JELENTÉS az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról, valamint az 1316/2013/EU és a 283/2014/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletjavaslatról

28.11.2018 - (COM(2018)0438 – C8-0255/2018 – 2018/0228(COD)) - ***I

Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság
Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság
Előadók: Henna Virkkunen, Marian-Jean Marinescu, Pavel Telička
(Közös bizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 55. cikke)

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról, valamint az 1316/2013/EU és a 283/2014/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletjavaslatról

(COM(2018)0438 – C8-0255/2018 – 2018/0228(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2018)0438),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 172. és 194. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0255/2018),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság …-i véleményére[1],

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság és a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság által az eljárási szabályzat 55. cikke alapján folytatott közös tanácskozásokra,

–  tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság és a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság jelentésére, valamint a Külügyi Bizottság, a Költségvetési Bizottság, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság és a Regionális Fejlesztési Bizottság véleményeire (A8-0409/2018),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Módosítás    1

AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI^[2]*

a Bizottság javaslatához

---------------------------------------------------------

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) …./… RENDELETE

of

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen 172. és 194. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[3],

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére[4],

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)  Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés megvalósítása és a munkahelyteremtés ösztönzése és a hosszú távú dekarbonizációs kötelezettségvállalások tiszteletben tartása érdekében az Európai Uniónak olyan korszerű, multimodális és nagy teljesítményű infrastruktúrára van szüksége, amely hozzájárul az Unió és valamennyi régiója – a távoli, legkülső, szigeti, perem- és hegyvidéki régiókat is beleértve – összekötéséhez és integrációjához a közlekedési, a digitális és az energetikai ágazatban. Az említett összeköttetéseknek elő kell mozdítaniuk a személyek – köztük a csökkent mozgásképességű személyek –, az áruk, a tőke és a szolgáltatások szabad mozgását. A transzeurópai hálózatoknak elő kell segíteniük a határon átnyúló összeköttetéseket, nagyobb fokú gazdasági, társadalmi és területi kohéziót kell teremteniük, valamint hozzá kell járulniuk egy versenyképesebb és fenntartható szociális piacgazdaság kialakításához és az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez.

(2)  Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (a továbbiakban: a program) célja, hogy felgyorsítsa a transzeurópai hálózatokba történő beruházásokat és megkönnyítse mind a köz-, mind a magánszférából származó finanszírozást, növelve egyúttal a jogbiztonságot, és tiszteletben tartva a technológiai semlegesség elvét. A programnak lehetővé kell tennie a közlekedési, az energetikai és a digitális ágazat közötti szinergiák teljes mértékű kiaknázását, javítva ezzel az uniós intézkedések hatékonyságát, és lehetővé téve a megvalósítási költségek optimalizálását.

(2a)  A programnak elő kell segítenie az Unió összes régiójának területi hozzáférhetőségét és összeköttetését, beleértve a távoli, legkülső, szigeti, periférián található, hegyi és határokon átnyúló régiókat, valamint az elnéptelenedett és gyéren lakott területeket;

(3)  A program céljai közt szerepel az éghajlatváltozás elleni uniós fellépéshez való hozzájárulás, és a környezetvédelmi és társadalmi szempontból fenntartható projektek, valamint adott esetben az éghajlatváltozás mérséklését és az ahhoz való alkalmazkodást célzó intézkedések támogatása. Meg kell erősíteni különösen a program hozzájárulását a Párizsi Megállapodásban foglalt célkitűzések, valamint a javasolt 2030-as energia- és éghajlat-politikai, továbbá a hosszú távú dekarbonizációs célok eléréséhez.

(4)  Ezért a Párizsi Megállapodás végrehajtásával kapcsolatos uniós kötelezettségekkel és az ENSZ 17 fenntartható fejlesztési céljának megvalósítására vonatkozó kötelezettségvállalással összhangban az éghajlatváltozás elleni küzdelem fontosságát hangsúlyozva, ez a rendelet középpontba kívánja helyezni az éghajlat-politikai intézkedéseket, valamint érvényesíteni hivatott azt az általános célt, hogy a költségvetési kiadások legalább 25%-a éghajlat-politikai célkitűzések teljesítését támogassa[5]. Az e program keretében végrehajtott intézkedések várhatóan a program teljes pénzügyi keretének 60%-a mértékében járulnak hozzá az éghajlat-politikai célkitűzések megvalósításához, többek között a ▌riói mutatók alapján. A vasúti és vízi infrastruktúrával, az elektronikus járművek töltésére szolgáló infrastruktúrával, minden közlekedési mód számára alternatív és fenntartható tüzelőanyagokkal, az energiahatékonysággal, a tiszta városi közlekedéssel, a villamosenergia-átvitellel, a villamosenergia-tárolással, az intelligens hálózatokkal, a CO2-szállítással, a megújuló energiával, a belvízi utakkal, ▌a multimodális közlekedéssel és gázinfrastruktúrával kapcsolatos kiadásokat az éghajlat-politikai céloknak megfelelőnek kell tekinteni. A program előkészítése és végrehajtása során azonosítani kell a releváns intézkedéseket, és a megfelelő értékelések és felülvizsgálati folyamatok keretében újabb értékelésnek kell alávetni őket. Annak érdekében, hogy az infrastruktúra ne legyen kitéve hosszú távú éghajlatváltozási hatásoknak, illetve hogy a valamely projektre vonatkozó gazdasági elemzés figyelembe vegye a projektből származó üvegházhatású gázkibocsátás költségeit, a program által támogatott projekteket adott esetben éghajlatváltozási rezilienciavizsgálat alá kell vetni, összhangban a Bizottság által kidolgozandó – az Unió többi programja tekintetében kidolgozott útmutatásokkal adott esetben koherens – útmutatással. Az éghajlatváltozás hatásának csökkentésével kapcsolatos uniós célkitűzésekkel és kötelezettségvállalásokkal összhangban a program bátorítja a közlekedés fenntarthatóbb módjaira – például vasút, tiszta városi közlekedés, tengeri közlekedés és belvízi utak – történő áttérést;

(5)  Az egyes légköri szennyező anyagok nemzeti kibocsátásainak csökkentéséről, a 2003/35/EK irányelv módosításáról, valamint a 2001/81/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2016/2284 irányelv 11. cikkének c) pontjában meghatározott, az irányelvben előírt célok teljesítése érdekében hozott intézkedések támogatására szolgáló uniós finanszírozás felhasználására vonatkozó jelentéstételi kötelezettségeknek való megfelelés érdekében nyomon kell követni az ezen irányelv alapján hozott kibocsátás- vagy légszennyezettség-csökkentő intézkedésekre fordított uniós kiadásokat.

(6)  E program egyik fontos célja a közlekedési, az energia- és digitális ágazat közötti szinergiák és komplementaritás erősítése. Evégett a munkaprogramok hatékonyan foglalkoznánakolyan speciális beavatkozási területekkel▌, mint például az összekapcsolt és automatizált mobilitás vagy a fenntartható alternatív tüzelőanyagok, beleértve a kapcsolódó infrastruktúrát minden közlekedési mód számára, vagy a határon átnyúló közös infrastruktúrát, és nagyobb rugalmasságot kell biztosítaniuk az említett ágazatok pénzügyi támogatásainak összevonása terén. A digitális kommunikáció lehetővé tétele az energia és a közlekedés terén megvalósítandó közös érdekű projekt szerves részét képezné. A programnak minden szektoron belül lehetővé kell tennie a más szektorokhoz tartozó szinergikus komponensek támogathatóvá tételét, amennyiben egy ilyen megközelítés növeli a beruházás társadalmi-gazdasági előnyeit. Az ágazatok közötti szinergia az intézkedések kiválasztására vonatkozó kritériumok segítségével is fokozható, valamint a megnövelt társfinanszírozás tekintetében.

(7)  Az 1315/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben[6] meghatározott, a transzeurópai közlekedési hálózatokra vonatkozó iránymutatások (a továbbiakban: TEN-T iránymutatások) meghatározzák a TEN-T infrastruktúráját és az általa teljesítendő követelményeket, valamint rendelkeznek az infrastruktúra megvalósításához szükséges intézkedésekről. Az iránymutatások mindenekelőtt a törzshálózat 2030-ig történő megvalósítását irányozzák elő – új infrastruktúrák létrehozása, valamint a meglévő infrastruktúrák jelentős felújítása és korszerűsítése révén..

(7a)   A közlekedési ágazatban a program által finanszírozott közös érdekű projektek kidolgozásához hozzájáruló intézkedéseknek az összes közlekedési mód komplementaritásán kell alapulniuk, hogy hatékony és összekapcsolt multimodális hálózatokat biztosítsanak annak érdekében, hogy Unió-szerte biztosított legyen a konnektivitás.

(8)  A TEN-T iránymutatásokban meghatározott célok elérése érdekében szükséges kiemelten támogatni a tervek szerint 2030-re befejezendő, folyamatban lévő TEN-T projekteket, valamint a határon átnyúló összeköttetéseket, a kapacitáshiányok megszüntetését, a horizontális prioritásokat, a hiányzó összeköttetések pótlását és a városi csomópontokat, és biztosítani adott esetben, hogy a támogatott intézkedések a teljesítmény és az interoperabilitás tekintetében összhangban legyenek az 1315/2013/EU rendelet 47. cikke szerint létrehozott, a folyosókra vonatkozó munkatervekkel, illetve a hálózatfejlesztés egészével.

(8a)  Egyes esetekben a valamely tagállam területén megvalósított projekteknek jelentős határon átnyúló hatása van, és a nemzeti határokon túlnyúló értéket teremt a tengerparti határon átnyúló összeköttetések vagy a nemzeti határokon túli, szélesebb mögöttes gazdasággal való összeköttetés javítása révén. Ezért az ilyen hatással járó projekteket határon átnyúló projektnek kell tekinteni.

(8b)  Az Egyesült Királyság Európai Unióból történő kilépése által előidézett kivételes körülmények figyelembe vétele érdekében biztosítani kell Írország összekapcsolását az európai kontinenssel a TEN-T folyosók útvonalának és összetételének megváltoztatása által, azzal a céllal, hogy integrálják a tengeri összeköttetéseket a törzshálózat és az átfogó hálózat ír és kontinentális kikötői között.

(9)  A megnövekedett forgalom és a hálózatfejlődés megfelelő tükrözése érdekében ki kell igazítani a törzshálózati folyosók nyomvonalát, meghatározott szakaszait és kapacitásukat. E kiigazítások nem befolyásolhatják a törzshálózat 2030-ig történő befejezését, javítaniuk kell az unióban a folyosók általi lefedettséget és az egységesség megőrzése, valamint a folyosófejlesztés és a koordináció hatékonyságának fenntartása érdekében arányosaknak kell lenniük. Ennél fogva a törzshálózati folyosók hossza legfeljebb 15 %-kal növelhető. A szakaszok relevanciájának garantálása érdekében nyomon kell követni és értékelni kell az átfogó hálózat fejlődését.

(10)  Az intelligens, interoperábilis, fenntartható, multimodális, inkluzív, mozgáskorlátozott személyek számára hozzáférhető, biztonságos és zavartalan mobilitás érdekében Unió-szerte támogatni kell a köz- és magánberuházásokat valamennyi szállítási mód esetén. 2017-ben a Bizottság előterjesztette[7] az „Európa mozgásban” csomagot, amely különböző kezdeményezéseket tartalmaz a közlekedés biztonságosabbá tételére, az intelligens útdíjfizetés ösztönzésére, a CO2-kibocsátás, a légszennyezés és a forgalmi torlódások csökkentésére, az összekapcsolt és automatizált mobilitás előmozdítására, valamint a munkavállalók megfelelő körülményeinek és pihenőidejének biztosítására. Ezek a kezdeményezések uniós pénzügyi támogatást igényelnek, adott esetben e program révén, például az intelligens menetíró készülék alkalmazásának és utólagos felszerelésének felgyorsítása érdekében.

(11)  A TEN-T iránymutatások az új technológiák és az innováció tekintetében előírják, hogy a hálózatnak lehetővé kell tennie minden közlekedési mód dekarbonizációját, mégpedig az energiahatékonyság és az alternatívtüzelőanyag-használat ösztönzése révén, tiszteletben tartva a technológiai semlegesség elvét. A 2014/94/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv[8] az összes közlekedési mód által igénybe vehető alternatív tüzelőanyagok uniós infrastruktúrájának kiépítésére irányuló közös intézkedési keretet hoz létre a közlekedés fosszilis energiaforrásoktól való függésének lehető legnagyobb mértékű csökkentése, illetve környezeti és éghajlati hatásának enyhítése érdekében, és előírja a tagállamok számára, hogy 2025. december 31-ig hozzáférhetővé kell tenniük megfelelő számú nyilvános elektromos töltőállomást, illetve nyilvános töltőállomást. Amint azt a Bizottság 2017. novemberi javaslatai[9] is körvonalazzák, szükség van egy az alacsony kibocsátású mobilitással foglalkozó átfogó intézkedéscsomagra, beleértve a pénzügyi támogatást is, amennyiben a piaci feltételek nem nyújtanak kellő ösztönzést. „Fenntartható mobilitás Európában:

(12)  „Fenntartható mobilitás Európában: biztonságos, összekapcsolt és tiszta közlekedés”[10] című közleményében a Bizottság hangsúlyozza, hogy az automatizáció és a fejlett konnektivitású rendszerek a járműveket biztonságosabbá, megoszthatóbbá és minden polgár számára hozzáférhetőbbé teszik, azok számára is, akik ma el vannak zárva a mobilitási szolgáltatásoktól, például az időskor vagy csökkent mozgásképesség miatt. Ezzel összefüggésben a Bizottság javaslatot tett egy közúti közlekedésbiztonsággal kapcsolatos európai uniós stratégiai cselekvési tervre, illetve a közúti infrastruktúra közlekedésbiztonsági kezeléséről szóló 2008/96/EK irányelv felülvizsgálatára. Hasonló szellemben egyéb rendeleteket (például a transzeurópai közúthálózat alagútjaira vonatkozó biztonsági minimumkövetelményekről szóló 2004/54/EK irányelvet) is módosítani kell a közlekedési ágazat új biztonsági és digitalizációs szabványainak megfelelően. A biztonság javítását prioritásként kell kezelni a vasúti ágazatban is. Különösen fontos a vasúti átkelőhelyek biztonságosságába való beruházás (pl. a jelzőberendezések és az infrastruktúra javításába). 2012-ben 573 súlyos baleset történt az EU-ban található 114 000 útátjáróban, amelynek során 369-an haltak meg és 339-en sérültek meg súlyosan (ERA 2014 jelentés). Ennek következtében a nagy biztonsági kockázatot jelentő útátjárókat EU-szerte azonosítani kell, az infrastruktúra javításába történő beruházás érdekében, hogy adott esetben hidakkal és aluljárókkal lehessen felváltani őket.

(13)  A hálózat kevésbé előrehaladott részeit érintő közlekedési projektek végrehajtásának javítása érdekében át kell irányítani a programhoz egy a Kohéziós Alaphoz rendelt forrást a Kohéziós Alapból támogatható tagállamokban megvalósuló közlekedési projektek finanszírozására. A finanszírozásra jogosult projektek kiválasztása során kezdetben ▌ érintetlenül kell hagyni a Kohéziós Alap szerinti nemzeti allokációkat.. A kezdeti szakasz végén a programba átirányított és szállítási infrastruktúrához nem hozzárendelt forrásokat piaci alapon kell kiosztani a Kohéziós Alapból finanszírozásra jogosult tagállamokban tervezett projektek részére oly módon, hogy a határon átnyúló és a hiányzó összeköttetések előnyt élveznek. A Bizottságnak támogatnia kell a Kohéziós Alapból támogatható tagállamokat a projektek megfelelő menetrendjének kialakításában, különösen az érintett közigazgatások intézményi kapacitásának megerősítése révén.

(14)  „A kettős mobilitás javítása az Európai Unióban” című közös közlemény[11] 2017 novemberi kibocsátását követően az Európai Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője által 2018 március 28-án elfogadott, a katonai mobilitásra vonatkozó cselekvési terv[12] kiemelte, hogy a közlekedési infrastruktúrára vonatkozó politika egyértelmű lehetőséget kínál a védelmi szükségletek és a TEN-T közötti szinergiák növelésére azon átfogó céllal, hogy Unió-szerte javuljon a mobilitás. A cselekvési terv értelmében 2018 közepéig fel kell kérni a Tanácsot a közlekedési infrastuktúrával kapcsolatos katonai követelmények megvizsgálására és jóváhagyására, a bizottsági szolgálatoknak pedig 2019-ig rögzíteniük kell, hogy melyek a transzeurópai közlekedési hálózat infrastruktúráinak kettős (polgári és védelmi) felhasználásra is alkalmas részei, beleértve a meglévő infrastruktúra korszerűsítésének lehetőségét, ahol ez lehetséges. Az infrastruktúrákat mindig kettős felhasználásra szánják. A kettős felhasználású projektek végrehajtásának uniós finanszírozását a programon keresztül, a cselekvési tervnek megfelelő és az alkalmazandó követelményekkel összhangban álló, mérhető cselekvéseken keresztül megvalósuló munkaprogramok segítségével kell végrehajtani.

(14a)  A kettős (polgári és védelmi) mobilitásra vonatkozó cselekvési terv bevezetése az uniós mobilitás javítására vonatkozó globális célkitűzés része, ugyanakkor az Európai Unió közös biztonság- és védelempolitikája által azonosított logisztikai és mobilitási kihívásokra is választ kíván nyújtani. E célból alapvető fontosságú a határokon átnyúló és vámjogi szabványok és szabályozások, valamint az adminisztratív és jogalkotási eljárások összehangolása. Az Unió közös vállalkozásainak szerepe kulcsfontosságú többek között az adminisztratív és törvényhozási eljárások összehangolásában úgy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz, mint a kettős (polgári és védelmi) mobilitásra vonatkozó cselekvési terv szempontjából. A kettős (polgári és védelmi) mobilitás hozzájárul az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközhöz elsősorban a költségvetés, illetve jelenlegi és jövendő szükségletek ellátása tekintetében.

(15)  „Szorosabb és megújított stratégiai partnerség az EU legkülső régióival” című közleményében[13] a Bizottság rámutatott a legkülső régiók speciális közlekedési, energia- és digitális igényeire és az ezen igények (többek között a CEF-ből való) megfelelő uniós finanszírozás révén történő kielégítésének szükségességére, maximálisan 85%-os társfinanszírozási arány alkalmazása révén.

(16)  Figyelembe véve azokat a jelentős beruházásokat, amelyek szükségesek a TEN-T törzshálózat 2030-ig és a TEN-T átfogó hálózat 2050-ig történő megvalósításához (a 2021–2027 közötti időszakra becsült összeg az előbbi esetében 350, az utóbbi esetében 700 milliárd EUR), megfelelő költségvetést kell elkülöníteni a közlekedési ágazat számára a 2014 és 2020 közötti időre szóló programozási időszak kezdetén tervezett költségvetéssel összhangban, valamint a különböző uniós finanszírozási programok és eszközök adta lehetőségekkel a lehető leghatékonyabb módon kell élni, vagyis maximalizálni kell az Unió által támogatott beruházások hozzáadott értékét. Ennek eléréséhez sort kell keríteni a beruházási eljárás észszerűsítésére, ami lehetővé tenné a közlekedési projektek menetrendjének nyomonkövethetőségét és valamennyi releváns uniós eszköz – nevezetesen az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz, az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és az InvestEU Alap – koherenciáját. Adott esetben figyelembe kell venni különösen az (EU) XXX rendelet [Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi és Migrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a Határigazgatási és Vízumeszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról (CPR)] IV. mellékletében részletezett támogatási kritériumokat.

(17)  A 347/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet[14] azonosítja az uniós energia- és éghajlat-politikai célkitűzések elérése érdekében megvalósítandó transzeurópai energia-infrastruktúrával kapcsolatos prioritásokat, meghatározza az e prioritások megvalósításához szükséges közös érdekű projekteket, továbbá intézkedéseket fogad el az engedélyezés, az állami részvétel és a szabályozás területén e projektek végrehajtásának felgyorsítása és/vagy megkönnyítése céljából, beleértve az ilyen projektek uniós pénzügyi támogatásra való jogosultságának kritériumait is. A közös érdekű projekteket és a TEN-E iránymutatásokat tartalmazó listát – a Párizsi Megállapodásban foglalt célok és célkitűzések, valamint a 2030-ra és az azutáni időszakra szóló uniós energia- és éghajlat-politikai célok figyelembe vétele érdekében – felül kell vizsgálni;

(18)  Az irányelv [a megújulóenergia-irányelv átdolgozása] hangsúlyozza egy olyan keret létrehozásának szükségességét, amely lehetővé tenné az uniós források fokozottabb igénybevételét. Kifejezetten szorgalmazza a megújuló energia területén folytatott, határon átnyúló együttműködéseket célzó intézkedések támogatását.

(19)  A megújuló energiával kapcsolatos fejlesztések terén továbbra is a hálózati infrastruktúra kiépítése a prioritás, ugyanakkor a megújuló energia területén folytatott, határon átnyúló együttműködés bevonása a programba, valamint egy – a hálózat kiegyensúlyozásához hozzájáruló tárolási és keresletoldali válaszintézkedési megoldásokat is tartalmazó – intelligens és hatékony energiarendszer kifejlesztése a „Tiszta energia minden európainak” kezdeményezés keretében elfogadott megközelítést tükrözi, melynek célja a megújuló energiákkal kapcsolatos 2030-as célok elérése közös felelősség alapján, valamint megfelel a megváltozott a szakpolitikai környezetnek, méltányos és megfelelő szociális átmenetet biztosítva, ambiciózus hosszú távú dekarbonizációs célkitűzésekkel.

(20)  Az Unió dekarbonizációs menetrendje szempontjából döntő fontosságúak azok az innovatív infrastrukturális technológiák, amelyek lehetővé teszik az átállást az alacsony ▌kibocsátású energia- és mobilitási rendszerekre, és javítják az ellátás biztonságát ezáltal növelve az Unió energetikai függetlenségét. Európa energiahálózatainak megerősítéséről szóló 2017. november 23-i közleményében[15] a Bizottság hangsúlyozta, hogy a villamos energia – amely 2030-ban már fele részben megújuló energiaforrásokon alapul – egyre inkább hozzá fog járulni a mostanáig a fosszilis tüzelőanyagok által dominált ágazatok, például a közlekedés, az ipar, a hűtés és a fűtés dekarbonizációjához, és hogy ennek megfelelően a transzeurópai energiahálózat-infrastruktúrával kapcsolatos szakpolitikának a villamosenergia-hálózatok összekapcsolására, a villamos energia tárolására, az intelligens hálózatokkal foglalkozó projektekre és a gázinfrastruktúrába irányuló beruházásokra kell összpontosítania. Az Unió dekarbonizációs céljainak, a belső piaci integráció és az ellátás biztonságának támogatása érdekében kellő figyelmet kell fordítani azokra a technológiákra és projektekre, amelyek elősegítik az alacsony ▌kibocsátású gazdaságra való átállást, és elsőbbséget kell biztosítani számukra. A Bizottság célja a program által támogatandó, a határon átnyúló intelligens hálózatokra, az innovatív tárolókra, valamint a szén-dioxid-szállításra irányuló projektek számának növelése.

(20a)  Szükséges az intelligens energiahálózatok támogatása, amennyiben ezek a projektek a villamos energia termelését, elosztását vagy fogyasztását valós idejű irányítási rendszer használatával integrálják és befolyásolják a határokon átnyúló energiaáramlást. Az energetikai projekteknek jobban kell tükrözniük az intelligens hálózatok központi szerepét az energetikai átállás során, a CEF támogatásnak továbbá segítenie kell a finanszírozás hiányosságainak leküzdését, amelyek pillanatnyilag akadályozzák, hogy beruházások történjenek az intelligens hálózati technológia széles körű használatának érdekében.

(20b)  A villamosenergia-összekapcsoltság tekintetében az Európai Parlament és a Tanács [az energiaunió irányításáról szóló] (EU) 2018/... rendelete a tagállamok körében a villamosenergia-összekapcsoltságra vonatkozó 15%-os célt állapít meg 2030-ig. A programnak elő kell segítenie e cél megvalósítását.

(21)  A digitális egységes piac létrejöttének záloga az alapjául szolgáló digitális konnektivitási infrastruktúra megléte. Az európai ipar digitalizációja és az olyan ágazatok modernizációja, mint a közlekedés, az energiaipar, az egészségügy és a közigazgatás, a megbízható és megfizethető nagy és nagyon nagy kapacitású hálózatokhoz való univerzális hozzáférésen múlik. A digitális konnektivitás a gazdasági, társadalmi és területi szakadékok áthidalásának egyik legfontosabb tényezőjévé vált, támogatja a helyi gazdaságok korszerűsödését és segíti a gazdasági tevékenységek diverzifikációját. A digitális konnektivitási infrastruktúra területén ki kell igazítani a program intervenciós hatókörét oly módon, hogy az tükrözze az ilyen infrastruktúra növekvő jelentőségét a gazdaság és általában a társadalom szempontjából. Éppen ezért meg kell határozni a digitális konnektivitási infrastruktúrával kapcsolatos azon közös érdekű projekteket, amelyekre szükség van az Unió digitális egységes piacra vonatkozó céljainak eléréséhez, és hatályon kívül kell helyezni a 283/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet[16].

(22)  „Az összekapcsoltság a versenyképes digitális egységes piac szolgálatában: Úton a gigabitalapú európai információs társadalom felé” című közlemény[17] (a továbbiakban: gigabitalapú társadalom stratégia) stratégiai célokat határoz meg 2025-re a digitális konnektivitási infrastruktúrába való beruházások optimalizálása érdekében. Az (EU) 2018/XXX irányelv [az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex] célja többek között olyan szabályozási környezet teremtése, amely ösztönzi a digitális konnektivitási hálózatokba történő magánberuházásokat. Azonban jól látszik, hogy az uniós ▌hálózatépítő projektek sürgősen fokozott figyelmet követelnek korlátozott költséghatékonyságuk miatt, aminek több oka is lehet, például a távoli fekvés, a területi vagy földrajzi adottságok, az alacsony népsűrűség és különféle társadalmi-gazdasági tényezők. Ezért a program célja többek között a vidéki és városi területek közötti egyensúly elérése kellene, hogy legyen, hogy hozzájáruljon a gigabitalapú társadalom stratégiában meghatározott stratégiai célok eléréséhez, kiegészítve ezzel azt a támogatást, amelyet a nagyon nagy kapacitású hálózatok kialakításához más programok, mindenekelőtt az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), a Kohéziós Alap és az InvestEU Alap nyújtanak.

(23)  Jóllehet mindazon digitális konnektivitási hálózatok, amelyek az internethez kapcsolódnak, alapvetően transzeurópaiak, köszönhetően főként az általuk lehetővé tett alkalmazásoknak és szolgáltatásoknak; a program segítségével elsősorban olyan intézkedéseket kell támogatni, amelyek várhatóan a legnagyobb hatást gyakorolják a digitális egységes piacra (többek között a gigabitalapú társadalom stratégia céljaival való összhangjuk révén), valamint a gazdaság és a társadalom digitális átalakítására, figyelembe véve a piac nem megfelelő működését és a végrehajtás feltárt akadályait.

(24)  Az iskolák, az egyetemek, a könyvtárak, a helyi, tartományi, regionális vagy nemzeti közigazgatási szervek, a főbb közszolgáltatási intézmények, a kórházak és az egészségügyi központok, a közlekedési csomópontok és a digitálisan intenzív vállalkozások mind-mind olyan egységek és helyszínek, amelyek lényegesen befolyásolhatják közvetlen környezetük – ideértve a vidéki és kis népsűrűségű területeket is – társadalmi-gazdasági fejlődését. Ezeknek a társadalmi-gazdasági fókuszpontoknak élen kell járniuk a gigabitalapú konnektivitás terén, hogy az európai polgárok, az üzleti világ és helyi közösségek számára a legjobb szolgáltatásokhoz és alkalmazásokhoz biztosíthassanak hozzáférést. A programnak támogatnia kell a gigabitalapú konnektivitás és a nagy sebességű konnektivitás elérését, – beleértve a legkorszerűbb mobilkonnektivitást – e társadalmi-gazdasági fókuszpontok számára annak érdekében, hogy maximalizálja a gazdaság és a társadalom egészében tovagyűrűző pozitív hatásukat, ideértve a konnektivitás és a szolgáltatások iránti szélesebb körű felhasználói igény kialakítását is.

(25)  Ezenkívül a WiFi4EU kezdeményezés sikerére építve a programnak folytatnia kell az ingyenes, biztonságos és jó minőségű helyi vezeték nélküli konnektivitás biztosításának támogatását a helyi közéleti központokban, az állami hatóságok és a közszolgáltatók területén, valamint a közterületeken is, annak érdekében, hogy az Unió digitális víziója megvalósulhasson a helyi közösségekben.

(25a)  A digitális infrastruktúra az innováció fontos alapját képezi. Annak érdekében, hogy a program teljes hatását kifejthesse, az infrastruktúra finanszírozására kell összpontosítania. Ezért az egyedi digitális szolgáltatások és alkalmazások – például a különböző megosztott könyvelési technológiákkal vagy mesterséges intelligenciával kapcsolatosak – nem tartozhatnak a program hatálya alá, és adott esetben más eszközök, például a Digitális Európa révén kell foglalkozni kell. Fontos továbbá a különböző programok közötti szinergiák maximalizálása is.

(26)  Ahhoz hogy a tervezett következő generációs digitális szolgáltatások (például a több különböző ágazat és a társadalom egésze számára jelentős előnyöket biztosító dolgok internetével kapcsolatos szolgáltatások és alkalmazások) életképesek legyenek, határon átnyúló és megszakításmentes 5G hálózati lefedettségre lesz szükség, amely lehetővé teszi a felhasználók és az eszközök számára, hogy pillanatnyi helyüktől függetlenül kapcsolódhassanak egymáshoz. Ugyanakkor az 5G bevezetésével kapcsolatos költségmegosztási forgatókönyvek egyelőre nem tisztázottak, és a kereskedelmi alkalmazás tekintetében érzékelt kockázat mértéke egyes fontos területeken igen magas. Az összekapcsolt mobilitás első fázisában az alkalmazások legfontosabb színterét várhatóan a közúti folyosók és a vasúti összeköttetések jelentik majd: ezek tehát létfontosságú, a program által finanszírozandó határon átnyúló projektek.

(27)  Az össze nem kapcsolt területek az Unió bármely – akár központi – részén szűk keresztmetszeteket, és ezzel a digitális egységes piac szempontjából kiaknázatlan potenciált képeznek. A legtöbb vidéki és távoli területen a jó minőségű internetkapcsolat az áruk és a szolgáltatások szállítási költségeinek csökkentése révén és ezáltal a távoli fekvést részben kompenzálva létfontosságú szerepet játszhat a digitális szakadék, az elszigetelődés és az elnéptelenedés megelőzésében. A jó minőségű internetkapcsolat szükséges az új gazdasági lehetőségek – például a precíziós mezőgazdaság vagy a vidéki területeken kibontakozó biogazdaság – szempontjából is. A program elő kívánja mozdítani, hogy Európában minden, akár vidéki, akár városi háztartás rendelkezhessen vezetékes vagy vezeték nélküli nagyon nagy kapacitású konnektivitással, különös tekintettel a piac elégtelen működését tükröző esetekre, valamint azokra, amelyek alacsony intenzitású támogatással orvosolhatók. A program célja valamennyi háztartás és terület átfogó lefedése, mivel a hiányosságok későbbi kezelése egy már lefedett területen gazdaságilag nem térül meg.

(28)  Ki kell építeni az elektronikus hírközlő gerinchálózatokat – ideértve az európai területeket más kontinenseken található harmadik országokkal, vagy az európai szigeteket vagy tengerentúli területeket a kontinentális területekkel összekötő tenger alatti kábeleket is – annak érdekében, hogy ez a létfontosságú infrastruktúra megfelelő tartalékokkal rendelkezzen, illetve az uniós digitális hálózatok kapacitásának és ellenálló képességének növelése céljából. Ugyanakkor ezek a projektek közfinanszírozás nélkül gyakran nem életképesek gazdaságilag.

(29)  A digitális konnektivitási infrastruktúrával kapcsolatos közös érdekű projektekhez hozzájáruló intézkedéseknek az elérhető legjobb és megfelelő technológiát kell alkalmazniuk, miközben meg kell találniuk a legoptimálisabb egyensúlyt egyfelől az adatáramlási kapacitás, az átviteli biztonság, ▌a hálózati reziliencia és a kiberbiztonság szempontjából legkorszerűbb technológiák, másfelől a költséghatékonyság között; az intézkedések fontossági sorrendjét az e rendeletben meghatározott kritériumokat figyelembe vevő munkaprogramok segítségével kell eldönteni. A nagyon nagy kapacitású hálózatok passzív infrastruktúrát is magukban foglalhatnak, tekintettel a társadalmi-gazdasági és környezeti előnyökre. Végül az intézkedések fontossági sorrendjének megállapításánál mérlegelni kell az esetleges pozitív tovagyűrűző konnektivitási hatásokat, például ha a megvalósítandó projekt oly módon javíthatja a jövőbeli projektek gazdasági eredményességét, hogy azzal további lakosságrészek válnak lefedetté korábban lefedetlen területeken.

(30)  Az Unió kifejlesztette saját helymeghatározási, navigációs és időmeghatározási (PNT) technológiáját (EGNOS/Galileo), valamint saját Föld-megfigyelési rendszerét (Kopernikusz program). Mind az EGNOS/Galileo, mind pedig a Kopernikusz program jelentős gazdasági előnyökkel járó, korszerű szolgáltatásokat kínál köz- és magánszférabeli felhasználóknak egyaránt. Ezért a program által támogatott minden olyan közlekedési, energiaipari vagy digitális infrastruktúrának, amely felhasználja a PNT-technológiát vagy a Föld-megfigyelési szolgáltatásokat, műszakilag kompatibilisnek kell lennie az EGNOS/Galileo és a Kopernikusz programmal.

(31)  A jelenlegi program keretében 2017-ben közzétett első vegyesfinanszírozási célú pályázati felhívás kedvező eredményei igazolták az uniós támogatások olyan egyéb finanszírozásokkal való ötvözésének relevanciáját és hozzáadott értékét, amelyek az Európai Beruházási Banktól vagy a nemzeti fejlesztési bankoktól, illetve egyéb fejlesztési és állami pénzügyi intézményektől, valamint magán pénzügyi intézményektől és magánszektorbeli beruházóktól, köztük köz- és magánszféra partnerségektől származnak. A vegyesfinanszírozásnak hozzá kell járulnia a magánberuházások vonzásához és a közszektor teljes hozzájárulása tőkeáttételi hatásához, az Invest EU program céljaival összhangban. Ezért a program keretében folytatni kell az olyan intézkedések támogatását, amelyek lehetővé teszik az uniós támogatások és az egyéb finanszírozási források kombinálását. A közlekedési ágazatban a vegyesfinanszírozási műveletek nem haladhatják meg az előirányzott keretösszeg 10%-át.

(31a)  A közlekedési ágazatban a vegyesfinanszírozású műveleteket elsősorban az ágazat digitalizációjára irányuló projektek számára kell fenntartani, és különösen az „Egységes európai égbolt” légiforgalmi szolgáltatási kutatás (SESAR) és az Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszer (ERTMS) számára, amelyek várhatóan pénzügyileg megtérülnek.

(32)  E program szakpolitikai célkitűzéseinek megvalósulását segítik az InvestEU Alap [...] szakpolitikai keretének (kereteinek) pénzügyi eszközei és költségvetési garanciái is. A program által támogatott intézkedésekkel kell fellendíteni a beruházásokat a piac nem megfelelő működésének vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzet kezelése révén, méghozzá arányos és megfelelő módon, elkerülve a magánfinanszírozással való párhuzamosságot vagy annak kiszorítását, és egyértelmű európai hozzáadott értékkel kell rendelkezniük,

(33)  Az innovációs ciklus integrált fejlődésének előmozdítása érdekében el kell érni egyfelől az uniós kutatási és innovációs keretprogramokkal összefüggésben kidolgozott, másfelől az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből származó támogatással létrejövő innovatív megoldások közötti komplementaritást. E célból a Horizont Európa programmal való szinergiáknak biztosítaniuk kell, hogy: a) a Horizont Európa stratégiai tervezési folyamata során azonosításra és meghatározásra kerüljenek a közlekedési, az energia- és a digitális ágazat EU-n belüli kutatási és innovációs igényei; b)az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz szorosan együttműködjön az Európai horizont programmal az innovatív technológiák és megoldások széles körű bevezetésében és alkalmazásában a közlekedési, az energia- és a digitális infrastruktúra területén, valamint az e területek közti szinergia növelésében, különös tekintettel az Európai horizont program eredményeire; c) a Horizont Európa és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz közötti információ- és adatcsere hatékonyabbá váljon, például olyan, a Horizont Európa programból fakadó, piacra lépésre készen álló technológiák kijelölésével, amelyeket az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz segítségével tovább lehet terjeszteni.

(34)  Ez a rendelet meghatározza a 2021–2027 közötti teljes időszak pénzügyi keretét, amely a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti 2013. december 2-i intézményközi megállapodás³¹ 17. pontja [a hivatkozás az új intézményközi megállapodásnak megfelelően frissítendő] értelmében az éves költségvetési eljárás során az elsődleges referenciaösszeget jelenti az Európai Parlament és a Tanács számára. Ezt a pénzügyi keretet meg kell őrizni a program teljes időtartama alatt és nem szabad csökkenteni, illetve nem szabad átcsoportosítani más programokra, a kezdeti egyensúly, valamint a tematikus és területi arbitrázs és elosztások megőrzése érdekében.

(35)  Uniós szinten a gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere jelenti a nemzeti reformprioritások meghatározásának és végrehajtása felügyeletének keretét. A tagállamok ezen reformprioritások támogatására saját többéves nemzeti beruházási stratégiákat dolgoznak ki. Ezeket a stratégiákat, melyek a nemzeti és/vagy uniós támogatásra ajánlott, prioritást élvező beruházási projektek felvázolására és koordinálására irányulnak, az éves nemzeti reformprogramokkal együtt terjesztik elő. További céljuk elősegíteni az uniós támogatások koherens felhasználását és maximalizálni a főként az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA), a Kohéziós Alapból, az európai beruházásstabilizáló funkcióból, az InvestEU-ból és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből biztosított pénzügyi támogatások hozzáadott értékét. A pénzügyi támogatást – esettől függően – az uniós és nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervekkel összhangban lévő módon kell felhasználni.

(36)  Erre a rendeletre az Európai Parlament és a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 322. cikke alapján elfogadott általános pénzügyi szabályok vonatkoznak. Ezek a szabályok a költségvetési rendeletben kerülnek meghatározásra, és különösen a költségvetés – támogatások, közbeszerzés, pénzdíjak és közvetett végrehajtás révén történő – elkészítésére és végrehajtására vonatkozó eljárást határozzák meg, valamint előírják a pénzügyi szereplők felelősségének ellenőrzését. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok érintik:

a)  az Unió költségvetésének védelme a jogállamisággal összefüggő általános tagállami hiányosságok esetén, mivel a jogállamiság tiszteletben tartása elengedhetetlen előfeltétele a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásnak és a hatékony uniós finanszírozásnak, a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén az Unió költségvetésének védelméről szóló XXXX rendeletben előírtak szerint, valamint

b)  olyan intézkedéseket, amelyek az erőforrások hatékony felhasználását a felelősségteljes gazdasági irányítástól teszik függővé, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, Európai Szociális Alapra, Kohéziós Alapra és Európai Tengerügyi és Halászati Alapra, illetve az ezen alapok és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap, a Belső Biztonsági Alap és a határigazgatást támogató eszköz pénzügyi szabályaira vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról szóló XXXXX rendeletnek megfelelően.

(37)  Az e rendelet szerinti finanszírozási formákat és végrehajtási módszereket annak alapján kell megválasztani, hogy mennyiben képesek elérni az intézkedések konkrét célkitűzéseit és biztosítani az eredményeket, figyelembe véve különösen az ellenőrzési költségeket, az adminisztratív terheket és a potenciális meg nem felelést. Mérlegelni kell átalányalapú finanszírozás, átalányalapú egységköltségek és egyösszegű átalányok alkalmazását is, valamint a költségvetési rendelet 125. cikke (1) bekezdésében említett, költségektől független finanszírozást.

(38)  Az Európai Gazdasági Térségben (EGT) tagsággal rendelkező harmadik országok az EGT-megállapodással – amely a programoknak a megállapodás szerint meghozott határozattal történő végrehajtásáról rendelkezik – létrehozott együttműködés keretében részt vehetnek uniós programokban. Harmadik országok más jogi eszközök alapján is részt vehetnek ezekben. E rendeletnek konkrét rendelkezést kell tartalmaznia az engedélyezésre jogosult tisztviselő, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Számvevőszék számára a hatáskörük hiánytalan gyakorlásához szükséges jogok és hozzáférés biztosításáról.

(39)  A költségvetési rendelet meghatározza a támogatások odaítélésnek szabályait. A program által támogatott intézkedések sajátosságainak figyelembevétele érdekében és a program által lefedett ágazatok közötti következetes végrehajtás biztosítására további indikációkra van szükség a támogathatóság és az odaítélési kritériumok tekintetében. Ezenkívül a Bizottság és/vagy a program megvalósításáért felelős végrehajtó szervek nem jogosultak az e rendeletben nem szereplő további kötelezettségek előírására a műveletek kiválasztása és finanszírozása tekintetében. Anélkül, hogy eltérnének a költségvetési rendelettől, a munkaprogramok egyszerűsített eljárásokról rendelkezhetnek bizonyos esetekben, amennyiben a pályázati felhívások célkitűzései nem járnak stratégiai következményekkel.

(39a)  A kiválasztási és odaítélési kritériumok a költségvetési rendelettel összhangban kerülnek meghatározásra a munkaprogramokban. A közlekedési ágazatban az egyes projektek minőségét és relevanciáját úgy kell értékelni, hogy közben figyelembe veszik a projekt uniós konnektivitásra gyakorolt várható hatását, az akadálymentességi követelményeknek való megfelelését és a jövőben felmerülő karbantartási igényekre vonatkozó stratégiáját;

(40)  A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel[18], a 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelettel[19], a 2185/96/EK, Euratom tanácsi rendelettel[20] és az (EU) 2017/193 tanácsi rendelettel[21] összhangban az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok és a csalás megelőzését, feltárását, korrekcióját és kivizsgálását, az eltűnt, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszafizettetését és adott esetben közigazgatási szankciók alkalmazását. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel összhangban adminisztratív vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és szemléket – végezhet annak megállapítása céljából, hogy történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban az Európai Ügyészség kinyomozhatja és büntetőeljárás alá vonhatja az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv[22] szerinti, az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalást és más jogellenes tevékenységeket. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, amely uniós finanszírozásban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, az Európai Ügyészség és az Európai Számvevőszék számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

(40a)  A program sikeres végrehajtása nagyban függ a közös érdekű projektben részt vevő jogalanyok közötti együttműködés mértékétől. Ezért ösztönözni kell a közös vállalkozási struktúra kialakítását, többek között nagyobb mértékű társfinanszírozás révén.

(41)  [A hivatkozást adott esetben a TOT-okról szóló új határozatnak megfelelően naprakésszé kell tenni: A 2013/755//EU tanácsi határozat 94. cikke[23]] alapján a tengerentúli országokban és területeken (TOT) letelepedett személyek és szervezetek jogosultak finanszírozásban részesülni, figyelemmel a program szabályaira és célkitűzéseire, valamint azon tagállam esetleges megállapodásaira is, amelyhez az érintett tengerentúli ország vagy terület kapcsolódik.

(42)  Az Uniónak törekednie kell a külső politikákra vonatkozó uniós programokkal való koherenciára és szinergiákra, ideértve a „Hiteles bővítési perspektíva a Nyugat-Balkánra vonatkozóan és fokozott uniós szerepvállalás a Nyugat-Balkánnal” című közleménnyel[24] összefüggésben vállalt kötelezettségből fakadó előcsatlakozási támogatást is.

(43)  Amennyiben harmadik országok és harmadik országokban letelepedett jogalanyok is részt vesznek a közös érdekű projektekhez vagy határon átnyúló megújulóenergia-projektekhez hozzájáruló intézkedésekben, pénzügyi támogatás kizárólag abban az esetben biztosítható, ha az elengedhetetlen a szóban forgó projektek céljainak eléréséhez.

(43a)  A 2014/25/EU irányelv 85. cikkével összhangban és azokban a harmadik országokban, amelyekkel az Unió nem kötött többoldalú vagy kétoldalú keretben olyan megállapodást, amely biztosítja a vállalkozások számára az összehasonlítható és hatékony hozzáférést az e harmadik országok közbeszerzési piacaira vonatkozó, az EKF által társfinanszírozott projektre vonatkozóan, a közbeszerzési szerződés odaítélésére benyújtott ajánlatok elutasíthatók, ha a harmadik országokból származó termékek aránya meghaladja az ezen ajánlatot alkotó termékek teljes értékének 50%-át.

(44)  A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás 39 22. és 23. pontja[25] értelmében ezt a programot speciális nyomonkövetési követelmények – pl. éghajlatváltozási rezilienciavizsgálat – figyelembevételével összegyűjtött adatok alapján kell értékelni, elkerülve a túlszabályozást és az adminisztratív terheket. A Bizottságnak értékeléseket kell végeznie a finanszírozás eredményességének és hatékonyságának, valamint a program általános céljaira gyakorolt hatásának felmérése és a szükséges kiigazítások elvégzése érdekében, ezen értékelések eredményét pedig közölnie kell az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal valamint a Régiók Bizottságával.

(45)  Átlátható, elszámoltatható és megfelelő nyomonkövetési és jelentéstételi intézkedéseket kell végrehajtani az e rendeletben meghatározott általános és egyedi programcélkitűzések megvalósítása terén tett előrelépésekkel kapcsolatos értékelés és jelentéstétel, valamint az eredmények ismertetése érdekében, többek között mérhető mutatók alapján. A teljesítményjelentési rendszer biztosítja, hogy a program végrehajtásának nyomon követésére vonatkozó adatok és az eredmények megfelelőek legyenek a törzshálózati folyosók mentén elért előrehaladás és a tapasztalt nehézségek alapos elemzéséhez, valamint hogy az adatokat és eredményeket hatékonyan, eredményesen és időben összegyűjtsék. A programmal kapcsolatos releváns adatok összegyűjtése érdekében az uniós finanszírozás kedvezményezettjei számára arányos jelentéstételi követelményeket kell meghatározni.

(45a)  A program végrehajtásának munkaprogramok útján kell történnie. A Bizottságnak 2021. március végére ki kell dolgoznia egy keretprogramot, amely magában foglalja a munkaprogramok és felhívások tervezett menetrendjét, azok témáit és allokált finanszírozását, valamint az ahhoz szükséges egyéb adatokat, hogy biztosítsák az átláthatóságot és a kiszámíthatóságot a program valamennyi időszakában és növeljék a projektek minőségét.

(45a)  El kell végezni a program átfogó értékelését annak biztosítására, hogy ▌a program beruházási prioritásai ▌összhangban legyenek az Unió éghajlatváltozással kapcsolatos kötelezettségvállalásaival;

(46)  E rendelet kiegészítése érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a munkaprogramok és a keretprogram elfogadására vonatkozóan. ▌

(47)  A program nyomon követéséhez használt indikátoroknak ▌és a közlekedési törzshálózati folyosók meghatározásának szükség esetén való kiigazítása érdekében az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 290. cikkével összhangban a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy jogi aktusokat fogadjon el az e rendelet melléklete I., II. és III. részének módosításáról, valamint a katonai követelményekről, a transzeurópai közlekedési hálózatok katonai szállításra alkalmas szakaszait felsoroló lista létrehozásáról vagy módosításáról, a kiemelt fontosságú, kettős felhasználású infrastruktúrára vonatkozó projektek listájának, valamint a katonai mobilitáshoz kapcsolódó intézkedések támogathatóságára vonatkozó értékelési eljárás létrehozásáról vagy módosításáról; Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(48)  Az 1316/2013/EU rendeletet és a 283/2014/EU rendeletet az egyértelműség kedvéért hatályon kívül kell helyezni. Ugyanakkor fenn kell tartani az 1316/2013/EU rendelet 29. cikkének joghatásait, amely cikk a 913/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet[26] mellékletét az árufuvarozási folyosók jegyzéke tekintetében módosítja.

(49)  Ennek a rendeletnek közvetlenül a kihirdetését követően kell hatályba lépnie annak érdekében, hogy az e rendelet szerinti végrehajtási jogi aktusokat időben el lehessen fogadni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikkTárgy

Ez a rendelet létrehozza az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközt (a továbbiakban: a program).

A rendelet megállapítja a program célkitűzéseit, a 2021–2027 közötti időszakra szóló költségvetést, az uniós finanszírozás formáit, valamint az e finanszírozás nyújtására vonatkozó szabályokat.

2. cikk Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a)  „intézkedés”: minden olyan, pénzügyileg és technikailag függetlennek minősített, határidős tevékenység, amely szükséges egy projekt megvalósításához;

b)  „alternatív tüzelőanyag”: a 2014/94/EU irányelv 2. cikke 1. pontjának meghatározása szerinti, minden közlekedési mód esetében használandó alternatív üzemanyag;

c)  „társult ország”: olyan harmadik ország, amely részes fele egy az Unióval kötött megállapodásnak, amely az 5. cikknek megfelelően lehetővé teszi részvételét a programban;

ca)  „kedvezményezett”: az e rendelet 11. cikkében és a költségvetési rendelet [197.] cikkének megfelelően meghatározott részvételi feltételek alapján uniós pénzügyi támogatásra kiválasztott jogalany;

d)  „vegyesfinanszírozási műveletek”: az uniós költségvetésből – többek között az (EU, Euratom) 2018/XXX rendelet (a költségvetési rendelet) [2. cikkének (6) bekezdése] szerinti vegyesfinanszírozási eszköz keretében – támogatott olyan tevékenységek, amelyek az uniós költségvetésből nyújtott nem visszafizetendő támogatási formákat és/vagy finanszírozási eszközöket és/vagy költségvetési garanciákat ötvöznek fejlesztési vagy egyéb állami pénzügyi intézményektől, valamint kereskedelmi pénzügyi intézményektől és befektetőktől származó visszafizetendő támogatási formákkal;

da)  „szűk keresztmetszet”: fizikai, műszaki vagy működésbeli korlát, amely a rendszer meghibásodásához vezet, így hátrányosan befolyásolja a távolsági vagy határokon átnyúló forgalom folytonosságát, és amely új infrastruktúra létrehozásával vagy a meglévő infrastruktúra jelentős korszerűsítésével szüntethető meg, ami a szűk keresztmetszetből adódó problémákat megoldó, érdemi javulást képes előidézni;

e)  „átfogó hálózat”: az 1315/2013/EU rendelet II. fejezetével összhangban meghatározott közlekedési infrastruktúra;

f)  „törzshálózat”: az 1315/2013/EU rendelet III. fejezetével összhangban meghatározott közlekedési infrastruktúra;

g)  „törzshálózati folyosók”: a törzshálózat összehangolt megteremtését elősegítő és az 1315/2013/EU rendelet IV. fejezetében foglaltaknak megfelelő, e rendelet mellékletének III. részében foglalt jegyzékben szereplő eszköz;

ga)  „határon átnyúló összeköttetés”: a közlekedési infrastruktúra területén a tagállamok közötti vagy egy tagállam és egy harmadik ország közötti vasúti, közúti, belvízi vagy tengeri szakaszra kiterjedő projektek, illetve egy tagállamban végrehajtott, bármilyen közlekedési móddal kapcsolatos projekt, amely nagymértékű, határon átnyúló hatást fejt ki azáltal, hogy növeli a két tagállam közötti vagy egy tagállam és egy harmadik ország közötti határokon átnyúló forgalmat;

h)  „határon átnyúló megújulóenergia-projekt”: tagállamok közötti vagy tagállamok és harmadik országok közötti együttműködési vagy másfajta megállapodás keretében kiválasztott vagy kiválasztásra jogosult az (EU) 2018/... európai parlamenti és tanácsi irányelv^{1 [27]+}▌[9. vagy 11. cikkében] meghatározottak szerint), az e rendelet mellékletének IV. részében meghatározott kritériumoknak megfelelő projekt a megújuló energiaforrások kiaknázásával kapcsolatos tervezés és megvalósítás terén;

ha)   „első az energiahatékonyság”: az energiapolitikai tervezés, valamint a szakpolitikai és beruházási döntéshozatal során olyan alternatív költséghatékony energiahatékonysági intézkedéseknek a lehető legnagyobb mértékű figyelembevétele, amelyek célja az energiakereslet és az energiakínálat hatékonyabbá tétele, különösen költséghatékony végfelhasználási energiamegtakarítások, keresletoldali válaszintézkedések kezdeményezése és hatékonyabb átalakítás, átvitel/szállítás és elosztás révén, mindezek mellett is elérve az adott döntés céljait;

i)  „digitális konnektivitási infrastruktúra”: nagyon nagy kapacitású hálózatok, 5G rendszerek, nagyon jó minőségű helyi vezeték nélküli konnektivitás, gerinchálózatok, valamint a közlekedési és energetikai infrastruktúrákhoz közvetlenül kapcsolódó operatív digitális platformok;

j)  „5G rendszerek”: a mobil és vezeték nélküli kommunkációs technológiákra vonatkozóan világszerte elfogadott szabványokon alapuló digitális infrastrukturális elemek, amelyeket olyan kiváló teljesítményjellemzőkkel rendelkező konnektivitási szolgáltatásokban és hozzáadott értéket képviselő szolgáltatásokban alkalmaznak, mint a nagyon nagy adatátviteli sebesség és kapacitás, az alacsony válaszidő, a nagy fokú megbízhatóság vagy az összekapcsolt eszközök nagy számának támogatása;

k)  „5G folyosó”: digitális konnektivitási infrastruktúrával, különösen 5G rendszerek által teljes körűen lefedett (közúti, ▌vasúti vagy belvízi) közlekedési útvonal, amely lehetővé tesz olyan, szinergiákon alapuló digitális szolgáltatásokat, mint az összekapcsolt és automatizált mobilitás, ▌ a hasonló intelligens vasúti mobilitási szolgáltatások, vagy digitális konnektivitás a belvízi utakon;

ka)  „hiányzó összeköttetés”: egy TEN-T folyosó közlekedési szakasza valamennyi közlekedési módban vagy olyan közlekedési szakasz, amely a törzshálózat vagy az átfogó hálózat és a TENT-T folyosók közötti összeköttetést biztosítja, amely hiányzik, vagy a TEN-T folyosó folytonosságát befolyásoló egy vagy több szűk keresztmetszetet tartalmaz;

l)  „a közlekedési és energetikai infrastruktúrákhoz közvetlenül kapcsolódó operatív digitális platformok”: kommunikációs infrastruktúrához csatlakoztatva működő, infokommunikációs technológiákon alapuló fizikai és virtuális erőforrások, melyek a közlekedési és/vagy energetikai infrastrukturális adatok áramlását, tárolását, feldolgozását és elemzését támogatják;

m)  „közös érdekű projekt”: az 1315/2013/EU rendeletben, a 347/2013/EU rendeletben vagy e rendelet 8. cikkében meghatározott projekt;

n)  „tanulmányok”: egy projekt végrehajtásának előkészítéséhez szükséges tevékenységek, például előkészületi, feltérképező, megvalósíthatósági, értékelő, tesztelő és hitelesítő tanulmányok – beleértve a szoftverekkel végzett tevékenységeket is –, valamint minden más ezt elősegítő technikai intézkedés, beleértve a kivitelezést megelőző, a projekt meghatározásához és végrehajtásához, valamint a finanszírozására vonatkozó döntésekhez szükséges olyan intézkedéseket, mint például a helyszíni feltárás és a finanszírozási konstrukció előkészítése;

o)  „társadalmi-gazdasági fókuszpontok”: olyan egységek, amelyek rendeltetésüknél, jellegüknél vagy elhelyezkedésüknél fogva közvetlenül vagy közvetetten jelentős társadalmi-gazdasági előnyöket biztosítanak a környező területek vagy hatáskörzeteik polgárai, üzleti világa és helyi közösségei számára;

p)  „harmadik ország”: olyan ország, amely nem tagja az Európai Uniónak;

q)  „nagyon nagy kapacitású hálózatok”: az (EU) 2018/XXX irányelv [az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex] [2. cikkének (2) bekezdésében] meghatározott nagyon nagy kapacitású hálózatok;

r)  „kivitelezés”: az összetevők, rendszerek és szolgáltatások – beleértve a szoftvereket is – beszerzése, leszállítása és telepítése, valamint a projekthez kapcsolódó fejlesztési, építési és üzembe helyezési tevékenységek elvégzése, továbbá a létesítmények átadása és a projekt elindítása.

ra)  „polgári-katonai kettős felhasználású infrastruktúra”: polgári-katonai szinergiákkal rendelkező infrastruktúra, amelyet általában polgári célokra használnak, de amely stratégiai jelentőségű a védelmi és válságkezelési célú felhasználás szempontjából, és amely hozzáigazítható a polgári-katonai kettős felhasználású szükségletekhez.

3. cikkCélkitűzések

(1)  A program átfogó célja a transzeurópai hálózatok kiépítése, fejlesztése és korszerűsítése a közlekedési, az energia- és a digitális ágazatban, valamint a megújuló energia területén folytatott, határon átnyúló együttműködés előmozdítása az európai versenyképesség és a belső piachoz való hozzáférés növelésének, továbbá az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés elősegítése érdekében, valamint a területi, szociális és társadalmi kohézió megszilárdítása érdekben, hozzájárulva a hosszú távú dekarbonizációs kötelezettségvállalásokhoz és hangsúlyt fektetve a közlekedési, energetikai és digitális ágazatok közötti szinergiák kiteljesítésére.

(2)  A program egyedi célkitűzései a következők:

a)  A közlekedési ágazatban:

i.  hozzájárulás a hatékony▌, összekapcsolt, interoperábilis és multimodális hálózatokra és az intelligens, fenntartható, inkluzív, akadálymentes, biztonságos és zavartalan mobilitás és európai közlekedési térség infrastruktúráira vonatkozó közös érdekű projektek létrehozásához;

ii.  A transzeurópai közlekedési hálózat katonai célú szállításra alkalmas részeinek hozzáigazítása a kettős (polgári és védelmi) mobilitási igényekhez;

b)  Az energiaágazatban: hozzájárulás ▌egy hatékony és versenyképes belső energiapiac további integrációjára, a határokon és szektorokon átívelő hálózatok interoperabilitására, a gazdaság dekarbonizációjának előmozdítására és az ellátásbiztonság, valamint az Unió energiafüggetlenségének biztosítására vonatkozó közös érdekű projektek létrehozásához, valamint a határon átnyúló együttműködés elősegítéséhez az energia-, többek között a megújulóenergia-projektek terén, továbbá az energiahatékonyság ösztönzése;

c)  A digitális ágazatban: hozzájárulás olyan közös érdekű projektek kidolgozásához, amelyek a biztonságos és megbízható nagyon nagy kapacitású hálózatokra és az 5G rendszerekre vonatkozó közös érdekű projektek létrehozásához, az EU területén lévő digitális gerinchálózatok rezilienciájának és kapacitásának növeléséhez a szomszédos területekkel való összekapcsolás révén, továbbá a közlekedési és energiahálózatok digitalizálásához.

4. cikkKöltségvetés

(1)  A program végrehajtására a 2021–2027 közötti időszakra megállapított pénzügyi keretösszeg változatlan árakon 43 850 768 000 EUR (folyó árakon XXX EUR). ▌.

(2)  Ez az összeg a következőképpen oszlik meg:

a)  ▌változatlan árakon 33 513 524 000 EUR (folyó árakon XXX EUR) a 3. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett egyedi célkitűzésekre, amelyből:

i.  változatlan árakon 17 746 000 000 EUR (folyó árakon XXX EUR) az európai stratégiai beruházási klaszterből;

ii.  változatlan árakon 10 000 000 000 EUR (folyó árakon 11 285 493 000 EUR) a Kohéziós Alapból átcsoportosítva kizárólag a Kohéziós Alapból támogatható tagállamok általi, e rendelettel összhangban való felhasználásra;

iii.   változatlan árakon 5 767 524 000 EUR (folyó árakon 6 500 000 000 EUR); 6 500 000 000 EUR a Biztonság és védelem fejezetből a 3. cikk (2) bekezdése a) pontjának ii. alpontjában említett egyedi célkitűzésre;

b)  ▌változatlan árakon 7 675 244 000 EUR (folyó árakon 8 650 000 000 EUR) a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett egyedi célkitűzésekre, ebből maximum ▌15% a határon átnyúló megújulóenergia-projektekre;

c)  ▌változatlan árakon 2 662 000 000 EUR (folyó árakon 3 000 000 000 EUR) a 3. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett egyedi célkitűzésekre.

(3)  A Bizottság a (2) bekezdés a) pontjának ii. alpontjában említett összegtől nem térhet el.

(4)  ▌Maximum 3% az (1) bekezdésben említett összeg felhasználható a program végrehajtásához kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtásra is, valamint ágazatspecifikus iránymutatásokra, így például előkészítő, nyomonkövetési, kontroll-, ellenőrzési és értékelési intézkedésekre, ideértve a vállalati információs és technológiai rendszereket. Ez az összeg felhasználható a projektek előkészítését támogató kísérő intézkedések finanszírozására is.

(5)  Az egy pénzügyi évnél hosszabb időn átívelő intézkedések költségvetési kötelezettségvállalásai felbonthatók több évre esedékes éves részletekre.

(6)  A költségvetési rendelet sérelme nélkül az első munkaprogramban szereplő projektek intézkedési kiadásai 2021. január 1-jétől számolhatók el.

(7)  A Kohéziós Alapból átcsoportosított összeg felhasználását e rendeletnek megfelelően kell végrehajtani, amennyiben a (8) bekezdés másként nem rendelkezik, és a 14. cikk (2) bekezdése b) pontjának sérelme nélkül.

(8)  A Kohéziós Alapból átcsoportosított összeget illetően, ▌2022. december 31-ig a finanszírozásra jogosult projektek kiválasztásának tiszteletben kell tartania a Kohéziós Alap szerinti nemzeti allokációkat ▌. ▌2023. január 1-jétől kezdődően a programhoz átcsoportosított azon forrásokat, amelyeket nem kötöttek le egy adott közlekedési infrastrukturális projekthez, a Kohéziós Alapból történő támogatásra jogosult valamennyi tagállam számára kompetitív alapon hozzáférhetővé kell tenni közlekedési infrastrukturális projektek e rendelet szerinti finanszírozására.

(9)  Egy tagállam részére a megosztott irányítás keretében allokált források, a tagállam kérésére, és az illetékes irányító hatóság egyetértésével átcsoportosíthatók a programra annak érdekében, hogy az érintett tagállam által benyújtott javaslatban szereplő és az Európai Bizottság által a munkaprogrammal kapcsolatos eljárás keretében támogathatónak nyilvánított vegyesfinanszírozási művelet vagy más uniós programmal való szinergiára irányuló intézkedés részeként használják fel. A Bizottság ezeket a forrásokat a költségvetési rendelet [62. cikke (1) bekezdésének a) pontjával] összhangban közvetlenül vagy 62. cikke (1) bekezdésének c) pontjával összhangban közvetve hajtja végre. ▌

5. cikk A programhoz társult harmadik országok

(1)  A program nyitva áll az alábbi harmadik országok számára:

a)  az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) olyan tagjai, amelyek az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagjai is, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban meghatározott feltételekkel összhangban;

b)  csatlakozó országok, tagjelöltek és potenciális tagjelöltek az uniós programokban való részvételüknek a vonatkozó keretmegállapodásokban és társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban meghatározott általános alapelveivel és általános feltételeivel, valamint az Unióval kötött megállapodásaikban meghatározott egyedi feltételekkel összhangban;

c)  az európai szomszédságpolitika hatálya alá tartozó országok az uniós programokban való részvételüknek a vonatkozó keretmegállapodásokban és társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban meghatározott általános alapelveivel és általános feltételeivel, valamint az Unió és az említett országok közötti megállapodásokban meghatározott egyedi feltételekkel összhangban;

d)  egyéb harmadik országok, a harmadik ország uniós programokban való részvételét szabályozó egyedi megállapodásban meghatározott feltételekkel összhangban, feltéve, hogy a megállapodás:

–  méltányos egyensúlyt biztosít az uniós programokban részt vevő harmadik ország hozzájárulásai és a neki biztosított juttatások tekintetében;

–  meghatározza a programokban való részvétel feltételeit, beleértve az egyedi programokhoz való pénzügyi hozzájárulások és azok igazgatási költségeinek kiszámítását. Ezek a hozzájárulások a költségvetési rendelet [21. cikkének (5) bekezdésével] összhangban címzett bevételnek minősülnek;

–  nem ruház a harmadik országra döntéshozatali jogkört a programra vonatkozóan;

–  garantálja az Uniónak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás biztosításához és a pénzügyi érdekeinek védelméhez való jogát.

–   viszonosságot biztosít a hasonló programokhoz való hozzáférésben a harmadik országban, különösen a közbeszerzések terén.

(2)  Az (1) bekezdésben említett harmadik országok és az ilyen harmadik országokban működő szervezetek e rendelet szerint csak akkor részesülhetnek pénzügyi támogatásban, ha az elengedhetetlen az adott közös érdekű projekt céljainak eléréséhez, a 19. cikkben és az 1315/2013/EU rendelet 8. cikkében meghatározott rendelkezéseknek megfelelően, az említett munkaprogramokban meghatározott feltételekkel.

6. cikkAz uniós finanszírozás végrehajtása és formái

(1)  A programot a költségvetési rendelettel összhangban közvetlen irányítással kell végrehajtani vagy közvetett irányítással a költségvetési rendelet [61. cikke (1) bekezdésének c) pontjában] említett szerveken keresztül.

(2)  A program a költségvetési rendeletben meghatározott vissza nem térítendő támogatások és közbeszerzés formájában ▌nyújthat finanszírozást. A program által nyújtott finanszírozás felhasználható vegyesfinanszírozási műveletek keretében, beleértve az InvestEU rendelet 3. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerinti pénzeszközöket is. A közlekedési ágazatban a vegyesfinanszírozási műveletek nem haladhatják meg a célzott keret 10%-át, és elsősorban a III. melléklet 1. pontjában (új) felsorolt ​​horizontális prioritásokra kell szolgáljanak. Az e program keretében elhatározott vegyesfinanszírozási műveleteket az InvestEU rendelettel és a költségvetési rendelet X. címével összhangban kell végrehajtani.

(3)  A Bizottság a program egy részének végrehajtására a költségvetési rendelet [69.] cikkének megfelelően végrehajtó ügynökségeket is felhatalmazhat, szem előtt tartva a program optimális igazgatására és hatékonyságára vonatkozó, a közlekedési, az energia- és a digitális ágazatot érintő követelményeket.

(4)  Egy kölcsönös biztosítási mechanizmushoz való hozzájárulás lefedheti a pénzeszközök címzett általi visszafizettetésével összefüggő kockázatokat, és elegendő garanciának tekintendő a költségvetési rendelet értelmében. [A garanciaalapról szóló rendelet helyébe lépő] XXX rendelet [X. cikkében] meghatározott rendelkezések alkalmazandók.

6a. cikk

▌ A TEN-T hálózatok hozzáigazítása a kettős (polgári és védelmi) felhasználáshoz

(1)  A közös érdekű projektek hozzájárulnak a TEN-T hálózatoknak az 1315/2013/EU rendelet szerinti kiigazításához azon célból, hogy az infrastruktúra alkalmas legyen polgári-katonai kettős felhasználásra az e cikk (2) bekezdésében meghatározott kettős (polgári és védelmi) mobilitási követelményekkel (a továbbiakban „kettős mobilitási követelmények”) és a kiemelt fontosságú, kettős felhasználású infrastruktúra-projektekkel összhangban.

(2)  Az Európai Bizottság 2019 december 31-ig e rendelet 24. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a kettős mobilitási követelmények, a katonai szállításra alkalmas transzeurópai közlekedési hálózat listája, a kiemelt fontosságú projektek listája és az infrastruktúra polgári-védelmi kettős felhasználásához kapcsolódó intézkedések támogathatóságára vonatkozó értékelési eljárások további meghatározása érdekében. A kiemelt fontosságú projektek specifikációjának tekintetbe kell vennie az Unió keleti és déli tagállamainak helyzetét.

(3)  A transzeurópai szállítási hálózat katonai szállításra alkalmas részeit érintő közös érdekű projektek kidolgozására és meghatározására irányuló tanulmányok ‒ amelyek mindig a transzeurópai közlekedési hálózattal (TEN-T) kapcsolatos meglévő megvalósíthatósági tanulmányokon, projekteken és végrehajtáson alapulnak ‒ magukban foglalják a Tanács által jóváhagyott kettős mobilitási követelmények teljesítéséhez szükséges intézkedéseket, valamint a kiemelt fontosságú kettős felhasználású polgári-védelmi infrastruktúra-projekteket.

Az összes tervezett projekt mérhető intézkedéseket foglal magában a Tanács által jóváhagyott kettős mobilitási követelmények integrálása érdekében.

Azon tervek, amelyek kizárólag katonai mobilitáshoz kapcsolódó intézkedéseket tartalmaznak, csak akkor támogathatók, ha meglévő polgári infrastruktúrát egészítenek ki.

A kettős mobilitási követelmények teljesítésével kapcsolatos valamennyi intézkedést a 4. cikk (2) bekezdése a) pontjának iii. alpontjában előírt pénzeszközökből kell finanszírozni, és lehetővé kell tenniük az infrastruktúra polgári-védelmi célú kettős felhasználását.

(4)   A Bizottság 2025. december 31-ig értékeli a 4. cikk (2) bekezdése a) pontjának iii. alpontjában meghatározott összeg már elköltött részét és jövőbeni elköltési szempontjait. Az értékelés eredményétől függően a Bizottság dönt a 4. cikk (2) bekezdése a) pontjának iii. alpontjában meghatározott pénzösszeg áthelyezéséről a 4. cikk (2) bekezdésének a) pontjának i. alpontjába.

6b. cikkHatáron átnyúló közlekedési projektek

(1)  A határon átnyúló közlekedési projektben résztvevő tagállamok, regionális és helyi önkormányzatok vagy egyéb testületek a projekt irányítására létrehozhatnak egy közös testületet (egyablakos ügyintézés). E közös testületek kiterjedt koordinációs jogkörrel rendelkeznek, és rájuk uniós szabályok vonatkoznak, ami a projekt szintjén lehetővé teszi valamennyi környezeti hatásvizsgálat, valamint területrendezési és építési engedély kezelését.

(2)  A határon átnyúló TEN-T infrastrukturális projektekre vonatkozó koncessziós eljárások koordinálása során felmerülő nehézségek kezelése érdekében az európai koordinátorok feladata a projektek koordinációjának nyomon követése, illetve az, hogy javaslatot tegyenek a projektek szinkronizálását és lezárását megkönnyítő eljárásokra.

(3)  Mivel a kijelölt egyetlen illetékes hatóságon keresztül biztosítani kell a tagállamok közötti koordinációt és együttműködést, valamint egységes határidőket kell meghatározni a határon átnyúló engedélyek kiadására és a határon átnyúló közös projektekre vonatkozó közbeszerzési eljárások elindítására, a szükséges intézkedéseknek összhangban kell állniuk a transzeurópai közlekedési hálózat megvalósításának előmozdítását célzó egyszerűsítési intézkedésekről szóló európai parlamenti és tanácsi rendelettel (COM(2018) 277).

7. cikkHatáron átnyúló megújulóenergia-projektek

(1)   A határon átnyúló megújulóenergia-projekteknek hozzá kell járulniuk a dekarbonizációhoz, a belső energiapiac kiegészítéséhez és az ellátás biztonságának fokozásához, és e projekteket legalább két tagállam részvételével kell megvalósítani az (EU) 2018/... európai parlamenti és tanácsi irányelv^1][28]+ ▌ 9. vagy 11. cikke szerinti, tagállamok közötti, illetve tagállamok és harmadik országok közötti, adott esetben regionális szintű együttműködési vagy másfajta megállapodás keretében. E projekteket az e rendelet mellékletének IV. részében meghatározott általános kritériumokkal és eljárásokkal összhangban kell azonosítani.

(2)  Az Európai Bizottság 2019. december 31-ig e rendelet 23. cikkének d) pontjával összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el a konkrét kiválasztási kritériumok további meghatározása érdekében ‒ a 13. cikkben meghatározott odaítélési kritériumok sérelme nélkül ‒, és megállapítja a projektekre vonatkozó kiválasztási eljárás részleteit, továbbá közzéteszi a projektek – a melléklet IV. részében meghatározott – általános kritériumoknak való megfelelésére vonatkozó értékelése, valamint – a melléklet IV. része szerinti –▌ költség-haszon elemzése módszertanát.

(3)   Jogosultak az e rendelet szerinti finanszírozásra a határon átnyúló megújulóenergia-projektek fejlesztésére és beazonosítására irányuló tanulmányok.

(4)  Uniós finanszírozásra jogosultak a határon átnyúló megújulóenergia-projektek a kivitelezés tekintetében, amennyiben teljesítik a következő kiegészítő feltételeket:

a)  a projektre vonatkozó, a melléklet IV. részének 3. pontja szerinti költség-haszon elemzés kötelező minden támogatott projekt esetében, és átláthatóan, átfogóan és teljes körűen készítik el, jelentős költségmegtakarítások és/vagy előnyök meglétét támasztja alá a fenntarthatóság, a rendszerintegráció, az ellátás biztonsága vagy az innováció tekintetében; és

b)  a kérelmező igazolja, hogy a projekt a támogatás hiányában nem valósulhatna meg vagy gazdaságilag nem életképes. A szóban forgó elemzésnek figyelembe kell vennie a támogatási rendszerekből származó minden bevételt.

(5)  A kivitelezésre nyújtott támogatás összegének arányosnak kell lennie a melléklet IV. része (2) pontjának b) alpontjában említett költségmegtakarításokkal és/vagy hasznokkal, ▌nem haladhatja meg a projekt megvalósulásának vagy gazdasági életképességének biztosításához szükséges mértéket és teljesítenie kell a 14. cikk (3) bekezdésének rendelkezéseit.

8. cikkA digitális konnektivitási infrastruktúrával kapcsolatos, közös érdekű projektek

(1)  A digitális konnektivitási infrastruktúrával kapcsolatos, közös érdekű projektek jelentős mértékben hozzájárulnak a következőkhöz:

(a)a)  az európai digitális egységes piac megvalósítása

b)  az uniós stratégiai konnektivitási célkitűzések, valamint

c)  a gazdaság és a társadalom digitális átalakítását támogató, alapul szolgáló hálózati infrastruktúra biztosítása.

(1a)  A digitális konnektivitási infrastruktúrával kapcsolatos, közös érdekű projekteknek az alábbi kritériumoknak kell megfelelniük:

(b)a)  hozzájárulnak a 3 cikk (2) bekezdésének c) pontja szerinti egyedi célkitűzés eléréséhez;

b)  a rendelkezésre álló legjobb technológiát használják, és ezzel párhuzamosan az adatáramlási kapacitás, az adatátviteli biztonság, a hálózati reziliencia, a kiberbiztonság és a költséghatékonyság szempontjából a lehető legjobb egyensúlyt kínálják.

(2)  E rendelet szerinti finanszírozásra jogosultak a digitális konnektivitási infrastruktúrával kapcsolatos, közös érdekű projektek fejlesztésére és azonosítására irányuló tanulmányok.

(3)  A 13. cikkben meghatározott odaítélési kritériumok sérelme nélkül a finanszírozási prioritást a következő szempontok figyelembevételével kell megállapítani:

a)  prioritásként kell kezelni a nagyon nagy kapacitású hálózatokhoz való hozzáféréshez hozzájáruló intézkedéseket, amelyek képesek biztosítani a gigabites kapcsolatot, többek között az 5G és a legmodernebb mobilhozzáférést a társadalmi-gazdasági fókuszpontok számára. ▌A társadalmi-gazdasági fókuszpontok, a digitális szolgáltatások és alkalmazások relevanciája és a polgárok, az üzleti világ és a helyi közösségek számára potenciálisan biztosított társadalmi-gazdasági előnyök – ideértve az esetlegesen tovagyűrűző pozitív 5G konnektivitási hatásokat is, összhangban a melléklet V. részével – mellett az Unió globális versenyképessége és a beruházások használatára irányuló kapacitása is ▌ figyelembe vehető;

b)  a helyi közösségek nagyon jó minőségű helyi vezeték nélküli konnektivitásának biztosításához hozzájáruló intézkedések, összhangban a melléklet V. részével;

c)  az 5G rendszerek kiépítéséhez hozzájáruló intézkedések esetében elsőbbséget kell adni az 5G folyosók kialakításának a fő szárazföldi közlekedési útvonalak mentén, ideértve a transzeurópai közlekedési hálózatokat és a társadalmi-gazdasági csomópontokat. Figyelembe kell venni azt is, hogy az intézkedés milyen mértékben járul hozzá a lefedettség biztosításához a szinergiákon alapuló digitális szolgáltatások folyamatos nyújtását elősegítő fő közlekedési útvonalak mentén, maximalizálva a tovagyűrűző pozitív hatást a projekt megvalósítási területéhez közel eső területek és lakosságrészek tekintetében. A támogatásban részesíthető projektek indikatív listáját a melléklet V. része tartalmazza;

d)  az Uniót harmadik országokkal összekapcsoló és az Unión belüli területek összekapcsoltságát megerősítő, határon átnyúló nagy kapacitású gerinchálózatok kiépítését célzó projekteket, ideértve a tenger alatti kábeleket, annak figyelembevételével kell előnyben kell részesíteni, hogy milyen mértékben járulnak hozzá az elektronikus kommunikációs hálózatok rezilienciájának és kapacitásának növeléséhez az Unió területén;

e)  a nagyon nagy kapacitású hálózatokkal való lefedettség tekintetében a területek és lakosságrészek lefedését célzó intézkedések a projekt megvalósítását lehetővé tevő vissza nem térítendő támogatás intenzitásával fordított arányban élveznek prioritást, figyelembe véve a 14. cikkben meghatározott maximális társfinanszírozási arányokat. Figyelembe kell venni azt is, hogy az intézkedés milyen mértékben járul hozzá az átfogó lefedettség biztosításához egy bizonyos projektmegvalósítási területen, maximalizálva a tovagyűrűző pozitív hatást a projekt megvalósítási területéhez közel eső területek és lakosságrészek tekintetében;

f)  az operatív digitális platformokat létrehozó projektek esetében előnyt élveznek a legmodernebb technológiákon alapuló intézkedések, figyelembe véve olyan szempontokat, mint az interoperabilitás, a kiberbiztonság, az adatvédelem és az adatok további felhasználása;

g)   ▌8a. cikk

A szerződések odaítélése

(1)  A szerződések kedvezményezetteknek való odaítélése során nem kizárólag a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat alapján kell odaítélni ezeket a szerződéseket, hanem figyelembe kell venni a költséghatékonysági szempontokat is, különös figyelmet fordítva a minőségi, társadalmi és környezeti adatokra.

(2)  A vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő vállalkozások által odaítélt szerződésekről szóló 2014/25/EU irányelv 85. cikkével összhangban a kedvezményezettek elutasíthatnak minden olyan az árubeszerzésre irányuló szerződést, amely esetében a harmadik országokból származó termékek meghaladják az ajánlat teljes értékének 50%-át, és az Unió nem kötött olyan megállapodást, amely az uniós vállalkozásokhoz hasonló hozzáférést garantálna ezen országok piacain.

II. FEJEZET

TÁMOGATHATÓSÁG

9. cikk Támogatható intézkedések

(1)  Kizárólag a 3. cikkben említett célkitűzések eléréséhez hozzájáruló és az éghajlatváltozási reziliencia-vizsgálatnak alávetett intézkedések jogosultak támogatásra. Ilyen intézkedések lehetnek különösen tanulmányok, kivitelezés vagy egyéb kísérő intézkedések, melyek szükségesek a program és az ágazati iránymutatások irányításához és végrehajtásához. A tanulmányok csak akkor támogathatók, ha a jelen program keretében támogatható projektekhez kapcsolódnak, és a munkaprogramok keretében szerepelnek a pályázati felhívásban. Az e rendelet szerinti műveletek kiválasztása és azok finanszírozása nem vonható ki az e rendeletben nem szereplő további kötelezettségek alól.

(2)  A közlekedési ágazatban a következő intézkedések jogosultak az e rendelet alapján nyújtott uniós pénzügyi támogatásra:

a)  A hatékony▌, összekapcsolt, interoperábilis és multimodális hálózatokra vonatkozó intézkedések:

i.  az 1315/2013/EU rendelet III. fejezete szerinti törzshálózat kiépítését célzó intézkedések, beleértve az 1315/2013/EU rendelet II. mellékletében meghatározott, a törzshálózathoz tartozó városi csomópontokra, a vasúti átjárhatóságra, a multimodális logisztikai platformokra, a repülőterekre, tengeri és belvízi kikötőkre, a belvizek hajózhatóságára, a hátországi kikötőkre, valamint vasúti-közúti terminálokra vonatkozó intézkedéseket, főleg az e rendelet melléklete III. részének 1. címe alatt felsoroltakat, továbbá a hálózatok közötti összeköttetést. A törzshálózat kiépítését végrehajtó intézkedések magukban foglalhatnak kapcsolódó, az átfogó hálózaton elhelyezkedő elemeket is, amennyiben ez a beruházás optimizálása érdekében és az e rendelet 19. cikkében említett munkaprogramokban meghatározott módozatokkal összhangban szükséges;

ii.  az 1315/2013/EU rendelet II. fejezete szerinti átfogó hálózat határon átnyúló összeköttetéseit megvalósító és ösztönző intézkedések, különösen az e rendelet melléklete III. részének 2. pontjában felsorolt szakaszok;

ii a)   a határon átnyúló helyzetekre vonatkozó szabályok és a vámszabályok összehangolását célzó intézkedések, valamint a kettős (polgári és védelmi) mobilitás uniós szintű szabályozási keretének kialakítását célzó igazgatási és jogalkotási eljárások;

ii. a)  az elhagyott vagy lebontott, határokon átnyúló hiányzó regionális vasúti összeköttetések helyreállítására vonatkozó intézkedések;

iii.  az 1315/2013/EU rendelet II. fejezete szerinti átfogó hálózathoz tartozó, a legkülső régiókban található szakaszok kiépítését célzó intézkedések, beleértve az 1315/2013/EU rendelet II. mellékletében meghatározott, az átfogó hálózathoz tartozó releváns városi csomópontokra, repülőterekrre, multimodális logisztikai platformokra, tengeri és belvízi kikötőkre, valamint vasúti-közúti terminálokra vonatkozó intézkedéseket;

iv.  a transzeurópai közlekedési hálózatnak a szomszédos országok infrastruktúra-hálózataival történő összekapcsolását célzó közös érdekű projektek, az 1315/2013/EU rendelet 8. cikkének (1) bekezdésében meghatározottak szerint;

b)  Az intelligens, interoperábilis, fenntartható, multimodális, inkluzív, hozzáférhető, biztonságos és zavartalan mobilitásra vonatkozó intézkedések:

i)  az 1315/2013/EU rendelet 21. cikkében meghatározott tengeri gyorsforgalmi utakat támogató intézkedések, hangsúlyt helyezve a rövid távú tengeri szállításra;

ii.  az 1315/2013/EU rendelet 31. cikkének megfelelően a telematikai alkalmazásokat támogató rendszerek, többek között az ERTMS és a SESAR projekt, továbbá a biztonsági célokat szolgáló intézkedések;

iii.  az 1315/2013/EU rendelet 32. cikkének megfelelően az árufuvarozási szolgáltatásokat támogató intézkedések;

iv.  az 1315/2013/EU rendelet 33. cikkének megfelelően az új technológiákat és az innovációt (többek között az automatizálást, a fejlett közlekedési szolgáltatásokat, a modális integrációt, az alternatív tüzelőanyagok infrastruktúráját valamennyi közlekedési mód számára és a közlekedési ágazat dekarbonizációját) támogató intézkedések;

v.  interoperabilitási akadályokat elhárító intézkedések, különösen az 1315/2013/EU rendelet 30. cikkében meghatározott városi csomópontokat és különösen ha ezek a folyosók/hálózatok működésére is kihatnak

vi.  az 1315/2013/EU rendelet 34. cikkének megfelelően a biztonságos és zavartalan infrastruktúrát és mobilitást – többek között közútbiztonságot – eredményező intézkedések;

vii.  a közlekedési infrastruktúra éghajlatváltozással és természeti katasztrófákkal szembeni rezilienciáját javító intézkedések;

viii.  az 1315/2013/EU rendelet 37. cikkének megfelelően a közlekedési infrastruktúrához való hozzáférést minden közlekedési eszköz és minden felhasználó, különösen a csökkent mozgásképességű felhasználók tekintetében javító intézkedések;

ix.  a közlekedési infrastruktúra hozzáférhetőségét és rendelkezésre állását a biztonsági és polgárvédelmi szempontok tekintetében javító intézkedések;

ix. a)  a vasúti szállítással járó zaj csökkentését támogató intézkedések.

c)  A 3. cikk (2) bekezdése a) pontjának ii. alpontjában és a 6a. cikkel összhangban említett egyedi célkitűzések:

i.  ▌egy intézkedésen belüli speciális tevékenységek, amelyek a katonai célú szállításra alkalmas transzeurópai közlekedési hálózat új vagy már meglévő elemeinek a ▌kettős követelményekhez történő hozzágigazítását támogatják oly módon, hogy az alkalmas legyen polgári-katonai kettős felhasználásra;

i. a)  a közlekedési infrastruktúra hozzáférhetőségét és rendelkezésre állását a biztonsági és polgárvédelmi szempontok tekintetében javító intézkedések;

i. b)  a kiberbiztonsági fenyegetésekkel szembeni rezilienciát fokozó intézkedések.

