Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2005/2193(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A6-0147/2006

Előterjesztett szövegek :

A6-0147/2006

Viták :

PV 18/05/2006 - 4
CRE 18/05/2006 - 4

Szavazatok :

PV 18/05/2006 - 5.9
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P6_TA(2006)0223

Elfogadott szövegek
PDF 246kWORD 90k
2006. május 18., Csütörtök - Strasbourg
A természeti katasztrófák területfejlesztési vonatkozásai
P6_TA(2006)0223A6-0147/2006

Az Európai Parlament állásfoglalása a természeti katasztrófákról (tűzvészek, aszályok és árvizek) ‐ területfejlesztési vonatkozások (2005/2193(INI))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak az EU harmadik országok katasztrófáira és válságaira történő reagálásának erősítéséről szóló közleményére (COM(2005)0153),

–   tekintettel a globális éghajlatváltozás legyőzése című 2005. november 16-i állásfoglalására(1),

–   tekintettel a közösségi polgári védelmi mechanizmus fejlesztéséről szóló bizottsági közleményre (COM(2005)0137),

–   tekintettel a Bizottság által előterjesztett, a közösségi polgári védelmi mechanizmus kialakításáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatra (átdolgozás) (COM(2006)0029),

–   tekintettel a Bizottság "Árvízkockázatok kezelése ‐ árvízmegelőzés, árvíz elleni védekezés és árvízkárok mérséklése" című közleményére (COM(2004)0472),

–   tekintettel a Bizottság által előterjesztett, az árvizek értékeléséről és kezeléséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatra (COM(2006)0015),

–   tekintettel a Bizottság által előterjesztett, az Európai Unió Szolidaritási Alapjának létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatra (COM(2005)0108),

–   tekintettel az EK-Szerződés 2. és 6. cikkére, amelyek értelmében a környezeti szempontból fenntartható gazdasági fejlődés elősegítése érdekében a környezetvédelmi követelményeket be kell emelni a Közösség többi politikájába,

–   tekintettel a Bizottság közös kutatási központját felváltó környezetvédelem és a fenntartható fejlődés intézete éghajlatváltozásról és a víz európai vonatkozásairól szóló jelentésére(2),

–   tekintettel az Egyesült Nemzetek éghajlat-változási keretegyezményéhez csatolt 1997. december 11-i Kiotói Jegyzőkönyvre, valamint annak az Európai Közösség általi 2002. április 25-i ratifikációjára,

–   tekintettel a Közösségen belüli erdők és környezeti kölcsönhatások megfigyeléséről (Forest Focus) szóló 2003. november 17-i 2152/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(3),

–   tekintettel az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendeletre(4),

–   tekintettel a strukturális alapokra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1999. június 21-i 1260/1999/EK tanácsi rendeletre(5),

–   tekintettel a Kohéziós Alap létrehozásáról szóló 1994. május 16-i 1164/1994/EK(6) tanácsi rendeletre, melyet az 1264/1999/EK(7) és 1265/1999/EK(8) tanácsi rendelet módosított,

–   tekintettel az Európai Szociális Alapról szóló, 1999. július 12-i 1784/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(9),

–   tekintettel a Bizottság erdészeti ágazatra vonatkozó európai uniós stratégiáról szóló közleményére (COM(1998)0649),

–   tekintettel a Bizottság által előterjesztett, a környezetvédelmi célú pénzügyi eszközről (LIFE +) szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatra (COM(2004)0621),

–   tekintettel az ama nyár európai természeti katasztrófáiról (tüzek és áradások) szóló, 2005. szeptember 8-i állásfoglalásra(10),

–   tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

–   tekintettel a Regionális Fejlesztési Bizottság jelentésére (A6-0147/2006),

A.   mivel az ENSZ adatai alapján a természeti katasztrófák 1980 óta 65 000 ember életét követelték Európában és 124,2 milliárd EUR értékű gazdasági költséget eredményeztek,

B.   mivel 2005 augusztusában a viharos esőzések a 2002 óta történt legsúlyosabb áradásokat okozták, és ezzel 70 ember életét oltották ki,

C.   mivel 2005-ben a tűzvészek ismét több ezer hektár erdőt pusztítottak el, ráadásul több mint 30 civil és tűzoltó életét követelték, és a rendkívüli szárazság hozzájárult és hozzájárul az érintett régiók és országok számára évenként bekövetkező veszedelemmé vált jelenség súlyosbodásához,

D.   mivel a tüzek óriási ‐ különösen a lakóházak és a mezőgazdasági ingatlanok pusztulásával, valamint állatok százainak elvesztésével járó ‐ személyes tragédiákat eredményeztek,

E.   mivel a 2005-ös aszály, amely különlegesen tartós és súlyos volt, különösen Európa déli és nyugati részein, gyakorlatilag Portugália egész területét, valamint Spanyolország, Franciaország és Olaszország kiterjedt területeit igen súlyosan érintette,

F.   mivel a természeti katasztrófáknak rövid és hosszú távon igen súlyos hatásai vannak az érintett, különösen a "konvergencia" célok által érintett kevésbé fejlett területeken, vagy a természetes akadályokkal küszködő térségek gazdaságaira és katasztrofális következményekkel járnak az infrastruktúrára, a gazdasági kapacitásra, a természeti és kulturális örökségre, a környezetre és az idegenforgalomra nézve,

G.   mivel az aszály és az elhúzódó tűzvészek felgyorsítják Európa kiterjedt déli területeinek sivatagosodását (különösen az erdős mediterrán területeken, valamint az egyetlen, nem őshonos fajtából álló, a tűzre igen érzékeny, kiterjedt erdőterületeken), és ezzel veszélyeztetik az érintett települések lakosságának életminőségét, megfosztva őket az alapvető túlélési szükségletekhez szükséges víztől, továbbá valamennyi növényi kultúra elvesztését, és ezáltal az állati takarmány árával kapcsolatos spekulációt eredményezve,

H.   mivel a természeti katasztrófák akkor következnek be, amikor a szélsőséges időjárási viszonyok veszélyeztetett térségeket érintenek, és mivel ennek megfelelően csökkenteni kell e térségek veszélyeztetettségét figyelembe véve azt, hogy a szélsőséges éghajlati jelenségek egyre gyakoribbak,

I.   mivel az európai szomszédsági politika alapján létrehozott szinergiákhoz ‐ különösen a hasonló helyzetben lévő Euromed partnerségi országokhoz ‐ teljesen illeszkedni kell,

J.   mivel földrajzi elhelyezkedésük miatt a legkülső régiók ki vannak téve a természeti katasztrófák ‐ különösen a ciklonok, földrengések, vulkánkitörések, sőt szökőárak ‐ sajátos és súlyos veszélyeinek,

K.   mivel az olyan emberi tevékenységekhez kapcsolódó bizonyos tényezők, mint (a tűz gazdálkodási eszközként történő hagyományos felhasználását alkalmazó) intenzív mezőgazdasági termelés, az erdőirtás, a folyómedrek természetes árvízvisszatartó képességének erőteljes csökkentése, valamint a veszélyeztetett térségekben zajló fokozott urbanizáció, továbbá a hegyvidéki területek egyes szabadidős tevékenységek végzése során a városi lakosok általi elözönlése súlyosbíthatják a természeti katasztrófák mértékét,

L.   mivel az aszály meghatározó mértékben járul hozzá a tűzvészek terjedéséhez, amelyek az európai erdőségek pusztulásának elsőszámú okai,

M.   mivel a közös mezőgazdasági politika és annak egymást követő reformjai elősegítették a termelés koncentrációját, ami hozzájárult a vidéki területek állandó sivatagosodásához és a gazdálkodás abbahagyásához, növelve ezzel az erdőtüzek kockázatát, és súlyosbítva az aszály következményeit,

