Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottság "A biomasszával kapcsolatos cselekvési terv" című közleményére (COM(2005)0628),

–   tekintettel a Bizottság "A bioüzemanyagokra vonatkozó uniós stratégia" című közleményére (COM(2006)0034),

–   tekintettel a belső villamosenergia-piacon a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia támogatásáról szóló 2001. szeptember 27-i 2001/77/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(1),

–   tekintettel a közlekedési ágazatban a bioüzemanyagok, illetve más megújuló üzemanyagok használatának előmozdításáról szóló 2003. május 8-i 2003/30/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(2),

–   tekintettel a megújuló erőforrásokkal történő fűtésről és hűtésről szóló 2006. február 14-i állásfoglalására(3), a Bizottságnak szóló ajánlásokkal,

–   tekintettel az Európai Bizottságnak a mezőgazdaság terén folytatandó WTO-tárgyalásokra adott felhatalmazásra, a WTO mezőgazdasági tárgyalásainak modalitásaira vonatkozó európai bizottsági javaslatban megállapítottaknak megfelelően (ref 625/02, 2003. január),

–   tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

–   tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére, valamint a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság, és a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére (A6-0347/2006),

A.   mivel hosszú távon nagyobb mértékben kell energiaforrásként felhasználni többek között a biomasszát és energetikai felhasználását messzemenőkig, különösen az erdő- és mezőgazdaságban, illetve a hulladék terén kell kimeríteni,

B.   mivel az energiaprobléma fenntartható megoldása az energiahatékonyság jelentős és elkerülhetetlen javítása, az energiamegtakarítások és ugyanakkor a megújuló energiaforrások bővítése révén érhető el,

C.   mivel a biomassza elsődleges felhasználási lehetőségei a villamosenergia-termelésben, a fűtésben és a hűtésben, a hidrogén- és a metántermelésben, az üzemanyag-előállításban, valamint a vegyiparban, a papíriparban és a fafeldolgozó iparban rejlenek,

D.   mivel a biomassza az egyetlen széntartalmú megújuló energiaforrás, ezért mind az energetikai felhasználást, mind pedig a széntartalmú termékek előállítását figyelemmel kell kísérni,

E.   mivel a biomassza megnövekedett felhasználása az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése révén hozzájárulhat az energiapolitika három legfontosabb céljához, nevezetesen az ellátásbiztonsághoz, versenyképességhez és környezeti fenntarthatósághoz,

F.   mivel a bioenergia-felhasználás típusa és a növények megválasztása és azon mezőgazdasági rendszer jellemzői, amelyben a növényt termesztik, fogják meghatározni, hogy a bioenergia felhasználása csökkenti-e az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását,

G.   mivel annak ellenére, hogy az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának több, mint 20%-áért a közlekedési ágazat felelős, erre az ágazatra nem terjed ki a kibocsátás-kereskedelmi mechanizmus; mivel a várakozások szerint ez a kibocsátás a következő években továbbra is növekedni fog, és a bioüzemanyagok jelentik az egyik megoldást az ágazat környezetvédelmi teljesítményének javítására,

H.   mivel a biomassza révén csökkenhet a külső energiaforrásoktól való függés, és a vidéki területeken újra megnyílhatnak a gazdasági fejlesztési és foglalkoztatási lehetőségek,

I.   mivel egyes tagállamok nem tartják be 2003/30/EK irányelvet, és nagyon alacsony célokat állapítanak meg,

J.   mivel ma még a biomassza alkalmazása logisztikai és technikai akadályokba ütközik, amelyek összehasonlítva kisebb és nem centralizáltan előforduló energiatartalomban, az alkalmazott anyagok és a tüzelőanyag-összetétel különbözőségében nyilvánulnak meg,

K.   mivel a másodgenerációs bioüzemanyagok ("Biomass-to-Liquid" (BTL), cseppfolyósított biomasszából készült üzemanyagok) jelentősen nagyobb energetikai felhasználási kapacitást tesznek lehetővé, mint az elsőgenerációs bioüzemanyagok (növényi olaj, biodízel, etanol),

L.   mivel a benzin minőségére vonatkozó közösségi jogszabályok tiltják az 5%-nál több bioetanolt tartalmazó keverékek használatát;

M.   mivel rendelkezésre áll a másodgenerációs bioüzemanyagok előállításához szükséges technológia, és növekvő kereslet mutatkozik a kiváló minőségű üzemanyagok iránt, valamint rendelkezésre áll az infrastruktúra és a technika,

N.   mivel az egész világon – amint azt Dél-Afrika és Trinidad példája is mutatja – gazdaságilag megvalósítható a széntartalmú termékek előállítására való átállás szintetikus üzemanyagok felhasználásával; ennek ellenére a másodgenerációs bioüzemanyagok ilyen előállítása nem akadályozhatja az elsőgenerációs üzemanyagoknak a tagállamok által a 2003/30/EK irányelv értelmében megkezdett előállítását,

O.   mivel a biomassza vonatkozásában az egész Európai Unióra kiterjedő fejlesztéspolitika megállapításához integrált kezdeményezésre van szükség, amely minden felhasználási mód számára megnyitja a versenyt,

P.   mivel a szubszidiaritás alapelve értelmében a biomasszára vonatkozó cselekvési tervnek biztosítania kell a tagállamok számára a szükséges mozgásteret és rugalmasságot annak érdekében, hogy saját maguk állapíthassák meg saját céljaikat és politikai intézkedéseiket, valamint a bioenergia-használat előmozdításának eszközeit, feltéve, hogy ezek a politikák nem torzítják a tagállamok közötti versenyt,

Q.   mivel a költséghatékonyság és a fenntarthatóság a bioenergia ökológiailag ésszerű támogatásának fontos vezérelve, amely a magas szintű környezeti biztonságot a gazdaságilag életképes, hosszú távú finanszírozási alappal ötvözi,

R.   mivel a környezeti fenntarthatóságra és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó célok teljesítése érdekében biztosítani kell, hogy a bioüzemanyagok teljes élettartamuk során – a termőhelytől az üzemanyagtartályig, beleértve mindenfajta szállítást – a fosszilis üzemanyagokhoz képest lényegesen alacsonyabb széndioxid-kibocsátást eredményezzenek,

S.   mivel a belföldi előállítás kérdését és a biomassza importját abból a szempontból kell értékelni, hogy a mezőgazdaság számára potenciálisan elérhető többletjövedelmet is figyelembe véve érdemes támogatni az Európai Unió önálló biomassza-ágazatának fejlesztését,

T.   mivel az európai bioüzemanyag-ágazat felemelkedése lehetőséget kínál a bioüzemanyag-technológia olyan fejlődő országoknak történő átadására, amelyeket megbénítanak az emelkedő olajárak,

U.   mivel az egyértelmű környezetvédelmi normák és biztosítékok hiánya – különösen a bioüzemanyagok esetében – jelentős negatív hatásokat eredményezhet, mint például a trópusi erdők irtásának fokozódását, miközben elmaradhat az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának jelentős csökkenése,

V.   mivel az Európai Unióban hatályos jogszabályokat a biomassza jobb hasznosítása érdekében felül kell vizsgálni,

W.   mivel meg kell találni az áru-előállítás és az energetikai felhasználás kiegyensúlyozott elegyét, és mivel a biomassza energetikai célú felhasználása csak egyike a számos felhasználási lehetőségnek,

X.   mivel az állati zsiradékokból és növényi olajokból származó termékek vegyi felhasználása versenyképes iparág, amelynek létét nem szabad veszélyeztetni,

Y.   mivel a fa és a faipari melléktermékek alapanyagként történő ipari felhasználása munkahelyeket és értéket teremtő, versenyképes ágazat, amelynek létét nem szabad veszélyeztetni,

Z.   mivel más, nem európai országok jelentős lépéseket tettek a bioüzemanyagok előmozdítása érdekében, és már sikeresen elérték magas szintű bevezetésüket az üzemanyagpiacra,

1.   üdvözli a Bizottságnak a biomasszára vonatkozó cselekvési tervről és a bioüzemanyagok EU-s stratégiájáról szóló két közleményét;

2.   osztja a Bizottságnak a biomassza-felhasználás helyzetére és további terjesztésének az energiaágazatban lévő akadályaira vonatkozó értékelését;

3.   meggyőződése, hogy az Európai Unió bioüzemanyagok támogatására vonatkozó stratégiájának a lisszaboni stratégiára figyelemmel éppen a hatékonyságra és a fenntarthatóságra kell irányulnia, és az intézkedések nem vezethetnek aránytalanul magas adminisztratív költségekhez;

4.   úgy véli, hogy a fenntartható termelés normáinak megfelelő biomassza és bioüzemanyagok vonatkozásában egy regionális, nemzeti és európai szinten átlátható és nyílt piac létrehozására van szükség, amely megfelel a fenntartható termelés normáinak, továbbá hogy ezt a piacot integrálni kell a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) rendszerébe, és e piacnak összhangban kell lennie az egységes, átlátható és versenyképes energiapiaccal;

5.   úgy véli, hogy a bioüzemanyagok előállítóinak középtávon olyan következetes beruházási és árképzési politikára van szükségük a tagállamok és az Európai Unió szintjén, amely lehetővé teszi a végrehajtott beruházások ésszerű időn belüli megtérülését;

