Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2008/2215(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A6-0064/2009

Előterjesztett szövegek :

A6-0064/2009

Viták :

PV 09/03/2009 - 22

Szavazatok :

PV 10/03/2009 - 8.16
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P6_TA(2009)0097

Elfogadott szövegek
PDF 125kWORD 74k
2009. március 10., kedd - Strasbourg Végleges kiadás
Az on-line szerencsejátékok tisztességessége
P6_TA(2009)0097A6-0064/2009

Az Európai Parlament 2009. március 10-i állásfoglalása az online szerencsejátékok tisztességességéről (2008/2215(INI))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az EK-Szerződés 49. cikkére,

–   tekintettel a szubszidiaritás és az arányosság elveinek alkalmazásáról szóló, az EK-Szerződéshez csatolt jegyzőkönyvre,

–   tekintettel az Európai Közösségek Bíróságának joggyakorlatára(1) ,

–   tekintettel a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(2) ,

–   tekintettel a tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedésekben megállapított, televíziós műsorszolgáltató tevékenységre vonatkozó egyes rendelkezéseinek összehangolásáról szóló 89/552/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2007. december 11-i 2007/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(3) (az audiovizuális médiaszolgáltatásról szóló irányelv),

–   tekintettel a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem egyes jogi vonatkozásairól szóló 2000. június 8-i 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (Elektronikus kereskedelemről szóló irányelv)(4) ,

–   tekintettel a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló, 2005. október 26-i 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(5) ,

–   tekintettel a sportról szóló fehér könyvről szóló, 2008. május 8-i állásfoglalására(6) ,

–   tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság 2006. október 16-i, a szerencsejátékokról és sportfogadásról a Bizottsághoz intézett szóbeli választ igénylő kérdésére (O-0118/2006) és a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság azt követő 2006. november 14-i vitájára, illetve a Bizottság tagja által adott válaszra,

–   tekintettel a Europe Economics Research Ltd. által az Európai Parlament számára készített, a szerencsejátékok tisztességességére és magatartási kódexére összpontosító, az online szerencsejátékokról szóló tájékoztató dokumentumára,

–   tekintettel a Svájci Összehasonlító Jogtudományi Intézet (SICL) 2006. június 14-i, "Szerencsejáték-szolgáltatások az Európai Unió belső piacán" címmel a Bizottság számára készített tanulmányára,

–   tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

–   tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentésére (A6–0064/2009),

A.   mivel a SICL fent említett tanulmánya szerint jelenleg az online szerencsejáték az EU teljes szerencsejáték-piacának mintegy 5%-át teszi ki, ami 2004-ben 2–3 milliárd eurós éves bruttó bevételnek felelt meg és a gyors növekedés elkerülhetetlennek tűnik,

B.   mivel a kormányzati és a kormányzatilag engedélyezett szerencsejátékok által termelt bevételek sok tagállamban messze a legfontosabb bevételi forrást jelentik a sportszervezetek számára,

C.   mivel a szerencsejátékokat, beleértve az online-szerencsejátékokat, valamennyi tagállamban mindig is szigorúan a szubszidiaritás elve alapján szabályozták annak érdekében, hogy a függőséggel és csalással szemben védjék a fogyasztókat, a pénzmosás és egyéb pénzügyi bűncselekmények, valamint "bundázás" elkövetésének megelőzése és a közrend fenntartása céljából; mivel az Európai Bíróság általános érdekű célkitűzésekre figyelemmel elismeri a letelepedési és szolgáltatásnyújtási szabadságra vonatkozó korlátozásokat, amennyiben azok arányosak és megkülönböztetéstől mentesek,

D.   mivel valamennyi tagállam differenciálta az ilyen korlátozásokat az érintett szerencsejáték fajtájára – úgymint kaszinóban folyó játék, sportfogadás, lottó vagy lóversenyen való fogadás – tekintettel; mivel a tagállamok többsége tiltja az online kaszinójátékok üzemeltetését a helyi piaci szereplők részéről is, és jelentős számú tagállam ugyanígy tiltja az online sportfogadás és az online lottó üzemeltetését,

E.   mivel a szerencsejátékok nem tartoznak a 2006/123/EK, a 2007/65/EK és a 200/31/EK irányelv hatálya alá, és az Európai Parlament a sportról szóló fehér könyvre vonatkozó, fent említett állásfoglalásában hangot adott aggályainak a szerencsejáték esetleges deregulációja kapcsán,

F.   mivel a tagállamok szabályozzák hagyományos szerencsejáték-piacukat annak érdekében, hogy védjék a fogyasztókat a függőséggel, csalással, pénzmosással és "bundázással" szemben; mivel ezeket a politikai célkitűzéseket nehezebb elérni az online ágazatban,

G.   mivel a Bizottság jogsértési eljárást kezdeményezett tíz tagállam ellen annak tisztázása érdekében, hogy az online szerencsejáték-szolgáltatások – főképpen a sportfogadások –határokon átnyúló működtetését korlátozó nemzeti intézkedések összhangban állnak-e a közösségi joggal; mivel – amint azt a Bizottság kiemelte – ezek az eljárások nem a monopóliumok vagy nemzeti lottójátékok létét mint olyat érintik, és általában sincsen hatásuk a szerencsejáték-piacok liberalizációjára,

H.   mivel növekvő számú, szerencsejátékkal kapcsolatos ügyben felmerült előzetes döntéshozatali ügyet utalnak a Bíróság elé, ami egyértelműen azt mutatja, hogy nem egyértelmű a közösségi jog szerencsejáték tekintetében történő értelmezése és alkalmazása,

I.   mivel az integritás ennek az állásfoglalásnak az alkalmazásában nem csak az üzemeltetőknek a fogyasztóvédelmi és büntető jogszabályok betartásával a csalás és bűnözés, hanem a szenvedéllyé váló és a kiskorúak által űzött szerencsejáték megelőzése, illetve a sportversenyeknek a sportfogadással kapcsolatos nemkívánatos hatások elleni védelme iránti elkötelezettségét is jelenti,

J.   mivel az online szerencsejáték a szenvedéllyé váló szerencsejáték tekintetében több kockázati tényezőt is magában foglal, például a szerencsejáték egyszerű hozzáférhetőségét, széleskörű játékkínálatot és mérsékelt társadalmi ellenőrzést(7) ,

K.   mivel a sportfogadási tevékenységek és más online szerencsejátékok (különösen az interneten keresztül a határokon átnyúló szerencsejátékok) gyorsan és ellenőrizetlenül fejlődtek, a "bundázás" és egyes sportmérkőzések tekintetében az ellenfogadás egyre inkább fennálló veszélye sérülékennyé teszi a sportot az illegális fogadói magatartással szemben,

A közérdeket és a fogyasztók érdekeit védelmező, átlátható ágazat

1.   hangsúlyozza, hogy a szubszidiaritás elve és az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlata értelmében a tagállamok joga és érdeke, hogy ellenőrizzék és szabályozzák szerencsejáték-piacaikat annak érdekében, hogy a függőséggel, csalással, pénzmosással és a sportmérkőzések "megbundázásával" szemben védjék a fogyasztókat, illetve hogy védjék azokat a kulturális alapokon nyugvó támogatási struktúrákat, amelyek sporttevékenységeket és egyéb társadalmi ügyeket, valamint civil társadalmi szükségleteket finanszíroznak a tagállamokban; kiemeli, hogy az összes többi érdekeltnek is érdekében áll egy jól ellenőrzött és szabályozott szerencsjáték-piac; kiemeli, hogy az online szerencsejáték működtetőinek meg kell felelniük a szolgáltatás nyújtása szerinti tagállam és a fogyasztó lakóhelye szerinti tagállam jogszabályainak;

2.   hangsúlyozza, hogy a szerencsejáték-szolgáltatásokat igen különleges jellegű gazdasági tevékenységnek kell tekinteni a hozzá kapcsolódó társadalmi, közrendi és egészségügyi ellátási vonatkozások miatt, amelynek esetében a verseny nem eredményezi az erőforrások jobb elosztását, és emiatt szükséges a többpilléres megközelítés a szerencsejáték esetében; hangsúlyozza, hogy a tisztán belső piaci megközelítés nem megfelelő ezen az igen kényes területen, és kéri a Bizottságot, hogy e tekintetben fordítson különleges figyelmet az Európai Bizottság álláspontjára;

3.   jóváhagyja a Tanács francia elnökség alatt megkezdett, az online és a hagyományos szerencsejáték, továbbá a fogadás területével foglalkozó munkáját; felszólítja a Tanácsot, hogy folytasson hivatalos tárgyalásokat az online-szerencsejátékból eredő problémák meghatározására és megoldására irányuló lehetséges politikai megoldásról, és felhívja a Bizottságot, hogy támogassa ezt a folyamatot és végezzen tanulmányokat és tegyen megfelelő javaslatokat, amelyeket az online szerencsejáték területén kitűzött közös célok eléréséhez a Tanács szükségesnek tart;

4.   felhívja a tagállamokat, hogy szorosan működjenek együtt a határokon átnyúló online szerencsejátékból eredő olyan társadalmi és közrendi problémák megoldása érdekében, mint a szerencsejáték-függőség, illetve a személyes adatokkal és hitelkártyákkal való visszaélés; felhívja az uniós intézményeket arra, hogy működjenek szorosan együtt a tagállamokkal az összes engedély nélkül vagy illegálisan ajánlott online szerencsejáték-szolgáltatások elleni küzdelemben, a fogyasztók védelme és a csalások megelőzése érdekében; hangsúlyozza, hogy ennek mikéntjéről közös álláspont kialakítására van szükség;

5.   hangsúlyozza, hogy a szabályozóknak és az üzemeltetőknek szorosan együtt kell működniük az online szerencsejáték területén tevékenykedő egyéb érdekelt felekkel – vagyis szerencsejáték-üzemeltetőkkel, szabályozókkal, a fogyasztói szervezetekkel, sportszervezetekkel, iparági társulásokkal és a médiával –, amelyek közös felelősséggel tartoznak az online szerencsejáték tisztességes lebonyolításáért, illetve azért, hogy a fogyasztókat tájékoztassák az online szerencsejáték esetleges negatív következményeiről;

A csalás és egyéb bűnözői magatartás elleni küzdelem

6.   megjegyzi, hogy a bűnözés – mint például a pénzmosás és a fekete gazdaság – kapcsolatba hozható a szerencsejátékokkal, és kihat a sportesemények tisztességességére; úgy véli továbbá, hogy a sport és a sportversenyek tisztességessége tekintetében fennálló veszély erősen befolyásolja a tömegsportot, ami jelentősen hozzájárul a lakosság egészségéhez és a társadalmi integrációhoz; véleménye szerint a közbizalom elvesztéséhez vezethet, ha azt észlelik, hogy egy sportág a játékosok, tisztviselők vagy harmadik személyek pénzügyi nyereségét szolgáló manipuláció tárgyává vált, és azt nem az értekei, szabályai szerint és a rajongók örömére játsszák;

7.   úgy véli, hogy az online szerencsejáték növekedése egyre több lehetőséget biztosít az olyan korrupt gyakorlatok számára, mint a csalás, "bundázás", illegális fogadási kartellek és a pénzmosás, mivel az online szerencsejátékokat az offshore működtetők elterjedése miatt gyorsan meg lehet szervezni és újból megszüntetni; felhívja a Bizottságot, az Europolt, valamint más nemzeti és nemzetközi intézményeket, hogy kísérjék szoros figyelemmel az e területen tett megállapításokat, és számoljanak be azokról;

8.   úgy véli, hogy a sportesemények és -versenyek tisztességességének védelme érdekében a sportjog tulajdonosok, az online fogadóirodák és az állami hatóságok uniós és nemzetközi szintű együttműködésére van szükség;

9.   felhívja a tagállamokat annak biztosítására, hogy a sportversenyek szervezői, a fogadóirodák és a szabályozók működjenek együtt a sportot érintő, illegális fogadói magatartásból és "bundázásból" eredő veszélyek felszámolását célzó intézkedések tekintetében, és vizsgálják meg egy megvalósítható, méltányos és fenntartható szabályozói keret létrehozását a sport tisztességességének védelme érdekében;

10.   kiemeli, hogy a sportfogadás a sportversenyek kereskedelmi kiaknázásának egy formáját alkotja, és javasolja, hogy a tagállamok védjék a sportversenyeket azok engedély nélküli kereskedelmi kiaknázásától, konkrétan a sportszervezők jogainak elismerése, valamint a professzionális és amatőr sport minden szintje számára tisztességes hozam biztosítását célzó intézkedések meghozatala révén; felszólítja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy a sportszervezők számára szellemi tulajdonjogot (egyfajta "szerzői jog"(8) ) biztosítsanak az általuk szervezett versenyek tekintetében;

A fogyasztók megkárosításának megelőzése

11.   úgy véli, hogy a szerencsejátéktól való függőség előtt újabb alkalom nyílik az internet kínálta, potenciálisan bárhonnan elérhető, otthoni, azonnali eredménnyel és a nagy összegekben űzött szerencsejátékra nyíló lehetőség miatt; megjegyzi ugyanakkor, hogy az online szerencsjáték-szolgáltatások konkrét formáinak a fogyasztókra gyakorolt teljes hatása még nem ismert és azok alaposabb tanulmányozására van szükség;

12.   felhívja a figyelmet az egyre erősödő aggodalomra amiatt, hogy a fiatalok képesek online elérni a legális és illegális online szerencsejáték-lehetőségeket, és hangsúlyozza annak szükségességét, hogy hatékonyabb ellenőrzést vezessenek be az életkor tekintetében, és megakadályozzák a kiskorú szerencsejátékosokat abban, hogy az online webhelyeken az ingyenes bemutató példányokon játsszanak;

13.   rámutat, hogy különösen a fiataloknak gondot okozhat a szerencse, a sors, az esély és a valószínűség fogalma közötti különbségtétel; sürgeti a tagállamokat, hogy foglalkozzanak a kulcsfontosságú kockázati tényezőkkel, amelyek fokozhatják annak esélyét, hogy a szerencsejáték valamely (fiatal) személy szenvedélyévé váljon, valamint hogy keressék meg az e tényezők kezelésére szolgáló eszközöket;

14.   aggasztja az interaktív televíziózás, a mobiltelefonos és internetes szolgáltatások, valamint az internetes honlapok közötti egyre növekvő átfedés a kifejezetten kiskorúaknak szóló, távolról igénybe vehető és online szerencsejátékok kínálatában, különösen a fiatalok számára; úgy véli, hogy e fejlemény szabályozói és szociális védelmi kihívásokat fog támasztani;

15.   úgy véli, hogy az online szerencsejáték kockázatot jelenthet a fogyasztók számára, ezért a fogyasztók védelme érdekében a tagállamok jogszerűen korlátozhatják az online szerencsejáték-szolgáltatás nyújtásának lehetőségét;

16.   hangsúlyozza, hogy a szülők felelőssége annak megakadályozása, hogy a kiskorúak szerencsejátékot játsszanak, és az szenvedélyükké váljon;

17.   felhívja ugyanakkor a tagállamokat, hogy irányozzanak elő elegendő támogatást az online szerencsejátékokkal kapcsolatos problémák tanulmányozására, illetve azok megelőzésére és kezelésére;

18.   úgy véli, hogy a szerencsejátékból származó nyereséget a társadalom javára kell felhasználni, beleértve az oktatás, az egészségügy, a professzionális és amatőr sport, valamint a kultúra folyamatos finanszírozását;

19.   támogatja az online szerencsejátékokra vonatkozó szabványok kialakítását a korhatár, a hitel tilalma, a veszélyeztetett szerencsejátékosokat védő bónuszprogramok, a szerencsejáték lehetséges következményei, a függőség esetén való segítségnyújtásról adott információ, illetve bizonyos játékok függőséget okozó természete és egyéb kérdések tekintetében;

20.   felhívja az érdekelteket, hogy foglalkozzanak az online szerencsejáték-függőség miatti társadalmi elszigetelődés kockázatával;

21.   úgy véli, hogy az önszabályozás az online játékok reklámozása, terjesztése és nyújtása tekintetében nem eléggé hatékony, ezért hangsúlyozza, hogy a szerencsejáték-ipar és a hatóságok közötti szabályozásra és együttműködésre egyaránt szükség van;

22.   sürgeti a tagállamokat, hogy működjenek együtt uniós szinten az online szerencsejáték agresszív reklámozása ellen, beleértve a weboldalakon elérhető játékok ingyenes bemutatóit, különösen a problémákkal küzdő szerencsejátékosok és veszélyeztetett fogyasztók– például gyerekek és fiatalok – védelme érdekében;

23.   javasolja annak a lehetőségnek a tanulmányozását, hogy maximalizálják egy adott személy által havonta szerencsejátékra költhető összeget, vagy kötelezzék az online szerencsejáték-üzemeltetőket, hogy az online szerencsejátékhoz az üzletekben megvásárolható, előre kifizetett kártyákat használjanak;

Magatartási kódex

24.   megjegyzi, hogy a magatartási kódex még mindig hasznos kiegészítő eszköz lehetne bizonyos állami (és magán-) célok eléréséhez, és egyúttal lehetővé tenné a technológiai fejlesztések, a fogyasztói preferenciák változásai és a piaci struktúrák fejlődésének figyelembevételét;

25.   hangsúlyozza, hogy a magatartási kódex végső soron az iparág által kezdeményezett önszabályozó megközelítés marad, és ezért csupán kiegészíti, és nem helyettesíti a jogszabályokat;

26.   hangsúlyozza továbbá, hogy a magatartási kódex hatékonysága nagymértékben függ attól, hogy a nemzeti szabályozó szervek és a fogyasztók milyen mértékben ismerik el azt, valamint hogy mennyire lehet érvényt szerezni rendelkezéseinek;

Felügyelet és kutatás

27.   felhívja a tagállamokat, hogy dokumentálják online szerencsejáték-piacaik méretét és növekedését, valamint az online szerencsejátékból származó kihívásokat;

28.   felhívja a Bizottságot, hogy kezdeményezzen kutatásokat az online szerencsejátékokkal, valamint a szerencsejáték-függőség kialakulásának kockázatával kapcsolatban, például annak vizsgálatával, hogy a reklámok milyen hatással vannak a szerencsejáték-függőségre, hogy lehetséges-e közös európai kategóriák létrehozása a játékok számára a függőségi potenciál, valamint a lehetséges megelőző és korrekciós intézkedések tekintetében;

29.   felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg különösen a reklám és a marketing szerepét (beleértve az ingyenes online bemutató játékokat is) a kiskorúak szerencsejátékra való közvetett vagy hallgatólagos ösztönzésében;

30.   felhívja a Bizottságot, az Europolt és a nemzeti hatóságokat, hogy gyűjtsenek információkat az online szerencsejátékok terén, például az ágazat szereplői között tapasztalható csalások és más bűnözői magatartások mértékéről, és ezeket osszák meg;

31.   felhívja a Bizottságot, hogy a nemzeti krományokkal szoros együttműködésben tanulmányozza a határokon átnyúló szerencsejátékok működtetésére vonatkozó nemzeti szabályoknak a tisztességességre, társadalmi felelősségre, fogyasztóvédelemre és az adózási kérdésekre gyakorolt gazdasági és nem gadasági jellegű hatásairól;

32.   hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a fogyasztó lakóhelye szerinti tagállam ténylegesen ellenőrizhesse, korlátozhassa és felügyelhesse a területén nyújtott szerencsejáték-szolgáltatásokat;

33.   felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyék egyértelművé az online szerencsejáték adózásának helyét;

o
o   o

34.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) Schindler 1994 (C-275/92), Läärä 1999 (C-124/97), Zenatti 1999 (C-67/98), Anomar 2003 (C-6/01), Gambelli 2003 (C-243/01), Lindman 2003 (C-42/02), Placanica 2007 (C-338/04), Unibet 2007 (C- 432/05), UNIRE 2007 (C 260/04).
(2) HL L 376., 2006.12.27., 36. o..
(3) HL L 332., 2007.12.18., 27. o.
(4) HL L 178., 2000.7.17., 1. o.
(5) HL L 309., 2005.11.25., 15. o.
(6) Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0198.
(7) Bot főtanácsos 2008. október 14-i véleménye a C-42/07. sz. ügyben; a fent említett SICL-tanulmányt, 1450. o.; Gill Valentine professzor, Literature review of children and young people's gambling (Gyermekek és fiatalok által űzött szerencsejáték szakirodalmi áttekintése - az Egyesült Királyság Szerencsejáték Bizottságának megbízásából), 2008. szeptember.
(8) Pl. a holland "Portretrecht" (jelentése: a képhez való jog).

Utolsó frissítés: 2009. november 20.Jogi nyilatkozat