Index 
Elfogadott szövegek
2017. március 14., Kedd - Strasbourg
Felelősségteljes lótartás és -gondozás
 Higany ***I
 Hosszú távú részvényesi szerepvállalás és vállalatirányítási nyilatkozat ***I
 A fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzése ***I
 Elhasználódott járművek, hulladékelemek és -akkumulátorok, valamint elektromos és elektronikus berendezések hulladékai ***I
 Hulladékok ***I
 Hulladéklerakók ***I
 Csomagolás és csomagolási hulladék ***I
 A nők és a férfiak közötti egyenlőség az EU-ban 2014–2015-ben
 A nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok értékesítése, illetve nyújtása tekintetében
 A nemek közötti egyenlőség előmozdítására szánt uniós támogatások
 A nagy adathalmazok alapjogi vonatkozásai
 A tenyésztett nyulak védelmére vonatkozó minimumkövetelmények

Felelősségteljes lótartás és -gondozás
PDF 303kWORD 57k
Az Európai Parlament 2017. március 14-i állásfoglalása a felelősségteljes lótartásról és -gondozásról (2016/2078(INI))
P8_TA(2017)0065A8-0014/2017

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésnek (EUMSZ) a közös mezőgazdasági politika és a közös halászati politika működéséről szóló 39., 42. és 43. cikkére,

–  tekintettel az EUMSZ-nek az egységes piac létrehozásáról és működéséről szóló 114. cikkére,

–  tekintettel a szubszidiaritás és arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyvre,

–  tekintettel az EUMSZ 168. cikke (4) bekezdésének b) pontjára az olyan állat- és növényegészségügyi intézkedésekről, amelyek közvetlen célja a közegészség védelme,

–  tekintettel az EUMSZ 13. cikkére, amelynek értelmében az Unió mezőgazdasági, halászati, közlekedési, belső piaci, kutatási, technológiafejlesztési és űrkutatási politikáinak kialakításánál és végrehajtásánál az Unió és a tagállamok teljes mértékben figyelembe veszik az állatok mint érző lények kíméletére vonatkozó követelményeket, miközben tiszteletben tartják a tagállamok – különösen a vallási szertartásokra, kulturális hagyományokra és regionális örökségre vonatkozó – jogszabályi vagy közigazgatási rendelkezéseit és szokásait,

–  tekintettel a fertőző állatbetegségekről és egyes állategészségügyi jogi aktusok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletre („Állategészségügyi rendelet”)(1),

–  tekintettel az állatoknak a szállítás és a kapcsolódó műveletek közbeni védelméről, valamint a 64/432/EGK és a 93/119/EK irányelv és a 1255/97/EK rendelet módosításáról szóló, 2004. december 22-i 1/2005/EK tanácsi rendeletre(2),

–  tekintettel az állatok leölésük során való védelméről szóló, 2009. szeptember 24-i 1099/2009/EK tanácsi rendeletre(3),

–  tekintettel a tenyésztés céljából tartott állatok védelméről szóló, 1998. július 20-i 98/58/EK tanácsi irányelvre(4),

–  tekintettel a 90/427/EGK és a 2009/156/EK tanácsi irányelv alapján a lófélék azonosítási módszerei tekintetében alkalmazandó szabályok meghatározásáról szóló, 2015. február 17-i (EU) 2015/262 bizottsági végrehajtási rendeletre (lóútlevélről szóló rendelet)(5),

–  tekintettel a fajtatiszta tenyészállatok, hibrid tenyészsertések és szaporítóanyagaik Unión belüli tenyésztésének, kereskedelmének és az Unióba történő beléptetésének tenyésztéstechnikai és származástani feltételeiről, a 652/2014/EU rendelet, a 89/608/EGK és a 90/425/EGK tanácsi rendelet módosításáról, valamint az állattenyésztés tárgyában hozott egyes jogi aktusok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1012 európai parlamenti és tanácsi rendeletre („Állattenyésztési rendelet”),

–  tekintettel az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(6),

–  tekintettel a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(7),

–  tekintettel az Európai Unió Bíróságának a C-424/13. sz. Zuchtvieh-Export GmbH kontra Stadt Kempten ügyben 2015. április 23-én hozott ítéletére,

–  tekintettel az „Európa 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című bizottsági közleményre (COM(2010)2020),

–  tekintettel az 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályainak a friss, hűtött vagy fagyasztott sertés-, juh-, kecske- és baromfihús származási országa vagy eredete helyének feltüntetése tekintetében történő megállapításáról szóló, 2013. december 13-i 1337/2013/EU bizottsági végrehajtási rendeletre(8),

–  tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz, valamint a Régiók Bizottságához intézett, „Európa, a világ első számú turisztikai célpontja – az európai turizmus új politikai kerete” című közleményére (COM(2010)0352),

–  tekintettel a Bizottság állatjóléttel kapcsolatos oktatásról és tájékoztatási tevékenységekről szóló tanulmányára(9),

–  tekintettel a szubszidiaritás és az arányosság elvére;

–  tekintettel a tenyésztés céljából tartott állatok védelméről szóló egyezményre,

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság jelentésére (A8‑0014/2017),

A.  mivel a lófélék ágazatának éves eredménye az EU-ban meghaladja a 100 milliárd eurót(10), és 2013-ban a sportfogadás területén további 27,3 milliárd teljes árbevételre tett szert, amelyből a tagállamok kormányai 1,1 milliárd euróhoz jutottak(11).

B.  mivel a lovassport ágazat egymaga közel 900 000 munkahelyet teremtett, 5–7 ló teremt egy teljes munkaidős munkahelyet, és ezek az át nem helyezhető munkahelyek gazdaságilag kiszolgáltatott vidéki területeken vannak;

C.  mivel a lótenyésztési ágazat megfelel az uniós vidékfejlesztési politika célkitűzéseinek, amely a mezőgazdasági fenntarthatóságon, a természetes erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodáson és a vidéki közösségeken belüli társadalmi befogadás előmozdításán alapul; mivel a lóféléket továbbra is intenzíven foglalkoztatják a mezőgazdaságban, és új foglalkoztatási lehetőségeket találnak számukra, mint például a szamártejtermelést, illetve új lehetőségeket és előnyöket találnak e termékek termelők és fogyasztók számára való továbbfejlesztésében;

D.  mivel a lótenyésztési ágazat aktív szerepet játszik az Európa 2020 stratégia azon célkitűzésének megvalósításában, hogy a zöldebb gazdaságra és az inkluzív növekedésre alapozva fenntartható növekedést hozzon létre, és mivel a lótenyésztési ágazat fontos a vidéki területek környezeti, gazdasági és társadalmi fejlődéséhez tett létfontosságú hozzájárulása miatt;

E.  mivel az Európai Unió világviszonylatban a legnagyobb piaca a lovassport ágazatnak(12);

F.  mivel a becslések szerint az EU-ban található 7 millió lóféle ősidők óta kapcsolatban van az emberrel és igen sokféle feladatot lát el, a verseny- és lovassport céljából tartott állatoktól a szállításban, idegenforgalomban, viselkedési, rehabilitációs és oktatási terápiában, sportban, oktatásban, erdőgazdálkodásban és mezőgazdaságban foglalkoztatott haszonállatokig és a tejtermelő és vágóállatokig, a kísérleti állatoktól a vad- és félvad állatokig; mivel ezek a lófélék segítenek fenntartani a biológiai sokféleséget és a vidék fenntarthatóságát is, és életük során több ilyen feladatot is elláthatnak;

G.  mivel a lófélék felelősségteljes tartása és gondozása az állategészségügy és az állatjólét feltételeire fordított megfelelő figyelemmel kezdődik, és mivel a jóléti kérdéseknek központi helyet kell betölteniük a lófélékkel kapcsolatos valamennyi tevékenységben; mivel az uniós szintű szabályozási környezet tagállamonként eltérő, és mivel a meglévő jogszabályokat eltérően hajtják végre az EU-n belül, ami a verseny torzulásához és az állatjólét romlásához vezet;

H.  mivel a lófélék az állomány létszámához viszonyítva a legtöbbet szállított állatok Európában(13), és mivel az állatok szállítási ideje komoly aggodalmakat okoz az uniós polgárok körében, akik rövidebb szállítási időket kérnek, mert a lóféléket az EU-ba és az EU-ból néha lófélék szállítására alkalmatlan járműveken szállítják, és hosszú utat tesznek meg közúton, tengeren és a levegőben, mielőtt elérik végleges rendeltetési helyüket;

I.  mivel a lófélék kereskedelmi célú szállítására vonatkozó adatokat a kereskedelem-ellenőrzési és szakértői rendszer (TRACES) segítségével rögzítik, azonban ezeket az adatokat csak évente kétéves késleltetéssel hozzák nyilvánosságra;

J.  mivel az azonnal hozzáférhető adatok segítenék az illetékes hatóságokat és más szervezeteket abban, hogy jobban nyomon követhessék az állategészségügyi hatásokat, és kivizsgálhassák az elégtelen biológiai biztonságra utaló későbbi jeleket;

K.  mivel nem áll rendelkezésre megfelelő adat ahhoz, hogy közvetlenül meghatározzák a kis- és részben önellátó gazdaságokban haszonállatként alkalmazott lófélék számát, amelynek jelentős része az újabb tagállamokban és az idegenforgalomban található;

L.  mivel az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) 2016 májusában iránymutatásokat fogadott el a haszonállatként alkalmazott lófélékről(14) az állatok öt alapvető szabadsága tekintetében, amelyek: az éhezéstől, szomjazástól és az alultápláltságtól, a félelemtől és szorongástól, a fizikai kényelmetlenségtől és a hőstressztől és a fájdalomtól való mentesség, valamint a (jórészt) normális viselkedésminták kifejezésének szabadsága;

M.  mivel a lófélék a mezőgazdaság, a lovas tevékenységek és az idegenforgalom révén értékes foglalkoztatási és bevételi lehetőséget nyújtanak a települések és a vidéki területek számára, amelyet nem lehet más helyszínre áthelyezni, azonban egyes lófélék jólétét veszélyezteti, és a turisták ritkán tájékozottak eléggé ahhoz, hogy azonosítsák a jóléti kérdéseket és orvosolják a problémát(15);

N.  mivel a lófélék az iparág által bevezetett, jólétre vonatkozó címkék segíthetnek a tevékenységek helyes elvégzésének, illetve annak biztosításában, hogy a nyilvánosság számára megadják a szükséges tájékoztatást;

O.  mivel a lófélék korlátlan, válogatás nélküli és felelőtlen tenyésztése olyan állatokat eredményezhet, amelyeknek nincs gazdasági értéke és súlyos jóléti hiányosságokkal szembesülnek, különösen gazdasági visszaesés esetén; mivel a Parlament és a Tanács a közelmúltban fogadott el a fajtatiszta tenyészállatok, többek között a lófélék tenyésztésének tenyésztéstechnikai és származástani feltételeiről szóló szabályok harmonizálására irányuló jogszabályt, amelynek célja, hogy versenyképesebbé és jobban szervezetté tegye az uniós tenyésztési ágazatot, valamint javítsa a fajtatiszta tenyésztésre és a fajtatiszta tenyészállatokra, különösen a lófélékre vonatkozó információkat;

P.  mivel a gazdátlanul hagyott lófélék száma 2008 óta emelkedik a nyugati tagállamokban, különösen ott ahol ezek a lófélék drága luxustermékké, és bevételi forrásból súlyos pénzügyi teherré váltak; mivel erre a problémára nem érkezik megfelelő és kielégítő válasz a Bizottságtól és a tagállamoktól;

Q.  mivel e magatartás nagy része magántulajdonosoknak tulajdonítható, és az európai professzionális lótenyésztési ágazat nagyobb részére nem jellemző;

R.  mivel a lófélék társaságban élő állatok, kognitív képességekkel és erős affiliatív kapcsolatokkal rendelkeznek, és mivel lóféléket használnak többféle oktatási és képzési programban, terápiában és rehabilitációs programban – többek között az autisztikus spektrumzavar, agyi paralízis, agyi érkatasztrófa, tanulási vagy nyelvi fogyaték és nehézség, elkövetők rehabilitációja, pszichoterápia, poszttraumás stressz zavar tekintetében –, valamint addikciós programban;

S.  mivel a tulajdonosoknak nehéz döntést kell hozniuk, amikor a magas állatorvosi költségek miatt már nem képesek megfelelően gondoskodni a tulajdonukban lévő lófélékről, és mivel néhány tagállamban túl sokszor választják az eutanáziát elsődleges – és költséges – megoldásként azok a tulajdonosok, akik már nem képesek az állat állatorvosi ellátásának és jóléte biztosításának költségeit; mivel más tagállamokban a lóféléken kizárólag akkor lehet gyakorolni az eutanáziát, ha arra egyértelmű azonnali állategészségügyi szükség van, tekintet nélkül a szóban forgó állat hosszú távú jólétére;

T.  mivel az Európai Unión kívül számos országban a lóféléket nem tartják élelmiszer-termelő állatoknak, és mivel a lóhúst rutinszerűen importálják ezekből az országokból az EU-s piacra történő bevitel és ottani eladás céljából; mivel ez a helyzet versenytorzuláshoz vezet, mert jelenleg az EU nem engedélyezi olyan állatokból származó lóhúsnak az emberi élelmiszerláncba való bekerülését, amelyeket eredetileg nem hústermelő és vágóállatnak tenyésztettek, miközben nagyobb rugalmasságot biztosítanak a harmadik országokból behozott hús esetében;

1.  elismeri a lófélék által Unió-szerte biztosított jelentős gazdasági, környezeti és szociális hozzájárulást, valamint az ehhez közvetlenül kapcsolódó kulturális és oktatási értékeket, mint például az állatok és a környezet tiszteletét;

2.  rámutat, hogy a lóféléket egyre gyakrabban használják oktatási, sport-, terápiás és szabadidős tevékenység céljára a tevékenységüket diverzifikálni és bevételüket növelni szándékozó gazdálkodók mezőgazdasági birtokain, és hangsúlyozza, hogy a lófélék jelenléte elősegíti a mezőgazdasági vállalkozások multifunkcionalitását, ami a vidéki területeken munkahelyteremtéshez vezet és hozzájárul a vidék–város kapcsolatok fejlődéséhez, illetve a helyi fenntarthatósághoz és kohézióhoz;

3.  nagyobb elismerést szorgalmaz a lovas ágazatnak és az általa a vidéki gazdaságnak nyújtott előnyöknek, amely jelentős mértékben hozzájárul az EU általános és stratégiai célkitűzéséhez, és kéri, hogy az ágazatot jobban építsék be a KAP különféle összetevőibe, többek között az első vagy a második pillér alatti közvetlen támogatásokat is;

4.  megjegyzi, hogy a lófélék jó egészsége és jóléte fokozza a mezőgazdasági üzemek és vállalkozások gazdasági teljesítményét, és haszonnal jár a vidéki gazdaság egésze számára, ugyanakkor kielégíti az uniós polgároknak a magasabb állategészségügyi és állatjóléti standardok iránti, egyre növekvő igényét;

5.  felhívja a Bizottságot, hogy a lóféléket haszonállatként ismerje el, mivel ez fontos eszköz az Európa vidéki területein - különösen a hegyvidéki és nehezen elérhető területeken - végzett mezőgazdasági tevékenységek szempontjából.

6.  hangsúlyozza, hogy a lófélék tulajdonosainak alapszintű ismeretekkel kellene rendelkezniük a lófélék tenyésztéséről, valamint hogy a tulajdonosok személyes felelősséggel tartoznak a gondjaikra bízott állatok egészségi és jóléti szintjének biztosítása tekintetében;

7.  hangsúlyozza, hogy a lófélék tulajdonosai, illetve a tagállamok közötti tudásmegosztásnak fontos eszközként kell szolgálnia az említett szükségletek kielégítéséhez, és megjegyzi, hogy a lótenyésztők az új tudományos ismeretek, a jogalkotási fejlemények és az új tanulási módszerek megjelenésével egyidejűleg javítottak munkamódszereiken a lófélék jóléte érdekében

8.  megjegyzi, hogy a lófélék legtöbb tulajdonosa és a legtöbb lókereskedő felelősségteljesen viselkedik; hangsúlyozza, hogy az állatok jólétének fokozott előmozdításának a gazdaságilag életképes termelési rendszerek keretében van a legnagyobb esélye a sikerre;

9.  megjegyzi, hogy a szakembereknek gazdaságilag életképesnek kell maradniuk, ugyanakkor hatékonyan kell reagálniuk a korlátozott természeti erőforrások, az éghajlatváltozás hatásai és az új betegségek megjelenése és terjedése által jelentett új kihívásokra;

10.  ösztönzi a tagállamokat, hogy teremtsenek olyan körülményeket, amelyek közepette a gazdaságban működő vállalkozások életképesek;

11.  az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) 10 elvére hivatkozva hangsúlyozza az állatjóléti referenciaközpontok jelentőségét a jogszabályoknak való teljes megfelelés szintjének javításában és a jogszabályok következetes végrehajtásában, továbbá az állatjóléttel kapcsolatos információk és bevált gyakorlatok terjesztésében;

12.  felhívja a Bizottságot, hogy bízza meg az Eurostatot a lófélék ágazata valamennyi vetületének gazdasági, környezeti és szociális hatását elemző tanulmány készítésével, illetve azzal, hogy tegyen közzé statisztikai adatokat a lófélék szolgáltatásra, szállításra és levágásra való használatáról;

13.  felkéri a Bizottságot, hogy a lótenyésztési ágazat érdekelt feleivel és szervezeteivel együttműködve és a meglévő útmutatókra támaszkodva dolgozzon ki európai iránymutatásokat a lótenyésztési ágazatra vonatkozó bevált gyakorlatokról a különböző felhasználók és szakemberek számára, többek között a fajspecifikus jólétre és magatartásformákkal kapcsolatos gondozásra, többek között az életük végéhez érő állatok gondozására összpontosítva;

14.  felkéri a Bizottságot, hogy biztosítsa az uniós iránymutatások egyenlő alkalmazását, és biztosítson erőforrásokat e dokumentum fordításához;

15.  felkéri a Bizottságot, hogy ösztönözze és gyűjtse össze az állatjólétre vonatkozó bevált gyakorlatok cseréjét és az oktatási programokat a különböző tagállamokban, és támogassa arra vonatkozó információ rendelkezésre bocsátását és terjesztését, hogy hogyan kell a lófélék igényeit – az általuk ellátott feladattól függetlenül – kielégíteni, az „öt szabadság” alapján és a lófélék teljes élettartamára vonatkozóan;

16.  felkéri továbbá a Bizottságot, hogy a lótenyésztési ágazat bevált tapasztalataira vonatkozó európai iránymutatások összeállítása során vegye figyelembe a lófélék multifunkcionális szerepét többek között a felelősségteljes tenyésztésre, állategészségre és állatjólétre, a lófélék sterilizálásának előnyeire, a turisztikai, mezőgazdasági és erdészeti ágazatban végzett munkára, a fajnak megfelelő szállításra és a levágásra, illetve a csalárd gyakorlatokkal szembeni védelemre, többek között a doppingra vonatkozó útmutatások révén, és ajánlja, hogy az ilyen iránymutatást – az EU által elismert uniós szintű mezőgazdasági szakmai képviseleti szervezetekkel együttműködve – terjesszék a tenyésztők, lófélékkel foglalkozó szervezetek, gazdaságok, istállók, menhelyek, szállítók és vágóhidak körében, valamint azokat többféle formátumban és nyelven is tegyék hozzáférhetővé;

17.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák az európai lovak hálózatát és az európai állami méneskönyvet vezető szövetséget, mivel a bevált gyakorlatok cseréje platformjaként és a hagyományok, a készségek, a régi lófajták, valamint az ágazat súlyának megőrzése terén fontos szerepet játszanak az európai lótenyésztési ágazatban;

18.  sürgeti a Bizottságot, hogy a mezőgazdasági tanácsadó rendszer révén terjessze ki a mezőgazdasági üzemek állatainak jólétére vonatkozó, a lófélékkel közvetlen kapcsolatban lévő szakembereket, például állatorvosokat, állattenyésztőket és lótulajdonosokat, illetve a felhasználók szélesebb körét célzó oktatási erőforrásait, hogy azok magukban foglalják a lófélék jólétét és tenyésztését is, ugyanakkor hangsúlyozza a mezőgazdasági tanácsadási rendszeren keresztüli képzés és a tájékoztatás jelentőségét;

19.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a bevált gyakorlatok és üzleti modellek megosztására aknázzák ki a tudásátadás rendszereit is, és hívják fel a figyelmet bármely problémára és ösztönözzék az innovációt és az új ötleteket; megállapítja, hogy a lófélékkel foglalkozó ágazat terén bizonyos tagállamokban a tudástranszfer rendszerei már léteznek;

20.  felkéri a Bizottságot, hogy ismételten kötelezze el magát a fenntartható és felelősségteljes idegenforgalomról szóló európai charta kidolgozása mellett azáltal, hogy egyértelmű tájékoztatást nyújt annak érdekében, hogy segítsen az idegenforgalomnak és az érdekelteknek az állatok jólétét szem előtt tartani, amikor haszonállatként alkalmazott lófélék szolgálatainak igénybevételéről döntenek; hangsúlyozza, hogy a Chartának meglévő minőségbiztosítási chartákon kell alapulnia, amelyeket szakmai, képviseleti és elismert mezőgazdasági szervezetek hoztak létre, és megállapítja, hogy ugyan néhány tagállamban a munkakörülményekre vonatkozóan szigorú iránymutatások vannak érvényben, más tagállamokban azonban nincs ilyenfajta védelem;

21.  felkéri a Bizottságot, hogy adjon ki iránymutatásokat a tagállamoknak a haszonállatként alkalmazott lóféléket illetően az állatok jólétét szem előtt tartó turisztikai modellekről;

22.  sürgeti a tagállamokat, hogy a haszonállatként alkalmazott lófélék védelme érdekében dolgozzanak ki a napi munkaidőt és a pihenőidőt tartalmazó önkéntes iránymutatásokat a munkára vonatkozóan a túlterhelés és a gazdasági kizsákmányolás megelőzésére;

23.  felkéri a Bizottságot, hogy a TRACES adatait a jelenleginél sokkal gyorsabban hozza nyilvánosságra;

24.  hangsúlyozza, hogy az állatoknak a szállítás és a kapcsolódó műveletek közbeni védelméről szóló hatályos uniós jogszabályok célja az állatok sérülésektől és szenvedéstől való védelme, valamint annak biztosítása, hogy az állatok szállítása a megfelelő körülmények és időtartamok tiszteletben tartásával történik, és aggodalmát fejezi ki a szállításra vonatkozó uniós állatjóléti jogszabályok számos tagállami hatóság általi végrehajtása terén mutatkozó hiányosságok miatt;

25.  felkéri a Bizottságot, hogy biztosítsa az állatok szállítására vonatkozó meglévő uniós jogszabályok megfelelő alkalmazását, illetve hatékony és egységes végrehajtását, valamint a jogilag kötelező érvényű jelentéstételt valamennyi tagállamban;

26.  felkéri a lóféléket exportáló tagállamokat, hogy találják meg a módját a saját területükön végrehajtandó levágás ösztönzésének annak érdekében, hogy amikor csak lehetséges, elkerüljék az élő lófélék szállítását, és felkéri a Bizottságot, hogy a jövőbeni és a jelenlegi jogi keretben egyaránt hozzon létre mechanizmust a jogszabályi vagy rendeleti rendelkezéseknek való megfelelés hatékony ellenőrzésére;

27.  kéri, hogy a Bizottság tegyen javaslatot a vágólovak szállítására vonatkozó maximális utaztatási idő csökkentésére az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság megállapításai és a lófélék szállítására vonatkozó, az ágazat szakemberei által létrehozott útmutatók alapján, figyelembe véve az egyes országok lótenyésztési ágazatának sajátosságait;

28.  felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fogalmazzanak meg iránymutatást és segítsék elő és erősítsék meg a lófélék jólétének levágásuk során való biztosításáról szóló tudományos kutatást, illetve alkalmazzák a meglévő kutatásokat, annak érdekében, hogy a lófélék szempontjából megfelelőbb vágási módszereket dolgozzanak ki, valamint terjesszék ezen iránymutató dokumentumokat a tagállamok illetékes hatóságai között;

29.  felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vállaljanak teljes és megfelelő kötelezettséget a területükön található, lófélék fogadására jogosult vágóhidak vizsgálatára és végezzenek rendszeres ellenőrzéseket annak biztosítása érdekében, hogy különösen a létesítmények, valamint a személyzet képesítése tekintetében ki tudják elégíteni a lófélék sajátos jóléti szükségleteit;

30.  felkéri a Bizottságot, hogy vállaljon kötelezettséget olyan igazolt állatjóléti mutatók kidolgozására, amelyek a lófélék jólétének értékelésére, a meglévő problémák azonosítására és a fejlesztés ösztönzésére használhatók a gyakorlati végrehajtás és az előnyök ágazat számára történő biztosítása mellett, továbbá fontosnak véli olyan érdekeltek bevonását, akik már végrehajtottak hasonló eszközöket az EU-ban, valamint azt, hogy szoros együttműködésben dolgozzanak a lótenyésztési ágazat szakmai szervezeteinek képviselőivel az állatjóléti mutatók kidolgozása során;

31.  sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy ösztönözzék a lótulajdonosokat arra, hogy szövetségbe tömörüljenek;

32.  hangsúlyozza, hogy fontos a lófélék emberséges kezelése és jólétük biztosítása, illetve az az elv, hogy sehol és semmilyen körülmények között sem tolerálható semmilyen tulajdonos, oktató, ápoló vagy más személy által tanúsított kegyetlen vagy méltánytalan bánásmód;

33.  felszólítja a tagállamokat, hogy az állatokkal szembeni rossz bánásmód, illetve az állatok elhagyása tekintetében szigorúbb jogszabályokat alkalmazzanak, többek között gazdátlanul hagyás elleni rendkívüli intézkedéseket, továbbá teljes körűen és megfelelően vizsgálják ki a lófélékkel szemben alkalmazott embertelen gyakorlatokat és az állatjóléti előírások megszegését;

34.  megjegyzi, hogy a lófélék fajai közt különbségek vannak, és ezektől az eltérésektől függően mások a jóléti szükségletek, köztük az életük végéhez érő állatok gondozására vonatkozóak, illetve a levágási feltételek is;

35.  felszólítja a Bizottságot, hogy végezzen tanulmányt és dokumentálja ezeket a különbségeket, valamint hogy adjon ki konkrét útmutatásokat a jóléti szabványok fenntartásának biztosítására;

36.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák az egyes fajtáknak megfelelő tenyésztési módszerekkel kapcsolatos kutatást és fejlesztést a lótenyésztési ágazatban, figyelembe véve a lófélék természetes viselkedését, mint hordában élő és menekülésre hajlamos állatok;

37.  felkéri a Bizottságot, hogy biztosítson elsőbbséget egy olyan kísérleti projektnek, amely megvizsgálja, hogy hogyan lehet felhasználni az új és meglévő finanszírozási rendszereket a haszonállatként alkalmazott lófélék – ideértve a kis- és részben önellátó gazdaságokban találhatókat is – jóléte tekintetében elért kedvező eredmények megjutalmazására;

38.  felhívja a tagállamokat, hogy biztosítsák az (EU) 2015/262 bizottsági végrehajtási rendelet („lóútlevélről szóló rendelet”) teljes körű és megfelelő végrehajtását;

39.  megjegyzi, hogy az állatorvosi gyógyszerek ára, az állattetemek ártalmatlanítási költsége és – ahol engedélyezett – az eutanázia költsége önmagában is lehet a lófélék élete befejezésének akadálya, ezáltal szenvedésük meghosszabbítását előidézve;

40.  felhívja a tagállamokat, hogy vizsgálják ki az eutanázia során alkalmazott kegyetlen gyakorlatokról és az állatjóléti előírások megszegéséről – többek között a gyógyszerek helytelen használatáról – szóló jelentéseket, és a jogsértéseket jelentsék a Bizottságnak;

41.  elismeri, a szamár- és lótejtermelés növekedését, és felhívja a Bizottságot, hogy adjon ki iránymutatást a ló- és szamártej-gazdálkodásról;

42.  felhívja a tagállamokat, hogy a szakmai, az érdekképviseleti és az elismert mezőgazdasági szervezetekkel együttműködésben vállaljanak kötelezettséget a szamár- és lótejtermelést folytató gazdaságokon végrehajtott vizsgálatok számának növelésére;

43.  aggodalmát fejezi ki a harmadik országokban található gazdaságokból származó vérből előállított, vemhes kanca szérum-gonadotropint (PMSG) tartalmazó állatgyógyászati készítmények behozatala és használata miatt;

44.  felkéri a Bizottság „Egészségügy és élelmiszer-biztonság – ellenőrzés és elemzés” Igazgatóságát, hogy vizsgálja meg a tanúsítvánnyal rendelkező PMSG-hormontermelőket ellenőrzések keretében, hogy a termelés során betartják-e az állatjóléti rendelkezéseket, továbbá hogy folytasson vizsgálatot és készítsen jelentést a gyógyszeriparban használandó hormonok gyűjtéséhez használt kancák jólétéről és kezeléséről;

45.  hangsúlyozza, hogy még nem létezik olyan, tisztességes, az egyes tagállamok igényeihez igazodó adórendszer, amelynek köszönhetően a lófélék tartásával foglalkozó gazdálkodók elő tudnák teremteni az európai lovasfarmokon gazdasági tevékenységük fenntartásához szükséges jövedelmet;

46.  megjegyzi, hogy a lófélékkel foglalkozó ágazat számára biztosított méltányosabb adórendszer lehetővé tenné, hogy az ágazat egyenlő versenyfeltételekkel működjön, növelné a lovas ágazatban a tevékenységek átláthatóságát, és ezzel a csalás és a szürkegazdaság ügyei elleni küzdelemhez is hozzájárulna, a lovakkal hivatásosan foglalkozó mezőgazdasági termelők számára pedig lehetővé tenné azt, hogy a gazdasági tevékenységük fenntartásához szükséges bevételekhez jussanak;

47.  úgy véli, hogy a héa-irányelv soron következő felülvizsgálata alkalmával tisztázni kell a lovas ágazatra alkalmazandó adózási jogszabályokat a lovas ágazat növekedésnek és munkahelyteremtésnek kedvező fejlődését elősegítendő;

48.  felhívja a Bizottságot, hogy tegyen lépéseket a tagállamok számára történő nagyobb rugalmasság biztosítására, hogy az ágazaton belüli valamennyi tevékenységre vonatkozóan kedvezményes héa-mértéket állapíthassanak meg, és úgy véli, hogy ennek a magyarázatnak a csökkentett héa harmonizált, biztos és célhoz igazodó keretét kellene eredményeznie, elég rugalmasságot engedélyezve a tagállamok számára adóügyi politikájuk gyakorlása során;

49.  hangsúlyozza, hogy az Európában előállított és a harmadik országokból importált lóhúsra alkalmazandó egészségügyi követelmények eltérőek;

50.  emlékeztet arra, hogy gondoskodni kell a lóhús hatékony nyomon követhetőségéről, és hangsúlyozza, hogy az európai fogyasztókat illetően egyenlő egészségügyi követelményekkel, élelmezésbiztonsági és a behozatalra vonatkozó előírásokkal kell rendelkezni, függetlenül a fogyasztott lóhús eredetétől;

51.  felhívja a Bizottságot, hogy tegyen lépéseket az Unión belüli követelmények és a határokon zajló ellenőrzések követelményei közötti egyensúly helyreállítása érdekében, biztosítva ugyanakkor a fogyasztók egészségének védelmét;

52.  ezért felszólítja a Bizottságot, hogy minden feldolgozott lóhústermék esetében tegye kötelezővé a származási ország feltüntetését;

53.  felhívja a Bizottságot, hogy növelje az Unión kívüli azon vágóhidakon végzett ellenőrzések számát, amelyeknek engedélyük van a lófélékből származó hús EU-ba történő kivitelére, valamint hogy feltételesen függessze fel a lófélékből származó, azon harmadik országokban előállított hús behozatalát, amelyek nem felelnek meg az uniós nyomon követhetőségi és élelmiszerbiztonsági előírásoknak;

54.  hangsúlyozza a lófélék életciklusa végével kapcsolatos tabu ledöntésének szükségességét; úgy véli, hogy egy ló életciklusa végének megkönnyítése nem zárja ki, hogy azt követően bekerüljön az élelmiszerláncba;

55.  felkéri a Bizottságot, hogy fordítson külön figyelmet a lófélék terminális gondozására, beleértve a széles körben használt állatgyógyászati gyógyszerek, például a fenilbutazon szermaradék-határértékeinek megállapítására az élelmiszerlánc biztonságának garantálása érdekében;

56.  felkéri a tagállamokat, hogy mozdítsák elő az élelmiszerláncba történő visszaillesztést várakozási időt előíró, tudományos kutatáson alapuló rendszer révén, amely lehetővé teszi, hogy az állat visszatérhessen az élelmiszerláncba azt követően, hogy utolsó alkalommal kezelték a gyógyszerrel, védelmezve ugyanakkor a fogyasztók egészségét;

57.  megjegyzi, hogy a nem emberi fogyasztás céljára szolgáló hústermékek előállításáért levágásra szánt („nem élelmiszer-termelés céljára tartott” állatként nyilvántartásba vett) lófélék esetében néhány tagállamban nincs adat a beadott gyógyszerekről, és lehet, hogy bekerülnek az illegális levágási láncba, és így súlyosan veszélyeztetik a közegészséget; ezért kéri a Bizottságot, hogy ezt a szabályozói kiskapuhelyzetet oldja meg;

58.  felhívja a Bizottságot, hogy a Lógyógyász Állatorvosok Európai Szervezetével (FEEVA) közösen fontolja meg a kezeléshez és a gyógyszereléshez való hozzáférés összehangolását az Európai Unió egész területén;

59.  úgy véli, hogy az ilyen harmonizáció előnye az lenne, hogy elkerülhető lenne a verseny torzulása és megkönnyítené a lófélék tágabb értelemben vett kezelését és hatékonyabban enyhítené a lófélék szenvedését;

60.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy mozdítsák elő a bevált gyakorlatok cseréjét a lóféléknek szánt gyógyszerek észszerű alkalmazásának megkönnyítése érdekében;

61.  megjegyzi, hogy míg a terápia és az állatgyógyászati készítmények időnként szükségesek és megfelelőek, nagyobb erőfeszítéseket kell tenni a beruházások alacsony szintjének, valamint a lófélék kezelésére rendelkezésre álló gyógyszerek – többek között az oltások – hiányának megoldása érdekében;

62.  felhívja a figyelmet ezenkívül arra, hogy fejleszteni kell a lófélék gyógyszerezésére vonatkozó gyógyszeripari kutatásokat és innovációt, mivel az ágazatban nagy hiány mutatkozik a lófélék anyagcseréjéhez illeszkedő gyógyszerek terén;

63.  felhívja a Bizottságot, hogy finanszírozzon további kutatásokat a különböző gyógyszereknek a lófélék életére gyakorolt esetleges hatásairól;

64.  megjegyzi, hogy a tagállamokban tenyésztett lófajták egy része helyi fajta, amely bizonyos közösségek életformájának és kultúrájának a része, és hogy néhány tagállam a vidékfejlesztési programjába beemelt az e fajták védelmére és terjesztésére irányuló intézkedéseket;

65.  felszólítja a Bizottságot, hogy vállaljon kötelezettséget az EU-ban őshonos vagy a kihalás veszélye által fenyegetett lófélék megőrzését és védelmét pénzügyileg támogató programokért;

66.  elismeri a vadlovak populációi jelentette komoly ökológiai és természeti értéket, amelyek jelentősen hozzájárulnak a számukra lakóhelyül szolgáló területek tisztán tartásához és termékennyé tételéhez, a vadlóállományok által az idegenforgalom szempontjából jelentett értéken kívül, és kéri, hogy végezzenek több kutatást e populációk problémáival kapcsolatban;

67.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 84., 2016.3.31., 1. o.
(2) HL L 3., 2005.1.5., 1. o.
(3) HL L 303., 2009.11.18., 1. o.
(4) HL L 221., 1998.8.8., 23. o.
(5) HL L 59., 2015.3.3., 1. o.
(6) HL L 347., 2013.12.20., 487. o.
(7) HL L 347., 2013.12.20., 549. o.
(8) HL L 335., 2013.12.14., 19. o.
(9) Lásd http://ec.europa.eu/food/animals/docs/aw_eu-strategy_study_edu-info-activ.pdf,
(10) Fédération Equestre Internationale (FEI), FAQs on High Health, High Performance Horse (HHP) Concept adopted at the May 2014 OIE General Session (Nemzetközi Lovassport Szövetség [FEI], Gyakran ismételt kérdések az OIE 2014. májusi közgyűlésén elfogadott, a kiváló egészségi állapotú és kiváló teljesítményt nyújtó [HHP] lovakra vonatkozó elképzelésről).
(11) Lóversenyhatóságok Nemzetközi Szövetségének éves jelentése.
(12) FEI-adatbázis, a hozzáférés dátuma: 2014. szeptember 22.
(13) TRACES-adatbázis 2012.
(14) Állategészségügyi Világszervezet – Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexe (2016), 7.12. fejezet.
(15) Santorini Donkey and Mule Taxis – an Independent Animal Welfare Report for the Donkey Sanctuary (Szantorini szamár- és öszvértaxik – The Donkey Sanctuary számára készült független állatjóléti jelentés), 2013.


Higany ***I
PDF 257kWORD 48k
Állásfoglalás
Szöveg
Függelék
Az Európai Parlament 2017. március 14-i jogalkotási állásfoglalása a higanyról és az 1102/2008/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2016)0039 – C8-0021/2016 – 2016/0023(COD))
P8_TA(2017)0066A8-0313/2016

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2016)0039),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, 192. cikkének (1) bekezdésére és 207. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0021/2016),

–  tekintettel a Jogi Bizottságnak a javasolt jogalapra vonatkozó véleményére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére és 192. cikkének (1) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2016. május 25-i véleményére(1),

–  a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

–  tekintettel az illetékes bizottság által jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2016. december 16-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért az Európai Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikke (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. és 39. cikkére,

–  tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére (A8-0313/2016),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  jóváhagyja a Parlament ezen állásfoglaláshoz csatolt nyilatkozatát;

3.  tudomásul veszi a Bizottság ezen állásfoglaláshoz csatolt nyilatkozatát;

4.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

5.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2017. március 14-én került elfogadásra a higanyról és az 1102/2008/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2017/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

P8_TC1-COD(2016)0023


(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2017/852 rendelettel.)

MELLÉKLET A JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁSHOZ

Az Európai Parlament nyilatkozata a higanyról és a 1102/2008/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló rendelettervezetről (2016/0023(COD))

Az, hogy az Európai Parlament a higanyról szóló rendeletre irányuló javaslattal (2016/0023(COD)) kapcsolatos intézményközi tárgyalások során elfogadja a végrehajtási jogi aktusok alkalmazását új termékek vagy folyamatok engedélyezésére vonatkozóan, nem teremt precedenst a hasonló eljárásokra nézve, és nem érinti a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és végrehajtási aktusok elhatárolási kritériumairól a közeljövőben folytatandó intézményközi tárgyalásokat.

Az Európai Bizottság nyilatkozata a higannyal kapcsolatos nemzetközi együttműködésről

A Minamata egyezmény és a higanyról szóló új rendelet világszinten és az Unióban is jelentős mértékben hozzájárul a polgárok higanyszennyezéssel szembeni védelméhez.

A nemzetközi együttműködést fenn kell tartani az egyezmény valamennyi fél általi sikeres végrehajtása, valamint rendelkezéseinek további megerősítése érdekében.

Az Európai Bizottság ezért az egyezménnyel összhangban és az alkalmazandó uniós politikáknak, szabályoknak és eljárásoknak megfelelően elkötelezi magát a további együttműködés támogatása mellett, többek között az alábbi területeken vállalva erőfeszítéseket:

–  az uniós jog és az egyezmény rendelkezései közötti hézagok szűkítése a tiltott, hozzáadott higanyt tartalmazó termékek jegyzékére vonatkozó felülvizsgálati záradék révén;

–  az egyezmény finanszírozásra, kapacitásépítésre és technológiatranszferre vonatkozó rendelkezéseivel összefüggésben olyan tevékenységek folytatása, mint a higanykereskedelem és -használat nyomonkövethetőségének javítása, a higanymentes kisüzemi és kisipari aranybányászat tanúsításának és a higanymentes aranyra vonatkozó címke alkalmazásának elősegítése, valamint a fejlődő országok képességeinek fejlesztése, többek között a higanyhulladék-gazdálkodás területén.

(1) HL C 303., 2016.8.19., 122. o.


Hosszú távú részvényesi szerepvállalás és vállalatirányítási nyilatkozat ***I
PDF 248kWORD 52k
Állásfoglalás
Szöveg
Az Európai Parlament 2017. március 14-i jogalkotási állásfoglalása a 2007/36/EK irányelvnek a hosszú távú részvényesi szerepvállalás ösztönzése, valamint a 2013/34/EU irányelvnek a vállalatirányítási nyilatkozat egyes elemei tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2014)0213 – C7-0147/2014 – 2014/0121(COD))
P8_TA(2017)0067A8-0158/2015

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2014)0213),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, valamint 50. és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7‑0147/2014),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2014. július 9-i véleményére(1),

–  tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra, valamint a Tanács képviselőjének 2016. december 16-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért az Európai Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikke (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére és a Gazdasági és Monetáris Bizottság véleményére (A8–0158/2015),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot(2);

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2017. március 14-én került elfogadásra a 2007/36/EK irányelvnek a hosszú távú részvényesi szerepvállalás ösztönzése tekintetében történő módosításáról szóló (EU) 2017/... európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel

P8_TC1-COD(2014)0121


(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2017/828 irányelvvel.)

(1) HL C 451., 2014.12.16., 87. o.
(2) Ez az álláspont lép a 2015. július 8-án elfogadott módosítások helyébe (Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0257).


A fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzése ***I
PDF 255kWORD 61k
Állásfoglalás
Szöveg
Függelék
Az Európai Parlament 2017. március 14-i jogalkotási állásfoglalása a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló 91/477/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2015)0750 – C8-0358/2015 – 2015/0269(COD))
P8_TA(2017)0068A8-0251/2016

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2015)0750),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0358/2015),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel a Lengyelország Szenátusa és a svéd parlament által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv alapján előterjesztett, indokolással ellátott véleményekre, amelyek szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2016. április 27-i véleményére(1),

–  tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 69f. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra, valamint a Tanács képviselőjének 2016. december 20-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért az Európai Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikke (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentésére és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A8-0251/2016),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  tudomásul veszi az ezen állásfoglaláshoz csatolt bizottsági nyilatkozatot;

3.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

4.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2017. március 14-én került elfogadásra a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló 91/477/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló (EU) 2017/... európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel

P8_TC1-COD(2015)0269


(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2017/853 rendelettel.)

MELLÉKLET A JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁSHOZ

A BIZOTTSÁG NYILATKOZATA

A Bizottság tudatában van a hatástalanításra vonatkozó hatékony előírások fontosságának, mivel ezek hozzájárulnak a biztonság fokozásához, és a hatóságokat megnyugtatják afelől, hogy a hatástalanított fegyverek valóban és ténylegesen ki vannak vonva a forgalomból.

A Bizottság ezért felgyorsítja a hatástalanítási kritériumoknak a 91/477/EGK irányelv értelmében létrehozott bizottságban helyet foglaló nemzeti szakértők által folytatott felülvizsgálatát annak érdekében, hogy a 91/477/EGK irányelvben meghatározott bizottsági eljárással összhangban és a nemzeti szakértők pozitív visszajelzésének függvényében a Bizottság 2017. május végéig elfogadja a hatástalanított tűzfegyverek végleges működésképtelenségét biztosító hatástalanítási előírásokra és technikákra vonatkozó közös iránymutatások meghatározásáról szóló, 2015. december 15-i (EU) 2015/2403 bizottsági végrehajtási rendelet módosítására irányuló bizottsági végrehajtási rendeletet. A Bizottság felhívja a tagállamokat, hogy mindenben támogassák e folyamat felgyorsítását.

(1) HL C 264., 2016.7.20., 77. o.


Elhasználódott járművek, hulladékelemek és -akkumulátorok, valamint elektromos és elektronikus berendezések hulladékai ***I
PDF 417kWORD 54k
Az Európai Parlament 2017. március 14-én elfogadott módosításai az elhasználódott járművekről szóló 2000/53/EK irányelv, az elemekről és akkumulátorokról, valamint a hulladékelemekről és -akkumulátorokról szóló 2006/66/EK irányelv, valamint az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló 2012/19/EU irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslathoz (COM(2015)0593 – C8-0383/2015 – 2015/0272(COD))(1)
P8_TA(2017)0069A8-0013/2017

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás
Módosítás 1
Irányelvre irányuló javaslat
1 preambulumbekezdés
(1)  A környezet minőségének védelme, megőrzése és javítása, az emberi egészség védelme, a természeti erőforrások körültekintő és ésszerű hasznosítása, valamint a valóban körforgásos gazdaság kiépítése érdekében javítani kell az Európai Unióban folytatott hulladékgazdálkodás színvonalát.
(1)  A környezet minőségének védelme, megőrzése és javítása, az emberi egészség védelme, a természeti erőforrások körültekintő és hatékony hasznosítása, valamint a körforgásos gazdaság elvének előmozdítása érdekében javítani kell az Európai Unióban folytatott hulladékgazdálkodás színvonalát.
Módosítás 2
Irányelvre irányuló javaslat
1 a preambulumbekezdés (új)
(1a)   A tiszta, hatékony és fenntartható körforgásos gazdaság feltétele a veszélyes anyagoknak a termékekből már a tervezési szakaszban történő eltávolítása, és ebben az összefüggésben a körforgásos gazdaságnak el kell ismernie a hetedik környezetvédelmi cselekvési program kifejezett rendelkezéseit, amely program a toxikus anyagoktól mentes anyagciklusok kifejlesztésére szólít fel, hogy az újrafeldolgozott hulladékot az Unió jelentős, megbízható nyersanyagforrásként hasznosíthassa.
Módosítás 3
Irányelvre irányuló javaslat
1 b preambulumbekezdés (új)
(1b)   Biztosítani kell a másodlagos nyersanyagok hatékony és alacsony energiafogyasztású kezelését, és prioritást kell biztosítani az e célkitűzés felé mutató fejlesztési és kutatási erőfeszítéseknek. A Bizottságnak emellett meg kell fontolnia egy, a hulladékok besorolásáról szóló javaslat benyújtását a másodlagos nyersanyagok uniós piaca létrehozásának támogatása céljából.
Módosítás 4
Irányelvre irányuló javaslat
1 c preambulumbekezdés (új)
(1c)   Amennyiben az újrafeldolgozott anyag a hulladékstátusz megszűnésével – akár azért, mert megfelel a hulladékstátusz megszűnésére vonatkozó speciális kritériumoknak, akár azért, mert egy új termékbe kerül beépítésre – újból belép a gazdaságba, annak maradéktalanul meg kell felelnie a vegyi anyagokra vonatkozó uniós jogszabályoknak.
Módosítás 5
Irányelvre irányuló javaslat
2 a preambulumbekezdés (új)
(2a)   A technológia fejlődésének és az egyre globalizálódó kereskedelemnek köszönhetően az ipari környezet az elmúlt években jelentősen megváltozott. Ezek a tényezők új kihívások elé állítják a környezetvédelemért felelős hulladékgazdálkodást és -kezelést, amely kihívások megoldását fokozottabb kutatási tevékenységgel és célzott szabályozási eszközök együttesével kell megpróbálni. A tervezett amortizáció egyre növekvő problémát jelent, hisz az valójában ellentmond a körforgásos gazdaság céljainak, ezért ennek megszüntetésén összehangolt erőfeszítésekkel kell együtt dolgoznia minden érintettnek, az iparágnak, a vevőknek és a szabályozó hatóságoknak.
Módosítás 6
Irányelvre irányuló javaslat
3 preambulumbekezdés
(3)  A tagállamok által szolgáltatott statisztikai adatok alapvető fontosságúak ahhoz, hogy a Bizottság értékelni tudja az egyes tagállamok hulladékjogi előírásoknak való megfelelését. A statisztikai adatok minőségét, megbízhatóságát és összevethetőségét fokozni kell a hulladékokkal összefüggő adatszolgáltatás egységes belépési ponton keresztül történő teljesítésével, az elavult adatszolgáltatási követelmények megszüntetésével, a nemzeti adatszolgáltatási mechanizmusok összehasonlító értékelésével és az adatminőség-ellenőrzési jelentés bevezetésével.
(3)  A tagállamok által szolgáltatott adatok és információk alapvető fontosságúak ahhoz, hogy a Bizottság értékelni tudja az egyes tagállamok hulladékjogi előírásoknak való megfelelését. A szolgáltatott adatok minőségét, megbízhatóságát és összevethetőségét fokozni kell a megbízható forrásokon alapuló adatok gyűjtése és feldolgozása közös módszertanának kidolgozásával és a hulladékokkal összefüggő adatszolgáltatás egységes belépési ponton keresztül történő teljesítésével, az elavult adatszolgáltatási követelmények megszüntetésével, a nemzeti adatszolgáltatási mechanizmusok összehasonlító értékelésével és az adatminőség-ellenőrzési jelentés bevezetésével. A hulladékgazdálkodás területén a megbízható adatszolgáltatás nélkülözhetetlen a hatékony végrehajtáshoz és az adatok tagállamok közötti összehasonlíthatóságához. Ezért az ezen irányelvekben meghatározott célértékek teljesítésével kapcsolatos jelentéseik összeállítása során a tagállamoknak a Bizottság által a tagállamok nemzeti statisztikai hivatalaival és a hulladékgazdálkodásért felelős nemzeti hatóságokkal együttműködésben kidolgozott közös módszertant kell alkalmazniuk.
Módosítás 7
Irányelvre irányuló javaslat
3 a preambulumbekezdés (új)
(3a)   A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak szelektív gyűjtését megfelelő kezelés követi. Az egyenlő feltételek, valamint a hulladékra vonatkozó jogszabályoknak és a körforgásos gazdaság fogalmának való megfelelés biztosítása érdekében a Bizottságnak a 2012/19/EU irányelvnek megfelelően az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak kezelésére közös előírásokat kell kidolgoznia.
Módosítás 8
Irányelvre irányuló javaslat
4 preambulumbekezdés
(4)  A hulladékgazdálkodás területén a megbízható statisztikai-adatszolgáltatás nélkülözhetetlen a hatékony végrehajtáshoz, az adatok összehasonlíthatóságához és a tagállamok közötti egyenlő versenyfeltételek biztosításához. Ezért akkor, amikor az ezen irányelvekben meghatározott célértékek teljesítéséről összeállítják jelentéseiket, a tagállamoknak a Bizottság és a tagállamok nemzeti statisztikai hivatalai által közösen kidolgozott legújabb módszertant kell alkalmazniuk.
(4)  A hulladékgazdálkodás területén a megbízható statisztikai-adatszolgáltatás nélkülözhetetlen a hatékony végrehajtáshoz, az adatok összehasonlíthatóságához és a tagállamok közötti egyenlő versenyfeltételek biztosításához. Ezért akkor, amikor az ezen irányelvekben meghatározott célértékek teljesítéséről összeállítják jelentéseiket, a tagállamoknak a tagállamok nemzeti statisztikai hivatalaival együttműködésben – az adatgyűjtés és -feldolgozás Bizottság által kidolgozott közös módszertanát kell alkalmazniuk.
Módosítás 9
Irányelvre irányuló javaslat
4 a preambulumbekezdés (új)
(4a)   Az ezen irányelvben meghatározott célértékek elérésének elősegítése és a körforgásos gazdaságra való átállás előmozdítása érdekében a Bizottságnak elő kell mozdítania az információk és a bevált gyakorlatok tagállamok, illetve különböző gazdasági ágazatok közötti koordinációját és cseréjét. Ezt a cserét egy olyan kommunikációs platform létrehozásával lehetne elősegíteni, amely felhívhatná a figyelmet az új ipari megoldásokra és jobb áttekintést nyújthatna a rendelkezésre álló kapacitásokról, valamint hozzájárulna a hulladékipar és az egyéb ágazatok összekapcsolásához és az ipari szimbiózis támogatásához.
Módosítás 10
Irányelvre irányuló javaslat
4 b preambulumbekezdés (új)
(4b)   A 2008/98/EK irányelvben megállapított hulladékhierarchiát elsőbbségi sorrendként kell alkalmazni az Unió hulladékmegelőzésre és -gazdálkodásra vonatkozó jogszabályaiban. Ez a hierarchia alkalmazandó tehát az elhasználódott járművek, az elemek és akkumulátorok, a hulladékelemek és -akkumulátorok, valamint az elektromos és elektronikus berendezések hulladékai tekintetében. Az ezen irányelv célkitűzéseinek való megfelelés közben a tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket a hulladékhierarchiai prioritások figyelembe vételére és e prioritások gyakorlati végrehajtásának biztosítására.
Módosítás 11
Irányelvre irányuló javaslat
5 a preambulumbekezdés (új)
(5a)   Mivel egyre nagyobb szükség van a hulladék kezelésére és újrahasznosítására az Unión belül, a körforgásos gazdaságnak megfelelően hangsúlyt kell fektetni annak biztosítására, hogy a hulladékszállításhoz kapcsolódó eljárások megfeleljenek az uniós környezetvédelmi jogszabályok alapelveinek és követelményeinek, különösen a közelség, a hasznosítás elsőbbsége és az önellátás elvének. A Bizottságnak meg kell vizsgálnia az egyablakos rendszer bevezetésének szükségességét a hulladékszállítás adminisztratív eljárása számára az adminisztratív teher csökkentése céljából. A tagállamok minden szükséges intézkedést meg kell tegyenek a jogellenes hulladékszállítás megelőzése érdekében.
Módosítás 12
Irányelvre irányuló javaslat
7a preambulumbekezdés (új)
(7a)   A 2000/53/EK és a 2012/19/EU irányelv egyes nem alapvető elemeinek kiegészítése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az 2000/53/EK irányelv szerinti adatgyűjtés és -feldolgozás közös módszertanára, illetve az elhasználódott járművek újrahasználatra és hasznosításra vonatkozó irányszámainak végrehajtásáról szóló, 2012/19/EU irányelv szerinti adatszolgáltatás formátumára vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. Különösen fontos, hogy a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.
Módosítás 13
Irányelvre irányuló javaslat
7 b preambulumbekezdés (új)
(7b)   Az elemek és akkumulátorok, valamint a hulladékelemek és -akkumulátorok tekintetében az adatgyűjtésre és adatfeldolgozásra vonatkozó közös módszertan és az adatszolgáltatás formátumának meghatározása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikke alapján jogi aktusokat fogadjon el. Különösen fontos, hogy a Bizottság előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.
Módosítás 14
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – -1 bekezdés (új)
2000/53/EK irányelv
6 cikk – 1 bekezdés
A 6. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
„(1) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket, hogy az elhasználódott járműveket a 75/442/EGK irányelv 4. cikkében meghatározott általános követelmények szerint és az ezen irányelv I. mellékletében meghatározott minimális műszaki követelményekkel összhangban tárolják (még ideiglenesen is) és kezeljék, az egészségvédelemre és környezetvédelemre vonatkozó nemzeti jogszabályok sérelme nélkül.”
„(1) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket, hogy az elhasználódott járműveket a hulladékhierarchiával kapcsolatos prioritásoknak megfelelően, a 75/442/EGK irányelv 4. cikkében meghatározott általános követelmények szerint és az ezen irányelv I. mellékletében meghatározott minimális műszaki követelményekkel összhangban tárolják (még ideiglenesen is) és kezeljék, az egészségvédelemre és környezetvédelemre vonatkozó nemzeti jogszabályok sérelme nélkül.”
Módosítás 15
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont
2000/53/EK irányelv
9 cikk – 1 a bekezdés
(1a)  A tagállamok a 7. cikk (2) bekezdésének végrehajtása tekintetében minden egyes naptári évre vonatkozóan adatokat szolgáltatnak a Bizottságnak. Az adatokat elektronikus úton kell benyújtani az adatgyűjtés tárgyévének végét követő 18 hónapon belül. Az adatszolgáltatást a Bizottság által az (1d) bekezdésnek megfelelően meghatározott formátumban kell teljesíteni. Az első adatszolgáltatásnak a [beírandó évszám: az ezen irányelv átültetése utáni év]. január 1-jétől [beírandó évszám: az ezen irányelv átültetésének éve utáni év]. december 31-ig terjedő időszakra kell vonatkoznia.
(1a)  A tagállamok a 7. cikk (2) bekezdésének végrehajtása tekintetében minden egyes naptári évre vonatkozóan adatokat szolgáltatnak a Bizottságnak. Az adatokat az e cikk (1d) bekezdésében említett közös módszertan szerint kell gyűjteni és feldolgozni, és elektronikus úton kell benyújtani az adatgyűjtés tárgyévének végét követő 12 hónapon belül. Az adatszolgáltatást a Bizottság által az (1d) bekezdésnek megfelelően meghatározott formátumban kell teljesíteni.
Módosítás 16
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont
2000/53/EK irányelv
9 cikk – 1 c bekezdés
(1c)  A Bizottság megvizsgálja az e cikknek megfelelően szolgáltatott adatokat, majd jelentést tesz közzé a vizsgálat eredményeiről. A jelentésnek ki kell terjednie az adatgyűjtés szervezésének, az adatok forrásainak és a tagállamok által használt módszertannak az értékelésére, valamint ezen adatok hiánytalanságára, megbízhatóságára, időszerűségére és konzisztenciájára. Az értékelés javító célú konkrét ajánlásokat is tartalmazhat. A jelentést háromévente kell elkészíteni.
(1c)  A Bizottság megvizsgálja az e cikknek megfelelően szolgáltatott adatokat, majd jelentést tesz közzé a vizsgálat eredményeiről. Az (1d) bekezdésben említett adatgyűjtésre és adatfeldolgozásra vonatkozó közös módszertan létrehozásáig a jelentésnek ki kell terjednie az adatgyűjtés szervezésének, az adatok forrásainak és a tagállamok által használt módszertannak az értékelésére. A Bizottság értékeli ezen adatok hiánytalanságát, megbízhatóságát, időszerűségét és konzisztenciáját is. Az értékelés javító célú konkrét ajánlásokat is tartalmazhat. A jelentést háromévente kell elkészíteni.
Módosítás 17
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont
2000/53/EK irányelv
9 cikk – 1 ca bekezdés (új)
(1ca)   A jelentésben a Bizottság tájékoztatást nyújthat ezen irányelv egészének végrehajtásáról, illetve annak a környezetre és az emberi egészségre gyakorolt hatásáról. Adott esetben az ezen irányelv módosítására irányuló jogalkotási javaslatot is csatol a jelentéshez.
Módosítás 18
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont
2000/53/EK irányelv
9 cikk – 1 d bekezdés
(1d)  A Bizottság az (1a) bekezdés szerinti adatszolgáltatás formátumát megállapító végrehajtási aktusokat fogad el. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 11. cikk (2) bekezdése szerinti eljárással kell elfogadni.
(1d)  A Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el ezen irányelv módosítása céljából az (1a) bekezdés szerinti adatgyűjtés és -feldolgozás közös módszertanára, illetve az adatszolgáltatás formátumára vonatkozóan.
Módosítás 19
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont
2000/53/EK irányelv
9 cikk – 1 d a bekezdés (új)
(1da)   A körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv értelmében és tekintettel a körforgásos gazdaságra való átállásra vonatkozó uniós kötelezettségvállalásra, a Bizottság 2018. december 31-ig egy hatásvizsgálat alapján és a körforgásos gazdaságra vonatkozó uniós célkitűzések és kezdeményezések figyelembevételével felülvizsgálja ezen irányelv egészét, különösen a hatályát és a célértékeket. Különös hangsúlyt kell helyezni a vélhetően elhasználódott járműnek minősülő használt járművek szállítására. Ebben az esetben az elhasználódott járművek szállítására vonatkozó, megbízottak számára kidolgozott 9. iránymutatást kell alkalmazni. A Bizottság megvizsgálja, hogy lehetséges-e az egyes erőforrásokra és különösen a kritikus nyersanyagokra vonatkozóan is konkrét célértékeket meghatározni. A felülvizsgálathoz adott esetben jogalkotási javaslatot is csatolni kell.
Módosítás 20
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 a bekezdés (új)
2000/53/EK irányelv
9 a cikk (új)
A szöveg a következő cikkel egészül ki:
„9a. cikk
A fokozottabb mértékben körforgásos gazdaság irányába történő átmenet eszközei
Az ezen irányelvben meghatározott célkitűzésekhez való hozzájárulás érdekében a tagállamok megfelelő gazdasági eszközöket vesznek igénybe, és egyéb intézkedéseket hoznak a hulladékhierarchia alkalmazásának ösztönzésére. Ilyen eszközök és intézkedések lehetnek például a 2008/98/EK irányelv IVa. mellékletében felsoroltak.”
Módosítás 21
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 1 a pont (új)
2006/66/EK irányelv
22 a cikk (új)
1a.   A szöveg a következő cikkel egészül ki:
„22a. cikk
Adatok
(1)   A 10. és a 12. cikk alapján a tagállamok által szolgáltatott adatokhoz minőség-ellenőrzési jelentést kell mellékelni.
(2)   A Bizottság a 23a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el ezen irányelv kiegészítése céljából, meghatározva az adatgyűjtés és -feldolgozás módszertanát, illetve a jelentés formátumát.”
Módosítás 22
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – -a pont (új)
2006/66/EK irányelv
23 cikk – cím
-a)   A 23. cikkben a cím helyébe a következő szöveg lép:
Felülvizsgálat
Jelentéstétel és felülvizsgálat
Módosítás 23
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – a pont
2006/66/EK irányelv
23 cikk – 1 bekezdés
(1)  A Bizottság legkésőbb 2016 végéig jelentést állít össze ezen irányelv végrehajtásáról, valamint a környezetre és a belső piac működésére kifejtett hatásairól.
(1)  A Bizottság legkésőbb 2016 végéig és azt követően háromévenként jelentést állít össze ezen irányelv végrehajtásáról, valamint a környezetre és a belső piac működésére kifejtett hatásairól.
Módosítás 24
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – b a pont (új)
2006/66/EK irányelv
23 cikk – 3 a bekezdés (új)
ba)   A cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv értelmében és a körforgásos gazdaságra való átállásra irányuló uniós kötelezettségvállalásra tekintettel a Bizottság 2018. december 31-ig egy hatásvizsgálat alapján felülvizsgálja ezen irányelv egészét és különösen a hatályát és a célértékeket. A felülvizsgálat során figyelembe kell venni az Unió körforgásos gazdaságának szakpolitikai célkitűzéseit és kezdeményezéseit, valamint a veszélyes anyagokat – elsősorban nehéz- és más fémeket vagy fémionokat – nem használó új típusú akkumulátorok technológiai fejlődését. A Bizottság megvizsgálja, hogy lehetséges-e az egyes erőforrásokra és különösen a kritikus nyersanyagokra vonatkozóan is konkrét célértékeket meghatározni. A felülvizsgálathoz adott esetben jogalkotási javaslatot is csatolni kell.”
Módosítás 25
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 2 a pont (új)
2006/66/EK irányelv
23 aa cikk (új)
2a.   A szöveg a következő cikkel egészül ki:
„23aa. cikk
A fokozottabb mértékben körforgásos gazdaság irányába történő átmenet eszközei
Az ezen irányelvben meghatározott célkitűzésekhez való hozzájárulás érdekében a tagállamok megfelelő gazdasági eszközöket vesznek igénybe, és egyéb intézkedéseket hoznak a hulladékhierarchia alkalmazásának ösztönzésére. Ilyen eszközök és intézkedések lehetnek például a 2008/98/EK irányelv IVa. mellékletében felsoroltak.”
Módosítás 27
Irányelvre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – -1 pont (új)
2012/19/EU irányelv
8 cikk – 5 bekezdés – 4 albekezdés
-1.   A 8. cikk (5) bekezdésének negyedik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„Ezen cikk végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottság minimális minőségi szabványokat meghatározó végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, elsősorban az európai szabványügyi szervezetek által kidolgozott szabványok alapulvételével. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 21. cikk (2) bekezdése szerinti vizsgálóbizottsági eljárással kell elfogadni.”
„Ezen cikk végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében és a 2012/19/EU irányelvben adott felhatalmazással összhangban a Bizottság minimális minőségi szabványokat meghatározó végrehajtási jogi aktusokat fogad el. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 21. cikk (2) bekezdése szerinti vizsgálóbizottsági eljárással kell elfogadni.”
Módosítás 28
Irányelvre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – b pont
2012/19/EU irányelv
16 cikk – 5 a bekezdés
(5a)  A tagállamok a 16. cikk (4) bekezdésének végrehajtása tekintetében minden egyes naptári évre vonatkozóan adatokat szolgáltatnak a Bizottságnak. Az adatokat elektronikus úton kell benyújtani az adatgyűjtés tárgyévének végét követő 18 hónapon belül. Az adatszolgáltatást a Bizottság által az (5d) bekezdésnek megfelelően meghatározott formátumban kell teljesíteni. Az első adatszolgáltatásnak a [beírandó évszám: az ezen irányelv átültetése utáni év]. január 1-jétől [beírandó évszám: az ezen irányelv átültetésének éve utáni év]. december 31-ig terjedő időszakra kell vonatkoznia.
(5a)  A tagállamok a 16. cikk (4) bekezdésének végrehajtása tekintetében minden egyes naptári évre vonatkozóan adatokat szolgáltatnak a Bizottságnak. Az adatokat az e cikk (5d) bekezdésében említett közös módszertan szerint kell gyűjteni és feldolgozni, és elektronikus úton kell benyújtani az adatgyűjtés tárgyévének végét követő 12 hónapon belül. A tagállamok biztosítják az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak gyűjtésében vagy kezelésében részt vevő valamennyi szereplőtől kapott adatok benyújtását. Az adatszolgáltatást a Bizottság által az (5d) bekezdésnek megfelelően meghatározott formátumban kell teljesíteni.
Módosítás 29
Irányelvre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – b pont
2012/19/EU irányelv
16 cikk – 5 c bekezdés
(5c)  A Bizottság megvizsgálja az e cikknek megfelelően szolgáltatott adatokat, majd jelentést tesz közzé a vizsgálat eredményeiről. A jelentésnek ki kell terjednie az adatgyűjtés szervezésének, az adatok forrásainak és a tagállamok által használt módszertannak az értékelésére, valamint ezen adatok hiánytalanságára, megbízhatóságára, időszerűségére és konzisztenciájára. Az értékelés javító célú konkrét ajánlásokat is tartalmazhat. A jelentést háromévente kell elkészíteni.
(5c)  A Bizottság megvizsgálja az e cikknek megfelelően szolgáltatott adatokat, majd jelentést tesz közzé a vizsgálat eredményeiről. Az (5d) bekezdésben meghatározott adatgyűjtés és -feldolgozás közös módszertanának létrehozásáig a jelentésnek ki kell terjednie az adatgyűjtés szervezésének, az adatok forrásainak és a tagállamok által használt módszertannak az értékelésére. A Bizottság értékeli ezen adatok hiánytalanságát, megbízhatóságát, időszerűségét és konzisztenciáját is. Az értékelés javító célú konkrét ajánlásokat is tartalmazhat. A jelentést háromévente kell elkészíteni.
Módosítás 30
Irányelvre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – b pont
2012/19/EU irányelv
16 cikk – 5 c a bekezdés (új)
(5ca)   A jelentésben a Bizottság tájékoztatást nyújt az irányelv egészének végrehajtásáról, illetve annak a környezetre és az emberi egészségre gyakorolt hatásáról. Adott esetben az irányelv módosítására irányuló jogalkotási javaslatot is kell csatolni a jelentéshez.
Módosítás 31
Irányelvre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – b pont
2012/19/EU irányelv
16 cikk – 5 d bekezdés
(5d)  A Bizottság az (5a) bekezdés szerinti adatszolgáltatás formátumát megállapító végrehajtási aktusokat fogad el. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 21. cikk (2) bekezdése szerinti eljárással kell elfogadni.
(5d)  A Bizottság a 20. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el ezen irányelv módosítása céljából az (5a) bekezdés szerinti adatgyűjtés és -feldolgozás közös módszertanára, illetve az adatszolgáltatás formátumára vonatkozóan.
Módosítás 32
Irányelvre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – b pont
2012/19/EU irányelv
16 cikk – 5 d a bekezdés (új)
(5da)   Az (5c) bekezdésben hivatkozott felülvizsgálat során a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv értelmében és tekintettel a körforgásos gazdaságra való átállásra vonatkozó uniós kötelezettségvállalásra, a Bizottság egy hatásvizsgálat alapján és a körforgásos gazdaságra vonatkozó uniós célkitűzések és kezdeményezések figyelembevételével felülvizsgálja ezen irányelv egészét és különösen a hatályát és a célértékeket. A Bizottság megvizsgálja, hogy lehetséges-e az egyes erőforrásokra és különösen a kritikus nyersanyagokra vonatkozóan konkrét célértékeket meghatározni. A felülvizsgálathoz adott esetben jogalkotási javaslatot is csatolni kell.
Módosítás 33
Irányelvre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – 1 a pont (új)
2012/19/EU irányelv
16 a cikk (új)
1a.   A szöveg a következő cikkel egészül ki:
„16a. cikk
A fokozottabb mértékben körforgásos gazdaság irányába történő átmenet eszközei
Az ezen irányelvben meghatározott célkitűzésekhez való hozzájárulás érdekében a tagállamok megfelelő gazdasági eszközöket vesznek igénybe, és egyéb intézkedéseket hoznak a hulladékhierarchia alkalmazásának ösztönzésére. Ilyen eszközök és intézkedések lehetnek például a 2008/98/EK irányelv IVa. mellékletében felsoroltak.”

(1) Az ügyet az 59. cikk (4) bekezdésének negyedik albekezdése alapján visszautalták az illetékes bizottsághoz intézményközi tárgyalások céljából (A8-0013/2017).


Hulladékok ***I
PDF 1012kWORD 129k
Az Európai Parlament 2017. március 14-én elfogadott módosításai a hulladékokról szóló 2008/98/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslathoz (COM(2015)0595 – C8-0382/2015 – 2015/0275(COD))(1)
P8_TA(2017)0070A8-0034/2017

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás
Módosítás 1
Irányelvre irányuló javaslat
-1 preambulumbekezdés (új)
(-1)   Ezen irányelv célja, hogy intézkedéseket állapítson meg a környezet és az emberi egészség védelme érdekében, amit a hulladékkeletkezés és -gazdálkodás káros hatásainak megelőzése vagy csökkentése, az erőforrás-felhasználás globális hatásainak csökkentése és e felhasználás hatékonyságának javítása, valamint annak révén kíván megvalósítani, hogy biztosítja, hogy a hulladékot a körforgásos gazdasághoz való hozzájárulás céljából erőforrásként értékelik az Európai Unióban.
Módosítás 2
Irányelvre irányuló javaslat
-1 a preambulumbekezdés (új)
(-1a)   Tekintettel az Uniónak a nyersanyagok importjától való függésére és a természeti erőforrások jelentős részének rövid távon várható gyors kimerülésére, kulcsfontosságú feladat, hogy az Unióban található erőforrások közül amennyit csak lehet ismét kiaknázhatóvá tegyünk, valamint hogy fokozzuk a körkörös gazdaságra való átállás ütemét.
Módosítás 3
Irányelvre irányuló javaslat
-1 b preambulumbekezdés (új)
(-1b)   A körforgásos gazdaság fontos lehetőségeket kínál a helyi gazdaságok számára, és megteremti a minden érintett érdekelt fél számára előnyös helyzet lehetőségét.
Módosítás 4
Irányelvre irányuló javaslat
-1 c preambulumbekezdés (új)
(-1c)  A hulladékgazdálkodást fenntartható anyaggazdálkodássá kell átalakítani. A 2008/98/EK irányelv felülvizsgálata erre nyújt lehetőséget.
Módosítás 5
Irányelvre irányuló javaslat
-1 d preambulumbekezdés (új)
(-1d)   A körforgásos gazdaságra való sikeres átállás érdekében a hulladékokról szóló irányelvek felülvizsgálata és végrehajtása mellett teljes körűen végre kell hajtani „Az anyagkörforgás megvalósítása – a körforgásos gazdaságra vonatkozó uniós cselekvési terv” című cselekvési tervet. A cselekvési tervnek növelnie kell a körfogásos gazdaság, valamint az energia-, éghajlat-, agrár-, ipar- és kutatási politika közötti koherenciát, összhangot és szinergiákat.
Módosítás 6
Irányelvre irányuló javaslat
-1 e preambulumbekezdés (új)
(-1e)   2015. július 9-én az Európai Parlament elfogadta az „Erőforrás-hatékonyság: elmozdulás a körforgásos gazdaság felé” című állásfoglalását1a, amelyben kiemelte különösen a kötelezően teljesítendő hulladékcsökkentési célértékek meghatározásának, hulladékmegelőzési intézkedések kidolgozásának, továbbá világos és egyértelmű fogalommeghatározások bevezetésének szükségességét.
_______________
1a Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0266.
Módosítás 7
Irányelvre irányuló javaslat
1 preambulumbekezdés
(1)  A környezet minőségének védelme, megőrzése és javítása, az emberi egészség védelme, a természeti erőforrások körültekintő és ésszerű hasznosítása, valamint a valóban körforgásos gazdaság kiépítése érdekében javítani kell az Európai Unióban folytatott hulladékgazdálkodás színvonalát.
(1)  A környezet minőségének védelme, megőrzése és javítása, az emberi egészség védelme, a természeti erőforrások körültekintő és hatékony hasznosítása, a körforgásos gazdaság elveinek előmozdítása, a megújuló energia terjesztésének fokozása, az energiahatékonyság növelése és az Unió importerőforrásoktól való függőségének csökkentése érdekében javítani kell az Európai Unióban folytatott hulladékgazdálkodás színvonalát, új gazdasági lehetőségek és hosszú távú versenyképesség biztosítása révén. A ténylegesen körforgásos gazdaság kialakítása érdekében a fenntartható termelésre és fogyasztásra vonatkozó kiegészítő intézkedésekre van szükség, amelyek a termékek teljes életciklusára összpontosítanak, megőrizve az erőforrásokat és megvalósítva az anyagkörforgás. Az erőforrások hatékonyabb felhasználása ezenkívül jelentős nettó megtakarítást hozna az uniós vállalkozások, az állami hatóságok és a fogyasztók számára, miközben csökkentené a teljes éves üvegházhatásúgáz-kibocsátást.
Módosítás 8
Irányelvre irányuló javaslat
1 a preambulumbekezdés (új)
(1a)   A körforgásos gazdaság felé tartó átmenet érdekében tett fokozott erőfeszítések 2–4%-kal csökkenthetik az üvegházhatású gázok éves kibocsátását, ami egyértelműen ösztönzi a körforgásos gazdaságba való beruházást. Az erőforrás-termelékenység jobb hatékonyság révén történő növelése és az erőforrások pazarlásának csökkentése jelentősen csökkenthetné az erőforrás-felhasználást és az üvegházhatásúgáz-kibocsátást. Ezért a körforgásos gazdaságnak az éghajlat-politika szerves részét kell képeznie, mivel szinergiákat teremt, amint azt az erőforrásokkal foglalkozó nemzetközi testület jelentései is hangsúlyozzák.
Módosítás 9
Irányelvre irányuló javaslat
1 b preambulumbekezdés (új)
(1b)  A körforgásos gazdaságnak figyelembe kell vennie a hetedik környezetvédelmi cselekvési program kifejezett rendelkezéseit, amelyek a mérgektől mentes anyagkörforgások kialakítására szólítanak fel, hogy az újrafeldolgozott hulladékot az Unió jelentős, megbízható nyersanyagforrásként hasznosíthassa.
Módosítás 10
Irányelvre irányuló javaslat
2 preambulumbekezdés
(2)  A 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben14 meghatározott, a hulladék újrahasználatra való előkészítésére és újrafeldolgozására vonatkozó célértékeket módosítani kell annak érdekében, hogy jobban tükrözzék az Uniónak a körforgásos gazdaság felé való elmozdulás iránti ambícióját.
(2)  A 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben14 meghatározott, a hulladék újrahasználatra való előkészítésére és újrafeldolgozására vonatkozó célértékeket növelni kell annak érdekében, hogy jobban tükrözzék az Uniónak az erőforrás-hatékony körforgásos gazdaság felé való elmozdulás iránti ambícióját, megtéve a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a hulladékot hasznos erőforrásnak tekintsék.
__________________
__________________
14 Az Európai Parlament és a Tanács 2008/98/EK irányelve (2008. november 19.) a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2008.11.22., 3. o.).
14 Az Európai Parlament és a Tanács 2008/98/EK irányelve (2008. november 19.) a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2008.11.22., 3. o.).
Módosítás 11
Irányelvre irányuló javaslat
3 preambulumbekezdés
(3)  Számos tagállam még nem alakította ki a szükséges hulladékgazdálkodási infrastruktúráját. Ezért alapvetően fontos az intézkedésekhez és beruházásokhoz iránymutatást nyújtó hosszú távú szakpolitikai célokat meghatározni, különösen annak megelőzése érdekében, hogy a maradékhulladék kezelése terén strukturális kapacitásfeleslegek alakuljanak ki, és hogy az újrafeldolgozásra alkalmas anyagok a hulladékhierarchia alján rekedjenek.
(3)  Számos tagállam még nem alakította ki a szükséges hulladékgazdálkodási infrastruktúráját. Ezért alapvetően fontos az intézkedésekhez és beruházásokhoz iránymutatást nyújtó hosszú távú szakpolitikai célokat meghatározni, valamint pénzügyi és politikai támogatást biztosítani, különösen annak megelőzése érdekében, hogy a maradékhulladék kezelése terén strukturális kapacitásfeleslegek alakuljanak ki, és hogy az újrafeldolgozásra alkalmas anyagok a hulladékhierarchia alsóbb szintjein rekedjenek. Ebben az összefüggésben a vonatkozó célok elérése érdekében elengedhetetlen az európai strukturális és beruházási alapok igénybevétele a megelőzéshez, újrahasználathoz és újrafeldolgozáshoz szükséges hulladékgazdálkodási infrastruktúra fejlesztésének finanszírozására. Az is alapvető fontosságú, hogy a tagállamok ezen irányelv rendelkezéseivel összhangban módosítsák meglévő hulladékmegelőzési programjaikat, és beruházásaikat ennek megfelelően kiigazítsák.
Módosítás 12
Irányelvre irányuló javaslat
4 preambulumbekezdés
(4)  A települési hulladék az Unióban képződő összes hulladék mintegy 7–10 %-át teszi ki; ugyanakkor hulladékgazdálkodási szempontból ez a hulladékáram az egyik legösszetettebb, és kezelésének módja általában jól jelzi egy adott ország hulladékgazdálkodási rendszerének általános minőségét. A települési hulladékkal kapcsolatos kihívások annak tudhatók be, hogy rendkívül komplex, vegyes összetételű hulladékfajtáról van szó, hogy a hulladék a polgárok közvetlen közelségében termelődik, valamint hogy a kérdés iránt a közvélemény különösen nagy érdeklődést tanúsít. A települési hulladék ezért meglehetősen összetett hulladékgazdálkodást tesz szükségessé: elengedhetetlen hozzá a hatékony gyűjtőrendszer, a polgárok és a vállalkozások aktív részvétele, az infrastruktúrának a hulladék sajátos összetételéhez való hozzáigazítása, valamint az átgondolt finanszírozás. Azok az országok, amelyek hatékony rendszert dolgoztak ki a települési hulladékkal való gazdálkodás területén, általában a hulladékgazdálkodás egészét tekintve is jobb teljesítményt nyújtanak.
(4)  A települési hulladék az Unióban képződő összes hulladék mintegy 7–10 %-át teszi ki; ugyanakkor hulladékgazdálkodási szempontból ez a hulladékáram az egyik legösszetettebb, és kezelésének módja általában jól jelzi egy adott ország hulladékgazdálkodási rendszerének általános minőségét. A települési hulladékkal kapcsolatos kihívások annak tudhatók be, hogy rendkívül komplex, vegyes összetételű hulladékfajtáról van szó, hogy a hulladék a polgárok közvetlen közelségében termelődik, hogy a kérdés iránt a közvélemény különösen nagy érdeklődést tanúsít, valamint hogy ez a hulladékfajta hatást gyakorol a környezetre és az emberi egészségre. A települési hulladék ezért meglehetősen összetett hulladékgazdálkodást tesz szükségessé: elengedhetetlen hozzá a hatékony gyűjtőrendszer, a hatékony hulladékválogatási rendszer, a hulladékáramok megfelelő nyomon követése, az állampolgárok és a vállalkozások aktív részvétele, az infrastruktúrának a hulladék sajátos összetételéhez való hozzáigazítása, valamint az átgondolt finanszírozás. Azok az országok, amelyek hatékony rendszert dolgoztak ki a települési hulladékkal való gazdálkodás területén, általában a hulladékgazdálkodás egészét tekintve is jobb teljesítményt nyújtanak, beleértve az újrafeldolgozási célértékek elérését is. Azonban a települési hulladék megfelelő kezelése önmagában nem elegendő a körforgásos gazdaság felé tartó átmenet előmozdításához, amelyben a hulladékot erőforrásnak tekintik. Az átmenet elindításához a termékek és a hulladék egész életciklusát figyelembe vevő megközelítésre van szükség.
Módosítás 13
Irányelvre irányuló javaslat
4 a preambulumbekezdés (új)
(4a)   A tapasztalat azt mutatja, hogy mind a köz-, mind pedig a magánirányítású rendszerek segíthetnek a körforgásos gazdaság megvalósításában, és egy adott rendszer használatáról gyakran a földrajzi vagy strukturális körülményektől függően döntenek. Az ebben az irányelvben meghatározott szabályok lehetővé teszik olyan rendszer létrehozását, amelyben általánosan a település felel a települési hulladék gyűjtéséért, de olyan rendszer bevezetését is, ahol ezeket a szolgáltatásokat magánvállalatoknak szervezik ki. Az e rendszerek közötti váltás eldöntése a tagállamok felelősségi körébe tartozik.
Módosítás 14
Irányelvre irányuló javaslat
5 preambulumbekezdés
(5)  A fogalmak tartalmának egyértelművé tétele érdekében a 2008/98/EK irányelvet ki kell egészíteni a települési hulladék, az építési és bontási hulladék, a végső újrafeldolgozási eljárás és a feltöltés fogalommeghatározásával.
(5)  A fogalmak tartalmának egyértelművé tétele érdekében a 2008/98/EK irányelvet ki kell egészíteni a települési hulladék, a kereskedelmi és ipari hulladék, az építési és bontási hulladék, újrahasználatra való előkészítéssel foglalkozó gazdasági szereplő, a szerves újrafeldolgozás a végső újrafeldolgozási eljárás, a feltöltés, a válogatás, a szemét és az élelmiszer-hulladék fogalommeghatározásával.
Módosítás 15
Irányelvre irányuló javaslat
5 a preambulumbekezdés (új)
(5a)   A tagállamok értesítései és az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatában bekövetkező fejlemények alapján a Bizottságnak rendszeresen felül kell vizsgálnia a 2008/98/EK irányelv legfontosabb rendelkezéseinek értelmezéséről szóló iránymutatást, hogy javítsa, összehangolja és harmonizálja a hulladék és a melléktermékek fogalmát a tagállamokban.
Módosítás 16
Irányelvre irányuló javaslat
5 b preambulumbekezdés (új)
(5b)   Biztosítani kell a 2008/98/EK irányelv és a kapcsolódó uniós jogalkotási aktusok, például a 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv1a és az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet1b közötti koherenciát. Biztosítani kell különösen a „hulladék”, a „hulladékhierarchia” és a „melléktermék” fogalommeghatározásának e jogalkotási aktusok szerinti koherens értelmezését és alkalmazását.
_________________
1a Az Európai Parlament és a Tanács 2009/28/EK irányelve (2009. április 23.) a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről (HL L 140., 2009.6.5., 16. o.).
1b Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete (2006. december 18.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 396., 2006.12.30., 1. o.).
Módosítás 17
Irányelvre irányuló javaslat
5 c preambulumbekezdés (új)
(5c)   A veszélyes és nem veszélyes hulladékot a 2014/955/EU bizottsági határozattal1a és az 1357/2014/EU bizottsági rendelettel1b összhangban kell meghatározni.
______________
1a A Bizottság 2014/955/EU határozata (2014. december 18.) a hulladékjegyzékről szóló 2000/532/EK határozatnak a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban történő módosításáról (HL L 370., 2014.12.30., 44. o.).
1b A Bizottság 1357/2014/EU rendelete (2014. december 18.) a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv III. mellékletének felváltásáról (HL L 365., 2014.12.19., 89. o.).
Módosítás 18
Irányelvre irányuló javaslat
6 preambulumbekezdés
(6)  Ahhoz, hogy az újrafeldolgozási célértékek meghatározása megbízható és összehasonlítható adatok alapján történjen, illetve lehetővé váljon e célértékek elérésének hatékonyabb nyomon követése, a települési hulladéknak a 2008/98/EK irányelvben szereplő fogalmát összhangba kell hozni azzal a fogalommeghatározással, amelyet az Európai Statisztikai Hivatal és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet statisztikai célokra használ, és amelynek alapján a tagállamok már több éve szolgáltatnak adatokat. A települési hulladéknak az irányelv szerinti fogalommeghatározása nem veszi figyelembe, hogy a hulladék kezelője köz- vagy magánszektorbeli gazdasági szereplő-e.
(6)  Ahhoz, hogy az újrafeldolgozási célértékek meghatározása megbízható és összehasonlítható adatok alapján történjen, illetve lehetővé váljon e célértékek elérésének hatékonyabb nyomon követése, a települési hulladéknak a 2008/98/EK irányelvben szereplő fogalmát hozzá kell igazítani ahhoz a fogalommeghatározáshoz, amelyet az Európai Statisztikai Hivatal és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet statisztikai célokra használ, és amelynek alapján a tagállamok már több éve szolgáltatnak adatokat. A települési hulladéknak az irányelv szerinti fogalommeghatározása nem veszi figyelembe, hogy a hulladék kezelője köz- vagy magánszektorbeli gazdasági szereplő-e.
Módosítás 19
Irányelvre irányuló javaslat
7 preambulumbekezdés
(7)  A tagállamoknak megfelelő ösztönzőket kell alkalmazniuk a hulladékhierarchia megvalósítása érdekében, ezek közé tartoznak különösen az ebben az irányelvben meghatározott hulladékmegelőzési és újrafeldolgozási célértékek megvalósítására irányuló pénzügyi ösztönzők, például a hulladéklerakási és -égetési díjak, a kidobott mennyiség alapján történő fizetési rendszerek, a kiterjesztett gyártói felelősségen alapuló rendszerek és a helyi önkormányzatokat megcélzó ösztönzők.
(7)  A tagállamoknak megfelelő ösztönzőket kell alkalmazniuk a hulladékhierarchia megvalósítása érdekében, ezek közé tartoznak különösen az ebben az irányelvben meghatározott hulladékmegelőzési és újrafeldolgozási célértékek megvalósítására irányuló pénzügyi, gazdasági és szabályozási ösztönzők, például a hulladéklerakási és -égetési díjak, a kidobott mennyiség alapján történő fizetési rendszerek, a kiterjesztett gyártói felelősségen alapuló rendszerek, az élelmiszer-adományozás elősegítése és a helyi önkormányzatokat megcélzó ösztönzők. Az ezen irányelvben foglalt célkitűzésekhez való hozzájárulás érdekében a tagállamoknak módjukban áll felhasználni olyan gazdasági eszközöket vagy intézkedéseket, melyeket ezen irányelv melléklete tájékoztató jelleggel felsorol. A tagállamoknak intézkedéseket kell hozniuk annak érdekében is, hogy elősegítsék a válogatott anyagok jó minőségének elérését.
Módosítás 20
Irányelvre irányuló javaslat
7 a preambulumbekezdés (új)
(7a)   A hulladékhierarchia helyes alkalmazásának elősegítése érdekében a tagállamoknak intézkedéseket kell bevezetniük, amelyek ösztönzik a többször használható, műszaki szempontból tartós és könnyen javítható termékek fejlesztését, gyártását és forgalmazását, amelyek a hulladékká válás és az újrahasználatra való előkészítés vagy újrafeldolgozás után alkalmasak az ismételt forgalomba hozatalra. Az említett intézkedéseknek figyelembe kell venniük a termékek teljes életciklusa során jelentkező hatásokat és a hulladékhierarchiát.
Módosítás 21
Irányelvre irányuló javaslat
8 preambulumbekezdés
(8)  Annak érdekében, hogy a másodnyersanyagok piacain működő gazdasági szereplők nagyobb bizonyossággal rendelkezzenek arról, hogy bizonyos anyagok vagy tárgyak hulladéknak számítanak-e vagy sem, valamint az egyenlő feltételek biztosítása érdekében, fontos uniós szinten harmonizált feltételeket meghatározni arra vonatkozóan, hogy az anyagok vagy tárgyak milyen esetben számítanak mellékterméknek, és hogy a hasznosítási műveleten átesett hulladékok milyen esetben nem számítanak többé hulladéknak. Olyan esetekben, ahol fontos a belső piac zavartalan működésének vagy a környezetvédelem magas szintjének biztosítása az Unióban, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a meghatározott hulladékokra, valamint a meghatározott felhasználási célokra vonatkozó harmonizált feltételek alkalmazásának részletes kritériumairól.
(8)  Annak érdekében, hogy a másodnyersanyagok piacain működő gazdasági szereplők nagyobb bizonyossággal rendelkezzenek arról, hogy bizonyos anyagok vagy tárgyak hulladéknak számítanak-e vagy sem, valamint az egyenlő feltételek biztosítása érdekében fontos egyértelmű szabályokat meghatározni arra vonatkozóan, hogy az anyagok vagy tárgyak milyen esetben számítanak mellékterméknek, és hogy a hasznosítási műveleten átesett hulladékok milyen esetben nem számítanak többé hulladéknak.
Módosítás 22
Irányelvre irányuló javaslat
8 a preambulumbekezdés (új)
(8a)   A belső piac zökkenőmentes működésének biztosítása érdekében azt az anyagot vagy tárgyat, amely olyan termelési folyamat eredményeként jön létre, amelynek elsődleges célja nem e tárgy vagy anyag előállítása, általános szabályként – bizonyos harmonizált feltételek teljesülése és Unió-szerte a környezet és az emberi egészség védelme magas szintjének esetén – mellékterméknek kell tekinteni. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a melléktermék státusz alkalmazása részletes kritériumainak meghatározásáról, elsőbbséget adva az ipari és mezőgazdasági szimbiózis meglévő és megismételhető gyakorlatainak. E kritériumok hiányában a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy – kizárólag eseti alapon – részletes kritériumokat határozhatnak meg a melléktermék státusz alkalmazására.
Módosítás 23
Irányelvre irányuló javaslat
8 b preambulumbekezdés (új)
(8b)   A belső piac zökkenőmentes működésének és Unió-szerte a környezet és az emberi egészség védelme magas szintjének biztosítása érdekében általános szabályként a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el bizonyos típusú hulladékok hulladékstátuszának megszűnésére vonatkozó harmonizált rendelkezések meghatározásáról. A hulladékstátusz megszűnése tekintetében konkrét kritériumok kidolgozását kell fontolóra venni legalább az építőipari adalékanyagok, a papír, az üveg, a fém, a gumiabroncsok és a textilanyagok vonatkozásában. Amennyiben a kritériumokat uniós szinten nem határozták meg, a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy bizonyos hulladékok esetében uniós szinten meghatározott feltételek szerint részletes tagállami kritériumokat állapítsanak meg a hulladékstátusz megszűnésére vonatkozóan. Ha tagállami szinten sem állapítottak meg ilyen kritériumokat, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a hasznosítási műveleten átesett hulladék ne számítson többé hulladéknak, amennyiben megfelel az uniós szinten meghatározott feltételeknek, amit a tagállami illetékes hatóságnak eseti alapon ellenőriznie kell. A Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el ezen irányelv kiegészítése céljából azon általános követelmények meghatározásáról, amelyeket a tagállamoknak kell teljesíteniük, amikor a 6. cikk értelmében műszaki előírásokat fogadnak el.
Módosítás 24
Irányelvre irányuló javaslat
8 c preambulumbekezdés (új)
(8c)   Amennyiben az újrafeldolgozott anyag a hulladékstátusz megszűnésével – akár azért, mert teljesíti a hulladékstátusz megszűnésére vonatkozó konkrét kritériumokat, akár azért, mert új termékbe kerül beépítésre – újból belép a gazdaságba, maradéktalanul meg kell felelnie a vegyi anyagokra vonatkozó uniós jogszabályoknak.
Módosítás 25
Irányelvre irányuló javaslat
8 d preambulumbekezdés (új)
(8d)   A körforgásos gazdaság felé tartó átmenetnek teljes körűen ki kell használnia a digitális innovációt. E célból elektronikus eszközöket, például a hulladékkal mint új erőforrással való kereskedésre szolgáló online platformokat kell kifejleszteni azzal a céllal, hogy könnyebbé tegyék a kereskedési műveleteket, és csökkentsék a gazdasági szereplőkre háruló adminisztratív terheket, javítva ezáltal az ipari szimbiózist.
Módosítás 26
Irányelvre irányuló javaslat
8 e preambulumbekezdés (új)
(8e)   Ezen irányelvben a kiterjesztett gyártói felelősségre vonatkozó rendelkezések olyan termékek tervezésének és gyártásának ösztönzésére szolgálnak, amelyek esetében teljes mértékben figyelembe veszik és megkönnyítik az erőforrások hatékony felhasználását a termék teljes életciklusa során, beleértve javítását, újrahasználatát, szétszerelését és újrafeldolgozását anélkül, hogy ez hátrányosan érintené az áruk szabad mozgását a belső piacon. A kiterjesztett gyártói felelősség a gyártókra háruló egyedi kötelezettség, akiknek számonkérhetőknek kell lenniük az általuk forgalomba hozott termékek hulladékainak életciklus végi kezelésével kapcsolatban. A gyártók számára azonban lehetővé kell tenni, hogy felelősségüket egyénileg vagy kollektíven vállalják. A tagállamoknak biztosítaniuk kell a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek létrehozását legalább a csomagolóanyagok, elektromos és elektronikai berendezések, elemek és akkumulátorok, valamint a hulladékká vált gépjárművek esetében.
Módosítás 27
Irányelvre irányuló javaslat
8 f preambulumbekezdés (új)
(8f)   A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert a tagállamok által megállapított szabályokként kell érteni, melyek célja annak biztosítása, hogy a termékek gyártói viseljék a pénzügyi és/vagy operatív felelősséget a termék életciklusa fogyasztás utáni szakaszának irányításáért. E szabályok nem akadályozhatják a gyártókat abban, hogy kötelezettségeiket egyénileg vagy kollektíven teljesítsék.
Módosítás 28
Irányelvre irányuló javaslat
9 preambulumbekezdés
(9)  A kiterjesztett gyártói felelősségen alapuló rendszerek alapvető elemei a hatékony hulladékgazdálkodásnak, eredményességük és működésük azonban komoly eltérést mutat az egyes tagállamok között. Ezért meg kell határozni a kiterjesztett gyártói felelősség minimális működési követelményeit. A követelményeknek a költségek csökkentését, a teljesítmény fokozását, többek között a kis- és középvállalkozások számára is egyenlő versenyfeltételek biztosítását, valamint a belső piac zökkenőmentes működése előtt álló akadályok elhárítását kell szolgálniuk. Emellett hozzá kell járulniuk az életciklus végi költségeknek a termékek árába való beépítéséhez, és arra kell ösztönözniük kell a gyártókat, hogy a termékek tervezése során fordítsanak nagyobb figyelmet az újrafeldolgozhatóság és újrahasznosíthatóság szempontjaira. A követelményeknek az új és a már működő kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerekre is vonatkozniuk kell. A meglévő kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek esetében azonban átmeneti időszakot kell biztosítani a struktúráknak és az eljárásoknak az új követelményekhez való hozzáigazítására.
(9)  A kiterjesztett gyártói felelősségen alapuló rendszerek alapvető elemei a hatékony hulladékgazdálkodásnak, eredményességük és működésük azonban komoly eltérést mutat az egyes tagállamok között. Ezért meg kell határozni a kiterjesztett gyártói felelősség rendszereinek – legyenek akár egyéniek akár kollektívek – minimális működési követelményeit. Különbséget kell tenni a valamennyi rendszerre alkalmazandó és a csak kollektív rendszerekre alkalmazandó minimumkövetelmények között. Mindazonáltal az összes követelménynek a költségek csökkentését és a teljesítmény fokozását kell szolgálnia, olyan intézkedések révén, mint az elkülönített gyűjtés és válogatás jobb végrehajtásának elősegítése, a jobb minőségű újrafeldolgozás biztosítása, a másodnyersanyagokhoz való költséghatékony hozzáférés biztosításának elősegítése, valamint az egyenlő versenyfeltételek biztosítását többek között a kis- és középvállalkozások és az e-kereskedelmi vállalkozások számára, továbbá a belső piac zökkenőmentes működése előtt álló akadályok elhárítását. Az említett követelményeknek hozzá kell járulniuk az életciklus végi költségeknek a termékek árába való beépítéséhez, és arra kell ösztönözniük a gyártókat, hogy intelligens üzleti modelleket fejlesszenek ki, és termékeik tervezése során vegyék figyelembe a hulladékhierarchiát a tartósság, újrafeldolgozhatóság, újrafelhasználhatóság és a javíthatóság ösztönzése révén. Ösztönözniük kell az 1907/2006/EK rendelet 57. cikkében meghatározott, különös aggodalomra okot adó anyagok fokozatos helyettesítését, amennyiben gazdasági és műszaki szempontból megvalósítható, megfelelő alternatív anyagok vagy technológiák állnak rendelkezésre. A kiterjesztett gyártói felelősségre vonatkozó minimumkövetelmények végrehajtását független hatóságoknak kell felügyelniük, és a végrehajtás nem háríthat aránytalan pénzügyi vagy adminisztratív terhet a közigazgatási szervekre, gazdasági szereplőkre és a fogyasztókra. A követelményeknek az új és a már működő kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerekre is vonatkozniuk kell. A meglévő kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek esetében azonban átmeneti időszakot kell biztosítani a struktúráknak és az eljárásoknak az új követelményekhez való hozzáigazítására.
Módosítás 29
Irányelvre irányuló javaslat
9 a preambulumbekezdés (új)
(9a)   Ezen irányelv kiterjesztett gyártói felelősségről szóló rendelkezéseinek alkalmazása nem érinti más, különösen adott hulladékáramokra vonatkozó uniós jogi aktusok kiterjesztett gyártói felelősségről szóló rendelkezéseit
Módosítás 30
Irányelvre irányuló javaslat
9 b preambulumbekezdés (új)
(9b)   A Bizottságnak késedelem nélkül iránymutatásokat kell elfogadnia a gyártők hozzájárulásának szabályozásáról a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerekben, hogy segítse a tagállamokat ezen irányelvnek – a belső piac előmozdítása érdekében való – végrehajtásában. A belső piaci koherencia biztosítása érdekében a Bizottságnak módjában kell állnia, hogy e célból felhatalmazáson alapuló jogi aktusok formájában összehangolt kritériumokat fogadjon el.
Módosítás 31
Irányelvre irányuló javaslat
9 c preambulumbekezdés (új)
(9c)   A kiterjesztett gyártói felelősség kollektív végrehajtása érdekében létrehozott rendszerek esetében a tagállamoknak biztosítékokat kell alkalmazniuk a szerződő felek és a kiterjesztett gyártói felelősségi szervezetek közötti összeférhetetlenség ellen.
Módosítás 32
Irányelvre irányuló javaslat
10 preambulumbekezdés
(10)  A hulladékképződés megelőzésének leghatékonyabb módja az erőforrás-hatékonyság fejlesztése és hulladék környezetre gyakorolt hatásának csökkentése. Ezért fontos, hogy a tagállamok megfelelő intézkedéseket hozzanak a hulladékképződés megelőzésére, és ezen intézkedések végrehajtásának nyomon követésére és értékelésére. A hulladékképződés megelőzésére irányuló intézkedések végrehajtása terén elért általános előrehaladás egységes mérésére közös mutatókat kell meghatározni.
(10)  A hulladékképződés megelőzésének leghatékonyabb módja az erőforrás-hatékonyság fejlesztése, a hulladék környezetre gyakorolt hatásának csökkentése, a tartós, újrafeldolgozható és újrahasználható, jó minőségű anyagok használatának támogatása, valamint az egyre ritkábbá váló nyersanyagok behozatalától való függőség mérséklése. E tekintetben kulcsfontosságú az innovatív üzleti modellek fejlesztése. Ezért fontos, hogy a tagállamok megelőzési célszámokat határozzanak meg, megfelelő intézkedéseket hozzanak a hulladékképződés és a szemetelés megelőzésére, beleértve a megfelelő gazdasági eszközök és egyéb intézkedések alkalmazását, melyek révén fokozatosan helyettesítik az 1907/2006/EK rendelet 57. cikkében meghatározott, különös aggodalomra okot adó anyagokat, amennyiben gazdasági és műszaki szempontból megvalósítható, megfelelő alternatív anyagok vagy technológiák állnak rendelkezésre, továbbá lépjenek fel a tervezett elavulás ellen, támogassák az újrahasználatot, jobb terméktájékoztatók segítségével fokozzák a tudatos fogyasztói magatartás kialakítását, és ösztönözzék a hulladékmegelőzésről szóló tájékoztató kampányokat. A tagállamoknak szintén nyomon kell követniük és értékelniük kell ezen intézkedések végrehajtása és a hulladékképződés csökkentése terén elért előrehaladást, és törekedniük kell a hulladékképződésnek a gazdasági növekedéstől való függetlenítésére. A hulladékképződés megelőzésére irányuló intézkedések végrehajtása terén elért általános előrehaladás egységes mérésére közös mutatókat és módszertant kell meghatározni.
Módosítás 33
Irányelvre irányuló javaslat
10 a preambulumbekezdés (új)
(10a)   A termelés és a fogyasztás során a fenntarthatóság támogatása jelentős mértékben hozzájárulhat a hulladékképződés megelőzéséhez. A tagállamoknak intézkedéseket kell hozniuk annak érdekében, hogy növeljék a fogyasztók ezzel kapcsolatos tudatosságát, és arra sarkallják őket, hogy tevőlegesen közreműködjenek az erőforrás-hatékonyság javításában.
Módosítás 34
Irányelvre irányuló javaslat
10 b preambulumbekezdés (új)
(10b)   Az eredeti hulladéktermelő kulcsszerepet játszik a hulladékképződés megelőzésében és később a szelektálás első szakaszában.
Módosítás 35
Irányelvre irányuló javaslat
11 a preambulumbekezdés (új)
(11a)   Annak érdekében, hogy a teljes ellátási láncban csökkentsék az élelmiszer-veszteséget és az élelmiszer-hulladékot, a 4a. cikkben meghatározottak szerint létre kell hozni az élelmiszer-hulladékok hierarchiáját.
Módosítás 36
Irányelvre irányuló javaslat
12 preambulumbekezdés
(12)  Az ENSZ közgyűlése által 2015. szeptember 25-én elfogadott, a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrenddel, és különösen az élelmiszer-pazarlás 2030-ig felére történő csökkentésére vonatkozó célkitűzéssel összhangban a tagállamoknak intézkedéseket kell hozniuk az élelmiszerek hulladékká válásának megelőzése érdekében. Ezen intézkedéseknek az elsődleges termelés, a feldolgozás és a gyártás során, a kiskereskedelem és egyéb élelmiszer-forgalmazás keretében, valamint a vendéglátásban és a háztartásokban történő élelmiszer-pazarlás megelőzésére kell irányulniuk. Tekintettel az élelmiszer-pazarlás megelőzésének környezeti és gazdasági előnyeire, a tagállamoknak konkrét intézkedéseket kell hozniuk az élelmiszerek hulladékká válásának megelőzésére és az élelmiszer-pazarlás csökkentése terén elért előrehaladás mérésére. A bevált gyakorlatok EU-szerte történő, tagállamok és élelmiszer-ipari vállalkozók közötti cseréjének megkönnyítése érdekében egységes módszereket kell meghatározni az ilyen mérések céljából. Az élelmiszer-hulladék szintjéről kétévente jelentést kell készíteni.
(12)  Az ENSZ közgyűlése által 2015. szeptember 25-én elfogadott, a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrenddel, és különösen az élelmiszer-pazarlás 2030-ig 50%-kal történő csökkentésére vonatkozó célkitűzéssel összhangban a tagállamoknak intézkedéseket kell hozniuk az élelmiszerek hulladékká válásának megelőzése és csökkentése érdekében. Ezen intézkedéseknek az élelmiszer-hulladék keletkezésének megelőzésére és csökkentésére, valamint a teljes ellátási láncban, ideértve az elsődleges termelés, szállítás és tárolás során jelentkező élelmiszer-veszteség csökkentésére kell irányulniuk. Tekintettel az élelmiszer-pazarlás megelőzésének környezeti, társadalmi és gazdasági előnyeire, a tagállamoknak konkrét intézkedéseket kell hozniuk az élelmiszerek hulladékká válásának megelőzésére, többek között hulladékmegelőzési programjuk részeként tudatosságnövelő kampányokat szervezniük annak bemutatására, hogy miként előzhető meg az élelmiszer hulladékká válása. Ezen intézkedések révén a tagállamoknak arra kell törekedniük, hogy uniós szinten 2025-ig 30%-kal, 2030-ig pedig 50%-kal csökkenjen az élelmiszer-hulladék mennyisége. A tagállamoknak szintén mérniük kell az élelmiszer-hulladék és az élelmiszer-veszteség csökkentése terén tett előrelépéseket. Ezen előrelépések mérése és a bevált gyakorlatok Unió-szerte történő, tagállamok és élelmiszer-ipari vállalkozók közötti cseréjének megkönnyítése érdekében egységes módszertant kell meghatározni az ilyen mérések céljából. Az élelmiszer-hulladék szintjéről évente jelentést kell készíteni.
Módosítás 37
Irányelvre irányuló javaslat
12 a preambulumbekezdés (új)
(12a)   Az élelmiszer-hulladék megelőzése érdekében a tagállamoknak ösztönzőkkel kellene támogatniuk a kiskereskedelmi forgalomban és az élelmiszeripari létesítményekben nem értékesített termékek gyűjtését és karitatív szervezetek közötti elosztását. Az élelmiszer-hulladék csökkentése érdekében jobban fel kell világosítani a fogyasztókat a minőségmegőrzési idő jelentéséről.
Módosítás 39
Irányelvre irányuló javaslat
13 preambulumbekezdés
(13)  Az ipari hulladék, a kereskedelmi hulladékok bizonyos része és a nyersanyag-kitermelésből származó hulladék összetétel és mennyiség szempontjából rendkívül változatos képet mutat, és rendkívül eltérőek lehetnek a jellemzői aszerint, hogy milyen az adott tagállam gazdaságának struktúrája, milyen a hulladékot előállító iparág vagy kereskedelmi ágazat felépítése, és mekkora egy-egy földrajzi területen az iparűzés és a kereskedelmi tevékenység területegységre jutó volumene. Ezért a legtöbb ipari és nyersanyag-kitermelésből származó hulladék esetében megfelelő megoldás, ha az adott ágazat sajátosságaihoz igazodva kidolgozásra kerülnek olyan BAT-referenciadokumentumok (az elérhető legjobb technikákat rögzítő dokumentumok) vagy hasonló eszközök, amelyek az egy-egy hulladéktípus kezelésével összefüggésben felmerülő sajátos kérdéseket tárgyalják16. Az ipari és a kereskedelmi csomagolási hulladékra ugyanakkor továbbra is vonatkoznia kell a 94/62/EK és a 2008/98/EK irányelv követelményeinek, ideértve e követelmények átdolgozott változatát is.
(13)  Az ipari hulladék, a kereskedelmi hulladékok bizonyos része és a nyersanyag-kitermelésből származó hulladék összetétel és mennyiség szempontjából rendkívül változatos képet mutat, és rendkívül eltérőek lehetnek a jellemzői aszerint, hogy milyen az adott tagállam gazdaságának struktúrája, milyen a hulladékot előállító iparág vagy kereskedelmi ágazat felépítése, és mekkora egy-egy földrajzi területen az iparűzés és a kereskedelmi tevékenység területegységre jutó volumene. Azonban a legtöbb ipari és nyersanyag-kitermelésből származó hulladék esetében a körforgásos gazdaság elérése szempontjából ideiglenes megoldás, ha az adott ágazat sajátosságaihoz igazodva kidolgozásra kerülnek olyan BAT-referenciadokumentumok (az elérhető legjobb technikákat rögzítő dokumentumok) vagy hasonló eszközök, amelyek egy-egy hulladéktípus kezelésével összefüggésben felmerülő sajátos kérdéseket tárgyalják16. Az ipari és a kereskedelmi csomagolási hulladékra továbbra is vonatkoznak a 94/62/EK és a 2008/98/EK irányelv követelményei, a Bizottságnak pedig fontolóra kell vennie annak lehetőségét, hogy 2018. december 31-ig célértékeket határozzon meg a kereskedelmi és a nem veszélyes ipari hulladék újrahasználatára és újrafeldolgozására vonatkozóan, melyeket 2025-ig, illetve 2030-ig kell teljesíteni.
Módosítás 40
Irányelvre irányuló javaslat
13 a preambulumbekezdés (új)
(13a)   A Bizottságnak a körforgásos gazdaság egyik üzleti modelljeként aktívan elő kell mozdítania a megosztást szolgáló platformokat. Erősebb integrációt kell teremtenie a körforgásos gazdaságra irányuló cselekvési terv és a megosztáson alapuló gazdaságra vonatkozó iránymutatások között, és meg kell vizsgálnia minden lehetséges intézkedést, hogy ehhez ösztönzőket nyújtson.
Módosítás 41
Irányelvre irányuló javaslat
13 b preambulumbekezdés (új)
(13b)   A körforgásos gazdaságra való átállásnak az Európa 2020 stratégia által meghatározott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés célkitűzéseinek teljesítésére kell irányulnia, különös tekintettel a környezetvédelemhez, a tiszta energiaforrásokra való átálláshoz, a fenntartható regionális fejlesztéshez és a tagállamok foglalkoztatásának növeléséhez kapcsolódó célkitűzésekre. Ennek folytán az általános irányítás javítása, az eljárási és termékinnováció támogatása és az érintett területek foglalkoztatásának fejlesztése érdekében a körforgásos gazdaság fejlesztésének elő kell mozdítania olyan szereplők részvételét is, mint a kis- és középvállalkozások, a szociális gazdaság vállalkozásai, a nonprofit szervezetek és a hulladékgazdálkodásban regionális és helyi szinten részt vevő szervezetek.
Módosítás 42
Irányelvre irányuló javaslat
14 preambulumbekezdés
(14)  A jelentős környezetvédelmi, gazdasági és társadalmi előnyök elérése érdekében növelni kell a települési hulladék újrahasználatra való előkészítésére és újrafeldolgozására vonatkozó célértékeket.
(14)  A jelentős környezetvédelmi, gazdasági és társadalmi előnyök elérése érdekében 2025-ig legalább 60%-kal, 2030-ig pedig legalább 70%-kal növelni kell a települési hulladék újrahasználatra való előkészítésére és újrafeldolgozására vonatkozó célértékeket, és fel kell gyorsítani a körforgásos gazdaság felé való elmozdulást.
Módosítás 43
Irányelvre irányuló javaslat
14 a preambulumbekezdés (új)
(14a)   A tagállamoknak támogatniuk kell olyan rendszerek kialakítását, amelyek előmozdítják az újrahasználattal kapcsolatos tevékenységeket és a termékek élettartamának kiterjesztését azzal a feltétellel, hogy a termékek minősége és biztonsága nem szenved csorbát. Ilyen rendszereket kell kialakítani különösen az elektromos és elektronikai berendezésekre, textiltermékekre, bútorokra, építőanyagokra, gumiabroncsokra és a 94/62/EK irányelv 5. cikkében szereplő csomagolóanyagokra vonatkozóan.
Módosítás 44
Irányelvre irányuló javaslat
14 b preambulumbekezdés (új)
(14b)   Az újrahasználat előmozdítása érdekében a tagállamoknak módjukban kell állnia, hogy mennyiségi célkitűzéseket határozzanak meg, és meg kell hozniuk a gyártókra vonatkozó szükséges intézkedéseket, hogy az újrahasználattal foglalkozó szervezetek könnyen hozzáférhessenek a használati utasításokhoz, az alkatrészekhez és az újrahasználatra való előkészítéshez szükséges műszaki információkhoz.
Módosítás 45
Irányelvre irányuló javaslat
14 c preambulumbekezdés (új)
(14c)   El kell ismerni és meg kell erősíteni a szociális gazdaság vállalkozásainak az újrahasználat és az újrahasználatra való előkészítés ágazatában betöltött szerepét. A tagállamoknak meg kell tenniük a szükséges intézkedéseket, hogy előmozdítsák a szociális vállalkozások szerepét ebben az ágazatban, adott esetben többek között azáltal, hogy gazdasági eszközöket és közbeszerzést vezetnek be, elősegítik a hozzáférést a hulladékgyűjtő pontokhoz, valamint más megfelelő gazdasági vagy szabályozási ösztönzőt nyújtanak. A körforgásos gazdaságra irányuló intézkedéscsomaggal létrehozott új szabályozási keretnek biztosítania kell azt, hogy az érdekelt felek folytatni tudják munkájukat az újrahasználat és az újrahasználatra való előkészítés ágazatában.
Módosítás 46
Irányelvre irányuló javaslat
14 d preambulumbekezdés (új)
(14d)   A körforgásos gazdaságra való átállás számos pozitív szempontot kínál, mind gazdaságilag (pl. a nyersanyag-erőforrások felhasználásának optimalizálása), mind környezetileg (pl. a környezet védelme és a hulladékszennyezés csökkentése), mind pedig társadalmilag (pl. szociálisan befogadó munkahelyek létrehozása és a társadalmi kötelékek kiépítése). A körforgásos gazdaság összhangban áll a szociális és szolidaritáson alapuló gazdaság ethoszával, megvalósításának pedig elsősorban a környezeti és társadalmi haszon létrehozását kell lehetővé tennie.
Módosítás 47
Irányelvre irányuló javaslat
14 e preambulumbekezdés (új)
(14e)   A szociális és szolidáris gazdaság szereplői tevékenységeik, különösen az újrahasználatra való előkészítés és az újrahasználat révén hozzájárulnak a szociális és szolidáris gazdaság előmozdításához. Az említett tevékenységek fenntarthatóságát az Európai Unióban biztosítani kell.
Módosítás 48
Irányelvre irányuló javaslat
15 preambulumbekezdés
(15)  A települési hulladék újrahasználatra való előkészítésére és újrafeldolgozására vonatkozó jelenlegi célértékek fokozatos emelése révén biztosítható, hogy a gazdasági szempontból értékes hulladékanyagok újrahasználatra és hatékony újrafeldolgozásra kerüljenek, és hogy a hulladékban található értékes anyagok visszakerüljenek az európai gazdaságba, elősegítve ezzel a nyersanyag-politikai kezdeményezés17 és körforgásos gazdaság megvalósulását.
(15)  A települési hulladék újrahasználatra való előkészítésére és újrafeldolgozására vonatkozó jelenlegi célértékek fokozatos emelése révén biztosítható, hogy a gazdasági szempontból értékes hulladékanyagokat – az emberi egészség és a környezet magas szintű védelmének biztosítása mellett – ténylegesen előkészítsék az újrahasználatra, valamint újrafeldolgozásra kerüljenek, és hogy a hulladékban található értékes anyagok visszakerüljenek az európai gazdaságba, elősegítve ezzel a nyersanyag-politikai kezdeményezés17 és körforgásos gazdaság megvalósulását.
__________________
__________________
17 COM(2008)0699 és COM(2014)0297.
17 COM(2008)0699 és COM(2014)0297.
Módosítás 49
Irányelvre irányuló javaslat
16 preambulumbekezdés
(16)  A tagállamok között jelentős különbségek vannak a hulladékgazdálkodási teljesítmény területén, különösen a települési hulladék újrafeldolgozása tekintetében. Az említett különbségek figyelembe vétele érdekében azoknak a tagállamoknak, amelyekben 2013-ban az Eurostat adatai szerint a települési hulladék kevesebb mint 20 %-a került újrafeldolgozásra, több időt kell adni arra, hogy megfeleljenek az újrahasználatra való előkészítés és az újrafeldolgozás tekintetében megállapított, 2025-re és 2030-ra kitűzött céloknak. Figyelembe véve a tagállamok által az elmúlt tizenöt évben elért átlagos éves előrehaladás mértékét, ezeknek a tagállamoknak a múltbeli fejlesztések szintjénél jóval nagyobb mértékben kell növelniük újrafeldolgozási kapacitásukat ahhoz, hogy teljesíteni tudják ezen célokat. A célkitűzések felé tett folyamatos előrehaladás és a végrehajtás terén jelentkező hiányosságok kellő időben való kezelése érdekében azoknak a tagállamoknak, amelyek több időt kapnak, időközi célértékeket kell teljesíteniük és végrehajtási tervet kell készíteniük.
(16)  A tagállamok között jelentős különbségek vannak a hulladékgazdálkodási teljesítmény területén, különösen a települési hulladék újrafeldolgozása tekintetében. Az említett különbségek figyelembevétele érdekében azoknak a tagállamoknak, amelyekben 2013-ban az Eurostat adatai szerint a települési hulladék kevesebb mint 20%-a került újrafeldolgozásra, és amelyek esetében nem állt fenn annak veszélye, hogy 2025-ig nem érik el a települési hulladék újrahasználatra való előkészítésének és újrafeldolgozásának legalább 50%-os célértékét, több időt kell adni arra, hogy megfeleljenek az újrahasználatra való előkészítés és az újrafeldolgozás tekintetében megállapított, 2025-re kitűzött céloknak. Ugyanezeknek a tagállamoknak több időt kell hagyni arra is, hogy az újrahasználatra való előkészítés és az újrafeldolgozás tekintetében megállapított, 2030-ra kitűzött céloknak megfeleljenek, amennyiben esetükben nem áll fenn annak veszélye, hogy 2030-ig nem érik el a települési hulladék újrahasználatra való előkészítésének és újrafeldolgozásának legalább 60%-os célértékét. Figyelembe véve a tagállamok által az elmúlt tizenöt évben elért átlagos éves előrehaladás mértékét, ezeknek a tagállamoknak a múltbeli fejlesztések szintjénél jóval nagyobb mértékben kell növelniük újrafeldolgozási kapacitásukat ahhoz, hogy teljesíteni tudják ezen célokat. A célkitűzések felé tett folyamatos előrehaladás biztosítása és a végrehajtás terén jelentkező hiányosságok kellő időben való kezelése érdekében azoknak a tagállamoknak, amelyek több időt kapnak, időközi célértékeket kell teljesíteniük, és végrehajtási terveket kell készíteniük, amelyek hatékonyságát a Bizottságnak meghatározott kritériumok alapján értékelnie kell.
Módosítás 50
Irányelvre irányuló javaslat
16 a preambulumbekezdés (új)
(16a)   A jó minőségű másodlagos nyersanyagok felhasználásának biztosítása érdekében a végső újrafeldolgozási eljárás eredményének meg kell felelnie a minőségi szabványoknak. Ezért a Bizottságnak azt kell kérnie az európai szabványügyi szervektől, hogy a végső újrafeldolgozási eljárásba kerülő hulladékanyagokra és a másodlagos nyersanyagokra, különösen a műanyagokra vonatkozóan egyaránt dolgozzanak ki a piacon létező, legjobb termelési gyakorlatokon alapuló szabványokat.
Módosítás 51
Irányelvre irányuló javaslat
17 preambulumbekezdés
(17)  Az újrahasználatra való előkészítésről gyűjtött adatok megbízhatóságának biztosításához elengedhetetlen a közös adatszolgáltatási szabályok létrehozása. Ehhez hasonlóan fontos, hogy pontosabban kerüljenek meghatározásra azok a szabályok, amelyek alapján a tagállamoknak be kell számolniuk arról, hogy mi kerül ténylegesen újrafeldolgozásra, illetve mi számítható bele az újrafeldolgozásra vonatkozó célértékek teljesítésébe. E célból általános szabályként az újrafeldolgozási célértékek elérésével kapcsolatos adatszolgáltatásnak a végső újrafeldolgozási eljárásba bekerülő hulladékmennyiségen kell alapulnia. Az adminisztratív terhek mérséklése érdekében a tagállamoknak szigorú feltételek mellett lehetővé kell tenni, hogy újrafeldolgozásra kerülő hulladék részarányáról a hulladékosztályozó létesítményekből kilépő anyagmennyiségek alapján számoljanak be. Az anyagok tömegében a végső újrafeldolgozási eljárás részét képező fizikai és/vagy kémiai átalakítási folyamatok miatt bekövetkező veszteséget nem kell levonni az újrafeldolgozottként bejelentett hulladék tömegéből.
(17)  Az újrahasználatra való előkészítésről gyűjtött adatok megbízhatóságának biztosításához elengedhetetlen a közös adatszolgáltatási szabályok létrehozása, amelynek során elkerülendő, hogy túlzott adminisztratív terhet hárítsanak a kis és közepes méretű szereplőkre. Ehhez hasonlóan fontos, hogy pontosabban kerüljenek meghatározásra azok a szabályok, amelyek alapján a tagállamoknak be kell számolniuk arról, hogy mi kerül ténylegesen újrafeldolgozásra, illetve mi számítható bele az újrafeldolgozásra vonatkozó célértékek teljesítésébe. Az újrafeldolgozott települési hulladék kiszámításának egyetlen, harmonizált módszeren kell alapulnia, amely megakadályozza, hogy a tagállamok a hasznosítatlan hulladékot újrafeldolgozott hulladékként kezeljék. E célból az újrafeldolgozási célértékek elérésével kapcsolatos adatszolgáltatásnak a végső újrafeldolgozási eljárásba bekerülő hulladékmennyiségen kell alapulnia. Az anyagok tömegében a végső újrafeldolgozási eljárás részét képező fizikai és/vagy kémiai átalakítási folyamatok miatt bekövetkező veszteséget nem kell levonni az újrafeldolgozottként bejelentett hulladék tömegéből.
Módosítás 52
Irányelvre irányuló javaslat
18 preambulumbekezdés
(18)  A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy a hulladék újrahasználatra való előkészítésére és újrafeldolgozására vonatkozó célértékek elérésének kiszámításához figyelembe vegyék az újrahasználatra való előkészítés területén elismert gazdasági szereplők és az elismert betétdíjas rendszerek üzemeltetői által újrahasználatra előkészített termékeket és alkatrészeket, valamint a fémek égetési folyamatot is magában foglaló újrafeldolgozását. Ezen adatok egységes kiszámításának biztosítása érdekében a Bizottság részletes szabályokat fog elfogadni az újrahasználatra való előkészítés területén elismert gazdasági szereplők és az elismert betétdíjas rendszerek meghatározásáról, az újrafeldolgozott fémekre vonatkozó minőségi kritériumokról, valamint az adatok gyűjtéséről, ellenőrzéséről és bejelentéséről.
(18)  Az újrahasználatra való előkészítésre és az újrafeldolgozásra vonatkozó adatok egységes kiszámításának biztosítása érdekében a Bizottságnak részletes szabályokat kell elfogadnia az újrahasználatra való előkészítés területén elismert gazdasági szereplők, a betétdíjas rendszerek és a végső újrafeldolgozást végző szereplők meghatározásáról, ideértve az adatok gyűjtéséről, nyomonkövethetőségéről, ellenőrzéséről és bejelentéséről, valamint az égetési vagy együttégetési folyamatot is magában foglaló eljárással újrafeldolgozott fémekre vonatkozó minőségi kritériumokról szóló konkrét szabályok elfogadását. Annak kiszámítása céljából, hogy az újrahasználatra való előkészítésre és az újrafeldolgozásra vonatkozó célértékeket elérték-e, a harmonizált számítási módszer elfogadását követően a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy figyelembe vegyék a fémek égetési vagy együttégetési folyamatot is magában foglaló újrafeldolgozását, például az energetikai hasznosítást.
Módosítás 53
Irányelvre irányuló javaslat
20 preambulumbekezdés
(20)  A papír, a fémek, a műanyagok és az üveg elkülönített gyűjtésére szolgáló rendszerek létrehozására vonatkozó kötelezettség teljesítése alapvető szerepet játszik abban, hogy a tagállamok növeljék az újrahasználatra előkészített és az újrafeldolgozásra kerülő hulladék részarányát. Emellett a biohulladékot is elkülönítetten kell gyűjteni annak érdekében, hogy növelni lehessen az újrahasználatra előkészített és újrafeldolgozott hulladékok arányát, és meg lehessen előzni az újrafeldolgozható száraz anyagok szennyeződését.
(20)  A papír, a fémek, a műanyagok, az üveg, a textilanyagok és a biohulladékok elkülönített gyűjtésére szolgáló rendszerek létrehozására vonatkozó kötelezettség teljesítése alapvető szerepet játszik abban, hogy a tagállamok növeljék az újrahasználatra előkészített és az újrafeldolgozásra kerülő hulladék részarányát. Emellett a biohulladékot is elkülönítetten kell gyűjteni és újrahasznosítani annak érdekében, hogy növelni lehessen az újrahasználatra előkészített és újrafeldolgozott hulladékok arányát, és meg lehessen előzni az újrafeldolgozható száraz anyagok szennyeződését, valamint el lehessen kerülni e hulladékok elégetését és lerakását. Emellett ösztönözni kell és el kell mélyíteni a más hulladékáramokra és az új anyagokra vonatkozó lehetséges gyűjtési és újrafeldolgozási rendszerekkel kapcsolatos kutatást.
Módosítás 54
Irányelvre irányuló javaslat
20 a preambulumbekezdés (új)
(20a)   A biogazdaság döntő szerepet játszik a nyersanyagok rendelkezésre állásának biztosításában az Unióban. A települési hulladék hatékony felhasználása fontos ösztönzőt nyújthat a biogazdaság ellátási lánca számára. Különösen a biohulladék fenntartható kezelése nyújt lehetőséget arra, hogy az anyagok és nyersanyagok előállítása során a fosszilis tüzelőanyagokon alapuló nyersanyagokat megújuló forrásokkal helyettesítsék.
Módosítás 55
Irányelvre irányuló javaslat
20 b preambulumbekezdés (új)
(20b)   Az olyan hulladékkezelés elkerülése érdekében, amelyben az erőforrások a hulladékhierarchia alacsonyabb szintjein rekednek, valamint a színvonalas újrafeldolgozás lehetővé tétele és a jó minőségű másodlagos nyersanyagok felhasználásának fokozása érdekében a tagállamoknak biztosítaniuk kell a biohulladékok elkülönített gyűjtését és oly módon történő szerves újrafeldolgozását, amely megfelel a magas szintű környezetvédelemnek, és amelynek eredménye megfelel a vonatkozó, szigorú minőségi szabványoknak.
Módosítás 56
Irányelvre irányuló javaslat
20 c preambulumbekezdés (új)
(20c)   Az elkülönített gyűjtés ellenére sok újrafeldolgozható hulladék kerül a kevert hulladékba. Jó minőségű válogatással, különösen optikai válogatással jelentős mennyiségű anyag válogatható ki a maradékhulladékból, majd ezt követően újrafeldolgozható, és másodlagos nyersanyaggá dolgozható fel. A tagállamoknak ezért intézkedéseket kell hozniuk annak biztosítására, hogy a nem elkülönítetten gyűjtött hulladék is válogatásra kerüljön.
Módosítás 57
Irányelvre irányuló javaslat
20 d preambulumbekezdés (új)
(20d)   A települési hulladék veszélyes anyagokkal való szennyeződését elkerülendő – amely szennyeződés csökkenti az újrafeldolgozás minőségét, és így akadályozza a másodlagos nyersanyagok felhasználását – a tagállamoknak elkülönített gyűjtési rendszereket kell létrehozniuk a háztartásokban keletkező veszélyes hulladékok esetében.
Módosítás 58
Irányelvre irányuló javaslat
21 preambulumbekezdés
(21)  A veszélyes hulladékokkal való helyes gazdálkodás továbbra is problémát jelent az Unióban, és az e hulladéktípus kezelésére vonatkozó adatok egy része nem áll rendelkezésre. Ezért tagállami elektronikus veszélyeshulladék-nyilvántartások létrehozásával kell megerősíteni a kapcsolódó nyilvántartási és nyomonkövetési rendszereket. A vállalkozások és a közigazgatási szervek nyilvántartási kötelezettségeinek egyszerűsítése és az Unión belüli hulladékáramok jobb nyomon követése érdekében az elektronikus adatgyűjtést adott esetben más hulladéktípusokra is ki kell terjeszteni.
(21)  A veszélyes hulladékokkal való helyes gazdálkodás továbbra is problémát jelent az Unióban, és az e hulladéktípus kezelésére vonatkozó adatok egy része nem áll rendelkezésre. Ezért tagállami elektronikus veszélyeshulladék-nyilvántartások létrehozásával kell megerősíteni a kapcsolódó nyilvántartási és nyomonkövetési rendszereket. A vállalkozások és a közigazgatási szervek nyilvántartási kötelezettségeinek egyszerűsítése és az Unión belüli hulladékáramok jobb nyomon követése érdekében az elektronikus adatgyűjtést más hulladéktípusokra is ki kell terjeszteni.
Módosítás 59
Irányelvre irányuló javaslat
21 a preambulumbekezdés (új)
(21a)   A hulladékolajok elkülönített gyűjtése és regenerálása jelentős gazdasági és környezeti haszonnal jár, az ellátásbiztonság terén is. Ki kell alakítani az elkülönített gyűjtést, és célértékeket kell meghatározni a hulladékolajok regenerálására.
Módosítás 60
Irányelvre irányuló javaslat
22 preambulumbekezdés
(22)  Ez az irányelv hosszú távú célokat tűz ki az Unió területén folytatott hulladékgazdálkodás számára, és ezáltal egyértelmű iránymutatást nyújt a tagállamoknak és a gazdasági szereplőknek az ebben az irányelvben meghatározott célok eléréséhez szükséges beruházásokkal kapcsolatban. Nemzeti hulladékgazdálkodási stratégiáik kidolgozása és a hulladékgazdálkodási infrastruktúrára irányuló beruházásaik tervezése során a tagállamoknak a hulladékképződés megelőzésének, az újrahasználatra való előkészítésnek és az újrafeldolgozásnak a hulladékhierarchiával összhangban történő előmozdításához ésszerű módon igénybe kell venniük az európai strukturális és beruházási alapokat.
(22)  Ez az irányelv hosszú távú célokat tűz ki az Unió területén folytatott hulladékgazdálkodás számára, és ezáltal egyértelmű iránymutatást nyújt a tagállamoknak és a gazdasági szereplőknek az ebben az irányelvben meghatározott célok eléréséhez szükséges beruházásokkal kapcsolatban. Nemzeti hulladékgazdálkodási stratégiáik kidolgozása, valamint a hulladékgazdálkodási infrastruktúrára és a körforgásos gazdaságra irányuló beruházásaik tervezése során a tagállamoknak először a hulladékképződés megelőzésének és az újrahasználatra való előkészítésnek, majd pedig az újrafeldolgozásnak a hulladékhierarchiával összhangban történő előmozdításához ésszerű módon igénybe kell venniük az európai strukturális és beruházási alapokat. A Bizottságnak – a hulladékhierarchiával összhangban – lehetővé kell tennie a Horizont 2020 és az európai strukturális és beruházási alapok felhasználását olyan hatékony pénzügyi keret létrehozására, amely segítséget nyújt a helyi önkormányzatoknak ezen irányelv követelményeinek végrehajtásában és az innovatív technológiák és a hulladékgazdálkodás bevezetésének finanszírozásában.
Módosítás 61
Irányelvre irányuló javaslat
23 preambulumbekezdés
(23)  Egyes nyersanyagok kiemelkedően fontosak az uniós gazdaságban, és a hiányukból adódó nem megfelelő ellátottság kockázata magas. Az ilyen nyersanyagok ellátásának biztonsága érdekében, a nyersanyag-politikai kezdeményezéssel és a nyersanyagokkal foglalkozó európai innovációs partnerség célkitűzéseivel és célértékeivel összhangban a tagállamoknak az ilyen típusú nyersanyagokat jelentős mennyiségben tartalmazó hulladékok vonatkozásában – a gazdasági és műszaki megvalósíthatóság, illetőleg a környezeti előnyök figyelembevételével – intézkedéseket kell hozniuk a lehető legjobb hulladékgazdálkodás biztosítására. A Bizottság összeállította az EU számára kritikus fontosságú nyersanyagok jegyzékét18. A jegyzéket a Bizottság rendszeresen felülvizsgálja.
(23)  Egyes nyersanyagok kiemelkedően fontosak az uniós gazdaságban, és a hiányukból adódó nem megfelelő ellátottság kockázata magas. Az ilyen nyersanyagok ellátásának biztonsága érdekében, a nyersanyag-politikai kezdeményezéssel és a nyersanyagokkal foglalkozó európai innovációs partnerség célkitűzéseivel és célértékeivel összhangban a tagállamoknak a kritikus fontosságú nyersanyagokat jelentős mennyiségben tartalmazó termékek újrahasználatának és a hasonló hulladék újrafeldolgozásának előmozdítása és az ezekkel folytatott hatékony gazdálkodás biztosítása érdekében – a gazdasági és műszaki megvalósíthatóság, illetőleg a környezeti és egészségügyi előnyök figyelembevételével – intézkedéseket kell hozniuk. A Bizottság összeállította az EU számára kritikus fontosságú nyersanyagok jegyzékét18. A jegyzéket a Bizottság rendszeresen felülvizsgálja.
__________________
__________________
18 COM(2014)0297.
18 COM(2014)0297.
Módosítás 62
Irányelvre irányuló javaslat
24 preambulumbekezdés
(24)  A nyersanyag-politikai kezdeményezés eredményes végrehajtásának további támogatása érdekében a tagállamoknak elő kell segíteniük azon termékek újrahasználatát, amelyek jelentős nyersanyagforrásnak számítanak. Hulladékgazdálkodási terveikben ezért nemzeti szinten megfelelő intézkedéseket kell meghatározniuk az ilyen nyersanyagokból jelentős mennyiséget tartalmazó hulladékok gyűjtésére és hasznosítására vonatkozóan. Az intézkedéseket a hulladékgazdálkodási terveknek az ezen irányelv hatálybalépését követő első naprakésszé tétele során kell belefoglalni a tervekbe. A Bizottság tájékoztatást fog nyújtani az uniós szinten releváns termékcsoportokról és hulladékáramokról. Ez a rendelkezés nem zárja ki, hogy a tagállamok más, a nemzetgazdaságuk számára fontos nyersanyagok esetében is intézkedéseket hozzanak.
(24)  A nyersanyag-politikai kezdeményezés eredményes végrehajtásának további támogatása érdekében a tagállamoknak hulladékgazdálkodási terveikben nemzeti szinten megfelelő intézkedéseket kell meghatározniuk az ilyen nyersanyagokból jelentős mennyiséget tartalmazó hulladékok gyűjtésére, válogatására és hasznosítására vonatkozóan. Az intézkedéseket a hulladékgazdálkodási terveknek az ezen irányelv hatálybalépését követő első naprakésszé tétele során kell belefoglalni a tervekbe. A Bizottság tájékoztatást fog nyújtani az uniós szinten releváns termékcsoportokról és hulladékáramokról. Ez a rendelkezés nem zárja ki, hogy a tagállamok más, a nemzetgazdaságuk számára fontos nyersanyagok esetében is intézkedéseket hozzanak.
Módosítás 63
Irányelvre irányuló javaslat
25 preambulumbekezdés
(25)  A szemetelés közvetlenül károsítja a környezetet és rontja a polgárok jó közérzetét, a magas takarítási költségek pedig szükségtelen gazdasági terhet jelentenek a társadalom számára. A hulladékgazdálkodási tervekben meghatározott konkrét intézkedések és azoknak az illetékes hatóságok általi megfelelő végrehajtása hozzájárulhat e probléma megszüntetéséhez.
(25)  A szemetelés közvetlenül és közvetve károsítja a környezetet, és rontja a polgárok jó közérzetét és káros a gazdaságra. A magas takarítási költségek pedig szükségtelen gazdasági terhet jelentenek a társadalom számára. A hulladékgazdálkodási tervekben meghatározott konkrét intézkedések és azoknak az illetékes hatóságok általi megfelelő végrehajtása hozzájárulhat e probléma megszüntetéséhez. A takarítással szemben a szemetelés megakadályozását kell előnyben részesíteni. A szemetelés megakadályozása az illetékes hatóságok, a gyártók és a fogyasztók közös feladata. A szemetelés megelőzése érdekében elengedhetetlen a fogyasztók helytelen magatartásának megváltoztatása. Azoknak a gyártóknak, amelyeknek a termékei valószínűleg szemétté válnak, a szemetelés megelőzése érdekében népszerűsíteniük kell termékeik fenntartható használatát. Emellett az oktatás és a figyelemfelhívás is döntő szerepet játszik a magatartás megváltoztatásában.
Módosítás 64
Irányelvre irányuló javaslat
25 a preambulumbekezdés (új)
(25a)   A 2008/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv1a a kötelező, uniós szintű jogi eszköz a tengeri hulladékkal kapcsolatban a jó környezeti állapot elérésére szolgáló környezetvédelmi célértékek értékelésére, nyomon követésére és meghatározására. A tengeri hulladék fő forrásai azonban szárazföldi tevékenységek, okai pedig a szilárd hulladék kezelésének rossz gyakorlatai, az infrastruktúra hiánya és a lakossági tudatosság hiánya. Ezért az ENSZ közgyűlése által 2015. szeptember 25-én elfogadott, a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrenddel összhangban, és különösen a tengeri hulladék 2030-ig uniós szinten 50%-kal történő csökkentésére vonatkozó célkitűzés elérésére törekedve a tagállamoknak intézkedéseket kell hozniuk az olyan szárazföldi szemét csökkentése érdekében, amely valószínűleg tengeri hulladékká válik. Tekintettel az tengeri hulladék megelőzésének környezeti és gazdasági előnyeire, a tagállamoknak hulladékmegelőzési programjaik keretében konkrét intézkedéseket kell hozniuk a tengeri hulladék keletkezésének megelőzésére. Ezen intézkedések révén a tagállamoknak arra kell törekedniük, hogy uniós szinten 2025-ig 30%-kal, 2030-ig pedig 50%-kal csökkenjen a tengeri hulladék mennyisége. A célértékek elérésére tett előrelépések és Unió-szerte a bevált gyakorlatok tagállamok közötti cseréjének megkönnyítése érdekében egységes módszereket kell meghatározni a szárazföldről származó tengeri hulladék mérése céljából. A szárazföldről származó tengeri hulladék szintjéről évente jelentést kell készíteni.
______________
1a Az Európai Parlament és a Tanács 2008/56/EK irányelve (2008. június 17.) a tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv) (HL L 164., 2008.6.25., 19. o.).
Módosítás 65
Irányelvre irányuló javaslat
25 b preambulumbekezdés (új)
(25b)   A hulladék nem megfelelő – szemetelés, szennyvíz és szilárd hulladék, például műanyagok kibocsátása formájában történő – ártalmatlanítása negatív hatást gyakorol a tengeri környezetre és az emberi egészségre, valamint jelentős gazdasági és társadalmi költségekkel jár. Az ilyen hulladék megbontja a hulladékhierarchia fontossági sorrendjét is, különösen azzal, hogy megkerüli az ártalmatlanítás előtti újrahasználatra való előkészítést, újrafeldolgozást és az egyéb hasznosítást. A tengeri hulladék határokon átnyúló jellegét és annak szükségességét figyelembe véve, hogy össze kell hangolni az erőfeszítéseket, a tagállamoknak a 2008/56/EK irányelv 11. cikke alapján létrehozott nyomon követési programokat felhasználva intézkedéseket kell hozniuk a csökkentési célértékeik elérése érdekében.
Módosítás 66
Irányelvre irányuló javaslat
25 c preambulumbekezdés (új)
(25c)   A használat után a háztartási, kereskedelmi vagy ipari szennyvízelvezető rendszereket elérő, leöblítendő kozmetikai és testápoló termékekben lévő mikroszemcsék közvetlen forrásai a leginkább megelőzendők közé tartozó mikroműanyag-szennyezésnek. Az ezen irányelvben rögzített célkitűzésekhez való hozzájárulás érdekében a tagállamoknak intézkedéseket kell tenniük a mikroszemcsés összetevők használatának és a mikroműanyagok szennyvíztisztító rendszerekbe való bejutásának és a tengeri környezetbe való engedésének megelőzése érdekében.
Módosítás 67
Irányelvre irányuló javaslat
27 preambulumbekezdés
(27)  A tagállamok által háromévente összeállított végrehajtási jelentések nem bizonyultak hatékony eszköznek a megfelelés ellenőrzése és a helyes végrehajtás biztosítása szempontjából, ugyanakkor szükségtelen adminisztratív terhet jelentenek. Ezért helyénvaló hatályon kívül helyezni a tagállamokat ilyen jellegű jelentések készítésére kötelező rendelkezéseket. Helyettük a megfelelés ellenőrzésére kizárólag azokat a statisztikai adatokat kell felhasználni, amelyeket a tagállamok évente megküldenek a Bizottságnak.
(27)  A tagállamok által háromévente összeállított végrehajtási jelentések nem bizonyultak hatékony eszköznek a megfelelés ellenőrzése és a helyes végrehajtás biztosítása szempontjából, ugyanakkor szükségtelen adminisztratív terhet jelentenek. Ezért helyénvaló hatályon kívül helyezni a tagállamokat ilyen jellegű jelentések készítésére kötelező rendelkezéseket. Helyettük a megfelelés ellenőrzésére azokat a statisztikai adatokat kell felhasználni, amelyeket a tagállamok évente megküldenek a Bizottságnak. Mindazonáltal a tagállamoknak kérésre haladéktalanul be kell nyújtaniuk a Bizottsághoz minden olyan információt, amely szükséges ahhoz, hogy a Bizottság összességében értékelje ezen irányelv végrehajtását, valamint a környezetre és az emberi egészségre gyakorolt hatását.
Módosítás 68
Irányelvre irányuló javaslat
28 preambulumbekezdés
(28)  A tagállamok által szolgáltatott statisztikai adatok alapvető fontosságúak ahhoz, hogy a Bizottság értékelni tudja az egyes tagállamok hulladékjogi előírásoknak való megfelelését. A statisztikai adatok minőségét, megbízhatóságát és összevethetőségét fokozni kell a hulladékokkal összefüggő adatszolgáltatás egységes belépési ponton keresztül történő teljesítésével, az elavult adatszolgáltatási követelmények megszüntetésével, a nemzeti adatszolgáltatási mechanizmusok összehasonlító értékelésével és az adatminőség-ellenőrzési jelentés bevezetésével. Ezért a hulladékjogi célértékek teljesítésével kapcsolatos jelentéseik összeállítása során a tagállamoknak a Bizottság és a tagállamok nemzeti statisztikai hivatalai által közösen kidolgozott legújabb módszertant kell alkalmazniuk.
(28)  A tagállamok által szolgáltatott adatok és információk alapvető fontosságúak ahhoz, hogy a Bizottság értékelni tudja az egyes tagállamok hulladékjogi előírásoknak való megfelelését. A szolgáltatott adatok minőségét, megbízhatóságát és összevethetőségét fokozni kell a megbízható forrásokon alapuló adatok gyűjtése és feldolgozása közös módszertanának kidolgozásával és a hulladékokkal összefüggő adatszolgáltatás egységes belépési ponton keresztül történő teljesítésével, az elavult adatszolgáltatási követelmények megszüntetésével, a nemzeti adatszolgáltatási mechanizmusok összehasonlító értékelésével és az adatminőség-ellenőrzési jelentés bevezetésével. Ezért a hulladékjogi célértékek teljesítésével kapcsolatos jelentéseik összeállítása során a tagállamoknak a Bizottság által a tagállamok nemzeti statisztikai hivatalaival és a hulladékgazdálkodásért felelős nemzeti, regionális és helyi hatóságaival együttműködve kidolgozott közös módszertant kell alkalmazniuk.
Módosítás 69
Irányelvre irányuló javaslat
28 a preambulumbekezdés (új)
(28a)   A Bizottság háromévente jelentést tesz közzé a tagállamok által szolgáltatott adatok és információk alapján, hogy beszámoljon a Parlamentnek és a Tanácsnak az újrafeldolgozási célértékek elérése és az ezen irányelvben meghatározott új kötelezettségek végrehajtása terén tett előrelépésekről. Ezeknek a háromévente közzétett jelentéseknek értékelniük kell a 2008/98/EK irányelv egésze által a környezetre és az emberi egészségre gyakorolt hatást is, és meg kell vizsgálniuk, hogy szükség van-e módosításokra ahhoz, hogy a 2008/98/EK irányelv a körforgásos gazdaság célkitűzései tekintetében megfeleljen a célnak.
Módosítás 70
Irányelvre irányuló javaslat
28 b preambulumbekezdés (új)
(28b)   A megfelelő irányításban, végrehajtásban, a határon átnyúló együttműködésben és a hulladékipari bevált gyakorlatok és innovációk terjesztésében való közreműködés, valamint a 2008/98/EK irányelvben rögzített célértékek tényleges és következetes végrehajtása érdekében a Bizottságnak platformot kell létrehoznia a tagállamok és a Bizottság közötti, az említett irányelv gyakorlati végrehajtásával kapcsolatos információcsere és bevált gyakorlatok cseréje céljából. A platform munkájának eredményét nyilvánosságra kell hozni.
Módosítás 71
Irányelvre irányuló javaslat
28 c preambulumbekezdés (új)
(28c)   A körforgásos gazdaság megvalósításának és a nagyobb erőforrás-hatékonyságnak gazdasági potenciálja és környezeti haszna nyilvánvaló. Az anyagkörforgás megvalósításához szükséges lépéseket különböző szakpolitikai dokumentumokban mutatták be, többek között az Európai Erőforrás-hatékonysági Platform (EREP) Erőforrás-hatékony Európáról szóló, 2012. december 17-i kiáltványában és az ezt követő szakpolitikai ajánlásokban, valamint az Európai Parlamentnek a körforgásos gazdaság megvalósításáról szóló, 2015. június 25-i saját kezdeményezésű jelentésében és végül a Bizottságnak a körforgásos gazdaságra vonatkozó, 2015. december 2-i cselekvési tervében. Ezek mind olyan intézkedéseket terjesztenek elő, amelyek túlmutatnak a hulladékon, és a teljes anyagciklusra vonatkoznak, így nem csak az Unió hulladékokról szóló jogszabályok terén végzett munkájára kell irányadónak lenniük, hanem azt is biztosítaniuk kell, hogy ambiciózus intézkedések történjenek az anyagkörforgás megvalósítása érdekében.
Módosítás 72
Irányelvre irányuló javaslat
28 d preambulumbekezdés (új)
(28d)   A kutatás és innováció, valamint az erőforrás-hatékonyságon alapuló intelligens üzleti modellek elengedhetetlenek a körforgásos gazdaság felé tartó átmenet támogatásához az Unióban, ahol a hulladékot új erőforrásnak tekintik. E cél elérése érdekében a Horizont 2020 keretében hozzá kell járulni azokhoz a kutatási és innovációs projektekhez, amelyek a terepen tudják demonstrálni és kipróbálni a körforgásos gazdaság gazdasági és környezeti fenntarthatóságát. Ugyanakkor rendszerszintű megközelítés alkalmazása mellett az említett projektek hozzájárulhatnak az innovációt ösztönző és könnyebben végrehajtható jogszabályok kidolgozásához azáltal, hogy azonosítják a lehetséges szabályozási bizonytalanságokat, akadályokat és hiányosságokat, amelyek gátolják az erőforrások hatékony felhasználásán alapuló üzleti modellek kialakítását.
Módosítás 73
Irányelvre irányuló javaslat
28 e preambulumbekezdés (új)
(28e)   2015. december 2-án a Bizottság benyújtotta a körforgásos gazdaságra irányuló uniós cselekvési tervet, hogy előmozdítsa Európa körforgásos gazdaságba tartó átmenetét. Mivel a Bizottság konkrét és ambiciózus cselekvési programot hozott létre, amely az egész ciklust felölelő intézkedéseket tartalmaz, az átmenet felgyorsítása érdekében kiegészítő intézkedésekre van szükség.
Módosítás 74
Irányelvre irányuló javaslat
28 f preambulumbekezdés (új)
(28f)   Az erőforrások felhasználásának javítása jelentős nettó megtakarítást hozhatna az uniós vállalkozások, állami hatóságok és fogyasztók számára, miközben csökkenthetné a teljes éves üvegházhatásúgáz-kibocsátást. Ezért a Bizottságnak 2018 végéig az erőforrás-hatékonyságra vonatkozóan fő mutatót és az almutatókat összegző eredménytáblát kell javasolnia, hogy nyomon kövesse az uniós erőforrás-hatékonysági célérték elérése felé tett haladást, amelynek értelmében 2030-ig a 2014-es szinthez képest 30%-kal kell növelni az erőforrás-hatékonyságot.
Módosítás 75
Irányelvre irányuló javaslat
29 preambulumbekezdés
(29)  A 2008/98/EK irányelv kiegészítése, illetve módosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az 5. cikk (2) bekezdése, a 6. cikk (2) bekezdése, a 7. cikk (1) bekezdése, a 11a. cikk (2) és (6) bekezdése, a 26. cikk, a 27. cikk (1) és (4) bekezdése, valamint a 38. cikk (1), (2) és (3) bekezdése vonatkozásában a Szerződés 290. cikke alapján jogi aktusokat fogadjon el. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időszerű és megfelelő továbbításáról.
(29)  Az 2008/98/EK irányelv kiegészítése, illetve módosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a következők vonatkozásában a Szerződés 290. cikke alapján jogi aktusokat fogadjon el:
–   azon feltételek alkalmazásának részletes kritériumai, amelyek alapján egy anyagot vagy tárgyat hulladéknak kell tekinteni, illetve már nem számít hulladéknak;
–   azon általános követelmények meghatározása, amelyeket a tagállamoknak kell teljesíteniük, amikor a hulladékstátusz megszűnésére vonatkozó műszaki előírásokat fogadnak el;
–   a hulladékok jegyzékének létrehozása;
–   azon összehangolt kritériumok, amelyeket a gyártók által a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségeknek való megfelelés céljából fizetett pénzügyi hozzájárulás meghatározásakor kell követni, a termékek életciklusának végén jelentkező tényleges költségek alapján módosítva;
–   a hulladékkeletkezés csökkentése és a hulladékmegelőzési intézkedések végrehajtása terén tett előrelépések mérésére szolgáló mutatók;
–   az élelmiszer-hulladék szintjének egységes mérésére szolgáló közös módszertan, beleértve a minőségre vonatkozó minimumkövetelményeket is;
–   a szárazföldi eredetű tengeri hulladék szintjének egységes mérésére szolgáló közös módszertan, beleértve a minőségre vonatkozó minimumkövetelményeket is;
–   minőségi és működési minimumkövetelmények az újrahasználatra való előkészítés területén elismert gazdasági szereplők, a betétdíjas rendszerek és a végső újrafeldolgozást végző szereplők meghatározására, beleértve az adatgyűjtésre, az adatok nyomonkövethetőségére, ellenőrzésére és jelentésére vonatkozó konkrét szabályokat is;
–   egységes módszertan az égetési vagy együttégetési folyamatot is magában foglaló újrafeldolgozáson átment fémek tömegének kiszámításához, beleértve az újrafeldolgozott fémek minőségi kritériumait is;
–   a 2008/98/EK irányelv I. mellékletében felsorolt D2, D3, D4, D6, D7 és D12 ártalmatlanítási műveletekhez kapcsolódó műszaki kritériumok és működési eljárások, és adott esetben az említett eljárások tilalma, amennyiben nem felelnek meg az emberi egészség és a környezet védelmére vonatkozó bizonyos kritériumoknak;
–   a 2008/98/EK irányelv alapján engedélyköteles hulladékkezelési tevékenységek műszaki minimumszabványai, amennyiben bizonyított, hogy ezek a szabványok előnyökkel járnak az emberi egészség és a környezet védelme terén;
–   a 2008/98/EK irányelv alapján kötelezően nyilvántartásba veendő tevékenységek minimumszabványai, amennyiben bizonyított, hogy ezek a szabványok előnyökkel járnak az emberi egészség és a környezet védelme, illetve a belső piac zavarainak elkerülése terén;
–   a 2008/98/EK irányelv II. mellékletének R1. pontjában említett hulladékégető létesítményekre vonatkozóan meghatározott képlet alkalmazásának előírásai;
–   az adatgyűjtés és -feldolgozás módszertana, az adatgyűjtés szervezése és az adatok forrásai, valamint az élelmiszer-hulladékra és tengeri hulladékra, az újrahasználatra való előkészítésre, az újrafeldolgozásra és feltöltésre vonatkozó célértékek végrehajtásával kapcsolatos adatok tagállamok által a Bizottságnak való szolgáltatásának formátuma, valamint
–   a 2008/98/EK irányelv I–V. mellékletének hozzáigazítása a tudományos és műszaki fejlődéshez.
Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban rögzített elveknek megfelelően kerüljön sor. Különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.
Módosítás 76
Irányelvre irányuló javaslat
30 preambulumbekezdés
(30)  A 2008/98/EK irányelv egységes végrehajtási feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságot a 9. cikk (4) és (5) bekezdése, a 33. cikk (2) bekezdése, a 35. cikk (5) bekezdése és a 37. cikk (6) bekezdése vonatkozásában végrehajtási hatáskörrel kell felruházni. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek19 megfelelően kell gyakorolni.
(30)  A 2008/98/EK irányelv egységes végrehajtási feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságot a következők vonatkozásában végrehajtási hatáskörrel kell felruházni:
–   a hulladékgazdálkodási tervek és a hulladékmegelőzési programok elfogadására és lényegi felülvizsgálatára vonatkozó értesítések és tájékoztatások formátuma, valamint;
–   a veszélyes hulladékok elektronikus nyilvántartásának működésére vonatkozó minimumfeltételek.
Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek19 megfelelően kell gyakorolni.
__________________
__________________
19 Az Európai Parlament és a Tanács 2011. február 16-i 182/2011/EU rendelete a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
19 Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
Módosítás 77
Irányelvre irányuló javaslat
33 preambulumbekezdés
(33)  Mivel ezen irányelv célkitűzéseit, nevezetesen az Unióban folytatott hulladékgazdálkodás színvonalának javítását, valamint ezen keresztül a környezet minőségének védelméhez, megőrzéséhez és javításához, a tengeri hulladék mennyiségének csökkentése révén az óceánok egészségéhez és a tengeri eredetű élelmiszerek biztonságához, illetőleg a természeti erőforrások Unión belül megvalósítandó körültekintő és ésszerű hasznosításához való hozzájárulást a tagállamok külön-külön nem képesek megfelelően megvalósítani, és azok – figyelemmel az intézkedések nagyságrendjére vagy hatásaira – az Unió szintjén jobban megvalósíthatók, az Unió az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkének megfelelően a szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az ugyanazon cikkben foglalt arányossági elvvel összhangban ez az irányelv nem lépi túl az említett célok eléréséhez szükséges mértéket,
(33)  Mivel ezen irányelv célkitűzéseit, nevezetesen az Unióban folytatott hulladékgazdálkodás színvonalának javítását, valamint ezen keresztül a környezet minőségének védelméhez, megőrzéséhez és javításához, a tengeri hulladék mennyiségének csökkentése révén az óceánok egészségéhez és a tengeri eredetű élelmiszerek biztonságához, illetőleg a természeti erőforrások Unión belül megvalósítandó körültekintő, kisebb mértékű és ésszerű felhasználásához való hozzájárulást a tagállamok külön-külön nem képesek megfelelően megvalósítani, és azok – figyelemmel az intézkedések nagyságrendjére vagy hatásaira – az Unió szintjén jobban megvalósíthatók, az Unió az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkének megfelelően a szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az ugyanazon cikkben foglalt arányossági elvvel összhangban ez az irányelv nem lépi túl az említett célok eléréséhez szükséges mértéket,
Módosítás 78
Irányelvre irányuló javaslat
33 a preambulumbekezdés (új)
(33a)   A tagállamoknak biztosítaniuk kell a magas szintű munkahelyi egészségvédelmet és biztonságot a termelés, az újrafeldolgozás, a javítás, az újrahasználatra való előkészítés során és a hulladékágazatban, figyelembe véve az ezen ágazatokban dolgozó munkavállalókat érintő sajátos kockázatokat, és gondoskodniuk kell a területre vonatkozó, már meglévő uniós jogszabályok megfelelő végrehajtásáról és érvényesítéséről.
Módosítás 79
Irányelvre irányuló javaslat
33 b preambulumbekezdés (új)
(33b)   Az irányelv elfogadása a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban meghatározott kötelezettségvállalások figyelembevételével történt, és végrehajtásának és alkalmazásának az említett megállapodásban foglalt iránymutatások szerint kell történnie.
Módosítás 80
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – -1 pont (új)
2008/98/EK irányelv
1 cikk – 1 bekezdés
-1.   Az 1. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
Ez az irányelv intézkedéseket állapít meg a környezet és az emberi egészség védelme érdekében, amelyet a hulladékkeletkezés és -gazdálkodás káros hatásainak megelőzése vagy csökkentése, valamint az erőforrás-felhasználás globális hatásainak csökkentése és e felhasználás hatékonyságának javítása révén kíván megvalósítani.
„Ez az irányelv intézkedéseket állapít meg a környezet és az emberi egészség védelme érdekében, amelyet az Unió hosszú távú versenyképességének biztosításához és a körforgásos gazdaság felé tartó átmenethez elengedhetetlen lépések, azaz a hulladékkeletkezés megelőzése vagy csökkentése, a hulladékkeletkezés és -gazdálkodás káros hatásainak megelőzése vagy csökkentése, valamint az erőforrás-felhasználás globális hatásainak csökkentése és e felhasználás hatékonyságának javítása révén kíván megvalósítani.
Módosítás 81
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – a pont
2008/98/EK irányelv
3 cikk – 1 a pont
„1a. »települési hulladék«:
„1a. »települési hulladék«:
a)  a háztartásokból származó kevert hulladék és elkülönítetten gyűjtött hulladék, beleértve a következőket:
a)  a háztartásokból származó kevert hulladék és elkülönítetten gyűjtött hulladék, beleértve a következőket:
–  papír és kartonpapír, üveg, fém, műanyag, biohulladék, fa, textil, elektromos és elektronikus berendezések hulladékai, hulladékelemek és -akkumulátorok,
–  papír és kartonpapír, üveg, fém, műanyag, biohulladék, fa, textil, elektromos és elektronikus berendezések hulladékai, hulladékelemek és -akkumulátorok,
–  lomhulladék, például háztartási készülékek, ágybetét, bútor,
–  lomhulladék, például ágybetét és bútor,
–  kerti hulladék, például falevél, fűnyesedék,
–  kerti hulladék, például falevél, fűnyesedék,
b)  olyan, egyéb forrásokból származó kevert hulladék és elkülönítetten gyűjtött hulladék, amely jellegében, összetételében és mennyiségében hasonló a háztartási hulladékhoz;
b)  olyan, kisvállalkozásokból, irodaépületekből és intézményekből – többek között iskolákból, kórházakból és kormányzati épületekből – származó kevert hulladék és elkülönítetten gyűjtött hulladék, amely jellegében és összetételében hasonló a háztartási hulladékhoz.
c)  a piac- és utcatakarítás során képződő hulladék, ideértve az utcai söpredéket, az utcai szemétgyűjtőkből származó hulladékot, valamint a park- és kertgondozás során keletkező hulladékot.
c)  a piac- és utcatakarítás során képződő hulladék, ideértve az utcai söpredéket, az utcai szemétgyűjtőkből származó hulladékot, valamint a park- és kertgondozás során keletkező hulladékot.
A települési hulladék fogalmába nem tartozik bele a szennyvízhálózatból és a szennyvízkezelő művekből származó hulladék, például a szennyvíziszap, valamint az építési és bontási hulladék.”;
A települési hulladék fogalmába nem tartozik bele a szennyvízhálózatból és a szennyvízkezelő művekből származó hulladék, például a szennyvíziszap, valamint az építési és bontási hulladék.
A települési hulladéknak az irányelv szerinti fogalommeghatározása nem veszi figyelembe, hogy a hulladék kezelője köz- vagy magánszektorbeli gazdasági szereplő-e;”;
Módosítás 82
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – a a pont (új)
2008/98/EK irányelv
3 cikk – 1 b pont (új)
aa)   a szöveg a következő ponttal egészül ki:
„1b. »kereskedelmi és ipari hulladék«: kereskedelmi és ipari tevékenységekből és/vagy üzemekből származó kevert hulladék és elkülönítetten gyűjtött hulladék.
A kereskedelmi és ipari hulladék fogalmába nem tartozik bele a települési hulladék, az építési és bontási hulladék, valamint szennyvízhálózatból és a szennyvízkezelő művekből származó hulladék, például a szennyvíziszap;”;
Módosítás 83
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – b pont
2008/98/EK irányelv
3 cikk – 2 a pont
2a.  »nem veszélyes hulladék«: olyan hulladék, amely a III. mellékletben felsorolt veszélyes tulajdonságok egyikével sem rendelkezik;”;
2a.  „nem veszélyes hulladék”: olyan hulladék, amelyre nem vonatkozik e cikk 2. pontja;
Módosítás 84
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – c pont
2008/98/EK irányelv
3 cikk – 4 pont
4.  »biohulladék«: biológiailag lebontható, kerti vagy parkokból származó hulladék, háztartásokban, éttermekben, étkeztetőknél és kiskereskedelmi létesítményekben keletkező élelmiszer- és konyhai hulladék, élelmiszer-feldolgozó üzemekben keletkező hasonló hulladék, valamint a hasonló biológiai lebonthatósággal rendelkező egyéb hulladék, amely jellegében, összetételében és mennyiségében hasonló a fentiekhez;
4.  »biohulladék«: biológiailag lebontható, kerti vagy parkokból származó hulladék, háztartásokban, éttermekben, étkeztetőknél és kiskereskedelmi létesítményekben keletkező élelmiszer- és konyhai hulladék, élelmiszer-feldolgozó üzemekben keletkező hasonló hulladék, valamint a hasonló biológiai lebonthatósággal és komposztálhatósággal rendelkező egyéb hulladék;
Módosítás 85
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – d a pont (új)
2008/98/EK irányelv
3 cikk – 9 pont
da)   a 9. pont helyébe a következő szöveg lép:
9.  „hulladékgazdálkodás”: a hulladékok gyűjtése, szállítása, hasznosítása és ártalmatlanítása, beleértve az ilyen műveletek felügyeletét és a hulladéklerakók utógondozását, valamint a kereskedőként vagy közvetítőként végzett tevékenységet is;
„9. »hulladékgazdálkodás«: a hulladékok gyűjtése, szállítása, válogatása, hasznosítása és ártalmatlanítása, beleértve az ilyen műveletek felügyeletét és a hulladéklerakók utógondozását, valamint a kereskedőként vagy közvetítőként végzett tevékenységet is;”;
Módosítás 86
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – d b pont (új)
2008/98/EK irányelv
3 cikk – 11 pont
db)   a 11. pont helyébe a következő szöveg lép:
11.  „elkülönített gyűjtés”: olyan gyűjtés, amelynek során a hulladékáramot a hulladék fajtája és jellege szerint elkülönítik a különleges kezelés elősegítésére;
„11. »elkülönített gyűjtés«: olyan gyűjtés, amelynek során a hulladékáramot a hulladék fajtája és jellege szerint elkülönítik a különleges kezelés elősegítésére, különösen az újrahasználatra való előkészítésre és az újrafeldolgozási műveletekre;”;
Módosítás 87
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – e pont
2008/98/EK irányelv
3 cikk – 16 pont
16.  „újrahasználatra való előkészítés”: ellenőrzési, tisztítási és javítási hasznosítási műveletek, amelyek során az újrahasználatra való előkészítés területén elismert gazdasági szereplők által vagy az elismert betétdíjas rendszerek keretében összegyűjtött hulladékokat, termékeket vagy termék-alkatrészeket oly módon előkészítik, hogy azok további előfeldolgozás nélkül alkalmasak legyenek az újrahasználatra;”;
16.  „újrahasználatra való előkészítés”: ellenőrzési, tisztítási és javítási hasznosítási műveletek, amelyek során a hulladékká vált és az újrahasználatra való előkészítés területén elismert gazdasági szereplők által összegyűjtött termékeket vagy termék-alkatrészeket oly módon előkészítik, hogy azok további előfeldolgozás nélkül alkalmasak legyenek az újrahasználatra;
Módosítás 88
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – e a pont (új)
2008/98/EK irányelv
3 cikk – 16 a pont (új)
ea)   a szöveg a következő ponttal egészül ki:
„16a. »újrahasználatra való előkészítés területén elismert gazdasági szereplő«: olyan hulladékkezelő vállalkozás, amely az újrahasználatra való előkészítés folyamatláncában működik összhangban az alkalmazandó szabályokkal;”;
Módosítás 89
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – e b pont (új)
2008/98/EK irányelv
3 cikk – 16 b pont (új)
eb)   a szöveg a következő ponttal egészül ki:
„16b. »újragyártás«: olyan eljárás, amelynek során a terméket az alkatrészek újrafelhasználásával, felújításával és cseréjével újszerű állapotba hozzák;”;
Módosítás 90
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – e c pont (új)
2008/98/EK irányelv
3 cikk – 17 pont
ec)   a 17. pont helyébe a következő szöveg lép:
17.  „újrafeldogozás”: olyan hasznosítási művelet, amelynek során a hulladék anyagokat termékké vagy anyaggá alakítják, akár azok eredeti használati céljára, akár más célokra. Ez magában foglalja a biológiai szerves anyagok feldolgozását is, nem tartalmazza azonban az energetikai hasznosítást és az olyan anyaggá történő feldolgozást, amelyet üzemanyagként vagy feltöltési műveletek során használnak fel;
17. „újrafeldolgozás”: olyan hasznosítási művelet, amelynek során a hulladék anyagokat termékké vagy anyaggá alakítják, akár azok eredeti használati céljára, akár más célokra. Ez magában foglalja a szerves újrafeldolgozást is, nem tartalmazza azonban az energetikai hasznosítást és az olyan anyaggá történő feldolgozást, amelyet üzemanyagként vagy feltöltési műveletek során használnak fel;”;
Módosítás 91
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – e d pont (új)
2008/98/EK irányelv
3 cikk – -17 a pont (új)
ed)   a szöveg a következő ponttal egészül ki:
„-17a. »szerves újrafeldolgozás«: a hulladék biológiailag lebontható részének aerob vagy anaerob kezelés útján történő újrafeldolgozása, amelynek révén termék vagy anyag jön létre; a mechanikai-biológiai kezelés és a lerakás nem tekinthető szerves újrafeldolgozási formának;”;
Módosítás 92
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – f pont
2008/98/EK irányelv
3 cikk – 17 a pont
17a.  „végső újrafeldolgozási eljárás”: az az újrafeldolgozási eljárás, amely akkor veszi kezdetét, amikor nincs szükség további mechanikus hulladékválogatási műveletekre, a hulladékanyagok bekerülnek egy termelési folyamatba, és ténylegesen termékekké vagy anyagokká alakítják őket;
17a.  „végső újrafeldolgozási eljárás”: az az újrafeldolgozási eljárás, amely akkor veszi kezdetét, amikor nincs szükség további hulladékválogatási műveletekre, és a hulladékanyagokat ténylegesen termékekké vagy anyagokká alakítják;
Módosítás 93
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – f pont
2008/98/EK irányelv
3 cikk – 17 b pont
17b.  »feltöltés«: minden olyan hasznosítási művelet, amely során az egyébként erre a célra felhasználni tervezett, hulladéknak nem minősülő anyag helyett erre alkalmas hulladékot használnak talajkiemeléssel érintett területek helyreállítására vagy mérnöki tájrendezési vagy építési célokra;”;
17b.  »feltöltés«: az újrafeldolgozás kivételével minden olyan hasznosítási művelet, amely során az egyébként erre a célra felhasználni tervezett, hulladéknak nem minősülő anyag helyett erre alkalmas, nem veszélyes inert hulladékot vagy más nem veszélyes hulladékot használnak talajkiemeléssel érintett területek helyreállítására vagy mérnöki tájrendezési vagy építési célokra olyan mennyiségben, amely nem haladja meg a helyreállításhoz vagy mérnöki tájrendezéshez feltétlenül szükséges mennyiséget;
Módosítás 94
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – f a pont (új)
2008/98/EK irányelv
3 cikk – 17 c pont (új)
fa)   a cikk a következő 1a. ponttal egészül ki:
„17c. »hígítás«: a hulladékok egy vagy több más anyaggal vagy hulladékkal történő keverése, hogy kémiai átalakulás nélkül csökkenjen a hulladékban jelen lévő egy vagy több összetevő koncentrációja annak érdekében, hogy a hígított hulladékok kezelésre vagy újrafeldolgozásra továbbíthatók legyenek, ami a hígítatlan hulladékok esetében nem megengedett.”;
Módosítás 95
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 2 pont – f b pont (új)
2008/98/EK irányelv
3 cikk – 20 a pont (új)
fb)   a cikk a következő ponttal egészül ki:
„20a. »szennyeződésmentesítés«: minden olyan művelet, amellyel a hulladékokból megsemmisítés céljából eltávolítják vagy kezelik a nem kívánatos veszélyes vagy szennyező anyagokat.”;
Módosítás 96
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – f c pont (új)
2008/98/EK irányelv
3 cikk – 20 b pont (új)
fc)   a cikk a következő ponttal egészül ki:
„20b. »válogatás«: minden olyan hulladékgazdálkodási művelet, amely az összegyűjtött hulladékot különböző frakciókra és alfrakciókra különíti el;”;
Módosítás 97
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – f d pont (új)
2008/98/EK irányelv
3 cikk – 20 c pont (új)
fd)   a cikk a következő ponttal egészül ki:
„20c. »szemét«: a lakosság számára hozzáférhető területeken lévő, kis méretű hulladék, amelyet helytelen módon, szándékosan vagy hanyagságból a környezetbe távolítottak el;”;
Módosítás 98
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – f e pont (új)
2008/98/EK irányelv
3 cikk – 20 d pont (új)
fe)   a cikk a következő ponttal egészül ki:
„20d. »élelmiszer-hulladék«: emberi fogyasztásra szánt, ehető vagy nem ehető állapotú, az ellátási láncból többek között az előállítás, a feldolgozás, a gyártás, a szállítás, a tárolás, a kiskereskedelem és a fogyasztók szintjén ártalmatlanítás céljából eltávolított élelmiszer, az elsődleges termelési veszteséget kivéve;”;
Módosítás 99
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – f f pont (új)
2008/98/EK irányelv
3 cikk – 20 e pont (új)
ff)   a cikk a következő ponttal egészül ki:
„20e. »maradékhulladék«: olyan hulladék, amely kezelési vagy hasznosítási művelet során képződik, ideértve az újrafeldolgozást is, és tovább már nem hasznosítható, ezért ártalmatlanítani kell;”;
Módosítás 101
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 2 a pont (új)
2008/98/EK irányelv
4 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés
2a.   A 4. cikk (2) bekezdése első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
(2)  Az (1) bekezdésben említett hulladékhierarchia alkalmazásakor a tagállamok intézkedéseket tesznek azon lehetőségek ösztönzésére, amelyek a legjobb általános környezeti eredményt hozzák. Ez az egyes hulladékáramok esetében megkövetelheti a hierarchiától való eltérést, amennyiben ezt indokolja az ilyen hulladék keletkezése és az azzal való gazdálkodás által gyakorolt általános hatásokra vonatkozó életciklus-szemlélet.
„(2) Az (1) bekezdésben említett hulladékhierarchia alkalmazásakor a tagállamok intézkedéseket tesznek azon lehetőségek ösztönzésére, amelyek a legjobb általános környezeti eredményt hozzák. Ez az egyes hulladékáramok esetében megkövetelheti a hierarchiától való eltérést, amennyiben ezt indokolja az ilyen hulladék keletkezése és az azzal való gazdálkodás által gyakorolt általános hatásokra vonatkozó életciklus-szemlélet. Ez megkövetelheti azt, hogy bizonyos hulladékokat a további kezelés előtt szennyezésmentesítsék.”;
Módosítás 102
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont
2008/98/EK irányelv
4 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés
(3)  A tagállamok megfelelő gazdasági eszközökkel ösztönzik a hulladékhierarchia alkalmazását.
(3)  A tagállamok megfelelő gazdasági eszközökkel és egyéb intézkedésekkel ösztönzik a hulladékhierarchia alkalmazását. Ezen intézkedések és eszközök között szerepelhetnek a IVa. mellékletben említett intézkedések és eszközök, melyek célja a 29. cikkben említett hulladékmegelőzési programok végrehajtásának elősegítése és az újrahasználatra való előkészítés és az újrafeldolgozás tekintetében a 11. cikk (2) bekezdésében megállapított célértékek elérésére irányuló tevékenységek támogatása, az másodlagos nyersanyagok használatának maximalizálása és a primer nyersanyagokhoz képesti költségkülönbségek kiegyenlítése érdekében.
Módosítás 103
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont
2008/98/EK irányelv
4 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés
A tagállamok [beírandó dátum: tizennyolc hónappal ezen irányelv hatálybalépése után]-ig és az azt követő minden ötödik évben jelentést tesznek a Bizottságnak az e bekezdés alapján elfogadott konkrét eszközökről.
A tagállamok ...[beírandó dátum: tizennyolc hónappal ezen irányelv hatálybalépése után]-ig és az azt követő minden harmadik évben jelentést tesznek a Bizottságnak az e bekezdés alapján elfogadott konkrét eszközökről.
Módosítás 104
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 3 a pont (új)
2008/98/EK irányelv
4 cikk – 3 a bekezdés (új)
3a.   A 4. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A tagállamok díjrendszert hoznak létre, hogy biztosítsák az ezen irányelv végrehajtásához szükséges, települési hulladékra irányuló hulladékgazdálkodási infrastruktúra teljes finanszírozását.”;
Módosítás 105
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 3 b pont (új)
2008/98/EK irányelv
4 cikk – 3 b bekezdés (új)
3b.   A 4. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(3b) A tagállamok alkalmazzák a hulladékhierarchiát, hogy elősegítsék a a körforgásos gazdaság felé tartó átmenetet. E célból az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel1a összhangban a tagállamok az uniós támogatások odaítélése során alkalmazzák a hulladékhierarchiát, és a hulladékgazdálkodási infrastruktúrába történő beruházások terén előnyben részesítik a megelőzést, az újrahasználatot, az újrahasználatra való előkészítést és az újrafeldolgozást.
_________________
1a Az Európai Parlament és a Tanács i 1303/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 320. o.).”;
Módosítás 107
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 3 c pont (új)
2008/98/EK irányelv
4 a cikk (új)
3c.   A szöveg a következő cikkel egészül ki:
„4a. cikk
Az élelmiszer-hulladékok hierarchiája
(1)   Az alábbi egyedi élemiszerhulladék-hierarchiát a következő fontossági sorrendben kell alkalmazni a hulladékmegelőzésre és -gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok és politika terén:
a)   hulladékforrás kialakulásának megelőzése;
b)   ehető élelmiszer megmentése, az emberi fogyasztásra szánt élelmiszer elsőbbsége az állati takarmányozással szemben és újrafeldolgozás nem élelmiszeripari termékké;
c)   szerves újrafeldolgozás;
d)   energetikai hasznosítás;
e)   ártalmatlanítás.
(2)   A tagállamok az élelmiszer-hulladék keletkezésének megelőzése érdekében ösztönzőket nyújtanak, az élelmiszer-adományozás elősegítésével vagy adott esetben pénzügyi vagy adóügyi intézkedések kialakításával.”;
Módosítás 108
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont – a pont
2008/98/EK irányelv
5 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
(1)  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy azon anyagok vagy tárgyak, amelyek olyan termelési folyamatok eredményeként keletkeznek, melyek elsődleges célja nem az adott anyag vagy tárgy előállítása, az alábbi feltételek teljesülése esetén ne hulladéknak, hanem mellékterméknek minősüljenek:
(1)  Azon anyagok vagy tárgyak, amelyek olyan termelési folyamatok eredményeként keletkeznek, melyek elsődleges célja nem az adott anyag vagy tárgy előállítása, az alábbi feltételek teljesülése esetén nem hulladéknak, hanem mellékterméknek minősülnek:
Módosítás 109
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont – b pont
2008/98/EK irányelv
5 cikk – 2 bekezdés
(2)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 38a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása útján megállapítsa az (1) bekezdésben meghatározott feltételek alkalmazásának részletes kritériumait konkrét anyagok vagy tárgyak vonatkozásában.
(2)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 38a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el ezen irányelv kiegészítése céljából, melyekkel megállapítja az (1) bekezdésben meghatározott feltételek alkalmazásának részletes kritériumait konkrét anyagok vagy tárgyak vonatkozásában. A Bizottság a részletes kritériumok kidolgozása során prioritásként kezeli az ipari szimbiózis meglévő és megismételhető gyakorlatait.
Módosítás 110
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont – b a pont (új)
2008/98/EK irányelv
5 cikk – 2 a bekezdés (új)
ba)   a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Amennyiben a kritériumokat uniós szinten nem határozták meg a (2) bekezdésben meghatározott eljárásnak megfelelően, a tagállamok eseti alapon részletes kritériumokat állapíthatnak meg az adott anyagok vagy tárgyak tekintetében az (1) bekezdésben említett feltételek alkalmazásáról, beleértve adott esetben a szennyező anyagokra vonatkozó határértékeket is.”;
Módosítás 111
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont – c pont
2008/98/EK irányelv
5 cikk – 3 bekezdés
(3)  A tagállamok értesítik a Bizottságot az (1) bekezdés alapján, a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel(*) összhangban elfogadott műszaki szabályokról, ha ezt az említett irányelv megköveteli.
(3)  A tagállamok értesítik a Bizottságot a (2a) bekezdés alapján, az (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel* összhangban elfogadott műszaki szabályokról.
_______________
______________
(*) HL L 241., 2015.9.17., 1. o.
* Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/1535 irányelve (2015. szeptember 9.) a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról (HL L 241., 2015.9.17., 1. o.).
Módosítás 112
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont – a pont – i pont
2008/98/EK irányelv
6 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
(1)  A tagállamok biztosítják, hogy a hasznosítási műveleten átesett hulladék ne minősüljön hulladéknak, ha megfelel a következő feltételeknek:
(1)  A tagállamok biztosítják, hogy az újrafeldolgozáson vagy egyéb hasznosítási műveleten átesett hulladék ne minősüljön hulladéknak, ha megfelel a következő feltételeknek:
Módosítás 113
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont – b pont
2008/98/EK irányelv
6 cikk – 2 bekezdés
(2)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 38a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása útján megállapítsa az (1) bekezdésben meghatározott feltételek alkalmazásának részletes kritériumait bizonyos hulladékok vonatkozásában. A részletes kritériumoknak szükség esetén a szennyező anyagok határértékeit is tartalmazniuk kell, és figyelembe kell venniük az anyag vagy a tárgy lehetséges káros környezeti hatásait.
(2)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 38a. cikknek megfelelően, a tagállamokban fennálló helyzet nyomon követése alapján felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el ezen irányelv kiegészítése céljából, melyekkel megállapítja, az (1) bekezdésben meghatározott feltételek alkalmazásának részletes kritériumait meghatározott hulladékok vonatkozásában. A részletes kritériumoknak szükség esetén a szennyező anyagok határértékeit is tartalmazniuk kell, és figyelembe kell venniük az anyag vagy a tárgy emberi egészségre vagy környezetre gyakorolt lehetséges káros hatásait.
Módosítás 114
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont – b pont
2008/98/EK irányelv
6 cikk – 3 bekezdés
(3)  Az olyan hulladék, amelynek hulladékstátusza az (1) bekezdés alapján megszűnt, az ebben az irányelvben, a 94/62/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben, a 2000/53/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben, a 2006/66/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben és a 2012/19/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben(*) meghatározott célértékek teljesítésének kiszámítása céljából újrahasználatra előkészítettnek, újrafeldolgozottnak vagy hasznosítottnak tekinthető, ha az adott, valamely fent említett irányelvvel összhangban újrahasználatra való előkészítésen, újrafeldolgozáson vagy hasznosításon esett át.
(3)  Az olyan hulladék, amelynek hulladékstátusza az (1) bekezdés alapján megszűnt, az ebben az irányelvben, a 94/62/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben, a 2000/53/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben, a 2006/66/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben és a 2012/19/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben(*) az újrahasználatra való előkészítés, az újrafeldolgozás vagy hasznosítás tekintetében meghatározott célértékek teljesítésének kiszámítása céljából figyelembe vehető, ha az adott, valamely fent említett irányelvvel összhangban újrahasználatra való előkészítésen, újrafeldolgozáson vagy hasznosításon esett át. Az olyan hulladék tömege, amelynek hulladékstátusza megszűnt, bejelenthető újrafeldolgozottként, amennyiben a megszűnt hulladékstátuszú anyagokat újrafeldolgozási eljárásnak – kivéve az energetikai hasznosítást és az olyan anyagokká való átalakítást, amelyeket üzemanyagként vagy feltöltési műveletekben használnak fel – vetetik alá.
Módosítás 115
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont – b pont
2008/98/EK irányelv
6 cikk – 3 a bekezdés (új)
(3a)   Amennyiben a kritériumokat uniós szinten nem határozták meg a (2) bekezdésben meghatározott eljárással összhangban, a tagállamok részletes kritériumokat állapíthatnak meg az adott hulladék tekintetében az (1) bekezdésben említett feltételek alkalmazásáról, beleértve a szennyező anyagokra vonatkozó határértékeket is.
Módosítás 116
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont – b pont
2008/98/EK irányelv
6 cikk – 3 b bekezdés (új)
(3b)   Ha nemzeti szinten nem állapítottak meg ilyen kritériumokat, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a hasznosítási műveleten átesett hulladék ne számítson többé hulladéknak, amennyiben megfelel az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek, amelyeket a nemzeti illetékes hatóságnak eseti alapon ellenőriznie kell.
Módosítás 117
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont – b pont
2008/98/EK irányelv
6 cikk – 3 c bekezdés (új)
(3c)   A belső piac koherenciájának biztosítás a céljából a Bizottságot felhatalmazzák, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el ezen irányelv kiegészítése céljából azon általános követelmények meghatározásáról, amelyeket a tagállamoknak kell teljesíteniük, amikor e cikk (3a) és (3b) bekezdésének értelmében műszaki előírásokat fogadnak el.
Módosítás 118
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont – b pont
2008/98/EK irányelv
6 cikk – 4 bekezdés
(4)  A tagállamok értesítik a Bizottságot az (1) bekezdés alapján, az (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban elfogadott műszaki szabályokról, ha ezt az említett irányelv megköveteli.
(4)  A tagállamok értesítik a Bizottságot a (3a) és (3b) bekezdés alapján, az (EU) 2015/1535 irányelvvel összhangban elfogadott műszaki szabályokról.
Módosítás 119
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 6 pont – a a pont (új)
2008/98/EK irányelv
7 cikk – 4 bekezdés
aa)   a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
(4)  A veszélyes hulladék nem veszélyes hulladékká történő átsorolása nem érhető el olyan módon, hogy a hulladékot hígítják vagy összekeverik abból a célból, hogy a veszélyes anyagok eredeti koncentrációját a hulladékot veszélyesként meghatározó küszöbértékek szintje alá csökkentsék.
(4) A veszélyes hulladék nem veszélyes hulladékká történő átsorolása vagy a veszélyes tulajdonságok megváltoztatása nem érhető el olyan módon, hogy a hulladékot hígítják vagy összekeverik abból a célból, hogy a veszélyes anyagok eredeti koncentrációját a hulladékot veszélyesként meghatározó vagy egy veszélyes tulajdonságot meghatározóküszöbértékek szintje alá csökkentsék.”;
Módosítás 120
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 7 pont – -a pont (új)
2008/98/EK irányelv
8 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés
-a)   az (1) bekezdés első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
(1)  Az újrahasználatnak, valamint a megelőzésnek, az újrafeldolgozásnak és a hulladék egyéb hasznosításának megerősítése érdekében a tagállamok jogalkotási vagy nem jogalkotási intézkedéseket hozhatnak, ezáltal biztosítva, hogy a termékek fejlesztésével, előállításával, feldolgozásával, kezelésével, eladásával vagy behozatalával hivatásszerűen foglalkozó természetes vagy jogi személy (a termék gyártója) kiterjesztett gyártói felelősséggel rendelkezzék.
(1) Az újrahasználatnak, valamint a megelőzésnek, az újrafeldolgozásnak és a hulladék egyéb hasznosításának megerősítése érdekében a tagállamok jogalkotási vagy nem jogalkotási intézkedéseket hoznak, ezáltal biztosítva, hogy a termékek fejlesztésével, előállításával, feldolgozásával, kezelésével, eladásával vagy behozatalával hivatásszerűen foglalkozó természetes vagy jogi személy (a termék gyártója) kiterjesztett gyártói felelősséggel rendelkezzék.”;
Módosítás 121
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 7 pont – a pont
2008/98/EK irányelv
8 cikk – 1 bekezdés – 3 albekezdés
Az ilyen intézkedések magukban foglalhatják továbbá a termékek gyártói számára konkrét működési és pénzügyi kötelezettségeket meghatározó kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek létrehozását is.
Az ilyen intézkedések magukban foglalhatják továbbá a kiterjesztett gyártói felelősség egyéni vagy kollektív teljesítésére vonatkozó kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek létrehozását is. Az ilyen rendszerek a gyártók számára konkrét működési és/vagy pénzügyi kötelezettségeket meghatározó szabályokból állnak, ahol a gyártói felelősséget kiterjesztik a termék életciklusának fogyasztás utáni szakaszára is. A tagállamok ilyen rendszereket hoznak létre legalább a 94/62/EK irányelv 3. cikkének 1. pontjában meghatározott csomagolóanyagok, a 2012/19/EU irányelv 3. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott elektromos és elektronikai berendezések, a 2006/66/EK irányelv 3. cikkének 1. pontjában meghatározott elemek és akkumulátorok, valamint a 2000/53/EK irányelv 2. cikke 2. pontjában meghatározott, hulladékká vált gépjárművek esetében esetében.
Módosítás 122
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 7 pont – a a pont (új)
2008/98/EK irányelv
8 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés
aa)   A (2) bekezdés első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
(2)  A tagállamok megfelelő intézkedéseket hozhatnak a környezeti hatás, valamint a gyártás és a későbbi használat során a hulladékkeletkezés csökkentését célzó terméktervezés ösztönzésére, és annak biztosítása érdekében, hogy a hulladékká vált termékek hasznosítása és ártalmatlanítása a 4. és a 13. cikkel összhangban történjék.
(2) (2) A tagállamok megfelelő intézkedéseket hoznak, amelyek arra ösztönzik a gyártókat, hogy javítsák a termékek és a termékek alkotóelemeinek tervezését az erőforrás-hatékonyság fejlesztése, a környezeti hatás csökkentése, valamint a gyártás és a későbbi használat során a hulladékkeletkezés csökkentése és annak biztosítása érdekében, hogy a hulladékká vált termékek hasznosítása és ártalmatlanítása a 4. és a 13. cikkel összhangban történjék.”;
Módosítás 123
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 7 pont – b pont
2008/98/EK irányelv
8 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés
„Ezen intézkedések – a hulladékhierarchia helyes alkalmazásának elősegítése érdekében – ösztönözhetik egyebek mellett a többször használható, műszaki szempontból tartós és a hulladékká válás után újrahasználatra való előkészítésre és újrafeldolgozásra alkalmas termékek fejlesztését, gyártását és forgalmazását. Az intézkedéseknek figyelembe kell venniük a termékek teljes életciklusa során jelentkező hatásokat.
Ezen intézkedések – a hulladékhierarchia helyes alkalmazásának elősegítése érdekében – ösztönzik a többször használható, műszaki szempontból tartós és könnyen javítható termékek és anyagok fejlesztését, gyártását és forgalmazását, amelyek a hulladékká válás és az újrahasználatra való előkészítés vagy újrafeldolgozás után alkalmasak a forgalomba hozatalra. Az intézkedések figyelembe veszik a termékek teljes életciklusa során jelentkező hatásokat, – ideértve adott esetben a többszöri újrahasznosítás lehetőségét – és a hulladékhierarchiát.
Módosítás 124
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 7 pont – b a pont (új)
2008/98/EK irányelv
8 cikk – 2 a bekezdés (új)
ba)   a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A tagállamok ...[beírandó dátum: harminchat hónappal ezen irányelv hatálybalépése után]-ig és az azt követő minden harmadik évben értesítik a Bizottságot az (1) és (2) bekezdés alapján elfogadott intézkedésekről. A Bizottság a maga részéről a kapott tájékoztatásokat közzéteszi.”;
Módosítás 125
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 7 pont – b b pont (új)
2008/98/EK irányelv
8 cikk – 4 bekezdés
bb)   a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
(4)  A kiterjesztett gyártói felelősséget a 15. cikk (1) bekezdésében előírt hulladékgazdálkodással kapcsolatos felelősség és a hatályos, hulladékáramra és anyagokra vonatkozó egyedi jogszabályok sérelme nélkül alkalmazzák.
(4) A kiterjesztett gyártói felelősséget a 15. cikk (1) bekezdésében előírt hulladékgazdálkodással kapcsolatos felelősség sérelme nélkül alkalmazzák. A 8. és a 8a. cikk rendelkezései nem sértik a többi uniós jogszabályban szereplő, kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerekkel kapcsolatos rendelkezéseket.”;
Módosítás 126
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 7 pont – c pont
2008/98/EK irányelv
8 cikk – 5 bekezdés
(5)  A Bizottság a tagállamok és a gyártói felelősségi rendszerekkel kapcsolatban érintett szereplők részvételével információcserét szervez a 8a. cikkben meghatározott követelmények gyakorlati végrehajtásáról, valamint a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek megfelelő irányítására, és az azok keretében történő határokon átnyúló együttműködésre vonatkozó bevált módszerekről. Ez magában foglalja többek között a gyártói felelősségi rendszerek szervezeti jellemzőire és nyomon követésére, a hulladékgazdálkodási üzemeltetők kiválasztására és a szemetelés megelőzésére vonatkozó információk cseréjét. A Bizottság közzéteszi az információcsere eredményét.
(5)  A Bizottság legkésőbb ...[ezen irányelv hatálybalépésétől számított 6 hónap]-ig platformot hoz létre a tagállamok és a gyártói felelősségi rendszerekkel kapcsolatban érintett civil szervezetek, regionális és helyi hatóságok, valamint gazdasági szereplők közötti információcseréhez a 8a. cikkben meghatározott követelmények gyakorlati végrehajtásáról, valamint a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek megfelelő irányítására, és az azok keretében történő határokon átnyúló együttműködésre, valamint a belső piac zökkenőmentes működésére vonatkozó bevált módszerekről. Ez magában foglalja többek között a gyártói felelősségi rendszerek szervezeti jellemzőire és nyomon követésére, a 8a. cikk (4) bekezdésének b) pontjában említett pénzügyi hozzájárulásokra vonatkozó harmonizált kritériumok kidolgozására, a hulladékgazdálkodási üzemeltetők kiválasztására és a hulladékkeletkezés és a szemetelés megelőzésére vonatkozó információk cseréjét. A Bizottság közzéteszi az információcsere eredményét és iránymutatást nyújthat a főbb szempontokról.
A Bizottság tanulmány alapján és a platform eredményeit figyelembe véve legkésőbb ...[ezen irányelv hatálybalépésétől számított 6 hónap]-ig iránymutatásokat fogad el a 8a. cikk (4) bekezdésének b) pontjában említett pénzügyi hozzájárulásokra vonatkozó harmonizált kritériumok meghatározásáról. A belső piac koherenciájának biztosítás a céljából a Bizottság ezen irányelv kiegészítéseként a 38a. cikk értelmében felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadhat a 8a. cikk (4) bekezdésének b) pontjában említett pénzügyi hozzájárulások meghatározása során a tagállamok által követendő, harmonizált kritériumok megállapításáról.
Módosítás 127
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 8 pont
2008/98/EK irányelv
8 a cikk – cím
A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerekre vonatkozó általános követelmények
A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerekre vonatkozó általános minimumkövetelmények
Módosítás 128
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 8 pont
2008/98/EK irányelv
8 a cikk – 1 bekezdés – 1 franciabekezdés
–  egyértelműen meghatározzák az uniós piacon termékeket forgalomba hozó gyártók, az ő nevükben kiterjesztett gyártói felelősségi rendszereket működtető szervezetek, a hulladékgazdálkodással foglalkozó magán- vagy közszektorbeli szereplők, a helyi önkormányzatok, és adott esetben az újrahasználatra való előkészítés területén elismert gazdasági szereplők szerepét és felelősségét;
–  egyértelműen meghatározzák minden érintett szereplő, köztük az uniós piacon termékeket forgalomba hozó gyártók, az ő nevükben közös rendszerek keretében kiterjesztett gyártói felelősségi rendszereket működtető szervezetek, a hulladékgazdálkodással foglalkozó magán- vagy közszektorbeli szereplők, a forgalmazók, a regionális és helyi önkormányzatok, és adott esetben az újrafelhasználási és javítási hálózatok, az újrahasználatra való előkészítés területén elismert gazdasági szereplők szerepét és felelősségét;
Módosítás 129
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 8 pont
2008/98/EK irányelv
8 a cikk – 1 bekezdés – 2 franciabekezdés
–  a hulladékhierarchiával összhangban lévő, mérhető hulladékgazdálkodási célértékeket határoznak meg annak érdekében, hogy legalább az adott rendszerre vonatkozó, az ebben az irányelvben, a 94/62/EK irányelvben, a 2000/53/EK irányelvben, a 2006/66/EK irányelvben és a 2012/19/EU irányelvben foglalt mennyiségi célértékeket teljesítsék;
–  a hulladékhierarchiával összhangban lévő, mérhető hulladékcsökkentési és hulladékgazdálkodási célértékeket határoznak meg annak érdekében, hogy legalább az adott rendszerre vonatkozó, az ebben az irányelvben, a 94/62/EK irányelvben, a 2000/53/EK irányelvben, a 2006/66/EK irányelvben és a 2012/19/EU irányelvben foglalt mennyiségi célértékeket teljesítsék;
Módosítás 130
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 8 pont
2008/98/EK irányelv
8 a cikk – 1 bekezdés – 3 franciabekezdés
–   jelentéstételi rendszert hoznak létre a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer hatálya alá tartozó gyártók által az Unió piacán forgalomba hozott termékekre vonatkozó adatok összegyűjtésére. Miután ezek a termékek hulladékká válnak, a jelentéstételi rendszernek biztosítania kell az ilyen hulladék gyűjtésére és kezelésére, valamint adott esetben a hulladékanyag-áramokra vonatkozó adatok összegyűjtését;
–  jelentéstételi rendszert hoznak létre a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer hatálya alá tartozó gyártók által az Unió piacán forgalomba hozott termékekre vonatkozó megbízható és pontos adatok összegyűjtésére. Miután ezek a termékek hulladékká válnak, a jelentéstételi rendszernek biztosítania kell az ilyen hulladék gyűjtésére és kezelésére, valamint adott esetben a hulladékanyag-áramokra vonatkozó megbízható és pontos adatok összegyűjtését;
Módosítás 131
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 8 pont
2008/98/EK irányelv
8 a cikk – 1 bekezdés – 4 franciabekezdés
–  egyenlő bánásmódot és megkülönböztetésmentességet biztosítanak a termékek gyártói, valamint a kis- és középvállalkozások számára.
–  egyenlő bánásmódot és megkülönböztetésmentességet biztosítanak a termékek gyártói, a gyűjtési, szállítási és kezelési szolgáltatásokat nyújtók, valamint a kis- és középvállalkozások számára.
Módosítás 132
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 8 pont
2008/98/EK irányelv
8 a cikk – 2 bekezdés
(2)  A tagállamok megteszik a szükséges lépéseket annak biztosítása érdekében, hogy 8. cikk (1) bekezdésének megfelelően létrehozott kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek által megcélzott hulladékbirtokosok tájékoztatást kapjanak a rendelkezésre álló hulladékgyűjtési rendszerekről és a szemetelés megelőzéséről. A tagállamok intézkedéseket hoznak annak érdekében is, hogy a hulladékbirtokosokat a meglévő elkülönített gyűjtési rendszerekben való részvételre ösztönözzék, különösen gazdasági ösztönzők vagy adott esetben előírások révén.
(2)  A tagállamok megteszik a szükséges lépéseket annak biztosítása érdekében, hogy 8. cikk (1) bekezdésének megfelelően létrehozott kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek által megcélzott hulladékbirtokosok tájékoztatást kapjanak a rendelkezésre álló visszavételi rendszerekről, újrafelhasználási és javítási hálózatokról, az újrahasználatra való előkészítés területén elismert gazdasági szereplőkről, hulladékgyűjtési rendszerekről és a szemetelés megelőzéséről. A tagállamok intézkedéseket hoznak annak érdekében is, hogy a hulladékbirtokosokat azon feladatuk teljesítésére ösztönözzék, hogy a hulladékokat a meglévő elkülönített gyűjtési rendszerekbe szállítsák, különösen gazdasági ösztönzők vagy adott esetben előírások révén.
Módosítás 133
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 8 pont
2008/98/EK irányelv
8 a cikk – 3 bekezdés – a pont
a)  egyértelműen meghatározott földrajzi területen egyértelműen meghatározott termékekkel és anyagokkal foglalkozik;
a)  az értékesítési terület alapján egyértelműen meghatározott földrajzi területen egyértelműen meghatározott termékekkel és anyagokkal foglalkozik, anélkül, hogy ezeket a térségeket olyan területekre korlátoznák, ahol a hulladékgyűjtés és -gazdálkodás nyereséges;
Módosítás 134
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 8 pont
2008/98/EK irányelv
8 a cikk – 3 bekezdés – b pont
b)  rendelkezik a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségek teljesítéséhez szükséges működési és pénzügyi eszközökkel;
b)  rendelkezik a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségek teljesítéséhez szükséges működési és/vagy pénzügyi eszközökkel;
Módosítás 135
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 8 pont
2008/98/EK irányelv
8 a cikk – 3 bekezdés – d pont – 2 franciabekezdés
–  a gyártók által fizetett pénzügyi hozzájárulás;
–   a kollektív rendszerek keretében a gyártók által az értékesített egységek vagy a forgalomba hozott termékek tonnamennyisége alapján fizetett pénzügyi hozzájárulások;
Módosítás 136
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 8 pont
2008/98/EK irányelv
8 a cikk – 3 bekezdés – d pont – 3 franciabekezdés
–  a hulladékgazdálkodással foglalkozó üzemeltetők kiválasztására irányuló eljárás.
–  a kollektív rendszerek keretében a hulladékgazdálkodással foglalkozó üzemeltetők kiválasztására irányuló eljárás;
Módosítás 137
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 8 pont
2008/98/EK irányelv
8 a cikk – 3 bekezdés – d pont – 3 a franciabekezdés (új)
–   az (1) bekezdés második francia bekezdésében említett hulladékcsökkentési és hulladékgazdálkodási célértékek elérése;
Módosítás 139
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 8 pont
2008/98/EK irányelv
8 a cikk – 4 bekezdés – a pont – bevezető rész és 1 franciabekezdés
a)  az általuk az Unió piacán forgalomba hozott termékek teljes hulladékgazdálkodási költségét fedezze, beleértve a következőket:
a)  az általuk az Unió piacán forgalomba hozott termékek teljes hulladékgazdálkodási költségét fedezze, az alábbiak szerint:
–  az (1) bekezdés második francia bekezdésében említett hulladékgazdálkodási célértékeknek való megfeleléshez szükséges elkülönített gyűjtési, válogatási és kezelési műveletek költsége, figyelembe véve a termékekből származó másodnyersanyagok újrahasználatából vagy értékesítéséből befolyó bevételeket;
–  a megfelelő hulladékgazdálkodás biztosításához szükséges elkülönített gyűjtési, válogatási, szállítási és kezelési műveletek költsége, figyelembe véve a termékekből származó másodnyersanyagok újrahasználatából vagy értékesítéséből befolyó bevételeket;
Módosítás 140
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 8 pont
2008/98/EK irányelv
8 a cikk – 4 bekezdés – b pont
b)  az egyes termékek vagy hasonló termékekből álló termékcsoportok életciklusának végén jelentkező tényleges költségek alapján módosításra kerüljön, figyelembe véve különösen a termékek újrahasználhatóságát és újrafeldolgozhatóságát;
b)  a kollektív rendszerek keretében az egyes termékek vagy hasonló termékekből álló termékcsoportok életciklusának végén jelentkező tényleges költségek alapján módosításra kerüljön, figyelembe véve különösen a termékek tartósságát, javíthatóságát, újrahasználhatóságát, újrafeldolgozhatóságát és a veszélyes anyagok jelenlétét, életciklus-megközelítést alkalmazva és a vonatkozó uniós jogszabályok követelményeivel összhangban, valamint adott esetben harmonizált kritériumok alapján a belső piac zökkenőmentes működésének biztosítása érdekében;
Módosítás 141
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 8 pont
2008/98/EK irányelv
8 a cikk – 4 bekezdés – c pont
c)  a nyújtott szolgáltatások optimalizált költségén alapuljon, amennyiben a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer nevében közszektorbeli hulladékgazdálkodási üzemeltetők hajtják végre az operatív feladatokat.
c)  a nyújtott szolgáltatások optimalizált költségén alapuljon, amennyiben a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer nevében közszektorbeli hulladékgazdálkodási üzemeltetők hajtják végre az operatív feladatokat. A szolgáltatás optimalizált költségének átláthatónak kell lennie, és tükröznie kell a hulladékgazdálkodási szereplők által a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek nevében elvégzett operatív feladatok végrehajtása során viselt költségeket.
Módosítás 142
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 8 pont
2008/98/EK irányelv
8 a cikk – 5 bekezdés – 1 albekezdés
A tagállamok megfelelő ellenőrzési és végrehajtási keretrendszert hoznak létre annak biztosítása érdekében, hogy a termékek gyártói végrehajtják kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségeiket, a pénzügyi eszközök felhasználása megfelelően történik, és a rendszer működtetésében érintett valamennyi szereplő megbízható adatokat szolgáltat.
A tagállamok megfelelő ellenőrzési és végrehajtási keretrendszert hoznak létre annak biztosítása érdekében, hogy a termékek gyártói – távértékesítés esetében is – végrehajtják kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségeiket, a pénzügyi eszközök felhasználása megfelelően történik, és a rendszer működtetésében érintett valamennyi szereplő megbízható adatokat szolgáltat.
Módosítás 143
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 8 pont
2008/98/EK irányelv
8 a cikk – 5 bekezdés – 2 albekezdés
Ha egy tagállam területén a gyártók nevében több szervezet is foglalkozik a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségek teljesítésével, a tagállam független hatóságot hoz létre a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségek teljesítésének felügyeletére.
A tagállamok független hatóságot neveznek ki vagy hoznak létre a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségek végrehajtásának felügyeletére és különösen annak ellenőrzésére, hogy a kiterjesztett gyártói felelősségi szervezetek megfelelnek-e az ebben az irányelvben meghatározott követelményeknek.
Módosítás 144
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 8 pont
2008/98/EK irányelv
8 a cikk – 6 bekezdés
(6)  A tagállamok létrehoznak egy platformot, amely rendszeres párbeszédet biztosít a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer végrehajtásában részt vevő valamennyi szereplő között, beleértve a magán- és közszektorbeli hulladékgazdálkodási üzemeltetőket, a helyi önkormányzatokat, és adott esetben az újrahasználatra való előkészítés területén elismert gazdasági szereplőket.
(6)  A tagállamok platformot jelölnek ki vagy hoznak létre, amely rendszeres párbeszédet biztosít a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer végrehajtásában részt vevő valamennyi szereplő között, beleértve a gyártókat és forgalmazókat, a magán- és közszektorbeli hulladékgazdálkodási üzemeltetőket, a szociális gazdasági szereplőket, a helyi önkormányzatokat, a civilszervezeteket és adott esetben az újrafelhasználási és javítási hálózatokat és az újrahasználatra való előkészítés területén elismert gazdasági szereplőket.
Módosítás 145
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 9 pont
2008/98/EK irányelv
9 cikk – -1 bekezdés (új)
(-1)   A hulladékmegelőzésben való közreműködés érdekében a tagállamok legalább az alábbi célkitűzések elérésére törekednek:
a)   a hulladékképződés jelentős csökkentése;
b)   a hulladékképződés gazdasági növekedéstől való függetlenítése;
c)   az 1907/2006/EK rendelet 57. cikkében meghatározott, különös aggodalomra okot adó anyagok fokozatos helyettesítése, amennyiben gazdasági és műszaki szempontból megvalósítható, megfelelő alternatív anyagok vagy technológiák állnak rendelkezésre;
d)   a 2014. évi kiinduló értékhez képest az uniós élelmiszer-hulladék 30%-os csökkentése 2025-ig, illetve 50%-os csökkentése 2030-ig;
e)   a 2014. évi kiinduló értékhez képest az uniós tengeri hulladék 30%-os csökkentése 2025-ig, illetve 50%-os csökkentése 2030-ig.
Módosítás 146
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 9 pont
2008/98/EK irányelv
9 cikk – 1 bekezdés
(1)  A tagállamok intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy megelőzzék a hulladékképződést. Ezen intézkedéseknek:
(1)  A (-1) bekezdésben meghatározott célkitűzések elérése érdekében a tagállamok meghozzák legalább az alábbi intézkedéseket:
–  ösztönözniük kell az erőforrás-hatékony, tartós, javítható és újrafeldolgozható termékek használatát,
–  előmozdítják és támogatják a fenntartható fogyasztási és termelési modelleket, valamint az erőforrás-hatékony, tartós, újrahasználható, könnyen megosztható, javítható és újrafeldolgozható termékek használatát,
–  akadályozzák a tervezett elavulású termékek forgalomba hozatalát;
–  be kell azonosítaniuk és meg kell célozniuk azokat a termékeket, amelyek olyan nyersanyagok fő forrásának számítanak, amelyek az Unió gazdasága számára kiemelten fontosak, és amelyek ellátási zavarai magas kockázattal járnak, hogy ily módon megakadályozzák az ilyen anyagok hulladékká válását,
–  beazonosítják és megcélozzák azokat a termékeket, amelyek olyan nyersanyagok fő forrásának számítanak, amelyek az Unió gazdasága számára kiemelten fontosak, és amelyek ellátási zavarai magas kockázattal járnak, hogy ily módon megakadályozzák az ilyen anyagok hulladékká válását,
–  ösztönözniük kell az újrahasználattal kapcsolatos tevékenységeket elősegítő rendszerek létrehozását, különösen az elektromos és elektronikai berendezések, a textiltermékek és a bútorok esetében,
–   ösztönzik a termékek élettartamának kiterjesztését ott, ahol ez környezeti előnnyel jár, és támogatják a 9a. cikkben említett termékek javításával, újrahasználatával, újragyártásával és felújításával kapcsolatos tevékenységeket elősegítő rendszereket;
–  csökkenteniük kell az ipari termeléshez, az ásványok kitermeléséhez, valamint az építéshez és bontáshoz kapcsolódó folyamatok során képződő hulladék mennyiségét, figyelembe véve az elérhető legjobb technikákat,
–  csökkentik az ipari termeléshez, a gyártáshoz, az ásványok kitermeléséhez, valamint az építéshez és bontáshoz kapcsolódó folyamatok, valamint a kereskedelemhez és szolgáltatásokhoz kapcsolódó folyamatok során képződő hulladék mennyiségét, többek között olyan eszközök révén, mint a bontás előtti audit, figyelembe véve az elérhető legjobb technikákat és bevált gyakorlatokat;
–  csökkenteniük kell az elsődleges termelés, a feldolgozás és a gyártás során, a kiskereskedelem és egyéb élelmiszer-forgalmazás keretében, valamint a vendéglátásban és a háztartásokban képződő élelmiszer-hulladék mennyiségét.
–  általánosan csökkentik az élelmiszer-hulladék keletkezését;
–   csökkentik a teljes ellátási láncban, ideértve az elsődleges termelés, szállítás és tárolás során jelentkező élelmiszer-veszteséget;
–   megelőzik a szemetelést a természeti és ezen belül a tengeri környezetben történő szemetelés fő forrásainak tekinthető termékek azonosításával, és intézkedéseket hoznak az e forrásokból származó szemetelés visszaszorítására;
–   biztosítják a különös aggodalomra okot adó anyagokról szóló tájékoztatást az ellátási lánctól a fogyasztók és a hulladékfeldolgozást végző szereplők felé;
–   tájékoztatási kampányokat dolgoznak ki a hulladékmegelőzéssel és szemeteléssel kapcsolatos kérdések tudatosítása érdekében.
Módosítás 147
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 9 pont
2008/98/EK irányelv
9 cikk – 2 bekezdés
(2)  A tagállamok figyelemmel kísérik és értékelik a hulladékképződés megelőzését célzó intézkedések végrehajtását. E célból megfelelő minőségi és mennyiségi mutatókat és célértékeket alkalmaznak, különösen az ártalmatlanításra vagy energetikai hasznosításra kerülő települési hulladék egy főre eső mennyisége tekintetében.
(2)  A tagállamok figyelemmel kísérik és értékelik a hulladékképződés megelőzését célzó intézkedések végrehajtását. E célból megfelelő minőségi és mennyiségi mutatókat és célértékeket alkalmaznak, különösen a termelt települési hulladék egy főre eső mennyisége és az ártalmatlanításra vagy energetikai hasznosításra kerülő települési hulladék egy főre eső mennyisége tekintetében.
Módosítás 148
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 9 pont
2008/98/EK irányelv
9 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)   A Bizottság a 38a. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a hulladékképződés csökkentése és az e cikk (1) bekezdésében felsorolt hulladékmegelőzési intézkedések végrehajtása terén elért előrehaladás mérésére. E felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat az irányelv hatálybalépését követő 18 hónapon belül fogadják el.
Módosítás 149
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 9 pont
2008/98/EK irányelv
9 cikk – 3 bekezdés
(3)  A tagállamok figyelemmel kísérik és értékelik az élelmiszer-pazarlás megelőzésére irányuló intézkedések végrehajtását az élelmiszer-hulladék mennyiségének a (4) bekezdéssel összhangban meghatározott módszertan alapján történő mérésével.
(3)  A tagállamok figyelemmel kísérik és értékelik az élelmiszer-hulladék megelőzésére irányuló intézkedések végrehajtását az élelmiszer-hulladék szintjének közös módszertan alapján történő mérésével. A Bizottság 2017. december 31-ig a 38a. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el ezen irányelv kiegészítése céljából az élelmiszer-hulladék szintjének egységes mérésére szolgáló közös módszertan létrehozásáról, beleértve a minőségre vonatkozó minimumkövetelményeket is. A módszertan figyelembe veszi az adományozások vagy az élelmiszer hulladékká válásának más módon való megelőzése révén végrehajtott hulladékmegelőzési intézkedéseket is.
Módosítás 236
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 9 pont
2008/98/EK irányelv
9 cikk – 3 a bekezdés (új)
(3a)   A Bizottság 2020. december 31-ig megvizsgálja annak lehetőségét, hogy a (3) bekezdés értelmében kialakított egységes módszertant követő számítások alapján kötelező uniós szintű élelmiszerhulladék-csökkentési célértékeket határozzon meg, amelyeket 2025-ig és 2030-ig kell teljesíteni. E célból a Bizottság – adott esetben jogalkotási javaslattal kísért – jelentést készít, amelyet továbbít az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.
Módosítás 150
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 9 pont
2008/98/EK irányelv
9 cikk – 3 b bekezdés (új)
(3b)   A tagállamok nyomon követik és értékelik a szárazföldi eredetű tengeri hulladékképződés megelőzésére irányuló intézkedéseik végrehajtását, mégpedig úgy, hogy közös módszertan alapján mérik a szárazföldi eredetű tengeri hulladék szintjét. A Bizottság 2017. december 31-ig a 38a. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el a szárazföldi eredetű tengeri hulladék egységes mérésére szolgáló közös módszertan létrehozása céljából, beleértve a minőségre vonatkozó minimumkövetelményeket is.
Módosítás 151
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 9 pont
2008/98/EK irányelv
9 cikk – 3 c bekezdés (új)
(3c)   A Bizottság 2018. december 31-ig megvizsgálja annak lehetőségét, hogy az egy főre jutó, létrejött települési hulladék teljes mennyiségét alapul véve kiszámított közös mutatók alapján uniós szintű hulladékmegelőzési célértékeket határozzon meg, amelyeket 2025-ig és 2030-ig kell teljesíteni. E célból a Bizottság – adott esetben jogalkotási javaslattal kísért – jelentést készít, amelyet továbbít az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.
Módosítás 152
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 9 pont
2008/98/EK irányelv
9 cikk – 4 bekezdés
(4)   A Bizottság végrehajtási aktusok elfogadása útján mutatókat állapíthat meg a hulladékképződés megelőzésére irányuló intézkedések végrehajtása terén elért általános előrehaladás mérésére. Az élelmiszer-hulladék szintjének egységes mérése érdekében a Bizottság végrehajtási aktus elfogadása útján egységes módszertant, többek között minőségi minimumkövetelményeket határoz meg. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 39. cikk (2) bekezdése szerinti eljárással kell elfogadni.
törölve
Módosítás 153
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 9 pont
2008/98/EK irányelv
9 cikk – 5 bekezdés
(5)   Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség minden évben jelentést tesz közzé, amelyben bemutatja tagállamonkénti bontásban és az Unió egészére vonatkozóan a hulladékképződés megelőzésében, a hulladékképződésnek a gazdasági növekedéstől való függetlenítésében és a körforgásos gazdaság létrehozásában elért eredményeket.
törölve
Módosítás 154
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 9 a pont (új)
2008/98/EK irányelv
9 a cikk (új)
9a.   A szöveg a következő cikkel egészül ki:
„9a. cikk
Újrahasználat
(1)   A tagállamok támogatják olyan rendszerek kialakítását, amelyek előmozdítják az újrahasználattal kapcsolatos tevékenységeket és a termékek élettartamának kiterjesztését azzal a feltétellel, hogy a termékek minősége és biztonsága nem szenved csorbát.
(2)   A tagállamok intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy előmozdítsák a termékek, különösen a kritikus fontosságú nyersanyagokat jelentős mennyiségben tartalmazó termékek újrahasználatát. Ezen intézkedések között lehetnek az újrahasználat területén elismert gazdasági szereplők és a betétdíjas, illetve újratöltő rendszerek létrehozását elősegítő és támogató, valamint a termékek újragyártását, felújítását és rendeltetésük módosítását ösztönző intézkedések.
A tagállamok gazdasági eszközöket és intézkedéseket használnak, valamint mennyiségi célértékeket határozhatnak meg.
(3)   A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak lehetővé tétele érdekében, hogy az újrahasználatra való előkészítés területén elismert gazdasági szereplők hozzáférjenek a termékek újrahasználatához szükséges használati utasításokhoz, alkatrészekhez, műszaki információkhoz vagy egyéb más eszközhöz, felszereléshez vagy szoftverhez, a szellemitulajdon-jogok sérelme nélkül.”;
Módosítás 155
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 9 b pont (új)
2008/98/EK irányelv
9 b cikk (új)
9b.  A szöveg a következő cikkel egészül ki:
„9b. cikk
A közös használatot szolgáló platformok
(1)  A Bizottság üzleti modellként aktívan támogatja a közös használatot szolgáló platformokat. A Bizottság erős kapcsolatot hoz létre az említett platformok és a közösségi gazdaságra vonatkozó iránymutatások között, és megvizsgál minden lehetséges intézkedést annak érdekében, hogy ösztönzőket biztosítson ezek számára, a kiterjesztett gyártói felelősséget, a közbeszerzést és a környezettudatos tervezést is beleértve.
(2)  A tagállamok támogatják a közös használatot szolgáló platformok előmozdítására szolgáló rendszerek létrehozását valamennyi ágazatban.”;
Módosítás 156
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 9 c pont (új)
2008/98/EK irányelv
10 cikk – 2 bekezdés
9c.   A 10. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
(2)  Amennyiben az (1) bekezdés teljesítése és a hasznosítás előmozdítása vagy javítása érdekében szükséges, a hulladékot elkülönítve kell gyűjteni, amennyire az műszakilag, környezetileg és gazdaságilag kivitelezhető, és azt nem szabad összekeverni más hulladékkal vagy eltérő tulajdonságokkal rendelkező más anyagokkal.
„(2) Az (1) bekezdés teljesítése és a hasznosítás előmozdítása vagy javítása érdekében a hulladékot elkülönítve kell gyűjteni, és azt nem szabad összekeverni más hulladékkal vagy eltérő tulajdonságokkal rendelkező más anyagokkal.
A tagállamok az első albekezdéstől eltérve ebből kizárhatják a ritkán lakott területeket, ahol bizonyítást nyer, hogy az elkülönített gyűjtés az életciklus-szemlélet figyelembevétele mellett nem hozza meg a legjobb környezetvédelmi eredményt.
A tagállamok értesítik a Bizottságot azon szándékukról, ha élni kívánnak ezzel az eltéréssel. A Bizottság ezen irányelv célkitűzéseinek figyelembevétele mellett megvizsgálja az értesítést, és értékeli, hogy indokolt-e az eltérés. Amennyiben az értesítés ellen a Bizottság nem emel kifogást kilenc hónapon belül, az eltérést engedélyezettnek kell tekinteni. Amennyiben a Bizottság kifogással él, erről határozatot fogad el és értesíti a tagállamot.”;
Módosítás 157
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 9 d pont (új)
2008/98/EK irányelv
10 cikk – 2 a bekezdés (új)
9d.   A 10. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A tagállamok intézkedéseket hoznak annak biztosítására, hogy a 11. cikk (1) bekezdésével és a 22. cikkkel összhangban elkülönítetten gyűjtött hulladékot, az ilyen hulladék válogatásából származó maradékanyagok kivételével, a hulladékégetők ne fogadják el.”;
Módosítás 158
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 9 e pont (új)
2008/98/EK irányelv
10 cikk – 2 b bekezdés (új)
9e.   A 10. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(2b) A tagállamok adott esetben meghozzák a veszélyes hulladék hasznosítás előtti szennyezésmentesítéséhez szükséges intézkedéseket.”;
Módosítás 159
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 10 pont – -a pont (új)
2008/98/EK irányelv
11 cikk – cím
-a)   a cím helyébe a következő szöveg lép:
Újrahasználat és újrafeldolgozás
„Újrahasználatra való előkészítés és újrafeldolgozás”
Módosítás 160
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 10 pont – a pont
2008/98/EK irányelv
11 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés
(1)  A tagállamok adott esetben intézkedéseket hoznak az újrahasználatra való előkészítéssel kapcsolatos tevékenységek támogatása, elsősorban az újrafelhasználási és javítási hálózatok létrehozásának és támogatásának ösztönzése, az ilyen hálózatok hulladékgyűjtő pontokhoz való hozzáférésének megkönnyítése, valamint a gazdasági eszközök, a közbeszerzési kritériumok, a mennyiségi célkitűzések és egyéb eszközök használatának elősegítése érdekében.
(1)  A tagállamok intézkedéseket hoznak az újrahasználatra való előkészítéssel kapcsolatos tevékenységek támogatása érdekében, többek között az újrahasználatra való előkészítéssel foglalkozó gazdasági szereplők és hálózatok létrehozásának és elismerésének elősegítése révén, különösen azok esetében, amelyek szociális vállalkozásként működnek, az ilyen elismert szereplők és hálózatok hulladékgyűjtő pontokhoz való hozzáférésének megkönnyítése révén, valamint a gazdasági eszközök, a közbeszerzési kritériumok, mennyiségi célkitűzések és egyéb eszközök használatának elősegítése révén.
Módosítás 161
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 10 pont – a pont
2008/98/EK irányelv
11 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés
A tagállamok intézkedéseket hoznak a magas színvonalú újrahasznosítás támogatása érdekében, és ebből a célból elkülönített hulladékgyűjtést vezetnek be, ahol az műszaki, környezetvédelmi és gazdasági szempontból megoldható, és ahol az megfelelő a vonatkozó újrafeldolgozási ágazat szükséges minőségi előírásainak teljesítéséhez, valamint a (2) bekezdésben rögzített célértékek eléréséhez.
A tagállamok intézkedéseket hoznak a magas színvonalú újrahasznosítás támogatása érdekében, és ebből a célból bevezetik a 10. cikk (2) bekezdésében említett elkülönített hulladékgyűjtést a vonatkozó újrafeldolgozási ágazat szükséges minőségi előírásainak teljesítése érdekében.
Módosítás 162
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 10 pont – a a pont (új)
2008/98/EK irányelv
11 cikk – 1 bekezdés – 2 a albekezdés (új)
aa)   az (1) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:
„A tagállamok szabályozási és gazdasági eszközökkel ösztönzik a másodnyersanyagok felhasználását.”;
Módosítás 164
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 10 pont – a b pont (új)
2008/98/EK irányelv
11 cikk – 1 bekezdés – 3 albekezdés
ab)   az (1) bekezdés harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„A 10. cikk (2) bekezdésére figyelemmel 2015-ig elkülönített hulladékgyűjtési rendszert kell felállítani legalább a következők esetében: papír, fém, műanyag és üveg.”
„A 10. cikk (2) bekezdésére figyelemmel 2015-ig elkülönített hulladékgyűjtési rendszert kell felállítani legalább a következők esetében: papír, fém, műanyag és üveg. Emellett a tagállamok 2020-ig létrehozzák a textilanyagok kötelező elkülönített hulladékgyűjtési rendszerét.”;
Módosítás 165
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 10 pont – b pont
2008/98/EK irányelv
11 cikk – 1 bekezdés – 4 albekezdés
A tagállamok intézkedéseket hoznak az építési és bontási hulladék és legalább a következő anyagok hulladékválogatási rendszereinek támogatására: fa, adalékanyag, fém, üveg és gipsz.
A tagállamok intézkedéseket hoznak az építési és bontási hulladék válogatásának biztosítására legalább a következő anyagok tekintetében: fa, kőzettörmelék (beton, tégla, cserép és kerámia), fém, műanyag, gipsz, üveg és vakolat. A tagállamok a IVa. mellékletben felsorolt intézkedéseket alkalmazhatják.
A tagállamok ösztönzik a bontás előtti auditokat az építési vagy bontási hulladékokban a szennyezőanyagok vagy más nemkívánatos anyagok csökkentése érdekében, hozzájárulva ezáltal a színvonalas újrafeldolgozáshoz.
Módosítás 166
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 10 pont – b a pont (új)
2008/98/EK irányelv
11 cikk – 1 bekezdés – 4 a albekezdés (új)
ba)   Az (1) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:
„A tagállamok intézkedéseket hoznak a kereskedelmi és ipari hulladék esetében legalább a következő anyagok hulladékválogatási rendszereinek támogatására: fémek, műanyagok, papír és kartonpapír, biohulladék, üveg és fa.”;
Módosítás 167
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 10 pont – b b pont (új)
2008/98/EK irányelv
11 cikk – 2 bekezdés – bevezető rész
bb)   a (2) bekezdés bevezető részének helyébe a következő szöveg lép:
Az ezen irányelv célkitűzéseinek való megfelelés, valamint a magas forráshatékonysági szinttel működő, európai újrafeldolgozó társadalom irányába való elmozdulás érdekében a tagállamok megteszik a következő célok eléréséhez szükséges intézkedéseket:
„Az ezen irányelv célkitűzéseinek való megfelelés, valamint a magas forráshatékonysági szinttel működő, európai körforgásos gazdaság irányába való elmozdulás érdekében a tagállamok megteszik a következő célok eléréséhez szükséges intézkedéseket:”;
Módosítás 168
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 10 pont – d pont
2008/98/EK irányelv
11 cikk – 2 bekezdés – c pont
c)  2025-ig az újrahasználatra előkészített és újrafeldolgozott települési hulladék mennyiségét minimum 60 tömegszázalékra kell növelni;
c)  2025-ig az újrahasználatra előkészített és újrafeldolgozott települési hulladék mennyiségét a keletkezett települési hulladék minimum 60 tömegszázalékára kell növelni, beleértve a települési hulladék minimum 3%-ának újrahasználatra való előkészítését;
Módosítás 169
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 10 pont – d pont
2008/98/EK irányelv
11 cikk – 2 bekezdés – d pont
d)  2030-ig az újrahasználatra előkészített és újrafeldolgozott települési hulladék mennyiségét minimum 65 tömegszázalékra kell növelni;
d)  2030-ig az újrahasználatra előkészített és újrafeldolgozott települési hulladék mennyiségét a keletkezett települési hulladék minimum 70 tömegszázalékára kell növelni, beleértve a települési hulladék minimum 5%-ának újrahasználatra való előkészítését;
Módosítás 170
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 10 pont – e pont
2008/98/EK irányelv
11 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés
(3)  A (2) bekezdés c) és d) pontjában említett célérték elérésére Észtország, Görögország, Horvátország, Lettország, Málta, Románia és Szlovákia kaphat további öt évet. Az e rendelkezéssel élni kívánó tagállam e szándékáról legkésőbb 24 hónappal a (2) bekezdés c) vagy d) pontjában megállapított határidő lejárta előtt értesíti a Bizottságot. A határidő kiterjesztése esetén a tagállam megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy 2025-re legalább 50 tömegszázalékra, 2030-ra pedig legalább 60 tömegszázalékra növelje az újrahasználatra előkészített és újrafeldolgozott települési hulladék mennyiségét.
(3)  A tagállamok ötéves meghosszabbítást kérhetnek a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott célérték eléréséhez, amennyiben megfelelnek a következő feltételeknek:
a)   2013-ban települési hulladékuknak kevesebb mint 20%-át készítették elő újrahasználatra és dolgozták fel újra; valamint
b)   nem szerepelnek azon tagállamok jegyzékén, amelyek esetében fennáll annak veszélye, hogy 2025-ig nem érik el a települési hulladék újrahasználatra való előkészítésének és újrafeldolgozásának legalább 50%-os, a 11b. cikk (2) bekezdésének b) pontjában megállapított célértékét.
E meghosszabbítás engedélyeztetése céljából a tagállamok a (3) bekezdéssel összhangban legkésőbb 24 hónappal a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott határidő előtt, de a 11b. cikkben említett, az e bekezdésben rögzített célértékek teljesítéséről szóló jelentés közzétételénél nem korábban benyújtják kérelmüket a Bizottsághoz.
Módosítás 171
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 10 pont – e pont
2008/98/EK irányelv
11 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés
Az értesítéshez mellékelni kell egy végrehajtási tervet, amely ismerteti a célértékek új határidőre való elérését biztosító intézkedéseket. A tervnek ezenkívül tartalmaznia kell egy részletes ütemtervet a javasolt intézkedések végrehajtásáról, valamint egy értékelést azok várható hatásairól.
A meghosszabbítás iránti kérelemhez végrehajtási tervet kell mellékelni, amely ismerteti a célérték új határidőre való elérését biztosító intézkedéseket. A tervet a meglévő hulladékgazdálkodási tervek értékelése alapján kell kidolgozni, és a tervnek ezenkívül tartalmaznia kell egy részletes ütemtervet a javasolt intézkedések végrehajtásáról, valamint egy értékelést azok várható hatásairól.
Ezen túlmenően a harmadik albekezdésben említett tervnek legalább a következő követelményeknek meg kell felelnie:
a)   megfelelő gazdasági eszközöket használ az ezen irányelv 4. cikkének (1) bekezdésében említett hulladékhierarchia alkalmazásának ösztönzésére;
b)   bizonyítja a strukturális és kohéziós alapok és egyéb intézkedések hatékony és eredményes felhasználását olyan bizonyítható, hosszú távú beruházások révén, amelyek célja a vonatkozó célértékek teljesítéséhez szükséges hulladékgazdálkodási infrastruktúrák fejlesztésének finanszírozása;
c)   kiváló minőségű statisztikai adatokat nyújt, és egyértelmű előrejelzések készítését teszi lehetővé a hulladékgazdálkodási kapacitásokról, valamint az ezen irányelv 11. cikkének (2) bekezdésében, a 94/62/EK irányelv 6. cikkének (1) bekezdésében és az 1999/31/EK irányelv 5. cikkének (2a), (2b) és (2c) bekezdésében előírt célértékek teljesülésétől való távolságról;
d)   meghatározta az ezen irányelv 29. cikkében említett hulladékmegelőzési programot;
A Bizottság értékeli, hogy teljesültek-e a negyedik albekezdés a)–d) pontjaiban meghatározott követelmények. Ha a Bizottság a terv kézhezvételétől számítva öt hónapon belül nem emel kifogást a bemutatott tervvel szemben, akkor úgy kell tekinteni, hogy a határidő meghosszabbítására vonatkozó kérelmet elfogadta.
Ha a Bizottság a benyújtott tervvel szemben kifogást emel, felkéri az érintett tagállamot egy átdolgozott terv benyújtására a kifogások kézhezvételétől számítva két hónapon belül.
A Bizottság az átdolgozott tervet a beérkezésétől számítva két hónapon belül értékeli, és a határidő meghosszabbítására irányuló kérelmet írásban elfogadja vagy elutasítja. Ha a Bizottság ezen a határidőn belül nem reagál, akkor úgy kell tekinteni, hogy a határidő meghosszabbítására vonatkozó kérelmet elfogadta.
A Bizottság döntése meghozatalától számított két hónapon belül tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot döntése eredményéről.
Ha az első albekezdésben említett meghosszabbítást engedélyezik, de a tagállam 2025-ig nem éri el a települési hulladéka 50%-ának újrahasználatra való előkészítésére és újrafeldolgozására vonatkozó célértéket, a fenti meghosszabbítást automatikusan visszavontnak kell tekinteni.
Módosítás 172
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 10 pont – e pont
2008/98/EK irányelv
11 cikk – 3 a bekezdés (új)
(3a)   A tagállamok ötéves meghosszabbítást kérhetnek a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott célérték eléréséhez, amennyiben megfelelnek a következő feltételeknek:
a)   megfelelnek a (3) bekezdés első albekezdésének a) és b) pontjában meghatározott feltéteknek; valamint
b)   nem szerepelnek azon tagállamok jegyzékén, amelyek esetében fennáll annak veszélye, hogy 2030-ig nem érik el a települési hulladék újrahasználatra való előkészítésének és újrafeldolgozásának legalább 60%-os, a 11b. cikk (2) bekezdésének b) pontjában megállapított célértékét.
Az e cikk első albekezdésében említett meghosszabbítás engedélyeztetése céljából a tagállamok e cikk (3) bekezdésével összhangban legkésőbb 24 hónappal a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott határidő előtt, de a 11b. cikkben említett, az e bekezdésben rögzített célértékek teljesítéséről szóló jelentés közzétételénél nem korábban benyújtják kérelmüket a Bizottsághoz.
Ha a meghosszabbítást engedélyezik, de a tagállam 2030-ig nem éri el a települési hulladéka 60%-ának újrahasználatra való előkészítésére és újrafeldolgozására vonatkozó célértéket, a fenti meghosszabbítást automatikusan visszavontnak kell tekinteni.
Módosítás 173
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 10 pont – e pont
2008/98/EK irányelv
11 cikk – 4 bekezdés
(4)  A Bizottság legkésőbb 2024. december 31-ig megvizsgálja, hogy van-e lehetőség a (2) bekezdés d) pontjában megállapított célérték növelésére, valamint az egyéb hulladékáramokra vonatkozó célértékek megállapítására. E célból a Bizottság – adott esetben javaslattal kiegészített – jelentését továbbítani kell az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.
(4)  A Bizottság legkésőbb 2024. december 31-ig megvizsgálja, hogy van-e lehetőség a (2) bekezdés d) pontjában megállapított célérték növelésére, figyelembe véve a tagállamok által e célérték elérése érdekében alkalmazott bevált gyakorlatokat és intézkedéseket. E célból a Bizottság – adott esetben javaslattal kiegészített – jelentését továbbítani kell az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.
Módosítás 174
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 10 pont – e pont
2008/98/EK irányelv
11 cikk – 4 a bekezdés (új)
(4a)   A Bizottság megvizsgálja annak lehetőségét, hogy a kereskedelmi hulladékok, nem veszélyes ipari hulladékok és más hulladékáramok tekintetében alkalmazandó, újrahasználatra való előkészítésre és újrafeldolgozásra vonatkozó célértékeket határozzon meg, amelyeket 2025-ig és 2030-ig kell teljesíteni. E célból a Bizottság 2018. december 31-ig – adott esetben jogalkotási javaslattal kísért – jelentést készít, amelyet továbbít az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.
Módosítás 175
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 10 pont – e pont
2008/98/EK irányelv
11 cikk – 4 b bekezdés (új)
(4b)   A Bizottság megvizsgálja annak lehetőségét, hogy az építési és bontási hulladékok tekintetében alkalmazandó, újrahasználatra való előkészítésre és újrafeldolgozásra vonatkozó célértékeket határozzon meg, amelyeket 2025-ig és 2030-ig kell teljesíteni. E célból a Bizottság 2018. december 31-ig – adott esetben jogalkotási javaslattal kísért – jelentést készít, amelyet továbbít az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.
Módosítás 176
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 11 pont
2008/98/EK irányelv
11 a cikk – 1 bekezdés
(1)  A 11. cikk (2) bekezdésének c) és d) pontjában és (3) bekezdésében meghatározott célértékek elérésének kiszámítását a következők szerint kell elvégezni:
(1)  A 11. cikk (2) bekezdésének c) és d) pontjában és (3) bekezdésében meghatározott célértékek elérésének kiszámítását a következők szerint kell elvégezni:
a)  az újrafeldolgozott települési hulladék tömege alatt a végső újrafeldolgozási eljárásba bekerülő hulladék tömegét kell érteni;
a)  az újrafeldolgozott települési hulladék tömegét a végső újrafeldolgozási eljárásba egy adott év alatt bekerülő hulladék tömegeként kell kiszámítani;
b)  az újrahasználatra előkészített települési hulladék tömege alatt az újrahasználatra való előkészítés területén elismert gazdasági szereplők által hasznosított vagy gyűjtött olyan települési hulladék tömegét kell érteni, amely minden olyan ellenőrzési, tisztítási és javítási műveleten átment, amely a hulladék további válogatás vagy előfeldolgozás nélküli újrahasználatához szükséges;
b)  az újrahasználatra előkészített települési hulladék tömegét az újrahasználatra való előkészítés területén elismert gazdasági szereplők által egy adott évben hasznosított vagy gyűjtött olyan települési hulladék tömegeként kell kiszámítani, amely minden olyan ellenőrzési, tisztítási és javítási műveleten átment, amely a hulladék további válogatás vagy előfeldolgozás nélküli újrahasználatához szükséges;
c)   a tagállamok a számításnál figyelembe vehetik az újrahasználatra való előkészítés területén elismert gazdasági szereplők és az elismert betétdíjas rendszerek üzemeltetői által újrahasználatra előkészített termékeket és alkatrészeket. Az újrahasználatra előkészített és újrafeldolgozott települési hulladék módosított, az újrahasználatra előkészített termékek és alkatrészek tömegét figyelembe vevő arányának kiszámításához a tagállamoknak a gazdasági szereplőktől származó, ellenőrzött adatokat és a VI. mellékletben meghatározott képletet kell alkalmazniuk.
Módosítás 177
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 11 pont
2008/98/EK irányelv
11 a cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)   A Bizottság 2018. december 31-ig felkéri az európai szabványügyi szerveket, hogy a végső újrafeldolgozási eljárásba kerülő hulladékanyagokra és a másodlagos nyersanyagokra, különösen a műanyagokra vonatkozóan dolgozzanak ki a legjobb termelési gyakorlatokon alapuló európai minőségi szabványokat.
Módosítás 178
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 11 pont
2008/98/EK irányelv
11 a cikk – 2 bekezdés
(2)  Az (1) bekezdés b) és c) pontja, valamint a VI. melléklet egységes feltételek alapján történő alkalmazásának biztosítása érdekében a Bizottság a 38a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása útján megállapítja az újrahasználatra való előkészítés területén elismert gazdasági szereplők és az elismert betétdíjas rendszerek meghatározásához szükséges minimális minőségi és működési követelményeket, beleértve az adatgyűjtésre, -ellenőrzésre és -szolgáltatásra vonatkozó szabályokat.
(2)  Az (1) bekezdés a) és b) pontja egységes feltételek alapján történő alkalmazásának biztosítása érdekében a Bizottság a 38a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása útján megállapítja az újrahasználatra való előkészítés területén elismert gazdasági szereplők, betétdíjas rendszerek és a végső újrafeldolgozást végző szereplők meghatározásához szükséges minimális minőségi és működési követelményeket, beleértve az adatgyűjtésre, -ellenőrzésre és -szolgáltatásra és az adatok nyomonkövethetőségére vonatkozó szabályokat.
Módosítás 179
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 11 pont
2008/98/EK irányelv
11 a cikk – 3 bekezdés
(3)  Az (1) bekezdéstől eltérve bármilyen válogatási művelet eredményéül kapott hulladék tömegét bele lehet számítani az újrafeldolgozott települési hulladék tömegébe, amennyiben:
(3)  A tagállamok biztosítják, hogy a hasznosításból vagy újrafeldolgozásból/újrahasználatra való előkészítésből kilépő termékek és anyagok (kimenet) tömegéről nyilvántartást vezessenek.
a)   az eredményül kapott hulladék bekerül a végső újrafeldolgozási eljárásba,
b)   a végső újrafeldolgozási eljárás alá nem vetett, ártalmatlanításra vagy energetikai hasznosításra kerülő anyagok tömege az újrafeldolgozottként számított hulladék teljes tömegének 10 %-a alatt marad.
Módosítás 180
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 11 pont
2008/98/EK irányelv
11 a cikk – 4 bekezdés
(4)  A tagállamok hatékony minőség-ellenőrzési és nyomonkövetési rendszert hoznak létre a települési hulladék vonatkozásában a (3) bekezdés a) és b) pontjában foglalt feltételek teljesülésének biztosítása érdekében. A rendszer alapulhat a 35. cikk (4) bekezdése szerint létrehozott elektronikus nyilvántartásokon, a válogatott hulladék minőségi követelményeire vonatkozó műszaki előírásokon, vagy bármilyen más egyenértékű intézkedésen, amely biztosítja az újrafeldolgozott hulladékról gyűjtött adatok megbízhatóságát és pontosságát.
(4)  A (2) bekezdésel összhangban a tagállamok hatékony minőség-ellenőrzési és nyomonkövetési rendszert hoznak létre a települési hulladék vonatkozásában az (1) bekezdésben foglalt szabályok betartásának biztosítása érdekében. A rendszer alapulhat a 35. cikk (4) bekezdése szerint létrehozott elektronikus nyilvántartásokon, a válogatott hulladék minőségi követelményeire vonatkozó műszaki előírásokon, vagy bármilyen más egyenértékű intézkedésen, amely biztosítja az újrafeldolgozott hulladékról gyűjtött adatok megbízhatóságát és pontosságát. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a minőségellenőrzésre és nyomonkövethetőségre vonatkozóan választott módszerről.
Módosítás 181
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 11 pont
2008/98/EK irányelv
11 a cikk – 5 bekezdés
(5)  A 11. cikk (2) bekezdésének c) és d) pontjában és (3) bekezdésében meghatározott célértékek elérésének kiszámítása során a tagállamok az elégetésre kerülő települési hulladék mennyiségével arányosan figyelembe vehetik a fémek égetési folyamatot is magában foglaló újrafeldolgozását, amennyiben az újrafeldolgozott fémek megfelelnek bizonyos minőségi követelményeknek.
(5)  A 11. cikk (2) bekezdésének c) és d) pontjában, valamint a 11. cikk (3) bekezdésében meghatározott célértékek elérésének kiszámítása során – miután a Bizottság elfogadta az e cikk (6) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktust – a tagállamok az elégetésre vagy együttégetésre kerülő települési hulladék mennyiségével arányosan figyelembe vehetik a fémek égetési vagy együttégetési folyamatot is magában foglaló újrafeldolgozását, amennyiben az újrafeldolgozott fémek megfelelnek bizonyos minőségi követelményeknek, és amennyiben a hulladékot égetés előtt szétválogatták, vagy eleget tettek a papír, a fém, a műanyag, az üveg és a biohulladék elkülönített gyűjtésére vonatkozó kötelezettségnek.
Módosítás 182
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 11 pont
2008/98/EK irányelv
11 a cikk – 6 bekezdés
(6)  Az (5) bekezdés harmonizált feltételek alapján való alkalmazása érdekében a Bizottság a 38a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása útján egységes módszertant határoz meg az égetési folyamatot is magában foglaló újrafeldolgozáson átment fémek tömegének kiszámításához, és megállapítja az újrafeldolgozott fémekre vonatkozó minőségi kritériumokat is.
(6)  Az (5) bekezdés harmonizált feltételek alapján való alkalmazása érdekében a Bizottság a 38a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása útján egységes módszertant határoz meg az égetési vagy együttégetési folyamatot is magában foglaló újrafeldolgozáson átment fémek tömegének kiszámításához, és megállapítja az újrafeldolgozott fémekre vonatkozó minőségi kritériumokat is.
Módosítás 183
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 12 pont
2008/98/EK irányelv
11 b cikk – 1 bekezdés
(1)  A 11. cikk (2) bekezdésének c) és d) pontja és (3) bekezdése szerinti célértékek teljesítésében elért eredményekről a Bizottság az Európai Környezetvédelmi Ügynökséggel együttműködve jelentést készít legkésőbb három évvel minden egyes, az említett rendelkezésekben megállapított határidő lejárta előtt.
(1)  A 11. cikk (2) bekezdésének c) és d) pontja , a 11. cikk (3) bekezdése és a 21. cikk (1a) bekezdése szerinti célértékek teljesítésében elért eredményekről a Bizottság az Európai Környezetvédelmi Ügynökséggel együttműködve jelentést készít legkésőbb három évvel minden egyes, az említett rendelkezésekben megállapított határidő lejárta előtt.
Módosítás 184
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 12 pont
2008/98/EK irányelv
11 b cikk – 2 bekezdés – b a pont (új)
ba)   az Unió-szerte alkalmazott, bevált gyakorlatok példái, amelyek iránymutatással szolgálhatnak a célértékek eléréséhez.
Módosítás 185
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 12 pont
2008/98/EK irányelv
11 b cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)   Szükség esetén az (1) bekezdésben említett jelentések foglalkoznak ezen irányelv egyéb követelményeinek végrehajtásával, például a 29. cikkben említett hulladékmegelőzési programokban foglalt célértékek elérésére vonatkozó előrejelzésekkel, valamint az energetikai hasznosítás keretében ártalmatlanított vagy energetikailag hasznosított települési hulladék százalékarányával és egy főre jutó mennyiségével.
Módosítás 186
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 12 a pont (új)
2008/98/EK irányelv
12 cikk – 1 a bekezdés (új)
12a.   A 12. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A tagállamok meghozzák az annak biztosításához szükséges intézkedéseket, hogy az ártalmatlanított települési hulladék mennyisége 2030-ra a képződő települési hulladék összmennyiségének legfeljebb 10%-ára csökkenjen.”;
Módosítás 187
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 12 b pont (új)
2008/98/EK irányelv
12 cikk – 1 b bekezdés (új)
12b.   A 12. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(1b) A Bizottság felülvizsgálja az I. mellékletben felsorolt ártalmatlanítási műveleteket. A felülvizsgálat fényében a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el ezen irányelv kiegészítése céljából a D2, D3, D4, D6, D7 és D12 ártalmatlanítási műveletekhez kapcsolódó műszaki kritériumokra és működési eljárásokra vonatkozó részletes szabályok megállapításáról. Adott esetben az említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok megtilthatják azokat az ártalmatlanítási műveleteket, amelyek nem felelnek meg a 13. cikkben rögzített követelményeknek.”;
Módosítás 188
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 12 c pont (új)
2008/98/EK irányelv
12 cikk – 1 c bekezdés (új)
12c.   A 12. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(1c) A tagállamok egyedi intézkedéseket hoznak annak megakadályozása érdekében, hogy a hulladékot – közvetlenül vagy közvetve – a tengeri környezetbe engedjék. A tagállamok ezen irányelv hatálybalépésétől számított 18 hónap elteltével és az azt követő minden második évben jelentést tesznek a Bizottságnak az e bekezdés végrehajtása céljából elfogadott intézkedésekről. A Bizottság kétévente jelentést tesz közzé a hat hónapon belül benyújtott információk alapján.
A Bizottság végrehajtási jogi aktusok elfogadása útján megállapítja az e bekezdés végrehajtására vonatkozó módszereket és mutatókat. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 39. cikk (2) bekezdése szerinti eljárással kell elfogadni.”
Módosítás 189
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 12 d pont (új)
2008/98/EK irányelv
15 cikk – 4 a bekezdés (új)
12d.   A 15. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A 2014/24/EU irányelvvel összhangban a tagállamok intézkedéseket hozhatnak annak biztosítása érdekében, hogy a helyi hatóságok, valamint a termékek gyártói nevében kiterjesztett gyártói felelősséget érvényesítő szervezetek által a hulladékgazdálkodási üzemeltetők kiválasztására alkalmazott eljárások tartalmazzanak olyan szociális záradékokat, amelyek támogatják a szociális és szolidaritási vállalkozások és platformok szerepvállalását.”
Módosítás 190
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 12 e pont (új)
2008/98/EK irányelv
18 cikk – 3 bekezdés
12e.   A 18. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
(3)  A műszaki és gazdasági megvalósíthatósági kritériumok függvényében, ha egy veszélyes hulladéknak az (1) bekezdésben meghatározottakkal ellentétes módon történő keverésére került sor, lehetőség és szükség szerint szétválasztást kell végezni a 13. cikknek való megfelelés érdekében.
„(3) Ha egy veszélyes hulladéknak az (1) bekezdésben meghatározottakkal ellentétes módon történő keverésére került sor, a tagállamok a 36. cikk sérelme nélkül biztosítják, hogy elvégezzék a szétválasztást, amennyiben az műszakilag megvalósítható.
Amennyiben a szétválasztás műszakilag nem megvalósítható, a vegyes hulladékot olyan létesítményben kell kezelni, amelyek engedélyt kaptak az ilyen vegyes hulladékok, valamint azok egyes összetevőinek kezelésére.”
Módosítás 191
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 12 f pont (új)
2008/98/EK irányelv
20 cikk – 1 a bekezdés (új)
12f.   a 20. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„2020. január 1-jéig a tagállamok elkülönített gyűjtési és átvételi rendszereket hoznak létre a háztartásokban keletkező veszélyes hulladékok számára annak biztosítása érdekében, hogy a veszélyes hulladékot megfelelően kezeljék, és az ne szennyezze a többi települési hulladékáramot.”
Módosítás 192
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 12 g pont (új)
2008/98/EK irányelv
20 cikk – 1 b bekezdés (új)
12g.   a 20. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„A Bizottság ...[ezen irányelv hatálybalépése után 18 hónappal]-ig iránymutatásokat dolgoz ki annak érdekében, hogy támogassa és segítse a tagállamokat a háztartásokban keletkező veszélyes hulladék gyűjtésében és biztonságos kezelésében.”
Módosítás 193
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 12 h pont (új)
2008/98/EK irányelv
21 cikk – 1 bekezdés – a pont
12h.   A 21. cikk (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő szöveg lép:
a)  a hulladékolajokat elkülönítve gyűjtsék, ha ez műszakilag megvalósítható;
a) a hulladékolajokat elkülönítve gyűjtsék;
Módosítás 194
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 12 i pont (új)
2008/98/EK irányelv
21 cikk – 1 bekezdés – c pont
12i.   A 21. cikk (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő szöveg lép:
c)   ha műszakilag és gazdaságilag megvalósítható, a különböző tulajdonságokkal rendelkező hulladékolajokat ne keverjék, és a hulladékolajokat ne keverjék más hulladékokkal vagy anyagokkal, ha az ilyen keverés megakadályozná a kezelésüket.
c) a különböző tulajdonságokkal rendelkező hulladékolajokat ne keverjék, és a hulladékolajokat ne keverjék más hulladékokkal vagy anyagokkal, ha az ilyen keverés megakadályozná a regenerálásukat.
Módosítás 195
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 12 j pont (új)
2008/98/EK irányelv
21 cikk – 1 a bekezdés (új)
12j.  A 21. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a hulladékolaj regenerálását 2025-ig a keletkező hulladékolaj legalább 85 tömegszázalékra növeljék.
Regenerálás céljából más tagállamba szállított hulladékolaj csak abban a tagállamban számítható be a célérték eléréséhez, ahol begyűjtötték, és csak akkor, ha az 1013/2006/EK rendelet veszélyes hulladékok határokat átlépő szállítására vonatkozó előírásait betartották.
A regenerálás, újrahasználatra való előkészítés vagy újrafeldolgozás céljából az Unióból kivitt olajat azt azt begyűjtő tagállam csak akkor veheti figyelembe a célértékek elérésének kiszámítása során, ha az 1013/2006/EK rendelettel összhangban az exportőr igazolni tudja, hogy a hulladékszállítmány megfelel az említett rendelet előírásainak, és hogy a hulladékolaj Unión kívül történő regeneráló kezelésére olyan körülmények között kerül sor, amelyek megfelelnek a vonatkozó uniós környezetvédelmi jogszabályoknak.”
Módosítás 196
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 12 k pont (új)
2008/98/EK irányelv
21 cikk – 2 bekezdés
12k.  A 21. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
(2)  A hulladékolajok elkülönített gyűjtése és megfelelő kezelése érdekében a tagállamok saját helyzetüknek megfelelően további intézkedéseket, például műszaki követelményeket, gyártói felelősséget, gazdasági eszközöket alkalmazhatnak, vagy önkéntes megállapodásokat létesíthetnek.
(2) Az (1) és (1a) bekezdésben rögzített kötelezettségek teljesítése érdekében a tagállamok saját helyzetüknek megfelelően további intézkedéseket, például műszaki követelményeket, gyártói felelősséget, gazdasági eszközöket alkalmazhatnak, vagy önkéntes megállapodásokat létesíthetnek.
Módosítás 197
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 12 l pont (új)
2008/98/EK irányelv
21 cikk – 3 bekezdés
12l.  A 21. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
(3)  Ha a tagállami jogszabályok értelmében a hulladékolajokra regenerálási követelmények vonatkoznak, a tagállamok előírhatják, hogy az ilyen hulladékolajokat regenerálni kell, ha ez műszakilag megvalósítható, és ha az 1013/2006/EK rendelet 11. vagy 12. cikke alkalmazandó, korlátozhatják a hulladékolajok területükről történő országhatárokat átlépő szállítását hulladékégető vagy együttégető létesítményekbe, annak érdekében, hogy elsőbbséget adjanak a hulladékolajok regenerálásának.
(3) Ha az 1013/2006/EK rendelet 11. vagy 12. cikke alkalmazandó, a tagállamok korlátozhatják a hulladékolajok területükről az országhatárukon túli hulladékégető vagy együttégető létesítményekbe történő szállítását annak érdekében, hogy elsőbbséget adjanak a hulladékolajok regenerálásának.
Módosítás 198
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 13 pont
2008/98/EK irányelv
22 cikk – 1 bekezdés
A tagállamok biztosítják a biohulladék elkülönített gyűjtését, ahol az műszaki, környezetvédelmi és gazdasági szempontból megoldható, és ahol az megfelelő a komposztra vonatkozó releváns minőségi előírások teljesítéséhez, valamint a 11. cikk (2) bekezdésének a), c) és d) pontjában és (3) bekezdésében rögzített célértékek eléréséhez.
(1)   A tagállamok gondoskodnak a biohulladék keletkezés helyén történő elkülönített gyűjtéséről, a 10. cikk (2) bekezdésével összhangban.
Módosítás 199
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 13 pont
2008/98/EK irányelv
22 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)   A tagállamok ösztönzik a háztartási komposztálást.
Módosítás 237
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 13 pont
2008/98/EK irányelv
22 cikk – 2 bekezdés
A tagállamok adott esetben és a 4. és a 13. cikkel összhangban intézkedéseket hoznak az alábbiak ösztönzése érdekében:
(2)  A tagállamok a 4. és a 13. cikkel összhangban intézkedéseket hoznak, ideértve a nyomonkövethetőségi és a be- és kimeneti minőségbiztosítási rendszereket is, a biohulladékok oly módon történő szerves újrafeldolgozásának biztosítása érdekében, amely megfelel a magas szintű környezetvédelemnek, és amelynek eredménye megfelel a vonatkozó, szigorú minőségi szabványoknak.
a)   a biohulladék elkülönített gyűjtése tekintettel a biohulladék komposztálására és lebontására;
b)   a biohulladék oly módon történő kezelése, amely magas szintű környezetvédelemnek felel meg;
c)   a biohulladékból készített, környezetvédelmi szempontból
biztonságos anyagok használata.
Módosítás 242
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 13 pont
2008/98/EK irányelv
22 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)  Az újrafeldolgozott biohulladék tömege alatt a szerves újrafeldolgozási eljárásba egy adott év alatt bekerülő hulladék tömegét kell érteni.
A végső újrafeldolgozási eljárás alá nem vetett, ártalmatlanításra vagy energetikai hasznosításra kerülő anyagok tömege nem számítható be újrafeldolgozott hulladékként.
Módosítás 201
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 13 pont
2008/98/EK irányelv
22 cikk – 2 b bekezdés (új)
(2b)   A Bizottság 2018. december 31-ig módosítási javaslatot nyújt be a 2150/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel1a kapcsolatban annak érdekében, hogy bevezessék a keletkezés helyén elkülönítve gyűjtött települési biohulladékra vonatkozó európai hulladékkódokat.
_______________
1a Az Európai Parlament és a Tanács 2150/2002/EK rendelete (2002. november 25.) a hulladékra vonatkozó statisztikákról (HL L 332., 2002.12.9., 1. o.).
Módosítás 238
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 13 pont
2008/98/EK irányelv
22 cikk – 2 c bekezdés (új)
(2c)  A Bizottság 2018. december 31-ig felkéri az európai szabványügyi szerveket, hogy a szerves újrafeldolgozási eljárásba kerülő biohulladékra, a komposztra és a fermentált anyagokra vonatkozóan dolgozzanak ki a rendelkezésre álló bevált gyakorlatokon alapuló európai minőségi szabványokat.
Módosítás 202
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 13 a pont (új)
2008/98/EK irányelv
24 cikk – 1 bekezdés – b pont
13a.   A 24. cikk b) pontja helyébe a következő szöveg lép:
b)  a hulladék hasznosítása.
„b) a nem veszélyes hulladék hasznosítása.”
Módosítás 203
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 14 pont
2008/98/EK irányelv
26 cikk – 3 bekezdés
A tagállamok mentesíthetik illetékes hatóságaikat az évente legfeljebb 20 tonna nem veszélyes hulladékot gyűjtő vagy szállító létesítményekre és vállalkozásokra vonatkozó nyilvántartás-vezetési kötelezettség alól.
A tagállamok mentesíthetik illetékes hatóságaikat az évente legfeljebb 20 tonna nem veszélyes hulladékot, illetve az évente legfeljebb 2 tonna veszélyes hulladékot gyűjtő vagy szállító létesítményekre és vállalkozásokra vonatkozó nyilvántartás-vezetési kötelezettség alól.
Módosítás 204
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 14 pont
2008/98/EK irányelv
26 cikk – 4 bekezdés
A Bizottság a 38a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása útján módosíthatja a nem veszélyes hulladékok mennyiségére vonatkozó határértéket.
törölve
Módosítás 205
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 15 pont – a pont
2008/98/EK irányelv
27 cikk – 1 bekezdés
(1)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 38a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása útján megállapítsa a 23. cikk értelmében engedélyezési kötelezettséget maga után vonó hulladékkezelési tevékenységeket szabályozó műszaki minimumszabványokat abban az esetben, ha a rendelkezésre álló információk arra utalnak, hogy ilyen minimumszabványok megállapítása előnyös lehet az emberi egészség és a környezet védelme szempontjából.
(1)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 38a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása útján megállapítsa a 23. cikk értelmében engedélyezési kötelezettséget maga után vonó hulladékkezelési tevékenységeket, különösen a hulladékok elkülönített gyűjtését, válogatását és újrafeldolgozását szabályozó műszaki minimumszabványokat abban az esetben, ha a rendelkezésre álló információk arra utalnak, hogy ilyen minimumszabványok megállapítása előnyös lehet az emberi egészség és a környezet védelme szempontjából.
Módosítás 206
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 16 pont – a pont – ii pont
2008/98/EK irányelv
28 cikk – 3 bekezdés – f pont
f)  a szemetelés minden formájának megszüntetésére és valamennyi típusú szemét összetakarítására irányuló intézkedések.
f)  a szemetelés minden formájának megszüntetésére, megelőzésére és valamennyi típusú szemét összetakarítására irányuló intézkedések.
Módosítás 207
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 16 pont – a pont – ii a pont (új)
2008/98/EK irányelv
28 cikk – 3 bekezdés – f a pont (új)
iia.  a cikk a következő ponttal egészül ki:
„fa) az ezen irányelvben meghatározott célkitűzések teljesítése érekében a hulladékképződés megelőzésének előmozdítására és az optimális elkülönített gyűjtési rendszerek és infrastruktúrák létrehozására szolgáló kellő finanszírozási lehetőségek biztosítása a helyi hatóságok számára.”;
Módosítás 208
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 16 pont – b pont
2008/98/EK irányelv
28 cikk – 5 bekezdés
(5)  A hulladékgazdálkodási terveknek meg kell felelniük a 94/62/EK irányelv 14. cikkében a hulladékgazdálkodás tervezésével kapcsolatban meghatározott követelményeknek, az ezen irányelv 11. cikkének (2) és (3) bekezdésében foglalt célértékeknek és az 1999/31/EK irányelv 5. cikkében foglalt követelményeknek.
(5)  A hulladékgazdálkodási terveknek meg kell felelniük a 94/62/EK irányelv 14. cikkében a hulladékgazdálkodás tervezésével kapcsolatban meghatározott követelményeknek, az ezen irányelv 11. cikkének (2) bekezdésében foglalt célértékeknek és az 1999/31/EK irányelv 5. cikkében foglalt követelményeknek.
Módosítás 209
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 17 pont – a pont
2008/98/EK irányelv
29 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés
(1)  A tagállamok az 1., 4, és 9. cikkel összhangban a hulladékképződés megelőzésére szolgáló intézkedéseket tartalmazó hulladékmegelőzési programot állítanak össze.
(1)   Az 1. és 4. cikkben, valamint a 9. cikk (-1) bekezdésében felsorolt célkitűzések eléréséhez való hozzájárulás érdekében a tagállamok a hulladékmegelőzési programot hoznak létre, meghatározva legalább a hulladékképződés megelőzésére szolgáló intézkedéseket a 9. cikk (1) bekezdésével összhangban.
Módosítás 210
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 17 pont – a a pont (új)
2008/98/EK irányelv
29 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés
aa)   az (1) bekezdés második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:
Ezeket a programokat vagy be kell építeni a 28. cikkben meghatározott hulladékgazdálkodási tervekbe, vagy más környezetvédelmi politikai programokba, vagy adott esetben külön programokként kell működniük. Amennyiben az ilyen programot beépítik a hulladékgazdálkodási tervbe vagy más programokba, akkor a hulladékmegelőző intézkedéseket egyértelműen meg kell határozni.
„Ezeket a programokat vagy be kell építeni a 28. cikkben meghatározott hulladékgazdálkodási tervekbe, vagy más környezetvédelmi politikai programokba, vagy adott esetben külön programokként kell működniük. Amennyiben az ilyen programot beépítik a hulladékgazdálkodási tervbe vagy más programokba, akkor a hulladékmegelőző célkitűzéseket és intézkedéseket egyértelműen meg kell határozni.
Módosítás 211
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 17 pont – a b pont (új)
2008/98/EK irányelv
29 cikk – 2 bekezdés
ab)   A (2) bekezdés első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
(2)  Az (1) bekezdésben meghatározott programok hulladékmegelőzési célkitűzéseket állapítanak meg. A tagállamok ismertetik a megelőzésre irányuló meglévő intézkedéseket, és értékelik a IV. mellékletben foglalt intézkedések példáinak vagy az egyéb megfelelő intézkedéseknek a hasznosságát.
(2) Az (1) bekezdésben említett programokban a tagállamok ismertetik legalább a 9. cikk (1) bekezdésében említett, megelőzésre irányuló intézkedések végrehajtását és a 9. cikk (-1) bekezdésében meghatározott célkitűzések eléréséhez való hozzájárulásukat. A tagállamok adott esetben ismertetik, hogy a IVa. mellékletben felsorolt eszközök és intézkedések általi hozzájárulást, és értékelik az intézkedések példáinak vagy az egyéb megfelelő intézkedéseknek a hasznosságát.
Módosítás 212
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 17 pont – a c pont (új)
2008/98/EK irányelv
29 cikk – 2 a bekezdés (új)
ac)   a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A tagállamok az e cikkben meghatározott hulladékmegelőzési programjaik keretében konkrét élelmiszerhulladék-megelőzési programokat fogadnak el.”;
Módosítás 213
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 17 a pont (új)
2008/98/EK irányelv
30 cikk – 2 bekezdés
17a.   A 30. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
(2)  Az európai környezetvédelmi ügynökség éves jelentésében szerepelteti a hulladékmegelőzési programok teljesítésével és végrehajtásával kapcsolatos előrehaladás értékelését.
(2) Az európai környezetvédelmi ügynökség kétévente jelentést tesz közzé, amely tartalmazza a hulladékmegelőzési programok teljesítésével és végrehajtásával kapcsolatos előrehaladás értékelését, valamint a hulladékmegelőzési programok egyes tagállamokra és az Unió egészére vonatkozó célkitűzései tekintetében elért eredményeket, ideértve a hulladékképződés gazdasági növekedéstől való függetlenítését és a körforgásos gazdaság felé tartó átmenetet is.
Módosítás 214
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 19 pont – b pont
2008/98/EK irányelv
35 cikk – 4 bekezdés
(4)  A tagállamok teljes földrajzi területükre vonatkozóan elektronikus nyilvántartást vagy koordináltan vezetett elektronikus nyilvántartásokat hoznak létre az (1) bekezdésben említett veszélyes hulladékokról. A tagállamok egyéb hulladékáramokról is létrehozhatnak ilyen nyilvántartást, különösen azokról, amelyekre az uniós jogszabályok célértékeket határoznak meg. Erre a célra a tagállamoknak fel kell használniuk a 166/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(*) alapján létrehozott Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás céljára az iparban működő gazdasági szereplők által szolgáltatott adatokat.
(4)  A tagállamok teljes földrajzi területükre vonatkozóan elektronikus nyilvántartást vagy koordináltan vezetett elektronikus nyilvántartásokat hoznak létre az (1) bekezdésben említett veszélyes hulladékokról, illetve használják a már létrehozott elektronikus nyilvántartásokat vagy koordináltan vezetett elektronikus nyilvántartásokat. A tagállamok ilyen nyilvántartást hoznak létre legalább azokról a hulladékáramokról, amelyekre az uniós jogszabályok célértékeket határoznak meg. Erre a célra a tagállamoknak fel kell használniuk a 166/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(*) alapján létrehozott Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás céljára az iparban működő gazdasági szereplők által szolgáltatott adatokat.
Módosítás 215
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 21 pont
2008/98/EK irányelv
37 cikk – 1 bekezdés
(1)  A tagállamok a 11. cikk (2) bekezdése a)–d) pontjának és a 11. cikk (3) bekezdésének végrehajtása tekintetében minden egyes naptári évre vonatkozóan adatokat szolgáltatnak a Bizottságnak. Az adatokat elektronikus úton kell benyújtani az adatgyűjtés tárgyévének végét követő 18 hónapon belül. Az adatszolgáltatást a Bizottság által a (6) bekezdésnek megfelelően meghatározott formátumban kell teljesíteni. Az első adatszolgáltatásnak a 2020. január 1-jétől 2020. december 31-ig terjedő időszakra kell vonatkoznia.
(1)  A tagállamok a 9. cikk (-1) bekezdésében, a 11. cikk (2) bekezdésének a)–d) pontjában és (3) bekezdésében, valamint a 21. cikkben meghatározott célértékek elérése felé tett haladás tekintetében minden egyes naptári évre vonatkozóan adatokat szolgáltatnak a Bizottságnak. Az adatokat e cikk (6) bekezdésében említett közös módszertan szerint kell gyűjteni és feldolgozni, és elektronikus úton kell benyújtani az adatgyűjtés tárgyévének végét követő 12 hónapon belül. Az adatszolgáltatást a Bizottság által a (6) bekezdésnek megfelelően meghatározott formátumban kell teljesíteni. A 11. cikk (2) bekezdésének c) és d) pontjával, valamint (3) bekezdésével kapcsolatos első adatszolgáltatásnak a 2020. január 1-jétől 2020. december 31-ig terjedő időszakra kell vonatkoznia.
Módosítás 216
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 21 pont
2008/98/EK irányelv
37 cikk – 2 bekezdés
(2)   A tagállamok a 9. cikk (4) bekezdésének végrehajtása tekintetében minden második naptári évre vonatkozóan adatokat szolgáltatnak a Bizottságnak. Az adatokat elektronikus úton kell benyújtani az adatgyűjtés tárgyidőszakának végét követő 18 hónapon belül. Az adatszolgáltatást a Bizottság által a (6) bekezdésnek megfelelően meghatározott formátumban kell teljesíteni. Az első adatszolgáltatásnak a 2020. január 1-jétől 2021. december 31-ig terjedő időszakra kell vonatkoznia.
törölve
Módosítás 217
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 21 pont
2008/98/EK irányelv
37 cikk – 3 a bekezdés (új)
(3a)   A 11. cikk (2) bekezdésének c) és d) pontjában foglalt követelmény teljesítésének ellenőrzése céljából az újrahasználatra előkészített hulladék mennyiségéről az újrafeldolgozott hulladékmennyiségtől elkülönítve kell beszámolni.
Módosítás 218
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 21 pont
2008/98/EK irányelv
37 cikk – 5 bekezdés
(5)  A Bizottság megvizsgálja az e cikknek megfelelően szolgáltatott adatokat, majd jelentést tesz közzé a vizsgálat eredményeiről. A jelentésnek ki kell terjednie az adatgyűjtés szervezésének, az adatok forrásainak és a tagállamok által használt módszertannak az értékelésére, valamint ezen adatok hiánytalanságára, megbízhatóságára, időszerűségére és konzisztenciájára. Az értékelés javító célú konkrét ajánlásokat is tartalmazhat. A jelentést háromévente kell elkészíteni.
(5)  A Bizottság megvizsgálja az e cikknek megfelelően szolgáltatott adatokat, majd jelentést tesz közzé a vizsgálat eredményeiről. A (6) bekezdésben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadásáig a jelentésnek ki kell terjednie az adatgyűjtés szervezésének, az adatok forrásainak és a tagállamok által használt módszertannak az értékelésére. A Bizottság minden esetben értékeli ezen adatok hiánytalanságát, megbízhatóságát, időszerűségét és konzisztenciáját. Az értékelés javító célú konkrét ajánlásokat is tartalmazhat. A jelentést a tagállamok első adatközlését követő kilencedik hónapban, majd azt követően háromévente kell elkészíteni.
Módosítás 219
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 21 pont
2008/98/EK irányelv
37 cikk – 5 a bekezdés (új)
(5a)   Az (5) bekezdésben említett jelentésben a Bizottságnak szerepeltetnie kell az ezen irányelv egészének végrehajtásával kapcsolatos információkat, és értékelnie kell az irányelv emberi egészségre és környezetre gyakorolt hatását. Adott esetben az irányelv felülvizsgálatáról szóló javaslatot is csatolhat a jelentéshez.
Módosítás 220
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 21 pont
2008/98/EK irányelv
37 cikk – 6 bekezdés
(6)  A Bizottság az (1) és (2) bekezdés szerinti, valamint a feltöltési műveletekre vonatkozó adatszolgáltatás formátumát megállapító végrehajtási aktusokat fogad el. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 39. cikk (2) bekezdése szerinti eljárással kell elfogadni.
(6)  A Bizottság a 38a. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el ezen irányelv kiegészítése céljából az adatgyűjtés és -feldolgozás közös módszertanának, az adatgyűjtés szervezésének, az adatok forrásainak meghatározásáról, továbbá az (1) bekezdés szerinti, valamint az újrahasználatra való előkészítésre és a feltöltési műveletekre vonatkozó adatszolgáltatás formátumának meghatározásáról.
Módosítás 221
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 21 a pont (új)
2008/98/EK irányelv
37 a cikk (új)
21a.   a szöveg a következő cikkel egészül ki:
„37a. cikk
A körforgásos gazdaságra vonatkozó keret
Az 1. cikkben meghatározott intézkedések támogatása érdekében a Bizottság legkésőbb 2018. december 31-ig:
a)   jelentést készít az uniós célértékek, különösen az uniós erőforrás-hatékonysági célérték, valamint a fenntartható fogyasztás és termelés terén elfogadandó horizontális szabályozási intézkedések szükségességének értékeléséről. A jelentéshez adott esetben jogalkotási javaslatot is csatol.
b)   jelentés készít, amelyben a körforgásos gazdaság felé való elmozdulás akadályainak azonosítása érdekében megvizsgálja, hogy mennyire következetesek a termékekre, hulladékokra és vegyi anyagokra vonatkozó uniós szabályozási keretek;
c)   jelentést készít azzal a céllal, hogy azonosítsa azon jogszabályok közötti kölcsönhatásokat, amelyek gátolhatják a különféle iparágak közötti szinergiák kialakulását, valamint megakadályozhatják a melléktermékek további felhasználását és a hulladékok újrahasználatra való előkészítését és meghatározott alkalmazások céljára történő újrafeldolgozását. E jelentést adott esetben jogalkotási javaslat vagy egy arra vonatkozó iránymutatás is kíséri, hogy miként számolhatók fel az azonosított akadályok és tárhatók fel a melléktermékekben és másodnyersanyagokban rejlő piaci lehetőségek;
d)   benyújtja a környezetbarát tervezésről szóló uniós jogszabályok átfogó felülvizsgálatát hatályának annak érdekében történő kiterjesztése céljából, hogy felölelje az összes fő termékvonalat, beleértve az energiaterméknek nem minősülő termékcsoportokat is, valamint fokozatosan az összes erőforrás-hatékonysági jellemzőt beépítse a termékek tervezésére vonatkozó kötelező követelményekbe, és kiigazítsa az ökocímkére vonatkozó rendelkezéseket.”
Módosítás 222
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 21 a pont (új)
2008/98/EK irányelv
38 cikk – cím
21a.   A 38. cikkben a cím helyébe az alábbi szöveg lép:
A műszaki fejlődéshez való hozzáigazítás és értelmezés
„A bevált gyakorlatok és az információk cseréje, műszaki fejlődés értelmezése és a hozzá való igazodás”
Módosítás 223
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 22 pont
2008/98/EK irányelv
38 cikk – -1 bekezdés (új)
(-1)   A Bizottság platformot hoz létre a Bizottság és a tagállamok – ideértve a regionális és települési hatóságokat is – közötti rendszeres és strukturált információcseréhez és a bevált gyakorlatok megosztásához az irányelv követelményeinek gyakorlati végrehajtásáról a megfelelő irányítás, végrehajtás, a határon átnyúló együttműködés és a hulladékkezelés terén bevált gyakorlatok és innovációk terjesztése biztosításának céljából.
A platformot különösen az alábbi célokra használják:
–   a 4. cikkben meghatározott célkitűzések megvalósításának előmozdítása érdekében a 4. cikk (3) bekezdésével összhangban használt eszközökre és ösztönzőkre vonatkozó információcsere és a bevált gyakorlatok megosztása;
–   a 8. cikk (1) és (2) bekezdésében rögzített intézkedésekre vonatkozó információcsere és a bevált gyakorlatok megosztása;
–   a megelőzésre és az olyan rendszerek kialakítására vonatkozó információcsere és a bevált gyakorlatok megosztása, amelyek előmozdítják az újrahasználattal kapcsolatos tevékenységeket és a termékek élettartamának kiterjesztését;
–   az elkülönített gyűjtésre vonatkozó kötelezettségekek végrehajtására vonatkozó információcsere és a bevált gyakorlatok megosztása;
–   a 11. cikk (2) bekezdésének c) és d) pontjában, valamint a 21. cikkben meghatározott célértékek elérését szolgáló intézkedésekre és ösztönzőkre vonatkozó információcsere és a bevált gyakorlatok megosztása;
–   a bevált gyakorlatok megosztása a települési hulladékáramoknak a válogatástól a végső újrafeldolgozási folyamatig történő nyomon követésére szolgáló intézkedések és rendszerek kidolgozásáról, amelyek kulcsfontosságúak a hulladék minőségének ellenőrzéséhez és a hulladékáramokban és az újrafeldolgozási folyamatban fellépő veszteségek méréséhez.
A Bizottság közzéteszi az információcsere és a bevált gyakorlatok megosztásának eredményét.
Módosítás 224
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 22 pont
2008/98/EK irányelv
38 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság iránymutatásokat dolgozhat ki a hasznosítás és az ártalmatlanítás fogalommeghatározásainak értelmezésére.
A Bizottság iránymutatásokat dolgoz ki a hulladék, a települési hulladék, a megelőzés, az újrahasználat, az újrahasználatra való előkészítés, a hasznosítás és az ártalmatlanítás fogalommeghatározásainak értelmezésére.
Módosítás 225
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 22 pont
2008/98/EK irányelv
38 cikk – 3 bekezdés
(3)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 38a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása útján módosítsa a VI. mellékletet.
törölve
Módosítás 226
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 23 pont
2008/98/EK irányelv
38 a cikk – 2 bekezdés
(2)  A Bizottság az 5. cikk (2) bekezdésében, a 6. cikk (2) bekezdésében, a 7. cikk (1) bekezdésében, a 11a. cikk (2) és (6) bekezdésében, a 26. cikkben, a 27. cikk (1) és (4) bekezdésében és a 38. cikk (1), (2) és (3) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól [beírandó dátum: ezen irányelv hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdődő hatállyal.
(2)  Bizottság az 5. cikk (2) bekezdésében, a 6. cikk (2) és (4) bekezdésében, a 7. cikk (1) bekezdésében, a 8. cikk (5) bekezdésében, a 9. cikk (2a), (3) és (3a) bekezdésében, a 11a. cikk (2) és (6) bekezdésében, a 12. cikk (1b) bekezdésében, a 27. cikk (1) és (4) bekezdésében, a 37. cikk (6) bekezdésében és a 38. cikk (1) és (2) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól [beírandó dátum: ezen irányelv hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdődő hatállyal.
Módosítás 227
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 23 pont
2008/98/EK irányelv
38 a cikk – 3 bekezdés
(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az 5. cikk (2) bekezdésében, a 6. cikk (2) bekezdésében, a 7. cikk (1) bekezdésében, a 11a. cikk (2) és (6) bekezdésében, a 26. cikkben, a 27. cikk (1) és (4) bekezdésében és a 38. cikk (1), (2) és (3) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az 5. cikk (2) bekezdésében, a 6. cikk (2) és (4) bekezdésében, a 7. cikk (1) bekezdésében, a 8. cikk (5) bekezdésében, a 9. cikk (2a), (3) és (3a) bekezdésében, a 11a. cikk (2) és (6) bekezdésében, a 12. cikk (1b) bekezdésében, a 27. cikk (1) és (4) bekezdésében, a 37. cikk (6) bekezdésében és a 38. cikk (1) és (2) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
Módosítás 228
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 23 pont
2008/98/EK irányelv
38 a cikk – 3 a bekezdés (új)
(3a)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.
Módosítás 229
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 23 pont
2008/98/EK irányelv
38 a cikk – 5 bekezdés
(5)  Az 5. cikk (2) bekezdése, a 6. cikk (2) bekezdése, a 7. cikk (1) bekezdése, a 11a. cikk (2) és (6) bekezdése, a 26. cikk, a 27. cikk (1) és (4) bekezdése és a 38. cikk (1), (2) és (3) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.
(5)  Az 5. cikk (2) bekezdése, a 6. cikk (2) és (4) bekezdése, a 7. cikk (1) bekezdése, a 8. cikk (5) bekezdése, a 9. cikk (2a), (3) és (3a) bekezdése, a 11a. cikk (2) és (6) bekezdése, a 12. cikk (1b) bekezdése, a 27. cikk (1) és (4) bekezdése, a 37. cikk (6) bekezdése és a 38. cikk (1) és (2) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.
Módosítás 230
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 24 a pont (új)
2008/98/EK irányelv
II melléklet – R 13 a pont (új)
24a.   A II. melléklet a következő ponttal egészül ki:
„R13 a: újrahasználatra való előkészítés”;
Módosítás 231
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 24 b pont (új)
2008/98/EK irányelv
IV a melléklet (új)
24b.   Az irányelv az ezen irányelv mellékletének megfelelő IVa. melléklettel egészül ki.
Módosítás 232
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 25 pont
2008/98/EK irányelv
VI melléklet (új)
25.   Az irányelv az ezen irányelv mellékletének megfelelő VI. melléklettel egészül ki.
törölve
Módosítás 233
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet
2008/98/EK irányelv
VI melléklet
A termékek és alkatrészek újrahasználatra való előkészítésére vonatkozó számítási módszer a 11. cikk (2) bekezdésének c) és d) pontja és (3) bekezdése értelmében
törölve
Az újrahasználatra való előkészítésre és újrafeldolgozásra vonatkozó, a 11. cikk (2) bekezdésének c) és d) pontja és (3) bekezdése szerinti módosított arány kiszámításához a tagállamoknak a következő képletet kell használniuk:
E: az újrahasználatra való előkészítés és újrafeldolgozás módosított aránya egy adott évben;
A: az újrafeldolgozott vagy újrahasználatra előkészített települési hulladék tömege egy adott évben;
R: az újrafeldolgozott vagy újrahasználatra előkészített termékek és alkatrészek tömege egy adott évben;
P: az adott évben keletkező települési hulladék tömege.
Módosítás 234
Irányelvre irányuló javaslat
—I melléklet (új)
2008/98/EK irányelv
IV a melléklet (új)
-I.  melléklet
Az irányelv a következő IVa. melléklettel egészül ki:
„IVa. melléklet
A körforgásos gazdaság felé tartó átmenet előmozdítását szolgáló eszközök tájékoztató jellegű jegyzéke
1.   Gazdasági eszközök:
1.1   a hulladéklerakók igénybevételéért kivetett adók és/vagy díjak fokozatos növelése valamennyi hulladékkategória (háztartási, inert, egyéb) esetében;
1.2   a hulladékégetésre kivetett adók és/vagy díjak bevezetése vagy növelése;
1.3   az előállított hulladék mennyiségével arányos díjakon alapuló rendszer bevezetése;
1.4   a meglévő és a később bevezetendő gyártói felelősségi rendszerek költséghatékonyságának növelésére irányuló intézkedések;
1.5   a gyártói pénzügyi és/vagy operatív felelősségi rendszerek hatályának új hulladékáramokra való kiterjesztése;
1.6   olyan gazdasági ösztönzők bevezetése, amelyek a helyi hatóságokat a megelőzés ösztönzésére és a szelektív gyűjtőrendszerek kialakítására és megerősítésére késztetik;
1.7   az újrahasználó ágazat fejlődését támogató intézkedések;
1.8   a hulladékhierarchiával ellentétes hatású támogatások megszüntetése.
2.   Egyéb intézkedések:
2.1   a fenntartható fogyasztást és termelést előmozdító fenntartható közbeszerzés bevezetése;
2.2   olyan technikai és adóügyi intézkedések bevezetése, amelyek támogatják az újrahasznált termékek és az újrafeldolgozott anyagok (köztük a komposztált anyagok) piacainak fejlődését, és javítják az újrafeldolgozott anyagok minőségét;
2.3   az elérhető legjobb technológiák alkalmazása a hulladékkezelés terén, a különös aggodalomra okot adó anyagok eltávolítása céljából, amennyiben gazdasági és műszaki szempontból megvalósítható;
2.4   olyan intézkedések bevezetése, amelyek növelik a helyes hulladékgazdálkodással és a szemetelés csökkentésével kapcsolatos lakossági tudatosságot, ideértve a hulladékmennyiség forrásnál való csökkentését és a szelektív hulladékgyűjtő rendszerekben való magas szintű részvételt ösztönző eseti kampányok szervezését is;
2.5   olyan intézkedések bevezetése, amelyek többek között digitális eszközökkel megfelelő koordinációt biztosítanak a hulladékgazdálkodásban érintett valamennyi illetékes hatóság között, és biztosítják a legfontosabb érdekeltek részvételét;
2.6   az európai strukturális és beruházási alapok felhasználása az előírt célértékek teljesítéséhez szükséges hulladékgazdálkodási infrastruktúra kiépítésének finanszírozására.”.

(1) Az ügyet az 59. cikk (4) bekezdésének negyedik albekezdése alapján visszautalták az illetékes bizottsághoz intézményközi tárgyalások céljából (A8-0034/2017).


Hulladéklerakók ***I
PDF 469kWORD 61k
Az Európai Parlament 2017. március 14-én elfogadott módosításai a hulladéklerakókról szóló 1999/31/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslathoz (COM(2015)0594 – C8-0384/2015 – 2015/0274(COD))(1)
P8_TA(2017)0071A8-0031/2017

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás
Módosítás 1
Irányelvre irányuló javaslat
-1 preambulumbekezdés (új)
(-1)   Tekintettel az Uniónak a nyersanyagok importjától való függésére és a természeti erőforrások jelentős részének rövid távon várható gyors kimerülésére, kulcsfontosságú feladat, hogy az Unióban található erőforrások közül amennyit csak lehet ismét kiaknázhatóvá tegyünk, valamint hogy fokozzuk a körforgásos gazdaságra való átállás ütemét.
Módosítás 2
Irányelvre irányuló javaslat
-1 a preambulumbekezdés (új)
(-1a)   A hulladékgazdálkodást fenntartható anyaggazdálkodássá kell átalakítani. A hulladéklerakókról szóló irányelv felülvizsgálata erre nyújt lehetőséget.
Módosítás 3
Irányelvre irányuló javaslat
1 preambulumbekezdés
(1)  A környezet minőségének védelme, megőrzése és javítása, az emberi egészség védelme, a természeti erőforrások körültekintő és ésszerű hasznosítása, valamint a valóban körforgásos gazdaság kiépítése érdekében javítani kell az Európai Unióban folytatott hulladékgazdálkodás színvonalát.
(1)  A környezet minőségének védelme, megőrzése és javítása, az emberi egészség védelme, a természeti erőforrások körültekintő és ésszerű hasznosítása, a valóban körforgásos gazdaság kiépítése, az energiahatékonyság növelése, valamint az Unió erőforrás-függőségének csökkentése érdekében javítani kell az Európai Unióban folytatott hulladékgazdálkodás színvonalát.
Módosítás 51
Irányelvre irányuló javaslat
1 a preambulumbekezdés (új)
(1a)   A körforgásos gazdaságnak meg kell valósítania a hetedik környezetvédelmi cselekvési program kifejezett rendelkezéseit, amely toxikus anyagoktól mentes anyagciklusok kifejlesztésére szólít fel annak érdekében, hogy az újrafeldolgozott hulladék jelentős és megbízható uniós nyersanyagforrásként kerüljön felhasználásra.
Módosítás 5
Irányelvre irányuló javaslat
2 preambulumbekezdés
(2)  A hulladéklerakókban való elhelyezés korlátozására vonatkozóan az 1999/31/EK tanácsi irányelvben14 előírt célértékeket módosítani kell, hogy jobban tükrözzék az Uniónak a körforgásos gazdaság felé való elmozdulás iránti ambícióját, valamint hogy a nem veszélyes hulladék hulladéklerakókban való elhelyezésének korlátozásával előrelépés történjen a nyersanyag-politikai kezdeményezés15 végrehajtásában.
(2)  A hulladéklerakókban való elhelyezés korlátozására vonatkozóan az 1999/31/EK tanácsi irányelvben14 előírt célértékeket meg kell erősíteni, hogy jobban tükrözzék az Uniónak a körforgásos gazdaság felé való elmozdulás iránti ambícióját, valamint hogy a nem veszélyes hulladék hulladéklerakókban való elhelyezésének fokozatos minimalizálásával előrelépés történjen a nyersanyag-politikai kezdeményezés15 végrehajtásában. A Bizottság és a tagállamok gondoskodnak arról, hogy ez egy olyan, integrált politikába illeszkedjék, amely biztosítja a hulladékhierarchia körültekintő alkalmazását, elősegíti a megelőzés, újrahasznosítás és újrafeldolgozás felé történő elmozdulást, illetve megakadályozza a hulladéklerakóban való elhelyezésről az égetésre való áttérést.
________________
__________________
14 A Tanács 1999. április 26-i 1999/31/EK irányelve a hulladéklerakókról (HL L 182., 1999.7.16., 1. o.).
14 A Tanács 1999/31/EK irányelve (1999. április 26.) a hulladéklerakókról (HL L 182., 1999.7.16., 1. o.).
15 COM(2008)0699 és COM(2014)0297.
15 COM(2008)0699 és COM(2014)0297.
Módosítás 6
Irányelvre irányuló javaslat
4 preambulumbekezdés
(4)  A hulladékjogi előírások következetességének fokozása érdekében az 1999/31/EK irányelvben található fogalommeghatározásokat hozzá kell igazítani a 2008/98/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelvben16 találhatókhoz.
(4)  A hulladékjogi előírások következetességének fokozása érdekében az 1999/31/EK irányelvben található fogalommeghatározásokat szükség esetén hozzá kell igazítani a 2008/98/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelvben16 találhatókhoz.
__________________
__________________
16 Az Európai Parlament és a Tanács 2008. november 19-i 2008/98/EK irányelve a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2008.11.22., 3. o.).
16 Az Európai Parlament és a Tanács 2008/98/EK irányelve (2008. november 19.) a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2008.11.22., 3. o.).
Módosítás 7
Irányelvre irányuló javaslat
5 preambulumbekezdés
(5)  Környezetvédelmi, gazdasági és társadalmi szempontból egyértelműen előnyös tovább korlátozni a hulladék hulladéklerakókban való elhelyezését, első lépésként az elkülönítve gyűjtött hulladékáramok, például a műanyagok, a fémek, az üveg, a papír és a biohulladék tekintetében. Az elkülönítve gyűjtött hulladékokból származó maradékhulladék újrafeldolgozásának vagy egyéb formában történő hasznosításának műszaki, környezeti vagy gazdasági megvalósíthatóságát figyelembe kell venni a hulladéklerakókban való elhelyezésre vonatkozó korlátozás végrehajtásakor.
(5)  Környezetvédelmi, gazdasági és társadalmi szempontból egyértelműen előnyös tovább korlátozni a hulladék hulladéklerakókban való elhelyezését, első lépésként az elkülönítve gyűjtött hulladékáramok például a műanyagok, a fémek, az üveg, a papír és a biohulladék tekintetében, azzal a céllal, hogy a hulladéklerakók kizárólag maradékhulladékot fogadjanak. Az infrastruktúrába, valamint a kutatásba és az innovációba történő hosszú távú beruházásoknak döntő szerepük lesz az elkülönítve gyűjtött hulladékokból származó maradékhulladék mennyiségének csökkentésében, amelynek újrafeldolgozása vagy egyéb formában történő hasznosítása jelenleg műszaki, környezetvédelmi vagy gazdaságossági szempontból nem valósítható meg.
Módosítás 8
Irányelvre irányuló javaslat
5 a preambulumbekezdés (új)
(5a)   A hulladék hulladéklerakókban való további elhelyezésének korlátozására, mint a természeti erőforrások kezelésének a körforgásos gazdaságon belüli, fenntartható módjára irányuló politikai és társadalmi ösztönzésnek tiszteletben kell tartania a 2008/98/EK irányelv 4. cikkében megállapított hulladékgazdálkodási hierarchiát és szigorúan olyan megközelítést kell alkalmaznia, amely a megelőzést helyezi előtérbe és betartja az elővigyázatosság elvét.
Módosítás 9
Irányelvre irányuló javaslat
6 preambulumbekezdés
(6)  A települési hulladékon belül jelentős részarányt képvisel a biológiailag lebontható települési hulladék. A biológiailag lebontható, kezeletlen hulladék hulladéklerakókban való elhelyezése súlyos kedvezőtlen környezeti hatásokkal jár az üvegházhatásúgáz-kibocsátás, valamint a felszíni vizek, a talajvíz, a talaj és a levegő szennyezése formájában. Noha a biológiailag lebontható hulladék hulladéklerakóktól való eltérítése tekintetében az 1999/31/EK irányelv már előír célértékeket, a biológiailag lebontható hulladék hulladéklerakókban való elhelyezésére vonatkozóan helyénvaló további korlátozásokat megállapítani, méghozzá a 2008/98/EK irányelv 22. cikkének megfelelően elkülönítve gyűjtött, biológiailag lebontható hulladék hulladéklerakókban való elhelyezésének betiltásával.
(6)  A települési hulladékon belül jelentős részarányt képvisel a biológiailag lebontható települési hulladék. A biológiailag lebontható, kezeletlen hulladék hulladéklerakókban való elhelyezése súlyos kedvezőtlen környezeti hatásokkal jár az üvegházhatásúgáz-kibocsátás, valamint a felszíni vizek, a talajvíz, a talaj és a levegő szennyezése formájában. Noha a biológiailag lebontható hulladék hulladéklerakóktól való eltérítése tekintetében az 1999/31/EK irányelv már előír célértékeket, a biológiailag lebontható hulladék hulladéklerakókban való elhelyezésére vonatkozóan helyénvaló további korlátozásokat megállapítani, méghozzá a 2008/98/EK irányelv 22. cikkének megfelelően elkülönítve gyűjtendő, biológiailag lebontható hulladék hulladéklerakókban való elhelyezésének betiltásával.
Módosítás 10
Irányelvre irányuló javaslat
7 preambulumbekezdés
(7)  Számos tagállam még nem alakította ki teljes mértékben a szükséges hulladékgazdálkodási infrastruktúráját. A hulladéklerakók igénybevételének csökkentésére vonatkozó célérték megállapítása tovább ösztönzi az elkülönített gyűjtést és a hulladékok válogatását és újrafeldolgozását, lehetővé téve annak elkerülését, hogy az újrafeldolgozásra alkalmas hulladékok a hulladékhierarchia alján rekedjenek.
(7)  Számos tagállam még nem alakította ki teljes mértékben a szükséges hulladékgazdálkodási infrastruktúráját. A hulladéklerakók igénybevételének csökkentésére vonatkozó világos és nagyra törő célérték megállapítása tovább ösztönzi az elkülönített gyűjtés és a hulladékok válogatásának és újrafeldolgozásának megkönnyítése érdekében tett beruházásokat, lehetővé téve annak elkerülését, hogy az újrafeldolgozásra alkalmas hulladékok a hulladékhierarchia legalacsonyabb szintjén rekedjenek.
Módosítás 11
Irányelvre irányuló javaslat
8 preambulumbekezdés
(8)  A hulladéklerakók igénybevételének fokozatos csökkentése elengedhetetlen az emberi egészségre és a környezetre káros hatások megelőzéséhez, valamint annak biztosításához, hogy a gazdasági szempontból értékes hulladékanyagok a megfelelő hulladékgazdálkodásnak köszönhetően és a hulladékhierarchiával összhangban fokozatosan ténylegesen hasznosításra kerüljenek. E csökkentéssel el kell kerülni, hogy a maradékhulladék – például energetikai hasznosítás vagy a kezeletlen települési hulladék alacsony minőségű terméket eredményező mechanikai-biológiai úton történő – kezelésére szolgáló létesítményekben túlzott kapacitás alakuljon ki, ami veszélyeztetheti a 2008/98/EK irányelv 11. cikkében rögzített, a települési hulladék újrahasználatra való előkészítésére és újrafeldolgozására vonatkozó hosszú távú uniós célok elérését. Ehhez hasonlóan, az emberi egészséget vagy a környezetet érő káros hatások megelőzése érdekében a tagállamoknak ugyan meg kell tenniük minden szükséges lépést annak érdekében, hogy csak kezelt hulladék kerüljön a hulladéklerakókba, azonban gondoskodni kell arról, hogy e kötelezettség betartása a települési maradékhulladék kezelésében ne vezessen kapacitásfeleslegek kialakulásához. Ezen túlmenően a 2008/98/EK irányelv 11. cikkében megállapított célértékek és az ezen irányelv 5. cikkében a hulladéklerakók igénybevételének csökkentésére vonatkozóan meghatározott célérték közötti összhang biztosítása, valamint a szóban forgó célértékek eléréséhez szükséges infrastruktúra és beruházások összehangolt tervezése érdekében azoknak a tagállamoknak, amelyek a települési hulladék újrafeldolgozására vonatkozó célértékek elérésére hosszabb határidőt kaptak, több időt kell biztosítani a hulladéklerakók igénybevételének 2030-ig történő csökkentésére vonatkozó cél megvalósítására is.
(8)  A hulladéklerakók igénybevételének fokozatos minimalizálása elengedhetetlen az emberi egészségre és a környezetre káros hatások megelőzéséhez, valamint annak biztosításához, hogy a gazdasági szempontból értékes hulladékanyagok a 2008/98/EK irányelvben meghatározott megfelelő hulladékgazdálkodásnak köszönhetően és a hulladékhierarchiával összhangban fokozatosan ténylegesen hasznosításra kerüljenek. A hulladéklerakás e fokozatos csökkentése számos tagállamban jelentős változást követel majd meg a hulladékgazdálkodásban. A hulladékgyűjtéssel és -feldolgozással kapcsolatos jobb statisztikákkal és a hulladékáramok jobb nyomon követhetőségével elkerülhetővé kell válnia, hogy a maradékhulladék – például energetikai hasznosítás vagy a kezeletlen települési hulladék alacsony minőségű terméket eredményező mechanikai-biológiai úton történő – kezelésére szolgáló létesítményekben túlzott kapacitás alakuljon ki, ami veszélyeztetheti a 2008/98/EK irányelv 11. cikkében rögzített, a települési hulladék újrahasználatra való előkészítésére és újrafeldolgozására vonatkozó hosszú távú uniós célok elérését. Ehhez hasonlóan, az emberi egészséget vagy a környezetet érő káros hatások megelőzése érdekében a tagállamoknak ugyan meg kell tenniük minden szükséges lépést annak érdekében, hogy csak kezelt hulladék kerüljön a hulladéklerakókba, azonban gondoskodni kell arról, hogy e kötelezettség betartása a települési maradékhulladék kezelésében ne vezessen kapacitásfeleslegek kialakulásához. Az egyes tagállamokban a közelmúltban végrehajtott beruházások fényében, amelyek a maradékhulladék kezelésére szolgáló létesítményekben túlzott kapacitás kialakulását eredményezték (energetikai hasznosítás vagy alacsony minőségű terméket eredményező mechanikai-biológiai úton történő kezelés), kulcsfontosságú, hogy egyértelmű jelzést küldjünk a hulladékgazdálkodási üzemeltetőknek és a tagállamoknak, hogy kerüljék el az olyan beruházásokat, amelyek nem összeegyeztethetők a hulladéklerakókról vagy a hulladékokról szóló keretirányelvekben megállapított, hosszú távú célkitűzésekkel, és amelyeket később megbánnának. Ezen okokból kifolyólag fontolóra lehetne venni a települési hulladék elégetésének korlátozását, összhangban a 2008/98/EK irányelv 11. cikkében és az 1999/31/EK irányelv 5. cikkében rögzített, újrahasználatra való előkészítésre és újrafeldolgozásra vonatkozó célokkal. Ezen túlmenően a 2008/98/EK irányelv 11. cikkében megállapított célértékek és az ezen irányelv 5. cikkében a hulladéklerakók igénybevételének csökkentésére vonatkozóan meghatározott célérték közötti összhang biztosítása, valamint a szóban forgó célértékek eléréséhez szükséges infrastruktúra és beruházások összehangolt tervezése érdekében azoknak a tagállamoknak, amelyek a települési hulladék újrafeldolgozására vonatkozó célértékek elérésére hosszabb határidőt kaptak, több időt kell biztosítani a hulladéklerakók igénybevételének 2030-ig történő csökkentésére vonatkozó cél megvalósítására is.
Módosítás 12
Irányelvre irányuló javaslat
8 a preambulumbekezdés (új)
(8a)   Ezen irányelv célkitűzései elérésének elősegítése és a körforgásos gazdaságra való átállás ösztönzése érdekében a Bizottságnak elő kell mozdítania egyrészt a tagállamok, másrészt a gazdaság különböző ágazatai közötti koordinációt, valamint az információk és a bevált gyakorlatok cseréjét. Ezt a cserét egy olyan kommunikációs platform létrehozásával lehetne elősegíteni, amely felhívhatná a figyelmet az új ipari megoldásokra és jobb áttekintést nyújthatna a rendelkezésre álló kapacitásokról, valamint hozzájárulna a hulladékipar és az egyéb ágazatok összekapcsolásához és az ipari szimbiózis támogatásához.
Módosítás 13
Irányelvre irányuló javaslat
8 b preambulumbekezdés (új)
(8b)   A Bizottságnak támogatnia kell a koordinációt és az információk és bevált gyakorlatok kicserélését a tagállamok, a regionális és különösen a helyi hatóságok között, beleértve az összes érintett civiltársadalmi szervezetet, a szociális partnerszervezeteket, a környezetvédelmi és fogyasztói szervezeteket.
Módosítás 14
Irányelvre irányuló javaslat
8 c preambulumbekezdés (új)
(8c)   A jelen irányelv céljainak megfelelő alkalmazása és végrehajtása érdekében gondoskodni kell arról, hogy azoknak a területeknek a helyi hatóságait, ahol a hulladéklerakók találhatók, elismerjék érintett szereplőnek, mivel közvetlenül ők szenvedik el a hulladék lerakóban való elhelyezésének következményeit. Ennek kapcsán előzetesen nyilvános és demokratikus konzultációt kell tartani azokon a településeken és több települést magukba foglaló területeken, ahol hulladéklerakó fog létesülni, és megfelelő kompenzációt kell nyújtani a helyi lakosság számára.
Módosítás 15
Irányelvre irányuló javaslat
8 d preambulumbekezdés (új)
(8d)   A Bizottságnak garantálnia kell, hogy az uniós és nemzeti törvények megfelelő alkalmazásának biztosítása érdekében az Unióban található összes hulladéklerakót ellenőrizzék.
Módosítás 16
Irányelvre irányuló javaslat
9 preambulumbekezdés
(9)  Ezen irányelv jobb, a határidőkhöz jobban igazodó és egységesebb végrehajtása és a végrehajtás hiányosságainak előrejelzése érdekében fel kell állítani egy korai előrejelző rendszert, amely lehetővé teszi a gyenge pontok észlelését és azt, hogy a beavatkozás már jóval a célértékek teljesítésének határideje előtt megtörténjen.
(9)  Ezen irányelv jobb, a határidőkhöz jobban igazodó és egységesebb végrehajtása és a végrehajtás hiányosságainak előrejelzése érdekében fel kell állítani egy korai előrejelző rendszert, amely lehetővé teszi a gyenge pontok észlelését és azt, hogy a beavatkozás már jóval a célértékek teljesítésének határideje előtt megtörténjen, és elősegítse a bevált gyakorlatok cseréjét a különféle gazdasági szereplők között.
Módosítás 17
Irányelvre irányuló javaslat
11 preambulumbekezdés
(11)  A tagállamok által szolgáltatott statisztikai adatok alapvető fontosságúak ahhoz, hogy a Bizottság értékelni tudja az egyes tagállamok hulladékjogi előírásoknak való megfelelését. A statisztikai adatok minőségét, megbízhatóságát és összevethetőségét fokozni kell a hulladékokkal összefüggő adatszolgáltatás egységes belépési ponton keresztül történő teljesítésével, az elavult adatszolgáltatási követelmények megszüntetésével, a nemzeti adatszolgáltatási mechanizmusok összehasonlító értékelésével és az adatminőség-ellenőrzési jelentés bevezetésével. A hulladékgazdálkodás területén a megbízható adatszolgáltatás nélkülözhetetlen a hatékony végrehajtáshoz és az adatok tagállamok közötti összehasonlíthatóságához. Ezért akkor, amikor az 1999/31/EK irányelvben meghatározott célértékek teljesítéséről összeállítják jelentéseiket, a tagállamoknak a Bizottság és a tagállamok nemzeti statisztikai hivatalai által közösen kidolgozott legújabb módszertant kell alkalmazniuk.
(11)  A tagállamok által szolgáltatott adatok és információk alapvető fontosságúak ahhoz, hogy a Bizottság értékelni tudja az egyes tagállamok hulladékjogi előírásoknak való megfelelését. A szolgáltatott adatok minőségét, megbízhatóságát és összevethetőségét fokozni kell a megbízható forrásokon alapuló adatok gyűjtése és feldolgozása közös módszertanának kidolgozásával és a hulladékokkal összefüggő adatszolgáltatás egységes belépési ponton keresztül történő teljesítésével, az elavult adatszolgáltatási követelmények megszüntetésével, a nemzeti adatszolgáltatási mechanizmusok összehasonlító értékelésével és az adatminőség-ellenőrzési jelentés bevezetésével. A hulladékgazdálkodás területén a megbízható adatszolgáltatás nélkülözhetetlen a hatékony végrehajtáshoz és az adatok tagállamok közötti összehasonlíthatóságához. Ezért az 1999/31/EK irányelvben megállapított célértékek teljesítésével kapcsolatos jelentéseik összeállítása során a tagállamoknak a Bizottság által a tagállamok nemzeti statisztikai hivatalaival és a hulladékgazdálkodásért felelős nemzeti hatóságokkal való együttműködésben kidolgozott közös módszertant kell alkalmazniuk.
Módosítás 18
Irányelvre irányuló javaslat
12 preambulumbekezdés
(12)  Az 1999/31/EK irányelv kiegészítése, illetve módosítása érdekében – különös tekintettel mellékleteinek a műszaki és tudományos fejlődéshez való hozzáigazítására – a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a 16. cikk vonatkozásában a Szerződés 290. cikke alapján jogi aktusokat fogadjon el. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időszerű és megfelelő továbbításáról. A mellékletek módosítása kizárólag az ezen irányelvben megállapított elvekkel összhangban történhet. Ennek érdekében a II. mellékletet illetően a Bizottságnak figyelembe kell vennie a vizsgálatokra és az átvételi kritériumokra vonatkozóan a II. mellékletben megállapított általános elveket és általános eljárásokat. Ezen túlmenően meg kell állapítania minden egyes hulladéklerakó-kategória vonatkozásában – és szükség esetén az egyes kategóriákon belüli hulladéklerakó-típusok vonatkozásában, ideértve a földfelszín alatti tárolást is – az alkalmazandó specifikus kritériumokat, vizsgálati módszereket és a kapcsolódó határértékeket. A mellékletekkel összefüggésben a Bizottságnak meg kell fontolnia, hogy az ezen irányelv hatálybalépésétől számított két éven belül a hulladéklerakókkal kapcsolatos ellenőrzési, mintavételi és elemzési módszerek szabványosítására irányuló javaslatokat fogadjon el.
(12)  Az 1999/31/EK irányelv módosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikke alapján jogi aktusokat fogadjon el a mellékleteknek a tudományos és műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása tekintetében. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein. A mellékletek módosítása kizárólag az ezen irányelvben megállapított elvekkel összhangban történhet. Ennek érdekében a II. mellékletet illetően a Bizottságnak figyelembe kell vennie a vizsgálatokra és az átvételi kritériumokra vonatkozóan a II. mellékletben megállapított általános elveket és általános eljárásokat. Ezen túlmenően meg kell állapítania minden egyes hulladéklerakó-kategória vonatkozásában – és szükség esetén az egyes kategóriákon belüli hulladéklerakó-típusok vonatkozásában, ideértve a földfelszín alatti tárolást is – az alkalmazandó specifikus kritériumokat, vizsgálati módszereket és a kapcsolódó határértékeket. A mellékletekkel összefüggésben a Bizottságnak meg kell fontolnia, hogy adott esetben az ezen irányelv hatálybalépésétől számított két éven belül a hulladéklerakókkal kapcsolatos ellenőrzési, mintavételi és elemzési módszerek szabványosítására irányuló javaslatokat fogadjon el.
Módosítás 19
Irányelvre irányuló javaslat
13 preambulumbekezdés
(13)  Az 1999/31/EK irányelv egységes végrehajtási feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságot a 3. cikk (3) bekezdése, az I. melléklet 3.5. pontja és a II. melléklet 5. pontja vonatkozásában végrehajtási hatáskörrel kell felruházni. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek17 megfelelően kell gyakorolni.
(13)  Az 1999/31/EK irányelv egységes végrehajtási feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni a nem veszélyes hulladékok lerakásának meghatározása, a hulladéklerakók szivárgási tényezőjének bizonyos feltételek mellett történő meghatározásához használandó módszer meghatározása, és a hulladékból való mintavétel európai szabványának kidolgozása tekintetében, mivel a hulladékból történő mintavétel a minta reprezentatív jellege és a mintavételi technikák szempontjából komoly problémákat vethet fel, ami a különböző típusú hulladékok heterogén jellegéből adódik. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek17 megfelelően kell gyakorolni.
__________________
__________________
17 Az Európai Parlament és a Tanács 2011. február 16-i 182/2011/EU rendelete a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
17 Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
Módosítás 20
Irányelvre irányuló javaslat
16 a preambulumbekezdés (új)
(16a)   A Bizottságnak és a tagállamoknak gondoskodniuk kell a hulladéklerakók és a hulladéklerakás miatt károsodott területek fenntartható felhasználásáról és fenntartható alternatív használatáról.
Módosítás 21
Irányelvre irányuló javaslat
16 b preambulumbekezdés (új)
(16b)   Az irányelv elfogadása a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban meghatározott kötelezettségvállalások figyelembevételével történt, és végrehajtásának és alkalmazásának az ezen megállapodásban foglalt iránymutatások szerint kell történnie.
Módosítás 52/rev
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés - -1 pont (új)
1999/31/EK irányelv
1 cikk – -1 bekezdés (új)
(-1)  Az 1. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(-1) A hulladéklerakók újrafeldolgozható és hasznosítható hulladék lerakása céljából történő igénybevételének fokozatos megszüntetése az Unió körforgásos gazdaságra való átállásának alapvető feltétele.”
Módosítás 23
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – a pont
1999/31/EK irányelv
2 cikk – a pont
a)  a »hulladék«, a »települési hulladék«, a »veszélyes hulladék«, a »hulladéktermelő«, a »hulladékbirtokos«, a »hulladékgazdálkodás«, az »elkülönített gyűjtés«, a »hasznosítás«, az »újrafeldolgozás« és az »ártalmatlanítás« fogalom meghatározása tekintetében a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv* 3. cikkében található fogalommeghatározások alkalmazandók;
a)  a »hulladék«, a »települési hulladék«, a »veszélyes hulladék«, a »nem veszélyes hulladék«, a »hulladéktermelő«, a »hulladékbirtokos«, a »hulladékgazdálkodás«, az »elkülönített gyűjtés«, a »hasznosítás«, az »újrafeldolgozás« és az »ártalmatlanítás« fogalom meghatározása tekintetében a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv* 3. cikkében található fogalommeghatározások alkalmazandók;
__________________
__________________
* Az Európai Parlament és a Tanács 2008. november 19-i 2008/98/EK irányelve a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2008.11.22., 3. o.).”;
* Az Európai Parlament és a Tanács 2008/98/EK irányelve (2008. november 19.) a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2008.11.22., 3. o.).”;
Módosítás 24
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – a a pont (új)
1999/31/EK irányelv
2 cikk – a a pont (új)
aa)   a szöveg a következő aa) ponttal egészül ki:
„aa) »maradékhulladék«: olyan hulladék, amely kezelési vagy hasznosítási művelet során képződik (az újrafeldolgozást is ideértve), és tovább már nem hasznosítható, ezért ártalmatlanítani kell;”
Módosítás 25
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – b a pont (új)
1999/31/EK irányelv
2 cikk – m pont
ba)   az m) pont a következőképpen módosul:
m)  "biológiailag lebontható/lebomló hulladék": minden olyan hulladék, amely hajlamos anaerob vagy aerob bomlásra, mint pl. az élelmiszer- és kerti hulladék, papír és kartonpapír;
„m) »biológiailag lebontható/lebomló hulladék«: az élelmiszer- és a kerti hulladék, a papír és a kartonpapír, a fa, valamint minden más olyan hulladék, amely hajlamos anaerob vagy aerob bomlásra;
Módosítás 26
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 1 a pont (új)
1999/31/EK irányelv
3 cikk – 3 bekezdés
1a.   A 3. cikk (3) bekezdése a következőképpen módosul:
(3)  A 75/442/EGK irányelv sérelme nélkül, a tagállamok saját döntésük szerint kinyilváníthatják, hogy ezen irányelv I. mellékletének 2., 3.1., 3.2. és 3.3. pontjában foglalt rendelkezések hatálya alól mentesíteni lehet az ásványkincs feltárásából, kitermeléséből, kezeléséből és tárolásából, valamint kőfejtők működéséből származó olyan, az inerthulladéktól különböző hulladékok elhelyezését, amely hulladékokat az ezen irányelv 17. cikke értelmében létrehozott bizottság nem veszélyesként határoz meg, és amelyeket oly módon helyeznek el, hogy a környezetet ne szennyezzék, vagy az emberi egészséget ne veszélyeztessék.
(3) A 75/442/EGK irányelv sérelme nélkül, a tagállamok saját döntésük szerint kinyilváníthatják, hogy ezen irányelv I. mellékletének 2., 3.1., 3.2. és 3.3. pontjában foglalt rendelkezések hatálya alól mentesíteni lehet az ásványkincs feltárásából, kitermeléséből, kezeléséből és tárolásából, valamint kőfejtők működéséből származó, az inerthulladéktól különböző nem veszélyes hulladékok elhelyezését, amelyeket oly módon helyeznek el, hogy a környezetet ne szennyezzék, vagy az emberi egészséget ne veszélyeztessék. A Bizottság végrehajtási aktusokat fogad el, amelyek meghatározzák, mi minősül nem veszélyes hulladékok elhelyezésének. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 17. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”
Módosítás 27
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – -a pont (új)
1999/31/EK irányelv
5 cikk – 1 bekezdés
-a)   az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
(1)  A tagállamok legkésőbb a 18. cikk (1) bekezdésében meghatározott időpontot követő két éven belül nemzeti stratégiát dolgoznak ki a hulladéklerakókba kerülő, biológiailag lebontható hulladékok mennyiségének csökkentésére, és e stratégiát benyújtják a Bizottsághoz. E stratégia tartalmazza a (2) bekezdésben foglalt célok elérését szolgáló intézkedéseket, különösen újrafelhasználás, komposztálás, biogáztermelés vagy anyag hasznosítás illetve energia-visszanyerés útján. A 18. cikk (1) bekezdésében meghatározott időpontot követő 30 hónapon belül a Bizottság a nemzeti stratégiákat összefoglaló jelentést készít az Európai Parlament és a Tanács számára.
(1)  A tagállamok legkésőbb a 18. cikk (1) bekezdésében meghatározott időpontot követő két éven belül a hulladékgazdálkodásért felelős regionális és helyi hatóságokkal együttműködve nemzeti stratégiát dolgoznak ki a biológiailag lebontható hulladék hulladéklerakókban való elhelyezésének fokozatos megszüntetésére irányuló célkitűzés végrehajtására, és e stratégiát benyújtják a Bizottsághoz. E stratégia tartalmazza a (2) bekezdésben foglalt célok elérését szolgáló intézkedéseket, különösen újrafelhasználás, komposztálás, biogáztermelés, anyaghasznosítás vagy, amennyiben ezek nem lehetségesek, energia-visszanyerés útján. A 18. cikk (1) bekezdésében meghatározott időpontot követő 30 hónapon belül a Bizottság a nemzeti stratégiákat összefoglaló jelentést készít az Európai Parlament és a Tanács számára.
Módosítás 28
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – b pont
1999/31/EK irányelv
5 cikk – 3 bekezdés – f pont
f)  a 2008/98/EK irányelv 11. cikkének (1) bekezdése és 22. cikke alapján elkülönítve gyűjtött hulladék.
f)  a 2008/98/EK irányelv 11. cikkének (1) bekezdése és 22. cikke alapján elkülönítve gyűjtött hulladék, valamint a 94/62/EK irányelv 3. cikkében meghatározottak szerinti csomagolás és/vagy csomagolási hulladék;
Módosítás 29
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – c pont
1999/31/EK irányelv
5 cikk – 5 bekezdés
(5)  A tagállamok meghozzák az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy a hulladéklerakókban elhelyezett települési hulladék mennyisége 2030-ra a képződő települési hulladék összmennyiségének 10 %-ára csökkenjen.
(5)  A tagállamok meghozzák az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy a hulladéklerakókban elhelyezett települési hulladék éves mennyisége 2030-ra a képződő települési hulladék összmennyiségének 5%-ára csökkenjen.
Módosítás 30
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – c pont
1999/31/EK irányelv
5 cikk – 5 a bekezdés (új)
(5a)   A tagállamok a nem veszélyes hulladék elhelyezésére szolgáló hulladéklerakókban legkésőbb 2030. december 31-től kizárólag települési maradékhulladékot fogadnak.
Módosítás 31
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – c pont
1999/31/EK irányelv
5 cikk – 6 bekezdés – 1 albekezdés
Az (5) bekezdésben említett célérték elérésére Észtország, Görögország, Horvátország, Lettország, Málta, Románia és Szlovákia kaphat további öt évet. Az e rendelkezéssel élni kívánó tagállamok e szándékukról legkésőbb 24 hónappal az (5) bekezdésben megállapított határidő lejárta előtt értesítik a Bizottságot. Hosszabbítás esetén a tagállamok meghozzák az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy a hulladéklerakókban elhelyezett települési hulladék mennyisége 2030-ra a képződő települési hulladék összmennyiségének 20 %-ára csökkenjen.
Bármely tagállam ötéves meghosszabbítást kérhet az (5) bekezdésben meghatározott cél eléréséhez, amennyiben 2013-ban települési hulladékának több mint 65%-át hulladéklerakókban helyezte el.
A tagállam 2028. december 31-ig kérelmet nyújt be a Bizottsághoz e meghosszabbítás engedélyezése iránt.
Módosítás 32
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – c pont
1999/31/EK irányelv
5 cikk – 6 bekezdés – 2 albekezdés
Az értesítéshez mellékelni kell egy végrehajtási tervet, amely ismerteti a célértékek új határidőre való elérését biztosító intézkedéseket. A tervnek ezenkívül tartalmaznia kell egy részletes ütemtervet a javasolt intézkedések végrehajtásáról, valamint egy értékelést azok várható hatásairól.
A meghosszabbítás iránti kérelemhez mellékelni kell egy végrehajtási tervet, amely ismerteti a célérték új határidőre való elérését biztosító intézkedéseket. A tervet a meglévő hulladékgazdálkodási tervek értékelése alapján kell kidolgozni, és a tervnek ezenkívül tartalmaznia kell egy részletes ütemtervet a javasolt intézkedések végrehajtásáról, valamint egy értékelést azok várható hatásairól.
Ezen túlmenően a harmadik albekezdésben említett tervnek legalább a következő követelményeknek meg kell felelnie:
a)   megfelelő gazdasági eszközöket alkalmaz a 2008/98/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdésében szereplő hulladékhierarchia alkalmazásának ösztönzésére;
b)   bizonyítja a strukturális és kohéziós alapok hatékony és eredményes felhasználását, bizonyítható hosszú távú beruházások révén, amelyek célja a megfelelő célértékek eléréséhez szükséges hulladékgazdálkodási infrastruktúrák fejlesztésének finanszírozása.
c)   jó minőségű statisztikai adatokkal és egyértelmű előrejelzésekkel szolgál a hulladékgazdálkodási kapacitásokról, valamint az ezen cikk (5) bekezdésében, a 94/62/EK irányelv 5. és 6. cikkében és a 2008/98/EK irányelv 11. cikkének (2) bekezdésében előírt célértékek teljesülésétől való távolságról;
d)   a 2008/98/EK irányelv 29. cikkében említett hulladékmegelőzési programokat határoz meg;
a Bizottság értékeli, hogy teljesültek-e a negyedik albekezdés a)–d) pontjaiban meghatározott követelmények.
Ha a Bizottság a benyújtott terv kézhezvételétől számított öt hónapon belül nem emel kifogást a tervvel szemben, akkor úgy kell tekinteni, hogy a határidő meghosszabbítására vonatkozó kérelmet elfogadta.
Ha a Bizottság a benyújtott tervvel szemben kifogást emel, felkéri az érintett tagállamot egy átdolgozott terv benyújtására a kifogások kézhezvételétől számítva két hónapon belül.
A Bizottság az átdolgozott tervet a beérkezésétől számítva két hónapon belül értékeli, és a határidő meghosszabbítására irányuló kérelmet írásban elfogadja vagy elutasítja. Ha a Bizottság ezen a határidőn belül nem reagál, akkor úgy kell tekinteni, hogy a határidő meghosszabbítására vonatkozó kérelmet elfogadta.
A Bizottság a határozat meghozatalától számított két hónapon belül tájékoztatja a Tanácsot és az Európai Parlamentet a döntéséről.
Módosítás 33
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – c pont
1999/31/EK irányelv
5 cikk – 7 bekezdés
(7)  A Bizottság legkésőbb 2024. december 31-ig megvizsgálja, hogy van-e lehetőség az (5) bekezdésben megállapított célérték további csökkentésére, valamint a települési hulladéktól eltérő nem veszélyes hulladék hulladéklerakókban való elhelyezésére vonatkozó korlátozások bevezetésére. E célból a Bizottság – adott esetben javaslattal kiegészített – jelentését továbbítani kell az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.
(7)  A Bizottság legkésőbb 2018. december 31-ig megvizsgálja, hogy van-e lehetőség a települési hulladéktól eltérő nem veszélyes hulladék hulladéklerakókban való elhelyezésére vonatkozó célérték és korlátozások bevezetésére. E célból a Bizottság – adott esetben jogalkotási javaslattal kiegészített – jelentését továbbítani kell az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.
Módosítás 34
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – c a pont (új)
1999/31/EK irányelv
5 cikk – 7 a bekezdés (új)
ca)   A 5. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
(7a)   a Bizottság tovább vizsgálja annak megvalósíthatóságát, hogy javaslatot tegyen a lerakókban való emelt szintű bányászatot szabályozó keretre, hogy így lehetővé váljék a meglévő hulladéklerakókban lévő másodlagos nyersanyagok visszanyerése; 2025. december 31-ig a tagállamok feltérképezik a létező hulladéklerakókat, és jelzik azok potenciálját az emelt szintű bányászatot illetően, valamint megosztják az információt.
Módosítás 35
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont
1999/31/EK irányelv
5 a cikk – 2 bekezdés – bevezető mondat
(2)  A Bizottság az (1) bekezdésben előírt jelentéseiben:
(2)  Az (1) bekezdésben említett jelentéseket nyilvánosságra kell hozni és a következőket kell tartalmazniuk:
Módosítás 36
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont
1999/31/EK irányelv
5 a cikk – 2 bekezdés – b a pont (új)
„ba) az Unió-szerte alkalmazott bevált gyakorlatok példái, amelyek iránymutatással szolgálhatnak az 5. cikkben megfogalmazott célok eléréséhez”
Módosítás 37
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 3 a pont (új)
1999/31/EK irányelv
5 b cikk (új)
3a.   A szöveg a következő 5b cikkel egészül ki:
5b. cikk
A bevált gyakorlatok és az információk cseréje
A Bizottság platformot hoz létre a bevált gyakorlatoknak a Bizottság és a tagállamok közötti rendszeres és strukturált cseréje, valamint az ezen irányelv gyakorlati végrehajtásával kapcsolatos információk átadása céljára. Ez az információcsere hozzájárul a megfelelő irányítás, a végrehajtás, a határon átnyúló együttműködés, valamint az olyan bevált gyakorlatok cseréjének biztosításához, mint például az innovációs egyezségek és a kölcsönös felülvizsgálat. A platformnak továbbá ösztönzőket kell teremtenie az élenjárók számára és lehetővé kell tennie egyes szakaszok átugrását. A Bizottság a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi a platform eredményeit.
Módosítás 38
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 3 b pont (új)
1999/31/EK irányelv
6 cikk – a pont
3b.   A 6. cikk a) pontja a következőképpen módosul:
„a) a hulladéklerakóban csak kezelésen átesett hulladékot helyezzenek el. Ezt a rendelkezést nem lehet inerthulladékra alkalmazni, amelynek kezelése műszakilag nem célszerű, sem más olyan hulladékokra, amelyeknél az ilyen kezelés nem járul hozzá ezen irányelv az 1. cikkben kijelölt céljaihoz azáltal, hogy csökkentené a hulladék mennyiségét, vagy annak az emberi egészségre vagy a környezetre való veszélyességét;”
„a) a hulladéklerakóban csak kezelésen átesett hulladékot helyezzenek el. Ezt a rendelkezést nem lehet inerthulladékra alkalmazni, amelynek kezelése műszakilag nem célszerű, sem más olyan hulladékokra, amelyeknél az ilyen kezelés nem járul hozzá ezen irányelv az 1. cikkben kijelölt céljaihoz azáltal, hogy csökkentené a hulladék mennyiségét, vagy annak az emberi egészségre vagy a környezetre való veszélyességét, feltéve, hogy a szóban forgó tagállam teljesíti az ezen irányelv 5. cikke (2) bekezdésében foglalt hulladékcsökkentési célértékeket és a 2008/98/EK irányelv 11. cikkében foglalt újrafeldolgozási célértékeket;”
Módosítás 39
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont
1999/31/EK irányelv
6 cikk – a pont – 2 albekezdés
4.  A 6. cikk a) pontja a következő mondattal egészül ki:
4.  A 6. cikk a) pontja a következő albekezdéssel egészül ki:
„A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az e ponttal összhangban meghozott intézkedések ne veszélyeztessék a 2008/98/EK irányelvben – különösen annak 11. cikkében – meghatározott, az újrahasználatra való előkészítés és az újrafeldolgozás fokozásával kapcsolatos célok elérését.”
„A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az e ponttal összhangban meghozott intézkedések ne veszélyeztessék a 2008/98/EK irányelvben – különösen annak 11. cikkében – meghatározott, a hulladék-hierarchiával és az újrahasználatra való előkészítés és az újrafeldolgozás fokozásával kapcsolatos célok elérését.”
Módosítás 40
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 6 pont
1999/31/EK irányelv
15 cikk – 1 bekezdés
(1)  A tagállamok az 5. cikk (2) és (5) bekezdésének végrehajtása tekintetében minden egyes naptári évre vonatkozóan adatokat szolgáltatnak a Bizottságnak. Az adatokat elektronikus úton kell benyújtani az adatgyűjtés tárgyévének végét követő 18 hónapon belül. Az adatszolgáltatást a Bizottság által az (5) bekezdésnek megfelelően meghatározott formátumban kell teljesíteni. Az első adatszolgáltatásnak a [beírandó évszám: az ezen irányelv átültetése utáni év]. január 1-jétől [beírandó évszám: az ezen irányelv átültetésének éve utáni év]. december 31-ig terjedő időszakra kell vonatkoznia.
(1)  A tagállamok az 5. cikk (2) és (5) bekezdésének végrehajtása tekintetében minden egyes naptári évre vonatkozóan adatokat szolgáltatnak a Bizottságnak. Az adatokat elektronikus úton kell benyújtani az adatgyűjtés tárgyévének végét követő 12 hónapon belül. Az adatszolgáltatást a Bizottság által az (5) bekezdésnek megfelelően meghatározott formátumban kell teljesíteni. Az 5. cikk (5) bekezdésében szereplő célra vonatkozó első adatszolgáltatásnak a [beírandó évszám: az ezen irányelv átültetése utáni év]. január 1-jétől ...[beírandó évszám: az ezen irányelv átültetésének éve utáni év]. december 31-ig terjedő időszakra kell vonatkoznia.
Módosítás 41
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 6 a pont (új)
1999/31/EK irányelv
15 a cikk (új)
6a.   a szöveg a következő cikkel egészül ki:
„15a. cikk
A fokozottabb mértékben körforgásos gazdaság elősegítésének eszközei
Az ezen irányelvben meghatározott célkitűzésekhez való hozzájárulás érdekében a tagállamok megfelelő gazdasági eszközöket vesznek igénybe, és egyéb intézkedéseket hoznak a hulladékhierarchia alkalmazásának ösztönzésére. Ilyen eszközök és intézkedések lehetnek például a 2008/98/EK irányelv IVa. mellékletében felsoroltak.”
Módosítás 42
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 6 b pont (új)
1999/31/EK irányelv
15 b cikk (új)
6b.   a szöveg a következő cikkel egészül ki:
„15b. cikk
A hulladéklerakók szivárgási tényezőjének meghatározása
A Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén kidolgozza és elfogadja a hulladéklerakók szivárgási tényezőjének adott területen, vagy a telep egész kiterjedésében történő meghatározásához használandó módszert. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 17. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”
Módosítás 43
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 6 c pont (új)
1999/31/EK irányelv
15 c cikk (új)
6c.   A rendelet a következő 15c. cikkel egészül ki:
„15c. cikk
A hulladékból való mintavétel európai szabványa
A Bizottság végrehajtási aktusok révén kidolgozza a hulladékból való mintavétel európai szabványát. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 17. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. A végrehajtási aktusok elfogadásáig a tagállamok a nemzeti szabványokat és eljárásokat alkalmazhatják.”
Módosítás 44
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 9 pont
1999/31/EK irányelv
17 a cikk – 3 a bekezdés (új)
(3a)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.
Módosítás 45
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 9 a pont (új)
1999/31/EK irányelv
I melléklet – 3.5 pont
9a.   Az I. melléklet 3.5. pontját el kell hagyni.
Módosítás 46
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 9 b pont (új)
1999/31/EK irányelv
II melléklet – 5 pont
9b.   A II. melléklet 5. pontját el kell hagyni.

(1) Az ügyet az 59. cikk (4) bekezdésének negyedik albekezdése alapján visszautalták az illetékes bizottsághoz intézményközi tárgyalások céljából (A8-0031/2017).


Csomagolás és csomagolási hulladék ***I
PDF 633kWORD 76k
Az Európai Parlament 2017. március 14-én elfogadott módosításai a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló 94/62/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslathoz (COM(2015)0596 – C8-0385/2015 – 2015/0276(COD))(1)
P8_TA(2017)0072A8-0029/2017

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás
Módosítás 1
Irányelvre irányuló javaslat
-1 preambulumbekezdés (új)
(-1)   Tekintettel az Uniónak a nyersanyagok importjától való függésére és a természeti erőforrások jelentős részének rövid távon várható gyors kimerülésére, kulcsfontosságú feladat, hogy az Unióban található erőforrások közül amennyit csak lehet ismét kiaknázhatóvá tegyünk, valamint hogy fokozzuk a körforgásos gazdaságra való átállás ütemét.
Módosítás 2
Irányelvre irányuló javaslat
-1 a preambulumbekezdés (új)
(-1a)   A hulladékgazdálkodást fenntartható anyaggazdálkodássá kell átalakítani. Az Európai Parlament és a Tanács 94/62/EK irányelvének1a felülvizsgálata lehetőséget nyújt erre.
__________________
1a Az Európai Parlament és a Tanács 94/62/EK irányelve (1994. december 20.) a csomagolásról és a csomagolási hulladékról (HL L 365., 1994.12.31., 10. o.).
Módosítás 3
Irányelvre irányuló javaslat
1 preambulumbekezdés
(1)  A környezet minőségének védelme, megőrzése és javítása, az emberi egészség védelme, a természeti erőforrások körültekintő és ésszerű hasznosítása, valamint a valóban körforgásos gazdaság kiépítése érdekében javítani kell az Európai Unióban folytatott hulladékgazdálkodás színvonalát.
(1)  A környezet minőségének védelme, megőrzése és javítása, az emberi egészség védelme, a természeti erőforrások körültekintő és hatékony hasznosítása, a körforgásos gazdaság elveinek előmozdítása, a megújuló energia terjesztésének fokozása, az energiahatékonyság növelése és az Unió importerőforrásoktól való függőségének csökkentése érdekében javítani kell az Európai Unióban folytatott hulladékgazdálkodás színvonalát, ami új gazdasági lehetőségeket és hosszú távú versenyképességet biztosít. A ténylegesen körforgásos gazdaság kialakítása érdekében a fenntartható termelésre és fogyasztásra vonatkozóan kiegészítő intézkedésekre van szükség, amelyek a termékek teljes életciklusára összpontosítanak, megőrizve az erőforrásokat és megvalósítva az anyagkörforgást. Az erőforrások hatékonyabb felhasználása ezenkívül jelentős nettó megtakarítást hozna az uniós vállalkozások, az állami hatóságok és a fogyasztók számára, miközben csökkentené a teljes éves üvegházhatásúgáz-kibocsátást.
Módosítás 4
Irányelvre irányuló javaslat
1 a preambulumbekezdés (új)
(1a)   A hulladék hasznosításának és újrafeldolgozásának előmozdítására mint a természeti erőforrások kezelésének a körforgásos gazdaságon belüli, fenntartható módjára irányuló politikai és társadalmi ösztönzésnek tiszteletben kell tartania a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv1a 4. cikkében megállapított hulladékgazdálkodási hierarchiát és szigorúan olyan megközelítést kell alkalmaznia, amely az újrafeldolgozás helyett a megelőzést helyezi előtérbe.
__________________
1a Az Európai Parlament és a Tanács 2008/98/EK (2008. november 19.) irányelve a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2008.11.22., 3. o.).
Módosítás 5
Irányelvre irányuló javaslat
1 b preambulumbekezdés (új)
(1b)   A szemetelés, valamint a csomagolás és a csomagolási hulladék nem megfelelő lerakása hátrányosan érinti mind a tengeri környezet védelmét, mind pedig az Unió gazdaságát, és szükségtelen közegészségügyi kockázatokkal jár. A tengerpartokon gyakran fellelhető tárgyak között sok csomagolási hulladék van, melyek hosszú távú kihatással vannak a környezetre, az pedig érinti a turizmust és hogy a lakosság mennyire élvezheti ezeket a természeti területeket. Ezenfelül a tengeri környezetbe kerülő csomagolási hulladék feje tetejére állítja a hulladékhierarchia prioritási sorrendjét, különösen azáltal, hogy nem készítik elő újrahasználatra, újrafeldolgozásra és egyéb hasznosításra a nem megfelelő hulladéklerakást megelőzően. A csomagolási hulladék tengeri szemétben tapasztalható aránytalanul nagy mennyiségű előfordulásának csökkentése érdekében kötelező érvényű célszámokat kell megállapítani, amelyek betartását a tagállamoknak célzott intézkedések elfogadásával kell támogatniuk.
Módosítás 6
Irányelvre irányuló javaslat
2 preambulumbekezdés
(2)  A 94/62/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben13 a csomagolási hulladék hasznosítására és újrafeldolgozására vonatkozóan megállapított célértékeket módosítani kell, megnövelve a csomagolási hulladék újrahasználatra való előkészítését és újrafeldolgozását annak érdekében, hogy az irányelv jobban tükrözze az Uniónak a körforgásos gazdaság felé való elmozdulás iránti ambícióját.
(2)  A 94/62/EK irányelvben a csomagolás és a csomagolási hulladék hasznosítására és újrafeldolgozására vonatkozóan megállapított célértékeket módosítani kell, megnövelve a csomagolási hulladék újrafeldolgozását annak érdekében, hogy az irányelv jobban tükrözze az Uniónak a körforgásos gazdaság felé való elmozdulás iránti ambícióját.
__________________
3 Az Európai Parlament és a Tanács 94/62/EK irányelve (1994. december 20.) a csomagolásról és a csomagolási hulladékról (HL L 365., 1994.12.31., 10. o.).
Módosítás 7
Irányelvre irányuló javaslat
2 a preambulumbekezdés (új)
(2a)   Az újrahasználatra vonatkozóan a tagállamok által elérendő külön mennyiségi célértékeket kell megállapítani az újrafelhasználható csomagolás használatának előmozdítása, valamint a munkahelyteremtéshez való hozzájárulás és erőforrás-megtakarítások elérése érdekében.
Módosítás 8
Irányelvre irányuló javaslat
2 b preambulumbekezdés (új)
(2b)   A csomagolások újrahasználatának növelése általános költségcsökkenést eredményezhet az ellátási láncban, és csökkentheti a csomagolási hulladék környezetre gyakorolt hatását. A tagállamoknak támogatniuk kell az olyan újrafelhasználható csomagolás piaci bevezetését, amelyet az életciklusa végén újra fel lehet dolgozni.
Módosítás 9
Irányelvre irányuló javaslat
2 c preambulumbekezdés (új)
(2c)   Bizonyos helyzetekben – amilyen például az étkeztetés – egyszer használatos csomagolásra van szükség ahhoz, hogy garantálni lehessen az élelmiszer-higiéniát, valamint a fogyasztók egészségét és biztonságát. A tagállamoknak a megelőző intézkedések kidolgozásakor ezt figyelembe kell venniük és elő kell mozdítaniuk az ilyen csomagolás újrafeldolgozásához való jobb hozzáférést.
Módosítás 10
Irányelvre irányuló javaslat
3 preambulumbekezdés
(3)  Ezen túlmenően a hulladékjogi előírások következetességének fokozása érdekében a 94/62/EK irányelvben található fogalommeghatározásokat hozzá kell igazítani a hulladékra általánosan alkalmazandó 2008/98/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelvben14 találhatókhoz.
(3)  Ezen túlmenően a hulladékjogi előírások következetességének fokozása érdekében, a csomagolás és a csomagolási hulladék sajátosságainak sérelme nélkül, a 94/62/EK irányelvben található fogalommeghatározásokat adott esetben hozzá kell igazítani a hulladékra általánosan alkalmazandó 2008/98/EK irányelvben találhatóakhoz.
__________________
14 Az Európai Parlament és a Tanács 2008/98/EK irányelve (2008. november 19.) a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2008.11.22., 3. o.).
Módosítás 11
Irányelvre irányuló javaslat
4 preambulumbekezdés
(4)  Környezetvédelmi, gazdasági és társadalmi szempontból egyértelműen előnyös tovább növelni a csomagolási hulladék újrahasználatra való előkészítésére és újrafeldolgozására vonatkozóan a 94/62/EK irányelvben megállapított célértékeket.
(4)  Környezetvédelmi, gazdasági és társadalmi szempontból egyértelműen előnyös lenne tovább növelni a csomagolási hulladék újrafeldolgozására vonatkozóan a 94/62/EK irányelvben megállapított célértékeket.
Módosítás 12
Irányelvre irányuló javaslat
4 a preambulumbekezdés (új)
(4a)   Az erőforrás-hatékonyság javításának, a hulladék által a környezetre gyakorolt hatás csökkentésének és az anyagok magas színvonalú újrafeldolgozása előmozdításának a leghatékonyabb módja a hulladékkeletkezés megelőzése. Mindezen okokból a tagállamoknak az életcikluson alapuló megközelítést kell kialakítaniuk ahhoz, hogy csökkenjen a termékek környezetre gyakorolt hatása. A tagállamoknak intézkedéseket kell hozniuk az újrafelhasználható csomagolás terjedésének ösztönzésére, valamint a nem újrafeldolgozható és felesleges csomagolás fogyasztásának csökkentésére. Ennek érdekében a tagállamoknak megfelelő gazdasági eszközöket és egyéb intézkedéseket kell igénybe venniük a hulladékhierarchia alkalmazásának ösztönzésére. A tagállamoknak tudniuk kell alkalmazni a 2008/98/EK irányelv IVa. mellékletében felsorolt eszközöket és intézkedéseket. Ezenkívül a hulladékkeletkezés megelőzésére irányuló erőfeszítések nem veszélyeztethetik a csomagolásnak a higiénia megőrzésében és a fogyasztó számára nyújtott biztonságban betöltött szerepét.
Módosítás 13
Irányelvre irányuló javaslat
4 b preambulumbekezdés (új)
(4b)   A tagállamoknak megfelelő ösztönzőket kell alkalmazniuk a hulladékhierarchia megvalósítása érdekében, ezek közé tartoznak különösen az ebben az irányelvben meghatározott csomagolásihulladék-megelőzési és -újrafeldolgozási célértékek elérésére irányuló pénz- és adóügyi ösztönzők, például a hulladéklerakási és -égetési díjak, a kidobott mennyiség alapján történő fizetési rendszerek, a kiterjesztett gyártói felelősségen alapuló rendszerek és a helyi önkormányzatokat megcélzó ösztönzők. Ezeknek az intézkedéseknek minden tagállamban a csomagolásihulladék-megelőzési program részét kell képezniük.
Módosítás 14
Irányelvre irányuló javaslat
4 c preambulumbekezdés (új)
(4c)   Az esetek túlnyomó többségében a csomagolás fajtája nem a végső fogyasztó választása, hanem inkább a gyártóé. A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerekkel elkerülhető a csomagolási hulladék keletkezése, és olyan rendszerek hozhatók létre, amelyekkel biztosított a használt csomagolás és/vagy csomagolási hulladék fogyasztótól, más végfelhasználótól, vagy a hulladékáramból való visszajuttatása és/vagy gyűjtése, valamint az összegyűjtött csomagolás és/vagy csomagolási hulladék újrahasználata vagy hasznosítása (beleértve az újrafeldolgozást is).
Módosítás 15
Irányelvre irányuló javaslat
4 d preambulumbekezdés (új)
(4d)   A keletkező csomagolási hulladék mennyiségének és a környezetre gyakorolt hatásának csökkentése érdekében – egyúttal ösztönözve a jó minőségű anyagok újrafeldolgozását – át kell tekinteni, és szükség esetén felül kell vizsgálni ezen irányelv II. mellékletének alapvető követelményeit, azon követelmények szigorítása érdekében, amelyek elősegítik, hogy a csomagolásokat újrahasználatra és minőségi újrafeldolgozásra tervezzék.
Módosítás 16
Irányelvre irányuló javaslat
4 e preambulumbekezdés (új)
(4e)   A tagállamok nemzeti stratégiáinak tartalmazniuk kell az újrafeldolgozott hulladékból készült termékekkel kapcsolatos ösztönzőket és előnyöket kínáló, a tudatosság növelését célzó intézkedéseket, ami fellendíti majd az újrafeldolgozott termékek ágazatában megvalósuló beruházásokat.
Módosítás 17
Irányelvre irányuló javaslat
4 f preambulumbekezdés (új)
(4f)   A fenntartható biogazdaság előmozdítása hozzájárulhat Európa nyersanyag-behozataltól való függőségének csökkentéséhez. A bioalapú, újrafeldolgozható csomagolás és a komposztálható, biológiailag lebomló csomagolás piaci feltételeinek javítása és az ilyen anyagok felhasználását jelenleg akadályozó jogszabályok felülvizsgálata lehetőséget kínál a további kutatás és innováció ösztönzésére, valamint arra, hogy a csomagolások gyártásának fosszilis tüzelőanyag-alapú nyersanyagait megújuló erőforrásokkal váltsák fel, amennyiben ez az életciklus-személet tekintetében előnyösnek bizonyul, és támogatja a további szerves újrafeldolgozást.
Módosítás 18
Irányelvre irányuló javaslat
5 preambulumbekezdés
(5)  A csomagolási hulladék újrahasználatra való előkészítésére és újrafeldolgozására vonatkozó meglévő célértékek fokozatos növelésével biztosítani kell, hogy a gazdasági szempontból értékes hulladékanyagok a megfelelő hulladékgazdálkodásnak köszönhetően és a hulladékhierarchiával összhangban fokozatosan és ténylegesen hasznosításra kerüljenek. Ezáltal biztosítani kell, hogy a hulladékban található értékes anyagok visszakerüljenek az európai gazdaságba, amely így előreléphet a nyersanyag-politikai kezdeményezés15 végrehajtásában, és közelebb juthat ahhoz, hogy körforgásos gazdasággá váljon.
(5)  A csomagolási hulladék újrafeldolgozására vonatkozó meglévő célértékek fokozatos növelésével biztosítani kell, hogy a gazdasági szempontból értékes hulladékanyagok a megfelelő hulladékgazdálkodásnak köszönhetően és a hulladékhierarchiával összhangban fokozatosan és ténylegesen hasznosításra kerüljenek. Ezáltal biztosítani kell, hogy a hulladékban található értékes anyagok visszakerüljenek az európai gazdaságba, amely így előreléphet a nyersanyag-politikai kezdeményezés15 végrehajtásában, és közelebb juthat ahhoz, hogy körforgásos gazdasággá váljon, az élelmiszer-biztonság, a fogyasztók egészsége és az élelmiszerrel érintkező anyagokra vonatkozó jogszabályok sérelme nélkül.
__________________
__________________
15 COM(2013)0442.
15 COM(2013)0442.
Módosítás 89
Irányelvre irányuló javaslat
5 a preambulumbekezdés (új)
(5a)   A körforgásos gazdaságnak meg kell valósítania a hetedik környezetvédelmi cselekvési program kifejezett rendelkezéseit, amely toxikus anyagoktól mentes anyagciklusok kifejlesztésére szólít fel annak érdekében, hogy az újrafeldolgozott hulladék jelentős és megbízható uniós nyersanyagforrásként kerüljön felhasználásra.
Módosítás 20
Irányelvre irányuló javaslat
5 b preambulumbekezdés (új)
(5b)   Amennyiben az újrafeldolgozott anyag a hulladékstátusz megszűnésével – akár azért, mert teljesíti a hulladékstátusz megszűnésére vonatkozó konkrét kritériumokat, akár azért, mert új termékbe kerül beépítésre – újból belép a gazdaságba, maradéktalanul meg kell felelnie a vegyi anyagokra vonatkozó uniós jogszabályoknak.
Módosítás 21
Irányelvre irányuló javaslat
5 c preambulumbekezdés (új)
(5c)   Lényeges különbségek vannak a háztartási csomagolási hulladék, illetve a kereskedelmi és ipari csomagolási hulladék között. Ahhoz, hogy ezekről egyértelmű és pontos képet lehessen kapni, a tagállamoknak elkülönítve kell e két hulladékáramról jelentést tenniük.
Módosítás 22
Irányelvre irányuló javaslat
6 preambulumbekezdés
(6)  Számos tagállam még nem alakította ki teljes mértékben a szükséges hulladékgazdálkodási infrastruktúráját. Ezzel összefüggésben alapvetően fontos egyértelmű szakpolitikai célokat meghatározni annak érdekében, hogy az újrafeldolgozható anyagok ne rekedjenek a hulladékhierarchia alján.
(6)  Számos tagállam még nem alakította ki teljes mértékben a szükséges újrafeldolgozási hulladékgazdálkodási infrastruktúráját. Ezzel összefüggésben alapvetően fontos egyértelmű szakpolitikai célokat meghatározni a megelőzéshez, az újrahasználathoz és az újrafeldolgozáshoz szükséges hulladékkezelő üzemek és létesítmények építésére vonatkozóan annak érdekében, hogy az újrafeldolgozható anyagok ne rekedjenek a hulladékhierarchia alján, fontos továbbá, hogy innovatív újrafeldolgozási infrastruktúrafejlesztéseket elősegítő ösztönzőket állapítsunk meg.
Módosítás 23
Irányelvre irányuló javaslat
6 a preambulumbekezdés (új)
(6a)   Ezen irányelv célkitűzései elérésének elősegítése és a körforgásos gazdaságra való átállás ösztönzése érdekében a Bizottságnak elő kell mozdítania egyrészt a tagállamok, másrészt a gazdaság különböző ágazatai közötti koordinációt, valamint az információk és a bevált gyakorlatok cseréjét. Ezt a cserét egy olyan kommunikációs platform létrehozásával lehetne elősegíteni, amely felhívhatná a figyelmet az új ipari megoldásokra és jobb áttekintést nyújthatna a rendelkezésre álló kapacitásokról, valamint hozzájárulna a hulladékipar és az egyéb ágazatok összekapcsolásához és az ipari szimbiózis támogatásához.
Módosítás 24
Irányelvre irányuló javaslat
7 preambulumbekezdés
(7)  A 2008/98/EK és az 1999/31/EK irányelvben az újrafeldolgozás vonatkozásában meghatározott célértékek és a hulladéklerakóban való elhelyezés vonatkozásában meghatározott korlátozások mellett többé nincs szükség a 94/62/EK irányelvben a csomagolási hulladék energetikai hasznosítására és újrafeldolgozására vonatkozóan előírt uniós szintű célértékekre.
(7)  A 2008/98/EK és az 1999/31/EK1a tanácsi irányelvben az újrafeldolgozás vonatkozásában meghatározott célértékek és a hulladéklerakóban való elhelyezés vonatkozásában meghatározott korlátozások mellett többé nincs szükség a 94/62/EK irányelvben a csomagolási hulladék energetikai hasznosítására vonatkozóan előírt uniós szintű célértékekre.
__________________
1a A Tanács 1999/31/EK irányelve (1999. április 26.) a hulladéklerakókról (HL L 182., 1999.7.16., 1. o.).
Módosítás 25
Irányelvre irányuló javaslat
8 preambulumbekezdés
(8)  Ez az irányelv hosszú távú célokat tűz ki az Unió területén folytatott hulladékgazdálkodás számára, és ezáltal egyértelmű iránymutatást nyújt a tagállamoknak és a gazdasági szereplőknek az ebben az irányelvben meghatározott célok eléréséhez szükséges beruházásokkal kapcsolatban. Nemzeti hulladékgazdálkodási stratégiáik kidolgozása és a hulladékgazdálkodási infrastruktúrára irányuló beruházásaik tervezése során a tagállamoknak körültekintő módon, a hulladékhierarchiával összhangban, a megelőzés, az újrahasználatra való előkészítés és az újrafeldolgozás ügyének előmozdítása érdekében kell igénybe venniük az európai strukturális és beruházási alapokat.
(8)  Ez az irányelv hosszú távú célokat tűz ki az Unió területén folytatott hulladékgazdálkodás számára, és ezáltal egyértelmű iránymutatást nyújt a tagállamoknak és a gazdasági szereplőknek az ebben az irányelvben meghatározott célok eléréséhez szükséges beruházásokkal kapcsolatban. Nemzeti hulladékgazdálkodási stratégiáik kidolgozása és a hulladékgazdálkodási infrastruktúrára és a körforgásos gazdaságra irányuló beruházásaik tervezése során a tagállamoknak körültekintő módon, a hulladékhierarchiával összhangban kell igénybe venniük az európai strukturális és beruházási alapokat és e stratégiákat és beruházási terveket úgy kell kidolgozniuk, hogy azok elsősorban a hulladék megelőzésének és újrahasználatának, másodsorban pedig újrafeldolgozásának előmozdítására irányuljanak.
Módosítás 26
Irányelvre irányuló javaslat
9 a preambulumbekezdés (új)
(9a)   Az újrafeldolgozási célértékek 2030 utáni további növelésére vonatkozó szabályokat az ezen irányelv alkalmazása során szerzett tapasztalatok fényében felül kell vizsgálni.
Módosítás 28
Irányelvre irányuló javaslat
11 preambulumbekezdés
(11)  A tagállamoknak az újrahasználatra való előkészítésre és újrafeldolgozásra vonatkozó célértékek teljesítésével összefüggésben végzett számítások szempontjából képesnek kell lenniük az újrahasználatra való előkészítés területén elismert gazdasági szereplők és az elismert betétdíjas rendszerek által újrahasználatra előkészített termékek és összetevők figyelembevételére. Annak érdekében, hogy a számítások végzése egységes módon történjen, a Bizottság részletes szabályokat fog elfogadni az újrahasználatra való előkészítés területén elismert gazdasági szereplők és az elismert betétdíjas rendszerek meghatározására, valamint az adatok gyűjtésére, ellenőrzésére és jelentésére vonatkozóan.
(11)  Az újrafeldolgozásra vonatkozó célértékekkel kapcsolatos adatok egységes számításának biztosítása érdekében a Bizottságnak részletes szabályokat kell elfogadnia az újrafeldolgozó gazdasági szereplők meghatározására, valamint az adatok gyűjtésére, nyomon követhetőségére, ellenőrzésére és jelentésére vonatkozóan. E harmonizált módszertan elfogadását követően a tagállamoknak az újrafeldolgozásra vonatkozó célértékek teljesítésével összefüggésben végzett számítások szempontjából képesnek kell lenniük a fémek égetési vagy együttégetési folyamatot is magában foglaló újrafeldolgozásának figyelembevételére.
Módosítás 29
Irányelvre irányuló javaslat
12 preambulumbekezdés
(12)  Az újrahasználatra való előkészítésről gyűjtött adatok megbízhatóságának biztosításához elengedhetetlen a közös adatszolgáltatási szabályok létrehozása. Ehhez hasonlóan fontos, hogy pontosabban kerüljenek meghatározásra azok a szabályok, amelyek alapján a tagállamoknak be kell számolniuk arról, hogy mi kerül ténylegesen újrafeldolgozásra, illetve mi számítható bele az újrafeldolgozásra vonatkozó célértékek teljesítésébe. E célból általános szabályként az újrafeldolgozási célértékek elérésével kapcsolatos adatszolgáltatásnak a végső újrafeldolgozási eljárásba bekerülő hulladékmennyiségen kell alapulnia. Az adminisztratív terhek mérséklése érdekében a tagállamoknak szigorú feltételek mellett lehetővé kell tenni, hogy újrafeldolgozásra kerülő hulladék részarányáról a hulladékosztályozó létesítményekből kilépő anyagmennyiségek alapján számoljanak be. Az anyagok tömegében a végső újrafeldolgozási eljárás részét képező fizikai és/vagy kémiai átalakítási folyamatok miatt bekövetkező veszteséget nem kell levonni az újrafeldolgozottként bejelentett hulladék tömegéből.
(12)  Az újrafeldolgozásról gyűjtött adatok megbízhatóságának biztosításához elengedhetetlen az adatok gyűjtése, nyomon követhetősége, ellenőrzése és bejelentése vonatkozásában közös adatszolgáltatási szabályok létrehozása. Ehhez hasonlóan fontos, hogy pontosabban kerüljenek meghatározásra azok a szabályok, amelyek alapján a tagállamoknak be kell számolniuk arról, hogy mi kerül ténylegesen újrafeldolgozásra, illetve mi számítható bele az újrafeldolgozásra vonatkozó célértékek teljesítésébe. A célértékek elérésének számításához egy egységes módszert kell alapul venni, ami megakadályozza, hogy az adatközlés tartalmazza az újrafeldolgozott hulladékként kitett hulladékot. E célból az újrafeldolgozási célértékek elérésével kapcsolatos adatszolgáltatásnak a végső újrafeldolgozási eljárásba bekerülő hulladékmennyiségen kell alapulnia. Az anyagok tömegében a végső újrafeldolgozási eljárás részét képező fizikai és/vagy kémiai átalakítási folyamatok miatt bekövetkező veszteséget nem kell levonni az újrafeldolgozottként bejelentett hulladék tömegéből.
Módosítás 30
Irányelvre irányuló javaslat
14 preambulumbekezdés
(14)  A tagállamok által szolgáltatott statisztikai adatok alapvető fontosságúak ahhoz, hogy a Bizottság értékelni tudja az egyes tagállamok hulladékjogi előírásoknak való megfelelését. A statisztikai adatok minőségét, megbízhatóságát és összevethetőségét fokozni kell a hulladékokkal összefüggő adatszolgáltatás egységes belépési ponton keresztül történő teljesítésével, az elavult adatszolgáltatási követelmények megszüntetésével, a nemzeti adatszolgáltatási mechanizmusok összehasonlító értékelésével és az adatminőség-ellenőrzési jelentés bevezetésével.
(14)  A tagállamok által szolgáltatott adatok és információk alapvető fontosságúak ahhoz, hogy a Bizottság értékelni tudja az egyes tagállamok hulladékjogi előírásoknak való megfelelését. A szolgáltatott adatok minőségét, megbízhatóságát és összevethetőségét fokozni kell a megbízható forrásokon alapuló adatok gyűjtése és feldolgozása közös módszertanának bevezetésével és a hulladékokkal összefüggő adatszolgáltatás egységes belépési ponton keresztül történő teljesítésével, az elavult adatszolgáltatási követelmények megszüntetésével, a nemzeti adatszolgáltatási mechanizmusok összehasonlító értékelésével és az adatminőség-ellenőrzési jelentés bevezetésével.
Módosítás 31
Irányelvre irányuló javaslat
16 preambulumbekezdés
(16)  A hulladékgazdálkodás területén a megbízható adatszolgáltatás nélkülözhetetlen a hatékony végrehajtáshoz és az adatok tagállamok közötti összehasonlíthatóságához. Ezért akkor, amikor a 94/62/EK irányelvben meghatározott célértékek teljesítéséről összeállítják jelentéseiket, a tagállamoknak a Bizottság és a tagállamok nemzeti statisztikai hivatalai által közösen kidolgozott legújabb módszertant kell alkalmazniuk.
(16)  A hulladékgazdálkodás területén a megbízható adatszolgáltatás nélkülözhetetlen a hatékony végrehajtáshoz és az adatok tagállamok közötti összehasonlíthatóságához. Ezért akkor, amikor a 94/62/EK irányelvben meghatározott célértékek teljesítéséről összeállítják jelentéseiket, a tagállamoknak a Bizottság által a tagállamok nemzeti statisztikai hivatalaival és a hulladékgazdálkodásért felelős nemzeti, regionális és helyi hatóságokkal együttműködésben kidolgozott közös adatgyűjtési és -feldolgozási módszertant kell alkalmazniuk.
Módosítás 32
Irányelvre irányuló javaslat
16 a preambulumbekezdés (új)
(16a)   A tagállamoknak kérésre haladéktalanul be kell nyújtaniuk a Bizottsághoz az ezen irányelv végrehajtásának, valamint a környezetre és az emberi egészségre gyakorolt hatásának értékeléséhez szükséges valamennyi információt.
Módosítás 33
Irányelvre irányuló javaslat
17 preambulumbekezdés
(17)  A 94/62/EK irányelv kiegészítése, illetve módosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a 6a. cikk (2) és (5) bekezdése, a 11. cikk (3) bekezdése, a 19. cikk (2) bekezdése és a 20. cikk vonatkozásában a Szerződés 290. cikke alapján jogi aktusokat fogadjon el. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időszerű és megfelelő továbbításáról.
(17)  A 94/62/EK irányelv kiegészítése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az újrafeldolgozásra vonatkozó célértékek elérésének kiszámítása, egyes újrahasznosított anyagokban, termékkörökben és csomagolástípusokban megengedett legnagyobb nehézfém-koncentráció tekintetében megállapított bizonyos kivételek, az újrafeldolgozásra vonatkozó célértékek elérésével kapcsolatos adatgyűjtés és -feldolgozás módszertanának és az adatszolgáltatás formátumának meghatározása, és a csomagolás meghatározását szemléltető példák listájának módosításai, valamint az ezen irányelv alkalmazása során felmerülő esetleges technikai nehézségek vonatkozásában a Szerződés 290. cikke alapján jogi aktusokat fogadjon el. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során, többek között szakértői szinten, megfelelő konzultációkat folytasson, és a konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban szereplő elvekkel összhangban kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.
Módosítás 34
Irányelvre irányuló javaslat
18 preambulumbekezdés
(18)  A 94/62/EK irányelv egységes végrehajtási feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságot a 12. cikk (3d) bekezdése és a 19. cikk vonatkozásában végrehajtási hatáskörrel kell felruházni. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek16 megfelelően kell gyakorolni.
(18)  A 94/62/EK irányelv egységes végrehajtási feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságot a felhasznált csomagolóanyagok jellegére vonatkozó azonosítási rendszer tudományos és műszaki fejlődéshez való igazítását célzó módszertan meghatározása vonatkozásában végrehajtási hatáskörrel kell felruházni. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek16 megfelelően kell gyakorolni.
__________________
__________________
16 Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
16 Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
Módosítás 35
Irányelvre irányuló javaslat
21 a preambulumbekezdés (új)
(21a)   A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy minden uniós munkavállaló számára magas szintű munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági szabályozások legyenek érvényben a meglévő uniós jogszabályokkal és néhány gyártó, újrafeldolgozó és hulladékgazdálkodási ágazat munkavállalói által tapasztalt sajátos kockázatokkal összhangban.
Módosítás 36
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – -1 pont (új)
94/62/EK irányelv
1 cikk – 2 bekezdés
(-1)   A 1. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„(2) Ebből a célból az irányelv olyan intézkedéseket rögzít, amelyek elsősorban a csomagolási hulladék keletkezésének megelőzésére, további alapelvként pedig a csomagolóanyag újrahasználatára, vagy a csomagolási hulladék anyagában történő vagy más módon történő hasznosításának más formáira, és ilyen módon e hulladék végső ártalmatlanításának csökkentésére irányulnak.
„(2) Ebből a célból az irányelv olyan intézkedéseket rögzít, amelyek elsősorban a csomagolási hulladék keletkezésének megelőzésére, további alapelvként pedig a csomagolóanyag újrahasználatára, vagy a csomagolási hulladék anyagában történő vagy más módon történő hasznosításának más formáira, és ilyen módon e hulladék végső ártalmatlanításának csökkentésére irányulnak, a körforgásos gazdaság felé való átmenet elősegítése érdekében.
Módosítás 37
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – b a pont (új)
94/62/EK irányelv
3 cikk – 2 a pont (új)
ba)   a szöveg a következő ponttal egészül ki:
„2a. »bioalapú csomagolás«: biológiai eredetű anyagból származó csomagolás, ide nem értve a geológiai alakzatokban található és/vagy megkövült anyagokat;”
Módosítás 38
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – c pont
94/62/EK irányelv
3 cikk – 3–10 pont
c)  a 3–10. pontot el kell hagyni;
c)  a 3. és 4. pontot, valamint a 6–10. pontot el kell hagyni;
Módosítás 39
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – d pont
94/62/EK irányelv
3 cikk – 2 bekezdés
„A »hulladék«, a »hulladéktermelő«, a »hulladékbirtokos«, a »hulladékgazdálkodás«, a »gyűjtés«, az »elkülönített gyűjtés«, a »megelőzés«, az »újrahasználat«, a »kezelés«, a »hasznosítás«, az »újrahasználatra való előkészítés«, az »újrafeldolgozás«, a »végső újrafeldolgozási eljárás« és az »ártalmatlanítás« fogalom meghatározása tekintetében a 2008/98/EK irányelv 3. cikkében található fogalommeghatározások alkalmazandók.”
„A »hulladék«, a »hulladéktermelő«, a »hulladékbirtokos«, a »hulladékgazdálkodás«, a »gyűjtés«, az »elkülönített gyűjtés«, a »megelőzés«, a »válogatás«, a »települési hulladék«, az »ipari és kereskedelmi hulladék«, a »kezelés«, a »hasznosítás«, az »újrafeldolgozás«, a »szerves újrafeldolgozás«, a »végső újrafeldolgozási eljárás«, a »szemét« és az »ártalmatlanítás« fogalom meghatározása tekintetében a 2008/98/EK irányelv 3. cikkében található fogalommeghatározások alkalmazandók.”
Módosítás 40
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont
94/62/EK irányelv
4 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés
„Ilyen egyéb intézkedések lehetnek nemzeti programok, a kiterjesztett gyártói felelősségen alapuló rendszerek révén a csomagolás környezeti hatásának minimálisra csökkentésére irányuló ösztönzők vagy más, megfelelő esetben a gazdasági szereplőkkel folytatott konzultáció alapján elfogadott intézkedések, amelyek célja, hogy összefogják a tagállamokban a megelőzéssel kapcsolatban meghozott számos kezdeményezést, és kihasználják azok előnyeit. Ezen intézkedéseknek meg kell felelniük az irányelv 1. cikkének (1) bekezdésében meghatározott célkitűzéseknek.”;
„A tagállamok intézkedéseket fogadnak el a csomagolás környezeti hatásának minimálisra csökkentése és a hulladék keletkezésének megelőzésére vonatkozó, a 2008/98/EK irányelv 9. cikkének (1) bekezdésében meghatározott célok eléréséhez való hozzájárulás érdekében. Ezen intézkedések közé tartozik a 8. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdésében meghatározott kiterjesztett gyártói felelősség és az újrahasználható csomagolások használatát célzó ösztönzők.
A tagállamok intézkedéseket hoznak a nem újrafeldolgozható és a túlzott csomagolás használatának tartós csökkentése érdekében. Ezek az intézkedések nem veszélyeztethetik a higiéniát vagy az élelmiszerbiztonságot.
Emellett a tagállamok egyéb, a gazdasági szereplőkkel és a fogyasztói és környezetvédelmi szervezetekkel folytatott konzultáció alapján elfogadott intézkedéseket is hozhatnak, amelyek célja, hogy összefogják a tagállamokban a megelőzéssel kapcsolatban meghozott számos kezdeményezést, és kihasználják azok előnyeit.
Ezen intézkedéseknek meg kell felelniük az irányelv 1. cikkének (1) bekezdésében meghatározott célkitűzéseknek.
A tagállamok megfelelő gazdasági eszközökkel és egyéb intézkedésekkel ösztönzik a hulladékhierarchia alkalmazását. Ilyen eszközök és intézkedések lehetnek például a 2008/98/EK irányelv IVa. mellékletében felsoroltak.”
Módosítás 41
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 2 a pont (új)
94/62/EK irányelv
4 cikk – 3 bekezdés
2a.   A 4. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
(3)  A Bizottság megfelelő esetben javaslatokat tesz olyan intézkedésekre, amelyek ezen lényegi követelmények betartatásának erősítését és kiegészítését, valamint annak biztosítását szolgálják, hogy új csomagolás csak akkor kerüljön forgalomba, ha a gyártó a csomagolás alapvető funkcióinak csorbítása nélkül minden szükséges intézkedést megtett a csomagolás környezeti hatásának csökkentésére.
(3) A Bizottság 2020. december 31-ig javaslatokat tesz a lényegi követelmények naprakésszé tételére e követelmények betartatásának erősítése és kiegészítése céljából, hogy biztosítsa, hogy új csomagolás csak akkor kerüljön forgalomba, ha a gyártó a csomagolás alapvető funkcióinak csorbítása nélkül minden szükséges intézkedést megtett a csomagolás környezeti hatásának csökkentésére A Bizottság az érintett felekkel való konzultációt követően jogalkotási javaslatot nyújt be a követelmények naprakésszé tételére, különösen az újrahasználat és a színvonalas újrafeldolgozás terveinek erősítése céljából.ˮ
Módosítás 42
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 2 b pont (új)
94/62/EK irányelv
4 cikk – 3 a bekezdés (új)
2b.   A 4. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A tagállamok, amennyiben az életciklus-szemlélet szerint környezeti szempontból előnyös, ösztönzik a megújuló forrásból nyert bioalapú újrahasznosítható csomagolás és a biológiai úton lebontható komposztálható csomagolás használatát az alábbiakhoz hasonló intézkedések meghozatalával:
a)   használatuk elősegítése többek között gazdasági eszközökkel;
b)   az ilyen termékek piaci feltételeinek javítása;
c)   az ilyen anyagok használatát akadályozó, meglevő jogszabályok felülvizsgálata.ˮ
Módosítás 43
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 2 c pont (új)
94/62/EK irányelv
5 cikk – cím
2c.   Az 5. cikk a következő címmel egészül ki:
„Újrahasználat”
Módosítás 44
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 2 d pont (új)
94/62/EK irányelv
5 cikk – 1 bekezdés
2d.   A 5. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
A tagállamok előmozdíthatják az olyan csomagolás újrahasználati rendszereit, amely csomagolást a Szerződésnek megfelelően környezetkímélő módon lehet újrahasználni.
„(1) A hulladékhierarchiával összhangban a tagállamok előmozdítják az olyan csomagolás újrahasználati rendszereit, amely csomagolást a Szerződésnek megfelelően környezetkímélő módon lehet újrahasználni, az élelmiszer-higiénia vagy a fogyasztók biztonsága veszélyeztetése nélkül.
Módosítás 45
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 2 e pont (új)
94/62/EK irányelv
5 cikk – 1 a bekezdés (új)
2e.   A 5. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A tagállamok a csomagolás újrahasználata tekintetében az alábbi célok elérésére törekednek:
a)   legkésőbb 2025. december 31-ig az összes csomagolási hulladék legalább 5 tömegszázalékát újrahasznosítják;
b)   legkésőbb 2030. december 31-ig az összes csomagolási hulladék legalább 10 tömegszázalékát újrahasznosítják.”
Módosítás 46
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 2 f pont (új)
94/62/EK irányelv
5 cikk – 1 b bekezdés (új)
2f.   A 5. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(1b) Az újrahasznosítási műveletek ösztönzése céljából a tagállamok többek között az alábbi intézkedéseket hozhatják:
–  az újrafelhasználható csomagolási termékek esetében betétdíjas rendszerek használata;
–  a forgalomba hozott újrahasznosítható csomagolások minimális százalékarányának csomagolási áramonként történő évenkénti megállapítása;
–  megfelelő gazdasági ösztönzők az újrahasznosítható csomagolások gyártóinak.”
Módosítás 47
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 2 g pont (új)
94/62/EK irányelv
5 cikk – 1 c bekezdés (új)
2g.   A 5. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(1c) A betétdíjas rendszereken keresztül összegyűjtött csomagolás és újrafelhasznált csomagolás beszámítható a nemzeti megelőzési programokban meghatározott megelőzési célok elérésébe.ˮ
Módosítás 48
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – a pont
94/62/EK irányelv
6 cikk – cím
a)  a cikk címe helyébe a „Hasznosítás, újrahasználat és újrafelfolgozás” szöveg lép;
a)  a cikk címe helyébe a „Hasznosítás és újrafelfolgozás” szöveg lép;
Módosítás 49
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – a a pont (új)
94/62/EK irányelv
6 cikk – -1 bekezdés (új)
aa)   A 6. cikk a következő (-1) bekezdéssel egészül ki:
„(-1) A tagállamok minden csomagolóanyag esetében válogatórendszereket alakítanak ki.”
Módosítás 50
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – b pont
94/62/EK irányelv
6 cikk – 1 bekezdés – f pont
f)  legkésőbb 2025. december 31-ig az összes csomagolási hulladék legalább 65 tömegszázalékát készítik elő újrahasználatra és dolgozzák fel újra;
f)  legkésőbb 2025. december 31-ig az összes csomagolási hulladék legalább 70 tömegszázalékát dolgozzák fel újra;
Módosítás 51
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – b pont
94/62/EK irányelv
6 cikk – 1 bekezdés – g pont
g)  legkésőbb 2025. december 31-ig a csomagolási hulladékban lévő, az alábbiakban felsorolt anyagok újrahasználatra való előkészítése és újrafeldolgozása vonatkozásában teljesítik a következő, tömegszázalékban kifejezett minimális célértékeket:
g)  legkésőbb 2025. december 31-ig a csomagolási hulladékban lévő, az alábbiakban felsorolt anyagok újrafeldolgozása vonatkozásában teljesítik a következő, tömegszázalékban kifejezett minimális célértékeket:
i.  a műanyagok esetében 55 tömegszázalék;
i.  a műanyagok esetében 60 tömegszázalék;
ii.  a fa esetében 60 tömegszázalék;
ii.  a fa esetében 65 tömegszázalék;
iii.  a vasfémek esetében 75 tömegszázalék;
iii.  a vasfémek esetében 80 tömegszázalék;
iv.  az alumínium esetében 75 tömegszázalék;
iv.  az alumínium esetében 80 tömegszázalék;
v.  az üveg esetében 75 tömegszázalék;
v.  az üveg esetében 80 tömegszázalék;
vi.  a papír és a karton esetében 75 tömegszázalék;
vi.  a papír és a karton esetében 90 tömegszázalék;
Módosítás 52
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – b pont
94/62/EK irányelv
6 cikk – 1 bekezdés – h pont
h)  legkésőbb 2030. december 31-ig az összes csomagolási hulladék legalább 75 tömegszázalékát készítik elő újrahasználatra és dolgozzák fel újra;
h)  legkésőbb 2030. december 31-ig az összes csomagolási hulladék legalább 80 tömegszázalékát dolgozzák fel újra;
Módosítás 53
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – b pont
94/62/EK irányelv
6 cikk – 1 bekezdés – i pont
i)  legkésőbb 2030. december 31-ig a csomagolási hulladékban lévő, az alábbiakban felsorolt anyagok újrahasználatra való előkészítése és újrafeldolgozása vonatkozásában teljesítik a következő, tömegszázalékban kifejezett minimális célértékeket:
i)  legkésőbb 2030. december 31-ig a csomagolási hulladékban lévő, az alábbiakban felsorolt anyagok újrafeldolgozása vonatkozásában teljesítik a következő, tömegszázalékban kifejezett minimális célértékeket:
i.  a fa esetében 75 tömegszázalék;
i.  a fa esetében 80 tömegszázalék;
ii.  a vasfémek esetében 85 tömegszázalék;
ii.  a vasfémek esetében 90 tömegszázalék;
iii.  az alumínium esetében 85 tömegszázalék;
iii.  az alumínium esetében 90 tömegszázalék;
iv.  az üveg esetében 85 tömegszázalék;
iv.  az üveg esetében 90 tömegszázalék;
v.   a papír és a karton esetében 85 tömegszázalék.
Módosítás 54
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – c pont
94/62/EK irányelv
6 cikk – 3 bekezdés
(3)  Az újrahasználatra való előkészítés, újrafeldolgozás vagy hasznosítás céljából másik tagállamba szállított csomagolási hulladék az (1) bekezdés f)–i) pontjában meghatározott célértékek teljesítése szempontjából csak a gyűjtés helye szerinti tagállam által vehető figyelembe.
(3)  Az újrafeldolgozás céljából másik tagállamba szállított csomagolási hulladék az (1) bekezdés f)–i) pontjában meghatározott célértékek teljesítése szempontjából csak a gyűjtés helye szerinti tagállam által vehető figyelembe.
Módosítás 55
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – c a pont (új)
94/62/EK irányelv
6 cikk – 4 bekezdés
ca)   A 6. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
(4)  A tagállamok adott esetben ösztönzik az újrafeldolgozott csomagolási hulladékból nyert anyagok használatát a csomagolás és egyéb termékek gyártásánál azáltal, hogy
(4) A tagállamok – a hulladékhierarchiával összhangban és amennyiben az az életciklus-szemlélet szerint előnyös – ösztönzik az újrafeldolgozott csomagolási hulladékból nyert anyagok használatát a csomagolás és egyéb termékek gyártásánál azáltal, hogy
a)  javítják az ilyen termékek piaci feltételeit;
a)  javítják az ilyen termékek piaci feltételeit;
b)  felülvizsgálják az ilyen anyagok használatát akadályozó meglevő rendeleteket.
b)  felülvizsgálják az ilyen anyagok használatát akadályozó meglevő rendeleteket.
ba)   megfelelő gazdasági eszközöket – többek között a termékekben található újrahasznosított tartalom előmozdítását és a fenntarthatóságra vonatkozó közbeszerzési kritériumokat – alkalmaznak a másodlagos nyersanyagok felhasználásának ösztönzésére;
bb)   népszerűsítik azokat az anyagokat, amelyek újrafeldolgozás esetén akkor sem veszélyeztetik az emberi egészséget, ha élelmiszerrel érintkező anyag készül belőlük.”
Módosítás 56
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – d pont
94/62/EK irányelv
6 cikk – 5, 8 és 9 bekezdés
d)  az (5), a (8) és a (9) bekezdést el kell hagyni.
d)  az (5) és a (9) bekezdést el kell hagyni.
Módosítás 57
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – d a pont (új)
94/62/EK irányelv
6 cikk – 8 bekezdés
da)   A 8. cikk helyébe a következő szöveg lép:
(8)   A Bizottság a lehető leghamarabb, legkésőbb 2005. június 30-ig jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak ezen irányelv végrehajtásának előrehaladásáról és annak környezetre gyakorolt hatásáról, valamint a belső piac működéséről. A jelentés figyelembe veszi az egyes tagállamok egyedi körülményeit. A jelentésben a következők szerepelnek:
(8) Ennek érdekében Bizottság 2024. december 31-ig megvizsgálja a 6. cikkben megállapított célértékeket és az elérésük felé történt előrelépést, figyelembe véve a tagállamok által az említett célok elérése érdekében alkalmazott bevált gyakorlatokat és intézkedéseket.
Értékelésében a Bizottság megvizsgálja a következőket:
a)  értékelés a lényegi követelmények hatékonyságáról, végrehajtásáról és alkalmazásáról;
a)  egyéb csomagolási hulladékáramokra vonatkozó célértékek meghatározása;
b)  további megelőző intézkedések, annak érdekében, hogy a csomagolás környezeti hatását alapvető funkciói csorbítása nélkül, a lehető legnagyobb mértékben csökkenteni lehessen;
b)  külön célértékek meghatározása a háztartási csomagolási hulladék, valamint a kereskedelmi és ipari csomagolási hulladék tekintetében.
c)   olyan csomagolási környezeti mutató esetleges kidolgozása, amely a csomagolási hulladék keletkezésének megakadályozását egyszerűbbé és hatékonyabbá teszi;
E célból a Bizottság – adott esetben jogalkotási javaslattal kísért – jelentést készít, amelyet továbbít az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.ˮ
d)   csomagolási hulladék keletkezésének megakadályozására irányuló tervek;
e)   újrahasználat ösztönzése, és különösen az újrahasználat és az újrafeldolgozás költségeinek és előnyeinek összehasonlítása;
f)   gyártói felelősség, beleértve annak pénzügyi szempontjait is;
g)   2010-ig erőfeszítések a csomagolásban levő nehézfémek és más veszélyes anyagok további csökkentésére, és adott esetben ezek használatának végleges beszüntetésére.
Ehhez a jelentéshez adott esetben mellékelni kell az ezen irányelv kapcsolódó rendelkezései felülvizsgálatára vonatkozó javaslatokat, kivéve, ha ezeket a javaslatokat már korábban benyújtották.
Módosítás 58
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont
94/62/EK irányelv
6 a cikk – 1 bekezdés
(1)  A 6. cikk (1) bekezdésének f)–i) pontjaiban meghatározott célértékek elérésének kiszámítását a következők szerint kell elvégezni:
(1)  A 6. cikk (1) bekezdésének f)–i) pontjaiban meghatározott célértékek elérésének kiszámítása alkalmazásában az újrafeldolgozott csomagolási hulladék tömegét az egy adott évben végső újrafeldolgozási eljárásba bekerülő hulladék tömegeként kell beszámítani.
a)   az újrafeldolgozott csomagolási hulladék tömege alatt a végső újrafeldolgozási eljárásba bekerülő hulladék tömegét kell érteni;
b)   az újrahasználatra előkészített csomagolási hulladék tömege alatt az újrahasználatra való előkészítés területén elismert gazdasági szereplők által hasznosított vagy gyűjtött olyan csomagolási hulladék tömegét kell érteni, amely minden olyan ellenőrzési, tisztítási és javítási műveleten átment, amely a hulladék további válogatás vagy előfeldolgozás nélküli újrahasználatához szükséges;
c)   a tagállamok a számításnál figyelembe vehetik az újrahasználatra való előkészítés területén elismert gazdasági szereplők és az elismert betétdíjas rendszerek üzemeltetői által újrahasználatra előkészített termékeket és összetevőket. Az újrahasználatra előkészített és újrafeldolgozott csomagolási hulladék módosított, az újrahasználatra előkészített termékek és alkatrészek tömegét figyelembe vevő arányának kiszámításához a tagállamoknak az üzemeltetőkről származó, ellenőrzött adatokat és a IV. mellékletben meghatározott képletet kell alkalmazniuk.
Módosítás 59
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont
94/62/EK irányelv
6 a cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)   A Bizottság 2018. december 31-ig felkéri az európai szabványügyi szervezeteket, hogy a végső újrafeldolgozási eljárásba kerülő hulladékanyagokra és a másodlagos nyersanyagokra, különösen a műanyagokra vonatkozóan dolgozzanak ki a legjobb termelési gyakorlatokon alapuló európai minőségi szabványokat.
Módosítás 60
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont
94/62/EK irányelv
6 a cikk – 2 bekezdés
(2)  Az (1) bekezdése b) és c) pontja, valamint a IV. melléklet egységes feltételek alapján történő alkalmazásának biztosítása érdekében a Bizottság a 21a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása útján megállapítja az újrahasználatra való előkészítés területén elismert gazdasági szereplők és az elismert betétdíjas rendszerek meghatározásához szükséges minimális minőségi és működési követelményeket, beleértve az adatgyűjtésre, -ellenőrzésre és -szolgáltatásra vonatkozó szabályokat.
(2)  Az (1) bekezdés egységes feltételek alapján történő alkalmazásának biztosítása érdekében a Bizottság a 21a. cikknek megfelelően ezen irányelv kiegészítése céljából felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása útján megállapítja a végső újrafeldolgozást végző szereplők meghatározásához szükséges minimális minőségi és működési követelményeket, beleértve az adatgyűjtésre, -ellenőrzésre, -szolgáltatásra és nyomonkövetésre vonatkozó szabályokat.
Módosítás 61
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont
94/62/EK irányelv
6 a cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)   A Bizottság megvizsgálja annak lehetőségét, hogy összehangolja a kompozit csomagolásra vonatkozó jelentéstételt az ezen irányelvben foglalt kötelezettségekkel, és adott esetben javaslatokat tesz ilyen irányú intézkedésekre.
Módosítás 62
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont
94/62/EK irányelv
6 a cikk – 3 bekezdés
(3)   Az (1) bekezdéstől eltérve bármilyen válogatási művelet eredményéül kapott hulladék tömegét bele lehet számítani az újrafeldolgozott csomagolási hulladék tömegébe, amennyiben:
törölve
a)   az eredményül kapott hulladék bekerül a végső újrafeldolgozási eljárásba;
b)   a végső újrafeldolgozási eljárás alá nem vetett, ártalmatlanításra vagy energetikai hasznosításra kerülő anyagok tömege az újrafeldolgozottként számított hulladék teljes tömegének 10 %-a alatt marad.
Módosítás 63
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont
94/62/EK irányelv
6 a cikk – 4 bekezdés
(4)  A tagállamok hatékony minőség-ellenőrzési és nyomonkövetési rendszert hoznak létre a csomagolási hulladék vonatkozásában a (3) bekezdés a) és b) pontjában foglalt feltételek teljesülésének biztosítása érdekében. A rendszer alapulhat a 2008/98/EK irányelv 35. cikkének (4) bekezdése szerint létrehozott elektronikus nyilvántartásokon, a válogatott hulladék minőségi követelményeire vonatkozó műszaki előírásokon, vagy bármilyen más egyenértékű intézkedésen, amely biztosítja az újrafeldolgozott hulladékról gyűjtött adatok megbízhatóságát és pontosságát.
(4)  A (2) bekezdésnek megfelelően elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal összhangban a tagállamok hatékony minőség-ellenőrzési és nyomonkövetési rendszert hoznak létre a csomagolási hulladék vonatkozásában az (1) bekezdésben foglalt szabályoknak való megfelelés biztosítása érdekében. A rendszer alapulhat a 2008/98/EK irányelv 35. cikkének (4) bekezdése szerint létrehozott elektronikus nyilvántartásokon, a válogatott hulladék minőségi követelményeire vonatkozó műszaki előírásokon, vagy bármilyen más egyenértékű intézkedésen, amely biztosítja az újrafeldolgozott hulladékról gyűjtött adatok megbízhatóságát és pontosságát. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a minőségellenőrzésre és nyomonkövethetőségre vonatkozóan választott rendszerről.
Módosítás 64
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont
94/62/EK irányelv
6 a cikk – 5 bekezdés
(5)  A 6. cikk (1) bekezdésének f)–i) pontjaiban meghatározott célértékek elérésének kiszámítása során a tagállamok az elégetésre kerülő csomagolási hulladék mennyiségével arányosan figyelembe vehetik a fémek égetési folyamatot is magában foglaló újrafeldolgozását, amennyiben az újrafeldolgozott fémek megfelelnek bizonyos minőségi követelményeknek. A tagállamok a 2008/98/EK irányelv 11a. cikkének (6) bekezdésének megfelelően létrehozott közös módszertant használják.
(5)  A 6. cikk (1) bekezdésének f)–i) pontjaiban meghatározott célértékek elérésének kiszámítása során a tagállamok csak abban az esetben vehetik figyelembe az elégetésre vagy együttégetésre kerülő csomagolási hulladék mennyiségével arányosan a fémek égetési folyamatot vagy együttégetési folyamatot is magában foglaló újrafeldolgozását, ha a hulladékot égetés előtt szétválogatták, vagy ha eleget tettek a papír, a fém, a műanyag, az üveg és a biohulladék elkülönített gyűjtésére vonatkozó kötelezettségnek, és amennyiben az újrafeldolgozott fémek megfelelnek bizonyos minőségi követelményeknek. A tagállamok a 2008/98/EK irányelv 11a. cikkének (6) bekezdésének megfelelően létrehozott közös módszertant használják.
Módosítás 65
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont
94/62/EK irányelv
6 b cikk – 1 bekezdés – b a pont (új)
ba)   felsorolja az Unió-szerte alkalmazott azon bevált gyakorlatok példáit, amelyek iránymutatással szolgálhatnak a célértékek eléréséhez.
Módosítás 66
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont
94/62/EK irányelv
6 b cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)   Szükség esetén az (1) bekezdésben említett jelentések ezen irányelv (1) bekezdésben említettektől eltérő követelményeinek végrehajtásával, például a hulladékmegelőzési programokban foglalt célértékek elérésére vonatkozó előrejelzésekkel, valamint az energetikai hasznosítás keretében ártalmatlanított vagy energetikailag hasznosított települési hulladék százalékarányával és egy főre jutó mennyiségével is foglalkoznak.
Módosítás 67
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 5 a pont (új)
94/62/EK irányelv
7 cikk – 1 bekezdés
5a.   A 7. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„(1) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy olyan rendszereket állítsanak fel, melyek biztosítják a következőket:
„(1) Az ezen irányelvben meghatározott célkitűzések teljesítése érdekében a tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy olyan rendszereket állítsanak fel, melyek biztosítják és ösztönzik a következőket:
a)  a használt csomagolás és/vagy csomagolási hulladék visszaváltása és/vagy begyűjtése a fogyasztótól, más végfelhasználótól vagy a hulladékláncból annak érdekében, hogy azokra a legmegfelelőbb ártalmatlanítási megoldásokat alkalmazzák;
a)  a használt csomagolás és/vagy csomagolási hulladék visszaváltása és/vagy begyűjtése a fogyasztótól, más végfelhasználótól vagy a hulladékláncból annak érdekében, hogy azokra a legmegfelelőbb ártalmatlanítási megoldásokat alkalmazzák;
b)  a begyűjtött csomagolóanyag és/vagy csomagolási hulladék újrahasználata vagy hasznosítása, beleértve az újrafeldolgozást is,
b)  a begyűjtött csomagolóanyag és/vagy csomagolási hulladék újrahasználata vagy hasznosítása, beleértve az újrafeldolgozást is.
annak érdekében, hogy eleget tegyenek az ezen irányelvben megállapított célkitűzéseknek.
annak érdekében, hogy eleget tegyenek az ezen irányelvben megállapított célkitűzéseknek. E rendszerekben az érintett ágazatok piaci szereplői és az illetékes hatóságok részt vehetnek. Ezek – hátrányos megkülönböztetés nélkül – az importált termékekre is vonatkoznak, beleértve a részletes rendelkezéseket és a rendszerekbe való belépésre megállapított díjakat, amelyeket úgy kell kialakítani, hogy a Szerződéssel összhangban elkerüljék a kereskedelem akadályozását vagy a verseny torzulását.”
annak érdekében, hogy eleget tegyenek az ezen irányelvben megállapított célkitűzéseknek. E rendszerekben az érintett ágazatok piaci szereplői és az illetékes hatóságok részt vehetnek. Ezek – hátrányos megkülönböztetés nélkül – az importált termékekre is vonatkoznak, beleértve a részletes rendelkezéseket és a rendszerekbe való belépésre megállapított díjakat, amelyeket úgy kell kialakítani, hogy a Szerződéssel összhangban elkerüljék a kereskedelem akadályozását vagy a verseny torzulását.”
Módosítás 68
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 5 b pont (új)
94/62/EK irányelv
7 a cikk (új)
5b.   Az irányelv a következő cikkel egészül ki:
„7a. cikk
A visszavételi és begyűjtési rendszerekre vonatkozó külön intézkedések
A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy megvalósítsák:
a)   legalább a papír, a fém, a műanyag, az üveg csomagolás vagy csomagolási hulladék külön gyűjtését,
b)   a 2005/270/EK bizottsági határozatban meghatározott kompozit csomagolás begyűjtését olyan meglévő begyűjtési rendszerek keretében, amelyek megfelelnek a végső újrafeldolgozáshoz szükséges minőségi szabványoknak.”
Módosítás 69
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 5 c pont (új)
94/62/EK irányelv
8 cikk – 2 bekezdés
5c.   A 8. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„(2) A gyűjtés, újrahasználat és az újrafeldolgozást is magában foglaló hasznosítás megkönnyítése érdekében a csomagoláson az érintett iparág szerinti azonosítás és osztályozás céljából fel kell tüntetni a 97/129/EK bizottsági határozat [1] alapján felhasznált csomagolóanyag(ok) jellegét.
„(2) A gyűjtés, újrahasználat és az újrafeldolgozást is magában foglaló hasznosítás megkönnyítése érdekében a csomagoláson fel kell tüntetni az ehhez szükséges hasznos információkat. Különösen az érintett iparág szerinti azonosítás és osztályozás céljából fel kell tüntetni a csomagoláson a 97/129/EK bizottsági határozat alapján felhasznált csomagolóanyag(ok) jellegét.
[1] HL L 50., 1997.2.20., 28. o.”
[1] HL L 50., 1997.2.20., 28. o.”
Módosítás 70
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 7 pont – d pont
94/62/EK irányelv
12 cikk – 3 a bekezdés
(3a)  A tagállamok a 6. cikk (1) bekezdésének a)–i) pontjaiban előírt célértékek teljesítése tekintetében minden egyes naptári évre vonatkozóan adatokat szolgáltatnak a Bizottságnak. Az adatokat elektronikus úton kell benyújtani az adatgyűjtés tárgyévének végét követő 18 hónapon belül.
(3a)  A tagállamok a 6. cikk (1) bekezdésének a)–i) pontjaiban előírt célértékek teljesítése tekintetében minden egyes naptári évre vonatkozóan adatokat szolgáltatnak a Bizottságnak. Az adatokat a (3d) bekezdésben említett közös módszertan szerint kell gyűjteni és feldolgozni, és elektronikus úton kell benyújtani az adatgyűjtés tárgyévének végét követő 12 hónapon belül.
Módosítás 71
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 7 pont – d pont
94/62/EK irányelv
12 cikk – 3 a bekezdés – 2 albekezdés
Az adatszolgáltatást a Bizottság által a (3d) bekezdésnek megfelelően meghatározott formátumban kell teljesíteni. Az első adatszolgáltatásnak a [beírandó évszám: az ezen irányelv hatálybalépése utáni év]. január 1-jétől [beírandó évszám: az ezen irányelv hatálybalépésének éve utáni év]. december 31-ig terjedő időszakra kell vonatkoznia.
Az adatgyűjtést és -feldolgozást a (3d) bekezdésben említett közös módszertan alkalmazásával, az adatszolgáltatást pedig a Bizottság által a (3d) bekezdésnek megfelelően meghatározott formátumban kell teljesíteni. A 6. cikk f)–i) pontjában foglalt célokra vonatkozó első adatszolgáltatásnak a [beírandó évszám: az ezen irányelv hatálybalépése utáni év]. január 1-jétől [beírandó évszám: az ezen irányelv hatálybalépésének éve utáni év]. december 31-ig terjedő időszakra kell vonatkoznia.
Módosítás 72
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 7 pont – d pont
94/62/EK irányelv
12 cikk – 3 c bekezdés
(3c)  A Bizottság megvizsgálja az e cikknek megfelelően szolgáltatott adatokat, majd jelentést tesz közzé a vizsgálat eredményeiről. A jelentésnek ki kell terjednie az adatgyűjtés szervezésének, az adatok forrásainak és a tagállamok által használt módszertannak az értékelésére, valamint az adatok hiánytalanságára, megbízhatóságára, időszerűségére és konzisztenciájára. Az értékelés javító célú konkrét ajánlásokat is tartalmazhat. A jelentést háromévente kell elkészíteni.
(3c)  A Bizottság megvizsgálja az e cikknek megfelelően szolgáltatott adatokat, majd jelentést tesz közzé a vizsgálat eredményeiről. A (3d) bekezdésben meghatározott adatgyűjtés és -feldolgozás közös módszertanának létrehozásáig a jelentésnek ki kell terjednie az adatgyűjtés szervezésének, az adatok forrásainak és a tagállamok által használt módszertannak az értékelésére. A Bizottság értékeli továbbá az adatok hiánytalanságát, megbízhatóságát, időszerűségét és konzisztenciáját. Az értékelés javító célú konkrét ajánlásokat is tartalmazhat. A jelentést a tagállamok első adatközlését követő kilencedik hónapban, majd azt követően háromévente kell elkészíteni.
Módosítás 73
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 7 pont – d pont
94/62/EK irányelv
12 cikk – 3 c a bekezdés (új)
(3ca)   A jelentésben a Bizottság tájékoztatást ad az irányelv egészében vett végrehajtásáról, és értékeli annak az emberi egészségre, a környezetre és a belső piacra gyakorolt hatását. Adott esetben az irányelv felülvizsgálatáról szóló javaslatot is csatolhat a jelentéshez.
Módosítás 74
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 7 pont – d pont
94/62/EK irányelv
12 cikk – 3 d bekezdés
(3d)  A Bizottság a (3a) bekezdés szerinti adatszolgáltatás formátumát megállapító végrehajtási aktusokat fogad el. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 21. cikk (2) bekezdése szerinti eljárással kell elfogadni.
(3d)  A Bizottság a 38a. cikkel összhangban ezen irányelv kiegészítése céljából az adatgyűjtés és -feldolgozás közös módszertanát, illetve a (3a) bekezdés szerinti adatszolgáltatás formátumát megállapító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el.
Módosítás 75
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 12 pont
94/62/EK irányelv
21 a cikk – 2 bekezdés
(2)  A Bizottság a 6a. cikk (2) bekezdésében, a 11. cikk (3) bekezdésében, a 19. cikk (2) bekezdésében és a 20. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól [beírandó dátum: ezen irányelv hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdődő hatállyal.
(2)  A Bizottság a 6a. cikk (2) bekezdésében, a 11. cikk (3) bekezdésében, a 12. cikk (3d) bekezdésében, a 19. cikk (2) bekezdésében és a 20. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól [beírandó dátum: ezen irányelv hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdődő hatállyal.
Módosítás 76
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 12 pont
94/62/EK irányelv
21 a cikk – 3 bekezdés
(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 6a. cikk (2) bekezdésében, a 11. cikk (3) bekezdésében, a 19. cikk (2) bekezdésében és a 20. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 6a. cikk (2) bekezdésében, a 11. cikk (3) bekezdésében, a 12. cikk (3d) bekezdésében, a 19. cikk (2) bekezdésében és a 20. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
Módosítás 77
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 12 pont
94/62/EK irányelv
21 a cikk – 5 bekezdés
(5)  A 6a. cikk (2) bekezdése, a 11. cikk (3) bekezdése, a 19. cikk (2) bekezdése vagy a 20. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.
(5)  A 6a. cikk (2) bekezdése, a 11. cikk (3) bekezdése, 12. cikk (3d) bekezdése, a 19. cikk (2) bekezdése vagy a 20. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.
Módosítás 78
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 12 a pont (új)
94/62/EK irányelv
II melléklet
12a.   A csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló 94/62/EK irányelv II. melléklete helyébe az ezen irányelv mellékletében foglaltak lépnek.
Módosítás 79
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 14 pont
94/62/EK irányelv
IV. melléklet
14.   A csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló 94/62/EK irányelv egy új, IV. melléklettel egészül ki, amelynek szövegét ezen irányelv melléklete tartalmazza.
törölve
Módosítás 80
Irányelvre irányuló javaslat
Melléklet – -1 bekezdés (új)
94/62/EK irányelv
II melléklet – 1 pont – 1 franciabekezdés
-1.   A II. melléklet 1. pontjának első franciabekezdése a következőképpen módosul:
–  A csomagolást úgy kell megtervezni, előállítani és forgalmazni, hogy lehetővé tegyék annak újrahasználatát vagy hasznosítását (beleértve az újrafeldolgozást), és minimumra csökkentsék annak a környezetre gyakorolt hatását, amikor a csomagolási hulladékok vagy a csomagolási hulladékgazdálkodási műveletek anyagmaradékát ártalmatlanítják.
„– A csomagolást úgy kell megtervezni, előállítani és forgalmazni, hogy lehetővé tegyék annak a hulladékhierarchiával összhangban történő újrahasználatát vagy hasznosítását (beleértve az újrafeldolgozást), és minimumra csökkentsék annak a környezetre gyakorolt hatását, amikor a csomagolási hulladékok vagy a csomagolási hulladékgazdálkodási műveletek anyagmaradékát ártalmatlanítják.
Módosítás 81
Irányelvre irányuló javaslat
Melléklet – -1 a bekezdés (új)
94/62/EK irányelv
II melléklet – 1 pont – 1 a franciabekezdés (új)
-1a.   A II. melléklet 1. pont a következő 1a. franciabekezdéssel egészül ki:
„– A csomagolást úgy kell előállítani, hogy a lehető legkisebb legyen a szénlábnyoma, többek között biológiailag lebontható és fenntartható bioalapú anyagok felhasználásával.”
Módosítás 82
Irányelvre irányuló javaslat
Melléklet – -1 b bekezdés (új)
94/62/EK irányelv
II melléklet – 3 pont
(A magyar változatot nem érinti.)
c)  A komposztálás formájában hasznosítható csomagolás
A komposztálással feldolgozott csomagolási hulladéknak olyan biológiai úton lebontható jelleggel kell rendelkeznie, hogy az ne akadályozza az elkülönített begyűjtést és azt a komposztálási eljárást vagy tevékenységet, amelynek azt alávetik.
Módosítás 83
Irányelvre irányuló javaslat
Melléklet – -1 c bekezdés (új)
94/62/EK irányelv
II melléklet – 3 pont – d pont
-1c.   A II. melléklet 3. pontjának d) pontja a következőképpen módosul:
d)  Biológiai úton lebontható csomagolás
„d) Biológiai úton lebontható csomagolás
A biológiai úton lebontható csomagolásnak olyan tulajdonsággal kell rendelkeznie, hogy képes legyen fizikai, kémiai, termikus vagy biológiai bomlásra úgy, hogy a kész komposzt végső soron szén-dioxiddá, biomasszává és vízzé bomoljon le.
A biológiai úton lebontható csomagolásnak olyan tulajdonsággal kell rendelkeznie, hogy képes legyen fizikai, kémiai, termikus vagy biológiai bomlásra úgy, hogy a kész komposzt végső soron szén-dioxiddá, biomasszává és vízzé bomoljon le. Az oxidatív úton lebontható műanyag csomagolás nem tekinthető biológiai úton lebonthatónak.”
Módosítás 84
Irányelvre irányuló javaslat
Melléklet – 2 bekezdés
94/62/EK irányelv
IV. melléklet
A szöveg a következő IV. mellékletekkel egészül ki:
törölve
„IV. MELLÉKLET
A 6. cikk (1) bekezdése f)–i) pontjának alkalmazásában a termékek és összetevők újrahasználatra való előkészítésére vonatkozó számítás módszere
A 6. cikk (1) bekezdése f)–i) pontjának megfelelően az újrafeldolgozás és az újrahasználatra való előkészítés módosított arányának számításához a tagállamok az alábbi képletet alkalmazzák:
"E=" "(A+R)*100" /"(P+R)"
E: az újrahasználatra való előkészítés és újrafeldolgozás módosított aránya egy adott évben;
A: az újrafeldolgozott vagy újrahasználatra előkészített csomagolási hulladék tömege egy adott évben;
R: az újrafeldolgozott vagy újrahasználatra előkészített termékek és összetevők tömege egy adott évben;
P: az adott évben keletkező csomagolási hulladék tömege.”

(1) Az ügyet az 59. cikk (4) bekezdésének negyedik albekezdése alapján visszautalták az illetékes bizottsághoz intézményközi tárgyalások céljából (A8-0029/2017).


A nők és a férfiak közötti egyenlőség az EU-ban 2014–2015-ben
PDF 365kWORD 72k
Az Európai Parlament 2017. március 14-i állásfoglalása a nők és a férfiak közötti egyenlőségről az Európai Unióban – 2014–2015 (2016/2249(INI))
P8_TA(2017)0073A8-0046/2017

Az Európai Parlament,

–  tekintettel Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2. cikkére és 3. cikke (3) bekezdésének második albekezdésére, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 8. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 23. cikkére,

–  tekintettel az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményre (EJEE),

–  tekintettel az Egyesült Nemzetek nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetések minden formájának kiküszöböléséről szóló, 1979. december 18-i egyezményére,

–  tekintettel a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról és a 2001/220/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2012. október 25-i 2012/29/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre(1),

–  tekintettel az ENSZ negyedik Nőügyi Világkonferenciáján 1995. szeptember 15-én elfogadott pekingi nyilatkozatra és cselekvési platformra, továbbá az ENSZ ezt követő Peking+5 (2000), Peking+10 (2005) és Peking+15 (2010) különleges ülésein elfogadott záródokumentumokra,

–  tekintettel az ENSZ 1949. évi, az emberkereskedelem, illetve mások prostitúciója kizsákmányolásának megszüntetéséről szóló egyezményére,

–  tekintettel az emberkereskedelem megelőzéséről, és az ellene folytatott küzdelemről, az áldozatok védelméről, valamint a 2002/629/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2011. április 5-i 2011/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre(2),

–  tekintettel a várandós, a gyermekágyas vagy szoptató munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló 92/85/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre (a szülési szabadságról szóló irányelv) irányuló javaslatról szóló, 2010. október 20-i álláspontjára(3),

–  tekintettel a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról szóló, 2006. július 5-i 2006/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(4),

–  tekintettel a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód elvének az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok értékesítése, illetve nyújtása tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2004. december 13-i 2004/113/EK tanácsi irányelvre(5),

–  tekintettel a BUSINESSEUROPE, az UEAPME, a CEEP és az ESZSZ által a szülői szabadságról kötött, felülvizsgált keretmegállapodás végrehajtásáról szóló 2010/18/EU irányelvnek a Mayotte Európai Unióval kapcsolatos jogállásának változása miatt szükségessé váló módosításáról szóló, 2013. december 17-i 2013/62/EU tanácsi irányelvre(6),

–  tekintettel a férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód különböző szempontjaira vonatkozóan 1975 óta elfogadott különböző uniós irányelvekre (2010/41/EU(7), 2010/18/EU(8), 2006/54/EK, 2004/113/EK, 92/85/EGK(9), 86/613/EGK(10) és 79/7/EGK(11) irányelvek),

–  tekintettel a tőzsdén jegyzett társaságok nem ügyvezető igazgatói körében a nemek közötti egyensúly javításáról és kapcsolódó intézkedésekről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre (a vezetőtestületekben lévő nőkről szóló irányelv irányuló, 2012. március 14-i bizottsági javaslatra (COM(2012)0614),

–  tekintettel az Európa Tanácsnak a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szóló egyezményére, és annak 3. cikkére, amely a „társadalmi nem” fogalmát „a valamely adott társadalom által a nők és a férfiak számára megfelelőnek tekintett, társadalmilag kialakított szerepek, magatartások, tevékenységek és tulajdonságok”-ként határozza meg,

–  tekintettel az Európa Tanács a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló egyezményének az Európai Unió nevében történő aláírásáról szóló tanácsi határozatra irányuló, 2016. március 4-i bizottsági javaslatra (COM(2016)0111),

–  tekintettel a nemek közötti egyenlőségről szóló, 2016. június 16-i tanácsi következtetésekre (00337/2016),

–  tekintettel „A nők és leányok elleni erőszak minden formájának, köztük a női nemi szervek megcsonkításának a megelőzése és az ellene való küzdelem” című, 2014. június 5–6-i tanácsi következtetésekre (09543/2014),

–  tekintettel „A nők és férfiak közötti egyenlőség a döntéshozatalban” című, 2015. december 7-i tanácsi következtetésekre (14327/2015),

–  tekintettel az EU hármas elnökségének Hollandia, Szlovákia és Málta által aláírt, 2015. december 7-i nyilatkozatára,

–  tekintettel a Bizottság „Európa 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című, 2010. március 3-i közleményére (COM(2010)2020),

–  tekintettel a Bizottság „2014 Report on equality between women and men n 2014” (Jelentés a nők és férfiak közötti egyenlőségről – 2014) című, 2015. március 3-i munkadokumentumára (SWD(2015)0049),

–  tekintettel a Bizottság „2015 Report on equality between women and men” (Jelentés a nők és férfiak közötti egyenlőségről – 2015) című, 2016. március 4-i munkadokumentumára (SWD(2016)0054),

–  tekintettel a Bizottság „Strategic engagement for gender equality 2016-2019” (Stratégiai szerepvállalás a nemek közötti egyenlőségért (2016–2019)) című, 2015. december 3-i munkadokumentumára (SWD(2015)0278),

–  tekintettel „A nők és a férfiak közötti egyenlőség az Európai Unióban – 2009” című 2010. február 10-i állásfoglalására(12), „A nők és a férfiak közötti egyenlőség az Európai Unióban – 2010” című, 2011. március 8-i állásfoglalására(13), „A nők és a férfiak közötti egyenlőség az Európai Unióban – 2011” című, 2012. március 13-i állásfoglalására(14), valamint „A nők és férfiak közötti egyenlőség terén elért haladás az EU-ban 2013-ban” című, 2015. március 10-i állásfoglalására(15),

–  tekintettel a Bizottság „Fellépés a női nemi szervek megcsonkításának megszüntetése érdekében” című, 2013. november 25-i közleményére (COM(2013)0833) és a női nemi szervek megcsonkításának felszámolásáról szóló, 2014. február 6-i állásfoglalására(16),

–  tekintettel az Európai Unió leszbikus, homoszexuális, biszexuális és transznemű személyekre irányuló, az Alapjogi Ügynökség (FRA) által végzett és 2013. májusban közzétett felmérés eredményeire,

–  tekintettel a nőkkel szembeni erőszakra irányuló, 2014. márciusban közzétett, Unió-szerte végzett felmérésre,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének „Az interszexuális személyek alapvető jogainak helyzete” című, 2015 májusában közzétett jelentésére,

–  tekintettel az egyenlőséggel foglalkozó testületek európai hálózatának (EQUINET) „The Persistence of Discrimination, Harassment and Inequality for Women. The Work of Equality Bodies informing a new European Commission Strategy for Gender Equality” (A nők megkülönböztetésének, zaklatásának és egyenlőtlenségének állandó jelenléte. Az Európai Bizottságnak a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó új stratégiája az egyenlőtlenséggel foglalkozó testületek munkája alapján) című, 2015-ben közzétett jelentésére,

–  tekintettel az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound) „The gender employment gap: challenges and solutions” (A nemek közötti foglalkoztatási szakadék: kihívások és megoldások) (2016), „Social partners and gender equality in Europe” (Szociális partnerek és a nemek közötti egyenlőség Európában) (2014), „Developments in working life in Europe: EurWORK annual review” (A munka világának fejleményei Európában: az EurWORK éves felülvizsgálata) (2014 és 2015) és az európai munkakörülményekről szóló hatodik felmérés (2016) című jelentéseire,

–  tekintettel a nők jogaira és a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó, a 2015 utáni időszakot érintő új stratégiáról szóló, 2016. február 3-i állásfoglalására(17) és a nők és férfiak közötti egyenlőségre vonatkozó 2015 utáni uniós stratégiáról szóló, 2015. június 9-i állásfoglalására(18),

–  tekintettel a nőkkel szembeni erőszak elleni küzdelemről szóló, 2014. február 25-i állásfoglalására(19),

–  tekintettel a lányok oktatás révén történő érvényesülésének európai uniós támogatásáról szóló, 2015. szeptember 9-i állásfoglalására(20),

–  tekintettel „A női menekültek és menedékkérők helyzete az Unióban” című, 2016. március 8-i állásfoglalására(21),

–  tekintettel 2016. április 28-i állásfoglalására a női háztartási alkalmazottakról és gondozókról az EU-ban(22),

–  tekintettel 2016. május 26-i állásfoglalására a szegénységről: a nemek közötti egyenlőség szempontjai(23),

–  tekintettel a munka és magánélet közötti egyensúly szempontjából kedvező munkaerőpiaci körülmények megteremtéséről szóló, 2016. szeptember 13-i állásfoglalására(24),

–  tekintettel a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló, 2000. november 27-i 2000/78/EK tanácsi irányelv (a foglalkoztatási egyenlőségről szóló irányelv) alkalmazásáról szóló, 2016. szeptember 15-i állásfoglalására(25),

–  tekintettel az Európai Parlament munkájában a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítéséről szóló, 2016. március 8-i állásfoglalására(26),

–  tekintettel az emberkereskedelem megelőzéséről, az ellene folytatott küzdelemről és az áldozatok védelméről szóló, 2011. április 5-i 2011/36/EU irányelv nemi szempontokat figyelembe vevő végrehajtásáról szóló, 2016. május 12-i állásfoglalására(27),

–  tekintettel a barcelonai célokról szóló, „A kisgyermek-gondozási szolgáltatások fejlesztése Európában a tartós és inkluzív növekedés érdekében” című, 2013. június 3-i bizottsági eredményjelentésre(28),

–  tekintettel a Bizottság „Beruházások a gyermekek érdekében: a hátrányos helyzetből való kitörés” című, 2013. február 20-i ajánlására(29),

–  tekintettel a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének (EIGE) a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó 2015. évi mutatójára, valamint a „Beijing +20: 4th Review of the Implementation of the Beijing Platform for Action in the EU Member States” (Peking +20: a Pekingi Cselekvési Platform EU tagállamaiban való végrehajtásának negyedik felülvizsgálata) című jelentésére és egyéb jelentéseire,

–  tekintettel a nemek közötti egyenlőséggel és a megkülönböztetésmentességgel foglalkozó jogi szakértők európai hálózatának „A comparative analysis of gender equality law in Europe 2015” (A nemek közötti egyenlőségre vonatkozó 2015. évi európai jogszabályok összehasonlító elemzése) című, 2016. januári tanulmányára,

–  tekintettel az ENSZ nők helyzetével foglalkozó bizottságának 2004 márciusában tartott 48. ülésén a „férfiak és fiúk által a nemek közötti egyenlőség megvalósításában betöltött szerepre” vonatkozóan elfogadott következtetésekre(30),

–  tekintettel az ENSZ fenntartható fejlődésről szóló, 2015. szeptember 25-i csúcstalálkozóján elfogadott „Transforming our world: the 2030 Agenda for Sustainable Development” (Világunk átalakítása: a fenntartható fejlődés 2030-ig szóló programja) című dokumentumra, és az ezen dokumentumban foglalt, a nemek közötti egyenlőségre, a nők jogaira és a nők társadalmi szerepvállalásának növelésére vonatkozó célkitűzésekre és célokra,

–  tekintettel a Bizottság „Egyedülálló szülők és foglalkoztatás Európában” című, 2014. áprilisi statisztikai jelentésére(31),

–  tekintettel eljárási szabályzatának 52. cikkére,

–  tekintettel a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság jelentésére (A8-0046/2017),

A.  mivel a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó 2015. évi mutatója csak elhanyagolható előrelépést mutat: az EU továbbra is félúton áll a nemek közötti egyenlőség megvalósítása terén, azaz 2005 óta az átfogó pontszám a 100-ból elérhető 51,3-ről 52,9-re emelkedett; mivel gyorsabb haladásra van szükség, ha az EU szeretné megvalósítani az Európa 2020 stratégia célkitűzéseit;

B.  mivel az utóbbi években néhány uniós tagállamban olyan polgári és politikai mozgalmak is jelentős mértékű teret nyertek, amelyek káros hatással vannak a nők és férfiak jogainak egyenlőségére, sőt a nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó szakpolitikák létjogosultságát is megkérdőjelezik; mivel ezek a nemek közötti egyenlőség elleni fellépések a hagyományos nemi szerepek megerősítésére, valamint a nemek közötti egyenlőség, a nők és az LMBTI-személyek jogai terén elért meglévő és jövőbeli vívmányok megkérdőjelezésére törekednek;

C.  mivel a nők és férfiak közötti egyenlőség az Európai Unióról szóló szerződésben és az Európai Unió Alapjogi Chartájában is lefektetett alapvető jog; mivel, az Európai Unió e területtel kapcsolatos célja ugyanúgy a nők és a férfiak közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód biztosítása, továbbá a nemen alapuló megkülönböztetés elleni küzdelem;

D.  mivel 2015-ben a nők foglalkoztatási aránya 64,5%-os rekordszintet ért el, de így is jóval a férfiak értéke alatt maradt, amely 75,6% volt; mivel a nők esetében sajnálatos módon négyszer nagyobb a valószínűsége annak, hogy részmunkaidős állást vállalnak és – gyakran szándékuk ellenére – ebben az állásban is maradnak; mivel sok fiatal, különösen Görögországban, Spanyolországban, Horvátországban, Olaszországban, Cipruson, Portugáliában és Szlovákiában a munkavégzés ellenére is szegény marad;

E.  mivel a női munkanélküliség arányát alulbecsülik, mivel sok nőt nem tartanak nyilván munkanélküliként, különösen azokat, akik vidéki vagy elszigetelt területeken élnek, akik a családi vállalkozásokban segítenek, és akik teljes egészében a háztartási feladatoknak és a gyermeknevelésnek szentelik magukat; mivel ez a helyzet ezenkívül egyenlőtlenségeket idéz elő a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés szempontjából (juttatások, nyugdíjak, szülési szabadság, betegszabadság, a társadalombiztosításhoz való hozzáférés stb.);

F.  mivel az Eurofound nemek közötti foglalkoztatási szakadékra vonatkozó jelentése úgy becsüli, hogy a nemek közötti foglalkoztatási szakadék évente 370 milliárd euróba – azaz az uniós GDP 2,8 %-ába – kerül az EU-nak(32);

G.  mivel a gazdasági válság és a megszorító intézkedések által érintett országokban a terhek aránytalan mértékben sújtották a nőket, kiváltképp a fiatal és az idősebb nőket, egyedülálló anyákat és a többszörös megkülönböztetéstől szenvedő nőket, továbbá mivel ez szegénységbe és társadalmi kirekesztettségbe taszította őket, mivel egyre inkább kiszorultak a munkaerőpiacról; mivel az állami gondozási és közegészségügyi szolgáltatások terén végrehajtott megszorítások során a gondozási feladatok a társadalomról visszakerülnek a háztartások, főleg a nők felelősségi körébe;

H.  mivel a szegénység női problémává válása tovább folytatódik az EU-ban, és mivel a női munkanélküliségének, szegénységének és társadalmi kirekesztésének növekvő kockázata szorosan összekapcsolódik a közszolgáltatások – többek között az egészségügy, oktatás, szociális szolgáltatások és jóléti juttatások – költségvetésének csökkenésével; mivel e politikák révén a munka még bizonytalanabbá válik, mindenekelőtt a nem önként vállalt részmunkaidős foglalkoztatás és az ideiglenes szerződések arányának a növekedése miatt;

I.  mivel 2015-ben a háztartási munka háromnegyedét és a szülői gondozási feladatok kétharmadát dolgozó nők végezték el, akik túlnyomó része kettőzött felelősség terhét hordozta; mivel a nők általában sokkal nagyobb részt vállalnak a szülői gondozási feladatokért és általában a háztartási munkáért; mivel a hagyományos sztereotípiák továbbra is erős hatást gyakorolnak a férfi és női szerepkörök elosztására otthon, a munkahelyen és az egész társadalomban; mivel a feladatkörök hagyományos felosztása megerősíti a status quo-t, korlátozva a nők foglakoztatási lehetőségeit és személyes fejlődését, és kevés időt hagynak számukra a társadalmi és közösségi beilleszkedésre vagy a gazdasági részvételre; mivel a nem fizetett munka – többek között a gondozási és háztartási feladatok – egyenlő megosztása férfiak és nők között hosszú távon előfeltétele a nők gazdasági függetlenségének;

J.  mivel a meglévő szakpolitikai keret és uniós és nemzeti szintű szabályozás ellenére bizonyos családi vonatkozású szabadságok még mindig gyakran adnak lehetőséget a megkülönböztetésre és megbélyegzésre a nők és férfiak tekintetében egyaránt, és mivel ez különösen a nőket érinti, mivel fő gondozóként ők vesznek ki családi vonatkozású szabadságot;

K.  mivel az EU-tagállamok közel negyedében nem léteznek jogszabályi rendelkezések az apasági szabadságra vonatkozóan, és mivel az ilyen előírásokkal rendelkező tagállamok közül több is csak egy-, két- vagy többnapos szabadságot engedélyez a férfiak számára; mivel nyolc tagállamban a szülői szabadság fizetetlen, miközben a szülői szabadságot ritkán veszik igénybe az apák, mindössze 10 %-uk vesz igénybe legalább egynapos szabadságot, és a nők 97%-a veszi igénybe a mindkét szülő számára rendelkezésre álló szülői szabadságot; mivel a szülői és apasági szabadság szélesebb körű kihasználásának ösztönzése alapvető fontosságú a nemek közti egyenlőség elérése érdekében; mivel az Eurofound által készített tanulmány(33) rámutat a családi szabadság apák általi igénybevételét befolyásoló tényezőkre, amelyek a következők: az ellentételezés mértéke, a szabadságrendszer rugalmassága, az információk rendelkezésre állása, a gyermekgondozási létesítmények rendelkezésre állása és rugalmassága, valamint félelem a munkaerőpiacról szabadság igénybevétele esetén való kiszorulástól;

L.  mivel a nők aktív munkaerőpiaci befogadásának egyik előfeltétele a magas színvonalú, elérhető és megfizethető gondozási létesítmények és szolgáltatások megléte a gyermekek, az idős rokonok és egyéb eltartott családtagok számára; mivel a „barcelonai célkitűzések” kiváló eszközt kínálnak a férfiak és a nők tényleges egyenlőségének eléréséhez, és mivel valamennyi tagállamnak törekednie kell arra, hogy minél hamarabb megvalósítsa e célokat; mivel a magas színvonalú és megfizethető gyermekgondozási létesítmények és szolgáltatások hiánya miatt az anyák egyre gyakrabban kényszerülnek arra, hogy részmunkaidőben dolgozzanak vagy feladják a munkájukat a gyermekeik gondozásáért, ami kihat a család jövedelmére és a leendő nyugdíjukra;

M.  mivel a lányok és nők képzéshez való hozzáférése és oktatáshoz való alapvető joga fontos európai értékek és alapvető elemei a lányok és nők társadalmi, kulturális és szakmai érvényesülésének, valamint az összes egyéb társadalmi, gazdasági, kulturális és politikai jog gyakorlásának, illetve a későbbiekben a nők és lányok elleni erőszak megelőzésének; mivel az ingyenes és kötelező, egyetemes oktatás a mindenki számára elérhető egyenlő lehetőség biztosításának elengedhetetlen feltétele, amelynek elérhetőnek kellene lennie minden gyermek számára, megkülönböztetés nélkül és a tartózkodásra való jogosultságtól függetlenül; mivel a nemek közötti egyenlőtlenség elleni küzdelmet az iskolás kor előtt meg kell kezdeni és megköveteli a tanterv, a fejlesztési célok és a tanulási eredmények folyamatos pedagógiai felügyeletét;

N.  mivel a nemek közötti egyenlőség a társadalom valamennyi tagjának a felelőssége, és a nőktől és férfiaktól egyaránt megköveteli a tevékeny szerepvállalást; mivel a hatóságoknak el kellene kötelezniük magukat a férfiakra és a fiatalabb nemzedékekre irányuló oktatási kampányok kialakítása mellett, amelyek célja a férfiak és a fiúk partnerekként történő bevonása, megelőzve és fokozatosan felszámolva a nemi alapú erőszak valamennyi formáját, és előmozdítva a nők önrendelkezését;

O.  mivel annak ellenére, hogy nők átlagosan magasabb szintű végzettséggel rendelkeznek, mint a férfiak, az EU-ban a nemek közötti bérszakadék 2014-ben is átlagosan 16,1% maradt, bár hatalmas különbségek tapasztalhatóak a tagállamok között;

P.  mivel a horizontális és vertikális nemi szegregáció még mindig elterjedt jelenségek a foglalkoztatás területén, amelynek oka többek között az, hogy a „femininnek” ítélt munkaköröknek kevesebb értéket tulajdonítanak a „maszkulinokkal” szemben, továbbá az állandósult üvegplafonok, amelyek megakadályozzák, hogy a nők eljussanak a legmagasabb és legjobban fizetett pozíciókba, illetve a nők felülreprezentáltsága a részmunkaidőben dolgozók között, ami kevésbé jól fizet a teljes munkaidőben végzett munkánál; mivel, bár a nők a felsőoktatásban a férfiakéval azonos vagy azt meghaladó számban vesznek részt, a nemi sztereotípiák oktatásra és képzésre gyakorolt hatása és a diákoknak az iskolában hozott döntései befolyásolhatják választásaikat egész életük során, következésképpen komoly kihatásai vannak a munkaerőpiacra; mivel a társadalomban széles körben elterjedt, az anyaság és a teljes munkaidős szakmai foglalkoztatás összeegyeztethetetlenségével kapcsolatos sztereotípiák hátrányos helyzetbe hozzák a nőket, és eltántoríthatják a fiatal nőket attól, hogy továbbtanuljanak a felsőoktatásban vagy karriercélok megvalósítását szolgáló beruházást tegyenek;

Q.  mivel az Eurofound munkakörülmény-felmérésének a fizetett és fizetetlen munkaidőre vonatkozó összetett mutatója alapján általánosságban elmondható, hogy a fizetett és fizetetlen munkával töltött idő beszámítása esetén a nők munkaideje hosszabb(34);

R.  mivel többek között a termékekkel, a szolgáltatásokkal vagy a mezőgazdasággal kapcsolatos ágazatokban egyenlőtlen a nők és a férfiak hozzáférése az olyan gazdasági és pénzügyi forrásokhoz, mint az eszközök, a tőke, a termelési erőforrások és a hitel;

S.  mivel a nyugdíjszakadék nyomasztó 40,2%-os szinttel továbbra is fennáll az EU-ban 2014-ben; mivel ez a nőket az életük során ért hátrányok eredménye, többek között azon pénzügyi erőforrásokhoz –például a juttatások vagy a nyugdíjrendszerek – való hozzáférés hiánya miatt, amelyek csak a teljes munkaidős foglalkoztatással járnak, és amelyekre sok nő nem jogosult, mivel családi feladataik miatt jellemzően a részmunkaidős foglalkoztatást vagy karrierjük ideiglenes megszakítását választják;

T.  mivel néhány uniós tagállamban továbbra sem egyénre szabottan működnek az adózási és szociális biztonsági rendszerek; mivel ez a helyzet a nőket függővé teszi a házastársuktól, mivel előfordulhat, hogy csak a férfival fennálló kapcsolata alapján jut származtatott jogokhoz;

U.  mivel az elmúlt évtizedben a nők átfogó részvételi aránya a nemzeti vagy szövetségi parlamentekben 2015-ben mindössze hozzávetőleg 6%-kal emelkedett és érte el a 29%-ot;

V.  mivel 2015-ben a legnagyobb nyilvános részvénytársaságok elnökeinek mindössze 6,5%-a és vezérigazgatóinak mindössze 4,3%-a volt nő;

W.  mivel a nők és a férfiak között a döntéshozatalban megvalósítandó egyenlőségre vonatkozó uniós kötelezettségvállalás ellenére az uniós ügynökségek igazgatóságaiban jelentős hiányosságok tapasztalhatók a nemek közötti egyensúly tekintetében, és azok tartósan a nemi alapú szegregáció jeleit mutatják, mivel az igazgatósági tagok átlagban 71%-a férfi, csak minden harmadik igazgatóság élén áll női elnök az uniós ügynökségek 42 ügyvezető igazgatójából mindössze 6 nő;

X.  mivel a gyilkosságok női áldozatainak több mint felét párkapcsolati partner, rokon vagy családtag gyilkolta meg(35); mivel az EU női lakosságának 33%-a szenvedett már el fizikai vagy szexuális erőszakot, és 55%-a élt át szexuális zaklatást, 32%-uk a munkahelyen; mivel a nők fokozottan kiszolgáltatottak a szexuális és fizikai erőszaknak, az online erőszaknak, az internetes megfélemlítésnek, és a zaklatásnak;

Y.  mivel a nők elleni erőszak a emberi jogok megsértésének legelterjedtebb fajtája a világon, amely kortól, iskolázottságtól, jövedelemtől, társadalmi helyzettől és származási vagy lakhely szerinti országtól függetlenül a társadalom valamennyi rétegét érinti, és a nők és férfiak közötti egyenlőség egyik fő akadályát képezi; mivel a tagállamokban nem csökken az az asszonygyilkosságok száma;

Z.  mivel a nőkkel szembeni erőszakkal kapcsolatos hozzáállásról végzett lakossági felmérések arra az aggasztó tendenciára mutattak rá, hogy az ilyen esetekben a lakosság körében leginkább az áldozatot hibáztatják, amit a patriarchális hagyományok egyik lehetséges következménye; mivel gyakran elmarad az ilyen magatartás szigorú elítélése a közigazgatási szervek és egyéb intézmények részéről;

AA.  mivel a digitális kommunikáció hozzájárult a nőkkel szembeni gyűlöletbeszéd és fenyegetések erősödéséhez, hiszen Európában a kamaszkortól kezdve a nők 18%-a szenvedett el zaklatást valamilyen formában az interneten, és mivel az online erőszak európai áldozatainak száma eléri a kilencmillió főt; mivel az igazságszolgáltatási rendszer nem tesz válaszlépéseket a nőkkel szembeni online erőszak tekintetében; mivel a zaklatókat és a gyűlölködőket ritkán jelentik fel, indítanak ellenük nyomozást és büntetőeljárást, valamint ritkán ítélik el;

AB.  mivel a leszbikus nők 23%-át és a transzneműek 35%-át érte fizikai, illetve szexuális támadás, vagy erőszakos fenyegetés otthonukban vagy máshol (az utcán, tömegközlekedésben, munkahelyen, stb.) legalább egyszer az elmúlt öt év során;

AC.  mivel az LMBT személyekkel kapcsolatos uniós felmérés eredményei szerint a leszbikus, biszexuális és transznemű személyek a hátrányos megkülönböztetés óriási kockázatának vannak kitéve szexuális irányultságuk vagy nemi identitásuk miatt; mivel a nemi alapú megkülönböztetés kapcsolódik más, fajon és etnikumon, valláson, fogyatékosságon, egészségi állapoton, nemi identitáson, szexuális irányultságon és/vagy társadalmi-gazdasági körülményeken alapuló megkülönböztetéshez;

AD.  mivel romlanak a nők azon meghatározott csoportjainak az életkörülményei, amelyek gyakran egyszerre több nehézséggel és kockázattal, valamint nagymértékű megkülönböztetéssel néznek szembe;

AE.  mivel 2015-ben az EU a területén lévő menekültek és menedékkérők számának példa nélküli növekedésével szembesült; mivel az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatala szerint a szóban forgó menekültek és menedékkérők több mint fele nő vagy gyermek, és mivel a menekült nőkkel és gyermekekkel szembeni erőszak és bántalmazás – többek között szexuális erőszak – eseteiről számoltak be útjuk során, ideértve a túlzsúfolt uniós befogadóállomásokat is;

AF.  mivel az emberkereskedelem nyilvántartott áldozatainak 80%-át nők és leányok teszik ki(36); mivel az áldozatok azonosítása továbbra is nehézségekbe ütközik, és mivel az áldozatok támogatását és védelmét meg kell erősíteni, valamint az emberkereskedelem leküzdésére irányuló valamennyi erőfeszítésnek tartalmaznia kell nemi szempontokat érvényesítő intézkedéseket;

AG.  mivel az emberkereskedelem egyik fő célja a szexuális kizsákmányolás, és mivel az ebben érintett nők fogságból, illetve napi szintű fizikai és pszichikai erőszak formáját öltő bántalmazásból álló életre kényszerülnek;

AH.  mivel a szexuális és reproduktív egészség és jog alapjog, valamint a nemek közötti egyenlőség és az önrendelkezés alapvető eleme, és mivel azokat be kell illeszteni az európai egészségügyi stratégiába;

AI.  mivel a nők egészségét nem lehet kockára tenni lelkiismereti okokból való megtagadás vagy személyes meggyőződés miatt;

AJ.  mivel a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó uniós jogszabályok tagállamokbeli alkalmazása a vonatkozó irányelvek átültetésével és végrehajtásával kapcsolatos egyedi problémákba ütközik, úgy mint a jogszabályok alapvető hiányosságai és a jogszabályok következetlen alkalmazása a nemzeti bíróságok által, de ugyancsak lényeges az egyenlőséggel kapcsolatos elvek és jogszabályok ismeretének általános hiánya(37);

AK.  mivel kiváltképp a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó uniós irányelveket nem megfelelően hajtják végre számos olyan EU-tagállamban, amelyek nem védik a transznemű személyeket a hátrányos megkülönböztetéssel szemben a foglalkoztatáshoz, a termékekhez és a szolgáltatásokhoz való hozzáférés terén;

AL.  mivel a nemek közötti egyenlőségre irányuló intézményi mechanizmusok gyakran a perifériára szorulnak a nemzeti kormányzati struktúrákban, feldarabolják őket különböző szakpolitikai területek között, hátráltatja őket az összetett és kiterjesztett mandátumok, valamint a megfelelő személyzet, szakképzés, adatok és elegendő erőforrások hiánya, illetve nem részesülnek a szükséges támogatásban a politikai vezetéstől(38);

AM.  mivel az átfogó, megbízható és nemek szerint lebontott adatok hiányának makacs problémája átláthatatlanságot okoz, és torzítja a nemek közötti egyenlőség helyzetéről kialakult képet, különösen a nőkkel szembeni erőszak és a nemi alapú erőszak tekintetében; mivel az ilyen adatok gyűjtése nemcsak tiszta képet adna a helyzetről, hanem az azonnali fellépést igénylő, aggodalomra okot adó kérdésekre is ráirányítaná a figyelmet;

AN.  mivel a szociális partnerek kulcsfontosságúak a nemi egyenlőséggel kapcsolatos célok megvalósításában, mert a politikai döntéshozatal és a kollektív tárgyalások különböző szintjein való részvételük révén alapvető szerepet töltenek be a munkaerőpiac és a szociális körülmények alakításában, mindazonáltal egyértelmű, hogy az egyes országokban és iparági kapcsolatrendszerekben betöltött sajátos szerepük nagymértékben függ a nemzeti hagyományoktól és a szervezeti erősségtől(39);

AO.  mivel, ahogy arra a 2016-os Eurobarometer is rámutat, az európaiak 55%-a szeretné, ha az EU többet tenne a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód területén; mivel a Bizottság azon kötelezettsége, hogy a Szerződésnek megfelelően megvalósítsa a nemek közötti egyenlőséget, független a közvélemény-kutatásoktól;

1.  rendkívül aggasztja, hogy a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó 2015. évi mutatója szerint az EU félúton megállt a nemek közötti egyenlőség megvalósításában; mélységes sajnálatát fejezi ki, hogy a nemek közötti egyenlőség státusza és profilja, és a nemi alapú megkülönböztetés elleni küzdelem a jelentőségvesztés jeleit mutatja, ami a nemek közötti egyenlőséget politikai célként perifériára szorítja, és aláássa annak lehetőségét, hogy önmagában jelentős szakpolitikai terület maradjon, különösen a nők, LMBTI-személyek jogaival, valamint a szexuális és reproduktív egészséggel kapcsolatos jogokkal szemben Európa-szerte tapasztalható támadás összefüggésében, szükségesnek ítéli a tedencia mögötti okok feltárását és a nemek közti egyenlőség terén alkalmazott jelenlegi stratégiák, eszközök és megközelítések felülvizsgálatát;

2.  kiemeli, hogy az EUSZ előírja az EU-nak, hogy küzdjön a társadalmi kirekesztés és a diszkrimináció ellen, és az az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) uniós célkitűzésként határozza meg a férfiak és nők közötti egyenlőtlenségek kiküszöbölését, és az egyenlőség elősegítését; hangsúlyozza, hogy a férfiak és nők közötti egyenlőség elve nem zárja ki az alulreprezentált nem érdekeit szolgáló intézkedések fenntartását és elfogadását, az Alapjogi Charta 23. cikkével összhangban;

3.  felhívja a Bizottságot, hogy a nemek közötti egyenlőséget érvényesítse valamennyi terület költségvetésében és a politikai döntéshozatalban és a közösségi programok és fellépések végrehajtása során, és végezze el a nemekre kifejtett hatások értékelését, amikor új szakpolitikát alakít ki, hogy segítse egységes és tényeken alapuló uniós politikai válasz biztosítását a nemek közötti egyenlőség jelentette kihívásokra; felhívja a tagállamokat, hogy tegyenek ennek megfelelő lépéseket nemzeti szinten;

4.  felkéri a Bizottságot, hogy alaposabban értékelje a nők jogaira és a nemek közötti egyenlőségre negatív hatással lévő megszorító intézkedéseket, és tegyen lépéseket ezek hatásainak megszüntetésére;

5.  sajnálja, hogy az Európa 2020 stratégiából hiányzik a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítése, és felhív arra, hogy általánosan és határozottabban jelenjen meg benne a nemek közötti egyenlőség érvényesítése, amely foglalkozik a nőket sújtó szegénység strukturális okaival, kiváltképp az európai szemeszterrel összefüggésben az országspecifikus ajánlások megfogalmazása keretében, valamint arra, hogy az éves növekedési jelentésbe illesszenek bele a nemek közötti egyenlőtlenségek csökkentésére irányuló egyedi szakpolitikai iránymutatást;

6.  tudomásul veszi a megkülönböztetés nemi és egyéb okai közötti átfedéseket és a nőkkel szembeni többszörös megkülönböztetés aránytalan hatásait; kitart amellett, hogy sürgősen fel kell venni a küzdelmet a női szegénység, különösen az idős nőket, az egyedülálló anyákat, a nemi alapú erőszaknak áldozatul esett nőket, a fogyatékossággal élő nőket, a migráns nőket, a menedékkérő és a menekült nőket, valamint a kisebbségekhez tartozó nőket érintő szegénység ellen; ösztönzi a tagállamokat, hogy a nemek és a megkülönböztetés különböző okai közötti metszéspontok fokozott figyelemmel kísérése érdekében működjenek együtt a regionális és helyi önkormányzatokkal, a bűnüldöző szervekkel, az egyenlőség előmozdításával foglalkozó nemzeti szervekkel és a civil társadalmi szervezetekkel, valamint hogy hajtsanak végre eredményesebb társadalmi befogadási stratégiákat a szociálpolitikai erőforrások, nem utolsósorban az Európai Szociális Alap és a strukturális alapok hatékony felhasználása révén;

7.  támogatja a Tanács arra irányuló felhívását, hogy a Bizottság indítson új kezdeményezést, amely a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó, a transznemű és interszexuális személyekre is kiterjedő stratégiát határoz meg a 2016 és 2020 közötti időszakra, valamint hogy fokozza a nemek közötti egyenlőséget érintő stratégiai szerepvállalását, amelynek szorosan kapcsolódnia kell az Európa 2020 stratégiához, és figyelembe kell vennie az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendjét;

8.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy erősítsék meg azokat a szakpolitikákat és növeljék azokat a beruházásokat, amelyek támogatják a nők minőségi munkahelyeken történő foglalkoztatását valamennyi ágazatban, valamint hogy tegyenek lépéseket a bizonytalan foglalkoztatási formák elleni küzdelem érdekében;

9.  arra ösztönzi a tagállamokat, hogy mozdítsák elő a vállalkozni szándékozó nőket felkaroló kezdeményezéseket, intézkedéseket, segítségnyújtást és tanácsadást;

10.  felhívja a Bizottságot, hogy alakítson ki nemi dimenziót tartalmazó makrogazdasági szakpolitikát, és hozzon innovatív intézkedéseket mindkét nem esetében az egyenlő munkalehetőségek, valamint a gondozási feladatok javítása érdekében;

11.  megállapítja, hogy a nők és férfiak egyenlő arányú munkaerőpiaci részvétele és a jobb és tisztességesebb női munkabérek nem csak a nők gazdasági függetlenségét növelnék, hanem jelentősen megerősítenék az EU gazdasági potenciálját is, továbbá megszilárdítanák az Unió méltányos és befogadó jellegét; rámutat, hogy az OECD előrejelzései szerint a teljesen egyenlő részvételi arány 2030-ra az egy főre jutó GDP 12,4%-os növekedését eredményezné;

12.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy kövessék nyomon a munkavállalók jogainak megsértését, és lépjenek fel ellene, különösen a női munkavállalók jogainak megsértése ellen, mivel egyre gyakoribb, hogy a nők rosszul fizetett munkákat végeznek és diszkrimináció áldozatává válnak, valamint hogy fogadjanak el politikákat és intézkedéseket annak érdekében, hogy azonosítsák a munkahelyi zaklatás jelenségét, védelmet nyújtsanak ellene, információt nyújtsanak róla és kezeljék azt, ideértve a várandós munkavállalók zaklatását, illetve a szülési szabadságról való visszatérést követően, vagy a munkahelyre jelentkezéskor elszenvedett bármiféle hátrányt; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy szolgáljanak nemek, valamint anyaság vagy apaság szerint lebontott adatokkal a bér- és nyugdíjkülönbségekre vonatkozóan;

13.  hangsúlyozza, hogy az oktatás fontos eszköz annak lehetővé tételére, hogy a nők teljes körűen részt vehessenek a társadalom és a gazdaság fejlesztésében; hangsúlyozza, hogy az egész életen át tartó tanulásra vonatkozó intézkedések kulcsfontosságúak abban, hogy olyan készségekkel ruházzák fel a nőket, amelyek lehetővé tehetik számukra a munkába való visszatérést, valamint jobb munkahelyek, jövedelmek és munkakörülmények elérését; felhívja a Bizottságot, hogy mozdítson elő olyan kezdeményezéseket, amelyek támogatják a nők szakmai képzési programjainak megvalósítását, ösztönzik a nők tudományos, technológiai és informatikai területeken folytatott felsőfokú tanulmányait, a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos, oktatási szakembereknek szánt képzési programokat dolgoznak ki, valamint segítenek megelőzni a sztereotípiák tantervek és oktatási eszközök által történő továbbadását; felhívja az egyetemeket és a kutatóintézeteket, hogy az Európai Bizottsággal együttműködésben a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (EIGE) által kidolgozott iránymutatásoknak (GEAR-eszköz – Gender Equality in Academia and Research [nemek közötti egyenlőség a tudományos és kutatói körökben]) megfelelően fogadjanak el a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó politikát;

14.  felhívja valamennyi tagállamot, hogy kezelje a nemek közötti egyenlőség kérdését, valamint a szexizmus és a nemi sztereotípiák problémáját oktatási rendszere valamennyi szintjén, valamint hogy biztosítsa, hogy oktatási rendszere az alapvető jogokra és szabadságokra, illetve a nők és férfiak egyenlő jogaira és esélyegyenlőségére vonatkozó oktatást is magában foglalja, továbbá hogy minőségi alapelvei között szerepeljen a nők és férfiak közötti valódi egyenlőség előtt álló akadályok felszámolása és a nemek közötti teljes egyenlőség előmozdítása;

15.  felhívja a Bizottságot, hogy – a tagállamokkal szorosan együttműködve – állítson össze a munka és a magánélet közötti egyensúlyra irányuló jogalkotási és nem jogalkotási intézkedéseket tartalmazó, nagyratörő, átfogó csomagot a 2017. évi bizottsági munkaprogram részeként, figyelembe véve a szociális jogok bejelentett európai pillérét, valamint belefoglalva a szülési szabadságra vonatkozó 92/85/EGK irányelv és a szülői szabadságra vonatkozó 2010/18/EU irányelv felülvizsgálatát, továbbá az apasági és a gondozói szabadságra vonatkozó irányelvekre irányuló javaslatokat, amelyek ösztönzik a szabadság igénybevételének férfiak és nők közötti egyenlőségét valamennyi munkavállalói kategóriában;

16.  elismeréssel jegyzi meg, hogy 2014–2015-ben számos tagállam módosította a szülői szabadságra vonatkozó szakpolitikáját és/vagy jogszabályait és bevezette a szabadság átruházhatóságának tilalmát, az apasági szabadság kötelező jellegét, a hosszabb apasági szabadságot és/vagy jutalmat, amennyiben a szabadságot a szülők közösen veszik igénybe vagy egyenlő mértékben megosztva veszik igénybe, ami erősíti az apák szülői jogait és biztosítja a nők és férfiak közötti nagyobb fokú egyenlőséget, valamint a gondozási és a háztartási feladatok megfelelőbb megosztását, továbbá javítja a nők arra vonatkozó lehetőségeit, hogy teljes mértékben részt vegyenek a munkaerőpiacon; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyenek a férfiakat ösztönző intézkedéseket annak érdekében, hogy a férfiak egyenlő mértékben osztozzanak a háztartási és a – gyermekekkel és más eltartott családtagokkal kapcsolatos – gondozási feladatokon;

17.  felkéri az Eurofoundot, hogy a munkakörülményekről készített európai felmérései keretében fejlessze tovább a munkahelyek minőségét és a munkával eltöltött időt nyomon követő tevékenységeit, mégpedig azon koncepciója alapján, hogy a munkahely minősége magában foglalja a jövedelmet, a kilátásokat, a munkaidő minőségét, a készségek kihasználását és a mérlegelési jogkört, a társadalmi környezetet, a fizikai környezetet és a munkaintenzitást; felkéri továbbá a Eurofoundot, hogy dolgozzon ki kutatást az olyan szakpolitikákkal, szociális partneri megállapodásokkal és vállalati gyakorlatokkal kapcsolatosan, amelyek támogatják a munka és a magánélet közötti jobb egyensúly kialakítását, valamint hogy dolgozzon ki kutatást annak tanulmányozására, hogy a kétkeresős háztartások hogyan kezelik közösen a munkaidő-beosztásukat, és hogyan lehet őket a leghatékonyabban támogatni;

18.  felhívja azokat a tagállamokat, amelyek még nem tették meg, hogy a társadalmi igazságossági politikában tegyenek lépéseket a jogok egyénre szabása felé, különösen az adórendszerben, hogy megszüntessék azokat a pénzügyi ösztönzőket, amelyek a kevesebbet kereső házastársat arra sarkallják, hogy kilépjen a munkaerőpiacról, vagy részmunkaidőt vállaljon;

19.  gratulál azoknak a tagállamoknak, amelyek elérték mindkét barcelonai célkitűzést; ösztönzi Portugáliát, Hollandiát, Luxemburgot, Finnországot, Olaszországot, Máltát és Észtországot, hogy valósítsa meg a másik célkitűzést is, valamint felhívja Lengyelországot, Horvátországot és Romániát – ahol mindkét célkitűzés teljesítésétől távol állnak –, hogy fokozzák erőfeszítéseiket a formális gyermekgondozás biztosítása terén, hogy így megkönnyítsék a munkavállalók számára a magánélet és a munka összeegyeztetését; rámutat, hogy az aktuális kutatások határozottan arra utalnak, hogy a gyermekek és időskorúak gondozásába való beruházás elősegíti a nők részvételét a teljes munkaidőben foglalkoztatottak között, és lehetővé teszi számukra a fokozottabb helyi és társadalmi befogadást;

20.  ismételten felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy törekedjenek egy gyermekgarancia létrehozására, amely biztosítja, hogy a szegénység kockázatának kitett minden európai gyermek hozzáférhessen az ingyenes egészségügyi ellátáshoz, az ingyenes oktatáshoz, az ingyenes gyermekgondozáshoz, a tisztességes lakhatáshoz és a megfelelő táplálkozáshoz; hangsúlyozza, hogy e politikának különösen a kiszolgáltatott és marginalizálódott közösségekben élő nők és lányok helyzetével kell foglalkoznia; megjegyzi, hogy az ifjúsági garanciának a nemekkel kapcsolatos szempontokat is magában kell foglalnia;

21.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy továbbra is fennáll a nemek közötti bérszakadék és a nemek közötti nyugdíjszakadék, és sürgeti a Bizottságot, a tagállamokat és a szociális partnereket, hogy tegyenek mihamarabbi lépéseket ezen különbségek megszüntetésére;

22.  megállapítja, hogy a nemek közötti bérszakadék elleni küzdelem első lépése a bérszintek átláthatóvá tétele, és lelkesedéssel jegyzi meg, hogy számos vállalkozás megkezdte azt a gyakorlatot, hogy megvizsgálja és nyilvánosságra hozza a férfi és női alkalmazottak fizetései közötti különbséget; kéri a munkaadókat és a szakszervezeteket, hogy dolgozzanak ki és vezessenek be a munkahelyek értékelésére szolgáló specifikus és használható eszközöket, amelyek segítenek abban, hogy egyenlő munkáért és egyenlő értékű munkáért egyenlő bért határozzanak meg; felhívja továbbá a tagállamokat, hogy rendszeresen mérjék fel a fizetéseket és béreket, tegyék közzé az adatokat, valamint hogy kérjék fel a vállalatokat olyan belső mechanizmusok bevezetésére, amelyek feltárják a fizetésbeli különbségeket;

23.  üdvözli, hogy a Bizottság az „egyenlő munkáért vagy egyenlő értékű munkáért egyenlő bért” elvet az egyik legfontosabb intézkedési területként kezeli; ezzel összefüggésben felszólít az egyenlő bánásmódról szóló 2006. évi irányelv átdolgozására;

24.  elítéli, hogy a tagállamok több mint felében nőtt a nemek közötti nyugdíjszakadék; ösztönzi Ciprust, Németországot és Hollandiát, hogy csökkentsék a férfi és női nyugdíjak közötti különbséget, ami jelenleg közel 50%-os; felhívja Máltát, Spanyolországot, Belgiumot, Írországot, Görögországot, Olaszországot és Ausztriát, hogy szüntessék meg nyugdíjlefedettség terén a nemek között meglévő szakadékot, hiszen ezen országok női lakosságának 11–36%-a nem részesül nyugdíjban;

25.  gratulál Svédország kormányának a nemi paritás megvalósításához a képviselet tekintetében, valamint Szlovéniának és Franciaországnak a majdnem teljesülő paritáshoz, és ösztönzi Magyarországot, Szlovákiát és Görögországot – amely országok nők nélkül alakítottak kormányt(40) – annak biztosítására, hogy a politikai és gazdasági döntéshozatal valamennyi szintjén megfelelő legyen a nők képviselete; felhívja a tagállamokat, hogy biztosítsák a nemek közötti egyenlőséget a magas beosztású kormánytisztviselők, valamint az állami intézmények és szervek vezetői körében, továbbá a választási listákon, annak érdekében, hogy biztosított legyen a kiegyensúlyozott képviselet a helyi önkormányzatoknál, a regionális és a nemzeti parlamentekben, valamint az Európai Parlamentben; hangsúlyozza, hogy számos tanulmány alátámasztotta, hogy a megfelelő jogszabályi intézkedések gyors változást eredményezhetnek a politikában a nemek közötti egyensúly terén; egyetért a Bizottság azon véleményével, hogy a kvótákat eredményességük érdekében a jelölti listák sorrendjéről és a nem teljesítés esetén alkalmazandó megfelelő szankciókról szóló jogszabályoknak kell kísérniük;

26.  hangsúlyozza, hogy a nők egyértelműen alulreprezentáltak a választott és a kinevezett politikai pozíciókban az Európai Unió szintjén és a tagállamokban egyaránt, ami demokratikus deficitet jelent, és mind uniós, mind pedig nemzeti szinten aláássa a döntéshozatal legitimitását;

27.  felszólítja az uniós intézményeket, hogy hatáskörükben tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a biztosi testületben és valamennyi uniós intézmény, ügynökség, intézet és szerv magas szintű pozícióiban biztosítsák a nemek közötti egyenlőséget;

28.  aggodalommal jegyzi meg, hogy 2015-ben 2010-hez képest az országok többsége az uniós átlag alatt maradt a nagy nyilvános részvénytársaságok igazgatótanácsában részt vevő nők aránya tekintetében; nagyra értékeli azonban az átfogó javulási tendenciát, különösen Franciaországban, Olaszországban, az Egyesült Királyságban, Belgiumban és Dániában;

29.  ismételten felhívja a Tanácsot, hogy mihamarabb fogadja el a tőzsdén jegyzett társaságok nem ügyvezető igazgatói körében a nemek közötti egyensúlyról szóló irányelvet (a nők vezetőtestületi tagságáról szóló irányelv), mivel az jelentős lépés az egyenlő képviselet felé az állami és magánszektorban; megjegyzi, hogy az előrelépés azon tagállamokban a legegyértelműbb (a 2010-es 11,9%-ról 2015-re 22,7%-ra nőtt a képviseleti arány), ahol az igazgatótanácsokra vonatkozó kvótákról szóló kötelező erejű jogszabályokat fogadtak el(41);

30.  sajnálatát fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy csupán egy tagállam érte el a nemek közötti egyenlőséget a felsőoktatási intézmények legmagasabb pozícióit illetően, ugyanakkor üdvözli a tényt, miszerint általánosságban javulás figyelhető meg a nők részvételi arányát tekintve az említett pozíciókban;

31.  sürgeti a tagállamokat, hogy előzzék meg és tegyenek válaszintézkedéseket a nők elleni és a nemi alapú erőszak valamennyi fajtája ellen és léptessenek életbe további megelőzési stratégiákat, hogy széles körben rendelkezésre álljanak a speciális támogatási és védelmi szolgáltatások, hogy azok valamennyi áldozat számára elérhetőek legyenek, valamint hogy fordítsanak különös figyelmet az áldozatok jogainak nemspecifikus – többek között az áldozat nemi identitásával és nemi önkifejezésével kapcsolatos – vetületeire az áldozatok jogairól szóló irányelv végrehajtásáról készülő 2017-es jelentésükben; felhívja a Tanácsot, hogy aktiválja az áthidaló klauzulát, azaz fogadjon el egyhangú határozatot arról, hogy a nemi alapú erőszak is az EUMSZ 83. cikkének (1) bekezdésében felsorolt bűncselekmények közé tartozik; kéri a Bizottságot, hogy az uniós áldozatvédelmi jogalkotás kiegészítő intézkedéseként vezessen be európai nyilvántartást az európai védelmi határozatokról;

32.  határozottan megismétli, hogy a nemi alapú erőszak és hátrányos megkülönböztetés formái – többek között, de nem kizárólag az erőszakos közösülés és a szexuális erőszak, a szexuális zaklatás, a női nemi szervek megcsonkítása, a kényszerházasság, valamint a családon belüli erőszak – súlyosan sértik az emberi méltóságot; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vezessenek be zéró toleranciát az erőszak minden formájával – többek között a családon belüli erőszakkal – szemben, amelyről az áldozatok vonakodnak feljelentést tenni, mivel az erőszak elkövetője az áldozat partnere vagy más családtagja; sürgeti továbbá a tagállamokat, hogy tegyék láthatóvá a családon belüli erőszak áldozataivá vált, fogyatékossággal élő nők helyzetét, akik gyakran nem tudnak elmenekülni a visszaélésszerű kapcsolatból;

33.  üdvözli a tagállamok előrelépését az Isztambuli Egyezmény aláírása terén, amely az első jogilag kötelező erejű nemzetközi szintű eszköz a nők elleni erőszak megelőzésére és felszámolására; és sürgeti azt a 14 tagállamot, amely még nem ratifikálta az egyezményt, hogy azt haladéktalanul tegye meg; üdvözli a Bizottság 2016. márciusi, arra irányuló javaslatát, hogy az EU csatlakozzon az Isztambuli Egyezményhez; felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy gyorsítsák fel az Isztambuli Egyezmény Unió általi aláírására és megkötésére irányuló tárgyalásokat, és fenntartások nélkül, széles körűen támogatja az Unió csatlakozását; felhívja továbbá a Bizottságot, hogy a 2012/29/EU irányelv rendelkezéseivel összhangban illessze be a nemi alapú erőszak fogalommeghatározását, és mihamarabb terjesszen elő a nemi alapú erőszak megelőzésére és leküzdésére vonatkozó átfogó európai stratégiát, amely kötelező erejű jogalkotási aktust is tartalmaz;

34.  dicséri az Eurostat, illetve a nemzeti igazságügyi hatóságok és a rendőrség adatcserére vonatkozó együttműködését, amelynek célja, hogy fényt derítsen a nemi alapú erőszak sajnálatos eseteire az EU-ban, valamint kéri őket, hogy tegyék ezt állandó gyakorlattá azáltal, hogy a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetével együttműködve évente nyomon követik a nők ellen elkövetett bűncselekmények előfordulását;

35.  hangsúlyozza, hogy szoros kapcsolat van a sztereotípiák, valamint a nők elleni zaklatások, és az interneten és a közösségi médiában előforduló szexizmus egyre növekvő előfordulása között, amelyek által a nők és a lányok ellen elkövetett erőszak új formái jönnek létre, ideértve többek között az internetes megfélemlítést és zaklatást, a megalázó képek online felhasználását, valamint a magánjellegű fényképek és videofelvételek közösségi médiában történő terjesztését az érintett személyek beleegyezése nélkül; kiemeli, hogy ezekkel szemben már fiatal korban fel kell venni a küzdelmet; kiemeli, hogy ez a helyzet valószínűleg azért alakulhat ki, mert hiányos a nemi szempontból semleges környezet kialakításáért és a szexizmus megbélyegzéséért felelős hatóságok és egyéb intézmények által nyújtott védelem;

36.  sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hozzanak meg minden szükséges jogi és bírósági intézkedést a nőkkel szemben elkövetett online erőszak elleni küzdelem érdekében; felhívja különösen az Európai Uniót és a tagállamokat, hogy a nemi alapú erőszak megelőzésére és leküzdésére irányuló átfogó európai stratégia révén egyesítsék erőiket, és alakítsanak ki olyan bűnüldözési keretet, amely bűncselekménynek minősíti az online erőszak új formáit, valamint hogy nyújtsanak pszichológiai támogatást azon nők és lányok számára, akik online erőszak áldozataivá váltak; felszólít az Európai Unió kiberbiztonsági stratégiájának és az Europol Számítástechnikai Bűnözés Elleni Európai Központjának nemi szempontú hatásvizsgálatára, a szóban forgó kérdések beillesztése és a nemi szempontok munkájukban való érvényesítése érdekében;

37.  ismételten felkéri a Bizottságot, hogy a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének keretében hozza létre a nemi alapú erőszak európai megfigyelőközpontját, amely a nők és lányok elleni erőszak megelőzését tűzné ki célul egy európai koordinátor irányításával;

38.  kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vezessenek be intézkedéseket a nők és az LMBTI-személyek munkahelyi zaklatással szembeni védelme érdekében; felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja felül a rasszizmus és az idegengyűlölet egyes formái és megnyilvánulásai elleni, büntetőjogi eszközökkel történő küzdelemről szóló hatályos uniós kerethatározatot(42), annak érdekében, hogy az a szexizmust, az előítéletes bűncselekményeket, valamint a szexuális irányultságon, a nemi identitáson és a nemi jellemzőkön alapuló gyűlöletre való uszítást is magában foglalja;

39.  elítéli, hogy az interszexuális gyermekeken a legtöbb uniós tagállamban továbbra is genitális normalizáló műtéti beavatkozást hajtanak végre, annak ellenére, hogy az orvosilag nem indokolt; sürgeti a tagállamokat, hogy az érintett személy szabad és tájékoztatáson alapuló beleegyező nyilatkozata nélkül tartózkodjanak az ilyen orvosi kezelésektől;

40.  megjegyzi, hogy Máltán és Görögországban az interszexuális személyek a nemi jellemzőkön alapuló hátrányos megkülönböztetés elleni védelemben részesülnek; felhívja a tagállamokat, hogy a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó uniós irányelvek végrehajtása során vegyék fel a nemi identitást és a nemi jellemzőket a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó jogszabályaikba;

41.  kiemeli, hogy a nemi alapon elkövetett erőszak és hátrányos megkülönböztetés formái – ideértve többek között az erőszakos közösülést és a szexuális erőszakot, a női nemi szervek megcsonkítását, a kényszerházasságot, a családon belüli erőszakot, az úgynevezett becsületbeli bűncselekményeket és az állam által gyakorolt nemi alapú megkülönböztetést – üldöztetésnek minősülnek, és az EU-ban a menedékkérelem érvényes indokának kell tekinteni ezeket; felszólít biztonságos és jogszerű uniós belépési csatornák kialakítására; emlékeztet arra, hogy a nők és a lányok különösen kiszolgáltatottak az embercsempészek általi kizsákmányolásnak;

42.  ismételten felhívja a tagállamokat, hogy haladéktalanul vessenek véget a gyermekek, a várandós és szoptató nők, valamint az erőszakos közösülés, a nemi erőszak és az emberkereskedelem áldozataivá vált nők fogva tartásának, valamint nyújtsanak számukra megfelelő pszichológiai és egészségügyi támogatást az ilyen vészhelyzetek kezelésére kellő felkészültséggel rendelkező, nemi szempontból megfelelő szakemberek, például női pszichológusok, szociális munkások, ápolók és orvosok segítségével; emlékeztet arra, hogy a nemi alapú, illetve a (vélt) szexuális irányultságon vagy nemi identitáson alapuló erőszak menekült áldozatai számára a migrációs folyamat valamennyi szakaszában kellő időben támogatást kell nyújtani, beleértve az azonnali áthelyezést, amennyiben a biztonságuk nem szavatolható, a magas színvonalú mentálhigiénés támogatást, valamint erőszakmegelőzési intézkedésként a nemi identitás azonnali elismerését a menekültügyi eljárások során;

43.  újfent kiemeli, hogy az emberkereskedelem megelőzésének és a mostanra a szervezett bűnözés egyik legjövedelmezőbb tevékenységévé vált emberkereskedelem elleni küzdelem nemi dimenzióját folyamatosan nyomon kell követni az emberkereskedelem elleni uniós jogszabályok végrehajtása során, és ismételten felhívja a Bizottságot, hogy erre is térjen ki abban az értékelésében, amelynek tárgyát a tagállamok irányelvnek való megfelelése és az irányelv végrehajtása képezi, miközben gondoskodik arról, hogy az irányelvben foglalt jelentéstételi kötelezettségek és menetrend teljesüljön;

44.  felszólítja a Bizottságot, hogy nyújtson mind pénzügyi, mind logisztikai támogatást azoknak a tagállamoknak, amelyek részt vesznek az emberkereskedelem elleni küzdelemben, különösen Olaszországnak és Görögországnak, amelyek a jelenlegi migrációs válság következtében e vészhelyzet kezelésében kiemelt szerepet játszanak;

45.  sürgeti, hogy mind nemzeti, mind uniós szinten fokozzák az erőfeszítéseket a sztereotípiák és a nemi alapú hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem érdekében, a lányokat és nőket, illetve fiúkat és férfiakat nem sztereotip módon bemutató és valamennyi társadalmi réteget célzó figyelemfelkeltő kampányok révén; sürgeti a tagállamokat, hogy tegyenek pozitív kezdeményezéseket például olyan stratégiák formájában, amelyek arra ösztönzik, hogy olyan karriert és foglalkozást válasszanak, amelyben alulreprezentáltak a férfiakat pedig, hogy részt vállaljanak a családi és a háztartási feladatokban, valamint tudatosítsák a férfiakban, hogy az erőszak – beleértve az üzleti célú szexuális kizsákmányolást célzó emberkereskedelmet, a kényszerházasságot és a kényszermunkát – hogyan károsítja a nőket, férfiakat és gyermekeket és aláássa a nemek közötti egyenlőséget, továbbá hozzanak intézkedéseket a nők és a gyermekek kereskedelme iránti kereslet tájékoztató kampányok segítségével való csökkentésére;

46.  ismételten hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a nők maguk rendelkezhessenek szexuális és reproduktív egészségük és jogaik felett; felszólítja valamennyi tagállamot, hogy garantálja a nők hozzáférését az önkéntes családtervezéshez, valamint a szexuális és reproduktív egészségügyi szolgáltatások teljes köréhez, beleértve a fogamzásgátlást és a biztonságos és legális abortuszt; felszólítja ezért a tagállamokat és a Bizottságot, hogy kezdeményezzenek olyan figyelemfelkeltő fellépéseket, amelyek teljes mértékben tudatosítják a férfiak és nők számára a szexuális és reprodukcióval kapcsolatos kérdéseket érintő jogaikat és feladataikat;

47.  felhívja a figyelmet a lelkiismereti okokból való megtagadás lehetőségének túlzott alkalmazásával kapcsolatos egyre erősödő tendenciára, amely akadályozza a szexuális és reproduktív egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést; felszólítja az uniós országokat annak biztosítására, hogy a lelkiismereti okból való rendelkezés ne akadályozza meg a betegek jogszerű orvosi ellátásban való részesítését;

48.  úgy véli, hogy az életmentő szexuális és reproduktív egészségügyi szolgáltatások – többek között a biztonságos abortusz – megtagadása az alapvető emberi jogok súlyos megsértésének tekintendő;

49.  hangsúlyozza a kamaszokat, fiatalokat és felnőtteket célzó aktív megelőzési, oktatási és információs politikák fontosságát annak érdekében, hogy társadalmunk jó szexuális és reproduktív egészségnek örvendjen, elkerülve a szexuális úton terjedő betegségeket és a nem kívánt terhességeket;

50.  ösztönzi a tagállamok illetékes hatóságait, hogy segítsék elő a nemek közötti egyenlőséget átfogó szexuális és párkapcsolati oktatási programjaik – többek között a lányoknak és fiúknak a beleegyezésen, tiszteleten és kölcsönösségen alapuló párkapcsolatokra történő oktatása –, továbbá a sport és a szabadidős tevékenységek révén, ahol a sztereotípiák és a nemek szerinti elvárások hatással lehetnek az önképre, az egészségre, a készségek elsajátítására, az intellektuális fejlődésre, a társadalmi beilleszkedésre és a lányok és fiúk identitásának kialakítására egyaránt;

51.  kiemeli annak jelentőségét, hogy a férfiakat ösztönözzék a nemek közötti egyenlőségre irányuló valamennyi fellépésben való teljes részvételre, valamint hogy meghatározzák azokat a kontextusokat, amelyekben nagyszámú férfit lehet elérni, különösen a férfiak által dominált intézményekben, iparágakban és szövetségekben, érzékennyé tegyék a férfiakat a nemek közötti egyenlőség elősegítésével kapcsolatos szerepeikkel és feladataikkal szemben, támogassák a nők és férfiak közötti megosztott hatáskörök és felelősségi körök elvét a munkahelyen, a közösségekben, a magánszférában és a szélesebb nemzeti és nemzetközi közösségekben;

52.  sürgeti a tagállamokat, hogy kísérjék figyelemmel azokat az eseteket, ahol a média és a reklámipar népszerűsíti a nők szexuális jellegét és áruként kezeli őket, és a fiatalsággal, szépséggel és szexuális vonzerővel kapcsolatos női sztereotípiákat a társadalmi siker modelljeként ábrázolja; sürgeti a Bizottságot, hogy tegyen jogi lépéseket abban az esetben, ha a tagállamok megsértik az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvet és a közszolgálati és kereskedelmi médiában ösztönzők révén népszerűsítse a bevált gyakorlatokat; sürgeti a médiát és a reklámipart, hogy tartsa tiszteletben a nők méltóságát és biztosítsa a nők sztereotípia- és megkülönböztetésmentes ábrázolását a jelenlegi női sokszínűségnek megfelelően; sürgeti továbbá a médiát és a reklámipart, hogy fordítson figyelmet az egészséges életmódra, a különféle családmodellekre és életstílusokra;

53.  emlékeztet az EU által a 2013. és a 2015. évi EU–CELAC (Latin-amerikai és Karibi Államok Közössége) cselekvési tervekben a nők elleni erőszak megszüntetése tekintetében elfogadott kötelezettségvállalásokra, és aggodalmát fejezi ki a nemek közötti egyenlőség előmozdítására vonatkozó 7. fejezete végrehajtásának elmulasztása miatt; felszólítja a tagállamokat és az Európai Külügyi Szolgálatot, hogy működjenek együtt és különítsenek el gazdasági és intézményi forrásokat a cselekvési tervekben a nemek közötti egyenlőség előmozdítására vonatkozóan, különösen az erőszak valamennyi formájának megszüntetése tekintetében elfogadott ajánlások teljesítésének biztosítására a Belém do Pará-i Egyezménynek, az Isztambuli Egyezménynek és a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetések minden formájának kiküszöböléséről szóló egyezménynek megfelelően;

54.  kiemeli, hogy a kutatások alapján az éghajlatváltozás nagyobb mértékben hat a nőkre mint a férfiakra, miközben elszegényedés esetén általában a nőkre hárul a nagyobb teher; úgy véli, hogy a nőknek aktívan részt kell venniük az éghajlat-politikában és az azzal kapcsolatos fellépésekben;

55.  felhívja a Bizottságot, hogy nyújtson be javaslatot egy átfogó fenntartható fejlesztési stratégiára, amely felöleli valamennyi vonatkozó bel- és külpolitikai területet, és dolgozzon ki hatékony nyomonkövetési, felülvizsgálati és elszámoltathatósági mechanizmusokat a 2030-ig tartó menetrend végrehajtására, beleértve a nemek közötti egyenlőségre, a nők jogaira és társadalmi szerepvállalására irányuló célokat és mutatókat;

56.  felhívja a Bizottságot, hogy hatékonyabban kövesse nyomon a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó hatályos uniós jogszabályok tagállamokban való végrehajtását, ugyanakkor hívja fel a figyelmet kötelezettségszegési eljárások megindításának szükségességére a vonatkozó jogszabályok végrehajtásának elmulasztása esetén;

57.  megjegyzi, hogy a többéves pénzügyi kerethez csatolt, a nemek közötti egyenlőség érvényesítéséről szóló intézményközi nyilatkozat ellenére, eddig nem történt intézkedés a nemek szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés tekintetében; hangsúlyozza e tekintetben, hogy szorosan figyelemmel kell kísérni, hogy az együttes nyilatkozatban foglalt elveket hogyan hajtották végre az éves költségvetési eljárások tekintetében, és kéri, hogy az illetékes bizottság kapjon formális szerepet a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatában;

58.  felhívja a tagállamok kormányait, hogy biztosítsák az olyan testületek létrejöttét, fennmaradását és megfelelő erőforrásait, amelyek feladata a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó szakpolitikák kidolgozása, összehangolása és végrehajtása, mivel ez a nemek közötti egyenlőség előmozdítása terén vállalt kormányzati kötelezettségvállalás egyik fő mutatója;

59.  felszólítja az uniós intézményeket, hogy építsenek be a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó konkrét mutatókat – többek között a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó mutatóját – a demokráciával, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal foglalkozó jövőbeli uniós mechanizmus nyomonkövetési rendszerébe;

60.  sürgeti a Bizottságot, hogy dolgozzon ki átfogóbb egyenlőségi stratégiát, beleértve egy horizontális, megkülönböztetés elleni irányelvet, amelynek célja a nemi alapon történő megkülönböztetés minden formájának felszámolása; ennek érdekében sürgeti a Tanácsot, hogy a lehető leghamarabb alakítson ki közös álláspontot a személyek közötti, vallásra vagy meggyőződésre, fogyatékosságra, életkorra, nemre vagy szexuális irányultságra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2008)0426), amelyet Parlament arról szóló álláspontjának(43) 2009. április 2-i elfogadása óta blokkolnak; sürgeti a Tanácsot, hogy az álláspontba foglalja bele a nemi hovatartozást mint diszkriminációs tényezőt;

61.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és a tagállamok kormányainak.

(1) HL L 315., 2012.11.14., 57. o.
(2) HL L 101., 2011.4.15., 1. o.
(3) HL C 70. E, 2012.3.8., 162. o.
(4) HL L 204., 2006.7.26., 23. o.
(5) HL L 373., 2004.12.21., 37. o.
(6) HL L 353., 2013.12.28., 7. o.
(7) HL L 180., 2010.7.15., 1. o.
(8) HL L 68., 2010.3.18., 13. o.
(9) HL L 348., 1992.11.28., 1. o.
(10) HL L 359., 1986.12.19., 56. o.
(11) HL L 6., 1979.1.10., 24. o.
(12) HL C 341. E, 2010.12.16., 35. o.
(13) HL C 199. E, 2012.7.7., 65. o.
(14) HL C 251. E, 2013.8.31., 1. o.
(15) HL C 316., 2016.8.30., 2. o.
(16) Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0105.
(17) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0042.
(18) HL C 407., 2016.11.4., 2. o.
(19) Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0126.
(20) Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0312.
(21) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0073.
(22) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0203.
(23) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0235.
(24) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0338.
(25) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0360.
(26) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0072.
(27) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0227.
(28) ISBN 978-92-79-29898-1
(29) HL L 59., 2013.3.2., 5. o.
(30) http://www.un.org/womenwatch/daw/csw/csw48/ac-men-auv.pdf
(31) ISBN 978-92-79-36171-5.
(32) Az Eurofund „A nemek közötti foglalkoztatási szakadék: kihívások és megoldások” című jelentése (2016).
(33) Az Eurofound „A szülői és apasági szabadság igénybevételének előmozdítása az apák körében az Európai Unióban” című jelentése (2015).
(34) Az Eurofound által az európai munkakörülményekről készített 6. felmérés első eredményei (2015).
(35) http://ec.europa.eu/eurostat/web/crime/database
(36) Az Eurostat „Emberkereskedelem” című jelentésének 2015. évi kiadása.
(37) A nemek közötti egyenlőséggel és a megkülönböztetésmentességgel foglalkozó jogi szakértők európai hálózata: „A comparative analysis of gender equality law in Europe 2015” (A nemek közötti egyenlőségre vonatkozó 2015. évi európai jogszabályok összehasonlító elemzése).
(38) EIGE, „Effectiveness of institutional mechanisms for the advancement of gender equality. Review of the implementation of the Beijing Platform for Action in the EU Member States” (A nemek közötti egyenlőség előmozdítására irányuló intézményi mechanizmusok hatékonysága. A Pekingi Cselekvési Platform uniós tagállamokban való végrehajtásának felülvizsgálata) (2014).
(39) Az Eurofound „Social partners and gender equality in Europe” (Szociális partnerek és a nemek közötti egyenlőség Európában) című jelentése (2014).
(40) 2014-es és 2015-ös fejlemények.
(41) Az Európai Bizottság 2015. októberi, „Nemek közötti egyensúly a vállalatok igazgatótanácsában – Európa áttöri az üvegplafont” című tájékoztatója; Európai Bizottság, DG JUST, „Nők a gazdasági döntéshozatalban az EU-ban: Eredményjelentés: Az Európa 2020 kezdeményezése”, 2012; Aagoth Storvik és Mari Teigen, „Nők a vezetőtestületekben: norvég tapasztalatok”, 2010. június.
(42) HL L 328., 2008.12.6., 55. o.
(43) HL C 137. E, 2010.5.27., 68. o.


A nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok értékesítése, illetve nyújtása tekintetében
PDF 371kWORD 56k
Az Európai Parlament 2017. március 14-i állásfoglalása a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód elvének az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok értékesítése, illetve nyújtása tekintetében történő végrehajtásáról szóló 2004/113/EK tanácsi irányelv alkalmazásáról (2016/2012(INI))
P8_TA(2017)0074A8-0043/2017

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 19. cikkének (1) bekezdésére és 260. cikkére,

–  tekintettel a nemzeti parlamenteknek az Európai Unióban betöltött szerepéről szóló 1. jegyzőkönyvre,

–  tekintettel a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyvre,

–  tekintettel a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód elvének az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok értékesítése, illetve nyújtása tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2004. december 13-i 2004/113/EK tanácsi irányelvre(1),

–  tekintettel a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód elvének az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok értékesítése, illetve nyújtása tekintetében történő végrehajtásáról szóló 2004/113/EK tanácsi irányelv alkalmazásáról szóló bizottsági jelentésre (COM(2015)0190),

–  tekintettel a 2004/113/EK tanácsi irányelv biztosítási ágazatban, az Európai Unió Bíróságának C-236/09. sz. Test-Achats-ügyben hozott ítéletére figyelemmel történő alkalmazásával kapcsolatos, 2011. december 22-i bizottsági iránymutatásokra(2),

–  tekintettel az Európai Unió Bíróságának C-236/09. sz. Test-Achats-ügyben hozott 2011. március 1-jei ítéletére(3),

–  tekintettel az Európa Tanácsnak a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szóló egyezményére (Isztambuli Egyezmény) és annak 3. cikkére, amely a „társadalmi nem” fogalmát „a valamely adott társadalom által a nők és a férfiak számára megfelelőnek tekintett, társadalmilag kialakított szerepek, magatartások, tevékenységek és tulajdonságok”-ként határozza meg,

–  tekintettel „A közösségi gazdaságra vonatkozó európai menetrend” című bizottsági közleményre (COM(2016)0356),

–  tekintettel az Európai Parlament Kutatószolgálata által az árukhoz és szolgáltatásokhoz való nemek közötti egyenlő hozzáférésről ‒ 2004/113/EK irányelv készített, 2017. januári európai végrehajtás-értékelési tanulmányra(4),

–  tekintettel az Equinet „Az esélyegyenlőségi szervek és az árukhoz és szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés irányelve” című, 2014. novemberi jelentésére,

–  tekintettel a nemek közötti egyenlőség jogi szakértőinek európai hálózata által kidolgozott, „A nemek közötti egyenlőségre vonatkozó jogszabályok 33 európai országban: Miként ültetik át ezeket a nemzeti jogba?” című, 2014. évi jelentésre,

–  tekintettel a nemek közötti egyenlőség jogi szakértőinek európai hálózata által kidolgozott, „Nemi alapon történő megkülönböztetés az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok értékesítése, illetve nyújtása terén, és a 2004/113/EK irányelv átültetése” című, 2009. júliusi jelentésre,

–  tekintettel a Bíróság C-13/94. számú ügyben hozott ítéletére, amely szerint a nemi alapon való nem megkülönböztetés joga magában foglalhatja az egy személy nemének megváltozásából eredő megkülönböztetést(5), valamint tekintettel az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének „Az LMBTI személyek egyenlősége elérésének szakmai kihívásai” című, 2014. évi jelentésére, mind az áruk és szolgáltatások területén,

–  tekintettel a személyek közötti, vallásra vagy meggyőződésre, fogyatékosságra, életkorra vagy szexuális irányultságra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló tanácsi irányelvre irányuló bizottsági javaslatra (COM(2008)0426) és a Parlament erre vonatkozó, 2009. április 2-i álláspontjára(6),

–  tekintettel az Európában a nők vállalkozási tevékenységét akadályozó külső tényezőkről szóló, 2016. január 19-i állásfoglalására(7),

–  tekintettel eljárási szabályzatának 52. cikkére,

–  tekintettel a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság jelentésére, valamint a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság és a Jogi Bizottság véleményére (A8‑0043/2017),

A.  mivel az áruk és szolgáltatások terén a nemek között meglévő közvetlen és közvetett megkülönböztetés elleni küzdelem szerves része a nők és férfiak közötti egyenlőség alapelvének, amely az Európai Unió alapértéke, és mivel az uniós Szerződések és az Európai Unió Alapjogi Chartája értelmében is tilos a nemi alapú megkülönböztetés, és a nők és férfiak közötti egyenlőség minden téren és az Unió minden tagállamában biztosítandó;

B.  mivel a 2004/113/EK irányelv (a továbbiakban: az irányelv) kiterjeszti a férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód elvét a foglalkoztatás és a munkaerőpiac területén túl az árukhoz és a szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok értékesítésének, illetve nyújtásának területeire;

C.  mivel ez az irányelv megtiltja a nemi alapon történő közvetlen és közvetett megkülönböztetést a nyilvánosság számára hozzáférhető árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok értékesítése, illetve nyújtása terén, a köz- és a magánszférában egyaránt;

D.  mivel az irányelv az Európai Unió Bíróságának (EUB) vonatkozó ítélkezési gyakorlata szerint az EUMSZ 57. cikke szerinti valamennyi díjazás ellenében nyújtott árura és szolgáltatásra vonatkozik; mivel a díjazást nem feltétlenül annak kell fizetnie, aki számára a szolgáltatást nyújtják, és azt közvetett fizetés formájában is ki lehet egyenlíteni, ami nem feltétlenül érinti a szolgáltatás igénybevevőjét;

E.  mivel a média- és a hirdetési ágazatok, az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások, és magánszférán belül nyújtott szolgáltatásokat kizárták az irányelv hatálya alól; mivel a tagállamok jogalkotási hatáskörébe tartozik a nők és férfiak egyenlő bánásmódjának védelme más területeken, és mivel néhány esetben a nemzeti jogszabályok az irányelv által előírtnál messzebb mennek, és a jogszabály hatálya alá veszik a férfiak és nők között a médiában, a reklámokban és az oktatásban jelen lévő megkülönböztetést is;

F.  mivel az irányelvet mind a 28 tagállamban átültették a nemzeti jogba; mivel a Bizottság jelentése szerint 2015-ben hat tagállamban még mindig intenzív párbeszéd folyt az irányelv megfelelő végrehajtásáról;

G.  mivel a Test-Achat-ügyben hozott ítéletben az EUB következtetése szerint az irányelv 5. cikkének (2) bekezdése akadályozza a férfiakkal és nőkkel szembeni egyenlő bánásmód céljának elérését; mivel ezt a rendelkezést 2012. december 21-i hatállyal érvénytelenítették, és ennek eredményeképpen minden tagállamban kötelező az uniszex biztosítási díjak és juttatások alkalmazása;

H.  mivel az irányelv végrehajtásának fő problémás területei között van az áruk és szolgáltatások fogalmának túlságosan megszorító értelmezése, a 4. cikk (5) bekezdés alapján történő eltérő bánásmód tág és néha nem egyértelmű indokolása, valamint a nők terhesség vagy anyaság alatti elégtelen védelme;

I.  mivel a megkülönböztetés tiltása közben fontos tiszteletben tartani más alapvető jogokat és szabadságokat, ideértve a magánélet védelmét, illetve az ezekhez kapcsolódó műveleteket, valamint a vallásszabadságot;

J.  mivel a 2008-ban benyújtott, az egyenlő bánásmódról szóló irányelv kiterjesztené a valláson vagy meggyőződésen, életkoron, fogyatékosságon és szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetéstől való védelmet a munkaerőpiacon túl a szociális védelemre, beleértve a szociális biztonságot és az egészségügyi ellátást, a szociális kedvezményeket, az oktatást, valamint az árukhoz és a szolgáltatásokhoz való hozzáférést, valamint azok értékesítését, illetve nyújtását; mivel a Tanács még nem fogadta el álláspontját ezen irányelvre irányuló javaslatról;

K.  mivel bár „A közösségi gazdaságra vonatkozó európai menetrend” című bizottsági közlemény jó kiindulópontja lehet ezen ágazat előmozdításának és szabályozásának, be kell vonni a nemek közötti egyenlőség szempontját, és érvényesíteni kell az irányelv rendelkezéseit további elemzésekben és ajánlásokban e téren;

L.  mivel az irányelv teljes potenciáljának megvalósítása a nemek közötti szempontok hatályán belül eső ágazatain belül történő eredményes és következetes érvényesítésén múlik;

M.  mivel az esélyegyenlőségi szervek európai hálózatának munkája alapvető fontosságú az egyenlő bánásmódról szóló jogszabályok végrehajtásának fokozása, valamint az együttműködés koordinálása és a bevált gyakorlatok cseréje céljából az esélyegyenlőségi szervek között Unió-szerte;

Általános szempontok

1.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az irányelv alkalmazása nem egységes, hanem eltérő a tagállamokban, és hogy az e téren elért előrelépés ellenére még mindig vannak kihívások és hézagok a végrehajtásban, amelyekkel haladéktalanul foglalkoznia kell néhány tagállamnak és bizonyos ágazatoknak; felhívja a Bizottságot, hogy kezelje prioritásként a tagállamokkal való párbeszédei során a végrehajtásban meglévő hézagok kezelését; hangsúlyozza a tagállamoknak az uniós jogszabályok és politikák végrehajtásában betöltött szerepét, és azt ajánlja, hogy a regionális és helyi hatóságok nagyobb támogatására, illetve a civil társadalommal való együttműködésre, valamint a tagállamoktól az ágazat felé nyújtott iránymutatásokra lehet szükség az irányelv teljes körű végrehajtása biztosítása céljából;

2.  megjegyzi, hogy a 2009-ben benyújtott első jelentését követően a Bizottság nagy késedelemmel nyújtotta be az irányelv alkalmazásáról szóló jelentését;

3.  megjegyzi, hogy bár a bizottsági jelentés szerint nem jeleztek különös nehézségeket az irányelv számos rendelkezésének végrehajtása során, ezt a kijelentést a hátrányos megkülönböztetés nagyon kevés bejelentett esete alapján tették, és hogy általában nagyon korlátozott információk állnak rendelkezésre, és hogy az adatgyűjtés e téren jelentősen különbözik a tagállami szinten;

4.  kiemeli, hogy a tagállamok előtt álló egyik kihívás az irányelvben lefektetett, a polgároknak biztosított jogok és védelmek alacsony szintű ismerete a politikai döntéshozók, a szolgáltatók, valamint maguk a polgárok részéről; rámutat, hogy az irányelv és annak előírásai ismeretének és tudatosításának hiánya csökkentheti a nemi alapú megkülönböztetés bejelentett eseteinek számát; felhívja a tagállamokat, a Bizottságot, és az érintett feleket – lehetőleg a fogyasztóvédelmi szervezetekkel együttműködésben – az irányelv rendelkezéseinek tudatosítására az áruk és szolgáltatások terén az egyenlő bánásmódnak tulajdonított fontosság fokozása céljából;

5.  megjegyzi, hogy eddig csak néhány tagállam tett jelentést pozitív intézkedésekre vonatkozó külön rendelkezésekről; felhívja a tagállamokat a pozitív intézkedésekre vonatkozó rendelkezések jobb integrálására és előmozdítására, amelyek jogszerű célon alapulnak, és amelyek szándéka a nemi alapú egyenlőtlenségek irányelvben foglaltak szerinti megelőzése vagy kompenzálása;

A biztosítási, banki és pénzügyi ágazat

6.  üdvözli a Test-Achat-ügyben hozott ítélet végrehajtását a tagállamok nemzeti jogszabályaiban, és hogy a nemzeti jogszabályokat jogilag kötelező érvénnyel módosították; rámutat, hogy még mindig vannak kihívások a nemzeti jogszabályoknak az ítéletnek való megfelelésével kapcsolatban, például a betegbiztosítási rendszerek tekintetében és a terhesség és anyaság alapján történő megkülönböztetés teljes mértékű felszámolásával kapcsolatban;

7.  kiemeli, hogy a biztosítási szerződésekben a nemi alapú biztosításmatematikai tényezőket tiltó és a magánbiztosítási, többek között a magánnyugdíjrendszerekben kötelezően uniszex biztosítási díjakat és járadékokat előíró ítélet a nyugdíjakra kiegyenlítő hatást fejt ki; megállapítja, hogy bár ez az ítélet csak a magánnyugdíjrendszerekre vonatkozik, az uniszex nyugdíjakra vonatkozó szabály bevált gyakorlatnak tekinthető a nemek közötti nyugdíjszakadék csökkentésében; üdvözli egyes tagállamok azon döntését, hogy az uniszex szabályt az ítélet hatályán túlmutatva más biztosítási és nyugdíjtípusokra, például a foglalkoztatói nyugdíjrendszereikre is kiterjesszék, hogy a nők és a férfiak között e területeken is biztosítsák az egyenlőséget; ösztönzi a többi tagállamot, hogy lehetőség szerint kövessék a fenti példát;

8.  úgy véli, hogy alapvető fontosságú az ítélet megfelelő és teljes mértékű végrehajtásának biztosítása; felhívja a Bizottságot, hogy időszakos jelentésekkel kövesse nyomon az e szabályoknak való tagállami megfelelést annak biztosítása érdekében, hogy ne maradjanak megoldatlan kérdések;

9.  kiemeli, hogy az irányelv kifejezetten tiltja a terhesség és az anyaság megkülönböztetésre való használatát a biztosítási és egyéb pénzügyi szolgáltatási díjak számításában; felhívja a tagállamokat, hogy tegyenek nagyobb erőfeszítést és nyújtsanak egyértelműbb tájékoztatást a terhes nők jogainak védelmét illetően e területen, a terhességhez kapcsolódó indokolatlan költségektől való megkímélésükre, mivel a terhes nőknek nem szabadna magasabb költségekkel szembesülniük pusztán a terhességük miatt, valamint a szolgáltatók körében figyelemfelkeltésre a terhes nők számára nyújtott különleges védelemről; hangsúlyozza különösen annak szükségességét, hogy a különböző típusú biztosítások, elsősorban az orvosi biztosítás átmeneti időtartamai ne ütközzenek a terhes nőknek az egyenlő bánásmódhoz való jogával a terhességük során;

10.  emlékeztet rá, hogy az a jog, hogy senkit ne érjen neme alapján hátrányos megkülönböztetés, magában foglalhatja az egy személy nemének megváltozásából eredő megkülönböztetést(8), és felhívja a Bizottságot, hogy gondoskodjon a nők és férfiak ilyen alapú megkülönböztetéstől való védelméről; kiemeli, hogy az irányelv védelmet nyújt e tekintetben, és részletesebb meghatározásokat a tagállamok írhatnak elő nemzeti jogszabályaikban; rámutat e tekintetben, hogy 13 tagállam még nem fogadott el közvetlen jogszabályt a transznemű személyek védelmére, akik továbbra is megkülönböztetésnek vannak kitéve az áruk és szolgáltatások nyújtása és az azokhoz való hozzáférés terén, és rámutat, hogy az ilyen jogszabályok elfogadása felhívhatja a figyelmet a megkülönböztetésmentesség elvére; felhívja a Bizottságot, hogy az irányelv végrehajtásáról szóló jövőbeli jelentéseiben kövesse nyomon az ilyen alapon történő megkülönböztetést;

11.  sajnálatát fejezi ki a biztosítási és bankszektor által nyújtott szolgáltatásokhoz való hozzáférés terén a nőket a terhességhez, az anyasági tervekhez és az anyasághoz kapcsolódó megkülönböztető gyakorlatok fennállása miatt;

12.  megjegyzi, hogy az, hogy a női vállalkozók nagyobb nehézségekkel néznek szembe a finanszírozáshoz való hozzáférés terén, részben a megfelelő hitelfelvevői múlt kialakításával és a vezetői tapasztalatok megszerzésével járó nehézségekre vezethető vissza; felhívja a tagállamokat, hogy működjenek együtt a pénzügyi ágazattal egyenlőség biztosításában a férfiak és nők között a szabadfoglalkozásúak és kkv-k tőkéhez való hozzáférése tekintetében; felkéri őket, hogy tárják fel a nemek közötti egyenlőségnek a kölcsönök odaítélésével kapcsolatos jelentéstételi struktúrákba, a kockázati profilok testre szabásába, a befektetési megbízásokba és a személyzeti struktúrákba, valamint a pénzügyi termékekbe való bevezetésének lehetőségeit; felkéri a Bizottságot, hogy a tagállamokkal együttműködve fogadjanak el gyakorlati példákat tartalmazó hatékony intézkedéseket annak érdekében, hogy az egyenlő bánásmódhoz való jogai védelmére szolgáló hatékony eszközként mindenki teljes körűen és megfelelően használhassa az irányelvet az árukhoz és a szolgáltatásokhoz való hozzáférés tekintetében;

13.  szorgalmazza a nők vállalkozási tevékenységének holisztikus megközelítését, amelynek célja a nők ösztönzése és támogatása a vállalkozói karrier felépítésében, a finanszírozáshoz és az üzleti lehetőségekhez való hozzáférés megkönnyítése, valamint olyan környezet kialakítása, amely lehetővé teszi a nők számára a bennük rejlő lehetőségek kibontakoztatását és a sikeres vállalkozóvá válást, biztosítva többek között a szakmai és a magánélet összeegyeztetését, a gyermekgondozási létesítményekhez való hozzáférést és a testre szabott képzéseket;

Közlekedési ágazat és nyilvános terek

14.  megjegyzi, hogy míg a zaklatás, így a szexuális és a nemi alapú zaklatás tiltása a tagállamok nemzeti jogszabályaiban rögzítve van, a nők, a transznemű és interszexuális személyek továbbra is rendszeresen és gyakran vannak kitéve a visszaélés különböző formáinak a közlekedési eszközökön, és égető szükség van a zaklatást megelőző intézkedések fokozására, ideértve a figyelemfelkeltést a szolgáltatók körében;

15.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy e téren mozdítsák elő a bevált gyakorlatok megosztását; felhív azon megelőző intézkedések kiemelésére, amelyek megfelelnek a nők és férfiak közötti egyenlőség elvének, mint ahogy azt például az Európa Tanács egyezménye a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról (Isztambuli Egyezmény) is ajánlja, amelyek nem korlátozódnak a nők jogaira, és elsősorban a potenciális elkövetőkre, nem pedig a nők mint potenciális áldozatok viselkedésének megváltoztatására összpontosít; megjegyzi, hogy az Isztambuli Egyezmény kimondja, hogy „a nők és a férfiak közötti jogi és tényleges egyenlőség megvalósítása a nőkkel szembeni erőszak megelőzésének kulcsfontosságú eleme”, és ezért felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy ezt az átfogó megközelítést alkalmazzák a nők elleni erőszak megszüntetését célzó politikájukban, többek között az irányelvben rögzített zaklatás elleni rendelkezések végrehajtása során; felhívja azon tagállamokat, akik ezt még nem tették meg, hogy ratifikálják az Isztambuli Egyezményt, emellett felhívja a Bizottságot és Tanácsot, hogy mozdítsák elő az Unió Egyezményhez való csatlakozásának folyamatát;

16.  sajnálattal állapítja meg, hogy a kisgyermekek szülei és gondozói még mindig fizikai és egyéb akadályokba ütköznek, mint például hogy elégtelen hozzáférés a pelenkázóhelyiségekhez a szolgáltatók helyiségeiben; hangsúlyozza mind az anyák, mind az apák jogai védelmének szükségességét, hogy gyermekeik társaságában élhessenek a jogaikkal a szolgáltatók helyiségeiben; kiemeli, hogy a nőkkel és férfiakkal, mint kisgyermekes szülőkkel és gondviselőkkel szembeni egyenlő bánásmód a szolgáltatásokhoz való hozzáférés és azok használata tekintetében kulcsfontosságú általában véve a nemek közötti egyenlőség szempontjából, mivel elősegíti a gyermeknevelés terén a nők és férfiak közötti egyenlő és megosztott felelősségvállalást; ezért kéri a tagállamokat, hogy hívják fel a szolgáltatók figyelmét arra az igényre, hogy mindkét szülő számára egyenlős és biztonságos létesítményeket biztosítsanak épületeikben;

17.  megjegyzi továbbá, hogy a gondozóknak, akik többsége nő, különleges hozzáférhetőségi igényeik vannak, és ezért ösztönzi a Bizottságot, hogy vegye figyelembe a nőket mint a tömegközlekedési eszközök fő használóit és általában a gondozókat érintő valamennyi akadályt és nehézséget, a nőkkel kapcsolatos közlekedési kérdésekkel foglalkozó, 2014-ben Párizsban tartott ötödik konferencia következtetéseinek megfelelően; kiemeli, hogy az e területen végzett kutatások ellenére csak korlátozott mértékben vették figyelembe a nemi szempontokat érvényesítő szakpolitikákat a közlekedési ágazatban; megjegyzi, hogy a nemi szempontok figyelembe vétele a közlekedési eszközök és egyéb közterek tervezésének és kialakításának korai szakaszában, valamint a rendszeresen elvégzett nemi szempontú hatásvizsgálatok jó és költséghatékony megoldást jelent a kisgyermekek szülei és gondozói egyenlő hozzáférését gátló fizikai akadályok felszámolására;

18.  rámutat, hogy a szolgáltatók helyiségeiben a nőkkel az anyaság vagy terhesség, így például a szoptatás miatt való egyenlőtlen bánásmód még mindig létezik a tagállamokban; úgy véli, hogy tagállami szinten erősíteni kell és teljes körűen végre kell hajtani a nőknek az irányelvben biztosított, az anyasághoz és a terhességhez – így például a szoptatáshoz – kapcsolódó védelmét; rámutat, hogy a szolgáltatóknak meg kell felelniük az irányelv vezérelveinek és az azokat átültető nemzeti jogszabályoknak;

19.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat annak biztosítására, hogy a tömegközlekedési eszközök és az infrastruktúra nők és férfiak számára egyaránt hozzáférhető és megfelelő legyen, nemcsak végfelhasználókként és utasokként, hanem az ágazatban dolgozó szakemberekként is;

20.  felszólítja a Bizottságot, hogy értékelje a légitársaságok által kidolgozott, a terhes nők fedélzetre való felengedésére és út közbeni támogatásukra vonatkozó szabályokat, és tegyen lépéseket, hogy a légitársaságok biztosítsák, hogy e tekintetben összehangolt megközelítésmódot alkalmazzanak;

21.  felszólítja a Tanácsot, hogy fogadja el az utasok jogairól szóló rendelettel kapcsolatos parlamenti álláspontot arra vonatkozóan, hogy a repülőtéri csomagkezelők a kiszállást követően azonnal kötelesek legyenek visszaadni a babakocsikat az utasoknak vagy alternatív közlekedési eszközt biztosítani, hogy az utasoknak ne kelljen a gyerekeket az egész repülőtéren át, a csomagkiadásig kézben vinni;

22.  úgy véli, hogy az anyaságot támogató szolgáltatások hálózatának biztosítása, nevezetesen a bölcsődék és óvodák, illetve a napközik elengedhetetlenül fontosak az áruk és szolgáltatásokhoz való hozzáférés terén a férfiak és nők közötti egyenlőség alapelvének valódi érvényesüléséhez; úgy véli, hogy e hálózatnak olyan szintű közszolgáltatásokat kell magában foglalnia, amelyek kielégítik a lakosság igényeit;

23.  megjegyzi, hogy az orvosi árukhoz és szolgáltatókhoz való hozzáférés terén továbbra is tapasztalható megkülönböztetés, és fennállnak bizonyos egyenlőtlenségek, ami rámutat a jó minőségű, ingyenes közegészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés javításának szükségességére;

A közösségi gazdaság

24.  kiemeli az irányelv alkalmazásának lehetséges új területeit, különösen egyes szolgáltatások és ágazatok digitalizálásának, valamint a szolgáltatásnyújtások közösségi formáinak elterjedésének eredményeként, amelyek megváltoztatták az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve azok beszerzését, megjegyezve azonban, hogy az irányelv továbbra is alkalmazható a digitális szférára; rámutat, hogy a Bizottság nemrég közzétett, „A közösségi gazdaságra vonatkozó európai menetrend” című közleménye jó kiindulópontja lehet ezen ágazat előmozdításának és szabályozásának, és későbbi szakaszaiba a Bizottságnak be kell építenie a nemek közötti egyenlőség érvényesítésének elvét, és tükröznie kell az irányelv előírásait a nők és férfiak egyenlő bánásmódjának védelme terén, emellett hatékonyan kell megelőznie a közösségi gazdaságon belül kínált szolgáltatások esetében a zaklatást, és biztosítania kell a megfelelő biztonságot;

25.  megjegyzi, hogy a zaklatás sajátos kihívást jelent a közösségi gazdaság szolgáltatásai terén; hangsúlyozza, hogy míg a számos platform által a zaklatással szemben elfogadott „zéró tolerancia” politikája olyan bevált gyakorlat, melyet tovább kell erősíteni az ágazatban, szükség van arra is, hogy az érintett platformok kiemelten kezeljék a zaklatás megelőzését, és fontolják meg egyértelmű eljárások kialakítását a felhasználók számára a zaklatási ügyek jelentésére; hangsúlyozza, hogy tisztázni kell az árukat és szolgáltatásokat nyújtó személyek és a kapcsolódó online platformok felelősségére vonatkozó rendelkezéseket – ideértve harmadik fél által elkövetett zaklatást is – ezen irányelv alapján;

26.  úgy véli, hogy a közösségi gazdaságon belül a nyilvánosság számára elérhető és profitorientált szolgáltatások az irányelv hatálya alá tartoznak, és ezért meg kell felelniük a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód elvének;

27.  megjegyzi ezzel kapcsolatban, hogy a digitális szférában a „profit” nem feltétlenül pénzt jelent, és hogy az adatokat egyre gyakrabban használják az áruk és szolgáltatások ellentételezésére;

28.  felhívja a Bizottságot a nemek közötti egyenlőség elvének nyomon követésére a közösségi gazdaságban az irányelv alkalmazásáról szóló jövőbeli jelentéseiben, valamint a közösségi gazdaságon belül kínált szolgáltatásokban a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód védelmét biztosító bevált gyakorlatokat bemutató konkrét iránymutatások megfogalmazására;

Eltérő bánásmód

29.  rámutat, hogy a 4. cikk (5) bekezdésének alkalmazása nagy kihívásnak bizonyult az irányelv végrehajtása során, a tagállamok esélyegyenlőségi szervei ez alapján kapták a legtöbb panaszt, elsősorban a szabadidős és szórakoztató ágazat vonatkozásában;

30.  hangsúlyozza, hogy az irányelv 4. cikke (5) bekezdésének alkalmazása körüli bizonytalanság ellenére ezen eltérés fő célja alkalmat teremteni a nők és férfiak közötti egyenlőség további erősítésére az áruk értékesítése és a szolgáltatások nyújtása terén;

31.  megjegyzi, hogy elértő gyakorlatok vannak érvényben, például olyan esetekben, amikor egy szolgáltatást csak az egyik nem számára kínálnak, vagy amikor ugyanazon szolgáltatásért eltérő árat kérnek; kiemeli, hogy az eltérő bánásmód alkalmazását esetenként kell megvizsgálni annak megállapítása céljából, hogy az irányelvben előírtak szerint azt igazolja-e törvényes cél;

32.  arra ösztönzi az esélyegyenlőség előmozdításával foglalkozó szerveket és a fogyasztóvédelmi szervezeteket, hogy hívják fel a szolgáltatók figyelmét az eltérő bánásmód korlátaira és feltételeire, illetve a felhasználók figyelmét az egyenlő bánásmódhoz való jogokra, mivel gyakori tapasztalat, hogy a felhasználók nincsenek tisztában az áruk és szolgáltatások terén érvényes rendelkezésekkel;

33.  úgy véli, hogy a 4. cikk (5) bekezdésén alapuló pozitív intézkedések viszonylagos hiánya a tagállamokban az irányelv végrehajtásának hiányosságát jelenti; felhív a törvényes célon alapuló pozitív intézkedések formáinak előmozdítására, ahol közvetlen kapcsolat van a kedvezményes elbánás és a megelőzni vagy megszüntetni szándékozott hátrányok között, mint például a nemi vonatkozású erőszak áldozatainak védelme az azonos neműek számára fenntartott menedékek esetében;

34.  ismételten felhívja a Tanácsot, hogy tegyen meg mindent az egyenlő bánásmódról szóló irányelvjavaslat késedelem nélküli elfogadása érdekében, ezáltal biztosítva a nemi, faji, etnikai, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés elleni, egyenlő alapokra helyezett átfogó védelmet;

Ajánlások az irányelv alkalmazásának megerősítésére

35.  felhívja a Bizottságot, hogy konkrét intézkedések révén részesítse elsőbbségben az érintett tagállamokkal az átültetési kérdések rendezését, és hogy támogassa őket az irányelv következetesebb végrehajtásában;

36.  rámutat, hogy bár az esélyegyenlőségi szervek alapvető fontosságú szerepet játszanak annak nyomon követése és biztosítása szempontjából, hogy az irányelv biztosította jogok teljes mértékben érvényesüljenek nemzeti szinten, eltér az áruk és szolgáltatások értékesítéséhez és az azokhoz való hozzáféréshez kapcsolódó hatáskörük, valamint a kijelölt célok elérésének eredményessége is; felhívja a tagállamokat, hogy az irányelv és a nemzeti jogszabályok rendelkezéseivel összhangban biztosítsanak elegendő hatáskört és függetlenséget, valamint megfelelő forrásokat a nemzeti esélyegyenlőségi szerveknek fő feladataik hatékony ellátásához, amely magában foglalja a hátrányos megkülönböztetés áldozatai számára független segítségnyújtást panaszaik kivizsgálásában, független felmérések végzését a hátrányos megkülönböztetésről, valamint független jelentések és ajánlások kidolgozását, emellett hívják fel a figyelmet az irányelvre és számolják fel az áruk és szolgáltatások nyújtása, illetve az azokhoz való hozzáférés terén tapasztalható nemi sztereotípiákat; megjegyzi, hogy a nemzeti egyenlőségi szerveket megfelelően támogatni kell az egyenlő bánásmód független és hatékony módon történő elősegítéséhez, ellenőrzéséhez és támogatásához kapcsolódó feladataik ellátásában;

37.  felhívja a Bizottságot az esélyegyenlőségi szervekkel való együttműködés megerősítésére annak nyomon követésében, hogy az összes tagállamban érvényesülnek-e a hatáskörüket érintő vonatkozó rendelkezések, valamint kéri, hogy nyújtsanak támogatást a fő kihívások következetes azonosítása és a bevált gyakorlatok megosztása tekintetében; felhívja a Bizottságot, hogy gyűjtse össze a bevált gyakorlatokat, és bocsássa azokat a tagállamok részére abból a célból, hogy biztosítsa a támogató pozitív intézkedésekhez szükséges erőforrásokat, illetve hogy lehetővé tegye a vonatkozó rendelkezések jobb végrehajtását a nemzeti szinten;

38.  rámutat, hogy javítani lehetne a megkülönböztetés áldozatainak igazságszolgáltatáshoz való hozzáférését azáltal, hogy a független esélyegyenlőségi szervek hatáskört kapnak támogatás – többek között ingyenes jogi segély – nyújtására, továbbá jogot kapnak arra, hogy személyeket képviselhessenek az állítólagos hátrányos megkülönböztetési ügyek során;

39.  felhívja a Bizottságot, hogy az irányelv végrehajtása keretében szorosan kövesse nyomon a nemzeti panaszkezelő szervek és eljárások hatékonyságát, és gondoskodjon átlátható és eredményes panasztételi mechanizmusok, többek között visszatartó erejű szankciók, bevezetéséről;

40.  felhívja a Bizottságot, a tagállamokat és az esélyegyenlőségi szerveket – lehetőleg a fogyasztóvédelmi szervezetekkel együttműködésben – az irányelv rendelkezéseinek tudatosítására mind a szolgáltatók, mind a felhasználók körében e téren az egyenlő bánásmód elvének végrehajtása és az irányelv megsértésének be nem jelentett eseteinek csökkentése érdekében;

41.  felhívja a Bizottságot, hogy az irányelv gyakorlati alkalmazásában még mindig fennálló hiányosságok fényében kérje fel a nemek közötti egyenlőség jogi szakértőinek európai hálózatát, hogy az esélyegyenlőségi szervekkel együtt készítsen átfogó tanulmányt, figyelembe véve a nemek közötti egyenlőtlenség interszekcionális formáit, illetve a többszörös okokon alapuló megkülönböztetést, mely számos kiszolgáltatott csoportot érint, emellett folytassa nyomon követési tevékenységeit, valamint támogassa és ösztönözze a tagállamokat az adatok gyűjtésében és szolgáltatásában, az irányelv teljes potenciáljának megvalósítása céljából; felhívja a tagállamokat, hogy fejlesszék az árukhoz és szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés területén tapasztalható zaklatásra és szexuális zaklatásra vonatkozó átfogó, összehasonlítható konkrét adatok gyűjtését annak érdekében, hogy elkülönítsék az adatokat a megkülönböztetés alapja szerint, és e tekintetben ösztönzi az érintett intézményekkel való szoros együttműködést; felhívja a Bizottságot, hogy hozzon létre egy nyilvános adatbázist, mely a nők és a férfiak közötti egyenlő bánásmódra vonatkozó releváns jogszabályokat és ítélkezési gyakorlatot tartalmazza, az e területet érintő jogi rendelkezések alkalmazásáról szóló tájékoztatás eszközeként;

42.  rámutat, hogy a hirdetési ágazat az áruk és szolgáltatások területéhez kapcsolódik, amelyeket többségében hirdetéseken keresztül mutatnak be a fogyasztók számára; kiemeli a hirdetések szerepét a nemi sztereotípiák kialakításában, fenntartásában és alakulásában, valamint a nők megkülönböztető ábrázolásában; felkéri ezért a Bizottságot, hogy készítsen tanulmányt a nemek közötti egyenlőség érvényesüléséről a hirdetésekben, és vizsgálja meg a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód erősítésének szükségességét és lehetőségeit a hirdetések terén, illetve mozdítsa elő a bevált gyakorlatokat e téren; üdvözli a nők és férfiak közötti, a médiában érvényesülő egyenlőségre vonatkozó nemzeti szabályozásokat és iránymutatásokat, és felhívja a tagállamokat, hogy szükség esetén erősítsék meg e rendelkezéseket a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód biztosítása érdekében;

43.  felhívja a tagállamokat, hogy ösztönözzék a párbeszédet azon érdekeltekkel, akiknek jogos érdeke, hogy hozzájáruljanak a nemi alapon történő megkülönböztetés elleni küzdelemhez az árukhoz és a szolgáltatásokhoz való hozzáférés és azok nyújtása terén;

44.  felhívja a tagállamokat és a Bizottságot ágazatspecifikus megközelítés alkalmazására a nemek közötti egyenlőség érvényesítésére az irányelv végrehajtásának ösztönzése során;

45.  felhívja a Bizottságot, hogy az irányelv tagállami végrehajtásának nyomon követése és támogatása során jobban koordinálja az irányelv előírásait a többi egyenlőségi irányelvvel;

o
o   o

46.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL L 373., 2004.12.21., 37. o.
(2) HL C 11., 2012.1.13., 1. o.
(3) HL C 130., 2011.4.30., 4. o.
(4) PE 593.787.
(5) ECLI:EU:C:1996:170. Lásd még: A Tanács és a Bizottság együttes nyilatkozata, a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód elvét a termékek és szolgáltatások terén megvalósító tanácsi irányelvre irányuló javaslattal kapcsolatos eljárás eredményének kiegészítése (st.15622/04 ADD 1).
(6) HL C 137. E, 2010.5.27., 68. o.
(7) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0007.
(8) A Tanács és a Bizottság együttes nyilatkozata, a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód elvét a termékek és szolgáltatások terén megvalósító tanácsi irányelvre irányuló javaslattal kapcsolatos eljárás eredményének kiegészítése.


A nemek közötti egyenlőség előmozdítására szánt uniós támogatások
PDF 396kWORD 58k
Az Európai Parlament 2017. március 14-i állásfoglalása a nemek közötti egyenlőség előmozdítására szánt uniós támogatásokról (2016/2144(INI))
P8_TA(2017)0075A8-0033/2017

Az Európai Parlament,

–  tekintettel Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2. cikkére és 3. cikke (3) bekezdésének második albekezdésére, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 8. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 23. cikkére,

–  tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletre(1),

–  tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság többéves pénzügyi kerethez csatolt, a nemek közötti egyenlőség érvényesítéséről szóló közös nyilatkozatára(2),

–  tekintettel az Európai Szociális Alapról és az 1081/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1304/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(3),

–  tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra(4),

–  tekintettel „A 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret félidős értékelése/felülvizsgálata – Eredményközpontú uniós költségvetés” című bizottsági közleményre (COM(2016)0603),

–  tekintettel a Bizottság „A Horizont 2020 program 2014. évi éves ellenőrzési jelentése” című szolgálati munkadokumentumára (SWD(2016)0123),

–  tekintettel az „Operatív kiadásokra vonatkozó programnyilatkozatok az Európai Unió 2017-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetési tervezetéhez” című bizottsági munkadokumentumra (COM(2016)0300),

–  tekintettel a Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője „A nemek közötti egyenlőség és a nők társadalmi szerepvállalásának növelése: a lányok és nők életének átalakítása az EU külkapcsolati politikáján keresztül (2016–2020)” című, közös szolgálati munkadokumentumára (SWD(2015)0182),

–  tekintettel a Bizottság „Stratégiai szerepvállalás a nemek közötti egyenlőségért (2016–2019)” című szolgálati munkadokumentumára (SWD(2015)0278),

–  tekintettel a munka és magánélet közötti egyensúly szempontjából kedvező munkaerőpiaci körülmények megteremtéséről szóló, 2016. szeptember 13-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel az Európai Parlament D. Tematikus Főosztálya által 2015-ben közzétett, „A nemek közötti egyenlőségre fordított uniós költségvetés” című tanulmányra és a C. Tematikus Főosztály által 2016-ban közzétett, „A nemek közötti egyenlőségre fordított források felhasználása egyes kiválasztott tagállamokban” című, nyomon követő tanulmányra,

–  tekintettel a Bizottság „A nők és férfiak közötti egyenlőségre vonatkozó stratégia – 2010–2015” című, 2010. szeptember 21-i közleményére (COM(2010)0491),

–  tekintettel az Európai Parlament munkájában a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítéséről szóló, 2016. március 8-i állásfoglalására(6),

–  tekintettel az Európa Tanács jelentésére a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezésről: a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés szakértőinek végleges jelentése – Strasbourg, 2005;

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság jelentésére és a Költségvetési Bizottság és a Költségvetési Ellenőrző Bizottság véleményére (A8-0033/2017),

A.  mivel a nők és a férfiak közötti egyenlőség az Európai Uniónak a Szerződésekben foglalt alapvető értéke; mivel az EUMSZ 8. cikke kimondja, hogy „az Unió tevékenységeinek folytatása során törekszik az egyenlőtlenségek kiküszöbölésére, valamint a férfiak és nők közötti egyenlőség előmozdítására”, és ezzel lefekteti a nemek közötti egyenlőség érvényesítésének elvét;

B.  mivel az Egyesült Nemzetek 2030-ig megvalósítandó 17 fenntartható fejlesztési célja közül az ötödik a nemek közötti egyenlőség, amely mind a 17 célra vonatkozik;

C.  mivel a 2015 decemberében megjelent „Stratégiai szerepvállalás a nemek közötti egyenlőségért (2016–2019)” című bizottsági dokumentum hangsúlyozza a nemek közötti egyenlőség előmozdítására szánt uniós támogatások kulcsszerepét; mivel egyik uniós intézmény sem hajtotta végre következetesen a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezést;

D.  mivel a kiadásokkal és bevételekkel kapcsolatos döntések eltérően hatnak a nőkre és a férfiakra;

E.  mivel „A 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret választások utáni felülvizsgálatának előkészítése: a Parlament észrevételei a Bizottság javaslatát megelőzően” című, 2016. július 6-i állásfoglalásában(7) a Parlament támogatja a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésének tényleges beépítését a keretbe;

F.  mivel a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos kérdésekkel az olyan „puha” szakpolitikai területeken, mint amilyen az emberierőforrás-fejlesztés, általában gyakrabban foglalkoznak, mint az olyan „kemény” területeken, mint az infrastruktúra és az ikt, melyek több pénzügyi támogatásban részesülnek;

G.  mivel a szakmai és a magánélet közötti egyensúly megteremtéséhez a gondozással kapcsolatos szabadságra vonatkozó átgondolt rendszerre van szükség, melyhez minőségi, megfizethető és könnyen hozzáférhető, többek között állami gondozási intézményeket kell rendelni, és mivel ezen intézmények költségeit infrastrukturális beruházások részének kell tekinteni; mivel ez a két tényező előfeltétele a nők munkaerőpiaci részvételének, annak, hogy vezető beosztásban dolgozhassanak, illetve részt vehessenek a tudományos életben és a kutatásban, és így előfeltétele a nemek közötti egyenlőségnek is;

H.  mivel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közös nyilatkozata arra hív fel, hogy hogy a 2014–2020-as többéves pénzügyi keret során alkalmazandó éves költségvetési eljárások adott esetben a nemek közötti egyenlőséget elősegítő olyan elemeket tartalmazzanak, amelyek vonatkozásában figyelembe veszik, hogy az Unió átfogó pénzügyi kerete milyen módon járul hozzá a nemek közötti fokozottabb egyenlőséghez és hogyan biztosítja a nemek közötti egyenlőség érvényesítését; mivel ennek ellenére fokozni kell a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésére vonatkozó erőteljes elkötelezettséget, mivel eddig a meglévő szakpolitikák minimális szinten kerültek végrehajtásra, és nem különítettek el elegendő költségvetési forrást a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos kérdésekre;

I.  mivel a 2008-as válság óta a közéleti vitákban és a politikai programokban mind uniós, mind nemzeti szinten nyilvánvaló a nemek közötti egyenlőség kérdésének hátrébb sorolása; mivel a válság által kikényszerített költségvetési konszolidáció és költségvetési megszorítások valószínűleg tovább csökkentik a nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó stratégiák és szervek rendelkezésére álló forrásokat;

J.  mivel e kritikus pillanatban, amikor az Unió bizalmi válsággal küzd, valamennyi uniós intézménynek prioritásként kellene kezelnie a pénzügyeik teljes átláthatóságának biztosítását, és ezt nem lenne szabad figyelmen kívül hagyniuk;

K.  mivel a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének (EIGE) a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó 2015. évi mutatója szerint Európában a nemek közötti egyenlőség célkitűzése még mindig távol áll a megvalósítástól;

L.  mivel a nemek közötti egyenlőség egyik legsokatmondóbb mércéje az egyenlő bérezés; mivel azonban a nők munkaerőpiaci részvételének növelésére, a férfiak és nők egyenlő mértékű gazdasági függetlenségének biztosítására, a döntéshozatalban a nők és a férfiak közötti egyenlőség előmozdítására, a nemi alapú erőszak elleni küzdelemre és az áldozatok védelmére és támogatására, valamint a nemek közötti egyenlőségnek és a nők jogainak világszerte történő előmozdítására irányuló uniós erőfeszítések és azok eredményei ugyanilyen fontosak;

M.  mivel az Egyesült Nemzetek Szervezete Pekingi Cselekvési Platformja 1995-ben a költségvetés nemi szempontokat figyelembe vevő megközelítésére szólított fel;

Általános észrevételek

1.  üdvözli azt a szándékot, hogy az EUMSZ 8. cikkével összhangban a nemek közötti egyenlőség érvényesítése horizontális szakpolitikai célkitűzésként jelenjen meg az uniós költségvetésben az uniós alapokon és programokon belül;

2.  sajnálja azonban, hogy a nemek közötti egyenlőség és annak általános érvényesítése melletti, magas szintű uniós politikai elkötelezettség még nem tükröződik maradéktalanul az uniós szakpolitikai területek költségvetési forráselosztásában és a kiadásokkal kapcsolatos döntéseiben mint a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés része;

3.  megjegyzi, hogy a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó általános stratégia része, és ezért hangsúlyozza, hogy az uniós intézmények e területen való elkötelezettsége alapvető fontosságú; ezzel összefüggésben sajnálja, hogy a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatban nem fogadtak el uniós stratégiát a 2016–2020-as időszakra vonatkozóan, valamint a nemek közötti egyenlőségről szóló, 2016. június 16-i tanácsi következtetésekre emlékeztetve felkéri a Bizottságot, hogy közleményként való elfogadása révén erősítse meg a „Stratégiai szerepvállalás a nemek közötti egyenlőségért (2016–2019)” című dokumentumát;

4.  hangsúlyozza a költségvetés-tervezés során követendő struktúrák és eljárások fontosságát, és közülük azok módosításának jelentőségét, amelyek bizonyítottan erősítik vagy akaratlanul is előmozdítják a nemek közötti egyenlőtlenséget;

5.  megállapítja, hogy a nemek közötti egyenlőséget figyelembe vevő struktúrák és eljárások kidolgozása érdekében a nemek közötti egyenlőség érvényesítésével és a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezéssel kapcsolatos figyelemfelhívásra és képzésre van szükség;

6.  megjegyzi, hogy egyes uniós programok (például az Európai Szociális Alap (ESZA), a Jogok, egyenlőség és polgárság (2014–2020) program (REC), a Horizont 2020, a II. Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA II), a humanitárius segítségnyújtás, a Fejlesztési Együttműködési Eszköz (DCI), valamint és a demokrácia és az emberi jogok európai eszköze (EIDHR)) a nemek közötti egyenlőséghez kapcsolódó konkrét fellépéseket tartalmaznak, míg mások (például a foglalkoztatás és szociális innováció európai programja (EaSI), a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap (FEAD), az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) és az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA)) hivatkoznak a nemek közötti egyenlőség általános elveire, azonban nagyon kevés program határoz meg egyértelmű célokat és rendelkezik erre elkülönített forrásokkal, vagy biztosít szisztematikus végrehajtást és nyomon követést;

7.  sajnálja, hogy számos program csupán keresztirányú célkitűzésként tartalmazza a nemek közötti egyenlőséget, ami amellett, hogy a nemeket érintő intézkedések mérsékeltebb támogatását eredményezi, majdhogynem ellehetetleníti a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos kérdésekre fordított összegek megbecslését(8);

8.  sajnálja, hogy az uniós finanszírozású programok nagy részének nincsenek a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos, külön költségvetési előirányzattal rendelkező konkrét, célzott fellépései; megállapítja, hogy a nemek közötti egyenlőséget az uniós költségvetési címek alatt politikai célkitűzésként kellene elismerni, és ennek keretében konkretizálni kellene az egyes szakpolitikai célkitűzésekre és fellépésekre szánt összegeket azért, hogy átláthatóbbak legyenek, és a nemek közötti esélyegyenlőségre vonatkozó célkitűzéseket ne szorítsák háttérbe; hasonlóképpen úgy véli, hogy a költségvetési ellenőrző feladatok során jelezni kellene, hogy az uniós költségvetés és annak végrehajtása milyen mértékben segíti elő vagy hátráltatja az egyenlőségre vonatkozó szakpolitikákat;

9.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésére szolgáló eszközöket, például a nemekkel kapcsolatos mutatókat, nemi szempontú hatásvizsgálatokat és a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezést nagyon ritkán használják a szakpolitikák kialakításakor és végrehajtásakor, legyen szó uniós szintről vagy nemzeti intézményekről; sajnálja a nemekkel kapcsolatos átfogó mutatók és a nemek szerint lebontott adatok jelenlegi hiányát, és kiemeli, hogy az EIGE-nek össze kellene fognia a nemekkel kapcsolatos mutatókat, és nemek szerint lebontott adatokat kellene gyűjtenie annak érdekében, hogy egységes képet lehessen kapni az uniós szakpolitikák nemek közötti egyenlőségre gyakorolt hatásáról, valamint hogy ezzel kapcsolatban megfelelő pénzügyi és költségvetési elszámoltathatóságot lehessen megvalósítani; hangsúlyozza, hogy az EIGE alapvető szerepet játszik a statisztikusok és a politikaformálók közötti együttműködés hiányosságainak kezelésében, hogy felhívja a figyelmet az érzékeny adatok gyűjtésével kapcsolatos kihívásokra; ezért ismételten kéri a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos mutatók és statisztikák továbbfejlesztését, annak érdekében, hogy lehetővé váljon az uniós költségvetés nemi szempontú értékelése és a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés ellenőrzése;

10.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a többéves pénzügyi kerethez csatolt, a nemek közötti egyenlőség érvényesítéséről szóló közös nyilatkozat ellenére eddig csekély előrelépés történt ezen a területen;

11.  mély sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a 2014–2020 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keret alapján nem bontakozott ki konkrét célkitűzésekkel, célokkal és forrásokkal rendelkező, a nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó egyértelmű stratégia;

12.  sajnálja, hogy a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatáról 2016. szeptemberben közzétett bizottsági közlemény nem utal a nemek közötti egyenlőség érvényesítésének megvalósítására;

13.  felszólít arra, hogy a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó stratégia és a nemek közötti egyenlőség érvényesítése képezze részét az európai szemeszternek;

14.  hangsúlyozza, hogy az Európai Unió számára tényleges prioritást kell képeznie annak, hogy a megvalósításon kívül a nemek közötti egyenlőség terén elért tényleges eredmények tekintetében is biztosítsa az átláthatóságot és az információkhoz való hozzáférést;

15.  kéri a nemek közötti egyenlőség érvényesítésével kapcsolatos rendelkezések elfogadását olyan szakpolitikai területeken is, amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül a nemek közötti egyenlőséghez, úgymint az ikt, a közlekedés, a vállalkozások és beruházások támogatása vagy az éghajlatváltozás;

16.  úgy véli, hogy az átláthatóság és a demokratikus minőség erősítése érdekében külső szakértők és szervezetek hálózatát kellene bevonni a költségvetési eljárás valamennyi szakaszába, különösen a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés alkalmazása esetében;

A nemek közötti egyenlőség uniós finanszírozása a foglalkoztatás, a szociális ügyek és a befogadás területén az európai strukturális és beruházási alapokon (esb-alapok) keresztül

17.  rámutat arra, hogy a nemek közötti egyenlőséget célzó politika végrehajtásának legjelentősebb pénzügyi támogatói az Unióban az esb-alapok, különösen az ESZA, melynek célja a nők teljes körű munkaerőpiaci integrációjának elősegítése; kiemeli, hogy az 1304/2013/EU rendelet kötelezővé teszi a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítését az ESZA által finanszírozott programok és projektek valamennyi szakaszában, az előkészítéstől a végrehajtáson és a nyomon követésen át az értékelésig;

18.  hangsúlyozza a közszolgáltatások fontosságát a nemek közötti egyenlőség előmozdítása terén; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy törekedjenek a barcelonai célkitűzések megvalósítására annak érdekében, hogy a munka és a magánélet közötti egyensúly mindenki számára valósággá váljon, használják a megfelelő eszközöket és ösztönzőket, ideértve az olyan európai alapokat, mint amilyen az ESZA, az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA), továbbá biztosítsák az ahhoz szükséges szociális infrastruktúrát, hogy minőségi, megfizethető és hozzáférhető gondozást lehessen nyújtani a gyermekek és egyéb eltartottak számára, beleértve az idősebb eltartottakat és fogyatékossággal élő családtagokat; megállapítja, hogy ez a nők munkaerőpiaci részvételének és gazdasági függetlenségének fokozásához vezet majd;

19.  sajnálja, hogy a nőket továbbra is egyenlőtlenségek sújtják a munkahelyeken, például az alacsonyabb foglalkoztatási részvétel, a bérszakadék, az atipikus és részmunkaidős foglalkoztatás nagyobb előfordulási aránya, a rosszabb nyugdíjjogosultságok, a szakmai szegregáció és a lassúbb előrehaladás; hangsúlyozza az ESZA szerepét a diszkrimináció elleni küzdelmet és a munkahelyeken a nemek közötti egyenlőséget előmozdító finanszírozási lehetőségek biztosításában;

20.  sajnálja, hogy a hagyományos megközelítés a szociális juttatások kifizetése tekintetében nem veszi figyelembe az olyan nem fizetett munkát, mint például a gyermek- és idősgondozás;

21.  megjegyzi, hogy a „Stratégiai szerepvállalás a nemek közötti egyenlőségért (2016–2019)” című bizottsági szolgálati munkadokumentum szerint a 2014–2020-as időszakban 5,85 milliárd eurót fognak a nemek közötti egyenlőség előmozdítására fordítani, és ennek 1,6 %-át az ESZA „A férfiak és nők közötti egyenlőség valamennyi területen, ideértve a foglalkoztatottságot, a szakmai előrelépést, a munka és a magánélet összeegyeztetését, valamint az egyenlő munkáért járó egyenlő díjazás előmozdítását” elnevezésű konkrét beruházási prioritása kapja;

22.  megjegyzi, hogy az ERFA-forrásoknak továbbra is támogatniuk kellene a gyermek- és idősgondozási, valamint az egyéb állami és magán szociális infrastruktúrákba történő beruházásokat, többek között a munka és a magánélet közötti egyensúly előmozdítása érdekében;

23.  hangsúlyozza az EMVA szerepét a közszolgáltatások és a szociális infrastruktúra számára szükséges források biztosításában a vidéki területeken, valamint a nők földhöz és a beruházásokhoz való hozzáférésének előmozdításában;

24.  felhívja a Bizottságot, hogy javasoljon olyan új célirányos intézkedéseket, amelyek a nők munkaerőpiaci részvételét segítik elő, például egy, az EMVA által finanszírozott konkrét programot, amely a női vállalkozókat segíti;

25.  felhívja a Bizottságot, a tagállamokat, valamint a regionális és a helyi önkormányzatokat, hogy használják ki az esb-alapokban rejlő horizontális finanszírozási lehetőségeket a nemek közötti egyenlőség előmozdítását célzó projektek támogatására; kiemeli az esb-alapokon belül alkalmazott partnerségi elvet, amely pozitívan járul hozzá a nemek közötti egyenlőség helyi szintű érvényesítéséhez;

26.  emlékeztet azon követelmény jelentőségére, mely szerint az operatív programok nyomon követésekor kötelező a nemek szerint bontott mutatók alkalmazása, ahogyan azt az esb-alapokra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1303/2013/EU rendelet is előirányozza, hogy a végrehajtási szakaszban meg lehessen valósítani a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó célkitűzést;

27.  sajnálja, hogy annak ellenére, hogy e területen erőfeszítéseket tettek egy „standard” kialakítására, az esb-alapokon belül még nem alakult ki szisztematikus módszer a nemek közötti egyenlőség érvényesítésének végrehajtására, és nem születtek a nemek közötti egyenlőség érvényesítését szolgáló, átfogó stratégiához kapcsolódó célzott fellépések; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy ahol szükséges, növeljék a nemek közötti egyenlőség értékelésére fordított forrásokat, és következetesen kövessék nyomon a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésének végrehajtását;

28.  emlékeztet arra, hogy az esb-alapokra előzetes feltételrendszer vonatkozik a nemek kérdése tekintetében, amely előírja, hogy a programok előkészítése és végrehajtása során hozzanak rendelkezéseket az érintett személyzet képzéséről és a nemek közötti egyenlőségért felelős szervek bevonásáról; felhívja a Bizottságot e követelmény végrehajtásának biztosítására; felszólít a nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó, tagállami szintű állandó testületek hatékony kiaknázására; ezzel összefüggésben határozottan üdvözli a nemzeti szinten bevált gyakorlatokat, például a nemek közötti egyenlőség érvényesítésének gyakorlatával foglalkozó európai közösség (Gender CoP) elnevezésű svédországi hálózatot; sürgeti a tagállamokat, hogy az esélyegyenlőségi szervek számára biztosítsa a fő feladataik ellátásához szükséges függetlenséget, hatékonyságot, valamint kellő hatáskört és erőforrásokat;

29.  kiemeli annak fontosságát, hogy külön figyelmet és prioritást biztosítsanak a gyermekgondozási intézményeken kívül az oktatási, szociális és egészségügyi szolgáltatásokba történő beruházásokat támogató esb-intézkedéseknek, mivel e szolgáltatások közfinanszírozása nemzeti, regionális és helyi szinten csökkenni fog, és mivel ezzel munkahelyeket lehet teremteni;

30.  azt ajánlja, hogy a többéves pénzügyi keretben több forrást biztosítsanak a szociális infrastruktúráknak és a gyermekek és idősek számára gondozást nyújtó szolgáltatásoknak;

A nemek közötti egyenlőség uniós finanszírozása az alapvető jogok, az egyenlőség és polgárság területén a 2014–2020-as „Jogok, egyenlőség és polgárság 2014–2020” programon (REC) keresztül

31.  sajnálja, hogy a Jogok, egyenlőség és polgárság 2014–2020 programhoz (REC) tartozó költségvetési sorok nem pontosítják a program egyes céljaihoz rendelt forrásokat, ami nagyon megnehezíti a nemek közötti egyenlőség előmozdítására és a nők elleni erőszak elleni küzdelemre fordított kiadások elemzését;

32.  megállapítja, hogy a „Stratégiai szerepvállalás a nemek közötti egyenlőségért (2016–2019)” című bizottsági szolgálati munkadokumentum szerint a nemek közötti egyenlőséghez és a nők elleni erőszak megelőzéséről szóló Daphné programhoz kapcsolódó két célkitűzés a REC-források mintegy 35 %-át teszi ki, míg a nemek közötti egyenlőség az alapvető jogok, az egyenlőség és polgárság területén a 2014–2020-as REC programon keresztül 439,5 millió eurós költségvetéssel rendelkezik; rámutat, hogy a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó célkitűzéshez képest a források nagyobb részét a Daphné program célkitűzéséhez rendelik; sajnálatosnak tartja mindazonáltal, hogy a Daphné programnak nincsen külön költségvetési sora, jelenleg ugyanis a REC program egyedi célkitűzéseinek egyike; hangsúlyozza, hogy elegendő pénzügyi támogatást kell biztosítani a Daphné program számára és fenn kell tartani annak láthatóságát és rendkívül sikeres arculatát;

33.  kiemeli, hogy a 2014–2020-as időszakban a Daphné célkitűzése keretében kiadott felhívások a nők és/vagy gyermekek elleni erőszak valamennyi formájának kezelésére irányulnak; megállapítja, hogy a források többségét a káros gyakorlatokhoz kapcsolódó erőszak elleni küzdelemre és annak megelőzésére (39%), valamint a nemi alapú erőszak, a családon belüli erőszak vagy az intim kapcsolaton belüli erőszak áldozatainak nőket célzó, speciális támogató szolgáltatások révén történő támogatására (24%) irányozták elő;

34.  megjegyzi, hogy a nemek közötti egyenlőség célkitűzés keretében az alábbi prioritásokkal foglalkoztak: a nők és a férfiak egyenlő gazdasági függetlensége és a munka és a magánélet összeegyeztetése (az elkülönített források 44%-a); a bevált gyakorlatok előmozdítása a nemi szerepek tekintetében és a nemi szerepek és a nemi sztereotípiák leküzdése az oktatásban, a szakképzésben és a munkahelyen (44%) és a nemek közötti egyenlőség témáival foglalkozó uniós szintű hálózatok támogatása (12%);

35.  hangsúlyozza, hogy a polgári szerepvállalást nem csupán a jogok védelmével és kiterjesztésével kell összekapcsolni, hanem a jóléttel, a nemi sztereotípiáktól mentes oktatással és képzéssel, valamint a szociális és egészségügyi szolgáltatásokhoz, többek között a szexuális és reproduktív egészségügyi ellátáshoz való hozzáféréssel is;

36.  sajnálattal állapítja meg ugyanakkor, hogy a Daphné egyedi célkitűzésre rendelkezésre álló támogatás csökkent; rámutat, hogy a Daphné költségvetési előirányzatai 2013-ban 18 millió EUR kötelezettségvállalási előirányzaton álltak a 2012-ben 19,5 millió EUR-hoz és a 2011-ben több mint 20 millió EUR-hoz képest; megállapítja továbbá, hogy 2016-ban a REC munkaprogramja alig valamivel több mint 14 millió eurót tervezett a célkitűzésre;

37.  felhívja a Bizottságot, hogy az éves munkaprogram elkészítése során tartsa be a pénzügyi támogatás megfelelő és méltányos elosztását a REC program egyedi célkitűzései által érintett különböző területek között, figyelembe véve az előző, 2007 és 2013 közötti programozási időszakban elkülönített támogatás szintjét;

38.  felhívja a Bizottságot, hogy növelje a nemek közötti egyenlőség témáival foglalkozó szereplők európai hálózatai számára juttatott támogatást, ezáltal megerősítve az egymástól való tanulás lehetőségeit, többek között a szubnacionális hatóságok körében; megjegyzi különösen, hogy célzott támogatást kell biztosítani a nők döntéshozatalba történő bevonásához;

39.  nagyobb egyértelműséget kér arra vonatkozóan, hogy a REC program keretében hogyan törekednek az erőszak elleni küzdelem célkitűzésének megvalósítására; kiemeli annak fontosságát, hogy a források eljussanak a helyi és regionális szervezetekhez a hatékony végrehajtás biztosítása céljából; felhív elsőbbség biztosítására azoknak a szervezeteknek, amelyek tevékenysége az erőszak megelőzésére, valamint az erőszak bármely formájának áldozatul esett személyek támogatására irányul;

40.  elismeri, hogy támogatást kell biztosítani a nemek közötti egyenlőség érvényre juttatásáért küzdő meglévő helyi és regionális kezdeményezések, például a „Nemek közötti egyenlőség a helyi életben európai chartája” végrehajtásához;

41.  felszólítja a Bizottságot, hogy erősítse meg a nemek szerinti lebontású adatok gyűjtésére vonatkozó követelményt e program végrehajtása során, mivel ez lényeges eszköze a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés hatékony elemzésének;

A nemek közötti egyenlőség uniós finanszírozása a kutatás és az innováció területén a Horizont 2020 programon keresztül

42.  kiemeli, hogy a Horizont 2020 program (a továbbiakban: ez a program) az 1291/2013/EU rendelet 16. cikkének előírásaival összhangban általánosan érvényesíti a nemek közötti egyenlőséget és a nemi dimenziót a kutatásban munkaprogramja minden egyes különböző részének horizontális kérdéseként;

43.  felhívja a figyelmet a nemek közötti egyenlőség érvényesítésének három, e program keretében megvalósítandó célkitűzésére, melyek a következők: az esélyegyenlőség és a nemek közötti egyensúly előmozdítása a projektcsapatokban; a nemek közötti egyensúly biztosítása a döntéshozatalban; és a nemi dimenzió beépítése a kutatási tartalmakba;

44.  üdvözli, hogy ez a program támogatja a kutató szervezeteket a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó tervek végrehajtásában; üdvözli továbbá a Bizottság és az EIGE közös projektjét, hogy a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó tervekhez a bevált gyakorlatok azonosítására és az érintett felekkel való megosztására szolgáló on-line eszközt hoznak létre;

45.  üdvözli, hogy a pályázóknak lehetőségük van arra, hogy ajánlatukban támogatható kiadásként szerepeltessék a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos célzott képzést és egyedi tanulmányokat;

46.  üdvözli, hogy a nemek közötti egyensúly a személyzeti politikában e program értékelési kritériumai között az egyik rangsoroló tényező, és hogy a nemek közötti egyenlőség szempontjainak az ajánlatokban történő figyelembe vételének módját az elbírálók az ajánlat más mérvadó vonatkozásaiéval egyenrangú súlyozással értékelik;

47.  üdvözli e programban a nemek közötti egyenlőség megvalósításának nyomon követésére használt egyedi mutatókat, valamint azt, hogy a Horizont 2020 tanácsadói csoportjaiban 2014-ben a nemek aránya tekintetében a nők részvétele 52% volt(9);

48.  úgy véli, hogy további felülvizsgálatra van szükség az eredmények értékelése – olyan egyedi mutatók alapján, mint a női résztvevők és a női projektkoordinátorok aránya e programban – és szükség esetén az egyes konkrét fellépések kiigazítását célzó javaslatok előterjesztése céljából;

49.  kéri, hogy e program keretében erősítsék tovább a nemek közötti egyenlőség érvényesítését, továbbá a kutatási ciklus valamennyi szakaszában dolgozzák ki a stratégiák, programok és projektek nemek közötti egyenlőségre vonatkozó célkitűzéseit;

50.  független finanszírozási sor fenntartására hív fel a nemekre jellemző strukturális változásokat célzó projektek (mint a nemek közötti egyenlőség a kutatás és az innováció területén (GERI) a 2014–2016 közötti időszakban), és a kutatás és az innováció terén egyéb, a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos témák finanszírozása céljából;

51.  üdvözli, hogy a „Tudomány a társadalommal és a társadalomért” program egyik célkitűzése a nemek közötti egyenlőség biztosítása a kutatási folyamat és a kutatási tartalom tekintetében egyaránt; üdvözli továbbá a „Kutatási szervezetek támogatása a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó tervek végrehajtásában„ és „A nemek közötti egyenlőség előmozdítása a Horizont 2020 program kertében és az Európai Kutatási Térségben” elnevezésű támogatásokat; sajnálja azonban, hogy a költségvetésben nincsenek külön sorok az e programban felvázolt célkitűzések számára;

Egyéb programok és források, többek közt a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos egyedi célkitűzések

52.  hangsúlyozza, hogy a természeti katasztrófák döntő hatással vannak a közszolgáltatások infrastruktúráira, és hogy ennélfogva ezek a nőket különösen sújtják; felhívja a Bizottságot, hogy az EU Szolidaritási Alapjára vonatkozóan vezessen be olyan követelményt, hogy a lakosságra gyakorolt hatás értékelése során a nemek közötti egyenlőséget figyelembe vevő elemzést kell végezni;

53.  megjegyzi, hogy a külső fellépések és a fejlesztési együttműködés területén a 2016–2020 közötti időszakra létrehozott, a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó cselekvési terv (GAP) lefedi az EU harmadik országokban végzett tevékenységeit, és hogy számos olyan külső támogatásnyújtási eszköz létezik, amely támogatja a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos célkitűzéseket;

54.  hangsúlyozza, hogy a fegyveres konfliktusok áldozatául esett lányok és nők számára biztosítani kell a jogot, hogy hozzáférjenek a szükséges egészségügyi ellátáshoz,többek között a megelőző és utólagos („sürgősségi”) fogamzásgátlókhoz, valamint az abortuszhoz; emlékeztet arra, hogy az EU által nyújtott humanitárius segítséggel érvényre kell juttatni a lányokat és nőket a nemzetközi humanitárius jog szerint megillető jogokat, amelyek – miként azt az EU 2016-ra vonatkozó költségvetése rögzíti – más adományozó partnerek nyomására nem képezheti korlátozások tárgyát; üdvözli az ezzel kapcsolatos uniós megközelítést; bátorítja a Bizottságot álláspontjának fenntartására;

55.  felszólítja a Bizottságot, hogy az Egyesült Államok új kormánya által bevezetett „általános tilalmi szabályból” („global gag rule”) eredő pénzügyi hiányok ellensúlyozása érdekében különítsen el uniós fejlesztési támogatást az önkéntes, korszerű családtervezési és reproduktív egészségügyi szolgáltatások számára, ily módon nők életét mentve meg, védve a nők egészségét és megelőzve a nemi úton terjedő fertőzések terjedését;

56.  kiemeli, hogy a nemek közötti egyenlőség érvényesítése megtalálható az újonnan létrehozott Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap (AMIF) alapelvei között; ismételten felszólít arra, hogy a nemi dimenziót a migrációs és menekültügyi politikákban is vegyék figyelembe, biztonságos elhelyezést kínálva a nőknek, és hozzáférést biztosítva számukra a szexuális és a reproduktív egészséggel és jogokkal kapcsolatos egészségügyi ellátáshoz, és különös figyelmet fordítva a kiszolgáltatott személyek, mint például az erőszak, köztük szexuális erőszak áldozataivá vált nők, valamint a kísérő nélküli kiskorúak és más veszélyeztetett csoportok, köztük az LMBTI-személyek egyedi szükségleteire;

57.  kéri a nemek közötti egyenlőség tekintetében az egész Unióban érvényes, átfogó irányvonalak elfogadását a migrációs és menekültügyi politikában, megfelelő finanszírozást biztosítva átfogó képzésekhez azok számára, akik munkájuk során menekültekkel és menedékjogot kérő személyekkel kerülnek kapcsolatba; hangsúlyozza, hogy ezen irányvonalakban figyelembe kell venni a menekült nők sajátságos szükségleteit, valamint a nemi szempontú járulékos bántalmakat, például a nő- és lánykereskedelmet;

58.  felhívja a figyelmet a menekültközpontok túlterheltségéből fakadó súlyos problémákra és azoknak a nők biztonságát érintő hatásaira; kéri, hogy a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapot nagyobb mértékben használják fel a fogadóközpontok javítására, elkülönített alvóhelyet és tisztálkodási létesítményeket biztosítva a nők és a férfiak számára, valamint a nemi szempontokat figyelembe vevő egészségügyi szolgáltatásokat nyújtva többek között a szülést megelőző és azt követő időszakokra is;

59.  úgy véli, hogy a tagállamokat bátorítani kell arra, hogy a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap felhasználásán túlmenően fokozottabban éljenek a kohéziós alapok és esb-alapok által kínált lehetőségekkel is annak érdekében, hogy előmozdítsák a menekültek integrációját a munkaerőpiacon, különös figyelmet szentelve annak, hogy a hozzáférhető gyermekgondozás hogyan teszi lehetővé a menekült nők számára a foglalkoztatáshoz való hozzáférést;

60.  kéri a Daphné program és az Odüsszeusz program felülvizsgálatát a finanszírozásuk bővítése és működési területeik szélesítése szándékával, megvizsgálva ezek kiterjesztésének lehetőségét oly módon, hogy enyhítsék a menekült nők súlyos kiszolgáltatottságát, és nagyobb támogatásban részesítsék a nemi alapú bántalmazást elszenvedett menekült nőket;

61.  hangsúlyozza, hogy vannak más alapok, például a Belső Biztonsági Alap, külön pénzügyi eszközök, például a Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz és egyéb eseti eszközök és támogatások, melyeket igénybe vettek a jelenlegi menekültválsággal összefüggő szükségletek kielégítésére; rámutat, hogy nehéz nyomon követni e források felhasználását, különösen a nemek szempontjából, ezért arra szólít fel, hogy ezen a területen az uniós források felhasználását hangolják össze, tegyék hatékonnyá és átláthatóvá, továbbá a nemek közötti egyenlőséget figyelembe vevővé;

62.  kéri, hogy külön forrásból támogassák az alulról felfelé építkező szervezeteket, valamint a helyi és regionális kormányzatokat bevonó, célzott intézkedéseket, biztosítva a menedékkérő, menekült és migráns nők és lányok alapvető szükségleteit, emberi jogait, védelmét és biztonságát, beleértve a terhes és az idős, valamint az LMBTI személyek védelmét;

Szakpolitikai ajánlások

63.  megismétli arra irányuló kérését, hogy az uniós költségvetési eljárás valamennyi szintjén alkalmazzák a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezést; felszólít a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés következetes használatára a költségvetési eljárás során mindvégig, annak érdekében, hogy a költségvetési kiadásokat a nemek közötti egyenlőség előmozdításának egyik eszközeként használhassák fel;

64.  szorgalmazza, hogy a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő hatékony költségvetés-tervezés gyakorlatát és a nemek közötti egyenlőség eredményes érvényesítésének elvét ültessék át a 2020 utáni időszakra szóló uniós finanszírozási programokba, és hajtsák is végre azokat azért, hogy több uniós forrás jusson a nemi alapú megkülönböztetés elleni küzdelemmel kapcsolatos intézkedésekre a következő szempontok figyelembevételével:

   i. a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos implicit és explicit kérdések azonosítása;
   ii. lehetőség szerint a vonatkozó forráselosztás azonosítása; továbbá
   iii. annak értékelése, hogy az uniós támogatási programok fenntartják vagy megváltoztatják-e a nők és a férfiak (és nők és férfiak csoportjai), valamint a lányok és fiúk közötti egyenlőtlenségeket és a nemek közötti kapcsolatok szerkezetét;

65.  felszólít arra, hogy minden uniós költségvetési címben egyformán hangsúlyosak legyenek a nemekkel kapcsolatos célkitűzések és a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó előírások;

66.  felszólít arra, hogy a nagyobb átláthatóság és elszámoltathatóság érdekében pontosan határozzák meg az egyes szakpolitikai célok és intézkedések tekintetében a nemek közötti egyenlőségre szánt összegeket;

67.  megjegyzi, hogy a nemek közötti egyenlőség érvényesítése nem egyszeri gyakorlat, és hogy a nemi szempontokat figyelembe vevő költségvetés-tervezés folyamatos elkötelezettséget jelent a nemi vonatkozások elemzést és konzultációt is magában foglaló megértése mellett, valamint a költségvetés rendszeres kiigazításával jár, figyelembe véve a nők és a férfiak, a fiúk és a lányok változó szükségleteit;

68.  egyfajta első lépésként tekint az aktuális többéves pénzügyi keretben a nemek közötti egyenlőség elérésével kapcsolatos célkitűzésekre előirányzott 6,17 milliárd eurós uniós szintű támogatásra;

69.  úgy véli, hogy a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálata jó alkalom lehetett volna az uniós költségvetés által a nemek közötti egyenlőségre irányuló törekvés terén eredmények javítására és arra, hogy ezeket az eredményeket a nyilvánosságnak bemutassák;

70.  sajnálja ezért, hogy a Bizottság úgy döntött, a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálata során nem foglalkozik a nemek közötti egyenlőség érvényesítésének végrehajtásával, és konkrétabb fellépésre szólít fel e tekintetben;

71.  felszólít a nemek szerint lebontott egyedi mutatók alkalmazására az összes olyan tevékenység projektkiválasztási, ellenőrzési és értékelési szakaszában, amely uniós támogatásban részesül; felhív arra, hogy általános előfeltételként végezzenek kötelező, nemi szempontú hatásvizsgálatokat, és gyűjtsenek nemek szerint lebontott adatokat a kedvezményezettek és a résztvevők tekintetében;

72.  határozottan ajánlja, hogy a nemek szerint lebontott adatokat tegyék a nyilvánosság számára hozzáférhetővé a pénzügyi elszámoltathatóság és átláthatóság biztosítása céljából;

73.  felszólít azon módszerek jóváhagyására, amelyeket az EIGE „A nemek közötti egyenlőség 2015. évi indexe – A nemek közötti egyenlőség mérése az Európai Unióban, 2005–2012” című, 2015-ben kiadott jelentésében írt le, hogy a nemek közötti egyenlőtlenség felmérésének így kapott eredményei az uniós finanszírozási programok tervezésének és végrehajtásának alapjául szolgálhassanak;

74.  felszólítja az uniós intézményeket és tagállamokat, hogy szervezzenek rendszeres képzéseket és technikai segítségnyújtó programokat a nemek közötti egyenlőség érvényesítésének eszközeiről a szakpolitikai döntéshozatalban és a költségvetési eljárásokban érintett személyzet minden tagja számára; felhív a nemi szempontokat figyelembe vevő költségvetés-tervezés használatának ösztönzésére mind az uniós, mind pedig a nemzeti stratégiákban, ezáltal is előmozdítva a nemek közötti egyenlőség hatékonyabb megvalósulását;

75.  kéri a Bizottságot, hogy vesse tüzetes átvilágítás alá a panaszokat kivizsgáló nemzeti szervek hatékonyságát, valamint a nemek közötti egyenlőségről szóló irányelvek végrehajtását szolgáló eljárások eredményességét;

76.  kéri a Számvevőszéket, hogy ajánlásaiba és különjelentéseibe is foglalja bele a nemi dimenziót az uniós költségvetés végrehajtásának értékelése során mind az uniós egyenlőségi politikák konkrét célkitűzéseit, mind e politikák horizontális szempontjait illetően; hasonlóképpen kéri a tagállamokat is, hogy költségvetésükbe vezessék be a nemi dimenziót a kormányzati programok és politikák, a források elosztására gyakorolt hatásuk és a férfiak és nők közötti egyenlőséghez való hozzájárulásuk elemzése érdekében;

77.  ismételten aggodalmának ad hangot a nemek közötti egyensúly nyilvánvaló hiánya miatt a Számvevőszéken, ahol az uniós intézmények közül a legnagyobb az aránytalanság, mivel jelenleg 28 férfiból és csak 3 nőből áll (ez utóbbiak száma kettővel kevesebb, mint 2016 elején); felhívja a Tanácsot, hogy mostantól minden jövőbeni álláshelyre két jelöltet, egy nőt és egy férfit javasoljon, amíg ki nem alakul egy elfogadható mértékű egyensúly;

78.  nagyra becsüli azt a munkát, amelyet Lengyelországban az emberi jogi biztos hivatala végez, amely az egyenlő bánásmódról szóló törvény értelmében az egyenlő bánásmódra vonatkozó jogszabályok végrehajtásáért felelős esélyegyenlőségi szerv; mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a közelmúltban az emberi jogi biztos hivatalának nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó szervezeti egységei kárára megnyirbálták a költségvetést; emlékeztet arra, hogy az egyenlőség előmozdításával foglalkozó nemzeti szerveket megfelelően el kell látni személyi állománnyal és pénzügyi forrásokkal, valamint tiszteletben kell tartani és szavatolni kell függetlenségüket;

o
o   o

79.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 347., 2013.12.20., 884. o.
(2) HL C 436., 2016.11.24., 51. o.
(3) HL L 347., 2013.12.20., 470. o.
(4) HL C 373., 2013.12.20., 1. o.
(5) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0338.
(6) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0072.
(7) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0309.
(8) Az „Operatív kiadásokra vonatkozó programnyilatkozatok az Európai Unió 2017-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetési tervezetéhez” című bizottsági munkadokumentum I. része (COM(2016)0300), 15. o.
(9) Európai Bizottság, Kutatási és Innovációs Főigazgatóság, „A Horizont 2020 program 2014. évi éves ellenőrzési jelentése”, ISBN 978-92-79-57749-9, 44. o.


A nagy adathalmazok alapjogi vonatkozásai
PDF 379kWORD 56k
Az Európai Parlament 2017. március 14-i állásfoglalása a nagy adathalmazok alapjogi vonatkozásairól: magánélet, adatvédelem, megkülönböztetésmentesség, biztonság és bűnüldözés (2016/2225(INI))
P8_TA(2017)0076A8-0044/2017

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 16. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 1., 7., 8., 11., 14., 21., 47. és 52. cikkére,

–  tekintettel a számítógépesített személyes adatfájlok szabályozására vonatkozó, az ENSZ Közgyűlés 1990. december 14-i 45/95. számú határozata értelmében elfogadott ENSZ-iránymutatásra,

–  tekintettel a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (általános adatvédelmi rendelet)(1) és a személyes adatoknak az illetékes hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett kezelése tekintetében a természetes személyek védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 2008/977/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/680 európai parlamenti és tanácsi irányelvre(2),

–  tekintettel az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett, „Az európai digitális egységes piaci stratégia” című, 2015. május 6-i bizottsági közleményre (COM(2015)0192),

–  tekintettel az Európa Tanácsnak a személyes adatok gépi feldolgozása során az egyének védelméről szóló 1981. január 28-i egyezményére (ETS 108. sz.) és annak 2001. november 8-i kiegészítő jegyzőkönyvére (ETS 181. sz.)(3),

–  tekintettel az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának a tagállamokhoz intézett 2010. november 23-i CM/Rec(2010)13 sz. ajánlására a profilalkotással összefüggésben az egyéneknek a személyes adatok gépi feldolgozása során való védelméről(4),

–  tekintettel az európai adatvédelmi biztos 2015. november 19-i, 7/2015. számú, a nagy adathalmazok jelentette kihívásról és az átláthatóságra, felhasználói ellenőrzésre, beépített adatvédelemre és elszámoltathatóságra irányuló felhívásról szóló véleményére(5),

–  tekintettel az európai adatvédelmi tisztviselő 2016. szeptember 23-i, 8/2016. számú véleményére az alapvető jogok következetes érvényesítéséről a nagy adathalmazok korában(6),

–  tekintettel a 29. cikk szerinti adatvédelmi munkacsoport 2014. szeptember 16-i nyilatkozatára a nagy adathalmazok fejlődésének a személyes adatok feldolgozása során az egyének védelme tekintetében kifejtett hatásáról(7),

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A8‑0044/2017),

A.  mivel a nagy adathalmaz kifejezés nagy mennyiségű adat, ezen belül személyes adat különböző forrásokból történő gyűjtését, elemzését és folyamatos felhalmozását jelenti, amelyeket számítógépes algoritmusokkal és fejlett adatfeldolgozási módszerekkel végzett automatikus feldolgozásnak vetnek alá tárolt adatok és adatfolyamok felhasználásával bizonyos mintázatok, tendenciák és összefüggések feltárása érdekében (nagy adathalmazok elemzése);

B.  mivel a nagy adathalmazok felhasználásának egyes esetei mesterséges intelligenciával ellátott berendezések, például neuronhálózatok és statisztikai modellek betanításával járnak bizonyos események és viselkedések előrejelzése céljából; mivel a tanulóadatok gyakran megkérdőjelezhető minőségűek és nem semlegesek;

C.  mivel a kommunikációs technológiák fejlődése és az elektronikus eszközök, nyomon követő készülékek, a közösségi média, a webes interakciók és hálózatok, köztük az emberi beavatkozás nélkül információkat továbbító eszközök használatának általános elterjedése óriási, folyamatosan növekvő méretű adathalmazok kialakulásához vezetett, amelyek a fejlett feldolgozási módszerek és elemzés segítségével soha nem látott mértékű betekintést nyújtanak az emberi viselkedésbe, a magánéletbe és társadalmainkba;

D.  mivel a harmadik országok és a tagállamok hírszerző szolgálatai egyre nagyobb mértékben támaszkodnak ezen adathalmazok feldolgozására és elemzésére, amelyekre vagy semmilyen jogi keretrendszer nem terjed ki, vagy legújabban olyan jogszabályok alkalmazandók, amelyeknek az elsődleges és másodlagos uniós jogszabályokkal való összeegyeztethetősége aggodalomra ad okot és további vizsgálatot igényel;

E.  mivel a megfélemlítés, a nőkkel szembeni erőszak és a gyermekek kiszolgáltatottsága fokozódására is az interneten kerül sor; mivel a Bizottságnak és a tagállamoknak el kell fogadniuk a szükséges jogi intézkedéseket e jelenségek leküzdése érdekében;

F.  mivel a nagyvállalatok, a vállalkozások, a szervek és ügynökségek, a kormányzati és nem kormányzati szervezetek (valamint általában a köz- és a magánszféra), a politikai vezetők, a civil szervezetek, a felsőoktatás, a tudományos közösség és összességükben a polgárok egyre nagyobb számban használták fel ezeket az adathalmazokat és a nagy adathalmazok elemzését arra, hogy erősítsék a versenyt, az innovációt, a piaci előrejelzést, a politikai kampányokat, a célzott hirdetéseket, a tudományos kutatást, valamint a szakpolitikai döntéshozatalt a közlekedés, az adózás, a pénzügyi szolgáltatások, az „intelligens városok”, a bűnüldözés, az átláthatóság, a közegészségügy és a katasztrófareagálás területén, valamint a választások és a politikai eredmények – például célzott kommunikáció révén történő – befolyásolása érdekében;

G.  mivel a nagy adathalmazok piaca folyamatosan növekszik annak eredményeként, hogy az adatvezérelt döntéshozatal technológiája és folyamata egyre elfogadottabb megoldássá válik; mivel egyelőre nem áll rendelkezésre a nagy adathalmazok teljes hatásának bizonyítékokon alapuló értékelésére szolgáló módszertan, vannak azonban arra utaló bizonyítékok, hogy a nagy adathalmazok elemzése jelentős horizontális hatást fejthet ki az állami és a magánszektorban egyaránt; mivel a Bizottság európai digitális egységes piaci stratégiája elismeri az adatközpontú technológiák, szolgáltatások és a nagy adathalmazok potenciálját, amelyek az uniós gazdasági növekedés, innováció és digitalizáció katalizátoraiként működhetnek;

H.  mivel a nagy adathalmazok elemzése különböző módokon teremt hozzáadott értéket, és számos pozitív példa van arra, hogy jelentős lehetőségeket biztosít a polgárok számára, például az egészségügyi ellátás, az éghajlatváltozás elleni fellépés, az energiafogyasztás csökkentése, a közlekedésbiztonság javítása és az intelligens városok elősegítése területén, ezáltal javítva az üzleti optimalizálást és hatékonyságot és hozzájárulva a javuló munkakörülményekhez, valamint a csalások feltárásához és az ellenük való fellépéshez; mivel a nagy adathalmazok versenyelőnyt jelenthetnek az európai vállalatok számára a döntéshozatali folyamatok terén, a közszféra pedig a társadalmi-gazdasági fejlemények különböző szintjei jobb megértésének köszönhetően élvezheti a nagyobb hatékonyság előnyeit;

I.  mivel a nagy adathalmazok a fent említett lehetőségeket hordozzák a polgárok, a felsőoktatás, a tudományos közösség és az állami és a magánszektor számára, de egyúttal jelentős kockázatokkal is járnak, különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában garantált alapvető jogok – úgymint a magánélethez való jog az adatvédelem és az adatbiztonság, emellett pedig a véleménynyilvánítás szabadsága és a megkülönböztetésmentesség – védelme tekintetében; mivel az álnevesítési és titkosítási technikák mérsékelhetik a nagy adathalmazok elemzésével összefüggő kockázatokat, és ezért fontos szerepet játszhatnak az érintettek magánéletének védelmében, és egyúttal az innovációt és a gazdasági növekedést is elősegíthetik; mivel ezeket az elemeket meg kell vizsgálni az elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv jelenlegi felülvizsgálata részeként;

J.  mivel az érzékelők széles körű elterjedtsége, a kiterjedt, rendszeres adat-előállítás és a korszerű adatfeldolgozási tevékenységek nem mindig elég átláthatók, és kihívást jelentenek a polgárok és a hatóságok számára abban, hogy felmérhessék a személyes adatok gyűjtésének, összeállításának, elemzésének és felhasználásának folyamatait és célját; mivel a nagy adathalmazok elemzésének alkalmazása – amely képes lehet új személyes adatok létrehozására – következtében megfigyelhető a személyes és a nem személyes adatok közötti különbség elmosódása;

K.  mivel a nagy adathalmazok ágazata évi 40 %-kal növekszik, hétszer olyan gyorsan, mint az informatikai piac; mivel az új technológiákkal előállított hatalmas adathalmazok koncentrációja döntő fontosságú információkat kínál a nagyvállalatok számára, ami korábban nem tapasztalt változásokat indít el a polgárok, kormányzatok és magánszereplők közötti hatalmi egyensúly tekintetében; mivel ez a nagyvállalatok kezében koncentrálódó hatalom megszilárdíthatja a monopóliumokat és a visszaélésszerű gyakorlatokat, és káros hatást gyakorolhat a fogyasztói jogokra és a tisztességes piaci versenyre; mivel a nagy adathalmazok összeolvadásának összefüggésében alaposabban kell vizsgálni az egyéni érdekeket, valamint az alapvető jogok védelmét;

L.  mivel a nagy adathalmazokban óriási kihasználatlan lehetőségek rejlenek a termelékenység hajtóerejeként és a jobb termékek és szolgáltatások polgárokhoz való eljuttatásának eszközeként; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy az intelligens készülékek, a hálózatok és a webes alkalmazások polgárok, vállalkozások és szervezetek általi általános használata nem feltétlenül a termékekkel való elégedettséget, hanem inkább annak szélesebb körű elfogadását jelzi, hogy ezek a szolgáltatások az élet, a kommunikáció és a munka szempontjából nélkülözhetetlenné váltak annak ellenére, hogy nem láthatók át a jóllétünket, biztonságunkat és jogainkat esetlegesen fenyegető kockázatok;

M.  mivel a nagy adathalmazok (algoritmusok és egyéb analitikai eszközök) hatékony felhasználásának elősegítése érdekében különbséget kell tenni az adatminőség és az adatmennyiség között; mivel a rossz minőségű adatok és/vagy a döntéshozatali folyamatok és analitikai eszközök mögött meghúzódó rossz minőségű eljárások torzított algoritmusokat, hamis összefüggéseket, hibákat, a jogi, társadalmi és etikai következmények alábecslését, az adatok megkülönböztetés vagy csalás céljából történő felhasználásának és az ember e folyamatokban játszott szerepe marginalizációjának kockázatát eredményezheti, ami olyan hibás döntéshozatali eljárásokhoz vezethet, amelyek káros hatást gyakorolnak a polgárok életére és lehetőségeire és különösen a marginalizált csoportokra, továbbá negatív hatással vannak társadalmainkra és vállalkozásainkra;

N.  mivel az algoritmusokkal kapcsolatos elszámoltathatóságnak és átláthatóságnak olyan technikai és műveleti intézkedéseket kell jelentenie, amelyek biztosítják az átláthatóságot, az automatizált döntéshozatal megkülönböztetésmentességét, valamint az egyéni viselkedés valószínűségének kiszámítását; mivel az átláthatóság azt jelenti, hogy érdemi információt kell biztosítani az egyének számára az alkalmazott logikával, az eljárás jelentőségével és a várható következményekkel kapcsolatban; mivel ennek a nagy adathalmazok elemzéséhez használt tanulóadatokra vonatkozó tájékoztatást is magában kell foglalnia, és lehetővé kell tennie, hogy az egyének is megérthessék és nyomon követhessék az őket érintő döntéseket;

O.  mivel az adatelemzés és az algoritmusok egyre nagyobb mértékben befolyásolják a polgárok számára hozzáférhetővé tett információkat; mivel helytelen használat esetén ezek a technikák veszélyeztethetik a tájékoztatáshoz való alapvető jogot, valamint a média szabadságát és a pluralizmust; mivel az Amszterdami Szerződéshez csatolt, a tagállamokban történő közcélú műsorszolgáltatás rendszeréről szóló jegyzőkönyv (11997D/PRO/09) kimondja, hogy a tagállamok közcélú műsorszolgáltatási rendszere közvetlenül kapcsolódik az egyes társadalmak demokratikus, társadalmi és kulturális igényeihez és a médiapluralizmus megőrzésének követelményéhez;

P.  mivel az adatfeldolgozás és -elemzés elterjedése, az adatok gyűjtésében, megőrzésében, feldolgozásában, tárolásában és megosztásában részt vevő szereplők nagy száma, valamint a különféle forrásokból származó személyes és nem személyes adatokat tartalmazó hatalmas adathalmazok kombinációja amellett, hogy jelentős lehetőségeket eredményez, a polgárok körében, valamint az állami és a magánszektorban egyaránt nagy fokú bizonytalanságot teremtett a hatályos uniós adatvédelmi jogszabályoknak való megfelelés konkrét követelményeivel kapcsolatban;

Q.  mivel számtalan, a vállalatok által éveken keresztül gyűjtött hatalmas adatmennyiséget tartalmazó, strukturálatlan, hagyományos rendszer létezik, melyek nem rendelkeznek átlátható adatkormányzási rendszerrel, és amelyeket szisztematikusan át kell alakítani, hogy megfeleljenek a szabályozásnak;

R.  mivel ösztönözni kell a szorosabb együttműködést és a következetességet a nemzeti és uniós szinten működő különböző szabályozó, valamint fogyasztóvédelmi, adatvédelmi és versenyfelügyeleti hatóságok között a nagy adathalmazok alapjogi vonatkozásaival kapcsolatos egységes megközelítés és felfogás biztosítása érdekében; mivel a digitális elszámolóháznak(8) a végrehajtó szervek önkéntes hálózataként való létrehozása hozzájárulhat munkájuk és végrehajtó tevékenységeik erősítéséhez, és elmélyítheti a szinergiákat és az egyének jogainak és érdekeinek garantálását;

Általános szempontok

1.  hangsúlyozza, hogy a polgárok, az állami és a magánszektor, a felsőoktatás és a tudományos közösség csak akkor használhatják ki maradéktalanul a nagy adathalmazok kínálta kilátásokat és lehetőségeket, ha a nyilvánosság e technológia iránti bizalmát az alapvető jogok és a jogbiztonság, valamint a hatályos uniós adatvédelmi jogszabályok határozott érvényesítése garantálja az összes részt vevő szereplő számára; hangsúlyozza, hogy személyes adatok feldolgozására kizárólag az (EU) 2016/679 rendelet 6. cikkében foglalt jogalapok valamelyike alapján kerülhet sor; döntő fontosságúnak tartja, hogy az átláthatóság és az érintetteknek nyújtott megfelelő tájékoztatás kulcsfontosságú a közvélemény bizalmának megteremtése és az egyéni jogok védelme szempontjából;

2.  kiemeli, hogy a hatályos adatvédelmi jogszabályoknak való megfelelés a szigorú tudományos és etikai normákkal együtt kulcsfontosságú a nagy adathalmazokon alapuló megoldások megbízhatósága iránti bizalom megteremtése érdekében; hangsúlyozza továbbá, hogy a nagy adathalmazok elemzése révén nyert információk nem nyújtanak elfogulatlan áttekintést egy adott kérdésről, és ezek megbízhatósága az alapul szolgáló adatokon múlik; rávilágít arra, hogy a nagy adathalmazokon alapuló prediktív elemzés csupán statisztikai valószínűséget képes kínálni, és az egyéni viselkedést nem mindig tudja pontosan előre jelezni; ezért hangsúlyozza, hogy elengedhetetlen a szigorú tudományos és etikai normák alkalmazása az adatgyűjtés irányítása és az említett elemzés eredményeinek megítélése terén;

3.  rámutat, hogy személyekre vonatkozó érzékeny információk nem érzékeny adatokból is kinyerhetők, ami elmossa az érzékeny és nem érzékeny adatok közötti határt;

4.  hangsúlyozza, hogy a nagy adathalmazok természetével kapcsolatban az egyének körében meglévő hiányos ismeretek és megértés lehetővé teszik a személyes adatok nem kívánt módokon történő felhasználását; rámutat az alapvető jogokra vonatkozó oktatás és figyelemfelkeltés kiemelt fontosságára az Unióban; sürgeti az Unió intézményeit és a tagállamokat, hogy hajtsanak végre beruházásokat a digitális jártasság és a digitális jogokra, a magánéletre és az adatvédelemre irányuló, a polgárokat, köztük a gyermekeket célzó figyelemfelkeltés területén; hangsúlyozza, hogy ennek az oktatásnak foglalkoznia kell az algoritmusok és automatizált döntéshozatali folyamatok működésének alapelveivel és logikájával, illetve ezek megfelelő értelmezésével; hangsúlyozza továbbá az oktatás szükségességét az adatfolyamok gyűjtése helyének és módjának (pl. webes szüretelés, az adatfolyamok és a közösségi hálózatokról, illetve a kapcsolódó eszközökről származó adatok összekapcsolása és ezek összesítése egy új adatfolyamban) megértése céljából;

A nagy adathalmazok felhasználása kereskedelmi célokból és a közszférában

A magánélet védelme és adatvédelem

5.  rámutat arra, hogy a magánélet és a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós jogszabályok, valamint az egyenlőséghez, a megkülönböztetésmentességhez való jog, valamint az egyének ahhoz való joga, hogy tájékoztatást kapjanak az automatikus döntéshozatali folyamat és profilalkotás mögött meghúzódó logikával kapcsolatban, és lehetőségük legyen jogorvoslatra, még akkor is alkalmazandók az adatfeldolgozásra, ha a feldolgozást álnevesítési és anonimizálási eljárások előzték meg, illetve minden olyan esetben, amikor a nem személyes adatok felhasználása a lakosság egész csoportjainak megbélyegzéséhez vezetve hatást gyakorolhat az egyének magánéletére, illetve egyéb jogaira és szabadságaira;

6.  kiemeli, hogy a digitális egységes piacnak megbízható, hiteles és nagy sebességű hálózatokra és szolgáltatásokra kell épülnie, melyek garantálják az érintettek adatvédelemhez és magánélethez fűződő alapvető jogait, miközben egyúttal ösztönzik az innovációt és a nagy adathalmazok elemzését az európai (digitális) piac fellendüléséhez szükséges megfelelő körülmények és egyenlő versenyfeltételek megteremtése érdekében;

7.  rávilágít továbbá az egyének különböző típusú anonimizált adatok megfeleltetése révén történő újraazonosításának lehetőségére; kiemeli, hogy a magánélet és a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós jogszabályok csak abban az esetben alkalmazandók az ilyen megfeleltetett adatokra, amennyiben az egyén valóban újraazonosítható;

8.  hangsúlyozza, hogy a fent említett elveknek kell az állami és a magánszektor, valamint az adatokat felhasználó más szereplők döntéshozatali eljárásainak keretéül szolgálnia; hangsúlyozza az algoritmusokkal kapcsolatos jóval nagyobb átláthatóság és elszámoltathatóság szükségességét az állami és a magánszektor, valamint az adatelemzést felhasználó összes egyéb szereplő által végzett adatfeldolgozással és -elemzéssel kapcsolatban, mivel ez alapvető eszköz annak garantálására, hogy az egyén megfelelő tájékoztatást kapjon személyes adatainak feldolgozásáról;

9.  kiemeli, hogy a Bizottságnak, az Európai Adatvédelmi Testületnek, a nemzeti adatvédelmi hatóságoknak és más független felügyelő hatóságoknak alapvető szerepet kell játszaniuk az átláthatóság és a megfelelő eljárás, általában a jogbiztonság és különösen az alapvető jogokat védő konkrét normákkal, valamint az adatfeldolgozás és -elemzés állami és magánszektor általi felhasználásához kapcsolódó garanciákkal összefüggő jogbiztonság előmozdítása terén; szorgalmazza a szorosabb együttműködést a digitális környezetbeli magatartás szabályozói között a fogyasztókra, a versenyre és az adatvédelemre vonatkozó szabályozói keretrendszerek közötti szinergiák erősítése céljából; szorgalmazza e hatóságok megfelelő forrásokkal és személyzettel való ellátását, elismeri továbbá egy digitális elszámolóház létrehozásának szükségességét;

10.  hangsúlyozza, hogy a nagy adathalmazok lényegi célja elméletileg az, hogy a lehető legkevesebb személyes adat felhasználásával összehasonlítható korrelációkat állapítson meg; e tekintetben hangsúlyozza, hogy a tudománynak, a vállalkozásoknak és a civil közösségeknek az anonimizálás területén végzett kutatásra és innovációra kellene összpontosítaniuk;

11.  elismeri, hogy bár az álnevesítés, az anonimizálás vagy a titkosítás személyes adatokra való alkalmazása csökkentheti az érintettek kockázatát személyes adataiknak a nagy adathalmazokat kezelő alkalmazásokban történő felhasználása során; megfelelő garanciaként kiemeli az általános adatvédelmi rendeletben meghatározott álnevesítés előnyeit; emlékeztet arra, hogy az anonimizálás visszafordíthatatlan folyamat, amelyet követően pusztán a személyes adatok alapján már nem azonosítható vagy szűrhető ki egy természetes személy; úgy véli, hogy szerződéses kötelezettségeknek kell biztosítaniuk, hogy ne kerüljön sor az anonimizált adatok újraazonosítására különböző adatforrások összevetése révén megállapított további korrelációk felhasználásával; felhívja az állami és a magánszektort, valamint a nagy adathalmazok elemzésében érintett összes egyéb szereplőt, hogy rendszeresen vizsgálják felül ezeket a kockázatokat az új technológiák fényében, és dokumentálják az elfogadott intézkedések helyénvalóságát; felhívja a Bizottságot, az Európai Adatvédelmi Testületet és más független felügyeleti hatóságokat, hogy készítsenek iránymutatásokat az adatok megfelelő anonimizálásának módjáról az ezen intézkedésekkel való jövőbeli visszaélések elkerülése és a gyakorlat nyomon követése érdekében;

12.  sürgeti az állami és a magánszektort és más adatkezelőket, hogy használják fel az általános adatvédelmi rendeletben meghatározott eszközöket, például a magatartási kódexeket és a tanúsítási rendszereket annak érdekében, hogy nagyobb bizonyosságra törekedjenek az uniós jogszabályok értelmében rájuk háruló egyedi kötelezettségeikkel kapcsolatban, és összhangba hozzák gyakorlatukat és tevékenységüket a megfelelő uniós jogi normákkal és biztosítékokkal;

13.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat annak biztosítására, hogy az adatközpontú technológiák ne korlátozzák vagy diszkriminálják a sokszínű médiakörnyezethez való a hozzáférést, hanem ellenkezőleg, támogassák a média szabadságát és pluralizmusát; hangsúlyozza, hogy a kormányok, oktatási intézmények és médiaszervezetek közötti együttműködés alapvető szerepet fog játszani annak biztosításában, hogy a digitálismédia-műveltség támogatása révén növekedjen a polgárok mozgástere, és védve legyen az információhoz és a kifejezés szabadságához való joguk;

14.  úgy véli, hogy a személyes adatok közérdekű okból – például a korrupció, az összeférhetetlenség, az adócsalás és a pénzmosás megelőzése érdekében – történő, hatóságok általi közzététele megengedhető lehet egy demokratikus társadalomban, feltéve, ha az adatok közzététele a jogszabályok által megállapított feltételek szerint történik, megfelelő biztosítékok állnak rendelkezésre, és a közzététel szükséges és arányos az elérni kívánt célhoz viszonyítva;

Biztonság

15.  elismeri a műszaki fejlődés hozzáadott értékét, amely a jövőben hozzá fog járulni a biztonság javításához; elismeri, hogy az adatbiztonság megsértése, az adatokhoz való jogosulatlan hozzáférés és a jogellenes megfigyelés az adatfeldolgozási tevékenységekhez, például a nagy adathalmazokkal összefüggő technikákhoz (különösen a „dolgok internete” összefüggésében) kapcsolódó, az egyének számára aggodalomra okot adó legsürgetőbb kockázatok közé tartoznak; úgy véli, hogy e fenyegetéseknek az alapvető jogok megsértése nélküli védelme őszinte és összehangolt együttműködést kíván meg az állami és a magánszektor, a bűnüldöző hatóságok és a független felügyeleti hatóságok között; e tekintetben hangsúlyozza, hogy különös figyelmet kell fordítani az e-kormányzati rendszerek biztonságára, valamint további jogi intézkedésekre, például a szoftvergyártók felelősségére;

16.  úgy véli, hogy a végponttól végpontig terjedő titkosítást is ösztönözni kell, és szükség esetén a beépített adatvédelem elvével összhangban kötelezővé kell tenni; javasolja, hogy e célból minden jövőbeni jogszabályi keret kifejezetten tiltsa meg a „hátsó kapuk” lehetővé tételét vagy elősegítését a titkosításszolgáltatók, a kommunikációs szolgáltatók és bármely egyéb szervezet számára az ellátási lánc minden szintjén;

17.  kiemeli, hogy a fokozott adat-előállítás és adatfolyamok további sebezhetőségeket és új információbiztonsági kihívásokat vonnak maguk után; ezzel összefüggésben szorgalmazza a beépített és alapértelmezett adatvédelem, az anonimizálási technikák, adott esetben a titkosítási technikák, valamint a kötelező adatvédelmi hatásvizsgálatok alkalmazását; hangsúlyozza, hogy ezeket az intézkedéseket az állami és a magánszektor nagy adathalmazok elemzésében részt vevő valamennyi szereplőjének, valamint az érzékeny adatokkal foglalkozó más szereplőknek, például a jogászoknak, az újságíróknak és az egészségügyi ágazatban dolgozóknak is alkalmazniuk kell annak biztosítása érdekében, hogy a nagy adathalmazok ne fokozzák az információbiztonsági kockázatoknak való kitettséget;

18.  emlékeztet arra, hogy a 2000/31/EK irányelv 15. cikke szerint a tagállamok nem állapíthatnak meg a továbbítási, tárolási és tárhelyszolgáltatást nyújtó szolgáltatókat terhelő olyan általános kötelezettséget, amely szerint az általuk továbbított vagy tárolt információkat nyomon kellene követniük, sem olyan általános kötelezettséget, amely szerint jogellenes tevékenységre utaló tényeket vagy körülményeket kellene kivizsgálniuk; emlékeztet különösen arra, hogy az Európai Unió Bírósága a C-360/10. sz. és C-70/10. sz. ügyben hozott ítéleteiben elvetette a vonatkozó (az egyik esetben internetes hozzáférést nyújtó, a másikban közösségi hálózatot működtető) szolgáltatások szinte összes felhasználójának „aktív felügyeletéreˮ vonatkozó intézkedéseket, és kijelentette, hogy tilos minden olyan intézkedés, amely általános felügyeleti kötelezettséget ró az internetes tárhelyszolgáltatókra;

Megkülönböztetésmentesség

19.  hangsúlyozza, hogy az adatfeldolgozás különböző szakaszaiban végzett értékelések és előrejelzések során felhasznált adathalmazok és algoritmusos rendszerek miatt a nagy adathalmazok nemcsak az egyének alapvető jogainak megsértéséhez, hanem a személyek hasonló jellemzőkkel bíró csoportjaival szembeni eltérő bánásmódhoz vagy közvetett diszkriminációhoz is vezethetnek, különösen az oktatáshoz és a foglalkoztatáshoz való hozzáférés méltányos és egyenlő lehetőségei tekintetében az egyének felvétele vagy értékelése során, illetve az közösségi média felhasználói által kialakított új fogyasztói szokások meghatározásakor;

20.  felhívja a Bizottságot, a tagállamokat és az adatvédelmi hatóságokat, hogy tárják fel és minden lehetséges intézkedéssel szorítsák a minimumra az algoritmusos diszkriminációt és torzulásokat, és dolgozzanak ki olyan szigorú és közös etikai keretet a személyes adatok feldolgozásának átláthatósága és az automatizált döntéshozatal tekintetében, amely irányadó lehet az adatfelhasználásra és az uniós jog folyamatos alkalmazására nézve;

21.  felszólítja a Bizottságot, a tagállamokat és az adatvédelmi hatóságokat, hogy az algoritmusok átláthatóságának szükségessége mellett a nagy adathalmazokon alapuló következtetésekhez felhasznált tanulóadatokban fellelhető esetleges torzulások átláthatóságának szükségességét is értékeljék;

22.  javasolja, hogy a vállalkozások rendszeresen mérjék fel, mennyire reprezentatívak az adathalmazok, vizsgálják meg, hogy vannak-e bennük torzulások, és dolgozzanak ki stratégiákat e torzulások felszámolása érdekében; kiemeli, hogy szükség van az adatelemzésen alapuló előrejelzések pontosságának és relevanciájának méltányossági és etikai megfontolások alapján történő felülvizsgálatára;

A nagy adathalmazok felhasználása tudományos célokra

23.  hangsúlyozza, hogy a nagy adathalmazokon végzett elemzések előnyösek lehetnek a tudományos fejlődés és a kutatás számára; úgy véli, hogy a nagy adathalmazok elemzésének tudományos célokra történő fejlesztését és felhasználását az Alapjogi Chartában meghatározott alapvető jogok figyelembe vételével, valamint a hatályos uniós adatvédelmi jogszabályokkal összhangban kell végezni;

24.  emlékeztet arra, hogy az általános adatvédelmi rendelet értelmében a személyes adatok statisztikai célú feldolgozása kizárólag összesített, az egyénekre újra nem alkalmazható adatokat eredményezhet;

A nagy adathalmazok felhasználása bűnüldözési célokra

A magánélet védelme és adatvédelem

25.  emlékezteti a bűnüldözésben tevékenykedő, adatfeldolgozást és -elemzést alkalmazó összes szereplőt, hogy a személyes adatok tagállamok általi, bűnüldözési célú feldolgozását az (EU) 2016/680 irányelv szabályozza; az irányelv előírja, hogy a személyes adatok bűnüldözési célú gyűjtésének és kezelésének az adatok további kezelésének célja szempontjából mindig megfelelőnek, relevánsnak és nem túlzott mértékűnek kell lennie; kimondja, hogy ezen adatok gyűjtésének célját és szükségességét egyértelműen bizonyítani kell; kimondja, hogy az olyan, kizárólag automatizált adatkezelésen – ideértve a profilalkotást is – alapuló döntés, amelynek joghatása az érintettre nézve hátrányos vagy őt jelentős mértékben érinti, tilos, kivéve, ha az adatkezelőre alkalmazandó olyan uniós vagy tagállami jog teszi lehetővé, amely az érintettek jogaira és szabadságaira vonatkozó megfelelő garanciákról is rendelkezik, ideértve legalább az érintett jogát arra, hogy az adatkezelőtől emberi beavatkozást kérjen. felhívja a Bizottságot, az Európai Adatvédelmi Testületet és más független felügyeleti hatóságokat, hogy tegyenek közzé iránymutatásokat, ajánlásokat és legjobb gyakorlatokat a profilalkotáson és a nagy adathalmazok bűnüldözési célú felhasználásán alapuló döntésekre vonatkozó kritériumok és feltételek további meghatározása érdekében;

26.  hangsúlyozza az (EU) 2016/680 irányelvnek való megfelelés fontosságát az etikai aggályokat figyelembe vevő előzetes hatásvizsgálatok és ellenőrzések elvégzése tekintetében az adatok teljességének, pontosságának és minőségének értékelése érdekében, valamint annak biztosítására, hogy a döntések által célzott egyének és/vagy a döntéshozatali folyamatban részt vevő szereplők megérthessék és megkérdőjelezhessék az adatgyűjtést és az elemzést, a mintázatokat és az összefüggéseket, és megelőzhessék az egyének adott csoportját érintő esetleges káros hatásokat;

27.  rámutat arra, hogy a polgárok digitális szolgáltatásokba vetett bizalmát súlyosan alááshatják a tömeges megfigyelésre irányuló kormányzati tevékenységek és a bűnüldöző hatóságok kereskedelmi vagy egyéb személyes adatokhoz való indokolatlan hozzáférése;

28.  emlékeztet arra, hogy azokat a jogszabályokat, amelyek lehetővé teszik a hatóságok számára, hogy általános jelleggel hozzáférjenek az elektronikus kommunikációk tartalmához, úgy kell tekinteni, hogy a magánélet tiszteletben tartásához való, a Charta 7. cikkében biztosított alapvető jog lényegét sértik;

29.  hangsúlyozza, hogy iránymutatásokat és rendszereket kell beépíteni a nagy adathalmazok bűnüldözési célú felhasználásán alapuló adatfeldolgozási modellekre, eszközökre és programokra irányuló közbeszerzési felhívásokba annak biztosítása érdekében, hogy a végleges megvásárlást megelőzően a bűnüldöző hatóság ellenőrizni tudja és ténylegesen ellenőrizze is a forráskódot, megvizsgálva annak megfelelőségét és biztonságosságát, szem előtt tartva, hogy a zárt forráskódú szoftverek korlátozzák az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot; rámutat arra, hogy a prediktív rendfenntartás egyes modelljei jobban figyelembe veszik az adatvédelmet a többinél, például amikor nem személyekről, hanem helyekről vagy eseményekről tesznek valószínűségen alapuló előrejelzéseket;

Biztonság

30.  kiemeli a bűnüldözői adatbázisok védelmének feltétlen szükségességét a biztonság megsértésével és a jogszerűtlen hozzáféréssel szemben, mivel ez az egyének számára is aggodalomra okot adó kérdés; ezért úgy véli, hogy ezen aggályok leküzdése őszinte, összehangolt és hatékony együttműködést kíván meg a bűnüldöző hatóságok, a magánszektor, a kormányok és az adatvédelemmel foglalkozó független felügyeleti hatóságok között; kitart amellett, hogy az (EU) 2016/679 rendelettel és az (EU) 2016/680 irányelvvel összhangban garantálni kell a személyes adatok megfelelő biztonságát, valamint az adatbázisok biztonságos és decentralizált felépítése révén minimalizálni kell a sebezhető pontok számát;

Megkülönböztetésmentesség

31.  figyelmeztet, hogy miután a bűnüldöző hatóságok döntései és intézkedései mélyen beavatkoznak a polgárok életébe és jogaiba, maximális körültekintésre van szükség a jogellenes diszkrimináció megelőzése, valamint a faj, bőrszín, etnikai vagy társadalmi származás, genetikai jellemzők, nyelv, vallás vagy meggyőződés, politikai vagy egyéb vélemény, vagyoni helyzet, születés, fogyatékosság, életkor, nem, nemi önkifejezés vagy nemi identitás, szexuális irányultság, tartózkodásra való jogosultság, egészségi állapot vagy – etnikai profilalkotást vagy intenzívebb rendfenntartó hatósági fellépést gyakran elszenvedő – nemzeti kisebbséghez való tartozás által meghatározott egyének vagy embercsoportok, valamint a körülmények folytán sajátos jellemzőkkel definiálható egyének célkeresztbe állításának elkerülése érdekében;

32.  felszólítja a tagállamok adatelemzést folytató bűnüldöző hatóságait, hogy tartsák be a legmagasabb színvonalú etikai normákat, és biztosítsák az emberi beavatkozást és az elszámoltathatóságot a döntéshozatal valamennyi szakaszában, nem csak az adatok reprezentatív voltának, pontosságának és minőségének értékelése, hanem az adott információ alapján meghozandó minden egyes döntés megfelelőségének értékelése céljából is;

o
o   o

33.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 119., 2016.5.4., 1. o.
(2) HL L 119., 2016.5.4., 89. o.
(3) http://www.coe.int/en/web/conventions/full-list/-/conventions/treaty/108
(4) https://search.coe.int/cm/Pages/result_details.aspx?ObjectID=09000016805cdd00
(5) https://secure.edps.europa.eu/EDPSWEB/webdav/site/mySite/shared/Documents/Consultation/Opinions/2015/15-11-19_Big_Data_EN.pdf
(6) https://secure.edps.europa.eu/EDPSWEB/webdav/site/mySite/shared/Documents/Consultation/Opinions/2016/16-09-23_BigData_opinion_EN.pdf
(7) http://ec.europa.eu/justice/data-protection/article-29/documentation/opinion-recommendation/files/2014/wp221_en.pdf
(8) Az európai adatvédelmi tisztviselő 2016. szeptember 23-i, 8/2016. számú véleménye, 15. o.


A tenyésztett nyulak védelmére vonatkozó minimumkövetelmények
PDF 294kWORD 55k
Az Európai Parlament 2017. március 14-i állásfoglalása a tenyésztett nyulak védelmére vonatkozó minimumkövetelményekről (2016/2077(INI))
P8_TA(2017)0077A8-0011/2017

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 13. és 43. cikkére,

–  tekintettel a sertések védelmére vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról szóló, 2008. december 18-i 2008/120/EK tanácsi irányelvre,

–  tekintettel a borjak védelmére vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról szóló, 2008. december 18-i 2008/119/EK irányelvre,

–  tekintettel a tojótyúkok védelmére vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról szóló, 1999. július 19-i 1999/74/EK tanácsi irányelvre,

–  tekintettel a hústermelés céljából tartott csirkék védelmét szolgáló minimumszabályok megállapításáról szóló, 2007. június 28-i 2007/43/EK tanácsi irányelvre,

–  tekintettel a tenyésztés céljából tartott állatok védelméről szóló, 1998. július 20-i 98/58/EK tanácsi irányelvre,

–  tekintettel „Az európaiak hozzáállása az állatjóléthez” című, 2016 márciusában közzétett, 442. sz. Eurobarométer tematikus felmérésre,

–  tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) 2011. január 12-i, az állatok szállítás közbeni jólétéről szóló tudományos véleményére,

–  tekintettel az EFSA 2005. október 11-i, „A jelenlegi tartási és tenyésztési rendszereknek a tenyésztett házinyulak egészségére és jólétére gyakorolt hatása” című tudományos véleményére,

–  tekintettel az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexének az „Állatok levágása” című, 7.5. fejezetére,

–  tekintettel a brit kormány a nyulak jólétére vonatkozó ajánlásokat tartalmazó kódexére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság jelentésére (A8-0011/2017),

A.  mivel a nyúl a tenyésztett állatok között a világon a negyedik, az Unióban pedig a második helyen van az egyedszám tekintetében;

B.  mivel az európai termelőknek olyan magas állategészségügyi és jóléti normáknak kell megfelelniük, melyek nem mindig kötelezőek a levágás céljából állatokat az EU-ba exportáló harmadik országokban;

C.  mivel a fogyasztók egyre jobban odafigyelnek az állatok tartásának körülményeire;

D.  mivel a nyúltenyésztést keményen sújtotta az európai uniós húsfogyasztás csökkenése és a mezőgazdasági ágazat válsága, és mivel az eladási árak három év alatt mintegy 20%-kal csökkentek, miközben az előállítási költségek nem változtak;

E.  mivel figyelembe kell venni a nyúlhús által biztosított tápanyagbevitelt és hogy termelése milyen szerepet játszik a családi vállalkozásokban, továbbá hogy jelentős arányban biztosít munkalehetőséget a nőknek sok olyan vidéki területen, ahol kevés a lehetőség az állattenyésztés diverzifikálására;

F.  mivel a mezőgazdasági termelők jólétét ugyanúgy figyelembe kell venni, mint az állatok jólétét;

G.  mivel a nyulat többnyire hústermelési célból tenyésztik, és évente több mint 340 millió nyulat vágnak le a húsáért; mivel a nyúltenyésztés az EU állattenyésztésének kevesebb mint 1%-át teszi ki;

H.  mivel az uniós nyúltenyésztési ágazat folyamatos csökkenést mutat, és a 2016. évi adatok a nyúlfogyasztás csökkenését mutató fogyasztói tendencia miatt a termelés 4,7 %-os csökkenését jelzik; mivel a nyúltenyésztési ágazat globális piaci feltételek mellett működik és nem részesül közvetlen támogatásokból vagy piaci intervenciókból a közös agrárpolitika I. pillére keretében;

I.  mivel nyúlhús tekintetében az EU Kínával szembeni kereskedelmi mérlege negatív; mivel az EU-ba behozott nyúlhús 99%-a Kínából származik; mivel ha nem lépünk fel, a kínai termelők versenyképesebbek lesznek az uniós termelőknél, és ennek káros következményei lesznek az állatjólét vonatkozásában;

J.  mivel fontos és szükséges, hogy nyereséges nyúltenyésztést érjünk el és tartsunk fenn, hogy az továbbra is segítsen megőrizni a vidék szerkezetét és munkahelyeit, különösen a nők számára, azokon a területeken, ahol másféle termelési típus nem lehetséges, továbbá hogy továbbra is változatos, kiváló minőségű élelmiszereket lehessen kínálni a fogyasztóknak;

K.  mivel világszinten az Európai Unió az első számú nyúltermelő, megelőzve Ázsiát és különösen Kínát, amely 417 000 tonnányi levágott állat előállításával a legnagyobb exportőr;

L.  mivel a nyúltenyésztők és az ágazat egésze érdekelt annak biztosításában, hogy az európai termelési modellel összhangban álló nyúltenyésztés továbbra is a világ legmagasabb színvonalú normáit tartsa fenn élelmiszer-biztonsági, állategészségügyi és -jóléti tekintetben, valamint a környezet tiszteletben tartása szempontjából;

M.  mivel az európai nyúltenyésztés különböző termelési rendszerek egymás melletti létén alapul, és mivel a nyúltenyésztés a számos vidéki kisgazdaság jövedelme diverzifikálásának fontos módja;

N.  mivel a lakosonkénti 1,70 kg-os átlagos fogyasztással a nyúlhús az egyik legkevésbé fogyasztott hús az Unióban (a teljes elfogyasztott húsmennyiség 1–2%-a);

O.  mivel komoly aggodalmak léteznek azzal kapcsolatban, hogy az Európában tenyésztett nyulak jóléti tényezői nem kielégítőek, magas a stressz-szintjük, az elhullás és a morbiditás aránya, amint arra az EFSA már 2005-ben rávilágított; mivel a tenyésztési célból tartott nyulak elhelyezése, takarmányozása, génállománya, egészségi szempontjai és érzelmi állapotának optimalizálása alapvető kérdések a nyúltenyésztésben érdekeltek körében, különösen az állategészségügy és az állatjólét fenntartása tekintetében;

P.  mivel háziasításuk óta az EU-ban a nyulak többségét általában fülkés ketrecben tartják, melyek a rájuk vonatkozó előírások tekintetében országonként eltérhetnek egymástól, és gyakran el is térnek;

Q.  mivel a nyúl – az emberrel együtt élő többi fajhoz hasonlóan – megőrizte természetes viselkedésének bizonyos elemeit, ezért további kutatásra van szükség az olyan intézkedésekkel és feltételekkel kapcsolatban, amelyek a tenyésztés során alkalmazhatók annak biztosítása érdekében, hogy a nyulak, amennyire csak lehetséges, képesek legyenek természetes viselkedésüket fenntartani, feltéve, hogy ez jótékony hatással van egészségükre;

R.  mivel az intenzív tenyésztés céljára gyorsan és korán növő, korábban „húsnyúlnak” nevezett fajtákat használnak, különösen a húsállatokat termelő ipari tenyészetekben használt kereskedelmi hibrideket;

S.  mivel az olyan organikus tenyésztési rendszerek, ahol a nyulakat olyan csoportos ólakban helyezik el, amelyek talapzata kisebb legelőre nyílik, és a nyulak számára több teret biztosít, összességében a fülkés ketrecekben történő tenyésztés lehetséges alternatíváját kínálják, bár az ilyen csoportos elhelyezési rendszerek problémát jelenthetnek az állatok közti negatív társas interakciók és agresszivitás tekintetében, ami olyan sérüléseket eredményezhet, amelyek károsan érintik az állatok egészségét és jólétét és növelhetik az orális-fekális úton terjedő betegségek gyakoriságát;

T.  mivel az ökológiai termeléssel kapcsolatos nemzeti szabályok némelyike a nyulak olyan csoportos ólakban történő tartását írja elő, amelyek talapzata kisebb legelőre nyílik;

U.  mivel más állatfajok, például a csirkék esetéhez hasonlóan kutatást lehetne végezni az alternatív termelési rendszereket, többek közt az organikus termelési rendszereket illetően, melyek az élelmiszeripari termékek szélesebb körét kínálhatják a fogyasztók számára, és amelyeket eddig csak bizonyos mértékig fejlesztettek ki;

V.  mivel, a fentiekre való tekintettel, további kutatást kellene végezni a csoportos elhelyezési rendszerekkel kapcsolatos kihívások és lehetőségek vonatkozásában;

W.  mivel az ágazat EU-n belüli igen csekély gazdasági jelentősége egyáltalán nem ösztönzi a nyulak egészségének és jólétének javítását célzó kutatást és innovációt;

X.  mivel az EU minimumkövetelményeket állapított meg a sertések(1), a borjak(2), a tojótyúkok(3) és a brojlercsirkék(4) védelmére, és egy általános tanácsi irányelv is született a tenyésztés céljából tartott állatok védelméről(5), a tenyésztett nyulak védelmére vonatkozó minimumkövetelményekről azonban nem szól külön uniós jogszabály; mivel EU-szerte egyre több fogyasztó és polgár kéri a nyúltenyésztés szabályozását és a tenyésztett nyulak jólétének javítását;

Y.  mivel a tojótyúkok hagyományos ketrecezését betiltó 1999/74/EK irányelv hatályos, és azt a tagállamok többnyire sikeresen átültették;

Z.  mivel néhány tagállamban vannak nemzeti jogszabályok és jogi követelmények a nyúltenyésztést illetően, és az ágazattal együttműködve a bevált gyakorlatokat tartalmazó útmutatásokat dolgoztak ki; mivel 2012-ben Ausztria betiltotta a hústermelés céljából tartott nyulak ketrecekben való elhelyezését, és Belgiumban olyan szabályozás van hatályban, melynek célja a fülkés ketrecek használatának fokozatos megszüntetése és azok parkrendszerekkel való felváltása legkésőbb 2025-ig;

AA.  mivel az európai állatjóléti stratégia szerint további szabályozás bevezetése előtt maradéktalanul végre kell hajtani a már létezőeket, és ösztönözni kell a bevált gyakorlatokat tartalmazó útmutatók kidolgozását;

AB.  mivel, tekintettel az alternatív termelési rendszerekre való áttérés iránti igényre és a nyúltenyésztés csekély gazdasági súlyára az európai állattenyésztésben, ösztönözni kell a tagállamokat és a Bizottságot, hogy folytassanak további kutatásokat a nyulak egészsége, jóléte, tenyésztése, elhelyezése, táplálkozása, viselkedése és kábítása vonatkozásában;

AC.  mivel az EFSA a tenyésztett nyulak tartási és tenyésztési rendszereiről szóló 2005. évi tudományos véleménye a ketrecek méretének növelését, az állatok hizlalásához az állománysűrűség legmagasabb megengedett értékének csökkentését és terápiás beavatkozásokat – többek közt adalékanyagok használatát – ajánl a betegségek csökkentésére;

AD.  mivel az OIE Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexének az állatok levágásáról szóló ajánlásai, köztük az elkábítás módszerei és az üzemeltetők tudására vonatkozó követelmények a nyulakra is vonatkoznak;

AE.  mivel az állatjólétről szóló 98/58/EK tanácsi irányelv 3. cikke előírja, hogy „minden ésszerű intézkedést” meg kell tenni az állatok jólétének biztosítására, a 4. cikk pedig meghatározza az állattartás normáit a „gyakorlati tapasztalatok és tudományos ismeretek” figyelembevételével, melyek az EFSA és az OIE által lefektetett normákat is magukban foglalják;

Általános megjegyzések

1.  megjegyzi, hogy az EU-ban a nyulakat rendszerint hagyományos ketrecekben, pusztán itatóval és etetővel felszerelt sivár környezetben tartják, amely nem felel meg a legújabb tudományos ismeretek szerinti optimális tenyésztési feltételeknek; szintén megállapítja, hogy a nyulakat olykor kizárólag pellettel etetik, és így az állatok nem jutnak rostanyagokhoz, valamint hogy a sivár drótketrecek szűkössége a abnormális viselkedést eredményezhet;

2.  megjegyzi, hogy további kutatásokra van olyan elhelyezési rendszerekre vonatkozóan, amelyek előmozdíthatnák az egészségügyi minőséget és korlátozhatnák annak a kockázatát, hogy az állatok megbetegedjenek vagy megfertőződjenek;

3.  elismeri, hogy jelenleg sikerrel vezetik be a ketreces nyúltenyésztés alternatíváit, például a parkokban vagy odúrendszerekben való tenyészést, ahol fű a fő takarmány, amelyek javítják a tenyésztett nyulak kényelmét és jólétét; úgy véli, hogy az alternatív rendszereket fejleszteni, javítani és ösztönözni kell, elismerve, hogy az ilyen rendszerekből származó nyúlhús iránti keresletet bizonyos mértékben korlátozhatja a fogyasztók felé az árban érvényesített termelési pluszköltségek hatása;

4.  ösztönzi a nyulak közös parkrendszerekben való elhelyezését, mert ezek tágasabb életteret biztosítanak számukra, nagyobb mértékű társas érintkezést és mozgást téve lehetővé; rámutat, hogy a közös parkrendszerek használata javítja a tenyésztett nyulak jólétét, mivel lehetővé teszi számukra, hogy a természetben folytatott életmódjukhoz hasonlóbb módon éljenek; hangsúlyozza, hogy az állatok egészsége két fontos tenyésztési gyakorlattól is függ, ezek pedig az épületek környezeti feltételei és a megfelelő tenyésztési, biológiai védelmi és irányítási gyakorlatok kialakítása;

5.  felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy végezzenek további kutatásokat a lehető legjobb elhelyezési rendszerek azonosítása érdekében az állatjólét különböző tartási módoknak megfelelő javítása céljából, lehetővé téve a gazdaságok javítását célzó intézkedések végrehajtását, szavatolva ugyanakkor azok fenntarthatóságát;

6.  hangsúlyozza, hogy az uniós piacra kerülő mindenfajta nyúlhúsnak, beleértve a harmadik országból származó importot is, szigorú élelmiszerbiztonsági és minőségi előírásoknak kell megfelelnie; kiemeli, hogy amennyiben az importra nem az Unióban alkalmazottakkal egyenértékű előírások és kritériumok érvényesek, fennáll a veszélye a harmadik országok által támasztott tisztességtelen versenynek;

7.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy őrizzék meg az importált nyúlhús minőségét és biztonságosságát azáltal, hogy alapos ellenőrzést és vizsgálatot végeznek, amikor az import az Unióba érkezik;

8.  üdvözli az Európai Állatjóléti Platform létrehozását, és felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy osszák meg egymással és népszerűsítsék a nyúltenyésztés helyes gyakorlatáról szóló szabályzatokat;

Nyúltenyésztés

9.  hangsúlyozza, hogy a nyúltenyésztés az Unióban rendkívül intenzív formában zajlik, bár a nyulak tenyésztésének és tartásának körülményei piacok és tagállamok szerint eltérőek a nyúltenyésztés céljai és a fogyasztói elvárások függvényében;

10.  rámutat, hogy a ketrecek mérete az állatok kora és súlya szerint változik, valamint hogy ez hatással van az olyan mozgásokra, mint a kinyújtózás és az egyenes füllel való ülés vagy állás (a fajra jellemző „figyelő” testhelyzet), a hátsó lábra állás, a kényelmes megfordulás és az ugrálás; hangsúlyozza, hogy a mozgáshiány a csontozat meggyengüléséhez, sztereotip viselkedéshez és talpsérüléshez is vezethet;

11.  hangsúlyozza, hogy az idők során az elhelyezési rendszereket fejlesztették, új berendezések, például lábtámasz felszerelésével a lábsérülések elkerülése és az állatjólét javítása érdekében; ugyanakkor rámutat arra, hogy előfordulhat, hogy a régebbi típusú, használatban lévő ketrecek kialakítása nem felel meg a korszerű szabványoknak;

12.  aggodalommal állapítja meg, hogy a betegségek és az elhullás aránya a tenyésztett nyulak körében eleve magas, olyan tényezőknek köszönhetően, mint a parazitafertőzések magasabb aránya (kokcidiózis, végbélgiliszta stb.) és az olyan, fertőző betegségekre való fogékonyság, mint a HDV és a myxomatosis;

13.  rámutat, hogy az EFSA már 2005-ben megállapította, hogy a tenyésztett nyulak halálozási és megbetegedési arányai a bél- és légúti fertőzések és reprodukciós problémák miatt jelentősen magasabbnak tűnnek, mint más tenyésztett fajok esetében; szintén megjegyzi, hogy ugyanez az EFSA jelentés figyelmeztetett arra, hogy a nyulak földön való tartása nagyobb egészségügyi kockázatot hordoz, mint a ketreces tartás, kifejezetten a kokcidiózis és a parazitafertőzések miatt;

14.  üdvözli, hogy sok termelő tett előrelépést azáltal, hogy az elhelyezési rendszerek kialakítását az EFSA ajánlásainak megfelelően javította; ugyanakkor aggodalommal állapítja meg, hogy kevés a tenyésztett nyulak betegségeire irányuló kezelés és kutatás;

Nyúltartás

15.  aggodalmának ad hangot amiatt, hogy az EU-ban hústermelési célból tartott és hizlalt, régi típusú, a korszerű tenyésztési követelményeknek meg nem felelő ketrecekben elhelyezett nyulak esetében egy nyúlra kevesebb hely jut, mint két szokásos A/4 méretű papírlap területe;

16.  rámutat, hogy a nyulak rendkívül érzékeny állatok és esetükben a nem megfelelő tenyésztési körülmények számtalan jóléti problémát és betegséget idézhetnek elő, többek között halálos kimenetelű vírusfertőzéseket, légzőszervi betegségeket és a ketrec rácspadozatán az ülő helyzet miatt kialakuló talpfekélyt;

17.  rámutat, hogy a nyúltenyésztőknek és állatorvosoknak kevés terápiás eszköz áll rendelkezésükre a felmerülő egészségügyi problémák kezelésére, valamint hogy erőteljesebben kell fellépni a minor állatfajok kezeléséhez és a minor alkalmazások szempontjából szükséges gyógyszerekre irányuló kutatás és befektetés hiányának megszüntetése érdekében;

18.  rámutat továbbá arra, hogy a táplálkozás nagy hatással van az állatok jólétére és az állatok egészségére, és ezért úgy véli, hogy a nyulak számára folyamatosan biztosítani kell a megfelelő rosttartalmú, kiegyensúlyozott táplálkozást;

19.  megjegyzi ugyanakkor, hogy az egészségügyi kockázatok az igen szigorú európai egészségügyi szabályoknak köszönhetően korlátozottak, továbbá hangsúlyozza, hogy a hatályos jogszabályok (98/58/EC irányelv) értelmében a beteg állatokat azonnal orvosi kezelésben kell részesíteni és el kell különíteni a gyógyulás idejére, vagy szükség esetén eutanáziát kell alkalmazni;

20.  elismeri, hogy a nyúltenyésztés során valamilyen módon az állatokkal foglalkozó személyek számára képzést és megbízható technikai és tudományos elemzéseken alapuló, bevált gyakorlatokat tartalmazó útmutatást kell biztosítani, hogy javuljon a teljesítményük, és az állatok szükségtelen szenvedésének elkerülése érdekében jobban megismerjék a vonatkozó állatjóléti követelményeket;

21.  rámutat arra, hogy a hízlalás céljából elválasztott nyulaknak és anyanyulaknak, amelyeket alternatív közös parkrendszerekben tartanak – ahol a növendéknyulaknak jellemzően 750 cm², az anyáknak pedig 800 cm² áll rendelkezésére –, több helyük van mozogni, társas interakciót folytatni és játszani, és hogy a közös parkrendszerekben elhelyezett padozat segítségével kitérve a nyulak kikerülhetik agresszív társaikat, az anyákat pedig külön kell elhelyezni a szopósnyulakkal;

22.  elismeri, hogy az ilyen rendszerek költségeket rónak a gazdaságokra, amit figyelembe kell venni, pénzügyi támogatást nyújtva azoknak a tenyésztőknek, akik a nyúltartás céljára ezt a rendszert választják; felhívja a Bizottságot, hogy a jövőbeli uniós költségvetésekben biztosítsa a nyúltenyésztési ágazat támogatását; megjegyzi, hogy a vidékfejlesztési program keretében pénzügyi támogatás áll rendelkezésre azoknak a gazdáknak a támogatására, akik a nyulak jólétét javító állatjóléti intézkedéseket alkalmaznak;

23.  emlékeztet arra, hogy valamennyi elindított kötelező intézkedést a nyúltenyésztők támogatásához szükséges költségvetéssel kell alátámasztani; úgy véli továbbá, hogy egy külön költségvetési tételt kell létrehozni a nyúlhús fogyasztásának népszerűsítésére;

24.  hangsúlyozza, hogy az anyanyulak csoportos elhelyezésére irányuló további kutatások ez utóbbiak jólétét szolgálnák, különös tekintettel arra az időszakra, amelyben az anyanyulakat külön kell elhelyezni, majd visszahelyezni a csoportba;

25.  azt javasolja, hogy a több mint 12 hetes, tenyésztési célból tartott baknyulakat mindig, minden rendszerben külön helyezzék el, tekintettel az agresszív viselkedésük által okozott problémákra;

Szállítás és vágás

26.  rámutat arra, hogy a szállítás a nyulak számára komoly stresszt jelent; hangsúlyozza, hogy a nyulakat hosszú távra történő szállítás előtt takarmányozni és itatni kell, és szállítás közben megfelelő takarmányról, vízről és helyről kell számukra gondoskodni, a szállítási időt pedig a faj érzékenysége miatt a lehető legrövidebbre kell korlátozni; hangsúlyozza, hogy az állatjólétet számtalan stressztényező befolyásolja, mint például a hőség, az éhezés, a kiszáradás, a fájdalom és a trauma, a hideg, az utazási betegség és a félelem;

27.  hangsúlyozza, hogy a nyulak szállítás és vágás közbeni jóléte a tenyésztők, a közúti szállítmányozók és a vágóhídi alkalmazottak hozzáállásán és módszerein, valamint a szállítás logisztikáján is múlik; felhívja a Bizottságot, hogy kövesse nyomon a vonatkozó uniós jogszabályok, különösen az állatok szállítás közbeni védelméről szóló 1/2005/EK tanácsi rendelet végrehajtását és érvényesítését;

28.  hangsúlyozza, hogy a nyulakat levágás előtt teljesen el kell kábítani, elkerülve, hogy szenvedést, fájdalmat vagy stresszt érezzenek; emlékeztet arra, hogy összhangban az állatok leölésük során való védelméről szóló 1099/2009/EK tanácsi rendelettel, a levágásnak úgy kell zajlania, hogy az elkábított állat semmiképpen ne ébredhessen öntudatra; emlékeztet arra, hogy a más fajokon alkalmazott kábítási technikákkal kapcsolatos gyakorlati kutatás fejlődése lehetővé teheti olyan elektromos vagy egyéb kábítási módszerek – például gázkeverék alkalmazásával való kábítás – kidolgozását, amelyek megfelelnek a nyulak sajátosságainak és üzletileg is életképesek;

Antimikrobiális rezisztencia

29.  elismeri az európai tenyésztők arra irányuló erőfeszítéseit, hogy csökkentsék az antibiotikumok alkalmazását a nyúltenyésztésben; hangsúlyozza, hogy az antibiotikumok a nyúltenyésztés – főleg az intenzív tenyésztés – során történő, széleskörű használata fokozott antimikrobiális rezisztenciát okozhat;

30.  megjegyzi, hogy az antibiotikumok nagymértékű alkalmazása az antimikrobiális rezisztencia növekedését eredményezheti, ezért létfontosságú, hogy a felelősebb használat irányába mozduljunk el; úgy véli, hogy a nyúltenyésztés, egyéb állattenyésztési ágazatokkal együtt a helyzet részét képezi, valamint hogy az ágazatnak jelentős erőfeszítést kell tennie az antibiotikumok felelős használatának előmozdítására a hatékonyság fenntartása és az antimikrobiális rezisztencia megelőzése érdekében;

31.  hangsúlyozza, hogy a magas színvonalú higiéniás körülmények minden gazdálkodási rendszer esetében való – főként megelőző intézkedések és célzott ellenőrzések kialakítása révén történő – biztosítása és fenntartása érdekében ösztönözni kell a tagállamokat, hogy fokozatosan szüntessék meg a hagyományos ketrecek használatát az EU egész területén, ugyanakkor mozdítsanak elő gazdaságilag életképes, feljavított gazdálkodási rendszereket;

32.  hangsúlyozza, hogy az antibiotikumokat kizárólag kezelési céllal szabad alkalmazni és használatukat megfelelő élelmezés-egészségügyi várakozási időnek kell követnie az állat levágása előtt, összhangban az állati eredetű élelmiszerekben előforduló farmakológiai hatóanyagok maradékanyag-határértékeiről szóló 470/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglaltakkal, a nyúlhús biztonságos fogyaszthatóságának szavatolása érdekében;

33.  hangsúlyozza, hogy az antibiotikumok használatának mérséklése és az ezáltal elért pozitív egészségügyi hatás csak abban az esetben érhető el, ha nagyobb hangsúlyt helyezünk a nyúltenyészetek irányítására és nyomon követésére;

Következtetés

34.  ösztönzi a Bizottságot, hogy tekintettel az EU-ban tenyésztett és levágott nyulak nagy számára és a nyúltartás során jelenleg alkalmazott rendszerek súlyos állatjóléti következményeire, készítsen ütemtervet a tenyésztett nyulak védelmére vonatkozó, pénzügyileg fenntartható minimumkövetelmények kialakítására; hangsúlyozza, hogy az ütemtervnek mérhető mérföldköveket kell tartalmaznia és rendszeres jelentéstételi kötelezettséget kell előírnia, valamint minimálisan, időrendi sorrendben, az alábbiakból kell állnia:

   a bevált gyakorlatokat tartalmazó iránymutatások elkészítése és a nyulakra vonatkozó állatjóléti szabályok a termelésben részt vevőkkel és a nyúltenyésztési ágazat más érdekelt feleivel együttműködésben való kialakítása,
   a Bizottság ajánlása, amely figyelembe veszi a meglévő nemzeti intézkedéseket, és adott esetben javaslatokat tartalmaz egy közös uniós megközelítésre, különös tekintettel a nyulak egészségére, jólétére és elhelyezésére;
   megfelelő időkereten belül jogalkotási javaslatot a tenyésztett nyulak védelmére vonatkozó minimumkövetelményekről;

35.  felhívja a Bizottságot, hogy az anyanyulak és a hústermelési célból tartott nyulak elhelyezési követelményeire vonatkozó intézkedésekre tett javaslatait tudományos bizonyítékokra és eredményekre alapozza, az elhelyezési előírások vonatkozásában kellőképpen figyelembe véve az állatok biológiai szükségleteit és a fajtájukra jellemző magatartásformákat;

36.  úgy véli, hogy a 98/58/EK irányelv 3. és 4. cikkének azon előírásait, miszerint az állatok jóléte érdekében „minden ésszerű intézkedést" meg kell tenni és a szabványokat a „gyakorlati tapasztalatokkal és tudományos ismeretekkel összhangban" kell meghatározni, fel kell használni az EFSA és az OIE nyulak jólétére vonatkozó tudományos ajánlásainak érvényesítése érdekében;

37.  rámutat arra, hogy meg kell teremteni a figyelembe veendő, az állatjólétre és az állategészségügyre, a mezőgazdasági termelők pénzügyi helyzetére és munkakörülményeire, a termelés fenntarthatóságára, a környezeti hatásra és a fogyasztóvédelemre vonatkozó különböző szempontok egyensúlyát; megjegyzi ugyanakkor, hogy figyelembe kell venni a fogyasztó igényeit is, aki megfizethető árú és jó minőségű nyúlhúshoz kíván jutni;

38.  hangsúlyozza, hogy a KAP célja, hogy mezőgazdasági és élelmiszertermékeket biztosítson a fogyasztóknak az EU valamennyi országában, figyelembe véve a fogyasztók elérhető áron biztosított, egészséges és jó minőségű mezőgazdasági termékekre és élelmiszerekre vonatkozó igényeit és elvárásait;

39.  ösztönzi a tagállamokat és az ágazatot, hogy hozzanak létre átlátható termékcímke-rendszereket, valamint hogy használják a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet V. fejezetében meghatározott önkéntes címkézési rendszereket a fokozottabb piaci átláthatóság biztosítása, a minőségi szabványok fenntartása és a fogyasztók egészségnek megóvása érdekében, ezáltal lehetővé téve a fogyasztók számára a tájékozott és átlátható választást vásárláskor, egyúttal hangsúlyozva a termék eredetét, és megvédve azt a tisztességtelen versenytől;

40.  hangsúlyozza, hogy valamennyi meglévő szabályt uniós szinten harmonizálni kell; hangsúlyozza, hogy e folyamat szempontjából kulcsfontosságú a bevált gyakorlatokat tartalmazó útmutatók kidolgozását célzó információcsere és a nemzeti iránymutatások támogatása;

41.  minden tagállamot arra buzdít, hogy az egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében rendelkezéseiket igazítsák az Ausztriában, Belgiumban, Németországban és az Egyesült Királyságban alkalmazott nyúljóléti rendelkezésekhez;

42.  elismeri, hogy további tudományos kutatásokra van szükség a nyúltenyésztés terén, tekintettel az alternatív termelési rendszerekre való áttérés iránti igényre; ösztönzi a tagállamokat és a Bizottságot, hogy biztosítson célzott költségvetési támogatást és folytasson kutatást az alábbi területeken:

   a tenyésztett nyulak egészsége,
   a tenyésztett nyulak jóléte,
   a tenyésztett nyulak elhelyezése,
   tenyésznyulak tenyésztése, ideértve a nyugodtabb vérmérsékletet eredményező génállományú nyulakat is,
   a tenyésztett nyulak tartása,
   a tenyésztett nyulak viselkedése,
   a tenyésztett nyulak táplálása,
   fajspecifikus betegségek, a tenyésztett nyulak morbiditása és mortalitása;
   tenyésztett nyulaknak szánt megfelelő gyógyszerek, oltások és kezelések, figyelembe véve az antimikrobiális rezisztenciával kapcsolatos, egyre súlyosabb problémákat;
   megfelelő fajspecifikus, humánus kábítási módszerek a tenyésztett nyulak számára;

43.  kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsanak adatokat a nyúlhústermelésről és -kereskedelemről, valamint hogy vegyék fel a nyúlhúst az európai húspiaci megfigyelőrendszerbe;

o
o   o

44.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) A Tanács 2008/120/EK irányelve (2008. december 18.) a sertések védelmére vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról (HL L 47., 2009.2.18., 5. o.).
(2) A Tanács 2008/119/EK irányelve (2008. december 18.) a borjak védelmére vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról (HL L 10., 2009.1.11., 7. o.).
(3) A Tanács 1999/74/EK irányelve (1999. július 19.) a tojótyúkok védelmére vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról (HL L 203., 1999.8.3., 53. o.).
(4) A Tanács 2007/43/EK irányelve (2007. június 28.) a hústermelés céljából tartott csirkék védelmét szolgáló minimumszabályok megállapításáról (HL L 182., 2007.7.12., 19. o.).
(5) A Tanács 98/58/EK irányelve (1998. július 20.) a tenyésztés céljából tartott állatok védelméről (HL L 221., 1998.8.8., 23. o.).

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat