Az Európai Parlament 2013. október 24-i állásfoglalása az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályozási keretről szóló végrehajtási jelentésről (2013/2080(INI))
Az Európai Parlament,
– tekintettel a 2009/140/EK irányelvre (a jobb szabályozásról szóló irányelv),
– tekintettel a 2009/136/EK irányelvre (a felhasználói jogokról szóló irányelv),
– tekintettel az 1211/2009/EK rendeletre (BEREC-rendelet),
– tekintettel a 2002/21/EK irányelvre (keretirányelv),
– tekintettel a 2002/20/EK irányelvre (engedélyezési irányelv),
– tekintettel a 2002/19/EK irányelvre (hozzáférési irányelv),
– tekintettel a 2002/22/EK irányelvre (egyetemes szolgáltatási irányelv),
– tekintettel a 2002/58/EK irányelvre (elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv),
– tekintettel az 531/2012/EU rendeletre (barangolásról szóló átdolgozott rendelet),
– tekintettel a 2010/572/EU ajánlásra (az új generációs hozzáférési hálózatokhoz való szabályozott hozzáférésről szóló ajánlás),
– tekintettel a 2007/879/EK ajánlásra (az érintett piacokról szóló ajánlás),
– tekintettel a 2009/396/EK ajánlásra (a végződtetési díjakról szóló ajánlás),
– tekintettel a COM 2002/C 165/03. számú iránymutatásra (jelentős piaci erőre vonatkozó iránymutatás),
– tekintettel a 2008/850/EK ajánlásra (a keretirányelv 7. cikke szerinti eljárási szabályzat),
– tekintettel a többéves rádióspektrum-politikai program létrehozásáról szóló 243/2012/EU határozatra,
– tekintettel az európai összekapcsolódási eszköz létrehozásáról szóló 2011. október 19-i európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatra (COM(2011)0665),
– tekintettel a hálózat- és információbiztonságnak az egész Unióban egységesen magas szintjére vonatkozó intézkedésekről szóló 2013. február 7-i európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatra (COM(2013)0048),
– tekintettel az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének (BEREC) a hálózatsemlegességgel kapcsolatban végzett közelmúltbeli munkájára,
– tekintettel a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítési költségeinek csökkentésére irányuló intézkedésekről szóló 2013. március 26-i európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatra (COM(2013)0147),
– tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,
– tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére, valamint a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság véleményére (A7-0313/2013),
A. mivel az Unió elektronikus hírközlésről szóló szabályozási keretének módosítására utoljára a 2007-ben előterjesztett javaslatok alapján és többéves előkészítő munkát követően 2009-ben került sor;
B. mivel a 2009. évi módosításokat a tagállamoknak 2011. május 25-ig kellett átültetniük, az utolsó tagállamban azonban ennek befejezésére 2013 januárjában került sor;
C. mivel az egyes nemzeti szabályozó hatóságok egy bizonyos értelmezési tartományon belül eltérhetnek egymástól a keret végrehajtásában, ezért a keret hatékonyságának értékelésékor figyelembe vehetők a keret végrehajtását meghatározó tagállami feltételek is;
D. mivel a szabályozási keret érvényesítése és végrehajtása terén jelentkező eltérések a több országban tevékenykedő üzemeltetők költségeinek emelkedését eredményezték, ez pedig akadályozza a beruházásokat és az egységes távközlési piac kialakulását;
E. mivel a Bizottság nem élt azzal a lehetőséggel, hogy határozatot fogadjon el a tagországok közötti piacok meghatározására a keretirányelv 15. cikkének (4) bekezdése szerint;
F. mivel a páneurópai üzleti felhasználókat nem ismerték el különálló piaci szegmenset alkotókként, és ez a szabványosított nagykereskedelmi ajánlatok hiányát, felesleges kiadásokat és a belső piac felaprózódását eredményezi;
G. mivel a keret célja, hogy ebben az ágazatban egy olyan verseny-, beruházási és innovációs modellt segítsen elő, amely hozzájárul a fogyasztók és a vállalkozások – különösen az európai vállalkozások – számára előnyös hírközlési belső piac kiépüléséhez;
H. mivel a szabályozási keretet egységes egészként kell kezelni;
I. mivel – a jobb szabályozás elveivel összhangban – a Bizottság köteles rendszeres időközönként felülvizsgálni a keretet annak biztosítása érdekében, hogy az összhangban legyen a technológiai és piaci fejlődéssel;
J. mivel a Bizottság ahelyett, hogy a szabályozási keretet vette volna alapul, az önálló kezdeményezések – ezzel párhuzamos – nyomvonalán haladt, amelyek közül a legutóbbi az „egységes digitális piac” megteremtésére irányuló kezdeményezés volt;
K. mivel a Bizottság kinyilvánította azon szándékát, hogy felülvizsgálja az elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelvet és az érintett piacokról szóló ajánlást, a szabályozási keret többi részét azonban még nem;
L. mivel a Bizottság 1998 óta nem aktualizálta az egyetemes szolgáltatási kötelezettségeket, a felhasználói jogokról szóló 2009. évi irányelvben megfogalmazott kérés ellenére;
M. mivel a beruházások, az innováció és a verseny, és ezáltal magasabb színvonalú szolgáltatások létrejöttének ösztönzéséhez megfelelő, szilárd és egységes keretre van szükség;
N. mivel a közös, nemzeti hatóságokon alapuló alulról építkező megközelítés hatékonynak bizonyult a közös szabályozási ítélkezési gyakorlat előmozdításában;
O. mivel a funkcionális szétválasztást, vagyis a vertikálisan integrált üzemeltető azon kötelezettségét, hogy a releváns hozzáférési termékek nagykereskedelmi forgalmazásával kapcsolatos tevékenységeket egy függetlenül működő belső üzleti egységbe sorolja, továbbra is végső megoldásnak tekintik;
P. mivel a tényleges és fenntartható verseny hosszú távon a hatékony beruházások fontos ösztönzőjeként működik;
Q. mivel a jogszabályi keret – a fogyasztók számára előnyös módon – előmozdította a versenyt az elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetése és az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtása terén;
R. mivel az elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetése és az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtása terén megvalósuló verseny, valamint a beruházások előmozdítása a keretirányelv 8. cikkében foglalt kiemelt szakpolitikai célkitűzések;
S. mivel az elért eredmények dacára az EU csak kis lépéseket tesz az európai digitális menetrendben meghatározott, széles sávval kapcsolatos célkitűzések határidőn belüli megvalósítása érdekében;
T. mivel a nagysebességű szélessávú internet-hozzáférés elterjedése fokozatosan történt, mert bár az európai háztartások 54%-a már hozzáfér a 30 Mbps-ot meghaladó sebességű hálózatokhoz, az európai fogyasztók csak lassan kezdik használni ezeket (a háztartások csupán 4,2%-ában fizettek elő ilyen hálózatra); mivel a szupergyors (100 Mbps feletti) internet-hozzáférés elterjedése lassú, a vezetékes hálózatok mindössze 3,4%-a ilyen, és a felhasználói igény is alacsony, a háztartások csupán 2%-ában fizettek elő ilyen hálózatra(1);
U. mivel a hálózati adatforgalom irányításának átláthatósága önmagában még kevés a hálózatsemlegesség biztosításához;
V. mivel mind az elektronikus hírközlési szolgáltatók közötti, mind az ilyen szolgáltatók és az információs társadalmi szolgáltatások nyújtói közötti versennyel kapcsolatos kérdések figyelmet érdemelnek, különösen az internet nyílt jellegét fenyegető tényezők;
W. mivel számos hálózatban továbbra is jelen vannak a versenyt hátráltató tényezők; figyelembe véve a hálózatsemlegességi elv meghatározásának és alkalmazásának elmulasztását, mely elv arra lenne hivatott, hogy biztosítsa a végfelhasználók számára a szolgáltatások megkülönböztetésének tilalmát;
X. mivel a 4G kiépítését Európában hátráltatja a rádióspektrum-kiosztás kielégítő összehangolásának hiánya, és különösen a tagállamok késlekedése a 800MHz-es sáv elektronikus hírközlési szolgáltatások céljára történő használatának lehetővé tételére irányuló engedélyezési eljárás lefolytatása tekintetében, amelynek a rádióspektrum-politikai program szerint 2013. január 1-jéig le kellett volna zárulnia;
Y. mivel a rádióspektrum-politikai program felkérte a Bizottságot a 400 MHz és 6 GHz közötti spektrum használatának felülvizsgálatára, és annak értékelésére, hogy további sávszélességek – ideértve egyebek mellett a 700 MHz-es sávot – felszabadíthatók és hozzáférhetővé tehetők-e új alkalmazások céljára;
Z. mivel a jogi keret felhasználóknak és fogyasztóknak kínált lehetőségekre gyakorolt hatásainak értékelése során figyelembe kell venni az innovációt, valamint az új technológiák és infrastruktúrák fejlődését;
AA. mivel a keretnek semlegesnek kell maradnia, és ugyanezek a szabályok alkalmazandók az egyenértékű szolgáltatásokra is;
1. sajnálatát fejezi ki az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályozási keretben végrehajtott 2009. évi módosítások késéssel történő tagállami átültetésével kapcsolatban, és felhívja a figyelmet a hírközlési belső piac felaprózottságára, melynek hátterében az említett keret 28 tagállamban történő eltérő végrehajtása áll;
2. hangsúlyozza, hogy bár a keret jelentős előrelépéseket ért el céljai teljesítése terén, az uniós hírközlési piacot továbbra is külön egységekre darabolják fel a nemzeti határok, ami megnehezíti, hogy a vállalkozások és a polgárok teljes körűen részesüljenek az egységes piac előnyeiből;
3. úgy véli, hogy az innováció, a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés előmozdítása, valamint a végfelhasználók számára versenyképes árak biztosítása kizárólag a nagy sebességű, szélessávú szolgáltatások terén megvalósuló versenyképes európai piac kiépítésével képzelhető el;
4. úgy ítéli meg, hogy a következő felülvizsgálatnak a keret további fejlesztésére kell törekednie a hiányosságok kezelése, valamint a piaci, társadalmi és technológiai fejlődés és a jövőbeli trendek figyelembevétele céljából;
5. megállapítja, hogy a teljes szabályozási keret felülvizsgálata során a következő szempontokat kell megfontolni:
i.
az egyetemes szolgáltatási kötelezettség régóta esedékes felülvizsgálata, beleértve a szélessávú internet-hozzáférés tisztességes áron történő biztosítására irányuló kötelezettséget válaszul a digitális szakadék csökkentésének sürgős szükségességére, mérsékelve ezáltal az állami támogatással kapcsolatos iránymutatások által előírt korlátozásokat;
ii.
a nemzeti szabályozó hatóságok minden olyan kérdéssel kapcsolatos illetékessége, amelyekkel a keret foglalkozik, ideértve a spektrumot is; ennek megfelelően a tagállamok nemzeti szabályozó hatóságaira ruházott hatáskörök és a nemzeti szabályozó hatóságokra vonatkozó függetlenségi követelmény hatóköre;
iii.
a nemzeti szabályozó hatóságok és a nemzeti versenyhatóságok közötti együttműködés;
iv.
a (keretirányelv 12. cikke szerinti) hálózat-hozzáféréssel kapcsolatos kölcsönös kötelezettségek, mivel egyes tagállamokban a nemzeti szabályozó hatóságok nem kaptak ilyen szabályozási hatásköröket;
v.
a(z) (keretirányelv 14. cikke szerinti) átviteli hatásokra és a (keretirányelv II. melléklete szerinti) közös erőfölényre vonatkozó szabályok, mivel a 2009. évi módosítások ellenére a nemzeti szabályozó hatóságok még mindig nehéznek találják ezen eszközök használatát;
vi.
a piac-felülvizsgálati eljárások;
vii.
a hagyományos szolgáltatók által kínált szolgáltatásokkal teljes mértékig helyettesíthető szolgáltatások hatása; bizonyos esetekben szükség van a keret technológiai semlegességének hatókörével kapcsolatos kérdések, csakúgy, mint az „információs társadalmi szolgáltatások” és az „elektronikus hírközlési szolgáltatások” körébe tartozó szolgáltatások között fennálló dichotómia tisztázására;
viii.
az idejétmúlt szabályozás megszüntetésének szükségessége;
ix.
a szabályozás enyhítése, amennyiben egy piacelemzés kimutatja, hogy az érintett piac valóban a verseny szabályai szerint működik és megvannak a piacon a kiterjesztett felügyelet módszerei és eszközei;
x.
beszámolási lehetőség biztosítása a nemzeti szabályozó hatóságok számára a megkülönböztetés tilalmával kapcsolatos kötelezettségek és jogorvoslati lehetőségek terén szerzett tapasztalataikról;
xi.
a 7./7a. cikkben említett eljárások (közös szabályozás) hatékonysága és működése: habár mind a Bizottság, mind a BEREC azt állítja, hogy ezek összességében megfelelő egyensúlyt biztosítanak, a Bizottság szerint a nemzeti szabályozó hatóságok bizonyos esetekben nem igazították ki, illetve túl későn fogadták el szabályozási intézkedéseiket, a BEREC pedig a szűk határidőkkel kapcsolatban fogalmazott meg panaszt;
xii.
olyan helyzet, amikor az eljárás II. szakasza nem teljesíthető, mert a szabályozó hatóság visszavonta intézkedéstervezetét, vagy nem javasol korrekciós intézkedést az adott piacon tapasztalt problémára, amely esetben az egyetlen megoldás a kötelezettségszegési eljárás: mindkét esetben olyan megoldás megléte, amelynek alapján megfelelő, 7./7a. cikk szerinti eljárás folytatható le;
xiii.
a 19. cikkben említett eljárás hatékonysága és működése: a Bizottság eddig két ízben élt a 19. cikk szerinti hatásköreivel (az újgenerációs hozzáférési hálózatokról szóló 2010. szeptemberi ajánlásában és megkülöböztetésmentességről és költségszámítási módszerekről szóló ajánlásában); mivel a 7./7a. cikkben megfogalmazott eljárással ellentétben a 19. cikk szerinti eljárásnak nincs meghatározott időkerete, a Bizottság és a BEREC közötti szabályozási párbeszéd kevésbé volt zökkenőmentes: a BEREC a véleménye elkészítésére kapott határidő rövidsége miatt panaszkodott, a Bizottság pedig egyes nemzeti szabályozó hatóságok együttműködési hajlandóságának hiányára a tervezetkidolgozási és végrehajtási időszakban;
xiv.
a páneurópai szolgáltatók és üzemeltetők, figyelembe véve a keretirányelv 15. cikkének (4) bekezdésében említett (fel nem használt) rendelkezést, amely szerint a Bizottság tagországok közötti piacokat határozhat meg; jobban kell összpontosítani arra, hogy verseny keretében nyújtsák az uniós vállalkozások számára a hírközlő szolgáltatásokat, valamint hogy Unió-szerte ténylegesen és következetesen alkalmazzák az üzleti szintű jogorvoslati megoldásokat;
xv.
tagországok közötti piacok meghatározása, első lépésként legalább az üzleti szolgáltatások tekintetében; annak lehetővé tétele, hogy a szolgáltatók jelezhessék a BEREC felé, hogy ilyen piacokat kívánnak kiszolgálni, valamint az ilyen piacokat kiszolgáló szolgáltatók BEREC általi felügyelete;
xvi.
a BEREC, valamint annak működése és illetékessége hatókörének kiterjesztése;
xvii.
a tartalmakhoz való hozzáférés szabadsága mindenki számára a keretirányelv 1. cikke (3a) bekezdésének megfelelően, valamint a 8. cikk (4) bekezdésének g) pontja alapján a hálózatsemlegesség;
xviii.
az érintett piacokkal kapcsolatos ajánlás;
xix.
berendezésekre, többek között a berendezések és operációs rendszerek összekapcsolására vonatkozó szabályozás;
xx.
a közelmúltbeli globális fejlemények a kiberbiztonság és az informatikai kémkedés terén, valamint az európai polgárok elvárásai a magánélet elektronikus hírközlés és információs társadalmi szolgáltatások igénybevétele során való tiszteletben tartása vonatkozásában; és
xxi.
az a tény, hogy az internet egy sor gazdasági és társadalmi tevékenység végrehajtásához elengedhetetlenül szükséges infrastruktúrává vált;
6. a felülvizsgálat főbb céljainak többek között a következőket tekinti:
i.
annak biztosítása, hogy a teljes mértékig helyettesítő szolgáltatásokra ugyanazok a szabályok vonatkozzanak; ezért figyelembe kell venni az elektronikus hírközlési szolgáltatásoknak a keretirányelv 2. cikke c) pontja szerinti meghatározását;
ii.
annak biztosítása, hogy a fogyasztók hozzáférjenek az internetkapcsolatok sebességére vonatkozó átfogó és érthető információkhoz annak érdekében, hogy összehasonlíthassák a különböző szolgáltatók által ajánlott szolgáltatásokat;
iii.
a hosszú távon a hatékony beruházások fő ösztönzőjeként működő tényleges és fenntartható verseny további előmozdítása;
iv.
a verseny fokozása a nagy sebességű, szélessávú szolgáltatások európai piacán;
v.
szilárd és fenntartható beruházási keret biztosítása;
vi.
harmonizált, következetes és hatékony alkalmazás biztosítása;
vii.
a páneurópai szolgáltatók fejlődésének előmozdítása és a határon átnyúló üzleti szolgáltatások megkönnyítése;
viii.
annak biztosítása, hogy a keret megfeleljen a digitális kor követelményeinek, és olyan internetes környezetet hozzon létre, amely a teljes gazdaságot támogatja; valamint
ix.
a hírközlési belső piacokba vetett fogyasztói bizalom növelése többek között a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályozási keret végrehajtására irányuló intézkedések és az elektronikus hírközlés biztonságosságának a belső piacon történő növelésére irányuló intézkedések révén;
7. úgy véli, hogy a valódi belső hírközlési piac megteremtésének ösztönzése és az Unió globális versenyképességének előmozdítása mellett a keret általános céljának továbbra is a fogyasztók és felhasználók számára előnyös ágazati verseny- és beruházási modell elősegítését kell tekinteni;
8. hangsúlyozza, hogy a szabályozási keretnek egységesnek, az érintett területhez kapcsolódónak és hatékonynak kell maradnia;
9. úgy véli, hogy az egységes keretnek a következetesség fenntartását és a szabályozási biztonság biztosítását kell szolgálnia a tisztességes és kiegyensúlyozott verseny biztosítása érdekében, amelyben az európai szereplők a legjobb esélyekkel indulnak; úgy véli, hogy a Bizottság által javasolt valamennyi előírás – ideértve az egységes európai engedélyezésről, a fogyasztói aspektusokról, valamint a spektrumárverésekre vonatkozó technikai intézkedésekről szóló előírásokat – fontos szerepet játszhat az egységes hírközlési piac kiépítésében, ugyanakkor e célkitűzés fényében kell értékelni őket; úgy véli, hogy a keret felülvizsgálatára irányuló, e dokumentumban szorgalmazott eljárást előrelépésnek kell tekinteni az Unió digitális gazdasága felé, ezért egyesítő jellegű és megtervezett megközelítést kell érvényesíteni a kidolgozása során;
10. hangsúlyozza, hogy az információ küldési, átviteli és fogadási szakaszban való, megkülönböztetésmentes kezelése elengedhetetlen az innováció ösztönzéséhez és a piacra lépési korlátok megszüntetéséhez;
11. hangsúlyozza, hogy az adatforgalom irányítása felveti a versenyellenes és diszkriminatív magatartás lehetőségét; ezért felhívja a tagállamokat a hálózatsemlegesség bármi módon történő megsértésének kiküszöbölésére;
12. megjegyzi, hogy azok a rendelkezések, amelyek a szolgáltatások versenyellenes letiltása vagy korlátozása esetén lehetővé teszik a nemzeti szabályozó hatóságok számára a szolgáltatás minőségére irányuló utasítások kiadását, valamint a szerződések nagyobb átláthatósága hatékony eszközök annak biztosítására, hogy a fogyasztók hozzáférhessenek és igénybe vehessék az általuk választott szolgáltatásokat;
13. hangsúlyozza, hogy a végponttól végpontig garantált szolgáltatásminőséghez (QoS) kapcsolódó forgalom-rangsorolás és az ún. „best effort” alapú szolgáltatások egyidejű jelenléte veszélyeztethetik a hálózatsemlegesség elvét; felhívja a Bizottságot és a szabályozókat, hogy kísérjék figyelemmel ezeket a trendeket, és adott esetben alkalmazzák azokat a szolgáltatásminőségre irányuló kötelezettségre vonatkozó eszközöket, amelyeket az egyetemes szolgáltatásról és a felhasználói jogokról szóló irányelv 22. cikke ír elő; szükség esetén felszólít további uniós jogalkotási intézkedések megfontolására;
14. hangsúlyozza, hogy az innováció ösztönzése, a felhasználók választási lehetőségeinek kibővítése, a nagy sebességű elektronikus hírközlő infrastruktúrák kiépítési költségeinek csökkentése és a kiépítés hatékonyságának növelése érdekében fel kell tárni és a fogyasztóknak fel kell kínálni különböző intézkedéseket és az összes rendelkezésre álló technológiát, megakadályozva ezáltal a szolgáltatás romlását, a hozzáférés letiltását, illetve a hálózati forgalom lassulását;
15. kiemeli, hogy az illetékes nemzeti hatóságoknak olyan szabályozási elvek, eljárások és feltételek alkalmazására kell törekedniük a spektrumhasználat tekintetében, amelyek nem akadályozzák az európai elektronikus hírközlő szolgáltatókat abban, hogy több tagállamban vagy Unió-szerte üzemeltessenek hálózatokat vagy nyújtsanak szolgáltatásokat;
16. meggyőződése, hogy a spektrumok jobb összehangolása és a spektrumhasználatra vonatkozó jogok tekintetében Unió-szerte közös elvek alkalmazása együttesen jó megoldást nyújtana a spektrumok rendelkezésre állásának kiszámíthatatlanságával kapcsolatos problémára, ösztönözve ezzel a beruházásokat és a méretgazdaságosságot;
17. hangsúlyozza, hogy az ösztönző kifizetések és/vagy a használati jog visszavonása a nem megfelelő rádióspektrum használata esetén fontos intézkedések lehetnének abból a célból, hogy elegendő összehangolt rádióspektrum szabaduljon fel a nagy kapacitású, vezeték nélküli szélessávú szolgáltatások fellendítése érdekében;
18. kiemeli, hogy a vezeték nélküli 4G és 5G szolgáltatások páneurópai árverése – amely az Unió teljes területét kollektívan kiszolgáló, korlátozott számú engedélyes részvételével zajlana – lehetségessé tenné a roaming alapjait kikezdő páneurópai vezeték nélküli szolgáltatások elindulását;
19. felhívja a tagállamokat, hogy fordítsanak sokkal nagyobb figyelmet az elektronikus hírközlés fogyasztói szempontjaira; hangsúlyozza, hogy az egész uniós piac gerincét a jól működő piacok, valamint a tájékozott és magabiztos fogyasztók képezik;
20. kiemeli, hogy mivel a fogyasztók egyre nagyobb mértékben a több szolgáltatást csomagban összekapcsoló szerződéseket részesítik előnyben, különösen fontos a szerződéskötést megelőző és a szerződési feltételek változásaival kapcsolatos naprakész tájékoztatásra vonatkozó követelmények teljesítésének szigorú betartása;
21. hangsúlyozza, hogy szigorítani kell a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó követelményeket a szolgáltatások korlátozása, a berendezések támogatása és az adatforgalom irányítása vonatkozásában; felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy biztosítsák a félrevezető reklámozás tilalmának következetes érvényesítését;
22. kiemeli, hogy a tartalmak csomagban történő értékesítése akadályozhatja a szolgáltatóváltást, és kéri a Bizottságot és a BEREC-et, hogy vizsgálják meg e jelenség esetleges versenyt gátló kihatásait;
23. megjegyzi, hogy vannak olyan esetek, amikor a szolgáltatók korlátozzák a fogyasztók mobiltelefonjainak az internetes kapcsolat megosztását lehetővé tevő funkcióját („tethering”, azaz internethez csatlakozás a mobiltelefon routerként/hotspotként való használata révén) annak ellenére, hogy a fogyasztói szerződés korlátlan adatforgalmat ígér; ezért kéri a Bizottságot és a BEREC-et, hogy vizsgálják meg, megvalósul-e ilyen esetekben a megtévesztő reklámozás ténye annak fényében, hogy a reklámozás terén fennáll a fokozott egyértelműség követelménye;
24. megállapítja, hogy egy dinamikus piacon fontos a szolgáltatóváltás és a könnyű számhordozhatóság, valamint a szerződések átláthatósága és a fogyasztók tájékoztatása a szerződési feltételek változásairól; sajnálja, hogy a számhordozhatóságra vonatkozó célkitűzéseket nem sikerült megvalósítani, és cselekvésre szólítja fel a Bizottságot és a BEREC-et;
25. támogatja azokat a tagállamokat, amelyek végrehajtották a fogyatékossággal élő felhasználók részére egyenértékű hozzáférést biztosító szigorított követelményeket, és felszólít minden tagállamot, hogy kövessék e példát; felhívja a BEREC-et, hogy segítse a fogyatékkal élő felhasználók hozzáférését, és mozdítsa elő a rájuk vonatkozó külön rendelkezések alkalmazását;
26. elismeréssel nyilatkozik arról, hogy minden tagállam bevezette a 112 egységes segélyhívó számot; kéri, hogy csökkentsék a hívó helyzetének beazonosításához és a válaszintézkedéshez szükséges időt; megjegyzi, hogy számos tagállam már kifejlesztett olyan technológiákat, amelyek szinte azonnal beazonosítják a híváskezdeményezés helyét;
27. üdvözli a Bizottság által a 116 segélyszám gyakorlati megvalósítása terén végzett munkát, különösen az eltűnt gyermekek bejelentésére szolgáló (116-000) segélyhívószám bevezetését; e segélyhívószámok szélesebb körű ismertségének előmozdítására szólítja fel a Bizottságot;
28. megjegyzi, hogy a Bizottság lemondott a páneurópai telefonszámozási rendszerre vonatkozó célkitűzéséről;
29. hangsúlyozza a széles sávú internethez való egyetemes hozzáférés bevezetése terén elért jelentős eredményeket, megjegyezve ugyanakkor, hogy az elért haladás nem egyenletes; arra ösztönzi a tagállamokat, hogy az új hálózati kapacitásba történő magánbefektetések növelése – és közberuházások alkalmazása – révén törekedjenek a digitális menetrend célkitűzéseinek elérésére;
30. hangsúlyozza, hogy az egyre növekvő adatmennyiség, a spektrumforrások korlátozott rendelkezésre állása, valamint a technológiák, berendezések és tartalmak konvergenciája intelligens adatforgalmi irányítást tesz szükségessé és különböző terjesztési módszereket, mint például a digitális földfelszíni műsorszórás és a vezeték nélküli széles sávú hálózatok közötti együttműködést;
31. hangsúlyozza, hogy a felülvizsgálatot valamennyi érdekelt fél bevonásával folytatott széles körű konzultáció és minden probléma alapos elemzése alapján kell elvégezni;
32. felhívja ezért a Bizottságot, hogy kezdeményezze a teljes keret következő felülvizsgálatát annak érdekében, hogy a következő parlamenti ciklusban megfelelő vitára kerüljön sor;
33. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.