JELENTÉS nem jogalkotási állásfoglalási indítvánnyalaz egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Kubai Köztársaság közötti politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodásnak az Unió nevében történő megkötéséről szóló tanácsi határozat tervezetéről
23.6.2017 - (12502/2016 – C8-0517/2016 – 2016/0298(NLE) – 2017/2036(INI))
Külügyi Bizottság
Előadó: Elena Valenciano
AZ EURÓPAI PARLAMENT NEM JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNYA
az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Kubai Köztársaság közötti politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodásnak az Unió nevében történő megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló tervezetről
(12502/2016 – C8-0517/2016 – 2016/0298(NLE) – 2017/2036(INI))
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Unió és Kuba között 1988-ban felvett diplomáciai kapcsolatokra,
– tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (12502/2016),
– tekintettel az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Kubai Köztársaság közötti politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodásra (12504/2016),
– tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 207. és 209. cikkével, valamint 218. cikke (6) bekezdése második albekezdése a) pontjával és 218. cikke (8) bekezdésének második albekezdésével összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C8-0517/2016),
– tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre (EUSZ), és különösen annak az az Unió külső tevékenységéről szóló V. címére,
– tekintettel az EUMSZ-re és különösen annak ötödik részének I–III. és V. címére,
– tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés J.2. cikke alapján a Tanács által meghatározott 1996. december 2-i, Kubáról szóló közös álláspontra[1],
– tekintettel a Kubáról szóló 96/697/KKBP közös álláspont hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. december 6-i 2016/2233/KKBP tanácsi határozatra[2],
– tekintettel az EU kül- és biztonságpolitikára vonatkozó globális stratégiájáról szóló 2016. október 17-i tanácsi következtetésekre,
– tekintettel a Bizottság 2009. szeptember 30-i, „Az Európai Unió és Latin-Amerika: Globális szereplők partnersége” című közleményére (COM(2009)0495),
– tekintettel a Latin-Amerika, a Karib-térség és az Európai Unió állam- illetve kormányfőinek eddigi csúcstalálkozóin született nyilatkozatokra és különösen a Latin-amerikai és Karibi Államok Közössége (CELAC) 2015. június 10–11 között „Közös jövőnk alakítása: virágzó, összetartó és fenntartható társadalmak kialakítása polgáraink számára” címmel megtartott második csúcstalálkozóján született nyilatkozatra, valamint az e csúcstalálkozón elfogadott, „Partnerség a következő nemzedékért” című politikai nyilatkozatra,
– tekintettel a Tanácsnak az EU–karibi közös stratégiáról szóló, 2012. november 19-i következtetéseire,
– tekintettel az EU emberi jogi különleges képviselőjének az Európai Parlament Külügyi Bizottsága és Emberi Jogi Albizottsága 2016. október 12-i együttes ülésén történő, a Kuba és az EU közötti emberi jogi párbeszéd eredményei ismertetésének céljából történő meghallgatására,
– tekintettel a kubai civil társadalmi szervezetek jelentéseire,
– tekintettel a tanácsi határozattervezetről szóló …-i jogalkotási állásfoglalására,
– tekintettel a Kubáról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen a Kubáról szóló, 2004. november 17-i[3], az EU kubai kormánnyal kapcsolatos álláspontjáról szóló, 2006. február 2-i[4], a Kubáról szóló, 2007. június 21-i[5] és a Kubában meggyőződésük miatt bebörtönzött személyekről szóló, 2010. március 11-i[6] állásfoglalásaira,
– tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára és egyéb nemzetközi emberi jogi egyezményekre és eszközökre,
– tekintettel eljárási szabályzata 99. cikke (2) bekezdésére,
– tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére és a Fejlesztési Bizottság és a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság véleményére (A8-0233/2017),
A. mivel Európát és Kubát szoros történelmi, gazdasági és kulturális szálak kötik össze;
B. mivel az EU és a latin-amerikai és karibi országok között változatos és széles körű kapcsolatok állnak fent;
C. mivel az EU és a Latin-amerikai és Karibi Államok Közössége (CELAC) kapcsolatban áll egymással; mivel a CELAC üdvözli az EU és Kuba közötti kapcsolatok kiszélesítésének lehetőségét;
D. mivel Kuba volt az egyetlen ország Latin-Amerikában és a Karib-térségben, amellyel az EU nem írt alá semmilyen fajta megállapodást; mivel 20 uniós tagállam különböző típusú kétoldalú megállapodásokat írt alá és jó kapcsolatokat ápol a szigetországgal;
E. mivel a 96/697/KKBP közös álláspontot a 2016. december 6-i 2016/2233/KKBP tanácsi határozat hatályon kívül helyezte;
F. mivel 2008-ban újraindult az EU és Kuba közötti magas szintű párbeszéd és a kétoldalú fejlesztési együttműködés; mivel a Tanács 2010-ben tanácskozást indított az EU és Kuba közti kapcsolatok jövőjéről és 2014 februárjában tárgyalási irányelveket fogadott el, melyet követően 2014 áprilisában hivatalos tárgyalások indultak egy a politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodás megkötéséről, amelyek 2016. március 11-én zárultak le;
G. mivel a politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodás meghatározza az EU és Kuba közötti kapcsolatra vonatkozó általános elveket és célkitűzéseket, többek között három, a politikai párbeszédre, együttműködésre és ágazati szakpolitikai párbeszédre irányuló fő fejezetet, valamint a kereskedelmet és a kereskedelmi együttműködést;
H. mivel az emberi jogok a politikai párbeszédről és az együttműködésről szóló fejezetekben is megjelennek; mivel a politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodás révén mindkét fél megerősíti, hogy tiszteletben tartja az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában és más nemzetközi emberi jogi eszközökben kihirdetett univerzális emberi jogokat; mivel a politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodás révén mindkét fél újólag megerősíti az ENSZ szerepének megerősítése és az Egyesült Nemzetek Alapokmányában foglalt valamennyi elv és cél melletti elkötelezettségét; mivel az Európai Unióról szóló szerződés 21. cikke alapján az Unió külső tevékenységét a következő elveknek kell vezérelniük: a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok – köztük a polgári, szociális és kulturális jogok – és alapvető szabadságok egyetemes és oszthatatlan volta, az emberi méltóság tiszteletben tartása, az egyenlőség és a szolidaritás elvei, valamint az Egyesült Nemzetek Alapokmányában foglalt elvek és a nemzetközi jog tiszteletben tartása; mivel e tekintetben az emberi jogok teljes körű tiszteletben tartása, valamint a demokrácia és a jogállamiság védelme a politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodás alapvető törekvése kell hogy legyen;
I. mivel a politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodás egy úgynevezett „emberi jogi záradékot” is tartalmaz, amely az uniós nemzetközi megállapodások standard és lényeges eleme, amely az emberi jogokra vonatkozó rendelkezések megsértése esetén lehetővé teszi a megállapodás felfüggesztését;
J. mivel a felek az együttműködési fejezetben az együttműködés széles körű módjairól és területeiről állapodtak meg, többek közt olyan témákkal kapcsolatban, mint az emberi jogok, a kormányzás, az igazságszolgáltatás és a civil társadalom;
K. mivel Kuba készen áll arra, hogy elfogadja az Európai Unióval a demokrácia és az emberi jogok európai eszközének keretében való együttműködést; mivel az emberi jogok európai eszköze legfontosabb célkitűzései a demokrácia támogatása, fejlesztése és megszilárdítása a harmadik országokban, valamint az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartásának és figyelembevételének növelése; mivel a politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodással mindkét fél elismeri, hogy a demokrácia alapja az emberek szabadon kifejezett akarata saját politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális rendszerük meghatározására, valamint az élet valamennyi vonatkozásában való részvételük;
L. mivel az EU és Kuba közti, az EU emberi jogi különleges képviselője által vezetett emberi jogi párbeszéd 2015-ben jött létre; mivel az emberi jogi helyzet továbbra is aggodalomra ad okot;
M. mivel a 2016 júniusában Kubában, a szakminisztériumok és -ügynökségek részvételével megtartott emberi jogi párbeszéd második ülésén megvitatott témakörök az egyesülés szabadságával és emberi jogokkal kapcsolatos ügyeket – így a halálbüntetés témáját – is magukban foglaltak többoldalú összefüggésben; mivel az emberi jogi párbeszéd harmadik fordulójára 2017 május 22-én került sor Brüsszelben;
N. mivel az Európai Parlament három különböző alkalommal ítélte oda a gondolatszabadságért járó Szaharov-díjat kubai aktivistáknak, 2002-ben Oswaldo Payának, 2005-ben a „Nők fehérben” mozgalomnak, 2010-ben pedig Guillermo Fariñas-nak;
O. mivel immár az EU Kuba legnagyobb külföldi befektetője és legfontosabb export- és általános kereskedelmi partnere, mivel az EU Kubával folytatott kereskedelme és az országba irányuló exportja 2009 és 2015 között megkétszereződött;
P. mivel a politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodás egyik fejezete a nemzetközi kereskedelmi elvekről szól, és középpontjában a vámügyi együttműködés, a kereskedelmi eljárások egyszerűsítése és a kereskedelem diverzifikációja, a szabványok és technikai normák, a fenntartható kereskedelem és egy stabil, átlátható és megkülönböztetésmentes üzleti és beruházási rendszer előmozdítása áll; mivel a kereskedelmi liberalizáció, a gazdasági és pénzügyi beruházások, a technológiai innováció és a teljes piaci szabadság lehetővé tenné a szigetország számára, hogy modernizálja gazdaságát;
Q. mivel a nyilvános vitát követően Kuba vonatkozásában 2011-ben elfogadott „A gazdaság- és társadalompolitikáról szóló iránymutatások” reformokra, aktualizációra és modernizációra irányuló javaslatokat tartalmazott;
R. mivel 2016-ban Kubában két új nyilvános vitát nyitottak az alábbi témákban: „A gazdasági és társadalmi modell kidolgozása” és „A gazdaság és társadalom fejlődésére irányuló, 2030-ig szóló nemzeti terv: nemzeti jövőkép, prioritások és stratégiai ágazatok”;
S. mivel az EU és Kuba megállapodtak, hogy a nemi dimenziót az együttműködés valamennyi területén érvényesítik és különös figyelmet fordítanak a nők elleni erőszak valamennyi formájának megelőzésére és leküzdésére;
T. mivel Kuba az Egyesült Nemzetek tizennyolc emberi jogi egyezményéből tizenegynek részes fele, melyekből nyolcat már ratifikált; mivel Kuba nem ratifikálta a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát, valamint a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát;
U. mivel Kuba a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) mind a nyolc alapvető egyezményét ratifikálta;
V. mivel a kubai parlament 1977 óta az Interparlamentáris Unió tagja;
W. mivel az ENSZ Közgyűlése egymást követően huszonhat határozatot fogadott el, melyekben a Kuba elleni embargó eltörlésére hívta fel az Egyesült Államokat, és mivel a határozatot 2016 októberében, most első alkalommal, egyhangúan elfogadták;
X. mivel a Kubával szembeni említett embargó, továbbá a Helms-Burton törvényhez hasonló, területenkívüliségre vonatkozó elemeket tartalmazó, több mint 50 éve az országra kényszerített amerikai törvények a két ország közötti kapcsolatok normalizálása ellenére is érvényben vannak; mivel ez gátat szab a gazdasági fejlődésnek, és hatalmas gazdasági veszteségeket okoz a szigetország számára, továbbá az európai vállalatok által a szigeten folytatott tevékenységekre is hatással van;
Y. mivel Kuba fontos és konstruktív közvetítő szerepet tölt be az országok közötti és országokon belüli konfliktusok megoldása során, mint ahogy az nemrégiben a Kolumbia kormánya és a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) közötti békemegállapodás tárgyalása és megkötése esetében történt;
1. üdvözli az EU és Kuba közti politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodás 2016. december 12-i, brüsszeli aláírását, és kijelenti, hogy ez olyan eszköz, amely új keretet biztosít az Unió Kubával fenntartott kapcsolatai vonatkozásában, fenntartva ugyanakkor az EU érdekeit és meghaladva az 1996. évi közös álláspontot; hangsúlyozza, hogy e megállapodás sikere annak végrehajtásától és betartásától függ;
2. megállapítja, hogy az EU és Kuba közötti kapcsolat jelentős stratégiai értékkel rendelkezik;
3. kijelenti, hogy a megállapodás szerkezete, tartalma és dinamikája az uniós intézmények külkapcsolatok vonatkozásában megállapított elveihez és értékeihez igazodik;
4. kiemeli, hogy a Tanács megállapodott a Kubával fenntartott kapcsolatok új keretének létrehozásáról, és döntést hozott a tárgyalások megindításáról, valamint igen rövid időn belüli sikeres lezárásáról;
5. hangsúlyozza Kuba által az EU irányában tett kötelezettségvállalást és mindkét fél felelősségét a megállapodás rendelkezéseinek többek közt politikai párbeszéd révén való betartása tekintetében;
6. emlékeztet rá, hogy a politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodás mint az EU és Kuba közti első megállapodás fordulópontot jelent a két fél közötti kétoldalú kapcsolatokban; üdvözli, hogy mindkét fél egyetért abban, hogy e kapcsolatot strukturált módon alakítja ki, kölcsönösen ütemtervet és kötelezettségeket fogadva el, amelyek mindkét aláíró félre nézve kötelezőek;
7. hangsúlyozza a politikai párbeszédre vonatkozó fejezet beillesztésének és az EU és Kuba közötti intézményesített emberi jogi párbeszéd létrehozásának fontosságát; felhívja az EU-t, hogy támogassa a Parlament a demokráciával, az egyetemes emberi jogokkal és alapvető szabadságokkal – így a véleménynyilvánítás, a gyülekezés és a politikai egyesülés szabadságával, az információszabadsággal és annak valamennyi formájával – kapcsolatos nézeteit, valamint e párbeszéd révén az „egész világra kiterjedő, az emberi jogok védelmezői támogatására irányuló politikáját”; mindkét felet ösztönzi, hogy biztosítsanak garanciákat az emberijog-védők munkájához és korlátozások nélkül valamennyi civil társadalmi szereplő és ellenzéki politikai szereplő e párbeszédben való aktív részvételéhez;
8. hangsúlyozza az EU és Kuba közti emberi jogi párbeszéd fontosságát és üdvözli, hogy a párbeszéd a politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodásra irányuló tárgyalások lezárulta előtt elindult; ismételten hangsúlyozza, hogy továbbra is az EU Kubával kapcsolatos politikájának célkitűzései közé tartozik az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása, és a kubai lakosság életszínvonalának javítását célzó gazdasági és társadalmi modernizáció elősegítése;
9. tudomásul veszi Kuba arra irányuló erőfeszítéseit, hogy nemzeti jogrendjébe beépítse az Egyesült Nemzetek emberi jogi és munkaügyi alapelveit, és sürgeti Kubát, hogy ratifikálja az Egyesült Nemzetek emberi jogokra vonatkozó, az ország által még meg nem erősített egyezményeit, nevezetesen a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát, a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát, valamint a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló egyezményhez fűzött fakultatív jegyzőkönyvet; figyelembe veszi a szexuális nevelésért felelős kubai nemzeti központ munkáját; felhívja a kubai kormányt, hogy folytassa az LMBTI-közösség hátrányos megkülönböztetése és marginalizációja minden formájának megszüntetésére irányuló erőfeszítéseit;
10. sürgeti a kubai kormányt, hogy emberi jogi politikáját hangolja össze az azon chartákban, nyilatkozatokban és nemzetközi jogi eszközökben foglalt nemzetközi előírásokkal, amelyeknek Kuba aláíró fele; hangsúlyozza, hogy a személyek eszményeik és békés politikai tevékenységük miatti üldözése és bebörtönzése sérti az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában foglalt rendelkezéseket, és ezért felszólít az ilyen körülmények között bebörtönzött személyek szabadon bocsátására;
11. emlékeztet arra, hogy a politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodás rendelkezik a megállapodásnak az emberi jogokra vonatkozó rendelkezések megsértése esetén történő felfüggesztéséről; sürgeti a Bizottságot és az Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ), hogy gondoskodjon a Parlamenttel a politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodásról folytatott rendszeres eszmecseréről, a politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodásban foglalt kölcsönös kötelezettségek teljesítéséről, valamint különösen az ebben az állásfoglalásban említett valamennyi emberi jogi, környezetvédelmi és munkajogi rendelkezés végrehajtásáról; felszólítja az EKSZ-t, különösen az uniós küldöttség révén, hogy tegyen meg minden tőle telhetőt az emberi jogok és az alapvető szabadságok Kuba általi, a politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodás végrehajtása során történő végrehajtásával kapcsolatos helyzet szoros nyomon követése érdekében, és tegyen jelentést a Parlamentnek;
12. hangsúlyozza, hogy a politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodásnak hozzá kell járulnia a kubai polgárok életkörülményeinek és szociális jogainak javításához, és újólag megerősíti a demokrácia és az emberi jogok ‒ többek között a véleménynyilvánítás szabadsága, a gyülekezési és egyesülési szabadság ‒ értékeinek támogatásával kapcsolatos szisztematikus munka fontosságát;
13. üdvözli a politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodásban a civil társadalomra mint az együttműködés egyik szereplőjére tett kifejezett utalásokat; kifejezi legmesszebbmenő szolidaritását a kubai néppel, és támogatja a demokrácia, valamint az alapvető szabadságjogok érvényesítése és előmozdítása irányába történő előrehaladást; arra ösztönzi a megállapodás mindkét felét, hogy segítsék elő, hogy a kubai civil társadalom aktív szerepet töltsön be a megállapodás végrehajtási szakaszában;
14. emlékeztet a kubai civil társadalomnak az ország gazdasági és demokratikus fejlődésében játszott fontos szerepére; hangsúlyozza, hogy a civil társadalomnak e megállapodás valamennyi területén, így a fejlesztési támogatással kapcsolatos területeken is vezető szerepet kell játszania; emlékeztet az Európai Parlament által a Szaharov-díj révén a kubai civil társadalomnak nyújtott támogatásra az emberi jogok és a demokrácia Kubában való előmozdításában játszott szerepéért;
15. emlékeztet arra, hogy Kuba a világ azon országai közé tartozik, ahol a legrosszabb az internetkapcsolat és rendkívül drága az internet-hozzáférés, a tartalom pedig továbbra is korlátozott; üdvözli, hogy egyre több kubai rendelkezik internet-hozzáféréssel, de úgy gondolja, hogy a kormánynak további lépéseket kell tennie a cenzúrázatlan hozzáférés támogatása és a lakosság digitális jogainak fejlesztése érdekében;
16. kéri, hogy az EKSZ megfelelő rendszerességgel és a megállapodásban előírt koordinációs rendszernek megfelelően tájékoztassa a Parlamentet a megállapodás állapotáról és végrehajtásáról;
17. tudomásul veszi a Kuba és az Egyesült Államok közötti kapcsolatoknak a diplomáciai kapcsolatok 2015-ben való helyreállításával elindított normalizációs folyamatát, és további erőfeszítésekre ösztönöz;
18. kéri az USA által a szigettel szemben bevezetett gazdasági blokád és az azzal járó egyoldalú törvények és intézkedések megszüntetését, különös tekintettel a területen kívüli hatállyal rendelkezőkre, mivel azok korlátozzák Kuba gazdasági tevékenységét, és továbbra is jelentős hatással vannak a kubai lakosságra; elítéli a Kubával folytatott kereskedelem miatt az európai vállalatokkal szemben kirótt, területen kívüli szankciók alkalmazását; kiemeli, hogy a normalizálási folyamat nem mehet végbe addig, amíg – az ENSZ Közgyűlése által 1992 óta követeltek szerint – nem kerül feloldásra a gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi blokád;
19. elismeri, hogy a politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodás hozzájárulhat a Kubában már javasolt reform- kiigazítási és modernizációs folyamatokhoz, különösen ami Kuba nemzetközi partnereinek diverzifikációját és a politikai és gazdasági fejlődés általános keretének létrehozását illeti; hangsúlyozza, hogy a Kubával való szorosabb politikai és gazdasági kapcsolatok elősegíthetnék, hogy a politikai reformok a kubaiak várakozásainak megfelelően haladjanak előre az országban; sürgeti az európai intézményeket és a tagállamokat, hogy segítsék a kubai gazdasági és politikai átmenetet, ösztönözve az összes polgár alapvető jogait tiszteletben tartó demokratikus és választási normák felé történő elmozdulást; támogatja a különböző uniós külpolitikai eszközök, különösen a demokrácia és az emberi jogok európai eszközének alkalmazását a kubai civil társadalommal és a békés kubai átmenetet támogatókkal folytatott uniós párbeszéd megszilárdítása érdekében;
20. megjegyzi, hogy a politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodás az EU és Kuba között létrejött első megállapodásként e kapcsolatok új jogi keretét képezi, és egy a kereskedelemről és kereskedelmi együttműködésről szóló fejezetet is magában foglal, melynek célja egy kiszámíthatóbb és átláthatóbb környezet létrehozása a helyi és európai gazdasági szereplők számára;
21. hangsúlyozza, hogy a politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodás kereskedelmi és kereskedelmi együttműködési pillére nem biztosít kereskedelmi kedvezményeket Kuba számára; emlékeztet arra, hogy ez a pillér az alábbiakat foglalja magában: vámügyi együttműködés, a kereskedelmi eljárások egyszerűsítése, szellemi tulajdon, állat- és növény-egészségügyi intézkedések, a kereskedelem technikai akadályai, hagyományos és kézműves áruk, kereskedelem és fenntartható fejlődés, piacvédelemre vonatkozó együttműködés, származási szabályok és beruházás;
22. megállapítja, hogy a politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodás platformot biztosít a kétoldalú kereskedelmi és beruházási kapcsolat bővítéséhez, hagyományos alapokat teremtve az EU és Kuba közti kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok számára;
23. támogatja azt a régóta fennálló gyakorlatot, amelyet 2014. szeptember 29-i meghallgatásán Cecilia Malmström biztos is megerősített, hogy a politikai szempontból fontos megállapodások kereskedelmi és beruházási rendelkezéseit addig ideiglenesen nem alkalmazzák, míg azokat a Parlament jóvá nem hagyja; felhívja a Tanácsot, a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy folytassák e gyakorlat kiterjesztését valamennyi, az EU külső tevékenységével kapcsolatos nemzetközi megállapodásra a kereskedelmi aspektusok tekintetében, ahogyan a politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodás esetében;
24. úgy véli, hogy a megállapodás elősegíti a párbeszédet és a gazdasági együttműködést, megkönnyítve a kiszámítható és átlátható üzleti környezet létrejöttét és egy erősebb és stabilabb keret jövőbeli kialakulását, amennyiben biztosított, hogy a kubaiak az Unióból származó vállalkozásokkal és magánszemélyekkel együtt részt vehetnek a beruházásokban;
25. felhívja továbbá a Kubában működő, és különösen az állami eredetű hitelből vagy bármely pénzügyi támogatásban részesülő európai vállalkozásokat is, hogy a származási országukban előírt munkaügyi és etikai normákat alkalmazzák;
26. üdvözli, hogy Kuba ratifikálta az ILO mind a nyolc alapvető egyezményét, és kötelezettségvállalást kér ezek gyors végrehajtására; határozottan felhívja Kubát és valamennyi, az országgal megállapodást kötött, illetve megállapodás megkötéséről tárgyaló országot az ILO és a tisztes munka programja szabályainak ratifikálására és betartására, valamint a munkaerő-kizsákmányolás valamennyi formájának törvényen kívül helyezésére; megjegyzi, hogy vannak olyan területek, ahol szociális és munkajogok forognak kockán, például a kubai állami vállalatok munkaerő-toborzási gyakorlata és a bérelvonás gyakorlata az idegenforgalmi ágazatban; e tekintetben hangsúlyozza, hogy az ILO egyezményeivel összhangban minden munkavállaló számára alapvető munkahelyi jogokat és megfelelő szociális védelmet kell biztosítani, és mindkét felet felhívja, hogy a politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodás 38. pontja értelmében tegyenek ennek érdekében;
27. megállapítja, hogy az EU Kuba fő exportpartnere és második legfontosabb kereskedelmi partnere, valamint legnagyobb külföldi befektetője; rámutat, hogy az uniós külkereskedelmi politika nem biztosít kereskedelmi kedvezményeket Kuba számára,valamint hogy a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) hivatalos értesítése szerint az uniós vámtarifa alkalmazandó; emlékeztet arra, hogy az Unió általános vámkedvezmény-rendszere (GSP) reformjának következtében Kuba 2014 januárjától elvesztette az Unióba való exportra vonatkozó kereskedelmi kedvezményeit, mivel közepes jövedelmű országnak (felső sáv) minősül és így már nem felel meg a támogathatósági feltételeknek; kiemeli továbbá, hogy a kereskedelem még mindig csak kevéssé hangsúlyos szerepet játszik Kuba gazdaságában, és az export és import összesített értéke a GDP 26,4%-ának felel meg;
28. hangsúlyozza, hogy a Kubának az EU CARIFORUM-mal kötött gazdasági partnerségi megállapodásába történő bevonására adódó jövőbeli lehetőségeket fel kell tárni, amely megállapodás számos egyedi és hasznos kereskedelmi együttműködési fejezetet tartalmaz és a további regionális integráció lehetőségét kínálná Kuba számára;
29. megjegyzi, hogy Kuba a WTO tagja és ezért hangsúlyozza, hogy a WTO alapelveit – így a kereskedelmi eljárások egyszerűsítését, a kereskedelem akadályairól szóló megállapodásokat, az állat- és növény-egészségügyi intézkedéseket és piacvédelmi eszközöket – tiszteletben kell tartani;
30. felhívja Kubát a kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló, 2017 februárjában hatályba lépett WTO-megállapodás ratifikálására; üdvözli a kereskedelmi eljárások egyszerűsítésével foglalkozó bizottság létrehozását az országban, és ezzel kapcsolatban kéri a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy biztosítsanak technikai támogatást;
31. rámutat, hogy kulcsfontosságú a vámügyi együttműködés fejlesztése az olyan, jelentős kihívások kezelése érdekében, mint többek között a határbiztonság, a közegészségügy, a földrajzi jelzések oltalma, a hamisított termékek és a terrorizmus elleni küzdelem; felhívja a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy biztosítsanak technikai és pénzügyi segítséget, és kölcsönös megállapodással hozzanak létre kétoldalú eszközöket annak érdekében, hogy támogatást nyújtsanak Kuba számára a kereskedelmi eljárások egyszerűsítését célzó intézkedések és az információs szolgáltatások végrehajtásában;
32. hangsúlyozza a kubai export hagyományos termékeken túllépő diverzifikációjának szükségességét, és kéri a Bizottságot, hogy hozzon létre ad hoc kereskedési részlegeket a bevált gyakorlatok cseréje, valamint annak érdekében, hogy a kubai exportőröket ellássák a termékek uniós piacra való kijuttatásának javítását segítő ismeretekkel;
33. üdvözli a Vámigazgatások Világszervezete (WCO) szerepét a kubai Aduanas General de la República (AGR) Mercator Program keretében való stratégiai támogatásában a WTO kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló megállapodásának végrehajtására való felkészültség értékelése céljából; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az AGR proaktív módon járjon el a kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló megállapodás végrehajtásában, és kéri a Bizottságot, hogy nyújtson segítséget Kubának ebben a folyamatban;
34. tudomásul veszi a kubai hatóságok által hozott, a vállalkozás szabadságát és a gazdasági liberalizációt ösztönző intézkedéseket; kiemeli a magánszektor fokozatos megerősítésének fontosságát; hangsúlyozza, hogy az erőteljes, az ország fizikai és technológiai infrastruktúrájának javítását és a versenyképes kubai termelési rendszer felépítését célzó külföldi beruházás fejlesztése további gazdasági és pénzügyi intézkedéseket és olyan szabályozásokat tesz szükségessé, amelyek többek között független, átlátható és pártatlan intézmények révén jogbiztonságot, valamint gazdasági stabilitást biztosítanak az ország számára; rámutat arra, hogy e tekintetben Kuba felhasználhatja az uniós tagállamok tapasztalatait;
35. kéri Kubának az EBB külső hitelezési megbízatása keretében kedvezményezett országok közé való felvételét az EBB által előírt követelményeknek való megfelelés révén;
36. üdvözli a fenntartható gazdasági, társadalmi és környezeti fejlődésre irányuló rendelkezéseknek a politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodásba történő beillesztését, különösen a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend és annak fenntartható fejlesztési céljai a fejlesztésfinanszírozásra vonatkozó addisz-abebai cselekvési program figyelembevételével történő megvalósítását célzó elkötelezett törekvést; sürgeti a feleket, hogy a politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodás ratifikálását követően haladéktalanul alakítsanak ki célzott párbeszédet a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend végrehajtásáról;
37. emlékeztet arra, hogy az EU és Kuba között 1988-ban jött létre a diplomáciai kapcsolat, valamint hogy Kuba 1984 óta kedvezményezettje az Unió fejlesztési és humanitárius segélyalapjainak, valamint hogy az ország jelenleg a Fejlesztési Együttműködési Eszközre vonatkozó rendelet (DCI-rendelet) értelmében a 2014–2020-as időszakra 50 millió eurós uniós támogatásban részesül;
38. emlékeztet arra, hogy a politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodás megkönnyíti Kuba részvételét az uniós programokban, valamint elősegíti és a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves indikatív program (MIP) megerősített végrehajtását a kubai kormány által elfogadott gazdasági és társadalmi modernizációs stratégia előmozdítása érdekében;
39. aggodalommal veszi tudomásul, hogy Kubát, amely az OECD Fejlesztési Támogatási Bizottságának (DAC) osztályozása szerint „közepes jövedelmű (felső kategória) országnak” minősül, az a veszély fenyegeti, hogy fokozatosan megvonják tőle a DCI-rendelet keretében fejlesztési segélyként kapott támogatását; úgy véli, hogy az ország fejlődő szigetállam volta, valamint az egyoldalú kényszerintézkedések kedvezőtlen hatásai által súlyosbított gazdasági helyzet indokolttá teszik olyan intézkedések meghozatalát, amelyek lehetővé teszik az uniós támogatás további folyósítását Kuba számára, valamint hogy ezt a DCI-rendelet következő félidős értékelése részeként különösen fontolóra veszik majd;
40. támogatja a felek azon ismételt megállapítását, miszerint a fejlett országoknak bruttó nemzeti jövedelmük 0,7 %-át hivatalos fejlesztési támogatásra kell előirányozniuk, a feltörekvő gazdaságoknak és a közepes jövedelmű országoknak (felső sáv) pedig célként kell kitűzniük a nemzetközi közfinanszírozáshoz való hozzájárulásuk növelését;
41. üdvözli a nemek közötti egyenlőség szempontjának érvényesítését az együttműködés valamennyi fontos területén, ideértve a fenntartható fejlődést is;
42. elismeri és üdvözli Kubának a Dél–Dél együttműködésben játszott fontos szerepét, az ország elsősorban az egészségügy és az oktatás területét érintő humanitárius segítségnyújtásban megnyilvánuló elkötelezettségét és szolidaritását;
43. megjegyzi, hogy a politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodás lehetőséget kínál Kuba számára, hogy nagyobb mértékben vegyen részt az uniós programokban, illetve hogy jobban hozzáférjen azokhoz, ideértve a Horizont 2020 kutatási és innovációs keretprogramot és az Erasmus+ uniós oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogramot is, ami ösztönözni fogja a szorosabb akadémiai, illetve az emberek közötti eszmecserét;
44. megjegyzi, hogy a politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodás többoldalú fórumokon a globális kihívások – így a migráció, a terrorizmus elleni küzdelem és az éghajlatváltozás – közösen kialakított megoldásainak eszköze is lesz;
45. megerősíti arra vonatkozó határozatát, hogy az Európai Parlament Külügyi Bizottságának hivatalos küldöttségét Kubába küldi; arra kéri a kubai hatóságokat, hogy engedélyezzék a parlamenti küldöttségek számára a tárgyalópartnereikkel való találkozást;
46. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottság alelnökének/az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint Kuba kormányának és parlamentjének.
VÉLEMÉNY a Fejlesztési Bizottság részéről (31.5.2017)
a Külügyi Bizottság részére
nem jogalkotási állásfoglalási indítvánnyal az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Kubai Köztársaság közötti politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodásnak az Unió nevében történő megkötéséről szóló tanácsi határozat tervezetéről
(2017/2036(INI))
A vélemény előadója: Frank Engel
JAVASLATOK
A Fejlesztési Bizottság felhívja a Külügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:
1. üdvözli a kubai fenntartható gazdasági, társadalmi és környezeti fejlődésre irányuló rendelkezéseknek a politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodásba történő beillesztését, különösen a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend és annak fenntartható fejlesztési céljai a fejlesztésfinanszírozásra vonatkozó addisz-abebai cselekvési program figyelembevételével történő megvalósítását célzó elkötelezett törekvést; sürgeti a feleket, hogy a politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodás ratifikálását követően haladéktalanul alakítsanak ki célzott párbeszédet a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend végrehajtásáról;
2. emlékeztet rá, hogy az EU és Kuba között 1988-ban jött létre diplomáciai kapcsolat, valamint hogy Kuba 1984 óta kedvezményezettje az Unió fejlesztési és humanitárius segélyalapjainak, valamint hogy az ország jelenleg a Fejlesztési Együttműködési Eszközre vonatkozó rendelet (DCI-rendelet) értelmében 50 millió eurós uniós támogatásban részesül;
3. aggodalommal veszi tudomásul, hogy Kubát, amely az OECD Fejlesztési Támogatási Bizottságának (DAC) osztályozása szerint „közepes jövedelmű (felső kategória) országnak” minősül, az a veszély fenyegeti, hogy fokozatosan megvonják a DCI-rendelet keretében fejlesztési segélyként kapott támogatását; úgy véli, hogy az ország fejlődő szigetállam volta és az egyoldalú kényszerintézkedések kedvezőtlen hatásai által súlyosbított gazdasági helyzet indokolttá teszi olyan intézkedések meghozatalát, amelyek lehetővé teszik az uniós támogatás további folyósítását Kuba számára, valamint hogy ezt a DCI-rendelet következő félidős értékelése részeként különösen fontolóra veszik majd;
4. jelzi, hogy az ENSZ által megállapítottaknak megfelelően az Egyesült Államok által Kubával szemben fenntartott gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi embargó a kubai társadalmi-gazdasági fejlődés egyik legfőbb akadálya volt és marad, különösen az olyan ágazatokban, mint a szolgáltatások, az egészségügy, az oktatás, az élelmezés vagy a szociális szolgáltatások;
5. támogatja a felek azon ismételt megállapítását, miszerint a fejlett országoknak bruttó nemzeti jövedelmük 0,7 %-át hivatalos fejlesztési támogatásra kell előirányozniuk, a feltörekvő gazdaságoknak és a közepes jövedelmű országoknak (felső sáv) pedig célként kell kitűzniük a nemzetközi közfinanszírozáshoz való hozzájárulásuk növelését;
6. emlékeztet rá, hogy a jogon, a demokratikus értékek tiszteletben tartásán, az emberi és alapvető jogokon, a véleménynyilvánítás szabadságán és a jó kormányzáson alapuló fejlesztéspolitika az Unió külső fellépésének egyik pillére, valamint hogy ennek egyértelműen meg kell jelennie e megállapodás végrehajtása során;
7. elismeri és üdvözli Kubának a Dél-Dél együttműködésben játszott fontos szerepét, az ország elsősorban az egészségügy és az oktatás területét érintő humanitárius segítségnyújtásban megnyilvánuló elkötelezettségét és szolidaritását;
8. üdvözli a nemek közötti egyenlőség szempontjának érvényesítését az együttműködés valamennyi fontos területén, ideértve a fenntartható fejlődést is;
9. támogatja a civil társadalomnak a releváns fejlesztési együttműködési tevékenységek kialakításába és végrehajtásába való, többek közt kapacitásépítésen keresztül történő, hangsúlyosabb bevonását;
10. úgy véli, hogy az Unió e megállapodáson és a kötelezettségvállalás egyéb formáin keresztül kiemelt szerepet játszhat Kuba további gazdasági, demokratikus és társadalmi fejlődésének támogatásában, saját, a fenntartható és szociális piacgazdaságra való átmenet, a megújuló energiaforrások fejlesztése és az inkluzív szociális védelmi rendszerek létrehozása terén szerzett tapasztalataira támaszkodva, valamint a mezőgazdasági ágazat támogatásával és a természeti katasztrófák megelőzésével;
11. reméli, hogy ez a megállapodás támogatja majd a magánszektor és a kubai vállalkozók, valamint a civil társadalom különböző szegmensei teljes mértékű bevonását és hozzájárul a gazdaság fejlődéséhez és egy erős és független civil társadalom kibontakozásához;
12. emlékeztet a demokrácia és az emberi jogok európai eszköze (EIDHR) fontosságára, mely az emberi és alapvető jogok és szabadságok megerősítését szolgálja a civil társadalom minden szintjén; úgy véli, hogy tekintettel az emberi jogok helyzetére az országban, a megállapodásban rögzített célok elérése érdekében szükséges a szóban forgó eszköz megerősítése;
13. emlékeztet a kubai civil társadalomnak az ország gazdasági és demokratikus fejlődésében játszott fontos szerepére; hangsúlyozza, hogy a civil társadalomnak e megállapodás valamennyi területén, így a fejlesztési támogatással kapcsolatos területeken is vezető szerepet kell játszania; emlékeztet az Európai Parlament által a Szaharov-díj révén a kubai civil társadalomnak annak az emberi jogok és a demokrácia Kubában való előmozdításában játszott szerepéért nyújtott támogatásra.
INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRTBIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL
|
Az elfogadás dátuma |
30.5.2017 |
|
|
|
|
|
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
20 0 2 |
|||
|
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
Beatriz Becerra Basterrechea, Ignazio Corrao, Doru-Claudian Frunzulică, Enrique Guerrero Salom, Maria Heubuch, Teresa Jiménez-Becerril Barrio, Stelios Kouloglou, Arne Lietz, Linda McAvan, Vincent Peillon, Lola Sánchez Caldentey, Elly Schlein, Eleni Theocharous, Paavo Väyrynen, Bogdan Brunon Wenta, Anna Záborská, Željana Zovko |
||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttagok |
Agustín Díaz de Mera García Consuegra, Frank Engel, Ádám Kósa, Cécile Kashetu Kyenge, Judith Sargentini |
||||
NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN
|
20 |
+ |
|
|
ALDE |
Beatriz Becerra Basterrechea, Paavo Väyrynen |
|
|
ECR |
Eleni Theocharous |
|
|
EFDD |
Ignazio Corrao |
|
|
PPE |
Agustín Díaz de Mera García Consuegra, Frank Engel, Teresa Jiménez-Becerril Barrio, Ádám Kósa, Bogdan Brunon Wenta, Anna Záborská, Željana Zovko, |
|
|
S&D |
Doru-Claudian Frunzulică, Enrique Guerrero Salom, Cécile Kashetu Kyenge, Arne Lietz, Linda McAvan, Vincent Peillon, Elly Schlein |
|
|
Verts/ALE |
Maria Heubuch, Judith Sargentini |
|
|
0 |
- |
|
|
|
|
|
|
2 |
0 |
|
|
GUE/NGL |
Stelios Kouloglou, Lola Sánchez Caldentey |
|
Jelmagyarázat:
+ : mellette
- : ellene
0 : tartózkodik
VÉLEMÉNY a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről (31.5.2017)
a Külügyi Bizottság részére
nem jogalkotási állásfoglalási indítvánnyal az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Kubai Köztársaság közötti politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodásnak az Unió nevében történő megkötéséről szóló tanácsi határozat tervezetéről
(2017/2036(INI))
A vélemény előadója: Reimer Böge
JAVASLATOK
A Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság felhívja a Külügyi Bizottságot, mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:
1. üdvözli, hogy az EU és Kuba közötti kapcsolatok – a kétoldalú kereskedelem területén is – megújulnak a politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodás Kuba, az EU és annak tagállamai általi aláírásával; megjegyzi, hogy a politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodás az EU és Kuba közt létrejött első megállapodásként e kapcsolatok új jogi keretét képezi, és egy a kereskedelemről és kereskedelmi együttműködésről szóló fejezetet is magában foglal, melynek célja egy kiszámíthatóbb és átláthatóbb környezet létrehozása a helyi és európai gazdasági szereplők számára; hangsúlyozza, hogy a megállapodás mindkét fél számára új lehetőségeket és kötelezettségvállalásokat kínálhat a kétoldalú kereskedelem terén is; rámutat, hogy az 1996. decemberi közös álláspont végrehajtása ellenére 22 tagország írt alá kétoldalú megállapodást Kubával;
2. rámutat, hogy annak ellenére, hogy a politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodást 2016 decemberében aláírták, azt ideiglenesen csak akkor alkalmazzák, amikor az Európai Parlament megadta jóváhagyását; támogatja azt a régóta fennálló gyakorlatot, amelyet 2014. szeptember 29-i meghallgatásán Cecilia Malmström biztos is megerősített, hogy a politikai szempontból fontos megállapodások kereskedelmi és beruházási rendelkezéseit addig ideiglenesen nem alkalmazzák, míg azokat az Európai Parlament jóvá nem hagyja; felhívja a Tanácsot, a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy folytassák e gyakorlat kiterjesztését valamennyi, az EU külső tevékenységével kapcsolatos nemzetközi megállapodásra a kereskedelmi aspektusok tekintetében, ahogyan a politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodás esetében;
3. rámutat, hogy ellentmondások állnak fent a kubai alkotmány és a politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodás 1. cikkében megállapított elvek között;
4. megállapítja, hogy az EU Kuba fő export- és második legfontosabb kereskedelmi partnere, valamint legnagyobb külföldi befektetője; rámutat, hogy az uniós külkereskedelmi politika nem biztosít kereskedelmi kedvezményeket Kuba számára,valamint hogy a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) hivatalos értesítése szerint az uniós vámtarifa alkalmazandó; emlékeztet rá, hogy az EU általános vámkedvezmény-rendszere (GSP) reformjának következtében Kuba 2014 januárjától elvesztette az EU-ba való exportra vonatkozó kereskedelmi kedvezményeit, mivel közepes jövedelmű országnak (felső sáv) minősül és így már nem felel meg a támogathatósági feltételeknek; kiemeli továbbá, hogy a kereskedelem még mindig csak kevéssé hangsúlyos szerepet játszik Kuba gazdaságában, és az export és import összesített értéke a GDP 26,4%-ának felel meg;
5. hangsúlyozza, hogy a politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodás kereskedelmi és kereskedelmi együttműködési pillére nem biztosít kereskedelmi kedvezményeket Kuba számára; emlékeztet rá, hogy ez a pillér az alábbiakat foglalja magában: vámügyi együttműködés, a kereskedelmi eljárások egyszerűsítése, szellemi tulajdon, SPS-intézkedések, a kereskedelem technikai akadályai, hagyományos és kézműves áruk, kereskedelem és fenntartható fejlődés, piacvédelemre vonatkozó együttműködés, származási szabályok és beruházás;
6. hangsúlyozza, hogy a Kubának az EU CARIFORUM-mal kötött gazdasági partnerségi megállapodásába történő bevonására adódó jövőbeli lehetőségeket fel kell tárni, amely megállapodás számos egyedi és hasznos kereskedelmi együttműködési fejezetet tartalmaz és a további regionális integráció lehetőségét kínálná Kuba számára;
7. megjegyzi, hogy Kuba a WTO tagja és ezért hangsúlyozza, hogy a Kereskedelmi Világszervezet alapelveit – így a kereskedelmi eljárások egyszerűsítését, a kereskedelem akadályairól szóló megállapodásokat, az állat- és növény-egészségügyi intézkedéseket és piacvédelmi eszközöket – tiszteletben kell tartani;
8. felhívja Kubát a WTO kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló, 2017 februárjában hatályba lépett megállapodásának ratifikálására; üdvözli a kereskedelmi eljárások egyszerűsítésével foglalkozó bizottság létrehozását az országban, és ezzel kapcsolatban kéri a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy biztosítsanak technikai támogatást;
9. rámutat, hogy kulcsfontosságú a vámügyi együttműködés fejlesztése az olyan, jelentős kihívások kezelése érdekében, mint a határbiztonság, a közegészségügy, a földrajzi jelzések oltalma, a hamisított termékek és a terrorizmus elleni küzdelem; felhívja a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy biztosítsanak technikai és pénzügyi segítséget és kölcsönös megállapodással hozzanak létre kétoldalú eszközöket annak érdekében, hogy támogatást nyújtsanak Kuba számára a kereskedelmi eljárások egyszerűsítését célzó intézkedések és az információs szolgáltatások végrehajtásában;
10. rámutat, hogy az EU Kubával való együttműködése 2008-ban újraindult, és arra a Fejlesztési Együttműködési Eszköz (DCI) keretében kerül sor; megjegyzi, hogy az uniós pénzügyi támogatást már előirányozták a nemzeti prioritásoknak – pl. a fenntartható gazdasági és társadalmi modernizáció támogatása és egyéb támogatási intézkedések – megfelelő ágazatok számára; megjegyzi, hogy Kuba emellett részt vesz olyan regionális programokban, mint a kkv-k nemzetközivé válását előmozdító Al-Invest; felhívja a Bizottságot, hogy számoljon be a folyamatban lévő projektekről és ossza meg az Európai Parlamenttel a vonatkozó információkat a folyamat minden szakaszában;
11. rámutat, hogy még sok a tennivaló az üzleti környezet javítása érdekében a kubai inkluzív növekedés és jólét, valamint a külföldi kereskedelmi és befektetési kapcsolatok ösztönzése céljából; ugyanez vonatkozik a kubai gazdasági rendszer modernizálására is, polgárainak döntése alapján, például az infrastruktúrákat és az agrár-élelmiszeripart érintő liberalizáció, a közvetlen külföldi – például az idegenforgalmi ágazatban megvalósuló – befektetés, a magán és állami szereplők jogi elismerése és jogbiztonsága, a teljes mértékben független vállalkozások, köztük kkv-k létrehozását és működtetését szolgáló terek létrehozása, az export diverzifikálása, a gazdasági és pénzügyi befektetések és tranzakciók, a technológiai innováció, a magánszektorbeli foglalkoztatás és általában véve a piaci szabadságok vonatkozásában, biztosítva ugyanakkor a magas szintű munkaügyi, szociális, környezetvédelmi és emberi jogi normákat; hangsúlyozza, hogy ennek lehetővé kell tennie, hogy az ország megszüntesse a korlátozásokat az áruellátás és a szolgáltatások vonatkozásában, valamint hogy fokozatos előrelépéseket tegyen a szabad közösségi terek, az együttélés, a technológia és kommunikáció terén; hangsúlyozza a magántulajdonhoz való jog javításának fontosságát az olyan magánkezdeményezések, mint a cuentapropistas működésének elősegítése érdekében, mivel ezek jótékony hatást gyakorolnak az ország gazdaságára; hangsúlyozza továbbá a kkv-k támogatásának fontosságát; kéri, hogy a létrehozandó együttműködési albizottságok elemezzék a lehetséges intézkedéseket, és felhívja a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy tájékoztassák rendszeresen a Parlamentet az erre vonatkozó kezdeményezésekről és előrelépésekről;
12. tudomásul veszi a kubai hatóságok által az elmúlt hónapok során hozott intézkedéseket és a kubai fél által 2011 augusztusában elfogadott, a gazdasági és társadalompolitikára vonatkozó iránymutatásokat, melyek célja a vállalkozás szabadsága és általában a gazdasági liberalizáció előmozdítása; ösztönzi a hatóságokat, hogy még inkább mozdítsák elő a fenntartható gazdaságot, hogy ezáltal emeljék a gazdasági szabadság rendkívül alacsony szintjét az országban, valamint erősítsék a kereskedelmet és a beruházást; hangsúlyozza a jogállamiság, valamint annak fontosságát, hogy az országot jogbiztonság, szabályozási átláthatóság, jó kormányzás, kevesebb bürokrácia és gazdasági stabilitás jellemezze; hangsúlyozza, hogy az erőteljes, az ország fizikai és technológiai infrastruktúrájának javítását és egy versenyképes kubai termelési rendszer felépítését célzó külföldi beruházást ösztönző szabályok kialakítása számos egyéb gazdasági és pénzügyi intézkedést tesz szükségessé; emlékeztet rá, hogy a politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodás egyik átfogó célja a kubai gazdaság diverzifikációja és a megfelelő üzleti környezet és vállalkozói szellem támogatása;
13. hangsúlyozza, hogy a kubai gazdaság nagymértékben függ a Venezuelától kapott jelentős olajtámogatástól, valamint a külső segítségtől, így a külföldön élő kubaiak hazautalásaitól;
14. hangsúlyozza a kubai export a hagyományos termékeken túllépő diverzifikációjának szükségességét, és kéri a Bizottságot, hogy hozzon létre ad hoc kereskedési részlegeket a legjobb gyakorlatok cseréje, valamint annak érdekében, hogy a kubai exportőröket ellássák a termékek uniós piacra való kijuttatásának javítását segítő, ismeretekkel;
15. üdvözli, hogy Kuba ratifikálta az ILO mind a nyolc alapvető egyezményét és kötelezettségvállalást kér ezek gyors végrehajtására; határozottan felhívja Kubát és valamennyi, az országgal megállapodást kötött, illetve megállapodás megkötéséről tárgyaló országot a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) és a tisztes munka programja szabályainak ratifikálására és betartására, valamint a munkaerő-kizsákmányolás valamennyi formájának törvényen kívül helyezésére; megjegyzi, hogy vannak olyan területek, ahol szociális és munkajogok forognak kockán, így a kubai állami vállalatok munkaerő-toborzási gyakorlata és a bérelvonás gyakorlata az idegenforgalmi ágazatban; e tekintetben hangsúlyozza, hogy az ILO egyezményeivel összhangban minden munkavállaló számára alapvető munkahelyi jogokat és megfelelő szociális védelmet kell biztosítani, és mindkét felet felhívja, hogy a politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodás 38. pontja értelmében tegyenek ennek érdekében;
16. emlékeztet a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó, többéves indikatív programra (MIP) és annak a reformfolyamat és a fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődés szempontjából való fontosságára; hangsúlyozza, hogy a kubai vidéki társadalom minden szegmensének szintén részesülnie kell a mezőgazdasági ágazatra vonatkozóan elkülönített, 50 millió euró összegű uniós alapból, mivel a kubai mezőgazdasági termelékenység még mindig rendkívül alacsony;
17. üdvözli a Vámegyüttműködési Tanács (WCO) szerepét a kubai Aduanas General de la República (AGR) a Mercator Program keretében való stratégiai támogatásában a WTO kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló megállapodásának végrehajtására való felkészültség értékelése céljából. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az AGR proaktív módon járjon el a kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló megállapodás végrehajtásában, és kéri a Bizottságot, hogy nyújtson segítséget Kubának ebben a folyamatban;
18. üdvözli a politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodás keretében jelenleg zajló, e megállapodás aláírása előtt, 2015-ben indult emberi jogi párbeszédet és a civil társadalom az együttműködés egyik elismert szereplőjeként való említését, ugyanakkor határozottan felhív a civil társadalom nagyobb mértékű bevonására; felhívja a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy dolgozzanak ki egyértelmű referenciaértékeket a politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodásban rögzített emberi jogi kötelezettségek végrehajtásának nyomon követése érdekében; felhívja Kubát, hogy biztosítsa egy átlátható és kötelező érvényű emberi-, környezeti és munkajogi ütemterv elkészítését, amelynek elsősorban az emberi jogok védelmezésére, a szakszervezeti aktivisták jogainak megerősítésére és bővítésére, valamint a környezet védelmére kell irányulnia; emlékeztet rá, hogy a politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodás ideiglenes alkalmazásának megkezdésével Kuba először vesz majd részt együttműködésben a demokrácia és az emberi jogok európai eszközének keretében; felhívja az EU-t az emberi jogok további előmozdítására a Kubával folytatott együttműködés valamennyi területén, összhangban „A mindenki számára előnyös kereskedelem” elnevezésű stratégiában rögzített politikai célokkal;
19. felhívja továbbá a Kubában működő, és különösen az állami eredetű hitelből vagy bármely pénzügyi támogatásban részesülő európai vállalkozásokat is, hogy a származási országukban előírt munkaügyi és etikai normákat alkalmazzák;
20. emlékeztet arra, hogy a politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodás – ahogyan az EU és harmadik országok között megkötött valamennyi nemzetközi megállapodás – rendelkezik a megállapodásnak az emberi jogokra vonatkozó rendelkezések megsértése esetén történő felfüggesztéséről;
INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRTBIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL
|
Az elfogadás dátuma |
30.5.2017 |
|
|
|
|
|
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
29 2 3 |
|||
|
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
Tiziana Beghin, David Campbell Bannerman, Daniel Caspary, Santiago Fisas Ayxelà, Christofer Fjellner, Karoline Graswander-Hainz, Heidi Hautala, Yannick Jadot, Bernd Lange, David Martin, Emmanuel Maurel, Anne-Marie Mineur, Sorin Moisă, Franz Obermayr, Artis Pabriks, Franck Proust, Viviane Reding, Inmaculada Rodríguez-Piñero Fernández, Marietje Schaake, Helmut Scholz, Joachim Schuster, Joachim Starbatty, Adam Szejnfeld, Hannu Takkula |
||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttagok |
Reimer Böge, Dita Charanzová, Edouard Ferrand, Agnes Jongerius, Sajjad Karim, Seán Kelly, Fernando Ruas, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Ramon Tremosa i Balcells, Jarosław Wałęsa |
||||
NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN
|
29 |
+ |
|
|
ALDE |
Dita Charanzová, Hannu Takkula, Marietje Schaake, Ramon Tremosa i Balcells |
|
|
ECR |
David Campbell Bannerman, Joachim Starbatty |
|
|
EFDD |
Tiziana Beghin |
|
|
PPE |
Adam Szejnfeld, Artis Pabriks, Christofer Fjellner, Daniel Caspary, Fernando Ruas, Franck Proust, Jarosław Wałęsa, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Reimer Böge, Santiago Fisas Ayxelà, Seán Kelly, Viviane Reding |
|
|
S&D |
Agnes Jongerius, Bernd Lange, David Martin, Emmanuel Maurel, Inmaculada Rodríguez-Piñero Fernández, Joachim Schuster, Karoline Graswander-Hainz, Sorin Moisă |
|
|
VERTS/ALE |
Heidi Hautala, Yannick Jadot |
|
|
2 |
- |
|
|
GUE/NGL |
Anne-Marie Mineur, Helmut Scholz |
|
|
3 |
0 |
|
|
ECR |
Sajjad Karim |
|
|
ENF |
Edouard Ferrand, Franz Obermayr |
|
Jelmagyarázat:
+ : mellette
- : ellene
0 : tartózkodik
INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL
|
Az elfogadás dátuma |
20.6.2017 |
|
|
|
|
|
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
45 6 16 |
|||
|
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
Lars Adaktusson, Michèle Alliot-Marie, Nikos Androulakis, Francisco Assis, Petras Auštrevičius, Bas Belder, Mario Borghezio, Victor Boştinaru, Elmar Brok, James Carver, Lorenzo Cesa, Arnaud Danjean, Georgios Epitideios, Knut Fleckenstein, Anna Elżbieta Fotyga, Eugen Freund, Iveta Grigule, Sandra Kalniete, Tunne Kelam, Janusz Korwin-Mikke, Andrey Kovatchev, Ilhan Kyuchyuk, Ryszard Antoni Legutko, Barbara Lochbihler, Sabine Lösing, Andrejs Mamikins, Ramona Nicole Mănescu, Alex Mayer, Tamás Meszerics, Francisco José Millán Mon, Clare Moody, Javier Nart, Demetris Papadakis, Ioan Mircea Paşcu, Tonino Picula, Kati Piri, Julia Pitera, Cristian Dan Preda, Jozo Radoš, Sofia Sakorafa, Jordi Solé, Jaromír Štětina, Dubravka Šuica, Charles Tannock, Miguel Urbán Crespo, Ivo Vajgl, Elena Valenciano, Anders Primdahl Vistisen |
||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttagok |
Laima Liucija Andrikienė, Reinhard Bütikofer, Luis de Grandes Pascual, Neena Gill, María Teresa Giménez Barbat, Ana Gomes, Andrzej Grzyb, Takis Hadjigeorgiou, Marek Jurek, Patricia Lalonde, Javi López, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Igor Šoltes, Renate Sommer, Ernest Urtasun, Marie-Christine Vergiat |
||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés) |
Pál Csáky, Dietmar Köster, Costas Mavrides |
||||
NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN
|
45 |
+ |
|
|
ALDE |
Petras Auštrevičius, María Teresa Giménez Barbat, Iveta Grigule, Ilhan Kyuchyuk, Patricia Lalonde, Javier Nart, Jozo Radoš, Ivo Vajgl |
|
|
ECR |
Bas Belder, Anna Elżbieta Fotyga, Ryszard Antoni Legutko, Charles Tannock, Anders Primdahl Vistisen |
|
|
PPE |
Michèle Alliot-Marie, Laima Liucija Andrikienė, Elmar Brok, Lorenzo Cesa, Arnaud Danjean, Andrzej Grzyb, Sandra Kalniete, Francisco José Millán Mon, Julia Pitera, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Renate Sommer, Luis de Grandes Pascual, Jaromír Štětina, Dubravka Šuica |
|
|
S&D |
Nikos Androulakis, Francisco Assis, Victor Boştinaru, Knut Fleckenstein, Eugen Freund, Neena Gill, Ana Gomes, Dietmar Köster, Javi López, Andrejs Mamikins, Costas Mavrides, Alex Mayer, Clare Moody, Demetris Papadakis, Ioan Mircea Paşcu, Tonino Picula, Kati Piri, Elena Valenciano |
|
|
6 |
- |
|
|
ECR |
Marek Jurek |
|
|
EFDD |
James Carver |
|
|
ENF |
Mario Borghezio |
|
|
PPE |
Lars Adaktusson, Tunne Kelam, Cristian Dan Preda |
|
|
16 |
0 |
|
|
GUE/NGL |
Takis Hadjigeorgiou, Sabine Lösing, Sofia Sakorafa, Miguel Urbán Crespo, Marie-Christine Vergiat |
|
|
NI |
Georgios Epitideios, Janusz Korwin-Mikke |
|
|
PPE |
Pál Csáky, Andrey Kovatchev, Ramona Nicole Mănescu |
|
|
Verts/ALE |
Reinhard Bütikofer, Barbara Lochbihler, Tamás Meszerics, Jordi Solé, Ernest Urtasun, Igor Šoltes |
|
Jelmagyarázat:
+ : mellette
- : ellene
0 : tartózkodik