Az Európai Parlament (1) és az Európai Közösségek Bizottsága (a továbbiakban: a két intézmény),

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre, az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, valamint az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre (a továbbiakban: szerződések),

tekintettel a két intézmény közötti kapcsolatokat szabályozó intézményközi megállapodásokra és szövegekre,

tekintettel a Parlament eljárási szabályzatára (2), és különösen annak 105., 106. és 127. cikkére écikkére, valamint VIII. mellékletére (3).

A.    mivel a szerződések az Európai Unió döntéshozatalának demokratikus legitimációját erősítik,

B.    mivel a két intézmény a lehető legkiemeltebben kezeli a közösségi jog hatékony átültetését és végrehajtását,

C.    mivel ez a keretmegállapodás nem érinti a Parlament, a Bizottság vagy az Európai Unió bármely más intézményének vagy szervének hatásköreit és előjogait, hanem e hatáskörök lehető leghatékonyabb gyakorlásának biztosítására törekszik,

D.    mivel frissíteni kell a 2000 júliusában elfogadott keretmegállapodást (4), amelynek helyébe a következő szöveg lép,

a következőkben állapodnak meg:

I.    HATÁLY

1.    Annak érdekében, hogy erősítsék a Bizottság politikai felelősségét és legitimitását, kiterjesszék az építő párbeszédet és tökéletesítsék az információáramlást a két intézmény között, valamint javítsák az eljárások és a tervezés egyeztetését, a két intézmény a következő intézkedésekről állapodik meg.

Továbbá, a Bizottság bizalmas dokumentumainak és információinak továbbítását illetően külön végrehajtási intézkedésekről is megállapodnak az 1. függelékben meghatározott módon, valamint a Bizottság jogalkotási és munkaprogramjának menetrendjét illetően a 2. függelékben meghatározott módon.

II.    POLITIKAI FELELŐSSÉG

2.    A Bizottság testületi jellegéből fakadó kollektív felelősség elvének sérelme nélkül, a Bizottság minden egyes tagja politikai felelősséggel tartozik a feladatkörébe eső területen tett intézkedésekért.

A Bizottság elnöke teljes felelősséggel tartozik minden olyan összeférhetetlenségi eset megállapításáért, amely a Bizottság valamely tagját akadályozza feladatainak ellátásában.

A Bizottság elnöke ugyanígy felelős az ilyen helyzetekben tett minden további intézkedésért. A tisztségek újraelosztása esetén az elnök írásban haladéktalanul tájékoztatja a Parlament elnökét.

3.    Ha a Parlament a Bizottság egy tagjával szemben bizalmatlanságát fejezi ki, a Bizottság elnöke – a döntés alapos megfontolását követően – a tagot lemondásra szólítja fel, vagy döntését megindokolja a Parlamentnek.

4.    Ha az Európai Közösséget létrehozó szerződés 215. cikke értelmében a Bizottság valamely tagja megbízatásának ideje alatt új tag kinevezése válik szükségessé, a Bizottság elnöke haladéktalanul kapcsolatba lép a Parlament elnökével annak érdekében, hogy megállapodjanak annak módjáról, miként kívánja a Bizottság elnöke a jövőbeli tagot – késedelem nélkül és az intézmények előjogainak maradéktalan tiszteletben tartásával – a Parlament előtt bemutatni.

A Parlament eljárásait a lehető leggyorsabban folytatja le annak érdekében, hogy a Bizottság elnöke kellő időben tájékoztatást kapjon a Parlament álláspontjáról, mielőtt a tagnak meg kell kezdenie feladatai ellátását a Bizottság képviseletében.

5.    A Bizottság elnöke haladéktalanul értesíti a Parlamentet a Bizottság bármely tagját érintő, a feladatkörök elosztására vonatkozó határozatról. A Bizottság valamely tagját érintő jelentős változások esetén az érintett tagnak a Parlament kérelmére meg kell jelennie az illetékes parlamenti bizottság előtt.

