JELENTÉS a blokkláncról: előretekintő kereskedelempolitika

27.11.2018 - (2018/2085(INI))

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság
Előadó: Emma McClarkin
A vélemény előadói (*):
Cristian-Silviu Buşoi, Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság
Ana Gomes, Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság
(*) Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 54. cikke

Eljárás : 2018/2085(INI)

A dokumentum állapota a plenáris ülésen

Válasszon egy dokumentumot :

A8-0407/2018

Előterjesztett szövegek :

A8-0407/2018

Viták :

Szavazatok :

PV 13/12/2018 - 9.11

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2018)0528

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
INDOKOLÁS
VÉLEMÉNY az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről
VÉLEMÉNY az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részéről
INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL
AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

Blokklánc: előretekintő kereskedelempolitika

(2018/2085(INI))

Az Európai Parlament,

– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 207. cikkének (3) bekezdésére és 218. cikkére,

– tekintettel a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezményre (GATS),

– tekintettel a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) információtechnológiai megállapodására (ITA),

– tekintettel a WTO e-kereskedelemre vonatkozó munkaprogramjára,

– tekintettel a kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló WTO-megállapodásra,

– tekintettel a Vámigazgatások Világszervezete által átdolgozott Kiotói Egyezményre,

– tekintettel a virtuális fizetőeszközökről szóló, 2016. május 26-i állásfoglalására[1],

– tekintettel a kereskedelem és beruházás új, előretekintő és innovatív jövőbeli stratégiájáról szóló 2016. július 5-i állásfoglalására[2],

– tekintettel „A digitális kereskedelmi stratégia felé” című 2017. december 12-i állásfoglalására[3],

– tekintettel a vámhatóságok teljesítménye és igazgatása mint a kereskedelem elősegítése és az illegális kereskedelem elleni harc egyik eszköze külső vonatkozásainak értékeléséről szóló, 2017. május 16-i állásfoglalására[4],

– tekintettel a nemzetközi kereskedelem és az uniós kereskedelmi politikák globális értékláncokra gyakorolt hatásáról szóló, 2017. szeptember 12-i állásfoglalására[5],

– tekintettel a WTO 2017 decemberében, Buenos Airesben megrendezett miniszteri konferenciáján elfogadott, a kereskedelemről és a nők gazdasági szerepvállalásának erősítéséről szóló közös nyilatkozatra[6],

– tekintettel a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (az általános adatvédelmi rendelet vagy GDPR)[7],

– tekintettel az adatok határokon átnyúló áramlására és a személyes adatoknak az uniós kereskedelmi és beruházási megállapodások során történő védelmére vonatkozó horizontális rendelkezésekre irányuló bizottsági javaslatra,

– tekintettel az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett, „»A mindenki számára előnyös kereskedelem« elnevezésű stratégia végrehajtásáról: Progresszív kereskedelempolitika kialakítása a globalizáció előnyünkre fordítása érdekében” című bizottsági jelentésre (COM(2017)0491),

– tekintettel az Egyesült Királyság tudományért felelős kormányhivatalának (Government Office for Science) tudományos főtanácsadója által 2016-ban kiadott, „Distributed Ledger Technology: beyond blockchain” („Megosztott könyvelési technológia: a blokkláncon túl”) című jelentésre[8],

– tekintettel az ENSZ által létrehozott, a kereskedelem elősegítésével és elektronikus üzletvitellel foglalkozó központ (UN/CEFACT) a blokklánc műszaki alkalmazásáról szóló 2018-as Fehér könyvére,

– tekintettel az európai blokklánc-partnerség létrehozásáról szóló, 21 tagállam és Norvégia által 2018. április 10-én aláírt nyilatkozatra[9], amelyet követően további öt tagállam csatlakozott a partnerséghez, így összesen 27-re nőtt az aláíró országok száma,

– tekintettel a Bizottság által 2018. február 1-jén útjára indított Uniós Blokklánc Megfigyelőközpontra és Fórumra[10],

– tekintettel a Tanács 2017. október 19-i következtetéseire[11],

– tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

– tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság jelentésére, és az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményeire (A8-0407/2018),

A. mivel ebben a jelentésben – eltérő rendelkezés hiányában – a blokklánc egy privát, engedélyeken alapuló megosztott főkönyvi technológiát (DLT) jelent, amely a hálózatüzemeltetők jóváhagyásával hozzáadott, egymást követő adatblokkokból felépülő adatbázist foglal magában;

B. mivel a magán/állami, engedélyezett/engedély nélküli blokkláncok ötvözetének más-más a haszna a különféle esettanulmányok és iparágak számára;

C. mivel a blokkláncon belül minden egyes blokk tartalmaz egy kivonatot, amely az előző blokk adatainak ellenőrzésére szolgál, ezáltal a különálló felek számára olyan tranzakciókban való részvételt téve lehetővé, amelyekre fokozottabb bizalom és elszámoltathatóság jellemző, tekintettel arra, hogy a főkönyvben tárolt adatok nehezen hamisíthatók;

D. mivel a nyílt forráskódú blokklánc-technológia világszerte az engedélyezett blokkláncok növekedésének alapját jelenti, amely elősegíti a résztvevőknek egy adott üzleti hálózatba vetett bizalmának növekedését;

E. mivel a blokklánc lehetővé teheti bizonyos rendszergazdák számára, hogy egyértelműen meghatározzák a résztvevők szerepét, felelősségi köreit, hozzáférési szintjeit és érvényesítési jogait;

F. mivel a globális kereskedelem a becslések szerint 16 trillió EUR értékű ellátásilánc-ágazaton alapul, amelyben a magas tranzakciós költségek és a terhet jelentő papírmunka bonyolult folyamatokhoz és hibára hajlamos rendszerekhez vezet;

G. mivel a szállítási költségek csökkentésére, az ipar környezetbarátabbá tételére és a gazdasági teljesítmény fellendítésére ígéretes potenciállal rendelkező kísérleti kezdeményezések elindítására került sor;

H. mivel világszerte legalább 202 kormányzati blokklánc-kezdeményezés indult el 45 országban, és különösen az ázsiai és csendes-óceáni, az amerikai és a közel-keleti régiók gazdaságai ruháznak be a kereskedelem terén a blokklánc-technológiákba;

I. mivel a blokklánc megerősítheti és javíthatja az EU kereskedelempolitikáját, például a szabadkereskedelmi megállapodások, különösen az engedélyezett gazdálkodók közötti kölcsönös elismerési egyezmények, a megfelelőségi határozatok és a piacvédelmi intézkedések területén;

J. mivel a blokklánc óriási lehetőséget rejt az átláthatóságnak és a nyomonkövethetőségnek a teljes ellátási láncon keresztül történő növelésére, az adott hálózaton belül a résztvevők bizalmának növelésére, a vámellenőrzések és a jogszabályoknak való megfelelés leegyszerűsítésére, a tranzakciós költségek csökkentésére, az adatok megváltoztathatatlanságának és biztonságának megerősítésére, valamint, hogy a korrupció elleni küzdelem eszközévé váljon; mivel az esetleges előnyökhöz számos – többek között a kiberbiztonsággal összefüggő – kihívás is társul;

K. mivel a blokklánc biztosíthatja az ellátási láncon belüli átláthatóságot, csökkentheti a korrupciót, leleplezheti az adókijátszást, lehetővé teheti a jogellenes kifizetések nyomon követését és megbirkózhat a kereskedelmi alapú pénzmosással; mivel az engedély nélküli blokklánc-alkalmazásokhoz bűncselekményekkel kapcsolatos kockázatok társulnak, ideértve az adókijátszást, az adókikerülést és a kereskedelmi alapú pénzmosást; mivel ezeket a problémákat a Bizottságnak és a tagállamoknak sürgősen meg kell vizsgálniuk és kezelniük kell;

L. mivel a nemzetközi kereskedelem terén a blokklánc még mindig fejlesztés alatt áll, ezért egy innovációbarát, rugalmas és ösztönző megközelítésre van szükség, amely jogbiztonságot nyújt, ugyanakkor előmozdítja a fogyasztók, a beruházók és a környezet védelmét, növeli a technológia társadalmi értékét, csökkenti a digitális szakadékot, valamint fejleszti a polgárok digitális készségeit;

M. mivel a blokklánc-technológia a kereskedelemben érintett minden – magán- és állami – fél számára állandó, valós idejű hozzáférést biztosíthat egy megváltoztathatatlan, időbélyegzővel ellátott adatbázishoz, amely a tranzakciókhoz kapcsolódó dokumentumokat tárolja, elősegítve ezáltal a bizalom kiépítését, a megfeleléssel kapcsolatos problémák elkerülését, a hamisított áruk vagy hamis dokumentumok használatának leküzdését;

N. mivel az EU néhány regionális és nagyvárosi térsége konkrét projekteken és programokon keresztül, saját jellegzetességeiket véve alapul már elkezdte kifejleszteni e technológiát és létrehozni a bevált gyakorlatok terjesztésére szolgáló hálózatokat;

