Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2008/2133(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A6-0447/2008

Előterjesztett szövegek :

A6-0447/2008

Viták :

PV 17/12/2008 - 19
CRE 17/12/2008 - 19

Szavazatok :

PV 18/12/2008 - 6.19
PV 18/12/2008 - 6.21
CRE 18/12/2008 - 6.19
CRE 18/12/2008 - 6.21
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P6_TA(2008)0634

Elfogadott szövegek
WORD 140k
2008. december 18., csütörtök - Strasbourg Végleges kiadás
A hamisítás hatása a nemzetközi kereskedelemre
P6_TA(2008)0634A6-0447/2008

Az Európai Parlament 2008. december 18-i állásfoglalása a hamisítás nemzetközi kereskedelemre gyakorolt hatásáról (2008/2133(INI))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) a hamisítás és a kalózkodás gazdasági hatása című 2007. évi jelentésére,

–   tekintettel a Közösség lisszaboni programjának végrehajtása – a modern KKV-politika a növekedésért és a foglalkoztatásért című, 2005. november 10-i bizottsági közleményre (COM(2005)0551),

–   tekintettel a "Globális Európa: nemzetközi versenyképesség - hozzájárulás az EU növekedési és munkahelyteremtési stratégiájához című 2006. október 4-i bizottsági közleményre (COM(2006)0567),

–   tekintettel a "Globális Európa: szorosabb együttműködés az európai exportőrök piacra jutásának elősegítése érdekében" című 2007. április 18-i bizottsági közleményre (COM(2007)0183),

–   tekintettel az európai vállalkozások piacra jutásának elősegítésére vonatkozó európai uniós stratégiáról szóló, 2008. február 19-i állásfoglalására(1) ,

–   tekintettel 2007. május 22-i, a globális Európa – a versenyképesség külső szempontjai című állásfoglalására(2) ,

–   tekintettel a kereskedelempolitika hatékony behozatali és kiviteli szabályok és eljárások révén történő megvalósításáról szóló, 2008. június 5-i állásfoglalására(3) ,

–   tekintettel a transzatlanti gazdasági kapcsolatokról szóló, 2006. június 1-jei állásfoglalására(4) ,

–   tekintettel az EU és a Mercosur közötti – tekintettel interregionális társulási megállapodás megkötésére – gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokról szóló, 2006. október 12-i állásfoglalására(5) ,

–   tekintettel a Koreával meglévő kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokról szóló, 2007. december 13-i állásfoglalására(6) ,

–   tekintettel a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségével (ASEAN) folytatott kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokról szóló, 2008. május 8-i állásfoglalására(7) ,

–   tekintettel az EU és Kína közötti kereskedelmi kapcsolatok kilátásairól szóló, 2005. október 13-i állásfoglalására(8) ,

–   tekintettel a Bizottság "EU – Kína: szorosabb partnerség, növekvő felelősség" című, az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett 2006. október 24-i közleményére (COM(2006)0631) és az azt kísérő, a "Szorosabb partnerség, növekvő felelősség – Az EU és Kína közötti kereskedelemről és befektetésekről szóló szakpolitikai dokumentum: Verseny és partnerség" című dokumentumra (COM(2006)0632),

–   tekintettel a nemzetközi kereskedelmi szabályok, különösen a Kereskedelmi Világszervezet égisze alatt kialakított kereskedelmi szabályok alapján a Közösséget megillető jogok gyakorlásának biztosítása érdekében a közös kereskedelmi politika területén követendő közösségi eljárások megállapításáról szóló, 1994. december 22-i 3286/94/EK tanácsi rendeletre(9) (a kereskedelem akadályairól szóló rendelet),

–   tekintettel az európai iparjogvédelmi stratégiáról szóló, 2008. július 16-i bizottsági közleményre (COM(2008)0465),

–   tekintettel a Bizottság "Cselekvési program: gyorsított fellépés a HIV/AIDS, a malária és a tuberkulózis ellen a szegénység enyhítésével összefüggésben (2001–2006)" című, 2001. február 21-i közleményére (COM(2001)0096),

–   tekintettel a Bizottság "Az EK cselekvési programjának aktuális helyzete: gyorsított fellépés a HIV/AIDS, a malária és a tuberkulózis ellen a szegénység enyhítésével összefüggésben" című, 2003. február 26-i közleményére (COM(2003)0093),

–   tekintettel a HIV/AIDS, malária és a tuberkolózis elleni külső fellépésnek egységes európai keretprogramjáról szóló 2004. október 26-i bizottsági közleményre (COM(2004)0726),

–   tekintettel a közegészségügyi problémákkal küzdő országokba történő kivitelre szánt gyógyszeripari termékek előállításával kapcsolatos szabadalmak kényszerengedélyezéséről szóló, 2006. május 17-i 816/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(10) ,

–   tekintettel a tarifális preferenciák általános rendszerének alkalmazásáról szóló, 2005. június 27-i 980/2005/EK tanácsi rendeletre(11) (GSP Szabályzat),

–   tekintettel a termékhamisítás és szerzői jogi kalózkodás elleni közösségi vámügyi tevékenységről szóló, 2008. május 19-i bizottsági jelentésére - Eredmények az európai határokon 2007,

–   tekintettel a Közösségi Vámkódex (Korszerűsített Vámkódex) létrehozásáról szóló, 2008. április 23-án elfogadott 450/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(12) ,

–   tekintettel a vámunió fejlődése érdekében követendő stratégiáról szóló 2008. április 1-jei bizottsági közleményre (COM(2008)0169),

–   tekintettel a 2006. április 26-i szellemi tulajdonjogok érvényesítését biztosító büntetőjogi intézkedésekről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló módosított javaslatra (COM(2006)0168),

–   tekintettel a vámunió negyvenedik évfordulójáról szóló, 2008. június 19-i állásfoglalására(13) ,

–   tekintettel a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(14) ,

–   tekintettel az egyes szellemi tulajdonjogokat feltehetően sértő áruk elleni vámhatósági intézkedésekről és az ilyen jogokat ténylegesen sértő áruk ellen hozandó intézkedésekről szóló 2003. július 22-i 1383/2003/EK tanácsi rendeletre(15) ,

–   tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

–   tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság jelentésére, valamint a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság illetve a Jogi Bizottság véleményére (A6-0447/2008),

A.   mivel a megújult lisszaboni menetrend célkitűzéseinek elérése érdekében hatékony küzdelmet kell folytatni a hamisítás ellen annak mind belső, mind külső vonatkozásai tekintetében, a Bizottság 2007. április 18-i közleményére,

B.   mivel az Európai Unió a világ második legnagyobb áru- és szolgáltatásimportálója, az egységes piac nagy mértékű nyitottsága és átláthatósága jelentős lehetőségeket kínál, azonban ki van téve a hamisított termékek beáramlása komoly kockázatának,

C.   mivel az Európai Unió gazdasága olyan, magas színvonalú, nagy hozzáadott értéket tartalmazó, gyakran védjegyek, szabadalmak vagy földrajzi megjelölések által védett termékek előállítására szakosodott, amelyek jellegüknél fogva a leginkább ki vannak téve a hamisítás veszélyének,

D.   mivel a szellemi tulajdonjogok súlyos megsértései olyan nem tarifális kereskedelmi akadályok, amelyek megnehezítik és költségesebbé teszik a harmadik országok piacaihoz való hozzáférést, különösen a korlátozott eszközökkel és forrásokkal rendelkező kis- és középvállalkozások (KKV-k) számára,

E.   mivel az európai versenyképesség hagyományosan a munkaerő minőségéhez és – főként a KKV-k esetében – egyre inkább a kutatáshoz és fejlesztéshez, az innovációhoz és a szellemi tulajdonjogokhoz kapcsolódik,

F.   mivel a szellemi tulajdonjogokat – beleértve a földrajzi jelzéseket és az eredetmegjelöléseket is – az Európai Unió kereskedelmi partnerei nem mindig óvják hatékonyan,

G.   mivel sokfajta terméket hamisítanak – és ezek száma egyre nő –, és ez már nem korlátozódik a luxus- és minőségi termékekre, hanem kiterjed az olyan általánosan használt árukra, mint a játékok, gyógyszerek, kozmetikumok és élelmiszerek,

H.   mivel az OECD által nemrég készített felmérés szerint 2005-ben a nemzetközi kereskedelemben mintegy 150 milliárd euró értéket képviseltek a szellemi tulajdonjogok megsértésével összefüggésbe hozható termékek, amihez még hozzá kell adni az interneten terjesztett hamis és kalóztermékek nemzeti kereskedelmének értékét is,

I.   mivel 2007-ben az Európai Unió vámhatósága által lefoglalt szellemi tulajdonjogokat sértő termékek mennyisége egy év alatt 17%-kal nőtt az előző évhez képest, és a növekedés a kozmetikai és higiéniai termékek esetében 264%-ot, a játékok esetében 98%-ot, a gyógyszerek esetében pedig 51%-ot tett ki,

J.   mivel a hamisítás és a kalózkodás jelensége riasztó hatással van az Európai Unió gazdaságára és a Közösség társadalmi-gazdasági rendszerének egészére, mivel csökkenti a az innovációs ösztönző erőt, fékezi a közvetlen külföldi befektetéseket, szakképzettséget igénylő munkahelyek megszűnéséhez vezet és megteremti a szervezett bűnözés által ellenőrzött – a hivatalos rendszerrel párhuzamosan működő – illegális gazdaság alapjait,

K.   mivel az OECD 2007. évi fent említett jelentése és hamarosan elkészülő, "A digitális tartalommal kapcsolatos szerzői jogi kalózkodás'című II. szakaszjelentése hangsúlyozza a digitális kalózkodás globális mértékét, gyors terjedését és a jogtulajdonosokra nézve káros gazdasági hatását,

L.   mivel a hamisítás súlyos környezeti károkat okoz mind azáltal, hogy a hamisított termékek nem felelnek meg a minőségi szabványoknak, valamint a kiszorításukkal és a megsemmisítésükkel kapcsolatos magas költségek révén,

M.  M mivel a hamis termékek elleni küzdelmet célzó eljárásokhoz való hozzáférés bonyolult, költséges és időigényes, különösen a KKV-k számára,

N.   mivel az egységes piac az európai polgár számára garantálja azt a lehetőséget, hogy szabadon, átlátható és biztonságos módon választhassa ki a megvásárolandó termékeket, a hamisítás pedig – az az ellen folytatott megfelelő küzdelem hiányában – nemcsak az egész rendszer alapját képező elvárható bizalom elvét csorbítja, hanem súlyos kockázatokat is jelent a fogyasztók biztonságára, egészségére és – szélsőséges esetekben – életére is, jogaikat pedig ezért megfelelőbben kell garantálni,

O.   mivel a hamisított termékek megvásárlásának egészségügyi és biztonsági kockázatainak, illetve általános következményeinek fogyasztói tudatosítására irányuló kezdeményezések a hamisított termékek elleni küzdelem hatékony eszközei,

P.   mivel hatékonyabb visszatartó erejű intézkedéseket kell foganatosítani az olyan termékek hamisítóival szemben, amelyek közvetlen közegészségügyi hatással rendelkeznek,

Q.   mivel a szellemi tulajdonjogokra vonatkozó jogszabályok területén a tagállamokban még mindig – különösen az e jogok betartatására irányuló szankciók tekintetében – fennálló eltérések gyengítik az Európai Unió tárgyalási pozícióját és alááshatják a jelenség elleni hatékonyabb küzdelem érdekében nemzetközi szinten tett eddigi erőfeszítéseket,

R.   mivel az egyes szellemi tulajdonjogokat feltehetően sértő áruk elleni vámhatósági rendelkezésekről és az ilyen jogokat ténylegesen sértő áruk ellen hozandó intézkedésekről szóló, 1383/2003/EK rendelet 11. cikkében megállapított egyszerűsített eljárás igen sikeresnek bizonyult az olyan tagállamokban, mint Portugália, Görögország, Magyarország, Hollandia és Litvánia,

S.   mivel a 2006-os G8-as szentpétervári csúcstalálkozó résztvevői elismerték a hamisítás és kalózkodás globális jellegét, és hangsúlyozták a G8 országok, a harmadik országok és az illetékes nemzetközi intézmények közti fokozottabb együttműködés szükségességét,

T.   mivel az ezt követő heiligendammi G8-as csúcstalálkozón a "Heiligendammi folyamat" részeként létrejött a hamisítás és kalózkodás ellen fellépő IPR (a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok) munkacsoport(16) ,

U.   mivel 2007-ben az Európai Unió, Japán és az Egyesült Államok bejelentették, hogy tárgyalásokat kezdenek egy olyan új többoldalú megállapodásra vonatkozóan, amelynek célja a szellemi tulajdonjogok végrehajtásának megerősítése, valamint a hamisítás és a kalózkodás jelensége elleni küzdelem (hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás – ACTA),

V.   mivel az ACTA megállapodás kedvező eredménye lehetővé teszi a polgári és közigazgatási védelem közös szabványainak kialakítását, az intézményközi együttműködés és a magánszektorral való együttműködés javítását, valamint a technikai segítségnyújtás beépítését a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok tiszteletben tartásának egyszerűbbé, biztonságosabbá és olcsóbbá tétele érdekében,

W.   mivel hangsúlyozni kell a különbséget a generikus gyógyszerek – amelyeknek elterjedését és forgalmazását ösztönözni kell mind az Európai Unióban, mind a fejlődő országokban – és a hamisított gyógyszerek között, amelyek egyfelől veszélyesek a közegészségügyre, másfelől pedig jelentős gazdasági veszteséget okoznak az érintett iparág vállalatainak, miközben késleltethetik új termékek kifejlesztését, anélkül azonban, hogy ennek előnyeiből a legkevésbé fejlett országok lakossága részesülne, mivel, ezen felül, a hamisított gyógyszerek az illegális gyógyszereknek csak egy részét képezik,

X.   mivel, ami a közegészségügyre közvetlen hatással lévő termékeket illeti, az internet és a párhuzamos kereskedelemi hálózatok nagyban hozzájárulnak a közegészségügyre veszélyt jelentő hamisított termékek terjedéséhez,

Y.   mivel az Európai Unió folyamatos erőfeszítéseket tesz a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok tiszteletben tartását érvényre juttató intézkedések harmonizálása érdekében, nevezetesen egy, a szellemi tulajdonjogok érvényesítését biztosító büntetőjogi intézkedésekről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló 2005. július 12-i javaslattal (COM(2005)0276), és ezt a folyamatot nem szabad a szokásos uniós döntéshozatali eljárás hatáskörén kívül eső kereskedelmi tárgyalásokkal megkerülni,

Z.   mivel annak biztosítása is különösen fontos, hogy a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok tiszteletben tartását érvényre juttató intézkedések kialakítására oly módon kerüljön sor, hogy az ne akadályozza az innovációt vagy a versenyt, ne ássa alá a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok korlátozásait és annak kivételeit, illetve ne veszélyeztesse a személyes adatokat, ne korlátozza az információ szabad áramlását, és ne terhelje fölöslegesen a legális kereskedelmet,

AA.   mivel az Európai Unió a Parlament és a Tanács sok éven át folytatott vizsgálatait követően számos vonatkozó irányelv elfogadásával bizonyította a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok hatékony és kiegyensúlyozott érvényre juttatása iránti elkötelezettségét,

AB.   mivel jogi intézkedések mérlegelésénél alapvető fontosságú a szellemi és anyagi tulajdonjogok közötti, valamint ennek megfelelően a jogsértés és a lopás közötti alapvető különbség felismerése,

AC.   mivel a szellemi tulajdon mindennemű megsértése káros a kereskedelemre és az üzletre nézve, a kereskedelmi szintű jogsértések azonban további messze ható következményekkel járnak,

AD.   mivel a gyógyszeripari termékek szabadalmai esetében míg a szabadalmakkal kapcsolatos jogsértések rendezése eseti alapon történik a szabadalomsértés miatt indított polgári peres eljárás során felhozott lényeges érvek alapján, addig a szerzői jogokat és a védjegyeket érintő jogsértések szándékos bűncselekményeknek minősülnek,

A többoldalú keret

1.   véleménye szerint a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) rendszere nemzetközi szinten lehetővé tette a szellemi tulajdonjogok szélesebb körű elismerését azzal, hogy a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodás (TRIPS) révén megegyezésen alapuló védelmi normaszintet határozott meg, megerősítette a tagállamok és a különböző szervezetek – Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO), Vámügyi Világszervezet (WCO) – közötti párbeszédet, továbbá a nézeteltérések rendezésére megelőző és vitarendezési mechanizmust hozott létre;

2.   felhívja a Bizottságot, hogy a TRIPS-megállapodás Tanácsán belül továbbra is törekedjen arra, hogy a nemzeti jogban bevezetett minimális szabályokat a végrehajtásra és a jogsértések visszaszorítására irányuló hatékony intézkedések kísérjenek; úgy véli, hogy a TRIPS-megállapodásban biztosított és a közegészségügyről szóló dohai nyilatkozat által megerősített, rugalmas alkalmazással kapcsolatos lehetőségeket fenn kell tartani, amennyiben azok célja a jogtulajdonosok és a végfelhasználók érdekei közti megfelelő egyensúly biztosítása;

3.   kéri a Bizottságot, hogy továbbítson javaslatokat az Európai Parlament számára annak biztosítása érdekében, hogy a kiviteli, tranzit- és átrakási műveletek megfelelően szerepeljenek a TRIPS-megállapodásban, és hogy vizsgálja meg a megállapodás további módosításának lehetőségeit a szellemi tulajdonjogok tulajdonosai és potenciális felhasználói érdekei közti megfelelő egyensúly kialakítása érdekében, különös tekintettel a partnerek fejlettségi szintjére és különbséget téve a hamisítással vagy kalózkodással előállított termékeket gyártó országok, a tranzitországok, illetve az azokat felhasználó országok között;

4.   üdvözli az Európai Unió által a technikai segítségnyújtásra irányuló programok terén elért előrelépést, melyek hozzájárultak a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok megerősítéséhez a feltörekvő és fejlődő országokban, és hangsúlyozza az ilyen programok folytatásának fontosságát, tekintettel azokra a hasznos célkitűzésekre, amelyeket a fenntartható gazdasági fejlődés tekintetében elérhetnek, valamint a hamisítás elleni küzdelemben betöltött jelentős szerepükre;

5.   kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az európai és a fejlődő országokban élő fogyasztók szélesebb körű oktatása érdekében hozzon létre egyedi, megfelelő pénzügyi fedezettel támogatott kezdeményezéseket az esetlegesen veszélyes hamisított termékekhez fűződő kockázatok elkerülése céljából;

6.   támogatja a tizenkettedik az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciáján a Kreatív Afrika kezdeményezés keretében javasolt megoldásokat, melyek a kreatív iparágakat lényeges elemnek tekintik az alulfejlett országok gazdaságának növekedésében, és újra megerősítik a szellemi tulajdonjogok létfontosságú szerepét az ilyen régiók fenntartható fejlődésében;

7.   felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy javasolják és támogassák egy hamisításról szóló jegyzőkönyv megszövegezését, amely a nemzetek közötti szervezett bűnözésről szóló Palermói Egyezményt egészítené ki;

8.   emlékeztet rá, hogy bizonyos felemelkedő gazdaságokban a hamisítással vagy kalózkodással előállított termékek gyártása riasztó méreteket öltött; jóllehet üdvözli az eddig megvalósított együttműködési intézkedéseket, de azon a véleményen van, hogy a vám-, az igazságügyi és a rendőrségi szervek és az érintett országok közötti koordináció megerősítése, továbbá ezen országok jogszabályai európai uniós jogszabályokkal való harmonizálásának elősegítése céljából különös intézkedésekre van szükség;

9.   felszólítja a Bizottságot, hogy illesszen be a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről szóló 2004/48/EK irányelv 3. cikkének (2) bekezdésébe(17) nemzetközi szintű védelmi intézkedéseket annak garantálására, hogy a törvényes kereskedelem akadályozásának céljával semminemű, szabadalom érvényesítését célzó rendelkezéssel nem történik visszaélés;

10.   arra ösztönzi a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az euro-mediterrán partnerországokkal való kereskedelem megkönnyítése érdekében erősítsék meg az euro-mediterrán partnerországokkal az euro-mediterrán piac programon belül folytatott együttműködésüket, és az euro-meditterrán régióban a vámügyi együttműködés és a hamisítás illetve kalózkodás elleni küzdelem tekintetében segítsék elő egy közös jogalkotási, eljárási és végrehajtási megközelítés kialakítását;

11.   meggyőződése, hogy a hamisítás elleni küzdelem erősítése érdekében gyakrabban és célzottabban kellene igénybe venni a WTO vitarendezési szervét, amely – a nemzeti és közösségi igazságszolgáltatással együtt – képes Európa iparának és fogyasztóinak jobb védelmet biztosítani, a TRIPS-megállapodás tartalmát és hatályát erősítő jogalkalmazási gyakorlat megszilárdítása révén;

12.   megerősíti, hogy az anyagi jog bármely harmonizálása során tiszteletben kell tartani a nemzeti szuverenitást és a vonatkozó nemzetközi szerződéseket;

ACTA és egyéb kétoldalú vagy regionális uniós kezdeményezések

13.   kéri a Bizottságot, hogy – a többoldalú tárgyalásokkal párhuzamosan – a hamisítás és a kalózkodás elleni küzdelmet olyan kétoldalú, regionális és többoldalú megállapodások előmozdítása révén is mozdítsa elő, amelyeknek célja a jogszabályok közelítése és hatékony alkalmazásuk, továbbá amelyek emellett hatékony vitarendezési mechanizmusokat tartalmaznak, továbbá szankciókat a vállalt kötelezettségek megszegése esetére;

14.   felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az ACTA tárgyalására az európai polgárok előtt a lehető legátláthatóbb formában kerüljön sor, különös tekintettel a "hamisítás" és "kalózkodás" kifejezések meghatározására és a tervezett büntetőjogi szankciókra; álláspontja szerint fel kell mérni a megállapodásnak a társadalomra, illetve a polgári szabadságjogokra kifejtett hatását; támogatja egy, a megállapodás végrehajtását vizsgáló akciócsoport felállítását, elősegítve e kérdéskört az Európai Unió és a harmadik országok közötti párbeszéd keretében, illetve az ezekkel az országokkal kapcsolatos együttműködési intézkedések részeként;

15.   úgy véli, hogy egyelőre bizonytalan, hogy az EK-Szerződés jogalapot biztosít-e a büntetőjogi szankciók jellegét és szintjét előíró közösségi intézkedések számára, és ezért a Bizottság nem feltétlenül rendelkezik felhatalmazással arra, hogy a Közösség nevében olyan nemzetközi megállapodást köthessen, amely megszabja a védjegy és a szerzői jog megsértői elleni büntetőjogi szankciók természetét és szintjét;

16.   hangsúlyozza, hogy minden felvázolt IP betartatási egyezményben meg kell különböztetni a nem haszonszerzési célú személyes felhasználást a hamísított vagy kalózárúk csalárd és szándékos forgalmazásától;

17.   felhívja a Bizottságot, hogy tárgyaljon harmadik országokkal hamísítás elleni munkacsoportok felállításáról;

18.   felkéri a Bizottságot, hogy biztosítsa, hogy az ACTA ne adjon felhatalmazást hatóságoknak a magántulajdonú számítógépekhez és más elektronikus eszközökhöz való hozzáférésre;

19.   üdvözli, hogy számos WTO-tagállam növekvő érdeklődést tanúsít az ACTA iránt, úgy véli, hogy erőfeszítéseket kell tenni a feltörekvő gazdaságok, mint amilyen Kína, India és Brazília, valamint az olyan regionális kereskedelmi tömbök, mint a Mercosur, a CARICOM és az ASEAN a megállapodásra irányuló összes tárgyalásba való bevonása érdekében, illetve fel kell hívni őket, hogy mostantól kötelezzék el magukat területükön a szellemi tulajdonjogok tiszteletben tartásának biztosítása mellett;

20.   felhívja a Bizottságot, hogy kerülje el az ACTA, a TRIPS megállapodás és a nemzetközi szellemi tulajdonjogról szóló érvényben lévő egyezmények közötti ellentmondás és átfedések veszélyét;

21.   felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az ACTA kizárólag a szellemi tulajdonjogok betartását kikényszerítő intézkedésekre koncentráljon, és ne érdemi szellemi tulajdonjoggal kapcsolatos kérdésekre, amilyenek a védelem hatálya és korlátai, a kivételek, a másodlagos felelősség és a közvetítők felelőssége;

22.   felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az ACTA ne szolgálhasson a létező európai szellemi tulajdonjog védelmi keretek módosítására, és hogy teljes mértékben tükrözze az e téren az Európai Parlament és a Tanács által elfogadott különböző irányelvek által megteremtett egyensúlyt, különösen a 2004/48/EK irányelv (2) preambulum-bekezdésében szereplő előírást;

23.   felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy tisztázza a Szerződés 133. cikke által létrehozott bizottság és az ACTA tárgyalásaiban részt vevő egyéb bizottságok szerepét és hatáskörét;

24.   úgy véli, hogy a Bizottságnak a folyamatban levő tárgyalások során figyelembe kell vennie az ACTA megállapodást érintő egyes súlyos bírálatokat,nevezetesen, hogy jogi eljárás nélkül lehetővé teheti a védjegy- és szerzői jogok tulajdonosainak e jogok feltételezett megsértőinek magánéletébe való beavatkozást, hogy még inkább kriminalizálhatja a nem kereskedelmi védjegy- és szerzői jogok megsértését, hogy megerősítheti a digitális jogok kezelését a "tisztességes felhasználáshoz" fűződő jogokkal szemben, hogy a létező WTO struktúrákon kívüli vitarendezési eljárást teremthet meg, és végül, hogy az aláírókat védjegyek és szerzői jogok megsértése elleni fellépés költségeinek viselésére kényszerítheti;

25.   ezzel összefüggésben felhívja a Bizottságot a nyilvános konzultációs folyamat folyamatosságának és átláthatóságának biztosítására, egy ilyen folyamat előnyeinek támogatására valamennyi tárgyaló ország esetében, továbbá a Palament rendszeres és alapos tájékoztatásának biztosítására a tárgyalások állása tekintetében;

26.   emlékeztet arra, hogy az EK-Szerződés eltéréseket tartalmaz azon eseteket illetően, amikor a szellemi tulajdon kereskedelmi vonatkozásai tekintetében megtárgyalt és megkötött megállapodások a kulturális és audiovizuális szolgáltatások kereskedelmével kapcsolatosak; rámutat arra, hogy ilyen esetekben a megállapodások megtárgyalása és megkötése a Közösség és tagállamai megosztott hatáskörébe tartozik; hangsúlyozza továbbá, hogy az EK-Szerződés vonatkozó rendelkezéseivel összhangban hozott közösségi döntésen túl az ilyen megállapodások megtárgyalásához a tagállamok közös megegyezésére van szükség, az ilyen módon megtárgyalt megállapodásokat pedig közösen kell megkötnie a Közösségnek és a tagállamoknak;

27.   az ACTA-ról folytatott tárgyalások keretében emlékezteti a Bizottságot az Európai Unió Alapjogi Chartájának a személyes adatok védelméről szóló 8. cikkére, valamint a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(18) ;

28.   úgy véli, hogy az ACTA előzetes tervezeteinek, többek között a haladásról szóló jelentéseknek, valamint a Bizottság tárgyalási meghatalmazásának közzétételét mint közérdeket nem sértheti az Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendelete (2001. május 30.) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló rendelet(19) 4. cikke, és sürgeti a Tanácsot az EK-Szerződés 255. cikkének oly módon történő végrehajtására, amely biztosítja a dokumentumokhoz való lehető legszélesebb körű hozzáférést, azzal a feltétellel, hogy meghozzák az adatvédelmi jogszabály által megkövetelt szükséges biztonsági intézkedéseket;

29.   sajnálattal jegyzi meg, hogy a szellemi tulajdonjogok törökországi védelme nem felel meg az uniós előírásoknak, ezért felülvizsgálatra szorul; rámutat, hogy Törökország csak akkor lesz hiteles tagjelölt, ha a közösségi vívmányok vállalására alkalmas helyzetben van, és képes garantálni a szellemi tulajdonjogok teljes körű tiszteletben tartását határain belül;

EU-Kína kapcsolatok

30.   felhívja a kínai hatóságokat, hogy fokozzák erőfeszítéseiket és megújult erővel tegyenek jogi lépéseket a szellemi tulajdonjog megsértői ellen, és e tekintetben üdvözli az igazságügyi testületeknek az európai polgárok szellemi tulajdonból eredő jogosultságainak elismerése tekintetében tanúsított hozzáállásának megváltozását , valamint az e jogokat megsértő helyi vállalatok elítélését;

31.   újra megerősíti, hogy fokozni kell az együttműködést a kínai vámhatóságokkal, és hogy a megfelelő európai igazgatási szervezeteknek segítséget és támogatást kell adniuk;

32.   hangsúlyozza, hogy az uniós vámhatóságok által lefoglalt hamisított termékek 60%-a Kínában készül; felkéri a Bizottságot és a kínai hatóságokat, hogy a lehető leghamarabb készítsenek cselekvési tervet a hamisítás leküzdésére;

A hamisítás elleni küzdelemre irányuló, külső támogatási intézkedések

33.   javasolja egy nyomon követési mechanizmus létrehozását a különböző megállapodások által védett szellemi tulajdonjogok esetleges megsértéseinek nyomon követésére, amely a hamisítás és a kalózkodás elleni küzdelem konkrét felvállalása esetén kereskedelmi ösztönzőkkel egészül ki;

34.   emlékeztet rá, hogy az általános preferenciarendszer többek között tartalmazza a kedvezmények ideiglenes felfüggesztésének lehetőségét is a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat alkalmazó kereskedelmi partnerek esetében; véleménye szerint a szellemi tulajdonjog különösen súlyos megsértésének eseteiben, mint amilyenek a biztonságra és a közegészségre komoly veszélyt jelentő esetek, a Bizottságnak komolyan mérlegelnie kellene ennek az elrettentő eszköznek az igénybe vételét;

35.   úgy gondolja, hogy a kereskedelem akadályairól szóló rendelet nagyban segítségére lehet azoknak az európai vállalatoknak, amelyek a szellemi tulajdon megsértéseinek betudhatóan problémákkal szembesülnek a harmadik országok piacaihoz való hozzáférés tekintetében, és felhívja a Bizottságot, hogy – különösen a KKV-k esetében – ösztönözze és könnyítse meg a rendelet felhasználását;

36.   azon a véleményen van, hogy az Európai Unió és a tagállamok közötti jobb együttműködés hatékonyabb információcserét, a rendelkezésre álló erőforrások jobb felhasználását eredményezheti harmadik országokban, továbbá mind a politikai-diplomáciai tevékenység, mind a szigorúbban vett technikai tekintetben nagyobb hatással lehet a hamisítás elleni harcra;

37.   felhívja a Bizottságot, hogy az EU delegációkban a "piaci hozzáférési csoportot'alakítsa át úgy, hogy a szellemi tulajdon megsértéseit panaszló közösségi vállalkozások (főleg a KKV-k) számára tényleges hivatkozási pontként szolgáljanak;

Jogalkotási és szervezeti kérdések

38.   tudomásul veszi a Bizottság által a szellemi tulajdon megszilárdítása érdekében az Európai Unióban tett számos erőfeszítést, és kéri, hogy tegyen az eddigieknél is többet a hamisítás jelensége elleni küzdelem és a tagállamokban hatályos jogszabályok harmonizálása érdekében;

39.   tudomásul veszi, hogy az Európai Unióban nincs harmonizált meghatározása a "hamisításnak" és a "kalózkodásnak", valamint, hogy a tagállamokban használt meghatározások eltérnek;

40.   tudomásul veszi a hamisítás és a szerzői jogi kalózkodás aggasztó terjedését különösen a globalizált gazdaságban, valamint súlyos kihatásait az Európai Unió versenyképessége és üzletágai, alkotói és fogyasztói tekintetében; felhívja ezért a tagállamokat, hogy lássák el a fogyasztókat a szükséges tájékoztatással a hamisítás és a szerzői jogi kalózkodás veszélyeiről, különösen a hamisított termékek, ideértve a gyógyszerek által a fogyasztókra jelentett jelentős egészségügyi és biztonsági kockázatok tekintetében;

41.   felkéri a Bizottságot, hogy nyomozzon kifejezetten a hamisításhoz kacsolódó egészségügyi és biztonsági kockázatok után annak érdekében, hogy fel lehessen mérni, szükség- van-e további intézkedésekre;

42.   felhívja a Bizottságot, hogy tegyen meg mindent a szellemi tulajdonjogok súlyos megsértésének eseteire vonatkozó közös minimumszankciók elfogadásának érdekében;

43.   úgy véli, hogy a jövendő ACTA megállapodás hatékony és következetes alkalmazásához szükséges a hamisítás elleni hatályos tagállami jogszabályok harmonizációja;

44.   hangsúlyozza, hogy szükség van a hamisítás jelenségének visszaszorításában illetékes bizottsági szervek koordinálásának javítására és az e tekintetben a Bizottság által elfogadott közösségi kezdeményezések hatékonyabb elterjesztésére; mivel a szankcionáló rendelkezések széttagoltsága hátrányos a belső piacra és gyengíti az Európai Uniót kereskedelmi tárgyalásai során; hangsúlyozza továbbá, hogy a köz- és magánszférának is ki kell terjeszteni együttműködésüket, az aktívabb, dinamikusabb és hatékonyabb hamisítás elleni intézkedések biztosításához;

45.   hangsúlyozza a vámügyi alkalmazottak, a bírák és más érintett szakértők megfelelő, folyamatos képzése kialakításának, valamint a hamisítás ellen szakosodott tagállami egységek felállításának szükségességét;

46.   megjegyzi, hogy a Bizottság 2007. júliusi Fehér Könyvében elismeri, hogy a sportjogok kihasználásának gazdasági életképessége a szellemi tulajdonjogok megsértőinek hazai és nemzetközi szintű tevékenysége elleni hatékony védelmi lehetőségek elérhetőségétől függ, és felhív a sportjogok tulajdonosainak számításba vételére a hamisítás és a digitális kalózkodás elleni bármely fellépés esetében;

47.   ajánlja a vámeljárások további tökéletesítését és összehangoltságának javítását az Európai Unióban az egységes piacra bejutó hamisított vagy kalózkodással előállított termékek mennyiségének jelentős csökkentése érdekében; felhívja a Bizottságot is, hogy az Európai Unió és tagállamai a hamisításra vonatkozó uniós szintű statisztikai adatokkal való ellátása érdekében nyújtson be javaslatot a Parlamentnek és a Tanácsnak;

48.   felhívja a Bizottságot, hogy vegye figyelembe az internet, mint a hamisított termékek elosztására szolgáló csatorna speciális vonatkozásait, valamint, hogy az összehangolt választ elősegítő statisztikai eszközök kialakításával mérje fel e jelenségnek a tagállamok gazdaságaira gyakorolt hatását;

49.   felhívja a Bizottságot, hogy a hamisított árukra vonatkozó eljárással kapcsolatban állítson fel vagy egyszerűsítsen egy technikai segítséget nyújtó ügyfélszolgálatot a kis- és középvállalkozások számára, lehetőleg más ügyfélszolgálati létesítményekhez integráltan;

50.   létfontosságúnak tartja, hogy az európai ipar maga is bátran támogassa és segítse az európai intézmények által megteendő kezdeményezéseket; különösen létfontosságúnak tartja, hogy a KKV-k számára mindenképpen olyan feltételeket biztosítsanak, amelyek között érvényesen védhetik meg jogaikat, különösen a szellemi tulajdonjogok harmadik országok általi megsértései esetén;

51.   felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy bátorítsák a hamisított áruk megvásárlásának következményeivel kapcsolatos fogyasztói éberség fokozására irányuló kezdeményezéseket; hangsúlyozza, hogy az üzleti szektornak fontos szerepet kell játszania e kezdeményezések terén;

52.   úgy véli, hogy nyomon követési célokból lépéseket kell tenni az ipar az eredeti termékek és a hamisítványok közti hatékonyabb különbségtételre alkalmas modern technológiák használatára bátorítása érdekében, és felhívja a Bizottságot, hogy tegye meg az ilyen konstruktív lépések állandó jelleggel történő támogatásához és megtételéhez szükséges lépéseket;

53.   sürgeti azokat a tagállamokat, amelyek még nem ültették át nemzeti jogukba a 2004/48/EK irányelvet, hogy késlekedés nélkül tegyenek eleget e kötelezettségüknek;

54.   hangsúlyozza, hogy tiszteletben kell tartani a belső piac négy alapvető szabadságát, és javítani kell a piac működését;

55.   felkéri a Bizottságot, hogy a tagállamoktól gyűjtsön be adatokat a fogyasztók körében a hamisított termékek miatt jelentkező egészségi problémákról, illetve a fogyasztók által hamisított termékek ellen tett panaszokról; felkéri a Bizottságot, hogy biztosítsa az ezen adatokhoz való hozzáférést valamennyi tagállam hatóságai számára;

56.   ragaszkodik ezzel összefüggésben az összes érintett szereplő mozgósításához annak érdekében, hogy meg lehessen erősíteni a termékhamisítás és a szerzői jogi kalózkodás ellen a belső piacon bevezetett eszközök hatékonyságát;

57.   felkéri a tagállamokat. hogy erősítsék meg a nemzeti területükön működő vámszerveket, és hozzanak létre olyan, harmadik felek (többek között tagállamok, harmadik országok, közösségi intézmények, vállalatok és magánszemélyek) számára is jól azonosítható szolgálatokat, amelyek feladata a termékhamisítás elleni küzdelem és a kérdéskörrel kapcsolatos tájékoztatás;

58.   emlékezteti a tagállamokat, hogy a közösségi szabadalom és a szabadalmi bírósági rendszer megléte milyen fontos eszköz annak elérésére, hogy a felhasználók az Unió egész területén tiszteletben tartsák a szellemi tulajdonjogokat, valamint annak biztosítására, hogy az innovációs tevékenységet végző vállalatok a lehető legjobban meg tudják védeni újításaikat, és így azokat a leghatékonyabban tudják kiaknázni;

59.   felkéri a tagállamokat, hogy erősítsék meg a termékhamisítással és a szerzői jogi kalózkodással kapcsolatosan végzett figyelemfelkeltő és tájékoztató tevékenységüket az idegenforgalmi övezetekben, a szakmai kiállításokon és a vásárokon;

60.   emlékeztet a szellemi tulajdonjogok, valamint a hatályos nemzeti és közösségi szabadalmak harmonizációjának fontosságára a termékhamisítás elleni küzdelemben, illetve felszólítja a tagállamokat, hogy ösztönözzék a társaságokat szolgáltatásaiknak és termékeiknek többek között a márkák, a formatervezési minták és a szabadalmak, bejegyeztetése révén történő védelmére annak érdekében, hogy hatékonyabban tudják érvényesíteni szellemi tulajdonjogaikat;

61.   felszólítja a Bizottságot egy olyan "eredménytábla" kifejlesztésére, amely mérhetővé teszi a tagállamok vámhatóságainak teljesítményét, a termékhamisítás elleni küzdelem hatékonyabbá tétele érdekében, továbbá egy, a hamisított termékekkel kapcsolatos gyors információcserét lehetővé tevő rendszer létrehozására, a nemzeti kapcsolattartási pontokra és modern információmegosztási eszközökre támaszkodva;

62.   felkéri a tagállamokat, hogy erősítsék meg a vámszerveik közötti koordinációt, illetve az egész Európai Unióban alkalmazzák egységesen a közösségi vámügyi szabályozást;

63.   felszólítja a tagállamokat, hogy a Bizottsággal együtt alakítsanak ki közös megközelítést a hamisított termékek megsemmisítését illetően;

64.   felkéri a Bizottságot, hogy támogassa a 1383/2003/EK tanácsi rendelet 11. cikkében lefektetett egyszerűsített eljárás alkalmazását az egyes szellemi tulajdonjogokat feltételezhetően sértő áruk, valamint az ezen jogokat valamennyi tagállamban bizonyítottan megsértő áruk elleni intézkedések tekintetében;

65.   úgy véli továbbá, hogy a hamisítás (kereskedelmi nagyságrendű termékutánzás/védjegysértés) lényeges vonatkozásai eltérnek a kalózkodás (szerzői jogok kereskedelmi nagyságrendű megsértése) lényeges vonatkozásaitól, valamint hogy fontolóra kell venni e két jelenség független és külön kezelését, különös tekintettel a hamisításra jellemző közegészségügyi és biztonsági aspektusok kezelésének sürgető szükségességére;

66.   a közegészségügy tekintetében a hamisított gyógyszer WHO által adott fogalommeghatározását támogatja: "olyan gyógyszer, amelyet szándékosan és csalárd módon hamis címkével látnak el meghatározását és/vagy forrását illetően. A hamisítás érintheti mind a márkajelzéssel rendelkező, mind a generikus termékeket, és a hamisított termékek között lehetnek helyes összetevőket, illetve nem megfelelő összetevőket tartalmazó, hatóanyagok nélküli, nem elegendő hatóanyagot tartalmazó vagy hamis csomagolással rendelkező termékek.";

67.   kiemeli az olyan alapvető jogok, mint például a magánélet védelme és az adatvédelem tiszteletben tartásának jelentőségét a termékhamisítás és a kalózkodás elleni harc érdekében hozott intézkedések meghozatala során;

Záró gondolatok

68.   felhívja a Bizottságot, hogy a Tanáccsal és a tagállamokkal egyetértésben alakítson ki olyan világos, összefüggő és célra törő politikai irányvonalat, amely – a vámügyi belső intézkedésekkel párhuzamosan – összehangolja és irányítja a hamisítás és a kalózkodás elleni küzdelem terén meglévő uniós és tagállami "külső" intézkedéseket;

69.   felhívja a Bizottságot a jogi normákat kiegészítő intézkedések támogatására, és különösen a hamisítással és kalózkodással kapcsolatos hozzáállás megváltoztatására irányuló, a hamisítás veszélyeire összpontosító európai tudatosítás előmozdítására;

70.   úgy véli, hogy a Bizottságnak meg kell fontolnia egy nemzetközi hamisítási összehasonlító eredménytábla létrehozását a belső piaci eredménytábla mintájára, mely kiemelné azon országokat, melyek átlag alatt teljesítenek a hamisított áruk visszaszorítása terén;

71.   sürgeti a Tanácsot és a Bizottságot annak lehetővé tételére, hogy a Parlament központibb szerepet tölthessen be a hamisítás elleni küzdelemben; különösen célszerűnek tartja, hogy az EU politikai jelenléte mind a nemzetközi szakmai értekezleteken – így a hamisítás és a kalózkodás elleni küzdelem világkongresszusán –, mind a szellemi tulajdon védelméért küzdő nemzetközi szervezetekben erősödjön;

72.   felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy tájékoztassa teljes körűen az e területet érintő különböző kezdeményezésekről és vonják be azokba; úgy véli, hogy az Európai Parlamentnek a Lisszaboni Szerződés szellemének megfelelően a hozzájárulási eljárás alapján kell ratifikálnia ACTA megállapodást;

o
o   o

73.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok és a tagjelölt országok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0053.
(2) HL C 102 E, 2008.4.24., 128. o.
(3) Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0247.
(4) HL C 298 E, 2006.12.8., 235. o.
(5) HL C 308 E, 2006.12.16., 182. o.
(6) Elfogadott szövegek, P6_TA(2007)0629.
(7) Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0195.
(8) HL C 233 E, 2006.9.28., 103. o.
(9) HL L 349., 1994.12.31., 71. o.
(10) HL L 157., 2006.6.9., 1. o.
(11) HL L 169., 2005.6.30., 1. o.
(12) HL L 145., 2008.6.4., 1. o.
(13) Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0305.
(14) HL L 157., 2004.4.30., 45. o.
(15) HL L 196., 2003.8.2., 7. o.
(16) A csúcstalálkozón elfogadott nyilatkozat, Növekedés és felelősség a világgazdaságban, 2007. június 7., G8 csúcstalálkozó, Heiligendamm.
(17) A 3. cikk (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy "Az említett intézkedéseknek és jogorvoslatoknak emellett hatékonynak, arányosnak és elrettentő hatásúnak kell lenniük, és oly módon kell alkalmazni azokat, hogy ne gátolják a törvényes kereskedelmet, és biztosítékot nyújtsanak a velük való visszaéléssel szemben."
(18) HL L 281., 1995.11.23., 31. o.
(19) HL L 145., 2001.5.31., 43. o.

Utolsó frissítés: 2009. október 1.Jogi nyilatkozat