Elfogadott szövegek - A szabadalmakkal kapcsolatos jogvitákra vonatkozó joghatósági rendszer

Choisissez la langue de votre document :

Index

Előző

Következő

Teljes szöveg

Eljárás : 2011/2176(INL)

A dokumentum állapota a plenáris ülésen

Válasszon egy dokumentumot : A7-0009/2012
Előterjesztett szövegek : A7-0009/2012		Viták : PV 11/12/2012 - 4 CRE 11/12/2012 - 4		Szavazatok : PV 11/12/2012 - 8.11 CRE 11/12/2012 - 8.11 A szavazatok indokolása A szavazatok indokolása A szavazatok indokolása A szavazatok indokolása		Elfogadott szövegek : P7_TA(2012)0476

Elfogadott szövegek

225k

32k

2012. december 11., Kedd - Strasbourg

A szabadalmakkal kapcsolatos jogvitákra vonatkozó joghatósági rendszer

P7_TA(2012)0476

A7-0009/2012

Az Európai Parlament 2012. december 11-i állásfoglalása a szabadalmi jogviták igazságszolgáltatási rendszeréről (2011/2176(INI))

Az Európai Parlament,

– tekintettel az egységes szabadalmi oltalom létrehozásának területén megvalósítandó megerősített együttműködésre való felhatalmazásról szóló, 2011. március 10-i 2011/167/EU tanácsi határozatra(1),

– tekintettel az egységes szabadalmi oltalom létrehozásának területén megvalósítandó megerősített együttműködés végrehajtásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatra (COM(2011)0215),

– tekintettel az alkalmazandó fordítási szabályok tekintetében az egységes szabadalmi oltalom létrehozásának területén megvalósítandó megerősített együttműködés végrehajtásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatra (COM(2011)0216),

– tekintettel a Bíróság 2011. március 8-i 1/09. sz. véleményére(2),

– tekintettel eljárási szabályzatának 48. cikkére,

– tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére, valamint az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság és az Alkotmányügyi Bizottság véleményére (A7-0009/2012),

A. mivel a hatékony európai szabadalmi rendszer az innováción keresztüli növekedés előmozdításának és az európai vállalkozások, különösen a kis- és középvállalkozások támogatásának szükséges előfeltételét képezi, és segítségével szembenézhetünk a gazdasági válsággal és a globális versennyel;

B. mivel az egységes szabadalmi oltalom létrehozásának területén megvalósítandó megerősített együttműködésre való felhatalmazásról szóló 2011/167/EU tanácsi határozat értelmében Ausztria, Belgium, Bulgária, a Cseh Köztársaság, Ciprus, Dánia, az Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Portugália, Románia, Svédország, Szlovákia és Szlovénia felhatalmazást kaptak az egymás közötti megerősített együttműködés létrehozására az egységes szabadalmi oltalom létrehozása területén és a Szerződések vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazása útján;

C. mivel a Tanács felhatalmazást adó határozata alapján a Bizottság 2011. április 13-án elfogadta az egységes szabadalmi oltalom létrehozásának területén megvalósítandó megerősített együttműködés végrehajtásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatot, illetve az alkalmazandó fordítási szabályok tekintetében az egységes szabadalmi oltalom létrehozásának területén megvalósítandó megerősített együttműködés végrehajtásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatot;

D. mivel 2011. március 8-án a Bíróság véleményt bocsátott ki az Európai és Közösségi Szabadalmi Bíróságra vonatkozó javaslatról, és felvetette ennek az uniós joggal való összeegyeztethetetlenségét;

E. mivel az egységes szabadalmi oltalom kizárólag akkor lehet hatékony, ha azt működőképes szabadalmi bíráskodási rendszer kíséri;

F. mivel a Bíróság véleményét követően a megerősített együttműködésben részt vevő tagállamok egy nemzetközi megállapodás útján megkezdték az Egységes Szabadalmi Bíróság létrehozását;

G. mivel jelentős különbség van az egyszerű nemzetközi megállapodások és az Európai Unió alapító szerződései között, mivel az utóbbiak új jogrendet hoztak létre, amely saját intézményekkel rendelkezik, amelynek javára az államok egyre több területen korlátozták szuverén jogaikat, és amelynek nem csak a tagállamok, hanem állampolgáraik is alanyai; e jogrend őrei az Európai Unió Bírósága, valamint a tagállamok rendes bíróságai és törvényszékei;

H. mivel az Egységes Szabadalmi Bíróságnak teljes mértékben be kell tartania az uniós jogot, és a nemzeti bíróságokhoz hasonlóan az Európai Unió Bíróságával együttműködve alkalmaznia kell azt;

I. mivel az Egységes Szabadalmi Bíróságnak az EUMSZ 267. cikkével összhangban előzetes döntéshozatali kérdések továbbítása útján támaszkodnia kell a Bíróság ítélkezési gyakorlatára;

J. mivel az uniós jog elsőbbségének tiszteletben tartását és megfelelő alkalmazását az EUMSZ 258., 259. és 260. cikke alapján biztosítani kell;

K. mivel az Egységes Szabadalmi Bíróságnak integrálódnia kell a szerződő tagállamok igazságszolgáltatási rendszerébe, és kizárólagos hatáskörrel kell rendelkeznie az egységes joghatással bíró uniós szabadalmak, valamint az egy vagy több szerződő tagállamot kijelölő európai szabadalmak terén;

L. mivel egy hatékony bírósági rendszerben decentralizált elsőfokra van szükség;

M. mivel a bíráskodási rendszer hatékonysága a bírák szakértelmétől és tapasztalatától függ;

N. mivel ugyanazon eljárási szabályokat kell alkalmazni a bíróság valamennyi egysége előtt és bármely fokon zajló eljárás során;

O. mivel az Egységes Szabadalmi Bíróságnak törekednie kell arra, hogy indokolatlan eljárási késedelmek nélkül hozzon színvonalas határozatokat, és különösen segítenie kell a kis- és középvállalkozásokat jogaik védelmében és abban, hogy megvédjék magukat a megalapozatlan követelések vagy a visszavonásra érdemes szabadalmak ellen;

1. felszólít az egységes szabadalmi bíráskodási rendszer létrehozására, mivel a töredezett szabadalmi piac és a jogszabályokban tapasztalható egyenlőtlenségek hátráltatják a belső piaci innovációt és haladást, bonyolulttá teszik a szabadalmi rendszer használatát, költségesek és gátolják a szabadalmi jogok hatékony védelmét, különösen a kkv-k esetében;

2. arra ösztönzi a tagállamokat, hogy késlekedés nélkül zárják le a tárgyalásokat és ratifikálják az e tagállamok (a „szerződő tagállamok”) közötti, az Egységes Szabadalmi Bíróságot (a „bíróságot”) létrehozó nemzetközi megállapodást (a „megállapodást”), és ösztönzi Spanyolországot és Olaszországot, hogy vegyék fontolóra részvételüket a megerősített együttműködésben;

3. kitart amellett, hogy ezzel összefüggésben a Bíróságnak az uniós jog őreként biztosítania kell az uniós jogrend egységességét és az uniós jog elsőbbségét;

4. véleménye szerint azok a tagállamok, amelyek eddig úgy határoztak, hogy nem vesznek részt az egységes szabadalmi oltalom kialakítása területén folytatott megerősített együttműködésben, a területükre érvényes uniós szabadalmak tekintetében csatlakozhatnak az egységes szabadalmi bíráskodási rendszerhez;

5. hangsúlyozza, hogy az Egységes Szabadalmi Bíróság prioritásának a jogbiztonság fokozása és a szabadalmak megerősítése kell, hogy legyen, és eközben megfelelő egyensúlyt kell teremtenie a jogtulajdonosok, illetve az érintett felek érdekei között;

6. hangsúlyozza a jogviták költséghatékony igazságszolgáltatási rendszerének szükségességét, amelyet oly módon kell finanszírozni, hogy valamennyi szabadalmasnak, különösen a kis- és középvállalkozásoknak, a magánszemélyeknek és a nonprofit szervezeteknek is biztosítsa az igazságszolgáltatáshoz való jogot;

Általános megközelítés

7. elismeri, hogy a megerősített együttműködésben részt vevő tagállamokban az egységes szabadalmi bíráskodási rendszert a megállapodás útján kell kialakítani;

8. ennek megfelelően hangsúlyozza, hogy:

	i.	kizárólag az Európai Unió tagállamai lehetnek szerződő felek;
	ii.	a megállapodás akkor lép hatályba, ha azt legalább tizenhárom szerződő tagállam ratifikálta, köztük azon három tagállam, amelyben a legtöbb európai szabadalom volt hatályban a szabadalmi bíráskodási rendszerről szóló megállapodás aláírása céljából megrendezett diplomáciai konferencia összeülését megelőző évben;
	iii.	a bíróságnak a szerződő tagállamok közös bíróságának kell lennie, amelyre az uniós jognak való megfelelés tekintetében a nemzeti bíróságokra vonatkozóakkal megegyező kötelezettségek alkalmazandók; ezért például a bíróságnak az EUMSZ 267. cikke értelmében együtt kell működnie a Bírósággal;
	iv.	a bíróságnak az uniós jog alapelemeivel összhangban és annak elsőbbségét tiszteletben tartva kell működnie; ha a fellebbviteli bíróság megsérti az uniós jogot, a szerződő tagállamokat egyetemleges felelősség terheli a szóban forgó eljárásban részes felek által elszenvedett károkért; az EUMSZ 258., 259. és 260. cikke szerinti jogsértési eljárást valamennyi szerződő tagállammal szemben alkalmazni kell;

9. üdvözli, hogy a megállapodás részeként közvetítői és választottbírósági központot kívánnak létrehozni;

A szabadalmi bíráskodási rendszer felépítése

10. véleménye szerint a hatékony bírósági és bíráskodási rendszernek decentralizáltnak kell lennie, és álláspontja szerint:

	i.	a bíróság bíráskodási rendszerének elsőfokból („elsőfokú bíróság”) és fellebbviteli szintből („fellebbviteli bíróság”) kell állnia; a hatékonyságbeli hiányosságok és a hosszadalmas eljárások elkerülése érdekében további bírósági szintek nem állapíthatók meg;
	ii.	a decentralizált elsőfoknak egy központi egység mellett helyi és regionális egységekből kell felépülnie;
	iii.	a szerződő államokban akkor kerülne sor – kérésre – további elsőfokú helyi egységek kialakítására, ha a megállapodás hatálybalépésének időpontját megelőzően vagy azt követően három egymást követő éven keresztül naptári évente száznál több eljárás indult az érintett szerződő tagállamban; javasolja továbbá, hogy az egységek száma szerződő tagállamonként ne haladhassa meg a négyet;
	iv.	két vagy több szerződő tagállamonként – kérésükre – regionális egységet kell létrehozni;

A bíróság összetétele és a bírák képesítése

11. hangsúlyozza, hogy a bíráskodási rendszer hatékonysága elsősorban a bírák szakértelmétől és tapasztalatától függ;

12. ennek érdekében:

	i.	elismeri, hogy a fellebbviteli bíróság és az elsőfokú bíróság összetételének többnemzetiségűnek kell lennie; hangsúlyozza, hogy összetételüknek figyelembe kell vennie a már létező bírósági struktúrákat, mindazonáltal szem előtt tartva, hogy a legfontosabb célkitűzés egy valóban egységes, új bíróság felállítása; ezért azt javasolja, hogy a helyi egységek összetétele a lehető legrövidebb időn belül váljon többnemzetiségűvé azzal, hogy az igazgatási bizottság általi elfogadásukat követően egy legfeljebb öt éves átmeneti időszakra indokolt eltérések adhatók ettől az alapelvtől, ugyanakkor biztosítani kell, hogy a már létező struktúrák legalább ugyanolyan minőségűek és hatékonyak maradnak; véleménye szerint az öt éves időszakot a bírák intenzív képzésére és felkészítésére kell felhasználni;
	ii.	véleménye szerint a bíróságnak jogilag és műszakilag egyaránt képzett bírákból kell állnia; a bíráknak a szabadalmi peres eljárások és a kartelljog területén a legmagasabb szintű szaktudással és igazolt képességgel kell rendelkezniük; e képesítés többek között releváns munkatapasztalattal és szakmai képzéssel bizonyítható; a jogi képesítéssel rendelkező bíráknak a szerződő tagállamban a bírói tisztségekbe való kinevezéshez szükséges képesítéssel kell rendelkezniük, a műszaki képesítésű bíráknak valamely műszaki területen szerzett egyetemi diplomával és tapasztalattal, illetve polgári jogi és polgári eljárásjogi ismeretekkel kell rendelkezniük;
	iii.	javasolja, hogy a megállapodás bíróság összetételére vonatkozó rendelkezéseinek hatálybalépését követően azokat kizárólag abban az esetben módosítsák, ha e rendelkezések miatt nem teljesülnének a bíráskodási rendszer maximális minőségre és hatékonyságra vonatkozó célkitűzései; javasolja, hogy a hatáskörrel rendelkező szerv egyhangú szavazással hozza meg a bíróság összetételére vonatkozó határozatokat;
	iv.	úgy véli, hogy a megállapodásnak biztosítékokat kell tartalmaznia arra nézve, hogy a bírákat csak akkor lehessen kinevezni, ha pártatlanságuk megkérdőjelezhetetlen, különösen akkor, ha egy nemzeti szabadalmi hivatal vagy az Európai Szabadalmi Hivatal fellebbezési testületében tisztséget töltöttek be;

Eljárás

13. az eljárásjogi kérdések tekintetében véleménye szerint:

	i.	a bíróság valamennyi egysége előtt, illetve minden fokon ugyanazon eljárási szabályokat kell alkalmazni;
	ii.	a bíróság előtti eljárások – amelyek egy írásbeli, egy közbenső és egy szóbeli eljárásból állnak – során be kell vezetni a megfelelőnek tartott rugalmassági elemeket, és figyelembe kell venni az eljárás gyorsaságára és hatékonyságára vonatkozó célkitűzéseket;
	iii.	a helyi vagy regionális egységek előtti eljárások nyelve az egységet befogadó szerződő tagállam hivatalos nyelve vagy a regionális egység működéséért felelős szerződő tagállamok által kijelölt hivatalos nyelv kell, hogy legyen; az illetékes egység jóváhagyása mellett a felek szabadon választhatnák az eljárás nyelvéül a szabadalom megadásának nyelvét; a központi egység előtti eljárások nyelve a szóban forgó szabadalom megadásának nyelve kell, hogy legyen; a fellebbviteli bíróságon az eljárás nyelvének meg kell egyeznie az elsőfokú bíróság előtti eljárás nyelvével;
	iv.	a bíróság hatáskörébe tartozna ideiglenes intézkedések elrendelése, amelyekkel megelőzhető a fenyegető jogsértés, illetve megtiltható az állítólagos jogsértés folytatása; e hatáskör gyakorlása ugyanakkor nem vezethet igazságtalan „forum shoppinghoz”; valamint
	v.	a feleket kizárólag olyan ügyvédek képviselhetik, akik valamelyik szerződő tagállam területén bíróság előtti eljárásra jogosultak; a felek képviselői mellett szabadalmi ügyvivők is eljárhatnak, akik jogosultak felszólalni a bíróság előtti meghallgatásokon;

Hatáskör és a bíróság határozatainak joghatásai

14. kiemeli, hogy:

	i.	a bíróságnak kizárólagos hatáskörrel kell rendelkeznie az egységes joghatással bíró európai szabadalmak és az egy vagy több szerződő tagállamot kijelölő európai szabadalmak tekintetében; ennek érdekében módosítani kell a 44/2001/EK tanácsi rendeletet(3);
	ii.	a kérelmezőnek azon tagállambeli helyi egység elé kell vinnie a keresetét, amelynek területén a jogsértés történt vagy megtörténhet, vagy ahol az alperes lakóhellyel vagy telephellyel rendelkezik, illetve azon regionális egységhez, amelynek működtetésében e szerződő tagállam részt vesz; ha az érintett szerződő tagállam területén nem található helyi egység, és nem tartozik valamelyik regionális egységhez, akkor a kérelmezőnek a központi egységhez kell benyújtania a keresetét; a felek szabadon megállapodhatnak abban, hogy az elsőfokú bíróság melyik egységénél (helyi, regionális vagy központi) nyújtják be a keresetüket;
	iii.	megsemmisítés iránti ellenkérelem esetében a helyi vagy regionális egység saját belátása szerint úgy dönthet, hogy attól függetlenül lefolytatja a jogsértési eljárást, hogy az ellenkérelmet szintén ez az egység bírálja-e el, vagy azt átteszi a központi egységhez;
	iv.	a bíróság illetékességére és hatáskörére vonatkozó rendelkezések hatálybalépését követően azokat kizárólag abban az esetben lehetne módosítani, ha e rendelkezések miatt nem teljesülnének a bíráskodási rendszer maximális minőségre és hatékonyságra vonatkozó célkitűzései; javasolja, hogy a hatáskörrel rendelkező szerv egyhangúlag hozza meg a bíróság illetékességére és hatáskörére vonatkozó határozatokat;
	v.	az elsőfokú bíróság valamennyi egysége által hozott határozatoknak, illetve a fellebbviteli bíróság által hozott határozatoknak végrehajthatóvá nyilvánítás nélkül valamennyi szerződő tagállamban végrehajthatónak kell lenniük;
	vi.	a megállapodásban rendezni kell a megállapodás és a 44/2001/EK rendelet közötti kapcsolatot;

Anyagi jog

15. véleménye szerint a bíróság határozatainak az uniós jogon, a megállapodáson, az Európai Szabadalmi Egyezményen és a megállapodással összhangban elfogadott nemzeti jogszabályokon, a nemzetközi megállapodásokkal szabadalomra vonatkozó és valamennyi szerződő tagállamra kötelező rendelkezésein, továbbá a szerződő tagállamoknak a vonatkozó uniós jogszabályokat tiszteletben tartó nemzeti jogszabályain kell alapulniuk;

16. hangsúlyozza, hogy az egységes hatással bíró európai szabadalomnak olyan jogot kell biztosítani a szabadalmasnak, amellyel megakadályozható a szerződő tagállamok területén a szabadalmas engedélyével nem rendelkező harmadik felek részéről a találmány közvetlen vagy közvetett felhasználása; hangsúlyozza továbbá, hogy a szabadalmas a találmány jogtalan használata esetén jogosult a károk, valamint a jogsértés következtében elszenvedett nyereségkiesés vagy egyéb veszteségek megtérítésére, megfelelő licencdíjra vagy a találmány jogtalan használatából fakadó nyereségre;

o
o o

17. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1)	HL L 76., 2011.3.22., 53. o.
(2)	HL C 211., 2011.7.16., 2. o.
(3)	A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2000. december 22-i 44/2001/EK tanácsi rendelet (HL L 12., 2001.1.16., 1. o.).

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat