Az Európai Parlament 2017. március 14-i állásfoglalása a felelősségteljes lótartásról és -gondozásról (2016/2078(INI))

P8_TA(2017)0065 A8-0014/2017

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésnek (EUMSZ) a közös mezőgazdasági politika és a közös halászati politika működéséről szóló 39., 42. és 43. cikkére,

–  tekintettel az EUMSZ-nek az egységes piac létrehozásáról és működéséről szóló 114. cikkére,

–  tekintettel a szubszidiaritás és arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyvre,

–  tekintettel az EUMSZ 168. cikke (4) bekezdésének b) pontjára az olyan állat- és növényegészségügyi intézkedésekről, amelyek közvetlen célja a közegészség védelme,

–  tekintettel az EUMSZ 13. cikkére, amelynek értelmében az Unió mezőgazdasági, halászati, közlekedési, belső piaci, kutatási, technológiafejlesztési és űrkutatási politikáinak kialakításánál és végrehajtásánál az Unió és a tagállamok teljes mértékben figyelembe veszik az állatok mint érző lények kíméletére vonatkozó követelményeket, miközben tiszteletben tartják a tagállamok – különösen a vallási szertartásokra, kulturális hagyományokra és regionális örökségre vonatkozó – jogszabályi vagy közigazgatási rendelkezéseit és szokásait,

–  tekintettel a fertőző állatbetegségekről és egyes állategészségügyi jogi aktusok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletre („Állategészségügyi rendelet”)(1),

–  tekintettel az állatoknak a szállítás és a kapcsolódó műveletek közbeni védelméről, valamint a 64/432/EGK és a 93/119/EK irányelv és a 1255/97/EK rendelet módosításáról szóló, 2004. december 22-i 1/2005/EK tanácsi rendeletre(2),

–  tekintettel az állatok leölésük során való védelméről szóló, 2009. szeptember 24-i 1099/2009/EK tanácsi rendeletre(3),

–  tekintettel a tenyésztés céljából tartott állatok védelméről szóló, 1998. július 20-i 98/58/EK tanácsi irányelvre(4),

–  tekintettel a 90/427/EGK és a 2009/156/EK tanácsi irányelv alapján a lófélék azonosítási módszerei tekintetében alkalmazandó szabályok meghatározásáról szóló, 2015. február 17-i (EU) 2015/262 bizottsági végrehajtási rendeletre (lóútlevélről szóló rendelet)(5),

–  tekintettel a fajtatiszta tenyészállatok, hibrid tenyészsertések és szaporítóanyagaik Unión belüli tenyésztésének, kereskedelmének és az Unióba történő beléptetésének tenyésztéstechnikai és származástani feltételeiről, a 652/2014/EU rendelet, a 89/608/EGK és a 90/425/EGK tanácsi rendelet módosításáról, valamint az állattenyésztés tárgyában hozott egyes jogi aktusok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1012 európai parlamenti és tanácsi rendeletre („Állattenyésztési rendelet”),

–  tekintettel az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(6),

–  tekintettel a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(7),

–  tekintettel az Európai Unió Bíróságának a C-424/13. sz. Zuchtvieh-Export GmbH kontra Stadt Kempten ügyben 2015. április 23-én hozott ítéletére,

–  tekintettel az „Európa 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című bizottsági közleményre (COM(2010)2020),

–  tekintettel az 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályainak a friss, hűtött vagy fagyasztott sertés-, juh-, kecske- és baromfihús származási országa vagy eredete helyének feltüntetése tekintetében történő megállapításáról szóló, 2013. december 13-i 1337/2013/EU bizottsági végrehajtási rendeletre(8),

–  tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz, valamint a Régiók Bizottságához intézett, „Európa, a világ első számú turisztikai célpontja – az európai turizmus új politikai kerete” című közleményére (COM(2010)0352),

–  tekintettel a Bizottság állatjóléttel kapcsolatos oktatásról és tájékoztatási tevékenységekről szóló tanulmányára(9),

–  tekintettel a szubszidiaritás és az arányosság elvére;

–  tekintettel a tenyésztés céljából tartott állatok védelméről szóló egyezményre,

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság jelentésére (A8‑0014/2017),

A.  mivel a lófélék ágazatának éves eredménye az EU-ban meghaladja a 100 milliárd eurót(10), és 2013-ban a sportfogadás területén további 27,3 milliárd teljes árbevételre tett szert, amelyből a tagállamok kormányai 1,1 milliárd euróhoz jutottak(11).

B.  mivel a lovassport ágazat egymaga közel 900 000 munkahelyet teremtett, 5–7 ló teremt egy teljes munkaidős munkahelyet, és ezek az át nem helyezhető munkahelyek gazdaságilag kiszolgáltatott vidéki területeken vannak;

C.  mivel a lótenyésztési ágazat megfelel az uniós vidékfejlesztési politika célkitűzéseinek, amely a mezőgazdasági fenntarthatóságon, a természetes erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodáson és a vidéki közösségeken belüli társadalmi befogadás előmozdításán alapul; mivel a lóféléket továbbra is intenzíven foglalkoztatják a mezőgazdaságban, és új foglalkoztatási lehetőségeket találnak számukra, mint például a szamártejtermelést, illetve új lehetőségeket és előnyöket találnak e termékek termelők és fogyasztók számára való továbbfejlesztésében;

D.  mivel a lótenyésztési ágazat aktív szerepet játszik az Európa 2020 stratégia azon célkitűzésének megvalósításában, hogy a zöldebb gazdaságra és az inkluzív növekedésre alapozva fenntartható növekedést hozzon létre, és mivel a lótenyésztési ágazat fontos a vidéki területek környezeti, gazdasági és társadalmi fejlődéséhez tett létfontosságú hozzájárulása miatt;

E.  mivel az Európai Unió világviszonylatban a legnagyobb piaca a lovassport ágazatnak(12);

F.  mivel a becslések szerint az EU-ban található 7 millió lóféle ősidők óta kapcsolatban van az emberrel és igen sokféle feladatot lát el, a verseny- és lovassport céljából tartott állatoktól a szállításban, idegenforgalomban, viselkedési, rehabilitációs és oktatási terápiában, sportban, oktatásban, erdőgazdálkodásban és mezőgazdaságban foglalkoztatott haszonállatokig és a tejtermelő és vágóállatokig, a kísérleti állatoktól a vad- és félvad állatokig; mivel ezek a lófélék segítenek fenntartani a biológiai sokféleséget és a vidék fenntarthatóságát is, és életük során több ilyen feladatot is elláthatnak;

G.  mivel a lófélék felelősségteljes tartása és gondozása az állategészségügy és az állatjólét feltételeire fordított megfelelő figyelemmel kezdődik, és mivel a jóléti kérdéseknek központi helyet kell betölteniük a lófélékkel kapcsolatos valamennyi tevékenységben; mivel az uniós szintű szabályozási környezet tagállamonként eltérő, és mivel a meglévő jogszabályokat eltérően hajtják végre az EU-n belül, ami a verseny torzulásához és az állatjólét romlásához vezet;

H.  mivel a lófélék az állomány létszámához viszonyítva a legtöbbet szállított állatok Európában(13), és mivel az állatok szállítási ideje komoly aggodalmakat okoz az uniós polgárok körében, akik rövidebb szállítási időket kérnek, mert a lóféléket az EU-ba és az EU-ból néha lófélék szállítására alkalmatlan járműveken szállítják, és hosszú utat tesznek meg közúton, tengeren és a levegőben, mielőtt elérik végleges rendeltetési helyüket;

I.  mivel a lófélék kereskedelmi célú szállítására vonatkozó adatokat a kereskedelem-ellenőrzési és szakértői rendszer (TRACES) segítségével rögzítik, azonban ezeket az adatokat csak évente kétéves késleltetéssel hozzák nyilvánosságra;

J.  mivel az azonnal hozzáférhető adatok segítenék az illetékes hatóságokat és más szervezeteket abban, hogy jobban nyomon követhessék az állategészségügyi hatásokat, és kivizsgálhassák az elégtelen biológiai biztonságra utaló későbbi jeleket;

K.  mivel nem áll rendelkezésre megfelelő adat ahhoz, hogy közvetlenül meghatározzák a kis- és részben önellátó gazdaságokban haszonállatként alkalmazott lófélék számát, amelynek jelentős része az újabb tagállamokban és az idegenforgalomban található;

L.  mivel az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) 2016 májusában iránymutatásokat fogadott el a haszonállatként alkalmazott lófélékről(14) az állatok öt alapvető szabadsága tekintetében, amelyek: az éhezéstől, szomjazástól és az alultápláltságtól, a félelemtől és szorongástól, a fizikai kényelmetlenségtől és a hőstressztől és a fájdalomtól való mentesség, valamint a (jórészt) normális viselkedésminták kifejezésének szabadsága;

M.  mivel a lófélék a mezőgazdaság, a lovas tevékenységek és az idegenforgalom révén értékes foglalkoztatási és bevételi lehetőséget nyújtanak a települések és a vidéki területek számára, amelyet nem lehet más helyszínre áthelyezni, azonban egyes lófélék jólétét veszélyezteti, és a turisták ritkán tájékozottak eléggé ahhoz, hogy azonosítsák a jóléti kérdéseket és orvosolják a problémát(15);

N.  mivel a lófélék az iparág által bevezetett, jólétre vonatkozó címkék segíthetnek a tevékenységek helyes elvégzésének, illetve annak biztosításában, hogy a nyilvánosság számára megadják a szükséges tájékoztatást;

O.  mivel a lófélék korlátlan, válogatás nélküli és felelőtlen tenyésztése olyan állatokat eredményezhet, amelyeknek nincs gazdasági értéke és súlyos jóléti hiányosságokkal szembesülnek, különösen gazdasági visszaesés esetén; mivel a Parlament és a Tanács a közelmúltban fogadott el a fajtatiszta tenyészállatok, többek között a lófélék tenyésztésének tenyésztéstechnikai és származástani feltételeiről szóló szabályok harmonizálására irányuló jogszabályt, amelynek célja, hogy versenyképesebbé és jobban szervezetté tegye az uniós tenyésztési ágazatot, valamint javítsa a fajtatiszta tenyésztésre és a fajtatiszta tenyészállatokra, különösen a lófélékre vonatkozó információkat;

P.  mivel a gazdátlanul hagyott lófélék száma 2008 óta emelkedik a nyugati tagállamokban, különösen ott ahol ezek a lófélék drága luxustermékké, és bevételi forrásból súlyos pénzügyi teherré váltak; mivel erre a problémára nem érkezik megfelelő és kielégítő válasz a Bizottságtól és a tagállamoktól;

Q.  mivel e magatartás nagy része magántulajdonosoknak tulajdonítható, és az európai professzionális lótenyésztési ágazat nagyobb részére nem jellemző;

R.  mivel a lófélék társaságban élő állatok, kognitív képességekkel és erős affiliatív kapcsolatokkal rendelkeznek, és mivel lóféléket használnak többféle oktatási és képzési programban, terápiában és rehabilitációs programban – többek között az autisztikus spektrumzavar, agyi paralízis, agyi érkatasztrófa, tanulási vagy nyelvi fogyaték és nehézség, elkövetők rehabilitációja, pszichoterápia, poszttraumás stressz zavar tekintetében –, valamint addikciós programban;

S.  mivel a tulajdonosoknak nehéz döntést kell hozniuk, amikor a magas állatorvosi költségek miatt már nem képesek megfelelően gondoskodni a tulajdonukban lévő lófélékről, és mivel néhány tagállamban túl sokszor választják az eutanáziát elsődleges – és költséges – megoldásként azok a tulajdonosok, akik már nem képesek az állat állatorvosi ellátásának és jóléte biztosításának költségeit; mivel más tagállamokban a lóféléken kizárólag akkor lehet gyakorolni az eutanáziát, ha arra egyértelmű azonnali állategészségügyi szükség van, tekintet nélkül a szóban forgó állat hosszú távú jólétére;

T.  mivel az Európai Unión kívül számos országban a lóféléket nem tartják élelmiszer-termelő állatoknak, és mivel a lóhúst rutinszerűen importálják ezekből az országokból az EU-s piacra történő bevitel és ottani eladás céljából; mivel ez a helyzet versenytorzuláshoz vezet, mert jelenleg az EU nem engedélyezi olyan állatokból származó lóhúsnak az emberi élelmiszerláncba való bekerülését, amelyeket eredetileg nem hústermelő és vágóállatnak tenyésztettek, miközben nagyobb rugalmasságot biztosítanak a harmadik országokból behozott hús esetében;

1.  elismeri a lófélék által Unió-szerte biztosított jelentős gazdasági, környezeti és szociális hozzájárulást, valamint az ehhez közvetlenül kapcsolódó kulturális és oktatási értékeket, mint például az állatok és a környezet tiszteletét;

2.  rámutat, hogy a lóféléket egyre gyakrabban használják oktatási, sport-, terápiás és szabadidős tevékenység céljára a tevékenységüket diverzifikálni és bevételüket növelni szándékozó gazdálkodók mezőgazdasági birtokain, és hangsúlyozza, hogy a lófélék jelenléte elősegíti a mezőgazdasági vállalkozások multifunkcionalitását, ami a vidéki területeken munkahelyteremtéshez vezet és hozzájárul a vidék–város kapcsolatok fejlődéséhez, illetve a helyi fenntarthatósághoz és kohézióhoz;

3.  nagyobb elismerést szorgalmaz a lovas ágazatnak és az általa a vidéki gazdaságnak nyújtott előnyöknek, amely jelentős mértékben hozzájárul az EU általános és stratégiai célkitűzéséhez, és kéri, hogy az ágazatot jobban építsék be a KAP különféle összetevőibe, többek között az első vagy a második pillér alatti közvetlen támogatásokat is;

4.  megjegyzi, hogy a lófélék jó egészsége és jóléte fokozza a mezőgazdasági üzemek és vállalkozások gazdasági teljesítményét, és haszonnal jár a vidéki gazdaság egésze számára, ugyanakkor kielégíti az uniós polgároknak a magasabb állategészségügyi és állatjóléti standardok iránti, egyre növekvő igényét;

5.  felhívja a Bizottságot, hogy a lóféléket haszonállatként ismerje el, mivel ez fontos eszköz az Európa vidéki területein - különösen a hegyvidéki és nehezen elérhető területeken - végzett mezőgazdasági tevékenységek szempontjából.

6.  hangsúlyozza, hogy a lófélék tulajdonosainak alapszintű ismeretekkel kellene rendelkezniük a lófélék tenyésztéséről, valamint hogy a tulajdonosok személyes felelősséggel tartoznak a gondjaikra bízott állatok egészségi és jóléti szintjének biztosítása tekintetében;

7.  hangsúlyozza, hogy a lófélék tulajdonosai, illetve a tagállamok közötti tudásmegosztásnak fontos eszközként kell szolgálnia az említett szükségletek kielégítéséhez, és megjegyzi, hogy a lótenyésztők az új tudományos ismeretek, a jogalkotási fejlemények és az új tanulási módszerek megjelenésével egyidejűleg javítottak munkamódszereiken a lófélék jóléte érdekében

8.  megjegyzi, hogy a lófélék legtöbb tulajdonosa és a legtöbb lókereskedő felelősségteljesen viselkedik; hangsúlyozza, hogy az állatok jólétének fokozott előmozdításának a gazdaságilag életképes termelési rendszerek keretében van a legnagyobb esélye a sikerre;

9.  megjegyzi, hogy a szakembereknek gazdaságilag életképesnek kell maradniuk, ugyanakkor hatékonyan kell reagálniuk a korlátozott természeti erőforrások, az éghajlatváltozás hatásai és az új betegségek megjelenése és terjedése által jelentett új kihívásokra;

10.  ösztönzi a tagállamokat, hogy teremtsenek olyan körülményeket, amelyek közepette a gazdaságban működő vállalkozások életképesek;

11.  az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) 10 elvére hivatkozva hangsúlyozza az állatjóléti referenciaközpontok jelentőségét a jogszabályoknak való teljes megfelelés szintjének javításában és a jogszabályok következetes végrehajtásában, továbbá az állatjóléttel kapcsolatos információk és bevált gyakorlatok terjesztésében;

12.  felhívja a Bizottságot, hogy bízza meg az Eurostatot a lófélék ágazata valamennyi vetületének gazdasági, környezeti és szociális hatását elemző tanulmány készítésével, illetve azzal, hogy tegyen közzé statisztikai adatokat a lófélék szolgáltatásra, szállításra és levágásra való használatáról;

13.  felkéri a Bizottságot, hogy a lótenyésztési ágazat érdekelt feleivel és szervezeteivel együttműködve és a meglévő útmutatókra támaszkodva dolgozzon ki európai iránymutatásokat a lótenyésztési ágazatra vonatkozó bevált gyakorlatokról a különböző felhasználók és szakemberek számára, többek között a fajspecifikus jólétre és magatartásformákkal kapcsolatos gondozásra, többek között az életük végéhez érő állatok gondozására összpontosítva;

14.  felkéri a Bizottságot, hogy biztosítsa az uniós iránymutatások egyenlő alkalmazását, és biztosítson erőforrásokat e dokumentum fordításához;

15.  felkéri a Bizottságot, hogy ösztönözze és gyűjtse össze az állatjólétre vonatkozó bevált gyakorlatok cseréjét és az oktatási programokat a különböző tagállamokban, és támogassa arra vonatkozó információ rendelkezésre bocsátását és terjesztését, hogy hogyan kell a lófélék igényeit – az általuk ellátott feladattól függetlenül – kielégíteni, az „öt szabadság” alapján és a lófélék teljes élettartamára vonatkozóan;

16.  felkéri továbbá a Bizottságot, hogy a lótenyésztési ágazat bevált tapasztalataira vonatkozó európai iránymutatások összeállítása során vegye figyelembe a lófélék multifunkcionális szerepét többek között a felelősségteljes tenyésztésre, állategészségre és állatjólétre, a lófélék sterilizálásának előnyeire, a turisztikai, mezőgazdasági és erdészeti ágazatban végzett munkára, a fajnak megfelelő szállításra és a levágásra, illetve a csalárd gyakorlatokkal szembeni védelemre, többek között a doppingra vonatkozó útmutatások révén, és ajánlja, hogy az ilyen iránymutatást – az EU által elismert uniós szintű mezőgazdasági szakmai képviseleti szervezetekkel együttműködve – terjesszék a tenyésztők, lófélékkel foglalkozó szervezetek, gazdaságok, istállók, menhelyek, szállítók és vágóhidak körében, valamint azokat többféle formátumban és nyelven is tegyék hozzáférhetővé;

17.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák az európai lovak hálózatát és az európai állami méneskönyvet vezető szövetséget, mivel a bevált gyakorlatok cseréje platformjaként és a hagyományok, a készségek, a régi lófajták, valamint az ágazat súlyának megőrzése terén fontos szerepet játszanak az európai lótenyésztési ágazatban;

18.  sürgeti a Bizottságot, hogy a mezőgazdasági tanácsadó rendszer révén terjessze ki a mezőgazdasági üzemek állatainak jólétére vonatkozó, a lófélékkel közvetlen kapcsolatban lévő szakembereket, például állatorvosokat, állattenyésztőket és lótulajdonosokat, illetve a felhasználók szélesebb körét célzó oktatási erőforrásait, hogy azok magukban foglalják a lófélék jólétét és tenyésztését is, ugyanakkor hangsúlyozza a mezőgazdasági tanácsadási rendszeren keresztüli képzés és a tájékoztatás jelentőségét;

19.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a bevált gyakorlatok és üzleti modellek megosztására aknázzák ki a tudásátadás rendszereit is, és hívják fel a figyelmet bármely problémára és ösztönözzék az innovációt és az új ötleteket; megállapítja, hogy a lófélékkel foglalkozó ágazat terén bizonyos tagállamokban a tudástranszfer rendszerei már léteznek;

20.  felkéri a Bizottságot, hogy ismételten kötelezze el magát a fenntartható és felelősségteljes idegenforgalomról szóló európai charta kidolgozása mellett azáltal, hogy egyértelmű tájékoztatást nyújt annak érdekében, hogy segítsen az idegenforgalomnak és az érdekelteknek az állatok jólétét szem előtt tartani, amikor haszonállatként alkalmazott lófélék szolgálatainak igénybevételéről döntenek; hangsúlyozza, hogy a Chartának meglévő minőségbiztosítási chartákon kell alapulnia, amelyeket szakmai, képviseleti és elismert mezőgazdasági szervezetek hoztak létre, és megállapítja, hogy ugyan néhány tagállamban a munkakörülményekre vonatkozóan szigorú iránymutatások vannak érvényben, más tagállamokban azonban nincs ilyenfajta védelem;

21.  felkéri a Bizottságot, hogy adjon ki iránymutatásokat a tagállamoknak a haszonállatként alkalmazott lóféléket illetően az állatok jólétét szem előtt tartó turisztikai modellekről;

22.  sürgeti a tagállamokat, hogy a haszonállatként alkalmazott lófélék védelme érdekében dolgozzanak ki a napi munkaidőt és a pihenőidőt tartalmazó önkéntes iránymutatásokat a munkára vonatkozóan a túlterhelés és a gazdasági kizsákmányolás megelőzésére;

23.  felkéri a Bizottságot, hogy a TRACES adatait a jelenleginél sokkal gyorsabban hozza nyilvánosságra;

24.  hangsúlyozza, hogy az állatoknak a szállítás és a kapcsolódó műveletek közbeni védelméről szóló hatályos uniós jogszabályok célja az állatok sérülésektől és szenvedéstől való védelme, valamint annak biztosítása, hogy az állatok szállítása a megfelelő körülmények és időtartamok tiszteletben tartásával történik, és aggodalmát fejezi ki a szállításra vonatkozó uniós állatjóléti jogszabályok számos tagállami hatóság általi végrehajtása terén mutatkozó hiányosságok miatt;

25.  felkéri a Bizottságot, hogy biztosítsa az állatok szállítására vonatkozó meglévő uniós jogszabályok megfelelő alkalmazását, illetve hatékony és egységes végrehajtását, valamint a jogilag kötelező érvényű jelentéstételt valamennyi tagállamban;

26.  felkéri a lóféléket exportáló tagállamokat, hogy találják meg a módját a saját területükön végrehajtandó levágás ösztönzésének annak érdekében, hogy amikor csak lehetséges, elkerüljék az élő lófélék szállítását, és felkéri a Bizottságot, hogy a jövőbeni és a jelenlegi jogi keretben egyaránt hozzon létre mechanizmust a jogszabályi vagy rendeleti rendelkezéseknek való megfelelés hatékony ellenőrzésére;

27.  kéri, hogy a Bizottság tegyen javaslatot a vágólovak szállítására vonatkozó maximális utaztatási idő csökkentésére az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság megállapításai és a lófélék szállítására vonatkozó, az ágazat szakemberei által létrehozott útmutatók alapján, figyelembe véve az egyes országok lótenyésztési ágazatának sajátosságait;

28.  felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fogalmazzanak meg iránymutatást és segítsék elő és erősítsék meg a lófélék jólétének levágásuk során való biztosításáról szóló tudományos kutatást, illetve alkalmazzák a meglévő kutatásokat, annak érdekében, hogy a lófélék szempontjából megfelelőbb vágási módszereket dolgozzanak ki, valamint terjesszék ezen iránymutató dokumentumokat a tagállamok illetékes hatóságai között;

29.  felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vállaljanak teljes és megfelelő kötelezettséget a területükön található, lófélék fogadására jogosult vágóhidak vizsgálatára és végezzenek rendszeres ellenőrzéseket annak biztosítása érdekében, hogy különösen a létesítmények, valamint a személyzet képesítése tekintetében ki tudják elégíteni a lófélék sajátos jóléti szükségleteit;

30.  felkéri a Bizottságot, hogy vállaljon kötelezettséget olyan igazolt állatjóléti mutatók kidolgozására, amelyek a lófélék jólétének értékelésére, a meglévő problémák azonosítására és a fejlesztés ösztönzésére használhatók a gyakorlati végrehajtás és az előnyök ágazat számára történő biztosítása mellett, továbbá fontosnak véli olyan érdekeltek bevonását, akik már végrehajtottak hasonló eszközöket az EU-ban, valamint azt, hogy szoros együttműködésben dolgozzanak a lótenyésztési ágazat szakmai szervezeteinek képviselőivel az állatjóléti mutatók kidolgozása során;

31.  sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy ösztönözzék a lótulajdonosokat arra, hogy szövetségbe tömörüljenek;

32.  hangsúlyozza, hogy fontos a lófélék emberséges kezelése és jólétük biztosítása, illetve az az elv, hogy sehol és semmilyen körülmények között sem tolerálható semmilyen tulajdonos, oktató, ápoló vagy más személy által tanúsított kegyetlen vagy méltánytalan bánásmód;

33.  felszólítja a tagállamokat, hogy az állatokkal szembeni rossz bánásmód, illetve az állatok elhagyása tekintetében szigorúbb jogszabályokat alkalmazzanak, többek között gazdátlanul hagyás elleni rendkívüli intézkedéseket, továbbá teljes körűen és megfelelően vizsgálják ki a lófélékkel szemben alkalmazott embertelen gyakorlatokat és az állatjóléti előírások megszegését;

34.  megjegyzi, hogy a lófélék fajai közt különbségek vannak, és ezektől az eltérésektől függően mások a jóléti szükségletek, köztük az életük végéhez érő állatok gondozására vonatkozóak, illetve a levágási feltételek is;

35.  felszólítja a Bizottságot, hogy végezzen tanulmányt és dokumentálja ezeket a különbségeket, valamint hogy adjon ki konkrét útmutatásokat a jóléti szabványok fenntartásának biztosítására;

36.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák az egyes fajtáknak megfelelő tenyésztési módszerekkel kapcsolatos kutatást és fejlesztést a lótenyésztési ágazatban, figyelembe véve a lófélék természetes viselkedését, mint hordában élő és menekülésre hajlamos állatok;

37.  felkéri a Bizottságot, hogy biztosítson elsőbbséget egy olyan kísérleti projektnek, amely megvizsgálja, hogy hogyan lehet felhasználni az új és meglévő finanszírozási rendszereket a haszonállatként alkalmazott lófélék – ideértve a kis- és részben önellátó gazdaságokban találhatókat is – jóléte tekintetében elért kedvező eredmények megjutalmazására;

38.  felhívja a tagállamokat, hogy biztosítsák az (EU) 2015/262 bizottsági végrehajtási rendelet („lóútlevélről szóló rendelet”) teljes körű és megfelelő végrehajtását;

39.  megjegyzi, hogy az állatorvosi gyógyszerek ára, az állattetemek ártalmatlanítási költsége és – ahol engedélyezett – az eutanázia költsége önmagában is lehet a lófélék élete befejezésének akadálya, ezáltal szenvedésük meghosszabbítását előidézve;

40.  felhívja a tagállamokat, hogy vizsgálják ki az eutanázia során alkalmazott kegyetlen gyakorlatokról és az állatjóléti előírások megszegéséről – többek között a gyógyszerek helytelen használatáról – szóló jelentéseket, és a jogsértéseket jelentsék a Bizottságnak;

41.  elismeri, a szamár- és lótejtermelés növekedését, és felhívja a Bizottságot, hogy adjon ki iránymutatást a ló- és szamártej-gazdálkodásról;

42.  felhívja a tagállamokat, hogy a szakmai, az érdekképviseleti és az elismert mezőgazdasági szervezetekkel együttműködésben vállaljanak kötelezettséget a szamár- és lótejtermelést folytató gazdaságokon végrehajtott vizsgálatok számának növelésére;

43.  aggodalmát fejezi ki a harmadik országokban található gazdaságokból származó vérből előállított, vemhes kanca szérum-gonadotropint (PMSG) tartalmazó állatgyógyászati készítmények behozatala és használata miatt;

44.  felkéri a Bizottság „Egészségügy és élelmiszer-biztonság – ellenőrzés és elemzés” Igazgatóságát, hogy vizsgálja meg a tanúsítvánnyal rendelkező PMSG-hormontermelőket ellenőrzések keretében, hogy a termelés során betartják-e az állatjóléti rendelkezéseket, továbbá hogy folytasson vizsgálatot és készítsen jelentést a gyógyszeriparban használandó hormonok gyűjtéséhez használt kancák jólétéről és kezeléséről;

45.  hangsúlyozza, hogy még nem létezik olyan, tisztességes, az egyes tagállamok igényeihez igazodó adórendszer, amelynek köszönhetően a lófélék tartásával foglalkozó gazdálkodók elő tudnák teremteni az európai lovasfarmokon gazdasági tevékenységük fenntartásához szükséges jövedelmet;

46.  megjegyzi, hogy a lófélékkel foglalkozó ágazat számára biztosított méltányosabb adórendszer lehetővé tenné, hogy az ágazat egyenlő versenyfeltételekkel működjön, növelné a lovas ágazatban a tevékenységek átláthatóságát, és ezzel a csalás és a szürkegazdaság ügyei elleni küzdelemhez is hozzájárulna, a lovakkal hivatásosan foglalkozó mezőgazdasági termelők számára pedig lehetővé tenné azt, hogy a gazdasági tevékenységük fenntartásához szükséges bevételekhez jussanak;

47.  úgy véli, hogy a héa-irányelv soron következő felülvizsgálata alkalmával tisztázni kell a lovas ágazatra alkalmazandó adózási jogszabályokat a lovas ágazat növekedésnek és munkahelyteremtésnek kedvező fejlődését elősegítendő;

48.  felhívja a Bizottságot, hogy tegyen lépéseket a tagállamok számára történő nagyobb rugalmasság biztosítására, hogy az ágazaton belüli valamennyi tevékenységre vonatkozóan kedvezményes héa-mértéket állapíthassanak meg, és úgy véli, hogy ennek a magyarázatnak a csökkentett héa harmonizált, biztos és célhoz igazodó keretét kellene eredményeznie, elég rugalmasságot engedélyezve a tagállamok számára adóügyi politikájuk gyakorlása során;

49.  hangsúlyozza, hogy az Európában előállított és a harmadik országokból importált lóhúsra alkalmazandó egészségügyi követelmények eltérőek;

50.  emlékeztet arra, hogy gondoskodni kell a lóhús hatékony nyomon követhetőségéről, és hangsúlyozza, hogy az európai fogyasztókat illetően egyenlő egészségügyi követelményekkel, élelmezésbiztonsági és a behozatalra vonatkozó előírásokkal kell rendelkezni, függetlenül a fogyasztott lóhús eredetétől;

51.  felhívja a Bizottságot, hogy tegyen lépéseket az Unión belüli követelmények és a határokon zajló ellenőrzések követelményei közötti egyensúly helyreállítása érdekében, biztosítva ugyanakkor a fogyasztók egészségének védelmét;

52.  ezért felszólítja a Bizottságot, hogy minden feldolgozott lóhústermék esetében tegye kötelezővé a származási ország feltüntetését;

53.  felhívja a Bizottságot, hogy növelje az Unión kívüli azon vágóhidakon végzett ellenőrzések számát, amelyeknek engedélyük van a lófélékből származó hús EU-ba történő kivitelére, valamint hogy feltételesen függessze fel a lófélékből származó, azon harmadik országokban előállított hús behozatalát, amelyek nem felelnek meg az uniós nyomon követhetőségi és élelmiszerbiztonsági előírásoknak;

54.  hangsúlyozza a lófélék életciklusa végével kapcsolatos tabu ledöntésének szükségességét; úgy véli, hogy egy ló életciklusa végének megkönnyítése nem zárja ki, hogy azt követően bekerüljön az élelmiszerláncba;

55.  felkéri a Bizottságot, hogy fordítson külön figyelmet a lófélék terminális gondozására, beleértve a széles körben használt állatgyógyászati gyógyszerek, például a fenilbutazon szermaradék-határértékeinek megállapítására az élelmiszerlánc biztonságának garantálása érdekében;

56.  felkéri a tagállamokat, hogy mozdítsák elő az élelmiszerláncba történő visszaillesztést várakozási időt előíró, tudományos kutatáson alapuló rendszer révén, amely lehetővé teszi, hogy az állat visszatérhessen az élelmiszerláncba azt követően, hogy utolsó alkalommal kezelték a gyógyszerrel, védelmezve ugyanakkor a fogyasztók egészségét;

57.  megjegyzi, hogy a nem emberi fogyasztás céljára szolgáló hústermékek előállításáért levágásra szánt („nem élelmiszer-termelés céljára tartott” állatként nyilvántartásba vett) lófélék esetében néhány tagállamban nincs adat a beadott gyógyszerekről, és lehet, hogy bekerülnek az illegális levágási láncba, és így súlyosan veszélyeztetik a közegészséget; ezért kéri a Bizottságot, hogy ezt a szabályozói kiskapuhelyzetet oldja meg;

58.  felhívja a Bizottságot, hogy a Lógyógyász Állatorvosok Európai Szervezetével (FEEVA) közösen fontolja meg a kezeléshez és a gyógyszereléshez való hozzáférés összehangolását az Európai Unió egész területén;

59.  úgy véli, hogy az ilyen harmonizáció előnye az lenne, hogy elkerülhető lenne a verseny torzulása és megkönnyítené a lófélék tágabb értelemben vett kezelését és hatékonyabban enyhítené a lófélék szenvedését;

60.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy mozdítsák elő a bevált gyakorlatok cseréjét a lóféléknek szánt gyógyszerek észszerű alkalmazásának megkönnyítése érdekében;

61.  megjegyzi, hogy míg a terápia és az állatgyógyászati készítmények időnként szükségesek és megfelelőek, nagyobb erőfeszítéseket kell tenni a beruházások alacsony szintjének, valamint a lófélék kezelésére rendelkezésre álló gyógyszerek – többek között az oltások – hiányának megoldása érdekében;

62.  felhívja a figyelmet ezenkívül arra, hogy fejleszteni kell a lófélék gyógyszerezésére vonatkozó gyógyszeripari kutatásokat és innovációt, mivel az ágazatban nagy hiány mutatkozik a lófélék anyagcseréjéhez illeszkedő gyógyszerek terén;

63.  felhívja a Bizottságot, hogy finanszírozzon további kutatásokat a különböző gyógyszereknek a lófélék életére gyakorolt esetleges hatásairól;

64.  megjegyzi, hogy a tagállamokban tenyésztett lófajták egy része helyi fajta, amely bizonyos közösségek életformájának és kultúrájának a része, és hogy néhány tagállam a vidékfejlesztési programjába beemelt az e fajták védelmére és terjesztésére irányuló intézkedéseket;

65.  felszólítja a Bizottságot, hogy vállaljon kötelezettséget az EU-ban őshonos vagy a kihalás veszélye által fenyegetett lófélék megőrzését és védelmét pénzügyileg támogató programokért;

66.  elismeri a vadlovak populációi jelentette komoly ökológiai és természeti értéket, amelyek jelentősen hozzájárulnak a számukra lakóhelyül szolgáló területek tisztán tartásához és termékennyé tételéhez, a vadlóállományok által az idegenforgalom szempontjából jelentett értéken kívül, és kéri, hogy végezzenek több kutatást e populációk problémáival kapcsolatban;

67.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 84., 2016.3.31., 1. o. (2) HL L 3., 2005.1.5., 1. o. (3) HL L 303., 2009.11.18., 1. o. (4) HL L 221., 1998.8.8., 23. o. (5) HL L 59., 2015.3.3., 1. o. (6) HL L 347., 2013.12.20., 487. o. (7) HL L 347., 2013.12.20., 549. o. (8) HL L 335., 2013.12.14., 19. o. (9) Lásd http://ec.europa.eu/food/animals/docs/aw_eu-strategy_study_edu-info-activ.pdf, (10) Fédération Equestre Internationale (FEI), FAQs on High Health, High Performance Horse (HHP) Concept adopted at the May 2014 OIE General Session (Nemzetközi Lovassport Szövetség [FEI], Gyakran ismételt kérdések az OIE 2014. májusi közgyűlésén elfogadott, a kiváló egészségi állapotú és kiváló teljesítményt nyújtó [HHP] lovakra vonatkozó elképzelésről). (11) Lóversenyhatóságok Nemzetközi Szövetségének éves jelentése. (12) FEI-adatbázis, a hozzáférés dátuma: 2014. szeptember 22. (13) TRACES-adatbázis 2012. (14) Állategészségügyi Világszervezet – Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexe (2016), 7.12. fejezet. (15) Santorini Donkey and Mule Taxis – an Independent Animal Welfare Report for the Donkey Sanctuary (Szantorini szamár- és öszvértaxik – The Donkey Sanctuary számára készült független állatjóléti jelentés), 2013.

Az Európai Parlament 2017. március 14-i jogalkotási állásfoglalása a higanyról és az 1102/2008/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2016)0039 – C8-0021/2016 – 2016/0023(COD))

P8_TA(2017)0066 A8-0313/2016

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2016)0039),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, 192. cikkének (1) bekezdésére és 207. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0021/2016),

–  tekintettel a Jogi Bizottságnak a javasolt jogalapra vonatkozó véleményére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére és 192. cikkének (1) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2016. május 25-i véleményére(1),

–  a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

–  tekintettel az illetékes bizottság által jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2016. december 16-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért az Európai Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikke (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. és 39. cikkére,

–  tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére (A8-0313/2016),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  jóváhagyja a Parlament ezen állásfoglaláshoz csatolt nyilatkozatát;

3.  tudomásul veszi a Bizottság ezen állásfoglaláshoz csatolt nyilatkozatát;

4.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

5.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2017. március 14-én került elfogadásra a higanyról és az 1102/2008/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2017/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2017/852 rendelettel.)

MELLÉKLET A JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁSHOZ

Az Európai Parlament nyilatkozata a higanyról és a 1102/2008/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló rendelettervezetről (2016/0023(COD))

Az, hogy az Európai Parlament a higanyról szóló rendeletre irányuló javaslattal (2016/0023(COD)) kapcsolatos intézményközi tárgyalások során elfogadja a végrehajtási jogi aktusok alkalmazását új termékek vagy folyamatok engedélyezésére vonatkozóan, nem teremt precedenst a hasonló eljárásokra nézve, és nem érinti a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és végrehajtási aktusok elhatárolási kritériumairól a közeljövőben folytatandó intézményközi tárgyalásokat.

Az Európai Bizottság nyilatkozata a higannyal kapcsolatos nemzetközi együttműködésről

A Minamata egyezmény és a higanyról szóló új rendelet világszinten és az Unióban is jelentős mértékben hozzájárul a polgárok higanyszennyezéssel szembeni védelméhez.

A nemzetközi együttműködést fenn kell tartani az egyezmény valamennyi fél általi sikeres végrehajtása, valamint rendelkezéseinek további megerősítése érdekében.

Az Európai Bizottság ezért az egyezménnyel összhangban és az alkalmazandó uniós politikáknak, szabályoknak és eljárásoknak megfelelően elkötelezi magát a további együttműködés támogatása mellett, többek között az alábbi területeken vállalva erőfeszítéseket:

–  az uniós jog és az egyezmény rendelkezései közötti hézagok szűkítése a tiltott, hozzáadott higanyt tartalmazó termékek jegyzékére vonatkozó felülvizsgálati záradék révén;

–  az egyezmény finanszírozásra, kapacitásépítésre és technológiatranszferre vonatkozó rendelkezéseivel összefüggésben olyan tevékenységek folytatása, mint a higanykereskedelem és -használat nyomonkövethetőségének javítása, a higanymentes kisüzemi és kisipari aranybányászat tanúsításának és a higanymentes aranyra vonatkozó címke alkalmazásának elősegítése, valamint a fejlődő országok képességeinek fejlesztése, többek között a higanyhulladék-gazdálkodás területén.

(1) HL C 303., 2016.8.19., 122. o.

Az Európai Parlament 2017. március 14-i jogalkotási állásfoglalása a 2007/36/EK irányelvnek a hosszú távú részvényesi szerepvállalás ösztönzése, valamint a 2013/34/EU irányelvnek a vállalatirányítási nyilatkozat egyes elemei tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2014)0213 – C7-0147/2014 – 2014/0121(COD))

P8_TA(2017)0067 A8-0158/2015

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2014)0213),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, valamint 50. és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7‑0147/2014),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2014. július 9-i véleményére(1),

–  tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra, valamint a Tanács képviselőjének 2016. december 16-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért az Európai Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikke (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére és a Gazdasági és Monetáris Bizottság véleményére (A8–0158/2015),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot(2);

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2017. március 14-én került elfogadásra a 2007/36/EK irányelvnek a hosszú távú részvényesi szerepvállalás ösztönzése tekintetében történő módosításáról szóló (EU) 2017/... európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2017/828 irányelvvel.)

(1) HL C 451., 2014.12.16., 87. o. (2) Ez az álláspont lép a 2015. július 8-án elfogadott módosítások helyébe (Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0257).

Az Európai Parlament 2017. március 14-i jogalkotási állásfoglalása a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló 91/477/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2015)0750 – C8-0358/2015 – 2015/0269(COD))

P8_TA(2017)0068 A8-0251/2016

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2015)0750),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0358/2015),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel a Lengyelország Szenátusa és a svéd parlament által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv alapján előterjesztett, indokolással ellátott véleményekre, amelyek szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2016. április 27-i véleményére(1),

–  tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra, valamint a Tanács képviselőjének 2016. december 20-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért az Európai Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikke (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentésére és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A8-0251/2016),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  tudomásul veszi az ezen állásfoglaláshoz csatolt bizottsági nyilatkozatot;

3.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

4.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2017. március 14-én került elfogadásra a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló 91/477/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló (EU) 2017/... európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2017/853 rendelettel.)

MELLÉKLET A JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁSHOZ

A BIZOTTSÁG NYILATKOZATA

A Bizottság tudatában van a hatástalanításra vonatkozó hatékony előírások fontosságának, mivel ezek hozzájárulnak a biztonság fokozásához, és a hatóságokat megnyugtatják afelől, hogy a hatástalanított fegyverek valóban és ténylegesen ki vannak vonva a forgalomból.

A Bizottság ezért felgyorsítja a hatástalanítási kritériumoknak a 91/477/EGK irányelv értelmében létrehozott bizottságban helyet foglaló nemzeti szakértők által folytatott felülvizsgálatát annak érdekében, hogy a 91/477/EGK irányelvben meghatározott bizottsági eljárással összhangban és a nemzeti szakértők pozitív visszajelzésének függvényében a Bizottság 2017. május végéig elfogadja a hatástalanított tűzfegyverek végleges működésképtelenségét biztosító hatástalanítási előírásokra és technikákra vonatkozó közös iránymutatások meghatározásáról szóló, 2015. december 15-i (EU) 2015/2403 bizottsági végrehajtási rendelet módosítására irányuló bizottsági végrehajtási rendeletet. A Bizottság felhívja a tagállamokat, hogy mindenben támogassák e folyamat felgyorsítását.

(1) HL C 264., 2016.7.20., 77. o.

Az Európai Parlament 2017. március 14-én elfogadott módosításai az elhasználódott járművekről szóló 2000/53/EK irányelv, az elemekről és akkumulátorokról, valamint a hulladékelemekről és -akkumulátorokról szóló 2006/66/EK irányelv, valamint az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló 2012/19/EU irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslathoz (COM(2015)0593 – C8-0383/2015 – 2015/0272(COD))(1)

P8_TA(2017)0069 A8-0013/2017

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás Módosítás 1 Irányelvre irányuló javaslat 1 preambulumbekezdés (1)  A környezet minőségének védelme, megőrzése és javítása, az emberi egészség védelme, a természeti erőforrások körültekintő és ésszerű hasznosítása, valamint a valóban körforgásos gazdaság kiépítése érdekében javítani kell az Európai Unióban folytatott hulladékgazdálkodás színvonalát. (1)  A környezet minőségének védelme, megőrzése és javítása, az emberi egészség védelme, a természeti erőforrások körültekintő és hatékony hasznosítása, valamint a körforgásos gazdaság elvének előmozdítása érdekében javítani kell az Európai Unióban folytatott hulladékgazdálkodás színvonalát. Módosítás 2 Irányelvre irányuló javaslat 1 a preambulumbekezdés (új) (1a)   A tiszta, hatékony és fenntartható körforgásos gazdaság feltétele a veszélyes anyagoknak a termékekből már a tervezési szakaszban történő eltávolítása, és ebben az összefüggésben a körforgásos gazdaságnak el kell ismernie a hetedik környezetvédelmi cselekvési program kifejezett rendelkezéseit, amely program a toxikus anyagoktól mentes anyagciklusok kifejlesztésére szólít fel, hogy az újrafeldolgozott hulladékot az Unió jelentős, megbízható nyersanyagforrásként hasznosíthassa. Módosítás 3 Irányelvre irányuló javaslat 1 b preambulumbekezdés (új) (1b)   Biztosítani kell a másodlagos nyersanyagok hatékony és alacsony energiafogyasztású kezelését, és prioritást kell biztosítani az e célkitűzés felé mutató fejlesztési és kutatási erőfeszítéseknek. A Bizottságnak emellett meg kell fontolnia egy, a hulladékok besorolásáról szóló javaslat benyújtását a másodlagos nyersanyagok uniós piaca létrehozásának támogatása céljából. Módosítás 4 Irányelvre irányuló javaslat 1 c preambulumbekezdés (új) (1c)   Amennyiben az újrafeldolgozott anyag a hulladékstátusz megszűnésével – akár azért, mert megfelel a hulladékstátusz megszűnésére vonatkozó speciális kritériumoknak, akár azért, mert egy új termékbe kerül beépítésre – újból belép a gazdaságba, annak maradéktalanul meg kell felelnie a vegyi anyagokra vonatkozó uniós jogszabályoknak. Módosítás 5 Irányelvre irányuló javaslat 2 a preambulumbekezdés (új) (2a)   A technológia fejlődésének és az egyre globalizálódó kereskedelemnek köszönhetően az ipari környezet az elmúlt években jelentősen megváltozott. Ezek a tényezők új kihívások elé állítják a környezetvédelemért felelős hulladékgazdálkodást és -kezelést, amely kihívások megoldását fokozottabb kutatási tevékenységgel és célzott szabályozási eszközök együttesével kell megpróbálni. A tervezett amortizáció egyre növekvő problémát jelent, hisz az valójában ellentmond a körforgásos gazdaság céljainak, ezért ennek megszüntetésén összehangolt erőfeszítésekkel kell együtt dolgoznia minden érintettnek, az iparágnak, a vevőknek és a szabályozó hatóságoknak. Módosítás 6 Irányelvre irányuló javaslat 3 preambulumbekezdés (3)  A tagállamok által szolgáltatott statisztikai adatok alapvető fontosságúak ahhoz, hogy a Bizottság értékelni tudja az egyes tagállamok hulladékjogi előírásoknak való megfelelését. A statisztikai adatok minőségét, megbízhatóságát és összevethetőségét fokozni kell a hulladékokkal összefüggő adatszolgáltatás egységes belépési ponton keresztül történő teljesítésével, az elavult adatszolgáltatási követelmények megszüntetésével, a nemzeti adatszolgáltatási mechanizmusok összehasonlító értékelésével és az adatminőség-ellenőrzési jelentés bevezetésével. (3)  A tagállamok által szolgáltatott adatok és információk alapvető fontosságúak ahhoz, hogy a Bizottság értékelni tudja az egyes tagállamok hulladékjogi előírásoknak való megfelelését. A szolgáltatott adatok minőségét, megbízhatóságát és összevethetőségét fokozni kell a megbízható forrásokon alapuló adatok gyűjtése és feldolgozása közös módszertanának kidolgozásával és a hulladékokkal összefüggő adatszolgáltatás egységes belépési ponton keresztül történő teljesítésével, az elavult adatszolgáltatási követelmények megszüntetésével, a nemzeti adatszolgáltatási mechanizmusok összehasonlító értékelésével és az adatminőség-ellenőrzési jelentés bevezetésével. A hulladékgazdálkodás területén a megbízható adatszolgáltatás nélkülözhetetlen a hatékony végrehajtáshoz és az adatok tagállamok közötti összehasonlíthatóságához. Ezért az ezen irányelvekben meghatározott célértékek teljesítésével kapcsolatos jelentéseik összeállítása során a tagállamoknak a Bizottság által a tagállamok nemzeti statisztikai hivatalaival és a hulladékgazdálkodásért felelős nemzeti hatóságokkal együttműködésben kidolgozott közös módszertant kell alkalmazniuk. Módosítás 7 Irányelvre irányuló javaslat 3 a preambulumbekezdés (új) (3a)   A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak szelektív gyűjtését megfelelő kezelés követi. Az egyenlő feltételek, valamint a hulladékra vonatkozó jogszabályoknak és a körforgásos gazdaság fogalmának való megfelelés biztosítása érdekében a Bizottságnak a 2012/19/EU irányelvnek megfelelően az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak kezelésére közös előírásokat kell kidolgoznia. Módosítás 8 Irányelvre irányuló javaslat 4 preambulumbekezdés (4)  A hulladékgazdálkodás területén a megbízható statisztikai-adatszolgáltatás nélkülözhetetlen a hatékony végrehajtáshoz, az adatok összehasonlíthatóságához és a tagállamok közötti egyenlő versenyfeltételek biztosításához. Ezért akkor, amikor az ezen irányelvekben meghatározott célértékek teljesítéséről összeállítják jelentéseiket, a tagállamoknak a Bizottság és a tagállamok nemzeti statisztikai hivatalai által közösen kidolgozott legújabb módszertant kell alkalmazniuk. (4)  A hulladékgazdálkodás területén a megbízható statisztikai-adatszolgáltatás nélkülözhetetlen a hatékony végrehajtáshoz, az adatok összehasonlíthatóságához és a tagállamok közötti egyenlő versenyfeltételek biztosításához. Ezért akkor, amikor az ezen irányelvekben meghatározott célértékek teljesítéséről összeállítják jelentéseiket, a tagállamoknak – a tagállamok nemzeti statisztikai hivatalaival együttműködésben – az adatgyűjtés és -feldolgozás Bizottság által kidolgozott közös módszertanát kell alkalmazniuk. Módosítás 9 Irányelvre irányuló javaslat 4 a preambulumbekezdés (új) (4a)   Az ezen irányelvben meghatározott célértékek elérésének elősegítése és a körforgásos gazdaságra való átállás előmozdítása érdekében a Bizottságnak elő kell mozdítania az információk és a bevált gyakorlatok tagállamok, illetve különböző gazdasági ágazatok közötti koordinációját és cseréjét. Ezt a cserét egy olyan kommunikációs platform létrehozásával lehetne elősegíteni, amely felhívhatná a figyelmet az új ipari megoldásokra és jobb áttekintést nyújthatna a rendelkezésre álló kapacitásokról, valamint hozzájárulna a hulladékipar és az egyéb ágazatok összekapcsolásához és az ipari szimbiózis támogatásához. Módosítás 10 Irányelvre irányuló javaslat 4 b preambulumbekezdés (új) (4b)   A 2008/98/EK irányelvben megállapított hulladékhierarchiát elsőbbségi sorrendként kell alkalmazni az Unió hulladékmegelőzésre és -gazdálkodásra vonatkozó jogszabályaiban. Ez a hierarchia alkalmazandó tehát az elhasználódott járművek, az elemek és akkumulátorok, a hulladékelemek és -akkumulátorok, valamint az elektromos és elektronikus berendezések hulladékai tekintetében. Az ezen irányelv célkitűzéseinek való megfelelés közben a tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket a hulladékhierarchiai prioritások figyelembe vételére és e prioritások gyakorlati végrehajtásának biztosítására. Módosítás 11 Irányelvre irányuló javaslat 5 a preambulumbekezdés (új) (5a)   Mivel egyre nagyobb szükség van a hulladék kezelésére és újrahasznosítására az Unión belül, a körforgásos gazdaságnak megfelelően hangsúlyt kell fektetni annak biztosítására, hogy a hulladékszállításhoz kapcsolódó eljárások megfeleljenek az uniós környezetvédelmi jogszabályok alapelveinek és követelményeinek, különösen a közelség, a hasznosítás elsőbbsége és az önellátás elvének. A Bizottságnak meg kell vizsgálnia az egyablakos rendszer bevezetésének szükségességét a hulladékszállítás adminisztratív eljárása számára az adminisztratív teher csökkentése céljából. A tagállamok minden szükséges intézkedést meg kell tegyenek a jogellenes hulladékszállítás megelőzése érdekében. Módosítás 12 Irányelvre irányuló javaslat 7a preambulumbekezdés (új) (7a)   A 2000/53/EK és a 2012/19/EU irányelv egyes nem alapvető elemeinek kiegészítése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az 2000/53/EK irányelv szerinti adatgyűjtés és -feldolgozás közös módszertanára, illetve az elhasználódott járművek újrahasználatra és hasznosításra vonatkozó irányszámainak végrehajtásáról szóló, 2012/19/EU irányelv szerinti adatszolgáltatás formátumára vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. Különösen fontos, hogy a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein. Módosítás 13 Irányelvre irányuló javaslat 7 b preambulumbekezdés (új) (7b)   Az elemek és akkumulátorok, valamint a hulladékelemek és -akkumulátorok tekintetében az adatgyűjtésre és adatfeldolgozásra vonatkozó közös módszertan és az adatszolgáltatás formátumának meghatározása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikke alapján jogi aktusokat fogadjon el. Különösen fontos, hogy a Bizottság előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein. Módosítás 14 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – -1 bekezdés (új) 2000/53/EK irányelv 6 cikk – 1 bekezdés A 6. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „(1) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket, hogy az elhasználódott járműveket a 75/442/EGK irányelv 4. cikkében meghatározott általános követelmények szerint és az ezen irányelv I. mellékletében meghatározott minimális műszaki követelményekkel összhangban tárolják (még ideiglenesen is) és kezeljék, az egészségvédelemre és környezetvédelemre vonatkozó nemzeti jogszabályok sérelme nélkül.” „(1) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket, hogy az elhasználódott járműveket a hulladékhierarchiával kapcsolatos prioritásoknak megfelelően, a 75/442/EGK irányelv 4. cikkében meghatározott általános követelmények szerint és az ezen irányelv I. mellékletében meghatározott minimális műszaki követelményekkel összhangban tárolják (még ideiglenesen is) és kezeljék, az egészségvédelemre és környezetvédelemre vonatkozó nemzeti jogszabályok sérelme nélkül.” Módosítás 15 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont 2000/53/EK irányelv 9 cikk – 1 a bekezdés (1a)  A tagállamok a 7. cikk (2) bekezdésének végrehajtása tekintetében minden egyes naptári évre vonatkozóan adatokat szolgáltatnak a Bizottságnak. Az adatokat elektronikus úton kell benyújtani az adatgyűjtés tárgyévének végét követő 18 hónapon belül. Az adatszolgáltatást a Bizottság által az (1d) bekezdésnek megfelelően meghatározott formátumban kell teljesíteni. Az első adatszolgáltatásnak a [beírandó évszám: az ezen irányelv átültetése utáni év]. január 1-jétől [beírandó évszám: az ezen irányelv átültetésének éve utáni év]. december 31-ig terjedő időszakra kell vonatkoznia. (1a)  A tagállamok a 7. cikk (2) bekezdésének végrehajtása tekintetében minden egyes naptári évre vonatkozóan adatokat szolgáltatnak a Bizottságnak. Az adatokat az e cikk (1d) bekezdésében említett közös módszertan szerint kell gyűjteni és feldolgozni, és elektronikus úton kell benyújtani az adatgyűjtés tárgyévének végét követő 12 hónapon belül. Az adatszolgáltatást a Bizottság által az (1d) bekezdésnek megfelelően meghatározott formátumban kell teljesíteni. Módosítás 16 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont 2000/53/EK irányelv 9 cikk – 1 c bekezdés (1c)  A Bizottság megvizsgálja az e cikknek megfelelően szolgáltatott adatokat, majd jelentést tesz közzé a vizsgálat eredményeiről. A jelentésnek ki kell terjednie az adatgyűjtés szervezésének, az adatok forrásainak és a tagállamok által használt módszertannak az értékelésére, valamint ezen adatok hiánytalanságára, megbízhatóságára, időszerűségére és konzisztenciájára. Az értékelés javító célú konkrét ajánlásokat is tartalmazhat. A jelentést háromévente kell elkészíteni. (1c)  A Bizottság megvizsgálja az e cikknek megfelelően szolgáltatott adatokat, majd jelentést tesz közzé a vizsgálat eredményeiről. Az (1d) bekezdésben említett adatgyűjtésre és adatfeldolgozásra vonatkozó közös módszertan létrehozásáig a jelentésnek ki kell terjednie az adatgyűjtés szervezésének, az adatok forrásainak és a tagállamok által használt módszertannak az értékelésére. A Bizottság értékeli ezen adatok hiánytalanságát, megbízhatóságát, időszerűségét és konzisztenciáját is. Az értékelés javító célú konkrét ajánlásokat is tartalmazhat. A jelentést háromévente kell elkészíteni. Módosítás 17 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont 2000/53/EK irányelv 9 cikk – 1 ca bekezdés (új) (1ca)   A jelentésben a Bizottság tájékoztatást nyújthat ezen irányelv egészének végrehajtásáról, illetve annak a környezetre és az emberi egészségre gyakorolt hatásáról. Adott esetben az ezen irányelv módosítására irányuló jogalkotási javaslatot is csatol a jelentéshez. Módosítás 18 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont 2000/53/EK irányelv 9 cikk – 1 d bekezdés (1d)  A Bizottság az (1a) bekezdés szerinti adatszolgáltatás formátumát megállapító végrehajtási aktusokat fogad el. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 11. cikk (2) bekezdése szerinti eljárással kell elfogadni. (1d)  A Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el ezen irányelv módosítása céljából az (1a) bekezdés szerinti adatgyűjtés és -feldolgozás közös módszertanára, illetve az adatszolgáltatás formátumára vonatkozóan. Módosítás 19 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont 2000/53/EK irányelv 9 cikk – 1 d a bekezdés (új) (1da)   A körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv értelmében és tekintettel a körforgásos gazdaságra való átállásra vonatkozó uniós kötelezettségvállalásra, a Bizottság 2018. december 31-ig egy hatásvizsgálat alapján és a körforgásos gazdaságra vonatkozó uniós célkitűzések és kezdeményezések figyelembevételével felülvizsgálja ezen irányelv egészét, különösen a hatályát és a célértékeket. Különös hangsúlyt kell helyezni a vélhetően elhasználódott járműnek minősülő használt járművek szállítására. Ebben az esetben az elhasználódott járművek szállítására vonatkozó, megbízottak számára kidolgozott 9. iránymutatást kell alkalmazni. A Bizottság megvizsgálja, hogy lehetséges-e az egyes erőforrásokra és különösen a kritikus nyersanyagokra vonatkozóan is konkrét célértékeket meghatározni. A felülvizsgálathoz adott esetben jogalkotási javaslatot is csatolni kell. Módosítás 20 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 a bekezdés (új) 2000/53/EK irányelv 9 a cikk (új) A szöveg a következő cikkel egészül ki: „9a. cikk A fokozottabb mértékben körforgásos gazdaság irányába történő átmenet eszközei Az ezen irányelvben meghatározott célkitűzésekhez való hozzájárulás érdekében a tagállamok megfelelő gazdasági eszközöket vesznek igénybe, és egyéb intézkedéseket hoznak a hulladékhierarchia alkalmazásának ösztönzésére. Ilyen eszközök és intézkedések lehetnek például a 2008/98/EK irányelv IVa. mellékletében felsoroltak.” Módosítás 21 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 1 a pont (új) 2006/66/EK irányelv 22 a cikk (új) 1a.   A szöveg a következő cikkel egészül ki: „22a. cikk Adatok (1)   A 10. és a 12. cikk alapján a tagállamok által szolgáltatott adatokhoz minőség-ellenőrzési jelentést kell mellékelni. (2)   A Bizottság a 23a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el ezen irányelv kiegészítése céljából, meghatározva az adatgyűjtés és -feldolgozás módszertanát, illetve a jelentés formátumát.” Módosítás 22 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – -a pont (új) 2006/66/EK irányelv 23 cikk – cím -a)   A 23. cikkben a cím helyébe a következő szöveg lép: „Felülvizsgálat” „Jelentéstétel és felülvizsgálat” Módosítás 23 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – a pont 2006/66/EK irányelv 23 cikk – 1 bekezdés (1)  A Bizottság legkésőbb 2016 végéig jelentést állít össze ezen irányelv végrehajtásáról, valamint a környezetre és a belső piac működésére kifejtett hatásairól. (1)  A Bizottság legkésőbb 2016 végéig és azt követően háromévenként jelentést állít össze ezen irányelv végrehajtásáról, valamint a környezetre és a belső piac működésére kifejtett hatásairól. Módosítás 24 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – b a pont (új) 2006/66/EK irányelv 23 cikk – 3 a bekezdés (új) ba)   A cikk a következő bekezdéssel egészül ki: „(3a) A körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv értelmében és a körforgásos gazdaságra való átállásra irányuló uniós kötelezettségvállalásra tekintettel a Bizottság 2018. december 31-ig egy hatásvizsgálat alapján felülvizsgálja ezen irányelv egészét és különösen a hatályát és a célértékeket. A felülvizsgálat során figyelembe kell venni az Unió körforgásos gazdaságának szakpolitikai célkitűzéseit és kezdeményezéseit, valamint a veszélyes anyagokat – elsősorban nehéz- és más fémeket vagy fémionokat – nem használó új típusú akkumulátorok technológiai fejlődését. A Bizottság megvizsgálja, hogy lehetséges-e az egyes erőforrásokra és különösen a kritikus nyersanyagokra vonatkozóan is konkrét célértékeket meghatározni. A felülvizsgálathoz adott esetben jogalkotási javaslatot is csatolni kell.” Módosítás 25 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 2 a pont (új) 2006/66/EK irányelv 23 aa cikk (új) 2a.   A szöveg a következő cikkel egészül ki: „23aa. cikk A fokozottabb mértékben körforgásos gazdaság irányába történő átmenet eszközei Az ezen irányelvben meghatározott célkitűzésekhez való hozzájárulás érdekében a tagállamok megfelelő gazdasági eszközöket vesznek igénybe, és egyéb intézkedéseket hoznak a hulladékhierarchia alkalmazásának ösztönzésére. Ilyen eszközök és intézkedések lehetnek például a 2008/98/EK irányelv IVa. mellékletében felsoroltak.” Módosítás 27 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk – 1 bekezdés – -1 pont (új) 2012/19/EU irányelv 8 cikk – 5 bekezdés – 4 albekezdés -1.   A 8. cikk (5) bekezdésének negyedik albekezdése helyébe a következő szöveg lép: „Ezen cikk végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottság minimális minőségi szabványokat meghatározó végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, elsősorban az európai szabványügyi szervezetek által kidolgozott szabványok alapulvételével. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 21. cikk (2) bekezdése szerinti vizsgálóbizottsági eljárással kell elfogadni.” „Ezen cikk végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében és a 2012/19/EU irányelvben adott felhatalmazással összhangban a Bizottság minimális minőségi szabványokat meghatározó végrehajtási jogi aktusokat fogad el. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 21. cikk (2) bekezdése szerinti vizsgálóbizottsági eljárással kell elfogadni.” Módosítás 28 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – b pont 2012/19/EU irányelv 16 cikk – 5 a bekezdés (5a)  A tagállamok a 16. cikk (4) bekezdésének végrehajtása tekintetében minden egyes naptári évre vonatkozóan adatokat szolgáltatnak a Bizottságnak. Az adatokat elektronikus úton kell benyújtani az adatgyűjtés tárgyévének végét követő 18 hónapon belül. Az adatszolgáltatást a Bizottság által az (5d) bekezdésnek megfelelően meghatározott formátumban kell teljesíteni. Az első adatszolgáltatásnak a [beírandó évszám: az ezen irányelv átültetése utáni év]. január 1-jétől [beírandó évszám: az ezen irányelv átültetésének éve utáni év]. december 31-ig terjedő időszakra kell vonatkoznia. (5a)  A tagállamok a 16. cikk (4) bekezdésének végrehajtása tekintetében minden egyes naptári évre vonatkozóan adatokat szolgáltatnak a Bizottságnak. Az adatokat az e cikk (5d) bekezdésében említett közös módszertan szerint kell gyűjteni és feldolgozni, és elektronikus úton kell benyújtani az adatgyűjtés tárgyévének végét követő 12 hónapon belül. A tagállamok biztosítják az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak gyűjtésében vagy kezelésében részt vevő valamennyi szereplőtől kapott adatok benyújtását. Az adatszolgáltatást a Bizottság által az (5d) bekezdésnek megfelelően meghatározott formátumban kell teljesíteni. Módosítás 29 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – b pont 2012/19/EU irányelv 16 cikk – 5 c bekezdés (5c)  A Bizottság megvizsgálja az e cikknek megfelelően szolgáltatott adatokat, majd jelentést tesz közzé a vizsgálat eredményeiről. A jelentésnek ki kell terjednie az adatgyűjtés szervezésének, az adatok forrásainak és a tagállamok által használt módszertannak az értékelésére, valamint ezen adatok hiánytalanságára, megbízhatóságára, időszerűségére és konzisztenciájára. Az értékelés javító célú konkrét ajánlásokat is tartalmazhat. A jelentést háromévente kell elkészíteni. (5c)  A Bizottság megvizsgálja az e cikknek megfelelően szolgáltatott adatokat, majd jelentést tesz közzé a vizsgálat eredményeiről. Az (5d) bekezdésben meghatározott adatgyűjtés és -feldolgozás közös módszertanának létrehozásáig a jelentésnek ki kell terjednie az adatgyűjtés szervezésének, az adatok forrásainak és a tagállamok által használt módszertannak az értékelésére. A Bizottság értékeli ezen adatok hiánytalanságát, megbízhatóságát, időszerűségét és konzisztenciáját is. Az értékelés javító célú konkrét ajánlásokat is tartalmazhat. A jelentést háromévente kell elkészíteni. Módosítás 30 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – b pont 2012/19/EU irányelv 16 cikk – 5 c a bekezdés (új) (5ca)   A jelentésben a Bizottság tájékoztatást nyújt az irányelv egészének végrehajtásáról, illetve annak a környezetre és az emberi egészségre gyakorolt hatásáról. Adott esetben az irányelv módosítására irányuló jogalkotási javaslatot is kell csatolni a jelentéshez. Módosítás 31 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – b pont 2012/19/EU irányelv 16 cikk – 5 d bekezdés (5d)  A Bizottság az (5a) bekezdés szerinti adatszolgáltatás formátumát megállapító végrehajtási aktusokat fogad el. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 21. cikk (2) bekezdése szerinti eljárással kell elfogadni. (5d)  A Bizottság a 20. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el ezen irányelv módosítása céljából az (5a) bekezdés szerinti adatgyűjtés és -feldolgozás közös módszertanára, illetve az adatszolgáltatás formátumára vonatkozóan. Módosítás 32 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – b pont 2012/19/EU irányelv 16 cikk – 5 d a bekezdés (új) (5da)   Az (5c) bekezdésben hivatkozott felülvizsgálat során a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv értelmében és tekintettel a körforgásos gazdaságra való átállásra vonatkozó uniós kötelezettségvállalásra, a Bizottság egy hatásvizsgálat alapján és a körforgásos gazdaságra vonatkozó uniós célkitűzések és kezdeményezések figyelembevételével felülvizsgálja ezen irányelv egészét és különösen a hatályát és a célértékeket. A Bizottság megvizsgálja, hogy lehetséges-e az egyes erőforrásokra és különösen a kritikus nyersanyagokra vonatkozóan konkrét célértékeket meghatározni. A felülvizsgálathoz adott esetben jogalkotási javaslatot is csatolni kell. Módosítás 33 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk – 1 bekezdés – 1 a pont (új) 2012/19/EU irányelv 16 a cikk (új) 1a.   A szöveg a következő cikkel egészül ki: „16a. cikk A fokozottabb mértékben körforgásos gazdaság irányába történő átmenet eszközei Az ezen irányelvben meghatározott célkitűzésekhez való hozzájárulás érdekében a tagállamok megfelelő gazdasági eszközöket vesznek igénybe, és egyéb intézkedéseket hoznak a hulladékhierarchia alkalmazásának ösztönzésére. Ilyen eszközök és intézkedések lehetnek például a 2008/98/EK irányelv IVa. mellékletében felsoroltak.”

(1) Az ügyet az 59. cikk (4) bekezdésének negyedik albekezdése alapján visszautalták az illetékes bizottsághoz intézményközi tárgyalások céljából (A8-0013/2017).

Az Európai Parlament 2017. március 14-én elfogadott módosításai a hulladékokról szóló 2008/98/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslathoz (COM(2015)0595 – C8-0382/2015 – 2015/0275(COD))(1)

P8_TA(2017)0070 A8-0034/2017

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás Módosítás 1 Irányelvre irányuló javaslat -1 preambulumbekezdés (új) (-1)   Ezen irányelv célja, hogy intézkedéseket állapítson meg a környezet és az emberi egészség védelme érdekében, amit a hulladékkeletkezés és -gazdálkodás káros hatásainak megelőzése vagy csökkentése, az erőforrás-felhasználás globális hatásainak csökkentése és e felhasználás hatékonyságának javítása, valamint annak révén kíván megvalósítani, hogy biztosítja, hogy a hulladékot a körforgásos gazdasághoz való hozzájárulás céljából erőforrásként értékelik az Európai Unióban. Módosítás 2 Irányelvre irányuló javaslat -1 a preambulumbekezdés (új) (-1a)   Tekintettel az Uniónak a nyersanyagok importjától való függésére és a természeti erőforrások jelentős részének rövid távon várható gyors kimerülésére, kulcsfontosságú feladat, hogy az Unióban található erőforrások közül amennyit csak lehet ismét kiaknázhatóvá tegyünk, valamint hogy fokozzuk a körkörös gazdaságra való átállás ütemét. Módosítás 3 Irányelvre irányuló javaslat -1 b preambulumbekezdés (új) (-1b)   A körforgásos gazdaság fontos lehetőségeket kínál a helyi gazdaságok számára, és megteremti a minden érintett érdekelt fél számára előnyös helyzet lehetőségét. Módosítás 4 Irányelvre irányuló javaslat -1 c preambulumbekezdés (új) (-1c)  A hulladékgazdálkodást fenntartható anyaggazdálkodássá kell átalakítani. A 2008/98/EK irányelv felülvizsgálata erre nyújt lehetőséget. Módosítás 5 Irányelvre irányuló javaslat -1 d preambulumbekezdés (új) (-1d)   A körforgásos gazdaságra való sikeres átállás érdekében a hulladékokról szóló irányelvek felülvizsgálata és végrehajtása mellett teljes körűen végre kell hajtani „Az anyagkörforgás megvalósítása – a körforgásos gazdaságra vonatkozó uniós cselekvési terv” című cselekvési tervet. A cselekvési tervnek növelnie kell a körfogásos gazdaság, valamint az energia-, éghajlat-, agrár-, ipar- és kutatási politika közötti koherenciát, összhangot és szinergiákat. Módosítás 6 Irányelvre irányuló javaslat -1 e preambulumbekezdés (új) (-1e)   2015. július 9-én az Európai Parlament elfogadta az „Erőforrás-hatékonyság: elmozdulás a körforgásos gazdaság felé” című állásfoglalását1a, amelyben kiemelte különösen a kötelezően teljesítendő hulladékcsökkentési célértékek meghatározásának, hulladékmegelőzési intézkedések kidolgozásának, továbbá világos és egyértelmű fogalommeghatározások bevezetésének szükségességét. _______________ 1a Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0266. Módosítás 7 Irányelvre irányuló javaslat 1 preambulumbekezdés (1)  A környezet minőségének védelme, megőrzése és javítása, az emberi egészség védelme, a természeti erőforrások körültekintő és ésszerű hasznosítása, valamint a valóban körforgásos gazdaság kiépítése érdekében javítani kell az Európai Unióban folytatott hulladékgazdálkodás színvonalát. (1)  A környezet minőségének védelme, megőrzése és javítása, az emberi egészség védelme, a természeti erőforrások körültekintő és hatékony hasznosítása, a körforgásos gazdaság elveinek előmozdítása, a megújuló energia terjesztésének fokozása, az energiahatékonyság növelése és az Unió importerőforrásoktól való függőségének csökkentése érdekében javítani kell az Európai Unióban folytatott hulladékgazdálkodás színvonalát, új gazdasági lehetőségek és hosszú távú versenyképesség biztosítása révén. A ténylegesen körforgásos gazdaság kialakítása érdekében a fenntartható termelésre és fogyasztásra vonatkozó kiegészítő intézkedésekre van szükség, amelyek a termékek teljes életciklusára összpontosítanak, megőrizve az erőforrásokat és megvalósítva az anyagkörforgás. Az erőforrások hatékonyabb felhasználása ezenkívül jelentős nettó megtakarítást hozna az uniós vállalkozások, az állami hatóságok és a fogyasztók számára, miközben csökkentené a teljes éves üvegházhatásúgáz-kibocsátást. Módosítás 8 Irányelvre irányuló javaslat 1 a preambulumbekezdés (új) (1a)   A körforgásos gazdaság felé tartó átmenet érdekében tett fokozott erőfeszítések 2–4%-kal csökkenthetik az üvegházhatású gázok éves kibocsátását, ami egyértelműen ösztönzi a körforgásos gazdaságba való beruházást. Az erőforrás-termelékenység jobb hatékonyság révén történő növelése és az erőforrások pazarlásának csökkentése jelentősen csökkenthetné az erőforrás-felhasználást és az üvegházhatásúgáz-kibocsátást. Ezért a körforgásos gazdaságnak az éghajlat-politika szerves részét kell képeznie, mivel szinergiákat teremt, amint azt az erőforrásokkal foglalkozó nemzetközi testület jelentései is hangsúlyozzák. Módosítás 9 Irányelvre irányuló javaslat 1 b preambulumbekezdés (új) (1b)  A körforgásos gazdaságnak figyelembe kell vennie a hetedik környezetvédelmi cselekvési program kifejezett rendelkezéseit, amelyek a mérgektől mentes anyagkörforgások kialakítására szólítanak fel, hogy az újrafeldolgozott hulladékot az Unió jelentős, megbízható nyersanyagforrásként hasznosíthassa. Módosítás 10 Irányelvre irányuló javaslat 2 preambulumbekezdés (2)  A 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben14 meghatározott, a hulladék újrahasználatra való előkészítésére és újrafeldolgozására vonatkozó célértékeket módosítani kell annak érdekében, hogy jobban tükrözzék az Uniónak a körforgásos gazdaság felé való elmozdulás iránti ambícióját. (2)  A 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben14 meghatározott, a hulladék újrahasználatra való előkészítésére és újrafeldolgozására vonatkozó célértékeket növelni kell annak érdekében, hogy jobban tükrözzék az Uniónak az erőforrás-hatékony körforgásos gazdaság felé való elmozdulás iránti ambícióját, megtéve a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a hulladékot hasznos erőforrásnak tekintsék. __________________ __________________ 14 Az Európai Parlament és a Tanács 2008/98/EK irányelve (2008. november 19.) a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2008.11.22., 3. o.). 14 Az Európai Parlament és a Tanács 2008/98/EK irányelve (2008. november 19.) a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2008.11.22., 3. o.). Módosítás 11 Irányelvre irányuló javaslat 3 preambulumbekezdés (3)  Számos tagállam még nem alakította ki a szükséges hulladékgazdálkodási infrastruktúráját. Ezért alapvetően fontos az intézkedésekhez és beruházásokhoz iránymutatást nyújtó hosszú távú szakpolitikai célokat meghatározni, különösen annak megelőzése érdekében, hogy a maradékhulladék kezelése terén strukturális kapacitásfeleslegek alakuljanak ki, és hogy az újrafeldolgozásra alkalmas anyagok a hulladékhierarchia alján rekedjenek. (3)  Számos tagállam még nem alakította ki a szükséges hulladékgazdálkodási infrastruktúráját. Ezért alapvetően fontos az intézkedésekhez és beruházásokhoz iránymutatást nyújtó hosszú távú szakpolitikai célokat meghatározni, valamint pénzügyi és politikai támogatást biztosítani, különösen annak megelőzése érdekében, hogy a maradékhulladék kezelése terén strukturális kapacitásfeleslegek alakuljanak ki, és hogy az újrafeldolgozásra alkalmas anyagok a hulladékhierarchia alsóbb szintjein rekedjenek. Ebben az összefüggésben a vonatkozó célok elérése érdekében elengedhetetlen az európai strukturális és beruházási alapok igénybevétele a megelőzéshez, újrahasználathoz és újrafeldolgozáshoz szükséges hulladékgazdálkodási infrastruktúra fejlesztésének finanszírozására. Az is alapvető fontosságú, hogy a tagállamok ezen irányelv rendelkezéseivel összhangban módosítsák meglévő hulladékmegelőzési programjaikat, és beruházásaikat ennek megfelelően kiigazítsák. Módosítás 12 Irányelvre irányuló javaslat 4 preambulumbekezdés (4)  A települési hulladék az Unióban képződő összes hulladék mintegy 7–10 %-át teszi ki; ugyanakkor hulladékgazdálkodási szempontból ez a hulladékáram az egyik legösszetettebb, és kezelésének módja általában jól jelzi egy adott ország hulladékgazdálkodási rendszerének általános minőségét. A települési hulladékkal kapcsolatos kihívások annak tudhatók be, hogy rendkívül komplex, vegyes összetételű hulladékfajtáról van szó, hogy a hulladék a polgárok közvetlen közelségében termelődik, valamint hogy a kérdés iránt a közvélemény különösen nagy érdeklődést tanúsít. A települési hulladék ezért meglehetősen összetett hulladékgazdálkodást tesz szükségessé: elengedhetetlen hozzá a hatékony gyűjtőrendszer, a polgárok és a vállalkozások aktív részvétele, az infrastruktúrának a hulladék sajátos összetételéhez való hozzáigazítása, valamint az átgondolt finanszírozás. Azok az országok, amelyek hatékony rendszert dolgoztak ki a települési hulladékkal való gazdálkodás területén, általában a hulladékgazdálkodás egészét tekintve is jobb teljesítményt nyújtanak. (4)  A települési hulladék az Unióban képződő összes hulladék mintegy 7–10 %-át teszi ki; ugyanakkor hulladékgazdálkodási szempontból ez a hulladékáram az egyik legösszetettebb, és kezelésének módja általában jól jelzi egy adott ország hulladékgazdálkodási rendszerének általános minőségét. A települési hulladékkal kapcsolatos kihívások annak tudhatók be, hogy rendkívül komplex, vegyes összetételű hulladékfajtáról van szó, hogy a hulladék a polgárok közvetlen közelségében termelődik, hogy a kérdés iránt a közvélemény különösen nagy érdeklődést tanúsít, valamint hogy ez a hulladékfajta hatást gyakorol a környezetre és az emberi egészségre. A települési hulladék ezért meglehetősen összetett hulladékgazdálkodást tesz szükségessé: elengedhetetlen hozzá a hatékony gyűjtőrendszer, a hatékony hulladékválogatási rendszer, a hulladékáramok megfelelő nyomon követése, az állampolgárok és a vállalkozások aktív részvétele, az infrastruktúrának a hulladék sajátos összetételéhez való hozzáigazítása, valamint az átgondolt finanszírozás. Azok az országok, amelyek hatékony rendszert dolgoztak ki a települési hulladékkal való gazdálkodás területén, általában a hulladékgazdálkodás egészét tekintve is jobb teljesítményt nyújtanak, beleértve az újrafeldolgozási célértékek elérését is. Azonban a települési hulladék megfelelő kezelése önmagában nem elegendő a körforgásos gazdaság felé tartó átmenet előmozdításához, amelyben a hulladékot erőforrásnak tekintik. Az átmenet elindításához a termékek és a hulladék egész életciklusát figyelembe vevő megközelítésre van szükség. Módosítás 13 Irányelvre irányuló javaslat 4 a preambulumbekezdés (új) (4a)   A tapasztalat azt mutatja, hogy mind a köz-, mind pedig a magánirányítású rendszerek segíthetnek a körforgásos gazdaság megvalósításában, és egy adott rendszer használatáról gyakran a földrajzi vagy strukturális körülményektől függően döntenek. Az ebben az irányelvben meghatározott szabályok lehetővé teszik olyan rendszer létrehozását, amelyben általánosan a település felel a települési hulladék gyűjtéséért, de olyan rendszer bevezetését is, ahol ezeket a szolgáltatásokat magánvállalatoknak szervezik ki. Az e rendszerek közötti váltás eldöntése a tagállamok felelősségi körébe tartozik. Módosítás 14 Irányelvre irányuló javaslat 5 preambulumbekezdés (5)  A fogalmak tartalmának egyértelművé tétele érdekében a 2008/98/EK irányelvet ki kell egészíteni a települési hulladék, az építési és bontási hulladék, a végső újrafeldolgozási eljárás és a feltöltés fogalommeghatározásával. (5)  A fogalmak tartalmának egyértelművé tétele érdekében a 2008/98/EK irányelvet ki kell egészíteni a települési hulladék, a kereskedelmi és ipari hulladék, az építési és bontási hulladék, újrahasználatra való előkészítéssel foglalkozó gazdasági szereplő, a szerves újrafeldolgozás a végső újrafeldolgozási eljárás, a feltöltés, a válogatás, a szemét és az élelmiszer-hulladék fogalommeghatározásával. Módosítás 15 Irányelvre irányuló javaslat 5 a preambulumbekezdés (új) (5a)   A tagállamok értesítései és az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatában bekövetkező fejlemények alapján a Bizottságnak rendszeresen felül kell vizsgálnia a 2008/98/EK irányelv legfontosabb rendelkezéseinek értelmezéséről szóló iránymutatást, hogy javítsa, összehangolja és harmonizálja a hulladék és a melléktermékek fogalmát a tagállamokban. Módosítás 16 Irányelvre irányuló javaslat 5 b preambulumbekezdés (új) (5b)   Biztosítani kell a 2008/98/EK irányelv és a kapcsolódó uniós jogalkotási aktusok, például a 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv1a és az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet1b közötti koherenciát. Biztosítani kell különösen a „hulladék”, a „hulladékhierarchia” és a „melléktermék” fogalommeghatározásának e jogalkotási aktusok szerinti koherens értelmezését és alkalmazását. _________________ 1a Az Európai Parlament és a Tanács 2009/28/EK irányelve (2009. április 23.) a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről (HL L 140., 2009.6.5., 16. o.). 1b Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete (2006. december 18.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 396., 2006.12.30., 1. o.). Módosítás 17 Irányelvre irányuló javaslat 5 c preambulumbekezdés (új) (5c)   A veszélyes és nem veszélyes hulladékot a 2014/955/EU bizottsági határozattal1a és az 1357/2014/EU bizottsági rendelettel1b összhangban kell meghatározni. ______________ 1a A Bizottság 2014/955/EU határozata (2014. december 18.) a hulladékjegyzékről szóló 2000/532/EK határozatnak a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban történő módosításáról (HL L 370., 2014.12.30., 44. o.). 1b A Bizottság 1357/2014/EU rendelete (2014. december 18.) a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv III. mellékletének felváltásáról (HL L 365., 2014.12.19., 89. o.). Módosítás 18 Irányelvre irányuló javaslat 6 preambulumbekezdés (6)  Ahhoz, hogy az újrafeldolgozási célértékek meghatározása megbízható és összehasonlítható adatok alapján történjen, illetve lehetővé váljon e célértékek elérésének hatékonyabb nyomon követése, a települési hulladéknak a 2008/98/EK irányelvben szereplő fogalmát összhangba kell hozni azzal a fogalommeghatározással, amelyet az Európai Statisztikai Hivatal és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet statisztikai célokra használ, és amelynek alapján a tagállamok már több éve szolgáltatnak adatokat. A települési hulladéknak az irányelv szerinti fogalommeghatározása nem veszi figyelembe, hogy a hulladék kezelője köz- vagy magánszektorbeli gazdasági szereplő-e. (6)  Ahhoz, hogy az újrafeldolgozási célértékek meghatározása megbízható és összehasonlítható adatok alapján történjen, illetve lehetővé váljon e célértékek elérésének hatékonyabb nyomon követése, a települési hulladéknak a 2008/98/EK irányelvben szereplő fogalmát hozzá kell igazítani ahhoz a fogalommeghatározáshoz, amelyet az Európai Statisztikai Hivatal és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet statisztikai célokra használ, és amelynek alapján a tagállamok már több éve szolgáltatnak adatokat. A települési hulladéknak az irányelv szerinti fogalommeghatározása nem veszi figyelembe, hogy a hulladék kezelője köz- vagy magánszektorbeli gazdasági szereplő-e. Módosítás 19 Irányelvre irányuló javaslat 7 preambulumbekezdés (7)  A tagállamoknak megfelelő ösztönzőket kell alkalmazniuk a hulladékhierarchia megvalósítása érdekében, ezek közé tartoznak különösen az ebben az irányelvben meghatározott hulladékmegelőzési és újrafeldolgozási célértékek megvalósítására irányuló pénzügyi ösztönzők, például a hulladéklerakási és -égetési díjak, a kidobott mennyiség alapján történő fizetési rendszerek, a kiterjesztett gyártói felelősségen alapuló rendszerek és a helyi önkormányzatokat megcélzó ösztönzők. (7)  A tagállamoknak megfelelő ösztönzőket kell alkalmazniuk a hulladékhierarchia megvalósítása érdekében, ezek közé tartoznak különösen az ebben az irányelvben meghatározott hulladékmegelőzési és újrafeldolgozási célértékek megvalósítására irányuló pénzügyi, gazdasági és szabályozási ösztönzők, például a hulladéklerakási és -égetési díjak, a kidobott mennyiség alapján történő fizetési rendszerek, a kiterjesztett gyártói felelősségen alapuló rendszerek, az élelmiszer-adományozás elősegítése és a helyi önkormányzatokat megcélzó ösztönzők. Az ezen irányelvben foglalt célkitűzésekhez való hozzájárulás érdekében a tagállamoknak módjukban áll felhasználni olyan gazdasági eszközöket vagy intézkedéseket, melyeket ezen irányelv melléklete tájékoztató jelleggel felsorol. A tagállamoknak intézkedéseket kell hozniuk annak érdekében is, hogy elősegítsék a válogatott anyagok jó minőségének elérését. Módosítás 20 Irányelvre irányuló javaslat 7 a preambulumbekezdés (új) (7a)   A hulladékhierarchia helyes alkalmazásának elősegítése érdekében a tagállamoknak intézkedéseket kell bevezetniük, amelyek ösztönzik a többször használható, műszaki szempontból tartós és könnyen javítható termékek fejlesztését, gyártását és forgalmazását, amelyek a hulladékká válás és az újrahasználatra való előkészítés vagy újrafeldolgozás után alkalmasak az ismételt forgalomba hozatalra. Az említett intézkedéseknek figyelembe kell venniük a termékek teljes életciklusa során jelentkező hatásokat és a hulladékhierarchiát. Módosítás 21 Irányelvre irányuló javaslat 8 preambulumbekezdés (8)  Annak érdekében, hogy a másodnyersanyagok piacain működő gazdasági szereplők nagyobb bizonyossággal rendelkezzenek arról, hogy bizonyos anyagok vagy tárgyak hulladéknak számítanak-e vagy sem, valamint az egyenlő feltételek biztosítása érdekében, fontos uniós szinten harmonizált feltételeket meghatározni arra vonatkozóan, hogy az anyagok vagy tárgyak milyen esetben számítanak mellékterméknek, és hogy a hasznosítási műveleten átesett hulladékok milyen esetben nem számítanak többé hulladéknak. Olyan esetekben, ahol fontos a belső piac zavartalan működésének vagy a környezetvédelem magas szintjének biztosítása az Unióban, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a meghatározott hulladékokra, valamint a meghatározott felhasználási célokra vonatkozó harmonizált feltételek alkalmazásának részletes kritériumairól. (8)  Annak érdekében, hogy a másodnyersanyagok piacain működő gazdasági szereplők nagyobb bizonyossággal rendelkezzenek arról, hogy bizonyos anyagok vagy tárgyak hulladéknak számítanak-e vagy sem, valamint az egyenlő feltételek biztosítása érdekében fontos egyértelmű szabályokat meghatározni arra vonatkozóan, hogy az anyagok vagy tárgyak milyen esetben számítanak mellékterméknek, és hogy a hasznosítási műveleten átesett hulladékok milyen esetben nem számítanak többé hulladéknak. Módosítás 22 Irányelvre irányuló javaslat 8 a preambulumbekezdés (új) (8a)   A belső piac zökkenőmentes működésének biztosítása érdekében azt az anyagot vagy tárgyat, amely olyan termelési folyamat eredményeként jön létre, amelynek elsődleges célja nem e tárgy vagy anyag előállítása, általános szabályként – bizonyos harmonizált feltételek teljesülése és Unió-szerte a környezet és az emberi egészség védelme magas szintjének esetén – mellékterméknek kell tekinteni. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a melléktermék státusz alkalmazása részletes kritériumainak meghatározásáról, elsőbbséget adva az ipari és mezőgazdasági szimbiózis meglévő és megismételhető gyakorlatainak. E kritériumok hiányában a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy – kizárólag eseti alapon – részletes kritériumokat határozhatnak meg a melléktermék státusz alkalmazására. Módosítás 23 Irányelvre irányuló javaslat 8 b preambulumbekezdés (új) (8b)   A belső piac zökkenőmentes működésének és Unió-szerte a környezet és az emberi egészség védelme magas szintjének biztosítása érdekében általános szabályként a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el bizonyos típusú hulladékok hulladékstátuszának megszűnésére vonatkozó harmonizált rendelkezések meghatározásáról. A hulladékstátusz megszűnése tekintetében konkrét kritériumok kidolgozását kell fontolóra venni legalább az építőipari adalékanyagok, a papír, az üveg, a fém, a gumiabroncsok és a textilanyagok vonatkozásában. Amennyiben a kritériumokat uniós szinten nem határozták meg, a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy bizonyos hulladékok esetében uniós szinten meghatározott feltételek szerint részletes tagállami kritériumokat állapítsanak meg a hulladékstátusz megszűnésére vonatkozóan. Ha tagállami szinten sem állapítottak meg ilyen kritériumokat, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a hasznosítási műveleten átesett hulladék ne számítson többé hulladéknak, amennyiben megfelel az uniós szinten meghatározott feltételeknek, amit a tagállami illetékes hatóságnak eseti alapon ellenőriznie kell. A Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el ezen irányelv kiegészítése céljából azon általános követelmények meghatározásáról, amelyeket a tagállamoknak kell teljesíteniük, amikor a 6. cikk értelmében műszaki előírásokat fogadnak el. Módosítás 24 Irányelvre irányuló javaslat 8 c preambulumbekezdés (új) (8c)   Amennyiben az újrafeldolgozott anyag a hulladékstátusz megszűnésével – akár azért, mert teljesíti a hulladékstátusz megszűnésére vonatkozó konkrét kritériumokat, akár azért, mert új termékbe kerül beépítésre – újból belép a gazdaságba, maradéktalanul meg kell felelnie a vegyi anyagokra vonatkozó uniós jogszabályoknak. Módosítás 25 Irányelvre irányuló javaslat 8 d preambulumbekezdés (új) (8d)   A körforgásos gazdaság felé tartó átmenetnek teljes körűen ki kell használnia a digitális innovációt. E célból elektronikus eszközöket, például a hulladékkal mint új erőforrással való kereskedésre szolgáló online platformokat kell kifejleszteni azzal a céllal, hogy könnyebbé tegyék a kereskedési műveleteket, és csökkentsék a gazdasági szereplőkre háruló adminisztratív terheket, javítva ezáltal az ipari szimbiózist. Módosítás 26 Irányelvre irányuló javaslat 8 e preambulumbekezdés (új) (8e)   Ezen irányelvben a kiterjesztett gyártói felelősségre vonatkozó rendelkezések olyan termékek tervezésének és gyártásának ösztönzésére szolgálnak, amelyek esetében teljes mértékben figyelembe veszik és megkönnyítik az erőforrások hatékony felhasználását a termék teljes életciklusa során, beleértve javítását, újrahasználatát, szétszerelését és újrafeldolgozását anélkül, hogy ez hátrányosan érintené az áruk szabad mozgását a belső piacon. A kiterjesztett gyártói felelősség a gyártókra háruló egyedi kötelezettség, akiknek számonkérhetőknek kell lenniük az általuk forgalomba hozott termékek hulladékainak életciklus végi kezelésével kapcsolatban. A gyártók számára azonban lehetővé kell tenni, hogy felelősségüket egyénileg vagy kollektíven vállalják. A tagállamoknak biztosítaniuk kell a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek létrehozását legalább a csomagolóanyagok, elektromos és elektronikai berendezések, elemek és akkumulátorok, valamint a hulladékká vált gépjárművek esetében. Módosítás 27 Irányelvre irányuló javaslat 8 f preambulumbekezdés (új) (8f)   A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert a tagállamok által megállapított szabályokként kell érteni, melyek célja annak biztosítása, hogy a termékek gyártói viseljék a pénzügyi és/vagy operatív felelősséget a termék életciklusa fogyasztás utáni szakaszának irányításáért. E szabályok nem akadályozhatják a gyártókat abban, hogy kötelezettségeiket egyénileg vagy kollektíven teljesítsék. Módosítás 28 Irányelvre irányuló javaslat 9 preambulumbekezdés (9)  A kiterjesztett gyártói felelősségen alapuló rendszerek alapvető elemei a hatékony hulladékgazdálkodásnak, eredményességük és működésük azonban komoly eltérést mutat az egyes tagállamok között. Ezért meg kell határozni a kiterjesztett gyártói felelősség minimális működési követelményeit. A követelményeknek a költségek csökkentését, a teljesítmény fokozását, többek között a kis- és középvállalkozások számára is egyenlő versenyfeltételek biztosítását, valamint a belső piac zökkenőmentes működése előtt álló akadályok elhárítását kell szolgálniuk. Emellett hozzá kell járulniuk az életciklus végi költségeknek a termékek árába való beépítéséhez, és arra kell ösztönözniük kell a gyártókat, hogy a termékek tervezése során fordítsanak nagyobb figyelmet az újrafeldolgozhatóság és újrahasznosíthatóság szempontjaira. A követelményeknek az új és a már működő kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerekre is vonatkozniuk kell. A meglévő kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek esetében azonban átmeneti időszakot kell biztosítani a struktúráknak és az eljárásoknak az új követelményekhez való hozzáigazítására. (9)  A kiterjesztett gyártói felelősségen alapuló rendszerek alapvető elemei a hatékony hulladékgazdálkodásnak, eredményességük és működésük azonban komoly eltérést mutat az egyes tagállamok között. Ezért meg kell határozni a kiterjesztett gyártói felelősség rendszereinek – legyenek akár egyéniek akár kollektívek – minimális működési követelményeit. Különbséget kell tenni a valamennyi rendszerre alkalmazandó és a csak kollektív rendszerekre alkalmazandó minimumkövetelmények között. Mindazonáltal az összes követelménynek a költségek csökkentését és a teljesítmény fokozását kell szolgálnia, olyan intézkedések révén, mint az elkülönített gyűjtés és válogatás jobb végrehajtásának elősegítése, a jobb minőségű újrafeldolgozás biztosítása, a másodnyersanyagokhoz való költséghatékony hozzáférés biztosításának elősegítése, valamint az egyenlő versenyfeltételek biztosítását többek között a kis- és középvállalkozások és az e-kereskedelmi vállalkozások számára, továbbá a belső piac zökkenőmentes működése előtt álló akadályok elhárítását. Az említett követelményeknek hozzá kell járulniuk az életciklus végi költségeknek a termékek árába való beépítéséhez, és arra kell ösztönözniük a gyártókat, hogy intelligens üzleti modelleket fejlesszenek ki, és termékeik tervezése során vegyék figyelembe a hulladékhierarchiát a tartósság, újrafeldolgozhatóság, újrafelhasználhatóság és a javíthatóság ösztönzése révén. Ösztönözniük kell az 1907/2006/EK rendelet 57. cikkében meghatározott, különös aggodalomra okot adó anyagok fokozatos helyettesítését, amennyiben gazdasági és műszaki szempontból megvalósítható, megfelelő alternatív anyagok vagy technológiák állnak rendelkezésre. A kiterjesztett gyártói felelősségre vonatkozó minimumkövetelmények végrehajtását független hatóságoknak kell felügyelniük, és a végrehajtás nem háríthat aránytalan pénzügyi vagy adminisztratív terhet a közigazgatási szervekre, gazdasági szereplőkre és a fogyasztókra. A követelményeknek az új és a már működő kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerekre is vonatkozniuk kell. A meglévő kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek esetében azonban átmeneti időszakot kell biztosítani a struktúráknak és az eljárásoknak az új követelményekhez való hozzáigazítására. Módosítás 29 Irányelvre irányuló javaslat 9 a preambulumbekezdés (új) (9a)   Ezen irányelv kiterjesztett gyártói felelősségről szóló rendelkezéseinek alkalmazása nem érinti más, különösen adott hulladékáramokra vonatkozó uniós jogi aktusok kiterjesztett gyártói felelősségről szóló rendelkezéseit Módosítás 30 Irányelvre irányuló javaslat 9 b preambulumbekezdés (új) (9b)   A Bizottságnak késedelem nélkül iránymutatásokat kell elfogadnia a gyártők hozzájárulásának szabályozásáról a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerekben, hogy segítse a tagállamokat ezen irányelvnek – a belső piac előmozdítása érdekében való – végrehajtásában. A belső piaci koherencia biztosítása érdekében a Bizottságnak módjában kell állnia, hogy e célból felhatalmazáson alapuló jogi aktusok formájában összehangolt kritériumokat fogadjon el. Módosítás 31 Irányelvre irányuló javaslat 9 c preambulumbekezdés (új) (9c)   A kiterjesztett gyártói felelősség kollektív végrehajtása érdekében létrehozott rendszerek esetében a tagállamoknak biztosítékokat kell alkalmazniuk a szerződő felek és a kiterjesztett gyártói felelősségi szervezetek közötti összeférhetetlenség ellen. Módosítás 32 Irányelvre irányuló javaslat 10 preambulumbekezdés (10)  A hulladékképződés megelőzésének leghatékonyabb módja az erőforrás-hatékonyság fejlesztése és hulladék környezetre gyakorolt hatásának csökkentése. Ezért fontos, hogy a tagállamok megfelelő intézkedéseket hozzanak a hulladékképződés megelőzésére, és ezen intézkedések végrehajtásának nyomon követésére és értékelésére. A hulladékképződés megelőzésére irányuló intézkedések végrehajtása terén elért általános előrehaladás egységes mérésére közös mutatókat kell meghatározni. (10)  A hulladékképződés megelőzésének leghatékonyabb módja az erőforrás-hatékonyság fejlesztése, a hulladék környezetre gyakorolt hatásának csökkentése, a tartós, újrafeldolgozható és újrahasználható, jó minőségű anyagok használatának támogatása, valamint az egyre ritkábbá váló nyersanyagok behozatalától való függőség mérséklése. E tekintetben kulcsfontosságú az innovatív üzleti modellek fejlesztése. Ezért fontos, hogy a tagállamok megelőzési célszámokat határozzanak meg, megfelelő intézkedéseket hozzanak a hulladékképződés és a szemetelés megelőzésére, beleértve a megfelelő gazdasági eszközök és egyéb intézkedések alkalmazását, melyek révén fokozatosan helyettesítik az 1907/2006/EK rendelet 57. cikkében meghatározott, különös aggodalomra okot adó anyagokat, amennyiben gazdasági és műszaki szempontból megvalósítható, megfelelő alternatív anyagok vagy technológiák állnak rendelkezésre, továbbá lépjenek fel a tervezett elavulás ellen, támogassák az újrahasználatot, jobb terméktájékoztatók segítségével fokozzák a tudatos fogyasztói magatartás kialakítását, és ösztönözzék a hulladékmegelőzésről szóló tájékoztató kampányokat. A tagállamoknak szintén nyomon kell követniük és értékelniük kell ezen intézkedések végrehajtása és a hulladékképződés csökkentése terén elért előrehaladást, és törekedniük kell a hulladékképződésnek a gazdasági növekedéstől való függetlenítésére. A hulladékképződés megelőzésére irányuló intézkedések végrehajtása terén elért általános előrehaladás egységes mérésére közös mutatókat és módszertant kell meghatározni. Módosítás 33 Irányelvre irányuló javaslat 10 a preambulumbekezdés (új) (10a)   A termelés és a fogyasztás során a fenntarthatóság támogatása jelentős mértékben hozzájárulhat a hulladékképződés megelőzéséhez. A tagállamoknak intézkedéseket kell hozniuk annak érdekében, hogy növeljék a fogyasztók ezzel kapcsolatos tudatosságát, és arra sarkallják őket, hogy tevőlegesen közreműködjenek az erőforrás-hatékonyság javításában. Módosítás 34 Irányelvre irányuló javaslat 10 b preambulumbekezdés (új) (10b)   Az eredeti hulladéktermelő kulcsszerepet játszik a hulladékképződés megelőzésében és később a szelektálás első szakaszában. Módosítás 35 Irányelvre irányuló javaslat 11 a preambulumbekezdés (új) (11a)   Annak érdekében, hogy a teljes ellátási láncban csökkentsék az élelmiszer-veszteséget és az élelmiszer-hulladékot, a 4a. cikkben meghatározottak szerint létre kell hozni az élelmiszer-hulladékok hierarchiáját. Módosítás 36 Irányelvre irányuló javaslat 12 preambulumbekezdés (12)  Az ENSZ közgyűlése által 2015. szeptember 25-én elfogadott, a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrenddel, és különösen az élelmiszer-pazarlás 2030-ig felére történő csökkentésére vonatkozó célkitűzéssel összhangban a tagállamoknak intézkedéseket kell hozniuk az élelmiszerek hulladékká válásának megelőzése érdekében. Ezen intézkedéseknek az elsődleges termelés, a feldolgozás és a gyártás során, a kiskereskedelem és egyéb élelmiszer-forgalmazás keretében, valamint a vendéglátásban és a háztartásokban történő élelmiszer-pazarlás megelőzésére kell irányulniuk. Tekintettel az élelmiszer-pazarlás megelőzésének környezeti és gazdasági előnyeire, a tagállamoknak konkrét intézkedéseket kell hozniuk az élelmiszerek hulladékká válásának megelőzésére és az élelmiszer-pazarlás csökkentése terén elért előrehaladás mérésére. A bevált gyakorlatok EU-szerte történő, tagállamok és élelmiszer-ipari vállalkozók közötti cseréjének megkönnyítése érdekében egységes módszereket kell meghatározni az ilyen mérések céljából. Az élelmiszer-hulladék szintjéről kétévente jelentést kell készíteni. (12)  Az ENSZ közgyűlése által 2015. szeptember 25-én elfogadott, a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrenddel, és különösen az élelmiszer-pazarlás 2030-ig 50%-kal történő csökkentésére vonatkozó célkitűzéssel összhangban a tagállamoknak intézkedéseket kell hozniuk az élelmiszerek hulladékká válásának megelőzése és csökkentése érdekében. Ezen intézkedéseknek az élelmiszer-hulladék keletkezésének megelőzésére és csökkentésére, valamint a teljes ellátási láncban, ideértve az elsődleges termelés, szállítás és tárolás során jelentkező élelmiszer-veszteség csökkentésére kell irányulniuk. Tekintettel az élelmiszer-pazarlás megelőzésének környezeti, társadalmi és gazdasági előnyeire, a tagállamoknak konkrét intézkedéseket kell hozniuk az élelmiszerek hulladékká válásának megelőzésére, többek között hulladékmegelőzési programjuk részeként tudatosságnövelő kampányokat szervezniük annak bemutatására, hogy miként előzhető meg az élelmiszer hulladékká válása. Ezen intézkedések révén a tagállamoknak arra kell törekedniük, hogy uniós szinten 2025-ig 30%-kal, 2030-ig pedig 50%-kal csökkenjen az élelmiszer-hulladék mennyisége. A tagállamoknak szintén mérniük kell az élelmiszer-hulladék és az élelmiszer-veszteség csökkentése terén tett előrelépéseket. Ezen előrelépések mérése és a bevált gyakorlatok Unió-szerte történő, tagállamok és élelmiszer-ipari vállalkozók közötti cseréjének megkönnyítése érdekében egységes módszertant kell meghatározni az ilyen mérések céljából. Az élelmiszer-hulladék szintjéről évente jelentést kell készíteni. Módosítás 37 Irányelvre irányuló javaslat 12 a preambulumbekezdés (új) (12a)   Az élelmiszer-hulladék megelőzése érdekében a tagállamoknak ösztönzőkkel kellene támogatniuk a kiskereskedelmi forgalomban és az élelmiszeripari létesítményekben nem értékesített termékek gyűjtését és karitatív szervezetek közötti elosztását. Az élelmiszer-hulladék csökkentése érdekében jobban fel kell világosítani a fogyasztókat a minőségmegőrzési idő jelentéséről. Módosítás 39 Irányelvre irányuló javaslat 13 preambulumbekezdés (13)  Az ipari hulladék, a kereskedelmi hulladékok bizonyos része és a nyersanyag-kitermelésből származó hulladék összetétel és mennyiség szempontjából rendkívül változatos képet mutat, és rendkívül eltérőek lehetnek a jellemzői aszerint, hogy milyen az adott tagállam gazdaságának struktúrája, milyen a hulladékot előállító iparág vagy kereskedelmi ágazat felépítése, és mekkora egy-egy földrajzi területen az iparűzés és a kereskedelmi tevékenység területegységre jutó volumene. Ezért a legtöbb ipari és nyersanyag-kitermelésből származó hulladék esetében megfelelő megoldás, ha az adott ágazat sajátosságaihoz igazodva kidolgozásra kerülnek olyan BAT-referenciadokumentumok (az elérhető legjobb technikákat rögzítő dokumentumok) vagy hasonló eszközök, amelyek az egy-egy hulladéktípus kezelésével összefüggésben felmerülő sajátos kérdéseket tárgyalják16. Az ipari és a kereskedelmi csomagolási hulladékra ugyanakkor továbbra is vonatkoznia kell a 94/62/EK és a 2008/98/EK irányelv követelményeinek, ideértve e követelmények átdolgozott változatát is. (13)  Az ipari hulladék, a kereskedelmi hulladékok bizonyos része és a nyersanyag-kitermelésből származó hulladék összetétel és mennyiség szempontjából rendkívül változatos képet mutat, és rendkívül eltérőek lehetnek a jellemzői aszerint, hogy milyen az adott tagállam gazdaságának struktúrája, milyen a hulladékot előállító iparág vagy kereskedelmi ágazat felépítése, és mekkora egy-egy földrajzi területen az iparűzés és a kereskedelmi tevékenység területegységre jutó volumene. Azonban a legtöbb ipari és nyersanyag-kitermelésből származó hulladék esetében a körforgásos gazdaság elérése szempontjából ideiglenes megoldás, ha az adott ágazat sajátosságaihoz igazodva kidolgozásra kerülnek olyan BAT-referenciadokumentumok (az elérhető legjobb technikákat rögzítő dokumentumok) vagy hasonló eszközök, amelyek egy-egy hulladéktípus kezelésével összefüggésben felmerülő sajátos kérdéseket tárgyalják16. Az ipari és a kereskedelmi csomagolási hulladékra továbbra is vonatkoznak a 94/62/EK és a 2008/98/EK irányelv követelményei, a Bizottságnak pedig fontolóra kell vennie annak lehetőségét, hogy 2018. december 31-ig célértékeket határozzon meg a kereskedelmi és a nem veszélyes ipari hulladék újrahasználatára és újrafeldolgozására vonatkozóan, melyeket 2025-ig, illetve 2030-ig kell teljesíteni. Módosítás 40 Irányelvre irányuló javaslat 13 a preambulumbekezdés (új) (13a)   A Bizottságnak a körforgásos gazdaság egyik üzleti modelljeként aktívan elő kell mozdítania a megosztást szolgáló platformokat. Erősebb integrációt kell teremtenie a körforgásos gazdaságra irányuló cselekvési terv és a megosztáson alapuló gazdaságra vonatkozó iránymutatások között, és meg kell vizsgálnia minden lehetséges intézkedést, hogy ehhez ösztönzőket nyújtson. Módosítás 41 Irányelvre irányuló javaslat 13 b preambulumbekezdés (új) (13b)   A körforgásos gazdaságra való átállásnak az Európa 2020 stratégia által meghatározott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés célkitűzéseinek teljesítésére kell irányulnia, különös tekintettel a környezetvédelemhez, a tiszta energiaforrásokra való átálláshoz, a fenntartható regionális fejlesztéshez és a tagállamok foglalkoztatásának növeléséhez kapcsolódó célkitűzésekre. Ennek folytán az általános irányítás javítása, az eljárási és termékinnováció támogatása és az érintett területek foglalkoztatásának fejlesztése érdekében a körforgásos gazdaság fejlesztésének elő kell mozdítania olyan szereplők részvételét is, mint a kis- és középvállalkozások, a szociális gazdaság vállalkozásai, a nonprofit szervezetek és a hulladékgazdálkodásban regionális és helyi szinten részt vevő szervezetek. Módosítás 42 Irányelvre irányuló javaslat 14 preambulumbekezdés (14)  A jelentős környezetvédelmi, gazdasági és társadalmi előnyök elérése érdekében növelni kell a települési hulladék újrahasználatra való előkészítésére és újrafeldolgozására vonatkozó célértékeket. (14)  A jelentős környezetvédelmi, gazdasági és társadalmi előnyök elérése érdekében 2025-ig legalább 60%-kal, 2030-ig pedig legalább 70%-kal növelni kell a települési hulladék újrahasználatra való előkészítésére és újrafeldolgozására vonatkozó célértékeket, és fel kell gyorsítani a körforgásos gazdaság felé való elmozdulást. Módosítás 43 Irányelvre irányuló javaslat 14 a preambulumbekezdés (új) (14a)   A tagállamoknak támogatniuk kell olyan rendszerek kialakítását, amelyek előmozdítják az újrahasználattal kapcsolatos tevékenységeket és a termékek élettartamának kiterjesztését azzal a feltétellel, hogy a termékek minősége és biztonsága nem szenved csorbát. Ilyen rendszereket kell kialakítani különösen az elektromos és elektronikai berendezésekre, textiltermékekre, bútorokra, építőanyagokra, gumiabroncsokra és a 94/62/EK irányelv 5. cikkében szereplő csomagolóanyagokra vonatkozóan. Módosítás 44 Irányelvre irányuló javaslat 14 b preambulumbekezdés (új) (14b)   Az újrahasználat előmozdítása érdekében a tagállamoknak módjukban kell állnia, hogy mennyiségi célkitűzéseket határozzanak meg, és meg kell hozniuk a gyártókra vonatkozó szükséges intézkedéseket, hogy az újrahasználattal foglalkozó szervezetek könnyen hozzáférhessenek a használati utasításokhoz, az alkatrészekhez és az újrahasználatra való előkészítéshez szükséges műszaki információkhoz. Módosítás 45 Irányelvre irányuló javaslat 14 c preambulumbekezdés (új) (14c)   El kell ismerni és meg kell erősíteni a szociális gazdaság vállalkozásainak az újrahasználat és az újrahasználatra való előkészítés ágazatában betöltött szerepét. A tagállamoknak meg kell tenniük a szükséges intézkedéseket, hogy előmozdítsák a szociális vállalkozások szerepét ebben az ágazatban, adott esetben többek között azáltal, hogy gazdasági eszközöket és közbeszerzést vezetnek be, elősegítik a hozzáférést a hulladékgyűjtő pontokhoz, valamint más megfelelő gazdasági vagy szabályozási ösztönzőt nyújtanak. A körforgásos gazdaságra irányuló intézkedéscsomaggal létrehozott új szabályozási keretnek biztosítania kell azt, hogy az érdekelt felek folytatni tudják munkájukat az újrahasználat és az újrahasználatra való előkészítés ágazatában. Módosítás 46 Irányelvre irányuló javaslat 14 d preambulumbekezdés (új) (14d)   A körforgásos gazdaságra való átállás számos pozitív szempontot kínál, mind gazdaságilag (pl. a nyersanyag-erőforrások felhasználásának optimalizálása), mind környezetileg (pl. a környezet védelme és a hulladékszennyezés csökkentése), mind pedig társadalmilag (pl. szociálisan befogadó munkahelyek létrehozása és a társadalmi kötelékek kiépítése). A körforgásos gazdaság összhangban áll a szociális és szolidaritáson alapuló gazdaság ethoszával, megvalósításának pedig elsősorban a környezeti és társadalmi haszon létrehozását kell lehetővé tennie. Módosítás 47 Irányelvre irányuló javaslat 14 e preambulumbekezdés (új) (14e)   A szociális és szolidáris gazdaság szereplői tevékenységeik, különösen az újrahasználatra való előkészítés és az újrahasználat révén hozzájárulnak a szociális és szolidáris gazdaság előmozdításához. Az említett tevékenységek fenntarthatóságát az Európai Unióban biztosítani kell. Módosítás 48 Irányelvre irányuló javaslat 15 preambulumbekezdés (15)  A települési hulladék újrahasználatra való előkészítésére és újrafeldolgozására vonatkozó jelenlegi célértékek fokozatos emelése révén biztosítható, hogy a gazdasági szempontból értékes hulladékanyagok újrahasználatra és hatékony újrafeldolgozásra kerüljenek, és hogy a hulladékban található értékes anyagok visszakerüljenek az európai gazdaságba, elősegítve ezzel a nyersanyag-politikai kezdeményezés17 és körforgásos gazdaság megvalósulását. (15)  A települési hulladék újrahasználatra való előkészítésére és újrafeldolgozására vonatkozó jelenlegi célértékek fokozatos emelése révén biztosítható, hogy a gazdasági szempontból értékes hulladékanyagokat – az emberi egészség és a környezet magas szintű védelmének biztosítása mellett – ténylegesen előkészítsék az újrahasználatra, valamint újrafeldolgozásra kerüljenek, és hogy a hulladékban található értékes anyagok visszakerüljenek az európai gazdaságba, elősegítve ezzel a nyersanyag-politikai kezdeményezés17 és körforgásos gazdaság megvalósulását. __________________ __________________ 17 COM(2008)0699 és COM(2014)0297. 17 COM(2008)0699 és COM(2014)0297. Módosítás 49 Irányelvre irányuló javaslat 16 preambulumbekezdés (16)  A tagállamok között jelentős különbségek vannak a hulladékgazdálkodási teljesítmény területén, különösen a települési hulladék újrafeldolgozása tekintetében. Az említett különbségek figyelembe vétele érdekében azoknak a tagállamoknak, amelyekben 2013-ban az Eurostat adatai szerint a települési hulladék kevesebb mint 20 %-a került újrafeldolgozásra, több időt kell adni arra, hogy megfeleljenek az újrahasználatra való előkészítés és az újrafeldolgozás tekintetében megállapított, 2025-re és 2030-ra kitűzött céloknak. Figyelembe véve a tagállamok által az elmúlt tizenöt évben elért átlagos éves előrehaladás mértékét, ezeknek a tagállamoknak a múltbeli fejlesztések szintjénél jóval nagyobb mértékben kell növelniük újrafeldolgozási kapacitásukat ahhoz, hogy teljesíteni tudják ezen célokat. A célkitűzések felé tett folyamatos előrehaladás és a végrehajtás terén jelentkező hiányosságok kellő időben való kezelése érdekében azoknak a tagállamoknak, amelyek több időt kapnak, időközi célértékeket kell teljesíteniük és végrehajtási tervet kell készíteniük. (16)  A tagállamok között jelentős különbségek vannak a hulladékgazdálkodási teljesítmény területén, különösen a települési hulladék újrafeldolgozása tekintetében. Az említett különbségek figyelembevétele érdekében azoknak a tagállamoknak, amelyekben 2013-ban az Eurostat adatai szerint a települési hulladék kevesebb mint 20%-a került újrafeldolgozásra, és amelyek esetében nem állt fenn annak veszélye, hogy 2025-ig nem érik el a települési hulladék újrahasználatra való előkészítésének és újrafeldolgozásának legalább 50%-os célértékét, több időt kell adni arra, hogy megfeleljenek az újrahasználatra való előkészítés és az újrafeldolgozás tekintetében megállapított, 2025-re kitűzött céloknak. Ugyanezeknek a tagállamoknak több időt kell hagyni arra is, hogy az újrahasználatra való előkészítés és az újrafeldolgozás tekintetében megállapított, 2030-ra kitűzött céloknak megfeleljenek, amennyiben esetükben nem áll fenn annak veszélye, hogy 2030-ig nem érik el a települési hulladék újrahasználatra való előkészítésének és újrafeldolgozásának legalább 60%-os célértékét. Figyelembe véve a tagállamok által az elmúlt tizenöt évben elért átlagos éves előrehaladás mértékét, ezeknek a tagállamoknak a múltbeli fejlesztések szintjénél jóval nagyobb mértékben kell növelniük újrafeldolgozási kapacitásukat ahhoz, hogy teljesíteni tudják ezen célokat. A célkitűzések felé tett folyamatos előrehaladás biztosítása és a végrehajtás terén jelentkező hiányosságok kellő időben való kezelése érdekében azoknak a tagállamoknak, amelyek több időt kapnak, időközi célértékeket kell teljesíteniük, és végrehajtási terveket kell készíteniük, amelyek hatékonyságát a Bizottságnak meghatározott kritériumok alapján értékelnie kell. Módosítás 50 Irányelvre irányuló javaslat 16 a preambulumbekezdés (új) (16a)   A jó minőségű másodlagos nyersanyagok felhasználásának biztosítása érdekében a végső újrafeldolgozási eljárás eredményének meg kell felelnie a minőségi szabványoknak. Ezért a Bizottságnak azt kell kérnie az európai szabványügyi szervektől, hogy a végső újrafeldolgozási eljárásba kerülő hulladékanyagokra és a másodlagos nyersanyagokra, különösen a műanyagokra vonatkozóan egyaránt dolgozzanak ki a piacon létező, legjobb termelési gyakorlatokon alapuló szabványokat. Módosítás 51 Irányelvre irányuló javaslat 17 preambulumbekezdés (17)  Az újrahasználatra való előkészítésről gyűjtött adatok megbízhatóságának biztosításához elengedhetetlen a közös adatszolgáltatási szabályok létrehozása. Ehhez hasonlóan fontos, hogy pontosabban kerüljenek meghatározásra azok a szabályok, amelyek alapján a tagállamoknak be kell számolniuk arról, hogy mi kerül ténylegesen újrafeldolgozásra, illetve mi számítható bele az újrafeldolgozásra vonatkozó célértékek teljesítésébe. E célból általános szabályként az újrafeldolgozási célértékek elérésével kapcsolatos adatszolgáltatásnak a végső újrafeldolgozási eljárásba bekerülő hulladékmennyiségen kell alapulnia. Az adminisztratív terhek mérséklése érdekében a tagállamoknak szigorú feltételek mellett lehetővé kell tenni, hogy újrafeldolgozásra kerülő hulladék részarányáról a hulladékosztályozó létesítményekből kilépő anyagmennyiségek alapján számoljanak be. Az anyagok tömegében a végső újrafeldolgozási eljárás részét képező fizikai és/vagy kémiai átalakítási folyamatok miatt bekövetkező veszteséget nem kell levonni az újrafeldolgozottként bejelentett hulladék tömegéből. (17)  Az újrahasználatra való előkészítésről gyűjtött adatok megbízhatóságának biztosításához elengedhetetlen a közös adatszolgáltatási szabályok létrehozása, amelynek során elkerülendő, hogy túlzott adminisztratív terhet hárítsanak a kis és közepes méretű szereplőkre. Ehhez hasonlóan fontos, hogy pontosabban kerüljenek meghatározásra azok a szabályok, amelyek alapján a tagállamoknak be kell számolniuk arról, hogy mi kerül ténylegesen újrafeldolgozásra, illetve mi számítható bele az újrafeldolgozásra vonatkozó célértékek teljesítésébe. Az újrafeldolgozott települési hulladék kiszámításának egyetlen, harmonizált módszeren kell alapulnia, amely megakadályozza, hogy a tagállamok a hasznosítatlan hulladékot újrafeldolgozott hulladékként kezeljék. E célból az újrafeldolgozási célértékek elérésével kapcsolatos adatszolgáltatásnak a végső újrafeldolgozási eljárásba bekerülő hulladékmennyiségen kell alapulnia. Az anyagok tömegében a végső újrafeldolgozási eljárás részét képező fizikai és/vagy kémiai átalakítási folyamatok miatt bekövetkező veszteséget nem kell levonni az újrafeldolgozottként bejelentett hulladék tömegéből. Módosítás 52 Irányelvre irányuló javaslat 18 preambulumbekezdés (18)  A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy a hulladék újrahasználatra való előkészítésére és újrafeldolgozására vonatkozó célértékek elérésének kiszámításához figyelembe vegyék az újrahasználatra való előkészítés területén elismert gazdasági szereplők és az elismert betétdíjas rendszerek üzemeltetői által újrahasználatra előkészített termékeket és alkatrészeket, valamint a fémek égetési folyamatot is magában foglaló újrafeldolgozását. Ezen adatok egységes kiszámításának biztosítása érdekében a Bizottság részletes szabályokat fog elfogadni az újrahasználatra való előkészítés területén elismert gazdasági szereplők és az elismert betétdíjas rendszerek meghatározásáról, az újrafeldolgozott fémekre vonatkozó minőségi kritériumokról, valamint az adatok gyűjtéséről, ellenőrzéséről és bejelentéséről. (18)  Az újrahasználatra való előkészítésre és az újrafeldolgozásra vonatkozó adatok egységes kiszámításának biztosítása érdekében a Bizottságnak részletes szabályokat kell elfogadnia az újrahasználatra való előkészítés területén elismert gazdasági szereplők, a betétdíjas rendszerek és a végső újrafeldolgozást végző szereplők meghatározásáról, ideértve az adatok gyűjtéséről, nyomonkövethetőségéről, ellenőrzéséről és bejelentéséről, valamint az égetési vagy együttégetési folyamatot is magában foglaló eljárással újrafeldolgozott fémekre vonatkozó minőségi kritériumokról szóló konkrét szabályok elfogadását. Annak kiszámítása céljából, hogy az újrahasználatra való előkészítésre és az újrafeldolgozásra vonatkozó célértékeket elérték-e, a harmonizált számítási módszer elfogadását követően a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy figyelembe vegyék a fémek égetési vagy együttégetési folyamatot is magában foglaló újrafeldolgozását, például az energetikai hasznosítást. Módosítás 53 Irányelvre irányuló javaslat 20 preambulumbekezdés (20)  A papír, a fémek, a műanyagok és az üveg elkülönített gyűjtésére szolgáló rendszerek létrehozására vonatkozó kötelezettség teljesítése alapvető szerepet játszik abban, hogy a tagállamok növeljék az újrahasználatra előkészített és az újrafeldolgozásra kerülő hulladék részarányát. Emellett a biohulladékot is elkülönítetten kell gyűjteni annak érdekében, hogy növelni lehessen az újrahasználatra előkészített és újrafeldolgozott hulladékok arányát, és meg lehessen előzni az újrafeldolgozható száraz anyagok szennyeződését. (20)  A papír, a fémek, a műanyagok, az üveg, a textilanyagok és a biohulladékok elkülönített gyűjtésére szolgáló rendszerek létrehozására vonatkozó kötelezettség teljesítése alapvető szerepet játszik abban, hogy a tagállamok növeljék az újrahasználatra előkészített és az újrafeldolgozásra kerülő hulladék részarányát. Emellett a biohulladékot is elkülönítetten kell gyűjteni és újrahasznosítani annak érdekében, hogy növelni lehessen az újrahasználatra előkészített és újrafeldolgozott hulladékok arányát, és meg lehessen előzni az újrafeldolgozható száraz anyagok szennyeződését, valamint el lehessen kerülni e hulladékok elégetését és lerakását. Emellett ösztönözni kell és el kell mélyíteni a más hulladékáramokra és az új anyagokra vonatkozó lehetséges gyűjtési és újrafeldolgozási rendszerekkel kapcsolatos kutatást. Módosítás 54 Irányelvre irányuló javaslat 20 a preambulumbekezdés (új) (20a)   A biogazdaság döntő szerepet játszik a nyersanyagok rendelkezésre állásának biztosításában az Unióban. A települési hulladék hatékony felhasználása fontos ösztönzőt nyújthat a biogazdaság ellátási lánca számára. Különösen a biohulladék fenntartható kezelése nyújt lehetőséget arra, hogy az anyagok és nyersanyagok előállítása során a fosszilis tüzelőanyagokon alapuló nyersanyagokat megújuló forrásokkal helyettesítsék. Módosítás 55 Irányelvre irányuló javaslat 20 b preambulumbekezdés (új) (20b)   Az olyan hulladékkezelés elkerülése érdekében, amelyben az erőforrások a hulladékhierarchia alacsonyabb szintjein rekednek, valamint a színvonalas újrafeldolgozás lehetővé tétele és a jó minőségű másodlagos nyersanyagok felhasználásának fokozása érdekében a tagállamoknak biztosítaniuk kell a biohulladékok elkülönített gyűjtését és oly módon történő szerves újrafeldolgozását, amely megfelel a magas szintű környezetvédelemnek, és amelynek eredménye megfelel a vonatkozó, szigorú minőségi szabványoknak. Módosítás 56 Irányelvre irányuló javaslat 20 c preambulumbekezdés (új) (20c)   Az elkülönített gyűjtés ellenére sok újrafeldolgozható hulladék kerül a kevert hulladékba. Jó minőségű válogatással, különösen optikai válogatással jelentős mennyiségű anyag válogatható ki a maradékhulladékból, majd ezt követően újrafeldolgozható, és másodlagos nyersanyaggá dolgozható fel. A tagállamoknak ezért intézkedéseket kell hozniuk annak biztosítására, hogy a nem elkülönítetten gyűjtött hulladék is válogatásra kerüljön. Módosítás 57 Irányelvre irányuló javaslat 20 d preambulumbekezdés (új) (20d)   A települési hulladék veszélyes anyagokkal való szennyeződését elkerülendő – amely szennyeződés csökkenti az újrafeldolgozás minőségét, és így akadályozza a másodlagos nyersanyagok felhasználását – a tagállamoknak elkülönített gyűjtési rendszereket kell létrehozniuk a háztartásokban keletkező veszélyes hulladékok esetében. Módosítás 58 Irányelvre irányuló javaslat 21 preambulumbekezdés (21)  A veszélyes hulladékokkal való helyes gazdálkodás továbbra is problémát jelent az Unióban, és az e hulladéktípus kezelésére vonatkozó adatok egy része nem áll rendelkezésre. Ezért tagállami elektronikus veszélyeshulladék-nyilvántartások létrehozásával kell megerősíteni a kapcsolódó nyilvántartási és nyomonkövetési rendszereket. A vállalkozások és a közigazgatási szervek nyilvántartási kötelezettségeinek egyszerűsítése és az Unión belüli hulladékáramok jobb nyomon követése érdekében az elektronikus adatgyűjtést adott esetben más hulladéktípusokra is ki kell terjeszteni. (21)  A veszélyes hulladékokkal való helyes gazdálkodás továbbra is problémát jelent az Unióban, és az e hulladéktípus kezelésére vonatkozó adatok egy része nem áll rendelkezésre. Ezért tagállami elektronikus veszélyeshulladék-nyilvántartások létrehozásával kell megerősíteni a kapcsolódó nyilvántartási és nyomonkövetési rendszereket. A vállalkozások és a közigazgatási szervek nyilvántartási kötelezettségeinek egyszerűsítése és az Unión belüli hulladékáramok jobb nyomon követése érdekében az elektronikus adatgyűjtést más hulladéktípusokra is ki kell terjeszteni. Módosítás 59 Irányelvre irányuló javaslat 21 a preambulumbekezdés (új) (21a)   A hulladékolajok elkülönített gyűjtése és regenerálása jelentős gazdasági és környezeti haszonnal jár, az ellátásbiztonság terén is. Ki kell alakítani az elkülönített gyűjtést, és célértékeket kell meghatározni a hulladékolajok regenerálására. Módosítás 60 Irányelvre irányuló javaslat 22 preambulumbekezdés (22)  Ez az irányelv hosszú távú célokat tűz ki az Unió területén folytatott hulladékgazdálkodás számára, és ezáltal egyértelmű iránymutatást nyújt a tagállamoknak és a gazdasági szereplőknek az ebben az irányelvben meghatározott célok eléréséhez szükséges beruházásokkal kapcsolatban. Nemzeti hulladékgazdálkodási stratégiáik kidolgozása és a hulladékgazdálkodási infrastruktúrára irányuló beruházásaik tervezése során a tagállamoknak a hulladékképződés megelőzésének, az újrahasználatra való előkészítésnek és az újrafeldolgozásnak a hulladékhierarchiával összhangban történő előmozdításához ésszerű módon igénybe kell venniük az európai strukturális és beruházási alapokat. (22)  Ez az irányelv hosszú távú célokat tűz ki az Unió területén folytatott hulladékgazdálkodás számára, és ezáltal egyértelmű iránymutatást nyújt a tagállamoknak és a gazdasági szereplőknek az ebben az irányelvben meghatározott célok eléréséhez szükséges beruházásokkal kapcsolatban. Nemzeti hulladékgazdálkodási stratégiáik kidolgozása, valamint a hulladékgazdálkodási infrastruktúrára és a körforgásos gazdaságra irányuló beruházásaik tervezése során a tagállamoknak először a hulladékképződés megelőzésének és az újrahasználatra való előkészítésnek, majd pedig az újrafeldolgozásnak a hulladékhierarchiával összhangban történő előmozdításához ésszerű módon igénybe kell venniük az európai strukturális és beruházási alapokat. A Bizottságnak – a hulladékhierarchiával összhangban – lehetővé kell tennie a Horizont 2020 és az európai strukturális és beruházási alapok felhasználását olyan hatékony pénzügyi keret létrehozására, amely segítséget nyújt a helyi önkormányzatoknak ezen irányelv követelményeinek végrehajtásában és az innovatív technológiák és a hulladékgazdálkodás bevezetésének finanszírozásában. Módosítás 61 Irányelvre irányuló javaslat 23 preambulumbekezdés (23)  Egyes nyersanyagok kiemelkedően fontosak az uniós gazdaságban, és a hiányukból adódó nem megfelelő ellátottság kockázata magas. Az ilyen nyersanyagok ellátásának biztonsága érdekében, a nyersanyag-politikai kezdeményezéssel és a nyersanyagokkal foglalkozó európai innovációs partnerség célkitűzéseivel és célértékeivel összhangban a tagállamoknak az ilyen típusú nyersanyagokat jelentős mennyiségben tartalmazó hulladékok vonatkozásában – a gazdasági és műszaki megvalósíthatóság, illetőleg a környezeti előnyök figyelembevételével – intézkedéseket kell hozniuk a lehető legjobb hulladékgazdálkodás biztosítására. A Bizottság összeállította az EU számára kritikus fontosságú nyersanyagok jegyzékét18. A jegyzéket a Bizottság rendszeresen felülvizsgálja. (23)  Egyes nyersanyagok kiemelkedően fontosak az uniós gazdaságban, és a hiányukból adódó nem megfelelő ellátottság kockázata magas. Az ilyen nyersanyagok ellátásának biztonsága érdekében, a nyersanyag-politikai kezdeményezéssel és a nyersanyagokkal foglalkozó európai innovációs partnerség célkitűzéseivel és célértékeivel összhangban a tagállamoknak a kritikus fontosságú nyersanyagokat jelentős mennyiségben tartalmazó termékek újrahasználatának és a hasonló hulladék újrafeldolgozásának előmozdítása és az ezekkel folytatott hatékony gazdálkodás biztosítása érdekében – a gazdasági és műszaki megvalósíthatóság, illetőleg a környezeti és egészségügyi előnyök figyelembevételével – intézkedéseket kell hozniuk. A Bizottság összeállította az EU számára kritikus fontosságú nyersanyagok jegyzékét18. A jegyzéket a Bizottság rendszeresen felülvizsgálja. __________________ __________________ 18 COM(2014)0297. 18 COM(2014)0297. Módosítás 62 Irányelvre irányuló javaslat 24 preambulumbekezdés (24)  A nyersanyag-politikai kezdeményezés eredményes végrehajtásának további támogatása érdekében a tagállamoknak elő kell segíteniük azon termékek újrahasználatát, amelyek jelentős nyersanyagforrásnak számítanak. Hulladékgazdálkodási terveikben ezért nemzeti szinten megfelelő intézkedéseket kell meghatározniuk az ilyen nyersanyagokból jelentős mennyiséget tartalmazó hulladékok gyűjtésére és hasznosítására vonatkozóan. Az intézkedéseket a hulladékgazdálkodási terveknek az ezen irányelv hatálybalépését követő első naprakésszé tétele során kell belefoglalni a tervekbe. A Bizottság tájékoztatást fog nyújtani az uniós szinten releváns termékcsoportokról és hulladékáramokról. Ez a rendelkezés nem zárja ki, hogy a tagállamok más, a nemzetgazdaságuk számára fontos nyersanyagok esetében is intézkedéseket hozzanak. (24)  A nyersanyag-politikai kezdeményezés eredményes végrehajtásának további támogatása érdekében a tagállamoknak hulladékgazdálkodási terveikben nemzeti szinten megfelelő intézkedéseket kell meghatározniuk az ilyen nyersanyagokból jelentős mennyiséget tartalmazó hulladékok gyűjtésére, válogatására és hasznosítására vonatkozóan. Az intézkedéseket a hulladékgazdálkodási terveknek az ezen irányelv hatálybalépését követő első naprakésszé tétele során kell belefoglalni a tervekbe. A Bizottság tájékoztatást fog nyújtani az uniós szinten releváns termékcsoportokról és hulladékáramokról. Ez a rendelkezés nem zárja ki, hogy a tagállamok más, a nemzetgazdaságuk számára fontos nyersanyagok esetében is intézkedéseket hozzanak. Módosítás 63 Irányelvre irányuló javaslat 25 preambulumbekezdés (25)  A szemetelés közvetlenül károsítja a környezetet és rontja a polgárok jó közérzetét, a magas takarítási költségek pedig szükségtelen gazdasági terhet jelentenek a társadalom számára. A hulladékgazdálkodási tervekben meghatározott konkrét intézkedések és azoknak az illetékes hatóságok általi megfelelő végrehajtása hozzájárulhat e probléma megszüntetéséhez. (25)  A szemetelés közvetlenül és közvetve károsítja a környezetet, és rontja a polgárok jó közérzetét és káros a gazdaságra. A magas takarítási költségek pedig szükségtelen gazdasági terhet jelentenek a társadalom számára. A hulladékgazdálkodási tervekben meghatározott konkrét intézkedések és azoknak az illetékes hatóságok általi megfelelő végrehajtása hozzájárulhat e probléma megszüntetéséhez. A takarítással szemben a szemetelés megakadályozását kell előnyben részesíteni. A szemetelés megakadályozása az illetékes hatóságok, a gyártók és a fogyasztók közös feladata. A szemetelés megelőzése érdekében elengedhetetlen a fogyasztók helytelen magatartásának megváltoztatása. Azoknak a gyártóknak, amelyeknek a termékei valószínűleg szemétté válnak, a szemetelés megelőzése érdekében népszerűsíteniük kell termékeik fenntartható használatát. Emellett az oktatás és a figyelemfelhívás is döntő szerepet játszik a magatartás megváltoztatásában. Módosítás 64 Irányelvre irányuló javaslat 25 a preambulumbekezdés (új) (25a)   A 2008/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv1a a kötelező, uniós szintű jogi eszköz a tengeri hulladékkal kapcsolatban a jó környezeti állapot elérésére szolgáló környezetvédelmi célértékek értékelésére, nyomon követésére és meghatározására. A tengeri hulladék fő forrásai azonban szárazföldi tevékenységek, okai pedig a szilárd hulladék kezelésének rossz gyakorlatai, az infrastruktúra hiánya és a lakossági tudatosság hiánya. Ezért az ENSZ közgyűlése által 2015. szeptember 25-én elfogadott, a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrenddel összhangban, és különösen a tengeri hulladék 2030-ig uniós szinten 50%-kal történő csökkentésére vonatkozó célkitűzés elérésére törekedve a tagállamoknak intézkedéseket kell hozniuk az olyan szárazföldi szemét csökkentése érdekében, amely valószínűleg tengeri hulladékká válik. Tekintettel az tengeri hulladék megelőzésének környezeti és gazdasági előnyeire, a tagállamoknak hulladékmegelőzési programjaik keretében konkrét intézkedéseket kell hozniuk a tengeri hulladék keletkezésének megelőzésére. Ezen intézkedések révén a tagállamoknak arra kell törekedniük, hogy uniós szinten 2025-ig 30%-kal, 2030-ig pedig 50%-kal csökkenjen a tengeri hulladék mennyisége. A célértékek elérésére tett előrelépések és Unió-szerte a bevált gyakorlatok tagállamok közötti cseréjének megkönnyítése érdekében egységes módszereket kell meghatározni a szárazföldről származó tengeri hulladék mérése céljából. A szárazföldről származó tengeri hulladék szintjéről évente jelentést kell készíteni. ______________ 1a Az Európai Parlament és a Tanács 2008/56/EK irányelve (2008. június 17.) a tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv) (HL L 164., 2008.6.25., 19. o.). Módosítás 65 Irányelvre irányuló javaslat 25 b preambulumbekezdés (új) (25b)   A hulladék nem megfelelő – szemetelés, szennyvíz és szilárd hulladék, például műanyagok kibocsátása formájában történő – ártalmatlanítása negatív hatást gyakorol a tengeri környezetre és az emberi egészségre, valamint jelentős gazdasági és társadalmi költségekkel jár. Az ilyen hulladék megbontja a hulladékhierarchia fontossági sorrendjét is, különösen azzal, hogy megkerüli az ártalmatlanítás előtti újrahasználatra való előkészítést, újrafeldolgozást és az egyéb hasznosítást. A tengeri hulladék határokon átnyúló jellegét és annak szükségességét figyelembe véve, hogy össze kell hangolni az erőfeszítéseket, a tagállamoknak a 2008/56/EK irányelv 11. cikke alapján létrehozott nyomon követési programokat felhasználva intézkedéseket kell hozniuk a csökkentési célértékeik elérése érdekében. Módosítás 66 Irányelvre irányuló javaslat 25 c preambulumbekezdés (új) (25c)   A használat után a háztartási, kereskedelmi vagy ipari szennyvízelvezető rendszereket elérő, leöblítendő kozmetikai és testápoló termékekben lévő mikroszemcsék közvetlen forrásai a leginkább megelőzendők közé tartozó mikroműanyag-szennyezésnek. Az ezen irányelvben rögzített célkitűzésekhez való hozzájárulás érdekében a tagállamoknak intézkedéseket kell tenniük a mikroszemcsés összetevők használatának és a mikroműanyagok szennyvíztisztító rendszerekbe való bejutásának és a tengeri környezetbe való engedésének megelőzése érdekében. Módosítás 67 Irányelvre irányuló javaslat 27 preambulumbekezdés (27)  A tagállamok által háromévente összeállított végrehajtási jelentések nem bizonyultak hatékony eszköznek a megfelelés ellenőrzése és a helyes végrehajtás biztosítása szempontjából, ugyanakkor szükségtelen adminisztratív terhet jelentenek. Ezért helyénvaló hatályon kívül helyezni a tagállamokat ilyen jellegű jelentések készítésére kötelező rendelkezéseket. Helyettük a megfelelés ellenőrzésére kizárólag azokat a statisztikai adatokat kell felhasználni, amelyeket a tagállamok évente megküldenek a Bizottságnak. (27)  A tagállamok által háromévente összeállított végrehajtási jelentések nem bizonyultak hatékony eszköznek a megfelelés ellenőrzése és a helyes végrehajtás biztosítása szempontjából, ugyanakkor szükségtelen adminisztratív terhet jelentenek. Ezért helyénvaló hatályon kívül helyezni a tagállamokat ilyen jellegű jelentések készítésére kötelező rendelkezéseket. Helyettük a megfelelés ellenőrzésére azokat a statisztikai adatokat kell felhasználni, amelyeket a tagállamok évente megküldenek a Bizottságnak. Mindazonáltal a tagállamoknak kérésre haladéktalanul be kell nyújtaniuk a Bizottsághoz minden olyan információt, amely szükséges ahhoz, hogy a Bizottság összességében értékelje ezen irányelv végrehajtását, valamint a környezetre és az emberi egészségre gyakorolt hatását. Módosítás 68 Irányelvre irányuló javaslat 28 preambulumbekezdés (28)  A tagállamok által szolgáltatott statisztikai adatok alapvető fontosságúak ahhoz, hogy a Bizottság értékelni tudja az egyes tagállamok hulladékjogi előírásoknak való megfelelését. A statisztikai adatok minőségét, megbízhatóságát és összevethetőségét fokozni kell a hulladékokkal összefüggő adatszolgáltatás egységes belépési ponton keresztül történő teljesítésével, az elavult adatszolgáltatási követelmények megszüntetésével, a nemzeti adatszolgáltatási mechanizmusok összehasonlító értékelésével és az adatminőség-ellenőrzési jelentés bevezetésével. Ezért a hulladékjogi célértékek teljesítésével kapcsolatos jelentéseik összeállítása során a tagállamoknak a Bizottság és a tagállamok nemzeti statisztikai hivatalai által közösen kidolgozott legújabb módszertant kell alkalmazniuk. (28)  A tagállamok által szolgáltatott adatok és információk alapvető fontosságúak ahhoz, hogy a Bizottság értékelni tudja az egyes tagállamok hulladékjogi előírásoknak való megfelelését. A szolgáltatott adatok minőségét, megbízhatóságát és összevethetőségét fokozni kell a megbízható forrásokon alapuló adatok gyűjtése és feldolgozása közös módszertanának kidolgozásával és a hulladékokkal összefüggő adatszolgáltatás egységes belépési ponton keresztül történő teljesítésével, az elavult adatszolgáltatási követelmények megszüntetésével, a nemzeti adatszolgáltatási mechanizmusok összehasonlító értékelésével és az adatminőség-ellenőrzési jelentés bevezetésével. Ezért a hulladékjogi célértékek teljesítésével kapcsolatos jelentéseik összeállítása során a tagállamoknak a Bizottság által a tagállamok nemzeti statisztikai hivatalaival és a hulladékgazdálkodásért felelős nemzeti, regionális és helyi hatóságaival együttműködve kidolgozott közös módszertant kell alkalmazniuk. Módosítás 69 Irányelvre irányuló javaslat 28 a preambulumbekezdés (új) (28a)   A Bizottság háromévente jelentést tesz közzé a tagállamok által szolgáltatott adatok és információk alapján, hogy beszámoljon a Parlamentnek és a Tanácsnak az újrafeldolgozási célértékek elérése és az ezen irányelvben meghatározott új kötelezettségek végrehajtása terén tett előrelépésekről. Ezeknek a háromévente közzétett jelentéseknek értékelniük kell a 2008/98/EK irányelv egésze által a környezetre és az emberi egészségre gyakorolt hatást is, és meg kell vizsgálniuk, hogy szükség van-e módosításokra ahhoz, hogy a 2008/98/EK irányelv a körforgásos gazdaság célkitűzései tekintetében megfeleljen a célnak. Módosítás 70 Irányelvre irányuló javaslat 28 b preambulumbekezdés (új) (28b)   A megfelelő irányításban, végrehajtásban, a határon átnyúló együttműködésben és a hulladékipari bevált gyakorlatok és innovációk terjesztésében való közreműködés, valamint a 2008/98/EK irányelvben rögzített célértékek tényleges és következetes végrehajtása érdekében a Bizottságnak platformot kell létrehoznia a tagállamok és a Bizottság közötti, az említett irányelv gyakorlati végrehajtásával kapcsolatos információcsere és bevált gyakorlatok cseréje céljából. A platform munkájának eredményét nyilvánosságra kell hozni. Módosítás 71 Irányelvre irányuló javaslat 28 c preambulumbekezdés (új) (28c)   A körforgásos gazdaság megvalósításának és a nagyobb erőforrás-hatékonyságnak gazdasági potenciálja és környezeti haszna nyilvánvaló. Az anyagkörforgás megvalósításához szükséges lépéseket különböző szakpolitikai dokumentumokban mutatták be, többek között az Európai Erőforrás-hatékonysági Platform (EREP) Erőforrás-hatékony Európáról szóló, 2012. december 17-i kiáltványában és az ezt követő szakpolitikai ajánlásokban, valamint az Európai Parlamentnek a körforgásos gazdaság megvalósításáról szóló, 2015. június 25-i saját kezdeményezésű jelentésében és végül a Bizottságnak a körforgásos gazdaságra vonatkozó, 2015. december 2-i cselekvési tervében. Ezek mind olyan intézkedéseket terjesztenek elő, amelyek túlmutatnak a hulladékon, és a teljes anyagciklusra vonatkoznak, így nem csak az Unió hulladékokról szóló jogszabályok terén végzett munkájára kell irányadónak lenniük, hanem azt is biztosítaniuk kell, hogy ambiciózus intézkedések történjenek az anyagkörforgás megvalósítása érdekében. Módosítás 72 Irányelvre irányuló javaslat 28 d preambulumbekezdés (új) (28d)   A kutatás és innováció, valamint az erőforrás-hatékonyságon alapuló intelligens üzleti modellek elengedhetetlenek a körforgásos gazdaság felé tartó átmenet támogatásához az Unióban, ahol a hulladékot új erőforrásnak tekintik. E cél elérése érdekében a Horizont 2020 keretében hozzá kell járulni azokhoz a kutatási és innovációs projektekhez, amelyek a terepen tudják demonstrálni és kipróbálni a körforgásos gazdaság gazdasági és környezeti fenntarthatóságát. Ugyanakkor rendszerszintű megközelítés alkalmazása mellett az említett projektek hozzájárulhatnak az innovációt ösztönző és könnyebben végrehajtható jogszabályok kidolgozásához azáltal, hogy azonosítják a lehetséges szabályozási bizonytalanságokat, akadályokat és hiányosságokat, amelyek gátolják az erőforrások hatékony felhasználásán alapuló üzleti modellek kialakítását. Módosítás 73 Irányelvre irányuló javaslat 28 e preambulumbekezdés (új) (28e)   2015. december 2-án a Bizottság benyújtotta a körforgásos gazdaságra irányuló uniós cselekvési tervet, hogy előmozdítsa Európa körforgásos gazdaságba tartó átmenetét. Mivel a Bizottság konkrét és ambiciózus cselekvési programot hozott létre, amely az egész ciklust felölelő intézkedéseket tartalmaz, az átmenet felgyorsítása érdekében kiegészítő intézkedésekre van szükség. Módosítás 74 Irányelvre irányuló javaslat 28 f preambulumbekezdés (új) (28f)   Az erőforrások felhasználásának javítása jelentős nettó megtakarítást hozhatna az uniós vállalkozások, állami hatóságok és fogyasztók számára, miközben csökkenthetné a teljes éves üvegházhatásúgáz-kibocsátást. Ezért a Bizottságnak 2018 végéig az erőforrás-hatékonyságra vonatkozóan fő mutatót és az almutatókat összegző eredménytáblát kell javasolnia, hogy nyomon kövesse az uniós erőforrás-hatékonysági célérték elérése felé tett haladást, amelynek értelmében 2030-ig a 2014-es szinthez képest 30%-kal kell növelni az erőforrás-hatékonyságot. Módosítás 75 Irányelvre irányuló javaslat 29 preambulumbekezdés (29)  A 2008/98/EK irányelv kiegészítése, illetve módosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az 5. cikk (2) bekezdése, a 6. cikk (2) bekezdése, a 7. cikk (1) bekezdése, a 11a. cikk (2) és (6) bekezdése, a 26. cikk, a 27. cikk (1) és (4) bekezdése, valamint a 38. cikk (1), (2) és (3) bekezdése vonatkozásában a Szerződés 290. cikke alapján jogi aktusokat fogadjon el. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időszerű és megfelelő továbbításáról. (29)  Az 2008/98/EK irányelv kiegészítése, illetve módosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a következők vonatkozásában a Szerződés 290. cikke alapján jogi aktusokat fogadjon el: –   azon feltételek alkalmazásának részletes kritériumai, amelyek alapján egy anyagot vagy tárgyat hulladéknak kell tekinteni, illetve már nem számít hulladéknak; –   azon általános követelmények meghatározása, amelyeket a tagállamoknak kell teljesíteniük, amikor a hulladékstátusz megszűnésére vonatkozó műszaki előírásokat fogadnak el; –   a hulladékok jegyzékének létrehozása; –   azon összehangolt kritériumok, amelyeket a gyártók által a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségeknek való megfelelés céljából fizetett pénzügyi hozzájárulás meghatározásakor kell követni, a termékek életciklusának végén jelentkező tényleges költségek alapján módosítva; –   a hulladékkeletkezés csökkentése és a hulladékmegelőzési intézkedések végrehajtása terén tett előrelépések mérésére szolgáló mutatók; –   az élelmiszer-hulladék szintjének egységes mérésére szolgáló közös módszertan, beleértve a minőségre vonatkozó minimumkövetelményeket is; –   a szárazföldi eredetű tengeri hulladék szintjének egységes mérésére szolgáló közös módszertan, beleértve a minőségre vonatkozó minimumkövetelményeket is; –   minőségi és működési minimumkövetelmények az újrahasználatra való előkészítés területén elismert gazdasági szereplők, a betétdíjas rendszerek és a végső újrafeldolgozást végző szereplők meghatározására, beleértve az adatgyűjtésre, az adatok nyomonkövethetőségére, ellenőrzésére és jelentésére vonatkozó konkrét szabályokat is; –   egységes módszertan az égetési vagy együttégetési folyamatot is magában foglaló újrafeldolgozáson átment fémek tömegének kiszámításához, beleértve az újrafeldolgozott fémek minőségi kritériumait is; –   a 2008/98/EK irányelv I. mellékletében felsorolt D2, D3, D4, D6, D7 és D12 ártalmatlanítási műveletekhez kapcsolódó műszaki kritériumok és működési eljárások, és adott esetben az említett eljárások tilalma, amennyiben nem felelnek meg az emberi egészség és a környezet védelmére vonatkozó bizonyos kritériumoknak; –   a 2008/98/EK irányelv alapján engedélyköteles hulladékkezelési tevékenységek műszaki minimumszabványai, amennyiben bizonyított, hogy ezek a szabványok előnyökkel járnak az emberi egészség és a környezet védelme terén; –   a 2008/98/EK irányelv alapján kötelezően nyilvántartásba veendő tevékenységek minimumszabványai, amennyiben bizonyított, hogy ezek a szabványok előnyökkel járnak az emberi egészség és a környezet védelme, illetve a belső piac zavarainak elkerülése terén; –   a 2008/98/EK irányelv II. mellékletének R1. pontjában említett hulladékégető létesítményekre vonatkozóan meghatározott képlet alkalmazásának előírásai; –   az adatgyűjtés és -feldolgozás módszertana, az adatgyűjtés szervezése és az adatok forrásai, valamint az élelmiszer-hulladékra és tengeri hulladékra, az újrahasználatra való előkészítésre, az újrafeldolgozásra és feltöltésre vonatkozó célértékek végrehajtásával kapcsolatos adatok tagállamok által a Bizottságnak való szolgáltatásának formátuma, valamint –   a 2008/98/EK irányelv I–V. mellékletének hozzáigazítása a tudományos és műszaki fejlődéshez. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban rögzített elveknek megfelelően kerüljön sor. Különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein. Módosítás 76 Irányelvre irányuló javaslat 30 preambulumbekezdés (30)  A 2008/98/EK irányelv egységes végrehajtási feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságot a 9. cikk (4) és (5) bekezdése, a 33. cikk (2) bekezdése, a 35. cikk (5) bekezdése és a 37. cikk (6) bekezdése vonatkozásában végrehajtási hatáskörrel kell felruházni. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek19 megfelelően kell gyakorolni. (30)  A 2008/98/EK irányelv egységes végrehajtási feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságot a következők vonatkozásában végrehajtási hatáskörrel kell felruházni: –   a hulladékgazdálkodási tervek és a hulladékmegelőzési programok elfogadására és lényegi felülvizsgálatára vonatkozó értesítések és tájékoztatások formátuma, valamint; –   a veszélyes hulladékok elektronikus nyilvántartásának működésére vonatkozó minimumfeltételek. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek19 megfelelően kell gyakorolni. __________________ __________________ 19 Az Európai Parlament és a Tanács 2011. február 16-i 182/2011/EU rendelete a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.). 19 Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.). Módosítás 77 Irányelvre irányuló javaslat 33 preambulumbekezdés (33)  Mivel ezen irányelv célkitűzéseit, nevezetesen az Unióban folytatott hulladékgazdálkodás színvonalának javítását, valamint ezen keresztül a környezet minőségének védelméhez, megőrzéséhez és javításához, a tengeri hulladék mennyiségének csökkentése révén az óceánok egészségéhez és a tengeri eredetű élelmiszerek biztonságához, illetőleg a természeti erőforrások Unión belül megvalósítandó körültekintő és ésszerű hasznosításához való hozzájárulást a tagállamok külön-külön nem képesek megfelelően megvalósítani, és azok – figyelemmel az intézkedések nagyságrendjére vagy hatásaira – az Unió szintjén jobban megvalósíthatók, az Unió az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkének megfelelően a szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az ugyanazon cikkben foglalt arányossági elvvel összhangban ez az irányelv nem lépi túl az említett célok eléréséhez szükséges mértéket, (33)  Mivel ezen irányelv célkitűzéseit, nevezetesen az Unióban folytatott hulladékgazdálkodás színvonalának javítását, valamint ezen keresztül a környezet minőségének védelméhez, megőrzéséhez és javításához, a tengeri hulladék mennyiségének csökkentése révén az óceánok egészségéhez és a tengeri eredetű élelmiszerek biztonságához, illetőleg a természeti erőforrások Unión belül megvalósítandó körültekintő, kisebb mértékű és ésszerű felhasználásához való hozzájárulást a tagállamok külön-külön nem képesek megfelelően megvalósítani, és azok – figyelemmel az intézkedések nagyságrendjére vagy hatásaira – az Unió szintjén jobban megvalósíthatók, az Unió az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkének megfelelően a szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az ugyanazon cikkben foglalt arányossági elvvel összhangban ez az irányelv nem lépi túl az említett célok eléréséhez szükséges mértéket, Módosítás 78 Irányelvre irányuló javaslat 33 a preambulumbekezdés (új) (33a)   A tagállamoknak biztosítaniuk kell a magas szintű munkahelyi egészségvédelmet és biztonságot a termelés, az újrafeldolgozás, a javítás, az újrahasználatra való előkészítés során és a hulladékágazatban, figyelembe véve az ezen ágazatokban dolgozó munkavállalókat érintő sajátos kockázatokat, és gondoskodniuk kell a területre vonatkozó, már meglévő uniós jogszabályok megfelelő végrehajtásáról és érvényesítéséről. Módosítás 79 Irányelvre irányuló javaslat 33 b preambulumbekezdés (új) (33b)   Az irányelv elfogadása a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban meghatározott kötelezettségvállalások figyelembevételével történt, és végrehajtásának és alkalmazásának az említett megállapodásban foglalt iránymutatások szerint kell történnie. Módosítás 80 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – -1 pont (új) 2008/98/EK irányelv 1 cikk – 1 bekezdés -1.   Az 1. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: Ez az irányelv intézkedéseket állapít meg a környezet és az emberi egészség védelme érdekében, amelyet a hulladékkeletkezés és -gazdálkodás káros hatásainak megelőzése vagy csökkentése, valamint az erőforrás-felhasználás globális hatásainak csökkentése és e felhasználás hatékonyságának javítása révén kíván megvalósítani. „Ez az irányelv intézkedéseket állapít meg a környezet és az emberi egészség védelme érdekében, amelyet az Unió hosszú távú versenyképességének biztosításához és a körforgásos gazdaság felé tartó átmenethez elengedhetetlen lépések, azaz a hulladékkeletkezés megelőzése vagy csökkentése, a hulladékkeletkezés és -gazdálkodás káros hatásainak megelőzése vagy csökkentése, valamint az erőforrás-felhasználás globális hatásainak csökkentése és e felhasználás hatékonyságának javítása révén kíván megvalósítani.” Módosítás 81 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – a pont 2008/98/EK irányelv 3 cikk – 1 a pont „1a. »települési hulladék«: „1a. »települési hulladék«: a)  a háztartásokból származó kevert hulladék és elkülönítetten gyűjtött hulladék, beleértve a következőket: a)  a háztartásokból származó kevert hulladék és elkülönítetten gyűjtött hulladék, beleértve a következőket: –  papír és kartonpapír, üveg, fém, műanyag, biohulladék, fa, textil, elektromos és elektronikus berendezések hulladékai, hulladékelemek és -akkumulátorok, –  papír és kartonpapír, üveg, fém, műanyag, biohulladék, fa, textil, elektromos és elektronikus berendezések hulladékai, hulladékelemek és -akkumulátorok, –  lomhulladék, például háztartási készülékek, ágybetét, bútor, –  lomhulladék, például ágybetét és bútor, –  kerti hulladék, például falevél, fűnyesedék, –  kerti hulladék, például falevél, fűnyesedék, b)  olyan, egyéb forrásokból származó kevert hulladék és elkülönítetten gyűjtött hulladék, amely jellegében, összetételében és mennyiségében hasonló a háztartási hulladékhoz; b)  olyan, kisvállalkozásokból, irodaépületekből és intézményekből – többek között iskolákból, kórházakból és kormányzati épületekből – származó kevert hulladék és elkülönítetten gyűjtött hulladék, amely jellegében és összetételében hasonló a háztartási hulladékhoz. c)  a piac- és utcatakarítás során képződő hulladék, ideértve az utcai söpredéket, az utcai szemétgyűjtőkből származó hulladékot, valamint a park- és kertgondozás során keletkező hulladékot. c)  a piac- és utcatakarítás során képződő hulladék, ideértve az utcai söpredéket, az utcai szemétgyűjtőkből származó hulladékot, valamint a park- és kertgondozás során keletkező hulladékot. A települési hulladék fogalmába nem tartozik bele a szennyvízhálózatból és a szennyvízkezelő művekből származó hulladék, például a szennyvíziszap, valamint az építési és bontási hulladék.”; A települési hulladék fogalmába nem tartozik bele a szennyvízhálózatból és a szennyvízkezelő művekből származó hulladék, például a szennyvíziszap, valamint az építési és bontási hulladék. A települési hulladéknak az irányelv szerinti fogalommeghatározása nem veszi figyelembe, hogy a hulladék kezelője köz- vagy magánszektorbeli gazdasági szereplő-e;”; Módosítás 82 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – a a pont (új) 2008/98/EK irányelv 3 cikk – 1 b pont (új) aa)   a szöveg a következő ponttal egészül ki: „1b. »kereskedelmi és ipari hulladék«: kereskedelmi és ipari tevékenységekből és/vagy üzemekből származó kevert hulladék és elkülönítetten gyűjtött hulladék. A kereskedelmi és ipari hulladék fogalmába nem tartozik bele a települési hulladék, az építési és bontási hulladék, valamint szennyvízhálózatból és a szennyvízkezelő művekből származó hulladék, például a szennyvíziszap;”; Módosítás 83 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – b pont 2008/98/EK irányelv 3 cikk – 2 a pont 2a.  »nem veszélyes hulladék«: olyan hulladék, amely a III. mellékletben felsorolt veszélyes tulajdonságok egyikével sem rendelkezik;”; 2a.  „nem veszélyes hulladék”: olyan hulladék, amelyre nem vonatkozik e cikk 2. pontja; Módosítás 84 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – c pont 2008/98/EK irányelv 3 cikk – 4 pont 4.  »biohulladék«: biológiailag lebontható, kerti vagy parkokból származó hulladék, háztartásokban, éttermekben, étkeztetőknél és kiskereskedelmi létesítményekben keletkező élelmiszer- és konyhai hulladék, élelmiszer-feldolgozó üzemekben keletkező hasonló hulladék, valamint a hasonló biológiai lebonthatósággal rendelkező egyéb hulladék, amely jellegében, összetételében és mennyiségében hasonló a fentiekhez; 4.  »biohulladék«: biológiailag lebontható, kerti vagy parkokból származó hulladék, háztartásokban, éttermekben, étkeztetőknél és kiskereskedelmi létesítményekben keletkező élelmiszer- és konyhai hulladék, élelmiszer-feldolgozó üzemekben keletkező hasonló hulladék, valamint a hasonló biológiai lebonthatósággal és komposztálhatósággal rendelkező egyéb hulladék; Módosítás 85 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – d a pont (új) 2008/98/EK irányelv 3 cikk – 9 pont da)   a 9. pont helyébe a következő szöveg lép: 9.  „hulladékgazdálkodás”: a hulladékok gyűjtése, szállítása, hasznosítása és ártalmatlanítása, beleértve az ilyen műveletek felügyeletét és a hulladéklerakók utógondozását, valamint a kereskedőként vagy közvetítőként végzett tevékenységet is; „9. »hulladékgazdálkodás«: a hulladékok gyűjtése, szállítása, válogatása, hasznosítása és ártalmatlanítása, beleértve az ilyen műveletek felügyeletét és a hulladéklerakók utógondozását, valamint a kereskedőként vagy közvetítőként végzett tevékenységet is;”; Módosítás 86 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – d b pont (új) 2008/98/EK irányelv 3 cikk – 11 pont db)   a 11. pont helyébe a következő szöveg lép: 11.  „elkülönített gyűjtés”: olyan gyűjtés, amelynek során a hulladékáramot a hulladék fajtája és jellege szerint elkülönítik a különleges kezelés elősegítésére; „11. »elkülönített gyűjtés«: olyan gyűjtés, amelynek során a hulladékáramot a hulladék fajtája és jellege szerint elkülönítik a különleges kezelés elősegítésére, különösen az újrahasználatra való előkészítésre és az újrafeldolgozási műveletekre;”; Módosítás 87 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – e pont 2008/98/EK irányelv 3 cikk – 16 pont 16.  „újrahasználatra való előkészítés”: ellenőrzési, tisztítási és javítási hasznosítási műveletek, amelyek során az újrahasználatra való előkészítés területén elismert gazdasági szereplők által vagy az elismert betétdíjas rendszerek keretében összegyűjtött hulladékokat, termékeket vagy termék-alkatrészeket oly módon előkészítik, hogy azok további előfeldolgozás nélkül alkalmasak legyenek az újrahasználatra;”; 16.  „újrahasználatra való előkészítés”: ellenőrzési, tisztítási és javítási hasznosítási műveletek, amelyek során a hulladékká vált és az újrahasználatra való előkészítés területén elismert gazdasági szereplők által összegyűjtött termékeket vagy termék-alkatrészeket oly módon előkészítik, hogy azok további előfeldolgozás nélkül alkalmasak legyenek az újrahasználatra; Módosítás 88 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – e a pont (új) 2008/98/EK irányelv 3 cikk – 16 a pont (új) ea)   a szöveg a következő ponttal egészül ki: „16a. »újrahasználatra való előkészítés területén elismert gazdasági szereplő«: olyan hulladékkezelő vállalkozás, amely az újrahasználatra való előkészítés folyamatláncában működik összhangban az alkalmazandó szabályokkal;”; Módosítás 89 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – e b pont (új) 2008/98/EK irányelv 3 cikk – 16 b pont (új) eb)   a szöveg a következő ponttal egészül ki: „16b. »újragyártás«: olyan eljárás, amelynek során a terméket az alkatrészek újrafelhasználásával, felújításával és cseréjével újszerű állapotba hozzák;”; Módosítás 90 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – e c pont (új) 2008/98/EK irányelv 3 cikk – 17 pont ec)   a 17. pont helyébe a következő szöveg lép: 17.  „újrafeldogozás”: olyan hasznosítási művelet, amelynek során a hulladék anyagokat termékké vagy anyaggá alakítják, akár azok eredeti használati céljára, akár más célokra. Ez magában foglalja a biológiai szerves anyagok feldolgozását is, nem tartalmazza azonban az energetikai hasznosítást és az olyan anyaggá történő feldolgozást, amelyet üzemanyagként vagy feltöltési műveletek során használnak fel; „17. „újrafeldolgozás”: olyan hasznosítási művelet, amelynek során a hulladék anyagokat termékké vagy anyaggá alakítják, akár azok eredeti használati céljára, akár más célokra. Ez magában foglalja a szerves újrafeldolgozást is, nem tartalmazza azonban az energetikai hasznosítást és az olyan anyaggá történő feldolgozást, amelyet üzemanyagként vagy feltöltési műveletek során használnak fel;”; Módosítás 91 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – e d pont (új) 2008/98/EK irányelv 3 cikk – -17 a pont (új) ed)   a szöveg a következő ponttal egészül ki: „-17a. »szerves újrafeldolgozás«: a hulladék biológiailag lebontható részének aerob vagy anaerob kezelés útján történő újrafeldolgozása, amelynek révén termék vagy anyag jön létre; a mechanikai-biológiai kezelés és a lerakás nem tekinthető szerves újrafeldolgozási formának;”; Módosítás 92 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – f pont 2008/98/EK irányelv 3 cikk – 17 a pont 17a.  „végső újrafeldolgozási eljárás”: az az újrafeldolgozási eljárás, amely akkor veszi kezdetét, amikor nincs szükség további mechanikus hulladékválogatási műveletekre, a hulladékanyagok bekerülnek egy termelési folyamatba, és ténylegesen termékekké vagy anyagokká alakítják őket; 17a.  „végső újrafeldolgozási eljárás”: az az újrafeldolgozási eljárás, amely akkor veszi kezdetét, amikor nincs szükség további hulladékválogatási műveletekre, és a hulladékanyagokat ténylegesen termékekké vagy anyagokká alakítják; Módosítás 93 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – f pont 2008/98/EK irányelv 3 cikk – 17 b pont 17b.  »feltöltés«: minden olyan hasznosítási művelet, amely során az egyébként erre a célra felhasználni tervezett, hulladéknak nem minősülő anyag helyett erre alkalmas hulladékot használnak talajkiemeléssel érintett területek helyreállítására vagy mérnöki tájrendezési vagy építési célokra;”; 17b.  »feltöltés«: az újrafeldolgozás kivételével minden olyan hasznosítási művelet, amely során az egyébként erre a célra felhasználni tervezett, hulladéknak nem minősülő anyag helyett erre alkalmas, nem veszélyes inert hulladékot vagy más nem veszélyes hulladékot használnak talajkiemeléssel érintett területek helyreállítására vagy mérnöki tájrendezési vagy építési célokra olyan mennyiségben, amely nem haladja meg a helyreállításhoz vagy mérnöki tájrendezéshez feltétlenül szükséges mennyiséget; Módosítás 94 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – f a pont (új) 2008/98/EK irányelv 3 cikk – 17 c pont (új) fa)   a cikk a következő 1a. ponttal egészül ki: „17c. »hígítás«: a hulladékok egy vagy több más anyaggal vagy hulladékkal történő keverése, hogy kémiai átalakulás nélkül csökkenjen a hulladékban jelen lévő egy vagy több összetevő koncentrációja annak érdekében, hogy a hígított hulladékok kezelésre vagy újrafeldolgozásra továbbíthatók legyenek, ami a hígítatlan hulladékok esetében nem megengedett.”; Módosítás 95 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 2 pont – f b pont (új) 2008/98/EK irányelv 3 cikk – 20 a pont (új) fb)   a cikk a következő ponttal egészül ki: „20a. »szennyeződésmentesítés«: minden olyan művelet, amellyel a hulladékokból megsemmisítés céljából eltávolítják vagy kezelik a nem kívánatos veszélyes vagy szennyező anyagokat.”; Módosítás 96 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – f c pont (új) 2008/98/EK irányelv 3 cikk – 20 b pont (új) fc)   a cikk a következő ponttal egészül ki: „20b. »válogatás«: minden olyan hulladékgazdálkodási művelet, amely az összegyűjtött hulladékot különböző frakciókra és alfrakciókra különíti el;”; Módosítás 97 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – f d pont (új) 2008/98/EK irányelv 3 cikk – 20 c pont (új) fd)   a cikk a következő ponttal egészül ki: „20c. »szemét«: a lakosság számára hozzáférhető területeken lévő, kis méretű hulladék, amelyet helytelen módon, szándékosan vagy hanyagságból a környezetbe távolítottak el;”; Módosítás 98 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – f e pont (új) 2008/98/EK irányelv 3 cikk – 20 d pont (új) fe)   a cikk a következő ponttal egészül ki: „20d. »élelmiszer-hulladék«: emberi fogyasztásra szánt, ehető vagy nem ehető állapotú, az ellátási láncból többek között az előállítás, a feldolgozás, a gyártás, a szállítás, a tárolás, a kiskereskedelem és a fogyasztók szintjén ártalmatlanítás céljából eltávolított élelmiszer, az elsődleges termelési veszteséget kivéve;”; Módosítás 99 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – f f pont (új) 2008/98/EK irányelv 3 cikk – 20 e pont (új) ff)   a cikk a következő ponttal egészül ki: „20e. »maradékhulladék«: olyan hulladék, amely kezelési vagy hasznosítási művelet során képződik, ideértve az újrafeldolgozást is, és tovább már nem hasznosítható, ezért ártalmatlanítani kell;”; Módosítás 101 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 2 a pont (új) 2008/98/EK irányelv 4 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés 2a.   A 4. cikk (2) bekezdése első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép: (2)  Az (1) bekezdésben említett hulladékhierarchia alkalmazásakor a tagállamok intézkedéseket tesznek azon lehetőségek ösztönzésére, amelyek a legjobb általános környezeti eredményt hozzák. Ez az egyes hulladékáramok esetében megkövetelheti a hierarchiától való eltérést, amennyiben ezt indokolja az ilyen hulladék keletkezése és az azzal való gazdálkodás által gyakorolt általános hatásokra vonatkozó életciklus-szemlélet. „(2) Az (1) bekezdésben említett hulladékhierarchia alkalmazásakor a tagállamok intézkedéseket tesznek azon lehetőségek ösztönzésére, amelyek a legjobb általános környezeti eredményt hozzák. Ez az egyes hulladékáramok esetében megkövetelheti a hierarchiától való eltérést, amennyiben ezt indokolja az ilyen hulladék keletkezése és az azzal való gazdálkodás által gyakorolt általános hatásokra vonatkozó életciklus-szemlélet. Ez megkövetelheti azt, hogy bizonyos hulladékokat a további kezelés előtt szennyezésmentesítsék.”; Módosítás 102 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont 2008/98/EK irányelv 4 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés (3)  A tagállamok megfelelő gazdasági eszközökkel ösztönzik a hulladékhierarchia alkalmazását. (3)  A tagállamok megfelelő gazdasági eszközökkel és egyéb intézkedésekkel ösztönzik a hulladékhierarchia alkalmazását. Ezen intézkedések és eszközök között szerepelhetnek a IVa. mellékletben említett intézkedések és eszközök, melyek célja a 29. cikkben említett hulladékmegelőzési programok végrehajtásának elősegítése és az újrahasználatra való előkészítés és az újrafeldolgozás tekintetében a 11. cikk (2) bekezdésében megállapított célértékek elérésére irányuló tevékenységek támogatása, az másodlagos nyersanyagok használatának maximalizálása és a primer nyersanyagokhoz képesti költségkülönbségek kiegyenlítése érdekében. Módosítás 103 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont 2008/98/EK irányelv 4 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés A tagállamok [beírandó dátum: tizennyolc hónappal ezen irányelv hatálybalépése után]-ig és az azt követő minden ötödik évben jelentést tesznek a Bizottságnak az e bekezdés alapján elfogadott konkrét eszközökről. A tagállamok ...[beírandó dátum: tizennyolc hónappal ezen irányelv hatálybalépése után]-ig és az azt követő minden harmadik évben jelentést tesznek a Bizottságnak az e bekezdés alapján elfogadott konkrét eszközökről. Módosítás 104 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 3 a pont (új) 2008/98/EK irányelv 4 cikk – 3 a bekezdés (új) 3a.   A 4. cikk a következő bekezdéssel egészül ki: „(3a) A tagállamok díjrendszert hoznak létre, hogy biztosítsák az ezen irányelv végrehajtásához szükséges, települési hulladékra irányuló hulladékgazdálkodási infrastruktúra teljes finanszírozását.”; Módosítás 105 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 3 b pont (új) 2008/98/EK irányelv 4 cikk – 3 b bekezdés (új) 3b.   A 4. cikk a következő bekezdéssel egészül ki: „(3b) A tagállamok alkalmazzák a hulladékhierarchiát, hogy elősegítsék a a körforgásos gazdaság felé tartó átmenetet. E célból az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel1a összhangban a tagállamok az uniós támogatások odaítélése során alkalmazzák a hulladékhierarchiát, és a hulladékgazdálkodási infrastruktúrába történő beruházások terén előnyben részesítik a megelőzést, az újrahasználatot, az újrahasználatra való előkészítést és az újrafeldolgozást. _________________ 1a Az Európai Parlament és a Tanács i 1303/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 320. o.).”; Módosítás 107 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 3 c pont (új) 2008/98/EK irányelv 4 a cikk (új) 3c.   A szöveg a következő cikkel egészül ki: „4a. cikk Az élelmiszer-hulladékok hierarchiája (1)   Az alábbi egyedi élemiszerhulladék-hierarchiát a következő fontossági sorrendben kell alkalmazni a hulladékmegelőzésre és -gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok és politika terén: a)   hulladékforrás kialakulásának megelőzése; b)   ehető élelmiszer megmentése, az emberi fogyasztásra szánt élelmiszer elsőbbsége az állati takarmányozással szemben és újrafeldolgozás nem élelmiszeripari termékké; c)   szerves újrafeldolgozás; d)   energetikai hasznosítás; e)   ártalmatlanítás. (2)   A tagállamok az élelmiszer-hulladék keletkezésének megelőzése érdekében ösztönzőket nyújtanak, az élelmiszer-adományozás elősegítésével vagy adott esetben pénzügyi vagy adóügyi intézkedések kialakításával.”; Módosítás 108 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont – a pont 2008/98/EK irányelv 5 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész (1)  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy azon anyagok vagy tárgyak, amelyek olyan termelési folyamatok eredményeként keletkeznek, melyek elsődleges célja nem az adott anyag vagy tárgy előállítása, az alábbi feltételek teljesülése esetén ne hulladéknak, hanem mellékterméknek minősüljenek: (1)  Azon anyagok vagy tárgyak, amelyek olyan termelési folyamatok eredményeként keletkeznek, melyek elsődleges célja nem az adott anyag vagy tárgy előállítása, az alábbi feltételek teljesülése esetén nem hulladéknak, hanem mellékterméknek minősülnek: Módosítás 109 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont – b pont 2008/98/EK irányelv 5 cikk – 2 bekezdés (2)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 38a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása útján megállapítsa az (1) bekezdésben meghatározott feltételek alkalmazásának részletes kritériumait konkrét anyagok vagy tárgyak vonatkozásában. (2)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 38a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el ezen irányelv kiegészítése céljából, melyekkel megállapítja az (1) bekezdésben meghatározott feltételek alkalmazásának részletes kritériumait konkrét anyagok vagy tárgyak vonatkozásában. A Bizottság a részletes kritériumok kidolgozása során prioritásként kezeli az ipari szimbiózis meglévő és megismételhető gyakorlatait. Módosítás 110 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont – b a pont (új) 2008/98/EK irányelv 5 cikk – 2 a bekezdés (új) ba)   a cikk a következő bekezdéssel egészül ki: „(2a) Amennyiben a kritériumokat uniós szinten nem határozták meg a (2) bekezdésben meghatározott eljárásnak megfelelően, a tagállamok eseti alapon részletes kritériumokat állapíthatnak meg az adott anyagok vagy tárgyak tekintetében az (1) bekezdésben említett feltételek alkalmazásáról, beleértve adott esetben a szennyező anyagokra vonatkozó határértékeket is.”; Módosítás 111 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont – c pont 2008/98/EK irányelv 5 cikk – 3 bekezdés (3)  A tagállamok értesítik a Bizottságot az (1) bekezdés alapján, a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel(*) összhangban elfogadott műszaki szabályokról, ha ezt az említett irányelv megköveteli. (3)  A tagállamok értesítik a Bizottságot a (2a) bekezdés alapján, az (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel* összhangban elfogadott műszaki szabályokról. _______________ ______________ (*) HL L 241., 2015.9.17., 1. o. * Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/1535 irányelve (2015. szeptember 9.) a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról (HL L 241., 2015.9.17., 1. o.). Módosítás 112 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont – a pont – i pont 2008/98/EK irányelv 6 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész (1)  A tagállamok biztosítják, hogy a hasznosítási műveleten átesett hulladék ne minősüljön hulladéknak, ha megfelel a következő feltételeknek: (1)  A tagállamok biztosítják, hogy az újrafeldolgozáson vagy egyéb hasznosítási műveleten átesett hulladék ne minősüljön hulladéknak, ha megfelel a következő feltételeknek: Módosítás 113 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont – b pont 2008/98/EK irányelv 6 cikk – 2 bekezdés (2)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 38a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása útján megállapítsa az (1) bekezdésben meghatározott feltételek alkalmazásának részletes kritériumait bizonyos hulladékok vonatkozásában. A részletes kritériumoknak szükség esetén a szennyező anyagok határértékeit is tartalmazniuk kell, és figyelembe kell venniük az anyag vagy a tárgy lehetséges káros környezeti hatásait. (2)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 38a. cikknek megfelelően, a tagállamokban fennálló helyzet nyomon követése alapján felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el ezen irányelv kiegészítése céljából, melyekkel megállapítja, az (1) bekezdésben meghatározott feltételek alkalmazásának részletes kritériumait meghatározott hulladékok vonatkozásában. A részletes kritériumoknak szükség esetén a szennyező anyagok határértékeit is tartalmazniuk kell, és figyelembe kell venniük az anyag vagy a tárgy emberi egészségre vagy környezetre gyakorolt lehetséges káros hatásait. Módosítás 114 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont – b pont 2008/98/EK irányelv 6 cikk – 3 bekezdés (3)  Az olyan hulladék, amelynek hulladékstátusza az (1) bekezdés alapján megszűnt, az ebben az irányelvben, a 94/62/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben, a 2000/53/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben, a 2006/66/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben és a 2012/19/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben(*) meghatározott célértékek teljesítésének kiszámítása céljából újrahasználatra előkészítettnek, újrafeldolgozottnak vagy hasznosítottnak tekinthető, ha az adott, valamely fent említett irányelvvel összhangban újrahasználatra való előkészítésen, újrafeldolgozáson vagy hasznosításon esett át. (3)  Az olyan hulladék, amelynek hulladékstátusza az (1) bekezdés alapján megszűnt, az ebben az irányelvben, a 94/62/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben, a 2000/53/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben, a 2006/66/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben és a 2012/19/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben(*) az újrahasználatra való előkészítés, az újrafeldolgozás vagy hasznosítás tekintetében meghatározott célértékek teljesítésének kiszámítása céljából figyelembe vehető, ha az adott, valamely fent említett irányelvvel összhangban újrahasználatra való előkészítésen, újrafeldolgozáson vagy hasznosításon esett át. Az olyan hulladék tömege, amelynek hulladékstátusza megszűnt, bejelenthető újrafeldolgozottként, amennyiben a megszűnt hulladékstátuszú anyagokat újrafeldolgozási eljárásnak – kivéve az energetikai hasznosítást és az olyan anyagokká való átalakítást, amelyeket üzemanyagként vagy feltöltési műveletekben használnak fel – vetetik alá. Módosítás 115 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont – b pont 2008/98/EK irányelv 6 cikk – 3 a bekezdés (új) (3a)   Amennyiben a kritériumokat uniós szinten nem határozták meg a (2) bekezdésben meghatározott eljárással összhangban, a tagállamok részletes kritériumokat állapíthatnak meg az adott hulladék tekintetében az (1) bekezdésben említett feltételek alkalmazásáról, beleértve a szennyező anyagokra vonatkozó határértékeket is. Módosítás 116 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont – b pont 2008/98/EK irányelv 6 cikk – 3 b bekezdés (új) (3b)   Ha nemzeti szinten nem állapítottak meg ilyen kritériumokat, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a hasznosítási műveleten átesett hulladék ne számítson többé hulladéknak, amennyiben megfelel az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek, amelyeket a nemzeti illetékes hatóságnak eseti alapon ellenőriznie kell. Módosítás 117 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont – b pont 2008/98/EK irányelv 6 cikk – 3 c bekezdés (új) (3c)   A belső piac koherenciájának biztosítás a céljából a Bizottságot felhatalmazzák, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el ezen irányelv kiegészítése céljából azon általános követelmények meghatározásáról, amelyeket a tagállamoknak kell teljesíteniük, amikor e cikk (3a) és (3b) bekezdésének értelmében műszaki előírásokat fogadnak el. Módosítás 118 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont – b pont 2008/98/EK irányelv 6 cikk – 4 bekezdés (4)  A tagállamok értesítik a Bizottságot az (1) bekezdés alapján, az (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban elfogadott műszaki szabályokról, ha ezt az említett irányelv megköveteli. (4)  A tagállamok értesítik a Bizottságot a (3a) és (3b) bekezdés alapján, az (EU) 2015/1535 irányelvvel összhangban elfogadott műszaki szabályokról. Módosítás 119 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 6 pont – a a pont (új) 2008/98/EK irányelv 7 cikk – 4 bekezdés aa)   a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: (4)  A veszélyes hulladék nem veszélyes hulladékká történő átsorolása nem érhető el olyan módon, hogy a hulladékot hígítják vagy összekeverik abból a célból, hogy a veszélyes anyagok eredeti koncentrációját a hulladékot veszélyesként meghatározó küszöbértékek szintje alá csökkentsék. „(4) A veszélyes hulladék nem veszélyes hulladékká történő átsorolása vagy a veszélyes tulajdonságok megváltoztatása nem érhető el olyan módon, hogy a hulladékot hígítják vagy összekeverik abból a célból, hogy a veszélyes anyagok eredeti koncentrációját a hulladékot veszélyesként meghatározó vagy egy veszélyes tulajdonságot meghatározóküszöbértékek szintje alá csökkentsék.”; Módosítás 120 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 7 pont – -a pont (új) 2008/98/EK irányelv 8 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés -a)   az (1) bekezdés első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép: (1)  Az újrahasználatnak, valamint a megelőzésnek, az újrafeldolgozásnak és a hulladék egyéb hasznosításának megerősítése érdekében a tagállamok jogalkotási vagy nem jogalkotási intézkedéseket hozhatnak, ezáltal biztosítva, hogy a termékek fejlesztésével, előállításával, feldolgozásával, kezelésével, eladásával vagy behozatalával hivatásszerűen foglalkozó természetes vagy jogi személy (a termék gyártója) kiterjesztett gyártói felelősséggel rendelkezzék. „(1) Az újrahasználatnak, valamint a megelőzésnek, az újrafeldolgozásnak és a hulladék egyéb hasznosításának megerősítése érdekében a tagállamok jogalkotási vagy nem jogalkotási intézkedéseket hoznak, ezáltal biztosítva, hogy a termékek fejlesztésével, előállításával, feldolgozásával, kezelésével, eladásával vagy behozatalával hivatásszerűen foglalkozó természetes vagy jogi személy (a termék gyártója) kiterjesztett gyártói felelősséggel rendelkezzék.”; Módosítás 121 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 7 pont – a pont 2008/98/EK irányelv 8 cikk – 1 bekezdés – 3 albekezdés Az ilyen intézkedések magukban foglalhatják továbbá a termékek gyártói számára konkrét működési és pénzügyi kötelezettségeket meghatározó kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek létrehozását is. Az ilyen intézkedések magukban foglalhatják továbbá a kiterjesztett gyártói felelősség egyéni vagy kollektív teljesítésére vonatkozó kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek létrehozását is. Az ilyen rendszerek a gyártók számára konkrét működési és/vagy pénzügyi kötelezettségeket meghatározó szabályokból állnak, ahol a gyártói felelősséget kiterjesztik a termék életciklusának fogyasztás utáni szakaszára is. A tagállamok ilyen rendszereket hoznak létre legalább a 94/62/EK irányelv 3. cikkének 1. pontjában meghatározott csomagolóanyagok, a 2012/19/EU irányelv 3. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott elektromos és elektronikai berendezések, a 2006/66/EK irányelv 3. cikkének 1. pontjában meghatározott elemek és akkumulátorok, valamint a 2000/53/EK irányelv 2. cikke 2. pontjában meghatározott, hulladékká vált gépjárművek esetében esetében. Módosítás 122 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 7 pont – a a pont (új) 2008/98/EK irányelv 8 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés aa)   A (2) bekezdés első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép: (2)  A tagállamok megfelelő intézkedéseket hozhatnak a környezeti hatás, valamint a gyártás és a későbbi használat során a hulladékkeletkezés csökkentését célzó terméktervezés ösztönzésére, és annak biztosítása érdekében, hogy a hulladékká vált termékek hasznosítása és ártalmatlanítása a 4. és a 13. cikkel összhangban történjék. „(2) (2) A tagállamok megfelelő intézkedéseket hoznak, amelyek arra ösztönzik a gyártókat, hogy javítsák a termékek és a termékek alkotóelemeinek tervezését az erőforrás-hatékonyság fejlesztése, a környezeti hatás csökkentése, valamint a gyártás és a későbbi használat során a hulladékkeletkezés csökkentése és annak biztosítása érdekében, hogy a hulladékká vált termékek hasznosítása és ártalmatlanítása a 4. és a 13. cikkel összhangban történjék.”; Módosítás 123 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 7 pont – b pont 2008/98/EK irányelv 8 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés „Ezen intézkedések – a hulladékhierarchia helyes alkalmazásának elősegítése érdekében – ösztönözhetik egyebek mellett a többször használható, műszaki szempontból tartós és a hulladékká válás után újrahasználatra való előkészítésre és újrafeldolgozásra alkalmas termékek fejlesztését, gyártását és forgalmazását. Az intézkedéseknek figyelembe kell venniük a termékek teljes életciklusa során jelentkező hatásokat. Ezen intézkedések – a hulladékhierarchia helyes alkalmazásának elősegítése érdekében – ösztönzik a többször használható, műszaki szempontból tartós és könnyen javítható termékek és anyagok fejlesztését, gyártását és forgalmazását, amelyek a hulladékká válás és az újrahasználatra való előkészítés vagy újrafeldolgozás után alkalmasak a forgalomba hozatalra. Az intézkedések figyelembe veszik a termékek teljes életciklusa során jelentkező hatásokat, – ideértve adott esetben a többszöri újrahasznosítás lehetőségét – és a hulladékhierarchiát. Módosítás 124 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 7 pont – b a pont (új) 2008/98/EK irányelv 8 cikk – 2 a bekezdés (új) ba)   a cikk a következő bekezdéssel egészül ki: „(2a) A tagállamok ...[beírandó dátum: harminchat hónappal ezen irányelv hatálybalépése után]-ig és az azt követő minden harmadik évben értesítik a Bizottságot az (1) és (2) bekezdés alapján elfogadott intézkedésekről. A Bizottság a maga részéről a kapott tájékoztatásokat közzéteszi.”; Módosítás 125 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 7 pont – b b pont (új) 2008/98/EK irányelv 8 cikk – 4 bekezdés bb)   a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: (4)  A kiterjesztett gyártói felelősséget a 15. cikk (1) bekezdésében előírt hulladékgazdálkodással kapcsolatos felelősség és a hatályos, hulladékáramra és anyagokra vonatkozó egyedi jogszabályok sérelme nélkül alkalmazzák. „(4) A kiterjesztett gyártói felelősséget a 15. cikk (1) bekezdésében előírt hulladékgazdálkodással kapcsolatos felelősség sérelme nélkül alkalmazzák. A 8. és a 8a. cikk rendelkezései nem sértik a többi uniós jogszabályban szereplő, kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerekkel kapcsolatos rendelkezéseket.”; Módosítás 126 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 7 pont – c pont 2008/98/EK irányelv 8 cikk – 5 bekezdés (5)  A Bizottság a tagállamok és a gyártói felelősségi rendszerekkel kapcsolatban érintett szereplők részvételével információcserét szervez a 8a. cikkben meghatározott követelmények gyakorlati végrehajtásáról, valamint a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek megfelelő irányítására, és az azok keretében történő határokon átnyúló együttműködésre vonatkozó bevált módszerekről. Ez magában foglalja többek között a gyártói felelősségi rendszerek szervezeti jellemzőire és nyomon követésére, a hulladékgazdálkodási üzemeltetők kiválasztására és a szemetelés megelőzésére vonatkozó információk cseréjét. A Bizottság közzéteszi az információcsere eredményét. (5)  A Bizottság legkésőbb ...[ezen irányelv hatálybalépésétől számított 6 hónap]-ig platformot hoz létre a tagállamok és a gyártói felelősségi rendszerekkel kapcsolatban érintett civil szervezetek, regionális és helyi hatóságok, valamint gazdasági szereplők közötti információcseréhez a 8a. cikkben meghatározott követelmények gyakorlati végrehajtásáról, valamint a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek megfelelő irányítására, és az azok keretében történő határokon átnyúló együttműködésre, valamint a belső piac zökkenőmentes működésére vonatkozó bevált módszerekről. Ez magában foglalja többek között a gyártói felelősségi rendszerek szervezeti jellemzőire és nyomon követésére, a 8a. cikk (4) bekezdésének b) pontjában említett pénzügyi hozzájárulásokra vonatkozó harmonizált kritériumok kidolgozására, a hulladékgazdálkodási üzemeltetők kiválasztására és a hulladékkeletkezés és a szemetelés megelőzésére vonatkozó információk cseréjét. A Bizottság közzéteszi az információcsere eredményét és iránymutatást nyújthat a főbb szempontokról. A Bizottság tanulmány alapján és a platform eredményeit figyelembe véve legkésőbb ...[ezen irányelv hatálybalépésétől számított 6 hónap]-ig iránymutatásokat fogad el a 8a. cikk (4) bekezdésének b) pontjában említett pénzügyi hozzájárulásokra vonatkozó harmonizált kritériumok meghatározásáról. A belső piac koherenciájának biztosítás a céljából a Bizottság ezen irányelv kiegészítéseként a 38a. cikk értelmében felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadhat a 8a. cikk (4) bekezdésének b) pontjában említett pénzügyi hozzájárulások meghatározása során a tagállamok által követendő, harmonizált kritériumok megállapításáról. Módosítás 127 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 8 pont 2008/98/EK irányelv 8 a cikk – cím A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerekre vonatkozó általános követelmények A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerekre vonatkozó általános minimumkövetelmények Módosítás 128 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 8 pont 2008/98/EK irányelv 8 a cikk – 1 bekezdés – 1 franciabekezdés –  egyértelműen meghatározzák az uniós piacon termékeket forgalomba hozó gyártók, az ő nevükben kiterjesztett gyártói felelősségi rendszereket működtető szervezetek, a hulladékgazdálkodással foglalkozó magán- vagy közszektorbeli szereplők, a helyi önkormányzatok, és adott esetben az újrahasználatra való előkészítés területén elismert gazdasági szereplők szerepét és felelősségét; –  egyértelműen meghatározzák minden érintett szereplő, köztük az uniós piacon termékeket forgalomba hozó gyártók, az ő nevükben közös rendszerek keretében kiterjesztett gyártói felelősségi rendszereket működtető szervezetek, a hulladékgazdálkodással foglalkozó magán- vagy közszektorbeli szereplők, a forgalmazók, a regionális és helyi önkormányzatok, és adott esetben az újrafelhasználási és javítási hálózatok, az újrahasználatra való előkészítés területén elismert gazdasági szereplők szerepét és felelősségét; Módosítás 129 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 8 pont 2008/98/EK irányelv 8 a cikk – 1 bekezdés – 2 franciabekezdés –  a hulladékhierarchiával összhangban lévő, mérhető hulladékgazdálkodási célértékeket határoznak meg annak érdekében, hogy legalább az adott rendszerre vonatkozó, az ebben az irányelvben, a 94/62/EK irányelvben, a 2000/53/EK irányelvben, a 2006/66/EK irányelvben és a 2012/19/EU irányelvben foglalt mennyiségi célértékeket teljesítsék; –  a hulladékhierarchiával összhangban lévő, mérhető hulladékcsökkentési és hulladékgazdálkodási célértékeket határoznak meg annak érdekében, hogy legalább az adott rendszerre vonatkozó, az ebben az irányelvben, a 94/62/EK irányelvben, a 2000/53/EK irányelvben, a 2006/66/EK irányelvben és a 2012/19/EU irányelvben foglalt mennyiségi célértékeket teljesítsék; Módosítás 130 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 8 pont 2008/98/EK irányelv 8 a cikk – 1 bekezdés – 3 franciabekezdés –   jelentéstételi rendszert hoznak létre a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer hatálya alá tartozó gyártók által az Unió piacán forgalomba hozott termékekre vonatkozó adatok összegyűjtésére. Miután ezek a termékek hulladékká válnak, a jelentéstételi rendszernek biztosítania kell az ilyen hulladék gyűjtésére és kezelésére, valamint adott esetben a hulladékanyag-áramokra vonatkozó adatok összegyűjtését; –  jelentéstételi rendszert hoznak létre a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer hatálya alá tartozó gyártók által az Unió piacán forgalomba hozott termékekre vonatkozó megbízható és pontos adatok összegyűjtésére. Miután ezek a termékek hulladékká válnak, a jelentéstételi rendszernek biztosítania kell az ilyen hulladék gyűjtésére és kezelésére, valamint adott esetben a hulladékanyag-áramokra vonatkozó megbízható és pontos adatok összegyűjtését; Módosítás 131 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 8 pont 2008/98/EK irányelv 8 a cikk – 1 bekezdés – 4 franciabekezdés –  egyenlő bánásmódot és megkülönböztetésmentességet biztosítanak a termékek gyártói, valamint a kis- és középvállalkozások számára. –  egyenlő bánásmódot és megkülönböztetésmentességet biztosítanak a termékek gyártói, a gyűjtési, szállítási és kezelési szolgáltatásokat nyújtók, valamint a kis- és középvállalkozások számára. Módosítás 132 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 8 pont 2008/98/EK irányelv 8 a cikk – 2 bekezdés (2)  A tagállamok megteszik a szükséges lépéseket annak biztosítása érdekében, hogy 8. cikk (1) bekezdésének megfelelően létrehozott kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek által megcélzott hulladékbirtokosok tájékoztatást kapjanak a rendelkezésre álló hulladékgyűjtési rendszerekről és a szemetelés megelőzéséről. A tagállamok intézkedéseket hoznak annak érdekében is, hogy a hulladékbirtokosokat a meglévő elkülönített gyűjtési rendszerekben való részvételre ösztönözzék, különösen gazdasági ösztönzők vagy adott esetben előírások révén. (2)  A tagállamok megteszik a szükséges lépéseket annak biztosítása érdekében, hogy 8. cikk (1) bekezdésének megfelelően létrehozott kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek által megcélzott hulladékbirtokosok tájékoztatást kapjanak a rendelkezésre álló visszavételi rendszerekről, újrafelhasználási és javítási hálózatokról, az újrahasználatra való előkészítés területén elismert gazdasági szereplőkről, hulladékgyűjtési rendszerekről és a szemetelés megelőzéséről. A tagállamok intézkedéseket hoznak annak érdekében is, hogy a hulladékbirtokosokat azon feladatuk teljesítésére ösztönözzék, hogy a hulladékokat a meglévő elkülönített gyűjtési rendszerekbe szállítsák, különösen gazdasági ösztönzők vagy adott esetben előírások révén. Módosítás 133 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 8 pont 2008/98/EK irányelv 8 a cikk – 3 bekezdés – a pont a)  egyértelműen meghatározott földrajzi területen egyértelműen meghatározott termékekkel és anyagokkal foglalkozik; a)  az értékesítési terület alapján egyértelműen meghatározott földrajzi területen egyértelműen meghatározott termékekkel és anyagokkal foglalkozik, anélkül, hogy ezeket a térségeket olyan területekre korlátoznák, ahol a hulladékgyűjtés és -gazdálkodás nyereséges; Módosítás 134 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 8 pont 2008/98/EK irányelv 8 a cikk – 3 bekezdés – b pont b)  rendelkezik a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségek teljesítéséhez szükséges működési és pénzügyi eszközökkel; b)  rendelkezik a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségek teljesítéséhez szükséges működési és/vagy pénzügyi eszközökkel; Módosítás 135 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 8 pont 2008/98/EK irányelv 8 a cikk – 3 bekezdés – d pont – 2 franciabekezdés –  a gyártók által fizetett pénzügyi hozzájárulás; –   a kollektív rendszerek keretében a gyártók által az értékesített egységek vagy a forgalomba hozott termékek tonnamennyisége alapján fizetett pénzügyi hozzájárulások; Módosítás 136 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 8 pont 2008/98/EK irányelv 8 a cikk – 3 bekezdés – d pont – 3 franciabekezdés –  a hulladékgazdálkodással foglalkozó üzemeltetők kiválasztására irányuló eljárás. –  a kollektív rendszerek keretében a hulladékgazdálkodással foglalkozó üzemeltetők kiválasztására irányuló eljárás; Módosítás 137 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 8 pont 2008/98/EK irányelv 8 a cikk – 3 bekezdés – d pont – 3 a franciabekezdés (új) –   az (1) bekezdés második francia bekezdésében említett hulladékcsökkentési és hulladékgazdálkodási célértékek elérése; Módosítás 139 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 8 pont 2008/98/EK irányelv 8 a cikk – 4 bekezdés – a pont – bevezető rész és 1 franciabekezdés a)  az általuk az Unió piacán forgalomba hozott termékek teljes hulladékgazdálkodási költségét fedezze, beleértve a következőket: a)  az általuk az Unió piacán forgalomba hozott termékek teljes hulladékgazdálkodási költségét fedezze, az alábbiak szerint: –  az (1) bekezdés második francia bekezdésében említett hulladékgazdálkodási célértékeknek való megfeleléshez szükséges elkülönített gyűjtési, válogatási és kezelési műveletek költsége, figyelembe véve a termékekből származó másodnyersanyagok újrahasználatából vagy értékesítéséből befolyó bevételeket; –  a megfelelő hulladékgazdálkodás biztosításához szükséges elkülönített gyűjtési, válogatási, szállítási és kezelési műveletek költsége, figyelembe véve a termékekből származó másodnyersanyagok újrahasználatából vagy értékesítéséből befolyó bevételeket; Módosítás 140 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 8 pont 2008/98/EK irányelv 8 a cikk – 4 bekezdés – b pont b)  az egyes termékek vagy hasonló termékekből álló termékcsoportok életciklusának végén jelentkező tényleges költségek alapján módosításra kerüljön, figyelembe véve különösen a termékek újrahasználhatóságát és újrafeldolgozhatóságát; b)  a kollektív rendszerek keretében az egyes termékek vagy hasonló termékekből álló termékcsoportok életciklusának végén jelentkező tényleges költségek alapján módosításra kerüljön, figyelembe véve különösen a termékek tartósságát, javíthatóságát, újrahasználhatóságát, újrafeldolgozhatóságát és a veszélyes anyagok jelenlétét, életciklus-megközelítést alkalmazva és a vonatkozó uniós jogszabályok követelményeivel összhangban, valamint adott esetben harmonizált kritériumok alapján a belső piac zökkenőmentes működésének biztosítása érdekében; Módosítás 141 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 8 pont 2008/98/EK irányelv 8 a cikk – 4 bekezdés – c pont c)  a nyújtott szolgáltatások optimalizált költségén alapuljon, amennyiben a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer nevében közszektorbeli hulladékgazdálkodási üzemeltetők hajtják végre az operatív feladatokat. c)  a nyújtott szolgáltatások optimalizált költségén alapuljon, amennyiben a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer nevében közszektorbeli hulladékgazdálkodási üzemeltetők hajtják végre az operatív feladatokat. A szolgáltatás optimalizált költségének átláthatónak kell lennie, és tükröznie kell a hulladékgazdálkodási szereplők által a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek nevében elvégzett operatív feladatok végrehajtása során viselt költségeket. Módosítás 142 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 8 pont 2008/98/EK irányelv 8 a cikk – 5 bekezdés – 1 albekezdés A tagállamok megfelelő ellenőrzési és végrehajtási keretrendszert hoznak létre annak biztosítása érdekében, hogy a termékek gyártói végrehajtják kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségeiket, a pénzügyi eszközök felhasználása megfelelően történik, és a rendszer működtetésében érintett valamennyi szereplő megbízható adatokat szolgáltat. A tagállamok megfelelő ellenőrzési és végrehajtási keretrendszert hoznak létre annak biztosítása érdekében, hogy a termékek gyártói – távértékesítés esetében is – végrehajtják kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségeiket, a pénzügyi eszközök felhasználása megfelelően történik, és a rendszer működtetésében érintett valamennyi szereplő megbízható adatokat szolgáltat. Módosítás 143 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 8 pont 2008/98/EK irányelv 8 a cikk – 5 bekezdés – 2 albekezdés Ha egy tagállam területén a gyártók nevében több szervezet is foglalkozik a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségek teljesítésével, a tagállam független hatóságot hoz létre a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségek teljesítésének felügyeletére. A tagállamok független hatóságot neveznek ki vagy hoznak létre a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségek végrehajtásának felügyeletére és különösen annak ellenőrzésére, hogy a kiterjesztett gyártói felelősségi szervezetek megfelelnek-e az ebben az irányelvben meghatározott követelményeknek. Módosítás 144 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 8 pont 2008/98/EK irányelv 8 a cikk – 6 bekezdés (6)  A tagállamok létrehoznak egy platformot, amely rendszeres párbeszédet biztosít a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer végrehajtásában részt vevő valamennyi szereplő között, beleértve a magán- és közszektorbeli hulladékgazdálkodási üzemeltetőket, a helyi önkormányzatokat, és adott esetben az újrahasználatra való előkészítés területén elismert gazdasági szereplőket. (6)  A tagállamok platformot jelölnek ki vagy hoznak létre, amely rendszeres párbeszédet biztosít a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer végrehajtásában részt vevő valamennyi szereplő között, beleértve a gyártókat és forgalmazókat, a magán- és közszektorbeli hulladékgazdálkodási üzemeltetőket, a szociális gazdasági szereplőket, a helyi önkormányzatokat, a civilszervezeteket és adott esetben az újrafelhasználási és javítási hálózatokat és az újrahasználatra való előkészítés területén elismert gazdasági szereplőket. Módosítás 145 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 9 pont 2008/98/EK irányelv 9 cikk – -1 bekezdés (új) (-1)   A hulladékmegelőzésben való közreműködés érdekében a tagállamok legalább az alábbi célkitűzések elérésére törekednek: a)   a hulladékképződés jelentős csökkentése; b)   a hulladékképződés gazdasági növekedéstől való függetlenítése; c)   az 1907/2006/EK rendelet 57. cikkében meghatározott, különös aggodalomra okot adó anyagok fokozatos helyettesítése, amennyiben gazdasági és műszaki szempontból megvalósítható, megfelelő alternatív anyagok vagy technológiák állnak rendelkezésre; d)   a 2014. évi kiinduló értékhez képest az uniós élelmiszer-hulladék 30%-os csökkentése 2025-ig, illetve 50%-os csökkentése 2030-ig; e)   a 2014. évi kiinduló értékhez képest az uniós tengeri hulladék 30%-os csökkentése 2025-ig, illetve 50%-os csökkentése 2030-ig. Módosítás 146 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 9 pont 2008/98/EK irányelv 9 cikk – 1 bekezdés (1)  A tagállamok intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy megelőzzék a hulladékképződést. Ezen intézkedéseknek: (1)  A (-1) bekezdésben meghatározott célkitűzések elérése érdekében a tagállamok meghozzák legalább az alábbi intézkedéseket: –  ösztönözniük kell az erőforrás-hatékony, tartós, javítható és újrafeldolgozható termékek használatát, –  előmozdítják és támogatják a fenntartható fogyasztási és termelési modelleket, valamint az erőforrás-hatékony, tartós, újrahasználható, könnyen megosztható, javítható és újrafeldolgozható termékek használatát, –  akadályozzák a tervezett elavulású termékek forgalomba hozatalát; –  be kell azonosítaniuk és meg kell célozniuk azokat a termékeket, amelyek olyan nyersanyagok fő forrásának számítanak, amelyek az Unió gazdasága számára kiemelten fontosak, és amelyek ellátási zavarai magas kockázattal járnak, hogy ily módon megakadályozzák az ilyen anyagok hulladékká válását, –  beazonosítják és megcélozzák azokat a termékeket, amelyek olyan nyersanyagok fő forrásának számítanak, amelyek az Unió gazdasága számára kiemelten fontosak, és amelyek ellátási zavarai magas kockázattal járnak, hogy ily módon megakadályozzák az ilyen anyagok hulladékká válását, –  ösztönözniük kell az újrahasználattal kapcsolatos tevékenységeket elősegítő rendszerek létrehozását, különösen az elektromos és elektronikai berendezések, a textiltermékek és a bútorok esetében, –   ösztönzik a termékek élettartamának kiterjesztését ott, ahol ez környezeti előnnyel jár, és támogatják a 9a. cikkben említett termékek javításával, újrahasználatával, újragyártásával és felújításával kapcsolatos tevékenységeket elősegítő rendszereket; –  csökkenteniük kell az ipari termeléshez, az ásványok kitermeléséhez, valamint az építéshez és bontáshoz kapcsolódó folyamatok során képződő hulladék mennyiségét, figyelembe véve az elérhető legjobb technikákat, –  csökkentik az ipari termeléshez, a gyártáshoz, az ásványok kitermeléséhez, valamint az építéshez és bontáshoz kapcsolódó folyamatok, valamint a kereskedelemhez és szolgáltatásokhoz kapcsolódó folyamatok során képződő hulladék mennyiségét, többek között olyan eszközök révén, mint a bontás előtti audit, figyelembe véve az elérhető legjobb technikákat és bevált gyakorlatokat; –  csökkenteniük kell az elsődleges termelés, a feldolgozás és a gyártás során, a kiskereskedelem és egyéb élelmiszer-forgalmazás keretében, valamint a vendéglátásban és a háztartásokban képződő élelmiszer-hulladék mennyiségét. –  általánosan csökkentik az élelmiszer-hulladék keletkezését; –   csökkentik a teljes ellátási láncban, ideértve az elsődleges termelés, szállítás és tárolás során jelentkező élelmiszer-veszteséget; –   megelőzik a szemetelést a természeti és ezen belül a tengeri környezetben történő szemetelés fő forrásainak tekinthető termékek azonosításával, és intézkedéseket hoznak az e forrásokból származó szemetelés visszaszorítására; –   biztosítják a különös aggodalomra okot adó anyagokról szóló tájékoztatást az ellátási lánctól a fogyasztók és a hulladékfeldolgozást végző szereplők felé; –   tájékoztatási kampányokat dolgoznak ki a hulladékmegelőzéssel és szemeteléssel kapcsolatos kérdések tudatosítása érdekében. Módosítás 147 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 9 pont 2008/98/EK irányelv 9 cikk – 2 bekezdés (2)  A tagállamok figyelemmel kísérik és értékelik a hulladékképződés megelőzését célzó intézkedések végrehajtását. E célból megfelelő minőségi és mennyiségi mutatókat és célértékeket alkalmaznak, különösen az ártalmatlanításra vagy energetikai hasznosításra kerülő települési hulladék egy főre eső mennyisége tekintetében. (2)  A tagállamok figyelemmel kísérik és értékelik a hulladékképződés megelőzését célzó intézkedések végrehajtását. E célból megfelelő minőségi és mennyiségi mutatókat és célértékeket alkalmaznak, különösen a termelt települési hulladék egy főre eső mennyisége és az ártalmatlanításra vagy energetikai hasznosításra kerülő települési hulladék egy főre eső mennyisége tekintetében. Módosítás 148 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 9 pont 2008/98/EK irányelv 9 cikk – 2 a bekezdés (új) (2a)   A Bizottság a 38a. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a hulladékképződés csökkentése és az e cikk (1) bekezdésében felsorolt hulladékmegelőzési intézkedések végrehajtása terén elért előrehaladás mérésére. E felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat az irányelv hatálybalépését követő 18 hónapon belül fogadják el. Módosítás 149 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 9 pont 2008/98/EK irányelv 9 cikk – 3 bekezdés (3)  A tagállamok figyelemmel kísérik és értékelik az élelmiszer-pazarlás megelőzésére irányuló intézkedések végrehajtását az élelmiszer-hulladék mennyiségének a (4) bekezdéssel összhangban meghatározott módszertan alapján történő mérésével. (3)  A tagállamok figyelemmel kísérik és értékelik az élelmiszer-hulladék megelőzésére irányuló intézkedések végrehajtását az élelmiszer-hulladék szintjének közös módszertan alapján történő mérésével. A Bizottság 2017. december 31-ig a 38a. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el ezen irányelv kiegészítése céljából az élelmiszer-hulladék szintjének egységes mérésére szolgáló közös módszertan létrehozásáról, beleértve a minőségre vonatkozó minimumkövetelményeket is. A módszertan figyelembe veszi az adományozások vagy az élelmiszer hulladékká válásának más módon való megelőzése révén végrehajtott hulladékmegelőzési intézkedéseket is. Módosítás 236 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 9 pont 2008/98/EK irányelv 9 cikk – 3 a bekezdés (új) (3a)   A Bizottság 2020. december 31-ig megvizsgálja annak lehetőségét, hogy a (3) bekezdés értelmében kialakított egységes módszertant követő számítások alapján kötelező uniós szintű élelmiszerhulladék-csökkentési célértékeket határozzon meg, amelyeket 2025-ig és 2030-ig kell teljesíteni. E célból a Bizottság – adott esetben jogalkotási javaslattal kísért – jelentést készít, amelyet továbbít az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Módosítás 150 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 9 pont 2008/98/EK irányelv 9 cikk – 3 b bekezdés (új) (3b)   A tagállamok nyomon követik és értékelik a szárazföldi eredetű tengeri hulladékképződés megelőzésére irányuló intézkedéseik végrehajtását, mégpedig úgy, hogy közös módszertan alapján mérik a szárazföldi eredetű tengeri hulladék szintjét. A Bizottság 2017. december 31-ig a 38a. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el a szárazföldi eredetű tengeri hulladék egységes mérésére szolgáló közös módszertan létrehozása céljából, beleértve a minőségre vonatkozó minimumkövetelményeket is. Módosítás 151 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 9 pont 2008/98/EK irányelv 9 cikk – 3 c bekezdés (új) (3c)   A Bizottság 2018. december 31-ig megvizsgálja annak lehetőségét, hogy az egy főre jutó, létrejött települési hulladék teljes mennyiségét alapul véve kiszámított közös mutatók alapján uniós szintű hulladékmegelőzési célértékeket határozzon meg, amelyeket 2025-ig és 2030-ig kell teljesíteni. E célból a Bizottság – adott esetben jogalkotási javaslattal kísért – jelentést készít, amelyet továbbít az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Módosítás 152 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 9 pont 2008/98/EK irányelv 9 cikk – 4 bekezdés (4)   A Bizottság végrehajtási aktusok elfogadása útján mutatókat állapíthat meg a hulladékképződés megelőzésére irányuló intézkedések végrehajtása terén elért általános előrehaladás mérésére. Az élelmiszer-hulladék szintjének egységes mérése érdekében a Bizottság végrehajtási aktus elfogadása útján egységes módszertant, többek között minőségi minimumkövetelményeket határoz meg. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 39. cikk (2) bekezdése szerinti eljárással kell elfogadni. törölve Módosítás 153 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 9 pont 2008/98/EK irányelv 9 cikk – 5 bekezdés (5)   Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség minden évben jelentést tesz közzé, amelyben bemutatja tagállamonkénti bontásban és az Unió egészére vonatkozóan a hulladékképződés megelőzésében, a hulladékképződésnek a gazdasági növekedéstől való függetlenítésében és a körforgásos gazdaság létrehozásában elért eredményeket. törölve Módosítás 154 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 9 a pont (új) 2008/98/EK irányelv 9 a cikk (új) 9a.   A szöveg a következő cikkel egészül ki: „9a. cikk Újrahasználat (1)   A tagállamok támogatják olyan rendszerek kialakítását, amelyek előmozdítják az újrahasználattal kapcsolatos tevékenységeket és a termékek élettartamának kiterjesztését azzal a feltétellel, hogy a termékek minősége és biztonsága nem szenved csorbát. (2)   A tagállamok intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy előmozdítsák a termékek, különösen a kritikus fontosságú nyersanyagokat jelentős mennyiségben tartalmazó termékek újrahasználatát. Ezen intézkedések között lehetnek az újrahasználat területén elismert gazdasági szereplők és a betétdíjas, illetve újratöltő rendszerek létrehozását elősegítő és támogató, valamint a termékek újragyártását, felújítását és rendeltetésük módosítását ösztönző intézkedések. A tagállamok gazdasági eszközöket és intézkedéseket használnak, valamint mennyiségi célértékeket határozhatnak meg. (3)   A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak lehetővé tétele érdekében, hogy az újrahasználatra való előkészítés területén elismert gazdasági szereplők hozzáférjenek a termékek újrahasználatához szükséges használati utasításokhoz, alkatrészekhez, műszaki információkhoz vagy egyéb más eszközhöz, felszereléshez vagy szoftverhez, a szellemitulajdon-jogok sérelme nélkül.”; Módosítás 155 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 9 b pont (új) 2008/98/EK irányelv 9 b cikk (új) 9b.  A szöveg a következő cikkel egészül ki: „9b. cikk A közös használatot szolgáló platformok (1)  A Bizottság üzleti modellként aktívan támogatja a közös használatot szolgáló platformokat. A Bizottság erős kapcsolatot hoz létre az említett platformok és a közösségi gazdaságra vonatkozó iránymutatások között, és megvizsgál minden lehetséges intézkedést annak érdekében, hogy ösztönzőket biztosítson ezek számára, a kiterjesztett gyártói felelősséget, a közbeszerzést és a környezettudatos tervezést is beleértve. (2)  A tagállamok támogatják a közös használatot szolgáló platformok előmozdítására szolgáló rendszerek létrehozását valamennyi ágazatban.”; Módosítás 156 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 9 c pont (új) 2008/98/EK irányelv 10 cikk – 2 bekezdés 9c.   A 10. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: (2)  Amennyiben az (1) bekezdés teljesítése és a hasznosítás előmozdítása vagy javítása érdekében szükséges, a hulladékot elkülönítve kell gyűjteni, amennyire az műszakilag, környezetileg és gazdaságilag kivitelezhető, és azt nem szabad összekeverni más hulladékkal vagy eltérő tulajdonságokkal rendelkező más anyagokkal. „(2) Az (1) bekezdés teljesítése és a hasznosítás előmozdítása vagy javítása érdekében a hulladékot elkülönítve kell gyűjteni, és azt nem szabad összekeverni más hulladékkal vagy eltérő tulajdonságokkal rendelkező más anyagokkal. A tagállamok az első albekezdéstől eltérve ebből kizárhatják a ritkán lakott területeket, ahol bizonyítást nyer, hogy az elkülönített gyűjtés az életciklus-szemlélet figyelembevétele mellett nem hozza meg a legjobb környezetvédelmi eredményt. A tagállamok értesítik a Bizottságot azon szándékukról, ha élni kívánnak ezzel az eltéréssel. A Bizottság ezen irányelv célkitűzéseinek figyelembevétele mellett megvizsgálja az értesítést, és értékeli, hogy indokolt-e az eltérés. Amennyiben az értesítés ellen a Bizottság nem emel kifogást kilenc hónapon belül, az eltérést engedélyezettnek kell tekinteni. Amennyiben a Bizottság kifogással él, erről határozatot fogad el és értesíti a tagállamot.”; Módosítás 157 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 9 d pont (új) 2008/98/EK irányelv 10 cikk – 2 a bekezdés (új) 9d.   A 10. cikk a következő bekezdéssel egészül ki: „(2a) A tagállamok intézkedéseket hoznak annak biztosítására, hogy a 11. cikk (1) bekezdésével és a 22. cikkkel összhangban elkülönítetten gyűjtött hulladékot, az ilyen hulladék válogatásából származó maradékanyagok kivételével, a hulladékégetők ne fogadják el.”; Módosítás 158 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 9 e pont (új) 2008/98/EK irányelv 10 cikk – 2 b bekezdés (új) 9e.   A 10. cikk a következő bekezdéssel egészül ki: „(2b) A tagállamok adott esetben meghozzák a veszélyes hulladék hasznosítás előtti szennyezésmentesítéséhez szükséges intézkedéseket.”; Módosítás 159 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 10 pont – -a pont (új) 2008/98/EK irányelv 11 cikk – cím -a)   a cím helyébe a következő szöveg lép: Újrahasználat és újrafeldolgozás „Újrahasználatra való előkészítés és újrafeldolgozás” Módosítás 160 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 10 pont – a pont 2008/98/EK irányelv 11 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés (1)  A tagállamok adott esetben intézkedéseket hoznak az újrahasználatra való előkészítéssel kapcsolatos tevékenységek támogatása, elsősorban az újrafelhasználási és javítási hálózatok létrehozásának és támogatásának ösztönzése, az ilyen hálózatok hulladékgyűjtő pontokhoz való hozzáférésének megkönnyítése, valamint a gazdasági eszközök, a közbeszerzési kritériumok, a mennyiségi célkitűzések és egyéb eszközök használatának elősegítése érdekében. (1)  A tagállamok intézkedéseket hoznak az újrahasználatra való előkészítéssel kapcsolatos tevékenységek támogatása érdekében, többek között az újrahasználatra való előkészítéssel foglalkozó gazdasági szereplők és hálózatok létrehozásának és elismerésének elősegítése révén, különösen azok esetében, amelyek szociális vállalkozásként működnek, az ilyen elismert szereplők és hálózatok hulladékgyűjtő pontokhoz való hozzáférésének megkönnyítése révén, valamint a gazdasági eszközök, a közbeszerzési kritériumok, mennyiségi célkitűzések és egyéb eszközök használatának elősegítése révén. Módosítás 161 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 10 pont – a pont 2008/98/EK irányelv 11 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés A tagállamok intézkedéseket hoznak a magas színvonalú újrahasznosítás támogatása érdekében, és ebből a célból elkülönített hulladékgyűjtést vezetnek be, ahol az műszaki, környezetvédelmi és gazdasági szempontból megoldható, és ahol az megfelelő a vonatkozó újrafeldolgozási ágazat szükséges minőségi előírásainak teljesítéséhez, valamint a (2) bekezdésben rögzített célértékek eléréséhez. A tagállamok intézkedéseket hoznak a magas színvonalú újrahasznosítás támogatása érdekében, és ebből a célból bevezetik a 10. cikk (2) bekezdésében említett elkülönített hulladékgyűjtést a vonatkozó újrafeldolgozási ágazat szükséges minőségi előírásainak teljesítése érdekében. Módosítás 162 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 10 pont – a a pont (új) 2008/98/EK irányelv 11 cikk – 1 bekezdés – 2 a albekezdés (új) aa)   az (1) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki: „A tagállamok szabályozási és gazdasági eszközökkel ösztönzik a másodnyersanyagok felhasználását.”; Módosítás 164 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 10 pont – a b pont (új) 2008/98/EK irányelv 11 cikk – 1 bekezdés – 3 albekezdés ab)   az (1) bekezdés harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép: „A 10. cikk (2) bekezdésére figyelemmel 2015-ig elkülönített hulladékgyűjtési rendszert kell felállítani legalább a következők esetében: papír, fém, műanyag és üveg.” „A 10. cikk (2) bekezdésére figyelemmel 2015-ig elkülönített hulladékgyűjtési rendszert kell felállítani legalább a következők esetében: papír, fém, műanyag és üveg. Emellett a tagállamok 2020-ig létrehozzák a textilanyagok kötelező elkülönített hulladékgyűjtési rendszerét.”; Módosítás 165 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 10 pont – b pont 2008/98/EK irányelv 11 cikk – 1 bekezdés – 4 albekezdés A tagállamok intézkedéseket hoznak az építési és bontási hulladék és legalább a következő anyagok hulladékválogatási rendszereinek támogatására: fa, adalékanyag, fém, üveg és gipsz. A tagállamok intézkedéseket hoznak az építési és bontási hulladék válogatásának biztosítására legalább a következő anyagok tekintetében: fa, kőzettörmelék (beton, tégla, cserép és kerámia), fém, műanyag, gipsz, üveg és vakolat. A tagállamok a IVa. mellékletben felsorolt intézkedéseket alkalmazhatják. A tagállamok ösztönzik a bontás előtti auditokat az építési vagy bontási hulladékokban a szennyezőanyagok vagy más nemkívánatos anyagok csökkentése érdekében, hozzájárulva ezáltal a színvonalas újrafeldolgozáshoz. Módosítás 166 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 10 pont – b a pont (új) 2008/98/EK irányelv 11 cikk – 1 bekezdés – 4 a albekezdés (új) ba)   Az (1) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki: „A tagállamok intézkedéseket hoznak a kereskedelmi és ipari hulladék esetében legalább a következő anyagok hulladékválogatási rendszereinek támogatására: fémek, műanyagok, papír és kartonpapír, biohulladék, üveg és fa.”; Módosítás 167 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 10 pont – b b pont (új) 2008/98/EK irányelv 11 cikk – 2 bekezdés – bevezető rész bb)   a (2) bekezdés bevezető részének helyébe a következő szöveg lép: Az ezen irányelv célkitűzéseinek való megfelelés, valamint a magas forráshatékonysági szinttel működő, európai újrafeldolgozó társadalom irányába való elmozdulás érdekében a tagállamok megteszik a következő célok eléréséhez szükséges intézkedéseket: „Az ezen irányelv célkitűzéseinek való megfelelés, valamint a magas forráshatékonysági szinttel működő, európai körforgásos gazdaság irányába való elmozdulás érdekében a tagállamok megteszik a következő célok eléréséhez szükséges intézkedéseket:”; Módosítás 168 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 10 pont – d pont 2008/98/EK irányelv 11 cikk – 2 bekezdés – c pont c)  2025-ig az újrahasználatra előkészített és újrafeldolgozott települési hulladék mennyiségét minimum 60 tömegszázalékra kell növelni; c)  2025-ig az újrahasználatra előkészített és újrafeldolgozott települési hulladék mennyiségét a keletkezett települési hulladék minimum 60 tömegszázalékára kell növelni, beleértve a települési hulladék minimum 3%-ának újrahasználatra való előkészítését; Módosítás 169 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 10 pont – d pont 2008/98/EK irányelv 11 cikk – 2 bekezdés – d pont d)  2030-ig az újrahasználatra előkészített és újrafeldolgozott települési hulladék mennyiségét minimum 65 tömegszázalékra kell növelni; d)  2030-ig az újrahasználatra előkészített és újrafeldolgozott települési hulladék mennyiségét a keletkezett települési hulladék minimum 70 tömegszázalékára kell növelni, beleértve a települési hulladék minimum 5%-ának újrahasználatra való előkészítését; Módosítás 170 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 10 pont – e pont 2008/98/EK irányelv 11 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés (3)  A (2) bekezdés c) és d) pontjában említett célérték elérésére Észtország, Görögország, Horvátország, Lettország, Málta, Románia és Szlovákia kaphat további öt évet. Az e rendelkezéssel élni kívánó tagállam e szándékáról legkésőbb 24 hónappal a (2) bekezdés c) vagy d) pontjában megállapított határidő lejárta előtt értesíti a Bizottságot. A határidő kiterjesztése esetén a tagállam megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy 2025-re legalább 50 tömegszázalékra, 2030-ra pedig legalább 60 tömegszázalékra növelje az újrahasználatra előkészített és újrafeldolgozott települési hulladék mennyiségét. (3)  A tagállamok ötéves meghosszabbítást kérhetnek a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott célérték eléréséhez, amennyiben megfelelnek a következő feltételeknek: a)   2013-ban települési hulladékuknak kevesebb mint 20%-át készítették elő újrahasználatra és dolgozták fel újra; valamint b)   nem szerepelnek azon tagállamok jegyzékén, amelyek esetében fennáll annak veszélye, hogy 2025-ig nem érik el a települési hulladék újrahasználatra való előkészítésének és újrafeldolgozásának legalább 50%-os, a 11b. cikk (2) bekezdésének b) pontjában megállapított célértékét. E meghosszabbítás engedélyeztetése céljából a tagállamok a (3) bekezdéssel összhangban legkésőbb 24 hónappal a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott határidő előtt, de a 11b. cikkben említett, az e bekezdésben rögzített célértékek teljesítéséről szóló jelentés közzétételénél nem korábban benyújtják kérelmüket a Bizottsághoz. Módosítás 171 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 10 pont – e pont 2008/98/EK irányelv 11 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés Az értesítéshez mellékelni kell egy végrehajtási tervet, amely ismerteti a célértékek új határidőre való elérését biztosító intézkedéseket. A tervnek ezenkívül tartalmaznia kell egy részletes ütemtervet a javasolt intézkedések végrehajtásáról, valamint egy értékelést azok várható hatásairól. A meghosszabbítás iránti kérelemhez végrehajtási tervet kell mellékelni, amely ismerteti a célérték új határidőre való elérését biztosító intézkedéseket. A tervet a meglévő hulladékgazdálkodási tervek értékelése alapján kell kidolgozni, és a tervnek ezenkívül tartalmaznia kell egy részletes ütemtervet a javasolt intézkedések végrehajtásáról, valamint egy értékelést azok várható hatásairól. Ezen túlmenően a harmadik albekezdésben említett tervnek legalább a következő követelményeknek meg kell felelnie: a)   megfelelő gazdasági eszközöket használ az ezen irányelv 4. cikkének (1) bekezdésében említett hulladékhierarchia alkalmazásának ösztönzésére; b)   bizonyítja a strukturális és kohéziós alapok és egyéb intézkedések hatékony és eredményes felhasználását olyan bizonyítható, hosszú távú beruházások révén, amelyek célja a vonatkozó célértékek teljesítéséhez szükséges hulladékgazdálkodási infrastruktúrák fejlesztésének finanszírozása; c)   kiváló minőségű statisztikai adatokat nyújt, és egyértelmű előrejelzések készítését teszi lehetővé a hulladékgazdálkodási kapacitásokról, valamint az ezen irányelv 11. cikkének (2) bekezdésében, a 94/62/EK irányelv 6. cikkének (1) bekezdésében és az 1999/31/EK irányelv 5. cikkének (2a), (2b) és (2c) bekezdésében előírt célértékek teljesülésétől való távolságról; d)   meghatározta az ezen irányelv 29. cikkében említett hulladékmegelőzési programot; A Bizottság értékeli, hogy teljesültek-e a negyedik albekezdés a)–d) pontjaiban meghatározott követelmények. Ha a Bizottság a terv kézhezvételétől számítva öt hónapon belül nem emel kifogást a bemutatott tervvel szemben, akkor úgy kell tekinteni, hogy a határidő meghosszabbítására vonatkozó kérelmet elfogadta. Ha a Bizottság a benyújtott tervvel szemben kifogást emel, felkéri az érintett tagállamot egy átdolgozott terv benyújtására a kifogások kézhezvételétől számítva két hónapon belül. A Bizottság az átdolgozott tervet a beérkezésétől számítva két hónapon belül értékeli, és a határidő meghosszabbítására irányuló kérelmet írásban elfogadja vagy elutasítja. Ha a Bizottság ezen a határidőn belül nem reagál, akkor úgy kell tekinteni, hogy a határidő meghosszabbítására vonatkozó kérelmet elfogadta. A Bizottság döntése meghozatalától számított két hónapon belül tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot döntése eredményéről. Ha az első albekezdésben említett meghosszabbítást engedélyezik, de a tagállam 2025-ig nem éri el a települési hulladéka 50%-ának újrahasználatra való előkészítésére és újrafeldolgozására vonatkozó célértéket, a fenti meghosszabbítást automatikusan visszavontnak kell tekinteni. Módosítás 172 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 10 pont – e pont 2008/98/EK irányelv 11 cikk – 3 a bekezdés (új) (3a)   A tagállamok ötéves meghosszabbítást kérhetnek a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott célérték eléréséhez, amennyiben megfelelnek a következő feltételeknek: a)   megfelelnek a (3) bekezdés első albekezdésének a) és b) pontjában meghatározott feltéteknek; valamint b)   nem szerepelnek azon tagállamok jegyzékén, amelyek esetében fennáll annak veszélye, hogy 2030-ig nem érik el a települési hulladék újrahasználatra való előkészítésének és újrafeldolgozásának legalább 60%-os, a 11b. cikk (2) bekezdésének b) pontjában megállapított célértékét. Az e cikk első albekezdésében említett meghosszabbítás engedélyeztetése céljából a tagállamok e cikk (3) bekezdésével összhangban legkésőbb 24 hónappal a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott határidő előtt, de a 11b. cikkben említett, az e bekezdésben rögzített célértékek teljesítéséről szóló jelentés közzétételénél nem korábban benyújtják kérelmüket a Bizottsághoz. Ha a meghosszabbítást engedélyezik, de a tagállam 2030-ig nem éri el a települési hulladéka 60%-ának újrahasználatra való előkészítésére és újrafeldolgozására vonatkozó célértéket, a fenti meghosszabbítást automatikusan visszavontnak kell tekinteni. Módosítás 173 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 10 pont – e pont 2008/98/EK irányelv 11 cikk – 4 bekezdés (4)  A Bizottság legkésőbb 2024. december 31-ig megvizsgálja, hogy van-e lehetőség a (2) bekezdés d) pontjában megállapított célérték növelésére, valamint az egyéb hulladékáramokra vonatkozó célértékek megállapítására. E célból a Bizottság – adott esetben javaslattal kiegészített – jelentését továbbítani kell az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. (4)  A Bizottság legkésőbb 2024. december 31-ig megvizsgálja, hogy van-e lehetőség a (2) bekezdés d) pontjában megállapított célérték növelésére, figyelembe véve a tagállamok által e célérték elérése érdekében alkalmazott bevált gyakorlatokat és intézkedéseket. E célból a Bizottság – adott esetben javaslattal kiegészített – jelentését továbbítani kell az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Módosítás 174 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 10 pont – e pont 2008/98/EK irányelv 11 cikk – 4 a bekezdés (új) (4a)   A Bizottság megvizsgálja annak lehetőségét, hogy a kereskedelmi hulladékok, nem veszélyes ipari hulladékok és más hulladékáramok tekintetében alkalmazandó, újrahasználatra való előkészítésre és újrafeldolgozásra vonatkozó célértékeket határozzon meg, amelyeket 2025-ig és 2030-ig kell teljesíteni. E célból a Bizottság 2018. december 31-ig – adott esetben jogalkotási javaslattal kísért – jelentést készít, amelyet továbbít az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Módosítás 175 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 10 pont – e pont 2008/98/EK irányelv 11 cikk – 4 b bekezdés (új) (4b)   A Bizottság megvizsgálja annak lehetőségét, hogy az építési és bontási hulladékok tekintetében alkalmazandó, újrahasználatra való előkészítésre és újrafeldolgozásra vonatkozó célértékeket határozzon meg, amelyeket 2025-ig és 2030-ig kell teljesíteni. E célból a Bizottság 2018. december 31-ig – adott esetben jogalkotási javaslattal kísért – jelentést készít, amelyet továbbít az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Módosítás 176 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 11 pont 2008/98/EK irányelv 11 a cikk – 1 bekezdés (1)  A 11. cikk (2) bekezdésének c) és d) pontjában és (3) bekezdésében meghatározott célértékek elérésének kiszámítását a következők szerint kell elvégezni: (1)  A 11. cikk (2) bekezdésének c) és d) pontjában és (3) bekezdésében meghatározott célértékek elérésének kiszámítását a következők szerint kell elvégezni: a)  az újrafeldolgozott települési hulladék tömege alatt a végső újrafeldolgozási eljárásba bekerülő hulladék tömegét kell érteni; a)  az újrafeldolgozott települési hulladék tömegét a végső újrafeldolgozási eljárásba egy adott év alatt bekerülő hulladék tömegeként kell kiszámítani; b)  az újrahasználatra előkészített települési hulladék tömege alatt az újrahasználatra való előkészítés területén elismert gazdasági szereplők által hasznosított vagy gyűjtött olyan települési hulladék tömegét kell érteni, amely minden olyan ellenőrzési, tisztítási és javítási műveleten átment, amely a hulladék további válogatás vagy előfeldolgozás nélküli újrahasználatához szükséges; b)  az újrahasználatra előkészített települési hulladék tömegét az újrahasználatra való előkészítés területén elismert gazdasági szereplők által egy adott évben hasznosított vagy gyűjtött olyan települési hulladék tömegeként kell kiszámítani, amely minden olyan ellenőrzési, tisztítási és javítási műveleten átment, amely a hulladék további válogatás vagy előfeldolgozás nélküli újrahasználatához szükséges; c)   a tagállamok a számításnál figyelembe vehetik az újrahasználatra való előkészítés területén elismert gazdasági szereplők és az elismert betétdíjas rendszerek üzemeltetői által újrahasználatra előkészített termékeket és alkatrészeket. Az újrahasználatra előkészített és újrafeldolgozott települési hulladék módosított, az újrahasználatra előkészített termékek és alkatrészek tömegét figyelembe vevő arányának kiszámításához a tagállamoknak a gazdasági szereplőktől származó, ellenőrzött adatokat és a VI. mellékletben meghatározott képletet kell alkalmazniuk. Módosítás 177 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 11 pont 2008/98/EK irányelv 11 a cikk – 1 a bekezdés (új) (1a)   A Bizottság 2018. december 31-ig felkéri az európai szabványügyi szerveket, hogy a végső újrafeldolgozási eljárásba kerülő hulladékanyagokra és a másodlagos nyersanyagokra, különösen a műanyagokra vonatkozóan dolgozzanak ki a legjobb termelési gyakorlatokon alapuló európai minőségi szabványokat. Módosítás 178 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 11 pont 2008/98/EK irányelv 11 a cikk – 2 bekezdés (2)  Az (1) bekezdés b) és c) pontja, valamint a VI. melléklet egységes feltételek alapján történő alkalmazásának biztosítása érdekében a Bizottság a 38a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása útján megállapítja az újrahasználatra való előkészítés területén elismert gazdasági szereplők és az elismert betétdíjas rendszerek meghatározásához szükséges minimális minőségi és működési követelményeket, beleértve az adatgyűjtésre, -ellenőrzésre és -szolgáltatásra vonatkozó szabályokat. (2)  Az (1) bekezdés a) és b) pontja egységes feltételek alapján történő alkalmazásának biztosítása érdekében a Bizottság a 38a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása útján megállapítja az újrahasználatra való előkészítés területén elismert gazdasági szereplők, betétdíjas rendszerek és a végső újrafeldolgozást végző szereplők meghatározásához szükséges minimális minőségi és működési követelményeket, beleértve az adatgyűjtésre, -ellenőrzésre és -szolgáltatásra és az adatok nyomonkövethetőségére vonatkozó szabályokat. Módosítás 179 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 11 pont 2008/98/EK irányelv 11 a cikk – 3 bekezdés (3)  Az (1) bekezdéstől eltérve bármilyen válogatási művelet eredményéül kapott hulladék tömegét bele lehet számítani az újrafeldolgozott települési hulladék tömegébe, amennyiben: (3)  A tagállamok biztosítják, hogy a hasznosításból vagy újrafeldolgozásból/újrahasználatra való előkészítésből kilépő termékek és anyagok (kimenet) tömegéről nyilvántartást vezessenek. a)   az eredményül kapott hulladék bekerül a végső újrafeldolgozási eljárásba, b)   a végső újrafeldolgozási eljárás alá nem vetett, ártalmatlanításra vagy energetikai hasznosításra kerülő anyagok tömege az újrafeldolgozottként számított hulladék teljes tömegének 10 %-a alatt marad. Módosítás 180 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 11 pont 2008/98/EK irányelv 11 a cikk – 4 bekezdés (4)  A tagállamok hatékony minőség-ellenőrzési és nyomonkövetési rendszert hoznak létre a települési hulladék vonatkozásában a (3) bekezdés a) és b) pontjában foglalt feltételek teljesülésének biztosítása érdekében. A rendszer alapulhat a 35. cikk (4) bekezdése szerint létrehozott elektronikus nyilvántartásokon, a válogatott hulladék minőségi követelményeire vonatkozó műszaki előírásokon, vagy bármilyen más egyenértékű intézkedésen, amely biztosítja az újrafeldolgozott hulladékról gyűjtött adatok megbízhatóságát és pontosságát. (4)  A (2) bekezdésel összhangban a tagállamok hatékony minőség-ellenőrzési és nyomonkövetési rendszert hoznak létre a települési hulladék vonatkozásában az (1) bekezdésben foglalt szabályok betartásának biztosítása érdekében. A rendszer alapulhat a 35. cikk (4) bekezdése szerint létrehozott elektronikus nyilvántartásokon, a válogatott hulladék minőségi követelményeire vonatkozó műszaki előírásokon, vagy bármilyen más egyenértékű intézkedésen, amely biztosítja az újrafeldolgozott hulladékról gyűjtött adatok megbízhatóságát és pontosságát. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a minőségellenőrzésre és nyomonkövethetőségre vonatkozóan választott módszerről. Módosítás 181 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 11 pont 2008/98/EK irányelv 11 a cikk – 5 bekezdés (5)  A 11. cikk (2) bekezdésének c) és d) pontjában és (3) bekezdésében meghatározott célértékek elérésének kiszámítása során a tagállamok az elégetésre kerülő települési hulladék mennyiségével arányosan figyelembe vehetik a fémek égetési folyamatot is magában foglaló újrafeldolgozását, amennyiben az újrafeldolgozott fémek megfelelnek bizonyos minőségi követelményeknek. (5)  A 11. cikk (2) bekezdésének c) és d) pontjában, valamint a 11. cikk (3) bekezdésében meghatározott célértékek elérésének kiszámítása során – miután a Bizottság elfogadta az e cikk (6) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktust – a tagállamok az elégetésre vagy együttégetésre kerülő települési hulladék mennyiségével arányosan figyelembe vehetik a fémek égetési vagy együttégetési folyamatot is magában foglaló újrafeldolgozását, amennyiben az újrafeldolgozott fémek megfelelnek bizonyos minőségi követelményeknek, és amennyiben a hulladékot égetés előtt szétválogatták, vagy eleget tettek a papír, a fém, a műanyag, az üveg és a biohulladék elkülönített gyűjtésére vonatkozó kötelezettségnek. Módosítás 182 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 11 pont 2008/98/EK irányelv 11 a cikk – 6 bekezdés (6)  Az (5) bekezdés harmonizált feltételek alapján való alkalmazása érdekében a Bizottság a 38a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása útján egységes módszertant határoz meg az égetési folyamatot is magában foglaló újrafeldolgozáson átment fémek tömegének kiszámításához, és megállapítja az újrafeldolgozott fémekre vonatkozó minőségi kritériumokat is. (6)  Az (5) bekezdés harmonizált feltételek alapján való alkalmazása érdekében a Bizottság a 38a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása útján egységes módszertant határoz meg az égetési vagy együttégetési folyamatot is magában foglaló újrafeldolgozáson átment fémek tömegének kiszámításához, és megállapítja az újrafeldolgozott fémekre vonatkozó minőségi kritériumokat is. Módosítás 183 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 12 pont 2008/98/EK irányelv 11 b cikk – 1 bekezdés (1)  A 11. cikk (2) bekezdésének c) és d) pontja és (3) bekezdése szerinti célértékek teljesítésében elért eredményekről a Bizottság az Európai Környezetvédelmi Ügynökséggel együttműködve jelentést készít legkésőbb három évvel minden egyes, az említett rendelkezésekben megállapított határidő lejárta előtt. (1)  A 11. cikk (2) bekezdésének c) és d) pontja , a 11. cikk (3) bekezdése és a 21. cikk (1a) bekezdése szerinti célértékek teljesítésében elért eredményekről a Bizottság az Európai Környezetvédelmi Ügynökséggel együttműködve jelentést készít legkésőbb három évvel minden egyes, az említett rendelkezésekben megállapított határidő lejárta előtt. Módosítás 184 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 12 pont 2008/98/EK irányelv 11 b cikk – 2 bekezdés – b a pont (új) ba)   az Unió-szerte alkalmazott, bevált gyakorlatok példái, amelyek iránymutatással szolgálhatnak a célértékek eléréséhez. Módosítás 185 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 12 pont 2008/98/EK irányelv 11 b cikk – 2 a bekezdés (új) (2a)   Szükség esetén az (1) bekezdésben említett jelentések foglalkoznak ezen irányelv egyéb követelményeinek végrehajtásával, például a 29. cikkben említett hulladékmegelőzési programokban foglalt célértékek elérésére vonatkozó előrejelzésekkel, valamint az energetikai hasznosítás keretében ártalmatlanított vagy energetikailag hasznosított települési hulladék százalékarányával és egy főre jutó mennyiségével. Módosítás 186 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 12 a pont (új) 2008/98/EK irányelv 12 cikk – 1 a bekezdés (új) 12a.   A 12. cikk a következő bekezdéssel egészül ki: „(1a) A tagállamok meghozzák az annak biztosításához szükséges intézkedéseket, hogy az ártalmatlanított települési hulladék mennyisége 2030-ra a képződő települési hulladék összmennyiségének legfeljebb 10%-ára csökkenjen.”; Módosítás 187 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 12 b pont (új) 2008/98/EK irányelv 12 cikk – 1 b bekezdés (új) 12b.   A 12. cikk a következő bekezdéssel egészül ki: „(1b) A Bizottság felülvizsgálja az I. mellékletben felsorolt ártalmatlanítási műveleteket. A felülvizsgálat fényében a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el ezen irányelv kiegészítése céljából a D2, D3, D4, D6, D7 és D12 ártalmatlanítási műveletekhez kapcsolódó műszaki kritériumokra és működési eljárásokra vonatkozó részletes szabályok megállapításáról. Adott esetben az említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok megtilthatják azokat az ártalmatlanítási műveleteket, amelyek nem felelnek meg a 13. cikkben rögzített követelményeknek.”; Módosítás 188 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 12 c pont (új) 2008/98/EK irányelv 12 cikk – 1 c bekezdés (új) 12c.   A 12. cikk a következő bekezdéssel egészül ki: „(1c) A tagállamok egyedi intézkedéseket hoznak annak megakadályozása érdekében, hogy a hulladékot – közvetlenül vagy közvetve – a tengeri környezetbe engedjék. A tagállamok ezen irányelv hatálybalépésétől számított 18 hónap elteltével és az azt követő minden második évben jelentést tesznek a Bizottságnak az e bekezdés végrehajtása céljából elfogadott intézkedésekről. A Bizottság kétévente jelentést tesz közzé a hat hónapon belül benyújtott információk alapján. A Bizottság végrehajtási jogi aktusok elfogadása útján megállapítja az e bekezdés végrehajtására vonatkozó módszereket és mutatókat. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 39. cikk (2) bekezdése szerinti eljárással kell elfogadni.” Módosítás 189 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 12 d pont (új) 2008/98/EK irányelv 15 cikk – 4 a bekezdés (új) 12d.   A 15. cikk a következő bekezdéssel egészül ki: „(4a) A 2014/24/EU irányelvvel összhangban a tagállamok intézkedéseket hozhatnak annak biztosítása érdekében, hogy a helyi hatóságok, valamint a termékek gyártói nevében kiterjesztett gyártói felelősséget érvényesítő szervezetek által a hulladékgazdálkodási üzemeltetők kiválasztására alkalmazott eljárások tartalmazzanak olyan szociális záradékokat, amelyek támogatják a szociális és szolidaritási vállalkozások és platformok szerepvállalását.” Módosítás 190 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 12 e pont (új) 2008/98/EK irányelv 18 cikk – 3 bekezdés 12e.   A 18. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: (3)  A műszaki és gazdasági megvalósíthatósági kritériumok függvényében, ha egy veszélyes hulladéknak az (1) bekezdésben meghatározottakkal ellentétes módon történő keverésére került sor, lehetőség és szükség szerint szétválasztást kell végezni a 13. cikknek való megfelelés érdekében. „(3) Ha egy veszélyes hulladéknak az (1) bekezdésben meghatározottakkal ellentétes módon történő keverésére került sor, a tagállamok a 36. cikk sérelme nélkül biztosítják, hogy elvégezzék a szétválasztást, amennyiben az műszakilag megvalósítható. Amennyiben a szétválasztás műszakilag nem megvalósítható, a vegyes hulladékot olyan létesítményben kell kezelni, amelyek engedélyt kaptak az ilyen vegyes hulladékok, valamint azok egyes összetevőinek kezelésére.” Módosítás 191 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 12 f pont (új) 2008/98/EK irányelv 20 cikk – 1 a bekezdés (új) 12f.   a 20. cikk a következő bekezdéssel egészül ki: „2020. január 1-jéig a tagállamok elkülönített gyűjtési és átvételi rendszereket hoznak létre a háztartásokban keletkező veszélyes hulladékok számára annak biztosítása érdekében, hogy a veszélyes hulladékot megfelelően kezeljék, és az ne szennyezze a többi települési hulladékáramot.” Módosítás 192 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 12 g pont (új) 2008/98/EK irányelv 20 cikk – 1 b bekezdés (új) 12g.   a 20. cikk a következő bekezdéssel egészül ki: „A Bizottság ...[ezen irányelv hatálybalépése után 18 hónappal]-ig iránymutatásokat dolgoz ki annak érdekében, hogy támogassa és segítse a tagállamokat a háztartásokban keletkező veszélyes hulladék gyűjtésében és biztonságos kezelésében.” Módosítás 193 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 12 h pont (új) 2008/98/EK irányelv 21 cikk – 1 bekezdés – a pont 12h.   A 21. cikk (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő szöveg lép: a)  a hulladékolajokat elkülönítve gyűjtsék, ha ez műszakilag megvalósítható; „a) a hulladékolajokat elkülönítve gyűjtsék;” Módosítás 194 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 12 i pont (új) 2008/98/EK irányelv 21 cikk – 1 bekezdés – c pont 12i.   A 21. cikk (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő szöveg lép: c)   ha műszakilag és gazdaságilag megvalósítható, a különböző tulajdonságokkal rendelkező hulladékolajokat ne keverjék, és a hulladékolajokat ne keverjék más hulladékokkal vagy anyagokkal, ha az ilyen keverés megakadályozná a kezelésüket. „c) a különböző tulajdonságokkal rendelkező hulladékolajokat ne keverjék, és a hulladékolajokat ne keverjék más hulladékokkal vagy anyagokkal, ha az ilyen keverés megakadályozná a regenerálásukat.” Módosítás 195 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 12 j pont (új) 2008/98/EK irányelv 21 cikk – 1 a bekezdés (új) 12j.  A 21. cikk a következő bekezdéssel egészül ki: „(1a) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a hulladékolaj regenerálását 2025-ig a keletkező hulladékolaj legalább 85 tömegszázalékra növeljék. Regenerálás céljából más tagállamba szállított hulladékolaj csak abban a tagállamban számítható be a célérték eléréséhez, ahol begyűjtötték, és csak akkor, ha az 1013/2006/EK rendelet veszélyes hulladékok határokat átlépő szállítására vonatkozó előírásait betartották. A regenerálás, újrahasználatra való előkészítés vagy újrafeldolgozás céljából az Unióból kivitt olajat azt azt begyűjtő tagállam csak akkor veheti figyelembe a célértékek elérésének kiszámítása során, ha az 1013/2006/EK rendelettel összhangban az exportőr igazolni tudja, hogy a hulladékszállítmány megfelel az említett rendelet előírásainak, és hogy a hulladékolaj Unión kívül történő regeneráló kezelésére olyan körülmények között kerül sor, amelyek megfelelnek a vonatkozó uniós környezetvédelmi jogszabályoknak.” Módosítás 196 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 12 k pont (új) 2008/98/EK irányelv 21 cikk – 2 bekezdés 12k.  A 21. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: (2)  A hulladékolajok elkülönített gyűjtése és megfelelő kezelése érdekében a tagállamok saját helyzetüknek megfelelően további intézkedéseket, például műszaki követelményeket, gyártói felelősséget, gazdasági eszközöket alkalmazhatnak, vagy önkéntes megállapodásokat létesíthetnek. „(2) Az (1) és (1a) bekezdésben rögzített kötelezettségek teljesítése érdekében a tagállamok saját helyzetüknek megfelelően további intézkedéseket, például műszaki követelményeket, gyártói felelősséget, gazdasági eszközöket alkalmazhatnak, vagy önkéntes megállapodásokat létesíthetnek.” Módosítás 197 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 12 l pont (új) 2008/98/EK irányelv 21 cikk – 3 bekezdés 12l.  A 21. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: (3)  Ha a tagállami jogszabályok értelmében a hulladékolajokra regenerálási követelmények vonatkoznak, a tagállamok előírhatják, hogy az ilyen hulladékolajokat regenerálni kell, ha ez műszakilag megvalósítható, és ha az 1013/2006/EK rendelet 11. vagy 12. cikke alkalmazandó, korlátozhatják a hulladékolajok területükről történő országhatárokat átlépő szállítását hulladékégető vagy együttégető létesítményekbe, annak érdekében, hogy elsőbbséget adjanak a hulladékolajok regenerálásának. „(3) Ha az 1013/2006/EK rendelet 11. vagy 12. cikke alkalmazandó, a tagállamok korlátozhatják a hulladékolajok területükről az országhatárukon túli hulladékégető vagy együttégető létesítményekbe történő szállítását annak érdekében, hogy elsőbbséget adjanak a hulladékolajok regenerálásának.” Módosítás 198 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 13 pont 2008/98/EK irányelv 22 cikk – 1 bekezdés A tagállamok biztosítják a biohulladék elkülönített gyűjtését, ahol az műszaki, környezetvédelmi és gazdasági szempontból megoldható, és ahol az megfelelő a komposztra vonatkozó releváns minőségi előírások teljesítéséhez, valamint a 11. cikk (2) bekezdésének a), c) és d) pontjában és (3) bekezdésében rögzített célértékek eléréséhez. (1)   A tagállamok gondoskodnak a biohulladék keletkezés helyén történő elkülönített gyűjtéséről, a 10. cikk (2) bekezdésével összhangban. Módosítás 199 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 13 pont 2008/98/EK irányelv 22 cikk – 1 a bekezdés (új) (1a)   A tagállamok ösztönzik a háztartási komposztálást. Módosítás 237 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 13 pont 2008/98/EK irányelv 22 cikk – 2 bekezdés A tagállamok adott esetben és a 4. és a 13. cikkel összhangban intézkedéseket hoznak az alábbiak ösztönzése érdekében: (2)  A tagállamok a 4. és a 13. cikkel összhangban intézkedéseket hoznak, ideértve a nyomonkövethetőségi és a be- és kimeneti minőségbiztosítási rendszereket is, a biohulladékok oly módon történő szerves újrafeldolgozásának biztosítása érdekében, amely megfelel a magas szintű környezetvédelemnek, és amelynek eredménye megfelel a vonatkozó, szigorú minőségi szabványoknak. a)   a biohulladék elkülönített gyűjtése tekintettel a biohulladék komposztálására és lebontására; b)   a biohulladék oly módon történő kezelése, amely magas szintű környezetvédelemnek felel meg; c)   a biohulladékból készített, környezetvédelmi szempontból biztonságos anyagok használata. Módosítás 242 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 13 pont 2008/98/EK irányelv 22 cikk – 2 a bekezdés (új) (2a)  Az újrafeldolgozott biohulladék tömege alatt a szerves újrafeldolgozási eljárásba egy adott év alatt bekerülő hulladék tömegét kell érteni. A végső újrafeldolgozási eljárás alá nem vetett, ártalmatlanításra vagy energetikai hasznosításra kerülő anyagok tömege nem számítható be újrafeldolgozott hulladékként. Módosítás 201 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 13 pont 2008/98/EK irányelv 22 cikk – 2 b bekezdés (új) (2b)   A Bizottság 2018. december 31-ig módosítási javaslatot nyújt be a 2150/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel1a kapcsolatban annak érdekében, hogy bevezessék a keletkezés helyén elkülönítve gyűjtött települési biohulladékra vonatkozó európai hulladékkódokat. _______________ 1a Az Európai Parlament és a Tanács 2150/2002/EK rendelete (2002. november 25.) a hulladékra vonatkozó statisztikákról (HL L 332., 2002.12.9., 1. o.). Módosítás 238 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 13 pont 2008/98/EK irányelv 22 cikk – 2 c bekezdés (új) (2c)  A Bizottság 2018. december 31-ig felkéri az európai szabványügyi szerveket, hogy a szerves újrafeldolgozási eljárásba kerülő biohulladékra, a komposztra és a fermentált anyagokra vonatkozóan dolgozzanak ki a rendelkezésre álló bevált gyakorlatokon alapuló európai minőségi szabványokat. Módosítás 202 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 13 a pont (új) 2008/98/EK irányelv 24 cikk – 1 bekezdés – b pont 13a.   A 24. cikk b) pontja helyébe a következő szöveg lép: b)  a hulladék hasznosítása. „b) a nem veszélyes hulladék hasznosítása.” Módosítás 203 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 14 pont 2008/98/EK irányelv 26 cikk – 3 bekezdés A tagállamok mentesíthetik illetékes hatóságaikat az évente legfeljebb 20 tonna nem veszélyes hulladékot gyűjtő vagy szállító létesítményekre és vállalkozásokra vonatkozó nyilvántartás-vezetési kötelezettség alól. A tagállamok mentesíthetik illetékes hatóságaikat az évente legfeljebb 20 tonna nem veszélyes hulladékot, illetve az évente legfeljebb 2 tonna veszélyes hulladékot gyűjtő vagy szállító létesítményekre és vállalkozásokra vonatkozó nyilvántartás-vezetési kötelezettség alól. Módosítás 204 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 14 pont 2008/98/EK irányelv 26 cikk – 4 bekezdés A Bizottság a 38a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása útján módosíthatja a nem veszélyes hulladékok mennyiségére vonatkozó határértéket. törölve Módosítás 205 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 15 pont – a pont 2008/98/EK irányelv 27 cikk – 1 bekezdés (1)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 38a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása útján megállapítsa a 23. cikk értelmében engedélyezési kötelezettséget maga után vonó hulladékkezelési tevékenységeket szabályozó műszaki minimumszabványokat abban az esetben, ha a rendelkezésre álló információk arra utalnak, hogy ilyen minimumszabványok megállapítása előnyös lehet az emberi egészség és a környezet védelme szempontjából. (1)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 38a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása útján megállapítsa a 23. cikk értelmében engedélyezési kötelezettséget maga után vonó hulladékkezelési tevékenységeket, különösen a hulladékok elkülönített gyűjtését, válogatását és újrafeldolgozását szabályozó műszaki minimumszabványokat abban az esetben, ha a rendelkezésre álló információk arra utalnak, hogy ilyen minimumszabványok megállapítása előnyös lehet az emberi egészség és a környezet védelme szempontjából. Módosítás 206 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 16 pont – a pont – ii pont 2008/98/EK irányelv 28 cikk – 3 bekezdés – f pont f)  a szemetelés minden formájának megszüntetésére és valamennyi típusú szemét összetakarítására irányuló intézkedések. f)  a szemetelés minden formájának megszüntetésére, megelőzésére és valamennyi típusú szemét összetakarítására irányuló intézkedések. Módosítás 207 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 16 pont – a pont – ii a pont (új) 2008/98/EK irányelv 28 cikk – 3 bekezdés – f a pont (új) iia.  a cikk a következő ponttal egészül ki: „fa) az ezen irányelvben meghatározott célkitűzések teljesítése érekében a hulladékképződés megelőzésének előmozdítására és az optimális elkülönített gyűjtési rendszerek és infrastruktúrák létrehozására szolgáló kellő finanszírozási lehetőségek biztosítása a helyi hatóságok számára.”; Módosítás 208 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 16 pont – b pont 2008/98/EK irányelv 28 cikk – 5 bekezdés (5)  A hulladékgazdálkodási terveknek meg kell felelniük a 94/62/EK irányelv 14. cikkében a hulladékgazdálkodás tervezésével kapcsolatban meghatározott követelményeknek, az ezen irányelv 11. cikkének (2) és (3) bekezdésében foglalt célértékeknek és az 1999/31/EK irányelv 5. cikkében foglalt követelményeknek. (5)  A hulladékgazdálkodási terveknek meg kell felelniük a 94/62/EK irányelv 14. cikkében a hulladékgazdálkodás tervezésével kapcsolatban meghatározott követelményeknek, az ezen irányelv 11. cikkének (2) bekezdésében foglalt célértékeknek és az 1999/31/EK irányelv 5. cikkében foglalt követelményeknek. Módosítás 209 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 17 pont – a pont 2008/98/EK irányelv 29 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés (1)  A tagállamok az 1., 4, és 9. cikkel összhangban a hulladékképződés megelőzésére szolgáló intézkedéseket tartalmazó hulladékmegelőzési programot állítanak össze. (1)   Az 1. és 4. cikkben, valamint a 9. cikk (-1) bekezdésében felsorolt célkitűzések eléréséhez való hozzájárulás érdekében a tagállamok a hulladékmegelőzési programot hoznak létre, meghatározva legalább a hulladékképződés megelőzésére szolgáló intézkedéseket a 9. cikk (1) bekezdésével összhangban. Módosítás 210 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 17 pont – a a pont (új) 2008/98/EK irányelv 29 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés aa)   az (1) bekezdés második albekezdése helyébe a következő szöveg lép: Ezeket a programokat vagy be kell építeni a 28. cikkben meghatározott hulladékgazdálkodási tervekbe, vagy más környezetvédelmi politikai programokba, vagy adott esetben külön programokként kell működniük. Amennyiben az ilyen programot beépítik a hulladékgazdálkodási tervbe vagy más programokba, akkor a hulladékmegelőző intézkedéseket egyértelműen meg kell határozni. „Ezeket a programokat vagy be kell építeni a 28. cikkben meghatározott hulladékgazdálkodási tervekbe, vagy más környezetvédelmi politikai programokba, vagy adott esetben külön programokként kell működniük. Amennyiben az ilyen programot beépítik a hulladékgazdálkodási tervbe vagy más programokba, akkor a hulladékmegelőző célkitűzéseket és intézkedéseket egyértelműen meg kell határozni.” Módosítás 211 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 17 pont – a b pont (új) 2008/98/EK irányelv 29 cikk – 2 bekezdés ab)   A (2) bekezdés első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép: (2)  Az (1) bekezdésben meghatározott programok hulladékmegelőzési célkitűzéseket állapítanak meg. A tagállamok ismertetik a megelőzésre irányuló meglévő intézkedéseket, és értékelik a IV. mellékletben foglalt intézkedések példáinak vagy az egyéb megfelelő intézkedéseknek a hasznosságát. „(2) Az (1) bekezdésben említett programokban a tagállamok ismertetik legalább a 9. cikk (1) bekezdésében említett, megelőzésre irányuló intézkedések végrehajtását és a 9. cikk (-1) bekezdésében meghatározott célkitűzések eléréséhez való hozzájárulásukat. A tagállamok adott esetben ismertetik, hogy a IVa. mellékletben felsorolt eszközök és intézkedések általi hozzájárulást, és értékelik az intézkedések példáinak vagy az egyéb megfelelő intézkedéseknek a hasznosságát. Módosítás 212 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 17 pont – a c pont (új) 2008/98/EK irányelv 29 cikk – 2 a bekezdés (új) ac)   a cikk a következő bekezdéssel egészül ki: „(2a) A tagállamok az e cikkben meghatározott hulladékmegelőzési programjaik keretében konkrét élelmiszerhulladék-megelőzési programokat fogadnak el.”; Módosítás 213 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 17 a pont (új) 2008/98/EK irányelv 30 cikk – 2 bekezdés 17a.   A 30. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: (2)  Az európai környezetvédelmi ügynökség éves jelentésében szerepelteti a hulladékmegelőzési programok teljesítésével és végrehajtásával kapcsolatos előrehaladás értékelését. „(2) Az európai környezetvédelmi ügynökség kétévente jelentést tesz közzé, amely tartalmazza a hulladékmegelőzési programok teljesítésével és végrehajtásával kapcsolatos előrehaladás értékelését, valamint a hulladékmegelőzési programok egyes tagállamokra és az Unió egészére vonatkozó célkitűzései tekintetében elért eredményeket, ideértve a hulladékképződés gazdasági növekedéstől való függetlenítését és a körforgásos gazdaság felé tartó átmenetet is.” Módosítás 214 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 19 pont – b pont 2008/98/EK irányelv 35 cikk – 4 bekezdés (4)  A tagállamok teljes földrajzi területükre vonatkozóan elektronikus nyilvántartást vagy koordináltan vezetett elektronikus nyilvántartásokat hoznak létre az (1) bekezdésben említett veszélyes hulladékokról. A tagállamok egyéb hulladékáramokról is létrehozhatnak ilyen nyilvántartást, különösen azokról, amelyekre az uniós jogszabályok célértékeket határoznak meg. Erre a célra a tagállamoknak fel kell használniuk a 166/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(*) alapján létrehozott Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás céljára az iparban működő gazdasági szereplők által szolgáltatott adatokat. (4)  A tagállamok teljes földrajzi területükre vonatkozóan elektronikus nyilvántartást vagy koordináltan vezetett elektronikus nyilvántartásokat hoznak létre az (1) bekezdésben említett veszélyes hulladékokról, illetve használják a már létrehozott elektronikus nyilvántartásokat vagy koordináltan vezetett elektronikus nyilvántartásokat. A tagállamok ilyen nyilvántartást hoznak létre legalább azokról a hulladékáramokról, amelyekre az uniós jogszabályok célértékeket határoznak meg. Erre a célra a tagállamoknak fel kell használniuk a 166/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(*) alapján létrehozott Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás céljára az iparban működő gazdasági szereplők által szolgáltatott adatokat. Módosítás 215 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 21 pont 2008/98/EK irányelv 37 cikk – 1 bekezdés (1)  A tagállamok a 11. cikk (2) bekezdése a)–d) pontjának és a 11. cikk (3) bekezdésének végrehajtása tekintetében minden egyes naptári évre vonatkozóan adatokat szolgáltatnak a Bizottságnak. Az adatokat elektronikus úton kell benyújtani az adatgyűjtés tárgyévének végét követő 18 hónapon belül. Az adatszolgáltatást a Bizottság által a (6) bekezdésnek megfelelően meghatározott formátumban kell teljesíteni. Az első adatszolgáltatásnak a 2020. január 1-jétől 2020. december 31-ig terjedő időszakra kell vonatkoznia. (1)  A tagállamok a 9. cikk (-1) bekezdésében, a 11. cikk (2) bekezdésének a)–d) pontjában és (3) bekezdésében, valamint a 21. cikkben meghatározott célértékek elérése felé tett haladás tekintetében minden egyes naptári évre vonatkozóan adatokat szolgáltatnak a Bizottságnak. Az adatokat e cikk (6) bekezdésében említett közös módszertan szerint kell gyűjteni és feldolgozni, és elektronikus úton kell benyújtani az adatgyűjtés tárgyévének végét követő 12 hónapon belül. Az adatszolgáltatást a Bizottság által a (6) bekezdésnek megfelelően meghatározott formátumban kell teljesíteni. A 11. cikk (2) bekezdésének c) és d) pontjával, valamint (3) bekezdésével kapcsolatos első adatszolgáltatásnak a 2020. január 1-jétől 2020. december 31-ig terjedő időszakra kell vonatkoznia. Módosítás 216 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 21 pont 2008/98/EK irányelv 37 cikk – 2 bekezdés (2)   A tagállamok a 9. cikk (4) bekezdésének végrehajtása tekintetében minden második naptári évre vonatkozóan adatokat szolgáltatnak a Bizottságnak. Az adatokat elektronikus úton kell benyújtani az adatgyűjtés tárgyidőszakának végét követő 18 hónapon belül. Az adatszolgáltatást a Bizottság által a (6) bekezdésnek megfelelően meghatározott formátumban kell teljesíteni. Az első adatszolgáltatásnak a 2020. január 1-jétől 2021. december 31-ig terjedő időszakra kell vonatkoznia. törölve Módosítás 217 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 21 pont 2008/98/EK irányelv 37 cikk – 3 a bekezdés (új) (3a)   A 11. cikk (2) bekezdésének c) és d) pontjában foglalt követelmény teljesítésének ellenőrzése céljából az újrahasználatra előkészített hulladék mennyiségéről az újrafeldolgozott hulladékmennyiségtől elkülönítve kell beszámolni. Módosítás 218 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 21 pont 2008/98/EK irányelv 37 cikk – 5 bekezdés (5)  A Bizottság megvizsgálja az e cikknek megfelelően szolgáltatott adatokat, majd jelentést tesz közzé a vizsgálat eredményeiről. A jelentésnek ki kell terjednie az adatgyűjtés szervezésének, az adatok forrásainak és a tagállamok által használt módszertannak az értékelésére, valamint ezen adatok hiánytalanságára, megbízhatóságára, időszerűségére és konzisztenciájára. Az értékelés javító célú konkrét ajánlásokat is tartalmazhat. A jelentést háromévente kell elkészíteni. (5)  A Bizottság megvizsgálja az e cikknek megfelelően szolgáltatott adatokat, majd jelentést tesz közzé a vizsgálat eredményeiről. A (6) bekezdésben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadásáig a jelentésnek ki kell terjednie az adatgyűjtés szervezésének, az adatok forrásainak és a tagállamok által használt módszertannak az értékelésére. A Bizottság minden esetben értékeli ezen adatok hiánytalanságát, megbízhatóságát, időszerűségét és konzisztenciáját. Az értékelés javító célú konkrét ajánlásokat is tartalmazhat. A jelentést a tagállamok első adatközlését követő kilencedik hónapban, majd azt követően háromévente kell elkészíteni. Módosítás 219 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 21 pont 2008/98/EK irányelv 37 cikk – 5 a bekezdés (új) (5a)   Az (5) bekezdésben említett jelentésben a Bizottságnak szerepeltetnie kell az ezen irányelv egészének végrehajtásával kapcsolatos információkat, és értékelnie kell az irányelv emberi egészségre és környezetre gyakorolt hatását. Adott esetben az irányelv felülvizsgálatáról szóló javaslatot is csatolhat a jelentéshez. Módosítás 220 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 21 pont 2008/98/EK irányelv 37 cikk – 6 bekezdés (6)  A Bizottság az (1) és (2) bekezdés szerinti, valamint a feltöltési műveletekre vonatkozó adatszolgáltatás formátumát megállapító végrehajtási aktusokat fogad el. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 39. cikk (2) bekezdése szerinti eljárással kell elfogadni. (6)  A Bizottság a 38a. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el ezen irányelv kiegészítése céljából az adatgyűjtés és -feldolgozás közös módszertanának, az adatgyűjtés szervezésének, az adatok forrásainak meghatározásáról, továbbá az (1) bekezdés szerinti, valamint az újrahasználatra való előkészítésre és a feltöltési műveletekre vonatkozó adatszolgáltatás formátumának meghatározásáról. Módosítás 221 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 21 a pont (új) 2008/98/EK irányelv 37 a cikk (új) 21a.   a szöveg a következő cikkel egészül ki: „37a. cikk A körforgásos gazdaságra vonatkozó keret Az 1. cikkben meghatározott intézkedések támogatása érdekében a Bizottság legkésőbb 2018. december 31-ig: a)   jelentést készít az uniós célértékek, különösen az uniós erőforrás-hatékonysági célérték, valamint a fenntartható fogyasztás és termelés terén elfogadandó horizontális szabályozási intézkedések szükségességének értékeléséről. A jelentéshez adott esetben jogalkotási javaslatot is csatol. b)   jelentés készít, amelyben a körforgásos gazdaság felé való elmozdulás akadályainak azonosítása érdekében megvizsgálja, hogy mennyire következetesek a termékekre, hulladékokra és vegyi anyagokra vonatkozó uniós szabályozási keretek; c)   jelentést készít azzal a céllal, hogy azonosítsa azon jogszabályok közötti kölcsönhatásokat, amelyek gátolhatják a különféle iparágak közötti szinergiák kialakulását, valamint megakadályozhatják a melléktermékek további felhasználását és a hulladékok újrahasználatra való előkészítését és meghatározott alkalmazások céljára történő újrafeldolgozását. E jelentést adott esetben jogalkotási javaslat vagy egy arra vonatkozó iránymutatás is kíséri, hogy miként számolhatók fel az azonosított akadályok és tárhatók fel a melléktermékekben és másodnyersanyagokban rejlő piaci lehetőségek; d)   benyújtja a környezetbarát tervezésről szóló uniós jogszabályok átfogó felülvizsgálatát hatályának annak érdekében történő kiterjesztése céljából, hogy felölelje az összes fő termékvonalat, beleértve az energiaterméknek nem minősülő termékcsoportokat is, valamint fokozatosan az összes erőforrás-hatékonysági jellemzőt beépítse a termékek tervezésére vonatkozó kötelező követelményekbe, és kiigazítsa az ökocímkére vonatkozó rendelkezéseket.” Módosítás 222 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 21 a pont (új) 2008/98/EK irányelv 38 cikk – cím 21a.   A 38. cikkben a cím helyébe az alábbi szöveg lép: A műszaki fejlődéshez való hozzáigazítás és értelmezés „A bevált gyakorlatok és az információk cseréje, műszaki fejlődés értelmezése és a hozzá való igazodás” Módosítás 223 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 22 pont 2008/98/EK irányelv 38 cikk – -1 bekezdés (új) (-1)   A Bizottság platformot hoz létre a Bizottság és a tagállamok – ideértve a regionális és települési hatóságokat is – közötti rendszeres és strukturált információcseréhez és a bevált gyakorlatok megosztásához az irányelv követelményeinek gyakorlati végrehajtásáról a megfelelő irányítás, végrehajtás, a határon átnyúló együttműködés és a hulladékkezelés terén bevált gyakorlatok és innovációk terjesztése biztosításának céljából. A platformot különösen az alábbi célokra használják: –   a 4. cikkben meghatározott célkitűzések megvalósításának előmozdítása érdekében a 4. cikk (3) bekezdésével összhangban használt eszközökre és ösztönzőkre vonatkozó információcsere és a bevált gyakorlatok megosztása; –   a 8. cikk (1) és (2) bekezdésében rögzített intézkedésekre vonatkozó információcsere és a bevált gyakorlatok megosztása; –   a megelőzésre és az olyan rendszerek kialakítására vonatkozó információcsere és a bevált gyakorlatok megosztása, amelyek előmozdítják az újrahasználattal kapcsolatos tevékenységeket és a termékek élettartamának kiterjesztését; –   az elkülönített gyűjtésre vonatkozó kötelezettségekek végrehajtására vonatkozó információcsere és a bevált gyakorlatok megosztása; –   a 11. cikk (2) bekezdésének c) és d) pontjában, valamint a 21. cikkben meghatározott célértékek elérését szolgáló intézkedésekre és ösztönzőkre vonatkozó információcsere és a bevált gyakorlatok megosztása; –   a bevált gyakorlatok megosztása a települési hulladékáramoknak a válogatástól a végső újrafeldolgozási folyamatig történő nyomon követésére szolgáló intézkedések és rendszerek kidolgozásáról, amelyek kulcsfontosságúak a hulladék minőségének ellenőrzéséhez és a hulladékáramokban és az újrafeldolgozási folyamatban fellépő veszteségek méréséhez. A Bizottság közzéteszi az információcsere és a bevált gyakorlatok megosztásának eredményét. Módosítás 224 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 22 pont 2008/98/EK irányelv 38 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés A Bizottság iránymutatásokat dolgozhat ki a hasznosítás és az ártalmatlanítás fogalommeghatározásainak értelmezésére. A Bizottság iránymutatásokat dolgoz ki a hulladék, a települési hulladék, a megelőzés, az újrahasználat, az újrahasználatra való előkészítés, a hasznosítás és az ártalmatlanítás fogalommeghatározásainak értelmezésére. Módosítás 225 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 22 pont 2008/98/EK irányelv 38 cikk – 3 bekezdés (3)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 38a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása útján módosítsa a VI. mellékletet. törölve Módosítás 226 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 23 pont 2008/98/EK irányelv 38 a cikk – 2 bekezdés (2)  A Bizottság az 5. cikk (2) bekezdésében, a 6. cikk (2) bekezdésében, a 7. cikk (1) bekezdésében, a 11a. cikk (2) és (6) bekezdésében, a 26. cikkben, a 27. cikk (1) és (4) bekezdésében és a 38. cikk (1), (2) és (3) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól [beírandó dátum: ezen irányelv hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdődő hatállyal. (2)  Bizottság az 5. cikk (2) bekezdésében, a 6. cikk (2) és (4) bekezdésében, a 7. cikk (1) bekezdésében, a 8. cikk (5) bekezdésében, a 9. cikk (2a), (3) és (3a) bekezdésében, a 11a. cikk (2) és (6) bekezdésében, a 12. cikk (1b) bekezdésében, a 27. cikk (1) és (4) bekezdésében, a 37. cikk (6) bekezdésében és a 38. cikk (1) és (2) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól [beírandó dátum: ezen irányelv hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdődő hatállyal. Módosítás 227 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 23 pont 2008/98/EK irányelv 38 a cikk – 3 bekezdés (3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az 5. cikk (2) bekezdésében, a 6. cikk (2) bekezdésében, a 7. cikk (1) bekezdésében, a 11a. cikk (2) és (6) bekezdésében, a 26. cikkben, a 27. cikk (1) és (4) bekezdésében és a 38. cikk (1), (2) és (3) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét. (3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az 5. cikk (2) bekezdésében, a 6. cikk (2) és (4) bekezdésében, a 7. cikk (1) bekezdésében, a 8. cikk (5) bekezdésében, a 9. cikk (2a), (3) és (3a) bekezdésében, a 11a. cikk (2) és (6) bekezdésében, a 12. cikk (1b) bekezdésében, a 27. cikk (1) és (4) bekezdésében, a 37. cikk (6) bekezdésében és a 38. cikk (1) és (2) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét. Módosítás 228 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 23 pont 2008/98/EK irányelv 38 a cikk – 3 a bekezdés (új) (3a)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel. Módosítás 229 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 23 pont 2008/98/EK irányelv 38 a cikk – 5 bekezdés (5)  Az 5. cikk (2) bekezdése, a 6. cikk (2) bekezdése, a 7. cikk (1) bekezdése, a 11a. cikk (2) és (6) bekezdése, a 26. cikk, a 27. cikk (1) és (4) bekezdése és a 38. cikk (1), (2) és (3) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik. (5)  Az 5. cikk (2) bekezdése, a 6. cikk (2) és (4) bekezdése, a 7. cikk (1) bekezdése, a 8. cikk (5) bekezdése, a 9. cikk (2a), (3) és (3a) bekezdése, a 11a. cikk (2) és (6) bekezdése, a 12. cikk (1b) bekezdése, a 27. cikk (1) és (4) bekezdése, a 37. cikk (6) bekezdése és a 38. cikk (1) és (2) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik. Módosítás 230 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 24 a pont (új) 2008/98/EK irányelv II melléklet – R 13 a pont (új) 24a.   A II. melléklet a következő ponttal egészül ki: „R13 a: újrahasználatra való előkészítés”; Módosítás 231 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 24 b pont (új) 2008/98/EK irányelv IV a melléklet (új) 24b.   Az irányelv az ezen irányelv mellékletének megfelelő IVa. melléklettel egészül ki. Módosítás 232 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 25 pont 2008/98/EK irányelv VI melléklet (új) 25.   Az irányelv az ezen irányelv mellékletének megfelelő VI. melléklettel egészül ki. törölve Módosítás 233 Irányelvre irányuló javaslat I melléklet 2008/98/EK irányelv VI melléklet A termékek és alkatrészek újrahasználatra való előkészítésére vonatkozó számítási módszer a 11. cikk (2) bekezdésének c) és d) pontja és (3) bekezdése értelmében törölve Az újrahasználatra való előkészítésre és újrafeldolgozásra vonatkozó, a 11. cikk (2) bekezdésének c) és d) pontja és (3) bekezdése szerinti módosított arány kiszámításához a tagállamoknak a következő képletet kell használniuk: E: az újrahasználatra való előkészítés és újrafeldolgozás módosított aránya egy adott évben; A: az újrafeldolgozott vagy újrahasználatra előkészített települési hulladék tömege egy adott évben; R: az újrafeldolgozott vagy újrahasználatra előkészített termékek és alkatrészek tömege egy adott évben; P: az adott évben keletkező települési hulladék tömege. Módosítás 234 Irányelvre irányuló javaslat —I melléklet (új) 2008/98/EK irányelv IV a melléklet (új) -I.  melléklet Az irányelv a következő IVa. melléklettel egészül ki: „IVa. melléklet A körforgásos gazdaság felé tartó átmenet előmozdítását szolgáló eszközök tájékoztató jellegű jegyzéke 1.   Gazdasági eszközök: 1.1   a hulladéklerakók igénybevételéért kivetett adók és/vagy díjak fokozatos növelése valamennyi hulladékkategória (háztartási, inert, egyéb) esetében; 1.2   a hulladékégetésre kivetett adók és/vagy díjak bevezetése vagy növelése; 1.3   az előállított hulladék mennyiségével arányos díjakon alapuló rendszer bevezetése; 1.4   a meglévő és a később bevezetendő gyártói felelősségi rendszerek költséghatékonyságának növelésére irányuló intézkedések; 1.5   a gyártói pénzügyi és/vagy operatív felelősségi rendszerek hatályának új hulladékáramokra való kiterjesztése; 1.6   olyan gazdasági ösztönzők bevezetése, amelyek a helyi hatóságokat a megelőzés ösztönzésére és a szelektív gyűjtőrendszerek kialakítására és megerősítésére késztetik; 1.7   az újrahasználó ágazat fejlődését támogató intézkedések; 1.8   a hulladékhierarchiával ellentétes hatású támogatások megszüntetése. 2.   Egyéb intézkedések: 2.1   a fenntartható fogyasztást és termelést előmozdító fenntartható közbeszerzés bevezetése; 2.2   olyan technikai és adóügyi intézkedések bevezetése, amelyek támogatják az újrahasznált termékek és az újrafeldolgozott anyagok (köztük a komposztált anyagok) piacainak fejlődését, és javítják az újrafeldolgozott anyagok minőségét; 2.3   az elérhető legjobb technológiák alkalmazása a hulladékkezelés terén, a különös aggodalomra okot adó anyagok eltávolítása céljából, amennyiben gazdasági és műszaki szempontból megvalósítható; 2.4   olyan intézkedések bevezetése, amelyek növelik a helyes hulladékgazdálkodással és a szemetelés csökkentésével kapcsolatos lakossági tudatosságot, ideértve a hulladékmennyiség forrásnál való csökkentését és a szelektív hulladékgyűjtő rendszerekben való magas szintű részvételt ösztönző eseti kampányok szervezését is; 2.5   olyan intézkedések bevezetése, amelyek többek között digitális eszközökkel megfelelő koordinációt biztosítanak a hulladékgazdálkodásban érintett valamennyi illetékes hatóság között, és biztosítják a legfontosabb érdekeltek részvételét; 2.6   az európai strukturális és beruházási alapok felhasználása az előírt célértékek teljesítéséhez szükséges hulladékgazdálkodási infrastruktúra kiépítésének finanszírozására.”.