Az Európai Parlament 2008. szeptember 23-i állásfoglalása a bolognai folyamatról és a diákok mobilitásáról (2008/2070(INI))
Az Európai Parlament,
– tekintettel az EK-Szerződés 149. és 150. cikkére,
– tekintettel "az egyetemek korszerűsítési programjának megvalósítása: Oktatás, kutatás és innováció" című bizottsági közleményre (COM(2006)0208),
– tekintettel "az Európa szellemi tőkéjének mozgósítása: tegyük lehetővé az egyetemek teljes körű hozzájárulását a lisszaboni stratégiához! " című bizottsági közleményre (COM (2005)0152),
– tekintettel Az európai felsőoktatás struktúrájára helyezett hangsúly 2006/2007. – Nemzeti tendenciák a bolognai folyamatban című jelentésre (Eurydice, Európai Bizottság, 2007),
– tekintettel az oktatással és az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos statisztikák előállításáról és kidolgozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról szóló, első olvasatban 2007. szeptember 25-én elfogadott álláspontjára(1),
– tekintettel az egyetemeknek Európa globális tudásalapú gazdaságban való versenyképességét célzó modernizálásáról szóló, 2007. november 23-i tanácsi állásfoglalásra,
– tekintettel a 2008. március 13–14-i Európai Tanács elnökségi következtetéseire,
– tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,
– tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság jelentésére és a Költségvetési Bizottság véleményére (A6-0302/2008),
A. mivel a bolognai folyamat célja az európai felsőoktatási térség 2010-ig történő létrehozása, beleértve a felsőoktatási reformokat, a diákok és tanárok mobilitása előtt álló fennmaradó akadályok felszámolását, valamint az európai felsőoktatás minőségének, vonzerejének és versenyképességének javítását,
B. mivel a diákok mobilitásának és az oktatás minőségének továbbra is a bolognai folyamat központi elemeinek kell maradniuk,
C. mivel a diákok mobilitása új kulturális, társadalmi és felsőoktatási értékeket képez, és megteremti a személyes előrelépés, valamint a nemzeti és nemzetközi szintű felsőoktatási normák és foglalkoztathatóság növelésének lehetőségeit,
D. mivel a diákok mobilitása számos diák, kutató és más munkatárs számára –különösen az újabb tagállamokban – főként az elégtelen ösztöndíjak miatt még mindig elérhetetlen, mivel az akadályok jól ismertek, és azokat a kapcsolódó vitában részt vevő érdekeltek közül többen ismételten jelezték,
E. mivel külön figyelmet kell fordítani a diákok tanulásának, megélhetési költségeinek és mobilitásának megfelelő finanszírozására,
F. mivel a Parlament következetesen költségvetési prioritásának tekintette a hallgatói mobilitást, és annak biztosítására törekedett, hogy az oktatással kapcsolatos közösségi programok megfelelő mértékű finanszírozásban részesüljenek; mivel az e kérdéssel kapcsolatos határozott álláspontja – a Tanács által a bizottsági javaslattal kapcsolatban bevezetett csökkentések ellenére – az egész életen át tartó tanulás és az Erasmus Mundus programokhoz elkülönített, a 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret alapján és az új költségvetési eljárások szerint megtárgyalt költségvetési előirányzatok növeléséhez vezetett,
G. mivel a diákok mobilitására vonatkozó, megbízható statisztikai adatokra van szükség a megfelelő politikák és intézkedések megfigyeléséhez, összehasonlításához és értékeléséhez, valamint kialakításához,
H. mivel az önképzés és az informális tanulás elismerése az egész életen át tartó tanulás stratégiájának sarokköve, és ily módon a felnőttkori és az egész életen át tartó tanulás fontosságát el kell ismerni ebben a folyamatban,
I. mivel a külföldre utazással kapcsolatos választást semmilyen igazgatási, pénzügyi vagy nyelvi akadály nem hátráltathatja,
J. mivel a mobilitás az idegennyelv-tanulásra és az általános kommunikációs készségek javítására ösztönöz,
K. mivel sürgősen szükség van az egyetemeknek a minőség, a tanulmányi struktúra, az innováció és a rugalmasság tekintetében történő reformjára és modernizációjára,
L. mivel az oktatás minősége éppoly fontos, mint a kutatás minősége és azt az egész Európai Unióban meg kell reformálni és korszerűsíteni kell; és mivel e két dimenzió szorosan összekapcsolódik,
M. mivel a különböző nemzeti elismerési rendszerek a diákokkal szembeni egyenlő bánásmód, valamint az Európai Felsőoktatási Térségben és az európai munkaerőpiacon az előrehaladás jelentős akadályát képezik,
N. mivel a mobilitást veszélyeztetheti mind az elvégzett képzések teljes és megfelelő elismerésének elmulasztása, mind a megszerzett fokozatok egyenértékűségének hiánya,
O. mivel sürgősen szükség van arra, hogy egységes megközelítést hajtsanak végre, koordináljanak és támogassanak a bolognai folyamatot aláíró valamennyi ország körében,
P. mivel a barcelonai folyamatnak olyan új, progresszív oktatási modellt kell kialakítania, amely garantálja a képzéshez való hozzáférést mindenki számára, és amelynek legfőbb célkitűzése az ismeretek és az értékek átadása, egy öntudatos és társadalmi egyenlőtlenségektől mentes, fenntartható jövőbeli társadalmat teremtve,
1. úgy véli, hogy a diákok mobilitásának növelését és a különböző oktatási rendszerek minőségét a bolognai folyamat 2010 utáni fő céljainak újrafogalmazása keretében prioritásokként kell kezelni;
2. hangsúlyozza, hogy a diákok mobilitásának megvalósítása érdekében különböző politikai területeken kell lépéseket tenni; a mobilitással kapcsolatban több szempont is átlépi a felsőoktatás körét, és a társadalmi kérdések, a pénzügy, valamint a bevándorlási és vízumpolitikák alkalmazási körébe tartozik;
3. üdvözli a tagállamok által a kormányközi együttműködés keretében az EU-n belüli oktatás minőségének és versenyképességének javítása érdekében tett erőfeszítéseket különösen a mobilitás támogatása, a képesítések elismerése és a minőségbiztosítás terén, különösen tekintettel a pénzügyi keret 1a. fejezetében rendelkezésre álló szűkös tartalékok miatti korlátozott mozgástérre,
4. meggyőződése, hogy a folyamatban részt vevő valamennyi érdekelt fél által alkalmazott konzultációs módszernek folytatódnia kell: az intézményeknek és a diákok képviselőinek szorosan együtt kell működniük a mobilitás fennmaradó akadályai, valamint a bolognai folyamat minőségével és végrehajtásával kapcsolatos problémák kezelése érdekében;
5. rámutat, hogy a bolognai folyamat végrehajtása során különös figyelmet kell szentelni az európai kutatási térséggel folytatott szoros és intenzív együttműködésnek és koordinációnak;
A diákok mobilitása: minőség és eredményesség
6. ragaszkodik ahhoz, hogy a diákok mobilitásával és a diákok társadalmi-gazdasági profiljával kapcsolatban összehasonlítható és megbízható statisztikákra – például közös mutatókra, kritériumokra és referenciaértékekre – van szükség a jelenlegi adathiány leküzdése és a bevált gyakorlatok cseréjének előmozdítása érdekében;
7. felszólítja az egyetemeket, hogy javítsák és egyszerűsítsék mind a hozzájuk érkező, mind a tőlük kiutazó diákoknak az Interneten és másként nyújtott tájékoztatást; felhívja az egyetemeket és a nemzeti Erasmus-hivatalokat, hogy működjenek együtt a diákok szervezeteivel annak érdekében, hogy minden szükséges információt kellő időben elérhetővé tegyenek; továbbá felhívja az egyetemeket, hogy az Erasmus egyetemi chartához való csatlakozásuk révén tett kötelezettségvállalásokkal összhangban támogassák a diákok jogait;
8. hangsúlyozza, hogy annak érdekében, hogy a bolognai folyamat elérhesse célkitűzéseit, szükség van a viszonosságra a diákok és a kutatók áramlása tekintetében; hangsúlyozza a jelenlegi tendenciák és különösen az EU-hoz 2004-ben és 2007-ben csatlakozott tagállamokba irányuló gyenge mobilitás terén fennálló egyenlőtlenséget;
9. rámutat az érkező diákok társadalmi, kulturális és nyelvi integrációját elősegítő mentori irányítás fontosságára;
10. hangsúlyozza, hogy a nagyobb fokú nyelvismeret lényeges előny és a diákok mobilitásának egyik oka, és hogy fontos intenzív nyelvtanfolyamokat biztosítani az érkező diákok számára, az Erasmus tanulmányi időszakok előtt és/vagy azok ideje alatt,
Felsőoktatási reform és az egyetemek modernizálása: minőség, innováció és rugalmasság
11. felhívja az uniós egyetemeket, hogy hajtsanak végre innovatív, széles körű és módszertani tantervi reformot, mivel a nagyra törő és jó minőségű tartalmi és szervezeti szerkezetátalakítás alapvető fontosságú a diákok mobilitása és a nagyobb mértékű rugalmasság szempontjából; valamennyi képzési programban "mobilitási tanulmányi időszak" bevezetésére szólít fel annak érdekében, hogy a külföldi tanulás lehetővé váljon a diákok számára;
12. kéri, hogy helyezzenek hangsúlyt a doktoranduszok mobilitását előmozdító közös európai doktori programok és egy európai doktorátusi keret létrehozásának szükségességére;
13. hangsúlyozza az oktatás minőségének és kiválóságának alapvető szerepét, hiszen a képzett tanárok minden tanulmányi területen történő fejlődése és folyamatos képzése kulcsfontosságúak a diákokat vonzó hatásuk és hatékonyságuk, valamint a bolognai folyamat célkitűzéseinek elérése szempontjából;
