Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre (EUMSZ), és különösen annak 194. cikkére, amely kimondja, hogy az energiaügyek terén uniós intézkedéseket többek között a Szerződések egyéb rendelkezései alkalmazásának – különösen a 192. cikk (2) bekezdésének – sérelme nélkül állapítják meg,

–  tekintettel „A 2011–2020-as időszakra vonatkozó új európai energiastratégia felé” című, 2010. november 25-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel az ENSZ fenntartható fejlődésről szóló konferenciáját (Rio+20) megelőző közös európai uniós álláspont kialakításáról szóló, 2011. szeptember 29-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel a szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó engedélyek megadásának és felhasználásának feltételeiről szóló, 1994. május 30-i 94/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(3),

–  tekintettel a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről és a 2004/67/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. október 20-i 994/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(4),

–  tekintettel a palagáz-kitermelés terén folyó fejlesztéseket érintő európai uniós környezetvédelmi jogszabályokra, például a következőkre: a Tanács 85/337/EGK irányelve (1985. június 27.) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról(5); az Európai Parlament és a Tanács 2001/42/EK irányelve bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról(6); az ásványinyersanyag-kitermelő iparágakban keletkező hulladék kezeléséről szóló 2006/21/EK irányelv(7); a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló 2000/60/EK irányelv(8); a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről és engedélyezéséről szóló 1907/2006/EK rendelet(9); a biocid készítmények forgalomba hozataláról szóló 98/8/EK irányelv(10); a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyeinek ellenőrzéséről szóló 96/82/EK irányelv(11); az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-i 2004/35/EK irányelve a környezeti károk megelőzése és felszámolása tekintetében a környezeti felelősségről(12); az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 2010/75/EU irányelve az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése)(13); az Európai Parlament és a Tanács 2003. október 13-i 2003/87/EK irányelve az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról(14); és az Európai Parlament és a Tanács 2009. április 23-i 2009/406/EK határozata az üvegházhatású gázok kibocsátásának a 2020-ig terjedő időszakra szóló közösségi kötelezettségvállalásoknak megfelelő szintre történő csökkentésére irányuló tagállami törekvésekről(15),

–  tekintettel az Európai Tanács 2011. február 4-i következtetéseire;

–  tekintettel a Tanács 2011. november 24-i következtetéseire az uniós energiapolitika külső dimenziójának megerősítéséről,

–  tekintettel a 2050-ig szóló energiaügyi ütemtervről szóló bizottsági közleményre(16),

–  tekintettel a transzeurópai energiainfrastruktúrára vonatkozó iránymutatásokról és az 1364/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló bizottsági javaslatra(17),

–  tekintettel eljárási szabályzatának 48. cikkére,

–  tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére (A7-0284/2012),

A.  mivel a Nemzetközi Energia Ügynökség becslése szerint a globális cseppfolyósítási kapacitás a 2011-es 380 milliárd köbméterről 2020-ra 540 milliárd köbméterre növekszik,

B.  mivel az európai uniós szerződések szerint a tagállamoknak jogukban áll saját energiaszerkezetük meghatározása,

C.  mivel a palagáz-fejlesztés jelentős hatást gyakorolhat a földgázpiacra a dinamika és az árak, valamint a villamosenergia-termelés szempontjából;

D.  mivel a hidraulikus repesztés során felhasznált vegyi anyagokat regisztrálni kell az Európai Vegyianyag-ügynökségen, és ezeket az anyagokat csak akkor hagyhatják jóvá, ha biztosított, hogy nem károsítják a környezetet, vagy a környezeti károk enyhítése megoldott (a REACH-rendelet értelmében);

E.  mivel a tömött kőzetekben lévő földgáz, palagáz és széntelepekben lekötött metán formáját öltő nem hagyományos földgáz már az USA földgázkitermeléséhez több mint a felével járul hozzá, a palagáz-kitermelés legnagyobb arányú növekedése mellett;

F.  mivel a kőolajat Észtországban már olajpalából állítják elő, és a Párizsi-medencében is folyik a palakőzetekből kinyerhető kőolaj feltárása;

Az energiapolitika szempontjai
Potenciális erőforrások

1.  megjegyzi, hogy többféle becslés készült az európai palagáz-erőforrásokra vonatkozóan, többek között az Egyesült Államok Energiaügyi Információs Hivatala, valamint a Nemzetközi Energia Ügynökség is készített becsléseket, amelyek szerint több tagállam rendelkezik tartalékokkal; elismeri azt, hogy noha ezek a becslések – jellegüknél fogva – pontatlanok, potenciálisan jelentős saját energiaforrások meglétére mutatnak rá, amelyek közül azonban nem mindegyiknek a kitermelése lehet gazdaságilag életképes; megjegyzi, hogy néhány tagállam rendelkezik olajpalakészletekkel, továbbá hogy a nem szokványos olajkészletek más forrásainak nagyobb léptékű feltárása még várat magára;

2.  úgy véli, hogy a döntéshozóknak pontosabb, naprakészebb és átfogóbb tudományos adatokkal kell rendelkezniük, hogy a megfelelő információk birtokában hozhassák meg döntéseiket; egyetért ennélfogva az Európai Tanáccsal abban, hogy az ellátás biztonságának megerősítése érdekében fel kell mérni és fel kell térképezni a palagáz- és olajpalakészletek fenntartható kiaknázásához és hasznosításához szükséges európai potenciált anélkül, hogy a vízkészletek megléte és minősége veszélybe kerülne; üdvözli a tagállamok által készített értékeléseket, és e munka folytatására ösztönzi őket, továbbá felkéri a Bizottságot, hogy a tagállami értékelések eredményeinek és a kutatási projektekből rendelkezésre álló eredmények összegzésével, valamint az uniós palagáz-kitermelés ipari, gazdasági, energetikai, környezeti és egészségügyi szempontjainak elemzésével és értékelésével járuljon hozzá az Európai Unióban rendelkezésre álló palagáz-potenciál felméréséhez;

Energiapiacok

3.  rámutat arra, hogy a palagáz-kitermelés egyesült államokbeli virágzása már jelentős pozitív hatást gyakorolt a földgázpiacra és a gáz- és villamosenergia-árakra, különösen annak révén, hogy az amerikai piacra szánt cseppfolyósított földgáznak a más piacokra való átirányítását eredményezte; megjegyzi, hogy az egyesült államokbeli azonnali árak minden eddiginél alacsonyabb szintre süllyedtek, ami mélyíti az USA és Európa közötti, hosszú távú szerződésekkel rögzített árszakadékot, és hatással van az európai gazdaságok és az európai ipar versenyképességére;

4.  megjegyzi, hogy az USA Energiaügyi Információs Szolgálata (US Energy Information Administration) szerint az Amerikai Egyesült Államok hazai termelése 2035-re várhatóan a gázellátás 46%-át fogja biztosítani;

5.  megjegyzi, hogy az egyesült államokbeli gázárak még mindig esnek, ami a versenyképesség szempontjából további kihívást jelent az Európai Unió számára;

6.  megjegyzi, hogy mivel a gázpiac egyre globálisabbá és összekapcsoltabbá válik, a palagáz-kitermelés fejlődése hozzájárul a globális gázpiaci verseny növekedéséhez, és ennélfogva továbbra is jelentős hatást gyakorol az árakra; rámutat arra, hogy a palagáz hozzájárul az ügyfelek gázszállítókkal szembeni pozíciójának megerősödéséhez, és ezért alacsonyabb árak kialakulásához vezet;

7.  másrészről megjegyzi, hogy a fúráshoz, valamint a gázfúráshoz és a repesztéshez használt folyadék tárolásához, szállításához és újrafeldolgozásához kapcsolódóan szükséges infrastruktúrák létrehozásához jelentős beruházásokra van szükség, amelyeket teljes egészében az iparágnak kell viselnie;

8.  felhívja a Bizottságot, hogy – figyelemmel a gázpiac átalakulására és az elosztóközpont-alapú árazás európai megerősödésére – az EU–USA Energiaügyi Tanács következő ülésén foglalkozzon a palagáz-kitermelés globális léptékű fejlődésének a cseppfolyósított földgáz piacára gyakorolt potenciális hatásaival, és globális cseppfolyósítottföldgáz-kereskedelem esetleges korlátozásainak felszámolásával;

9.  hangsúlyozza, hogy uniós szinten az energiaellátásra vonatkozó megoldások szempontjából a szubszidiaritás elve a palagáz-feltárásra és/vagy -kitermelésre is vonatkozik; megjegyzi azonban, hogy a palagáz-feltárásnak határokon átnyúló dimenziója is lehet, különösen, amikor a fúrást egy másik tagállam szárazföldi határa mellett végzik, vagy amikor a fúrás több ország földfelszín alatti vizeit, levegőjét vagy talaját érinti; szorgalmazza a palagáz-feltárással kapcsolatos összes technikai és környezeti kérdés teljes körű közzétételét, valamint a megfelelő együttműködést az összes érdekelt féllel a koncessziók odaítélése előtt és tartama alatt;

10.  megállapítja, hogy jelenleg nő a globális földgázfogyasztás, és hogy Európa továbbra is a legmagasabb földgázimportra szoruló régiók között marad; megjegyzi, hogy a Nemzetközi Energiaügynökség szerint Európa belső gáztermelése várhatóan csökkenni, a kereslet pedig növekedni fog, ami a behozatalt 2035-re mintegy 450 milliárd köbméterre emeli; elismeri ennélfogva a globális palagáz-kitermelésnek az energiabiztonság és az energiaforrások- és szolgáltatók diverzitásának közép- és hosszú távú biztosítása területén betöltött fontos szerepét; tisztában van azzal, hogy a palagáz hazai kitermelése lehetőséget nyújt néhány tagállam számára földgáz-ellátási forrásaik további diverzifikálására; figyelembe véve a tagállamoknak a harmadik országokból való földgázbehozataltól való függőségét; elismeri, hogy a palából történő földgázkitermelés egyesült államokbeli növekedésének következtében ma már nagyobb cseppfolyósítottföldgáz-készlet áll Európa rendelkezésére, és a megnövekedett belső földgázellátás és a nagyobb cseppfolyósítottföldgáz-készletek rendelkezésre állása együttesen vonzó lehetőségeket kínál a gázellátás diverzifikálására;

11.  hangsúlyozza azonban, hogy kulcsfontosságú más, hosszú távú kilátásokkal bíró ellátásbiztonsági intézkedések és politikák elfogadása, így például a megújuló energiaforrások alkalmazásának jelentős növelése, valamint az energiahatékonyság és az energiatakarékosság javítása a megfelelő infrastruktúra és gáztároló létesítmények biztosítása mellett, a gázellátás és a tranzitútvonalak diverzifikálása, valamint a szállító, tranzit- és fogyasztó országokkal való megbízható partnerségek kialakítása az átláthatóság, a kölcsönös bizalom és a megkülönböztetésmentesség alapján, az Energia Charta és az EU harmadik energiacsomagja elveivel összhangban;

12.  ismételten felhívja a Bizottságot, hogy 2013 végéig készítsen elemzést az uniós és nemzetközi földgázpiac jövőjéről, ideértve a már betervezett földgáz-infrastruktúra projektek (mint például a déli folyosóval összefüggésben kidolgozott projektek) és az új LNG-terminálok várható hatását, a palagáz hatását az amerikai földgázpiacra (konkrétan az LNG-import igényre), valamint az esetleges uniós palagáz-fejlesztések hatását a jövőbeli földgázellátási biztonságra és az árakra; úgy véli, hogy a tanulmánynak tükröznie kell, illetve kiindulási pontnak kell tekintenie az infrastrukturális fejlesztés jelenlegi állapotát és az EU 2020-as szén-dioxid-célkitűzéseit; hangsúlyozza, hogy valamennyi jelentős érdekelt féllel konzultálni kell;

13.  hogy a teljes mértékben működőképes, összekapcsolt és integrált uniós belső energiapiac szintén alapvető fontosságú, többek között az esetleges uniós palagáz-kitermelés teljes mértékű kihasználása szempontjából, amelynek káros hatása nem érinti a környezetet és az ilyen típusú kitermelések szomszédságában élő közösségeket; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy erőteljesen törekedjenek a célkitűzés elérésére, különösen azzal, hogy biztosítják az Európai Unió harmadik belső energiapiaci csomagja és az energetikai infrastruktúracsomag követelményeinek zökkenőmentes átültetését és alkalmazását, figyelemmel az európai nagykereskedelmi energiapiacok 2014-ig történő harmonizációjára és teljes körű liberalizálására;

Átmenet a szén-dioxid-mentesített gazdaságra

14.  egyetért a Bizottsággal abban, hogy a gáz jelentős lesz az energiarendszer átalakítása szempontjából – ahogyan az a már említett energiaügyi ütemtervben is szerepel –, mivel a más, környezetszennyezőbb fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentésének – és ilyen módon az üvegházhatásúgáz-kibocsátások csökkentésének – gyors, átmeneti és költséghatékony módját jelenti a teljes mértékben fenntartható, alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiatermelésre való áttérés előtt; különösen azon tagállamok esetében, amelyek jelenleg nagy mennyiségű szenet használnak fel a villamosenergia-termelés során, abban az esetben, ha a hatástanulmányokban megállapítást nyer, hogy ezen kitermelés nem károsítja a környezetet, különösen a felszín alatti vízrétegeket, és a kitermeléssel szomszédos közösségeket;

15.  felkéri a Bizottság Közös Kutatóközpontját arra, hogy – figyelembe véve a palagáz széndioxid-terhelésére vonatkozó átfogó európai adatok hiányát – e kibocsátás jövőbeli pontos kiszámításának céljából mielőbb véglegesítse a palagáz-kitermelésből és -előállításból származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás teljes életciklusra vonatkoztatott elemzését;

16.  megjegyzi azt is, hogy a megújuló energiaforrások bizonyos formái – például a szélenergia – változóak, és megbízható és rugalmas energetikai technológia alkalmazásával kell őket kiegészíteni vagy kiegyensúlyozni; annak a véleményének ad hangot, hogy a földgáz – a palagázzal együtt – egyike lehet a számos más, erre a célra rendelkezésre álló megoldási lehetőségnek, köztük a következőknek: fokozott összekapcsolódás, jobb rendszerirányítás és -ellenőrzés intelligens hálózatokon keresztül az összes hálózati szinten, energiatárolás és a keresleti oldal irányítása; elismeri a szén-dioxid leválasztásának és tárolásának fontosságát a gáz mint energiaforrás hosszú távú fenntarthatóságának biztosításában;

17.  felkéri a Bizottságot, hogy a gáz esetében elemezze a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás gazdaságosságát annak érdekében, hogy felgyorsítsák e technológia fejlesztését és elterjesztését; felkéri továbbá a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, feltehetően milyen hatást gyakorol a szén-dioxid-leválasztási és -tárolási technológia a gázból történő energia-előállítás rugalmasságára, és ebből következően a gáz – mint a rugalmas energiaforrásokat kiegészítő forrás – szerepére;

18.  felkéri a Bizottságot – összhangban az EU 2050-ig szóló energiaügyi ütemtervével –, hogy értékelje a nem szokványos gáz európai hatását és kilátásait, figyelembe véve az Egyesült Államok e téren szerzett tapasztalataiból levonható következtetéseket, felismerve ugyanakkor azt, hogy a nem hagyományos gáz uniós használatának mértékét végső soron majd a piac, illetve a tagállamoknak az EU hosszú távú éghajlat- és energiapolitikai célkitűzései keretében hozott döntései határozzák meg;

19.  felhívja a hatóságokat, hogy végezzenek földfelszín alatti regionális hatásvizsgálatot a forrásoknak a geotermikus energia, a palagáz és más földfelszín alatti erőforrások közötti optimális elosztása, valamint a társadalmi előnyök maximális kiaknázása érdekében,

20.  felhívja a Bizottságot, hogy bízza meg az Európai Környezetvédelmi Ügynökséget (EKÜ) a palagáz és palaolaj kiaknázásának és a rendelkezésre álló technikák lehetséges hatásainak teljes körű, környezeti szempontú tudományos elemzésével;

A nem szokványos olaj- és gázforrások ipari és gazdasági szempontjai
Ipari környezet

21.  emlékeztet arra, hogy az amerikai palagáz-kitermelés jelentős növekedéséhez a stabil, elegendő számú fúrótornyot, a szükséges munkaerőt és a tapasztalt és jól felszerelt szolgáltatóipart magában foglaló ipari környezet nyújtott támogatást; tudatában van annak, hogy az EU-ban időbe telik majd a szükséges szolgáltató ágazat számára a megfelelő kapacitás megteremtése, valamint a tapasztalat megszerzése, és hogy ez rövid távon valószínűleg magasabb költségeket hoz majd; ösztönzi az érintett uniós és amerikai társaságok között a rendelkezésre álló zöld kivitelezések, legmagasabb szintű technológiák és – költségcsökkentéssel egybekötött – környezetbarát ipari eljárások alkalmazására irányuló együttműködést; úgy véli, hogy az Unión belüli palagáz-kitermelés ütemével kapcsolatos várakozásoknak realisztikusnak kell lenniük, és minden potenciális üzleti célú kitermelést fokozatosan kell bevezetni a fellendülés és válság váltakozásából álló gazdasági ciklusok elkerülése érdekében, amelyek jelentős kedvezőtlen helyi hatásokkal járnak;

22.  rámutat, hogy a stabil szabályozási keret a gázkitermelő társaságok számára az igencsak szükséges infrastruktúrába és kutatás-fejlesztésbe való befektetéshez megfelelő környezet megteremtése és a piaci torzulások megakadályozása szempontjából egyaránt alapvető fontosságú;

23.  sürgeti a palagáz-kitermelés fejlesztésében érdekelt tagállamokat a szükséges szakismeretek oktatásának az általános oktatási és képzési rendszereikbe való bevezetésére annak érdekében, hogy felkészítsék a szükséges képzett munkaerőt;

24.  rámutat, hogy a palagáz- és palaolaj-potenciál feltárása nem egyedi európai jelenség, hanem számos országban és régióban – köztük Ázsiában, Észak-Amerikában, Latin-Amerikában, Afrikában és Ausztráliában is – hatalmas az érdeklődés új olaj- és gázforrások fejlesztése iránt, amelyek javítják az energetikai és a gazdasági versenyképességet; hangsúlyozza, hogy a szaktudás és a bevált gyakorlatok megosztása céljából fel kell venni a palagázt és palaolajat a nem szokványos forrásokat már fejlesztő vagy azok fejlesztése és/vagy használata iránt érdeklődő országokkal folytatott, kétoldalú uniós párbeszéd és partnerségek témakörei közé;

25.  hangsúlyozza, hogy az energiakutatás területén minden új, jövőbeli technológia iránt nyitottnak kell maradni; felhív a nem szokványos gázkészletek fenntarthatóbb és biztonságosabb kitermelése lehetőségeinek feltárása érdekében a berendezésekkel és technológiai megoldásokkal, így például a szén-dioxid leválasztásával és tárolásával kapcsolatos további kutatás és fejlesztés folytatására; elismeri ezért azt a szélesebb értelemben vett szerepet, amelynek révén a gázágazatban a technológia és az innováció hozzájárulhat az EU készségbázisához és versenyképességéhez;

26.  tudomásul veszi az Ausztriában bekövetkezett technológiai fejleményeket, ahol az ágazat javasolja csak vízből, homokból és kukoricakeményítőből álló rétegrepesztő folyadékok alkalmazását; ajánlja, hogy más tagállamok és a Bizottság vizsgálja meg a palagáz vegyi anyagok igénybevétele nélküli kitermelésének lehetőségét, és további kutatást és fejlesztést szorgalmaz az említett technológiákkal és/vagy azon gyakorlatokkal kapcsolatban, amelyek enyhítenék a környezetre gyakorolt potenciális hatásokat;

27.  sürgeti a Bizottságot, hogy terjesszen elő ajánlásokat arra vonatkozóan, hogy az Európai Unióban működő valamennyi palagázkút csökkentse az illékonymetán-kibocsátást;

Az engedélyezés keretrendszere

28.  felhívja a tagállamokat, hogy léptessenek életbe stabil szabályozási rendszert és biztosítsák a palagázzal kapcsolatos tevékenységek fenntartható fejlesztéséhez szükséges adminisztratív és ellenőrző erőforrásokat, köztük az uniós környezetvédelmi és éghajlatvédelmi jogszabályok által előírtakat; emlékeztet arra, hogy a szubszidiaritás elvének megfelelően mindegyik tagállam saját döntési jogkörébe tartozik az olaj- és palagáz-kitermelés kérdése;

29.  megjegyzi, hogy a palagázfeltárás jelenlegi engedélyezési eljárását is az általános bányászati vagy a szénhidrogénekre vonatkozó jogszabályok szabályozzák; megjegyzi, hogy a Bizottság által készített, az európai nem szokványos gázról szóló 2011. november 8-i végleges jelentés és a palagáz-kitermelési projektek uniós környezetvédelmi jogi keretéről szóló, 2012. január 26-i jegyzék szerint az európai uniós jogalkotási keret megfelelően kiterjed a palagáz engedélyezésének, korai kitermelésének és előállításának minden vetületére; megjegyzi azonban, hogy a palagáz nagy mennyiségben történő kitermelése szükségessé teheti a jelenleg hatályos vonatkozó uniós jogszabályok – többek között a REACH – átfogó átalakítását annak érdekében, hogy a keret a nem szokványos fosszilis tüzelőanyagok kitermelésének jellemzőire is kiterjedjen; felkéri a Bizottságot és a tagállamok állami hatóságait, hogy haladéktalanul ellenőrizzék, szükség esetén pedig tegyék hatékonyabbá a jogszabályi kereteket annak biztosítása érdekében, hogy megfelelőek lehessenek a palagáz- és palaolajprojektek esetében, különös tekintettel arra, hogy felkészültek legyenek az esetleges jövőbeni kereskedelmi léptékű kitermelésre Európában, valamint a környezeti kockázatok kezelésére;

30.  hangsúlyozza az átláthatóság és a nyilvánossággal való teljes mértékű konzultáció jelentőségét, különösen a gázfeltárás új megközelítésének bevezetésével összefüggésben; rámutat arra, hogy – egyes tagállamokban – hiányzik a nyilvános konzultáció az engedélyezési szakaszból; felhívja a tagállamokat jogszabályaik értékelésére, hogy látni lehessen, megfelelőképpen figyelembe veszik-e ezt a szempontot, beleértve az Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek és a vonatkozó uniós jogszabályi rendelkezéseknek teljes körű alkalmazását;

31.  annak a véleményének ad hangot, hogy a palagázprojekteket megvalósító tagállamoknak egyablakos megközelítést kellene elfogadniuk a jóváhagyásra és engedélyezésre, valamint a környezetvédelmi előírásoknak való megfelelőség vizsgálatára vonatkozóan (a kötelező környezeti hatásvizsgálatot is beleértve), ami egyes tagállamokban valamennyi energiaprojekt vonatkozásában a szokásos gyakorlat;

32.  kéri a Bizottságot és a tagállamokat, bizonyosodjanak meg arról, hogy a palagáz-kitermelés engedélyezéséhez szükséges jogszabály-módosításra kötelezően csak az érintett helyi hatóságok által kiadott vélemény birtokában kerülhet sor;

A közvélemény és a legjobb gyakorlat
A nyilvánosság hozzáállása

33.  tudatában van annak, hogy a palagáz-kitermeléssel kapcsolatban a nyilvánosság hozzáállása tagállamonként változó, és hogy a negatív hozzáállás oka gyakran információhiány vagy félretájékoztatás; felkér a nyilvánosságnak a palagáz-kitermeléssel kapcsolatban átláthatóbb és objektívebb módon nyújtott tájékoztatás javítására és hatékonyabbá tételére, és támogatja olyan portálok létrehozását, amelyek a palagáz-kitermelési műveletekre vonatkozó nyilvános információk széles köréhez biztosítanak hozzáférést; sürgeti a palagázt az EU-ban kitermelő vállalatokat, hogy a fúrás megkezdését megelőzően nyújtsanak teljes körű tájékoztatást tevékenységeikről, konzultáljanak a helyi közösségekkel és hatóságokkal, illetve tájékoztassák a nyilvánosságot a pala összetételének elemzését követően a hidraulikus repesztés során felhasználni kívánt összes vegyi anyagról, azok összetevőiről és koncentrációjáról;

34.  úgy véli, hogy a helyi közösségek jelentőségteljes és kellő időben történő bekapcsolódása biztosításának legjobb módja a kötelező környezeti hatásvizsgálat, a magas szintű átláthatóság és a tervezett palagázprojektekkel kapcsolatos nyilvános konzultáció, függetlenül a projekt időtartamától és nagyságrendjétől;

35.  megjegyzi, hogy különösen fontos az európai uniós palagáz-kitermelők számára, hogy tevékenységeik minden szakaszában kapcsolatba lépjenek, illetve erős kapcsolatot alakítsanak ki a helyi közösségekkel, mivel az EU népsűrűsége nagyobb, mint az Egyesült Államoké, és az európai földtulajdonosok nem birtokolják a föld alatti erőforrásokat, így ilyen módon – eltérően az USA-tól – a kitermelésből sem származik közvetlen előnyük; szorgalmazza ennek kapcsán olyan keretek megállapítását, amelyek versenyképesek az ágazat számára, ugyanakkor lehetővé teszik, hogy a nemzeti és helyi közösségek részesedjenek a palagáz-források előnyeiből; felkéri a palagáz-kitermelő vállalatokat, hogy állapítsanak meg felelősségteljes közösségi gyakorlatokat és biztosítsák, hogy a helyi közösségek számára előnyös legyen a palagáz-kitermelés, valamint biztosítsák „a szennyező fizet” elvének alkalmazását, és az általuk okozott közvetlen vagy közvetett károkból adódó összes költség fedezését;

36.  elismeri, hogy mind az előzetes, mind pedig az ellenőrzési szakaszban hangsúlyt kell fektetni a civil társadalommal folytatott átlátható és nyílt, a rendelkezésre álló tudományos eredményeken alapuló párbeszédre, amely során érthetően tárgyalják a gázszivárgás, illetve a palagáz-kitermelés által a talajvízre, a tájra, a mezőgazdaságra és a turizmusra gyakorolt hatás kérdéseit; emlékeztet arra, hogy figyelemmel az ilyen párbeszéd ösztönzésére, az EU 2012. évi költségvetésében szerepel a kísérleti projektek és más támogató tevékenységek finanszírozására szánt előirányzat; úgy véli, hogy a párbeszédet semleges módon és a tagállamokkal szoros együttműködésben, a helyi hatóságok, a helyi közösségek, a nyilvánosság, az üzleti vállalkozások és a nem kormányzati szervezetek bevonásával kell megszervezni;

37.  hangsúlyozza a palagáz- és olajpala-kitermelést folytató olaj- és gázkitermelő vállalatok átlátható irányításának fontosságát;

Legjobb gyakorlat

38.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a palagáz-kitermelés és előállítás során a legszigorúbb biztonsági előírásokat, a rendelkezésre álló legjobb technológiát és a bevált üzemeltetési megoldásokat alkalmazzák, továbbá hogy folyamatosan fejlesszék a technológiát és a megoldásokat, és a minimálisra csökkentsék az ártalmas hatásokat; hangsúlyozza ezzel kapcsolatban az ágazat részéről végrehajtott jelentős kutatás-fejlesztési befektetések fontosságát; üdvözli a Nemzetközi Energiaügynökség és az olaj- és gázkitermelők szövetségei részéről indított, a palagáz- és palaolaj-kitermelés és -előállítás terén a bevált gyakorlatok meghatározására irányuló kezdeményezéseket;

39.  úgy véli, hogy a palagáz-kitermelés fejlesztési potenciáljával kapcsolatos aggodalmak – nevezetesen, hogy a kitermelés fejlesztése a kutakból való szivárgás útján károsítja a vízkészleteket – a kutak fejlesztése és építése terén a legjobb gyakorlatok alkalmazásával kezelhető, különösen béléscsövezéssel, cementezéssel, nyomásszabályozással, a cementezett béléscsövek és korszerű cementkötéses szelvények nyomáspróbájával együtt, amelynek során meggyőződnek a kőzetrétegek elkülönüléséről; felkéri a tagállamokat, hogy a palagáz-kitermelés során többek között helyszíni ellenőrzéssel biztosítsák e gyakorlatok követését;

40.  hangsúlyozza, hogy a megbízható szabályozáson alapuló jobb technológiák és megoldások kifejlesztésével az üzemeltetők és a szolgáltatóipari szereplők nem csak a palagázprojektek közvélemény általi elfogadását javítják, hanem üzleti lehetőségekhez is jutnak, tekintettel a nem szokványos gázkészletek feltárásának a világ egészét érintő környezetvédelmi kihívásaira; ajánlja ezért, hogy a tagállamok – amint elérhető lesz – vegyék figyelembe a Nemzetközi Energiaügynökség a hidraulikus repesztésre vonatkozó legjobb rendelkezésre álló technológiákról szóló átfogó referenciadokumentumának ajánlásait;

41.  hangsúlyozza a legszigorúbb biztonsági és környezetvédelmi követelmények, valamint a kútfúrás és a hidraulikus repesztés biztonság szempontjából kritikus szakaszaiban tartott rendszeres ellenőrzések szükségességét; hangsúlyozza, hogy az üzemeltetőknek különösen a fáklyázás és a lefúvatás mértékét kell csökkenteniük, valamint gázt kell visszanyerniük és meg kell kötniük az illékonymetán-kibocsátást, illetve újra fel kell használniuk/kezelniük kell a szennyvizet; felkéri az EU-t, hogy kövesse az USA által meghatározott utat a palagáz környezetvédelmi szabályozásában olyan repesztési szabályok előírásával, amelyek előírják a vállalatok számára a metán és más szennyező gázkibocsátások megkötését, ahogyan azt az USA Környezetvédelmi Hivatala (EPA) bevezette;

42.  felhívja továbbá a palagáz-kitermelőket, hogy a kitermelés előtt és alatt is vizsgálják be a kútjaikhoz közeli, háztartási célú vízkutakat, és a kapott információkat hozzáférhető, érthető formában és átlátható módon hozzák nyilvánosságra;

43.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az üzemeltetők rehabilitálják és eredeti állapotába állítsák vissza a felhasznált földterületet, továbbá hogy tevékenységeik befejezésével a bezárást követő ellenőrzést végezzenek;

44.  sürgeti a legjobb gyakorlatok és az információk cseréjét az EU tagállamai, illetve az EU, az USA és Kanada között; különösen bátorítja az olyan európai és észak-amerikai települések partnerségének kialakítását, ahol palagázt tártak fel; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a palagáz-kitermeléssel kapcsolatos ismerteket az iparág átadja a helyi közösségeknek;

45.  sürgeti a palagáz- és palaolaj-kitermelési ágazatot, hogy a világ minden táján, ahol a társaságok működnek, egységesen a legszigorúbb környezetvédelmi és biztonsági előírásokat alkalmazzák; felkéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, milyen mechanizmusok lehetnek alkalmasak annak biztosítására, hogy az EU-ban letelepedett társaságok világszerte a legszigorúbb előírások szerint működjenek; úgy véli, hogy a vállalati felelősségnek kellene ezen a területen az alapvető mozgatórugónak lennie, valamint hogy a tagállami engedélyezési rendszerek keretében az engedélyek odaítélése során figyelembe lehetne venni a társaságok részvételével bekövetkezett globális baleseteket, feltéve hogy ezeket a baleseteket alapos felülvizsgálatok kísérik;

46.  kiemeli az ipari és tudományos világ képviselőiből álló független platformok létrehozására irányuló erőfeszítések támogatásának és közös finanszírozásának jelentőségét, melyek célja a palagáz kitermelésének tiszta technológiáihoz köthető jó gyakorlatok értékelése és kialakítása;

47.  emlékeztet arra, hogy a palagáz- és palaolaj-kitermelésre – különös tekintettel a szennyvíz kezelésére – következetesen „a szennyező fizet” elvét kell alkalmazni, továbbá hogy az esetleges okozott közvetlen vagy közvetett károkért a társaságok teljes körűen felelnek; sürgeti a Bizottságot, hogy mérje fel, szükség van-e javaslatok előterjesztésére a hidraulikus repesztésnek és a palagáz-kitermeléshez kapcsolódó más tevékenységeknek a környezeti felelősségről szóló irányelvbe történő konkrét felvételére, továbbá a palagáz-kitermelők kötelezésére a tevékenységükhöz kapcsolódó környezeti károk esetére a pénzügyi biztonságra vagy biztosításra vonatkozó követelmények teljesítésére – az érintett lakosság számára a jogbiztonság szavatolása érdekében;

o
o   o

48.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak.

(1) HL C 99. E, 2012.4.3., 64. o. (2) Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0430. (3) HL L 164., 1994.6.30., 3. o. (4) HL L 295., 2010.11.12., 1. o. (5) HL L 175., 1985.7.5., 40. o. (6) HL L 197., 2001.7.21., 30. o. (7) HL L 102., 2006.4.11., 15. o. (8) HL L 327., 2000.12.22., 1. o. (9) HL L 396., 2006.12.30., 1. o. (10) HL L 123., 1998.4.24., 1. o. (11) HL L 10., 1997.1.14., 13. o. (12) HL L 143., 2004.4.30., 56. o. (13) HL L 334., 2010.12.17., 17. o. (14) HL L 275., 2003.10.25., 32. o. (15) HL L 140., 2009.6.5., 136. o. (16) COM(2011)0885. (17) COM(2011)0658.