Eljárás : 2016/2144(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0033/2017

Előterjesztett szövegek :

A8-0033/2017

Viták :

PV 13/03/2017 - 13
CRE 13/03/2017 - 13

Szavazatok :

PV 14/03/2017 - 6.11

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2017)0075

JELENTÉS     
PDF 733kWORD 70k
2017. február 8.
PE 594.036v02-00 A8-0033/2017

a nemek közötti egyenlőség előmozdítására szánt uniós támogatásokról

(2016/2144(INI))

Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság

Előadó: Clare Moody

MÓDOSÍTÁSOK
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 INDOKOLÁS
 VÉLEMÉNY a Költségvetési Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Költségvetési Ellenőrző Bizottság részéről
 ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYEAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN
 NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

a nemek közötti egyenlőség előmozdítására szánt uniós támogatásokról

(2016/2144(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2. cikkére és 3. cikke (3) bekezdésének második albekezdésére, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 8. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 23. cikkére,

–  tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletre(1),

–  tekintettel a többéves pénzügyi kerethez csatolt, a nemek közötti egyenlőség érvényesítéséről szóló intézményközi közös nyilatkozatra,

–  tekintettel az Európai Szociális Alapról és az 1081/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1304/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(2),

–  tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra(3),

–  tekintettel „A 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret félidős értékelése/felülvizsgálata – Eredményközpontú uniós költségvetés” című bizottsági közleményre (COM(2016)0603),

–  tekintettel a Bizottság „A Horizont 2020 program 2014. évi éves ellenőrzési jelentése” című szolgálati munkadokumentumára (SWD(2016)0123),

–  tekintettel az „Operatív kiadásokra vonatkozó programnyilatkozatok az Európai Unió 2017-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetési tervezetéhez” című bizottsági munkadokumentumra (COM(2016)0300),

–  tekintettel „A nemek közötti egyenlőség és a nők társadalmi szerepvállalásának növelése: a lányok és nők életének átalakítása az EU külkapcsolati politikáján keresztül (2016–2020)” című közös szolgálati munkadokumentumra (SWD(2015)0182),

–  tekintettel a Bizottság „Stratégiai szerepvállalás a nemek közötti egyenlőségért (2016–2019)” című szolgálati munkadokumentumára (SWD(2015)0278),

–  tekintettel a munka és magánélet közötti egyensúly szempontjából kedvező munkaerőpiaci körülmények megteremtéséről szóló 2016. szeptember 13-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel az Európai Parlament D. Tematikus Főosztálya által 2015-ben közzétett, „A nemek közötti egyenlőségre fordított uniós költségvetés” című tanulmányra és a C. Tematikus Főosztály által 2016-ban közzétett, „A nemek közötti egyenlőségre fordított források felhasználása egyes kiválasztott tagállamokban” című, nyomon követő tanulmányra,

–  tekintettel a Bizottság „A nők és férfiak közötti egyenlőségre vonatkozó stratégia – 2010–2015” című, 2010. szeptember 21-i közleményére (COM(2010)0491),

–  tekintettel az Európai Parlament munkájában a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítéséről szóló 2016. március 8-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel az Európa Tanács jelentésére a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezésről: a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés szakértőinek végleges jelentése – Strasbourg, 2005;

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság jelentésére és a Költségvetési Bizottság és a Költségvetési Ellenőrző Bizottság véleményére (A8-0033/2017),

A.  mivel a nők és a férfiak közötti egyenlőség az Európai Uniónak a Szerződésekben foglalt alapvető értéke; mivel az EUMSZ 8. cikke kimondja, hogy „az Unió tevékenységeinek folytatása során törekszik az egyenlőtlenségek kiküszöbölésére, valamint a férfiak és nők közötti egyenlőség előmozdítására”, és ezzel lefekteti a nemek közötti egyenlőség érvényesítésének elvét;

B.  mivel az Egyesült Nemzetek 2030-ig megvalósítandó 17 fenntartható fejlesztési célja közül az ötödik a nemek közötti egyenlőség, amely mind a 17 célra vonatkozik;

C.  mivel a 2015 decemberében megjelent „Stratégiai szerepvállalás a nemek közötti egyenlőségért (2016–2019)” című bizottsági dokumentum hangsúlyozza a nemek közötti egyenlőség előmozdítására szánt uniós támogatások kulcsszerepét; mivel egyik uniós intézmény sem hajtotta végre következetesen a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezést;

D.  mivel a kiadásokkal és bevételekkel kapcsolatos döntések eltérően hatnak a nőkre és a férfiakra;

E.  mivel „A 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret választások utáni felülvizsgálatának előkészítése: a Parlament észrevételei a Bizottság javaslatát megelőzően” című 2016. július 6-i állásfoglalásában a Parlament támogatja a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésének tényleges beépítését a keretbe;

F.  mivel a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos kérdésekkel az olyan „puha” szakpolitikai területeken, mint amilyen az emberierőforrás-fejlesztés, általában gyakrabban foglalkoznak, mint az olyan „kemény” területeken, mint az infrastruktúra és az ikt, melyek több pénzügyi támogatásban részesülnek;

G.  mivel a szakmai és a magánélet közötti egyensúly megteremtéséhez a gondozással kapcsolatos szabadságra vonatkozó átgondolt rendszerre van szükség, melyhez minőségi, megfizethető és könnyen hozzáférhető, többek között állami gondozási intézményeket kell rendelni, és mivel ezen intézmények költségeit infrastrukturális beruházások részének kell tekinteni; mivel ez a két tényező előfeltétele a nők munkaerőpiaci részvételének, annak, hogy vezető beosztásban dolgozhassanak, illetve részt vehessenek a tudományos életben és a kutatásban, és így előfeltétele a nemek közötti egyenlőségnek is;

H.  mivel az Európai Parlament, az Európai Bizottság és az Európai Tanács közös nyilatkozata arra hív fel, hogy hogy a 2014–2020-as többéves pénzügyi keret során alkalmazandó éves költségvetési eljárások adott esetben a nemek közötti egyenlőséget elősegítő olyan elemeket tartalmazzanak, amelyek vonatkozásában figyelembe veszik, hogy az Unió átfogó pénzügyi kerete milyen módon járul hozzá a nemek közötti fokozottabb egyenlőséghez és hogyan biztosítja a nemek közötti egyenlőség érvényesítését; mivel ennek ellenére fokozni kell a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésére vonatkozó erőteljes elkötelezettséget, mivel eddig a meglévő szakpolitikák minimális szinten kerültek végrehajtásra, és nem különítettek el elegendő költségvetési forrást a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos kérdésekre;

I.  mivel a 2008-as válság óta a közéleti vitákban és a politikai programokban mind uniós, mind nemzeti szinten nyilvánvaló a nemek közötti egyenlőség kérdésének hátrébb sorolása; mivel a válság által kikényszerített költségvetési konszolidáció és költségvetési megszorítások valószínűleg tovább csökkentik a nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó stratégiák és szervek rendelkezésére álló forrásokat;

J.  mivel e kritikus pillanatban, amikor az Unió bizalmi válsággal küzd, valamennyi uniós intézménynek prioritásként kellene kezelnie a pénzügyeik teljes átláthatóságának biztosítását, és ezt nem lenne szabad figyelmen kívül hagyniuk;

K.  mivel a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének (EIGE) a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó 2015. évi mutatója szerint Európában a nemek közötti egyenlőség célkitűzése még mindig távol áll a megvalósítástól;

L.  mivel a nemek közötti egyenlőség egyik legsokatmondóbb mércéje az egyenlő bérezés; mivel azonban a nők munkaerőpiaci részvételének növelésére, a férfiak és nők egyenlő mértékű gazdasági függetlenségének biztosítására, a döntéshozatalban a nők és a férfiak közötti egyenlőség előmozdítására, a nemi alapú erőszak elleni küzdelemre és az áldozatok védelmére és támogatására, valamint a nemek közötti egyenlőségnek és a nők jogainak világszerte történő előmozdítására irányuló uniós erőfeszítések és azok eredményei ugyanilyen fontosak;

M.  mivel az Egyesült Nemzetek Szervezete Pekingi Cselekvési Platformja 1995-ben a költségvetés nemi szempontokat figyelembe vevő megközelítésére szólított fel;

Általános észrevételek

1.  üdvözli azt a szándékot, hogy az EUMSZ 8. cikkével összhangban a nemek közötti egyenlőség érvényesítése horizontális szakpolitikai célkitűzésként jelenjen meg az uniós költségvetésben az uniós alapokon és programokon belül;

2.  sajnálja azonban, hogy a nemek közötti egyenlőség és annak általános érvényesítése melletti, magas szintű uniós politikai elkötelezettség még nem tükröződik maradéktalanul az uniós szakpolitikai területek költségvetési forráselosztásában és a kiadásokkal kapcsolatos döntéseiben mint a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés része;

3.  megjegyzi, hogy a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó általános stratégia része, és ezért hangsúlyozza, hogy az uniós intézmények e területen való elkötelezettsége alapvető fontosságú; ezzel összefüggésben sajnálja, hogy a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatban nem fogadtak el uniós stratégiát a 2016–2020-as időszakra vonatkozóan, valamint a nemek közötti egyenlőségről szóló, 2016. június 16-i tanácsi következtetésekre emlékeztetve felkéri a Bizottságot, hogy közleményként való elfogadása révén erősítse meg a „Stratégiai szerepvállalás a nemek közötti egyenlőségért (2016–2019)” című dokumentumát;

4.  hangsúlyozza a költségvetés-tervezés során követendő struktúrák és eljárások fontosságát, és közülük azok módosításának jelentőségét, amelyek bizonyítottan erősítik vagy akaratlanul is előmozdítják a nemek közötti egyenlőtlenséget;

5.  megállapítja, hogy a nemek közötti egyenlőséget figyelembe vevő struktúrák és eljárások kidolgozása érdekében a nemek közötti egyenlőség érvényesítésével és a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezéssel kapcsolatos figyelemfelhívásra és képzésre van szükség;

6.  megjegyzi, hogy egyes uniós programok (például az Európai Szociális Alap (ESZA), a Jogok, egyenlőség és polgárság (2014–2020) program (REC), a Horizont 2020, a II. Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA II), a humanitárius segítségnyújtás, a Fejlesztési Együttműködési Eszköz (DCI), valamint és a demokrácia és az emberi jogok európai eszköze (EIDHR)) a nemek közötti egyenlőséghez kapcsolódó konkrét fellépéseket tartalmaznak, míg mások (például a foglalkoztatás és szociális innováció európai programja (EaSI), a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap (FEAD), az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) és az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA)) hivatkoznak a nemek közötti egyenlőség általános elveire, azonban nagyon kevés program határoz meg egyértelmű célokat és rendelkezik erre elkülönített forrásokkal, vagy biztosít szisztematikus végrehajtást és nyomon követést;

7.  sajnálja, hogy számos program csupán keresztirányú célkitűzésként tartalmazza a nemek közötti egyenlőséget, ami amellett, hogy a nemeket érintő intézkedések mérsékeltebb támogatását eredményezi, majdhogynem ellehetetleníti a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos kérdésekre fordított összegek megbecslését(6);

8.  sajnálja, hogy az uniós finanszírozású programok nagy részének nincsenek a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos, külön költségvetési előirányzattal rendelkező konkrét, célzott fellépései; megállapítja, hogy a nemek közötti egyenlőséget az uniós költségvetési címek alatt politikai célkitűzésként kellene elismerni, és ennek keretében konkretizálni kellene az egyes szakpolitikai célkitűzésekre és fellépésekre szánt összegeket azért, hogy átláthatóbbak legyenek, és a nemek közötti esélyegyenlőségre vonatkozó célkitűzéseket ne szorítsák háttérbe; hasonlóképpen úgy véli, hogy a költségvetési ellenőrző feladatok során jelezni kellene, hogy az uniós költségvetés és annak végrehajtása milyen mértékben segíti elő vagy hátráltatja az egyenlőségre vonatkozó szakpolitikákat;

9.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésére szolgáló eszközöket, például a nemekkel kapcsolatos mutatókat, nemi szempontú hatásvizsgálatokat és a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezést nagyon ritkán használják a szakpolitikák kialakításakor és végrehajtásakor, legyen szó uniós szintről vagy nemzeti intézményekről; sajnálja a nemekkel kapcsolatos átfogó mutatók és a nemek szerint lebontott adatok jelenlegi hiányát, és kiemeli, hogy az EIGE-nek össze kellene fognia a nemekkel kapcsolatos mutatókat, és nemek szerint lebontott adatokat kellene gyűjtenie annak érdekében, hogy egységes képet lehessen kapni az uniós szakpolitikák nemek közötti egyenlőségre gyakorolt hatásáról, valamint hogy ezzel kapcsolatban megfelelő pénzügyi és költségvetési elszámoltathatóságot lehessen megvalósítani; hangsúlyozza, hogy az EIGE alapvető szerepet játszik a statisztikusok és a politikaformálók közötti együttműködés hiányosságainak kezelésében, hogy felhívja a figyelmet az érzékeny adatok gyűjtésével kapcsolatos kihívásokra; ezért ismételten kéri a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos mutatók és statisztikák továbbfejlesztését, annak érdekében, hogy lehetővé váljon az uniós költségvetés nemi szempontú értékelése és a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés ellenőrzése;

10.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a többéves pénzügyi kerethez csatolt, a nemek közötti egyenlőség érvényesítéséről szóló közös nyilatkozat ellenére eddig csekély előrelépés történt ezen a területen;

11.  mély sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a 2014–2020 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keret alapján nem bontakozott ki konkrét célkitűzésekkel, célokkal és forrásokkal rendelkező, a nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó egyértelmű stratégia;

12.  sajnálja, hogy a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatáról 2016. szeptemberben közzétett bizottsági közlemény nem utal a nemek közötti egyenlőség érvényesítésének megvalósítására;

13.  felszólít arra, hogy a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó stratégia és a nemek közötti egyenlőség érvényesítése képezze részét az európai szemeszternek;

14.  hangsúlyozza, hogy az Európai Unió számára tényleges prioritást kell képeznie annak, hogy a megvalósításon kívül a nemek közötti egyenlőség terén elért tényleges eredmények tekintetében is biztosítsa az átláthatóságot és az információkhoz való hozzáférést;

15.  kéri a nemek közötti egyenlőség érvényesítésével kapcsolatos rendelkezések elfogadását olyan szakpolitikai területeken is, amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül a nemek közötti egyenlőséghez, úgymint az ikt, a közlekedés, a vállalkozások és beruházások támogatása vagy az éghajlatváltozás;

16.  úgy véli, hogy az átláthatóság és a demokratikus minőség erősítése érdekében külső szakértők és szervezetek hálózatát kellene bevonni a költségvetési eljárás valamennyi szakaszába, különösen a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés alkalmazása esetében;

A nemek közötti egyenlőség uniós finanszírozása a foglalkoztatás, a szociális ügyek és a befogadás területén az európai strukturális és beruházási alapokon (esb-alapok) keresztül

17.  rámutat arra, hogy a nemek közötti egyenlőséget célzó politika végrehajtásának legjelentősebb pénzügyi támogatói az Unióban az esb-alapok, különösen az ESZA, melynek célja a nők teljes körű munkaerőpiaci integrációjának elősegítése; kiemeli, hogy az 1304/2013/EU rendelet kötelezővé teszi a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítését az ESZA által finanszírozott programok és projektek valamennyi szakaszában, az előkészítéstől a végrehajtáson és a nyomon követésen át az értékelésig;

18.  hangsúlyozza a közszolgáltatások fontosságát a nemek közötti egyenlőség előmozdítása terén; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy törekedjenek a barcelonai célkitűzések megvalósítására annak érdekében, hogy a munka és a magánélet közötti egyensúly mindenki számára valósággá váljon, használják a megfelelő eszközöket és ösztönzőket, ideértve az olyan európai alapokat, mint amilyen az ESZA, az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA), továbbá biztosítsák az ahhoz szükséges szociális infrastruktúrát, hogy minőségi, megfizethető és hozzáférhető gondozást lehessen nyújtani a gyermekek és egyéb eltartottak számára, beleértve az idősebb eltartottakat és fogyatékossággal élő családtagokat; megállapítja, hogy ez a nők munkaerőpiaci részvételének és gazdasági függetlenségének fokozásához vezet majd;

19.  sajnálja, hogy a nőket továbbra is egyenlőtlenségek sújtják a munkahelyeken, például az alacsonyabb foglalkoztatási részvétel, a bérszakadék, az atipikus és részmunkaidős foglalkoztatás nagyobb előfordulási aránya, a rosszabb nyugdíjjogosultságok, a szakmai szegregáció és a lassúbb előrehaladás; hangsúlyozza az ESZA szerepét a diszkrimináció elleni küzdelmet és a munkahelyeken a nemek közötti egyenlőséget előmozdító finanszírozási lehetőségek biztosításában;

20.  sajnálja, hogy a nem fizetett munka a gazdasági hatékonyság fontos eleme, és hogy a hagyományos megközelítés a szociális juttatások kifizetése tekintetében nem veszi figyelembe az olyan nem fizetett munkát, mint például a gyermek- és idősgondozás;

21.  megjegyzi, hogy a „Stratégiai szerepvállalás a nemek közötti egyenlőségért (2016–2019)” című bizottsági szolgálati munkadokumentum szerint a 2014–2020-as időszakban 5,85 milliárd eurót fognak a nemek közötti egyenlőség előmozdítására fordítani, és ennek 1,6 %-át az ESZA „A férfiak és nők közötti egyenlőség valamennyi területen, ideértve a foglalkoztatottságot, a szakmai előrelépést, a munka és a magánélet összeegyeztetését, valamint az egyenlő munkáért járó egyenlő díjazás előmozdítását” elnevezésű konkrét beruházási prioritása kapja;

22.  megjegyzi, hogy az ERFA-forrásoknak továbbra is támogatniuk kellene a gyermek- és idősgondozási, valamint az egyéb állami és magán szociális infrastruktúrákba történő beruházásokat, többek között a munka és a magánélet közötti egyensúly előmozdítása érdekében;

23.  hangsúlyozza az EMVA szerepét a közszolgáltatások és a szociális infrastruktúra számára szükséges források biztosításában a vidéki területeken, valamint a nők földhöz és a beruházásokhoz való hozzáférésének előmozdításában;

24.  felhívja a Bizottságot, hogy javasoljon olyan új célirányos intézkedéseket, amelyek a nők munkaerőpiaci részvételét segítik elő, például egy, az EMVA által finanszírozott konkrét programot, amely a női vállalkozókat segíti;

25.  felhívja a Bizottságot, a tagállamokat, valamint a regionális és a helyi önkormányzatokat, hogy használják ki az esb-alapokban rejlő horizontális finanszírozási lehetőségeket a nemek közötti egyenlőség előmozdítását célzó projektek támogatására; kiemeli az esb-alapokon belül alkalmazott partnerségi elvet, amely pozitívan járul hozzá a nemek közötti egyenlőség helyi szintű érvényesítéséhez;

26.  emlékeztet azon követelmény jelentőségére, mely szerint az operatív programok nyomon követésekor kötelező a nemek szerint bontott mutatók alkalmazása, ahogyan azt az esb-alapokra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1303/2013/EU rendelet is előirányozza, hogy a végrehajtási szakaszban meg lehessen valósítani a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó célkitűzést;

27.  sajnálja, hogy annak ellenére, hogy e területen erőfeszítéseket tettek egy „standard” kialakítására, az esb-alapokon belül még nem alakult ki szisztematikus módszer a nemek közötti egyenlőség érvényesítésének végrehajtására, és nem születtek a nemek közötti egyenlőség érvényesítését szolgáló, átfogó stratégiához kapcsolódó célzott fellépések; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy ahol szükséges, növeljék a nemek közötti egyenlőség értékelésére fordított forrásokat, és következetesen kövessék nyomon a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésének végrehajtását;

28.  emlékeztet arra, hogy az esb-alapokra előzetes feltételrendszer vonatkozik a nemek kérdése tekintetében, amely előírja, hogy a programok előkészítése és végrehajtása során hozzanak rendelkezéseket az érintett személyzet képzéséről és a nemek közötti egyenlőségért felelős szervek bevonásáról; felhívja a Bizottságot e követelmény végrehajtásának biztosítására; felszólít a nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó, tagállami szintű állandó testületek hatékony kiaknázására; ezzel összefüggésben határozottan üdvözli a nemzeti szinten bevált gyakorlatokat, például a nemek közötti egyenlőség érvényesítésének gyakorlatával foglalkozó európai közösség (Gender CoP) elnevezésű svédországi hálózatot; sürgeti a tagállamokat, hogy az esélyegyenlőségi szervek számára biztosítsa a fő feladataik ellátásához szükséges függetlenséget, hatékonyságot, valamint kellő hatáskört és erőforrásokat;

29.  kiemeli annak fontosságát, hogy külön figyelmet és prioritást biztosítsanak a gyermekgondozási intézményeken kívül az oktatási, szociális és egészségügyi szolgáltatásokba történő beruházásokat támogató esb-intézkedéseknek, mivel e szolgáltatások közfinanszírozása nemzeti, regionális és helyi szinten csökkenni fog, és mivel ezzel munkahelyeket lehet teremteni;

30.  azt ajánlja, hogy a többéves pénzügyi keretben több forrást biztosítsanak a szociális infrastruktúráknak és a gyermekek és idősek számára gondozást nyújtó szolgáltatásoknak;

31.  sajnálja, hogy a Jogok, egyenlőség és polgárság 2014–2020 programhoz (REC) tartozó költségvetési sorok nem pontosítják a program egyes céljaihoz rendelt forrásokat, ami nagyon megnehezíti a nemek közötti egyenlőség előmozdítására és a nők elleni erőszak elleni küzdelemre fordított kiadások elemzését;

A nemek közötti egyenlőség uniós finanszírozása az alapvető jogok, az egyenlőség és polgárság területén a 2014–2020-as „Jogok, egyenlőség és polgárság 2014–2020” programon (REC) keresztül

32.  megállapítja, hogy a „Stratégiai szerepvállalás a nemek közötti egyenlőségért (2016–2019)” című bizottsági szolgálati munkadokumentum szerint a nemek közötti egyenlőséghez és a nők elleni erőszak megelőzéséről szóló Daphné programhoz kapcsolódó két célkitűzés a REC-források mintegy 35 %-át teszi ki, míg a nemek közötti egyenlőség az alapvető jogok, az egyenlőség és polgárság területén a 2014–2020-as REC programon keresztül 439,5 millió eurós költségvetéssel rendelkezik; rámutat, hogy a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó célkitűzéshez képest a források nagyobb részét a Daphné program célkitűzéséhez rendelik; sajnálatosnak tartja mindazonáltal, hogy a Daphné programnak nincsen külön költségvetési sora, jelenleg ugyanis a REC program egyedi célkitűzéseinek egyike; hangsúlyozza, hogy elegendő pénzügyi támogatást kell biztosítani a Daphné program számára és fenn kell tartani annak láthatóságát és rendkívül sikeres arculatát;

33.  kiemeli, hogy a 2014–2020-as időszakban a Daphné célkitűzése keretében kiadott felhívások a nők és/vagy gyermekek elleni erőszak valamennyi formájának kezelésére irányulnak; megállapítja, hogy a források többségét a káros gyakorlatokhoz kapcsolódó erőszak elleni küzdelemre és annak megelőzésére (39%), valamint a nemi alapú erőszak, a családon belüli erőszak vagy az intim kapcsolaton belüli erőszak áldozatainak nőket célzó, speciális támogató szolgáltatások révén történő támogatására (24%) irányozták elő;

34.  megjegyzi, hogy a nemek közötti egyenlőség célkitűzés keretében az alábbi prioritásokkal foglalkoztak: a nők és a férfiak egyenlő gazdasági függetlensége és a munka és a magánélet összeegyeztetése (az elkülönített források 44%-a); a bevált gyakorlatok előmozdítása a nemi szerepek tekintetében és a nemi szerepek és a nemi sztereotípiák leküzdése az oktatásban, a szakképzésben és a munkahelyen (44%) és a nemek közötti egyenlőség témáival foglalkozó uniós szintű hálózatok támogatása (12%);

35.  hangsúlyozza, hogy a polgári szerepvállalást nem csupán a jogok védelmével és kiterjesztésével kell összekapcsolni, hanem a jóléttel, a nemi sztereotípiáktól mentes oktatással és képzéssel, valamint a szociális és egészségügyi szolgáltatásokhoz, többek között a szexuális és reproduktív egészségügyi ellátáshoz való hozzáféréssel is;

36.  sajnálattal állapítja meg ugyanakkor, hogy a Daphné egyedi célkitűzésre rendelkezésre álló támogatás csökkent; rámutat, hogy a Daphné költségvetési előirányzatai 2013-ban 18 millió EUR kötelezettségvállalási előirányzaton álltak a 2012-ben 19,5 millió EUR-hoz és a 2011-ben több mint 20 millió EUR-hoz képest; megállapítja továbbá, hogy 2016-ban a REC munkaprogramja alig valamivel több mint 14 millió eurót tervezett a célkitűzésre;

37.  felhívja a Bizottságot, hogy az éves munkaprogram elkészítése során tartsa be a pénzügyi támogatás megfelelő és méltányos elosztását a REC program egyedi célkitűzései által érintett különböző területek között, figyelembe véve az előző, 2007 és 2013 közötti programozási időszakban elkülönített támogatás szintjét;

38.  felhívja a Bizottságot, hogy növelje a nemek közötti egyenlőség témáival foglalkozó szereplők európai hálózatai számára juttatott támogatást, ezáltal megerősítve az egymástól való tanulás lehetőségeit, többek között a szubnacionális hatóságok körében; megjegyzi különösen, hogy célzott támogatást kell biztosítani a nők döntéshozatalba történő bevonásához;

39.  nagyobb egyértelműséget kér arra vonatkozóan, hogy a REC program keretében hogyan törekednek az erőszak elleni küzdelem célkitűzésének megvalósítására; kiemeli annak fontosságát, hogy a források eljussanak a helyi és regionális szervezetekhez a hatékony végrehajtás biztosítása céljából; felhív elsőbbség biztosítására azoknak a szervezeteknek, amelyek tevékenysége az erőszak megelőzésére, valamint az erőszak bármely formájának áldozatul esett személyek támogatására irányul;

40.  elismeri, hogy támogatást kell biztosítani a nemek közötti egyenlőség érvényre juttatásáért küzdő meglévő helyi és regionális kezdeményezések, például a „Nemek közötti egyenlőség a helyi életben európai chartája” végrehajtásához;

41.  felszólítja a Bizottságot, hogy erősítse meg a nemek szerinti lebontású adatok gyűjtésére vonatkozó követelményt e program végrehajtása során, mivel ez lényeges eszköze a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés hatékony elemzésének;

A nemek közötti egyenlőség uniós finanszírozása a kutatás és az innováció területén a Horizont 2020 programon keresztül

42.  kiemeli, hogy a Horizont 2020 program (a továbbiakban: ez a program) rendelete 16. cikkének előírásaival összhangban általánosan érvényesíti a nemek közötti egyenlőséget és a nemi dimenziót a kutatásban munkaprogramja minden egyes különböző részének horizontális kérdéseként;

43.  felhívja a figyelmet a nemek közötti egyenlőség érvényesítésének három, e program keretében megvalósítandó célkitűzésére, melyek a következők: az esélyegyenlőség és a nemek közötti egyensúly előmozdítása a projektcsapatokban; a nemek közötti egyensúly biztosítása a döntéshozatalban; és a nemi dimenzió beépítése a kutatási tartalmakba;

44.  üdvözli, hogy ez a program támogatja a kutató szervezeteket a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó tervek végrehajtásában; üdvözli továbbá a Bizottság és az EIGE közös projektjét, hogy a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó tervekhez a bevált gyakorlatok azonosítására és az érintett felekkel való megosztására szolgáló on-line eszközt hoznak létre;

45.  üdvözli, hogy a pályázóknak lehetőségük van arra, hogy ajánlatukban támogatható kiadásként szerepeltessék a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos célzott képzést és egyedi tanulmányokat;

46.  üdvözli, hogy a nemek közötti egyensúly a személyzeti politikában e program értékelési kritériumai között az egyik rangsoroló tényező, és hogy a nemek közötti egyenlőség szempontjainak az ajánlatokban történő figyelembe vételének módját az elbírálók az ajánlat más mérvadó vonatkozásaiéval egyenrangú súlyozással értékelik;

47.  üdvözli e programban a nemek közötti egyenlőség megvalósításának nyomon követésére használt egyedi mutatókat, valamint azt, hogy a Horizont 2020 tanácsadói csoportjaiban 2014-ben a nemek aránya tekintetében a nők részvétele 52% volt(7);

48.  úgy véli, hogy további felülvizsgálatra van szükség az eredmények értékelése – olyan egyedi mutatók alapján, mint a női résztvevők és a női projektkoordinátorok aránya e programban – és szükség esetén az egyes konkrét fellépések kiigazítását célzó javaslatok előterjesztése céljából;

49.  kéri, hogy e program keretében erősítsék tovább a nemek közötti egyenlőség érvényesítését, továbbá a kutatási ciklus valamennyi szakaszában dolgozzák ki a stratégiák, programok és projektek nemek közötti egyenlőségre vonatkozó célkitűzéseit;

50.  független finanszírozási sor fenntartására hív fel a nemekre jellemző strukturális változásokat célzó projektek (mint a nemek közötti egyenlőség a kutatás és az innováció területén (GERI) a 2014–2016 közötti időszakban), és a kutatás és az innováció terén egyéb, a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos témák finanszírozása céljából;

51.  üdvözli, hogy a „Tudomány a társadalommal és a társadalomért” program egyik célkitűzése a nemek közötti egyenlőség biztosítása a kutatási folyamat és a kutatási tartalom tekintetében egyaránt; üdvözli továbbá a „Kutatási szervezetek támogatása a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó tervek végrehajtásában„ és „A nemek közötti egyenlőség előmozdítása a Horizont 2020 program kertében és az Európai Kutatási Térségben” elnevezésű támogatásokat; sajnálja azonban, hogy a költségvetésben nincsenek külön sorok az e programban felvázolt célkitűzések számára;

Egyéb programok és források, többek közt a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos egyedi célkitűzések

52.  sajnálja, hogy az Európai Stratégiai Beruházási Alap nem tartalmaz nemi dimenziót; hangsúlyozza, hogy a sikeres megújulás folyamata nem lehetséges a válságok nőkre nehezedő hatásainak kezelése nélkül;

53.  hangsúlyozza, hogy a természeti katasztrófák döntő hatással vannak a közszolgáltatások infrastruktúráira, és hogy ennélfogva ezek a nőket különösen sújtják; felhívja a Bizottságot, hogy az EU Szolidaritási Alapjára vonatkozóan vezessen be olyan követelményt, hogy a lakosságra gyakorolt hatás értékelése során a nemek közötti egyenlőséget figyelembe vevő elemzést kell végezni;

54.  megjegyzi, hogy a külső fellépések és a fejlesztési együttműködés területén a 2016–2020 közötti időszakra létrehozott, a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó cselekvési terv (GAP) lefedi az EU harmadik országokban végzett tevékenységeit, és hogy számos olyan külső támogatásnyújtási eszköz létezik, amely támogatja a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos célkitűzéseket;

55.  hangsúlyozza, hogy a fegyveres konfliktusok áldozatául esett lányok és nők számára biztosítani kell a jogot, hogy hozzáférjenek a szükséges egészségügyi ellátáshoz,többek között a megelőző és utólagos („sürgősségi”) fogamzásgátlókhoz, valamint az abortuszhoz; emlékeztet arra, hogy az EU által nyújtott humanitárius segítséggel érvényre kell juttatni a lányokat és nőket a nemzetközi humanitárius jog szerint megillető jogokat, amelyek – miként azt az EU 2016-ra vonatkozó költségvetése rögzíti – más adományozó partnerek nyomására nem képezheti korlátozások tárgyát; üdvözli az ezzel kapcsolatos uniós megközelítést; bátorítja a Bizottságot álláspontjának fenntartására;

56.  kiemeli, hogy a nemek közötti egyenlőség érvényesítése megtalálható az újonnan létrehozott Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap (AMIF) alapelvei között; ismételten felszólít arra, hogy a nemi dimenziót a migrációs és menekültügyi politikákban is vegyék figyelembe, biztonságos elhelyezést kínálva a nőknek, és hozzáférést biztosítva számukra a szexuális és a reproduktív egészséggel és jogokkal kapcsolatos egészségügyi ellátáshoz, és különös figyelmet fordítva a kiszolgáltatott személyek, mint például az erőszak, köztük szexuális erőszak áldozataivá vált nők, valamint a kísérő nélküli kiskorúak és más veszélyeztetett csoportok, köztük az LMBTI-személyek egyedi szükségleteire;

57.  kéri a nemek közötti egyenlőség tekintetében az egész Unióban érvényes, átfogó irányvonalak elfogadását a migrációs és menekültügyi politikában, megfelelő finanszírozást biztosítva átfogó képzésekhez azok számára, akik munkájuk során menekültekkel és menedékjogot kérő személyekkel kerülnek kapcsolatba; hangsúlyozza, hogy ezen irányvonalakban figyelembe kell venni a menekült nők sajátságos szükségleteit, valamint a nemi szempontú járulékos bántalmakat, például a nő- és lánykereskedelmet;

58.  felhívja a figyelmet a menekültközpontok túlterheltségéből fakadó súlyos problémákra és azoknak a nők biztonságát érintő hatásaira; kéri, hogy a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapot nagyobb mértékben használják fel a fogadóközpontok javítására, elkülönített alvóhelyet és tisztálkodási létesítményeket biztosítva a nők és a férfiak számára, valamint a nemi szempontokat figyelembe vevő egészségügyi szolgáltatásokat nyújtva többek között a szülést megelőző és azt követő időszakokra is;

59.  úgy véli, hogy a tagállamokat bátorítani kell arra, hogy a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap felhasználásán túlmenően fokozottabban éljenek a kohéziós alapok és esb-alapok által kínált lehetőségekkel is annak érdekében, hogy előmozdítsák a menekültek integrációját a munkaerőpiacon, különös figyelmet szentelve annak, hogy a hozzáférhető gyermekgondozás hogyan teszi lehetővé a menekült nők számára a foglalkoztatáshoz való hozzáférést;

60.  kéri a Daphné program és az Odüsszeusz program felülvizsgálatát a finanszírozásuk bővítése és működési területeik szélesítése szándékával, megvizsgálva ezek kiterjesztésének lehetőségét oly módon, hogy enyhítsék a menekült nők súlyos kiszolgáltatottságát, és nagyobb támogatásban részesítsék a nemi alapú bántalmazást elszenvedett menekült nőket;

61.  hangsúlyozza, hogy vannak más alapok, például a Belső Biztonsági Alap, külön pénzügyi eszközök, például a Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz és egyéb eseti eszközök és támogatások, melyeket igénybe vettek a jelenlegi menekültválsággal összefüggő szükségletek kielégítésére; rámutat, hogy nehéz nyomon követni e források felhasználását, különösen a nemek szempontjából, ezért arra szólít fel, hogy ezen a területen az uniós források felhasználását hangolják össze, tegyék hatékonnyá és átláthatóvá, továbbá a nemek közötti egyenlőséget figyelembe vevővé;

62.  kéri, hogy külön forrásból támogassák az alulról felfelé építkező szervezeteket, valamint a helyi és regionális kormányzatokat bevonó, célzott intézkedéseket, biztosítva a menedékkérő, menekült és migráns nők és lányok alapvető szükségleteit, emberi jogait, védelmét és biztonságát, beleértve a terhes és az idős, valamint az LMBTI személyek védelmét;

Szakpolitikai ajánlások

63.  megismétli arra irányuló kérését, hogy az uniós költségvetési eljárás valamennyi szintjén alkalmazzák a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezést; felszólít a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés következetes használatára a költségvetési eljárás során mindvégig, annak érdekében, hogy a költségvetési kiadásokat a nemek közötti egyenlőség előmozdításának egyik eszközeként használhassák fel;

64.  szorgalmazza, hogy a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő hatékony költségvetés-tervezés gyakorlatát és a nemek közötti egyenlőség eredményes érvényesítésének elvét ültessék át a 2020 utáni időszakra szóló uniós finanszírozási programokba, és hajtsák is végre azokat azért, hogy több uniós forrás jusson a nemi alapú megkülönböztetés elleni küzdelemmel kapcsolatos intézkedésekre a következő szempontok figyelembevételével:

  i) a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos implicit és explicit kérdések azonosítása;

  ii) lehetőség szerint a vonatkozó forráselosztás azonosítása; továbbá

  iii) annak értékelése, hogy az uniós támogatási programok fenntartják vagy megváltoztatják-e a nők és a férfiak (és nők és férfiak csoportjai), valamint a lányok és fiúk közötti egyenlőtlenségeket és a nemek közötti kapcsolatok szerkezetét;

65.  felszólít arra, hogy minden uniós költségvetési címben egyformán hangsúlyosak legyenek a nemekkel kapcsolatos célkitűzések és a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó előírások;

66.  felszólít arra, hogy a nagyobb átláthatóság és elszámoltathatóság érdekében pontosan határozzák meg az egyes szakpolitikai célok és intézkedések tekintetében a nemek közötti egyenlőségre szánt összegeket;

67.  emlékeztet arra, hogy a nemi szempontot figyelembe vevő költségvetés-tervezés olyan módszertan, amelyet az EU valamennyi költségvetési sorára alkalmazni kell, nemcsak azokra a programokra, amelyekben a nemi dimenzióra kifejtett hatások a legrelevánsabbaknak látszanak;

68.  megjegyzi, hogy a nemek közötti egyenlőség érvényesítése nem egyszeri gyakorlat, és hogy a nemi szempontokat figyelembe vevő költségvetés-tervezés folyamatos elkötelezettséget jelent a nemi vonatkozások elemzést és konzultációt is magában foglaló megértése mellett, valamint a költségvetés rendszeres kiigazításával jár, figyelembe véve a nők és a férfiak, a fiúk és a lányok változó szükségleteit;

69.  egyfajta első lépésként tekint az aktuális többéves pénzügyi keretben a nemek közötti egyenlőség elérésével kapcsolatos célkitűzésekre előirányzott 6,17 milliárd eurós uniós szintű támogatásra, és ezen összeg megemelését kéri a következő keretben;

70.  úgy véli, hogy a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálata jó alkalom lehetett volna az uniós költségvetés által a nemek közötti egyenlőségre irányuló törekvés terén eredmények javítására és arra, hogy ezeket az eredményeket a nyilvánosságnak bemutassák;

71.  sajnálja ezért, hogy a Bizottság úgy döntött, a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálata során nem foglalkozik a nemek közötti egyenlőség érvényesítésének végrehajtásával, és konkrétabb fellépésre szólít fel e tekintetben;

72.  felszólít a nemek szerint lebontott egyedi mutatók alkalmazására az összes olyan tevékenység projektkiválasztási, ellenőrzési és értékelési szakaszában, amely uniós támogatásban részesül; felhív arra, hogy általános előfeltételként végezzenek kötelező, nemi szempontú hatásvizsgálatokat, és gyűjtsenek nemek szerint lebontott adatokat a kedvezményezettek és a résztvevők tekintetében;

73.  határozottan ajánlja, hogy a nemek szerint lebontott adatokat tegyék a nyilvánosság számára hozzáférhetővé a pénzügyi elszámoltathatóság és átláthatóság biztosítása céljából;

74.  felszólít azon módszerek jóváhagyására, amelyeket az EIGE „A nemek közötti egyenlőség 2015. évi indexe – A nemek közötti egyenlőség mérése az Európai Unióban, 2005–2012” című, 2015-ben kiadott jelentésében írt le, hogy a nemek közötti egyenlőtlenség felmérésének így kapott eredményei az uniós finanszírozási programok tervezésének és végrehajtásának alapjául szolgálhassanak;

75.  felszólítja az uniós intézményeket és tagállamokat, hogy szervezzenek rendszeres képzéseket és technikai segítségnyújtó programokat a nemek közötti egyenlőség érvényesítésének eszközeiről a szakpolitikai döntéshozatalban és a költségvetési eljárásokban érintett személyzet minden tagja számára; felhív a nemi szempontokat figyelembe vevő költségvetés-tervezés használatának ösztönzésére mind az uniós, mind pedig a nemzeti stratégiákban, ezáltal is előmozdítva a nemek közötti egyenlőség hatékonyabb megvalósulását;

76.  kéri a Bizottságot, hogy vesse tüzetes átvilágítás alá a panaszokat kivizsgáló nemzeti szervek hatékonyságát, valamint a nemek közötti egyenlőségről szóló irányelvek végrehajtását szolgáló eljárások eredményességét;

77.  kéri a Számvevőszéket, hogy ajánlásaiba és különjelentéseibe is foglalja bele a nemi dimenziót az uniós költségvetés végrehajtásának értékelése során mind az uniós egyenlőségi politikák konkrét célkitűzéseit, mind e politikák horizontális szempontjait illetően; hasonlóképpen kéri a tagállamokat is, hogy költségvetésükbe vezessék be a nemi dimenziót a kormányzati programok és politikák, a források elosztására gyakorolt hatásuk és a férfiak és nők közötti egyenlőséghez való hozzájárulásuk elemzése érdekében;

78.  ismételten aggodalmának ad hangot a nemek közötti egyensúly nyilvánvaló hiánya miatt a Számvevőszéken, ahol az uniós intézmények közül a legnagyobb az aránytalanság, mivel jelenleg 28 férfiból és csak 3 nőből áll (ez utóbbiak száma kettővel kevesebb, mint 2016 elején); felhívja a Tanácsot, hogy mostantól minden jövőbeni álláshelyre két jelöltet, egy nőt és egy férfit javasoljon, amíg ki nem alakul egy elfogadható mértékű egyensúly;

79.  kéri a 2013 és 2016 között időszakra szóló, az egyenlő bánásmódra vonatkozó lengyel nemzeti cselekvési terv átvilágítását és értékelését; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az államigazgatás a központi költségvetésből nem különített el célzott forrásokat a nemek közötti egyenlőség érvényesítésére irányuló nemzeti cselekvési terv végrehajtására; felhív arra, hogy az átvilágítást védő testület felállításakor ügyeljenek az egyensúlyra, így a testületben helyet kapjanak a nők jogaival és a nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó nem kormányzati szervezetek szakértői és képviselői is;

80.  nagyra becsüli azt a munkát, amelyet Lengyelországban az emberi jogi biztos végez, aki az egyenlő bánásmódról szóló törvény értelmében az egyenlő bánásmód végrehajtásáért felelős esélyegyenlőségi szerv vezetője; mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a közelmúltban az emberi jogi biztos kárára megnyirbálták a költségvetést; emlékeztet arra, hogy az egyenlőség előmozdításával foglalkozó nemzeti szerveket megfelelően el kell látni személyi állománnyal és pénzügyi forrásokkal, valamint tiszteletben kell tartani és szavatolni kell függetlenségüket;

°

°  °

81.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1)

  HL L 347., 2013.12.20., 884. o.

(2)

HL L 347., 2013.12.20., 470. o.

(3)

  HL C 373., 2013.12.20., 1. o.

(4)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0338.

(5)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0072.

(6)

Az „Operatív kiadásokra vonatkozó programnyilatkozatok az Európai Unió 2017-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetési tervezetéhez” című bizottsági munkadokumentum (COM(2016)300), 15. o.

(7)

Európai Bizottság, Kutatási és Innovációs Főigazgatóság, „A Horizont 2020 program 2014. évi éves ellenőrzési jelentése”, ISBN 978-92-79-57749-9, 44.o.


INDOKOLÁS

A nők és férfiak közötti egyenlőség az Európai Uniónak a Szerződésekben foglalt alapvető értéke. A nemek közötti egyenlőséggel 15, az EU által elfogadott irányelv foglalkozik, és az az uniós költségvetés egyes részeinek kifejezett célja. Mindazonáltal, figyelmen kívül hagyva, hogy milyen mérőszámot használunk a nemek közötti egyenlőség meghatározására, még sokat kell tennünk e cél megvalósítása érdekében. Ez a jelentés ezért arra szólít fel, hogy a költségvetést sokkal proaktívabban és célzottabban használják fel a nemek közötti egyenlőség céljának megvalósítása érdekében.

Az uniós források már most is jelentős mértékben és pozitívan járulnak hozzá a nemek közötti egyenlőség előmozdításához.

Egyes uniós programok (például az ESZA, a REC és a Horizont 2020) a nemek közötti egyenlőséghez kapcsolódó konkrét fellépéseket tartalmaznak, míg mások csak hivatkoznak a nemek közötti egyenlőség általános elveire. Nagyon kevés program határoz meg azonban egyértelmű célokat és rendelkezik erre elkülönített forrásokkal, vagy biztosít szisztematikus végrehajtást és nyomon követést. A nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos kérdéseket általában olyan „puha” szakpolitikai területeken kezelik gyakrabban, mint az emberierőforrás-fejlesztés, és kevésbé az olyan „kemény” területeken, mint a közlekedés, az éghajlat, az ikt.

Ez a jelentés azt értékeli, hogy a nemek közötti egyenlőséget hogyan érvényesítik az uniós források előirányzataiban, hangsúlyt fektetve a gyermekgondozási intézmények uniós finaszírozására az esb-alapok keretében, a nemek közötti egyenlőség érvényesítésére a Horizont 2020 finanszírozásában és a REC program alkalmazásában (hangsúlyt fektetve a nemek közötti egyenlőség célkitűzésre és a nők elleni erőszakkal foglalkozó Daphné program nyomon követésére). Szakpolitikai ajánlást fogalmaz meg arra vonatkozóan, hogy hogyan lehet a nemek közötti egyenlőségre és annak érvényesítésére vonatkozóan kinyilvánított uniós elvet a költségvetési forráselosztás és a kiadásokkal kapcsolatos döntések szerves részévé tenni az EU valamennyi szakpolitikai területén.

A tagállamokkal, régiókkal és a Bizottsággal közösen elfogadott bizottsági operatív programok szerint a 2014–2020 közötti időszakban az esb-alapokon belül mintegy 5,85 milliárd eurót költenek a nemek közötti egyenlőséget előmozdító intézkedésekre. Ennélfogva a nemek közötti egyenlőséget célzó politika végrehajtásának legjelentősebb pénzügyi támogatói az EU-ban az esb-alapok, különösen az ESZA, melynek célja a nők teljes körű munkaerőpiaci integrációjának elősegítése. A 2014–2020-as időszakban 5,85 milliárd eurót fognak a nemek közötti egyenlőség előmozdítására fordítani, ennek 1,6%-át az ESZA „A férfiak és nők közötti egyenlőség valamennyi területen, ideértve a foglalkoztatottságot, a szakmai előrelépést, a munka és a magánélet összeegyeztetését, valamint az egyenlő munkáért járó egyenlő díjazás előmozdítását” konkrét beruházási prioritása keretében. E konkrét intézkedéseken túl is fel lehet lépni, az ERFA-finanszírozást fel lehetne használni például gyermekgondozási és egyéb szociális infrastruktúrákba történő beruházás támogatására. Kutatások szerint a gondozási szolgáltatásokba való beruházás közel ugyanannyi munkahelyet teremt a férfiak számára, mint az építőiparba történő beruházás, ugyanakkor négyszer annyi munkahelyet teremt a nők számára.

A 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó REC program (amely a korábbi Progress program, az alapvető jogok és polgárság program és a Daphné III. program helyébe lépett) teljes költségvetése 439,5 millió EUR a 2014–2020 közötti időszakban, melynek 35%-a az e program alá tartozó két, a nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó célkitűzésre van előirányozva („a nők és férfiak közötti egyenlőség előmozdítása, valamint a nemek közötti egyenlőség érvényesítésének elősegítése” és „a gyermekekkel, a fiatalokkal, a nőkkel és egyéb veszélyeztetett csoportokkal szembeni erőszak megelőzése (Daphné)”. E program végrehajtási szakaszában azonban hiányoznak a nemek szerint lebontott adatok. Az előadó ezenkívül sajnálatát fejezi ki a Daphné program egyedi célkitűzésének rendelkezésére álló források csökkenése miatt és ajánlja a pénzügyi támogatás megfelelő és méltányos elosztását a különböző területek között, valamint a fokozottabb egyértelműséget azzal kapcsolatban, hogy a REC program keretében hogyan törekednek az erőszak elleni küzdelem megvalósítására.

A Horizont 2020 program tekintetében az előadó üdvözli a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítését célzó megközelítést, amely programot létrehozó rendelet 16. cikkének követelményei alapján munkaprogramja minden egyes különböző részének horizontális kérdése; további felülvizsgálatra van azonban szükség az eredmények mutatókon alapuló értékelése céljából, a nemek közötti egyenlőség érvényesítését pedig tovább kell erősíteni a program valamennyi pillérében. Az előadó kiemeli, hogy független finanszírozási sorokat kellene fenntartani a nemekre jellemző strukturális változásokat célzó projektek (mint amilyen például a GERI a 2014–2016 közötti időszakban) számára, ugyanakkor el kellene kerülni, hogy a nemek közötti egyenlőség finanszírozása egy általánosabb fejezet alá kerüljön.

Az előadó azonban úgy véli, hogy az EU sokkal jobban is felhasználhatná költségvetési erőforrásait e célra való törekvése során. A Kutatószolgálat egy tanulmánya szerint a 2014–2020 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi tervben nem szerepel konkrét célkitűzésekkel, célokkal és előirányzatokkal rendelkező, a nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó egyértelmű stratégia. A nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezést nem alkalmazzák szisztematikusan az EU általános költségvetésében. Gyakran nem lehet megállapítani, hogy irányoztak-e elő, és ha igen, mennyi erőforrást irányoztak elő az egyes programok nemek közötti egyenlőségre irányuló célkitűzéseire. Számos program esetében hiányoznak, vagy hiányosak a pénzügyi előirányzatok, a végrehajtás és az eredmények nemi szempontjait tükröző információk. A nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésére szolgáló eszközöket, például a nemekkel kapcsolatos mutatókat, nemi szempontú hatásvizsgálatokat és a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezést nagyon ritkán használnak, legyen szó uniós, vagy nemzeti intézményekről. Ez alól vannak kivételek, ilyen például a Horizont 2020 keretprogram, amely rendelkezik a nemek közötti egyenlőség érvényesüléséről és a megfelelő mutatókról.

Az utóbbi években sajnálatos módon elmozdulás történt a nemek közötti egyenlőséget célzó politikák végrehajtásától. A nemek közötti egyenlőségre irányuló, célzott programok sem képeznek e tendencia alól kivételt, a Daphné program például uniós szintű példa arra, hogyan csökken idővel egy nemi szempontokon alapuló politika finanszírozása.

A nemek közötti egyenlőség uniós költségvetésben való érvényesítése lehetőséget biztosít a tájékoztatás elősegítésére és arra, hogy ismét további lépéseket tegyünk kinyilvánított célunk, a nemek közötti egyenlőség elérése felé. Azzal, hogy ilyen átfogóan tekintünk arra, hogy az uniós költségvetés pozitív szerepet játszhat ezen alapvető célkitűzés kezelésében, megfordíthatjuk a fellépés ellen ható közelmúltbeli tendenciát.

Az előadó csalódott, amiért a Bizottság a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálata keretében nem tesz javaslatokat ezen a területen és nem hivatkozik a nemek közötti egyenlőség érvényesítésére. Az előadó szerint a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés önmagában is felhívja a figyelmet arra, hogy kezelni kell az egyenlőtlenséget. A nemekkel kapcsolatos mutatókkal együtt történő, megfelelő alkalmazása esetén azt is szemléltetné, hogy hol mutatkoznak az uniós költségvetés következményeként pozitív hatások, és megmutatná, hol vannak az esetleges hiányosságok a költségvetés végrehajtásában. Az uniós programok végrehajtása révén keletkező pozitív hozzáadott érték egyértelmű mérésével be fogjuk tudni bizonyítani polgárainknak, hogy milyen jelentős különbséget lehet elérni a nemek közötti egyenlőség szempontjából a költségvetés révén.

Ez a jelentés ezért arra szólít fel, hogy a költségvetést sokkal proaktívabban használják fel a nemek közötti egyenlőség céljának megvalósítása érdekében, amely kezdetektől fogva központi eleme az EU munkájának.


VÉLEMÉNY a Költségvetési Bizottság részéről (16.12.2016)

a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság részére

a nemek közötti egyenlőség előmozdítására szánt uniós támogatásokról

(2016/2144(INI))

A vélemény előadója: Eider Gardiazabal Rubial

JAVASLATOK

A Költségvetési Bizottság felhívja a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

A.  mivel a 2015 decemberében megjelent „Stratégiai szerepvállalás a nemek közötti egyenlőségért (2016–2019)” című dokumentum hangsúlyozza az Európai Unió egyik alapvető értékének, a nemek közötti egyenlőségnek az előmozdítására szánt uniós támogatások kulcsfontosságát;

B.  mivel az EUMSZ 8. cikke a következőképp rendelkezik: „Az Unió tevékenységeinek folytatása során törekszik az egyenlőtlenségek kiküszöbölésére, valamint a férfiak és nők közötti egyenlőség előmozdítására”;

C.  mivel a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret felülvizsgálatáról szóló jelentésében(1) az Európai Parlamentnek nagyobb támogatást kell nyújtania a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésének a keretbe történő hatékonyabb beépítéséhez, ezáltal is felvéve a harcot a megkülönböztetés minden formája ellen;

D.  mivel a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének (EIGE) a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó 2015. évi mutatója szerint Európában a nemek közötti egyenlőség célkitűzése még mindig távol áll a megvalósítástól;

E.  mivel a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés maga után vonja egyrészt a nemi dimenzió bevezetését a költségvetési folyamat valamennyi szintjén, a tervezéstől és az előkészítéstől kezdve az ellenőrzésig és az értékelésig, másrészt annak szükségességét is, hogy növeljék a nemek közötti egyenlőség előmozdítására szánt uniós támogatásokat;

F.  mivel a nemekkel kapcsolatos egyedi mutatók, a nem megfelelő végrehajtási stratégiák, valamint a nemek szerint lebontott adatok gyűjtésének hiányában sajnos lehetetlen olyan pénzügyi és költségvetési elszámoltathatóságot megvalósítani, amely lehetővé teszi az uniós szakpolitikák nemek közötti egyenlőségre gyakorolt hatásának megítélését;

G.  mivel a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének „A nemek közötti egyenlőség 2015. évi indexe – A nemek közötti egyenlőség mérése az Európai Unióban, 2005–2012” című, 2015-ben kiadott jelentésében a nemek közötti egyenlőség érvényesítésének elvével összhangban álló, megbízható módszer és részletes értékelés található a nemek közötti egyenlőtlenség mérésére;

H.  emlékeztet a jogalkotás minőségének javításáról szóló, a Parlament, a Tanács és a Bizottság között 2016. április 13-án megkötött intézményközi megállapodásra, különösen annak a meglévő jogszabályok utólagos értékelésével kapcsolatos 20–24. cikkére mint a további lépések alapjára;

I.  üdvözli a nemekkel kapcsolatos egyedi mutatók bevezetésére és a nemek szerint lebontott adatok gyűjtésére tett erőfeszítéseket az uniós jogalkotási intézkedések és szakpolitikák egyes területein, például az Európai Szociális Alap (ESZA) terén;

1.  sajnálja, hogy az uniós költségvetés végrehajtása jelenleg nem áll összhangban az Uniónak a nemek közötti egyenlőség iránt vállalt magas szintű elkötelezettségével;

2.  felszólítja a Bizottságot, hogy minden költségvetési tételben ambiciózus és átlátható, nemekkel kapcsolatos célkitűzéseket és a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó előírásokat fogalmazzon meg, illetve hogy pontosan határozza meg az egyes szakpolitikai célokra és intézkedésekre szánt összegeket azért, hogy azok átláthatóbbak legyenek, és a nemek közötti esélyegyenlőségre vonatkozó célkitűzéseket se szorítsák háttérbe; úgy véli, hogy a nemek közötti egyenlőségnek az uniós költségvetés minden tételében önálló szakpolitikai célkitűzésként kellene szerepelnie;

3.  adott esetben felszólít a nemek szerint lebontott egyedi mutatók és kritériumok alkalmazására az összes olyan tevékenység projektkiválasztási, ellenőrzési és értékelési szakaszában, amely uniós támogatásban részesül, illetve arra, hogy rendszerszerűen gyűjtsenek nemek szerint lebontott adatokat e tevékenységek kedvezményezettjeiről és résztvevőiről (ideértve az uniós költségvetésből finanszírozott eszközöket is) úgy, hogy az ne vezessen túlszabályozáshoz és adminisztratív terhekhez;

4.  egyfajta első lépésként tekint az aktuális többéves pénzügyi keretben a nemek közötti egyenlőség elérésével kapcsolatos célkitűzésekre előirányzott 6,17 milliárd eurós uniós szintű támogatásra, és ezen összeg megemelését kéri a következő keretben; úgy véli, hogy az összeg megemelését ahhoz kellene kötni, hogy a meglévő jogszabályokat milyennek értékelik a Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás alapján;

5.  szorgalmazza, hogy a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő hatékony költségvetés-tervezés gyakorlatát és a nemek közötti egyenlőség eredményes érvényesítésének elvét ültessék át a 2020 utáni időszakra szóló uniós finanszírozási programokba, és hajtsák is végre azokat azért, hogy több uniós forrás jusson a nemi alapú megkülönböztetés elleni küzdelemmel kapcsolatos intézkedésekre a következő szempontok figyelembevételével:

  i) a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos implicit és explicit kérdések azonosítása;

  ii) lehetőség szerint a vonatkozó forráselosztás azonosítása; továbbá

  iii) annak értékelése, hogy az uniós támogatási programok fenntartják vagy megváltoztatják-e a nők és férfiak (illetve azok csoportjai), valamint a lányok és fiúk közötti egyenlőtlenségeket és a nemek közötti kapcsolatok szerkezetét;

6.  felszólít azon módszerek jóváhagyására, amelyeket az EIGE „A nemek közötti egyenlőség 2015. évi indexe – A nemek közötti egyenlőség mérése az Európai Unióban, 2005–2012” című, 2015-ben kiadott jelentésében írt le, hogy a nemek közötti egyenlőtlenség felmérésének így kapott eredményei az uniós finanszírozási programok tervezésének és végrehajtásának alapjául szolgálhassanak.

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBANTARTOTT ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

8.12.2016

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

22

5

2

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Nedzhmi Ali, Richard Ashworth, Jean-Paul Denanot, Gérard Deprez, José Manuel Fernandes, Eider Gardiazabal Rubial, Jens Geier, Ingeborg Gräßle, Zbigniew Kuźmiuk, Vladimír Maňka, Clare Moody, Paul Rübig, Petri Sarvamaa, Patricija Šulin, Eleftherios Synadinos, Indrek Tarand, Monika Vana, Marco Zanni

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Xabier Benito Ziluaga, Bill Etheridge, Ivana Maletić, Andrey Novakov, Derek Vaughan

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Clara Eugenia Aguilera García, José Blanco López, Edouard Ferrand, Valentinas Mazuronis, Claudia Schmidt, Nils Torvalds

(1)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0309.


VÉLEMÉNY a Költségvetési Ellenőrző Bizottság részéről (19.1.2017)

a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság részére

a nemek közötti egyenlőség előmozdítására szánt uniós támogatásokról

(2016/2144(INI))

A vélemény előadója: Luke Ming Flanagan

JAVASLATOK

A Költségvetési Ellenőrző Bizottság felkéri a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi módosításokat:

–  tekintettel az Európa Tanács jelentésére a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezésről: a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés szakértőinek végleges jelentése – Strasbourg, 2005;

A.  mivel a nők és férfiak közötti egyenlőség az EU Szerződésekben foglalt alapvető értéke; mivel a nők és férfiak közötti egyenlőségre vonatkozó, 2010–2015 közötti időszakra szóló uniós stratégia a végéhez közeledik, ami alkalmat kínál a számvetésre;

B.  mivel az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság költségvetési fegyelemről, költségvetési ügyekben való együttműködésről és hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló közös nyilatkozata arra hív fel, hogy hogy a 2014–2020-as időszak során alkalmazandó éves költségvetési eljárások adott esetben a nemek közötti egyenlőséget elősegítő olyan elemeket tartalmazzanak, amelyek vonatkozásában figyelembe veszik, hogy az Unió átfogó pénzügyi kerete milyen módon járul hozzá a nemek közötti fokozottabb egyenlőséghez és hogyan biztosítja a nemek közötti egyenlőség érvényesítését;

C.  mivel a 2015 decemberében megjelent „Stratégiai szerepvállalás a nemek közötti egyenlőségért (2016–2019)” című dokumentum megerősíti a nők és férfiak közti egyenlőség előmozdítása érdekében tett erőfeszítések iránti elkötelezettséget, és hangsúlyozza a nemek közötti egyenlőség előmozdítására szánt uniós támogatások fontosságát;

D.  mivel a nemek közötti egyenlőség uniós finanszírozása az alapvető jogok, az egyenlőség és a polgárság területén a 2014–2020-as „Jogok, egyenlőség és polgárság” programon (REC) keresztül 439,5 millió eurós költségvetéssel rendelkezik, amelynek 35%-a a nemek közötti egyenlőséggel, illetve a nők elleni erőszak visszaszorítását célzó Daphne programmal kapcsolatos két célkitűzésre került elkülönítésre;

E.  mivel az európai strukturális és beruházási alapokból (esb-alapok) a 2014–2020-as időszakban kb. 5,85 milliárd eurót fognak a nemek közötti egyenlőség előmozdítására fordítani, ennek 1,6%-át az ESZA „A férfiak és nők közötti egyenlőség valamennyi területen, ideértve a foglalkoztatottságot, a szakmai előrelépést, a munka és a magánélet összeegyeztetését, valamint az egyenlő munkáért járó egyenlő díjazás előmozdítását” konkrét beruházási prioritása keretében;

F.  mivel magán az Unió költségvetési felügyeleti intézményén, a Számvevőszéken belül is jelentős a nemek közötti egyenlőtlenség, amelyet 2016-ban minden új jelölt megerősített;

G.  mivel a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos egyik legbeszédesebb intézkedés az egyenlő bérezés, ám ugyanilyen fontosak az uniós erőfeszítések és azok eredményei a nők munkaerőpiaci részvételének növelése, a férfiak és nők egyenlő mértékű gazdasági függetlensége, a nők és a férfiak közötti egyenlőség előmozdítása a döntéshozatalban, a nemi alapú erőszak elleni küzdelem, valamint az áldozatok védelme és támogatása, továbbá a nemek közötti egyenlőségnek és a nők jogainak előmozdítása terén világszerte;

H.  mivel az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság közötti, a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás támogatja a nyomon követési követelmények megállapítását, köztük olyan mérhető mutatókét, amelyek alapján adatok gyűjthetők valamely jogszabály tényleges hatásáról, és amelyek támogatják a további fellépést, ám elkerülve az adminisztratív terheket;

I.  mivel az Egyesült Nemzetek Szervezete Pekingi Cselekvési Platformja 1995-ben a költségvetés nemi szempontokat figyelembe vevő megközelítésére szólított fel;

1.  megállapítja, hogy a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezésnek a demokratikus kormányzás egyik eszközének kell lennie, amely segíti, hogy a nemek közötti egyenlőség valóra váljon; hasonlóképpen úgy véli, hogy a költségvetési ellenőrző feladatok során jelezni kellene, hogy az uniós költségvetés és annak végrehajtása milyen mértékben segíti elő vagy hátráltatja a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó szakpolitikákat; úgy véli, hogy a férfiak és nők azonos munkáért kapott bére közötti jelenlegi szakadék teljesen elfogadhatatlan;

2.  megjegyzi, hogy a férfiak és nők esélyegyenlőségét támogató költségvetés-tervezést figyelembe veszik bizonyos területeken (foglalkoztatás, szociális ügyek és befogadás, bel- és igazságügy, fejlesztés és együttműködés, kutatás és innováció, oktatás és kultúra), de úgy véli, hogy e szempontot minden olyan politikai területen figyelembe kell venni, ahol ez észszerű, és elő kell segítenie a nők hozzáférését mind a munkaerőpiachoz, mind a felelős és döntéshozói tisztségekhez a férfiakéval azonos feltételek mellett, valamint az azonos munkáért járó fizetések közti szakadék megszüntetését;

3.  hangsúlyozza, hogy fontos tekintetbe venni a nemek közötti egyenlőség érvényesítésének kategóriáját a költségvetési folyamat elemzése során, gondoskodva a minőségi elemzés elérhetőségéről a nemek közti bérszakadék nyomon követése, majd megszüntetése érdekében, amely előrelépést jelentene a nemek közti teljes egyenlőség felé;

4.  úgy véli, hogy a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő, megfelelően végrehajtott költségvetés-tervezés kedvező hatással jár, javítja a nők foglalkoztatási kilátásait és bérezését általánosságban, ugyanakkor bővíti a munkaerőbázist;

5.  kiemeli, hogy külön figyelmet kell fordítani az oktatási, szociális és egészségügyi szolgáltatásokba történő beruházásokat támogató esb-intézkedésekre, tekintettel arra, hogy e szolgáltatások közfinanszírozása nemzeti és helyi szinten csökkenni fog;

6.  sajnálatosnak tartja, hogy a nemek közötti egyenlőség céljait túlságosan gyakran alárendelik más politikai céloknak, amelyek azonos költségvetési sorba tartoznak;

7.  sajnálja a nemek szerint lebontott adatok és a nemspecifikus egyedi mutatók hiányát, amelyek az uniós költségvetésből finanszírozásban részesülő, nemek közötti egyenlőségre irányuló fellépések ellenőrzéséhez és értékeléséhez szükségesek; üdvözli a nemekkel kapcsolatos egyedi mutatók bevezetésére és a nemek szerint lebontott adatok gyűjtésére tett erőfeszítéseket az uniós jogalkotás és szakpolitikák egyes területein, például az ESZA terén; úgy véli, hogy fontos a fenti indikátorok kidolgozására tett erőfeszítések fokozása, az Unió nemek közötti egyenlőségre vonatkozó szakpolitikája minden fontosabb területének nyomon követése érdekében; üdvözli és támogatja a „Stratégiai szerepvállalás a nemek közötti egyenlőségért (2016–2019)” című munkadokumentum elkötelezettségét az adatgyűjtés fejlesztése iránt az Eurostat, A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete, az Eurofound és az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége támogatásával;

8.  ismételten aggodalmának ad hangot a nemek közötti egyensúly jelentős hiánya miatt a Számvevőszéken, ahol az uniós intézmények közül a legnagyobb az aránytalanság, mivel jelenleg 28 férfiból és csak 3 nőből áll (ez utóbbiak száma kettővel kevesebb, mint 2016 elején); felhívja a Tanácsot, hogy mostantól minden jövőbeni álláshelyre két jelöltet, egy nőt és egy férfit javasoljon, amíg ki nem alakul egy elfogadható mértékű egyensúly;

9.  felhívja a Számvevőszéket, tekintettel az Unió új, eredményközpontú költségvetési eljárására, hogy ajánlásaiban és különjelentéseiben is szolgáljon adatokkal a költségvetés és az európai programok hatásáról mind az uniós egyenlőségi politikák konkrét célkitűzéseit, mind e politikák horizontális szempontjait illetően;

10.  kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy segítsék elő átfogó vita indítását a szakpolitikákról és a költségvetési döntésekről a nemek közötti egyenlőséghez hozzájáruló politikák erősítése, valamint végső soron az egyenlő munkáért járó egyenlő bér végső céljának elérése érdekében;

11.  az uniós költségvetési források felelős felhasználásának elvével összhangban részletes költség-haszon elemzés készítésére szólít fel a nemek közötti egyenlőség érvényesítését célzó olyan előirányzatok felszámolása érdekében, amelyek bizonyítottan nem fejtettek ki hatást;

12.  elítéli a nemi alapú hátrányos megkülönböztetés és erőszak minden formáját.

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBANTARTOTT ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

9.1.2017

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

20

0

1

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Inés Ayala Sender, Ryszard Czarnecki, Dennis de Jong, Martina Dlabajová, Luke Ming Flanagan, Jens Geier, Ingeborg Gräßle, Verónica Lope Fontagné, Georgi Pirinski, Petri Sarvamaa, Claudia Schmidt, Bart Staes, Tomáš Zdechovský

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Brian Hayes, Cătălin Sorin Ivan, Benedek Jávor, Dan Nica, Julia Pitera, Miroslav Poche, Patricija Šulin

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Clare Moody


ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYEAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Az elfogadás dátuma

25.1.2017

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

20

4

2

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Beatriz Becerra Basterrechea, Vilija Blinkevičiūtė, Anna Maria Corazza Bildt, Iratxe García Pérez, Arne Gericke, Teresa Jiménez-Becerril Barrio, Agnieszka Kozłowska-Rajewicz, Florent Marcellesi, Angelika Mlinar, Maria Noichl, Marijana Petir, João Pimenta Lopes, Terry Reintke, Liliana Rodrigues, Michaela Šojdrová, Ernest Urtasun, Ángela Vallina, Jadwiga Wiśniewska, Jana Žitňanská

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Catherine Bearder, Biljana Borzan, Rosa Estaràs Ferragut, Eleonora Forenza, Mylène Troszczynski, Julie Ward

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Sorin Moisă


NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

20

+

ALDE

Catherine Bearder, Beatriz Becerra Basterrechea, Angelika Mlinar

GUE/NGL

Eleonora Forenza, João Pimenta Lopes, Ángela Vallina

PPE

Anna Maria Corazza Bildt, Rosa Estaràs Ferragut, Teresa Jiménez-Becerril Barrio, Agnieszka Kozłowska-Rajewicz

S&D

Vilija Blinkevičiūtė, Biljana Borzan, Iratxe García Pérez, Sorin Moisă, Maria Noichl, Liliana Rodrigues, Julie Ward

VERTS/ALE

Florent Marcellesi, Terry Reintke, Ernest Urtasun

4

-

ECR

Arne Gericke, Jadwiga Wiśniewska, Jana Žitňanská

ENF

Mylène Troszczynski

2

0

PPE

Marijana Petir, Michaela Šojdrová

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodás

Utolsó frissítés: 2017. március 3.Jogi nyilatkozat