6.    A Bizottság tagjai magatartási kódexének összeférhetetlenséggel vagy erkölcsi magatartással kapcsolatos rendelkezéseiben bekövetkezett minden változást a Parlament számára haladéktalanul meg kell küldeni.

A Bizottság figyelembe veszi a Parlament ezzel kapcsolatos álláspontját.

7.    A Parlament eljárási szabályzatának 106. cikkével összhangban a Parlament a Bizottság megválasztott elnökével az új Bizottság jóváhagyásával kapcsolatos eljárások megnyitása előtt kellő időben felveszi a kapcsolatot. A Parlament figyelembe veszi a megválasztott elnök által megfogalmazott észrevételeket.

Az eljárásokat olyan módon kell meghatározni, hogy biztosítsák az egész kijelölt Bizottság nyílt, pártatlan és következetes módon történő értékelését.

A kijelölt Bizottság tagjai biztosítják az összes lényeges információhoz való teljes hozzáférést az Európai Közösséget létrehozó szerződés 213. cikkében meghatározott függetlenség kötelezettségének megfelelően.

III.    ÉPÍTŐ PÁRBESZÉD ÉS INFORMÁCIÓÁRAMLÁS

(i)    Általános rendelkezések

8.    A Bizottság teljes körűen és haladéktalanul tájékoztatja a Parlamentet a jogalkotás és a költségvetés terén tett javaslatairól és kezdeményezéseiről.

Minden olyan területen, amelyen a Parlament jogalkotói minőségben vagy költségvetési szervként jár el, a jogalkotói és a költségvetési eljárás minden egyes szakaszában a Tanáccsal azonos módon tájékoztatják.

9.    A Bizottság a közös kül- és biztonságpolitika és a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés terén a Parlament e területeken való részvételének javítása érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket, oly módon, hogy a Bizottságnak lehetősége legyen a Parlament véleményét a lehető legnagyobb mértékben figyelembe venni.

10.    A Bizottság elnöke és/vagy az intézményközi kapcsolatokért felelős alelnök vállalja, hogy háromhavonta találkozik az Elnökök Értekezletével azért, hogy a legmagasabb szinten biztosítsa a két intézmény közötti rendszeres párbeszédet. A Bizottság elnöke legalább évente kétszer részt vesz az Elnökök Értekezletének ülésein.

11.    A Bizottság minden tagja gondoskodik arról, hogy a közte és az illetékes parlamenti bizottság elnöke közötti információáramlás rendszeres és közvetlen legyen.

12.    A Bizottság a Parlament írásban történő tájékoztatását megelőzően semmilyen jogalkotói javaslatot, jelentős kezdeményezést vagy határozatot nem hoz nyilvánosságra.

A Bizottság jogalkotási és munkaprogramja és a többéves intézményközi program alapján a két intézmény közös megállapodásban előre meghatározza a különösen jelentős javaslatokat és kezdeményezéseket azért, hogy azok a Parlament plenáris ülésén kerüljenek előterjesztésre.

Hasonlóképpen meghatározzák azokat a javaslatokat és kezdeményezéseket, amelyek kapcsán az Elnökök Értekezlete előtt, illetve megfelelő módon az illetékes parlamenti bizottság vagy annak elnöke tájékoztatása révén információ szolgáltatására kerül sor.

Ezeket a határozatokat az e megállapodás 10. cikkében előirányzott, a két intézmény közötti rendszeres párbeszéd során hozzák, és rendszeresen frissítik, kellően figyelembe véve az esetleges politikai fejleményeket.

13.    Ha a Bizottság olyan belső dokumentuma, amelyről a Parlamentet – e keretmegállapodás 8. 9. és 12. pontjának megfelelően – nem tájékoztatták, az intézményeken kívül terjesztésre kerül, a Parlament elnöke kérheti, hogy az érintett dokumentumot haladéktalanul továbbítsák a Parlamenthez, hogy azt bármely képviselőjéhez annak kívánságára eljuttathassa.

14.    A Bizottság rendszeresen és írásban tájékoztatást ad a Parlament állásfoglalásaiban hozzá intézett kérdések alapján tett intézkedésekről, beleértve azokat az eseteket, amelyekben nem volt képes a Parlament álláspontjának megfelelően eljárni.

A mentesítési eljárás kapcsán a megállapodás 26. cikkében megállapított külön rendelkezéseket kell alkalmazni.

A Bizottság az Európai Közösséget létrehozó szerződés 192. cikke alapján a Parlament által a Bizottsághoz intézett minden olyan kérést figyelembe vesz, amely jogalkotási javaslatok benyújtására vonatkozik, és minden ilyen kérésre gyors és kellően részletes választ ad.

A Parlament fontos kérése nyomon követésére vonatkozó információt – a Parlament vagy a Bizottság kérésére – az illetékes parlamenti bizottsággal és szükség esetén a Parlament plenáris ülésén is közlik.

15.    Ha egy tagállam jogalkotási kezdeményezést terjeszt elő az Európai Unióról szóló szerződés 34. cikke alapján, a Bizottság – arra irányuló kérés esetén – az illetékes parlamenti bizottság előtt tájékoztatja a Parlamentet a kezdeményezésre vonatkozó álláspontjáról.

16.    A Bizottság tájékoztatja a Parlamentet szakértői csoportjainak listájáról, amelyeket azért hoztak létre, hogy segítsék a Bizottságot kezdeményezési jogának gyakorlásában. Ezt a listát rendszeresen frissíteni kell és nyilvánosságra kell hozni.

Ennek keretében a Bizottság annak elnökének külön és indokolt kérelmére tájékoztatja az illetékes parlamenti bizottságot az ilyen csoportok tevékenységéről és összetételéről.

17.    A két intézmény a megfelelő csatornákon keresztül építő párbeszédet folytat a fontos igazgatási ügyeket érintő kérdésekről, kivált azokról, amelyek közvetlenül kihatnak a Parlament saját igazgatására.

18.    Amennyiben az e keretmegállapodás szerint továbbított bármely információ bizalmasan kezelendő, az 1. függelékben meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.

(ii)    Külkapcsolatok, bővítés és nemzetközi megállapodások

19.    A Bizottság a nemzetközi megállapodások – köztük a kereskedelmi megállapodások – kapcsán időben és egyértelműen tájékoztatja a Parlamentet a megállapodások előkészítésének szakaszában és a nemzetközi tárgyalások folytatása és lezárása során. A tájékoztatás kiterjed a tárgyalási irányelv-tervezetekre, az elfogadott tárgyalási irányelvekre, a tárgyalások folytatására és lezárására.

Az előző albekezdésben említett tájékoztatást időben továbbítani kell a Parlamentnek, hogy adott esetben véleményt nyilváníthasson, és a Bizottság – amennyire lehet – figyelembe tudja venni a Parlament álláspontját. A tájékoztatást az illetékes parlamenti bizottságon és adott esetben a plenáris ülésen kell közölni.

A Parlament az 1. függelék rendelkezéseinek megfelelően a bizalmas kezelést igénylő ügyekben biztosítja a szükséges eljárásokat és garanciákat.

20    A Bizottság megteszi a szükséges intézkedéseket a Parlament haladéktalan és teljes körű tájékoztatására:

    (i) a megállapodások ideiglenes alkalmazására vagy felfüggesztésére vonatkozó határozatokról; és

    (ii) valamely megállapodás által létrehozott testületben kialakított közös álláspontról.

21.    Ha a Bizottság az Európai Közösség képviseletében jár el, a Parlament kérésére elősegíti, hogy a Parlament képviselői megfigyelőként részt vehessenek a többoldalú megállapodásokat tárgyaló közösségi küldöttségekben. A parlamenti képviselők közvetlenül nem vehetnek részt a tárgyalásokon.

A Bizottság rendszeresen tájékoztatja azokat a parlamenti képviselőket, akik megfigyelőként vesznek részt a többoldalú megállapodásokat tárgyaló küldöttségekben.

22.    A Bizottság tájékoztatja a költségvetési hatóságot és megvizsgálja annak észrevételeit, mielőtt olyan pénzügyi kötelezettséget vállal adományozó konferenciákon, amelyek pénzügyi terheket jelentenek és a költségvetési hatóság egyetértését követelik meg.

23.    A két intézmény megállapodik, hogy együttműködik a választási megfigyelés terén. A Bizottság együttműködik a Parlamenttel abban, hogy a szükséges segítséget megadja a közösségi választási megfigyelő delegációkban részt vevő parlamenti küldöttségeknek.

24.    A Bizottság teljes körűen tájékoztatja a Parlamentet a bővítési tárgyalások előmeneteléről – különösen a bővítést érintő főbb szempontokról és fejleményekről –, hogy az megfelelő parlamenti eljárások keretén belül idejében véleményt tudjon nyilvánítani.

25.    Ha a Parlament eljárási szabályzata 89. cikkének megfelelően a 24. pontban említett témában ajánlást fogad el ezekre az ügyekre vonatkozóan és ha alapos okoknál fogva a Bizottság úgy határoz, hogy nem tud támogatni egy ilyen jellegű ajánlást, a Parlament plenáris ülésén vagy az illetékes parlamenti bizottság következő ülésén indokolja döntését.

(iii)    A költségvetés végrehajtása

26.    Az EK-Szerződés 276. cikke által szabályozott éves mentesítéssel kapcsolatban a Bizottság – a Parlament eljárási szabályzatának VII. mellékletével összhangban – továbbít minden, a mentesítési eljárás tekintetében illetékes parlamenti bizottság elnöke által kért, a folyó évi költségvetés végrehajtásának felügyeletéhez szükséges információt.

Ha olyan korábbi évekkel kapcsolatban merülnek fel új szempontok, amelyekre a mentesítés már megtörtént, a Bizottság az ügyre vonatkozó minden szükséges tájékoztatást megad azzal a céllal, hogy mindkét fél számára elfogadható megoldást lehessen találni.

IV.    EGYÜTTMŰKÖDÉS A JOGALKOTÁSI ELJÁRÁSOK ÉS A TERVEZÉS SORÁN

(i)    A Bizottság politikai és jogalkotási tervezése és az Európai Unió többéves programja

27.    A Bizottság javaslatokat terjeszt elő az Európai Unió többéves programjának megalkotásához annak érdekében, hogy konszenzus szülessen az érintett intézmények közötti intézményközi tervezés területén.

28.    A hivatalba lépő Bizottság a lehető leghamarabb bemutatja politikai és jogalkotási programját.

29.    A Bizottság jogalkotási és munkaprogramjának elkészítése során a két intézmény együttműködik a 2. függelékben meghatározott menetrenddel összhangban.

A Bizottság figyelembe veszi a Parlament által kifejezett prioritásokat.

A Bizottság kellő részletességgel mutatja be a jogalkotási és munkaprogram egyes pontjaiban szereplő terveket.

30.    A Bizottság intézményközi kapcsolatokért felelős alelnöke vállalja, hogy háromhavonta beszámol a Bizottsági Elnökök Értekezletének a folyó évi jogalkotási és munkaprogram politikai végrehajtásáról és a program bármely aktuális és fontos politikai esemény miatt szükségesnek ítélt frissítéséről.

(ii)    Általános jogalkotási eljárások

31.    A Bizottság részletesen megvizsgálja a Parlament által elfogadott jogalkotási javaslataihoz fűzött módosításokat annak érdekében, hogy azokat figyelembe vegye minden módosított javaslatban.

Amennyiben a Bizottságnak az EK-Szerződés 251. cikke értelmében a Parlament jogalkotási módosításairól kell véleményt mondania, a lehető legnagyobb figyelmet fordítja a második olvasat során elfogadott módosításokra; ha nyomós okból és a bizottsági testület által történő mérlegelést követően úgy dönt, hogy nem fogadja el vagy nem támogatja az ilyen módosításokat, döntését a Parlament előtt – és a 251. cikk (2) bekezdés c) pontjának megfelelően minden esetben – a Parlament módosításaival kapcsolatban benyújtott véleményében indokolja.

32.    A Bizottság javaslatainak visszavonása előtt értesíti a Parlamentet és a Tanácsot.

33    Együttdöntéssel nem járó jogalkotási eljárások esetén a Bizottság:

    (i) gondoskodik arról, hogy a Tanács szerveit időben figyelmeztessék, hogy a Parlament véleménynyilvánítását megelőzően nem juthatnak politikai megállapodásra a Bizottság javaslatával kapcsolatban. Indítványozza, hogy a tárgyalásokat miniszteri szinten azt követően zárják le, hogy a Parlament véleményének megvizsgálására elegendő időt biztosítottak a Tanács tagjai részére;

    (ii) gondoskodik arról, hogy a Tanács betartsa az Európai Közösségek Bírósága által kidolgozott azon szabályt, amely előírja a Parlamenttel való konzultáció megismétlését, amennyiben a Tanács jelentősen módosítja a Bizottság javaslatát. A Bizottság tájékoztatja a Parlamentet, ha a Tanácsot az újabb véleménykérés szükségességére emlékezteti;

    (iii) adott esetben vállalja, hogy a Parlament által elutasított jogalkotási javaslatot visszavonja. Ha fontos okból, és a biztosok testülete általi vizsgálatát követően a Bizottság a javaslat fenntartása mellett határoz, a Parlament előtt nyilatkozatban kell indokolnia döntésének okát.

34    A jogalkotási eljárás fejlesztése érdekében a Parlament vállalja, hogy:

    (i) úgy tervezi napirendjének jogalkotási részét, hogy azt a folyó jogalkotási programmal és az általa a programról elfogadott állásfoglalásokkal összhangba hozza;

    (ii) betartja az ésszerű határidőket, amennyire ezek az eljárás szempontjából célravezetőek, amikor véleményt fogad el az együttműködési és együttdöntési eljárás keretében az első olvasat során, vagy véleményeket alkot a konzultációs eljárás során;

    (iii) lehetőség szerint kinevezi a jövőbeni javaslatokért felelős előadókat, közvetlenül a jogalkotási program elfogadását követően;

    (iv) az újabb konzultációra irányuló kérelmeknek teljes elsőbbséget biztosít, feltéve, hogy valamennyi szükséges információt eljuttatták hozzá.

(iii)    A Bizottság külön jogalkotói és végrehajtási hatáskörei

35.    A Bizottság teljes körűen, időben és rendszeresen tájékoztatja a Parlamentet a Bizottság által elfogadott, a saját jogalkotói hatáskörébe tartozó jogi aktusokról.

A Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozat (5) végrehajtását a Bizottság és a Parlament e határozat végrehajtásának eljárásairól szóló megállapodása (6) szabályozza.

Az értékpapír, bank- és biztosítási ágazattal kapcsolatos végrehajtási intézkedések tekintetében a Bizottság megerősíti a 2002. február 5-i plenáris ülésen tett, és 2004. március 31-én újra megerősített kötelezettségvállalásait, különös tekintettel azon kötelezettségvállalására, hogy a legnagyobb mértékben figyelembe veszi a Parlament álláspontját és minden olyan állásfoglalást, amelyet az alapdokumentumban meghatározott végrehajtási hatásköröket túllépő végrehajtási intézkedésekre tekintettel elfogadhat; ilyen esetekben kiegyensúlyozott megoldás elérésére törekszik.

(iv)    A közösségi jog alkalmazásának ellenőrzése

36.    A közösségi jog alkalmazására vonatkozó külön és éves jelentések mellett a Bizottság — az illetékes parlamenti bizottság kérelmére — az indokolással ellátott vélemény elküldését követően szóban folyamatosan tájékoztatja a Parlamentet az eljárás állásáról, és olyan esetekben, amikor egy irányelv végrehajtására vonatkozó intézkedésekről történő tájékoztatás elmulasztása, illetve az Európai Bíróság határozata végrehajtásának elmulasztása miatt eljárást kezdeményeztek a hivatalos értesítést követően.

V.    A BIZOTTSÁG RÉSZVÉTELE A PARLAMENTI ELJÁRÁSBAN

37.    A Parlament főszabályként igyekszik a Bizottság egyik tagjának hatáskörébe tartozó napirendi pontokat összegyűjteni.

A Bizottság illetékes tagjai főszabályként igyekeznek a Parlament kérelmére jelen lenni a plenáris üléseken, a hatáskörükbe tartozó napirendi pontok tárgyalásakor.

38.    A Bizottság tagjának jelenlétét biztosítandó, a Parlament megtesz mindent annak érdekében, hogy ne térjen el a végleges napirend-tervezettől.

Ha a Parlament módosítja végleges napirend-tervezetét, vagy ha az ülésen belül megváltoztatja a napirenden szereplő pontok sorrendjét, erről haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot. A Bizottság megtesz minden tőle telhetőt, hogy biztosítsa az illetékes biztos jelenlétét.

39.    A Bizottság legkésőbb az Elnökök Értekezletének az ülések végleges napirendtervezetéről határozó üléséig javasolhatja bizonyos pontok napirendre tűzését. A Parlament a lehető legmesszemenőbben figyelembe veszi az ilyen javaslatokat.

40.    Főszabályként az a biztos, akinek hatáskörébe a parlamenti bizottsági vizsgálat tárgyát képező napirendi pont tartozik, felkérése esetén jelen van az adott bizottsági ülésen.

A Bizottság bármely tagját kérelmére meghallgatják.

A parlamenti bizottságok törekszenek napirend-tervezetük és napirendjük betartására.

Ha egy parlamenti bizottság módosítja napirend-tervezetét vagy napirendjét, erről a Bizottságot haladéktalanul tájékoztatják.

Ha a Bizottság tagjának jelenléte a parlamenti bizottsági ülésen nem kifejezetten szükséges, a Bizottság gondoskodik arról, hogy képviseletét egy, az ügyben illetékes megfelelő rangú tisztviselő lássa el.

VI.    ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

41.    A két intézmény vállalja, hogy a tájékoztatás és a kapcsolattartás terén megerősítik együttműködésüket.

42.    A két intézmény időszakonként elvégzi e keretmegállapodás és annak függelékei végrehajtásának értékelését, és bármelyikük kérésére – a gyakorlati tapasztalatok alapján – megfontolják azok felülvizsgálatát.

43.    Ezt a keretmegállapodást az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés hatályba lépését követően felülvizsgálják.

1. FÜGGELÉK   Bizalmas információ továbbítása az Európai Parlamenthez

1.    Hatály

1.1    E függelék szabályozza a Bizottságtól származó bizalmas információk Parlamenthez történő továbbítását és Parlament általi kezelését a jogalkotási és költségvetési eljárásokat, a mentesítési eljárást és a Parlament ellenőrzési jogának általános gyakorlását érintő parlamenti előjogok gyakorlásának keretében. A két intézmény a kölcsönös kötelezettségekben vállalt, a kölcsönös bizalmon alapuló, jóhiszemű együttműködés szellemében, illetve a megfelelő Szerződés rendelkezéseivel, különösen az Európai Unióról szóló szerződés 6. és 46. cikkével és az EK-Szerződés 276. cikkével szigorú összhangban jár el.

1.2    „Információ” minden szóban vagy írásban tett tájékoztatás, adathordozótól és megfogalmazótól függetlenül.

1.3    A Bizottság gondoskodik arról, hogy a Parlament e függelék rendelkezéseinek megfelelően hozzáférjen az információkhoz, amikor az alábbi 1.4. pontban megállapított parlamenti szervek valamelyikétől bizalmas információ továbbítására irányuló kérelmet kap.

1.4    E függelék keretében a következők kérhetnek bizalmas információt a Bizottságtól: a Parlament elnöke, az érintett parlamenti bizottságok elnökei, az Elnökség és az Elnökök Értekezlete.

1.5    A jogsértési és a versenyjogi eljárásokra vonatkozó információ ebben a függelékben nem szerepel, amennyiben egy parlamenti szerv kérelme kézhezvételének időpontjában a Bizottság még nem hozott végleges határozatot.

1.6    E rendelkezések az Európai Parlament vizsgálati jogának gyakorlására irányadó részletes rendelkezésekről szóló 1995. április 19-i 95/167/EK, ESZAK, Euratom, európai parlamenti, tanácsi, és bizottsági határozat (7) és az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) létrehozásáról szóló 1999. április 28-i 1999/352/EK, ESZAK, Euratom bizottsági határozat (8) sérelme nélkül alkalmazandók.

2.    Általános szabályok

2.1     A Bizottság az 1.4. pontban említett bármely szerv kérelmére a Parlament ellenőrzési jogának gyakorlásához szükséges bármely bizalmas információt azonnal továbbít az adott szervhez. Hatáskörüknek és illetékességüknek megfelelően a két intézmény tiszteletben tartja a következőket:

-    alapvető emberi jogok, beleértve a tisztességes tárgyaláshoz való jogot és a magántitok védelmének jogát;

-    az igazságügyi és fegyelmi eljárásokat szabályozó rendelkezések;

-    az üzleti titok és a kereskedelmi kapcsolatok védelme;

-    az Unió érdekeinek védelme, különös tekintettel a közbiztonság védelmére, a nemzetközi kapcsolatokra, a pénzügyi stabilitásra és érdekekre.

Nézeteltérés esetén az ügyet a két intézmény elnökéhez utalják, hogy ők találjanak megoldást a vitára. Államtól, intézménytől vagy nemzetközi szervezettől származó bizalmas információ csak annak hozzájárulásával továbbítható.

2.2     Amennyiben valamely információ bizalmas jellegével kapcsolatban kétség merül fel, illetve amennyiben az információ továbbításához megfelelő intézkedések megállapítása szükséges, ahhoz hogy az információ az alábbi 3.2. pontban meghatározott valamely lehetőségnek megfelelően kerüljön továbbításra, az illetékes parlamenti bizottság elnöke — adott esetben — az előadóval együtt, a Bizottság adott területen illetékes tagjával haladéktalanul megvitatja az ügyet. Nézeteltérés esetén az ügyet a két intézmény elnökéhez utalják, hogy ők találjanak megoldást a vitára.

2.3     Amennyiben a 2.2. pontban említett eljárás végén nem sikerült megállapodásra jutni, a Parlament elnöke, az illetékes parlamenti bizottság indokolással ellátott kérelmére, felkéri a Bizottságot a megfelelően jelzett határidőn belül, hogy a szóban forgó bizalmas információt e függelék alábbi 3. pontjában megállapított eljárási lehetőségek valamelyikének alkalmazásával továbbítsa. A határidő lejártát megelőzően a Bizottság írásban tájékoztatja a Parlamentet a végső álláspontjáról, amelynek tekintetében a Parlament fenntartja a jogot, hogy adott esetben jogorvoslattal éljen.

3.    A bizalmas információhoz való hozzáféréssel és a bizalmas információ kezelésével kapcsolatos intézkedések

3.1    A 2.2. és adott esetben a 2.3. pontban megállapított eljárásoknak megfelelően továbbított bizalmas információkat a Bizottság elnökének vagy egyik tagjának felelősségére továbbítják a kérelmet benyújtó parlamenti szervhez.

3.2    A fenti 2.3. pont rendelkezéseinek sérelme nélkül a hozzáférést és az információ bizalmas jellegének megőrzésére irányuló eljárásokat a Bizottság adott területen illetékes tagja és az elnöke által megfelelően képviselt érintett parlamenti szerv között létrejött megegyezéssel állapítják meg a következő lehetőségek közül:

-    az illetékes parlamenti bizottság elnökének, illetve előadójának szánt információ;

-    a megfelelő intézkedésekkel összhangban az illetékes parlamenti bizottság minden tagjának korlátozott hozzáférés, adott esetben a dokumentumok betekintés után történő visszavételével és a sokszorosítás megtiltásával;

-    az illetékes parlamenti bizottságban zártkörű ülésen történő megvitatás a bizalmasság mértékétől függően és a Parlament eljárási szabályzata VII. mellékletének megfelelően;

-    olyan dokumentumok közlése, amelyekből minden személyes adatot eltávolítottak;

-    rendkívüli okokkal indokolt esetben, kizárólag a Parlament elnökének szánt információ.

A szóban forgó információt nem lehet közzétenni, sem más címzetthez továbbítani.

3.3    Ezen eljárások be nem tartása esetén a Parlament eljárási szabályzata VIII. mellékletében megállapított szankciókhoz kapcsolódó rendelkezések alkalmazandóak.

3.4    A fent megállapított rendelkezések végrehajtása érdekében a Parlament gondoskodik arról, hogy a következő rendszerek ténylegesen működésbe lépjenek:

-    biztonságos archiváló rendszer létrehozása a bizalmasnak minősített dokumentumok számára;

-    biztonságos olvasóterem kialakítása (fénymásoló, telefon, fax, scanner, vagy bármely más, a dokumentumok másolására vagy továbbítására alkalmas műszaki berendezés nélküli helyiség stb.);

-    az olvasóterembe történő bejutást szabályozó biztonsági rendelkezések, beleértve a belépési nyilvántartás és a vizsgált bizalmas információra vonatkozó titoktartásra kötelező nyilatkozat aláírását.

3.5    A Bizottság minden szükséges intézkedést megtesz e függelék rendelkezései végrehajtásának biztosítására.

2. FÜGGELÉK   A Bizottság jogalkotási és munkaprogramjának menetrendje

1.    Februárban a Bizottság elnöke és/vagy az intézményközi kapcsolatokért felelős alelnök az Elnökök Értekezlete elé terjeszti a következő évre vonatkozó éves politikai stratégiáról szóló határozatot.

2.    A február-márciusi havi ülésen az érintett intézmények vitában vesznek részt a következő évre vonatkozó éves politikai stratégiáról szóló határozat alapján, a politikai prioritások fő irányvonalairól.

3.    Ezt követően az illetékes parlamenti bizottság és a Bizottság illetékes tagjai rendszeres kétoldalú párbeszédet folytatnak az év során az aktuális bizottsági jogalkotási és munkaprogram végrehajtásának állapotáról, és minden adott területen megvitatják a jövőbeli program előkészítését. Minden parlamenti bizottság rendszeresen jelentést tesz a Bizottsági Elnökök Értekezletének ezeknek az üléseknek az eredményéről.

4.    A Bizottsági Elnökök Értekezlete rendszeres eszmecserét folytat az intézményközi kapcsolatokért felelős bizottsági alelnökkel annak érdekében, hogy értékelje a Bizottság aktuális jogalkotási és munkaprogramja végrehajtásának állapotát, és megvitassa a jövőbeli program előkészítését, valamint hogy értékelje az érintett parlamenti bizottságok és a Bizottság illetékes tagjai között zajló kétoldalú párbeszéd eredményeit.

5.    Szeptemberben a Bizottsági Elnökök Értekezlete összefoglaló jelentést nyújt be az Elnökök Értekezletének, amely tájékoztatja arról a Bizottságot.

6.    A Bizottság elnöke a testület részvételével novemberben plenáris ülésen bemutatja a Bizottság jövő évre vonatkozó jogalkotási és munkaprogramját. Ez az előterjesztés magában foglalja az aktuális program végrehajtásának értékelését. Az előterjesztést decemberben, plenáris ülésen parlamenti állásfoglalás elfogadása követi.

A Bizottság jogalkotási és munkaprogramját a következő évre vonatkozó jogalkotási és nem-jogalkotási javaslatok jegyzéke kíséri, amelynek formájáról még dönteni kell (9). A programot a Parlamentnek az ülés előtt kellő időben továbbítják, ahol annak vitájára kerül sor.

7.    Ezt a menetrendet minden rendszeres tervezési ciklusra alkalmazni kell, kivéve a Bizottság hivatali idejének végével egybeeső parlamenti választási éveket.

8.    Ez a menetrend nem érinti az intézményközi tervezésről szóló jövőbeli megállapodásokat.