Elfogadott szövegek - Európai uniós büntetőjogi térség kialakítása

Choisissez la langue de votre document :

Index

Előző

Következő

Teljes szöveg

Eljárás : 2009/2012(INI)

A dokumentum állapota a plenáris ülésen

Válasszon egy dokumentumot : A6-0262/2009
Előterjesztett szövegek : A6-0262/2009		Viták : PV 06/05/2009 - 13 CRE 06/05/2009 - 13		Szavazatok : PV 07/05/2009 - 9.15 A szavazatok indokolása A szavazatok indokolása		Elfogadott szövegek : P6_TA(2009)0386

Elfogadott szövegek

333k

97k

2009. május 7., Csütörtök - Strasbourg

Európai uniós büntetőjogi térség kialakítása

P6_TA(2009)0386

A6-0262/2009

Az Európai Parlament 2009. május 7-i ajánlása a Tanácshoz egy európai uniós büntetőjogi térség kialakításáról (2009/2012(INI))

Az Európai Parlament,

– tekintettel a PPE-DE képviselőcsoport nevében Panayiotis Demetriou által előterjesztett, egy európai uniós büntetőjogi térség kialakításáról szóló, a Tanácshoz intézett ajánlásra irányuló javaslatra (B6-0335/2008),

– tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 6. és 29. cikkére, 31. cikke (1) bekezdésének c) pontjára és 34. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontjára, az Európai Unió Alapjogi Chartájára, nevezetesen 47. 48., 49. és 50. cikkére, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről szóló európai egyezményre, nevezetesen 5., 6., 7. és 13. cikkére,

– tekintettel a Bizottság 2003. február 19-i zöld könyvére az Európai Unió területén folytatott büntetőeljárások gyanúsítottjaira és vádlottjaira vonatkozó eljárási garanciákról (COM(2003)0075) és a 2006. április 26-i zöld könyvére az ártatlanság vélelméről (COM(2006)0174), valamint az Európai Unió területén folytatott büntetőeljárások során biztosított egyes eljárási jogokról szóló tanácsi kerethatározatra irányuló bizottsági javaslatra (COM(2004)0328) és a Parlament erről szóló, 2005. április 12-i álláspontjára(1),

– tekintettel az Európai Parlamentnek a Tanácshoz intézett, az Európai Unióban fogva tartottak jogairól szóló, 2004. március 9-i ajánlására(2),

– tekintettel a 2008. november 27-i 2008/909/IB tanácsi kerethatározatra a kölcsönös elismerés elvének a büntetőügyekben hozott, szabadságvesztés büntetéseket kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedéseket elrendelő ítéletekre, az Európai Unióban való végrehajtásuk céljából történő alkalmazásáról(3), és a Parlament erről szóló, 2008. szeptember 2-i álláspontjára(4),

– tekintettel az Európa Tanácsnak az igazságszolgáltatás hatékonyságával foglalkozó európai bizottsága (CEPEJ) 2008. évi jelentésére, amelynek a címe: "Európai igazságügyi rendszerek: Az igazságszolgáltatás hatékonysága",

– tekintettel a 2008. február 4-i bizottsági közleményre az EU igazságügyi politikáinak és gyakorlatának megvitatására szolgáló fórum létrehozásáról (COM(2008)0038),

– tekintettel a 2008. november 27-28-i Bel- és Igazságügyi Tanács következtetéseire az Európai Unió igazságügyi minisztériumai közötti jogalkotási együttműködési hálózat létrehozásáról,

– tekintettel a Francia Köztársaságnak az európai igazságügyi képzési hálózat létrehozásáról szóló tanácsi határozat elfogadására irányuló kezdeményezésére(5), a Parlament erről szóló, 2002. szeptember 24-i álláspontjára(6), az Európai Unióban folyó igazságügyi képzésről szóló, 2006. június 29-i bizottsági közleményre (COM(2006)0356), valamint a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott állásfoglalásra a bírák, ügyészek és igazságügyi alkalmazottak Európai Unión belüli képzéséről(7),

– tekintettel egy valódi európai uniós igazságügyi kultúra létrehozása érdekében hozott, az európai igazságügyi rendszerben a nemzeti bíró szerepéről szóló 2008. július 9-i állásfoglalására(8),

– tekintettel a 2007. október 23-i bizottsági közleményre az Eurojustnak és az Európai Igazságügyi Hálózatnak a szervezett bűnözés és a terrorizmus ellen az Európai Unióban folytatott küzdelemben játszott szerepéről (COM(2007)0644), a 2002/187/IB tanácsi határozat egységes szerkezetbe foglalt változatára a bűnözés súlyos formái elleni fokozott küzdelem céljából a Eurojust létrehozásáról (5347/2009), a 2008. december 16-i 2008/976/IB tanácsi határozatra az Európai Igazságügyi Hálózatról(9) és a Parlament erről szóló, 2008. szeptember 2-i álláspontjára(10),

– tekintettel a 2008. december 18-i 2008/978/IB tanácsi kerethatározatra a büntetőeljárások során felhasználandó tárgyak, dokumentumok és adatok megszerzéséhez szükséges európai bizonyítás-felvételi parancsról(11) és a Parlament erről szóló, 2008. október 21-i álláspontjára(12),

– tekintettel az "Elemzés a büntetőügyekben történő kölcsönös elismerés jövőjéről az Európai Unióban" című, az Université Libre de Bruxelles által a közelmúltban kiadott tanulmányra(13),

– tekintettel a kölcsönös elismerés elvének az Európai Unió tagállamai közötti, az ideiglenes letartóztatás alternatívájaként felügyeleti intézkedést elrendelő határozatokra történő alkalmazásáról szóló tanácsi kerethatározatra irányuló javaslatra (17506/2008),

– tekintettel az értékelő jelentésekre az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról szóló 2002/584/IB tanácsi kerethatározat alkalmazásáról(14),

– tekintettel a 2008. november 20-i bizottsági közleményre, amelynek címe: "A szervezett bűnözésből származó jövedelmek - biztosítani, hogy "a bűnözés nem kifizetődő'" (COM(2008)0766),

– tekintettel az "Úton az európai e-igazságügyi stratégia felé" című, 2008. május 30-i bizottsági közleményre (COM(2008)0329), az e-igazságügyi stratégiáról szóló tanácsi következtetésekre, az e-igazságügyi stratégiáról szóló, 2008. december 18-i parlamenti állásfoglalásra, a Bizottságnak szóló ajánlásokkal együtt(15), valamint a 2008/XX/IB kerethatározat 11. cikke alkalmazásában az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer (ECRIS) létrehozásáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról szóló, 2008. október 9-i parlamenti álláspontra(16) és a 2008. november 27-28-i Bel- és Igazságügyi Tanács-ülésen elfogadott tanácsi következtetésekre a francia elnökség ideje alatt az e-igazságügy terén tett haladásról szóló jelentésről,

– tekintettel a Tanácshoz intézett korábbi ajánlásaira(17),

– tekintettel a Lisszaboni Szerződésre, nevezetesen az Európai Unió működéséről szóló szerződés 4. fejezetének 82-86. cikkére (büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés),

– tekintettel arra, hogy meg kell határozni az európai uniós büntetőjogi térség kialakításának legjobb módját,

– tekintettel a jövőbeni stockholmi program kidolgozására,

– tekintettel arra, hogy fokozni kell az ebben a témában a nemzeti parlamentekkel, a civil társadalommal és az igazságügyi hatóságokkal folytatott párbeszédet,

– tekintettel eljárási szabályzata 114. cikkének (3) bekezdésére és 94. cikkére,

– tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A6-0262/2009),

A. mivel az igazságszolgáltatás a tagállamok nemzeti hatáskörébe tartozik,

B. mivel a Lisszaboni Szerződésre tekintettel hangsúlyozni kell, hogy mihelyt hatályba lép, ki fogja szélesíteni az EU hatáskörét a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén, és be fogja vezetni az együttdöntési jogalkotási eljárást ezen a területen, a pillér-rendszer eltörlésével,

C. mivel a hágai program – a tamperei programhoz hasonlóan – prioritásként határozta meg az európai igazságügyi térség létrehozását, és hangsúlyozta, hogy az igazságügy megerősítésének előfeltétele a bizalomépítés, a kölcsönös bizalom, a kölcsönös elismerési programok végrehajtása, a büntetőeljárások során biztosított eljárási jogokra vonatkozó egyenértékű normák kidolgozása, a jogszabályok közelítése – annak érdekében, hogy a bűnözők ne húzhassanak hasznot az igazságügyi rendszerek közötti különbségekből, és hogy biztosítani lehessen a polgárok biztonságát, függetlenül attól, hogy az EU-ban hol tartózkodnak – és a Eurojust fejlesztésének előmozdítása érdekében,

D. mivel a hágai program 2007. évi végrehajtásáról szóló, 2008. július 2-i bizottsági jelentés (COM(2008)0373) szerint a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén meglehetősen kevés előrelépést értek el, ennek következtében a politikákat blokkolták és késleltették, ami az elfogadott eszközök csökkenő számában is tükröződik, miközben más területeken, például a polgári ügyekben folytatott együttműködés, a határellenőrzés, a legális és illegális migráció és a menekültügyi politikák területén kielégítő fejleményeket regisztráltak,

E. mivel a büntetőeljárások számos és lényeges következménnyel járnak a bűncselekmények sértettjei, a gyanúsítottak és a vádlottak alapvető szabadságai tekintetében,

F. mivel a jogok – mint például a tisztességes eljáráshoz való jog, az ártatlanság vélelme, a védelemhez való jog, a bűncselekmények sértettjeinek jogai, a ne bis in idem elve, valamint az előzetes letartóztatásra vonatkozó minimális eljárási biztosítékok – védelme kiemelt fontosságú a büntetőeljárások során,

G. mivel a bűnügyi kérdéseket érintő napi igazságügyi együttműködés még mindig az olyan kölcsönös segítségnyújtási eszközökön alapul, mint például a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló 2000. évi egyezmény és a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló 1959. évi európa tanácsi egyezmény,

H. mivel az európai jog céljainak és elveinek határain belül a kölcsönös elismerés elve magában foglalja azt, hogy amikor egy tagállamban egy illetékes igazságügyi hatóság kihirdet egy határozatot, akkor az a határozat teljes mértékben és közvetlenül érvényes az Unió egész területén, és azon tagállam igazságügyi hatóságai, amelynek a területén végre lehet hajtani a határozatot, úgy vesznek részt a határozat végrehajtásában, mintha az adott tagállamban hirdették volna ki a határozatot, kivéve, ha az az eszköz, amelynek keretében a határozat végrehajtásra kerül, korlátozza a végrehajtást,

I. mivel a kölcsönös elismerés elvének – amelyet a tamperei Európai Tanács óta az igazságügyi együttműködés sarokkövének tekintenek – megvalósítása távolról sem megfelelő mértékű, és a fenti elvet egységes eljárási garanciákkal és biztosítékokkal kell kiegészíteni,

J. mivel ahol megvalósították, a kölcsönös elismerés elve – csakúgy, mint az európai elfogatóparancs – hatékonynak és nagy hozzáadott értékkel rendelkezőnek bizonyult az Európai Unióban történő igazságügyi együttműködés tekintetében,

K. mivel a teljes mértékben hatékony megvalósítás tekintetében a kölcsönös elismerés elve nagymértékben függ egy olyan közös európai igazságügyi kultúra létrehozásától, amely a kölcsönös bizalmon, a közös elveken, az együttműködésen és bizonyos szintű harmonizáción – például bizonyos bűncselekmények meghatározásában és a szankciók terén – alapul, továbbá függ az alapvető jogok tényleges védelmétől, különös tekintettel az eljárási jogokra, a fogva tartási feltételek és a fogva tartásra vonatkozó felülvizsgálat minimum követelményeire, a fogvatartottak jogaira és az egyének által igénybe vehető jogorvoslati mechanizmusokra,

L. mivel a bírók, az ügyészek, a védőügyvédek és az igazságszolgáltatásban részt vevő egyéb személyek igazságügyi képzése kulcsfontosságú szerepet játszik a kölcsönös bizalom kiépítésében és a közös európai igazságügyi kultúra kialakításában, de emellett az ügyészség és a védelem érdekei közötti megfelelő egyensúly fokozásában, továbbá a határon átnyúló esetekben a folyamatosság és a hatékony védelem biztosításában is,

M. mivel sok lépést tettek az igazságügyi képzés terén, különösen az európai igazságügyi képzési hálózat (EJTN) által nyújtott hozzájárulásnak és a tevékenységeinek köszönhetően,

N. mivel az eddig elért fontos eredmények ellenére az EJTN szerepét a szervezeti felépítésével kapcsolatos kötöttségek és a megfelelő források hiánya korlátozták,

O. mivel – tekintettel a fent említett helyzetre – az igazságügyi hatóságok nem rendelkeznek azokkal a képzési eszközökkel, amelyek az uniós jogszabályok megfelelő alkalmazásához szükségesek, és mivel a bírói testületeknek csak nagyon kis része részesülhet az EU-ra összpontosító igazságügyi képzésben,

P. mivel az uniós büntetőjogi térség kialakítására irányuló jövőbeni fellépés kizárólag az uniós politikák és jogi eszközök végrehajtásának tárgyilagos, pártatlan, átlátható, gondos és folyamatos ellenőrzésén, valamint a tagállamok igazságszolgáltatásának minőségén és hatékonyságán alapulhat,

Q. mivel jelenleg nincs az EU-ban átfogó, állandó és egyértelmű ellenőrzése a büntető igazságszolgáltatási uniós politikáknak, sem az igazságszolgáltatás minőségének és hatékonyságának,

R. mivel az ilyen ellenőrzés az "EU döntéshozók" számára alapvető volna a legmegfelelőbb jogalkotási intézkedések kidolgozása során, egyúttal fokozná az egymás igazságügyi rendszerei iránti kölcsönös bizalmat,

S. mivel az értékelési rendszernek száma kellene vennie a meglévő értékelési rendszereket az erőfeszítések és az eredmények megkettőzése nélkül, és aktív szerepet kell biztosítania a Parlament számára,

T. mivel a közelmúltban létrehozott "igazságügyi fórum" jelentősen hozzájárulhat az uniós jogalkotási kezdeményezések előzetes értékelési szakaszához,

U. mivel az európai uniós fellépés koherenciájának és következetességének – az alapvető jogok megőrzése mellett történő – biztosítása érdekében a megfelelő eljárások, köztük a hatásvizsgálatok révén nyilvános konzultációt kell folytatni az uniós jogalkotási eszközök elfogadására irányuló javaslatok és kezdeményezések Bizottság vagy tagállamok általi előterjesztése előtt,

V. mivel a tagállami igazságügyi hatóságok közötti folyamatos információ-, gyakorlat- és tapasztalatcsere alapvetően hozzájárul a kölcsönös bizalmon alapuló környezet kialakításához, amint azt az igazságügyi hatóságok csereprogramjával elért figyelemreméltó eredmények mutatják,

W. mivel a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén még mindig nincs megfelelő átfogó adatvédelmi rendszer, és egy ilyen rendszer hiányában az adatfeldolgozás által érintett személyek jogait gondosan szabályozni kell minden egyes jogalkotási eszközben,

X. mivel a hatékonyság érdekében az uniós büntetőjogi térségnek az uniós politikák végrehajtása, valamint az információk és javaslatok terjesztése és megvitatása során – az alapvető jogok tiszteletben tartása mellett – ki kell használnia az új technológiák nyújtotta előnyöket és alkalmaznia kell az internetes eszközöket,

Y. mivel a nemzeti bíróságoknak a nemzetközi bűnözés elleni küzdelemben, valamint az alapvető jogok és szabadságok védelmezésében játszott szerepe egyre jelentősebb,

Z. mivel az olyan koordinációs szervek, mint a Eurojust bebizonyították, hogy tényleges hozzáadott értéket nyújtanak, és a nemzetközi bűnözés elleni fellépésük figyelemre méltóan kibővült annak ellenére, hogy a hatásköreik még mindig túlzottan korlátozottak, és egyes tagállamok úgy tűnik, vonakodnak megosztani meg információt ebben a kontextusban,

AA. mivel védőügyvédekre vonatkozó koordináció nincsen, ezért ezt uniós szinten kell támogatni és jóváhagyni,

AB. mivel a maffiák és általában a szervezett bűnözés transznacionális jelenséggé vált, amely társadalmi, kulturális, gazdasági és politikai hatást is gyakorol a tagállamokra és a szomszédos országokra, és amely ellen társadalmi szinten is küzdeni kell, együttműködve a civil társadalommal és a demokratikus intézményekkel,

1. a következő ajánlásokat intézi a Tanácshoz:

tekintettel arra, hogy az uniós büntetőjogi térségnek az alapvető jogok tiszteletben tartásán kell alapulnia, kezdjen újra dolgozni az alapvető jogok védelmén, és konkrétan az alábbiakat fogadja el haladéktalanul:

	–	a büntetőeljárások során alkalmazott eljárási biztosítékokra vonatkozó ambiciózus jogi eszköz, amely az ártatlanság vélelmén alapul, például a "jogokról való tájékoztatáshoz (levél a jogokról)" való jog, a jogi tanácsadáshoz való jog, és szükség esetén az ingyenes jogi tanácsadáshoz való jog mind a tárgyalás előtt, mind a tárgyalás közben, a bizonyítékok előterjesztéséhez való jog, a vádak jellegéről és/vagy indokairól és/vagy a gyanú megalapozottságáról a gyanúsított/vádlott által beszélt nyelven történő tájékoztatáshoz való jog, az összes lényeges dokumentumhoz a gyanúsított/vádlott által beszélt nyelven történő hozzáféréshez való jog, a tolmácshoz való jog; a meghallgatáshoz való jog és a védelemhez való jog, azon gyanúsítottak/vádlottak védelme, akik nem képesek megérteni vagy követni az eljárást, a fiatalkorú gyanúsítottak/vádlottak fogva tartásának, körülményeinek és védelmének minimális normái, valamint az egyének számára hatékony és hozzáférhető jogorvoslati mechanizmusok;
	–	átfogó jogi keret, amely a bűncselekmények sértettjei számára a legszélesebb körű védelmet, köztük a megfelelő kárpótlást és a tanúvédelmet biztosítja, különösen a szervezett bűnözéssel kapcsolatos ügyekben;
	–	a büntetőeljárásokban a bizonyítékok elfogadhatóságára vonatkozó jogi eszköz;
	–	a fogva tartási és börtönkörülmények minimumszabványait és az EU-ban a fogvatartottak jogainak – köztük a kommunikációhoz és konzuli segítséghez való jog – közös felsorolását rögzítő intézkedések,
	–	arra irányuló intézkedések, hogy elsődleges ösztönzője és támogatója legyen a civil társadalom és a civil intézmények szervezett bűnözés elleni küzdelemre irányuló erőfeszítéseinek, továbbá fellépés azzal a céllal, hogy elfogadásra kerüljön a nemzetközi bűnszervezetek pénzeszközeinek és tulajdonának elkobzásáról és szociális célokra történő felhasználásáról szóló jogi eszköz,

mivel a kölcsönös elismerés elve képezi azt a sarokkövet, amelyen a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés alapul, haladéktalanul fogadja el azokat az uniós jogi eszközöket, amelyekre ennek végrehajtásához még szükség van, továbbá biztosítsa az eljárási jogokra vonatkozó egyenértékű normák kidolgozását és a büntetőeljárás bizonyos aspektusaira vonatkozó minimumszabályok közelítését,

a büntetőjog terén a tagállamokkal együtt ténylegesen hajtsák végre a kölcsönös elismerés elvét, és fordítsanak kellő figyelmet az európai elfogatóparancs megvalósítása és napi alkalmazása tekintetében felmerülő nehézségekre és eredményekre, valamint győződjenek meg arról, hogy az elv alkalmazásakor a tagállamok tiszteletben tartják az alapvető jogokat és az általános jogelveket, amint azokat az EU-szerződés 6. cikke meghatározza;

felhívja a tagállamokat, hogy az európai elfogatóparancsról szóló kerethatározat végrehajtása során alkalmazzák az arányosság elvét, és felhívja a figyelmet az olyan egyéb jogi eszközökre, mint például a videokonferencia segítségével történő meghallgatás, amely megfelelő garanciák mellett alkalmasnak bizonyulhat bizonyos esetekben,

az Európai Parlamenttel együttműködésben mérje fel az Európai Unión belül a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés jelenlegi állapotát mind a hiányosságok, mind az eredmények tekintetében,

a Bizottsággal és a Parlamenttel együtt hozzon létre egy (jogászokból álló) szakértői bizottságot, melynek feladata az összes tagállam büntetőjogi rendszerei közötti hasonlóságokat és különbségeket vizsgáló tanulmány készítése, valamint terjesszen elő az uniós büntetőjogi térség kidolgozására irányuló javaslatokat, amelyek egyensúlyt teremtenek a büntetőeljárások eredményessége és az egyéni jogok védelme között,

a Bizottsággal és a Parlamenttel közösen, valamint az Európa Tanács vonatkozó bizottságaival, például a CEPEJ bizottsággal, és a büntetőjogi kérdésekkel foglalkozó meglévő európai hálózatokkal együttműködésben hozzon létre egy, az EU e téren fennálló politikáinak és jogi eszközeinek végrehajtását, valamint az igazságszolgáltatás minőségét és hatékonyságát, tisztességességét és méltányosságát tárgyilagosan, pártatlanul, átláthatóan, átfogóan, horizontálisan és folyamatosan ellenőrző és értékelő rendszert, amely figyelembe veszi az Európai Bíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága ítélkezési gyakorlatának a tagállamok általi végrehajtási szintjét is, amely számára modellként a szakértői értékelési rendszer szolgál, és amely évente legalább egyszer megbízható jelentéseket tud készíteni. Az értékelő rendszernek különösen a következőket kell elvégeznie:

	–	politikai és technikai szintből álló értékelési hálózat létrehozása,
	–	a meglévő értékelési rendszerek felülvizsgálata alapján a következők azonosítása: prioritások, alkalmazási kör, kritériumok és módszerek, figyelemmel arra, hogy az értékelésnek nem szabad elméletinek lennie, hanem az EU politikáinak helyi és az igazságszolgáltatás napi irányítására gyakorolt hatását, valamint az igazságszolgáltatás minőségét, hatékonyságát, egységességét és korrektségét kell értékelnie, figyelembe véve az Európai Bíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága ítélkezési gyakorlatának a tagállamok általi végrehajtási szintjét is,
	–	a meglévő értékelési rendszerekkel a duplikáció elkerülése és a szinergiák előmozdítása,
	–	vegyes megközelítés használata, amely egyrészt statisztikai és jogalkotási információból, másrészt az uniós eszközök alkalmazásának helyszíni értékeléséből áll,
	–	összehasonlítható adatok gyűjtése, és amennyire lehetséges, a már rendelkezésre álló adatok számba vétele,
	–	a Parlament szoros bevonása az értékelési rendszer politikai és technikai szintjén egyaránt,

a Bizottsággal és a Parlamenttel együtt vegye számba az igazságügyi képzés jelenlegi helyzetét az Európai Unióban, továbbá a képzés hiányosságait és szükségleteit, és – a szükségtelen párhuzamos erőfeszítések elkerülésével –haladéktalanul hozzon intézkedéseket egy valódi európai uniós igazságügyi kultúra létrehozásának ösztönzése érdekében egy olyan európai igazságügyi iskola bírák, ügyészek és védőügyvédek számára történő létrehozása révén, amelyre a következők jellemzők:

	–	a meglévő európai igazságügyi képzési hálózatból kiindulva, és egy európai uniós, a meglévő ügynökségekkel összekapcsolt intézet kialakítása felé haladva, szilárd és megfelelő struktúrával hozzák létre, amelyen belül kiemelt szerepet kell biztosítani a nemzeti igazságügyi iskoláknak és igazságügyi hálózatoknak és más szervezeteknek, pl. az Európai Jogi Akadémiának, valamint a védelemhez való joggal foglalkozó szervezeteknek, a Bizottsággal együttműködésben,
	–	irányítja és továbbfejleszti az igazságügyi hatóságok közötti csereprogramokat,
	–	közös tanterveket dolgoz ki az igazságügyi képzés számára, amelyek biztosítják a releváns európai komponens jelenlétét a különböző jogterületeknek megfelelően,
	–	önkéntes alapon kezdő és folytatólagos képzést nyújt az európai bíráknak, ügyészeknek és védőügyvédeknek,
	–	erősíti az igazságügyi hatóságok, jogászok és más érintett szereplők nyelvi készségeit,
	–	ilyen képzést nyújt a tagjelölt országoknak és más olyan országoknak is, amelyekkel az EU együttműködési és partnerségi megállapodásokat kötött,

sürgeti a tagállamokat, hogy haladéktalanul hajtsák végre teljes mértékben a Eurojust megerősítéséről, valamint a bűnözés súlyos formái elleni fokozott küzdelem céljából a Eurojust létrehozásáról szóló, 2002/187/IB határozat módosításáról szóló tanácsi határozatot (5613/2008)(18), hogy bátorítsák a nemzeti hatóságokat a Eurojust bevonására az együttműködési eljárás korai szakaszában, és hogy lépjenek túl az információcserével szembeni ellenérzéseiken, teljes mértékben működjenek együtt a nemzeti szinten megvalósított együttműködéshez hasonlóan, és felhívja a Tanácsot, a Bizottságot és a Eurojustot, hogy teljes mértékben vonják be a Parlamentet a Eurojust megvalósításáról szóló határozat korrekt végrehajtására irányuló jövőbeli tevékenységekbe,

dolgozza ki a fent említett határozat végrehajtási tervét, különös tekintettel az Eurojust hatásköreire az alábbiak vonatkozásában:

	–	a joghatósági konfliktusok feloldása,
	–	a nyomozások és bűnvádi eljárások folytatására vonatkozó hatáskör,

tegyen lépéseket egy átfogó, a bűnözés EU-n belüli helyzetéről szóló jelentés évente történő közzétételére, amely konszolidálja a speciális területekre, mint például az OCTA-ra (szervezett bűnözésre vonatkozó fenyegetésértékelés) vonatkozó jelentéseket és az Eurojust éves jelentéseit, stb.,

felhívja a tagállamokat, hogy dolgozzanak tovább a Cseh Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság, a Szlovák Köztársaság és a Svéd Királyság – a büntetőeljárásokban előforduló joghatósági összeütközések megelőzéséről és rendezéséről szóló tanácsi kerethatározatra vonatkozó – kezdeményezésén a gyanúsított vagy vádlott tájékoztatáshoz és az eljárásba történő bevonáshoz fűződő jogainak a büntető joghatóság kiválasztási eljárásának (5208/2009) minden szakaszában történő tiszteletben tartása mellett, és a Tanácsban folytatott tárgyalásokon elért előrelépések alapján ismét konzultáljanak a Parlamenttel,

fordítson kellő figyelmet az új technológiák által nyújtott előnyökre a magas szintű közbiztonság biztosítása érdekében, és teljes mértékben aknázza ki az Internet által az információterjesztésre kínálkozó lehetőségeket, erősítse meg a közelmúltban létrehozott "Igazságügyi Fórum" szerepét, ösztönözze új tanulási módszerek (e-tanulás) kifejlesztését, gyűjtsön és osszon meg adatokat, ezáltal aktualizálja és erősítse meg a létező adatbázisokat, például a vámügyi adatbázisokat, amelyek létfontosságúak a csempészet és az emberkereskedelem elleni küzdelem szempontjából, ugyanakkor biztosítsa az alapjogok tiszteletben tartását, és különösen az egyének magánéletének magas szintű védelmét tekintettel a személyes adatok büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében történő feldolgozására,

2. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az ajánlást a Tanácsnak, és tájékoztatásul a Bizottságnak is.

(1)	HL C 33. E, 2006.2.9., 159. o.
(2)	HL C 102. E, 2004.4.28., 154. o.
(3)	HL L 327., 2008.12.5., 27. o.
(4)	Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0381.
(5)	HL C 18., 2001.1.19., 9. o.
(6)	HL C 273. E, 2003.11.14., 99. o.
(7)	HL C 299., 2008.11.22., 1. o.
(8)	Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0352.
(9)	HL L 348., 2008.12.24., 130. o.
(10)	Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0384 és P6_TA(2008)0380.
(11)	HL L 350., 2008.12.30., 72. o.
(12)	Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0486.
(13)	Gisèle Vernimmen-Van Tiggelen és Laura Surano, Európai Tanulmányok Intézete, Université Libre de Bruxelles ECLAN – Európai Büntetőjogi Akadémiai Hálózat.
(14)	COM(2006)0008 és a következő tanácsi dokumentumok: 8409/2008, 10330/1/2008, 7024/1/2008, 7301/2/2008, 9617/2/2008, 9927/2/2008, 13416/2/2008, 15691/2/2008 és 17220/1/2008.
(15)	Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0637.
(16)	Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0465.
(17)	Az Európai Parlamentnek a Tanácshoz és az Európai Tanácshoz intézett, 2004. október 14-i ajánlása a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség jövőjéről, valamint a legitimitásának és hatékonyságának megerősítéséhez szükséges intézkedésekről (HL C 166. E, 2005.7.7., 58. o.), valamint az Európai Parlamentnek a Tanácshoz intézett, 2005. február 22-i ajánlása a büntető igazságszolgáltatás minőségéről és a büntetőjognak a tagállamokban történő összehangolásáról (HL C 304. E, 2005.12.1., 109. o.).
(18)	Még nem tették közzé a Hivatalos Lapban.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat