Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2007/2659(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :

Előterjesztett szövegek :

RC-B6-0449/2007

Viták :

PV 15/11/2007 - 9.1
CRE 15/11/2007 - 9.1

Szavazatok :

PV 15/11/2007 - 10.1

Elfogadott szövegek :

P6_TA(2007)0542

Elfogadott szövegek
WORD 53k
2007. november 15., csütörtök - Strasbourg Végleges kiadás
Keresztény közösségek
P6_TA(2007)0542B6-0449, 0450,0455,0459 és 0467/2007

Az Európai Parlament 2007. november 15-i állásfoglalása azokról a súlyos eseményekről, melyek veszélybe sodorják a keresztény közösségek létét és más vallási közösségeket

Az Európai Parlament ,

–   tekintettel az 1948-ban elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 18. cikkére,

–   tekintettel az 1950-ben elfogadott Emberi Jogok Európai Egyezményének 9. cikkére,

–   tekintettel az 1966-ban elfogadott Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 18. cikkére,

–   tekintettel az ENSZ 1981-ben elfogadott, a valláson vagy hiten alapuló intolerancia és megkülönböztetés minden formájának megszüntetéséről szóló nyilatkozatára,

–   tekintettel az ENSZ a vallás és a hit szabadságával foglalkozó különmegbízottjának jelentéseire, különösen a 2007. március 8-i, a 2007. július 20-i és a 2007. augusztus 20-i jelentéseire,

–   tekintettel az emberi jogok nemzetközi helyzetéről szóló korábbi éves jelentéseire, és a világ vallási kisebbségeiről szóló korábbi állásfoglalásaira,

–   tekintettel Pakisztánról(1) és Iránról(2) szóló 2007. október 25-i állásfoglalásaira,

–   tekintettel 2005. április 28-i állásfoglalására az emberi jogok világbeli helyzetéről szóló 2004-es éves jelentésről és az EU ezzel kapcsolatos politikájáról(3) ,

–   tekintettel 2005. július 6-i, az Európai Unió és Irak – kötelezettségvállalási keretről szóló állásfoglalására(4) ,

–   tekintettel 2006. április 6-i, Irakról: az asszír közösségről, az iraki börtönökben fennálló helyzetről szóló állásfoglalására(5) ,

–   tekintettel az arab világ reformjával kapcsolatos európai uniós stratégiáról szóló 2007. május 10-i állásfoglalására(6) ,

–   tekintettel eljárási szabályzata 115. cikkének (5) bekezdésére,

A.   mivel a világ többi részével fenntartott kapcsolataiban az Európai Unió megerősíti és támogatja az általa vallott értékeket, hozzájárul a békéhez, a népek közötti kölcsönös tisztelethez és az emberi jogok védelméhez,

B.   mivel többször felszólalt a vallási kisebbségek jogaiért és identitásuk védelméért a világon mindenhol, valamint felszólalt a vallási kisebbségek megkülönböztetés nélküli elismeréséért és védelméért,

C.   mélységes aggodalmát fejezve ki ezzel kapcsolatban amiatt, hogy megsokszorozódtak a keresztény közösségekkel szembeni vallási türelmetlenség és elnyomás megnyilvánulásai, különösen Afrika, Ázsia és a Közel-Kelet országaiban,

D.   emlékeztetve elkötelezettségére, hogy a világon mindenütt érvényesüljön a gondolat és vallási meggyőződés szabadsága és a szabad vallásgyakorlat elve, valamint az állam és közintézményeinek világi jellege; hangsúlyozva, hogy a hatóságok feladata az egész világon, hogy biztosítsák e szabadságjogokat, beleértve a vallás megváltoztatásának jogát,

E.   hangsúlyozva a vallások közötti párbeszéd fontosságát a béke és a népek közötti megértés elősegítése szempontjából,

F.   mivel a politikai és vallási vezetők feladata minden szinten, hogy küzdjenek a szélsőségek ellen és elősegítsék a kölcsönös tiszteletet,

G.   mivel a nemzetközi emberi jog, és különösen a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 18. cikke szerint "mindenkinek joga van a gondolat-, a lelkiismeret- és a vallásszabadsághoz; ez a jog magában foglalja a vallás vagy a meggyőződés megváltoztatásának szabadságát, valamint a vallásnak vagy meggyőződésnek mind egyénileg, mind együttesen, mind a nyilvánosság előtt, mind a magánéletben, istentisztelet, oktatás és szertartások végzése útján való kifejezésre juttatását",

H.   mivel az ENSZ a vallás és a hit szabadságával foglalkozó különmegbízottja olyan aggasztó helyzetekre világít rá, ahol a vallás vagy meggyőződés választásának, megváltoztatásának vagy elhagyásának szabadságát megsértették, és a vallások közötti diszkrimináció és erőszak, gyilkosságok és vallási vagy meggyőződésbeli okokból történő önkényes letartóztatás számos esetéről számol be,

I.  I mivel emberek különböző csoportjai, mint például menekültek, az országon belül kitelepítettek, bevándorlók, szabadságuktól megfosztott személyek, etnikai, vallási és nyelvi kisebbségek és hívők gyermekei egyre nagyobb számban szembesülnek vallási és meggyőződésbeli szabadságuk megsértésével; erre vonatkozóan hivatkozva a menekültek jogállásáról szóló genfi egyezmény 33. cikkében foglalt visszaküldés tilalmára (non-refoulement),

J.   aggodalmát fejezve ki többek között a közelmúltbeli erőszakos iraki események miatt: két katolikus pap, Pius Afas és Mazen Ishoa atyák elrablása 2007. október 14-én Moszulban; a Bet-Nahrain Nemzeti Unió szervezet két asszír keresztény tagja, Zuhair Youssef Astavo Kermles és Luay Solomon Numan meggyilkolása 2007. június 28-án Moszulban; egy káldeus pap, P. Ragheed Ganni és az őt segítő három diakónus 2007. június 3-i meggyilkolása Moszulban,

K.   rosszallással tekintve a török határterületeken található asszír falvak helyzetére, mint például Kani Masi,

L.   aggodalmát fejezve ki többek között a közelmúltbeli erőszakos pakisztáni események miatt: a 2007. október 10-i támadás egy keresztény templom ellen Godwinhben, Lahore külvárosában; a 2007. szeptember 15-i bombamerénylet, ami súlyosan megrongálta a Mill Hill-i misszionáriusok által vezetett Bosco Szent János Mintaiskolát Bannu körzetében; a protestáns Arif Khan püspök és felesége meggyilkolása 2007. augusztus 29-én Iszlámábádban,

M.   elítélve Rami Khader Ajjad, egy keresztény könyvesbolt tulajdonosa 2007. október 7-i meggyilkolását Gázában,

N.   szomorúsággal véve tudomásul két fiatal kopt, Wasfi Sadek Ishaq és Karam Klieb Endarawis 2007. október 3-i meggyilkolását az egyiptomi Awlad Toq Garbban,

O.   megdöbbenve a Zirve keresztény kiadó elleni 2007. április 18-i malatyai (Törökország) támadásokon, amelyek során meggyilkoltak három keresztényt: Tilmann Geskét, Necati Aydint és Ugur Yukselt; tekintettel 2007. október 24-i az EU és Törökország kapcsolatáról szóló állásfoglalására(7) , valamint arra, hogy határozott elítélte Hrant Dink és egy katolikus pap, Andrea Santoro meggyilkolását,

P.   sajnálatát fejezve ki amiatt, hogy a Fülöp-szigeteken elrabolták Giancarlo Bossi katolikus papot,

Q.   kiemelten hangsúlyozva a szudáni keresztény közösségek helyzetének súlyosságát, ahol a kartúmi hatóságok továbbra is elnyomják e közösségek tagjait,

R.   mivel az elmúlt évek során asszír keresztény családok százai hagyták el Bagdad egyik déli kerületét, Dorát a megfélemlítések, fenyegetések és erőszak hatására,

S.   mivel az iraki keresztények tömeges kivándorlása komoly aggodalomra ad okot, amelyet az a tény is jól mutat, hogy az UNHCR által 2006-ban Szíriában regisztrált 38 000 iraki menekült 24%-a keresztény, és mivel az Irakon belül áttelepített emberek száma több mint 2 millió, akiknek elsöprő többsége keresztény kisebbségekhez tartozik, és akik főként a ninivei síkságra költöznek,

T.   hangsúlyozva a vallásszabadság helyzetének súlyosságát a Kínai Népköztársaságban, ahol a hatóságok továbbra is megtorolják a vallás megnyilvánulásának minden formáját, kiváltképp a katolikus egyházzal szemben, amelynek számos hívét és püspökét évek óta börtönben tartanak, és akik közül néhányan a börtönben életüket is vesztették,

U.   mivel Vietnámban is erősen elnyomják a katolikus egyház és más vallások megnyilvánulásait, ahogy azt a vietnámi hegyi közösségek súlyos helyzete is mutatja,

V.   mivel bizonyos esetekben a keresztény közösségek olyan helyzetben vannak, amely veszélyezteti fennmaradásukat, és ez ahhoz vezetne, hogy adott ország vallási örökségének egy fontos része elveszik,

1.   mélységesen elítél minden, a keresztény közösségek elleni erőszakot, bárhol is történjék is az, és sürgeti az érintett kormányokat, hogy állítsák bíróság elé az ilyen bűncselekmények elkövetőit;

2.   mélységesen elítéli a valláson vagy meggyőződésen alapuló hátrányos megkülönböztetés és intolerancia minden formáját, és valamennyi vallási közösség ellen elkövetett erőszakos cselekményt; sürgeti az érintett országokat, hogy alkotmányos és jogi rendszerük nyújtson megfelelő és hatékony biztosítékokat a vallásszabadság és a meggyőződés szabadságának érvényesülésére, valamint biztosítson hatékony jogorvoslatot azon áldozatok számára, akiknek megsértik a vallási vagy meggyőződésbeli szabadsághoz való jogát;

3.   rámutat arra, hogy a gondolat és a lelkiismeret szabadságához és a vallásszabadsághoz való jog alapvető emberi jog, és azt számos nemzetközi jogi eszköz is biztosítja; emlékeztet ezzel kapcsolatban az emberi jogok terén érvényesülő kölcsönös függés alapelve melletti elkötelezettségére;

4.   meggyőződéssel támogat minden olyan kezdeményezést, amely a vallások közötti párbeszédet és a kölcsönös tiszteletet segíti elő; valamennyi vallási hatóságot arra szólítja fel, hogy támogassák a toleranciát és tegyenek kezdeményezéseket a gyűlölet és az erőszakos és szélsőséges radikalizálódás ellen;

5.   sürgeti az érintett országok kormányait, hogy javítsák a keresztény közösségek biztonságát; következésképp hangsúlyozza, hogy az állami hatóságok feladata megvédeni minden vallási közösséget a hátrányos megkülönböztetéstől és az elnyomástól, beleértve a keresztény közösségeket is;

6.   felszólítja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy vessék fel a keresztény közösségek helyzetének ügyét az azon országokkal folytatott párbeszédek során, amelyekben a közösségek veszélyeztetve vannak, azáltal, hogy elősegítik az érintett országok stratégiai együttműködését a nemzetközi emberi jogi szerződések alapján;

7.   felszólítja a Bizottságot, a Tanácsot és a tagállamokat, hogy továbbra is járuljanak hozzá az emberi jogok és a jogállamiság megerősítéséhez az EU valamennyi külpolitikai eszköze terén;

8.   felszólítja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy kiemelt figyelmet szenteljenek a vallási közösségek helyzetének – beleértve a keresztény közösségekét – azokban az országokban, ahol veszélyeztetve vannak, amikor ez országokban fejlesztési együttműködési és segítségnyújtási programokat készítenek és hajtanak végre;

9.   felszólítja az Európai Uniót és a tagállamokat, hogy több forrást különítsenek el az UNHCR tevékenységeire és az e szervezet által kezelt humanitárius segélyekre;

10.   ajánlja, hogy illetékes bizottságai foglalkozzanak a keresztény közösségek helyzetével, különösen a Közel-Keleten;

11.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az ENSZ főtitkárának és az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának.

(1) Elfogadott szövegek, P6_TA(2007)0489.
(2) Elfogadott szövegek, P6_TA(2007)0488.
(3) HL C 45. E, 2006.2.23., 107. o.
(4) HL C 157. E, 2006.7.6., 390. o.
(5) HL C 293. E, 2006.12.2., 322. o.
(6) Elfogadott szövegek, P6_TA(2007)0179.
(7) Elfogadott szövegek, P6_TA(2007)0472.

Utolsó frissítés: 2008. augusztus 28.Jogi nyilatkozat