Az Európai Parlament,

–   tekintettel az "Integrált iránymutatás a növekedésről és a foglalkoztatásról (2008-2010)" című bizottsági közleményre (COM(2007)0803, V. rész),

–   tekintettel "A tagállamok és a régiók az EU kohéziós politikája segítségével valósítják meg a növekedést és foglalkoztatást célzó lisszaboni stratégiát 2007 és 2013 között" című bizottsági közleményre (COM(2007)0798),

–   tekintettel a tagállamok által benyújtott 27 nemzeti szintű lisszaboni reformprogramra (NRP),

–   tekintettel az Európai Tanács 2000. márciusi, 2001. márciusi és 2005. márciusi üléseit követő elnökségi következtetésekre,

–   tekintettel a Bizottság integrált iránymutatásaira a növekedésről és a foglalkoztatásról (2005–2008) (COM(2005)0141) (integrált iránymutatások),

–   tekintettel a Bizottság "Stratégiai jelentés a növekedést és foglalkoztatást célzó megújult lisszaboni stratégiáról: új ciklus indítása (2008–2010) című közleményére (COM(2007)0803),

–   tekintettel 2007. november 15-i, Európai érdek: siker a globalizáció korában című állásfoglalására(1),

–   tekintettel az EK-Szerződés 99. cikkénekének (2) bekezdésére,

–   tekintettel eljárási szabályzata 107. és 45. cikkére,

–   tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A6-0029/2008),

A.   mivel a makrogazdasági stabilitást számos gazdaságpolitika szilárd összessége biztosítja; mivel a stabilitást veszélyeztető kihívásokat nem csak makrogazdasági intézkedések révén, hanem az áru-, a munka- és a tőkepiac strukturális reformjainak végrehajtása révén is kezelni kellene;

B.   mivel közép- és hosszú távon is sok tennivalója van még az Európai Uniónak és a tagállamoknak a globalizációra való felkészülés és a gazdasági siker, valamint a nagyobb társadalmi kohézió megalapozása tekintetében;

C.   mivel lehetőség van az Európai Unió bővítéséből és további integrációjából eredő páratlan versenyelőny "mindenki számára történő tőkésítésére",

D.   mivel a közös fizetőeszköz és a közös monetáris politika olyan extra dimenziót biztosít a gazdaságok integrálása és a politikai stratégiák koordinációja számára, amely az egész Európai Unió számára megerősítheti az euróövezet növekedésben és munkahelyteremtésben betöltött szerepét,

E.   mivel egy középtávú hároméves időszakra a növekedést és munkahelyteremtést szolgáló uniós makrogazdasági politikák központi eszközét képezik az integrált iránymutatások;

F.   mivel az Európai Uniónak és a tagállamoknak olyan makro- és mikrogazdaság-politikákat kell folytatniuk, amelyek által Európa vonzóvá válik a befektetők és munkavállalók számára, és amelyek serkentik a növekedést szolgáló tudást és innovációt,

G.   mivel az Európai Tanács 2007 tavaszán megtartott ülésén az Európai Unió elkötelezte magát amellett, hogy 2020-ig az üvegházhatású gázok csökkentésére mennyiségi célokat ér el, és növeli a megújuló energiaforrások részarányát,

H.   mivel a pénzügyi szolgáltatások különösen fontosak, hiszen ez az ágazat kulcsszerepet játszik abban, hogy lehetővé váljon a fejlesztés a gazdasági tevékenységek oly sok területén;

I.   mivel a lisszaboni növekedési és foglalkoztatási stratégia középpontjában az olyan politikák állnak, amelyek célja a tudásba és az emberi erőforrásokba történő befektetés, valamint az innovációs kapacitás erősítése az EU gazdaságában,

J.   mivel az emberek kreatív energiáit innovatív gazdasági eredményekké (pl. új ötletekké, csúcstechnológiai üzletekké és regionális fejlesztéssé) alakító gazdasági feltételek még nem elég fejlettek és továbbra is szétdaraboltak;

K.   mivel a felgyorsult globalizáció következtében a jogszabályi rendelkezések nemzetközi összefüggéseinek javítása – ideértve a magas környezetvédelmi és szociális normák melletti elkötelezettséget – döntő fontosságú,

L.   mivel az Európai Unió stabilitása és a belé vetett bizalom csak a valóságot ténylegesen tükröző jogszabályok és szabályok azonos értelmezésén keresztül biztosítható;

M.   mivel az EU valamennyi polgárának aktív bevonása nélkül lehetetlen érdemi haladást elérni a tudás vezérelte társadalom létrehozásában,

Gazdasági keret
A növekedés és a makrogazdasági stabilitás biztosítása

1.   üdvözli a Bizottság stratégiai jelentését, amely a megújult lisszaboni stratégia növekedéssel és foglalkoztatással kapcsolatos végrehajtását elemzi, beleértve az új integrált iránymutatásokat is; támogatja a Tanács nézetét, miszerint a megújult stratégiának közösségi szinten többletértéket kell biztosítania a reformok koherenciájának javításához és a továbbgyűrűző pozitív hatások maximalizálásához, valamint ahhoz, hogy a lisszaboni reformtervek ténylegesen több és jobb munkahelyet teremtenek az Európai Unióban mindenütt;

2.   ismételten aláhúzza a lisszaboni stratégia és integrált iránymutatásai határozott végrehajtásának fontosságát, hangsúlyozva a gazdasági, társadalmi és környezeti fejlődés egymásra utaltságát a dinamikus és innovatív, fenntartható gazdaság megteremtésében;

3.   úgy ítéli meg, hogy a növekvő egyensúlyhiány, a keresletnövekedés és a globális inflációs nyomás jelentős kihívássá válhat a monetáris politika számára, tekintve a pénzügyi piacokon elhúzódó bizonytalanságot; hangsúlyozza, hogy egy egészséges és stabil makrogazdasági környezet magas színvonalú államháztartást követel meg még inkább konszolidált költségvetésekkel, valamint intelligens magán- és közberuházási politikát igényel, amely előretekintő, és a jövő piacai felé nyitó infrastruktúrát hoz létre; összehangolt lépésekre szólít fel az EU-gazdaság rugalmasságának fokozása érdekében;

4.   úgy véli, hogy egy helyes gazdaságpolitika segíthet a bizalom megerősítésében és a jelenlegi pénzügyi zavarok közepette a bizonytalanság csökkentésében; úgy ítéli meg, hogy 2008-ban az Európai Uniónak bővítenie kell növekedési potenciálját a munkahelyteremtéshez, különös tekintettel a 27 tagállamra történt bővítésre;

5.   rámutat, hogy a makrogazdasági stabilitás érdekében a termelékenység javulásának együtt kell járnia a növekedésből származó előnyök igazságosabb elosztásával, és a társadalmi kohézió erősödésével; ezzel összefüggésben felhívja a figyelmet arra az igényre, hogy a jövedelmek növekedése tartson lépést a termelékenység középtávú javulásával;

6.   hangsúlyozza, hogy a növekvő pénzügyi egyenlőtlenségek, a túlzott árfolyam-ingadozás, a hitelmegszorítás, valamint a pénzpiacok elhúzódó bizonytalansága jelentős kihívást jelentenek a makrogazdasági politika döntéshozói, és különösen a monetáris politika számára;

7.   rámutat, hogy fokozott figyelmet kell fordítani a költségvetési politika, a bérek és a termelékenység növekedése közötti szinergiák javítására, szem előtt tartva a költségvetési politika makrogazdasági fejleményekre kifejtett hatásait is;

8.   aggodalmát fejezi ki az európai gazdaság versenyképességét rontó erős euróárfolyam-szint miatt, valamint azért, mert ilyen magas árfolyamszint mellett csökken a monetáris politika mozgástere; támogatja az Európai Központi Bank függetlenségét a monetáris politika meghatározása tekintetében, és hangsúlyozza, hogy az euró árfolyamának felértékelődése a harmadik országokban növekvő egyensúlyhiány, illetve az euróövezet belső kereslethiányának következménye;

9.   hangsúlyozza, hogy minden tagállamban a fenntartható növekedés és a munkahelyteremtés előfeltétele egy, a Szerződés vonatkozó rendelkezéseivel összhangban álló stabil költségvetési politika, amely az Európai Unió közös felelőssége; hangsúlyozza az államháztartás hatékonyságának rendkívüli fontosságát, és úgy ítéli meg, hogy a legtöbb országban az államháztartás konszolidációja segíthetne a költségvetés hosszú távú fenntarthatóságának megőrzésében; hangsúlyozza a közigazgatás modernizálásának fontosságát, hiszen ezzel az eszközzel lehet fokozni az államháztartás eredményességét és hatékonyságát;

Stabil pénzügyi piacok

10.   rámutat, hogy különösen az euróövezetben egy jól integrált pénzügyi rendszer fokozhatja a monetáris politika eredményességét; úgy véli, hogy a pénzügyi piacok alapvetően hozzájárulhatnak a makrogazdasági és fiskális stabilitáshoz; javasolja konkrét pénzügyi piaci iránymutatások vizsgálatát, összekapcsolva azt a lehetséges további pénzügyi válságok mélyebb megértésével, és a befektetők, a piacok és a szabályozó hatóságok számára a jobb átláthatósággal, nagyobb felelősséggel és felügyelettel;

11.   megjegyzi, hogy a tőkemegfelelésre vonatkozó kockázatalapú megközelítés megkönnyíti a határokon átnyúló, a nagy pénzügyi csoportok bizonyos vállalati stratégiái által vezetett tőkeáramlást, és makrogazdasági kihívást képez a kisebb tagállamok számára; szilárd meggyőződése, hogy a hatékony pénzügyi felügyelet és az átláthatóság elengedhetetlen a makrogazdasági egyensúlyhiány leküzdésében;

12.   hangsúlyozza a tagállamok gazdasági egymásra utaltságát, különösen az euróövezetben; úgy ítéli meg, hogy az integrált iránymutatásokban olyan széles keretet kellene meghatározni, amely a nemzeti szintű reformprogramok összeegyeztetése érdekében lehetővé teszi a szorosabb gazdaságpolitikai koordinációt; javasolja, hogy mindemellett a közös EU-projekt széleskörű támogatásának megerősítése érdekében ki kell alakítani egy, a gazdasági sokszínűséget és eltérő hagyományokat tükröző, finomabb konvergencia-megközelítést;

13.   úgy véli, hogy – a pénzügyi konszolidáció tiszteletben tartása mellett – a magánberuházások támogatása és a magán- és állami szféra együttműködése terén tett közös kezdeményezések révén jelentős szinergiák jöhetnek létre, és Európa eredményesebben kezelheti a tudomány, a kutatás, a közlekedés, a kommunikáció, az energia és a környezeti fenntarthatóság terén jelentkező kihívásokat, és támogatja a források hatékony elosztását Európában;

A külső menetrend formálása

14.   kiemeli, hogy egy liberalizált globális pénzügyi rendszer túlmutat az EU-politikák befolyásán és magában rejti a pénzügyi bizonytalanság veszélyét; hangsúlyozza, hogy a kockázat határokon átnyúló terjedésének ellensúlyozásához elengedhetetlenül szükséges a szabályozók és jogalkotók részéről történő homogén és koherens megközelítés; úgy véli, hogy újra kell értékelni az üzleti modell hatását és a multinacionális pénzügyi csoportok által a globális pénzügyi piacokon játszott szerepet;

15.   rámutat, hogy az Európai Unió és a tagállamok közös felelőssége foglalkozni azokkal a kihívásokkal, lehetőségekkel és bizonytalanságokkal, amelyekkel a polgárok a globalizáció miatt szembesülnek; meggyőződése, hogy az európai versenyképesség globalizált világban történő támogatása érdekében fejleszteni kell a belső piac külső dimenzióját; emlékeztet arra, hogy az Európai Unió nemcsak passzívan kíván a globalizációhoz alkalmazkodni, hanem ellenkezőleg, maga is alakítani kívánja azt; kiemeli a nemzetközi szintű – különösen a transzatlanti kapcsolatok keretében történő – megerősített stratégiai együttműködés és a megerősített multilaterális szervezetekkel történő együttműködés fontosságát, támogatva az EU tartóoszlopát képező olyan alapelveket, mint a szolidaritás, a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartása;

16.   felhív az Európai Unión belüli és kívüli protekcionizmus elleni intézkedések meghozatalára; hangsúlyozza, hogy protekcionizmus, ahelyett hogy védené, aláássa a fogyasztók és a polgárok jogait;

Az üzleti lendület visszanyerése
A gazdaságpolitikai koordináció megerősítése

17.   úgy ítéli meg, hogy az Európai Uniónak a különféle nemzetközi tárgyalások – mint például a WTO multilaterális tárgyalási fordulói – során demonstrálnia kellene azt a közös nézetet, amely valóban tükrözi minden egyes tagállam közös érdekeit;

Összpontosítás a prioritásokra

18.   ösztönzi a Bizottságot arra, hogy dolgozzon ki következetes integrált politikát a fenntartható fejlődés érdekében; úgy véli, hogy az erőforrások fenntartható használata és a környezetvédelem, a növekedés és az innovációs teljesítmény növelése közötti szinergiák a fejlesztés és a környezetbarát technológiák támogatása, illetve a közbeszerezések "zöldebbé" tétele révén érhetők el, különös figyelmet fordítva a kis- és középvállalkozásokra;

19.   hangsúlyozza az Európai Tanács 2007 tavaszán kitűzött céljának, Európa energiahatékony és megújuló gazdasággá alakításának megvalósításában a piaci alapú eszközök (MBI) szerepét; úgy véli, hogy az energiaárak folyamatos emelkedése és az éghajlatot érintő felhalmozott fenyegetések miatt fontos az energiahatékonyság javításának a növekedéshez és a fenntartható fejlődéshez történő hozzájárulásként történő ösztönzése; rámutat arra, hogy az EU-s vállalatok a világelsők között szerepelnek a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos technológiai fejlesztések területén;

20.   üdvözli a Bizottság javaslatát, amely az áruk, a szolgáltatások, az emberek és a tőke mozgásának négy szabadságát kiegészítő "ötödik szabadság", a kutatás és innováció – a tudás szabadsága – létrehozására irányul;

21.   úgy véli, összefüggésben az állandónak és nem ciklikusnak tűnő élelmiszerár-emelkedésekkel, hogy a közös agrárpolitika (KAP) kínálatot korlátozó mechanizmusait felül kell vizsgálni; úgy véli, hogy a KAP kulcsfontosságú szerepet játszhat az élelmiszerárak stabilizálásában;

22.   ismételten hangsúlyozza azt a nézetét, hogy az adóteher áthelyezése a munkáról a környezetkárosításra hatékony módja a környezeti és a foglalkoztatási problémák kezelésének, és úgy véli, hogy a munkát terhelő adókat csökkenteni kell a munkahelyteremtés és a feketegazdaság elleni fellépés érdekében;

A belső piac megerősítése

23.   rámutat, hogy a belső piac teljes létrehozásának kudarca következtében az EU termelékenysége elmarad a lehetségestől, ami miatt képtelen a globális piac adta lehetőségek teljes kihasználásra; úgy ítéli meg, hogy míg a belső árupiac viszonylag jól integrált, addig a szolgáltatások piaca, ideértve a pénzügyi szolgáltatásokat is, továbbra is inkább megosztott; felszólít a szolgáltatások piacának a megállapodással létrehozott szabályok következetes és koherens végrehajtása és alkalmazása, valamint a versenyt és a piacra jutást akadályozó tényezők eltávolítása révén történő fokozott integrációjára; megjegyzi, hogy az általános gazdasági érdekű, hatékony szolgáltatások megfizethető áron történő nyújtása fontos szerepet játszik egy versenyképes és dinamikus gazdaságban;

24.   hangsúlyozza, hogy a négy szabadságnak az EU teljes területén azonos módon és azonos mértékben kell megvalósulnia, és működését folyamatosan figyelemmel kell kísérni;

25.   hangsúlyozza a hálózati iparágak a verseny előtt egyenlő feltételek és hatékony verseny biztosításával történő megnyitásának szükségességét az integrált európai piacokon; ebben az értelemben úgy véli, hogy a villamosenergia- és gázpiacokon az állami tulajdon az európai szintű torzulásokhoz vezető egyik fő elem, és ezeken a piacokon a versenyre való ösztönzést tovább kell fejleszteni; meggyőződése, hogy az európai infrastruktúra bővítése, fejlesztése és összeköttetéseinek javítása, különösen a határokon átnyúló projektek, valamint a régi és új Európa közötti interakciók segítenek a közlekedési, energia és IKT ágazatok termelékenységének lényegi javításához szükséges feltételek kialakításában;

Az adópolitika hozzájárulása a lisszaboni menetrendhez

26.   tudomásul veszi a koordinált fiskális keret szükségességét, amelynek a vállalatok, különösen a kkv-k számára előnyösnek kell lennie és a növekedés ismételt fellendítését és a munkahelyteremtést kell szolgálnia;

27.   rámutat arra, hogy az állami finanszírozást illetően az Európai Uniónak adózási megoldásokat kell előmozdítania az új vállalkozások létrehozásának és a technológiai innovációnak az ösztönzése érdekében; megjegyzi, hogy ez többek között azon adók csökkentését jelentheti, amelyek aláássák a hatékonyságot és a munkahelyteremtést, különösen meghatározott társadalmi csoportok, mint a nők, a hosszú távon munkanélküliek és az idősebb korcsoportok esetében;

Az emberi erőforrásba történő befektetés és a munkaerőpiac modernizálása
Vállalkozói tevékenység és kreativitás

28.   meggyőződése, hogy a vállalkozói kultúra támogatása és egy, a kkv-k számára kedvező környezet megteremtése érdekében létfontosságú az innovációs folyamatot minden szakaszban – az ötlet kidolgozásától annak vállalkozói szinten történő megvalósításáig – finanszírozó hatékony finanszírozási rendszerrel alátámasztott intézményi innovációs keret irányítását szolgáló rendszer; rámutat arra, hogy a strukturális politikát olyan rugalmassággal kell kialakítani, amely teret enged az önkifejezésnek és megkönnyíti a kreatív ötletek jövedelmező hasznosíthatóságát;

29.   határozottan úgy véli, hogy a jobb szabályozás és az új EU-s szabályozásból eredő terhek enyhítését szolgáló ambiciózus célok elérése hozzájárul a versenyképesebb üzleti környezet kialakulásához és ösztönzi a magánkezdeményezéseket; felszólítja a tagállamokat, hogy tűzzenek ki ugyanilyen ambiciózus célokat a nemzeti szabályozás minden szintjével kapcsolatban; rámutat arra, hogy különös figyelmet kell fordítani a tagállamok intézményi és adminisztratív kapacitási hatékonyságának javítására;

Életciklus-megközelítés

30.   úgy ítéli meg, hogy az aktív munkaügyi politikáknak kombinálniuk kellene a "rugalmas biztonság" központú politikákat a biztonság új formáival, ideértve az aktív munkakeresés ösztönzését, valamint a jobb előrelátást és a változások pozitív kezelését, ideértve a gazdasági átszervezést, a társadalmi kirekesztés minimalizálása és az alkalmazkodás megkönnyítése érdekében; meggyőződése, hogy különleges figyelemben kell részesíteni azon módszereket, amelyek révén az állampolgárokat hatékonyabban el lehet érni, és elvárásaiknak és szükségleteiknek meg lehet felelni;

31.   úgy ítéli meg, hogy az életciklus-megközelítést oly módon kell kialakítani, hogy az megfeleljen a demográfiai kihívásoknak, ideértve a nyugdíjrendszerek modernizációját is, valamint biztosítsa a pénzügyi, gazdasági és szociális fenntarthatóságot;

32.   úgy véli, hogy az oktatás a hosszú távú növekedési lehetőségek egyik kulcsfontosságú meghatározója és egyben a szegénység és a kirekesztés elleni küzdelem hatékony eszköze, amely lehetővé teszi az életszínvonal emelését; ajánlja, hogy az Európai Unió és a tagállamok hatékonyabb intézkedéseket hozzanak az oktatásba történő befektetések fokozására, valamint az oktatás és képzés mindenki számára hozzáférhetővé tételének javítása érdekében;

33.   az a véleménye, hogy – a főként alacsony képzettségű és idősebb munkavállalók esetében – az életciklust átfogó, folyamatos munkahelyi képzésben történő fokozott részvétel, tehát a hatékony élethosszig tartó tanulási stratégiák kiegyensúlyozhatják az EU elöregedő munkaerejének negatív hatásait; úgy ítéli meg azonban, hogy határozott erőfeszítést kell tenni a fiatalok alapkészségeinek fejlesztésére, a korai iskolaelhagyás és az általános alulképzettség jelentős visszaszorítására, valamint meg kell erősíteni a migránsok és fogyatékkal élők társadalmi és munkaerő-piaci integrációját, különösen a készségfejlesztés támogatásával;

Bevándorlási politika

34.   határozott meggyőződése, hogy a képzett munkaerő hiánya és a munkapiaci követelmények fényében fontolóra kell venni egy hatékony bevándorlási politika létrehozását; úgy véli, hogy egy átfogó, a tagállamok politikáit kiegészítő európai migrációs politika létrehozása továbbra is alapvető prioritás marad azon kihívások megválaszolása és azon lehetőségek kihasználása érdekében, amelyeket a migráció képvisel a globalizáció új korszakában;

35.   úgy ítéli meg, hogy a növekedés előmozdítása és a harmadik országokkal történő együttműködés, valamint az Európai Unió gazdasági nyitottsága továbbra is létfontosságú marad a jól kezelt migrációs hullámok és az illegális bevándorlást kiváltó és előmozdító okok és tényezők elleni küzdelemben; beismeri, hogy az EU-nak sürgősen szüksége van a legális – többek között gazdasági – migrációra vonatkozó átfogó politikára;

A gazdaság irányításának javítása

36.   üdvözli a Bizottság által készített országjelentéseket; azonban szisztematikusabb megközelítésre hív fel, amely rávilágít a sikerekre éppen úgy, mint a hiányosságokra; támogatja a Bizottság "figyelendő pontok" bevezetésére irányuló javaslatát a többoldalú felügyelet részként, valamint a nemzeti politikai reagálások javításának lehetőségét; elismeri, hogy a regionális szintnek nagyobb szerepet kell kapnia a növekedés és a munkahelyteremtés megvalósításában, amint azt a 2007-2013-as időszakra vonatkozó kohéziós politika új generációs programjai felismerik;

37.   sajnálkozását fejezi ki amiatt, hogy a lisszaboni stratégia sok tagállam nemzeti politikájában még mindig alig ismerhető fel; azt a nézetet képviseli, hogy valamennyi gazdaságilag érdekelt fél mobilizálására szükség van a stratégia hatékony végrehajtásához; különösen úgy véli, hogy a szociális partnerek, a nemzeti parlamentek, a regionális és a helyi hatóságok valamint a civil társadalom fokozottabb bevonása javítja a lisszaboni stratégia eredményeit, és elmélyíti a helyénvaló reformokról folytatott nyilvános vitát; támogatja a Bizottság tagállamokhoz intézett javaslatát, hogy mélyítsék el a nemzeti és a regionális parlamentekkel folytatott együttműködést, miközben biztosítsák az NRP-jaik végrehajtásának éves vitáit;

38.   felhívja a Tanácsot, hogy vegye figyelembe az alábbi módosításokat:

A Bizottság ajánlása   A Parlament módosításai Módosítás: 1 1. iránymutatás 1. iránymutatás A fenntartható növekedéshez szükséges gazdasági stabilitás biztosítása érdekében 1. iránymutatás A globális környezetben a fenntartható növekedéshez, a társadalmi befogadáshoz és a megnőtt foglalkoztatottsághoz szükséges gazdasági stabilitás biztosítása érdekében 1.  A Stabilitási és Növekedési Paktumnak megfelelően a tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk középtávú költségvetési célkitűzéseiket. Mindaddig, amíg e célkitűzést el nem érték, minden szükséges korrekciós intézkedést meg kell tenniük ennek elérése érdekében. A tagállamoknak el kell kerülniük a ciklikus költségvetési politikát. Szükséges továbbá, hogy azok a tagállamok, amelyeknél túlzott hiány áll fenn, hatékony intézkedéseket tegyenek a túlzott hiány azonnali kiigazításának biztosítása érdekében. 1.  A Stabilitási és Növekedési Paktumnak megfelelően a tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk középtávú költségvetési célkitűzéseiket. Mindaddig, amíg e célkitűzést el nem érték, minden szükséges korrekciós intézkedést meg kell tenniük ennek elérése érdekében, és biztosítaniuk kell a közigazgatás modernizálását és az államháztartás konszolidálását. A tagállamoknak el kell kerülniük a ciklikus költségvetési politikát. Szükséges továbbá, hogy azok a tagállamok, amelyeknél túlzott hiány áll fenn, hatékony intézkedéseket tegyenek a túlzott hiány azonnali kiigazításának biztosítása érdekében. 2.  A fenntarthatatlanság kockázatát hordozó folyó fizetésimérleg-hiányt közzétevő tagállamoknak korrekcióra kell törekedniük, strukturális reformok végrehajtása és a külső versenyképesség növelése révén, adott esetben a költségvetési politikával is segítve a korrekciót. 2.  A fenntarthatatlanság kockázatát hordozó folyó fizetésimérleg-hiányt közzétevő tagállamoknak korrekcióra kell törekedniük, strukturális reformok végrehajtása és a külső versenyképesség növelése révén, adott esetben a költségvetési politikával is segítve a korrekciót, valamint a gazdasági növekedés eredményeinek megszilárdítása és a költségvetési politika, valamint a termelékenység növekedése közötti hatékonyabb szinergiára történő összpontosítás révén. 2a.  A stabilitás érdekében a tagállamok ne ruházzák át az infláció elleni küzdelem teljes felelősségét a monetáris politikára, különösen a magas árfolyamok jelenlegi helyzetében. A tagállamoknak meg kell valósítaniuk minden egyéb politikát, amely hozzájárul az infláció elleni küzdelemhez. 2b.  A tagállamoknak növelniük kell az EU gazdaságának lendületességét a belső piac külső dimenziójának fejlesztése révén, a fokozódó globális egyensúlyhiánnyal kapcsolatos kérdések kezelése céljából. 2c.  A pénzügyi piacoknak a közelmúltban bekövetkezett zavarait követően meg kell hozni a szükséges intézkedéseket a hitelszűke elkerülése és a pénzügyi piacokba vetett bizalom helyreállítása érdekében, hogy az állami és magánszereplők beruházási igényei kielégüljenek. Módosítás: 2 2. iránymutatás 2. iránymutatás A foglalkoztatás nagyobb mértékének alapjául szolgáló gazdasági és költségvetési fenntarthatóság megőrzése érdekében 2. iránymutatás A kedvezőbb növekedési kilátások alapjául szolgáló gazdasági és költségvetési fenntarthatóság megőrzése érdekében a tagállamoknak tekintettel az elöregedő népesség okozta várható költségekre, a tagállamoknak tekintettel az előttük álló demográfiai kihívásokra: 1. vállalniuk kell az államadósság megfelelő ütemű csökkentését az államháztartás megerősítése érdekében; 1. meg kell reformálniuk és meg kell erősíteniük a nyugdíj-, társadalombiztosítási és egészségügyi rendszereket annak érdekében, hogy azok pénzügyileg életképesek és fenntarthatók, valamint szociális szempontból megfelelőek és hozzáférhetők legyenek; 2. meg kell reformálniuk és meg kell erősíteniük a nyugdíj-, társadalombiztosítási és egészségbiztosítási rendszereket, annak érdekében, hogy azok pénzügyileg életképesek, szociális szempontból megfelelőek és hozzáférhetőek legyenek; 2. vállalniuk kell az államadósság megfelelő ütemű csökkentését, ezzel egyidőben javítaniuk kell az adósságkezelést az államháztartás megerősítése érdekében; 3. intézkedéseket kell hozniuk a munkaerőpiacon való részvétel és a munkaerő-kínálat bővítésére, különösen a nők, a fiatal és az idősebb munkavállalók tekintetében, és elő kell segíteniük az életcikluson alapuló munkaszemlélet elterjedését a munkával töltött idő növelésének érdekében a gazdaságban. 3. intézkedéseket kell hozniuk a munkaerőpiacon való részvétel és a munkaerő-kínálat bővítésére, különösen a nők, a fiatal és az idősebb munkavállalók tekintetében, és elő kell segíteniük az életcikluson alapuló munkaszemlélet elterjedését a munkával töltött idő növelésének érdekében a gazdaságban; valamint 3a.  Az "ötödik szabadság" – a tudás szabadságának – megvalósítása és új készségek előmozdítása; a mindenki számára elérhető élethosszig tartó tanulás biztosítása és a kutatási, oktatási és képzési rendszerek infrastruktúrájának modernizációja. Módosítás: 3 3. iránymutatás 3. iránymutatás A források növekedés- és foglalkoztatásorientált, hatékony elosztásának elősegítése 3. iránymutatás A források növekedés- és foglalkoztatásorientált, hatékony elosztásának elősegítése és a gazdaságba fektetett bizalom megszilárdítása a tagállamoknak – a gazdasági stabilitásra és a fenntarthatóságra vonatkozó iránymutatás sérelme nélkül – közkiadásuk összetételét a lisszaboni stratégiával összhangban a növekedést elősegítő kategóriák felé kell irányítaniuk, adópolitikájukat a növekedési lehetőségek ösztönzése érdekében ki kell igazítaniuk, biztosítaniuk kell olyan mechanizmusok bevezetését, amelyek alkalmasak a közkiadások és a politikai célkitűzések megvalósítása közötti kapcsolat értékelésére, valamint biztosítaniuk kell a reformcsomagok általános koherenciáját. a tagállamoknak – a gazdasági stabilitásra és a fenntarthatóságra vonatkozó iránymutatás sérelme nélkül – közkiadásuk összetételét a lisszaboni stratégiával összhangban a növekedést elősegítő kategóriák felé kell irányítaniuk, adópolitikájukat a termelékenység vezérelte növekedés ösztönzése érdekében ki kell igazítaniuk, biztosítaniuk kell olyan mechanizmusok bevezetését, amelyek alkalmasak a közkiadások és a politikai célkitűzések megvalósítása közötti kapcsolat értékelésére, például a lisszaboni célkitűzésekbe történő színvonalas befektetések bevezetését, valamint biztosítaniuk kell a reformcsomagok általános koherenciáját. Módosítás: 4 4. iránymutatás 4. iránymutatás A bérnövekedés makrogazdasági stabilitáshoz és növekedéshez történő hozzájárulásának biztosítása érdekében. 4. iránymutatás A bérnövekedés makrogazdasági stabilitáshoz és növekedéshez történő hozzájárulásának biztosítása érdekében. Valamint az alkalmazkodóképesség fokozása érdekében a tagállamoknak ösztönözniük kell a bérmegállapodási rendszerek helyes keretfeltételeinek kialakítását, ugyanakkor teljes mértékben tiszteletben tartva a szociális partnerek szerepét, azzal a céllal, hogy elősegítsék a nominálbérek és a munkaerőköltségek árstabilitással és termelékenységi trenddel középtávon összhangban lévő alakulását, figyelembe véve a szakismeretek és a helyi munkaerő-piaci feltételek terén mutatkozó különbségeket. Valamint az alkalmazkodóképesség fokozása érdekében a tagállamoknak ösztönözniük kell a bérmegállapodási rendszerek helyes keretfeltételeinek kialakítását, ugyanakkor teljes mértékben tiszteletben tartva a szociális partnerek szerepét, azzal a céllal, hogy elősegítsék a nominálbérek és a munkaerőköltségek árstabilitással és termelékenységi trenddel középtávon összhangban lévő alakulását, különös tekintettel a pénzügyi piaci szakemberekre, valamint a szakismeretek és a helyi munkaerő-piaci feltételek terén mutatkozó különbségekre. Módosítás: 5 5. iránymutatás 5. iránymutatás A makrogazdasági, strukturális és foglalkoztatási politikák közötti fokozottabb koherencia elősegítése érdekében. 5. iránymutatás A makrogazdasági, strukturális és foglalkoztatási politikák közötti fokozottabb koherencia elősegítése érdekében. A tagállamoknak: 1. fejleszteniük kell a gazdaságpolitika koordinációját nemzeti reformprogramjaik összhangba hozatala érdekében, és eközben figyelembe kell venniük a gazdasági különbözőségeket és az eltérő hagyományokat; A tagállamoknak olyan munkaerő- és termékpiaci reformokat kell véghezvinniük, amelyek egyidejűleg fokozzák a növekedési potenciált, illetve támogatják a makrogazdasági keretet a munkaerő- és termékpiacok globalizációval, technológiai fejlődéssel, keresletváltozásokkal és ciklikus változásokkal kapcsolatos rugalmasságának, tényezőmobilitásának és alkalmazkodóképességének növelése révén. A tagállamoknak különösen az adó- és ellátó rendszerek reformlendületét kell megújítaniuk az ösztönzések javítása és a munka kifizetődővé tétele érdekében; a foglalkoztatás rugalmasságának és biztonságának összehangolásával növelniük kell a munkaerőpiacok alkalmazkodóképességét; és az emberi erőforrásba való befektetések révén javítaniuk kell a foglalkoztathatóságot. 2. olyan munkaerő- és termékpiaci reformokat kell véghezvinniük, amelyek egyidejűleg fokozzák a növekedési potenciált, illetve támogatják a makrogazdasági keretet, amely rugalmasságot biztosít a munkaerő- és termékpiacok globalizációval, technológiai fejlődéssel, keresletváltozásokkal és ciklikus változásokkal kapcsolatos biztonságának, tényezőmobilitásának és alkalmazkodóképességének új formái révén. A tagállamoknak különösen az adó- és ellátó rendszerek reformlendületét kell megújítaniuk az ösztönzések javítása és a munka kifizetődővé tétele érdekében; a foglalkoztatás rugalmasságának és biztonságának összehangolásával növelniük kell a munkaerőpiacok alkalmazkodóképességét; és az emberi erőforrásba való befektetések révén javítaniuk kell a foglalkoztathatóságot; 3. különös figyelmet kell fordítaniuk az intézményi és közigazgatási hatékonyság megerősítésére; valamint 4. hozzá kell járulniuk az EU átfogó bevándorlási politikájának kidolgozásához, amelynek magában kell foglalnia a munkaerőpiaci követelményeknek megfelelő gazdasági migráció kritériumait és eljárásait is. Módosítás: 6 6. iránymutatás 6. iránymutatás A dinamikus és jól működő GMU-hoz való hozzájárulás érdekében, az euró-övezetbe tartozó tagállamoknak biztosítaniuk kell gazdasági és költségvetési politikáik jobb koordinációját, különösen: 6. iránymutatás A dinamikus és jól működő GMU-hoz való hozzájárulás érdekében, az euróövezetbe tartozó tagállamoknak biztosítaniuk kell gazdasági és költségvetési politikáik jobb koordinációját, különösen: -1. maximalizálniuk kell a reformok pozitív járulékos hatásait, mivel a közös valuta és a közös monetáris politika kivételes dimenziót kínál a koordinációhoz; 1. külön figyelmet kell fordítaniuk államháztartásuk hosszú távú fiskális fenntarthatóságára a Stabilitási és Növekedési Paktummal teljes összhangban; 1. külön figyelmet kell fordítaniuk államháztartásuk hosszú távú fiskális fenntarthatóságára a Stabilitási és Növekedési Paktummal teljes összhangban; 2. az alkalmazott gazdaságpolitikák olyan kombinációjához kell hozzájárulniuk, amely a gazdasági fellendülést támogatja és az árstabilitással összeegyeztethető, és ezáltal rövid távon fokozza a vállalkozások és a fogyasztók bizalmát, ugyanakkor összhangban van a hosszú távon fenntartható növekedéssel; 2. az alkalmazott gazdaságpolitikák olyan kombinációjához kell hozzájárulniuk, amely a gazdasági fellendülést támogatja és az árstabilitással összeegyeztethető, és ezáltal rövid távon fokozza a vállalkozások és a fogyasztók bizalmát, ugyanakkor összhangban van a hosszú távon fenntartható növekedéssel; 3. folytatniuk kell a strukturális reformok megvalósítását, amelyek fokozzák az euró-övezet hosszú távú potenciális növekedését és javítják termelékenységét, versenyképességét és az aszimmetrikus hatású megrázkódtatásokhoz való gazdasági alkalmazkodását, különös tekintettel a foglalkoztatási politikákra; valamint 3. folytatniuk kell a strukturális reformok és a lisszaboni célokkal összhangban álló befektetési prioritások megvalósítását, amelyek fokozzák az euróövezet hosszú távú potenciális növekedését és javítják termelékenységét, versenyképességét és az aszimmetrikus hatású megrázkódtatásokhoz való gazdasági alkalmazkodását, különös tekintettel a foglalkoztatási politikákra; valamint 4. biztosítaniuk kell, hogy az euró-övezet befolyása a globális gazdasági rendszerben az övezet gazdasági súlyával arányos legyen. 4. biztosítaniuk kell, hogy az EU és az euróövezet befolyása a globális gazdasági rendszerben az övezet gazdasági súlyával arányos legyen. Módosítás: 7 7. iránymutatás, bevezető rész, valamint (1), (2) és (3) bekezdés 7. iránymutatás A K + F területén, különösen a magánvállalkozások által végrehajtott beruházások növelése és ösztönzése érdekében a tagállamok meghatározzák saját közbenső célkitűzéseiket ahhoz, hogy 2010-re a GDP 3 %-ában meghatározott, a magán- és az állami befektetések közötti megfelelő különbséget tartalmazó általános célkitűzés elérhető legyen. A tagállamoknak ki kell dolgozniuk továbbá a K + F, különösen az üzleti K + F elősegítésére alkalmas intézkedéscsomagot, különösen az alábbiak révén: 7. iránymutatás A K + F területén, különösen a magánvállalkozások által végrehajtott beruházások növelése és ösztönzése érdekében 2010-re a GDP 3%-ában meghatározott, a magán- és az állami befektetések közötti megfelelő különbséget tartalmazó általános célkitűzés elérésére, valamint a vállalkozói kultúra előmozdítása és a magánkezdeményezések ösztönzése érdekében a tagállamoknak ki kell dolgozniuk a gazdaság modernizálására és az innováció valamennyi formájának elősegítésére alkalmas intézkedéscsomagot az alábbiak révén: (1) jobb keretfeltételek megteremtése és annak biztosítása, hogy a vállalkozások megfelelően versenyképes és vonzó környezetben működjenek; (1) a piacra érzékeny intézmények kifejlesztése és jobb keretfeltételek megteremtése annak biztosítása érdekében, hogy a vállalkozások megfelelően versenyképes üzleti környezetben működjenek, és hasznuk származzon az innovációk megvalósításából; (2) hatásosabb és hatékonyabb K + F-közkiadások, valamint a PPP-k (az állami és a magántőke összefogásának) fejlesztése; (3) az oktatási intézmények és kutatóintézetek kiválósági központjainak fejlesztése és megerősítése a tagállamokban, illetve adott esetben új központok létrehozása, valamint az állami kutatóintézetek és a magánvállalkozások közötti együttműködés és technológiatranszfer javítása; 3a. az ipari kutatási központok decentralizálásának ösztönzése annak érdekében, hogy újra csatlakozzanak az oktatási központokhoz, a különféle kutatási kultúrák sokszínűségének feltárása; Módosítás: 8 11. iránymutatás, (4a) és (4b) bekezdés (új) (4a) teljesíteniük kell a 2007. évi tavaszi Európai Tanács alkalmával az energia- és környezeti kihívások kezelése érdekében vállalt kötelezettségeket; és (4b) a nem ciklikusnak, hanem állandónak tűnő élelmiszerár-emelkedések összefüggésében felül kell vizsgálniuk a közös agrárpolitika kínálatkorlátozó mechanizmusait. Módosítás: 9 12. iránymutatás 12. iránymutatás A belső piac kiterjesztése és elmélyítése érdekében a tagállamoknak: 12. iránymutatás A belső piac kiterjesztése és elmélyítése, valamint a nyitott versenypiacok biztosítása érdekében a tagállamoknak: (1) fel kell gyorsítaniuk a belső piaci irányelvek nemzeti jogba való átültetését; (1) fel kell gyorsítaniuk a belső piaci irányelvek nemzeti jogba való átültetését, és meg kell szüntetniük a határokon átnyúló tevékenységek még fennmaradt akadályait; (2) előnyben kell részesíteniük a belső piaccal kapcsolatos jogszabályok szigorúbb és helyesebb végrehajtását; (2) előnyben kell részesíteniük a belső piaccal kapcsolatos jogszabályok szigorúbb és helyesebb végrehajtását; (3) meg kell szüntetniük a határokon átnyúló tevékenységek még meglévő akadályait; (3) meg kell szüntetniük a határokon átnyúló tevékenységek még meglévő akadályait; (4) hatékonyan kell alkalmazniuk az EU közbeszerzési szabályait; (4) hatékonyan kell alkalmazniuk az EU közbeszerzési szabályait; (5) az európai szociális modell megőrzése mellett elő kell mozdítaniuk a szolgáltatások teljesen működőképes belső piacát; (5) az európai szociális modell megőrzése mellett elő kell mozdítaniuk a szolgáltatások teljesen működőképes belső piacát és mindenki számára egyetemes, elérhető és fenntartható közszolgáltatásokat kell biztosítaniuk megfizethető áron és magas minőségi színvonalon; (6) a pénzügyi szolgáltatások cselekvési tervének konzisztens és koherens alkalmazása és végrehajtása révén fel kell gyorsítaniuk a pénzpiaci integrációt. (6) a belső piacra vonatkozó jogszabályok koherens alkalmazása és a pénzügyi szolgáltatások cselekvési tervének végrehajtása révén fel kell gyorsítaniuk a szolgáltatások, köztük a pénzügyi szolgáltatások piaci integrációját, emellett az alternatív és a nem alternatív pénzpiaci befektetési tevékenységek tekintetében fokozniuk kell az átláthatóságot, a felelősséget és a felügyeletet a befektetők, piacok és szabályozók számára; (6a) hozzá kell járulniuk a pénzügyi kockázatok határokon átnyúló terjedésének szabályozására vonatkozó kiegyensúlyozott megközelítés kialakításához; (6b) ki kell dolgozniuk az erőforrás-hatékonyság javításának feltételeit a közlekedési és energetikai infrastruktúrában, a határokon átnyúló szakaszokra, a peremterületekre, valamint a "régi" és az "új" tagállamok közötti összekapcsolásra összpontosítva; és (6c) vezető szerepet kell játszaniuk nemzetközi szinten a válságkezelési kérdések és a jelenlegi globális felügyeleti rendszer fejlesztése tekintetében. Módosítás: 10 13. iránymutatás, (6a) bekezdés (új) (6a) a transzatlanti piac kiteljesítését;

o
o   o

39.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak és a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) Elfogadott szövegek, P6_TA(2007)0533.