(3)  Az energiaágazatban a következő intézkedések jogosultak az e rendelet alapján nyújtott uniós pénzügyi támogatásra:

a)  a 347/2013/EU rendelet 14. cikkében meghatározott közös érdekű projektekhez kapcsolódó intézkedések;

b)  az e rendelet mellékletének IV. részében meghatározott határon átnyúló megújulóenergia-projekteket támogató intézkedések, ideértve e projektek tervezését is, feltéve, hogy teljesülnek az e rendelet 7. cikkében megállapított feltételek.

(4)  A digitális ágazatban a következő intézkedések jogosultak az e rendelet alapján nyújtott uniós pénzügyi támogatásra:

a)  a társadalmi-gazdasági fókuszpontok gigabit- és 5G-alapú konnektivitását támogató intézkedések;

b)  a helyi közösségek ingyenes és diszkriminatív feltételektől mentes, nagyon jó minőségű helyi vezeték nélküli konnektivitásának biztosításítását támogató intézkedések;

c)  minden fő szárazföldi közlekedési útvonal – köztük a transzeurópai közlekedési hálózatok – 5G rendszerekkel történő hiánytalan lefedéséhez hozzájáruló intézkedések;

d)  a tagállamok közötti, illetve az Unió és harmadik országok közötti új vagy meglévő gerinchálózat (köztük tenger alatti kábelek) kiépítését és integrációját támogató intézkedések;

e)  az európai háztartások nagyon nagy kapacitású hálózatokhoz való hozzáférését elősegítő intézkedések és az EU stratégiai összeköttetési célkitűzéseinek megvalósítása;

f)  határon átnyúló közlekedési és energetikai projektekhez kapcsolódó digitális konnektivitási infrastruktúra-követelményeket végrehajtó és/vagy a közlekedési és energetikai infrastruktúrákhoz közvetlenül kapcsolódó operatív digitális platformokat támogató intézkedések.

A melléklet V. része tartalmazza a digitális ágazat támogatásra jogosult projektjeinek indikatív listáját.

10. cikk

A közlekedési, az energia- és a digitális ágazat közötti szinergiák

(1)  Jogosultak az e rendelet szerinti uniós pénzügyi támogatásra és a 14. cikknek megfelelően magasabb társfinanszírozási arányra azon intézkedések, amelyek egyidejűleg legalább két ágazatban járulnak hozzá a 3 cikk (2) bekezdésének a), b) és c) pontjának megfelelő egy vagy több célkitűzés eléréséhez. Az ilyen intézkedéseket különleges odaítélési kritériumokat tartalmazó, legalább két ágazatot érintő ▌munkaprogram segítségével kell végrehajtani, és az érintett ágazatok költségvetési hozzájárulásaiból kell finanszírozni.

(2)  A közlekedési, az energia- vagy a digitális ágazatra vonatkozó, a 9. cikknek megfelelően támogatható intézkedések magukban foglalhatnak olyan bármelyik másik ágazathoz kapcsolódó szinergikus elemeket, amelyek nem ▌ kapcsolódnak a 9. cikk (2), (3) vagy (4) bekezdése szerint támogatható intézkedésekhez, feltéve, hogy ezek az elemek megfelelnek az alábbi követelmények mindegyikének:

a)  a szinergikus ▌ elemek költsége nem haladja meg az intézkedés teljes elszámolható költségének 20 %-át; és

b)  a szinergikus ▌ elemek a közlekedési, az energia- vagy a digitális ágazattal kapcsolatosak; és

c)  a szinergikus ▌ elemek jelentősen fokozzák az intézkedés által biztosított társadalmi-gazdasági, éghajlat-politikai vagy környezeti előnyöket.

11. cikkRészvételre jogosult jogalanyok

(1)  A költségvetési rendelet [197.] cikkében említett feltételeken túl az ebben a cikkben foglalt részvételi feltételek alkalmazandók.

(2)  Az alábbi jogalanyok jogosultak részvételre:

a)  a valamely tagállamban letelepedett jogalany, többek között közös vállalkozások;

b)  a programhoz társult valamely harmadik országban letelepedett jogalany;

c)  az uniós jog szerint létrejött jogalanyok és nemzetközi szervezetek, amennyiben a munkaprogramok rendelkeznek részvételükről.

(3)  Természetes személyek nem jogosultak részvételre.

(4)  A programhoz nem társult harmadik országban letelepedett jogalanyok kivételesen akkor jogosultak a program keretében történő támogatásra, amennyiben ez elengedhetetlen a közlekedés, az energiaügy vagy a digitalizáció területén egy közös érdekű projekt vagy határon átnyúló megújulóenergia-projekt célkitűzéseinek eléréséhez.

(5)  A 19. cikkben említett munkaprogramok előírhatják, hogy kizárólag olyan pályázatok támogathatók, amelyeket egy vagy több tagállam, közös vállalkozás, vagy – az érintett tagállamokkal történt konzultációval – regionális vagy helyi önkormányzatok, vagy nemzetközi szervezetek, ▌ illetve köz- vagy magánvállalkozások vagy -szervek nyújtanak be.

III. FEJEZET

VISSZA NEM TÉRÍTENDŐ TÁMOGATÁSOK

12. cikk Vissza nem térítendő támogatások

A program keretében nyújtott vissza nem térítendő támogatások odaítélésére és kezelésére a költségvetési rendelet [VIII.] címével összhangban kerül sor.

13. cikkOdaítélési feltételek

(1)  Az odaítélési feltételeket a 19. cikkben említett munkaprogramokban és a pályázati felhívásokban ▌meg kell meghatározni, amelyeknek értelemszerűen a következő elemeket kell tartalmazniuk:

a)  gazdasági, társadalmi és környezeti hatások (költségek és hasznok), ideértve az elemzés megbízhatóságát, átfogó jellegét és átláthatóságát;

aa)  a 2014/25/EU irányelv 82. és 85. cikkében foglalt rendelkezéseknek való megfelelés;

b)  innovációs, biztonsági, digitalizációs, interoperabilitási és hozzáférési szempontok;

c)  harátokon átnyúló dimenzió és az összeköttetések dimenziója;

ca)  összeköttetés és területi elérhetőség, többek között a legkülső régiók és szigetek számára;

cb)  európai hozzáadott érték;

d)  a közlekedési, az energia- és a digitális ágazat közötti szinergiák;

e)  az intézkedés előrehaladottsági foka a projektfejlesztés tekintetében;

ea)  a projektek életciklusa és a befejezett projekt javasolt karbantartási stratégiájának megbízhatósága;

f)  a javasolt végrehajtási terv megalapozottsága;

g)  az uniós pénzügyi támogatás katalizátorhatása a beruházásokra;

h)  pénzügyi akadályok – például nem kielégítő gazdasági életképesség, magas kezdeti költségek, vagy a piaci források hiánya – leküzdésének szükségessége;

ha)  a kettős (polgári és katonai) mobilitási követelmények integrálásához való hozzájárulás;

hb)  hozzáférhetőség a csökkent mozgásképességű személyek számára;

i.  ▌az uniós és nemzeti energetikai és éghajlat-politikai tervekhez való hozzájárulás;

i. a)  a projektek által elért dekarbonizáció;

i. b)   az „első az energiahatékonyság” elvéhez való hozzájárulás;

(2)  A pályázatok odaítélési kritériumok szerinti értékelésekor – adott esetben – az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásaival szembeni rezilienciát is figyelembe kell venni egy éghajlattal szembeni sebezhetőségre és éghajlati kockázatokra vonatkozó elemzés keretében, amely kitér a megfelelő alkalmazkodási intézkedésekre is.

(3)  A pályázatok odaítélési kritériumok szerinti értékelésének biztosítania kell, hogy amennyiben a munkaprogramokban szerepelnek a programból támogatandó helymeghatározási, navigációs és időmeghatározási (PNT) technológiát magukban foglaló intézkedések, akkor azoknak technikailag kompatibiliseknek kell lenniük az EGNOS/Galileo és a Kopernikusz programmal.

(4)  A közlekedési ágazat esetében a pályázatok (1) bekezdésben említett odaítélési kritériumok szerinti értékelésének – adott esetben – biztosítania kell, hogy a javasolt intézkedések összhangban legyenek az 1315/2013/EU rendelet 47. cikke szerinti folyosókra vonatkozó munkatervekkel és végrehajtási jogi aktusokkal, továbbá az értékelésnek az említett rendelet 45. cikke (8) bekezdésének megfelelően figyelembe kell vennie a felelős európai koordinátor véleményét. Az értékelésnek azt is értékelnie kell, hogy a CEF által finanszírozott intézkedések végrehajtása zavarokat okozhat-e a teher- és személyszállításban a projekt által érintett szakaszon, és esetleges megoldásokkal is szolgálnia kell.

(5)  A határon átnyúló megújulóenergia-projektekkel kapcsolatos intézkedések esetében a munkaprogramokban meghatározott odaítélési kritériumoknak és a pályázati felhívásoknak figyelembe kell venniük a 7. cikk (4) bekezdésében meghatározott feltételeket.

(6)  A digitális konnektivitásra vonatkozó közös érdekű projektekkel kapcsolatos intézkedések esetében a munkaprogramokban meghatározott odaítélési kritériumoknak és a pályázati felhívásoknak figyelembe kell venniük a 8. cikk (3) bekezdésében meghatározott feltételeket.

14. cikkTársfinanszírozási arányok

(1)   Tanulmányok esetében az uniós pénzügyi támogatás összege nem haladhatja meg az összes elszámolható költség 50 %-át. A Kohéziós Alapból átcsoportosított összegből finanszírozott tanulmányok esetében a maximális társfinanszírozási arányoknak a (2) bekezdés b) pontjában meghatározottak szerint meg kell egyezniük a Kohéziós Alapra vonatkozó maximális társfinanszírozási arányokkal.

(2)   A közlekedési ágazatbeli kivitelezéseket illetően a következő maximális társfinanszírozási arányokat kell alkalmazni:

a)  a 3. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett egyedi célkitűzésekkel kapcsolatos kivitelezés esetében az uniós pénzügyi támogatás összege nem haladhatja meg az összes elszámolható költség 30 %-át. Legfeljebb 50 %-ra emelhető a társfinanszírozási arány a következő esetekben: határon átnyúló összeköttetésekkel kapcsolatos intézkedések az e bekezdés c) pontjában meghatározott feltételekkel, amelyek kiterjednek minden közlekedési módra; telematikai alkalmazási rendszerekkel kapcsolatos intézkedések; a belvízi utakat, vasutat vagy tengeri gyorsforgalmi utakat támogató intézkedések, az új technológiákat és az innovációt támogató intézkedések; az infrastruktúra biztonságának javítását a kapcsolódó uniós szabályozásnak megfelelően támogató intézkedések; valamint a legkülső régiókban megvalósítandó intézkedések és a területi hozzáférhetőség és az összeköttetések javítását támogató intézkedések; A legkülső régiókban végzett projektek esetében a társfinanszírozás arányát legfeljebb 85%-ban kell meghatározni;

b)  a Kohéziós Alapból átcsoportosított összeget illetően a maximális társfinanszírozási arányoknak meg kell egyezniük a Kohéziós Alapra vonatkozóan az (EU) XXX rendeletben [CPR] említett maximális társfinanszírozási arányokkal. A társfinanszírozási arány legfeljebb 85%-ra emelhető a határon átnyúló és hiányzó összeköttetésekkel kapcsolatos intézkedések esetében, az e bekezdés c) pontjában meghatározott feltételekkel, valamint a területi összeköttetések és a hozzáférhetőség javításával kapcsolatos cselekvések esetében;

c)  a határon átnyúló összeköttetésekkel kapcsolatos intézkedések esetében az a) és a b) pont szerinti megnövelt maximális társfinanszírozási arány csak olyan intézkedésekre vonatkozik, amelyeknél a tervezés és a végrehajtás tekintetében igen nagy fokú az integráció a 13. cikk (1) bekezdésének c) pontjában és a 13. cikk (1) bekezdésének ca) pontjában említett odaítélési kritérium tekintetében, különösen ha az egyetlen projektvállalkozás, egy közös irányítási struktúra és egy bilaterális jogi keret, vagy a 1315/2013/EU rendelet 47 cikke szerinti végrehajtási jogi aktus, vagy az érintett tagállamok és regionális hatóságok közötti írásbeli megállapodás révén valósul meg; ezen túlmenően a 11. cikk (2) bekezdése a) pontja szerinti közös vállalkozás által végrehajtott projektekre alkalmazandó társfinanszírozási arány 10%-kal megnövelhető; a társfinanszírozási arány nem haladhatja meg az összes elszámolható költség 90%-át.

ca)  a 3. cikk (2) bekezdése a) pontja ii. alpontjában említett egyedi célkitűzéssel kapcsolatos intézkedések esetében a társfinanszírozási arány legfeljebb 85 %-ra emelhető a határon átnyúló összeköttetésekkel kapcsolatos intézkedések esetében, az e bekezdés c) pontjában meghatározott feltételek szerint.

(3)  Az energiaágazatbeli kivitelezéseket illetően a következő maximális társfinanszírozási arányokat kell alkalmazni:

a)  a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett egyedi célkitűzésekkel kapcsolatos kivitelezések esetében az uniós pénzügyi támogatás összege nem haladhatja meg az összes elszámolható költség 50 %-át és a legkülső régiókban végzett projektek esetében a társfinanszírozás arányát legfeljebb 85%-ban kell meghatározni;

b)  a társfinanszírozási arány legfeljebb 75 %-ra növelhető a közös érdekű projektek kidolgozásához hozzájáruló azon intézkedések esetében, amelyek a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése terén jelentős hatást fejtenek ki, vagy a 347/2013/EU rendelet 14. cikkének (2) bekezdésében említett bizonyítékok alapján magas fokú ellátásbiztonságot eredményeznek regionális vagy uniós szinten, erősítik az uniós szolidaritást, vagy pedig rendkívül innovatív megoldásokat alkalmaznak.

(4)  A digitális ágazatbeli kivitelezéseket illetően a következő maximális társfinanszírozási arányokat kell alkalmazni: a 3. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett egyedi célkitűzésekkel kapcsolatos kivitelezések esetében az uniós pénzügyi támogatás összege nem haladhatja meg az összes elszámolható költség 30 %-át. A legkülső régiókban végzett projektek esetében a társfinanszírozás aránya legfeljebb 85%. Legfeljebb 50 %-ra emelhető a társfinanszírozási arány az erős határon átnyúló dimenzióval rendelkező intézkedések esetében, amilyen a fő szárazföldi közlekedési útvonalak 5G rendszerekkel történő hiánytalan lefedése vagy a gerinchálózatok tagállamok közötti, illetve az Unió és harmadik országok közötti kiépítése; továbbá a társadalmi-gazdasági fókuszpontok gigabitalapú konnektivitását végrehajtó intézkedések esetében a társfinanszírozási arány legfeljebb 75 % lehet. A helyi közösségek helyi vezeték nélküli konnektivitásának biztosításával kapcsolatos intézkedések az elszámolható költségek legfeljebb 100 %-áig finanszírozhatók uniós pénzügyi támogatásból, a társfinanszírozás elvének sérelme nélkül.

(5)  A 10. cikkben említett intézkedésekre alkalmazandó ▌maximális társfinanszírozási arány a legmagasabb társfinanszírozási arány, amely az érintett ágazatokban alkalmazandó. Ezen túlmenően az ezen intézkedésekre alkalmazandó társfinanszírozási arány 10%-kal megnövelhető; a társfinanszírozási arány nem haladhatja meg az összes elszámolható költség 90%-át.

(5a)   A Bizottság, miután döntött a társfinanszírozási arányról, a támogatás odaítélésekor a projektgazdák rendelkezésére bocsátja az összes lehetőség és eszköz listáját annak érdekében, hogy időben hozzájussanak a fennmaradó pénzügyi támogatáshoz.

15. cikkElszámolható költségek

A költségvetési rendelet [186.] cikkében meghatározott feltételeken túl az alábbi költségelszámolási feltételek alkalmazandók:

a)  kizárólag a tagállamokban felmerült kiadások számolhatók el, kivéve, ha egy közös érdekű projekt vagy egy határon átnyúló megújulóenergia-projekt e rendelet 5 cikkének vagy 11. cikke (4) bekezdésének megfelelően egy vagy több harmadik ország területét vagy a nemzetközi vizeket is érinti, és ha az intézkedés nélkülözhetetlen az adott projekt célkitűzéseinek megvalósításához;

b)  a kedvezményezett által tőkekiadásként kezelt eszköz-, létesítmény- és infrastrukturális költség teljes egészében elszámolható;

c)  a földvásárlással kapcsolatos kiadások nem számolhatók el;

d)  az elszámolható költségek nem foglalhatják magukban a hozzáadottérték-adót (héa);

da)   a katonai követelményekkel kapcsolatos kiadások az intézkedés alapján nyújtható támogatás kezdő időpontjától kezdve támogathatók, függetlenül a 6. cikk a) pontjának 3. alpontjában említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok hatálybalépésének időpontjától.

16. cikkA vissza nem térítendő támogatások más finanszírozási forrásokkal való kombinálása

(1)  A vissza nem térítendő támogatások kombinálhatók olyan finanszírozásokkal, amelyek az Európai Beruházási Banktól vagy a nemzeti fejlesztési bankoktól, illetve egyéb fejlesztési és állami pénzügyi intézményektől, valamint magán pénzügyi intézményektől és magánszektorbeli beruházóktól, köztük köz- és magánszféra partnerségektől származnak.

(2)  Az (1) bekezdésben említett támogatások célzott pályázati felhívások keretében is végrehajhatók.

17. cikkA vissza nem térítendő támogatások csökkentése vagy megszüntetése

(1)  A költségvetési rendelet [131. cikkének (4) bekezdésében] meghatározott indokokon túl a vissza nem térítendő támogatás összege –kellően indokolt kivételektől eltekintve – az alábbi indokok alapján csökkenthető:

a)  az intézkedés a tanulmányok esetében a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásban megjelölt kezdő időponttól számított egy éven belül nem kezdődött meg, illetve az e rendelet szerinti pénzügyi támogatásra jogosult minden más intézkedés esetében két éven belül nem kezdődött meg;

b)  az intézkedés előrehaladásának vizsgálatát követően megállapítható, hogy az intézkedés végrehajtása túllépte [az intelligens TEN-T hálózatról szóló XXX rendelet] 6. cikkében a következő szakaszokra megállapított határidőket vagy olyan jelentős késedelmet szenvedett, hogy célkitűzései valószínűleg nem valósulnak meg.

(2)  A vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás az (1) bekezdésben meghatározott indokok alapján felmondható.

(2a)  Az (1) vagy a (2) bekezdés alkalmazásából származó összeget a 4. cikk (2) bekezdésében megállapított megfelelő pénzügyi keretösszeg alapján javasolt egyéb munkaprogramokhoz kell allokálni.

18. cikk▌

Más uniós programokkal való szinergiák

(1)  A program keretében hozzájárulásban részesült intézkedés kaphat hozzájárulást bármely más uniós programból is, többek között a megosztott irányítás alá tartozó alapokból, amennyiben a hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik. ▌A végrehajtás során tiszteletben kell tartani a költségvetési rendelet [xxx]. cikkében előírt szabályokat. A kumulatív finanszírozás nem haladhatja meg az intézkedés teljes elszámolható költségét, és a különböző uniós programokból származó támogatás arányosan, a támogatás feltételeit meghatározó dokumentumokkal összhangban számítható ki.

(2)  Azon intézkedések, amelyek megfelelnek a következő összes kumulatív feltételnek:

a)  a program szerinti pályázati kiírás keretében kerültek értékelésre;

b)  megfelelnek a szóban forgó pályázati kiírás minimális minőségi elvárásainak;

c)  a szóban forgó pályázati kiírás alapján forráshiány miatt nem támogathatók,

további értékelés nélkül támogatást kaphatnak az Európai Regionális Fejlesztési Alapból vagy a Kohéziós Alapból az (EU) XXX rendelet [CPR] [67. cikkének (5) bekezdésével összhangban], feltéve, hogy megfelelnek az érintett program célkitűzéseinek. Ilyenkor a támogatást nyújtó alap szabályai alkalmazandók.

IV. FEJEZET

PROGRAMOZÁS, NYOMON KÖVETÉS, ÉRTÉKELÉS ÉS ELLENŐRZÉS

19. cikkMunkaprogramok

(1)  A programot a költségvetési rendelet 110. cikkében említett munkaprogramok segítségével kell végrehajtani. ▌.

(1a)  A Bizottság 2021. március végéig keretprogramot készít, amely tartalmazza a munkaprogramok és a pályázati felhívások menetrendjét, témaköreit és a hozzájuk rendelt finanszírozást, valamint az ahhoz szükséges összes részletet, hogy a program teljes időtartamára biztosítsák az átláthatóságot és a kiszámíthatóságot, és javítsák a projektek minőségét. A keretprogramot a 24. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktus útján fogadják el.

(1b)  A munkaprogram közzététele után a Bizottság nyilvánosságra hozza a munkaprogramban tervbe vett pályázati felhívásokra vonatkozó értesítést. az ilyen értesítésnek a költségvetési rendelet 194. cikkével összhangban legalább a következő információkat kell tartalmaznia minden felsorolt felhívás esetén:

a)  prioritások;

b)  indikatív kezdő időpont;

c)  indikatív záró időpont;

d)  becsült költségvetés.

(2)  A munkaprogramokat a Bizottság fogadja el ▌ felhatalmazáson alapuló jogi aktussal, az e rendelet ▌24. cikkének megfelelően.

(2a)  Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 200. cikkének (2) bekezdésével összhangban minden pályázati felhívásnak kétlépcsős kiválasztási eljárásból kell állnia, és az alábbiak szerint kell végrehajtani:

a)  A kérelmezők egy egyszerűsített, viszonylag rövid tájékoztatót tartalmazó dokumentációt nyújtanak be a projektek előzetes támogathatóságának előzetes kiválasztása céljából;

b)  Az első szakaszban kiválasztott kérelmezők az első szakasz lezárását követően nyújtják be a teljes dokumentációt;

c)  A Bizottság az eljárás kezdete előtt legalább három hónappal közzéteszi a pályázati felhívásokat.

20. cikk Nyomon követés és jelentéstétel

(-1)  A Bizottság meghatározza azon kvalitatív mutatók kialakításának módszertanát, amelyek pontosan értékelik a program keretében a TEN-T mentén projektenként elért haladást és a 3. cikkben meghatározott célkitűzések megvalósítása terén tett előrelépéseket. E módszertan alapján a Bizottság legkésőbb 2021. január 1-jéig felhatalmazáson alapuló jogi aktus útján a 24. cikkel összhangban kiegészíti a melléklet I. részét.

(1)  A programnak a 3. cikkben meghatározott általános és egyedi célkitűzései terén elért előrelépésekről történő jelentéstételhez használandó mutatókat a melléklet I. része tartalmazza.

(2)  Annak érdekében, hogy hatékonyan lehessen értékelni a programcélok terén elért előrelépéseket, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 24. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a melléklet I. részének a mutatók felülvizsgálata vagy kiegészítése céljából történő módosítására, amennyiben szükséges, valamint e rendeletnek a nyomonkövetési és értékelési keretre vonatkozó rendelkezésekkel való kiegészítésére.

(3)  A teljesítményjelentési rendszer biztosítja, hogy a program végrehajtásának nyomon követésére vonatkozó adatok és az eredmények megfelelőek legyenek a törzshálózati folyosók mentén elért előrehaladás és a tapasztalt nehézségek alapos elemzéséhez, valamint hogy az adatokat és az eredményeket hatékonyan, eredményesen és időben összegyűjtsék. Ennek érdekében az uniós pénzeszközök címzettjei és – adott esetben – a tagállamok számára arányos jelentéstételi követelményeket kell megállapítani.

(3a)   A Bizottság egy külön ezt a célt szolgáló internetes oldalt hoz létre, hogy valós időben közzétegye a végrehajtás alatt álló projektek térképét és a releváns adatokat (hatásvizsgálatok, érték, kedvezményezett, végrehajtó szerv, a helyzet állása).

21. cikkÉrtékelés

és felülvizsgálat

(1)  Az értékeléseket időben, de legalább minden második évben el kell végezni ahhoz, hogy a döntéshozatali folyamatban felhasználhatók legyenek.

(1a)  Az értékeléseknek a 3. cikkben foglaltaknak megfelelően az általános és ágazati célkitűzések szerint értékelniük kell a program végrehajtását, tisztázva, hogy a különböző ágazatok jó pályán haladnak-e, hogy a teljes költségvetési kötelezettségvállalás összhangban van-e a kiutalt teljes összeggel, hogy a folyamatban lévő projektek megfelelő fokú teljességet értek-e el, valamint hogy a projektek még mindig megvalósíthatók és megfelelően teljesíthetők-e.

(2)  A program időközi értékelését a program végrehajtásáról a 20. cikknek megfelelően elvégzett nyomon követés alapján rendelkezésre álló elegendő információ birtokában, de legkésőbb négy évvel a program végrehajtásának kezdetét követően kell elvégezni. Tartalmaznia kell továbbá az eljárások, a célkitűzések és a támogathatósági kritériumok alkalmasságának átfogó értékelését a 3. cikkben meghatározott általános és ágazati célkitűzések elérése érdekében. Ezen időközi értékelés eredményeit alapul véve javaslatokat kell tenni a program felülvizsgálatára.

(3)  A program végrehajtásának végén, de legkésőbb ▌ két évvel az 1. cikkben meghatározott időszak végét követően a Bizottság elvégzi a program végső értékelését.

(4)  A Bizottság az értékelések megállapításait saját észrevételei kíséretében közli az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával.

22. cikkBizottsági eljárás

(1)  A Bizottságot a CEF koordinációs bizottsága segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet szerinti bizottságnak minősül.

(2)  Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

23. cikkFelhatalmazáson alapuló jogi aktusok

A Bizottság jogosult arra, hogy e rendelet 24. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következők érdekében:

a)  a melléklet I. részének a mutatók tekintetében való módosítása, valamint egy nyomonkövetési és értékelési keret létrehozása;

▌c)  a melléklet III. részének a törzshálózati folyosók és az előre meghatározott szakaszok, illetve az átfogó hálózaton található előre meghatározott szakaszok meghatározása tekintetében történő módosítása;

d)  a melléklet IV. részének a határon átnyúló megújulóenergia-projektek azonosítása tekintetében történő módosítása;

e)  a melléklet V. részének a közös érdekű digitális konnektivitási projektek azonosítása tekintetében történő módosítása;

ea)  a munkaprogram elfogadása;

eb)  a keretprogram elfogadása;

ec)  a katonai követelmények meghatározása vagy módosítása, a transzeurópai közlekedési hálózatok katonai szállításra alkalmas részeit felsoroló lista létrehozása vagy módosítása, a kiemelt fontosságú, kettős felhasználású infrastruktúrára vonatkozó projektek listájának, valamint a 6a. cikkben meghatározott, a katonai mobilitáshoz kapcsolódó intézkedések támogathatóságára vonatkozó értékelési eljárás létrehozása vagy módosítása;

ed)  módszertan meghatározása olyan kvalitatív mutatók kialakítására, amelyek pontosan értékelik a program keretében a TEN-T mentén projektenként elért haladást.

24. cikk A felhatalmazás gyakorlása

(1)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)  A Bizottságnak a 23. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása a 2028. december 31-ig terjedő időszakra szól.

(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 23. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)  A 23. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

25. cikkTájékoztatás, kommunikáció és közzététel

(1)  Az uniós finanszírozás címzettjei elismerik az uniós finanszírozás eredetét, és (különösen az intézkedések és azok eredményeinek népszerűsítésekor) gondoskodnak annak láthatóságáról azáltal, hogy következetes, hatékony és arányos módon célzott információkat juttatnak el többféle közönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak.

(2)  A Bizottság tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket végez a programhoz, valamint annak intézkedéseihez és eredményeihez kapcsolódóan. A programhoz allokált pénzügyi forrásokat ezenfelül az Unió azon politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikáció költségeinek fedezésére is kell fordítani, amelyek kapcsolódnak a 3. cikkben említett célkitűzésekhez.

26. cikk Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

Amennyiben egy harmadik ország nemzetközi megállapodás vagy bármely más jogi eszköz alapján részt vesz a programban, az érintett harmadik országnak biztosítania kell az engedélyezésre jogosult tisztviselő, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Számvevőszék számára a hatáskörük hiánytalan gyakorlásához szükséges jogokat és hozzáférést. Az OLAF esetében e jogok közé tartozik az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletben előírt vizsgálatok – köztük például helyszíni ellenőrzések és szemlék – lefolytatásához való jog is.

Az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban az Európai Ügyészség kinyomozhatja és büntetőeljárás alá vonhatja az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti, az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalást és más jogellenes tevékenységeket.

VI. FEJEZET

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

27. cikkHatályon kívül helyezés és átmeneti rendelkezések

(1)  Az 1316/2013/EU rendeletet és a 283/2014/EU rendeletet hatályon kívül kell helyezni.

(2)  Az (1) bekezdés sérelme nélkül ez a rendelet nem érinti az 1316/2013/EU rendelet szerinti intézkedések lezárásig történő folytatását vagy módosítását, és az továbbra is alkalmazandó az érintett intézkedésekre azok lezárásáig.

(3)  A program pénzügyi keretösszegéből a program és annak elődje, az 1316/2013/EU rendelet szerinti Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz alapján elfogadott intézkedések közötti átmenet biztosításához szükséges technikai és igazgatási segítségnyújtási kiadások is fedezhetők.

(4)  A 2027. december 31-ig be nem fejezett intézkedésekkel kapcsolatos igazgatási feladatok ellátása céljából szükség esetén előirányzatok állíthatók be a 2027 utáni költségvetésbe az e rendelet 4. cikkének (5) bekezdésében meghatározott kiadások fedezésére.

28. cikkHatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2021. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről  a Tanács részéről

az elnök  az elnök

MELLÉKLET

I. RÉSZ: MUTATÓK

Az igazgatási terhek és költségek csökkentése céljából a program szoros nyomon követésére a program általános és egyedi célkitűzései megvalósítási szintjének mérésére irányuló mutatók alapján kerül sor. E célból az alábbi fő mutatók tekintetében kell adatokat gyűjteni:

	Ágazatok	Egyedi célkitűzések	Mutatók
	Közlekedés:	Hatékony és összekapcsolt hálózatok, valamint az intelligens, interoperábilis, fenntartható, multimodális, inkluzív, biztonságos és zavartalan mobilitás infrastruktúrái	A CEF keretében támogatott határon átnyúló és hiányzó összeköttetések száma (beleértve a TEN-T törzshálózat és átfogó hálózat városi csomópontjaival, határokon átnyúló regionális vasúti összeköttetéseivel, tengeri kikötőivel, belvízi kikötőivel, repülőtereivel és vasúti-közúti termináljaival és átfogó hálózatával kapcsolatos intézkedéseket)
			A CEF keretében támogatott, a közlekedés digitalizálásához hozzájáruló intézkedések száma (ERTMS, SESAR )
			A CEF támogatásával épített vagy korszerűsített alternatív tüzelőanyag-töltőállomások száma
			A CEF keretében támogatott, a közlekedés biztonságához hozzájáruló intézkedések száma
			A fogyatékossággal élő személyek közlekedéshez való hozzáférését előmozdító CEF-intézkedések száma
			A CEF keretében támogatott, a vasúti szállítással járó zaj csökkentéséhez hozzájáruló intézkedések száma
		Hozzáigazítás a kettős (polgári és védelmi) mobilitási követelményekhez	A kettős (polgári és védelmi) mobilitási követelményekhez igazított közlekedési infrastruktúra-elemek száma
	Energiaügy	Hozzájárulás a piacok összekapcsolásához és integrációjához	A tagállami hálózatok összekapcsolására és a belső korlátok megszüntetésére irányuló projektekhez hozzájáruló CEF-intézkedések száma
		Az energiaellátás biztonsága	A rugalmasabb gázhálózatot biztosító projektekhez hozzájáruló CEF-intézkedések száma
			A hálózatok intelligensebbé tételéhez és digitalizálásához, valamint az energiatárolási kapacitás növeléséhez hozzájáruló CEF-intézkedések száma
		Fenntartható fejlődés a dekarbonizáció lehetővé tétele révén	A megújuló energiaforrásokból előállított energiának az energiarendszerekben való terjedését lehetővé tevő projektekhez hozzájáruló CEF-intézkedések száma
			A megújuló energiaforrások területén folytatott, határon átnyúló együttműködéshez hozzájáruló CEF-intézkedések száma
	Digitális gazdaság	hozzájárulás a digitális konnektivitási infrastruktúra kiépítéséhez szerte az Európai Unióban.	A társadalmi-gazdasági fókuszpontok új összeköttetései nagyon nagy kapacitású hálózatokkal és a helyi közösségek nagyon jó minőségű vezeték nélküli összeköttetései
			Az 5G konnentivitást a közlekedési útvonalak mentén lehetővé tevő CEF-intézkedések száma
			A háztartások nagyon nagy kapacitású hálózatokkal való új összeköttetéseit lehetővé tevő CEF-intézkedések száma
			Az energia- és a közlekedési ágazat digitalizálásához hozzájáruló CEF-intézkedések száma

II. RÉSZ: INDIKATÍV SZÁZALÉKOS RÉSZARÁNYOK A KÖZLEKEDÉSI ÁGAZATBAN

A 4. cikk (2) bekezdése a) pontjának i. és ii. alpontjában említett költségvetési forrásokat ▌olyan módon kell allokálni, hogy az biztosítsa a 9. cikk (2) bekezdésének a) és b) pontjában felsorolt intézkedések közötti egyensúlyt.

▌▌A 9. cikk (2) bekezdésének a) pontjában felsorolt intézkedések finanszírozására felhasznált költségvetési forrásokat a következőképpen kell allokálni: 75%-át a törzshálózati folyosókkal kapcsolatos, 10%-át a törzshálózati folyosókon kívüli törzshálózattal kapcsolatos, 15%-át pedig az átfogó hálózattal kapcsolatos intézkedésekre kell fordítani.

III. RÉSZ: HORIZONTÁLIS PRIORITÁSOK, KÖZLEKEDÉSI TÖRZSHÁLÓZATI FOLYOSÓK ÉS ELŐRE MEGHATÁROZOTT SZAKASZOK; AZ ÁTFOGÓ HÁLÓZAT ELŐRE MEGHATÁROZOTT SZAKASZAI

(-1)  Horizontális prioritások

SESAR, ERTMS, ITS, RIS, VTMIS intelligens technológiát alkalmazó eszközök

(1)  Törzshálózati folyosók és előre meghatározott szakaszok

„Atlanti” törzshálózati folyosó
Nyomvonal	Gijón – León – Valladolid
	A Coruña – Vigo – Orense – León–
	Zaragoza – Pamplona/Logroño – Bilbao
	Bordeaux – Toulouse
	Tenerife/Gran Canaria – Huelva/Sanlúcar de Barrameda – Sevilla – Córdoba
	Algeciras – Bobadilla – Madrid
	Madeira-szigetek/Sines – Ermidas/Lisszabon – Madrid – Valladolid
	Madeira-szigetek– Aveiro – Leixões/Porto – Douro folyó/Vigo
	Aveiro – Valladolid – Vitoria-Gasteiz – Bergara – Bilbao/Bordeaux – La Rochelle – Tours – Párizs – Le Havre/Metz – Mannheim/Strasbourg
	Shannon Foynes – Dublin – Rosslare – Waterford – Cork – Brest – Roscoff –Cherbourg – Caen – Le Havre – Rouen – Párizs
	Dublin/Cork – Brest – Roscoff – Saint Nazaire – Nantes – Tours – Dijon
Előre meghatározott szakaszok	Határon átnyúló szakasz	Evora – Merida	Vasút
		Vitoria-Gasteiz – San Sebastián – Bayonne – Bordeaux
		Aveiro – Salamanca
		Duero (Douro) folyó (Via Navegável do Douro)	Belvízi út
	Hiányzó összeköttetés	Párizs (Orly-Versailles és Orly-Ch. De Gaulle repülőtér közötti kapcsolat)	Multimodális összeköttetés

„Baltikum–Adria” törzshálózati folyosó
Nyomvonal	Gdynia – Gdańsk – Katowice/Sławków
	Gdańsk – Varsó – Katowice
	Katowice – Ostrava – Brno – Bécs
	Szczecin/Świnoujście – Poznań – Wrocław – Ostrava
	Katowice – Zsolna (Žilina) – Pozsony – Bécs
	Bécs – Graz – Villach – Udine – Trieszt
	Udine – Velence – Padova – Bologna – Ravenna – Ancona – Foggia
	Graz – Maribor – Ljubljana –Koper/Trieszt
Előre meghatározott szakaszok	Határon átnyúló szakasz	Katowice – Ostrava	Vasút
		Katowice – Žilina
		Opole – Ostrava
		Pozsony – Bécs
		Graz – Maribor
		Trieszt – Divača
		Katowice – Žilina	Közút
		Brno – Bécs
	Hiányzó összeköttetés	Gloggnitz – Mürzzuschlag:	Vasút
		Semmering-bázisalagút
		Graz – Klagenfurt: Koralm-vasútvonal és -alagút
		Koper – Divača

„Mediterrán” törzshálózati folyosó
Nyomvonal	Algeciras – Bobadilla –Madrid – Zaragoza – Tarragona
	Zaragoza – Teruel – Valencia/Sagunto
	Sagunto – Valencia – Madrid
	Sevilla – Bobadilla – Murcia
	Cartagena – Murcia – Valencia – Tarragona/Palma de Mallorca – Barcelona
	Tarragona – Barcelona – Perpignan – Marseille – Genova/Lyon – La Spezia – Torino – Novara – Milánó – Bologna/Verona – Padova – Velence – Ravenna/Trieszt/Koper – Ljubljana – Budapest
	Toulouse – Narbonne
	Ljubljana/Rijeka – Zágráb – Budapest – ukrán határ
Előre meghatározott szakaszok	Határon átnyúló szakasz	Lyon – Torino: bázisalagút és elérési útvonalai	Vasút
		Barcelona – Perpignan
		Nizza – Ventimiglia
		Trieszt – Divača
		Ljubljana – Zágráb
		Zágráb – Budapest
		Budapest – Miskolc – ukrán határ
		Lendava – Letenye	Közút
		Vásárosnamény – ukrán határ
	Hiányzó összeköttetés	Perpignan – Montpellier	Vasút
		Madrid – Zaragoza – Barcelona
		Koper – Divača
		Rijeka – Zágráb
		Milánó – Cremona – Mantova – Ferrara – Porto Levante/Velence – Trieszt/Ravenna - Porto Garibaldi	Belvízi út

„Északi-tengeri–balti” törzshálózati folyosó
Nyomvonal	Luleå – Helsinki – Tallinn – Riga
	Ventspils – Riga
	Riga – Kaunas
	Klaipéda – Kaunas – Vilnius
	Kaunas – Varsó
	Fehérorosz határ – Varsó – Łódź/Poznań – Frankfurt/Oder – Berlin – Hamburg – Kiel
	Łódź – Katowice/Wrocław
	Ukrán-lengyel határ – Rzeszów – Katowice – Wrocław – Falkenberg – Magdeburg
	Szczecin/Świnoujście – Berlin – Magdeburg – Braunschweig – Hannover
	Hannover – Bremen – Bremerhaven/Wilhelmshaven
	Hannover – Osnabrück – / Kleve – Nijmegen / – Hengelo – Almelo – Deventer – Utrecht
	Utrecht – Amszterdam
	Utrecht – Rotterdam – Antwerpen
	Hannover – Köln – Antwerpen
Előre meghatározott szakaszok	Határon átnyúló szakasz	Tallinn – Rīga – Kaunas/Vilnius – Varsó: új, teljes mértékben átjárható, UIC-nyomtávú Rail Baltica-vonal	Vasút
		Antwerpen – Duisburg	Vasút
		Świnoujście/Szczecin/Karnini híd – Berlin	Vasút/Belvízi út
		Via Baltica folyosó (Észtország–Lettország–Litvánia–Lengyelország)	Közút
	Hiányzó összeköttetés	▌	Vasút
		Warszawa/Idzikowice – Poznań/Wrocław, a tervezett központi közlekedési csomóponttal való összeköttetésekkel együtt
		Kieli csatorna	Belvízi út
		Berlin – Magdeburg – Hannover; Mittellandkanal; Nyugat-németországi csatornák
		Rajna folyó, Waal folyó
		Noordzeekanaal, IJssel, Twentekanaal
	Felújítás (két vágány)	Ruhrgebiet – Münster – Osnabrück – Hamburg	Vasút

„Északi-tengeri–mediterrán” törzshálózati folyosó
Nyomvonal	▌
	Derry – Sligo – Galway – Shannon Foynes/Cork
	▌
	▌
	Baile Átha Cliath/Dublin/Corcaigh/Cork – Zeebrugge/Antwerpen/Rotterdam
	Dublin – Cork – Calais – Dunkerque – Zeebrugge – Antwerpen – Rotterdam
	▌Az Egyesült Királyság határa – Lille – Brüsszel
	London – Lille – Brüsszel–Quiévrain–Valenciennes határon átnyúló vasúti összeköttetés – Brüsszel
	Amszterdam – Rotterdam – Antwerpen – Brüsszel – Luxemburg
	Luxembourg – Metz – Dijon – Macon – Lyon – Marseille
	Luxembourg – Metz – Strasbourg – Bázel
	Antwerpen/Zeebrugge – Gent – Dunkerque/Lille – Párizs
Előre meghatározott szakaszok	Határon átnyúló szakasz	Brüsszel – Luxembourg – Strasbourg	Vasút
		Terneuzen – Gent	Belvízi út
		Szajna–Escaut hálózat, valamint a Szajna, Escaut és Meuse folyók kapcsolódó vízgyűjtő területei
		Rajna–Schelde folyosó
	Hiányzó összeköttetés	Albertkanaal / Bocholt–Herentals-csatorna	Belvízi út
		Dunkerque – Lille

„Keleti/Kelet–Mediterrán” törzshálózati folyosó
Nyomvonal	Hamburg – Berlin
	Rostock – Berlin – Drezda
	Bremerhaven/Wilhelmshaven – Magdeburg – Drezda
	Drezda – Ústí nad Labem – Melnik/Praha – Lysá nad Labem/Poříčany – Kolin
	Kolín – Pardubice – Brno – Bécs/Pozsony – Budapest – Arad – Temesvár – Craiova – Calafat – Vidin – Szófia
	Szófia – Plovdiv – Burgasz
	Plovdiv – török határ – Alexandropouli – Kavala – Szaloniki – Ioannina – Kakavia/Igumenítsza
	Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság határa – Theszaloníki
	Szofija – Theszaloníki – Athén – Pireász/Ikonio – Iráklió – Lemeszosz (Vaszilikósz) – Lefkoszía
	Athén – Pátra/Igumenítsza
Előre meghatározott szakaszok	Határon átnyúló szakasz	Dresden – Prága	Vasút
		Bécs/Bratislava – Budapest
		Békéscsaba – Arad
		Calafat – Vidin – Szofija – Theszaloníki
		Török határ – Alexandrúpoli
		Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság határa – Theszaloníki
		Ioánnina – Kakaviá (albán határ)	Közút
		Craiova – Vidin
		Hamburg – Drezda – Prága – Pardubice	Belvízi út
	Hiányzó összeköttetés	Szaloniki – Kavala	Vasút
		Budapest Kelenföld – Ferencváros
		Szolnok vasútállomás

„Rajna-alpesi” törzshálózati folyosó
Nyomvonal	Genova – Milánó – Lugano – Bázel
	Genova – Novara – Brig – Bern – Basel - a Freiburg (Breisgau)–Colmar határon átnyúló vasúti híd helyreállítása – Rastatt–Haguenau határon átnyúló összeköttetés - Karlsruhe – Mannheim – Mainz – Koblenz – Köln
	Milano – Verona – Trento – Bozen – Innsbruck – München, beleértve a Brenner-folyosót
	Köln – Düsseldorf – Duisburg – Nijmegen/Arnhem – Utrecht – Amszterdam
	Nijmegen – Rotterdam – Vlissingen
	Köln – Liège – Brüsszel – Gent
	Liège – Antwerpen – Gent – Zeebrugge
Előre meghatározott szakaszok	Határon átnyúló szakasz	Zevenaar – Emmerich – Oberhausen	Vasút
		Karlsruhe – Bázel
		Milano/Novara – svájci határ
		Antwerpen - Duisburg
		Basel – Antwerp/Rotterdam – Amszterdam	Belvízi út
	Hiányzó összeköttetés	Genova – Tortona/Novi Ligure	Vasút

„Rajna-Duna” törzshálózati folyosó
Nyomvonal	Párizs – Strasbourg – Stuttgart – Augsburg – München – Salzburg – Wels/Linz
	Strasbourg – Mannheim – Frankfurt – Würzburg – Nürnberg – Regensburg – Passau – Wels/Linz
	München/Nürnberg – Prága – Ostrava/Přerov – Žilina – Košice – ukrán határ
	Wels/Linz – Bécs – Pozsony – Budapest – Vukovár
	Bécs/Pozsony – Budapest – Arad – Brassó (Brașov)/Craiova – Bukarest – Focșani – Albita (moldáv határ) / Konstanca (Constanța) – Sulina
Előre meghatározott szakaszok	Határon átnyúló szakasz	München – Prága	Vasút
		Nürnberg – Plzen
		München – Mühldorf – Freilassing - Salzburg
		Strasbourg – Kehl Appenweier
		Hranice – Žilina
		Bécs – Bratislava/Budapest
		Bratislava – Budapest
		Békéscsaba – Arad
		Duna folyó (Kehlenheim – Constanța/Middia/Sulina), valamint a Száva és Tisza folyók kapcsolódó vízgyűjtő területei	Belvízi út
		Zlín – Žilina	Közút
	Hiányzó összeköttetés	Stuttgart – Ulm	Vasút
		Salzburg – Linz
		Arad – Craiova
		Bukarest-Konstanca
		Arad – Brassó	Vasút
		Brassó - Predeal	Vasút
		Bukarest – Craiova	Vasút

„Skandináv-mediterrán” törzshálózati folyosó
Nyomvonal	Orosz határ – Hamina/Kotka – Helsinki – Turku/Naantali – Stockholm – Örebro – Malmö
	Narvik/Oulu – Luleå – Umeå – Stockholm
	Oslo – Goteburg – Malmö – Trelleborg
	Malmö – København – Fredericia – Aarhus – Aalborg - Hirtshals/Frederikshavn
	Koppenhága – Kolding/Lübeck – Hamburg – Hannover
	Bremerhaven – Bremen – Hannover – Nürnberg
	Rostock – Berlin – Halle/Lipcse – Erfurt/Weimar – München
	Nürnberg – München – Innsbruck – Verona – Bologna – Ancona/Firenze
	Livorno/La Spezia – Firenze – Róma – Nápoly – Bari – Taranto – Valletta
	Nápoly – Cagliari /Gioia Tauro – Palermo/Augusta – Valletta – Marsaxlokk
Előre meghatározott szakaszok	Határon átnyúló szakasz	Orosz határ – Helsinki	Vasút
		Koppenhága – Hamburg: a Fehmarnbelt-szoroson áthaladó állandó összeköttetés elérési útvonalai
		München – Wörgl – Innsbruck – Fortezza – Bolzano – Trento – Verona: Brenner-bázisalagút és elérési útvonalai
		Trelleborg – Malmö – Göteborg – norvég határ (határon átnyúló szakasz, vasút)
		Göteborg-Oslo
		Helsingborg-Helsingør
		Koppenhága-Malmö
		Koppenhága – Hamburg: a Fehmarnbelt-szoroson áthaladó állandó összeköttetés	Vasút/Közút

(2)  Az átfogó hálózat előre meghatározott szakaszai

Az e rendelet 9. cikke (2) bekezdése a) pontjának i. alpontjában említett kapcsolódó, az átfogó hálózaton elhelyezkedő elemek és az e rendelet 9. cikke (2) bekezdése a) pontjának ii. alpontjában említett átfogó hálózat határon átnyúló összeköttetései különösen a következő szakaszokat foglalják magukban:

Dublin – Strabane – Letterkenny	Közút
Derry – Sligo – Galway	Vasút
Pau – Huesca	Vasút
Lyon – svájci határ	Vasút
Athus – Mont-Saint-Martin	Vasút
▌	Vasút
Mons - Valenciennes	Vasút
Gent – Terneuzen	Vasút
Heerlen – Aachen	Vasút
Groningen – Bremen	Vasút
Stuttgart – svájci határ	Vasút
Berlin – Rzepin/Horka – Wrocław	Vasút
Prága – Linz	Vasút
Villach – Ljubljana	Vasút
Ancona – Foggia	Vasút/Közút
Pivka – Rijeka	Vasút
Plzeň – České Budějovice – Bécs	Vasút
Bécs – Győr	Vasút
Graz — Celldömölk — Győr	Vasút
Neumarkt-Kalham - Mühldorf	Vasút
Borostyán-folyosó (Lengyelország–Szlovákia–Magyarország)	Vasút
Via Carpatia folyosó (fehérorosz/ukrán határ–Lengyelország–Szlovákia–Magyarország–Románia)	Közút
Budapest – Osijek – Svilaj (bosznia-hercegovinai határ)	Közút
Timișoara – Moravița	Közút
Faro – Huelva	Vasút
Porto – Vigo	Vasút
Bukarest – Giurgiu – Várna/Burgasz	Vasút
Svilengrad – Pithio	Vasút
Siret – Suceava	Közút
Focșani – Albița	Közút
München – Salzburg – Laibach	Vasút
Gallarate/Sesto C. – Laveno/Luino	Vasút

MELLÉKLET – IV. RÉSZ: Határon átnyúló megújulóenergia-projektek azonosítása

(1) A határon átnyúló megújulóenergia-projektek célja

A határon átnyúló megújulóenergia-projektek a tagállamok közötti, határokon átnyúló együttműködést hivatottak előmozdítani a megújuló energiaforrások tervezése, fejlesztése és költséghatékony kiaknázása terén abból a célból, hogy hozzájáruljanak az Unió hosszú távú dekarbonizációs célkitűzéseinek teljesítéséhez.

Általános kritériumok

Ahhoz, hogy egy projekt határon átnyúló megújulóenergia-projektnek minősüljön, meg kell felelnie az alábbi általános kritériumok mindegyikének:

a)  a projekt a 2009/28/EK irányelv 6., 7., 9. vagy 11. cikke szerinti, tagállamok közötti és/vagy tagállamok és harmadik országok közötti együttműködési vagy másfajta megállapodás hatálya alá tartozik;

b)  a projekt – összehasonlítva a részt vevő tagállamok egyike által végrehajtott valamely alternatív, határon átnyúló energiaprojekttel vagy megújulóenergia-projekttel – a megújuló energiák alkalmazása terén költségmegtakarítást és/vagy a rendszer-integráció, az ellátás biztonsága vagy az innováció tekintetében előnyöket biztosít;

c)  a projekttel kapcsolatos együttműködés lehetséges általános haszna – hosszú távon is – meghaladja a költségeket a 3. pontban említett és a [7]. cikk szerinti módszertant alkalmazó költség-haszon elemzés alapján.

Költség-haszon elemzés

A fenti 2. c) pontban említett költség-haszon elemzésnek minden részt vevő tagállam vagy harmadik ország esetében figyelembe kell vennie többek között a következőkre gyakorolt hatást:

a)  a villamosenergia-termelés költségei;

b)  a rendszer-integráció költségei;

c)  a támogatás költsége;

d)  üvegházhatásúgáz-kibocsátások;

e)  az ellátás biztonsága;

f)  légszennyezés és egyéb helyi szennyezések, vagy a helyi természetre és környezetre gyakorolt hatások

g)   innováció.

(4)  Eljárás

A megújúló energia területén a tagállamok közötti és/vagy tagállamok és harmadik országok közötti együttműködési vagy másfajta megállapodás hatálya alá tartozó, az (EU) 2018/... európai parlamenti és tanácsi irányelv^1][29]+ 9. vagy 11. cikkében meghatározottak szerint határon átnyúló megújulóenergia-projektként történő kiválasztásra jogosult projektek gazdáinak (ideértve a tagállamokat is), amennyiben projektjüket határon átnyúló megújulóenergia-projektté kívánják minősíttetni, határon átnyúló megújulóenergia-projektként történő kiválasztásra irányuló kérelmet kell benyújtaniuk a Bizottsághoz. A kérelemhez csatolni kell azokat a releváns információkat, amelyek alapján a Bizottság a 7. cikkben említett módszertanokkal összhangban a projektet a 2. és 3. pontban meghatározott kritériumok szerint értékelheti.

A Bizottságnak legalább évente egyszer biztosítania kell a projektgazdák részére projektjük határon átnyúló megújulóenergia-projektté minősíttetésének lehetőségét.

A Bizottságnak megfelelő konzultációkat kell folytatnia a határon átnyúló megújulóenergia-projektként történő elismerés céljából benyújtott projektek listájáról.

A Bizottságnak értékelnie kell a kérelmeket a 2. és 3. pontban meghatározott kritériumok alapján.

A határon átnyúló megújulóenergia-projektek kiválasztásakor a Bizottságnak törekednie kell a projektek összmennyiségének kezelhetőségére. A Bizottságnak a határon átnyúló megújulóenergia-projektek azonosítása során megfelelő földrajzi egyensúly biztosítására kell törekednie. Az azonosítás érdekében a projektek csoportosíthatók régiók szerint.

Egy projekt nem minősíthető határon átnyúló megújulóenergia-projektté, vagy a minősítést vissza kell vonni, ha az értékelés olyan téves információn alapult, amely meghatározó tényező volt az értékelés során, vagy ha a projekt nem felel meg az uniós jognak.

A Bizottságnak közzé kell tennie weboldalán a határon átnyúló megújulóenergia-projektként kiválasztott projektek listáját.

V. RÉSZ: A DIGITÁLIS KONNEKTIVITÁSI INFRASTRUKTÚRÁVAL KAPCSOLATOS, KÖZÖS ÉRDEKŰ PROJEKTEK

(1) Gigabitalapú, 5G és a legmodernebb mobilhozzáférés a társadalmi-gazdasági fókuszpontok részére

Az intézkedések előnyben részesítésekor figyelemmel kell lenni a társadalmi-gazdasági fókuszpontok funkciójára, a konnektivitás által lehetővé tett digitális szolgáltatások és alkalmazások relevanciájára és a polgárok, az üzleti világ és a helyi közösségek számára potenciálisan biztosított társadalmi-gazdasági előnyökre, ideértve az esetleges tovagyűrűző pozitív konnektivitási hatásokat is. A rendelkezésre álló költségvetést földrajzilag kiegyensúlyozottan kell elosztani a tagállamok között.

Elsőbbséget élveznek az alábbiakhoz hozzájáruló intézkedések:

•  gigabitalapú konnektivitás a kórházak és egészségügyi központok számára, összhangban az egészségügyi rendszer digitalizálására irányuló erőfeszítésekkel, figyelemmel az uniós polgárok jólétének növelésére és az egészségügyi és ellátási szolgáltatások betegek számára történő nyújtásában tervezett változtatásokra[30];

•  gigabitalapú konnektivitás az oktatási és kutatóközpontok számára, többek között a nagy sebességű számítástechnika, a felhőalapú alkalmazások és a nagy adathalmazok használatának megkönnyítésére, a digitális szakadék megszüntetésére és az oktatási rendszerek megújítására irányuló erőfeszítések összefüggésében, a tanulmányi eredmények javítása, a méltányosság növelése és a hatékonyság javítása érdekében[31].

•  5G vagy nagyon nagy kapacitású vezeték nélküli széles sávú hozzáférés oktatási és kutatóközpontok, kórházak és egészségügyi központok számára, a minden városi központ 2025-ig megvalósuló, 5G rendszerekkel történő hiánytalan, vezeték nélküli széles sávú lefedésére irányuló erőfeszítések összefüggésében.

(2) Vezeték nélküli konnektivitás a helyi közösségek részére

Azon intézkedéseknek, amelyek a helyi közélet központjaiban – ezen belül a helyi közösségek közéletében jelentős szerepet játszó közterületeken – ingyenes, diszkriminatív feltételektől mentes helyi vezeték nélküli konnektivitás biztosítására irányulnak, a támogathatóság érdekében meg kell felelniük a következő feltételeknek:

•  olyan, a lenti bekezdésben említett közszférabeli szervezet valósítja meg őket, amely képes megtervezni és felügyelni a közösségi terekben a beltéri vagy kültéri helyi vezeték nélküli hozzáférési pontok kiépítését, valamint legalább három éven keresztül biztosítani tudja az üzemeltetési költségek finanszírozását;

•  magas színvonalú internetes felhasználói élményt lehetővé tevő nagyon nagy kapacitású digitális hálózaton alapulnak, amely:

•  ingyenes, diszkriminatív feltételektől mentes, könnyen hozzáférhető, biztonságos és a legújabb és legkorszerűbb berendezéseket alkalmazza, amelyek képesek a felhasználók számára nagysebességű konnektivitást biztosítani; valamint

•  támogatják az innovatív digitális szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférést;

•  a Bizottság által meghatározandó, több nyelven elérhető közös képi azonosítót és a kapcsolódó online eszközökre mutató linket használ;

•  vállalják, hogy beszerzik a szükséges berendezéseket és/vagy a kapcsolódó kiépítési szolgáltatásokat az alkalmazandó joggal összhangban annak biztosítására, hogy a projektek ne torzítsák indokolatlanul a versenyt.

A pénzügyi támogatás az (EU) 2016/2102 európai parlamenti és tanácsi irányelv[32] 3. cikkének (1) bekezdésében meghatározott közszférabeli szervezetek számára áll rendelkezésre, amelyek – a nemzeti joggal összhangban – helyi vezeték nélküli hozzáférési pontok kiépítésével ingyenes, diszkriminatív feltételektől mentes helyi vezeték nélküli konnektivitást kívánnak biztosítani.

Az intézkedések nem vághatnak egybe az ugyanazon közösségi térben – a minőséget is beleértve – hasonló jellemzőkkel rendelkező, már létező ingyenes magán- vagy állami ajánlatokkal.

A rendelkezésre álló költségvetést földrajzilag kiegyensúlyozottan kell elosztani a tagállamok között.

(3) A finanszírozásra jogosult 5G folyosók és határon átnyúló összeköttetések indikatív listája

A gigabitalapú társadalomra vonatkozó bizottsági célkitűzésekkel összhangban, annak biztosítására, hogy a fő szárazföldi közlekedési útvonalak 2025-re teljes 5G-lefedettséggel rendelkezzenek[33], a 9. cikk (4) bekezdésének c) pontjában említett, 5G rendszerekkel történő hiánytalan lefedést végrehajtó intézkedések – amint azt a lenti táblázat mutatja (indikatív lista) – első lépcsőben a CAM[34]-kísérletekhez kapcsolódó, határon átnyúló szakaszokra vonatkozó intézkedések formájában valósulnak meg, második lépcsőben pedig azon hosszabb szakaszokra vonatkozó intézkedések formájában, amelyeken sor kerül a CAM nagyobb léptékű, folyosók menti alkalmazására. A TEN-T folyosók alapul szolgálnak ehhez, ugyanakkor az 5G kiépítése nem korlátozódik feltétlenül ezekre a folyosókra[35].

„Atlanti” törzshálózati folyosó
CAM-kísérletekbe bevont határon átnyúló szakasz	Porto-Vigo és Merida-Evora
	Azori- és Madeira-szigetek – Lisszabon – Párizs – Amszterdam – Frankfurt
	Aveiro - Salamanca
Nagyobb léptékű CAM-alkalmazásra kijelölt hosszabb szakasz	Metz – Párizs – Bordeaux – Bilbao – Vigo – Porto – Lisszabon
	-Bilbao – Madrid – Lisszabon

„Baltikum–Adria” törzshálózati folyosó
CAM-kísérletekbe bevont határon átnyúló szakasz	–
Nagyobb léptékű CAM-alkalmazásra kijelölt hosszabb szakasz	Gdansk – Varsó – Brno – Bécs – Graz – Ljubljana – Trieszt
„Mediterrán” törzshálózati folyosó
CAM-kísérletekbe bevont határon átnyúló szakasz	- Lisszabon – Marseille – Milánó tenger alatti kábelhálózatok
Nagyobb léptékű CAM-alkalmazásra kijelölt hosszabb szakasz	Budapest – Zágráb – Ljubljana / Rijeka / Split
„Északi-tengeri–balti” törzshálózati folyosó
CAM-kísérletekbe bevont határon átnyúló szakasz	Balti folyosó (később meghatározandó)
Nagyobb léptékű CAM-alkalmazásra kijelölt hosszabb szakasz	Tallinn – Kaunas
„Északi-tengeri–mediterrán” törzshálózati folyosó
CAM-kísérletekbe bevont határon átnyúló szakasz	Metz-Merzig-Luxembourg
	Rotterdam-Antwerpen-Eindhoven
Nagyobb léptékű CAM-alkalmazásra kijelölt hosszabb szakasz	Amszterdam - Rotterdam – Breda – Lille – Párizs
	Brüsszel – Metz – Bázel
	Mulhouse – Lyon – Marseille
„Keleti/Kelet–Mediterrán” törzshálózati folyosó
CAM-kísérletekbe bevont határon átnyúló szakasz	Szófia-Szaloniki-Belgrád
Nagyobb léptékű CAM-alkalmazásra kijelölt hosszabb szakasz	Berlin – Prága – Brno – Bratislava
	Temesvár – Szófia – török határ
	Szófia–Szaloniki–Athén
„Rajna-alpesi” törzshálózati folyosó
CAM-kísérletekbe bevont határon átnyúló szakasz	Bologna – Innsbruck – München (Brenner-folyosó)
Nagyobb léptékű CAM-alkalmazásra kijelölt hosszabb szakasz	Rotterdam – Oberhausen – Frankfurt/Main
	Bázel – Milánó – Genova
„Rajna-Duna” törzshálózati folyosó
CAM-kísérletekbe bevont határon átnyúló szakasz	München - Salzburg
Nagyobb léptékű CAM-alkalmazásra kijelölt hosszabb szakasz	Frankfurt/Main – Passau – Bécs – Budapest – Bukarest – Iasi /Constanta
	Karlsruhe – München – Salzburg – Wels
	Frankfurt/Main – Strasbourg
„Skandináv-mediterrán” törzshálózati folyosó
CAM-kísérletekbe bevont határon átnyúló szakasz	Oulu-Tromsø
	Oslo- Stockholm-Helsinki
Nagyobb léptékű CAM-alkalmazásra kijelölt hosszabb szakasz	Turku – Helsinki – Orosz határ
	Stockholm / Oslo – Malmö
	Malmö– Koppenhága – Hamburg – Würzburg
	Nürnberg – München – Verona
	Rosenheim – Bologna – Nápoly – Catania – Palermo
	Nápoly – Bari – Taranto

• [1]  HL….
• [2] ^*   Módosítások: az új vagy módosított szöveget félkövér dőlt betűtípus, a törléseket pedig a ▌jel mutatja.
• [3]   HL C […]., […], […]. o.
• [4]   HL C […]., […], […]. o.
• [5]    COM(2018) 0321, 13. oldal.
• [6]   Az Európai Parlament és a Tanács 1315/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó uniós iránymutatásokról és a 661/2010/EU határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 348., 2013.12.20., 1. o.).
• [7]   A Bizottság közleménye: „Európa mozgásban: A mindenkit megillető tiszta, versenyképes és összekapcsolt mobilitás felé való, társadalmilag igazságos átmenet programja” – COM(2017)0283.
• [8]   Az Európai Parlament és a Tanács 2014/94/EU irányelve (2014. október 22.) az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről (HL L 307., 2014.10.28., 1. o.). A Bizottság közleménye:
• [9]   „Az alacsony kibocsátású mobilitás megteremtése – A Földet védelmező, a polgárait jogokkal felruházó, az iparágai és munkavállalói számára biztonságot nyújtó Európai Unió” – COM(2017)0675.
• [10]   COM(2018)0293.
• [11]   JOIN(2017) 0041.
• [12]   JOIN(2018) 0005.
• [13]   COM(2017)0623.
• [14]   Az Európai Parlament és a Tanács 347/2013/EU rendelete (2013. április 17.) a transzeurópai energiaipari infrastruktúrára vonatkozó iránymutatásokról és az 1364/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről, valamint a 713/2009/EK, a 714/2009/EK és a 715/2009/EK rendelet módosításáról (HL L 115., 2013.4.25., 39. o.).
• [15]   COM(2017)0718.
• [16]   Az Európai Parlament és a Tanács 283/2014/EU rendelete (2014. március 11.) a távközlési infrastruktúrák területén működő transzeurópai hálózatokra vonatkozó iránymutatásokról és az 1336/97/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 86., 2014.3.21., 14. o.).
• [17]   COM(2016)0587.
• [18]   Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).
• [19]   A Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).
• [20]   A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).
• [21]   A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).
• [22]   Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.).
• [23]   HL L 344., 2013.12.19., 1. o.
• [24]   COM(2018)0065.
• [25]   Intézményközi megállapodás az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a jogalkotás minőségének javításáról, 2016. április 13. (HL L 123., 2016.5.12., 1. o.).
• [26]   Az Európai Parlament és a Tanács 913/2010/EU rendelete (2010. szeptember 22.) a versenyképes árufuvarozást szolgáló európai vasúti hálózatról (HL L 276., 2010.10.20., 22. o.).
• [27] ⁺   HL: kérjük, illessze be a PE-CONS 55/18 (2016/0375(COD)) dokumentumban szereplő irányelv számát, és illessze be az említett irányelv számát, dátumát, címét és HL hivatkozását a lábjegyzetbe.
  ⁽¹⁾   HL...
  ⁺   kérjük illessze be a COD 2016/0382 (megújuló energia) címét, számát és HL hivatkozását.
• [28] ⁺   kérjük illessze be a COD 2016/0382 (megújuló energia) címét, számát és HL hivatkozását.
• [29] ⁺   HL: kérjük, illessze be a PE-CONS 55/18 (2016/0375(COD)) dokumentumban szereplő irányelv számát, és illessze be az említett irányelv számát, dátumát, címét és HL hivatkozását a lábjegyzetbe.
  ^[1]   HL...
  ⁺   kérjük illessze be a COD 2016/0382 (megújuló energia) címét, számát és HL hivatkozását.
• [30]   Lásd még: COM(2018) 0233 final – A Bizottság közleménye az egészségügy és az ellátás digitális átalakításának a digitális egységes piacon való lehetővé tételéről, a polgárok szerepének erősítéséről és egy egészségesebb társadalom megteremtéséről.
• [31]   Lásd még: COM(2018) 0022 final – A Bizottság közleménye a digitális oktatási cselekvési tervről.
• [32]   Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2102 irányelve (2016. október 26.) a közszférabeli szervezetek honlapjainak és mobilalkalmazásainak akadálymentesítéséről (HL L 327., 2016.12.2., 1. o.).
• [33]   Az összekapcsoltság a versenyképes digitális egységes piac szolgálatában: Úton a gigabitalapú európai információs társadalom felé, COM(2016) 0587.
• [34]   Connected and Automated Mobility (összekapcsolt és automatizált mobilitás).
• [35]   A dőlt betűvel jelölt szakaszok a TEN-T törzshálózati folyosókon kívül találhatók, az 5G folyosóknak azonban részét alkotják.

VÉLEMÉNY A KÜLÜGYI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL (1.10.2018)

az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, és a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság részére

az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról, valamint az 1316/2013/EU és a 283/2014/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
(COM(2018)0438 – C8-0255/2018 – 2018/0228(COD))

A vélemény előadója: Fabio Massimo Castaldo

RÖVID INDOKOLÁS

A katonai mobilitási dimenzió az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében fontos újítás lehet az Európai Unió biztonsága szempontjából a következő években. Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz fő célja a határokon átnyúló kapcsolatokon alapuló összekapcsoltabb, fenntarthatóbb, biztonságosabb, alacsonyabb kibocsátású és intelligens Európai Unió, amely kulcsfontosságú eleme lesz a katonai mobilitás uniós megközelítésének is. Ezért ezt a kérdést átfogó és „időtálló” módon kell megközelíteni, és a jelenlegi igényeknek a jövőbeli kihívások figyelembevételével kell megfelelni.

A jövőbeli európai összeköttetések fejlődésének biztonsági dimenzióját nem lehet alábecsülni, és az több szempontot is magában foglal:

–  a kettős felhasználású megközelítés: az átfogó katonai mobilitást csak a polgári területtel szoros szinergiában lehet fejleszteni. Más szóval, egy átfogó és integrált „kettős felhasználású” megközelítésre (polgári-katonai) van szükség egyes polgári infrastruktúrák (például vasutak, autópályák, kikötők, repülőterek, intermodális létesítmények) adaptálásához vagy korszerűsítéséhez, hogy azok megfeleljenek a jelenlegi katonai szükségleteknek és követelményeknek. Ezek az infrastruktúrák főként polgári célokat szolgálnak majd, de elegendő kapacitással rendelkeznek a katonai áruk és eszközök szállításának támogatására: végső soron ez mind az infrastruktúra, mind a végfelhasználók biztonsága szempontjából előnyös lesz;

–  a forgatókönyv: az Európai Unió jelenlegi biztonsági kihívásai többdimenziósok és különböző irányokból érkeznek: az Északi-sarkvidék, a keleti határ, a Balkán és a Földközi-tenger. Mindegyik tengely különböző kihívásokkal néz szembe, de mindegyik olyan, érzékeny terület, ahol a jövőben szükség lehet néhány eszköz rövid időn belüli telepítésére. E területek némelyikének jelenlegi középpontba kerülése nem vonhatja el a figyelmünket a jövőbeli kihívásoktól: a hatékony katonai mobilitás fejlesztésére vonatkozóan földrajzilag kiegyensúlyozott és holisztikus megközelítést kell alkalmaznunk, amely lehetővé teszi az eszközök gyors, az észak-déli, illetve a nyugat-keleti tengely mentén történő telepítését, valamint az áruk ide való eljuttatását. Emellett a katonai mobilitás hatékony megközelítése során e jövőbeli kihívásokkal a NATO-val összehangoltan és a PESCO és a jövőbeni Európai Védelmi Alap keretei között kell szembenézni;

–  a katonai mobilitás mint támogató eszköz: a katonai áruk és eszközök szállítását lehetővé tevő infrastruktúrába történő beruházások nem lehetnek csupán az erőkivetítés eszközei. A katonai eszközök zökkenőmentesebb és gyorsabb szállítása az egész európai térben hozzájárulhat a fegyveres erők közötti közös gyakorlatok, a képzés, a karbantartás és a polgári veszélyhelyzetek esetén a gyors reagálás megkönnyítéséhez is. A vitát ki kell terjeszteni a katonai mobilitást támogató egyéb eszközökre is, például a héával kapcsolatos kérdésekre, a vámügyekre, a határon átnyúló mozgásokra vonatkozó engedélyekre, a biztonsági tanúsítványokra és diplomáciai engedélyekre, még akkor is, ha azok nem tartoznak az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz hatálya alá;

–  a katonai mobilitás hatása és fenntarthatósága: a katonai mobilitás potenciáljának teljes körű kiaknázása és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz fő céljaihoz való hozzájárulás érdekében elengedhetetlen, hogy a katonai mobilitási projektek fejlődése fenntartható legyen, és teljes mértékben megfeleljen a legfejlettebb környezetvédelmi előírásoknak. Az infrastrukturális projektek helyi közösségekre gyakorolt hatása miatt fontos lesz a helyi lakosság és a civil társadalom bevonására irányuló részvételi folyamatok előmozdítása, valamint átfogó és átlátható tájékoztatás biztosítása a kettős felhasználású infrastruktúra fejlesztéséről.

MÓDOSÍTÁS:

A Külügyi Bizottság felkéri az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot és a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottságot mint illetékes bizottságokat, hogy vegyék figyelembe az alábbi módosításokat:

Módosítás    1 Rendeletre irányuló javaslat 1 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1)  Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés megvalósítása és a munkahelyteremtés ösztönzése érdekében az Európai Uniónak olyan korszerű és nagy teljesítményű infrastruktúrára van szüksége, amely hozzájárul az Unió és valamennyi régiója összekötéséhez és integrációjához a közlekedési, a távközlési és az energetikai ágazatban. Az említett összeköttetéseknek elő kell mozdítaniuk a személyek, az áruk, a tőke és a szolgáltatások szabad mozgását. A transzeurópai hálózatoknak elő kell segíteniük a határon átnyúló összeköttetéseket, nagyobb fokú gazdasági, társadalmi és területi kohéziót kell teremteniük, valamint hozzá kell járulniuk egy versenyképesebb szociális piacgazdaság kialakításához és az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez.	(1)  Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés megvalósítása, a munkahelyteremtés ösztönzése és az Unió közös érdekeinek és prioritásainak – így a béke előmozdítása és polgárai és területe biztonságának garantálása – érvényesítése érdekében az Európai Uniónak olyan korszerű, multimodális, nagy teljesítményű, ellenálló, fenntartható és biztonságosabb infrastruktúrára van szüksége, amely hozzájárul az Unió és valamennyi régiója összekötéséhez és integrációjához a közlekedési, a távközlési és az energetikai ágazatban. Az említett összeköttetéseknek elő kell mozdítaniuk a személyek, az áruk, a tőke és a szolgáltatások szabad mozgását. Ezen túlmenően, a jelenlegi ingatag geopolitikai helyzet és az Unió biztonságát fenyegető veszélyek számos forrása miatt ezen összeköttetéseknek javítaniuk kell a katonai erők és eszközök Unión belüli és kívüli mobilitását annak érdekében, hogy a tagállamok és a NATO-szövetségesek átfogó, hatékony módon, időben tudjanak reagálni a belső és külső válsághelyzetekre. A transzeurópai hálózatoknak elő kell segíteniük a határon átnyúló, polgári és védelmi célú összeköttetéseket, nagyobb fokú gazdasági, társadalmi és területi kohéziót kell teremteniük, valamint hozzá kell járulniuk egy versenyképesebb szociális piacgazdaság kialakításához és az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez.
Módosítás    2 Rendeletre irányuló javaslat 2 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2)  Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (a továbbiakban: a program) célja, hogy felgyorsítsa a transzeurópai hálózatokba történő beruházásokat és megkönnyítse mind a köz-, mind a magánszférából származó finanszírozást, növelve egyúttal a jogbiztonságot, és tiszteletben tartva a technológiai semlegesség elvét. A programnak lehetővé kell tennie a közlekedési, az energetikai és a digitális ágazat közötti szinergiák teljes mértékű kiaknázását, javítva ezzel az uniós intézkedések hatékonyságát, és lehetővé téve a megvalósítási költségek optimalizálását.	(2)  Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (a továbbiakban: a program) célja, hogy felgyorsítsa a transzeurópai hálózatokba történő beruházásokat és megkönnyítse mind a köz-, mind a magánszférából származó finanszírozást, növelve egyúttal a jogbiztonságot, és tiszteletben tartva a technológiai semlegesség elvét. A programnak lehetővé kell tennie a közlekedési ágazat (ideértve a kettős felhasználású infrastruktúrákat és a katonai mobilitást), az energetikai ágazat és a digitális ágazat közötti szinergiák teljes mértékű kiaknázását, javítva ezzel az uniós intézkedések hatékonyságát, és lehetővé téve a megvalósítási költségek optimalizálását.
Módosítás    3 Rendeletre irányuló javaslat 6 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(6)  E program egyik fontos célja a közlekedési, az energia- vagy digitális ágazat közötti szinergiák erősítése. Evégett a programnak ágazatokon átívelő munkaprogramok elfogadását kell előírnia, amelyek olyan speciális beavatkozási területekkel foglalkoznának, mint például az összekapcsolt és automatizált mobilitás vagy az alternatív tüzelőanyagok. Ezenkívül a programnak minden szektoron belül lehetővé kell tennie a más szektorokhoz tartozó kiegészítő komponensek támogathatóvá tételét, amennyiben egy ilyen megközelítés növeli a beruházás társadalmi-gazdasági előnyeit. Az ágazatok közötti szinergia az intézkedések kiválasztására vonatkozó kritériumok segítségével is fokozható.	(6)  E program egyik fontos célja a közlekedési (polgári és védelmi), az energia- és digitális ágazat közötti szinergiák erősítése. Evégett a programnak ágazatokon átívelő munkaprogramok elfogadását kell előírnia, amelyek olyan speciális beavatkozási területekkel foglalkoznának, mint például az összekapcsolt és automatizált mobilitás vagy az alternatív tüzelőanyagok. Az energiaforrások és ellátási útvonalak diverzifikálása, a kapcsolódó stratégiai infrastruktúra és összeköttetések fejlesztése hozzájárul az Unió külső energiafüggőségének csökkentéséhez. Ezenkívül a programnak minden szektoron belül lehetővé kell tennie a más szektorokhoz tartozó kiegészítő komponensek támogathatóvá tételét, amennyiben egy ilyen megközelítés növeli a beruházás társadalmi-gazdasági előnyeit. Az ágazatok közötti szinergia az intézkedések kiválasztására vonatkozó kritériumok segítségével is fokozható.
Módosítás    4 Rendeletre irányuló javaslat 7 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(7)  Az 1315/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben4 meghatározott, a transzeurópai közlekedési hálózatokra vonatkozó iránymutatások (a továbbiakban: TEN-T iránymutatások) meghatározzák a TEN-T infrastruktúráját és az általa teljesítendő követelményeket, valamint rendelkeznek az infrastruktúra megvalósításához szükséges intézkedésekről. Az iránymutatások mindenekelőtt a törzshálózat 2030-ig történő megvalósítását irányozzák elő – új infrastruktúrák létrehozása, valamint a meglévő infrastruktúrák jelentős felújítása és korszerűsítése révén..	(7)  Az 1315/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben4 meghatározott, a transzeurópai közlekedési hálózatokra vonatkozó iránymutatások (a továbbiakban: TEN-T iránymutatások) meghatározzák a TEN-T infrastruktúráját és az általa teljesítendő követelményeket, valamint rendelkeznek az infrastruktúra megvalósításához szükséges intézkedésekről. Az iránymutatások mindenekelőtt a törzshálózat 2030-ig történő megvalósítását irányozzák elő – új infrastruktúrák létrehozása, valamint a meglévő infrastruktúrák jelentős felújítása és korszerűsítése révén. Ebben a folyamatban figyelembe kell venni a katonai mobilitásra vonatkozó követelményeket is, a NATO-val folytatott megfelelő konzultáció mellett.
__________________	__________________
4 Az Európai Parlament és a Tanács 1315/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó uniós iránymutatásokról és a 661/2010/EU határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 348., 2013.12.20., 1. o.).	4 Az Európai Parlament és a Tanács 1315/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó uniós iránymutatásokról és a 661/2010/EU határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 348., 2013.12.20., 1. o.).
Módosítás    5 Rendeletre irányuló javaslat 8 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(8)  A TEN-T iránymutatásokban meghatározott célok elérése érdekében szükséges kiemelten támogatni a határon átnyúló összeköttetéseket, a hiányzó összeköttetések pótlását, és biztosítani adott esetben, hogy a támogatott intézkedések a teljesítmény és az interoperabilitás tekintetében összhangban legyenek az 1315/2013/EU rendelet 47. cikke szerint létrehozott, a folyosókra vonatkozó munkatervekkel, illetve a hálózatfejlesztés egészével.	(8)  A TEN-T iránymutatásokban meghatározott célok elérése érdekében szükséges kiemelten támogatni a határon átnyúló összeköttetéseket, a hiányzó összeköttetések pótlását, és biztosítani adott esetben, hogy a támogatott intézkedések a teljesítmény és az interoperabilitás tekintetében összhangban legyenek az 1315/2013/EU rendelet 47. cikke szerint létrehozott, a folyosókra vonatkozó munkatervekkel, illetve a hálózatfejlesztés egészével, valamint a katonai mobilitási igények TEN-T hálózatokba történő integrálása révén lehetővé téve az infrastruktúra kettős használatát.
Módosítás    6 Rendeletre irányuló javaslat 9 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(9)  A megnövekedett forgalom és a hálózatfejlődés megfelelő tükrözése érdekében ki kell igazítani a törzshálózati folyosók nyomvonalát és előre meghatározott szakaszait. E kiigazításoknak az egységesség megőrzése, valamint a folyosófejlesztés és a koordináció hatékonyságának fenntartása érdekében arányosaknak kell lenniük. Ennél fogva a törzshálózati folyosók hossza legfeljebb 15 %-kal növelhető.	(9)  A megnövekedett forgalom, a hálózatfejlődés és a változó biztonsági környezet megfelelő tükrözése érdekében ki kell igazítani a törzshálózati folyosók nyomvonalát és földrajzi egyensúlyát és előre meghatározott szakaszait. E kiigazításoknak az egységesség megőrzése, valamint a folyosófejlesztés és a koordináció hatékonyságának fenntartása érdekében arányosaknak kell lenniük. Ennél fogva a törzshálózati folyosók hossza legfeljebb 15 %-kal növelhető.
Módosítás    7 Rendeletre irányuló javaslat 10 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(10)  Az intelligens, fenntartható, inkluzív, biztonságos és zavartalan mobilitás érdekében Unió-szerte támogatni kell a beruházásokat. 2017-ben a Bizottság előterjesztette az „Európa mozgásban” csomagot5, amely különböző kezdeményezéseket tartalmaz a közlekedés biztonságosabbá tételére, az intelligens útdíjfizetés ösztönzésére, a CO2-kibocsátás, a légszennyezés és a forgalmi torlódások csökkentésére, az összekapcsolt és automatizált mobilitás előmozdítására, valamint a munkavállalók megfelelő körülményeinek és pihenőidejének biztosítására. Ezek a kezdeményezések uniós pénzügyi támogatást igényelnek, adott esetben e program révén.	(10)  Az intelligens, interoperábilis, fenntartható, multimodális, inkluzív, biztonságos és zavartalan mobilitás érdekében Unió-szerte támogatni kell a beruházásokat. 2017-ben a Bizottság előterjesztette az „Európa mozgásban” csomagot5, amely különböző kezdeményezéseket tartalmaz a közlekedés biztonságosabbá tételére, az intelligens útdíjfizetés ösztönzésére, a CO2-kibocsátás, a légszennyezés és a forgalmi torlódások csökkentésére, az összekapcsolt és automatizált mobilitás előmozdítására, valamint a munkavállalók megfelelő körülményeinek és pihenőidejének biztosítására. Figyelembe kell vennie a katonai mobilitási tényezőket is. Ezek a kezdeményezések uniós pénzügyi támogatást igényelnek, adott esetben e program révén.
__________________	__________________
5 A Bizottság közleménye: „Európa mozgásban: A mindenkit megillető tiszta, versenyképes és összekapcsolt mobilitás felé való, társadalmilag igazságos átmenet programja” – COM(2017) 283.	5 A Bizottság közleménye: „Európa mozgásban: A mindenkit megillető tiszta, versenyképes és összekapcsolt mobilitás felé való, társadalmilag igazságos átmenet programja” – COM(2017) 283.
Módosítás    8 Rendeletre irányuló javaslat 11 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(11a)  Az egységes európai vasúti térség átjárhatóságának fokozása és az egységes európai égbolt fejlesztése érdekében, biztosítva a kettős felhasználású szabványok végrehajtását, a TEN-T törzshálózati folyosók kiépítésének befejezése érdekében végre kel hajtani az ERTMS és a SESAR kiépítésére vonatkozó, e rendelet mellékletének III. részében meghatározott horizontális prioritásokat. A szóban forgó projektek számára elegendő finanszírozást kell biztosítani az e rendeletben említett program révén. A finanszírozást az infrastruktúra és a fedélzeti berendezések céljaira kell rendelkezésre bocsátani.
Módosítás    9 Rendeletre irányuló javaslat 14 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(14)  „A katonai mobilitás javítása az Európai Unióban” című közös közlemény9 2017 novemberi kibocsátását követően a Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője által 2018 március 28-án elfogadott, a katonai mobilitásra vonatkozó cselekvési terv10 kiemelte, hogy a közlekedési infrastruktúrára vonatkozó politika egyértelmű lehetőséget kínál a védelmi szükségletek és a TEN-T közötti szinergiák növelésére. A cselekvési terv értelmében 2018 közepéig fel kell kérni a Tanácsot a közlekedési infrastuktúrával kapcsolatos katonai követelmények megvizsgálására és jóváhagyására, a bizottsági szolgálatoknak pedig 2019-ig rögzíteniük kell, hogy melyek a transzeurópai közlekedési hálózat katonai célú szállításra is alkalmas részei, figyelemmel a meglévő infrastruktúra szükség szerinti korszerűsítésére is. A kettős felhasználású projektek végrehajtásának uniós finanszírozását a programon keresztül, a cselekvési tervnek megfelelő és az alkalmazandó követelményeket rögzítő speciális munkaprogramok segítségével kell végrehajtani.	(14)  „A katonai mobilitás javítása az Európai Unióban” című közös közlemény9 2017 novemberi kibocsátását követően a Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője által 2018 március 28-án elfogadott, a katonai mobilitásra vonatkozó cselekvési terv10 kiemelte, hogy a közlekedési infrastruktúrára vonatkozó politika egyértelmű lehetőséget kínál a védelmi szükségletek és a TEN-T közötti szinergiák növelésére. Az e rendelet alapján finanszírozott katonai mobilitási projekteknek különösen arra kell irányulniuk, hogy lehetővé tegyék a tagállamok számára az EUSZ 43. cikkében említett feladatok végrehajtását az Unió közös biztonság- és védelempolitikája (KBVP) tekintetében, megkönnyítsék a jelenlegi és jövőbeli uniós műveleteket és missziókat, támogassák a szemléltető forgatókönyvekben leírt missziókat, valamint a kölcsönös segítségnyújtási és szolidaritási záradékok végrehajtását. A katonai mobilitási projekteknek az Unió védelmének és visszatartó erejének növelését kell célozniuk, ezáltal erősítve az uniós polgárok biztonságát és védelmét, valamint biztosítva a válsághelyzetekre való gyors reagálást. Az Uniónak törekednie kell arra, hogy számos területen, az érintett szereplők – így a NATO – tevékenységeit teljes mértékben kiegészítő, konkrét intézkedések révén, valamint az állandó strukturált együttműködés és az Európai Védelmi Alap keretében tett erőfeszítésekkel összehangoltan előmozdítsa és javítsa a katonai mobilitást. A cselekvési terv értelmében 2018 közepéig fel kell kérni a Tanácsot, hogy vizsgálja meg és érvényesítse az Unió és tagállamai a közlekedési infrastuktúrával kapcsolatos szükségleteit tükröző katonai követelményeket, amelyek kiterjednek a szárazföldi, légi és tengeri katonai mobilitás kezelésére is. A Bizottság szolgálatai – a NATO-val szoros együttműködésben — 2019-ig azonosítják a transzeurópai közlekedési hálózat azon részeit, amelyek alkalmasak a kettős felhasználású (polgári és védelmi) közlekedésre, beleértve a meglévő infrastruktúra szükséges korszerűsítését és a meglévő, de még nem kiépített infrastrukturális projektek közötti szakadék áthidalását. A kettős felhasználású projektek végrehajtásának uniós finanszírozását a programon keresztül, a cselekvési tervnek megfelelő és az alkalmazandó követelményeket rögzítő speciális munkaprogramok segítségével kell végrehajtani. A katonai mobilitás fejlesztésének megkönnyítése érdekében harmonizálni kell a határokon átnyúló és vámügyi normákat és rendeleteket, valamint a közigazgatási és jogalkotási eljárásokat.
__________________	__________________
9 JOIN(2017) 41	9 JOIN(2017) 41
10 JOIN(2018) 5	10 JOIN(2018) 5
Módosítás    10 Rendeletre irányuló javaslat 21 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(21)  A digitális egységes piac létrejöttének záloga az alapjául szolgáló digitális konnektivitási infrastruktúra megléte. Az európai ipar digitalizációja és az olyan ágazatok modernizációja, mint a közlekedés, az energiaipar, az egészségügy és a közigazgatás, a megbízható és megfizethető nagy és nagyon nagy kapacitású hálózatokhoz való univerzális hozzáférésen múlik. A digitális konnektivitás a gazdasági, társadalmi és területi szakadékok áthidalásának egyik legfontosabb tényezőjévé vált, támogatja a helyi gazdaságok korszerűsödését és segíti a gazdasági tevékenységek diverzifikációját. A digitális konnektivitási infrastruktúra területén ki kell igazítani a program intervenciós hatókörét oly módon, hogy az tükrözze az ilyen infrastruktúra növekvő jelentőségét a gazdaság és általában a társadalom szempontjából. Éppen ezért meg kell határozni a digitális konnektivitási infrastruktúrával kapcsolatos azon közös érdekű projekteket, amelyekre szükség van az Unió digitális egységes piacra vonatkozó céljainak eléréséhez, és hatályon kívül kell helyezni a 283/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet14.	(21)  A digitális egységes piac létrejöttének záloga az alapjául szolgáló digitális konnektivitási infrastruktúra megléte. Az európai ipar digitalizációja és az olyan ágazatok modernizációja, mint a közlekedés, az energiaipar, az egészségügy, a biztonság és védelem és a közigazgatás, a megbízható és megfizethető, rugalmas, nagy és nagyon nagy kapacitású hálózatokhoz való univerzális hozzáférésen múlik. A digitális konnektivitás a gazdasági, társadalmi és területi szakadékok áthidalásának egyik legfontosabb tényezőjévé vált, támogatja a helyi gazdaságok korszerűsödését és segíti a gazdasági tevékenységek diverzifikációját. A digitális konnektivitási infrastruktúra területén ki kell igazítani a program intervenciós hatókörét oly módon, hogy az tükrözze az ilyen infrastruktúra növekvő jelentőségét a gazdaság és általában a társadalom szempontjából. Ez csak azt figyelembe véve érhető el, hogy a digitális ágazat kulcsfontosságú szempontjai – például a magánélet védelme és a kiberbiztonság – katalizátor szerepet játszanak ezekben az ágazatokban. Éppen ezért meg kell határozni a digitális konnektivitási infrastruktúrával kapcsolatos azon közös érdekű projekteket, amelyekre szükség van az Unió digitális egységes piacra vonatkozó céljainak eléréséhez, és hatályon kívül kell helyezni a 283/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet14.
__________________	__________________
14 Az Európai Parlament és a Tanács 283/2014/EU rendelete (2014. március 11.) a távközlési infrastruktúrák területén működő transzeurópai hálózatokra vonatkozó iránymutatásokról és az 1336/97/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 86., 2014.3.21., 14. o.).	14 Az Európai Parlament és a Tanács 283/2014/EU rendelete (2014. március 11.) a távközlési infrastruktúrák területén működő transzeurópai hálózatokra vonatkozó iránymutatásokról és az 1336/97/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 86., 2014.3.21., 14. o.).
Módosítás    11 Rendeletre irányuló javaslat 33 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(33)  Az innovációs ciklus integrált fejlődésének előmozdítása érdekében el kell érni egyfelől az uniós kutatási és innovációs keretprogramokkal összefüggésben kidolgozott, másfelől az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből származó támogatással létrejövő innovatív megoldások közötti komplementaritást. E célból a Horizont Európa programmal való szinergiáknak biztosítaniuk kell, hogy: a)a Horizont Európa stratégiai tervezési folyamata során azonosításra és meghatározásra kerüljenek a közlekedési, az energia- és a digitális ágazat EU-n belüli kutatási és innovációs igényei; b) az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz támogassa az innovatív technológiák és megoldások széles körű bevezetését és alkalmazását a közlekedési, az energia- és a digitális infrastruktúra területén, különös tekintettel a Horizont Európa program eredményeire; c) a Horizont Európa és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz közötti információ- és adatcsere hatékonyabbá váljon, például olyan, a Horizont Európa programból fakadó, piacra lépésre készen álló technológiák kijelölésével, amelyeket az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz segítségével tovább lehet terjeszteni.	(33)  Az innovációs ciklus integrált fejlődésének előmozdítása érdekében el kell érni egyfelől az uniós kutatási és innovációs keretprogramokkal összefüggésben kidolgozott, másfelől az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből származó támogatással létrejövő innovatív megoldások közötti komplementaritást. E célból a Horizont Európa programmal való szinergiáknak biztosítaniuk kell, hogy: a)a Horizont Európa stratégiai tervezési folyamata során azonosításra és meghatározásra kerüljenek a közlekedési, az energia- és a digitális ágazat Unión belüli kutatási és innovációs igényei; b) az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz támogassa az innovatív technológiák és megoldások széles körű bevezetését és alkalmazását a közlekedési, az energia- és a digitális infrastruktúra területén, különös tekintettel a Horizont Európa program eredményeire; c) a Horizont Európa és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz közötti információ- és adatcsere hatékonyabbá váljon, például olyan, a Horizont Európa programból fakadó, piacra lépésre készen álló technológiák kijelölésével, amelyeket az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz segítségével tovább lehet terjeszteni. és d) a kettős felhasználású infrastruktúrák fejlesztése figyelembe veszi a katonai mobilitás jövőbeli szükségleteit.
Módosítás    12 Rendeletre irányuló javaslat 42 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(42)  Az Uniónak törekednie kell a külső politikákra vonatkozó uniós programokkal való koherenciára és szinergiákra, ideértve a „Hiteles bővítési perspektíva a Nyugat-Balkánra vonatkozóan és fokozott uniós szerepvállalás a Nyugat-Balkánnal” című közleménnyel23 összefüggésben vállalt kötelezettségből fakadó előcsatlakozási támogatást is.	(42)  Az Uniónak törekednie kell a külső politikákra vonatkozó uniós programokkal – ideértve a „Hiteles bővítési perspektíva a Nyugat-Balkánra vonatkozóan és fokozott uniós szerepvállalás a Nyugat-Balkánnal” című közleménnyel23 összefüggésben vállalt kötelezettségből fakadó előcsatlakozási támogatást is –, valamint minden egyéb külpolitikai eszközzel és az Európai Védelmi Alappal való koherenciákra és szinergiákra.
__________________	__________________
23 COM(2018) 65	23 COM(2018) 65
Módosítás    13 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1)  A program átfogó célja a transzeurópai hálózatok kiépítése és korszerűsítése a közlekedési, az energia- és a digitális ágazatban, valamint a megújuló energia területén folytatott, határon átnyúló együttműködés előmozdítása, figyelembe véve a hosszú távú dekarbonizációs kötelezettségvállalásokat és hangsúlyt fektetve az ágazatok közötti szinergiákra.	(1)  A program átfogó célja a transzeurópai hálózatok kiépítése és korszerűsítése a közlekedési – ideértve a kettős felhasználású infrastruktúrák fejlesztését –, az energia- és a digitális ágazatban, valamint a megújuló energia területén folytatott, határon átnyúló együttműködés előmozdítása, figyelembe véve a hosszú távú dekarbonizációs kötelezettségvállalásokat és hangsúlyt fektetve az ágazatok közötti szinergiákra.
Módosítás    14 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 1 bekezdés – a pont – i alpont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
i.  hozzájárulás a hatékony és összekapcsolt hálózatokra és az intelligens, fenntartható, inkluzív, biztonságos és zavartalan mobilitás infrastruktúráira vonatkozó közös érdekű projektek létrehozásához;	i.  hozzájárulás a hatékony és összekapcsolt hálózatokra és az intelligens, interoperábilis, multimodális, fenntartható, inkluzív, biztonságos és zavartalan mobilitás infrastruktúráira vonatkozó közös érdekű projektek létrehozásához;
Módosítás    15 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 1 bekezdés – a pont – ii alpont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
ii.  a TEN-T hálózatok hozzáigazítása a katonai mobilitási igényekhez;	ii.  a TEN-T hálózatok hozzáigazítása a kettős felhasználású (polgári és védelmi) igényekhez, különösen abból a célból, hogy lehetővé tegyék a tagállamok számára az EUSZ 43. cikkében említett feladatok végrehajtását az Unió közös biztonság- és védelempolitikája (KBVP) tekintetében, megkönnyítsék a jelenlegi és jövőbeli uniós műveleteket és missziókat, támogassák a szemléltető forgatókönyvekben leírt missziókat, valamint a kölcsönös segítségnyújtási és szolidaritási záradékok végrehajtását. Ezen túlmenően segítenie kell a tagállamokat abban, hogy a gyors és átfogó reagálás lehetővé tétele érdekében eleget tegyenek nemzeti és multinacionális kötelezettségeiknek az Unió-szerte, valamint az Unió szomszédságában, a NATO-val való együttműködésben végrehajtott műveletekre, missziókra, gyakorlatokra és rutintevékenységekre vonatkozóan. A katonai mobilitási projektek fejlesztésének meg kell felelnie a környezetvédelmi előírásoknak és a fenntartható fejlődési céloknak.
Módosítás    16 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 8 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(8)  A Kohéziós Alapból átcsoportosított összeg 30 %-át közvetlenül hozzáférhetővé kell tenni a Kohéziós Alapból történő támogatásra jogosult valamennyi tagállam számára közlekedési infrastrukturális projektek e rendelet szerinti finanszírozására, előnyben részesítve a határon átnyúló és a hiányzó összeköttetéseket. 2023. december 31-ig a finanszírozásra jogosult projektek kiválasztása során figyelembe kell venni a Kohéziós Alap szerinti nemzeti allokációkat az átcsoportosítandó források 70 %-a tekintetében. 2024. január 1-jétől kezdődően a programhoz átcsoportosított azon forrásokat, amelyeket nem kötöttek le egy adott közlekedési infrastrukturális projekthez, a Kohéziós Alapból történő támogatásra jogosult valamennyi tagállam számára hozzáférhetővé kell tenni közlekedési infrastrukturális projektek e rendelet szerinti finanszírozására.	(8)  A Kohéziós Alapból átcsoportosított összeg 50%-át közvetlenül hozzáférhetővé kell tenni a Kohéziós Alapból történő támogatásra jogosult valamennyi tagállam számára közlekedési infrastrukturális projektek e rendelet szerinti finanszírozására, előnyben részesítve a határon átnyúló és a hiányzó összeköttetéseket. 2023. december 31-ig a finanszírozásra jogosult projektek kiválasztása során figyelembe kell venni a Kohéziós Alap szerinti nemzeti allokációkat az átcsoportosítandó források 50%-a tekintetében. 2024. január 1-jétől kezdődően a programhoz átcsoportosított azon forrásokat, amelyeket nem kötöttek le egy adott közlekedési infrastrukturális projekthez, a Kohéziós Alapból történő támogatásra jogosult valamennyi tagállam számára hozzáférhetővé kell tenni közlekedési infrastrukturális projektek e rendelet szerinti finanszírozására.
Módosítás    17 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 1 bekezdés – d pont – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
d)  egyéb harmadik országok, a harmadik ország uniós programokban való részvételét szabályozó egyedi megállapodásban meghatározott feltételekkel összhangban, feltéve, hogy a megállapodás:	d)  egyéb harmadik országok, így stratégiai katonai partnerországok a harmadik ország uniós programokban való részvételét szabályozó egyedi megállapodásban meghatározott feltételekkel összhangban, feltéve, hogy a megállapodás:
Módosítás    18 Rendeletre irányuló javaslat 6 a cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	6a. cikk
	A katonai mobilitási igények integrálása a TEN-T hálózatokba
	A kizárólag katonai mobilitással kapcsolatos tevékenységeket magukban foglaló javaslatok akkor támogathatók, ha valamely már meglévő polgári infrastruktúrát egészítenek ki, és áthidalják a meglévő, de még végre nem hajtott infrastrukturális projektek közti szakadékot.
Módosítás    19 Rendeletre irányuló javaslat 8 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2)  E rendelet szerinti finanszírozásra jogosultak a digitális konnektivitási infrastruktúrával kapcsolatos, közös érdekű projektek fejlesztésére és azonosítására irányuló tanulmányok.	(2)  E rendelet szerinti finanszírozásra jogosultak a digitális konnektivitási infrastruktúrával kapcsolatos, közös érdekű – ideértve a katonai érdeket is – projektek fejlesztésére és azonosítására irányuló tanulmányok.
Módosítás    20 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 2 bekezdés – a pont – i alpont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
i.  az 1315/2013/EU rendelet III. fejezete szerinti törzshálózat kiépítését célzó intézkedések, beleértve az 1315/2013/EU rendelet II. mellékletében meghatározott, a törzshálózathoz tartozó városi csomópontokra, tengeri és belvízi kikötőkre, valamint vasúti-közúti terminálokra vonatkozó intézkedéseket. A törzshálózat kiépítését végrehajtó intézkedések magukban foglalhatnak kapcsolódó, az átfogó hálózaton elhelyezkedő elemeket is, amennyiben ez a beruházás optimizálása érdekében és az e rendelet 19. cikkében említett munkaprogramokban meghatározott módozatokkal összhangban szükséges;	i.  az 1315/2013/EU rendelet III. fejezete szerinti törzshálózat kiépítését célzó intézkedések, beleértve az 1315/2013/EU rendelet II. mellékletében meghatározott, a törzshálózathoz tartozó városi csomópontokra, tengeri és belvízi kikötőkre, repterekre, multimodális logisztikai platformokra, valamint vasúti-közúti terminálokra vonatkozó intézkedéseket. A törzshálózat kiépítését végrehajtó intézkedések magukban foglalhatnak kapcsolódó, az átfogó hálózaton elhelyezkedő elemeket is, amennyiben ez a beruházás optimizálása érdekében és az e rendelet 19. cikkében említett munkaprogramokban meghatározott módozatokkal összhangban szükséges;
Módosítás    21 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 2 bekezdés – a pont – ii alpont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
ii.  az 1315/2013/EU rendelet II. fejezete szerinti átfogó hálózat határon átnyúló összeköttetéseit megvalósító intézkedések, különösen az e rendelet mellékletének III. részében felsorolt szakaszok;	ii.  az 1315/2013/EU rendelet II. fejezete szerinti átfogó hálózat határon átnyúló összeköttetéseit megvalósító intézkedések, különösen az e rendelet mellékletének III. részében felsorolt szakaszok, többek közt ERTMS és SESAR projektek;
Módosítás    22 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 2 bekezdés – a pont – ii a alpont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	iia.  a határokon átnyúló és vámügyi szabályozások összehangolását támogató intézkedések, valamint közigazgatási és jogalkotási eljárások a katonai mobilitásról szóló uniós szabályozási keret kidolgozása érdekében;
Módosítás    23 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 2 bekezdés – a pont – iii alpont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
iii.  az 1315/2013/EU rendelet II. fejezete szerinti átfogó hálózathoz tartozó, a legkülső régiókban található szakaszok kiépítését célzó intézkedések, beleértve az 1315/2013/EU rendelet II. mellékletében meghatározott, az átfogó hálózathoz tartozó releváns városi csomópontokra, tengeri és belvízi kikötőkre, valamint vasúti-közúti terminálokra vonatkozó intézkedéseket;	iii.  az 1315/2013/EU rendelet II. fejezete szerinti átfogó hálózathoz tartozó, a legkülső régiókban található szakaszok kiépítését célzó intézkedések, beleértve az 1315/2013/EU rendelet II. mellékletében meghatározott, az átfogó hálózathoz tartozó releváns városi csomópontokra, tengeri és belvízi kikötőkre, repterekre, multimodális logisztikai platformokra, valamint vasúti-közúti terminálokra vonatkozó intézkedéseket;
Módosítás    24 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 2 bekezdés – a pont – iii a alpont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	iiia.  az átfogó hálózat szakaszainak kiépítését célzó intézkedések, amennyiben szükséges, a 9. cikk (2) bekezdés c) pontjában meghatározott intézkedések kiegészítéséhez, a 3. cikk (2) bekezdés a) pontjának ii. alpontjában említett célkitűzések elérése érdekében;
Módosítás    25 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 2 bekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b)  Az intelligens, fenntartható, inkluzív, biztonságos és zavartalan mobilitásra vonatkozó intézkedések:	b)  Az intelligens, interoperábilis, multimodális, fenntartható, inkluzív, biztonságos és zavartalan mobilitásra vonatkozó intézkedések:
Módosítás    26 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 2 bekezdés – b pont – vi a alpont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	via.  a projektek „életciklusát” támogató intézkedések, és ezért a jelenlegi helyzet nyomon követése és a közlekedési infrastruktúra fenntartása;
Módosítás    27 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 2 bekezdés – c pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c)  A 3. cikk (2) bekezdése a) pontjának ii. alpontjában említett egyedi célkitűzések: olyan intézkedések vagy egy intézkedésen belüli speciális tevékenységek, amelyek a TEN-T hálózat közlekedési infrastruktúrájának a katonai követelményekhez történő hozzáigazítását támogatják oly módon, hogy az alkalmas legyen polgári-katonai kettős felhasználásra.	c)  A 3. cikk (2) bekezdése a) pontjának ii. alpontjában említett egyedi célkitűzések: olyan intézkedések vagy egy intézkedésen belüli speciális tevékenységek, amelyek a TEN-T hálózat új és meglévő közlekedési infrastruktúrájának a kettős (polgári és védelmi) felhasználású mobilitási követelményekhez történő hozzáigazítását támogatják oly módon, hogy az alkalmas legyen polgári-katonai kettős felhasználásra. 2019. december 31-ig a Bizottság e rendelet 24. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a katonai követelmények, a kiemelt fontosságú projektek listája és a katonai mobilitáshoz kapcsolódó intézkedések támogathatóságára vonatkozó értékelési eljárás további meghatározása érdekében, biztosítva ugyanakkor a kiegyensúlyozott földrajzi eloszlást az Unió egész területén, különösen az észak-déli és a kelet-nyugati tengely mentén.
Módosítás    28 Rendeletre irányuló javaslat 11 cikk – 2 bekezdés – c pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c)  az uniós jog szerint létrejött jogalanyok és nemzetközi szervezetek, amennyiben a munkaprogramok rendelkeznek részvételükről.	c)  az uniós jog szerint létrejött közös szervezetek (azaz uniós szintű közös vállalkozások) és nemzetközi szervezetek, amennyiben a munkaprogramok rendelkeznek részvételükről.
Módosítás    29 Rendeletre irányuló javaslat 13 cikk – 1 bekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a)  gazdasági, társadalmi és környezeti hatások (költségek és hasznok);	a)  gazdasági, társadalmi, biztonsági, védelmi és környezeti hatások (költségek és hasznok);
Módosítás    30 Rendeletre irányuló javaslat 13 cikk – 1 bekezdés – a a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	aa)  a projektek „életciklusát”, és ezért a jelenlegi helyzet nyomon követése és a közlekedési infrastruktúra fenntartása;
Módosítás    31 Rendeletre irányuló javaslat 13 cikk – 1 bekezdés – c pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c)  innovációs, biztonsági, interoperabilitási és hozzáférési szempontok;	c)  innovációs, biztonsági, interoperabilitási, kettős felhasználási és hozzáférési szempontok;
Módosítás    32 Rendeletre irányuló javaslat 14 cikk – 2 bekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a)  a 3. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett egyedi célkitűzésekkel kapcsolatos kivitelezés esetében az uniós pénzügyi támogatás összege nem haladhatja meg az összes elszámolható költség 30 %-át. Legfeljebb 50 %-ra emelhető a társfinanszírozási arány a következő esetekben: határon átnyúló összeköttetésekkel kapcsolatos intézkedések az e bekezdés c) pontjában meghatározott feltételekkel; telematikai alkalmazási rendszerekkel kapcsolatos intézkedések; az új technológiákat és az innovációt támogató intézkedések; az infrastruktúra biztonságának javítását a kapcsolódó uniós szabályozásnak megfelelően támogató intézkedések; valamint a legkülső régiókban megvalósítandó intézkedések;	a)  a 3. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett egyedi célkitűzésekkel kapcsolatos kivitelezés esetében az uniós pénzügyi támogatás összege nem haladhatja meg az összes elszámolható költség 30 %-át. Legfeljebb 65 %-ra emelhető a társfinanszírozási arány a következő esetekben: határon átnyúló összeköttetésekkel kapcsolatos intézkedések az e bekezdés c) pontjában meghatározott feltételekkel; telematikai alkalmazási rendszerekkel kapcsolatos intézkedések; az új technológiákat és az innovációt támogató intézkedések; az infrastruktúra biztonságának javítását a kapcsolódó uniós szabályozásnak megfelelően támogató intézkedések; valamint a legkülső régiókban megvalósítandó intézkedések; legfeljebb 65%-ra emelhető a társfinanszírozási arány a 3. cikk (2) bekezdése a) pontjának ii. alpontjában említett specifikus céloknál a Kohéziós Alapból történő átcsoportosításból részesülő tagállamok esetében;
Módosítás    33 Rendeletre irányuló javaslat 17 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2)  A vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás az (1) bekezdésben meghatározott indokok alapján felmondható.	(2)  A vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás az (1) bekezdésben meghatározott indokok alapján felmondható. Ilyen esetben a Bizottság a fel nem használt összegeket haladéktalanul más projektek rendelkezésére bocsátja.
Módosítás    34 Rendeletre irányuló javaslat MELLÉKLET – I rész – Közlekedés – Hozzáigazítás a katonai mobilitási követelményekhez
A Bizottság által javasolt szöveg Közlekedés Hozzáigazítás a katonai mobilitási követelményekhez A katonai mobilitási követelményekhez hozzáigazított közlekedési infrastruktúra-elemek száma   Módosítás Közlekedés Hozzáigazítás a katonai mobilitási követelményekhez A katonai mobilitási követelményekhez hozzáigazított közlekedési infrastruktúra-elemek száma és típusa     Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz által támogatott kettős felhasználású tevékenységek száma     Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz által támogatott, határokon átnyúló, kettős felhasználású tevékenységek száma
Módosítás    35 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – II rész – 1 bekezdés – 2 franciabekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
–  40 % a 9. cikk (2) bekezdésének b) pontjában felsorolt intézkedésekre: „Az intelligens, fenntartható, inkluzív, biztonságos és zavartalan mobilitásra vonatkozó intézkedések”.	–  40 % a 9. cikk (2) bekezdésének b) pontjában felsorolt intézkedésekre: „Az intelligens, interoperábilis, fenntartható, multimodális, inkluzív, biztonságos és zavartalan mobilitásra vonatkozó intézkedések”.
Módosítás    36 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – VI rész (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	VI. RÉSZ – HORIZONTÁLIS PRIORITÁSOK
	-  Egységes európai égbolt – SESAR rendszer
	-  Vasúti telematikai alkalmazási rendszerek – ERTMS

ELJÁRÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRAFELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

Cím	Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozása
Hivatkozások	COM(2018)0438 – C8-0255/2018 – 2018/0228(COD)
Illetékes bizottságok        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	ITRE 14.6.2018	TRAN 14.6.2018
Véleményt nyilvánított        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	AFET 14.6.2018
A vélemény előadója        A kijelölés dátuma	Fabio Massimo Castaldo 11.7.2018
55. cikk – Közös bizottsági eljárás        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	5.7.2018
Vizsgálat a bizottságban	6.9.2018
Az elfogadás dátuma	27.9.2018
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	41 6 2
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Michèle Alliot-Marie, Francisco Assis, Petras Auštrevičius, Goffredo Maria Bettini, Victor Boştinaru, Elmar Brok, Fabio Massimo Castaldo, Lorenzo Cesa, Aymeric Chauprade, Andi Cristea, Arnaud Danjean, Georgios Epitideios, Eugen Freund, Michael Gahler, Iveta Grigule-Pēterse, Sandra Kalniete, Manolis Kefalogiannis, Tunne Kelam, Andrey Kovatchev, Eduard Kukan, Ilhan Kyuchyuk, Ryszard Antoni Legutko, Barbara Lochbihler, Andrejs Mamikins, David McAllister, Tamás Meszerics, Francisco José Millán Mon, Javier Nart, Pier Antonio Panzeri, Tonino Picula, Kati Piri, Julia Pitera, Cristian Dan Preda, Jozo Radoš, Alyn Smith, Jordi Solé, Dobromir Sośnierz, László Tőkés, Ivo Vajgl, Geoffrey Van Orden, Boris Zala, Dubravka Šuica
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Asim Ademov, Miroslav Poche, Janusz Zemke, Željana Zovko
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)	Lucy Anderson, Inés Ayala Sender, Damiano Zoffoli

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGNÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

41	+
ALDE	Petras Auštrevičius, Iveta Grigule-Pēterse, Ilhan Kyuchyuk, Javier Nart, Jozo Radoš, Ivo Vajgl
EFDD	Fabio Massimo Castaldo, Aymeric Chauprade
PPE	Asim Ademov, Michèle Alliot-Marie, Elmar Brok, Lorenzo Cesa, Arnaud Danjean, Michael Gahler, Sandra Kalniete, Manolis Kefalogiannis, Tunne Kelam, Andrey Kovatchev, Eduard Kukan, David McAllister, Francisco José Millán Mon, Julia Pitera, Cristian Dan Preda, Dubravka Šuica, László Tőkés, Željana Zovko
S&D	Lucy Anderson, Francisco Assis, Inés Ayala Sender, Goffredo Maria Bettini, Victor Boştinaru, Andi Cristea, Eugen Freund, Andrejs Mamikins, Pier Antonio Panzeri, Tonino Picula, Kati Piri, Miroslav Poche, Boris Zala, Janusz Zemke, Damiano Zoffoli

6	-
NI	Georgios Epitideios, Dobromir Sośnierz
VERTS/ALE	Barbara Lochbihler, Tamás Meszerics, Alyn Smith, Jordi Solé

2	0
ECR	Ryszard Antoni Legutko, Geoffrey Van Orden

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodás

VÉLEMÉNY A KÖLTSÉGVETÉSI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL (11.10.2018)

az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság és a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság részére

az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról, valamint az 1316/2013/EU és a 283/2014/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
(COM(2018)0438 – C8-0255/2018 – 2018/0228(COD))

A vélemény előadója: Inese Vaidere

RÖVID INDOKOLÁS

A közlekedési infrastruktúrát érintő projektek európai hozzáadott értéke csak abban az esetben biztosítható, ha a következő többéves pénzügyi keretben az EU képes lesz gondoskodni a törekvéseinek megfelelő keretszabályozásról és pénzügyi forrásokról; a létfontosságú közlekedési infrastruktúrát az Európai Unió stratégiai érdekeként kellene kezelni. A közlekedési infrastruktúra az egységes piac gerincét, valamint a növekedés és a munkahelyteremtés alapját képezi, és döntő fontosságú a személyekre, a tőkére, az árukra és a szolgáltatásokra vonatkozó négy alapvető szabadság garantálása szempontjából. Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) a határon átnyúló hatással rendelkező projektekbe és az európai szintű rendszerekbe és szolgáltatásokba irányuló befektetéseket katalizálja. E projektek tekintetében elengedhetetlen a finanszírozási támogatás fennmaradása 2020 után is, ideértve a TEN-T törzshálózat 2030-ig tervezett kiépítését is.

MÓDOSÍTÁSOK

A Költségvetési Bizottság felkéri az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot és a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottságot mint illetékes bizottságokat, hogy vegyék figyelembe az alábbi módosításokat:

Módosítás    1 Rendeletre irányuló javaslat 4 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4)  Ezért a Párizsi Megállapodás végrehajtásával kapcsolatos uniós kötelezettségekkel és az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak megvalósítására vonatkozó kötelezettségvállalással összhangban az éghajlatváltozás elleni küzdelem fontosságát hangsúlyozva, ez a rendelet középpontba kívánja helyezni az éghajlat-politikai intézkedéseket, valamint érvényesíteni hivatott azt az általános célt, hogy a költségvetési kiadások legalább 25%-a éghajlat-politikai célkitűzések teljesítését támogassa18. Az e program keretében végrehajtott intézkedések várhatóan a program teljes pénzügyi keretének 60 %-a mértékében járulnak hozzá az éghajlat-politikai célkitűzések megvalósításához, többek között az alábbi riói mutatók alapján: i. a vasúti infrastruktúrával, az alternatív tüzelőanyagokkal, a tiszta városi közlekedéssel, a villamosenergia-átvitellel, a villamosenergia-tárolással, az intelligens hálózatokkal, a CO2-szállítással és a megújuló energiával kapcsolatos kiadások 100%-a; ii. a belvízi utakkal és a multimodális közlekedéssel, valamint a gázinfrastruktúrával kapcsolatos kiadások 40%-a (amennyiben mód nyílik a megújuló hidrogén vagy a biometán használatának fokozására). A program előkészítése és végrehajtása során azonosítani kell a releváns intézkedéseket, és a megfelelő értékelések és felülvizsgálati folyamatok keretében újabb értékelésnek kell alávetni őket. Annak érdekében, hogy az infrastruktúra ne legyen kitéve hosszú távú éghajlatváltozási hatásoknak, illetve hogy a valamely projektre vonatkozó gazdasági elemzés figyelembe vegye a projektből származó üvegházhatású gázkibocsátás költségeit, a program által támogatott projekteket adott esetben éghajlatváltozási rezilienciavizsgálat alá kell vetni, összhangban a Bizottság által kidolgozandó – az Unió többi programja tekintetében kidolgozott útmutatásokkal adott esetben koherens – útmutatással.	(4)  Ezért a Párizsi Megállapodás végrehajtásával kapcsolatos uniós kötelezettségekkel és az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak megvalósítására vonatkozó kötelezettségvállalással összhangban az éghajlatváltozás elleni küzdelem fontosságát hangsúlyozva, ez a rendelet középpontba kívánja helyezni az éghajlat-politikai intézkedéseket, valamint mielőbb érvényesíteni hivatott azt az általános célt, hogy a költségvetési kiadások legalább 30%-a éghajlat-politikai célkitűzések teljesítését támogassa18. Az e program keretében végrehajtott intézkedések várhatóan a program teljes pénzügyi keretének 60%-a mértékében járulnak hozzá az éghajlat-politikai célkitűzések megvalósításához, többek között az alábbi riói mutatók alapján: i. a vasúti infrastruktúrával, az alternatív tüzelőanyagokkal, a tiszta városi közlekedéssel, a villamosenergia-átvitellel, a villamosenergia-tárolással, az intelligens hálózatokkal, a CO2-szállítással és a megújuló energiával kapcsolatos kiadások 100%-a; ii. a belvízi utakkal és a multimodális közlekedéssel, valamint a gázinfrastruktúrával kapcsolatos kiadások 40%-a (amennyiben mód nyílik a megújuló hidrogén vagy a biometán használatának fokozására). A program előkészítése és végrehajtása során azonosítani kell a releváns intézkedéseket, és a megfelelő értékelések és felülvizsgálati folyamatok keretében újabb értékelésnek kell alávetni őket. Annak érdekében, hogy az infrastruktúra ne legyen kitéve hosszú távú éghajlatváltozási hatásoknak, illetve hogy a valamely projektre vonatkozó gazdasági elemzés figyelembe vegye a projektből származó üvegházhatású gázkibocsátás költségeit, a program által támogatott projekteket adott esetben éghajlatváltozási rezilienciavizsgálat alá kell vetni, összhangban a Bizottság által kidolgozandó – az Unió többi programja tekintetében kidolgozott útmutatásokkal adott esetben koherens – útmutatással.
_________________	_________________
18 COM(2018)0321, 13. oldal.	18 COM(2018)0321, 13. oldal.
Módosítás    2 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 2 bekezdés – a pont – ii pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
ii.  a TEN-T hálózatok hozzáigazítása a katonai mobilitási igényekhez;	ii.  a TEN-T hálózatok hozzáigazítása a katonai mobilitási igényekhez az infrastrukturális hiányosságok pótlása révén, ideértve a meglévő infrastruktúra korszerűsítését vagy a kettős polgári-katonai felhasználásra szolgáló, új közlekedési infrastruktúra kiépítését;
Módosítás    3 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 2 bekezdés – c pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c)  A 3. cikk (2) bekezdése a) pontjának ii. alpontjában említett egyedi célkitűzések: olyan intézkedések vagy egy intézkedésen belüli speciális tevékenységek, amelyek a TEN-T hálózat közlekedési infrastruktúrájának a katonai követelményekhez történő hozzáigazítását támogatják oly módon, hogy az alkalmas legyen polgári-katonai kettős felhasználásra.	c)  A 3. cikk (2) bekezdése a) pontjának ii. alpontjában említett egyedi célkitűzések: olyan intézkedések vagy egy intézkedésen belüli speciális tevékenységek, amelyek a TEN-T hálózat új és meglévő közlekedési infrastruktúrájának a katonai követelményekhez történő hozzáigazítását támogatják oly módon, hogy az alkalmas legyen polgári-katonai kettős felhasználásra.
Módosítás    4 Rendeletre irányuló javaslat 17 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2)  A vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás az (1) bekezdésben meghatározott indokok alapján felmondható.	(2)  A vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás az (1) bekezdésben meghatározott indokok alapján felmondható. Ilyen esetben a Bizottság a fel nem használt forrásokat késedelem nélkül más projektek rendelkezésére bocsátja.
Módosítás    5 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1)  A program végrehajtására a 2021–2027 közötti időszakra megállapított pénzügyi keretösszeg folyó árakon 42 265 493 000 EUR.	(1)  A program végrehajtására a 2021–2027 közötti időszakra megállapított pénzügyi keretösszeg 2018. évi árakon 37 487 281 000 EUR (folyó árakon 42 265 493 000 EUR).
Indokolás
A javaslat szerint a pénzügyi keretösszeget a következő többéves pénzügyi keretről szóló, március 14-i és május 30-i európai parlamenti állásfoglalásokkal összhangban módosítani kell a program szerinti technikai bontás alapján, amely a jövőben kiigazítható, tiszteletben tartva az Európai Parlament ezen állásfoglalásokban kifejezett átfogó álláspontját és az EU-27 tekintetében a GNI 1,3%-os általános szintjét. Az összeget később felül lehet vizsgálni, összhangban az EP azon kérésével, hogy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközön keresztül jelentős mértékben növeljék a beruházásokat.
Módosítás    6 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 2 bekezdés – a pont – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a)  maximum 30 615 493 000 EUR a 3. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett egyedi célkitűzésekre, amelyből:	a)  2018. évi árakon 27 150 760 000 EUR (folyó árakon 30 615 493 000 EUR) a 3. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett egyedi célkitűzésekre, amelyből:
Módosítás    7 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 2 bekezdés – a pont – i pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
i.  12 830 000 000 EUR az Európai stratégiai beruházások klaszterből;	i.  2018. évi árakon 11 383 618 000 EUR (folyó árakon 12 830 000 000 EUR) az európai stratégiai beruházási klaszterből;
Módosítás    8 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 2 bekezdés – a pont – ii pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
ii.  11 285 493 000 EUR a Kohéziós Alapból átcsoportosítva kizárólag a Kohéziós Alapból támogatható tagállamok általi, e rendelettel összhangban való felhasználásra;	ii.  2018. évi árakon 10 000 000 000 EUR (folyó árakon 11 285 493 000 EUR) a Kohéziós Alapból átcsoportosítva kizárólag a Kohéziós Alapból támogatható tagállamok általi, e rendelettel összhangban való felhasználásra;
Módosítás    9 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 2 bekezdés – a pont – iii pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
iii.  6 500 000 000 EUR a Védelem klaszterből a 3. cikk (2) bekezdése a) pontjának ii. alpontjában említett egyedi célkitűzésre;	iii.  2018. évi árakon 5 767 142 000 EUR (folyó árakon 6 500 000 000 EUR) a Védelem klaszterből a 3. cikk (2) bekezdése a) pontjának ii. alpontjában említett egyedi célkitűzésre;
Módosítás    10 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 2 bekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b)  maximum 8 650 000 000 EUR a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett egyedi célkitűzésekre, ebből maximum 10 % a határon átnyúló megújulóenergia-projektekre;	b)  2018. évi árakon 7 674 808 000 EUR (folyó árakon 8 650 000 000 EUR) a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett egyedi célkitűzésekre, ebből maximum 10% a határon átnyúló megújulóenergia-projektekre;
Módosítás    11 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 2 bekezdés – c pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c)  maximum 3 000 000 000 EUR a 3. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett egyedi célkitűzésekre.	c)  2018. évi árakon 2 661 713 000 EUR (folyó árakon 3 000 000 000 EUR) a 3. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett egyedi célkitűzésekre.

ELJÁRÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRAFELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

Cím	Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozása
Hivatkozások	COM(2018)0438 – C8-0255/2018 – 2018/0228(COD)
Illetékes bizottságok        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	ITRE 14.6.2018	TRAN 14.6.2018
Véleményt nyilvánított        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	BUDG 14.6.2018
A vélemény előadója        A kijelölés dátuma	Inese Vaidere 28.6.2018
55. cikk – Közös bizottsági eljárás        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	5.7.2018
Vizsgálat a bizottságban	13.9.2018
Az elfogadás dátuma	9.10.2018
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	30 3 1
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Nedzhmi Ali, Jean Arthuis, Richard Ashworth, Reimer Böge, Lefteris Christoforou, Gérard Deprez, Manuel dos Santos, José Manuel Fernandes, Eider Gardiazabal Rubial, Jens Geier, Ingeborg Gräßle, Iris Hoffmann, Monika Hohlmeier, John Howarth, Bernd Kölmel, Zbigniew Kuźmiuk, Vladimír Maňka, Siegfried Mureşan, Jan Olbrycht, Younous Omarjee, Răzvan Popa, Paul Rübig, Petri Sarvamaa, Jordi Solé, Eleftherios Synadinos, Isabelle Thomas, Inese Vaidere, Monika Vana, Daniele Viotti, Tiemo Wölken
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Andrey Novakov
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)	Eleonora Evi, Auke Zijlstra

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

30	+
ALDE	Nedzhmi Ali, Jean Arthuis, Gérard Deprez
ECR	Bernd Kölmel, Zbigniew Kuźmiuk
PPE	Richard Ashworth, Reimer Böge, Lefteris Christoforou, José Manuel Fernandes, Ingeborg Gräßle, Monika Hohlmeier, Siegfried Mureşan, Andrey Novakov, Jan Olbrycht, Paul Rübig, Petri Sarvamaa, Patricija Šulin, Inese Vaidere
S&D	Eider Gardiazabal Rubial, Jens Geier, Iris Hoffmann, John Howarth, Vladimír Maňka, Răzvan Popa, Manuel dos Santos, Isabelle Thomas, Daniele Viotti, Tiemo Wölken
VERTS/ALE	Jordi Solé, Monika Vana

3	-
ENF	Auke Zijlstra
GUE/NGL	Younous Omarjee
NI	Eleftherios Synadinos

1	0
EFDD	Eleonora Evi

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodás

VÉLEMÉNY a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részéről (17.9.2018)

az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság és a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság részére

az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról, valamint az 1316/2013/EU és a 283/2014/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
(COM(2018)0438 – C8-0255/2018 – 2018/0228(COD))

A vélemény előadója: Adina-Ioana Vălean

MÓDOSÍTÁSOK

A Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság felkéri az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot és a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottságot mint illetékes bizottságokat, hogy vegyék figyelembe az alábbi módosításokat:

Módosítás    1 Rendeletre irányuló javaslat 1 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1)  Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés megvalósítása és a munkahelyteremtés ösztönzése érdekében az Európai Uniónak olyan korszerű és nagy teljesítményű infrastruktúrára van szüksége, amely hozzájárul az Unió és valamennyi régiója összekötéséhez és integrációjához a közlekedési, a távközlési és az energetikai ágazatban. Az említett összeköttetéseknek elő kell mozdítaniuk a személyek, az áruk, a tőke és a szolgáltatások szabad mozgását. A transzeurópai hálózatoknak elő kell segíteniük a határon átnyúló összeköttetéseket, nagyobb fokú gazdasági, társadalmi és területi kohéziót kell teremteniük, valamint hozzá kell járulniuk egy versenyképesebb szociális piacgazdaság kialakításához és az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez.	(1)  Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés megvalósítása, a 2030-ra és az azutáni időszakra szóló uniós energia- és éghajlat-politikai célok elérése és a munkahelyteremtés ösztönzése érdekében az Európai Uniónak olyan korszerű és nagy teljesítményű infrastruktúrára van szüksége, amely hozzájárul az Unió és valamennyi régiója összekötéséhez és integrációjához a közlekedési, a távközlési és az energetikai ágazatban. Az említett összeköttetéseknek elő kell mozdítaniuk a személyek, az áruk, a tőke és a szolgáltatások szabad mozgását. A transzeurópai hálózatoknak elő kell segíteniük a határon átnyúló összeköttetéseket, nagyobb fokú gazdasági, társadalmi és területi kohéziót kell teremteniük, valamint hozzá kell járulniuk egy versenyképesebb szociális piacgazdaság kialakításához és az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez.
Módosítás    2 Rendeletre irányuló javaslat 3 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3)  A program céljai közt szerepel az éghajlatváltozással kapcsolatos, környezetvédelmi és társadalmi szempontból fenntartható projektek, valamint az éghajlatváltozás mérséklését és az ahhoz való alkalmazkodást célzó intézkedések támogatása. Meg kell erősíteni különösen a program hozzájárulását a Párizsi Megállapodásban foglalt célkitűzések, valamint a javasolt 2030-as energia- és éghajlat-politikai, továbbá a hosszú távú dekarbonizációs célok eléréséhez.	(3)  A program céljai közt szerepel az éghajlatváltozással kapcsolatos, környezetvédelmi és társadalmi szempontból fenntartható projektek, valamint adott esetben az éghajlatváltozás mérséklését és az ahhoz való alkalmazkodást célzó intézkedések támogatása. Meg kell erősíteni különösen a program hozzájárulását a Párizsi Megállapodásban foglalt célkitűzések, valamint a 2030-as energia- és éghajlat-politikai, továbbá a hosszú távú dekarbonizációs célok eléréséhez.
Módosítás    3 Rendeletre irányuló javaslat 4 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4)  Ezért a Párizsi Megállapodás végrehajtásával kapcsolatos uniós kötelezettségekkel és az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak megvalósítására vonatkozó kötelezettségvállalással összhangban az éghajlatváltozás elleni küzdelem fontosságát hangsúlyozva, ez a rendelet középpontba kívánja helyezni az éghajlat-politikai intézkedéseket, valamint érvényesíteni hivatott azt az általános célt, hogy a költségvetési kiadások legalább 25 %-a éghajlat-politikai célkitűzések18 teljesítését támogassa. Az e program keretében végrehajtott intézkedések várhatóan a program teljes pénzügyi keretének 60 %-a mértékében járulnak hozzá az éghajlat-politikai célkitűzések megvalósításához, többek között az alábbi riói mutatók alapján: i. a vasúti infrastruktúrával, az alternatív tüzelőanyagokkal, a tiszta városi közlekedéssel, a villamosenergia-átvitellel, a villamosenergia-tárolással, az intelligens hálózatokkal, a CO2-szállítással és a megújuló energiával kapcsolatos kiadások 100 %-a; ii. a belvízi utakkal és a multimodális közlekedéssel, valamint a gázinfrastruktúrával kapcsolatos kiadások 40 %-a (amennyiben mód nyílik a megújuló hidrogén vagy a biometán használatának fokozására). A program előkészítése és végrehajtása során azonosítani kell a releváns intézkedéseket, és a megfelelő értékelések és felülvizsgálati folyamatok keretében újabb értékelésnek kell alávetni őket. Annak érdekében, hogy az infrastruktúra ne legyen kitéve hosszú távú éghajlatváltozási hatásoknak, illetve hogy a valamely projektre vonatkozó gazdasági elemzés figyelembe vegye a projektből származó üvegházhatású gázkibocsátás költségeit, a program által támogatott projekteket adott esetben éghajlatváltozási rezilienciavizsgálat alá kell vetni, összhangban a Bizottság által kidolgozandó – az Unió többi programja tekintetében kidolgozott útmutatásokkal adott esetben koherens – útmutatással.	(4)  Ezért a Párizsi Megállapodás végrehajtásával kapcsolatos uniós kötelezettségekkel és az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak megvalósítására vonatkozó kötelezettségvállalással összhangban az éghajlatváltozás elleni küzdelem fontosságát hangsúlyozva, ez a rendelet középpontba kívánja helyezni az éghajlat-politikai intézkedéseket, valamint érvényesíteni hivatott azt az általános célt, hogy az uniós költségvetési kiadások legalább 30%-a az éghajlat-politikai célkitűzések18 teljesítését támogassa. Az e program keretében végrehajtott intézkedések várhatóan a program teljes pénzügyi keretének 100%-a mértékében járulnak hozzá az éghajlat-politikai célkitűzések megvalósításához, többek között az alábbi riói mutatók alapján: i.a vasúti infrastruktúrával, a kibocsátásmentes mobilitással, az alternatív tüzelőanyagokkal, a dekarbonizált városi közlekedéssel, a villamosenergia-átvitellel, a villamosenergia-tárolással, az intelligens hálózatokkal, a CO2-szállítással, az energiahatékonysággal és a megújuló energiával kapcsolatos kiadások 100%-a; ii.a fenntartható hajózható belvízi utakkal és a multimodális közlekedéssel kapcsolatos kiadások 40%-a. Az Európai Számvevőszék ajánlásainak figyelembevétele érdekében az éghajlat-politikai szempontok érvényesítését és az éghajlatváltozás hatásaival szembeni ellenálló képességet szolgáló mechanizmusokban különbséget kell tenni a mérséklés és az alkalmazkodás között, és azoknak valamennyi programozási és tervezési folyamatban előzetesen meg kell jelenniük, nem pedig utólag kell azokat bejelenteni. A program előkészítése és végrehajtása során azonosítani kell a releváns intézkedéseket, és a megfelelő értékelések és felülvizsgálati folyamatok keretében újabb értékelésnek kell alávetni őket. Annak érdekében, hogy az infrastruktúra ne legyen kitéve hosszú távú éghajlatváltozási hatásoknak, illetve hogy a valamely projektre vonatkozó gazdasági elemzés figyelembe vegye a projektből származó üvegházhatású gázkibocsátás költségeit, a program által támogatott projekteket adott esetben éghajlatváltozási rezilienciavizsgálat alá kell vetni, összhangban a Bizottság által kidolgozandó – az Unió többi programja tekintetében kidolgozott útmutatásokkal adott esetben koherens – útmutatással.
_________________	_________________
18COM(2018) 321, 13. oldal.	18COM(2018) 321, 13. oldal.
Módosítás    4 Rendeletre irányuló javaslat 6 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(6)  E program egyik fontos célja a közlekedési, az energia- vagy digitális ágazat közötti szinergiák erősítése. Evégett a programnak ágazatokon átívelő munkaprogramok elfogadását kell előírnia, amelyek olyan speciális beavatkozási területekkel foglalkoznának, mint például az összekapcsolt és automatizált mobilitás vagy az alternatív tüzelőanyagok. Ezenkívül a programnak minden szektoron belül lehetővé kell tennie a más szektorokhoz tartozó kiegészítő komponensek támogathatóvá tételét, amennyiben egy ilyen megközelítés növeli a beruházás társadalmi-gazdasági előnyeit. Az ágazatok közötti szinergia az intézkedések kiválasztására vonatkozó kritériumok segítségével is fokozható.	(6)  E program egyik fontos célja a közlekedési, az energia- és a digitális ágazat közötti szinergiák erősítése. Ennek érdekében a programnak ágazatokon átívelő munkaprogramok elfogadását kell előírnia, amelyek olyan speciális beavatkozási területekkel foglalkozhatnának, mint például az összekapcsolt és automatizált mobilitás vagy a kibocsátásmentes technológiák és a közlekedési infrastruktúra. Ezenkívül a programnak minden szektoron belül lehetővé kell tennie a más szektorokhoz tartozó kiegészítő komponensek támogathatóvá tételét, amennyiben egy ilyen megközelítés növeli a beruházás társadalmi-gazdasági előnyeit. Az ágazatok közötti szinergia az intézkedések kiválasztására vonatkozó kritériumok segítségével is fokozható.
Módosítás    5 Rendeletre irányuló javaslat 10 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(10)  Az intelligens, fenntartható, inkluzív, biztonságos és zavartalan mobilitás érdekében Unió-szerte támogatni kell a beruházásokat. 2017-ben a Bizottság előterjesztette20 az „Európa mozgásban” csomagot, amely különböző kezdeményezéseket tartalmaz a közlekedés biztonságosabbá tételére, az intelligens útdíjfizetés ösztönzésére, a CO2-kibocsátás, a légszennyezés és a forgalmi torlódások csökkentésére, az összekapcsolt és automatizált mobilitás előmozdítására, valamint a munkavállalók megfelelő körülményeinek és pihenőidejének biztosítására. Ezek a kezdeményezések uniós pénzügyi támogatást igényelnek, adott esetben e program révén.	(10)  Az intelligens, kibocsátásmentes, inkluzív, biztonságos és zavartalan mobilitást elősegítő beruházásokat Unió-szerte támogatni kell. 2017-ben a Bizottság előterjesztette20 az „Európa mozgásban” csomagot, amely különböző kezdeményezéseket tartalmaz a közlekedés biztonságosabbá tételére, az intelligens útdíjfizetés ösztönzésére, a CO2-kibocsátás, a légszennyezés és a forgalmi torlódások csökkentésére, az összekapcsolt és automatizált mobilitás előmozdítására, valamint a munkavállalók megfelelő körülményeinek és pihenőidejének biztosítására. Ezek a kezdeményezések uniós pénzügyi támogatást igényelnek, adott esetben e program révén.
_________________	_________________
20A Bizottság közleménye: „Európa mozgásban: A mindenkit megillető tiszta, versenyképes és összekapcsolt mobilitás felé való, társadalmilag igazságos átmenet programja” – COM(2017) 283.	20A Bizottság közleménye: „Európa mozgásban: A mindenkit megillető tiszta, versenyképes és összekapcsolt mobilitás felé való, társadalmilag igazságos átmenet programja” – COM(2017)0283.
Módosítás    6 Rendeletre irányuló javaslat 11 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(11)  A TEN-T iránymutatások az új technológiák és az innováció tekintetében előírják, hogy a hálózatnak lehetővé kell tennie minden közlekedési mód dekarbonizációját, mégpedig az energiahatékonyság, valamint az alternatívtüzelőanyag-használat ösztönzése révén. A 2014/94/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv21 az alternatív tüzelőanyagok uniós infrastruktúrájának kiépítésére irányuló közös intézkedési keretet hoz létre a közlekedés kőolajfüggőségének minimalizálása és környezeti hatásának enyhítése érdekében, és előírja a tagállamok számára, hogy 2025. december 31-ig hozzáférhetővé kell tenniük megfelelő számú nyilvános elektromos töltőállomást, illetve nyilvános töltőállomást. Amint azt a Bizottság 2017. novemberi javaslatai22 is körvonalazzák, szükség van egy az alacsony kibocsátású mobilitással foglalkozó átfogó intézkedéscsomagra, beleértve a pénzügyi támogatást is, amennyiben a piaci feltételek nem nyújtanak kellő ösztönzést. „Fenntartható mobilitás Európában:	(11)  A TEN-T iránymutatások az új technológiák és az innováció tekintetében előírják, hogy a hálózatnak lehetővé kell tennie minden közlekedési mód dekarbonizációját, mégpedig az energiahatékonyság, valamint az összes fosszilis alapú tüzelőanyagot kiváltó alternatív tüzelőanyagok használatának ösztönzése révén. A 2014/94/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv21 a kibocsátásmentes mobilitás fejlesztését szolgáló megfelelő uniós infrastruktúra kiépítésére irányuló közös intézkedési keretet hoz létre a közlekedés kőolajtól és más fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségének minimalizálása és környezeti hatásának enyhítése érdekében, és előírja a tagállamok számára, hogy 2025. december 31-ig hozzáférhetővé kell tenniük megfelelő számú nyilvános elektromos töltőállomást, illetve nyilvános töltőállomást. Amint azt a Bizottság 2017. novemberi javaslatai22 is körvonalazzák, szükség van egy, a kibocsátásmentes mobilitást előmozdító átfogó intézkedéscsomagra, beleértve a pénzügyi támogatást is, amennyiben a piaci feltételek nem nyújtanak kellő ösztönzést.
_________________	_________________
21Az Európai Parlament és a Tanács 2014/94/EU irányelve (2014. október 22.) az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről (HL L 307., 2014.10.28., 1. o.).	21Az Európai Parlament és a Tanács 2014/94/EU irányelve (2014. október 22.) az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről (HL L 307., 2014.10.28., 1. o.).
22„Az alacsony kibocsátású mobilitás megteremtése – A Földet védelmező, a polgárait jogokkal felruházó, az iparágai és munkavállalói számára biztonságot nyújtó Európai Unió” – COM(2017) 675.	22„Az alacsony kibocsátású mobilitás megteremtése – A Földet védelmező, a polgárait jogokkal felruházó, az iparágai és munkavállalói számára biztonságot nyújtó Európai Unió” – COM(2017)0675.
Módosítás    7 Rendeletre irányuló javaslat 13 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(13)  A hálózat kevésbé előrehaladott részeit érintő közlekedési projektek végrehajtásának javítása érdekében át kell irányítani a programhoz egy a Kohéziós Alaphoz rendelt forrást a Kohéziós Alapból támogatható tagállamokban megvalósuló közlekedési projektek finanszírozására. A finanszírozásra jogosult projektek kiválasztása során kezdetben és az átirányított keret 70 %-áig érintetlenül kell hagyni a Kohéziós Alap szerinti nemzeti allokációkat. Az átirányított keret fennmaradó 30 %-át piaci alapon kell kiosztani a Kohéziós Alapból finanszírozásra jogosult tagállamokban tervezett projektek részére oly módon, hogy a határon átnyúló és a hiányzó összeköttetések előnyt élveznek. A Bizottságnak támogatnia kell a Kohéziós Alapból támogatható tagállamokat a projektek megfelelő menetrendjének kialakításában, különösen az érintett közigazgatások intézményi kapacitásának megerősítése révén.	(13)  A hálózat kevésbé előrehaladott részeit érintő közlekedési projektek végrehajtásának javítása érdekében át kell irányítani a programhoz egy, a Kohéziós Alaphoz rendelt forrást a Kohéziós Alapból támogatható tagállamokban megvalósuló, a kibocsátásmentes mobilitást célzó projektek finanszírozására. A finanszírozásra jogosult projektek kiválasztása során kezdetben és az átirányított keret 70%-áig érintetlenül kell hagyni a Kohéziós Alap szerinti nemzeti allokációkat. Az átirányított keret fennmaradó 30%-át piaci alapon kell kiosztani a Kohéziós Alapból finanszírozásra jogosult tagállamokban tervezett projektek részére oly módon, hogy a határon átnyúló és a hiányzó összeköttetések előnyt élveznek. A Bizottságnak támogatnia kell a Kohéziós Alapból támogatható tagállamokat a projektek megfelelő menetrendjének kialakításában, különösen az érintett közigazgatások intézményi kapacitásának megerősítése révén.
Módosítás    8 Rendeletre irányuló javaslat 17 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(17)  A 347/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet27 azonosítja az uniós energia- és éghajlat-politikai célkitűzések elérése érdekében megvalósítandó transzeurópai energia-infrastruktúrával kapcsolatos prioritásokat, meghatározza az e prioritások megvalósításához szükséges közös érdekű projekteket, továbbá intézkedéseket fogad el az engedélyezés, az állami részvétel és a szabályozás területén e projektek végrehajtásának felgyorsítása és/vagy megkönnyítése céljából, beleértve az ilyen projektek uniós pénzügyi támogatásra való jogosultságának kritériumait is.	(17)  A 347/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet27 azonosítja az uniós energia- és éghajlat-politikai célkitűzések elérése érdekében megvalósítandó transzeurópai energia-infrastruktúrával kapcsolatos prioritásokat, meghatározza az e prioritások megvalósításához szükséges közös érdekű projekteket, továbbá intézkedéseket fogad el az engedélyezés, az állami részvétel és a szabályozás területén e projektek végrehajtásának felgyorsítása és/vagy megkönnyítése céljából, beleértve az ilyen projektek uniós pénzügyi támogatásra való jogosultságának kritériumait is. A közös érdekű projekteket és a támogatásra való jogosultságot tartalmazó listát – a Párizsi Megállapodásban foglalt célok és célkitűzések, valamint a 2030-ra és az azutáni időszakra szóló uniós energia- és éghajlat-politikai célok maradéktalan figyelembe vétele érdekében – felül kell vizsgálni.
_________________	_________________
27Az Európai Parlament és a Tanács 347/2013/EU rendelete (2013. április 17.) a transzeurópai energiaipari infrastruktúrára vonatkozó iránymutatásokról és az 1364/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről, valamint a 713/2009/EK, a 714/2009/EK és a 715/2009/EK rendelet módosításáról (HL L 115., 2013.4.25., 39. o.).	27Az Európai Parlament és a Tanács 347/2013/EU rendelete (2013. április 17.) a transzeurópai energiaipari infrastruktúrára vonatkozó iránymutatásokról és az 1364/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről, valamint a 713/2009/EK, a 714/2009/EK és a 715/2009/EK rendelet módosításáról (HL L 115., 2013.4.25., 39. o.).
Módosítás    9 Rendeletre irányuló javaslat 19 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(19)  A megújuló energiával kapcsolatos fejlesztések terén továbbra is a hálózati infrastruktúra kiépítése a prioritás, ugyanakkor a megújuló energia területén folytatott, határon átnyúló együttműködés bevonása a programba a „Tiszta energia minden európainak” kezdeményezés keretében elfogadott megközelítést tükrözi, melynek célja a megújuló energiákkal kapcsolatos 2030-as célok elérése közös felelősség alapján, valamint megfelel a megváltozott a szakpolitikai környezetnek, amelyre az ambiciózus hosszú távú dekarbonizációs célkitűzések jellemzők.	(19)  A megújuló energiával kapcsolatos fejlesztések terén továbbra is a hálózati infrastruktúra kiépítése a prioritás, ugyanakkor a megújuló energia területén folytatott, határon átnyúló együttműködés bevonása a programba a „Tiszta energia minden európainak” kezdeményezés keretében elfogadott megközelítést tükrözi, melynek célja a megújuló energiák legalább 32%-os részarányának 2030-ra történő elérése közös felelősség alapján, valamint megfelel a megváltozott szakpolitikai környezetnek, amelyre az ambiciózus hosszú távú dekarbonizációs célkitűzések jellemzők.
Módosítás    10 Rendeletre irányuló javaslat 20 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(20)  Az Unió dekarbonizációs menetrendje szempontjából döntő fontosságúak azok az innovatív infrastrukturális technológiák, amelyek lehetővé teszik az átállást az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energia- és mobilitási rendszerekre, és javítják az ellátás biztonságát. Európa energiahálózatainak megerősítéséről szóló 2017. november 23-i közleményében28 a Bizottság hangsúlyozta, hogy a villamos energia – amely 2030-ban már fele részben megújuló energiaforrásokon alapul – egyre inkább hozzá fog járulni a mostanáig a fosszilis tüzelőanyagok által dominált ágazatok, például a közlekedés, az ipar, a hűtés és a fűtés dekarbonizációjához, és hogy ennek megfelelően a transzeurópai energiahálózat-infrastruktúrával kapcsolatos szakpolitika egyre inkább a villamosenergia-hálózatok összekapcsolására, a villamos energia tárolására és az intelligens hálózatokkal foglalkozó projektekre összpontosít. Az Unió dekarbonizációs céljainak támogatása érdekében kellő figyelmet kell fordítani azokra a technológiákra és projektekre, amelyek elősegítik a karbonszegény gazdaságra való átállást, és elsőbbséget kell biztosítani számukra. A Bizottság célja a program által támogatandó, a határon átnyúló intelligens hálózatokra, az innovatív tárolókra, valamint a szén-dioxid-szállításra irányuló projektek számának növelése.	(20)  Az Unió dekarbonizációs menetrendje szempontjából döntő fontosságúak azok az innovatív infrastrukturális technológiák, amelyek lehetővé teszik az átállást a nulla szén-dioxid-kibocsátású energia- és mobilitási rendszerekre, és javítják az ellátás biztonságát. Európa energiahálózatainak megerősítéséről szóló 2017. november 23-i közleményében28 a Bizottság hangsúlyozta, hogy a villamos energia – amely 2030-ban már fele részben megújuló energiaforrásokon alapul – egyre inkább hozzá fog járulni a mostanáig a fosszilis tüzelőanyagok által dominált ágazatok, például a közlekedés, az ipar, a hűtés és a fűtés dekarbonizációjához, és hogy ennek megfelelően a transzeurópai energiahálózat-infrastruktúrával kapcsolatos szakpolitika egyre inkább a villamosenergia-hálózatok összekapcsolására, a villamos energia tárolására és az intelligens hálózatokkal foglalkozó projektekre összpontosít. Az Unió dekarbonizációs céljainak támogatása érdekében kellő figyelmet kell fordítani azokra a technológiákra és projektekre, amelyek elősegítik a nulla szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállást, és elsőbbséget kell biztosítani számukra. A Bizottság célja a program által támogatandó, a határon átnyúló intelligens hálózatokra, az innovatív tárolókra, valamint a szén-dioxid-szállításra irányuló projektek számának növelése.
_________________	_________________
28COM(2017) 718.	28COM(2017) 718.
Módosítás    11 Rendeletre irányuló javaslat 32 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(32a)  Biztosítani kell az Unió költségvetését terhelő innovatív pénzügyi eszközök és mechanizmusok magas szintű átláthatóságát, elszámoltathatóságát és demokratikus ellenőrzését, különös tekintettel az uniós célkitűzésekhez való elvárt és tényleges hozzájárulásukra.
Módosítás    12 Rendeletre irányuló javaslat 35 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(35)  Uniós szinten a gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere jelenti a nemzeti reformprioritások meghatározásának és végrehajtása felügyeletének keretét. A tagállamok ezen reformprioritások támogatására saját többéves nemzeti beruházási stratégiákat dolgoznak ki. Ezeket a stratégiákat, melyek a nemzeti és/vagy uniós támogatásra ajánlott, prioritást élvező beruházási projektek felvázolására és koordinálására irányulnak, az éves nemzeti reformprogramokkal együtt terjesztik elő. További céljuk elősegíteni az uniós támogatások koherens felhasználását és maximalizálni a főként az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA), a Kohéziós Alapból, az európai beruházásstabilizáló funkcióból, az InvestEU-ból és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből biztosított pénzügyi támogatások hozzáadott értékét. A pénzügyi támogatást – esettől függően – az uniós és nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervekkel összhangban lévő módon kell felhasználni.	(35)  Uniós szinten a gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere jelenti a nemzeti reformprioritások meghatározásának és végrehajtása felügyeletének keretét. A tagállamok ezen reformprioritások támogatására saját többéves nemzeti beruházási stratégiákat dolgoznak ki. Ezeket a stratégiákat, amelyek a nemzeti és/vagy uniós forrásokból támogatandó, prioritást élvező beruházási projektek felvázolására és koordinálására, valamint az uniós prioritásoknak, köztük a Párizsi Megállapodás végrehajtását érintő uniós kötelezettségvállalásoknak való meg nem felelés elkerülésére irányulnak, az éves nemzeti reformprogramokkal együtt kell előterjeszteni. További céljuk elősegíteni az uniós támogatások koherens felhasználását és maximalizálni a főként az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA), a Kohéziós Alapból, az európai beruházásstabilizáló eszközből, az InvestEU-ból és adott esetben az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből biztosított pénzügyi támogatások hozzáadott értékét. A pénzügyi támogatást továbbá az uniós és nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervekkel összhangban lévő módon kell felhasználni.
Módosítás    13 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b)  „alternatív tüzelőanyag”: a 2014/94/EU irányelv 2. cikke 1. pontjának meghatározása szerinti alternatív üzemanyag;	törölve
Módosítás    14 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – n pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
n)  „tanulmányok”: egy projekt végrehajtásának előkészítéséhez szükséges tevékenységek, például előkészületi, feltérképező, megvalósíthatósági, értékelő, tesztelő és hitelesítő tanulmányok – beleértve a szoftverekkel végzett tevékenységeket is –, valamint minden más ezt elősegítő technikai intézkedés, beleértve a kivitelezést megelőző, a projekt meghatározásához és végrehajtásához, valamint a finanszírozására vonatkozó döntésekhez szükséges olyan intézkedéseket, mint például a helyszíni feltárás és a finanszírozási konstrukció előkészítése;	n)  „tanulmányok”: egy projekt végrehajtásának előkészítéséhez szükséges tevékenységek, például előkészületi, feltérképező, megvalósíthatósági, értékelő, tesztelő és hitelesítő tanulmányok – beleértve a szoftverekkel végzett tevékenységeket is –, valamint minden más ezt elősegítő technikai intézkedés, beleértve a projekt meghatározásához és kidolgozásához, valamint a finanszírozására vonatkozó döntésekhez szükséges olyan előzetes intézkedéseket, mint például a helyszíni feltárás, a finanszírozási konstrukció előkészítése, valamint a környezeti hatásvizsgálatok és a stratégiai környezeti vizsgálatok;
Módosítás    15 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1)  A program átfogó célja a transzeurópai hálózatok kiépítése és korszerűsítése a közlekedési, az energia- és a digitális ágazatban, valamint a megújuló energia területén folytatott, határon átnyúló együttműködés előmozdítása, figyelembe véve a hosszú távú dekarbonizációs kötelezettségvállalásokat és hangsúlyt fektetve az ágazatok közötti szinergiákra.	(1)  A program átfogó célja a transzeurópai hálózatok kiépítése és korszerűsítése a közlekedési, az energia- és a digitális ágazatban, valamint a megújuló energia területén folytatott, határon átnyúló együttműködés előmozdítása, figyelembe véve a hosszú távú dekarbonizációs kötelezettségvállalásokat és hangsúlyt fektetve az ágazatok közötti szinergiákra. A program különösen azokat az infrastrukturális projekteket támogatja, amelyek hozzájárulnak a külső költségek minimalizálásához a biztonság, a környezetvédelem és az éghajlat-politika terén.
Módosítás    16 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 2 bekezdés – a pont – i pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
i.  hozzájárulás a hatékony és összekapcsolt hálózatokra és az intelligens, fenntartható, inkluzív, biztonságos és zavartalan mobilitás infrastruktúráira vonatkozó közös érdekű projektek létrehozásához;	i.  hozzájárulás a fenntartható, hatékony és összekapcsolt hálózatokra és az intelligens, kibocsátásmentes, inkluzív, biztonságos és zavartalan mobilitás infrastruktúráira vonatkozó közös érdekű projektek létrehozásához;
Módosítás    17 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 2 bekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b)  Az energiaágazatban: hozzájárulás a belső energiapiac további integrációjára, a határokon és szektorokon átívelő hálózatok interoperabilitására, a dekarbonizáció előmozdítására és az ellátásbiztonság biztosítására vonatkozó közös érdekű projektek létrehozásához, valamint a határon átnyúló együttműködés elősegítéséhez a megújulóenergia-projektek terén;	b)  Az energiaágazatban: hozzájárulás a belső energiapiac további integrációjára, az energiahatékonyságra, a megújuló energiákra és a határokon és szektorokon átívelő hálózatok interoperabilitására irányuló beruházásokra, a dekarbonizáció előmozdítására és az energiafüggetlenség biztosítására vonatkozó közös érdekű projektek létrehozásához, valamint a határon átnyúló együttműködés elősegítéséhez a megújulóenergia-projektek terén;
Módosítás    18 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 4 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4)  Az (1) bekezdésben említett összeg felhasználható a program végrehajtásához kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtásra, valamint ágazatspecifikus iránymutatásokra, így például előkészítő, nyomonkövetési, kontroll-, ellenőrzési és értékelési intézkedésekre, ideértve a vállalati információs és technológiai rendszereket. Ez az összeg felhasználható a projektek előkészítését támogató kísérő intézkedések finanszírozására is.	(4)  Az (1) bekezdésben említett összeg felhasználható a program végrehajtásához kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtásra, valamint ágazatspecifikus iránymutatásokra, így például előkészítő, nyomonkövetési, kontroll-, ellenőrzési és értékelési tevékenységekre, ideértve a vállalati információs és technológiai rendszereket. Ez az összeg felhasználható a projektek előkészítését támogató kísérő intézkedések finanszírozására is, beleértve a környezeti hatásvizsgálatok és stratégiai környezeti vizsgálatok végrehajtását is.
Módosítás    19 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 8 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(8)  A Kohéziós Alapból átcsoportosított összeg 30 %-át közvetlenül hozzáférhetővé kell tenni a Kohéziós Alapból történő támogatásra jogosult valamennyi tagállam számára közlekedési infrastrukturális projektek e rendelet szerinti finanszírozására, előnyben részesítve a határon átnyúló és a hiányzó összeköttetéseket. 2023. december 31-ig a finanszírozásra jogosult projektek kiválasztása során figyelembe kell venni a Kohéziós Alap szerinti nemzeti allokációkat az átcsoportosítandó források 70 %-a tekintetében. 2024. január 1-jétől kezdődően a programhoz átcsoportosított azon forrásokat, amelyeket nem kötöttek le egy adott közlekedési infrastrukturális projekthez, a Kohéziós Alapból történő támogatásra jogosult valamennyi tagállam számára hozzáférhetővé kell tenni közlekedési infrastrukturális projektek e rendelet szerinti finanszírozására.	(8)  A Kohéziós Alapból átcsoportosított összeg 30%-át közvetlenül hozzáférhetővé kell tenni a Kohéziós Alapból történő támogatásra jogosult valamennyi tagállam számára fenntartható közlekedési infrastrukturális projektek e rendelet szerinti finanszírozására, előnyben részesítve a határon átnyúló és a hiányzó összeköttetéseket. 2023. december 31-ig a finanszírozásra jogosult projektek kiválasztása során figyelembe kell venni a Kohéziós Alap szerinti nemzeti allokációkat az átcsoportosítandó források 70%-a tekintetében. 2024. január 1-jétől kezdődően a programhoz átcsoportosított azon forrásokat, amelyeket nem kötöttek le egy adott fenntartható közlekedési infrastrukturális projekthez, a Kohéziós Alapból történő támogatásra jogosult valamennyi tagállam számára hozzáférhetővé kell tenni fenntartható közlekedési infrastrukturális projektek e rendelet szerinti finanszírozására.
Módosítás    20 Rendeletre irányuló javaslat 6 cikk – 4 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(4a)  Rendkívül fontos az Unió költségvetését terhelő innovatív pénzügyi eszközök és mechanizmusok átláthatóságának, elszámoltathatóságának és demokratikus ellenőrzésének biztosítása, különös tekintettel az e rendeletben meghatározott célkitűzések eléréséhez való elvárt és tényleges hozzájárulásukra.
Módosítás    21 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1)  Kizárólag a 3. cikkben említett célkitűzések eléréséhez hozzájáruló intézkedések jogosultak támogatásra. Ilyen intézkedések lehetnek különösen tanulmányok, kivitelezés vagy egyéb kísérő intézkedések, melyek szükségesek a program és az ágazati iránymutatások irányításához és végrehajtásához.	(1)  Kizárólag a 3. cikkben említett célkitűzések eléréséhez hozzájáruló intézkedések jogosultak támogatásra. Ilyen intézkedések lehetnek különösen tanulmányok, kivitelezés vagy egyéb kísérő intézkedések, melyek szükségesek a program és az ágazati iránymutatások irányításához és végrehajtásához, beleértve a környezeti hatásvizsgálatokat és a stratégiai környezeti vizsgálatokat.
Módosítás    22 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 2 bekezdés – a pont – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a)  A hatékony és összekapcsolt hálózatokra vonatkozó intézkedések:	a)  A fenntartható, hatékony és összekapcsolt hálózatokra vonatkozó intézkedések:
Módosítás    23 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 2 bekezdés – b pont – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b)  Az intelligens, fenntartható, inkluzív, biztonságos és zavartalan mobilitásra vonatkozó intézkedések:	b)  Az intelligens, kibocsátásmentes, inkluzív, biztonságos és zavartalan mobilitásra vonatkozó intézkedések:
Módosítás    24 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 2 bekezdés – b pont – iv pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
iv.  az 1315/2013/EU rendelet 33. cikkének megfelelően az új technológiákat és az innovációt (többek között az automatizálást, a fejlett közlekedési szolgáltatásokat, a modális integrációt és az alternatív tüzelőanyagok infrastruktúráját) támogató intézkedések;	iv.  az 1315/2013/EU rendelet 33. cikkének megfelelően az új technológiákat és az innovációt (többek között az automatizálást, a fejlett közlekedési szolgáltatásokat, a modális integrációt és a kibocsátásmentes mobilitás kifejlesztését szolgáló megfelelő infrastruktúrát) támogató intézkedések;
Módosítás    25 Rendeletre irányuló javaslat 13 cikk – 1 bekezdés – i pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
i.  összhang az uniós és nemzeti energetikai és éghajlat-politikai tervekkel.	i.  összhang az (EU) .../... rendeletben [az irányítási rendszerről szóló rendelet] említett uniós és nemzeti hosszú távú stratégiákkal, a Párizsi Megállapodásnak megfelelően.
Módosítás    26 Rendeletre irányuló javaslat 13 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2)  A pályázatok odaítélési kritériumok szerinti értékelésekor – adott esetben – az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásaival szembeni rezilienciát is figyelembe kell venni egy éghajlattal szembeni sebezhetőségre és éghajlati kockázatokra vonatkozó elemzés keretében, amely kitér a megfelelő alkalmazkodási intézkedésekre is.	(2)  A pályázatok odaítélési kritériumok szerinti értékelésekor az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásaival szembeni rezilienciát is figyelembe kell venni egy éghajlattal szembeni sebezhetőségre és éghajlati kockázatokra vonatkozó elemzés keretében, amely kitér a megfelelő alkalmazkodási intézkedésekre is.
Módosítás    27 Rendeletre irányuló javaslat 19 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2)  A munkaprogramokat a Bizottság fogadja el végrehajtási jogi aktussal. E végrehajtási jogi aktusokat az e rendelet 22. cikkében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.	(2)  A munkaprogramokat a Bizottság fogadja el felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján, e rendelet 24. cikkének megfelelően.
Módosítás    28 Rendeletre irányuló javaslat 23 cikk – 1 bekezdés – -a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	-a)  e rendeletnek a 19. cikkben említett munkaprogramok elfogadásával történő kiegészítése céljából;
Módosítás    29 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – IV rész – 3 pont – 1 bekezdés – f pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
f)  légszennyezés és egyéb helyi szennyezések;	f)  a levegő, a talaj és a víz minősége és egyéb helyi szennyezések;
Módosítás    30 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – IV rész – 3 pont – 1 bekezdés – g a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ga)  az egészség;
Módosítás    31 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – IV rész – 4 pont – 5 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A határon átnyúló megújulóenergia-projektek kiválasztásakor a Bizottságnak törekednie kell a projektek összmennyiségének kezelhetőségére. A Bizottságnak a határon átnyúló megújulóenergia-projektek azonosítása során megfelelő földrajzi egyensúly biztosítására kell törekednie. Az azonosítás érdekében a projektek csoportosíthatók régiók szerint.	A határon átnyúló megújulóenergia-projektek kiválasztásakor a Bizottságnak törekednie kell a projektek összmennyiségének kezelhetőségére. A Bizottságnak a határon átnyúló megújulóenergia-projektek azonosítása során megfelelő földrajzi egyensúly biztosítására kell törekednie. A projektek azonosítása érdekében alkalmazhatók regionális csoportosulások, valamint az (EU) .../... rendelet [az irányítási rendszerről szóló rendelet] 11. cikkében meghatározott regionális együttműködési mechanizmusok is.

ELJÁRÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRAFELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

Cím	Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozása
Hivatkozások	COM(2018)0438 – C8-0255/2018 – 2018/0228(COD)
Illetékes bizottságok        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	ITRE 14.6.2018	TRAN 14.6.2018
Véleményt nyilvánított        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	ENVI 14.6.2018
A vélemény előadója        A kijelölés dátuma	Adina-Ioana Vălean 21.6.2018
55. cikk – Közös bizottsági eljárás        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	5.7.2018
Az elfogadás dátuma	13.9.2018
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	35 1 4
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Marco Affronte, Margrete Auken, Catherine Bearder, Simona Bonafè, Paul Brannen, Soledad Cabezón Ruiz, Nessa Childers, Birgit Collin-Langen, Miriam Dalli, Seb Dance, José Inácio Faria, Elisabetta Gardini, Jens Gieseke, Sylvie Goddyn, Françoise Grossetête, Jytte Guteland, Urszula Krupa, Giovanni La Via, Jo Leinen, Lukas Mandl, Jiří Maštálka, Rory Palmer, Massimo Paolucci, Gilles Pargneaux, Bolesław G. Piecha, John Procter, Annie Schreijer-Pierik, Davor Škrlec, Nils Torvalds, Adina-Ioana Vălean, Damiano Zoffoli
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Linnéa Engström, Elena Gentile, Rebecca Harms, Carolina Punset, Bart Staes, Tiemo Wölken
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)	Santiago Fisas Ayxelà, Tonino Picula, Lieve Wierinck

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGNÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

35	+
ALDE	Catherine Bearder, Carolina Punset, Nils Torvalds, Lieve Wierinck
PPE	Birgit Collin Langen, José Inácio Faria, Santiago Fisas Ayxelà, Elisabetta Gardini, Jens Gieseke, Françoise Grossetête, Giovanni La Via, Lukas Mandl, Annie Schreijer Pierik, Adina Ioana Vălean
S&D	Simona Bonafè, Paul Brannen, Soledad Cabezón Ruiz, Nessa Childers, Miriam Dalli, Seb Dance, Elena Gentile, Jytte Guteland, Jo Leinen, Rory Palmer, Massimo Paolucci, Gilles Pargneaux, Tonino Picula, Tiemo Wölken, Damiano Zoffoli
Verts/ALE	Marco Affronte, Margrete Auken, Linnéa Engström, Rebecca Harms, Davor Škrlec, Bart Staes

1	-
GUE/NGL	Jiří Maštálka

4	0
ECR	Urszula Krupa, Bolesław G. Piecha, John Procter
ENF	Sylvie Goddyn

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodás

VÉLEMÉNY A REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL (19.11.2018)

a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság részére

az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról, valamint az 1316/2013/EU és a 283/2014/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletjavaslatról
(COM(2018)0438 – C8-0225/2018 – 2018/0228(COD))

A vélemény előadója: Mirosław Piotrowski

RÖVID INDOKOLÁS

Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról, valamint az 1316/2013/EU és a 283/2014/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló rendeletjavaslat célja az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) jogi keretének létrehozása a 2021–2027 közötti időszakra. Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz fő célja, hogy transzeurópai hálózatok kiépítésén keresztül támogassa az uniós közlekedési, energia- és digitális ágazat szakpolitikai célkitűzéseinek megvalósítását. Szándéka továbbá, hogy a CEF előmozdítsa a megújuló energiák területén folytatott, határon átnyúló együttműködést.

E szerint Európának egy halálos balesetektől mentes, kibocsátásmentes és papírmentes mobilitás irányába kell haladnia, élvonalba törve a digitális gazdaságban. A modern, tiszta, intelligens, fenntartható, inkluzív, biztonságos és védett infrastruktúra kézzelfogható előnyökkel jár az európai polgárok és vállalkozások számára, lehetővé téve a hatékony utazást, áruszállítást, energiafelhasználást és a magas színvonalú digitális szolgáltatásokat.

Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz emellett a fenntartható növekedéshez is hozzá kíván járulni, amely korszerű, nagy hatékonyságú transzeurópai hálózatok kiépítésével elő fogja segíteni a társadalmi integrációt. E kezdeményezés az Európai Unió egésze számára előnyös lesz. Ez a versenyképesség, a gazdasági, társadalmi és területi kohézió növekedését, valamint az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését, a levegőminőség javulását, az alternatív üzemanyagok előmozdítását és a megújuló energiaforrások további fejlesztését egyaránt támogatja.

Ezek a célok azonban nem valósíthatók meg az energiabiztonsági kérdések figyelembevétele nélkül, ezért olyan fellépések kidolgozására van szükség, amelyek véget vetnek az EU-n kívülről származó fosszilis tüzelőanyagoktól való függésnek. A nulla kibocsátásra irányuló politika részeként támogatni kell a tiszta széntechnológiát, a szénelgázosítást, amely révén a 21. század üzemanyagának tekintett hidrogént lehet előállítani. Ez is hozzá fog járulni az EU éghajlat-politikájának végrehajtásához és lehetővé fogja tenni a CO₂-kibocsátás csökkentését.

Fontos előmozdítani a belvízi utak fejlesztését, különös tekintettel a kelet-nyugati és észak-déli kapcsolatokra. A legfontosabb TEN-T hálózati folyosókat ki kell terjeszteni az új belvízi utakra, ezért növelni kell a környezetbarát közlekedési útvonalaknak tekintett vízi utakra szánt finanszírozást.

Hangsúlyozni kell a tagállamok pénzügyi ellenőrzéshez való jogát. A rendeletnek tartalmaznia kell, hogy az uniós finanszírozás iránti kérelmeket előzetesen engedélyeztetni kell a tagállamokban. Az Európai Bizottságnak – világosan meghatározott elvek alapján – a tagállamokkal szorosan együttműködve kell irányítania a programot. A CEF céljainak elérése érdekében figyelembe kell venni a tagállamok nemzeti befektetési stratégiáit. A rendelkezésre álló pénzeszközök optimális felhasználásának biztosítása érdekében a jelentkezési folyamatot a tagállamoknak kell koordinálniuk, különösen pedig a költségvetést a Kohéziós Alapból kell átcsoportosítani, és a projekteket a különböző költségvetési tételek és ajánlattételi felhívások részeként kell finanszírozni. A rendeletben meg kell határozni a tagállamok szerepét és feladatait annak érdekében, hogy a programozási időszak során világos, pontos és egységes irányítási rendszert lehessen biztosítani, amely egyértelmű jogalapot teremtene valamennyi érdekelt fél számára.

Prioritást kell biztosítani a határokon átnyúló és az EU határ menti régióiban megvalósuló közlekedési szakaszoknak.

A határokon átnyúló szakaszt egyértelműen meg kell határozni. A hatályos rendelettel összevetve ez nem szerepel a javasolt rendeletben. Ez azért fontos, mert a határokon átnyúló projektek a finanszírozás egyik fő prioritását jelentik.

A közlekedési ágazatnak a javasolt rendeletben meghatározott speciális célkitűzései alapján – azaz a TEN-T hálózatnak katonai mobilitással kapcsolatos igényekhez való igazítása – különleges esetekben lehetővé kell tenni a TEN-T hálózaton kívüli közlekedési infrastruktúra finanszírozását, ha az a katonai mobilitás szempontjából kulcsfontosságú útvonallal párhuzamosan helyezkedik el.

MÓDOSÍTÁSOK

A Regionális Fejlesztési Bizottság felkéri a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy vegye figyelembe az alábbi módosításokat:

Módosítás    1 Rendeletre irányuló javaslat 1 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1)  Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés megvalósítása és a munkahelyteremtés ösztönzése érdekében az Európai Uniónak olyan korszerű és nagy teljesítményű infrastruktúrára van szüksége, amely hozzájárul az Unió és valamennyi régiója összekötéséhez és integrációjához a közlekedési, a távközlési és az energetikai ágazatban. Az említett összeköttetéseknek elő kell mozdítaniuk a személyek, az áruk, a tőke és a szolgáltatások szabad mozgását. A transzeurópai hálózatoknak elő kell segíteniük a határon átnyúló összeköttetéseket, nagyobb fokú gazdasági, társadalmi és területi kohéziót kell teremteniük, valamint hozzá kell járulniuk egy versenyképesebb szociális piacgazdaság kialakításához és az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez.	(1)  Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés megvalósítása és az új munkahelyek teremtésének ösztönzése érdekében az Európai Uniónak olyan korszerű és nagy teljesítményű infrastruktúrára van szüksége, amelynek hozzá kell járulnia az Unió és valamennyi régiója összekötéséhez és integrációjához a közlekedési, a távközlési és az energetikai ágazatban. Az említett összeköttetéseknek elő kell mozdítaniuk a személyek, az áruk, a tőke és a szolgáltatások szabad mozgását. A transzeurópai hálózatoknak elő kell segíteniük a határon átnyúló összeköttetéseket – figyelembe véve a gazdasági fejlesztéseket és a szolgáltatási ágazatban tapasztalt tendenciákat – nagyobb fokú gazdasági, társadalmi és területi kohéziót kell teremteniük, valamint hozzá kell járulniuk egy versenyképesebb szociális piacgazdaság kialakításához és az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez.
Módosítás    2 Rendeletre irányuló javaslat 3 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3)  A program céljai közt szerepel az éghajlatváltozással kapcsolatos, környezetvédelmi és társadalmi szempontból fenntartható projektek, valamint adott esetben az éghajlatváltozás mérséklését és az ahhoz való alkalmazkodást célzó intézkedések támogatása. Meg kell erősíteni különösen a program hozzájárulását a Párizsi Megállapodásban foglalt célkitűzések, valamint a javasolt 2030-as energia- és éghajlat-politikai, továbbá a hosszú távú dekarbonizációs célok eléréséhez.	(3)  A program céljai közt szerepelnie kell az éghajlatváltozással kapcsolatos, környezetvédelmi, társadalmi és gazdasági szempontból fenntartható projektek, valamint az éghajlatváltozás mérséklését és az ahhoz való megfelelő alkalmazkodás keresését célzó intézkedések támogatásának, különös tekintettel a megelőzési programokra és azok hatásainak közép- és hosszú távú leküzdésére. Meg kell erősíteni különösen a program hozzájárulását a Párizsi Megállapodásban foglalt célkitűzések, valamint a javasolt 2030-as energia- és éghajlat-politikai, továbbá a hosszú távú dekarbonizációs célok eléréséhez.
Módosítás    3 Rendeletre irányuló javaslat 4 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4)  Ezért a Párizsi Megállapodás végrehajtásával kapcsolatos uniós kötelezettségekkel és az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak megvalósítására vonatkozó kötelezettségvállalással összhangban az éghajlatváltozás elleni küzdelem fontosságát hangsúlyozva, ez a rendelet középpontba kívánja helyezni az éghajlat-politikai intézkedéseket, valamint érvényesíteni hivatott azt az általános célt, hogy a költségvetési kiadások legalább 25 %-a éghajlat-politikai célkitűzések teljesítését támogassa18. Az e program keretében végrehajtott intézkedések várhatóan a program teljes pénzügyi keretének 60 %-a mértékében járulnak hozzá az éghajlat-politikai célkitűzések megvalósításához, többek között az alábbi riói mutatók alapján: i. a vasúti infrastruktúrával, az alternatív tüzelőanyagokkal, a tiszta városi közlekedéssel, a villamosenergia-átvitellel, a villamosenergia-tárolással, az intelligens hálózatokkal, a CO2-szállítással és a megújuló energiával kapcsolatos kiadások 100 %-a; a belvízi utakkal és a multimodális közlekedéssel, valamint a gázinfrastruktúrával kapcsolatos kiadások 40 %-a (amennyiben mód nyílik a megújuló hidrogén vagy a biometán használatának fokozására). A program előkészítése és végrehajtása során azonosítani kell a releváns intézkedéseket, és a megfelelő értékelések és felülvizsgálati folyamatok keretében újabb értékelésnek kell alávetni őket. Annak érdekében, hogy az infrastruktúra ne legyen kitéve hosszú távú éghajlatváltozási hatásoknak, illetve hogy a valamely projektre vonatkozó gazdasági elemzés figyelembe vegye a projektből származó üvegházhatású gázkibocsátás költségeit, a program által támogatott projekteket adott esetben éghajlatváltozási rezilienciavizsgálat alá kell vetni, összhangban a Bizottság által kidolgozandó – az Unió többi programja tekintetében kidolgozott útmutatásokkal adott esetben koherens – útmutatással.	(4)  Ezért a Párizsi Megállapodás végrehajtásával kapcsolatos uniós kötelezettségekkel és az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak megvalósítására vonatkozó kötelezettségvállalással összhangban az éghajlatváltozás elleni küzdelem fontosságát hangsúlyozva, ez a rendelet középpontba kívánja helyezni az éghajlat-politikai intézkedéseket, valamint érvényesíteni hivatott azt az általános célt, hogy a költségvetési kiadások legalább 25%-a éghajlat-politikai célkitűzések teljesítését támogassa18. Az e program keretében végrehajtott intézkedések várhatóan a program teljes pénzügyi keretének 60%-a mértékében járulnak hozzá az éghajlat-politikai célkitűzések megvalósításához, többek között az alábbi riói mutatók alapján: i. a vasúti infrastruktúrával, az alternatív tüzelőanyagokkal, a tiszta városi közlekedéssel, a villamosenergia-átvitellel, a villamosenergia-tárolással, az intelligens hálózatokkal, a CO2-szállítással és a megújuló energiával kapcsolatos kiadások 100%-a; a belvízi utakkal és a multimodális közlekedéssel, valamint a gázinfrastruktúrával kapcsolatos kiadások 40%-a (amennyiben mód nyílik a megújuló hidrogén vagy a biometán használatának fokozására). A vonatkozó fellépések a program előkészítése és végrehajtása során kerülnek meghatározásra és a megfelelő értékelések és felülvizsgálatok keretében ismételt megvizsgálásra. Annak érdekében, hogy az infrastruktúra ne legyen kitéve hosszú távú éghajlatváltozási hatásoknak, illetve hogy a valamely projektre vonatkozó gazdasági elemzés figyelembe vegye a projektből származó üvegházhatású gázkibocsátás költségeit, a program által támogatott projekteket adott esetben hosszú távú éghajlatváltozási rezilienciavizsgálat alá kell vetni, összhangban a Bizottság által kidolgozandó – az Unió többi programja tekintetében kidolgozott útmutatásokkal adott esetben koherens – útmutatással.
_________________	_________________
18 COM(2018)0321, 13. oldal.	18 COM(2018)0321, 13. oldal.
Módosítás    4 Rendeletre irányuló javaslat 6 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(6)  E program egyik fontos célja a közlekedési, az energia- vagy digitális ágazat közötti szinergiák erősítése. Evégett a programnak ágazatokon átívelő munkaprogramok elfogadását kell előírnia, amelyek olyan speciális beavatkozási területekkel foglalkoznának, mint például az összekapcsolt és automatizált mobilitás vagy az alternatív tüzelőanyagok. Ezenkívül a programnak minden szektoron belül lehetővé kell tennie a más szektorokhoz tartozó kiegészítő komponensek támogathatóvá tételét, amennyiben egy ilyen megközelítés növeli a beruházás társadalmi-gazdasági előnyeit. Az ágazatok közötti szinergia az intézkedések kiválasztására vonatkozó kritériumok segítségével is fokozható.	(6)  E program egyik fontos célja a közlekedési, az energia- vagy digitális ágazatok közötti szinergiák és kiegészítő jellegek erősítése, figyelembe véve az új technológiák gyors fejlődését ezeken a területeken. Evégett a programnak ágazatokon átívelő munkaprogramok elfogadását kell előírnia, amelyek olyan speciális beavatkozási területekkel foglalkoznának, mint például az összekapcsolt és automatizált mobilitás – beleértve a szükséges digitális infrastruktúrát is – vagy az alternatív tüzelőanyagok. Ezenkívül a programnak minden felsorolt szektoron belül lehetővé kell tennie a más szektorokhoz tartozó kiegészítő komponensek támogathatóvá tételét, amennyiben egy ilyen megközelítés növeli a beruházás társadalmi-gazdasági előnyeit. A felsorolt ágazatok közötti szinergia az intézkedések kiválasztására vonatkozó kritériumok segítségével is fokozható, továbbá törekedni kell a többi uniós eszközzel való kiegészítő jellegre is.
Módosítás    5 Rendeletre irányuló javaslat 7 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(7)  Az 1315/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben19 meghatározott, a transzeurópai közlekedési hálózatokra vonatkozó iránymutatások (a továbbiakban: TEN-T iránymutatások) meghatározzák a TEN-T infrastruktúráját és az általa teljesítendő követelményeket, valamint rendelkeznek az infrastruktúra megvalósításához szükséges intézkedésekről. Az iránymutatások mindenekelőtt a törzshálózat 2030-ig történő megvalósítását irányozzák elő – új infrastruktúrák létrehozása, valamint a meglévő infrastruktúrák jelentős felújítása és korszerűsítése révén..	(7)  Az 1315/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben19 meghatározott, a transzeurópai közlekedési hálózatokra vonatkozó iránymutatások (a továbbiakban: TEN-T iránymutatások) meghatározzák a TEN-T infrastruktúráját és az általa teljesítendő követelményeket, valamint rendelkeznek az infrastruktúra megvalósításához szükséges intézkedésekről. Az iránymutatások mindenekelőtt a törzshálózat 2030-ig történő megvalósítását irányozzák elő – új infrastruktúrák létrehozása és határokon átnyúló új kapcsolatok, valamint a meglévő infrastruktúrák jelentős felújítása és korszerűsítése révén. A törzshálózat megvalósításával párhuzamosan a tömegközlekedés TEN-T csomópontokkal való környezetbarát összekapcsolását kell elősegíteni.
_________________	_________________
19 Az Európai Parlament és a Tanács 1315/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó uniós iránymutatásokról és a 661/2010/EU határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 348., 2013.12.20., 1. o.).	19 Az Európai Parlament és a Tanács 1315/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó uniós iránymutatásokról és a 661/2010/EU határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 348., 2013.12.20., 1. o.).
Módosítás    6 Rendeletre irányuló javaslat 8 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(8)  A TEN-T iránymutatásokban meghatározott célok elérése érdekében szükséges kiemelten támogatni a határon átnyúló összeköttetéseket, a hiányzó összeköttetések pótlását, és biztosítani adott esetben, hogy a támogatott intézkedések a teljesítmény és az interoperabilitás tekintetében összhangban legyenek az 1315/2013/EU rendelet 47. cikke szerint létrehozott, a folyosókra vonatkozó munkatervekkel, illetve a hálózatfejlesztés egészével.	(8)  A TEN-T iránymutatásokban meghatározott célok elérése érdekében szükséges kiemelten támogatni a határon átnyúló összeköttetéseket, a hiányzó összeköttetések pótlását, a szűk közlekedési keresztmetszeteket és a városi csomópontokat, és biztosítani adott esetben, hogy a támogatott intézkedések a teljesítmény és az interoperabilitás tekintetében összhangban legyenek az 1315/2013/EU rendelet 47. cikke szerint létrehozott, a folyosókra vonatkozó munkatervekkel, illetve a hálózatfejlesztés egészével.
Módosítás    7 Rendeletre irányuló javaslat 9 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(9)  A megnövekedett forgalom és a hálózatfejlődés megfelelő tükrözése érdekében ki kell igazítani a törzshálózati folyosók nyomvonalát és előre meghatározott szakaszait. E kiigazításoknak az egységesség megőrzése, valamint a folyosófejlesztés és a koordináció hatékonyságának fenntartása érdekében arányosaknak kell lenniük. Ennél fogva a törzshálózati folyosók hossza legfeljebb 15 %-kal növelhető.	(9)  A megnövekedett forgalom és a hálózatfejlődés megfelelő tükrözése érdekében ki kell igazítani a törzshálózati folyosók nyomvonalát, a városi csomópontokat és előre meghatározott szakaszait. E kiigazításoknak az egységesség megőrzése, valamint a folyosófejlesztés és a koordináció egyensúlyának és hatékonyságának fenntartása érdekében arányosaknak kell lenniük. Ennél fogva a törzshálózati folyosók hossza legfeljebb 15 %-kal növelhető.
Módosítás    8 Rendeletre irányuló javaslat 10 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(10)  Az intelligens, fenntartható, inkluzív, biztonságos és zavartalan mobilitás érdekében Unió-szerte támogatni kell a beruházásokat. 2017-ben a Bizottság előterjesztette az „Európa mozgásban” csomagot20, amely különböző kezdeményezéseket tartalmaz a közlekedés biztonságosabbá tételére, az intelligens útdíjfizetés ösztönzésére, a CO2-kibocsátás, a légszennyezés és a forgalmi torlódások csökkentésére, az összekapcsolt és automatizált mobilitás előmozdítására, valamint a munkavállalók megfelelő körülményeinek és pihenőidejének biztosítására. Ezek a kezdeményezések uniós pénzügyi támogatást igényelnek, adott esetben e program révén.	(10)  Az intelligens, kiegyensúlyozott, fenntartható, inkluzív, biztonságos és zavartalan mobilitás érdekében Unió-szerte támogatni kell a beruházásokat, a helyi és regionális fejlesztés igényeihez igazítva azokat. 2017-ben a Bizottság előterjesztette az „Európa mozgásban” csomagot20, amely különböző kezdeményezéseket tartalmaz a közlekedés biztonságosabbá tételére, az intelligens útdíjfizetés ösztönzésére, a CO2-kibocsátás, a légszennyezés és a forgalmi torlódások csökkentésére, az összekapcsolt és automatizált mobilitás előmozdítására, valamint a munkavállalók megfelelő körülményeinek és pihenőidejének biztosítására. Ezek a kezdeményezések uniós pénzügyi támogatást igényelnek, adott esetben e program révén.
_________________	_________________
20 A Bizottság közleménye: „Európa mozgásban: A mindenkit megillető tiszta, versenyképes és összekapcsolt mobilitás felé való, társadalmilag igazságos átmenet programja” – COM(2017) 283.	20 A Bizottság közleménye: „Európa mozgásban: A mindenkit megillető tiszta, versenyképes és összekapcsolt mobilitás felé való, társadalmilag igazságos átmenet programja” – COM(2017) 283.
Módosítás    9 Rendeletre irányuló javaslat 11 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(11)  A TEN-T iránymutatások az új technológiák és az innováció tekintetében előírják, hogy a hálózatnak lehetővé kell tennie minden közlekedési mód dekarbonizációját, mégpedig az energiahatékonyság, valamint az alternatívtüzelőanyag-használat ösztönzése révén. A 2014/94/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv21 az alternatív tüzelőanyagok uniós infrastruktúrájának kiépítésére irányuló közös intézkedési keretet hoz létre a közlekedés kőolajfüggőségének minimalizálása és környezeti hatásának enyhítése érdekében, és előírja a tagállamok számára, hogy 2025. december 31-ig hozzáférhetővé kell tenniük megfelelő számú nyilvános elektromos töltőállomást, illetve nyilvános töltőállomást. Amint azt a Bizottság 2017. novemberi javaslatai22 is körvonalazzák, szükség van egy az alacsony kibocsátású mobilitással foglalkozó átfogó intézkedéscsomagra, beleértve a pénzügyi támogatást is, amennyiben a piaci feltételek nem nyújtanak kellő ösztönzést.	(11)  A TEN-T iránymutatások az új technológiák és az innováció tekintetében előírják, hogy a hálózatnak lehetővé kell tennie minden közlekedési mód dekarbonizációját, mégpedig az energiahatékonyság, valamint az alternatívtüzelőanyag-használat ösztönzése révén. A 2014/94/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv az alternatív tüzelőanyagok uniós infrastruktúrájának kiépítésére irányuló közös intézkedési keretet hoz létre a közlekedés kőolajfüggőségének minimalizálása és környezeti és éghajlati hatásának enyhítése érdekében, és előírja a tagállamok, valamint a helyi hatóságok számára, hogy a megfelelő infrastruktúrákba végezzenek beruházást, és 2025. december 31-ig hozzáférhetővé kell tenniük megfelelő számú nyilvános elektromos töltőállomást, illetve nyilvános töltőállomást. Amint azt a Bizottság 2017. novemberi javaslatai22 is körvonalazzák, szükség van egy az alacsony kibocsátású mobilitással foglalkozó átfogó intézkedéscsomagra, beleértve a pénzügyi támogatást is, amennyiben a piaci feltételek nem nyújtanak kellő ösztönzést.
_________________	_________________
21 Az Európai Parlament és a Tanács 2014/94/EU irányelve (2014. október 22.) az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről (HL L 307., 2014.10.28., 1. o.).	21 Az Európai Parlament és a Tanács 2014/94/EU irányelve (2014. október 22.) az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről (HL L 307., 2014.10.28., 1. o.).
22 A Bizottság közleménye: „Az alacsony kibocsátású mobilitás megteremtése – A Földet védelmező, a polgárait jogokkal felruházó, az iparágai és munkavállalói számára biztonságot nyújtó Európai Unió” – COM(2017) 675.	22 A Bizottság közleménye: „Az alacsony kibocsátású mobilitás megteremtése – A Földet védelmező, a polgárait jogokkal felruházó, az iparágai és munkavállalói számára biztonságot nyújtó Európai Unió” – COM(2017)0675.
Módosítás    10 Rendeletre irányuló javaslat 13 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(13)  A hálózat kevésbé előrehaladott részeit érintő közlekedési projektek végrehajtásának javítása érdekében át kell irányítani a programhoz egy a Kohéziós Alaphoz rendelt forrást a Kohéziós Alapból támogatható tagállamokban megvalósuló közlekedési projektek finanszírozására. A finanszírozásra jogosult projektek kiválasztása során kezdetben és az átirányított keret 70 %-áig érintetlenül kell hagyni a Kohéziós Alap szerinti nemzeti allokációkat. Az átirányított keret fennmaradó 30 %-át piaci alapon kell kiosztani a Kohéziós Alapból finanszírozásra jogosult tagállamokban tervezett projektek részére oly módon, hogy a határon átnyúló és a hiányzó összeköttetések előnyt élveznek. A Bizottságnak támogatnia kell a Kohéziós Alapból támogatható tagállamokat a projektek megfelelő menetrendjének kialakításában, különösen az érintett közigazgatások intézményi kapacitásának megerősítése révén.	(13)  A hálózat kevésbé előrehaladott részeit érintő, határokon átnyúló közlekedési projektekben a hiányzó kapcsolatok végrehajtásának javítása vagy a nem működő, meglévő kapcsolatok reaktiválása érdekében tervbe lehet venni az (EU) XXX rendeletben [CPR] egy, a Kohéziós Alaphoz rendelt forrásnak a programhoz történő átcsoportosítását a Kohéziós Alapból támogatható tagállamokban megvalósuló közlekedési projektek finanszírozására. Az átcsoportosításra vonatkozó feltételekről a fent említett rendeletben fognak határozni, a vonatkozó nemzeti előirányzatok tekintetében a 2014–2020-as módszertant követve.A Bizottságnak maximális támogatást kell kínálnia a Kohéziós Alapból finanszírozásra jogosult tagállamok számára, a közlekedési szűk keresztmetszetek kezelése érdekében elsőbbséget biztosítva a meglévő határon átnyúló összeköttetések javításának, a nagy forgalmú régiókba irányuló beruházásoknak és a hiányzó összeköttetések megvalósításának. A Bizottságnak támogatnia kell a tagállamokat a projektek megfelelő menetrendjének kialakításában, különösen az érintett közigazgatások intézményi kapacitásának megerősítése révén.
Módosítás    11 Rendeletre irányuló javaslat 15 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(15)  „Szorosabb és megújított stratégiai partnerség az EU legkülső régióival” című közleményében26 a Bizottság rámutatott a legkülső régiók speciális közlekedési igényeire és az ezen igények (többek között e programból való) uniós finanszírozás révén történő kielégítésének szükségességére.	(15)  „Szorosabb és megújított stratégiai partnerség az EU legkülső régióival” című közleményében26 a Bizottság rámutatott a legkülső régiók speciális közlekedési igényeire és az ezen igények (többek között e programból való) uniós finanszírozás révén történő kielégítésének szükségességére.A legkülső régiók 2017. júniusi memoranduma hangsúlyozza egy olyan közlekedési hálózat létrehozásának fontosságát, amely figyelembe veszi a legkülső régiók helyzetét, és a 349. cikkel összhangban megfelelő intézkedéseket ír elő a legkülső régiók számára a közúti, tengeri és légi közlekedés terén, beleértve az intermodális közlekedés fejlesztésére irányuló kezdeményezéseket.
_________________	_________________
26 COM(2017)623	26 COM(2017)623
Módosítás    12 Rendeletre irányuló javaslat 18 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(18)  Az irányelv [a megújulóenergia-irányelv átdolgozása] hangsúlyozza egy olyan keret létrehozásának szükségességét, amely lehetővé tenné az uniós források fokozottabb igénybevételét. Kifejezetten szorgalmazza a megújuló energia területén folytatott, határon átnyúló együttműködéseket célzó intézkedések támogatását.	(18)  Az irányelv [a megújulóenergia-irányelv átdolgozása] hangsúlyozza egy olyan keret létrehozásának szükségességét, amely lehetővé tenné az uniós források fokozottabb igénybevételét. Kifejezetten szorgalmazza a megújuló energia és a körforgásos gazdaság területén folytatott, határon átnyúló együttműködési projektek megvalósítását célzó intézkedések támogatását.
Módosítás    13 Rendeletre irányuló javaslat 19 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(19)  A megújuló energiával kapcsolatos fejlesztések terén továbbra is a hálózati infrastruktúra kiépítése a prioritás, ugyanakkor a megújuló energia területén folytatott, határon átnyúló együttműködés bevonása a programba a „Tiszta energia minden európainak” kezdeményezés keretében elfogadott megközelítést tükrözi, melynek célja a megújuló energiákkal kapcsolatos 2030-as célok elérése közös felelősség alapján, valamint megfelel a megváltozott a szakpolitikai környezetnek, amelyre az ambiciózus hosszú távú dekarbonizációs célkitűzések jellemzők.	(19)  A megújuló energiával és körforgásos gazdasággal kapcsolatos fejlesztések terén továbbra is a hálózati infrastruktúra kiépítése a prioritás, ugyanakkor a megújuló energia területén folytatott, határon átnyúló együttműködés bevonása a programba a „Tiszta energia minden európainak” kezdeményezés keretében elfogadott megközelítést tükrözi, melynek célja a megújuló energiákkal kapcsolatos 2030-as célok elérése közös felelősség alapján, valamint megfelel a megváltozott a szakpolitikai környezetnek, amelyre az ambiciózus hosszú távú dekarbonizációs célkitűzések jellemzők.
Módosítás    14 Rendeletre irányuló javaslat 21 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(21)  A digitális egységes piac létrejöttének záloga az alapjául szolgáló digitális konnektivitási infrastruktúra megléte. Az európai ipar digitalizációja és az olyan ágazatok modernizációja, mint a közlekedés, az energiaipar, az egészségügy és a közigazgatás, a megbízható és megfizethető nagy és nagyon nagy kapacitású hálózatokhoz való univerzális hozzáférésen múlik. A digitális konnektivitás a gazdasági, társadalmi és területi szakadékok áthidalásának egyik legfontosabb tényezőjévé vált, támogatja a helyi gazdaságok korszerűsödését és segíti a gazdasági tevékenységek diverzifikációját. A digitális konnektivitási infrastruktúra területén ki kell igazítani a program intervenciós hatókörét oly módon, hogy az tükrözze az ilyen infrastruktúra növekvő jelentőségét a gazdaság és általában a társadalom szempontjából. Éppen ezért meg kell határozni a digitális konnektivitási infrastruktúrával kapcsolatos azon közös érdekű projekteket, amelyekre szükség van az Unió digitális egységes piacra vonatkozó céljainak eléréséhez, és hatályon kívül kell helyezni a 283/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet29.	(21)  A digitális egységes piac létrejöttének záloga az alapjául szolgáló digitális konnektivitási infrastruktúra megléte. Az európai ipar digitalizációja és az olyan ágazatok modernizációja, mint a közlekedés, az energiaipar, az egészségügy és a közigazgatás, a megbízható és megfizethető nagy és nagyon nagy kapacitású hálózatokhoz való univerzális hozzáférésen múlik. A digitális konnektivitás a gazdasági, társadalmi és területi szakadékok áthidalásának egyik legfontosabb tényezőjévé vált, támogatja a helyi és regionális gazdaságok korszerűsödését, valamint segíti a gazdasági tevékenységek diverzifikációját. Az automatizált vezetés mellett a digitalizáció az egyik leghatékonyabb módja a vidéki területek strukturális hátrányának kezelésére, ezért jobban kellene azt ösztönözni. A digitális konnektivitási infrastruktúra területén ki kell igazítani a program intervenciós hatókörét oly módon, hogy az tükrözze az ilyen infrastruktúra növekvő jelentőségét a gazdaság és általában a társadalom szempontjából, többek között a polgárok digitális technológiákhoz való jobb hozzáférésén keresztül. Éppen ezért meg kell határozni a digitális konnektivitási infrastruktúrával kapcsolatos azon közös érdekű, határon átnyúló és egyéb projekteket, amelyekre szükség van az Unió digitális egységes piacra vonatkozó céljainak eléréséhez, és hatályon kívül kell helyezni a 283/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet29.
_________________	_________________
29 Az Európai Parlament és a Tanács 283/2014/EU rendelete (2014. március 11.) a távközlési infrastruktúrák területén működő transzeurópai hálózatokra vonatkozó iránymutatásokról és az 1336/97/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 86., 2014.3.21., 14. o.).	29 Az Európai Parlament és a Tanács 283/2014/EU rendelete (2014. március 11.) a távközlési infrastruktúrák területén működő transzeurópai hálózatokra vonatkozó iránymutatásokról és az 1336/97/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 86., 2014.3.21., 14. o.).
Módosítás    15 Rendeletre irányuló javaslat 24 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(24)  Az iskolák, az egyetemek, a könyvtárak, a helyi, regionális vagy nemzeti közigazgatási szervek, a főbb közszolgáltatási intézmények, a kórházak és az egészségügyi központok, a közlekedési csomópontok és a digitálisan intenzív vállalkozások mind-mind olyan egységek és helyszínek, amelyek lényegesen befolyásolhatják közvetlen környezetük társadalmi-gazdasági fejlődését. Ezeknek a társadalmi-gazdasági fókuszpontoknak élen kell járniuk a gigabitalapú konnektivitás terén, hogy az európai polgárok, az üzleti világ és helyi közösségek számára a legjobb szolgáltatásokhoz és alkalmazásokhoz biztosíthassanak hozzáférést. A programnak támogatnia kell a gigabitalapú konnektivitás elérését e társadalmi-gazdasági fókuszpontok számára annak érdekében, hogy maximalizálja a gazdaság és a társadalom egészében tovagyűrűző pozitív hatásukat, ideértve a konnektivitás és a szolgáltatások iránti szélesebb körű igény kialakítását is.	(24)  Az iskolák, az egyetemek, a könyvtárak, a helyi, regionális vagy nemzeti közigazgatási szervek, a főbb közszolgáltatási intézmények, a kórházak és az egészségügyi központok, a közlekedési csomópontok és a digitálisan intenzív vállalkozások mind-mind olyan egységek és helyszínek, amelyek lényegesen befolyásolhatják közvetlen környezetük társadalmi-gazdasági fejlődését. Ezeknek a társadalmi-gazdasági fókuszpontoknak élen kell járniuk a gigabitalapú konnektivitás terén, hogy az európai polgárok, az üzleti világ és helyi közösségek számára a legjobb szolgáltatásokhoz és alkalmazásokhoz biztosíthassanak hozzáférést, lehetővé téve – az új technológiák gyors és folyamatos megjelenésére tekintettel – új szolgáltatások és alkalmazások kidolgozását. A programnak támogatnia kell a könnyű gigabitalapú konnektivitás elérését e társadalmi-gazdasági fókuszpontok számára annak érdekében, hogy maximalizálja a gazdaság és a társadalom egészében tovagyűrűző pozitív hatásukat, ideértve a konnektivitás és a szolgáltatások iránti szélesebb körű igény kialakítását is. A legkülső régiók európai kontinenstől való távolsága miatt az internetkapcsolat alapvető szerepet tölt be a területi kohézió kialakításában és az esélyegyenlőség előmozdításában, valamint a munkahelyteremtésben és a lakosság életkörülményeinek javításában.
Módosítás    16 Rendeletre irányuló javaslat 26 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(26)  Ahhoz hogy a tervezett következő generációs digitális szolgáltatások (például a több különböző ágazat és a társadalom egésze számára jelentős előnyöket biztosító dolgok internetével kapcsolatos szolgáltatások és alkalmazások) életképesek legyenek, határon átnyúló és megszakításmentes 5G hálózati lefedettségre lesz szükség, amely lehetővé teszi a felhasználók és az eszközök számára, hogy pillanatnyi helyüktől függetlenül kapcsolódhassanak egymáshoz. Ugyanakkor az 5G bevezetésével kapcsolatos költségmegosztási forgatókönyvek egyelőre nem tisztázottak, és a kereskedelmi alkalmazás tekintetében érzékelt kockázat mértéke egyes fontos területeken igen magas. Az összekapcsolt mobilitás első fázisában az alkalmazások legfontosabb színterét várhatóan a közúti folyosók és a vasúti összeköttetések jelentik majd: ezek tehát létfontosságú, a program által finanszírozandó határon átnyúló projektek.	(26)  Ahhoz hogy a tervezett következő generációs digitális szolgáltatások (például a több különböző ágazat és a társadalom egésze számára jelentős előnyöket biztosító dolgok internetével kapcsolatos szolgáltatások és alkalmazások) életképesek legyenek, határon átnyúló és megszakításmentes 5G hálózati lefedettségre lesz szükség, amely lehetővé teszi a felhasználók és az eszközök számára, hogy pillanatnyi helyüktől függetlenül kapcsolódhassanak egymáshoz. Ugyanakkor az 5G bevezetésével kapcsolatos költségmegosztási forgatókönyvek egyelőre nem tisztázottak, és a kereskedelmi alkalmazás tekintetében érzékelt kockázat mértéke egyes fontos területeken –például a felhasználók adatainak biztonságát és védelmét illetően – igen magas. Az összekapcsolt mobilitás első fázisában az alkalmazások legfontosabb színterét várhatóan a közúti folyosók és a vasúti összeköttetések jelentik majd: ezek tehát létfontosságú, a program által finanszírozandó határon átnyúló projektek.
Módosítás    17 Rendeletre irányuló javaslat 27 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(27)  Az össze nem kapcsolt területek az Unió bármely – akár központi – részén szűk keresztmetszeteket, és ezzel a digitális egységes piac szempontjából kiaknázatlan potenciált képeznek. A legtöbb vidéki és távoli területen a jó minőségű internetkapcsolat az áruk és a szolgáltatások szállítási költségeinek csökkentése révén és ezáltal a távoli fekvést részben kompenzálva létfontosságú szerepet játszhat a digitális szakadék, az elszigetelődés és az elnéptelenedés megelőzésében. A jó minőségű internetkapcsolat szükséges az új gazdasági lehetőségek – például a precíziós mezőgazdaság vagy a vidéki területeken kibontakozó biogazdaság – szempontjából is. A program elő kívánja mozdítani, hogy Európában minden, akár vidéki, akár városi háztartás rendelkezhessen vezetékes vagy vezeték nélküli nagyon nagy kapacitású konnektivitással, különös tekintettel a piac elégtelen működését tükröző esetekre, valamint azokra, amelyek alacsony intenzitású támogatással orvosolhatók. A program célja valamennyi háztartás és terület átfogó lefedése, mivel a hiányosságok későbbi kezelése egy már lefedett területen gazdaságilag nem térül meg.	(27)  Az össze nem kapcsolt területek az Unió bármely – akár központi – részén szűk keresztmetszeteket, és ezzel a digitális egységes piac szempontjából kiaknázatlan potenciált képeznek. A legtöbb vidéki és távoli területen, illetve a legkülső régiókban a jó minőségű internetkapcsolat az áruk és a szolgáltatások szállítási költségeinek csökkentése révén – és ezáltal a távoli fekvést részben kompenzálva – létfontosságú szerepet játszhat a digitális szakadék és az elszigetelődés megelőzésében, új szolgáltatások fejlesztésében és az elnéptelenedés kockázatának csökkentésében, valamint a gazdaság ösztönzésében. A jó minőségű internetkapcsolat szükséges az új gazdasági lehetőségek – például a precíziós mezőgazdaság vagy a vidéki területeken kibontakozó biogazdaság – szempontjából, illetve a fiatalok vidékre vonzását célzó intézkedésekhez is. Az EUMSZ 349. cikkének való megfelelést olyan kísérleti projektek létrehozásával is el lehet érni, amelyekben előnyben részesítik az Európai Unió legkülső régióit az 5G-hálózati lefedettség megvalósítása terén. A program elő kívánja mozdítani, hogy Európában minden, akár vidéki, akár városi háztartás rendelkezhessen vezetékes vagy vezeték nélküli nagyon nagy kapacitású konnektivitással, különös tekintettel a piac elégtelen működését tükröző esetekre, valamint azokra, amelyek alacsony intenzitású támogatással orvosolhatók. A program célja valamennyi háztartás és terület átfogó lefedése, mivel a hiányosságok későbbi kezelése egy már lefedett területen gazdaságilag nem térül meg.
Módosítás    18 Rendeletre irányuló javaslat 28 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(28)  Ki kell építeni az elektronikus hírközlő gerinchálózatokat – ideértve az európai területeket más kontinenseken található harmadik országokkal, vagy az európai szigeteket vagy tengerentúli területeket a kontinentális területekkel összekötő tenger alatti kábeleket is – annak érdekében, hogy ez a létfontosságú infrastruktúra megfelelő tartalékokkal rendelkezzen, illetve az uniós digitális hálózatok kapacitásának és ellenálló képességének növelése céljából. Ugyanakkor ezek a projektek közfinanszírozás nélkül gyakran nem életképesek gazdaságilag.	(28)  Ki kell építeni az elektronikus hírközlő gerinchálózatokat – ideértve az európai területeket más kontinenseken található harmadik országokkal, vagy az európai szigeteket és legkülső régiókat vagy tengerentúli területeket a kontinentális területekkel összekötő tenger alatti kábeleket is – annak érdekében, hogy ez a létfontosságú infrastruktúra megfelelő tartalékokkal rendelkezzen, illetve az uniós digitális hálózatok kapacitásának és ellenálló képességének növelése céljából. Ugyanakkor ezek a projektek közfinanszírozás nélkül gyakran nem életképesek pénzügyileg és gazdaságilag. Ezért kilátásba lehetne helyezni a köz- és magánszféra közötti partnerségek kialakítását is.
Módosítás    19 Rendeletre irányuló javaslat 35 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(35)  Uniós szinten a gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere jelenti a nemzeti reformprioritások meghatározásának és végrehajtása felügyeletének keretét. A tagállamok ezen reformprioritások támogatására saját többéves nemzeti beruházási stratégiákat dolgoznak ki. Ezeket a stratégiákat, melyek a nemzeti és/vagy uniós támogatásra ajánlott, prioritást élvező beruházási projektek felvázolására és koordinálására irányulnak, az éves nemzeti reformprogramokkal együtt terjesztik elő. További céljuk elősegíteni az uniós támogatások koherens felhasználását és maximalizálni a főként az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA), a Kohéziós Alapból, az európai beruházásstabilizáló funkcióból, az InvestEU-ból és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből biztosított pénzügyi támogatások hozzáadott értékét. A pénzügyi támogatást – esettől függően – az uniós és nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervekkel összhangban lévő módon kell felhasználni.	törölve
Módosítás    20 Rendeletre irányuló javaslat 43 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(43)  Amennyiben harmadik országok és harmadik országokban letelepedett jogalanyok is részt vesznek a közös érdekű projektekhez vagy határon átnyúló megújulóenergia-projektekhez hozzájáruló intézkedésekben, pénzügyi támogatás kizárólag abban az esetben biztosítható, ha az elengedhetetlen a szóban forgó projektek céljainak eléréséhez.	(43)  Amennyiben harmadik országok és harmadik országokban letelepedett jogalanyok is részt vesznek a közös érdekű projektekhez vagy határon átnyúló megújulóenergia-projektekhez hozzájáruló intézkedésekben, pénzügyi támogatás kizárólag abban az esetben biztosítható, ha az elengedhetetlen a szóban forgó projektek céljainak eléréséhez. Az ilyen projekteknél világos kritériumokat kell megállapítani.
Módosítás    21 Rendeletre irányuló javaslat 45 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(45)  Megfelelő nyomonkövetési és jelentéstételi intézkedéseket kell végrehajtani az e rendeletben meghatározott általános és egyedi programcélkitűzések megvalósítása terén tett előrelépésekről történő jelentéstétel érdekében, többek között mutatók alapján. A teljesítményjelentési rendszer biztosítja, hogy a végrehajtás nyomon követésére vonatkozó adatokat és az eredményeket hatékonyan, eredményesen és időben összegyűjtsék. A programmal kapcsolatos releváns adatok összegyűjtése érdekében az uniós finanszírozás kedvezményezettjei számára arányos jelentéstételi követelményeket kell meghatározni.	(45)  Mutatók alapján megfelelő nyomonkövetési és jelentéstételi intézkedéseket kell végrehajtani az e rendeletben meghatározott általános és egyedi programcélkitűzések megvalósítása terén tett előrelépésekről történő jelentéstétel érdekében. A teljesítményjelentési rendszer biztosítja, hogy a végrehajtás nyomon követésére vonatkozó adatokat és az eredményeket hatékonyan, eredményesen és időben összegyűjtsék az összes részt vevő államban, beleértve harmadik országokatis. A programmal kapcsolatos releváns adatok összegyűjtése érdekében az uniós finanszírozás kedvezményezettjei számára arányos jelentéstételi követelményeket kell meghatározni.
Módosítás    22 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – p a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	pa)  Tekintettel arra, hogy egyelőre nincs megállapodás a Nagy-Britannia és az EU közötti jövőbeli kapcsolatok jellegét illetően, a programnak enyhítő intézkedéseket kell kidolgoznia a 27 uniós tagállam hálózati összekapcsoltságának biztosítása érdekében.
Módosítás    23 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1)  A program átfogó célja a transzeurópai hálózatok kiépítése és korszerűsítése a közlekedési, az energia- és a digitális ágazatban, valamint a megújuló energia területén folytatott, határon átnyúló együttműködés előmozdítása, figyelembe véve a hosszú távú dekarbonizációs kötelezettségvállalásokat és hangsúlyt fektetve az ágazatok közötti szinergiákra.	(1)  A program átfogó célja a transzeurópai hálózatok kiépítése és korszerűsítése a közlekedési, az energia- és a digitális ágazatban, valamint a megújuló energia területén folytatott, határon átnyúló együttműködés előmozdítása, komolyan figyelembe véve a hosszú távú alacsony kibocsátású és dekarbonizációs kötelezettségvállalásokat, és hangsúlyt fektetve az ágazatok közötti szinergiákra és kiegészítő jellegre, ezáltal hozzájárulva az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedéshez.
Módosítás    24 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 2 bekezdés – a pont – i pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
i.  hozzájárulás a hatékony és összekapcsolt hálózatokra és az intelligens, fenntartható, inkluzív, biztonságos és zavartalan mobilitás infrastruktúráira vonatkozó közös érdekű projektek létrehozásához;	i.  hozzájárulás a hatékony, összekapcsolt és multimodális hálózatokra és az intelligens, fenntartható, inkluzív, biztonságos és zavartalan mobilitás infrastruktúráira vonatkozó közös gazdasági-társadalmi érdekű és határokon átnyúló projektek létrehozásához, valamint adott esetben a vidéki térség bekapcsolása a TEN-T törzshálózataiba, a biztonságos és zavartalan mobilitás, továbbá egy egységes, intelligens, fenntartható és inkluzív európai közlekedési térség megteremtése érdekében, a fogyatékossággal élő személyeket is beleértve;
Módosítás    25 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 2 bekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b)  Az energiaágazatban: hozzájárulás a belső energiapiac további integrációjára, a határokon és szektorokon átívelő hálózatok interoperabilitására, a dekarbonizáció előmozdítására és az ellátásbiztonság biztosítására vonatkozó közös érdekű projektek létrehozásához, valamint a határon átnyúló együttműködés elősegítéséhez a megújulóenergia-projektek terén;	b)  Az energiaágazatban: hozzájárulás a belső energiapiac további integrációjára, a határokon és szektorokon átívelő hálózatok interoperabilitására, a dekarbonizáció többek között tiszta és innovatív technológiákkal történő előmozdítására és az ellátásbiztonság biztosítására vonatkozó közös társadalmi és gazdasági érdekű projektek létrehozásához, valamint a határon átnyúló együttműködés elősegítéséhez a megújulóenergia-projektek terén;
Módosítás    26 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 2 bekezdés – c pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c)  A digitális ágazatban: hozzájárulás a nagyon nagy kapacitású hálózatokra és az 5G rendszerekre vonatkozó közös érdekű projektek létrehozásához, az EU területén lévő digitális gerinchálózatok rezilienciájának és kapacitásának növeléséhez a szomszédos területekkel való összekapcsolás révén, továbbá a közlekedési és energiahálózatok digitalizálásához.	c)  A digitális ágazatban: hozzájárulás az olyan közös társadalmi és gazdasági érdekű projektek kidolgozásához, amelyek elősegítik a nagyon nagy kapacitású hálózatokra és az 5G rendszerekre vonatkozó projektek létrehozását, az EU területén lévő digitális gerinchálózatok rezilienciájának és kapacitásának növelését a szomszédos területekkel való összekapcsolás révén, továbbá a közlekedési és energiahálózatok digitalizálását, többek között az autonóm környezetbarát közlekedési rendszerek bevezetésének felgyorsítása érdekében.
Módosítás    27 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 2 bekezdés – a pont – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a)  maximum 30 615 493 000 EUR a 3. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett egyedi célkitűzésekre, amelyből:	a)  minimum 30 615 493 000 EUR a 3. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett egyedi célkitűzésekre, amelyből:
Módosítás    28 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 2 bekezdés – a pont – ii pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
ii.  11 285 493 000 EUR a Kohéziós Alapból átcsoportosítva kizárólag a Kohéziós Alapból támogatható tagállamok általi, e rendelettel összhangban való felhasználásra;	ii.  XXX EUR a Kohéziós Alapból átcsoportosítva kizárólag a Kohéziós Alapból támogatható tagállamok általi, e rendelettel összhangban való felhasználásra, az (EU) XXX rendelet [CPR] 104. cikke (4) bekezdése értelmében;
Módosítás    29 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 2 bekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(b)  maximum 8 650 000 000 EUR a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett egyedi célkitűzésekre, ebből maximum 10 % a határon átnyúló megújulóenergia-projektekre;	(b)  maximum 8 650 000 000 EUR a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett egyedi célkitűzésekre, ebből legalább 10% a határon átnyúló megújulóenergia-projektekre;
Módosítás    30 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 4 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4)  Az (1) bekezdésben említett összeg felhasználható a program végrehajtásához kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtásra, valamint ágazatspecifikus iránymutatásokra, így például előkészítő, nyomonkövetési, kontroll-, ellenőrzési és értékelési intézkedésekre, ideértve a vállalati információs és technológiai rendszereket. Ez az összeg felhasználható a projektek előkészítését támogató kísérő intézkedések finanszírozására is.	(4)  Az (1) bekezdésben említett összeg szintén felhasználható a program végrehajtásához kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtásra, valamint ágazatspecifikus iránymutatásokra, így például előkészítő, nyomonkövetési, kontroll-, ellenőrzési és értékelési intézkedésekre, ideértve a vállalati információs és technológiai rendszereket. Ez az összeg felhasználható a projektek előkészítését támogató kísérő intézkedések finanszírozására is.
Módosítás    31 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 8 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(8)  A Kohéziós Alapból átcsoportosított összeg 30 %-át közvetlenül hozzáférhetővé kell tenni a Kohéziós Alapból történő támogatásra jogosult valamennyi tagállam számára közlekedési infrastrukturális projektek e rendelet szerinti finanszírozására, előnyben részesítve a határon átnyúló és a hiányzó összeköttetéseket. 2023. december 31-ig a finanszírozásra jogosult projektek kiválasztása során figyelembe kell venni a Kohéziós Alap szerinti nemzeti allokációkat az átcsoportosítandó források 70 %-a tekintetében. 2024. január 1-jétől kezdődően a programhoz átcsoportosított azon forrásokat, amelyeket nem kötöttek le egy adott közlekedési infrastrukturális projekthez, a Kohéziós Alapból történő támogatásra jogosult valamennyi tagállam számára hozzáférhetővé kell tenni közlekedési infrastrukturális projektek e rendelet szerinti finanszírozására.	(8)  Ami a Kohéziós Alapból átcsoportosított összegeket illeti, az elosztására vonatkozó feltételeket az (EU) XXX rendelet [CPR] rögzíti – a vonatkozó nemzeti előirányzatok tekintetében a 2014–2020-as módszertant követve –, és a felhasználásukat e rendeletnek megfelelően hajtják végre, a 14. cikk (2) bekezdése b) pontjának sérelme nélkül. Ezek az összegek fenntartható közlekedési infrastrukturális projekteket finanszíroznak e rendelettel összhangban, előnyben részesítve a határokon átnyúló, sűrű forgalomra, a közlekedési szűk keresztmetszetekre és a hiányzó összeköttetésekre, valamint a legkülső régiókra irányuló projekteket.
Módosítás    32 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 8 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(8a)  A Kohéziós Alapból történő támogatásra jogosult és a kellően előrehaladt és/vagy megfelelő minőségű és elegendő uniós hozzáadott értéket képviselő projektek kialakítása során nehézségekkel küzdő tagállamok támogatása érdekében különös figyelmet kell fordítani a projektek kidolgozásával és végrehajtásával foglalkozó közigazgatási szervek és állami szolgálatok intézményi kapacitásának és hatékonyságának megerősítését célzó programtámogató tevékenységekre.
Módosítás    33 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 9 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(9)  A tagállamok részére megosztott irányítás keretében allokált források a tagállamok kérésére átcsoportosíthatók a programra. A Bizottság ezeket a forrásokat a költségvetési rendelet [62. cikke (1) bekezdésének a) pontjával] összhangban közvetlenül vagy 62. cikke (1) bekezdésének c) pontjával összhangban közvetve hajtja végre. Ezeket a forrásokat lehetőség szerint az érintett tagállam javára kell felhasználni.	(9)  A tagállamok részére megosztott irányítás keretében allokált források kellően indokolt esetben a tagállamok kérésére átcsoportosíthatók a programra. A Bizottság ezeket a forrásokat a költségvetési rendelet [62. cikke (1) bekezdésének a) pontjával] összhangban közvetlenül vagy 62. cikke (1) bekezdésének c) pontjával összhangban közvetve hajtja végre. Az ilyen átcsoportosítások kizárólag az érintett tagállamban használhatók fel.
Módosítás    34 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 1 bekezdés – d pont – 4 franciabekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
–  garantálja az Uniónak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás biztosításához és a pénzügyi érdekeinek védelméhez való jogát.	–  garantálja az Uniónak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás biztosításához, a program nyomon követéséhez és a pénzügyi érdekeinek védelméhez való jogát.
Módosítás    35 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1)  A határon átnyúló megújulóenergia-projekteket legalább két tagállam részvételével kell megvalósítani a 2009/28/EK irányelv 6., 7., 9. vagy 11. cikke szerinti, tagállamok közötti, illetve tagállamok és harmadik országok közötti együttműködési vagy másfajta megállapodás keretében. E projekteket az e rendelet mellékletének IV. részében meghatározott kritériumokkal és eljárásokkal összhangban kell azonosítani.	(1)  A határon átnyúló – többek között a legkülső régiókkal kapcsolatos – megújulóenergia-projekteket legalább két tagállam részvételével kell megvalósítani a 2009/28/EK irányelv 6., 7., 9. vagy 11. cikke szerinti, tagállamok közötti, illetve tagállamok és harmadik országok közötti együttműködési vagy másfajta megállapodás keretében. E projekteket az e rendelet mellékletének IV. részében meghatározott kritériumokkal és eljárásokkal összhangban kell azonosítani.
Módosítás    36 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3)  Jogosultak az e rendelet szerinti finanszírozásra a határon átnyúló megújulóenergia-projektek fejlesztésére és beazonosítására irányuló tanulmányok.	(3)  Jogosultak az e rendelet szerinti finanszírozásra a határon átnyúló és a legkülső régiókat érintő megújulóenergia-projektek fejlesztésére és beazonosítására irányuló tanulmányok.
Módosítás    37 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 4 bekezdés – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4)  Uniós finanszírozásra jogosultak a határon átnyúló megújulóenergia-projektek a kivitelezés tekintetében, amennyiben teljesítik a következő kiegészítő feltételeket:	(4)  Uniós finanszírozásra jogosultak a határon átnyúló és a legkülső régiókat érintő megújulóenergia-projektek a kivitelezés tekintetében, amennyiben teljesítik a következő kiegészítő feltételeket:
Módosítás    38 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 4 bekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b)  a kérelmező igazolja, hogy a projekt a támogatás hiányában nem valósulhatna meg vagy gazdaságilag nem életképes. A szóban forgó elemzésnek figyelembe kell vennie a támogatási rendszerekből származó minden bevételt.	törölve
Módosítás    39 Rendeletre irányuló javaslat 8 cikk – 3 bekezdés – c pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c)  az 5G rendszerek kiépítéséhez hozzájáruló intézkedések esetében elsőbbséget kell adni az 5G folyosók kialakításának a fő szárazföldi közlekedési útvonalak mentén, ideértve a transzeurópai közlekedési hálózatokat. Figyelembe kell venni azt is, hogy az intézkedés milyen mértékben járul hozzá a lefedettség biztosításához a szinergiákon alapuló digitális szolgáltatások folyamatos nyújtását elősegítő fő közlekedési útvonalak mentén, maximalizálva a tovagyűrűző pozitív hatást a projekt megvalósítási területéhez közel eső területek és lakosságrészek tekintetében. A támogatásban részesíthető projektek indikatív listáját a melléklet V. része tartalmazza;	c)  az 5G rendszerek kiépítéséhez hozzájáruló intézkedések esetében elsőbbséget kell adni az 5G folyosók kialakításának a fő szárazföldi közlekedési útvonalak mentén, ideértve a transzeurópai közlekedési hálózatokat. Figyelembe kell venni azt is, hogy az intézkedés milyen mértékben járul hozzá a megfelelő lefedettség biztosításához a szinergiákon alapuló digitális szolgáltatások folyamatos nyújtását elősegítő fő közlekedési útvonalak mentén, maximalizálva a tovagyűrűző pozitív hatást a projekt megvalósítási területéhez közel eső területek és lakosságrészek tekintetében. A támogatásban részesíthető projektek indikatív listáját a melléklet V. része tartalmazza;
Módosítás    40 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 2 bekezdés – a pont – i pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
i.  az 1315/2013/EU rendelet III. fejezete szerinti törzshálózat kiépítését célzó intézkedések, beleértve az 1315/2013/EU rendelet II. mellékletében meghatározott, a törzshálózathoz tartozó városi csomópontokra, tengeri és belvízi kikötőkre, valamint vasúti-közúti terminálokra vonatkozó intézkedéseket. A törzshálózat kiépítését végrehajtó intézkedések magukban foglalhatnak kapcsolódó, az átfogó hálózaton elhelyezkedő elemeket is, amennyiben ez a beruházás optimizálása érdekében és az e rendelet 19. cikkében említett munkaprogramokban meghatározott módozatokkal összhangban szükséges;	i.  az 1315/2013/EU rendelet III. fejezete szerinti törzshálózat kiépítését célzó intézkedések, beleértve az 1315/2013/EU rendelet II. mellékletében meghatározott, a törzshálózathoz tartozó városi csomópontokra, tengeri és belvízi kikötőkre, repülőterekre, valamint vasúti-közúti terminálokra vonatkozó intézkedéseket. A törzshálózat kiépítését végrehajtó intézkedések magukban foglalhatnak kapcsolódó, az átfogó hálózaton elhelyezkedő elemeket is, amennyiben ez a beruházás optimizálása érdekében és az e rendelet 19. cikkében említett munkaprogramokban meghatározott módozatokkal összhangban szükséges;
Módosítás    41 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 2 bekezdés – a pont – ii pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
ii.  az 1315/2013/EU rendelet II. fejezete szerinti átfogó hálózat határon átnyúló összeköttetéseit megvalósító intézkedések, különösen az e rendelet mellékletének III. részében felsorolt szakaszok;	ii.  az 1315/2013/EU rendelet II. fejezete szerinti átfogó hálózat határon átnyúló összeköttetéseit ösztönző és megvalósító intézkedések, különösen az e rendelet mellékletének III. részében felsorolt szakaszok, valamint a határokon átnyúló közlekedési szűk keresztmetszeteket kezelő szakaszok;
Módosítás    42 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 2 bekezdés – a pont – iii pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
iii.  az 1315/2013/EU rendelet II. fejezete szerinti átfogó hálózathoz tartozó, a legkülső régiókban található szakaszok kiépítését célzó intézkedések, beleértve az 1315/2013/EU rendelet II. mellékletében meghatározott, az átfogó hálózathoz tartozó releváns városi csomópontokra, tengeri és belvízi kikötőkre, valamint vasúti-közúti terminálokra vonatkozó intézkedéseket;	iii.  átfogó hálózathoz tartozó, az EU határrégióiban és a legkülső régiókban található szakaszok kiépítését célzó intézkedések, beleértve az 1315/2013/EU rendelet II. mellékletében meghatározott, az átfogó hálózathoz tartozó releváns városi csomópontokra, tengeri és belvízi kikötőkre, repülőterekre, valamint vasúti-közúti terminálokra vonatkozó intézkedéseket;
Indokolás
Az EUMSZ 349. cikkében leírt távoli fekvésük és körülményeik miatt a repülőterek nélkülözhetetlenek a legkülső régiók fejlesztéséhez, és elengedhetetlen az Unió közlekedési hálózataiba való integrációjuk.
Módosítás    43 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 2 bekezdés – a pont – iv a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	iva.  az átfogó hálózathoz tartozó tanulmányprojektek
Módosítás    44 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 2 bekezdés – b pont – iv pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
iv.  az 1315/2013/EU rendelet 33. cikkének megfelelően az új technológiákat és az innovációt (többek között az automatizálást, a fejlett közlekedési szolgáltatásokat, a modális integrációt és az alternatív tüzelőanyagok infrastruktúráját) támogató intézkedések;	iv.  az 1315/2013/EU rendelet 33. cikkének megfelelően az új technológiákat és az innovációt (többek között az automatizálást, a fejlett közlekedési szolgáltatásokat, a modális integrációt és az alternatív tüzelőanyagok infrastruktúráját) támogató intézkedések, a közlekedésből származó szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében;
Módosítás    45 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 2 bekezdés – b pont – viii pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
viii.  az 1315/2013/EU rendelet 37. cikkének megfelelően a közlekedési infrastruktúrához való hozzáférést minden felhasználó tekintetében javító intézkedések;	viii.  (A magyar változatot nem érinti.)
Módosítás    46 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 2 bekezdés – c pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c)  A 3. cikk (2) bekezdése a) pontjának ii. alpontjában említett egyedi célkitűzések: olyan intézkedések vagy egy intézkedésen belüli speciális tevékenységek, amelyek a TEN-T hálózat közlekedési infrastruktúrájának a katonai követelményekhez történő hozzáigazítását támogatják oly módon, hogy az alkalmas legyen polgári-katonai kettős felhasználásra.	c)  A 3. cikk (2) bekezdése a) pontjának ii. alpontjában említett egyedi célkitűzések: olyan intézkedések vagy egy intézkedésen belüli speciális tevékenységek, amelyek a TEN-T hálózat új és meglévő közlekedési infrastruktúrájának a katonai követelményekhez történő hozzáigazítását támogatják oly módon, hogy az alkalmas legyen polgári-katonai kettős felhasználásra.
Módosítás    47 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 3 bekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b)  az e rendelet mellékletének IV. részében meghatározott határon átnyúló megújulóenergia-projekteket támogató intézkedések, ideértve e projektek tervezését is, feltéve, hogy teljesülnek az e rendelet 7. cikkében megállapított feltételek.	b)  az e rendelet mellékletének IV. részében meghatározott határon átnyúló és a legkülső régiókbeli megújulóenergia-projekteket támogató intézkedések, ideértve e projektek tervezését is, feltéve, hogy teljesülnek az e rendelet 7. cikkében megállapított feltételek;
Módosítás    48 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 3 bekezdés – b a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ba)  az energiahatékonyságot támogató intézkedések.
Módosítás    49 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 4 bekezdés – f pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
f)  határon átnyúló közlekedési és energetikai projektekhez kapcsolódó digitális konnektivitási infrastruktúra-követelményeket végrehajtó és/vagy a közlekedési és energetikai infrastruktúrákhoz közvetlenül kapcsolódó operatív digitális platformokat támogató intézkedések.	f)  határon átnyúló, valamint a legkülső régiókban, illetve a hegyvidéki, szigeti és távoli régiókban megvalósuló közlekedési és energetikai projektekhez kapcsolódó digitális konnektivitási infrastruktúra-követelményeket végrehajtó és/vagy a közlekedési és energetikai infrastruktúrákhoz közvetlenül kapcsolódó operatív digitális platformokat támogató intézkedések.
Módosítás    50 Rendeletre irányuló javaslat 11 cikk – 2 bekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b)  a programhoz társult valamely harmadik országban letelepedett jogalany;	b)  a programhoz társult valamely harmadik országban letelepedett jogalany az e harmadik országot érintő projektre vonatkozó intézkedések esetében;
Indokolás
Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköznek nem szabadna nem európai vállalatoknak kedveznie, amikor azok az Unió területén folytatják tevékenységeiket.
Módosítás    51 Rendeletre irányuló javaslat 13 cikk – 1 bekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a)  gazdasági, társadalmi és környezeti hatások (költségek és hasznok);	a)  gazdasági, társadalmi, éghajlati és környezeti hatások (költségek és hasznok);
Módosítás    52 Rendeletre irányuló javaslat 13 cikk – 1 bekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b)  innovációs, biztonsági, interoperabilitási és hozzáférési szempontok;	b)  innovációs, biztonsági, interoperabilitási és hozzáférési szempontok, különös tekintettel a fogyatékossággal élő személyek esetében;
Módosítás    53 Rendeletre irányuló javaslat 13 cikk – 1 bekezdés – c pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c)  határon átnyúló dimenzió;	c)  határon átnyúló dimenzió és hozzájárulás a regionális fejlődés egyensúlyához;
Módosítás    54 Rendeletre irányuló javaslat 13 cikk – 1 bekezdés – g pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
g)   az uniós pénzügyi támogatás katalizátorhatása a beruházásokra;	g)  az uniós pénzügyi támogatás katalizátorhatása a beruházásokra, és európai hozzáadott érték;
Módosítás    55 Rendeletre irányuló javaslat 13 cikk – 1 bekezdés – g a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ga)  hozzájárulás az Unió nagyobb fokú integrációjához;
Módosítás    56 Rendeletre irányuló javaslat 13 cikk – 1 bekezdés – i pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
i)  összhang az uniós és nemzeti energetikai és éghajlat-politikai tervekkel.	i)  összhang az uniós és nemzeti és adott esetben regionális energetikai és éghajlat-politikai tervekkel, illetve hozzájárulás ezekhez;
Módosítás    57 Rendeletre irányuló javaslat 13 cikk – 1 bekezdés – i a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ia)  adott esetben a vidék TEN-V törzshálózatokkal való összekapcsolása.
Módosítás    58 Rendeletre irányuló javaslat 13 cikk – 4 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(4a)  A javaslatok odaítélési szempontok alapján történő értékelésének biztosítania kell, hogy ne fogadjanak el olyan infrastruktúra kiépítésére vagy fenntartására irányuló javaslatot, amely nem mindenki számára hozzáférhető, ideértve a fogyatékossággal élőket is.
Módosítás    59 Rendeletre irányuló javaslat 14 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1)  Tanulmányok esetében az uniós pénzügyi támogatás összege nem haladhatja meg az összes elszámolható költség 50 %-át. A Kohéziós Alapból átcsoportosított összegből finanszírozott tanulmányok esetében a maximális társfinanszírozási arányoknak a (2) bekezdés b) pontjában meghatározottak szerint meg kell egyezniük a Kohéziós Alapra vonatkozó maximális társfinanszírozási arányokkal.	(1)  Tanulmányok esetében az uniós pénzügyi támogatás összege nem haladhatja meg az összes elszámolható költség 40%-át. A Kohéziós Alapból átcsoportosított összegből finanszírozott tanulmányok esetében a maximális társfinanszírozási arányoknak a (2) bekezdés b) pontjában meghatározottak szerint meg kell egyezniük a Kohéziós Alapra vonatkozó maximális társfinanszírozási arányokkal.
Módosítás    60 Rendeletre irányuló javaslat 14 cikk – 2 bekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a)  a 3. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett egyedi célkitűzésekkel kapcsolatos kivitelezés esetében az uniós pénzügyi támogatás összege nem haladhatja meg az összes elszámolható költség 30 %-át. Legfeljebb 50 %-ra emelhető a társfinanszírozási arány a következő esetekben: határon átnyúló összeköttetésekkel kapcsolatos intézkedések az e bekezdés c) pontjában meghatározott feltételekkel; telematikai alkalmazási rendszerekkel kapcsolatos intézkedések; az új technológiákat és az innovációt támogató intézkedések; az infrastruktúra biztonságának javítását a kapcsolódó uniós szabályozásnak megfelelően támogató intézkedések; valamint a legkülső régiókban megvalósítandó intézkedések;	a)  a 3. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett egyedi célkitűzésekkel kapcsolatos kivitelezés esetében az uniós pénzügyi támogatás összege nem haladhatja meg az összes elszámolható költség 30%-át. Legfeljebb 65%-ra emelhető a társfinanszírozási arány a következő esetekben: határon átnyúló összeköttetésekkel kapcsolatos intézkedések az e bekezdés c) pontjában meghatározott feltételekkel; telematikai alkalmazási rendszerekkel kapcsolatos intézkedések; az új technológiákat és az innovációt támogató intézkedések; az infrastruktúra biztonságának javítását a kapcsolódó uniós szabályozásnak megfelelően támogató intézkedések; valamint a vidéki térségekben és a legkülső régiókban megvalósítandó intézkedések;
Módosítás    61 Rendeletre irányuló javaslat 14 cikk – 2 bekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b)  a Kohéziós Alapból átcsoportosított összeget illetően a maximális társfinanszírozási arányoknak meg kell egyezniük a Kohéziós Alapra vonatkozóan az (EU) XXX rendeletben [CPR] említett maximális társfinanszírozási arányokkal. A társfinanszírozási arány legfeljebb 85 %-ra emelhető a határon átnyúló összeköttetésekkel kapcsolatos intézkedések esetében, az e bekezdés c) pontjában meghatározott feltételekkel;	b)  a Kohéziós Alapból átcsoportosított összeget illetően a maximális társfinanszírozási arányoknak meg kell egyezniük a Kohéziós Alapra vonatkozóan az (EU) XXX rendeletben [CPR] említett maximális társfinanszírozási arányokkal. A társfinanszírozási arány legfeljebb 15 százalékponttal emelhető a határon átnyúló összeköttetésekkel kapcsolatos intézkedések esetében, az e bekezdés c) pontjában meghatározott feltételekkel;
Módosítás    62 Rendeletre irányuló javaslat 15 cikk – 1 bekezdés – c pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c)  a földvásárlással kapcsolatos kiadások nem számolhatók el;	c)  A földvásárlással kapcsolatos kiadások elszámolhatók;
Módosítás    63 Rendeletre irányuló javaslat 15 cikk – 1 bekezdés – d pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
d)  az elszámolható költségek nem foglalhatják magukban a hozzáadottérték-adót (héa).	d)  az elszámolható költségek a 966/2012/EU, Euratom rendelet 126. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében magukban foglalhatják a hozzáadottérték-adót (héa).
Módosítás    64 Rendeletre irányuló javaslat 15 cikk – 1 bekezdés – d a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	da)  a Kohéziós Alapból átcsoportosított összeg esetében a 2014–2020-as időszakban elindult és be nem fejezett, valamint az adott időszakban ki nem fizetett projekteket elszámolható költségnek kell tekinteni;
Módosítás    65 Rendeletre irányuló javaslat 15 cikk – 1 bekezdés – d b pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	db)  a Kohéziós Alapból átcsoportosított összegek esetében azok a kiadások jogosultak hozzájárulásra, amelyek egy kedvezményezettnél vagy magánpartnernél keletkeztek, és amelyek kifizetésére a 2021. január 1-je és 2029. december 31-e között végrehajtott műveletekkel összefüggésben került sor.
Módosítás    66 Rendeletre irányuló javaslat 17 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2)  A vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás az (1) bekezdésben meghatározott indokok alapján felmondható.	(2)  A vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás az (1) bekezdésben meghatározott indokok alapján – a kellően indokolt esetek kivételével – felmondható. Felmondás esetén a Bizottság a fel nem használt összegeket haladéktalanul más projektek rendelkezésére bocsátja.
Módosítás    67 Rendeletre irányuló javaslat 18 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2)   Azon intézkedések, amelyek megfelelnek a következő kumulatív feltételeknek:	(2)   Azon intézkedések, amelyek megfelelnek a következő kumulatív feltételeknek:
a)   a program szerinti pályázati kiírás keretében kerültek értékelésre;	a)   a program szerinti pályázati kiírás keretében kerültek értékelésre;
b)   megfelelnek a szóban forgó pályázati kiírás minimális minőségi elvárásainak;	b)   megfelelnek a szóban forgó pályázati kiírás minimális minőségi elvárásainak;
c)   a szóban forgó pályázati kiírás alapján forráshiány miatt nem támogathatók,	c)   a szóban forgó pályázati kiírás alapján forráshiány miatt nem támogathatók,
támogatást kaphatnak az Európai Regionális Fejlesztési Alapból vagy a Kohéziós Alapból az (EU) XXX rendelet [CPR] [67. cikkének (5) bekezdésével összhangban], feltéve, hogy megfelelnek az érintett program célkitűzéseinek. Ilyenkor a támogatást nyújtó alap szabályai alkalmazandók.
Módosítás    68 Rendeletre irányuló javaslat 25 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1)  Az uniós finanszírozás címzettjei elismerik az uniós finanszírozás eredetét, és (különösen az intézkedések és azok eredményeinek népszerűsítésekor) gondoskodnak annak láthatóságáról azáltal, hogy következetes, hatékony és arányos módon célzott információkat juttatnak el többféle közönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak.	(1)  Az uniós finanszírozás címzettjei elismerik az uniós finanszírozás eredetét, és (különösen az intézkedések és azok eredményeinek népszerűsítésekor) gondoskodnak annak láthatóságáról az uniós rendelkezéseknek megfelelően azáltal, hogy következetes, hatékony és arányos módon célzott információkat juttatnak el többféle közönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak.
Módosítás    69 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – II rész – 1 bekezdés – 1 franciabekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
–  60 % a 9. cikk (2) bekezdésének a) pontjában felsorolt intézkedésekre: „A hatékony és összekapcsolt hálózatokra vonatkozó intézkedések”;	törölve
Módosítás    70 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – II rész – 1 bekezdés – 2 franciabekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
–  40 % a 9. cikk (2) bekezdésének b) pontjában felsorolt intézkedésekre: „Az intelligens, fenntartható, inkluzív, biztonságos és zavartalan mobilitásra vonatkozó intézkedések”.	törölve
Módosítás    71 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – III rész – 1 a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	1a.  A „Keleti/Kelet-Mediterrán” törzshálózati folyosó kibővítése
	határon átnyúló szakaszon
	– Craiova–Vidin (közúti közlekedés)
	–Belgrád–Resicabánya–Déva–Petrozsény (közúti és vasúti közlekedés)

ELJÁRÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRAFELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

Cím	Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozása
Hivatkozások	COM(2018)0438 – C8-0255/2018 – 2018/0228(COD)
Illetékes bizottságok        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	ITRE 14.6.2018	TRAN 14.6.2018
Véleményt nyilvánított        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	REGI 14.6.2018
A vélemény előadója        A kijelölés dátuma	Mirosław Piotrowski 20.6.2018
55. cikk – Közös bizottsági eljárás        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	5.7.2018
Vizsgálat a bizottságban	3.9.2018
Az elfogadás dátuma	15.11.2018
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	25 12 3
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Pascal Arimont, Victor Boştinaru, Mercedes Bresso, Steeve Briois, Andrea Cozzolino, Rosa D’Amato, Tamás Deutsch, Raymond Finch, Iratxe García Pérez, Michela Giuffrida, Krzysztof Hetman, Ivan Jakovčić, Sławomir Kłosowski, Constanze Krehl, Martina Michels, Iskra Mihaylova, Andrey Novakov, Younous Omarjee, Konstantinos Papadakis, Mirosław Piotrowski, Stanislav Polčák, Liliana Rodrigues, Fernando Ruas, Monika Smolková, Ruža Tomašić, Ramón Luis Valcárcel Siso, Monika Vana, Matthijs van Miltenburg, Lambert van Nistelrooij, Derek Vaughan, Kerstin Westphal, Joachim Zeller
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Martina Anderson, Daniel Buda, Ivana Maletić, Tonino Picula, Bronis Ropė, Milan Zver
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)	Mircea Diaconu, David Martin

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

25	+
ALDE	Mircea Diaconu
PPE	Pascal Arimont, Daniel Buda, Tamás Deutsch, Krzysztof Hetman, Ivana Maletić, Lambert van Nistelrooij, Andrey Novakov, Stanislav Polčák, Fernando Ruas, Ramón Luis Valcárcel Siso, Joachim Zeller, Milan Zver
S&D	Victor Boştinaru, Mercedes Bresso, Andrea Cozzolino, Iratxe García Pérez, Michela Giuffrida, Constanze Krehl, David Martin, Tonino Picula, Liliana Rodrigues, Monika Smolková, Derek Vaughan, Kerstin Westphal

12	-
ALDE	Ivan Jakovčić, Iskra Mihaylova, Matthijs van Miltenburg
EFDD	Rosa D'Amato, Raymond Finch
ENF	Steeve Briois
GUE/NGL	Martina Anderson, Martina Michels, Younous Omarjee
NI	Konstantinos Papadakis
VERTS/ALE	Bronis Ropė, Monika Vana

3	0
ECR	Sławomir Kłosowski, Mirosław Piotrowski, Ruža Tomašić

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodás

ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Cím	Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozása
Hivatkozások	COM(2018)0438 – C8-0255/2018 – 2018/0228(COD)
Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma	7.6.2018
Illetékes bizottságok        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	ITRE 14.6.2018	TRAN 14.6.2018
Véleménynyilvánításra felkért bizottságok        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	AFET 14.6.2018	BUDG 14.6.2018	ENVI 14.6.2018	REGI 14.6.2018
Előadók        A kijelölés dátuma	Henna Virkkunen 18.6.2018	Marian-Jean Marinescu 18.6.2018	Pavel Telička 18.6.2018
55. cikk – Közös bizottsági eljárás        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	5.7.2018
Vizsgálat a bizottságban	29.8.2018	9.10.2018
Az elfogadás dátuma	22.11.2018
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	71 19 3
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Daniela Aiuto, Lucy Anderson, Marie-Christine Arnautu, Inés Ayala Sender, Georges Bach, Zigmantas Balčytis, Izaskun Bilbao Barandica, José Blanco López, Jonathan Bullock, Jerzy Buzek, Deirdre Clune, Michael Cramer, Edward Czesak, Jakop Dalunde, Luis de Grandes Pascual, Andor Deli, Karima Delli, Isabella De Monte, Christian Ehler, Ismail Ertug, Fredrick Federley, Jacqueline Foster, Igor Gräzin, Theresa Griffin, Hans-Olaf Henkel, Eva Kaili, Krišjānis Kariņš, Seán Kelly, Jaromír Kohlíček, Peter Kouroumbashev, Zdzisław Krasnodębski, Miapetra Kumpula-Natri, Christelle Lechevalier, Innocenzo Leontini, Janusz Lewandowski, Paloma López Bermejo, Peter Lundgren, Elżbieta Katarzyna Łukacijewska, Marian-Jean Marinescu, Edouard Martin, Gesine Meissner, Tilly Metz, Angelika Mlinar, Nadine Morano, Angelika Niebler, Morten Helveg Petersen, Markus Pieper, Gabriele Preuß, Carolina Punset, Christine Revault d’Allonnes Bonnefoy, Paul Rübig, Massimiliano Salini, David-Maria Sassoli, Algirdas Saudargas, Neoklis Sylikiotis, Dario Tamburrano, Claudia Țapardel, Keith Taylor, Pavel Telička, Evžen Tošenovský, István Ujhelyi, Marita Ulvskog, Vladimir Urutchev, Kathleen Van Brempt, Peter van Dalen, Wim van de Camp, Henna Virkkunen, Martina Werner, Lieve Wierinck, Anna Záborská, Flavio Zanonato, Janusz Zemke, Roberts Zīle, Carlos Zorrinho
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Pilar Ayuso, Mark Demesmaeker, Michael Gahler, Francesc Gambús, Benedek Jávor, Werner Langen, Olle Ludvigsson, Clare Moody, Bolesław G. Piecha, Franck Proust, Anders Sellström, Davor Škrlec, Theodor Dumitru Stolojan, Pavel Svoboda
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)	Nedzhmi Ali, Ignazio Corrao, Siegfried Mureşan, Martin Sonneborn, Indrek Tarand
Benyújtás dátuma	28.11.2018

AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

71	+
ALDE ECR EPP     S&D	Nedzhmi Ali, Izaskun Bilbao Barandica, Fredrick Federley, Gesine Meissner, Angelika Mlinar, Morten Helveg Petersen, Carolina Punset, Pavel Telička, Lieve Wierinck Edward Czesak, Mark Demesmaeker, Hans-Olaf Henkel, Zdzisław Krasnodębski, Bolesław G. Piecha, Evžen Tošenovský, Roberts Zīle Pilar Ayuso, Georges Bach, Jerzy Buzek, Deirdre Clune, Andor Deli, Christian Ehler, Michael Gahler, Francesc Gambús, Krišjānis Kariņš, Seán Kelly, Werner Langen, Innocenzo Leontini, Janusz Lewandowski, Elżbieta Katarzyna Łukacijewska, Marian-Jean Marinescu, Nadine Morano, Siegfried Mureşan, Angelika Niebler, Markus Pieper, Franck Proust, Paul Rübig, Massimiliano Salini, Algirdas Saudargas, Anders Sellström, Theodor Dumitru Stolojan, Pavel Svoboda, Vladimir Urutchev, Henna Virkkunen, Anna Záborská, Luis de Grandes Pascual, Wim van de Camp Lucy Anderson, Inés Ayala Sender, Zigmantas Balčytis, José Blanco López, Isabella De Monte, Ismail Ertug, Theresa Griffin, Eva Kaili, Peter Kouroumbashev, Miapetra Kumpula-Natri, Olle Ludvigsson, Edouard Martin, Clare Moody, Gabriele Preuß, Christine Revault d'Allonnes Bonnefoy, David-Maria Sassoli, Claudia Țapardel, István Ujhelyi, Marita Ulvskog, Kathleen Van Brempt, Martina Werner, Flavio Zanonato, Janusz Zemke, Carlos Zorrinho

19	-
ALDE EFDD ENF GUE/NGL NI VERTS/ALE	Igor Gräzin Daniela Aiuto, Jonathan Bullock, Ignazio Corrao, Dario Tamburrano, Marie-Christine Arnautu, Christelle Lechevalier, Jaromír Kohlíček, Paloma López Bermejo, Neoklis Sylikiotis Martin Sonneborn Michael Cramer, Jakop Dalunde, Karima Delli, Benedek Jávor, Tilly Metz, Davor Škrlec, Indrek Tarand, Keith Taylor

3	0
ECR	Peter van Dalen, Jacqueline Foster, Peter Lundgren

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodás