Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2010/2935(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B7-0618/2010

Előterjesztett szövegek :

B7-0618/2010

Viták :

Szavazatok :

PV 24/11/2010 - 8.6

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2010)0432

Elfogadott szövegek
PDF 86kWORD 50k
2010. november 24., szerda - Strasbourg Végleges kiadás
Hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás (ACTA)
P7_TA(2010)0432B7-0618/2010

Az Európai Parlament 2010. november 24-i állásfoglalása A hamisítás elleni kereskedelmi megállapodásról (ACTA)

Az Európai Parlament ,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSz.) 207. és 218. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára,

–  tekintettel a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodásról (ACTA) szóló tárgyalások átláthatóságáról és aktuális állásáról szóló, 2010. március 10-i állásfoglalására,

–  tekintettel az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti kapcsolatokra vonatkozó keretmegállapodás felülvizsgálatáról szóló, 2010- október 20-i határozatára,

–  tekintettel a 2010. október 20-i plenáris ülésen a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodásról folytatott vitára,

–  tekintettel a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás 2010. október 2-i tervezetére,

–  tekintettel az európai ombudsman az ACTA dokumentumokhoz való hozzáféréssel kapcsolatosan benyújtott 90/2009/(JD)OV panaszra vonatkozó határozatára,

–  tekintettel az 1383/2003/EK tanácsi rendeletre,

–  tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodásra(2003/C 321/01),

–  tekintettel a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól (TRIPS) szóló megállapodására,

–  tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel a hamisítás elleni küzdelem kulcsfontosságú az EU politikai stratégiájában az igazságosság, a gyártóink számára biztosítandó egyenlő feltételek, az állampolgárok foglalkoztatottságának fenntartása és a jogállamiság tiszteletben tartása érdekében,

B.  mivel a világszintű problémát jelentő hamisítás elleni küzdelem nagyobb hatékonysága érdekében szorosabb nemzetközi együttműködésre van szükség a nagy globális szereplők között,

C.  mivel más globális szereplők folyamatos ellenállása miatt, számtalan kísérlet ellenére sem sikerült – továbbra is az EU egyik legfontosabb célkitűzését jelentő – többoldalú megközelítést kialakítani, és mivel éppen ezért úgy tűnik, hogy a nemzetközi szintű konkrét aggályok kezeléséhez egy többoldalú megállapodás lenne a legjobb megoldás,

D.  mivel, mint ahogy a Bizottság több ízben is kijelentette, az ACTA kizárólag a végrehajtási intézkedésekre vonatkozik és nem tartalmaz az alapvető szellemi tulajdonjogok megváltoztatására vonatkozó rendelkezéseket sem az EU-ra, sem az ACTA egyéb feleire nézve, ugyanakkor elsőként, átfogó nemzetközi keretet biztosít a felek szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos szabálysértések elleni hatékony küzdelmének támogatásához, valamint következtetésképpen nem változtat a közösségi vívmányokon,

E.  mivel, számos területen, ideértve a digitális szektorral és a határoknál történő kötelező intézkedések hatáskörével kapcsolatos rendelkezéseket, az ACTA hatásköre meghaladja a TRIPs hatáskörét, fokozottabb védelmet biztosítva ezáltal a jogtulajdonosok számára,

F.  mivel, a parlament határozott felszólítása után jelentősen javult az ACTA tárgyalások átláthatósága és mivel a Parlament az új-zélandi tárgyalási forduló során teljes tájékoztatást kapott a tárgyalások menetéről; és mivel az utolsó japán forduló lezárása után egy héttel tudomást szerzett a megtárgyalt szövegről,

G.  mivel az egyeztetett szöveg tartalmazza a Parlament által az utóbbi hónapokban kifejezésre jutatott főbb aggályokat az olyan kérdések miatt, mint az alapvető jogok, a magánélet és az adatvédelem tiszteletben tartása, a szabad internet fontos szerepének tiszteletben tartása, a szolgáltatók szerepének szavatolása és a gyógyszerekhez való hozzáférés biztosítása – a megállapodás bevezetésébe foglalt a TRIPS-megállapodásról és a közegészségügyről szóló, 2001. november 14-én elfogadott dohai nyilatkozatra történő hivatkozással,

H.  mivel a Bizottság többször is kifejtette annak fontosságát, hogy a földrajzi jelzések oltalma megerősítésre kerüljön; mivel a felek megállapodtak, hogy a földrajzi jelzések megerősítése meghatározásra kerül az ACTA-ban,

I.  mivel a „Szerződések őreként” a Bizottságnak kötelessége, hogy elősegítse a közösségi vívmányok érvényesítését az európai uniós jogalkotást érintő nemzetközi megállapodásokról szóló tárgyalások során és mivel a Bizottság vállalta, hogy azonnali és teljes körű tájékoztatást nyújt a Parlament számára a nemzetközi megállapodásokkal kapcsolatos tárgyalások minden szakaszában,

J.  mivel különösen fontos annak biztosítása, hogy a szellemi tulajdonjogok tiszteletben tartását érvényre juttató intézkedések kialakítására oly módon kerüljön sor, hogy az ne akadályozza az innovációt vagy a versenyt, ne ássa alá a szellemi tulajdonjogok korlátozásait és a személyes adatok védelmét, ne korlátozza az információ szabad áramlását, és ne terhelje fölöslegesen a legális kereskedelmet,

K.  mivel a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodással kapcsoltban az Európai Unió által elért megállapodásnak minden esetben meg kell felelnie a közösségi vívmányoknak, különösen a magánélet védelme és az adatvédelem kapcsán az EU-ra rótt jogi kötelezettségek tekintetében, a 95/46/EK irányelv, a 2002/58/EK irányelvben, valamint az Európai Emberi Jogi Bíróság és az Európai Bíróság joggyakorlatában meghatározottakkal összhangban,

L .  mivel a Lisszaboni Szerződés 2009. decemberi hatálybalépésének eredményeképpen a Parlamentnek jóvá kell hagynia az ACTA szövegét, mielőtt az az EU-ban hatályba lépne,

1.  üdvözli a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás 2010. október 2-i tervezetének a tárgyalások tokiói fordulója utáni nyilvánosságra hozását és elvárja a Bizottságtól, hogy tájékoztassa a Parlamentet és a nyilvánosságot az ACTA végleges szövegéről a 2010. november 30-tól december 3-ig Sydneyben tartandó technikai tárgyalást követően;

2.  ismételten kijelenti, hogy a hamisítás elleni küzdelem elsődleges fontosságú az általa követetett belső és nemzetközi politikai stratégiában és a nemzetközi együttműködés kulcsfontosságú e cél elérése érdekében;

3.  teljes mértékben tudatában van annak, hogy a tárgyalt megállapodás nem fogja megoldani a hamisítás összetett és többdimenziós problémáját, ugyanakkor úgy ítéli meg, hogy az jó irányba vezető lépést jelent;

4.  üdvözli a Bizottság ismételt kijelentéseit, mely szerint az ACTA rendelkezéseinek végrehajtása – különösen a szerzői jogokra vonatkozó végrehajtási eljárások a digitális környezetben – teljes mértékben összhangban lesz a közösségi vívmányokkal, és hogy sem a személyes vizsgálatok, sem az úgynevezett „három csapás” eljárást nem fogja bevezetni ez a szerződés; rámutat, hogy az ACTA aláírói – különösen az EU – esetében a szerződés nem rendelheti el a „három csapás”, vagy bármilyen hasonló rendszer bevezetését;

5.  üdvözli azt a tényt, hogy a kialakítás alatt álló szövegtervezet 2010. október 2-i formája a preambulumban megerősíti, hogy az ACTA célja egy olyan hatékony és megfelelő eszköz biztosítása a szellemi tulajdonjogok érvényre juttatásához, amely kiegészíti a TRIPS-megállapodást és figyelembe veszi az ACTA részes feleinek jogrendszere- és gyakorlata között fennálló különbségeket; kitart a mellett, hogy az ACTA 2010. október 2-i, kialakítás alatt álló szövegtervezete a Világkereskedelmi Szervezet által annak Dohában (Katar) megrendezésre került 4. miniszteri konferenciáján 2001. november 14-én elfogadott, a szellemi tulajdonjogok kereskedelemmel kapcsolatos vonatkozásairól (TRIPs) és a közegészségügyről szóló dohai nyilatkozatában lefektetett elvekből építkezik, és ezért az ACTA végrehajtásának összhangban kell lennie ezekkel az elvekkel;

6.  hangsúlyozza, hogy az ACTA nem fogja megváltozatni az EU-vívmányokat a szellemi tulajdonjogok érvényre juttatása tekintetében, mivel az uniós jog már most is lényegesen fejlettebb, mint a jelenlegi nemzetközi normák, és ezért ez lehetőséget jelent a területen bevált gyakorlatok és irányelvek megosztására;

7.  az ACTA-t hatékony eszköznek tartja a meglévő normák hatékonyabbá tételéhez, amely ezáltal előnyösen érinti az uniós exportot és védi a jogtulajdonosokat a globális piacon való működésük során, ahol szerzői jogaikat, védjegyeiket, szabadalmaikat, formatervezési mintaoltalmaikat és földrajzi jelzéseiket jelenleg rendszeresen és széleskörűen megsértik;

8.  hangsúlyozza a földrajzi jelzések védelmének fontosságát az európai vállalatok és az uniós foglalkoztatás szempontjából; elismeri a Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy az földrajzi jelzéseket az ACTA hatályának körébe foglalják;

9.  sajnálatosnak tartja, hogy a szerződés 1.X. cikke nem definiálja a „hamisított földrajzi jelzés” fogalmát, mivel ennek hiánya zavart kelthet, illetve legalábbis megnehezíti a közigazgatási és igazságügyi hatóságok feladatát az ACTA értelmezése és végrehajtása során;

10.  üdvözli a feltételes módot a 2.14. cikk 3 bekezdésében („Each party may provide criminal procedures and penalties [...]”);

11.  üdvözli a tényt, hogy miután az EU ragaszkodott hozzá, a felek megegyeztek benne, hogy a „camcording” (moziban történő kézikamerázás) kriminalizációja választható legyen (2.14. cikk (3) bekezdése és 2.15. cikk);

12.  üdvözli azt a tényt, hogy az ACTA-ban való tagság nem zártkörű, és hogy további fejlődő és feltörekvő országok is csatlakozhatnak hozzá, ezáltal elősegítve a szellemi tulajdonjogok széles körű védelmét és világszerte fokozva a hamisítás elleni küzdelmet; úgy véli, hogy a jövőben az ACTA akár multilaterális szintre is emelkedhet;

13.  hangsúlyozza, hogy a Bizottság által az ACTA-bizottság részeként hozott bármilyen határozatnak a közösségi vívmányokon belül kell maradnia, és nem változtathatja meg egyoldalú módon az ACTA tartalmát; ezért úgy véli, hogy az ACTA megváltoztatására irányuló minden javaslatot el kell fogadnia a Parlamentnek és a Tanácsnak, összhangban az EUMSz. 207. és 218. cikkével;

14.  felszólítja a Bizottságot annak megerősítésére, hogy az ACTA végrehajtása nem lesz hatással az alapjogokra és az adatvédelemre, a szellemi tulajdonjogokat érvényre juttató intézkedések összehangolására irányuló jelenlegi uniós erőfeszítésekre, illetve az e- kereskedelemre;

15.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint az ACTA-tárgyalásokban részt vevő államok kormányainak és parlamentjeinek.

Utolsó frissítés: 2012. február 28.Jogi nyilatkozat