Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre (EUMSZ), és különösen annak 5., 6., 9., 147., 149., 151. és 153. cikkére,

–  tekintettel az „Európa 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című, 2010. március 3-i bizottsági közleményre (COM(2010)2020),

–  tekintettel az „Új készségek és munkahelyek menetrendje: Európa hozzájárulása a teljes foglalkoztatottsághoz” című, 2010. november 23-i bizottsági közleményre (COM(2010)0682) és az arról szóló 2011. október 26-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel a 2012. évi éves növekedési jelentésről szóló 2011. november 23-i bizottsági közleményre (COM(2011)0815), az ahhoz csatolt közös foglalkoztatási jelentéstervezetre, valamint a 2012. évi éves növekedési jelentés foglalkoztatási és szociális vonatkozásairól szóló 2012. február 15-i állásfoglalására(2),

–   tekintettel a Bizottság „Út a munkahelyteremtő fellendülés felé” című, 2012. április 18-i közleményére (COM(2012)0173),

–  tekintettel a munkaerőpiacról kiszorultak aktív befogadásának elősegítéséről szóló bizottsági ajánlásról szóló, 2008. október 3-i bizottsági közleményre (COM(2008)0639), és az arról szóló 2009. május 6-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel a 2012. januári Eurostat-felmérésre és az Eurostat 2012. február 8-án kiadott közleményére(4),

–  tekintettel „A szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai platformja: a szociális és területi kohézió európai keretrendszere” című bizottsági közleményre (COM(2010)0758), az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság arról szóló véleményére(5), valamint az arról szóló 2011. november 15-i saját állásfoglalására(6),

–  tekintettel a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai évéről (2010) szóló, 2008. október 22-i európai parlamenti és tanácsi határozatra(7),

–  tekintettel a „Megújított szociális menetrend: lehetőségek, hozzáférés és szolidaritás a XXI. századi Európában” című, 2008. július 2-i bizottsági közleményre (COM(2008)0412), és az arról szóló 2009. május 6-i állásfoglalására(8),

–  tekintettel „Az államháztartás hosszú távú fenntarthatósága és gazdaságélénkítés” című bizottsági közleményre (COM(2009)0545), és az arról szóló 2010. május 20-i állásfoglalására(9),

–  tekintettel az „Új lendület az európai szakképzési együttműködésnek az Európa 2020 stratégia támogatására” című, 2010. június 9-i bizottsági közleményre (COM(2010)0296), és az arról szóló 2011. június 8-i állásfoglalására(10),

–  tekintettel a fogyatékossággal élő személyek mobilitásáról és befogadásáról, valamint a 2010–2020 közötti időszakra vonatkozó európai fogyatékosságügyi stratégiáról szóló, 2011. október 25-i állásfoglalására(11),

–  tekintettel az iskolai lemorzsolódás felszámolásáról szóló, 2011. december 1-jei állásfoglalására(12),

–  tekintettel a 2011–2020 közötti időszakban a szakképzés terén folytatott megerősített európai együttműködésről szóló, 2010. december 7-én elfogadott bruges-i közleményre(13),

–  tekintettel az „Előrelépés a közös európai célkitűzések felé az oktatásban és a képzésben” című bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SEC(2011)0526),

–  tekintettel a fiatalság munkaerőpiacra való bejutásának, valamint a gyakornoki, szakmai gyakorlati és gyakorlati képzési lehetőségek előmozdításáról szóló, 2010. július 6-i állásfoglalására(14),

–  tekintettel az Európai Unió társadalmi változás és innováció programjáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló bizottsági javaslatra (COM(2011)0609),

–  tekintettel az uniós gazdaságirányításról szóló, közelmúltban elfogadott öt rendeletre és egy irányelvre(15),

–  tekintettel a „Több lehetőséget a fiataloknak” kezdeményezésről szóló, 2011. december 20-i bizottsági közleményre (COM(2011)0933),

–  tekintettel a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2011. június 29-i bizottsági közleményre (COM(2011)0398),

–  tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,

–  tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság jelentésére (A7-0263/2012),

A.  mivel a jelenlegi gazdasági és pénzügyi válság hosszan tartó hatást gyakorol majd nemcsak a gazdasági növekedésre, hanem a foglalkoztatási arányokra, a szegénység szintjére, a társadalmi kirekesztésre, az állami megtakarításokra és a szociális beruházások mennyiségére és minőségére is Európában;

B.  mivel az utóbbi években jelentős adósságteher hárult az állami szektorra, és a túlzott adósság elkerülése érdekében a válságra adott közelmúltbeli válaszok többsége – gazdaságunk megóvásának létfontosságú törekvéseként – javarészt rövid távú célokon alapult, amelyek az államháztartás stabilitásának helyreállítására irányultak, és mivel e megszorító intézkedéseket és a költségvetési konszolidációt átfogó és nagyratörő beruházási stratégiával kell kombinálni a fenntartható növekedés, a foglalkoztatás, a társadalmi kohézió és a versenyképesség érdekében, valamint olyan szociálpolitikával amely erős felügyeleti és ellenőrzési mechanizmusokat biztosít az Európa 2020 stratégia foglalkoztatási és szociális célkitűzései vonatkozásában;

C.  mivel a lisszaboni stratégia és az európai foglalkoztatási stratégia nem az elvárásoknak megfelelően teljesített, és mivel az Európa 2020 stratégia sikere bizonytalan, egyúttal pedig a tagállamok és az európai intézmények a korábbinál sokkal hathatósabb közreműködését igényli a versenyképesség, a növekedés és a foglalkoztatást ösztönző intézkedések terén;

D.  mivel a nemrégiben közzétett éves növekedési jelentés és a közös foglalkoztatási jelentés rámutatott arra, hogy mivel a költségvetési konszolidáció még nem eléggé teljesült ki, és azt még mindig kiemelt kérdésként kezelik, az Európa 2020 stratégia szociális, foglalkoztatási és oktatási céljaival nem minden tagállam foglalkozik kellő mértékben;

E.  mivel a munkanélküliség aránya az EU-27 körében – jelentős regionális különbségekkel – a 2008. évi 7,1%-ról 2012 januárjára több mint 10%-ra emelkedett, és különösen a fiatalokat, az alacsonyan képzett munkavállalókat és a tartósan munkanélküli személyeket sújtja, és mivel ennek nyomán – az idősödő népességet is beleszámítva – fennáll a humán tőke hosszú távú veszteségének súlyos kockázata, ami visszafordíthatatlan következményekkel járhat a munkaerőpiacon, különösen a munkahelyteremtés, a gazdasági a növekedés, a versenyképesség és a társadalmi kohézió vonatkozásában;

F.  mivel jelenleg 80 millió európai esetében áll fenn a szegénység kockázata, 2010-ben pedig mintegy 10%-ra nőtt a munkanélküli háztartásban élő gyermekek és felnőttek aránya; mivel mindez – a gyermekszegénységgel, az elszegényedő munkavállalók egyre növekvő számával és a fiatalok körében tapasztalható magas munkanélküliséggel együtt – még tovább növeli a szegénység kockázatát és öröklésének, valamint a társadalmi kirekesztésnek a jövőbeli kockázatát;

G.  mivel 2011-ben a 16 és 24 év közötti személyek szegénységi rátája átlagosan 21,6% volt Európában, és mivel a fiatalokat nagyobb valószínűséggel alkalmazzák bizonytalan – határozott idejű vagy részmunkaidős – munkaviszonyban, valamint a munkanélküliség is fokozottabban érinti őket; mivel az utóbbi években jelentősen nőtt a bizonytalan foglalkoztatás aránya, és mivel egyes országokban a munkanélküliség aránya kiugróan magas;

H.  mivel részben az elmaradt beruházások miatt az Európai Unióban elért oktatási és képzési eredmények továbbra sem elegendőek a munkaerő-piaci igények kielégítéséhez, és nem felelnek meg a rendelkezésre álló munkahelyek egyre növekvő szakképzettségi szintjének, valamint a jövőbeli munkahelyteremtő ágazatokban szükséges készségeknek;

I.  mivel a nagyobb kiadások, a jövedelmek csökkenése és a költségek csökkentésre irányuló nyomás miatt nőtt a szociális támogatási rendszerekre nehezedő nyomás; mivel gyenge gazdasági növekedés, a tartós munkanélküliség magas arányának állandósulása, az elszegényedő munkavállalók egyre növekvő száma, a bejelentetlen munka és a fiatalok körében tapasztalt növekvő munkanélküliség várhatóan tovább súlyosbítják ezt a tendenciát;

J.  mivel a jól átgondolt szociális beruházások fontosak a megfelelő jövőbeli foglalkoztatási szintek biztosításához, a gazdaság stabilizálásához, a munkaerő készségeinek és tudásának növeléséhez és az Európai Unió versenyképességének fokozásához;

K.  mivel a kkv-k fontos munkahely-teremtési potenciállal rendelkeznek, és kulcsszerepet játszanak az új, fenntartható gazdaságra való átállás folyamatában;

Az európai szociális beruházások új megközelítése

1.  emlékeztet arra, hogy a szociális beruházások – azaz pénzügyi források biztosítása és felhasználása a társadalmi és gazdasági megtérülés érdekében – célja, hogy kezeljék a felmerülő társadalmi kockázatokat és igényeket, valamint olyan közpolitikákra és humántőke-befektetési stratégiákra összpontosítsanak, amelyek segítik és felkészítik az egyéneket, családokat és társadalmakat arra, hogy alkalmazkodjanak a különféle változásokhoz, és maguk irányítsák a változó munkaerőpiacra történő átállásukat, beleértve például új készségek megszerzését is a jövőbeli munkahelyteremtő ágazatok számára;

2.  megállapítja, hogy többek között valamennyi állami szociális és egészségügyi ellátást, oktatási szolgáltatást és az ezeken a területeken magánszolgáltatóktól vásárolt szolgáltatásokat szociális beruházásnak lehet tekinteni, és emlékeztet arra, hogy ezek a Szerződésekben meghatározott módon nemzeti hatáskörbe tartoznak;

3.  hangsúlyozza, hogy a szociális beruházások egyik legfontosabb jellemzője, hogy képesek összeegyeztetni a társadalmi és gazdasági célokat, így azokat nem csupán kiadásként kell kezelni, hanem az eszközök helyes felhasználása esetén elsősorban olyan kettős haszonnal járó befektetésként, amely valós jövőbeli megtérülést hoz;

4.  ezért megjegyzi, hogy a célzott szociális beruházásoknak az uniós és a tagállami gazdasági és foglalkoztatási politikák, valamint a válságra adott válaszaik fontos részét kell képezniük az Európa 2020 stratégia foglalkoztatási, szociális és oktatási célkitűzéseinek elérése érdekében;

5 úgy véli, hogy a szociális vállalkozás, valamint a kiszolgáltatott csoportok és a munkaerőpiacról leginkább kiszorult személyek mikrofinanszírozáshoz való hozzáférésének megkönnyítése és középpontba helyezése kulcsfontosságú a szociális beruházás összefüggésében, mégpedig abból a szempontból, hogy új fenntartható munkahelyek létrehozását, a gazdasági ciklusban pedig gyakran tartós változásokat tesznek lehetővé;

6.  megállapítja, hogy a válság megkívánja az európai szociális modell modernizálását, a nemzeti szociálpolitikák újragondolását, valamint a jóléti állam helyett – amely elsősorban a piaci hiányosságok következtében jelentkező károkkal foglalkozik – egy „aktiváló jóléti állam” kialakítását, amely beruház az egyénekbe, valamint olyan eszközöket és ösztönzőket biztosít, amelyek segítséget nyújtanak fenntartható munkahelyek létrehozásához és a növekedéshez és megelőzik a társadalmi torzulásokat; megállapítja, hogy a válság tovább fokozta a szociális vállalkozásokba történő beruházások iránti igényt;

Aktiváló jóléti államok

7.  e tekintetben felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy őrizzék meg az egyensúlyt a válságból eredő azonnali kihívások kezelésére irányuló cselekvések, illetve a közép- és hosszú távú fellépések között, valamint tulajdonítsanak különös fontosságot azon tevékenységeknek, amelyek célja:

8.  felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy tegyenek lépéseket az alábbiak érdekében: növekedési és foglalkoztatásbarát politikák kidolgozása (például a kkv-k hatékonyabb támogatása és hatékony, célzottabb és aktiváló foglalkoztatási politikák és szociális támogatási rendszerek); egész életen át tartó képzések és speciális képzések bevezetése a munkaerőhiánnyal küzdő ágazatokban a regionális és helyi munkaerő-piaci igényeknek megfelelően, valamint átképzések a tartósan munkanélküli személyek foglalkoztathatóságának fenntartása érdekében, továbbá az egész életen át tartó továbbképzés, szakképzés és munkahelyi képzés és a fizetett gyakornokoskodás támogatása, különösen a fiatal munkanélküliek és az alacsonyan képzett munkavállalók esetében; annak biztosítása a teljes munkaidőben foglalkoztatottak számára, hogy meg tudjanak élni munkájukból;

9.  ragaszkodik ahhoz, hogy a fiatalok foglalkoztatása a szociális beruházásról szóló stratégia központi elemét képezze; arra ösztönzi a tagállamokat, hogy az alábbi célokkal fektessenek be és terjesszenek elő ambiciózus stratégiákat annak érdekében, hogy elkerüljék egy generáció elvesztését és javítsák a fiatalok hozzáférés t a munkaerőpiacokhoz:

10.  hangsúlyozza a személyes felelősséget, szem előtt tartva, hogy az egyéneknek azt is végig kell gondolniuk, hogy miként tudnak nyertes pozíciót biztosítani maguknak a tehetségekért folyó versenyben;

11.  felszólítja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy minden lehetséges intézkedést hozzanak meg az oktatási rendszerek valamennyi szintjének javítására azáltal, hogy: komoly hangsúlyt fektetnek a kora gyermekkori fejlesztés stratégiájára; befogadó iskolai környezetet teremtenek; megelőzik a korai iskolaelhagyást; javítják a középfokú oktatást, valamint bevezetik a pályaorientációt és a tanácsadást, ezáltal kedvezőbb körülményeket teremtve a fiatalok számára ahhoz, hogy sikeresen felmérjék a felsőfokú oktatási lehetőségeket, illetve közvetlen hozzáférést szerezzenek a munkaerőpiachoz; olyan eszközöket dolgoznak ki, amelyek segítségével jobban felmérhetők a jövőbeli készségigények, valamint megerősíthető az oktatási intézmények, illetve az üzleti szolgáltatások és a foglalkoztatási szolgálatok közötti együttműködés; javítják a szakmai képesítések elismerését, valamint nemzeti képesítési keretrendszereket alakítanak ki;

12.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy garantálják a biztonság és a rugalmasság közötti megfelelő egyensúlyt a munkaerőpiacon, például a rugalmas biztonság elveinek átfogó végrehajtása révén és kezeljék a munkaerőpiac szegmentáltságának kérdését azáltal, hogy egyrészt megfelelő szociális védelmet nyújtanak az átmeneti időszakban lévő, illetve az ideiglenes vagy részmunkaidős szerződésekkel foglalkoztatott személyek számára, másrészt pedig biztosítják a képzéshez, a karrierfejlesztéshez és a teljes idejű foglalkoztatás lehetőségeihez való hozzáférést; arra ösztönzi a tagállamokat, hogy ruházzanak be olyan szolgáltatásokba – mint például a megfizethető, jó minőségű, egész napos óvodai helyek és idősgondozást kínáló intézmények –, amelyek előmozdítják a nemek közötti egyenlőséget, elősegítik a hivatás és a magánélet közötti jobb egyensúlyt és megteremtenek egy olyan keretet, amely lehetővé teszi a munkaerőpiacra való belépést vagy újra belépést;

13.  arra ösztönzi azokat a tagállamokat, amelyek azt eddig még nem tették meg, hogy vezessenek be szükséges reformokat annak érdekében, hogy fenntarthatóvá, biztonságossá és befogadóvá tegyék nyugdíjrendszerüket, valamint csökkentsék a gazdasági függőség arányát a megfelelően nagy létszámú munkaerő fenntartása érdekében, és mindezt ötvözzék a munkakörülmények folyamatos javításával és egész életen át tartó tanulási programok végrehajtásával, amelyek hosszabb szakmai pályafutást tesznek lehetővé;

A szociális beruházásokról szóló megállapodás révén megvalósuló hatékonyabb irányítás

14.  arra ösztönzi a tagállamokat, hogy tegyenek határozottabb erőfeszítéseket annak érdekében, hogy a szociális beruházásokat belefoglalják közép- és hosszú távú költségvetési célkitűzéseikbe, valamint nemzeti reformprogramjaikba; felszólítja az Európai Tanácsot és a Bizottságot, hogy figyelmesebben kövessék nyomon az Európa 2020 stratégia végrehajtását és foglalkoztatási és szociális céljainak elérését;

15.  megjegyzi, hogy a foglalkoztatási és szociális célok megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében az EU-ban nemrégiben kialakított makrogazdasági és költségvetési felügyeleti rendszert a foglalkoztatási és szociálpolitikák szorosabb nyomon követésével kell kiegészíteni; ezért felszólítja a Bizottságot, hogy vegye fontolóra annak lehetőségét, hogy a tagállamokban és uniós szinten e tekintetben elért előrehaladás figyelemmel kísérése érdekében kidolgozzák a közös szociális beruházási mutatók eredménytábláját, továbbá mozdítsa elő a vállalkozások – és különösen a kkv-k – társadalmi felelősségvállalását az európai szociális védjegy megalkotása révén;

16.  felhívja a tagállamokat egy szociális beruházásokról szóló megállapodás aláírásának megfontolására, amely meghatározza a célokat és létrehoz egy megerősített ellenőrzési mechanizmust az Európa 2020 stratégia foglalkoztatási, szociális és oktatási céljainak elérésére irányuló erőfeszítések javítására; ez a szociális beruházásokról szóló megállapodás például az Euró Plusz Paktumhoz hasonlóan tartalmazna egy olyan konkrét intézkedéseket felsorakoztató listát, amelyeket a tagállamoknak egy adott időkereten belül szociális beruházások formájában kell teljesíteniük az Európa 2020 stratégia foglalkoztatási, szociális és oktatási céljainak elérése érdekében, összhangban az éves növekedési felméréssel és a nemzeti reformprogramokkal; e megállapodás az Európai Bizottság és az Európai Parlament erőteljes szerepvállalása és a Tanács valamennyi érintett testületének részvétele mellett a rendes felügyeleti keret alá tartozik majd;

17.  felhívja a Bizottságot, hogy hozzon meg minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy ösztönözze és segítse a tagállamokat a szociális beruházásokról szóló megállapodás aláírásában, és a 2013. évi európai szemeszter keretében vezesse be a foglalkoztatási, szociális és oktatási célok értékelését;

18.  felszólítja a tagállamokat annak biztosítására, hogy a 2014–2020 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretben megfelelő költségvetési források álljanak rendelkezésre az európai szociális beruházások fokozásához és támogatásához, az elérhető finanszírozást ésszerű és hatékony módon használják fel, a strukturális alapokat pedig – különös tekintettel az Európai Szociális Alapra – állítsák a szociális beruházások támogatásának szolgálatába, egyúttal gondoskodva arról, hogy annak prioritásai a tagállamok sajátos igényeit tükrözik; felszólítja a Bizottságot, hogy amikor azt szükségesnek ítéli, bocsásson a tagállamok rendelkezésére egyéb lehetséges finanszírozási forrásokat szociális beruházások céljából;

o
o   o

19.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0466. (2) Elfogadott szövegek, P7_TA(2012)0047. (3) HL C 212. E, 2010.8.5., 23. o. (4) Az Eurostat 21/2012. sz. közleménye, 1. o. (5) HL C 248., 2011.8.25., 130. o. (6) Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0495. (7) HL L 298., 2008.11.7., 20. o. (8) HL C 212. E, 2010.8.5., 11. o. (9) HL C 161. E, 2011.5.31., 112. o. (10) Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0263. (11) Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0453. (12) Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0531. (13) IP/10/1673. (14) HL C 351. E, 2011.12.2., 29. o. (15) HL L 306., 2011.11.23.