AJÁNLÁS az egyrészről Kanada, másrészről az Európai Unió és tagállamai közötti átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás (CETA) megkötéséről szóló tanácsi határozat tervezetéről

30.1.2017 - (10975/2016 – C8-0438/2016 – 2016/0205(NLE)) - ***

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság
Előadó: Artis Pabriks

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

az egyrészről Kanada, másrészről az Európai Unió és tagállamai közötti átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás (CETA) megkötéséről szóló tanácsi határozat tervezetéről

(10975/2016 – C8-0438/2016 – 2016/0205(NLE))

(Egyetértés)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (10975/2016),

–  tekintettel az egyrészről Kanada, másrészről az Európai Unió és tagállamai közötti átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás (CETA) tervezetére (10973/2016),

–  tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 43. cikkének (2) bekezdésével, 91. cikkével, 100. cikkének (2) bekezdésével, 153. cikkének (2) bekezdésével, 192. cikkének (1) bekezdésével, 207. cikkének (4) bekezdésével, 218. cikke (6) bekezdése második albekezdése a) pontjának v. alpontjával és 218. cikkének (7) bekezdésével összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C8-0438/2016),

–  tekintettel eljárási szabályzata 99. cikke (1) és (4) bekezdésére és 108. cikkének (7) bekezdésére,

–  tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság ajánlására és a Külügyi Bizottság, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, valamint a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A8-0009/2017),

1.  egyetért a megállapodás megkötésével;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok, illetve Kanada kormányának és parlamentjének.

INDOKOLÁS

Az EU és Kanada között az átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodásról (CETA) a 2009. május 6-i prágai EU–Kanada-csúcstalálkozón elkezdett tárgyalásokat a 2014. szeptember 26-i ottawai EU–Kanada-csúcstalálkozón zárták le. A 2016. február 29-én befejezett jogi felülvizsgálat során további változtatásokat eszközöltek rajta, különösen a beruházási fejezeten.

A CETA az első nagy szabadkereskedelmi megállapodás, amelyet az EU egy másik szilárd OECD-gazdasággal kötött. Egyben az EU és Kanada között megkötött megállapodások közül a legambiciózusabb. A CETA-nak köszönhetően az európai vállalatokat Kanada a kereskedelmi partnereinek valaha kínált legjobb elbánásban részesíti, így az uniós gazdasági szereplők egyenlő versenyfeltételeket élveznek majd a kanadai piacon.

Kanada az Európai Unió erős kereskedelmi és befektetési partnere. Ugyanakkor Kanada olyan stratégiai partner is, amellyel – a közös értékrend és érdekek mentén – történelmünk egy része is közös. Az Unió fő kereskedelmi partnerei között Kanada a 12. helyen van. Kanada számára pedig az EU (az Egyesült Államok után) a második legfontosabb kereskedelmi partner. Kanada a negyedik legnagyobb befektető az EU-ban. 2015-ben az EU 28.3 milliárd EUR értékben importált Kanadából, míg az oda exportált áru értéke elérte a 35,2 milliárd EUR összeget, és ez várhatóan több mint 20%-kal fog növekedni, mikor a megállapodás teljes mértékben végrehajtásra kerül.

Árukereskedelem A CETA első naptól kezdve az EU-ból származó termékek utáni majdnem minden vámot eltöröl 400 millió EUR értékben. Ugyanakkor a szabad piaci hozzáférés bizonyos mértékig korlátozva van, többek között néhány mezőgazdasági termék, állami szolgáltatás, audiovizuális és fuvarozási szolgáltatás esetében. Számos, érzékeny helyzetűnek tekintett mezőgazdasági terméket (pl. tejtermékeket) kvóták szerint kínálnak vagy teljes mértékben kizárnak a megállapodásból (baromfit és tojást).

A tarifák csökkentése mellett a megállapodás más olyan intézkedéseket is előír, amelyeknek köszönhetően a termelőkre háruló költségek csökkennek, mint például az ún. „megfelelőségértékelési bizonyítványok” az elektromos termékektől a játékokig különféle termékek hosszú sora esetében. Például ha egy európai cég játékokat szeretne exportálni, elég lesz egyszer, Európában teszteltetni a terméket ahhoz, hogy egy Kanadában érvényes bizonyítványt kapjon, időt és pénzt takarítva meg ezáltal.

A szolgáltatások kereskedelme A CETA új és jobb piacra jutást jelent az európai szolgáltatók számára, a tengeri, távközlési és mérnöki szolgáltatásoktól kezdve a környezetvédelmi és könyvelési szolgáltatásokig, amelyek terén az EU-s vállalatok a világ legjobbjai között vannak. Könnyebbé válik a szolgáltatások nyújtói számára az EU és Kanada között utazni az ügyfelekkel való kapcsolattartás érdekében. A CETA megteremti a szakmai képesítések kölcsönös elismerésének kereteit is, például építészmérnökök esetében.

A megállapodással az EU első ízben egyezik bele piacának a szolgáltatási ágazatban negatív lista alapján történő megnyitásába: ez azt jelenti, hogy a kifejezetten kizárt szolgáltatások kivételével minden más szolgáltatás piaca liberalizálva van. A kizárások olyan állami szolgáltatásokra vonatkoznak, mint például az egészségügyi és más szociális szolgáltatások, akárcsak a vízellátás, az audiovizuális szolgáltatások, illetve némelyik légi szolgáltatás.

Közbeszerzés Kanada kormányzati beszerzéseit nagyobb mértékben nyitotta meg az uniós vállalatok előtt, mint bármely más kereskedelmi partnere vonatkozásában. Az európai vállalatok ajánlatot tehetnek majd áruk és szolgáltatások nyújtására nem csupán szövetségi szinten, hanem a kanadai tartományok és önkormányzatok szintjén is – ez a lehetőség eddig csak kanadai vállalkozások számára volt elérhető. Kanada tartományi szintű közbeszerzési piacát a szövetségi szintű duplájára becsülik. Kanada abba is beleegyezett, hogy növeli az átláthatóságot azáltal, hogy minden közbeszerzési eljárását egy közös beszerzési honlapon hirdeti meg. A kisebb vállalkozások számára a nemzetközi piacokra való bejutás szempontjából az információhoz jutás képezi az egyik legnagyobb akadályt, tehát ez különös jelentőséggel bír az európai kkv-k számára.

Földrajzi jelzések

A kereskedelmi tárgyalások során az EU-nak komoly offenzív érdeke volt a földrajzi jelzések és a nagyobb értékű különlegességek (mint például a német Bayerisches Bier vagy az olasz Mortadella Bologna) fokozottabb védelme. Végső soron Kanada beleegyezett abba, hogy több mint 140 európai élelmiszer- és italtermék földrajzi eredetmegjelölése számára nyújtson az EU-ban biztosított szinttel egyenlő védelmet. A CETA biztosítja, hogy az adott névvel csak eredeti termékeket lehessen Kanadában forgalmazni. Az adott földrajzi jelzések listáját a megállapodás 20A. melléklete tartalmazza, és e lista később további földrajzi jelzésekkel is kiegészülhet.

Befektetés A Lisszaboni Szerződés óta a CETA volt az EU első gazdasági megállapodása, amely teljes beruházási fejezetet tartalmaz, kitérve minden releváns befektetésvédelmi előírásra. Egy intenzív nyilvános vitát és az Európai Parlamentnek a beruházó és állam közötti vitarendezést (ISDS) egyértelműen ellenző álláspontját követően 2015 szeptemberében a Bizottság új beruházásvédelmi megközelítést terjesztett elő, amelyet a kanadai kormány teljes mértékben átvett. A CETA bevezeti ezt a beruházási vitákkal foglalkozó bírósági rendszert, illetve a beruházásvédelemről szóló megerősített szabályokat. Garantálja az európai uniós kormányok azon jogát, hogy polgáraik érdekében szabályozzanak, miközben ösztönzi a külföldi befektetőket azáltal, hogy beruházásaikat védelmezi. Az új rendszer a befektetési viták megoldását is méltányosabbá és átláthatóbbá teszi. Mint ilyen jelentős lépésként szolgál az EU globális beruházási bíróságra vonatkozó végső célja felé.

Közös értelmező okmány

Az aláírás idején Kanada, illetve az Európai Unió és tagállamai közös értelmező okmányt fogadott el. A szerződések jogáról szóló bécsi egyezmény 31. cikke értelmében

ez az eszköz nyilatkozatot tartalmaz arra nézve, hogy a felek miben állapodtak meg több olyan CETA-előírásban, amelyek nyilvános vita és aggodalom tárgyát képezték, és megállapodás szerint értelmezi ezeket. Ide tartozik az, hogy a CETA hogyan érinti a kormányzatok azon jogát, hogy közérdeket szolgáló szabályokat fogadjanak el, továbbá ide tartoznak a beruházásvédelemre és a vitarendezésre, valamint a fenntartható fejlesztésre, a munkavállalói jogokra és a környezetvédelemre vonatkozó rendelkezések. Mint ilyen, az okmány a megállapodás szerves részét képezi.

Következtetés

Az EU-val eddig szabadkereskedelmi megállapodást kialkudó gazdasági erők között Kanada a legfejlettebb. A végleges megállapodás az EU számára komoly gazdasági értékkel bíró, kiegyensúlyozott és átfogó eredmény, amely teljes mértékben megfelel a tárgyalási megbízásban foglaltaknak, illetve az Európai Parlament által elfogadott állásfoglalásnak[1]. Hozzájárul a nagyon is szükséges növekedés serkentéséhez és a munkahelyteremtéshez, miközben teljes mértékben fenntartja a magas európai standardokat olyan területeken, mint például a környezetvédelem és a munkaügyi jogok. Sok újdonságot is tartalmaz: Kanada ezt megelőzően még egyetlen kereskedelmi partner számára sem tett a földrajzi jelzésekre, a hajók és bizonyos tengeri szolgáltatások piacra jutására vonatkozó engedményeket. Ugyanakkor az eredmény az EU különleges érzékeny érdekeit is védi, nem utolsósorban a mezőgazdasági vagy közszolgálati ágazatokban.

A gazdasági szempontokon túlmenően a megállapodás geopolitikai jelentőséggel is bír, minthogy erősíteni fogja az EU és egyik legszorosabb szövetségese kapcsolatait.

Az előadó ezért teljes mértékben ajánlja az egyetértés megadását a megállapodáshoz.

• [1]  Az Európai Parlament 2011. június 8-i állásfoglalása

VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről (29.11.2016)

a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részére

az egyrészről Kanada, másrészről az Európai Unió és tagállamai közötti átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás (CETA) megkötéséről szóló tanácsi határozat tervezetéről
(10975/2016 – C8-0438/2016 – 2016/0205(NLE))

A vélemény előadója: Charles Tannock

RÖVID INDOKOLÁS

Az átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás jelentős mértékben meg fogja erősíteni az EU–Kanada kapcsolatokat, és fontos eszköze a 21. századi világkereskedelmi szabványok átalakítására irányuló uniós erőfeszítéseknek.

Kanada és az EU egyaránt szilárdan elkötelezett támogatói a demokráciának, az alapvető szabadságoknak, az emberi jogok védelmének, a liberális és nyitott kereskedelemnek, illetve a multilateralizmusnak. Kanada nemcsak az Unió stratégiai partnere 1996 óta, hanem fontos szövetségese is a nemzetközi színtéren. Kanada és az EU szorosan együttműködik az éghajlatváltozás, az emberi jogok, az energiabiztonság, a konfliktusmegoldás és a kényszermigráció jelentette globális kihívások megoldása érdekében. Kanada rendszeresen hozzájárul az Unió polgári és katonai KBVP-misszióihoz, illetve a NATO fontos szövetségese is. A CETA megkötése egyértelmű jele lenne annak, hogy a transzatlanti kapcsolat továbbra is fontos és életképes még azokban az időkben is, mikor mindkét fél figyelme egyre inkább Ázsia és a világ más régiói felé fordul.

A CETA a legkorszerűbb szabadkereskedelmi egyezmény, amelyről az EU valaha tárgyalt. A fenntartható fejlődésről, a munkaügyről és a környezetről is tartalmaz fejezeteket, amelyekben ambiciózus kötelezettségvállalások szerepelnek a környezetvédelemmel és a munkavállalók jogaival kapcsolatban. A megállapodás olyan intézkedéseket is tartalmaz, amelyek biztosítják, hogy a vállalkozások, a szakszervezetek, a civil társadalmi szervezetek és a polgárok is részt vegyenek a társadalmi és környezetvédelmi rendelkezések, valamint az egyezmény egészének végrehajtásában. A CETA továbbá a beruházó és az állam közötti viták rendezésének módját is forradalmasította. A korábbi választottbírósági rendszert egy új, a beruházási vitákkal foglalkozó állandó bírósági rendszer – amelynek bíráit az európai és a kanadai hatóságok nevezik majd ki – és fellebbezési mechanizmus fogja felváltani. Éppen ezért a CETA megkötése elengedhetetlen lépés lenne egy igazságosabb, fenntarthatóbb, szabályokon alapuló globális kereskedelem felé vezető úton. Azokban az időkben, amikor az új hatalmak megjelenése a nemzetközi színtéren egyre inkább megkérdőjelezi a Nyugat képességét a globális normák és szabványok formálására, a CETA megkötése megerősítené az Unió kulcsfontosságú globális partnerként betöltött szerepét.

A CETA-t egy stratégiai partnerségi megállapodás is kíséri, amelynek célja a kétoldalú együttműködés megerősítése az olyan területeken, mint a kül- és biztonságpolitika, a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelem, a fenntartható fejlődés, a kutatás és a kultúra. E két egyezmény együtt lehetővé teszi majd az EU–Kanada kapcsolatok további megerősödését, ami a polgárok számára számos előnnyel járna az Atlanti-óceánon innen és túl. Az USA-val és Mexikóval folytatott jelenlegi kereskedelmi tárgyalások fényében a CETA jelenti az első lépést egy nagyobb, észak-atlanti szabadkereskedelmi övezet irányába.

A CETA sikeres megkötéséből eredő politikai és gazdasági előnyökre és a globális kereskedelem szabályaihoz való pozitív hozzájárulására való tekintettel az előadó javasolja, hogy a Külügyi Bizottság ajánlja e megállapodás jóváhagyását.

******

A Külügyi Bizottság felkéri a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy javasolja az Európai Parlament számára az egyrészről Kanada, másrészről az Európai Unió és tagállamai közötti átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás (CETA) megkötéséről szóló tanácsi határozat tervezetének jóváhagyását.

ELJÁRÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRAFELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

Cím	Az egyrészről Kanada, másrészről az Európai Unió és tagállamai közötti átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás megkötése
Hivatkozások	10975/2016 – C8-0438/2016 – COM(2016)0443 – 2016/0205(NLE)
Illetékes bizottság	INTA
Véleményt nyilvánított        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	AFET 21.11.2016
A vélemény előadója        A kijelölés dátuma	Charles Tannock 8.9.2016
Vizsgálat a bizottságban	14.11.2016
Az elfogadás dátuma	29.11.2016
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	27 12 14
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Lars Adaktusson, Nikos Androulakis, Petras Auštrevičius, Amjad Bashir, Goffredo Maria Bettini, Elmar Brok, James Carver, Fabio Massimo Castaldo, Georgios Epitideios, Knut Fleckenstein, Eugen Freund, Sandra Kalniete, Afzal Khan, Janusz Korwin-Mikke, Andrey Kovatchev, Eduard Kukan, Ilhan Kyuchyuk, Ryszard Antoni Legutko, Arne Lietz, Barbara Lochbihler, Andrejs Mamikins, Ramona Nicole Mănescu, Jean-Luc Mélenchon, Vincent Peillon, Alojz Peterle, Tonino Picula, Cristian Dan Preda, Sofia Sakorafa, Jacek Saryusz-Wolski, Alyn Smith, Jaromír Štětina, Charles Tannock, László Tőkés, Ivo Vajgl, Elena Valenciano, Hilde Vautmans
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Laima Liucija Andrikienė, Brando Benifei, Luis de Grandes Pascual, Mariya Gabriel, Ana Gomes, Takis Hadjigeorgiou, Marek Jurek, Antonio López-Istúriz White, Urmas Paet, Soraya Post, Igor Šoltes, Renate Sommer, Bodil Valero, Marie-Christine Vergiat, Janusz Zemke, Željana Zovko
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)	Michel Reimon

VÉLEMÉNY a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részéről (8.12.2016)

a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részére

az egyrészről Kanada, másrészről az Európai Unió és tagállamai közötti átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás (CETA) megkötéséről szóló tanácsi határozat tervezetéről
(10975/2016 – C8-0438/2016 – 2016/0205(NLE))

A vélemény előadója: Georgi Pirinski

RÖVID INDOKOLÁS

A CETA meghatározó végeredményeként a tisztességes munkahelyek létrehozását, a kiegyensúlyozott bérnövekedést és a vállalkozási lehetőségek bővülését kell kitűzni. Ami azonban a tisztességes munkahelyek teremtését illeti, a való világ modelljeiből nyert tapasztalati tények azt mutatják, hogy az uniós foglalkoztatás bővülése egy 6–10 éves végrehajtási időszakban legjobb esetben sem haladja meg a 0,018%-ot. Sőt, az e modelleken alapuló, közelmúltbeli tanulmányok továbbá összességében 204 000 uniós álláshely megszűnését vetítik előre, ebből 45 000-ét Franciaországban, 42 000-ét Olaszországban és 19 000-ét Németországban. Ráadásul a 2011. évi fenntarthatósági hatásvizsgálat jelentős ágazati elmozdulásokat mutat, ami adott esetben a hosszú távú munkanélküliség fokozódásához vezethet.

A béreket illetően a bizonyítékok arra utalnak, hogy a megállapodás elősegítené a képzetlen és a képzett munkavállalók közötti bérszakadék növekedését, azaz az egyenlőtlenségek és a társadalmi feszültségek bővülését. Ezenfelül a nemzeti jövedelem tekintetében jelentős újraelosztási hatást vetítenek előre az Unió számára, amely 0,66%-os növekedést jelentene a tőketulajdonosok javára, és tovább növelné a társadalmi egyenlőtlenségeket.

A megállapodás nem tartalmaz a kkv-kat támogató egyedi intézkedéseket magában foglaló fejezetet. Jelenleg 20,9 millió uniós kkv létezik (ezek 93%-a 10-nél kevesebb főt foglalkoztat), de csupán 619 000 folytat az Unión kívüli exporttevékenységet. A CETA által létrehozott liberalizált környezetben e kkv-k ki lesznek szolgáltatva az észak-amerikai transznacionális óriásvállalatok teljes versenyerejének, ami az általuk biztosított 90 millió munkahelyet (a teljes foglalkoztatás 67%-át) sodorja veszélybe.

Noha a CETA külön fejezetet tartalmaz a kereskedelemről és a munkáról, egyértelmű különbség mutatkozik a beruházók, illetve a munkavállalók érdekei és jogai számára előirányzott védelem között. Az ICS rendszer révén a beruházóknak biztosított privilegizált jogállás éles ellentétben áll a munkavállalók érdekeinek és jogainak védelmére szánt konzultációs mechanizmussal.

Kanada továbbá ez idáig nem ratifikálta a szervezkedési és a kollektív tárgyalási jogról szóló ILO-egyezményt, és továbbra sem rendelkezik szankcionálási rendszerrel a munkaügyi és szociális jogok és jogszabályok megsértésének eseteire vonatkozóan.

Az észak-észak közötti kereskedelem könnyítése bizonyítottan együtt jár a kereskedelem fejlett –ez esetben főként afrikai – országokról való máshová való átterelődésére. Ez különösen káros, mivel elengedhetetlen előmozdítani az ENSZ 2030-ra szóló fenntartható fejlesztési céljait, minthogy ez az egyetlen módja a fejlett és a fejlődő országok közötti, növekvő egyenlőtlenségek enyhítésének és a gyorsan fokozódó migrációs nyomás visszatartásának.

Továbbra is súlyos kételyek merülnek fel az ICS-záradék hatályos uniós joggal való összeegyeztethetősége, valamint az ideiglenes alkalmazás elve kapcsán.

Ennélfogva a bizottság kénytelen arra kérni a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságot, hogy ne adja egyetértését a megállapodáshoz.

******

A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság felkéri a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy javasolja a Parlamentnek, hogy ne adja egyetértését az egyrészről Kanada, másrészről az Európai Unió és tagállamai közötti átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló javaslathoz.

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG ELJÁRÁSA

Cím	Az egyrészről Kanada, másrészről az Európai Unió és tagállamai közötti átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás megkötése
Hivatkozások	10975/2016 – C8-0438/2016 – COM(2016)0443 – 2016/0205(NLE)
Illetékes bizottság	INTA
Véleményt nyilvánított        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	EMPL 24.11.2016
A vélemény előadója        A kijelölés dátuma	Georgi Pirinski 9.11.2016
Vizsgálat a bizottságban	29.11.2016
Az elfogadás dátuma	8.12.2016
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	27 24 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Laura Agea, Brando Benifei, Mara Bizzotto, Vilija Blinkevičiūtė, Enrique Calvet Chambon, David Casa, Ole Christensen, Martina Dlabajová, Czesław Hoc, Agnes Jongerius, Rina Ronja Kari, Jan Keller, Ádám Kósa, Agnieszka Kozłowska-Rajewicz, Jean Lambert, Patrick Le Hyaric, Jeroen Lenaers, Verónica Lope Fontagné, Javi López, Thomas Mann, Dominique Martin, Anthea McIntyre, João Pimenta Lopes, Georgi Pirinski, Marek Plura, Sofia Ribeiro, Maria João Rodrigues, Claude Rolin, Anne Sander, Sven Schulze, Romana Tomc, Yana Toom, Ulrike Trebesius, Marita Ulvskog, Renate Weber, Jana Žitňanská
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Daniela Aiuto, Maria Arena, Georges Bach, Deirdre Clune, Karima Delli, Tania González Peñas, Edouard Martin, Evelyn Regner, Joachim Schuster, Monika Vana, Tom Vandenkendelaere, Flavio Zanonato, Gabriele Zimmer
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk, (2) bekezdés)	John Stuart Agnew, Hannu Takkula

VÉLEMÉNY a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részéről (13.1.2017)

a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részére

az egyrészről Kanada, másrészről az Európai Unió és tagállamai közötti átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás (CETA) megkötéséről szóló tanácsi határozat tervezetéről
(10975/2016 – C8-0438/2016 – 2016/0205(NLE))

A vélemény előadója: Bart Staes

A Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság felkéri a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy javasolja az Európai Parlamentnek, hogy adja egyetértését az egyrészről Kanada, másrészről az Európai Unió és tagállamai közötti átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás (CETA) megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló javaslathoz.

ELJÁRÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRAFELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

Cím	Az egyrészről Kanada, másrészről az Európai Unió és tagállamai közötti átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás megkötése
Hivatkozások	10975/2016 – C8-0438/2016 – COM(2016)0443 – 2016/0205(NLE)
Illetékes bizottság	INTA
Véleményt nyilvánított        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	ENVI 24.11.2016
A vélemény előadója        A kijelölés dátuma	Bart Staes 10.11.2016
Az elfogadás dátuma	12.1.2017
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	40 24 1
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Margrete Auken, Pilar Ayuso, Zoltán Balczó, Ivo Belet, Simona Bonafè, Biljana Borzan, Lynn Boylan, Birgit Collin-Langen, Mireille D’Ornano, Miriam Dalli, Angélique Delahaye, Jørn Dohrmann, Ian Duncan, Stefan Eck, Bas Eickhout, Francesc Gambús, Elisabetta Gardini, Gerben-Jan Gerbrandy, Julie Girling, Sylvie Goddyn, Françoise Grossetête, György Hölvényi, Anneli Jäätteenmäki, Jean-François Jalkh, Benedek Jávor, Kateřina Konečná, Giovanni La Via, Peter Liese, Norbert Lins, Valentinas Mazuronis, Miroslav Mikolášik, Massimo Paolucci, Gilles Pargneaux, Bolesław G. Piecha, Pavel Poc, Frédérique Ries, Michèle Rivasi, Annie Schreijer-Pierik, Claudiu Ciprian Tănăsescu, Ivica Tolić, Nils Torvalds, Tiemo Wölken, Damiano Zoffoli
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Guillaume Balas, Nicola Caputo, Albert Deß, Herbert Dorfmann, Anne-Marie Mineur, Gabriele Preuß, Jasenko Selimovic, Bart Staes, Tibor Szanyi, Mihai Ţurcanu, Tom Vandenkendelaere
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)	Burkhard Balz, Paul Brannen, Soledad Cabezón Ruiz, Nessa Childers, Jussi Halla-aho, Heidi Hautala, Anja Hazekamp, Sajjad Karim, Sorin Moisă, Evelyn Regner, Jana Žitňanská

ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Cím	Az egyrészről Kanada, másrészről az Európai Unió és tagállamai közötti átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás megkötése
Hivatkozások	10975/2016 – C8-0438/2016 – COM(2016)0443 – 2016/0205(NLE)
A konzultáció időpontja / Az egyetértésre irányuló kérelem időpontja	31.10.2016
Illetékes bizottság        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	INTA 21.11.2016
Véleménynyilvánításra felkért bizottságok        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	AFET 21.11.2016	EMPL 24.11.2016	ENVI 24.11.2016
Előadók:        A kijelölés dátuma	Artis Pabriks 13.7.2016
Vizsgálat a bizottságban	31.8.2016	12.10.2016	10.11.2016	29.11.2016
	23.1.2017
Az elfogadás dátuma	24.1.2017
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	25 15 1
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Laima Liucija Andrikienė, Maria Arena, Tiziana Beghin, David Borrelli, David Campbell Bannerman, Salvatore Cicu, Marielle de Sarnez, Santiago Fisas Ayxelà, Christofer Fjellner, Eleonora Forenza, Karoline Graswander-Hainz, Heidi Hautala, Yannick Jadot, Bernd Lange, David Martin, Emmanuel Maurel, Emma McClarkin, Anne-Marie Mineur, Sorin Moisă, Alessia Maria Mosca, Franz Obermayr, Artis Pabriks, Franck Proust, Godelieve Quisthoudt-Rowohl, Inmaculada Rodríguez-Piñero Fernández, Tokia Saïfi, Matteo Salvini, Marietje Schaake, Helmut Scholz, Joachim Schuster, Joachim Starbatty, Adam Szejnfeld, Hannu Takkula, Iuliu Winkler, Jan Zahradil
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Eric Andrieu, Bendt Bendtsen, Edouard Ferrand, Seán Kelly, Ramon Tremosa i Balcells
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk, (2) bekezdés)	Laura Agea
A benyújtás dátuma	30.1.2017

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

25	+
ALDE	Marietje Schaake, Hannu Takkula, Ramon Tremosa i Balcells
ECR	David Campbell Bannerman, Emma McClarkin, Joachim Starbatty, Jan Zahradil
ENF	Franz Obermayr
PPE	Laima Liucija Andrikienė, Bendt Bendtsen, Salvatore Cicu, Santiago Fisas Ayxelà, Christofer Fjellner, Seán Kelly, Artis Pabriks, Franck Proust, Godelieve Quisthoudt-Rowohl, Tokia Saïfi, Adam Szejnfeld, Iuliu Winkler
S&D	Bernd Lange, David Martin, Sorin Moisă, Alessia Maria Mosca, Inmaculada Rodríguez-Piñero Fernández

15	–
EFDD	Laura Agea, Tiziana Beghin, David Borrelli
ENF	Edouard Ferrand, Matteo Salvini
GUE/NGL	Eleonora Forenza, Anne-Marie Mineur, Helmut Scholz
S&D	Eric Andrieu, Maria Arena, Karoline Graswander-Hainz, Emmanuel Maurel, Joachim Schuster
VERTS/ALE	Heidi Hautala, Yannick Jadot

1	0
ALDE	Marielle de Sarnez

SZAVAZATHELYESBÍTÉSEK ÉS SZAVAZÁSI SZÁNDÉKOK
–	Franz Obermayr

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodás: