Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2009/2178(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A7-0175/2010

Előterjesztett szövegek :

A7-0175/2010

Viták :

PV 20/09/2010 - 22
CRE 20/09/2010 - 23

Szavazatok :

PV 22/09/2010 - 5.13
CRE 22/09/2010 - 5.13
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2010)0340

Elfogadott szövegek
PDF 140kWORD 102k
2010. szeptember 22., szerda - Strasbourg Végleges kiadás
A szellemi tulajdonhoz fűződő jogok belső piaci érvényesítésének megerősítése
P7_TA(2010)0340A7-0175/2010

Az Európai Parlament 2010. szeptember 22-i állásfoglalása a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok belső piaci érvényesítésének megerősítéséről (2009/2178(INI))

Az Európai Parlament ,

–  tekintettel a Tanácshoz, az Európai Parlamenthez, valamint az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz intézett 2009. szeptember 11-i, a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok belső piaci érvényesítésének megerősítéséről szóló közleményére (COM(2009)0467),

–  tekintettel a Versenyképességi Tanácsnak a hamisítás és a szerzői jogi kalózkodás elleni küzdelemre irányuló átfogó európai tervről szóló 2008. szeptember 25-i állásfoglalására,

–  tekintettel a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem egyes jogi vonatkozásairól szóló, 2000. június 8-i 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (Elektronikus kereskedelemről szóló irányelv)(1) ,

–  tekintettel az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló, 2001. május 22-i 2001/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(2) ,

–  tekintettel az egyes szellemi tulajdonjogokat feltehetően sértő áruk elleni vámhatósági intézkedésekről és az ilyen jogokat ténylegesen sértő áruk ellen hozandó intézkedésekről szóló, 2003. július 22-i 1383/2003/EK tanácsi rendeletre(3) ,

–  tekintettel a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(4) ,

–  tekintettel a számítógépes programok jogi védelméről szóló, 2009. április 23-i, 2009/24/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(5) ,

–  tekintettel a szellemi tulajdonjogok érvényesítését biztosító büntetőjogi intézkedésekről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló módosított javaslatról szóló, 2007. április 25-i álláspontjára(6) ,

–  tekintettel a szellemi tulajdonjogok harmadik országokban történő érvényesítése érdekében alkalmazandó, 2005. évi bizottsági stratégiára és a bizottsági szolgálatok „A szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről szóló 2009. évi jelentés” című munkadokumentumára,

–  tekintettel a biztonság és az alapvető szabadságjogok interneten történő megerősítéséről szóló, a Tanácshoz intézett 2009. március 26-i ajánlására(7) ,

–  tekintettel az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményre,

–  tekintettel az Alapjogi Charta jogilag kötelező erejére,

–  tekintettel az európai kulturális iparágakról szóló, 2008. április 10-i állásfoglalására(8) ,

–  tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz, az Európai Parlamenthez, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett, az európai kisvállalkozói intézkedéscsomagról szóló, 2008. június 25-i közleményére, amely a kkv-kre vonatkozó, nagyra törő politikai menetrend számára meghatározza a „Gondolkozz előbb kicsiben!” elvet,

–  tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,

–  tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére, valamint az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság és a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság véleményére (A7–0175/2010),

A.  mivel a szellemi tulajdonjogok megsértései valós fenyegetést jelenthetnek úgy a fogyasztók egészségére és biztonságára, mint gazdaságunkra és társadalmainkra nézve,

B.  mivel a tudományos és technikai innováció, a szabadalmak és a kulturális iparágak meghatározó módon hozzájárulnak az európai gazdaság versenyképességéhez, mind az általuk kínált álláslehetőségek száma és sokfélesége, mind pedig a termelt vagyon révén; mivel a kulturális gazdaságot – az alkotástól a terjesztésig – támogatni kell;

C.  mivel az Európai Uniót a Kereskedelmi Világszervezet tagjaként köti a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló egyezmény (TRIPS); mivel az uniós tagállamok ennélfogva elkötelezték magukat a szellemi tulajdonjogok valamennyi megsértése elleni hatékony intézkedések elfogadása és végrehajtása mellett,

D.  mivel az Európai Unióban komoly hagyománya van az ismeretek megosztásának és az innovációk terjesztésének; mivel az oktatás- és fejlesztéspolitika alapját továbbra is az a cél képezi, hogy a lehető legtöbben férjenek hozzá a technológiai fejlődéshez és a kulturális termékekhez.

E.  mivel a szellemi tulajdonjogok belső piacon történő érvényesítésével kapcsolatos kérdések megfelelő kezelése érdekében nem csak az EU területén belüli, hanem az EU külső határain és a harmadik országokban fennálló helyzetnek is figyelmet kell szentelni annak érdekében, hogy össze lehessen egyeztetni a közösségből származó tartalmak és ezek tulajdonosainak védelmét a felhasználók számára a közösségen kívülről származó tartalmakhoz biztosított hozzáféréssel,

F.  mivel a szellemi tulajdonjogok megsértésének mértékére vonatkozó adatok ellentmondásosak, hiányosak, elégtelenek és szórványosak, és mivel minden további jogalkotási javaslathoz tárgyilagos és független hatástanulmány szükséges,

G.  mivel az innováció és a kreativitás jelentős hozzáadott értéket képvisel az európai gazdaság számára, és a gazdasági kontextus figyelembe vételével törekedni kell ezek megőrzésére és továbbfejlesztésére,

H.  mivel a szellemi tulajdonjogok megsértése horizontális probléma, amely az összes ipari ágazatot érinti, de különösen a kreatív és innovatív iparágakat, valamint a sportot,

I.  mivel a szellemi tulajdonjogok folyamatos megsértése az innováció elsorvadásához vezet az EU-ban,

J.  mivel a szellemi tulajdonjogok internetes megsértése mint jelenség aggasztó méreteket öltött, különösen a kreatív tartalmakat létrehozó iparágak vonatkozásában, és mivel még nem bizonyosodott be, hogy a jelenlegi jogi keret képes-e a szerzői jogok birtokosainak hatékony védelmére az interneten úgy, hogy garantálja a különböző érdekek összeegyeztetését, a fogyasztók érdekeit is beleértve,

K.  mivel a szerzői jogok megsértésének kezelését célzó erőfeszítéseknek élvezniük kell a nyilvánosság támogatását annak érdekében, hogy a polgárok körében ne gyengüljön a szellemi tulajdonjogok támogatottsága,

L.  mivel a szerzői jogokkal védett tartalmak engedély nélküli feltöltése az internetre a szellemi tulajdonjogok egyértelmű megsértésének minősül, és azt a Szellemi Tulajdon Világszervezetének (WIPO) a szerzői jogokról (WCT), valamint az előadásokról és hangfelvételekről (WPPT) szóló szerződései – amelyeknek az Európai Unió részes fele – tiltják,

M.  mivel a kreatív ágazatnak folytatnia kell olyan modellek kidolgozását, amelyek lehetővé teszik a kreatív tartalmakhoz való internetes hozzáférést, valamint jobb és költséghatékony választási lehetőségeket kínálnak a fogyasztók számára, ideértve a korlátlan előfizetéses szolgáltatásokat is; mivel e legális szolgáltatások fejlődését gátolja az internetre jogellenesen feltöltött tartalmak növekedése,

N.  mivel annak érdekében, hogy fenntartsák és növeljék a közönségük számára kínált tartalmak vonzerejét, az audiovizuális médiatartalmak előállítóinak tudniuk kell élni minden új terjesztési móddal; mivel az engedélyek odaítélésének jelenlegi rendszerét oly módon kell javítani, hogy rugalmas rendszer álljon a tagállamok rendelkezésére, amely hozzáigazítható az új technológiákhoz,

O.  mivel a büntetőjogi szankciókkal kapcsolatos jogszabályok kivételével már létezik közösségi jogi keret a hamisításra és a fizikai javakkal kapcsolatos kalózkodásra vonatkozólag, ugyanakkor továbbra is hiányosságok tapasztalhatók a szellemi tulajdonjogok internetes megsértése elleni harc vonatkozásában,

P.  mivel a szellemi tulajdonjogok belső piacon történő érvényesítéséről szóló, 2004/48/EK irányelvet még nem értékelték a jogok védelme, sem pedig a fogyasztói jogokra gyakorolt hatásai szempontjából,

Q.  mivel a távközlés szabályozási keretét a közelmúltban módosították, és rendelkezéseket tartalmaz a szabványosított közérdekű közleményekre vonatkozóan, amelyek egyebek mellett vonatkozhatnak a szerzői jogokra és azok megsértésére anélkül, hogy veszélyeztetnék az adatvédelmi és a magánélet védelméhez fűződő jogokat, valamint hangsúlyozza az alapvető jogok tiszteletben tartásának szükségességét az internet-hozzáféréshez kapcsolódó ügyekben,

R.  mivel az európai jogi keretekben lehetőséget kell teremteni a szerzői jogok megsértőivel szembeni eljárásra, mivel a nemzetközi szerződések alig képesek a szellemi tulajdonjogok megsértését kezelni,

S.  mivel a szabadalmak védelme létfontosságú a szabadalomsértések elleni hatékony küzdelem érdekében; mivel még nem oldódott meg az uniós szintű egységesített szabadalmi rendszer kérdése,

T.  mivel bizonyítottan kapcsolat van a szervezett bűnözés különböző formái és a szellemi tulajdonjogok megsértése között,

U.  mivel a Lisszaboni Szerződés az Európai Parlament számára a társdöntéshozói szerepet a kereskedelmi ügyekben, valamint a tárgyalások dokumentációjához történő hozzáférést,

V.  mivel kívánatosnak tartja, hogy az e területen elkövetett bűncselekmények megakadályozására irányuló intézkedések mellett biztosítsák a szellemi tulajdonjogok oltalma alatt álló termékeket jogszerűen felhasználó fogyasztók védelmét,

W.  mivel a jelenleg hatályos közösségi jog nem gátolja a több területre vonatkozó engedélyezési rendszerek kialakítását,

X.  mivel különféle területeken, a szöveg- és képalapú ágazatot is ideértve, léteznek olyan üzleti modellek, csatornák és engedélyezési mechanizmusok, amelyek számos formában és formátumban lehetővé teszik az alkotásokhoz való hozzáférést, nemzeti szinten és határokon átnyúló jelleggel egyaránt,

1.  üdvözli a Bizottság 2009. szeptember 11-i, további nem jogalkotási intézkedéseket előirányzó közleményét; ugyanakkor sajnálja, hogy a közlemény nem foglalkozik a jogalkotási keret olyan intézkedések bevezetése általi kiegészítésével, amelyek a szellemi tulajdonjogok megsértésével szembeni hatékony küzdelemre irányulnak, üdvözli az Európai Unióban elért haladást a hamisítás elleni küzdelem összehangolása terén; arra ösztönzi a Bizottságot, hogy fokozza erőfeszítéseit az egészségvédelem és a biztonság szempontjából érzékeny területeken, ideértve a gyógyszerágazatot is;

2.  emlékeztet arra, hogy a kulturális területen létezik egy kivétel a szellemi tulajdonjogok alól: a „magáncélú másolat”;

3.  felszólítja a Bizottságot, hogy 2010 végéig sürgősen nyújtson be átfogó stratégiát a szellemi tulajdonjogokra vonatkozóan, amely e jogok minden aspektusára kiterjed, azok érvényesítését és előmozdítását is beleértve, különös tekintettel a szerzői jogok lehetőségeket teremtő, nem pedig akadályozó szerepére, amelynek révén elősegíti az alkotók jövedelemszerzését és alkotásaik terjesztését;

4.  felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a szellemi tulajdonjogokra vonatkozó átfogó stratégiára, amely felszámolja az internetes környezetben az egységes piac létrehozásának akadályait, és a szellemi tulajdonjog terén hozzáigazítja az európai jogalkotási keretet a jelenlegi társadalmi tendenciákhoz és a technikai fejlődéshez;

5.  hangsúlyozza, hogy a szellemi tulajdonjogok érvényesítését célzó mindennemű intézkedésnek tiszteletben kell tartania az Európai Unió alapjogi Chartáját, különösen annak 7. és 8. cikkét, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményt, kiváltképp annak 6., 8. és 10. cikkét, és annak a demokratikus társadalmon belül szükségesnek, arányosnak és megfelelőnek kell lennie; ezzel összefüggésben emlékeztet arra, hogy az Európai Unió Alapjogi Chartájának 17. cikke rendelkezik a szellemi tulajdonjogok védelméről;

6.  úgy véli, hogy a Bizottságnak valamennyi vonatkozó politikájában és jogalkotási kezdeményezésében figyelembe kellene vennie a szellemi tulajdonjogok különböző aspektusait, és ezeket az aspektusokat a hatásvizsgálatok elkészítésekor meg kellene fontolnia minden olyan esetben, amikor a javaslat hatással lehet a szellemi tulajdonjogok területére;

7.  úgy véli, hogy a Bizottságnak figyelembe kell vennie a kkv-k által tapasztalt sajátos problémákat a szellemi tulajdonjogoknak az európai kisvállalkozói intézkedéscsomagban rögzített „Gondolkozz előbb kicsiben!” elvnek megfelelően történő érvényesítésével összefüggésben, többek között a megkülönböztetésmentesség elvének alkalmazása révén a kkv-kra vonatkozóan;

8.  a jogosultak által egyes tagállamokban szerzett tapasztalatok fényében nem osztja a Bizottság meggyőződését, miszerint a jelenlegi uniós polgári jogi jogérvényesítési keret kellően eredményes és harmonizált ahhoz, hogy biztosítsa a belső piac megfelelő működését, és emlékezteti a Bizottságot, hogy a 2004/48/EK irányelv alkalmazásáról szóló jelentés elengedhetetlen ezen állítások alátámasztásához;

9.  úgy véli, hogy az európai jogi keretrendszeren belül meg kell teremteni a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok megsértőivel szembeni fellépés lehetőségét, és emlékezteti a Bizottságot, hogy a 2004/48/EK irányelv alkalmazásáról szóló jelentés alapvető fontosságú ezen igények alátámasztása érdekében;

10.  felszólítja a Bizottságot, hogy a 2004/48/EK irányelv 18. cikkének (1) bekezdése értelmében készítsen jelentést az irányelv alkalmazásáról, amely jelentés tartalmazza a megtett intézkedések hatékonyságának, valamint az innovációra és az információs társadalom fejlődésére gyakorolt hatásainak értékelését is, és szükség esetén tegyen módosító javaslatokat; kéri, hogy e jelentés tartalmazzon értékelést az internetre vonatkozó jogi keret megerősítésének és javításának módjaival kapcsolatban;

11.  vegye figyelembe a műveknek a fogyatékkal élők számára hozzáférhetővé tételéhez szükséges speciális formátumok létezését, és fogadja el a szükséges intézkedéseket ezek terjesztésének támogatására;

12.  nem ért egyet a Bizottsággal abban, hogy a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséhez szükséges fő jogszabályok már hatályban vannak; e tekintetben hangsúlyozza, hogy a büntetőjogi szankciókról szóló irányelvvel kapcsolatos tárgyalásokat nem zárták le eredményesen;

13.  felszólítja az Európai Bizottságot annak biztosítására, hogy a szellemi tulajdonjogok belső piaci alkalmazásának megerősítését célzó intézkedések ne sértsék az interoperabilitáshoz való törvényes jogot, ami elengedhetetlen a digitális alkotások terjesztésének piacán megvalósuló egészséges versenyhez, többek között a szabad szoftverek szerzői és felhasználói számára;

14.  felszólítja a Bizottságot, hogy az EUMSz. 118. cikke alapján terjesszen elő megfelelő jogalkotási javaslatokat egy tényleges uniós szabadalmi rendszer kérdésének megoldására, és e tekintetben jelentős pozitív fejleményként üdvözli a kibővített európai szabadalmi rendszerről szóló, 2009. december 4-i tanácsi következtetéseket;

Európai uniós megfigyelőközpont a hamisítás és a kalóztevékenység területén („megfigyelőközpont”)

15.  elismeri a szellemi tulajdonjogok megsértésével kapcsolatos átfogó és megfelelő információk és adatok rendelkezésre állásának fontosságát a bizonyítékalapú és eredményorientált politikák kidolgozása szempontjából;

16.  üdvözli a megfigyelőközpontnak a statisztikák és adatok központosítása eszközeként történő létrehozását, amely központ alapvető iránymutatásokat ad majd a hamisítás és a szellemi tulajdonjogok internetes megsértése elleni hatékony küzdelem érdekében megvalósítandó javaslatokhoz; sürgeti a Bizottságot egy jelentés kidolgozására arra vonatkozóan, hogy miként lehet az Europolt és a vámhatóságok közötti együttműködés meglévő struktúráit a legjobban felhasználni a szellemi tulajdonjogok megsértése mint bűncselekmény elleni hatékony küzdelem érdekében;

17.  reméli, hogy a megfigyelőközpont olyan eszközzé válik, amely lehetővé teszi a szellemi tulajdonjogok megsértése összes formájával kapcsolatos adatok összegyűjtését és kicserélését, ideértve a hamisítással és a szellemi tulajdonjogok megsértésével kapcsolatos jogszabályokra irányuló tudományos kutatás összegyűjtését is;

18.  felszólítja a Bizottságot, hogy tisztázza a megfigyelőközpontnak adandó megbízásokat, és hangsúlyozza, hogy a megfigyelőközpont sikere nagymértékben függ az összes érintett részvételétől és az átláthatóság javítása, valamint a feleslegesen tett erőfeszítések elkerülése érdekében együttműködésétől, beleértve a nemzeti hatóságokat, a jogbirtokosokat,a fogyasztói szervezeteket és az érintet iparágak szervezeteit is;

19.  felszólítja a Bizottságot, hogy éves jelentések formájában teljes körű és átfogó módon tájékoztassa a Parlamentet és a Tanácsot a megfigyelőközpont tevékenységeinek eredményeiről, amely jelentésekben a Bizottság levonja a következtetéseket, és megoldásokat javasol a szellemi tulajdonjogokra vonatkozó jog fejlesztéséhez szükséges megoldásokra vonatkozóan;

A fogyasztók tudatosságának növelése

20.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy európai, nemzeti és helyi szinten az érintettek bevonásával szervezzenek a hamisított termékek miatt a fogyasztók egészségét és biztonságát fenyegető veszélyekről, valamint a hamisításnak és a szellemi tulajdonjogok megsértésének a gazdaságra és a társadalomra gyakorolt negatív hatásairól szóló tudatosságnövelő kampányt; hangsúlyozza, hogy a szellemi tulajdonjogok tiszteletben tartásának szükségességével kapcsolatban növelni kell különösen a fiatal európai fogyasztók tudatosságát;

21.  a szellemi tulajdonjogok internetes megsértése és a hamisított termékek internetes kereskedelme kapcsán felszólítja az összes érintett felet, köztük az internetszolgáltatókat, az internetes kereskedelmi platformokat, a szerzői jogok jogosultjait és a fogyasztói szervezeteket, hogy fogadjanak el gyakorlati intézkedéseket az emberek figyelmeztetésére és tájékoztatására a szerzői jogok értékéről, valamint a hamisításnak és a szellemi tulajdonjogok megsértésének a munkahelyekre és növekedésre gyakorolt hatásairól, amilyen például a rövid, jól látható és nehezen eltávolítható tájékoztató és figyelmeztető üzenetek elhelyezése;

22.  hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a célzott, különösen a szellemi tulajdonjogok internetes megsértése ellen irányuló figyelemfelkeltő kampányok során a fiatalokat megtanítsák a szellemi tulajdon megsértése tétjének megértésére valamint a legális és illegális dolgok közötti különbségtételre;

23.  felkéri ezért a Bizottságot, hogy gyakoroljon nyomást az iparágra további fizetési könnyítések kialakítása érdekében, hogy az európai fogyasztók számára könnyebbé váljon a jogszerűen felkínált tartalom megvásárlása, és növekedjen a legális letöltés mértéke az EU-ban;

Az internetes jogsértések kezelése és a szellemi tulajdonjogok védelme az interneten

24.  egyetért a Bizottsággal abban, hogy a kiegészítő nem jogalkotási intézkedések, például az európai digitális piacnak az érintettek között az eljárások és szabványok önkéntes harmonizációja révén megvalósuló fejlesztésének lehetőségéről szóló viták, hasznosak lehetnek a szellemi tulajdonjogok hatékonyabb érvényesítése szempontjából, különös tekintettel azokra az intézkedésekre, amelyek eredményeképp elmélyültebb párbeszéd alakul ki az érintett felek között;

25.  hangsúlyozza, hogy a szerzői jogok által védett alkotások és felvett előadások engedély nélküli fájlmegosztásának hatalmas növekedése egyre súlyosabb problémát jelent az európai gazdaság számára a munkalehetőségek, valamint az iparág és a kormányzat bevételei szempontjából;

26.  hangsúlyozza, hogy e jelenség terjedését több tényező, különösen a technológiai fejlődés és a legális kínálat hiánya tette lehetővé; emlékeztet azonban arra, hogy ez a jelenség a szellemi tulajdonjogok megsértését jelenti, amire megfelelő és sürgős megoldásokat kell találni az érintett ágazatokban, az alapvető jogok tiszteletben tartása mellett;

27.  hangsúlyozza, hogy a legális, sokszínű, vonzó és jól látható kínálat támogatása és fejlesztése a fogyasztók irányában hozzájárulhat az internetes jogsértések jelenségének kezeléséhez, és e tekintetben elismeri, hogy a jól működő európai digitális belső piac hiánya jelentős akadály a legális internetes kínálat kidolgozása előtt, és amennyiben az EU ezt nem ismeri el, és nem tesz sürgős javaslatot a probléma megoldására, a jogszerű internetes piac kialakítására irányuló törekvések kudarcát kockáztatja;

28.  ezért felkéri a Bizottságot, hogy gyakoroljon nyomást az iparágra új fizetési megoldások felkínálása érdekében, ily módon megkönnyítve az európai felhasználók számára a törvényesen kínált tartalmak megvásárlását, és ezáltal biztosítva a jogszerű letöltések jövőbeni növekedését az EU-ban;

29.  olyan egyedi szabályozást szorgalmaz, amely biztosítja, hogy a szellemi tulajdonjogok oltalma alatt álló eredeti termékeket saját felhasználásra jogszerűen többszöröző egyéni fogyasztó ne legyen köteles az ilyen többszörözés jogszerűségét bizonyítani, hanem a szellemi tulajdonjogok oltalmával kapcsolatos szabályok esetleges megsértésének bizonyítása az érdekelt felekre háruljon;

30.  hangsúlyozza, hogy összes szereplőnek – az internetszolgáltatókat is beleértve – párbeszédet kell folytatnia az érdekeltekkel annak érdekében, hogy megfelelő megoldások szülessék a problémára; ennek híján felszólítja a Bizottságot, hogy a közösségi jogi keret e területen történő megerősítése érdekében a nemzeti tapasztalatokból kiindulva nyújtson be jogalkotási javaslatot, vagy módosítsa a meglévő jogszabályokat, különösen a 2004/48/EK irányelvet;

31.  felszólítja a Bizottságot, hogy az egyes ágazatok jellegzetességeit figyelembe véve gondolkodjon általánosabban a digitális piachoz való, földrajzi határok nélküli iparági hozzáférés megkönnyítésének módjaival kapcsolatban azáltal, hogy – ahol a fogyasztók részéről erre jelentős igény van – foglalkozzon sürgősen a több területre vonatkozó engedélyek kérdésével, a szerzői jogokra vonatkozó harmonizált jogszabályok, illetve a szellemi tulajdonjogok kezelésére szolgáló hatásos és átlátható rendszer hiányával, amely rendszer kiegészítené a tartalmakhoz való egyszerűbb, általános, állandó és személyre szabott hozzáférésre vonatkozó fogyasztói igénynek megfelelő szolgáltatások jelenlegi bővülését;

32.  hangsúlyozza, hogy a technológiai semlegesség alapján javítani kell az engedélyek odaítélésének rendszerét, oly módon, hogy a tagállamok a jogok kezelésének rugalmas, hatékony és átlátható, valamint az új technológiákhoz igazítható rendszerével rendelkezzenek;

33.  felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja felül a jogok határokon átnyúló kezelésének kérdését, és változtasson a szerzői jogok határokon átnyúló kezeléséről szóló, 2005. október 18-i 2005/737/EK bizottsági ajánlás nyomán kialakult, jogi bizonytalansággal járó helyzeten, figyelembe véve, hogy a szerzői jogok kulturális, történelmi és nyelvi okokból, természetüknél fogva területhez kötöttek, és biztosítson egy olyan páneurópai engedélyezési rendszert, amely a lehető legszélesebb tartalomválasztékhoz való hozzáférést biztosítja a fogyasztók számára, ám azt nem az európai helyi repertoár kárára teszi;

34.  felhívja továbbá a figyelmet az internetes ipari kémkedés jelenségének, valamint az ipari tulajdont képező adatok, főként technikai dokumentációk és forráskódok lopásának növekvő problémájára;

35.  javasolja, hogy a megfigyelőközpont foglalkozzon az adatlopás problémájának részletes elemzésével, és terjesszen elő javaslatokat a probléma leküzdésére vonatkozóan;

36.  felhívja a Bizottságot, hogy tárja fel a kkv-k sajátos problémáit és igényeit, dolgozzon ki olyan speciális intézkedéseket, amelyek segítséget nyújtanak a kkv-knak a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok megsértése elleni küzdelemben, és tegyék lehetővé a kkv-k számára, hogy jobban megvédhessék magukat az EU-ban és a harmadik országokban egyaránt;

37.  támogatja a Bizottság által az EU-vámkódex továbbfejlesztése leghelyesebb módjainak azonosítására tett lépéseket, amely továbbfejlesztett Vámkódex lehetővé tenné a szellemi tulajdonjogok megsértésének gyanújába esett áruk visszatartását, és ezáltal az Unió szellemi tulajdonjogok védelmét szolgáló jogi keretének egyik pillérét képezné;

38.  felszólítja a Bizottságot, hogy építsen ki innovatív és megerősített együttműködést az igazgatási szervek és az érintett különböző iparágazatok között;

39.  felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal és a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokkal foglalkozó nemzeti hivatalok közötti együttműködést terjesszék ki a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok megsértése elleni küzdelemre is;

40.  elismeri annak szükségességét, hogy a tagállamok meglévő intézményi struktúráit igénybe vegyék a hamisított áruk elleni küzdelemben, és ennélfogva felkéri a nemzeti szabadalmi és a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokkal foglalkozó egyéb hivatalokat, hogy biztosítsanak nagyobb támogatást a kis- és középvállalkozásoknak és a nyilvánosságnak;

Nemzetközi dimenzió és a belső piacra gyakorolt hatás

41.  felszólítja a Bizottságot, hogy fokozza az együttműködést a kiemelt harmadik országokkal a szellemi tulajdonjog területén, és mozdítson elő kiegyensúlyozott megközelítést a Szellemi Tulajdon Világszervezetének égisze alatt folyó tárgyalások keretében, különös tekintettel a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló WTO-egyezményre (TRIPS);

42.  felszólítja a Bizottságot, hogy a hamisítás elleni jogvédelmi rendszer hatásosságának javítása érdekében biztosítsa a csalás elleni többoldalú nemzetközi egyezségokmánnyal (Anti-Counterfeiting Trade Agreement (ACTA)) kapcsolatos tárgyalások előmozdítására tett erőfeszítéseinek folytatását, teljes mértékben figyelembe véve a Parlament álláspontját, különösen amint azt a hamisítás nemzetközi kereskedelemre gyakorolt hatásáról szóló, 2008. december 18-i állásfoglalásában kifejtette, és felhívja, hogy teljes körűen tájékoztassa a Parlamentet a tárgyalások előrehaladásáról és eredményéről, továbbá biztosítsa, hogy az ACTA rendelkezései teljes mértékben megfeleljenek a szellemi tulajdonjogokkal és az alapvető jogokkal kapcsolatos közösségi vívmányoknak;

43.  támogatja, hogy a Bizottság folytassa és fokozza a kétoldalú együttműködési kezdeményezéseit, beleértve a harmadik országokkal a szellemi tulajdon vonatkozásában folytatott párbeszédeket és a technikai segítségnyújtási projekteket is;

44.  megállapítja, hogy a belső piac számára a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok megsértése ellen az EU külső határainál és a harmadik országokban folytatott küzdelem jelenti a legnagyobb kihívást; ezzel összefüggésben felkéri a Bizottságot arra, hogy hozzon létre még több olyan ügyfélszolgálatot a harmadik országokban (különösen Indiában és Oroszországban), amelyek a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokkal foglalkoznak, hogy segítséget nyújtson az európai vállalkozóknak a szellemi tulajdonhoz fűződő jogaik aktívabb érvényesítésében, valamint a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok harmadik országokban való megsértésével és az ilyen harmadik országokban gyártott hamisított áruk belső piacra való jutásával szembeni fellépésben;

Szervezett bűnözés

45.  hangsúlyozza a szervezett bűnözés elleni harc fontosságát a szellemi tulajdonjogok területén, különös tekintettel a hamisításra és a szellemi tulajdonjogok internetes megsértésére; ebben az összefüggésben rámutat, hogy megfelelő uniós jogszabályra van szükség az arányos és tisztességes szankciókra vonatkozólag, és támogatja az összes érintett fél, de különösen az Europol, a nemzeti hatóságok és a magánszektor részvételével zajló uniós, valamint a nem uniós országokkal és nemzetközi szervezetekkel folytatott szoros stratégiai és operatív együttműködést;

o
o   o

46.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, valamint a tagállamok parlamentjeinek és kormányainak.

(1) HL L 178., 2000.7.17., 1. o.
(2) HL L 167., 2001.6.22., 10. o.
(3) HL L 196., 2003.8.2., 7. o.
(4) HL L 195., 2004.6.2., 16. o.
(5) HL L 111., 2009.5.5., 16. o.
(6) HL C 74. E, 2008.3.20., 526. o.
(7) HL C 117. E, 2010.5.6., 206. o.
(8) HL C 247. E, 2009.10.15., 25. o.

Utolsó frissítés: 2012. február 7.Jogi nyilatkozat