Az Európai Parlament,

–   tekintettel Jelko Kacinnak az ALDE képviselőcsoport nevében a Tanácshoz intézett ajánlásra irányuló javaslatára, az Európai Unió és Szerbia közötti kapcsolatokról (B6-0202/2007)

–   tekintettel 2005. szeptember 29-i állásfoglalására a nemzeti sokféleség védelméről a Vajdaságban(1),

–   tekintettel a vajdasági és belgrádi eseti tényfeltáró küldöttségének zárójelentésre (2005. március 2.),

–   tekintettel arra, hogy a függetlenséget támogató 2006. május 21-i montenegrói népszavazást követően létrejött a Szerb Köztársaság, a Szerbia és Montenegró Államközösség utódja,

–   tekintettel a 2006. október 28–29-i népszavazáson elfogadott új szerb alkotmányra,

–   tekintettel a Bizottság 2006. november 8-i Szerbiáról szóló országjelentésére (SEC(2006)1389),

–   tekintettel Szerbia 2006. december 14-i csatlakozására a NATO békepartnerségi programjához,

–   tekintettel a 2007. január 21-i szerbiai parlamenti választások eredményére,

–   tekintettel a Nemzetközi Bíróság 2007. február 26-i ítéletére a Bosznia-Hercegovina kontra Szerbia-Montenegró ügyben,

–   tekintettel az Európa Tanács Velencei Bizottságának Szerbia alkotmányáról szóló, 2007. március 19-i 405/2006. számú véleményére,

–   tekintettel az új belgrádi kormány 2007. május 15-i megalakulására,

–   tekintettel az új szerb kormány által 2007. május 15-én felvázolt öt legfontosabb célra,

–   tekintettel a Szerbia és az Európai Unió közötti stabilitási és társulási megállapodásról szóló tárgyalások 2007. június 13-i újraindulására,

–   tekintettel a 2007. február 12-i és június 18-i Általános Ügyek Tanácsának a Nyugat-Balkánnal kapcsolatos következtetéseire,

–   tekintettel a volt Jugoszláviában elkövetett humanitárius bűncselekményeket vizsgáló Nemzetközi Törvényszék főügyészének 2007. június 18-án az ENSZ Biztonsági Tanácsának benyújtott jelentésére Szerbia együttműködéséről az Nemzetközi Törvényszékkel,

–   tekintettel a volt Jugoszláviában elkövetett humanitárius bűncselekményeket vizsgáló nemzetközi törvényszék főügyészével az Európai Parlament Külügyi Bizottsága 2007. június 26-i ülésén folytatott eszmecserére,

–   tekintettel az EU és Szerbia között a politikai és gazdasági stabilitás elérése érdekében a tulajdonjogok megfelelő érvényesítéséről létrejött megállapodásra,

–   tekintettel eljárási szabályzata 114. cikkének (3) bekezdésére és 90. cikkére,

–   tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére (A6-0325/2007),

A.   mivel Szerbia jövője az Európai Unióban van,

B.   mivel Szerbia jelentős tényező a régió stabilitásának és jólétének szempontjából, a reformokat ösztönző európai uniós tagsági kilátásokkal,

C.   mivel Szerbia aláírója a Közép-európai Szabadkereskedelmi Társulásnak (CEFTA), és nemrégiben fejezte be a stabilizációs és társulási megállapodásra irányuló technikai tárgyalásokat,

D.   mivel azoknak a szerbeknek a hetven százaléka, akik szavaztak, támogatja az európai uniós tagságot, és az állampolgárok kétharmada szavazott a demokratikus táborhoz tartozó pártokra,

E.   mivel Szerbia új kormánya Európa- és reformpárti,

F.   mivel az, hogy Szerbia sikeresen újrakezdte az stabilizációs és társulási tárgyalásokat, további példaként szolgálhat a pozitív nyugat-balkáni változásokra, amelyekre többek között az EU is hatást gyakorol,

G.   mivel tényleges erőfeszítéseket tettek ez idáig és kell ezután is tenni a múlt megosztottságának és attitűdjének leküzdése érdekében, és Szerbia polgárai számára elő kell mozdítani az jövőt Európában,

H.   mivel a szerb gazdaság erőteljesen növekedett 2006-ban (mintegy 5,8%-kal), és növekedett a közvetlen külföldi befektetések volumene is; mivel azonban továbbra is aggodalomra ad okot a folyó fizetési mérleg hiánya, amely változatlanul növekszik, valamint a magas munkanélküliségi ráta (2006-ban kb. 20,9%),

I.   mivel a korrupció továbbra is súlyos probléma Szerbiában, és mivel a Transparency International 2006. évi korrupcióérzékelési indexén Szerbia átlagpontszáma 3,0 volt (a 0-tól ("nagyon korrupt") 10-ig ("nagyon átlátható") terjedő skálán),

J.   mivel az Nemzetközi Törvényszék által keresett hat háborús bűnökkel vádolt személy közül kettőt letartóztattak és átadtak Hágának, a többi négy pedig továbbra is szabadlábon van, köztük Ratko Mladics és Radovan Karadzsics is,

K.   mivel a szerb közvéleményt nem tájékoztatják kellőképpen a közelmúltbeli háborúkban, különösen a Srebrenicában elkövetett bűnök mértékéről,

L.   mivel a jugoszláviai háborúk mélyrehatóan átalakították Szerbia társadalmi összetételét és ösztönözték többek között a politikai és az értelmiségi elit számos tagjának kivándorlását, illetve számos menekült és az országon belül lakóhelyet változtatni kényszerülő személy beáramlását, valamint az 1990-es évek erőszakhullámában megsebesült veteránok visszatérését,

M.   mivel Jugoszlávia felbomlásának pusztító következményei voltak az életek elvesztése és az emberi szenvedés tekintetében, ez pedig az etnikumok közötti megbékélést a régió stabilitása biztosításának rendkívül fontos tényezőjévé tette,

1.   úgy véli, hogy Szerbia külön dicséretet érdemel, amiért az elmúlt években számos nehéz kihívást sikerült békés úton rendeznie, többek között a Szerbia és Montenegró Államközösség felbomlását, tisztességes és szabad parlamenti választásokat és az Európa-párti elkötelezettségű új kormány megalakulását;

2.   üdvözli, hogy a 13 hónapos szünet után befejeződtek a stabilitási és társulási megállapodásra irányuló technikai tárgyalások Szerbia kormánya és az EU között; mindkét felet arra bíztatja, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt, hogy elhárítsák a technikai akadályokat a megállapodás aláírásáig, hogy az aláírásra még 2007 vége előtt sor kerülhessen; a stabilitási és társulási megállapodás aláírását fontos lépésnek tekinti az EU-csatlakozás felé vezető úton;

3.   üdvözli, hogy a szerb kormány együtt kíván működni a Nemzetközi Törvényszékkel, ami megnyitja az utat az EU-val folytatandó további együttműködés előtt, de ragaszkodik ahhoz, hogy ennek az együttműködésnek rövidesen további eredményekhez kell vezetnie;

4.   tudomásul veszi a Nemzetközi Törvényszék főügyésze, Carla Del Ponte által az EU 2007. október 15-én Luxembourgban megtartott Általános és Külügyek Tanácsa számára nyújtott tájékoztatását; kéri Szerbiát, hogy oldja meg a Nemzetközi Törvényszékkel való teljes mértékű együttműködéssel kapcsolatos még nyitott kérdéseket Carla Del Ponte küszöbön álló belgrádi látogatásával kapcsolatban; felszólítja a Bizottságot, hogy ha e kérdések megoldódtak, további késedelem nélkül írja alá a stabilitási és társulási megállapodást;

5.   gratulál Szerbiának a Nemzetközi Törvényszékkel való együttműködésének utóbbi időkben bekövetkező javulása miatt, ami lehetővé tette, hogy a stabilizációs és társulási megállapodásról folyó tárgyalások folytatódjanak és hogy az Nemzetközi Törvényszék főügyésze, Carla Del Ponte pozitívan értékelje Szerbia együttműködését a Törvényszékkel; üdvözli Zdravko Tolimir és Vlasztimir Gyorgyevics letartóztatását és átadását Hágának, Kostunica miniszterelnök Carla Del Ponténak tett ígéretét, amely szerint "több letartóztatásra is lehet számítani" (beleértve Ratko Mladics egykori boszniai szerb tábornokét is), valamint a szökésben levők elfogására irányuló tevékenységek központosítása érdekében létrehozandó új struktúrák kialakítását, ide értve a Nemzeti Biztonsági Tanács jobb átláthatóságát; üdvözli a szerb, a bosznia-hercegovinai és a montenegrói hatóságok együttműködését, mellyel megkönnyítették a közelmúltbeli átadásokat Hágának;

6.   emlékezteti Szerbiát, hogy a stabilizációs és társulási megállapodás feltétele a Nemzetközi Törvényszékkel való teljes körű együttműködés, aminek az összes többi vádlott letartóztatásához és átadásához kell vezetnie, ugyanakkor megjegyzi, hogy a közelmúltbeli letartóztatások bizonyítják, hogy a szerb hatóságok képesek megtalálni és letartóztatni a háborús bűnökkel vádoltakat; hangsúlyozza, hogy a Nemzetközi Törvényszékkel való teljes körű együttműködés nem csak nemzetközi kötelezettség, hanem kulcsfontosságú lépés is a régión belüli tartós megbékélés felé; ezért felhívja a szerb parlamentet, hogy teljesítse a Nemzetközi Bíróság ítélete alapján rá háruló kötelezettségeket és fogadjon el a srebrenicai népirtást elítélő nyilatkozatot;

7.   figyelembe véve az Nemzetközi Törvényszék bezárására vonatkozó jelenlegi menetrendet, amely szerint 2008-ig lezárják a tárgyalásokat, úgy véli, hogy mérlegelni kell az Nemzetközi Törvényszék megbízásának meghosszabbítását arra az esetre, amennyiben háborús bűnökkel vádolt személyek letartóztatására számítanak ezen időpont után;

8.   megállapítja, hogy a 2007. június 21–22-i a brüsszeli Európai Tanácson elért kompromisszumos megállapodás megteremti a lehetőségét annak, hogy 2009-ig létrejöjjön az Európai Unió megújult jogalapja, amely létrehozza a jövőbeli bővítésekhez szükséges intézményi berendezkedést, és lehetővé teszi, hogy az EU és Szerbia dinamikusan továbbvigye a csatlakozási folyamatot Szerbia fejlődése és érdemei alapján;

9.   úgy ítéli meg, hogy egy Koszovó jogállására vonatkozó állásfoglalás megerősíti a nyugat-balkáni stabilitást és megkönnyíti a térség európai uniós integrációját is;

10.   örömmel veszi tudomásul, hogy 2000 óta Szerbia gazdasága jelentősen, átlagosan évi 5%-kal nőtt; megállapítja azonban, hogy a Nemzetközi Valutaalap értékelése szerint ezt a fejlődést nem használták fel a szegénység vagy a magas munkanélküliség (amely több, mint 20%) csökkentésére; úgy véli, hogy e problémák kezelése tekintendő az új kormánnyal szembeni egyik legjelentősebb kihívásnak; ezért felhívja a szerb kormányt, hogy tegyenek szigorúbb kötelezettségvállalásokat a munkahelyteremtés és a szegénység felszámolása terén, és az ország minden területének kiegyensúlyozottabb gazdasági fejlődése érdekében tegyenek konkrét lépéseket, különös tekintettel az ország kevésbé fejlett délkeleti és keleti részeire;

11.   úgy véli, hogy a közigazgatási struktúrák és eljárások továbbfejlesztése növelheti a jogállamiságba vetett bizalmat, erősítheti a piacgazdaságot, és ösztönözheti a gazdasági növekedést Szerbiában; felhívja a szerb hatóságokat, hogy javítsák a gazdasági környezetet a külföldi befektetések számára, és növeljék az átláthatóságot a kereskedelmi kapcsolatokban;

12.   örömmel nyugtázza, hogy Szerbia új alkotmánya pozitív emberi jogi rendelkezéseket tartalmaz; megállapítja azonban, hogy a kisebbségvédelemre vonatkozó jogi keretrendszer további javításra szorul; aggodalmának ad hangot többek között a bírák és ügyészek kinevezési, előléptetési és elbocsátási eljárására vonatkozó problematikus rendelkezések, valamint a megfelelő társadalmi konzultáció vagy parlamenti vita elmaradása miatt a szövegezési folyamat során; felhívja a szerb hatóságokat, hogy vegyék fontolóra a területi decentralizáció növelését, különösen a Vajdaság esetében;

13.   hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az EU által biztosított segítség tekintettel legyen Szerbia jelenlegi területi és igazgatási struktúrájára, a helyi és regionális hatóságok is teljes mértékű bevonásával; felhívja a Bizottságot, a Tanácsot és illetékes bizottságait, kísérjék szoros figyelemmel a NUTS 2. szintű régiók szervezését Szerbiában;

14.   elismerően nyilatkozik arról, hogy Szerbiának sikerült nagyobb átláthatóságot elérnie a kormány és a parlament működésében, illetve jó adminisztratív kapacitásáról; gratulál Szerbiának a 2007-es költségvetési törvény elfogadásához, az ombudsman, a közvélemény-tájékoztatási biztos, a Szerb Nemzeti Bank elnöke és az Állami Könyvvizsgálói Intézet Tanácsa tagjainak megválasztásához; sajnálattal állapítja meg, hogy az alkotmánybírák kijelölése még mindig függőben van;

15.   határozottan úgy véli, hogy kulcsfontosságú emberi jogi kérdés tartós megoldást találni a menekültek és a lakóhelyét elhagyni kényszerült lakosság helyzetére, különösen azért, mert Szerbia még mindig nagyon sok menekültet fogad be, főképp Horvátországból és részben Bosznia-Hercegovinából, valamint lakóhelyét elhagyni kényszerült lakosságot Koszovóból; mély sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a 2005. január 31-én Horvátország, Bosznia és Hercegovina és Szerbia és Montenegró által aláírt, a menekültek hazatéréséről és a tulajdonjogok helyreállításáról szóló Szarajevói Nyilatkozatba foglalt valamennyi kiemelt fontosságú ügy megoldásának 2006. év végi határidejét nem tartották be, és nagyon csekély az előrehaladás;

16.   ezért felhívja a szerb kormányt, hogy folytassa erőfeszítéseit a Szarajevói Nyilatkozat végrehajtása érdekében, többek között világos jogi keret elfogadásával, amely többek között kiterjed a menekültek hazatérési jogára és az ingatlanok utáni kompenzációhoz való jogra is; felhívja az EU-t, annak tagállamait és a nemzetközi közösséget, hogy továbbra is legyenek elkötelezettek a menekültek jogainak fenntartása mellett, és nyújtsanak folyamatos támogatást a szóban forgó országoknak, ideértve megfelelő források elkülönítését erre a célra; hangsúlyozza, hogy a lakóhelyét elhagyni kényszerült lakosság és a menekültek integrációja vagy visszatelepülése nem vezethet egy-egy terület vagy régió eredeti etnikai egyensúlyának megváltoztatásához; e tekintetben felhívja a figyelmet az Európa Tanács 1995. február 1-i kisebbségvédelmi keretegyezményére;

17.   elismeri a szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelem terén elért előrehaladást, amelynek eredményeként nemrégiben számos, nagy visszhangot kiváltó letartóztatásra került sor, ugyanakkor megjegyzi, hogy a korrupció – különösen a rendőrségen és az igazságszolgáltatáson belül – továbbra is jelentős probléma, és hogy a korrupciós ügyekben való hivatalos nyomozásokat gyakran politikai indokok motiválják; rámutat, hogy a korrupció a nagyobb külföldi befektetések egyik fő akadálya és felhívja a szerb kormányt, hogy hajtson végre átfogó korrupcióellenes stratégiát; szükségesnek tekinti a szervezett bűnözés elleni küzdelem erősítését;

18.   üdvözli, hogy az európai uniós előírásoknak való megfelelés érdekében az államhatár védelme a katonaságtól átkerült a rendőrség hatáskörébe; sürgeti a Tanácsot és a Bizottságot, hogy ösztönözze a szerb kormányt a rendőrség, a biztonsági szolgálatok és a hadsereg további jelentős megreformálására, olyan intézkedéseket is ide értve, amelyek nagyobb mértékű polgári ellenőrzést biztosítanak a katonaság fölött; úgy véli, hogy a rendőrségi reform során figyelembe kell venni a kisebbségek nyelveit beszélő rendőri erők iránti igényt azokban a régiókban, ahol nagy számban élnek kisebbségek;

19.   úgy véli, hogy a jogállamiság ösztönzésének és a jogi rendelkezések szigorú végrehajtásának a kormány egyik fő prioritásának kell lennie; üdvözli az eddig megtett igazságügyi reformintézkedéseket, azonban hangsúlyozza, hogy tovább kell vinni ezt a folyamatot, különös tekintettel a bírósági tárgyalások gyorsaságára, a tanúvédelemre, a korrupció megelőzésére és a bírák függetlenségére; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy nem működik az alkotmánybíróság, ami nem támogatja a demokrácia és a demokratikus jogalkotás fejlődését Szerbiában;

20.   üdvözli a Zoran Gyingyics miniszterelnök meggyilkolása ügyében folytatott per eredményét és támogatja a különleges ügyészség azon közelmúltbeli kezdeményezést, hogy fedjék fel a gyilkosság hátterében álló politikai okokat;

21.   üdvözli a szerb háborús bűnösök közvádlójának munkáját, de sajnálja, hogy a háborús bűnösök hazai pereit aláaknázza az átláthatóság és a politikai akarat hiánya a közvetlen elkövetőkön túlmutató, a parancsokat kiadókig elvezető felelős parancsnoki lánc felkutatására; úgy véli, hogy a háborús bűnökkel foglalkozó szerb bíróság ítélete, amelyet a Skorpiók nevű paramilitáris csoport négy tagjára szabtak ki hat srebrenicai muzulmán kivégzése miatt, nem áll összhangban a bűntett kegyetlenségével; megjegyzi, hogy a szerb elnök nyilvánosan sajnálatát fejezte ki a kiszabott büntetések rövid időtartama miatt;

22.   úgy véli, hogy a szerb állampolgároknak jogukban áll megtudni az igazságot a közelmúltbeli háborús politikáról és a nevükben elkövetett népirtásról, és jogukban áll tudomást szerezni a háborús bűntettek elkövetőiről; úgy véli, hogy Szerbiának őszintén szembe kell néznie közelmúltjával, hogy előre tudjon lépni, valamint hogy a múlttal való kiegyezés szerves része a Szerbia és szomszédai közötti megbékélés felé vezető útnak; felhívja a kormányt, hogy állítsa fel újra a 2001-ben létrehozott Igazság és Megbékélés Bizottságot, nem utolsósorban annak érdekében, hogy előmozdítsák a pozitív légkört az ország azon részein, amelyeket az etnikumok közötti konfliktus a leginkább érint; sürgeti a Bizottságot, hogy ösztönözze az emberek közötti kapcsolatokat megkönnyítő kezdeményezéseket a régióban, és hogy fordítson erre a célra komolyabb forrásokat;

23.   üdvözli a szerb elnök bocsánatkérését a horvát állampolgároktól Szerbia nevében a közelmúltban elkövetett háborús bűnökért; e bocsánatkérést a politikai érettség nagy foka és a demokratikus vezetés jelének tekinti, amely konkrét bizonyítéka annak, hogy a jelenlegi kormány eltökélt, hogy a szomszédos országokkal baráti kapcsolatokat tartson fenn és együttműködjön;

24.   úgy véli, hogy a megbékélés és az igazságosság elengedhetetlen a régió valamennyi országának stabilitásához és fejlődéséhez és az Európai Unióba való belépésükhöz; sürgeti a Szerbiával szomszédos országokat, hogy kövessék ezt a modellt, és ítéljék el az etnikai intolerancia és a rasszizmus bármely megnyilvánulását, amely a területükön előfordul;

25.   úgy véli, hogy az EU-nak és tagállamainak olyan programokat kell kezdeményeznie és támogatnia, amelyek célja szociálpszichológiai tanácsadás nyújtása, elsősorban – de nem kizárólagosan – azokra a nőkre és gyermekekre összpontosítva, akik a háború előtti és alatti tapasztalataik traumájában szenvednek;

26.   üdvözli az utóbbi idők együttműködését Belgrád és Pristina között a koszovói konfliktusban eltűnt személyek felkutatása terén, különös tekintettel a Raška körzetében tett legutóbbi közös erőfeszítésekre; felhívja a szerb kormányt, hogy adjon ki nyilvános jelentést Mačkaticáról;

27.   felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy biztosítson elégséges pénzügyi forrásokat az eltűnt személyekkel foglalkozó nemzetközi bizottság (ICMP) számára, annak érdekében, hogy a szervezet 2010-ig be tudja fejezni az összes eltűnt személy azonosítását az egykori Jugoszlávia területén; úgy véli, hogy az ICMP által végzett munka nagy mértében hozzájárul az igazság, az igazságszolgáltatás és a megbékélés folyamatához a régióban;

28.   megjegyzi, hogy a szerb diákszövetség részére 2004-ben a Stratégiai Marketingügynökség által végzett felmérés szerint a szerb egyetemi hallgatók 70%-a soha nem járt még külföldön; üdvözli azt a kezdeményezést, hogy biztosítsanak tanulási lehetőségeket szerb diákoknak az EU országaiban; felhívja a tagállamokat, hogy keressék az interakció új módjait a szerb néppel;

29.   megállapítja, hogy Szerbia számos regionális kezdeményezésben, például a Stabilitási Egyezményben, a Regionális Együttműködési Tanácsban és a Közép-európai Szabadkereskedelmi Társulásban (CEFTA) való tagsága révén aktívan hozzájárul a regionális együttműködéshez és a jószomszédi kapcsolatokhoz; felhívja Szerbiát, hogy továbbra is töltsön be felelős szerepet a régióban; hangsúlyozza, hogy Szerbia érdeke is, hogy jó kapcsolatokat alakítson ki és tartson fenn régióbeli partnereivel, hogy fokozza a hatékony határokon átnyúló együttműködést, teljes mértékben kihasználja a határ menti térségekben élő nemzeti kisebbségekben rejlő potenciált, és tevőlegesen részt vegyen a kétoldalú, regionális és európai infrastrukturális projektekben; megismétli, hogy a régió valamennyi országának jövője az EU-ban van;

30.   ösztönzi a szerb kormányt, hogy mozdítsa elő a jó szomszédsági kapcsolatot Bosznia és Hercegovina mindkét egységével;

31.   sürgeti a szerb kormányt, hogy folytassa délkelet európai szomszédaival a párbeszédet a határkérdésekről, mivel még ki kell alakítani a Szerbia és Horvátország, valamint a Szerbia és Bosznia-Hercegovina közötti területi határokat;

32.   helyesli, hogy Szerbiának sikerült javítania a nemzetiségek közötti kapcsolatokat, különösen a Vajdaságban, ahol csökkent az etnikai villongások száma, ha nem is szűntek meg teljesen; felhívja a szerb hatóságokat, hogy tegyenek további intézkedéseket a többnemzetiségű Vajdaságban élő nemzeti kisebbségek fejlődésének előmozdítása és a békés együttélés érdekében, valamint hogy biztosítsák, hogy a rendőrség, az ügyészség, a bíróságok és más állami szervek etnikai szempontból semlegesen járjanak el, felhívja ezenkívül a szerb hatóságokat a népesség ezen intézményekbe vetett megfelelő bizalmának kiépítése érdekében, hogy biztosítsák, hogy az etnikai összetétel megfelelőképp tükröződjék e hatóságok személyzetében; továbbá felhívja a szerb hatóságokat, hogy nagy odafigyeléssel kezeljék a menekültek esetleges beáramlását, hogy ne boruljon fel a régió etnikai, kulturális, vallási, gazdasági és politikai egyensúlya, és biztosítsák a menekültek sikeres integrációját a multikulturális környezetbe; hangsúlyozza a különböző közösségek egymás iránti toleranciáját fejlesztő programok kivételes fontosságát, különösen a Vajdaságban; úgy véli, hogy ezekhez a programokhoz EU támogatásra is szükség van;

33.   örömmel veszi tudomásul, hogy a Presevo-völgyi albán etnikai pártok egy évtized óta most először vettek részt a választásokon, és hogy a kisebbségek jelen vannak a hatalom törvényhozó és végrehajtó ágában is; úgy véli, hogy továbbra is Szandzsák a leginkább aggodalomra okot adó régió, és felhívja a kormányt, hogy a helyi politikai szereplőkkel együttműködve dolgozzon ki politikákat a közösségen belüli további radikalizálódás és megosztottság megfékezésére;

34.   üdvözi a 2007. évi költségvetésben a roma integráció évtizedéhez közvetlenül kapcsolódó projektekre előirányzott pénzeszközöket; aggodalmát fejezi ki ugyanakkor amiatt, hogy hiányzik a szisztematikus politikai megközelítés a roma lakosság életének és életkörülményeinek javítása érdekében, ideértve a lakóhelyét elhagyni kényszerült lakosságot és a visszaköltözőket, valamint amiatt, hogy továbbra is diszkrimináció tapasztalható a roma közösséggel szemben;

35.   felszólítja a szerb kormányt, hogy teljes egészében valósítsa meg a "roma integráció évtizede" végrehajtásáról szóló nemzeti akcióterveket pénzügyileg és intézményileg egyaránt, annak érdekében, hogy gyakorlati és fenntartható megoldásokat találjanak a roma közösség problémáira; emlékezteti Szerbiát, hogy az európai partnerség prioritásai között szerepel Szerbia esetében az átfogó, hátrányos megkülönböztetés elleni jogszabályok elfogadása és a táborokban élő romák fenntartható visszatelepítése;

36.   tudomásul veszi a közvetlenül a miniszterelnök irányítása alatt működő Emberi és Kisebbségi Jogi Ügynökség létrehozását az Államszövetség emberi és kisebbségi jogokkal foglalkozó minisztériuma helyett; felhívja a miniszterelnököt, hogy koherens és aktív kisebbségpolitikát folytasson, valamint hogy biztosítsa, hogy az emberi és kisebbségi jogok prioritást kapjanak a kormányprogramban; üdvözli, hogy az új szerb alkotmány alkotmányos alapot biztosít az etnikai kisebbségek nemzeti tanácsainak, és új jogszabály elfogadására szólít fel, amely jobban szabályozza e tanácsok jogállását, munkáját és megválasztását; várja ezt az új jogszabályt, amely jobb jogi keretet biztosít a kisebbségi jogok védelméhez és az összes nemzeti kisebbség állami struktúrákba történő integrációjához;

37.   üdvözli az emberkereskedelem elleni küzdelemre irányuló átfogó nemzeti stratégiát, azonban sürgeti a szerb kormányt, hogy legyen szigorúbb a vádemelésekben, és biztosítsa, hogy az embercsempészek a bűncselekmény természetével összhangban lévő börtönbüntetést kapjanak és töltsenek le;

38.   úgy véli, hogy a Szerb Rádió és Televízió (RTS) közszolgálativá alakítása jelentős előrelépés, de felhívja a figyelmet, hogy a műsorszórásról szóló törvény módosítását nem kísérte nyilvános vita és hiányosságok tapasztalhatók az RTS igazgatótanácsi tagjainak kinevezési eljárásában; felhívja a figyelmet arra is, hogy teljesen demokratikus szabályokat kell kidolgozni a rádió- és televízióműsor-szolgáltatási engedélyek kiosztásának szabályozására, amelyek rendelkeznek különösen az engedélyező hatóság döntéseivel szembeni fellebbezési lehetőségekről; mélységes sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy nem történt előrelépés az újságírók meggyilkolásának ügyében, és sajnálja, hogy egy háborús bűnökről és szervezett bűnözésről beszámoló prominens oknyomozó riportert a közelmúltban megkíséreltek meggyilkolni; kéri, hogy az illetékes hatóságok találják meg az elkövetőket, és alaposan vizsgálják ki a bűncselekményt;

39.   megállapítja, hogy a nem kormányzati szervezetek jól fejlettek az országban, és üdvözli a hatóságok erőfeszítéseit, hogy megpróbálnak konzultálni a civil szektorral, külön üdvözli a Szerb Hivatal az Európai Integrációért, nem kormányzati szervezetek és a szerb elnök által alapított Tanács a Civil Szervezetekkel Való Kapcsolatokért, valamint a szerb külügyminiszter által alapított Külpolitikai Tanács által aláírt együttműködési memorandumot és a nem kormányzati szervezetek képviselőinek bevonását az Európai Integrációs Államtanácsba, amelynek elnöke a miniszterelnök; felhívja a szerb parlamentet, hogy fogadjon el a civil szervezetek jogi helyzetét javító jogszabályokat;

40.   elítéli a kormányt kritizáló vagy a figyelmet olyan érzékeny témákra, mint a háborús bűnök, felhívó civil társadalmi szereplők nyilvános becsmérlését; elítéli a politikai indíttatású közelmúltbeli támadásokat és felhívja a figyelmet a fokozódó gyűlöletbeszédre a médiában és az emberi jogi aktivistákkal, újságírókkal és politikusokkal szembeni hozzáállás terén;

41.   üdvözli a vízumkönnyítési és befogadási megállapodások 2007. szeptember 18-i aláírását, és sürgeti a Tanácsot, hogy 2007 végéig biztosítsa ezek hatálybalépését; üdvözli a szerbiai úti okmányokról szóló törvény elfogadását, és tudomásul veszi, hogy a menedékjogról, államhatárokról és idegenekről szóló törvények elfogadása folyamatban van; felhívja a Tanácsot, hogy a Bizottság támogatásával készítsen pontos ütemtervet a vízummentes mozgásra, és fogadjon el támogató intézkedéseket, amelyek célja a lakosság nagyobb része és különösen a fiatalok számára javítani az utazási lehetőségeket; hangsúlyozza a mobilitás fontosságát Szerbia politikai és gazdasági fejlődésében, mivel a mobilitás biztosítja az emberek számára, hogy első kézből szerezzenek tapasztalatokat az EU-ról és megkönnyíti Szerbia európai integrációjának folyamatát; nagyobb mértékű részvételre szólít az egész életen át tartó tanulás projektjében és a kulturális csereprojektekben; felkéri a Tanácsot, hogy vegye fontolóra a vízumkérelmek kezelésére alkalmas közös rendszer kialakítását, ami megkönnyítené a legleterheltebb konzulátusok munkáját, és hogy biztosítsa a kérelmek ésszerű határidőn belüli feldolgozását;

42.   úgy ítéli meg, hogy az oktatási rendszer reformja nem csupán szükségszerűség, hanem egyben az egyetlen út Szerbia számára ahhoz, hogy a jelenlegi demokratizálási folyamat keretében új értékrendszert alakítson ki a fiatalabb generációk számára;

43.   felkéri a Tanácsot, a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyenek közös erőfeszítéseket az EU Szerbiában való láthatóságának fokozása érdekében, és sürgeti a Bizottságot, hogy ne késlekedjen tovább személyzetet felvenni delegációs irodájába, ideértve az IPA-források kezelésére képes szakértőket;

44.   felhívja a Külügyi Bizottságot és annak Emberi Jogi Albizottságát, hogy az Európai Parlament vajdasági tényfeltáró küldetéséről szóló zárójelentés következtetései alapján továbbra is szoros figyelemmel kövesse a vajdasági helyzetet;

45.   felhívja a szerb hatóságokat, hogy más országok hasonló törvényeivel összhangban sürgős ügyként fogadják el a kárpótlási törvényt, amely az államkötvények helyett adott esetben tárgyi értéken biztosít kárpótlást;

46.   felhívja az új tagállamokat, hogy játsszanak tevékeny szerepet Szerbia támogatásában az EU felé vezető úton, lehetővé téve, hogy Szerbia előnyt kovácsoljon reformtapasztalataikból;

47.   felhívja a szerb hatóságokat, hogy folytassák jogszabályaik összehangolását az EU környezetvédelmi jogszabályaival és előírásaival, és hajtsák végre az elfogadott jogszabályokat;

48.   üdvözli Szerbia tagságát a hetedik kutatási és technológiafejlesztési keretprogramban; felhívja a Tanácsot, hogy növelje az ikerintézményi együttműködési programok és a technikai segítségnyújtási programok számát, különösen a fiatalokra irányulókét;

49.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az ajánlást a Tanácsnak és tájékoztatásul a Bizottságnak, valamint a tagállamok, illetve Szerbia kormányának és parlamentjének.

(1) HL C 227. E, 2006.9.21., 620. o.