Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2005/0127(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A6-0073/2007

Előterjesztett szövegek :

A6-0073/2007

Viták :

PV 23/04/2007 - 18
CRE 23/04/2007 - 18

Szavazatok :

PV 25/04/2007 - 11.2
CRE 25/04/2007 - 11.2
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P6_TA(2007)0145

Elfogadott szövegek
WORD 103k
2007. április 25., szerda - Strasbourg Végleges kiadás
A szellemi tulajdonjogok érvényesítésének biztosítására szolgáló büntetőjogi intézkedések ***I
P6_TA(2007)0145A6-0073/2007
Állásfoglalás
 Egységes szerkezetbe foglalt szöveg

Az Európai Parlament 2007. április 25-i jogalkotási állásfoglalása a szellemi tulajdonjogok érvényesítését biztosító büntetőjogi intézkedésekről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló módosított javaslatról (COM(2006)0168 – C6-0233/2005 – 2005/0127(COD))

(Együttdöntési eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament ,

–   tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett módosított javaslatára (COM(2006)0168)(1) ,

–   tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére és 95. cikkére, amely alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamenthez (C6-0233/2005),

–   tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére,

–   tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére és az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A6-0073/2007),

1.   jóváhagyja a Bizottság javaslatát, annak módosított formájában;

2.   felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha lényegesen módosítani kívánja a javaslatot vagy annak helyébe másik szöveget kíván léptetni;

3.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.


Az Európai Parlament álláspontja amely első olvasatban 2007. április 25-én került elfogadásra a szellemi tulajdonjogok érvényesítését biztosító büntetőjogi intézkedésekről szóló 2007/.../EK európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel
P6_TC1-COD(2005)0127

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 95. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára ,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(1) ,

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére(2) ,

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően(3) ,

mivel:

(1)  A Bizottság által 1998. október 15-én előterjesztett, a közös piaci hamisítás és kalózkodás elleni küzdelemről szóló zöld könyv megállapította, hogy a hamisítás és kalózkodás olyan nemzetközi jelenséggé vált, amely gazdasági és szociális téren, valamint a fogyasztók védelme tekintetében, különösen az egészséget és a közbiztonságot illetően, komoly következményekkel jár. A zöld könyv nyomon követésének részeként munkatervet dolgoztak ki, és azt a Bizottság ugyanezen témában, 2000. november 30-án, a Tanácshoz, az Európai Parlamenthez és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz intézett közleményébe foglalták.

(2)  A 2003. március 20-21. között Brüsszelben tartott Európai Tanács következtetéseiben arra szólította fel a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a hamisítás és a kalózkodás ellen hozott intézkedésekkel fokozzák a szellemi tulajdonjogok hasznosítását .

(3)  Nemzetközi szinten a tagállamokat és a Közösséget – a hatáskörébe tartozó kérdésekben – kötelezi a Közösség által a Kereskedelmi Világszervezet keretében, a 94/800/EK tanácsi határozat(4) által jóváhagyott , a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodás (a továbbiakban: TRIPS-megállapodás). A TRIPS-megállapodás főként olyan büntetőjogi rendelkezéseket tartalmaz, amelyek nemzetközi szinten alkalmazandó közös szabályokat képeznek, de a tagállamok közötti eltérések továbbra is túlságosan jelentősek, és nem teszik lehetővé a szellemi tulajdont érintő bűncselekményekkel , főként azok legsúlyosabb formáival szembeni hatékony küzdelmet. Ez az üzleti körökben aláássa a belső piacba vetett bizalmat, következésképpen csökkenti az innovációra és szellemi alkotásra szánt beruházásokat.

(4)  A Bizottság 2004 novemberében szintén elfogadott egy stratégiát a szellemi tulajdonjogok harmadik országok felé történő érvényesítéséről .

(5)  A szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(5) polgári és közigazgatási jogi intézkedéseket, eljárásokat és jogorvoslatokat ír elő. Az említett irányelvet kellően visszatartó erejű és a Közösség egész területén alkalmazandó büntetőjogi rendelkezésekkel kell kiegészíteni. A belső piacon belüli hamisítás és kalózkodás elleni hatékony küzdelem érdekében egyes büntetőjogi rendelkezések közelítésére van szükség. A közösségi jogalkotó hatáskörrel rendelkezik az ezen irányelv értelmében vett, szabadalomtól eltérő szellemi tulajdon védelme terén általa elrendelt szabályok teljes hatékonyságának biztosításához szükséges büntetőjogi intézkedések meghozatalára.

(6)  A hamisítás és kalózkodás legújabb fejleményeire adandó vámhatósági válaszlépésekről szóló, 2005 októberében elfogadott bizottsági közleményből kiindulva a Tanács 2006. március 13-án állásfoglalást fogadott el, amelyben hangsúlyozza, hogy a lisszaboni stratégia céljai "csak a jól működő belső piac által, a tudásalapú gazdaságba irányuló befektetéseket ösztönző megfelelő intézkedésekkel érhetők el", és felismerte azt "a veszélyt, amelyet a hamisítás és kalózkodás komoly növekedése jelent az Unió tudásalapú gazdaságára, és különösen az egészségre és a biztonságra (…)".

(7)  Az Európai Parlament a gyógyszerek hamisításáról szóló, 2006. szeptember 7-i állásfoglalásában arra az álláspontra jutott, hogy az Európai Közösségnek sürgősen el kell fogadnia a kalózkodás és a gyógyszerek hamisítása terén a jogellenes gyakorlatok elleni eredményes küzdelemhez szükséges eszközöket.

(8)   Közelíteni kell a kiszabandó büntetések mértékét az ilyen bűncselekményeket elkövető természetes és jogi személyekkel szemben. E közelítésnek ki kell terjednie a szabadságvesztéssel járó büntetésekre, a pénzbírságokra és az elkobzásra.

(9)  Az ezen irányelvben lefektetett bűncselekmények elkövetésével vádolt személyek tekintetében, illetve annak megállapításakor, hogy szándékukban állt-e megsérteni az adott szellemi tulajdonjogot, figyelembe kell venni, hogy a vádlott a jogsértés elkövetése előtt milyen mértékben feltételezhette alapos okkal érvénytelennek az adott szellemi tulajdonjogot.

(10)  Rendelkezéseket kell megállapítani a bűnügyi nyomozások megkönnyítésére . A tagállamok biztosítják a szellemi tulajdonjogok jogosultjai és a közös nyomozócsoportok közötti együttműködést, a közös nyomozócsoportokról szóló 2002. június 13-i 2002/465/IB tanácsi kerethatározatban (6) szereplő rendelkezéseknek megfelelően . A szellemi tulajdonjogok érintett jogosultjainak bevonása olyan támogató szerepet jelent, amely az állam által folytatott nyomozás semlegességét nem érinti .

(11)   A szellemi tulajdont sértő bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozások és büntetőeljárások megkönnyítése érdekében ez utóbbiakat nem lehet a bűncselekmény sértettjének feljelentésétől függővé tenni.

(12)  Az Európai Unió alapjogi chartájában meghatározott jogokat teljes mértékben tiszteletben kell tartani a bűncselekmények és szankciók meghatározása, valamint a nyomozások és a bírósági eljárások során.

(13)  Ez az irányelv nem érinti a különös felelősségi rendszereket, így például az internetszolgáltatók tekintetében a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem egyes jogi vonatkozásairól szóló, 2000. június 8-i 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (7) , valamint az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló, 2001. május 22-i 2001/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (8) foglalt rendszert .

(14)   Mivel ezen irányelv célját a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és az közösségi szinten jobban megvalósítható , a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(15)   Ezen irányelv tiszteletben tartja azokat alapvető jogokat és megfelel azoknak az alapelveknek, amelyeket az Európai Unió alapjogi chartája állapít meg . Ennek az irányelvnek a célja különösen az, hogy a charta 17. cikke (2) bekezdésének megfelelően biztosítsa a szellemi tulajdon teljes mértékű tiszteletben tartását.

(16)  Az audiovizuális ágazatban a feltételes hozzáférésen alapuló, vagy abból álló szolgáltatások jogi védelméről szóló, 1998. november 20-i 98/84/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (9) megfelelően biztosítani kell a szellemi tulajdonjogok megfelelő védelmét,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

Tárgy és hatály

Ezen irányelv megállapítja az alábbiakban meghatározott szellemi tulajdonjogok érvényesítésének biztosításához szükséges büntetőjogi intézkedéseket a hamisítással és kalózkodással összefüggében .

Ezek az intézkedések a közösségi jogszabályokban foglalt szellemi tulajdonjogokra alkalmazandók, a szabadalmak kivételével .

Ezen irányelv rendelkezései nem terjednek ki a szabadalmi oltalomból eredő ipari tulajdonjogokra.

Ezen irányelv nem alkalmazandó különösen a szellemi tulajdonjogok megsértésére a következőkkel kapcsolatban:

   szabadalmak, használati minták és növényfajta-oltalmak, ideértve kiegészítő oltalmi tanúsítványokból eredő jogokat;
   harmadik országból származó eredeti áruk párhuzamos behozatala, amelyhez a jogosult hozzájárulását adta.

2. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen irányelv alkalmazásában:

  a) "szellemi tulajdonjogok": egy vagy több a következő jogok közül:
   szerzői jog,
   a szerzői joggal szomszédos jogok,
   az adatbázis előállítójának sui generis joga,
   félvezető termék topográfiájának szerzőjét megillető jogok,
   védjegyjogok, amennyiben ezek büntetőjogi védelem alá helyezése nem kedvezőtlen a szabad piacra vonatkozó szabályokra és a kutatási tevékenységekre nézve,
   formatervezési mintaoltalmi jogok,
   földrajzi jelzések,
   kereskedelmi nevek, amennyiben ezeket az érintett nemzeti jogban kizárólagos tulajdonjogként élveznek védelmet,
   és minden esetben az egyes szellemi tulajdonjogokat feltehetően sértő áruk elleni vámhatósági intézkedésekről és az ilyen jogokat ténylegesen sértő áruk ellen hozandó intézkedésekről szóló, 2003. július 22-i 1383/2003/EK tanácsi rendelet (10) 2. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontja szerinti árukhoz fűződő jogok, amennyiben azokról közösségi szinten rendelkeznek, , és minden esetben a szabadalmak kivételével;
   b) "üzletszerű jogsértés": szellemi tulajdonjogok kereskedelmi előny szerzése céljából elkövetett megsértése; a magánfelhasználók által személyes és nem haszonszerzés céljából elkövetett cselekmények nem tartoznak ide;
   c) "szellemi tulajdonjog szándékos megsértése": a kérdéses jog vagyoni előny szerzése céljából üzletszerűen elkövetett, szándékos és tudatos megsértése;
   d) "jogi személy": valamennyi, az alkalmazandó nemzeti jog értelmében e jogállással rendelkező jogalany – az államok, a közhatalmi előjoguk gyakorlása keretében eljáró valamennyi egyéb közjogi szervezet, valamint a közjogi nemzetközi szervezetek kivételével.

3. cikk

Bűncselekmények

A tagállamok biztosítják, hogy a szellemi tulajdonjog bármilyen, üzletszerűen elkövetett szándékos megsértését, az ilyen jogsértés elkövetésében nyújtott bűnsegélyt és a cselekményre irányuló felbujtást bűncselekménynek minősítenek.

Nem alkalmazhatók büntetőjogi szankciók olyan eredeti áruk párhuzamos behozatala esetén, amelyek harmadik országbeli forgalmazásához a jogosult hozzájárulását adta .

A tagállamok biztosítják, hogy a védett alkotás tisztességes felhasználása – ideértve annak többszörözését példányokon, hanghordozó vagy más eszközön, kritika, kommentálás, híradás, oktatás (ideértve a tantermi használatra szánt többszörözött példányokon is), tanulás vagy kutatás céljára – nem minősül bűncselekménynek.

4. cikk

A szankciók jellege

(1)  A 3. cikkben említett bűncselekményekre a tagállamok az alábbi szankciókat írják elő:

   a) természetes személyek esetében szabadságvesztéssel járó büntetések;
  b) természetes és jogi személyek esetében:
   i. természetes személyekre kiszabható büntetőbírságok és jogi személyekre kiszabható büntető vagy nem büntető jellegű bírságok ;
   ii. a jogsértésből származó tárgy, eszközök és termékek, vagy e termékekkel azonos értékkel bíró vagyontárgyak elkobzása.

(2)  A 3. cikkben említett bűncselekményekre vonatkozóan a tagállamok előírják, hogy megfelelő esetben az alábbi szankciók is alkalmazhatók:

   a) vagyontárgyak megsemmisítése, ideértve a szellemi tulajdonjog megsértésére használt anyagokat vagy eszközöket ;
   b) a bűncselekmény elkövetésére használt létesítmény teljes vagy részleges, végleges vagy ideiglenes bezárása;
   c) üzleti tevékenységek folytatásának állandó vagy ideiglenes megtiltása;
   d) bírósági felügyelet alá helyezés;
   e) bíróság által elrendelt felszámolás;
   f) az állami segélyekhez és támogatásokhoz való hozzáférés tilalma;
   g) bírósági határozatok közzététele;
   h) végzés, amely a jogsértőt kötelezi a lefoglalt áru őrzési költségeinek megfizetésére.

5. cikk

A büntetések mértéke

(1)  A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy amennyiben a 3. cikkben említett bűncselekményt természetes személy követi el , a kiszabható büntetés legmagasabb mértéke legalább 4 év szabadságvesztés legyen olyan esetekben, amikor a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló, 2005. október 26-i 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (11) 3. cikkének 5. pontja szerinti súlyos bűncselekményről van szó, vagy amennyiben e bűncselekményt a szervezett bűnözés elleni küzdelemről szóló … 2007/.../IB kerethatározat értelmében vett bűnszervezet keretében követték el, vagy amennyiben e bűncselekmény személyek egészségét és biztonságát veszélyezteti .

(2)  A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a 3. cikkben említett bűncselekményt elkövető természetes vagy jogi személyekre hatékony, arányos és visszatartó szankciókat szabjanak ki. E büntetéseknek a következő büntető vagy nem büntető jellegű pénzbírságokban kell testet ölteniük:

   a) az (1) bekezdésben leírt esetektől eltérő esetekre maximálisan legalább 100 000 EUR;
   b) az (1) bekezdésben említett esetekben maximálisan legalább 300 000 EUR.

(3)  A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a 3. cikk szerinti, természetes és jogi személyek által egy származási vagy lakóhely szerinti országuktól eltérő tagállamban ismételten elkövetett bűncselekményeket figyelembe vegyék a pénzbírságok mértékének megállapításakor e cikk (1) és (2) bekezdésével összhangban.

6. cikk

Kiterjesztett elkobzási hatáskörök

A tagállamok elfogadják az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy képesek legyenek a bűncselekményekből származó jövedelmek, vagyon és az elkövetéshez használt eszközök elkobzásáról szóló, 2005. február 24-i 2005/212/IB tanácsi kerethatározat(12) 3. cikkében előírt rendelkezéseknek megfelelően elítélt természetes vagy jogi személy tulajdonában álló vagyon elkobzására akár egészben, akár részben , a 2005/60/EK irányelv 3. cikkének 5. pontja szerinti súlyos bűncselekmények esetén, vagy ha a bűncselekményeket a szervezett bűnözés elleni küzdelemről szóló, … 2007/.../IB kerethatározat értelmében vett szervezett bűnözés keretében követték el, valamint amennyiben e bűncselekmények mások egészségét és biztonságát veszélyeztetik.

7. cikk

Joggal való visszaélés

A tagállamok büntető, polgári és eljárási intézkedések révén biztosítják a büntetőjogi szankciókkal való fenyegetéssel történő visszaélés tilalmát és az ilyen visszaélés esetére büntetés kilátásba helyezését.

A tagállamok tiltják az eljárási visszaéléseket, különösen olyan esetekben, amikor büntetőjogi intézkedéseket alkalmaznak polgári jogi előírások érvényesítésére.

8. cikk

Vádlottak jogai

A tagállamok biztosítják a vádlottak jogainak megfelelő védelmét és garantálását.

9. cikk

Közös nyomozócsoportok

(1)   A tagállamok biztosítják, hogy a szellemi tulajdonjogok érintett jogosultjai vagy azok képviselői , illetve a szakértők segíthessék a közös nyomozócsoportok által a 3. cikkben említett bűncselekményekkel kapcsolatban végzett nyomozásokat.

(2)  A tagállamok megfelelő védintézkedéseket hoznak annak biztosítására, hogy e segítség ne sértse a vádlott jogait, például a bizonyítás pontosságának, integritásának vagy pártatlanságának befolyásolása útján.

(3)  A nyomozás és a bírósági eljárás során teljes mértékben tiszteletben kell tartani az Európai Unió alapjogi chartájának a személyes adatok védelméről szóló 8. cikkét, valamint a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (13) .

10. cikk

A bűnüldöző hatóságoktól kapott tájékoztatáshoz való jog

A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben a bűnüldöző hatóságok jogsértő tárgyakat foglalnak le vagy a jogsértés más bizonyítékait szerzik be, a hatóságok az ilyen bizonyítékot rendelkezésre bocsátják az állítólagos jogsértő ellen a jogosult által egy Európai Unión belüli illetékes bíróság előtt indított, folyamatban lévő vagy általa indítani tervezett polgári eljárás során történő felhasználásra, illetve hogy adott esetben az említett hatóságok tájékoztatják az érintett jogosultat vagy képviselőjét arról, hogy ilyen tárgy vagy bizonyíték van birtokukban. A tagállamok előírhatják, hogy e bizonyíték rendelkezésre bocsátását a jogosult számára ésszerű hozzáférési, biztonsági vagy más előírásokhoz kötik a bizonyítás integritásának biztosítása és a mindebből eredő esetleges büntetőeljárás sérelmének elkerülése érdekében.

11. cikk

Büntetőeljárás indítása

A tagállamok biztosítják, hogy a 3. cikkben említett bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozás vagy büntetőeljárás megindítása ne függjön a bűncselekmény sértettjének bejelentésétől vagy feljelentésétől, legalábbis akkor, ha a bűncselekményt a tagállam területén követték el.

12. cikk

Átültető rendelkezések

(1)  A tagállamok meghozzák azokat a rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb …(14) -ig megfeleljenek. E rendelkezések szövegét, valamint az azok és ezen irányelv közötti megfelelést bemutató táblázatot haladéktalanul közlik a Bizottsággal.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2)  A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

13. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

14. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt ,

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

(1) HL C […]., […].,[…]. o.
(2) HL C […]., […].,[…]. o.
(3) Az Európai Parlament 2007. április 25-i álláspontja.
(4) HL L 336., 1994.12.23., 1. o.
(5) HL L 157., 2004.4.30., 45. o. Helyesbítve: HL L 195., 2004.6.2., 16. o.
(6) HL L 162., 2002.6.20., 1. o.
(7) HL L 178., 2000.7.17., 1. o.
(8) HL L 167., 2001.6.22., 10. o.
(9) HL L 320., 1998.11.28., 54. o.
(10) HL L 196., 2003.8.2., 7. o.
(11) HL L 309., 2005.11.25., 15. o.
(12) HL L 68., 2005.3.15., 49. o.
(13) HL L 281., 1995.11.23., 31. o. Az 1882/2003/EK rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított irányelv.
(14)* Ezen irányelv elfogadásától számított 18 hónapon belül.

Utolsó frissítés: 2011. február 8.Jogi nyilatkozat