Eljárás : 2014/2235(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0222/2015

Előterjesztett szövegek :

A8-0222/2015

Viták :

PV 09/09/2015 - 17
CRE 09/09/2015 - 17

Szavazatok :

PV 10/09/2015 - 8.8

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2015)0321

JELENTÉS     
PDF 327kWORD 246k
2015. július 1.
PE 551.790v02-00 A8-0222/2015

a 21. század versenyképes uniós munkaerőpiacának létrehozásáról: a készségek és képesítések hozzáigazítása a kereslethez és a munkalehetőségekhez a válságból való kilábalás egyik módjaként

(2014/2235(INI))

Foglalkoztatási és Szociális Bizottság

Előadó: Martina Dlabajová

MÓDOSÍTÁSOK
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 INDOKOLÁS
 VÉLEMÉNY a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről
 NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS
 A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

a 21. század versenyképes uniós munkaerőpiacának létrehozásáról: a készségek és képesítések hozzáigazítása a kereslethez és a munkalehetőségekhez a válságból való kilábalás egyik módjaként

(2014/2235(INI))

Az Európai Parlament,

–       tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

–       tekintettel a gazdaságpolitikai koordinációra vonatkozó európai szemeszterről: a 2014. évi prioritások végrehajtásáról szóló 2014. október 22-i állásfoglalására(1),

–       tekintettel a „Hogyan járulhat hozzá az Európai Unió egy olyan környezet megteremtéséhez, amely kedvez a vállalatok, vállalkozások és induló vállalkozások általi munkahelyteremtésnek?” című, 2014. április 15-i állásfoglalására(2),

–       tekintettel az Európai Szociális Alapról szóló 1304/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés által támogatott operatív programokra folyósított kezdeti előfinanszírozási összeg növelése tekintetében való módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatra(3),

–       tekintettel az ifjúsági foglalkoztatásról szóló, 2014. július 17-i állásfoglalására(4),

–       tekintettel „A szabad mozgáshoz való alapvető jog tiszteletben tartása az Unióban” című 2014. január 15-i állásfoglalására(5),

–       tekintettel az Európai Tanács 2014. június 26–27-i következtetéseinek egyik prioritására, amely annak elősegítése, hogy mindenki fejleszthesse készségeit, kibontakoztathassa tehetségét és javíthassa esélyeit, a modern gazdaság követelte készségek megszerzését és az egész életen át tartó tanulást támogatva,

–       tekintettel a foglalkoztatási szolgálatok európai hálózatáról, a munkavállalók mobilitási szolgáltatásokhoz való hozzáféréséről és a munkaerőpiacok további integrációjáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló, 2014. január 17-i bizottsági javaslatra,

–       tekintettel a nem formális és informális tanulás útján szerzett tanulási eredmények validációjáról szóló, 2012. december 20-i tanácsi ajánlásra (2012/C 398/01),

–       tekintettel az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról szóló, 2006. december 18-i európai parlamenti és tanácsi ajánlásra,

–       tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–       tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság jelentésére és a Kulturális és Oktatási Bizottság véleményére (A8-0222/2015),

A.     mivel tagállamonként jelentős eltérések mutatkoznak azon foglalkozások terén, amelyek esetében az üres álláshelyek szakképzett munkaerő hiányában nem tölthetők be;

B.     mivel a Bizottság szerint(6) több., mint 12,4 millió fő több mint egy éve nem dolgozik, ezek közül 6 millió több, mint két éve; mivel a hosszú távú munkanélküliség negatív hatással van a gazdasági növekedésre és a szociális jóléti rendszerek fenntarthatóságára, és strukturális problémává válhat;

C.     mivel a munkaerő-piaci rugalmatlanságok, valamint a belső kereslet és beruházás hiánya hátráltatják a munkahelyteremtést, egy versenyképes, e három tényezőt figyelembe vevő uniós munkaerőpiac viszont hozzájárulna az Európa 2020 stratégia foglalkoztatási és szegénység, illetve társadalmi kirekesztés elleni célkitűzéseinek eléréséhez;

D.     mivel csökken az alacsonyabb képzettségű munkavállalók iránti kereslet, miközben a magasabb képzettségűek iránti kereslet jelentősen emelkedik; mivel az uniós munkaerőpiac ily módon történő átalakulása fellépést követel meg a munkavállalók képzettsége, illetve alap- és szakképzése tekintetében;

E.     mivel 2012-ben három európai munkavállalóból egy olyan munkát végzett, amelyben túl- vagy alulképzett volt(7); és mivel 2012-es adatok szerint a fiatal munkavállalók általában nagyobb valószínűséggel hivatalosan túlképzettek, miközben az idősebb munkavállalóknál nagyobb valószínűséggel végeznek képzettségüknek kevésbé megfelelő munkát;

F.     mivel néhány tanulmány arra a következtetésre jut, hogy az automatizálás következtében a meglévő munkahelyek jelentős része a jövőben eltűnik vagy mennyiségileg jelentősen csökken;

G.     mivel egy magasabban képzett gazdaságra irányuló törekvés azt jelenti, hogy az elkövetkező öt év folyamán sokkal több vállalkozás számít a vezetői szerepet, az irányítói és magasabb képzettséget megkövetelő munkahelyek számának megnövekedésére;

H.     mivel az európai munkavállalók mobilitása fokozza foglalkoztathatóságukat és javítja a versenyképességet az EU munkaerőpiacán;

A gazdasági válság és annak utóhatásai

1.      megjegyzi, hogy az európai gazdasági válság nyomán számos tagállam jelentős munkanélküliséggel (az EU-28 átlaga: 28%) küzd; valamint az államadóssággal, az alacsony növekedéssel és az elégtelen mértékű beruházással; felhívja a figyelmet a közkiadások csökkenésére; továbbra is aggasztja, hogy számos tagállamban az ifjúsági munkanélküliségi ráta (az EU-28 átlaga: 20,9%) sokkal magasabb az átlagnál, és a javulás és az alacsonyabb ráták esetei ritkák;

2.      úgy véli, hogy ambiciózus gazdaság- és társadalompolitikára, valamint munkaerő-piaci reformokra van szükség egyrészt az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés élénkítése, másrészt a minőségi és fenntartható foglalkoztatás felé vezető munkahelyek létrehozása érdekében; továbbra is hangsúlyozza a fenntartható szociális jóléti rendszerek szükségességét, amelyek része a munkanélküliek képességeinek fejlesztése, a képzettség nélküli vagy valóban nagyon alacsony képzettséggel rendelkezők alkalmazhatóságának elősegítése, valamint a munkavégzés ösztönzőinek és lehetőségeinek kialakítása;

Uniós munkaerő-piaci helyzet

3.      megjegyzi, hogy még ha a munkaerő-kínálat elegendő is a munkaerő-kereslet kielégítéséhez, továbbra is lehetnek minőségi hiányok, például ha egy munkakereső nem felel meg a meghirdetett helynek az ágazati, foglalkoztatási vagy készségigények közötti meg nem felelés eredményeként;

4.      aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az Európai Unióban még mindig viszonylag magasak a munkanélküliségi ráták (az EU-28 2015. márciusi átlaga: 9,8%), és csak néhány tagállamban csökkentek számottevően, és arra is felhívja a figyelmet, hogy az egyes tagállamok között jelentős különbségek vannak: a munkanélküliek aránya Németországban és Ausztriában a legalacsonyabb (5% körül), Görögországban és Spanyolországban pedig a legmagasabb (26%, illetve 23%(8)); mivel ezek a nagy egyenlőtlenségek növelik a munkaerőpiac széttagozódásának kockázatát mind a tagországokban, mind a tagországok között, ami fenyegetést jelent az EU gazdasági stabilitására és társadalmi kohéziójára;

5.      felhívja a figyelmet arra, hogy a nők átlagos foglalkoztatási rátája az EU-ban több mint 10 százalékponttal alacsonyabb a férfiakénál, és hangsúlyozza, hogy az Európa 2020 stratégiában meghatározott 75%-os foglalkoztatási célkitűzés elérése annak függvénye, hogy sikerül-e a nők foglalkoztatási arányát növelni olyan politikák segítségével, amelyek különösen a munkahelyi és az otthoni feladatok összeegyeztetésére irányulnak;

6.      megjegyzi, hogy az ifjúsági munkanélküliség terén jelentős eltérések vannak az EU-ban, néhány tagállamban a 16–25 éves korosztályban a munkanélküliségi ráta meghaladja az 50%-ot; hangsúlyozza, hogy a munkanélküliség magas szintje, azon túlmenően, hogy egy egész generációt sújt, veszélyezteti a generációk közötti egyensúlyt is;

7.      kiemeli, hogy az EU átlagos foglalkoztatási rátájához képest még mindig 26%-os különbség van a fogyatékossággal élők foglalkoztatási rátája tekintetében, és a fogyatékossággal élők foglalkoztatási rátája nem haladja meg az 50%-ot;

8.      mélységesen aggódik az ifjúsági munkanélküliség Európában tapasztalható mértéke miatt; hangsúlyozza e tekintetben a duális képzés, mint például a szakképzés és a tanulószerződéses gyakorlati képzés fontosságát a fiatalok készségeinek és a munkaerőpiac igényeinek egymáshoz közelítésében, felszólít ezért a duális képzésre vonatkozó európai referenciamutató meghatározására, amely kiemelné a duális oktatás módszertana és az ifjúsági foglalkoztatás közötti korrelációt; a referenciamutató alapjául szolgáló adatok a munkaerő-felmérésen keresztül évente összegyűjthetők, és minimumkövetelményként az alábbiakat kell mérniük: egy vállalatnál [szakmai gyakorlaton] töltött idő mennyisége/százalékos aránya az oktatás során; a hónapok száma diplomaszerzés után és munkába állás előtt.

9.      hangsúlyozza, hogy a szakképzett munkaerő, az innovációs képesség, a vásárlóerő növelése, valamint a stabil társadalmi-gazdasági és politikai környezet elengedhetetlen tényezők a jó beruházási környezet kialakítása szempontjából;

10.    megjegyzi a tartós munkanélküliség magas szintjét, és figyelmeztet az azonnali fellépés fontosságára, tekintettel a jelenség rezilienciájára;

11.    megjegyzi, hogy az európai munkaerőpiacon több jelentős kihívás is érezteti a hatását, így egyebek mellett globalizáció, a társadalom elöregedése, a gyors technológiai változások (a digitalizáció, a robotizáció), a képzettségek és a munkaerő-piaci kereslet közötti eltérések, a magasan képzett munkaerő iránti növekvő igény, és az alacsony képzettségű munkaerő túlkínálata, amely a keresetek polarizálódásához vezet;

12.    ugyanakkor felhívja a figyelmet a CEDEFOP által a strukturális munkaerőhiánnyal és a szakismeretek a munkanélküliség mértékét fokozó alacsony kereslet következtében való elavulásának állandósulásával kapcsolatban hangsúlyozott kockázatokra;

13.    hangsúlyozza a betölthető álláshelyek vonatkozásában a tagállamokban fennálló jelentős különbségeket, kiemelve e tekintetben, hogy az álláslehetőségek a képesítéseket és az álláshelyeket egymásnak megfeleltető és a vállalkozások és alkalmazottak számára lehetőségeket teremtő, dinamikus munkaerőpiac kulcsfontosságú elemei, mélységes aggodalommal tölti el a munkaerőpiac néhány tagállamban tapasztalható statikus állapota; ezért kéri egy tagállamokban található, betölthető álláshelyekkel kapcsolatos, európai referenciamutató létrehozását; a referenciamutató alapjául szolgáló adatok a munkaerő-felmérésen keresztül évente összegyűjthetők, és minimumkövetelményként az alábbiakat kell mérniük: az adott tagállamban betölthető álláshelyek száma a munkanélküliség átlagos tartama)

14.    rámutat, hogy Európában 24 millióra rúg a munkanélküliek száma, ami magába foglal 7,5 millió NEET-fiatalt is, ugyanakkor 2 millió betöltendő álláshely van, valamint hogy az európai vállalkozások a szakképzett és más területeken is hasznosítható készségekkel rendelkező munkaerő jelentős hiányával küszködnek;

15.    rávilágít arra, hogy az Unión belüli munkavállalói mobilitás nemzetközi összehasonlításban még mindig elenyésző (az EU-27 esetében: 0,29 %), többek között a fennálló akadályok miatt, és csaknem tízszer alacsonyabb mint az Egyesült Államokban, és ötször alacsonyabb, mint Ausztráliában, függetlenül attól, hogy egyes tagállamok jelentős munkanélküliséggel küzdenek, mások számára pedig a betöltetlen álláshelyek okoznak problémát; felhívja a figyelmet arra a 7 millió uniós állampolgárra, akik 2013-ban nem az állampolgárságuk szerinti tagállamban dolgoztak, emlékeztet továbbá arra, hogy jelenleg kétmillió betöltetlen álláshely van az Unióban; ezért hangsúlyozza a munkaerő méltányos mobilitásának fontosságát az Unióban, a szakadék megszüntetése érdekében;

16.    megjegyzi, hogy az uniós munkaerőpiac segítséget nyújthat az Európa különböző régióiban jelentkező nagymértékű munkanélküliség felszívásában;

17.    úgy véli, hogy az uniós munkaerőpiacnak igazodnia kell az egyes európai régiók kultúrájához, termelési modelljéhez és üzleti szerkezetéhez, és figyelembe kell venni az ezek közötti eltéréseket a munkaerőpiac rugalmasabbá tételére vonatkozó intézkedések kidolgozásakor;

18.    emlékeztet arra, hogy gazdasági hanyatlás idején az egyéneknek nagyobb kihívásokkal kell szembenézniük az álláskeresés során, és időnként olyan munkákat is el kell vállalniuk, amelyek képzettségükhöz képest alacsonyabb képzési követelményeket követelnek; hangsúlyozza, hogy a magas képzettségi szintet igénylő munkahelyek létrehozása által megvalósított növekedés és munkalehetőségek kialakítására az új ágazatokba történő beruházások révén tett erőfeszítések ezért releváns eszközök a túlképzettség uniós gazdaságokban való elterjedtségének csökkentésére;

Versenyképes uniós munkaerőpiac kialakításának előmozdítása

19.    úgy véli, hogy a versenyképes uniós munkaerőpiac megteremtése érdekében ambiciózus reformokra van szükség, amelyek növelik a befogadó jelleget, az intelligens rugalmasságot, az innovációt és a mobilitást, erősítik a társadalmi párbeszéd szerepét, ösztönzik a minőségi és fenntartható foglalkoztatáshoz vezető munkahelyteremtést, növelik a produktivitást, és hozzájárulnak a humán tőke fejlesztéséhez, a folyamatosan változó munkaerőpiac és termelési módok fényében;

20.    hangsúlyozza a folyamatos erőfeszítések szükségességét az oktatás, képzés és a munkaerőpiac közötti kapcsolatok szorosabbá tételére, és ismételten hangsúlyozza, hogy az intelligens, fenntartható, és befogadó jellegű növekedés, a versenyképesség és munkahelyteremtés európai megvalósítását átfogó megközelítés révén kell elérni, amely tükrözi a munkaerőpiac szükségleteit, valamint a munkafeltételek javítása és ösztönzők nyújtása révén támogatja a kiszolgáltatott csoportokat;

21.    hangsúlyozza, hogy az állami foglalkoztatási szolgálatoknak fontos szerepe van annak biztosításában, hogy a munkahelyek számának újbóli növekedése ne a készségkereslet és a készségkínálat alacsonyabb minőségű összehangolása árán valósuljon meg;

22.    emlékeztet a munkajog munkavállalók és munkaadók számára való érthetőbbé tételének, a foglalkoztatást gátló akadályok felszámolásának, valamint a vállalkozások és alkalmazottak jogbiztonsága előmozdításának fontosságára;

23.    hangsúlyozza, hogy a fiatalok egyre komolyabb nehézségekkel szembesülnek az oktatásból a munkába való átmenet során, ezért általában nagyobb eséllyel válnak munkanélkülivé és egyre nagyobb valószínűséggel alkalmazzák őket alacsony minőségű vagy bizonytalan állásokban;

24.    hangsúlyozza a készségek, kompetenciák, képesítések és foglalkozások európai osztályozási eszközének (ESCO) fontosságát, amely 25 európai nyelven határozza meg és kategorizálja az uniós munkaerőpiac, oktatás és képzés szempontjából fontos készségeket, kompetenciákat, képesítéseket és foglalkozásokat;

25.    hangsúlyozza a képességek fejlesztése, a rugalmas karrierváltás és a személyes elkötelezettség fontosságát; e tekintetben emlékeztet arra, hogy a szakmai mobilitás lényeges tényező, valamint hogy számottevő beruházások révén aktívan támogatni kell a foglalkoztathatóság és az alkalmazkodóképesség fejlesztését, és a munkanélküliek körében meg kell előzni a készségek elavulását;

26.    hangsúlyozza a szociális beruházások fontosságát, melyek célja egy olyan, aktiváló állam létrehozása, amely a változó társadalmi és gazdasági körülményekhez, valamint a munkaerő-piaci igényekhez való alkalmazkodást lehetővé tevő eszközöket ad a munkavállalók kezébe;

27.    úgy véli, hogy egy nemzetközi téren versenyképes készségbázis révén a tagállamok képesek lesznek a globális piac nagy értékű szegmenseinek megszerzésére;

28.    hangsúlyozza, hogy a körforgásos gazdaság Unió-szerte munkahelyek millióit hozhatja létre és fenntartható és inkluzív növekedést eredményezhet;

29.    emlékeztet a – földrajzi értelemben vett és ágazatok közötti – munkavállalói mobilitás fontosságára a versenyképes munkaerőpiac megteremtésében, továbbá hangsúlyozza, hogy csökkenteni kell az e mobilitást valószínűsíthetően korlátozó adminisztratív és nyelvi akadályokat, és tovább kell fejleszteni a mobilitást elősegítő eszközöket, köztük a formális, nem formális és informális képesítéseknek a tagállamok közötti gyors elismerését, az európai képesítési keretrendszert, az európai önéletrajzot és az európai készségútlevelet, valamint ágazatspecifikus nyelvtanfolyamokat és interkulturális kommunikációs képzést kell nyújtani; sürgeti az Unió-szerte elérhető EURES foglalkoztatási portál minél szélesebb körben való megismertetését és továbbfejlesztését különösen annak biztosítása révén, hogy elegendő számú EURES tanácsadót képeznek ki és osztanak el egyenlő módon az EU területén, hogy az EURES alapvető fontosságú eszközzé váljon az uniós munkaerőpiacon; hangsúlyozza a nemzeti foglalkoztatási szolgálatok közötti átfogó együttműködés fontosságát, és a magán munkaközvetítő szolgáltatók és már érintettek jövőbeni bevonását az EURES-hálózatba; hangsúlyozza a mobilitás stimulálását és a lehetőségek teremtését célzó olyan uniós kezdeményezések jelentőségét, mint az ERASMUS+, az európai képesítési keretrendszer, az Europass-önéletrajz (Europass-CV), az európai készségútlevél, az Európai Foglalkoztatási Mobilitás Portálja (EURES), a tudásfejlesztési szövetségek és a tanulószerződéses gyakorlati képzés európai szövetsége; kéri e kezdeményezések fokozottabb támogatását az európai munkaerőpiac javítása érdekében;

30.    megismételi, hogy Európában fel kell szabadítani a nőkben rejlő jelentős gazdasági potenciált, továbbá megfelelő körülményeket kell teremteni annak érdekében, hogy a nők előrehaladhassanak életpályájukon és magasabb pozíciókra törhessenek a vállalatoknál, vagy hogy saját üzleti vállalkozást indíthassanak; hangsúlyozza, hogy át kell hidalni a nők iskolai végzettsége, illetve munkaerő-piaci részvételük és helyzetük közötti szakadékot; emlékeztet a nemek közötti egyenlőség fontosságára, ideértve a nemek közötti bérszakadék felszámolását és a nők foglalkoztatási arányának emelését, valamint a munka és a magánélet közötti egyensúlyra irányuló politikák megerősítését az Európa 2020 stratégia foglalkoztatási célkitűzéseinek megvalósítása részeként;

31.    üdvözli az „Az első EURES-állásod” elnevezésű, kísérleti foglalkoztatási mobilitási program keretében elért pozitív eredményeket, amely program képes ténylegesen megszólítani a fiatalokat, valamint személyre szabott szolgáltatásokat kialakítani mind az álláskeresők, mind a munkáltatók számára; hangsúlyozza „Az első EURES-állásod” program és az EURES közötti pozitív átgyűrűző hatásokat;

32.    ennek fényében hangsúlyozza az aktív munkaügyi szakpolitikák, az egész életen át tartó tanulás és az emberek technológiai változásokhoz való alkalmazkodási képessége javításának fontosságát; felhívja a tagállamokat, hogy növeljék az aktív munkaerő-piaci intézkedések alkalmazási körét és hatékonyságát;

33.    úgy véli, hogy a munkaszervezés hatékonyabb és kölcsönösen előnyös formái felé mutató koherens és átfogó stratégia a munkavállalói tudáspotenciál teljes kiaknázása és munkájuk minőségének növelése révén segíteni fogja a munkaerő-piaci ellenálló-képességet; a munkaszervezés nagyobb mértékű részvételen alapuló és nagyobb társadalmi szerepvállalásra ösztönző formáit lehetne kialakítani az alkalmazottak innovációban való részvételének megerősítése, a munkavállalók részvételének és a készséghasználat fejlesztésének támogatása, és ezáltal a vállalkozások teljesítmények fokozása céljából;

34.    hangsúlyozza, hogy a munkaerő-piac előre jelzett változásai miatt a mai fiatalság oktatásába és a képzésébe való beruházásokra van szükség; hangsúlyozza, hogy a készségekkel kapcsolatos szakpolitikáknak nem csak a munkaerő-piaci igények kielégítését kell célozniuk, hanem fel kell vértezniük az egyént a szükséges transzverzális kompetenciákkal, hogy aktív és felelős polgárrá váljon; felhívja az Európai Bizottságot és a tagállamokat annak tiszteletben tartására, hogy az oktatás és a képzés nem csupán munkaerő-piaci eszköz, és nem is az a célja, hogy kiképezze a jövő munkavállalóit, hanem elsősorban alapvető jog, és önmagában értéket képvisel;

A jövőbeli készségigények előrejelzése

35.    úgy véli, hogy a jövőbeli készségigények előrejelzéséhez a munkaerő-piaci szereplőket, köztük a munkáltatói és a munkavállalói szervezeteket, valamint az oktatási és képzési szolgáltatókat minden szinten szorosan be kell vonni különösen a szakképzési programok kidolgozásába, megvalósításába és értékelésébe, amelyek zökkenőmentes átmenetet biztosítanak a formális oktatásból a munkaalapú tanulásba;

36.    felszólít a jelenlegi és a jövőbeli készségigények jobb megértésére, valamint a meglévő uniós „készségkörkép” megerősítésére annak érdekében, hogy jobban meg lehessen határozni a készséghiányokat és -hiányosságokat egy egyes ágazatok, foglalkozások és régiók esetében, továbbá hogy – a jövőbeli tendenciák jobb felmérése érdekében – biztosítani lehessen a változó készségigényekkel kapcsolatos információk összegyűjtését és feldolgozását, és hogy ez eljusson a döntéshozókhoz és az állami hatóságokhoz, az oktatási és képzési intézményekhez, illetve a munkaadókhoz;

37.    úgy véli, hogy az oktatás alapvető fontosságú a kutatási és innovációs eredmények ösztönzése szempontjából, növelve így a munkahely-teremtési lehetőségeket a magas szakképesítést igénylő ágazatokban, illetve megerősítve az európai gazdaság versenyképességét;

38.    hangsúlyozza az iskolák, továbbképzési létesítmények, vállalkozások és egyéb érintettek közötti szorosabb partneri és bizalmi viszony fontosságát a munkaerőpiac jövőbeni igényeire vonatkozó előrejelzés, új szakképzési programok ellenőrzése és végrehajtása tekintetében, továbbá a tagállamok, a regionális és helyi hatóságok közötti együttműködés és tapasztalatcsere elősegítése terén, beleértve a munkaerőpiac egyensúlytalanságainak ellenőrzését regionális és hely szinten; emlékeztet arra, hogy ugyanakkor szükséges az összes érintett társadalmi felelősségvállalása, valamint részvételük az áttekintés és előrejelzés eszközeinek továbbfejlesztésében;

39.    úgy véli, hogy a tagállamoknak fontos szerepet kell játszaniuk annak biztosításában, hogy megfelelő kínálat álljon rendelkezésre a természettudományi tárgyak és a matematika tanáraiból a fiatalok tudással való felvértezése és a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika iránti lelkesedésük felkeltése érdekében;

40.    hangsúlyozza, hogy már nagyon fiatal kortól fontos foglalkozni a gyermekek iskolai igényeivel; javasolja a tagállamoknak, hogy fogadjanak el, és az iskolán belüli és kívüli tanulási folyamatba építsenek be innovatív intézkedéseket, és reformálják meg vagy korszerűsítsék az iskolai környezeteket, az oktatási módszereket és a tanárok kompetenciáit; javasolja, hogy az iskolai tantervet a tagállamokban alakítsák oly módon, hogy az magába foglaljon más országokba tett osztálykirándulásokat az iskolai évek alatt, hogy az oktatás már nagyon korai szakaszban túlmutasson a tantermi oktatáson;

A folyamatos oktatás és képzés jelentősége a munkaerőpiacon jelen lévő minden szereplő számára

41.    emlékeztet arra, hogy az oktatáshoz való jog alapvető jog, és hangsúlyozza, hogy a szakmai előmenetelt, valamint az egész életen át tartó tanulást illetően egyéni és rugalmasabb megközelítésre kell törekedni a személyes karrier során, valamint méltányolja az állami és magánszereplők e téren játszott szerepét, egyetértve azzal, hogy az egyéni igényekre szóló és az egyéni készségek értékelését és bővítését középpontba helyező tanácsadásnak az oktatási és a készségekre vonatkozó politikák alapvető részét kell képeznie már korai szakasztól kezdve mindenki oktatása során;

42.    elismeri, hogy meg kell könnyíteni a tanulószerződéses gyakorlati képzést mint a foglalkoztatás alternatív formáját;

43.    megjegyzi, hogy az egész életen át tartó pályaorientációra vonatkozó európai politikák jelentős hatással vannak a nemzeti pályaorientációs politikákra, és hogy a ténylegesen egész életen át tartó pályaorientáció minden szinten átfogó programokat követel meg;

44.    megjegyzi, hogy változatos pályákat kell felkínálni a fiataloknak, és e pályák (szakmai gyakorlatok, gyakorlati képzések) meghatározása tekintetében Európán belül jelentős különbségek vannak;

45.    úgy véli, hogy a munkanélkülieknek, különösen a hosszú távú munkanélkülieknek biztosított képzési és átképzési, valamint a készségek értékelésére irányuló programokat kell ajánlani az embereknek elhelyezkedési esélyeik növelésére, és e programokat a munkáltatói szervezetekkel, szakszervezetekkel, a munkanélkülieket képviselő szervezetekkel, valamint magán és közületi munkaközvetítő szolgálatokkal szoros együttműködésben, a munkavállalók új készségeinek a munkaerőpiac jövőbeni igényeihez való igazítására tekintettel kell kidolgozni és végrehajtani; hangsúlyozza, hogy célzott programokat kell kidolgozni és végrehajtani a hosszú távú munkanélküliek munkaerő-piaci reintegrációjának támogatása érdekében;

46.    kiemeli, hogy a Bizottságnak erősítenie kell az ifjúsági garanciára vonatkozó nemzeti végrehajtási tervek nyomon követését és tényleges helyszíni megvalósításukat; ebből a célból felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki világos és egyértelmű országspecifikus ajánlásokat a tagállamok részére, tekintettel az ifjúsági garancia végrehajtására és a foglalkoztatás minőségére;

47.    kiemeli az Európai Számvevőszék „Munkanélküli fiatalok Európában: az uniós ifjúsági garancia előtt álló akadályok” című jelentésében kifejezett aggályait, nevezetesen a rendszer összfinanszírozásának elegendőségével, a „színvonalas állásajánlat” definíciójával és azzal kapcsolatban, hogy a Bizottság hogyan követi nyomon és jelenti be az eredményeket;

48.    emlékeztet arra, hogy rendkívül fontos személyre szabott útmutatást és tanácsadást nyújtani az álláskeresőknek az álláskeresési módszerekről vagy arról, hogy milyen továbbképzésben vegyenek részt annak érdekében, hogy készségeiket és kompetenciáikat elismerjék, más országba átvihessék és érvényesítsék a formális, nem formális és informális tanulással megszerzett készségeket és kompetenciákat tükröző „kompetencia-útlevelek” – pl. az Europass – útján, továbbá emlékeztet arra, hogy a munkakeresőknek nyújtott tanácsadás konkrét céljának a foglalkoztatási lehetőségeik optimalizálásának kellene lennie.

49.    hangsúlyozza, hogy a jövőbeli hiányok ellensúlyozására növelni kell a munkaerő alkalmazkodóképességét; felhívja a tagállamokat, hogy használják fel a strukturális alapokat, különösen az Európai Szociális Alapot erre a célra;

50.    hangsúlyozza, hogy az oktatáshoz és képzéshez való jog különösen fontos a tartósan munkanélküli személyek számára; emlékeztet arra, hogy a tartósan munkanélküli személyek javára leginkább a sajátos igényeiket megcélzó, jogokon alapuló megközelítés, nem pedig a típusintézkedések válnak; hangsúlyozza, hogy a tartósan munkanélküli személyeknek tisztában kell lenniük a képzéshez való jogukkal, hogy az őket megcélzó intézkedéseknek figyelembe kell venniük a felvételi lehetőségeket, és hogy a képzésnek elérhető árúnak, méltányosnak és tényleges igényeiket kielégítőnek kell lennie; emlékeztet arra, hogy amennyiben ezek a feltételek teljesülnek, a tartósan munkanélküli személyek készségeik fejlesztése révén lehetőséget kaphatnak munka- és életkörülményeik javítására;

51.    hangsúlyozza az ifjúsági garancia mint a fiatalok iskolából a munka világába való átmenetét elősegítő és szakmai gyakorlatok, tanulószerződéses gyakorlati képzések vagy további oktatás révén a színvonalas munka találásához szükséges oktatás, képzés és tapasztalat megszerzéséhez szükséges eszköz jelentőségét;

52.    hangsúlyozza, hogy alapvető fontosságú egyrészt az oktatásban és a képzésben, valamint az ezekhez való hozzáférésben az esélyegyenlőség biztosítása – különösen a hátrányos helyzetű csoportok számára –, másrészt hatékony támogatás nyújtása a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemben és a munkához jutás megkönnyítésében;

Az oktatás és a foglalkoztatás közötti kapcsolatok erősítése

53.    hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni és célzottabbá kell tenni az Európa 2020 stratégia keretében meghozott intézkedéseket, amelyek a korai iskolaelhagyási arány 2020-ig 10% alá történő csökkentésére irányulnak, figyelembe véve, hogy a korai iskolaelhagyás folyamatosan fennálló probléma az Unióban, és káros hatást gyakorol az érintett fiatalok foglalkoztathatóságára és társadalmi integrációjára;

54.   úgy véli, hogy nagyobb figyelmet kellene fordítani a duális szakképzésre és a hasonló gyakorlati képzési rendszerekre, és a minőséget kellene előnyben részesíteniük, tudományos elfogultság nélkül, mivel megkönnyítik a munkaerő-piaci integrációt, az oktatásból a munkába való zökkenőmentesebb átmenetet, és hatékonynak bizonyultak az ifjúsági foglalkoztatás előmozdításában;

55.    úgy véli, hogy a ma létező szakképzési rendszerek bizonyos történelmi és kulturális erők eredményei, és azokat az uralkodó jogi normák, hagyományok, pedagógiai elvek és intézményi szerkezetek alakították;

56.    kiemeli a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok arányával kapcsolatos, jelentős aggodalomra okot adó adatokat, hiszen ez az arány a tagállamok többségében meghaladja a 10%-ot; hangsúlyozza a fiatalok körében tapasztalható munkanélküliség magas szintje és a korai iskolaelhagyás közötti közvetlen kapcsolatot; kiemeli, hogy a sürgős és határozott, európai és nemzeti szintű fellépés elmaradása azzal a kockázattal jár, hogy ifjú európaiak egész generációját megfosztjuk a megfelelő szintű oktatástól és képzéstől, és ezért kirekesztődnek a munkaerőpiacról, ami drámai következményekkel jár a társadalom szerkezetére, a társadalmi és területi kohézióra és az egész európai gazdasági modell fenntarthatóságára nézve;

57.    kiemeli, hogy minden nemzeti szakképzési rendszer meghatározott célok elérésének eszköze, amelyek különbözhetnek egyik országról a másikra, és ezért minden rendszert csak e célok elérésének sikeressége szempontjából lehet megítélni; hangsúlyozza, hogy egy szakképzési rendszer egyik országról a másikra való átvitele csak akkor lehetséges, ha az érintett országokban a feltételek összehasonlíthatók vagy kiigazíthatók;

58.    ismét felhívja a figyelmet a szakképzés fontosságára, hogy növeljék a fiatalok munkaerő-piaci esélyeit és tegyék szabaddá a szakmai képesítésekhez vezető utakat; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy jobban hangolják össze a szakképzést a munkaerő-piaci igényekkel oly módon, hogy azokat az oktatási rendszer szerves részévé teszik, valamint e tekintetben biztosítsák a szakképzés magas szintű minősítési követelményeit és minőségbiztosítását;

59.    rámutat, hogy a kétmillió betöltetlen állás mellett az Unióban számos túlképzett fiatal nem talál állást, akiknek a készségei nincsenek összhangban a munkaerőpiac igényeivel; hangsúlyozza az oktatási rendszerek és a munkaerőpiac közötti hatékonyabb szinergia, így például a munkahellyel való ismerkedés és, a gyakornoki lehetőségek, a vállalkozásokkal való együttműködés fontosságát a foglalkoztatás szintjének jelentős növelése és innovatív struktúrák kialakítása érdekében; hangsúlyozza, hogy a vállalkozások fontos szerepet játszhatnak tagállamukban az oktatási rendszerekben való részvétellel; hangsúlyozza, hogy szükség van egy olyan átfogó, hosszú távú stratégiára, amely azonnali intézkedésekkel ötvöződik, hogy az oktatási rendszereket valamennyi szinten – többek között a szakképzést – a munkaerőpiac jelenlegi és jövőbeli szükségleteihez lehessen igazítani;

60.    üdvözli a Bizottság kezdeményezését A Tanulószerződéses Gyakorlati Képzés Európai Szövetsége (EAfA) létrehozására, amelynek célja a hatóságok, a vállalkozások, a szociális partnerek, a szakoktatási és szakképzési szolgáltatók, a fiatalok képviselői és egyéb kulcsfontosságú szereplők összehozása a tanulószerződéses gyakorlati képzési rendszerek és kezdeményezések egész Európában való előmozdítása érdekében;

61.    hangsúlyozza, hogy az elméleti és gyakorlati képzést összekapcsoló duális oktatás szerepe kulcsfontosságú a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő készségek és kompetenciák kifejlesztésében, és ösztönzi a tagállamokat, hogy foglalják be tananyagaikba ezeket a programokat, hogy gyakorlati tapasztalatot nyújthassanak az oktatásból és képzésből a munkaerőpiacra való zökkenőmentes átmenet elősegítése érdekében;

62.   rávilágít arra, hogy a pályaválasztásban fontos szerep jut a magasan képzett munkaügyi tanácsadók és szakértők által végzett, az egyéni készségekre és igényekre összpontosító értékelésnek és karrier-tanácsadásnak, valamint a munkatapasztalatnak, annak biztosítása érdekében, hogy a fiatalok a megfelelő tájékoztatás, tanácsok és útmutatás birtokában legyenek, hogy megalapozottan választhassanak pályát;

63.    hangsúlyozza az oktatási és képzési intézményeknek a tanulók készségeinek és kompetenciáinak fejlesztésében játszott szerepét; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy alakítsanak ki minőségi és célzott pályaorientációt a teljes oktatási ciklus során, segítendő a fiatalokat abban, hogy megfelelően döntsenek oktatási és pályafutási választásaikban;

64.    megjegyzi, hogy a sikeres munkába álláshoz elengedhetetlen a tájékozott döntéshozatal, a kezdeményezőkészség kialakítása és a motiváció, valamint az önismeret növelése, miközben ezzel kapcsolatban megfelelő támogatást is rendelkezésre kell bocsátani; hangsúlyozza a hatékony átmenet fontosságát, beleértve az oktatás és a munka világa, illetve a foglalkoztatás és a karriermegszakítások közötti átmenetet;

65.    emlékeztet arra, hogy az oktatásba és a munkaerő-piaci keresletnek, illetve a társadalmi igényeknek megfelelő készségek fejlesztésébe irányuló beruházások elengedhetetlenek egyrészt a növekedéshez és a versenyképességhez, másrészt az európaiságtudathoz, a személyes fejlődéshez és a magabiztossághoz; rámutat arra, hogy a vállalkozói készség megköveteli a transzverzális készségek, köztük például a kreativitás, a kritikai gondolkodásmód, a csapatmunka és a kezdeményezőkészség fejlesztését, amelyek hozzájárulnak a fiatalok személyes és szakmai fejlődéséhez és megkönnyítik a munkaerőpiacra való korábbi belépésüket; hangsúlyozza, hogy az ilyen beruházásokat az európai és nemzeti kezdeményezések közötti erősebb szinergiák révén, valamint a különböző oktatási és képzési ágazatok és egyéb releváns ágazatok – például a foglalkoztatás, a szociálpolitika, az ifjúsági politika és a kultúra – bevonásával kell támogatni, továbbá szorosabb együttműködést kell folytatni valamennyi érdekelt féllel, köztük a szociális partnerekkel és a vállalkozásokkal abból a célból, hogy a tantervek összhangban álljanak a munkaerő-piaci igényekkel;

66.    emlékeztet a tagállamok azon kötelezettségvállalására, hogy beruháznak a felsőoktatásba, és ennek fényében felszólít arra, hogy az európai oktatási rendszerekben fokozatosan javítsák az oktatási és képzési normákat; felszólítja a tagállamokat, hogy az oktatást ismerjék el létfontosságú beruházásként, és kötelezzék el magukat, hogy GDP-jük legalább 2%-át az oktatásba ruházzák és biztosítsák, hogy az oktatási ágazat költségvetése ne csökkenjen; felszólítja a Bizottságot, hogy erősítse tovább az oktatás szerepét az Európa 2020 stratégiában azáltal, hogy az Oktatás és képzés 2020 stratégiai keretében megfogalmazott átfogó célkitűzéseket összekapcsolja az Európa 2020 stratégia felülvizsgálatával;

67.    hangsúlyozza, hogy a humántőkébe és a készségekbe történő egész életre szóló beruházás, és különösen a meglévő munkaerő és a képesítés nélküli munkavállalók készségfejlesztése nélkülözhetetlen a hosszú távú munkanélküliség elleni küzdelem és a magas minőségű munkahelyekhez jutás javítása érdekében; felszólítja az EU-t, hogy tűzzön ki egyértelmű célokat a hiányzó készségek megszerzésére irányuló, egész életen át tartó tanulási módszerekre, és bővítse ki a 30 év feletti idősebb munkavállalók és a korai iskolaelhagyók számára a képzési és oktatási lehetőségeket a kommunikáció- és nyelvoktatásban, valamint a digitális készségek megszerzésében;

68.    hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak, a regionális és helyi hatóságoknak és az egyes munkáltatóknak hozzá kell járulniuk a színvonalas szakmai gyakorlatok és a tanulószerződéses gyakorlati képzések, valamint az iskolai tanulás megfelelő finanszírozásához és elterjedéséhez; emlékeztet arra, hogy ezeknek a programoknak meg kell felelniük a szociális védelem minimumkövetelményeinek;

69.    úgy véli, hogy a közigazgatási szervek, valamint a munkáltatói és a munkavállalói képviselők között szorosabbra kell fűzni a partnerkapcsolatokat és azokat rendszeresíteni kell helyi, regionális és nemzeti szinten, bevonva a magán és állami foglalkoztatási szolgálatokat, és az oktatási és képzési intézményeket is, az adott nemzeti munkaerőpiacra vonatkozó hosszú távú stratégiák kidolgozása érdekben, és mivel minden tekintetben így lehet a leghatékonyabban leküzdeni a strukturális munkaerőhiány problémáját, és felhívja a tagállamokat, hogy mozdítsák elő ezt az együttműködést;

70.    úgy véli, hogy az ifjúsági garancia az első lépés a fiatalok foglalkoztatással kapcsolatos igényeinek jogokon alapuló megközelítése felé; emlékeztet rá, hogy a munkaadók kötelesek részt venni hozzáférhető szakképzés és minőségi szakmai gyakorlatok nyújtásában a fiatalok számára; hangsúlyozza, hogy a fiataloknak nyújtott megfelelő munka minőségi szempontját nem szabad elhanyagolni, és az erőfeszítések során központi szerepet kell kapnia az alapvető munkaügyi normáknak és a munka minőségére vonatkozó egyéb normáknak, mint a munkaidő, a minimálbér, a társadalombiztosítás és a munkahelyi egészség és biztonság;

A munkavállalói mobilitás előmozdítása

71.    emlékeztet arra, hogy az Unióban jelenleg 2 milliónál több betöltetlen álláshely van; hangsúlyozza, hogy e munkaerőhiány orvoslásához munkavállalói mobilitásra van szükség az Európai Unióban, és ismét rámutat arra, milyen fontos szerepet játszik ebben az ERASMUS+ és az EURES;

72.    emlékeztet a határ menti ingázók mobilitása elősegítésének fontosságára, több információt juttatva el a munkavállalókhoz az EURES határokon átívelő partnerségi programok létezéséről, amelyek célja a határ menti ingázók mobilitásának ösztönzése és a mobilitás előtt álló akadályok elmozdítása, információval és tanáccsal látva el az ingázókat a munkavállalási lehetőségekről, illetve az élet- és munkakörülményekről a határ mindkét oldalán; ebben a tekintetben az EURES-T fontos eszköz az új munkahelyek esetleges forrásainak jobb kihasználása és az integráltabb uniós munkaerőpiac létrehozása szempontjából;

73.    emlékeztet a harmadik országból származó szakképzett munkavállalók mobilitására, mint a demográfiai kihívásokra és a szakképzettségek munkaerő-piaci hiányaira adott válaszok egyikére, valamint az agyelszívás hatásai minimalizálásának szükségességére;

74.   megjegyzi, hogy az EU a munkavállalók szabad mozgására épül; kéri az idegen nyelvek tanulásának és használatának ösztönzését, tekintettel a mobilitás elősegítésére; rámutat arra, hogy fontos ösztönözni, hogy a nyelvtanulást – különösen az európai nyelvek vonatkozásában – az egész életen át tartó tanulás részévé tegyék, mint a munkavállalói mobilitás és a foglalkoztatási kilátások szélesítésének eszközét;

A bevált gyakorlat Unión belüli cseréje és validálása

75.    kiemeli, hogy a tagállamoknak, a regionális és helyi hatóságoknak különösen a duális és szakképzés, a tanulószerződéses gyakorlati képzés és gyakornoki rendszerek és tantervek terén, a nem formális és az informális tanulási tapasztalat eredményei terén, és az egész életen át tartó tanulás stratégiáinak terén kell érvényesíteniük és megosztaniuk egymással bevált gyakorlataikat, valamint össze kell vetniük ezek hatékonyságát, de egyúttal figyelembe kell venniük mindegyik munkaerőpiac és oktatásai rendszer sajátosságait is; kiemeli az „Euro apprenticeshipˮ (Európai gyakorlati képzés) platform szerepét, amely az tanulószerződéses gyakorlati képzésre vonatkozó európai partnerségek létrehozásának és bevált gyakorlatok cseréjének egyik alapvető eszköze;

76.    hangsúlyozza a nem formális és informális tanulás, az önkéntes munka és az egész életen át tartó tanulás jelentős szerepét a széles körben alkalmazható készségek és képesítések megszerzésében, különös tekintettel az olyan transzverzális készségekre, mint a vállalkozói készségek, az IKT, valamint a személyes és nyelvi kompetenciák; felhívja az Uniót, hogy javítsa a felnőttkori tanuláshoz és a második esélyt nyújtó oktatáshoz való hozzáférést; kéri, hogy a munkaadók és az oktatási szolgáltatók validálják és ismerjék el az informális, nem formális és formális készségeket;

77.    rámutat annak fontosságára, hogy új lendületet adjanak a bolognai folyamatnak azáltal, hogy megragadják a 2015 májusában Jerevánban tartott miniszteri konferencia által arra adott lehetőséget, hogy az együttműködés új és fejlettebb formáit haladéktalanul végrehajthassák;

78.    úgy véli, hogy a Bizottságnak biztosítania kell, hogy az Erasmus+ programot – valamennyi különböző fellépésével, többek között a program sportra vonatkozó elemét – megfelelően végrehajtsák; úgy véli, hogy fontos a hozzáférési megállapodások egyszerűsítése annak érdekében, hogy a lehető legtöbb személyt és szervezetet lehessen elérni;

A polgárok vállalkozó szellemének erősítése: kkv-k és mikrovállalkozások

79.    úgy véli, hogy hogy már fiatal korban szükséges a vezetői képességek, a pénzügyek kezelésének fejlesztése és a vállalkozói ismeretek oktatása, továbbá a hátrányos helyzetű családokat támogató, átfogó és minőségi iskola előtti nevelési rendszerek kialakítása, fiatalokban rejlő lehetőségek megvalósítása érdekében, hogy alkalmasak legyenek munkaadónak is, nem csupán munkavállalónak, és képesek legyenek új vállalkozásokba kezdeni és kiaknázni az új piacok lehetőségeit;

80.    üdvözli azokat a programokat – mint például az Erasmus fiatal vállalkozóknak –, amelyek célja az új vállalkozók segítése a vállalkozás vezetéséhez szükséges készségek megszerzésében, és úgy véli, hogy az ilyen programok további támogatására van szükség ahhoz, hogy még több fiatal vállalkozó megteremthesse és sikerre vihesse vállalkozását; úgy véli, hogy különleges támogatási intézkedéseket kell bevezetni a fiatal vállalkozók számára, amelyek megkönnyítik az információhoz, valamint a hitelekhez és támogatáshoz való hozzáférésüket, beleértve a fiatalokat célzó, információt és támogatást nyújtó egyablakos ügyfélszolgálatok létrehozását a meglévő vállalkozástámogatási szervezetek keretében;

81.    úgy véli, hogy a – különösen az ifjúsági szervezetekben zajló – nem formális oktatás fejleszti az alkotókészséget, a kezdeményezőkészséget és a felelősségvállalást, és növelheti a fiatalok esélyeit a munkaerőpiacon;

82.    hangsúlyozza, hogy az oktatás és képzés minden szintjébe be kell vonni a vállalkozói képzés egyes elemeit, mivel a fiatalok lehető legkorábbi megismertetése a vállalkozói szellemmel hatékony módja a munkanélküliség, különösen pedig az ifjúkori munkanélküliség elleni küzdelemnek; e tekintetben a tudományos és üzleti közösség közötti aktív párbeszédre és együttműködésre ösztönöz olyan oktatási programok kialakítása révén, amelyek hozzásegítik a fiatalokat a megkívánt készségek és kompetenciák megszerzéséhez;

83.    kéri egy előretekintő és eredményorientált európai készségstratégia kialakítását, amely irányítja a nemzeti készségstratégiákat és integrálja őket a nemzeti munkahely-teremtési tervekbe, ugyanakkor átfogó keretet biztosít a foglalkoztatási csomag keretében javasolt ágazati cselekvési terveknek;

84.    hangsúlyozza a kezdő vállalkozások, kkv-k, mikrovállalkozások és a szociális gazdaság szereplőit támogató és ösztönző intézkedések szükségességét e vállalkozások alapításának és működésének megkönnyítése érdekében, valamint hangsúlyozza, hogy szükséges a szabályozás javítása elvének gyakorlati beágyazása és végrehajtása, és a képzett munkavállalók alkalmazásának és az alkalmazottak képzésének megkönnyítése; ebben a tekintetben hangsúlyozza, hogy az adóterhet át kell csoportosítani a munka felől az adóbevételek más forrásai felé, amelyek kevésbé sújtják a foglalkoztatást és a növekedést, egyúttal megőrizve a megfelelő szociális védelmet;

85.    felhívja a tagállamokat, hogy a növekedésbarátabb és semlegesebb költségvetési irányvonal folytatása érdekében csökkentsék a munkára rakódó adóterheket, és ennek ellentételezésére növeljék a tulajdont és a vagyont terhelő közvetett adókat;

86.    emlékeztet arra, hogy az európai cégek 99%-a kkv, amelyek a versenyképes uniós munkaerőpiac létrehozásának alapvető hajtóerői; ebben a tekintetben hangsúlyozza, hogy az uniós jogalkotást a „gondolkozz először kicsiben” elvére kell alapozni a kkv-k előtt álló bürokratikus akadályok megszüntetése érdekében, hogy munkahelyteremtő képességük teljes mértékben érvényesülhessen;

87.   úgy véli, hogy a vállalkozóknak be kell ruházniuk a foglalkoztatottak képzésébe és tanulószerződéses gyakorlati képzésébe, és hogy e célból adott esetben ösztönzőket kell bevezetni és kifejleszteni, amelyek lehetővé teszik számukra a terjeszkedést és új munkahelyek teremtését; úgy véli, hogy a munkáltatói hálózatok kialakítása elősegíti a kkv-k és a mikrovállalkozások hozzáférését a számukra szükséges képzési szolgáltatásokhoz és támogatáshoz;

Innováció és digitalizáció: új készségek és munkahelyek

88.    hangsúlyozza, hogy az innováció és a digitalizáció jelentős szerepet játszik a növekedés és termelékenység előmozdításában, méltányosabb, fenntarthatóbb és befogadóbb társadalom kialakításában, ezért erre tekintettel tovább kell adni a szükséges tudást és készségeket, a munkavállalók és a leendő munkavállalók és munkaadók részéről pedig motivációra és eltökéltségre van szükség innovatív, kreatív és digitális termékek és szolgáltatások létrehozása iránt; hangsúlyozza a „digitális szakadék” megszüntetésének és a digitális készségek kialakításának szükségességét az egész életen át tartó tanulás részeként, valamint az új média és technológiák tantervbe való beillesztésének szükségességét; hangsúlyozza továbbá az innovatív oktatás módszerek kidolgozásának és az online tanulás és a távoktatás kiterjesztésének szükségességét nyitott oktatási segédanyagok (OER) révén, amelyek elősegítik, hogy mindenki egyenlő módon férjen hozzá az oktatáshoz és a képzéshez;

89.    hangsúlyozza, hogy azonosítani kell azon kialakulóban lévő iparágak és növekedés szempontjából kulcsfontosságú ágazatok széles körét, amelyekre a tagállamoknak készségbázisuk fejlesztése során összpontosítaniuk kell;

90.    kiemeli, hogy a digitális egységes piac létrehozásában, az energiaunió kiépítésében, a kutatás, fejlesztés és innováció terén megvalósítandó beruházások révén megvalósuló munkahelyteremtésben, az egészségügyi és szociális gondozói ágazatban a szociális vállalkozás és a szociális gazdaság előmozdításában és munkavállalók szakmai készségeinek fejlesztésében, valamint a közlekedési hálózatok fejlesztésében jelentős munkahely-teremtési lehetőségek rejlenek;

91.    kiemeli azt a legújabb tendenciát, hogy a vállalkozások visszatelepítik termelésüket és szolgáltatásaikat az Unióba, és hogy ez munkahely-teremtési lehetőségeket jelent különösen a fiatalok számára; véleménye szerint az EU gazdaságainak egyedülálló lehetőségük van arra, hogy felgyorsítsák a munkahelyek visszatelepítésének ezen tendenciáját annak biztosításával, hogy munkaerőnk képzettsége megfeleljen a vállalkozások szükségleteinek;

92.    hangsúlyozza a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika (STEM-tudományok) fontosságát, és kiemelik szerepüket abban, hogy Európa fontos szerepet tölthessen be a globális színtéren a technológiai fejlesztések előmozdítása tekintetében;

93.    támogatja az Európai Bizottság elnökségi trióval együttműködésben megvalósított kezdeményezését a vállalkozói szemlélet előmozdítására Európában és az életre szóló, több területeken is hasznosítható készségek fejlesztésére;

94.    hangsúlyozza, hogy az EU a természettudomány, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika területén készséghiánnyal, míg a társadalomtudományok területén a végzettek túlkínálatával kell szembenéznie; úgy véli, hogy kiegészítő kezdeményezésekre van szükség európai és nemzeti szinten a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika területével kapcsolatos munkahelyek és tanulmányok szűk keresztmetszeteinek kezelése érdekében; javasolja a Bizottságnak és a tagállamoknak, hogy hozzanak intézkedéseket a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika területének vonzereje és értéke javítása érdekében, és ösztönözzék a fiatalokat – többek között a nőket –, hogy folytassanak a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika területével kapcsolatos tanulmányokat;

95.    rámutat arra, hogy a 21. században továbbra is van helye a hagyományos szaktudásnak, amely olyan stabil munkahelyeket teremt, amelyeket nem lehet kiszervezni, és támogat számos olyan területet, amelyben Európa jeleskedik; kéri, hogy nyújtsanak támogatást, amely lehetővé teszi e hagyományos készségek megőrzését és a későbbi generációk számára képzés révén való átadását, és lehetőség szerint mindig kapcsoljanak hozzá új szaktudást, többek között digitális készségeket, hogy maximalizálni lehessen a hagyományos készségekben rejlő lehetőségeket;

Intézkedések a fiatalabb és az idősebb, valamint a fogyatékossággal élő munkavállalókért

96.   hangsúlyozza a munkaadókat, különösen a kkv-ket szolgáló olyan konkrét intézkedések és támogatás fontosságát, amelyek növelik képességüket a minőségi és fenntartható foglalkoztatásra, munkaalapú képzés és karrierfejlesztési lehetőségek biztosítására a munkapiacon hátrányos helyzetben lévő csoportok – pl,. fiatalok, idősebb munkavállalók, nők, bevándorlók, fogyatékossággal élők és hosszú távú munkanélküliek – részére; elismeri és támogatja az állami és magántulajdonú foglalkoztatási szolgálatok versenyképes munkaerőpiacok előmozdításában betöltött szerepét; emlékeztet arra, a munkáltatók és az oktatási intézmények jelentős társadalmi és gazdasági felelősséget viselnek minden alkalmazottjuk és az egész társadalom iránt; úgy véli, hogy ilyen társadalmi felelősség az oktatásért és képzésért felelős intézményektől is elvárható;

97.    elismeri a munkaerőpiacra belépő fiatalok előtt álló kihívásokat, emlékeztet annak fontosságára, hogy első munkatapasztalataikat még tanulmányaik idején megszerezzék annak érdekében, hogy birtokában legyenek a foglalkoztathatósági készségeknek, és hatékonyabban és eredményesebben léphessenek át az iskolapadból a munka világába; rámutat a fiatal vállalkozói tevékenységében rejlő lehetőségre, és ezért a munkaadók és tagállamok felelősségére apellál, hogy teremtsenek esélyt a fiatalok számára vállalkozói tapasztalat szerzéséhez, és támogassák őket a megfelelő készségek elsajátítása terén; hangsúlyozza továbbá az iskolák és a munkaadók közötti együttműködés fontosságát e tekintetben, és felkéri az uniós intézményeket és tagállamokat, hogy váljanak vállalkozásbarátabbá, és támogassák a fiatalokat abban, hogy ötleteik alapján sikeres üzleti terveket készítsenek;

Szakpolitikai javaslatok és ajánlások

98.    kéri a Bizottságot, a tagállamokat, a regionális és helyi hatóságokat, hogy ruházzanak be az innovatív és ígéretes új gazdasági ágazatokba olyan uniós beruházások ösztönzése érdekében, amelyek – egy igazságosabb, fenntarthatóbb és befogadóbb társadalom felé vezetve – elősegítik a növekedést és az új, minőségi és fenntartható munkahelyek létrehozását; hangsúlyozza továbbá annak fontosságát, hogy a tagállamok olyan gazdasági és pénzügyi intézkedéseket hozzanak és olyan munkaerő-piaci reformokat hajtsanak végre, amelyek világos, adatalapú és mérhető, bizonyíthatóan hatékony mutatószámokon alapulnak;

99. felhívja a tagállamokat annak biztosítására, hogy a munkaerő-piaci reformok a minőségi munkahelyek létrehozásának előmozdítása mellett tűzzék ki célul a szegmentáció visszaszorítását, a veszélyeztetett csoportok munkaerőpiacra való belépését, a nemek közötti egyenlőség előmozdítását, az aktív keresők szegénységének mérséklését is, és nyújtsanak megfelelő szociális védelmet valamennyi munkavállaló, köztük az önfoglalkoztatók számára;

100.  felhívja a tagállamokat, hogy ruházzanak be a koragyermekkori nevelésbe, valamint az idegen nyelvek és az információs és kommunikációs technológiák korai oktatásába az alapfokú oktatásban;

101.  felhívja a tagállamokat, hogy vegyék maradéktalanul figyelembe az automatizálás tendenciájának jelentőségét, amely számos munkakör munkaerőigényét csökkentheti, és munkanélkülieknek szánt képzési programjaikat összpontosítsák a nem rutinjellegű munkavégzés során hasznosnak bizonyuló készségek oktatására;

102. kéri a tagállamokat, valamint a regionális és helyi hatóságokat, hogy ismerjék meg a bevált gyakorlatokat, és ezek alapján dolgozzanak ki olyan politikai programokat, amelyek növelik a foglalkoztatási rátákat és csökkentik a szegénységet és az egyenlőtlenséget, és e gyakorlatokra alapozva hajtsanak végre szélesebb körű reformokat; felhívja továbbá a tagállamokat, hogy hasonlítsák össze és mérjék e gyakorlatok hatékonyságát, hogy biztosítsák egyrészt az alkalmazhatóságuk, másrészt a munkavállalók és vállalkozások biztonsága közötti egyensúlyt, valamint vegyék figyelembe a tagállamok munkaerőpiacainak és oktatási rendszereinek sajátosságait;

103.  felhívja a városokat és a régiókat, hogy összpontosítsanak a színvonalas oktatásra és képzésre, valamint a korai iskolaelhagyás és az ifjúsági munkanélküliség elleni küzdelemre, mert a fiataloknak sürgősen új perspektívákra van szükségük, és mindent meg kell tenni a támogatásuk érdekében;

104.  felhívja a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki kollektív megközelítéseket – ilyenek például a munkáltatói hálózatok – annak érdekében, hogy áttörjék azokat az akadályokat, amelyek gátolják a munkáltatókat az ambiciózusabb munkaerő-fejlesztési tervek megvalósításában;

105.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy segítsék és támogassák a szociális vállalkozásokat, amelyek figyelembe veszik a környezettel, a fogyasztókkal és a munkavállalókkal kapcsolatos felelősségüket;

106.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat a minimálbér európai keretének bevezetésére azzal a céllal, hogy egy tagállamonkénti alapszint révén kezeljék a fizetések közötti egyenlőtlenségeket a tisztességes jövedelem – a nemzeti gyakorlatnak megfelelően – jogi úton vagy megállapodás révén történő garantálására;

107.  felhívja a tagállamokat, hogy oktatási programjaikba építsék be a vezetői, gazdálkodási, vállalkozói készségeket, vezetési, menedzsment- és pénzügyi képzést, valamint a vállalkozásindítási tanácsadást és a kommunikációs technológiákat, beleértve az egész életen át tartó tanulás stratégiáit, és helyezzék előtérbe a minőségi szakképzési programok továbbfejlesztését, beleértve az európai kézművesség támogatását, figyelembe véve a tagállamok között a munkaerőpiac és az oktatási rendszerek terén meglévő eltéréseket, elkerülve az egyenmegoldásokat;

108.  kéri a Bizottságot, hogy dolgozzon ki olyan európai platformot az egyes tevékenységekre és szakmákra jellemző közös készségek elismerésére és validálására, amely magában foglalja az önkéntes munka során szerzett készségek elismerését;

109.  felhívja a tagállamokat, hogy a nem formális oktatás révén – különösen az önkéntes és az ifjúsági ágazatban – szerzett kompetenciák elismerésére és az egész életen át tartó tanulásra vonatkozó szakpolitikák végrehajtásának támogatására szolgáló eszközként hajtsák végre a nem formális és az informális tanulás eredményeinek érvényesítéséről szóló 2012-es tanácsi ajánlást;

110.  kéri a tagállamokat, hogy támogassák munkaerő-piaci szereplők, köztük a munkáltatói és a munkavállalói szervezetek, a képzést nyújtó intézmények, valamint az állami és magántulajdonú foglalkoztatási szolgálatok szoros és rendszeres bevonását – beleértve a köztük folytatott kommunikáció és információmegosztás előmozdítását is – a helyi, regionális és nemzeti szinten azért, hogy előmozdítsák az oktatás és képzés, valamint a munka világa közötti kapcsolat szorosabbra fűzését, és előre jelezzék és megtervezzék a jövőbeli készségigényeket;

111. felhívja a Bizottságot, a tagállamokat, valamint a regionális és helyi hatóságokat, hogy alakítsanak ki olyan pénzügyi és gazdasági ösztönzőket, amelyek kedveznek a folyamatos oktatásban és képzésben való részvételnek, mivel így biztosítható, hogy a jövő munkavállalói magasan képzettek lesznek; javasolja, hogy ezek az ösztönzők bizonyítható hatékonyságú, mérhető és adatalapú mutatókon alapuljanak;

112.  felhívja a tagállamokat, hogy nyújtsanak megfelelő képzést és biztosítsanak folyamatos szakmai fejlődést a tanárok és az oktatásban dolgozó vezetők számára annak érdekében, hogy elősegítsék a legmegfelelőbb oktatási módszerek alkalmazását, és lehetővé tegyék az európai ifjúság 21. századi készségeinek és kompetenciáinak fejlesztését; ezért hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a tanárok olyan képzésben részesüljenek, amely a gyakorlatot az elmélettel egyesítő, tapasztalatokon alapuló szakismereteket biztosít számukra, elsősorban az új technológiákkal és a digitalizálással kapcsolatban, hogy ezt a tudást átadhassák diákjaiknak;

113.  felhívja a tagállamokat és az Uniót, hogy az Unión belüli mobilitás támogatása és a be nem töltött álláshelyek problémájának kezelése érdekében tegyen konkrét és sürgős lépéseket a szakmai képesítések és a tudományos címek Unióban való kölcsönös elismerésével kapcsolatos politikák és jelenlegi szabályozás végrehajtására;

114.  kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy szolgáljanak előrejelzéssel a munkaerőpiacokon végbemenő változásokról, különösen a globalizációból fakadó kihívásokkal kapcsolatban, valamint előrejelzéssel a munkahelyekről és készségekről tagállamonként, illetve általában az ágazatok között;

115.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2014)0038.

(2)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0394.

(3)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2015)0110.

(4)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0010.

(5)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0037.

(6)

A Bizottság foglalkoztatásról és társadalmi helyzetről szóló negyedéves áttekintése szerint (2015. március)

(7)

Európai Bizottság (2013): Foglalkoztatási és szociális fejlemények Európában

(8)

A Bizottság foglalkoztatásról és társadalmi helyzetről szóló negyedéves áttekintése szerint (2013. április 13.)


INDOKOLÁS

Az Európai Unióban továbbra is a munkanélküliség jelenti az egyik legnagyobb kihívást. A munkanélküliek aránya 2014 decemberében 9,9% volt, a tagállamok között pedig jelentős különbségek mutatkoznak e téren (Németországban mindössze 4,8% volt, míg Spanyolországban 23,7%-ra rúgott). Az Unió ifjúsági munkanélküliségi rátája ráadásul ennek több mint kétszerese, 21,4%. Ugyanakkor mintegy 2 millió betöltetlen álláshely is van az EU-ban, ennek oka pedig a strukturális munkaerőhiány és az elenyésző munkavállalói mobilitás (az EU-27 esetében 0,29%).

A gazdasági és pénzügyi válság még mindig érezteti a hatását. Vannak ugyan a kilábalásra utaló jelek, a munkaerőpiac azonban folyamatosan szűkült az elmúlt években, és az új munkahelyek teremtése is lassú ütemben zajlik.

Ezért ambiciózus gazdaságpolitikára és munkaerő-piaci reformokra van szükség az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés, valamint a munkahelyteremtés élénkítése érdekében, mivel csak így orvosolhatók az uniós munkaerőpiacon kialakult torzulások.

Az európai munkaerőpiacnak megvannak a maga sajátosságai és kihívásai. Ilyen többek között a jelentős munkaerő-piaci szegmentáció, a strukturális munkaerőhiány, valamint a tartós munkanélküliség egyre növekvő aránya és a csekély munkavállalói mobilitás. A munkaerőpiacot a társadalom elöregedésével járó problémák is sújtják, amelyek kezeléséhez a munkaerő hatékonyabb felhasználására és a migrációs politikák megreformálására van szükség, a gyors technológiai változások következtében ugyanakkor egyre nagyobb a kereslet a magasan képzett munkaerő iránt. A strukturális munkaerőhiány jelentette kihívást minél előbb le kell küzdeni, mivel hátráltathatja a gazdasági fellendülést és növekedést.

A jelentés hangsúlyozza, hogy versenyképes munkaerőpiac megteremtéséhez reformokra van szükség a munkaerő-piaci és a karrierváltási rugalmasság növelése és a készségek munkalehetőségekhez igazítása érdekében, amihez pedig erősíteni kell az oktatási rendszerek és a vállalkozások közötti szinergiákat. A jelentés emellett a fiatal, a női és az idősebb munkavállalók, valamint a képzett migránsok jobb munkaerő-piaci integrációjára is felhív. Hangsúlyozza annak fontosságát, hogy beruházásokkal aktívan támogatni kell a munkahelyteremtést és a foglalkoztathatóságot, és meg kell előzni a munkanélküliek készségeinek elavulását. Azt javasolja, hogy a munkavállalók legyenek rugalmasabbak szakmai életükben, hogy alkalmazkodni tudjanak a változásokhoz, és felkészüljenek az egész életen át tartó tanulásra, amellyel új készségeket sajátíthatnak el, mivel ezt a rugalmasságot a folyamatosan változó munkaerőpiac és termelési szerkezet is megköveteli. Emlékeztet arra, hogy reformokra van szükség, amelyek révén arra lehetne ösztönözni az embereket, hogy inkább a munkába térjenek vissza, mintsem hogy a szociális juttatásokat válasszák. Kiemeli, hogy a munkavállalói mobilitás jelentős szerepet játszik abban, hogy még nagyobb figyelem irányuljon az Unió-szerte betöltetlen álláshelyekre, ehhez pedig különösen fontos az EURES továbbfejlesztése, a nyelvtanulás támogatása, valamint az ERASMUS+ népszerűsítése.

A jelentés kiemelt figyelmet fordít a folyamatos oktatásra és képzésre, mivel nagy jelentőséggel bír a versenyképes uniós munkaerőpiac megteremtésében, ami növekedéshez és a foglalkoztatottság javulásához vezet. Hangsúlyozza, hogy olyan gazdasági szerkezetre van szükség, amely kedvez a folyamatos oktatásban és képzésben való részvételnek, mivel így biztosítható, hogy a jövő munkavállalói magasan képzettek lesznek.

A jelentés elemezi azokat a lehetőségeket, amelyek révén erősíthetők az oktatás és a foglalkoztatás közötti kapcsolatok, és fejleszthetők a pályaorientációs és az életpálya-menedzselési készségek. A jövőbeli készségigények előrejelzése elengedhetetlen előfeltétele annak, hogy a munkavállalóknak vagy a leendő munkavállalóknak olyan készségeket lehessen megtanítani, amelyekre szükség lesz a jövőben. Erre tekintettel különösen a szakképzési programok kidolgozásába és megvalósításába szorosan be kell vonni a munkáltatókat és a munkavállalói szervezeteket helyi, regionális és nemzeti szinten egyaránt. Az egyetemek, vállalkozások és hatóságok közötti partnerkapcsolatokat is erősíteni kell a jövőbeli munkaerő-szükséglet felmérése érdekében.

A kormányok, valamint a munkáltatói és a munkavállalói képviselők közötti szoros partnerkapcsolatok kialakítása kiemelten fontos annak érdekében, hogy meg lehessen találni azokat a módszereket, amelyekkel minden tekintetben a leghatékonyabban küzdhető le a strukturális munkaerőhiány problémája.

A jelentés azt is kiemeli, hogy a tagállamoknak különösen a duális és a szakképzés terén kell megosztaniuk és hasznosítaniuk egymás bevált gyakorlatait, de egyúttal figyelembe kell venniük mindegyik munkaerőpiac és oktatásai rendszer sajátosságait is.

A jelentés főként arra hívja fel a figyelmet, hogy különösen az uniós munkaerőpiac gerincét képező kkv-k és mikrovállalkozások esetében fontos támogatni az önfoglalkoztatást és a vállalkozást segítő kezdeményezéseket, a képzett munkaerő megtalálását és a leendő munkavállalók képzését támogató intézkedésekre van szükség, valamint a szakképzésbe és a tanulószerződéses gyakorlati képzésbe beruházó vállalkozókat ösztönző intézkedéseket kell bevezetni annak érdekében, hogy a kkv-kat a képzési költségekhez való hozzájárulásra sarkallják. A jelentés e tekintetben arra is felhív, hogy már fiatal korban nagyobb hangsúlyt kell fektetni a vezetői és vállalkozói készségek oktatására.

A versenyképes uniós gazdaság és munkaerőpiac megteremtéséhez jobban előtérbe kell helyezni az innovációt és a digitalizációt, ehhez pedig biztosítani kell a szükséges tudást és készségeket, a munkavállalók részéről pedig a motivációt és az eltökéltséget innovatív termékek és szolgáltatások létrehozása iránt. Kiemeli, hogy a digitális egységes piac létrehozásában, az energiaunió kiépítésében, a kutatás és fejlesztés terén megvalósítandó beruházásokban, az innovációban, valamint a közlekedési hálózatok fejlesztésében jelentős munkahely-teremtési lehetőségek rejlenek.

A jelentés kiemelten foglalkozik azokkal a konkrét intézkedésekkel, amelyekkel előmozdítható a fiatal munkavállalók alkalmazása. Ilyen intézkedés lehet többek között a munkáltatók, különösen a kkv-k támogatása fiatal munkavállalók belső képzésében, valamint az idősebb munkavállalók munkába való visszailleszkedésében, amely megvalósítható például a készségeiket fejlesztő és az új munkahely kihívásaira felkészítő átképzési lehetőségeket biztosításával.

A jelentés hangsúlyozza a munkanélkülieknek biztosított képzési és átképzési programok fontosságát, kiemelve, hogy az ilyen programokat a munkáltatói szerverezetekkel szoros együttműködésben, a munkavállalók új készségeinek a munkáltatói igényekhez való igazítására tekintettel kell kidolgozni és végrehajtani.

Végül azt javasolja, hogy a munkavállalók, a munkáltatók, valamint az oktatási és képzési intézmények egyaránt vállaljanak nagyobb társadalmi felelősséget az európai munkaerőpiac és különösen az európaiak új nemzedéke iránt.


VÉLEMÉNY a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről (7.5.2015)

a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részére

a 21. század versenyképes uniós munkaerőpiacának létrehozásáról: a készségek és képesítések hozzáigazítása a kereslethez és a munkalehetőségekhez a válságból való kilábalás egyik módjaként

(2014/2235(INI))

A vélemény előadója: Ilhan Kyuchyuk

JAVASLATOK

A Kulturális és Oktatási Bizottság felhívja a Foglalkoztatási és Szociális Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  hangsúlyozza, hogy a munkaerő-piaci igények gyorsan változnak és így a készségek, a technológiák és a munkák is; úgy véli, hogy a magas uniós munkanélküliség egyik oka a strukturális munkaerőhiány jelenlegi aránya; 2014-ben több millió üres munkahelyet azért nem tudtak betölteni, mert hiányzott a megfelelően képzett munkaerő; hangsúlyozza, hogy szükség van egy olyan átfogó, hosszú távú stratégiára, amely azonnali intézkedésekkel ötvöződik, hogy az oktatási rendszereket valamennyi szinten – többek között a szakképzést – a munkaerőpiac jelenlegi és jövőbeli szükségleteihez lehessen igazítani; e tekintetben ösztönzi a szorosabb együttműködést az üzleti és oktatási intézmények között, annak érdekében, hogy bevonják a munkaadókat a tanulmányi programok kialakításába és értékelésébe, annak biztosítása érdekében, hogy a munkaerőpiac által megkövetelt készségeket hatékony módon fejlesszék ki;

2.  véleménye szerint a válságból való a gazdasági fellendüléshez nem elegendő az, hogy kizárólag a készségek munkaerő-piaci igényekhez történő hozzáigazításának módjaiba fektetünk be azzal a céllal, hogy munkalehetőségeket teremtsünk; hangsúlyozza, hogy a munka hiánya általában annak az eredménye, hogy Európában nincs növekedés, és jelenleg még nem a strukturális munkaerőhiány képezi a magas munkanélküliségi arány fő okát; egyetért azonban azzal, hogy a strukturális munkaerőhiány meglévő problémája a gazdaság fokozatos felélénkülésével fokozódik, és hogy minden szinten meg kell erősíteni az arra irányuló folyamatos erőfeszítéseket, hogy az oktatás, a képzés, és a munkaerőpiac egymáshoz közelebb kerüljenek, ismét rámutat, hogy ahhoz, hogy Európában intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést, valamint munkahelyteremtést érjünk el, holisztikus megközelítésre van szükség, a munkaerő-piaci igények teljesítése érdekében egyértelmű gazdasági és szociális elképzelésekkel, illetve erős, intelligens és jól képzett munkaerővel;

3.  hangsúlyozza a munkaerő-piaci és oktatási rendszerek átláthatóbbá tételét, a mobilitás stimulálását és a lehetőségek teremtését célzó olyan uniós kezdeményezések jelentőségét, mint az európai képesítési keretrendszer, az Europass-önéletrajz (Europass-CV), az európai készségútlevél, az Európai Foglalkoztatási Mobilitás Portálja (EURES), a tudásfejlesztési szövetségek és a tanulószerződéses gyakorlati képzés európai szövetsége; kéri e kezdeményezések fokozottabb támogatását az európai munkaerőpiac javítása érdekében;

4.  hangsúlyozza, hogy az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezéshez és az uniós „készségkörképhez” hasonló kezdeményezéseket – amelyek a fiatalok munkanélkülisége és a korai iskolaelhagyás elleni küzdelmet célozzák – folytatni kell, sőt ki kell őket egészíteni mind időtartamuk, mind finanszírozási eszközeik tekintetében; hangsúlyozza, hogy az uniós „készségkörkép” központi hozzáférési pontot nyújt a különböző európai munkalehetőségek és ágazatok készségigényeivel kapcsolatos információkról; hangsúlyozza, hogy a honlapon található információ segítheti a döntéshozókat és valamennyi résztvevő szereplőt a tájékozottabb döntéshozatalban, abból a célból, hogy megvalósulhasson a fiatalok fenntartható munkaerő-piaci integrációja, és hogy elősegítsék az oktatásból a munkába való átmenetet;

5.  hangsúlyozza, hogy a fiatalok egyre komolyabb nehézségekkel szembesülnek az oktatásból a munkába való átmenet során, ezért általában nagyobb eséllyel válnak munkanélkülivé és egyre nagyobb valószínűséggel alkalmazzák őket alacsony minőségű vagy bizonytalan állásokban;

6.  hangsúlyozza a készségek, kompetenciák, képesítések és foglalkozások európai osztályozási eszközének (ESCO) fontosságát, amely 25 európai nyelven határozza meg és kategorizálja az uniós munkaerőpiac, oktatás és képzés szempontjából fontos készségeket, kompetenciákat, képesítéseket és foglalkozásokat;

7.  hangsúlyozza, hogy az oktatás és képzés minden szintjébe be kell vonni a vállalkozói képzés egyes elemeit, mivel a fiatalok lehető legkorábbi megismertetése a vállalkozói szellemmel hatékony módja a munkanélküliség, különösen pedig az ifjúkori munkanélküliség elleni küzdelemnek; e tekintetben a tudományos és üzleti közösség közötti aktív párbeszédre és együttműködésre ösztönöz olyan oktatási programok kialakítása révén, amelyek hozzásegítik a fiatalokat a megkívánt készségek és kompetenciák megszerzéséhez;

8.  felszólít a jelenlegi és a jövőbeli készségigények jobb megértésére, valamint a meglévő uniós „készségkörkép” megerősítésére annak érdekében, hogy az egyes ágazatokban jobban meg lehessen határozni a készséghiányokat és -hiányosságokat, valamint a foglalkoztatást az egyes régiókra is lebontva, továbbá hogy – a jövőbeli tendenciák jobb felmérése érdekében – biztosítani lehessen a változó készségigényekkel kapcsolatos információk összegyűjtését és feldolgozását, és hogy ez eljusson a döntéshozókhoz és az állami hatóságokhoz, az oktatási és képzési intézményekhez, illetve a munkaadókhoz;

9.  ismét felhívja a figyelmet a szakképzés fontosságára, hogy növeljék a fiatalok munkaerő-piaci esélyeit és tegyék szabaddá a szakmai képesítésekhez vezető utakat; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy jobban hangolják össze a szakképzést a munkaerő-piaci igényekkel oly módon, hogy azokat az oktatási rendszer szerves részévé teszik, valamint e tekintetben biztosítsák a szakképzés magas szintű minősítési követelményeit és minőségbiztosítását;

10. sürgeti a tagállamokat, hogy fogadjanak el a fiatalok számára színvonalas gyakornoki és szakmai gyakorlati programokat, amelyek lehetővé teszik, hogy az új termékek, technológiák és piacok kifejlesztésére irányuló olyan innovatív projekteken dolgozhassanak, amelyek egyértelműen kapcsolódnak a meglévő oktatási rendszerekhez, hogy így megerősítsék az arra irányuló kilátásaikat, hogy kapcsolatot építenek ki a munkaerőpiaccal és a munkához kapcsolódó hasznos készségekre tesznek szert;

11. hangsúlyozza az oktatási és képzési intézményeknek a tanulók készségeinek és kompetenciáinak fejlesztésében játszott szerepét; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy alakítsanak ki minőségi és célzott pályaorientációt a teljes oktatási ciklus során, segítendő a fiatalokat abban, hogy megfelelően döntsenek oktatási és pályafutási választásaikban;

12. hangsúlyozza, hogy az elméleti és gyakorlati képzést összekapcsoló duális oktatás szerepe kulcsfontosságú a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő készségek és kompetenciák kifejlesztésében, és ösztönzi a tagállamokat, hogy foglalják be tananyagaikba ezeket a programokat, hogy gyakorlati tapasztalatot nyújthassanak az oktatásból és képzésből a munkaerőpiacra való zökkenőmentes átmenet elősegítése érdekében;

13. hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni és célzottabbá kell tenni az Európa 2020 stratégia keretében meghozott intézkedéseket, amelyek a korai iskolaelhagyási arány 2020-ig 10% alá történő csökkentésére irányulnak, figyelembe véve, hogy a korai iskolaelhagyás folyamatosan fennálló probléma az Unióban, és káros hatást gyakorol az érintett fiatalok foglalkoztathatóságára és társadalmi integrációjára;

14. emlékeztet arra, hogy az oktatásba és a munkaerő-piaci keresletnek, illetve a társadalmi igényeknek megfelelő készségek fejlesztésébe irányuló beruházások elengedhetetlenek egyrészt a növekedéshez és a versenyképességhez, másrészt az európaiságtudathoz, a személyes fejlődéshez és a magabiztossághoz; rámutat arra, hogy a vállalkozói készség megköveteli a transzverzális készségek, köztük például a kreativitás, a kritikai gondolkodásmód, a csapatmunka és a kezdeményezőkészség fejlesztését, amelyek hozzájárulnak a fiatalok személyes és szakmai fejlődéséhez és megkönnyítik a munkaerőpiacra való korábbi belépésüket; hangsúlyozza, hogy az ilyen beruházásokat az európai és nemzeti kezdeményezések közötti erősebb szinergiák révén, valamint a különböző oktatási és képzési ágazatok és egyéb releváns ágazatok – például a foglalkoztatás, a szociálpolitika, az ifjúsági politika és a kultúra – bevonásával kell támogatni, továbbá szorosabb együttműködést kell folytatni valamennyi érdekelt féllel, mint a szociális partnerekkel és a vállalkozásokkal abból a célból, hogy a tantervek összhangban álljanak a munkaerő-piaci igényekkel;

15. emlékeztet a tagállamok azon kötelezettségvállalására, hogy beruháznak a felsőoktatásba, és ennek fényében felszólít arra, hogy az európai oktatási rendszerekben fokozatosan javítsák az oktatási és képzési normákat; felszólítja a tagállamokat, hogy az oktatást ismerjék el létfontosságú beruházásként, és kötelezzék el magukat, hogy GDP-jük legalább 2%-át az oktatásba ruházzák és biztosítsák, hogy az oktatási ágazat költségvetése ne csökkenjen; felszólítja a Bizottságot, hogy erősítse tovább az oktatás szerepét az Európa 2020 stratégiában azáltal, hogy az Oktatás és képzés 2020 stratégiai keretében megfogalmazott átfogó célkitűzéseket összekapcsolja az Európa 2020 stratégia felülvizsgálatával;

16. hangsúlyozza, hogy a humántőkébe és a készségekbe történő egész életre szóló beruházás, és különösen a meglévő munkaerő és a képesítés nélküli munkavállalók készségfejlesztése nélkülözhetetlen a hosszú távú munkanélküliség elleni küzdelem és a magas minőségű munkahelyekhez jutás javítása érdekében; felszólítja az EU-t, hogy tűzzön ki egyértelmű célokat a hiányzó készségek megszerzésére irányuló, egész életen át tartó tanulási módszerekre, és bővítse ki a 30 év feletti idősebb munkavállalók és a korai iskolaelhagyók számára a képzési és oktatási lehetőségeket a kommunikáció- és nyelvoktatásban, valamint a digitális készségek megszerzésében;

17. úgy véli, hogy az oktatás alapvető fontosságú a kutatási és innovációs eredmények ösztönzése szempontjából, növelve így a munkahely-teremtési lehetőségeket a magas szakképesítést igénylő ágazatokban, illetve megerősítve az európai gazdaság versenyképességét;

18. hangsúlyozza, hogy alapvető fontosságú egyrészt az oktatásban és a képzésben, valamint az ezekhez való hozzáférésben az esélyegyenlőség biztosítása – különösen a hátrányos helyzetű csoportok számára –, másrészt hatékony támogatás nyújtása a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemben és a munkához jutás megkönnyítésében;

19. hangsúlyozza a nem formális és informális tanulás, az önkéntes munka és az egész életen át tartó tanulás jelentős szerepét a széles körben alkalmazható készségek és képesítések megszerzésében, különös tekintettel az olyan transzverzális készségekre, mint a vállalkozói készségek, az IKT, valamint a személyes és nyelvi kompetenciák; felhívja az Uniót, hogy javítsa a felnőttkori tanuláshoz és a második esélyt nyújtó oktatáshoz való hozzáférést; kéri, hogy a munkaadók és az oktatási szolgáltatók validálják és ismerjék el az informális, nem formális és formális készségeket;

20. hangsúlyozza, hogy fontos a digitális készségeknek az egész életen át tartó tanulás keretében való fejlesztése, az új média és az új technológiák tantervbe való integrálása, a digitális jártassággal és médiaműveltséggel kapcsolatos készségek fejlesztése az iskolában már a legkorábbi szakaszban és a teljes oktatási cikluson keresztül; hangsúlyozza, hogy ki kell fejleszteni az oktatás innovatív módszereit, és ki kell terjeszteni a nyitott oktatási segédanyagok (OER) – amelyek elősegítik, hogy mindenki egyenlő módon férjen hozzá az oktatáshoz és a képzéshez – segítségével való digitális és online tanulás elérhetőségét; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférést valamennyi oktatási és szakképzési intézményben; úgy véli, hogy a tanárok számára az ezekre a készségekre, valamint a készségek fiatalok számára való átadásának hatékony módszereire összpontosító képzést kell nyújtani;

21. hangsúlyozza a tanárok és az oktatók diákjaik jövőbeli fejlődésében betöltött kulcsfontosságú szerepét; számos olyan kezdeményezést támogat, amely a jól képzett tanárok és oktatók hiányát hivatott kezelni a tagállamokban, és javasolja, hogy tegyenek további erőfeszítéseket – többek között a tananyag korszerűsítése és munkahelyi képzés formájában – a tanárok és oktatók bevonzása, toborzása és képzése érdekében; felhívja a tagállamokat, hogy finomítsák a tanárok és oktatók kompetenciáit, és biztosítsanak számukra folyamatos szakmai fejlődési lehetőséget, támogatást és feltételeket a tanítási készségeik maximalizálása érdekében, különösen a szakképzés, a transzverzális készségek és a felnőttkori tanulás területén;

22. emlékeztet arra, hogy gazdasági hanyatlás idején az egyéneknek nagyobb kihívásokkal kell szembenézniük az álláskeresés során, és időnként olyan munkákat is el kell vállalniuk, amelyek képzettségükhöz képest alacsonyabb képzési követelményeket követelnek; hangsúlyozza, hogy a magas képzettségi szintet igénylő munkahelyek létrehozása által megvalósított növekedés és munkalehetőségek kialakítására az új ágazatokba történő beruházások révén tett erőfeszítések ezért releváns eszközök a túlképzettség uniós gazdaságokban való elterjedtségének csökkentésére;

23. hangsúlyozza, hogy rugalmas átjárást kell biztosítani a felsőoktatás, a középfokú oktatás, harmadfokú oktatás, a szakoktatás és a szakképzés, valamint a formális, nem formális és informális tanulás között; hangsúlyozza, hogy fontos a kreditátvitel, továbbá fontos elismerni a tudományos és az ezzel egyenértékű szakmai képesítéseket és a nemzetközi tanulmányi időszakokat, különösen, ha ezek nem az anyaintézményben folytatott felsőfokú tanulmányok során, például az Erasmus+ program keretében teljesültek; hangsúlyozza, hogy a hatékony és független minőségbiztosítás a képesítések jobb elismerésének előfeltétele;

24. hangsúlyozza, hogy az EU a természettudomány, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika területén készséghiánnyal, míg a társadalomtudományok területén a végzettek túlkínálatával kell szembenéznie; úgy véli, hogy kiegészítő kezdeményezésekre van szükség európai és nemzeti szinten a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika területével kapcsolatos munkahelyek és tanulmányok szűk keresztmetszeteinek kezelése érdekében; javasolja a Bizottságnak és a tagállamoknak, hogy hozzanak intézkedéseket a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika területének vonzereje és értéke javítása érdekében, és ösztönözzék a fiatalokat – többek között a nőket –, hogy folytassanak a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika területével kapcsolatos tanulmányokat;

25. hangsúlyozza, hogy már nagyon fiatal kortól fontos foglalkozni a gyermekek iskolai igényeivel; javasolja a tagállamoknak, hogy fogadjanak el, és az iskolán belüli és kívüli tanulási folyamatba építsenek be innovatív intézkedéseket, és reformálják meg vagy korszerűsítsék az iskolai környezeteket, az oktatási módszereket és a tanárok kompetenciáit; javasolja, hogy az iskolai tantervet a tagállamokban alakítsák oly módon, hogy az tartalmazza a más országokba tett osztálykirándulásokat az iskolai évek alatt, hogy az oktatás már nagyon korai szakaszban túlmutasson a tantermi oktatáson;

26. rámutat arra, hogy a 21. században továbbra is van helye a hagyományos szaktudásnak, amely olyan stabil munkahelyeket teremt, amelyeket nem lehet kiszervezni, és támogat számos olyan területet, amelyben Európa jeleskedik; kéri, hogy nyújtsanak támogatást, amely lehetővé teszi e hagyományos készségek megőrzését és a későbbi generációk számára képzés révén való átadását, és lehetőség szerint mindig kapcsoljanak hozzá új szaktudást, többek között digitális készségeket, hogy maximalizálni lehessen a hagyományos készségekben rejlő lehetőségeket;

27. megjegyzi, hogy az EU a személyek – nem utolsósorban a munkavállalók – szabad mozgására épül; rámutat arra, hogy fontos ösztönözni, hogy a nyelvtanulást – különösen az európai nyelvek vonatkozásában – az egész életen át tartó tanulás részévé tegyék, mint a munkavállalói mobilitás és a foglalkoztatási kilátások szélesítésének eszközét;

28. kéri egy előretekintő és eredményorientált európai készségstratégia kialakítását, amely irányítja a nemzeti készségstratégiákat és integrálja őket a nemzeti munkahely-teremtési tervekbe, ugyanakkor átfogó keretet biztosít a foglalkoztatási csomag keretében javasolt ágazati cselekvési terveknek;

29. rámutat annak fontosságára, hogy új lendületet adjanak a bolognai folyamatnak azáltal, hogy megragadják a 2015 májusában Jerevánban tartott miniszteri konferencia által arra adott lehetőséget, hogy az együttműködés új és fejlettebb formáit haladéktalanul végrehajthassák;

30. úgy véli, hogy a Bizottságnak biztosítania kell, hogy az Erasmus+ programot – valamennyi különböző fellépésével, többek között a program sportra vonatkozó elemét – megfelelően végrehajtsák; úgy véli, hogy fontos a hozzáférési megállapodások egyszerűsítése annak érdekében, hogy a lehető legtöbb személyt és szervezetet lehessen elérni;

31. úgy véli, hogy a sportból eredő szinergiák képezik az európai gazdaság egyik motorját, és ezeket jobban fel kellene használni a fiataljaink foglalkoztatásának javítása érdekében;

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

5.5.2015

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

22

4

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Isabella Adinolfi, Andrea Bocskor, Silvia Costa, Damian Drăghici, Angel Dzhambazki, Giorgos Grammatikakis, Petra Kammerevert, Svetoslav Hristov Malinov, Curzio Maltese, Fernando Maura Barandiarán, Luigi Morgano, Momchil Nekov, Yana Toom, Helga Trüpel, Sabine Verheyen, Julie Ward, Bogdan Brunon Wenta, Theodoros Zagorakis, Bogdan Andrzej Zdrojewski, Milan Zver, Krystyna Łybacka

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Therese Comodini Cachia, Marc Joulaud, Kashetu Kyenge, Ilhan Kyuchyuk, Ernest Maragall, Emma McClarkin, Algirdas Saudargas, Hermann Winkler


NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS

27

+

ALDE

Martina Dlabajova, Marian Harkin, Antonio Marinho e Pinto, Yana Toom, Ulla Tornaes, Renate Weber

ECR

Anthea McIntyre, Branislav Skripek, HelgaStevens, Jana Zitnanska

EFDD

Laura Agea, Tiziana Beghin

PPE

Georges Bach, Heinz K. Becker, David Casa, Agnieszka Kozlowska-Rajewicz, Adam Kosa, Jerome Lavrilleux, Jeroen Lenaers, Thomas Mann, Marek Plura, Sofia Ribeiro, Anne Sander, Sven Schulze, Michaela Sojdrova, Csaba Sogor, Tom Vendenkendelaere

13

-

EFDD

Tim Aker

ENF

Mara Bizzotto, Dominique Martin, Joëlle Mélin

GUE/NGL

Rina Ronja Kari, Kostadinka Kuneva, Patrick Le Hyaric, Paloma López Bermejo, Inés Cristina Zuber

NI

Lampros Fountoulis

VERTS/ALE

Jean Lambert, Tamas Meszerics, Terry Reintke

14

0

S&D

Maria Arena, Guillaume Ballas, Brando Benifei, Vilija Blinkeviciute, Ole Christensen, Jan Keller, Miapetra Kumpula-Natri, Javi López, Edouard Martin, Emilian Pavel, Georgi Pirinski, Siôn Simon, Jutta Steinruck, Marita Ulvskog

Jelmagyarázat:

+ : Mellette

- : Ellene

0 : Tartózkodás


A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

23.6.2015

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

27

13

14

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Laura Agea, Maria Arena, Guillaume Balas, Tiziana Beghin, Brando Benifei, Mara Bizzotto, Vilija Blinkevičiūtė, David Casa, Ole Christensen, Martina Dlabajová, Lampros Fountoulis, Marian Harkin, Rina Ronja Kari, Jan Keller, Ádám Kósa, Agnieszka Kozłowska-Rajewicz, Miapetra Kumpula-Natri, Kostadinka Kuneva, Jean Lambert, Jérôme Lavrilleux, Patrick Le Hyaric, Jeroen Lenaers, Javi López, Thomas Mann, Dominique Martin, Anthea McIntyre, Joëlle Mélin, Emilian Pavel, Georgi Pirinski, Marek Plura, Terry Reintke, Sofia Ribeiro, Anne Sander, Sven Schulze, Siôn Simon, Jutta Steinruck, Yana Toom, Ulla Tørnæs, Marita Ulvskog, Renate Weber, Jana Žitňanská, Inês Cristina Zuber

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Tim Aker, Maria Arena, Georges Bach, Heinz K. Becker, Paloma López Bermejo, António Marinho e Pinto, Edouard Martin, Tamás Meszerics, Csaba Sógor, Michaela Šojdrová, Helga Stevens, Tom Vandenkendelaere

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Branislav Škripek

Utolsó frissítés: 2015. augusztus 3.Jogi nyilatkozat