Eljárás : 2013/0402(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0199/2015

Előterjesztett szövegek :

A8-0199/2015

Viták :

PV 13/04/2016 - 22
CRE 13/04/2016 - 22

Szavazatok :

PV 14/04/2016 - 7.7
CRE 14/04/2016 - 7.7

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2016)0131

JELENTÉS     ***I
PDF 811kWORD 803k
2015. június 22.
PE 546.885v02-00 A8-0199/2015

a nem nyilvános know-how és üzleti információk (üzleti titkok) jogosulatlan megszerzésével, felhasználásával és felfedésével szembeni védelemről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról

(COM(2013)0813 – C7-0431/2013 – 2013/0402(COD))

Jogi Bizottság

Előadó: Constance Le Grip

MÓDOSÍTÁSOK
AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

a nem nyilvános know-how és üzleti információk (üzleti titkok) jogosulatlan megszerzésével, felhasználásával és felfedésével szembeni védelemről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról

(COM(2013)0813 – C7-0431/2013 – 2013/0402(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–       tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2013)0813),

–       tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7-0431/2013),

–       tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–       tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, 2014. március 25-i véleményére(1),

–       tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–       tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére, valamint az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság és a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság véleményére (A8–0199/2015),

1.      elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.      felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.      utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Módosítás    1

AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI(2)*

a Bizottság javaslatához

---------------------------------------------------------

2013/0402 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

a nem nyilvános know-how és üzleti információk (üzleti titkok) jogosulatlan megszerzésével, felhasználásával és felfedésével szembeni védelemről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(3),

az európai adatvédelmi biztossal folytatott egyeztetést követően(4),

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)      A vállalkozások és nem üzleti alapon működő kutatóintézetek beruházásokat eszközölnek a tudásalapú gazdaság valutájaként szolgáló és versenyelőnyt biztosító know-how és információk megszerzésébe, fejlesztésébe és alkalmazásába. Az intellektuális tőke létrehozására és alkalmazására irányuló ezen beruházások meghatározóak piaci innovatív teljesítményük és versenyképességük, és ezen keresztül a beruházások megtérülése szempontjából, ami az üzleti célú kutatás-fejlesztés mozgatórugója. Amennyiben kutatási és innovációs beruházásaik teljes körű kiaknázása nyilvános módon nem megoldható, a vállalkozások különböző eszközöket vesznek igénybe innovatív tevékenységeik eredményeinek kisajátítása érdekében. Ezen eszközök közé tartoznak a szellemitulajdon-jogok, így a szabadalmak, formatervezési minták és a szerzői jog is. Egy másik eszköz lehet az ismeretanyaghoz való hozzáférés védelme és a szervezet számára értékes, széles körben nem ismert tudás kiaknázása. Az ilyen jellegű nem nyilvános, és a jogosult szándéka szerint bizalmasan kezelendő, értékes know-how és üzleti információ üzleti titoknak minősül. Méretüktől függetlenül a vállalkozások az üzleti titkokat ugyanannyira értékesnek tartják, mint a szabadalmakat vagy a szellemitulajdon-jogok egyéb formáit, és az információk bizalmas kezelését olyan üzleti versenyképességmenedzsment- és innovációmenedzsment-eszközként alkalmazzák, amely a technológiai ismereteken túl magában foglalja például a vevőkre és szállítókra vonatkozó üzleti adatokat, üzleti terveket vagy piackutatási eredményeket és stratégiákat. Az üzleti titkok különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára értékesek, és ők támaszkodnak ezekre nagyobb mértékben, mivel a szellemitulajdon-jogok használata többnyire költséges, és a kkv-k gyakran nem rendelkeznek elegendő célzott emberi vagy pénzügyi erőforrással e jogok kezeléséhez és védelméhez. A know-how és az üzleti információk ezen széles körének védelme által – függetlenül attól, hogy a szellemitulajdon-jogok kiegészítéséről vagy alternatívájáról van-e szó – az üzleti titok révén az alkotó jövedelemhez juthat az alkotásából és innovációiból, következésképp az üzleti titkok különösen fontosak az üzleti versenyképesség, valamint a kutatás-fejlesztés és az innovatív teljesítmény szempontjából.

(2)      A nyílt innováció segíti a fogyasztók igényeit kielégítő és a társadalmi kihívásokat kezelő új ötleteknek a piacra jutását. Fontos ösztönzője az új tudás létrehozásának, továbbá elősegíti az együttesen létrehozott tudásra alapozott új és innovatív üzleti modellek kialakulását. ▌Az együttműködésen alapuló kutatás, ideértve a határokon átnyúló együttműködést is, különösen fontos a belső piaci üzleti kutatás-fejlesztési tevékenység fokozása szempontjából. A tudás és az információk terjesztését alapvető elemnek kell tekinteni a dinamikus, pozitív és egyenlő vállalkozásfejlesztési lehetősége – különösen a kkv-k számára való – biztosításához. A belső piacon, ahol az ilyen jellegű határokon átnyúló együttműködés korlátai minimálisak és ahol az együttműködés nem torzul, az intellektuális alkotás és innováció ösztönzi az innovatív folyamatok, szolgáltatások és termékek kifejlesztését. Az intellektuális alkotást és az innovációt ösztönző és egyúttal a munkavállalói mobilitást nem akadályozó környezet fontos a foglalkoztatás növelése és az uniós gazdaság versenyképességének javítása szempontjából is. Az üzleti titok abból a szempontból is jelentős, hogy védelmet biztosít abban az esetben, amikor az egyes vállalkozások – többek között különösen a kkv-k – és kutatóintézetek a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységük során – a belső piacon belül vagy határokon átnyúló viszonylatban – ismereteket osztanak meg egymással. Az üzleti titok az intellektuális alkotás és az innovatív know-how védelmének a vállalkozások körében egyik legelterjedtebb formája, ugyanakkor a hatályos uniós jogi keret nem védi hatékonyan az üzleti titkokat a harmadik felek általi jogosulatlan megszerzéstől, felhasználástól vagy felfedéstől.

(3)      Az innovatív vállalkozások egyre fokozottabban ki vannak téve az üzleti titokkal való visszaélésre irányuló – az Unión belülről vagy kívülről kezdeményezett – tisztességtelen módszereknek, mint például a lopásnak, az engedély nélküli másolatkészítésnek, ipari kémkedésnek vagy a titoktartási kötelezettségek megsértésének. A legutóbbi fejlemények, mint például a globalizáció, a tevékenységek fokozott kiszervezése, a meghosszabbodó ellátási láncok, az információs és kommunikációs technológiák fokozott használata hozzájárulnak az említett módszerekből fakadó kockázatokhoz. Az üzleti titok jogosulatlan megszerzése, felhasználása vagy felfedése ellehetetleníti azt, hogy az üzleti titok jogosultja innovatív erőfeszítéseinek eredményeit felhasználva kihasználja a lépéselőnyét. Az üzleti titok védelmét szolgáló hatékony és Unió-szerte hasonló jogi eszközök nélkül a határokon átnyúló belső piaci innovatív tevékenység nem kap megfelelő ösztönzést, és az üzleti titkok nem tölthetik be potenciális szerepüket a növekedés és a munkahelyteremtés tekintetében. Ennek következtében az innováció és a kreativitás nem kap kellő ösztönzést, csökkennek a beruházások, ami hatással van a belső piac zökkenőmentes működésére és rontja a növekedésösztönző képességét.

(4)      ▌A szellemitulajdon-jogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodás (TRIPS-megállapodás) ▌többek között rendelkezik az üzleti titok harmadik felek általi jogosulatlan megszerzésével, felhasználásával vagy felfedésével szembeni védelméről, amelyekre vonatkozóan közös nemzetközi standardokat állapít meg. A 94/800/EK tanácsi határozat(5) által elfogadott megállapodás a tagállamok mindegyikére és magára az Unióra nézve is kötelező. Egyes tagállamok már rendelkeznek az üzleti titokkal való visszaélés elleni védelmet szolgáló jogi szabályozással, néhányan azonban még az üzleti titok fogalmát sem határozták meg, és nem vezettek be az üzleti titokkal való visszaélés ellen védelmet nyújtó, kötelező erejű jogszabályt. Ez a helyzet eltéréseket eredményez, és így akadályozza a belső piac hatékony működését. Helyénvaló uniós szinten meghatározni azokat a helyzeteket is, amelyekben az üzleti titok megszerzése, felhasználása és felfedése jogszerű, illetve jogosulatlan, valamint korlátozni a jogorvoslati eljárások alkalmazásának időszakát ahhoz, hogy az irányelv megfelelhessen céljának, az üzleti titkok következetes védelmének az Unióban.

(5)      ▌Az üzleti titok harmadik személyek általi jogosulatlan megszerzésével, felhasználásával vagy felfedésével szembeni védelme tekintetében számottevő különbségek mutatkoznak a tagállamok jogszabályai között. Így például nem mindegyik tagállam határozta meg az üzleti titok és/vagy annak jogosulatlan megszerzésének, felhasználásának vagy felfedésének fogalmát, ennek következtében az üzleti titok védelme nem áll rendelkezésre mindenhol és nem egységes a tagállamokban. Másrészről nem egységesek az üzleti titok jogosulatlan megszerzése, felhasználása vagy felfedése esetén igénybe vehető polgári jogi jogorvoslati eszközök sem, mivel a jogsértő magatartással való felhagyásra utasító végzések nem mindig és nem minden tagállamban elérhetők azon harmadik felekkel szemben, akik nem versenytársai az üzleti titok jogosultjának. Különbségek vannak a tagállamok között azon harmadik felek vonatkozásában is, akik jóhiszeműen jutottak az üzleti titok birtokába, később azonban – a felhasználás során – tudomást szereztek arról, hogy az üzleti titokhoz azt követően jutottak hozzá, hogy azt korábban egy másik fél jogosulatlanul szerezte meg.

(6)      A tagállami szabályok abban a tekintetben is különböznek, hogy az üzleti titok jogosultja indíthat-e keresetet az üzleti titkot jogosulatlanul használó harmadik felek által előállított termékek megsemmisítésére, vagy a jogosulatlanul megszerzett vagy felhasznált üzleti titkot tartalmazó vagy az üzleti titok tárgyát képező dokumentumok, fájlok vagy anyagok visszaszolgáltatására vagy megsemmisítésére irányulóan. Továbbá a kártérítés összegének kiszámítására alkalmazandó nemzeti szabályok nem mindig veszik figyelembe az üzleti titkok immateriális jellegét, ami nehézkessé teszi a tényleges nyereségkiesés vagy a jogsértő jogalap nélküli gazdagodásának számszerűsítését azokban az esetekben, amikor a szóban forgó információ piaci értékét nem lehet megállapítani. Csupán néhány tagállamban van lehetőség a kártérítés összegének olyan ésszerűnek tekinthető jogdíj vagy díjazás alapján történő kiszámítására vonatkozó absztrakt szabályok alkalmazására, amely díj az üzleti titok felhasználására vonatkozó engedély megléte esetén lett volna követelhető. Ezenfelül számos tagállamban nem biztosított az üzleti titok bizalmas jellegének megőrzése abban az esetben, ha az üzleti titok jogosultja keresetet nyújt be az üzleti titok harmadik fél általi feltételezett jogosulatlan megszerzése, felhasználása vagy felfedése ügyében, ez pedig lerontja az igénybe vehető intézkedések és jogorvoslati eszközök vonzerejét, egyúttal gyengíti az általuk kínált védelmet is.

(7)      A tagállamok által az üzleti titkok számára biztosított jogi védelem különbségei miatt az üzleti titkok nem élveznek egységes szintű védelmet az Unióban, ami egyrészt a belső piac tagoltságát eredményezi ezen a területen, másrészt emiatt gyengül a szabályok visszatartó ereje. A belső piac annyiban érintett, amennyire a szóban forgó különbségek lerontják a vállalkozások határokon átnyúló, az üzleti titokként védett információ felhasználásától függő innovációs tevékenységének – többek között a partnerekkel folytatott kutatási és gyártási együttműködés, a más tagállamokba történő kiszervezés vagy más tagállamban végrehajtott beruházás – ösztönzőit. A határokon átnyúló hálózatos kutatás-fejlesztés, valamint az innovációs tevékenységek – ideértve a kapcsolódó gyártási folyamatot, majd ezt követően a tagállamok közötti kereskedelmet is – kevésbé vonzóvá és nehezebben megvalósíthatóvá válnak, ami szintén uniós szintű hatékonysági problémákat eredményez az innováció területén. Emellett a relatíve gyengébb védelmet biztosító tagállamokban magasabb lesz az üzleti kockázat, mivel ezekben a tagállamokban az üzleti titkok könnyebben ellophatók vagy más jogszerűtlen módon könnyebben megszerezhetők. Ennek eredményeként a növekedésösztönző innovációra fordított tőke allokációja nem hatékony a belső piacon, mivel az egyes tagállamok által biztosított jogi védelem hiányosságait az üzleti titok védelmére fordított magasabb kiadásokkal kell kompenzálni. A jelenlegi helyzet kedvez a tisztességtelen versenyt folytató szereplőknek, akik az üzleti titok jogosulatlan megszerzését követően az üzleti titok felhasználásával előállított termékkel eláraszthatják a belső piacot. A szabályozások különbségei továbbá megkönnyítik az olyan termékek harmadik országokból az Unióba történő behozatalát a gyengébb védelmet biztosító belépési pontoknál, amelyek kialakítása, gyártása vagy forgalmazása ellopott vagy más módon jogosulatlanul megszerzett üzleti titokra épül. Összességében ezek a különbségek sértik a belső piac megfelelő működését.

(8)  Helyénvaló uniós szabályokról rendelkezni a tagállami jogrendszerek közelítése érdekében, biztosítva ezáltal azt, hogy az üzleti titok jogosulatlan megszerzése, felhasználása vagy felfedése esetére megfelelő és egységes szintű jogorvoslati eszközök álljanak rendelkezésre a belső piac egészén. Ennek érdekében fontos megalkotni az üzleti titok egységes, a visszaéléssel szembeni védelem tárgyi hatályát nem korlátozó fogalommeghatározását. A fogalmat tehát úgy kell megalkotni, hogy lefedje az üzleti információkat, a technológiai információkat és a know-how-t, feltéve, hogy egyrészt jogos érdek fűződik az üzleti titok bizalmas jellegének fenntartásához, másrészt jogos elvárás a bizalmas jelleg megőrzése. Ezeknek az információknak vagy know-how-nak továbbá – valódi vagy potenciális – kereskedelmi értékkel kell rendelkezniük. Ezek az információk vagy know-how elsősorban akkor tekintendők kereskedelmi értékkel rendelkezőknek, ha azok engedély nélküli megszerzése, felhasználása vagy felfedése valószínűsíthetően sérti az azok feletti ellenőrzés gyakorlására jogosult személy érdekeit, vagy csökkenti a tudományos és technikai potenciálját, illetve sérti az üzleti vagy pénzügyi érdekeit, stratégiai pozícióját vagy versenyképességét. Jellegéből adódóan a fogalommeghatározás tárgyából ki kell zárni a nyilvánvaló információkat, és a munkavállalók által a foglalkoztatásuk rendes keretei között szerzett tudást és készségeket, amelyek az ilyen jellegű információval foglalkozó körökben dolgozó személyek számára általában ismertek vagy könnyen hozzáférhetők.

(9)      Fontos meghatározni továbbá azokat a körülményeket, amelyek fennállta esetén a jogi védelem indokolt. Ebből kifolyólag meg kell határozni azokat a magatartási formákat és cselekedeteket, amelyek az üzleti titok jogosulatlan megszerzésének, felhasználásának vagy felfedésének tekintendők. ▌

(9a)  Fontos annak tisztázása, hogy az üzleti titok jogosulatlan megszerzéssel, felhasználással vagy felfedéssel szembeni védelme érdekében elfogadott intézkedések nem érinthetik az információk, köztük az üzleti titkok nyilvánosság felé vagy az állami hatóságok felé való felfedését előíró uniós vagy nemzeti szabályok, az állami hatóságok számára a feladataik érdekében történő információgyűjtést lehetővé tévő szabályok, illetve az ezen állami hatóságok számára a megfelelő információk bármilyen további nyilvánosság előtti felfedését lehetővé tévő szabályok alkalmazását. Ez különösen az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(6), az 1367/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(7) és a 2003/4/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(8) vagy a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésre vagy a nemzeti hatóságok átláthatósági kötelezettségeire vonatkozó más szabályok alapján kezelt üzleti információknak az uniós intézmények és szervek vagy a tagállami hatóságok általi nyilvánosságra hozatalára vonatkozó szabályokat érinti.

(9b)  Ezen irányelv alkalmazásában az üzleti titok tekintetében az uniós vagy nemzeti jogszabályok által az információk címzettjei számára esetlegesen előírt bármely titoktartási kötelezettség vagy felhasználásra vonatkozó bármely korlátozás sérelme nélkül az üzleti titkok megszerzése, felhasználása vagy felfedése jogszerűnek tekintendő, amennyiben azt jogszabály írja elő vagy engedélyezi. Ez az irányelv nem menti fel ugyanakkor a hatóságokat az üzleti titkok jogosultjai által részükre átadott információk tekintetében rájuk vonatkozó – akár a nemzeti, akár az uniós jogban meghatározott – titoktartási kötelezettség alól. Ez többek között a közbeszerzési eljárásokkal összefüggésben az ajánlatkérő hatóságoknak továbbított információkra vonatkozó, például a 2014/23/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben(9), a 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben(10), valamint a 2014/25/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben(11) foglalt titoktartási kötelezettségeket érinti.

(9c)  Ez az irányelv nem ír elő az üzleti titkokat jogellenesen megszerző, felhasználó vagy felfedő személyekkel szemben alkalmazandó büntetőjogi intézkedéseket. Ennélfogva nem érinti a tagállamok azon jogát, hogy e polgári és kereskedelmi rendelkezéseket büntetőjogi intézkedésekkel egészítsék ki. Ilyen intézkedések kidolgozása esetén azonban a tagállamoknak maradéktalanul tiszteletben kell tartaniuk az irányelvben foglalt biztosítékokat annak érdekében, hogy megfelelő egyensúlyt teremtsenek az üzleti titkok védelme, illetve a vállalkozás szabadsága, a véleménynyilvánítás szabadsága és az információszabadság között.

(10)    Az innováció és a verseny ösztönzése érdekében az irányelv rendelkezései nem keletkeztethetnek kizárólagos jogokat az üzleti titokként védett know-how-ra vagy információkra vonatkozóan. Ily módon fennmarad a lehetősége ugyanazon know-how és információ független felfedezésének, és az üzleti titok jogosultjának versenytársai a jogszerűen megszerzett termékeken szabadon alkalmazhatják a műszaki visszafejtés módszerét. Míg azonban ösztönözni kell az adatok – ezen belül a műszaki visszafejtéssel előállított adatok – jogszerű felhasználásával előidézett egészséges versenyt, elengedhetetlen a rosszhiszemű kereskedelmi gyakorlatok elleni fellépés.

(10a)  Egyes iparágakban, ahol az alkotók és az innovátorok nem élvezhetik a kizárólagos jogok előnyeit, és az innováció hagyományosan az üzleti titkokra alapult, a termékek ma piacra kerülésük után könnyen visszafejthetők. Ezekben az esetekben az alkotók és innovátorok a hírnevükön és innovációs erőfeszítéseiken élősködő gyakorlatok, például a termékutánzás vagy a szolgai utánzás áldozataivá válhatnak. Egyes országokban a tisztességtelen versenyt érintő nemzeti jogszabályok foglalkoznak ezekkel a gyakorlatokkal. Noha ezen irányelvnek általában véve nem célja a tisztességtelen versenyre vonatkozó jogszabályok reformja vagy összehangolása, helyénvaló volna, ha a Bizottság gondosan megvizsgálná az uniós fellépés szükségességét ezen a területen.

(11)    Az arányosság elvével összhangban az üzleti titok védelmét szolgáló intézkedéseket és jogorvoslati eszközöket a kutatás és az innováció zökkenőmentesen működő belső piacának megteremtésére irányuló céllal összhangban kell kialakítani, elsősorban az üzleti titkok jogosulatlan megszerzésével, felhasználásával és felfedésével szembeni visszatartó erő kifejtése révén anélkül, hogy az alapvető jogok és szabadságjogok vagy a közérdek – mint a közbiztonság, a fogyasztóvédelem, a közegészség és a környezetvédelem – sérelmet szenvedne vagy veszélybe kerülne, továbbá sérülne a munkavállalók szabad mozgáshoz való joga. E tekintetben az intézkedések és a jogorvoslati eszközök biztosítják, hogy az illetékes igazságügyi hatóságok figyelembe vegyék az olyan tényezőket, mint például az üzleti titok értéke, az üzleti titok jogosulatlan megszerzését, felhasználását vagy felfedését eredményező cselekedet súlyossága, illetve annak következménye. Biztosítani kell továbbá, hogy az illetékes hatóságoknak legyen lehetőségük mérlegelni a peres eljárásban érintett felek, illetve harmadik felek, köztük – adott esetben – a fogyasztók érdekeit.

(12)    Aláásná a belső piac zökkenőmentes működését, ha a rendelkezésre álló intézkedéseket és jogorvoslati eszközöket az irányelv céljaival összeegyeztethetetlen illegális célok, mint például a belső piaccal vagy a munkaerő mobilitásával szembeni indokolatlan akadályok létrehozása érdekében használnák fel. Biztosítani kell tehát, hogy az igazságügyi hatóságok rendelkezzenek megfelelő felhatalmazással ahhoz, hogy szankcionálni tudják a rosszhiszeműen eljáró és nyilvánvalóan megalapozatlan kereseteket benyújtó felperesek joggal való visszaélésre irányuló magatartását. ▌

(12a)  Nem indokolt, hogy az ezen irányelvben előírt intézkedések és jogorvoslati eszközök korlátozzák a visszaélések jelentését. Következésképp az üzleti titok védelmének nem célszerű kiterjednie azon esetekre, amikor az üzleti titok felfedése a kapcsolódó kötelességszegés vagy ártó szándékú magatartás közvetlen felfedésén keresztül a közérdeket szolgálja. Ez utóbbi nem tekinthető olyan tényezőnek, amely megakadályozza az illetékes igazságügyi hatóságokat abban, hogy kivételt engedélyezzenek az intézkedések, eljárások és jogorvoslati eszközök alkalmazása alól, amennyiben az alperesnek minden oka megvolt arra, hogy jóhiszeműen azt gondolja, hogy magatartása megfelelt az ezen irányelvben foglalt megfelelő kritériumoknak.

(12b)  Alapvető fontosságú, hogy a tagállamok az Európai Unió Alapjogi Chartája 11. cikke (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően tiszteletben tartsák a sajtó és a média szabadságát annak biztosítása érdekében, hogy az irányelv ne korlátozza az újságírói tevékenységet, különös tekintettel az oknyomozásra, a források védelmére és a nyilvánosság tájékoztatáshoz való jogára.

(12c)   Az online internetes szolgáltatások üzletvezetési és kutatási célból történő egyre gyakoribb igénybevétele, az egyre több bizalmas adat virtuális tárhelyeken történő tárolása, valamint az e-kereskedelem és általában véve a digitalizálás fokozott elterjedése miatt Unió-szerte harmonizált jogi szabályozásra van szükség, amely védelmet nyújt az üzleti titokkal való visszaélések ellen, és ezáltal biztosítja a vállalkozások és a fogyasztók közötti kölcsönös bizalmat és védelmet, valamint elősegíti egy egységes digitális piac létrejöttét, amely a hatékonyan működő belső piac egyik alappillére.

(13)    A belső piac zökkenőmentes működésének a kutatás és az innováció terén történő megőrzése, valamint a jogbiztonság érdekében, továbbá figyelembe véve azt, hogy az üzleti titkok jogosultjaitól gondos magatartás várható el az értékes üzleti titkaik bizalmas jellegének megőrzése és az üzleti titkok felhasználásának nyomon követése tekintetében, helyénvalónak tűnik egy onnantól kezdődő hároméves időszakra korlátozni az üzleti titok védelme érdekében tett intézkedések kezdeményezésének lehetőségét, amikor az üzleti titok jogosultja tudomást szerzett, vagy indokolt lett volna, hogy tudomást szerezzen az üzleti titok harmadik fél általi jogosulatlan megszerzéséről, felhasználásáról vagy felfedéséről.

(14)    Az üzleti titok jogosultját az üzleti titok védelmére szolgáló eljárások elindításától gyakran visszatartja az attól való félelem, hogy a peres eljárás során az üzleti titok bizalmas jellege elvész, ez pedig lerontja a rendelkezésre álló intézkedések és jogorvoslati eszközök hatékonyságát. Emiatt – a tisztességes eljáráshoz való jogot garantáló biztosítékok beépítése mellett – külön előírásokat kell megállapítani a peres eljárás tárgyát képező üzleti titok bizalmas jellegének az üzleti titok védelme érdekében intézményesített jogi eljárások folyamán történő megvédése céljából. Ezen előírások között szerepelnie kell a bizonyítékokhoz vagy meghallgatásokhoz való hozzáférés korlátozása lehetőségének, illetve lehetővé kell tenni a bírósági ítéletek közzétételének kizárólag a nem bizalmas elemekre történő korlátozását. Mivel az eljárás célja a jogvita tárgyát képező információ jellegének értékelése, e korlátozások nem lehetnek olyan mértékűek, amelyek megakadályozzák, hogy a felek mindegyike részéről legalább egy személy és ezek jogi képviselői teljes hozzáférést nyerjenek az aktában szereplő valamennyi dokumentumhoz. E korlátozások bevezetése során a bíró feladata meggyőződni arról, hogy minden egyes fél megfelelő képviselettel rendelkezik. Az ilyen jellegű védelemnek a jogi eljárás lezárultát követően mindaddig hatályban kell maradnia, amíg az üzleti titok által védett információ nem minősül nyilvánosnak.

(15)    Az üzleti titok harmadik fél általi jogosulatlan megszerzése, felhasználása vagy felfedése rendkívül káros következményekkel járhat a jogosultra nézve, mivel az üzleti titok nyilvánosságra kerülését követően már nem lenne lehetősége az üz leti titok elvesztését megelőző állapothoz való visszatérésre. Emiatt létfontosságú olyan gyors és hozzáférhető ideiglenes intézkedésekről rendelkezni, amelyek révén az üzleti titok jogosulatlan megszerzése, felhasználása vagy felfedése azonnal megszüntethető. Ezen eszközöknek az ügy érdemi részére vonatkozó döntés kivárásának szükségessége nélkül elérhetőnek kell lennie, ugyanakkor az adott ügy sajátosságainak figyelembevételével megfelelőképpen tiszteletben kell tartani a védelemhez való jogot és az arányosság elvét. Elő lehet írni továbbá a megalapozatlan keresettel az alperesnek okozott költségek és károk megtérítéséhez elegendő mértékű garanciákat, különösen azon esetekre vonatkozóan, amikor az esetleges késedelem helyrehozhatatlan károkat okozna az üzleti titok jogosultja számára.

(16)    Ugyanezen okból kifolyólag fontos rendelkezni az üzleti titok további jogosulatlan felhasználásának vagy felfedésének megelőzését szolgáló intézkedésekről. Ahhoz, hogy a tiltó intézkedések hatékonyak és arányosak legyenek, az intézkedések időtartamának ▌elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy az intézkedés minden olyan üzleti előnyt megszüntessen, amelyre a harmadik fél az üzleti titok jogosulatlan megszerzése, felhasználása vagy felfedése révén szert tehetett volna – beleértve az adott üzleti titok szolgáltatás nyújtására való felhasználásának esetét is –, és ezen intézkedéseket időben korlátozni kell a belső piaci verseny útjában álló indokolatlan akadályok létrehozásának elkerülése érdekében. Mindenesetre az ilyen jellegű intézkedések nem végrehajthatók, ha az eredetileg üzleti titokként védett információ az alperesnek nem felróható okból került nyilvánosságra.

(17)    Az üzleti titkot jogosulatlanul felhasználhatják olyan szolgáltatások vagy termékek vagy azok részeinek tervezéséhez, gyártásához, fejlesztéséhez vagy forgalmazásához, amelyek eláraszthatják a belső piacot, ezáltal hatással vannak az üzleti titok jogosultjának üzleti érdekeire és a belső piac működésére. Azokban az ▌esetekben, amikor a jogosulatlan információszerzést bizonyították, valamint amennyiben a szóban forgó üzleti titoknak jelentős hatása van a felhasználásával előállított termék minőségére, értékére vagy árára, vagy csökkenti annak előállítási költségeit, megkönnyíti vagy felgyorsítja a termék előállítási vagy forgalmazási folyamatait, fontos, hogy az igazságügyi hatóságok rendelkezzenek hatáskörrel olyan megfelelő intézkedések elrendeléséhez, amelyek révén biztosítható, hogy a szóban forgó termékek ne kerüljenek a piacra, vagy kivonják azokat a piacról. Figyelembe véve a kereskedelem globális jellegét, ezen intézkedések között szerepelnie kell a szóban forgó termékek Unióba történő behozatala tilalmának, valamint a piacon történő felkínálás vagy forgalomba hozatal céljából történő raktározása tilalmának is. Tekintettel az arányosság elvére, amennyiben más járható megoldások is rendelkezésre állnak – mint például a termék jogsértő jellemzőjének eltávolítása vagy a termékek piacon kívül történő elhelyezése, például adományként jótékonysági szervezetek által –, a korrekciós intézkedéseknek nem feltétlenül kell a termékek megsemmisítésével járnia.

(18)    Előfordulhat, hogy valamely személy eredetileg jóhiszeműen jutott az üzleti titok birtokába, és csak egy későbbi szakaszban szerzett tudomást arról – például az üzleti titok eredeti jogosultjától kapott tájékoztatáson keresztül –, hogy a szóban forgó üzleti titokhoz olyan forrásokból jutott hozzá, amelyek az érintett üzleti titkot jogosulatlanul használták fel vagy fedték fel. Annak érdekében, hogy ezen körülmények között a rendelkezésre álló korrekciós vagy tiltó intézkedések ne okozhassanak aránytalan kárt az érintett személynek, a tagállamoknak biztosítaniuk kell a lehetőséget, hogy – az indokolt esetekben – a sértett fél alternatív megoldásként vagyoni kártérítésben részesüljön, feltéve, hogy ezen kártérítés összege nem haladja meg a jogdíjak vagy díjazás azon összegét, amelyet az érintett személynek a szóban forgó üzleti titok felhasználási engedélyéért fizetnie kellett volna arra az időszakra vonatkozóan, amely tekintetében az üzleti titok eredeti jogosultja megakadályozhatta volna az üzleti titok felhasználását. Mindazonáltal azokban az esetekben, amikor az üzleti titok jogosulatlan felhasználása az ezen irányelvben meghatározott jogszabályokon kívüli egyéb jogszabály megsértésének minősülne, vagy valószínűsíthetően kárt okozna a fogyasztóknak, az ilyen jogosulatlan felhasználás nem megengedhető.

(19)    Annak elkerülése érdekében, hogy az üzleti titok tudatos vagy elvárható tudatossággal történő megszerzése, felhasználása vagy felfedése valamely személy számára előnyöket biztosítson, továbbá annak érdekében, hogy az üzleti titok sértett jogosultja – a lehető legteljesebb mértékig – olyan helyzetbe kerüljön, mint amilyenben a károkozó magatartás megvalósulása nélkül lett volna, megfelelő kártérítésről kell rendelkezni a jogsértő magatartás következtében elszenvedett kár tekintetében. Az üzleti titok sértett jogosultja számára megítélt kártérítés összegét a megfelelő tényezők – például az üzleti titok jogosultjának elmaradt haszna, a jogsértő által tisztességtelenül elért haszon, és adott esetben az üzleti titok jogosultjának okozott nem vagyoni kár – figyelembevételével kell megállapítani. Ennek alternatívájaként, például amennyiben – az üzleti titok immateriális jellegére is figyelemmel – nehéz lenne számszerűsíteni a ténylegesen elszenvedett kár összegét, a kár összegét olyan kritériumok alapján is meg lehet állapítani, mint a jogdíjak vagy díjazás, amelyeket a jogsértőnek fizetnie kellett volna, ha engedélyt kért volna az érintett üzleti titok felhasználására. Ennek célja nem az, hogy büntető jellegű kártérítés előírásának kötelezettségét vezesse be, hanem hogy objektív kritériumon alapuló, kiegyenlítő jellegű kártérítést biztosítson, figyelembe véve azokat a költségeket, amelyek a jogosult oldalán például a jogsértés megállapításával és a jogsértéssel kapcsolatos kutatással összefüggésben merültek fel.

(20)    A jövőbeli jogsértésektől való visszatartás és a közvélemény tájékozottságának növelése érdekében hasznos az üzleti titkok jogosulatlan megszerzésével, felhasználásával vagy felfedésével kapcsolatos esetekben hozott ítéletek közzététele – ami indokolt esetben kiemelt helyen történő megjelentetésen keresztül is történhet –, feltéve, hogy a közzététel nem eredményezi az üzleti titok felfedését, illetve nem korlátozza aránytalan mértékben természetes személyeknek a magánélethez és a jó hírnévhez való jogát. Szükség van annak tudatosítására is – különösen a kis- és középvállalkozások körében – hogy az üzleti titok jogosulatlan megszerzésének, felhasználásának vagy felfedésének esetén létezik jogorvoslati lehetőség.

(21)    Az üzleti titok jogosultja rendelkezésére álló intézkedéseket és jogorvoslati eszközöket alááshatja, ha az illetékes igazságügyi hatóság által hozott releváns határozatoknak nem tesznek eleget. Emiatt szükséges biztosítani azt, hogy az említett hatóságok megfelelő szankcionálási hatáskörökkel rendelkezzenek.

(22)    Az üzleti titok védelmére szolgáló intézkedések egységes alkalmazásának elősegítése érdekében helyénvaló rendelkezni az egyfelől a tagállamok közötti, másfelől a tagállamok és a Bizottság közötti együttműködést és az információcserét segítő rendszerekről, különösen a tagállamok által kijelölt kapcsolattartók hálózatának létrehozásán keresztül. Emellett annak vizsgálata érdekében, hogy a szóban forgó intézkedések megfelelnek-e a kitűzött céljuknak, a Bizottságnak – indokolt esetben – a szellemi tulajdoni jogsértések európai megfigyelőközpontja által segítve vizsgálnia kell ezen irányelv alkalmazását és a nemzeti szinten hozott intézkedések hatékonyságát.

(23)    Ez az irányelv tiszteletben tartja az alapvető jogokat és összhangban van a mindenekelőtt az Európai Unió Alapjogi Chartájában meghatározott elvekkel, konkrétan a magán- és családi élet védelmével, a személyes adatok védelmével, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságával – a média szabadságát is beleértve –, a foglalkozás megválasztásának szabadságával és a munkavállaláshoz való joggal, a vállalkozás szabadságával, a tulajdonhoz való joggal, a megfelelő ügyintézéshez való joggal, a dokumentumokhoz való hozzáféréssel és az üzleti titkok megőrzésével, a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való joggal, valamint a védelemhez való joggal.

(24)    Fontos, hogy tiszteletben tartsák az üzleti titok jogosulatlan megszerzésével, felhasználásával vagy felfedésével kapcsolatos peres eljárásban érintett személyek magánélethez való jogát, továbbá tiszteletben tartsák a személyes adatok védelmét mindazon személyek vonatkozásában, akiknek személyes adatai feldolgozásra kerülnek. A 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(12) szabályozza a tagállamokban ezen irányelv összefüggésében végzett olyan személyesadat-feldolgozásokat, amelyek a tagállamok illetékes hatóságainak – különösen a tagállamok által kijelölt független hatóságoknak – az ellenőrzésével történnek.

(25)    Mivel ezen irányelv célját, konkrétan az üzleti titok jogosulatlan megszerzése, felhasználása vagy felfedése esetére kielégítő és a belső piac egészén hasonló szintű jogorvoslati lehetőségek megteremtése által a belső piac zökkenőmentes működésének biztosítására irányuló célt a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért – az intézkedések nagyságrendje és hatása miatt – a cél uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az ugyanazon cikkben foglalt arányosság elvével összhangban ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(26)    Ennek az irányelvnek nem célja az igazságügyi együttműködésre, a joghatóságra vagy a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó rendelkezések összehangolása vagy az alkalmazandó joggal összefüggő kérdések tárgyalása. Az ugyanezen általános tárgykört szabályozó egyéb uniós jogi eszközök – főszabály szerint – változatlanul alkalmazandók maradnak az ezen irányelv által szabályozott területen.

(27)    Ezen irányelv nem érinti a versenyjogi szabályok, és különösen az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. és 102. cikkének alkalmazását. Az ebben az irányelvben foglalt intézkedéseket nem lehet úgy alkalmazni, hogy az a versenyt a Szerződéssel ellentétesen, indokolatlanul korlátozza.

(27a)  Ez az irányelv nem érintheti a munkavállalók mozgásának és a letelepedésnek a különösen az Európai Unió működéséről szóló szerződés 48. és 49. cikkében, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájának 15. cikkében rögzített szabadságát. Ezt figyelembe kell venni az ezen irányelvben előírt intézkedések, eljárások és jogorvoslati eszközök alkalmazása során.

(28)    Az üzleti titok jogosulatlan megszerzésével, felhasználásával vagy felfedésével szembeni védelem céljából hozott intézkedések nem érintik a más területeket, ideértve környezetvédelem és a környezeti felelősség, a fogyasztóvédelem, az egészségügyi és biztonsági előírások, az egészségvédelem, a szellemitulajdon-jogok, a magánélet, a dokumentumokhoz és információhoz való hozzáférés és a szerződések joga területét szabályozó egyéb releváns jogszabályok alkalmazását. Amennyiben azonban a 2004/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(13) hatálya és ezen irányelv hatálya átfedik egymást, lex specialis-ként ezen irányelv elsőbbséget élvez,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

I. fejezet

Tárgy és hatály

1. cikkTárgy

és hatály

(1)       Ezen irányelv a nem nyilvános know-how és üzleti információ (üzleti titok) jogosulatlan megszerzésével, felhasználásával és felfedésével szembeni védelemre vonatkozó szabályokat állapít meg.

(2)       Ez az irányelv nem érinti:

a)        a tömegtájékoztatásnak az Alapjogi Charta 11. cikkének (2) bekezdésében rögzített szabadságát és sokszínűségét;

b)        azon uniós vagy nemzeti szabályok alkalmazását, amelyek megkövetelik az üzleti titok jogosultjától, hogy közérdekből információt, többek között üzleti titkot fedjen fel a hatóságok, illetve a közigazgatási vagy igazságügyi hatóságok előtt feladataik ellátásához;

c)        az uniós vagy nemzeti jogszabályokban meghatározott kötelezettségek és előjogok értelmében és ezeknek eleget téve kezelt üzleti információk uniós intézmények és szervek vagy nemzeti hatóságok általi nyilvánosságra hozatalát;

d)        a munkavállalók által előző alkalmazásuk vagy más szerződéses viszonyuk rendes körülményei között becsületesen megszerzett azon információk, ismeretek, tapasztalatok és készségek felhasználását, amelyek nem esnek az üzleti titok 2. cikk (1) pontjában foglalt fogalommeghatározásának hatálya alá;

e)        a szociális partnerek függetlenségét és azon jogát, hogy az uniós és nemzeti jogszabályokkal és gyakorlatokkal összhangban kollektív szerződéseket kössenek;

f)         a tagállamok azon kötelezettségét, hogy nemzetközi kötelezettségvállalásaikkal összhangban hatékony védelmet biztosítsanak a tisztességtelen versennyel szemben;

g)        a tagállamok büntetőjogi szabályait. A tagállamok azonban nem korlátozhatják a 4. cikkben biztosított mentességeket olyan büntetőjogi rendelkezések alkalmazásával, amelyek büntetik a 2. cikk (1) bekezdésében meghatározott üzleti titok jogosulatlan megszerzését, felhasználását vagy felfedését.

Ez az irányelv semmilyen alapot nem ad az üzleti titok jogosultja számára arra, hogy megtagadja valamely információ felfedését, amennyiben azt jogszabály vagy – feladatai ellátása érdekében – közigazgatási vagy igazságügyi hatóság írja elő. E felfedés nem sért semmilyen olyan kötelezettséget, amelyet az uniós vagy nemzeti jogszabályok az információ továbbadása vagy felhasználásának korlátozása tekintetében előírhatnak az adott információ címzettjei számára.

(3)       Ezen irányelv alkalmazásában az üzleti titok megszerzése jogszerűnek minősül, ha arra az alábbiak valamelyike útján kerül sor:

a)        független felfedezés vagy alkotás;

b)        olyan termék vagy tárgy megfigyelése, vizsgálata, szétszerelése vagy tesztelése, amelyet a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tettek, vagy amely jogszerűen került az információ megszerzőjének tulajdonába, akit nem terhel semmilyen, az üzleti titok megszerzésének korlátozását előíró érvényes jogi kötelezettség;

c)        a munkavállalók vagy a munkavállalók képviselőinek a tájékozódáshoz és a konzultációhoz való jogának gyakorlása az uniós és a nemzeti joggal és/vagy gyakorlattal összhangban;

d)        egyéb, a körülményektől függően az üzleti tisztesség követelményeivel összeegyeztethető mód.

Az üzleti titkok megszerzése, felhasználása és felfedése jogszerűnek tekintendő, amennyiben az ilyen megszerzést, felhasználást vagy felfedést uniós vagy nemzeti jogszabályok írják elő vagy engedélyezik, az uniós vagy a nemzeti jogszabályok által esetlegesen előírt, az üzleti titok felfedésének tilalmára vagy felhasználásának korlátozására vonatkozó bármely egyéb kötelezettség sérelme nélkül.

2. cikkFogalommeghatározások

Ezen irányelv alkalmazásában:

1.          „üzleti titok”: az alábbi követelmények mindegyikének megfelelő know-how és üzleti információ:

a)     titkos abban az értelemben, hogy mint egységes egész vagy elemei bármely megjelenése és összeállítása általánosan nem ismert, vagy bármikor hozzáférhető a rendes körülmények között ilyen jellegű információval foglalkozó körökben dolgozó személyek számára;

b)     titkossága folytán üzleti értékkel rendelkezik;

c)     titokban tartása érdekében az információk feletti ellenőrzés gyakorlására feljogosított személy a körülmények figyelembevételével elvárható lépéseket megtette.

A munkavállalók által alkalmazásuk ideje alatt becsületesen szerzett tudás és képzettség nem tekintendő üzleti titoknak;

2.          „üzleti titok jogosultja”: az üzleti titok feletti ellenőrzés gyakorlására feljogosított természetes vagy jogi személy;

3.          „jogsértő”: az üzleti titkot jogosulatlanul megszerző, felhasználó vagy felfedő természetes vagy jogi személy.

4.          „jogsértő termék”: olyan termék, amelynek kialakítása, jellemzői, működése, előállítási folyamata vagy forgalmazása jelentős mértékben a jogosulatlanul megszerzett, felhasznált vagy felfedett üzleti titokra épül.

II. fejezet

Üzleti titok jogosulatlan megszerzése, felhasználása és felfedése

3. cikkÜzleti titok jogosulatlan megszerzése, felhasználása és felfedése

(1)         A tagállamok biztosítják, hogy az üzleti titok jogosulatlan megszerzésének, felhasználásának vagy felfedésének megelőzése, illetve az ezek miatt elszenvedett sérelem jogorvoslata céljából az üzleti titok jogosultjai számára elérhetők legyenek az ezen irányelvben meghatározott intézkedések, eljárások és jogorvoslati eszközök.

(2)         Az üzleti titoknak az üzleti titok jogosultjának beleegyezése nélküli megszerzése jogosulatlannak minősül, ha arra az alábbi esetekben kerül sor ▌:

a)     nem engedélyezett hozzáférés az üzleti titok jogosultjának jogszerű ellenőrzése alatt lévő olyan dokumentumokhoz, tárgyakhoz, anyagokhoz, vegyi anyagokhoz vagy elektronikus fájlokhoz vagy ezek másolatához, amelyek az üzleti titkot tartalmazzák, vagy amelyekből az üzleti titok kinyerhető;

b)     lopás;

c)     megvesztegetés;

d)     megtévesztés;

e)     titoktartási megállapodás vagy más titoktartási kötelezettség megszegése vagy arra való felbujtás;

f)      egyéb magatartási formák, amelyek a körülményektől függően az üzleti tisztesség követelményeivel ellentétesnek minősülnek.

(3)         Az üzleti titok felhasználása vagy felfedése jogosulatlannak minősül, amennyiben az üzleti titok jogosultjának beleegyezése nélkül ▌valósul meg olyan személy által, aki megfelel az alábbi feltételek bármelyikének:

a)     jogosulatlanul szerezte meg az üzleti titkot;

b)     az üzleti titokra vonatkozó, jogilag érvényes titoktartási megállapodást vagy arra vonatkozó más titoktartási kötelezettséget sértett;

c)     az üzleti titok felhasználásának korlátozására vonatkozó, jogilag érvényes szerződéses kötelezettséget vagy más kötelezettséget sértett;

(3a)       A (3) bekezdés nem ad okot arra, hogy az üzleti titok jogosultja korlátozza a munkavállalók által foglalkoztatásuk rendes keretei között becsületesen megszerzett tapasztalat és készségek használatát, vagy bármilyen módon korlátozza a munkavállalókat abban, hogy a munkáltatói szerződésükben foglaltakhoz képest új pozíciót töltsenek be az uniós és nemzeti joggal összhangban.

(4)         Az üzleti titok megszerzése, felhasználása vagy felfedése akkor is jogosulatlannak minősül, ha valamely személy az üzleti titok megszerzésekor, felhasználásakor vagy felfedésekor tudatában volt vagy – a körülmények figyelembevételével – tudatában kellett volna lennie annak, hogy az üzleti titkot közvetlenül vagy közvetetten olyan másik személytől szerezte meg, aki az üzleti titkot a (3) bekezdés értelmében jogosulatlanul használta fel vagy fedte fel.

(5)         Jogsértő termékek ▌előállítása, kínálása vagy forgalomba hozatala vagy jogsértő termékek ilyen célból történő behozatala, kivitele vagy raktározása az üzleti titok jogosulatlan felhasználásának minősül abban az esetben, ha a szóban forgó tevékenységben érintett személy tudatában volt, illetve – a körülményektől függően – tudatában kellett volna lennie annak, hogy a (3) bekezdés szerinti üzleti titkot jogosulatlanul használták fel.

4. cikk

Kivételek

A tagállamok biztosítják, hogy az ezen irányelvben meghatározott intézkedések, eljárások és jogorvoslati eszközök alkalmazása ne legyen elérhető, ha az üzleti titok állítólagos megszerzésére, felhasználására vagy felfedésére az alábbi esetek valamelyikében került sor:

a)      a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságának jogszerű és tisztességes érvényesítése az Európai Unió Alapjogi Chartája által garantáltak szerint, a média szabadságát is beleértve;

b)     mulasztás, jogsértés vagy illegális tevékenység feltárása céljából, feltéve, hogy ▌az alperes közérdekből cselekedett;

c)     az üzleti titkot a munkavállalók fedték fel a reprezentatív funkcióikat jogszerűen gyakorló képviselőik előtt az uniós és nemzeti jogszabályokkal összhangban, feltéve hogy annak felfedése szükséges volt az adott funkció ellátásához;

e)     a uniós vagy nemzeti jog és a bírói gyakorlat által is elismert általános közérdek vagy egyéb jogos érdek védelme céljából.

III. Fejezet

Intézkedések, eljárások és jogorvoslatok

1. szakaszÁltalános rendelkezések

5. cikkÁltalános kötelezettség

(1)         A tagállamok rendelkeznek az üzleti titok jogosulatlan megszerzésével, felhasználásával és felfedésével szembeni polgári jogi jogorvoslat elérhetőségét biztosító intézkedésekről, eljárásokról és jogorvoslati eszközökről.

(2)         Az intézkedéseknek, eljárásoknak és jogorvoslati eszközöknek meg kell felelniük az alábbiaknak:

a)     tisztességesek és méltányosak;

b)     szükségtelenül nem összetettek és nem költségesek, nem szabnak ésszerűtlen időkorlátokat, nem okoznak indokolatlan késedelmeket;

c)     hatékonyak és visszatartó erejűek.

6. cikkArányosság és a joggal való visszaélés

(1)         A tagállamok biztosítják, hogy az ezen irányelvvel összhangban meghatározott intézkedéseket, eljárásokat és a jogorvoslati eszközöket az illetékes igazságügyi hatóságok olyan módon alkalmazzák, amely:

a)     arányos;

b)     nem hoz létre akadályokat a jogszerű kereskedelem, verseny és munkavállalói mobilitás előtt;

c)     biztosítékokat ad a velük való visszaélés ellen.

(2)         A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben az illetékes igazságügyi hatóságok úgy ítélik meg, hogy az üzleti titok jogosulatlan megszerzésére, felhasználására vagy felfedésére vonatkozó kereset nyilvánvalóan megalapozatlan, a felperesről pedig megállapítást nyer, hogy a jogi eljárást visszaélésszerűen vagy rosszhiszeműen kezdeményezte, ▌az említett illetékes igazságügyi hatóságok rendelkezzenek az alábbi intézkedések meghozatalához szükséges hatáskörrel:

a)     szankciók kiszabása a felperessel szemben;

b)     a 14. cikkel összhangban hozott határozatra vonatkozó információk közzétételének elrendelése.

Az első albekezdésben említett intézkedések nem érintik az alperes kártérítés iránti igényének lehetőségét▌. A tagállamok előírhatják, hogy ezeket az intézkedéseket külön eljárásban kell meghatározni.

7. cikkElévülési idő

A tagállamok biztosítják, hogy az ezen irányelvben meghatározott intézkedések, eljárások és jogorvoslati eszközök alkalmazása iránti keresetek három évig legyenek benyújthatók attól számítva, hogy a felperes tudomást szerzett, vagy indokolt lett volna, hogy tudomást szerezzen a kereset alapjául szolgáló legutóbbi fejleményről.

Az egyes tagállamok határozzák meg az elévülési idő nyugvására és megszakítására vonatkozó szabályokat.

8. cikkAz üzleti titok bizalmas jellegének megőrzése jogi eljárások folyamán

(1)         A tagállamok biztosítják, hogy a felek, jogi képviselőik vagy ügyvédeik, bírósági tisztviselők, tanúk, szakértők és az üzleti titok jogosulatlan megszerzésével, felhasználásával vagy felfedésével összefüggő jogi eljárásokban részt vevő egyéb személyek, illetve az említett jogi eljárások részét képező dokumentumokhoz hozzáférő személyek részére az általuk a fentiek szerinti részvételük vagy hozzáférésük révén megismert, az illetékes igazságügyi hatóságok által az érdekelt fél megfelelően indokolt keresetére adott válaszban bizalmasnak minősített üzleti titok vagy állítólagos üzleti titok felhasználása vagy felfedése ne legyen megengedett. A tagállamok biztosítják továbbá az illetékes igazságügyi hatóságok számára, hogy saját kezdeményezés alapján ilyen intézkedéseket hozzanak.

Az első albekezdésben említett kötelezettség a jogi eljárás lezárultát követően is érvényben marad. E kötelezettség azonban megszűnik az alábbi körülmények bármelyikének fennállta esetén:

a)     ha az állítólagos üzleti titokról végleges határozat keretében megállapítást nyer, hogy nem tesz eleget a 2. cikk 1. pontjában meghatározott követelményeknek.

b)     ha időközben az adott információ általánosan ismertté vagy bármikor hozzáférhetővé válik az ilyen jellegű információval foglalkozó körökben dolgozó személyek számára.

(2)         A tagállamoknak biztosítják továbbá, hogy valamely fél megfelelően indokolt keresete alapján az illetékes igazságügyi hatóságok megtehessék a szükséges egyedi intézkedéseket az üzleti titok jogosulatlan megszerzésével, felhasználásával vagy felfedésével összefüggő jogi eljárásban felhasznált vagy hivatkozott üzleti titkok vagy állítólagos üzleti titkok bizalmas jellegének megőrzése érdekében. A tagállamok biztosítják továbbá az illetékes igazságügyi hatóságok számára, hogy saját kezdeményezés alapján ilyen intézkedéseket hozzanak.

Az első albekezdésben említett intézkedések között legalább az alábbi lehetőségeknek szerepelniük kell:

a)     a felek vagy harmadik felek által benyújtott, üzleti titkot vagy állítólagos üzleti titkot tartalmazó dokumentumokhoz való hozzáférés olyan teljes körű vagy részleges korlátozása, amelynek értelmében azokhoz csak korlátozott számú személy férhet hozzá, feltéve hogy biztosítják mindegyik fél részéről legalább egy személy – vagy adott esetben az eljárásoktól függően ezek ügyvédei és/vagy jogi képviselői – teljes körű hozzáférését a dokumentumhoz;

b)     az üzleti titkok vagy állítólagos üzleti titkok felfedésére lehetőséget adó meghallgatásokhoz és az ezekről készített felvételekhez és leiratokhoz való hozzáférés meghatározott számú személyre történő korlátozása, feltéve, hogy az egyes felek részéről legalább egy személy, valamint az eljárástól függően az ügyvédeik és/vagy jogi képviselőik is hozzáférést kapnak.

c)     a bírósági határozatok nem bizalmas, az üzleti titokként meghatározott információt tartalmazó szövegrészek nélküli vagy szerkesztett változatainak elérhetővé tétele harmadik felek számára.

(3)         Az üzleti titok védelmére irányuló intézkedések elfogadásáról vagy elutasításáról való döntésnél és azok arányosságának vizsgálatakor az illetékes igazságügyi hatóság figyelembe veszi a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jog garantálásának szükségességét, a felek és – adott esetben – harmadik felek jogos érdekeit, valamint az intézkedések elfogadása vagy elutasítása esetén a feleket és – adott esetben – harmadik feleket érő potenciális károkat.

(4)         A személyes adatoknak az (1), (2) és (3) bekezdés alapján történő feldolgozása a 95/46/EK irányelvvel összhangban történik.

2. szakasz

Ideiglenes és megelőző intézkedések

9. cikk

Ideiglenes és megelőző intézkedések

(1)         A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes igazságügyi hatóságok az üzleti titok jogosultjának kérésére az állítólagos jogsértővel szemben elrendelhessék az alábbi ideiglenes és megelőző intézkedések bármelyikét:

a)     az üzleti titok felhasználásának vagy felfedésének megszüntetése vagy – adott esetben – megtiltása ideiglenes jelleggel;

b)     jogsértő termékek előállításának, kínálásának, forgalomba hozatalának vagy felhasználásának, illetve jogsértő termékek ilyen célból történő behozatalának, kivitelének vagy raktározásának megtiltása;

c)     a gyaníthatóan jogsértő termékek – ideértve a behozott termékeket is – lefoglalása vagy elszállítása a forgalomba hozataluk vagy forgalmazásuk megelőzése érdekében.

(2)         A tagállamok biztosítják, hogy az igazságügyi hatóságok az (1) bekezdésben említett intézkedések alternatívájaként az üzleti titok állítólagos jogosulatlan megszerszésének vagy felhasználásának folytatását az üzleti titok jogosultját megillető kártérítést biztosító garanciák nyújtásához köthessék. Az üzleti titok garancia nyújtása ellenében történő felfedése nem megengedett.

10. cikkKereset benyújtásának feltételei, biztosítékok

(1)         A tagállamok biztosítják, hogy a 9. cikkben említett intézkedések tekintetében az illetékes igazságügyi hatóságok rendelkezzenek a szükséges hatáskörrel ahhoz, hogy a felperestől ésszerűen elvárható bizonyíték benyújtását kérjék, amely alapján kellő bizonyossággal meggyőződhetnek az üzleti titok létezéséről, továbbá arról, hogy a felperes az üzleti titok jogosultja, valamint, hogy az üzleti titkot jogosulatlanul szerezték meg, használták fel vagy fedték fel, illetve, hogy az üzleti titok közvetlenül ki van téve jogosulatlan megszerzés, felhasználás vagy felfedés veszélyének.

(2)         A tagállamok biztosítják, hogy a kereset elfogadásáról vagy elutasításáról való döntésnél és annak arányossága vizsgálatakor az illetékes igazságügyi hatóságok kötelesek legyenek figyelembe venni az eset sajátos körülményeit. Ezen értékelésnek adott esetben figyelembe kell vennie az üzleti titok értékét, az üzleti titok védelmében hozott intézkedéseket, illetve az üzleti titok egyéb sajátosságait, az alperesnek az üzleti titok megszerzése, felhasználása vagy felfedése kapcsán követett szándékos vagy nem szándékos magatartását, az üzleti titok jogosulatlan felhasználása vagy felfedése következményét, a felek jogos érdekeit, továbbá a kereset elfogadásának vagy elutasításának a felekre gyakorolt lehetséges hatását, a harmadik felek jogos érdekeit, a közérdeket, valamint az alapvető jogokat.

(3)         A tagállamok biztosítják, hogy a 9. cikkben említett ideiglenes intézkedéseket az alperes kérésére visszavonják vagy azok más módon hatályukat veszítsék, amennyiben:

a)     a felperes ésszerű határidőn belül – ha azt a tagállam joga lehetővé teszi, az intézkedést elrendelő igazságügyi hatóság által meghatározott határidőn, ennek hiányában pedig legfeljebb 20 munkanapon, illetve 31 naptári napon belül, melyek közül a hosszabb határidő az irányadó – nem indít az ügy érdemi elbírálására irányuló eljárást az illetékes igazságügyi hatóság előtt;

b)     időközben az adott információ – az alperesnek nem felróhatóan – már nem tesz eleget a 2. cikk 1. pontjában meghatározott követelményeknek.

(4)         A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes igazságügyi hatóságok a 9. cikkben említett ideiglenes intézkedéseket a felperes által nyújtandó, megfelelő óvadéktól vagy azzal egyenértékű biztosítéktól tehessék függővé az alperes és – adott esetben – az intézkedés által érintett bármely másik személy által elszenvedett kár megtérítésének biztosítása érdekében.

(5)         Amennyiben az ideiglenes intézkedéseket a (3) bekezdés a) pontja alapján visszavonják vagy a felperes cselekménye vagy mulasztása folytán hatályukat vesztik, vagy amennyiben utólag megállapítják, hogy az üzleti titok jogosulatlan megszerzése, felhasználása vagy felfedése nem valósult meg, illetve ilyen magatartás veszélye nem állt fenn, az illetékes igazságügyi hatóságoknak rendelkezniük kell annak – az alperes vagy valamely sértett harmadik fél kérésére történő – elrendeléséhez szükséges hatáskörrel, hogy a felperes nyújtson megfelelő kártérítést az alperes vagy a sértett harmadik fél számára az ilyen intézkedések által okozott károkért.

3. szakaszÉrdemi határozaton alapuló intézkedések

11. cikkTiltó és korrekciós intézkedések

(1)         A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben az igazságügyi hatóság végleges határozata megállapítja az üzleti titok jogosulatlan megszerzésének, felhasználásának vagy felfedésének tényét, az illetékes igazságügyi hatóság a felperes kérésére a jogsértővel szemben elrendelhessen egyet vagy többet az alábbi intézkedések közül:

a)     az üzleti titok felhasználásának vagy felfedésének megszüntetése vagy – adott esetben – megtiltása;

b)     jogsértő termékek előállításának, kínálásának, forgalomba hozatalának vagy felhasználásának, illetve jogsértő termékek ilyen célból történő behozatalának, kivitelének vagy raktározásának megtiltása;

c)     megfelelő korrekciós intézkedések meghozatala a jogsértő termékekre vonatkozóan;

ca)   az üzleti titkot tartalmazó vagy az üzleti titkot megvalósító fizikai és/vagy elektronikus tárolóeszközök összességének vagy részeinek megsemmisítése vagy – adott esetben – az említett fizikai és/vagy elektronikus tárolóeszközök összességének vagy egyes részeinek eljuttatása a felpereshez.

(2)         Az (1) bekezdés c) pontjában említett korrekciós intézkedések közé tartozik:

b)     a jogsértő termékek kivonása a piacról;

c)     a jogsértő termék jogsértő jellemzőjének eltávolítása;

d)     a jogsértő termék megsemmisítése, vagy – adott esetben – a piacról történő kivonása, feltéve, hogy ez nem ássa alá a szóban forgó üzleti titok védelmét;

e)     az üzleti titkot tartalmazó vagy az üzleti titok tárgyát képező dokumentumok, tárgyak, anyagok, vegyi anyagok vagy elektronikus fájlok összességének vagy részeinek megsemmisítése, vagy – indokolt esetben – az említett dokumentumok, tárgyak, anyagok, vegyi anyagok vagy elektronikus fájlok összességének vagy egyes részeinek eljuttatása az üzleti titok jogosultjához.

(3)         A tagállamok biztosítják, hogy a jogsértő termék piacról történő kivonásának elrendelésénél az igazságügyi hatóságok – az üzleti titok jogosultjának kérésére – elrendelhessék a termékeknek a jogosulthoz vagy jótékonysági szervezethez történő eljuttatását, amelynek feltételeit az igazságügyi hatóság állapítja meg úgy, hogy biztosítva legyen az, hogy a szóban forgó termékek ne kerüljenek újra forgalomba.

A korrekciós intézkedések iránti kérelem elbírálásakor az arányosság elvének megfelelően megfelelően mérlegelni kell a jogsértés súlyosságát, a korrekciós intézkedéseket és a harmadik felek érdekeit.

Az igazságügyi hatóságok elrendelik, hogy az (1) bekezdés c) pontjában említett intézkedéseket a jogsértő költségére hajtsák végre, kivéve, ha olyan különleges indokok állnak fenn, amelyek ennek ellentmondanak. Ezek az intézkedések nem érintik az üzleti titok jogosultját az üzleti titok jogosulatlan megszerzése, felhasználása vagy felfedése miatt esetlegesen megillető kártérítést.

12. cikkA kereset feltételei, biztosítékok és alternatív intézkedések

(1)         A tagállamok biztosítják, hogy a 11. cikk szerinti tiltó és korrekciós intézkedések elrendelésére irányuló kereset elbírálásakor és azok arányossága vizsgálatakor az illetékes igazságügyi hatóságok kötelesek legyenek figyelembe venni a konkrét eset körülményeit. Ezen értékelésnek adott esetben ki kell terjednie az üzleti titok értékére, az üzleti titok védelmében hozott intézkedésekre, a jogsértőnek az üzleti titok megszerzése, felhasználása vagy felfedése kapcsán követett magatartására, az üzleti titok jogosulatlan felhasználása vagy felfedése következményére, a felek jogos érdekeire, továbbá a kereset elfogadásának vagy elutasításának a felekre gyakorolt lehetséges hatására, a harmadik felek jogos érdekeire, a közérdekre, valamint az alapvető jogokra, többek között a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságára vonatkozó biztosítékokra.

A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok megfelelően korlátozzák a 11. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett intézkedés időtartamát annak biztosítása érdekében, hogy az elegendő legyen ahhoz, hogy az intézkedés minden olyan üzleti vagy gazdasági előnyt megszüntessen, amelyre a jogsértő az üzleti titok jogosulatlan megszerzése, felhasználása vagy felfedése révén szert tehetett volna, egyúttal pedig megelőzze a tisztességes verseny, az innováció és a munkavállalói mobilitás előtti indokolatlan akadályok kialakulását.

(2)         A tagállamok biztosítják, hogy a 11. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett intézkedéseket az alperes kérésére visszavonják vagy azok más módon hatályukat veszítsék, amennyiben időközben az adott információ – az alperesnek közvetlenül vagy közvetve nem felróhatóan – már nem tesz eleget a 1. cikk 2. pontjában meghatározott követelményeknek.

(3)         A tagállamok biztosítják, hogy a 11. cikkben meghatározott intézkedések alkalmazása során az egyik fél kérésére az illetékes igazságügyi hatóságok elrendelhessék vagyoni kártérítés megfizetését a sértett fél javára az említett intézkedések alkalmazása helyett, feltéve, hogy az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a)     az érintett személy a felhasználás vagy felfedés idején nem tudott és az adott körülmények között nem volt oka tudni arról, hogy az üzleti titok egy olyan másik személytől származik, aki azt jogosultatlanul használta fel vagy fedte fel;

b)     a szóban forgó intézkedések végrehajtása aránytalan károkat okozna az érintett személynek;

c)     a sértett félnek nyújtott vagyoni kártérítés elfogadhatónak tűnik.

Amennyiben a 11. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában említettek elrendelése helyett vagyoni kártérítést rendelnek el, e vagyoni kártérítés összege nem haladhatja meg azon jogdíjak vagy díjazás összegét, amely a jogosultat megillette volna, ha az érintett személy engedélyt kért volna a szóban forgó üzleti titok felhasználására azon időtartamra, amelyre vonatkozóan az üzleti titok felhasználása megtiltható lett volna.

13. cikkKártérítés

(1)         A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes igazságügyi hatóságok a sértett fél keresete alapján arra kötelezzék a jogsértőt, aki tudta, vagy tudnia kellett volna, hogy üzleti titok jogosulatlan megszerzését, felhasználását vagy felfedését valósítja meg, hogy fizessen az üzleti titokhoz való jogszerűtlen hozzáférés, illetve az üzleti titok jogszerűtlen megszerzése, felhasználása vagy felfedése következményeképpen elszenvedett tényleges kár mértékének megfelelő kártérítést az üzleti titok jogosultja számára.

(1a)       A tagállamok nemzeti jogukkal és gyakorlatukkal összhangban korlátozhatják a munkavállalók munkáltatójukkal szembeni kártérítési kötelezettségét a munkáltató üzleti titkának jogosulatlan megszerzése, felhasználása vagy felfedése tekintetében, ha a munkavállaló nem szándékosan szerezte meg, használta fel vagy fedte fel azt.

(2)         A kártérítés összegének megállapításakor az illetékes igazságügyi hatóságok figyelembe vesznek minden megfelelő szempontot, úgy mint a kedvezőtlen gazdasági következményeket, ideértve a sértett fél elmaradt hasznát, a jogsértő jogalap nélküli gazdagodását, és indokolt esetben a nem tisztán gazdasági tényezőket, mint az üzleti titok jogosultjának az üzleti titok jogosulatlan megszerzése, felhasználása vagy felfedése által okozott nem vagyoni kárát.

Ugyanakkor az illetékes igazságügyi hatóságok a kárt indokolt esetben átalányösszegben is megállapíthatják olyan tényezők alapján, mint legalább azon jogdíjak vagy díjazás összege, amely a jogosultat megillette volna, ha az adott üzleti titok felhasználására a jogsértő engedélyt kért volna.

14. cikkBírósági határozatok közzététele

(1)         A tagállamok biztosítják, hogy az üzleti titok jogosulatlan megszerzése, felhasználása vagy felfedése miatt indított jogi eljárásokban az illetékes igazságügyi hatóságok megfelelő intézkedéseket rendelhessenek el a felperes kérelmére és a jogsértő költségére a határozatban foglalt információ terjesztésére, ideértve a határozat teljes vagy részleges közzétételét is a nyomtatott és elektronikus médiában, beleértve a jogsértő hivatalos weboldalát is.

(2)         Az ezen cikk (1) bekezdésében említett intézkedéseknek a 8. cikknek megfelelően meg kell őrizniük az üzleti titok bizalmas jellegét.

(3)         Az (1) bekezdésben említett intézkedések elrendeléséről hozott döntésnél és annak arányossága mérlegelésekor az illetékes igazságügyi hatóságok figyelembe veszik azt, hogy a jogsértőről rendelkezésre álló információk lehetővé tennék-e egy természetes személy azonosítását, és ha igen, indokolt lenne-e ennek az információnak a nyilvánosságra hozatala, különösen a következő szempontok alapján: az intézkedésnek a jogsértő magánéletét és jó hírnevét érintő lehetséges negatív következményei, ▌a jogsértőnek az üzleti titok megszerzése, felhasználása vagy felfedése kapcsán követett magatartása, ▌valamint az üzleti titok jogsértő általi további jogosulatlan felhasználásának vagy felfedésének a valószínűsége.

IV. fejezet

Szankciók, jelentéstétel és zárórendelkezések

15. cikkAz irányelvben foglalt kötelezettségek be nem tartásának szankciói

A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes igazságügyi hatóságok szankciókat alkalmazhassanak azon felekkel, jogi képviselőikkel és bármely egyéb személlyel szemben, aki nem tesz eleget vagy nem kíván eleget tenni a 8., 9. és a 11. cikk alapján hozott intézkedéseknek.

Amennyiben a nemzeti jog úgy rendelkezik, a 9. és a 11. cikk alapján hozott intézkedéseknek való meg nem felelés esetén adott esetben kényszerítő bírságot szabnak ki.

A rendelkezésre álló szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

16. cikkInformációcsere és kapcsolattartók

Az együttműködés – ideértve a tagállamok közötti, illetve a tagállamok és a Bizottság közötti információcserét – elősegítése érdekében minden tagállam kijelöl legalább egy kapcsolattartót az ezen irányelvben foglalt intézkedések végrehajtásával kapcsolatos kérdésekre. Minden tagállam közli a kapcsolattartó elérhetőségére vonatkozó adatokat a többi tagállammal és a Bizottsággal.

17. cikkJelentések

(1)      20ÉÉ HH NN-ig [három évvel az átültetés határidejét követően] az Európai Unió Szellemi Tulajdonjogi Hivatala a szellemi tulajdoni jogsértések európai megfigyelőközpontjával kapcsolatos tevékenységek keretében induló jelentést készít az üzleti titkok jogosulatlan megszerzésével, felhasználásával vagy felfedésével összefüggő peres eljárások ezen irányelv alkalmazása szerinti alakulásáról.

(2)      20ÉÉ HH NN-ig [négy évvel az átültetés határidejét követően] a Bizottság időközi jelentést készít az irányelv alkalmazásáról, amelyben foglalkozik az irányelv alapvető jogokra és munkavállalói mobilitásra gyakorolt esetleges hatásaival, a tisztességtelen versennyel szembeni védelemmel, illetve az innovációra irányuló együttműködést érintő esetleges előrelépésekkel, és jelentését benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A jelentésnek kellő mértékben figyelembe kell vennie a szellemi tulajdoni jogsértések európai megfigyelőközpontja által készített jelentést.

(3)      20ÉÉ HH NN-ig [nyolc évvel az átültetés határidejét követően] a Bizottság értékelést készít az irányelv hatásairól, és erről készült jelentését benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

18. cikkÁtültetés

(1)         A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb 20ÉÉ HH NN-ig [24 hónappal az irányelv elfogadását követően] megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottság számára.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2)         A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

19. cikkHatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

20. cikkCímzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről                     a Tanács részéről

az elnök                                                         az elnök

29.4.2015

VÉLEMÉNY az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről

a Jogi Bizottság részére

a nem nyilvános know-how és üzleti információk (üzleti titkok) jogosulatlan megszerzésével, felhasználásával és felfedésével szembeni védelemről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról

(COM(2013)0813 – C7-0431/2013 – 2013/0402(COD))

A vélemény előadója: Michèle Rivasi

RÖVID INDOKOLÁS

A tisztességes üzleti környezet vállalkozások számára történő biztosításának egyik kulcsa az üzleti titkok jogosulatlan megszerzésével, felfedésével és felhasználásával szembeni védelem. Fontos azonban emlékeztetni arra, hogy a tudás és az információk áramlása szintén elengedhetetlen az innováció és az alkotó folyamat szempontjából. A vállalkozásoknak gyakran több érdekük fűződik az üzleti titkok megosztásához, mint a titokban tartásukhoz. Ugyanakkor az átláthatóság és az információkhoz való hozzáférés fontos közpolitikák – így a környezetvédelem, az egészségügy és a fogyasztóvédelem – tájékozott kialakításához is szükséges.

Megfelelő egyensúlyt kell találni, hogy ne nyíljon meg az út az üzleti titkok nem megfelelő megszerzésére vagy áramlására vonatkozó visszaélésszerű keresetek előtt, valamint annak elkerülése érdekében, hogy a túlságosan széles körű védelem miatt olyan információk maradjanak titokban, amelyeket meg kellene osztani és ki kellene cserélni. Ezen egyensúlyt biztosítandó az előadó a bizottsági javaslat négy fő irányvonal mentén történő módosítását javasolja.

A fogalmak tisztázása és az irányelv pontosítása

Az üzleti titkok jogosulatlan megszerzésével, felfedésével és felhasználásával szembeni jogi eljárások és jogorvoslatok uniós szintű összehangolásának együtt kell járnia a szóban forgó kérdés hatályának és fogalmának tisztázásával. Ez annál is inkább fontos, mivel az Unión belül ezen irányelv révén a legtöbb nemzeti jogba új jogi fogalmat fognak bevezetni. Az üzleti titok fogalmának túl tág meghatározása jogi bizonytalanságot teremt, és megkönnyíti, hogy a legerősebb gazdasági szereplők visszaéljenek a fogalommal a kisebb gazdasági szereplők és az egész társadalom kárára.

Az előadó javasolja az arra vonatkozó meghatározás pontosítását, hogy mit kell üzleti titoknak tekinteni. Ez nemcsak az irányelv megfelelő végrehajtásához elengedhetetlen, hanem azért is, mert ez az új irányelv szolgál majd az egyedüli uniós referenciaként a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségi (TTIP) megállapodásról folyó tárgyalások során.

Jóllehet fontos az üzleti titkok védelme, ám nem szellemitulajdon-jogról van szó. Következésképpen annak alkalmazása nem eredményezheti új kizárólagos jogok megteremtését. A szellemitulajdon-joggal kapcsolatos terminológia bizottsági javaslaton belüli használata félreértésekre ad lehetőséget, és jogviták esetén befolyásolhatja a jogértelmezést. Az előadó ezért a jellemzően a szellemitulajdon-jogokkal összefüggésben előforduló megfogalmazások elkerülése érdekében javasolja a szövegben használt néhány terminus megváltoztatását.

A törvényes jogok és az információkhoz való hozzáférés biztosítása

Az irányelv hatályának megfelelő szintű védelmet kell biztosítania a vállalkozások közötti kapcsolatokban a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szemben.

Mindazonáltal az irányelvnek egyértelműen meg kell határoznia azokat az eseteket, amikor az információk felfedése nem tartozik ezen irányelv hatálya alá. Ez a helyzet az olyan információk esetében, amelyek felfedését uniós/nemzeti szabályok vagy a megbízatásuk keretében eljáró hatóságok írják elő.

Általánosabban fogalmazva az üzleti titkok védelme nem áshatja alá a jogos közérdeket, ezen belül is a fogyasztóvédelmet, a munkavállalók védelmét, az emberi, állati vagy növényi élet védelmét, a környezetvédelmet, az alapvető jogok – köztük a véleménynyilvánítási és tájékozódási szabadság – védelmét, valamint a tisztességtelen verseny megelőzését.

A munkavállalói mobilitás garantálása

A tudás és a készségek terjesztése szerepet játszik az ipari szereplők és a kutatási ágazat dinamikussá és kreatívvá válásában is, ahogyan azt a Szilícium-völgy példája is igazolja: ez pedig csak a munkavállalók mobilitása mellett valósulhat meg. Az innováció és a szakmai fejlődés szempontjából fontos, hogy a szakképzett munkavállalók át tudjanak lépni egyik vállalattól a másikhoz. Az üzleti titkok jogosulatlan megszerzésével, felfedésével és felhasználásával szembeni védelem tehát nem állhat a munkavállalói mobilitás útjába.

Több tanulmány is igazolta, hogy a legmagasabban képzett munkaerőt érintő „agyelszívás”, valamint a kisebb mértékű beruházások és innováció problémája a munkáltatók és a munkavállalók közötti szigorú versenytilalmi megállapodásokat előíró régiókat/államokat sújtja.

Ezt figyelembe kell venni az ezen irányelvben előírt intézkedésekre, eljárásokra és jogorvoslatokra vonatkozó elévülési idő meghatározásakor: nem volna ésszerű egy évnél hosszabb elévülési idővel terhelni a munkavállalókat. Általánosságban megfelelő egyensúlyt kell teremteni az új elképzelések forrásául szolgáló munkavállalók, illetve az ezen elképzelések kidolgozásához az erőforrásokat és a környezetet biztosító vállalatok között. Az irányelvnek ezt az egyensúlyt kell tükröznie.

Tisztességes jogi eljárások biztosítása, különösen a kisvállalkozások részére

Akárcsak más jogi eljárások esetében, a nagyobb vállalkozások rendelkeznek az igazságszolgáltatáshoz való hozzáféréshez szükséges pénzügyi kapacitással, amely a kis- és középvállalkozásoknak rendszerint nem áll rendelkezésére. Fontos biztosítani, hogy a nagyobb szereplők ne éljenek vissza az üzleti titkokra vonatkozó keresetekkel azzal a céllal, hogy a lehetséges versenytársakat kiszorítsák a piacról.

Az üzleti titok védelme nem teremt tulajdonjogot, hanem e titkok megszerzésének, felfedésének és felhasználásának jogosulatlan jellegét kezeli. Következésképpen a nem nyilvános információk feletti ellenőrzés gyakorlására feljogosított személyre kell hárulnia az azzal kapcsolatos bizonyítási tehernek, hogy az adott információ megszerzése valóban jogosulatlan volt-e.

MÓDOSÍTÁSOK

Az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság felkéri a Jogi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy vegye figyelembe az alábbi módosításokat:

Módosítás  1

Irányelvre irányuló javaslat

1 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A vállalkozások és nem üzleti alapon működő kutatóintézetek beruházásokat eszközölnek a tudásalapú gazdaság valutájaként szolgáló know-how és információk megszerzésébe, fejlesztésébe és alkalmazásába. Az intellektuális tőke létrehozására és alkalmazására irányuló ezen beruházások meghatározóak piaci versenyképességük, és ezen keresztül a beruházások megtérülése szempontjából, ami az üzleti célú kutatás-fejlesztés mozgatórugója. Amennyiben kutatási és innovációs beruházásaik teljes körű kiaknázása nyilvános módon nem megoldható, a vállalkozások különböző eszközöket vesznek igénybe innovatív tevékenységeik eredményeinek kisajátítása érdekében. Ezen eszközök közé tartoznak a szellemitulajdon-jogok, így a szabadalmak, formatervezési minták és a szerzői jog is. Egy másik eszköz lehet az ismeretanyaghoz való hozzáférés védelme és a szervezet számára értékes, széles körben nem ismert tudás kiaknázása. Az ilyen jellegű nem nyilvános és a jogosult szándéka szerint bizalmasan kezelendő know-how és üzleti információ üzleti titoknak minősül. Méretüktől függetlenül a vállalkozások az üzleti titkokat ugyanannyira értékesnek tartják, mint a szabadalmakat vagy a szellemitulajdon-jogok egyéb formáit, és az információk bizalmas kezelését olyan üzleti menedzsment- és innovációmenedzsment-eszközként alkalmazzák, amely a technológiai ismereteken túl magában foglalja például a vevőkre és szállítókra vonatkozó üzleti adatokat, üzleti terveket vagy piackutatási eredményeket és stratégiákat. A know-how és az üzleti információk ezen széles körének védelme által – függetlenül attól, hogy a szellemitulajdon-jogok kiegészítéséről vagy alternatívájáról van-e szó – az üzleti titok révén az alkotó jövedelemhez juthat az alkotásából és innovációiból, következésképp az üzleti titkok különösen fontosak a kutatás-fejlesztés és az innovatív teljesítmény szempontjából.

(1) A vállalkozások és nem üzleti alapon működő kutatóintézetek beruházásokat eszközölnek a tudásalapú gazdaság valutájaként szolgáló és versenyelőnyt biztosító know-how és információk megszerzésébe, fejlesztésébe és alkalmazásába. Az intellektuális tőke létrehozására és alkalmazására irányuló ezen beruházások meghatározóak piaci innovatív teljesítményük és versenyképességük, és ezen keresztül a beruházások megtérülése szempontjából, ami az üzleti célú kutatás-fejlesztés mozgatórugója. Amennyiben kutatási és innovációs beruházásaik teljes körű kiaknázása nyilvános módon nem megoldható, a vállalkozások különböző eszközöket vesznek igénybe innovatív tevékenységeik eredményeinek kisajátítása érdekében. Ezen eszközök közé tartoznak a szellemitulajdon-jogok, így a szabadalmak, formatervezési minták és a szerzői jog is. Egy másik eszköz lehet a kereskedelmi szempontból értékes információkhoz való hozzáférés védelme, valamint a szervezet számára értékes azon ismeretek kiaknázása, amelyek nem ismertek vagy nem könnyen hozzáférhetőek a rendes körülmények között ilyen jellegű információval foglalkozó körökben dolgozó személyek vagy más olyan személyek számára, akiknek annak felfedéséből vagy felhasználásából gazdasági előnye származhat. Az ilyen jellegű nem nyilvános és a jogosult szándéka szerint bizalmasan kezelendő know-how és üzleti információ üzleti titoknak minősül. Az üzleti titkok különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára értékesek, és ők támaszkodnak ezekre nagyobb mértékben, mivel a szellemitulajdon-jogok használata többnyire költséges, és a kkv-k gyakran nem rendelkeznek elegendő célzott emberi vagy pénzügyi erőforrással a szellemitulajdon-jogok kezeléséhez és védelméhez. Méretüktől függetlenül a vállalkozások az üzleti titkokat ugyanannyira értékesnek tartják, mint a szabadalmakat vagy a szellemitulajdon-jogok egyéb formáit, és az információk bizalmas kezelését olyan üzleti menedzsment- és innovációmenedzsment-eszközként alkalmazzák, amely a technológiai ismereteken túl magában foglalja például a vevőkre és szállítókra vonatkozó üzleti adatokat, üzleti terveket vagy piackutatási eredményeket és stratégiákat. A know-how és az üzleti információk ezen széles körének védelme által – függetlenül attól, hogy a szellemitulajdon-jogok kiegészítéséről vagy alternatívájáról van-e szó – az üzleti titok révén az alkotó jövedelemhez juthat az alkotásából és innovációiból, következésképp az üzleti titkok különösen fontosak a kutatás-fejlesztés és az innovatív teljesítmény szempontjából.

Módosítás  2

Irányelvre irányuló javaslat

2 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) A nyílt innováció fontos ösztönzője az új tudás létrehozásának, továbbá elősegíti az együttesen létrehozott tudásra alapozott új és innovatív üzleti modellek kialakulását. A kutatás-fejlesztés és az innováció terén az üzleti titkoknak fontos szerepe van a tudás vállalkozások közötti, a belső piac határain belül vagy azokon átnyúlóan megvalósuló cseréjében. Az együttműködésen alapuló kutatás, ideértve a határokon átnyúló együttműködést is, különösen fontos a belső piaci üzleti kutatás-fejlesztési tevékenység fokozása szempontjából. A nyílt innováció segíti az új ötleteknek a fogyasztók igényeit kielégítő és a társadalmi kihívásokat kezelő formában történő piacra jutását. A belső piacon, ahol az ilyen jellegű határokon átnyúló együttműködés korlátai minimálisak és ahol az együttműködés nem torzul, az intellektuális alkotás és innováció ösztönzi az innovatív folyamatok, szolgáltatások és termékek kifejlesztését. Az intellektuális alkotást és az innovációt ösztönző környezet fontos a foglalkoztatás növelése és az uniós gazdaság versenyképességének javítása szempontjából is. Az üzleti titok az intellektuális alkotás és az innovatív know-how védelmének a vállalkozások körében egyik legelterjedtebb formája, ugyanakkor a hatályos uniós jogi keret nem védi hatékonyan az üzleti titkokat a harmadik felek általi jogosulatlan megszerzéstől, felhasználástól vagy felfedéstől.

(2) A nyílt innováció segíti az új ötleteknek a fogyasztók igényeit kielégítő és a társadalmi kihívásokat kezelő formában történő piacra jutását. Fontos ösztönzője az új tudás létrehozásának, továbbá elősegíti az együttesen létrehozott tudásra alapozott új és innovatív üzleti modellek kialakulását. Az együttműködésen alapuló kutatás, ideértve a határokon átnyúló együttműködést is, különösen fontos a belső piaci üzleti kutatás-fejlesztési tevékenység fokozása szempontjából. Az intellektuális alkotás és az innovációt ösztönző környezet, ahol a foglalkoztatási mobilitás biztosított, fontos a foglalkoztatás növelése és az uniós gazdaság versenyképességének javítása szempontjából is. A kutatás-fejlesztés és az innováció terén az üzleti titkoknak fontos szerepe van a tudás vállalkozások és/vagy kutatóintézetek közötti, a belső piac határain belül vagy azokon átnyúlóan megvalósuló cseréjében. Az üzleti titok harmadik felek általi jogosulatlan megszerzése, felhasználása vagy felfedése elleni, meglévő európai uniós jogi előírások 28 különböző jogszabályban elszórva találhatók, ami akadályozza a belső piac hatékony működését.

Módosítás  3

Irányelvre irányuló javaslat

4 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4) A probléma kezelése érdekében a Kereskedelmi Világszervezet égisze alatt hozott intézkedések vezettek a szellemitulajdon-jogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodás (TRIPS-megállapodás) megkötéséhez. A megállapodás többek között rendelkezik az üzleti titok harmadik felek általi jogosulatlan megszerzésével, felhasználásával vagy felfedésével szembeni védelméről, amelyekre vonatkozóan közös nemzetközi standardokat állapít meg. A 94/800/EK tanácsi határozat5 által elfogadott megállapodás a tagállamok mindegyikére és magára az Unióra nézve is kötelező.

(4) A szellemitulajdon-jogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodás (TRIPS-megállapodás) többek között rendelkezik az üzleti titok harmadik felek általi jogosulatlan megszerzésével, felhasználásával vagy felfedésével szembeni védelméről, amelyekre vonatkozóan közös nemzetközi standardokat állapít meg. A 94/800/EK tanácsi határozat5 által elfogadott megállapodás a tagállamok mindegyikére és magára az Unióra nézve is kötelező. Egyes tagállamok már rendelkeznek az üzleti titokkal való visszaélés elleni védelmet szolgáló jogi szabályozással, néhányan azonban még az üzleti titok fogalmát sem határozták meg, és nem vezettek be az üzleti titokkal való visszaélést tiltó, kötelező erejű jogszabályt, ami eltéréseket eredményez, és így akadályozza a belső piac hatékony működését. Helyénvaló uniós szinten meghatározni azokat a helyzeteket is, amelyekben az üzleti titok megszerzése, felhasználása és felfedése jogszerű, illetve jogosulatlan, valamint korlátozni a jogorvoslati eljárások alkalmazásának időszakát ahhoz, hogy az irányelv megfeleljen céljának, az üzleti titkok következetes védelmének az Unióban.

__________________

__________________

5 A Tanács 1994. december 22-i 94/800/EK határozata a többoldalú tárgyalások uruguayi fordulóján (1986–1994) elért megállapodásoknak a Közösség nevében a hatáskörébe tartozó ügyek tekintetében történő megkötéséről (HL L 336., 1994.12.23., 1. o.).

5 A Tanács 1994. december 22-i 94/800/EK határozata a többoldalú tárgyalások uruguayi fordulóján (1986–1994) elért megállapodásoknak a Közösség nevében a hatáskörébe tartozó ügyek tekintetében történő megkötéséről (HL L 336., 1994.12.23., 1. o.).

Módosítás  4

Irányelvre irányuló javaslat

8 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(8) Helyénvaló uniós szabályokról rendelkezni a tagállami jogrendszerek közelítése érdekében, biztosítva ezáltal azt, hogy az üzleti titok jogosulatlan megszerzése, felhasználása vagy felfedése esetére megfelelő és egységes szintű jogorvoslati eszközök álljanak rendelkezésre a belső piac egészén. Ennek érdekében fontos megalkotni az üzleti titok egységes, a visszaéléssel szembeni védelem tárgyi hatályát nem korlátozó fogalommeghatározását. A fogalmat tehát úgy kell megalkotni, hogy lefedje az üzleti információkat, a technológiai információkat és a know-how-t, feltéve, hogy egyrészt jogos érdek fűződik az üzleti titok bizalmas jellegének fenntartásához, másrészt jogos elvárás a bizalmas jelleg megőrzése. Jellegéből adódóan a fogalommeghatározás tárgyából ki kell zárni a nyilvánvaló információkat, és az alkalmazottak által a foglalkoztatásuk rendes keretei között szerzett tudást és know-how-t, amely az ilyen jellegű információval foglalkozó körökben dolgozó személyek számára általában ismert vagy hozzáférhető.

 

(8) Helyénvaló uniós szabályokról rendelkezni a tagállami jogrendszerek közelítése érdekében, biztosítva ezáltal azt, hogy az üzleti titok jogosulatlan megszerzése, felhasználása vagy felfedése esetére megfelelő és egységes szintű jogorvoslati eszközök álljanak rendelkezésre a belső piac egészén. Ennek érdekében fontos megalkotni az üzleti titok egységes, a visszaéléssel szembeni védelem tárgyi hatályát nem korlátozó fogalommeghatározását. A fogalmat tehát úgy kell megalkotni, hogy lefedje az üzleti információkat és a nem nyilvános know-how-t, feltéve, hogy jogos érdek fűződik az üzleti titok bizalmas jellegének fenntartásához, hogy bizalmas jellegéből adódóan az információ üzleti értékkel bír, valamint hogy jogos elvárás a bizalmas jelleg megőrzése. Jellegéből adódóan a fogalommeghatározás tárgyából ki kell zárni a nyilvánvaló információkat, és az alkalmazottak által a foglalkoztatásuk rendes keretei között szerzett tudást és know-how-t, amely az ilyen jellegű információval foglalkozó körökben dolgozó személyek és a versenytársak számára általában ismert vagy hozzáférhető. A jogosulatlan felhasználást vagy felfedést meghatározó feltételek nem korlátozhatják a megszerzett tapasztalatok vagy know-how például munkaszerződések vagy más szerződéses viszony keretében történő tisztességes felhasználását. Ez elvben biztosítja a munkavállalói mobilitás fenntartását, egyúttal pedig az üzleti titkok megfelelő védelmét. Ez az irányelv nem érinti a szociális partnerek függetlenségét és azon jogát, hogy a nemzeti jogszabályokkal, hagyományokkal és gyakorlatokkal összhangban, a Szerződés rendelkezéseit is tiszteletben tartva kollektív szerződéseket kössenek.

Módosítás  5

Irányelvre irányuló javaslat

9 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(9) Fontos meghatározni továbbá azokat a körülményeket, amelyek fennállta esetén a jogi védelem indokolt. Ebből kifolyólag meg kell határozni azokat a magatartási formákat és cselekedeteket, amelyek az üzleti titok jogosulatlan megszerzésének, felhasználásának vagy felfedésének tekintendők. Az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet6 vagy a dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó más szabályok alapján kezelt üzleti információknak az uniós intézmények vagy szervek vagy a tagállami hatóságok általi nyilvánosságra hozatala nem tekintendő üzleti titok jogosulatlan felfedésének.

(9) Fontos meghatározni továbbá azokat a körülményeket, amelyek fennállta esetén a jogi védelem indokolt. Ebből kifolyólag meg kell határozni azokat a magatartási formákat és cselekedeteket, amelyek az üzleti titok jogosulatlan megszerzésének, felhasználásának vagy felfedésének tekintendők. Az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet6 vagy a dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó más szabályok alapján kezelt üzleti információknak az uniós intézmények vagy szervek vagy a tagállami hatóságok általi nyilvánosságra hozatala nem tekintendő üzleti titok jogosulatlan felfedésének. Hasonlóképpen az üzleti titok megszerzése vagy felfedése valamely, feladatát a nemzeti vagy uniós jog alapján ellátó állami szerv által nem tekinthető jogosulatlan felhasználásnak vagy felfedésnek. This should also be the case for ensuring the protection of a legitimate interest, including consumer protection, the protection of workers, the protection of health and the environment, the safeguard of fundamental rights, including freedom of expression and information, and the prevention of unfair competition.

__________________

__________________

6 Az Európai Parlament és a Tanács 2001. május 30-i 1049/2001/EK rendelete az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.).

6 Az Európai Parlament és a Tanács 2001. május 30-i 1049/2001/EK rendelete az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.).

Módosítás  6

Irányelvre irányuló javaslat

10 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(10) Az innováció és a verseny ösztönzése érdekében az irányelv rendelkezései nem keletkeztethetnek kizárólagos jogokat az üzleti titokként védett know-how-ra vagy információkra vonatkozóan. Ily módon fennmarad a lehetősége ugyanazon know-how és információ független felfedezésének, és az üzleti titok jogosultjának versenytársai a jogszerűen megszerzett termékeken szabadon alkalmazhatják a műszaki visszafejtés módszerét.

(10) Az innováció és a verseny ösztönzése érdekében az irányelv rendelkezései és végrehajtása nem keletkeztethetnek kizárólagos jogokat az üzleti titokként védett know-how-ra vagy információkra vonatkozóan. Ezen irányelv üzleti titkok védelmére vonatkozó rendelkezései nem képeznek szellemitulajdon-jogot, és e rendelkezésekre nem lehet hivatkozni kizárólag a verseny korlátozásának céljával. Ily módon fennmarad a lehetősége ugyanazon know-how és információ független felfedezésének, és az üzleti titok jogosultjának versenytársai a jogszerűen megszerzett termékeken szabadon alkalmazhatják a műszaki visszafejtés módszerét, amennyiben ez összhangban áll a tisztességes üzleti gyakorlattal.

Módosítás  7

Irányelvre irányuló javaslat

10 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(10a) Számos termék esetében az értékesítés feltételeként egyre gyakrabban írják elő – különösen a közbeszerzési eljárások során – olyan bizalmas adatok átadását a szabályozó vagy közigazgatási hatóságoknak, amelyek közül egyesek olyan kísérletekből származnak, amelyek elvégzése jelentős befektetést igényel. Az ilyen adatok hatóság általi részleges vagy teljes felfedése és azok harmadik felek általi megszerzése nem eredményezheti az adatok tisztességtelen piaci felhasználását.

Indokolás

A jogszerű adatszerzés, felhasználás vagy felfedés nem szisztematikusan függ össze egymással, és azokat a gyakorlatban jogosulatlan újrafelhasználás vagy (újbóli) felfedés követheti. Ha a tájékoztatáshoz való jog ésszerűtlen mértékben haladja meg az üzleti titok védelmét, a vállalatok elbizonytalanodnak a tekintetben, hogy bizalmas információikat átadják-e a kormányzati intézményeknek, és nőni fog a hozzáférés iránti jogszerűtlen kérelmek száma.

Módosítás  8

Irányelvre irányuló javaslat

11 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(11) Az arányosság elvével összhangban az üzleti titok védelmét szolgáló intézkedéseket és jogorvoslati eszközöket a kutatás és az innováció zökkenőmentesen működő belső piacának megteremtésére irányuló céllal összhangban kell kialakítani anélkül, hogy más célkitűzés vagy a közérdek sérelmet szenvedne. E tekintetben az intézkedések és a jogorvoslati eszközök biztosítják azt, hogy az illetékes igazságügyi hatóságok figyelembe vegyék az üzleti titok értékét, az üzleti titok jogosulatlan megszerzését, felhasználását vagy felfedését eredményező cselekedet súlyosságát, illetve annak következményét. Biztosítani kell továbbá, hogy az illetékes hatóságoknak legyen lehetőségük mérlegelni a peres eljárásban érintett felek, illetve harmadik felek, köztük – adott esetben – a fogyasztók érdekeit.

(11) Az arányosság elvével összhangban az üzleti titok védelmét szolgáló intézkedéseket és jogorvoslati eszközöket a kutatás és az innováció zökkenőmentesen működő belső piacának megteremtésére irányuló céllal összhangban kell kialakítani, különösen úgy, hogy az üzleti titkok jogosulatlan megszerzése, felhasználása és felfedése tekintetében visszatartó erővel bírjanak anélkül, hogy más célkitűzés vagy a közérdek – például a fogyasztóvédelem, az egészség és a környezet védelme – sérelmet szenvedne. E tekintetben az intézkedések és a jogorvoslati eszközök biztosítják, hogy az illetékes igazságügyi hatóságok figyelembe vegyék az összes lényeges körülményt, mint például az üzleti titok értékét, az üzleti titok jogosulatlan megszerzését, felhasználását vagy felfedését eredményező cselekedet súlyosságát, illetve e felhasználás vagy felfedés következményét. Biztosítani kell továbbá, hogy az illetékes hatóságoknak legyen lehetőségük mérlegelni a peres eljárásban érintett felek, illetve harmadik felek, köztük – adott esetben – a fogyasztók érdekeit.

Módosítás  9

Irányelvre irányuló javaslat

11 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(11a) Az üzleti titok egységes fogalommeghatározásának bevezetésével és végrehajtásával, valamint az üzleti titkok belső piacon belüli védelmére vonatkozó egységes szabályok bevezetésével és végrehajtásával a tudás megosztását és felhasználását vagy a munkaerő-felvételt és a munkavállalói mobilitást esetlegesen korlátozó egyéb intézkedéseknek az innováció és a szabad verseny védelme érdekében tiszteletben kell tartaniuk az arányosság elvét.

Módosítás  10

Irányelvre irányuló javaslat

12 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(12) Aláásná a belső piac zökkenőmentes működését, ha a rendelkezésre álló intézkedéseket és jogorvoslati eszközöket az irányelv céljaival összeegyeztethetetlen illegális célok érdekében használnák fel. Biztosítani kell tehát, hogy az igazságügyi hatóságok rendelkezzenek megfelelő felhatalmazással ahhoz, hogy szankcionálni tudják a rosszhiszeműen eljáró és nyilvánvalóan megalapozatlan kereseteket benyújtó felperesek joggal való visszaélésre irányuló magatartását. Fontos továbbá, hogy a rendelkezésre álló intézkedések és jogorvoslati eszközök ne korlátozzák a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát (amely magában foglalja a tömegtájékoztatásnak az Európai Unió Alapjogi Chartája 11. cikkének megfelelő szabadságát és sokszínűségét) vagy a visszaélések jelentését. Következésképp az üzleti titok védelme nem terjedhet ki azon esetekre, amikor az üzleti titok nyilvánosságra hozatala a kapcsolódó mulasztás vagy jogsértés felfedésén keresztül a közérdeket szolgálja,

(12) Aláásná a belső piac zökkenőmentes működését, ha a rendelkezésre álló intézkedéseket és jogorvoslati eszközöket az irányelv céljaival összeegyeztethetetlen illegális célok, mint például a belső piac vagy a munkaerő mobilitása elleni indokolatlan akadályok létrehozása érdekében használnák fel. Biztosítani kell tehát, hogy az igazságügyi hatóságok rendelkezzenek megfelelő felhatalmazással ahhoz, hogy szankcionálni tudják a rosszhiszeműen eljáró és nyilvánvalóan megalapozatlan kereseteket benyújtó felperesek joggal való visszaélésre irányuló magatartását. Fontos továbbá, hogy a rendelkezésre álló intézkedések és jogorvoslati eszközök ne korlátozzák a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát (amely magában foglalja a tömegtájékoztatásnak az Európai Unió Alapjogi Chartája 11. cikkének megfelelő szabadságát és sokszínűségét) vagy a visszaélések jelentését. Következésképp az üzleti titok védelme nem terjedhet ki azon esetekre, amikor az üzleti titok nyilvánosságra hozatala a kapcsolódó mulasztás vagy jogsértés felfedésén keresztül a közérdeket szolgálja,

Módosítás  11

Irányelvre irányuló javaslat

12 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(12a) Az online internetes szolgáltatások üzletvezetési és kutatási célból történő egyre gyakoribb igénybevétele, az egyre több bizalmas adat virtuális tárhelyeken történő tárolása, valamint az e-kereskedelem és általában véve a digitalizálás fokozott elterjedése miatt Unió-szerte harmonizált jogi szabályozásra van szükség, amely védelmet nyújt az üzleti titokkal való visszaélések ellen, biztosítva ezáltal a vállalkozások és a fogyasztók közötti kölcsönös bizalmat és védelmet, valamint elősegíti egy egységes digitális piac létrejöttét, amely a hatékonyan működő belső piac egyik alappillére.

Módosítás  12

Irányelvre irányuló javaslat

13 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(13) A jogbiztonság érdekében, továbbá figyelembe véve azt, hogy az üzleti titkok jogosultjaitól gondos magatartás várható el az értékes üzleti titkaik bizalmas jellegének megőrzése és az üzleti titkok felhasználásának nyomon követése tekintetében, helyénvalónak tűnik egy onnantól kezdődő meghatározott időszakra korlátozni az üzleti titok védelme érdekében tett intézkedések kezdeményezésének lehetőségét, amikor az üzleti titok jogosultja tudomást szerzett, vagy indokolt lett volna, hogy tudomást szerezzen az üzleti titok harmadik fél általi jogosulatlan megszerzéséről, felhasználásáról vagy felfedéséről.

(13) A kutatás és innováció zökkenőmentesen működő belső piacának megőrzése és a jogbiztonság érdekében, továbbá figyelembe véve azt, hogy az üzleti titkok jogosultjaitól gondos magatartás várható el az értékes üzleti titkaik bizalmas jellegének megőrzése és az üzleti titkok felhasználásának nyomon követése tekintetében, helyénvalónak tűnik egy onnantól kezdődő meghatározott időszakra korlátozni az üzleti titok védelme érdekében tett intézkedések kezdeményezésének lehetőségét, amikor az üzleti titok jogosultja tudomást szerzett, vagy indokolt lett volna, hogy tudomást szerezzen az üzleti titok harmadik fél általi jogosulatlan megszerzéséről, felhasználásáról vagy felfedéséről.

Indokolás

A kétéves elévülési idő csak korlátozott gyakorlati hatással bír, mivel a vállalkozások ideiglenes intézkedések igénybevételével többnyire gyorsan kezelik az üzleti titokkal való visszaéléseket. Mindazonáltal az innovációt akadályozó és a belső piachoz való hozzáférést késleltető visszaélések elkerülése érdekében fontos szigorú elévülési időt alkalmazni.

Módosítás  13

Irányelvre irányuló javaslat

14 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(14) Az üzleti titok jogosultját az üzleti titok védelmére szolgáló eljárások elindításától gyakran visszatartja az attól való félelem, hogy a peres eljárás során az üzleti titok bizalmas jellege elvész, ez pedig lerontja a rendelkezésre álló intézkedések és jogorvoslati eszközök hatékonyságát. Emiatt a tisztességes eljáráshoz való jogot garantáló biztosítékok beépítése mellett – külön előírásokat kell megállapítani a peres eljárás tárgyát képező üzleti titok bizalmas jellegének az üzleti titok védelme érdekében intézményesített jogi eljárások folyamán történő megvédése céljából. Ezen előírások között szerepelnie kell a bizonyítékokhoz vagy meghallgatásokhoz való hozzáférés korlátozása lehetőségének, illetve lehetővé kell tenni a bírósági ítéletek közzétételének kizárólag a nem bizalmas elemekre történő korlátozását. Az ilyen jellegű védelemnek a jogi eljárás lezárultát követően mindaddig hatályban kell maradnia, amíg az üzleti titok által védett információ nem minősül nyilvánosnak.

(14) Az üzleti titok jogosultját az üzleti titok védelmére szolgáló eljárások elindításától gyakran visszatartja az attól való félelem, hogy a peres eljárás során az üzleti titok bizalmas jellege elvész, ez pedig lerontja a rendelkezésre álló intézkedések és jogorvoslati eszközök hatékonyságát. Emiatt egyensúlyt kell kialakítani a tisztességes eljáráshoz való jogot garantáló biztosítékok beépítése és a peres eljárás tárgyát képező üzleti titok bizalmas jellegének az üzleti titok védelme érdekében intézményesített jogi eljárások folyamán történő megvédése céljára szolgáló külön előírások között. Ezen előírások között szerepelnie kell a felekkel kapcsolatban nem álló személyek bizonyítékokhoz vagy meghallgatásokhoz való hozzáférése korlátozása lehetőségének, illetve lehetővé kell tenni a bírósági ítéletek közzétételének kizárólag a nem bizalmas elemekre történő korlátozását. Korlátozott hozzáférés esetén az információkhoz való megfelelő hozzáférés biztosítása érdekében minden fél képviseletében legalább egy személyt és az ő ügyvédjét fel kell jogosítani arra, hogy hozzáférjen a bizonyítékokhoz, illetve részt vegyen a meghallgatásokon. Az ilyen jellegű védelemnek a jogi eljárás lezárultát követően mindaddig hatályban kell maradnia, amíg az üzleti titok által védett információ nem minősül nyilvánosnak.

Indokolás

Egyértelművé kell tenni a felek méltányos eljáráshoz való joga tiszteletben tartásának fontosságát, biztosítva számukra a peres eljárásban való tájékozott részvétel és az eljárás tárgyát képező üzleti titok védelme közötti egyensúlyt.

Módosítás  14

Irányelvre irányuló javaslat

15 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(15) Az üzleti titok harmadik fél általi jogosulatlan megszerzése rendkívül káros következményekkel járhat a jogosultra nézve, mivel az üzleti titok nyilvánosságra kerülését követően nincs mód az üzleti titok elvesztését megelőző állapothoz való visszatérésre. Emiatt létfontosságú olyan gyors és hozzáférhető ideiglenes intézkedésekről rendelkezni, amelyek révén az üzleti titok jogosulatlan megszerzése, felhasználása vagy felfedése azonnal megszüntethető. Ezen eszközöknek az ügy érdemi részére vonatkozó döntés kivárásának szükségessége nélkül elérhetőnek kell lennie, ugyanakkor az adott ügy sajátosságainak figyelembevételével megfelelőképpen tiszteletben kell tartani a védelemhez való jogot és az arányosság elvét. Elő lehet írni továbbá a megalapozatlan keresettel az alperesnek okozott költségek és károk megtérítéséhez elegendő mértékű garanciákat, különösen azon esetekre vonatkozóan, amikor az esetleges késedelem helyrehozhatatlan károkat okozna az üzleti titok jogosultja számára.

(15) Az üzleti titok harmadik fél általi jogosulatlan megszerzése, felhasználása vagy felfedése rendkívül káros következményekkel járhat a jogosultra nézve, mivel az üzleti titok nyilvánosságra kerülését követően már nem lenne lehetősége az üz leti titok elvesztését megelőző állapothoz való visszatérésre. Emiatt létfontosságú olyan gyors és hozzáférhető ideiglenes intézkedésekről rendelkezni, amelyek révén az üzleti titok jogosulatlan megszerzése, felhasználása vagy felfedése azonnal megszüntethető. Ezen eszközöknek az ügy érdemi részére vonatkozó döntés kivárásának szükségessége nélkül elérhetőnek kell lennie, ugyanakkor az adott ügy sajátosságainak figyelembevételével megfelelőképpen tiszteletben kell tartani a védelemhez való jogot és az arányosság elvét. Elő lehet írni továbbá a megalapozatlan keresettel az alperesnek okozott költségek és károk megtérítéséhez elegendő mértékű garanciákat, különösen azon esetekre vonatkozóan, amikor az esetleges késedelem helyrehozhatatlan károkat okozna az üzleti titok jogosultja számára.

Módosítás  15

Irányelvre irányuló javaslat

16 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(16) Ugyanezen okból kifolyólag fontos rendelkezni az üzleti titok további jogosulatlan felhasználásának vagy felfedésének megelőzését szolgáló intézkedésekről. Ahhoz, hogy a tiltó intézkedések hatékonyak legyenek, az intézkedések időtartamának – már amennyiben a körülmények miatt az időtartamot korlátozni kell – elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy az intézkedés minden olyan üzleti előnyt megszüntessen, amelyre a harmadik fél az üzleti titok jogosulatlan megszerzése, felhasználása vagy felfedése révén szert tehetett volna. Mindenesetre az ilyen jellegű intézkedések nem végrehajthatók, ha az eredetileg üzleti titokként védett információ az alperesnek nem felróható okból került nyilvánosságra.

(16) Ugyanezen okból kifolyólag fontos rendelkezni az üzleti titok további jogosulatlan felhasználásának vagy felfedésének megelőzését szolgáló intézkedésekről. Ahhoz, hogy a tiltó intézkedések hatékonyak legyenek, az intézkedések időtartamának elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy az intézkedés minden olyan üzleti előnyt megszüntessen, amelyre a harmadik fél az üzleti titok jogosulatlan megszerzése, felhasználása vagy felfedése révén szert tehetett volna, ugyanakkor a belső piacon belüli versenyt gátló indokolatlan akadályok létrejöttének elkerülése céljából ezt az időtartamot korlátozni kell. Mindenesetre az ilyen jellegű intézkedések nem végrehajthatók, ha az eredetileg üzleti titokként védett információ az alperesnek nem felróható okból került nyilvánosságra.

Indokolás

Amennyiben a visszaélés már nem biztosít üzleti előnyt az alperes számára, a tilalom meghosszabbítása mindössze visszatartásra és szankcionálásra szolgál, miközben akadályozza a versenyt és az innovációt.

Módosítás  16

Irányelvre irányuló javaslat

17 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(17) Az üzleti titkot jogosulatlanul felhasználhatják olyan termékek vagy azok részeinek tervezéséhez, gyártásához vagy forgalmazásához, amelyek eláraszthatják a belső piacot, ezáltal hatással vannak az üzleti titok jogosultjának üzleti érdekeire és a belső piac működésére. Az említett esetekben, valamint amennyiben a szóban forgó üzleti titoknak jelentős hatása van a felhasználásával előállított termék minőségére, értékére vagy árára, vagy csökkenti annak előállítási költségeit, megkönnyíti vagy felgyorsítja a termék előállítási vagy forgalmazási folyamatait, fontos, hogy az igazságügyi hatóságok rendelkezzenek hatáskörrel olyan megfelelő intézkedések elrendeléséhez, amelyek révén biztosítható, hogy a szóban forgó termékek ne kerüljenek a piacra, vagy kivonják azokat a piacról. Figyelembe véve a kereskedelem globális jellegét, ezen intézkedések között szerepelnie kell a szóban forgó termékek Unióba történő behozatala tilalmának, valamint a piacon történő felkínálás vagy forgalomba hozatal céljából történő raktározása tilalmának is. Tekintettel az arányosság elvére, amennyiben más járható megoldások is rendelkezésre állnak – mint például a termék jogsértő jellemzőjének eltávolítása vagy a termékek piacon kívül történő elhelyezése, például adományként jótékonysági szervezetek által –, a korrekciós intézkedéseknek nem feltétlenül kell a termékek megsemmisítésével járnia.

(17) Az üzleti titok jogosulatlan felhasználása adott esetben olyan termékeknek vagy szolgáltatásoknak, vagy azok részeinek a tervezése, gyártása, fejlesztése vagy forgalmazása lehet, amelyek esetleg továbbterjednek a belső piacon, és ezáltal hatással vannak az üzleti titok jogosultjának üzleti érdekeire és a belső piac működésére. Azokban az esetekben, amikor a jogosulatlan információszerzést bizonyították, valamint amennyiben a szóban forgó üzleti titoknak jelentős hatása van a felhasználásával előállított termék minőségére, értékére vagy árára, vagy csökkenti annak előállítási költségeit, megkönnyíti vagy felgyorsítja a termék előállítási vagy forgalmazási folyamatait, fontos, hogy az igazságügyi hatóságok rendelkezzenek hatáskörrel olyan megfelelő intézkedések elrendeléséhez, amelyek révén biztosítható, hogy a szóban forgó termékek ne kerüljenek a piacra, vagy kivonják azokat a piacról. Figyelembe véve a kereskedelem globális jellegét, ezen intézkedések között szerepelnie kell a szóban forgó termékek Unióba történő behozatala tilalmának, valamint a piacon történő felkínálás vagy forgalomba hozatal céljából történő raktározása tilalmának is. Tekintettel az arányosság elvére, amennyiben más járható megoldások is rendelkezésre állnak – mint például a termék jogsértő jellemzőjének eltávolítása vagy a termékek piacon kívül történő elhelyezése, például adományként jótékonysági szervezetek által –, a korrekciós intézkedéseknek nem feltétlenül kell a termékek megsemmisítésével járnia.

Indokolás

Egyértelművé kell tenni, hogy az üzleti titokkal való, szolgáltatásfejlesztési célú visszaélés is az irányelv hatálya alá tartozik.

Módosítás  17

Irányelvre irányuló javaslat

19 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(19) Annak elkerülése érdekében, hogy az üzleti titok tudatos vagy elvárható tudatossággal történő megszerzése, felhasználása vagy felfedése valamely személy számára előnyöket biztosítson, továbbá annak érdekében, hogy az üzleti titok sértett jogosultja – a lehető legteljesebb mértékig – olyan helyzetbe kerüljön, mint amilyenben a károkozó magatartás megvalósulása nélkül lett volna, megfelelő kártérítésről kell rendelkezni a jogsértő magatartás következtében elszenvedett kár tekintetében. Az üzleti titok sértett jogosultja számára megítélt kártérítés összegét a megfelelő tényezők – például az üzleti titok jogosultjának elmaradt haszna, a jogsértő által tisztességtelenül elért haszon, és adott esetben az üzleti titok jogosultjának okozott nem vagyoni kár – figyelembevételével kell megállapítani. Ennek alternatívájaként, például amennyiben – az üzleti titok immateriális jellegére is figyelemmel – nehéz lenne számszerűsíteni a ténylegesen elszenvedett kár összegét, a kár összegét olyan kritériumok alapján is meg lehet állapítani, mint a jogdíjak vagy díjazás, amelyeket a jogsértőnek fizetnie kellett volna, ha engedélyt kért volna az érintett üzleti titok felhasználására. Ennek célja nem az, hogy büntető jellegű kártérítés előírásának kötelezettségét vezesse be, hanem hogy objektív kritériumon alapuló, kiegyenlítő jellegű kártérítést biztosítson, figyelembe véve azokat a költségeket, amelyek a jogosult oldalán például a jogsértés megállapításával és a jogsértéssel kapcsolatos kutatással összefüggésben merültek fel.

(19) Annak elkerülése érdekében, hogy az üzleti titok tudatos vagy elvárható tudatossággal történő megszerzése, felhasználása vagy felfedése valamely személy számára előnyöket biztosítson, továbbá annak érdekében, hogy az üzleti titok sértett jogosultja – a lehető legteljesebb mértékig – olyan helyzetbe kerüljön, mint amilyenben a károkozó magatartás megvalósulása nélkül lett volna, megfelelő kártérítésről kell rendelkezni a jogsértő magatartás következtében elszenvedett kár tekintetében. Az üzleti titok sértett jogosultja számára megítélt kártérítés összegét a megfelelő tényezők – például az üzleti titok jogosultjának elmaradt haszna, a jogsértő által tisztességtelenül elért haszon, és amennyiben az üzleti titok jogosultja természetes személy, a neki okozott nem vagyoni kár – figyelembevételével kell megállapítani. Ennek alternatívájaként, például amennyiben – az üzleti titok immateriális jellegére is figyelemmel – nehéz lenne számszerűsíteni a ténylegesen elszenvedett kár összegét, a kár összegét olyan kritériumok alapján is meg lehet állapítani, mint a jogdíjak vagy díjazás, amelyeket a jogsértőnek fizetnie kellett volna, ha engedélyt kért volna az érintett üzleti titok felhasználására. Ennek célja nem az, hogy büntető jellegű kártérítés előírásának kötelezettségét vezesse be, hanem hogy objektív kritériumon alapuló, kiegyenlítő jellegű kártérítést biztosítson, figyelembe véve azokat a költségeket, amelyek a jogosult oldalán például a jogsértés megállapításával és a jogsértéssel kapcsolatos kutatással összefüggésben merültek fel.

Indokolás

Pontosítani kell, hogy nem vagyoni kárért csak természetes személyek igényelhetnek kártérítést.

Módosítás  18

Irányelvre irányuló javaslat

20 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(20) A jövőbeli jogsértésektől való visszatartás és a közvélemény tájékozottságának növelése érdekében hasznos az üzleti titkok jogosulatlan megszerzésével, felhasználásával vagy felfedésével kapcsolatos esetekben hozott ítéletek közzététele – ami indokolt esetben kiemelt helyen történő megjelentetésen keresztül is történhet –, feltéve, hogy a közzététel nem eredményezi az üzleti titok felfedését, illetve nem korlátozza aránytalan mértékben természetes személyeknek a magánélethez és a jó hírnévhez való jogát.

(20) A jövőbeli jogsértésektől való visszatartás és a közvélemény tájékozottságának növelése érdekében hasznos az üzleti titkok jogosulatlan megszerzésével, felhasználásával vagy felfedésével kapcsolatos esetekben hozott ítéletek közzététele – ami indokolt esetben kiemelt helyen történő megjelentetésen keresztül is történhet –, feltéve, hogy a közzététel nem eredményezi az üzleti titok felfedését, illetve nem korlátozza aránytalan mértékben természetes személyeknek a magánélethez és a jó hírnévhez való jogát. Szükség van annak tudatosítására is – különösen a kis- és középvállalkozások körében – hogy az üzleti titok jogosulatlan megszerzésének, felhasználásának vagy felfedésének esetén létezik jogorvoslati lehetőség.

Módosítás  19

Irányelvre irányuló javaslat

22 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(22) Az üzleti titok védelmére szolgáló intézkedések egységes alkalmazásának elősegítése érdekében helyénvaló rendelkezni az egyfelől a tagállamok közötti, másfelől a tagállamok és a Bizottság közötti együttműködést és az információcserét segítő rendszerekről, különösen a tagállamok által kijelölt kapcsolattartók hálózatának létrehozásán keresztül. Emellett annak vizsgálata érdekében, hogy a szóban forgó intézkedések megfelelnek-e a kitűzött céljuknak, a Bizottságnak – indokolt esetben – a szellemi tulajdoni jogsértések európai megfigyelőközpontja által segítve vizsgálnia kell ezen irányelv alkalmazását és a nemzeti szinten hozott intézkedések hatékonyságát.

(22) Az üzleti titok védelmére szolgáló intézkedések egységes alkalmazásának elősegítése érdekében helyénvaló az egyfelől a tagállamok közötti, másfelől a tagállamok és a Bizottság közötti együttműködést és információcserét segítő meglévő rendszereket alkalmazni. Emellett annak vizsgálata érdekében, hogy a szóban forgó intézkedések megfelelnek-e a kitűzött céljuknak, a Bizottságnak vizsgálnia kell ezen irányelv alkalmazását és a nemzeti szinten hozott intézkedések hatékonyságát.

Indokolás

Mivel az üzleti titok nem minősül szellemitulajdon-jognak, és védelme a tisztességtelen versennyel összefüggésben valósul meg, a Bizottság segítésére nem a szellemi tulajdoni jogsértések európai megfigyelőközpontja tűnik a megfelelő szervnek. Mindemellett a tagállamoknak és az Európai Bizottságnak az adminisztratív terhek csökkentése érdekében új rendszerek létrehozása helyett a meglévő együttműködési és információs hálózatokat kellene igénybe venniük.

Módosítás  20

Irányelvre irányuló javaslat

23 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(23) Ez az irányelv tiszteletben tartja az alapvető jogokat és összhangban van a mindenekelőtt az Európai Unió Alapjogi Chartájában meghatározott elvekkel, konkrétan a magán- és családi élet védelmével, a személyes adatok védelmével, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságával, a foglalkozás megválasztásának szabadságával és a munkavállaláshoz való joggal, a vállalkozás szabadságával, a tulajdonhoz való joggal, a megfelelő ügyintézéshez való joggal, a dokumentumokhoz való hozzáféréssel és az üzleti titkok megőrzésével, a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való joggal, valamint a védelemhez való joggal.

(23) Ezen irányelv végrehajtása során biztosítani kell, hogy az tiszteletben tartsa az alapvető jogokat és összhangban legyen a mindenekelőtt az Európai Unió Alapjogi Chartájában meghatározott elvekkel, konkrétan a magán- és családi élet védelmével, a személyes adatok védelmével, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságával, a foglalkozás megválasztásának szabadságával és a munkavállaláshoz való joggal, a vállalkozás szabadságával, a tulajdonhoz való joggal, a megfelelő ügyintézéshez való joggal, a dokumentumokhoz való hozzáféréssel és az üzleti titkok megőrzésével, a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való joggal, valamint a védelemhez való joggal. Ennélfogva ezen irányelv rendelkezései nem alkalmazandók, ha az információk felfedését nyomós közérdek indokolja, vagy azok felfedése alapvető jognak tekinthető.

Módosítás  21

Irányelvre irányuló javaslat

27 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(27) Ezen irányelv nem érinti a versenyjogi szabályok, és különösen az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. és 102. cikkének alkalmazását. Az ebben az irányelvben foglalt intézkedéseket nem lehet úgy alkalmazni, hogy az a versenyt a Szerződéssel ellentétesen, indokolatlanul korlátozza.

(27) Ezen irányelv nem érinti a versenyjogi szabályok, és különösen az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. és 102. cikkének alkalmazását. Az ebben az irányelvben foglalt intézkedéseket nem lehet úgy alkalmazni, hogy az a Szerződéssel ellentétesen, tisztességtelen módon korlátozza a versenyt, késleltesse a belső piacra jutást vagy akadályozza a munkavállalók mobilitását.

Módosítás  22

Irányelvre irányuló javaslat

27 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(27a) Ez az irányelv nem érintheti a munkavállalók szabad mozgásának és a letelepedés szabadságának az alkalmazását. Nem érintheti továbbá a munkavállalók képviselőinek az üzleti titok megszerzéséhez és felfedéséhez való jogát, a tájékozódáshoz, a konzultációhoz és a részvételhez való joguk uniós és nemzeti joggal és gyakorlattal összhangban történő gyakorlásával összefüggésben.

Módosítás  23

Irányelvre irányuló javaslat

28 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(28) Az üzleti titok jogosulatlan megszerzésével, felhasználásával vagy felfedésével szembeni védelem céljából hozott intézkedések nem érintik a más területeket, ideértve a szellemitulajdon-jogok, a magánélet, a dokumentumokhoz való hozzáférés és a szerződések joga területét szabályozó egyéb releváns jogszabályok alkalmazását. Amennyiben azonban a 2004/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv8 hatálya és ezen irányelv hatálya átfedik egymást, lex specialis-ként ezen irányelv elsőbbséget élvez,

(28) Az üzleti titok jogosulatlan megszerzésével, felhasználásával vagy felfedésével szembeni védelem céljából hozott intézkedések nem érintik a más területeket, ideértve környezetvédelem és a környezeti felelősség, a fogyasztóvédelem, az egészségi és biztonsági előírások, az egészségvédelem, a szellemitulajdon-jogok, a magánélet, a dokumentumokhoz és információhoz való hozzáférés és a szerződések joga területét szabályozó egyéb releváns jogszabályok alkalmazását. Amennyiben azonban a 2004/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv8 hatálya és ezen irányelv hatálya átfedik egymást, lex specialis-ként ezen irányelv elsőbbséget élvez,

__________________

__________________

8 Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 2004/48/EK irányelve a szellemitulajdon-jogok érvényesítéséről (HL L 157., 2004.4.30., 45. o.).

8 Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 2004/48/EK irányelve a szellemitulajdon-jogok érvényesítéséről (HL L 157., 2004.4.30., 45. o.).

Módosítás  24

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Ezen irányelv az üzleti titok jogosulatlan megszerzésével, felhasználásával és felfedésével szembeni védelemre vonatkozó szabályokat állapít meg.

Ezen irányelv a nem nyilvános know-how-nak és üzleti információknak (üzleti titoknak) az azok feletti ellenőrzés gyakorlására feljogosított természetes vagy jogi személyek felhatalmazása nélküli, tisztességes kereskedelmi gyakorlattal ellentétes, jogosulatlan megszerzésével, felhasználásával és felfedésével szembeni védelemre vonatkozó szabályokat állapít meg. A tagállamok részletesebb rendelkezéseket is megállapíthatnak, amennyiben biztosítják a 4. és 5. cikknek, a 6. cikk (1) bekezdésének, a 7. cikknek, a 8. cikk (1) bekezdése második albekezdésének, a 8. cikk (3) és (4) bekezdésének, a 9. cikk (2) bekezdésének, a 10. és 12. cikknek, valamint a 14. cikk (3) bekezdésének a betartását.

Módosítás  25

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

Azok az információk, amelyek felfedését uniós vagy nemzeti szabályok, vagy a megbízatásuk keretében eljáró hatóságok írják elő, nem tartoznak ezen irányelv hatálya alá.

Indokolás

A hatály pontosítására annak elkerülése érdekében van szükség, hogy a vállalkozások „üzleti titokra” hivatkozva megkerüljék az információk felfedésével kapcsolatban tagállami vagy uniós jogszabályok által előírt kötelezettségeiket.

Módosítás  26

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 b bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

Ez az irányelv nem érinti a szociális partnerek függetlenségét és azon jogát, hogy a nemzeti jogszabályokkal, hagyományokkal és gyakorlatokkal összhangban, a Szerződés rendelkezéseit is tiszteletben tartva kollektív szerződéseket kössenek.

Módosítás  27

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

1. „üzleti titok”: az alábbi követelmények mindegyikének megfelelő információ:

1. „üzleti titok”: az alábbi követelmények mindegyikének megfelelő, nem nyilvános know-how és üzleti információ:

Módosítás  28

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a) titkos abban az értelemben, hogy mint egységes egész vagy elemei bármely megjelenése és összeállítása általánosan nem ismert, vagy bármikor hozzáférhető a rendes körülmények között ilyen jellegű információval foglalkozó körökben dolgozó személyek számára;

a) titkos abban az értelemben, hogy mint egységes egész vagy elemei bármely megjelenése és összeállítása nem ismert, vagy bármikor hozzáférhető a rendes körülmények között ilyen jellegű információval foglalkozó körökben dolgozó személyek számára;

Módosítás  29

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – b pont

b) titkossága folytán üzleti értékkel rendelkezik;

b) titkossága folytán ténylegesen vagy potenciálisan jelentős üzleti értékkel rendelkezik, valamint felfedése jelentősen sértené az adott információ feletti ellenőrzés gyakorlására feljogosított személy jogos gazdasági érdekeit;

Módosítás  30

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c) titokban tartása érdekében az információk feletti ellenőrzés gyakorlására feljogosított személy a körülmények figyelembevételével elvárható lépéseket megtette.

c) titokban tartása érdekében az információk feletti ellenőrzés gyakorlására feljogosított személy az elvárható és bizonyítható lépéseket megtette az érintett illetékes igazságszolgáltatási hatóságok által ellenőrizhető (többek között technikai és szerződéses) módon.

Módosítás  31

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 2 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

2. „üzleti titok jogosultja”: az üzleti titok feletti ellenőrzés gyakorlására feljogosított természetes vagy jogi személy;

2. „üzleti titok jogosultja”: az üzleti titok feletti ellenőrzés gyakorlására feljogosított, bejegyzett piaci szereplő;

Indokolás

Az üzleti titok feletti ellenőrzést jogszabályokban kell megfelelően szabályozni annak biztosítása érdekében, hogy az üzleti titkok ne legyenek „titkosak”.

Módosítás  32

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 3 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

3. jogsértő”: az üzleti titkot jogosulatlanul megszerző, felhasználó vagy felfedő természetes vagy jogi személy.

3. elkövető”: az üzleti titkot – közvetlenül vagy harmadik fél révén – jogosulatlanul, a tisztességes kereskedelmi gyakorlatokkal ellentétes módon megszerző, felhasználó vagy felfedő természetes vagy jogi személy.

Módosítás  33

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 4 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

4. jogsértő termék”: olyan termék, amelynek kialakítása, minősége, előállítási folyamata vagy forgalmazása jelentős mértékben a jogosulatlanul megszerzett, felhasznált vagy felfedett üzleti titokra épül.

4. jogosulatlan termék”: olyan termék vagy szolgáltatás, amelynek kialakítása, jellemzői előállítási folyamata vagy forgalmazása igazoltan a jogosulatlanul megszerzett, felhasznált vagy felfedett üzleti titokra épül.

Módosítás  34

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A tagállamok biztosítják, hogy az üzleti titok jogosulatlan megszerzésének, felhasználásának vagy felfedésének megelőzése, illetve az ezek miatt elszenvedett sérelem jogorvoslata céljából az üzleti titok jogosultjai számára elérhetők legyenek az ezen irányelvben meghatározott intézkedések, eljárások és jogorvoslati eszközök.

(1) A tagállamok biztosítják, hogy az üzleti titok jogosulatlan megszerzése, felhasználása vagy felfedése miatt elszenvedett sérelem jogorvoslata céljából az üzleti titok feletti ellenőrzés gyakorlására feljogosított természetes vagy jogi személy számára elérhetők legyenek az ezen irányelvben meghatározott intézkedések, eljárások és jogorvoslati eszközök.

Indokolás

Lásd a „jogosult” fogalommeghatározásával kapcsolatos korábbi módosítást. A „jogosult” kifejezés félrevezető és szükségtelen, mivel ahhoz a szellemitulajdon-jogok birtoklásának képzete társul, ami nem egyezik meg az üzleti titokkal. A szövegben sokkal pontosabb az „üzleti titok feletti ellenőrzés gyakorlására feljogosított természetes vagy jogi személy” kifejezés használata, és javasoljuk az egész szövegben ezt a kifejezést használni.

Módosítás  35

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 2 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) Az üzleti titoknak az üzleti titok jogosultjának beleegyezése nélküli megszerzése jogosulatlannak minősül, ha arra szándékosan vagy súlyos gondatlanságból kerül sor az alábbiak útján:

(2) Az üzleti titoknak az üzleti titok jogosultjának beleegyezése nélküli megszerzése jogosulatlannak minősül, ha arra szándékosan kerül sor az alábbiak útján:

Indokolás

E javaslattal összefüggésben a „súlyos gondatlanság” kifejezés nem teszi egyértelművé, hogy az illetékes igazságügyi hatóságok miként tudják azt egységes módon végrehajtani.

Módosítás  36

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 2 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a) nem engedélyezett hozzáférés az üzleti titok jogosultjának jogszerű ellenőrzése alatt lévő olyan dokumentumokhoz, tárgyakhoz, anyagokhoz, vegyi anyagokhoz vagy elektronikus fájlokhoz vagy ezek másolatához, amelyek az üzleti titkot tartalmazzák, vagy amelyekből az üzleti titok kinyerhető;

a) az üzleti titok jogosultjának jogszerű ellenőrzése alatt lévő üzleti titokhoz – az üzleti titkot tartalmazó vagy az üzleti titok kinyerésére alkalmas dokumentumok, tárgyak, anyagok, vegyi anyagok vagy elektronikus fájlok formájában – való engedély nélküli hozzáférés, azokról másolat készítése vagy azok kisajátítása;

Módosítás  37

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 2 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b) lopás;

törölve

Módosítás  38

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 2 bekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c) megvesztegetés;

törölve

Módosítás  39

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 2 bekezdés – d pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

d) megtévesztés;

törölve

Módosítás  40

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 2 bekezdés – e pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

e) titoktartási megállapodás vagy más titoktartási kötelezettség megszegése vagy arra való felbujtás;

e) titoktartási megállapodás megszegése vagy arra való felbujtás;

Módosítás  41

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 2 bekezdés – f pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

f) egyéb magatartási formák, amelyek a körülményektől függően az üzleti tisztesség követelményeivel ellentétesnek minősülnek.

f) az üzleti tisztességgel ellentétesnek minősülő magatartás.

Módosítás  42

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 3 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) Az üzleti titok felhasználása vagy felfedése jogosulatlannak minősül, amennyiben az üzleti titok jogosultjának beleegyezése nélkül, szándékosan vagy súlyos gondatlanságból valósul meg olyan személy által, aki megfelel az alábbi feltételek bármelyikének:

(3) Az üzleti titok felhasználása vagy felfedése jogosulatlannak minősül, amennyiben az üzleti titok feletti ellenőrzés gyakorlására feljogosított természetes vagy jogi személy beleegyezése nélkül, szándékosan, gazdasági haszonszerzés vagy az üzleti titok feletti ellenőrzés gyakorlására feljogosított személynek történő gazdasági károkozás céljából vagy súlyos gondatlanságból valósul meg olyan személy által, aki megfelel az alábbi feltételek bármelyikének:

Indokolás

A információhoz való hozzáféréshez fűződő jogos közérdek érvényesítésével ellentétben a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat alkalmazásának szándékát bele kell foglalni annak meghatározásába, hogy a megszerzés mikor jogellenes.

Módosítás  43

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 3 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a) jogosulatlanul szerezte meg az üzleti titkot;

a) jogosulatlanul használt fel vagy fedett fel egy adott üzleti titkot;

Módosítás  44

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 3 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b) az üzleti titokra vonatkozó titoktartási megállapodást vagy arra vonatkozó más titoktartási kötelezettséget sértett;

b) jogilag érvényes, nemzeti vagy uniós jog szerinti titoktartási megállapodást vagy az üzleti titok felhasználásának vagy felfedésének korlátozására vonatkozó más kötelezettséget sértett;

Módosítás  45

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 3 bekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c) az üzleti titok felhasználásának korlátozására vonatkozó szerződéses kötelezettséget vagy más kötelezettséget sértett;

c) az üzleti titok felhasználásának vagy felfedésének korlátozására vonatkozó, jogilag érvényes szerződéses kötelezettséget sértett;

Módosítás  46

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 3 bekezdés – c a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ca) jogszerűen szerezte meg az üzleti titkot, de azt az üzleti tisztesség követelményeivel ellentétesen és oly módon használja fel vagy fedi fel, amely sértheti az üzleti titok feletti ellenőrzés gyakorlására feljogosított személy üzleti érdekeit és/vagy a belső piac megfelelő működését.

Indokolás

A jogszerű adatszerzés, felhasználás vagy felfedés nem szisztematikusan függ össze egymással, és azokat a gyakorlatban jogosulatlan (újra)felhasználás vagy (újbóli) felfedés követheti.

Módosítás  47

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 3 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3a) A 3. cikk (3) bekezdésében felsorolt kötelezettségek nem korlátozhatják önkényesen a foglalkozás vagy egyéb szerződéses viszony keretében tisztességesen szerzett tapasztalat felhasználását. Ez nem érinti a kollektív megállapodásokra és a nemzeti munkajogi rendszerekre vonatkozó szabályokat.

Indokolás

Annak érdekében, hogy ne gátoljuk a munkavállalók mobilitását, azt is biztosítani kell, hogy a szakmai tapasztalatot ne lehessen önkényesen korlátozni.

Módosítás  48

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4) Az üzleti titok felhasználása vagy felfedése akkor is jogosulatlannak minősül, ha valamely személy az üzleti titok felhasználásakor vagy felfedésekor tudatában volt vagy – a körülmények figyelembevételével – tudatában kellett volna lennie annak, hogy az üzleti titkot olyan másik személytől szerezte meg, aki az üzleti titkot a (3) bekezdés értelmében jogosulatlanul használta fel vagy fedte fel.

(4) Az üzleti titok felhasználása vagy felfedése akkor is jogosulatlannak minősül, ha valamely személy az üzleti titok felhasználásakor vagy felfedésekor tudatában volt vagy – a körülmények figyelembevételével – tudatában kellett volna lennie annak, hogy az üzleti titkot közvetlenül vagy közvetetten olyan másik személytől szerezte meg, aki az üzleti titkot a (3) bekezdés értelmében jogosulatlanul használta fel vagy fedte fel.

Indokolás

Fontos, hogy az üzleti titkok jogosultjai minden olyan személy ellen felléphessenek, aki jogosulatlanul megszerzett információkat kapott.

Módosítás  49

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 5 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5) Jogsértő termékek tudatos és szándékos előállítása, kínálása vagy forgalomba hozatala vagy jogsértő termékek ilyen célból történő behozatala, kivitele vagy raktározása az üzleti titok jogosulatlan felhasználásának minősül.

(5) A jogsértő termékek előállítása, kínálása vagy forgalomba hozatala vagy jogsértő termékek ilyen célból történő behozatala, kivitele vagy raktározása is az üzleti titok jogosulatlan felhasználásának minősül, amennyiben az ilyen tevékenységet végrehajtó személynek tudomása volt, vagy az adott körülmények között tudomása kellett hogy legyen arról, hogy a titok megszerzése, felhasználása vagy felfedése a (3) bekezdés értelmében jogosulatlanul történt.

Indokolás

Az előzetes tudást kell az annak eldöntését célzó kritériumként meghatározni, hogy a passzív átvevők magatartása jogosulatlannak minősül-e.

Módosítás  50

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) Az üzleti titok megszerzése jogszerűnek minősül, ha arra az alábbiak valamelyike útján kerül sor:

(1) Nem tekinthető üzleti titoknak az olyan információ, amelyre a következők eredményeképpen tettek szert:

Indokolás

A szellemitulajdon-jogot az üzleti titoktól eltérő formában kell bejegyeztetni, mivel – ahogy az a fogalommeghatározásból is kitűnik – meglévő és potenciális szabadalmak, formatervezési minták és szerzői jogok nem képezhetik üzleti titok tárgyát.

Módosítás  51

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés – -a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

-a) az üzleti titok feletti ellenőrzés jogát jogszerűen gyakorló személy és az üzleti titkot megszerző személy közötti kereskedelmi szerződés;

Indokolás

Az üzleti titok megszerzésére leggyakrabban egyszerű kereskedelmi úton kerül sor, ahogyan azt a hatástanulmány is megerősíti: a vállalkozások 60%-a megosztja üzleti titkait.

Módosítás  52

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a) független felfedezés vagy alkotás;

a) független technológiai felfedezések és minták, vagy üzleti titok feletti jogszerű ellenőrzést gyakorló személyek által forgalomba hozott termékkel megegyező vagy ahhoz hasonló jellemzőkkel bíró termék független gyártása;

Indokolás

Amennyiben az üzleti titoktartás kizárólag a piaccal és kereskedelemmel kapcsolatos tevékenységekre korlátozódik és a meglévő vagy potenciális szellemi tulajdon elemei nem szerepelnek a fogalommeghatározásban, semmilyen független felfedezés vagy innováció sem képezheti üzleti titok megsértésére vonatkozó vád tárgyát.

Módosítás  53

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b) a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tett vagy jogszerűen az információ megszerzőjének tulajdonába került termék vagy tárgy megfigyelése, vizsgálata, szétszerelése vagy tesztelése;

b) a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tett vagy jogszerűen a független technológiai felfedezéshez vagy mintához, illetve az ezek alapján gyártott termékhez hozzáféréssel rendelkező természetes személy vagy piaci szereplő tulajdonában lévő termék vagy tárgy megfigyelése, vizsgálata, szétszerelése vagy tesztelése;

Indokolás

Az a tény, hogy egy vállalkozás üzleti titokkal rendelkezik, nem szabad, hogy hátráltassa egy másik vállalkozás kutatási és fejlesztési tevékenységeit, ha ezen a technológiai fejlődés múlik.

Módosítás  54

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c) a munkavállalók képviselőinek a tájékozódáshoz és a konzultációhoz való jogának gyakorlása az uniós és a nemzeti joggal és/vagy gyakorlattal összhangban;

c) a munkavállalók vagy a munkavállalók képviselői tájékozódáshoz, konzultációhoz és részvételhez való jogának gyakorlása az uniós és a nemzeti joggal és/vagy gyakorlattal összhangban;

Módosítás  55

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés – c a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ca) nemzeti vagy uniós joggal összhangban megbízatásukat teljesítő közintézmények által előírt vagy megengedett

Módosítás  56

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés – c b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

cb) az alkalmazottak által a korábbi munkájuk során szerzett tudás, képesítések és know-how. A szerződéses kötelezettségeknek és az ilyen ismeretek felhasználását esetlegesen korlátozó egyéb aktusoknak az innováció és a szabad verseny védelme érdekében tiszteletben kell tartaniuk az arányosság elvét.

Módosítás  57

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés – c c pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

cc) az igazgatótanácsra vagy felügyelőbizottságra vonatkozó elszámoltathatósági követelmények teljesítése.

Módosítás  58

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 2 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) A tagállamok biztosítják, hogy az ezen irányelvben meghatározott intézkedések, eljárások és jogorvoslati eszközök alkalmazása ne legyen elérhető, ha az üzleti titok állítólagos megszerzésére, felhasználására vagy felfedésére az alábbi esetek valamelyikében került sor:

(2) Az üzleti titkok megszerzése, felhasználása és felfedése jogszerűnek tekintendő, amennyiben az üzleti titok állítólagos megszerzésére, felhasználására vagy felfedésére az alábbi esetek valamelyikében került sor:

Módosítás  59

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 2 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a) a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságának jogszerű érvényesítése;

a) a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságának jogszerű érvényesítése, az Európai Unió Alapjogi Chartájának 11. cikkében foglaltak szerint;

Módosítás  60

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 2 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b) a felperes mulasztásának, jogsértésének vagy illegális tevékenységének feltárása céljából, feltéve, hogy az üzleti titok állítólagos megszerzése, felhasználása vagy felfedése szükségszerű volt az említett feltáráshoz és az alperes közérdekből cselekedett;

b) a felperes mulasztásának, jogsértésének vagy illegális tevékenységének megfelelő módon történő feltárása céljából, feltéve, hogy az alperes nem járt el gondatlanul, és feltételezhette, hogy az üzleti titok állítólagos megszerzése, felhasználása vagy felfedése szükségszerű volt az említett feltáráshoz;

Módosítás  61

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 2 bekezdés – b a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ba) a munkavállalók munkaszerződése feltételeinek teljesítése során;

Módosítás  62

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 2 bekezdés – e pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

e) jogos érdek védelme céljából.

e) uniós vagy nemzeti jog által elismert jogos érdek védelme céljából.

Módosítás  63

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 2 bekezdés – e a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ea) a közrend védelme céljából, ideértve az emberi, állati vagy növényi élet vagy egészség védelmét, valamint a súlyos környezeti károk elkerülése érdekében;

Indokolás

A jog elsőbbsége terén a bizonytalanság elkerülése érdekében egyértelműen jogszerű megszerzésként kell besorolni az információkhoz a társadalom és a környezet magas szintű védelmének biztosítása céljából történő hozzáférést.

Módosítás  64

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 2 bekezdés – e b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

eb) üzleti titok felfedése tőzsdén nem jegyzett vállalatok igazgatótanácsi vagy felügyelőbizottsági tagjai előtt az elszámoltathatósági követelmények teljesítése során;

Módosítás  65

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 2 bekezdés – e c pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ec) az üzleti titkot közintézmény kéri és/vagy tárja fel, megbízatásával összhangban, a nemzeti vagy uniós jog által előírt vagy megengedett módon.

Indokolás

Nem szabad lehetővé tenni a vállalkozások számára, hogy elutasítsák az „üzleti titok” iránti kérelmet, ha az információkérésre jogszabályok alapján vagy megbízatásukat teljesítő közintézmények által kerül sor. Számos példa létezik az ilyen gyakorlatra, és – különösen a helyi szintű – hatóságok vagy közintézmények gyakran nem képesek reagálni az információk felfedésének megtagadására.

Módosítás  66

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 1 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a) arányos;

a) arányos az üzleti titok jogosultját ért gazdasági kárral;

Módosítás  67

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 1 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b) nem hoz létre akadályokat a belső piacon folytatott jogszerű kereskedelem előtt;

b) nem hoz létre akadályokat a jogszerű kereskedelem előtt, és nem korlátozza a versenyt és a munkavállalói mobilitást a belső piacon.

Módosítás  68

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 1 bekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c) biztosítékokat ad a velük való visszaélés ellen.

c) biztosítékokat ad a velük való visszaélés ellen, biztosítva az alperesek kártalanítását visszaélésszerű alaptalan gyanúsítás esetén;

Módosítás  69

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 1 bekezdés – c a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ca) biztosítja, hogy az üzleti titok jogosulatlan megszerzésével kapcsolatos bizonyítási teher az üzleti titok feletti ellenőrzés gyakorlására feljogosított személyre háruljon, valamint hogy a 4. cikkben említett egyik kivétel se legyen alkalmazandó.

Indokolás

Az üzleti titkok védelme nem teremt tulajdonjogot, ezért a védelmet a megszerzés jogellenessége ellen biztosítják. Ez azt jelenti, hogy a nem nyilvános információk feletti ellenőrzés gyakorlására feljogosított személyre hárul az azzal kapcsolatos bizonyítási teher, hogy az adott információ megszerzése valóban jogosulatlan volt-e, és hogy nem alkalmazandó semmilyen kivétel. Ha nem így lenne, ez a személy de facto tulajdonjogot élvezne.

Módosítás  70

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben az illetékes igazságügyi hatóságok úgy ítélik meg, hogy az üzleti titok jogosulatlan megszerzésére, felhasználására vagy felfedésére vonatkozó kereset nyilvánvalóan megalapozatlan, a felperesről pedig megállapítást nyer, hogy a jogi eljárást rosszhiszeműen, az alperes piacra lépésének tisztességtelen eszközzel történő késleltetése vagy korlátozása céljából, vagy az alperes egyéb módon történő megfélemlítése vagy zaklatása céljából kezdeményezte, az említett illetékes igazságügyi hatóságok rendelkezzenek az alábbi intézkedések meghozatalához szükséges hatáskörrel:

A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben az illetékes igazságügyi hatóságok úgy ítélik meg, hogy az üzleti titok jogosulatlan megszerzésére, felhasználására vagy felfedésére vonatkozó kereset megalapozatlan, a felperesről pedig megállapítást nyer, hogy a jogi eljárást rosszhiszeműen, az alperes piacra lépésének tisztességtelen eszközzel történő késleltetése vagy korlátozása céljából, vagy az alperes egyéb módon történő megfélemlítése vagy zaklatása céljából, vagy közérdekű információ felfedésének megakadályozása céljából kezdeményezte, az említett illetékes igazságügyi hatóságok rendelkezzenek az alábbi intézkedések meghozatalához szükséges hatáskörrel:

Indokolás

A megalapozatlan keresetek szankcionálását célzó intézkedések minden olyan esetben alkalmazandók (a 4. cikkben meghatározottak szerint), amikor az információk megszerzését, felfedését vagy felhasználását jogszerűnek tekintik.

Módosítás  71

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – a a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

aa) teljes körű kártérítés biztosítása az üzleti titkokhoz állítólag jogosulatlanul hozzáférő, illetve azokat állítólag jogosulatlanul megszerző vagy felhasználó személy számára adott esetben felmerült gazdasági károkért és veszteségekért, valamint a lehetséges nem vagyoni károkért.

Indokolás

Az igazságtalanul megvádoltak számára arányos kártérítést kell biztosítani.

Módosítás  72

Irányelvre irányuló javaslat

7 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamok biztosítják, hogy az ezen irányelvben meghatározott intézkedések, eljárások és jogorvoslati eszközök alkalmazása iránti keresetek legalább egy, de legfeljebb két évig legyenek benyújthatók attól számítva, hogy a felperes tudomást szerzett, vagy indokolt lett volna, hogy tudomást szerezzen a kereset alapjául szolgáló legutóbbi fejleményről.

A tagállamok biztosítják, hogy az ezen irányelvben meghatározott intézkedések, eljárások és jogorvoslati eszközök alkalmazása iránti keresetek két éven belül legyenek benyújthatók attól számítva, hogy a felperes tudomást szerzett, vagy indokolt lett volna, hogy tudomást szerezzen a kereset alapjául szolgáló legutóbbi fejleményről.

Módosítás  73

Irányelvre irányuló javaslat

7 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

A tagállamoknak jogukban áll szabályokat megállapítani, amelyek meghatározzák, hogy milyen körülmények esetén szakítható meg vagy függeszthető fel az elévülési idő.

Módosítás  74

Irányelvre irányuló javaslat

8 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a felek, jogi képviselőik, bírósági tisztviselők, tanúk, szakértők és az üzleti titok jogosulatlan megszerzésével, felhasználásával vagy felfedésével összefüggő jogi eljárásokban részt vevő egyéb személyek, illetve az említett jogi eljárások részét képező dokumentumokhoz hozzáférő személyek részére az általuk a fentiek szerinti részvételük vagy hozzáférésük révén megismert üzleti titok vagy állítólagos üzleti titok felhasználása vagy felfedése ne legyen megengedett.

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a felek, képviselőik, bírósági tisztviselők, tanúk, szakértők és az üzleti titok jogosulatlan megszerzésével, felhasználásával vagy felfedésével összefüggő jogi eljárásokban részt vevő egyéb személyek, illetve az említett jogi eljárások részét képező dokumentumokhoz hozzáférő személyek részére az általuk a fentiek szerinti részvételük vagy hozzáférésük révén megismert, valamint a mindkét féllel folytatott konzultációt követően az illetékes igazságügyi hatóságok által bizalmasnak nyilvánított üzleti titok vagy állítólagos üzleti titok felhasználása vagy felfedése ne legyen megengedett.

Módosítás  75

Irányelvre irányuló javaslat

8 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az első albekezdésben említett kötelezettség megszűnik az alábbi körülmények bármelyikének fennállta esetén:

Az első albekezdésben említett kötelezettség a jogi eljárás befejezéséig alkalmazandó, kivéve az alábbi körülmények bármelyikének fennállta esetén:

Módosítás  76

Irányelvre irányuló javaslat

8 cikk – 1 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a) ha az eljárás folyamán az állítólagos üzleti titokról megállapítást nyer, hogy nem tesz eleget a 2. cikk 1. pontjában meghatározott követelményeknek;

a) ha az eljárás folyamán az állítólagos üzleti titokról végleges határozat keretében megállapítást nyer, hogy nem tesz eleget a 2. cikk 1. pontjában meghatározott követelményeknek;

Módosítás  77

Irányelvre irányuló javaslat

8 cikk – 2 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a) a felek vagy harmadik felek által benyújtott, üzleti titkot tartalmazó dokumentumokhoz való hozzáférés teljes körű vagy részleges korlátozása;

a) a felek vagy harmadik felek által benyújtott, üzleti titkot tartalmazó dokumentumokhoz való hozzáférés teljes körű vagy részleges korlátozása, feltéve, hogy valamennyi érintett fél, ügyvédeik vagy az eljárás során őket képviselő személy, adott esetben a felek szakértői és a bírósági tisztviselők e dokumentumokhoz teljes körű hozzáférést kaptak;

Módosítás  78

Irányelvre irányuló javaslat

8 cikk – 2 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b) az üzleti titkok felfedésére lehetőséget adó meghallgatásokhoz és az ezekről készített felvételekhez és leiratokhoz való hozzáférés korlátozása. Kivételes körülmények között és megfelelő indokoltság esetén az illetékes igazságügyi hatóság korlátozhatja a felek hozzáférését az említett meghallgatásokhoz, és elrendelheti, hogy a meghallgatásokat csak a felek azon jogi képviselőinek és azon engedéllyel rendelkező szakértőknek a részvételével bonyolítsák le, akik az (1) bekezdésben említett titoktartási kötelezettség hatálya alatt állnak;

b) az üzleti titkok felfedésére lehetőséget adó meghallgatásokhoz és az ezekről készített felvételekhez és leiratokhoz való hozzáférés korlátozása, feltéve, hogy az eljárásban részt vevő felek, ügyvédeik vagy az eljárás során őket képviselő személy, adott esetben a felek szakértői és a bírósági tisztviselők teljes körűen hozzáférhetnek az ilyen meghallgatásokhoz, felvételekhez és leiratokhoz; kivételes körülmények között és megfelelő indokoltság esetén az illetékes igazságügyi hatóság korlátozhatja a felek hozzáférését az említett meghallgatásokhoz, és elrendelheti, hogy a meghallgatásokat csak a felek egy-egy képviselője és a jogi képviselők és azon engedéllyel rendelkező szakértők részvételével bonyolítsák le, akik az (1) bekezdésben említett titoktartási kötelezettség hatálya alatt állnak;

Módosítás  79

Irányelvre irányuló javaslat

8 cikk – 2 bekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c) a bírósági határozatok nem bizalmas, az üzleti titkot tartalmazó szövegrészek nélküli változatainak elérhetővé tétele.

c) a bírósági határozatok nem bizalmas, az üzleti titkot tartalmazó szövegrészek nélküli változatainak nyilvánosság előtti elérhetővé tétele.

Módosítás  80

Irányelvre irányuló javaslat

8 cikk – 2 bekezdés – 3 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Amennyiben az üzleti titok vagy az állítólagos üzleti titok védelme miatt szükséges, és ezen bekezdés második albekezdése a) pontjának megfelelően az illetékes igazságügyi hatóság úgy dönt, hogy a jogszerűen az egyik fél ellenőrzése alatt lévő bizonyíték a másik fél előtt nem felfedhető, és amennyiben ez a bizonyíték lényeges a peres eljárás kimenetele szempontjából, az igazságügyi hatóság ennek ellenére engedélyezheti az adott információnak a másik fél jogi képviselője, és – indokolt esetben – az engedéllyel rendelkező szakértők előtti felfedését, akik az (1) bekezdésben említett titoktartási kötelezettség hatálya alatt állnak.

törölve

Módosítás  81

Irányelvre irányuló javaslat

8 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) A (2) bekezdésben említett kereset elfogadásáról vagy elutasításáról való döntésnél és az arányosság vizsgálatakor az illetékes igazságügyi hatóság figyelembe veszi a felek és – adott esetben – harmadik felek jogos érdekeit, valamint a kereset elfogadása vagy elutasítása esetén a feleket és – adott esetben – harmadik feleket érő potenciális károkat.

(3) A (2) bekezdésben említett kereset elfogadásáról vagy elutasításáról való döntésnél és az arányosság vizsgálatakor az illetékes igazságügyi hatóság figyelembe veszi a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jog garantálásának szükségességét, a felek és – adott esetben – harmadik felek jogos érdekeit, valamint a kereset elfogadása vagy elutasítása esetén a feleket és – adott esetben – harmadik feleket érő potenciális károkat.

Indokolás

A jogi eljárások során az üzleti titkok védelme nem történhet a tisztességes eljárás rovására.

Módosítás  82

Irányelvre irányuló javaslat

10 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a 9. cikkben említett intézkedések tekintetében az illetékes igazságügyi hatóságok rendelkezzenek a szükséges hatáskörrel ahhoz, hogy a felperestől ésszerűen elvárható bizonyíték benyújtását kérjék, amely alapján meggyőződhetnek az üzleti titok létezéséről, továbbá arról, hogy a felperes az üzleti titok jogosultja, valamint, hogy az üzleti titkot jogosulatlanul szerezték meg, használták fel vagy fedték fel, illetve, hogy az üzleti titok közvetlenül ki van téve jogosulatlan megszerzés, felhasználás vagy felfedés veszélyének.

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a 9. cikkben említett intézkedések tekintetében az illetékes igazságügyi hatóságok rendelkezzenek a szükséges hatáskörrel ahhoz, hogy a felperestől bizonyíték benyújtását kérjék arról, hogy az adott know-how vagy üzleti információ üzleti titoknak minősül, továbbá arról, hogy a felperes az üzleti titok jogosultja, valamint, hogy az üzleti titkot jogosulatlanul szerezték meg, használták fel vagy fedték fel, illetve, hogy várható az üzleti titok jogosulatlan megszerzése, felhasználása vagy felfedése.

Módosítás  83

Irányelvre irányuló javaslat

10 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) A tagállamok biztosítják, hogy a kereset elfogadásáról vagy elutasításáról való döntésnél és annak arányossága vizsgálatakor az illetékes igazságügyi hatóságok kötelesek legyenek figyelembe venni az üzleti titok értékét, az üzleti titok védelmében hozott intézkedéseket, az alperesnek az üzleti titok megszerzése, felhasználása vagy felfedése kapcsán követett magatartását, az üzleti titok jogosulatlan felhasználása vagy felfedése következményét, a felek jogos érdekeit, továbbá a kereset elfogadásának vagy elutasításának a felekre gyakorolt lehetséges hatását, a harmadik felek jogos érdekeit, a közérdeket, valamint az alapvető jogokra, így a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságára vonatkozó biztosítékokat.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy a kereset elfogadásáról vagy elutasításáról való döntésnél és annak arányossága vizsgálatakor az illetékes igazságügyi hatóságok kötelesek legyenek figyelembe venni a konkrét eset körülményeit. Ezen értékelésnek adott esetben ki kell terjednie az üzleti titok értékére, az üzleti titok védelmében hozott intézkedésekre, az alperes által az üzleti titok megszerzése, felhasználása vagy felfedése során tanúsított szándékosságra, az alperesnek az üzleti titok megszerzése, felhasználása vagy felfedése kapcsán követett magatartására, az üzleti titok jogosulatlan felhasználása vagy felfedése következményére, a felek jogos érdekeire, továbbá a kereset elfogadásának vagy elutasításának a felekre gyakorolt lehetséges hatására, a harmadik felek jogos érdekeire, a közérdekre, valamint az alapvető jogok védelmére, többek között a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságára vonatkozó biztosítékokra.

Módosítás  84

Irányelvre irányuló javaslat

10 cikk – 3 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a) a felperes ésszerű határidőn belül – ha azt a tagállam joga lehetővé teszi, az intézkedést elrendelő igazságügyi hatóság által meghatározott határidőn, ennek hiányában pedig legfeljebb 20 munkanapon, illetve 31 naptári napon belül, melyek közül a hosszabb határidő az irányadó – nem indít az ügy érdemi elbírálására irányuló eljárást az illetékes igazságügyi hatóság előtt;

a) a felperes ésszerű határidőn belül – ha azt a tagállam joga lehetővé teszi, az intézkedést elrendelő igazságügyi hatóság által meghatározott határidőn, ennek hiányában pedig az ítélet kihirdetését követő legfeljebb 20 munkanapon, illetve 31 naptári napon belül, melyek közül a hosszabb határidő az irányadó – nem indít az ügy érdemi elbírálására irányuló eljárást az illetékes igazságügyi hatóság előtt;

 

Indokolás

A jogbiztonság érdekében meg kell határozni az ideiglenes intézkedés tényleges időszakának kezdő időpontját.

Módosítás  85

Irányelvre irányuló javaslat

10 cikk – 5 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(5a) Miután az illetékes igazságügyi hatóságok meggyőződtek az üzleti titok létezéséről, továbbá arról, hogy a felperes az üzleti titok jogosultja, és hogy az üzleti titok közvetlenül ki van téve jogosulatlan megszerzés, felhasználás vagy felfedés veszélyének, a 9. cikkben említett ideiglenes óvintézkedések alkalmazandók, és más irányelvekben előirányzott egyéb intézkedések nem bírnak jogi hatállyal.

Indokolás

Az üzleti titkot érintő ügyek esetén az ideiglenes intézkedésekről és óvintézkedésekről szóló 9. cikket kell alkalmazni. Ez a módosítás azt hivatott pontosítani, hogy ezek a rendelkezések – a kétértelműség és a félreértelmezés elkerülése érdekében – kizárólag önállóan és a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről szóló 2004/48/EK irányelvben mérlegelt intézkedésektől függetlenül alkalmazandók, ami azt is biztosítja, hogy a jelen irányelv végrehajtását követően a tagállamok vagy a Bíróság üzleti titkot érintő helyzetekben ne alkalmazza a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről szóló irányelv intézkedéseit.

Módosítás  86

Irányelvre irányuló javaslat

11 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben az igazságügyi hatóság határozata megállapítja az üzleti titok jogosulatlan megszerzésének, felhasználásának vagy felfedésének tényét, az illetékes igazságügyi hatóság a felperes kérésére a jogsértővel szemben elrendelhesse az alábbiakat:

(1) A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben az igazságügyi hatóság jogerős határozata megállapítja az üzleti titok jogosulatlan megszerzésének, felhasználásának vagy felfedésének tényét, az illetékes igazságügyi hatóság a felperes kérésére a jogsértővel szemben elrendelhesse az alábbiakat:

Módosítás  87

Irányelvre irányuló javaslat

11 cikk – 1 bekezdés – -a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

-a) nyilatkozat a jogosulatlan hozzáférésről, felfedésről vagy felhasználásról;

Módosítás  88

Irányelvre irányuló javaslat

11 cikk – 1 bekezdés – c a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ca) az üzleti titkot tartalmazó vagy az üzleti titkot megvalósító fizikai és/vagy elektronikus tárolóeszközök összességének vagy részeinek megsemmisítése, vagy – adott esetben – az említett fizikai és/vagy elektronikus tárolóeszközök összességének vagy egyes részeinek eljuttatása a felpereshez.

Módosítás  89

Irányelvre irányuló javaslat

11 cikk – 2 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a) nyilatkozat a jogsértésről;

törölve

Módosítás  90

Irányelvre irányuló javaslat

11 cikk – 2 bekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c) a jogsértő termék jogsértő jellemzőjének eltávolítása;

c) a jogsértő termék üzleti titok jogosulatlan felhasználásából eredő jellemzőjének eltávolítása;

Módosítás  91

Irányelvre irányuló javaslat

11 cikk – 2 bekezdés – d pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

d) a jogsértő termék megsemmisítése, vagy – adott esetben – a piacról történő kivonása, feltéve, hogy ez nem ássa alá a szóban forgó üzleti titok védelmét;

d) a jogosulatlan termék piacról történő kivonása és eljuttatása jótékonysági szervezetekhez az igazságügyi hatóságok által meghatározott, az adott termék piacra jutásának megakadályozását biztosító feltételek mellett, amennyiben ez nem ássa alá a szóban forgó üzleti titok védelmét;

Módosítás  92

Irányelvre irányuló javaslat

11 cikk – 2 bekezdés – d a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

da) végső esetben a termékek megsemmisítése;

Módosítás  93

Irányelvre irányuló javaslat

11 cikk – 2 bekezdés – e pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

e) az üzleti titkot tartalmazó vagy az üzleti titok tárgyát képező dokumentumok, tárgyak, anyagok, vegyi anyagok vagy elektronikus fájlok összességének vagy részeinek megsemmisítése, vagy – indokolt esetben – az említett dokumentumok, tárgyak, anyagok, vegyi anyagok vagy elektronikus fájlok összességének vagy egyes részeinek eljuttatása az üzleti titok jogosultjához.

törölve

Módosítás  94

Irányelvre irányuló javaslat

11 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) A tagállamok biztosítják, hogy a jogsértő termék piacról történő kivonásának elrendelésénél az igazságügyi hatóságok – az üzleti titok jogosultjának kérésére – elrendelhessék a termékeknek a jogosulthoz vagy jótékonysági szervezethez történő eljuttatását, amelynek feltételeit az igazságügyi hatóság állapítja meg úgy, hogy biztosítva legyen az, hogy a szóban forgó termékek ne kerüljenek újra forgalomba.

törölve

Módosítás  95

Irányelvre irányuló javaslat

11 cikk – 3 bekezdés – 1 a albekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

A korrekciós intézkedések iránti kérelem elbírálásakor az arányosság elvének megfelelően megfelelően mérlegelni kell a jogsértés súlyosságát, a korrekciós intézkedéseket és a harmadik felek érdekeit.

Indokolás

Pontosítani kell, hogy az igazságügyi hatóságok által hozott intézkedéseknek az arányosság elvén kell alapulniuk.

Módosítás  96

Irányelvre irányuló javaslat

12 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a 11. cikk szerinti tiltó és korrekciós intézkedések iránti kérelem mérlegelésekor és ezek arányossága vizsgálatakor az illetékes igazságügyi hatóságok figyelembe vegyék az üzleti titok értékét, az üzleti titok védelmében hozott intézkedéseket, a jogsértőnek az üzleti titok megszerzése, felhasználása vagy felfedése kapcsán követett magatartását, az üzleti titok jogosulatlan felhasználása vagy felfedése következményét, a felek jogos érdekeit, továbbá a kereset elfogadásának vagy elutasításának a felekre gyakorolt lehetséges hatását, a harmadik felek jogos érdekeit, a közérdeket, valamint az alapvető jogokra, így a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságára vonatkozó biztosítékokat.

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a 11. cikk szerinti tiltó és korrekciós intézkedések iránti kérelem mérlegelésekor és ezek arányossága vizsgálatakor az illetékes igazságügyi hatóságok figyelembe vegyék az eset valamennyi releváns aspektusát, úgymint az üzleti titok értékét, az üzleti titok védelmében hozott intézkedéseket, a jogsértő által az üzleti titok megszerzése, felhasználása vagy felfedése során tanúsított szándékosságot, a jogsértőnek az üzleti titok megszerzése, felhasználása vagy felfedése kapcsán követett magatartását, az üzleti titok jogosulatlan felhasználása vagy felfedése következményét, a felek jogos érdekeit, továbbá a kereset elfogadásának vagy elutasításának a felekre gyakorolt lehetséges hatását, a harmadik felek jogos érdekeit, a közérdeket, valamint az alapvető jogokra, így a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságára vonatkozó biztosítékokat.

Módosítás  97

Irányelvre irányuló javaslat

12 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Amennyiben az illetékes hatóságok korlátozzák a 11. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett intézkedés időtartamát, az időtartamnak elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy az intézkedés minden olyan üzleti vagy gazdasági előnyt megszüntessen, amelyre a jogsértő az üzleti titok jogosulatlan megszerzése, felhasználása vagy felfedése révén szert tehetett volna.

A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok megfelelően korlátozzák a 11. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett intézkedés időtartamát, annak biztosítása érdekében, hogy az elegendő legyen ahhoz, hogy az intézkedés minden olyan üzleti vagy gazdasági előnyt megszüntessen, amelyre a jogsértő az üzleti titok jogosulatlan megszerzése, felhasználása vagy felfedése révén szert tehetett volna, egyúttal pedig megelőzze a tisztességes verseny, az innováció és a munkavállalói mobilitás előtti indokolatlan akadályok kialakulását.

Módosítás  98

Irányelvre irányuló javaslat

12 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) A tagállamok biztosítják, hogy a 11. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett intézkedéseket az alperes kérésére visszavonják vagy más módon hatályukat veszítsék, amennyiben időközben az adott információ – az alperesnek nem felróhatóan – már nem tesz eleget a 2. cikk 1. pontjában meghatározott követelményeknek.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy a 11. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett intézkedéseket az alperes kérésére visszavonják vagy azok más módon hatályukat veszítsék, amennyiben időközben az adott információ – az alperesnek nem felróhatóan – már nem tesz eleget a 2. cikk 1. pontjában meghatározott követelményeknek.

Módosítás  99

Irányelvre irányuló javaslat

12 cikk – 3 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a) az érintett személy eredetileg jóhiszeműen jutott az üzleti titok birtokába és megfelel a 3. cikk (4) bekezdésében megállapított feltételeknek;

a) az érintett személy a felhasználás vagy felfedés idején nem tudott és az adott körülmények között nem volt oka tudni arról, hogy az üzleti titok egy olyan másik személytől származik, aki azt jogosultatlanul használta fel vagy fedte fel;

Módosítás  100

Irányelvre irányuló javaslat

12 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Amennyiben a 11. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említettek elrendelése helyett vagyoni kártérítést rendelnek el, e vagyoni kártérítés összege nem haladhatja meg azon jogdíjak vagy díjazás összegét, amely a jogosultat megillette volna, ha az érintett személy engedélyt kért volna a szóban forgó üzleti titok felhasználására azon időtartamra, amelyre vonatkozóan az üzleti titok felhasználása megtiltható lett volna.

Amennyiben a 11. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában említettek elrendelése helyett vagyoni kártérítést rendelnek el, e vagyoni kártérítés összege nem haladhatja meg azon jogdíjak vagy díjazás összegét, amely a jogosultat megillette volna, ha az érintett személy engedélyt kért volna a szóban forgó üzleti titok felhasználására azon időtartamra, amelyre vonatkozóan az üzleti titok felhasználása megtiltható lett volna.

Módosítás  101

Irányelvre irányuló javaslat

13 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes igazságügyi hatóságok a sértett fél keresete alapján arra kötelezzék a jogsértőt, aki tudta, vagy tudnia kellett volna, hogy üzleti titok jogosulatlan megszerzését, felhasználását vagy felfedését valósítja meg, hogy fizessen az elszenvedett tényleges kár mértékével arányos kártérítést az üzleti titok jogosultja számára.

(1) A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes igazságügyi hatóságok a sértett fél keresete alapján arra kötelezzék a jogsértőt, aki tudta, vagy tudnia kellett volna, hogy üzleti titok jogosulatlan megszerzését, felhasználását vagy felfedését valósítja meg, hogy az üzleti titokhoz való jogosulatlan hozzáférés, illetve az üzleti titok jogosulatlan felfedése és felhasználása következményeképpen fizessen az elszenvedett tényleges kár mértékével arányos kártérítést az üzleti titok jogosultja számára.

Módosítás  102

Irányelvre irányuló javaslat

13 cikk – 1 bekezdés – 1 a albekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

A tagállamok nemzeti jogukkal és gyakorlatukkal összhangban korlátozzák a munkavállalók munkáltatójukkal szembeni kártérítési kötelezettségét a munkáltató üzleti titkának jogosulatlan megszerzése, felhasználása vagy felfedése tekintetében, ha a munkavállaló nem szándékosan szerezte meg, használta fel vagy fedte fel azt. Ez a lehetőség akkor is alkalmazható, ha az üzleti titok jogosulatlan megszerzésére, felhasználására vagy felfedésére a munkavállaló munkaviszonyának megszűnését követően kerül sor.

Módosítás  103

Irányelvre irányuló javaslat

13 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) A kártérítés összegének megállapításakor az illetékes igazságügyi hatóságok figyelembe vesznek minden megfelelő szempontot, úgy mint a kedvezőtlen gazdasági következményeket, ideértve a sértett fél elmaradt hasznát, a jogsértő jogalap nélküli gazdagodását, és indokolt esetben a nem tisztán gazdasági tényezőket, mint az üzleti titok jogosultjának az üzleti titok jogosulatlan megszerzése, felhasználása vagy felfedése által okozott nem vagyoni kárát.

(2) A kártérítés összegének megállapításakor az illetékes igazságügyi hatóságok figyelembe vesznek minden lényeges szempontot, úgymint a kedvezőtlen gazdasági következményeket, ideértve a sértett fél elmaradt hasznát, a jogsértő jogalap nélküli gazdagodását, és indokolt esetben a nem tisztán gazdasági tényezőket, mint az üzleti titok jogosultjának az üzleti titok jogosulatlan megszerzése, felhasználása vagy felfedése által okozott nem vagyoni kárát.

Módosítás  104

Irányelvre irányuló javaslat

17 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) 20ÉÉ HH NN-ig [három évvel az átültetés határidejét követően] az Európai Unió Védjegyoltalmi és Formatervezési Mintaoltalmi Ügynöksége a szellemi tulajdoni jogsértések európai megfigyelőközpontjával kapcsolatos tevékenységek keretében induló jelentést készít az üzleti titkok jogosulatlan megszerzésével, felhasználásával vagy felfedésével összefüggő peres eljárások ezen irányelv alkalmazása szerinti alakulásáról.

(1) 20ÉÉ HH NN-ig [három évvel az átültetés határidejét követően] az Európai Bizottság induló jelentést készít az üzleti titkok jogosulatlan megszerzésével, felhasználásával vagy felfedésével összefüggő peres eljárások ezen irányelv alkalmazása szerinti alakulásáról.

Indokolás

Mivel az üzleti titok nem minősül szellemitulajdon-jognak, és védelme a tisztességtelen versennyel összefüggésben valósul meg, a Bizottság segítésére nem a szellemi tulajdoni jogsértések európai megfigyelőközpontja a megfelelő szerv.

Módosítás  105

Irányelvre irányuló javaslat

17 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) 20ÉÉ HH NN-ig [négy évvel az átültetés határidejét követően] a Bizottság időközi jelentést készít az irányelv alkalmazásáról, és jelentését benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A jelentésnek kellő mértékben figyelembe kell vennie a szellemi tulajdoni jogsértések európai megfigyelőközpontja által készített jelentést.

(2) 20ÉÉ HH NN-ig [négy évvel az átültetés határidejét követően] a Bizottság időközi jelentést készít az irányelv alkalmazásáról, többek között annak az alapvető jogokra és a munkavállalói mobilitásra gyakorolt lehetséges káros hatásairól, valamint az innovációt célzó együttműködés terén tapasztalható lehetséges javulásokról, kiemelt figyelmet fordítva a kkv-kat érintő hatásokra, és jelentését benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A jelentésnek kellő mértékben figyelembe kell vennie a peres eljárásokról szóló jelentést, és értékelnie kell az irányelv – különösen a nyílt innováció, az együttműködésen alapuló kutatás és a munkavállalói mobilitás mértékére gyakorolt – hatását.

Indokolás

Mivel az üzleti titok nem minősül szellemitulajdon-jognak, és védelme a tisztességtelen versennyel összefüggésben valósul meg, a Bizottság segítésére nem a szellemi tulajdoni jogsértések európai megfigyelőközpontja a megfelelő szerv.

ELJÁRÁS

Cím

A nem nyilvános know-how és üzleti információk (üzleti titkok) jogosulatlan megszerzésével, felhasználásával és felfedésével szembeni védelem

Hivatkozások

COM(2013)0813 – C7-0431/2013 – 2013/0402(COD)

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

JURI

9.12.2013

 

 

 

Véleményt nyilvánított

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ITRE

9.12.2013

A vélemény előadója

       A kijelölés dátuma

Michèle Rivasi

22.7.2014

Vizsgálat a bizottságban

25.9.2014

22.1.2015

 

 

Az elfogadás dátuma

14.4.2015

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

46

5

4

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Bendt Bendtsen, Jerzy Buzek, Soledad Cabezón Ruiz, Philippe De Backer, Pilar del Castillo Vera, Christian Ehler, Peter Eriksson, Adam Gierek, Theresa Griffin, András Gyürk, Roger Helmer, Hans-Olaf Henkel, Dawid Bohdan Jackiewicz, Kaja Kallas, Barbara Kappel, Seán Kelly, Jeppe Kofod, Miapetra Kumpula-Natri, Janusz Lewandowski, Ernest Maragall, Edouard Martin, Csaba Molnár, Nadine Morano, Dan Nica, Aldo Patriciello, Miloslav Ransdorf, Michel Reimon, Herbert Reul, Paul Rübig, Algirdas Saudargas, Dario Tamburrano, Patrizia Toia, Evžen Tošenovský, Claude Turmes, Miguel Urbán Crespo, Vladimir Urutchev, Adina-Ioana Vălean, Kathleen Van Brempt, Henna Virkkunen, Martina Werner, Hermann Winkler, Anna Záborská, Flavio Zanonato

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Pascal Arimont, Simona Bonafè, Lefteris Christoforou, Cornelia Ernst, João Ferreira, Eugen Freund, Michèle Rivasi, Maria Spyraki, Pavel Telička, Marco Zullo

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Daniela Aiuto, Stanisław Ożóg

30.3.2015

VÉLEMÉNY a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről

a Jogi Bizottság részére

a nem nyilvános know-how és üzleti információk (üzleti titkok) jogosulatlan megszerzésével, felhasználásával és felfedésével szembeni védelemről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról

(COM(2013)0813 – C7-0431/2013 – 2013/0402(COD))

A vélemény előadója: Lara Comi

RÖVID INDOKOLÁS

A szóban forgó javaslat különösen fontos, mivel fő célja azon szabályok meghatározása, amelyek az innováció révén javítják az európai vállalatok versenyképességét, és megerősítik a Európa vezető szerepét az ipar globális piacán.

Az új ötletek, termékek vagy szolgáltatások felkutatása és kialakítása során számos információ létezik, amelyek alapvető fontosságúak az ötlet vagy a vállalat versenyképessége szempontjából, és amelyek nem tartoznak a szellemitulajdon-jogok védelmének körébe.

Ezért az üzleti titkok kiegészítő védelmi eszközöknek tekinthetők, megszerzésüket, felhasználásukat vagy felfedésüket fontos és szükséges uniós szinten szabályozni.

Az IMCO bizottság, miután értékelte a belső piaci és fogyasztóvédelmi vonatkozásokat, nagy többséggel elfogadott egy, a legproblematikusabb kérdésekkel kapcsolatosan rendkívül kiegyensúlyozott megoldásokat megállapító és valamennyi szóban forgó érdeket figyelembe vevő szöveget.

A preambulumbekezdésbe olyan pontosításokat vezettek be, amelyek megkönnyítik a jogszabály értelmezését. Különösen azt tették egyértelművé, hogy az irányelvnek nincs negatív hatása az alapvető jogokra, a közérdekre, a munkavállalók mobilitására és a szakszervezetek tárgyalási jogára, ahogyan azt bizonyos tagállamokban elismerik.

Fontosnak tartották továbbá azt is pontosítani, hogy ez a jogszabály nemcsak a termékekkel, hanem a szolgáltatásokkal kapcsolatos üzleti titkokra is alkalmazandó.

Az üzleti titok meghatározását összhangba hozták az irányelvjavaslat címében szereplővel, így pontosítva azt, hogy az üzleti titok üzleti értékének ténylegesnek vagy potenciálisnak kell lennie, biztosítva ezáltal az irányelv hatályának megfelelő mértékű kiterjesztését.

Az üzleti titok megszerzése, felhasználása vagy felfedése jogszerűnek tekintendő, amennyiben azt uniós vagy nemzeti jogszabályok írják elő, illetve ha ezt az üzleti titok jogosultja jogainak védelmére irányuló szabályok engedélyezik. Ennek az irányelvnek tehát az a célja, hogy az üzleti titok védelme révén fokozza a vállalatok versenyképességét az új ötletek felkutatása és kialakítása során.

A Bizottság azon javaslatától eltérően, hogy a felelősséget a vétkesség elve alapján állapítsák meg, azaz a szándékosság (csalás) vagy a gondatlanság (vétkesség) értékelése révén, a fent említett cél megerősítése érdekében az IMCO bizottság az objektív felelősség elvét támogatja annak érdekében, hogy az üzleti titkok és a vállalatok, különösen a kkv-k számára nagyobb védelmet lehessen nyújtani.

Az egyik legproblematikusabb kérdést képező elévülési idő tekintetében a bizottság úgy határozott, hogy a Bizottság által javasolt minimális és maximális elévülési idővel szemben egyetlen elévülési időt fogad el, amelynek legmegfelelőbb időtartamát 3 évben állapította meg, amelyen belül el lehet indítani egy, az üzleti titok védelmére irányuló esetleges fellépést.

Az egyetlen elévülési idő meghatározása lehetővé teszi e fontos szempont összehangolását valamennyi nemzeti jogban, ily módon a gazdasági szereplők bárhol Európában ugyanolyan jogokat élveznének. A szóban forgó valamennyi érdek védelme szempontjából a 3 éves időtartam tűnt ésszerűnek.

A munkavállalók és a munkavállalói mobilitás védelmét illetően az a megállapodás született, hogy megmarad a munkavállalók korábbi szakmai tevékenységekből származó információk és ismeretek felhasználására irányuló joga olyan korlátok között, amelyek a 3. cikk értelmében nem minősülnek jogosulatlannak.

Hasonlóképpen fontosnak vélik, hogy ne kerüljön veszélybe az információk és az üzleti titkok tagállami hatóságok általi felhasználása, amikor azok a nemzeti vagy uniós jog által előírt feladataikat végzik.

Végül fontosnak tartották megerősíteni az üzleti titok bizalmas jellegének a jogi eljárások során való megőrzését, korlátozva azon személyek számát, akik tudomást szerezhetnek az üzleti titokról.

Az IMCO bizottság javasolt módosításai – amennyiben azokat az illetékes JURI bizottság elfogadja – lehetővé teszik ezen új eszköz hatékonyabbá tételét a kitűzött célok elérése szempontjából, különös tekintettel európai vállalataink, így a belső piac versenyképességének, illetve a fogyasztók védelmének megerősítésére.

MÓDOSÍTÁSOK

A Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság felhívja a Jogi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy vegye figyelembe az alábbi módosításokat:

Módosítás  1

Irányelvre irányuló javaslat

2 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) A nyílt innováció fontos ösztönzője az új tudás létrehozásának, továbbá elősegíti az együttesen létrehozott tudásra alapozott új és innovatív üzleti modellek kialakulását. A kutatás-fejlesztés és az innováció terén az üzleti titkoknak fontos szerepe van a tudás vállalkozások közötti, a belső piac határain belül vagy azokon átnyúlóan megvalósuló cseréjében. Az együttműködésen alapuló kutatás, ideértve a határokon átnyúló együttműködést is, különösen fontos a belső piaci üzleti kutatás-fejlesztési tevékenység fokozása szempontjából. A nyílt innováció segíti az új ötleteknek a fogyasztók igényeit kielégítő és a társadalmi kihívásokat kezelő formában történő piacra jutását. A belső piacon, ahol az ilyen jellegű határokon átnyúló együttműködés korlátai minimálisak és ahol az együttműködés nem torzul, az intellektuális alkotás és innováció ösztönzi az innovatív folyamatok, szolgáltatások és termékek kifejlesztését. Az intellektuális alkotást és az innovációt ösztönző környezet fontos a foglalkoztatás növelése és az uniós gazdaság versenyképességének javítása szempontjából is. Az üzleti titok az intellektuális alkotás és az innovatív know-how védelmének a vállalkozások körében egyik legelterjedtebb formája, ugyanakkor a hatályos uniós jogi keret nem védi hatékonyan az üzleti titkokat a harmadik felek általi jogosulatlan megszerzéstől, felhasználástól vagy felfedéstől.

(2) A nyílt innováció fontos ösztönzője az új tudás létrehozásának, továbbá elősegíti az együttesen létrehozott tudásra alapozott új és innovatív üzleti modellek kialakulását. A kutatás-fejlesztés és az innováció terén az üzleti titkoknak fontos szerepe van a tudás vállalkozások közötti, a belső piac határain belül vagy azokon átnyúlóan megvalósuló cseréjében. Az együttműködésen alapuló kutatás, ideértve a határokon átnyúló együttműködést is, különösen fontos a belső piaci üzleti kutatás-fejlesztési tevékenység fokozása szempontjából. A nyílt innováció segíti az új ötleteknek a fogyasztók igényeit kielégítő és a társadalmi kihívásokat kezelő formában történő piacra jutását. A belső piacon, ahol az ilyen jellegű határokon átnyúló együttműködés korlátai minimálisak és ahol az együttműködés nem torzul, az intellektuális alkotás és innováció ösztönzi az innovatív folyamatok, szolgáltatások és termékek kifejlesztését. Az intellektuális alkotást és az innovációt ösztönző környezet fontos a foglalkoztatás növelése és az uniós gazdaság versenyképességének javítása szempontjából is. Az üzleti titok az intellektuális alkotás és az innovatív know-how védelmének a vállalkozások körében egyik legelterjedtebb formája, ugyanakkor a hatályos uniós jogi keret nem védi hatékonyan az üzleti titkokat a harmadik felek általi jogosulatlan megszerzéstől, felhasználástól vagy felfedéstől. A tudás és az információ terjesztése alapvető fontosságúnak tekintendő a dinamikus, kedvező és egyenlő üzleti fejlesztési lehetőségekhez, különösképpen a kis- és középvállalkozások esetében.

Módosítás  2

Irányelvre irányuló javaslat

8 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(8) Helyénvaló uniós szabályokról rendelkezni a tagállami jogrendszerek közelítése érdekében, biztosítva ezáltal azt, hogy az üzleti titok jogosulatlan megszerzése, felhasználása vagy felfedése esetére megfelelő és egységes szintű jogorvoslati eszközök álljanak rendelkezésre a belső piac egészén. Ennek érdekében fontos megalkotni az üzleti titok egységes, a visszaéléssel szembeni védelem tárgyi hatályát nem korlátozó fogalommeghatározását. A fogalmat tehát úgy kell megalkotni, hogy lefedje az üzleti információkat, a technológiai információkat és a know-how-t, feltéve, hogy egyrészt jogos érdek fűződik az üzleti titok bizalmas jellegének fenntartásához, másrészt jogos elvárás a bizalmas jelleg megőrzése. Jellegéből adódóan a fogalommeghatározás tárgyából ki kell zárni a nyilvánvaló információkat, és az alkalmazottak által a foglalkoztatásuk rendes keretei között szerzett tudást és know-how-t, amely az ilyen jellegű információval foglalkozó körökben dolgozó személyek számára általában ismert vagy hozzáférhető.

(8) Helyénvaló uniós szabályokról rendelkezni a tagállami jogrendszerek közelítése érdekében, biztosítva ezáltal azt, hogy az üzleti titok jogosulatlan megszerzése, felhasználása vagy felfedése esetére megfelelő és egységes szintű polgári jogi jogorvoslati eszközök álljanak rendelkezésre a belső piac egészén. Ennek érdekében fontos megalkotni az üzleti titok egységes, a visszaéléssel szembeni védelem tárgyi hatályát nem korlátozó fogalommeghatározását. A fogalmat tehát úgy kell megalkotni, hogy lefedje az üzleti információkat, a technológiai információkat és a know-how-t, feltéve, hogy egyrészt jogos érdek fűződik az üzleti titok bizalmas jellegének fenntartásához, másrészt jogos elvárás a bizalmas jelleg megőrzése. Ezen információnak vagy know-how-nak továbbá tényleges vagy potenciális üzleti értékkel kell bírnia, és annak felfedése valószínűleg sértené az adott információ feletti ellenőrzés gyakorlására feljogosított személy jogos gazdasági érdekeit. Jellegéből adódóan a fogalommeghatározás tárgyából ki kell zárni a nyilvánvaló információkat, és a munkavállalók által a foglalkoztatásuk rendes keretei között szerzett tudást és készségeket, amelyek az ilyen jellegű információval foglalkozó körökben dolgozó személyek számára általában ismertek vagy könnyen hozzáférhetők.

Módosítás  3

Irányelvre irányuló javaslat

10 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(10a) Ez az irányelv nem érinti továbbá az uniós jogot tiszteletben tartó nemzeti joggal és gyakorlatokkal összhangban lévő, kollektív megállapodásokkal kapcsolatos tárgyalásokhoz, azok megkötéséhez és érvényesítéséhez való jogot, valamint a szervezett fellépéshez való jogot.

Módosítás  4

Irányelvre irányuló javaslat

10 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(10b) Az üzleti titok megszerzése vagy felfedése valamely állami szerv által, függetlenül attól, hogy azt a törvény elrendeli vagy megengedi, nem tekinthető törvénytelen felhasználásnak vagy felfedésnek. Az ilyen megszerzésnek vagy felfedésnek azonban egyértelműen az érintett állami szerv megbízatásának körébe kell tartoznia; e megbízatás túllépését jogosulatlan cselekedetnek kell tekinteni.

Indokolás

Egyértelművé kell tenni, hogy az üzleti titok megszerzése vagy felfedése nem jogosulatlan, ha a törvény írja elő az állami szerv információkérését.

Módosítás  5

Irányelvre irányuló javaslat

11 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(11) Az arányosság elvével összhangban az üzleti titok védelmét szolgáló intézkedéseket és jogorvoslati eszközöket a kutatás és az innováció zökkenőmentesen működő belső piacának megteremtésére irányuló céllal összhangban kell kialakítani anélkül, hogy más célkitűzés vagy a közérdek sérelmet szenvedne. E tekintetben az intézkedések és a jogorvoslati eszközök biztosítják azt, hogy az illetékes igazságügyi hatóságok figyelembe vegyék az üzleti titok értékét, az üzleti titok jogosulatlan megszerzését, felhasználását vagy felfedését eredményező cselekedet súlyosságát, illetve annak következményét. Biztosítani kell továbbá, hogy az illetékes hatóságoknak legyen lehetőségük mérlegelni a peres eljárásban érintett felek, illetve harmadik felek, köztük – adott esetben – a fogyasztók érdekeit.

(11) Az arányosság elvével összhangban az üzleti titok védelmét szolgáló intézkedéseket és jogorvoslati eszközöket a kutatás és az innováció zökkenőmentesen működő belső piacának megteremtésére irányuló céllal összhangban kell kialakítani különösen úgy, hogy elrettentő hatásuk legyen az üzleti titkok jogosulatlan megszerzésére, felhasználására és felfedésére, anélkül, hogy az alapvető jogok és szabadságjogok vagy a közérdek, mint a közbiztonság, a fogyasztóvédelem, a közegészség és a környezetvédelem sérelmet szenvedne, továbbá a munkavállalók szabad mozgáshoz való jogának sérelme nélkül. E tekintetben az intézkedések és a jogorvoslati eszközök biztosítják, hogy az illetékes igazságügyi hatóságok figyelembe vegyék az olyan tényezőket, mint például az üzleti titok értéke, az üzleti titok jogosulatlan megszerzését, felhasználását vagy felfedését eredményező cselekedet súlyossága, illetve annak következménye. Biztosítani kell továbbá, hogy az illetékes hatóságoknak legyen lehetőségük mérlegelni a peres eljárásban érintett felek, illetve harmadik felek, köztük – adott esetben – a fogyasztók érdekeit.

Módosítás  6

Irányelvre irányuló javaslat

12 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(12) Aláásná a belső piac zökkenőmentes működését, ha a rendelkezésre álló intézkedéseket és jogorvoslati eszközöket az irányelv céljaival összeegyeztethetetlen illegális célok érdekében használnák fel. Biztosítani kell tehát, hogy az igazságügyi hatóságok rendelkezzenek megfelelő felhatalmazással ahhoz, hogy szankcionálni tudják a rosszhiszeműen eljáró és nyilvánvalóan megalapozatlan kereseteket benyújtó felperesek joggal való visszaélésre irányuló magatartását. Fontos továbbá, hogy a rendelkezésre álló intézkedések és jogorvoslati eszközök ne korlátozzák a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát (amely magában foglalja a tömegtájékoztatásnak az Európai Unió Alapjogi Chartája 11. cikkének megfelelő szabadságát és sokszínűségét) vagy a visszaélések jelentését. Következésképp az üzleti titok védelme nem terjedhet ki azon esetekre, amikor az üzleti titok nyilvánosságra hozatala a kapcsolódó mulasztás vagy jogsértés felfedésén keresztül a közérdeket szolgálja,

(12) Aláásná a belső piac zökkenőmentes működését, ha a rendelkezésre álló intézkedéseket és jogorvoslati eszközöket az irányelv céljaival összeegyeztethetetlen illegális célok, mint például a belső piac vagy a munkaerő mobilitása elleni indokolatlan akadályok létrehozása érdekében használnák fel. Biztosítani kell tehát, hogy az igazságügyi hatóságok rendelkezzenek megfelelő felhatalmazással ahhoz, hogy szankcionálni tudják a rosszhiszeműen eljáró és nyilvánvalóan megalapozatlan kereseteket benyújtó felperesek joggal való visszaélésre irányuló magatartását. Fontos továbbá, hogy a rendelkezésre álló intézkedések és jogorvoslati eszközök ne korlátozzák a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát (amely magában foglalja a tömegtájékoztatásnak az Európai Unió Alapjogi Chartája 11. cikkének megfelelő szabadságát és sokszínűségét) vagy a visszaélések jelentését. Következésképp az üzleti titok védelme nem terjedhet ki azon esetekre, amikor az üzleti titok nyilvánosságra hozatala a kapcsolódó mulasztás vagy jogsértés felfedésén keresztül a közérdeket szolgálja,

Módosítás  7

Irányelvre irányuló javaslat

13 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(13) A jogbiztonság érdekében, továbbá figyelembe véve azt, hogy az üzleti titkok jogosultjaitól gondos magatartás várható el az értékes üzleti titkaik bizalmas jellegének megőrzése és az üzleti titkok felhasználásának nyomon követése tekintetében, helyénvalónak tűnik egy onnantól kezdődő meghatározott időszakra korlátozni az üzleti titok védelme érdekében tett intézkedések kezdeményezésének lehetőségét, amikor az üzleti titok jogosultja tudomást szerzett, vagy indokolt lett volna, hogy tudomást szerezzen az üzleti titok harmadik fél általi jogosulatlan megszerzéséről, felhasználásáról vagy felfedéséről.

(13) Mind a belső piac zökkenőmentes működésének a kutatás és az innováció terén történő megőrzése, mind pedig a jogbiztonság megőrzése érdekében, továbbá figyelembe véve azt, hogy az üzleti titkok jogosultjaitól gondos magatartás várható el az értékes üzleti titkaik bizalmas jellegének megőrzése és az üzleti titkok felhasználásának nyomon követése tekintetében, helyénvalónak tűnik egy onnantól kezdődő hároméves időszakra korlátozni az üzleti titok védelme érdekében tett intézkedések kezdeményezésének lehetőségét, amikor az üzleti titok jogosultja tudomást szerzett, vagy indokolt lett volna, hogy tudomást szerezzen az üzleti titok harmadik fél általi jogosulatlan megszerzéséről, felhasználásáról vagy felfedéséről.

Módosítás  8

Irányelvre irányuló javaslat

15 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(15) Az üzleti titok harmadik fél általi jogosulatlan megszerzése rendkívül káros következményekkel járhat a jogosultra nézve, mivel az üzleti titok nyilvánosságra kerülését követően nincs mód az üzleti titok elvesztését megelőző állapothoz való visszatérésre. Emiatt létfontosságú olyan gyors és hozzáférhető ideiglenes intézkedésekről rendelkezni, amelyek révén az üzleti titok jogosulatlan megszerzése, felhasználása vagy felfedése azonnal megszüntethető. Ezen eszközöknek az ügy érdemi részére vonatkozó döntés kivárásának szükségessége nélkül elérhetőnek kell lennie, ugyanakkor az adott ügy sajátosságainak figyelembevételével megfelelőképpen tiszteletben kell tartani a védelemhez való jogot és az arányosság elvét. Elő lehet írni továbbá a megalapozatlan keresettel az alperesnek okozott költségek és károk megtérítéséhez elegendő mértékű garanciákat, különösen azon esetekre vonatkozóan, amikor az esetleges késedelem helyrehozhatatlan károkat okozna az üzleti titok jogosultja számára.

(15) Az üzleti titok harmadik fél általi jogosulatlan megszerzése rendkívül káros következményekkel járhat a jogosultra nézve, mivel az üzleti titok nyilvánosságra kerülését követően nincs mód az üzleti titok elvesztését megelőző állapothoz való visszatérésre. Emiatt létfontosságú olyan gyors és hozzáférhető ideiglenes intézkedésekről rendelkezni, amelyek révén az üzleti titok jogosulatlan megszerzése, felhasználása vagy felfedése azonnal megszüntethető, többek között akkor, ha az adott üzleti titok felhasználása szolgáltatásnyújtási célú. Ezen eszközöknek az ügy érdemi részére vonatkozó döntés kivárásának szükségessége nélkül elérhetőnek kell lennie, ugyanakkor az adott ügy sajátosságainak figyelembevételével megfelelőképpen tiszteletben kell tartani a védelemhez való jogot és az arányosság elvét. Elő lehet írni továbbá a megalapozatlan keresettel az alperesnek okozott költségek és károk megtérítéséhez elegendő mértékű garanciákat, különösen azon esetekre vonatkozóan, amikor az esetleges késedelem helyrehozhatatlan károkat okozna az üzleti titok jogosultja számára.

Módosítás  9

Irányelvre irányuló javaslat

16 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(16) Ugyanezen okból kifolyólag fontos rendelkezni az üzleti titok további jogosulatlan felhasználásának vagy felfedésének megelőzését szolgáló intézkedésekről. Ahhoz, hogy a tiltó intézkedések hatékonyak legyenek, az intézkedések időtartamának – már amennyiben a körülmények miatt az időtartamot korlátozni kell – elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy az intézkedés minden olyan üzleti előnyt megszüntessen, amelyre a harmadik fél az üzleti titok jogosulatlan megszerzése, felhasználása vagy felfedése révén szert tehetett volna. Mindenesetre az ilyen jellegű intézkedések nem végrehajthatók, ha az eredetileg üzleti titokként védett információ az alperesnek nem felróható okból került nyilvánosságra.

(16) Ugyanezen okból kifolyólag fontos rendelkezni az üzleti titok további jogosulatlan felhasználásának vagy felfedésének megelőzését szolgáló intézkedésekről. Ahhoz, hogy a tiltó intézkedések hatékonyak és arányosak legyenek, az intézkedések időtartamának elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy az intézkedés minden olyan üzleti előnyt megszüntessen, amelyre a harmadik fél az üzleti titok jogosulatlan megszerzése, felhasználása vagy felfedése révén szert tehetett volna, többek között akkor, ha az adott üzleti titok felhasználása szolgáltatásnyújtási célú, és ezen intézkedéseket időben korlátozni kell a belső piaci verseny indokolatlan akadályainak létrehozása elkerülése érdekében. Mindenesetre az ilyen jellegű intézkedések nem végrehajthatók, ha az eredetileg üzleti titokként védett információ az alperesnek nem felróható okból került nyilvánosságra.

Módosítás  10

Irányelvre irányuló javaslat

17 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(17) Az üzleti titkot jogosulatlanul felhasználhatják olyan termékek vagy azok részeinek tervezéséhez, gyártásához vagy forgalmazásához, amelyek eláraszthatják a belső piacot, ezáltal hatással vannak az üzleti titok jogosultjának üzleti érdekeire és a belső piac működésére. Az említett esetekben, valamint amennyiben a szóban forgó üzleti titoknak jelentős hatása van a felhasználásával előállított termék minőségére, értékére vagy árára, vagy csökkenti annak előállítási költségeit, megkönnyíti vagy felgyorsítja a termék előállítási vagy forgalmazási folyamatait, fontos, hogy az igazságügyi hatóságok rendelkezzenek hatáskörrel olyan megfelelő intézkedések elrendeléséhez, amelyek révén biztosítható, hogy a szóban forgó termékek ne kerüljenek a piacra, vagy kivonják azokat a piacról. Figyelembe véve a kereskedelem globális jellegét, ezen intézkedések között szerepelnie kell a szóban forgó termékek Unióba történő behozatala tilalmának, valamint a piacon történő felkínálás vagy forgalomba hozatal céljából történő raktározása tilalmának is. Tekintettel az arányosság elvére, amennyiben más járható megoldások is rendelkezésre állnak – mint például a termék jogsértő jellemzőjének eltávolítása vagy a termékek piacon kívül történő elhelyezése, például adományként jótékonysági szervezetek által –, a korrekciós intézkedéseknek nem feltétlenül kell a termékek megsemmisítésével járnia.

(17) Az üzleti titkot jogosulatlanul felhasználhatják olyan termékek vagy azok részeinek tervezéséhez, gyártásához vagy forgalmazásához, amelyek eláraszthatják a belső piacot, ezáltal hatással vannak az üzleti titok jogosultjának üzleti érdekeire és a belső piac működésére. Azokban az esetekben, amikor a jogosulatlan információszerzést bizonyították, valamint amennyiben a szóban forgó üzleti titoknak jelentős hatása van a felhasználásával előállított termék minőségére, értékére vagy árára, vagy csökkenti annak előállítási költségeit, megkönnyíti vagy felgyorsítja a termék előállítási vagy forgalmazási folyamatait, fontos, hogy az igazságügyi hatóságok rendelkezzenek hatáskörrel olyan megfelelő intézkedések elrendeléséhez, amelyek révén biztosítható, hogy a szóban forgó termékek ne kerüljenek a piacra, vagy kivonják azokat a piacról. Figyelembe véve a kereskedelem globális jellegét, ezen intézkedések között szerepelnie kell a szóban forgó termékek Unióba történő behozatala tilalmának, valamint a piacon történő felkínálás vagy forgalomba hozatal céljából történő raktározása tilalmának is. Tekintettel az arányosság elvére, amennyiben más járható megoldások is rendelkezésre állnak – mint például a termék jogsértő jellemzőjének eltávolítása vagy a termékek piacon kívül történő elhelyezése, például adományként jótékonysági szervezetek által –, a korrekciós intézkedéseknek nem feltétlenül kell a termékek megsemmisítésével járnia.

Módosítás  11

Irányelvre irányuló javaslat

27 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(27) Ezen irányelv nem érinti a versenyjogi szabályok, és különösen az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. és 102. cikkének alkalmazását. Az ebben az irányelvben foglalt intézkedéseket nem lehet úgy alkalmazni, hogy az a versenyt a Szerződéssel ellentétesen, indokolatlanul korlátozza.

(27) Ezen irányelv nem érinti a versenyjogi szabályok, és különösen az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. és 102. cikkének alkalmazását. Az ebben az irányelvben foglalt intézkedéseket nem lehet úgy alkalmazni, hogy az a versenyt a Szerződéssel ellentétesen, tisztességtelenül korlátozza, késleltesse a belső piachoz való hozzáférést és/vagy akadályozza a munkaerő mobilitását.

Módosítás  12

Irányelvre irányuló javaslat

28 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(28) Az üzleti titok jogosulatlan megszerzésével, felhasználásával vagy felfedésével szembeni védelem céljából hozott intézkedések nem érintik a más területeket, ideértve a szellemitulajdon-jogok, a magánélet, a dokumentumokhoz való hozzáférés és a szerződések joga területét szabályozó egyéb releváns jogszabályok alkalmazását. Amennyiben azonban a 2004/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv8 hatálya és ezen irányelv hatálya átfedik egymást, lex specialis-ként ezen irányelv elsőbbséget élvez,

(28) Az üzleti titok jogosulatlan megszerzésével, felhasználásával vagy felfedésével szembeni védelem céljából hozott intézkedések nem érintik a más területeket, ideértve környezetvédelem és a környezeti felelősség, a fogyasztóvédelem, az egészségi és biztonsági előírások, az egészségvédelem, a szellemitulajdon-jogok, a magánélet, a dokumentumokhoz és információhoz való hozzáférés és a szerződések joga területét szabályozó egyéb releváns jogszabályok alkalmazását. Amennyiben azonban a 2004/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv8 hatálya és ezen irányelv hatálya átfedik egymást, lex specialis-ként ezen irányelv elsőbbséget élvez,

__________________

__________________

8 Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 2004/48/EK irányelve a szellemitulajdon-jogok érvényesítéséről (HL L 157., 2004.4.30., 45. o.).

8 Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 2004/48/EK irányelve a szellemitulajdon-jogok érvényesítéséről (HL L 157., 2004.4.30., 45. o.).

Módosítás  13

Irányelvre irányuló javaslat

1. cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Ezen irányelv az üzleti titok jogosulatlan megszerzésével, felhasználásával és felfedésével szembeni védelemre vonatkozó szabályokat állapít meg.

Ezen irányelv a nem nyilvános know-how és üzleti információ (üzleti titok) jogosulatlan megszerzésével, felhasználásával és felfedésével szembeni védelemre vonatkozó szabályokat állapít meg.

Módosítás  14

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

1. „üzleti titok”: az alábbi követelmények mindegyikének megfelelő információ:

1. „üzleti titok”: az alábbi követelmények mindegyikének megfelelő know-how és üzleti információ:

Módosítás  15

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b) titkossága folytán üzleti értékkel rendelkezik;

b) titkossága folytán tényleges vagy potenciális üzleti értékkel rendelkezik;

Módosítás  16

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c) titokban tartása érdekében az információk feletti ellenőrzés gyakorlására feljogosított személy a körülmények figyelembevételével elvárható lépéseket megtette.

c) titokban tartása érdekében az üzleti titok jogosultja a körülmények figyelembevételével elvárható lépéseket megtette.

Indokolás

A cserét a 2. cikk (2) bekezdésében használt terminológiával való összhang indokolja.

Módosítás  17

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – c a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ca) olyan vizsgálatokra vagy más titkos adatokra vonatkozik, amelyek kidolgozása jelentős befektetéssel jár, és amelyek átadásához új vegyi anyagok használatát magával vonó vegyipari, gyógyszeripari vagy mezőgazdasági termékek forgalomba hozatalára vonatkozó engedély megszerzése szükséges.

Módosítás  18

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 4 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

4) „jogsértő termék”: olyan termék, amelynek kialakítása, minősége, előállítási folyamata vagy forgalmazása jelentős mértékben a jogosulatlanul megszerzett, felhasznált vagy felfedett üzleti titokra épül.

4) „jogsértő termék”: olyan termék, amelynek kialakítása, minősége, jellemzői, működése, előállítási folyamata vagy forgalmazása jogosulatlanul megszerzett, felhasznált vagy felfedett üzleti titokra épül.

Indokolás

A „jellemzői” és a „működése” kifejezésekkel való kiegészítés a termék minőségén túlmenő szempontokat foglal magában. Egy terméket jogsértőnek kell minősíteni, ha bármilyen módon előnyhöz jut az üzleti titok megsértésével, tekintet nélkül arra, hogy az mennyire volt „jelentős mértékű”.

Módosítás  19

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 2 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) Az üzleti titoknak az üzleti titok jogosultjának beleegyezése nélküli megszerzése jogosulatlannak minősül, ha arra szándékosan vagy súlyos gondatlanságból kerül sor az alábbiak útján:

(2) Az üzleti titoknak az üzleti titok jogosultjának beleegyezése nélküli megszerzése jogosulatlannak minősül, ha arra az alábbiak útján kerül sor:

Módosítás  20

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 2 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a) nem engedélyezett hozzáférés az üzleti titok jogosultjának jogszerű ellenőrzése alatt lévő olyan dokumentumokhoz, tárgyakhoz, anyagokhoz, vegyi anyagokhoz vagy elektronikus fájlokhoz vagy ezek másolatához, amelyek az üzleti titkot tartalmazzák, vagy amelyekből az üzleti titok kinyerhető;

a) nem engedélyezett hozzáférés az üzleti titok jogosultjának jogszerű ellenőrzése alatt lévő olyan dokumentumokhoz, tárgyakhoz, anyagokhoz, vegyi anyagokhoz vagy elektronikus fájlokhoz vagy ezek másolatához, amelyek az üzleti titkot tartalmazzák;

Indokolás

Egyértelművé kell tenni, hogy az üzleti titok jogosultja csak az üzleti titok jogosulatlan megszerzése ellen részesül védelemben, és nem a műszaki visszafejtéssel szemben, ami jogszerű.

Módosítás  21

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 3 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) Az üzleti titok felhasználása vagy felfedése jogosulatlannak minősül, amennyiben az üzleti titok jogosultjának beleegyezése nélkül, szándékosan vagy súlyos gondatlanságból valósul meg olyan személy által, aki megfelel az alábbi feltételek bármelyikének:

(3) Az üzleti titok felhasználása vagy felfedése jogosulatlannak minősül, amennyiben az üzleti titok jogosultjának beleegyezése nélkül valósul meg olyan személy által, aki megfelel az alábbi feltételek bármelyikének:

Módosítás  22

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4) Az üzleti titok felhasználása vagy felfedése akkor is jogosulatlannak minősül, ha valamely személy az üzleti titok felhasználásakor vagy felfedésekor tudatában volt vagy – a körülmények figyelembevételével – tudatában kellett volna lennie annak, hogy az üzleti titkot olyan másik személytől szerezte meg, aki az üzleti titkot a (3) bekezdés értelmében jogosulatlanul használta fel vagy fedte fel.

(4) Az üzleti titok megszerzése, felhasználása vagy felfedése akkor is jogosulatlannak minősül, ha valamely személy az üzleti titok megszerzésekor, felhasználásakor vagy felfedésekor tudatában volt vagy – a körülmények figyelembevételével – tudatában kellett volna lennie annak, hogy az üzleti titkot közvetlenül vagy közvetetten olyan másik személytől szerezte meg, aki az üzleti titkot a (3) bekezdés értelmében jogosulatlanul használta fel vagy fedte fel.

Módosítás  23

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 5 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5) Jogsértő termékek tudatos és szándékos előállítása, kínálása vagy forgalomba hozatala vagy jogsértő termékek ilyen célból történő behozatala, kivitele vagy raktározása az üzleti titok jogosulatlan felhasználásának minősül.

(5) A jogsértő termékek előállítása, kínálása vagy forgalomba hozatala vagy jogsértő termékek ilyen célból történő behozatala, kivitele vagy raktározása is az üzleti titok jogosulatlan felhasználásának minősül, amennyiben az ilyen tevékenységet végrehajtó személynek tudomása volt, vagy az adott körülmények között tudomása kellett hogy legyen arról, hogy az üzleti titok felhasználása a (3) bekezdés szerinti jogosulatlan felhasználás.

Módosítás  24

Irányelvre irányuló javaslat

4. cikk

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) Az üzleti titok megszerzése jogszerűnek minősül, ha arra az alábbiak valamelyike útján kerül sor:

(1) Az üzleti titok megszerzése jogszerűnek minősül, ha arra az alábbiak valamelyike útján kerül sor:

a) független felfedezés vagy alkotás;

a) független felfedezés vagy alkotás;

b) a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tett vagy jogszerűen az információ megszerzőjének tulajdonába került termék vagy tárgy megfigyelése, vizsgálata, szétszerelése vagy tesztelése;

b) olyan termék vagy tárgy megfigyelése, vizsgálata, szétszerelése vagy tesztelése, amelyet a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tettek vagy amely jogszerűen került az információ megszerzőjének tulajdonába, akit nem terhel semmilyen, az üzleti titok megszerzésének korlátozását előíró érvényes jogi kötelezettség;

c) a munkavállalók képviselőinek a tájékozódáshoz és a konzultációhoz való jogának gyakorlása az uniós és a nemzeti joggal és/vagy gyakorlattal összhangban;

c) a munkavállalók képviselőinek a tájékozódáshoz és a konzultációhoz való jogának gyakorlása az uniós és a nemzeti joggal és/vagy gyakorlattal összhangban;

c) egyéb, a körülményektől függően az üzleti tisztesség követelményeivel összeegyeztethető mód.

d) egyéb, a körülményektől függően az üzleti tisztesség követelményeivel összeegyeztethető mód.

 

Az üzleti titkok megszerzése, felhasználása és felfedése jogszerűnek tekintendő, amennyiben az ilyen megszerzést, felhasználást vagy felfedést uniós vagy nemzeti jogszabályok írják elő vagy azok rendelkezései teszik lehetővé, az üzleti titok jogosultja jogainak védelmével.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy az ezen irányelvben meghatározott intézkedések, eljárások és jogorvoslati eszközök alkalmazása ne legyen elérhető, ha az üzleti titok állítólagos megszerzésére, felhasználására vagy felfedésére az alábbi esetek valamelyikében került sor:

(2) Az üzleti titkok megszerzése, felhasználása vagy felfedése jogszerűnek tekintendő, amennyiben az üzleti titok állítólagos megszerzésére, felhasználására vagy felfedésére az alábbi esetek valamelyikében került sor:

a) a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságának jogszerű érvényesítése;

a) a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságának jogszerű érvényesítése;

b) a felperes mulasztásának, jogsértésének vagy illegális tevékenységének feltárása céljából, feltéve, hogy az üzleti titok állítólagos megszerzése, felhasználása vagy felfedése szükségszerű volt az említett feltáráshoz és az alperes közérdekből cselekedett;

b) mulasztás, jogsértés vagy illegális tevékenység feltárása céljából, feltéve, hogy az üzleti titok állítólagos megszerzése, felhasználása vagy felfedése szükségszerű volt az említett feltáráshoz, és az alperes közérdekből cselekedett;

c) az üzleti titkot a munkavállalók fedték fel a reprezentatív funkcióikat jogszerűen gyakorló képviselőik előtt;

c) az üzleti titkot a munkavállalók fedték fel a reprezentatív funkcióikat jogszerűen gyakorló képviselőik előtt, az uniós és a nemzeti joggal és gyakorlatokkal összhangban;

d) szerződésen kívüli kötelezettségnek való megfelelés céljából;

 

e) jogos érdek védelme céljából.

e) uniós vagy nemzeti jog által elismert jogos érdek védelme céljából.

 

(2a) Ez az irányelv nem érinti:

 

a) azon uniós vagy nemzeti szabályok alkalmazását, amelyek megkövetelik az üzleti titok jogosultjától, hogy közérdekből fedjen fel információt, többek között üzleti titkot a hatóságoknak feladataik ellátásához;

 

b) a munkavállalók által a korábbi munkájuk során szerzett tudás, képesítések és know-how használatát a 3. cikk által le nem fedettek erejéig.

Módosítás  25

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 1 bekezdés – b pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b) nem hoz létre akadályokat a belső piacon folytatott jogszerű kereskedelem előtt;

b) nem hoz létre akadályokat a belső piacon folytatott jogszerű kereskedelem, verseny és a munkavállalói mobilitás előtt;

Módosítás  26

Irányelvre irányuló javaslat

7. cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamok biztosítják, hogy az ezen irányelvben meghatározott intézkedések, eljárások és jogorvoslati eszközök alkalmazása iránti keresetek legalább egy, de legfeljebb két évig legyenek benyújthatók attól számítva, hogy a felperes tudomást szerzett, vagy indokolt lett volna, hogy tudomást szerezzen a kereset alapjául szolgáló legutóbbi fejleményről.

A tagállamok biztosítják, hogy az ezen irányelvben meghatározott intézkedések, eljárások és jogorvoslati eszközök alkalmazása iránti keresetek három éven belül legyenek benyújthatók attól számítva, hogy a felperes tudomást szerzett, vagy indokolt lett volna, hogy tudomást szerezzen a kereset alapjául szolgáló legutóbbi fejleményről.

Módosítás  27

Irányelvre irányuló javaslat

8 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamok biztosítják, hogy a felek, jogi képviselőik, bírósági tisztviselők, tanúk, szakértők és az üzleti titok jogosulatlan megszerzésével, felhasználásával vagy felfedésével összefüggő jogi eljárásokban részt vevő egyéb személyek, illetve az említett jogi eljárások részét képező dokumentumokhoz hozzáférő személyek részére az általuk a fentiek szerinti részvételük vagy hozzáférésük révén megismert üzleti titok vagy állítólagos üzleti titok felhasználása vagy felfedése ne legyen megengedett.

A tagállamok biztosítják, hogy a felek, jogi képviselőik, bírósági tisztviselők, tanúk, szakértők és az üzleti titok jogosulatlan megszerzésével, felhasználásával vagy felfedésével összefüggő jogi eljárásokban részt vevő egyéb személyek, illetve az említett jogi eljárások részét képező dokumentumokhoz hozzáférő személyek részére az általuk a fentiek szerinti részvételük vagy hozzáférésük révén megismert üzleti titok vagy állítólagos üzleti titok felhasználása vagy felfedése ne legyen megengedett. A tagállamok az ilyen intézkedések saját kezdeményezés alapján való meghozatalát is lehetővé tehetik az illetékes igazságügyi hatóságok számára.

Módosítás  28

Irányelvre irányuló javaslat

8 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés – bevezető szöveg

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az első albekezdésben említett kötelezettség megszűnik az alábbi körülmények bármelyikének fennállta esetén:

Az első albekezdésben említett kötelezettség a jogi eljárás lezárultáig marad érvényben. E kötelezettség megszűnik azonban az alábbi körülmények bármelyikének fennállta esetén:

Módosítás  29

Irányelvre irányuló javaslat

8 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a) ha az eljárás folyamán az állítólagos üzleti titokról megállapítást nyer, hogy nem tesz eleget a 2. cikk 1. pontjában meghatározott követelményeknek;

a) ha az állítólagos üzleti titokról végleges határozat keretében megállapítást nyer, hogy nem tesz eleget a 2. cikk (1) bekezdésében pontjában meghatározott követelményeknek;

Módosítás  30

Irányelvre irányuló javaslat

8 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamoknak biztosítják továbbá, hogy valamely fél megfelelően indokolt keresete alapján az illetékes igazságügyi hatóságok megtehessék a szükséges egyedi intézkedéseket az üzleti titok jogosulatlan megszerzésével, felhasználásával vagy felfedésével összefüggő jogi eljárásban felhasznált vagy hivatkozott üzleti titkok vagy állítólagos üzleti titkok bizalmas jellegének megőrzése érdekében.

A tagállamoknak biztosítják továbbá, hogy valamely fél indokolt keresete alapján az illetékes igazságügyi hatóságok megtehessék a szükséges egyedi intézkedéseket az üzleti titok jogosulatlan megszerzésével, felhasználásával vagy felfedésével összefüggő jogi eljárásban felhasznált vagy hivatkozott üzleti titkok vagy állítólagos üzleti titkok bizalmas jellegének megőrzése érdekében. A tagállamok engedélyezhetik továbbá, hogy az illetékes igazságügyi hatóságok hivatalból meghozott intézkedéseket fogadjanak el.

Módosítás  31

Irányelvre irányuló javaslat

8 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a) a felek vagy harmadik felek által benyújtott, üzleti titkot tartalmazó dokumentumokhoz való hozzáférés teljes körű vagy részleges korlátozása;

a) a felek vagy harmadik felek által benyújtott, üzleti titkot tartalmazó dokumentumokhoz való hozzáférés teljes körű vagy részleges korlátozása, feltéve hogy azokhoz mindkét félnek vagy képviselőiknek hozzáférése van;

Indokolás

Annak biztosítására, hogy mindkét fél hozzáférhessen az eset tartalmára nézve lényeges információhoz

Módosítás  32

Irányelvre irányuló javaslat

8 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b) az üzleti titkok felfedésére lehetőséget adó meghallgatásokhoz és az ezekről készített felvételekhez és leiratokhoz való hozzáférés korlátozása. Kivételes körülmények között és megfelelő indokoltság esetén az illetékes igazságügyi hatóság korlátozhatja a felek hozzáférését az említett meghallgatásokhoz, és elrendelheti, hogy a meghallgatásokat csak a felek azon jogi képviselőinek és azon engedéllyel rendelkező szakértőknek a részvételével bonyolítsák le, akik az (1) bekezdésben említett titoktartási kötelezettség hatálya alatt állnak;

b) az üzleti titkok vagy állítólagos üzleti titkok felfedésére lehetőséget adó meghallgatásokhoz és az ezekről készített felvételekhez és leiratokhoz való hozzáférés olyan korlátozása, amelynek értelmében azokhoz csak korlátozott számú személy férhet hozzá, feltéve hogy biztosítják mindegyik fél részéről legalább egy személy – vagy annak ügyvédje vagy az eljárásban őt képviselő személy –, valamint a bírósági tisztviselők teljes körű hozzáférését a meghallgatásokhoz, felvételekhez és leiratokhoz;

Módosítás  33

Irányelvre irányuló javaslat

8 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) A (2) bekezdésben említett kereset elfogadásáról vagy elutasításáról való döntésnél és az arányosság vizsgálatakor az illetékes igazságügyi hatóság figyelembe veszi a felek és – adott esetben – harmadik felek jogos érdekeit, valamint a kereset elfogadása vagy elutasítása esetén a feleket és – adott esetben – harmadik feleket érő potenciális károkat.

(3) Az üzleti titok védelmére irányuló intézkedések elfogadásáról vagy elutasításáról való döntésnél és az arányosság vizsgálatakor az illetékes igazságügyi hatóság figyelembe veszi a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jog garantálásának szükségességét, a felek és – adott esetben – harmadik felek jogos érdekeit, valamint a kereset elfogadása vagy elutasítása esetén a feleket és – adott esetben – harmadik feleket érő potenciális károkat.

Módosítás  34

Irányelvre irányuló javaslat

9 cikk – 1 bekezdés – bevezető szöveg

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes igazságügyi hatóságok az üzleti titok jogosultjának kérésére az állítólagos jogsértővel szemben elrendelhessék az alábbi ideiglenes intézkedések és óvintézkedések bármelyikét:

(A magyar változatot nem érinti)

Indokolás

(A magyar változatot nem érinti)

Módosítás  35

Irányelvre irányuló javaslat

9 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) A tagállamok biztosítják, hogy az igazságügyi hatóságok az üzleti titok állítólagos jogosulatlan megszerzésének, felhasználásának vagy felfedésének folytatását az üzleti titok jogosultját megillető kártérítést biztosító garanciák nyújtásához köthessék.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy az igazságügyi hatóságok az (1) bekezdésben említett intézkedések alternatívájaként az üzleti titok állítólagos jogosulatlan megszerzésének, felhasználásának vagy felfedésének folytatását az üzleti titok jogosultját megillető kártérítést biztosító garanciák nyújtásához köthessék.

Módosítás  36

Irányelvre irányuló javaslat

10 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a 9. cikkben említett intézkedések tekintetében az illetékes igazságügyi hatóságok rendelkezzenek a szükséges hatáskörrel ahhoz, hogy a felperestől ésszerűen elvárható bizonyíték benyújtását kérjék, amely alapján meggyőződhetnek az üzleti titok létezéséről, továbbá arról, hogy a felperes az üzleti titok jogosultja, valamint, hogy az üzleti titkot jogosulatlanul szerezték meg, használták fel vagy fedték fel, illetve, hogy az üzleti titok közvetlenül ki van téve jogosulatlan megszerzés, felhasználás vagy felfedés veszélyének.

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a 9. cikkben említett intézkedések tekintetében az illetékes igazságügyi hatóságok rendelkezzenek a szükséges hatáskörrel ahhoz, hogy a felperestől bizonyíték benyújtását kérjék arról, hogy az ügy üzleti titoknak minősül, amely alapján kellő bizonyossággal meggyőződhetnek az üzleti titok létezéséről, továbbá arról, hogy a felperes az üzleti titok jogosultja, valamint, hogy az üzleti titkot jogosulatlanul szerezték meg, használták fel vagy fedték fel, illetve, hogy az üzleti titok közvetlenül ki van téve a jogosulatlan megszerzés, felhasználás vagy felfedés veszélyének.

Módosítás  37

Irányelvre irányuló javaslat

10 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) A tagállamok biztosítják, hogy a kereset elfogadásáról vagy elutasításáról való döntésnél és annak arányossága vizsgálatakor az illetékes igazságügyi hatóságok kötelesek legyenek figyelembe venni az üzleti titok értékét, az üzleti titok védelmében hozott intézkedéseket, az alperesnek az üzleti titok megszerzése, felhasználása vagy felfedése kapcsán követett magatartását, az üzleti titok jogosulatlan felhasználása vagy felfedése következményét, a felek jogos érdekeit, továbbá a kereset elfogadásának vagy elutasításának a felekre gyakorolt lehetséges hatását, a harmadik felek jogos érdekeit, a közérdeket, valamint az alapvető jogokra, így a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságára vonatkozó biztosítékokat.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy a kereset elfogadásáról vagy elutasításáról való döntésnél és annak arányossága vizsgálatakor az illetékes igazságügyi hatóságok kötelesek legyenek figyelembe venni az ügy valamennyi lényeges szempontját, többek között az üzleti titok értékét, az üzleti titok védelmében hozott intézkedéseket, az alperesnek az üzleti titok megszerzése, felhasználása vagy felfedése kapcsán követett magatartását, az üzleti titok jogosulatlan felhasználása vagy felfedése következményét, a felek jogos érdekeit, továbbá a kereset elfogadásának vagy elutasításának a felekre gyakorolt lehetséges hatását, a harmadik felek jogos érdekeit, a közérdeket, valamint az alapvető jogokra, így a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságára vonatkozó biztosítékokat.

Módosítás  38

Irányelvre irányuló javaslat

10 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4) A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes igazságügyi hatóságok a 9. cikkben említett ideiglenes intézkedéseket a felperes által nyújtandó, megfelelő óvadéktól vagy azzal egyenértékű biztosítéktól tehessék függővé az alperes és – adott esetben – az intézkedés által érintett bármely másik személy által elszenvedett kár megtérítésének biztosítása érdekében.

(A magyar változatot nem érinti.)

Indokolás

(A magyar változatot nem érinti)

Módosítás  39

Irányelvre irányuló javaslat

11 cikk – 1 bekezdés – bevezető szöveg

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben az igazságügyi hatóság határozata megállapítja az üzleti titok jogosulatlan megszerzésének, felhasználásának vagy felfedésének tényét, az illetékes igazságügyi hatóság a felperes kérésére a jogsértővel szemben elrendelhesse az alábbiakat:

(1) A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben az igazságügyi hatóság határozata megállapítja az üzleti titok jogosulatlan megszerzésének, felhasználásának vagy felfedésének tényét, az illetékes igazságügyi hatóság a felperes kérésére a jogsértővel szemben elrendelhessen egyet vagy többet az alábbi intézkedések közül:

Módosítás  40

Irányelvre irányuló javaslat

11 cikk – 2 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a) nyilatkozat a jogsértésről;

törölve

Módosítás  41

Irányelvre irányuló javaslat

12 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamok biztosítják, hogy a 11. cikk szerinti tiltó és korrekciós intézkedések iránti kérelem mérlegelésekor és ezek arányossága vizsgálatakor az illetékes igazságügyi hatóságok figyelembe vegyék az üzleti titok értékét, az üzleti titok védelmében hozott intézkedéseket, a jogsértőnek az üzleti titok megszerzése, felhasználása vagy felfedése kapcsán követett magatartását, az üzleti titok jogosulatlan felhasználása vagy felfedése következményét, a felek jogos érdekeit, továbbá a kereset elfogadásának vagy elutasításának a felekre gyakorolt lehetséges hatását, a harmadik felek jogos érdekeit, a közérdeket, valamint az alapvető jogokra, így a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságára vonatkozó biztosítékokat.

A tagállamok biztosítják, hogy a 11. cikk szerinti tiltó és korrekciós intézkedések iránti kérelem mérlegelésekor és ezek arányossága vizsgálatakor az illetékes igazságügyi hatóságok kötelesek legyenek figyelembe venni a konkrét eset körülményeit. Ezen értékelésnek adott esetben ki kell terjednie az üzleti titok értékére, az üzleti titok védelmében hozott intézkedésekre, a jogsértőnek az üzleti titok megszerzése, felhasználása vagy felfedése kapcsán követett magatartására, az üzleti titok jogosulatlan felhasználása vagy felfedése következményére, a felek jogos érdekeire, továbbá a kereset elfogadásának vagy elutasításának a felekre gyakorolt lehetséges hatására, a harmadik felek jogos érdekeire, a közérdekre, valamint az alapvető jogokra, többek között a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságára vonatkozó biztosítékokra.

Módosítás  42

Irányelvre irányuló javaslat

12 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Amennyiben az illetékes hatóságok korlátozzák a 11. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett intézkedés időtartamát, az időtartamnak elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy az intézkedés minden olyan üzleti vagy gazdasági előnyt megszüntessen, amelyre a jogsértő az üzleti titok jogosulatlan megszerzése, felhasználása vagy felfedése révén szert tehetett volna.

A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok a 11. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett intézkedés időtartamának korlátozásakor elegendő időtartammal rendelkeznek ahhoz, hogy az intézkedés minden olyan üzleti vagy gazdasági előnyt megszüntessen, amelyre a jogsértő az üzleti titok jogosulatlan megszerzése, felhasználása vagy felfedése révén szert tehetett volna.

Indokolás

Ha az alperes már nem juthat üzleti előnyhöz a titoksértés révén, a tiltó végzés további meghosszabbítása csak az elrettentés és a szankcionálás célját szolgálja, miközben hátráltatja a versenyt és az innovációt.

Módosítás  43

Irányelvre irányuló javaslat

12 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Amennyiben a 11. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említettek elrendelése helyett vagyoni kártérítést rendelnek el, e vagyoni kártérítés összege nem haladhatja meg azon jogdíjak vagy díjazás összegét, amely a jogosultat megillette volna, ha az érintett személy engedélyt kért volna a szóban forgó üzleti titok felhasználására azon időtartamra, amelyre vonatkozóan az üzleti titok felhasználása megtiltható lett volna.

Amennyiben a 11. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában említettek elrendelése helyett vagyoni kártérítést rendelnek el, e vagyoni kártérítés összege nem haladhatja meg azon jogdíjak vagy díjazás összegét, amely a jogosultat megillette volna, ha az érintett személy engedélyt kért volna a szóban forgó üzleti titok felhasználására azon időtartamra, amelyre vonatkozóan az üzleti titok felhasználása megtiltható lett volna.

Módosítás  44

Irányelvre irányuló javaslat

13 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes igazságügyi hatóságok a sértett fél keresete alapján arra kötelezzék a jogsértőt, aki tudta, vagy tudnia kellett volna, hogy üzleti titok jogosulatlan megszerzését, felhasználását vagy felfedését valósítja meg, hogy fizessen az elszenvedett tényleges kár mértékével arányos kártérítést az üzleti titok jogosultja számára.

(1) A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes igazságügyi hatóságok a sértett fél keresete alapján arra kötelezzék a jogsértőt, aki tudta, vagy tudnia kellett volna, hogy üzleti titok jogosulatlan megszerzését, felhasználását vagy felfedését valósítja meg, hogy fizessen a jogsértés következtében elszenvedett tényleges kár mértékének megfelelő összegű kártérítést az üzleti titok jogosultja számára.

 

A tagállamok nemzeti jogukkal és gyakorlatukkal összhangban korlátozhatják a munkavállalók munkáltatójukkal szembeni kártérítési kötelezettségét a munkáltató üzleti titkának jogosulatlan megszerzése, felhasználása vagy felfedése tekintetében, ha a munkavállaló nem szándékosan szerezte meg, használta fel vagy fedte fel azt.

Módosítás  45

Irányelvre irányuló javaslat

14 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) A nyilvánosságra hozatallal kapcsolatos intézkedések elrendeléséről hozott döntésnél és annak arányossága mérlegelésekor az illetékes igazságügyi hatóságok figyelembe veszik – amennyiben a jogsértő természetes személy az intézkedésnek a jogsértő magánéletét és jó hírnevét érintő lehetséges negatív következményeit, az üzleti titok értékét, a jogsértőnek az üzleti titok megszerzése, felhasználása vagy felfedése kapcsán követett magatartását, az üzleti titok jogosulatlan felhasználásának vagy felfedésének hatását, valamint az üzleti titok jogsértő általi további jogosulatlan felhasználásának vagy felfedésének valószínűségét.

(3) Az (1) bekezdésben említett intézkedések elrendeléséről hozott döntésnél és annak arányossága mérlegelésekor az illetékes igazságügyi hatóságok figyelembe veszik azt, hogy a jogsértőről rendelkezésre álló információk lehetővé tennék-e egy természetes személy azonosítását, és ha igen, hogy indokolt lenne-e ennek az információnak a nyilvánosságra hozatala, különösen a következő szempontok alapján: az intézkedésnek a jogsértő magánéletét és jó hírnevét érintő lehetséges negatív következményei, a jogsértőnek az üzleti titok megszerzése, felhasználása vagy felfedése kapcsán követett magatartása, valamint az üzleti titok jogsértő általi további jogosulatlan felhasználásának vagy felfedésének a valószínűsége.

ELJÁRÁS

Cím

A nem nyilvános know-how és üzleti információk (üzleti titkok) jogosulatlan megszerzésével, felhasználásával és felfedésével szembeni védelem

Hivatkozások

COM(2013)0813 – C7-0431/2013 – 2013/0402(COD)

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

JURI

9.12.2013

 

 

 

Véleményt nyilvánított

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

IMCO

9.12.2013

A vélemény előadója

       A kijelölés dátuma

Lara Comi

7.10.2014

Vizsgálat a bizottságban

18.3.2014

5.11.2014

17.11.2014

3.12.2014

 

21.1.2015

23.2.2015

16.3.2015

 

Az elfogadás dátuma

24.3.2015

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

27

4

7

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Dita Charanzová, Carlos Coelho, Sergio Gaetano Cofferati, Lara Comi, Daniel Dalton, Nicola Danti, Pascal Durand, Vicky Ford, Ildikó Gáll-Pelcz, Evelyne Gebhardt, Maria Grapini, Antanas Guoga, Sergio Gutiérrez Prieto, Liisa Jaakonsaari, Jiří Maštálka, Marlene Mizzi, Jiří Pospíšil, Virginie Rozière, Christel Schaldemose, Andreas Schwab, Olga Sehnalová, Igor Šoltes, Ivan Štefanec, Catherine Stihler, Róża Gräfin von Thun und Hohenstein, Mylène Troszczynski, Anneleen Van Bossuyt, Marco Zullo

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Roberta Metsola, Franz Obermayr, Adam Szejnfeld, Ulrike Trebesius, Sabine Verheyen, Inês Cristina Zuber

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Jonathan Arnott, Philippe De Backer, Ashley Fox, Andrey Novakov

ELJÁRÁS

Cím

A nem nyilvános know-how és üzleti információk (üzleti titkok) jogosulatlan megszerzésével, felhasználásával és felfedésével szembeni védelem

Hivatkozások

COM(2013)0813 – C7-0431/2013 – 2013/0402(COD)

Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma

27.11.2013

 

 

 

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

JURI

9.12.2013

 

 

 

Véleménynyilvánításra felkért bizottságok

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

EMPL

23.10.2014

ITRE

9.12.2013

IMCO

9.12.2013

 

Nem nyilvánított véleményt

       A határozat dátuma

EMPL

23.10.2014

 

 

 

Előadók

       A kijelölés dátuma

Constance Le Grip

22.9.2014

 

 

 

Vizsgálat a bizottságban

13.10.2014

11.11.2014

23.3.2015

16.4.2015

Az elfogadás dátuma

16.6.2015

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

19

2

3

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Max Andersson, Joëlle Bergeron, Marie-Christine Boutonnet, Jean-Marie Cavada, Kostas Chrysogonos, Therese Comodini Cachia, Mady Delvaux, Rosa Estaràs Ferragut, Laura Ferrara, Enrico Gasbarra, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Mary Honeyball, Dietmar Köster, Gilles Lebreton, Jiří Maštálka, Emil Radev, Julia Reda, Evelyn Regner, Pavel Svoboda, József Szájer, Axel Voss

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Sergio Gaetano Cofferati, Angel Dzhambazki, Jytte Guteland, Constance Le Grip, Cecilia Wikström

Benyújtás dátuma

22.6.2015

(1)

HL C 226., 2014.48.16., 1. o.

(2)

* Módosítások: az új vagy módosított szöveget félkövér dőlt betűtípus, a törléseket pedig a ▌jel mutatja.

(3)

HL C 226., 2014.48.16., 1. o.

(4)

HL C […]., […], […]. o.

(5)

        A Tanács 1994. december 22-i 94/800/EK határozata a többoldalú tárgyalások uruguayi fordulóján (1986–1994) elért megállapodásoknak a Közösség nevében a hatáskörébe tartozó ügyek tekintetében történő megkötéséről (HL L 336., 1994.12.23., 1. o.).

(6)

Az Európai Parlament és a Tanács 2001. május 30-i 1049/2001/EK rendelete az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.).

(7)

Az Európai Parlament és a Tanács 2006. szeptember 6-i 1367/2006/EK rendelete a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról (HL L 264., 2006.9.25., 13 o.).

(8)

Az Európai Parlament és a Tanács 2003. január 4-i 2003/28/EK irányelve a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről és a 90/313/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 041., 2003.02.14., 26. o.).

(9)

Az Európai Parlament és a Tanács 2014. február 26-i 2014/23/EU irányelve a koncessziós szerződésekről (HL L 94., 2014.3.28., 1. o.).

(10)

Az Európai Parlament és a Tanács 2014. február 26-i 2014/24/EU irányelve a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 65. o.).

(11)

Az Európai Parlament és a Tanács 2014. február 26-i 2014/25/EU irányelve a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 243. o.).

(12)

Az Európai Parlament és a Tanács 1995. október 24-i 95/46/EK irányelve a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.).

(13)

Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 2004/48/EK irányelve a szellemitulajdon-jogok érvényesítéséről (HL L 157., 2004.4.30., 45. o.).

Utolsó frissítés: 2015. augusztus 28.Jogi nyilatkozat