Az Európai Unió kereskedelempolitikája

1. elismeri, hogy a korábbi kereskedelmi sikerek ellenére az uniós szabadkereskedelmi megállapodások óriási kiaknázatlan lehetőségeket rejtenek, és még nem használták ki őket teljes mértékben, hiszen átlagosan csak az uniós exportőrök 67%-a, illetve az uniós importőrök 90%-a használja ki a preferenciális tarifákat mind az EU-ban, mind az uniós partnerországokban vagy -régiókban, és támogatja olyan technikai megoldások megvizsgálását, amelyek növelhetik a szabadkereskedelmi megállapodások kiaknázását és fokozhatják az exportot; megállapítja, hogy az exportőrök minden dokumentumukat fel tudnák tölteni egy, a blokkláncon alapuló közigazgatási alkalmazásba, és igazolhatnák egy szabadkereskedelmi megállapodás által nyújtott preferenciális elbánásnak való megfelelésüket, ideértve például a preferenciális származási szabályokra, az állat- és növényegészségügyi szabályokra, és a kereskedelemről és fenntartható fejlődésről szóló rendelkezésekre való jogosultságot; úgy véli, hogy a blokklánc megerősítheti a szabadkereskedelmi megállapodásokban szereplő kumulációs rendelkezéseket;

2. véleménye szerint a vállalkozások számára a preferenciális és nem preferenciális származási szabályok esetében egyaránt költséges és bonyodalmas a tanúsítványok megszerzésével kapcsolatos eljárás; úgy véli, hogy a preferenciális szabályok esetében a blokklánc segítségével létre lehetne hozni az áru gazdasági nemzeti hovatartozását; úgy véli továbbá, hogy a nem preferenciális szabályok esetében az európai piacra belépő áruk származásának átláthatóvá tételével és a beáramló importok áttekintésével a blokklánc támogatni tudja az EU arányosan alkalmazott piacvédelmi eszközeit, hogy a vállalkozások részére egyenlőbb versenyfeltételeket biztosítson;

3. hangsúlyozza, hogy a nyersanyagok és áruk származásával kapcsolatos bizalom megteremtésével, az átlátható termelési eljárások és ellátási láncok és azok munkaügyi, szociális és környezetvédelmi jogokkal kapcsolatos nemzetközi szabályoknak való megfelelésének biztosításával a blokklánc képes a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre irányuló menetrend támogatására, figyelembe véve a konfliktusövezetekből származó ásványkincsekkel, a kulturális javak jogellenes kereskedelmével, az exportellenőrzéssel és a korrupcióval kapcsolatos kiemelkedő relevanciájukat; hangsúlyozza, hogy a blokklánc hozzájárulhat a vállalatok működésének fenntarthatóságához és előmozdíthatja a felelős üzleti magatartást;

4. úgy véli, hogy az engedélyezett gazdálkodók kölcsönös elismerési egyezményei a határátlépési vámeljárásokhoz kapcsolódó időráfordítás és költségek csökkentése révén lehetővé teszik a vállalkozások számára az ellátási láncaik diverzifikálását; megjegyzi, hogy vannak a végrehajtással kapcsolatos, megoldásra váró kérdések; úgy véli, hogy a blokklánc a zökkenőmentes adatcsere biztosítása révén lehetőséget nyújt az engedélyezett gazdálkodók kölcsönös elismerési egyezményeivel összefüggő bizonytalanság csökkentésére;

A vámügyi és a kereskedelmi eljárások egyszerűsítésének külső aspektusai

5. határozottan üdvözli a kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló megállapodást; úgy véli, hogy a megállapodás a WTO-tagok számára alapot képez ahhoz, hogy feltárják a kereskedelmi eljárások többek között a blokklánc révén történő megkönnyítésének további módjait; üdvözli az EU által a WTO fenntartására és megerősítésére tett erőfeszítéseket és a szabályokon alapuló kereskedelmi rendszerre irányuló kötelezettségvállalást, amelynek célja az egyenlő versenyfeltételek biztosítása és a globális kereskedelmi szabályok megerősítése;

6. úgy véli, hogy a blokklánc lehetővé teheti a vámhatóságok számára az árunyilatkozathoz szükséges információk automatikus megszerzését, a manuális hitelesítés és papíralapú eljárások szükségességének csökkentését, és ezzel egyidejűleg minden érintett fél számára az EU-ba belépő áruk státuszára és jellemzőire vonatkozó pontos és naprakész adatok biztosítását, ezáltal javítva a nyomonkövethetőséggel kapcsolatos kapacitásokat és az átláthatóságot;

7. megítélése szerint a digitalizáció lehetővé fogja tenni a hatékonyabb és átláthatóbb információcserét; úgy véli, hogy a blokklánc lehetővé teheti a gyártók, a laboratóriumok, a logisztikai szereplők, a szabályozó szervek és a fogyasztók számára, hogy minden szükséges – többek között a származási helyre, a tesztelésre, a tanúsításra és az engedélyezésre vonatkozó – információhoz hozzáférjenek és azokat megosszák; megjegyzi, hogy a blokklánc az e-tanúsítványok megfelelő kiadásához is segítséget nyújthat; úgy ítéli meg, hogy a digitalizáció és az alkalmazások ellátási láncokon belüli használata az előfeltétele és egyben kiegészítő eleme annak, hogy a blokklánc teljes mértékben működőképes legyen; megjegyzi, hogy a digitalizálás terén jelentős különbségek vannak a tagállamok között;

8. úgy véli, hogy a blokklánc-technológiáknak a teljes ellátási láncban történő alkalmazása a nemzetközi tranzakciókhoz kapcsolódó költségek csökkentése és a vállalkozások új kereskedelmi partnerek megtalálásában való segítése révén felgyorsíthatja a globális kereskedelmet, illetve növelheti annak hatékonyságát és volumenét, és a digitális kereskedelembe vetett fogyasztói bizalom erősödéséhez vezethet;

9. kiemeli a blokklánc alkalmazhatóságát az alábbiakra:

a) az áruk származásával és az árukhoz fűződő szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatos bizonyosság fokozása, ezáltal csökkentve a tiltott áruk, köztük a hamis és hamisított áruk ellátási láncba való bekerülésének kockázatát,

b) pontos információk biztosítása a hatóságok részére azzal kapcsolatban, hogy az ellátási láncon belül egy áru mikor sérülhetett meg vagy mikor manipulálhatták,

c) az átláthatóság és a nyomonkövethetőség fokozása azáltal, hogy minden résztvevő fél számára lehetővé válik ügyleteinek nyilvántartásba vétele és ezen információ hálózaton keresztüli megosztása,

d) a fogyasztóvédelem és a fogyasztói bizalom fenntartása a fogyasztók számára az árukra vonatkozó részletes információk biztosításával és a vállalkozások fenntarthatósági tevékenységéhez való hozzájárulással,

e) az ellátási lánc irányítási költségeinek csökkentése a közvetítők szükségességének és a kapcsolódó költségeknek, valamint a papír alapú dokumentáció előállításával, továbbításával és feldolgozásával kapcsolatos fizikai követelménynek a megszüntetésével,

f) a helyes vám- és héafizetések, valamint a bevételek beszedésének javítása a kereskedelempolitikán belül, valamint

g) az árutovábbítási eljárás teljes idejének csökkentése a tipikusan manuálisan végzett feladatok automatizálás révén; tudomásul veszi a kapcsolódó – különösen a jól időzített ellátási láncok számára mind a költség csökkentés, mind pedig a logisztikai ágazat szénlábnyomának csökkentése terén kínált – előnyöket;

10. megjegyzi, hogy a bűnözők a tiltott tevékenységeik, többek között a kereskedelmi alapú pénzmosás elrejtése céljából a szükséges dokumentumok hamis adatszolgáltatás – például az érintett áruk felül- vagy alulértékelési – révén történő meghamisításával manipulál hatják a jogszerű kereskedelmet; úgy véli, hogy a blokklánc lehetővé teheti a fogyasztók és más hatóságok számára, hogy időben, gyorsan és összehangolt módon megtegyék a szükséges intézkedéseket a tiltott pénzmozgások felfedése céljából;

Határokon átnyúló adatáramlás és adatvédelem

11. elismeri, hogy az adatok határokon átnyúló áramlása a nemzetközi áru- és szolgáltatás kereskedelem és a blokklánc-architektúra kialakításának szerves részét képezi;

12. kiemeli, hogy a blokklánc hozzáférési szinteket és érvényesítési eljárásokat határoz meg a résztvevőkre vonatkozóan, ezáltal képes a tranzakcióknak a teljes nemzetközi ellátási láncban történő helyettesítésére;

13. megállapítja a blokklánc és adatok határokon átnyúló áramlása közötti összefüggést a kereskedelem tekintetében; megállapítja, hogy a több forrásból származó adatok integrálásával egy privát, engedélyeken alapuló, főkönyvek közötti hálózat bizalmat építhet ki a platformok között; elismeri a határokon átnyúló adatáramlás jelentőségét a növekedés és a munkahelyteremtés szempontjából; kiemeli, hogy különbséget kell tenni a blokkláncon belüli személyes és nem személyes adatok között;

14. elismeri a blokklánc és az általános adatvédelmi rendelet végrehajtása közötti összefüggés által támasztott kihívást; kiemeli, hogy a blokklánc megvalósításának összhangban kell állnia valamennyi meglévő és jövőbeli uniós adatvédelmi jogszabállyal és adatvédelmi szabállyal; hangsúlyozza, hogy a blokklánc-technológia megoldásokat kínálhat az általános adatvédelmi rendeletben foglalt, beépített adatvédelemmel kapcsolatos rendelkezések végrehajtására a biztonságos és az egyén által szabályozott adatok biztosításának közös alapelvei alapján; hangsúlyozza, hogy az általános adatvédelmi rendelet korlátozott hatással van a kereskedelmi tranzakciókra, mivel a privát, engedélyeken alapuló blokkláncok nem tárolnak személyes adatokat; elismeri azonban, hogy szükség van a megfelelő biztosítékokra és szabályozási felügyeletre; hangsúlyozza, hogy az általános adatvédelmi rendelet csak akkor alkalmazandó, ha személyes adatokról van szó; felkéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg mélyrehatóbban ezt a kérdést;

15. elismeri, hogy a blokkláncokat a személyes adatok tárolásának megszüntetéséhez való joggal összhangban kell megtervezni, és megjegyzi, hogy a hitelesített blokklánc-felhasználóknak és a blokklánc-alkalmazásoknak hozzáférési jogaiknak megfelelően mindig hozzá kell tudniuk férni az olyan tranzakciókhoz kapcsolódó minden adathoz, amelyekben részt vettek;

16. ismételten felszólít a digitális ökoszisztéma teljes körű működését lehetővé tevő rendelkezések bevezetésére, és a határokon átnyúló adatáramlás előmozdítására a szabadkereskedelmi megállapodásokban; e tekintetben megjegyzi, hogy a megfelelőségi határozatok nem segítik elő a nem személyes adatok szabad áramlását; ezért felhívja a Bizottságot, hogy a szabadkereskedelmi megállapodásokban állapodjon meg kötelező erejű és kikényszeríthető adattovábbítási kötelezettségvállalásokról, ideértve a nem személyes adatokat is;

17. hangsúlyozza, hogy a blokklánc az adattárolás és -kezelés új paradigmáját képviseli, képes decentralizálni az emberi interakció, a piacok, a banki tevékenységek és a nemzetközi kereskedelem formáit; hangsúlyozza, hogy a blokklánc-technológia felemelkedése lehetőségeket és kihívásokat is teremt az adatvédelem, az átláthatóság és a pénzügyi bűnözés szempontjából, mivel az adatok bevitelük és a résztvevő felekkel történő megosztásukat követően nem módosíthatók, ami biztosítja biztonságukat és sérthetetlenségüket; kéri, hogy többek között nemzeti szinten is tegyenek meg mindent a technológia meghamisíthatatlan és módosíthatatlan jellegének és annak biztosítására, hogy az adatvédelemhez való alapvető jog nem kerül veszélybe;

18. elismeri a blokklánc-technológiák és az uniós adatvédelmi keret, nevezetesen az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) végrehajtása közötti kapcsolat által felvetett kihívást, és emlékeztet arra, hogy ennek eredményeként ez a kapcsolat összeütközéseket fedhet fel egyfelől az alapvető jogok védelme, másfelől az innováció előmozdítása között; javasolja annak biztosítását, hogy a blokklánc teljes mértékben feleljen meg az uniós adatvédelmi keretnek és teljes mértékben tartsa tiszteletben az uniós jogban lefektetett elveket, különösen a személyes adatok feldolgozására vonatkozóakat, mivel ez az Európai Unió Alapjogi Chartája 8. cikkének (1) bekezdése és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 16. cikkének (1) bekezdése szerint alapvető jog;

19. hangsúlyozza továbbá, hogy részben a fent leírt összeütközésből eredően a blokkláncok egyáltalán nem támogatják automatikusan az adatszuverenitást, ezért azokat szándékosan kell úgy kialakítani, tekintettel arra, hogy a blokkláncok is jelenthetnek adatvédelmi kockázatokat;

20. kiemeli, hogy megfelelő kialakítás esetén a blokklánc-technológia megfelelhet a beépített adatvédelem elvének, melynek célja, hogy az érintettek az általános adatvédelmi rendelettel összhangban nagyobb ellenőrzést kapjanak adataik felett; kiemeli továbbá azt is, hogy a blokkláncban előforduló személyes adatok általában nem anonimak, ezáltal bevonja azokat az általános adatvédelmi rendelet hatálya alá; kitart amellett, hogy a blokkláncokat teljes mértékben össze kell egyeztetni az uniós joggal, abban az esetben is, amikor személyes adatok feldolgozására használják azokat; e tekintetben javasolja, hogy a blokkláncok és alkalmazásaik tartalmazzanak olyan mechanizmusokat, melyek biztosíthatják az adatok teljes mértékű anonimitását, ezáltal garantálva, hogy csak olyan adatokat tároljanak, melyek nem azonosított vagy nem azonosítható természetes személyekre vonatkoznak;

21. hangsúlyozza, hogy a blokklánc-technológián alapuló jövőbeli alkalmazásoknak olyan mechanizmusokat kell alkalmazniuk, amelyek megvédik a személyes adatokat és lehetővé teszik, hogy az adatok teljes mértékben névtelenek legyenek; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy finanszírozzák az általános adatvédelmi rendelettel összeegyeztethető és a beépített adatvédelem elvén alapuló, új blokklánc-technológiákkal, például a zk-SNARK-kal (zero-knowledge succinct non-interactive arguments of knowledge) kapcsolatos kutatást, különösen a tudományos kutatást, és innovációt;

22. véleménye szerint a személyes adatok védelméhez kapcsolódó alapjog megsértésének megelőzése érdekében a blokklánc-technológiát addig nem szabad személyes adatok feldolgozására használni, amíg az érintett felhasználó szervezet olyan helyzetbe nem kerül, hogy biztosítani tudja az általános adatvédelmi rendeletnek való megfelelést, és konkrétan biztosítani nem tudja az adatok törléséhez és helyesbítéséhez való jog tiszteletben tartását;

23. kiemeli, hogy a blokkláncok felhasználói egyszerre lehetnek a nyilvántartási rendszerbe általuk feltöltött személyes adatok ellenőrei és a nyilvántartási rendszer egészének a saját számítógépükön történő tárolása miatt adatfeldolgozók is;

24. megjegyzi, hogy egyes blokklánc-technológiák – amennyiben a blokklánc személyes adatokat tartalmaz – megváltoztathatatlan jellege összeegyeztethetetlen lehet az általános adatvédelmi rendelet 17. cikkében rögzített, törléshez való joggal;

25. aggodalommal jegyzi meg, hogy a blokkláncbeli adatok másolatainak elburjánzása – amennyiben a blokklánc személyes adatokat tartalmaz – összeegyeztethetetlen lehet az általános adatvédelmi rendelet 5. cikkében rögzített, az adatminimalizálásra vonatkozó elvvel;

26. felszólítja az Európai Adatvédelmi Testületet, hogy adjon ki iránymutatást és ajánlásokat a blokklánc-technológiák uniós joggal való összeegyeztethetőségének biztosítása érdekében;

27. aggodalommal állapítja meg, hogy sehol nem említik a blokklánc-technológia alkalmazási módjának komoly következményeit, különösen olyan területeken, mint a pénzmosás, az adókijátszás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem; úgy véli, hogy a blokklánc-technológiák mindenféle használatára fel kell készülni, és el kell különíteni, hogy mit tárolnak majd a láncban, és mit azon kívül (a személyes adatokat a láncon kívül kell tárolni);

Kis- és középvállalkozások (kkv-k)

28. úgy véli, hogy a fogyasztókkal, a vámhatóságokkal, a nemzetközi és belföldi szabályozó szervekkel és az ellátási láncban részt vevő többi vállalkozással való interakció megkönnyítésével a blokklánccal kapcsolatos innováció és promóció gazdasági lehetőségeket teremthet a kkv-k számára a nemzetközivé válásra és az exportálással kapcsolatos költségek leküzdésére; hozzáteszi, hogy a blokklánc-infrastruktúra segítheti a termékek és szolgáltatások gyors és olcsó piacra juttatását;

29. kiemeli, hogy a partnerek közötti azonos szintű kommunikáció, az együttműködésen alapuló eszközök és biztonságos kifizetések, az üzleti tevékenység megkönnyítése, a nemfizetés kockázatának csökkentése, valamint a szerződés teljesítéséhez kapcsolódó jogi eljárási költségek intelligens szerződések alkalmazásával történő csökkentése révén a blokklánc számos előnyt nyújthat a kkv-k számára; elismeri, hogy biztosítani kell, hogy a nemzetközi kereskedelemben használt blokklánc fejlesztésébe a kkv-kat is bevonják; hangsúlyozza, hogy az intelligens szerződések jelen pillanatban még nem feltétlenül kellően kiforrottak ahhoz, hogy ágazati szabályozások keretében biztosítani lehessen jogilag kötelező érvényesíthetőségüket, valamint hogy további kockázatelemzéseket kell végezni;

