Az Európai Parlament 2009. április 24-i állásfoglalása az ashrafi táborban tartózkodó személyek humanitárius helyzetéről
Az Európai Parlament,
– tekintettel a genfi egyezményekre, és különösen a polgári személyek háború idején való védelmére vonatkozó negyedik genfi egyezmény 27. cikkére,
– tekintettel a menekültek jogállására vonatkozó, 1951. évi genfi egyezményre és 1967. évi jegyzőkönyvére,
– tekintettel a fegyveres erők jogállásáról szóló, az Egyesült Államok kormánya és az iraki kormány között, 2008 novemberében aláírt megállapodásra (SOFA),
– tekintettel az iraki menekültek humanitárius helyzetéről szóló, 2007. július 12-i állásfoglalására(1) és az iráni kivégzésekről szóló, 2008. szeptember 4-i állásfoglalására(2), amelyek utalnak a negyedik genfi egyezmény értelmében védett személyek jogállásával rendelkező, ashrafi táborban tartózkodó személyekre,
A. mivel az Észak-Irakban található ashrafi tábort a 80-as években hozták létre az Iráni Népi Mudzsaheddin Szervezet (PMOI) iráni ellenzéki csoport tagjai számára,
B. mivel 2003-ban az Egyesült Államok iraki fegyveres erői lefegyverezték az ashrafi táborban tartózkodó személyeket, és védelmet biztosítottak számukra, mivel e személyeket a genfi egyezmények értelmében "védett személyeknek" minősítették,
C. mivel az ENSZ emberi jogi főbiztosa 2008. október 15-i levelében sürgette az iraki kormányt, hogy védje meg az ashrafi táborban tartózkodó személyeket a visszaküldés tilalmának elvét sértő kényszer-deportálástól, kiutasítástól és repatriálástól, és tartózkodjon minden olyan fellépéstől, amely veszélyeztetné az életüket vagy a biztonságukat,
D. mivel az Egyesült Államok és Irak közötti, a fegyveres erők jogállásáról szóló megállapodás megkötését követően az ashrafi tábor ellenőrzését átadták az iraki biztonsági erőknek 2009. január 1-jétől,
E. mivel az iraki nemzetbiztonsági tanácsadó által a hírek szerint a közelmúltban tett nyilatkozatok szerint a hatóságok szándéka, hogy fokozatosan "elviselhetetlenné" tegyék az ashrafi táborban tartózkodó személyek további ottlétét, és mivel a hírek szerint a nemzetbiztonsági tanácsadó utalt e személyek kiutasítására/kiadatására és/vagy Irakon belüli kényszer-áttelepítésére is,
1. sürgeti az iraki miniszterelnököt annak biztosítására, hogy az iraki hatóságok ne hozzanak olyan intézkedéseket, amelyek sértik az ashrafi táborban tartózkodó személyek emberi jogait, és arra, hogy tisztázza a kormány e személyekkel kapcsolatos szándékait; felhívja az iraki hatóságokat, hogy védjék meg az ashrafi táborban tartózkodó személyek életét, testi és lelki épségét, és a genfi egyezmények értelmében fennálló kötelezettségeknek megfelelően bánjanak velük, különösen tartózkodjanak a visszaküldés tilalmának elvét sértő kényszer-áttelepítésüktől, deportálásuktól, kiutasításuktól vagy repatriálásuktól;
2. tiszteletben tartva az ashrafi táborban élő személyek saját jövőjükkel kapcsolatos egyéni kívánságait, úgy ítéli meg, hogy e személyeket és a jelenleg Irakban tartózkodó más iráni állampolgárokat, akik politikai okokból hagyták el Iránt, súlyos emberi jogi jogsértések veszélye fenyegetné, ha – akaratuk ellenére – visszaküldenék őket Iránba, és kitart amellett, hogy senkit nem szabad – közvetlenül vagy harmadik országon keresztül – olyan helyzetbe visszaküldeni, ahol őt kínzás vagy más súlyos emberi jogi visszaélés veszélye fenyegetné;
3. felhívja az iraki kormányt, hogy vessen véget a tábor blokádjának, tartsa tiszteletben az ashrafi táborban tartózkodó személyeknek a genfi egyezmény szerinti "védett személyek" jogállását, és tartózkodjon minden olyan fellépéstől, amely veszélyeztetné az életüket vagy a biztonságukat, azaz biztosítsa számukra a teljes körű hozzáférést az élelemhez, vízhez, orvosi ellátáshoz, üzemanyaghoz, valamint a kapcsolattartást családtagjaikkal és nemzetközi humanitárius szervezetekkel;
4. felhívja a Tanácsot, a Bizottságot és a tagállamokat, valamint az iraki és az amerikai kormányt, az ENSZ menekültügyi főbiztosát és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságát, hogy törekedjenek megfelelő, hosszú távú jogállás biztosítására az ashrafi táborban tartózkodó személyek számára;
5. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányának és parlamentjének, az ENSZ menekültügyi főbiztosának, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának, az Egyesült Államok kormányának, valamint Irak kormányának és parlamentjének.