JELENTÉS a harmonizált fogyasztói árindexekről és a 2494/95/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

26.10.2015 - (COM(2014)0724 – C8‑0283/2014 – 2014/0346(COD)) - ***I

Gazdasági és Monetáris Bizottság
Előadó: Roberto Gualtieri


Eljárás : 2014/0346(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :  
A8-0313/2015
Előterjesztett szövegek :
A8-0313/2015
Viták :
Elfogadott szövegek :

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

a harmonizált fogyasztói árindexekről és a 2494/95/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2014)0724 – C8‑0283/2014 – 2014/0346(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2014)0724),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 338. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0283/2014),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Központi Bank 2015. június 1-jei véleményére[1],

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A8-0313/2015),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Módosítás    1

AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI[2]*

a Bizottság javaslatához

---------------------------------------------------------

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a harmonizált fogyasztói árindexekről és a 2494/95/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 338. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Központi Bank véleményére[3],

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)  A harmonizált fogyasztói árindexek (HICP) rendeltetése, hogy harmonizált módon mérjék az inflációt a tagállamokban. A Bizottság és az Európai Központi Bank a tagállamok árstabilitásának értékelése során felhasználja a HICP-t az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: Szerződés) 140. cikke értelmében.

(1a)  A HICP a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló bizottsági eljárás keretében a nemzeti versenyképesség értékelésére szolgál.

(1b)  A minőségi statisztikák és azok összehasonlíthatósága minden uniós polgár, kutató és uniós közpolitikáért felelős személy számára alapvető fontosságú közjavak.

(2)  A Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) mutatóként használja a HICP-t annak érdekében, hogy mérje a Szerződés 127. cikkének (1) bekezdésében rögzített árstabilitási cél teljesítését, ami a Szerződés 127. cikkének (2) bekezdése értelmében kiemelt jelentőséggel bír az Unió monetáris politikájának meghatározása és végrehajtása szempontjából. A Szerződés 127. cikkének (4) bekezdése és 282. cikkének (5) bekezdése szerint a Bizottságnak konzultálnia kell az Európai Központi Bankkal (EKB) az annak hatáskörébe tartozó jogi aktusokra irányuló javaslatokkal kapcsolatban.

(2a)  Noha a Szerződés nem határozza meg az árstabilitás fogalmát, az EKB Kormányzótanácsa 1998-ban megállapította, hogy az árstabilitás az euróövezeti HICP 2% alatti éves növekedését jelenti. Az EKB Kormányzótanácsa 2003-ban megállapodott abban, hogy az árstabilitás érdekében középtávon törekedni fog az infláció 2% alatti, de ahhoz közeli szinten tartására.

(3)  A 2494/95/EK tanácsi rendelet[4] meghatározta a harmonizált fogyasztói árindexek kidolgozásának egységes keretét. Ezt a jogi keretet a jelenlegi igényekhez és a technológiai fejlődéshez kell igazítani, többek között a HICP relevanciájának és összehasonlíthatóságának javítása révén, valamint az infláció méréséhez, elemzéséhez és előre jelzéséhez szükséges olyan átfogóbb kiegészítő mutatók nyomon követésével, amelyeket harmonizált módon rendelkezésre kell bocsátani.

(4)  Ez a rendelet figyelembe veszi a Bizottságnak a szabályozás javítására irányuló programját és különösen az „Intelligens szabályozás az Európai Unióban” című bizottsági közleményt[5]. A statisztika terén a Bizottság a statisztika szabályozási környezetének egyszerűsítését és javítását jelölte ki prioritásként[6].

(5)  A HICP-t és a változatlan adótartalmú harmonizált fogyasztói árindexeket (HICP-CT) az egyéni fogyasztás rendeltetés szerinti európai osztályozásának (ECOICOP) kategóriái szerint kell bontani. Ez az osztályozás azt hivatott biztosítani, hogy a magánfogyasztásra vonatkozó valamennyi európai statisztika következetes és összehasonlítható legyen. Az ECOICOP-nak emellett az UN COICOP-pal, vagyis az egyéni fogyasztás rendeltetés szerinti osztályozásának nemzetközi szabványával is konzisztensnek kell lennie, ezért igazodnia kell az UN COICOP változásaihoz.

(6)  A jelenlegi meghatározás szerint a HICP alapját a megfigyelt árak képezik, amelyek magukban foglalják a termékadókat is. Az inflációt tehát befolyásolja a termékek adókulcsainak változása. Az infláció elemzése, valamint a tagállamok konvergenciaértékelése érdekében szükség van az adóváltozások inflációra gyakorolt hatására vonatkozó információk gyűjtésére. E célból a HICP számítását változatlan adótartalmú árak alapján is el kell végezni.

(7)  A lakásokra vonatkozó árindexek és különösen a sajátlakás-árindexek meghatározása fontos lépés a HICP helytállóságának, valamint az Unión belüli és nemzetközi szintű összehasonlíthatóságának javítása felé. A lakásárindexek a sajátlakás-árindexek összeállításának nélkülözhetetlen alapját jelentik. A lakásárindexek emellett önmagukban is fontos mutatónak számítanak. Amennyiben a saját lakások kimaradnának a HICP-ből, azt jelenthetné, hogy az árindexek nem lennének alkalmasak a tagállamok közötti összehasonlítás céljaira, és ez olyan kulcsfontosságú fejlemények Unión belüli nyomon követését torzítaná el, amilyen például a versenyképesség és tágabb értelemben a makrogazdasági egyensúlyhiány. A sajátlakás-indexek HICP-be való beépítésének megvalósíthatóságáról szóló, a 93/2013/EU bizottsági rendelet[7] 6. cikkének (2) bekezdése szerinti jelentés eredménye alapján egyedi ütemtervet kell kidolgozni a lakásárindexek HICP keretébe való beépítésére.

(7a)  A havi HICP-re vonatkozó gyorsbecslések formájában történő korai ideiglenes tájékoztatás döntő fontosságú az euróövezet monetáris politikája szempontjából. Ezért az euróövezetbe tartozó tagállamoknak szükség esetén gyorsbecsléseket kell szolgáltatniuk.

(7b)  A jelenlegi definíció szerint a HICP nem megélhetésiköltség-index. A harmonizált megélhetésiköltség-indexekre vonatkozó kísérleti tanulmányok ösztönzése azonban várhatóan lehetővé tenné, hogy a HICP egy, az inflációval kapcsolatos mögöttes tendenciákat nyomon követő, fontos elemző eszközzel egészüljön ki, mivel a közép- és hosszú távú inflációs tendenciák szorosan összefüggnek a megélhetési költségek alakulásával.

(8)  Az árindexek bázisidőszakát rendszeresen aktualizálni kell. A harmonizált indexek és az eltérő időpontokban felvett részindexeik vonatkozásában közös bázisidőszakokat rögzítő szabályokat kell megállapítani annak biztosítása érdekében, hogy az így összeállított indexek összehasonlíthatók és helytállók legyenek.

(9)  A fogyasztói árindexek fokozatos harmonizálásának előmozdítása érdekében kísérleti tanulmányokat kell indítani, amelyek felmérik a pótlólagos alapinformációk használatának vagy az új módszertani megközelítések alkalmazásának megvalósíthatóságát. A Bizottságnak meg kell hoznia a szükséges intézkedéseket, és meg kell találnia a megfelelő ösztönzőket – a pénzügyi támogatást is beleértve – a kísérleti tanulmányok ösztönzésére.

(10)  A jó minőségű harmonizált indexek előállításának különböző szakaszairól módszertani kézikönyvben kell útmutatást adni, ezáltal támogatva a tagállamokat az összehasonlítható fogyasztói árindexek előállításában. A módszertani kézikönyvet az európai statisztikai rendszer keretében, a tagállamokkal szorosan együttműködve a Bizottságnak (Eurostatnak) kell kidolgoznia, illetve rendszeresen frissítenie. Az e rendelet 9. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett éves HICP-nyilvántartásban a tagállamoknak adott esetben tájékoztatniuk kell a Bizottságot (Eurostatot) az alkalmazott és a módszertani kézikönyvben javasolt statisztikai módszerek közötti eltérésekről.

(11)  A Bizottságnak (Eurostatnak) ellenőriznie kell a tagállamok által a harmonizált indexek számításához használt forrásokat és módszereket, valamint nyomon kell követnie a jogi keret tagállami végrehajtását. E célból a Bizottság (Eurostat) rendszeres párbeszédet folytat a tagállami statisztikai hatóságokkal.

(12)  A háttér-információk kulcsfontosságúak annak megállapítása szempontjából, hogy a tagállamok által benyújtott részletes harmonizált indexek kellőképp összehasonlíthatók-e. Ezen túlmenően a tagállamokban használt átlátható összeállítási módszerek és gyakorlatok valamennyi érdekeltnek segítenek a harmonizált indexek megértésében és minőségük további javításában. Ezért meg kell határozni a harmonizált metaadatok szolgáltatására vonatkozó szabályrendszert.

(13)  A harmonizált indexek minőségének biztosítása érdekében a bizalmas adatokat és metaadatokat a Bizottság (Eurostat), a nemzeti központi bankok és az Európai Központi Bank között a 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel[8] összhangban kell megosztani.

(14)  Mivel e rendelet célját, nevezetesen a harmonizált indexekre vonatkozó egységes statisztikai szabványok létrehozását a tagállamok nem tudják kellőképpen megvalósítani, és ezért az uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében megállapított szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikkben megállapított arányosság elvével összhangban ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(15)  Annak érdekében, hogy biztosított legyen a HICP és a HICP-CT bontására használt egyéni fogyasztás rendeltetés szerinti osztályozásának nemzetközi szintű összehasonlíthatósága, illetve az UN COICOP változásaihoz való igazodás, hogy módosítsák az ECOICOP azon részindexeinek jegyzékét, amelyeknek elkészítésére nincs szükség, hogy a kísérleti tanulmányok alapján biztosítsák az adatok minőségének és az alapinformációk összetételének javítását és az indexek relevanciájának és összehasonlíthatóságának javítását szolgáló új módszertant vezessenek be, továbbá hogy kiterjesszék a HICP hatályát a lakásár-indexekre is, a harmonizált indexek tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és megszövegezése során biztosítania kell a vonatkozó dokumentumok egyidejű, időben történő és megfelelő átadását az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(16)  A fogyasztói árindexek teljes körű összehasonlíthatóságának biztosítása érdekében egységes feltételekre van szükség a következők vonatkozásában: a HICP és a HICP-CT ECOICOP-kategóriák szerinti bontása, a harmonizált indexek előállítása során alkalmazott módszertan, a statisztikai egységek által szolgáltatott információk, a súlyok és a súlyokra vonatkozó metaadatok megadása, a harmonizált indexek és részindexek továbbításának éves ütemterve, az adatok és metaadatok cseréjére vonatkozó szabványok, a felülvizsgálatok egységes feltételei, ▌továbbá a minőségbiztosítás technikai követelményei az éves minőségjelentések tartalmával kapcsolatban, az ilyen jelentések Bizottságnak (Eurostatnak) történő benyújtására vonatkozó határidő és a nyilvántartás szerkezete. E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtásának biztosítása érdekében végrehajtási hatásköröket kell ruházni a Bizottságra. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek[9] megfelelően kell gyakorolni.

(16a)  Az ECOICOP egyes részindexeit jelenleg nem kell minden tagállamnak előállítania, illetve egyes tagállamoknak nem kell előállítaniuk, mivel azok nem háztartások végső fogyasztási kiadásaira vonatkoznak, vagy mert a módszertani harmonizáció mértéke nem kielégítő. Lehetséges azonban, hogy uniós jogszabálynak vagy a módszertani megközelítések tényszerű közeledésének köszönhetően a jövőben javítható lesz a módszertani harmonizáció. Ebben az esetben a Bizottságot fel kell hatalmazni e rendelet módosítására annak érdekében, hogy az ECOICOP megfelelő részindexeinek kötelező előállítását belefoglalja ebbe a rendeletbe.

(17)  Amennyiben a Bizottság e rendelettel összhangban végrehajtási intézkedéseket és felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el, biztosítania kell, hogy ezek a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok ne rójanak jelentős többletterhet a tagállamokra vagy az adatszolgáltató egységekre, és az e rendeletben foglaltakon túl ne változtassák meg az alkalmazandó mögöttes koncepcionális keretet. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása és végrehajtása során maradéktalanul figyelembe kell venni a költség-haszon elemzést.

(18)  A 223/2009/EK rendelet 7. cikkével összefüggésben az európai statisztikai rendszer bizottsága felkérést kapott szakmai iránymutatás nyújtására.

(19)  A 2494/95/EK rendeletet hatályon kívül kell helyezni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikkTárgy

E rendelet meghatározza a fogyasztói árak harmonizált indexei (HICP, HICP-CT, OOH-árindex) és a lakásárindex (HPI) uniós, nemzeti és szubnacionális szintű fejlesztésére, előállítására és közzétételére vonatkozó közös keretet.

2. cikkFogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a)  „statisztikák fejlesztése”: a statisztikák előállítása és közzététele során használt statisztikai módszerek, szabványok és eljárások kidolgozása és továbbfejlesztése új statisztikai mérőszámok és mutatók kialakítása céljából.

b)  „statisztikák előállítása”: a statisztikák összeállításának valamennyi lépése, beleértve a statisztikák gyűjtését, tárolását, feldolgozását és elemzését.

c)  „statisztikák terjesztése”: a statisztikák, a statisztikai elemzések és a nem bizalmas jellegű információk hozzáférhetővé tétele a felhasználók számára;

d)  „termékek”: az 549/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet[10] (a továbbiakban: ESA 2010) A. mellékletének 3.01. pontjában meghatározott jószágok és szolgáltatások;

e)  „fogyasztói árak”: a háztartások által az egyes termékek vásárlásakor, pénzügyi ügyletek során fizetett beszerzési árak;

ea)  „lakásár”: háztartás által vásárolt lakás tranzakciós ára;

f)  „beszerzési ár”: a beszerző által a termékért ténylegesen kifizetett ár, beleértve minden adót, csökkentve a termékre jutó támogatással, figyelembe véve a nagy tételben vagy csökkentett áron történő vásárlás esetén nyújtott engedményeket, valamint figyelmen kívül hagyva a hitelfelvételből eredő kamatokat és szolgáltatási díjakat, illetve azokat a külön díjakat, amelyek a vásárláskor meghatározott időszakon belüli fizetés elmulasztásából erednek;

g)  „harmonizált fogyasztói árindex (HICP)”: a tagállamok mindegyike által előállított, összehasonlítható fogyasztói árindex;

h)  „változatlan adótartalmú harmonizált fogyasztói árindex (HICP-CT)”: a tagállamok mindegyike által előállított, összehasonlítható index, amely a fogyasztói árak változását méri egy adott időszakban, figyelmen kívül hagyva a termékadókulcsok ugyanazon időszakban bekövetkezett változásainak hatását;

i)  „szabályozott árak”: a kormány által közvetlenül meghatározott vagy jelentős mértékben befolyásolt árak;

j)  „sajátlakás-árindex (OOH-árindex)”: a háztartási szektoron belül újonnan rendelkezésre álló lakások, valamint a háztartások által tulajdonosi-lakói minőségben vásárolt egyéb termékek tranzakciós árában bekövetkezett változások mérésére szolgáló, a tagállamok mindegyike által előállított index;

k)  „lakásárindex (HPI)”: a háztartások által vásárolt lakások tranzakciós árában bekövetkezett változások mérésére szolgáló, a tagállamok mindegyike által előállított, összehasonlítható index;

l)  „HICP- vagy HIPC-CT-részindex”: az egyéni fogyasztás rendeltetés szerinti európai osztályozásának (a továbbiakban: ECOICOP) valamely kategóriájára vonatkozó árindex, a mellékletben meghatározottaknak megfelelően;

m)  „harmonizált indexek”: a tagállamok mindegyike által előállított, összehasonlítható HICP, HICP-CT, OOH-árindex és a HPI;

ma)  „HICP-gyorsbecslés”: az euróövezeti tagállamok által a HICP vonatkozásában szolgáltatott korai becslés, amely előzetes információkon és szükség esetén megfelelő modellezésen alapulhat;

o)  „Laspeyres-típusú index”: az áraknak a bázisidőszaktól valamely tárgyidőszakig bekövetkezett átlagos változásának mérésére szolgáló árindex, amely a kiadási részarányokat illetően az árak bázisidőszakát megelőző valamely időszakból vett kiadási részarányokat veszi figyelembe, kiigazítva ezeket úgy, hogy tükrözzék a bázisidőszakbeli árakat, és amelynek definíciója:

 

  ahol a nagy szigma (∑) az összeg; a termék árát a P jelöli; az árak bázisidőszaka a 0, a tárgyidőszak a t; és a w-vel jelölt súlyok az árak bázisidőszakát megelőző valamely b időszakból származó kiadási részarányokat jelölik, amelyek az árak 0-val jelölt bázisidőszakának árait tükröző módon kiigazításra kerülnek;

p)  „index bázisidőszaka”: az az időszak, melynek vonatkozásában az indexet 100 indexpontban állapítják meg;

pa)  „árak bázisidőszaka”: az az időszak, amelyhez valamely tárgyidőszak árai viszonylanak, és ahol a havi indexek esetében az árak bázisidőszaka az előző év decembere, negyedéves indexek esetében pedig az előző év negyedik negyedéve;

q)  „alapinformáció” a HICP és a HICP-CT vonatkozásában: azok az adatok, amelyek tartalmazzák

–  a részindexek e rendelet szerinti számítása céljából figyelembe veendő termékek beszerzési árát,

–  a termékárat meghatározó valamennyi jellemzőt és az adott fogyasztási cél szempontjából lényeges egyéb jellemzőket,

–  a kivetett adókra és jövedéki adókra vonatkozó információkat,

–  az arra vonatkozó információt, hogy teljes mértékben vagy részlegesen szabályozott árról van-e szó, valamint

–  az adott termékek fogyasztásának szintjét és összetételét tükröző valamennyi súlyt;

r)  „alapinformáció” az OOH-árindex és a HPI vonatkozásában: azok az adatok, amelyek tartalmazzák

–    a HPI e rendelet szerinti számítása céljából figyelembe veendő, háztartások által vásárolt lakások valamennyi tranzakciós árát,

–    a lakásárat meghatározó valamennyi jellemzőt és az egyéb lényeges jellemzőket.

s)  „háztartás”: az ESA 2010 A. melléklete 2.119. pontjának a) és b) pontjában meghatározott háztartások, függetlenül az állampolgárságtól és a tartózkodás jogállásától;

t)  „a tagállam gazdasági területe”: az ESA 2010 A. mellékletének 2.05. pontjában meghatározott terület, beleértve az országhatárokon belül elhelyezkedő, területen kívüli enklávékat, viszont kizárva a világ többi részén elhelyezkedő területi enklávékat;

u)  „háztartások végső fogyasztási kiadása”: a végső fogyasztási kiadás azon része, amelyet

–  háztartások,

–  pénzügyi ügyletek során,

–  a tagállam gazdasági területén,

–  az ESA 2010 A. mellékletének 3.101. pontjában meghatározottak szerint egyéni igények és szükségletek közvetlen kielégítését szolgáló termékekre,

–  az összehasonlított időszakok egyikében vagy mindkettőben fordítanak;

v)  „az előállítási módszer jelentős változása”: olyan változás, amely valamely időszakban a becslések szerint egy adott harmonizált index vagy részindex éves változásának ütemét nagyobb mértékben befolyásolja, mint

–  0,1 százalékpont az összes cikket magában foglaló HICP, a HICP-CTI, az OOH-árindex vagy a HPI esetében, valamint

–  0,3, 0,4, 0,5, illetve 0,6 százalékpont az ECOICOP valamely főcsoportja, csoportja, osztálya, illetve alosztálya (öt számjegyű) esetében a HICP vagy a HICP-CT előállítása során.

3. cikkA harmonizált indexek összeállítása

(1)  A tagállamok a 2. cikk m) pontjában meghatározottak szerint a megfelelő formában a Bizottság (Eurostat) rendelkezésére bocsátják a harmonizált indexeket.

(2)  A harmonizált indexek összeállításakor a Laspeyres-típusú képlet alkalmazandó.

(3)  A HICP és a HICP-CT alapját a háztartások végső fogyasztási kiadásában szereplő árváltozások és terméksúlyok képezik.

(4)  Sem a HICP, sem pedig a HICP-CT nem terjed ki a háztartások közötti ügyletekre, kivéve azt az esetet, mikor a bérlők magánszemély lakástulajdonosnak fizetnek lakbért, és utóbbi a háztartások (bérlők) által vásárolt szolgáltatások piaci termelőjeként jelenik meg.

(4a)  Az OOH-indexeket – lehetőség szerint, és amennyiben az adatok rendelkezésre állnak – az ezen irányelv hatálybalépését megelőző tíz év vonatkozásában kell összeállítani.

(5)  A HICP- és a HICP-CT-részindexek összeállítása az ECOICOP kategóriái szerint történik. A HICP és a HICP-CT ECOICOP-kategóriák szerinti bontására vonatkozó egységes feltételek elfogadása végrehajtási jogi aktusok formájában történik. Ezen végrehajtási jogi aktusok elfogadására a 11. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kerül sor.

(5a)  A sajátlakás-indexek HICP-be való beépítésének megvalósíthatóságáról szóló, a 93/2013/EU bizottsági rendelet 6. cikkének (2) bekezdése szerinti jelentés eredményétől függően az említett jelentés kiadását követő egy éven belül a Bizottság e rendelet 10. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadhat el azzal a céllal, hogy az OOH-indexet beépítse a HICP-be ez utóbbi módszertanának megfelelő kiigazításával és a két index együttes hatókörének e rendeletben meghatározott korlátain belül.

(5b)  Amennyiben a Bizottság értékelése szerint az (5a) bekezdésben említett felhatalmazási aktusok elfogadásához több időre van szükség, két évvel meghosszabbíthatja az (5a) bekezdésben említett határidőt, vagy – adott esetben – javasolja e rendelet felülvizsgálatát.

(5c)  Az euróövezeti tagállamok által szolgáltatott HICP-gyorsbecslések bontásának elfogadása végrehajtási jogi aktusok formájában történik. Ezen végrehajtási jogi aktusok elfogadására a 11. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kerül sor.

(5d)  Az OOH-árindex és a HPI bontásának elfogadása végrehajtási jogi aktusok formájában történik. Ezen végrehajtási jogi aktusok elfogadására a 11. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kerül sor.

4. cikkA harmonizált indexek összehasonlíthatósága

(1)  Annak érdekében, hogy a harmonizált indexeket összehasonlíthatónak lehessen tekinteni, az országok között a részletesség bármely szintjén jelentkező különbségek kizárólag az árváltozások vagy a kiadási szerkezet eltéréseit tükrözhetik.

(2)  A harmonizált indexeknek az e rendeletben meghatározott fogalmaktól vagy módszerektől eltérő bármely részindexei összehasonlíthatónak tekintendők, amennyiben a kapott index a becslések szerint következetesen

a)  az előző évhez képest egy éven keresztül átlagosan legfeljebb 0,1 százalékponttal tér el az e rendeletben meghatározott módszertani megközelítés alapján összeállított indextől a HICP és a HICP-CT esetében;

b)  az előző évhez képest egy éven keresztül átlagosan legfeljebb 1 százalékponttal tér el az e rendeletben meghatározott módszertani megközelítés alapján összeállított indextől az OOH-árindex és a HPI esetében.

Amennyiben ilyen számításra nincs lehetőség, részletesen ismertetni kell az e rendelet fogalmaitól és módszereitől eltérő módszertan alkalmazásának következményeit.

(3)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 10. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a melléklet módosításáról a HICP ECOICOP szerinti bontása nemzetközi szintű összehasonlíthatóságának biztosítása érdekében.

(4)  A végrehajtás egységes feltételeinek biztosítása és e rendelet célkitűzéseinek elérése érdekében az összehasonlítható harmonizált indexek előállításának további részletei végrehajtási jogi aktusok formájában kerülnek meghatározásra. E végrehajtási jogi aktusok a következőket érintik:

  i.  mintavétel és reprezentativitás;

  ii.  árak gyűjtése és kezelése;

  iii.  helyettesítések és minőségi korrekció;

  iv.  indexek összeállítása;

  v.  felülvizsgálatok;

  vi.  speciális indexek;

  vii.  termékek kezelése sajátos területeken.

  A Bizottság gondoskodik arról, hogy az említett végrehajtási aktusok ne rójanak jelentős többletterhet a tagállamokra és a válaszadó egységekre.

Ezen végrehajtási jogi aktusok elfogadására a 11. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kerül sor.

(4a)   Amennyiben a 8. cikk (4) bekezdésében említett kísérleti tanulmányokról szóló jelentés alapján a statisztikai módszerek tudományosan megalapozott értékelései megkívánják, a harmonizált indexek előállítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 10. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén módosítsa a 4. cikk (4) bekezdésének első albekezdését az abban foglalt jegyzék olyan elemekkel történő kiegészítése céljából, amelyek esetében a statisztikai módszer további részletezése szükséges, feltéve, hogy ezek az elemek nincsenek átfedésben a már meglévőkkel, illetve nem módosítják a harmonizált indexek e rendeletben meghatározott hatókörét vagy jellegét.

5. cikkAdatkövetelmények

(1)  A tagállamok országukra vonatkozó reprezentatív alapinformációkat gyűjtenek a harmonizált indexek és azok részindexei előállítása érdekében.

(2)  Az információt a 696/93/EGK tanácsi rendeletben[11] meghatározott statisztikai egységektől nyerik.

(3)  A háztartások végső fogyasztási kiadásában szereplő termékekről információt szolgáltató statisztikai egységek szükség szerint együttműködnek az alapinformációk gyűjtése vagy rendelkezésre bocsátása során. A statisztikai egységek pontos és teljes információt szolgáltatnak, kérésre elektronikus formában is. A hivatalos statisztikák összeállításáért felelős nemzeti szervek kérésére a statisztikai egységek elektronikus formában információt – például szkenneradatokat – szolgáltatnak a harmonizált indexek előállításához, az összehasonlíthatósági követelményeknek való megfelelés megállapításához és a harmonizált indexek minőségének értékeléséhez szükséges részletességgel. Az ilyen információ szolgáltatására vonatkozó egységes feltételek meghatározása végrehajtási jogi aktusok formájában történik. Ezen végrehajtási jogi aktusok elfogadására a 11. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kerül sor.

(4)  A harmonizált indexeket és azok részindexeit az indexek 2015-ös közös bázisidőszakához arányosítják. Az arányosítás a 2016. januári indexszel lép hatályba.

(5)  A harmonizált indexek és részindexeik arányosítását a harmonizált indexeket érintő, e rendelettel összhangban elfogadott jelentős módszertani változás esetében vagy 2015-től kezdve a legutolsó újraarányosítás után tízévenként újra elvégzik. Az index új bázisidőszakára történő áttérés:

a)  havi indexek esetében az index bázisidőszaka utáni második év januári indexével lép hatályba;

b)  negyedéves indexek esetében az index bázisidőszaka utáni második év első negyedévi indexével lép hatályba.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az újraarányosítást szükségszerűen jelentős mértékben kiváltó, tudományosan elismert módszertani változások esetén a 10. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a harmonizált indexek ▌újraarányosítására vonatkozó részletes szabályok meghatározása céljából.

(6)  A tagállamoknak nem szükséges előállítaniuk vagy továbbítaniuk azon HICP- vagy HICP-CT-részindexeket, amelynek súlya kisebb, mint a HICP által lefedett összes kiadás egy ezrede.

(6a)  A tagállamoknak nem szükséges előállítaniuk vagy továbbítaniuk azon OOH- vagy HPI-részindexeket, amelyeknek súlya kisebb, mint a saját lakásokra fordított összes kiadás (0.1), illetve az összes lakásvásárlás (HPI) egy századrésze.

(7)  ▌Azon ECOICOP-részindexek ▌, amelyeket a tagállamok nem kötelesek előállítani, mivel azok nem a háztartások végső fogyasztási kiadásaira vonatkoznak, vagy mert a módszertani harmonizáció mértéke nem kielégítő, a következők:

  02.3  Kábítószerek;

  09.4.3   Szerencsejátékok

  12.2  Prostitúció;

  12.5.1  Életbiztosítás;

  12.6.1  FISIM.

Amennyiben a módszertani harmonizáció kielégítő mértékben javul, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 10. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e bekezdés első albekezdésének az abban felsorolt egy vagy több részindex törlése révén történő módosítása céljából.

6. cikkGyakoriság

(1)  A tagállamok havonta a Bizottság (Eurostat) rendelkezésére bocsátják a HICP-t, a HICP-CT-t és ezek részindexeit, beleértve a hosszabb időszakokra vonatkozóan előállított részindexeket is.

(2)  A tagállamok negyedévente a Bizottság (Eurostat) rendelkezésére bocsátják az OOH-árindexet és a HPI-t. Ezek az adatok önkéntes alapon havi rendszerességgel is benyújthatók.

(3)  A tagállamok nem kötelesek havonta vagy negyedévente részindexeket előállítani, amennyiben az ennél ritkább adatgyűjtés esetén is teljesülnek a 4. cikkben meghatározott összehasonlíthatósági követelmények. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot (Eurostatot) az ECOICOP és az OOH azon kategóriáiról, amelyek tekintetében a havi, illetve negyedévenkénti ütemezésnél ritkábban kívánnak adatgyűjtést végezni.

(4)  A tagállamok minden évben felülvizsgálják és frissítik a harmonizált indexekre vonatkozó részindexsúlyokat. A súlyok és a súlyok metaadatainak rendelkezésre bocsátására vonatkozó egységes feltételek meghatározása végrehajtási jogi aktusok formájában történik. Ezen végrehajtási jogi aktusok elfogadására a 11. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kerül sor.

(4a)  A tagállamok által szolgáltatott statisztikai adatok helyességének biztosítása érdekében a Bizottság a 223/2009/EK rendelet 12. cikkében előírt valamennyi megfelelő előjogát és hatáskörét igénybe veszi.

7. cikkHatáridők, adatcsereszabványok és felülvizsgálatok

(1)  A tagállamok a havi idősorok esetében legkésőbb 20 naptári nappal a bázishónap végét követően, a negyedéves idősorok esetében pedig legkésőbb 85 naptári nappal a bázisnegyedévet követően a Bizottság (Eurostat) rendelkezésére bocsátják a harmonizált indexeket és valamennyi részindexet.

(1a)  A tagállamok legkésőbb minden év február 13-ig továbbítják a havi indexekre vonatkozó frissített súlyokat. A negyedéves indexekre vonatkozó frissített súlyokat legkésőbb minden év június 15-ig kell benyújtani.

(1b)  Minden euróövezeti tagállam legkésőbb azon hónap utolsó előtti naptári napjáig benyújtja HICP-gyorsbecslését, amelyre a HICP vonatkozik.

(2)  A tagállamok az adatok és metaadatok cseréjére vonatkozó szabványoknak megfelelően a Bizottság (Eurostat) rendelkezésére bocsátják az e rendeletben előírt adatokat és metaadatokat.

(3)  A már közzétett harmonizált indexek és azok részindexei felülvizsgálhatók.

(4)  Az (1) bekezdésben említett, a harmonizált indexek és a részindexek benyújtására vonatkozó éves ütemterv, a (2) bekezdésben említett, az adatok és metaadatok cseréjére vonatkozó szabványok, valamint a (3) bekezdésben említett egységes felülvizsgálati feltételek részletes meghatározása végrehajtási jogi aktusok formájában történik. Ezen végrehajtási jogi aktusok elfogadására a 11. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kerül sor.

8. cikkKísérleti tanulmányok

(1)  Amennyiben jobb minőségű alapinformációkra van szükség a harmonizált indexek összeállításához, vagy a 4. cikk (4) bekezdésében említett módszerekben megállapításra kerül az indexek jobb relevanciája és nemzetközi összehasonlíthatósága iránti igény, a Bizottság (Eurostat) a tagállamok által önkéntes alapon végrehajtandó kísérleti tanulmányokat indíthat.

(1a)  Az Unió általános költségvetése adott esetben hozzájárul a kísérleti tanulmányok finanszírozásához.

(2)  A kísérleti tanulmányok a jobb adatminőségű és összetételű alapinformációk megszerzésének vagy az új módszertani megközelítések bevezetésének megvalósíthatóságát és költségeit mérik fel.

(3)  A Bizottság (Eurostat) a tagállamokkal és a harmonizált indexek fő felhasználóival szorosan együttműködve értékeli a kísérleti tanulmányok eredményét, figyelembe véve a jobb alapinformációk vagy új módszertani megközelítések meglétének előnyeit az adatok gyűjtéséből és összeállításából eredő többletköltségekhez képest.

(4)  ▌A kísérleti tanulmányok értékelése alapján a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 10. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el azzal a céllal, hogy kiegészítse e rendeletet az adatminőségre és a harmonizált indexek összeállításához szükséges alapinformációk összetételére vonatkozó, a meglévő követelményeket finomító követelményekkel, illetve olyan javított módszerekkel, amelyek semmiképpen sem módosíthatják az e rendeletben előírt módszerek alapfeltételezéseit.

(4a)  A Bizottság (Eurostat) 2020-ig és azt követően ötévente a jelentést készít az Európai Parlament és a Tanács részére, amelyben – adott esetben – értékeli a kísérleti tanulmányok megállapításait.

9. cikkMinőségbiztosítás

(1)  A tagállamok biztosítják a rendelkezésre bocsátott harmonizált indexek minőségét. E rendelet alkalmazásában a 223/2009/EK rendelet 12. cikkének (1) bekezdésében meghatározott egységes minőségértékelési szempontok követendők.

(2)  A tagállamok a Bizottság (Eurostat) rendelkezésére bocsátják:

a)  a 223/2009/EK rendelet 12. cikkének (1) bekezdésében említett minőségértékelési szempontokat felölelő éves egységes minőségjelentést;

b)  a használt adatforrásokra, meghatározásokra és módszerekre vonatkozó részleteket tartalmazó éves nyilvántartást, amely magában foglalja az alkalmazott, illetve a módszertani kézikönyvben javasolt statisztikai módszerek közötti esetleges eltéréseket; valamint

c)  az összehasonlíthatósági követelményeknek való megfelelés megállapításához és a harmonizált indexek minőségének értékeléséhez szükséges részletességű egyéb kapcsolódó információkat, amennyiben a Bizottság (Eurostat) kéri ezeket.

(3)  Amennyiben egy tagállam jelentős változást kíván bevezetni a harmonizált indexek vagy részindexek előállítási módszereiben, a tagállam legkésőbb három hónappal az ilyen változás hatálybalépése előtt tájékoztatja a Bizottságot (Eurostatot). A tagállam a Bizottság (Eurostat) rendelkezésére bocsátja a változás számszerűsített hatását.

(4)  Az egységes éves minőségjelentés tartalmára vonatkozó minőségbiztosítási technikai követelmények, a jelentés Bizottságnak (Eurostatnak) történő benyújtására vonatkozó határidő és a nyilvántartás szerkezetének meghatározása végrehajtási jogi aktusok formájában történik. Ezen végrehajtási jogi aktusok elfogadására a 11. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kerül sor.

10. cikkA felhatalmazás gyakorlása

(1)  A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.

(2)  A 4. cikk (3) bekezdésében, a 4. cikk (4a) bekezdésében, az 5. cikk (5) bekezdésében, az 5. cikk (7) bekezdésében, valamint a 8. cikk (4) bekezdésében említett felhatalmazás határozatlan időre szól.

(2a)  A felhatalmazási aktusok 4. cikk (3) bekezdésével, 4. cikk (4a) bekezdésével, 5. cikk (5) bekezdésével, 5. cikk (7) bekezdésével, valamint 8. cikk (4) bekezdésével összhangban történő elfogadása során a Bizottság biztosítja, hogy a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok ne rójanak jelentős többletterhet a tagállamokra vagy az adatszolgáltató egységekre, és ne változtassák meg az alkalmazandó mögöttes koncepcionális keretet. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása és végrehajtása során maradéktalanul figyelembe kell venni a költség-haszon elemzést.

(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 4. cikk (3) bekezdésében, a 4. cikk (4a) bekezdésében, az 5. cikk (5) bekezdésében, az 5. cikk (7) bekezdésében és a 8. cikk (4) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. Az említett határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a határozatban megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadásáról haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5)  A 4. cikk (3) bekezdése, a 4. cikk (4a) bekezdése, az 5. cikk (5) bekezdése, az 5. cikk (7) bekezdése és a 8. cikk (4) bekezdése alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az adott jogi aktusról szóló értesítést követő három hónapos időszakon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emel ellene kifogást, illetve ha az említett időszak leteltét megelőzően az Európai Parlament és a Tanács egyaránt tájékoztatja a Bizottságot arról, hogy nem kíván kifogással élni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időszak három hónappal meghosszabbítható.

11. cikkBizottság

(1)  A Bizottság munkáját a 223/2009/EK rendelettel létrehozott európai statisztikai rendszer bizottsága segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)  A e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikke alkalmazandó.

12. cikkHatályon kívül helyezés

(1)  A (2) bekezdés sérelme nélkül a tagállamok a 2015-re vonatkozó adatok továbbításáig továbbra is a 2494/95/EK rendeletnek megfelelően bocsátják rendelkezésre a harmonizált indexeket.

(2)  A 2494/95/EK rendelet 2016. január 1-jével hatályát veszti. A hatályon kívül helyezett rendeletre való hivatkozást az e rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni.

13. cikkHatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Első ízben a 2016. januári adatokra alkalmazandó.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben,

az Európai Parlament részéről  a Tanács részéről

az elnök          az elnök

INDOKOLÁS

A Bizottság rendeltre irányuló javaslata meghatározza a fogyasztói árak és a lakásárak harmonizált indexeinek (HICP, illetve HPI) uniós, nemzeti és szubnacionális szintű fejlesztésére, előállítására és közzétételére vonatkozó egységes keretet. A HICP lehetővé teszi az infláció mérését, amely többek között értékes információt jelent olyan gazdasági értékek deflálásakor, mint például a bérek, nyugdíjak, kamatlábak, és így a gazdasági és monetáris politikai döntések alapját képezi. Ezért döntő jelentőségű, hogy ezek a statisztikák minden tagállamra és termékkategóriára kiterjedően objektívek, elfogulatlanok és összehasonlíthatók legyenek.

A HICP-re vonatkozó hatályos alkalmazandó rendelet 1995-ből származik: a fogyasztói árakra vonatkozó statisztikák terén bekövetkezett fejlemények szükségessé teszik a keretrendszer felülvizsgálatát annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a maximális összehasonlíthatóságot a HICP fő felhasználói számára. A rendelet figyelembe veszi a Lisszaboni Szerződés révén az uniós döntéshozatalban bekövetkezett újításokat, amelyek jogot biztosítanak a Bizottság (jelen esetben az Eurostat) számára, hogy végrehajtási intézkedéseket (végrehajtási jogi aktusok) vagy olyan jogalkotási intézkedéseket hozzanak, amelyek módosíthatják valamely rendelet nem alapvető fontosságú elemeit (felhatalmazáson alapuló jogi aktusok). Ezért a Bizottság javaslata szerint számos tevékenységet – például az országok között harmonizált indexek előállítására szolgáló megfelelő módszertant vagy a HICP-részindexekre vonatkozó súlyok aktualizálását – felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján kellene szabályozni.

Az előadó általában véve kedvező véleményt alkot a Bizottság javaslatáról, különösen arról, hogy az adóügyi változások inflációra gyakorolt hatására vonatkozó információkat beemeli az inflációelemzésbe. A HICP-CT az inflációt kiváltó okok elemzésének és a jövőbeli adóügyi változások inflációra gyakorolt hatásának fontos eszköze, ezért javasolja a jelentéstervezet, hogy mind a HICP, mind a HICP-CT bontása az egyéni fogyasztás rendeltetés szerinti európai osztályozásának (ECOICOP) kategóriái szerint történjen. A Bizottság egyes elemek felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján történő módosítására való felhatalmazása tekintetében azonban két kérdéskör kivételre került, és ezeket a rendelet közvetlenül állapítja meg. Az első a HICP azon részindexeinek meghatározása, amelyeknek a teljes kosáron belüli aránya elhanyagolható. A második azon részindexek kijelölése, amelyeknek előállítása felfüggeszthető, mivel egy részük nem a háztartások végső fogyasztási kiadásaira vonatkozik, vagy mert a módszertani harmonizáció mértéke jelenleg még nem kielégítő.

Emellett, miután az inflációra vonatkozó korai előzetes információk – különösen a monetáris politika szempontjából – döntő fontosságúak, a jelentéstervezet javasolja, hogy az euróövezeti tagállamok havi alapon nyújtsanak be HICP-gyorsbecsléseket, és a HICP-re, a sajátlakás-árindexre (OOH-index) és a HPI-re vonatkozó gyorsbecslések bontásának elfogadására végrehajtási jogi aktusok útján kerüljön sor.

Végezetül, tekintettel a kísérleti tanulmányok fontosságára, megállapításra került, hogy a Bizottságnak adott esetben hozzá kell járulnia ezek finanszírozásához. A Bizottságnak emellett ötévente jelentést kell készítenie az Európai Parlament és a Tanács részére, amelyben értékeli a kísérleti tanulmányok eredményeit.

ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Cím

Harmonizált fogyasztói árindexek (a 2494/95/EK rendelet hatályon kívül helyezése)

Hivatkozások

COM(2014)0724 – C8-0283/2014 – 2014/0346(COD)

Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma

9.12.2014

 

 

 

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ECON

15.12.2014

 

 

 

Véleménynyilvánításra felkért bizottságok

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

IMCO

15.12.2014

 

 

 

Nem nyilvánított véleményt

       A határozat dátuma

IMCO

21.1.2015

 

 

 

Előadók

       A kijelölés dátuma

Roberto Gualtieri

13.1.2015

 

 

 

Vizsgálat a bizottságban

16.7.2015

13.10.2015

 

 

Az elfogadás dátuma

13.10.2015

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

45

6

3

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Gerolf Annemans, Burkhard Balz, Hugues Bayet, Udo Bullmann, Esther de Lange, Fabio De Masi, Anneliese Dodds, Markus Ferber, Jonás Fernández, Elisa Ferreira, Doru-Claudian Frunzulică, Sven Giegold, Sylvie Goulard, Roberto Gualtieri, Brian Hayes, Gunnar Hökmark, Danuta Maria Hübner, Ramón Jáuregui Atondo, Danuta Jazłowiecka, Petr Ježek, Eva Kaili, Georgios Kyrtsos, Philippe Lamberts, Bernd Lucke, Olle Ludvigsson, Thomas Mann, Fulvio Martusciello, Michał Marusik, Marisa Matias, Emmanuel Maurel, Costas Mavrides, Bernard Monot, Siegfried Mureşan, Luděk Niedermayer, Stanisław Ożóg, Dimitrios Papadimoulis, Sirpa Pietikäinen, Dariusz Rosati, Alfred Sant, Andreas Schwab, Peter Simon, Renato Soru, Theodor Dumitru Stolojan, Kay Swinburne, Paul Tang, Nils Torvalds, Ramon Tremosa i Balcells, Marco Valli, Tom Vandenkendelaere, Cora van Nieuwenhuizen, Miguel Viegas, Beatrix von Storch, Pablo Zalba Bidegain, Marco Zanni

Benyújtás dátuma

27.10.2015

  • [1]  HL C 209., 2015.6.25., 3. o.
  • [2] * Módosítások: az új vagy módosított szöveget félkövér dőlt betűtípus, a törléseket pedig a ▌jel mutatja.
  • [3]   HL C 209., 2015.6.25., 3. o.
  • [4]   A Tanács 1995. október 23-i 2494/95/EK rendelete a harmonizált fogyasztói árindexekről (HL L 257., 1995.10.27., 1. o.).
  • [5]   A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Intelligens szabályozás az Európai Unióban, COM(2010) 543.
  • [6]   A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak – Az európai statisztikák előállításának módszeréről – kitekintés az elkövetkező évtizedre, COM(2009) 404 végleges.
  • [7]    A Bizottság 2013. február 1-jei 93/2013/EU rendelete a sajátlakás-árindexek létrehozása tekintetében a harmonizált fogyasztói árindexekről szóló 2494/95/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 33., 2013.2.2., 14. o.).
  • [8]   Az Európai Parlament és a Tanács 2009. március 11-i 223/2009/EK rendelete az európai statisztikákról (HL L 87., 2009.3.31., 164. o.).
  • [9]   Az Európai Parlament és a Tanács 2011. február 16-i 182/2011/EU rendelete a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
  • [10]   Az Európai Parlament és a Tanács 2013. május 21-i 549/2013/EU rendelete az Európai Unió-beli nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről (HL L 174., 2013.6.26., 1. o.).
  • [11]   A Tanács 1993. március 15-i 696/93/EGK rendelete a közösségi termelési rendszer megfigyelésére és elemzésére szolgáló statisztikai egységekről (HL L 76., 1993.3.30., 1. o.).