30. elismeri, hogy a blokklánc-technológia uniós kereskedelempolitika részeként történő bevezetése lehetőségeket teremthet, többek között a kkv-k számára, ami egyéb előnyök mellett alacsonyabb tranzakciós költségeket és nagyobb hatékonyságot eredményezhet; elismeri továbbá, hogy a blokklánc-technológia lehetőséget nyújt a jelenlegi kereskedelmi rendszerbe vetett bizalom javítására azáltal, hogy a tranzakciók megmásíthatatlan nyilvántartását kínálja; elismeri azonban, hogy az Unió kereskedelempolitikájának hatókörén kívül eső ügyekben e technológia alkalmazása felvetheti a pénzmosás kockázatát és elősegítheti a szervezett bűnözés finanszírozását;

Kölcsönös átjárhatóság, méretezhetőség és a kapcsolódó technológiákkal való kölcsönhatások

31. figyelembe veszi a blokklánc-rendszerek végrehajtásával kapcsolatos méretezhetőségi kihívásokat a bővülő nemzetközi kereskedelmi hálózatok összefüggésében;

32. megállapítja, hogy elterjedtek az egy adott tranzakcióhoz tartozó adatokat különálló privát és nyilvános főkönyvekbe rögzítő különböző blokkláncok, elismeri, hogy a rendszerek, többek között örökölt operációs rendszerek, kölcsönös átjárhatóságának ösztönzése érdekében egyre nagyobb szükség van olyan kölcsönös átjárhatóságra vonatkozó globális előírások kifejlesztésére, amelyek egy adott tételnek az ellátási láncban történő mozgása alapján integrálják a tranzakciókat a blokkláncokban; felhívja a Bizottságot, hogy fokozza az együttműködést az ISO-val és más illetékes szabványügyi szervekkel;

33. úgy véli, hogy a blokklánc-technológiák kölcsönhatást válthatnak ki más nemzetközi kereskedelmi innovációkkal; hangsúlyozza, hogy meg kell vizsgálni a blokklánc-technológiák fejlődésével kapcsolatos lehetőségeket és kihívásokat; szorgalmazza – mindenekelőtt a Digitális Európa program keretében – az e technológiáknak a nemzetközi kereskedelem és a közszektor digitális átalakításában és automatizálásában való alkalmazhatóságára irányuló további kutatásokat;

Következtetések

34. felhívja a Bizottságot a blokklánc területén végbemenő fejlemények figyelemmel kísérésére, különös tekintettel a nemzetközi ellátási láncban zajló kísérleti projektekre / kezdeményezésekre és a vámüggyel és a szabályozási folyamatokkal kapcsolatos külső szempontokra; felhívja a Bizottságot, hogy valamennyi érintett főigazgatóság bevonásával dolgozzon ki a blokklánc-technológiáknak a kereskedelem és az ellátási lánc irányításában, valamint a szellemi tulajdon és különösen a hamisítás elleni küzdelem terén való alkalmazásáról szóló horizontális stratégiai dokumentumot; felkéri a Bizottságot, hogy értékelje a blokklánc igazságszolgáltatási és kormányzási szempontjait, valamint azt, hogy a blokklánc jobb megoldásokat kínál-e az uniós kereskedelempolitika jelenlegi kihívásait kezelni képes, meglévő és kialakulóban lévő technológiákhoz képest; felhívja a Bizottságot a blokklánc területén végbemenő fejlemények figyelemmel kísérésére, különös tekintettel a nemzetközi ellátási láncban zajló kísérleti projektekre/kezdeményezésekre; felhívja a Bizottságot a blokklánc-technológiáknak a kereskedelem és az ellátási lánc irányításában való alkalmazásáról szóló stratégiai dokumentum kidolgozására; véleménye szerint a cél az, hogy a nemzetközi ellátási láncokon belüli projektekbe és kezdeményezésekbe a blokklánc területéről különböző szereplőket vonjanak be és közös projekteket valósítsanak meg, amelyek keretében a különböző partnerek többek között a személyazonosság, a származás és az adattárolás területét is figyelembe veszik;

35. felhívja a Bizottságot a nemzetközi kereskedelemre irányuló blokklánc-alkalmazásokra vonatkozó irányadó elvek kidolgozására annak érdekében, hogy az iparág, valamint vámügyi és szabályozó hatóságok számára olyan elégséges jogbiztonsági szintet biztosítson, amely e területen ösztönzi a blokklánc használatát és az innovációt; hangsúlyozza, hogy az alkalmazások alapját alkotó technológia szabályozása mind az innovációt, mind az új alkalmazások fejlesztését korlátok közé szorítaná; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az EU – és különösen az uniós iparág – vezető szerepet játsszon és elkötelezettséget mutasson a blokklánc-technológiák terén, valamint a globális verseny tekintetében, illetve a fejlesztés és szabályozási környezet terén egyenlő versenyfeltételeket biztosítson; kiemeli a párbeszéd folytatásának, a gyakorlatok cseréjének, valamint a kompetenciák és a digitális készségek kialakításának fontosságát; felhívja a Bizottságot, hogy a tagállamokkal együttműködve indítson el és felügyeljen egy blokklánc technológiát alkalmazó nemzetközi kereskedelmi kísérleti projektet, hogy megvizsgálja annak előnyeit;

36. ösztönzi a Bizottságot, hogy a kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséhez kapcsolódó információáramlás megfelelő információs és kommunikációs technológiák alkalmazása és egyéb intézkedések révén történő leegyszerűsítése és fokozása céljából működjön együtt a tagállamokkal;

37. felhívja a Bizottságot, hogy a Kereskedelmi Főigazgatóságon belül hozzon létre egy blokklánccal foglalkozó tanácsadó csoportot, valamint a vámhatóságok és a határellenőrzési hatóságok bevonásával dolgozzon ki a blokkláncnak az ellátási láncban végponttól végpontig történő használatára irányuló, a szellemitulajdon-jogokat és a hamisítás elleni küzdelmet szem előtt tartó privát, engedélyeken alapuló kísérleti projektekről szóló vitaanyagot; elismeri, hogy a blokklánc-technológia ugyan még mindig korai fejlesztési szakaszban tart, de már szükség van a blokklánc hatékony végrehajtására vonatkozó ágazati stratégiára;

38. kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, miként támogathatná a blokklánc a kereskedelmet és a fenntartható fejlődést; emlékeztet a Parlament azon álláspontjára, hogy a digitális kereskedelmi stratégiát támogató intézkedéseknek teljes mértékben összhangban kell állniuk a fenntartható fejlesztési célokkal és hozzá kell járulniuk azok megvalósításához, ideértve a nemek közötti egyenlőség megteremtésére és a nők társadalmi szerepvállalásának erősítésére vonatkozó 5. fenntartható fejlesztési célt is; emlékeztet a Parlament álláspontjára, miszerint fontos előmozdítani a nők részvételét a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok területén, valamint az új technológiákhoz való hozzáférés és azok használata terén fontos megszüntetni a nemek közötti különbségeket;

39. kéri a Bizottságot, hogy szakpolitikai szempontból vizsgálja meg, hogy a blokklánc hogyan korszerűsítheti az Unió piacvédelmi politikáit, hogy megerősítse azok legitimitását és végrehajtását;

40. felhívja a Bizottságot annak vizsgálatára, hogy a blokklánc-architektúra alkalmas-e a személyes adatoknak a láncból történő kizárására;

41. kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, hogy hogyan fokozható a blokklánc-technológia segítségével a kereskedelem előmozdítása és a biztonság, ideértve többek között az engedélyezett gazdálkodókkal kapcsolatos elképzelést is;

42. ösztönzi a Bizottságot, hogy működjön együtt a nemzetközi szervezetekkel és járuljon hozzá a nemzetközi szervezetek munkájához, és támogassa a blokklánc használatának elősegítését célzó szabályozás alapjául szolgáló szabványok és alapelvek kidolgozására irányuló jelenlegi projekteket;

43. felhívja az Európai Uniót és tagállamait, hogy játsszon vezető szerepet a blokklánc szabványosításának és biztonságossá tételének folyamatában, és működjön együtt az összes érintett szereplővel és iparággal a blokkláncra vonatkozó szabványok kidolgozásában, többek között a terminológia, a biztonság, a fejlesztés tekintetében, valamint a technológia kereskedelemben és az ellátási lánc irányításában való alkalmazása tekintetében; hangsúlyozza, hogy a kiberbiztonság alapvető jelentőséggel bír a blokklánc-technológián alapuló alkalmazások, többek között a nemzetközi kereskedelemben használt alkalmazások szempontjából; felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a biztonsági kihívásokat, mérje fel a technológiai kockázatokat, többek között a kvantum-számítástechnika kapcsán, és tegyen lépéseket ezek kezelésére;

44. felhívja a Bizottságot, hogy működjön együtt az érdekelt felekkel a blokklánc-rendszerek közötti kölcsönös átjárhatósággal és kompatibilitással összefüggő kihívások kezelésére irányuló keretrendszer felülvizsgálata és kidolgozása céljából;

45. üdvözli az „Uniós Blokklánc Megfigyelőközpont és Fórum” elnevezésű kezdeményezés életre hívását, amelyet a nemzetközi kereskedelem előmozdítását szolgáló alkalmazások tanulmányozására ösztönöz; felkéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg az Uniós Blokklánc Megfigyelőközpont és Fórum megbízatásának kiterjesztésére rendelkezésre álló lehetőségeket, valamint vonja be az érintett helyi és nemzetközi érdekelteket a jövőbeni kihívások megválaszolása, illetve a döntéshozók további támogatása érdekében;

46. felszólítja a Bizottságot, hogy vállaljon vezető szerepet a blokklánc-technológiák értékelésében és továbbfejlesztésében, többek között olyan konkrét ágazatokban, melyek az uniós kereskedelempolitika alá tartoznak, és állítson fel egy blokkláncokkal foglalkozó tanácsadó csoportot, melynek tagjai között lennének a pénzmosás elleni küzdelem, az adókijátszás, az adatvédelem és a szervezett bűnözés szakértői is.

47. emlékezteti a Bizottságot, hogy az Európai Uniónak lehetősége van arra, hogy a blokklánc és a nemzetközi kereskedelem terén vezető szereplővé váljon, továbbá az Uniónak befolyásos szereplővé kell válnia annak nemzetközi partnerekkel közösen történő globális fejlődésének alakításában;

° °

48. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és az Európai Bizottságnak, valamint az Európai Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének és az EKSZ-nek.

[1] HL C 76., 2018.2.28., 76. o.
[2] HL C 101., 2018.3.16., 30. o.
[3] HL C 369., 2018.10.11., 22. o.
[4] HL C 307., 2018.8.30., 44. o.
[5] HL C 337., 2018.9.20., 33. o.
[6] https://www.wto.org/english/thewto_e/minist_e/mc11_e/genderdeclarationmc11_e.pdf
[7] HL L 119., 2016.5.4., 1. o.
[8] https://www.gov.uk/government/uploads/system/uploads/attachment_data/file/492972/gs-16-1-distributed-ledger-technology.pdf
[9] https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/news/european-countries-join-blockchain-partnership
[10] http://europa.eu/rapid/press-release_IP-18-521_en.htm
[11] http://www.consilium.europa.eu/media/21620/19-euco-final-conclusions-en.pdf

INDOKOLÁS

Míg az Európai Unió fontos és üdvözlendő lépéseket tett annak érdekében, hogy fejlessze a blokklánc felhasználását az egységes piac területén, arra is összpontosítania kell, hogy a blokkláncot milyen módon lehet kihasználni a nemzetközi kereskedelempolitikák, és az ellátási lánc irányításának javítására. A közelmúltban készített tanulmányok becslései szerint a blokklánc a fizikai szállítás összes költségét potenciálisan 20 százalékkal csökkentheti, ami a globális kereskedelem tekintetében akár 1 trillió USD nagyságrendű költségcsökkenést jelenthet. Ezenfelül a globális ellátási láncokon belüli korlátoknak a blokklánc széles körű megvalósítása révén történő csökkentése a becslések szerint közel 15 százalékkal növelheti a globális kereskedelem volumenét.

A blokklánc-technológia a különálló felek számára biztonságos tranzakciókban való részvételt tesz lehetővé anélkül, hogy szükség lenne közvetítő beiktatására. A blokklánc kulcsfontosságú elemei közé tartoznak olyan mechanizmusok, amelyek a különálló felek számára lehetővé teszik az adatbevitelek dátumának és eredetének biztonságos meghatározását a lánc minden egyes blokkján. Ezenkívül a blokkláncban lévő adatnyilvántartások megváltoztathatatlanok, ami azt jelenti, hogy a láncba való bevitelüket követően az adatok nem módosíthatók vagy törölhetők. A felhasználok továbbá hitelesített hozzáféréssel rendelkeznek a blokklánchoz, és a blokklánc-rendszerek tartalmaznak olyan automatizált funkciókat is, amelyek bizonyos kritériumok teljesülése esetén intelligens szerződések („smart contract”) végrehajtását teszik lehetővé.

A blokklánc a megosztott főkönyvi technológiák (DLT-k) egyik kategóriája, amelyek a tranzakciókat rögzítő és megváltoztathatatlan nyilvántartások formájában tároló adatbázis-típusok. A főkönyv azért megosztott, mert a láncban a blokkok több másolata létezik. Ezek a másolatok különböző rendszerekben, úgynevezett csomópontokon („node”) tárolódnak. Továbbá, a másolatok egy konszenzuson alapuló algoritmus használatával frissülnek, ami biztosítja, hogy valamennyi másolat konzisztens marad. Ez az algoritmus dönti el, hogy egy blokk milyen módon adható hozzá a lánchoz.

A blokklánc ennélfogva a főkönyv minden egyes másolatához hozzáadott, egymást követő „adatblokkok” adatbázisából áll. Minden blokk tartalmaz egy „hash”-t, egy kivonatot, azaz egy kriptográfiai ujjlenyomatot, amely az előző blokk tartalmának ellenőrzésére szolgál.

Habár a blokkláncot széles körben a kriptovalutákkal hozzák összefüggésbe az erről a technológiáról szóló, Szatosi Nakamoto által 2008-ban kiadott első tanulmány megjelenése óta, a blokkláncoknak léteznek engedélyek nélküli és engedélyeken alapuló, nyilvános és privát változatai is. Ez a jelentés a „blokklánc” kifejezést kizárólag a privát, engedélyeken alapuló hálózatokra használja. A privát, engedélyeken alapuló hálózatokon tárolt információk kizárólag adott résztvevők számára férhetők hozzá a konszenzus elvén alapuló irányítási mechanizmusok alapján meghatározottak szerint, ami blokklánconként eltérő lehet. A nyilvános, engedélyek nélküli blokkláncokkal ellentétben a privát, engedélyeken alapuló blokkláncok a biztonság fokozása és a hozzáférés meghatározása céljából a hálózatüzemeltetők által felügyelt különböző irányítási kontrollokat tartalmaznak. Következésképpen a privát, engedélyeken alapuló hálózatokat nagyrészt a valós idejű kereskedelem használati eseteiben és kísérleti projektekben valósították meg. Például, a koreai vámhatóság jelenleg egy blokkláncon alapuló e-kereskedelmi vámkezelő platformot tesztel a folyamatok egyszerűsítése céljából, amely a behozatalra vonatkozó vámkezelési jelentések létrehozásának automatizálása révén valósul meg.

Ez a jelentés elismeri, hogy a közelmúltban az állami és a magánszektorban egyaránt elterjedtek a blokklánc különböző használati esetekben történő megvalósítására irányuló kutatások és beruházások. Ezért egy megfontolt és észszerű megközelítésre van szükség annak vizsgálatára, hogy a blokklánc pontosan mely területeken járhat kézzelfogható előnnyel.

E tekintetben a blokklánc-technológia hatalmas potenciállal rendelkezik a globális ellátási láncokon belüli korlátok csökkentésére. Ennek a jelentésnek a célja, hogy kiemelje az ellátási láncok, az uniós kereskedelempolitika és vámeljárások jelenleg nem optimális területeit, azonosítsa a blokklánc széles körű megvalósításából eredő lehetséges előnyöket, és olyan elérhető és fokozatos szakpolitikai lépések megtételét javasolja az Európai Bizottság és a tagállamok számára, amelyek lehetővé teszik e technológia működését.

A blokklánc potenciállal rendelkezik a felek között végbemenő tranzakciók költségeinek csökkentésére, mivel kiiktatja a fizikai papírmunka szükségességét, és a közvetítők által okozott ellenőrzési és adminisztratív akadályokat. Ennek oka, hogy a blokklánc fokozott bizalmat alakít ki a tranzakciókban részt vevő felek között, ami fokozza az átláthatóságot és megerősíti az áruk származásával kapcsolatos bizonyosságot. Ezenfelül a blokklánc képes az adatáramlások biztonságának elősegítésére és megerősítésére, így megelőzve a hamis dokumentációk használatát és a hamisított áruk ellátási láncba való bekerülését. A fent említett potenciális előnyök igazolásaként már több kísérleti kereskedelmi projekt megvalósítására került sor a logisztikai iparágakban az ellátási láncok részben vagy végponttól végpontig blokklánc-technológiával történő támogatása céljából.

A blokklánc használati esetei nem korlátozódnak a nagy multinacionális vállalatokra. A kkv-k potenciállal rendelkeznek arra, hogy ők részesüljenek a legnagyobb mértékben a blokklánc nyújtotta előnyökből. Ez a technológia jelentős mértékben megkönnyítheti a kkv-k számára a vámhatóságokkal és az ellátási láncukban részt vevő többi vállalkozással való interakciót, és a tranzakciós költségek csökkenése révén növelheti az exportjukat. A blokklánc-rendszerek által az ellátási láncoknak nyújtott automatizálási megoldásokkal leegyszerűsíthetők a szükséges hitelképességi vizsgálatok és ellenőrző intézkedések. Például, az ellátási lánc különböző szakaszai mentén gyakori módosításokat és hitelesítéseket igénylő dokumentumok szempontjából előnyt jelenthetne a blokklánc által nyújtott nagyobb fokú bizonyosság, mivel a blokklánc automatikusan rögzíti a dokumentumokat és kronológiai sorrendben tárolja az adatokat a korábban bevitt adatok módosítása nélkül. Ez lehetővé tenné a kkv-k számára a dokumentumokon eszközölt hitelesítések és változtatások egyszerű megerősítését, csökkentve ezáltal az üzleti tevékenység végzésének költségét.

A blokklánc egyszerűsítő hatásai miatt jelentős potenciállal rendelkezik arra, hogy több tranzakció létrejöttét segítse elő az ellátási láncban, növelve ezáltal a globális kereskedelem volumenét. Ami a kereskedelmi tranzakciókat illeti, fontos megjegyezni, hogy a vállalkozások természetesen el fognak zárkózni attól, hogy a blokkláncon érzékeny adatokat osszanak meg. Ez a jelentés ezért kizárólag az olyan privát, engedélyeken alapuló blokkláncok használatát mérlegeli, amelyek a láncba bevitt adatokhoz való felhasználói hozzáférést szabályozó irányítási mechanizmusokat tartalmaznak.

Ez a jelentés kiemeli a blokklánc egyedi potenciálját az EU kereskedelempolitikájának megerősítésére. Az uniós szabadkereskedelmi megállapodások a vállalkozások körében nagymértékben kihasználatlanok, és az Európai Bizottság korábban arra a megállapításra jutott, hogy ennek oka részben a preferenciális származás megszerzésére vonatkozó szabályok megértésének nehézsége, másrészt a preferenciális elbánásban való részesüléshez szükséges dokumentumok megszerzésének terhet jelentő eljárásai. E tekintetben a blokklánc jelentős potenciállal rendelkezik arra, hogy az exportőrök javát szolgálja azáltal, hogy lehetővé teszi számukra, hogy egy, a blokkláncon alapuló alkalmazásba feltöltsék a vonatkozó szabadkereskedelmi megállapodás által garantál preferenciális elbánásnak való megfelelésüket igazoló összes releváns dokumentumot. Ezenkívül a blokklánc az európai piacra belépő áruk származásának átláthatóvá tételével támogathatja az EU piacvédelmi eszközeit.

Ez a jelentés figyelembe veszi a blokklánc és az adatok határokon átnyúló áramlása, illetve a blokklánc és a GDPR közötti összefüggést is. A blokkláncoknak az adatok titkosításával és megváltoztathatatlanná tételével kapcsolatos funkciói hasznosak lehetnek a GDPR követelményeinek végrehajtása szempontjából, azonban felvetnek bizonyos kérdéseket az adatok átláthatóságával kapcsolatban.

A jelentés kiemeli továbbá a blokkláncok közötti kölcsönös átjárhatóságot érintő kettős kihívásokat, és a blokklánc-rendszerek méretezhetőségével kapcsolatos problémákat. Először is, a blokkláncok közötti kölcsönös átjárhatóság a tranzakciók különböző blokkláncokon keresztüli integrálásának képességét jelenti. Például, ha ugyanazon ellátási lánc mentén egyetlen áru tekintetében különböző blokklánc-rendszereket használnának, hasznos lenne, ha az adatok átruházhatók lehetnének a rendszerek között. Jelenleg még hosszú az út annak eléréséig, hogy egyetlen kereskedelmi ellátási lánc mentén több blokklánc-rendszert lehessen megvalósítani, azonban ez egy olyan újonnan felmerült kérdés, amellyel az Európai Bizottságnak tisztában kell lennie a szakpolitikai opciók vizsgálata során.

A blokklánc-rendszerek méretezhetősége a blokklánc széles körű megvalósítását érintő másik fő kihívás. Mivel a blokklánc-rendszerek egyre terjednek a nemzetközi kereskedelmi hálózatokon belül, a technológia kapacitásának és irányítási mechanizmusai rezilienciájának stabilnak kell maradnia.

A fent említett fejleményekre tekintettel, az előadó javasolja a blokklánc széles körű megvalósítása előtt álló szabályozási akadályok kezelését. Az Európai Bizottságnak aktívan együtt kell működnie a tagállamokkal a blokklánc területén végbemenő fejlemények, így különösen a blokklánc-alapú rendszereket a nemzetközi ellátási láncokban megvalósító, folyamatban lévő kísérleti projektek és kereskedelmi használati esetek szoros nyomon követése érdekében. Végül, az Európai Bizottságnak támogatnia kell a blokklánc használatának elősegítését célzó szabályozás alapjául szolgáló szabványok és alapelvek kidolgozására irányuló, folyamatban lévő nemzetközi kezdeményezéseket.

VÉLEMÉNY az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről (8.11.2018)

a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részére

a blokkláncról: előretekintő kereskedelempolitika
(2018/2085(INI))

Előadó (*): Cristian-Silviu Buşoi

(*) Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 54. cikke

JAVASLATOK

Az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság felkéri a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi módosításokat:

A. mivel az elosztott főkönyvi technológia általános rendeltetésű technológia, amely megfelelő titkosítási és ellenőrzési mechanizmusok alkalmazása mellett komoly lehetőségeket rejthet magában a kereskedelmi ügyletek szempontjából; mivel a blokklánc egyike az elosztott főkönyvi technológiák számos típusának, amelynek zavaró hatása esetlegesen több iparág esetében is jelentkezhet;

B. mivel az elosztott főkönyvi technológiákkal, különösképpen pedig a blokklánc-technológiával – melyet az automatikus nyomon követés, felismerés, ellenőrzés és felügyelet jellemez – optimalizálható az átláthatóság és a nyomonkövethetőség, erősíthető a bizalom, növelhető a versenyképesség és az innovációs kapacitás, továbbá új együttműködési modellek alakíthatók ki az Unióban; mivel az esetleges előnyökhöz számos – többek között az energiafelhasználással és a kiberbiztonsággal összefüggő – kihívás is társul;

1. a kialakulóban lévő technológiák, például az elosztott főkönyvi technológiák kereskedelemben történő alkalmazása kapcsán támogatja a technológiasemlegesség és az üzletimodell-semlegesség elveit, valamint a rugalmasságot biztosító innovációbarát ökoszisztémát; hangsúlyozza, hogy a technológiának az alkalmazásai alapján történő szabályozása mind az innovációt, mind az új alkalmazások fejlesztését korlátok közé szorítaná;

2. felhívja a figyelmet az elosztott főkönyvi technológiák más technológiákkal, például a „dolgok internetével”, a mesterséges intelligenciával és a kvantuminformatikával történő együttes alkalmazásában rejlő lehetőségekre, és még fokozottabb együttműködést szorgalmaz – mindenekelőtt a Digitális Európa program keretében – az érdekelt felekkel e technológiáknak a nemzetközi kereskedelem és a közszektor digitális transzformációjában és automatizálásában való alkalmazhatóságára irányuló kutatások előmozdítása érdekében;

3. megjegyzi, hogy a blokklánc alkalmazása számos ágazatban, illetve iparágban – különösen a pénzügyi szektorban – és az ellátási láncok modellezésében egyre nagyobb jelentőséggel bír;

4. hangsúlyozza, hogy az intelligens szerződések kulcsfontosságú szerepet tölthetnek be a decentralizált alkalmazások nemzetközi kereskedelmi műveletekhez történő felhasználásában, ugyanakkor figyelmeztet, hogy e technológia jelen pillanatban még nem feltétlenül kellően kiforrott ahhoz, hogy ágazati szabályozások keretében biztosítani lehessen jogilag kötelező érvényesíthetőségét, valamint hogy további kockázatelemzéseket kell végezni; ösztönzi az intelligens szerződések műszaki szabványainak kidolgozását, valamint a digitális aláírások kölcsönös elismerését az Európai Unió egészében;

5. megállapítja, hogy e technológia akár fontos szerepet is betölthet az Unión belüli energiaunió megvalósításában; elismeri az e technológia alkalmazása során jelentkező, energiafelhasználásból adódó kihívást; megjegyzi, hogy hatékonyabb algoritmusok alkalmazásával, az energiatőzsdék hatékonyságának javításával, az energiahálózatok és a decentralizált energiatermelés szerkezetének és használatának bővítésével, valamint az energiapiacok átalakításának előmozdításával a blokklánc részét képezheti a megoldásnak;

6. hangsúlyozza a potenciált, amely az áruk származásának és előállítási feltételeinek nyomon követése, az ügyleti, biztosítási és logisztikai költségek csökkenése, a köztes szereplők kiiktatása, az ügyletekben részt vevő felek egymás iránti bizalmának megerősítése, valamint a csempészés és illegális áruk behozatala elleni fellépések szempontjából az elosztott főkönyvi technológiák nemzetközi kereskedelemi alkalmazásában rejlik; megállapítja, hogy a kereskedelemben az elosztott főkönyvi technológiákkal működő alkalmazások többsége egyelőre engedélyhez kötött főkönyvekre épül; felszólítja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a bevált gyakorlatok példáit, valamint működjön együtt a tagállami vám- és adóhatóságokkal olyan összehangolt, elosztott főkönyvi technológiákat alkalmazó intézkedések keretében, amelyek a jogellenes kifizetések elleni küzdelem, a pénzmosás elleni szakpolitikák és az eszközök hűtlen kezelése felderítésének elősegítése érdekében fejlesztik a nyomonkövetési, ellenőrzési, biztonsági és megerősítési mechanizmusokat; felszólítja a Bizottságot, hogy mérlegelje a blokkláncok szerepét az intelligens szellemitulajdon-jogok kidolgozása tekintetében; megjegyzi, hogy a technológia a központi felügyeleti hatóság alternatívájaként szolgálhat azon modellekben, amelyek esetében e hatóság nem megbízható;

7. sürgeti az üzemeltetőket, hogy az elosztott főkönyvi technológiák esetében gondoskodjanak a konszenzusos mechanizmusok környezetbarát és energiahatékony működéséről; hangsúlyozza, hogy az elosztott főkönyvi technológiák adatérzékeny technológiák, amelyek vonatkozásában alkalmazni kell az általános adatvédelmi rendeletben foglalt rendelkezéseket;

8. hangsúlyozza, hogy a kiberbiztonság alapvető jelentőséggel bír az elosztott főkönyvi technológián alapuló – többek között a nemzetközi kereskedelemben használt – alkalmazások szempontjából, és rámutat, hogy a technológiai fejlődés nyomán új kihívások jelentkezhetnek; felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a biztonsági kihívásokat, mérje fel a technológiai kockázatokat és tegyen lépéseket e kihívások kezelésére; további eredményeket szorgalmaz a kvantumkriptográfia tekintetében;

9. nyomatékosítja, hogy a nemzetközi kereskedelem hatékony működése megköveteli a nemzetközi szabványosítást, valamint az egyes elosztott főkönyvi technológiák közötti, illetve az elosztott főkönyvi technológiák és a hagyományos operációs rendszerek közötti átjárhatóságot; felszólítja a Bizottságot, hogy erősítse meg együttműködését a Nemzetközi Szabványügyi Szervezettel (ISO) és a többi érintett szabványügyi szervvel, az EU kereskedelmi partnereinek ismeretbővítése érdekében pedig továbbra is támogassa a nemzetközi programokat;

10. hangsúlyozza, hogy a blokklánc köré szerveződő új iparág kialakulása magas szintű hatékonyságot és termelékenységnövekedést eredményezhet; kiemeli a blokklánc lehetséges előnyeit, például a kkv-kre háruló igazgatási terhek csökkenését, valamint az újonnan létrejövő ipari foglalkoztatási lehetőségeket; szorgalmazza olyan intézkedések meghozatalát, amelyek célja a kkv-k és az induló vállalkozások arra irányuló ösztönzése, hogy tanulmányozzák az elosztott főkönyvi technológia alkalmazását a nemzetközi kereskedelmi műveletek javítása, valamint egy olyan innovációs ökoszisztéma kialakítása céljából, amely csökkenti a belépési korlátokat és megkönnyíti a forrásokhoz való hozzáférést;

11. hangsúlyozza, hogy a blokklánc felhasználható a szabályozási technológiák (RegTech) alkalmazásaihoz, aminek köszönhetően jelentősen csökkennek a megfelelési költségek;

12. üdvözli az „Uniós Blokklánc Megfigyelőközpont és Fórum” elnevezésű kezdeményezés életre hívását, amelyet a nemzetközi kereskedelem előmozdítását szolgáló alkalmazások tanulmányozására ösztönöz; felkéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg az Uniós Blokklánc Megfigyelőközpont és Fórum megbízatásának kiterjesztésére rendelkezésre álló lehetőségeket, valamint vonja be az érintett helyi és nemzetközi érdekelteket a jövőbeni kihívások megválaszolása, illetve a döntéshozók további támogatása érdekében.

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma	5.11.2018
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	46 1 4
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Zigmantas Balčytis, Bendt Bendtsen, José Blanco López, Jonathan Bullock, Cristian-Silviu Buşoi, Jerzy Buzek, Jakop Dalunde, Pilar del Castillo Vera, Ashley Fox, Theresa Griffin, Rebecca Harms, Seán Kelly, Jeppe Kofod, Jaromír Kohlíček, Peter Kouroumbashev, Miapetra Kumpula-Natri, Paloma López Bermejo, Edouard Martin, Tilly Metz, Dan Nica, Morten Helveg Petersen, Miroslav Poche, Carolina Punset, Massimiliano Salini, Neoklis Sylikiotis, Dario Tamburrano, Patrizia Toia, Evžen Tošenovský, Vladimir Urutchev, Kathleen Van Brempt, Lieve Wierinck, Anna Záborská, Flavio Zanonato, Carlos Zorrinho
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Amjad Bashir, Mario Borghezio, Rosa D’Amato, Jens Geier, Benedek Jávor, Werner Langen, Marian-Jean Marinescu, Rupert Matthews, Gesine Meissner, Clare Moody, Markus Pieper, Sofia Sakorafa, Giancarlo Scottà, Davor Škrlec, Pavel Telička
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)	Michael Gahler, Ulrike Rodust

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGNÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

46	+
ALDE	Gesine Meissner, Morten Helveg Petersen, Carolina Punset, Pavel Telička, Lieve Wierinck
ECR	Amjad Bashir, Ashley Fox, Rupert Matthews, Evžen Tošenovský
EFDD	Rosa D’Amato, Dario Tamburrano
ENF	Mario Borghezio, Giancarlo Scottà
PPE	Bendt Bendtsen, Cristian-Silviu Buşoi, Jerzy Buzek, Pilar del Castillo Vera, Michael Gahler, Seán Kelly, Werner Langen, Marian-Jean Marinescu, Markus Pieper, Massimiliano Salini, Vladimir Urutchev, Anna Záborská
S&D	Zigmantas Balčytis, José Blanco López, Jens Geier, Theresa Griffin, Jeppe Kofod, Peter Kouroumbashev, Miapetra Kumpula-Natri, Edouard Martin, Clare Moody, Dan Nica, Miroslav Poche, Ulrike Rodust, Patrizia Toia, Kathleen Van Brempt, Flavio Zanonato, Carlos Zorrinho
VERTS/ALE	Jakop Dalunde, Rebecca Harms, Benedek Jávor, Tilly Metz, Davor Škrlec

1	-
EFDD	Jonathan Bullock

4	0
GUE/NGL	Jaromír Kohlíček, Paloma López Bermejo, Sofia Sakorafa, Neoklis Sylikiotis

Jelmagyarázat:

+ : mellette

- : ellene

0 : tartózkodás

VÉLEMÉNY az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részéről (15.11.2018)

a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részére

a blokkláncról: előretekintő kereskedelempolitika
(2018/2085(INI))

A vélemény előadója: Ana Gomes

(*) Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 54. cikke

JAVASLATOK

Az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság felhívja a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságot, mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1. hangsúlyozza, hogy a blokklánc az adattárolás és -kezelés új paradigmáját képviseli, képes decentralizálni az emberi interakció, a piacok, a banki tevékenységek és a nemzetközi kereskedelem formáit. hangsúlyozza, hogy a blokklánc-technológia felemelkedése lehetőségeket és kihívásokat is teremt az adatvédelem, az átláthatóság és a pénzügyi bűnözés szempontjából, mivel az adatok bevitelük és a résztvevő felekkel történő megosztásukat követően nem módosíthatók, ami biztosítja biztonságukat és sérthetetlenségüket; kéri, hogy többek között nemzeti szinten is tegyenek meg mindent a technológia meghamisíthatatlan és módosíthatatlan jellegének és annak biztosítására, hogy az adatvédelemhez való alapvető jog nem kerül veszélybe;

2. elismeri, hogy a blokklánc-technológia uniós kereskedelempolitika részeként történő bevezetése lehetőségeket teremthet, többek között a kkv-k számára, ami egyéb előnyök mellett alacsonyabb transznacionális költségeket és nagyobb hatékonyságot eredményezhet, és lehetőséget kínál a jelenlegi kereskedelmi rendszerbe vetett bizalom javítására azáltal, hogy a tranzakciók megmásíthatatlan nyilvántartását kínálja; elismeri azonban, hogy az Unió kereskedelempolitikájának hatókörén kívül eső ügyekben e technológia alkalmazása felvetheti a pénzmosás kockázatát és elősegítheti a szervezett bűnözés finanszírozását;

3. üdvözli, hogy az INTA bizottság jelentéstervezete elismeri a blokklánc-technológiák és az uniós adatvédelmi keret, nevezetesen az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) végrehajtása közötti kapcsolat által felvetett kihívást, és emlékeztet arra, hogy ennek eredményeként ez a kapcsolat összeütközéseket fedhet fel egyfelől az alapvető jogok védelme, másfelől az innováció előmozdítása között, amivel a végleges jelentésben foglalkozni kell; javasolja annak biztosítását, hogy a blokklánc teljes mértékben feleljen meg az uniós adatvédelmi keretnek és teljes mértékben tartsa tiszteletben az uniós jogban lefektetett elveket, különösen a személyes adatok feldolgozására vonatkozóakat, mivel ez az Alapjogi Charta 8. cikkének (1) bekezdése és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 16. cikkének (1) bekezdése szerint alapvető jog;

4. hangsúlyozza továbbá, hogy részben a fent leírt összeütközésből eredően a blokkláncok egyáltalán nem támogatják automatikusan az adatszuverenitást, ezért azokat szándékosan kell úgy kialakítani, tekintettel arra, hogy a blokkláncok is jelenthetnek adatvédelmi kockázatokat;

5. kiemeli, hogy megfelelő kialakítás esetén a blokklánc-technológia megfelelhet a beépített adatvédelem elvének, melynek célja, hogy az érintettek az általános adatvédelmi rendelettel összhangban nagyobb ellenőrzést kapjanak adataik felett; kiemeli továbbá azt is, hogy a blokkláncban előforduló személyes adatok általában nem anonimak, ami bevonja a GDPR hatálya alá; kitart amellett, hogy a blokkláncokat teljes mértékben össze kell egyeztetni az uniós joggal, abban az esetben is, amikor személyes adatok feldolgozására használják azokat; e tekintetben javasolja, hogy a blokkláncok és alkalmazásaik tartalmazzanak olyan mechanizmusokat, melyek biztosíthatják az adatok teljes mértékű anonimitását, ezáltal garantálva, hogy csak olyan adatokat tároljanak, melyek nem azonosított vagy nem azonosítható természetes személyekre vonatkoznak;

6. hangsúlyozza, hogy a blokklánc-technológián alapuló jövőbeli alkalmazásoknak olyan mechanizmusokat kell alkalmazniuk, amelyek megvédik a személyes adatokat és lehetővé teszik, hogy az adatok teljes mértékben névtelenek legyenek; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy finanszírozzák az általános adatvédelmi rendelettel összeegyeztethető és a beépített adatvédelem elvén alapuló, új blokklánc-technológiákkal, például a zk-SNARK-kal (zero-knowledge succinct non-interactive arguments of knowledge) kapcsolatos kutatást és innovációt, különösen a tudományos kutatást;

7. véleménye szerint a személyes adatok védelméhez kapcsolódó alapjog megsértésének megelőzése érdekében a blokklánc-technológiát addig nem szabad személyes adatok feldolgozására használni, amíg a felhasználó szervezet olyan helyzetbe nem kerül, hogy biztosítani tudja az általános adatvédelmi rendeletnek való megfelelést, és konkrétan biztosítani nem tudja az adatok törléséhez és helyesbítéséhez való jog tiszteletben tartását;

8. kiemeli, hogy a blokkláncok felhasználói egyszerre lehetnek a nyilvántartási rendszerbe általuk feltöltött személyes adatok ellenőrei és a nyilvántartási rendszer egészének a saját számítógépükön történő tárolása miatt adatfeldolgozók is;

9. megjegyzi, hogy egyes blokklánc-technológiák megváltoztathatatlan jellege összeegyeztethetetlen lehet a GDPR 17. cikkében rögzített, törléshez való joggal, azokban az esetekben, amikor a blokklánc személyes adatokat tartalmaz;

10. aggodalommal jegyzi meg, hogy a blokkláncbeli adatok másolatainak elburjánzása összeegyeztethetetlen lehet a GDPR 5. cikkében rögzített, az adatminimalizálásra vonatkozó elvvel, azokban az esetekben, amikor a blokklánc személyes adatokat tartalmaz;

11. felszólítja az Európai Adatvédelmi Testületet, hogy adjon ki iránymutatást és ajánlásokat a blokklánc-technológiák uniós joggal való összeegyeztethetőségének biztosítása érdekében;

12. aggodalommal állapítja meg, hogy sehol nem említik a blokklánc-technológia alkalmazási módjának komoly következményeit, különösen olyan területeken, mint a pénzmosás, az adókijátszás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem; úgy véli, hogy a blokklánc-technológiák mindenféle használatára fel kell készülni, és el kell különíteni, hogy mit tárolnak majd a láncban, és mit azon kívül (a személyes adatokat a láncon kívül kell tárolni);

13. felszólítja a Bizottságot, hogy vállaljon vezető szerepet a blokklánc-technológiák értékelésében és továbbfejlesztésében, többek között olyan konkrét ágazatokban, melyek az uniós kereskedelempolitika alá tartoznak, és állítson fel egy blokkláncokkal foglalkozó tanácsadó csoportot, melynek tagjai között lennének a pénzmosás elleni küzdelem, az adókijátszás, az adatvédelem és a szervezett bűnözés szakértői is.

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma	15.11.2018
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	36 3 1
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Asim Ademov, Heinz K. Becker, Monika Beňová, Malin Björk, Michał Boni, Caterina Chinnici, Agustín Díaz de Mera García Consuegra, Tanja Fajon, Raymond Finch, Romeo Franz, Kinga Gál, Brice Hortefeux, Filiz Hyusmenova, Eva Joly, Dietmar Köster, Cécile Kashetu Kyenge, Roberta Metsola, Claude Moraes, József Nagy, Péter Niedermüller, Ivari Padar, Soraya Post, Judith Sargentini, Giancarlo Scottà, Birgit Sippel, Csaba Sógor, Helga Stevens, Bodil Valero, Marie-Christine Vergiat, Harald Vilimsky, Josef Weidenholzer, Kristina Winberg, Tomáš Zdechovský, Auke Zijlstra
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Miriam Dalli, Barbara Spinelli, Axel Voss
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)	Karine Gloanec Maurin, Patricia Lalonde, Julia Pitera

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGNÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

36	+
ALDE	Filiz Hyusmenova, Patricia Lalonde
ECR	Helga Stevens
ENF	Giancarlo Scottà
GUE/NGL	Malin Björk, Barbara Spinelli, Marie-Christine Vergiat
PPE	Asim Ademov, Heinz K. Becker, Michał Boni, Agustín Díaz de Mera García Consuegra, Kinga Gál, Brice Hortefeux, Roberta Metsola, József Nagy, Julia Pitera, Csaba Sógor, Axel Voss, Tomáš Zdechovský
S&D	Monika Beňová, Caterina Chinnici, Miriam Dalli, Tanja Fajon, Karine Gloanec Maurin, Dietmar Köster, Cécile Kashetu Kyenge, Claude Moraes, Péter Niedermüller, Ivari Padar, Soraya Post, Birgit Sippel, Josef Weidenholzer
VERTS/ALE	Romeo Franz, Eva Joly, Judith Sargentini, Bodil Valero

3	-
EFDD	Raymond Finch
ENF	Harald Vilimsky, Auke Zijlstra

1	0
ECR	Kristina Winberg

Jelmagyarázat:

+ : mellette

- : ellene

0 : tartózkodás

INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma	20.11.2018
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	31 0 7
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Laima Liucija Andrikienė, Maria Arena, Tiziana Beghin, David Borrelli, David Campbell Bannerman, Daniel Caspary, Salvatore Cicu, Santiago Fisas Ayxelà, Christofer Fjellner, Eleonora Forenza, Christophe Hansen, Heidi Hautala, Nadja Hirsch, Yannick Jadot, France Jamet, Elsi Katainen, Jude Kirton-Darling, Danilo Oscar Lancini, Bernd Lange, David Martin, Emma McClarkin, Anne-Marie Mineur, Sorin Moisă, Alessia Maria Mosca, Franck Proust, Godelieve Quisthoudt-Rowohl, Marietje Schaake, Helmut Scholz, Joachim Schuster, Joachim Starbatty, Adam Szejnfeld, William (The Earl of) Dartmouth, Iuliu Winkler
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Nicola Danti, Paul Rübig, Jarosław Wałęsa
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)	Karin Kadenbach, Rupert Matthews

AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

31	+
ALDE	Nadja Hirsch, Elsi Katainen, Marietje Schaake
ECR	David Campbell Bannerman, Emma McClarkin, Rupert Matthews, Joachim Starbatty
EFDD	Tiziana Beghin, William (The Earl of) Dartmouth
NI	David Borrelli
PPE	Laima Liucija Andrikienė, Daniel Caspary, Salvatore Cicu, Santiago Fisas Ayxelà, Christofer Fjellner, Christophe Hansen, Sorin Moisă, Franck Proust, Godelieve Quisthoudt-Rowohl, Paul Rübig, Adam Szejnfeld, Jarosław Wałęsa, Iuliu Winkler
S&D	Maria Arena, Nicola Danti, Karin Kadenbach, Jude Kirton-Darling, Bernd Lange, David Martin, Alessia Maria Mosca, Joachim Schuster

0	-

7	0
ENF	France Jamet, Danilo Oscar Lancini
GUE/NGL	Eleonora Forenza, Anne-Marie Mineur, Helmut Scholz
VERTS/ALE	Heidi Hautala, Yannick Jadot

Jelmagyarázat:

+ : mellette

- : ellene

0 : tartózkodás

Utolsó frissítés: 2018. december 10.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat