Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2008/0090(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A6-0077/2009

Előterjesztett szövegek :

A6-0077/2009

Viták :

PV 10/03/2009 - 7
CRE 10/03/2009 - 7

Szavazatok :

PV 10/03/2009 - 8.12
CRE 10/03/2009 - 8.12
PV 11/03/2009 - 5.14
CRE 11/03/2009 - 5.14
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása
PV 05/05/2009 - 5.7
CRE 05/05/2009 - 5.7
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P6_TA(2009)0114

Elfogadott szövegek
PDF 238kWORD 212k
2009. március 11., szerda - Strasbourg Végleges kiadás
Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumainak nyilvánossága (átdolgozás) ***I
P6_TA(2009)0114A6-0077/2009
Szöveg
 Egységes szerkezetbe foglalt szöveg
 Függelék

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat (átdolgozás) (COM(2008)0229 – C6-0184/2008 – 2008/0090(COD))

(Együttdöntési eljárás - átdolgozás)

A javaslat 2009. március 11-én a következőképpen lett módosítva (1) :

(1) Az ügyet az eljárási szabályzat 53. cikk (2) bekezdése alapján visszautalták a bizottsághoz (A6-0077/2009).


Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló.../2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel (átdolgozás)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 255. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára║,

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően(1) ,

mivel:

(1)  Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30- 1049/2001/EK rendeletet(2) jelentősen módosítani kell. Az áttekinthetőség érdekében azt át kell dolgozni.

(2)  Az Európai Unióról szóló szerződés 1. cikkének második albekezdése kiemeli a nyitottság elvét, megállapítva, hogy a Szerződés új szakaszt jelent az Európa népei közötti egyre szorosabb egység létrehozásának folyamatában, amelyben a döntéseket a lehető legnyilvánosabban és az állampolgárokhoz a lehető legközelebb eső szinten hozzák meg.

(3)  A nyitottság lehetővé teszi a polgárok számára, hogy még inkább részt vegyenek a döntéshozatali eljárásban, és biztosítja a polgárok irányában a közigazgatás nagyobb legitimációját, hatékonyságát és felelősségét a demokratikus rendszerben. A nyitottság hozzájárul a demokrácia elvei és az alapvető jogok tiszteletben tartásának erősítéséhez, ahogyan azt az EU-Szerződés 6. cikke és az Európai Unió alapjogi chartája megállapítja.

(4)  Az átláthatóságnak meg kell erősítenie továbbá az EU-intézmények által nyújtott megfelelő ügyintézés elvét, ahogyan arról az Európai Unió alapjogi chartájának (a továbbiakban: charta) 41. cikke is rendelkezik (3) . A nyitottság elvének gyakorlati megvalósítása érdekében a belső eljárásokat ennek megfelelően kell kialakítani, valamint biztosítani kell a szükséges pénzügyi és humán erőforrásokat. [1. mód.]

▌[2. mód.]

▌[3. mód.]

(5)  A Bizottság által tartott konzultáció széleskörű támogatást mutatott a civil társadalom részéről az Európai Parlament azon felhívása tekintetében, hogy vezessenek be valódi eszközt az Európai Unió intézményi keretére alkalmazandó információs szabadság biztosítása tekintetében összhangban az Európai Unió alapjogi chartájának 41. cikkében megállapított megfelelő ügyintézéshez való joggal. [92. mód.]

(6)  E rendelet célja, hogy a lehető legteljesebb érvényt szerezzen a dokumentumok nyilvánosság általi hozzáférhetőségéhez fűződő jognak , és hozzáférhetőségükkel kapcsolatban a vonatkozó köz- és magánérdek alapján általános elveket és korlátokat állapítson meg az EK-Szerződés 255. cikke (2) bekezdésének megfelelően, valamint figyelembe véve az 1049/2001/EK rendelet kezdeti végrehajtásának tapasztalatait és az Európai Parlament 2006. április 4-i állásfoglalását (a Bizottságnak szóló ajánlásokkal) az EK-szerződés 192. cikke alapján (4) . Ez a rendelet nem érinti a tagállamok, az igazságügyi hatóságok vagy a nyomozást végző testületek már meglévő jogait a dokumentumokhoz való hozzáférés terén. [4. mód.]

(7)   Az EK- Szerződés 255. cikkének (2) bekezdésével összhangban ez a rendelet a dokumentumokhoz való hozzáférési jog általános elveit és köz- vagy magánérdeken alapuló korlátozásait részletezi, amelyekkel minden más európai uniós szabálynak összhangban kell lennie. [16. mód.]

(8)  Az EU-Szerződés 28. cikke (1) bekezdésének és 41. cikke (1) bekezdésének megfelelően a hozzáférési jog a közös kül- és biztonságpolitikával, valamint a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos dokumentumokra is vonatkozik. ▌[5. mód.]

(9)   Mivel a dokumentumokhoz való hozzáférés kérdését az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés nem rendezi, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak kell – az Amszterdami Szerződés záróokmányához csatolt 41. sz. nyilatkozatnak megfelelően – ebből a rendeletből iránymutatást kialakítania a fenti szerződés hatálya alá tartozó tevékenységekkel kapcsolatos dokumentumokra vonatkozóan.

(10)   Az Európai Parlament és a Tanács 2006. szeptember 6-án elfogadta a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról szóló 1367/2006/EK rendeletet(5) . A környezeti információkat tartalmazó dokumentumokhoz való hozzáférés tekintetében e rendeletnek összhangban kell lennie az 1367/2006/EK rendeletnek.

(11)  A Tanács és a Bizottság jogalkotói minőségben jár el, amikor az Európai Parlamenthez csatlakozva a szerződések vonatkozó rendelkezései alapján rendeletek, irányelvek, kerethatározatok vagy határozatok révén általános érvényű, a tagállamokban vagy a tagállamokra jogilag kötelező szabályozást fogad el – akár delegált hatáskörben is. [6. mód.]

(12)   Az Európai Unióról szóló szerződés 6. cikkének (1) bekezdésében foglalt demokratikus alapelvekkel, valamint a Bíróságnak az 1049/2001/EK rendelet végrehajtásával kapcsolatos ítélkezési gyakorlatával összhangban szélesebb körű hozzáférést kell biztosítani a dokumentumokhoz azokban az esetekben, amikor az intézmények jogalkotói minőségükben járnak el, beleértve a delegált jogköröket. A jogi szövegeket világosan és közérthetően kell megfogalmazni (6) és közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában; az előkészítő dokumentumokat és az összes kapcsolódó információt, ideértve a jogi véleményeket és az intézményközi eljárást is, az interneten keresztül megfelelő időben könnyen hozzáférhetővé kell tenni a polgárok számára.

Az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak e rendelet értelmében megállapodásra kell jutniuk a jogalkotás minőségének javítására szolgáló gyakorlat, a szövegezési modellek és technikák, valamint az előkészítő dokumentumok alakulásának nyomon követését és az eljárásba bevont intézményekkel és testületekkel való megosztását lehetővé tevő műszaki megoldások kapcsán, és e megállapodást közzé kell tenniük az Európai Unió Hivatalos Lapjában. [8. mód.]

(13)  A lobbisták és más érdekelt felek intézményközi nyilvántartása kézenfekvő eszköz a jogalkotási folyamat nyitottságának és átláthatóságának előmozdítására. [11. mód.]

(14)   A jogalkotási folyamat átláthatósága kulcsfontosságú a polgárok számára. Ezért az intézményeknek aktívan terjeszteniük kell a jogalkotási folyamat részét képező dokumentumokat. A dokumentumok aktív terjesztését más területeken is ösztönözni kell.

(15)  E rendelethez tartozó kiegészítő rendelkezésként a Bizottságnak javasolnia kellene egy olyan, az intézményeknél tárolt információk és dokumentumok további felhasználására vonatkozó közös szabályokkal kapcsolatos, az Európai Parlament és a Tanács által elfogadandó eszközt, amely megfelelően végrehajtja a közszféra információinak további felhasználásáról szóló, 2003. november 17-i 2003/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (7) megfogalmazott elveket. [22. mód.]

(16)  A dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó nemzeti jogszabályok sérelme nélkül a lojális együttműködés és a jogbiztonság elveivel összhangban az uniós intézmények aktusainak végrehajtása során a tagállamoknak nem kellene aláásniuk e rendelet céljainak elérést, beleértve az átláthatóság szintjét, amelyet uniós szinten biztosítani igyekszik, és különösen biztosítania kell, hogy a tagállamoknak az uniós jogszabályokat végrehajtó nemzeti rendelkezéseinek az uniós polgároknak és más érintett személyeknek jogaik és kötelezettségeik egyértelmű és pontos értelmezését kell biztosítaniuk, és lehetővé kell tenniük a nemzeti bíróságok számára, hogy biztosítsák, hogy ezeket a jogokat és kötelezettségeket tiszteletben tartják. [100. mód.]

(17)   Bár ennek a rendeletnek sem nem célja, sem nem következménye a dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó nemzeti joganyag módosítása, mindazonáltal egyértelmű, hogy – az intézmények és a tagállamok közötti lojális együttműködés elve alapján – a tagállamoknak az EU szabályainak végrehajtásakor nemzeti szinten is legalább az uniós szinttel azonos átláthatóságot kell biztosítaniuk állampolgáraik számára .

Ugyanezen okból, és a nemzeti parlamentek ellenőrzési jogkörének sérelme nélkül, a tagállamok ügyelnek arra, hogy ne akadályozzák az EU minősített dokumentumok feldolgozását. [20. mód.]

(18)  A nem jogalkotási eljárásokhoz, például: általános hatály nélküli kötelező intézkedésekhez, belső szervezeti intézkedésekhez, adminisztratív vagy költségvetési aktusokhoz kapcsolódó dokumentumokat, vagy nem kötelező érvényű, politikai természetű (következtetések, ajánlások vagy állásfoglalások) dokumentumokat a charta 41. cikkében említett, megfelelő ügyintézés elve értelmében könnyen hozzáférhetővé kell tenni, ugyanakkor meg kell őrizni az intézmény döntéshozatali folyamatának hatékonyságát. A felelős intézmény és – adott esetben – az eljárásban részt vevő többi intézmény valamennyi dokumentumtípus esetében a polgárok számára hozzáférhetővé teszi az alkalmazott belső eljárások munkafolyamatát, az eljárásért felelős szervezeti egységek megnevezését és hatáskörét, a kijelölt határidőket és azt, hogy mely irodával lehet felvenni a kapcsolatot. Az eljárásban érintett felekkel abban az esetben is lehet egyedi megoldásokat alkalmazni, amikor a nyilvánosság nem biztosítható; az intézményeknek figyelembe kell venniük az európai ombudsman ajánlásait. [9. mód.]

(19)  Az intézményeknek megállapodásban kell rögzíteniük a közös iránymutatásokat arra vonatkozóan, hogy hogyan tartják nyilván belső dokumentumaikat, hogyan minősítik, és hogyan archiválják azokat történeti célokra, e rendelet elveinek betartásával. Az Európai Gazdasági Közösség és az Európai Atomenergia-közösség levéltárainak a nyilvánosság számára történő megnyitásáról szóló 1983. február 1-i 354/83/EGK, EURATOM tanácsi rendeletet (8) ) ekkor hatályon kívül kell majd helyezni. [10. mód.]

(20)  Annak érdekében, hogy a bizonyos szintű bizalmasságot igénylő területeken is fejleszteni lehessen az intézmények tevékenységét, létre kell hozni egy átfogó biztonsági rendszert az EU minősített információ kezelésére. Az "EU minősített" kifejezés olyan információt és anyagot jelent, amelynek engedély nélküli kiszolgáltatása különböző mértékben sértheti az EU, illetve egy vagy több tagállama érdekeit, függetlenül attól, hogy az ilyen információ az EU-n belül keletkezett, illetve a tagállamoktól, harmadik országoktól vagy nemzetközi szervezetektől származik. Az EU-szerződés 6. cikkének (1) bekezdésében rögzített demokratikus elveknek megfelelően az Európai Parlament hozzáféréssel rendelkezik az EU minősített információkhoz, amennyiben ez a szerződések által rá ruházott jogalkotási és nem jogalkotási feladatok elvégzéséhez szükséges. [13. mód.]

(21)   A közösségi intézmények és testületek tisztességes és átlátható módon kell, hogy kezeljék a személyes adatokat, teljes mértékben tiszteletben tartva az érintetteknek a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (9) , valamint az Európai Közösségek Bíróságának (a továbbiakban: "Bíróság") ítélkezési gyakorlatában rögzített jogait. Az intézmények az európai adatvédelmi biztos ajánlásának kellő figyelembe vételével alakítják ki saját belső eljárásaikat.

Az 1049/2001/EK rendelet elfogadása óta a Bíróság joggyakorlata, valamint az európai ombudsman és az európai adatvédelmi biztos által elfogadott határozatok és álláspontok tisztázták a 1049/2001 és a 45/2001/EK rendelet közötti kapcsolatot azzal, hogy az 1049/2001/EK rendelet az, amelyiket alkalmazni kell a személyes adatokat tartalmazó dokumentumokra vonatkozó kérelmekre, és hogy a személyes adatok védelme céljából dokumentumokhoz és információhoz való hozzáférést lehetővé tevő szabályok alóli kivételek bármely alkalmazásának a személyiség és a magánszemély becsületének védelme szükségességén kell alapulnia. [7. mód.]

(22)  A nyilvános dokumentumokhoz való hozzáférés joga nem sérti a 45/2001/EK rendelet szerinti személyes adatokhoz való hozzáférés jogát. Ha egy személy az őt érintő adatokhoz való hozzáférést kér, egy intézménynek saját kezdeményezésére meg kell vizsgálnia, hogy ez a személy jogosult-e a hozzáférésre a 45/2001/EK rendelet alapján. [99. mód.]

(23)  Az Európai Parlament képviselői statútumának 4. cikke kizárja az Európai Parlament képviselőinek dokumentumait az e rendeletben használt "dokumentum" definíciójának hatálya alól. Ezeket a dokumentumokat továbbra is védi a képviselői statútum 6. cikke abban az esetben, ha a jogalkotási folyamaton kívül továbbítják őket az intézményeknek. Ezért e rendelet értelmezésének kellően figyelembe kell vennie az Európai Parlament képviselői politikai tevékenységeinek védelmét, ahogyan az a képviselői statútumban szerepel az Európai Unió demokratikus elveinek védelme érdekében. [116. mód.]

(24)   Egyértelmű szabályokat kell megállapítani a tagállamoktól származó dokumentumok, valamint a harmadik felektől származó azon dokumentumok közzétételére vonatkozóan, amelyek a bírósági eljárások ügyiratának részét képezik, vagy amelyeket az intézmények az EK jog által rájuk ruházott vizsgálati hatáskörök alapján szereztek meg.

(25)  Az Európai Közösségek Bírósága egyértelművé tette, hogy a tagállamokkal folytatott konzultáció kötelezettsége a tőlük származó dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó kérelmek tekintetében nem ruházza fel őket vétójoggal, vagy a nemzeti jogszabályokra és rendelkezésekre való hivatkozás jogával, továbbá, hogy a kérelmet fogadó intézmény kizárólag a jelen rendeletben szereplő kivételek alapján tagadhatja meg a hozzáférést. Továbbra is szükség van azonban a harmadik felektől származó dokumentumok státuszának tisztázására annak biztosítása érdekében, hogy a jogalkotási eljárásokkal kapcsolatos információkat ne osszák meg részletesebben a harmadik féllel – beleértve a harmadik országok közigazgatási hatóságait –, mint az uniós polgárokkal, akikre a jogszabályokat alkalmazni kell. [93/110. mód.]

(26)  Az EK-Szerződés 255. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Bizottság a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodásról (ACTA) jelenleg zajló nemzetközi tárgyalásokkal kapcsolatos valamennyi dokumentumot haladéktalanul hozzáférhetővé teszi a nyilvánosság számára. [109. mód.]

(27)   Az intézmények munkájának nagyobb nyitottsága érdekében az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak nemcsak az intézmények által összeállított dokumentumokhoz kell hozzáférést biztosítania, hanem a hozzájuk érkezett dokumentumokhoz is. ▌ Egy tagállam kérheti az Európai Parlamentet, a Bizottságot vagy a Tanácsot, hogy az e tagállamból származó dokumentumot a tagállam előzetes hozzájárulása nélkül az intézményeken kívüli harmadik felekkel ne közölje Ha valamelyik intézmény elutasítja e kérést, döntését köteles megindokolni. Az EK-Szerződés 296. cikke értelmében egyetlen tagállam sem köteles arra, hogy olyan információkat szolgáltasson, amelyek felfedése véleménye szerint ellentétes saját alapvető biztonsági érdekeivel. [14. mód.]

(28)   Elvben az intézmények által készített vagy kapott, a tevékenységükhöz kapcsolódó valamennyi dokumentumot nyilvántartásba kell venni, és hozzáférhetővé kell tenni a nyilvánosság számára. Ugyanakkor, az Európai Parlament ellenőrzési jogkörének sérelme nélkül , a dokumentum egészéhez vagy egy részéhez való hozzáférés biztosítása későbbre halasztható . [15. mód.]

(29)  Az intézményeknek biztosítaniuk kell, hogy az információs technológia fejlődése megkönnyítse a hozzáférési jog gyakorlását, és ne vezessen a nyilvánosság számára rendelkezésre álló információk mennyiségének csökkenéséhez. [17. mód.]

(30)   A hozzáférési jog teljes mértékű tiszteletben tartása biztosításának érdekében kétszintű igazgatási eljárást kell alkalmazni, a bírósági eljárás vagy az ombudsmanhoz intézett panasz további lehetőségével.

(31)   Az intézmények következetes és összehangolt módon tájékoztatják a nyilvánosságot az e rendelet végrehajtása érdekében hozott intézkedésekről , és ▌ alkalmazottaikat kiképzik arra, hogyan legyenek a polgárok segítségére az e rendelet alapján történő joggyakorlás során. [19. mód.]

▌[21. mód.]

(32)   Az EK-Szerződés 255. cikkének (3) bekezdésével, illetve az e rendeletben rögzített elvekkel és szabályokkal összhangban, valamennyi intézmény saját eljárási szabályzatában rögzíti a dokumentumaihoz való hozzáférésre vonatkozó különös rendelkezéseket(10) (11) (12) . [23. mód.]

(33)   E rendelet teljes körű alkalmazásának biztosítása érdekében az Unió valamennyi tevékenységére vonatkozóan az intézmények által létrehozott valamennyi ügynökség köteles alkalmazni az e rendeletben megállapított elveket. Az összes többi EU-intézményt is fel kell hívni hasonló intézkedések elfogadására az EU-Szerződés 1. cikkének megfelelően, [12. mód.]

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I.CÍM

Általános elvek

1. cikk

Cél

E rendelet célja, hogy:

   a) az EK-Szerződés 255. cikkével összhangban a köz- vagy magánérdek alapján olyan módon határozza meg az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság (a továbbiakban: az intézmények), valamint az ezen intézmények által létrehozott ügynökségek és testületek dokumentumaihoz való ▌ hozzáférési jogra irányadó elveket, feltételeket és korlátozásokat, hogy az ilyen dokumentumokhoz a ▌ lehető legszélesebb körű hozzáférést biztosítsa; [24. mód.]
   b) megállapítsa az e jog lehető legegyszerűbb módon történő gyakorlását biztosító szabályokat;
   c) elősegítse az átlátható és megfelelő igazgatási gyakorlatot az intézményekben annak érdekében, hogy javítani lehessen a dokumentumaikhoz való hozzáférést . [25. mód.]

2. cikk

Kedvezményezettek ▌ [27. mód.]

(1)  Bármely természetes vagy jogi személy, illetve jogi vagy természetes személyek társulása jogosult hozzáférni az intézmények dokumentumaihoz az e rendeletben meghatározott elvek, feltételek és korlátok szerint. [28. mód.]

[29., 30., 31., 32., 33. és 34. mód.]

(2)  Ezt a rendeletet nem kell alkalmazni az Európai Parlament képviselői statútuma 4. cikkének hatálya alá tartozó dokumentumokra. [114. mód.]

(3)  Az intézményi átláthatóság elvének maradéktalan alkalmazása érdekében a nyilvánosság számára biztosítani kell a szabad hozzáférést a jogsértési mechanizmusokkal és eljárásokkal kapcsolatos dokumentumokhoz. [108. mód.]

3. cikk

Alkalmazási kör

(1)  Ez a rendelet az intézmény birtokában lévő valamennyi dokumentumra vonatkozik, azaz minden olyan dokumentumra, amelyet intézmény állított ki, az intézményhez érkeztek vagy birtokában vannak, az Európai Unió valamennyi tevékenységi területére vonatkozóan.

(2)  A dokumentumokat elektronikus formában az Európai Unió Hivatalos Lapjában, vagy az intézmény hivatalos nyilvántartásában vagy írásbeli kérelmet követően kell a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tenni.

A jogalkotási eljárás folyamán kiállított vagy kapott dokumentumokat közvetlenül hozzáférhetővé kell tenni a 11. cikknek megfelelően.

(3)  Ez a rendelet nem érinti az intézmények birtokában levő dokumentumokhoz való kiterjesztett, nyilvánosság általi hozzáférhetőséghez fűződő jogokat, amelyek nemzetközi jogi okmányokból vagy az azokat végrehajtó intézmények aktusaiból vagy a tagállamok jogából eredhetnek. [35. mód.]

4. cikk

Meghatározások

E rendelet alkalmazásában:

   a) "dokumentum": az adathordozótól (papír, elektronikus forma vagy hang-, kép- vagy audiovizuális felvétel) függetlenül, az intézmény feladatkörébe tartozó politikára, tevékenységre és döntéshozatalra vonatkozó üggyel kapcsolatos adat vagy adattartalom ; az elektronikus adattároló, kezelő és lekérdező (köztük az intézmény munkájához használt külső) rendszerekben szereplő információk is dokumentumnak tekintendők. Ha egy intézmény új elektronikus adattárolási rendszert kíván létrehozni vagy jelentős mértékben meg akar változtatni egy már létező rendszert, értékelnie kell az e rendelet által biztosított hozzáférési jogra gyakorolt várható hatásokat, és elő kell mozdítania az átláthatóság célját.

Az intézmények által elektronikus adattároló rendszerekben tárolt információ lekérdezésének funkcióit oly módon kell átalakítani, hogy teljesíteni lehessen a nyilvánosság azon ismételt kéréseit, amelyek teljesítésére a jelenleg rendelkezésre álló eszközökkel nincs mód; [36. mód.]

   b) "minősített dokumentum": olyan dokumentum, amelynek közzététele aláásná az Európai Unió, illetve egy vagy több tagállama alapvető érdekeinek védelmét többek között közbiztonsági, honvédelmi és katonai téren, és amely részben vagy egészben minősíthető; [37. mód.]
   c) "jogalkotási dokumentum": elvileg a tagállamokban vagy azok számára törvényileg kötelező olyan jogi aktusok akár delegált jogkör útján történő elfogadására irányuló eljárások folyamán összeállított vagy kapott dokumentum, amelyek elfogadása kapcsán a Szerződés előírja az Európai Parlament közreműködését vagy bevonását; kivételesen "jogalkotásinak" kell tekinteni azon általános hatályú intézkedéseket is, amelyeket a Szerződések értelmében a Tanács és a Bizottság fogad el az Európai Parlament bevonása nélkül; [101. mód.]
   d) "nem jogalkotási dokumentum": nem kötelező erejű aktusok, például következtetések, ajánlások vagy állásfoglalások, illetve a tagállamokban vagy azok számára jogilag kötelező, ám a c) ponttól eltérően nem általános hatályú, aktusok elfogadására irányuló eljárások folyamán kiállított vagy kapott dokumentum; [39. mód.]
   e) "igazgatási dokumentum": az intézmények döntéshozatali folyamatával vagy az intézmények saját belső (szervezeti, igazgatási, illetve költségvetési) ügyeikre vonatkozó intézkedéseivel kapcsolatos dokumentum; [40. mód.]
   f) "archívum": valamely intézménynek a folyamatban lévő vagy a közelmúltban lezárt eljárásaira vonatkozó valamennyi dokumentuma nyilvántartásának strukturált kezelésére szolgáló eszköz; [41. mód.]
   g) "levéltár": az intézmények archívumának azon része, amelyet az a) pontban megállapított feltételek szerint tartós megőrzésre jelöltek ki; [42. mód.]
   h) "harmadik fél": természetes vagy jogi személy, vagy pedig az érintett intézményen kívüli szervezet, beleértve a tagállamokat, más közösségi vagy a Közösségen kívüli intézményeket és testületeket, valamint harmadik országokat.

Az a)–e) pontokban található meghatározások szerinti dokumentumok valamennyi kategóriájának részletes felsorolását közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában és az intézmények honlapján. Az intézményeknek továbbá meg kell egyezniük az archiválásra vonatkozó közös feltételekről, és azokat közzé kell tenniük. [43. mód.]

5. cikk

Minősített dokumentumok

(1)  Ha a 6. cikk (1) bekezdése értelmében közérdek fűződik hozzá, továbbá az európai és nemzeti szintű parlamenti ellenőrzés sérelme nélkül, ha egy dokumentum közzététele aláásná az Európai Unió, illetve egy vagy több tagállama alapvető érdekeinek védelmét, az adott intézmény a dokumentumot minősíti.

Az információk minősítése a következők szerint történik:

a)  "EU SZIGORÚAN TITKOS": ez a minősítés csak azokra az információkra és anyagokra alkalmazható, amelyek engedély nélküli közzététele rendkívül súlyosan sérthetné az Európai Unió, illetve egy vagy több tagállama alapvető érdekeit;

b)  "EU TITKOS": ez a minősítés csak azokra az információkra és anyagokra alkalmazható, amelyek engedély nélküli közzététele súlyosan sérthetné az Európai Unió, illetve egy vagy több tagállama alapvető érdekeit;

c)  "EU BIZALMAS": ez a minősítés csak azokra az információkra és anyagokra alkalmazható, amelyek engedély nélküli közzététele sérthetné az Európai Unió, illetve egy vagy több tagállama alapvető érdekeit;

d)  "EU KORLÁTOZOTT": ez a minősítés csak azokra az információkra és anyagokra alkalmazható, amelyek engedély nélküli közzététele hátrányosan érinthetné az Európai Unió, illetve egy vagy több tagállama érdekeit.

(2)  Az információk csak akkor kapnak minősítést, ha ez szükséges.

Ha lehetséges, a kibocsátók a minősített dokumentumokon meghatározzák azt az időpontot vagy határidőt, amikortól vagy amelynek lejártát követően a tartalom visszaminősíthető vagy minősítése megszüntethető.

Egyéb esetben a dokumentumokat legalább ötévente felül kell vizsgálni annak megállapítása érdekében, hogy az eredeti minősítés továbbra is szükséges-e.

A minősítést világosan és helyesen kell jelölni, és a minősítés csak addig tartható fenn, amíg az információk védelemre szorulnak.

Az információ minősítése, későbbi visszaminősítése vagy a minősítés megszüntetése kizárólag a kibocsátó intézmény feladata, vagy azé az intézményé, amely a minősített dokumentumot harmadik féltől vagy egy másik intézménytől kapta.

(3)  Az egyéb európai uniós intézmények hozzáférési jogának sérelme nélkül, a minősített dokumentumokat kizárólag a kibocsátó beleegyezésével lehet harmadik félnek átadni.

Az ilyen hozzáférést megtagadó intézménynek azonban döntését meg kell indokolnia, oly módon, hogy az ne sértse a 6. cikk (1) bekezdése által védelemben részesített érdekeket.

Ha egy minősített dokumentum feldolgozásában több intézmény is részt vesz, ugyanazt a minősítési szintet kell biztosítaniuk, és ha az intézmények a védelem mértékét nem egyformán ítélik meg, közvetítést kell kezdeményezni.

A jogalkotási eljárásokhoz kapcsolódó dokumentumok nem minősíthetők; a végrehajtó intézkedéseket alkalmazásuk előtt minősíteni kell, feltéve, ha a minősítés szükséges, és célja a magát az intézkedést érintő valamely káros hatás megelőzése. A bizalmas információk megosztására vonatkozó, az Európai Unió vagy a Közösség nevében kötött nemzetközi megállapodások nem biztosíthatnak jogot harmadik országoknak vagy nemzetközi szervezeteknek arra, hogy megakadályozzák az Európai Parlament hozzáférését a bizalmas információkhoz.

(4)  A 17. és 18. cikkben megállapított eljárások alapján a minősített dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmekkel csak azok a személyek foglalkozhatnak, akik jogosultak betekinteni ezekbe a dokumentumokba. Ezek a személyek azt is értékelik, hogy a minősített dokumentumokra milyen hivatkozások tehetők nyilvántartásban.

(5)  A minősített dokumentumok csak a kibocsátó hozzájárulásával vehetők fel az intézmény nyilvántartásába, illetőleg adhatók ki.

(6)  A minősített dokumentumhoz való hozzáférés megtagadása mellett döntő intézmény olyan módon indokolja meg határozatát, hogy ne sértse a 6. cikk (1) bekezdésében meghatározott kivételek alapján védelemben részesített érdekeket.

(7)  A nemzeti szintű parlamenti ellenőrzés sérelme nélkül, a tagállamok megfelelő intézkedéseket hoznak annak biztosítására, hogy a minősített dokumentumokra irányuló kérelmek elbírálása során tiszteletben tartják az e rendeletben foglalt elveket.

(8)  Az intézmények a minősített dokumentumokra vonatkozó biztonsági szabályaikat nyilvánosságra hozzák.

(9)  Az Európai Parlament a minősített dokumentumokhoz az Elnökök Értekezlete által kijelölt tagokból álló külön felügyeleti bizottságon keresztül fér hozzá. E tagok külön átvilágítási eljáráson esnek át, és ünnepélyes esküt tesznek, hogy a megtekintett információk tartalmát semmilyen formában nem fedik fel.

Az Európai Parlament a Szerződésekben foglalt kötelezettségeknek megfelelően belső szabályzatában megállapítja a Tanács és a Bizottság belső biztonsági szabályzatában előírtakkal egyenértékű biztonsági normákat és szankciókat. [44. mód.]

6. cikk [45. mód.]

A hozzáférési jog alóli általános kivételek

(1)  Az 5. cikkben tárgyalt esetek sérelme nélkül az intézmények megtagadják a dokumentumokhoz való hozzáférést, ha a közzététel hátrányosan befolyásolná a következők védelmét a közérdek tekintetében: [46. mód.]

   a) az Európai Unió, illetve egy vagy több tagállama belső közbiztonsága ; [47. mód.]
   b) védelmi és katonai ügyek;
   c) a személyiség és a magánszemély becsületének védelme, a személyes adatok védelmére vonatkozó közösségi jogszabályoknak megfelelően, különös tekintettel az EK-Szerződés 286. cikkében foglalt, az intézményekre alkalmazandó szabályokra, valamint az átlátható és megfelelő igazgatásnak a e rendelet 1. cikk c) pontjában foglalt elvére; [49. mód.]
   d) nemzetközi kapcsolatok;
   e) a Közösség vagy valamely tagállam pénzügyi, monetáris vagy gazdaságpolitikája;
   f) a környezet, például a ritka fajok költőhelyei.

(2)  Az intézmények megtagadják a dokumentumokhoz való hozzáférést, ha a közzététel hátrányosan befolyásolná a következőkkel kapcsolatos köz- és magánérdekek védelmét: [48. mód.]

   a) természetes vagy jogi személyek kereskedelmi érdekei;
   b) szellemi tulajdonjogok; 
   c) jogi tanácsadás és bírósági eljárások, kivéve a jogalkotási aktusok vagy általános hatályú nem jogalkotási aktusok elfogadására irányuló eljárásokkal kapcsolatban adott jogi tanácsadás vonatkozásában ; [50. mód.]
   d) ellenőrzések, vizsgálatok és könyvvizsgálatok célja;
   e) a közbeszerzési eljárások tárgyilagossága és pártatlansága a szerződő intézmény döntéshozataláig, illetve az értékelő bizottság tárgyilagossága és pártatlansága személyzetfelvételhez vezető eljárások esetén a kinevező hatóság döntéshozataláig . [51. mód.]

[52. mód.]

(3)  A (2) és (3) bekezdésben szereplő kivételek alkalmazandók, kivéve, ha a közzétételhez nyomós közérdek fűződik. A ▌ közzétételhez fűződő erős közérdek abban az esetben áll fenn , ha a kért dokumentumokat az EU jogalkotási aktusok vagy általános hatályú nem jogalkotási aktusok elfogadására irányuló eljárások folyamán állították ki vagy kapták meg. A közzétételhez fűződő közérdek mérlegelése során különös hangsúlyt kap az a tény, hogy a kért dokumentumok az alapvető jogok védelmével vagy az egészséges környezethez való joggal kapcsolatosak. [53. mód.]

(4)  A közzétételhez fűződő lényeges közérdek meghatározása kellően figyelembe veszi az Európai Parlament képviselői politikai tevékenységének és függetlenségének védelmét, különös tekintettel a képviselői statútum 6. cikkének (2) bekezdésére. [115. mód.]

(5)  Azon dokumentumok esetében, amelyek közzététele a környezetvédelmi értékeket – például ritka fajok szaporodási helyeit – veszélyeztetné, a közzététel csak az 1367/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban hajtható végre. [54. mód.]

(6)  Személyes adatok kizárólag abban az esetben tehetők közzé , ha ▌ a közzététel nem sérti az érintett személy magánélethez való jogát vagy személyének sérthetetlenségét . Nem merül fel sérelem:

   ha az adat kizárólag az érintett személy szakmai tevékenységére vonatkozik, kivéve, ha adott körülmények között okkal feltételezhető, hogy a közzététel hátrányosan érintené az adott személyt;
   ha az adat kizárólag közfeladatot ellátó személyre vonatkozik, kivéve, ha adott körülmények között okkal feltételezhető, hogy a közzététel hátrányosan érintené az adott személyt vagy vele kapcsolatban álló más személyeket;
   ha az adatot az érintett személy hozzájárulásával már közzétették.

Személyes adatokat mindazonáltal közzé kell tenni, ha azt fontos közérdek megköveteli. Ilyen esetben az érintett intézménynek vagy szervnek meg kell neveznie a közérdeket. Meg kell indokolnia továbbá, hogy az adott esetben a közérdek miért múlja felül az érintett személy érdekeit.

Ha valamely intézmény vagy szerv az (1) bekezdés alapján megtagadja a dokumentumhoz való hozzáférést, mérlegelnie kell, hogy biztosítható-e a dokumentumhoz való részleges hozzáférés. [90 + 96 + 102. mód.]

(7)  Ha a kivételek bármelyike a kért dokumentumnak csak részeit érinti, a dokumentum fennmaradó részei közzétehetők.

(8)  Az e cikkben megállapított kivételek nem vonatkoznak a jogalkotási aktusok vagy általános hatályú nem jogalkotási aktusok elfogadására irányuló eljárások folyamán megküldött dokumentumokra. A kivételek csak azon időtartam alatt érvényesek, amely alatt a védelem a dokumentum tartalma alapján indokolt. A kivételek legfeljebb 30 éves időtartamra alkalmazhatók. A személyiség vagy a magánszemélyek becsületének védelmére vonatkozó kivételek hatálya alá eső dokumentumok ▌ esetében a kivételek szükség esetén ezen időtartam elteltét követően is alkalmazhatók. [55. mód.]

(9)  E cikkben megállapított kivételek nem értelmezendők úgy, hogy a pénzügyi átláthatósági rendszer keretén belül az uniós források kedvezményezettjeiről rendelkezésre álló közérdekű információra vonatkoznak. [56. mód.]

7. cikk [57. mód.]

Harmadik felekkel történő konzultációk

(1)  A harmadik személyek dokumentumait az intézmények a kezdeményezővel folytatott egyeztetés nélkül közzéteszik, ha egyértelmű, hogy az e rendeletben szereplő kivételek közül egy sem alkalmazható. Ha a dokumentum benyújtásakor a harmadik személy kérte, hogy azt meghatározott módon kezeljék, egyeztetni kell vele annak megállapítása érdekében, hogy az e rendeletben foglalt valamely kivétel alkalmazható-e. Az intézmények részére a politikák kidolgozásának befolyásolására biztosított dokumentumokat közzé kell tenni. [58. mód.]

(2)  Ha a kérelem egy tagállamtól származó olyan dokumentumra vonatkozik:

   amelyet a tagállam nem a Tanács tagjaként továbbított, vagy
   amely nem az EK joga és szakpolitikái alkalmazása kapcsán a Bizottságnak továbbított információra vonatkozik,
▌ konzultálni kell az érintett tagállam hatóságaival. A dokumentummal rendelkező intézmény közzéteszi a dokumentumot, hacsak a tagállam – a 4. cikkben említett kivételek vagy nemzeti jogszabályainak azzal egyenértékű rendelkezései alapján – meg nem indokolja annak visszatartását, vagy ha az EK-Szerződés 296 . cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján azért kifogásolja a közzétételt, mert az ellentétes lenne saját alapvető biztonsági érdekeivel. Az intézmény megvizsgálja a tagállam által közölt indokokat. ▌ [91. mód.]

(3)  A nemzeti szintű parlamenti ellenőrzés sérelme nélkül, ha valamely tagállamhoz a birtokában lévő, valamely intézménytől származó dokumentum iránti kérelem érkezik, a tagállam konzultál az érintett intézménnyel olyan döntés meghozatala érdekében, amely nem veszélyezteti e rendelet céljait, kivéve, ha egyértelmű, hogy a dokumentum közzétehető, illetve nem tehető közzé. A tagállam a kérelmet átirányíthatja az intézményhez. [60. mód.]

8. cikk

Másolat készítése a dokumentumokról

Ez a rendelet nem érinti a szerzői jogra vonatkozó azon hatályban lévő szabályokat, amelyek korlátozhatják harmadik személy ▌ másolatkészítési vagy hasznosítási jogát a közzétett dokumentumok vonatkozásában. [82. mód.]

9. cikk

A megfelelő igazgatás elve

Az intézmények a megfelelő igazgatási kódex alapján elfogadják és közzéteszik az EK-Szerződés 287. cikkében meghatározott titoktartási és szakmai titoktartási kötelezettség hatályáról, a kiegyensúlyozott és átlátható igazgatásból eredő kötelezettségekről és a személyes adatok 45/2001/EK rendelettel összhangban történő védelméről szóló általános iránymutatásokat. Ezek az iránymutatások meghatározzák azon szankciókat is, amelyeket az e rendelet betartásának elmulasztása esetén kell alkalmazni az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatával, illetve az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételekkel, valamint az intézmények belső szabályzatában előírt szabályokkal összhangban. [107. mód.]

II.CÍM

A jogalkotási és nem jogalkotási folyamat átláthatóság

10. cikk

A jogalkotási folyamat átláthatósága

(1)  A demokráciának az Európai Unióról szóló szerződés 6. cikkének (1) bekezdésében ismertetett alapelveivel, valamint a Bíróságnak az 1049/2001/EK rendelet végrehajtásáról szóló ítélkezési gyakorlatával összhangban a jogalkotói minőségben eljáró intézményeknek, beleértve a delegált jogköröket is, a lehető legszélesebb körű hozzáférést kell biztosítaniuk a tevékenységeikhez.

(2)  A jogalkotási programjaikhoz, a civil társadalommal folytatott előzetes konzultációkhoz és a hatásvizsgálatokhoz kapcsolódó dokumentumokat, valamint a jogalkotási folyamatot érintő egyéb előkészítő dokumentumokat felhasználóbarát intézményközi weboldalon hozzáférhetővé kell tenni, és az Európai Unió Hivatalos Lapjának külön sorozatában meg kell jelentetni.

(3)  A jogalkotási javaslatokat és az egyéb uniós jogi szövegeket világos és érthető formában kell megfogalmazni, és az intézmények a Bíróság vonatkozó ítélkezési gyakorlatával összhangban a jogbiztonság növelése érdekében közös szövegezési iránymutatásokat és modelleket dolgoznak ki.

(4)  A jogalkotási folyamat során a döntéshozatali folyamatban részt vevő intézmények vagy szervek az Európai Unió Hivatalos Lapjának külön sorozatában, valamint az adott folyamat életciklusát végigkövető közös honlapon közzéteszik előkészítő dokumentumaikat és az azzal összefüggő valamennyi információt, többek között a jogi véleményeket.

(5)  Minden érdekelt félnek a döntéshozatali eljárás bármily módon történő befolyásolására irányuló minden kezdeményezését vagy dokumentumát közé kell tenni.

(6)  Elfogadás után a jogalkotási aktusokat a 12. cikkben foglaltak szerint közzéteszik az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(7)  A lojális együttműködés elve alapján, amely az intézmények és a tagállamok közötti kapcsolatokat szabályozza, a tagállamok nemzeti szinten annak megfelelő mértékű átláthatóságot igyekeznek biztosítani polgáraiknak, mint ami uniós szinten megvalósul, oly módon, hogy az Európai Unió intézményeinek aktusait végrehajtó nemzeti rendelkezésekre való hivatkozást egyértelműen közzéteszik. A lojális együttműködés elve alapján, amely az intézmények és a tagállamok közötti kapcsolatokat szabályozza, a tagállamok nemzeti szinten annak megfelelő mértékű átláthatóságot igyekeznek biztosítani polgáraiknak, mint ami uniós szinten megvalósul, oly módon, hogy az Európai Unió intézményeinek aktusait végrehajtó nemzeti rendelkezésekre való hivatkozást egyértelműen közzéteszik. [103. mód.]

11. cikk

A dokumentumok közzététele a Hivatalos Lapban

(1)  Az e rendeletben meghatározott elvekkel összhangban az intézmények megegyeznek az Európai Unió Hivatalos Lapjának felépítéséről és megjelenéséről a már korábban létező intézményközi megállapodás figyelembe vételével.

Az EK-Szerződés 254. cikkének (1) és (2) bekezdésében és az Euratom-Szerződés 163. cikkének első bekezdésében említett jogi aktusok mellett, figyelembe véve e rendelet 6. ▌cikkét, a következő dokumentumokat kell közzétenni a Hivatalos Lapban:

   a) a Tanács által az EK-Szerződés 251. és 252. cikkében említett eljárásoknak megfelelően elfogadott közös álláspontok és e közös álláspontok alapjául szolgáló okok, valamint az Európai Parlament álláspontja ezekben az eljárásokban;
   b) az EK-Szerződés 254 . cikkének (1) és (2) bekezdésében említett irányelveken kívüli irányelvek, az EK-Szerződés 254. cikkének (1) bekezdésében említett határozatokon kívüli határozatok, ajánlások és vélemények ;
   c) a tagállamok között az EK-Szerződés 293. cikke alapján aláírt egyezmények;
   d) a Közösség által vagy az EU-Szerződés 24. cikkének megfelelően megkötött nemzetközi megállapodások.
   e) az EU-Szerződés 34. cikkének (2) bekezdésében említett közös álláspontok;
   f) az EU-Szerződés 34 . cikkének (2) bekezdésében említett kerethatározatok és határozatok;
   g) a Tanács által az EU-Szerződés 34. cikke (2) bekezdésének megfelelően megkötött egyezmények.

(2)  Az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteendő más dokumentumokat az EU Kiadóhivatala irányítóbizottságának javaslata alapján az Európai Parlament és a Tanács közös határozattal határozza meg (13) . [74 + 105. mód.]

12. cikk

Az ügyvitel átláthatóságának gyakorlata az intézményekben [77. mód.]

(1)  Az intézmények megfelelő ügyviteli gyakorlatot dolgoznak ki annak érdekében, hogy elősegítsék az e rendelet által biztosított hozzáférési jog gyakorlását. Az intézmény olyan módon rendszerezi és gondozza a birtokában lévő információkat, hogy a nyilvánosság további erőfeszítés nélkül hozzáférhessen. [78. mód.]

(2)  Az átláthatóság és a helyes igazgatás elvei hatékony alkalmazásának biztosítása érdekében az érintett intézmények közös végrehajtási szabályokat és eljárásokat dolgoznak ki a dokumentumok formátumára, osztályozására, minősítésének megszüntetésére, nyilvántartásba vételére és terjesztésére vonatkozóan.

A döntéshozatalban részt vevő felek közötti tényleges vita előmozdítása érdekében és az átláthatóság elvének sérelme nélkül az intézmények egyértelműen tájékoztatják a polgárokat, hogy a döntéshozatali folyamat mely szakaszaiban nem engedélyezhető a dokumentumokhoz való közvetlen hozzáférés. E korlátozások a döntés meghozatalát követően nem alkalmazandók. [79. mód.]

(3)  Az intézmények tisztességes és átlátható módon tájékoztatják a polgárokat szervezeti felépítésükről a belső egységek hatásköreinek, a belső munkafolyamatoknak és a hatáskörükbe tartozó eljárások várható határidejének, valamint annak a részlegnek a megjelölésével, amelyhez a polgárok segítségért, tájékoztatásért vagy közigazgatási jogorvoslatért fordulhatnak. [80. mód.]

(4)  Az intézmények felállítják a 255. cikk szerinti intézményközi bizottságot ▌ az eljárásmódok tanulmányozása és megosztása , a hozzáférési és használhatósági akadályok, valamint a nyilvánosságra nem hozott adatok forrásainak azonosítása, a lehetséges konfliktusok feloldása, az interoperabilitás és a nyilvántartások további használatának, valamint egyesítésének előmozdítása, a dokumentum-kódolásnak az európai szabványügyi szervezeten keresztül történő szabványosítása, valamennyi uniós dokumentumhoz való hozzáférést biztosító egységes EU-portál létrehozása és a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáféréssel kapcsolatos jövőbeni fejlesztések megvitatása érdekében. [81. mód.]

13. cikk

Pénzügyi átláthatóság

Az EU költségvetésére, annak végrehajtására és az uniós források és támogatások kedvezményezettjeire vonatkozó információkat nyilvánossá és a polgárok számára hozzáférhetővé kell tenni.

Továbbá biztosítani kell az ilyen információkhoz való hozzáférést az Unión belüli pénzügyi átláthatóságra vonatkozó külön weboldalon és adatbázison keresztül, amelyben az említett információk alapján lehetséges a keresés. [85. mód.]

III.CÍM

A hozzáférés módja

14. cikk

Közvetlen hozzáférés a dokumentumokhoz

(1)  Az intézmények, amennyiben lehetséges, a dokumentumokat a nyilvánosság számára elektronikus formában vagy nyilvántartáson keresztül, az érintett intézmény szabályainak megfelelően, közvetlenül hozzáférhetővé teszik. [71. mód.]

(2)   ▌ Az intézmények a dokumentumokat a nyilvánosság számára elektronikus formában vagy nyilvántartáson keresztül közvetlenül hozzáférhetővé teszik, különösen azokat, amelyeket az EU jogalkotási aktusok vagy általános hatályú nem jogalkotási aktusok elfogadására irányuló eljárások folyamán állítottak ki vagy küldtek meg . [72. mód.]

(3)   Ha lehetséges, más dokumentumokat, nevezetesen a politika vagy stratégia fejlesztésére vonatkozó dokumentumokat is közvetlenül hozzáférhetővé kell tenni elektronikus formában.

(4)   Ha a nyilvántartáson keresztül nem biztosítanak közvetlen hozzáférést, a nyilvántartásban, amennyiben az lehetséges, fel kell tüntetni, hogy a dokumentum hol található.

(5)   Az intézmények közös felhasználói felületet hoznak létre dokumentum-nyilvántartásaik számára, és gondoskodnak egy egységes hozzáférési pont létrehozásáról a jogalkotási aktusok vagy általános hatályú nem jogalkotási aktusok elfogadására irányuló eljárások folyamán összeállított vagy megküldött dokumentumokhoz történő közvetlen hozzáférés érdekében . [73. mód.]

15. cikk

Nyilvántartások

(1)  Az e rendelet alapján a polgárokat megillető jogok megvalósulása érdekében minden intézmény nyilvános hozzáférést biztosít a dokumentumok nyilvántartásához. A nyilvántartáshoz való hozzáférést elektronikus formában kell biztosítani. A dokumentumokra való hivatkozásokat haladéktalanul fel kell venni a nyilvántartásba.

(2)  Az egyes dokumentumokra nézve a nyilvántartás tartalmaz hivatkozási számot (beleértve adott esetben az intézményközi hivatkozást is), a dokumentum tárgyát és/vagy a dokumentum tartalmának rövid leírását, valamint a dokumentum kézhezvételének, összeállításának vagy nyilvántartásba vételének időpontját. A hivatkozás oly módon történik, hogy az ne sértse a 6. cikkben szereplő érdekek védelmét.

(3)  Az intézmények belső szabályainak sérelme nélkül, valamennyi intézmény nyilvántartása vagy (amennyiben egy intézmény több nyilvántartással is rendelkezik) nyilvántartási rendszere különösen az alábbiakra vonatkozóan tartalmaz hivatkozásokat:

   beérkező és kimenő dokumentumok, valamint az intézmény hivatalos levelezése, amennyiben a 4. cikk a) pontjában található meghatározás alá esik,
   az ülések előtt terjesztett napirendek, összefoglalók és dokumentumok, valamint az ülések alatt terjesztett egyéb dokumentumok.

   legkésőbb ... (14) belső szabályokat fogad el és tesz közzé a dokumentumok nyilvántartásáról,
   biztosítja, hogy nyilvántartási rendszere legkésőbb ... (15) * teljes mértékben működőképes. [70. mód.]

16. cikk

Kérelmek

(1)  A dokumentumhoz való hozzáférés iránti kérelmeket írásban kell előterjeszteni, beleértve az elektronikus formát is, az EK-Szerződés 314. cikkében említett nyelvek valamelyikén és megfelelő pontossággal ahhoz, hogy az intézmény a dokumentumot azonosítani tudja. A kérelmező nem köteles megindokolni a kérelmet.

(2)  Ha a kérelem nem elég pontos ▌, az intézmény 15 munkanapon belül felkéri a kérelmezőt, hogy pontosítsa a kérelmet, és ennek során a kérelmező számára segítséget nyújt, például azzal, hogy tájékoztatja a nyilvános dokumentum-nyilvántartások használatáról. ▌ [62 mód.]

(3)  Ha a kérelem jelentős terjedelmű vagy nagyszámú dokumentumra vonatkozik, az érintett intézmény nem hivatalos úton tárgyalhat a kérelmezővel a méltányos és gyakorlati megoldás érdekében.

(4)  Az intézmények a polgároknak tájékoztatást és segítséget nyújtanak azzal kapcsolatosan, hogy a dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmeket hogyan és hol lehet benyújtani.

17. cikk

Első kérelmek feldolgozása

(1)  A dokumentumhoz való hozzáférés iránti kérelmet haladéktalanul el kell bírálni. A kérelmezőnek átvételi elismervényt kell küldeni. Az intézmény a kérelem iktatásától számított legfeljebb 15 munkanapon belül vagy megadja a hozzáférést a kért dokumentumhoz, és a 10. cikknek megfelelően ezen időtartamon belül biztosítja a hozzáférést, vagy írásbeli, indoklással ellátott válaszban teljesen vagy részlegesen elutasítja a kérelmet, továbbá tájékoztatja a kérelmezőt arról a jogáról, hogy e cikk (4) bekezdésének megfelelően megerősítő kérelmet nyújthat be. [63. mód.]

(2)  Kivételes esetekben, például amikor a kérelem jelentős terjedelmű vagy igen nagyszámú dokumentumra vonatkozik, az (1) bekezdésben előírt határidő legfeljebb 15 munkanappal meghosszabbítható, feltéve, hogy a kérelmezőt erről előzetesen értesítették, mely értesítés részletes indoklást tartalmaz. [64. mód.]

(3)  Teljes vagy részleges elutasítás esetén, a kérelmező az intézmény válaszának átvételétől számított 15 munkanapon belül megerősítő kérelmet nyújthat be, amelyben az intézményt álláspontja felülvizsgálatára kéri vagy ha a kérelmező megkérdőjelezi az érintett érdek sérelmének valósságát és/vagy amellett érvel, hogy a közzétételt erős közérdek indokolja, a kérelmező felkérheti az európai ombudsmant, hogy alkosson független és objektív véleményt a sérelem és/vagy az erős közérdek kérdéséről .

Az európai ombudsman véleményének kiadásáig az (1) bekezdésben szereplő határidőt legfeljebb 30 munkanapra felfüggesztik.

Ha az intézmény az európai ombudsman véleményét követően is fenntartja a részleges vagy teljes körű elutasítást, a kérelmező az intézmény válaszának átvételétől számított 15 munkanapon belül megerősítő kérelmet nyújthat be, amelyben az intézményt álláspontja felülvizsgálatára kéri. [104. mód.]

(4)  Amennyiben az intézmény nem válaszol az előírt határidőn belül, a kérelmező megerősítő kérelem benyújtására jogosult.

18. cikk

Megerősítő kérelmek feldolgozása

(1)  A megerősítő kérelmet haladéktalanul el kell bírálni. Az intézmény az ilyen kérelem iktatásától számított 15 munkanapon belül vagy megadja a hozzáférést a kért dokumentumhoz, és a 10. cikknek megfelelően ezen időtartamon belül biztosítja a hozzáférést, vagy írásbeli, indoklással ellátott válaszban teljesen vagy részlegesen elutasítja a kérelmet. Teljes vagy részleges elutasítás esetében az intézmény tájékoztatja a kérelmezőt a rendelkezésre álló jogorvoslatokról. [66. mód.]

(2)  Kivételes esetekben, például amikor a kérelem jelentős terjedelmű vagy igen nagyszámú dokumentumra vonatkozik, az (1) bekezdésben előírt határidő legfeljebb 15 munkanappal meghosszabbítható, feltéve, hogy a kérelmezőt erről előzetesen értesítették, mely értesítés részletes indoklást tartalmaz. [67. mód.]

(3)  Teljes vagy részleges elutasítás esetén a kérelmező az Elsőfokú Bíróságon eljárást indíthat az intézménnyel szemben, és/vagy panasszal fordulhat az ombudsmanhoz az EK-Szerződés 230. cikkében, illetve 195. cikkében megállapított feltételek szerint.

(4)  Elutasító válasznak minősül, ha az intézmény nem válaszol az előírt határidőn belül, amely arra jogosítja a kérelmezőt, hogy bírósági eljárást indítson az intézménnyel szemben, illetve panasszal forduljon az ombudsmanhoz az EK-Szerződés vonatkozó rendelkezései alapján.

[68. mód.]

19. cikk

Hozzáférés a kérelem alapján

(1)  A kérelmező helyszíni tanulmányozás vagy másolat átvétele útján férhet hozzá a dokumentumhoz, beleértve adott esetben az elektronikus másolatot is, ahogyan az a kérelmező igényeinek jobban megfelel.

(2)  Ha a dokumentum nyilvánosan elérhető és az a kérelmező számára könnyen hozzáférhető, az intézmény a dokumentumokhoz való hozzáférés biztosításának kötelezettségét úgy is teljesítheti, hogy tájékoztatja a kérelmezőt a kért dokumentumhoz való hozzáférés módjáról.

(3)  A dokumentumokat a meglévő változatban és formában kell közzétenni (beleértve az elektronikus vagy az olyan alternatív formákat is, mint például a Braille-írás, nagybetűvel való szedés vagy hangszalag), a kérelmező igényeinek teljes mértékű figyelembevételével.

(4)  A másolatok elkészítésének és elküldésének költsége a kérelmezőre áthárítható. Ez a díj nem haladhatja meg a másolatok elkészítésének és elküldésének tényleges költségét. Ingyenes a helyszíni tanulmányozás, a 20 db A4-es méretű oldalnál kevesebb másolat és a közvetlen hozzáférés elektronikus formában vagy a nyilvántartáson keresztül. Elektronikus adattároló, kezelő és lekérdező rendszerekben szereplő adatokon alapuló nyomtatott vagy elektronikus formátumú dokumentumok esetén a dokumentum keresésének és lehívásának tényleges költségei szintén a kérelmezőre háríthatók. Ha az intézmény már előállította az érintett dokumentumot, nem számítható fel további költség. A kérelmezőt előre tájékoztatni kell a költségek mértékéről és kiszámításának módjáról. [69. mód.]

(5)  E rendelet nem tér el a hozzáféréssel kapcsolatos EK vagy nemzeti jogszabályokban megállapított olyan sajátos módozatoktól, mint például a díjfizetés.

20. cikk

Tájékoztatás

(1)  Az egyes intézmények meghozzák a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a nyilvánosságot tájékoztassák az e rendelet alapján őket megillető jogokról.

(2)  A tagállamok együttműködnek az intézményekkel a polgárok tájékoztatása során.

21. cikk

Tájékoztatási tisztviselő

(1)  Minden egyes intézmény valamennyi főigazgatósága tájékoztatási tisztviselőt nevez ki, aki az adott főigazgatóságon belül biztosítja az e rendelet rendelkezéseinek való megfelelést és a helyes igazgatási gyakorlatot.

(2)  A tájékoztatási tisztviselő meghatározza, hogy mely információkat célszerű közzétenni a következőkkel kapcsolatban:

   a) e rendelet végrehajtása,
   b) helyes gyakorlat,
továbbá biztosítja ezen információk megfelelő formában és módon történő terjesztését.

(3)  A tájékoztatási tisztviselő felméri, hogy a saját főigazgatóságának szervezeti egységei követik-e a helyes gyakorlatot.

(4)  A tájékoztatási tisztviselő az információt kérelmező személyt másik igazgatósághoz irányíthatja, amennyiben a kérdéses információ nem az ő hatáskörébe, hanem ugyanazon intézmény másik igazgatóságának hatáskörébe tartozik, feltéve, hogy birtokában van ennek az információnak. [106. mód.]

IV.CÍM

Záró rendelkezések

22. cikk

Jelentések

(1)  Az intézmények évente jelentést tesznek közzé az előző évre vonatkozóan, azon esetek számának megjelölésével, amikor az intézmény a dokumentumokhoz való hozzáférést megtagadta, a megtagadás indokainak és a nyilvántartásba be nem jegyzett minősített dokumentumok számának megadásával.

(2)  A Bizottság legkésőbb … * -ig jelentést tesz közzé e rendelet elveinek alkalmazásáról, és adott esetben ajánlásokat tesz, többek között az alábbiakra vonatkozóan: a jelenlegi helyzet változása miatt szükségessé váló javaslatok e rendelet felülvizsgálatára; az intézmények intézkedéseire vonatkozó cselekvési program. [83. mód.]

23. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az 1049/2001/EK rendelet [...]-án/-én hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletre való hivatkozásokat erre a rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni, a mellékletben foglalt megfelelési táblázatnak megfelelően.

24. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt ║,

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

(1) ...
(2) HL L 145., 2001.5.31., 43. o.
(3) HL C 303., 2007.12.14., 1. o.
(4) HL C 293. E, 2006.12.2., 151. o.
(5) HL L 264., 2006.9.25., 13. o.
(6) A közösségi jogszabályok szövegezésének minőségére vonatkozó közös iránymutatásokról szóló, 1998. december 22-i intézményközi megállapodás (HL C 73., 1999.3.17., 1. o.).
(7) HL L 35., 2003.12.31., 90. o.
(8) HL L 43., 1983.2.15., 1. o.
(9) HL L 8., 2001.1.12., 1. o.
(10) HL L 340. 1993.12.31., 43. o. ║
(11) HL L 46., 1994.2.18., 58. o. ║
(12) HL L 263., 1997.9.25., 27. o.
(13) Lásd a SEC(2008)2109 dokumentum 7. cikkét.
(14)* E rendelet hatálybalépését követően hat hónappal.
(15)** E rendelet hatálybalépését követően egy évvel.


MELLÉKLET

Megfelelési táblázat (1)

1049/2001/EK rendelet

E rendelet

1. cikk

1. cikk

2. cikk (1) bekezdés

2. cikk (1) bekezdés

2. cikk (2) bekezdés

-

2. cikk (3) bekezdés

2. cikk (2) bekezdés

2. cikk (4) bekezdés

2. cikk (3) bekezdés

2. cikk (5) bekezdés

2. cikk (4) bekezdés

-

2. cikk (5) bekezdés

-

2. cikk (6) bekezdés

2. cikk (6) bekezdés

2. cikk (7) bekezdés

3. cikk

3. cikk

4. cikk (1) bekezdés a) pont

4. cikk (1) bekezdés

4. cikk (1) bekezdés b) pont

4. cikk (5) bekezdés

4. cikk (2) bekezdés

4. cikk (2) bekezdés

4. cikk (3) bekezdés

4. cikk (3) bekezdés

4. cikk (4) bekezdés

5. cikk (1) bekezdés

4. cikk (5) bekezdés

5. cikk (2) bekezdés

-

4. cikk (4) bekezdés

4. cikk (6) bekezdés

4. cikk (6) bekezdés

4. cikk (7) bekezdés

4. cikk (7) bekezdés

5. cikk

5. cikk (3) bekezdés

6. cikk

6. cikk

7. cikk

7. cikk

8. cikk

8. cikk

9. cikk

9. cikk

10. cikk

10. cikk

11. cikk

11. cikk

12. cikk

12. cikk

13. cikk

13. cikk

14. cikk

14. cikk

15. cikk

15. cikk

16. cikk

16. cikk

17. cikk (1) bekezdés

17. cikk

17. cikk (2) bekezdés

-

18. cikk

-

-

18. cikk

-

19. cikk

-

Melléklet

(1) Frissítendő .

Utolsó frissítés: 2009. december 2.Jogi nyilatkozat