6.   sürgeti a Bizottságot, hogy tegyen lépéseket a biomassza európai piaca érdekében, és felkéri a tagállamokat a tagállami szintű és tagállamok közötti akadályok felszámolására;

7.   abból indul ki, hogy a biomasszára vonatkozó cselekvési terv és a bioüzemanyagokra vonatkozó stratégiáról szóló közlemény konkrét és hatékony intézkedések alapjául szolgál;

8.   sürgeti a Bizottságot, hogy vizsgálja felül a biomasszára vonatkozó cselekvési tervben a hőtermelésre, a villamosenergia-termelésre és a bioüzemanyagok előállítására vonatkozóan kitűzött célokat az egyes ágazatok versenyképességével, hatékonyságával és energiahozamával összefüggésben;

9.   úgy ítéli meg, hogy a Bizottságnak felül kellene vizsgálnia az összes cselekvési tervet és irányelvet a bioenergia és a bioüzemanyagok ésszerű termelésének és felhasználásának engedélyezése céljából, és a felülvizsgálatnak elsősorban a növénytermesztés, az erdészet és a hulladékgazdálkodás területeit kellene érintenie;

10.   egyetért a Bizottsággal abban, hogy a biomassza olyan helyhez kötött alkalmazásokban történő felhasználása, mint a villamos energia, a fűtés és a hűtés, optimálisan járulhat hozzá az EU által az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozóan kitűzött célok eléréséhez; sürgeti a biomassza villamosenergia-termelés, metántermelés, közlekedés, fűtés és hűtés területén történő költséghatékony és fenntartható előállításának és felhasználásának szükség esetén a kiotói célok és a hosszabb távú, 2°C-os éghajlati cél elérésével összhangban álló intézkedések révén történő támogatását; ennek kapcsán kéri, hogy fordítsanak megkülönböztetett figyelmet a távfűtési hálózatok átalakítására;

11.   úgy ítéli meg, hogy a biomassza alapú megújuló energiaforrásokkal kapcsolatban nyújtott támogatás és segítség hosszú távon nem torzíthatja a versenyt a nyersanyagok piacán;

12.   elfogadja, hogy a biomassza és a bioüzemanyagok felhasználásának gyorsabb fejlesztését és hatékonyabb felhasználását önkéntes megállapodások alapján is meg lehet valósítani, és felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy ösztönözzék a biomassza energiatermelésre történő felhasználását, többek között azáltal, hogy a környezetvédelmi követelményeket az üzemanyag megválasztása helyett inkább a kibocsátásra alkalmazzák;

13.   úgy véli, hogy különösen a faalapú biomassza – tekintettel a piac nagyságára és a rendelkezésre álló felhasználási lehetőségekre – alkalmas egy európai szinten működő piac kiépítésére, de szem előtt kell tartani a meglevő piaci elégtelenségeket és az emelkedő árakat; ezért támogatja a Bizottság szándékát, hogy a lehető leghamarabb kidolgoz egy erdőgazdálkodásra vonatkozó cselekvési tervet;

14.   úgy ítéli meg azonban, hogy az erdő biomassza felhasználása nem eredményezheti a természetes erdőkre nehezedő nyomás fokozódását, nem állíthatja meg a múltban túlhasznosított erdők helyreállítását, illetve nem vezethet a monokultúrák vagy idegenhonos fajokból álló ültetvények terjedéséhez, és csak olyan módokon szabad előmozdítani, amelyek összeegyeztethetők az erdők ökológiai minőségnek javításával;

15.   felhívja a tagállamokat, hogy a biomassza pénzügyi támogatását ne a kérdéses létesítmény méretétől, hanem az üvegházhatást okozó gázok terén meglévő jelentősen pozitív egyenlegtől, valamint a környezetre gyakorolt érzékelhető jótékony hatásától és az ellátás biztonságától tegyék függővé az addicionalitás elve szerint, figyelemmel az adott biomasszatípus piaci penetrációjához szükséges támogatás módjára és mértékére;

16.   felhívja a Bizottságot, hogy fejlesszen ki egy olyan eszközt, amely értékelni tudja a (bio)üzemanyagok gyártásának és felhasználásának fenntarthatóságát; úgy véli, hogy közös módszertant kell kifejleszteni az ásványi olajból nyert üzemanyagok és a bioüzemanyagok környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatósági szempontjainak objektív mérésére, amely módszertan referenciapontként is szolgálhat a legfenntarthatóbb (bio)üzemanyagokat támogató politikai ösztönzőkben;

17.   prioritásként hívja fel a tagállamokat arra, hogy nyújtsanak ösztönzőket a mezőgazdasági termelők és a biomasszát energiatermelés céljából felhasználó vállalatok közötti beszállítói szerződések szerint megvalósuló energiatermeléshez;

18.   elvárja a tagországoktól, hogy dolgozzanak ki ösztönzőket az éghajlati szempontból leghatékonyabb és a szerkezeti és agrárpolitikai rendelkezésekkel összeegyeztethető, a biomassza és a bioüzemanyagok előállítására és felhasználására irányuló beruházások támogatására, különös figyelmet fordítva a környezetvédelmi szempontból megfelelő, az egyes régiókhoz alkalmazkodott és hagyományos fajtákra; úgy véli, hogy az ösztönzők ilyen rendszerei semmilyen körülmények között nem vezethetnek a fenntartható helyi élelmiszertermelés helyettesítéséhez;

19.   elvárja a tagállamoktól, hogy fejlesszenek ki a biomasszára vonatkozó nemzeti cselekvési terveket, azokat kellő időben ötvözzék saját strukturális és agrárpolitikai intézkedéseikkel, és meghatározott időközönként aktualizálják ezeket a nemzeti cselekvési terveket, továbbá elvárja tőlük, hogy minden lehetséges lépést tegyenek meg a 2003/30/EK irányelv céljainak elérése érdekében;

20.   felhívja a Bizottságot, hogy a behozott és az EU-ban előállított biomassza különféle típusainak tudományos, egész életciklusukat figyelembe vevő összehasonlításai alapján vizsgálja meg a biomassza és a bioüzemanyagok fenntarthatóságát minden felhasználási területen, tegyen közzé beszámolót a közösségi vívmányokkal való összeegyeztethetőségükről, és 2007 végéig nyújtson be jelentést a Parlamentnek és a Tanácsnak;

21.   felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a fokozottabb energetikai célú biomassza-felhasználás során gondoskodjanak a természetvédelmi, táj-, vidék- és erdőgazdálkodási érdekek és korlátok tiszteletben tartásáról;

22.   elvárja a Bizottságtól, hogy egy stratégiai környezeti értékelést követően terjesszen elő javaslatokat a biomassza fűtési, illetve hűtési célú költséghatékony és fenntartható felhasználásának előmozdítására mind az állami, mind a magánszektorban;

23.   úgy ítéli meg, hogy a hulladékból származó biomasszával kapcsolatos ellentmondásos igények miatt fontos, hogy a bioenergiát ne használhassák ürügyként a hulladékégetés támogatására más nyersanyagkímélő lehetőségekkel, például az újrafelhasználással, az újrafeldolgozással vagy a komposztálással szemben;

24.   elvárja, hogy a hulladékra vonatkozó jogi keretrendszer felülvizsgálatával kapcsolatban és az energiahatékonyság figyelembevételével megkönnyítsék a később anyagként újra fel nem dolgozható hulladék tüzelőanyagként történő felhasználását – beleértve a mezőgazdasági élelmiszer-előállítás melléktermékeit is, a sivatagosodás által érintett területekről származók kivételével –, megjegyzi azonban, hogy mindezt azzal a feltétellel, hogy az nem lesz akadálya a továbbhasznosítható anyagok újrahasználatának vagy újrafeldolgozásának;

25.   felhívja a Bizottságot, hogy hárítson el minden, a közösségi jogszabályokból adódó akadályt annak érdekében, hogy lehetővé tegye és támogassa a trágya és a szerves hulladékok biogáz termelése céljából történő fermentációját;

26.   felhív a gázhálózatok megnyitására a biogázok eltárolása, illetve azok megkülönböztetéstől mentes szállítása érdekében, amennyiben technikailag kivitelezhető azok földgázrendszerbe történő befecskendezése és biztonságos elszállítása;

27.   elvárja a bioenergia előállítására és felhasználására vonatkozó közigazgatási eljárások egyszerűsítését és az összes tagállamra történő kiterjesztését;

28.   hangsúlyozza, hogy az energetikai célú növényi kultúrák népszerűsítésének támogatását a közös agrárpolitika reformjának részeként vezették be;

29.   hangsúlyozza, hogy a fenntarthatóság érdekében a biomassza használatánál a felhasználásnak azt a módját kell támogatni, amely a mezőgazdasági alapanyagok előállítási helyéhez a legközelebb esik, hogy így el lehessen kerülni a szállításból adódó energiaveszteséget; felhívja ezért a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsanak vidékfejlesztési pénzügyi forrásokat a vidéki közintézmények bioenergiával történő fűtésre való átállásának céljára;

30.   sürgeti a teljesnövény-égetés – mint például a gabonafélék elégetésének– elismerését és támogatását;

31.   üdvözli a Bizottság kezdeményezését, amely az intervenciós gabonatartalékokból történő bioenergia-előállítás jelenlegi felhasználására helyezi a hangsúlyt; felhívja a figyelmet arra a tényre, hogy az exportra szánt intervenciós gabonamennyiségek csökkenhetnek, és hogy az EU így könnyebben betarthatja a WTO-ban vállalt kötelezettségeit; ezért kéri a Bizottságot, hogy ezek javára fejlesszen ki megfelelő ösztönzőket annak érdekében, hogy e célra a lehető legnagyobb intervenciós gabonamennyiséget használják fel;

32.   üdvözli a Bizottság közleményének alapjául szolgáló célt, amely a megújuló energiaforrások, ezen belül a bioüzemanyagok felhasználásának, többek között azok közlekedésben történő alkalmazásának további előmozdítására irányul, a tagállamok azon szabadságának sérelme nélkül, hogy más megújuló technológiákat válasszanak, valamint hogy megválasszák azt az ágazatot és felhasználási területet, amelyben a biomassza által a legnagyobb jótékony hatás érhető el az üvegházhatást okozó gázok és az energia terén;

33.   felhívja a tagállamokat, hogy az adó- és jövedéki rendszeren keresztül támogassák a bioüzemanyagok felhasználását, hogy vonzóbbá tegyék a bioüzemanyagok előállítását és felhasználását; felhívja a tagállamokat az e területre vonatkozó összehangolt politikához nyújtott támogatásuk növelésére, ezért támogatja a Bizottságot azon törekvésében, hogy a bioüzemenyagokra vonatkozó európai uniós stratégiában (COM(2006)0034) ismertetetteknek megfelelő bioüzemanyag-kötelezettségeket javasoljon; felhívja a Bizottságot, hogy tűzzön ki új, ambiciózusabb, 2020-ig érvényes hosszú távú célokat a beruházási biztonság létrehozása érdekében;

34.   felhívja a Bizottságot, hogy az olaj- és gázvállalatokkal, valamint a járműgyártókkal egyeztetve javítsa a környezetbarát járművekhez való hozzáférést, valamint a bioüzemanyagok terjesztését és ezek elérhetőségét a fogyasztók számára;

35.   felhívja a Bizottságot, hogy hárítsa el a biomassza- és bioüzemanyag-piac előtt álló jogosulatlan akadályokat anélkül, hogy veszélyeztetné azokat a környezetvédelmi és egészségügyi szempontokat, amelyeken az ilyen intézkedések alapulnak;

36.   támogatja a Bizottság azon szándékát, hogy folyamatosan támogatja a kutatást és fejlesztést, különösen a másodgenerációs bioüzemanyagok területén, valamint hogy megkönnyíti azok nagyarányú ipari megvalósítását;

37.   úgy véli, hogy a második generációs bioüzemanyagok (BTL-üzemanyagok) jelentősen magasabb energetikai hasznos kapacitást tesznek lehetővé, mint az első generációs bioüzemanyagok;

38.   sürgetően szükségesnek tartja a bioüzemanyagokra vonatkozó technikai normák mielőbbi rögzítését, valamint a benzin és dízelüzemanyagok minőségéről szóló 1998. október 13-i 98/70/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, illetve annak a bioüzemanyagok felhasználásával való kapcsolatának felülvizsgálatát anélkül, hogy a fenti intézkedések alapjául szolgáló környezetvédelmi és egészségügyi szempontok veszélybe kerülnének; hangsúlyozza, hogy a meglevő normákat csak akkor kell kiigazítani, illetve a 98/70/EK irányelvet csak akkor kell módosítani, ha a Bizottság véglegesítette a bioüzemanyag-keverékeket nagyobb arányban tartalmazó benzin és dízelüzemanyag használata által a levegőminőségre kifejtett hatás vizsgálatát;

39.   különösen a jelenleg hatályos EN 14214-es norma átdolgozását sürgeti a biomassza további típusainak felvétele érdekében;

40.   kéri a második generációs bioüzemanyagok különböző típusainak meghatározását abból a célból, hogy a környezetre gyakorolt hatás szempontjából meg lehessen különböztetni az erdőgazdálkodásból származó termékeket a selejtezett farost anyagokból, a szerves hulladékokból, illetve a növényi és állati eredetű nyersanyagokból nyert termékektől;

41.   támogatja a bioüzemanyagokkal kapcsolatos technológiai platform létrehozását az energianövények fejlesztésében, termesztésében, feldolgozásában és végső felhasználásában részt vevő valamennyi technológiaszolgáltatóval közösen;

42.   elvárja a Bizottságtól, hogy az általa a kutatáshoz nyújtott támogatás során – a Parlament által a hetedik kutatási keretprogramról első olvasatban elfogadott állásponttal összhangban – kellő mértékben vegye figyelembe a biomassza a távhűtési és távfűtési rendszerekben történő felhasználásának növelésére vonatkozó célt(4);

43.   nyomatékosan sürgeti a tagállamokat, hogy haladéktalanul jelezzék a bioenergiára vonatkozó nemzeti céljaikat, amelyeknek összhangban kell lenniük nemzeti kiotói célokkal, valamint az EU által elfogadott, hosszú távú, 2°C-os céllal;

44.   kéri a Bizottságot, hogy vezessen be kötelező és átfogó tanúsítási eljárást, amely minden szakaszban lehetővé teszi a bioüzemanyagok fenntartható előállítását, beleértve a termesztési és feldolgozási szakaszra, valamint az üvegházhatást okozó gázok teljes életcikluson át számított mérlegére vonatkozó normákat, amelyeket az Európai Unió területén előállított és az oda importált bioüzemanyagokra egyaránt alkalmazni kell;

45.   felhívja a Bizottságot, hogy támogassa a globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelési rendszer fejlesztését és alkalmazását a bioetanol előállításához kapcsolódó földhasználat nyomon követésére az esőerdők pusztulása és más negatív környezeti hatások megelőzése érdekében;

46.   elismeri, hogy a pálmaolaj-termelés további növekedése hatással lehet a természetes erdőkre és a hagyományos élelmiszertermelésre, ami a biológiai sokféleség csökkenéséhez, földterületekkel kapcsolatos konfliktusokhoz és az üvegházhatást okozó gázok jelentős kibocsátásához vezet; felhívja ezért a Bizottságot, hogy a pálmaolaj-alapú termékek EU-ba történő behozatala tekintetében is vizsgálja meg az átfogó minősítési rendszerben meghatározott fenntartható termelési kritériumoknak való megfelelést;

47.   elvárja, hogy a biomassza vonatkozásában minden esetleges Európa-szintű célt a megújuló energiaforrások 25%-os arányának 2020-ig történő elérésére irányuló, elfogadott uniós céllal összhangban állapítsanak meg;

48.   a közlekedési ágazatban az EU éghajlattal kapcsolatos céljaival összhangban lévő politikákat, intézkedéseket és alternatív technológiákat támogatja;

49.   felhívja a Bizottságot, hogy tegyen intézkedéseket a bioüzemanyagok területén a gépjárműipar és a kőolajipar közötti kompromisszum lehető leghamarabb történő elérése érdekében azon alapelv alapján, hogy "bioüzemanyagokat az autóknak és nem autókat a bioüzemanyagokhoz";

50.   kéri, hogy ültessék át a gyakorlatba a CARS 21 csoport nyolcadik ajánlását, amely szerint a közlekedési CO2-kibocsátás csökkentésének különösen ígéretes technológiája a második generációs bioüzemanyagokban valósulna meg;

51.   javasolja, hogy a termék- és technológiaelőmozdítás keretében vegyék figyelembe a bioüzemanyagok minden szállítóeszközben történő lehetséges alkalmazását;

52.   úgy véli, hogy a bioüzemanyagok bizonyos ágazatokban – mint például a mező- és erdőgazdaság, a hajózás és a helyi tömegközlekedés – történő használatát ésszerű volna a tiszta üzemanyagok számára nyújtott hosszabb távú pénzügyi ösztönzőkkel bátorítani egy megfelelő tanúsítási rendszer alapján;

53.   felhívja a Bizottságot, hogy a jövedéki adóra vonatkozó közösségi rendelkezések módosításával ösztönözze a bioüzemanyagok hagyományos üzemanyagokba történő keverését az egyes tagállamokban;

54.   hangsúlyozza az olyan adóügyi intézkedések, mint az adómentességek fontosságát, felhívja azonban a Bizottságot, hogy ügyeljen a piac esetleges torzulásaira;

55.   támogatja a Bizottság azon szándékát, hogy a WTO-val folytatott tárgyalások keretében egy olyan egyértelmű rendszert hozzon létre, amely lehetővé tenné az európai bioüzemanyag-ágazat kialakítását, különösen megfelelő és következetes kereskedelmi és vámügyi keretrendszer létrehozásával;

56.   felhívja a Bizottságot, hogy egy jövőbeni WTO-megállapodás részeként emelje ki a nem kereskedelmi szempontok elismerésének biztosított prioritást; megjegyzi, hogy ez lehetővé tenné az EU számára annak biztosítását, hogy az importált bioüzemanyagok eleget tegyenek bizonyos fenntarthatósági követelményeknek, túlnyomóan a környezetvédelmi területen;

57.   megállapítja, hogy a bioüzemanyagokkal ma már a világpiacon kereskednek, és az Európai Unió még nem képes saját szükségleteit fedezni ezen a téren; mindazonáltal úgy véli, hogy abszolút prioritást kell biztosítani az Unión belüli gyártás elősegítésének;

58.   úgy ítéli meg, hogy a bioetanol EU-ba történő importjára egy adott időszakra meg kell határozni egy elfogadható beáramlási rátát, amely összeegyeztethető a fenntartható fejlődést elsősorban az energetikai ágazatban előmozdító európai stratégiának megfelelő közösségi termelés fokozatos fejlesztésével;

59.   szükségesnek tartja, hogy a Bizottság 2007 végéig nyújtson be a legfontosabb előállító országokban a bioüzemanyagok előállítási és exportfeltételeire vonatkozó jelentést;

60.   felhívja a Bizottságot, hogy a biomasszával kapcsolatos cselekvési terven belül támogassa a biomassza alapú műanyagok további tanulmányozását és kutatását, hogy alaposabb ismeretek álljanak rendelkezésre arról, hogyan járulnak hozzá azok életciklusuk során a fosszilis üzemanyagok megtakarításához, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséhez, illetve a komposztálástól eltérő visszanyerési műveletek során keletkező energiamegtakarításokhoz; felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg annak a lehetőségét, hogy kötelezővé teszik bizonyos bioműanyagok használatát az esetben, ha a jelenlegi műanyagok jó alternatívájának bizonyulnak;

61.   felhívja a Bizottságot, hogy kísérleti projektként fontolja meg megújulóenergiaforrás-parkok létrehozását, amelyekben az energiaigényt különböző megújuló energiaforrások – például a biomassza, a szélenergia és a napenergia – kombinációjával elégítenék ki;

62.   meg van győződve arról, hogy a bioüzemanyagok állami támogatása nélkülözhetetlen, és tudomásul veszi a nyilvánosság zöld géntechnológiával kapcsolatos széles körű aggodalmát; úgy véli, hogy az energiaintenzív biomassza-előállítás fejlesztésének környezeti szempontból biztonságosnak kell lennie, és nem jelenthet vélt vagy valós veszélyt a géntechnológiával nem módosított élelmiszerek termelésére; meg van győződve arról, hogy a markerekkel segített szelekciónak (MAS) – amely "okos nemesítés" útján, azaz a hasonló családokba tartozó növények keresztezésével, nem pedig idegen gének beültetésével végzett genetikai módosítás révén teszi lehetővé a termesztett növények tulajdonságainak javítását – jelentősen hozzá kell járulnia az energiaintenzívebb és ugyanakkor környezetbarátabb biomassza előállításához;

63.   felhív minden tagállamot, hogy az élelmiszertermelés veszélyeztetése nélkül, megfelelő ösztönzők létrehozásával mozdítsák elő az energianövények fenntartható termesztését, megkönnyítve a fenntartható hozzáférést és további biomasszát mobilizálva a mezőgazdaságból és az erdőkből;

64.   felhívja a Bizottságot, hogy az elsődleges mezőgazdasági termelés terén különös figyelmet szenteljen az olyan kis bioüzemanyag-projektekre, mint a mobil desztilláció és fermentáció, amelyek nagy hatást gyakorolhatnak az elsődleges melléktermékek jövőbeli feldolgozására;

65.   úgy véli, hogy a közös agrárpolitika 1. pillérének 2. címsorában (60. cikk) előirányzott költségvetés és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap pénzösszegeinek egy részét is el kell különíteni a biomassza energetikai célú felhasználására;

66.   úgy ítéli meg, hogy mindezt az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának legnagyobb és leginkább költséghatékony csökkenését és energiamegtakarítási teljesítményt elérő biomassza-alkalmazásokra vonatkozó kutatás, fejlesztés és bemutatók prioritássá emelésével, valamint az erre elkötelezett piac tájékoztatási kampányokkal történő megteremtésével kell elérni a jövedelmezőség javítása érdekében; javasolja, hogy fordítsanak különös figyelmet a mindenki számára kedvező megoldások fejlesztésére, ahol a biomassza-termelés összekapcsolható a természetes környezet visszaállításával, az alacsony befektetésű mezőgazdasággal és a környezetbarát földgazdálkodással;

67.   sürgeti, hogy az energianövények esetében a támogatási programok által 1,5 millió hektárban megállapított garantált legnagyobb területet jelentősen emeljék meg, és egyetlen növényi kultúrát se lehessen az energianövények támogatási rendszeréből kizárni, bár külön hangsúlyt kell fektetni azokra, amelyek nagy energiahatékonyságot biztosítanak;

68.   sürgeti a Bizottságot, hogy számolja fel a területpihentetési rendszert, és hozzon létre új ösztönzőket az energetikai célú növényi kultúrák tekintetében;

69.   megjegyzi, hogy a megújuló nyersanyagok termelését is a legjobb gyakorlattal összhangban kell végezni, és hogy arra a kölcsönös megfeleltetési szabályokat kell alkalmazni;

70.   sürgeti a Bizottságot, hogy a támogatási rendszerekben bővítse a bioüzemanyagok előállítása céljából termeszthető növényi kultúrák listáját, valamint hogy biztosítsa a helyi és regionális szinten legalkalmasabb energetikai célú növényi kultúrák kiválasztását, és ösztönözze a trágya fermentációját;

71.   felhívja a Bizottságot, hogy távolítsa el az energetikai célú növényi kultúrák azon új tagállamokban történő hasznosítása előtt álló akadályokat, amelyek egyszerűsített, egységes területi kifizetési rendszert alkalmaznak;

72.   sürgeti egy európai szinten egységes keretrendszer elfogadását annak érdekében, hogy a biomassza energetikai célból történő rendelkezésre bocsátását azokban az országokban is részesítsék előnyben, amelyekben a bioenergia még nem játszik semmilyen szerepet;

73.   meg van győződve arról, hogy a biomassza fenntartható előállítása és felhasználása – a kisgazdasági keretek között végzett termesztést is beleértve, továbbá az integrált vidékfejlesztési politikák elemeként – jelentős előnyöket biztosít a fejlődő országok, valamint az e harmadik országoknak történő technológiaátadás számára, és az Európai Uniónak támogatnia kell a bioenergiával összefüggő technológiák exportját; véleménye szerint azonban ezt a politikát kiegyensúlyozottan kell folytatni, és ezeknek az erőfeszítéseknek arra kell összpontosítaniuk, hogy ezek az országok kielégítsék saját energiaszükségletüket, nem pedig arra, hogy pusztán fejlesszék kiviteli kapacitásukat;

74.   felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki egyedi ösztönzőt, amely a biomassza és a bioüzemanyagok felhasználásával kapcsolatos tájékoztatást, képzést és a tudatosság fokozását szolgálja, és a mezőgazdasági termelők közösségét, a polgárokat és a helyi tisztviselőket célozza;

75.   úgy ítéli meg, hogy a biomassza és a bioüzemanyagok termelése jelentősen hozzá tud járulni Európa éghajlatváltozás elleni védekezéssel összefüggő céljainak eléréséhez;

76.   felhívja a Bizottságot, hogy a lehető leghamarabb terjesszen elő a megújuló energiaforrások felhasználásával történő fűtésről és hűtésről szóló irányelvre irányuló javaslatot a 2007-es energia-csomag részeként, és emlékeztet a megújuló energiaforrások felhasználásával történő fűtésről és hűtésről szóló, a Bizottságnak szóló ajánlásokat tartalmazó 2006. február 14-i állásfoglalására;

77.   hangsúlyozza a biomasszára és a bioüzemanyagokra vonatkozó, az egész EU-ra kiterjedő tájékoztatási politika szükségességét;

78.   felhívja a Bizottságot, hogy – tekintettel az életciklus szempontra – vegye fel a tőzeget, mint hosszú távú megújuló energiaforrást a biomassza- és bioenergia-termelésbe;

79.   kéri megbízható keretfeltételek kialakítását a befektetők és a termelők számára az Európai Unióban a bioüzemanyagok versenyképes piacának támogatására vonatkozó hosszú távú stratégia értelmében, különösen az adójellegű ösztönzők tekintetében;

80.   szorgalmazza, hogy fordítsanak nagyobb figyelmet a bioüzemanyagok piacainak összehangolására és integrációjára az Európai Unióban és a szomszédos európai országokban, különösen az egyedi partnerségi megállapodások keretében;

81.   úgy véli, hogy az "Intelligens energia – Európa" program gondoskodni tud az energiamegtakarításhoz és a természetes erőforrások megfelelő használatához kapcsolódó helyi projektekről;

82.   felkéri a Bizottságot, hogy a régióközi, illetve a kétoldalú tárgyalások keretén belül ne ajánljon többet annál, mint amit a WTO-nak a bioetanol közösségi piacra való preferenciális bejutására vonatkozó kérések tekintetében megadott, valamint az általános preferenciarendszer (GSP) és az GSP+ alkalmazásakor juttassa érvényre az egyes országoknak a bioetanol vonatkozásában megadott kedvezmények korlátozását vagy eltörlését lehetővé tevő előírásokat, amennyiben e kedvezmények már nem indokoltak;

83.   arra ösztönzi a Bizottságot és a tagállamokat, hogy különleges éberségről tegyenek tanúbizonyságot a csalási kísérletek vagy a bioetanolra alkalmazandó vámok megkerülése tekintetében, ügyelve a származási és tarifális besorolási szabályokra és megelőzve bizonyos felfüggesztő vámrendszerekkel való visszaélést;

84.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 283., 2001.10.27., 33. o. (2) HL L 123., 2003.5.17., 42. o. (3) HL C 290. E, 2006.11.29., 115. o. (4) HL C 300. E, 2006.12.9., 401. o.