0.pdf

(31)

            http://www.ustr.gov/sites/default/files/2013%20TBT.pdf

http://www.ustr.gov/sites/default/files/2014%20TBT%20Report.pdf

(32)

            http://www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/etudes/join/2013/507492/IPOL-ENVI_ET(2013)507492_EN.pdf

(33)

            http://www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/STUD/2014/536293/IPOL_STU(2014)536293_EN.pdf

(34)

            http://unctad.org/en/PublicationsLibrary/webdiaepcb2014d4_en.pdf

(35)

            http://ec.europa.eu/dgs/health_consumer/information_sources/docs/from_farm_to_fork_2004_en.pdf

(36)

            http://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-11103-2013-DCL-1/hu/pdf

(37)

            http://europa.eu/rapid/press-release_STATEMENT-14-12_en.htm

(38)

            http://www.whitehouse.gov/the-press-office/2014/03/26/press-conference-president-obama-european-council-president-van-rompuy-a

(39)

            Lásd az USA kereskedelmi képviselőjének a kereskedelem technikai akadályairól szóló 2014-es jelentését (45. o.).

(40)

            Az Egyesült Államok esetében lásd az USA kereskedelmi képviselőjének a kereskedelem technikai akadályairól szóló 2013-as és 2014-es jelentését.

(41)

            http://www.unscn.org/files/Announcements/Other_announcements/A-HRC-26-31_en.pdf

(42)

            http://apps.who.int/iris/bitstream/10665/94384/1/9789241506236_eng.pdf?ua=1

(43)

            http://www.who.int/dg/speeches/2013/health_promotion_20130610/en/

(44)

            http://www.healthpolicyjrnl.com/article/S0168-8510(14)00203-6/abstract

(45)

            C(2014) 9052 final.

(46)

            http://www.ombudsman.europa.eu/hu/cases/correspondence.faces/en/58643/html.bookmark

(47)

            Lásd Cecilia Malmström EU kereskedelmi biztos 2014. december 11-i beszédét.

(48)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0227.

(49)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0230.

(50)

A C-658/11 Parlament kontra Tanács ügyben 2014. június 24-én hozott ítélet.

(51)

HL L 145., 2001.5.31., 43. o.

(52)

A C-350/12. sz., az Európai Unió Tanácsa kontra Sophie in’t Veld ügy.

(53)

A Bíróság 2/13. sz. véleménye, Az Európai Uniónak az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményhez történő csatlakozása – Az említett tervezetnek az EU- és az EUM-Szerződéssel való összeegyeztethetősége.

(54)

A Bíróság 1/09. sz. véleménye, Megállapodástervezet – A szabadalmi jogviták rendezésére szolgáló egységes rendszer létrehozása – Európai és közösségi szabadalmi bíróság – Az említett tervezet Szerződésekkel való összeegyeztethetősége.

(55)

HL C 68. E, 2014.3.7., 53. o.

(56)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0227.

(57)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0230.

Utolsó frissítés: 2015. június 5.Jogi nyilatkozat