14. újólag megismétli, hogy több transznacionális párbeszédre, valamint információ- és tapasztalatcserére van szükség a tanárképzés – beleértve az alapfokú tanítóképzés – konvergenciájának megkönnyítése és a folyamatos szakmai fejlődés hatékonysága érdekében;
A diákok mobilitásának finanszírozása és az abba történő befektetés, valamint a társadalmi dimenzió
15. külön segítségnyújtást kell biztosítani a társadalom hátrányos helyzetű csoportjaiból származó diákok számára, például olcsó és élhető szálláshelyek felajánlásával; az érkezést követően gyakran külön támogatásra van szükség;
16. javasolja egy harmonizált európai diákigazolvány bevezetését a mobilitás megkönnyítése és a diákok számára annak lehetővé tétele érdekében, hogy a szállások és a megélhetési költségek terén kedvezményekhez jussanak;
17. felhívja a tagállamokat és az illetékes hatóságokat, hogy a támogatások egyszerű, rugalmas és átlátható odaítélési eljárásai, valamint a magas költségű úti célok és a rászoruló diákok esetén további pénzügyi támogatás révén biztosítsanak egyenlő és egyetemes hozzáférést a mobilitáshoz; létfontosságúnak tartja, hogy a diákok ezt a támogatást még indulásuk előtt megkapják, hogy ily módon elkerülhetővé váljon a rájuk háruló túlzott mértékű pénzügyi teher;
18. üdvözli, hogy a költségvetési fegyelemről, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodáshoz csatolt nyilatkozatban előírt többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatával összefüggésben mérlegelhető az oktatás terén megvalósuló programok és különösen az Erasmus-ösztöndíjak tekintetében előirányzott pénzügyi keret növelése a program ellenőrzésének és értékelésének eredményeitől függően;
19. rámutat, hogy a diákok mobilitása finanszírozásának új módjait, például kamatmentes kölcsönöket és/vagy átruházható kölcsönöket kell bevezetni és támogatni;
20. felhívja az európai egyetemeket, hogy működjenek együtt a magánszektorral (pl. gazdasági vagy üzleti szervezetekkel, mint például kereskedelmi kamarákkal) annak érdekében, hogy minden ciklus folyamán (felsőfokú alapképzés, mesterfokozat, doktori fokozat) új és hatékony mechanizmusokat találjanak a diákok mobilitásának társfinanszírozására, ily módon javítva az oktatási rendszerek minőségét;
21. javasolja, hogy a társaságok és egyetemek között folytassanak gyümölcsöző párbeszédet és kétirányú cserét annak érdekében, hogy innovatív partnerségeket alakítsanak ki és feltárják az együttműködés új módjait;
Minőség és az oklevelek teljes körű elismerése
22. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az európai felsőoktatási térség létrehozása érdekében folytassák az európai referenciakeret (bolognai képesítési keretrendszer, az egész életen át tartó tanulás európai képesítési keretrendszere, a minőségbiztosításra vonatkozó európai szabványok és iránymutatások, valamint a lisszaboni elismerési egyezmény) végrehajtását;
23. hangsúlyozza ezért az átfogó, egységesített és hatékony kreditátviteli rendszer (ECTS) végrehajtásának sürgősségét annak érdekében, hogy a diákok és egyetemi tudósok képesítésének az egységes közös keretnek köszönhetően egész Európában könnyen átvihető legyen;
24. hangsúlyozza, hogy a háromlépcsős fokozatrendszer (felsőfokú alapképzési fokozat, mesterfokozat és doktorátus) rugalmasabbá is válhatna, kiváltképpen ha a "3+2" rendszer helyett a "4+1" rendszert használnák az első és második lépcsőben; megjegyzi, hogy egyes tanulmányok esetében ez célszerűbb lehet a végzett hallgatók nagyobb mobilitása és foglalkoztathatóságának lehetővé tétele érdekében;
25. a szakmai gyakorlatok és az egyetemek által jóváhagyott egyéb önképzésből eredő és informális mobilitási tapasztalatoknak ECTS-krediteket kellene kapniuk, és azokat a tananyag szerves részeként kellene elismerni;
A bolognai folyamat végrehajtása az összes érintett országban
26. felhívja a tagállamok illetékes hatóságait és az európai egyetemeket, hogy ösztönözzék és támogassák a bevált gyakorlatok cseréjét és a tudatosságnövelő kezdeményezéseket;
27. sürgeti a tagállamokat, hogy a vízumokról szóló uniós irányelvekkel összhangban könnyítsék meg a vízumeljárásokat és csökkentsék azok költségét a mobilis diákok számára, különösen a keletebbre fekvő tagállamok és tagjelölt országok esetében;
o o o
28. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.