JELENTÉS a Czesław Adam Siekierski mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemről

13.1.2016 - (2015/2241(IMM))

Jogi Bizottság
Előadó: Heidi Hautala

AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT

a Czesław Adam Siekierski mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemről

(2015/2241(IMM))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Lengyel Köztársaság főügyésze által 2015. augusztus 13-án a lengyel közlekedésrendészeti főfelügyelet által indítandó (CAN-PST-SCW.7421.35493.2015.5.A.0475. ügyszámú) büntetőeljárással összefüggésben eljuttatott és 2015. szeptember 9-én a plenáris ülésen bejelentett, a Czesław Adam Siekierski mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemre,

–  tekintettel arra, hogy Czesław Adam Siekierski az eljárási szabályzat 9. cikkének (5) bekezdése értelmében lemondott az őt megillető, meghallgatáshoz való jogról,

–  tekintettel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló, 7. jegyzőkönyv 9. cikkére, valamint az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló, 1976. szeptember 20-i okmány 6. cikkének (2) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Unió Bírósága által 1964. május 12-én, 1986. július 10-én, 2008. október 15-én és 21-én, 2010. március 19-én, 2011. szeptember 6-án és 2013. január 17-én hozott ítéletekre[1],

–  tekintettel a Lengyel Köztársaság Alkotmánya 105. cikkének (2) bekezdésére és 108. cikkére, valamint az 1996. május 9-i, a képviselői vagy szenátori mandátumok gyakorlásáról szóló lengyel törvény 7b. cikkének (1) bekezdésére és 7c. cikkének (1) bekezdésére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 5. cikkének (2) bekezdésére, 6. cikkének (1) bekezdésére és 9. cikkére,

–  tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A8-0004/2016),

A.  mivel a Lengyel Köztársaság főügyésze továbbított egy, a lengyel közlekedésrendészeti főfelügyelettől érkezett kérelmet, amely egy lengyel európai parlamenti képviselő, Czesław Adam Siekierski mentelmi jogának felfüggesztésére irányul a közúti közlekedés rendjéről szóló 1997. június 20-i törvény 20. cikkének (1) bekezdésével összefüggésben értelmezett, az 1979. május 20-i szabálysértési kódex 92a. cikke szerinti szabálysértés miatt; mivel a feltételezett szabálysértés abban áll, hogy lakott területen túllépték a maximális megengedett sebességet;

B.  mivel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 9. cikke szerint az Európai Parlament képviselői saját tagállamuk területén az adott tagállam parlamenti képviselőire vonatkozó mentességeket élvezik;

C.  mivel a Lengyel Köztársaság Alkotmánya 105. cikkének (2) bekezdése és 108. cikke rögzíti, hogy képviselő a Szejm, illetve a szenátor a Szenátus hozzájárulása nélkül nem vonható büntetőjogi felelősségre;

D.  mivel ezért az Európai Parlament feladata határozni arról, hogy Czesław Adam Siekierski mentelmi jogát fel kell-e függeszteni, vagy sem;

E.  mivel a feltételezett szabálysértés nem kapcsolódik közvetlenül vagy nyilvánvalóan Czesław Adam Siekierski európai parlamenti képviselői feladatainak ellátásához;

F.  mivel a jelen esetben a Parlament nem talált bizonyítékot a fumus persecutionisra, azaz arra, hogy komoly és megalapozott gyanú állna fenn arra vonatkozóan, hogy a kérelmet a képviselőnek szánt politikai kár okozása céljából terjesztették volna elő;

1.   úgy határoz, hogy felfüggeszti Czesław Adam Siekierski mentelmi jogát;

2.  utasítja elnökét, hogy haladéktalanul továbbítsa ezt a határozatot és illetékes bizottsága jelentését a Lengyel Köztársaság illetékes hatóságának és Czesław Adam Siekierskinek.

INDOKOLÁS

1. Háttér

2015. augusztus 13-án a Lengyel Köztársaság főügyésze továbbította a Parlament elnökének a lengyel közlekedésrendészeti főfelügyelet annak engedélyezése iránti kérelmét, hogy Czesław Adam Siekierski európai parlamenti képviselővel szemben eljárást indítson egy gyorshajtásos szabálysértéssel összefüggésben.

A lengyel közlekedésrendészeti főfelügyelet azt állítja, hogy 2015. január 10-én 8 óra 22 perckor Czesław Adam Siekierski autóvezetés közben nem tartotta tiszteletben a lakott területre vonatkozó sebességkorlátozást, mivel 77 km/h sebességgel hajtott, míg az érvényben lévő sebességkorlátozás 50 km/h volt. A főfelügyelet azt is állítja, hogy a részére küldött felhívásra válaszul Czesław Adam Siekierski 2015. január 19-én a közlekedésrendészeti főfelügyeletnek fénymásolatban megküldte európai parlamenti igazolványát, az Európai Parlamentbe való megválasztására vonatkozó igazolást és egy nyilatkozatot, amelyben elismerte, hogy az adott időpontban a gépjárművet ő vezette. A Czesław Adam Siekierskinek felrótt tények az 1979. május 20-i szabálysértési kódex 92a. cikke szerint a közúti közlekedés rendjéről szóló 1997. június 20-i törvény 20. cikkének (1) bekezdésével összefüggésben értelmezve szabálysértésnek minősülnek.

A 2015. szeptember 9-i plenáris ülésen a Parlament elnöke az eljárási szabályzat 9. cikkének (1) bekezdése alapján bejelentette, hogy kézhez kapta a Lengyel Köztársaság főügyészének levelét, melyben Czesław Adam Siekierski mentelmi jogának felfüggesztését kéri.

2015. október 6-án a Parlament elnöke ezt a kérelmet az eljárási szabályzat 9. cikkének (1) bekezdése alapján a Jogi Bizottsághoz utalta. 2015. november 26-án Czesław Adam Siekierski az eljárási szabályzat 9. cikkének (5) bekezdése szerint lemondott a meghallgatáshoz való jogáról.

2. Az Európai Parlament képviselőinek mentelmi jogára vonatkozó jogszabályok és eljárás

Az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 9. cikke a következőképp rendelkezik:

9. cikk

Az Európai Parlament ülésszakainak ideje alatt, az Európai Parlament tagjai:

a) saját államuk területén a parlamentjük tagjaira vonatkozó mentességet élvezik,

b) a többi tagállam területén mentességet élveznek mindenfajta őrizetbe vételre és bírósági eljárásra vonatkozó intézkedés alól.

A mentesség akkor is megilleti a tagokat, amikor az Európai Parlament üléseinek helyére utaznak, illetve onnan visszatérnek.

Nem lehet hivatkozni a mentességre olyan esetben, amikor valamely tagot bűncselekmény elkövetésében tetten érnek, továbbá a mentesség nem akadályozhatja meg az Európai Parlamentet azon jogának gyakorlásában, hogy valamely tagjának mentességét felfüggessze.

Tekintettel arra, hogy a mentelmi jog felfüggesztését Lengyelországban kérik, a 9. cikk első bekezdésének a) pontja alapján a mentelmi jogra vonatkozó lengyel jogot kell alkalmazni. A Lengyel Köztársaság Alkotmánya 105. cikkének (2) bekezdésében és 108. cikkében akként rendelkezik, hogy a képviselők és a szenátorok nem vonhatók büntetőjogi felelősségre annak a kamarának a hozzájárulása nélkül, amelynek tagjai. Az 1996. május 9-i, a képviselői vagy szenátori mandátumok gyakorlásáról szóló lengyel törvény 7b. cikkének (1) bekezdése szerint közvádas bűncselekmények esetében a képviselő vagy a szenátor büntetőjogi felelősségre vonásához való hozzájárulás megadására irányuló indítványt a legfőbb ügyész az igazságügyi miniszter útján terjeszti elő. Ugyanezen törvény 7c. cikkének (1) bekezdése pedig rögzíti, hogy a képviselő vagy a szenátor büntetőjogi felelősségre vonásához való hozzájárulás megadására irányuló indítványt a Szejm vagy a Szenátus elnökének kell megküldeni, aki az indítványt a Szejm vagy a Szenátus eljárási szabályzata értelmében az elbírálásra illetékes szervhez továbbítja, és ezzel egyidejűleg tájékoztatja az indítványról az érintett képviselőt vagy szenátort.

Az Európai Parlament eljárási szabályzata 6. cikkének (1) bekezdése és 9. cikke a következőképp rendelkezik:

6. cikk

A mentelmi jog felfüggesztése

(1) Hatáskörének gyakorlása során a kiváltságok és a mentességek tekintetében a Parlament fellép annak érdekében, hogy demokratikus jogalkotó gyűlésként megőrizze integritását és biztosítsa a képviselők függetlenségét feladataik teljesítése során. A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló kérelmeket az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv 7., 8. és 9. cikke és az e cikkben említett elvek alapján kell értékelni.

(...)

9. cikk

A mentelmi joggal kapcsolatos eljárások

(1) A tagállamok illetékes hatóságai által benyújtott, egy képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló, illetve egy jelenlegi vagy volt képviselő által benyújtott, a kiváltságok és mentességek fenntartására irányuló, az elnökhöz intézett kérelmét a Parlament plenáris ülésén jelentik be, és az illetékes bizottsághoz utalják.

A képviselőt, illetve a volt képviselőt képviselheti egy másik képviselő. A kérelmet nem nyújthatja be másik képviselő az érintett képviselő hozzájárulása nélkül.

(2) A bizottság a mentelmi jog felfüggesztésére, illetve a kiváltságok és a mentességek fenntartására irányuló kérelmeket haladéktalanul, de összetettségükre figyelemmel vizsgálja meg.

(3) A bizottság indokolt határozati javaslatot tesz, amelyben a mentelmi jog felfüggesztésére, illetve a kiváltságok és a mentességek fenntartására irányuló kérelem elfogadására vagy elutasítására tesz ajánlást.

(4) A bizottság felkérheti az érintett hatóságot, hogy a mentelmi jog felfüggesztésével, illetve fenntartásával kapcsolatos véleménye kialakításához szükséges bármely információt vagy felvilágosítást bocsásson rendelkezésére.

(5) Az érintett képviselő lehetőséget kap a meghallgatásra és az általa a tárgyhoz tartozónak ítélt bármely iratot vagy egyéb írásos bizonyítékot előterjeszthet. Képviseletében másik képviselő is eljárhat.

A képviselő a meghallgatása kivételével nem vehet részt a mentelmi joga felfüggesztésére vagy fenntartására irányuló kérelemmel kapcsolatos vitán.

A képviselőt a bizottság elnöke hívja meg a meghallgatásra, a nap és az időpont megjelölésével. A képviselő lemondhat a meghallgatáshoz való jogáról.

Ha a képviselő a meghívás ellenére nem vesz részt a meghallgatáson, úgy kell tekinteni, hogy lemondott a meghallgatáshoz való jogáról, kivéve, ha az okok megjelölésével kimenti magát a javasolt napon és időpontban rendezett meghallgatáson való részvétel alól. A bizottság elnöke dönt abban a kérdésben, hogy a megjelölt okokra tekintettel elfogadja-e a kimentés iránti kérelmet; e tekintetben fellebbezésnek helye nincs.

Ha a bizottság elnöke helyt ad a kimentés iránti kérelemnek, új nap és időpont megjelölésével meghívja a képviselőt a meghallgatásra. Ha a képviselő nem tesz eleget a meghallgatásra kapott második meghívásnak, az eljárás a képviselő meghallgatása nélkül folytatódik. Kimentésre vagy meghallgatásra irányuló további kérelem nem fogadható el.

(...)

(7) A bizottság az érintett hatóság hatáskörére és a kérelem elfogadhatóságára vonatkozóan indokolással alátámasztott véleményt adhat, de semmiképpen nem nyilatkozhat a képviselő bűnösségével, illetve ártatlanságával kapcsolatban, sem arról, hogy a neki tulajdonított vélemény vagy cselekedetek indokolttá tesznek-e büntetőeljárást, még abban az esetben sem, ha a kérelem vizsgálata során a tényállásról részletes tudomást szerez.

(...)

3. A javasolt határozat indokolása

A fenti tények alapján ebben az ügyben az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 9. cikkét kell alkalmazni. E rendelkezés szerint a képviselők saját államuk területén a parlamentjük tagjaira vonatkozó mentességet élvezik. Ezzel összefüggésben a lengyel alkotmány 105. cikkének (2) bekezdése és 108. cikke rögzítik, hogy a Szejm vagy a Szenátus tagjával szemben nem indítható büntetőeljárás annak a kamarának az előzetes engedélye nélkül, amelynek a képviselő vagy a szenátor a tagja. Ennek megfelelően az Európai Parlament határozatára van szükség azzal kapcsolatban, hogy Czesław Adam Siekierskivel szemben indítható-e büntetőeljárás.

Annak eldöntése során, hogy egy adott ügyben felfüggeszti-e egy képviselő mentelmi jogát vagy sem, az Európai Parlament saját állandó elveit alkalmazza. Ezen elvek egyike, hogy a mentelmi jogot rendszerint felfüggesztik, ha a bűncselekményre a 7. jegyzőkönyv 9. cikke irányadó, feltéve hogy nem áll fenn a fumus persecutionis esete, azaz komoly és megalapozott gyanú arra vonatkozóan, hogy az ügyet a képviselőnek szánt politikai kár okozása céljából nyújtották volna be a bírósághoz.

Ebben az esetben a Czesław Adam Siekierski mentelmi jogának felfüggesztése iránti kérelmet egy feltételezett szabálysértéssel – a lakott területre vonatkozó sebességkorlátozás túllépésével – kapcsolatban terjesztették elő. Az ügyiratokból úgy tűnik, hogy Czesław Adam Siekierski elismerte, hogy a kérdéses időpontban a gépjárművet ő vezette, bár a vonatkozó formanyomtatványon elmulasztotta feltüntetni, hogy a bírság fizetését elfogadja vagy megtagadja-e. Az ügy körülményei alapján úgy tűnik, hogy a feltételezett szabálysértés és az abból eredő büntetőjogi felelősségre vonás nyilvánvalóan nem áll semmilyen kapcsolatban Czesław Adam Siekierski európai parlamenti képviselői tisztségével, és hogy nincs bizonyíték fumus persecutionis fennállására sem.

4. Következtetés

A fenti megfontolások alapján, továbbá az eljárási szabályzat 9. cikkének (3) bekezdése szerint a Jogi Bizottság azt javasolja, hogy az Európai Parlament függessze fel Czesław Adam Siekierski parlamenti mentelmi jogát.

ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYEAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Az elfogadás dátuma	11.1.2016
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	14 0 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Joëlle Bergeron, Marie-Christine Boutonnet, Laura Ferrara, Mary Honeyball, Dietmar Köster, Gilles Lebreton, António Marinho e Pinto, Julia Reda, Evelyn Regner, Pavel Svoboda
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Pascal Durand, Heidi Hautala, Sylvia-Yvonne Kaufmann, Constance Le Grip, Virginie Rozière

• [1]  A Bíróság 1964. május 12-i ítélete, Wagner kontra Fohrmann és Krier, C-101/63, ECLI:EU:C:1964:28; a Bíróság 1986. július 10-i ítélete, Wybot kontra Faure és társai, C-149/85, ECLI:EU:C:1986:310; a Törvényszék 2008. október 15-i ítélete, Mote kontra Európai Parlament, T-345/05, ECLI:EU:T:2008:440; a Bíróság 2008. október 21-i ítélete, Marra kontra De Gregorio és Clemente, C-200/07 és C-201/07, ECLI:EU:C:2008:579; a Törvényszék 2010. március 19-i ítélete, Gollnisch kontra Európai Parlament, T-42/06, ECLI:EU:T:2010:102; a Bíróság 2011. szeptember 6-i ítélete, Patriciello, C‑163/10, ECLI: EU:C:2011:543; a Törvényszék 2013. január 17-i ítélete, Gollnisch kontra Parlament, T-346/11 és T-347/11, ECLI:EU:T:2013:23.