N.   mivel a tűzvészek fokozzák a vidéki területek folyamatos elnéptelenedését, a gazdálkodást és hagyományos tevékenységeik feladását; mivel az erdők karbantartása nem megfelelő; mivel számos erdőségben csupán egyetlen erdei fafajta található, a fafajták változatos telepítése pedig nem megfelelő; mivel nem létezik valódi (megfelelő eszközökkel és közösségi szinten történő finanszírozással rendelkező) megelőzési politika, szándékos gyújtogatás esetén pedig a büntetések enyhék,

O.   mivel az Európai Uniónak el kell ismernie a mediterrán területeken előforduló természeti katasztrófák (mint például az aszály és a tűzvész) különleges jellegét, és ki kell igazítania megelőzését, kutatását, kockázatkezelését, polgári védelmét és szolidaritási eszközeit,

P.   mivel Európának meg kell erősítenie az éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodást szolgáló intézkedéseket, amihez a helyi, regionális és nemzeti és európai hatóságok, továbbá a polgárok, valamint az ipari és közlekedési ágazatok erőfeszítései szükségesek,

Q.   mivel szükség van az Európai Unió megelőző intézkedéseinek megerősítésére annak érdekében, hogy szembe lehessen nézni a természeti katasztrófák valamennyi fajtájával, amennyiben szükséges olyan közös stratégiai iránymutatásokat létrehozva, amelyek a tagállamok közötti jobb együttműködést, valamint a különböző közösségi eszközök (strukturális alapok, szolidaritási alap, a jövőbeli európai mezőgazdasági vidékfejlesztési alap (EMVA) és a jövőbeli környezetvédelmi finanszírozási eszköz (LIFE+) és az új, gyorsreagálási és készenléti eszköz vészhelyzetben) nagyobb fokú alkalmazhatóságát és együttműködését teszik lehetővé,

R.   mivel a közösségi intézkedések még mindig hiányosak, amit súlyosbít az egyes tagállamok által a természeti katasztrófák elleni küzdelem tekintetében hozott rendelkezésekben szereplő fejlesztés sokfélesége és annak eltérő szintjei,

S.   mivel a strukturális alapoknak fontosabb szerepet kellene játszaniuk a katasztrófák megelőzésére és azok következményeinek kezelésére irányuló intézkedések finanszírozásában, és a tervezett konkrét közösségi eszköz, az európai szolidaritási alap ‐ és így a jelenleg zajló, javasolt felülvizsgálat ‐ a gyakorlatban nem bizonyult hatékonynak,

T.   mivel a megelőző intézkedések enyhítik az árvizek által a lakóépületekben, az infrastruktúrában és a termelési tevékenységekben okozott anyagi károkat, amint ez az alpesi térségekben is beigazolódott, ahol a 2005-ös áradások sokkal kevesebb kárt okoztak, mint 2002-ben annak ellenére, hogy az áradás súlyosabb volt,

U.   mivel azonban a tűzvészek tekintetében a közösségi megelőző intézkedések szinte kizárólag a vidékfejlesztési politikára korlátozódnak, ami idáig egyértelműen elégtelennek bizonyult, ami igazolja az erdőtüzek kockázatának megelőzésére és kezelésére irányuló, valamint a tagállamok területén található erdők egyedi jellegéhez igazított, egyedi, megfelelően finanszírozott közösségi erdővédelmi program szükségességét,

V.   mivel a víz fenntartható felhasználásáról szóló intenzív tájékoztatási kampányok jelentős mértékben csökkenthetik a vízfogyasztást és enyhíthetik a súlyos aszályokat,

W.   mivel az illetékes állami szervek között az összehangoltság hiánya volt tapasztalható, és a katasztrófák megelőzése, kezelése, valamint az érintett térségeknek és a közvetlen áldozatoknak nyújtott segítség képezik az európai uniós fellépések három alappillérét, amelyekben az Uniónak aktívabb szerepet kellene játszania,

X.   mivel a lakosság, a társadalom széles rétegei, a nem-kormányzati szervezetek és a civil társadalom képviselői részéről egyértelmű elégedetlenség tapasztalható,

1.   szükségesnek tartja, hogy a Bizottság terjesszen elő javaslatot a természeti katasztrófák elleni küzdelemmel foglalkozó európai stratégia kidolgozására, beleértve az átfogó kockázatmegelőzést és az Unió egységes fellépéséhez egy, a katasztrófák egyes fajtáihoz, valamint az egyes erdei ökológiai rendszerekhez igazított műszaki jegyzőkönyvet;

2.   elismeri a különböző EU-tagállamokban előforduló természeti katasztrófák (mint például az aszály és a mediterrán területeken előforduló tűzvész) sajátos jellegét, és sürgeti a Bizottságot, hogy ‐ az ilyen katasztrófákra irányuló, kielégítőbb reakció megkönnyítése céljából ‐ igazítsa ki a közösségi megelőzést, kutatást, kockázatkezelést, polgári védelmét és szolidaritási eszközöket;

3.   úgy véli, hogy valamennyi tagállamban alapos felmérést kell végezni a tüzekre és hosszantartó aszályokra leginkább érzékeny területekről, valamint az e területeken rendelkezésre álló forrásokról, egy megelőző stratégia kigondolása, valamint helyi szinten a valóban hatékony intézkedés és a koordináció elvégzésének lehetővé tétele érdekében;

4.   úgy véli továbbá, hogy e javaslatnak tartalmaznia kell az annak biztosítására irányuló intézkedéseket, hogy a vizet a legnagyobb vízfelhasználók ‐ azaz a gazdálkodók, városi felhasználók és az ipar ‐ ésszerűen és hatékonyan használják fel; felszólít a "felhasználó fizet" és a "szennyező fizet" elvek annak biztosítása érdekében történő alkalmazására, hogy a vizet ésszerűbben kezeljék, valamint, hogy a szennyvizet kiterjedtebben felügyeljék és ellenőrizzék;

5.   szükségesnek ítéli, hogy az említett stratégia kiemelt figyelmet fordítson a szigetekre és hegyvidéki régiókra, az alacsony népsűrűségű, valamint az elnéptelenedéstől szenvedő régiókra, a határmenti területekre, a külső és a legkülső régiókra, valamint a "konvergencia" célok által érintett leghátrányosabb helyzetű területekre;

6.   rámutat arra, hogy az Unió egész területén a regionális és helyi hatóságok egyre inkább tudatára ébrednek a természeti katasztrófák kérdésének, valamint rámutat a regionális szereplők által a megelőzésben, a katasztrófák kezelésében és a természeti katasztrófák egyénekre gyakorolt hatásának enyhítésében játszott pótolhatatlan szerepre;

7.   hangsúlyozza, hogy a strukturális alapokon belül megfelelő mértékű fellépést kell biztosítani a természeti katasztrófák megelőzése és kezelése, valamint az alapnak az ilyen jellegű katasztrófák elhárítására szolgáló egyéb jelenlegi közösségi eszközzel történő összehangolása terén; kéri, hogy a katasztrófahelyzetekben történő fellépések javítása érdekében a 2007–2013-as pénzügyi programozási időszakban biztosítsák a különböző pénzeszközökben rendelkezésre álló források átcsoportosításához szükséges rugalmasságot;

8.   sürgeti a Bizottságot, hogy az európai szolidaritási alapon és más közösségi eszközökön keresztül bocsássa rendelkezésre a természeti katasztrófák áldozatai és közvetlen hozzátartozóik szenvedésének enyhítése és anyagi szükségleteik kielégítése céljából szükséges forrásokat;

9.   emlékeztet rá, hogy az új programozási időszakban a tűzvészek és árvizek megelőzésére és az azok elleni küzdelemre irányuló intézkedések támogathatóak a strukturális alapokból, ezért kéri a Tanácsot, hogy ezt így tekintse, és hogy közös álláspontjaiban legyen következetes;

10.   hangsúlyozza, hogy az Európai Uniótól pénzügyi segítségben részesülő helyreállítási intézkedéseknek tartalmazniuk kell a katasztrófák újbóli bekövetkezésének megelőzését célzó intézkedéseket is;

11.   úgy ítéli meg, hogy a Tanácsnak meg kell vitatnia a leghatékonyabb intézkedéseket, egy esetleges tűzvész elkerülhetetlen következményeként felmerülő szükségletek felmérésére és az azokra történő hatékony reagálásra;

12.   úgy véli, hogy a 2007–2013-as pénzügyi kereten belül létre kell hozni egy közösségi erdőtűz-védelmi programot, amely az erdőtüzekkel kapcsolatos, megfelelően finanszírozott figyelemfelkeltésre, a megelőzésre és a kockázatkezelésre vonatkozó, az agrár- és strukturális politikai intézkedésekhez tökéletesen illeszkedő kezdeményezések elősegítésére irányul;

13.   rámutat, hogy az aszály és az erdőtüzek hatásait mérsékelhetné a kis- és középméretű gazdaságok kiterjedt hálózata, valamint a fenntarthatóbb (különösen a víz és a talaj felhasználása során alkalmazott) termelési módszereket elősegítő agrárpolitika megléte;

14.   megjegyzi, hogy a brüsszeli Európai Tanács 2005. december 15-i és 16-i ülésének a 2007‐2013. közötti pénzügyi tervet illető döntését követően a "területi együttműködés" célja jelentős mértékben csökkent, különösen a nemzetek közötti és régiók közötti szinten; sürgeti a Bizottságot, hogy garantálja, hogy a pénzügyi támogatás megfelelő mértékű legyen a folyamatban lévő tárgyalások során annak érdekében, hogy az Interreg programban a természeti katasztrófák elleni küzdelem területén szereplő fellépések megvalósítása ne szenvedjen csorbát; valamint hangsúlyozza az árvizekkel és a tűzvésszel kapcsolatos kérdésekben a szomszédos harmadik országokkal folytatott együttműködés fontosságát;

15.   úgy ítéli meg, hogy a Bizottságnak, az árvizek előrejelzéséről és kezeléséről szóló irányelvre irányuló javaslat mintájára elő kell terjesztenie egy, az Európai Unió területén kialakuló tűzvészek megelőzéséről és kezeléséről szólóirányelvre irányuló javaslatot annak érdekében, hogy ezen jelenség kezelésére optimalizálni lehessen a jelenlegi közösségi és nemzeti erőforrások kihasználását; szintén hasonló javaslat kidolgozását tartja szükségesnek az aszályok kialakulása kockázatainak megelőzésére és kezelésére, és felkéri a Bizottságot, hogy az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramja (2007–2013) (COM(2005)0119) tevékenységeibe ágyazva tanulmányozza egy, a szárazsággal és sivatagosodással foglalkozó központ létrehozásának lehetőségét;

16.   úgy ítéli meg, hogy az Európai Parlamentnek el kell kezdenie a felszerelések hiányosságainak és ebből következő problémáknak az ellenőrzését a tagállamokban előforduló természeti katasztrófák ellen folytatott küzdelemben;

17.   felszólítja a Bizottságot, hogy haladéktalanul dolgozzon ki közleményt a földrengések kockázatának megelőzéséről, azok kezeléséről és felméréséről, a többi természeti katasztrófa (árvizek, tűzvészek, aszály) vonatkozásában kidolgozotthoz hasonlóan;

18.   felszólítja a Bizottságot, hogy ‐ a tagállamokkal, a regionális és helyi hatóságokkal, valamint más érdekelt intézményekkel együttműködve ‐ gyűjtse össze és terjessze a természeti katasztrófák megelőzése és hatékony kezelése érdekében elfogadott intézkedésekre vonatkozó, a helyes gyakorlattal kapcsolatos esettanulmányokat;

19.   kéri a Tanácsot és a tagállamokat, hogy a jelenleg elfogadás alatt álló 7. keretprogramban fokozzák a katasztrófa-megelőzésre irányuló vizsgálatokat, különös figyelmet fordítva a korai előrejelző rendszerek valamint az adatgyűjtésre és azok kellő időben történő továbbítására irányuló rendszerek javítására;

20.   tudomásul veszi a Biztonsági és Környezetvédelmi Globális Megfigyelőközpont (GMES) létrehozására irányuló kísérleti szakasz beindítását, amelynek lehetővé kellene tennie, hogy az Európai Unió javítsa a természeti katasztrófák megelőzését, nyomon követését és értékelését, és sürgeti, hogy növeljék az említett megfigyelőközpont számára nyújtandó pénzügyi hozzájárulást, valamint cselekvési programját terjesszék ki valamennyi, a tagállamokban esetlegesen előforduló természeti katasztrófára;

21.   sürgeti a GALILEO rendszer üzembe helyezését, amely fokozná az Európai Unió képességét a szélsőséges időjárási viszonyok és természeti jelenségek előrejelzése, nyomon követése és megértése tekintetében; továbbá a tűzesetek kimutatása, valamint a tűzkitörések hatékony megelőzése érdekében sürgeti más jellegű felszerelések és eszközök használatát;

22.   sajnálattal veszi tudomásul, hogy a Bizottságnak az Európai Unió erdészeti stratégiája alkalmazásáról szóló jelentésével kapcsolatos közleménye (COM(2005)0084) nem fordít különös figyelmet a tűzvészek problémájára és figyelmen kívül hagyja a tényt, hogy ez az erdők pusztulásának legfőbb tényezője, ezért kéri a tagállamokat, hogy pótolják a hiányosságot, és felkéri a Bizottságot, hogy foglaljon megfelelő intézkedéseket az erdészeti cselekvési tervbe, amelyet a közeljövőben kell benyújtania és aminek tartalmaznia kell egy lehetséges európai tűzalapra vagy európai erdőalapra vonatkozó rendelkezést, amelyet a Natura 2000 hálózatban szereplő hegyvidéki területek és erdők megőrzésére és helyreállítására szánt intézkedések támogatására lehetne felhasználni;

23.   javasolja a tagállamoknak, hogy vidékfejlesztési terveikbe foglaljanak bele és hajtsanak végre kötelező jellegű intézkedéseket a szárazság, a sivatagosodás, a tűzvészek és áradások megelőzésére, és ösztönözzék a gazdák részvételét a megfelelő fafajták telepítésében, az erdők tisztításában, az erózió elleni küzdelemben, és a jobb vízhasználatban, mivel ők a vidék megőrzésének legfőbb letéteményesei; kéri ezért az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalapból (EMOGA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1999. május 17-i 1257/1999/EK tanácsi rendeletben(11) a tűzvédelmi pászták fenntartására meghatározott támogatás fenntartását, valamint, hogy nyújtsanak háttértámogatást az erdők nyereségességének növelésére és az esetlegesen a mediterrán régióban elhelyezkedő, gazdaságilag kevésbé termelékeny hegyvidéki területek elnéptelenedésének megelőzésére irányuló intézkedésekhez (különös figyelmet fordítva a vállalkozásoknál a vegyes gazdálkodással/erdővel/legeltetéssel kapcsolatosan végzett tevékenységekre, valamint a legelők védelmére);

24.   felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki a természeti katasztrófák kockázatainak és következményeinek csökkentésére a tagállamokkal együttműködve létrehozott megelőző intézkedésekről, valamint a küzdelemre vonatkozó intézkedésekről szóló tájékoztatási és oktatási kampányt, különös tekintettel a leginkább veszélyeztetett területekre, ezáltal tudatosítva a közvéleményben a környezetvédelem és a természetes erőforrások megőrzésének fontosságát, többek között a kockázatot jelentő mezőgazdasági és szabadidős tevékenységek elkerülése révén; felszólítja továbbá a Bizottságot, hogy ‐ egy katasztrófa bekövetkezése során a negatív hatások lehető legkisebbre történő csökkentése érdekében ‐ segítsen elő képzési gyakorlatokat;

25.   sürgeti a Bizottságot, hogy (az európai képzési programok, valamint a megfelelő munkagyakorlatok cseréjére irányuló programok keretében) segítsen elő egy különös programot a tűzoltók és a tűzoltó-szakértők számára azzal a céllal, hogy lehetővé tegye számukra, hogy a hegyvidékek védelmével, megőrzésével, javításával és helyreállításával kapcsolatban további feladatokat vállalhassanak, és ezáltal biztosított munkahelyeket és állandó foglalkoztatást garantáljon; sürgeti továbbá a Bizottságot, hogy vegye fontolóra mind a tűzoltó csapatokra, mind pedig maguknak a tűzoltóknak a képzésére és készségeire vonatkozó európai értékelési és jóváhagyási rendszerre irányuló javaslat lehetőségét;

26.   felszólítja a Bizottságot, hogy tanulmányozza és javasolja a Parlamentnek és a Tanácsnak olyan kényszerítő intézkedések végrehajtásának módjait, amelyek a gyújtogatással kapcsolatos hanyagságtól és szándékos cselekményektől elriasztanak (jogorvoslat, rendőrségi beavatkozás, az ilyen cselekmények környezetvédelmi bűncselekményként történő besorolása stb.);

27.   sajnálja, hogy a "Forest Focus" program tűzmegelőzésre irányuló intézkedései nem tartoznak az új "LIFE+" program kiemelt figyelmet élvező témái közé; felszólítja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy vegye fel ezeket az intézkedéseket az új programba és teremtsen számukra megfelelő finanszírozást;

28.   mivel számos terület tapasztalta az elmúlt pár évben az erdőpusztulás igen jelentős mértékét, felszólítja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki olyan rendszereket, amelyek lehetővé fogják tenni az ilyen területeken elhelyezkedő erdők őshonos fajtákkal történő újratelepítését, biztosítva ezzel, hogy az ökoszisztéma helyreállítására és a további katasztrófák megelőzésére irányuló célok ne csupán magánkezdeményezésként igazodjanak a közérdekhez, valamint hogy csökkenjen a katasztrófák éghajlatváltozásra gyakorolt hatása;

29.   tudomásul veszi a Bizottság közösségi polgári védelmi mechanizmus létrehozásáról és különösen a nyomon követő és tájékoztató központ megerősítéséről szóló határozatra irányuló javaslatát (COM(2006)0029) a szállítási költségek közösségi finanszírozásának lehetőségével; kéri a Tanácsot, hogy a javaslatot késedelem nélkül fogadja el, és fontolja meg az eszköz megerősítését különös tekintettel a helyszíni tevékenységekre, valamint a rendelkezésre álló szűkös erőforrások optimális hasznosítására;

30.   felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy harmonizált végrehajtási módszerek kidolgozásával működjenek együtt a katasztrófák esetén meglévő erőforrásokról szóló információk koordinálása és az ezekről szóló tájékoztatás jelentős javításában, annak biztosítására irányuló különös céllal, hogy elvégezhetők legyenek azok az elengedhetetlen vészhelyzeti műveletek, amelyek akkor szükségesek, ha korlátozott időre szárazföldi és légi tűzoltó-felszerelést kell azonnal hozzáférhetővé tenni;

31.   emlékeztet rá, hogy 2003. szeptember 4-i, a nyári forróság következményeiről szóló állásfoglalásában(12) kedvezően nyilatkozott egy európai polgári védelmi erő létrehozásáról (törlés); felkéri a Bizottságot, hogy teljes mértékben vegye figyelembe a szubszidiritás elvét a cél elérése során; úgy véli, hogy egy ilyen európai mechanizmusnak készenlétben kell állnia a nyári időszak során, amikor Európa és különösen a mediterrán országok folyamatosan ki vannak téve a tűzvész veszélyének, és hogy minden tagállamnak hozzá kell járulni ehhez az európai mechanizmushoz felszerelés, eszközök és személyzet biztosításával;

32.   felszólítja a tagállamokat, valamint a regionális és helyi hatóságokat, hogy töröljék el a polgári védelem igazgatási és területi akadályait, valamint hogy támogassák a mentőcsapatok (tűzoltócsapatok, egészségügyi sürgősségi, rendőrségi, hegyi, vízi és bányász mentőcsapatok) nagyobb fokú rugalmasságát és működőképességét a szomszédos régiókban;

33.   hangsúlyozza az EU Szolidaritási Alapjának fontosságát, mivel ez az a legfőbb eszköz, amely lehetővé teszi, hogy az Európai Unió súlyos katasztrófák ‐ például áradások, tűzvészek vagy aszályok, a forgószelek, földrengések, vulkánkitörések vagy szökőárak ‐ esetén késedelem nélkül reagáljon; sürgeti a Bizottságot és a Tanácsot, hogy vegyék újra napirendre a Parlament javaslatait, figyelmüket különösen az áldozatokra és családtagjaikra kiterjesztve;

34.   sürgeti a Tanácsot, hogy igazítsa ki a szolidaritási alapot (különös hivatkozással a határidőkre és a támogatható intézkedésekre) annak érdekében, hogy lehetővé váljon számára az olyan jellegű sajátos természeti katasztrófák ‐ mint például a tűzvész, az aszály és az áradás ‐ kezelése, mint amilyenek a tagállamokban fordulnak elő;

35.   úgy véli, hogy a szolidaritási alapnak továbbra is lehetővé kell tennie az olyan katasztrófák esetén elvégzendő intézkedések megtételét, amelyek ‐ noha jelentősek ‐ nem érik el a megkövetelt legalacsonyabb szintet, lehetővé kell továbbá tennie, hogy segítséget lehessen nyújtani az olyan esetekben bekövetkezett különös körülmények esetén, amikor egy adott régió lakosságának nagy részét egy olyan katasztrófa érintette, amelynek életkörülményeikre nézve súlyos, hosszú távú hatása lesz;

36.   felhívja azonban a figyelmet a természeti katasztrófák bekövetkezésének megelőzése ‐ amennyiben lehetséges ‐ és a természeti katasztrófák által okozott károk helyreállítása kapcsán más létező eszközök bevonásának szükségességére, mint például a regionális célokat szolgáló állami támogatások vagy az Európai Befektetési Bank hitelei;

37.   felszólít egy közösségi mezőgazdasági-katasztrófa alap létrehozására a természeti katasztrófák által érintett mezőgazdasági termelők oldalán a növényi kultúrákban bekövetkezett veszteségekből eredő bevételkiesések kompenzációjának érdekében;

38.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a 2005-ös természeti katasztrófák által sújtott térségek kormányainak és parlamentjeinek, e térségek nemzeti, regionális és helyi hatóságainak, továbbá a Régiók Bizottságának.

(1) Elfogadott szövegek, P6_TA(2005)0433.
(2) http://ies.jrc.cec.eu.int/fileadmin/Documentation/Reports/Inland_and_Marine_Waters/Pubs/Climate_Change_and_the_European_Water_Dimension_2005.pdf.
(3) HL L 324., 2003.12.11., 1. o.
(4) HL L 277., 2005.10.21., 1. o.
(5) HL L 161., 1999.6.26., 1. o.
(6) HL L 130., 1994.5.25., 1. o.
(7) HL L 161., 1999.6.26., 57. o.
(8) HL L 161., 1999.6.26., 62. o.
(9) HL L 213., 1999.8.13., 5. o.
(10) Elfogadott szövegek, P6_TA(2005)0334.
(11) HL L 160., 1999.6.26., 80. o.
(12) HL C 76 E 2004.3.25., 382.o.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat