Eljárás : 2016/2243(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0176/2017

Előterjesztett szövegek :

A8-0176/2017

Viták :

PV 16/05/2017 - 16
CRE 16/05/2017 - 16

Szavazatok :

PV 17/05/2017 - 10.3

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2017)0211

JELENTÉS     
PDF 654kWORD 78k
2017. április 28.
PE 597.523v02-00 A8-0176/2017

a pénzügyi technológiáról (FinTech): a technológia hatása a pénzügyi szektor jövőjére

(2016/2243(INI))

Gazdasági és Monetáris Bizottság

Előadó: Cora van Nieuwenhuizen

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

a pénzügyi technológiáról (FinTech): a technológia hatása a pénzügyi szektor jövőjére

(2016/2243(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a virtuális fizetőeszközökről szóló, 2016. május 26-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel a kkv-k finanszírozáshoz való hozzájutásáról és a tőkepiaci unióban a kkv-finanszírozás sokféleségének növeléséről szóló, 2016. szeptember 15-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel a lakossági pénzügyi szolgáltatásokról szóló zöld könyvről szóló, 2016. november 22-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel a Bizottság „Tőkepiaci unió – A reform felgyorsítása” című, 2016. szeptember 14-i jelentésére (COM(2016)0601),

–  tekintettel a Bizottság „Közösségi finanszírozás a tőkepiaci unióban” című, 2016. május 3-i szolgálati dokumentumára (SWD(2016)0154),

–  tekintettel „Az európai adatgazdaság kiépítése” című 2017. január 10-i bizottsági közleményre (COM(2017)0009),

–  tekintettel az európai felügyeleti hatóságok „Automatizáció a pénzügyi tanácsadásban” című, 2016. december 16-i jelentésére,

–  tekintettel az európai felügyeleti hatóságok nagy adathalmazok pénzintézetek által történő felhasználásáról szóló, 2016. december 19-i vitaanyagára (JC 2016 86),

–  tekintettel az Európai Bankhatóság hitelezésen alapuló közösségi finanszírozásról szóló, 2015. február 26-i véleményére (EBA/Op/2015/03),

–  tekintettel az Európai Bankhatóságnak a fogyasztói adatok pénzintézetek által történő innovatív felhasználásairól szóló, 2016. május 4-i vitaanyagára (EBA/DP/2016/01),

–  tekintettel az Európai Értékpapírpiaci Hatóság befektetésen alapuló közösségi finanszírozásról szóló, 2014. december 18-i véleményére (ESMA/2014/1378),

–  tekintettel az Európai Értékpapírpiaci Hatóság értékpapírpiacokra alkalmazott megosztott könyvelési technológiáról szóló, 2017. január 7-i jelentésére,

–  tekintettel az európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottságának az uniós pénzügyi rendszerben rejlő kockázatokról és sebezhető pontokról szóló, 2016. szeptember 7-i közös bizottsági jelentésére,

–  tekintettel az Európai Bankhatóság 2016. harmadik negyedéves adatokon alapuló kockázati összefoglalójára (Risk Dashboard),,

–  tekintettel az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA) 2016. márciusi kockázati összefoglalójára (Risk Dashboard),

–  tekintettel az EIOPA fogyasztói tendenciákról szóló, 2016. december 16-i ötödik jelentésére (EIOPA-BoS-16-239),

–  tekintettel az Európai Értékpapírpiaci Hatóság 2016. negyedik negyedéves adatokon alapuló kockázati összefoglalójára (Risk Dashboard),

–  tekintettel az Európai Központi Bank „Distributed ledger technologies in securities post-trading: Revolution or evolution?” (Megosztott könyvelési technológia az értékpapír-kereskedés utáni szakaszban: Forradalom vagy fejlődés?) című, 172. számú, 2016. áprilisi alkalmi kiadványára,

–  tekintettel a Fizetési és Piaci Infrastruktúra Bizottság „Distributed ledger technology in payment, clearing and settlement: An analytical framework” (Megosztott könyvelési technológia a fizetésben, klíringben és elszámolásban: Elemzési keret) című, 2017. februári jelentésére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére és a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság véleményére (A8-0176/2017),

A.  mivel a pénzügyi technológia (FinTech) alatt az új technológiák által lehetővé vált vagy azok által biztosított pénzügyi műveleteket értjük, ami a teljes pénzügyi szektort annak minden elemében érinti a bankoktól kezdve a biztosítókon és nyugdíjalapokon át a befektetési tanácsadásig, pénzügyi szolgáltatásokig és a piaci infrastruktúrákig;

B.  mivel a pénzügyi szolgáltatások mindig is támaszkodtak a technológiára, és a technológiai innovációval összhangban fejlődtek;

C.  mivel a jogi személy formájától függetlenül bármely szereplő lehet pénzügyi technológiai vállalkozás; mivel a pénzügyi szolgáltatások értékláncában egyre nagyobb helyet kapnak olyan alternatív szereplők, mint az induló vállalkozások vagy a technológiai óriásvállalatok; mivel ezért ez a fogalom olyan vállalatok és szolgáltatások széles körét foglalja magában, amelyek nagyban eltérnek egymástól, különböző kihívásokat támasztanak, és a szabályozási megközelítésüknek el kell térniük egymástól;

D.  mivel a pénzügyi technológiai fejlesztések széles skálája olyan új technológiákon alapul, mint a megosztott könyvelési technológiai alkalmazások, az innovatív fizetési módok, a robottanácsadás, a nagy adathalmazok, a felhő alapú számítástechnika alkalmazása, az innovatív ügyfélbelépési/-azonosítási megoldások, a közösségi finanszírozás platformjai stb.;

E.  mivel a pénzügyi technológia alkalmazásával kapcsolatos beruházások több milliárd eurót jelentenek, és ez az összeg évről évre nő;

F.  mivel a technológiák alkalmazása különböző ütemben fejlődik, amellett, hogy fejlődésük mértéke és hatása továbbra is bizonytalan, de bennük rejlik a pénzügyi ágazat alapvető átalakításának lehetősége; mivel egyes pénzügyi technológiai alkalmazások egy nap rendszerszintű jelentőségre tehetnek szert;

G.  mivel a pénzügyi technológiai fejlődésnek hozzá kell járulnia az európai pénzügyi rendszer és gazdaság fejlődéséhez és versenyképességéhez – többek között az európai polgárok jólétéhez – a pénzügyi stabilitás erősítése és a legmagasabb szintű fogyasztóvédelem fenntartása mellett;

H.  mivel a pénzügyi technológia egyrészt jelentős előnyöket eredményezhet, mint például a fogyasztóknak és vállalkozásoknak nyújtott gyorsabb, olcsóbb, személyre szabottabb, inkluzívabb, ellenállóképesebb, átláthatóbb és jobb pénzügyi szolgáltatások, másrészt számos új üzleti lehetőséget teremthet az európai vállalkozók számára; hangsúlyozza, hogy a lakossági pénzügyi szolgáltatások terén a fogyasztói tapasztalat jelenti a mozgatóerőt a piaci szereplők számára; mivel a pénzügyi ágazat terén zajló haladásnak és innovációnak nem szabad kizárnia a készpénzt mint fizetőeszközt;

I.  mivel az új pénzügyi szolgáltatások fejlesztése és a meglévő szolgáltatások digitalizálása megváltoztatja a piac dinamikáját a pénzügyi szolgáltatási ágazat tekintetében, a verseny új formái, az innováció, a partnerségek és a szereplők általi és közötti kiszervezés bevezetése révén;

J.  mivel a tisztességes verseny elősegítése, a gazdasági hozadékok – amennyiben fennállnak – semlegesítése és a pénzügyi szolgáltatások közötti egyenlő versenyfeltételek megteremtése az EU-ban előfeltétele annak, hogy Európában fellendítsék a pénzügyi technológiát és együttműködést valósítsanak meg az összes szereplő között;

K.  mivel gazdasági kutatások azt mutatják, hogy a pénzügyi rendszer költséghatékonysága alacsonyabb fogyasztói árakhoz vezethet a lakossági pénzügyi termékek és szolgáltatások terén; mivel a pénzügyi technológia hozzájárulhat ezen árcsökkenéshez;

L.  mivel a pénzügyi technológiai megoldások a határon átnyúló pénzügyi szolgáltatások és alternatív hitelezési és befektetési csatornák – például közösségi finanszírozás és személyközi hitelezés – révén növelhetik a tőkéhez jutást, különösen a kkv-k számára, ezáltal megerősítve a tőkepiaci uniót;

M.  mivel a pénzügyi technológiai fejlődés elősegítheti a határokon átnyúló pénzügyi mozgásokat és a tőkepiaci integrációt Európában, és ezzel ösztönzi a határokon átnyúló üzleti kapcsolatokat, lehetővé téve a tőkepiaci unió kiteljesítését;

N.  mivel a pénzügyi technológia fejlődése – különösen a belföldi és határokon átnyúló fizetési megoldások terén – támogathatja az áruk és szolgáltatások egységes piacának további fejlesztését, és megkönnyítheti a G20-ak és G8-ak átutalások költségeinek csökkentésére vonatkozó 5x5-ös célkitűzésének elérését;

O.  mivel a pénzügyi technológia hatékony eszköz lehet a pénzügyi kirekesztés felszámolására azáltal, hogy személyre szabott szolgáltatásokat kínál azoknak, akik korábban nem tudtak ezekhez hozzáférni, ezzel inkluzívabbá téve a növekedést; mivel a pénzügyi oktatás és digitális készségek európai polgárokat érintő problémáinak kezelése szükséges ahhoz, hogy a pénzügyi technológiák valóban felszámolhassák a pénzügyi kirekesztést;

P.  mivel a jogszabályoknak, szabályozásnak és felügyeletnek alkalmazkodniuk kell az innovációhoz és meg kell találniuk a helyes egyensúlyt az innovatív fogyasztó- és befektetővédelem és a pénzügyi stabilitás ösztönzői között; mivel a pénzügyi technológia egy kiegyensúlyozottabb szemléletet követel meg „az intézmény szabályozása” és a „tevékenység szabályozása” között; mivel a pénzügyi technológia és a szabályozás közötti összetett kölcsönhatás eredményeként ellentmondások alakulhatnak ki, ugyanis előfordulhat, hogy egyes vállalatokat és szolgáltatókat eltérően szabályoznak, még akkor is, ha alapvetően azonos tevékenységeket folytatnak, egyes tevékenységeket pedig nem jól közelít meg a jelenlegi szabályozás a fogalommeghatározások és/vagy tevékenységi körök tekintetében; mivel a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó jelenlegi uniós fogyasztó- és befektetővédelmi keret nem kezeli megfelelően a pénzügyi technológia innovációit;

Q.  mivel az európai felügyeleti hatóságok elkezdték azonosítani ezeknek az innovatív pénzügyi technológiáknak a lehetséges kockázatait és hasznát; mivel a nemzeti illetékes hatóságok nyomon követik ezeket a technológiai fejleményeket, és különböző megközelítéseket mutattak be; mivel eddig Európában a pénzügyi technológiai ökoszisztéma fejlődését a tagállamok eltérő szabályozása és a piacokat átfogó együttműködés hiánya akadályozta; úgy véli, hogy erős európai pénzügyi technológiai ökoszisztéma létrejöttéhez fontos, hogy az EU határozottan lépjen fel a pénzügyi technológia közös megközelítésének előmozdítása érdekében;

R.  mivel a pénzügyi technológia hozzájárulhat a pénzügyi rendszer kockázatainak csökkentéséhez azzal, hogy decentralizálja és szétteríti a kockázatokat, gyorsabban elszámolja a pénzeszköz-kifizetéseket és az értékpapírokkal folytatott kereskedést, és jobb fedezetkezelést és tőkeoptimalizációt biztosít;

S.  mivel a pénzügyi technológia várhatóan a kereskedés utáni értékláncban fejti majd ki a legjelentősebb hatását, amely olyan szolgáltatásokat ölel fel, mint például a klíring, az elszámolás, az eszközmegőrzés és a szabályozási jelentéstétel, ahol az olyan technológiák, mint a megosztott könyvelési technológia képesek lehetnek az egész szektor átformálására; mivel ebben az értékláncban egyes közvetítők, mint például a letétkezelők, a központi szerződő felek és a központi értéktárak hosszú távon feleslegessé válhatnak, míg más funkciókat továbbra is független, szabályozott szervezeteknek kell ellátniuk;

T.  mivel a szabályozási technológia (RegTech) jelentős előnyöket hozhat a pénzügyi intézmények és felügyeletek számára azáltal, hogy lehetővé teszi az új technológiák alkalmazását a szabályozási és megfelelési követelmények átláthatóbb, eredményesebb és valós időben történő érvényesítésére;

U.  mivel az InsurTech az új technológiák – például automatizált tanácsadás, kockázatelemzés és nagy adathalmazok, valamint az újfajta kockázatok, például kibertámadás elleni biztosítás – révén lehetővé váló vagy azok által biztosított biztosításra vonatkozik;

V.  mivel a pénzügyi technológiai termékekkel és szolgáltatásokkal foglalkozó vállalkozások és az őket a termékek előállításához és szolgáltatásnyújtáshoz szükséges anyagokkal ellátó innovatív üzleti partnereknek égető szükségük van a finanszírozáshoz való magasabb fokú hozzáférésre az innováció előmozdítása érdekében Európában, különösen az induló vállalkozások számára, hogy növekvő innovatív vállalkozásokká válhassanak; mivel ebben az összefüggésben a kockázati tőke finanszírozási forrásként való rendelkezésre állása és az erős technológiai ágazat megléte kulcsfontosságú tényezők a dinamikus európai pénzügyi technológia elősegítéséhez;

W.  mivel a kibertámadások egyre nagyobb fenyegetést jelentenek valamennyi digitális infrastruktúra, így a pénzügyi infrastruktúra számára is; mivel a pénzügyi szektort háromszor annyi támadás éri, mint bármely más ágazatot; mivel a biztonság, megbízhatóság és a szolgáltatások folytonossága az ágazatba vetett bizalom biztosításának előfeltételei; mivel a lakossági fogyasztók igen kiszolgáltatottak a hasonló támadásoknak vagy személyazonosság-lopásnak;

X.  mivel a csatlakoztatott eszközök szerves részét képezik a pénzügyi technológiai szolgáltatásoknak; mivel dolgok internete különösen ki van szolgáltatva a kibertámadásoknak, és ezért nagy kihívás elé állítja a kiberbiztonságot; mivel az összekapcsolt rendszerek csak annyira biztonságosak, mint a leggyengébb elemük;

Y.  mivel ahogy a pénzügyi szolgáltatások megjelennek, fontos, hogy a fogyasztók és a befektetők továbbra is támaszkodhassanak a fogyasztók és a befektetők védelme, az adatvédelemnek és magánélet tiszteletben tartásához való jog, valamint a jogi felelősség magas szintjére a pénzügyi szolgáltatók részéről;

Z.  mivel a pénzügyi technológia előmozdítása érdekében olyan egységes és támogató keretrendszert, valamint versengő és innovatív környezetet kell létrehozni, amely lehetővé teszi a pénzügyi technológia fejlődését és számos innovatív, biztonságos titkosításra képes, valamint egyszerű interfésszel rendelkező online azonosítási és hitelesítési eszköz használatát;

AA.  mivel a pénzügyi szektor automatizálása, ahogy más ágazatokban is, megbonthatja a foglalkoztatás meglévő szerkezetét; mivel a pénzügyi technológiára irányuló európai stratégia középpontjában a készségek javításának, a képzésnek és az átképzésnek kell állnia;

BB.  mivel a digitális gazdaság számos területén a hálózati hatáson keresztül a piac szerkezete néhány kevés piaci szereplő felé mozdul el, amely verseny- és kartelljogi kihívásokkal jár együtt;

A pénzügyi technológiákra vonatkozó uniós keret meghatározása

1.  üdvözli a pénzügyi technológia terén megvalósuló új fejlesztéseket, és sürgeti a Bizottságot, hogy a tőkepiaci unióra és a digitális egységes piacra vonatkozó stratégia keretében készítsen egy pénzügyi technológiáról szóló cselekvési tervet, amely általánosságban hozzájárulhat egy hatékony, és versenyképes, mélyebb és integráltabb, továbbá stabil és fenntartható európai pénzügyi rendszert eléréséhez, hosszú távú hasznot nyújthat a reálgazdaság számára, és foglalkozik a fogyasztó- és befektetővédelmi, valamint szabályozási biztonsági igényekkel;

2.  üdvözli a pénzügyi technológiával foglalkozó munkacsoport közelmúltbeli létrehozását, melynek feladata, hogy felmérje az e területen zajló innovációt és egyúttal stratégiákat dolgozzon ki a pénzügyi technológiák által jelentett potenciális kihívásoknak való megfelelés érdekében, valamint a nyilvános konzultáció Bizottság általi elindítását; felhívja a Bizottságot, hogy vonja be a Parlamentet a pénzügyi technológiai munkacsoport munkájába; úgy véli, hogy a Bizottság legfrissebb kezdeményezései alapvető lépést jelentenek a pénzügyi technológiákra vonatkozó átfogó stratégia Bizottság általi kidolgozása és a pénzügyi technológiákra vonatkozó szabályozás bizonytalanságának csökkentése felé;

3.  úgy véli, hogy a pénzügyi technológia hozzájárulhat a tőkepiaci unióra irányuló kezdeményezés sikeréhez, például az Unióbeli finanszírozási lehetőségek diverzifikálása révén, és arra bátorítja a Bizottságot, hogy a tőkepiaci unió projektjének előmozdítása érdekében használja ki a pénzügyi technológia által nyújtott előnyöket;

4.  sürgeti a Bizottságot, hogy pénzügyi technológiával kapcsolatos munkájában alkalmazzon arányos, ágazatközi, átfogó megközelítést a más joghatóságok által végzett munka tanulságait felhasználva, valamint alkalmazkodva a szereplők és a felhasznált üzleti modellek sokféleségéhez; felhívja a Bizottságot, hogy szükség esetén elsőként lépjen fel annak érdekében, hogy kedvező környezetet teremtsen az európai pénzügyi technológiai központok és a cégek növekedése számára;

5.  hangsúlyozza, hogy szükség esetén a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályokat mind uniós, mind nemzeti szinten felül kell vizsgálni, és ezeknek kellően innovációbarátnak kell lenniük annak érdekében, hogy egyenlő versenyfeltételeket lehessen elérni és fenntartani a szereplők között; különösen ajánlja, hogy az innovációs elvnek megfelelően a jogszabályok innovációra gyakorolt esetleges hatásait hatásvizsgálat keretében megfelelően értékeljék, aminek eredményeképpen e fejlődés jelentős gazdasági és társadalmi haszon létrejöttéhez járulhat hozzá teljes mértékben;

6.  hangsúlyozza, hogy az egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében, a piacra újonnan belépők hozzáférésének megkönnyítése, továbbá a tagállamokban és jogi státuszonként megvalósuló szabályozási arbitrázs megelőzése érdekében a pénzügyi technológiára vonatkozó szabályozásnak és felügyeletnek az alábbi elveken kell alapulnia:

a.  ugyanazon szolgáltatások és kockázat: ugyanazok a szabályok az érintett jogi személy jellegétől vagy uniós székhelyétől függetlenül;

b.  Technológiasemlegesség;

c.  kockázatalapú megközelítés annak figyelembevételével, hogy a jogi és felügyeleti intézkedések mennyire arányosak a kockázatokkal és a kockázatok jelentőségével;

7.  javasolja, hogy az illetékes hatóságok engedélyezzék és ösztönözzék az új technológiákkal való ellenőrzött kísérletezést a piacra újonnan belépők és a meglévő piaci szereplők számára egyaránt; megjegyzi, hogy a kísérletezés ilyen ellenőrzött környezete a pénzügyi technológiai szolgáltatásoknak szóló szabályozási „homokozó” formáját öltheti, ami számos előnnyel jár a társadalom számára, közel hozza egymáshoz a piaci szereplők széles skáláját, és több tagállamban már most is sikeresen működik; hangsúlyozza, hogy a hatóságok proaktív és előremutató részvétele a piaci szereplőkkel és minden más érintett féllel folytatott párbeszédben szükséges és hozzásegítheti a felügyelőket és szabályozókat a technológiai szakértelem fejlesztéséhez; felkéri az illetékes hatóságokat, hogy az Európai Rendszerkockázati Testület munkájának kiegészítéseként vegyék fontolóra pénzügyi és/vagy operatív stressztesztelési eszközök kidolgozását a pénzügyi technológiai alkalmazásokra, amennyiben ezek rendszerszintű kockázatokat okozhatnak;

8.  rámutat arra, hogy néhány központi bank már kísérletezik a központi banki digitális valutával és más új technológiákkal; ösztönzi az illetékes európai hatóságokat, hogy értékeljék a központi banki digitális valuta megosztott könyvelésen alapuló verziója esetleges kockázatainak és előnyeinek hatását és az ahhoz kapcsolódó szükséges követelményeket a fogyasztóvédelem és az átláthatóság tekintetében; ösztönzi e hatóságokat, hogy ők is kísérletezzenek annak érdekében, hogy lépést tarthassanak a piaci fejleményekkel;

9.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a felügyeleti és szabályozó szervek megfelelő technikai szakértelmet fejlesszenek ki annak érdekében, hogy megfelelően el tudják végezni az összetett pénzügyi technológiai szolgáltatások ellenőrzését; kiemeli, hogy a folyamatos ellenőrzésnek köszönhetően a szabályozók észlelni tudják és előre tudják jelezni a különböző technológiák sajátos kockázatait, és szükség esetén egyértelmű menetrendet követve, azonnal közbe tudnak lépni;

10.  hangsúlyozza ezért annak fontosságát, hogy a szabályozó és felügyeleti hatóságok keretében egységes kapcsolattartási és szolgáltatási pontot hozzanak létre a pénzügyi technológiai szolgáltatók és felhasználók számára; elismeri, hogy meg kell szüntetni az ágazatok között a felügyeleti silókat, és szoros együttműködést ajánl a pénzügyi ágazat felügyelői és más illetékes nemzeti és európai szervek között, amelyek rendelkeznek a szükséges szakértelemmel;

11.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák és segítsék nagyobb mértékben a pénzügyi technológiákhoz kapcsolódó kutatási projekteket;

12.  hangsúlyozza a pénzügyi innováció fellendítésének fontosságát Európában; szorgalmazza, hogy az innovatív pénzügyi szolgáltatók és az azokat a szolgáltatásaik nyújtásához anyagokkal ellátó innovatív vállalkozások könnyebben juthassanak finanszírozáshoz;

13.  hangsúlyozza, hogy a pénzügyi technológiai vállalatok pozitívan járulhatnak hozzá a pénzügyi közvetítéshez, de új kockázatokat is teremtenek a pénzügyi stabilitással kapcsolatban; megjegyzi, hogy a szabályozó és felügyeleti hatóságok a piacon már hosszú ideje jelen lévő pénzügyi intézmények mérlegein keresztül rengeteg információt kapnak számos szabályozási keret végrehajtásáról, például a tőkekövetelményekről, a tőkeáttételi mutatóról, a likviditási mutatóról és más mutatókról, míg a nem banki hitelező szervezetek, mint például a közösségi finanszírozás és a személyközi hitelezés esetében nehéz elégséges információt kinyerni a mérlegeikből a pénzügyi közvetítői tevékenységükről; ezért sürgeti a szabályozó és felügyeleti hatóságokat annak megvizsgálására, hogyan szerezhetnének megfelelő felügyeleti információkat a pénzügyi stabilitás fenntartása, valamint szükség esetén annak érdekében, hogy a pénzügyi stabilitás elérése és fenntartása érdekében szabályozási korlátokat vezessenek be e vállalatok mérlegében;

14.  hangsúlyozza, hogy a szabályozási technológia (RegTech) képes javítani és megkönnyíteni a megfelelési folyamatokat,különösen a felügyeleti információk minőségének és időszerűségének terén azáltal, hogy egyszerűsíti és költséghatékonyabbá teszi ezeket; sürgeti a hatóságokat, hogy tegyék egyértelművé azon jogi feltételeket, amelyek alapján engedélyezhető a megfelelési tevékenységek harmadik felekhez történő, egy általuk felügyelt szervezet általi kiszervezése, biztosítva eközben, hogy a harmadik felekre megfelelő felügyeleti intézkedések vonatkozzanak, valamint hogy a jogi megfelelőséggel kapcsolatos végső felelősség továbbra is a felügyelt szervezeté maradjon; felhívja az illetékes hatóságokat, különösen a Bizottságot, hogy az európai kereskedés utáni tevékenységekkel foglalkozó fórumhoz kapcsolódó munkája részeként alkalmazzon proaktív megközelítést, mikor az új pénzügyi és szabályozási technológia (FinTech és RegTech) megoldásoknak a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelv, az európai piaci infrastruktúra-rendelet és a központi értéktárakról szóló rendelet hatálya alá eső kereskedés előtti és utáni folyamatok terén való használata korlátainak megértésére törekszik, valamint hogy amennyiben nem állnak fenn akadályok, igyekezzenek tisztázni a szereplők azon jogát, hogy ilyen megoldásokat alkalmazzanak az e jogszabályok szerint fennálló kötelezettségeik teljesítéséhez;

15.  emlékeztet arra, hogy minden innovatív pénzügyi szolgáltatásnak elérhetőnek kell lennie EU-szerte, ezért a határokon átnyúló szolgáltatások sem hátráltathatóak az Unión belül; felszólítja a Bizottságot és az európai felügyeleti hatóságokat, hogy kövessék nyomon és kerüljék el a szabályozási átfedéseket, a piacra lépés új akadályait és az ilyen szolgáltatások előtt álló nemzeti akadályokat; felszólítja a Bizottságot, hogy előzze meg a tagállamok között a nemzeti rendszerek következetlenségei miatt kialakuló akadályokat és segítse elő a tagállamok szabályozási megközelítései terén megvalósuló bevált gyakorlatokat; sürgeti a Bizottságot és az európai felügyeleti hatóságokat, hogy szükség esetén alkalmazzanak engedélyezési rendszereket az Unió-szerte kínált új pénzügyi szolgáltatások esetében; támogatja az Európai Bizottság által annak kezelése érdekében tett erőfeszítéseket, hogy az EU miként fokozhatja a választási lehetőségeket, az átláthatóságot és a versenyt a lakossági pénzügyi szolgáltatások terén az európai fogyasztók javára, és hangsúlyozza, hogy ennek a célnak ki kell egészítenie a pénzügyi rendszerek hatékonyságának digitalizáláson és technológián keresztül történő javítására irányuló célkitűzést;

16.  üdvözli, hogy élénk pénzügyi technológiai közösségek alakultak ki szerte az Unióban; felszólítja a Bizottságot és a gazdasági kormányzás megfelelő uniós hatóságait, hogy szorosan működjenek együtt a pénzügyi technológiai központokkal, és az innováció ösztönzésével és finanszírozásával mozdítsák elő e közösségek intelligens vállalkozói készségeit és törekvéseit, bevonva ezeket a szereplőket, amelyek a pénzügyi szektorban az EU jövőbeli versenyelőnyének forrásait képezik;

17.  megjegyzi, hogy a pénzügyi technológia terén működő induló vállalkozások különösen sérülékenyek a szabadalmi jogokkal visszaélő szereplőkkel szemben, amely szervezetek szabadalmakat vásárolnak fel azzal a szándékkal, hogy szabadalmi jogsértési perekkel fenyegetőzve érvényesítsék e szabadalmakat a technológiai jogokat már használó vállalkozásokkal szemben; felszólítja a Bizottságot, hogy elemezze ezt a helyzetet, és tegyen javaslatot a pénzügyi technológia terén a szabadalmi jogokkal visszaélő szereplőkkel szembeni intézkedésekre;

18.  hangsúlyozza a pénzügyi technológiák közszolgáltatások digitalizálásában játszott lehetséges szerepét, ezáltal hozzájárulva azok megnövekedett hatékonyságához, például az adóbehajtás és az adócsalás megelőzése területén;

19.  hangsúlyozza, hogy a digitális gazdaság számos területén a hálózati hatások miatt a piac szerkezete csekély számú piaci szereplő felé mozdul el, amely verseny- és kartelljogi kihívásokkal jár együtt; felszólítja az Európai Bizottságot annak felülvizsgálatára, hogy a versenyjogi keret megfelel-e általában a digitális gazdaság és különösen a pénzügyi technológia kihívásainak;

20.  hangsúlyozza, hogy tovább kell fejleszteni a határokon átnyúló fizetéseknél használható fizetési módokat; támogatja az ilyen fizetési módok fejlesztését Európán belül, és sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Unióban nagyfokú az online bankolási piac széttagoltsága, valamint hogy nem áll rendelkezésre Unió-szerte működő, európai tulajdonú hitelkártya- vagy betétikártya-rendszer; úgy véli, hogy ez alapvető fontosságú a tőkepiaci unió megfelelő működéséhez, és hogy ez a digitális egységes piac döntő fontosságú része, amely előmozdítja az európai elektronikus kereskedelmet és a pénzügyi szolgáltatások közötti, határokon átnyúló versenyt; felhívja a Bizottságot, hogy határozza meg, milyen lépéseket kell tenni az ilyen rendszer fejlődését elősegítő környezet megteremtése érdekében; elismeri, hogy egy ilyen rendszernek más innovatív fizetési megoldásokkal egyidejűleg kell fennállnia és adott esetben interoperábilisnak kell lennie azokkal a verseny érdekében;

21.  hangsúlyozza, hogy a pénzügyi technológiai szolgáltatások terjedésének ösztönzői a fogyasztók; kiemeli, hogy bármely jövőbeni jogalkotási módosítás célja a fogyasztók támogatása ezen átalakulás során;

Adatok

22.  emlékeztet arra, hogy az adatok gyűjtése és elemzése központi szerepet tölt be a pénzügyi technológiák esetében, ezért hangsúlyozza az adatokról szóló jelenlegi szabályozás – többek között az általános adatvédelmi rendelet (GDPR), a felülvizsgált pénzforgalmi irányelv (PSD2), az elektronikus azonosítási és hitelesítési szolgáltatásokról szóló (eIDAS) rendelet, a 4. pénzmosási irányelv (AMLD4) és a kiberbiztonsági irányelv (NIS) – következetes és technológiasemleges alkalmazásának szükségességét; hangsúlyozza, hogy az innovatív pénzügyek európai megerősítése érdekében szabad adatáramlásra van szükség az Unión belül; felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a pénzügyi szolgáltatások nyújtásával összefüggésben csak objektív és releváns adatelemeket használjanak fel; üdvözli a Bizottság adatgazdaságról szóló, 2017. január 10-i közleményét (COM(2017)0009), amelynek bizonyítékokkal kell szolgálnia arról, hogy vannak-e akadályai az adatok szabad áramlásának az Unióban;

23.  hangsúlyozza, hogy egyértelmű szabályokra van szükség az adatok tulajdonjogával, az adatokhoz való hozzáféréssel és az adatok átadásával kapcsolatban; hangsúlyozza, hogy az új technológiákon alapuló gépekkel vagy folyamatokkal, például a gépi tanulással egyre nagyobb mennyiségű adatot állítanak elő; hangsúlyozza, hogy az általános adatvédelmi rendelet egyértelmű jogi keretet biztosít a személyes adatokkal kapcsolatban, azonban más adatkategóriák tekintetében nagyobb jogbiztonságra van szükség; e tekintetben úgy véli, hogy egyértelmű különbséget kell tenni a nyers adatok és a további feldolgozásból származó adatok között;

24.  hangsúlyozza, hogy a nyílt banki tevékenységek és az adatmegosztás hozzájárulnak annak biztosításához, hogy az összes pénzügyi technológiai szolgáltatás együtt növekedjen a fogyasztók hasznára; hangsúlyozza e tekintetben a felülvizsgált pénzforgalmi irányelv legutóbbi eredményeit a fizetéskezdeményezés és a számlainformációk elérése tekintetében;

25.  hangsúlyozza azokat az előnyöket, amelyeket a felhőalapú számítástechnika nyújthat a fogyasztóknak és a pénzügyi szolgáltatások nyújtóinak a költséghatékonyság, a gyorsabb piacra jutás és az IKT-erőforrások jobb felhasználása terén; megjegyzi, hogy nincsenek egyértelmű, átfogó európai szabályok vagy iránymutatások az adatok számítási felhőbe történő kiszervezésére a pénzügyi szektor vonatkozásában; hangsúlyozza az ilyen iránymutatások kidolgozása és a felhőalapú számítástechnika használatára vonatkozó közös megközelítés szükségességét az illetékes nemzeti hatóságok között; hangsúlyozza, hogy ezek a szabályok és iránymutatások szükségesek a felhőalapú számítástechnika gyorsabb bevezetéséhez; hangsúlyozza, hogy a magas szintű adatbiztonságnak és fogyasztóvédelemnek ezen iránymutatások részét kell képezniük; felszólítja a Bizottságot és az európai felügyeleti hatóságokat, hogy e tekintetben tanulmányozzák a különböző lehetőségeket, például a felhőszolgáltatók és a pénzügyi intézmények közötti előzetesen jóváhagyott szerződéseket;

26.  megjegyzi, hogy jobban tudatosítani kell a fogyasztók körében a személyes adataik értékét; megjegyzi, hogy a fogyasztók szerződéseket köthetnek digitális tartalmak díj ellenében való megosztására; hangsúlyozza, hogy ez gazdasági haszonnal járhat, de megkülönböztető módon is fel lehet használni; felszólítja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg egy európai adatmegosztási stratégia lehetőségét azzal a céllal, hogy a fogyasztók ellenőrizhessék saját adataikat; úgy véli, hogy egy egyértelmű, ügyfélközpontú megközelítés növeli a felhőalapú szolgáltatásokba vetett bizalmat, és ösztönzi a pénzügyi értéklánc különböző szereplői által kínált új innovatív szolgáltatásokat, pl. az elektronikus fizetési szolgáltatások céljából a felhasználói program interfészek használatával, illetve az adatokhoz való közvetlen hozzáférés előmozdításával; felkéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a személyes információkezelési rendszerek jövőbeli lehetőségét, amelyek technikai eszközt kínálnak a fogyasztóknak a személyes adataik kezeléséhez;

27.  a fogyasztói adatok vagy nagy adathalmazok pénzintézetek által történő felhasználása összefüggésében emlékeztet az általános adatvédelmi rendelet 71. cikkére, amely garantálja az érintettnek azt a jogot, hogy magyarázatot kapjon az automatizált folyamatok során hozott döntésre, és hogy megtámadhassa ezt a döntést; hangsúlyozza, hogy garantálni kell a helytelen adatok megváltoztatásának lehetőségét, és azt, hogy csak megbízható és releváns adatokat lehessen használni; felszólítja az összes érdekelt felet, hogy fokozzák az e jogok érvényesítésének biztosítása érdekében tett erőfeszítéseiket; úgy véli, hogy a személyes adatok felhasználásába való beleegyezésnek dinamikusnak kell lennie, és hogy az érintettek számára lehetővé kell tenni, hogy megváltoztassák és kiigazítsák beleegyezésüket;

28.  megjegyzi, hogy a fogyasztói adatok vagy nagy adathalmazok pénzintézetek által történő felhasználása előnyökkel járhat a fogyasztók számára, például a kockázatok és a tőke hatékonyabb elosztásán alapuló, személyre szabottabb, szegmentált és olcsóbb ajánlatok kidolgozásához vezethet; tudomásul veszi másrészről a dinamikus árképzés fejlesztését és azt, hogy ez potenciálisan az ellenkezőjét eredményezheti, ami káros lehet az ajánlatok összehasonlíthatóságára és a hatékony versenyre, valamint a közös kockázatviselésre és a kölcsönössé tételre, például a biztosítási ágazatban;

29.  tudomásul veszi a személyes adatok és algoritmusok egyre fokozottabb együttes alkalmazását olyan szolgáltatások biztosítása érdekében, mint a robottanácsadás; hangsúlyozza a robottanácsadásban rejlő hatékonysági potenciált és a pénzügyi kirekesztés felszámolására gyakorolt esetleges pozitív hatásait; hangsúlyozza annak lehetőségét, hogy az algoritmusokban lévő hibák és torzulások rendszerszintű kockázathoz vezethetnek és kárt okozhatnak a fogyasztóknak, például a kirekesztés növekedésével; kéri a Bizottságot és az európai felügyeleti hatóságokat, hogy kísérjék figyelemmel e kockázatokat annak biztosítása érdekében, hogy a pénzügyi tanácsadás automatizálása valóban jobb, átlátható, elérhető és költséghatékony tanácsadást eredményezzen, valamint hogy foglalkozzanak az ilyen kockázatok által okozott károkért való felelősség visszavezetésének az adatfelhasználás jelenlegi jogi keretei közötti egyre nagyobb nehézségeivel; kiemeli, hogy a robottanácsadásra ugyanazoknak a fogyasztóvédelmi követelményeknek kell vonatkozniuk, mint a személyes ügyféltanácsadásra;

Kiberbiztonság és az IKT-val kapcsolatos kockázatok

30.  hangsúlyozza a végpontok közötti adatbiztonság fontosságát a teljes pénzügyi szolgáltatási értékláncban; felhívja a figyelmet a pénzpiaci infrastruktúráinkat, a dolgok internetét, a valutáinkat és az adatainkat célzó kibertámadások jelentette nagy és kiterjedt kockázatokra; felhívja a Bizottságot, hogy a kiberbiztonságot tegye a pénzügyi technológiáról szóló cselekvési terv első számú prioritásává, és felszólítja az európai felügyeleti hatóságokat és az EKB-t annak bankfelügyeleti szerepében, hogy tegyék azt szabályozó és felügyeleti programjaik kulcsfontosságú elemévé;

31.  sürgeti az európai felügyeleti hatóságokat, hogy a nemzeti szabályozókkal együttműködve rendszeresen vizsgálják felül a pénzintézetek IKT-val kapcsolatos kockázataira vonatkozó hatályos működési előírásokat; szorgalmazza továbbá a tagállamok kiberbiztonsági stratégiái által előírt védelmi szint különbségei miatt az európai felügyeleti hatóság által kidolgozott, e kockázatok felülvizsgálatára vonatkozó iránymutatások létrehozását; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az európai felügyeleti hatóságok rendelkezzenek az e feladatok ellátásához szükséges technológiai know-how-val; több kutatásra ösztönöz e téren;

32.  felhívja a figyelmet az információk és a bevált gyakorlatok felügyeleti szervek, szabályozó szervek és adott szintű kormányzatok, kutatók és piaci szereplők, illetve maguk a piaci szereplők közötti cseréjének szükségességére; sürgeti a Bizottságot, a tagállamokat, a piaci szereplőket és az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökséget (ENISA), hogy vizsgálják meg az átláthatóság és az információmegosztás kibertámadások elleni eszközökként való használatában rejlő lehetőségeket; javasolja a piaci szereplők számára egy egyedüli kapcsolattartó pont előnyeinek megvizsgálását ebben a tekintetben, valamint annak mérlegelését, hogy egy összehangoltabb megközelítést kövessenek a pénzügyi szolgáltatások terén elkövetett kiberbűnözés kivizsgálásában, tekintettel annak egyre inkább határokon átnyúló jellegére;

33.  hangsúlyozza, hogy a pénzügyi szolgáltatások infrastruktúrájának biztosításáról szóló rendeletnek megfelelő ösztönző struktúrákat kell előírnia a szolgáltatók számára, hogy megfelelően ruházzanak be a kiberbiztonságba;

34.  felhívja a tagállamokat a hálózati és információs rendszerek biztonságáról szóló (NIS) irányelv kellő időben történő átültetésének biztosítására; üdvözli a Bizottság és az iparág által nemrég útjára indított kiberbiztonsági köz- és magánszféra közötti partnerséget; kéri a Bizottságot olyan új és konkrét kezdeményezések sorának kialakítására, amelyek erősítik az ágazatban tevékeny pénzügyi technológiai vállalkozások kibertámadásokkal szembeni ellenálló képességét, különösen a kkv-k és az induló vállalkozások esetében;

35.  megjegyzi, hogy a pénzügyi technológia jövőbeli növekedéséhez létfontosságú a szóban forgó technológiákba vetett bizalom, és felhívja a figyelmet a pénzügyi technológiák mindennapi tevékenységekre gyakorolt pozitív hatásával, ugyanakkor a polgárokat és vállalkozásokat, különösen a kkv-kat fenyegető hálózati és információs kockázatokkal kapcsolatos fokozottabb képzés és tudatosítás szükségességére;

36.  üdvözli a szabványosítás terén tett folyamatos erőfeszítéseket, amelyek biztonságosabbá teszik a csatlakoztatott eszközöket; hangsúlyozza azonban, hogy a minimális szabványosítási szinten túlmenően is garantálni kell a biztonságot, különösen azért, mert az egységes szabványosított biztonsági óvintézkedések növelik a biztonsági szabályok megsértésének kockázatát a lehetséges dominóhatás miatt; határozottan arra ösztönzi a vállalatokat, hogy dolgozzanak ki különböző saját szabályokat eszközeik és műveleteik biztonsága érdekében;

Blokkláncok

37.  kiemeli a blokklánc-alkalmazásokban a készpénz- és értékpapír-átruházás, valamint az „intelligens szerződések” megkönnyítése szempontjából rejlő potenciált, amelyek lehetőségek széles skáláját nyitják meg a pénzügyi megállapodások, különösen a kereskedelemfinanszírozási és üzleti hitelezési ügyletek mindkét szerződő fele előtt, ami lehetővé teszi a bonyolult kereskedelmi és pénzügyi szerződéses viszonyok egyszerűsítését a vállalkozások közötti (B2B) és a vállalkozások és fogyasztók közötti (B2C) szinteken; hangsúlyozza, hogy a blokkláncplatformok alkalmasak a vállalkozások közötti és a vállalkozások és fogyasztók közötti bonyolult tranzakciók egyszerűsítésére is;

38.  emlékeztet az engedély nélküli blokklánc-alkalmazások előnyeire és kockázataira; felkéri a Bizottságot, hogy a témában szervezzen többszereplős éves konferenciát; aggasztónak tartja, hogy az engedély nélküli blokklánc-alkalmazásokat egyre gyakrabban használják bűncselekményekhez, adókijátszáshoz, adókikerüléshez és pénzmosáshoz; felhívja a Bizottságot, hogy kövessen szoros figyelemmel e problémákat, többek között a mixerek/keverők e folyamatban játszott szerepét, és készítsen ezekről jelentést;

Átjárhatóság

39.  elismeri a felhasználói program interfészek (API-k) mint a fogyasztók által használható egyéb eszközök kiegészítőjének fontosságát annak érdekében, hogy az új szereplők számára hozzáférést biztosítsanak a pénzügyi infrastruktúrához; javasolja az értékesítők részéről például nyílt banki tevékenységek területén használható, szabványosított felhasználói program interfészek létrehozását azzal párhuzamosan, hogy lehetőséget adnak ezeknek az értékesítőknek arra, hogy megtervezzék saját szoftverüket;

40.  úgy véli, hogy a pénzügyi technológiai szolgáltatásoknak mind az Európán belüli, mind pedig a harmadik országok joghatóságaival és más gazdasági ágazatokkal folytatott együttműködésen belüli átjárhatósága az európai pénzügyi technológiai ágazat jövőbeli fejlődésének és az általa teremtett lehetőségek teljes körű kiaknázásának kulcsfontosságú feltétele; ennek előmozdítása érdekében ösztönzi az adatformátumok szabványosítását, amennyiben lehetséges, ahogy az a felülvizsgált pénzforgalmi irányelv esetében is történt;

41.  sürgeti a Bizottságot, hogy hangolja össze a tagállamok és a piaci szereplők munkáját a különböző nemzeti elektronikus személyazonosítási rendszerek közötti átjárhatóság biztosítása érdekében; hangsúlyozza, hogy az ilyen rendszerek alkalmazásának nyitottnak kellene lennie a magánszektor számára; úgy véli, hogy az e-IDAS-rendeletben meg nem határozott távoli azonosítási eszközöket is el kell fogadni, amennyiben biztonsági szintjük megfelel az e-IDAS szerinti alapvető megbízhatósági szintnek, és így biztonságosak és átjárhatók is;

42.  hangsúlyozza a hagyományos és új fizetési megoldások közötti átjárhatóság fontosságát az integrált és innovatív európai fizetési piac megvalósítása érdekében;

43.  felkéri az európai felügyeleti hatóságokat annak meghatározására, hogy a célzott vagy kockázatokon alapuló hitelesítés mikor lehet alternatívája a szigorú ügyfélazonosításnak; felkéri továbbá a Bizottságot annak megvizsgálására, hogy a szigorú ügyfélazonosítási folyamatokat a bankokon kívül más szervezetek is elvégezhetik-e;

44.  sürgeti az európai felügyeleti hatóságokat, hogy a nemzeti szabályozó hatóságokkal együttműködve dolgozzanak ki technológiasemleges, a felhasználók magánéletét tiszteletben tartó normákat és licenceket az „Ismerd az ügyfeledet” és a távoli azonosító technikákra, például biometrikus kritériumok alapján;

Pénzügyi stabilitás, valamint fogyasztó- és befektetővédelem;

45.  felszólítja a Bizottságot, hogy a pénzügyi technológiával kapcsolatos cselekvési tervének kialakítása során fordítson kiemelt figyelmet a lakossági fogyasztók és befektetők igényeire, valamint azokra a kockázatokra, amelyekkel szemben kiszolgáltatottak lehetnek a pénzügyi technológiák nem professzionális ügyfeleknek nyújtott szolgáltatásai bővülésének fényében, például a közösségi finanszírozás és személyközi hitelezés terén; hangsúlyozza, hogy ugyanolyan fogyasztóvédelmi normák vonatkoznak a pénzügyi technológiai szolgáltatásokra, mint más pénzügyi szolgáltatásokra, függetlenül a forgalmazási csatornától vagy a fogyasztó tartózkodási helyétől;

46.  sürgeti az európai felügyeleti hatóságokat, hogy folytassák és gyorsítsák a technológiai fejlődés figyelemmel kísérésével, valamint az ahhoz kapcsolódó előnyök és lehetséges kockázatok elemzésével kapcsolatos, jelenleg zajló munkájukat, különös tekintettel a fogyasztó- és befektetővédelemre, valamint a pénzügyi kirekesztés felszámolására;

47.  felszólítja a Bizottságot annak megvizsgálására, hogy a pénzügyi technológia milyen mértékben segíthet abban, hogy a fogyasztók jobb minőségű pénzügyi tanácsadásban részesüljenek, továbbá hogy a tanácsadásra vonatkozó széttagolt uniós szabályozási keret elégséges-e ennek biztosításához;

48.  megjegyzi, hogy még mindig jelentős szabályozási bizonytalanság van az InsurTech terén, és hangsúlyozza, hogy a biztonság, az adatvédelem, a tisztességes verseny és a pénzügyi stabilitás garantálása érdekében ezt kezelni kell; hangsúlyozza, hogy a nagyobb jogbiztonság segíteni fog annak biztosításában, hogy gyengén szabályozott InsurTech cégek ügyfelei ne váljanak veszteségek vagy megtévesztő értékesítés áldozatává, és mind a vállalatok, mind pedig az ügyfelek számára segíteni fog az InsurTech megoldások jobb hasznosításában;

49.  hangsúlyozza, hogy a pénzügyi technológiai megoldások fejlesztésével párhuzamosan biztosítani kell a pénzügyi stabilitás megerősítését; e cél elérésének eszközeként ösztönzi a nyílt forráskódú, kölcsönösen felülvizsgált technológiák vizsgálatát; felszólítja az európai felügyeleti hatóságokat, hogy a magánszektor szereplőivel partnerségben dolgozzák ki és értékeljék azokat az innovatív technológiákat, amelyek képesek a pénzügyi stabilitás megőrzésére és a fogyasztóvédelem erősítésére, például azzal, hogy mérséklik az algoritmusok torzításait, illetve felhívják a fogyasztók figyelmét a kiberfenyegetésekre;

50.  megjegyzi, hogy a piaci szereplők sokfélesége és a közöttük folyó verseny olyan kritikus tényező, amely hozzájárul a pénzügyi stabilitáshoz; felszólítja a szabályozó és felügyeleti szerveket, hogy a pénzügyi szektor minden érintett szegmensében kövessék nyomon a digitalizálás versenyhelyzetre gyakorolt hatását, valamint tervezzenek meg és vezessenek be eszközöket a versenyellenes magatartás vagy a versenytorzulás megelőzésére, illetve kiigazítására;

Pénzügyi oktatás és informatikai készségek

51.  hangsúlyozza, hogy mind a pénzügyi műveltség, mind pedig a digitális műveltség döntő tényező a pénzügyi technológia hatékony felhasználása és pénzügyi technológiai környezetben kialakuló kockázatok csökkentése terén;

52.  hangsúlyozza, hogy a fogyasztók megfelelő pénzügyi oktatására és a lakossági befektetőknek nyújtott tanácsadásra van szükség ahhoz, hogy a pénzügyi technológia a pénzügyi kirekesztés felszámolásának valós eszközévé váljon, és lehetővé tegye azoknak a fogyasztóknak és befektetőknek, akik még közvetlenebbül ki vannak téve az azonnal elérhető személyre szóló pénzügyi befektetési termékeknek és szolgáltatásoknak, hogy önállóan megalapozott döntéseket hozzanak ezekről az ajánlatokról és megértsék ezekből az innovatív technológiákból fakadó összes kockázatot; felszólítja a Bizottságot és az európai felügyeleti hatóságokat, hogy fokozzák a pénzügyi ismeretek hiányának leküzdésére irányuló kezdeményezések támogatását; hangsúlyozza, hogy a szakképzésnek és a fogyasztói és befektetői jogokra vonatkozó tájékoztatásnak könnyen hozzáférhetőnek kell lennie;

53.  emlékeztet a Bizottság előrejelzésére, miszerint 2020-ig Európa akár 825 000 IKT-szakember hiányával is szembesülhet; úgy véli, hogy több informatikai szakemberre van szükség, és arra bátorítja a tagállamokat, hogy készüljenek fel a munkaerőpiaci változásokra, amelyek sokkal gyorsabban következhetnek be, mint amire most számítunk;

54.  hangsúlyozza, hogy magasabb szintű oktatásra és digitális készségekre van szükség a pénzügyi szektorban, a szabályozó szerveknél és a társadalom egészében, beleértve a szakképzést is; sürgeti a Bizottságot, hogy a digitális készségekkel és munkahelyekkel foglalkozó koalíció keretében mutassa be a jó gyakorlatokat;

°

°  °

55.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

INDOKOLÁS

Bevezetés

Az új technológiák világszerte gyors ütemben változtatják meg a pénzügyi infrastruktúra jellegét, ami hatalmas lehetőségeket jelent Európa számára. Most a döntéshozókon a sor, hogy meghozzák a megfelelő döntéseket és kedvező környezetet alakítsanak ki annak érdekében, hogy Európa a lehető legnagyobb mértékben haszonélvezője lehessen a folyamatoknak.

A „FinTech” (pénzügyi technológia) kifejezés gyakran a pénzügyi rendszerbe forradalmi innovációkat bevezető induló vállalkozások csoportjára utal. E jelentéstervezet nem ezt a meghatározást használja, mert az számos szereplőt nem foglalna magában. Ehelyett a FinTech kifejezést az új technológiák révén lehetővé váló pénzügyekre használjuk, amely pénzügyi szolgáltatások, termékek és infrastruktúrák széles skáláját foglalja magában. Szintén magában foglalja az Insurtech-et, azaz az új technológiák biztosításban történő felhasználását és a RegTech-et, az új technológiák jogszabályi megfelelésben történő használatát.

A FinTech jelenlegi előretörése a rövid időn belül bekövetkezett számos különböző technológiai fejlesztés, nevezetesen a mesterséges intelligencia, a felhő alapú számítástechnika és a megosztott könyvelési technológia létrejöttét követően történt meg. Ezek a technológiák új lehetőségeket teremtenek olyan újítások számra, mint a mobilfizetések, a nyílt banki API-k, a közösségi finanszírozás, a virtuális valuták és a robottanácsadás.

A FinTech jelentős előnyöket hozhat, mint a költségek csökkentése, a hatékonyságnövekedés és a nagyobb fokú átláthatóság, ezenkívül hatékony eszköz lehet a pénzügyi kirekesztés felszámolására azáltal, hogy magas szintű szolgáltatásokat kínál azoknak is, akik korábban ezeket nem engedhették meg maguknak. Ezen túlmenően a FinTech lehetőséget teremthet a határon átnyúló pénzügyi forgalom és infrastruktúra számára alternatív hitelezési és befektetési csatornák révén.

A jelenleg zajló FinTech forradalom világméretű. Az elmúlt években a FinTech befektetések világszerte szárnyaltak. E befektetések zöme az Egyesült Államokban történt, amihez a Szilícium-völgy jelentős mértékben hozzájárult, de Ázsia és Izrael szintén fokozatosan tör előre e tekintetben. Az első tíz legnagyobb FinTech vállalat több mint fele az Egyesült Államokban, Kínában és Izraelben van. Ha Európa versenyképes kíván maradni, akkor a gyors innovációnak kell gyakorlattá válni. Ez nemcsak Európa pénzügyi infrastruktúrája, hanem a reálgazdaság számára is fontos, mivel a fogyasztók és a vállalkozások számára is előnyösek a fejlettebb pénzügyi szolgáltatások.

Az előnyök dacára a FinTech alapvető szabályozási és társadalmi kérdéseket vet fel. A fogyasztóvédelemnek és a pénzügyi rendszer stabilitásának kiemelt szempontnak kell lenni ebben a tekintetben. Az európai gazdaság versenyképességével együtt ezek képezik a jelentéstervezet három alapvető prioritását.

A jelentéstervezetnek nem célja, hogy technikai megoldásokat nyújtson, de szándékunk feltenni a megfelelő kérdéseket, ami az első lépést jelenti a pénzügyi technológiákkal foglalkozó előretekintő európai politika kialakításának folyamatában.

A pénzügyi technológiákra vonatkozó uniós keret meghatározása

A FinTech a modern digitális társadalom egyik építőköve, amelyre azért van szükségünk, hogy sikeresen felvehessük a versenyt a világ többi részével. Ezért az Európai Bizottságnak átfogó cselekvési tervet kell benyújtania, amely előmozdítja a FinTech-et Európában.

A jelenlegi uniós részvételt illetően a FinTech a tőkepiaci unió és a digitális egységes piaci stratégiák hatáskörébe tartozik. A jelenlegi szabályozás, mint a GDPR, a PSD2 vagy a MiFID, már most hatással van a FinTech fejlődésére. A pénzügyi szolgáltatások európai szintű felügyelete szintén problémás terület.

A jelentéstervezetnek nem célja, hogy konkrét jogalkotási lépéseket javasoljon a Bizottságnak. Óvatosan kell eljárnunk az új szabályok létrehozásakor, mert még sok minden nem teljesen világos a pénzügyi technológiák jövőbeli fejlődésével kapcsolatban. Jobb kiindulópont egyrészt annak vizsgálata, hogy a jelenlegi szabályozás hol okoz bizonytalanságokat vagy akadályokat, másrészt annak feltárása, hogy hol van szükség további fellépésekre. Ehhez átfogó megközelítésre van szükség, mivel a digitális társadalomban zajló technikai fejlődés az információk megosztását teszi szükségessé. Az Európai Bizottságnak példát kellene mutatnia ebben a tekintetben azáltal, hogy a FinTech-ről szóló stratégia kidolgozásakor számos főigazgatóság és szakpolitikai terület bevonásával dolgozik.

A pénzügyi technológia szereplői már most is együttműködnek számos más területtel, és gyakran kínálnak termékeket több felet érintő konstrukciókban. Az e területen végbement egyik figyelemreméltó fejlemény a „nyílt banki tevékenységek” (open banking) megjelenése, amelyek lehetővé teszik harmadik felek számára, hogy felhasználói program interfészek segítségével valamely bank infrastruktúrájához csatlakozva pénzügyi szolgáltatásokat kínáljanak. Ennek a diverzifikált értékláncnak a keretében fontos a tisztességes verseny és az egyenlő versenyfeltételek garantálása. Ebben a tekintetben alapvető fontosságú az „ugyanazon szolgáltatásokra ugyanazon szabályok” elv érvényesítése. A biztosított szolgáltatásokon kívül a FinTech szolgáltatók által a pénzügyi rendszerre jelentett kockázat mennyiségének is szerepelnie kellene a kritériumok között.

A minőségi jogalkotási programnak megfelelően az Európai Bizottságnak kiemelt fontosságúnak kell tekintenie az adminisztratív terhek csökkentését. A pénzügyi technológia képes lehet ehhez hozzájárulni a pénzügyi folyamatok és tranzakciók megváltoztatásával, például a közvetítők kiiktatása és a mesterséges intelligencia révén.

Valamennyi új uniós jogszabály esetében az „innovációs elvnek” kell útmutatásként szolgálnia. Ez azt jelenti, hogy a jogalkotási folyamat hatásvizsgálati szakaszában meg kell vizsgálni a szabályozás innovációra gyakorolt lehetséges hatását. Ennek egyik kulcseleme a szabályozás valamennyi szintjén érvényesülő technológiasemlegesség kell legyen.

Ezenkívül felügyeleti keretünknek javítania kell az innovációt. Az alapjaiban váltózó pénzügyi infrastruktúra megváltozott felügyeleti módszertan szükségességét eredményezi, amely nem akadályozza, hogy a forradalmi újítások új piaci lehetőségeket teremtsenek Európa számára. Fontos, hogy a felügyeleti szervek megfelelő technikai szakértelemmel rendelkezzenek annak érdekében, hogy megfelelően el tudják végezni az innovatív pénzügyi technológiai szolgáltatások ellenőrzését. A mesterséges intelligencia és a gépek tanulása területén bekövetkezett fejlődés következtében a mögöttes algoritmusok fontos tényezőkké váltak a pénzügyi termékek eredményeinek meghatározásában.

Maga a technológia fokozhatja a megfelelési folyamatokat azáltal, hogy nagyobb fokú átláthatóságot, okosabb automatizált rendszereket, csökkentett adminisztratív terheket és alacsonyabb költségeket eredményez. A RegTech ezt például automatizált jelentéstételi eljárások végrehajtásával tudja elérni, ezáltal csökkentve a munkát a pénzintézetek számára. A felügyeleti szervek és a pénzintézetek megosztott könyvelési technológiával történő összekapcsolásával már több konzorcium kísérletezik engedélyezett blokklánc-technológia keretében.

Az egyik figyelmet érdemlő téma a pénzügyi innovációkkal való kísérletezés azok piaci bevezetését megelőzően. Ennek keretében példaként szolgálhatnak a már világszerte bevezetett különleges kísérleti rendszerek.

Csak előretekintő megközelítéssel és a kísérletezésre és újításra való készséggel tehetjük lehetővé az európai emberek és vállalkozások számára, hogy előnyt kovácsoljanak a pénzügyi technológia fejlődéséből.

Adatok

Számos pénzügyi technológiai fejlesztés közvetlenül az innovatív adatfelhasználáson alapul. A jelenlegi uniós szabályozás igen összetett, ahol több az egymást átfedő jogszabály. Annak érdekében, hogy az európai FinTech-szereplők ne kerüljenek versenyhátrányba, biztosítani kell a jelenleg hatályos különböző jogszabályok – mint a GDPR, PSD2, AMLD4 és a NIS-irányelv – vonatkozó rendelkezéseinek egységes alkalmazását.

A gazdaság egészében a fogyasztók személyes adatai már ma is különböző szereplőkön megy keresztül. Ez alól a pénzügyi szektor sem kivétel. Elég csak a számítási felhőre gondolni, amelyre számos bank támaszkodik a adatkezelésben. Ennek érdekében el kell fogadni a felhőbe történő kiszervezésre vonatkozó egyértelmű iránymutatások, amelyek jelenleg hiányoznak. A FinTech vállalatok ráadásul gyakran használnak fel személyes adatokat, hogy az ügyfeleknek személyre szabott termékeket és tanácsokat nyújtsanak. Ezekben az esetekben egyértelműnek kell lenni, hogy ki az adatgazda a folyamat különböző szakaszaiban.

Bizonyos új technológiák, például a megosztott könyvelési technológia, konkrét kérdéseket vetnek fel az adatok felhasználásával kapcsolatban. Ez alapvető kérdéseket eredményez az adatok rendszerben rejlő decentralizált tárolásával kapcsolatban.

A jogi felelősség kérdése további tisztázásra váró terület. Az olyan fejlesztések, mint a robottanácsadás az algoritmusok nagy adathalmazokra történő alkalmazása miatt lehetséges. Az ilyen algoritmusokban lévő hibák és torzulások rendszer szintű kockázathoz vezethetnek és kárt okozhatnak a fogyasztóknak. Egyértelműnek kellene lenni, hogy az ilyen esetekben ki viseli a jogi felelősséget.

Kiberbiztonság

A pénzintézetek Európában és világszerte nap mint nap számos kibertámadásnak vannak kitéve. Bár a pénzügyi technológia korábban ismeretlen lehetőségeket kínál számunkra, a számítógépes bűnözők ehhez mérhető, korábban példátlan fenyegetésekkel lépnek fel. A kiberbiztonság tekintetében határozott és kockázatorientált európai cselekvési tervre van szükségünk, mert a számítógépes bűnözők nem ismernek határokat és egyre nagyobb veszélyt jelentenek pénzpiacainkra, valutáinkra és adatainkra. Hiba volna azt feltételezni, hogy csak a nagy szervezetek vannak kitéve ilyen jellegű veszélynek, mivel a kibertámadások a háztartásokat és kkv-kat sem kerülik el. Ennek következtében először is fokozottabb tudatosságra van szükség, hogy az európaiak tudatában legyenek a kiberfenyegetéseknek és annak, hogy azok hogyan előzhetőek meg.

A pénzügyi infrastruktúrát érintő egyik konkrét kihívást azon új piaci szereplők egyre bővülő köre jelenti, amelyek potenciálisan kevésbé szigorú kiberbiztonsági előírásokkal rendelkeznek, mint a már hosszabb ideje piacon levő pénzügyi szereplők. Ezek a pénzügyi láncban egyedüli kiszolgáltatott gócpontokká válhatnak. Különösen a felhasználói program interfészeket alkalmazó gazdaság fejlődésével és a hatályos jogi keret mellett, amely megköveteli a pénzintézetektől, hogy létfontosságú adatokat osszanak meg harmadik felekkel, a Bizottságnak további figyelmet kell fordítania erre a területre.

A tagállamok IKT-kockázatokkal kapcsolatos gyakorlatai nagymértékben eltérnek. Átfogó és egységes szabályozói és felügyeleti keretre lenne szükség, amely előírásokat határoz meg a bevált gyakorlatok cseréjére és a fontosabb rendkívüli eseményekkel kapcsolatos jelentéstételre.

Mivel sok pénzintézet jelentős nemzetközi kitettséggel rendelkezik, a megállapítandó normáknak összhangban kell lenniük a nemzetközi normákkal.

Átjárhatóság

A digitális átjárhatóság kulcsfontosságú a szétszabdalt piaci állapotok megszüntetéséhez. Ez kifejezetten európai probléma, amelyet meg kell oldani a versenyképes digitális egységes piac és a tőkepiaci unió kialakítása érdekében.

Innovatívabb szolgáltatások létrehozása érdekében a „felhasználói program interfészekkel működő gazdaságban” meg kell könnyíteni a szolgáltatók közötti kapcsolatokat. A felhasználói program interfészek lehetőséget nyújtanak innovatív ökoszisztémák létrehozására. Ennek elősegítésének egyik módja a szolgáltatók számára nyílt hozzáférésű szabványosított felhasználói program interfészek létrehozása például a nyílt banki tevékenységek területén.

Kiemelt figyelmet kell fordítani az online azonosítás kérdésére. Az online azonosítási folyamatok továbbra is nagymértékben szétszabdaltak és az azonosítási folyamatok esetében előírt biztonság szintje tagállamonként jelentős mértékben különbözik. A pénzügyi technológia Unióban történő fellendítésének előmozdítása érdekben törekedni kell a nemzeti elektronikus azonosítási rendszerek átjárhatóságára.

A számítási felhők átjárhatósága szintén alapvető fontosságú, hogy lehetővé váljon a számításifelhő-szolgáltató váltás és elkerülhető legyen az eladótól való függés a pénzügyi technológiai szolgáltatók számára.

Készségek

A digitális készségek egyre inkább kulcsfontosságúvá válnak mindenki számára, és ez alól a pénzügyi szektor sem kivétel. A FinTech-fejlesztések magasabb szintű digitális készségeket tesznek szükségessé a pénzügyi infrastruktúrában tevékenykedők, valamint a fogyasztók, a felügyelők és a döntéshozók számára. A fogyasztóknak ismerniük kell az automatizált tanácsadás előnyeit és kockázatait és a felügyelőknek meg kell érteniük az általuk felügyelt, egyre inkább robotizált termékek mögötti algoritmusokat.

A digitalizálás már most érezteti a munkaerőpiacra gyakorolt széles körű hatásait a különböző ágazatokban. Ez alól a pénzügyi szektor sem kivétel. Automatizált tanácsadás esetén a korábban ezt a feladatot ellátó munkatársakat más munkakörbe kell áthelyezni. Az automatizáció át tudja venni ezt a munkakört, de a korábbitól eltérő jellege lesz. Ezért a társadalomnak jelentős befektetéseket kell megvalósítania az olyan új készségekbe, mint a kódolás. Az Új európai készségfejlesztési program és a digitális készségekkel és munkahelyekkel foglalkozó koalíció megvalósítása során az Európai Bizottságnak meg kell szüntetnie a keresleti-kínálati összhang hiányát a munkaerőpiacon.

22.3.2017

VÉLEMÉNY a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről

a Gazdasági és Monetáris Bizottság részére

a „Pénzügyi technológia: a technológia hatása a pénzügyi szektor jövőjére” című jelentésről

(2016/2243(INI))

A vélemény előadója: Dita Charanzová

JAVASLATOK

A Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság felhívja a Gazdasági és Monetáris Bizottságot, mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  megállapítja, hogy a pénzügyi technológia (FinTech) gyorsan fejlődik, és elismeri, hogy ez átalakíthatja a globális pénzügyi ágazatot, valamint a gazdaság egészét; hangsúlyozza, hogy a pénzügyi technológia fejlesztései potenciális előnyökkel járnak mind a fogyasztók, mind a vállalkozások, és különösen a kkv-k számára a hatékonyságnövekedés, a hozzáférhetőség, a költségcsökkentések és a fokozottabb átláthatóság révén; hangsúlyozza ezért az Unió és az egységes piac vonzerejének előmozdítását a pénzügyi szolgáltatások számára, mint a pénzügyi technológiai vállalkozásaik központja;

2.  úgy véli, hogy a pénzügyi ágazatbeli innováció munkalehetőségeket és további növekedési potenciált teremthet az Unión belül, és hozzájárul a fogyasztók igényeihez igazított szolgáltatások szélesebb választékához; üdvözli azt a lendületet, amely új termékek és szolgáltatások kifejlesztésére, valamint a meglévő pénzügyi szolgáltatások továbbfejlesztésére irányul, melyek előnyösek lehetnek a fogyasztók és a vállalkozások, különösen a kkv-k számára; felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, az Unió miként tudná teljes mértékben kihasználni a FinTech által nyújtott előnyöket;

3.  úgy véli, hogy a pénzügyi ágazatbeli technológiai innováció nem csak az új pénzügyi technológiai vállalkozások számára jelent lehetőségeket, hanem a hosszabb ideje a piacon levő szereplők számára is, annak köszönhetően, hogy lehetőség van számos területen az együttműködésre, a szinergiákra és esetleges költségcsökkentésekre is; megállapítja, hogy az erős innovációból és dinamizmusból eredő verseny számos lehetőséget kínál a már régóta működő piaci szereplők számára;

4.  úgy véli, hogy a pénzügyi technológiával kapcsolatos szolgáltatásoknak és termékeknek ki kell egészíteniük a hagyományos pénzügyi intézményeket, különösen Európa kevésbé fejlett és távoli területein;

5.  üdvözli a Bizottság által létrehozott, a pénzügyi technológiával foglalkozó munkacsoportot (FTTF), amelynek célja, hogy felmérje az e területen tapasztalható innovációt, és stratégiákat dolgozzon ki a pénzügyi technológiák által jelentett potenciális kihívásoknak való megfelelés érdekében; úgy véli, hogy a munkacsoport alapvető lépést jelent a pénzügyi technológiákra vonatkozó átfogó stratégia kidolgozása és a szabályozás bizonytalanságának csökkentése felé;

6.  felhívja az FTTF munkacsoportot, hogy a mandátuma lejárta előtt terjesszen elő egy jogalkotási és nem jogalkotási eszközökből álló átfogó horizontális pénzügyi technológiai cselekvési tervet; hangsúlyozza, hogy a cselekvési tervnek a versenyképességen, a pénzügyi stabilitáson, az interoperabilitáson, az átláthatóságon és a fogyasztóvédelmen kell alapulnia, amelynek célja a pénzügyi technológiák számára egy szabályozási biztonságot és egyértelmű feltételeket nyújtó környezet létrehozása; úgy véli, hogy a terv támogatásaként részletes ágazati elemzést kell készíteni a piac részét képező különböző szegmensekről a jobb és az igényekhez jobban hozzáigazított, a pénzügyi technológiai vállalatok különböző üzleti modelljeit figyelembe vevő jogalkotás támogatása érdekében;

7.  kiemeli a pénzügyi technológia potenciális előnyeit a vállalkozások, különösen a kkv-k és a mikrovállalkozások, továbbá a családok és a nem megfelelő szolgáltatásban részesülő fogyasztók számára, mivel ez kiterjeszti a hitelhez való hozzáférést, és felgyorsítja a hitelfelvételi folyamatot alternatív hitelezési és befektetési csatornák – például közösségi finanszírozás és személyközi hitelezés – révén; úgy véli, hogy az ilyen rendszerekre a visszaélések és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok megelőzését célzó intézkedéseknek kell vonatkozniuk;

8.  arra ösztönzi ugyanakkor a Bizottságot, hogy úgy alakítsa ki jogalkotási intézkedéseit, hogy a vállalatok számára elegendő rugalmasságot biztosítson működésükhöz, és gondoskodjon finanszírozásról, valamint ösztönözze a bankok és a pénzügyi technológiai vállalatok közötti partnerségeket a hitelezés terén;

9.  felhívja a Bizottságot, hogy azonosítsa és számolja fel az egységes piacon azokat az akadályokat, amelyek jelenleg meggátolják a digitális szolgáltatások fejlődését, többek között a FinTech területén, biztosítva ugyanakkor a pénzügyi stabilitást, és fenntartva a fogyasztók és a befektetők védelmének magas szintjét; megállapítja, hogy feltétlenül szükséges, hogy az egységes piac gazdasági szereplői hozzáférhessenek a harmadik országokbeli gazdasági szereplők befektetéseihez és hogy képesek legyenek reagálni a technológiai fejlődésre;

10.  úgy véli, hogy a pénzügyi technológiai vállalatok pozitív szerepet tudnának játszani a szolgáltatások és a nyújtásuk módjának nagyobb diverzifikációja megteremtésével; úgy véli, hogy annak érdekében, hogy olyan környezetet hozzunk létre, amely ösztönzi a versenyt és fenntartja az egyenlő versenyfeltételeket valamennyi piaci szereplő számára, arányos és kiegyensúlyozott megközelítésre van szükség, amely előmozdítja az innovációt is; kéri a Bizottságot, hogy elemezze a FinTech vállalatok hatását, különösen az innováció vonatkozásában, figyelembe véve ugyanakkor a pénzügyi stabilitás, illetve a fogyasztók és a befektetők védelme magas szintje biztosításának szükségességét;

11.  hangsúlyozza, hogy a pénzügyi technológiához kapcsolódó szolgáltatások fontos szerepet tölthetnek be az időtálló európai digitális egységes piac fejlődésében, például a meglévő csatornák költséghatékonyabbá tétele, innovatív, átláthatóbb és gyorsabb fizetési megoldások felkínálása, valamint annak révén, hogy növelik a fogyasztók digitális technológiák iránti bizalmát; úgy véli, hogy a Bizottságnak szakpolitikai kezdeményezéseiben technológiasemleges megközelítést kell alkalmaznia; felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a kezdeményezések a célnak megfelelőek és kifelé tekintőek legyenek, továbbá hogy az innovációs elven alapuljanak;

12.  úgy véli, hogy a tőkepiaci unió kiteljesítése hozzá fog járulni a pénzügyi technológiák fejlődésének támogatásához, valamint a pénzügyi termékek és szolgáltatások valódi egységes piacának megvalósításához;

13.  hangsúlyozza, hogy tovább kell fejleszteni a határokon átnyúló fizetéseknél használható fizetési módokat; támogatja az ilyen fizetési módok fejlesztését Európán belül, és sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Unióban nagyfokú az online bankolási piac széttagoltsága, valamint hogy nem áll rendelkezésre Unió-szerte működő, európai tulajdonú hitelkártya- vagy betétikártya-rendszer; úgy véli, hogy ez alapvető fontosságú a tőkepiaci unió megfelelő működéséhez, és hogy ez a digitális egységes piac döntő fontosságú része, amely előmozdítja az európai elektronikus kereskedelmet és a pénzügyi szolgáltatások közötti, határokon átnyúló versenyt; felhívja a Bizottságot, hogy határozza meg, milyen lépéseket kell tenni az ilyen rendszer fejlődését elősegítő környezet megteremtése érdekében; elismeri, hogy egy ilyen rendszernek más innovatív fizetési megoldásokkal egyidejűleg kell fennállnia és adott esetben interoperábilisnak kell lennie azokkal a verseny érdekében;

14.  hangsúlyozza, hogy az EBH szigorú ügyfél-azonosítási eljárásról szóló szabályozástechnikai standardjainak figyelembe kell venniük a FinTech és az elektronikus kereskedelem gyakorlatait; üdvözli az EBH által a szabályozástechnikai standardjaiban eszközölt változtatásokat az online szolgáltatásokra gyakorolt negatív hatások kiküszöbölése érdekében, és egyenlő versenyfeltételeket biztosítva, amelyek ösztönzik a pénzügyi innovációt és javítják az összes piaci szereplő közötti versenyt, figyelembe véve a kockázatalapú biztonsági politikákat;

15.  hangsúlyozza, hogy a pénzügyi technológiai szolgáltatások terjedésének ösztönzői a fogyasztók; kiemeli, hogy bármely jövőbeni jogalkotási módosítás célja a fogyasztók támogatása ezen átalakulás során;

16.  tudomásul veszi a Bizottságot azon tevékenységét, hogy harmonizálja a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó standardokat, ugyanakkor azonban hangsúlyozza, hogy az innováció és az új piaci belépők potenciálját figyelembe kell venni minden jövőbeli szabványosítás során; ösztönzi a Bizottságot, hogy támogassa az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy közös, nyílt és átjárható szabványokat határozzanak meg a pénzügyi technológiára vonatkozóan;

17.  elismeri, hogy a FinTech a pénzügyi és a technológiai ágazat metszetében fellépő innovációt jelent;

18.  emlékeztet arra, hogy a FinTech magában foglalja a technológiák jogszabályi megfelelésben (RegTech), valamint biztosításban történő felhasználását is; kiemeli, hogy a technológiát fel kell használni annak érdekében, hogy az állami hatóságok jobban és hatékonyabban el tudják látni a felügyeletet; elismeri a RegTech előnyeit a szabályozási eljárások javítása és a pénzügyi fogyasztók védelme tekintetében; arra ösztönzi a nemzeti szabályozókat, hogy ahol szükségesnek ítélik, vizsgálják meg a megfelelési technológiák jövőbeli fejleményeit;

19.  megállapítja, hogy Unió-szerte elő kell mozdítani a digitális és pénzügyi oktatást a fogyasztók és a piaci szereplők körében; hangsúlyozza a megfelelő kompetenciák és új digitális készségek fontosságát, és ösztönzi a Bizottságot, a tagállamokat és a FinTech vállalatokat, hogy tegyék lehetővé az az egész életen át tartó tanulást, képzést és készségfejlesztést, amelyek kulcsfontosságúak ahhoz, hogy minél több polgár férjen hozzá teljes körűen a pénzügyi szolgáltatásokhoz és a Fintech eszközeihez;

20.  tudomásul veszi az automatizált pénzügyi tanácsadók növekvő számát, és üdvözli a jelenséget, mivel ez csökkentheti a fogyasztók piaci beruházásai előtt álló akadályokat;

21.  felhívja a Bizottságot, hogy kísérje figyelemmel az algoritmusok megnövekedett használatát a FinTech ágazatban; felkéri a Bizottságot és az európai felügyeleti hatóságokat, hogy vizsgálják meg az algoritmusok potenciális hibáit és torzulásait; hangsúlyozza, hogy ha aggályok merülnek fel egy hibával vagy diszkriminációval kapcsolatban, lehetőséget kell biztosítani az automatizált FinTech szolgáltatásokon keresztül hozott határozatokkal kapcsolatos panasztételre és felülvizsgálati eljárásra, valamint megfelelő helyesbítésre;

22.  elismeri a szabályozási „homokozó” használatának (sandboxing) potenciális előnyeit, mely lehetővé teszi az innovatív vállalkozások és a pénzügyi vállalkozások számára, hogy élő környezetben tesztelhessék a FinTech-termékeket; ösztönzi a szabályozási kezdeményezések „homokozóbeli” alkalmazása révén kialakítható bevált gyakorlatok cseréjét; úgy véli, hogy ösztönözni lehetne egy hasonló megközelítést európai szinten, ugyanakkor biztosítva, hogy a fogyasztók, amennyiben részt vesznek egy ilyen típusú kísérleti projektben, tájékoztatást kapjanak a vonatkozó kockázatokról, és megelőzzék a versenyellenes gyakorlatokat;

23.  hangsúlyozza, hogy a kiberbiztonsági problémákat a pénzügyi technológiai kezdeményezéseknek még a tervezési időszakában kell kezelni, és lépéseket kell tenni a szilárd védelem kiépítése érdekében, hogy az infrastruktúra védve legyen a kibertámadások ellen; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat a kiberfenyegetések ellen e téren elfogadott védőintézkedések alkalmasságának vizsgálatára, és felhívja a Bizottságot, a tagállamokat és a FinTech vállalkozásokat a hatékony együttműködésre az információ megosztása révén;

24.  felhívja a tagállamokat a kiberbiztonsági irányelv kellő időben történő átültetésének biztosítására; üdvözli a Bizottság és az iparág által nemrég útjára indított kiberbiztonsági köz- és magánszféra közötti partnerséget; kéri a Bizottságot olyan új és konkrét kezdeményezések sorának kialakítására, amelyek erősítik az ágazatban tevékeny FinTech vállalkozások kibertámadásokkal szembeni ellenálló képességét, különösen a kkv-k és az induló vállalkozások esetében;

25.  az eIDAS-rendelet munkájára építve felhívja a Bizottságot, hogy folytassa az európai elektronikus azonosítási rendszerekre vonatkozó keret értékelését annak biztosítása érdekében, hogy azok segítsék elő a határokon átnyúló online pénzügyi szolgáltatások nyújtását; kéri továbbá a Bizottságot, hogy sürgősen mérje fel a jelenlegi szabályozási akadályokat, amelyek gátolják az elektronikus azonosítási technikák szélesebb körű alkalmazását;

26.  üdvözli a virtuális fizetőeszközökről szóló parlamenti jelentést, és emlékeztet a megosztott könyvelési technológia esetleges hasznára a virtuális fizetőeszközöktől eltérő területeken; megjegyzi azonban emellett a megosztott könyvelési technológiák gyors terjedésével járó kockázatokat is; felkéri a Bizottságot a megosztott könyvelési technológiának a pénzügyi technológiai ágazatban és a digitális egységes piac egyéb területein történő alkalmazási lehetőségeinek vizsgálatára, valamint a fent említett kockázatok nyomon követésére és megelőzésére;

27.  megjegyzi, hogy az adatok gyűjtése és elemzése központi szerepet tölt be a vevők számára célzott szolgáltatásokat nyújtani szándékozó pénzügyi technológiai vállalkozások esetében, és tudomásul veszi a „digitális belépés” megnövekedett alkalmazását a pénzügyi technológiai vállalatok körében; támogatja a nagy adathalmazok felhasználását a a pénzügyi technológiai vállalatok által a kockázatkezelés során; megjegyzi ugyanakkor, hogy az új fizetési megoldások potenciális kockázatokkal járnak, ezek többek között a csalás kockázata, a fogyasztó adataival való visszaélés, a gyenge hitelesítési eljárások, valamint az átlátható és egyértelmű feltételek hiánya; ezért kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsanak megfelelő szintű biztosítékokat és hatékony jogorvoslatot;

28.  felhívja a Bizottságot, hogy vegye figyelembe mind a megnövekedett adatgyűjtés és -felhasználás, mind a távoli ellenőrzés trendjét, valamint a kapcsolódó kockázatokat, különösen ami az általános adatvédelmi rendeletet és a pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló második irányelvet illeti, hogy az ügyfelek könnyebben hozzáférhessenek a határon átnyúló pénzügyi technológiai szolgáltatásokhoz; hangsúlyozza, hogy adatvédelmi intézkedéseket kell hozni, és a fogyasztók számára választási lehetőséget kell biztosítani arra vonatkozóan, hogyan használják fel és gyűjtik adataikat, összhangban az általános adatvédelmi rendelettel;

29.  kiemeli a felhasználók az adathordozhatóságának fontosságát, amelynek a pénzügyi technológiai szolgáltatások részét kell képeznie annak biztosítása érdekében, hogy a fogyasztók ne legyenek egyetlen szolgáltatóhoz vagy termékhez kötve; felkéri a Bizottságot, hogy elemezze a pénzügyi technológiai vállalatoknak a felhasználói program interfészekhez (API-k) való könnyebb hozzáférésének előnyeit, amely további szolgáltatásokat tenne elérhetővé a fogyasztók számára;

30.  megjegyzi, hogy amennyiben be kell vezetni minimális harmonizációt az ágazatban, a pénzügyi engedélyezési rendszerek lehetővé tennék, hogy a pénzügyi technológiai szolgáltatások egész Európában elérhetőek legyenek oly módon, hogy csak egyetlen tagállam szabályozója végzi el az ellenőrzésüket.

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRTBIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

21.3.2017

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

32

3

2

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Dita Charanzová, Carlos Coelho, Sergio Gaetano Cofferati, Lara Comi, Anna Maria Corazza Bildt, Nicola Danti, Vicky Ford, Ildikó Gáll-Pelcz, Evelyne Gebhardt, Maria Grapini, Sergio Gutiérrez Prieto, Robert Jarosław Iwaszkiewicz, Liisa Jaakonsaari, Antonio López-Istúriz White, Morten Løkkegaard, Marlene Mizzi, Jiří Pospíšil, Marcus Pretzell, Christel Schaldemose, Andreas Schwab, Olga Sehnalová, Jasenko Selimovic, Ivan Štefanec, Catherine Stihler, Róża Gräfin von Thun und Hohenstein, Mylène Troszczynski, Mihai Ţurcanu, Anneleen Van Bossuyt, Marco Zullo

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Jan Philipp Albrecht, Pascal Arimont, Edward Czesak, Arndt Kohn, Julia Reda, Ulrike Trebesius, Sabine Verheyen

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

David Coburn

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

32

+

ALDE

Dita Charanzová, Morten Løkkegaard, Jasenko Selimovic

ECR

Edward Czesak, Vicky Ford, Ulrike Trebesius, Anneleen Van Bossuyt

PPE

Pascal Arimont, Carlos Coelho, Lara Comi, Anna Maria Corazza Bildt, Ildikó Gáll-Pelcz, Antonio López-Istúriz White, Jiří Pospíšil, Andreas Schwab, Ivan Štefanec, Róża Gräfin von Thun und Hohenstein, Mihai Ţurcanu, Sabine Verheyen

S&D

Sergio Gaetano Cofferati, Nicola Danti, Evelyne Gebhardt, Maria Grapini, Sergio Gutiérrez Prieto, Liisa Jaakonsaari, Arndt Kohn, Marlene Mizzi, Christel Schaldemose, Olga Sehnalová, Catherine Stihler

Verts/ALE

Jan Philipp Albrecht, Julia Reda

3

-

EFDD

David Coburn

ENF

Marcus Pretzell, Mylène Troszczynski

2

0

EFDD

Robert Jarosław Iwaszkiewicz, Marco Zullo

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik

INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

25.4.2017

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

45

6

1

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Gerolf Annemans, Burkhard Balz, Pervenche Berès, Esther de Lange, Markus Ferber, Jonás Fernández, Sven Giegold, Roberto Gualtieri, Brian Hayes, Gunnar Hökmark, Danuta Maria Hübner, Cătălin Sorin Ivan, Petr Ježek, Georgios Kyrtsos, Werner Langen, Sander Loones, Bernd Lucke, Olle Ludvigsson, Ivana Maletić, Gabriel Mato, Costas Mavrides, Luigi Morgano, Luděk Niedermayer, Stanisław Ożóg, Dimitrios Papadimoulis, Sirpa Pietikäinen, Dariusz Rosati, Pirkko Ruohonen-Lerner, Alfred Sant, Molly Scott Cato, Pedro Silva Pereira, Peter Simon, Theodor Dumitru Stolojan, Kay Swinburne, Paul Tang, Ernest Urtasun, Marco Valli, Tom Vandenkendelaere, Cora van Nieuwenhuizen, Miguel Viegas, Beatrix von Storch, Jakob von Weizsäcker

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Matt Carthy, Mady Delvaux, Ashley Fox, Ramón Jáuregui Atondo, Eva Kaili, Thomas Mann, Michel Reimon, Andreas Schwab, Lieve Wierinck

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

45

+

ALDE

Petr Ježek, Lieve Wierinck, Cora van Nieuwenhuizen

ECR

Ashley Fox, Sander Loones, Bernd Lucke, Stanisław Ożóg, Pirkko Ruohonen-Lerner, Kay Swinburne

PPE

Burkhard Balz, Markus Ferber, Brian Hayes, Gunnar Hökmark, Danuta Maria Hübner, Georgios Kyrtsos, Werner Langen, Ivana Maletić, Thomas Mann, Gabriel Mato, Luděk Niedermayer, Sirpa Pietikäinen, Dariusz Rosati, Andreas Schwab, Theodor Dumitru Stolojan, Tom Vandenkendelaere, Esther de Lange

S&D

Pervenche Berès, Mady Delvaux, Jonás Fernández, Roberto Gualtieri, Cătălin Sorin Ivan, Ramón Jáuregui Atondo, Eva Kaili, Olle Ludvigsson, Costas Mavrides, Luigi Morgano, Alfred Sant, Pedro Silva Pereira, Peter Simon, Paul Tang, Jakob von Weizsäcker

Verts/ALE

Sven Giegold, Michel Reimon, Molly Scott Cato, Ernest Urtasun

6

-

EFDD

Marco Valli, Beatrix von Storch

ENF

Gerolf Annemans

GUE/ NGL

Matt Carthy, Dimitrios Papadimoulis, Miguel Viegas

1

0

ENF

Bernard Monot

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodás

(1)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0228.

(2)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0358.

(3)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0434.

Utolsó frissítés: 2017. május 12.Jogi nyilatkozat