Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2013/2924(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B7-0555/2013

Előterjesztett szövegek :

B7-0555/2013

Viták :

PV 09/12/2013 - 21
CRE 09/12/2013 - 21

Szavazatok :

PV 12/12/2013 - 12.16
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2013)0594

Elfogadott szövegek
PDF 242kWORD 85k
2013. december 12., Csütörtök - Strasbourg
A nemzeti romaintegrációs stratégiák végrehajtása terén elért eredmények
P7_TA(2013)0594B7-0555/2013

Az Európai Parlament 2013. december 12-i állásfoglalása a nemzeti romaintegrációs stratégiák végrehajtása terén elért eredményekről (2013/2924(RSP))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 2., 3. és 6. cikkére és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 8., 9. és 10. cikkére, valamint 19. cikke (1) bekezdésére,

–  tekintettel az Alapjogi Chartára (a továbbiakban „a Charta”), és különösen annak 21. cikkére,

–  tekintettel a faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről szóló 1965. évi nemzetközi egyezményre, a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés valamennyi formájának eltörléséről szóló 1979. évi nemzetközi egyezményre, az ENSZ 1989. évi gyermekjogi egyezményére, valamint a nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogairól szóló 1992. évi ENSZ-nyilatkozatra,

–  tekintettel az Európai Unió Bírósága és az Emberi Jogok Európai Bírósága vonatkozó esetjogára,

–  tekintettel a személyek közötti, faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló 2000/43/EK tanácsi irányelvre,

–  tekintettel az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról szóló 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre,

–  tekintettel az Európai Unióban élő roma nők helyzetéről szóló 2006. június 1-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel a rasszizmus és az idegengyűlölet egyes formái és megnyilvánulásai elleni, büntetőjogi eszközökkel történő küzdelemről szóló 2008/913/IB tanácsi kerethatározatra (a rasszizmus és az idegengyűlölet elleni kerethatározat);

–  tekintettel a romák helyzetéről és az Európai Unión belüli szabad mozgásról szóló, 2010. szeptember 9-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel a romák integrációjának európai uniós stratégiájáról szóló, 2011. március 9-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel az európai unióbeli szociális lakhatásról szóló, 2013. június 11-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel a rasszizmus, az idegengyűlölet és a gyűlölet-bűncselekmények elleni küzdelem erősítéséről szóló, 2013. március 14-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel „A nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszere 2020-ig” című 2011. április 5-i bizottsági közleményre (COM(2011)0173) és a 2011. június 24-i európai tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel a „Nemzeti romaintegrációs stratégiák: az uniós keretrendszer végrehajtásának első lépése” című 2012. május 21-i bizottsági közleményre (COM(2012)0226),

–  tekintettel az „Előrelépések a nemzeti romaintegrációs stratégiák végrehajtásában” című 2013. június 26-i bizottsági közleményre (COM(2013)0454),

–  tekintettel a romák integrációját célzó hatékony tagállami intézkedésekről szóló, 2013. június 26-i tanácsi ajánlása irányuló javaslatra (COM(2013)0460),

–  tekintettel a roma uniós polgárok helyzetének javítását célzó intézkedésekről szóló, 2011. januári tanulmányra,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének felmérésére, amelyet 2012 májusában, „A romák helyzete 11 uniós tagállamban” című dokumentumban tett közzé,

–  tekintettel a romák integrációját célzó nemzeti stratégiák uniós keretrendszeréről szóló meghallgatásra, amelyet 2013. szeptember 18-án tartottak az Európai Parlamentben,

–  tekintettel az egészség terén mutatkozó egyenlőtlenségekről szóló, 2013. szeptember 4-i bizottsági jelentésre (SWD(2013)0328),

–  tekintettel „A válság hatása a kiszolgáltatott helyzetű csoportok ellátáshoz való hozzáférésére” című, 2013. július 4-i állásfoglalására(6),

–  tekintettel az egészségbe való beruházásról szóló, 2013. február 20-i bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2013)0328),

–  tekintettel 2011. március 8-i állásfoglalására az egészségügyi egyenlőtlenségek csökkentéséről az EU-ban(7) ,

–  tekintettel a Bizottság „Szolidaritás az egészségügyben: az egészség terén mutatkozó egyenlőtlenségek csökkentése az Európai Unióban” című 2009. október 20-i közleményére (COM(2009)0567),

–  tekintettel a nemzeti romaintegrációs stratégiák végrehajtása terén elért eredményekre vonatkozó, a Bizottsághoz intézett kérdésre (O-000117/2013 – B7-0528/2013),

–  tekintettel eljárási szabályzata 115. cikkének (5) bekezdésére és 110. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel az Európai Unió az emberi méltóság tiszteletben tartásának, a szabadságnak, a demokráciának, az egyenlőségnek, a jogállamiságnak, valamint az emberi jogok tiszteletben tartásának értékein alapul;

B.  mivel a romák egész Európában megkülönböztetésnek vannak kitéve és mivel szocioökonómiai és alapvető jogokkal kapcsolatos helyzetük számos esetben rosszabb a hasonló helyzetben lévő nem romák helyzetéhez képest;

C.  mivel az uniós tagállamokban történt olyan közelmúltbeli események, mint a romák elleni erőszakos cselekmények, a megfelelő integrációs politikák hiánya, az előítéletes romaellenes retorika alkalmazása, a strukturális és rendszerszintű diszkrimináció, az emberi jogok európai egyezményének és az EU Alapjogi Chartájának egyértelmű megsértése és az alapvető jogok megsértése esetén a nyomozás és a büntetőeljárás elmulasztása is rávilágítottak, hogy az EU-ban még mindig jelentős a cigányellenesség, és hogy azzal minden szinten komolyan foglalkozni kell;

D.  mivel a sok romát érintő szegénység és társadalmi kirekesztés olyan kritikus szintet ért el, amely korlátot jelent a roma családok életkilátásai tekintetében és már fiatal kortól a szegénység kockázatának teszi ki a roma fiatalokat;

E.  mivel a nem romák részéről tapasztalható, a romákkal szembeni negatív attitűd is hozzájárul a romák kirekesztéséhez;

F.  mivel a romák fokozódó kirekesztése hátrányosan hat a növekedésre és növeli az államadósságot;

G.  mivel a társadalmi egyenlőtlenségek és a regionális különbségek a vidéki közösségek életminőségének romlásához vezetnek; mivel a rosszul irányított várostervezés felgyorsítja a városi elszegényedés növekedését és hozzájárul ahhoz;

H.  mivel az „Előrelépések a nemzeti romaintegrációs stratégiák végrehajtásában” című 2013. évi bizottsági közlemény is megmutatja, hogy a tagállamok nem sok előrelépést tettek a nemzeti romaintegrációs stratégiák végrehajtása terén, még az annak hatékony végrehajtását szolgáló strukturális előfeltételek megteremtése tekintetében sem;

I.  mivel a Bizottság által 2010-ben felállított belső munkacsoport megvizsgálta a romaintegrációt célzó uniós alapok 18 országban való felhasználását, és azt találta, hogy a tagállamok nem megfelelően használják fel az európai uniós pénzeket, és hogy bár az európai uniós alapok jelentős potenciállal rendelkeznek a romaintegráció támogatásához, azonban a nemzeti, regionális és helyi szinten tapasztalható szűk keresztmetszetek miatt nem lehetséges a romák hatékony szociális és gazdasági integrációjának elősegítése;

J.  mivel a tagállamok többségében továbbra is elégtelen a romák jogszerű képviselete és a megfelelő civil társadalmi szervezetek bevonása a nemzeti stratégiák kialakításába, végrehajtásába és nyomon követésébe;

K.  mivel a nemzeti romaintegrációs stratégiák hatékony végrehajtása szempontjából kulcsfontosságú elem a helyi és regionális hatóságok bevonása a romapolitikák kialakításába, végrehajtásába, nyomon követésébe és felülvizsgálatába, tekintve, hogy azok alkotják a romák integrációja szempontjából legtöbb tényleges feladatkörrel rendelkező kormányzati szintet, azonban a tagállamok általi bevonásuk alacsony szintű;

L.  mivel a célzott pénzügyi források kihelyezését a tagállamok részéről tényleges politikai akaratnak kell kísérnie, mivel ez a stratégiák végrehajtása tekintetében a siker abszolút előfeltétele, és mivel csupán néhány tagállam követ integrált megközelítést az uniós és nemzeti források kihelyezésekor, miközben más tagállamokban a nemzeti stratégiák végrehajtását az európai uniós alapok alacsony felhasználása késlelteti, különösen a konkrét intézkedések hiánya esetén;

M.  mivel továbbra sem egyértelmű a kifejezetten a roma népesség integrációját célzó európai uniós alapok teljes összege; mivel emiatt alapvető fontosságú, hogy a Bizottság továbbra is nyomon kövesse, hogy a tagállamok hogyan költik el az európai uniós alapokat, és garanciákat szerezzen ezen alapok megfelelő felhasználásáról;

N.  mivel a nemzeti romaintegrációs politikák hatékony végrehajtása szempontjából alapvető tényező a romák integrációját célzó intézkedések által elért eredmények megfelelő nyomon követése és rendszeres és következetes értékelése, és mivel kevesebb mint a tagállamok fele alakított ki valamilyen rendszeres jelentéstételi és értékelési mechanizmust;

O.  mivel az európai uniós keret előírja a nemzeti romaintegrációs kapcsolattartási pontok kialakítását minden egyes tagállamban, és hangsúlyozza, hogy azoknak teljes megbízatással kell rendelkezniük a romaintegráció politikai területek közötti hatékony koordinációja tekintetében;

P.  mivel a tagállamoknak minden szükséges lépést meg kell tenniük annak biztosítása érdekében, hogy a romákat ne érje megkülönböztetés, és hogy a Chartában és az emberi jogok európai egyezményében, valamint az európai uniós jogszabályokban foglaltaknak megfelelően tiszteletben tartsák, védelmezzék és támogassák emberi jogaikat;

Q.  mivel a romák megkülönböztetésnek és társadalmi kirekesztésnek vannak kitéve, és mivel fokozott figyelmet kell fordítani a roma közösségeken belüli kiskorúakra és nőkre, különös tekintettel alapvető jogaikra, köztük az oktatáshoz és a testi épséghez való jogukra, valamint a rabszolgaság és a kényszermunka tilalmára, ahogy azt az Alapjogi Charta 3. és 5. cikke is megfogalmazza;

R.  mivel a romaellenes előítéletekkel és negatív attitűddel szembeni hatékony küzdelemhez határozott tudatosságnövelő kampányokra van szükség, valamint olyan kezdeményezésekre, amelyek a kultúrák közötti párbeszédet és együttműködést szorgalmazzák, továbbá elősegítik a romaintegráció többség általi támogatását;

S.  mivel az Európai Unió polgárai közé tartozó romáknak teljes birtokában kell lenniük az európai polgársághoz kapcsolódó jogoknak és kötelezettségeknek, és lehetőséggel kell bírniuk annak gyakorlására;

1.  határozottan elítéli a romákkal szembeni megkülönböztetést és rasszizmust, továbbá sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Európai Unión belül továbbra sem mindig érvényesülnek teljes mértékben a romák alapvető jogai; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy küzdjenek a megkülönböztetés ellen és biztosítsák, hogy megfelelően átültetik és végrehajtják a vonatkozó európai uniós irányelveket, mint pl. a 2000/43/EK(8) és a 2012/29/EU(9) irányelvet;

2.  felszólítja a Bizottságot, hogy hozzon létre az egész EU-ra kiterjedő, hatékony nyomon követési mechanizmust a romák alapvető jogaira, a romaellenes cselekményekre és a romák elleni gyűlöletből elkövetett bűncselekményekre vonatkozóan, valamint – pl. adott esetben jogsértési eljárások révén – lépjen fel határozottan a tagállamokban a romák alapvető jogainak megsértése esetén, különösen a gazdasági és szociális jogaik, a mozgás és letelepedés szabadságához való jog, az egészségügyhöz és az oktatáshoz való hozzáféréshez való jog, az egyenlőséghez és a megkülönböztetésmentességhez való jog (a többszörös megkülönböztetést is ideértve), a személyes adatok védelméhez való jog gyakorlásának és az etnikai és faji hovatartozás alapján való nyilvántartásba vétel megsértése esetén;

3.  üdvözli a Bizottság azon kezdeményezését, hogy olyan internetes eszközt fejleszt ki, amely az uniós polgárok szabad mozgáshoz fűződő jogának megértése és alkalmazása terén segíti helyi hatóságokat; azonban elítél minden, a romák szabad mozgását jogellenesen korlátozó kísérletet, és felszólítja a tagállamokat, hogy hagyjanak fel az illegális kitoloncolásokkal;

4.  elítéli a cigányellenesség minden formáját, különösen a nyilvános és politikai felszólalásokban megjelenő gyűlöletbeszédet; sürgeti a tagállamokat, hogy erősítsék meg a cigányellenességgel szembeni küzdelem melletti elkötelezettségüket, elismerve, hogy az aláássa a nemzeti romaintegrációs stratégiák sikeres végrehajtását; sürgeti valamennyi felet, hogy tartózkodjanak a gyűlöletet szító romaellenes megnyilvánulásoktól;

5.  felszólítja a tagállamokat, hogy folytassanak vizsgálatot az etnikai profilmeghatározás, a rendőrségi visszaélések és a romákat érő egyéb emberi jogi jogsértések kérdésében, és vessenek véget azoknak, továbbá biztosítsák, hogy az előítéletből elkövetett bűncselekmények büntethetők legyenek, azokat nyilvántartsák és megfelelően kivizsgálják, valamint hogy az áldozatok megfelelő segítségnyújtásban és védelemben részesüljenek, továbbá hozzanak létre speciális képzési programokat a rendőrök és a roma közösségekkel foglalkozó egyéb köztisztviselők számára;

6.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy foglalkozzanak az EU-ban lakó romák körében a születési regisztráció és születési anyakönyvi kivonat hiányának kérdésével;

7.  felhívja a tagállamokat, hogy a romák kirekesztésére adandó hatékony válaszlépésként konkrét célokat, határidőket és a rendelkezésre álló költségvetést meghatározva léptessék életbe a nemzeti romaintegrációs stratégiájukban előirányzott intézkedéseket; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a nemzeti romaintegrációs stratégia és a roma közösségeket érintő projektek kapcsán a szakpolitika formálásába, fejlesztésébe, végrehajtásába, felügyeletébe és értékelésébe tevékenyen vonják be a roma képviselőket és a civil társadalmat, és e célból a partnerségről szóló európai magatartási kódexben megfogalmazott elvekkel összhangban hozzanak létre a rendszeres és átlátható párbeszéd előmozdítására szolgáló mechanizmusokat; felhívja a tagállamokat, hogy a nemzeti romaintegrációs stratégiában határozzák meg azt, hogy pontosan hogyan kívánnak a romáknak önrendelkezési lehetőséget biztosítani és őket a folyamatokba bevonni; felhívja a Bizottságot, hogy támogassa a tagállamok erőfeszítéseit azáltal, hogy fokozza a tudatosságot a roma képviselők körében a nemzeti romaintegrációs stratégia által nyújtott lehetőségeket illetően, és hogy ösztönözze őket arra, hogy vállaljanak tevékenyebb szerepet az integrációs folyamatban;

8.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsanak elegendő finanszírozást egy a felügyelethez és az értékeléshez szükséges kapacitással, tudással és szakértelemmel rendelkező erős roma civil társadalom létrehozásához;

9.  felhívja a Bizottságot, hogy fokozza a tagállamokkal, a helyi hatóságokkal és az egyéb érdekelt felekkel folytatott együttműködésre irányuló jelenlegi erőfeszítéseit a nemzeti stratégiák végrehajtására vonatkozó hatékony tájékoztatás és a romák társadalmi befogadásából származó előnyök biztosítása érdekében, valamint azért, hogy előmozdítsa a kultúrák közötti párbeszédet, a romák elleni előítéletek eloszlatását és a velük szembeni negatív viselkedési formák felszámolását szolgáló tudatosságfokozó kampányokat, továbbá hogy elősegítse a romák befogadását előmozdító politikák többségi támogatásának megszerzésére irányuló kezdeményezéseket;

10.  sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a nemzeti romaintegrációs stratégiák keretében helyezzenek hangsúlyt a nemi dimenzióra, és vonják be a roma nőket és fiatalokat a nemzeti romaintegrációs stratégia végrehajtásába és felügyeletébe;

11.  sürgeti a tagállamokat, hogy vonják be a helyi és regionális hatóságokat a nemzeti stratégiák felülvizsgálatába, irányításába, végrehajtásába és felügyeletébe, valamint hogy támogassák a helyi és regionális hatóságokat abban, hogy a nemzeti romaintegrációs stratégia négy pillére szerint megvalósítandó romaintegrációs projektekhez szükséges, illetve a megkülönböztetésmentességet célzó intézkedéseket meghozhassák;

12.  felhívja a tagállamokat, hogy az adatvédelmi normák és a magánélet sérthetetlenségéhez fűződő jog maradéktalan tiszteletben tartása mellett az Alapjogi Ügynökség (FRA), a UNDP és a Világbank segítségével állítsanak össze különböző bontások szerinti kimutatást a romák társadalmi-gazdasági helyzetéről, és arról, hogy etnikumuk miatt a romák milyen mértékben szenvednek el hátrányos megkülönböztetést, és milyen mértékben válnak gyűlöletből fakadó bűncselekmények áldozataivá; felhívja a tagállamokat, hogy a Bizottsággal együttműködésben dolgozzanak ki alapmutatókat és mérhető célkitűzéseket, amelyek a nagyszabású ellenőrző rendszerben ahhoz szükségesek, hogy megbízható visszajelzések érkezzenek a nemzeti romaintegrációs stratégia végrehajtását és a romák helyzetének javulását illetően elért haladásról, különös tekintettel a kiskorúak és a nők helyzetére; felhívja a Bizottságot, hogy fokozza a FRA koordinációs szerepét, és használja ki annak teljes kapacitását;

13.  felhívja a Bizottságot, hogy a nemzeti romaintegrációs stratégia az Európa 2020 stratégiával összhangban történő tagállami végrehajtására vonatkozóan jelöljön ki határidőket, valamint egyértelmű és mérhető célokat és mutatókat, továbbá nyújtson segítséget a tagállamoknak abban, hogy növeljék az uniós finanszírozás felhasználására vonatkozó kapacitásukat, és készítsen országonkénti jelentést és országokra szabott ajánlásokat;

14.  felhívja a tagállamokat, hogy vegyék figyelembe a szegénység többdimenziós és területi vetületeit is, és hogy a nemzeti költségvetésből és az uniós programokból – egyebek mellett a közösségi szinten irányított helyi fejlesztés, a közös cselekvési tervek és az integrált területi beruházások révén elsősorban az Európai Szociális Alapból, az Európai Regionális Fejlesztési Alapból és az Európai Vidékfejlesztési Mezőgazdasági Alapból – mozgósítsanak kellő mennyiségű forrást a nemzeti romaintegrációs stratégiában meghatározott célok megvalósítása érdekében, valamint hogy dolgozzanak ki a leginkább nélkülöző mikrorégiókat célzó, több ágazatra kiterjedő és több forrásból finanszírozott integrált programokat, továbbá hogy a roma integrációt tegyék a 2014–2020-as programozási időszak partnerségi megállapodásainak részévé, és hogy hozzanak létre operációs programokat az esélyegyenlőség előmozdítása, valamint a hátrányos megkülönböztetés és a szegregáció megelőzése érdekében;

15.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy kis és rugalmas források formájában vezessenek be speciális támogatási rendszereket a közösségi projektek finanszírozására, és a helyi közösségek a társadalmi befogadással kapcsolatos ügyekben történő mozgósítására;

16.  felhívja a tagállamokat, hogy általános érvényű oktatási, foglalkoztatási, lakhatási és egészségügyi politikáikat hozzák összhangba a nemzeti romaintegrációs stratégia célkitűzéseivel;

17.  felhívja a Bizottságot és annak roma munkacsoportját, hogy folytassák az értékelést azt illetően, hogy a tagállamok hogyan költik el a romák integrációjára előirányzott uniós alapokat, valamint hogy nemzeti politikáik milyen hatást gyakorolnak a romák életére, és éves gyakorisággal tegyenek erről jelentést a Parlamentnek és a Tanácsnak, továbbá ezekben a jelentésekben konkrét javaslatokkal határozzák meg, hogy hogyan lehetne ezen uniós alapok hatékonyságát növelni; felhívja a Bizottságot, hogy segítse elő a szakértők és a civil társadalom strukturált közreműködését, és biztosítson hatékony együttműködést a romák befogadásának európai platformja és a soros uniós elnökségek között;

18.  felhívja a Bizottságot, hogy végezzen időszakos külső ellenőrzést az uniós finanszírozásnak a romák társadalmi befogadására gyakorolt hatásáról, és azonosítsa az uniós támogatással megvalósult bevált gyakorlatokat és projekteket, és biztosítsa azok hosszú távú fenntarthatóságát;

19.  felhívja a tagállamokat, hogy a földrajzi szegregáció felszámolása, a jogellenes kényszer-kilakoltatások beszüntetése és a romák otthontalanná válásának megakadályozása érdekében működjenek együtt a helyi és regionális hatóságokkal, és dolgozzanak ki hatékony és befogadó jellegű lakhatási politikákat, ideértve a megfelelő lakóhelyek, továbbá szociális és egészségügyi ellátás biztosítását kilakoltatás esetén;

20.  felhívja a tagállamokat, hogy a várostervezést használják az integráció elősegítésére és a szegregáció megszüntetésére, és hogy fejlesszék a társadalmi egyensúlyhiány által leginkább jellemzett városok infrastruktúráit és környezetbarát jellegét, illetve hogy a befogadó jellegű fejlődés előmozdításának céljából fűzzék szorosabbra a kapcsolatot a városi és vidéki területek között;

21.  felhívja a tagállamokat, hogy az oktatás terén számolják fel a szegregációt és adott esetben azt, hogy a roma gyermekeket speciális iskolákba járatják, és hozzák létre az ahhoz szükséges infrastruktúrát és mechanizmusokat, hogy a roma gyermekek hozzáférjenek a jó minőségű oktatáshoz; többek között a szülők bevonásával foglalkozzanak továbbá a roma tanulók az iskolából való korai kimaradásának kérdésével, segítsék elő a roma gyermekek hozzáférését a kora gyermekkori oktatási és fejlesztési szolgáltatásokhoz, képezzék a tanárokat arra, hogy a roma gyermekekkel való foglalkozás során esetlegesen felmerülő helyzeteket kezelni tudják, nyújtsanak a korrepetáláshoz és a mentori tevékenységhez hasonló befogadó jellegű támogatási struktúrákat a roma gyermekek számára annak megakadályozása érdekében, hogy kimaradjanak a közép- vagy felsőfokú oktatásból, biztosítsák az Erasmus programhoz való hozzáférésüket, valamint a kellő munkatapasztalat megszerzése érdekében ösztönözzék a gyakornoki lehetőségek kihasználását;

22.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy foglalkozzanak a romák körében jellemző magas munkanélküliségi aránnyal, és többek között az ifjúsági garanciához és az Európa 2020 stratégia kiemelt kezdeményezéseihez hasonló mechanizmusok igénybevételével számolják fel a foglalkoztatáshoz való hozzáférés előtti akadályokat; felhívja a tagállamokat, hogy hozzanak létre a hátrányos megkülönböztetést felszámoló mechanizmusokat és szakosított képzési programokat, továbbá a munkaerő-piaci hozzáférést megkönnyítő programokat, ideértve a romák arányos képviseltségét a közhivatalokban, ösztönözzék az önfoglalkoztatást, teremtsenek álláslehetőségeket azokban az ágazatokban, ahol erre a leginkább lehetőség kínálkozik (pl. az inkluzív környezetbarát gazdaságban, az egészségügyben és a szociális ellátásokban, valamint a digitális gazdaságban), valamint hozzanak létre partnerkapcsolatokat a hatóságok és a munkaadók között;

23.  felhívja az uniós intézményeket, hogy hozzanak létre gyakornoki programokat és foglalkoztassanak romákat az összes intézményben;

24.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy foglalkozzanak az egészségügy terén fennálló, a romákra nézve hátrányos egyenlőtlenségekkel és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésüket jellemző hátrányos megkülönböztetéssel, dolgozzanak ki célirányos programokat és nemzeti és uniós alapokból irányozzanak elő kellő mennyiségű forrást, külön hangsúlyt fektetve a gyermekek és anyák egészségére;

25.  felhívja a tagállamokat, hogy határozzák meg pontosan a romák befogadására szolgáló nemzeti kapcsolattartó pontokat és a nemzeti romaintegrációs stratégia végrehajtásában tőlük elvárt szerepet, biztosítva azt, hogy kellő hatáskörrel, kapacitással, valamint politikai és pénzügyi támogatással rendelkezzenek feladataik hatékony elvégzéséhez, továbbá hogy kapcsolatban álljanak a roma közösségekkel és civil társadalmi szervezetekkel, és hogy egyértelmű kijelölésük révén biztosítsák, hogy a kapcsolattartó pontok nyitva álljanak az érdekeltek előtt, és hogy az érdekeltekkel folytatott kommunikáció minden szinten átlátható legyen;

26.  emlékezteti a tagállamokat, hogy a bevált gyakorlatok, köztük a roma közvetítői programok és a „Városok és régiók európai szövetsége a romák befogadására” elnevezésű, az Európa Tanács által indított kezdeményezések sikeresnek bizonyultak a helyi körülmények között, aminek indíttatást kell adnia a tagállamok számára ahhoz, hogy nagyobb politikai határozottsággal közelítsék meg a romák befogadásának kérdését;

27.  üdvözli a romák integrációját célzó hatékony tagállami intézkedésekről szóló tanácsi ajánlásra irányuló bizottsági javaslat elfogadását;

28.  hangsúlyozza, hogy az integrációnak kettős színtéren kell folynia, és hogy az integrációs erőfeszítésekhez a felek megosztott – ugyanakkor terhelhetőségükhöz, valamint gazdasági, politikai és társadalmi forrásaikhoz mérten aszimmetrikusan megoszló – felelősségvállalására van szükség;

29.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok parlamentjeinek és kormányainak, valamint az Európa Tanácsnak.

(1)1 HL C 298. E, 2006.12.8., 283. o.
(2) HL C 308. E, 2011.10.20., 73.
(3) HL C 199. E, 2012.7.7., 112. o.
(4) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0246.
(5) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0090.
(6) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0328.
(7) HL C 199. E, 2012.7.7., 25. o.
(8) A Tanács 2000/43/EK irányelve (2000. június 29.) a személyek közötti, faji- vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról.
(9) Az Európai Parlament és a Tanács 2012/29/EU irányelve (2012. október 25.) a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról és a 2001/220/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat